Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 1
A MOST – HÍD POLITIKAI PÁRT IDŐSZAKOS, INGYENES KIADVÁNYA 2010. január/1. szám
H Í R L A P
Az ördöggel is tárgyalni kell! Bugár Béla, a Híd elnöke, valamint A. Nagy László december 8-án tárgyalt Marek Maďaričcsal az államnyelvtörvény végrehajtó rendelkezéseiről. Többek között ennek a tárgyalásnak köszönhető, hogy módosították a végrehajtó rendelkezések azon passzusát, amely szerint a hivatali érintkezésben csak abban az esetben használható a kisebbségi nyelvhasználat két fél között, ha ahhoz az ugyancsak a helyszínen tartózkodó harmadik személy hozzájárul. A szóban forgó egyezség szerint került a végrehajtó rendelkezésekbe, hogy csak akkor kötelező az államnyelv használata, ha a harmadik személy is érdekelt a konkrét ügyintézésben. A tárgyalás másik, a pedagógiai dokumentációval kapcsolatos eredménye, hogy a munkaértekezletek jegyzőkönyvei a kisebbségi oktatási intézményekben továbbra is csak kisebbségi nyelven készülhetnek. (Folytatás a 2. oldalon)
Bugár Béla:
Ki és mit is árult el? Bugár Béla, a Híd elnöke a méltányos, kölcsönös és egyenrangú együttműködés híve. A Híd programjához kormányzati politikusként is ragaszkodna. Szerinte a politika főszereplői nem a politikusok, hanem a mindenkori választók.
Mit üzen a Híd elnökeként a szlovákiai magyaroknak és általában a szlovákiai választóknak a választási év elején?
nál megoldásokat. Hiszek abban, hogy minél több jóakaratú ember megérti ebben az országban, hogy egymásra vagyunk utalva. Ha úgy tetszik, a szlovákok és a szlovákiai magyarok együttműködésének nincsen alternatívája. A szlovákiai magyaroknak ezen felül azt is illene számba venniük, a jelenlegi kormányfő betartotta-e a kisebbségi status quot vagy sem. Azt ígérte, minden változatlan marad. (Folytatás a 2. oldalon)
Röviden annyit mondhatnék, hogy gondolkodjanak. Bővebben pedig arra kérek minden egyes választópolgárt, hogy sokkal inkább önmaguknak, saját sorsuknak higygyenek, mintsem a hősködő, hasbeszélő politikusoknak. Alaposan mérlegelnie kellene mindenkinek, milyen volt a családok gazdasági helyzete négy évvel ezelőtt, mit ígértek annak idején a jelenleg kormányzó politikusok, főként Robert Fico. Világos, hogy az ország megtépázott gazdasági helyzetének egyáltalán nem csak a gazdasági válság az okozója. Az ígérgetések a kormányfő részéről csak ígérgetések maradtak. A korrupció, a kormánypárti rablás soha nem látott méreteket öltött az országban. Kvalifikált válságkezelés helyett pedig mindössze arra futotta a hatalom jelenlegi birtokosainak, hogy ellenségeket kerestek a társadalom minden szegmensében, az igazságügytől a gazdasági szférán át egészen a médiáig. A civilizált Európához semmi köze nincsen, ezért nagyon is veszélyes, hogy folyamatosan kijátsszák egymás ellen a társadalmi rétegeket és a kisebbségeket, a szlovákiai magyarokat pedig egyenesen ellenségként igyekeznek feltüntetni a szlovákok előtt. Ennek a játéknak Szlovákia minden egyes állampolgára vesztese lehet. A Híd programja ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolására kí-
A tartalomból
3 Hogyan tovább, Szlovákia?
4 Helyi klubok alakulnak
7 A Híd az ET-vel tárgyalt
Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 2
2
Kőolajvezeték vagy minőségi ivóvíz? December 17-én a fővárosban tartott szakmai konferenciát a HÍD együttműködés pártja. Az eszmecsere fő témája annak a tervezett kőolajvezetéknek a megépítése volt, amely Szlovákiából Ausztriába vezetne a Felső-Csallóköz érintésével. „Robert Fico kabinetje osztrák partnerével memorandumot írt alá a beruházásról. A kérdés az, mi fontosabb számára a Pozsony–Schwechat kőolajvezeték vagy a Csallóköz alatti hatalmas ivóvízkészletek“ – hangsúlyozta vitaindító előadásában Simon Zsolt, a párt alelnöke. A parlamenti képviselő további kérdéseket is megfogalmazott: Miért nincs a kormánynak a kőolajvezetékre vonatkozó, Csallóközt elkerülő terve? Miért nem indult széles körű társadalmi vita ez ügyben? Milyen valódi értéket képeznek a csallóközi ivóvízforrások?
Simon Zsolt, a Híd alelnöke szervezte a konferenciát
A konferencia résztvevői között Pavol Frešo, Pozsony megye újonnan megválasztott elnöke, továbbá Daniel Gemeran, a Pozsonyi Vízművek Rt. vezérigazgatója, majd Kateřina Věrtisová, a Greenpeace szakértője is abbéli véleményének adott hangot, hogy a vezeték veszélybe sodorhatja a stratégiai fontosságú ivóvízkészleteket. A tanácskozáson a csallóközi régió polgármesterei is képviseltették magukat. Közülük Matiaško László Nagymagyarról aggályát fejezte ki a vezeték tervezett nyomvonalával kapcsolatosan, Szalay József Félből egy, az 1970-es évek elején Pozsony környékén történt súlyos természeti katasztrófára emlékeztetett, melynek következtében kőolaj került a KisDunába, és a főváros és vidéke ivóvíz nélkül maradt. A Transpetrol és az OMV közös vállalkozásában építendő kőolajvezeték hossza egyébként 62 kilométer lenne, Szlovákia területét ebből cca 12 kilométernyi szakasz érintené. (–)
Az ördöggel is... (Befejezés az 1. oldalról)
Mindössze a határozatokat kell államnyelven is megfogalmazni. Egyezség született továbbá arról, hogy az államnyelvtörvény szlovák nyelvjárásokra vonatkozó rendelkezésének alkalmazása nem került be a végrehajtó rendelkezésekbe. „Természetesen egyáltalán nem elégített ki bennünket mindez, mert továbbra is meggyőződésünk, hogy egy rossz törvényt nem lehet jóvátenni tisztázatlan jogállású útmutatóval. Mindenképpen fontos azonban, hogy választói érdekében akár az ördöggel is leüljenek tárgyalni egy párt politikusai. Mi úgy tekintünk az államnyelvtörvényt ellensúlyozni szándékozó eddig eszközölt és a továbbiakban tervezett valamennyi kezdeményezésünkre, hogy teljesítsük a kötelességünket“ – jelentette ki A. Nagy László.
Ki és mit is árult el? (Befejezés az 1. oldalról)
Ehhez képest elég csak a megalázott Malina Hedvigre gondolni és az államnyelvtörvényre. Meg arra is, hányszor játszottak ki bennünket, szlovákiai magyarokat a választási kampányokban szlovák honfitársainkkal szemben. De az is komoly figyelmet, érdemel, hogy a Magyar Koalíció Pártja hogyan volt képes kezelni ezt a helyzetet, a nyomásgyakorlást, amelynek ki voltak téve eddigi választói? Mit tett az MKP jelenlegi vezetése azért, hogy az általuk hangoztatott magyar egység valóban működőképes legyen? Hogy párton belül ne a kiszorítósdi érvényesüljön és a különböző vélemények, a jobbító szándékú egyeztetések után, a szlovákiai magyarságot szolgálhassák? Mit tett Csáky Pál annak érdekében, hogy az MKP ne úgy politizáljon, hogy csak olajat önt a szlovák nacionalisták által szított tűzre? Ehhez képest Csáky Pál és kollégái állandóan árulásról, az egység szétveréséről beszélnek a Híd pártot megalapítók rovására… Ki és mit árult el? Amíg nem utáltak bennünket ki a pártból, jómagam és az MKP-ból távozni kényszerült politikusok ugyanazokat az értékeket vallottuk, amelyekért most is kiállunk. Ezek az értékek, amelyek a párt 2007es közgyűléséig az MKP eszmei gerincét képezték, az egyszerű tagok és a legtöbb választó szemében ma is ahhoz a politizáláshoz kötődnek, amelynek a többségi politikai erőkkel való méltányos és kölcsönös együttműködés volt az alapja. Csákynak és legszűkebb csapata tagjainak be kellene látniuk végre, ahogy a masaryki demokráciában és a csehszlovákiai kommunista diktatúrában sem volt, a szlovákiai demokráciában sincs külön magyar út. A demokrácia az együttműködésről és a partnerség, vagyis a bizalom folytonos megtartásáról szól, és nem a bezártságról meg a külön utas politizálásról. Csáky-féle, átgondolatlan taktikázásokkal semmit nem értünk volna el kormányzásunk nyolc éve alatt. Hogy egyik legjelentősebb sikerünket említsem: együttműködés nélkül talán megszülethetett volna a komáromi Selye Egyetem? Legutóbb a megyei választások kapcsán Csáky azt üzente a szlovákiai magyaroknak, hogy csak önmagukra számíthatnak. Akinek a fejében ez az objektív valóság, az a politikus vajon mivel számol, és vajon mire számíthatnak a választói? Megmondom: a távlattalanságra és a reménytelenségre. Ilyet az én irányításom alatt az MKP sosem állított, mert ez a legroszszabb, a magyar közösség egészét kirekesztő, lebénító politikai stratégia, amelynek valójában beláthatatlan és akár tragikus következményei is lehetnek. Az ilyen kijelentés a tipikus Csáky-féle politikai játszmák eszköze. Napjainkban, hogy már két évtizede egyre csak fogy a szlovákiai magyarság, komolyan gondolhatja bárki, hogy eredményesebben érvényesítheti érdekeit egy kisebbségi gettóban, mint a többséggel folytatott állandó és a problémákra következetesen rámutató, megoldást kereső párbeszédben? A Csáky-féle politika az együttműködési lehetőségek helyett állandóan a konfrontációt keresi. Komolyan gondolja bárki, hogy a szlovákok nélkül elérhető a történelmi megbékélés a szlovákok és a szlovákiai magyarok között? Azért vagyunk mi árulók, mert nem akarunk állandóan pofozkodni a politikai porondon? Mi biztonságban élő állampolgárokat, vagyis konkrét gazdasági, oktatási, kulturális és szociális elvekre épülő békességet akarunk. Én vertem szét a magyar egységet, aki elnökként nyolc éven át képes voltam megtartani egy olyan pártban, amelyben számos különböző nézet, vélemény ütközött mindig is egymással? Természetem eleve azt parancsolta számomra, hogy csakis a folyamatos kompromisszumok, jó szándékú megállapodások árán lehet egyben tartani minden intézményt, így az MKP-t is. Erre nem volt képes Csáky, de hát ez már az ő dolga. Az viszont fölöttébb zavar, hogy miután ő nem volt képes kompromisszumokra és megegyezésre, sőt, párton belüli együttműködésre sem, ő lett az, aki úton-útfélen az egységet szétverők bélyegét süti ránk. Biztos vagyok abban, hogy minél tovább foglalkozik a Híd befeketítésével, azzal, hogy engem átkozzon, Simon Zsoltot, A. Nagy Lászlót, Bastrnák Tibort és
Gál Gábort pedig ott sározza, ahol tudja, annál többen rájönnek, hogy semmi másról nincsen szó, mint saját politikusi kudarcának hárításáról. Ránk hárítja saját emberi és politikai csökönyösségeinek következményeit. Ha valaki, akkor Csáky Pál árulta el az MKP eszmei értékeit. ő volt az, aki elnökként nem volt képes összetartani a pártot, és nemcsak országos, de járási és helyi szinten is arra kényszerített jó néhány tehetséges, értékes embert, hogy megváljanak az MKP-tól. Ennyit erről, hiszen a Csáky-féle MKP-val, amelynek jelenlegi politizálása legfőképpen a Híd ellenében szól, a másik magyar párt, a Híd politizálásának nem kell az MKP-ról szólnia. Szlovákiáról kell szólnia, arról az országról, amelyben élünk, itt kell érvényesülnünk, emberhez méltó életet kiharcolnunk, szlovákoknak, magyaroknak s minden más nemzetiségű állampolgárnak egyaránt. Nekünk tisztességes választási programunk van, felölel mindent, ami az életünket érinti, befolyásolja, amire szerintünk a választóknak szükségük van. Ellenzéki vagy kormánypárti a Híd programja? Önmagát komolyan vevő párt mindig azzal az elhatározással alkot programot, hogy megvalósuljanak elképzelései. A választók számára felkínált program tetemes hányada csak akkor valósulhat meg, ha a párt kormányra kerül. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármi áron alkut kössön. Nem fogunk elvtelen alkukat kötni csak azért, hogy néhányan vályúhoz jussanak. Ezért jelentettem ki tavaly decemberben, hogy a jelenlegi kormánypártokkal elképzelhetetlennek tartom a kormányzati együttműködést. Egyrészt konkrét magyarellenes tetteik, másrészt az általuk okozott felbecsülhetetlen értékű gazdasági károk miatt, amit rendszeresített korrupciós technikáikkal és arcátlan lopásaikkal okoztak. A végsőkig kitartunk programunk mellett, mert nemcsak a megszületésénél bábáskodó szakemberek hisznek komolyan a megvalósíthatóságában, hanem mi, a Híd politikusai is azzal a meggyőződéssel fogadtuk el, hogy Szlovákiát és annak állampolgárait egyaránt szolgálja. Tartalmával időben megismekedhetnek majd az érdeklődők, s nemcsak pártközlönyünk, a Híd márciusi számában, hanem a választási kampányunkban is. Mi nem acsarkodni akarunk, hanem arról beszélni, hogy másként is lehet. Igyekszünk az ország minél több településén személyesen is megjelenni, de a programot nyomtatott vagy elektronikus formában is eljuttatjuk a lehető legtöbb választóhoz. Nekem meggyőződésem, hogy Szlovákia csak akkor térhet vissza a gazdasági sikeresség útjára és általa a szociális békéhez, ha szellemileg és kulturálisan is fejlődik. Ennek pedig alapfeltétele, hogy az országban élő nemzetiségekk kölcsönös megértésben és bizalomban éljenek egymással. Lát lehetőséget a jelenlegi ellenzéki pártok szorosabb választási együttműködésére? Egyelőre felelőtlenség lenne erre a kérdésre egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Az biztos, hogy közös erővel az ellenzék sokkal többre lenne képes a jelenleg kormányzó érdekszövetség gazdasági, szociális és etnikai jellegű manipulációival szemben. Viszont az ellenzéki együttműködésnek is méltányosnak, kölcsönösnek és egyenrangúnak kell lennie. Nemcsak az ellenzéki pártok legutóbbi, hanem már az első hivatalos, igaz, alaposan késve szervezett találkozóján is úgy láttam, az ellenzéki összefogás súlyát Mikuláš Dzurinda is hajlandó már végre tudatosítani. Velem együtt Ján Figeľ, a KDH elnöke is érzi az összefogás fontosságát, egyedül Csáky Pál nem vett részt személyesen az ellenzéki pártok egyeztetésén, amit nemcsak ő, hanem az MKP több meghatározó politikusa igyekezett jelentéktelenné tenni. Ebben is különbözünk. Szerintem a normális együttműködéstől, főként az elbizonytalanodott választók miatt és érdekében, soha nem szabad elzárkózni. Mert a politika főszereplői egyáltalán nem a politikusok, hanem a mindenkori választó. Ezt sok politikus már abban a percben hajlamos elfelejteni, amelyben megkapta a választók szavazatát, s mandátumot nyert ahhoz, hogy négy évig beleszóljon a közügyek irányításába. (–)
Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 3
3
Együttműködés, tisztesség – nyitottság, felelősség A Híd programja közvetlenül a pártalapítást követően azzal a határozott szándékkal készült, hogy Szlovákia valamennyi állampolgára számára szavatolja a nyugodt, kiszámítható érvényesülést a társadalmi élet minden területén. A gazdasági szférától kezdve, többek között az egészségügy, az igazságügy, az oktatásügy sarkalatos problémáinak megoldásán át egészen az emberi jogi, ezen belül a szlovákiai magyar és egyéb kisebbségek létfontosságú érdekei képviseletéig bezárólag. Önérdekű manipulációnak tartunk és elutasítunk tehát minden olyan híresztelést, amely azt sugallja, hogy a Hídnak nincsen a kisebbségek jogbiztonságát szavatoló átfogó programja. Igenis van! Az alábbiakban ízelítőként, a program alaptézisei szintjén és a pártprogram emberjogi fejezetéből bizonyosodhatnak meg olvasóink ezen állításunk valóságtartalmáról. Közlönyünk további számaiban pedig programunk egyéb fontos fejezeteivel megismerkedve győződhet meg majd mindenki arról, hogy a Híd olyan, a civilizált európai pártok hagyományaira építő politikai csoportosulás, amely képes alternatívát nyújtani minden önérdekű, az emberek közti feszültségkeltésre építő politikai kalandorsággal szemben.
7.
A HÍD programjának legfontosabb tézisei
17.
1. Csökkenteni kell a járulékok mértékét, egységesíteni az adó- és járulékbeszedést, összevonni a munkavállalók és munkáltatók által befizetett járulékokat egy szuperbruttó bérbe. 2. Az egyenadót lehetőség szerint 17%-ra kell csökkenteni. 3. Fel kell számolni a korrupciót a közpénzek kezelése során. 4. Növelni kell az ország versenyképességét és megteremteni a tudásalapú gazdaságot. 5. Hatékonyabbá kell tenni az uniós alapok lehívását és fel kell számolni a klientizmust. 6. Be kell vezetni a központosított elektronikus közbeszerzési rendszert, a szerződések üzleti titokra való hivatkozással történő titkosításának lehetősége nélkül.
18.
8. 9.
10. 11. 12. 13. 14.
15. 16.
19.
20. 21. 22.
Be kell vezetni a hivatalnokok és politikusok vagyongyarapodásának hatékony ellenőrzését (pl. adóellenőrzés végrehajtása indokolatlan vagyongyarapodás esetén). Fokozni kell az iskolaügy és a munkaerőpiaci szükségletek összehangolását. Meg kell akadályozni a szakemberek folyamatos eláramlását, pl. olymódon, hogy az állam megtéríti a tanulmányi hiteleket, ha a végzett hallgató Szlovákiában marad és itt vállal munkát. A községeket be kell vonni a saját szociális politikájuk kialakításába. Azonos esélyt kell biztosítani minden régió fejlesztése számára. Az infrastruktúrát arányosan kell kiépíteni minden régióban (R7, Ipoly-hidak, Duna-hidak). Támogatni kell a szülőföld védelmét. Támogatni kell a kisebbségi azonosságtudat fejlesztését, azaz jogszabályi és pénzügyi támogatásban kell részesíteni a kisebbségek kultúráját, nyelvhasználatát és iskolaügyét (kisebbségi törvény, kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény). Újra be kell vezetni a roma asszisztensek képzését. Támogatni kell a Gandhi típusú bentlakásos iskolákat, ahova a roma szülők önkéntes alapon íratják be gyermekeiket. Véget kell vetni a pénzeszközök hatástalan felhasználásának az egészségügyben. El kell érni, hogy a mentőszolgálatok működési engedélyének megadása elektronikus árverés útján történjen. El kell érni, hogy az egészségükkel példásan törődő polgárok kedvezményben részesüljenek az egészségügyi ellátásért történő fizetés esetén, és előnyt élvezzenek a a prevenciós vizsgálatok során. Létre kell hozni egy központi államigazgatási szervet a titkosszolgálatok ellenőrzésére. Létre kell hozni a körzeti rendőrök rendszerét. Szabálysértések és kisebb lopások esetén az elkövetőnek (kiskorúak esetében a szülőnek) közmunka formájában meg kellene térítenie az okozott kár kétszeresét.
Hogyan tovább, Szlovákia? Rövidesen olyan időszak köszönt ránk, amit számos jelentős esemény és olyan fontos döntések jellemeznek majd, amelyek meghatározzák hazánk további irányultságát. Nem csupán a a parlamenti választósokról van szó, hanem arról az időszakról, amely a választások után következik. Kiderül, milyen megoldások állnak majd rendelkezésre? A populizmus uralja majd el a közéletet, vagy szembenézünk az igazsággal, vagyis tiszta vizet öntünk a pohárba? Ahogyan elkótyavetyéltük a kedvező időszakot, amelyet a gazdasági növekedés jellemzett és erre építhettünk volna, épp oly dilettáns módon becsültük alá a világgazdasági válság Szlovákiát érintő következményeit. Az alkalmazkodás helyett rózsaszínűre festettük a holnapot. Nagy árat kell fizetnünk ezért. Immár közel 13 százalékos a munkanélküliség, adósságállományunk megnőtt, ugyanígy fokozódtak veszteségeink is. Idő kérdése csak, mikor kell törlesztenünk mindezért a számlát, ami az adófizetőkre és gyermekeinkre hárul majd. Rövid távon természetesen folytatható az efféle felelőtlen politika és ezen belül a konfliktusok gerjesztése. És itt nem csupán a nemzetiségi konfliktusokra gondolok, hanem egyebekre is. Amelyek a nyugdíjalapokra, vállalatokra, külföldi befektetőkre irányulnak. Lehet azonban másként is dolgozni. Nem kell a vállalkozókat csak ellenségként kezelni, hanem az együttműködésre az ésszerű megoldások keresésére kell összpontosítani. Olyan megoldásokra, amelyek megfelelnek a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, az államnak és az adófizetőknek is… A gazdaságpolitikát tehát sokkal jobban is lehet csinálni.
Gazdasági programunk legfontosabb céljai a következők: 1. Csökkenteni kell az államadósságot. 2. Újra kell indítani a nyugdíjrendszer II. pillérét. 3. Meg kell gátolni a bejelentett adóemelést.
Emberi jogi és kisebbségi megoldások A jelenlegi kormány „státus quo-alapú” kisebbségi politikája csődöt mondott és hazugság volt. Az elért szint megőrzése helyett sok területen visszafejlődés tapasztalható. Szlovákia többnemzetiségű, többnyelvű és többkultúrájú ország. A korszerű nemzettudat kialakulásához a nemzeti félelmeket, a nemzeti és faji előítéleteket és a nemzeti türelmetlenséget kell felszámolni. A nemzeti kisebbségek gondjait csak olyan demokrácia oldhatja meg, amelyben minden nemzeti, etnikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös megértés légkörében érvényesítheti érdekeit. A nacionalista demokrácia nem demokrácia. Emberi, polgári és nemzeti jogegyenlőség nélkül nincs demokrácia. Hatékony kisebbségpolitikát és kisebbségvédelmet, az EU-tag Szlovákiában, ma is csak a többség támogatásával lehet megvalósítani. A többségnek ez politikai és nemzeti kötelessége. Ezért mielőbb el kell fogadni a kisebbségek jogállásáról és kisebbségi kultúrák pénzügyi támogatásáról szóló törvényt. Fontosnak tartjuk a Szlovákiában élő valamennyi nemzeti kisebbség identitástudatának megtartását és megerősítését, oktatási, kulturális és egyéb társadalmi intézményrendszerük fejlesztését.
Nem tartjuk megfelelőnek a kisebbségi nyelvhasználat jelenlegi törvényi szabályozását és a vonatkozó jogérvényesítési lehetőségeket. Továbbra is szorgalmazni fogjuk a szlovák államnyelvtörvény hátrányosan megkülönböztető rendelkezéseinek a megszűntetését. A szlovák államnyelvről szóló törvény és az állami szervek ne szóljanak bele a nyilvános érintkezésbeli és a közéleti nyelvhasználatba. Ne sújtsa a szlovák nyelvjárások használóit a hivatali érintkezésben és – Európában egyedülállóan – ne büntessen a nyelvi vétségekért. A törvény magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget sújtó rendelkezését meg kell szüntetni. Hosszú távon törekedni fogunk a nyelvhasználati jogok bővítésére, a pozitív joggyakorlat alkalmazására. Hangsúlyos problémakörnek tartjuk a kisebbségek nyelvének érvényesülését a hivatali érintkezésben. Szorgalmazni fogjuk az európai nyelvi charta szlovákiai végrehajtó rendelkezéseinek törvénybe foglalását. A leghatározottabban ellenezzük a szólás- és sajtószabadság bárminemű csorbítását, támogatjuk a tényfeltáró újságírást, az újságírók és hírforrásaik védelmét. (–)
4. Alapvetően meg kell változtatni a szociális rendszert (nemcsak az idős nyugdíjasok hasznára, hanem azokéra is, akik 2004. január elseje után vonultak nyugdíjba). 5. Egyszerűbbé kell tenni és csökkenteni kell az alkalmazottaktól levont szociális adót. Ivan Švejna A Híd gazdasági alelnöke/www.svejna.sk
Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 4
4
Az első aktívaértekezlet 2009. szeptember 5-én Kisudvarnokban tartotta első aktívaértekezletét a HÍD dunaszerdahelyi járási szervezete. A közel hatvan résztvevővel Bugár Béla országos elnök ismertette a párt programtervezetét, mely a jelenlévők körében pozitív fogadtatásra talált. Az általános vitában a zömében fiatal tagjelöltek hangsúlyozták, hogy az új párt elsősorban a demokrácia védelmének feladatát tűzze zászlajára, politizálásával támogatva a szlovákiai polgárok békés együttélését, továbbá az ország gazdasági és szociális fejlesztését.
Helyi klubok alakulnak Berner Lajos, Jányok község (Dunaszerdahelyi járás) polgármestere egyike a HÍD alapító tagjainak. 2009. augusztus 10-e óta a párt Nagyszombat megyei elnöke, aktívan kiveszi részét a pártépítéssel kapcsolatos teendők végrehajtásából. Vele beszélgetünk. Hol tart a párt belső struktúráinak kialakítása Nagyszombat megyében? — Az egyházkarcsai zászlóbontás után a HÍD regisztrálásához szükséges aláírások gyűjtését szerveztük meg az egész kerületben. Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy régiónk szinte minden településéről jelentkeztek önkéntesek, akik néhány nap leforgása alatt több ezer támogató aláírással megtöltött ívet juttattak el koordinátorainkhoz. A párt alakuló közgyűlése július elején aztán elfogadta az alapszabályzatot, így elkezdhettük a HÍD tulajdonképpeni építését. Hogyan történik mindez?
A Híd a Kassa megyében A Hidat gyakran éri az a vád, hogy nincs ott a terepen, nem rendelkezik helyi pártszervezetekkel. Jakab Elemér Kassa megyei elnök azonban könnyen cáfolja a vádakat. Bár, mint mindenhol, úgy itt is „zöldmezős” projektként indult el a Híd. Jelenleg azonban már, a gölnicbányai régiót leszámítva, a megye egész területén vannak járási szervezeteik. 2010-ben pedig már a helyi klubok megalapításán fáradoznak – sikerrel. A párt történetét, eszmeiségét híven tükrözi a tagság összetétele is. A magyarok által lakott déli részeken mintegy háromszor többen jelentkeztek a Híd soraiba. Szlovákok és magyarok együttélése harmonikus a párton belül, s mindannyian azon vannak, hogy az legyen a politikában, a mindennapi életben is. Ezt a célkitűzést most már a Híd több mint hatszáz tagja vallja magáénak, s számuk hétről hétre egyre nő. Nem csoda, hiszen Kassa megye a vegyesen lakott régióiban úgy a magyarkodó, melldöngető politikának, akárcsak a szlovák nemzetiek túlkapásainak az itt élők mindig csak a vesztesei voltak. Ám a békés egymás mellett élés nem csak a szlovák–magyar kapcsolatokra terjed ki. Érvényes ez a Magyar Koalíció Pártja helyi szervezeteire is. Bármit sugall a másik párt országos vezetése, bármilyen vádak hangozzanak is el a részükről, Kassa megyében a helyi szervezetek közt normális a viszony. A mindennapokat nem jellemzi az új falak építése. A helybeliek nem azonosulnak a megosztás politikájával, hiszen nemegyszer a családokon belül is vannak a Híddal szimpatizálók és más meggyőződésűek. Az itt élőket összeköti a közös cél, amit a Híd tagjai is mindig a szemük előtt tartanak. Ez pedig a magyarság, a déli régiók, a Szlovákiában demokratikusan gondolkodók érdekeinek képviselete, amit mindenki a maga módján igyekszik ellátni – vallja a Híd Kassa megyei elnöke.
— Pozsonyi központi irodánkba naponta érkeznek a jelentkezési lapok, főleg 20-30 éves fiatalok érdeklődnek a pártmunka, a politikai tevékenység iránt. Köztük sok a főiskolát-egyetemet végzett fiatal, akik idegen nyelveket beszélnek, és egyfajta politikai-közéleti szereplés perspektíváját is látják az új párt keretein belül. Megalakultak a járási szervezeteink, melyeknek Dunaszerdahelyen Csicsai Gábor, Galántán Zsille Béla,
Nagyszombatban pedig Marián Barcaj elnökölnek. A megyei alelnök posztját Imrich Borbély, Nagyszombat város első szabadon megválasztott főpolgármestere tölti be. Tagjaink, természetesen, ügybuzgóan kivették részüket az eddigi három pártkongresszus (Csölösztő, Komárom, Trencsén) előkészítéséből és az alapdokumentumok kidolgozásából, beleértve a párt programját is. A megyei önkormányzati választásokat irányító szavazóköri bizottságokban szinte mindenütt ott ültek az általunk delegált aktivisták. Az ősz folyamán Dunaszerdahelyen megnyitottuk járási irodánkat. Melyek a legidőszerűbb feladatok a HÍD megyei-járási szervezeteinek háza táján? A trencséni közgyűlés néhány pontban módosította a párt alapszabályzatát. A módosítások értelmében azonnal megkezdtük a helyi klubok létrehozását, melyek a lokális pártmunka elősegítése érdekében rendes és támogatói tagjainkat tömörítik majd egy konzultatív jellegű közösségbe. A tagok a saját soraikból kétéves időszakra elnököt választanak, aki összehívja és vezeti a klub üléseit. Az alapszervezetek megalakítását legkésőbb a tavaszi hónapokig befejezzük, hogy azok a parlamenti választásokkal összefüggő kampányfeladatok teljesítéséből már kivegyék a részüket.
(–)
Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 5
5
Legfontosabb teendőink a komáromi régióban
Komáromi járási hírek
Dr. Bastrnák Tibor, alapító tag, Komárom polgármestere, parlamenti képviselő: A HÍD komáromi régiójában túlvagyunk a megyei választások értékelésén, tanulságainak elemzésén. Levontuk a szükséges következtetéseket, amelyek figyelembe vétele fontos lesz a parlamenti választások alapos és hatékony előkészületeinél. A járási elnökség szintjén áttekintettük a ránk váró feladatokat, világos stratégiába foglaltuk azokat. Egész sor kihívás, hatalmas munka vár ránk! Bár biztató tagságunk sorainak folyamatos bővülése járásunkban, a szervezettebb társadalmi háttér jelentős hiányát viszont a novemberi választások alkalmával egyértelműen éreztük. Ezen szeretnénk haladéktalanul változtatni. 2010 első negyedévében járásunk minden településén HÍD-klubot hozunk létre. Keressük azokat a rátermett, természetes tekintéllyel, szakmai felkészültséggel rendelkező hiteles embereket, akik képesek járásunk községeiben, városaiban pártunk égisze alatt összefogni, mozgósítani tagjainkat, s a velünk rokonszenvezőket. Új stílusú, az emberek érdekeire jobban odafigyelő, őszintébb és hihetőbb helyi HÍD-politizálást szeretnénk segítségükkel megvalósítani. Az emberekhez közel akarjuk vinni a HÍD eszmei értékeit, megmagyarázni céljainkat, elnyerni az emberek támogatását. Ez hoszszú, kitartó és következetes munkát igényel. S ennek a folyamatnak az első lépése a hatékony szervezeti struktúránk kiépítése.
Csóka Lajos mérnök, alapító tag, a HÍD Komáromi Járási Szervezetének elnöke, Nagykeszi polgármestere: Jómagam is a jelen időszak legfontosabb HÍD-parancsának tartom járásunkban haladéktalanul elkezdeni a párt klubjainak kiépítését, s a jövendő választóinkkal való folyamatos párbeszédet. Szerencsés volna az alsó szinteket is bevonni a párt döntéseibe. Így jobban a magukénak érezhetnék a pártot és vezetősége döntéseit az egyszerű vagy a támogató tagok is. Sokkal több időt kellene adni az egyes jelölteknek önmaguk reklámozására. Napjainkban a leghatékonyabb kampánymunka a személyes találkozás, kis csoportokban: baráti társaságok, helyi klubok, sportegyesületek, polgári körök. Ezért, véleményem szerint minél előbb össze kell állítani a párt választási listáját és a helyi klubokat is bevonni a döntéshozatalba. A kidolgozott ütemterv szellemében 2010. március végéig járásunk minden településén ütőképes pártklubot kell létrehoznunk, és a júniusi parlamenti választási kampányra már klubjainkat bevonva kell elkezdenünk az igényes előkészületeket.
(–)
Kampányértékelés és cselekvési terv A HÍD Komáromi Járási Elnöksége december 2-án elemezte-értékelte a megyei választási eredményeket, a megvalósított kampány hatékonyságának fokát. Az értékelés egyebek mellett megállapította: Bár eredményeink nem jártak képviselői mandátumban mérhető támogatással, a Komáromi járásban elért 27 776 szavazat viszont igazolta a HÍD programja iránti igényt, amely tény társadalmi megrendelésnek tekintendő. Az ülés résztvevői 15 feladatkörben határozták meg a komáromi járási szervezet stratégiáját és taktikáját a parlamenti választásokig. Kimondták: haladéktalanul el kell kezdeni a párt helyi klubjainak építését a járás településein. Klubelőkészületek Dunamocson Tizenhét, többségében fiatal és középkorú érdeklődő részvételével Dunamocson 2009. december 15-én a helyi klub megalakítása céljából került sor találkozóra-beszélgetésre. A helybeli Banai Tóth Pál, megyei képviselőjelölt, alapító- és Finta Ferenc támogató tagunk, valamint a vendégek, Csóka Lajos járási elnök és Mázsár László, a járási iroda vezetője köszöntötték a párt programja iránt érdeklődő dunamocsiakat. Példákkal tarkított érvek sorát vonultatták fel annak bizonyítására, hogy a HÍD programja a szlovákiai magyarok számára egy hatékonyabb és eredményesebb politizálás valós alternatívája. A találkozó érdekes eszmecserévé fejlődött, s szilárd alapul szolgálhat a HÍD dunamocsi klubja januári megalakulásához. Szentpéteren klubunk alakult December 17-én Szentpéteren megalakult a HÍD helyi klubja. Tizenhárom, többségében fiatal támogató tag adta áldását a helyi klub létrejöttére. A klubalakító összejövetelen megjelent Angyal Béla megyei elnök, Ostržlík Roman, a HÍD ógyallai klubjának elnöke, Nagy Gabriella országos szakbizottsági tag és Mázsár László a járási iroda vezetője. A tartalmas vitát, tanulságos eszmecserét kiváltó összejövetelen a szentpéteri klub elnökévé ifj. Jobbágy Józsefet, alelnökévé Miroslav Holecet választották, s elfogadták a klub 2010-es évre szóló munkatervét.
Mivel szólított meg a HÍD programja? Kérdésünkre a HÍD-programmal rokonszenvező fiatalok válaszoltak Kiss Péntek Réka, Hetény, 29 éves, magánvállalkozó: Több megnyilvánulásból úgy éreztem, sok jel arra vall, hogy a HÍD képes megvalósítani az európai együttműködés gondolatát. Tud parlamenti szinten is józanul, higgadtan tenni a szlovák–magyar viszony javulásáért, a jószomszédi kapcsolatokért Szlovákia és Magyarország, illetve Szlovákia és a többi közép-európai ország között. Jómagam az esélyegyenlőség megteremtését – mindkét nem képviselői, a fiatal és az idősödő korosztály, a leszakadó földrajzi régiókban élők számára – is remélem a HÍD párt tevékenységétől. Abban is bízom, hogy ez a párt következetesen kiáll a társadalmi szolidaritás széleskörű gyakorlati érvényesítése mellett. És nem csupán bízom, nem csak hiszek mindebben, hanem tevékeny tagként magam is tenni akarok e célok eléréséért.
Miroslav Holec, Szentpéter, 32 éves, számítástechnikai szakember: Még a HÍD programjának és célkitűzéseinek megfogalmazása előtt annak meghatározó személységei miatt volt vonzó számomra a HÍD-gondolat. Csalódott voltam az MKP politikájában, valami életszerűbbre, természetesebbre vágytam. Engem a HÍD programja főleg a magyar és szlovák nemzet megbékélésének célkitűzésével, az emberi jogok képviseletével és nagyon határozottan a gazdasági változtatások lehetőségével szólított meg. Fontos, hogy az embereket ne bénítsa – amint az most gyakran történik – a félelem, hanem kapjanak esélyt a fellélegzésre. Ez nem csak egy állapot, ez folyamat és ezért van szükség olyan képviselőkre, akik eddigi munkásságukkal, megnyilvánulásukkal ezt az eszmét követték. Ha van mire építeni a jelenlegi kormányzás eredményeiből, akkor azt ki kell használni, de legfőképpen az egész társadalmat, a gazdaságot és az erkölcsöt, a politikai kultúrát szükséges egészséges irányba visszaállítani. Bízom benne, hogy sikerülni fog.
Szabó Gyula, Izsa, 41 éves, kereskedelmi igazgató: Az MKP-ból kivált, a HÍD politikai pártot létrehozó politikusokkal én korábban is szimpatizáltam. Úgy ítéltem meg, hogy korrekt, erkölcsös politizálást folytattak. Amikor megismerkedhettem a HÍD programjával, világossá vált: tartalmas, korszerű, európai ez a program. Egyesítő szerepe van, a közeledést, az elmélyültebb szlovák–magyar párbeszéd lehetőségét hordozza magában. Az pedig, hogy a HÍD célkitűzései közt megtaláltam a szlovákiai magyarság és további kisebbségek széles körben felvállalt érdekvédelmét, csak megerősített azon döntésem helyességében, hogy a HÍD párt támogató tagja legyek. (–)
Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 6
6
Híd: Beiratkozási kampány 2010 Amilyen iskolába adja gyermekét, olyan nyelven fog majd egyszer beszélni unokáival... Közeledik az iskolai beiratkozások ideje és tudjuk, hogy minden évben a magyar szülők közel egyötöde gyermekeit szlovák iskolába adja. A legmesszebbmenőkig tiszteletben tartjuk elhatározásukat, és a legkevésbé sem kételkedünk abban, hogy gyermekeik számára a legkönnyebb boldogulást és legjobb jövőt szeretnék ezzel a lepésükkel megalapozni. Ismerjük a szlovák realitásokat is és tudjuk, hogy a szlovák társadalom nem midig képes egyenrangúkként kezelni a magyar nyelvű és magyar iskolázottságú diáko-
Röviden Jelen helyzetben az érsekújvári régióban való jelenlétünket mindenekelőtt helyi Híd politikai klubbok létrehozásával kívánjuk erősíteni. Ezenkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a helyi médiában való szereplésnek és közösségi rendezvények szervezésének. Decemberben két rendezvényre került sor: december 19-én Forró Kálmán érsekújvári vállalkozó – a Híd tagja – szervezésében teremfocigála került megrendezésre a helyi Millénium sportcsarnokban. A rendezvény díszvendégeként a mérkőzést Bugár Béla, a Híd elnöke nyitotta meg. A mintegy 550 néző előtt narancssárga mezekben fellépő helyi csapat – amelyben Angyal Béla és Berner Lajos, a Híd Nyitra, ill. Nagyszombat megyei elnökei is játszottak – az öregfiúk Stars szlovák–magyar válogatottjával mérkőzött meg. (–)
kat. Ez főleg a szlovák középiskolák és főiskolák első évfolyamaiban okoz-okozhat gondot, ill. nehezíti gyermekeink helyzetét valamelyest. Azt is tudjuk viszont, hogy ezek az igényesebb körülmények fiataljainkat edzettebbé teszik, és mivel már érett korban szembesülnek velük, inkább hasznukra, mintsem hátrányukra válnak. Az élet még sok más próbát tartogat számukra és akkor e tapasztalat előnyükre fog válni. Nem is beszélve arról, hogy az anyanyelvű oktatás hozzájárul majd ahhoz, hogy harmonikus, kieggyensúlyozott és sikeres felnőttekké váljanak. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kissebségi iskolában eltöltött évek olyan erős érzelmi kapcsot adnak, amely nem
engedi később, hogy gyermekeink elveszítsék a talajt lábuk alól, meginogjanak identitásukban. És van még egy el nem hanyagolható szempont, amit kérjük, tartson szem előtt: Ha szeretné, hogy unokáival majd egyszer magyarul tudjon beszélni, írassa gyermekét magyar iskolába. Mert amilyen iskolába adja most gyermekét, olyan nyelven fog majd beszélni az unokáival. Ez ilyen egyszerű. Ezennel tisztelettel megkérjük, hogy írassa gyermekét magyar iskolába – magyar gyereket magyar iskolába!
A Híd érsekújvári járási szervezete
A megyei választások tanulságai az Érsekújvári járásban A megyei választások legfontosabb eredménye, hogy először mutattak reális képet az új párt támogatottságáról a választók körében. Bár a megyei választásoknak megvannak a maga specifikumai, az elért eredmények kiindulópontot jelentenek az elkövetkező időszakban követendő stratégia kidolgozásában. Az eredmények járásunkban igazolták azt a feltételezést, hogy a választásokat a szlovák–magyar szembenállás fogja döntően meghatározni. A Híd a régióban várakozásaink alatt szerepelt, de ahhoz nem férhet kétség, hogy a járás döntő községeiben lábunkat szilárdan megvetettük – Érsekújvárott, Párkányban, Udvardon, Tardoskedden. Ugyanakkor a nyitás a szlovák választók felé nem volt túl meggyőző, ebben valószínűleg szerepet játszik, hogy a párt még nem tudta kialakítani a belső szervezeti formáit és megtalálni „nagy” témáit. Mint tudjuk, az Érsekújvári járásra egy éles etnikai határ megléte a jelemző, amely a járási székhelyen keresztül halad át. Ezt kihasználva a megyében többségben lévő szlovák koalíció tavaly kierőszakolta a járás felosztását
két választási körzetre úgy, hogy az érsekújvári körzet magyar szavazatai eleve elsikkadjanak. E manipulációval a szlovák koalíció aránytalanul sok mandátumot szerzett az MKP+Híd rovására. A járásban leadott szavazatok 35,60% : 36,14% aránya mellet a mandátumok 3:8hoz osztódtak el. Az érsekújvári körzetben az MKP+Híd együttvéve sem szerzett volna egyetlen mandátumot sem. A jövőben a megyei választásoknál ennek megfelelően kell majd kidolgozni a stratégiát és/vagy elérni a diszkriminatív körzeti felosztás módosítását, vagy egész más irányú kampányt kell majd folytatni. A választási kampány további tanulsága, hogy főleg a magyarlakta településeken erőteljesen megfogalmazódott az az igény, hogy a Híd markánsabban határozza meg, miben különbözik az MKP-től. Az eddig kommunikált üzenetet, amely szerint a Híd a nyitottságra és toleranciára kíván építeni és felvállalja a magyar–szlovák együttműködést, konkrét témák és kezdeményezések formájában kell a választók tömegeiben érzékelhetővé és láthatóvá tenni. (–)
Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 7
7
A közvélemény-kutatások tükrében A Híd pártot 2009. július 3-án jegyezték be a Belügyminisztériumban. Néhány nappal a hivatalos regisztráció után, július 11-én a párt a Somorja melletti Csölösztőn megtartotta alakuló közgyűlését. A párt elnöke Bugár Béla lett. A párt népszerűségi mutatóit a felmérést végző ügynökségek közül a legtekintélyesebb, a Focus csak 2009 augusztusától figyeli. Az első közvélemény-kutatás eredménye szerint, ha augusztusban tartották volna a parlamenti választásokat, az alig egy hónapja létező pártra a megkérdezettek 5,2 százaléka szavazott volna. A Median az egyetlen ügynökség, amelyik júliusi adatot is közöl. A július 6-án megkezdett felmérés során annak ellenére mértek máris 2,1%-os támogatottságot a Hídnak, hogy az mindössze néhány napja létezett. Alig néhány hónap alatt, 2009 novemberére, a Híd népszerűsége 6,7 százalékosra nőtt (a Focus adata).
A párt népszerűségének fejlődése Július – A Híd párt népszerűsége 2,1 százalékos Ebben a hónapban jegyezték be hivatalosan a pártot. A Híd ekkor nyilatkozatban ítélte el a parlament által elfogadott nyelvtörvény-módosítást. Megalakulnak a párt szakmai műhelyei. Simon Zsolt nagyinterjújában egyebek mellett Rudolf Chmel érdemeiről és arról beszél, hogy ki kell építeni a párt struktúráit Észak-Szlovákiában is.
bat megyei elnöki pozícióra. A. Nagy László egy interjúban visszautasítja a vádakat, hogy a Híd által képviselt stratégia nem szolgálja a szlovákiai magyarság érdekvédelmét. Az országos elnökség döntése nyomán Ivan ˇvejna közgazdász lesz a párt hivatalos gazdasági szakembere. Az MVK közvélemény-kutató intézet szerint Bugár Béla a hatodik legnépszerűbb politikus az országban.
Augusztus – A Híd párt népszerűsége 5,2 százalékos A HÍD - MOST országos óriásplakát-kampányt indít. Megválasztják a párt megyei és járási elnökeit. A. Nagy László a magyarországi Hetek című folyóiratban megjelent interjúban arról beszél, hogy a Híd magyar párt, melynek programja kompatibilis lesz az MKP programjával.
November – A Híd párt népszerűsége 6,7 százalékos A megyei választásokban a párt 3 képviselői helyet szerez. 210 polgármester írta alá a Simon Zsolt által kezdeményezett petíciót, melyben kérik a kormányt, hogy biztosítsa az önkormányzatok költségvetésének 2008-as szintjét. Trencsénben megtartják a párt 3. közgyűlését.
Szeptember – A Híd párt népszerűsége 5,8 százalékos A Komáromban megtartott második közgyűlésén a párt elfogadta programját. A Híd állásfoglalásában illuzórikusnak nevezi az elfogadásra váró állami költségvetést. Bugár Béla az államnyelvtörvényről tárgyal Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával. Megtörténik a jelöltállítás a megyei választásokra.
December – A Híd párt népszerűsége 5,7 százalékos A Focus harmadik hónapja mér magasabb támogatottságot a Hídnak, mint az MKP-nak. A Pozsonyban megtartott találkozón az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy elégedetlenek a szlovákiai helyzettel, ezért szeretnének együttműködni, hogy a jövőben közös alternatívát kínálhassanak fel a kormány politikájával szemben.
Október – A Híd párt népszerűsége 5,8 százalékos A párt Gál Gábor megyei képviselőt jelöli a Nagyszom-
(–)
A Híd az Európa Tanács szakértői bizottságával tárgyalt A Híd parlamenti képviselőivel, Bugár Béla elnökkel és A. Nagy László elnökségi taggal folytatott tárgyalást december elején Pozsonyban az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének betartását felügyelő szakértői bizottság. A ET küldöttségét Alan Phillips vezette. A szakértői bizottság arról tájékozódott, hogy Szlovákia hogyan tartja be az ET kisebbségi keretegyezményét. A Híd képviselői beszámoltak arról, hogy Szlovákia továbbra sem teljesíti az ET előző két ellenőrző jelentésében megfogalmazott ajánlásokat. Többek közt elhangzott, hogy a három és fél évvel ezelőtti kormányváltás következtében csökkent az állami hivatalokban alkalmazott magyar nemzetiségűek aránya, nem biztosított a nemzeti kisebbségek részvétele a kormány tanácsadó szerveiben és továbbra sem kérik ki a kisebbségeket érintő kérdésekben a képviselőik véleményét. A Robert Fico vezette kormány ígérete ellenére sem dolgozta ki a kisebbségi kultúra finanszírozásáról, valamint a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot és azon ígéretét sem tartotta be, hogy marad a kisebbségi jogok status quo-ja. Az utóbbi években romlott a társadalmi közhangulat a kisebbségek megítélésében és nőtt az intolerancia a romákkal és a magyarokkal szemben. Számos konkrét eset – a Malina Hedvigügy, romák elleni támadások – kivizsgálása húzódik évek óta. Az államnyelvről szóló törvény korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, akárcsak a szlovák nyelvjárások szabad hivatali érintkezésben való használatát is, amelyet a készülő végrehajtó rendelet sem lesz képes megakadályozni. A Híd képviselőinek véleménye szerint a problémák megnyugtató rendezését csak az államnyelvről, valamint a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény újabb módosítása, illetve egy átfogó, a kisebbségek jogállásáról, kultúrájuk finanszírozásáról szóló törvény és a kisebbségi önkormányzati rendszer megalkotása jelenthetné. A monitorozó bizottság zárójelentését január végéig készíti el. Alan Philips arra kérte a Híd képviselőit, hogy a nyelvtörvény végrehajtó rendelkezéseinek végső formájáról tájékoztassák a bizottságot. (–)
Hid_bulletin_1szam_F1
1/27/10
7:39 AM
Page 8
8
Miért szimpatizálnak a Híddal világbajnokaink,
Híd a megyei választásokon A megyei választások időpontjában alig fél éve létező Híd számára mindenekelőtt erőfelmérést és a közvélemény-kutatók által mért adatok élesben történő ellenőrzését jelentette elsősorban. Amellett, hogy a választók megismerjék azoknak a jelölteknek a nevét, akik szívvel-lélekkel önmagukat adták az együttműködést, tisztességet és felelősséget reprezentáló Híd párthoz. Mindezért és azért, hogy szerepvállalásukkal megalapozták a párt indulását a 2010-es parlamenti választásokon, köszönet illeti őket.
Tarr György és Erik Vlček? Szimpatizálunk a Híd párttal és főleg azzal a célkitűzésével, amely a szlovák–magyar megbékélésre irányul. Fontosnak tartjuk, hogy a párt –bár nyíltan elítéli az államnyelvtörvényt– hajlandó tárgyalni is az azt megalkotó pártokkal. Az ellenállás csak ellenállást szülhet, ezért szimpatikus, hogy a Híd megpróbál tárgyalni és így elérni eredményeket. Az MKP egyre radikálisabb nézeteivel ellentétben a Bugár Béla vezette párt a járhatóbb utat keresi. Az, hogy a Hídnak szlovák tagjai is vannak, pozitív dolog, hiszen csak a közös munka eredményeként jöhet létre az, hogy egy olyan országban éljünk, ahol mindenki biztonságban érzi magát és jól él. (–)
Besztercebánya megyében a Híd huszonöt jelöltet indított a megyei választásokon koalícióban a Zöldek pártjával. A választásokon a legjobban a rimaszombati körzetben induló Jozef Hunyák szerepelt 2283 szavazattal. Eperjes megyében a pártnak húsz jelöltje volt, a legtöbb szavazatot Teodor Fedor Vico (1966) és Peter Krajčák (1016) kapta. Mindketten az eperjesi körzet jelöltjei voltak. Több, magyarok által is jelentős számban lakott járásban – Érsekújvár, Léva, Kassa-vidék – egyetlen megyei képviselői mandátumot sem szerzett a Híd. Kassa megyében a Híd negyven jelöltje a szavazatok 6,96 százalékát érte el a leadott 40 014 érvényes vokssal. A legjobban Jakab Elemér végzett, aki 2113 szavazatával a 9. helyen végzett a 74 képviselőjelölt között. A Nagyszombat megyében induló huszonhárom jelölt közül Gál Gábor 3799 szavazattal került be a galántai körzet megyei parlamentjébe. Nyitra megyében a Hídnak a Polgári Konzervatív Párttal, a Zöldek Pártjával és a Szabad Fórummal közös koalícióban negyvennyolc jelöltje volt. Ebből a legtöbb szavazatot Angyal Béla kapta (4901), aki ezáltal csak 676 szavazattal maradt le a megye parlamentbe még bejutó Anton Marektől.
Pozsony megyében a Híd harminckilenc önálló jelöltet indított a 2009-es megyei választásokon. A megyefőnöki pozícióért harcba szálló Róbert Beňo 5276 vokssal a leadott érvényes szavazatok 5,09 százalékát szerezte meg. A megye 1. körzetében Peter Tatár 1268 szavazatot, Jana Garvoldtová 217 és Štefan Šinka 179 szavazatot kapott. A megye 2. körzetében Árpai Adrián 740, Robert Müller 677, Attila Horváth 646, Katarína Ševčíková 574, Miroslav Sedlák 505 és Tomáš Valenta 438 szavazatot kapott. A 3. körzetben a Most - Híd két jelöltje közül Ožvald Erzsébet 1383 szavazattal a megye önkormányzati képviselője lett Eugen Krajčovič pedig 148 szavazatot kapott.
Trencsén megyében a Híd hat jelöltet indított. A legtöbb szavazatot (519) František Fábrik szerezte. A Zsolna megyében indított hét jelölt közül a legtöbb szavazatot (611) a párt kerületi elnöke, Ján Marosz kapta. (–)
Néhány mondatban a Híd politikusainak 2009-es aktivitásairól •Széles körű társadalmi igény és támogatás következményeként 2009. július 3-án megalakult Szlovákiában a HÍD - MOST, az együttműködés pártja.
lőivel. A tárgyalás fő témái a válságból való kiutak keresése és a válság előtti gazdasági növekedés visszaállításának lehetőségei voltak.
•A párt első közgyűlését Somorján-Csölösztőn tartotta, ahol a párt elnökévé Bugár Bélát válaszották, valamint elfogadták az első hivatalos nyilatkozatot is, amely a nyelvtörvény módosítása kapcsán született.
•Komáromban a Tiszti Pavilon dísztermében október 31-én zajlott a párt megyei választásokat megelőző kampányának megnyitása. Az esemény egyúttal a párt komáromi járási szervezetének első nyilvános bemutatkozásának is minősült.
•A párt augusztus elsején országos óriásplakát-kampányt indított. Az egy hónapig tartó kampány célja a figyelemfelkeltés volt. •A HÍD első programjavaslata a vidék- és régiófejlesztést érintette. A „Fejlődő vidék és régió“ program vitaanyagát a párt alelnöke, Simon Zsolt vezette szakmai műhely készítette. •Augusztus végén a HÍD megválasztotta megyei és járási elnökeit. •Még ugyanebben a hónapban a HÍD parlamenti képviselői, A. Nagy László és Simon Zsolt módosító javaslatokat nyújtottak be ahhoz a nyelvtörvényhez, amely a párt valamennyi politikusa szerint antidemokratikus elemeket tartalmaz, és mindenekelőtt a szlovákiai magyar kisebbség nyelvhasználati jogait csorbítja. •Szeptemberben a Komáromban megtartott második közgyűlésen a párt elfogadta programját. •Októberben Simon Zsolt és Ivan Švejna találkozott a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) képvise-
•Novemberben Gál Gábor parlamenti képviselő, a HÍD elnökségi tagja törvénymódosítási javaslatot terjesztett be, amely szerint a köztisztviselők vagyonbevallásában fel kellene tüntetni az általuk kikölcsönzött vagy bérelt vagyontárgyakat is. •November első fele a kampányrendezvények jegyében telik. A pozsonypüspöki Vetvár kultúrházban több mint 250-en gyűlnek össze, de élénken érdeklődnek a párt iránt a komáromi és az érsekújvári járásban is. •Gál Gábor parlamenti képviselő, a HÍD elnökségi tagja kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetést folytattak november 12-én azoknak az egészségügyi intézményeket működtető, nonprofit szervezeteknek a képviselői, amelyek veszélyes államosítási kísérletnek tartják a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot, amelynek lényege, hogy az egészségügyi intézményeket, főként megyei kórházakat működtető, nonprofit szervezetek képviselőit kiszorítsa a döntéshozatalból, de legalábbis csökkentse befolyásukat. •A november 14-i megyei választásokon Ožvald Erzsé-
bet és Gál Gábor jutott be a Pozsony, illetve Nagyszombat megyei parlamentbe. A Zöldek pártjával közösen indított Miroslav Suja szintén bejutott Besztercebánya megye önkormányzatába. •Novemberben a HÍD harmadik közgyűlése megválasztotta Ivan ˇvejna neves közgazdászt a párt gazdasági alelnökének. •December első hetében Marek Maďaričcsal, a kulturális tárca vezetőjével tárgyalt az államnyelvtörvény végrehajtó rendelkezéseiről Bugár Béla, a HÍD elnöke, valamint A. Nagy László, a párt elnökségi tagja. A találkozót Bugár Béla levélben kezdeményezte december elsején. •A karácsonyi ünnepek előtt Simon Zsolt felszólította Pozsony főpolgármesterét és Pozsony megye elnökét, hogy a területfejlesztési tervből húzzák ki a Csallóközt átszelő kőolajvezeték tervét. Simon szerint nyilvános vitát kellene tartani a Pozsonyt és a schwechati olajfinomítót összekötő kőolajvezetékről, hogy a lakosság dönthesse el, mi a jobb Szlovákia számára. •2009. december 17-én gazdasági kérdésekben egyeztettek a HÍD és az SaS alelnökei, Ivan Švejna és Jozef Mihál. •A 2010-es év első sajtótájékoztatóján a HÍD gazdasági szakértői Ivan Švejna vezetésével bemutatták a Szlovákia Update 2010 – Csináljuk jobban!”- programcsomag első részét, mely a vállalkozói szférát érinti. (–)
A MOST – HÍD POLITIKAI PÁRT IDŐSZAKOS, INGYENES KIADVÁNYA/2010. JANUÁR/1. szám
