A MAGYAROKNAK KAZAHSZTÁNRÓL

A MAGYAROKNAK KAZAHSZTÁNRÓL

Kiadványunkat a szerkesztõbizottság készítette és állította össze: R. T. Ibrajev, a Kazah Köztársaság Nagykövete Magyarországon, a Szerkesztõbizottság Elnöke R. T. Karibzsanov B. T. Mamlin Zs. K. Mirzakaszimova Sz. G. Kadyrbajev K. Zs. Karabajev R. A. Djuszembajev K. Ü. Kambarov E. M. Szugurov Könyvünk a Kazah Köztársaságról és a kazah-magyar kapcsolatokról tartalmaz tájékoztató anyagot. Kiadványunk képet nyújt Kazahsztán politikai, társadalmi és kulturális életérõl, valamint természeti szépségeirõl, történetérõl, államirányításának szerkezetérõl; a kazahok hagyományairól és szokásairól. Továbbá ellátja a Kazahsztánba látogatni kívánókat tanácsokkal, stb. Ajánljuk a széleskörû olvasóközönség számára.

TARTALOMJEGYZÉK Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A Kazah Köztársaság – általános áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Történelmi összefoglaló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Az államhatalom szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 A Kazah Nemzetgyûlés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Tömegkommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Asztana – a Kazah Köztársaság fõvárosa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Almati – üzleti és kulturális központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Kazahsztán területi egységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Külpolitika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Kazahsztán és az EBESZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Ázsiai Kölcsönös Biztonsági és Együttmûködési Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 A Világ Vallásainak Fóruma és Konferenciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Piaci feltételek és befektetõi közérzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 A befektetések állami támogatásának rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Kisvállalkozások és középszintû vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Kazahsztán polgárai jólétének fejlesztése – az állampolitika legfontosabb célja (Egészségügy, nevelés, lakásépítés és a nyugdíjrendszer).. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Sport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 Idegenforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Hagyományok, szokások és a nemzeti konyha . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 Nemzeti ünnepek és játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 Nauryz – a napéjegyenlõség napja, Kazahsztán nemzeti ünnepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 Jurta – a kazahok régi lakóhelye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 A kazah népviselet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 Nemzeti folklór . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 A kazah konyha. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 Kazah-magyar kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 A kétoldalú kapcsolatok eseménynaptára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Kereskedelmi-gazdasági együttmûködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 Kulturális-humanitárius együttmûködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 A kazahok és magyarok közös szókincse és közmondáskincse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Általános tanácsok a Kazahsztánba látogató polgárok számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 Vízumrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Hasznos kazahsztáni weboldalak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 Kis kazah-magyar szótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

3

KEDVES MAGYAR BARÁTAINK! Ezt az újonnan kibõvített könyvet” kifejezetten az Önök számára készítettük el, magyar nyelven. ” Könyvünkben tájékoztatást találnak Kazahsztánról, országunk természeti szépségeirõl, történelmérõl, államszerkezetérõl, hagyományairól és szokásairól. Rövid áttekintést adunk országunk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életérõl. Külön részt szántunk a kazah-magyar kapcsolatoknak és tanácsokat adunk azoknak, akik el akarnak látogatni a Kazah Köztársaságba. Bár a Kazah Köztársaság területét tekintve a kilencedik legnagyobb ország a világon, sokak számára ismeretlen és titokzatos marad. Országunk területén találunk forró sivatagot, pusztai és hegyi legelõket és olyan gyönyörû városokat, mint Asztana vagy Almati. Csodálatos a Kazahföld növényi és állatvilága. A mi országunk területén van Bajkonur, planétánk elsõ ûr-repülõtere. Az, aki északról déli irányban keresztülutazik Kazahsztánon, nemcsak különbözõ éghajlati zónákon halad keresztül, hanem különféle természeti tájegységeken is, amelyek mindegyikének megvan a maga egyedülálló faunája és flórája. Úgy vélem, hogy mindezzel kapcsolatban könyvünk turizmusnak szentelt része hasznos információt nyújt, és kedvet teremt Önöknek arra nézve, hogy meglátogassák a mi gyönyörû, gazdag kultúrájú és évezredekre visszanyúló történelemmel rendelkezõ országunkat. Ha eljönnek hozzánk, saját szemükkel láthatják azt a messzire kiterjedõ tájat, amelyen egykor keresztülhaladt a Nagy Selyemút. A kazah nép nagyon vendégszeretõ. Ha Önök meglátogatnak egy kazah családot, akár teljesen váratlanul is, úgy fogják Önöket fogadni, mintha már az örökkévalóság óta várták volna látogatásukat. A kazah embert gyermekkora óta türelemre és békés természetre nevelik, valamint arra, hogy tisztelettel viseltessék a vendégek és az öregek iránt. Mindez a kazah kultúra nemzeti sajátossága és hagyománya. Ennek köszönhetõen, a kazah történelemre sohasem voltak jellemzõek a nemzetiségi, vagy vallási konfliktusok. A hagyomány alapján minden vendégnek lehetõséget adnak a a kazah kony-

5

ha megismerésére. Gondosan a legtiszteltebb helyre ültetik õket a terített asztalnál. A hagyományokkal és szokásokkal, a nemzeti ünnepekkel, és a kazah konyhával könyvünk külön fejezeteiben ismerkedhetnek meg. Közismert tény, hogy a magyar és a kazah népeket közös történelmi múlt és rokoni szálak fûzik össze. Így itt vannak a magyarországi kunok és besenyõk, a kipcsakok leszármazottai. A kipcsakok a kazah nép egyik etnikai alap-komponense. Azt is meg kell említenünk, hogy a kazahok magyar nemzetsége egyes magyar tudósok véleménye szerint a Kárpát-medencei magyarok keleti leszármazottaiból áll. Erre egyaránt utalnak történeti adatok, a kazah-magyar törzsek legendái és a magyar antropológusok által a kazah pusztákon végzett hagyományos antropológiai és Y-kromoszóma vizsgálatok eredményei. Minderrõl szót ejtünk a kazah-magyar kapcsolatokat leíró részben, amelyben Önök információs anyagot is találhatnak, a kazah-magyar politikai, gazdasági-kereskedelmi és kulturális-humanitárius együttmûködésrõl. Napjainkban Kazahsztán tiszteletreméltó helyet foglal el a nemzetközi közösségben. Országunk, amely Nyugat, illetve Európa, és Kelet, illetve Ázsia keresztútjain, az eurázsiai térség centrumában helyezkedik el, régiónk hídjaként egyre növekvõ szerepet játszik a terület politikai, gazdasági és kereskedelmi, kommunikációs életében, turisztikai célként és tranzit-országként egyaránt. Nyitottan és hatékonyan mûködünk együtt Földünk más államaival, számos ország vezetõ vállalataival, cégeivel és a leghatalmasabb nemzetközi üzleti szervezetekkel. Úgy vélem, hogy könyvünk a hasznára lesz barátaink és üzleti partnereink egyre szélesedõ körének és segít mindenkinek, akinek szívbéli kívánsága az, hogy megismerje sokszínû és gyönyörû országunkat, amely a független Kazah Köztársaságként léphette át a XXI. század küszöbét. Sok sikert kívánok Önöknek! Ibrajev Rasid Turarovics A Kazah Köztársaság Rendkívüli és Meghatalmazott magyarországi, valamint szlovéniai, szerbiai, macedóniai, bosznia- és hercegovinai Nagykövete

6

A KAZAH KÖZTÁRSASÁG - RÖVID ÁTTEKINTÉS

Földrajzi elhelyezkedés Kazahsztán Közép-Ázsiában van, az eurázsiai földrész mélyén. Vele határos államok: Oroszország, Kína, Kirgizsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán. Nyugaton vízi határa is van: a Kaszpi-tenger. Területe 2.724.900 négyzetkilométer. Területére nézve Kazahsztán a Föld kilencedik legnagyobb állama, Oroszország, Kína, az USA, Argentína, Brazília, Kanada, India és Ausztrália után. Éghajlat Erõteljesen kontinentális. Az óceánoktól való távolság és a nagy terület határozzák meg a klimatikus viszonyokat. A januári átlaghõmérséklet: -19°C és -4°C fok között van. A júliusi átlaghõmérséklet: +19°C – +26° C fok. Az ország területén a legalacsonyabb hõmérséklet: -45°C, nyáron a legmagasabb hõmérséklet: +45°C. Ha Ön Kazahsztánba utazik, emlékezzen arra, hogy némely területen az idõjárás igen rövid idõ alatt élesen megváltozhat. Azonban a Köztársaság területén átlagosan nagyon sok a napos órák száma, több mint a Krím-félsziget déli partjain és a Fekete-tenger kaukázusi partvidékén. A domborzat Nagyon változatos. A terület 40%-a sivatag, 23%-a félsivatag, 20% sztyeppe, 7% erdõs sztyeppe, 10% hegyvidék. Dél és kelet felõl magas hegyláncok határolják. A legmagasabb csúcs a Khan Tengri (Szaryzsaz hegylánc), 7010 m a tengerszint felett.

7

Víztartalék Kazahsztánban 8,5 ezer kisebb és nagyobb folyó van. Hét folyó hosszabb 1000 km-nél. A legnagyobb folyók az Urál-folyó és az Emba, a Kaszpi tengerbe torkollnak, a Szir-Darja az Aral-tóba, az Irtis, Isim és Tobol folyók az Északi Jeges-tengerbe viszik vizüket. 48000 kisebb-nagyobb tó van kazah területen. A legnagyobbak a következõk: Aral-tó, Balhas-tó, Zajszan-tó, Alakol, Tengiz, Szeletengiz. A Kaszpi-tenger északi partvidékének nagy része és keleti partvidékének mintegy a fele kazah területre esik.

8

9

Növény- és állatvilág 155 fajta emlõsállat, 480 fajta madár, 150 fajta hal fordul elõ kazah területen. A sztyeppei zónában vannak õzek, antilopok, farkasok, rókák, sakálok, stb. A hegyekben és az erdõkben medvék, kõszáli kecskék, és magashegyi bárányok, hópárducok, szarvasok és különféle madarak élnek. A ragadozó madarak közül megemlítenénk a sólymot, a réti sast, a kõszáli sast, amelyek szerepelnek a Vörös Könyvben. A nevezetes hópárduc – más néven irbisz – szerepel a Nemzetközi Vörös Könyv állatritkaságai között. 250 fajta gyógynövény terem Kazahsztánban.

10

Nyersanyagforrások Kazahsztán a hatodik helyet foglalja el a világon nyersanyagforrások bõsége tekintetében. Földgáz- és kõolajtartalékai tekintetében országunk a világ elsõ tíz országa között van. A kazahsztáni uránlelõhelyek nagyságra nézve körülbelül a második helyet foglalják el a világ urán tartalékai között. Napjainkig több mint 250 kõolaj és földgáz lelõhelyet tártak fel Kazahsztánban. Ezek zöme az ország nyugati területén található. A legnagyobbak: Tengiz (a feltárt olajforrások nagysága több mint 1 milliárd tonna), Karacsaganak földgáz lelõhelye (1,3 trillió köbméter), Kasagan (Földünk egyik legnagyobb kõolajtartalékával rendelkezõ lelõhelye, becslés szerint mintegy 7 milliárd tonna kõolaj van itt a föld alatt). A Mengyelejev-táblázat 105 eleme közül 99 található meg Kazahsztán földjének mélyében. Ezek közül felmértek 70 elemet, és bevontak a termelésbe hatvanat. Jelenleg 493 ásványi kincslelõhely ismert Kazahsztánban 1225 fajta ásványi nyersanyaggal. Kazahsztán cink, wolfram és barit tartalék szempontjából elsõ helyen áll a világon. Króm, foszfor, ezüst, ólom és krómtartalmú ércek szempontjából a második, réztartaléka és fluorit tartaléka a harmadik, molibdén tartaléka a negyedik, aranytartaléka a hatodik, vasérc tartaléka (16,6 milliárd tonna) a nyolcadik nagyságrendre nézve a világon. Kazahsztán gazdag kémiai nyersanyagokban. A leggazdagabbak a kálisó és másféle só lelõhelyek; bór, bróm vegyületek, szulfát, foszforit és különféle más nyersanyagok a festékipar számára. A polimetallikus ércek között a piritek óriási mennyisége módot ad arra, hogy széles körben megszer vezzük a kénsav és más, a gazdaság számára nagyon fontos vegyipari termékek termelését. Korlátlanok a lehetõségek szinte valamennyi szintetikus kõolaj származék (különösen etilén, polipropilén, kaucsuk termékek) elõállításában, szintetikus mosószerek és szappan elõállításában, mikrobiológiai fehérje tápanyagok, mûselyem és mûfonál, szintetikus gyanta és mûanyag, cement elõállítására. A porcelánipar és az üvegipar számára Kazahsztán a lehetõ leggazdagabb nyersanyag tartalékkal rendelkezik. Az ország földjének méhe és hegyei egyaránt magukban rejtik a legritkább drágaköveket, a legkülönbözõbb építõ- és burkoló anyagokat. A kazah föld mérhetetlen kincsei között tarthatjuk számon az ásványvizeket, gyógyvizeket, termálvizeket, amelyek egyelõre nem örvendenek széleskörû ismertségnek. A geológiai-gazdasági felmérések alapján a Kazahsztánban kibányászott és felhasznált ásványi kincsek közül a gazdasági életben a legnagyobb szerepet a következõk játsszák: szén, ásványolaj, réz, vas, ólom, cink, krómvegyületek, arany, mangán.

11

Lakosság 16,0 millió ember. Népsûrûség: 5,8 fõ/ négyzetkilométer. Több mit 120 nemzetiség él az országban. A kazahok száma 9,008 millió (58,9%), más nagyobb nemzetiségek: Orosz 3 millió 962 ezer (25,9%), ukrán: 444 700, üzbég: 433 500, ujgur: 231 400, tatár: 229 100, német: 222 500, stb. Vallás Kazahsztán sokfelekezetû ország. A fõbb vallások: iszlám (60%), pravoszláv kereszténység (30%). Fõváros Asztana (1997 óta) lakossága : mintegy 700000 ember. Adminisztratív-szerkezeti felépítés 14 területi egység (akimátus, kormányzóság), 84 város, amelyek közül 2 köztársasági és 37 területi jelentõségû, 159 kerület, 241 település, 2042 falusi (auli) körzet. Államnyelv A kazah nyelv. Az állami szervezeteknél és a helyi önkormányzatoknál a kazah nyelvvel azonos szinten használják az orosz nyelvet is. Nemzeti ünnep December 16. – A Függetlenség Napja. Nemzeti valuta Tenge, 1993 novemberétõl bevezetve. A Kazah Köztársaság szimbólumai Az állami címer kör alakú. Ez a heraldikában általánosan alkalmazott, azonban a keleti nomádoknál különös tiszteletnek örvendõ forma, az élet és az örökkévalóság szimbóluma. A címerünk alapeszméjét magában hordozó központi elem a jurta kupolája. Ez a családi jólét, béke és nyugalom szimbóluma, amely a ragyogó Napra emlékeztet a békés, kék ég tetején. A kupola bordázata, amelynek elemei egyenlõ távolságra sugároznak ki a címer középsõ részébõl a kék területre, napsugarakra, az élet és a meleg forrásaira emlékeztetnek. A kupola hármas felosztása a Kazahsztán õsi etnikai alapja: a három zsüznek (Kis Horda, Középsõ Horda és a Nagy Horda) az ország szilárdságát biztosító egységét szimbolizálja. Tehát a címer készítõi a heraldika nyelvén a kazahság alapvetõ békeszeretét sugározzák. Szimbolikus nyelven a közös jurta védelmezõ kupolája alá hívják köztársaságunk valamennyi nemzetiségét, kifejezésre juttatva azt, hogy milyen erõs szerkezete van a mi közös házunk, Kazahsztán felépítményének.

12

A címer kompozíciós szerkezetének következõ, alapvetõ részéhez tartoznak a fantasztikus aranyozott versenylovak félhold alakú szarvakkal. A heraldika nyelvén a versenylovak sziluettje mély gondolatot tartalmaz. Jelentése a következõ: az oroszlán rettenthetetlensége, a sólyom éleslátása, a bika fizikai ereje, a gímszarvas gyorsasága, fürgesége és ruganyossága, a róka ravaszsága és találékonysága az ellenséggel szembeni harcban. A lovak aranyszárnyai emlékeztetnek a búzakévékre, aranykalászokból, vagyis a munka a bõség és az anyagi jólét jelképeire. Címerünk színei: arany és kék. Az arany a kazahsztániak tiszta és ragyogó jövõjét jelképezi. A kék ég egységes a világ minden népe számára. Ez a szín címerünkben békevágyunkat, a Föld valamennyi népének egyetértését, barátságát és egységét jelképezi. A Kazah Köztársaság zászlaja A kék zászló aranyszínû nemzeti díszítéssel baloldalt, arany nappal és lebegõ sassal középen napjainkban ott lebeg a Köztársaság adminisztrációjának valamennyi épületén, külföldi követségeink épületein, az ENSZ épülete mellett. Állami zászlónk fõ eleme a kék szín. Mindenek elõtt azt említenénk meg, hogy a világoskék napjainkban azok közé a színek közé tartozik, amelyeket széles körben alkalmaznak, mert ez az egyik legragyogóbb, legkifejezõbb és legkellemesebb szín. Ez nem véletlen. A kék szín túlsúlyban van a természetben. Egyike a szivárvány hét színének, az ég és a víz színe is. Zászlónk tiszta kékje népünk kulturális-etnikai egységérõl tanúskodik, és ugyanakkor utal államunk egysége megõrzésének eszméjére. A Nap – az élet és energia forrása. Zászlónkon a Nap az Élet szimbóluma. Az ember nem él örökké. Az idõ megszabja az ember világra jöttét és távozását az életbõl. A nomád számára az idõt a Nap mozgása határozza meg. A napkelte és naplemente a nap huszonnégy órájának mértékegysége. A heraldika szabályai szerint a Nap sziluettje a bõség és gazdagság jelképe. Nem véletlen, hogy zászlónkon a napsugarak kalászok formáját is öltik. A nomádok világfelfogásában különleges helyet foglal el a sztyeppei sas és a berkut. Ábrázolásának Kazahsztán népeinek és etnikai csoportjainak címerein és zászlain õsi hagyományai vannak. A heraldika nyelvén a sas körvonalai hatalmat, térséget és éleslátást jelentenek. A sztyeppei népek számára ez a madár a szabadság, a függetlenség, céltudatosság, a magasság, a jövõbe szállás jelképe. Emellett a hatalmas erejû sas képes visszaverni bárkit, aki akadályozná jövõbeni céljaink elérését. Körvonalai jelképezik a független Kazahsztán törekvését a világ civilizációinak magasabb csúcsai felé. Egy másik elem, amely zászlónk újdonságát és megismételhetetlenségét adja, a rúdon a nemzeti díszítésbõl készült szalag. Itt egy nevezetes kazah díszítõelemet, a bárányszarvat látjuk.

Állami ünnepek: Január 1. - Újév Március 8. - Nõnap Március 22. - Nauryz, a keleti népek újéve Május 1. - Kazahsztán népei egységének napja Május 9. - a Gyõzelem Napja Július 6. - a fõváros, Asztana napja Augusztus 30. - az Alkotmány Napja

13

Vallási ünnepek Kurban Ajt – az Áldozathozatal Napja Január 7 – Pravoszláv karácsony

14

KAZAHSZTÁN RÖVID TÖRTÉNETE Kazahsztánnak gazdag történelmi és kultúrtörténeti múltja van. Eurázsia közepén elhelyezkedõ országunk a legrégibb civilizációk keresztútján, a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, Ázsia és Európa közötti közlekedési utak, a társadalmi, gazdasági, kulturális és ideológiai kapcsolatok találkozásának központjában található. Ugyanakkor Kazahsztán az eurázsiai kontinens egyik legnagyobb állama. A történelem egyes idõszakaiban Kazahsztán területén különféle államok jelentek meg és fejlõdtek, sajátos kultúrával és történelemmel. Napjaink Kazahsztánja ezeknek az államoknak az utódállama. Idõszámításunk elsõ évezredében Közép-Ázsia sztyeppei zónájában virágzott a nomád szkíta-szaka civilizáció, amelynek emlékei napjainkig fennmaradtak. Különösen erõs benyomást tesznek az életmóddal kapcsolatos tárgyak, és az állatstílusban” ” készült arany és bronz ötvösmûvek, amelyeket Kazahsztán különbözõ területein tártak fel a kurgánokból. Az Almatitól nem messze, Isszik városa mellett feltárt szaka Aranyember sírjának régészeti anyaga nevezetes teljességérõl, szépségérõl és mûvészi kivitelezésérõl. A következõ századokban a mai Kazahsztán területén alakult meg az a hatalmas hun államalakulat, amelynek óriási hatása volt a kor geopolitikai térképére.

A hunok legkorábbi utódai a türkök voltak, akik néhány hatalmas államalakulatot – kaganátust – alapítottak, amelyek a Sárga-tengertõl a Fekete-tengerig terjedtek ki. Ez az állam akkoriban kitûnt korát megelõzõ kultúrájával. Gazdasága nemcsak a nomád állattenyésztõ életmódon alapult, hanem eredeti és sajátos városi kultúrát is alkotott, amely gazdag kézmûipari – kereskedelmi hagyományokkal rendelkezett. Közép-Ázsia oázisaiban (Dél-Kazahsztánban) így jelentek meg Otrár (Farab), Taraz, Kulan, Jasszy (a mai Turkesztán város), Szauran, Balaszagun és más városok, amelyeken keresztül haladt a nevezetes karavánút, az úgynevezett Selyemút, amely összekötötte Kínát Bizánccal. A Nagy Selyemút nemcsak ösztönözte a világkereskedelem

15

fejlõdését, de a tudomány és kultúra vezetõ eszméi transzformátorának is bizonyult. Ebben a korban élt al-Farabi filozófus (870-959), aki a farabi körzetben született, és akit mély gondolataiért és komoly kutatásaiért a filozófia, asztronómia, zeneelmélet és matematika terén (Arisztotelész után) A Második Tanítónak” is nevez” tek. A XI. században élt a neves turkológus-filológus Mahmud Kasgari, akinek a háromkötetes mûve A török beszéd szótára”. Ebben a török ” népek folklorisztikus és irodalmi tapasztalatát tette közzé. Hazánk területén született Juszuf Balaszaguni, az ismert költõ és filozófus Kutat” gu Bilig” (Áldásos Tudás) címû mûve, amellyel a szerzõ ott állt a modern társadalmi-politikai és etikai gondolkodás forrásainál. A XII. században folytatta tevékenységét az egész muzulmán világban ismert költõ, Hodzsa Ahmet Jasszaui, aki a nevezetes költõi gondolatok gyûjteményét, A Bölcsesség Könyvét” írta. ” Különösen figyelemre méltó tény a feszült és sokrétû vallási útkeresés a régióban. A vallási felekezetek békésen éltek itt egymás mellett, évszázadokon keresztül. Buddhista monostorok, zoroasztrikus közösségek, a nesztoriánus keresztény irányzat, muzulmán mecsetek és a szufi rend csodálatos módon összeegyeztették tanaikat a türkök hagyományos hitvilágával, a tengrizmussal (az ég és más természeti jelenségek kultusza). A késõbbiek során mindezek a vallási ideológiák harmonikus és átfogó hatást tettek a kazah nép világképére. A kor kiemelkedõ öröksége a pompás városi építészet. A mûemlékek – Arisztan Bab, a nagy szufi, Hodzsa Ahmet Jasszaui mauzóleuma, (Turkesztán), és Ajsa Bibié (Taraz) – fennmaradtak napjainkig. 1221-ben a mongolok Dzsingisz kán vezetése alatt meghódították Közép-Ázsiát. A mai Kazahsztán nagy része Dzsingisz kán legidõsebb fia, Dzsucsi utódainak területeként, az úgynevezett Aranyhorda fennhatósága alá került. A késõbbiek során a kazah kánok Dzsucsi kán egyenes leszármazottai voltak. A kiváltságaik az ország vezetõ rétegén belül kétségtelen maradtak. A XIV-XV. századok fordulóján, Dél-Kazahsztán területén és Közép-Ázsiában kialakult Timur Lenk (1336-1405) birodalma. Ez a birodalom hatalmas területeket foglalt magába, a Közép-Kelettõl

16

Észak-Indiáig. Korának mûemlékei, a Timur Lenk unokája, Ulugbek könyvtárából származó könyvgyûjtemény napjainkig kitûnõ állapotban fennmaradtak. Vallásos és történelmi értekezések, útleírások lelkes leírásokat adnak a Timuridák államának kulturális eredményeirõl. A XV. század második felében, a régióban megkezdõdött a nomád sztyeppék népei konszolidációjának folyamata, a közös gondolkodásmód és életmód alapján. Megalakultak az elsõ kazah kánságok, és a XVI. század elejére kialakult az egységes kazah nemzet. A kazah” szó türk nyel” ven azt jelentette, hogy szabad, független”. Ez az etnikai név teljes mértékig kifejezésre juttatja a min” den idõkben függetlenségre, önálló létre törekvõ népünk fõ jellegzetességét. Fennállásának elsõ évszázada során a bölcs kánok, Az-Dzsanibek és Tauke kán irányítása alatt a kazah kánság megõrizte államhatalmát és területi egységét. Kidolgozásra került a jogrendszer, amely kifejezésre juttatta a nomád életmód normáit és a kazah társadalom különbözõ rétegei közötti kölcsönös kapcsolatokat. A kazah nép eszmei szempontból nézve muzulmán népként alakult ki. Az oktatási rendszer és az írásbeliség az arab mûveltségen, a muzulmán oktatáson és a hagyományos nomád nevelésen alapult. Erre az idõszakra vezethetõ vissza a kazahoknál a hangszerrel kísért regös történetek éneklésének szokása, ami napjainkig a kazak nép sajátos kulturális névjegye” maradt. ”

17

A mai kazah szellemi kultúra az olyan ismert éneklõ poéták és bölcsek legjobb mûveinek és bölcs mondásainak ismeretén és rekonstrukcióján alapul, mint például Aszan-kajgi, Kaztugan-zsirau, Buhar-zsirau, Tole bí, Ajteke bí, Kazibek bí, és mások. Ugyanakkor, függetlenül az etnokulturális egységtõl, Kazahsztán olyan sajátos nomád demokrácia” volt, amelynek nem volt szilárd a politikai ” szerkezete. Kazahsztán déli és délkeleti részén alakult ki a Nagy Zsüz, a középsõ részen a Középsõ Zsüz és nyugaton a Kis Zsüz (A kazah nép, hagyományosan három zsüzre (hordára) volt felosztva). Geopolitikai szempontból nézve, a teljes egészében a természeti folyamatoktól függõ nomád Kazahsztán Eurázsia két leghatalmasabb állama: Oroszország és Kína közé ékelõdve, a gazdasági és politikai szempontból nézve szilárdabb alapokon álló letelepedett szomszédok vonzáskörébe került.

18

A XVII-XVIII. századok során a kínai császárok uralma és irányítása alatt álló dzsungáriai nomád törzsek nagyszabású háborút indítottak a kazah kánság ellen. Kegyetlen agresszió folyt az egész sztyeppén. A törzsi-nemzetiségi széthúzás és a gazdasági és katonapolitikai kapcsolatok gyengesége az ország különbözõ részeiben, 1723-ban a kazahok súlyos vereségéhez vezetett. A kazah batyrok (hõs vezérek) férfiasságának és az ellenállást irányító Ablaj kán határozottságának, valamint Tole bí, Kazbek bí és Ajteke bí diplomáciai képességeinek és a nemzet önfeláldozásának köszönhetõen Kazahsztán megmenekült attól a végzettõl, hogy teljesen elfoglalják, és népességét fizikailag megsemmisítsék. Az ország függetlenségének és biztonságának fenntartása érdekében a kazah kánok annál az orosz cári birodalomnál kerestek katonai védelmet, amely éppen ezekben az idõkben aktívan szélesítette keleti határait Szibéria területi mélységei felé. Azonban az orosz birodalom amellett, hogy katonai védelmet adott a kazahoknak, megkezdte az orosz erõdvárosok építését, a lakosság tömeges átköltöztetését Oroszország belsõ területeirõl, a legelõk átadását a parasztok ekéinek, a kazah területek felosztását az orosz adminisztratív-területi felosztás mintájára. Végül is mindez Kazahsztán függetlenségének elvesztéséhez vezetett. A nemzeti fegyveres ellenállást vezetõ Keneszari kán hõsiessége, Szyrym Datov felkelése, a Nagy Zsüzben lezajló felkelés és más, az orosz hatalom ellen irányuló lázadások ellenére 1871-re Kazahsztán megszûnt önálló államként létezni. Kazahsztán sorsa a továbbiakban általánosságban a társadalmi fejlõdés európai modelljével és különösen az orosz állam és népei sorsával kapcsolódott össze. A XIX. század elsõ felében egyre több kazah tért át a letelepedett életformára, és kezdett földmûveléssel foglalkozni. Mindez azzal volt magyarázható, hogy a kazahokat elûzték a termékeny legelõkrõl azért, hogy azokat az Oroszország belsõ területeirõl áttelepített parasztok kezére adják.

19

Kazahsztán gazdasága egyre inkább Oroszország gazdasági tevékenységének érdekkörébe került. Területén gyors fejlõdés ment végbe az ipar különbözõ ágazataiban, a közlekedésben, a kereskedelemben. Kialakult a nemzeti munkásosztály, az értelmiség. A viharos szociális-gazdasági kísérletekkel együtt Kazahsztánban próbálkozások folytak az etnokulturális szintézis megalkotására és az európai civilizáció eredményeinek a helyi körülményekhez való hozzáidomítására, az orosz szellemiség legjobb példáinak átvétele és a kazah alkotó értelmiség útkeresése formájában, abból a célból, hogy jobb kulturális kilátásokat nyújthassanak népük számára. Kiváló tudós volt, aki tevékenységével a fenti útkeresést jelképezte, Sokan Ualihanov (1835-1865), a neves orientalista tudós, aki a nyugati kutatók közül elsõként adott közléseket a külsõ világ elõl elzárt Kasgárról, valamint a népi szájhagyomány nagy alkotásáról, a Manaszról”. ” Abaj Kunanbajevnek (1845-1904) kivételes szerepe van a kazah kultúrtörténetben. Õ volt a kazah irodalmi nyelv egyik megalapítója, a kazah írott irodalom klasszikusa. Nemcsak kiváló költõ volt, hanem a keleti, orosz és európai irodalomnak mûvészi fordítója is. Tragikus lett a sorsa a kazah értelmiség következõ nemzedékének, amely a kazah nép nemzeti felszabadító mozgalmát irányította. Az 1917-1918-as években õk alapították az Alas” pártot és az Alas-Ordát”. A mozgalom ” ” nem titkolt célja volt a kazah nép megszabadítása a gyarmati igától és Kazahsztán nemzeti függetlensége. Alihan Bukejhanov, Ahmet Bajturszynov, Mirzsakip Dulatov és a többiek nemcsak politikai tevékenységgel foglalkoztak, hanem hatalmas kulturálisfelvilágosító munkát végeztek el, komoly irodalmi-publikációs tevékenységet, tudományos kutatást is folytattak. Különösen Sakarimnak, a költõnek és gondolkodónak volt kiemelkedõ szerepe, aki az örök emberi értékekrõl szólt kutatásai során. A szovjet idõkben az Alas” ” mozgalom vezetõi közül szinte valamennyi a terror áldozata lett. Minden kazah ember számára drága és szívéhez közeli a gyõzelem a Nagy Honvédõ Háború (1941-1945) végén. A kazahok ebben a gyõzelemben alaposan kivették a részüket. Földijeink százezrei harcoltak fegyverrel a kézben, hazájuk becsületét és szabadságát védelmezve. Nagy mértékben járultak hozzá a gyõzelemhez a hátország dolgozói, akik a munkahelyükön mutattak nem mindennapi hõsiességet, ellátva a hadsereget mindennel, ami szükséges. Mindig emlékezni és ünnepelni fogunk a Gyõzelem Napján, amely szimbóluma az idõsebb nemzedék hazaszeretetének, és példát mutat a fiatalság odaadó hazafiságra és férfiasságra neveléséhez.

20

Az 1990-es évek elején Kazahsztán vezetõsége az egész társadalmi-politikai rétegzõdés nagyszabású átalakításába fogott bele. Az 1990. április 24-ei törvénybe foglalták Kazahsztán elnöki posztját. Az ország elsõ elnöke Nurszultan Nazarbajev lett. 1990. október 25-én elfogadásra került a Deklaráció az Állami Függetlenségrõl. Ebben a deklarációban nyilvánították ki elõször a kazah terület feloszthatatlanságát és érinthetetlenségét. Az országot a nemzetközi jog tárgyának tekintették, meghatározták az állampolgárság intézményét, és a magántulajdonhoz való jogot. 1991. december 16-án a Parlament kinyilvánította a Kazah Köztársaság függetlenségét.

21

Az 1991-tõl 1995-ig tartó idõszakban ment végbe a Köztársaság politikai rendszerének megalapítása és a rendszer alkotmányos formába öntése. A független Kazahsztán elsõ Alkotmányát 1993 januárjában fogadták el. Egy sajátos kompromisszum alakult ki akkoriban a régi és új politikai felépítmény között. Ez azokban a kísérletekben fejezõdött ki, hogy posztszovjet alapra építsék fel a nyugati demokrácia évszázadokon keresztül épülõ modelljeit. Ezért az 1993-as Alkotmányban még voltak ellentmondások. Országos népszavazás eredményeképpen, 1995. augusztus 30-án fogadták el Kazahsztán új alkotmányát. Ebben kiküszöbölték az elõzõ alkotmányos felépítmény hiányosságait, kialakították az elnöki köztársaság modelljét. Racionálisan felosztották a végrehajtó hatalmat a különbözõ hatalmi ágazatok között, és megnyílt az út a rendszeres piacgazdálkodás felé. 1997 októberében N. Nazarbajev elnök üzenetében Kazahsztán népé” hez” kialakította az ország fejlõdésének stratégiáját 2030-ig. Elemezte a független Kazahsztán legújabb kori történelmét és kijelölte a következõ 30 évre szóló fejlõdés útjának alapjait. A hosszú távú, elsõbbséget élvezõ célok között a dokumentum kiemelte: – Belpolitikai biztonság és a társadalom konszolidálása – a belpolitikai stabilitás és a nemzeti egység megõrzése és megerõsítése, annak érdekében, hogy Kazahsztán életbe léptethesse nemzeti stratégiáját a mostani és a következõ évtized során; – A nyitott piacgazdaságon alapuló gazdasági növekedés, nagymértékû külföldi befektetés és belsõ takarékosság igénybevételével. A gazdasági növekedés reális, szilárd és emelkedõ tempójának elérése;

22

– A kazah állampolgárok egészsége, oktatása és jóléte – az életfeltételek, az egészségügy és az oktatási feltételek állandó fejlesztése minden kazah állampolgár számára, az ökológiai viszonyok javítása; – Energiaforrások – Kazahsztán energiaforrásainak hatékony kihasználása olyan módon, hogy gyorsan növeljük a földgáz és ásványolaj kitermelését és exportját annak érdekében, hogy olyan jövedelemforráshoz jussunk, ami elõsegíti a gazdasági fejlõdés szilárdságát; – Infrastruktúra, különösen a közlekedés és utak. Úgy kell ezeket az alapvetõ szektorokat fejleszteni, hogy elõsegítsék a nemzeti biztonság, a politikai stabilitás és a gazdasági növekedés megerõsítését. – Professzionális állam. Kazahsztán hatékony és modern köztisztviselõi testületének kialakítása, olyan testületé, amelyik odaadóan teljesíti kötelességét, és a nép képviselõje lehet az ország elsõbbséget élvezõ céljainak eléréséért folytatott erõfeszítés során.

23

AZ ÁLLAM FELÉPÍTMÉNYE A Kazah Köztársaság parlamenti-elnöki irányítású, egységes állam. Az államfõ 1991 óta Nurszultan Nazarbajev. Az államhatalom Kazahsztánban egységes. Részei: a Parlament által képviselt törvényhozó hatalom; a végrehajtó hatalom, ami a kormány kezében van. A kormány központi szervekbõl (minisztériumok, hatóságok,ügynökségek), és helyi szervekbõl áll (akimátusok); a bírói hatalmat az állami bíróságok gyakorolják (Legfelsõbb Bíróság és helyi bíróságok). A Kazah Köztársaság Elnöke az államfõ. Az elnöki hivatal a Köztársaság legmagasabb hivatali méltósága. Az Elnök határozza meg a bel– és külpolitika legfontosabb irányait, és képviseli az országot belföldön és a nemzetközi életben. Õ a nép egységének és az államhatalomnak, Kazahsztán állami létének szilárdságának, az emberi és polgári szabadság és szabadságjogok szimbóluma és garanciája.

24

Kazahsztán elnökét az Alkotmány paragrafusai alapján választják a Köztársaság polgárai, az általános egyenlõ és közvetlen titkos választójog alapján, ötévenként. Elnökké a köztársaságban született, negyven évnél idõsebb állampolgárok választhatók, akik az államnyelvet tökéletesen bírják, és nem kevesebb, mint tizenöt éve élnek Kazahsztán területén. A kormány kezében van a végrehajtó hatalom. A kormány áll a végrehajtó hatalmat gyakorló szervek rendszere élén, és irányítja azok tevékenységét. A Minisztertanács elnöke a miniszterelnök, akit az Elnök nevez ki a Parlament politikai pártjainak frakcióival való tanácskozás után, és a Felsõház tagjai többségének egyetértésével. A Minisztertanács tagjait a parlamenti többség alapján, a miniszterelnök ajánlása alapján jelölik ki, aki egyébként szintén a parlamenti többségi frakciót képviseli. A Kormány feladatai közé tartozik az állami szociális és gazdaságpolitika fõ irányainak kidolgozása, részvétel a Köztársaság költségvetésének kidolgozásában, intézkedések a köztársaság pénzügyi rendszerének megerõsítésére, az állami tulajdon kezelése, az állami politika megvalósítása a kutatás és technikai fejlesztés terén, új technológia bevezetése, a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a turizmus és sport, stb. A Kazah Köztársaság Parlamentje az állam legfelsõbb képviseleti szerve, törvényhozói funkciókkal. A Parlamentnek két háza mûködik állandóan: a Képviselõház (Mazsilisz) és a Szenátus. A Szenátusban az Alkotmány alapján két-két ember képvisel minden kormányzóságot, köztársasági jelentõségû várost és a fõvárost. Tizenöt küldöttet az Elnök nevez ki, figyelembe véve a társadalom nemzeti-kulturális és más jelentõs érdekeit. A szenátus tagjainak megválasztása titkos szavazással történik, az általános választójog alapján. A szenátus megválasztott tagjainak felét háromévenként újra választják. A Szenátus teljes jogú tagjainak választása hat évre szól. A Szenátus küldöttje lehet minden harmincadik életévét elért személy, felsõfokú végzettséggel, és ötévi munkaviszonnyal, és hároméves állandó lakhellyel az adott kormányzóság, köztársasági jelentõségû város, illetve a fõváros területén. A Szenátus kizárólagos hatáskörébe tartozik: a Kazah Köztársaság Elnökének javaslata alapján a Legfelsõbb Bíróság elnökének és tagjainak megválasztása, eskütételük elfogadása, és felmentésük kötelezettségeik alól.

25

A Nemzeti Bank Elnökének, a Legfelsõbb Ügyésznek, a Nemzetbiztonsági Tanács Elnökének a Köztársaság Elnöke általi kinevezésének jóváhagyása. A Legfelsõbb Ügyész, a Legfelsõbb Bíróság Elnökének és tagjainak megfosztása mentelmi joguktól. A Köztársaság Parlamentje tör vényhozói és alkotmányos tör vényhozói funkcióinak betöltése a Parlament mûködésének szüneteltetése idején, ha a Parlament teljhatalma idõ elõtt megszûnt. Más tevékenységek, amelyeket az Alkotmány a Szenátus hatáskörébe utalt. A Felsõház irányítója a Szenátus elnöke, akit a küldöttek választanak titkos szavazással maguk közül. A Szenátus elnöki posztjára a jelölteket a Kazah Köztársaság Elnöke jelöli ki. Az alsóház 107 küldöttbõl áll. Közülük 98-at a politikai pártok pártlistáiról választanak meg, egységes választáson, az általános, egyenlõ és közvetlen választójog alapján. A Képviselõház 9 tagját Kazahsztán Népeinek Közgyûlése választja meg. A megválasztott Képviselõház mûködési idõszaka: 5 év.

26

A Képviselõház tagjai 25 éven felüli állampolgárok lehetnek. A Képviselõház kizárólagos hatáskörébe tartoznak a következõk: a Parlament elé felterjesztett alkotmányjogi törvények és törvények elfogadása és ezeknek a projekteknek a megvitatása. A képviselõk többségi szavazatával javaslat a Köztársaság Elnökének a Köztársaság Miniszterelnökének kinevezésére. Egyéb, az Alkotmány által a Parlamentre ruházott hatáskörök érvényesítése. A Képviselõház nem kevesebb, mint a küldöttek egyötödének javaslata alapján bizalmatlanságot szavazhat a kormánynak. Az alsóház feje a Parlament elnöke, akit a Parlament választ tagjai közül, titkos szavazással. A jelölteket az alsóház tagjai jelölik ki. Politikai rendszer. Kazahsztán pártjainak rendszere második fejlõdési szakaszába lépett a 2002-es törvény elfogadásával. A politikai pártok. Jelenleg hivatalosan 11 kazahsztáni politikai párt van bejegyezve. A parlamenti választások pártlisták alapján történnek. Erre a célra szolgál a választók által megszavazandó 7%-os küszöb, amely alatt egy párt sem juthat be a Parlamentbe. A 2007-es választáson az Elnöki Párt, a Nur Otan” 88,41 százalékát kapta meg az érvényes ” szavazatoknak. A párt 98 képviselõt adott a Parlament Alsóházának. A párt tagjainak száma 607557 fõ. A Nur Otan” pártnak vannak irodái és szervezetei Kazahsztán ” valamennyi kormányzóságában, Almati és Asztana városokban. A párt fõ célja a társadalom további demokratizálódásához vezetõ gazdasági és politikai reform életbeléptetése, a polgárok életszínvonalának emelése, a társadalmi igazságosság megszilárdítása, az ország stabilitásának megõrzése, a nemzetiségek és vallások közötti egyetértés megerõsítése, a polgárok hazafiságra nevelése, és arra, hogy felelõsséget érezzenek a Kazah Köztársaság sokoldalú és harmonikus fejlõdése iránt.

27

Az országban jelenleg 5 ezer civil szer vezet létezik, valamennyi szociálisan jelentõs területen. Közülük aktívan tevékenykedik 1709 szer vezet. A kormánytól nem függõ szervezetek tevékenységükkel átfogják a társadalom valamenynyi jelentõs területét. Ökológiai: 15%. Ifjúság és gyermekkor: 13,6%. Nõi szervezetek: 13,3%. Egészségügyi szervezetek: 13,1%. Kulturális, mûvészeti, tudományos és oktatási terület: 12,5%. Jogvédelmi szer vezetek: 7,6%. Szociális támogatást elõsegítõ szer vezetek: 6,8%. A társadalmi kez deményezést támogató szervezetek: 6%. Sokoldalú tevékenységet folytatók: 4,7%. Mozgáskorlátozottak közösségei: 4,4%. Mozgáskorlátozott gyermekek rehabilitációját elõsegítõ szervezetek: 3%. A nem kormányzati szektorban összességében 200 ezer ember dolgozik. Állandó alapon dolgozik ott mintegy 40 ezer ember, idõszakosan mintegy 50 ezer ember, önkéntes alapon több mint 100 ezer ember. A nem kormányzati szervezetektõl mintegy 2 millió ember kap támogatást.

28

KAZAHSZTÁN NÉPEINEK KÖZGYÛLÉSE A mai, vallási és etnikai konfliktusoktól megosztott világban a fejlõdés legfontosabb feltétele a vallások és nemzetiségek közötti egyetértés megerõsítése és fenntartása. Történelmünk úgy alakult, hogy Kazahsztán földje már régóta mintegy 130 különbözõ nemzetiség és vallás képviselõinek nyújt hazát. Jelenleg Kazahsztánban a vallásos egyesületek száma 3,5 ezerre növekedett. Ezért a nemzetiségek és vallások közötti kapcsolatok harmonizációja a függetlenség elsõ napja óta Kazahsztán belpoli-

29

tikájának tengelyében volt. Az állam a kezdetektõl fogva állampolgári és nem etnikai közösségen alapult és valamennyi Kazahsztánban élõ nemzetiség érdekeit figyelembe vette. Lehetõséget kívántak adni arra, hogy valamennyi etnikum részt vehessen az állami felépítmény megalkotásában. Tanulmányoztuk minden egyes nemzetiség törekvését hagyományai, kultúrája, nyelve felelevenítésére. Tettük ezt az egyenlõ jogok alapján és függetlenül attól, hogy melyik nemzetiségrõl, vagy nyelvrõl van szó. Napjainkra köztársaságunk tapasztalatait ezen a téren tanulmányozzák a FÁK egy sor államában, és a távolabbi külföldön is. Kazahsztán Népeinek Közgyûlése, amelyet 1995. március 1-jén alakítottak meg az Elnök konzultatív szervezeteként, egy sajátos társadalmi szerzõdés jelképe és megvalósítója. Feladata a nemzetiségek közötti kapcsolatok harmonizációja, egyenlõ alapokon. A szerv az országos önrendelkezés polgári, és nem etnikai rendszerének terméke. Kazahsztán Népeinek Közgyûlése sajátos színtér, amelyen az etnikai csoportok kifejezésre juttathatják érdekeiket, és képviselõiket bejuttathatják az ország politikai rendszerébe. Ez a közösség lehetõségekkel bír arra nézve, hogy egy tetõ alá hozza a legbefolyásosabb embereket, nem betöltött állásuk, hanem helyzetük alapján a közösségi hierarchiában. Így az akszakalok a tolerancia legszilárdabb módszerével szabályozhatják alkalmanként még a legkényesebb kérdéseket is.

30

N. Nazarbajev elnök helyesen mutat rá arra, hogy a Közgyûlés valóban megismertette egy” mással Kazahsztán népeit, egyre jobban kimutatta mi rejlik mindegyikünkben, megmagyarázta, hogy mi már nem vagyunk olyanok, és hogy különbözõek vagyunk”. A szervezet tekintélyét jelzi, hogy függetlenségünk idõszakában nem volt olyan eset, amikor fontos döntéshozatalkor nem kérték ki és nem vették figyelembe a Közgyûlés véleményét. Meg kell azonban említenünk, hogy míg a kezdeti idõszakban a Közgyûlés konkrét feladata volt bizonyos konfliktusos helyzetek eldöntése, jelenleg, amikor a jótékony stabilitás kialakult országunkban, ennek a szervezetnek más lett a szerepe. Napjainkban 471 köztársasági és helyi kulturális-nemzetiségi centrum mûködik Kazahsztánban. Ezek a centrumok olyan emberek százezreit vonzzák magukhoz, akik érdekeltek etnikumuk nyelvének és hagyományainak megõrzésében. Ezek az emberek tudatosan a kazah állampolgárságot választották. Saját és közelállóik sorsát a kazah földhöz kötötték. Az adott esetben az állami politika alapja az volt, hogy módot adjon az ország vezetõinek arra, hogy kimutassák elmélyült hozzáállásukat a kazahsztáni társadalom felépítéséhez, szemben a lakosság különbözõ rétegeinek pillanatnyi politikai érdekeivel. Feltétlen szükség volt bármilyen algoritmus kidolgozására, amely egyszerû formában módot adott a népnek a legfontosabb kérdés megértésére: köztársaságunkban semmilyen ok nem vezethet arra, hogy etnikai alapon szembeállítson egymással embereket. Az államhatalomnak kötelessége megvédeni a törékeny nemzetiségek közötti konszenzust a felelõtlen politizálástól.

31

A következõ formula került megfogalmazásra: Kazahsztán különbözõ nemzetiségû állampolgárok közössége és nem új etnikai közösség. Nemzetiségeink integrációja országunk etnikai egyedülállóságának megõrzésén alapul. Az etnoszociális szerkezet alapvetõen új modelljének kialakítása megkövetelte olyan új társadalmi intézmények létesítését, amelyek képesek arra, hogy megfelelõ módon reagáljanak a köztársaság soketnikumú színképével kapcsolatos valamennyi felvetõdõ kérdésre. Mindennek magyarázata az, hogy a nemzeti érzés feltámadása és az identitáskeresés önmagában és egyenként is a modernizáció része. Egybekapcsolásuk pedig a demokratizálódás folyamataihoz vezet, a politikai és társadalmi szerkezetekben egyaránt. 2007 májusában Kazahsztán Népeinek Közgyûlése alkotmányos státuszt kapott. Így biztosítva lett az ország különbözõ etnikai csoportjainak képviselete a társadalmi-politikai életben. Kazahsztán Alkotmányába számos olyan pontosítást vezettek be, amelyek alkotmányosan megerõsítették a Kazahsztán Elnöke által alapított Közgyûlést, és képviseletet biztosítottak neki a Parlamentben. Napjainkra a nemzetiségek és nemzetek közötti egyetértés kazahsztáni modellje realitássá vált és megfelel a világ közösségei fejlõdése követelményeinek. Ez az egyetértés Eurázsia modern kultúrájának nagy jövõvel rendelkezõ jelensége. Mindez jelentõs alapja annak, hogy Kazahsztán bekerüljön a Föld 50 legversenyképesebb állama közé.

32

A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ KAZAHSZTÁNBAN

Kazahsztánban mûködõképes információs piac alakult ki, amelyben uralkodó szerepe van a nem állami tömegmédiának. Jelentõs a tematikai változatosság, és számos nagy média-társaság végzi a munkáját. A nyomtatott kiadványok fele információs jellegû. A társadalmi-politikai kiadványokhoz tartozik mintegy 16%, tudományos kiadvány 9%, reklám-jellegû kiadvány 10,5%. A gyermek és ifjúsági, nõi és vallásos kiadványok száma együttesen nem több 4%-nál. Összességében a mûködõ tömegmédia mintegy 80%-a nem az állami tömegmédiához tartozik. Az információs szférában az állami szektort alapvetõen a hivatalos média képviseli (központi és helyi államhatalmi szervek kiadványai, tanintézeti kiadványok). A Köztársaságban több mint 212 televíziós és rádió-társaságnak vannak adásai. Európa, KözépÁzsia, Közép-Kelet területén és Afrika északi partvidékén közvetíti adásait a Caspionet” mûholdas ” TV állomás, napi 24 órán keresztül. A társadalmi-politikai jellegû újságokon és folyóiratokon kívül kiadásra kerülnek információs-reklám, szórakoztató, vallásos, nõi, ifjúsági, gyermek, tudományos, technikai kiadványok, számos másfajta specializált kiadvánnyal együtt. A két alapnyelven, az orosz és kazah nyelveken kívül további 11 nyelven jutnak az éterbe adások, így ukrán, lengyel, angol, német, koreai, ujgur, török, dungán és egyéb nyelveken is. Évenkénti nyílt pályázat alapján 4 nemzetiségi nyomdatermék kap állami támogatást.

33

Dinamikusan fejlõdik az internet, a kábel- és mûholdas televíziózás. Az ország információs piaca felhasználja a modern technológiát. Az országos televízió és rádió csatornák a nemzetiségi mûholdas televízió rendszeren keresztül kerülnek terjesztésre. A kazah TV-ben és rádióban, széles körben használják a digitális technológiai forma-együtteseket. Széles körben kerül felhasználásra a külföldi tömegmédia. A külföldi tömegkommunikációs eszközök kilencven százaléka orosz nyelven kerül terjesztésre. Öt százalék angol nyelven, és további öt százalék egyéb nyelveken. A más nyelvek” között megemlítjük a görög, német, holland, spanyol, por” tugál, svéd, grúz, örmény, francia, koreai és egyéb nyelveket. Az említett külföldi kiadványok tematikus irányultsága rendszerint információs-szórakoztató jellegû. A fennmaradók elsõsorban specializáltak (pedagógiaiak, orvosiak, stb.). Az adott tömegmédia tematikus irányultságának elemzése arra mutat, hogy a lakosság körében legnépszerûbb külföldi tömegmédia 83 százaléka szórakoztató jellegû kiadványokból és televíziós programokból áll. Kazahsztán területén nagyszámú kábel- és mûholdas TV állomás használja fel külföldi elektronikus tömegkommunikációs eszközök szolgáltatásait. Az ilyen sokszínûség és soknyelvûség ösztönzi a tulajdonképpeni kazah tömegkommunikáció fejlõdését, és megismételhetetlen palettáját alkotja a kazah információs területnek. Ezeknek a folyamatoknak az alapja a liberális és demokratikus állami információs politika, amelynek alapvetõ mechanizmusai a következõk: – a szólásszabadság elvének törvényes garanciái és gyakorlati biztosítása, az információszerzés és terjesztés szabadsága, a cenzúra tilalma; – évenkénti, a költségvetésbõl finanszírozott állami megrendelés az állami információs politika folytatásához. Az ilyen típusú megrendeléseket a tömeginformációs eszközök pályáztatásának eredményei határozzák meg, függetlenül az eszköz tulajdonformájától. Ez az intézkedés módot adott arra, hogy egyenlõ feltételeket szabjanak az állami pénzügyi támogatás felosztására az állami és nem állami

34

sajtó között, ösztönözve õket alkotói aktivitásra és üzleti kezdeményezésre; – átláthatóság a rádió és televízió adások számára a frekvenciák felosztásának terén. A rádiófrekvenciák használatának felosztását eldöntõ Versenybizottságban képviselteti magát a Parlament, valamint nemzetközi és kazahsztáni társadalmi egyesületek. A Bizottság munkája széles körben és nagymértékben átvilágítja a tömegkommunikációt; – a gazdasági feltételek megteremtése a tömegkommunikáció fejlesztésére. Kazahsztánban valamennyi kiadvány és televíziós csatorna felmentett a forgalmi adó alól. A rádióhullám frekvencia használata évenként egyre olcsóbb lesz; – állandó és konstruktív együttmûködés folyik a társadalmi szervezetekkel, szövetségekkel, nemzetközi szervezetekkel, médiakutató intézetekkel a tömegkommunikáció fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatban. Az országban gyümölcsözõ a társadalmi egyesületek munkája az újságírók jogainak védelmére. Ilyen egyesületek az Újságírók Kongresszusa, az Újságíró Szövetség, Kazahsztán Rádió és Televíziós Adóinak Szövetsége, az EBESZ, az Emberi Jogok Nemzetközi Irodája, az Internews ” Network”, az Adil szöz” (Igaz szó), és más nemzetközi szervezetek képviselõi; ” – kiemelt figyelmet kell szentelni az újságíró káderek felkészítésének. Az állam minden évben elkülönít alapítványi pénzeket és hiteleket az adott szakemberek képzésére. Megalakították a televíziós újságírók iskoláját; – a tömegkommunikáció terén jelentõs fejlemény volt 2002 végén az, hogy a Kazah Köztársaság Elnöke megalakította a Tömeginformációs Eszközök (információs politika) Társadalmi Tanácsát. Ennek a szervnek tagjai a Kazah Újságíró Szövetség Elnöke, Kazahsztán Televíziós Adói Szövetségének elnöke, az ország tömegkommunikációs eszközeinek fõszerkesztõi és vezetõ újságírói. A teljes függetlenség felé az információs szféra területén fontos lépés volt az elsõ kazah telekommunikációs mûhold, a KazSzat felbocsátása a bajkonuri ûrállomásról. A szputnyik olyan televíziós adásokat közvetít, amelyek foghatók Kazahsztán egész területén és a környezõ országok egy részében is.

35

ASZTANA - A KAZAH KÖZTÁRSASÁG ÚJ FÕVÁROSA Asztanát (1998. május 6-ig Akmolát) a Kazah Köztársaság Elnökének rendelete nyilvánította Kazahsztán fõvárosává 1997-ben. 2008-ban Asztana városa megünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját.

36

Asztana nemzetközi, politikai, üzleti és kulturális központ. A városban épültek adminisztratív, hivatalos és üzleti negyedek, szociális-kulturális, tudományos-oktatási és üzleti központok, lakónegyedek, a fõvárosi infrastruktúra objektumai, a vezetõ országok színvonalán megvalósítva. Az adminisztrációs központi zónában van Kazahsztán Elnökének rezidenciája, a Parlament és a Kormány épülete. A hivatali és üzleti negyedben hivatalok és társaságok, kereskedelmi központok, szállodák találhatók. A szociális-kulturális központban kaptak helyet a színházak, múzeumok, szabadidõ eltöltésre berendezett zónák, sportlétesítmények és szórakoztató központok.

37

Asztana fõvárossá alakításának gyors ütemére és a város széles színképére felfigyelt a világ népeinek közössége. 1999 júliusában a város megkapta az UNESCO-tól a Világváros” kitüntetõ címet. ” Asztana tagja a Fõvárosok és Nagyvárosok Nemzetközi Közgyûlésének, egy tekintélyes szervezetnek a társadalmi és üzleti szférában, Moszkva, Minszk, Biskek és az Eurázsiai Gazdasági közösség más nagyvárosai mellett.

38

Napjainkban a fõvárost baráti és testvérvárosi kapcsolatok fûzik húsz városhoz. Ezek: Budapest, Moszkva, Minszk, Kijev, Kisinyov, Taskent, Riga, Tbiliszi, Baku, Kairó, Iszlamabad, Berlin, Varsó, Vilniusz, Ankara, Gdanszk, Usak, Bangkok, Szöul, Amman.

ALMATI - ÜZLETI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT Almati egyike a Köztársaság legnagyobb városainak. Területe: 190 négyzetkilométer. Lakosainak száma: másfél millió. Kazahsztán déli fõvárosa”, ahogy a nép nevezi, minden évben növekszik és szebb lesz. A város ” története bõvelkedik olyan nagy és nagyjelentõségû eseményekben, amelyek szoros összefüggésben állnak a kazah nép történetével, a Köztársaság megalapításával és fejlõdésével Napjaink Almatija nagy és modern város. Itt alakult ki a Köztársaság politikai, adminisztratív és kulturális központja, fejlett felsõfokú és középfokú oktatási hálózattal, technikai-mûszaki oktatási intézményekkel. A déli fõváros” nagyszámú tudományos kutatási intézete gyakorlatilag a modern tu” domány valamennyi területén fontos kutatásokat végez. Ezeknek központja a Kazah Tudományos Akadémia.

39

A város rengeteg lehetõséget ad kulturális téren és aktív szabadidõ eltöltésre, pihenésre. Sok a színház, a múzeum, a pihenõpark, az étterem, az éjszakai klub. Az Almatiba érkezõket elbûvöli a város fölé magasodó fenséges csúcsok látványa, nagy hatásúak a szökõkutak, az egyenes, széles utak, az egyedülállóan szép épületek és létesítmények. A város jellegzetessége az, hogy a városépítés napjainkban nem egy-egy létesítmény építésével foglalkozik, hanem egész mikro-körzetek és lakótömbök épülnek. Közülük több is tehetséges építészek, nagy szakértelemmel rendelkezõ építõmesterek mûve. Almati fõ büszkesége az, hogy zöld városnak”, ” kertek városának” is nevezik, és joggal. ” Festõi és sok szórakozást nyújtó Almati környéke. Az egész világon ismert a Medeu” jégpá” lya, 1691 méter magasságban. Itt gyorskorcsolya versenyeket, jéghoki meccseket és mûkorcsolya

40

versenyeket rendeznek. Medeu környezetének kellemes klímája, a napsugárzás optimális szintje, a mérsékelt atmoszféranyomás, a szélcsend, a Kisi Almati (Kis Almati) folyó tiszta vize biztosítják a jég magas minõségi színvonalát, és sport-szórakoztató létesítményünk számára az elismerést világszerte. A Medeu” jégpályán 120 gyorskorcsolya világrekord született. ”

41

A KAZAH KÖZTÁRSASÁG TERÜLETI KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEI

Az Akmolai megye a Szaryarka északnyugati részén terül el. Területe 92 ezer négyzetkilométer. A régió nagyobb része árvalányhajas, füves sztyeppe. A terület északi részén terülnek el Koksetau hegyei, amelyeket egyedülállóan szép nyírfaerdõk és tûlevelû erdõk borítanak. Délnyugaton, a Korgalzsin édesvízû és a Teniz sós tó körül állami természetvédelmi terület létesült. Ez a világ legészakibb olyan területe, ahol rózsaszínû flamingó fészkel. A területen mintegy 749 ezer ember él. Ebbõl városi lakos 65%, falusi lakos 35%. A terület adminisztratív központja, Koksetau 1824-ben létesült. Ezen a közigazgatási területen, az Eszil folyó partján terül el Kazahsztán fõvárosa, Asztana is.

42

A területen 155 nem érces ásványlelõhely és 19 érclelõhely található. Az utóbbiak közül megemlítjük Vasziljovszkojét, Földünk egyik legnagyobb aranylelõhelyét. Az akmolai körzetet joggal tekintik Kazahsztán egyik vezetõ mezõgazdasági területének. A köztársaság mezõgazdasági termésének mintegy 12%-a innen származik. A vetési terület nagy részén gabonafélék termelése folyik. Fejlett a hús- és tejtermelõ állattenyésztés. Ugyanakkor a terület az ország jelentõs ipari központja is. Az ottani ipar mezõgazdasági gépek és felszerelés gyártására, fémfeldolgozásra és élelmiszeriparra, valamint sok más, a mezõgazdasági iparral kapcsolatban álló iparágra specializálódott. Az utóbbi idõben gyorsan fejlõdik az építõipar is. Az Aktöbei megye a köztársaság nyugati részén van. Területe mintegy 300 ezer négyzetkilométer. A régióra jellemzõ a dombos síkság, jellegzetes széles fennsíkokkal és mély területekkel. Az északi részén kezdõdik a Dél-Urál hegyes területe. A terület központi részét a Mugaldzsari Hegyek uralják.

A közigazgatási terület déli része sivatagos. Itt vannak az ralontúli Kara-kum, a Nagy és Kis Borszuk sivatagok hullámos homoktengerei. Északkeleten van a Torgaji-fennsík szakadékoktól átszabdalt területe. Az aktöbei területet átszelõ legnagyobb folyók: a Torgaj, Ojyl, Zsem, Yrgyz, Or. Ezek medencéje közül némelyik nyáron kiszárad. 150 kisebb tó van itt, amelyek kiszáradva szikes területet képeznek. A közigazgatási területen körülbelül 672 ezer ember él. A terület közigazgatási központja Aktöbe. A várost 1869-ben alapították orosz erõdítményként, a Kargaly és az Ilek folyók keresztezõdésénél. Az aktöbei terület egyedülálló ásványkincs-tartalékkal rendelkezik. Területén található valamennyi hazai krómtartalék, a nikkeltartalék 55%-a, a titántartalék 40%-a, a foszforitok 34%-a. Egészében véve a régióban 70 féle hasznos ásvány és érc található, többek között arany, ezüst, kobalt, réz, cink, nikkel, stb. A régió területén található nagyjából 10%-a Kazahsztán szénhidrogén készletének, a legnagyobb lelõhelyek – Zsanazsal és Kenkijak.

43

Mindezzel kapcsolatban áll a terület két vezetõ iparága: a földgázkitermelõ ipar és a kohászat. A régióban összpontosul Kazahsztán teljes króm-nikkel kitermelése, valamint krómsó termelése. Fejlõdik itt a gépipar és a fémfeldolgozás, a vegyipar, a könnyûipar és az élelmiszeripar. A földeken termelnek tavaszi gabonát, árpát, kölest, stb.

Az Almati megye Kazahsztán délnyugati részén fekszik. Területe 224 ezer négyzetkilométer. A régió északnyugati része enyhén lejtõs és határos a Balhas-tóval. A terület nagy részét a Szaryeszik sivatag foglalja el, délkeleten pedig a Tien-san hatalmas hegyei tornyosulnak a síkság fölé. Gyakorlatilag itt található Kazahsztán víztartalékának a fele. Nem ok nélkül nevezik a területet Hétfolyóköznek. Keresztülfolynak rajta a Lepszi, Karatal, Akszu, Tentek, Ügrajti folyók. Az Ili folyóra épült rá a kapsagaji víztároló, amely vízfelületére nézve a második legnagyobb a köztársaságban. Vannak itt olyan különleges tavak mint az Alakol, Szaszykkol, Zsalanas-kol. A hasznos ásványkincs lelõhelyekrõl többek között építõiparban felhasználható kõ, kõszén, színesfém tárható fel. Az almaaraszani ásványvíz kémiai összetétele hasonló a pireneusi típusú francia ásványvizekhez.

44

Az almati terület központja az 1944-ben alapított Taldykorgan. A területen van 10 kisebb város, 16 mezõgazdasági körzet, 234 aul. Itt van Almati köztársasági jelentõségû város, az ország egyetlen megapolisza, az egykori fõváros. A területre jellemzõ a nagyfokú urbanizáció. Az itt élõ 1 millió 572 ezer ember 83%-a városi lakossághoz tartozik. Az ipar fõ ágazatai a gépipar és a fémmegmunkáló ipar. Kifejlõdött a földgáz és ásványolaj feltáró felszerelések, a bányászati és energiaipari felszerelések gyártása. Sikeresen fejlõdik a bútoripar, a nyomdaipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar is. A terület mezõgazdasági szektora a köztársaság mezõgazdasági termelésének 13,5 százalékát adja, és ipari növények, zöldség és gyümölcs, rizs, dohány termelésére szakosodott. A régió jól fejlett infrastruktúrája, az ország legnagyobb természetvédelmi parkja: az Altin Emel, valamint számos történelmi-kulturális és régészeti emlék alapot ad a turizmus viharos fejlõdésére.

45

46

Az Atiraui megye. A köztársaság nyugati részén, a Kaszpi-tenger partvidékétõl északra van Kazahsztán legrégibb ásványolaj- és földgázkitermelõ régiója. Területe (118,6 négyzetkilométer) kiterjed a Kaszpi-mélyföld nagy részére, délkeleten eléri az Üsztürt-fennsík északi nyúlványait. A terület lakossága: 457 ezer fõ. Adminisztratív központja: Atirau városa, amelynek története az Urál-folyó azon kikötõjéig megy vissza, amelyet a Gurjev testvérek alapítottak 1640-ben. A városon keresztülhaladnak a nemzetközi közlekedési fõutak Irán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Oroszország felé. A terület kétségtelenül Kazahsztán vezetõ ipari régiója (a teljes köztársasági termelés 22%-a származik innen). A leghatalmasabb ásványolaj lelõhelyek és létesítmények: a tengizi, korolevszkojei, kenbaji olajkutak és az imasevszkojei gázkondenzátor. A hatalmas ásványolaj mezõk a régiót nagyon vonzóvá teszik a külföldi befektetõk számára. Itt mûködik Kazahsztán legnagyobb közös vállalata az olajkiaknázás terén, a Tengizchevroil” Kft. ” A területen fejlett a bányaipar, hatalmas bór-, gipsz-, kréta- és sótartalékok találhatók ott. A feldolgozó iparágak a kõolaj feldolgozás, a gépipar és a fémfeldolgozás terén mûködnek. Alapvetõ szerepet játszik a régió gazdaságában a halfeldolgozó ipar. A mezõgazdaságban vezetõ ágazat az állattenyésztés. Az Urál folyó mentén az öntözött területeken gabonatermelés és dinnyetermesztés folyik. A te-

47

rületen fejlett csõvezeték hálózat halad keresztül, amelynek teljes hossza 1237 km. Ez magába foglalja a helyi csõvezeték-hálózat (Kenkijak-Atirau, Bolsoj csagan-Atirau), és az Atirau-Szamara, és Tengiz-Novorosszijszk csõvezetékeket (KTK). A Kelet-Kazahsztáni megye (több mint 283 ezer négyzetkilométer) domborzati szempontból nézve hegyes vidék. Legnagyobb részén a Hegyes Altaj és az Érces Altaj hegyláncai uralkodnak. A Hegyes Altaj legmagasabb kazahsztáni csúcsa a Beluha. A föld mélye gazdag ásványkincsben, különösen színesfémércekben. Vannak szén, olajpala, márványlelõhelyek is. A terület fõ vízi artériája a hajózható Ertisz folyó. A folyón található a buhturmai víztároló (a legnagyobb a köztársaságban), és az uszty-kamenogorszki víztároló. A legnagyobb tavak az Alakol és a Zajszan tavak. A terület délkeleti részén, a festõi Markaköl-tó melletti tûlevelû és lombos erdõk vidékén létesült a Markaköli Nemzeti Park. A terület központja Öszkemen városa, az Érces Altaj lábainál. A várost 1720-ban alapították. A közigazgatási területen van még 10 kisebb város, 15 mezõgazdasági körzet és 857 falu. A terület lakossága több mint 1 millió 455 ezer ember. A terület gazdasági fejlõdésének fõ ösztönzõje a színesfém-feldolgozás. A termelés nagy része exportra dolgozik. A kazak cinkfeldolgozás 100%a, az ólomfeldolgozás több mint 80%-a, az aranyfinomítás 63%-a, az ezüstfeldolgozásnak mintegy a 40%-a errõl a területrõl származik.

48

A mezõgazdaság fõ ága az állattenyésztés. Tenyésztenek itt szarvast, maralszarvast, az Altaj elõhegyeiben fejlett a méhészet. A legfontosabb – elektromos energiát szállító – három hatalmas vízi erõmû: az Uszty-kamenogorszki, a Sublinszki vízierõmûvek és a Buhtarminszki Elektromos Vízierõmûegyüttes Nyrt. Az ország közepén található Karagandai megye (428 ezer négyzetkilométer) Kazahsztán legnagyobb közigazgatási egysége. Ez a hatalmas ipari régió biztosítja a köztársaság ipari termelésének 13%-át. A közigazgatási terület központját Karagandát 1934-ben alapították. A régió 1 millió 331 ezer lakosának túlnyomó többsége városokban lakik. A terület legnagyobb része síkság, kis dombokkal és halmokkal, félsivatagi növényzettel. A számos tó közül a legnagyobb a Balhas-tó. A Nura folyóra épültek a Temirtaui és Seburajnuri víztárolók. Két másik víztároló van a Kengir folyón és egy az Ataszau folyón. Az Ertisz-Karaganda-Zsezkazgan csatorna köti össze a régiót a pavlodári területtel. A régió szokatlanul gazdag rézben, volfrámban, ólomban, cinkben, vasban, mangánban, és ritka fémekben. Két ásványolajban gazdag medence is van a területen: a dél-torgaji és a su-szarüszuji mélyedések, Kumkol, Déli Kumkol, Majbulak olajmezõkkel. A köztársaság kõszéntartalékának 30%a és a kokszolható szén 100%-a a karagandai szénlelõhelyeken található. A területen mûködik a kazah fémipar zászlóshajója: az IszpatKarmet Karagandai Metallurgiai Kombinát, amely a kazahsztáni nyersvastermelés és hengerelt vastermelés 100%-át, és az acéltermelés több mint 90%-át adja. A Zsairemi Ércdúsító Kombinát kiváló minõségû, kevés foszforittal vegyített dúsított mangánkoncentrátumokat készít, mangánoxidokból és vastartalmú mangánércbõl. A régió legnagyobb vállalatánál, a Kazahmysz Társaságnál a réztermelés és megmunkálás minden szakaszával foglalkoznak. A területen fejlett még a vegyipar, az élelmiszeripar, továbbá az építõanyag-termelés.

49

A Kosztanaji megye (196 ezer négyzetkilométer), a köztársaság északi régiójában terül el. Az Urál-hegység elõhegyei, a Nyugat-szibériai-alföld és a Torgaj-fennsík találkozásánál kialakított közigazgatási terület javarésze dombos, magasan fekvõ síkság. Északon sok a feketeföld, különféle füves növényzettel, a középsõ részen barna talaj a jellemzõ. Ezeken a sztyeppéken található számos édesvízû és sósvizû tóval körülvett területen egy különleges fenyõerdõ, amelynek védelmére alapították a Nauruzumi Természetvédelmi Parkot. A régió adminisztratív központját, Kosztanajt, 1883-ban alapították a Tobyl folyó partján. A régióban van 5 kisebb város, 16 mezõgazdasági körzet, 799 falu (aul). Lakosainak száma: 913 ezer ember. A szûzföldek és a parlagon fekvõ földek feltörése nyomán a terület a köztársaság éléskamrája lett. Nagy mennyiségben termelnek ott tavaszi búzát. Ezenkívül vetnek kölest, rozst, olajtartalmú növényeket. Fejlett a hústermelõ állattenyésztés. A régió részvételének aránya a köztársaság mezõgazdasági termelésében mintegy 14%. Emellett a terület fontos nyersanyagbázisa Kazahsztán fémipari vállalatainak. Területén található az ország területén felszínre hozható bauxit 98%-a, vasérc 92%-a, kobalt 88%-a, nikkel és más fémek 53%-a. A legismertebb szarbajszkojei, szokolovszkojei és kacsarcskojei mágneses vasérclelõhelyeken mûködik a Szokolovszko-Szarbajszkojei Vasércfeldolgozó Nyrt. – ez Kazahsztánban és az egész FÁK-ban a legnagyobb vasércfeldolgozó vállalat. Kizilordai megye – (226 ezer négyzetkilométer). A köztársaság egyik legszárazabb és legforróbb területe. Legnagyobb részét a Turánialföld síkságai teszik ki. Ide tartozik a Szir-darja alsó folyása, az Aral-tó északi és keleti partvidéke. A Szir-darja völgye árterének termékeny talaja nyújtja a terület természet adta gazdagságának legnagyobb részét. A folyó bõséges vize a forró és hosszú nyáron elõsegíti a bõséges rizstermést, a szõlõ- és dinnyetermesztést. A Szir-darja mellett fekszik a régió adminisztratív központja, Kizilorda, a terület egyik legrégibb városa.

50

51

Ez a föld gazdag ásványikincsekben is. Az ország feltárható vanádiumtartalékának 65%-a ezen a területen található. A föld mélye tartalmaz vasércet és molibledet, titánium és horganylelõhelyeket. Az Aral-tó partvidékén és más, kisebb tavaknál konyhasórétegek találhatók. Ezek a régiót az ország legfontosabb konyhasótermelõ területévé teszik. A nagy szénhidrogénkészlet következtében a terület az ország egyik legfontosabb kõolaj-kitermelõ régiója (a köztársaság ásványolaj kitermelésének 20%a innen származik). A legnagyobb kõolaj kitermelõ vállalatok a PetroKazahsztán Kumkol Resources” ” és a Turgaj Petroleum”. ” A területen természetes körülmények között él számos ritka állat. A Barszakelmesz-szigeten állami természetvédelmi park létesült. Itt látható szajgak (antilopfajta), gepárd, tarpán, Przsevalszkij-ló. A terület fõ nevezetessége – amely az egész világról vonz ide turistákat – a Bajkonur ûrállomás, ahol meg lehet nézni ûrhajók kilövését. Annak idején innen szállt fel az ûrbe az elsõ magyar ûrhajós, Farkas Bertalan, majd a magyar származású ûrturista, Charles Simonyi is. A Mangisztaui megye a Kaszpi-mélyföldön és az Üsztürt fennsík nyugati részein terül el. A régió adminisztratív központja Aktau, a Köztársaság egyik legfiatalabb városa, amelyet 1963-ban alapítottak. Ebben a városban mintegy 168 ezer ember lakik, nagyjából a terület lakosságának a fele. A régió nyugati részén, amelynek területe mintegy 166 ezer négyzetkilométer, terül el a Kaszpi-tenger partvidéke. A terület domborzata szokatlanul sokszínû. A középsõ részén emelkednek a mangisztaui hegyek. Velük párhuzamosan, észak-kelet felõl délnyugati irányban húzódnak a Karatau- és Aktauhegységek. A Kaszpi-tenger partvidékén van Eurázsia legmélyebb tengerszint alatti mélyföldje. A klíma élesen kontinentális, száraz, forró nyárral és hideg téllel. A terület jelentõs része szikföld és sok a kiszáradt sós tó. A föld mélyén nagy foszforit, szén, mangán, szilicium-tartalékok, sokféle só rejlik. Külföldön is jól ismert a mangisztaui kagylós mészkõ, amelyet az építõiparban használnak fel borítóanyagként.

52

A régió Kazahsztán nagy szénhidrogén-kitermelõhelyei közé tartozik. Itt összpontosul a Köztársaság felszínre hozható kõolaj-tartalékának 23,4%-a, és a földgáz 8%-a. A legfontosabb lelõhelyek: Özen, Zsetybaj, Karazsanbasz, Szevero-Buzacsinszkoje, Kalamkasz, stb. A régió gazdaságának fõ ágazata a szénhidrogén szektor. Innen származik az ország kõolaj-kitermelésének 30%-a. Fejlett a mûtrágyatermelés. Az élelmiszeripar legrégibb ágazata a halászat és a haltenyészet. Itt van Kazahsztán legnagyobb kikötõje, az aktaui tengeri kereskedelmi kikötõ, amely fémtermékek, gabona, faipari termékek, élelmiszeripari termékek, mûtrágya, mûanyag, ásványolaj, kõolajtermékek, stb. nemzetközi kereskedelmének, vízi szállításának elõsegítésére hivatott.

53

Az Észak-kazahsztáni megye (98 ezer négyzetkilométer) a köztársaság északi kapuja. Az adminisztratív központja az Eszil folyó partján 1752-ben alapított Petropavlovszk, fontos vasúti csomópont, ahol találkozik a transzszibériai és a transzázsiai vasútvonal. Emellett a régión keresztülhaladnak olyan nemzetközi jelentõségû autóutak is, mint a JekatyerinburgAlmati (Észak-Dél), Cseljabinszk-Novoszibirszk (Nyugat-Kelet), és az Asztana-Petropavlovszk útvonalak. Petropavlovszkon kívül 5 kisebb város, 5 település, 13 mezõgazdasági körzet, 744 falu található a területen. A 674 ezer fõnyi lakosság legnagyobb része a mezõgazdasági településeken él. A területre a sok tóval borított síkság jellemzõ, tágas pusztai térségekkel és alacsony hegyekkel. Több mint 1000 kisebb, többnyire édesvizû tó van a régióban. A régió területén összpontosul a Köztársaság ipari gyémánttartalékának 100%a, az óntartalék 65%-a, a cinktartalék 37%-a, az urántartalék 25%-a, építõkõ, kavics, agyag.

54

55

Ipari szempontból nézve a területen fejlett a gépipar (a motor és teherautó-pótkocsik gyártása), a könnyûipari és az élelmiszeripari ágazat. A mezõgazdasági termelés igen nagy volumenû a régióban. Onnan származik a köztársaság mezõgazdasági termékeinek mintegy 12%-a. A vetési területeken gabonaféléket, elsõsorban tavaszi búzát termelnek. Fejlett a zöldségtermelés. Az ipari növények közül túlnyomó többségben van a napraforgó és az olajlen. Termelnek kölest, õszi rozst, takarmánynövényeket is. Az állattenyésztésben vezetõ szerepet játszik a hús-tej ágazat, a juhtenyésztés, baromfitenyésztés és a lótenyésztés.

56

A Pavlodari megye (125 ezer négyzetkilométer). A köztársaság északkeleti részén terül el, hazánk legnagyobb folyójának, az Ertisznek a középsõ folyásánál. Területi központja az 1861-ben alapított Pavlodar az Ertisz partján van. A megyében élõ 745 ezer ember több mint 40%-a ebben a városban lakik. Két hatalmas ipari központ, Ekibasztuz és Aktau van a régióban, továbbá 10 mezõgazdasági körzet és 164 aul. A régió a sztyeppei és félsivatagi zónában fekszik. Északi területeit a Nyugat-szibériai -alföld déli része foglalja el, a délit pedig a Szaryarka északkeleti része. A föld méhe gazdag kõszénben és barnaszénben, rézércben és színesfémekben, konyhasóban. Az Ertisz partvidéke büszkélkedik az ország egyik legszebb természetvédelmi parkjával, a Bajanaul (gazdag, boldog hegyek) Nemzeti Parkkal.

57

A terület ipari potenciálja a bányaipari, energiaipari, fémmegmunkálási, gépipari és vegyipari ágazatokon alapul. A földkerekség legnagyobb szén külfejtése, a Bogatir”; az ekibasztuzi villamos ” hõerõmû; Pavlodár kõolajfeldolgozó és traktorgyárai; Akszu város hatalmas vasgyára és a vízerõmûje adják a régió gazdaságának alapját. A legnagyobb bányavállalat a Bogatir Akszesz Komir Ltd. A területen mûködik Kazahsztán egyetlen timföldgyára, a Kazahsztáni aluminium Rt. A régió mezõgazdasága a szûzföldek és parlagföldek feltörésével kezdett intenzív fejlõdésbe. A terület északi része a fõ gabonatermelési körzet, ahol a régió vetési területeinek 70%-a összpontosul. Elsõsorban jó minõségû, kemény magvú búzafajtákat termelnek itt. Az állattenyésztés fõ ágazata a finomgyapjas juh tenyésztése. Az Ertisz jobb partján erdõgazdálkodás, fafeldolgozás is folyik.

58

A Dél-kazahsztáni megye a Kizilordai területhez hasonlóan a Szir-darja folyó völgyében terül el. Ez államunk legsûrûbben lakott vidéke. Mintegy 2 millió 150 ezer ember él itt. A 117 ezer négyzetkilométernyi terület nagyobb része síkság. A közepét vágja ketté a Kara-tau hegylánc. A föld méhe gazdag vasércben, színesfémekben, barnaszénben, márványban és egyéb ásványkincsekben. A kazahsztáni földalatti urántartaléknak mintegy a fele itt található. Ez Kazahsztán egyetlen gyapottermelõ területe. Gabonát, dinnyét szintén termesztenek itt. Erõteljesen fejlett a kertmûvelõ kultúra, a szõlõtermelés. Az állattenyésztésben a fõ szerepet a karakul juh és a finomgyapjas juh tenyésztése játssza. Kentau városa és Acsiszaj település a központja a színesfémet adó ércek bányászatának és dúsításának. A területen fejlett a vegyipar. A PetroKazahsztan Oil Products Nyrt. adja a köztársaság kõolajtermékeinek mintegy a felét. Értékesek a gyógynövényekbõl készült gyógyászati készítmények. Gyógynövényekben a régió igen gazdag. Ezeket a készítményeket az egyik legrégibb kazahsztáni vállalat, a Khimfarm Nyrt. gyártja. Helyi alapanyaggal dolgozik az itteni élelmiszeripar és könnyûipar. Dél-kazahsztán története mélyen visszamegy a múltba. A régió központját, Simkentet a XI. században alapították. Itt van az országnak egy másik nagyon régi városa, Turkesztán is. Ez volt a Kazah Kánság politikai, kereskedelmi és kulturális központja. A számos történelmi emlék, mûemlék, Dél-Kazahsztán természeti szépségei sok turistát vonzanak ide.

59

60

A Su folyó völgyét járja a vaddisznó, a nádi macska, számos vízimadár. Az erdõs hegyekben õz, kõszáli kecske, hegyi bárány, medve és hópárduc is él. A Talaszi Alatau lábainál alapították országunk egyik legszebb természetvédelmi parkját, az AkszuZsabagili Parkot. A Nyugat-kazahsztáni Terület a köztársaság északnyugati részén van. A 151 ezer négyzetkilométernyi terület nagyobb része a Kaszpi-mélyföldre esik. A felszín síkság jellegû, széles homoktengerekkel és szikes mélyedésekkel. A terület fõ vízi útja az Urál folyó és annak mellékfolyói. 144 édesvizû és sós tó van a régióban. A felszíni vízfolyások szabályozása céljából víztároló rendszer épült. Az Urál folyó árterületeit nyárfaerdõk, tölgyfaerdõk, nyírfaerdõk és fûzfaligetek borítják. Az erdõket jávorszar vas, õz, a nádrengetegeket vaddisznó járja. A folyók és tavak gazdagok halban. A régió lakossága nagyjából 604 ezer fõ. A legfontosabb városok: az 1613-ban alapított Oral, a terület adminisztratív központja, valamit Akszaj, az olajszakemberek városa. A nyugat-kazahsztáni területen, Karacsaganakban fedezték fel a világ egyik legnagyobb kõolaj- és földgáz lelõhelyét. A szénhidrogén felszínre hozásával a Karacsaganak Petroleum Operating – BP társaság foglalkozik. Ez a társaság adja a terület ipari termelésének 60%-át. A szénhidrogén lelõhely 313 km hosszú csõvezetékkel áll kapcsolatban. Fejlett a régióban a gépipar és a fémmegmunkálás. A terület vállalatai mezõgazdasági gépek, traktorok, autók, különféle felszerelések alkatrészeit, tartalék alkatrészeit gyártják. A több mint 2 ezer kilométer hosszúságú öntözõrendszer nagy hatást tesz a helyi földmûvelésre. Jelentõs szerepet játszik a terület mezõgazdaságában a finomgyapjas és karakul juhok tenyésztése, a lótenyésztés, a tevetenyésztés.

61

A Zsambuli megye több mint 144 ezer négyzetkilométernyi területe alföldön fekszik. Délen a Kara-tau, a Kirgiz Alatau, a Zsanazsol és a Hantau hegygerincei és csúcsai keretezik a sík területet. A régió folyói az Aral-tó és a Balhas-tó vízgyûjtõ területeibe tartoznak. A régió tavai közül ismertebbek a halban gazdag Biliköl, Akköl, Ascsiköl tavak. Két nagy víztároló van itt: a Taszötkel és az Akköl. A régió területén található a köztársaság foszforittartalékának 72%-a, folypát 56,9%-a, a gipsz 25,4%-a. Két nagy földgázlelõhely is van a régióban: Amangeldiben és Ajraktyban. A terület adminisztratív központja Taraz város, Kazahsztán egyik legrégibb városa, amely 2002-ben ünnepelte alapításának 2000 éves jubileumát. Taraz már az i. sz. I. században fontos kereskedelmi központ volt a Selyemúton, amely keresztezte a Su, a Talasz és az Ásza folyók völgyét. Napjainkban a régió 985 ezer lakosának 34%-a Tarazban lakik.

62

A területnek uralkodó helyzete van a köztársaságon belül a foszfor és foszforvegyületek termelésében (100%). A termékeket a Kazfoszfát” Ltd. bocsátja a piacra. Emellett a régió iparát olyan ” társaságok képviselik, amelyek mezõgazdasági termékeket dolgoznak fel. A mezõgazdasági temelésnek mintegy 30%-a gyümölcs- és zöldségkonzerv, amit a terület élelmiszeripari cégei készítenek. A természeti és idõjárási körülmények kedveznek a gabonanövények, ipari növények termelésének, a dinnyetermelésnek, takarmánytermelésnek, a zöldség- és gyümölcstermelésnek. A természetes módon kialakult termõföldek elõre meghatározzák a terület fejlõdését.

63

KÜLPOLITIKA Kazahsztán külpolitikájára jellemzõ a sokoldalúság, a párbeszéd és együttmûködés kifejlesztése Oroszországgal, Kínával, az USA-val, az Európai Unióval, Közép-Ázsia államaival, a muzulmán világ országaival. Érdemes megjegyezni, hogy Kazahsztán azoknak az országoknak a sorába tartozik, amelyeket nagy államok stratégiai partnerüknek nyilvánítottak. Ez a tény nagy felelõsséget ró köztársaságunkra a stabilitás és biztonság megõrzése terén, nemzetközi és regionális szinten egyaránt. Kazahsztán sokirányú külpolitikája módot adott fiatal államunknak arra, hogy egyszer csak a nemzetközi politika sûrûjében találja magát, és képes legyen egyidejûleg megõrizni az egyensúlyt és az egyenlõ távolságot nagy államok között. Ez a kazah diplomácia jelentõs teljesítménye.

Kazahsztán Államtitkára - Külügyminisztere: Kanat Szaudabayev

Kazahsztán külpolitikájának egyik elsõbbségben részesített vonala a szoros kapcsolatok fenntartása a szomszédos közép-ázsiai országokkal. Ezek testvéri országok a kazahok számára, összeköt bennünket velük a közös török nyelv, vallás, kultúra és történelem. N. Nazarbajev elnök kezdeményezte a KözépÁzsiai Államszövetség megalakítását. Kazahsztán megegyezéseket kötött a közép-ázsiai országokkal az örök barátságról, ami alapja lehet a jövõbeni egyesülésnek. Kazahsztán résztvevõje egy egész sor regionális integrációs egyesülésnek, olyanoknak, mint az Eurázsiai Gazdasági közösség, a Sanghaji Együttmûködési Szervezet, Független Államok Közössége (FÁK). Országunk aktív politikát folytat nemzetközi és regionális szer vezetekben: ENSZ, OIK, EBESZ, stb. Külpolitikánk fontos irányzata az együttmûködés nemzetközi kulturális-humanitárius szervezetekkel és pénzintézetekkel.

64

Lemondás az atomfegyverekrõl A Szovjetunió szétesése után hatalmas atomarzenál maradt Kazahsztán területén. Itt kapott helyet 104 darab SS18-as legmodernebb interkontinentális rakéta és 1216 atomrakétafej, ami tökéletesen elegendõ lett volna a földkerekség elpusztítására. Kazahsztán atomfegyver potenciálja is az atomerõmûvek és atomreaktorok számára termelt atomenergia termelésen, az uránbányászaton és az urándúsításon alapult. Kazahsztán vezetõsége nehéz választás elõtt állt: mit kellene tenni ezzel a veszélyes örökséggel? Elhangzottak olyan követelések, hogy ezt az atomfegyverzetet Kazahsztán területén kellene hagyni, azért, hogy így garantálják az ország biztonságát bármilyen támadás ellen. Ennek az álláspontnak a szószólói azzal érveltek, hogy az atomfegyverzet ellensúlyozhatja az ország népességének csekély számát, és nagy elõnyt nyújt minõségben és mennyiségben is a hagyományos fegyverzettel szemben. Azonban Nurszultan Nazarbajev elnök úgy döntött, hogy megszabadítja Kazahsztánt az atomfegyverzettõl. Politikai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius megfontolásokból kifolyólag, döntését az ország vezetõsége és népe elfogadta. Elemezték a nemzetközi biztonság akkori helyzetét is. 1993 decemberében Kazahsztán Parlamentje elfogadta az atomstop egyezményt. Sok állam véleménye szerint Kazahsztán nagy politikai érettséget tanúsított, és nagy felelõsséget is a nemzetközi kapcsolatok terén azzal, hogy részt vett a biztonság és stabilitás megerõsítésében az egész földkerekségen. Ilyenformán a világtörténelem során elõször történt meg, hogy Földünk egyik állama, a mi Kazahsztánunk, lemondott az atomfegyverek birtoklásáról. Miután Kazahsztán teljesen elpusztította a saját atomarzenálját, szilárd biztonsági garanciákat kapott határai sérthetetlenségére az atomhatalmaktól, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól: az USA-tól, Oroszországtól, Nagy-Britanniától, Franciaországtól, Kínától, stb. Az is történelmi esemény volt, hogy Kazahsztán 1992-ben bezárta a szemipalatyinszki atomkísérletek színhelyét. 2009 decemberében az ENSZ Közgyûlése elfogadta azt a határozatot, amely szerint augusztus 29-e a Nemzetközi nukleáris kísérletek elleni tevékenység napja lesz. A dokumentum szerint minden évben rendezvényeket tartanak majd, hogy emlékeztessék a világot a nukleáris kísérletek szörnyû következményeire és a betiltásukra a jövõben. Ez nemzetközi elismerésre utal a Szemipalatinszki atomkísérleti objektum augusztus 29-i végleges bezárásával kapcsolatban, amely a betiltási folyamat meghatározó mozzanata volt és lesz. Az állami határok kijelölése Kazahsztán egyik legfontosabb feladata volt függetlenségének elnyerése után az ország pontos államhatárainak kijelölése. Ezeknek teljes hossza 15000 km. (Az egyik leghosszabb határvonal a világon). Kazahsztán és Oroszország közös határa 7000 km, ez földünkön a leghosszabb szárazföldi államhatár. Kínával közös határunk 1700 km. Kazahsztán történelmi szempontból nézve igen rövid idõ alatt képes volt kijelölni állandó határait Oroszországgal és Kínával anélkül, hogy akár a legkisebb szögletet is elveszítette volna területébõl. Ilyenformán köztársaságunk, szomszédai közül elsõként a régióban, teljesen befejezte külsõ határainak kijelölését és a szomszéd országokkal sincs semmiféle határrendezési problémája.

65

A Sangháji Együttmûködési Szervezet Kazahsztán a Sangháji Együttmûködési Szervezet (SESZ) nevû szubregionális nemzetközi szervezet egyik alapítója. A szervezetet 2001-ben alapították Kazahsztán, Oroszország, Tadzsikisztán, Kirgizsztán és Üzbegisztán vezetõi. Üzbegisztán kivételével a többi ország tagja volt az un. Sangháji ” ötnek”, amely az után létesült, hogy Kazahsztán, Kirgizsztán, Kína, Oroszország és Tadzsikisztán 1996-97-ben megegyezést írt alá a kölcsönös biztonság megerõsítésérõl katonai téren, és a fegyveres erõk nagyságának kölcsönös korlátozásáról a határkörzetekben. 2001-ben, Üzbegisztán belépése után a szervezet új nevet kapott. A SESZ országainak teljes területe Eurázsia 61%-át magába foglalja. A tagok együttes demográfiai adatai a világ lakosságának egynegyedét adják ki, gazdasági szempontból nézve pedig feltétlenül figyelembe veendõ, hogy a szervezet tagja Kína, az az ország, amely gazdasági szempontból az USA után a legerõsebb. A Sangháji Együttmûködési Szervezetetet abból a célból alapították, hogy a résztvevõ országok közös döntéseket hozhassanak a biztonság és a bizalomnövelési intézkedések terén. A szervezet érdeklõdési köre a késõbbiek során kiterjedt a politikai, gazdasági, energetikai, közlekedési és kulturális-humanitárius együttmûködés szféráira is. A Sangháji Együttmûködési Szervezet nem katonai blokk és nem is zárt szövetség. Ez senki ellen nem irányuló nyílt szervezet, amely széleskörû nemzetközi együttmûködésre irányul, beleértve ebbe új tagok felvételét is. Jelenleg a Sangháji Együttmûködési Szervezet megfigyelõi státuszába került Mongólia, India, Irán, Pakisztán. Eurázsiai Gazdasági Közösség (EGK) Tagok: Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgizsztán, Oroszország, Tadzsikisztán, Üzbegisztán. Megfigyelõk: Örményország, Moldova, Ukrajna. Célok és feladatok: egységes vámtarifa és egységes vámmentes szabályozás kialakítása; gazdasági biztonság létrehozása a közösség külsõ határain; harc a csempészbandák és egyéb vámszabálysértõk ellen. A szállítási szolgáltatások közös piacának és az egységes szállítási rendszernek a kialakítása. Egységes energiapiac kialakítása. A nemzeti oktatási rendszerek, a kulturális és tudományos fejlõdés harmonizálása. A közösség tagállamainak állampolgárai számára egyenlõ jog biztosítása a képzésre és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az egész közösség területén. A tagországok jogrendszerei együttmûködésének biztosítása abból a célból, hogy a közösség államainak területe jogi szempontból egységes területnek legyen tekinthetõ. Kazahsztán nagyjelentõségû nemzetközi kezdeményezései Széleskörû nemzetközi elismerést kapott N. Nazarbajevnek, Kazahsztán elnökének a kezdeményezése az Ázsiai Kölcsönös Biztonsági Értekezlet összehívására. Felhívását N.Nazarbajev elnök az ENSZ közgyûlése elé terjesztette 1992-ben. A Földünk civilizációinak és kultúráinak párbeszéde fejlesztése ügyéhez jelentõs hozzájárulás volt Elnökünk kezdeményezése a Muzulmán Világ és a Nyugat” címû fórum létrehozására. Ezt a tervet ” Elnökünk megtárgyalta az USA, Nagy-Britannia, Brazília, Spanyolország és más államok vezetõivel is, és elképzelése általános helyeslésben részesült. A muzulmán világ képviselõi részérõl Egyiptom, Katar, Szaud-Arábia és Jordánia vezetõi

66

kimutatták készségüket a kezdeményezés támogatására. Kezdeményezésünk támogatásra és megértésre talált az Iszlám Konferencia Szervezetnél is. Az adott vállalkozás egészében véve és szellemében megfelel a Civilizációk Szövetsége” eszméjé” nek, ami spanyol és török védnökség alatt mûködik és célja a kollektív politikai erõk mozgósítása a civilizációk közötti szakadás megelõzésére, a bizalmatlanság növekedésének megakadályozására, és a civilizációk közötti kölcsönös megértés megalapozására. Kazahsztán és az EBESZ 2010-ben a Kazah Köztársaság elnökölt az EBESZ-ben. Kazahsztán számára ez az esemény nagy jelentõségû volt, mert kifejezésre juttatta a világméretû elismerést hazánk iránt a demokratikus társadalom és a liberális piacgazdaság építése terén. Kazahsztán mellett szólt, hogy országunk aktívan részt vesz a nemzetközi biztonság kérdéseinek megoldásában a sokoldalú együttmûködés fejlõdésének kölcsönösen kedvezõ integrációja terén. Az egész világon nagyra értékelik Asztana hozzájárulását a globális és regionális biztonság megerõsödéséhez, a tömegpusztító fegyverzet korlátozásáról és továbbterjedésük megakadályozásáról szóló egyezmények betartásához, a helyzet megszilárdításának támogatásához Afganisztánban és Indiában, a harchoz a terrorizmus ellen, a vallási szélsõségek ellen folyó küzdelemhez, a civilizációk, kultúrák és vallások párbeszédéhez. Kazahsztán elnöksége az EBESZ-ben fontos tényezõje volt egy biztonságos, stabil és megbízható állapot Közép-Ázsia kiépítésének. Hazánk egyike azoknak az országoknak, amelyek kulcssszerepet játszanak az EBESZ-en belül a tranzit-szállítási problémák megoldásával kapcsolatos párbeszédek kialakításában azon országok között, amelyeknek nincs tengeri kijáratuk. Kazahsztán elõsegíti a közép-ázsiai ökológiai problémák megoldását. Ezeknek a megoldásoknak nagy jelentõségük van az intenzív gazdasági növekedés idején. Kazahsztán kiegészítõ ösztönzést is ad a regionális integrációs kezdeményezések megvalósításához.

67

Általánosan elismert tény, hogy Kazahsztán egyik legjelentõsebb eredménye humanitárius téren a nemzetiségek és vallások közötti egyetértés biztosítása. Kazahsztán felajánlhatja az EBESZ egész közösségének ezzel kapcsolatos tapasztalatát és módszereit. Az EBESZ elnökének személyes képviselõjének kinevezése a vallási türelem kérdésében idõszerû választ ad a vallások közötti ellentétek terén minden aktuális világszintû problémára. Kazahsztán elnöksége módot ad az EBESZ-nek arra, hogy elõsegítse a Kelet és Nyugat civilizációi közötti párbeszéd fejlesztését a Kazah Köztársaság tapasztalatának és kezdeményezéseinek felhasználásával. Kazahsztánnak pontos elképzelései vannak arról, hogy mit kellene tennie az EBESZ-nek a nemzetközi biztonság megõrzése érdekében, valamint arról is, hogy mi a teendõ az EBESZ nemzetközi tekintélyének növelése és erõforrásai kihasználása érdekében az aktuális biztonsági problémák eldöntéséhez. Az EBESZ megreformálása ennek a történelmi intézménynek egyik idõszerû feladata. Ennek a ténynek a felismerése egyike azoknak az okoknak, amelyek arra ösztönözték a Kazah Köztársaságot, hogy bejelentse igényét a szervezet elnökségének kandidatúrájára. Kazahsztán aktivitása, odaadása az EBESZ értékei iránt elõkészítették országunkat a szervezet elnökségére majd a funkció betöltése után a pozitív együttmûködés folytatására. Kazahsztán felismeri nagy felelõsségét közös szervezetünk jövõjéért és kész arra, hogy az EBESZ elnökeként is megtegye hozzájárulását ennek a feladatnak betöltéséhez.

68

Kazahsztán fõvárosában, Asztanában találkoztak az EBESZ 56 tagállamának és 12 partnerországának vezetõ politikusai, akik utoljára 1999-ben, Isztambulban tartottak ilyen csúcstalálkozót. A megbeszélésen 38 államfõ vett részt, köztük Schmitt Pál magyar elnök, de jelen volt 10 kormányfõ is, többek között Angela Merkel német kancellár, Francois Fillon francia miniszterelnök, valamint több más magas beosztású politikus, például Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. A csúcstalálkozó munkája eredményesen zárult az asztanai nyilatkozat elfogadásával, mind az ötvenhat ország beleegyezésével. Asztana ünnepi nyilatkozata a biztonsági közösség felé 1. Mi, az 56 EBESZ tagállam állam-és kormányfõi 11 évvel az Isztambuli Csúcs után azzal a szándékkal gyûltünk össze Asztanában, hogy újra elkötelezzük magunkat a szabad, demokratikus, közös és oszthatatlan Euro-atlanti és Eurázsiai biztonsági közösség mellett, Vancouver-tõl Vladivostok-ig, közös elvekkel, közös kötelezettséggel, és közös célokkal. A Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta 35. évfordulóján újra megerõsítjük azon elvek fontosságát és a mellettük való elkötelezettségünket, amelyek ezt a Szervezetet létrehozták. Annak ellenére, hogy sok mindent elértünk, beismerjük, hogy még sok a tennivalónk, az általunk vállalt politikai-katonai, gazdasági, környezetvédelmi, és emberjogi alapelvek és elkötelezettség iránti teljes tisztelet biztosítása és azok megvalósítása érdekében. 2. Újra megerõsítjük az Egyesült Nemzetek Chartája és minden EBESZ norma, alapelv és kötelezettség iránti hûségünket a Helsinki Záróokmány, a Párizsi Charta, az Egyesült Nemzetek Chartája és minden EBESZ dokumentum iránt, amelyben megállapodtunk és a mi felelõsségünk teljesen és becsülettel végrehajtani õket. Megújítjuk a Helsinki Záróokmány eredeti koncepciója, a széleskörû együttmûködésen alapuló, egyenlõ és oszthatatlan biztonság melletti elkötelezettségünket, amely, az alapvetõ emberi jogokkal és szabadságokkal összefüggõ és gazdasági-környezetvédelmi együttmûködésen és békés államközi kapcsolatokon nyugvó béke fenntartására irányul. 3. Minden tagállam biztonsága elválaszthatatlanul kötõdik a többiekéhez. Minden tagállamnak egyenlõ joga van a biztonsághoz. Újra megerõsítjük minden tagállam természetes jogát a szabadsághoz, és ahhoz, hogy fejlõdése szerint változtassa biztonsági intézkedéseit, beleértve szövetségi megállapodásait is. Minden tagállamnak joga van a semlegességhez. Ebben a tekintetben minden tagállam tiszteletben tartja a többiek jogait. Nem erõsíthetik meg a biztonságukat más tagállamok biztonsága rovására. Az EBESZ-en belül egyik tagállamnak vagy csoportnak sem lehet kiemelkedõ felelõssége a béke és stabilitás fenntartásában az EBESZ területén és egyetlen területet sem tekinthet befolyási övezetének. Csak azokat a katonai erõforrásokat tartjuk fenn, amelyek összhangban állnak a saját egyéni és a nemzetközi jog szerinti törvényes biztonsági igényeinkkel, valamint a többi tagállam törvényes biztonságával. Megerõsítjük továbbá, hogy kivétel nélkül minden egyes EBESZ alapelv és kötelezettség egyformán érvényes minden tagállamra és hangsúlyozzuk, hogy mindannyian felelõsek vagyunk az állampolgárainkért és felelõsséggel tartozunk egymásnak az alapelvek megvalósításáért. Ezeket a kötelezettségeket közös eredménynek tartjuk, és ezért minden tagállam közvetlen és törvényes ügyének tekintjük õket. 4. Ezek a normák, alapelvek és kötelezettségek lehetõvé tették számunkra, hogy magunk mögött hagyjuk a régi sérelmeket, és közelebb kerüljünk a demokráciához, a békéhez és az egységhez az

69

EBESZ területén. Továbbra is ezeket kell követnünk, hogy vezessenek a 21. században, miközben együtt dolgozunk, hogy népeink számára megvalósítsuk a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta törekvéseit. Ezek, és az összes EBESZ dokumentum világos szabályokat tartalmaznak a tagállamok számára az egymással és a területükön élõ minden egyénnel való bánásmódra. Eltökélten, hogy tovább építkezzünk ezekre a szilárd alapokra, újra megerõsítjük elkötelezettségünket a biztonság, a tagállamok és népeik közötti bizalom, a jószomszédi viszony megerõsítésére. Ebben a tekintetben meggyõzõdésünk, hogy az EBESZ szerepe döntõ marad, és tovább kell azt erõsítenünk. Tovább dolgozunk azon, hogy növeljük az EBESZ hatékonyságát és eredményességét.

70

5. Felismerjük, hogy az EBESZ, mint a legteljesebb és a legátfogóbb területi biztonsági szervezet az Euro-atlanti és az Eurázsiai térségben, továbbra is egyedi fórumot biztosít, amely az egyetértésen és a tagállamok egyenlõ mértékû szuverenitásán alapszik a nyílt párbeszéd támogatására, a konfliktusok megelõzésére, a kölcsönös megértés kiépítésére és az együttmûködés elõmozdítására. Hangsúlyozzuk az EBESZ Titkársága, a Kisebbségekért Felelõs Fõbiztos, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája, a Média Szabadságának Megbízottja és az EBESZ-missziók által a saját mandátumuknak megfelelõen végzett munka fontosságát, a tagállamoknak nyújtott segítségüket, hogy teljesíthessék az EBESZ-ben vállalt kötelezettségeiket. Készek vagyunk felerõsíteni az EBESZ Parlamenti Közgyûléssel való együttmûködést, és támogatni azon erõfeszítéseit, hogy megteremtse a biztonságot, demokráciát és a fejlõdést az EBESZ területén és növelje a bizalmat a tagállamok között. Elismerjük továbbá a Szervezet fontos szerepét a hatékony bizalom- és biztonságépítõ intézkedésekben. Megerõsítjük elkötelezettségünket ennek teljes megvalósítása mellett és eltökéltségünket, hogy biztosítsuk, hogy ezek a jövõben is lényegesen hozzájáruljanak közös és oszthatatlan biztonságunk fenntartásához. 6. Az EBESZ átfogó és együttmûködésen alapuló hozzáállása a biztonság kérdéséhez, amely teljes egészként foglalja magába annak emberi, gazdasági és környezetvédelmi, politikai és katonai dimenzióit, alapvetõ marad. Meggyõzõdésünk, hogy az átfogó biztonság magja az egyén természetes méltósága, ismételten hangsúlyozzuk, hogy az alapvetõ emberi jogok és szabadságok elidegeníthetetlenek, és, hogy ezek védelme és támogatása elsõdleges felelõsségünk. Kategorikusan és megmásíthatatlanul kijelentjük, hogy a humán dimenzióban vállalt kötelezettségek minden tagállam közvetlen és törvényes ügyei és nem tartoznak kizárólag az adott állam belügyei közé. Értékeljük a civil társadalom és a szabad sajtó segítõ szerepét abban, hogy biztosítani tudjuk az emberi jogok és alapvetõ szabadságok, beleértve a szabad választás és a törvények teljes tiszteletben tartását. 7. Maradnak komoly kihívások és veszélyek. Le kell küzdenünk a bizalmatlanságot és a biztonságról alkotott eltérõ felfogásokat. Minden kötelezettségvállalásunkat a politikai-katonai és környezetvédelmi és emberi dimenzióban maradéktalanul teljesíteni kell. Az emberi jogokat és alapvetõ szabadságokat, a demokráciát és a törvény teljes tiszteletét védelmezni és erõsíteni kell. Nagyobb erõfeszítéseket kell tenni a vallásszabadság támogatására és harcolni kell az intolerancia és a diszkrimináció ellen. Tovább kell fejleszteni a térségünk gazdasági és környezetvédelmi biztonságát érintõ, kölcsönösen elõnyös együttmûködést. Javítani kell az energiabiztonsági párbeszédet megegyezés szerinti együttmûködésünk alapján. Nagyobb erõfeszítéseket kell tenni az EBESZ területén fennálló konfliktusok békés, tárgyalásokon és megegyezéseken alapuló megoldására a nemzetközi jog Egyesült Nemzetek Chartájában foglalt rendelkezései, valamint a Helsinki Záróokmány tiszteletben tartásával. Meg kell elõzni az újabb válsághelyzetek kialakulását. Ígérjük, hogy tartózkodunk az erõszakkal való fenyegetéstõl, vagy annak az Egyesült Nemzetek Chartájában foglalt alapelvekkel, vagy a Helsinki Záróokmány 10 Alapelvével összeegyezhetetlen módon való használatától. 8. A hagyományos fegyverkezés-korlátozás és a bizalom- és biztonságépítõ rendszerek a katonai stabilitás, a kiszámíthatóság és átláthatóság fõ eszközei maradnak, ezeket vissza kell állítani, korszerûsíteni és modernizálni kell.

71

Értékeljük a Biztonsági Együttmûködési Fórum munkáját és várjuk az 1999-es Bécsi Dokumentum korszerûsítését. Értékeljük a CFE Szerzõdés hozzájárulását a stabil és kiszámítható környezet létrehozásában a tagállamok számára. Megjegyezzük, hogy a CFE Szerzõdést nem teljesítettük maradéktalanul, és a CFE Szerzõdés Alkalmazásáról Szóló Megállapodás nem lépett hatályba. Felismerve a jelenlegi erõfeszítéseket a kialakult patthelyzet megoldására, támogatásunkat ajánljuk a folyamatban levõ, a 2011-es tárgyalások felé nyitó tanácskozásban. 9. Ugyanakkor a mai összetett és összekapcsolódott világban egyesíteni kell céljainkat és cselekedeteinek, hogy felvehessük a harcot a felmerülõ nemzetközi veszélyekkel, mint a terrorizmus, a szervezett bûnözés, az illegális bevándorlás, a tömegpusztító fegyverek számának növekedése, a kibertámadások, tiltott fegyver- és emberkereskedelem ellen. Ezek a veszélyek származhatnak a térségünkön belülrõl vagy azon kívülrõl is. 10. Felismerjük, hogy az EBESZ térség biztonsága szorosan kötõdik a hozzá kapcsolódó területekéhez, nevezetesen a Mediterrán térséghez és Ázsiához. Ezért kell javítanunk a kommunikáció szintjét Együttmûködõ Partnereinkkel. Különösen az eredményes együttmûködés igényét emeljük ki arra, hogy a tagállamok nemzeti érdekein és a kapacitásán alapuló közös nemzetközi erõfeszítéssel támogassuk a stabil, független, virágzó és demokratikus Afganisztán létrejöttét. 11. Üdvözöljük az Európa biztonságának megerõsítését célzó kezdeményezéseket. Biztonságról folytatott párbeszédünket javította a Korfui Folyamat, segített jobban koncentrálni ezekre és más veszélyekre, amelyekkel mindhárom területen szembe kell néznünk. Eljött a cselekvés ideje, és konkrét, kézzelfogható célokat kell megfogalmaznunk, hogy szembenézzünk a kihívásokkal. Készek vagyunk együtt dolgozni, hogy létrehozzunk egy átfogó, oszthatatlan és együttmûködésen alapuló biztonságos közösséget a megosztott EBESZ területen belül. Ennek a közösségnek a célja, hogy tökéletesen megfeleljen a 21. század kihívásainak, és alapja az EBESZ normáihoz, alapelveihez és kötelezettségeihez való teljes ragaszkodás mindhárom területen. Határok, konfliktusok, befolyási területek, és eltérõ biztonsági szintek nélkül kell egyesítenie az EBESZ tagállamait az Euro-atlanti és az Eurázsiai térségben. Azon fogunk dolgozni, hogy biztosítsuk, hogy a tagállamaink és az õket magukba foglaló szervezetek és intézmények közötti együttmûködést az egyenlõség, társas együttmûködés, a beilleszkedés és az átláthatóság alapelvei irányítsák. Erõt merítve a sokféleségünkbõl, célunk, hogy megvalósítsuk ezt a mindenen átívelõ célt határozottsággal, közös erõfeszítéssel, az EBESZ-en belül és más formátumban is. 12. E célból megbízzuk a következõ Soros Elnököt a következõ folyamat megszervezésével a meglévõ formátumon belül, figyelembe véve a tagállamok javaslatait a Korfui Folyamat keretrendszerén belül és az Asztanai Csúcstalálkozó elõkészületeit, valamint ígéretet teszünk, hogy segíteni fogjuk a következõ Soros Elnököt abban, hogy konkrét cselekvési tervet készítsen a Kazah Elnökség munkája alapján. Az elért eredményeket a következõ EBESZ Miniszteri Tanács ülésén fogjuk elemezni Vilniusban 2011. december 6 - 7.-én. 13. Hálánkat fejezzük ki Kazahsztánnak, amiért helyet adott ennek a találkozónak, és azért az energiáért és vitalitásért, amellyel az ország ellátta az EBESZ Soros Elnökségének kihívásokkal teli feladatát 2010-ben. Üdvözöljük Litvániát a Szervezet Elnöki pozíciójában 2011-ben. 2012-ben Írország, 2013-ban Ukrajna követi.

72

Az Ázsiai Együttmûködési és Biztonsági Értekezlet Kazahsztán külpolitikájának fõ irányvonalai között külön helyet foglal el azon kezdeményezésének megvalósítása, amely az Ázsiai Együttmûködési és Biztonsági Értekezlet összehívására vonatkozik. Az értekezlet összehívásának eszméjét elõször N. Nazarbajev elnök vetette fel az ENSZ 47. közgyûlésén 1992 októberében. A kazah államfõ hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés lényege a törekvés arra, hogy felújítsák a korábban nem sikeres kísérletet hatékony és egyetemes szervezet megalkotására a biztonság megerõsítése céljából az ázsiai kontinensen, ott, ahol a világ más részeivel ellentétben ilyen mechanizmust még nem szerveztek meg. Az Ázsiai Együttmûködési és Biztonsági Értekezlet teljes értékû fóruma lett a régió problémáiról, konfliktusairól szóló párbeszédnek és a problémák megoldásának keresésének. Az értekezlet feladatai és tevékenysége világszerte elismerést nyertek. A tagállamok szándéka arra nézve, hogy elõremozdulás alakuljon ki az értekezlet céljainak elérésére, egyenlõre még nem hozott konkrét eredményeket. Megalakultak az értekezlet folyamatban lévõ ügyeit intézõ szervek, a Nemzetközi Titkárság székhelye Almatiban van. Sikeresen megalakultak és rendszeresen összeülnek a különleges munkacsoportok és a magasabb állású személyek bizottságai. Elfogadták a Biztonsági Intézkedések Listáját. Ezt a tényt nehéz túlbecsülni. A történelem során elsõ alkalommal jelent meg az ázsiai kontinensen ilyen világméretekben fontos dokumentum, amelyik áttekinti a sokoldalú együttmûködés lehetõségeit politikai, gazdasági, humanitárius téren, és más területeken is, így például a terrorizmus elleni harc terén. Nagy jelentõsége van annak is, hogy elfogadták az Ázsiai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Eljárási Szabályzatát, amely megadja a jogi alapot az értekezlet szervezetének kialakítására és folyamatos tevékenységének folytatására. Az Ázsiai Együttmûködési és Biztonsági Értekezlet tagországai módot találnak a béke megõrzésére és a biztonság megerõsítésére különbözõ területeken, elsõsorban a bizalom erõsítése terén. Az értekezlet tevékenységében résztvevõ országok arra törekednek, hogy megalkossák Ázsia egységes és feloszthatatlan területét, amelyen valamennyi ország békés körülmények között létezhet egymás mellett, és minden nemzet és nemzetiség békében, szabadságban és virágzó körülmények között élhet. 2010. július 8-án Isztambulban megtartották az Ázsiai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet III. Csúcstalálkozóját, amelyen Törökország vette át a szervezet elnökégét. Jelenleg a következõ ázsiai országok tagjai az Ázsiai Együttmûködési és Biztonsági Értekezletnek: Afganisztán, Azerbajdzsán, Kína, Egyiptom, India, Irán, Izrael, Kazahsztán, Kirgizsztán, Pakisztán, Palesztina, Oroszország, Tadzsikisztán, Törökország, Üzbegisztán. Megfigyelõi státuszban vannak a következõ országok: Ausztrália, Indonézia, Japán, Korea, Mongólia, Ukrajna, USA, Libanon, Vietnam, Thaiföld, Malajzia. Részt vesz az Ázsiai Együttmûködési és Biztonsági Értekezlet munkájában az ENSZ, az EBESZ és az Arab Liga is.

73

A Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetõinek Értekezletei Kazahsztán legjelentõsebb külpolitikai eredményei közé tartoznak a nemzetközi politika terén a 2003-ban és 2006-ban Asztanában megrendezett vallási konferenciák, a Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetõinek Értekezletei, amelyeket a Kazah Köztársaság Elnöke, N.Nazarbajev kezdeményezésére hívtak össze. Közismert tény, hogy egy sor ország, nemzetközi szervezet és nem kormányzati intézmény vezetõi a világ különbözõ pontjain tettek már kísérletet a civilizációk közötti párbeszéd eszméjének megvalósítására, konferenciák, szimpóziumok és találkozók szervezésére a legkülönbözõbb szinteken azért, hogy megteremthessék a békét és a biztonságot ezen a világon. Ezeken a kereteken belül, azért, hogy hatékonyabb eredmények legyenek elérhetõk, Nurszultan Nazarbajev elnök összehívta az elsõ legmagasabb vallási szintû nemzetközi konferenciát a civilizációk közötti párbeszéd céljából. A konferencián nagy számban vettek részt muzulmán, keresztény, zsidó vallási szervezetek, valamint az ásziai hagyományos vallások vezetõi is.

A fórum és a folyamat világtörténelmi jelentõségét jelezték azok az üdvözlõ táviratok, amelyeket az értekezlet résztvevõi és vendégei kaptak a világ vezetõ országainak államfõitõl és kormányfõitõl. Ilyen táviratokat küldtek többek között: az ENSZ fõtitkára, az USA elnöke, Oroszország elnöke, Szaúd-Arábia királya, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke, Nagy-Britannia és Olaszország miniszterelnökei, és mások. A Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetõinek I. ülése két olyan fontos szervezeti döntést hozott, amelyek döntõ szerepet játszottak a vallások közötti párbeszéd további folytatásában. Ehhez felhasználták az elsõ fórum elõkészítése és lefolytatása idején megszerzett nagy erõforrásokat és tapasztalatot. Az elsõ ilyen intézkedés volt a határozat az adott folyamat tartósságának biztosításáról az értekezlet rendszeressé tételével. A döntés alapján az értekezletnek háromévenként össze kell ülnie. A másik intézkedés volt a fórum állandó titkárságának létesítése Kazahsztán küldöttjének elnökletével, és az a határozat, hogy a II. fórumot is Asztanában hívják össze. Az I. fórum megbízást adott munkaprogram kidolgozására is, a vallások védelme érdekében, annak elõsegítésére, hogy ne legyen

74

megengedhetõ a vallások fegyverként történõ felhasználása politikai célok érdekében, agressziók, erõszak és terror igazolására. Ilyenformán az Asztanai fórum kiérdemelte Földünkön az elsõ vallási csúcsértekezlet státuszát. Ez volt az elsõ eset az emberiség története során, hogy a vallások közötti párbeszédet sikerült folyamatként intézményesíteni. Kétségtelen eredmény, hogy a fórum küldöttei magas rangú vallási vezetõk voltak. A történelem során elõször gyûltek össze a világvallások és a hagyományos vallások vezetõi, és fogadtak el közös dokumentumot. A fórum munkájában részt vett gyakorlatilag minden világvallás és minden nagy nemzeti felekezet: így a kereszténység minden ága: pravoszlávok, katolikusok, protestánsok, az iszlám gondolat fõ centrumai, a szunniták és síiták képviselõi, zsidó vallási vezetõk, a nagy ázsiai vallások és civilizációk képviselõi. A Fórum világjelentõségû esemény lett. Nagy érdeklõdést tanúsított iránta a nemzetközi közösség és komoly politikai és társadalmi visszhangja volt az egész világon.

A Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetõinek II. fóruma a vallások közötti megegyezés felé vezetõ úton igen fontos lépésnek mutatkozott. Véglegesen Asztana lett Földünkön a vallási csúcstalálkozók helyszíne. Újra megjelentek ugyanazon az értekezleten résztvevõként az iszlám, a judaizmus, a kereszténység, a buddhizmus, a hinduizmus, a taoizmus és a Ssnto vallás, neves vezetõi együtt más vallási mozgalmak vezetõivel. Napjaink világa számára óriási jelentõséggel bír az a tény, hogy a fórum II. értekezletén ismét azonos asztalnál ültek az izraeli rabbik Szaúd-Arábia és Irán képviselõivel. A nemzetközi szakértõk és maguk a vallási vezetõk is egységesen úgy vélték, hogy az iszlám és a judaizmus vallási vezetõinek másutt történõ találkozásának eshetõsége a nullával lenne egyenlõ. A II. értekezlet napirendjére vett új feladatokat is, nevezetesen az átmenet kérdését a vallások közötti párbeszéd minõségileg magasabb fokára, a bizalom megerõsítését és konstruktív együttmûködés létesítését a világ fõbb felekezetei között, és a közös tevékenység feladatainak kidolgozását.

75

Kétségtelen, hogy a csúcsértekezlet fõ eredménye volt a II. értekezlet zárókommünikéjének elfogadása. Ez egyedülálló dokumentum, amelyben a világvallások vezetõi együttesen értékelik a vallások közötti kapcsolatok helyzetét az egész földkerekségen, és együttes felhívással fordulnak az országokhoz, a nemzetközi és regionális szervezetekhez és a hívõkhöz. Ami pedig a legfontosabb, elõször a vallások közötti párbeszédek története során, konkrét kölcsönös kötelezettségeket vállalnak. A Világvallások és Hagyományos Vallások Értekezletének egyik legfontosabb sajátossága és vitathatatlan eredménye az, hogy ez a világon az egyetlen olyan, vallások közötti párbeszédre létesített fórum, amely állandó alapon mûködik. A kazahsztáni fórum üléseinek állandó színhelye van, amit kifejezetten ezeknek az üléseknek a megtartására építettek. A fórum jól szervezett felépítménnyel, káderekkel, széles körû és szilárd alapokon álló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Fontos döntés volt a határozat a Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetõi fóruma III. értekezletének összehívására. Ez az értekezlet szintén Asztanában került megrendezésre. Mindez tanúskodik arról, hogy köztársaságunk egyedülálló és különleges szerepe a vallások közötti párbeszéd nemzetközi fejlesztésében világszerte elismerést nyert. A Világvallások és Hagyományos Vallások Értekezleteinek megrendezése logikus folytatása Kazahsztán vallási külpolitikájának, kivetítve eurázsiai szintre. Kazahsztán, miután az etnikumok és vallások közötti megegyezés egyedülálló modelljét építette fel, napjainkban arra törekszik, hogy kidolgozza a vallások és nemzetek, nemzetiségek közötti párbeszéd világraszóló koncepcióját, a jó szomszédság és biztonság eszméjének elõmozdítását.

76

GAZDASÁG Napjainkban a kazah gazdaság egyike a világ legdinamikusabban fejlõdõ gazdaságainak. Az utóbbi években a fejlõdés átlagos mértéke 10% volt. A bevezetett reformoknak köszönhetõen Kazahsztán 15 év alatt versenyképessé vált a világpiacon a szénhidrogéntermékek, szinesfémtermékek és gabonatermékek termelése és exportja terén. Napjainkban Kazahsztán 1, 3 millió barrel kõolajat termel ki naponta, ebbõl exportra megy több mint 1 millió barrel. 2015-re várhatóan a kitermelés eléri a 3,5 millió barrelt naponta, és ebbõl 3 millió barrelt fognak exportálni. Ilyenformán az elkövetkezõ tíz éven belül Kazahsztán a tíz legnagyobb kõolajtermelõ ország közé kerül a világon. 2015-re a tervek szerint az ország évi földgázkitermelését 80 milliárd köbméterre növelik. Ilyenformán Kazahsztán azon kisszámú országok közé tartozik, amelyeknek nagy lehetõségeik vannak energiaforrásaik növelésének szempontjából. Tekintve, hogy országunk napjainkban fontos tényezõje a globális energia infrastruktúrának, azt a feladatot állítottuk magunk elé, hogy biztosítsuk a hazai szénhidrogén stabil és biztonságos exportját. Kazahsztán földrajzi helyzete szükségessé teszi egy egész csõhálózat kiépítését a szomszédos országokon keresztül. Az USA, Európa, Oroszország és Kína legnagyobb vállalatainak jelenléte országunkban a szénhidrogén szférában aktuálissá teszi azt a feladatot, hogy az energiaforrások exportját széles nemzetközi együttmûködés szintjére emeljük. Ezzel kapcsolatban a szénhidrogént exportáló csõvezetékeket úgy tekintjük, mint geopolitikai alkotóelemet és a sokoldalú partnerség eszközét.

77

78

Üzembe helyeztük az ataszu-alasan-i ezer kilométeres csõvezetéket, amely 20 millió tonna kõolajat képes szállítani évenként. Kazahsztán becsatlakozott a Baku-Tbiliszi-Dzsejhan projektbe, amely tízmillió tonna kõolajat képes szállítani évenként. Ez utóbbi mennyiség a késõbbiek során 25 millió tonnára lesz növelhetõ. Az ÉszakKaszpi kõolajvezeték szállító kaliberének évi 23 millió tonnáról 60 millió tonnára emelése tanúskodik arról az intenzív munkáról, amelyet Kazahsztán folytat az új exportutak kifejlesztése érdekében. Országunk gazdasági stratégiája minõségi áttörést tervez a gazdasági fejlõdésben abból a célból, hogy kikerüljön a nyersanyagfüggõségbõl. Ezért változatosábbá kívánja tenni gazdasági életét. Bevezetjük az innovációs technológiát és know-how”-t. ” Szándékunkban áll fejleszteni a biotechnológiai központokat, aktív nemzetközi részvétellel. Felépítjük az Információs Technológiai Parkot, amelynek regionális IT központ szerepét kell majd betöltenie. Almatiban regionális pénzügyi központot alakítunk ki.

79

80

Kazahsztán lett a vezetõ gabonaexportáló állam a világon. Jelenleg több mint 40 országba exportálunk kazah búzát. Ez is megbízható alapja az ország gazdasági fejlõdésének. Az ország vezetõségének szándékában áll Kazahsztánt a közép-ázsiai régió csomópontjává, a régión belüli gazdasági kapcsolatok integrátorává, tõke– és tõkebefektetési vonzási központtá, a regionális termelés szétosztó központjává tenni, vagyis a legnagyobb világvállalatok olyan fiókvállalatainak központjává, amelyek nemzetközi szervízszolgáltatásaikat a közép-ázsiai piacok felé irányítanák. Perspektívikusan Kazahsztán betöltheti egy fontos láncszem szerepét, egy olyan transzkontinentális gazdasági hídét, amely összeköti az európai és az ázsiai-Csendes-óceáni és dél-ázsiai gazdasági régiókat. Hét perspektívikus fõ projektet határoztak meg, amelyeket Kazahsztán meglehetõsen gyorsan bevezethet a világpiacra: az idegenforgalom, az élelmiszeripar, a szénhidrogén feltárásához szükséges felszereléseket gyártó gépipar, a textilipar, a szállítási-logisztikai szolgáltatások, az építõanyagok. Az adott prioritások kifejezésre jutnak országunk hosszútávú fejlesztési programjaiban, amelyeknek együttes neve: Fejlõdési stratégia 2030” ig”, Az ipari-technológiai fejlesztési stratégia”, ” amelyeknek elsõ szakaszai már sikerrel lezárultak. Az új stratégia javasolja a gazdaság ipari, mezõgazdasági és tudományos-technológiai szektorainak összehangolt fejlesztését. Megvalósítása módot ad arra, hogy az ország gazdasági szintjét az elkövetkezendõ 10 éven belül 3,5-szörösére emeljük. Nagy jelentõsége van a csúcstechnológiával rendelkezõ ipar fejlesztésének. A modernizáció folyamatai és az új csúcstechnológiai ágazatok fejlõdésének párhuzamosan kell folynia. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenységnek szerepét jelentõs mértékben meg kell növelni a gazdasági folyamatok terén. A know-how-ra alapuló gazdasági fejlõdés elkerülhetetlenné teszi a tudományos és innovációs kutatás szerepének növelését a gazdasági tevékenységen belül. Kazahsztánnak gondosan meg kell határoznia, hogy a hazai

81

tudomány mely ágait részesíti elõnyben fejlesztési szempontból. A kutató foglalkozása tiszteletet érdemlõ, a tudomány területe pedig nagyon vonzó kell, hogy legyen. Csökkenteni kell a rést a kutatás és az ipar között. Errõl a feladatról a kialakított nemzeti innovációs rendszer dönt. Ez a rendszer olyan

82

mechanizmust alkot, amely ösztönzi a tudományos-mûszaki termékek hatékony nagybani elõállítását, és az innovációs termékek elõállítását. Erre a célra állami támogatási rendszer épült ki: nemzeti és regionális technoparkokat alapítottak, köztük az Információs Technológiai Parkot, az atomtechnológiai és biotechnológiai parkokat: pénzalapokat. Jelenleg a tudomány állami fejlesztési programja folyik 2012-ig, amelynek célja a kutatási ágazat minõségileg új szintre emelése. Ez biztosítja a szilárd nemzetközi gazdasági rang elérését. Egészében véve, azt a feladatot állítottuk magunk elé, hogy a kutatás pénzügyi támogatását 25szörösére növeljük. 2012-ben 350 milliárd tenge lesz a kutatás éves állami támogatása. Ez kissé több mint 5%-a a belföldi bruttó bevételnek. Kazahsztán területén van a világ legnagyobb és nemzetközi jelentõségû ûrrepülõtere, Bajkonur. Ez egyike a három olyan ûrrepülõtérnek a világon, amelyrõl fellõhetõ valamennyi hordozórakéta fajta, ûrhajósokat szállító ûrhajókkal együtt. Kazahsztán magabiztosan állíthatja, hogy az utóbbi években országunkban sikeres lépéseket tettek a gazdasági növekedés gyorstempójú fejlõdését elõsegítõ megbízható mechanizmusok kialakítására, mindenekelõtt a feldolgozóiparban. Példának okáért a kimutatások szerint az utóbbi hét év alatt a gépipari termelés növekedése 600 százalék volt. Jelenleg az ország költségvetése teljes egészében a gazdaság nem nyersanyag alapú szektorára alapozva alakul, a szénhidrogén-tartalékok bevétele nélkül. A 2000. évben megalakítottuk a Nemzeti Alapot. A viharos gazdasági fejlõdés lehetetlen lenne a kis– és középvállalkozások állami patronálású aktív fejlõdése nélkül. Jelenleg a kis– és középvállalkozások része a GDP-ben 30%. A szilárd gazdasági növekedésnek köszönhetõen az ország szociális jóléti irányultsága jelentõsen bõvülhetett. Jelenleg Kazahsztán a Világbank osztályozása alapján a középszinten fejlett országok közé tartozik. Ha az életminõség alapvetõ mutatóit nézzük, az utolsó tíz év során az átlagos jövedelem

83

Kazahsztánban ötszörösére nõtt. Csaknem hatszorosa lett a minimálbér, 4,6-szoros az átlagnyugdíj. Az egyéni bankszámlák és az egy-egy személyre esõ bankbetétek nagysága az adott viszonylatokban 35 és 37-szeresére nõtt. Az állam költségei az ingyenes orvosi ellátásra több mint kétszeresére nõttek. Kazahsztán új ambiciózus feladatot állít maga elé, – azt, hogy a legközelebbi tíz éven belül a világ 50 legversenyképesebb országa közé kerüljön. Ennek a folyamatnak a stratégiája minõségi ugrást feltételez a gazdasági fejlõdés terén, a gazdasági tevékenységek változatosabbá tétele révén. Piaci viszonyok és befektetési légkör A gazdaság további fokozatos fejlõdéséhez feltétlenül szükséges a vállalkozói közeg, az üzleti élet, amelynek célja a magas technikai nívójú árucikkek és szolgáltatások biztosítása. Az állam ennek kialakulását minden erejével segíti. Kazahsztánban olyan struktúrákat építettek ki, amelyeknek nincs párjuk a posztszovjet területen. Ilyen az állami Szamruk” Holding ” Company, az állami fejlesztési intézmények hálózata, amelyet egyetlen konszernben egyesítettek – a stabil fejlõdés alapítványa, a Kazyna”, és a Szamgau” infor” ” mációs-kommunikációs központ. Kazahsztán pénzügyi rendszerét a leghaladóbbak egyikeként ismerik el, a nemzetközi szakértõk szerint. A FÁK keretein belül Kazahsztán volt az elsõ, amelyik Nemzeti Alapot képezett a stabil gazdasági-társadalmi fejlõdés biztosítására, ezzel csökkentve a függõséget a kedvezõtlen külsõ hatásoktól. Kazahsztánnak kétszintes bankrendszere van. Kazahsztán központi bankja a Kazah Nemzeti Bank. Ez a bankrendszer felsõ (elsõ) szintje. Az összes többi bank az alacsonyabb (második) szinthez tartozik, a Ka” zahsztán” Fejlesztési Bank kivételével, amelynek sajátos jogi helyzete van. Kazahsztán tagja a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak, az Értékpapír Bizottságok Nemzetközi Szervezetének (IOSCO), a Biztosításfelügyeleti Nemzetközi Szövetségnek (MASZN), a Nyugdíjbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INPRS), a Nyugdíjbiztosítási Szervek Nemzetközi Szer vezetének (IOPS).

84

A banktõke összessége 2003 óta 5,6-szorosára nõtt Kazahsztánban. A bankok aktív tõkéje több mint 5,7-szeresére nõtt ugyanebben az idõszakban. A második szintû bankok aktív tõkekapcsolatainak mutatója és a GDP 75,4%. A pénzügyi szervezetek a számvitel nemzetközi szabályai szerint mûködnek. A bankbetétbiztosítások nemzetközi szervezetének ajánlásai szerint korszerûsítették a törvényeket a második vonalbeli bankokban elhelyezett betétek kötelezõ garanciájára nézve. Megalapították a jelzáloghiteleket garantáló alapot és az elsõ hitelirodát. Az állam erejét mutatja a nemzetközi közösség bizalma Kazahsztánban, ami azoknak a kritériumoknak a mutatója, amelyek a külföldi befektetések mértékét meghatározzák. A függetlenség éveiben a kazah gazdaságba mintegy 60 ország társaságai nagyjából 70 milliárd dollárt fektettek be. A Világbank Kazahsztánt azon húsz ország közé sorolta, amelyek a legvonzóbbak a befektetõk számára. A Fitch elemzõi szerint Kazahsztán gazdasága és állami pénzügyei a legstabilabb állapotban vannak. A befektetések állami támogatási rendszere Kazahsztánban A befektetési kedvezmények nyújtását Kazahsztánban a Kazah Köztársaság A befektetésekrõl” ” címû törvénye szabályozza. Az adott törvény meghatározza a befektetések ösztönzésének jogi és gazdasági alapjait, garantálja a befektetõk jogait a Kazah Köztársaságban a befektetés megvalósítására, meghatározza az állami befektetési támogatások, a viták elrendezésének rendszerét, a befektetõk részvételével. A befektetési kedvezmények nyújtása állami támogatásának új mechanizmusai egy sor jelentõs kedvezményt kínálnak. Mindenekelõtt, a tör vény egyenlõ alapon veszi figyelembe a hazai és külföldi befektetõk ösztönzésének és támogatásának lehetõségeit. A befektetési kedvezményeket kérõ beadványok vizsgálatának határideje meglehetõsen rövid (harminc munkanap), a kedvezmény adásának rendje leegyszerûsödött. A jelenlegi törvény nem állapítja meg a befektetések minimális mértékét. Ez szélesíti a befektetések alkalmazásának szféráját, beleértve azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a körét, amelyek a leginkább elõnyben részesített tevékenységekkel foglalkoznak. A külföldi és hazai befektetõk egyenlõsége vonatkozik a garancia nyújtására a rekvirálás és nacionalizálás ellen; az állami szervek ellenõrzésére; a befektetési viták eldöntésére; a bevételek felhasználási lehetõségeire és az állami szervek vagy hivatalos személyek által okozott kár megtérítésére. A törvény szerint – szerzõdéskötés alapján – a meghatalmazott szervek a következõ fajta befektetési kedvezményeket nyújthatják: 1) befektetési adókedvezmények, ezek között: a) testületi jövedelemadó kedvezmény; b) vagyonadó kedvezmény; c) földadó kedvezmény. 2) eltekintés vámilleték kivetésétõl, 3) természetbeni állami támogatás.

85

1.) Befektetési adókedvezményeket egy bizonyos idõszakra vonatkozólag adnak, függõen a befektetés méretétõl az állótõkébe. a) testületi jövedelemadó kedvezmény: Olyan termelõ vállalatok kapják, amelyek befektetési projekteket hajtanak végre a termelés kiszélesítése és felújítása érdekében. Ezek a vállalatok jogot kapnak arra, hogy kivonják az éves jövedelmük összességébõl azt az összeget, amit befektetnek az állótõke kihasználásába, nem több mint tíz éven keresztül; Az olyan új vállalatoknak, amelyek egyfajta tevékenységet végezve valósítanak meg befektetési projekteket, a befektetési tevékenységükbõl származó jövedelme adómentes, nem több mint tíz évig (Ez a formula 2005 januárjától került az adótörvénykönyvbe, kiegészítésként). b) tulajdonadó kedvezmény, amely jogot ad az adófizetõnek arra, hogy ne fizessen adót öt évig azon

tulajdona után, amelyet ismét bevontak az állótõke kihasználásába befektetési projekt keretein belül. c) földadó kedvezmény, amely jogot ad az adófizetõnek arra, hogy ne fizessen földadót öt évig az után a parcella után, amelyet azzal a céllal szerzett, hogy befektetési projekt megvalósítására használja fel. A befektetési adókedvezmények bevezetésének kezdete szerzõdéssel kerül megállapításra a Kazah Köztársaság adótörvénykönyve szerint. Az olyan jogi személy tevékenységével kapcsolatban, akire speciális adórendszer vonatkozik, valamint a föld mélyének kiaknázására a befektetési adókedvezmények nem vonatkoznak. Befektetési adókedvezmények nem alkalmazhatók olyan állótõkével kapcsolatban, amelyet természetbeni adományként kapott egy jogi személy a Kazah Köztársaságtól. A vámilleték befizetése alóli felmentés kedvezménye adható egy bizonyos szerzõdés idõtartamára, azonban nem több, mint öt évre a szerzõdés regisztrációja után. A meghatalmazott szervek befektetésenként döntést hozhatnak a felmentésrõl a vámilleték befizetése alól és annak idõtartamáról. 3.) Állami természetbeni adományokat a Törvény által megszabott rend szerint adhat a Kazah Köztársaság kormánya, illetve a meghatalmazott szervek, egyetértésben az illetékes állami szer-

86

vekkel az állami tulajdon kezelési szférájában, és földtartalékokkal kapcsolatban. Ezek szólhatnak idõleges ingyenes használatról, vagy földhasználatról természetbeni adományok ezt követõ adásával, a szerzõdés szerinti összes befektetési kötelezettség teljesítésének feltétele mellett. Az adott intézkedés alatt azt értjük, hogy az állami természetbeni adomány akkor lép életbe, amikor a befektetõ a befektetési projekt által magára vállalt kötelezettségeinek eleget tett. Az állami természetbeni adományok felbecslése azok piaci értéke alapján történik, a tör vények szerint. Az állami természetbeni adomány nem lehet több, mint a Kazah Köztársaság jogi személye állótõkébe történõ befektetése mértékének (a befektetési projekt méretének) harminc százaléka. Abban az esetben, ha az adott állami természetbeni adomány értéke felülmúlja az adhatóság felsõ határát, a Kazah Köztársaságban élõ jogi személynek joga van megkapni a kérdéses tulajdont, ha kifizeti az adomány piaci értéke és a z állami természetbeni adomány maximális mértéke közötti különbséget. Államfõnk, a Kazah Köztársaság Elnökének

87

1998. június 30-i rendelete megalkotta a Külföldi Befektetõk Tanácsát, amelybe beléptek a vezetõ nemzetközi pénzügyi szervezetek és társaságok. Kis- és középvállalkozások Kazahsztánban A kis- és középvállalkozások fejlõdése bármely ország gazdaságának alapját képezik. Enélkül nehéz egy állam makrogazdasága helyzetének szilárdságáról beszélni. Ebbõl következõleg a kis- és középvállalkozásokat még Kazahsztán függetlenségének hajnalán a gazdaság legfontosabb szektoraként határozták meg. Sokoldalú támogatásuk mindig is az állami politika elsõbbséget élvezõ irányzatai közé tartozott. Éppen ennek köszönhetõen, tekintet nélkül az 1990-es évek nehéz gazdasági helyzetére, a kis- és középvállalkozások száma állandóan nõtt. Napjainkban az ország területén csaknem 840 ezer regisztrált kis- és középvállalkozás van. Az ország GDP-jének mintegy 30%-a tartozik ehhez a szektorhoz. Az aktív kiskereskedelmi vállalatok több mint 40%-a a kereskedelmi szférához, 14%-a az autójavításhoz, 12,1%-a a háztartási eszközökhöz, 10,9%-a az ingatlanokhoz, bérbeadáshoz és szolgáltató vállalatokhoz, 10,9%-a az iparhoz tartozik. Egészében véve az intézkedések között, amelyeket az állam tesz a kis- és középvállalkozások támogatására, meg kell említeni az adóterhek csökkentését, a tulajdonok és a tõke aktivizálását, az adminisztratív folyamatok és az engedélyezés egyszerûsítését, a védelmet a bürokratikus akadályoztatások ellen, a hozzájutás megkönnyítését a hitelforrásokhoz, és sok mást is. A vállalkozók pénzügyi- és hitelforrásokhoz való hozzájutását megkönnyítették. Itt meg kell em-

88

lítenünk a hitelfizetési tarifa csökkentését. A Kisvállalkozások Fejlesztési Alapítványa közvetlen úton valósítja meg a kis- és középvállalkozások pénzügyi- és hiteltámogatását, állandóan tökéletesíti a finanszírozás eszközeit, beleértve ebbe a mikrohitelezést is. A Damu” alapítvány tevékenysége a vál“ lalkozások szolgáltatási támogatási infrastruktúrájának létrehozására összpontosít. A 2008-2009 években a válságkezelõi programok keretein belül 2,8 milliárd dollárt utaltak a kis- és középvállalkozásoknak. A kis- és középvállalkozások eredményes fejlesztésének érdekében 2010 elején elkezdõdött az Üzleti úttérkép - 2020” egységes költségvetési terv megvalósítása, amelynek a fontos része az “ iparosítási program kibontakozása a régiókban. Erre a programra 1 milliárd dollárt terveznek kiutalni. A források elosztását három alapirányban határozzák meg: új üzleti kezdeményezések és a meglévõ projektek fejlesztése, a vállalkozói szektor fellendítése, az exportorientált termelések támogatása. Ez a program Kazahsztán kis- és középvállalkozásai potenciáljának effektív felhasználását célozza meg, hogy az ország 2020-ig bekerüljön a világ 50 legfejlettebb országa közé.

89

Az állam ezt a szférát a leginkább elõnyben részesítendõként jelölte meg. Jelentõs költségvetési eszközöket különítettek el a kis- és középvállalkozások támogatására. Ma már megállapíthatjuk, hogy a kis- és középvállalkozások kulcspozíciót foglalnak el Kazahsztán gazdaságának fejlõdésében. Ez a szféra segít megoldani a lakosság foglalkoztatási problémáit, a piac feltöltését hazai árukkal és szolgáltatásokkal, illetve versenyhelyzetet teremt. A kis- és középvállalkozás Kazahsztán gazdasági fejlõdésének és virágzásának fõ pillére lett. Annak érdekében, hogy mérsékelje a nemzetközi és hazai gazdaság és a pénzügyi piacon 2007 õsze óta jelenlevõ nyugtalanság negatív hatásait, a kormány a Nemzet Jóléti Alapot 550 milliárd tenge-ben (4,6 milliárd USD) állapította meg az alábbiak támogatására: - Magánbfektetések a lakásépítkezési szektorban - Kis- és középvállalkozások tevékenysége - A mezõgazdasági szektor fejlesztése és az élelmiszerbiztonság fenntartása. Összességében a direkt állami támogatás a stabilizációs intézkedések megvalósítására 2 172 milliárd tenge lesz, amely magába foglalja az alábbiakat: A Nemzeti Tõkealap - 1, 200 milliárd tenge; A Nemzeti Bank intézkedései a likviditásra - 350milliárd tenge; Az adóterhek csökkentése az új Adfótörvényben - 500 milliárd tenge; Válságkezelõ Alap - 122 milliárd tenge. A 2007-es és 2008-as intézkedések és a 2009-2010-es Nemzeti Terv eredményeként a GDP reálértéke várhatóan 1-3% között nõ. Az elõrejelzések szerint az infláció tovább csökken, a 2009/10-

90

es évre 7-9%-ra. A munkanélküliség arány várhatóan 8% alatt marad.

91

KAZAHSZTÁN ÁLLAMPOLGÁRAI JÓLÉTÉNEK FEJLÕDÉSE – AZ ÁLLAMI POLITIKA FÕ CÉLJA A kazahsztániak valamennyi rétege és tár” sadalmi csoportja társadalmi közérzetének javítása az állami politika elõterében van és ott is marad” – mondta a Kazah Köztársaság Elnöke, N. Nazarbajev a kazah nemzethez intézett 2008-as üzenetében, amelynek címe A kazahsztáni ” állampolgárok jólétének növelése – az állami politika fõ célja”.

92

Országunk szociális problémáinak jelentõségérõl és megoldásáról szólva, elõször is szeretnénk az Elnök szózatának elnevezésérõl beszélni. Az Elnök elõzõ években elmondott év eleji beszédeinek témái minden esetben a következõk voltak: a kazah államiság megalapítása és fejlesztése, a szuverenitás megerõsítése, a modernizáció alapvetõ folyamatai és államunk kilépése a nagyvilágba. Ugyanakkor belpolitikánkban a kazahsztáni társadalom jólétének és fejlõdésének kérdései mindig is prioritást élveztek. Azonban 2008-ban fordult elõ elsõ alkalommal, hogy államfõnk szózatát éppen akkor intézte a néphez, amikor a szociális problémák megoldása, a kazahsztániak életének jobbá tétele az ország fõ feladatává vált. Az adott terület igen sokoldalú és széleskörû, érinti a lakosság és a társadalom életének valam e n y nyi fontosabb szegmentumát. Nagy örömünkre napjainkra jelentõs javulás figyelhetõ meg ezen a téren. A nemzet egészsége – össznemzeti ügy

93

Az állami tevékenység egyik elsõbbséget élvezõ irányzata a jelenlegi szakaszban a minõségileg új egészségügyi rendszer kifejlesztése. Ezzel kapcsolatban alapvetõ reformok mennek végbe az irányítási rendszer tökéletesítése terén. Jelentõsen jobbra változott a hazai orvostudomány pénzügyi támogatása és az anyagi-technikai feltételek biztosítása. Folytatódik az Állami programok az egészségmegõrzés ” megreformálására és fejlesztésére a 2005-2010-es években” címû program sikeres megvalósítása. Ebben a programban részletesen le vannak írva az alapvetõ irányzatok az ország orvostudományának megreformálására és megerõsítésére. Az állam minden évben nagyobb összeget különít el az egészségmegõrzésre – növelik az egészségügyi dolgozók fizetését, új felszereléseket vásárolnak, modern klinikák és sokprofilú kórházak épülnek. Ilyenformán az utóbbi három évben az államköltségek az egészségmegõrzésre 2,3-szorosára nõttek. Ismert, hogy nagyon fontos terület a mûtéti elsõsegélynyújtás a lakossság számára. Ezért megerõsítést nyer az orvosi-ápolói elsõsegélynyújtási rendszer, aminek fejlesztésére az ingyenes orvosi segítség területe költségvetési támogatásának 40%-áig növelik az állami kifizetéseket. Különleges figyelmet igényel az anyaság és a család, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik a nemzet egészének egészségügyi állapotával. Ezzel kapcsolatban került elfogadásra a Kazah Köztársaság törvénye A gyermekes családok állami támogatásáról”, és a kormány határozata ennek ” a törvénynek a megvalósításáról. Az anyaság és a gyermekek szociális védelme kivételes fontosságának tanulmányozása nyomán 2008. január 1-tõl egyidejûleg megnövelték az anyaság és a gyermekkor állami támogatását. Egy évesre növekszik a havi gyermekgondozási segély. Meg kell jegyeznünk, hogy a gondoskodás és támogatás az állam részérõl már meghozta a maga eredményeit. Az utóbbi négy évben a népesség száma több mint másfél millió fõvel növekedett. Ilyen születési boomot” régóta nem figyeltek meg országunkban. ” Kazahsztán hatalmas kiterjedésû ország, és tekintve, hogy sokan élnek távoli vidékeken, idõnként ezeknek az embereknek olyan problémákkal és kellemetlenségekkel kell megküzdeniük, amelyek érintik a minõségi, idõben történõ orvosi ellátás kérdését. Ezen a problémán az állam úgy igyekszik segíteni, hogy jelenleg 150 olyan egészségmegõrzési feladatot ellátó intézmény – kórház, rendelõintézet, tudományos klinikai központ – épül, amelyek minden szempontból megfelelnek a modern követelményeknek. Intézkedéseket teszünk a társadalmi szempontból jelentõs megbetegedések csökkentése céljából, élenjáró technika meghonosításával. Ami azt illeti, mi tovább haladunk elõre, és néhány, bizonyos mértékig számunkra új tevékenységi szférát honosítunk meg. Példának okáért, Kazahsztánban már létezik az egészségügyi szolgáltatások minõségi ellenõrzése. A vezetés pontosan megszervezett rendszere és a képesség arra, hogy hatékonyan reagáljunk az egyes profilokon belüli újításokra, biztosítani fogja a kazahsztániak számára az elérhetõ világszínvonalú gyógyítást az ország határain belül is. Kétségtelen, hogy az összes újdonság és anyagi-pénzügyi ráfordítás mellett elsõrendû jelentõsége

94

van az emberi tényezõnek. Napjainkban államunk elkülöníti a szükséges pénzügyi eszközöket az egészségügyi dolgozók képzésére. Ez a tény sok mással együtt, meggyõzõen szól a Kazahsztánban napjainkban meglévõ egészségügyi program gyakorlati jelentõségérõl és realitásáról. A kazahsztáni oktatás modernizációja Kazahsztán stratégiája a világ ötven legversenyképesebb állama közé kerülésre” címû Szózatában ” a Kazah Néphez N. Nazarbajev Elnök a következõket mondja: Az oktatási reform egyike a leg” fontosabb eszközöknek, amelyek biztosíthatják Kazahsztán valódi versenyképességét a világban”. Mindenek elõtt, a kazahsztáni oktatás versenyképességnek növelése megfelelõ válaszokat jelent a globalizáció általános tendenciáira az oktatás terén is.

95

A kazah kormány idõben reagált a globális tendenciákra. Elõször kidolgozta az oktatás fejlesztésének koncepcióját 2015-ig, majd a részletes állami oktatási fejlesztési programot a 2005-2010-es évekre. Azonban az állami politika nem korlátozódott egyes dokumentumok kidolgozására és a tervek teljesítésére, még akkor sem, ha programdokumentumokról van szó. A nevelés problémái és a káderek felkészítése különleges helyet foglal el az olyan stratégiailag fontos dokumentumokban is, mint amilyen az Elnök Szózata a Kazah Néphez. Országunk Elnökének üzenete az állami politika alapvetõen elsõbbséget élvezõ irányzatai közé emeli az oktatást és a szakmai felkészítést a XXI. század szintjére. Ugyanakkor, az Oktatási és Kutatási Minisztérium konkrét feladatokat kapott a kádertartalék kiképzésére a jövõbeni magasfokú mûszaki és tudományos termeléshez. A Szózatban pontos meghatározásra került, hogy minden változásnak, amely végbemegy a kazahsztáni oktatási rendszerben, arra kell irányulnia, hogy biztosítsa a kazah oktatási intézményekben végzett diákok tudásának és diplomájának nemzetközi elismerését. Az ehhez vezetõ út elsõ lépése lenne az ISO 9001-2000 minõségi referenciamodell rendszer bevezetése a kazahsztáni tanintézetekbe, és a nemzetközi certifikálás folytatása. A felsõ- és középszintû oktatás reformtervei között szerepel Kazahsztán bevonása a bolognai folyamatba, majd a teljes átmenet a káderfelkészítési rendszerre (baccalauerate-magistrature-doctorate), a fokozatos elszakadás az aspiranturától, a hagyományos doktori képzéstõl, a vezetõ felsõoktatási intézmények alapján a PHD doktorok felkészítési programjainak megkezdése, olyan határontúli vezetõ felsõoktatási intézetekkel együtt, amelyeknek megfelelõ a nemzetközi akkreditációjuk. Jelenleg Kazahsztánnak minden lehetõsége megvan arra, hogy megalapítsa a saját nemzetközi színvonalú egyetemeit, olyanokat, amelyek tevékenységük és elismertségük alapján összevethetõk a legnagyobb külföldi egyetemi központokkal. Az oktatási rendszer pénzügyi ellátása évenként szakaszosan a GDP 5%-t is elérõ összeggel emelkedik. A köztársasági költségvetésbõl hatalmas összeget különítenek el az óvodai szervezetek felépítésére. A tervek szerint 3 év (2007-2010.) alatt 249 iskola fog épülni, teljes tanfelszereléssel. Jelentõsen felemelték a kollégisták, diákok és Phd-sek ösztöndíját. Az oktatásban dolgozók fizetése ugyanolyan gyors tempóban nõ, mint az egészségügyi dolgozóké. Az 1993. november 5-én N. Nazarbajev Elnök által alapított Bolasak” ösztöndíj jelentõsen hozzá” járul az ország magasan képzett káderrétegének kialakulásához. Az adott kezdeményezés alapja a tehetséges fiatalok együttmûködése abban, hogy minõségi képzést kapjanak külföldön, a megszerzett tapasztalatuk késõbbi, az ország hasznára történõ alkalmazása céljából. A Bolasak” program sajátos garanciájává vált a kedvezményezett növendékek elõrehaladásának ”

96

97

pályájukon és szakmai önmegvalósításuknak. Ezt megerõsíti az a tény, hogy a programban résztvett számos egykori növendék foglal el felelõs posztot állami szolgálatban, részvénytársaságokban, dolgozik különbözõ állami és nemzetközi projekteken, és ilyenformán járul hozzá az ország fejlõdéséhez. 15 év alatt Elnökünk ösztöndíját több mint 3000 olyan fiatalember kapta meg, akik képviselték országunk 26 nemzetiségét és összes régióját. Az ösztöndíjasok 32 ország 630 egyetemén tanultak. Az országok között, amelyekben a Bolasak” ” program révén tanulhattak a kazah diákok, ott van például az USA, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Ausztrália, Ausztria, Magyarország, Dánia, Spanyolország, Olaszország, Kanada, Kína, Franciaország, Csehország, Svédország, Svájc, Japán. Egyébként a kazah diákok jól érzik magukat az olyan nagyhírû egyetemeken, mint Harvard, Oxford, Cambridge, Sorbonne, Columbia, Yale, a Massacushetsi Mûszaki Egyetem, stb. Polgáraink lakásszerzési lehetõsége és a ”

98

megszerzett lakások minõsége polgáraink – és különösen a fiatal családok számára – olyan probléma, amely az életszínvonallal kapcsolatos legfontosabb kérdések közé tartozott, és fog is tartozni” (Kazahsztán Elnökének Üzenetébõl a népnek). Államunk számára az egyik legfontosabb kérdés az, hogy polgárai lakáshoz jussanak. Errõl a problémáról Elnökünk minden évben beszél a néphez szóló üzenetében. A lakosságnak vannak olyan kispénzû rétegei, akik nem képesek jelzáloghitel felvételére és nem tudják igénybe venni takarékbankok lakásépítõ szolgáltatásait. Az õ lakásszerzési lehetõségük biztosítása problémájának megoldására kidolgozásra került a következõ törvénytervezet: Változások és kiegészítések néhány törvényben a bérlakás” szektor fejlesztése érdekében”. Intézkedések történnek az építkezési költségek csökkentésére. Ezzel együtt elfogadásra került egy sor, a lakásépítési hitelek rendszerének tökéletesítésére irányuló törvényes intézkedés. Sikeresen valósul meg az állami lakásépítési program, amely elõirányozza a köztisztviselõk és a költségvetési szférában dolgozók részére a lakáshoz jutást, olyan elõzetes lakásépítési kölcsönök révén, amelynek a kamatja nem lehet több mint 4%-nál. Azon a polgárok számára, akik saját lakóházat kívánnak építeni, az állam magánlakás építési infrastruktúrát épít fel. Nyugdíjrendszer A FÁK országai közül elsõként Kazahsztán alkotott meg modern nyugdíjbiztosítási rendszert. A kazahsztáni nyugdíjreform alapja a chilei nyugdíjrendszerre épül. Közvetlen állami garanciákat fektettünk le a minimálnyugdíj biztosítására. Emellett törvényhozási szinten biztosítottuk ezeknek a felhalmozott összegeknek az öröklését. A kazah piacon nyugdíjszolgáltatást végez 15 nyugdíjpénztár, 10 társaság, amely nyugdíjaktívum kezelésével foglalkozik. Az ellátást 8 bank biztosítja. A nyugdíjpénztárakba pénzt helyezõ emberek

99

száma 4 millióra nõtt. Ez csaknem a köztársaság aktív dolgozó rétegének 90%-a. Azonban az állam nem feledkezik meg arról a másfél millió nyugdíjasról sem, akik szolidaritási alapon biztosítják nyugdíjukat. Az állam felelõsséget érez azokért, akik nem képesek magukról gondoskodni. Mindig is a kazahsztáni szociális politika központi összetevõje volt ez a hozzáállás a kazahsztáni lakosság sebezhetõ rétegéhez, elsõsorban a nyugdíjasokhoz. Kétségtelen tény, hogy hazánk viharos gazdasági fejlõdése egyenes hatással lesz nyugdíjasaink életszínvonalára is. Az állam évrõl évre emeli a nyugdíjak mértékét. Napjainkban országunkban a nyugdíjak szintje az átlagfizetés mintegy 35%-a, míg a fejlett országokban ez az összeg 60%-ig is felmegy. Természetesen mi még csak sokára érjük el ezt a szintet, de lépésrõl lépésre haladunk e cél felé. Az itt feltüntetett mutatókból világossá válik államunk szociálpolitikájának gyakorlati hatékonysága. Napjainkban meggyõzõdéssel állíthatjuk, hogy Kazahsztán tervszerûen, lépésrõl lépésre javítja állampolgárai szociális helyzetét.

100

A KAZAHSZTÁNI TUDOMÁNY A tudomány születése Kazahsztánban a XX. század elején kezdõdött, amikor megalapították az uráli állatorvosi állomásokat (1897.), és a krasznovodopádi vetõmagtermelõ állomást (1907.). Késõbb ezekhez csatlakozott az uráli kísérleti mezõgazdasági állomás (1914), majd az alma-atai egészségügyi bakteorológiai intézet is (1925). 1946. május 31-én az állam irányító szervei határozatot fogadtak el A Kazah Tudományos ” Akadémia létesítésérõl”. Megalakult a Tudományos Akadémia elsõ tagsági állománya, amelybe a kazah tudomány, technika és kultúra ismert mûvelõi kerültek be. A Kazah Tudományos Akadémia elsõ elnöke K. Szatpajev lett, akit ugyanabban az évben választottak a Szovjet Tudományos Akadémia tagjává. Az 1980-as évekig a kazahsztáni gazdaság fejlõdésének tempója magasabb volt, mint az egész Szovjetúnió gazdasági fejlõdésének tempója. Ennek a folyamatnak intenzív tudományos-mûszaki fejlõdés volt a kísérõjelensége. A köztársaságban ezekben az években egy sor új tudományos kutatói és projekt-tervezõi szervezet, ezeken belül a Tudományos Akadémia hat

101

kutatóintézete alakult ki. Az 1980-as évek kezdetén, Kazahsztánnak 140 tudományos létesítménye volt, amelyekben 21,1 ezer ember dolgozott. A kutatási erõ többsége az akadémiai kutatóintézetekben összpontosult – 31 tudományos intézet létezett nálunk ebben az idõben, ezek között volt 24 tudományos kutatóintézet. A Tudományos Akadémia kutatói gyakorlatilag a gazdaság és tudomány valamennyi fontos ágazatában folytatták munkájukat. Az 1990-es években Kazahsztánban 279 tudományos intézmény létezett, köztük a tudományos kutatóintézetek fiókintézetei és laboratóriumai. Tudományos-mûszaki tevékenységgel foglalkozott 50,6 ezer ember. A függetlenség elnyerése után Köztársaságunkban új hozzáállás alakult ki a tudomány fejlõdéséhez és a tudományos-mûszaki irányításhoz. Ez összhangban történt azokkal a feladatokkal, amelyeknek megoldása a függetlenségét újonnan elnyert Kazahsztánra várt. Az önálló tudományos-mûszaki politika és a kutatás irányítási rendszere kialakításának kérdéseit alapvetõen a Kazah Köztársaság 1992 januárjában elfogadott törvényében foglalták össze. A törvény elnevezése: A tudományról és a ” Kazah Köztársaság tudományos-mûszaki politikájáról”. 1992 februárjában alakult meg a Tudomány és Mûszaki Fejlesztés Minisztériuma. Egy sor köztársasági, az állami tudományos és tudományosmûszaki politikát megvalósító szerv újraszervezése után a minisztérium neve és hatásköre megváltozott: ez lett az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Az utóbbi tíz évben a kazahsztáni kutatások jelentõs, egyes esetekben világszínvonalú eredményeket értek el. A kutatások eredményeképpen 877 szabadalmat fogadtak el, 136 technikai folyamatot dolgoztak ki, megalkottak és kipróbáltak 193 fajta mezõgazdasági kultúrát, a mezõgazdaságban tenyésztett állatok között kitenyésztettek és kipróbáltak 14 új fajtát, vérvonalat és alfajt. 36 kutatásigényes termék számára készült tervezõi és mûszaki dokumentáció.

KULTÚRA A kazah nemzet, amely hosszú idõn keresztül formálódott, és amelynek etnogenezisében számos nép és törzs vett részt, egyike a legrégibb népeknek, és fontos helyet tölt be Eurázsia történetében. A kazahság õrzõje a kialakulásában résztvett valamennyi nép örökségének, és ilyenformán egyike a leggazdagabb kultúrával rendelkezõ nemzeteknek. A kazah kultúra a XX. századig nomád kultúra maradt. Azonban ettõl függetlenül a sokévezredes fejlõdés folytán, ez a kultúra nem kevésbé összetett és érdekes más népek kultúrájánál. A kazah nomá-

102

dok kidolgozták gondolkodásmódjukat és társadalmi szervezetüket, ami a Kelet és a Nyugat tudatformáinak szintézisévé vált. Ennek a szintézisnek következtében a legnagyobb fejlõdésen éppen a hagyományok, szokások és szertartások mentek keresztül. Kazahsztán modern kultúrája egyedülállóan sajátos maradt, és integrálta a világ kultúrájának legjobb irányzatait. Kazahsztán gazdasági és politikai reformjainak sikerei módot adnak arra, hogy egyre nagyobb figyelmet szenteljen az állam a hazai kultúra és mûvészet támogatásának. Napjainkban hazánkban számon tartanak több mint 25 ezer történelmi, régészeti emléket, mûemléket. 147 néprajzi, mûvészeti és irodalmi múzeum, 7 történeti-kultúrtörténeti területi múzeum, 11 ezer közkönyvtár, 215 archívum mûködik Kazahsztánban. Az ország területén megvalósul A Selyemút történelmi központjainak újjászületése, a türki nyelvû ” államok kulturális örökségének fenntartása és folyamatos fejlesztése, a turizmus infrastruktúrájának kialakítása” elnevezésû állami program. Ez alapvetõ dokumentuma a szellemi és mûveltségi tevékenységeknek, amely biztosítja az ország kulturális öröksége megõrzését és hatékony felhasználását. Kazahsztánban megalakult a kultúra és mûvészet támogatásának Állami Alapítványa, amely szoros együttmûködésben a köztársasági alkotói szövetségekkel, rendszeresen valósít meg társadalmi szempontból jelentõs intézkedéseket. Az Alapítvány szervezésével és anyagi közremûködésével szerveznek színházi eseményeket, folklórfesztiválokat, mozifesztiválokat, mûvészi kiállításokat, szimfónikus és kamarahangversenyeket, nagyszámú konferenciát és szemináriumot. Az Alapítvány rendsz-

103

eresen oszt szét támogatásokat különbözõ versenyek és projektek résztvevõinek, havonta fizet ki ösztöndíjakat a mûvészeti tanintézetek legtehetségesebb tanulóinak. Feltétlenül meg kell említenünk a kazahsztáni üzleti világ szerepét ezen a területen. Így a Kazahsztán Mecénásainak Klubja, amelyet hazai vállalkozók szerveztek, megalapította az évenként kiadott, független, nemzeti mûvészeti díjat, a Tarlan” díjat. A három fokozatú díjakat hét mûvészeti ” ágban adják ki: irodalom, zene, ábrázoló mûvészet, színház, mozi, tudomány és népmûvelés. A kazahsztáni mecénásoknak köszönhetõen rendezik meg a már nemzetközi hírnevet szerzett Ulanova vándordíj balettfesztivált. Az akadémiai színházmûvészet Kazahsztánban a XX. század huszas éveiben született. 1921-ben, Szemipalatyinszkban a kezdõ író, Muhtar Auezov közreadta az Enlik-Kebek” címû, elsõ kazah ” drámát. Napjainkban, tíz év multán, a köztársaságban mintegy 50 professzionális színház mûködik. Ezek közül tíz van Almatiban. Ezt a várost joggal nevezik Kazahsztán színházi fõvárosának. A nemzetközileg ismert kazah nemzeti színházi fõiskola nemzetközi ismertségét az Abai Kazah Állami Opera- és Balettszínház kollektívája révén szerezte meg. A kezdet egy kis zenei stúdió volt. Napjainkra az Abai színház Közép-Ázsia legnagyobb akadémiai színháza, amelynek állományába

104

105

opera- és balettegyüttesek, kórusok és szimfonikus zenekarok is tartoznak. Nagy népszerûségnek örvendenek az ország legrégibb színházainak: az Auezov színháznak és a Lermontov orosz színháznak az elõadásai. Komoly nézõközönsége van az Ujgur Operettszínháznak és a Német Színháznak is. A felnövekvõ kazah nemzedék nagy érdeklõdéssel látogatja a Muszrepov Orosz Gyermek és Ifjúsági Színházat, és a Szezám” és Zazerkalje” bábszínházakat. A modern szín” ” házkultúra alternatív tendenciáit nyújtja az Artisok Ifjúsági Kísérleti Színház, a Novaja Szcena” (Új ” Színpad) és a Szedmaja Grany színházak. A klasszikus színházmûvészet mellett tovább fejlõdnek Kazahsztánban a zenemûvészet hagyományos kazah formái is. A kazahok felbecsülhetetlen zenei-költõi kincse a költõi és énekes improvizátori mûvészet. Az akynok (improvizátor-zenészek) versenyei és a folklór-együttesek fellépései nagy népszerûségnek örvendenek. Néhány éve mûködik az ország területén az Aszyl Mura” nevû, nem üzleti jellegû projekt, amely ”

106

felkutatja, rendszerezi, helyreállítja, megfejti és átdolgozza modern audio-hordozókra a nemzeti zenei örökség remekmûveit. Az érdeklõdés felkeltése nemzetünk zenei hagyományai iránt – ez a fõ eszméje az Azia ” dauszy” nemzetközi fesztiválnak, amelyet 1990. óta tartanak meg, és amelynek alkalmából összegyûlnek Almatiban az egész világ fiatal elõadómûvészei. Kazah földön mindig sok tehetséges ember volt. Ennek a ténynek szemléletes megerõsítését adja az olyan fesztiválok megrendezése, mint például a Zsasz Kanat”, a Zsiger”, az Altyn Alma” (Aranyalma), Sabyt”, és mások. 1999-tõl ” ” ” ” Almatiban évente megrendezik a Rozovaja griva” (Rózsaszín sörény) modern táncfesztivált, amelyre ” a világ minden tájáról érkeznek különbözõ táncstílusok professzionális táncosai. A világ legtekintélyesebb mozifesztiváljain és fórumain mutatják be a kazah rendezõk filmjeit. Egyes filmhagyományok, mint például az új hullám” méltó folytatóiként jelentek meg az olyan sajá” tos és tartalmas kazah filmek, mint a Killer” (A zsûri elsõ díja a Cannesi Fesztiválon), Három testvér ” (A Tokiói Filmfesztivál Nagydíja), stb. A világ különbözõ országainak filmvásznain sikeres a Nomádok” címû film bemutatója, amelyet ” Kazahsztán elnöke, N. Nazarbajev eszméje alapján rendeztek meg. Ez epikus elbeszélés filmvásznon

107

108

109

110

a kazah nép története drámai eseményeirõl. A film a XVIII. században lezajlott, valódi történelmi események alapján készült a kazahok felszabadító háborújáról a dzsungáriai hódítók ellen. A film a filmmûvészet legjobb hagyományai alapján szól a függetlenségét évszázadokon keresztül hõsiesen védelmezõ kazah nép dicsõséges történetérõl. A Mongol” címû kazah film 2008-ban jelölve volt a Legjobb idegennyelvû film” Oscar-díjára. ” ” A 15 millió eurós költségvetésû film bemutatja a keleti civilizációt, Dzsingisz kánt nemcsak mint zsarnokot mutatja be, hanem feltárja személyiségét is. Kazahsztánban rendszeresen tartanak nemzetközi mozifesztiválokat, mint például az Eurázsiát”, ” vagy a Zvezdi Sakena”-t (Saken csillagait), amelyet a hazai cinematographia megalapítója, a kiemel” kedõ színész és rendezõ, Saken Ajmanov tiszteletére neveztek el így. Ezeken a fesztiválokon sikeresen vesznek részt magyar rendezõk is. Napjainkban Kazahsztánban a kultúra eurázsiai modellje kialakulásának aktív folyamata megy végbe. Ez különösen szemléletesen tûnik ki a nemzeti ábrázoló mûvészet megalapításában. Erre az irányzatra egyaránt jellemzõ az oroszeurópai klasszikus iskola hatása és a nomádok mûvészetének sajátos, hagyományos filozófiaiesztétikai világnézete. A kazahsztáni iskola ismert az olyan mesterek alkotásairól, mint Abylhan Kasztejev, Kanat Telzsanov, Kamil Sajahmetov. Az õ

111

munkáikban jelenik meg elsõ alkalommal a Nagy Sztyeppe témáinak világnézeti és filozófiai szemlélete, az Ember és a Természet kölcsönös kapcsolata, a nemzeti esztétikai mûvészeti látásmód. Míg a kazahsztáni mûvészek elsõ hulláma realisztikus stílusban dolgozott, a XX. század 60as éveiben Kazahsztánban kialakult egy olyan értelmiségi csoport is, amely alkotásaival, életre irányultságával a kultúra és a társadalom fejlõdésének más elveit hirdette. Ebben az idõben korszakalkotó régészeti felfedezések történtek, például az issziki kurgán szaka vezére, az Aranyember” feltárása, vagy a tamgali sziklák ” egyedülálló sziklarajzainak felfedezése. A 80-as években a mûvészeti életben egyre inkább felülkerekedtek az önismereti és az alkotói szabadság eszméi. Ennek az idõszaknak a mûvészetére a sokoldalú stílus, szemlélet, mûvészeti-plasztikai forma a jellemzõk. Világosan követhetõ ezekben az irányzatokban a szimbolizmusra és díszítõ jellegre való törekvés. Ez összefügg a hagyományos nemzeti alkotómûvészet hatásával. A 90-es évek közepén jól hallhatóan hírt adott magáról a modern mûvészet. A kazahsztáni mûvészek határozott áttörést vittek végbe a társadalmi tudatban, aktívan használva fel az olyan módszereket, mint bemutatók, felszerelések, happeningek, media- és video-art. Jelenleg pezsgõ aktivitás figyelhetõ meg a kazahsztáni mûvészeti piacon. Ennek nagyon kedvez azoknak a mûvészeti galériáknak és szalonoknak a tevékenysége, amelyek közül a legismertebbek a Tengri-Umaj”, az Ular”, a ” ” Voyager”, és a Retro”. ” ” Almatiban évente megrendezik a Divathetet, az ország egyik legnevezetesebb divatfesztiválját.

112

113

114

SPORT Kazahsztán gazdag sporthagyományokkal rendelkezõ ország. Már a szovjet idõkben az egész világon visszhangoztak kazah sportolók nevei: Nelli Kim (torna), Daulet Turlühanov (görög-római birkózás), Anatolij Hrapaty (súlyemelés), Szerik Konakbajev (bokszoló). Nem veszett homályba a független Kazahsztán sportembereinek dicsõsége sem. Az elsõ olimpiai aranyérmet hazánk számára a kiváló sielõ, Vlagyimir Szmirnov szerezte meg. 1996-ban Atlantában az a Jurij Melnicsenko birkózó szerzett olimpiai aranyérmet, aki jelenleg sikeres edzõje a köztársaság görög-római (kötöttfogású) birkózóválogatottjának. Olga Sisigina futónõt A Kazahsztáni Sport ” Királynõjének” nevezték. 2000-ben a sidneyi olimpián Sisigina a könnyûatlétika egyik legtekintélyesebb számában, a 100 méteres gátfutásban gyõzött.

115

A kazah sporttörténelem lapjaira aranybetûkkel van felírva a neve Vlagyimir Vohmjaninov és Szergej Beljajev sportlövészeknek, Iszlam Bajramkulov és Maulen Mamyrov birkózóknak, Alexandr Parigin ötpróbázónak, Ljudmilla Prokaseva gyorskorcsolyázónak, Alexandr Vinokurov kerékpárversenyzõnek, Alija Juszupova és Ernar Erimbetov tornászoknak. Kazahsztánt nem ok nélkül tekintik a bokszolók országának. Országunk nevezetes számos kimagasló képességû bokszolóról. Ezek között világhírû Vaszilij Zsirov, a balhasi tigris”, Bolat Nijazymbetov, Ermahan Ibraimov, ” Bekzat Szattarhanov, Bulat Dzsumadilov és Muhtarhan Dildabekov. Napjainkra Kazahsztán sporteredményeinek perselyében” 23 olimpiai érem rejtõzik, ezek közül 7 arany. ” Jelentõs sikereket értek el a kazahsztániak a csapatsportokban is. Így vízipólósaink jelenleg a legerõsebbek az ázsiai kontinensen. Nem kevésbé viharosan fejlõdik a kazahsztáni hoki. Ennek ragyogó tanubizonyságát adták azok az aranyérmek, amelyeket nõi sportolóink szereztek a legutóbbi amerikai játékokon és Japánban.

116

A kazah kosárlabdacsapat egyike a legerõsebbeknek Ázsiában. A hazai futball fejlõdésének komoly ösztönzõje volt az, hogy 2002-ben Kazahsztánt felvették az UEFA Futballszövetségbe. Jelenleg a kazah bajnokság gyõztese és a Nemzeti-Kupa gyõztese rendszeresen játszhat a legerõsebb európai futballklubokkal. Kazahsztánban mindösszesen 120 sportágat ûznek. A már említettebbek mellett a legnépszerûbbek a hegyi sí, a vívás, a súlyemelés, triatlon, az alpinizmus, a tékvandó, a könnyû és nehéz atlétika, a kickbox, a karate, a dzsúdó és az evezés. A fiatal sportolók felkészítésével a köztársaságban 320 elemi sportiskola és sportközépiskola, és más tanintézet mûködik. Ezekben jelenleg mintegy 174 ezer ember foglalkozik sporttevékenységgel. Kazahsztánban jelenleg 26 ezer sportintézmény mûködik, beleértve ebbe stadionokat, céllövöldéket, sípályákat, úszómedencéket és teniszpályákat. Az országban aktív propagandája folyik az egészséges életmódnak. Minden évben ezer tömegsport rendezvényt bonyolítanak le, köztük a legkülönbözõbb szinteû versenyekkel és bajnokságokkal. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Kazahsztánban valóban nemzeti szintû tömegjelenség a sport.

117

TURIZMUS Bár Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, földje sokak számára ismeretlen és titokzatos. Még a legszenvedélyesebb utazó is sok érdekeset és szépet fedezhet fel a maga számára Kazahsztánban: például hóborította csúcsokat, széles fennsíkokat, mély folyókat, száraz pusztákat, végtelen mezõket, és érintetlen védett erdõket. A Kazah Köztársaság egyedülálló földrajzi-természeti sajátosságokkal rendelkezik. Természeti szépségeit nehéz leírni. A Tien-san, a Tarbagatáj és az Altaj gleccserekkel borított hegyláncai felett az ország déli, délkeleti és nyugati területein égbenyúló ormok havának fehér fénye szikrázik. Az ország nyugati részét a Kaszpi-tengernek, a Föld legnagyobb tengermaradványból származó sós tavának hullámai mossák. A Szaryarka sztyeppéin terül el a Balhas-tó, amelynek egyik medencéje sósvizû, a másik pedig édesvizû. Sok a festõi szépségû hely Észak-Kazahsztánban is. Koksetau környékén a fenyõerdõk jégkorszakból származó tavak százait veszik körül. Felejthetetlenek a Bajanauli Nemzeti Park sziklarajzai és kõszobrai, a Korgaldzsini Természetvédelmi Park, amelyben több mint 330 féle növény taván pedig a világ legészakibb flamingó-kolóniája látható. Kazahsztán egész évben vonzó terület a külföldi turisták számára. A turistautak közötti választék itt annyira nagy, hogy jobb már indulás elõtt eldönteni, mit akarunk megnézni most, és mit szeretnénk eltenni a következõ utazásra. Napjainkban egyre többen kívánkoznak szabadságuk során távolabb kerülni a civilizációtól, vágyakoznak kalandok után, természeti körülmények között. Ez a turizmus és a sport szimbiózisa, ideális összetétel azok számára, akik kedvelik az éles érzékeléseket és a vad természetet. A változatos domborzat módot ad hegyi expedíciókra, lovas és gyalogtúrákra, kajakozásra gyors vizeken, helikopteres kirándulásokra.

118

Kazahsztán lehetõséget nyújt a turizmus valamennyi létezõ formájára: ismeretszerzõ, szórakoztató, etnikai, ökológiai utakra, gyógyturizmusra, gyermekturizmusra, sportutakra és vadásztúrákra, lovasturizmusra, kalandturizmusra. A gyógyüdülés kedvelõinek bizonyára megtetszenek gyógyforrásokra és gyógyiszapra épült fürdõ-

ink a Koksetaui Természetvédelmi Területen. Több mint 700 turistaútvonalat tudunk Kazahsztán területén az utazók számára ajánlani. Kazahsztán a régi építészet valóságos kincsesháza, ahol történelmi emlékek tízezrei láthatók. A mintegy 27 ezer történeti emlék kifejezésre juttatja Kazahsztán történetének különbözõ korszakait. Ezek között egyedülálló építészeti emlékek a karaháni mauzóleum (XI. század), Ajsa-Bibi mauzóleuma (XI-XII. század), Alasa kán mauzóleuma (XII. század), Dzsucsi kán mauzóleuma, stb. Nagyon sok turista érkezik Kazahsztánba csak azért, hogy meglátogassa az Azret Szultan” Nem” zeti Múzeumot, és Hadzsi Ahmet Jasszaui, a nagy középkori szúfi-költõ mûemlék-mauzóleumát és mecsetjét. A legfigyelemreméltóbb nevezetességek közé tartozik az akyrtasi befejezetlen épület az ország déli részén. Ennek a mûemléknek a története már a XIII. században is titokzatos volt, és titkát mindmáig nem fejtették meg. Senki sem tudja, hogy ki, mikor és miért kezdte az építését ennek a bonyolult építménynek, amely mintegy 100 teker vényes beosztású szobából áll. Vannak tudósok, akik feltételezik, hogy buddhista monostor volt itt, mások nesztoriánus monostornak hiszik az épületet. Nagy az érdeklõdés Mangisztau ezer évvel ezelõtt épült földalatti mecsetjei iránt. Ezeknek a mecseteknek az a különlegessége, hogy még nyitott ajtók és szellõzõnyílások mellett sincs bennük huzat. A Kazah Köztársaságban több mint 600, különbözõ tulajdonformájú turistaszervezet, cég, iroda

119

van. A kazah idegenforgalmi cégek több mint 80 országban dolgoznak. Charter-járatok indulnak a világ minden részérõl Kazahsztánba. Rendszeres légijáratok közlekednek Kazahsztán és Törökország, Kína, India, Németország, Nagy-Britannia, Ausztria és más országok között. Kazahsztánban 372 különbözõ kategóriájú szálloda mûködik, 32876 hellyel. Almatiban 25 szálloda van 4950 hellyel. A külföldi vendégek élnek az Alatau”, Kazahsztán”, Dosztyk”, Isszik”, Asztana”, ” ” ” ” ” Ankara”, Hyatt Regency Almaty”, Inturiszt”, és más szállodák teljeskörû szolgáltatásaival. ” ” ” Kazahsztánban egyaránt vannak határtalan sztyeppei térségek, napégette sivatagok, és égig érõ hegyek. A világ bármely részérõl is érkeznek a turisták, találhatnak itt egy olyan zugot, amely a saját hazájukra emlékezteti õket. A hegymászó meghódíthatja a lejtõket és csúcsokat, a puszták kedvelõje elõtt szélesre tárulnak a sztyeppék és félsivatagok kozmikus nagyságú térségei. Az egyedülálló tájképek szerves egységben vannak a növényvilággal és az állatvilággal. Ez az ország megõrizte a Természet Anya ezerarcú és elragadó csodavilágát. Lehetetlen az ország valamennyi festõi zugáról néhány oldalon mindent elmondani. Minden kazah régió bõvelkedik nevezetességekben, és idegenforgalmi szabadidõ eltöltési lehetõségekben. Megpróbálunk tájékoztatást adni a legvonzóbb helyekrõl. Észak-Kazahsztán területén találhatók az észak-kazahsztáni, pavlodári, akmolai, és a kosztanáji területek. A régió a köztársaság legészakibb részén, az Eszil, Tobyl, és az Obagan folyók medencéiben terül el. Észak-Kazahsztán

120

területe nyugattól keletre 1300 km hosszan terjeszkedik, északról délre pedig 900 km hosszan. A legfontosabb folyók – az Ertisz, és két baloldali mellékfolyója, az Eszil és a Tobol. A legnagyobb tavak – Kuszmuryn és Szary Kopa a kosztanáji területen, Tengiz és Korgaldzsin az akmolai területen. Salaga, Sortan és Burabaj az észak-kazahsztáni területeken. Némely tóban gyógyító ásványi sók és iszap található (Mojilditó a pavlodari területen, Majbalik az északkazahsztáni területen). A klíma szélsõségesen kontinentális, különbözik a köztársaság egyéb régióitól mérsékeltebb nyári és alacsonyabb téli hõmérsékleti csúcsaival. A köksetaui hegyek ismételhetetlen szépségû domborzata, erdõi és tavai, Bajanaul egzotikus sziklái a pavlodári területen, a Kurgaldzsini Természetvédelmi Park flórájá-nak és faunájának gazdagsága reális esélyt nyújtanak arra, hogy az érintetlen természet részének érezzük magunkat. Burabaj – Kazahsztán északi részén, Asztana és Koksetau városok között található ez az elragadó körzet, egy valódi oázis. Földrajzi szempontból Kazahsztánnak ez a zuga a Koksetauifennsík nevet viseli, a helyi utazók pedig A ” Kazahsztáni Svájc”-nak nevezik. Amikor Allah megteremtette a világot – mondja egy régi legenda – az egyik népének dús erdõket, bõséges legelõket, széles folyókat adott, másoknak szép hegyeket és mély tavakat. A kazahok csak sztyeppéket kaptak. Ez sértette a kazahokat, és kérték a mindenható Allahot, hogy adjon nekik is részt a természet különleges szépségeibõl. És íme, Allah táskája mélyére nyúlt és szétszórta a végtelen ár valányhajas sztyeppén a maradékát a festõi hegyeknek, szikláknak és kristályosan tiszta kékvizû tavaknak. Adakozó kézzel bõségesen adott smaragdszínû virágos mezõket, hûvös vizekkel és vidáman csörgedezõ p a t a k o k k a l . A hegyeket Allah különféle fákkal és cserjékkel borította be, benépesítette az erdõket állatokkal és madarakkal, a tavakat halakkal, a mezõt olyan rovarokkal és lepkékkel, amilyeneket nem találsz s z á z versztányi körzetben. Így alakult ki Burabaj. A körzet legmagasabb pontja a Koksetaui-hegy

121

(kék hegy). Délebbre van a Burabaj-hegy (690 m), ahonnan gyönyörû panoráma nyílik a környékre. A Burabaj” szó tevét jelent. Még délebbre fek” szenek a scsucsini dombok, amelyek közül a legmagasabb a Zseke-batyr – magányos harcos (826 m). Beszélnünk kell Burabaj számtalan taváról is. Az erdõ zöldjében ragyogó vízükkel tûnnek fel a Sucsje, Burabaj, Nagy- és Kis Csebacsi, Kotyrköl tavak. Koksetau hegygerinceirõl kisebb tavak is láthatók: Szvetloje, Karaszje, Gornoje (Hegyi Tó), Lebedinoje (Hattyúk Tava). Burabaj névjegye: kék tó kék öble. Az öböl vizébõl emelkedik ki a Zsumbaktasz-szikla (A Titkok Köve), amely szfinxre emlékeztet. Az erdõs lejtõk fölé emelkedik az Ok-Zsetpesz (A Nyíl Nem Repül Odáig) szikla, amelynek teteje elefántra emlékeztet. Itt minden elnevezéshez legenda fûzõdik. Például a szfinx azért érdekes, mert ha különbözõ szögekbõl nézzük, az egyik helyrõl lány arcát láthatjuk szétbontott hajjal, a másikról asszony arcát, a harmadikról pedig egy öregember arcát. Burabai szebb bármely mesénél. A hegy, a tûlevelû erdõk és tavak együttese nemcsak megismételhetetlen szépségû tájat alkot, hanem sajátos gyógyító környezetet is nyújt. Itt számos szanatórium, turistaközpont és panzió található mindennel, ami szükséges egy gyógyüdülõ helyen: éttermekkel, bárokkal, boltokkal és diszkókkal. Bajanaul. A pavlodári terület nevezetessége a Bajanauli Nemzeti Park, az ország egyik legfestõibb zuga. A természetvédelmi park száz kilométernyire található a fejlett iparral rendelkezõ várostól, Ekibasztuztól. A parkban négyféle növénytakaró található: erdõ, erdõs sztyeppe, sztyeppe és rét. Pavlodár város északnyugati szélén, az Ertisz jobb partján van a világ egyik legérdekesebb helye, a Guszinij Perelet (libavonulás) nevû természeti emlék. A paleontológusok ezen a helyen 7-10 millió évvel ezelõtt élt zsiráfoknak, orrszarvúknak, hiénaszerû állatoknak és kis háromujjú patás lovaknak a csontjait találták. A feltárt csontok száma elég nagy. Minden valószínûség szerint fajták ezreihez tartoztak valaha. Naurzumi Természetvédelmi Park – a kosztanaji terület nauruzumi és szemiozeroi körzetében van ez a terület, 190 km-re délre Kosztanájtól, a Torgaji-mélyedésben, amelybe benyúlik vízválasztóként a Terszek, a Szynszyn és a Naurzum. Ez utóbbinak a vízválasztó fõ része a nauruzumi fenyõerdõ. A természetvédelmi park fenyõerdeje maradványerdõnek tekinthetõ, mivel csekély változás ment benne végig a harmadidõszak, illetve a negyedidõszak elejétõl fogva. Bár Naurzum nyírfái kevésbé termetesek, mint az orosz nyírfaerdõk fái, mégis nagyon szépek, különösen a sóstavak mellett állók. Ez sajátos fajta, a kirgiz nyírfa Észak-Kazahsztán különlegessége. Viszonylag kis területen nõ, és sehol másutt a világon nem fordul elõ. A Naurzumi Természetvédelmi Park jelképe a hattyú. Azonban ugyanúgy választhatták volna jelképül a sasokat, amelyekbõl itt 30 pár fészkel. A naurzumi erdõk legnagyobb állata az õz. Dél-Kazahsztán. Ide tartozik az almati, a zsambuli, a dél-kazahsztáni és a kizilordai megye. Az idegenforgalmi régió széles területet foglal magába, nyugaton az Aral-tó, keleten a Dzsungáriai-kapu határolja, északon a Balhas-tó és Betpak-dala sivatagos fennsíkja, délen pedig a Kazah Köztársaság déli határai. A területhez tartozik a Kizil-kum sivatag északi része, a Tien-san és a Dzsungáriai Alatau nyugati és északi nyúlványai. A terület nyugat-kelet irányban csaknem 2000 km széles, legészakibb és 122 legdélibb pontját kb. 700 km választja el egymástól. A legfontosabb folyók: a Szir-darja, a Su folyó, az Ili, a Karatal, az Akszu és a Lepszi. Legnagyobb tavai az Aral-tó, a Balhas-tó, az Alakol és a Szaszikkol.

Az almati megye valamivel kisebb Nagy-britanniánál. Erre a területre a nagyon különbözõ domborzati viszonyok a jellemzõek. A turisták egy nap leforgása alatt megnézhetik a Földünkön elõforduló összes domborzati és éghajlati területet, a homokos sivatagoktól a gleccserekig és a legmagasabb csúcsokig. A sivatagokban és a félsivatagokban a vidék egyedülálló növényzete és állatvilága hívja fel magára a figyelmet. Az almati megye fõ turista látványosságai a Csarini-kanyon és a jaszenevai maradványerdõ, az Ili folyó partjain és a Tamgali vízválasztón a sziklarajzok, a Nagy Almati-tó és a Kölszáj-tó, az Ilintuli Alatau, a Dzsungáriai Alatau és a Középsõ Tien-san hegyei. A Besz-Satyri nekropolisz (öt sátor) a mai Kazahsztán területén az i. e. I. évezredben élõ régi szakák temetkezési helye volt. Mintegy 2 négyzetkilométernyi területen 18 db. 9 méter átmérõjû és 2,5 m magasságú királyi kurgán” talál” ható. A kurgán dombja alatt tien-sani fenyõk törzsébõl készült sírkamrák vannak. A korai nomádoknak ezeket az egyedülálló emlékeit a Szemirecsjén, az Ili folyó felsõ folyásánál tárták fel. Nyugatra a királyi kurgánoktól északról dél felé 15 kõtábla áll, rajtuk élõlények ábrázolásai. A tudósok vélekedése szerint ez a hely a nekropolisz szentélye volt. A bajkonuri ûrrepülõtér. A kizilordai területen a világ minden részérõl Kazahsztánba érkezõ turisták számára az egyik legvonzóbb hely a bajkonuri ûrrepülõtér, amelynek területe mintegy

123

6717 négyzetkilométer. Itt megfigyelhetjük a rakéták kilövését és meglátogathatjuk az Ûrhajózási Múzeumot, valamint azt a házat, amelyben egykor Jurij Gagarin és Szergej Koroljev éltek. Akszu-Dzsabagli – Kazahsztán legrégibb természetvédelmi parkja, és az elsõ, amelyik az UNESCO bioszférikus természetvédelmi területének státusát kapta Közép-Ázsiában. A park a Nyugati Tien-san hegyláncainak elágazásaiban fekszik, a tengerszint felett 1000-4280 méteres magasságban. Ez tipikus magaslati öv, ahol félsivatagos területek váltakoznak alpesi rétekkel. Pompás száraz mezõk mögött kiterjedt virágos rétek következnek. A havas csúcsok alját különbözõ alpesi virágok tarka mozaikja díszíti, az örök hó és a gleccserek nyúlványai között. Az Akszu-Dzsabagli a létezõ leggazdagabb kincstára a ritka növényeknek és kihalófélben lévõ állatoknak. Járnak ott hegyi birkák és kõszáli kecskék, maralok és õzek, hiúzok és hópárducok, farkasok és rókák, medvék és tarajos sülök, sziklai nyestek és hermelinek. Gazdag a madárvilág is. Magasan szárnyalnak a szakállas keselyûk és a saskeselyûk, a fehérfejû sasok és a kõszáli sasok. A köves lejtõkön fészkel a fajd, az örök hó határán vadtyúkokkal találkozunk. A lombos erdõk árnyas menedékében élõ tûzként villog a légykapók tollazata. Fuvola hangjához hasonlít a kék madarak éneke. A napsütötte mezõk felett különféle fajtájú,

124

pompás lepkék és madarak repkednek. Sokszínû a természetvédelmi park állatvilága is. Vörös lángként ragyognak a lejtõkön Grejg tulipánjai. Rózsaszínben ragyog a sokféle virág.

125

3000 méter magasan, a természetvédelmi parknak még egy különlegességével találkozhatunk – egy sajátos képgalériával”, amely számos, ” a ragyogó fekete kövekre karcolt sziklarajzból áll. Ezeken a rajzokon vadállatok és háziállatok, vadászjelenetek és különféle események láthatók a több ezer évvel ezelõtt élt emberek életébõl. Akszu-Dzsabagli palamezõin fennmaradtak planétánk legrégibb lakóinak megkövesedett lenyomatai – növényeké, halaké, rovaroké és gyíkoké. Altin-Emelj. A Dzsungáriai Alatau gerincének nyugati lábainál fekszik az Altin-Emelj Nemzeti Park, Kazahsztán legnagyobb nemzeti parkja. A 460000 hektár nagyságú terület célja ritka állatok és növények fennmaradásának biztosítása. Itt gyönyörködni lehet Aktau sokszínû hegyében, a Katutau homokos csúcsaiban. A park területén található néhány történelmi emlék – BeszSatyr i. e. I. évezredre keltezett szkíta kurgánjai, Tamgali-Tasz sziklarajzai, amelyek közül a legrégibbek az i. e. 16-14. századokban készültek. Itt, az Ili folyó jobb partján található a Pojuscsij Barhan. Azok, akik ide indulnak szafárira, sok élõlénnyel találkoznak – kõszáli kecskékkel, pusztai gazellákkal, kulánokkal, farkasokkal, kõszáli sasokkal, hegyi foglyokkal és olyan állatokkal, amelyek többsége benne van Kazahsztán és a világ Vörös Könyvében. Tamgali-Tasz sziklarajzai. Almatitól 170 kilométernyire, a Tamgali-Tasz-szorosban (a név jelentése: tamgákkal jelölt kövek) különleges szentélyt találtak, olyan sziklarajzokkal, amelyek valóságos mûvészeti õsgalériát nyújtanak nézõiknek. A rajzok között több történelmi korszak ábrázolásai láthatók. Több mint 4000 rajz van itt a bronzkorból, a korai nomádok korából és a türk korszakból. A szoros két kijáratának palaszikláin a függõleges, sima falakra fémvésõvel felvésték napfejû istenek ábrázolását, kõszáli kecskéket, hegyi birkákat, maralszarvasokat, tevéket, lovakat, bikákat, vadászjeleneteket, szertartásokat, áldozathozatalokat, nõi alakokat, íjászokat, solymászjeleneteket és sok más jelenetet. A szoros közelében bronzkori és korai nomádkori temetõk és települések vannak. Tamgali sziklarajzai világ-

126

jelentõségû, az UNESCO által védett történelmi emlékek. Az Aktau (fehér hegyek). Ez földtörténeti múzeum. 15 millió évvel ezelõtt itt hatalmas tó volt, most üledékes réteg, különbözõ geológiai formákkal és vörös, sárga, kék és fehér színekkel. A hatalmas kúp alakú hegyek egyiptomi piramisokra emlékeztetnek. Idõnként dinoszauruszok és õsemlõsök maradványai kerülnek itt elõ. Pojuscsij Barhan. Az Ili jobb partján még egy természeti csoda található. A Pojuscsij Barhan (éneklõ homok) arról híres, hogy száraz idõben a homok olyan hangot ad ki magából, amely hasonló az orgona hangjára. A légmozgás magával viszi a homokszemeket, elektromos hatást tesz rájuk és vibrálást ébreszt bennük. A rezonancia hanghullámokat kelt, amelyek visszaverõdve a tömör talajról a homokbuckák remegését idézik elõ. Ezt a hangot kilométereken át hallani lehet. Nagy valószínûsége van annak, hogy a homok nem vándorol a területen, ez a homok mozgékonysága és az erõs szél ellenére ugyanott maradt már néhány ezer éve. A délkeleti lejtõ sima, míg az északkeleti lejtõn van néhány barázda rajta.

127

A turgenyi szakadék. Almatitól 90 kilométernyire található egy gyönyörû zuga a term é s z e t n e k , a Turgenyi-szoros. A terület gazdag hegyi patakokban, vízesésekben, fenyõerdõkben és vegyes erdõkben, alpesi és szubalpesi rétekben, tavakban és forrásokban, gyógynövényekben és erdei gyümölcsökben. A szakadék 44 kilométernyire behatol a hatalmas Asszy fennsíkba. A Turgenyiszorosban hét vízesés van. A Medve Vízesés 30 méter magasságból ontja vízét a kimagasló sziklák és a zöld fenyõk között. A Bozgulj vízesés híres a lezubogó víz nagy erejérõl, amely alagutat fúr a sziklába. A szoros sziklái a jégkorszak elõtti növényvilág nyomait õrzik. A szoros híres a csin-turgenyi mohás fenyõkrõl, amelyek sûrû fenyõszõnyeget képeznek. A legnépszerûbb hely a szorosban a Botan-egeri állomás. Itt, három folyó összefolyásánál van a Turgenyi-szakadék legmélyebb pontja, 920 méter mélységben. A fennsíkon obszervatórium található. Az Aszy folyó mentén kurgánok és sziklarajzok találhatók. Sok üjszüny és szaka sír van a szakadékban. Van itt pisztrángtenyészet is, ahol horgászni, és

lehet pisztrángra a kifogott halat cári módon elkészíteni. Az Isszik-kurgán. A szkíta-szaka korszak legjelentõsebb kazahsztáni régészeti emlékei egyikeként tartják számon. A kurgánt az i. e. IV. századra keltezik. Az itt eltemetett fiatalember a szaka arisztokrácia legfelsõbb rétegéhez tartozott, lehet, hogy a Nagykusánok uralkodó dinasztiájának volt tagja. Az Aranyharcos aranyveretekkel gazdagon díszített páncélingbe öltözött, arany övvel, fegyverzettel, a fején nyíl alakú fejfedõ. A kosztumön 4 ezer arany díszítés van, a szaka mesterek által is kedvelt, híres állatstílusban” elkészítve. Az aranyember” másolatai láthatók Almati és Asztana múzeumaiban. ” ”

128

Az Isszik-tó. Mindössze 60 km-re Almatitól, Isszik városka közvetlen közelében, 1800 m magasban a tengerszint felett volt az Ilintuli Alatau egyik legfestõibb tava. 1963-ban a gleccserzónából az Isszik folyó felsõ folyásába hatalmas lavina zúdult le. A hatalmas hullámok elpusztították a természetes bukógátat, és néhány óra alatt elpusztult a tó. Jelenleg a tó részben visszaállt, a gyönyörû környezet, az erdõs-havas hegyi táj csodás képet tár a turisták elé.

Az Almatitól 200 km-re fekvõ Charin kanyon szépségét tekintve a Colorado állambeli Grandkanyonnal vetekszik. Az egyedülálló eróziós formák és a domborzat mállása homokból készült szobrok mesebeli világát tárják elénk: a várak völgyét”, a boszorkányok szakadékát”, stb. A szakadék ” ” falainak magassága 150-300 m. A kanyon 154 km hosszan nyúlik el északkeletrõl délnyugat felé, a Csarin folyó völgyeként, amely kiváló alkalmakat nyújt a raftingra. A földkerekség egyik legkülönlegesebb növényzete maradt fenn a kanyon alján: a szogdiai kõrisfa, amely túlélte a jégkorszakot. Az Ili folyó völgye. Az Ili a Hétfolyóköz legnagyobb folyója. Hossza 1439 km. A folyó Kínában ered. Az almati területen a folyóra épült a kapcsagáji víztároló. A folyó végül a Balhas-tóba torkollik. A kapcsagáji mesterséges tavat tengernek is nevezik. Meleg idõben a tó nagyszerû pihenõhelyet nyújt a városiaknak. Legnagyobb szélessége 22 km, legnagyobb mélysége 45 m. A víztároló partján szanatóriumok, panziók, strandok épültek ki, Kapcsagaj városban aquapark is található. Néhány

129

kilométernyire a víztárolótól az Ili folyó partján van egy olyan hely, amely a múlt idõk mélységébe varázsol vissza bennünket. A jobb parton, egy hatalmas sziklára vésve már évszázadok óta néz szembe az éggel Buddha és Boddhistava ábrázolása. A titokzatos fekete sziklákon nagy mennyiségben maradtak fenn istenségeket ábrázoló sziklarajzok, kései buddhista feliratok, amelyeknek gondolati alapja és jelentése még megfejtésre vár. Összességében mintegy 1000 olyan sziklarajzról van itt szó, amelyek a történészek szerint a középkorban készültek. A kezdõ turisták számára és általában az aktív pihenés kedvelõi számára nagyon érdekes lehet végighajózni az Ili folyón. Hajózás közben a turisták megismerkednek a természettel és a folyó árterének élõvilágával. A tugajini bozótosban rengeteg a madár, közülük sok az egyedülálló ritkaság. Nagyszerûek a horgászati lehetõségek is az Ili folyónál. Harcsa, nyurgaponty, ragadozó ón, fogas, dévérkeszeg, fehér amúr – mindez zsákmányává lehet a még nem is olyan tapasztalt horgásznak is. A Nagy-Almati-tó a Bolsaja Almatinka folyó völgyében, 2511 méter magasan fekszik a tengerszint felett, 28,5 kilométernyire Almati városától. A hegyekkel körülvett tó úgy ragyog, mint egy tükör. A tó felett az északi oldalon magasodik négy jelentõs csúcs: a Szovjetek Hegye (4317 m), a Tó-csúcs (4110 m), és a Turista-hegy (3954 m). Nyugatra látható a Bolsaja-Almati-hegy gerince (a csúcs: 3681 m), amely a város központjából is jól látható. A gleccservízbõl táplálkozó, csészealakú tó 1,6 km hosszú, csaknem 1 km széles és 40 m mély. Az évszaktól függõen a tó színe világoszöldtõl türkizkékig változik.

130

A tó felett a völgyben egy település van, a tien-sani obszervatórium látványos kupolájával (2 km-re a tótól, 2700 km magasságban.) Még feljebb, 3300 méter magasan, a Zsaszilkezenyi-hágó közelében van a Kozmosztancija, ahol ott lehet éjszakázni és csodálni a csillagokat. A Kölszáj-tó. Ezt tartják az Északi Tien-san gyöngyszemének. Három tengerszem fekszik a Kungej-Alatau hegy nyúlványain, körülvéve meredek, fenyõkkel borított hegyoldalakkal. Mindegyiknek külön vonzereje van. A kristálytiszta vízben királyi halak: szivár ványos pisztrángok úsznak. Ez a gyönyörû hely egyaránt kiváló lehetõséget ad kirándulásokra a gyalogosoknak, lovasoknak és hegyi kerékpárosoknak. Az elsõ, 1 kilométer hosszú tó 1818 m magasan fekszik. Itt kényelmes vendégházak, kempingek vannak. A második tó 5 kilométerrel feljebb van az elsõnél, 2252 m magasságban. A Felsõ Kölszáj 4 km-el messzebb és 600 méterrel magasabban van. Még 6 kilométerrel tovább, a kirgiz határon a Szary-Bulak hágó várja a turistát, ahonnan nagyszerû kilátás nyílik az IsszikKöl kék vízére. Az egész 25 kilométernyi út megtehetõ egy nap alatt lovon, és 3 nap alatt gyalog.

131

A Khan Tengri. A Középsõ Tien-san és híres csúcsai, a Khan Tengri (7015 m) és a Gyõzelem Csúcs (7439 m) a szomszédos Kirgizsztánban az alpinizmus valódi Mekkájává lettek. A Khan Tengri (A Szellemek Ura) csúcs a legmagasabb hegy Kazahsztánban. A Központi Tiensan egyik legszebb hegyének tartják. A már ványszínû piramis alakú csúcs szinte mindenhonnan látható. A hegyet már õsidõk óta legendák lengik körül. Nevezik még Tengritaunak (Istenhegy) és Kantaunak (Véres Hegynek) is, a vöröses szinezet miatt, amit a csúcs naplementekor vesz fel. Ez a világ legészakibb hétezrese. A Khan Tengri komoly próbát állít megmászói elé, ezért különösen érdekes az alpinisták és a kalandturisták számára egyaránt. Kazahsztánhoz a hegy északi oldala tartozik. A Khan Tengri északi oldalának megmászása sok alpinista álma.

132

Dél-Kazahsztán Aranygyûrûje” ” A déli sztyeppék áldott oázisában, a nomád és letelepedett civilizációk határán épültek a világ legrégibb városai. Ezen a földön az i. e. III. századtól kezdve létezett a Kínából a KözelKelet és Európa felé vezetõ nagy kereskedelmi út, a Selyemút, amelynek egy jelentõs szakasza áthaladt a mai Kazahsztán területén. Turkesztán ( Jaszi), Taraz (Talasz) és Otrár városai a Selyem Út pihenõi és kereskedelmi központjai voltak. Turkesztán ( Jaszi) városa a Dest-i-Kipcsak (a Kipcsak-sztyeppe) türki nyelvû népeinek szellemi-politikai központja lett a kazah kánok elsõ fõvárosa. Turkesztán városa 1500 éves. Sejk Hodzsa Ahmed Jasszaui –szufi, költõ, filozófus, a török népek szellemi atyja ebben a városban élt. Hodzsa Ahmed Jasszaui mauzóleuma, amelyet a XV. században emeltek Timur Lenk parancsára, csodálatosan szép udvaraival és templomaival a középkori építészet remekmûve. Megragadó a falak díszítésének eleganciája, a mennyezet növényi díszítése, a színes mozaik és majolika. Arisztan-Bab. A néphit szerint a turkesztáni útnak feltétlenül keresztül kell vezetnie az ArisztanBab mauzóleumon, amelyet Ahmed Jasszaui mestere, a XII. századi híres misztikus gondolkodó földi maradványai fölé emeltek. A mauzóleum legkorábbi része a Timuridák korszakára keltezhetõ.

133

Otrár. Ez az i. e. IV. századi alapítású város hatalmas kereskedelmi központ volt. Nevezetes könyvtára nem volt kevésbé gazdag a leghíresebb antik könyvtáraknál: az alexandriai és a karthágói könyvtárnál. Ebben a városban született és élt Al-Farabi, a világhírû középkori gondolkodó. A XIII. század elején a mongol hadsereg a földdel tette egyenlõvé ezt a várost. Domalak-Ana. A sztyeppe egy kiemelkedõ pontján, nem messze Turkesztántól található a Domalak-Ana síremlék, amelyet Akszultán lá” nya, a nagy Babisar Anya” jósnõ emlékére emeltek. A néphit szerint a három Kazah Zsüz az õ három unokájától származik. 1998-ban a régi síremlék helyére fehér márványból pompás emlékegyüttes épült. Két kõ, amelyek korábban a síron álltak, szent köveknek számítanak. Azt mondják, hogy közöttük csak igaz ember mehet át. Taraz. Több mint kétezer éves város. A régi idõkben ezt a várost úgy ismerték, mint a kereskedõk ” városát”. A város fejlõdésének csúcspontja a X-XII. század volt, amikor a Karahanidák államának fõvárosa volt. Karahan és Davudbek mauzóleuma, az uralkodók vára és a nagyszámú régi sír elgondolkodtatja az utazót az elmúlt századokról. Nem messze a modern Taraztól maradtak fenn a régi építészet olyan remekmûvei, amelyek szerepelnek az UNESCO építészeti ritkaságainak listáján: a Babadzsi-Hatun és az Ajsa-Bibi mauzóleumok. Szauran. Hatalmas X-XVIII. századi erõd, amely egyedülálló vízellátással és élelmiszer-ellátással rendelkezett. Ennek köszönhetõen a vár az ostromokat hónapokon keresztül képes volt kiállni. Az Ajsa-Bibi mauzóleum. A legenda szerint a mauzóleumot a Karahanida dinasztia egyik

134

uralkodója emelte gyönyörû menyasszonya, Ajsa-Bibi, a szufista költõ Hakim Ata lányának sírja fölé. A néphit szerint alattomos kígyó vette el a fiatal teremtés életét, amikor útban volt szerelméhez. Az építményt teljes egészében befedték vágott terrakottával, növényi-geometrikus mintájú lapokkal. Maga a mauzóleum hihetetlenül könnyûnek és elegánsnak látszott. A mauzóleum a régi építészek remekmûve, több mint nyolc évszázada áll ellent a szélnek és a rossz idõnek. Nyugat-Kazahsztánhoz tartozik a nyugat-kazahsztáni, atiraui, mangisztaui és az aktöbei megye. A régió az ország legnyugatibb részét és a délnyugati részét foglalja magába. Hatalmas területe észak-déli irányban 1200 km széles, nyugatról kelet felé 1300 km hosszú. Fõ folyói: az Urál és az Embi. A legnagyobb tavai: az Inder-tó, az Aralszor-tó, a Kamysz-szamarrai-tó. A régióban a Kaszpi-tenger játssza a legfontosabb szerepet. Itt több mint 100 éve tárnak fel ásványolajat. Atirau a fekete kaviár halászásának és konzerválásának központja. A klíma szélsõségesen kontinentális, száraz. A mangisztaui területen 2000 éven át haladt keresztül a Selyemút. Jelenleg ez a legérdekesebb turista útvonal. Az elbûvölõ tájképek együtt a változatos faunával az üsztürti Természetvédelmi Parkban, Mangisztau számtalan történeti és kulturális emléke, a Kaszpi-tenger partvidékének festõi tájai mind jelentõs érdeklõdést kelthetnek az érdeklõdõ turistában. A Selyemút. Az egyik legvonzóbb turistaút a mangisztaui területen a Nagy Selyemút mentén vezet. Ez volt a régi, az i. e. III. században kialakult karavánút, amely a XVI. századig összekötötte Kínát a Közel-Kelet és Európa országaival. Az út jelentõs része – 1700 kilométer – vezetett keresztül Kazahsztánon. Karavánszerájok, kisvárosok, így Szartas, Alta, Ketük maradtak fenn az út mentén. Ott van Serkala, a legendás szent hegy, és nem messze tõle Dzsingisz kán fia, Dzsucsi kán erõdjének leomlott falai. Ebben az országrészben maradt fenn a legtöbb történeti emlék és mûemlék: Beket-ata, Sakpak-ata, stb., a sziklából épült földalatti mecsetei, Eszet-Batyr emlékegyüttese. Tamsaly. Nem messze Aktautól, 35 kilométernyire a Sevcsenko erõdtõl van a Tamsaly nevû csodálatos zug. Neve kazahul vidám cseppet” jelent. A zöld völgy, amelyet füstszínû-szalmaszínû ” meredélyek vesznek körül, be van nõve szomorúfûzzel, topolyafával, bokrokkal.Van itt egy tó is, menta és földiszeder bozóttal. A víz széles kõplatformról buggyan ki, magas függõ karnisokról csepeg, és cseppenként dobol a köveken. Errefelé legendákat hallhatunk a zokogó kövekrõl. Az üsztürti Természetvédelmi Park 70000 hektár nagyságú. Jellemezõek rá a Turáni-alföld és az üsztürt-fennsík jellegzetes tájképei. A természetvédelmi park biztonságos menedékhelye számos ritka

135

állatnak, mint például az usztjurti muflon, a gepárd, a szajgak, a dzseiran, a sakál, róka, hosszútüskéjû sün, görény és mások. Figyelemre méltóak az usztjurti régészeti emlékek is. A régi idõkben a fennsíkon keresztülhaladtak olyan karavánutak, mint például a khorezmsáhok Khíva felõl az embai és a Volga-menti síkságokra vezetõ útja. Az út mentén van Sahr-i-Vazir régi város, Beleuli karavánszeráj és Alpan erõdje. Az egész fennsíkon szétszórva találhatók régi temetõk fenséges mauzóleumokkal. Ezek egy részét már tanulmányozták régészek, azonban sokuk még várja a kutatókat. Vannak régebbi emlékek is. Az üsztürt-fennsíkon mintegy 60 neolit település található. Különösen sok van belõlük Manat körzetében és a Karinzsarik-mélyedés környékén. Régészeti emlékek. Kizántól északra, az Öli Kultuk partján régi temetkezési helyek kerültek felszínre. Ezeket nagyjából az i. e. 4-5. századokra keltezik. A tudósok véleménye szerint ez a felfedezés információkat adhat a szaka-masszageta korszak régi népeirõl, akik errefelé élték nomád életüket. Az Akmys nevû hely 18 kilométernyire Setpétõl a turistákat nemcsak szépségével vonzza, hanem a Kizil-Kala

136

(Vörös város) nevû régi város történelmi emlékeivel is. Három kilométernyire Akmysszaijtól vannak Szamal és Szazanbaj festõi szorosai. 30 kilométernyire a Sevcsenko erõdtõl van még egy figyelemreméltó hely, a Hanga-baba-szakadék. Édesvíz, galagonya- és szederbokrok, eperfa, mezei szil, nyárfa jellemzõek rá. Ott van a Hanga-babai régi kriptatemetõ és mecset is. Kelet-Kazahsztán. A régió Kína, Mongólia és Oroszország határainak találkozásánál van. Nagy részét keresztülszelik az Érces Altaj és a Déli Altaj, a Kalby és a Szaur-Tarbagataj hegyláncai. A hegyek magassága átlagosan 500-800 méter, a legkeletibb részen az Altajban a magasság 3000-4000 m-ig emelkedik (a Beluha-csúcs 4506 m). A fõ folyók az Ertisz és hatalmas mellékfolyói: az Uba, Ulba, Buhtarma. A legnagyobb tavak: Markaköl, Zajszan-tó, Rahmanovazkoje-tó, Szaszikköl, Alaköl, Maralditó. Az éghajlat szélsõségesen kontinentális, a levegõ hõmérsékletének évi és napi közepes hõingása nagy különbségeket mutat. Kelet-Kazahsztánra jellemzõek a különféle nagy természeti-éghajlati zónák. Kelet-Kazahsztánban csodálatos a természet. Ázsia sztyeppéi és félsivatagjai találkoznak itt Szibéria hegyi fenyveseivel. Ez a találkozás a legváltozatosabb természeti jelenségeket produkálja: sivatagok, sztyeppék, tajga, örök hóval borított hegyek, sok tó és folyó. A Beluha-hegy észak-keleten havas csúcsával a legmagasabb hegy Szibériában és az Altajban. Ez a hó és jég, a dübörgõ lavinák és csillogó vízesések világa. A Beluha-csúcs szomszédja a Berkutaul-hegy (sasfészek), 3373 méteres magasságával. Ez a Beluha-hegy után a legnépszerûbb hegy az Altajban. A Markaköli Természetvédelmi Park. Kelet-Kazahsztánban van a Kazah Köztársaság egyik legcsodálatosabb zuga: a Markaköli Nemzeti Park. A Markaköl-tavat joggal nevezik a terület gyöngyszemének. A tó egy mélyedésben fekszik, amelyet északról a Kucsum gerinc, délrõl az Azutau gerinc határolnak. A tó 38 km hosszú, 19 km széles és 27

137

m mély. Huszonhét folyó és patak folyik bele, és csak egy folyó, a Kalzsir folyó ömlik kifelé belõle. A Markaköl-tó vize édes és nagyon lágy, azonban a tó fõ gazdagsága az uszkucs hal és a lazac. Kazahsztánban egyedül a Markaköl-tóban élnek ezek a halak. A festõi sziklás lejtõk elsõsorban lombhullató erdõvel, ritkábban fenyõerdõvel vannak borítva. Az alpesi réteken sok a virág, a ritka gyógynövény (aranygyökér és maralgyökér, vastag bõrlevél, stb). Gazdag a természetvédelmi park élõvilága: medvék, jávorszarvasok, rókák, hiúzok, maralszarvasok, rozsomákok, cobolyok, hermelinek, vörös farkasok járják az erdõket.A madárvilágra a sólyom, a fekete gólya, az ezüstsirály és sok más faj jellemzõ. A Rahmanovi Gyógyforrások. Ennek a helynek a földalatti folyói gyógyító radont tartalmaznak. Ez az elem radioaktív elemek szétesésébõl származik és a nagyon ritka kristályos gránitban található meg. A termálvizeket az ízületek, az idegrendszer, a bõr és a gerincoszlop gyógyítására használják. Egy Rahmanov nevû paraszt fedezte fel a forró gyógyvizeket 1763-ban. A legenda szerint a paraszt megsebesített egy maralszarvast. Az állat összegyûjtötte minden erejét, bevetette magát a forrásba, majd

138

139

egészségesen és sértetlenül jött ki onnan. Az Alaköl-tó. Az Alaköl-tó (tarka) egyike a legszebb tavaknak Kazahsztánban. A Dzsungáriai Alatau északkeleti sarkán fekszik. Gyógyító vizén kívül ez a sós tó gazdag gyógyító iszapban, ásványi sókban. A Madár-szigeten fészkel a fenséges flamingó, és még negyvenféle madár. Kiin-Keris. A széles sivatagok közepén régi városok, erõdök falai és bástyái magasodnak. Ez nem délibáb, ez a Kiin-Keris (hegyi szépség), amit a Szellemek városának” is neveznek. Harmadidõ” szakbeli agyagból építve, elképzelhetetlenül szép és eredeti ez a zug, megismételhetetlen vörös, fehér és narancsszínû szerkezettel. Messzirõl Kiin-Keris ragyogó agyagszirtjei és töltései úgy néznek ki, mint a szélben fellobbanó lángok. Ezért nevezik õket lángoló szirteknek” is. Kiin-Keris fõ kincse a ” vékony agyag- és homokréteg, a távoli múltat idézõ növényi maradványokkal (pálma, magnólia, araukária, stb.) és feltárt gerincesek maradványaival (orrszarvúk, krokodilok, teknõsbékák és szalamandrák). A Buhtarmini-tó. Ez a vidék csodálatosan szép. A smaragdszínû Buhtarmini-tó híres a festõi környezetérõl és halainak kitûnõ kapásáról. Számos, a környezõ hegyekbõl a tóba futó folyó és hegyipatak szabdalja szét a tájat, gyönyörû vízesésekkel. A tóból egyedül a Sandage-Bulak folyó ömlik kifelé. Egyike a legérdekesebb történelmi emlékeknek az Ajagöz folyó partján fekvõ Kozi-Körpes és Bajan-Szulu Mauzóleuma (X-XI. sz.). Ennek a két, nemzeti eposzban is leírt hõsnek a története az örök szerelemrõl, a kazah Rómeóról és Júliáról szól. Közép-Kazahsztán (a karagandai megye). Ez a 398,8 négyzetkilométernyi terület Kazahsztán szíve, természeti szépségek kincsestára. Itt található a világ egyik legnagyobb tava: a Balhas-tó, és a gyönyörû karkarali hegyi-erdõs oázis. A hegyi látképek kedvelõinek nagyon tetszeni fog a festõi Ulitau-hegy. Sok olyan emlékhely van a területen, amelyeken régészeti és néprajzi emlékek maradtak fenn. Közép-Kazahsztán földjén évezredek találkoznak. A legutóbbi idõk régészeti ásatásai arról tanúskodnak, hogy a Szaryarka sztyeppe a

140

141

Selyemút kulturális és kereskedelmi szférájába tartozott. Errõl tanúskodnak a területen feltárt dél-kínai és közép-ázsiai eredetû régészeti tárgyak. Szaryarka. Szélesen terülnek el a Szarüarka sztyeppéi. Karkaraly, Kent, Kyzylraj hegyei határolják Keleten, a Tengiz-tó és az Ulitau-hegy nyugaton. Északon az Eszil folyó, délen a Betpak-Dala sivatag határolja ezt a széles sztyeppét, amelynek a kazah nép már a régi idõkben a Szaryarka, vagyis a sárga hegygerinc” nevet adta. ” A természet gazdagon megajándékozta ezt a földet. A föld mélye gazdag ásványkincsrétegeket rejt magában. Itt, az eurázsiai anyaföld közepén voltak a nomádok téli és nyári legelõi. A hegyek és a dombok kék fényben ragyognak. A Tengiztavon kívül több, mint kétszáz tó van a Szaryarkán, rajtuk pihenõ darvakkal, hattyúkkal, kócsagokkal, kacsákkal és libákkal. A Karkarali Állami Nemzeti Park. A Karkarali-hegyek elnevezése a kazah lányok fejfedõjérõl, a karkariról kapta a nevét, errõl a mûvészien gyöngyökkel, selyemmel díszített pártáról, amely bársonnyal, aranyozott selyemfonállal van díszítve, és bagolytollkoszorúval koronázva. A ragyogó pártához hasonlóan a szivárvány minden színében ragyognak a Karkarali-hegyek is. A hegyek viszonylag alacsonyak: a háromcsúcsos Komszomol-hegy 1403 m a tengerszint felett, a környezõ dombok pedig nem magasabbak 400-500 méternél. A hegyeket fenyõerdõk és nyírfaerdõk borítják, az aljnövényzet sokrétû. A hely szokatlan szépségére utalnak a sziklák, hegyek, völgyek, tavak, folyók nevei, amelyeket az egyik helyi informátorunk mondott el nekünk: Sólyom-csúcs, Szarvas-hegy, Sárgásvörös Szakáll, a Vörös Szikla, a Tükör-hasadék tava, az Ördög-tó. A Karaszor-tó mintegy 250 négyzetkilométer területû vize gazdag halakban. Sótartalma nagyobb a tengervízénél. Partjait gyógyító iszap borítja. A Karaszor-tóba hordja a vizét mintegy tíz kisebb folyó. A Balhas-tó. Egy legenda szerint a gazdag Balhas bej lánya volt a gyönyörû Ili. A bej ünnepi versenyt hirdetett és a gyõztesnek ígérte lányát. A szép Ili és Karatal, a szegény pásztor szerették egymást. Azonban Balhas bej nem akarta szegényhez adni a lányát. Így hát Karatal és Ili megszöktek. A dühöngõ apa nem tudta elérni a szökevényeket. Akkor folyóvá változtatta õket és elébük vágott, majd tóvá változott, és magába szívta az atyjára nem hallgató lányt. A tó színe szürkéskék. A Balhastó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó után a legnagyobb vízfelületû tó Kazahsztánban. Hossza 614 km, szélessége 3-44 km, legnagyobb mélysége 26 m. A Balhas-jelenség a tó keleti és nyugati részének különbözõ ásványi anyag tartalmában fejezõdik ki. A nyugati medence, ahová sok folyó érkezik, édesvizû, a keleti medence sós vizû. A Balhas-tó természeti környezete bámulatos és tele van kontrasztokkal. Az Ili-Balhas-medence egyike az értékes halak legsokrétûbb gyûjtõmedencéjének. Van itt tõponty, fehér amur, tokhal, márna, pisztráng, ragadozó ón, marinka, dévérkeszeg, harcsa és mások. A tóból minden évben 8-10 ezer tonna halat fognak ki. A balhasi marinka és a balhasi sügér benne vannak a Nemzetközi Vörös Könyvben. Csak itt maradtak fenn az Aral-tóból kihalt arali tokhal és az arali márna.

142

A Bektau hegyei. A Balhas-vidék északi részének oázisa a több mint ezer méternyire kiemelkedõ Bektau rózsaszín csúcsa. Tiszta idõben a csúcs száz kilométernyi távolságból is látható, így nem ok nélkül nevezik a Balhas-vidék világítótornyának. A Bektatau kiterjedésére nézve nem nagy (4000 hektár), azonban szokatlanul sokféle érdekes szikla, bozótos szakadék van a területén. A barlangokba messze behatol a nappali fény, ezért a barlangászok az ilyen barlangokat mesterséges barlangnak”, ” kristályveremnek” is nevezik. A szépségére nézve ritka fõbe” járat a barlangba egy kis téren van, meredélyek között. Az itteni sivatagi helyekhez képest a Bektauban sokféle növény t a l á l h a t ó . A hegyi barlangok mélyén hegyikristályok, kvarcfajták találhatók. Az évezredeken át fúvó szél elpusztította a gránitot, és ott, ahol kivájta, kialakultak a legérdekesebb formák, amelyek ilyen neveket kaptak: Gomba”, Láda”, Teknõc”, ” ” ” Három fog”. Az egyik ilyen kõtömb neve Szarykuldzsa”, ” ” azaz sárga argali juh. Régi korok emlékei és kurgánok. A Szaryarka különbözõ részein állami védelem alatt áll 88 régészeti emlék. Ezek között van az Aktaszty kurgán, a Dermen nevû õskori település, az Ajdagarly-barlang és a Klys kurgán, a kurgáncsoportok a Karaszu téli szálláshelyen és a Ken Dara-szorosban, a Dongal õskori település, stb. A XVIII. század kultikus építészetének érdekes példája az Ak-Beket sírhelye, amely kerek, jurtaformában épült. Sajátosan szépek Son (XVIII sz.), Klys és Ahmetzsán (XIX. sz.) síremlékei. Érdekes, hogy elkészítésük során mintegy 80 különféle formájú, színû és árnyalatú téglát használtak fel. Ezek elkészítéséhez kizárólag kiváló minõségû agyagot, és bõrtasakban szállított forrásvizet használtak fel.

143

HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK, SZERTARTÁSOK, A NEMZETI KONYHA

A kazah nép sikerrel idomult hozzá a modern kor feltételeihez, ugyanakkor nem vesztette el nemzeti sajátosságait. A kazahok gondosan õrzik gazdag hagyományaikat. Ezeket napjainkban is bemutatják az ünnepi rendezvényeken, színházi bemutatókon, és ma is élnek a távoli vidékeken. A kivétel a nemzeti konyha, amely az egész országban elterjedt, és amelynek titkait a mindennapi életben is továbbadják nemzedékrõl nemzedékre. Fiú születésének ünneplése. A nomád élet sokban függött a szívósságtól, erõtõl, ravaszságtól és a gyors felfogástól. A sztyeppén különös figyelmet szenteltek annak, hogy ezeket a tulajdonságokat beleneveljék az utódokba már gyermekkorukban. A kazahok családfájukat férfiágon vezették le. Ennek következtében számos kazah szertartás áll kapcsolatban a fiúgyermekek születésével, gyerekkorával, fiatalkorával és felnõtté válásával. Például fiú születésének ünneplésekor a jómódú emberek bõségesen vendégül látták nemcsak a saját rokonságukat, hanem a szomszédos aulok lakóit is, akiket énekesek fellépésével, lovas játékokkal szórakoztattak. A kazah családban a felnõtté váláshoz vezetõ út fontos lépéseiként megünnepelték az olyan eseményeket mint az újszülött bölcsõbe helyezése, amikor azt kívánták neki, hogy nõjön fel gyorsan és legyen belõle egészséges vitéz. Megünnepelték a gyermek elsõ lépéseit, azért, hogy tudjon járni és futni. Azon a napon, amikor a kisgyerek az elsõ lépéseket tette meg, fogadták a jurtában az aul legidõsebb és legtiszteletreméltóbb tagját, azért, hogy vágjon le késsel speciális zsinórdarabokat azzal a céllal, hogy körültekerjék a kisgyermek lábait. Lóra ültetéskor nemcsak kantárt, hanem kopját is adnak a kisfiú kezébe, azért, hogy az örökös ne csak jól lovagoljon, hanem mindenkinél messzebb dobja a kopját. Ezután következik a körülmetélés. Ezen a napon az 5-7 éves kisfiú szülei egykor tiszteletreméltó mollahot hívtak a jurtába, napjainkban pedig sebész specialistát. Következik a körülmetélés szertartása, ami után a szertartás elvégzõjét a szülõk bõségesen megjutalmazzák. Majd a szülõk kötelesek lakomát adni. Számos vendéget, rokont hívnak meg a szomszéd aulokból, és azok ajándékokat hoznak a kisfiúnak és szüleinek. A kazah népi esküvõ. Ez az egyik legjelentõsebb kazah népi szertartás, amely tükörként fejezi ki

144

a kazah nép nemzeti sajátosságait. A kazah hagyományok szerint azonos nemzetség tagjai nem házasodhatnak össze hét nemzedéken keresztül. Az ilyen korlátozás lehetõséget ad a vérkeveredésre és biztosítja az egészséges utódokat, a nemzet virágzását.

A nõsülés és a férjhezmenés szokásainak a kazahoknál megvan a maga menetrendje. Az egyik esemény érdekesebb, mint a másik. Elõzetes tárgyalások, a menyasszonylátogatás, a hivatalos leánykérés, a võlegény elõzetes látogatásai a menyasszony házánál, majd következik maga az esküvõ, amely sok szertartásból áll, a menyasszony és a võlegény házánál egyaránt. Minden lakodalomnak megvannak a maga különleges sajátosságai, függõen a vidéktõl, ahol lezajlik. Mindez még ma is ugyanabban a formában mûködik. Lehet, hogy nem a legõsibb formában, de a lényeg megmaradt. A legutóbbi idõkben a kazah felsõbb rétegekben divatossá vált a régi etikett teljes betartásával megrendezni az esküvõket. Például, a menyasszony kazah nemzeti ruhában vesz részt az esküvõn, néha a vendégek maguk is. A szertartás, amelynek során felfedik a menyasszony arcát és bemutatják õt a rokonoknak, gyakorlatilag semmit sem változott. Éppen úgy mint azelõtt, a menyasszony két oldalán, õt kézenfogva, a nemzetség legmegbecsültebbb asszonyai állnak. A Betasar” sajátos kioktatása a menyasszonynak. Ezt a szertartást a legjobb improvizátor végzi el. ” Elõször égig dícséri a menyasszony vakító szépségét, jó természetét, és egyéb felülmúlhatatlan jó tulajdonságait, majd bemutatja a võlegény egész nemzetségét, annak legbefolyásosabb tagjait, mindegyiket megnevezve az énekben, és a menyasszonynak egyenként meg kell feléjük hajolnia. Ez alatt az idõ alatt a menyasszony arca fátyollal fedett. A rokonok minden meghajlásánál csengõ pénzzel fizetnek, egymást igyekezve felülmúlni a bõkezûségükkel. A szertartás végén az aranyszájú énekes” leteszi ” a dombrát, és leveszi a fátylat a menyasszony arcáról. Nemzeti ünnepek és sportjátékok Ezeknek mindig is nagy jelentõségük volt a kazah nép életében. A régmúltban jelentek meg.

145

146

Fejlõdésük során a formájuk változott, a nemzet társadalmi viszonyainak és mezõgazdasági tevékenységének megfelelõen. A játékok és a mulatságok mindig is társadalmi funkciókat töltöttek be, így szerepük volt a nevelésben, vagy hadigyakorlatokként, szertartásként, látványosságként, a kapcsolatteremtésben, stb. Általános szerepet töltöttek be a hadijátékok, amelyek összefüggtek nemcsak a hadiélettel (harc, menekülés, összecsapás), hanem a közösség gazdasági tevékenységével is. Ilyen játékok voltak a szajysz, az audaryszpak, a zsamby atu, az altyn kabak, a lóugratás, a küresz, stb. A játékok és mulatságok egy része szertartásos funkciót töltött be, az emlékezési és temetkezési szertartások, torok, és az esküvõi szertartások részévé vált. Sok közülük a késõbbiek során elvesztette elsõdleges jelentését, tovább fejlõdött és újjászületett. Erre példa az alaman bajge, vagy a kökpar. A nemzeti ünnepeket és játékokat (mejram, toj, asz) nevezetes eseményeknek szentelték és társadalmi jellegük volt. A kutatók tanúbizonysága szerint a legnagyobb ünnepek a torok voltak, lóversenyel. Ismeretes, hogy a nemzetség legidõsebbje számára megrendezett emlékünnepeken (asz) sokan gyûltek össze, akár 15 ezer különbözõ rendû és rangú ember is. Ezekrõl az ünnepekrõl meséltek, dalokat énekeltek a sztyeppén évtizedeken keresztül. Az ünnep 3-7 napig tartott, a szervezõk anyagi helyzetétõl függõen. Egyébként minden nap rendeztek valamilyen játékot, folyt valamilyen verseny. Az utolsó nap az ünnepelt tiszteletére rendezett hatalmas lóversennyel végzõdött. A családi-nemzetségi ünnepek sorában nem volt kevésbé jelentõs a lakodalom. Az ünnepély általános vendéglátással kezdõdött. Itt hallani lehetett lakodalmi nótákat, ismert improvizátorok alkotásait, meg lehetett nézni harci játékokat, vicces szórakozásokat, és részt is lehetett venni bennük. A lakodalom idején már a szórakoztató programokban is sok játék folyt, ezek közül a fõ mulatság a lóverseny volt, gyakran igen jelentõs díjakkal. Hasonlóan más olyan országokhoz, ahol elterjedt volt az iszlám, Kazahsztánban is megemlékeztek két vallásos ünneprõl – a ramadán végérõl, majd 70 nap múlva az áldozathozatalról. Rendszerint

147

pénzadományokat és egyéb adományokat vittek a mecsetekbe, a szent embereknek, és a szent helyekre. Az áldozathozatalra a hívõk a legszebb állataikat vitték. A kazahoknál, ellentétben más népekkel, túlsúlyban volt a szertartásos oldal a vallásossal szemben. A kazahok nomád életrendjének megfelelõen a legelterjedtebbek a lóversenyek és a különféle lovas játékok voltak. A lótisztelet és a lovasjátékok szeretete napjainkig fennmaradt hagyomány a kazahoknál. Alaman bajge – nagytávú (25, 50, 100 km) verseny. Ez az egyik legrégibb és legnépszerûbb versenyfajta. Születése a nomád életmóddal áll kapcsolatban, azzal, hogy a lovakat fel kellett készíteni a hosszú vonulásokra, különösen háborús idõkben. Az alaman bajge a nagy nemzeti ünnepek, különösen az emlékünnepélyek fõ és alapvetõ programja. A verseny a sztyeppén keresztül folyt, amely bõvelkedett természetes akadályokban. A lovak számára és fajtájára nézve nem voltak korlátozások. Amikor a lovasok közeledtek a finishez, nemzetségi harci kiáltásaikat hallatták, és ebbõl a nézõk megtudták, hogy kik a verseny gyõztesei. Bajge nevû lóverseny volt minden ünnepen és mindenki részt vehetett rajta. Ezt sima területen rendezték, egyenes, kanyargós vonalban, vagy zárt körvonalban. A lehetséges távolságok a következõk voltak: 1,2-2 km (három évnél nem idõsebb lovaknak); 2,4-4,8 km (négy évnél fiatalabb lovaknak); 5-8 km (lovaknak öt éves korig és idõsebbeknek; ez volt az igazi verseny). Szajysz – egyéni lovas viadal pikákkal. A legrégibb hadijáték. Ilyent csak a legnagyobb ünnepeken

148

149

rendeztek. A küzdõfelek különbözõ nemzetségekbõl jöttek, vagy szomszéd nemzetekbõl, például gyakran küzdöttek kazahok kirgizekkel Dél-Kazahsztánban. A résztvevõk a megfelelõ felszerelésben, tompavégû kopjákkal szerelkeztek fel. A cél az volt, hogy a másikat kiüssék a nyeregbõl, vagy olyan súlyos csapást mérjenek rá, hogy az ne tudja folytatni a versenyt. Audaryszpak – lovas birkózás, azzal a céllal, hogy kiemeljék az ellenfelet a nyeregbõl. Csak nagyerejû, ügyes, kiváló lovas, felnõtt férfiak vettek rajta részt. Rendszerint az ilyen mesterek az egész aul, vagy az egész nemzetség nevében küzdöttek. Kökpar tartu – kecskehúzás. A játéknak két fajtája volt. Az elsõ esetben két lovas vett részt a harcban, a másodikban két csapat, akiknek tagjai különbözõ aulokat és nemzetségeket képviseltek. A cél az volt, hogy elsõnek vigyék a kecske testét egy meghatározott helyre. A bírók jelének megadása után mindenki azon igyekezett, hogy megragadja az állat testét, és elrohanjon vele. A többiek üldözésbe fogtak, hogy elvegyék tõle a

150

zsákmányt. Zsamby atu – íjászat vagy lövészet teljes vágtából, adott célpontra. Eredete a XVIII. századig élõ hadgyakorlatokból származik. Kazahsa küresz – birkózás, amellyel különbözõ formákban találkozunk más közép-ázsiai népeknél is. Birkózás folyt minden ünnepen és szabad harcot jelentett, igaz, súlykategóriák nélkül. A kazah birkózás megkülönböztetõ jellege abban állt, hogy a küzdelem nem folyt a békában, csak az övnél ragadták meg egymást, állva. Kumüsz alu. Ez egyike azoknak a sajátos nemzeti sportfajtáknak, amelyekkel találkozhatunk Közép-Ázsia népeinél, Kazahsztánban, a Kaukázusban. A játék a résztvevõktõl egyaránt követel nagy gyorsaságot ügyességet, mûvészi és bátor lovaglást. A játék lényege az, hogy a lovas teljes vágtában felemel a földrõl egy érmét, néha több pénzt, amelyek azonos távolságra vannak egymástól a földre helyezve. Kiz kuu (lányüldözés) – lovas sportjáték, amelynek eredete a régmúltba nyúlik vissza, amikor a lányok is harcosok és lovasok voltak. Akkoriban a lányok egy sor feltételt állítottak a kiválasztottak elé, így például a lóversenyt. A gyõztes elvehette a lányt feleségül. Több formája maradt ránk ennek a játéknak, amelyet lakodalmak és más ünnepségek során láthatunk. A játék a nyílt mezõn folyt,

151

meghatározott távolságon. A mezõ végén a forduláshoz oszlopot, vagy gerelyt állítottak. A játékszabályok szerint a lánynak meg kell ütnie ostorral a dzsigitet és le kell õt hagynia, hogy elõször érje el a fordulást jelzõ oszlopot, míg a dzsigit célja az, hogy elérje õt. Ha elérte a lányt a forduló elõtt, joga volt megcsókolni. Ha azonban nem érte el a lányt, akkor visszafelé az úton, amelyet szurkoló nézõk fognak közre, a lány üldözte az ügyetlen dzsigitet és jól elverte ostorral. Az ilyen sikertelenség szégyen volt a lovas dzsigit számára, amit sokáig nem felejtettek el a pusztán. Alty bakan (hat oszlop). A kazah hintát hat oszlopból állítottak össze, amelyeket a fenti végükön erõs zsinórral kötötték át, ahol keresztrudakat helyeztek el, amelyekre párosan hurkolt lasszók kerültek a láb számára és ülõhelyként. Ez a hintázás esténként folyt. A lány és az ifjú hintáztak, emellett el kellett kezdeniük valamilyen vidám éneket, amit a többiek átvettek és játszottak a dombrán. A párok váltották egymást. Ak szüyek (fehér csont). Szórakoztató játék az ifjúság számára, amit holdas éjjelen játszottak, a szomszéd aul ifjúságának részvételével. A résztvevõk két csoportot alkottak vezetõkkel. Az egyik csoport képviselõje olyan messze dobott egy csontot, amennyire csak bírta, a többiek ez idõ alatt elfordultak. Jeladásra valamennyien elkezdték keresni a fehér csontot. Az aki rábukkant a csontra, észrevétlenül értesítette a csoportját, akik fedezetében gyorsan igyekeztek visszajutni a kezdõ helyzetbe. Ha sikeresen visszajutottak oda, akkor a legyõzött csapat szórakoztatta a gyõzteseket, többnyire énekkel. A szellemi jellegû játékok közül nagyon kedvelt volt a togyz kumalak, az asztali játék. Ehhez a játékhoz négyoldalú deszkát használtak, amelyen 18 hosszúkás mélyedés volt. A sorok között még ki volt vájva két nagy, kerek mélyedés (kazan). Minden játékosnak van 81 golyója, amiket kilencesével helyeznek a mélyedésekbe. A lépéseket sorban teszik. Az a gyõztes, aki az ellenfele mélyedéseibõl több golyót gyûjtött össze. Ez a játék annyira népszerû volt, hogy deszka nélkül is játszották. Ez esetben a résztvevõk a szükséges mélyedéseket egyenesen a földbe vájták, és úgy játszottak. A játékot kilenceskének hívták, mert

152

a 81 (9x9) és a 162 (2x9x9) alapja a kilences szám, a török-mongol népek szent száma. A kazahok egyik legrégibb szórakozása volt a vadászat, különösen a vadászat ragadozó madarakkal, amelyek az állattenyésztõ gazdaságban komoly segítséget nyújtottak. A vadászt kuszbeginek, vagy berkutcsinak nevezték. A vad ragadozó madarak betanításának tapasztalatai évszázadokon keresztül gyûltek össze, titkai apáról fiúra szálltak. Annakidején sok kuszbegi volt, ma már egyre kevesebben vannak. Ezeknek a mestereknek a természet ajándékozta a sólymok, kõszáli sasok és egyéb sasfajták nevelésének képességét. A ragadozó madarak számára speciális felszerelést készítenek, takarót, sapkát, ülõhelyet, pórázt. A betanított kõszáli sas vadászik nyúlra, rókára, fogolyra, fekete császármadárra. Az aranysast erejére nézve még a farkassal is összehasonlítják. A vadászatra való elõzetes felkészülés terén bármely embernek hasznosak, ha egy tapasztalt berkutcsitõl vesz órákat. Az agresszív és büszke madarat nem egyszerû megtanítani arra, hogy az ember számára vadásszon. Ezért van az, hogy a betanítás titkait a sasos vadászok nemzedékrõl nemzedékre átadták egymásnak. A sasos vadászat szezonja az elsõ hóesés után kezdõdik. Ez már régóta így van. Természetesen a sassal télen mentek vadászni, amikor a prémes állatok már felöltötték téli bundájukat. A hegyi róka mellett a leggyakoribb zsákmány a sztyeppei róka volt. Korábban vadásztak szajgakra és dzsejranra is. A sasos vadászat eredményei jobbak, amikor a vadászatban a kazah agarak is részt vesznek. A sok évszázados kiválasztásnak köszönhetõen a régióban kialakult az agárnak egy olyan fajtája, amely megkülönböztetetten jó képességekkel rendelkezik az állatok követésére, képviselõi gyorsak és éles szemûek. Ezek a tulajdonságok kiemelten megvannak a közép-ázsiai agárnál. A régi idõkben agárral vadásztak fegyver nélkül nyúlra, mormotára, farkasra, patásokra és borzra.

Nauryz – A napéjegyenlõség ünnepe, Kazahsztán nemzeti ünnepe A legtiszteltebb helyet a kazahok ünnepei között a Nauryz foglalja el (március 22.). Ezt az ünnepet már a muzulmán vallás elterjedése elõtt is ünnepelték a kazahok. De a szovjet idõszakban – 1926-tól 1986-ig – be volt tiltva. Hivatalosan 1991.

153

március 15-én vezették be újra ezt az ünnepet, az Elnök rendeletével: A Tavasz nemzeti ” Ünnepérõl – a Nauryz Mejramról”. Ettõl az idõtõl kezdve a Tavasz Ünnepét ismét széles körben megünneplik az egész Kazah Köztársaságban. A Nauryz Földünk egyik legrégibb ünnepe. A Tavasz Ünnepét, a Természet újjáéledését, a szerelem, a termékenység és a barátság ünnepét földünk különbözõ helyein már ötezer éve megünneplik. A régi keleti kalendárium szerint ez az Újév. Perzsa nyelven nav” újat jelent, Ruz” -napot. ” ” A korábbi idõkben a kazahok az újév kezdetét Ulysztyn uly kunynek” (valamennyi törzs nagy napjának) nevezték. Innen származik a hagy” omány, hogy a rokonok az ünnepi asztalnál, ajándékok cseréjével és jókívánságokkal béküljenek ki. Az év kezdetét a zöld megjelenése jelezte. Véget értek a tél megpróbáltatásai, az ínség, és a tavasz jöttével fontos dolog volt részt venni az élet újjászületésének ünnepén. Nauryz ünnepén az emberek rendbehozzák a gazdaságukat, házukat, fákat, virágokat ültetnek. A népi vélekedés szerint, ha Nauryz tiszta házba jön, jó házigazdához, akkor azt a házat a betegségek, sikertelenségek, szerencsétlenségek elkerülik. Ezeken a napokon a kazahok ünnepi ruhát öltenek, vendégségbe járnak egymáshoz, üdvözletekkel és jókívánságokkal árasztják el egymást. A hetes szám szent a kazahoknál. Ezzel kapcsolatban az

154

a vélekedés hogy mindenkinek hét házba kell ellátogatnia, és hét vendéget kell otthon fogadnia. Így üdvözlik egymást a kazahok ezen a napon: Koktem tudy” (A tavasz születésére!). ” Az ünneplés részei a vidám szórakozás, a játékok, a lóversenyek. Emberek ezrei figyelik a költõimprovizátorok énekét és dombra-játékát. A nép vélekedése szerint minél pompásabban ünneplik Nauryzt, annál bõségesebb és áldottabb lesz az év. Ezért olyan bõséges ezen a napon az ünneplés, az ünnepi ebéd, vacsora, és ilyenkor felelevenítik a régi szokásokat, szertartásokat. A régi ünnep fõ szertartásos fogása volt a nauryz közse. Ebben benne kellett lennie 7 kötelezõ elemnek: víz, hús, só, vaj, liszt, gabona (rizs, búzaszem, kukorica), és tej. Ezek az elemek szimbolizálták a boldogságot, sikert, bölcsességet, egészséget, gazdagságot, a gyors növekedést, az Ég védelmét. Ha a tej az újév szimbóluma, akkor a füstölt hús, amit szintén kötelezõ volt felszolgálni, az elmúlt évet, a múlt év tartalékait jelképezte. Napjainkban ez az ünnep modern vonásokat vett fel, nemcsak a színpadi jellegû bemutatókkal és a gazdagon felszerelt jurtával, a finoman elkészített Nauryz-közsével, de a jótékony akciókkal, nemzeti sportjátékokkal, növények, fák ültetésével, parkok és más zöld zónák, utcák és terek megtisztításával azért, hogy tiszteljük a kultúrát, a hazai földet és Kazahsztán különbözõ nemzetiségei egyetértésre és együttmûködésre törekedjenek. Ennek az ünnepnek a gyökereit a régi pogány szertartásokban kell keresnünk. Az ünneplés módja magában hordja a humanizmus alapelveit és a természet szeretetét. Az ünneplés rendelkezik a legmélyebb szellemi-etikai eszmékkel, ugyanakkor megtalálhatók benne a jelenkor aktuális mondanivalói is – az Ember egysége és harmóniája a Természettel. Napjainkban Nauryz régi ünnepe harmónikusan hozzá formálódik a modern élethez. Megõrizte a régi hagyományok örökségét a nemzeti kultúra újjászületése során. A különféle bemutatók, színpadi elõadások, megismertetik a nézõt azokkal a nemzeti hagyományokkal és szertartásokkal, amelyek a múltra tanítanak bennünket a jelenkor körülményei között és ugyanakkor az idõk láncának”, Kazahsztán történetének és jelenének fontos láncszemévé váltak. ”

155

156

A Jurta - a kazahok régi háza A nevezetes helyváltoztató” ház, kényelmes és praktikus, amely ideálisan megfelel a helyi feltéte” leknek és életmódnak. A jurta egyike az eurázsiai nomádok kiemelkedõ találmányainak. Könnyen összeállítják és szétszerelik, gond nélkül szállíthatják lovon, vagy tevén. A jurta három fõ elembõl áll: a keregébõl (kiszélesedõ alap, rácsos rudazatból); a kupolából (uyk), és a kerek tetõbõl (sanyrak). A kazahok gazdagon díszítették jurtájukat faliszõnyegekkel és változatos színû hímzésekkel. A jurta külseje és belsõ berendezése a funkciójától függött. A legnagyobbak és a legpompásabbak a díszjurták voltak (ak-uj, ak-orda, boz-uj). A díszjurták közé tartoznak a vendégjurták (konak-uj), és a fiatal szerelmesek részére összeállított jurták (otau-uj). A lakodalmi jurtának (otau) a kazahok különleges figyelmet szenteltek. Az ilyen jurtákat rendszerint a lány hozományaként készítették el, télen nem állították õket fel, hogy ne legyenek tele füsttel. Kizárólag nyáron lehetett õket látni, és csak nagyon kedves vendégek számára állították õket fel. A jurta – a nomád mikrovilága a napciklus pontosan meghatározott formulájával (A nap a ház keleti küszöbénél jön fel, és a nyugati oldalon, a tiszteleti helyen megy le). A sanyrak (tetõ) a jurta szent szimbóluma, amely a félnapot, és a Napot az Ég tetején személyesíti meg. A tetõ családi relikvia, a nemzetség továbbélésének jele, amelyet továbbadnak nemzedékrõl nemzedékre, atyától a legfiatalabb fiúnak (kenzse). Az elõdök szellemének erejét és védelmét jelképezi. A jurta a tetõvel együtt a rokonok között a nagy háznak számított (ulken-uj), fekete jurtának, ami valóban évszázados füsttõl lett olyan. A kazah nemzeti viselet Kazahsztán minden egyes régiójában helyi sajátosságai vannak a nemzeti viseletnek. Azonban ez csak a díszítés néhány elemére vonatkozik. Egészében véve a férfi viselet a csapanból (kaftánszerû, gazdagon hímzett bársonykabátból, övvel) és fejfedõbõl (ez lehet puha takhia, magas kalpak, vagy rókaprém sapka) áll. A nõi nemzeti kosztüm fehér gyapot-, vagy színes selyemkabátból, hímzett bársony mellénybõl áll, magas fejfedõvel, selyemsállal. Az idõs hölgyek fehér textilbõl sajátos csuklyát viselnek, amely gazdagon díszített gyöngyökkel. A kazah kisiparosok között nagyon jól

157

158

159

képzett ötvösök vannak. A hagyományos kazah harangformájú fülbevalók, az eredeti formájú figurális fehérezüst karperecek, a nyakláncok – mindezek napjainkig is nagy hatást tesznek a divathölgyekre. Folklór A kazahok nagy tisztelõi a szóbeli irodalmi mûvészetnek. Az akynok – a nemzeti költõk – valódi improvizátori tevékenységet folytatnak (ajtysz). Az akynok irodalmi énekeket énekelnek, meséjüket nemzeti húros hangszerekkel: dombrával, vagy kobozzal kísérve. Az ételben-italban bõvelkedõ ünnepélyeket a nomádok nemcsak baráti beszélgetésekre, hanem zeneszó hallgatására is felhasználták. A mesemondók, vagy a zenészek látogatása a házigazdák számára éppen akkora örömmel szolgált, mint neves uralkodók, kiemelkedõ államférfiak és nagy hadvezérek látogatása. A kazahoknál hagyományos a különlegesen jó zenei adottság. Gyakorlatilag minden családban van olyan ember, aki szépen énekel, vagy nemzeti zeneszerszámokon játszik. A kazahok zeneszerszámai tipológiailag sok szempontból azonosak az eurázsiai szuperetnosz más nemzeteinek zeneszerszámaival. Ugyanakkor megvannak a maguk sajátosságai is. Megalkotásukhoz mindent megad a természet és a nomád gazdaság. A zeneszerszámok agyagból, nádból, szarvból, különféle csontokból és farostokból készülnek. Az énekben és muzsikában kifejezésre jutott a nomádok lelke. A kazah zeneszerszámok sztyeppei hangokon szólnak. Csak a dombra képes viszhangzani a gyorsan vágtató lovak patáinak dobogását, csak a koboz tud úgy sírni, mint az eltévedt teveborjú, csak a szazszirnaj adja tovább a szél zúgását homokvihar idején. A kazah konyha Ide nemcsak a hagyományos kazah fogások tartoznak, hanem az üzbég, ujgur, orosz, tatár, koreai

160

és más konyhák kedvelt fogásai is. Ezért a mai kazah konyhában a tisztán nemzeti jelleg megõrzése mellett megjelentek a nemzetközi vonások is. Sokban változott a termékválaszték, amibõl jelenleg az ételeket készítik. A kazah nép sok évszázados története hatalmas tapasztalatot szerzett húsételek és tejtermékbõl készült ételek elkészítésében. A mai élet ezt a választékot kibõvítette gyümölcsbõl és zöldségbõl készült fogásokkal, hallal és tengeri termékekkel, kekszfélékkel, lisztbõl készült ételekkel és édességekkel. Mégis, a kazah nemzeti konyha legnépszerûbb fogásai húsból készültek és továbbra is abból készülnek. A hús az ételek többségének alapja. Hústermékek díszítenek minden ünnepi asztalt. A különféle ünnepi asztalok gazdagságát a hústermékek bõsége alapján ítélik meg. A kazah történelmi konyha kitûnik sajátos technológiájával. A kazah nép életmódjának jellegzetességei nyomot hagytak az ételek elkészítési lehetõségein is. A hagyományos kazah konyhában mindig elõnyben részesítették a fõzést. Így a hús puha és finom mellékízû lesz elkészülte után, a fõzés adja meg az ételnek zamatát és aromáját. Nagy szerepe van az ételek elkészítésének és tartósításának. Vágás idején a hús egy részét tartósították, sózták, szárították, idõnként füstölték. A tartósított finomságokat rendszerint lóhúsból készítették. Széles körben használták a tejet és a tejtermékeket. Elõnyben részesítették a savanyított tejtermékeket, mert azokat könnyebb volt a nomád élet feltételei mellett tárolni. A kenyér a legtöbb esetben lepénykenyér formájában készült, a kekszfélékbõl és süteményfélékbõl a leggyakrabban a baurszakot használták. A kedvenc italok a kumisz, a subat és az ajran voltak. Mindig is nagyon fontos szerepet játszott a kazah étkezésben a tea. Az edénykészlet bõrbõl, fából és kerámiából készült. Minden családnak volt öntöttvas üstje, amelyben fõztek. A teát öntöttvas kannákban, késõbb szamaurynban fõzték. Besparmak – magyarul öt ujjat jelent. Míg a dél-ázsiai népek pálcákkal ettek, a közép-ázsiaiak mindig is az ujjaikat használták evésre. Nagy ünnepi szertartásokon, amelyeken ételt is szolgálnak fel, az üzbégek, kazahok, kirgizek és tadzsikok még ma is arra törekednek, hogy az ujjaikkal egyenek. A besparmakot el lehet készíteni bárányhúsból, lóhúsból és marhahúsból egyaránt. Az elõkészített és megmosott húsdarabokat az üstbe, vagy a fazékba öntik, hideg víz kíséretében, amit felforralnak. Utána csökkentik a tûz nagyságát, leszedik az étel habját, és gyenge tûznél készre fõzik. 30-40 perccel a befejezés elõtt a levest sóval, babérlevéllel, fejeshagymával, fekete borssal ízesítik. Elkészítik a tésztát, 30-40 percig állni hagyják, majd 1-1,5 mm szélességû, 7-8 cm hosszúságú darabokra vágják. Fél órával a hús fõzésének befejezése elõtt a húslevesbe tehetõ a letisztított burgonya, az egészet készre fõzik, és a hússal együtt zárt edénybe helyezik. Külön edénybe tesznek karikára vágott hagymát, sót, paprikát, fûszerzöldséget, jól lezárva fedõvel és mindezt párolják. A forrásban lévõ levesbe beleengedik a felmetélt tésztát és készre fõzik, majd a tésztát lapos tányérra helyezik, és a tésztára kerülnek a húsdarabok (a modern háziasszonyok a húst inkább szeletekre vágják), majd rá a zsírban párolt hagymagyûrûk. A tál szélére fõtt burgonya is helyezhetõ. A leveshez: 750 gramm bárányhús, 1270 gramm lóhús, 1200 gramm marhahús, 1 fej hagyma, zöldhagyma, só, és más fûszerek, izlés szerint. A tésztához: 2 pohár liszt, 0,5 pohár víz, 2 tojás, 1 teáskanál só. A szósz elkészítéséhez: 1 piala (teáscsésze) leves, 1-2 hagyma. Szorpa. A húst gondosan megmossák hideg vízben, lábasba helyezik, leöntik forró vízzel és lassú tüzön mintegy 1-1,5 órán át fõzik. A fõzet felforrása után feltétlenül le kell szedni a habot és a zsírdarabokat a levesrõl. A fõzés végén sót tesznek bele. A hús elkészültét könnyû megállapítani. Ha a villa könnyen átmegy rajta, az azt jelenti, hogy a hús elkészült. A levest feltétlenül le kell szûrni. A leszûrt levest mélytányérokba helyezik, húst és baurszakot adnak hozzá. Fél kiló bárányhús, 2,5-3 liter víz, 0,5 evõkanál só, 4-5 baurszak. Kuyrdak – Juh zsírfarkát vagy kövér bárányhúst kocka alakú húsdarabokra vágnak és átsütik. Hozzá adják a szivet és a vesét, 15 perccel késõbb ráteszik a májat és a vágott hagymát, sót és pap-

161

162

rikát, és készre fõzik. Mélytányérban szolgálják fel, zöldséggel díszítve. A kuyrdakhoz rendszerint lepénykenyeret vagy puha kenyeret adnak. 850 gramm máj, 500 gramm vese, 300gramm szív, 450 gramm faggyúsfarkú juhhús vagy kövér bárányhús, 2 hagyma, 2 teáscsésze húsleves, 1 teáskanál õrölt fekete bors, só ízlés szerint. Manty – elkészíthetõ különféle darált húsokból, azonban elõnyben részesítendõ a fiatal bárány húsa – fínomabb és könnyebben fõ. A húst kis darabkákra vagdossák, vagy nagylyukú húsdarálón megdarálják. Hozzáadandók: metélt hagyma, õrölt fekete bors. Sós vizet öntenek rá (a forrásban lévõ vízbe babérlevelet, sót, borsszemeket raknak hozzá és állni hagyják). Mindent gondosan átmosnak. A tésztát megkeverik, mint a lapsához, 10-15 percig állni hagyják. Ezután dió nagyságú gömböcskékre osztják szét. A gömböcskéket szétgöngyölítik kerek, vékony lepényekké, ezekre evõkanállal ráhelyezik a darált húst, hozzáadnak farokfaggyút és a tésztát összezárják. A tészta elkészíthetõ nagy vékony lepényformában is, amelybõl 1010 centiméteres négyzeteket vágnak ki. A kész mantyt tálra helyezik, fekete borssal szórják meg és tálalják. Elõfordul, hogy 3-4 darabot helyeznek egy teáscsészébe és leöntik levessel. Hozzávalók: a darált húshoz: 1 kg bárányhús vagy marhahús, 4 kerek hagyma, 10 deka birkafarok faggyú, 1 kávéskanál õrölt fekete bors, 0,3 teáscsésze víz, 2-3 babérlevél, 3-5 szem borsszem, só ízlés szerint. A tésztához: 500 gramm liszt, 1 teáskanál só, mintegy 1 teáscsésze víz. Az edény bekenésére: 2 evõkanál növényi olaj. Lagman – az elkészített tésztát fínoman kinyújtják, meggyúrják és 4-5 mm szélességû darabokra vágják. Forró sós vízben megfõzik, leszûrik, majd hideg folyóvízben leöblítik. A hozzátöltéshez a húst és a juh farok faggyút kicsiny darabkákra vágják. A krumplit kockára, a sárgarépát, feketeretket, káposztát és paprikát hosszúkásra, a hagymát karikára, a paradicsomot és fokhagymát gerezdekre vágják. A felolvasztott zsírba hagymát passzíroznak, belehelyezik a húst és megsütik amíg nem jön ki belõle a lé. Hagymát, krumplit, paradicsomot, paprikát és répát adnak hozzá. Mindezt gondosan összekeverik és félkészre sütik. Vízzel felöntik, sót, paprikát és retket adnak hozzá, és lassú tûzön készre párolják. Hozzávalók: a tésztához: 1 kg liszt, 2 tojás, 1 teáskanál só, 1 teáscsésze víz. A leveshez: 50 gramm hús, 300 gramm birka farokfaggyú vagy zsír a pároláshoz, 300 gramm

163

káposzta, 3-4 fej hagyma, 1-2 répa, 3-4 paradicsom, 5-6 gerezd fokhagyma, 2 paprika, só és bors ízlés szerint. Palau kazah módra – az alaposan felmelegített üstbe helyezett zsírra gyûrûkre vágott hagymát helyeznek, amit aranysárgára pörkölnek. A nagy darabokra vágott húst a hagymával együtt addig párolják, amíg barna héjformákat öltenek. Ezután hozzáadják a vágott répát, paprikát és a sót, és félkészre sütik. A jól megmosott rizzsel letakarják az üst tartalmát és minden porció rizsre 1,5 porció vizet öntenek. Forrásig fõzik a palaut, néhány helyen megkavarva, hogy a zsírt jobban magába igya. Felülre helyeznek néhány teljes fokhagymafejet és keverés nélkül lassú tûzön párolják. Az üstöt a kész palauval együtt vászonba tekerik és állni hagyják 10-15 percig. Ezután jól megkeverik és tálalják. Hozzávalók: 600 gramm bárányhús, 3 evõkanál felolvasztott zsír, 3 fej hagyma, 5-6 darab nagy répa, 1 teáscsésze rizs, 2-3 fokhagymafej, só és paprika ízlés szerint. Baurszak – a tésztát valamennyi hozzáadandó komponenssel kelesztõ edénybenel készítik el. A kész tésztát fonadékokra választják szét, 3-3,5 cm hosszú darabokra vágják, állni hagyják 15-20 percig és olvasztott zsírban megsütik. Hozzávalók: a tésztához: 1 teáscsésze liszt, 10 gramm élesztõ, 0,6 teáscsésze tej, 2 tojás, 30 gramm margarin, 1 teáskanál só, 1 evõkanál cukor. A sütéshez: 1-2 teáscsésze zsír. Szamsza – sótlan tésztát kevernek össze, körformájú kis darabokra vágják, a szélét bekenik nyers tojással, darált húst helyeznek rájuk, a tészta szélét ráhajtják, így félhold alakú töltött tésztadarabok alakulnak ki. Zsírban sütik ki.

164

A darált hús elkészítése: a húst megdarálják, zsírban kisütik, sót, paprikát, egy evõkanál fõzõzsírt, 1 evõkanál megtisztított rizst, 1 hagymát, 1 teáskanál sót, egy csipet õrölt fekete borsot, 0,5 nyers tojást adnak hozzá. Az átsütéshez: 0,3 teáscsésze növényi olaj. Csak-csak – A tojást, a cukrot gondosan szétmorzsolják, sót, tejet vagy vizet adnak hozzá, beleöntik a lisztet és gyorsan kikeverik a sûrû tésztát. 40 percig állni hagyják, majd vékony, maximum 4 milliméter vastagságú nyújtott tésztát készítenek belõle. Szétvágják 15 milliméter hosszú és 4 milliméter széles tésztadarabkákra.

165

A lapsát forró olvasztott vajban aranyszínre sütik, szitára helyezik és hagyják lecsorogni. Mézet fõznek cukorral félkemény gömbbé (a mézcsepp amit vízbe engednek, nem olvad fel, hanem gömbalakban megkeményedik). A fõzés közben lévõ szirupba beleteszik a csak-csakot, az egészet jól összekeverik és vajjal bekent tányérkán szolgálják fel, az ételnek halomformát adva. A csak-csak díszíthetõ diódarabokkal vagy savanyú cukorkákkal. Hozzávalók: a tésztához 2,5 teáscsésze liszt, 3 tojás, 1-2 evõkanál tejföl vagy tej, egy csipet só, 1 teáskanál cukor, 2 teáskanál teavaj. A sziruphoz: 1 teáscsésze méz, 2-4 evõkanál cukor. A sütéshez: 1 teáscsésze olvasztott vaj vagy zsír.

166

KAZAH-MAGYAR KAPCSOLATOK

A diplomáciai kapcsolatokat Kazahsztán és Magyarország 1992. március 23-án vette fel. A Magyar Nagykövetség Kazahsztánban 1993 márciusában nyílt meg, a Kazah Nagykövetség Magyarországon pedig 1993. szeptemberében. Országaink között állandó politikai párbeszéd folyik, a két ország álláspontja a nemzetközi politika legtöbb kérdésérõl egyezik. A kétoldalú kapcsolatokra a hagyományos baráti jelleg jellemzõ, ami jó talajt ad a kapcsolatok további szélesítésére. Népeinkben tiszteletet ébresztenek egymás iránt a közös történelmi gyökerek. A kétoldalú kapcsolatok naptára A kétoldalú kapcsolatok fejlõdésének fontos lépésének bizonyult Kazahsztán elnökének, N. Nazarbajevnek magyarországi látogatása 1994 decemberében. Az államfõk találkozása jelezte, hogy megvan a törekvés a további

167

együttmûködésre. A látogatás során N. Nazarbajev és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök aláírtak egy alapvetõ dokumentumot, amely szabályozta a kétoldalú együttmûködést. Ennek címe: Egyezmény a baráti kapcsolatok és ” az együttmûködés alapjairól”. 1995 márciusában Horn Gyula járt hivatalos látogatáson a Kazah Köztársaságban. Megbeszéléseket folytatott a Kazah Köztársaság miniszterelnökével a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésérõl a mezõgazdaság, a szállítás és a közlekedés terén. 1996. szeptember 25-26-án Almatiban járt munkalátogatáson T. Füzesi, az Országgyûlés Elnökének helyettese. 1996. október 6-7-én Kazahsztán miniszterelnöke tett hivatalos látogatást Magyarországon. 1997. november 3-5. között Göncz Árpád, Magyarország elnöke tett hivatalos látogatást a Kazah Köztársaságban. Ennek során a magyar fél megerõsítette, hogy a Kazah Köztársaságot tekinti fõ együttmûködõ partnerének a közép-ázsiai régióban. 1997 novemberében Budapesten hivatalos látogatást tett a Kazah Köztársaság parlamenti delegációja, a Parlament elnöke, M. Oszpanov vezetésével. 1998 márciusában a Kazah Köztársaság kutatási minisztere, a Kazah Tudományos Akadémia elnöke, V. Skolnyik tett látogatást Magyarországon. Látogatásának idején találkozott a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, Vizi E. Szilveszterrel. Aláírták a két Tudományos Akadémia együttmûködési szerzõdését. 1999 márciusában Kazahsztánba látogatott egy magyar parlamenti delegáció, a pénzügyminiszter, Varga Mihály vezetésével. 1999 áprilisában Magyarországon munkalátogatást tett a Kazah Köztársaság államtitkára (az Elnök helyettese – ford. megj.) A Kekilbajev. A látogatás során megbeszéléseket folytatott a Magyar köztársaság Elnökével, Göncz Árpáddal, és megvitatták a kétoldalú együttmûködés idõszerû kérdéseit. A találkozás idején került átadásra N. A. Nazarbajevnek, a Kazah Köztársaság Elnökének személyes küldeménye a Magyar Köztársaság államfõje számára. Ekkor tartották N. A. Nazarbajev A XXI. ” század küszöbén” címû, magyar nyelvre fordított könyvének bemutatóját. 1999 júniusában Asztanában, Almatiban és Karagandában üzleti fórumot rendeztek, vezetõ magyar vállalkozók részvételével. 2000. március 29-31. között magyarországi látogatást tett a Kazah Köztársaság gazdasági minisztere, Zs. Kulekejev. Szociális és családi kérdésekrõl folytatott tárgyalásokat Harrag Péter és a Magyar Gazdasági Minisztérium miniszterhelyettesével, Csákvárival Mariannával. 2000 decemberében tett látogatást Magyarországon a Dél-Kazahsztáni Terület delegációja, az akim (kormányzó), B. Szapabajev vezetésével. A megbeszélések témája a Budapest” kereskedõház ” megnyitása volt Simkentben, 2001 júliusában. 2001. március 12-14. között látogatott Magyarországra a kazah fõváros, Asztana akimja, A.

168

Dzsakszybekov. A látogatás keretében megrendezték Asztana város bemutatóját, egy üzleti fórumot, és aláírták az egyezményt testvéri kapcsolatok kiépítésérõl” a két fõváros között. Bemutatták a ” Kazahsztán gazdasági kapcsolatai Kelet- és Közép-Európa államaival” címû könyvet. ” 2002 júniusában Asztanába látogatott Budapest fõpolgármestere, Demszky Gábor. A Kazah Köztársaság Elnöke Demszky Gábort hozzájárulásáért a kétoldalú együttmûködés fejlõdéséhez az Asz” tana” éremmel tüntette ki. 2002. szeptember 13-án New-Yorkban az ENSZ Közgyûlésén találkozott a Kazah Köztársaság külügyminisztere, K. Tokajev a Magyar Köztársaság külügyminiszterével, Kovács Lászlóval. 2003. július 8-9-én Almatiban járt Boros János magyar külügyminiszter-helyettes, és találkozott Almatiban A. Bozzsigitovval, majd részt vett az asztanai Budapest Napokon. 2003. október 28-november 2. között Asztanában járt egy magyar delegáció, Mayer István külügyminiszter-helyettes vezetésével. A találkozókon a Kazah Köztársaság Külügyminisztériumában megvitatták a kétoldalú együttmûködés kérdéseit. 2004. június 24-29. között Almati és Budapest testvérvárosi egyezménye alapján Budapesten megrendezték a Kazah Kultúra Napjai c. rendezvénysorozatot, amelynek során Almati elküldte a jókívánságait a magyar fõvárosnak. Az eseményen részt vett Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere. A kazah alkotói és üzleti delegáció feje Almati akimjának helyettese, A. Bizsanov volt. A látogatás során a két ország vállalkozóinak találkozását a Budapest szállóban rendezték meg. 2005. február 13-15. között D. Ahmetov, Kazahsztán miniszterelnöke részt vett a Munka Nemzetközi Szervezetének hetedik regionális konferenciáján Budapesten. A látogatás során D. Ahmetov találkozott Magyarország Elnökével Mádl Ferenccel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a Parlament Elnökével, Szili Katalinnal. A találkozón megvitatták a Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság kétoldalú együttmûködésének helyzetét és fejlõdésének perspektíváit. 2005 májusában látogatott Magyarországra a Kazah Mezõgazdasági Egyetem küldöttsége, élén a rektorral, T. Eszpolovval. A gödöllõi Mezõgazdasági Egyetemen egyezményt írtak alá közös program kidolgozásáról arra nézve, hogy kazahsztáni specialistákat a mezõgazdasági szakmákra a Bola” sak” program keretében, Magyarországon képezzenek ki.

169

2006 márciusában Magyar Bálint, a Magyar Köztársaság oktatási minisztere hivatalos látogatást tett Kazahsztánban. A látogatás során a Magyar Oktatási Minisztérium és a Kazah Oktatási és Kutatási Minisztérium szándéknyilatkozatot írt alá az oktatás terén történõ kétoldalú együttmûködés fejlesztésérõl. 2007 májusában magyarországi látogatása során a Kazah Világszövetség elnökhelyettese, T. Mamasev, valamint az Egemen Kazahsztan” Köztársasági Újság Rt., a Kazah Világszövetség Vezetõsé” gének tagja Karcag városba, a Nagykunság fõvárosába látogattak. Testvéri kapcsolatokat létesítettek a Magyarországi Kunok Szövetségével. Ezeknek a kapcsolatoknak eredményeképpen a Kun Szövetség belépett a Kazahok Világszövetségébe és képviselõi részt vettek a világszövetség megalakításának tizenötödik évfordulóján. 2007. május 16-19-e között folyt le a Magyar Köztársaság Parlamenti Küldöttségének látogatása, a Parlament Elnöke, Szili Katalin vezetésével Kazahsztánban. A látogatás során a küldöttség találkozott N. Nazarbajev Elnökkel, a Parlament Alsóháza Elnökével, U. Muhamedzsanovval, a Kazah Szenátus Elnökével, K. Tokajevvel, az almati Városháza titkárságának vezetõjével, T. Mukasevvel. A tárgyalások során véleménycsere folyt a parlamentek közötti együttmûködés kérdéseinek széles körérõl. Megtárgyalták a két ország gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi, oktatási, csúcstechnológiai és energetikai kérdéseit, ezen belül kiemelve az energiahordozók szállításának kérdését Kazahsztánból Európába. Érintették az Asztana-Budapest között létesítendõ légi összeköttetés kérdését is. 2007. november 22-23-án Magyarországra látogatott Kazahsztán Elnöke, N. Nazarbajev. Ezt az eseményt budapesti hivatalos körök fontos elõrelépésnek nyilvánították a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése terén. Kazahsztán és Magyarország közötti interparlamentáris kapcsolatok nagyon szilárd alapon nyugszik. A 2010 év. júliusán a Magyar Köztársaság Országgyûlésén ”Magyarország - Kazahsztán”

170

171

nevû 17 tagú baráti csoport alakult, a Kazah Parlament Alsóháza - Mazsiliszében pedig a 7 képviselõbõl álló együttmûködési csoport a 2008 év. márciusa óta mûködik. 2008. december 02-04-én sor került a Kazah Köztársaság parlamenti küldöttségének hivatalos magyarországi látogatására, élén az Mazsilisz Parlament Elnökével, U.Muhamedzsanovval. A látogatás idején találkozó jött létre Solyom Laszló Elnökkel, a Szili Katalin az Országgyûlés Elnökével, Gyurcsány Ferenc Miniszterelnökkel. A látogatás során N. A. Nazarbajev találkozott Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság Elnökével, a Parlament elnökével, Szili Katalinnal és a miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel. Megtárgyalták a politikai és kereskedelmi-gazdasági kérdések széles spektrumát. A két fél meghatározta az együttmûködés perspektivikus szféráit a következõ évekre. Ezek között megemlítendõ az energetikai komplexum, az innovációs technológia, a mezõgazdaság és az ipar. A látogatás során aláírásra került a két államfõ közös nyilatkozata, parafálták a kormányközi megegyezést a gazdasági együttmûködésrõl, és egy memorandumot Kazahsztán és M a g y a r o r s z á g külügyminisztériumainak együttmûködésérõl. A Kazah Köztársaság Elnöke a legmagasabb magyar kitüntetést, a Magyar Köztársaság Nagykeresztjét kapta a magyar elnöktõl. 2008. február 7-8-án Budapestre látogatott a Kazah Köztársaság Közlekedési és Kommunikációs minisztere, Szerik Ahmetov. Találkozója során Magyarország közlekedési és gazdasági miniszterhelyettesével, Garamhegyi Andrással áttekintették a kétoldalú együttmûködés kérdéseit a közlekedés, szállítás és kommunikáció terén. Szó esett Magyarország tapasztalatának felhasználásáról az autóút építés terén, magánvállalatok és állami vállalatok partnersége mellett, a fizetett autóutak elvének bevezetésérõl, városi fõ autóút vonalak építésérõl. Sz. Ahmetov megismerkedett a magyar útépítõk tapasztalataival is. A tárgyalások folyamán aláírtak egy jegyzõkönyvet a Kazah Köztársaság Közlekedési és Kommunikációs miniszterének találkozójáról a Magyar Gazdasági és Közlekedési Miniszté-

172

riumban, valamint egy sor jegyzõkönyvet az együttmûködésrõl. 2008. február 28-án a Kazah Köztársaságba látogatott Gráf József, a Magyar Köztársaság Földmûvelési és Területfejlesztési Minisztere. A látogatás során megegyeztek az együttmûködés elmélyítésérõl a földmûvelés és állattenyésztés területén, valamint szakembercsere elõkészítésérõl. A hivatalos és üzleti kapcsolatok kiszélesítése és a regionális együttmûködés megalapozása érdekében 2008 februárjában Budapestre látogatott Simkent város akimja, Anarbek Orman. A látogatás során a kazah fél megismerkedett a helyiönkormányzatok mûködésének magyarországi tapasztalatával. Kazah-magyar kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok A Szovjetunió fennállása idején Kazahsztán és Magyarország között meglehetõsen fejlett kétoldalú kereskedelem folyt, bár ez a folyamat a központosított parancsuralmi irányítású rendszeren ala-

pult. Éppen abban az idõben kedvelték meg a kazahsztániak a magyar mezõgazdasági termékeket és a magyar orvosságokat. A Szovjetúnió szétesése után minden volt köztársaság megkezdte a maga önálló politikáját, saját fejlõdési modellt választva. Kazahsztán már függetlenségének elsõ napjaiban a nyílt gazdaság felépítésének és külföldi befektetések bevonásának vonalát választotta. Természetesnek tekinthetõ, hogy a szovjet blokk szétesése az elsõ idõkben némileg gátolta a meglévõ kazah-magyar kapcsolatok fejlesztését, elsõsorban azért, mert az egységes infrastruktúra az olcsó szállítási tarifákkal szétesett. Mégis, napjainkra a két ország kölcsönös gazdasági kapcsolatai új tartalmat kaptak a piaci viszonyok alapján. Megjegyzendõ, hogy Kazahsztán és Magyarország között nincsenek vitás kérdések. Érdekeltek vagyunk a kölcsönösen kedvezõ együttmûködés aktivizálásában különféle területeken, mindenekelõtt a kereskedelmi-gazdasági téren. Kazahsztán az áruforgalom és kereskedelem terén a harmadik helyen álló partnere Magyarországnak a FÁK országai között, Oroszország és Ukrajna után. A közös forgalom mennyiségi számai minden évben növekednek. A kétoldalú áruforgalom alapvetõ elemei az energiahordozók, gépek és közlekedési eszközök, élelmiszeripari termékek és nyersanyagok.

173

174

Általános tanácsok a Kazahsztánba látogató külföldiek számára A kazahok vendégszeretõ emberek. Kora gyermekkoruktól kezdve beléjük nevelik a tiszteletet a vendégek és az idõsebbek iránt, a békeszeretõ természetet és a türelmet. Ennek köszönhetõen Kazahsztán történetében ismeretlenek a nemzetiségi vagy vallási konfliktusok. A kazahok alapvetõ nemzeti vonásai közé tartoznak a nyíltság, a jóindulat és hajlam a kapcsolatteremtésre. Aki nehéz helyzetbe kerül, azon a kazahok készségesen segítenek. Napjaink Kazahsztánja a modern élet minden követelményének megfelel. Modern szállodák, szupermarketek, éttermek nemzeti és európai konyhával, olcsó taxik, bankautomaták, megfelelõ nemzetközi légijáratok, a nemzetközi bankkártyákkal fizetési lehetõség várják a külföldi vendégeket. A szolgáltatási szférában a külföldi nem találkozhat nyelvi akadályokkal, az emberek többsége beszél angolul és oroszul. Legyen az Ön utazása akár turisztikai, akár üzleti célú, bizonyosak vagyunk abban, hogy kazahsztáni tartózkodása idején Ön nem marad közömbös országunk iránt. Minden Kazahsztánba látogató külföldinek tudnia kell a következõket, azért, hogy kazahsztáni tartózkodása kényelmesebb legyen és elkerülje a kellemetlenségeket, és azért is, hogy ne sértse meg a külföldiek kazahsztáni tartózkodásának szabályait: • A kazahsztáni tartózkodáshoz vízum szükséges. Ezt a külföldi kazah konzulátusokon lehet beszerezni. • Kazahsztánba érkezése után a külföldi 3 napon belül köteles regisztrálni az útlevelét. Ezt Ön megteheti saját maga (a vasútállomásokon és a repülõtereken vannak speciális regisztrációs pontok),

175

176

vagy az Önt meghívó idegenforgalmi céghez fordulhat. Ha kilép a szállodából, feltétlenül tartsa magánál útlevelét vagy más, személyazonosságát igazoló dokumentumot. • Ha útlevelét elveszti, vagy ellopják, azonnal forduljon a legközelebbi rendõri szervhez, ahol igazolást kap a dokumentum (az útlevél) elvesztésérõl. Ezzel a papírral Önnek a saját országa nagykövetségéhez, vagy konzulátusához kell fordulnia, azzal a kéréssel, hogy állítsanak ki Önnek olyan dokumentumot, amellyel elhagyhatja Kazahsztánt. • Muzulmán mecsetek, pravoszláv templomok meglátogatása esetén, illetve bármilyen vallási jelentõségû helyre történõ belépéskor a nõknek zárt ruhában, fejkendõvel kell megjelenniük. Vízumkiadási szabályok magyar állampolgárok számára A magyar állampolgárok számára egyszerûsített a kazah vízumkiadási rendszer. Ez azt jelenti, hogy az egyszeri, 30 napos szolgálati, turisztikai, látogató, illetve üzleti vízumhoz nem szükséges vízumtámogatás. Ehelyett Önnek ki kell töltenie a vízumkérõ lapot. Ehhez mellékelni kell a hivtalos nyilatkozatot, valamint a következõ, nélkülözhetetlen dokumentumokat: 1. Útlevél; 2. Az útlevél másolata (az elsõ oldal, ahol az alapvetõ adatok vannak); 3. A kitöltött formanyomtatványt, 4 db arcképet (fekete-fehéret, illetve színeset); 4. Csekket a vízumdíj befizetésérõl. Tranzit-vízumot Kazahsztánon keresztül-utazásra (5 napon belül), akkor ad ki a konzulátus, ha a kérelmezõ rendelkezik harmadik ország vízumával (a célország vízumával), és utazási dokumentumokkal (repülõjeggyel, vagy vasúti jeggyel Kazahsztánon keresztül). A Kazahsztánból kivándorolt külföldi állampolgárnak, kiadhatnak magánvízumot három hónap idõtartamra abból a célból, hogy meglátogassa kazahsztáni szülõhelyét, illetve szülei sírját, magánkérelemre (idegenforgalmi iroda közvetítése nélkül), és megerõsítõ dokumentumokkal, mint például a kazahsztáni születést igazoló rubrika az útlevelében, vagy a közeli rokon kazahsztáni eltemetésérõl szóló dokumentum másolata vagy a dokumentumot arról, hogy õ már nem kazahsztáni állampolgár.

177

Az olyan külföldi állampolgár számára aki kazah állampolgár házastársával, gyermekeivel, illetve szüleivel utazik a Kazah Köztársaságba, egy hónapos vízumot állíthatnak ki a fentebb említett szülõk kérésére, de egy éven belül maximum két alkalommal (ez a korlátozás nem vonatkozik a kiskorú külföldi állampolgárra, aki kazahsztáni állampolgár szüleivel utazik a Kazah Köztársaságba). A szolgálati és diplomata útlevéllel rendelkezõk számára nem szükséges vízum kiállítása a Kazah Köztársaságba. A vízum elkészítési ideje 7 nap, a dokumentumok beadásától kezdve.

178

Hasznos website címek: Hivatalos kazahsztáni site-k www.akorda.kz - A Kazah Köztársaság Elnökének hivatalos site-ja www.government.kz - A Kazah Köztársaság kormánya www.mfa.kz - A Kazah Köztársaság külügyminisztériuma www.minfin.kz - A Kazah Pénzügyminisztérium www.minagri.kz - A Kazah Mezõgazdasági Minisztérium www.minjust.kz - A Kazah Igazságügyminisztérium www.mvd.kz - A Kazah Belügyminisztérium www.nationalbank.kz - A Kazah Nemzeti Bank www.keden.kz - Kazahsztán Vámhivatala www.knb.kz - A Kazah Köztársaság Nemzetbiztonsági Tanácsa www.stat.kz - A Kazah Köztársaság Statisztikai Hivatala www.kazsport.kz - A Kazah Köztársaság Turisztikai és Sportügynöksége www.zakon.kz - A Kazah Köztársaság Törvényhozása www.intellkaz.kz A Kazah Köztársaság Szerzõi Jogvédõ Hivatala www.olympic.kz - Kazahsztán Nemzeti Olimpiai Bizottsága www. tourkz.com - Turizmus és pihenés Kazahsztánban www.kazembassy.hu - Kazahsztán Magyarországi Nagykövetsége Regionális website címek www.pavlodar.gov.kz - A pavlodári akimátus hivatalos site-ja www.mycity.kz - Karaganda navigációs-információs rendszere (Az én városom) www.aktau.net - Aktau város site-ja www.atirau-city.kz - Atirau város site-ja www.chimkent.kz - Dél-kazahsztáni portál. (Csimkent városa) www.kyzylorda.kz - a kizilordai megye hivatalos site-ja temirtau-city forever.kz - Temirtau város site-ja www.kokshetau.kz - Koksetau város nem hivatalos site-ja www.astana.kz - Asztana város hivatalos site-ja www.karaganda-region kz. - A karagandai megye akimátusának információs site-ja www.karatau.ru - Karatau város site-ja (dzsambuli terület) információs site-ja www.lyakhov.kz - Lyakhov KZ - a Kaznet Nagy Enciklopédiája www. infokz.com - Almatii információs - keresõ rendszer www.etnosfera.ru - az Etnoszféra információs sok kultúrájú portálja www.hotline.kz - Média-portál www.shymkent.com - dél-Kazahsztán üzleti portálja http://www.yk.kz - Az uszty-kamenegorszki hivatalos site Portálok és katalógusok www.site.kz - Egész Kazahsztán internet portálja www.resurs.kz - információs site Kazahsztánról www.svmedical.kz - az SVS MEDICAL egészségügyi portál www.destiny.kz - kazah és külföldi zene site-ja. www.aktau-business.com - Hasznos információ Aktau város vállalatairól www.kazakhlife.com - Kazahsztán információs - szórakoztató központja.

179

Információs ügynökségek, újságok és folyóiratok www.inform.kz - Kazahsztán nemzeti információs ügynöksége www.khabar.kz - Khabar” információs ügynökség ” www.gazeta.kz - Online újság www.kurs.kz - Valutakurzus Almati beváltóhelyein. www.kazakh-tili.ru - A Kazak tili” újság ” www.kazpravda.kz - A Kazahsztanszkaja Pravda” újság ” www.dn.kz - Az Üzleti Hét” újság ” www.aif.kz - az Argumenty i fakty - Kazahsztan” újság ” www.panorama.kz - a Panoráma” újság ” Tudományos és oktatási források www.elim.kz - Sezsire - kazah genealógia www.sozdik.kz - Kazah-orosz, orosz-kazah szótár www.history.kz - Régi civilizációk öröksége www.abiturient.kz - Minden információ a kazahsztáni középiskolások számára www.7rivers.kz - A Szemirecsje 100 csodája www.foto.da.kz - Kazahsztáni fotógaléria Diaszpóra www.dostar.kz - A törökországi kazah diákok site-ja www.kazak.de - A németországi kazah diaszpóra www.atameken.de - A németországi kazah diákok site-ja www.kz-club.spb.ru - A szentpétervári kazah diákok fóruma www.kzforum.com - Kazahsztán nemzeti információs rendszere www.kazah.ru - Információs központ az ország határain kívül élõ kazahok számára

180

181

182

183

184

185

186

187

A Kazah Köztársaság Nagykövetsége 1025 Budapest, Kapy út 59. Tel: 36-1-275-1300, 36-1-275-1301 Fax: 36-1-275-2592 E-mail: [email protected] www.kazembassy.hu

188