BULLETIN. of the Szent István University SPECIAL ISSUE PART I

BULLETIN of the Szent István University

SPECIAL ISSUE PART I.

Gödöllı 2008

Editorial Board Prof. György Füleki CSc. – Chairman of the Editorial Board Prof. Miklós Mézes DSc. editor Prof. Béla M. Csizmadia CSc. Prof. Tamás T. Kiss CSc. Prof. Gyula Huszenicza DSc. Prof. Gábor Reischl DLA Prof. István Szőcs DSc.

Edited by the Guest Editorial Board Katalin Takács-György CSc, − Chairman of the Guest Editorial Board József Lehota DSc István Takács PhD László Villányi CSc

With the support of Faculty of Economics and Social Sciences, Szent István University Management and Business Administration PhD School of Szent István University

Szerkesztıség Szent István Egyetem 2103 Gödöllı, Páter Károly u. 1. Kiadja a Szent István Egyetem Felelıs kiadó Dr. Solti László egyetemi tanár, rektor Technikai szerkesztı Szalay Zsigmond Gábor Felelıs szerkesztı Dr. Mézes Miklós egyetemi tanár ISSN 1586-4502 Megjelent 380 példányban

Contents / Tartalomjegyzék Part I. / I. kötet

Agricultural and rural development and international view Agrár- és vidékfejlesztés, nemzetközi kitekintés ÁCS, SZ. – DALLIMER, M. – HANLEY, N. – ARMSWORTH, P.: Impacts of policy reform on hill farm incomes in UK .....................................................................................................11 BIELIK, P. – RAJČÁNIOVÁ, M.: Some problems of social and economic development of agriculture................................................................................................................................25 BORZÁN A. – SZIGETI C.: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió gazdasági fejlettségének elemzése a régiók Európájában ...............................................................................................37 CSEH PAPP, I. Regionális különbségek a magyar munkaerıpiacon .....................................45 NAGY, H. – KÁPOSZTA, J.: Convergence criteria and their fulfilment by the countries outside the Euro-zone ..............................................................................................................53 OSZTROGONÁCZ, I. – SING, M. K.: The development of the agricultural sector in the rural areas of the Visegrad countries................................................................................................65 PRZYGODZKA, R.: Tradition or innovation – which approach is better in rural development? The case of Podlasie Region ............................................................................75 TAKÁCS E. – HUZDIK K.: A magyarországi immigráció trendjei az elmúlt két évtizedben ..........................................................................................................87 TÓTHNÉ LİKÖS K. – BEDÉNÉ SZİKE É. – GÁBRIELNÉ TİZSÉR GY.: országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján ...................................................101 VINCZE M. – MADARAS SZ. Analysis of the Romanian agriculture in the period of transition, based on the national accounts .............................................................................111

Agricultural trade and marketing Agrárkereskedelem, marketing ADAMOWICZ, M.: Consumer behavior in innovation adaptation process on fruit market 125 FÉNYES, T. I. – MEYER, N. G. – BREITENBACH, M. C.: Agricultural export and import assessment and the trade, development and co-operation agreement between South Africa and the European Union ...............................................................................................................137 KEMÉNYNÉ HORVÁTH ZS.: The transformation of market players on the demand-side of the grain market .....................................................................................................................151 LEHOTA J. – KOMÁROMI N.: A feldolgozott funkcionális élelmiszerek fogyasztói szegmentálása és magatartási jellemzıi ................................................................................159 LEHOTA J. – KOMÁROMI N.: Szarvasgomba fogyasztói és beszerzési magatartásának szegmentálása és jellemzıi....................................................................................................169 NYÁRS, L. – VIZVÁRI, B.: On the supply function of the Hungarian pork market...........177 SZAKÁLY Z. – SZIGETI O. – SZENTE V.: Fogyasztói attitődök táplálkozási elınyökkel kapcsolatban ..........................................................................................................................187 SZIGETI O. – SZENTE V. – MÁTHÉ A. – SZAKÁLY Z.: Marketing lehetıségek az állati eredető hungarikumok termékpályáján .................................................................................199 VÁRADI K.: Társadalmi változások és a marketing kapcsolatának modellezési lehetıségei ...............................................................................................................................................211

Sustainability and competitivness Fenntarthatóság, versenyképesség BARANYAI ZS. – TAKÁCS I.: A hatékonyság és versenyképesség fıbb kérdései a délalföldi térség gazdaságaiban..................................................................................................225 BARKASZI L.: A kukoricatermesztés hatékonyságának és eredményességének vizsgálata 2003-2006 évi tesztüzemi adatok alapján..............................................................................237 JÁMBOR A.: A versenyképesség elmélete és gyakorlata ....................................................249 LENCSÉS E.: A precíziós gazdálkodás ökonómiai értékelése .............................................261 MAGÓ, L.: Low cost mechanisation of small and medium size plant production farms...........................................................................................................273 SINGH, M. K. – KAPUSZTA, Á. – FEKETE-FARKAS, M.: Analyzing agriculture productivity indicators and impact of climate change on CEECs agriculture.......................287 STRELECEK, F. – ZDENĚK, R. – LOSOSOVÁ, J.: Influence of farm milk prices on profitability and long-term assets efficiency .........................................................................297 SZÉLES I.: Vidéki versenyképesség-versenyképes vidékfejlesztés: AVOP intézkedések és azok kommunikációjának vizsgálata .....................................................................................303 SZİLLİSI L. – NÁBRÁDI A.: A magyar baromfi ágazat aktuális problémái ...................315 TAKÁCS I. – BARANYAI ZS. – TAKÁCS E. – TAKÁCSNÉ GYÖRGY K.: A versenyképes virtuális (nagy)üzem .......................................................................................327 TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. – TAKÁCS E. – TAKÁCS I.: Az agrárgazdaság fenntarthatóságának mikro- és makrogazdasági dilemmái....................................................341 Authors’ index / Névjegyzék...............................................................................................355

Part II. / II. kötet

Economic methods and models Közgazdasági módszerek, modellek BARANYI A. – SZÉLES ZS.: A hazai lakosság megtakarítási hajlandóságának vizsgálata367 BHARTI, N.: Offshore outsourcing (OO) in India’s ites: how effective it is in data protection? ...............................................................................................................................................379 BORSZÉKI É.: A jövedelmezıség és a tıkeszerkezet összefüggései a vállalkozásoknál....391 FERTİ, I.: Comparative advantage and trade competitiveness in Hungarian agriculture ...403 JÁRÁSI É. ZS.: Az ökológiai módon mővelt termıterületek nagyságát befolyásoló tényezık és az árutermelı növények piaci pozíciói Magyarországon ..................................................413 KODENKO J. – BARANYAI ZS. – TAKÁCS I.: Magyarország és Oroszország agrárstruktúrájának változása az 1990-es évektıl napjainkig ...............................................421 OROVA, I. – KOMÁROMI, N.: Model applications for the spread of new products in Hungarian market circumstances...........................................................................................433 REKE B.: A vállalkozások egyensúlyi helyzetének változáskövetı vizsgálata....................445 ŠINDELÁŘ, J.: Forecasting models in management ............................................................453 SIPOS N.: A környezetvédelmi jellegő adók vizsgálata a fenntartható gazdálkodás vonatkozásában......................................................................................................................463 VARGA T.: Kényszerő „hagyomány”: értékvesztés a mezıgazdasági termékek piacán .....475 ZÉMAN Z. – TÓTH M. – BÁRCZI J.: Az ellenırzési tevékenység kialakítási folyamatának modellezése különös tekintettel a gazdálkodási tevékenységeket érintı K+F és innovációk elszámolására.........................................................................................................................485

Land utilization and farm structure Földhasználat, gazdaságstruktúra FEHÉR, I. – MADARÁSZ I.: Hungarian land ownership patterns and possible future solutions according to the stakeholders' view .......................................................................495 FEKETE-FARKAS, M. – SINGH, M. K. – ROUNSEVELL, M. – AUDSLEY, E.: Dynamics of changes in agricultural land use arising from climate, policy and socio-economic pressures in Europe................................................................................................................................505 LAZÍKOVÁ, J. – BANDLEROVA, A. – SCHWARCZ, P.: Agricultural cooperatives and their development after the transformation ...........................................................................515 ORLOVITS, ZS.: The influence of the legal background on the transaction costs on the land market in Hungary .................................................................................................................525 SADOWSKI, A.: Polish land market before and after transition..........................................531 SZŐCS, I. – FARKAS-FEKETE M. – VINOGRADOV, S. A.: A new methodology for the estimation of land value.........................................................................................................539

Innovation, education Innováció, tudásmenedzsment BAHATTIN, C. – PARSEKER, Z. – AKPINAR BAYIZIT, A. – TURHAN, S.: Using ecommerce as an information technique in agri-food industry...............................................553 DEÁKY Z. – MOLNÁR M.: A gödöllıi falukutató hagyományok: múlt és jelen ...............563 ENDER, J. – MIKÁCZÓ, A.: The benefits of a farm food safety system ............................575 FARKAS, T. – KOLTA, D: The European identity and citizenship of the university students in Gödöllı ..............................................................................................................................585 FLORKOWSKI, W. J.: Opportunities for innovation through interdisciplinary research....597 HUSTI I.: A hazai agrárinnováció lehetıségei és feladatai...................................................605 KEREKES K.: A Kolozs megyei Vidéki Magyar fiatalok pályaválasztása..........................617 SINGH, R. – MISHRA, J. K. – SINGH, M. K.: The entrepreneurship model of business education: building knowledge economy ..............................................................................629 RITTER K.: Agrár-munkanélküliség és a területi egyenlıtlenségek Magyarországon ........639 SZALAY ZS. G.: A menedzsment információs rendszerek költség-haszon elemzése.........653 SZÉKELY CS.: A mezıgazdasági vállalati gazdaságtan fél évszázados fejlıdése ..............665 SZŐCS I. – JÁRÁSI É. ZS. – KÉSMÁRKI-GALLY SZ.: A kutatási eredmények sorsa és haszna ....................................................................................................................................679 Authors’ index / Névjegyzék...............................................................................................689

AGRICULTURAL TRADE AND MARKETING AGRÁRKERESKEDELEM, MARKETING

Marketing lehetıségek az állati eredető hungarikumok termékpályáján

199

MARKETING LEHETİSÉGEK AZ ÁLLATI EREDETŐ HUNGARIKUMOK TERMÉKPÁLYÁJÁN MARKETING POSSIBILITIES IN THE PRODUCT CHAIN OF HUNGARICUMS OF ANIMAL ORIGIN SZIGETI ORSOLYA – SZENTE VIKTÓRIA – MÁTHÉ ATTILA – SZAKÁLY ZOLTÁN Abstract Key point of the survey is represented by the fact that Hungarian agricultural products had to face turbulent market conditions, heavy concurrency and sharp import competition in the European Union. A possible way of keeping or strengthening market positions is to acquaint the values of native, traditional and region-specific products (Hungaricums). Present survey focuses on analyzing the marketing possibilities of Hungarian Grey cattle and Mangalica pig along with their products. Representatives of companies producing, processing and trading mangalica and grey cattle products were interviewed and in order to define the consumers’ preferences focus group interviews were taken. Interest of consumers for such products grew by leaps and bounds last year but the market still remained of supply character where dry products are dominant. Best part of pork carcass meat is exported mainly to Spain as raw material for Serrano ham. Price of mangalica and grey cattle products are higher than that of other pork or beef products therefore consumers are tending to purchase the products where surplus price is not significant and unit price is low. Target markets of the products can be viewed from two aspects. On one hand this product group is likely to be found on the table of gourmands (mostly managers with high income who consider the prestige value and/or healthiness). On the other hand there is the group of older people who feel a certain nostalgia for such products. Összefoglalás Az Európai Unióban nehéz piaci körülmények, erıs konkurenciaharc és importverseny várta a hazai agrártermékeket. A piacon való talpon maradás egyik lehetséges módja az ıshonos, hagyományos és tájjellegő termékek értékeinek megerısítése. A kutatás keretében a Magyar szürke szarvasmarha és a Mangalica sertés, valamint a belılük készült termékek marketinglehetıségeinek elemzését tőztük ki célul. Szakértıi mélyinterjút készítettünk a termékeket elıállító és feldolgozó vállalatok, valamint a forgalmazó kereskedelmi egységek képviselıivel, a fogyasztók preferenciáinak megismerésére pedig fókuszcsoport interjúkat bonyolítottunk le. A fogyasztók érdeklıdése ugrásszerően nıtt az elmúlt évben, de a piac még mindig kínálati jellegő, ahol fıként szárazáru elıállítás történik. A tıkehús jelentıs része exportra kerül Spanyolországba a Serrano sonka alapanyagaként. A szürkemarha és a mangalica termékek ára jelentısen meghaladja a más sertés- és marhahúsból készült termékekét, ezért a fogyasztók elsısorban azokat a termékeket preferálják, ahol az ártöbblet nem jelentıs és a termékek egységára alacsony. A termékek célpiaca két oldalról közelíthetı meg. Egyrészrıl inkább az ínyencek eledele, akik magas jövedelemmel rendelkezı, jellemzıen vezetı beosztású fogyasztók, és leginkább presztízsbıl, vagy egészségügyi hatásai miatt vásárolják a termékeket. Másrészrıl jelentıs erıt képvisel az az idısebb korosztály, akik nosztalgiából szerzik be a vizsgált termékeket. Kulcsszavak: ıshonos fajták, mélyinterjú, integráció, marketing kommunikáció

200

Bull. of the Szent István Univ., Gödöllı, 2008.

Bevezetés Napjainkban folyamatosan változó piaci körülmények, erıs konkurenciaharc és importverseny várja a hazai agrártermékeket. A fejlesztési stratégia egyik lehetısége a versenyszférához tartozó ágazatok pozíciójának erısítése. A másik csoportba a nem közvetlenül a versenyszférába sorolható olyan sajátos, jelentıs magyar múlttal rendelkezı ágazatok tartoznak, amelyek fejlesztése a környezet- és tájgazdálkodáshoz, a turisztikai, a foglalkoztatási, a vidékfejlesztési és a jövedelem-kiegészítési feladatokhoz kapcsolódik. A piacon való talpon maradás és térnyerés egyik lehetséges módja az ıshonos, hagyományos és tájjellegő állat- és növényfajok, -fajták ill. termékek (hungarikumok) értékeinek felismerése és megerısítése (Kovács et al., 2003). Hungarikumnak tekinthetı egy állat vagy növény, vagy abból készített élelmiszeripari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élı lakosság generációi során kialakult hagyományokhoz kapcsolódik, és amelyet a magyarországi lakosság – de legalább egy kisebb tájegység lakossága szőkebb hazájára nézve – maga is magyarnak, magyarságra jellemzınek és közismertnek fogad el, valamint a külföld is magyar sajátosságként ismert meg (Andrásfalvy, 2003). A világ agrárközgazdászai szerint az állati és növényi eredető élelmiszerek világkereskedelmében a korábbinál sokkal érdemibb szerepet játszanak azok az országok, amelyek a környezet terhelése nélkül lesznek képesek hatékony termelésre. Hazánk e vonatkozásban kedvezı helyzetben van, mivel az állatitermék-termelésbıl származó környezetterhelés jóval kisebb az EU tagországok átlagánál. Lehetıségeink tehát összhangban vannak az EU tagországok egységes agrárpolitikai elveivel, amelyek tömören így fogalmazhatók meg: „egészséges élelmiszert környezetbarát módon és hatékonyan” (Kovács et al., 2003). Az élettani igényeket kielégítı, egészségre ártalmatlan élelmiszer a társadalom életminıségének ügye, az igények kielégítésének, a társadalom minıségkultúrájának szintje. E tényezı azért is kiemelkedı, mert a lakosság jövedelmének nagy hányadát (20-40 %) költi élelmiszerekre, és a károsító anyagok 70 %-a az emésztırendszeren keresztül kerül az ember szervezetébe. Ebbıl következıen az elfogyasztott táplálék számos betegség kialakulásának is forrása lehet. Bíztató, hogy termékeink mérhetı minısége (beltartalmi értékek, a fogyasztók szubjektív minıségképe, élvezeti érték) kedvezı (Kovács et al., 2003). A hungarikumok többsége megfelel a vázolt követelményeknek, vagyis e termékek környezetbarát jelleggel, egészségvédı tulajdonságokkal, magas élvezeti értékkel és megkülönböztetı minıséggel rendelkeznek. A pozitív érvek mellett szóvá kell tenni azt is, hogy a hungarikumok (fıként a hagyományos állatfajták termékei) a „közönséges” áruk világában nem bírják a globális versenyt. Ehhez naturális hatékonysági mutatóik általában kedvezıtlenek. A versenyképességnek azonban ez csak az egyik, bár igen fontos eleme. A termelési mutatók gyengeségét nagymértékben ellensúlyozza a különleges minıség, és az ezzel szorosan összefüggı magasabb értékesítési ár (Kovács et al., 2003). A hungarikumokra jellemzı, hogy a minıség objektív és szubjektív (észlelt) dimenziói jók, emellett egyediek, kedveltek és egyedülállóak. A különleges minıséget és egyediséget a piac egy-egy esetben már elismeri (pl. mangalicatermékek), de a többi hungarikum esetében is erısödı vásárlási hajlandóságot jeleznek a különbözı felmérések. Ennek ellenére elgondolkodtató tény, hogy a speciális magyar termékek hazai fogyasztásban játszott szerepe egyelıre alig mérhetı, nem számottevı. Ebben közrejátszik a fizetıképesség


201

hiánya, akárcsak a kereskedelmi rendszer gyengeségei: az ismert és látogatott helyeken, áruházakban ritkán, vagy egyáltalán nem kaphatók ilyen termékek. Örvendetes azonban, hogy egyes hungarikumokból (pl. mangalicatermékek) azonban egyre szélesebb a kínálat. A hungarikumok külkereskedelmi forgalmában közvetett információk alapján az elmúlt évtized során negatív irányú folyamatok bontakoztak ki: egy-egy termék (pl. mangalica) átütı sikere mellett a legtöbb exportcikk forgalma visszaesett, noha az export egységára általában kedvezıen alakult. Ez egyértelmően jelzi versenyképességünk gyengeségeit (Kovács et al., 2003). A kutatás keretében két különösen fontos hungarikum, a Magyar szürke szarvasmarha és a Mangalica sertés, valamint a belılük készült termékek marketinglehetıségeinek elemzését tőztük ki célul a kínálati és a keresleti oldal összefüggéseinek feltárása révén. Mind a két hungarikum kiemelkedı piacpotenciállal, sajátos egészségvédı tulajdonságokkal és magyar ismérvekkel rendelkezı egyedi termék. A szürke marha extenzív jellege révén nagy kiterjedéső legelıterületet igényel, amely termıhelytıl függıen akár 5-10 hektár is lehet számosállatonként (Nevelıs, 2002). A szürke marha állomány 70%-a a Hortobágyi, a Kiskunsági, a Fertı-Hansági, a Balaton-Felvidéki és a Körös-Maros Menti Nemzeti Parkban található. A szürke marha termékek esetében kialakult feldolgozási és értékesítési rendszerrıl nem beszélhetünk, melynek okai közül a rendkívül alacsony állománylétszám, a csökkenı marhahúsfogyasztás és a kedvezıtlen gazdasági körülmények emelhetık ki. A szürke marha piacra jutásában maguk a tenyésztık érdekeltek, a vágásérett szürke marhát a kis vágóhidakra viszik, majd bérfeldolgozókban teszik fogyasztásra alkalmassá. Az értékesítési csatornák egyelıre korlátozottak, csak elvétve találkozhat a fogyasztó a szürke marhából készült termékekkel. Az értékesítésnek csupán 20%-a történik alapanyagként (élı állat), a többi termék félkész formában (filézés, fagyasztás után) vagy késztermékként hagyja el a húsüzemeket. 2006-ban mintegy 9000 törzskönyvezett mangalica kocát tartottak nyilván. Az éves vágások száma elérte a húszezret, s becslések szerint 2007-ben már harmincezer hízó kerül a vágóhidakra. Ez a mennyiség a magyar sertésállomány 1%-ának felel meg, s így a mangalica már nem tekinthetı kihalófélben lévı fajtának (Szakály et al., 2006). A nagyobb tenyészetek adják a hízó-elıállítás 80%-át, a kicsik inkább háztól értékesítenek magánvágásra, ez a mennyiség a szervezett piacon nem jelenik meg. Az integráció nélkülözhetetlen a hungarikumok elıállításához az állattenyésztésben. A piac és a kellı tıke birtokában az Olmos és Tóth Kft. vállalkozott a vertikális integráció kiépítésére. Az integráció lényege, hogy az Olmos és Tóth Kft. saját tulajdonú sertéstelepein végzi a tenyészállomány nemesítését, tenyésztését és állítja elı az árusüldıket. Magyarországon jelenleg több feldolgozó üzem is van, ahol mangalicát vágnak, a legjelentısebb közülük a Pick-Szeged ZRt. A vágóhíd nyereségét két tényezı határozza meg: a kitermelt sonka és karaj nagyüzemi sertésekénél magasabb ára, ill. a sertés többi részének magyarországi sikere. Az üzemben levágott sertéseket kicsontozzák, a hátsó combokat formázzák, leszedik róluk a szalonnát, amely így félkész Serrano sonkaként kerül exportra. A feldolgozott termékek értékesítésén belül az export részaránya – a kisebb exportmennyiség ellenére – értékben eléri az 50%-ot az exportra kerülı karaj és sonka magas árának köszönhetıen.

202


Anyag és módszer A kutatómunka során elsıként a már meglévı, rendelkezésre álló adatbázisok (statisztikai információk, táplálkozási elınyök) rendszerezését, értékelését végeztük el (szekunder piackutatás). Ennek keretében részletesen áttekintettük a marketingkutatásba vont hungarikumok (Magyar szürke szarvasmarha, Mangalica sertés) termékeire vonatkozó szakirodalmat. Az eredmények közül kiemelhetı, hogy átfogó képet kaptunk az érintett ágazatok (piaci) fejlesztésének lehetıségeirıl. A téma újszerősége miatt ugyanakkor a szakirodalmi háttér nem teljes körő, sok esetben nincsenek tudományos igényességgel megírt háttér anyagok, ezért a probléma áthidalására átfogó és több irányú primer piackutatást végeztünk el. A szekunder jellegő információk összegyőjtése hasznos támpontul szolgál a primer piackutatás tervezéséhez is. A primer kutatások a Magyar szürke szarvasmarha és a Mangalica sertés marketingtevékenységének módszertani megalapozására irányultak. A primer piackutatás során mindkét adatgyőjtési módszert (kvalitatív és kvantitatív piackutatás) alkalmaztuk. A kvalitatív (minıségi) piackutatás inkább iránymutató (nem általánosítható), mintsem meghatározó jellegő eredményeket biztosít. Lényege, hogy kis számú válaszadó attitődjeinek, motivációinak, tapasztalatainak, preferenciáinak megfigyelésén alapul. Ebbe a körbe sorolhatók az egy személlyel készített interjúk (mélyinterjúk) és a csoportos megkérdezések (fókuszcsoportos vizsgálatok). Szakértıi mélyinterjút készítettünk a mangalica és szürke marha termékeket elıállító és feldolgozó vállalatok képviselıivel. Szükségesnek ítéltük a kereskedelem szereplıinek megszólítását: két hipermarket képviselıje is segítette munkánkat. Fogyasztói fókuszcsoport-vizsgálatokat szerveztünk egyrészt a piac jellemzıinek, ill. a fogyasztók preferenciáinak feltárása, másrészt a testre szabott kérdıív összeállítása érdekében. A fókuszcsoportos beszélgetéseket 3 véletlenszerően kiválasztott teszttelepülésen bonyolítottuk le, amelyekre 8-8 fogyasztót hívtunk meg. A csoporttagok kiválasztásánál szőrıkérdıívet alkalmaztunk, így csak olyan résztvevıkkel dolgoztunk együtt, akik már fogyasztottak valamilyen szürke marha vagy mangalica terméket. A fogyasztók kiválasztásában az ún. hólabda-mintavételi eljárást alkalmaztuk. Ennek lényege, hogy elsı lépésben csak a válaszadók egy kezdeti csoportját választjuk ki véletlenszerően. Miután megkérdeztük ıket, az interjúalanyokat arra kérjük, azonosítsanak másokat, akik szintén a vizsgált célsokasághoz tartoznak. A következı csoport kiválasztása már ezen javaslatok alapján történik. A fókuszcsoportos kutatás elsısorban a hungarikumok élvezeti értékének és vásárlási affinitásának elemzésére irányult. A módszertani megalapozás fontos lépése az ún. fókuszcsoport forgatókönyv (moderator guide) kidolgozása. Ez a vezérfonal szolgál arra, hogy a csoportos interjúkat szakmailag megalapozott módon vezethesse le a moderátor. A szöveges kiértékelés mellett termékbírálati lapokat is alkalmaztunk, s ezzel „mennyiségileg” is mérhetıvé váltak a fogyasztói preferenciák. A fókuszcsoport forgatókönyv a következı fontosabb kérdéscsoportokat tartalmazta (kérdéskatalógus): • Bevezetés (bemutatkozás, az interjú menetének és tárgyának ismertetése). • A résztvevık bemutatkozása, hangulatlazítás. • Asszociációs játék a témára fókuszálás és az informális légkör megteremtése érdekében. • Hungarikumok fogyasztási és étkezési szokásainak elemzése. • Vásárlási szokások és motivációk vizsgálata.


•

•

•

203

A termékek élvezeti értékének (külsı megjelenés, állomány, szag+íz, együttesen az összbenyomás) elemzése. Ebben a szakaszban a fogyasztók a teszt-termékek minısítését minden esetben ún. vakbírálattal (blind-test) végezték, vagyis nem voltak tudatában annak, hogy hagyományos vagy hungarikum élelmiszert kóstolnak. Ezek sorában két termék összehasonlító minısítését párospróbás vizsgálatnak/bírálatnak (paired comparison-test) neveztük el. Több termékmintából álló soroknál ún. sorrendezéses vizsgálatot/minısítést (ranking-test) végeztünk. A vakbírálatok során minden esetben ún. kétirányú minısítést (two-direction qualification) hajtottunk végre, amellyel kiszőrtük a szubjektív minısítési hibákat. A kutatási szakasz végén a fogyasztókat arra kértük, hogy mondják meg: élvezeti érték alapján megvásárolnák-e a termékeket, avagy nem (vásárlási affinitás). Fogyasztói tévhitek feltárása, piaci pozícionálás és a megfelelı kommunikációs üzenet kiválasztása (melyek azok az üzenetek, amelyek hitelesen népszerősíthetik a hagyományos termékeket). A moderátor összefoglalója, zárás, ajándékosztás.

A kvantitatív (mennyiségi) piackutatás mennyiségileg mérhetı eredményeket biztosít, amelyek valószínőségi mintavétel segítségével kivetíthetık a vizsgált alapsokaság egészére. A módszercsoport leggyakrabban használt eljárása az ún. nagymintás kérdıíves megkérdezés. A felmérés keretében 300 fogyasztót kérdezünk meg a vizsgált hungarikumokkal kapcsolatos fogyasztói szokásokról és attitődökrıl. A terepmunkát a témakörben elızetesen felkészített kérdezıbiztosok végezték. A felmérést különbözı településtípusokon bonyolítottuk le: Budapesten, megyei jogú városokban, egyéb városi rangú településeken és falvakban is jártak kérdezıbiztosaink. A felmérésben résztvevı települések 18 éves és idısebb lakosságának egyenlı esélyei voltak a mintába kerülésre. A kisszámú minta miatt a KSH (2001) adatai alapján a kijelölt településeken élık nem és kor alapján csoportosított összetétele torzult, ezért súlyfaktor használatával korrigáltuk az eltérést, így a felmérés nemre és korra való tekintettel biztosítja a reprezentativitást. A véletlen séta („random walking”) módszerének kombinálása a lakásokon történı ún. születésnapi kulcs módszerével a véletlenszerőséget biztosította (Hoffmann et al., 2000). A kutatás lebonyolításához az ún. „face to face interjúk” módszerét választottuk. Az elkészített kérdıív jellemzıen zárt kérdésekre épült, bizonyos kérdéseknél intervallumskála használatát tartottuk indokoltnak, adott kérdéseknél pedig lehetıséget biztosítottunk a megkérdezettek egyéni meglátásainak kifejtésére. A kérdıíven szereplı kérdéscsoportok a következık voltak: • A fogyasztás, illetve a nem fogyasztás indokai. • Fogyasztási gyakoriság vizsgálata. • A fogyasztást befolyásoló tényezık vizsgálata (pl. minıség, ár, egészségesség). • A kiskereskedı kiválasztásának szempontjai. • Minıség- és árérzékenység. • A termékekkel kapcsolatos attitődök vizsgálata. • A fogyasztók tájékozódási forrásai, a marketingkommunikáció lehetıségei. A kutatás során összegyőjtött adatok feldolgozása az SPSS for Windows 13.0 szoftver alkalmazásával történt. Gyakorisági eloszlásokat számoltunk, kereszttáblázatok segítségével vizsgáltuk az összes változó valamennyi háttérváltozóval való kapcsolatát, valamint egyes változók egymással való összefüggéseit. Az átlagszámítások mellett a Chi2-próbával szignifikancia-vizsgálatokat végeztünk és használtuk az egymintás T-próbát.

204


A szakértıi mélyinterjúk eredményei A fogyasztók érdeklıdése ugrásszerően nıtt az elmúlt évben, korlátot leginkább a fajta kedvezıtlen szaporodási mutatói jelentenek. Ennek következtében a piac kínálati jellegő. Páros-kolbászt, szalámit, májast több húsüzem is készít, emellett megtalálható még a kínálatban a szalonna, a zsír, a kabanossi kolbász, a töpörtyő, sıt a virsli, a debreceni- és a lecsókolbász is. Bár hazánkban kereslet mutatkozik a tıkehús iránt, e termékkör jelentıs része exportra kerül. A kereskedık elsısorban választékbıvítés miatt tartanak mangalica és szürke marhahúsból készített termékeket a polcokon, mivel ezek az összes forgalmukhoz képest csak kis mennyiséget képviselnek, azonban a magasabb haszonkulcsú, presztízs termékek közé sorolják a vizsgált termékkört, ennek megfelelıen nem is nagyon törekszenek alacsonyabb áron kínálni. A szürke marha és a mangalica termékek ára meghaladja a más sertés- és szarvasmarha húsból készült termékekét. A kereskedık elmondása szerint a fogyasztók elsısorban azokat a termékeket vásárolják, ahol az ártöbblet nem jelentıs, a termékek egységára alacsony, így például a májast pillanatok alatt elkapkodják a polcokról, míg a szalámit sokszor kénytelenek visszaküldeni az üzletekbıl a szavatossági idı lejártával. A termékek célpiacát a megkérdezett interjúalanyok eltérıen ítélték meg. Az ínyenc célcsoportot magas jövedelemmel rendelkezı, jellemzıen vezetı beosztású fogyasztók alkotják, akik leginkább presztízsbıl vásárolják a termékeket. Emellett megjelente az egészségtudatos fogyasztók is, és jelentıs erıt képviselnek azok, akik nosztalgiából vásárolják a mangalica és a szürke marha termékeket. A fókuszcsoportos interjúk eredményei A fókuszcsoportok résztvevıit általánosságban a mangalicahús és a belıle készített termékek fogyasztása jellemezte, a szürke marha termékekkel kevesebben találkoztak. A mangalica húsát zsírosnak, de ízletesnek találták a résztvevık, azonban a konyhai készítés során jelentkezı kellemetlen szagáról is beszámoltak. Jellemzı a termelıtıl történı vásárlás, a hiper- és szupermarketekben kapható termékekkel szemben bizalmatlanabbak a fogyasztók. A közvetlen beszerzés indítéka között említették, hogy ezáltal támogatják a gazdákat, illetve a disznóvágáshoz és a hagyományos magyar állatokhoz kapcsolódó asszociációk miatt jellemzıbb ez a vásárlási mód. A mangalica esetében a kialakult árakat elfogadhatónak ítélték a résztvevık, illetve elfogadják a némileg magasabb felárat, a szürke marha termékek árát viszont túlságosan magasnak érezték. A termékek minıségével elégedettek voltak a fogyasztók, bár megjegyezték, hogy a termelı nem tud egyenletes minıséget produkálni. Mindig piacképes ugyan a termék, de pl. az ízesítés változó, hiszen a termelı kóstolás alapján főszerezi a termékeket. A beszerzési lehetıségeket fıként szájreklám alapján ismerik a fogyasztók, a boltokban csak ritkán, és alacsony választékkal találkoznak. Szélesebb kínálat, intenzívebb reklámozás, figyelemfelkeltés, és magasabb jövedelem esetén több terméket is hajlandóak lennének vásárolni. A tıkehúsokhoz mellékelt elkészítési javaslatok szintén növelnék a termékek iránti érdeklıdésüket. Kommunikációs üzenetként a résztvevık szerint a termékek hungarikum voltát, magyar eredetét, az ínyencségét, természetességét kellene kihangsúlyozni. Fontos lehet még a magyar lakossággal megismertetni a termékkör egészségvédı funkcióit is. A fókuszcsoportos beszélgetés során a termékek tesztelése is sor került. Kenımájast és csemegeszalámit kóstoltak a résztvevık, amelyeket vakbírálat formájában teszttermékkel kellett összehasonlítaniuk külsı megjelenés, állomány, szag+íz és összbenyomás


205

szempontjából. Mindkét termékkör esetében a hungarikum termékeket preferálták a fogyasztók. A mangalicamájast ízre markánsabbnak vélték, sötét színe miatt pedig több máj meglétét feltételezték a termékben. A hungarikum csemegeszalámi sötétpiros színe friss hústermékre utalt, és ízét is kellemesebbnek vélték. A kvalitatív kutatás eredményei szerint a szürke marha és mangalica húsból készült termékek piaci fogadtatása kedvezı, amely a termékpálya minden szereplıje számára elınyöket hordoz. A kutatás során bemutatott két hungarikum termék piacának érettsége így már eléri azt a szintet, hogy a fogyasztók preferenciái, szokásai és attitődjei mérhetıek. A kérdıíves felmérés eredményei A kérdıívben elsıként arra kérdeztünk rá, hogy mire asszociálnak a megkérdezettek a hungarikum szó kapcsán. Az 1. táblázat alapján látható, hogy legtöbben általánosságokat említtettek, így pl. 274 fı válasza alapján leginkább a magyar termékeket (47,3%) tekintik hungarikumnak. Kedvezı eredmény azonban, hogy a konkrétan megnevezett termékek közül a szürke marha a negyedik, míg a mangalica a hetedik helyen szerepel. 1. táblázat A hungarikum szóra vonatkozó spontán fogyasztói asszociáció (N=300) Megnevezés Magyar termékek Magyar dolgok Pick szalámi Tokaji aszú Minıségi áru Egyedi, különleges Unicum Szürkemarha Gyulai Pálinka Mangalica

Említések aránya, % 47,3 13,0 5,3 4,3 4,0 3,0 3,0 2,7 2,0 1,7 1,7

Ezt követıen termékenként külön-külön vizsgáltuk a szürke marha és mangalica hússal kapcsolatos fogyasztói véleményeket. A közleményben csak azokat az összefüggéseket soroljuk fel, amelyek a statisztikai elemzések alapján szignifikánsnak mutatkoztak. A szürke marha termékeivel kapcsolatos fogyasztói magatartás A szürke marha hús fogyasztása rendkívül alacsony, a megkérdezetteknek mindössze 12% asztalára kerül ez a különlegesség valamilyen rendszerességgel (de semmiképp sem gyakrabban, mint havi 2-3 alkalom). Így figyelembe kell venni, hogy az alacsony elemszám miatt az esetleges következtetések csak óvatosan vonhatók le. A háttérváltozók szerint az eredmények a következık: az iskolai végzettség és a lakóhely befolyásolja a fogyasztást. A diplomával rendelkezık 36,7%-a, míg a max. 8 osztályt végzetteknek csak 5,0%-a választja ezt a húst, a fıvárosi válaszadóknak 23,2% tartozik a fogyasztók közé, míg vidéken ez az érték maximum 10,4%. A szürke marha nem vásárlásának okait az 1. ábra szemlélteti. A fogyasztók nagy része nem ismeri a terméket (45,7%) vagy nem tudja beszerezni (38,1%). A magas ár csak a

206


megkérdezettek 14,3% szerint jelent korlátot. Elgondolkodtató azonban, hogy 72,5%-uk nem is tartja elképzelhetınek, hogy a jövıben ilyen ételeket fogyasszon. A felsıfokú végzettséggel rendelkezık lényegesen nagyobb hányada bizonyult nyitottnak e téren, valamint a vidéken élık mutattak nagyobb „affinitást”. 45,7

Nem ismeri a terméket 38,1

Nem tudja beszerezni 14,8

Magas az ára 9,1

Nem szereti a marhahúst 0,8

Vegetáriánus

1,5

Egyéb 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50 %

1. ábra A szürke marha termékek elutasításának indokai, % (N=290) A fogyasztók szerint a vásárlás fı motivációját a hús elınyös táplálkozásbiológiai jellemzıi, egészségvédı szerepe (42,9%) jelenti, amelyet a garantált eredet és az ínyencségek szeretete követ 20-20%-kal. A válaszadók a szürke marhát elsısorban tıkehús (77,1%) formájában szerzik be, a szárazárukat (sonka, szalámi) csak 31,4% említette (2. táblázat). 2. táblázat A szürke marha termékek vásárlási formái (N=44) Megnevezés Tıkehús Szalámi, kolbász, sonka (szárazáruk) Debreceni, kolbász, virsli, párizsi (frissáruk) Konzervben Készételként étteremben

Említések aránya, % 77,1 31,4 11,4 2,9 2,9

Beszerzés helyének a fogyasztók több mint fele (51,4%) a hússzaküzleteket jelölte meg, de sokan vásárolnak (25,7%) közvetlenül a termelıtıl is, fıként piacon (3. táblázat). 3. táblázat A szürke marha termékek beszerzésének helye (N=35) Beszerzési forrás Hús szakboltok A termelıktıl közvetlenül, piacon Hipermarketek „Saját termelés” Egyéb helyrıl

Említések aránya, % 51,4 25,7 11,4 2,9 8,6

Ahhoz, hogy a szürke marha termékek népszerőbbé váljanak hatékonyabb tájékoztatásra (reklámok és ismeretterjesztés útján), alacsonyabb árakra és könnyebb beszerezhetıségre lenne leginkább szükség. A szürke marhahússal szemben kialakult attitődöket ötfokozatú skálán vizsgáltuk (1-egyáltalán nem ért egyet ... 5-teljes mértékben egyetért), amit a 4. ábra

207


szemléltet. Leginkább a hungarikum jelleget (4,66), az egészségességet (4,16) és az ízletességet (4,14) emelték ki a megkérdezettek. Nincsenek tisztában azonban a szürke marha hús táplálkozás-biológiai elınyeivel, a válaszadók harmada nem tudta (csak 93 fı válaszolt), hogy a szürke marha húsa konjugált linolsavban gazdag, és a fogyasztók közel fele (159 fı válaszolt) nincs tisztában azzal, hogy koleszterinszegény a termék. Ezek a tények mindenképpen indokolttá teszik hatékony kommunikációs eszközök alkalmazását. 4. táblázat A szürke marhahússal szembeni fogyasztói attitődök fıbb statisztikai mutatói Állítás A szürke marha igazi magyar termék. A szürke marha húsa a külteljes tartás miatt sokkal egészségesebb. A szürke marha húsa a külteljes tartás miatt sokkal ízletesebb. A szürke marha húsa koleszterinszegény. A szürke marha húsa CLA-ban gazdag. A szürke marha húsának fogyasztása diétázóknak ajánlott. A szürke marha húsának íze hasonlít a vadhúshoz. A szürke marha húsának fogyasztásával megelızhetık a daganatos betegségek. Leginkább az állat tetszetıs külseje miatt vásárolok szürke marhahúst.

N 245 159

Átlag 4,66 4,16

Szórás 0,79 1,10

154 159 93 148 122 125

4,14 3,73 3,69 3,56 3,35 3,22

1,00 1,07 1,03 1,08 1,26 1,34

155

2,30

1,52

A mangalica termékeivel kapcsolatos fogyasztói magatartás A mangalica húst vagy húskészítményt a megkérdezettek közel fele (42,3%) fogyasztott már. Fıképp a férfiak (47,9%) kedvelik ezt a terméket, míg a nıknek 37,3%-a választja ételei közé. A szürke marha készítményekhez hasonlóan az iskolai végzettség függvényében megfigyelhetünk szignifikáns kapcsolatot: a diplomások 63,3%-ban, míg a 8 általánost végzettek csak 28,7%-ban fogyasztanak mangalica terméket. A vásárlás korlátait a 2. ábra szemlélteti. Leginkább a nehéz beszerezhetıség jelent akadályt (37,6%), de még a mangalica esetén is sokan a hiányzó ismeretekkel (30,6%) érveltek. A magas árat a megkérdezettek 19,1%-a tartja akadályozó tényezınek, de olyan válasszal is szembesültünk, hogy a magas zsírtartalom miatt nem kerülhet az asztalra.

37,6

Nem tudja beszerezni 30,6

Nem ismeri a terméket 19,1

Magas az ára 15,0

Nem szereti a marhahúst/sertéshúst 1,7

Vegetáriánus

5,2

Egyéb 0

5

10

15

20

25

30

35

40 %

2. ábra A mangalica termékek elutasításának indokai, % (N=189)

208


Különösen szembeötlı, hogy az eddig nem fogyasztóknak 87,3%-a a jövıben sem tartja elképzelhetınek, hogy mangalica húst vagy húskészítményt tegyen asztalára. A magyarországi jelentıs mennyiségő (26,7 kg/fı) sertéshúsfogyasztás (KSH, 2005) mellett az eredmény meglepı. Nem csak többen, de gyakrabban is fogyasztanak a megkérdezettek mangalica terméket, mint szürke marhát. Legtöbben, 62,2% ritkábban, mint kéthavonta, de bíztató, hogy 5,5%-uk hetente többször is asztalára teszi a vizsgált terméket. Elsısorban az elınyös táplálkozásbiológiai sajátosságok, egészségvédı szerepe (40,2%) miatt preferálják a mangalica készítményeket, sokan azonban ínyencsége (28,3%) miatt nem vetik meg ezt a húst. A mangalica kedvelt tıkehús (56,7%) és szárazáru (42,5%) formájában is, ami tükrözi a kínálatot is. Érdekesség azonban, hogy a kereskedık által említett, alacsonyabb egységáras frissárukat csak a megkérdezettek 12,6% vásárolja (5. táblázat). 5. táblázat A mangalica termékek vásárlási formái (N=170) Megnevezés Tıkehús Szalámi, kolbász, sonka (szárazáruk) Debreceni, kolbász, virsli, párizsi (frissáruk) Egyéb (szalonna, zsír, tepertı)

Említések aránya, % 56,7 42,5 12,6 22,0

A tıkehús fogyasztás magas arányát az igénybevett beszerzési források is magyarázzák: sokan szakboltban (43,3%) vagy éppen a termelıtıl közvetlenül (24,4%) szerzik be a húst. A szürke marhához képest szélesebb körő ellátásra utal, hogy többen említették a hiper- és szupermarketeket, valamint a kisebb élelmiszerboltokat is (6. táblázat). 6. táblázat A mangalica termékek beszerzésének helye (N=132) Beszerzési forrás Szakboltok (húsbolt, zöldségbolt) A termelıktıl közvetlenül, piacon Hipermarketek „Saját termelés” Szupermarketek Kisebb élelmiszerboltok Egyéb helyrıl

Említések aránya, % 43,3 24,4 18,9 4,7 3,1 0,8 8,7

A mangalicahússal szemben kialakult attitődöket a szürke marha húsánál leírtak szerint szintén ötfokozatú skálán vizsgáltuk (1-egyáltalán nem ért egyet ... 5-teljes mértékben egyetért), amit a 7. ábra szemléltet. A mangalicát is a fogyasztók igazi magyar terméknek, hungarikumnak tekintik (4,61), hasonló szimbólumnak fogható fel, mint a szürke marha. Jól informáltak (3,89) voltak a megkérdezettek (fıképp a férfiak: 4,22) arról, hogy a sonkájából készül a híres spanyol Serrano sonka, azonban a válaszadás ennél a kérdésnél nagyon alacsonynak tekinthetı (140 fı válaszolt). A szélesebb körő tájékoztatás azonban a mangalica táplálkozási elınyeirıl is szükséges: kicsi az egyetértés azokkal az állításokkal, hogy gazdag a hús ásványi anyagokban (3,82), szívbarát termékrıl van szó (3,70), és gazdag telítetlen zsírsavakban (3,70). Háttérváltozók alapján megfigyelhetı, hogy a felsıfokú

209


végzettségőekhez jutnak el inkább az információk a hús kedvezı tulajdonságairól, településtípus alapján pedig a fıvárosiak esetén tapasztaltunk nagyobb befogadási hajlandóságot. 7. táblázat A mangalicahússal szembeni fogyasztói attitődök fıbb statisztikai mutatói Állítás A mangalica sertés igazi magyar termék. A mangalica sertés combja az alapanyaga a híres SERRANO sonkának. A mangalica sertés húsa rendkívül gazdag ásványi anyagokban. A mangalica húsa gazdag telítetlen zsírsavakban. A mangalica hús szívbarát termék, mert zsírsav összetétele kedvezı. A mangalicahús zsírsavösszetétele kedvezı (n3-n6 zsírsavak aránya). A mangalica termékek fogyasztásával megelızhetıek a szív- és érrendszeri megbetegedések A mangalica termékek fogyasztásával megelızhetıek a szív- és érrendszeri megbetegedések, mert optimális a telítetlen zsírsavak aránya. A mangalica sertés húsa zsírszegény.

N 264 140

Álag 4,61 3,98

Szórás 0,76 1,09

214 191 201 154 211

3,82 3,70 3,70 3,68 3,52

0,99 1,31 1,30 1,26 1,29

197

3,51

1,30

234

3,45

1,42

Következtetések A kereslet és kínálat oldaláról végezett kutatásunk eredményei szerint a vizsgált hungarikumok megfelelı gazdasági és piaci feltételek megvalósulása esetén – már középtávon is – agrár- és élelmiszergazdaságunk meghatározó, exportképes termékei lehetnek. Jelenleg a szürke marha és a mangalica hús és húskészítmények piaca keresleti az alapanyagtermelés korlátai miatt. Ez nem jelenti azonban azt, hogy nincs szükség a klasszikus marketing eszközök alkalmazására. Az erıs versenyt ugyan import termékek még nem fenyegetik, de a belsı viszonyok folyamatosan változnak és mind nagyobb tıkebefektetık jelennek meg. A növekedésben lévı piac fejlıdését a fogyasztói attitődök befolyásolása ösztönözheti. A kutatás eredményei segítik az állai eredető hungarikumok termékpályának, a szürke marha és a mangalica sertés lehetséges marketingstratégiájának kidolgozását, melynek rövid bemutatása a szegmentációra, a célpiacok meghatározására és a marketing-mix elemeire terjed ki. A demográfiai és földrajzi szegmentációs ismérvek szerint a termékek vásárlói elsısorban a nagyobb városokban és a fıvárosban élı, magasabb iskolai végzettségőek közül kerülnek ki. Vásárlási döntéseikben kiemelt szerepe van az egészségvédelemnek és az ínyencségek vonzásának. A mangalica és a szürke marha termékek vélhetıen sosem válnak majd tömegcikké, hanem azok réspiaci jellegét szükséges erısíteni. A jelenlegi fogyasztásnál lényegesen nagyobb piaci volumen érhetı el a megfelelı pozícionálással. A versenyelınyt a többi termékkel szemben a hungarikum jelleg, s a táplálkozási-elınyök jelentik, amely ma még nem tekinthetı tudatosnak. A marketingstratégiában elsısorban a termékek magyar eredete, egészségvédı szerepe hangsúlyozandó. A szürke marha és a mangalica termékek árait ugyan magasnak tartják a megkérdezettek, de nem jelentenek korlátot a piacfejlıdésben. Presztízsértékük magas

210


minıségüknek, különlegességüknek köszönhetıen elismert. Sokkal inkább okoz nehézséget a termékek korlátozott beszerezhetısége, a fıképp közvetlen kapcsolatokra (termelıi értékesítés) épített csatornarendszer. A kommunikációban kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a tájékoztatás, a reklám és PR tevékenység erısítése. A szürke marhára és a mangalicára irányuló marketingkommunikációnak a turizmusban is meg kell jelennie. Ebben az esetben jelentıs gazdasági haszon származhat, pl. a vendéglátáson keresztül. Általánosan megemlíthetı veszély nemcsak a két vizsgált, hanem szinte az összes hazai hungarikumnál a közösségi marketing nem kielégítı volta, avagy teljes hiánya. Irodalom ANDRÁSFALVY A. (2003): A kertészeti hungarikumok sajátos minısége. (In Nyéki J., Papp J.: Kertészeti hungarikumok, 1-318). MTA Társadalomkutató Központ kiadványa. Budapest, 25-30 pp. HOFFMANN M., KOZÁK Á., VERES Z. (2000): Piackutatás. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1- pp. KOVÁCS F., BODÓ I., SEREGI J., UDOVECZ G. (2003): İshonos állataink és termékeik, a hungarikumok. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. II. Az agrárium helyzete és jövıje. MTA Társadalomkutató Központ kiadványa. Budapest, 1-239 pp. KSH (2007): Statisztikai tükör. 1. NEVELİS E. (2002): Hungarikumok állattarásunkban – a magyar szürke marha. İstermelı 6 évf. 6. sz. 90-91 pp. SZAKÁLY Z,. SZIGETI O., SZENTE V. (2004): Hagyományos magyar termékek marketing lehetıségeinek elemzése a vidékfejlesztés szempontjainak figyelembevételével. EUTanulmányok V. 465-496 pp. SZAKÁLY Z., SZIGETI O., SZENTE V. (2006): Tóth Péterrel készített mélyinterjú eredményei. Budapest Szerzık Szigeti Orsolya, PhD, egyetemi tanársegéd Kaposvári Egyetem, GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék [email protected] Szente Viktória, PhD, egyetemi tanársegéd Kaposvári Egyetem, GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék szente.viktó[email protected] Máthé Attila, MSc, egyetemi tanársegéd Kaposvári Egyetem, GTK, Ökonómia és Szervezési Tanszék [email protected] Szakály Zoltán, CSc, egyetemi docens Kaposvári Egyetem, GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék [email protected]

BULLETIN. of the Szent István University SPECIAL ISSUE PART I

Recommend Documents