BULLETIN of the Szent István University

BULLETIN of the Szent István University

SPECIAL ISSUE PART II.

Gödöllő 2008

Editorial Board Prof. György Füleki CSc. – Chairman of the Editorial Board Prof. Miklós Mézes DSc. editor Prof. Béla M. Csizmadia CSc. Prof. Tamás T. Kiss CSc. Prof. Gyula Huszenicza DSc. Prof. Gábor Reischl DLA Prof. István Szűcs DSc.

Edited by the Guest Editorial Board Katalin Takács-György CSc, − Chairman of the Guest Editorial Board József Lehota DSc István Takács PhD László Villányi CSc

With the support of Faculty of Economics and Social Sciences, Szent István University Management and Business Administration PhD School of Szent István University

Szerkesztőség Szent István Egyetem 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Kiadja a Szent István Egyetem Felelős kiadó Dr. Solti László egyetemi tanár, rektor Technikai szerkesztő Szalay Zsigmond Gábor Felelős szerkesztő Dr. Mézes Miklós egyetemi tanár ISSN 1586-4502 Megjelent 380 példányban

Foreword Tradition and Innovation – International Scientific Conference of (Agricultural) Economists Szent István University, Gödöllő, 3-4 December, 2007 Tradition and Innovation – International Scientific Conference was held on December 3-6, 2007, in the frames of the anniversary programme series organized by the School of Economics and Social Sciences of the Szent István University. The aim of the conference was to celebrate the 50th anniversary of introduction of agricultural economist training in Gödöllő, and the 20th anniversary of the School of Economics and Social Sciences, which was founded in 1987. The articles published in the special edition of Bulletin 2008 of the Szent István University were selected from the 143 presentations held in 17 sections of the conference and 30 presentations held at the poster section. The presentations give a very good review of questions of national and international agricultural economics, rural development, sustainability and competitiveness, as well as the main fields of sales, innovation, knowledge management and finance. The chairmen of the sections were Hungarian and foreign researchers of high reputation. The conference was a worthy sequel of conference series started at the School of Economics and Social Sciences in the 1990s. Előszó Tradíció és Innováció – Nemzetközi Tudományos (Agrár)közgazdász Konferencia Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007. december 3-4. 2007. december 3-6. között a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (SZIE GTK) által szervezett jubileumi rendezvénysorozat keretében került megrendezésre a Tradíció és Innováció – Nemzetközi Tudományos Konferencia, amelynek célja volt, hogy méltón megünnepelje a gödöllői agrárközgazdász képzés fél évszázada történt elindítását, s ugyanakkor a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1987-ben történt megalapításának 20. évfordulóját. A Szent István Egyetem által kiadott Bulletin 2008 évi különszámában megjelentetett cikkek a konferencián 17 szekcióban elhangzott 143 előadásból, illetve a poszter szekcióban bemutatott 30 előadásból kerültek kiválasztásra. Az előadások jó áttekintést adtak a hazai és nemzetközi agrárközgazdaság, vidékfejlesztés, a fenntarthatóság és versenyképesség kérdései mellett az értékesítés, innováció, tudásmenedzsment, pénzügy fontosabb területeiről is. Az egyes szekciók elnöki tisztjét elismert hazai és külföldi kutatók töltötték be. A konferencia a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az 1990-es években elkezdett konferencia sorozat méltó folytatása volt.

Dr. László Villányi Dean / dékán

Contents / Tartalomjegyzék Part I. / I. kötet Agricultural and rural development and international view Agrár- és vidékfejlesztés, nemzetközi kitekintés ÁCS, SZ. – DALLIMER, M. – HANLEY, N. – ARMSWORTH, P.: Impacts of policy reform on hill farm incomes in UK..................................................................................................... 11 BIELIK, P. – RAJČÁNIOVÁ, M.: Some problems of social and economic development of agriculture................................................................................................................................ 25 BORZÁN A. – SZIGETI C.: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió gazdasági fejlettségének elemzése a régiók Európájában ............................................................................................... 37 CSEH PAPP, I. Regionális különbségek a magyar munkaerőpiacon ..................................... 45 NAGY, H. – KÁPOSZTA, J.: Convergence criteria and their fulfilment by the countries outside the Euro-zone.............................................................................................................. 53 OSZTROGONÁCZ, I. – SING, M. K.: The development of the agricultural sector in the rural areas of the Visegrad countries ............................................................................................... 65 PRZYGODZKA, R.: Tradition or innovation – which approach is better in rural development? The case of Podlasie Region ............................................................................ 75 TAKÁCS E. – HUZDIK K.: A magyarországi immigráció trendjei az elmúlt két évtizedben.......................................................................................................... 87 TÓTHNÉ LŐKÖS K. – BEDÉNÉ SZŐKE É. – GÁBRIELNÉ TŐZSÉR GY.: országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján................................................... 101 VINCZE M. – MADARAS SZ. Analysis of the Romanian agriculture in the period of transition, based on the national accounts............................................................................. 111 Agricultural trade and marketing Agrárkereskedelem, marketing ADAMOWICZ, M.: Consumer behavior in innovation adaptation process on fruit market 125 FÉNYES, T. I. – MEYER, N. G. – BREITENBACH, M. C.: Agricultural export and import assessment and the trade, development and co-operation agreement between South Africa and the European Union............................................................................................................... 137 KEMÉNYNÉ HORVÁTH ZS.: The transformation of market players on the demand-side of the grain market..................................................................................................................... 151 LEHOTA J. – KOMÁROMI N.: A feldolgozott funkcionális élelmiszerek fogyasztói szegmentálása és magatartási jellemzői ................................................................................ 159 LEHOTA J. – KOMÁROMI N.: Szarvasgomba fogyasztói és beszerzési magatartásának szegmentálása és jellemzői.................................................................................................... 169 NYÁRS, L. – VIZVÁRI, B.: On the supply function of the Hungarian pork market .......... 177 SZAKÁLY Z. – SZIGETI O. – SZENTE V.: Fogyasztói attitűdök táplálkozási előnyökkel kapcsolatban .......................................................................................................................... 187 SZIGETI O. – SZENTE V. – MÁTHÉ A. – SZAKÁLY Z.: Marketing lehetőségek az állati eredetű hungarikumok termékpályáján ................................................................................. 199 VÁRADI K.: Társadalmi változások és a marketing kapcsolatának modellezési lehetőségei ............................................................................................................................................... 211

Sustainability and competitivness Fenntarthatóság, versenyképesség BARANYAI ZS. – TAKÁCS I.: A hatékonyság és versenyképesség főbb kérdései a délalföldi térség gazdaságaiban.................................................................................................. 225 BARKASZI L.: A kukoricatermesztés hatékonyságának és eredményességének vizsgálata 2003-2006 évi tesztüzemi adatok alapján ............................................................................. 237 JÁMBOR A.: A versenyképesség elmélete és gyakorlata .................................................... 249 LENCSÉS E.: A precíziós gazdálkodás ökonómiai értékelése............................................. 261 MAGÓ, L.: Low cost mechanisation of small and medium size plant production farms .......................................................................................................... 273 SINGH, M. K. – KAPUSZTA, Á. – FEKETE-FARKAS, M.: Analyzing agriculture productivity indicators and impact of climate change on CEECs agriculture ...................... 287 STRELECEK, F. – ZDENĚK, R. – LOSOSOVÁ, J.: Influence of farm milk prices on profitability and long-term assets efficiency......................................................................... 297 SZÉLES I.: Vidéki versenyképesség-versenyképes vidékfejlesztés: AVOP intézkedések és azok kommunikációjának vizsgálata..................................................................................... 303 SZŐLLŐSI L. – NÁBRÁDI A.: A magyar baromfi ágazat aktuális problémái ................... 315 TAKÁCS I. – BARANYAI ZS. – TAKÁCS E. – TAKÁCSNÉ GYÖRGY K.: A versenyképes virtuális (nagy)üzem ....................................................................................... 327 TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. – TAKÁCS E. – TAKÁCS I.: Az agrárgazdaság fenntarthatóságának mikro- és makrogazdasági dilemmái ................................................... 341 Authors’ index / Névjegyzék............................................................................................... 355

Part II. / II. kötet Economic methods and models Közgazdasági módszerek, modellek BARANYI A. – SZÉLES ZS.: A hazai lakosság megtakarítási hajlandóságának vizsgálata367 BHARTI, N.: Offshore outsourcing (OO) in India’s ites: how effective it is in data protection? ............................................................................................................................................... 379 BORSZÉKI É.: A jövedelmezőség és a tőkeszerkezet összefüggései a vállalkozásoknál ... 391 FERTŐ, I.: Comparative advantage and trade competitiveness in Hungarian agriculture ... 403 JÁRÁSI É. ZS.: Az ökológiai módon művelt termőterületek nagyságát befolyásoló tényezők és az árutermelő növények piaci pozíciói Magyarországon.................................................. 413 KODENKO J. – BARANYAI ZS. – TAKÁCS I.: Magyarország és Oroszország agrárstruktúrájának változása az 1990-es évektől napjainkig ............................................... 421 OROVA, I. – KOMÁROMI, N.: Model applications for the spread of new products in Hungarian market circumstances .......................................................................................... 433 REKE B.: A vállalkozások egyensúlyi helyzetének változáskövető vizsgálata ................... 445 ŠINDELÁŘ, J.: Forecasting models in management............................................................ 453 SIPOS N.: A környezetvédelmi jellegű adók vizsgálata a fenntartható gazdálkodás vonatkozásában ..................................................................................................................... 463 VARGA T.: Kényszerű „hagyomány”: értékvesztés a mezőgazdasági termékek piacán..... 475 ZÉMAN Z. – TÓTH M. – BÁRCZI J.: Az ellenőrzési tevékenység kialakítási folyamatának modellezése különös tekintettel a gazdálkodási tevékenységeket érintő K+F és innovációk elszámolására ........................................................................................................................ 485 Land utilization and farm structure Földhasználat, gazdaságstruktúra FEHÉR, I. – MADARÁSZ I.: Hungarian land ownership patterns and possible future solutions according to the stakeholders' view ....................................................................... 495 FEKETE-FARKAS, M. – SINGH, M. K. – ROUNSEVELL, M. – AUDSLEY, E.: Dynamics of changes in agricultural land use arising from climate, policy and socio-economic pressures in Europe ............................................................................................................................... 505 LAZÍKOVÁ, J. – BANDLEROVA, A. – SCHWARCZ, P.: Agricultural cooperatives and their development after the transformation ........................................................................... 515 ORLOVITS, ZS.: The influence of the legal background on the transaction costs on the land market in Hungary................................................................................................................. 525 SADOWSKI, A.: Polish land market before and after transition ......................................... 531 SZŰCS, I. – FARKAS-FEKETE M. – VINOGRADOV, S. A.: A new methodology for the estimation of land value ........................................................................................................ 539

Innovation, education Innováció, tudásmenedzsment BAHATTIN, C. – PARSEKER, Z. – AKPINAR BAYIZIT, A. – TURHAN, S.: Using ecommerce as an information technique in agri-food industry............................................... 553 DEÁKY Z. – MOLNÁR M.: A gödöllői falukutató hagyományok: múlt és jelen............... 563 ENDER, J. – MIKÁCZÓ, A.: The benefits of a farm food safety system............................ 575 FARKAS, T. – KOLTA, D: The European identity and citizenship of the university students in Gödöllő.............................................................................................................................. 585 FLORKOWSKI, W. J.: Opportunities for innovation through interdisciplinary research ... 597 HUSTI I.: A hazai agrárinnováció lehetőségei és feladatai .................................................. 605 KEREKES K.: A Kolozs megyei Vidéki Magyar fiatalok pályaválasztása.......................... 617 SINGH, R. – MISHRA, J. K. – SINGH, M. K.: The entrepreneurship model of business education: building knowledge economy.............................................................................. 629 RITTER K.: Agrár-munkanélküliség és a területi egyenlőtlenségek Magyarországon........ 639 SZALAY ZS. G.: A menedzsment információs rendszerek költség-haszon elemzése ........ 653 SZÉKELY CS.: A mezőgazdasági vállalati gazdaságtan fél évszázados fejlődése.............. 665 SZŰCS I. – JÁRÁSI É. ZS. – KÉSMÁRKI-GALLY SZ.: A kutatási eredmények sorsa és haszna .................................................................................................................................... 679 Authors’ index / Névjegyzék............................................................................................... 689

A menedzsment információs rendszerek költség-haszon elemzése

653

A MENEDZSMENT INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE THE COST-BENEFIT ANALYSIS OF MANAGEMENT INFORMATION SYSTEMS SZALAY ZSIGMOND GÁBOR Abstract In the course of cost-benefit analysis of management information systems such peculiar elements can be found on both sides the interpretation of which might be a difficult task. Looking at the costs the generally known cost elements are found (TCO – Total Cost of Ownership): investment costs (hardware, software), operating costs (staff costs, maintenance expenditures, rental, and subscriptions). However, besides these it is worth to mention the costs deriving from switching from a given system, the definition and quantification of which is not yet solved. Evaluation of the profit can be an even bigger problem than the previous ones. We can hardly find an income that is directly connected to the information system so that is the means of production is the information system itself. It is much more common that the corporate information system supports operating and organizing the whole of the company, and by now, this system has become an essential basis of decision-making. Consequently, there is no doubt about its economic significance, but, on the other hand, the information system yields numerical profit only indirectly, through fulfilment of the company’s basic activity. Though we cannot disregard determination of these numerical values, since we need them to compare certain solutions, applications, and to fulfil some aspects of system selection. Összefoglalás A menedzsment információs rendszerek költség-haszon elemzése során mindkét oldalon találhatóak olyan sajátságos elemek, melyek értelmezése nehéz feladat lehet. A költségek végig tekintése során megtalálhatóak azok a költségelemek, amelyek általánosan ismertek (TCO – Total Cost of Ownership): beruházási költségek (hardver, szoftver), működési költségek (személyi jellegű ráfordítások, karbantartási költségek, bérleti díjak, előfizetések). Azonban ezek mellett említést érdemelnek az adott rendszerekhez való lekötöttségből származó átállási költségek, melyek meghatározása és számszerűsítése még nem megoldott. A bevétel, haszon értékelése még az előzőekhez képest is nagyobb problémát jelenthet. Ritka az az informatikai rendszer, amelyhez direkt módon bevételek köthetőek, azaz maga a vállalatirányítási informatikai rendszer a termelőeszköz. Jellemzően a vállalatirányítási információs rendszerek a vállalat egészének működését, szervezését segítik, és jelentenek ma már nélkülözhetetlen alapot a döntések meghozatalában. Ebből adódóan gazdasági jelentőségükhöz nem férhet kétség, ugyanakkor számszerű értékekben kifejezhető hasznot csak áttételesen, a vállalat alaptevékenységének megvalósulásán keresztül termelnek. Azonban e számszerű értékek meghatározásától mégsem lehet eltekinteni, hiszen az egyes megoldások, alkalmazások összehasonlíthatóságához elkerülhetetlenek, és rendszerkiválasztási szempontokat is megvalósíthatnak. Kulcsszavak: informatikai rendszerek, költségszerkezet, elemzés, IT beruházások

654

Bull. of the Szent István Univ., Gödöllő, 2008.

Bevezetés Az elmúlt időkben a vállalatvezetők csodafegyverként kezelték az informatikai fejlesztéseket, más beruházásokhoz képest előnyt élveztek, kisebb erőfeszítéssel lehetett anyagi forrásokat biztosítani számukra. Mára ez a folyamat lendületét veszítette, előtérbe került az IT fejlesztések beruházás-gazdaságossági vizsgálata, megtérülésüknek értékelése. Azonban e fejlesztések speciális költségösszetevői és rendkívül sajátságos haszon elemei az átlagosnál nehezebb feladatot jelentenek. A beruházások értékelésére számos módszer ismeretes. A legelterjedtebbek közé sorolhatóak a jelenérték számítások (present value analysis), melyek különböző szempontok alapján meghatározott diszkonttényezők (discount rate) segítségével megadják egy beruházáshoz tartozó pénzáramlás jelenértékét. Ezek közül nevezetes mutató a nettó jelenérték (net present value) (NPV), mely számítása során a pénzáramlás kezdeti értékét csökkentjük a beruházás összegével. Az a megkülönböztetett diszkonttényező, melynél a változatlanul hagyott pénzáramlás nettó jelenértéke nulla, az lesz a beruházás belső kamatlába internal rate of return (IRR). A beruházások forgási mutatói közül kiemelendő a return on investment (ROI) analysis, mely megmutatja, hogy a beruházás élettartama az eredményből hányszor térül meg a kezdeti beruházási összeg. A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok során szintén nagy jelentőségűek a megtérülési időre vonatkozó számítások. Ezen mutatók értelmezése az információs rendszerekkel kapcsolatos beruházások során, így a farm információs rendszerek esetében is számos nehézséget vet fel. A 80-as évek tudományos jellegű publikációi megálltak e mutatók tételes bemutatásánál, és nem foglalkoztak az alkalmazás során fellépő problémákkal. [Whitten, 1986] A 90-es évek végén jelent meg a projekt szemléletű megközelítés, amely már komplexebben kezelte a gazdaságosság kérdését. [Bőgel 2003] Az elmúlt időszak írásaiban azonban már tartalmaznak az információs rendszerek gazdaságossági számításaihoz kapcsolódó tételes levezetéseket. [Fehér, 2006] Anyag és módszer Az információs rendszerek költség összetevői Az információs rendszerek költségszerkezetének meghatározásakor kettő jelentős költségcsoport különíthető el. Az első és könnyebben kezelhető költségek köre a számvitel által jól lehatárolt területre esik: számlák, számviteli bizonylatok és belső előállítású dokumentumok alapján számszerű értékük meghatározása nem jelent kiemelkedően nehéz feladatot. Tételesen ide tartoznak az informatikai rendszer hardver elemeinek költségtételei (szerver oldal, kliens oldal, adatgyűjtési és adatátviteli infrastruktúra stb.), valamint a működtetésükhöz szükséges szoftverek beszerzése. A hardverek alapfunkcióinak ellátásához szükséges szoftverek megvásárlása és nyilvántartása könnyen kezelhető és menedzselhető; azonban a rendszerek tartalmi funkcióinak megvalósításához szükséges elemek kezelése már okozhat problémákat. Célszerű elkülöníteni az úgynevezett „dobozos”, kész megoldásokat és az egyedi fejlesztéseket. Az előbbi esetében a szállító cég által kiállított számlák jó alapot képeznek a tényleges költségek feltárására, azonban nem elfelejthető, hogy az ilyen típusú projektek nem csak és kizárólag az informatikát, hanem a vállalat egész működését érinthetik. Ebből adódóan nehézzé válhat a pusztán informatikai fejlesztést érintő költségek meghatározása. Segítséget jelenthetnek a számlákkal együtt mozgó bizonylatok, projektdokumentáció, teljesítésigazolások. Ezen felül, további nehézséget okozhat azon erőforrások költségeinek meghatározása, amelyeket maga a vállalat tesz hozzá a projekt sikeréhez, az effektív munkán túl az egyes projektszerepek „tükrözése”. Másik megoldás az egyedi fejlesztésű szoftverek kialakítása, amelyet szintén két úton lehet elérni: egy külső programozó cég megbízásával, vagy saját kivitelezésben. Értelemszerűen a

655


második esetben nehezebb az információs rendszer kialakításához kapcsolódó költségek meghatározása, de egy alapos, a tényleges költségek feltárására törekvő elemzés meglepően nehézzé válhat a saját ráfordítások tekintetében az első esetben is. A költségek meghatározásának másik jelentős körébe az információs rendszerek sajátságos költségelemei tartoznak, melyek bizonylattal nem határozhatóak meg. Ezek egy része az adott rendszerhez való lekötöttségből állnak, és a vállalat által nehezen befolyásolható, hiszen a folyamatos működés fenntartásához meg „kell” vásárolnia a lekötöttségből adódó termékeket, szolgáltatásokat. Az átállás költsége jelenti azt a pénzösszeget, amelyet, ahhoz szükséges kifizetni, hogy az adott vállalat hasonló informatikai támogatottság állapotba kerülhessen egy másik rendszer bevezetésével.

Számvitel által meghatározható: - hardver - szoftver - szolgáltatás

1. ábra: Az információs nyilvántarthatóság alapján. Forrás: saját forrás.

Saját ráfordítások

rendszerek

Analitika által nem meghatározható: - lekötés - átállás

költségeinek

csoportosítása

a

számviteli

IT beruházások TCO elemzése (Total Cost of Ownership) Az informatikai fejlesztések önmagukban is meglehetősen bonyolultak lehetnek. Ezen túlmenően azonban a gazdasági értékelésük, beruházás-gazdaságossági vizsgálatuk is jelentős számú problémát vet fel. Egy lehetséges megközelítési mód, a beruházás teljes élettartama alatt, a fejlesztéshez kapcsolódó összes költség definiálása és mértékének meghatározása. Ezzel a módszerrel a tulajdonláshoz tartozó teljes költség határozható meg. Az informatikai fejlesztések különböző mélységben hathatják át a vállalat működését. Az egyszerű eszközbeszerzésektől kezdődően az integrált vállalatirányítási rendszereken keresztül megjelenhet magában a termékben is, elérheti akár a vásárlót is. Az egyes megvalósulási szintek esetében a TCO számítás tekintetében is különbséget kell tenni. Az informatikai fejlesztésre fordított költségek értékelése a vállalati hatékonyság szempontjából IT fejlesztés alapesetei Az információs technológia fejlesztésének legegyszerűbb példája az informatikai eszközpark elemeinek cseréje, bővítése, korszerűbb megoldások beszerzése. Ezek a fejlesztési elemek természetesen megjelenhetnek szoftver oldalon is: a meglévő programok frissítése, kiegészítő modulok vásárlása, egyedi fejlesztések, melyek a napi rutinokat támogatják. Ide tartoznak még az informatikát érintő auditok lefolytatása, szabályzatok készítése. Ezen fejlesztések az információs technológia hatékonyságát javítják. Ekkor a jelenleg meglevő informatikai infrastruktúra fenntartási költségei vethetőek össze, az új eszközök létesítési és működtetési költségeivel. Üzleti folyamatok fejlesztése Abban az esetben, ha az IT fejlesztés során érintjük az üzleti folyamatokat is, a rendszer hatásosságának kérdésével is foglalkozni kell. Ezek a fejlesztések az egész vállalkozásra kiterjedő változásokat magukban foglaló, komplex projektek keretében valósulnak meg.

656


Ekkor az informatikai fejlesztés célja az egész vállalati tevékenység átlátása, az egyes funkcionális területek integrált megjelenítése. Mivel ezen informatikai beruházások évekre jelentő elkötelezettséget kívánnak, ezért ezt megelőzően célszerű az üzleti folyamatok újraszervezése (BPR), hogy a kialakításra kerülő rendszer, már a következő időszak kihívásaihoz, feladataihoz a lehető legjobb vállalati működés leképezésére legyen képes. Ezek a projektek jellemzően ERP (Enterprise Resource Planning) és BSC (Balanced Scorecard) rendszerek bevezetését szolgálják. A gazdaságossági vizsgálat során el kell különíteni az integrált rendszer saját költségeit, melyek jól közelíthetőek TCO modell készítésével, és az IT fejlesztés a szervezet költséghaszon elemeire gyakorolt hatását. Ez utóbbi vizsgálata túl nyúlik a TCO keretein, de a TCO által képviselt értékelési szemléletmód segítséget jelent a további elemzések megalapozottságának biztosításában.

IT fejlesztés: HATÉKONYSÁG

Üzleti folyamatok fejlesztése: HATÁSOSSÁG

Termék és szolgáltatásfejlesztés: INNOVÁCIÓ

2. ábra: A különböző szintű informatikai fejlesztések vállalatra gyakorolt hatása. Forrás: saját forrás. Termék és szolgáltatás-fejlesztés A vállalatok jelentős részének piaci pozíciójuk és gazdasági erejük megőrzéséhez időrőlidőre, vagy folyamatosan erőfeszítéseket kell tennie termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésére. Ezen fejlesztési projektek ma már nehezen képzelhetőek el informatikai támogatás nélkül, sőt gyakorta meghatározó erőforrásként szerepelnek benne. Adott esetben az innováció magára az információs technológiára irányul: új értékesítési csatornát teremt, vagy megjelenik magában a termékben, a szolgáltatás részévé válik. Jelentős különbség az eddigi elemzésekhez képest, hogy a gazdaságossági vizsgálatok során a bevétel oldal alakulását is figyelembe kell venni, eljárásokat kell kialakítani számszerű értékük megközelítésére. 1. táblázat: A TCO elemei. TCO DIREKT KTG. Beruházási ktg. Működési ktg. szoftver karbantartás hardver bérleti díjak szolgáltatás előfizetések személyi jellegű Forrás: saját forrás.

INDIREKT KTG. szolgáltatás leállás végfelhasználói informatikai költségek


657

Return on Investment (ROI) Az informatikai projekt esetében az úgynevezett kemény ROI-t lehet könnyebben meghatározni. A kemény megtérülést – becsült vagy számított – megtakarított és megkeresett pénzösszegekkel lehet kifejezni. A megtakarítás a csökkenő költségekből, a megkeresett pénzösszeg a növekvő eladásokból ered. Tipikus kemény megtérülésnek tekinthető, ha egy dolgozó kevesebb munkával tud ugyanannyi vagy több munkát elvégezni, ezáltal kevesebb új munkaerőt kell felvenni, ha csökkennek az utazási költségek a rendszerbe épített interaktív csoportmunka miatt, vagy ha a portál infrastruktúrája csökkenti az IT üzemeltetési költségeket. A megtérülés másik típusa, a puha ROI esetében már nincs törekvés az összegek pontos meghatározására. A puha megtérülésnek csak indirekt módon kifejezhető haszna van, és ezt sajnos nehéz számokkal kifejezni, pedig a vállalati IT projektek hatásának jelentős része indirekt. Ide tartozik a növekvő alkalmazotti elégedettség, a csoportmunkából eredő nehezen mérhető hatékonyságnövekedés vagy például a cég belső image-ének a fejlődése. Amennyiben a kemény megtérülési számítások pozitív értéket adnak a projekt gazdaságossága nem kérdéses, ugyanakkor a puha megtérülésben további nehezen feltárható előnyök rejtőznek. A nyugati IT projektek egy része csak puha ROI elvárásokra épül, mert a stratégiai célok elérését nem tehetik a kemény ROI függvényévé.

Kemény ROI

Puha ROI

3. ábra: A kemény és a puha ROI. Forrás: Kiss [2003] Net Present Value (NPV), Internal Rate of Return (IRR) Ugyanakkor a ROI számításnak is megvannak a hiányosságai. Pénzügyi szempontból nem egyenértékűek a különböző időszakokban jelentkező azonos összegű pénzáramlások. Egy beruházás minden esetben rendelkezik, alternatívával, ahol minimális kockázattal lehet fix hozamot jelentő bevételt realizálni. Ez a pénzösszeg abban az esetben is megilleti a befektetőt, ha semmilyen más egyéb erőfeszítést nem tesz. A pénzáramlások összehasonlíthatóságának feltétele, hogy azonos időpillanatra számolt értékek kerüljenek összevetésre. Ez az időpillanat gyakorlati és számítási megfontolások alapján többnyire a jelen, így minden pénzösszeg jelenértéke kerül kiszámításra. A diszkontálást a kalkulatív kamatlábbal végezhető el, melynek értékét befolyásolja az előbb említett fix hozamú befektetés kamatlába, de nem azonos vele, ezt más számos tényezők és a döntéshozó egyéni preferenciái is befolyásolhatják. A pénzáramlás jelenértéke csökkentve a beruházás összegével adja az NPV-t. Amennyiben az NPV értéke negatív, a beruházás gazdaságilag nem indokolt, azonban az sem jelenti a projekt feltétlen megvalósítandóságát, ha az NPV pozitív. Ebben az esetben célszerű további elemzéseket tenni, például ROI számítással megvizsgálni az egyes befektetési lehetőségek egységnyi beruházásra eső hozamát. Az NPV számítása mellett lehetőség nyílik egy másik mutató értékének a meghatározására is. Amennyiben a döntéshozó elemzési célból folyamatosan változtatja a kalkulatív kamatláb értékét, találhat egy olyan pontot, ahol az NPV értéke nulla. Számítástechnikai eszközök használatával ez a pont egy úgynevezett iterációs eljárás keretében nagy pontossággal

658


meghatározható. Ez a speciális kalkulatív kamatláb a beruházás belső kamatlába lesz (IRR). A fenti összefüggésből adódóan, ha a belső kamatláb kisebb, mint a kalkulatív kamatláb a beruházás megvalósítása célszerűtlen, míg ellenkező esetben lehetőség nyílik az egyes befektetési alternatívák belső kamatlábának összehasonlítására. Az információs rendszerek beruházás-gazdaságossági vizsgálatai során csak akkor használhatóak megfelelően a hagyományos mutatók, ha a költségoldalon teljes körűen – a megszokott költségelemeken túlmenően – feltárásra kerül az összes összetevő, illetve a bevétel (benefit) oldal esetében is alkalmazza a döntéshozó a költségek elemzésére kialakított szemléleti megközelítés. A vállalati hatékonyság növelését célzó integrált üzleti rendszerek költségösszetevőinek elemzése A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében a vállalati hatékonyság növelése, a működési költségek csökkentése érdekében készített 267 darab integrált üzleti rendszer bevezetési projekt költségösszetevőinek, és bruttó hozzáadott értékének elemzése történt meg. A projektek 16 és 84 millió forint közötti fejlesztéseket tartalmaztak. A projektek során integrált üzleti rendszerek szoftvercsomagjainak megvásárlása, bevezetése és korszerűsítése történt meg. Új vállalatirányítási rendszer bevezetése esetén az alább megnevezett nyolc modul közül legalább hármat vezettek be, míg korszerűsítés, illetve bővítés esetén a változás legalább egy modult érintett: • pénzügy/számvitel (főkönyv), kontrolling, • ellátási lánc menedzsment, készletgazdálkodás, logisztika, • áruforgalom, beszerzés, értékesítés, • humán erőforrás-gazdálkodás (HRM), • ügyfélkapcsolat kezelés (CRM), • termelési/szolgáltatási/kereskedelmi folyamatok támogatása, • karbantartás, • projektmenedzsment. A projektek során az alábbi költségelemeket kellett számszerűsíteni: • gépek beszerzése, • immateriális javak megvásárlása, • anyagjellegű szolgáltatás igénybevétele, • szolgáltatás igénybevétele, • személyi jellegű költségek. A projektekben kötelezően alkalmazott bruttó hozzáadott érték számítása Bruttó hozzáadott érték (BHÉ) (gross value added): az alapáron értékelt kibocsátás és a beszerzési áron értékelt folyó termelő-felhasználás különbözete. Az Európai Tanács a 2223/96/EK rendeletével létrehozta az Európai Számlák Rendszerét (European System of Accounts; ESA, 1995.), amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az ESA olyan módszertanról rendelkezik, amely – a közösség érdekében – a számlák és táblák összeállításához, összehasonlítható módon, alkalmazni kívánt közös szabályokra, fogalom-meghatározásokra, osztályozásokra és számviteli szabályokra vonatkozik. Az ESA a bruttó hozzáadott értéket az alábbiak szerint határozza meg. A folyó termelőfelhasználás azon áruknak és szolgáltatásoknak az értékét tartalmazza, amelyeket ráfordításként a termelési folyamat során felhasználnak; nem tartoznak ide azok az állóeszközök, amelyek felhasználását állóeszközök értékcsökkenéseként kell elszámolni. A folyó termelő-felhasználásra felhasznált termékeket a termelési folyamatba való belépés


659

időpontjában kell számba venni és értékelni. Az értékelést a hasonló árukra és szolgáltatásokra ezen időpontban érvényesülő piaci beszerzési árakon kell elvégezni. A piaci beszerzési ár az az ár, amelyet a beszerzés pillanatában a vevő ténylegesen fizet a termékért. Tartalmazza a termékadók és támogatások egyenlegét (kivéve a levonható adókat, mint a termékek ÁFA-ját). Ha a felhasználás időpontja nem esik egybe a vásárlás időpontjával, kiigazításokat kell végezni a két időpont között eltelt időtartam során bekövetkezett árváltozások figyelembevételével (ugyanúgy, ahogyan ezt a készletek árváltozása megköveteli). A kibocsátás tartalmazza azokat a termékeket, amelyeket az elszámolási időszak alatt hoztak létre. A kibocsátást akkor kell számba venni és értékelni, amikor az a termelési folyamat során keletkezik. Valamennyi kibocsátást alapáron kell értékelni. Az alapár az az ár, amit a termelő a vásárlótól kap a létrehozott termék vagy szolgáltatás egy egységéért, vagyis a kibocsátás csökkentve minden, az egységhez kapcsolódó olyan adóval, amely a termelés vagy az értékesítés következménye (vagyis termékadóval), növelve minden, az egységhez kapcsolódó, a termelés vagy az értékesítés következményeként kapott támogatással (vagyis terméktámogatással). A bruttó hozzáadott érték az állóeszközök értékcsökkenésével csökkentve adja a nettó hozzáadott értéket. A számítás menete: 1. A projekt következtében jelentkező árbevétel 2. Anyag, félkésztermék, alkatrész költség 3. Energiaköltség 4. Anyagjellegű szolgáltatások 5. Költségek összesen: 2+3+4 6. Bruttó hozzáadott érték: 1-5 Eredmények A vállalati információs rendszerek bevezetési költségeinek Magyarországi sajátossága Az 5. ábrán látható magyarországi kis- és középvállalkozások integrált vállalatirányítási információs rendszereinek költségösszetevői közül kimagaslóan nagy rész esik a szoftverek megvásárlására, míg a szolgáltatások tekintetében arányaiban kisebb összeget tartalmaz egy bevezetési projekt költségvetése. További különbség az egyéb kategóriába sorolt tételek összevetésénél tapasztalható, azonban e kategória pontos leírásának hiányossága nem engedi meg komolyabb megállapítások megtételét. Markáns egyezőség a hardver elemek tekintetében figyelhető meg, ami a számítástechnikai berendezések világméretű elterjedésének és hozzáférésének köszönhető. Az egyes technikai és a széles körben használt szoftverújítások az amerikai piacot követve gyors ütemben jelennek meg Európában, így Magyarországon is. Ebből adódóan az integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetési projektjeiben is a hardver elemek hasonló arányban jelennek meg. A szoftver és szolgáltatás elemeknél tapasztalható különbség okai főleg az integrált vállalatirányítási rendszerek magyarországi elfogadottsági szintjére vezethetőek vissza. Ezen belül is az élőmunkához kötődő szolgáltatások ár-érték arányainak megítélésénél megfigyelhető ellenérzés emelendő ki. Egy-egy projekt összértéke ma már általánosan ismert sávban mozog, így ennek elfogadtatása nem jelent olyan horderejű feladatot, mint önállóan a tanácsadók által ledolgozott – főleg helyszíni – mérnökórák árainak elfogadtatása. Ennek megfelelően a szállító magatartás az, hogy ezt a költségtételt átcsoportosítja más, nevezetesen a szoftver oldali költségelemre.

660


egyéb; 2,7%

szolgáltatás; 24,5%

szoftver; 49,6%

hardver; 23,3%

4. ábra: Integrált üzleti rendszerek bevezetésének költségösszetevői Magyarországon. Forrás: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2006 egyéb; 0,4%

szoftver; 35,1% zolgáltatás; 43,9%

hardver; 20,6%

5. ábra: ERP bevezetések költségmegoszlása az USA-ban. Forrás: Mabert et al. 2001 VIR ROI Kalkulátor bemutatása A modell alapjául a Nucleus Research ERP ROI Tool és az Üzemtani tanszéken kialakított beruházás-gazdaságossági modellek (Invest) szolgáltak. A kalkulátor öt fő modulból áll: Költség, Haszon, Paraméter, Összegzés és Jelentés modul, ahogy az a 7. ábrán megfigyelhető. Az informatikai projekteknél a megtérülés tekintetében 35 éves intervallumot célszerű vizsgálni. A modell a magyarországi viszonyokhoz jobban illeszkedő ötéves periódust vizsgálja. A Kalkulátor széles körben lehetőséget ad az informatikai rendszerekkel kapcsolatos költségek összegyűjtésére, rendszerezésére. A három fő költségkomponensből (szoftver, hardver, szolgáltatás) a harmadik, azaz a szolgáltatás elem csak összevontan, a Jelentés modulban szerepel. A könnyebb azonosíthatóság kedvéért a Költség modulban további négy alpontra bontható: tanácsadás, személyi jellegű költségek, oktatás és egyéb szolgáltatási költségek. Ugyan a leírási kulcsok a szemléltető ábrán a Paraméter modulnál találhatóak,


661

mivel logikailag oda tartoznak, de rendszerfelületi okokból a szoftver és hardver beszerzéseknél lehet az értékét külön-külön állítani. Itt a program megelőlegezi az Összegzés modulban található amortizációs kimutatást, és közvetlenül bemutatja öt évre a leírási összegek alakulását. A haszon modul nyújt lehetőséget a vállalatirányítási információs rendszernek tulajdonítandó eredmény javító tételek bevitelére. Két fő szegmens különíthető el: a közvetlen, illetve a közvetett módon jelentkező javító tételek csoportja. A vállalatirányítási információs rendszerek nagymértékben javíthatják a készletek forgási sebességét, ezáltal javítva a tőke megtérülését. Ugyanakkor az üzleti folyamatok javításán keresztül elérhető egy magasabb értékesítési színvonal, amihez – a folyamatos üzletmenet fenntartásához – nagyobb készletszint szükséges. E kettő hatás együttes meghatározásával lehet a vállalatirányítási információs rendszer készletekre gyakorolt hatását meghatározni. Ezt a kettős hatást a modell figyelembe veszi, és lehetőséget ad a felhasználó számára értékük százalékos változtatására. A modell az alábbi csoportosítás szerint rendszerezi az információs rendszerek vállalati eredményességére gyakorolt hatását.

PARAMÉTER: Leírási kulcsok Inflációs ráta Diszkonttényező Kockázatelemzés

KÖLTSÉG: Szoftver Hardver Tanácsadás Személyi jellegű Oktatás Egyéb

ÖSSZEGZÉS: Összesítések Segédszámítások

JELENTÉS: Diagrammok NPV IRR TCO ROI Megtérülési idő Kockázatelemzés

6. ábra: VIR ROI Kalkulátor folyamatábrája. Forrás: saját szerkesztés. Közvetlen eredmények • Készlet-költségek csökkenése • Viszonteladói rendelések növekedése • Keresztértékesítés növekedése • Kezelési költségek csökkenése • Értékesítési hatékonyság növekedése

HASZON: Közvetlen Közvetett

662 • • • • •


Kisebb számú alkalmazott bérköltsége Nyomtatási és postaköltségek csökkenése Értékesítési költségek csökkenése Forgalomnövekedés Új bevételi források lehetősége o Új értékesítési csatornák (e-business) o A vevő IT rendszerével való közvetlen kapcsolat o Elektronikus számlareprezentáció o Pontosabb előrejelzések

Közvetett eredmények Hatékonyság növekedése • Az informatikai rendszer fejlesztése o Menedzsment költségek csökkenése o Adminisztratív költségek csökkenése o Marketing költségek csökkenése o Ismételt gyártások csökkenése o Kommunikációs költségek csökkenése o A piacfigyelésre fordított idő csökkenése o A dolgozók termelékenységének javulása o A dolgozói szervezetlenség csökkenése o Oktatási költségek csökkenése o Készletkezelés költsége csökken o Készletszint csökkenése • Technológia-menedzsment fejlesztése o Menedzsment költségek csökkenése o Az integrációs idő csökkenése o Fejlesztési költségek csökkenése o Rendszer-fenntartási költségek csökkenése o Az infrastruktúra költségének csökkenése • Folyamat-menedzsment fejlesztése o Menedzsment költségek csökkenése o Adminisztratív költségek csökkenése o Leállások és folyamathibák költségének csökkenése o Kommunikációs költségek csökkenése o Értékesítési költségek csökkenése o Oktatási költségek csökkenése • Ügyfél- és partner-kommunikáció javítása o Kommunikációs költségek csökkenése o Készletezés költsége csökken o A piacfigyelésre fordított idő csökkenése o Logisztikai költségek csökkenése o Ismételt gyártások csökkenése o Ügyfélkövetés költsége csökken o Kötbér csökkenése Az Összegzés modul egy felületen, összevontan mutatja be a költségek és hasznok alakulását, valamint a Jelentés modulban megjelenítésre kerülő gazdaságossági számítások alapjai is itt kerülnek elvégzésre.


663

A Paraméterek felületén a program képes fogadni az évenként eltérő inflációs hatásokat, ami az ötéves időintervallumot figyelembe véve nem elhanyagolható szempont. Itt kapott helyet a modell kockázatelemző részének a paraméterezhetősége is. A vizsgált három szempont a Beruházási ráta, amit a ROI és a megtérülési idő hányadosaként lehet számítani, a Tőke megtérülése, ami azonos a megtérülési idővel, azonban skálázott értékeken különböző kockázatokat jelenít meg, valamint az Indirekt és összes haszon hányadosának számítása. Ez utóbbi az információs rendszerek megítélésének legsajátosabb jellemzője. A program további lehetősége, hogy a kalkulatív kamatláb tekintetében lehetőséget ad az eredeti érték lépcsőzetes megváltoztatására, amelyen keresztül figyelemmel kísérhető a nettó jelenérték érzékenysége. A kiindulási kamatláb két lépésben változik felfelé és lefelé, melynek delta értéke szabadon változtatható. A Jelentés modul tartalmazza a fenti érzékenység-vizsgálat összesített táblázatos és grafikus bemutatását, valamint könnyen értelmezhető formában megjeleníti a közvetlen és közvetett hasznok arányát a projekten belül, a beruházási összeget a hozzá tartozó amortizációs összegekkel. A költségösszetevők egymáshoz viszonyított aránya benchmarking jelleggel összevethetőek az előző részben tárgyalt integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetését célzó magyarországi projektek költségelemeivel foglalkozó kutatás eredményeivel. A gazdaságossági elemzés során az alábbi mutatók számítása történik meg: • Éves ROI - közvetlen és közvetett haszon • Adózás utáni nettó cash flow (csak közvetlen) • Éves ROI - közvetlen haszonra • Nettó jelenérték (NPV) • Megtérülési idő (év) • Tulajdonlási költség (TCO) • Átlagos TCO • Halmozott ROI • Belső kamatláb A projekt kockázatosságának megítélése a fent ismertetett három mutató alapján történik, melynek során mindegyik mutató tekintetében a program besorolja a projektet alacsony, közepes vagy magas kockázati kategóriába. Az informatikai projekteknél egyik legjellemzőbb gazdaságossági mutató a teljes tulajdonlás költsége kiemelten grafikus formában is bemutatásra kerül. Következtetések Az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Rt. a vállalatirányítási információs rendszere fejlesztése terén elérte a lehető legjellemzőbb döntési pontot: a régebbi viszonyokra méretezett rendszereit fejlessze tovább, hogy az előrehaladott üzleti folyamatait leképezhesse, vagy professzionális szállítóktól vásároljon kész rendszert (paraméterezhető felületet). Jelen állás szerint a vállalkozásnál úgynevezett „szigetszerű” megoldásokkal fedik le az egyes vállalati funkciókat. Rendkívül sok energiát és komoly adózástani felkészültséget igénylő módon a főkönyv, bér- és munkaügy saját fejlesztésű programmal támogatott. Ezen a területen a vállalat belső igényein túl szigorú törvényi feltételeknek is meg kell felelni. Ebből adódóan az Agroprodukt Rt-nek folyamatosan biztosítania kell, hogy munkavállalói körében egy adózási és rendszerfejlesztési, praktikusan programozási ismeretekkel magas szinten rendelkező munkatárs foglalkoztatását. Ennek biztosítása mind költségoldalon, mind szervezeti oldalon komoly feladatokat és energiát jelenthet. Ugyancsak saját fejlesztésű rendszerrel segítik a növénytermesztési feladatok ellátását is. Ennek a rendszernek az

664


üzemeltetése és fejlesztés ugyan szakmai oldalról kisebb kockázattal bír, hiszen ilyen ismeretekkel és ambícióval rendelkező munkatárs több is van a Részvénytársaságnál, de mivel ez az egyik fő üzleti folyamatot érinti, azaz az értékteremtés súlyponti kérdése, ezért sikere az egész vállalati működésre alapjaiban hatással van. A másik meghatározó ágazatnál, az állattenyésztés területén a Riska elnevezésű vásárolt, úgynevezett „dobozos” program fut. A megoldandó feladat nagyságát jól jellemzi, hogy az Rt. 4,5 Milliárdos árbevételét 400 fővel állítja elő, amelyből 80 fő vezetési, adminisztratív feladatokat lát el, és az ehhez szükséges informatikai háttér biztosítását két fő informatikus végzi. A kész rendszerek kategóriájában eddig négy integrált vállalatirányítási rendszert tekintettek át. Együttes tapasztalat, hogy ezen rendszerek – különös tekintettel a mezőgazdasági sajátosságokra – 90-95%-os mértékben lennének képesek lefedni a vállalaton belüli folyamatokat. A Részvénytársaság egyértelműen megérett arra a szintre, hogy egy átfogó, a saját termelési, értékesítési folyamataihoz illeszkedő rendszer kialakítása immáron üzleti szükségszerűség lett, amely nélkül a piacon betöltött szerepét nehezen tudja fokozni, adott esetben megtartani. Ebből adódóan a döntést az egyes rendszerek és a saját fejlesztésű változat funkcionális megfelelésének és ár-érték arányának összehasonlító vizsgálatára lehet alapozni. Ez utóbbi feladat elvégzésére ad módszertani és technikai segítséget az előző részben bemutatott VIR ROI kalkulátort. A Józsefmajori Kísérleti- és Tangazdaság lényegesen kisebb szervezet az előzőnél a maga – támogatásokkal együtt számított – 100 Millió forintos árbevételével, melyet a vezetéssel együtt nyolc fő állít elő. Azonban ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy információs oldalról tekintve egyszerűbb lenne a szervezet. A tehenészetben zajlófolyamatokat a DaLaval rendszerrel követik nyomon, illetve alapozzák meg döntéseiket. Hasonló feladatot oldanak meg növénytermesztésben az Agrocom precíziós gazdálkodását támogató rendszerével. A meteorológiai állomás adatait az eszközökkel együtt beszerzett célszoftver segítségével gyűjtik és elemzik. A gazdálkodást tovább segíti az Operatív Menedzsment Információs Rendszer, mely saját fejlesztésben készült el. Itt a Tangazdaságnál is megállapítható a fent említett „szigetszerű” megoldások rendszere. Ennél a szervezetnél az üzleti szükségszerűségen túl a jelen levő fejlett gazdálkodási módszerek, illetve az ezeket segítő – rendkívül széleskörű adatforrásokra épülő – információs rendszerek sokoldalúsága is megkívánja az integrációt. Ez a feladat ugyan a termelésen túl kutatás-fejlesztési feladatokat is ellát, mégsem tekinthetünk el az egyes implementációk gazdaságossági, széleskörű alkalmazhatósági kérdéseitől, amelyben a fenti kalkulátor bizonyos részfeladatok megoldását is hívatott szolgálni. Irodalom BŐGEL Gy., FORGÁCS A. (2003): Informatikai beruházás – üzleti megtérülés. Budapest. p. 79-92. FEHÉR P. (2006): Informatikai beruházások üzleti értékelése. Budapest. p. 3-22 KISS S. (2003): Portál és megtérülés. IT-Business. Budapest. p. 20-22. MABERT, V. A. – SONI, A. K. – VENKATARAMAN, M. A. (2001): Enterprise Resource Planning: Common Myths Versus Evolving Reality. Business Horizons vol. 44-3, p. 69-76. WHITTEN, J. L. (1986): System Analysis and Design Methods. St. Louis. p. 796-805. Szerző Szalay Zsigmond Gábor, egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet [email protected]

BULLETIN of the Szent István University

Recommend Documents