Business-to. Szilágyi - Kiss, PDF created with pdffactory trial version

Business-to-Consumer

Szilágyi - Kiss, 2004 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

1

Miről lesz szó? u Stratégiák uE

– commerce, B2C (kis szervezetek) u Technológiai támogatás (vállalatok) – Modularitás – Karbantartás u Bevételi

modellek u Elektronikus fizetés (SET) u Fizetési üzleti modellek (PayPal) Szilágyi - Kiss, 2004 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

2

Stratégiák u E-Busines

üzleti stratégia u Információ stratégia – Az – Az – Az

információrendszer stratégia információtechnológia stratégia információmenedzsment stratégia

u Integrált

rendszerek

– Üzleti folyamatok újjá szervezése – Szoftvertámogatás u Marketing

stratégia Szilágyi - Kiss, 2004

PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

3

E-Business üzleti stratégia I. Soha ne tervezzünk két évnél hosszabb időre. u Ne próbáljunk meg a teljes üzleti tervtől független e-business stratégiát kidolgozni u Használjunk különböző stratégiákat a fejlettségnek, kultúrának és földrajzi elhelyezkedésnek megfelelően u Az elemzésben egyenlő hangsúlyt kapjanak mind a belső mind a külső folyamatok u Nyerjük el a vezetőség bizalmát, teljes belegyezését. u


4

E-Business üzleti stratégia II. Döntsünk megfontoltan a vásárlásról, kiválásról vagy az üzleti modell átalakításáról u Játsszunk az új szabályok szerint u A megfelelő disztribúciós csatornákat fejlesszük tovább, az eredményteleneket szüntessük meg u Állítsunk fel egy rendszert, ami e-business kezdeményezésünk valós hatékonyságát méri u A sebességen és a végrehajtáson múlhat minden

u


5

Az információrendszer stratégia Az IR stratégia hosszú távú vezérlő terv az IT szervezeti felhasználására, az üzleti céloktól vezetve, keresletorientált módon. Célja az, hogy kihasználja az IT lehetőségeit az üzleti stratégia támogatására, ill. új stratégiai lehetőségek kimunkálására.


6

Az információtechnológia stratégia Az IT stratégia a megvalósítás mikéntjére koncentrál, a technológiai politikákkal foglalkozik, azt a technológiai architektúrát adja, ami vezérli, formálja és ellenőrzi az infrastruktúrát.


7

Az információmenedzsment stratégia Az IR és IT stratégiák implementálásához az IT tervek megfelelő menedzselése is szükséges. A szervezeti IR/IT tevékenységek menedzselését vezérlő váz lehet az információmenedzsment (IM) stratégia, amely kapcsolat orientált, szervezet-bázisú és a vezetésre fókuszáló összetevője az információstratégiának.


8

Integrált rendszerek Elvárások: u u

Automatikus A döntéstámogatás eszköze – – – –

u u u

Állapotfelmérés Alternatívák kidolgozása Otimális alternatíva kiválasztása megvalósítás értékelése (visszacsatolás)

Stratégiai fegyver Üzleti folyamatok katalizátora Szervezeti tudás Szilágyi - Kiss, 2004


9

Integrált rendszerek Szoftvertámogatás: u Felhasználók – – – u

Termelő" felhasználó/végrehajtó alkalmazott Információs felhasználó Külső felhasználó

A megvalósítást segítő alkalmazások I. – – – –

Dokumentummenedzsment Dokumentumkészítés Dokumentum nyilvántartásba vétele Archiválás Szilágyi - Kiss, 2004


10

Integrált rendszerek Szoftvertámogatás: u A megvalósítást segítő alkalmazások II. – – – – – –

Terjesztés (belső tájékoztatás), publikáció Elektronikus kommunikáció Munkafolyamatok irányítása és követése (workflow menedzsment) Naptárfeladat-nyilvántartás, erőforrás-kezelés Csoportmunka Biztonság


11

Marketing sratégia I. u

Marketing helyzetkép felvázolása – – – –

u

Marketing lehetőségek elemzése –

u

Külső környezet elemzése Cég, termék jelenlegi helyzetének vizsgálata Versenytársak vizsgálata (piaci részesedés, termékek jellemzői, szolgáltatások, minőség...) Célpiacok felkutatása és szelektálása Erősségek, gyengeségek megállapítása

Célkitűzések meghatározása –

A vállalati célkitűzéshez igazodó marketing stratégiai célok megfogalmazása Szilágyi - Kiss, 2004


12

Marketing sratégia II. u

Stratégia kialakítása: – Marketing kiadásokat – Eszközrendszert (marketingmix) – Források szétosztását

Akciótervek elkészítése u Akciótervek végrehajtása u Visszacsatolás: u

– Mérések – Elemzések – Korrekciós terv elkészítése Szilágyi - Kiss, 2004 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

13

Business to Consumer B2C - kiskereskedelmi értékesítés

egy eladó – sok egyedi vevő, u nagy mennyiségű, de egyenként kisösszegű tranzakció, u viszonylag homogén árukészlet, u a megrendelések termékben, időben rosszul becsülhetőek, u egy ügyfél regisztráció egy személyt jelent. u Pl: könyv, cd, dvd u


14

Az E-commerce alkotó elemei Feladat: u u u u u u

Eszköz:

Termék és/vagy szolgáltatás online eladása Megrendelés fogadása, vásárlók nyomon követése Hitelkártya elfogadása fizető eszközként Hitelkártya online/offline feldolgozása Online csekk elfogadás és fedezet ellenőrzés A pénzed megkapásának képessége

u

Website, web host, bevásárló kocsi A website-tal integrált adatbázis Kereskedelmi account

u

Fizetési processzor

u u

u u

Automatikus csekk hitelesítés Bankszámlaszám


15

Az E-commerce alkotó elemei Web host: u

u

u u

Kapcsolati sebesség , várható forgalom, távvezérlés, felügyeleti hozzáférés, installálási lehetőségeket a szerveren Korlátlan e-mail, 24 órás FTP elérés, tárigény, a használt adatbázis és a website céljainak körvonalai, programok instalállása, DLL inst.(vezérlés, kliens) Biztonság, áramkimaradás, (rendelkezésre állás) Ügyfélszolgálat, support Szilágyi - Kiss, 2004


16

Az E-commerce alkotó elemei Jogi – üzleti biztonság: u

Jogi oldalról ide tartoznak: – személyes adatok védelme, – információs önrendelkezési jog, – az ajánlattétel és szerződéskötés jogi vonzatai(területi hatály)

u

Üzleti oldalról: – szerződésben vállalt kötelezettségek technikai okokra visszavezethető nemteljesítési, termékazonossági kérdések Szilágyi - Kiss, 2004


17

Az E-commerce alkotó elemei Biztonságtechnika: u u

u

Adatvédelem: a jog területéhez tartozik, a vele kapcsolatos teendőket jogszabályok határozzák meg. Adatbiztonság: technikai-műszaki fogalom – a tárolt adatok sérülés, véletlen vagy jogosulatlan módosítás, jogosulatlan hozzáférés(adatlopás) ellen védve legyenek: autentikáció, archiválás, vírusok elleni védekezés, titkosítási eljárások. A két leggyakoribb veszély: – Feltörés: pl. hitelkártya adatok megszerzése: kártyaszám, név, PIN kód – DoS attack ( Denial of Service): a webszerverre hirtelen több kérés érkezik, mint amit az fel tud dolgozni → leállás Szilágyi - Kiss, 2004


18

Az E-commerce alkotó elemei Az üzleti megbízhatóság kérdései:

Hitelesség: a rendszer tényleg ahhoz a vállalathoz tartozik, amelynek neve a honlapon szerepel. Az ügyfelek ismerjék egymás személyazonosságát anélkül, hogy személyesen találkoznának. u Sértetlenség: a tranzakcióhoz tartozó adatokat menet közben ne lehessen megmásítani. u Letagadhatatlanság: ne lehessen letagadni egy tranzakció megtörténtét. u


19

Az E-commerce alkotó elemei A Kereskedelmi account: A hitelkártya vagy online csekk elfogadása fizetőeszközként nagyon ajánlott. u Ehhez nyújt segitseget a kereskedőnek a kereskedelmi account egy kereskedelmi banktól, ez nem feltétlenül a kereskedő bankja, hanem egy kereskedelmi account szolgáltató. u


20

Az E-commerce alkotó elemei Fizetési processzor: Minden tranzakcióban a következő soportok vesznek részt: u az online kereskedő u a vásárló u a online kereskedő bankja u a hitelkártya kibocsátó bankja u Automata online processzor, ami az egészet menedzseli Szilágyi - Kiss, 2004 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

21

Az E-commerce alkotó elemei A website teljesítmények vizsgálata, fejlesztése u u u u u u u u u u

Milyen a website forgalma? Milyen útvonalat követnek a látogatók a portálunkon? Melyek azok a fő termék csoportok a portálunkon, amelyek felé a látogatók vonzódnak? Kiegyensúlyozottak-e a web clustereink? Hány hibát tapasztalnak látogatóink a portálunkon? Milyen keresőgépeket és kifejezéseket használnak látogatóink a portálunk elérésekor? Hány látogatónak nem sikerült megrendelnie a kívánt terméket? Milyen a website teljesítménye? Milyen a portál teljesítménye a média továbbítás terén? Bedöglött a web szerver és újra volt indítva?


22

Technológiai támogatás - ERP u u u u u u u u u u u u u u u

konszolidáció lehetősége, tehát az eltérő valutanemekben elért teljesítmények összevethetősége (a globalizáció hatása) technológiák integrálása: döntés-előkészítő rendszerek, adattárházak, workflow, web – internet és intranet, elektronikus kereskedelem, önkiszolgáló alkalmazások, CAD/CAM, GIS rendszerek; a teljes beszállítói lánc integrálása; általános gazdálkodási modell – ágazati specifikumok; központi adatbázis és/vagy elosztott feldolgozás; modularitás vagy vállalati folyamatok; teljes funkcionalitás vagy könnyített változatok; alapos, mindenre kiterjedő testre szabás vagy gyorsított szabványbevezetés Szilágyi - Kiss, 2004


23

Technológiai támogatás http://www.ecompany.hu/links/nagyv_llalati_megold_sok.html

Szoftver kritériumok kliens oldalról: u

u

u

u

Modularitás A szükséges elemekkel legyen bővíthető Kompatibilitás kliens oldalról Ne igényeljen nagyon speciális hardvert vagy operációs rendszert. Ugyanúgy futhasson például Unix alatt, mint Windowsokkal Könnyű bővíthetőség Később egyszerűen update-elhető legyen, újabb modulokat vagy “plug-in”-eket telepíthessünk Egyszerű használhatóság WEB felület, az adatok elérése hálózaton keresztüli hozzáférése hagyományos böngészőkkel történhet szükség esetén titkosított protokollon keresztül


24

Felhasználói modularitás Pénzügy és számvitel u Költséggazdálkodás, controlling u Tárgyi eszközök nyilvántartása u Termeléstervezés és irányítás u Értékelés u Beszerzés, anyaggazdálkodás u Minőségbiztosítás u Karbantartás u Humán erőforrás menedzsment: u


25

Szoftver modularitás J2EE: u

Objektum orientált – – –

u

Öröklődés Kapszulába zárás Sokalakúság

Moduláris – – – –

Package Bean Container Software package Szilágyi - Kiss, 2004


26

Szoftver karbantartás Közvetlen: u Támogatás u Javítás u Frissítés u Telepítés

Közvetett: u Üzemeltetők

oktatása u Felhasználók oktatása Szilágyi - Kiss, 2004 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

27

Bevételi modellek u

u

Piactért-építési modell vagy „bróker” modell alapja, hogy rendszerint a „brókerek” (azaz a piacok működtetői) hozzák létre a piacot, összekapcsolnak vevőt és eladót és lebonyolítják a tranzakciót Reklámozási/Hirdetési modell A hagyományos műsorszolgáltató modell kiterjesztése. A tartalomszolgáltatás mellett a felületen különböző reklámok pl. banner-ek (szalagreklámok) elhelyezését vállalja. (életképtelenek) Szilágyi - Kiss, 2004


28


u

Információközvetítő (infomediary)

A vásárlók, felhasználók adatai és vásárlási szokásaik rendkívül értékes adatok (Ingyenes Internet hozzáférés – személyes adatokért cserébe)

Kereskedői modell

A klasszikus áru vagy szolgáltatás nagy- vagy kiskereskedőjének Internetes megfelelője. Internet specifikus „áruk” előnyben! – – –

Virtuális kereskedő Katalógus kereskedő „Clicks and Mortar” Szilágyi - Kiss, 2004


29


Gyártó („Közvetlenül a gyártótól”) modell Dezintermediáció, csatorna konfliktus Alapulhat: u hatékonyságon

(költség megtakarítások), u az ügyfelek jobb kiszolgálásán, u a fogyasztói elvárások, igények jobb megértésén. u

Társulási modell: (affiliate model) Az értékesítéssel foglalkozó internetes oldalak számára más oldalakon történő beágyazást és megjelenítést, vásárlási lehetőségeket kínál, azokon a helyeken, ahova az emberek nem vásárolni járnak, hanem csak úgy szörföznek. – Anyagi ösztönzők, bevételmegosztás

–


30


Közösség-építési modell

– Alapja a hűség, célközönség – közösség számára érdekes, fontos tartalmak – emocionális, szakmai kötödés – tartalmi hozzájárulás – Tudás hálózatok

u

Előfizetői modell

Nagyon speciális tartalom, jól körülhatárolt vásárlói körnek Három alapvető kritérium: – ismert márka, – frissesség, azonnali hozzáférés , – szolgáltatásnak elő kell segítenie a felhasználó jobb gazdasági teljesítményét. Szilágyi - Kiss, 2004


31


Közmű modell: (utility) Támogató infrastruktúra, szolgáltatások Core competencies- outsourcing – Komplett értékesítést támogató, lebonyolító, az ügyfélkapcsolatokat és a számlázást kezelő megoldások – Az alkalmazás szolgáltatók (ASP, Application Service Provider-ek)

u

Dotkom, pureclick vállalkozások – 80-as évek Tömeges disztribúció, a fogyasztók „győzelme”, a döntés már nem a vásárlás előtt, hanem a boltban történik – E-business A vásárlók tudatában vannak saját hatalmuknak, felhígulnak” a márkanevek, növekvő vásárlói mobilitás – 90-es évek vége dotkom lufi kipukkad Szilágyi - Kiss, 2004


32


www.index.hu – Alportálok csoportosítása, összefogás a túlélésért

u www.tissot.ch

http://www.bmw-movies.com – sok cég csak támogatja a forgalmazókat, nem értékesít a saját weboldalán keresztül


33

Elektronikus fizetés Makrofizetés: A makrofizetésre jelenleg általánosan elfogadott megoldás a hagyományos bankkártyák használata. NyugatEurópában és Amerikában az Internetes bankkártyás fizetés tranzakciós költsége egy adott minimum díj mellett, 2-3% körül van, az ellenőrzési idő 30 másodpertől másfél percig tart. Szilágyi - Kiss, 2004 PDF created with pdfFactory trial version www.pdffactory.com

34

Elektronikus fizetés Mikrofizetés: A mikrofizetés a néhány dollártól, az egy cent alatti fizetések lebonyolítását jelenti. A néhány dollár körüli fizetések már nem oldhatók meg a magas tranzakciós költségek miatt bankkártyával. Az Internetes technológiák kifizetődővé tesznek korábban lehetetlen ügyleteket. Habár az ős Internet felhasználó számára rémálomnak tűnik, lehetővé válik a webtartalom eladása. A mikrofizetés felhasználható a gazdasági élet majd minden online információjának mikrokereskedelmi értékesítésére (adatbázis lekérdezések, cikkek, kutatási eredmények, képek, zene, video, stb.). Például az online újságok nem egy egész számot adnak el, hanem csak az elolvasott cikkekért számítják fel a díjakat. Online felmérések kitöltéséért a piackutató cég kisebb összegekkel motiválhatja a megkérdezetteket. Szoftverfejlesztők és disztribútorok egyszerűen megoldhatják olcsó programelemek (Java appletek, ActiveX kontrolok, szoftver plug-in-ek, driverek) terjesztését és bérletbe adását. További példaként említhető az online játékrendszerekben való részvétel azonnali számlázása. A mikrofizetési rendszerek két irányba fejlődnek. Az egyik a mikrofizetésre is alkalmas anonim elektromos pénz, a másik pedig a nem teljesen anonim kifejezetten mikrofizetésre kifejlesztett elektromos pénz.


35

Elektronikus fizetés - SET u

A népszerűbb SSL-nél biztonságosabb, a kereskedő feleket is (Certificate-ekkel) azonosító szabvány a SET (Secure Electronic Transaction Biztonságos Elektronikus Átutalás). 1997-ben a MasterCard, a VISA, az IBM és más informatikai vállalatok együttesen fejlesztették ki a SET-et. Ez egy, az egész iparágra kiterjedő, nyitott standard az online bankkártyás tranzakciókhoz. A SET a valós idejű bankkártyás fizetések Internetes tranzakciójának a titkosságát és integritását hivatott biztosítani. A SET protokoll kizárólag a tranzakciós fizetési szakaszt célozza meg – a kártya használójától, a kereskedőig és a kezelőig (a kereskedő adott bankkártya-kezelőjéig). Szilágyi - Kiss, 2004


36

Elektronikus fizetés - SET


37

Elektronikus fizetés (PayPal) u

A hitelkártyás fizetés a kártyaadatok későbbi felhasználásának lehetősége miatt nagyon kényes kérdés, a postai csekk feladása pedig időigényes és viszonylag költséges. Éppen ezért a szolgáltató egyik legfontosabb feladata, hogy a vevő és az eladó között biztosítsa a gyors és biztonságos, lehetőleg elektronikus fizetés lebonyolítását. Erre találták ki (többek között) a Paypal nevû rendszert. Itt a vevő regisztrációkor megadja kártyaszámát, a későbbi fizetéskor pedig az összeget. A tranzakció sikeréről úgy értesül az eladó, hogy ő nem kapja meg vevőjének személyes adatait, így mindkét fél biztonságban érezheti magát. Itt tesszük hozzá, hogy a hitelkártyás visszaélésekért az elfogadói szerződések szerint minden esetben a kereskedő (elfogadóhely) vállalja a felelőséget. Ez a szolgáltatás egyszerre biztonságos, kényelmes és gyors a vevő és eladó oldalán egyaránt. Szilágyi - Kiss, 2004


38

Business-to. Szilágyi - Kiss, PDF created with pdffactory trial version

Recommend Documents