BUDAVÁRI ÖNKORMÁNYZAT Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda
BUDAPEST F VÁROS I. KERÜLETI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓ
2004
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezet ............................................................................................................................................. 4 II. Budapest I. kerület általános jellemz i ........................................................................................ 8 II.1. Demográfiai adottság................................................................................................................... 8 II. 2. Iskolai végzettség...................................................................................................................... 13 II. 3. Foglalkoztatottság ..................................................................................................................... 15 II. 4. Háztartás és család .................................................................................................................... 16 II. 4. 1. 2004. évi kutatás adatainak elemzése .................................................................................. 18 II. 4. 2. A háztartások tipizálása........................................................................................................ 19 II. 4. 3. A háztartások anyagi helyzete ............................................................................................. 21 II. 4. 4. A háztartások saját megítélés szerinti helyzete ................................................................. 24 II. 4. 5. A háztartások különbsége helyzetmegítélésük alapján.................................................... 30 II. 4. 6. A háztartások felszereltsége................................................................................................. 32 II. 4. 7. Szociális problémák .............................................................................................................. 34 II. 4. 8. Segítségkérés formái............................................................................................................. 34 II. 5. Szociális támogatást kér k szociális jellemz i ...................................................................... 39 II. 6. A szociális és családtámogatási ellátásokban részesül háztartások jellemz i ................. 43 II. 7. Egészségügyi állapot................................................................................................................. 45 II. 7. 1. Betegségek.............................................................................................................................. 45 II. 7. 2. Élvezeti cikkek....................................................................................................................... 47 II. 7. 3. Szubjektív egészségügyi állapot ......................................................................................... 48 II. 7. 4. Egészségügyi ellátórendszer ................................................................................................ 49 II. 7. 5. Táplálkozás ............................................................................................................................ 51 III. Budapest I. kerület szociális támogatási rendszere ................................................................. 53 III. 1. Pénzbeli ellátások.................................................................................................................... 54 III. 1. 1. Id skorúak járadéka............................................................................................................ 54 III. 1. 2 Rendszeres szociális segély ................................................................................................. 55 III. 1. 3. Lakásfenntartási támogatás................................................................................................. 56 III. 1. 4. Ápolási díj............................................................................................................................. 57 III. 1. 5. Átmeneti segély.................................................................................................................... 57 III. 1. 6. Rendkívüli (alkalmi) átmeneti segély ............................................................................... 58 III. 1. 7. Temetési segély .................................................................................................................... 59 III. 1. 8. Szociális tanulmányi ösztöndíj .......................................................................................... 59 III. 1. 9. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás ........................................................................... 59 III. 1. 10. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.......................................................................... 61 III. 1. 11. Születési támogatás............................................................................................................ 62 III. 1. 12. Beiskolázási segély ............................................................................................................ 62 III. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások ............................................................................ 63 III. 2. 1. Élelmiszertámogatás ............................................................................................................ 63 III. 2. 2. Közgyógyellátás ................................................................................................................... 63 III. 2. 3. Természetbeni gyermekvédelmi támogatás ..................................................................... 64 III. 2. 3. 1. Étkezési utalvány ............................................................................................................. 64 III. 2. 3. 2. Étkezési díjkedvezmény.................................................................................................. 64 III. 2. 4. Kedvezményes üdülés......................................................................................................... 64 III. 2. 5. Kedvezményes uszodabérlet .............................................................................................. 65 IV. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások.................................. 65 IV. 1. Alapellátási formák ................................................................................................................. 67 IV. 1. 1. Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás ......................................................................... 67 IV. 1. 2. Családsegítés ........................................................................................................................ 75 IV. 1. 3. Speciális alapellátási feladatok .......................................................................................... 78
2
IV. 1. 3. 1. Közösségi pszichiátriai ellátás........................................................................................ 78 IV. 1. 3. 2. Támogató szolgálat .......................................................................................................... 79 IV. 1. 3. 3. Egyéb speciális alapellátási feladatok ........................................................................... 81 IV. 2. Nappali ellátási formák........................................................................................................... 81 IV. 2. 1. Id sek Klubja ....................................................................................................................... 82 IV. 2. 2. Habilitációs Napközi Otthon ............................................................................................. 82 IV. 2. 3. Nappali meleged , szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye ........................................................................................................................... 83 IV. 2. 4. Id skorúak gondozóháza.................................................................................................... 83 V. Gyermekjóléti alapellátások........................................................................................................ 84 V. 1. Gyermekjóléti szolgálat ........................................................................................................... 84 V. 2. Gyermekek napközbeni ellátása ............................................................................................. 88 V. 2. 1. Bölcs de.................................................................................................................................. 88 V. 2. 2. Családi napközi és házi gyermekfelügyelet....................................................................... 90 V. 2. 3. Gyermekek átmeneti gondozása ......................................................................................... 91 VI. Költségvetés, intézményfenntartás............................................................................................ 92 VII. Az I. kerületi ellátórendszer fejlesztési irányvonalainak meghatározása ........................... 99 VII. 1. Európai Unió – szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem ........................ 100 VII. 2. Általánosságban a helyi szociálpolitikai alapelvekr l. ................................................... 101 VII. 3. Önkormányzati szociális szolgáltatási stratégia............................................................... 111 VII. 3. 1. Intézményi stratégiák....................................................................................................... 112 VII. 3. 2. Hivatali stratégia............................................................................................................... 113
3
I. Bevezet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban Sztv.) módosító 2001. évi LXXIX. törvénnyel, új és a helyi önkormányzati szociálpolitikai tervezési gyakorlatban
mindezidáig
hiányzó
elem került
bevezetésre
a
szociális
szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettsége.
Az Sztv. 92. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, f városban él
szociálisan
rászorult
személyek
részére
biztosítandó
szolgáltatási
feladatok
meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben két ellátási forma megszervezésér l gondoskodik.” A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítése – a törvény értelmében - a települési és a megyei önkormányzatok feladatkörébe tartozik.
A szolgáltatástervezési koncepció célja az érintett állami fenntartóknak segítségnyújtás az ellátási kötelezettségükbe tartozó és azon túli szociális ellátási formák megszervezésében, a szolgáltatók – beleértve a „harmadik – civil szektorba” tartozó szervezeteket is – közti együttm ködésben,
az
ellátások
összehangolásában.
A
törvény
értelmében
szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Az I. kerületi szolgáltatástervezési koncepció megalapozásához szociológiai kutatást terveztünk,
amelynek
a
megvalósítására
pályázatot
nyújtottunk
be
a
F városi
Önkormányzathoz. A kutatás eredményét felhasználtuk és beépítettük a szolgáltatástervezési koncepcióba a jöv beni fejlesztési elképzelések, ellátási igények, szociális problémák feltárása érdekében, továbbá hogy pontos képet nyerjünk a kerület szociális helyzetér l. Valljuk, hogy minden polgárnak személyre szabott ellátást kell kapnia saját igényeihez igazodva. A szolgáltatástervezési koncepció meghatározza különösen a Sztv. 92. § (4) bekezdése alapján: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet készít a szolgáltatások biztosításáról,
4
c) a szolgáltatások m ködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, d) továbbá az egyes ellátotti csoportok (id sek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.
A jogszabályalkotó azon szándéka fejez dött ki a törvénybe beépített szolgáltatástervezési koncepciók megalkotásával, hogy a meglév , de feltételezésük szerint összehangolatlan, az ágazatot érint
fejlesztési elképzelések számára közös cél kerüljön meghatározása a
szolgáltatások egyenletes fejl désének biztosítása érdekében. Az már más kérdés, hogy a szolgáltatások bevezetésére nem vagy csak csekély mértékben teremti meg az állami költségvetés a támogatást. A költségvetési törvény szociális ágazatot érint változásai negatív tendenciát mutatnak a szociális szolgáltatásoknál, egyes pénzbeli támogatásoknál viszont elmondható, hogy a 2003. évi 75 % - 25 %-os, központi és önkormányzati hozzájárulás mértéke 2004. évt l 90 % - 10 %-ra változott. Ugyanakkor pénzbeli támogatások alapját képez mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege évr l évre csökken, azaz a korábbi évek 10 %-os évenkénti emelkedését több éve nem éri el. Ennek negatív hatása a jogosultsági feltételek során egyes támogatásokból „kiesést” eredményezi. A törvényb l következ en világossá válik az is, hogy a szolgáltatástervezési koncepciók típusainak (megyei – települési, f városi – kerületi) egymásra épülése fontos cél, amelyeknek illeszkedniük kell egy magasabb szint fejlesztési elképzelésbe is, azaz harmonizálniuk kell az Európai Unió törekvéseivel, összhangban kell lennie a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervvel. A Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban NFT) az 1260/99 EK rendelet szerint összeállított stratégiai dokumentum, amely el feltétele annak, hogy hazánk az Európai Unióhoz történ
csatlakozást követ en igénybe vehesse az EU Strukturális és Kohéziós
Alapjainak támogatását. Az NFT nem fedi le az összes hazai fejlesztési igényt, csak a Strukturális Alapok támogatására jogosult fejlesztési javaslatok összessége, és Közösségi Támogatási Keret formájában készül. A fejlesztési terv els sorban egy tárgyalási alapdokumentum az EU-val kötend pénzügyi megállapodáshoz. A széleskör
hazai helyzetelemzés figyelembevételével a szociális ellátás területén, a
következ összegz megállapítások, célkit zések kerültek az NFT-be: a növekv és változó szükségletek igénylik a szociális ellátórendszerek rugalmas reagáló képességét, szerkezetének átalakítását;
5
meglév
intézményes ellátások korszer sítését, a családi és lakókörnyezetben nyújtott
szolgáltatások er sítését; hiányzó és speciális szakellátási formák kialakítását; innovatív kezdeményezések, új ellátási megoldások modellezését; a területi egyenl tlenségek csökkentését, a hozzáférhet ség javítását; a társadalmi kirekeszt dés és szegénység elleni program kialakítását; a nem állami szerepl k részvételének er sítését; a szociális, foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási és más védelmi rendszerek összehangolását, interprofesszionális munka er sítését; a szociális ágazat megtartó erejének er sítését (bér, munkakörülmények, „segít k segítése”, át- és továbbképzések); a
szociális
igazgatás
korszer sítését
(középirányító
szervezet,
informatikai-,
döntéstámogatási-, és kutatásfejlesztés).
A szociális ellátó rendszer tervezési folyamata az alábbi rendszerábra szerint foglalható össze: A kerületi szolgáltatástervezési koncepció egyéni projektjei, kapcsolódó ágazatok fejlesztési irányai
városi kerületek szolgáltatástervezési koncepciói
városi Önkormányzat Szolgáltatástervezési koncepció
I. kerületi Szolgáltatástervezési koncepció
Civil szektor fejlesztési elképzelései
A szolgáltatástervezési folyamat egyik alapja, az abban meghatározott célok megfelel alátámasztása az ellátórendszer helyzetére és struktúrájára, valamint a felhasználókra vonatkozó alapinformációkkal valamint elemzésekkel.
6
A szolgáltatástervezési koncepcióval és a benne foglaltakkal szemben támasztható legfontosabb
követelmények,
hogy
egy
olyan,
vegyes
fenntartójú
ellátórendszer
kialakításához nyújtson segítséget, amely:
Képes a lakosság legszélesebb rétegei és csoportjai számára a lehet legb vebb kör és legkönnyebben hozzáférhet adekvát ellátásokat nyújtani, a potenciális fenntartók (szolgáltatók) együttm ködésén alapszik, relatíve kisebb ráfordítás mellett nagyobb társadalmi hasznot képes produkálni, figyelemmel van a különböz
területeken él
lakosság által támasztott eltér
szükségletekre, megfelel információkkal képes ellátni az ágazati irányítást végz szerveket, amely stratégiai szempontokból figyelembe veszi az ellátórendszerrel szemben várhatóan a jöv ben fellép új szükségleteket és a vele szemben támasztható újabb követelményeket.
Az el
ek figyelembevételével az I. kerületi szociális szolgáltatástervezési koncepció az
alábbiak szerint épül fel: Els fejezet – bevezet rész – a koncepció tartalmára, lényegére kíván rámutatni. A második fejezetben összefoglalásra kerülnek a kerület demográfiai, és általános háztartási jellemz , majd az ezt követ jellemz
fejezetekben a szociális – gyermekjóléti ellátórendszerre leginkább
adatok és folyamatok kerülnek ismertetésre (pénzbeli, természetbeni ellátások,
alapellátás és szakosított ellátások). A hatodik fejezet az intézményfenntartás költségvetési részleteit tartalmazza. A kerületi ellátórendszer koncepcionális fejlesztési irányvonalainak meghatározását taglalja a koncepció utolsó fejezete.
Az elemz -leíró részekben feltüntetett információk és megállapítások részben a KSH adatgy jtésein, részben a Polisz Szociálipolitikai és Szervezetfejleszt
Tanácsadó Bt. I.
kerületi szociális térkép kérd íves kutatásán, továbbá a kerületi szociális, gyermekjóléti intézmények beszámolóján és a hivatkozott forrásokon alapszik.
7
II. Budapest I. kerület általános jellemz i II.1. Demográfiai adottság Magyarország népessége a Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1981. óta folyamatosan csökken, ennek oka, hogy többen halnak meg, mint ahányan születnek. Ez a természetes népességszám csökkenés évr l évre negatív tendenciát mutat a fogyás átlag 40-45 ezer f s. Az 1990-es és a 2001-es népszámlálás közötti id szakban az ország lakossága 1,7 %-kal lett kevesebb. A f város lakosságának csökkenése ennél sokkal jelent sebb volt, ennek okai között azonban nemcsak a természetes fogyást (a születések és a halálozások különböz ségét) kell figyelembe venni, hanem a migrációt is – els sorban a f városból való kivándorlást –, amely az ország népességének változására csak kisebb mértékben hat, a települések lélekszámát azonban képes er teljesen befolyásolni. Az okok tehát egyrészr l az alacsony születésszámmal magyarázhatók, másrészr l a mortalitással. Egy 2003. évben készített felmérés szerint a születésszámot illet en az elmúlt évben minden eddiginél alacsonyabb mélypontot ért el Magyarország. Népegészségügyi szempontból azonban kihívást jelent az aktív lakosság számának csökkenése. Halálozási okként els sorban a daganatos betegségek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek állnak az els helyen. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint súlyos feladatokat jelent a társadalom elöregedésének a problematikája. A statisztikai adatok prognózisa értelmében Magyarországon a születéskor várható élettartam 2003. évben
knél 76,53 év, férfiaknál
68,29 életév. Nettó reprodukciós együttható1 2003-ban 0,609. A családszerkezet átalakulása is szintén kihívást jelent. Növekv
tendenciát mutat az
egyszül s családok aránya. A gyermekek 1/5-e egyszül s családban él. Ezen családok az egyik legveszélyeztetettebb rétege a társadalomnak mind a lakáshelyzetüket, mind a jövedelmi viszonyaikat tekintve. 1990-ben Budapest népessége 2 016 774 f volt, 2001-ben viszont közel 239 000 f vel kevesebb, mindössze 1 777 921 lakosa volt a f városnak. Ez azt jelenti, hogy a két népszámlálás között eltelt tizenegy évben majdnem 12%-kal csökkent Budapest népessége. Az I. kerület esetében ezt kell viszonyítási alapnak venni.
1
Azt fejezi ki, hogy egy n re hány olyan leány jut, aki a helyére fog lépni a következ nemzedékben.
8
1. táblázat Az állandó népesség megoszlása korosztályok szerint – Budapest és Pest megye (1993-2003) Az állandó
Az állandó
Az állandó
Az állandó
népességb l a népességb l a 15- népességb l a 40- népességb l a 60 év Évek
0-14 évesek
39 évesek
59 évesek
állandó népesség
felettiek
száma az év száma
arány a (%)
száma
aránya (%)
száma
aránya (%)
száma
aránya
végén (f )
(%)
1993
505 564
17
1 072 231
36,1
787 525
26,5
601 154
20,2
2 966 474
1994
491 676 16,6
1 068 190
36
802 066
27
598 703
20,2
2 960 635
1995
479 241 16,5
1 024 739
35,2
810 615
27,9
588 693
20,2
2 903 288
1996
469 437 16,2
1 018 868
35,2
819 177
28,3
584 376
20,2
2 891 858
1997
460 549 15,9
1 015 851
35,2
824 228
28,6
580 089
20,1
2 880 717
1998
453 043 15,7
1 014 944
35,3
824 006
28,7
575 567
20
2 867 560
1999
446 978 15,6
1 015 514
35,5
821 033
28,7
573 429
20
2 856 954
2000
441 039 15,5
1 017 218
35,7
815 780
28,6
570 187
20
2 844 224
2001
416 310 14,7
1 001 583
35,3
811 371
28,6
601 843
21,2
2 831 107
2002
411 743 14,5
1 009 206
35,6
802 448
28,3
605 650
21,4
2 829 047
2003
409 911 14,5
1 014 080
35,8
787 782
27,8
612 981
21,7
2 824 754
Forrás: KSH adatközlés
Az 1. táblázatból jól látható, hogy amíg legalacsonyabb korosztály és 40-59 éves korosztályok csökkentek, addig a 60 év felettiek száma enyhe növekedést mutatott Budapesten és Pest megyében. Ez a tendencia országosan is megállapítható.
Az I. kerület lakosságának száma az 1990-es népszámlálás idején a lakónépességet tekintve 34 778 f volt, 2001-ben ezzel szemben mindössze 28 100-an laktak a kerületben. Ez 19,3 %os csökkenést jelent, vagyis a kerület népessége a f város átlagánál sokkal nagyobb ütemben, mintegy kétszeres mértékben csökkent. Figyelemre méltó, hogy a lakónépesség számának csökkenése növekv ütem , ami beleilleszkedik a budapesti lakónépesség területi átrendez désének folyamatába. Az elmúlt évtizedekben az volt megfigyelhet , hogy az I. az V., VI., VII., VIII., IX., XIII., XIV. vagyis inkább a bels kerületekben él k aránya csökkent, míg a küls a III., IV., X., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI. és XXII. kerületekben él k aránya növekedett a f város teljes népességében.
9
2. tábla Budapest I. kerületében él k arányának változása a f város teljes népességéhez viszonyítva – %
1970
1980
1990
2001
2,3
2,0
1,7
1,5
Az 1990 és 2001 közötti id szakban változás állt be a férfiak és a n k egymáshoz viszonyított arányában is. Pontosabban ez azt jelenti, hogy a n k száma kevésbé csökkent, mint a férfiaké, ennek következtében n tt az 1000 férfira jutó n k száma. 1990-ben ezer férfira 1320, 2001-ben viszont már 1389 n jutott a kerületben. (Ez az arány Budapesten 1185 volt.) Az I. kerület lakosságának életkori megoszlása Az I. kerület lakosságának átlagéletkora 2001-ben 46,7 év volt, s ez jelent sen meghaladta a város átlagát (41,3 év).
3. tábla
A Budapest I. kerület lakossága korösszetételének változása Korcsoport
1990
2001
0-14
13,9
9,8
15-39
28,0
29,7
40-59
25,5
26,8
60-X
32,5
33,8
100,0
100,0
A 3. táblázatból látható, hogy az átlagéletkor növekedésének hátterében a gyermekkorúak arányának jelent s csökkenése és a 40 év feletti korcsoportok arányának növekedése áll. A kerület lakosságán belül növekedett az aktív korúak aránya, a gyermekkorúk rovására. Hosszabb távon, ha a vándorlás ezen nem módosít, az aktív korosztályok aránya csökkenhet a kerületben.
10
1. ábra
A Budapest I. kerület lakossága korösszetétele
60-X
40-59
15-39
0-14
0
5
10
15
20
1990
25
30
35
40
2001
Az I. kerületben a 2003. évi népesség nyilvántartási adatok alapján a kerületben tartózkodók száma 26.586 f , ebb l a 0-14 év közötti kiskorúak száma 2.627 f , a 15-18 évesek száma 1.138 f . A 60 éven felüliek száma 8.555 f , 80 év felettiek száma 2.134 f (összlakosság 8 %-a)
A demográfiai változások egy éven belül is eltérést mutatnak, melyeket az alábbi adatokkal szemléltetve. Az I. kerület állandó lakónépessége 2002. évben 26.956 f , 2003. évben 26.586 f .
11
4. tábla
A korcsoport szerinti bontás állandó népesség vonatkozásában 2002. –2003. évek összehasonlítása az I. kerületben Kerületi összlakossághoz Összesen bázisévenként Korcsoportok
viszonyítva %-os arányban bázisévhez viszonyítva
2002. év
2003. év
2002. év
2003. év
0 éves
166 f
259 f
0,6 %
0,97 %*
1-2 éves
362 f
349 f
1,4 %
1,3 %
3-5 éves
434 f
446 f
1,6 %
1,67 %
6-9 éves
647 f
589 f
2,4 %
2,2 %
10-14 éves
1.099 f
961 f
4,1 %
3,6 %*
15-19 éves
1.143 f
1.138 f
4,2 %
4,28 %
20-29 éves
3.611 f
3.676 f
13,4 %
13,8 %
30-39 éves
3.234 f
3.328 f
12 %
12,5 %
40-49 éves
3.509 f
3.158 f
13 %
13 %
50-59 éves
3.958 f
4.104 f
14,8 %
11,8 %*
60 év feletti
8.793 f
8.555 f
32,4 %
32,1 %
26.956 f
26.586 f
100%
100%
ÖSSZLAKOSSÁGSZÁM
A fenti táblázatokból is jól nyomon követhet , hogy a nyugdíjas korúak száma az összlakossághoz képest 2003. évben hasonlóan az elmúlt évhez 32 % (60 év felettiek) tartományba maradt. Az aktív korúak száma a 2002. évben 53,2 % volt (20-59 évesek), 2003. évben enyhe mértékben ugyan, de további csökkenést mutat, 51,1 %-os volt. Természetesen ebben az intervallumban átfedések találhatóak, hiszen ez a korosztály felöleli a nappali tagozaton fels fokú tanulmányokat folytatókat is, ez azonban csökkenti az aktív korúak számát és növeli a nem aktívak arányát. Bár a fenti táblázatok életciklusait megfigyelve megállapítható, hogy a 2003-ban a születések száma 93 f vel növekedett, az id s lakosság száma az arányszámokat tekintve nem változott, ett l függetlenül jelölést kapott mint az egyik „legnagyobb” változó. Szintén negatív irányú változást mutat a 9-14 éves korosztály száma, mely 2002-ben 1.099 f volt, addig 2003-ban 961 f .
12
A mortalitás oldaláról a halálozások száma is növekedett 2002. évben 640 f 2003. évben 667 f halálozott el. Az összehasonlító táblázat alapján feltételezhetjük, hogy a kiemelt 50-59 éves korosztály, valamint a 60 év feletti korosztály volt érintett a halálozás vonatkozásában. Az összlakosság számát tekintve 2002-ben 26.956 f szerepelt a nyilvántartásban, 2003-ban 26.586 f volt. Ez mintegy 1.37 %-os csökkenést mutat. Az adatokból is kit nik, az I. kerület f városi viszonylatban is kis lélekszámú. A szociális és egészségügyi ellátórendszer f irányvonalát az id sgondozás, az id sek ellátása jelenti, ezért ezen életkorcsoport ellátását szükséges hatékonyan megszervezni és a szolgáltatás min ségét folyamatosan fejleszteni, de nem szabad elfeledkezni a kerületben található szintén kiemelked en nagy számú oktatási intézményben tanuló diákokról sem. A születések alacsony száma azonban nem helyi, hanem össztársadalmi problémaként jelentkezik. Ennek orvoslása helyi szinten nem megoldható, ehhez kormányzati szint beavatkozásra, hatékony családtámogatási rendszer kidolgozására van szükség.
II. 2. Iskolai végzettség Az iskolai végzettség egyre inkább meghatározza az elérhet
társadalmi helyzetet. A
rendszerváltás után a jövedelmi egyenl tlenségek megn ttek a társadalmi foglalkozási rétegek között és mivel a társadalmi réteghelyzet szorosan összefügg az iskolai végzettséggel, az iskolai végzettségi csoportok között.
A kerület lakosságának iskolai végzettsége jelent s mértékben emelkedett a két népszámlálás közötti id szakban. 2001-ben a 15 évnél id sebbek 95,6 %-a elvégezte az általános iskola nyolc osztályát (Budapesti átlag: 94,2 %). Minden egyes kategóriában megállapítható, hogy növekedett a kerület adott korú lakosságának iskolai végzettsége és ez a szint jelent sen meghaladja f város átlagát. (A II. és a XII. kerület azonban – éppúgy mint az el
népszámlálás idején – most is el tte jár a fels fokú végzettség ek arányát tekintve.)
13
5. tábla
Budapest I. kerület lakosságának iskolai végzettsége – % Budapest I. kerület 1990 2001 Legalább 8 általános (15-X év) 90,7 95,9 94,2 Legalább érettségi (18-X év) 64,9 76,5 58,7 Fels fokú végzettség (25-X év) 35,2 23,8 42,6 Az aktív keres k iskolai végzettségének szerkezete némileg átalakult 1990 óta, minden végzettségi
kategória
aránya
csökkent
kivéve
a
diplomával
rendelkez két.
A
leger teljesebben a nyolc osztályt végzettek aránya mérsékl dött 8,4 százalékponttal. A diplomások aránya azonban ennél is nagyobb mértékben növekedett (10,8 % ponttal, s ez egy kevéssé még meg is haladta az 1980-1990 közötti emelkedést). A trendet állandónak tekinthetjük, legalábbis az 1980-2001 közötti id szakban változatlanul érvényesülni látszik. 6. tábla
Az aktív keres k iskolai végzettsége, Budapest I. kerület – % Végzettség 1990 2001 0-7. osztály 0,8 0,6 8 osztály 14,0 5,6 Szakmai oklevél 7,8 6,2 Érettségi 34,4 33,8 Fels fokú végzettség 43,0 53,8 2. ábra
Az aktív keres k iskolai végzettsége változásának trendje. Budapest I. kerület 1980-2001 60 0-7. Oszt. 8 osztály
50
Szakmai okl. 40
Érettségi Diploma
30
20
10
0 1980
1990
2001
14
A kerületi munkaer tehát magasabban kvalifikált, mint az el
népszámlálás idején volt,
ami arra utal, hogy a kerület szociológiailag szegregálódik és egyre inkább a középosztály (fels ) csoportjainak lakhelyévé válik.
II. 3. Foglalkoztatottság Az mindenki számára egyértelm tézis, hogy az inaktív népesség számának csökkenésével egyre nagyobb anyagi teher hárul az aktív népességre. Ugyanakkor a rendszerváltáskor világossá vált, hogy a gazdasági átalakulás eredményeként a munkanélküliség mint társadalmi probléma megjelenik és növekedni fog. A munkanélküliek aránya a fiatal feln ttek, az alacsony iskolai végzettség ek, a községek lakosai, a roma etnikumoz tartozók között volt az átlagosnál lényegesen nagyobb arányú. A foglalkoztatottsági arányok nem változtak jelent sen a két népszámlálás közötti id szakban, sem az aktív keres k, sem eltartottak aránya nem módosult, csupán a munkanélkülieké növekedett. 7. tábla
A Budapest I. kerületi népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint – % 1990 2001 Férfiak
k
Együtt
Férfiak
k
Együtt
Aktív keres k
46,3
35,3
40,0
46,7
34,8
39,9
Munkanélküliek
1,4
0,8
1,1
2,5
1,6
2,0
Munkanélküliségi
3,0
2,2
2,7
5,0
4,3
4,7
Inaktív keres k
29,3
44,3
37,9
27,5
45,2
37,6
Eltartottak
22,9
19,6
21,0
23,3
18,4
20,5
ráta
A fenti 7. táblából is látszik, hogy az I. kerületben a munkanélküliségi ráta növekedett. A munkanélküliek iskolai végzettsége is magasabb más kerülethez viszonyítva. A közhasznú és közcélú foglalkoztatás is ez okok miatt nem hatékony. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki … „b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.”
15
„ (3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek min sül az, aki a) a munkanélküli-járadék, illet leg a jövedelempótló támogatás folyósítási id tartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönz juttatásban nem részesül, vagy b) számára a munkanélküli járadék folyósítását keres tevékenység folytatása miatt a folyósítási id lejártát megel en szüntették meg, és a keres tevékenységet követ en az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megel kett évben a megyei, f városi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illet leg annak kirendeltségével vagy a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal a 37/D. § (2) bekezdése szerint legalább egy év id tartamig együttm ködött és keres tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.”
„ (6) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaer piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmez
igényjogosult személyek foglalkoztatását kell
biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthet . Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás id tartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történ foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás els napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes id tartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti.” „ (9) Közcélú munka keretében foglalkoztatható a) a rendszeres szociális segélyt kérelmez igényjogosult, b) a rendszeres szociális segélyben részesül , c) a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttm köd aktív korú nem foglalkoztatott személy.” Közhasznú munkaprogram a Munkaügyi Központtal történ
évenkénti szerz déskötéssel
valósult meg az I. kerületi GAMESZ koordinálásával. A közhasznú munkaprogram hatékonyságának növelése kiemelt cél, a munkaközvetítés folyamatossága érdekében a Munkaügyi Központtal az együttm ködés intézményes formáját megreformálni szükséges.
II. 4. Háztartás és család A kerületi lakosság id södése hatással volt a háztartás-összetétel alakulására is, az átrendez dés iránya egyértelm en az egyszemélyes háztartásoknak kedvezett, minden más
16
kategóriában csökkenés történt. Jelent snek mondható azonban a „single” hatás is, hiszen az egyszemélyes háztartások közel fele, 45,6 %-a nem id skorúakból áll. 8. tábla
A háztartástípusok arányainak változása Budapest I. kerületében – % 1990 2001 Házasságban vagy élettársi 38,4 38,0 kapcsolatban él k Egyszül s háztartások 11,8 10,2 Egyszemélyes háztartások 41,7 46,7 Többcsaládos háztartások 0,9 0,5 Egyéb 7,2 4,6 100 100 3. ábra
A háztartástípusok változásának trendje 1990-2001 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Egyszemélyes
Párkapcsolatban él k
Egyszül + gyermek
1990
Többcsaládos
Egyéb
2001
9. tábla
A háztartások a háztartásokban él k száma szerint – %
A háztartásban él k
1990
2001
1f
41,7
46,7
2f
31,0
30,1
3f
16,1
13,0
4f
8,2
7,3
5f
2,3
2,1
6 f vagy több
0,8
0,8
száma
17
A különböz
háztartástípusok foglalkoztatottsági helyzete jelent sen eltér egymástól. A
legtöbb foglalkoztatottat az egyszül s háztartásokban találhatjuk (életkor miatt), ugyanakkor itt a munkanélküliek aránya is magas. Az inaktív keres k és az eltartottak aránya természetesen az egyszemélyes (id skorú) háztartásokban a legmagasabb. 10. tábla
A háztartások foglalkoztatottsági helyzete – % Háztartástípus Házaspáros
Egyszül s
Egyszemélyes
Egyéb
Van foglalkoztatott
69,2
80,9
34,2
65,7
Nincs foglalkoztatott
30,8
19,1
65,8
34,3
Van munkanélküli
1,2
3,5
1,8
4,1
Inaktív keres van
29,3
14,4
57,7
24,1
Csak eltartott van
0,3
1,2
6,3
6,1
II. 4. 1. 2004. évi kutatás adatainak elemzése A háztartások vizsgálatához kérd íves lekérdezési szociológiai módszert alkalmaztunk. A mintába összesen 991 f
került. A minta természetesen csak nagykorú válaszadókat
tartalmaz, akiknek 36,8 %-a férfi és 63,2 %-a n . Ugyancsak eltérés, hogy a hatvan éven felüliek aránya 49,7 %, szemben a népszámlálás 33,8 %-val. (lásd a 3. tábla) Ez még akkor is magasabb, ha tekintetbe vesszük, hogy a mintába csak 18 évnél id sebbek kerülhettek be (ebben az esetben a 60 év felettiek aránya 43,5 % lenne).
11. tábla
A kérd íves adatfelvétel mintájának kormegoszlása – % Korcsoport Férfiak k Teljes minta 18-24
8,0
3,7
5,3
25-34
15,7
10,1
12,1
35-44
8,4
10,2
9,6
45-59
26,6
21,3
23,3
60-65
8,0
13,1
11,2
66-X
33,2
41,6
38,5
100
100
100
18
A háztartásokban él k számát tekintve is egy kissé eltér a minta megoszlása a népszámlálás során mért értékekt l (de valamivel kisebb mértékben, mint az 1993-ban végzett vizsgálat esetében). A mintában alulreprezentáltak az egyszemélyes háztartások, a négy és az ötszemélyes háztartások jól közelítik a valós arányokat, viszont felülreprezentáltak a kett és háromszemélyes háztartások. 12. tábla
A háztartások a háztartásokban él k száma szerint, a minta megoszlása – % A háztartásban él k száma 1f 32,2 2f 38,3 3f 16,3 4f 9,2 5f 2,5 6 f vagy több 1,5 Ezt a torzítást figyelembe kell majd vennünk a szociális helyzet elemzésekor.
II. 4. 2. A háztartások tipizálása A kérd ívben található tizenhárom-osztatú csoportosítást (13. tábla) a könnyebb kezelhet ség érdekében öt csoportba került összevonásra. Egyes kategóriákban olyan alacsony az elemszám, hogy az lehetetlenné teszi az elemzésben való felhasználását. Ezért a 2, a 3, a 6. és 9. kategóriát összevontuk és a csoportnak a „gyermek nélküli háztartások” nevet adtuk. Ugyancsak összevontuk a 4, az 5, a 7. és a 8. kategóriákat és a „gyermekes háztartások” nevet adtuk nekik. A 10-12. kategóriákat együttesen „egy szül s háztartásoknak” neveztük el. Az 1. és a 13. kategóriákat megtartottuk és így összesen öt kategóriát kaptunk (14. tábla). 13. tábla
A háztartások összetétele (1) – % 1. Egyedülálló 2. Több egyedülálló 3. Házaspár / élettárs 4. Házaspár / élettárs gyermekkel 5. Házaspár / élettárs gyermekkel és felmen vel 6. Házaspár / élettárs felmen vel 7. Házaspár / élettárs egyéb rokonnal 8. Két házaspár gyermekkel vagy egyéb rokonnal 9. Két házaspár 10. Egy szül gyermekkel 11. Egy szül gyermekkel és felmen vel 12. Egy szül gyermekkel és egyéb 13. Egyéb
32,0 1,5 28,6 21,2 0,9 0,5 0,3 0,2 0,1 10,4 1,7 0,8 1,7
19
Az elemzésbe a 14. táblában szerepl
csoportosítást használjuk úgy, hogy az „egyéb”
kategóriától, amely mindössze 1,7 %-ot tett ki, az elemz k eltekintettek. A háztartások korösszetételét vizsgálva nem okoz különösebb meglepetést, hogy azok a válaszadók voltak fiatalabbak, akik a gyermekes (egy vagy kétszül s) háztartásokba tartoztak. A gyermeknélküli és az egyszemélyes háztartásokba tartozó válaszadók korátlaga magasabb volt. 14. tábla
A háztartások összetétele (2) – % Egyedülállók 32,0 Gyermek nélküli háztartások 30,7 Gyermekes háztartások (két szül vel) 22,6 Egyszül s háztartások 12,9 Egyéb 1,7
A minta átlagos életkora 57 év, ez szinte teljesen azonos a gyermek nélküli családok válaszadóinak átlagéletkorával. Valamennyi csoportban magas a válaszadó feln ttek átlagéletkora, ebb l a szempontból a minta egyrészt megfelel a népszámlálás mutatta értékeknek, másrészt pedig jelzi, hogy a szociális szempontból a gyermekes családok problémái valószín leg kevésbé meghatározóak lesznek.
15. tábla
A válaszadók korösszetétele háztartástípusonként – év Háztartástípus Átlagos életkor Egyedülállók
66,1
Gyermek nélküli háztartások
57,1
Gyermekes háztartások (két szül vel)
46,8
Egyszül s háztartások
52,0
A nem egyszemélyes háztartások létszáma viszonylag sz k intervallumban mozog. A gyermekes háztartások mindkét típusában egyaránt 1,6 gyermek él háztartásonként, a gyermektelen háztartásokban pedig ketten élnek.
20
16. tábla
Lakásméret és létszám háztartástípusonként – átlag Háztartástípus m2 Egyedülállók
/m2
1
57,3
57,3
Gyermek nélküli háztartások
2,03
63,7
31,4
Gyermekes háztartások (két szül vel)
3,65
78,1
21,4
Egyszül s háztartások
2,60
69,6
26,8
A lakások háztartástípusonkénti eltérése leginkább a lakások méretében mutatkozik meg, bár ez az eltérés is „igazságosnak” t nik, hiszen a háztartások létszámával egyenes arányos. Nincs különbség a lakások között infrastrukturális ellátottságban, az ellátottság itt 100 %-os.
II. 4. 3. A háztartások anyagi helyzete Bevételek A háztartások bevételei mindenekel tt három forrásból: munkabérb l, nyugdíjból és családtámogatásból származnak. Ezek mellett az egyéb források mellékesnek tekinthet k. Az egyes
háztartástípusok
eltér
mértékben
részesednek
a
meghatározó
forrásokból,
munkabérb l mindenekel tt az egy- és kétszül s gyermekes családok, a nyugdíjból az egyszemélyes és egyszül s háztartások, a családtámogatásból természetesen a gyermekes háztartások mindkét típusa. Szinte semmilyen szerepet nem játszik a háztartások bevételeiben az ingatlankiadás (kivétel az egyszül s családok, ahol 4,7 %), a civilszervezeti támogatás és a kamatbevétel. 17. tábla
Az egyes bevételi forrásokból részesül k aránya háztartástípusonként – %
Munkabér Nyugdíj Családtámogatás Munkanélküli járadék Szociális juttatás Vállalkozás Egyéb
Egyedülállók
Gyermek nélküli háztartások
Gyermekes háztartások (két szül vel)
Egyszül s háztartások
19,6 76,3 – 0,3 4,4 4,7 7,0
47,7 57,0 1,0 1,0 1,3 9,9 8,3
88,8 24,1 42,4 2,7 6,7 18,8 4,5
70,3 53,1 39,1 3,1 13,3 9,4 18,8
21
Látható a 17. táblából, hogy az egyszemélyes háztartások domináns bevételi forrása ahogyan ez az átlagéletkorból sejthet volt -, a nyugdíj, közülük kevesen dolgoznak, viszonylag kevesen vállalkoznak és általában véve úgy t nik, hogy az anyagi helyzetük kedvez bb, mint a gyermeket nevel ké. Érdekes az is, hogy a kett és egyszül s gyermekes háztartások sokkal több forrásból szerzik jövedelmüket, mint a másik két háztartástípus. Ebb l következ leg biztosabb lábakon állnak és kevésbé érzékelhetik valamely bevételi forrás ingadozását. A két szül vel rendelkez
gyermekes háztartások bevételi forrásaiból
megmutatkozik, hogy anyagi helyzetük valószín leg sokkal kedvez bb, mint az egyszül s gyermekes háztartásokban él ké: nagyobb arányú a munkajövedelem és kétszer akkora a vállalkozásból származó jövedelem is, mindemellett a gyermekek azonos száma ellenére (átlag 1,6 gyermek háztartásonként) nagyobb arányban részesednek családtámogatásban is. Az egyszül s háztartások kedvez tlenebb helyzetére utal a szociális juttatások és a nyugdíjak nagyobb aránya is. Két másik kérdésre kapott válaszok is arra utalnak, hogy az egyszül s háztartások anyagi helyzete rosszabb a többi háztartástípusban él kénél. Az számukra okozott leginkább gondot a számlák kifizetése, és az egyedülállók után a legkevésbé voltak képesek félretenni – az is látszik azonban, hogy az egyedül él , f ként id s emberek és az egyszül s háztartásokban gyermeküket nevel szül k eltér életstratégiát folytatnak. 18. tábla
Megtakarítási és számlafizetési képesség háztartástípusonként – % Nem képes megtakarítani Gondot okozott a számlák kifizetése Egyedülállók 15,8 69,4 Gyermek nélküli háztartások
54,6
11,8
Gyermekes háztartások
55,4
16,5
65,6
36,7
(két szül vel) Egyszül s háztartások
A megtakarítási képesség viszonylag alacsony, még a leginkább megtakarító gyermek nélküli háztartásoknak is csupán alig több mint fele tudott félretenni. Ahhoz, hogy err l többet lehessen megállapítani meg kell vizsgálni, miként nyilatkoztak a különböz háztartástípusba tartozók a havi nettó jövedelmükr l.
22
19. tábla
A háztartások el
Nyugdíjminimum (23 200 Ft)* Minimálbér (58 000 Ft)* A minimálbér kétszerese (116 000 Ft) A minimálbér háromszorosa (174 000 Ft) A minimálbér négyszerese (232 000 Ft) A minimálbér ötszöröse vagy több (290 000 Ft)
havi nettó jövedelme – %
Egyedülállók
Gyermek nélküli háztartások
Egyszül s háztartások
0,0
Gyermekes háztartások (két szül vel) 0,4
2,8 23,4
2,3
1,3
7,8
52,2
34,0
11,6
37,5
7,9
36,3
26,8
19,5
2,8
12,9
25,4
10,9
3,1
7,6
27,7
10,9
1,6
* 2004. évben
Az egyedülállók közel 80 %-a a minimálbér kétszerese vagy annál kevesebbel gazdálkodhat havonta. A gyermek nélküli családok 70 %-a a minimálbér kétszerese és háromszorosa közötti jövedelemmel rendelkezik. Hasonlóképpen helyezkedik el a jövedelmi skálán az egyszül s háztartások közel fele (46 %). A gyermekes családok 80 %-a ellenben a minimálbér háromszorosa vagy afölötti nettó jövedelemmel rendelkezik. 4. ábra
Az átlagos havi nettó jövedelem háztartástípusonként – Ft 100%
80%
60%
40%
20%
0% Egyedülállók
23200
Gyermek nélküli
58000
Két szül + gyerek
116000
174000
23
Egy szül + gyerek
232000
290000
A háztartások nettó havi jövedelme és a megtakarítási képesség között érdekes az összefüggés, a megtakarítás nem n egyenes arányban a jövedelemmel. Egyedül a legjobb anyagi helyzetben lév háztartástípusban, a gyermekes családoknál figyelhet meg, hogy a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók teszik ki a megtakarítani tudók nagyobb részét. A többi háztartástípusnál a jövedelmi skála közepe táján találhatóak takarítanak meg a legtöbben. A megtakarítás tehát inkább életstratégia, mint a jövedelmi helyzet direkt mutatója. 20. tábla
A havi nettó háztartási jövedelem és a megtakarítási képesség háztartástípusonként. Megtakarítani képes háztartások – % Gyermekes háztartások (két szül vel) 0,0
Egyszül s háztartások
3,3
Gyermek nélküli háztartások 0,0
5,0
1,2
0,0
3,1
51,7
16,5
4,9
21,9
16,7
35,3
15,9
25,0
13,3
22,4
25,6
28,1
10,0
24,7
53,6
21,3
Egyedülállók Nyugdíjminimum (23 200 Ft) Minimálbér (58 000 Ft) A minimálbér kétszerese (116 000 Ft) A minimálbér háromszorosa (174 000 Ft) A minimálbér négyszerese (232 000 Ft) A minimálbér ötszöröse vagy több (290 000 Ft)
0,0
II. 4. 4. A háztartások saját megítélés szerinti helyzete A háztartások saját helyzetének érzékelése megfelel a fenti adatoknak. Amikor arról kérdeztük a válaszadókat, hogy milyennek találják a jelenlegi helyzetüket, akkor a rossz és a nagyon rossz helyzetben lév k aránya az egyedül él knél és az egyszül s háztartásoknál volt a legmagasabb. Azok aránya, akik jó helyzetben lév nek min sítették a saját háztartásukat a kétszül s gyermekes családoknál volt a legmagasabb.
24
21. tábla
Milyennek látja saját háztartásának anyagi helyzetét? – % Gyermek nélküli Gyermekes Egyedülállók háztartások háztartások (két szül vel) 11,4 13,2 Jó helyzetben van 21,4 70,3 67,0 Átlagos helyzetben van 75,3 14,8 9,5 7,6 Rossz helyzetben van 2,8 1,0 Nagyon rossz 4,0 helyzetben van 100 100 100
Egyszül s háztartások 10,2 57,8 25,8 3,9 100
A táblázat értelmezéséhez figyelembe kell vennünk, hogy a „jó”, az „átlagos” és a „rossz” jelentése háztartásonként változó lehet. Feltehet , hogy minden típusban az „átlagos” helyzet megítélésekor például, a saját csoport átlaga dominál, vagyis nem azonos skálán mérik a válaszadók a helyzetüket. A skála jellegét és beosztását nagymértékben befolyásolja, milyen trendet érzékelnek a válaszadók a saját helyzetükben, vagyis negatív vagy pozitív irányba látják-e elmozdulni 5. ábra Milyen irányba mozdult el a háztartás anyagi helyzete az elmúlt három évben? 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Romlott Egyedülállók
Változatlan Gyermek nélküliek
Gyermekes családok
Javult Egyszül s háztartások
Az 5. ábrán látható, hogy az egyszül s háztartások trendje jelent sen eltér a másik három háztartástípusétól, melyek megközelít leg azonos irányban mozdultak el vagy éreztek elmozdulást a helyzetükben. Feltehetjük tehát, hogy náluk az „átlagos” helyzet összekapcsolódik a romló tendenciával, míg a többieknél a „változatlan” helyzettel. A „jó”
25
helyzetben van jelentése pedig magába foglalhatja a „nem romlott” és a „nem változott” trendeket. A többieknél viszont a „nem változott” és a „javult” trendekkel kapcsolódhat össze. Mindez azt jelenti, hogy az egyszül s háztartások, melyek a gyermekes háztartások több mint egyharmadát teszik ki, önértékelését a többiekt l eltér en, a romló trendhez viszonyítottan kell értelmeznünk. 22. tábla
A háztartások véleménye a saját helyzetükr l és a havi nettó jövedelem – % Nyugdíjminimum (23 200 Ft) Minimálbér (58 000 Ft) A minimálbér kétszerese (116 000 Ft) A minimálbér háromszorosa (174 000 Ft) A minimálbér négyszerese (232 000 Ft) A minimálbér ötszöröse vagy több (290 000 Ft)
Jó helyzetben van 0,0
Átlagos helyzetben van 0,8
Rossz helyzetben van 4,2
Nagyon rossz helyzetben van 7,7
3,2
10,1
16,0
26,9
14,0
38,9
56,0
53,8
12,0
28,1
23,0
11,5
19,0
15,2
0,8
0,0
52,0
7,0
0,8
0,0
A 22. táblában nyomon követhet , hogy a háztartások helyzetmegítélése viszonylag szoros kapcsolatban van a havi nettó jövedelmükkel (korreláció: 0,422; szignifikancia: 0,01). Kevésbé függ viszont össze a havi jövedelem és a háztartás helyzetének változása (korreláció: 0,314; szignifikancia: 0,01). Bár javulást a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók érzékeltek, helyzetük változatlanságát vagy romlását ugyanabban a jövedelemsávba tartozók érezték (lásd: 23. táblázat). 23. tábla
A háztartások helyzetének alakulása az elmúlt három évben és a havi nettó jövedelem – % Nyugdíjminimum (23 200 Ft) Minimálbér (58 000 Ft) A minimálbér kétszerese (116 000 Ft) A minimálbér háromszorosa (174 000 Ft) A minimálbér négyszerese (232 000 Ft) A minimálbér ötszöröse vagy több (290 000 Ft)
Javult 0,0
Változatlan 1,0
Romlott 2,2
3,3
9,7
11,2
10,9
32,3
50,0
17,4
25,0
19,2
22,8
13,9
5,1
38,1
10,4
4,3
26
Ha azt vizsgáljuk, milyen összefüggés van a háztartás szubjektív helyzete, havi nettó jövedelme és a megtakarítási képesség között, akkor az egyes helyzeti csoportokban inkább a magasabb jövedelem felé tolódik el a megtakarítás, vagyis a magasabb jövedelmi kategóriák felülreprezentáltak. Ez azonban nem tagadja azt a fentebb tett állításunkat, hogy a megtakarítás inkább életstratégia, mint a magasabb jövedelem automatikus ered je. Az egy f re számított jövedelemigény az egyedülállók esetében a legmagasabb (151.000 Ft). A gyermek nélküli háztartásokban csak 120.000, a gyermekes háztartások két típusában pedig mindössze 94.000 Ft. Bár az egyedül él kre számított kiadás mindig magasabb. Az iménti adatok életmódbeli különbségeket is mutatnak. Amennyiben a jövedelemigényeket a közölt kiadásokból számított egy f re jutó jövedelmekhez viszonyítjuk, akkor a gyermek nélküli háztartások igényei t nnek legmerészebbnek, hiszen
k kétszer
annyit szeretnének, mint amennyi éppen van nekik. Az egyedül él k 34, a gyermekes családok 78, az egyszül s háztartások pedig 42 %-kal szeretnének többet, mint amennyit elköltenek. Kissé más értékeket kapunk, ha a havi nettó jövedelemhez viszonyítjuk (a háztartástípusok figyelmen kívül hagyásával) a jövedelemigényt. Ekkor azt láthatjuk, hogy a középs jövedelemsávba tartozók igényei haladják meg legkevésbé a jelenlegi jövedelmeiket. Velük szemben – érthet okból – a legalacsonyabb kett és a legmagasabb jövedelemsávba tartozók igényei magasabbak.
23. tábla
A havi nettó jövedelem és a háztartások jövedelemigénye – Ft átlag Havi nettó jövedelem Hány forintra lenne szüksége ahhoz, Szorzó hogy mindenre jusson? Nyugdíjminimum (23 200 Ft) Minimálbér (58 000 Ft) A minimálbér kétszerese (116 000 Ft) A minimálbér háromszorosa (174 000 Ft) A minimálbér négyszerese (232 000 Ft) A minimálbér ötszöröse vagy több (290 000 Ft)
27
84 550
3,6
112 910
1,9
154 580
1,3
248 930
1,4
315 100
1,4
550 000
1,9
A kiadások szerkezete 25. tábla
A kiadások szerkezete háztartástípusonként – % Egyedülállók Gyermek nélküli Gyermekes háztartások háztartások (két szül vel) Élelmiszer 26,7 26,8 28,2 15,4 13,5 Lakásfenntartás 17,9 31,4 27,3 21,3 13,4 11,9 7,8 Lakbér 8,1 8,0 8,3 Telefon 7,1 3,8 Egészségügy, 8,1 gyógyszer Tv, újságok 4,2 4,0 3,0 Tisztítószerek 3,9 3,8 3,2 Ruházat 3,0 4,1 6,2 2,6 Utazás 6,2 8,7 Élvezeti cikkek 2,0 2,4 2,3 Biztosítás 1,9 2,5 3,6 Egyéb 1,6 1,5 1,5 Ajándék 1,5 1,3 1,2 Kölcsön 1,4 1,6 3,4 Javíttatás, 1,4 0,9 1,0 tisztíttatás stb. Kultúra (könyv, mozi, színház stb.) Háztartási beruházások
Iskola
Az életmódok eltér
Egyszül s háztartások 31,3 13,8 22,8 9,1 7,4 4,9 2,9 3,9 4,6 5,1 4,5 2,2 2,6 1,4 1,8 0,7
1,1
1,5
2,2
1,7
0,6
0,7
0,8
1,1
0,4 100
0,2 100
1,2 100
0,9 100
jellegére a kiadások szerkezetéb l lehet következtetni. Valamennyi
háztartástípusban a lakásfenntartás és az élelmiszerkiadások alkotják a kiadások nagyobbik részét, a különbségek azonban jelent sek. Az egyedülállóknál például megközelíti a hatvan % (58,1 %), a gyermekes családoknál viszont majd 10 százalékponttal alacsonyabb (49,5 %). (A gyermek nélküli és az egyszül s háztartásoknál teljesen azonos: 54,1 %.) Az egyedülálló, id s emberek részére a lakás fenntartása okozza a legnagyobb terhet, a gyermekes háztartásokban viszont az élelmezés a legmeghatározóbb kiadás. Mindkét kiadástípus meglehet sen rugalmatlan, csak sz k határok között módosítható, ezért sz kre szabja a mozgásteret az egyéb jelleg
kiadások területén. Ebben a tekintetben valamennyi
háztartástípus nehéz helyzetben van, de kétségtelenül az egyszemélyes és az egyszül s háztartásoknak kell a legnehezebb problémát megoldaniuk. Mindemellett meglep , hogy minden háztartástípusban a telefonkiadások képezik az élelem és a lakás utáni legjelent sebb tételt a kiadásokon belül.
28
Az elmúlt tizenegy év során minden háztartástípus kiadási szerkezetében hasonló irányú változás ment végbe: jelent sen csökkent az élelemre fordítottak aránya, ezzel szemben viszont az egyszül s háztartások kivételével ugrásszer en n tt a lakások költsége. Ez két dolgot mutat, egyrészt azt, hogy általában véve javult a háztartások anyagi helyzete (vegyük figyelembe, hogy a lakásköltségek növekedése önmagában még nem kell, hogy az élelmiszerkiadások arányának csökkenését okozza), valamint azt is jelzi, hogy megváltozott az árak struktúrája, kiváltképp az energia, a víz és a csatorna stb. költségei növekedtek az elmúlt tíz év során. 6. ábra A f bb kiadási tételek arányának változása háztartástípusonként 1993 és 2004 között – % 100% 90%
11,8 19,0
80%
24,4
22,8
21,3 31,4
70% 60% 50% 40%
43,7 45,4
30% 20%
42,5
31,3
28,2 26,7
10% 0% Egyedül él k '93 Egyedül él k '04
Gyermekes családok'93 Élelem
Gyermekes családok '04
Egyszül s háztartások '93
Egyszül s háztartások '04
Lakás
(Csak három háztartástípust tudunk összehasonlítani, mert az 1993-as vizsgálatban nem szerepelt a gyermek nélküli családok típusa.)
Látható az is, hogy lakásra és élelemre együttesen fordított kiadás aránya csökkent minden háztartástípusban. Az egyedülállóknál 66,9 %-ról 58,1%-ra. A gyermekes családoknál 55,5 %-ról 49,5%-ra. A gyermeküket egyedül nevel knél pedig 64,4 %-ról 54,1%-ra. Ennek következtében, bár a mozgástér, ahogy arra fentebb utaltunk, még mindig sz k, de mégis jelent s (6-10 százalékpontnyi) források szabadultak fel a háztartások költségvetésében. Úgy nik, hogy ezt a szabad forrást telefonálásra, utazásra és orvosra fordították. Csökkent viszont a kultúrára és ruházkodásra fordított összegek aránya.
29
II. 4. 5. A háztartások különbsége helyzetmegítélésük alapján Félrevezet lenne, ha kizárólag a háztartástípusok szerint vizsgálnánk a kerületi háztartások helyzetét. Nem kétséges, hogy az egyes típusokon belül jelent s különbségek figyelhet ek meg, és láttuk ugyan, hogy az egyszül s háztartások közül sokan rossz helyzetben lév nek tartják magukat, de ha azt vizsgáljuk, milyen tényez k határozhatják meg a helyzetmegítélést és az mennyire reális, akkor meg kell fordítanunk a vizsgálat irányát és meg kell néznünk, mi jellemzi az önmagukat rossz, az átlagos és a jó helyzetben érz háztartásokat. Vizsgáljuk meg el ször azt, milyen háztartások el fordulása jellemzi az egyes helyzetértékeléseket. 26. tábla
Helyzetértékelés és családtípusok – % Rossz helyzetben van Egyedülálló Gyermek nélküli Gyermekes család Egyszül s háztartás
35,9 20,5 16,7 24,4 100
Átlagos helyzetben van 32,5 33,4 21,9 10,5 100
Jó helyzetben van 25,7 28,6 34,3 9,3 100
(A 100%-tól való eltérést a nem válaszolók aránya magyarázza.) A 26. táblából látható, hogy az egyedülállók a rossz és átlagos helyzet ek között megközelít leg azonos arányban helyezték el magukat. A gyermek nélküli családok ezzel szemben inkább középre húzódtak. A gyermekes családok ítéletei pedig határozottan a jó helyzet felé tendáltak. Az egyszül s háztartások ellenben rossz helyzetben lév nek tekintették magukat. A háztartás típusa tehát valóban meghatározónak látszik a helyzetértékelésben. 7. ábra 40 35 30 25 Rossz helyzetben van Átlagos helyzetben van Jó helyzetben
20 15 10 5 0 Egyedülálló
Gyermek nélküli
Gyermekes
30
Egyszül s
Figyelembe kell még vennünk azt is, hogy a különböz helyzetek jövedelmi forrásai eltér ek. Akik rossz helyzetben lév nek értékelték családjukat, azok mindenekel tt nyugdíjból szerzik bevételeiket és csak egyharmaduknak van munkajövedelme. Ezeken kívül a családtámogatás (22,4 %) és a szociális juttatások (18,6 %) biztosítják megélhetésüket. Jövedelemforrásaik tehát nehezen vagy egyáltalán nem befolyásolhatóak általuk. Az átlagos helyzet ek felének viszont van munkajövedelme és felének van nyugdíja, a szociális juttatások itt már szinte egyáltalán nem játszanak szerepet (2,6 % rendelkezik vele) és a családtámogatásban részesül k aránya is kevesebb (12,7 %). Ennél is fontosabb azonban, hogy 7,9 %-nak vállalkozói bevételei is vannak. Az önmagukat jó helyzetben lév nek tekint k négyötödének jövedelmei már munkabérekb l származnak, itt is jelent s a nyugdíj (35,3 %), de azt már megközelíti azok aránya, akiknek vannak vállalkozói bevételei (27,3 %). Mindezek mellett egyötödük családtámogatásban is részesül, közülük pedig 43 %-nak vállalkozói bevétele is van. Egyértelm en látszik, hogy a jó helyzetben lév k bevételei származnak leginkább a háztartás tagjai által is befolyásolható bevételi forrásokból, amely, a jövedelmek nagysága mellett, hozzájárulhat ahhoz, hogy jó helyzetben érezzék magukat. Egyértelm azonban az is, hogy a szubjektív besorolás mögött ténylegesen eltér anyagi lehet ségek húzódnak meg. Akármelyik háztartástípust nézzük, az összkiadások volumene igencsak eltér az önbesorolás szerint vizsgálva.
27. tábla
A háztartások havi összkiadása háztartástípus és önbesorolás szerint – átlag Ft Gyermek Gyermekes Egyszül s Egyedülállók nélküli háztartások háztartások háztartások (két szül vel) Jó helyzetben 217 430 191 000 245 560 219 410 Átlagos helyzetben
98 890
116 460
167 840
194 660
Rossz helyzetben
89 370
100 680
228 900
114 340
A 27. táblában közölt értékeket abban az esetben, ha valós közlésnek tekintjük, úgy kezelhetjük, mint a háztartások minimum jövedelmeit, hiszen ezt az összeget havonta elköltik, bárhonnan is teremtik el
a hozzá szükséges pénzt. Ennek fényében érdemes megnézni,
hogyan is látják a jöv jüket a fenti kategóriákba sorolt háztartások, pontosabban mi a családi összbevétel maximuma, amit véleményük szerint az elkövetkez három évben elérhetnek.
31
28. tábla
A következ három évben elérhet havi összbevétel maximuma – átlag Ft Gyermek Gyermekes Egyszül s Egyedülállók nélküli háztartások háztartások háztartások (két szül vel) Jó helyzetben 179 720 168 500 276 670 134 620 Átlagos helyzetben
50 900
62 180
113 700
100 340
Rossz helyzetben
37 460
78 220
56 920
90 660
Felt
, hogy csak a jó helyzetben lév
gyermekes háztartások jöv beli bevételeire
vonatkozóan találkozhatunk némi realitással,
k ugyanis csekély növekedést feltételeznek.
Minden más esetben csökkenést, s t, van ahol radikális csökkenést képzelnek el. A legszembet
bb ez az átlagos és a rossz helyzetben lév egyedülállóknál és a magukat rossz
helyzetben érz
gyermekes családoknál, ahol harmadára, negyedére csökken a várt
jövedelem. Az elvárások realitását nem az összegekben, hanem a trendekben kell keresnünk. A válaszadók legtöbbje helyzetének rosszabbodását várja, válaszaikból azonban arra lehet következtetni (lásd a kiadások nagyságát), hogy tényleges helyzetükkel elvárásaik nincsenek kapcsolatban. (Erre mutat az is, hogy a kiadások nagysága, a szükségesnek tartott jövedelem és az elvárt jövedelem nagysága között semmilyen szignifikáns kapcsolat nincsen! Az adatok kés bbi elemzéséhez fontos figyelembe vennünk, hogy a kétszül s családok egy része túlbecsüli a kiadásait.
II. 4. 6. A háztartások felszereltsége A háztartások vagyoni helyzetének vagyis felhalmozási képességének mutatója a vagyoni javakkal való ellátottság. Az alábbiakban azokat használati eszközöknek és tárgyaknak az eloszlását vizsgáljuk meg, amelyek a háztartástípusok és jövedelmi kategóriák között különbséget tesznek, vagyis azokat, melyek pillanatnyilag társadalmilag relevánsak a differenciák jelzésében. Figyelmen kívül hagyjuk azokat, melyekkel szinte minden háztartás és jövedelmi kategória rendelkezik. Ezek a következ k: színes tv, porszívó, vezetékes telefon, gép. Azok a használati cikkek, amelyek a leginkább egyenl tlenül oszlanak el a háztartások és a jövedelmi kategóriák között a mosogatógép, a számítógép, a hifi, a személygépkocsi, a DVD, a videokamera és az internet.
32
29. tábla
A kurrens használati eszközök megoszlása háztartástípusonként Az adott használati eszközökkel rendelkez k aránya – % Gyermek nélküli háztartások
Gyermekes Egyszül s háztartások háztartások (két szül vel) Mosogatógép 5,4 8,9 12,5 22,9 Számítógép 21,8 42,4 59,1 83,0 Hifi 24,1 54,9 56,3 73,5 Személygépkocsi 15,8 39,8 35,9 65,9 DVD 11,1 21,7 21,1 46,2 Videokamera 7,0 19,4 13,3 41,7 Internet 15,5 26,3 34,4 60,1 A korábbi elemzések eredményeit igazolja a 29. tábla adatsora, amely azt mutatja, hogy a gyermekes háztartások a háztartások felszereltségét tekintve is messze jobb helyzetben vannak a háztartások egyéb típusainál. Összevetve a 2004. évi adatokat az 1993-as kutatás adataival megállapíthatjuk, hogy jelent s mértékben növekedett az egyes kurrens vagyontárgyak elterjedtsége. A mosogatógépek aránya a gyermekes háztartásokban 1993-ban mindössze 5 % volt, szemben a 2004. évi 23 %-kal. A számítógépek esetében ugyanebben a háztartástípusban 26% és 83%. Az egyszül s háztartásokban nem is volt mosogatógép, a számítógépek aránya pedig csak 30 % volt. Összevetve a két vizsgálat adatait azt láthatjuk, hogy az elmúlt id szakban az anyagi feltételek a kerületben a kétszül s gyermekes családok javára változtak meg. 1993-ban e két háztartástípusban él k anyagi feltételei megközelít leg azonosak voltak. 2004-re egyértelm en a kétszül s gyermekes családok helyzete vált jobbá. Egyedülállók
8. ábra
A kurrens használati eszközök megoszlása háztartástípusonként Az adott használati eszközökkel rendelkez k aránya – % 90 80 70 60 50 40 30 20 10
In te rn et
H
D V
D
ifi
0
Egyedülállók
Gyermek nélküli háztartások
Gyermekes háztartások (két szül vel)
Egyszül s háztartások
33
II. 4. 7. Szociális problémák A mintában szerepl háztartások 12-37 %-a szembesült olyan problémákkal, melyet csak a kifizetések elhalasztásával tudott áthidalni. Segítséget mindössze a háztartások 33,4 %-a kért, az önkormányzathoz pedig mindössze 13,3 % fordult támogatásért. Ez arra utal, hogy a háztartások többsége saját erejéb l kívánja a problémáit megoldani. 30. tábla
A segítséget, illetve szociális támogatást igényl és nem igényl háztartások átlagos havi kiadásai Segítséget kért 163 490 Ft Nem kért segítséget 131 280 Ft Szociális támogatást kért Nem kért szociális támogatást
141 140 Ft 143 560 Ft
A várakozással ellentétben azoknak a háztartásoknak a havi kiadásai magasabbak, akik támogatást igényeltek, ez igaz a rokoni, baráti segítséget kér kre, de majdnem igaz az önkormányzati segítségért folyamodókra is, hiszen kiadásaik átlaga alig valamivel alacsonyabb. Ez valószín leg azzal magyarázható, hogy a segítséget kér knél nagyobb az esélye a kontrollnak – hiszen adataik valahol szerepelhetnek. Vagyis a magasabb jövedelem valószín leg közelebb áll az igazsághoz, mint azoknál, akik nem kértek segítséget.
II. 4. 8. Segítségkérés formái Háztartástípusok szerint vizsgálva, csak az egyszül s háztartások nagyobbik része igényelt segítséget. Ez meger síti az eddigi vizsgálatokból adódó következtetést: a kerületben a gyermeküket egyedül nevel
szül k szembesülnek leginkább anyagi problémával és
kényszerülnek arra, hogy másoktól kérjenek segítséget. 31. tábla
A segítséget igényl k háztartástípusonkénti megoszlása – % Segítséget kért Segítséget kért (háztartástípusok közötti (az egyes típusokon belüli arány) megoszlás) Egyedülálló 30,2 32,3 Gyermek nélküli 25,1 27,6 Gyermekes család 20,2 30,6 Egyszül s háztartás 22,4 59,2 100 —
A 30. táblában
megfigyelt
ellentmondást részletesebben is megvilágíthatjuk, ha
háztartástípusok szerint vetjük össze egymással a segítséget kér és nem kér háztartások
34
átlagos havi összkiadását. A gyermek nélküli családok kivételével minden típusban azok kértek másoktól segítséget, akiknek a havi összkiadása magasabb volt. 32. tábla
A segítséget igényl háztartások átlagos havi kiadásai háztartástípusonként – Ft Segítséget kért Nem kért segítséget Egyedülálló 91 070 153 360 Gyermek nélküli
123 600
122 180
Gyermekes család
209 630
185 840
Egyszül s háztartás
182 970
160 060
Az ellentmondás valójában akkor oldódik fel, ha megnézzük, kik fordultak az önkormányzatokhoz szociális támogatásért. Intézményes támogatást ugyanis, egy kivételével (kétszül s gyermekes családok) a kevesebb kiadással rendelkez k kértek.
33. tábla
Az önkormányzati szociális támogatást igényl háztartások átlagos havi kiadásai – Ft Szociális támogatást kért Nem kért szociális támogatást Egyedülálló
94 600
112 790
Gyermek nélküli
108 110
128 550
Gyermekes család
228 930
188 390
Egyszül s háztartás
162 320
176 630
Arra következtethetünk tehát, hogy intézményes támogatásért (a kétszül s gyermekes családok kivételével) a rosszabb helyzetben lév k folyamodtak. Még érdekesebb, ha részletesen megnézzük, hogy a segítségért folyamodóknak volt-e díjhátraléka, nehézséget okozott-e nekik számlák kifizetése, illetve milyen jelleg hátralékaik vannak. 34. tábla
Van-e díjhátraléka? Okozott-e gondot számla kifizetése? Segítséget kér k Van-e díjhátraléka? Okozott-e gondot számla kifizetése? Igen 12,1 31,1 nem
87,3
68,6
A 34. táblázatból az derül ki, hogy a segítséget nem díjhátralékok és nem számlafizetési nehézségek miatt kérte a legtöbb háztartás. Figyelemre méltó, hogy a segítséget kér k közül díjhátraléka kifejezetten azoknak a háztartásoknak van, akinek jelent sen magasabbak a
35
kiadásai. (Lehetséges, hogy számukra fel sem merül a kiadások mérséklésének lehet sége, és a helyett választják inkább a fizetés elhalasztását.)
35. tábla
A segítséget kér családok átlagos havi kiadásai, díjhátralék szerint Havi átlagos összkiadás – Ft Díjhátraléka van
216 320
Nincs díjhátraléka
156 290
Talán csak akkor fogunk világosabb képet kapni, ha részletesen megnézzük a tartozásokat. A 36. tábla adatai azt mutatják, hogy a díjhátralékok és tartozások mindenekel tt a lakáskiadásokból, kölcsöntörlesztésb l és telefonszámlából származnak.
36. tábla
A segítséget kér családok fizetési hátralékai Hátralékkal rendelkezik a segítséget kér háztartások – % Lakásfenntartási költség Lakbér, közös költség Kölcsöntörlesztés Telefon TB tartozás Egyéb
45,0 32,5 20,0 17,5 7,5 5,0
Ha összevetjük egymással a segítséget kér
és díjhátralékkal, tartozással is rendelkez ,
valamint az utóbbiakkal nem rendelkez k kiadásait azokban a szegmensekben, ahol tartozások keletkeztek, akkor azt láthatjuk, hogy a kiadási szerkezetek között nincs jelent s eltérés. A díjhátralékkal rendelkez knek valamivel magasabb a kölcsöntörlesztésük és a telefonköltségük. Ez a különbség nem magyarázza a tartozások keletkezését. 37. tábla
A tartozásokkal rendelkez és nem rendelkez segítséget kér háztartások átlagos kiadásai a hátralékos szegmensekben – Ft Lakbér, közös költség Kölcsöntörlesztés Lakásfenntartási költség Telefon
Díjhátralékkal rendelkezik 12 360 13 400 19 790 13 360
36
Nem rendelkezik díjhátralékkal 13 890 5 170 18 470 10 500
A két csoport nem különbözik egymástól jelent sen a jövedelmi skálán való elhelyezkedést illet en sem. Mindkett ben a minimálbér kétszerese, illetve háromszorosa a legjellemz bb jövedelemnagyság, bár a hátralékkal nem rendelkez k között többen vannak a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók. A különbség itt sem olyan jelenet s, hogy megindokolhatná a tartozások kialakulását.
38. tábla
A tartozásokkal rendelkez és nem rendelkez segítséget kér háztartások nettó háztartási jövedelme – az egyes csoportba tartozók százaléka Havi nettó jövedelem Nyugdíjminimum (23 200 Ft) Minimálbér (58 000 Ft) A minimálbér kétszerese (116 000 Ft) A minimálbér háromszorosa (174 000 Ft) A minimálbér négyszerese (232 000 Ft) A minimálbér ötszöröse vagy több (290 000 Ft)
Díjhátralékkal rendelkezik 2,6
Nem rendelkezik díjhátralékkal 1,4
7,5
9,3
50,0
42,2
27,5
19,0
2,5
9,7
5,0
13,8
Meger síti viszont a már fentebb is jelzett álláspontunkat, hogy tudniillik a számlák fizetése életmód kérdése, az, hogy egészen jelent s különbség van a tartozással rendelkez k és nem rendelkez k között háztartástípusok szerint. Az el bbiek 82 %-a a gyermekes (egy- és kétszül s) háztartások közül, az utóbbiaknak viszont a 61,3 %-a a gyermek nélküli háztartásokból kerül ki!
39. tábla
A tartozásokkal rendelkez és nem rendelkez segítséget kér háztartások háztartástípusok szerinti megoszlása – % Díjhátralékkal rendelkezik Nem rendelkezik díjhátralékkal Egyedülálló 7,5 33,6 Gyermek nélküli 7,5 27,7 Gyermekes család 42,5 17,0 Egyszül s háztartás 40,0 19,7
37
Milyen probléma megoldására kértek segítséget a háztartások? A problémák, amely miatt nem önkormányzati segítségre szorultak a vizsgált háztartások, mindenekel tt egészségügyi és jogi jelleg ek voltak. Ezeken kívül a lakhatási problémák és a munkával, munkanélküliséggel összefügg ek voltak nagyobb arányúak.
40. tábla
Milyen probléma esetén kértek megoldást az elmúlt három évben? – % Probléma Az adott problémára segítséget kér k aránya Egészségügyi 45,9 Jogi, ügyintézési 20,2 Lakhatási 17,5 Munka, munkanélküliség 11,5 Egyéb 8,5 Gyerekek iskoláztatása 7,6 Lelki, mentális 6,3 Családban ápolt beteg 3,9 Fogyatékossággal kapcsolatos 2,1
Kikt l kértek el ször támogatást a háztartások? Mint az várható volt a háztartások segítségért nagyobb arányban fordulnak személyes ismer seikhez és rokonaikhoz, mint bármely szervezethez. Az is egyértelm azonban, hogy az önkormányzat minden más szervezetet megel z.
41. tábla
Rokon Ismer s, barát Önkormányzat Egyéb magánszemély Egyéb szervezet Családsegít Egyikhez sem Szomszéd Civil szervezet Egyház
Kit keresett meg el ször problémájával? – % 34,1 18,7 15,1 10,6 8,8 6,3 2,4 2,1 1,2 0,6 100
38
II. 5. Szociális támogatást kér k szociális jellemz i Ebben a fejezetben azoknak a háztartásoknak a szociális jellemz it vizsgáljuk meg, akik az elmúlt három évben az önkormányzathoz fordultak szociális támogatásért. Amint már szó volt róla, k alig több mint 13 %-át teszik ki a mintában szerepl összes háztartásnak. Feltételezhetjük, hogy okaik és motivációik bizonyos mértékben eltérnek a segítséget kér két l. A szociális támogatást kér k nem egyszer en a segítséget kér knek alcsoportja, hiszen egyharmaduk nem kért segítséget, vagyis csak az önkormányzathoz fordult támogatásért. 42. tábla
A szociális támogatást igényl k háztartástípusonkénti megoszlása – % Szociális támogatást Szociális Szociális támogatást nem kért támogatást kért kért (háztartástípusok (háztartástípusok (az egyes típusokon közötti megoszlás) közötti megoszlás) belüli arány) Egyedülálló 31,7 32,6 13,9 Gyermek nélküli 32,5 18,9 8,4 Gyermekes 23,5 18,9 11,3 család Egyszül s 10,5 28,8 30,2 háztartás 100 100 — (A támogatást kér k és nem kér k együttesen nem adják ki a 100 %-ot, a háztartások fennmaradó aránya nem válaszolt a kérdésre.) Ha összevetjük egymással a 31. és a 42. táblát, akkor láthatjuk, hogy az önkormányzathoz támogatásért fordulók között nagyobb arányban találhatóak meg az egyszül s háztartások, mint a segítséget kér k esetében,
k azok, akik a legnagyobb arányban fordulnak az
önkormányzathoz. Látható a 42. táblából az is, hogy a szociális támogatást kér k között felülreprezentáltak az egyszül s háztartások, arányuknak megfelel en fordulnak el az egyszemélyes háztartások és alulreprezentáltak a gyermek nélküli, valamint kétszül s gyermekes családok. 43. tábla
Más segítséget nem kér k a szociális támogatást kér kön belül – % Egyedülálló 38,6 Gyermek nélküli 25,0 Gyermekes család 18,2 Egyszül s háztartás 15,9
39
Mégis az egyszül s háztartások között vannak a legkevesebben, akik nem vesznek igénybe
más
segítséget
(43.
táblázat).
Ebb l
a
szempontból
a
leginkább
kiszolgáltatottaknak az egyedülállók t nnek. A 31. táblázatban már láthattuk, hogy a szociális támogatást kér knél más elvek érvényesülnek, mint az egyéb segítséget kér knél, közülük ugyanis az alacsonyabb havi kiadással rendelkez k fordultak az önkormányzathoz (kivéve a kétszül s gyermekes családokat, esetükben a szociális támogatást kér k havi kiadásai 18 %-kal meghaladják az ebben a háztartástípusba tartozó segélyt nem kér k átlagos havi kiadásait). A szociális támogatást kér k a jövedelmi skálán az alsó szegmensben helyezkednek el, a jellemz jövedelemnagyság a minimálbér és annak kétszerese.
44. tábla
Van-e díjhátraléka? Okozott-e gondot számla kifizetése? Szociális támogatást kér k – % Van-e díjhátraléka? Okozott-e gondot számla kifizetése? Igen
21,2
44,7
nem
78,8
55,3
Az önkormányzathoz fordulók szociális problémái nagyobbak, mint a segítséget kér ké általában. Közel felüknek okozott gondot a számlák kifizetése és egyötödüknek van díjhátraléka vagy tartozása. Azonban itt is azt figyelhetjük meg, hogy a többségüknek sem ez, sem az nincsen, ezért feltételezhet , hogy a háttérben jelent s részben más problémák állnak.
45. tábla
A szociális segélyt kér családok átlagos havi kiadásai, díjhátralék szerint Havi átlagos összkiadás – Ft Díjhátraléka van 227 140 Nincs díjhátraléka 118 600 Éppen úgy, ahogyan a segítséget kér k esetében a szociális támogatást kér knél is magasabb a díjhátralékkal rendelkez k havi átlagos kiadása, mint a hátralékot fel nem halmozóké. Ugyanezt figyelhetjük meg a számlafizetéssel kapcsolatban.
46. tábla
A szociális segélyt kér családok átlagos havi kiadásai, számlafizetés szerint Havi átlagos összkiadás – Ft Gondot okozott a számlák kifizetése 170 650 Nem okozott gondot számla kifizetése 117 380
40
Számlafizetési problémák és hátralékok náluk is mindenekel tt a lakásfenntartással összefüggésben keletkeztek, emellett kölcsöntörlesztés és telefonszámla kifizetése okozott még gondot (vö.: a telefon költség milyen el kel helyen van a kiadásokban!). A segítséget és a szociális támogatást kér k számára is a lakással kapcsolatos kiadások okozzák a legnagyobb problémát. A fogyasztói árak az el
év azonos hónapjához viszonyított növekedési üteme
tovább mérsékl dött. Az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak a szeszes italok, dohányáruk, a háztartási energia (10,8 %) és a szolgáltatások (7,1 %), ugyanakkor az átlagosnál kevésbé az élelmiszerek (4,5 %) az egyéb cikkek, üzemanyagok (3,9 %) és a ruházkodási cikkek (2,3 %), a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,9 %-kal olcsóbbá váltak, mint egy évvel korábban. 2 47. tábla
A szociális támogatást kér háztartások fizetési hátralékai Hátralékkal rendelkezik a segítséget kér háztartások – % Lakásfenntartási költség 55,6 Lakbér, közös költség
25,0
Kölcsöntörlesztés
22,2
Telefon
18,5
TB tartozás
3,7
Gyógyszer
3,7
TV, újságdíj
3,7
A szociális támogatásért folyamodók havi átlagos kiadása a problémás kiadási szegmensekben más szerkezet , mint a segítséget kér ké.
48. tábla
A tartozásokkal rendelkez és nem rendelkez szociális támogatást kér háztartások átlagos kiadásai a hátralékos szegmensekben – Ft Díjhátralékkal Nem rendelkezik rendelkezik díjhátralékkal Lakbér, közös költség 13 400 8 460 Kölcsöntörlesztés
6 800
2 400
Lakásfenntartási költség
21 430
17 310
Telefon
9 890
7 130
Egészségügy, gyógyszer
17 700
8 620
2
KSH összefoglaló jelentés 2004/10.
41
A díjhátralékkal rendelkez
szociális támogatásért folyamodó háztartásoknak magasabb a
lakbérük és a rezsijük és igen magas az egészségügyi kiadásuk. A jövedelmi skálán való önelhelyezés azt mutatja, hogy a díjhátralékkal rendelkez k kisebb arányban helyezték el magukat a minimálbér, ill. az alá es sávba, inkább a minimálbér kétszeresét választották. Viszont a tartozással nem rendelkez k közül többen sorolták be magukat a magasabb jövedelmi kategóriákba.
49. tábla
A tartozásokkal rendelkez és nem rendelkez szociális támogatást kér háztartások nettó háztartási jövedelme – az egyes csoportba tartozók százaléka Havi nettó jövedelem Díjhátralékkal Nem rendelkezik rendelkezik díjhátralékkal Nyugdíjminimum (23 200 Ft) Minimálbér (58 000 Ft) A minimálbér kétszerese (116 000 Ft) A minimálbér háromszorosa (174 000 Ft) A minimálbér négyszerese (232 000 Ft) A minimálbér ötszöröse vagy több (290 000 Ft)
3,6
1,9
14,3
21,2
64,3
50,0
7,1
15,4
0,0
3,8
3,6
2,9
Akárcsak a segítséget kér knél, a szociális támogatást igényl k esetében is életmódbeli különbség feltételezhet a díjhátralékkal, tartozással rendelkez k és nem rendelkez k között. Az is látható azonban, hogy a szociális támogatást kér , díjhátralékkal rendelkez háztartások kiadásai magasabbak (azaz bevételi jobbak, illetve a nem rosszabb bevételek mellett többet szeretne költeni), mint a segítséget kér háztartásokban. Ez az állítás azonban csak a (egy és kétszül s) gyermekes családokra vonatkozik. Esetükben 22, illetve 111 %-kal haladják meg a hátralékokkal rendelkez k kiadásai a hátralékokkal nem rendelkez két. 50. tábla
Szociális támogatást és egyéb segítséget kér k átlagos havi kiadásai – Ft átlag Segítséget kér k Szociális támogatást kér k Hátraléka Hátraléka Van Nincs Van Nincs Egyedülálló 92 730 155 300 88 900 95 030 Gyermek nélküli 114 900 123 930 73 500 109 550 Gyermekes család 302 400 177 780 301 830 142 770 Egyszül s háztartás 166 010 189 930 186 890 153 220
42
II. 6. A szociális és családtámogatási ellátásokban részesül háztartások jellemz i
Kikt l kértek el ször támogatást? A szociális támogatást igényl k más stratégiát folytatnak, mint a segítséget kér háztartások. Számukra inkább kínálkozik els dleges megoldásnak az intézményi támogatás, mint a másik csoportnál. Mindebb l az is következhet, hogy az anyagi kényszerhelyzet és az életmód problémakezelésre vonatkozó elvei mellett a kapcsolati háló hiánya is fontos szerepet játszik az önkormányzati támogatás iránti igényben. Meglep az is, hogy a leggyakoribb válasz az „egyikhez sem” 51. tábla
Egyikhez sem Önkormányzat Családsegít Rokon Ismer s, barát Egyéb magánszemély Egyéb szervezet Szomszéd Civil szervezet
Kit keresett meg el ször problémájával? – % 30,3 22,7 13,6 12,5 6,8 3,8 3,8 3,0 1,5 100
(Nem szerepelt a választott lehet ségek között az: egyház, önsegít csoport, szakszervezet és a párt.)
A segítséget vagy támogatást kér és a nem kér háztartások kapcsolati potenciálja közötti különbséget mutatja, hogy van-e a környezetükben olyan személy, akit l bizonyos esetekben segítséget kérhetnek. A három csoportot összevetve látható, hogy a szociális támogatást kér k között magasabb az aránya azoknak, akik nem rendelkeznek ilyen jelleg kapcsolatokkal. 52. tábla
Van-e a környezetében olyan személy, akit l segítséget kaphat az alábbi esetekben? – az igennel válaszolók aránya % Sem segítséget, sem szociális támogatást Segítséget kértek Szociális támogatást nem kértek kértek Házi gondozás Háztartási munka Akivel beszélgethet Alkalmankénti ápolás
65,9 74,3 77,0 68,6
56,1 62,0 62,6 58,9
43
52,3 56,8 62,1 53,8
Milyen szociális és családtámogatási ellátásokban részesültek a háztartások? 53. tábla
Az elmúlt évben milyen szociálpolitikai és családtámogatási ellátásokban részesültek?
Családi pótlék Közgyógyigazolvány Egyéb Rendszeres szociális járadék Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Eseti segély Lakásfenntartási támogatás Temetési segély Ápolási díj GYES Átmeneti szociális járadék Munkanélküli járadék Id skorúak járadéka Beiskolázási segély Élelmiszertámogatás Árvaellátás Szociális tanulmányi ösztöndíj Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás GYED Születési támogatás GYET GYES Várandósági pótlék Szociális kölcsön Átképzési támogatás Bevonulási segély Fogyatékossági támogatás Gyermekétkeztetési támogatás Közlekedési támogatás
Sem segítséget, sem szociális támogatást nem kértek
Segítséget kértek
Szociális támogatást kértek
12,1 2,0 2,9 0,3 0,3
24,2 8,5 6,6 2,7 3,9
27,3 22,0 14,4 9,8 8,3
0,0 0,3 0,2 0,2 0,7 0,0 0,0 0,5 1,4 0,5 0,8 0,0
2,7 3,0 2,1 2,1 2,4 1,2 1,2 1,2 1,5 1,5 1,8 0,9
8,3 7,6 6,1 5,3 4,5 4,5 3,0 3,0 3,0 3,0 2,3 2,3
0,0
0,9
2,3
1,5 0,7 0,3 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2
3,0 1,2 0,3 0,9 0,3 0,0 0,0 0,0 0,3 0,6
1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
0,2
0,3
0,0
(A szociális támogatást kér k szerint, csökken önkormányzat által nyújtott támogatás.)
sorrendbe rendezve. Vastagon d lten szedett =
Nem okoz különösebb meglepetést, hogy a szociális támogatásért folyamodók között a legmagasabb az aránya a különféle támogatási formákból részesed knek. Az adatokból azonban leolvasható az is, hogy anyagi problémáik mellett
k azok, akiknek leginkább
szembe kell nézniük egészségügyi és gyermekeik ellátását érint problémákkal is.
44
Arra a kérdésre, hogy milyen okból nem kapott támogatást, ha kért, az önkormányzattól, a szociális támogatásért folyamodók 34 %-a válaszolt. Feltehetjük, tehát, hogy a kérelmez k egyharmada került elutasításra (ebb l a csoportból). Az elutasítás els dleges oka a magas jövedelem vagy egyéb feltételek hiánya volt, összesen 71 %-ban. Az elutasítottak mintegy tizede vélte, hogy a hivatal rosszindulata miatt utasították el. 54. tábla
Ha kért, miért nem kapott támogatást az önkormányzattól? Szociális támogatásért folyamodók – % Magas jövedelem 55,6 A jogosultság egyéb feltételének hiánya 15,6 Igazolás, okmányok, adminisztráció 8,9 Hivatali rosszindulat 11,1 Egyéb 6,7 100
II. 7. Egészségügyi állapot II. 7. 1. Betegségek Az el
elemzésekb l már kit nt, hogy a különböz háztartások egészségi állapota között
valószín leg jelent s különbségek vannak. Közelebbr l megvizsgálva a kérdést látható, hogy a tartós, komolyabb betegségekkel küzd családok aránya az egyedülállók és az egyszül s háztartások között jelent sen magasabb, mint a másik két háztartástípusban. Adatainkból úgy t nik, hogy ezzel a problémával a legkevésbé a kétszül s gyermekes családok szembesülnek. 55. tábla
Komolyabb, tartós betegség van a családban – % Van tartós beteg Egyedülálló 31,9 Gyermek nélküli 28,6 Gyermekes család 22,3 Egyszül s háztartás 34,4 A súlyosabb betegségek mutatójaként az ápolásra szoruló, fogyatékos személy vagy a közösségbe járni nem tudó gyermek jelenlétét vettük tekintetbe. E mutatók természetesen sokkal sz kebb spektrumot, ám valamivel pontosabban mutatnak meg.
45
56. tábla
A háztartásban van ápolásra szoruló, fogyatékos személy vagy olyan kiskorú, aki nem járhat közösségbe – % Egyedülálló Gyermek Gyermekes Egyszül s nélküli család háztartás Ápolásra szoruló 9,5 8,6 5,8 12,5 Fogyatékos 1,3 1,6 4,0 4,7 Kiskorú, aki nem járhat 0,0 0,0 0,4 0,8 közösségbe Itt is azt láthatjuk, hogy mindhárom kategóriában és az egyszül s háztartásokban él k a leginkább veszélyeztetettek. Az egyedülállók között, valószín leg életkorukból adódóan az ápolásra szorulók találhatóak nagyobb arányban. 57. tábla
A családban 2003-ban el fordult – % (Az egyszül s háztartások szerint csökken sorba rendezve.) Egyedülálló Gyerek Gyermekes nélkül család Magas vérnyomás 42,9 40,3 32,1 Kórházi kezelés 20,0 20,1 18,3 Szívbetegség 21,0 20,1 8,9 Heveny fert betegség 15,2 14,5 20,5 1 hétnél hosszabb korházi 15,2 13,2 11,2 tartózkodás tét 8,6 12,2 8,9 Csontritkulás 26,7 21,1 8,5 Háztartási baleset 7,3 5,6 6,7 Közlekedési baleset 5,4 2,3 4,0 Daganatos betegség 3,5 1,3 2,2 Asztma 1,6 4,6 3,6 Koraszülés – – – TBC – – – Nemi betegség 0,3 – – vi vetélés – 0,3 – Csecsem halálozás – – 0,4
Egyszül s család 30,5 24,2 19,5 18,8 18,8 14,8 14,1 8,6 7,0 3,9 3,1 0,8 – – – –
A morbiditási mutatók szerint a magas vérnyomás, a szívbetegség és a heveny fert megbetegedések a leginkább jellemz ek a kerületi lakosokra. A háztartások között ebben vonatkozásban is jelent s különbségek vannak. A megbetegedésekben megfigyelhet eltérések részben magyarázhatóak az életkori különbségekkel, mint pl. a magas vérnyomás, a csontritkulás vagy a szívbetegségek esetében. A fert
megbetegedések magasabb arányát a
gyermekes háztartásoknál pedig a gyermekek óvodai, iskolai infekciója magyarázhatja. Az említett tényez k azonban nem elegend k annak magyarázatára, miért találhatóak az
46
egyszül s háztartások szinte valamennyi az 57. táblázatban szerepl esetben az els helyen, vagyis, összességében miért vannak a legrosszabb helyzetben. A gyermekek iskolai hiányzásainak gyakorisága meger síti a morbiditás magasabb szintjét az egyszül s háztartásokban, a kétszül s háztartásokkal összehasonlítva. Valószín leg az okok között már nem szociológiai , hanem pszichés okok húzódhatnak.
II. 7. 2. Élvezeti cikkek 58. tábla
Az alkoholfogyasztás gyakorisága háztartástípusok szerint – % Egyáltalán nem Csak ritkán Naponta fogyaszt Egyedülálló 63,4 34,7 1,9 Gyerek nélkül 42,8 53,9 2,3 Gyermekes család 45,1 51,3 3,6 Egyszül s család 44,5 54,7 0,8
100 100 100 100
Azonban a rendszeres alkoholfogyasztók aránya is a kétszül s gyermekes családokban a legmagasabb. 59. tábla
Egyedülálló Gyerek nélkül Gyermekes család Egyszül s család
A családban van rendszeres alkoholfogyasztó – % 2,5 3,9 8,5 5,5
A drogok fogyasztása ismét más a dohányzáshoz hasonló mintázatot mutat, amennyiben a legveszélyeztetettebbek ismét az egyszül s háztartások (gyermekei?). Leginkább az egyedülállók és a gyermektelen párok egészségmagatartása hasonlít egymásra, ahogy az a 9. ábrából látható is. 60. tábla
Egyedülálló Gyerek nélkül Gyermekes család Egyszül s család
El fordult kábítószer-fogyasztás a családban – % 2,2 2,3 2,7 7,0
47
9. ábra
Az élvezeti cikkek fogyasztása háztartástípusonként 14
12
10
8
6
4
2
0 Egyedülállók
Gyermek nélküli család
Napi 1 doboz cigaretta
Két szül + gyermek
Drog
Egy szül + gyermek
Alkohol naponta
II. 7. 3. Szubjektív egészségügyi állapot Amikor a válaszadók a saját egészségi állapotukat megítélték, arra is választ adtak, hogy milyen mértékben differenciált az egyes háztartástípusok egészségi állapota. A gyermek nélküli és a két szül és gyermek felépítés háztartások válaszadói kiegyenlítettnek érzik egészségi állapotukat. Az egyedül él k és az egy szül gyermek típusú háztartások viszont polarizáltak, kevesebben tekintik átlagosnak (a válaszadók fele) a helyzetüket. A két polarizált típusnál azonban szinte fordított a helyzet: az egyedülállóknál a s n betegeknél, az egyszül s háztartásoknál az átlagnál egészségesebbeknél található a súlypont. 10. ábra
Milyennek ítéli a saját egészségi állapotát? 100% 16,4
13,2 25,9
28,9
80%
60%
49,8 71,1 63,4
40%
20%
51,6
33,8 19,5
15,5
10,7
0% Egyedül él k
Gyermek nélküliek
Gyakran beteg
Két szül + gyemek
Átlagos
48
Átlagnál jobb
Egy szül + gyermek
II. 7. 4. Egészségügyi ellátórendszer A kerületi egészségügyi intézményeket eltér
mértékben veszik igénybe a különböz
háztartások. A különbségek egyik oka a háztartások sajátosságaiban keresend , más okai pedig az egészségi problémákban, ugyanakkor megfigyelhet , hogy a különböz mérték összkiadás szintén differenciáló tényez . Nézzük meg el bb, hogy a kerület mely egészségügyi intézményeihez milyen megoszlásban fordulnak, majd pedig a kiadások szerinti eltéréseket tekintjük át. 61. tábla
Egészségügyi problémájával a kerület egészségügyi intézményéhez fordul – % Háztartástípusok Egyedülálló Gyerek Gyermekes Egyszül s nélkül család háztartás Szakorvosi rendel intézet 70,7 70,6 60,3 55,1 Feln tt háziorvos 79,5 80,9 79,0 81,9 Gyermek háziorvos – – 21,9 16,5 Feln tt fogászat 24,6 34,3 30,8 21,3 Gyermek fogászat – – 10,3 7,1 Véd i szolgálat – – 5,8 3,1 Iskola-, ifjúsági orvosi – – 6,3 2,4 szolgálat Magánrendel 11,0 13,9 16,5 15,0 Nem kerületi rendel 16,1 23,1 24,1 22,0 A szakorvosi ellátást leginkább az egyedülállók és a gyermektelen családok veszik igénybe. A feln tt háziorvosi ellátást viszont valamennyi típus hasonló mértékben látogatja. A magánrendel ket pedig a gyermekes háztartások preferálják legnagyobb mértékben. Látható, hogy más kerületekben lév rendel ket maximum a háztartások ötöde látogat. A kiadások szerinti differenciálódást vizsgálva egyetlen kivételt l eltekintve (egyszül s
háztartások
a
szakorvosi
rendel intézetben)
a
kerületi
egészségügyi
intézményeket a kisebb átlagos havi kiadással rendelkez k veszik igénybe. A magánrendel k és a nem kerületi intézmények igénybevételénél viszont éppen fordított a helyzet. Az utóbbi értelmezése viszonylag egyszer feladat: a jobb anyagi helyzetben lév k igyekeznek jobb ellátást vásárolni maguknak. A kerületi egészségügyi intézmények látogatásánál azonban nemcsak az merülhet fel, hogy a kevésbé jó anyagi helyzetben lév k keresik fel azokat, hanem az is, hogy az morbiditásuk nagyobb.
49
62. tábla
Egészségügyi problémájával a kerület egészségügyi intézményéhez fordul – összkiadás átlaga (Ft) Háztartástípusok Gyerek Gyermekes nélkül család 110 380 189 270 168 030 196 120 113 720 180 900 182 480 232 090 – 180 040 – 195 470 95 500 144 130 143 000 212 910 – 146 430 – 197 390 – 141 800 – 195 190 – 264 760 – 186 970 189 360 214 270 116 640 187 410 183 260 208 430 109 880 186 540
Egyedülálló Szakorvosi rendel intézet Feln tt háziorvos Gyermek háziorvos Feln tt fogászat Gyermek fogászat Véd
i szolgálat
Iskola-, ifjúsági orvosi szolgálat Magánrendel Nem kerületi rendel
igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem
103 030 131 450 106 560 130 0900 – – 63 200 126 880 – – – – – – 214 890 98 130 180 460 98 010
Egyszül s háztartás 180 270 162 830 169 130 187 220 139 350 178 770 109 870 189 700 110 660 176 690 126 630 173 980 178 230 172 320 181 420 170 850 188 600 167 800
Ha megkérdezzük azokat, akik nem veszik igénybe a kerületi egészségügyi intézményeket, akkor két f okot kijelölni, amelyek miatt máshová járnak az emberek. Mindkett személyes jelleg : az orvos személyes ismer se, illetve a korábbi lakóhelyére jár vissza az orvoshoz. 63. tábla
Mi az oka, hogy nem veszi igénybe az önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményeket? – % Egyedülálló Gyerek nélkül Gyermekes Egyszül s család háztartás Magasabb színvonal 4,0 4,2 5,5 3,6 Megbízhatóbb a másik 12,0 4,2 9,1 3,6 Ismer se az orvos 28,0 26,8 32,7 28,6 Korábbi lakhelyére jár 12,0 18,3 10,9 17,9 Foglalkozása miatt 6,0 12,7 14,5 10,7 Egyéb 22,0 25,4 21,8 28,6 nem válaszolt 16,0 8,5 5,5 7,1 100 100 100 100 Azok azonban, akik a kerületi intézményeket látogatják dönt azokkal.
50
részben elégedettek
64. tábla
Milyen mértékben elégedettek a kerületi egészségügyi intézményekkel? az elégedettek aránya% Háztartástípusok Egyedülálló Gyerek Gyermekes Egyszül s nélkül család háztartás elégedett Szakorvosi 75,8 79,5 72,3 59,2 rendel intézet megfelel 18,5 17,4 25,5 31,0 elégedetlen 4,0 3,2 2,2 5,6 elégedett Feln tt háziorvos 78,5 78,4 73,3 71,6 megfelel 15,1 19,2 18,9 23,5 elégedetlen 5,2 2,0 5,6 2,0 73,9 77,3 Gyermek háziorvos elégedett megfelel elégedetlen
Feln tt fogászat
elégedett megfelel elégedetlen
Gyermek fogászat
81,3 11,3 5,0
85,6 9,6 3,8
elégedett megfelel elégedetlen
Véd
i szolgálat
elégedett megfelel elégedetlen
Iskola-, ifjúsági orvosi szolgálat
elégedett megfelel elégedetlen
21,7 2,2 73,9 17,4 7,2 61,9 23,8 4,8 75,0 – 16,7 53,8 15,4 23,1
18,2 – 67,9 21,4 7,1 66,7 33,3 – 50,0 50,0 – 33,3 33,3 –
II. 7. 5. Táplálkozás A háztartások többségében semmi fontos sem hiányzik az étkezésb l, minden esetben 20 % alatt vannak azoknak a háztartásoknak az aránya, akik a saját megítélésük szerint valamiben hiányt szenvednek. Ezen belül azonban jelent s különbségek figyelhet ek meg a háztartástípusok között, és ugyanazt a megoszlást látjuk viszont, amit más összefüggésekben is megfigyelhettünk, a gyermek nélküli és a kétszül s háztartások jobb helyzetben vannak a másik két típusban él knél. 65. tábla
Semmi sem hiányzik Zöldségfélék Hús, húsfélék Gyümölcs Tej, sajt Tea, kávé Több élelmiszer is
Mi hiányzik a háztartások táplálkozásából? – % Háztartástípusok Egyedülálló Gyerek nélkül Gyermekes család 82,3 90,5 88,4 1,9 2,0 3,6 4,4 0,7 – 5,4 2,6 2,2 1,6 0,3 – – 0,3 – 3,5 2,6 2,7 100 100 100
51
Egyszül s háztartás 83,6 3,1 3,9 3,9 0,8 0,8 2,3 100
A táblázat értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a „nem hiányzik” jelentheti azt, képesek megvásárolni és jelentheti azt is, hogy nincs rá igény (nagyobb mennyiségben). Mivel azonban a kerületi háztartások jövedelemszintje ezt lehet vé teszi, a „semmi sem hiányzik” magas aránya valószín leg a szükségletek kielégítettségét mutatja. Az alacsonyabb elégedettségi szinten leginkább a hús és a gyümölcsfélék hiányoznak. Magasabb kielégítettségi szinten pedig a zöldség és gyümölcsfélék. A háztartások valóban eltér értelmezési kerettel dolgoznak, ezt mutatja, hogy az összkiadás átlaga a hiányt nem szenved k esetében a gyermektelen pároknál alacsonyabb, mint a hiányt érzékel knél, ezzel szemben a az egyedülállóknál és két szül és gyermek, valamint az egyszül s háztartásoknál magasabb.
66. tábla
Mi hiányzik a háztartások táplálkozásából? – az összkiadás átlaga szerint Ft Háztartástípusok Egyedülálló Gyerek nélkül Gyermekes Egyszül s család háztartás Semmi sem hiányzik 118 940 126 120 190 950 178 330 Zöldségfélék 61 450 194 980 166 440 145 600 Hús, húsfélék 54 230 235 000 – 91 430 Gyümölcs 78 240 136 260 208 880 134 320 Tej, sajt 81 620 109 900 – 158 300 Tea, kávé – 108 500 – 188 00 Több élelmiszer is 77 220 75 330 78 230 138 000
A háztartások kétharmadának, háromnegyedének nem kellett változtatnia táplálkozási szokásain az elmúlt három évben, 19-32 %-nak viszont olcsóbb, illetve kevesebb élelmiszert kellett vásárolnia. 67. tábla
Kellett-e változtatniuk az elmúlt három évben élelmiszerfogyasztásukon? – %
Nem Igen. ugyannyit de olcsóbban Igen: kevesebb és olcsóbb Igen: jobb min ség
Egyedülálló
Gyerek nélkül 76,0 13,5
Gyermekes család 75,4 9,8
Egyszül s háztartás 64,1 20,3
66,6 12,3 15,5
6,6
8,9
12,5
3,2
2,6
5,4
3,1
52
III. Budapest I. kerület szociális támogatási rendszere A kutatás igazolta gyakorlati tapasztalatainkat, amelyek a szociális támogatások megítélése során állapítottunk meg. A szociális támogatások megállapításának egyik lényeges szempontja az 1993. évben megalkotott szociális törvény, amely a segélyezés egységének a családot tekinti. Jelent s változás a rendszerváltás óta, hogy nemcsak a társadalom felel s az egyén jólétéért, hanem az egyén és családja is. A családtagok egymásért is felel sek, a segélyezésnél a család egészének az életkörülményeit is vizsgálni kell. Ugyanakkor különös figyelmet kell szentelni a családszerkezeti modellekre, ahogy a kutatásból is kiderült az un. egyszül s család, a többgyermekesek, nagycsaládosok, egyedülállók más – más jogosultsági kritériumnak felelnek meg, illet leg a támogatás mértéke is eltér lehet egyes célcsoportnál. A mai kormányzati szociálpolitika is az irányba alakul át, hogy különbséget tegyen az egyes csoportok között, erre példa az id skorúak járadékának életkor szerinti megkülönböztetése a szociális törvényben, és a helyi rendeletünkben a 80 év felettiek közgyógyellátása is kedvez bb, mint más életkorúaké. Mindazonáltal az I. kerületben lehet ség nyílik méltányosságra több ellátásnál. A szociális támogatások jogosultsági kritériuma egyes ellátások szerint változó, a határérték bázisa a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege. Megjegyzend , hogy az élethelyzet vizsgálata egyes támogatásoknál környezettanulmány készítését írja el . A nyugdíjminimumot évente indexálják, de mint ahogy a bevezet ben is részletezve lett, nincs közvetlenül összefüggésben a megélhetési minimumként kialakult létminimummal. A vagyon vizsgálata már a szociális törvényben is kifejezett feltétel, amennyiben törvényben el írt értékhatár (ingó és ingatlan) feletti vagyonnal rendelkezik a kérelmez támogatás nem állapítható meg részére, hiszen van olyan vagyona, amely lehet séget nyújt a létfenntartást veszélyeztet élethelyzet megszüntetéséhez. Az már más kérdés, hogy sokan hiányosan töltik ki a vagyonnyilatkozatot vagy érthetetlenül állnak azzal szemben, hogy az önkormányzat miért nem nyújt támogatás részükre minden jogosultsági vizsgálat nélkül. A rendszerváltás el tti „beidegz dés”, mintegy 14 évvel a változás után is él, miszerint az állam önkormányzat megoldja és köteles megoldani a személyek hátrányos anyagi helyzetét, s t alanyi jogon jogosultak átmeneti segélyre, pusztán azért mert az „jár”, hiszen a szomszéd is megkapta, aki nem él nehezebb helyzetben megítélésük szerint.
53
III. 1. Pénzbeli ellátások Az alábbi fejezetben az I. kerület pénzbeli és természetbeni ellátásait kívánjuk bemutatni, ugyan a szolgáltatástervezési koncepció els sorban a szociális szolgáltatásokat kívánja összefoglalni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat által nyújtott támogatásokat. Az öregségi nyugdíjminimum minden támogatás esetén a 2004. évi bázisév alapján került közlésre.
III. 1. 1. Id skorúak járadéka Id skorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkez
id skorú
személyek részére nyújtott támogatás. Járadékra jogosult az a 62. életévét, illetve a reá irányuló nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek családjában az egy f re jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 80%-át (18.560,-Ft), egyedülálló esetén pedig 95%-át (22.040,-Ft). A járadék megállapítása határozatlan id re történik. A jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente felülvizsgálja.
68. tábla Id skorúak járadéka 2003 évi adat
2002. évben támogatásban részesítettek száma
2003 évben
megállapított
megszüntetett
2003 év december 31-ig támogatásban részesítettek száma
7
-
1
6
69. tábla Id skorúak járadéka 2003 évi adat
Támogatást kér személyek száma
Elutasított személyek
Támogatásban részesítettek átlagos
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
-
-
6,75
1.615
A táblákból látható, hogy a 2003. évben nem nyújtottak be új igényt, a jogosultak jövedelme nem érte el egy esetben sem a nyugdíjminimumot, de a nyugdíjminimum felénél magasabb összeg az egy f re jutó családi jövedelem minden kérelmez nél. Tendencia az is, hogy a járadék alacsony volta miatt a jogosult személyek egyéb támogatásban is részesülnek.
54
III. 1. 2 Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segélyre jogosult az a 18. életévét betöltött aktív korú, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékban, illet leg fogyatékossági támogatásban részesül, és családjában az egy f re jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 80%-át (18.560,-Ft). Segélyben részesül továbbá az aktív korú nem foglalkoztatott, aki a munkanélküli járadék, illetve a jövedelempótló támogatás folyósítási id tartalmát kimerítette, vagy egyáltalán nem részesült ilyen támogatásban. Ezenkívül a kérelem benyújtását megel
két
évben a Munkaügyi Központtal és az Önkormányzattal egy év id tartamig együttm ködött és keres tevékenységet nem folytat, valamint családjában az egy f re jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 70%-át (16.240,-Ft). A segély összege jövedelemmel nem rendelkez jogosult esetén a nyugdíjminimum 80%-a (18.560,-Ft), aktív korú nem foglalkoztatott (állandó munkaviszonnyal nem rendelkez ) személy esetén 70%-a (16.240,-Ft); jövedelemmel rendelkez jogosult esetén a fenti összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. A segély folyósításának további feltételei: - sem a kérelmez nek, sem a családjának vagyona nem lehet, (vagyoni adatok: lakóingatlan {lakás, üdül , üdül -telek, építési telek tulajdona, bérlete, haszonélvezete stb.} becsült forgalmi értéke; egyéb nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész tulajdon vagy állandó használat becsült forgalmi értéke; term föld tulajdon vagy állandó használat becsült forgalmi értéke; gépjárm {személygépkocsi, tehergépjárm , autóbusz, gépi meghajtású termel - és munkaeszköz} becsült forgalmi értéke; egyéb vagyontárgyak) - aktív korú nem foglalkoztatottnak együttm ködési kötelezettsége van az Önkormányzattal, valamint annak Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatával.
70. tábla Rendszeres szociális segély 2003 évi adat
2002. évben támogatásban részesítettek száma
2003 évben
megállapított
megszüntetett
2003 év december 31-ig támogatásban részesítettek száma
16
-
-
16
71. tábla Rendszeres szociális segély 2003 évi adat
Támogatást kér személyek száma
Elutasított személyek
Támogatásban részesítettek átlagos
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
-
-
16
296
55
III. 1. 3. Lakásfenntartási támogatás Az I. kerületi lakás tulajdonosa, haszonélvez je, bérl je lakásfenntartási támogatásra jogosult az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: - Elismert lakásnagyság mértékei: 1 személy esetén: 35 m² 2 személy esetén: 45 m² 3 személy esetén: 55 m² 4 személy esetén: 65 m² 4-nél több személy esetén: 65m² + további személyenként 5 m² - a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja, - a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség (2004. évben 400,-Ft) szorzata, - a háztartásban az egy f re jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét (34.800,-Ft).
A támogatás egy lakásra csak egy személynek állapítható meg. E támogatási forma tekintetében külön lakásnak számít a társbérlet, az albérlet és a joger s bírói ítélettel megosztott lakás. Lakásfenntartási kiadásként a következ igazolt-költségek vehet k figyelembe: -
lakbér, albérleti díj, társasházi közös költsége, csatornahasználati díj, víz, villanyáram, valamint a gázfogyasztás költsége.
A támogatást 12 hónapra állapítja meg az önkormányzat, a kérelmet évente új eljárás keretében meg kell újítani. 72. tábla Lakásfenntartási támogatás 2003 évi adat
Támogatást kér személyek száma
Elutasított személyek
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
20
7
1.159
A normatív lakásfenntartási támogatás a 2004. évi költségvetési törvénnyel épült be a szociális törvénybe. A normatív alapú támogatási forma azt eredményezte, hogy az I. kerületben jelent s számú korábbi jogosult „kiszorult” a támogatásból. Ez adódott abból, hogy a törvény maga szabályozta az elismerhet
lakásnagyságot - nem véve figyelembe a városrészi
specialitásokat -, amely sokkal sz kebb kör , mint a korábbi helyi szabályozás. Nem ritka, hogy 100 m2 –es lakásban él egy vagy két id s személy. Ezek a személyek eleve nem jogosultak támogatásra, mivel a jogszabály, pl. egyedülállóknak csak 35 m2-es lakásnagyságot
56
ismer el. Ugyanakkor a jogszabály több együttes feltételt szabályozott meg, így ha a lakásnagyság megfelel is az esetek többségében a további kritériumok közül valamelyik nem áll fenn. A támogatás mértéke ugyanakkor jelent sen csökkent, megkérd jelezi a támogatás célját.
III. 1. 4. Ápolási díj Ápolási díjra jogosult a jövedelemmel nem rendelkez részesül
és rendszeres pénzellátásban nem
nagykorú hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós
felügyeletre, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy otthoni gondozását, ápolását végzi. Tartósan betegnek min sül az a személy, aki a szakorvosi vagy kórházi zárójelentés alapján, a háziorvos szakvéleménye szerint el reláthatólag három hónapnál hosszabb ideig állandó ápolásra szorul. A támogatás havi összege súlyosan fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött személy ápolása esetén a nyugdíjminimum 130%-a (30.160,-Ft), 18. évnél id sebb személy esetén a nyugdíjminimummal megegyez . Az utóbbi esetben az egy f re jutó nettó havi jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum háromszorosát (69.600,-Ft). Az ápolási díjat az önkormányzat határozatlan id re állapítja meg, és a jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A folyósítás az ápolt halála esetén a halál id pontját követ
harmadik hónap els
napjával megsz nik. Az ápolási kötelezettség
teljesítését a Hivatal az Egyesített Gondozási Központ közrem ködésével évente ellen rzi. 73. tábla Ápolási díj 2003 évi adat
Támogatást kér személyek száma
Elutasított személyek
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
Alanyi jogon
4
-
1.103
Méltányossági alapon
58
3
13.734
III. 1. 5. Átmeneti segély Átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztet
rendkívüli élethelyzetbe került, vagy
létfenntartási gondokkal küzd személy részére adható, amennyiben más pénzbeli ellátásra jogosultságot nem szerzett, továbbá saját, vagy családtagjai egy f re jutó nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (46.400,-Ft). A segély összege rendszeres átmeneti segély megállapítása esetén 1 év id tartamra havonta a nyugdíjminimum 25%-a
57
(5.800,-Ft),
alkalmi
átmeneti
segély
esetén
-
mérlegelés
alapján-
maximum
a
nyugdíjminimum (23.200,-Ft).
Rendkívüli élethelyzetnek min sül többek között, ha a kérelmez
önmaga, illetve
családtagjai ellátásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkez többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt szorul anyagi segítségre. Nem jogosult a támogatásra az a személy, akinek eltartását tartási-, öröklési-, életjáradéki szerz désben vállalták, a szerz dés érvényességének id tartamára. Átmeneti segélyben részesül k, valamint családtagjaik részére lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg. A törvény az átmeneti segély szabályozásában nyújtja a legszélesebb mozgásteret, mivel nem taxatív a jogosultság feltételei, a segély jellege is egyedi szabályozás szerint történik. Az I. kerület helyi szabályozásában is megtalálható az alkalmi, eseti és rendszeres – havi rendszerességgel nyújtott támogatási forma, ugyanakkor a támogatás mértéke is eltér . 74. tábla Átmeneti segély 2003 évi adat
Segély rendszeressége
Kérelmez k száma
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
Egyszer részesült Kétszer részesült Háromszor Havi rendszerességgel Összesen
137 11 2 434 584
16 833 634 130 27 375 44 972
A fenti táblából egyértelm en megállapítható, hogy az átmeneti segély összege, majd 45 millió forint az egyik legtetemesebb támogatási forma az önkormányzat költségvetésében, ezt követi a közgyógyellátási kiadás (ld. kés bb).
III. 1. 6. Rendkívüli (alkalmi) átmeneti segély A rendkívüli átmeneti segélyr l a Népjóléti Bizottság határoz, amennyiben kérelmez saját és családtagjai jövedelmének egy f re jutó átlaga meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (46.400,-Ft), és rendkívüli élethelyzet azt indokolja. Az így megállapított segély évenkénti mértéke nem haladhatja meg a nyugdíjminimum háromszorosát (69.600,-Ft-ot). (Ld. II.1.5. pont)
58
III. 1. 7. Temetési segély Az önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki az elhunyt személy eltemettetésér l gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költség saját, vagy illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély iránti kérelem a halálesetet követ három hónapon belül igényelhet . Nem állapítható meg annak, akinek családjában az egy f re jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (69.600,-Ft), továbbá aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16.§-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. A segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20%-a. A kérelmez vagyoni helyzetét l függ en a Budavári Önkormányzat Népjóléti Bizottsága ennél nagyobb mérték
támogatást is
megállapíthat. 75. tábla Temetési segély 2003 évi adat
Kérelmez k száma
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
142
4 366
Átlag 31 e Ft támogatást nyújt az önkormányzat temetési segély címen.
III. 1. 8. Szociális tanulmányi ösztöndíj Az általános iskola második osztályát elvégzett, valamint a középiskola nappali tagozatos tanulója részére nyújtható támogatás, - legfeljebb 19. életévének betöltéséig - amennyiben az el
tanév záró tanulmányai átlaga 4,5 fölött van, valamint családjában az egy f re jutó havi
jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét (34.800,-Ft). A támogatás iránti kérelmet az iskolai tanév végét l szeptember 30-ig lehet benyújtani. Havi összege a nyugdíjminimum 15%-a (3.480,-Ft). A szabályozás 2004. december 20-i hatállyal változott a 4,5 tantárgyi átlag is elfogadottá vált egyéb feltételek teljesülése esetén.
III. 1. 9. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha az t gondozó családban az egy f re jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimumot, és a családban történ
nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A támogatást a gyermek
nagykorúvá válása esetén is tovább kel folyósítani, ha közép-, vagy fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállásának id pontjáig, azonban legfeljebb 25. életévének betöltéséig.
59
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szül vagy más törvényes képvisel
nyújthatja be. A támogatás összege gyermekenként a nyugdíjminimum 25%-a
(5.800,-Ft), 18. életévét betöltött esetén a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott összeg. A folyósítás az igényl részére történik, a jogosultság fennállását az Önkormányzat évente felülvizsgálja.
76. tábla Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2003 évi adat
2002. évben támogatásban részesítettek száma
megállapított
2003 évben
megszüntetett
2003 év december 31-ig támogatásban részesítettek száma
262
24
72
214
77. tábla Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2003 évi adat
Támogatást kér személyek száma
Elutasított személyek
Támogatásban részesítettek átlagos
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
242
28
228
14 969
78. tábla Rendszeres gyermekvédelmi támogatás gyermekek száma alapján, 2003 évi adat
1 gyermek
2
3
4 vagy 5
6 vagy annál több gyermek Összesen
Gyermekes családok száma Családok száma
49
28
22
9
1
109
Ebb l egyedül
38
17
7
1
-
63
álló szül száma
A 78. táblából igazolva látjuk a kutatás azon eredményét miszerint a több gyermekes családok jobb helyzetben vannak, mint az egy gyermeket nevel vagy egyedülálló szül . A támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lév családok anyagi támogatása, ennek kapcsán a gyermek családi környezetben történ ellátásának el segítése, a gyermek családból történ kiemelésének megel zése. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, jövedelemfügg támogatási forma, mely megállapításánál a család egy f re jutó jövedelmét vizsgáljuk.
60
79. tábla Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2002. és 2003. évi megállapítások alakulása havi bontásban Támogatás mértéke Hónapok Támogatásban részesül családok száma 2002. év 2003. év 2004. év 2002. év 2003. év 2004. év Január
143
134
Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
140 140 144 145 141 138 140 139 135 134 134
130 132 131 120 120 114 112 106 106 106 109
108 108 109 99 98 96 96 97 97 95 95 95 Összesen:
1.505.400 Ft
1.426.800 Ft
1.290.900 Ft
1.488.200 Ft 1.480.400 Ft 1.485.400 Ft 1.480.400 Ft 1.522.800 Ft 1.418.600 Ft 1.492.200 Ft 1.412.000 Ft 1.342.800 Ft 1.321.200 Ft 1.337.000 Ft 17.286.400 Ft
1.383.400 Ft 1.431.000 Ft 1.374.400 Ft 1.234.000 Ft 1.227.000 Ft 1.163.800 Ft 1.143.000 Ft 1.067.400 Ft 1.083.600 Ft 1.146.000 Ft 1.288.880 Ft 14.969.280 Ft
1.290.900 Ft 1.281.300 Ft 1.216.300 Ft 1.184.124 Ft 1.194.568 Ft 1.171.832 Ft 1.156.046 Ft 1.108.496 Ft 1.117.776 Ft 1.142.368 Ft 1.068.824 Ft 14.223.434 Ft
A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a 2003. évben ezen ellátásból több család jogosultsága megsz nt annak következtében, hogy az egy f re jutó jövedelem – a jogosultsági határ a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegéhez van igazítva – a családok egy részénél meghaladta a jogszabályban meghatározott jogosultsági határösszeget. Ez abból következik, hogy a nyugdíjminimum összeg két éve nem emelkedik 10 %-os mértékben, csak 6-8 % -ban, amíg a családi összjövedelem átlag 10 %-ban emelkedni (különösen két keres s háztartásban), így a jogosultsági határnál nagyobb jövedelemnél – még ha indokolt lenne is a támogatás - az ellátást meg kell szüntetni, méltányosság gyakorlására nincs mód.
III. 1. 10. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermek 18. életévének betöltéséig jogosult a támogatásra, ha a t gondozó családban az egy f re jutó jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét (34.800,-Ft), és a család id szakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztet rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a szül
vagy más törvényes képvisel
igényelheti, mértéke - gyermekenként- a nyugdíjminimum összegével egyenl . A támogatást egy alkalommal kell megállapítani, kifizetése az igényl részére történik. A támogatás a gyermek részére évente két alkalommal állapítható meg.
61
A kérelemhez szükséges a létfenntartási gondok, illetve a létfenntartást veszélyetet élethelyzet okiratokkal, vagy egyéb dokumentumokkal való alátámasztása. A támogatásról a Népjóléti Bizottság határoz. 80. tábla Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2003 évi adat
Kérelmez k száma
Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
11
425
III. 1. 11. Születési támogatás Egy alkalommal adható támogatás a szül nek gyermek születése esetén, ha a következ feltételek együttesen fennállnak: -
a gyermek szüleinek egyike a gyermek születésekor, és azt közvetlenül megel
en
egy évig megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezik az I. kerületben, és -
a szül , vagy törvényes képvisel a gyermeket saját háztartásban neveli.
A támogatás összege: 30.000,-Ft gyermekenként. A kérelmet a szül a gyermek hat hónapos koráig terjesztheti el . A pénzbeli támogatások tekintetében a születési támogatás összegének alakulása: 2001. évben 10.000,-Ft 2002. évben 15.000,-Ft 2003. évben 25.000,-Ft, 2004. évben 30.000,-Ft.
III. 1. 12. Beiskolázási segély Az általános iskolás, vagy - a 19. életévét még be nem töltött - nappali tagozatos középiskolás gyermek szül je beiskolázási segélyre jogosult, ha a gyermek nevelésér l saját háztartásban gondoskodik, valamint a család egy f re jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének másfélszeresét (34.800,-Ft). A támogatás mértéke - iskoláskorú gyermekenként - a nyugdíjminimum 20%-a (4.640,-Ft), melyet az önkormányzat tanévkezdéskor folyósít. A kérelem az iskolai tanév végét l szeptember 30-ig nyújtható be.
62
III. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások III. 2. 1. Élelmiszertámogatás Élelmiszertámogatás állapítható meg annak az egyedülálló, illetve családos személynek, akinek az egy f re jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (46.400,-Ft). Amennyiben a kérelmez
más rendszeres támogatásban nem részesül, a
támogatást rendszeres jelleggel havonta legfeljebb 5.000,-Ft értékben, ha több rendszeres támogatásban részesül, évente legfeljebb 4 alakommal alkalmanként 5.000,-Ft értékben állapítható meg. Az élelmiszertámogatás élelmiszer utalvány átadásával történik, melyr l az önkormányzat nyilvántartást vezet. Alkoholtartalmú italok, valamint dohánytermékek vásárlására nem használható fel.
III. 2. 2. Közgyógyellátás Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek egészségi állapota meg rzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése mérsékelhet
a közgyógyellátási
igazolvány kiadásával. Közgyógyellátásra jogosult az a személy, aki: -
háztartásában egyedül él, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kett és félszeresét (58.000,-Ft), és igazolt havi gyógyszerköltsége eléri jövedelme 5%-át, - családjában az egy f re jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének kétszeresét (46.400,-Ft), és igazolt havi gyógyszerköltsége eléri az egy re jutó jövedelem 5%-át, - 80. életévét betöltötte, és az egy f re jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum három és félszeresét, és igazolt havi gyógyszerköltsége eléri az egy re jutó jövedelem 4%-át. Gyógyszerköltségen az orvos által vényre felírt, a társadalombiztosítás által közgyógyellátás keretében támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, protetikai és fogszabályzó eszközök, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürd ben nyújtott fizikoterápiás kezelés számlával igazolható beszerzési árát vagy költségét kell érteni. A közgyógyellátásra való jogosultság 12 hónapra szól. Ezt követ en a kérelmez a feltételek változatlan fennállása esetén ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell megállapítani.
63
81. tábla Közgyógyellátásra felhasznált összeg 2003 évi adat
Megnevezés
Érvényes igazolvánnyal rendelkez k száma dec. 31-én Ebb l alanyi jogon Ebb l méltányossági jogon Ebb l normatív alapon (Jegyz i hatáskör)
1 334 60 1 245 29 Támogatásra felhasznált összeg (eFt)
Méltányosságból kiadott igazolvány után önkormányzatnak a Tb-nek befizetett összeg
az
24 595
III. 2. 3. Természetbeni gyermekvédelmi támogatás A gyermekvédelmi támogatás természetben is megállapítható, étkezési utalvány, vagy étkezési díjkedvezmény formájában.
III. 2. 3. 1. Étkezési utalvány Étkezési utalvány állapítható meg annak az egyedülálló, illetve családos személynek, akinek az egy f re jutó nettó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (46.400,-Ft). Az élelmiszertámogatás nem használható fel alkoholtartalmú italok és dohánytermékek vásárlására. Az élelmiszertámogatás megállapítható: Rendszeres jelleggel havonta legfeljebb 5.000,-Ft értékben, amennyiben a kérelmez rendszeres támogatásban nem részesül. Ha több rendszeres támogatásban részesül a kérelmez részére évente legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg.
III. 2. 3. 2. Étkezési díjkedvezmény A kerületi gyermekeknek 80%-os étkezési díjkedvezmény adható rászorultsági alapon, ha a gyermeket nevel
családban az egy f re
jutó jövedelem nem haladja meg a
nyugdíjminimumot (23.200,-Ft).
III. 2. 4. Kedvezményes üdülés Az Önkormányzat kedvezményes üdülést biztosít a Zamárdi, Viola u. 9. sz. alatti üdül jében a rászoruló gyermekes családok és nyugdíjasok, továbbá az I. kerület oktatási intézményeiben tanuló diákok részére.A rászorulók részére a szállás ingyenes. Az üdülés további feltételeit, a
64
turnusbeosztásokat és a térítési díjakat a Népjóléti Bizottság minden év március 31-ig határozza meg. Aki a felsoroltak közül a meghatározott létszámkeret miatt az adott évben nem tud kedvezményes üdülésben részt venni, a következ évben más jelentkez kkel szemben el nyt élvez.
III. 2. 5. Kedvezményes uszodabérlet Az Önkormányzat 50%-os kedvezményes bérletet biztosít a XII. kerületi Szabadid sport Központ Uszodájában: -
a 70. életévét betöltött nyugdíjasok részére,
-
a három vagy több gyermeket nevel családok részére,
-
gyermekét egyedül nevel szül és kiskorú gyermekei részére. A kérelem az els esetben az Egyesített Gondozási Központnál, az utóbbi két esetben
a Családsegít
és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyújtható be. A kérelmek elbírálása az
intézményvezet k hatáskörébe tartozik. A 70. életévüket betöltött nyugdíjasok lakóhelyüket, életkorukat személyi igazolvány bemutatásával, a három vagy több gyermeket nevel
családok lakóhelyüket személyi
igazolvány felmutatásával, gyermekek számát a gyermek születési anyakönyvi kivonatának vagy személyi lapjának bemutatásával igazolhatják.
IV. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások A Szociális törvény értelmében a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek az Sztv. 86. § alapján: Jogszabály: Sztv. „86. § A települési önkormányzat, a f városban a f városi kerületi önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni a) az 59-65/D. §-ok szerinti alapellátásról, valamint b) az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról. 87. § Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezernél több állandó lakos él, id sek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást; b) tízezernél több állandó lakos él, az a) pontban foglalt ellátást, valamint az utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali meleged t és az id sek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt; c) húszezernél több állandó lakos él, a b) pontban foglalt ellátást, valamint nappali ellátást nyújtó intézményi formákat; d) harmincezernél több állandó lakos él, a c) pontban foglalt ellátást, valamint átmeneti elhelyezési formákat köteles biztosítani.”
65
A fentiek értelmében az I. kerület (csak az Sztv.) az alábbi szolgáltatásokat kell biztosítsa az itt él knek: Szolgáltatás megnevezése Id sek nappali ellátása
Utcai szociális munka Éjjeli menedékhely Nappali meleged Id sek átmeneti otthona
Szenvedélybetegek nappali intézménye
Fogyatékosok nappali intézmények Pszichiátriai betegek nappali intézménye
Ellátást biztosító szolgáltató Egyesített Gondozási Központ, Roham u-i Id sek Klubja Hattyú u-i Id sek Klubja
Megjegyzés Engedélyezett fér hely: - 45 - 30
Magyar Máltai Szeretetszolgálattal ellátási szerz dés Magyar Máltai Szeretetszolgálat F u-i Id sek Otthona Magyar Máltai Szeretetszolgálat – önkormányzati ingatlan – Csap u. 18. Habilitációs Napközi Otthon Bp., XI., Ménesi út 16. Közösségi pszichiátriai ellátás az Egyesített Gondozási Központon belül
Ellátási szerz dés még nincs, ködési engedély függ Ellátási szerz dés m ködési engedélyt követ en
– önkormányzati intézményfenntartó társulás, /I., II., XI., XII. kerületek/ 2005. évben az I. kerületi Nevelési Tanácsadó új székhelyre költözik, a Roham u-ban felszabaduló részt hasznosítjuk erre a szociális feladatra.
A hazai szabályozásban a szociális ellátórendszer egymásra épül szintekb l áll. Ennek az a célja, hogy lehet ség szerint az alapellátásnak ki kellene elégítenie minden olyan szolgáltatási igényt, amely azt irányozná el , hogy az ellátott elkerülje a bentlakásos elhelyezését (átmeneti vagy tartós). Tehát ellátási igényeihez igazodva a szociális ellátórendszer saját lakáskörnyezetében vagy nappali ellátást nyújtó intézményben vegye igénybe a szolgáltatást. Az alap és szakellátás kapcsolatában ugyanakkor elengedhetetlen volna egy felhasználóbarát szociálpolitika megvalósítása. (bentlakásos elhelyezésre több évet kell várakozni) Szociális törvény utóbbi id ben történ módosítása a szolgáltatások vonatkozásában mind-mind arra irányultak, hogy az alapellátási szint minél komplexebb legyen. Sokszor kritizált elem a lakosságszámhoz mért kötelez vé tett ellátások rögzítése. A szociális szakmán belül sokszor elhangzik miszerint túlzó volt az 1993. évi szabályozáskor olyan ellátásokat megnevezni, amelyekre sem költségvetési fedezet, sem igény nem mutatkozik. Az I. kerület vonatkozásában számos olyan kötelez szociális ellátás saját intézményi körben történ létrehozása lenne irreális melyre egyszer en a lakosság összetétele, nagysága miatt nincs számottev igény. A helyi szociálpolitika a lakossági igények alapján mindenképpen alakul, igazodik, példaként az I. kerületben bevezetett jelz rendszeres házi gondozás, amelyre az id sek körében igény mutatkozott.
66
IV. 1. Alapellátási formák Jogszabály: Sztv. „56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és szakosított ellátásokat. 57. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következ k: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) speciális alapellátási feladatok.” Alapellátások Jogszabály Sztv. „59. § (1) Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (2) A települési önkormányzat az alapellátás keretében gondoskodik különösen az id skorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek ellátásának megszervezésér l. Ennek megvalósítása érdekében az alapellátást biztosító szociális intézmények, szolgáltatók együttm ködnek az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybe vev személy szociális ellátása érdekében - ha gondozási központ nem m ködik a települési önkormányzat feladata.”
IV. 1. 1. Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás Jogszabály: Sztv. 57/A. § (1) A települési önkormányzat a szociálisan rászorultak ellátása érdekében gondozási központot m ködtethet. (2) A gondozási központ alaptevékenysége körébe ellátja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást. Ezen feladatokon túlmen en gondoskodik még az alábbi feladatok közül legalább további kett biztosításáról: a) az ellátási területen jelentkez igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz történ hozzáférés segítése, valamint tanácsadás biztosítása, b) az alap- és nappali ellátást nyújtó intézmények tevékenységének összehangolása, c) speciális alapellátási feladatok megszervezése, d) bentlakásos intézmény m ködtetése.
Az I. kerületben integrált intézményhez tartozik az id sek ellátása, így a Budavári Önkormányzat Egyesített Gondozási Központ, amelynek adatai: Székhely: Cím:
1013 Budapest, Attila út 8.
Telephelyek: Cím: 1013 Budapest, Attila u. 8. Ellátási terület: a Krisztinaváros, a Tabán, és a Gellérthegy környéke II. sz. Gondozási Központ Cím:
1011 Budapest, Iskola u. 17.
Ellátási terület: az Alagúttól, a Széna térig húzódó Víziváros, a Vár és a Várnegyed környéke
67
I.sz. Id sek Klubja Cím: 1015 Budapest, Hattyú u. 16 A klub nyitvatartása: Hétf : 8.00 – 16.30 Kedd-csütörtök: 8.00 – 16.00 Péntek: 8.00 – 15.30 Ellátási terület: az Alagúttól, a Széna térig húzódó Viziváros, a Vár és a Várnegyed környéke II. sz. Id sek Klubja Cím:
1013 Budapest, Roham u. 7.
A klub nyitvatartása: Hétf : 8.00 – 16.30 Kedd-csütörtök: 8.00 – 16.00 Péntek: 8.00 – 15.30 Ellátási terület: a Krisztinaváros, a Tabán, és a Gellérthegy környéke A szervezeti egységek Egyesített Gondozási Központ
I. sz. Gondozási Központ (1013, Attila u.8.)
II. sz. Gondozási Központ (1011, Iskola u.17.)
Id sek Klubja (II.sz) (1013, Roham u.7.)
Id sek Klubja (I.sz.) (1015, Hattyú u.16)
Étkeztetés Jogszabály: Sztv. „62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésér l kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igényl t, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésr l más módon gondoskodni. (3) A településen él fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehet séget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történ étkezés biztosítására.”
Legalább napi egyszeri meleg ételt biztosítása azoknak, akik életkoruk, betegségük, szociális helyzetük miatt err l nem képesek gondoskodni. Lehet ség van az étel helyben fogyasztására, kiszállításra és személyesen ételhordóban történ elszállításra. Igényelhet normál, valamint epekímél és cukorbetegek diétás étrendje. Az étkeztetés térítési díját el re kell kifizetni a megállapított térítési díj és az étkezési napok szorzataként.
68
I. sz. Gond. Központ II. sz. Gond. Központ Összesen
82. tábla Étkeztetésben részesül k számának alakulása 2003. szeptember – 2004. augusztus IX.hó X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. 145 154 215 208 197 194 182 177 177 161 149
VIII. 174
156
165
171
168
168
163
166
157
164
154
137
146
301
319
386
376
365
357
348
334
341
315
286
320
11. ábra
Gondozási Központ forgalmi adatai 600 500 400 300 200 100 0 I
II
III
IV
étkeztetés szállítással
V
VI
VII
VIII
étkeztetés helyben
IX
X
XI
id sek klubja
Az ábrán nyomon követhetjük az egyes szolgáltatások igénybevételének id szakonkénti alakulását, amíg a Klub igénybevétele és a helyben történ étkezés egyértelm en együttesen mozog, addig az étkeztetés szállítással stagnál. Ez azt feltételezi, hogy akik otthonukba igénylik a szolgáltatást kevésbé tudnak kimozdulni, nem úgy mint akik mobilabbak – igénybe vesznek nappali ellátást – így például nyáron el tudnak utazni. 83. tábla
2004. évben étkeztetés szállítással étkeztetés helyben id sek klubja
Gondozási Központ forgalmi adatai I II III IV V VI VII VIII 246 241 236 224 237 219 226 209 190 181 172 167 164 152 113 165 70 72 75 75 75 72 66 68
69
IX 210 167 70
X 236 179 70
XI 233 180 64
12. ábra Gondozási Központ szolgáltatásai 3%
3%
47% 47%
házi segítségnyújtás házi segítségnyújtás + étkezés ház segítségnyújtás + szállítás ház segítségnyújtás + étkezés + szállítás
Amint a fenti 12. ábrán látható egyenl en nagy arányú 47 – 47 %-os a csak a házi segítségnyújtást igénybevev és az azt kiegészít étkeztetést is igényl gondozott. A szociális étkeztetés kapcsán az feltételezhet , hogy a gondozottak nem elégedettek az étkeztetési szolgáltatással vagy más módon oldják meg az étkezést. Vizsgálat tárgyát az is képezheti, hogy magas – e szociális étkeztetés díjtétele, ez azért nem helytálló mert az I. kerületben a feln tt szociális étkezés igénybevételekor jövedelemsávoknak megfelel en díjkedvezmény vehet igénybe. 84. tábla
Gondozási Központ szolgáltatásai 2004. házi segítségnyújtás házi segítségnyújtás + étkezés házi segítségnyújtás + szállítás házi segítségnyújtás + étkezés + szállítás Összesen:
453 451 31 25 960
Feln tt szociális étkeztetés intézményi térítési díjak 2004. július 1-t l ÖNY: Normál ebéd: Gondozás: Háromszori étkezés (Id sek Klubja): Cukorbetegek számára diéta / adag: Epekímél diéta / adag: Házhozszállítás:
70
23.200,-Ft 384,-Ft 630,-Ft 636,-Ft 448,-Ft 422,-Ft 118,-Ft
Normál étkezés
Gondozás
Jövedelem
Ebédtérítés %
Adagár Ft
Ebédtérítés szállítással %
Adagár Ft
34.800 Ft alatt 40.600 Ft alatt 46.400 Ft alatt 52.200 Ft alatt 58.000 Ft alatt 63.800 Ft alatt 75.400 Ft alatt 75.400 Ft felett
10 %
38
10 %
50
20 %
77
20 %
100
30 %
115
30 %
151
40 %
154
40 %
201
50 %
192
50 %
251
60 %
230
60 %
301
80 %
307
80 %
402
100 %
384
100 %
502
Jövedelem Gondozási Gondozási térítési díj térítési díj % Ft/óra 34.800 Ft alatt 40.600 Ft alatt 46.400 Ft alatt 52.200 Ft alatt 58.000 Ft alatt 63.800 Ft alatt 75.400 Ft alatt 75.400 Ft felett
Háromszori étkezés Id sek Klubja Jövedelem
Ebédtérítés %
Adagár Ft
Háromszori étkezés Ft
34.800 Ft alatt 40.600 Ft alatt 46.400 Ft alatt 52.200 Ft alatt 58.000 Ft alatt 63.800 Ft alatt 75.400 Ft alatt 75.400 Ft felett
10 %
38
64
20 %
77
127
30 %
115
191
40 %
154
254
50 %
192
318
60 %
230
382
80 %
307
509
100 %
384
636
71
10 %
63
20 %
126
30 %
189
40 %
252
50 %
315
60 %
378
80 %
504
100 %
630
Diétás étkezés: Cukorbetegek számára diéta Jövedelem
34.800 Ft Alatt 40.600 Ft Alatt 46.400 Ft Alatt 52.200 Ft Alatt 58.000 Ft Alatt 63.800 Ft Alatt 75.400 Ft Alatt 75.400 Ft Felett
Ebéd- Adagár térítés Ft. %
Epekímél diéta
Ebédtérítés szállítással %
Adagár Ft.
Jövedelem
Ebédtérítés %
Adagár Ft.
Ebédtérítés szállítással %
Adagár Ft.
34.800 Ft alatt 40.600 Ft alatt 46.400 Ft alatt 52.200 Ft alatt 58.000 Ft alatt 63.800 Ft alatt 75.400 Ft alatt 75.400 Ft felett
10 %
42
10 %
54
20 %
84
20 %
108
30 %
127
30 %
162
40 %
169
40 %
216
50 %
211
50 %
270
60 %
253
60 %
324
80 %
338
80 %
432
100 %
422
100 %
540
10 %
45
10 %
57
20 %
90
20 %
113
30 %
134
30 %
170
40 %
179
40 %
226
50 %
224
50 %
283
60 %
269
60 %
340
80 %
358
80 %
453
100 %
448
100 %
566
A fenti táblázatból jól látható a fizetend étkezési térítési díjak méltányosak a tekintetben, hogy lehet ség van több kategóriában is a méltányosság gyakorlására jövedelemt l függ en.
Házi segítségnyújtás Jogszabály: „63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról az id skorú személyekr l, akik otthonukban önmaguk ellátására saját er l nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a pszichiátriai betegekr l, fogyatékos személyekr l, valamint szenvedélybetegekr l, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekr l, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.”
Azokat veszik igénybe a szolgáltatást otthonukban, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek. bb szolgáltatások: - fürdetés, mosdatás, öltöztetés - bevásárlás (5 kg-os súlyhatárig) - vérnyomásmérés, diéta ellen rzés - gyógyszerezés felügyelete - szociális ügyintézés - gyógytorna - diéta ellen rzés, - kapcsolattartás hozzátartozókkal, háziorvossal – komplex gondozás - személyszállítás (szakrendelésre). Az intézmény 2003 évi beszámolójából az a tapasztalatra derült fény, hogy a gondozón kre háruló feladatok nehézsége n tt, a kliensek ellátása komplexebb tevékenységeket igényel, mint a vásárlás. A kliensek száma nem változott, viszont a gondozási óraszám növekedett,
72
gyakori, hogy két gondozón lát el egy klienst. Legnagyobb igény az ebédeltetés és a mosdatást iránt volt. Id sgondozás szállítási díja: 100,-Ft/km
I. sz. Gond. Központ II. sz. Gond. Központ Összesen
85. tábla Házi gondozásban részesül k számának alakulása 2003. szeptember – 2004. augusztus IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. hó 43 45 48 49 47 46 43 40 42 46 40
VIII. 38
44
46
46
45
42
40
47
48
42
45
48
48
87
91
94
94
89
86
90
88
84
91
88
86
Jelz rendszeres házi segítségnyújtás Jogszabály: Sztv. „63. § (2) A házi segítségnyújtás kiegészít szolgáltatása vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelz rendszeres házi segítségnyújtás. A jelz rendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban él , egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló id skorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehet séget nyújt az ellátást igénybevev személynél történ gyors megjelenésre és segítségnyújtásra.”
A Budavári Önkormányzat fenntartásában álló Egyesített Gondozási Központ intézményi keretein belül a szociális alapellátás fejlesztéséhez kapcsolódóan a már m ködtetett házi segítségnyújtásra épülve valósította meg a jelz rendszeres házi segítségnyújtás kialakítását 30 készülékkel, majd 2004. november hónaptól újabb 10 készülék vásárlásával immár 40 készülékkel. A kiegészít szolgáltatás a saját otthonukban él , egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló id skorú, valamint fogyatékos személyek részére krízishelyzetben nyújt lehet séget segítségre. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehet séget nyújt az ellátást igénybevev személyeknél történ gyors megjelenésre és segítségnyújtásra.
Célja: -
biztonság er sítése gyors segítségnyújtás súlyosabb helyzetek megel zése költségesebb ellátások kiváltása közösségi er k mozgósítása (szomszéd, családtag) hatékonyabb segítség, krízishelyzet elhárítása.
A jelz rendszeres házi segítségnyújtás térítésmentes. A rádióadó vev , adó része a kliens nyakában, karjára csatolva kerül elhelyezésre és szükség esetén (pl. rosszullét, elesés) gombnyomással riasztja a központot. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál (1033 Bp., Miklós u. 32.) elhelyezett központban megjelenik a jelzés ténye és az ügyeletes szociális gondozó minden esetben a helyszínre meg. A gondozók – 4 személy – az alapvet els segélynyújtó felszerelésen kívül rendelkeznek mobiltelefonnal, melynek segítségével orvost, szükség esetén ment t hívhatnak. A jelzésekr l „Riasztási jegyz könyvet” készítenek. A helyszínre riasztás esetén: munkaid ben
73
tömegközlekedési eszközzel, azon túl taxi igénybevételével érkeznek a gondozók. Minden riasztásról – kivétel téves riasztás – a hozzátartozók visszajelzést kapnak. 86. tábla
Hívások és rendszerb l kikerülés 2004 évben Hívások száma Rendszerb l kikerültek száma Január 3 1 Február 4 Március 1 1 Április 4 Május 7 2 Június 6 1 Július 2 Augusztus 4 A rendszerb l kikerülés oka 4 esetben elhalálozás, 1 esetben a kliens ápolást-gondozást nyújtó intézményben történ elhelyezés. 87. tábla
0-6 óra között 6-12 óra között 12-18 óra között 18 – 24 óra között Összesen:
hétf 1 4
Hívások gyakoriság átlaga 2004 évben kedd szerda csütörtök péntek 1 1 1 1 -
szombat 1 -
vasárnap 1
2
5
3
4
-
1
-
3
1
-
1
-
-
-
10
7
5
6
-
2
1
88. tábla
Segítségkérés oka Hónapok
Pszichés probléma
Segítségkérések okai 2004 évben Egészségügyi Higiénés probléma szükséglet
Téves riasztás
Egyéb ok
Január 1 2 Február 1 1 2 Március 1 Április 3 1 Május 6 1 Június 4 2 Július 2 Augusztus 2 2 Összesen 1 20 8 2 A leggyakoribb segítségkérési ok a 88. táblából láthatóan az egészségügyi problémából adódik, amely els sorban rosszullét. Az igényl k megtanulták, hogy a jelz készülék mellett biztonságban érezhetik magukat. A leggyakoribb segítségnyújtási formák: ágyba segítés, ágynem csere, katéter ellen rzés, vérnyomásmérés, lázmérés, hozzátartozó értesítése. Háziorvos és ment értesítésére 2-2 esetben került sor. A négy szociális gondozó képzésben vett rész a szolgáltatás nyújtásához. 74
IV. 1. 2. Családsegítés Jogszabály: Sztv. „64. § (1) A családsegít szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segít szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböz közösségi csoportok jólétéhez és fejl déséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) A családsegít szolgáltatás általános és speciális segít szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a m ködési területén él szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igényl személynek, családnak az ilyen helyzethez vezet okok megel zése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség meg rzése céljából.” Cím:
1012 Budapest, Attila út 89.
Intézmény célja az önkormányzat területén él szociális és mentálhigiénés problémákkal küzd , hátrányos élethelyzetben él , veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került gyermekek, feln ttek, családok életvezetési képességének meg rzése, valamint az ilyen helyzethez vezet okok megel zése, a krízishelyzet megszüntetésének el segítése.
A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat: -
Segíti az egyének és a családok életvezetési képességének meg rzését, Támogatja az egyént és a családot, az életében jelentkez probléma megszüntetése érdekében, Tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, - Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, - Ügyintézési segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében, a hatékony érdekképviseletben, - Meghallgatja az egyén, család panaszát, lehet ség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, - Családgondozással el segíti a családban jelentkez krízis, m ködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását, - El segíti és ösztönzi a humán jelleg civil kezdeményezéseket, új szociális ellátások bevezetését. Munkatársak: szociális munkások, szociálpedagógusok, szociálpolitikusok, szociális asszisztensek, valamint fejleszt pedagógus, egyéni-, pár- és családterápiában képzett pszichológus, jogász.
A Családsegít Csoport szociális szolgáltatásai: A Családsegít Csoport nemre, etnikai hovatartozásra, korosztályra való tekintet nélkül áll a budavári lakosok rendelkezésére. A Családsegít Csoport szolgáltatásai ingyenesek. Milyen problémákkal lehet a Családsegít Csoporthoz fordulni? - az életet megnehezít , adott esetben ellehetetlenít anyagi problémák, - ügyintézési nehézségek esetén, - segélyezéshez, ellátórendszerhez kapcsolódó információhiány okozta nehézségek, - munkanélküliséggel és foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, - jogi problémák, - közüzemi díjtartozás, eladósodás, - tartós egészségkárosodás, fogyatékosság vagy tartós megbetegedés problémái, - beiskolázási nehézségek, - gyermekek, id sek, tartósan betegek gondozási problémái, - házastársi, családon belüli konfliktushelyzet nehézségei, - együttélési, szomszédsági problémák, - alkoholizmus, drog egyéb szenvedélybetegségek nehézségeivel - fizikai vagy szexuális er szak el fordulásakor.
75
Szolgáltatások – az egyéni igényekhez igazodóan: - naprakész információk biztosítása a lehetséges állami és önkormányzati támogatási formákról, segélyekr l, intézményrendszerr l, megkapaszkodási lehet ségekr l, - tanácsadás, konfliktuskezelés - érdekképviselet, - ügyintézési segítségnyújtás, - életvezetési támogatás, illetve családgondozás biztosítása, - Adósságkezelési Tanácsadás biztosítása (csütörtökönként 13.00 – 16.00), - Álláskeres Klub m ködtetése (hétf nként 10.00 – 12.00), - Krisztina Klub m ködtetése (hétf nként 17.00 – 19.00), - Kreatív Családok Klubja, - Jogi tanácsadás biztosítása (tanácsadás, iratszerkesztés – szerdánként 14.00– 17.00) 13. ábra
Családsegít Szolgálat forgalmi adatai 2003/2004
487
302
2002/2003
536
334
2001/2002
424
324
2000/2001
326
245 286
1999
154
0
100
200 eset
300
400
500
600
személy
89. tábla
eset személy alkalom
Családsegít Szolgálat forgalmi adatai 1999 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 154 245 324 334 302 286 326 424 536 487 3806 1244 1799 2020 3420
A forgalmi adatokból az állapítható meg, hogy a 1999. évhez képest jelent sen növekedett a szolgáltatás igénybevétele, ennek oka egyrészr l a 2002. évben új és forgalmasabb székhelyre költözött intézmény, másrészr l a helyiségcsoport alkalmasabb volt a gyermekjóléti és családsegít funkció elválasztására, s t a támogató szolgálat helyiségei is kialakíthatóak voltak. Ugyanakkor a Piroska u-i központ sem funkciójában, sem egyéb mérlegelhet szempontokból nem volt ideális hely. Az új székhelyen akadálymentes környezetben, tömegközlekedéssel könnyen megközelíthet . Az intézmény tágas, komfortos bútorzattal és megfelel infrastruktúrával barátságosan kialakított lett a kliensek és a munkatársak számra is.
76
14. ábra
Találkozási alkalmak 3420
2003/2004
2684
2020
2002/2003
2604
1799
2001/2002
1244
2000/2001 0
2959 1738
1000
2000
3000
4000
Családsegít Szolgálat
5000
6000
7000
Gyermekjóléti Szolgálat
90. tábla
Találkozási alkalmak Családsegít Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 1244 1799 2020 3420 1738 2959 2604 2684 91. tábla
Családsegít kapcsolatfelvétel módja Önkéntes Lakossági jelzés Szakintézmény jelzése Szabálysértési ügy Védelembe vétel Egyéb Összesen:
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 161 225 224 204 8 12 21 13 36 61 79 72 2 3 2 1 1 1 1 18 22 7 11 225 324 334 302 15. ábra
250 200 önkéntes lakossági
150
szakintézmény szabálysért.
100
védelembe vétel egyéb
50 0 2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
77
A táblázatból és ábrából is jól látszik, hogy a családok többsége még mindig önkéntesen jelentkezik és kér segítséget, ugyanakkor a jelz rendszer m ködése is megmutatkozik a társintézmények jelzéseinek növekedésében. A lakossági jelzés legtöbb esetben id s, beteg, elhanyagolt emberek kapcsán jelentkezik vagy hajléktalan család miatt. Kiemelt területnek számítanak az anyagi problémák – megjelenik az adósságkezelés), a munkanélküliség, a családi kapcsolatok –pár és családterápia -, az egészségügyi problémák, a leszázalékolás és a fogyatékosság.
IV. 1. 3. Speciális alapellátási feladatok Jogszabály: „Sztv. 65/B. § - 65/E. § 65/B. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátásról és a támogató szolgálatokról (a továbbiakban együtt: speciális alapellátási feladatok) a települési önkormányzat gondoskodik. A speciális alapellátási feladatokról els sorban a gondozási központ, ennek hiányában a családsegít szolgálat keretében is lehet gondoskodni. Amennyiben a településen nem m ködik gondozási központ vagy családsegít szolgálat, a speciális alapellátási feladatok megszervezésér l a települési önkormányzat önállóan gondoskodik, vagy segítséget nyújt az ellátást igényl nek a speciális szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz.
A közösségi pszichiátriai ellátást az Egyesített Gondozási Központ intézményi keretein belül hoztuk létre 2003. évt l, amíg a támogató szolgálatot a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat intézményben szintén 2003. év végét l.
IV. 1. 3. 1. Közösségi pszichiátriai ellátás Jogszabály: „Sztv. 65/B. § (2) A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, továbbá lehet ség szerint biztosítani szükséges a meglev képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kísérése érdekében a szociális ellátást végz személy kapcsolatot tart fenn az ellátott személy háziorvosával, illetve pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával. A pszichiátriai beteg számára segítséget kell nyújtani a) egészségi és pszichés állapota javításában, b) a mindennapi életében adódó konfliktusok feloldásában és problémái megoldásában, c) a szociális és mentális gondozásában, d) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatásában.”
A közösségi pszichiátriai ellátás megszervezéséhez pályázati források álltak rendelkezésre (Önkormányzat Népjóléti Bizottsága 250 e Ft, ESzCsM 4 671 e Ft). A feladat megszervezéséhez megalakult team munkacsoport: - 1 f közösségi koordinátor - 2 f szociális gondozó (gondozási központonként 1-1 f ) - Szupervízor pszichiáter - Kerületi Pszichiátriai Gondozó f orvosa - 1 f gépkocsivezet .
Az Egyesített Gondozási Központ 3 munkatársa részt vettek több képzésben – Szigony Alapítvány közösségi gondozói képzés, Aranyalkony Kht. közösségi gondozó képzés.
78
Kliensekkel végzett tevékenység: A pszichiátriai betegek közös jellemz je, hogy rendkívül rossz anyagi és lakás körülmények között gyakran segélyekb l élnek. A leggyakrabban igénybe vett segítségnyújtási formák: mentális gondozás, szociális ügyek intézése, házi segítségnyújtás szervezése, kapcsolattartás szakorvossal, háziorvossal, hozzátartozókkal. 92. tábla
Kliensek megoszlása a találkozások gyakorisága szerint 2004 évben
gyakoriság Napi, hetente kétszer Hetente egyszer Havonta Klubfoglalkozás összesen
18 19 10 7 54 f
A program keretében 54 személyt látnak el otthonukban, 7 személy látogatja rendszeresen a klubfoglalkozásokat, és a az új szolgáltatásban közel 80 f vel kerültek kapcsolatba az intézmény. A gondozók tevékenységi köre a gondozottak lakókörnyezetében: -
rendszeres kapcsolattartás, látogatás, segítségnyújtás és szociális ügyintézés, mentális gondozás kapcsolattartás a kliens körüli személyekkel (rokonok, szomszédok, hivatalos segít k, Pszichiátriai Gondozó, háziorvos stb.) önellátási képesség fenntartása és javítása (segítség háztartásban, jövedelem – juttatás beosztásában) orvosi ellátás igénybevételéhez segítségnyújtás, kórházba szállítás, információnyújtás, szabadid eltöltésének szervezése (minden hétf n klubfoglalkozás) segítségnyújtás munkahelykeresésben, önállóság, aktivitás támogatása a mindennapi élethez szükséges készségek fejlesztése egyéni gondozási terv készítés, házi segítségnyújtás folyamatos biztosítása a gondozásra szoruló pszichiátriai beteg számára.
Klubprogram szakmai tartalma els sorban készségfejleszt kézm ves tevékenység, üvegfestés, közös beszélgetés – társasjáték, videó vetítés, séta, kirándulások szervezése, Zamárdi üdül ben nyaralás szervezése. A team tagjai kétheti rendszerességgel esetmegbeszélést tartanak szupervizor pszichiáter és a kerületi pszichiáter f orvos vezetésével.
IV. 1. 3. 2. Támogató szolgálat Jogszabály: „Sztv. 65/C. § (1) A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történ ellátása támogató szolgálat megszervezésével is megvalósulhat. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, els dlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának meg rzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.”
79
A Budavári Önkormányzat Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálata új szociális szolgáltatással b vült 2004. május hónapban kezdte meg m ködését a Támogató Szolgálat, mely a fogyatékkal él k (látás, hallás, értelmi, mozgássérültek) helyzetén kíván segíteni. A szolgáltatás kialakítását az Önkormányzat pályázati és saját forrásból finanszírozta, kialakítása megközelít leg tízmillió forintba került. Az ESzCsM pályázati forrásból sikerült egy Renault kisbuszt vásárolni, amely minden igényt kielégít en alkalmas a mozgássérültek – kerekesszékkel közleked k szállítására. A támogató szolgálat f feladata a fogyatékkal él k önálló életvezetésének támogatása, életvitelük könnyítése. Ennek keretében hármas feladatot lát el: 1. A személyi segítés körébe tartozik az igénybevev otthonában a személy körüli teend k ellátása, munkába, intézményekbe való kísérés, bevásárlás a fogyatékkal él vel együtt, séta, felolvasás. Ezen szolgáltatások térítéskötelesek. 2. A szállító szolgálatot azon fogyatékkal él k vehetik igénybe, akik mozgásukban korlátozottak, s emiatt képtelenek tömegközlekedési eszközök igénybevételére. A szállításért, illetve a 15 percen túli várakozásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjak nagysága az egy f re jutó havi jövedelem függvénye. A személyi segítést és szállítást el zetes bejelentés (legalább 2 munkanappal el bb) és id pont egyeztetés alapján lehet igénybe venni, naponta 9-17 óra között, pénteken 9-13 óra között. 3. A Támogató Szolgálat harmadik feladatköre az információnyújtás és tanácsadás. Ez az ellátás biztosítja, hogy a fogyatékkal él ember minél szélesebb körben tájékozódjon jogairól, lehet ségeir l. Olyan információkhoz jusson, amelyek kedvez döntési helyzetbe hozzák, és saját problémái megoldásához juttatják el. Id pontja: hétf 14-18-ig, péntek 9-13- óráig. Az információnyújtás és tanácsadás igénybevétele ingyenes.
Intézményi térítési díjak ÖNY: 23.200,-Ft Támogató szolgálat szállítási díj: 172,-Ft/km Támogató szolgálat személyi segítés: 695,-Ft/óra
szállítási díj
Támogató szolgálat személyi segítés
Jövedelem
Szállítás térítési díj %
Szállítás térítési díj Ft/km
34.800,-Ft alatt
20 %
34
46.400 Ft alatt
50 %
69.600 Ft alatt
60 %
69.600 Ft felett
100 %
Gondozási Jövedelem térítési díj % 34.800 Ft alatt 40.600 Ft alatt 46.400 Ft alatt 52.200 Ft alatt 58.000 Ft alatt 63.800 Ft alatt 75.400 Ft alatt 75.400 Ft felett
86
103
172
80
Gondozási térítési díj Ft/óra
10 %
70
20 %
139
30 %
209
40 %
278
50 %
348
60 %
417
80 %
556
100 %
695
Mint a fenti táblából is látható a támogató szolgáltatást igénybevev knél is van lehet ség jövedelemsávtól függ en kedvezményes térítési díj fizetésére. A szolgáltatás bevezetésének az eddigi tapasztalatok szerint nagyon kedvez lakossági visszajelzése van.
IV. 1. 3. 3. Egyéb speciális alapellátási feladatok Jogszabály: Sztv. „65/D. § Az alapellátás keretében a települési önkormányzat szolgáltatást nyújt a településen él azon szenvedélybetegek részére, akik a) intézményi jogviszony megsz nését követ en saját lakókörnyezetükben élnek és megfelel életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, b) akik valamely más - nem bentlakásos - ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük.”
Jogszabály: Sztv „65/E. § Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Az utcai szociális munka megszervezhet önállóan, vagy családsegít szolgálat, nappali meleged , illetve gondozási központ keretein belül.”
Az I. kerületi önkormányzat mindkét speciális alapellátási feladatot a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal fennálló együttm ködés keretében oldja meg. A szenvedélybetegek alapellátásra az önkormányzat térítésmentesen használatba adat az I. kerület Aladár u. 18. szám alatti ingatlan helységét a célra történ szolgáltatás kialakításához. A civil szervezet pályázati forrásból és öner l a kivitelezést megkezdte. Az I. kerületi utcai szociális munkát 2004. évt l kett utcai szociális munkás látja el együttm ködve az önkormányzattal és a Családsegít és Gyermekjóléti intézménnyel.
IV. 2. Nappali ellátási formák Jogszabály: Sztv. „57. § (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) a nappali ellátást nyújtó intézmény, f) az egyéb speciális szociális intézmény
Szakosított ellátási formák Jogszabály: Sztv. „66. § (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekr l az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelel szakosított ellátási formában kell gondozni.”
Mint ahogy a korábbiakban már megállapításra kerület a szakosított ellátások közül a nappali ellátások és a id sek gondozóháza átmeneti intézményi szolgáltatás biztosítását írja el a törvény. Az alábbiakban bemutatjuk az ellátások szervezettségét az I. kerületben.
81
Jogszabály: Sztv. „75. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények els sorban a saját otthonukban él k részére biztosítanak lehet séget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvet higiéniai szükségletek kielégítésére. (2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az id sek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali meleged .”
IV. 2. 1. Id sek Klubja Jogszabály Sztv: „76. § (1) Az id sek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes id skorúak napközbeni gondozására szolgál. (2) Az id sek klubjába felvehet az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.”
A kerületben két Id sek Klubja m ködik, de 2003. év óta tervben van véve újabb klub létrehozása. A helyi szakma els sorban a meglév klubok közül a Hattyú u-i Klub új telephelyre történ áthelyezését javasolja, mivel a Vizivárosi részben szükség lenne egy olyan komplex központra, amely a Gondozási Központ és a Klub funkciót is magába tudná foglalni. A jelenlegi klub nem b víthet , a kerület közigazgatási határán van, az id s lakosok inkább a Vizivárosi rész „központjában” tudnák jobban kihasználni ezt a nappali ellátást nyújtó intézményt.
IV. 2. 2. Habilitációs Napközi Otthon Jogszabály Sztv.: „77. § (1) A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. (2) Rendkívül indokolt esetben gondozható a fogyatékosok nappali intézményében az a személy is, akire nézve szül je vagy más hozzátartozója gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) Fogyatékos személyek nappali intézményében - külön jogszabályban meghatározott feltételek biztosítása esetén - önellátásra részben képes, vagy önellátásra nem képes és felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos, illetve autista személy részére is biztosítható szolgáltatás. Szükség esetén a települési önkormányzat kizárólag halmozottan fogyatékos, illetve kizárólag autista személyek ellátásáról is gondoskodhat nappali intézményi szolgáltatás keretében.”
1997. évben négy budai kerület összefogása eredményeként jött létre a XI. kerületi Ménesi út 16. szám alatt az ellátást nyújtó intézmény. A f városi önkormányzattól történ átvétel 2001. évben realizálódott, az intézmény 25 fér helyes jelenleg. Jelent s átalakítások történtek a 2003. – 2004. év folyamán az akadálymentesítés megvalósítása érdekében. Az intézményben 2004. évben nem volt I. kerületi ellátott és várakozó sincs a koncepció készítésének id pontjában. Cím: 1118 Budapest, Ménesi út 16. A Budavári, a II. kerületi, a XI. kerületi és a XII. kerületi Önkormányzat Intézményfenntartó Társulása által m ködtetett intézmény 25 f , családban él , súlyos és halmozottan fogyatékos, 3 évest l 18 éves korú gyermekek részére nyújt napközbeni fejleszt gondozást. Biztosítja számukra a korai fejlesztést és a képzési kötelezettség megvalósítását egyéni 82
gyógypedagógiai foglalkozások keretében. Az intézménybe való felvétel ügyében az intézmény vezet jénél kell jelentkezni, amelyhez szükség van a gyermek vizsgálatát tartalmazó szakért i véleményre.
IV. 2. 3. Nappali meleged , szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye Jogszabály: Sztv. „78. § (1) A nappali meleged els sorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehet séget.” Jogszabály: Sztv. „79. § (1) A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzd személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. (2) A szenvedélybetegek nappali intézményében els sorban azokat a személyeket kell gondozni, a) akiket szenvedélybetegségük miatt - korábban - fekv beteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak; b) akik az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megel zése miatt erre rászorulnak.” Jogszabály: Sztv. „79/A. § A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki a) korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak, b) az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megel zése miatt erre rászorul és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg.”
A nappali meleged feladat ellátására 2003. január 1-jei hatállyal ellátási szerz dést kötöttünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal. A kerületben tartózkodó hajléktalanok kezelése – gondozása kapcsán komplex cselekvési programot dolgoztunk ki. A szenvedélybetegek nappali intézményi ellátását a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak használatra átadott Aladár u. 18. szám alatti ingatlanban kívánjuk ellátatni beépítve az I. kerület egészségügyi és szociális ellátórendszerébe. A pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátását 2004. évt l nem külön intézményi formában, hanem a közösségi pszichiátriai ellátás bevezetésével oldottuk meg. A szolgáltatás vítése várható az I. kerületi Nevelési Tanácsadó új székhelyre költöztetésével és a felszabaduló helyiségcsoportban lehet ség nyílik az ellátás fejlesztésére.
IV. 2. 4. Id skorúak gondozóháza Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Jogszabály Sztv.: „80. § (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi id tartamra teljes kör ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdeml esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) id skorúak gondozóháza;
83
b) fogyatékos személyek gondozóháza; c) pszichiátriai betegek átmeneti otthona; d) szenvedélybetegek átmeneti otthona; e) éjjeli menedékhely; f) hajléktalan személyek átmeneti szállása. Jogszabály Sztv.: „82. § Az id sek gondozóházába azok az id skorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehet k fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban id legesen nem képesek gondoskodni.”
Az I. kerületben a F u-ban található Magyar Máltai Szeretetszolgálat által m ködtetet Id sek Otthonával együttm ködve látjuk el a feladatot. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza – Id sek Otthona Intézmény címe: 1011 Budapest, F u. 41. Ellátottak köre: id skorú, önmagukat ellátó vagy részben ellátni képes n i lakók Fér helyek száma: 76 f (2004. évi adat) Az intézményben a térítési díj a gondozottak nyugdíjának 80%-ában van meghatározva. Ennek fejében az intézmény teljes kör alapellátást biztosít minden külön térítés nélkül. - napi háromszori étkezés (ötszöri ill. diétás), - ruha, textília szükség esetén, - egészségügyi felügyelet, ápolás, szociális gondozás, - pénzkezelésben segítségnyújtás, pénz- és értékmeg rzés, - mentális ellátás, - egészségügyi alapellátás, gyógyszerellátás, - szabadid eltöltésének lehet sége.
V. Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátások célja Jogszabály: Gyvt. „38. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl désének, jólétének, a családban történ nevelésének el segítéséhez, a veszélyeztetettség megel zéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történ kiemelésének a megel zéséhez.”
V. 1. Gyermekjóléti szolgálat Jogszabály: Gyvt. „40. § (1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegít szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési el írásoknak megfelel személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat).” A gyermekvédelmi törvény, 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit véd speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történ nevelkedésének el segítését, a gyermek veszélyeztetettségének megel zését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
84
A Budavári Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálata a Családsegít Szolgálat intézményi keretei között kapott helyet, telephelye a 1014 Bp., Attila út 89. szám alatt található. A személyi feltételeket tekintve Gyermekjóléti Szolgálat 6 f állású munkatárssal dolgozik a 15/1998. NM rendeletmódosítása után 2003. augusztus 16-tól hatályos létszámminimum feltételeknek megfelel en 3.000 gyermekszám esetén 3 f családgondozó, közülük egy f vezet t kell kijelölni, 5.000 gyermekszámnál heti 15 órában pszichológiai tanácsadót és heti 20 órában fejleszt pedagógust. A jog tanácsadást küls megbízási szerz dés útján foglalkoztatott szakemberrel látják el. A Gyermekjóléti Szolgálatnál folyó tevékenység bemutatása: A Gyermekjóléti Szolgálatnál alapellátást igénybe vev k 154 család, ezen családokban él kiskorúak száma 254 gyermek. 93. tábla Gyermekjóléti Szolgálat 2003. évi statisztika Alapellátásban okai Szolgáltatást igénybevev k Veszélyeztetett gyermekek száma 138 f „alternatív” napközbeni ellátást igénybe vev k 45 f Fejleszt -pedagógiai szolg. igénybe vev k 11 f Eseti információnyújtást igényl 6f Tanácsadást (jogi) 23 f Egyéb hivatalos ügyek 2f Közrem ködés örökbefogadással kapcs. 15 esetben Családterápia 5f 94. tábla
Veszélyeztetett gyermekek hozott problémáinak száma – összehasonlítás 2001-2003. évi adatokkal - %-os arányban 2001. évi adatok 2002. évi adtok 2003. évi adatok Probléma típusa Anyagi (megélhetési, lakhatási stb) Bántalmazás Válás és házastársi konfliktus Életviteli problémák Gyermeknevelési problémák Szenvedélybetegség Gyermek fogyatékossága Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség Magatartás, teljesítményzavar Összesen
135 család 35%
153 család 35%
138 család 23%
1% 13%
1% 13%
9% 21%
14% 16%
12% 14%
4% 29%
1,5% 1%
1% 2%
10% 3%
13%
15%
Nincs adat
5%
5%
Nincs adat
100%
100%
100%
A fenti összehasonlító táblázatot vizsgálva megállapítható, hogy az anyagi problémák miatt segítségre szorulók köre csökkent, ennek oka, hogy egy-egy családnál az anyagi problémák mellé egyéb családi problémák is társulnak, így például szenvedélybetegség. A 2003. évben tehát a tisztán anyagi eredet esetek száma csökkent. Ami azonban szembeötl , hogy jelent sen növekedett az elmúlt két év adataihoz képeset a konfliktusos válásokból, a gyermeknevelési problémákból, a bántalmazástól, a szenvedélybetegségb l veszélyeztetett családok köre. E mellett elmondható, hogy a problémák nem egyedileg, hanem
85
halmozottan jelentkeznek egy-egy családban. Egy példa, ha a gyermeknek beilleszkedési magatartási problémái vannak ott a háttérben sokszor kiváltó okként a háttérben a szül k szenvedélybetegsége, konfliktusos kapcsolat áll. A Szolgálat kiemelt problémaként kezelte már az elmúlt évek során is drogkérdést. A gyermekvédelmi törvényben megfogalmazottak alapján kerületünkben m ködik a KEF (Kábítószerügyi Egyeztet Fórum), mely a különböz szakemberekkel, a jelz rendszer tagjaival hatékony együttm ködést alakít ki, valamint megel zésre helyezi a hangsúlyt.
95. tábla
Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatai Kapcsolat a családokkal Gondozott családok Gondozott gyerekek Találkozási alkalom
2000/2001 184 53 194 1738
2001/2002 268 177 255 2959
2002/2003 261 192 307 2604
2003/2004 163 135 191 2684
16. ábra Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatai 191 135
2003/2004
163 307 192
2002/2003
261 255 177
2001/2002
268 194 53
2000/2001
184
0
50
Kapcsolat a családokkal
100
150
200
Gondozott családok
250
300
350
Gondozott gyerekek
A Gyermekjóléti Szolgálat és a jelz rendszer kapcsolata A gyermekjóléti szolgáltatás komplex feladatai közül kiemelked a gyermek veszélyeztetésének megel zése, ennek érdekében a gyermekvédelmi törvény 39. § (3) bekezdés a.) pontja értelmében jelz rendszert m ködtet. A már említett 15/1998. NM rendelet 2003. évi változását figyelembe véve a Gyermekjóléti Szolgálat figyelmezteti a jelz rendszer tagjait, hogy jelzési kötelezettségeinek írásban tegyenek eleget, krízishelyzet esetében ezt utólag pótolják.
86
96. tábla
A jelz rendszer tagjai a 2003. évben az alábbi együttm ködési formákban konzultáltak: Együttm ködési formák Eset/alkalom száma Esetkonferencia
9 esetben
Szakmaközi konferencia
5 esetben
Jelz rendszer tagjaival történ konzultáció
444 alkalom
A 2003. évben az észlel - és jelz rendszer m ködésében sikeresnek mondható el, hogy olyan kapcsolatot teremtett a Gyermekjóléti Szolgálat, a rend rséggel, a gyermekorvosokkal, a Polgármesteri Hivatal M vel dési és Népjóléti Irodájával, amely hatékony együttm ködést eredményez. Példaérték nek jellemezte a F városi Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala a 2004. február 29-én megtartott a 2003. évi alapellátásokat értékel konferenciát is. Ugyanakkor nehézséget jelent a Szolgálat számára, hogy a jelz rendszer a bejelentéseket a jelz rendszer tagjaitól csak írásos formában fogathatja el. A Gyermekjóléti Csoport els dleges feladata a kerületben él gyermekek (0-18 éves, utógondozás esetén 24 éves korig) veszélyeztetettségének megel zése, illetve megszüntetése, a gyermekeknek és családjaiknak nyújtott komplex segít szolgáltatás keretén belül. A kerületben él gyermekek veszélyeztetettségének felismerése érdekében jelz rendszert m ködtet, ami a gyermekekkel közvetlenül kapcsolatban lév kerületi szakemberekb l (például: véd , gyermekorvos, óvodai és iskolai gyermekvédelmi felel s, stb.) áll. A Gyermekjóléti Csoport szolgáltatásai ingyenesek. A Gyermekjóléti Csoporthoz az alábbi problémákkal és nehézségekkel lehet fordulni: -
-
Gyermeknevelési problémák, Tanulási zavarok, iskolai és kortársi beilleszkedési nehézségek, Pályaválasztás, iskolakeresés, Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek (és nevelése) nehézségeivel, Információkérés az oktatási, nevelési, egészségügyi, gyermekvédelmi intézményekr l, tevékenységeikr l, valamint a gyermekekhez és családokhoz kapcsolódó támogatási formákról, Családon belüli er szak, gyermekbántalmazás, Pszichés és mentális problémák esetén, Szenvedélybetegségekhez kapcsoló nehézségek (például: kábítószer-fogyasztás, játékszenvedély), Gyermeki szabadid -eltöltéshez kapcsolódó kérdések.
A Gyermekjóléti Csoport szolgáltatásai: -
Életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás, Mentális és pszichés segítségnyújtás, Családgondozás keretein belül való rendszeres együttm ködés, Információs szolgáltatás (oktatási és ifjúsági intézményekr l, ellátási formákról, szabadid s programokról, stb.), Fejleszt pedagógiai tanácsadás, fejleszt pedagógia foglalkozás, Kamasz csoport (kétheti rendszerességgel), Egyedülálló szül k csoportja, Gyermekek számára szabadid s elfoglaltságok szervezése (pl. nyári tábor, kirándulás), Válást követ kapcsolattartás támogatása, Konfliktuskezelés, mediáció.
87
Pszichoterápiás és közvetít szolgáltatások A családok, párok egyes emberek életében vannak olyan lelki természet problémák is, amelyeket anyagi, jogi, hatósági eszközökkel nem lehet megoldani. A pszichoterápia a lelki közérzetet és kapcsolati nehézségeket érint problémák kezelésére, oldására szolgáló eljárás. Rendszerint tartósabb, rendszeres, két- illetve többszemélyes kapcsolat keretében történik, olyan képzett szakemberrel, aki tiszteletben tartja a szakma etikai követelményeit (pl. titoktartás) is. Az egyéni pszichoterápia krízishelyzetek, feszült, szorongásos állapotok, életvezetési elakadások, önértékelési problémák, feldolgozatlan kudarc és veszteségélmények, depresszió, neurotikus tünetek, illetve pszichoszomatikus zavarok kezelésére ajánlott. A párterápia párkapcsolati nehézségek, kommunikációs zavarok, konfliktusmegoldási problémák és szexuális problémák esetén javasolt. A családterápia akkor javasolt, ha a probléma a család egy, vagy több tagját érinti, és a szükséges változtatások kimunkálásához minden családtag részvételére és er forrásaira szükség van. A mediációt, konfliktuskezelési szolgáltatásunkat, válási, gyermek-elhelyezési és láthatási problémák rendezésére ajánljuk. Célja konszenzus, kompromisszum kimunkálása, az áldatlan és kapcsolatrongáló pereskedés elkerülése, a gyermekek és feln ttek védelme a válás destruktív következményeivel szemben. Pszichoterápiás és konfliktuskezel szolgáltatások ingyenesek.
V. 2. Gyermekek napközbeni ellátása Jogszabály: Gyvt. „41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban él gyermekek életkorának megfelel nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevel i, gondozói munkavégzésük, munkaer piaci részvételt el segít programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások id tartama lehet leg a szül munkarendjéhez igazodik.” Gyvt. „41. § (3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhet - a gyermekek életkorának megfelel en - különösen bölcs dében, hetes bölcs dében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. (4) A gyermekek napközbeni ellátásának min sül az iskolai napközis ellátásban nem részesül , különösen a cselleng vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a m ködtet rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.”
V. 2. 1. Bölcs de Jogszabály: Gyvt. „42. § (1) A bölcs de a családban nevelked 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszer gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követ augusztus 31-ig nevelhet és gondozható a bölcs dében. (2) A bölcs de az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcs dei ellátás keretében a Kt. szerinti szakért i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb
88
hatéves koráig fejl dését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejleszt felkészítésben vehet részt. (3) A bölcs de az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, id szakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel m ködtetésével, vagy más gyermeknevelést segít szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
1. Budavári Önkormányzat Egyesített Bölcs de A bölcs de a családban nevelked 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszer gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követ augusztus 31-ig nevelhet és gondozható a bölcs dében. Az I. kerületben három bölcs de m ködik. A bölcs dék integrált egységként üzemelnek, szakmai programjaikkal f városi elismertségnek örvendenek. Célunk: a családban él gyermekek napközbeni ellátását az igényekhez igazítottan magas színvonalon ellátni. Mindhárom bölcs dében helyben f znek a korszer táplálkozási elvek figyelembevételével.
1.1. Vezet Bölcs de (Iskola utcai Bölcs de) Cím:
1011 Budapest, Iskola u. 22-24.
A gyermekfelvétel mindhárom bölcs de részére itt történik személyes megkeresés alapján. Korszer , vezet bölcs deként m köd intézmény, amely naponta 60 gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére alkalmas. A kert teraszos megoldású, egy-egy homokozóval, a földszinten két pancsolóval. Sérült, enyhén fogyatékos gyermekek fogadására is felkészült. 1.2 II. sz. Telephely (Tigris utcai Bölcs de) Cím: 1016 Budapest, Tigris u. 45/a Az eredetileg családi villából 1980-ban bölcs dévé átalakított épületben négy csoportban 40 gyermek ellátásra van lehet ség. A gyermekszobák, foglalkoztatók, fürd szobák tágasak, leveg sek, világosak. A teraszok lehet vé teszik, hogy a gyermekek szinte egész napjukat a leveg n töltsék. Sérült, enyhén fogyatékos gyermekek fogadására is alkalmas. 1.3 III. sz. Telephely (Lovas úti Bölcs de) Cím: 1012 Budapest, Lovas u. 3. A magánvillából átalakított intézmény 1950-es évekt l gyermekintézményként m ködik óvodával együtt. Bels korszer sítésekkel a feltételek biztosítottak a korszer gondozó, nevel munkára. Három szobában 35 gyermeket gondoznak. Sérült, enyhén fogyatékos gyermekek fogadására is felkészült. Id szakos gyermekfelügyeletre is lehet ség nyílt mindhárom bölcs dében, ahol a szül k néhány órára is elhelyezhetik gyermeküket, vagy az intézményben maradva, együtt játszhatnak velük. Bölcs de id szakos gyermekfelügyelet/játszóház: 200,-Ft/óra
89
97. tábla
Bölcs dei statisztika 2004. évi
Iskola utca Tigris u. Lovas út Összesen:
fér hely
felvett gyermek
ebb l kerületi
60 40 35 135
73 48 44 165
55 39 35 129
ebb l kerületben dolgozó 15 6 7 28
kerületen kívüli 3 3 2 8
V. 2. 2. Családi napközi és házi gyermekfelügyelet Jogszabály: Gyvt: „43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának min sül a bölcs dei és óvodai ellátásban nem részesül , továbbá az iskolai oktatásban részesül gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vev gyermek családi napköziben történ , nem közoktatási célú ellátása. (2) A családi napközi a családban nevelked gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelel nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
Családi napközi ellátás szakmai tartalma A társadalmi, gazdasági változások eredményeként az édesanyák a gyermek születése után kimutathatóan egyre korábban visszatérnek a munkahelyükre. Ez több okra is visszavezethet , egyrészt az infláció növekedésével csökkennek a reálbérek, másrészt egy életkori szakaszba esik sokaknál a családalapítás, egzisztenciateremtés és sok esetben a létfenntartás biztosítása is figyelembe vehet , harmadrészt nem elhanyagolható a magánszektor er södésével a munkahely elvesztését l való félelem. Egyre kevesebben vállalnak f hivatású anyaságot. A nagyszül k egyre kevésbé tudnak segíteni, mivel a nyugdíjkorhatár emelése, valamint az alacsony nyugdíjak arra ösztönöznek, hogy minél tovább vállaljanak munkát. A jelenlegi intézményhálózat – bölcs de, óvoda, iskola - mellett a társadalmi fejl dés azt kívánja, hogy a szül k választhassanak egyéb más típusú napközbeni ellátások közül. A gyermekjóléti szakterület a társadalmi átalakulás igényeihez igazítva már 1997. évben - 1997. évi XXXI. törvény - megfogalmazta a gyermekjóléti ellátásokat, de nem vette figyelembe a kötelezett önkormányzatok pénzügyi forrásait, anyagi lehet ségeit, támogatások hiányosságát, ez nem csak a gyermekjóléti területen tapasztalható, hanem a szociális területen is. Az I. kerület szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy a törvényben megfogalmazottak közül rendelkezünk bölcs dével, ellátási szerz déssel a gyermekek átmeneti otthona feladatot ellátjuk. Az önkormányzat 2004. július 1-jét l ellátási szerz dést kötött az „Okoska” Családi Napközivel a feladat ellátására. A szolgáltatás folyamatos, a rövid id re tekintettel b vebb szakmai tapasztalatokról még nem tudunk beszámolni. Jelenleg 3 kerületi gyermek ellátása folyamatos.
90
V. 2. 3. Gyermekek átmeneti gondozása Jogszabály: Gyvt. „45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését el segít , az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelel étkeztetésér l, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésér l, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes kör ellátás) kell gondoskodni.” „48. § (1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhet a m ködtet által kijelölt helyettes szül nél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.”
Gyermekek átmeneti otthona Jogszabály: Gyvt. „50. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban él gyermek helyezhet el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.”
Az önkormányzat ellátási szerz dést kötött a Krízis Szociális Szolgálat a veszélyeztetett családok integrációjának meg rzéséért Alapítvánnyal (székhelye: 1225 Budapest, Nagytétényi út 266.) határozott id re: 2002. április 01-t l - 2007. március 31-ig terjed id tartamra. A Krízis Alapítványt 1992-ben a XXII. ker-i Nevelési Tanácsadó szakemberei hozták létre azzal a céllal, hogy alternatív modelleket kísérletezzen ki a gyermekvédelemben, els sorban a prevenció területén. Az Alapítvány 1993-ban, az országban els ként nyitotta meg átmeneti gyermekotthonát, amelyet 1994-t l a XXII. kerületi Önkormányzattal kötött ellátási szerz dés keretében m ködtet. Az alapítvány gyermekotthona, szabad kapacitásának mértékéig a XI. kerületi Önkormányzattal 1999-ben 5 éves szerz dést kötött, illetve átmeneti id szakra a VII. kerületi Önkormányzattal 2 fér hely fenntartásában állapodott meg. Krízis Szociális Szolgálat a Veszélyeztetett Családok Integrációjának Meg rzéséért Gyermekotthon: Cím: 1225 Budapest, Nagytétényi út 266. Célok és feladatok: - az átmeneti krízishelyzetbe került családok gyermekeinek kiemelése, ezt követ en visszailleszkedésének el segítése, - a válsághelyzetbe került fiatal személyiségállapotának intézményes körülmények közötti rendezése, - a szül k alkalmatlansága folytán megoldhatatlan élethelyzetbe került kiskorúak hosszabb ideig tartó gondozása, nevelése, - a Krízis Gyermekotthonban nagykorúvá váló magukra utalt fiatalok utógondozása, - speciális képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küszköd gyermekek képességeinek, motivációinak fejlesztése, rendszeres tanuláshoz szoktatása, - közösségi szokásrendszerek, viselkedési minták elsajátíttatása, - intenzív családgondozás.
A 2002. évben 3 gyermek, 2003. évben egy gyermek került átmenti gondozásba rövidebb id szakra.
91
VI. Költségvetés, intézményfenntartás Egy intézmény m ködtetéséhez els sorban kellenek jó szakemberek, megfelel ingatlan, infrastruktúra és a fenntartáshoz szükséges költségek. Elcsépeltnek t nik, de nem lehet úgy szolgáltatásokat fejleszteni, hogy a költségvetési fedezett kétséges. Az I. kerület helyi szociálpolitikai törekvéseiben a 2003. év szerencsés volt a tekintetben, hogy minden benyújtott pályázaton sikeres volt, így lehetett bevezetni a közösségi pszichiátriai ellátást, a támogató szolgálatot, a házi jelz rendszeres gondozást, a családi napközit, de így alakult meg az I. kerületi KEF3 is. A KSH 2004. január-október hónapra publikált jelentése szerint a gazdasági növekedés lassúbb ütem , mint amit prognosztizáltak. A foglalkoztatottak száma augusztus-október hónapokban 58ezer f vel kevesebb, amíg a munkanélküliek 18ezerellel többen vannak, mint az el év azonos id szakában. A munkanélküliségi ráta4 6,1 %-ra emelkedett. A reálkereset 0,4 %-kal kisebb volt, mint 2003 azonos id szakában.5 Az államháztartás négy alrendszerében az önkormányzati alrendszer kiadásai az alábbiak funkciócsoport szerint: 1. tradicionális funkció 2. szociális funkció 3. gazdaságpolitikai funkció. A funkciócsoportokon belül az önkormányzati szociális funkció részterületéhez tartozó kiadások: 1. szociális ellátó rendszer m ködése (szociális otthon, pénzbeli segélyezés, természetbeni juttatások, szociális intézmények stb.) 2. egészségügyi ellátó rendszer m ködése (egészségügyi alapellátás, járó- és fekv beteg ellátás, stb.) 3. oktatási rendszer m ködése 4. gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása (pénzbeli, természetbeni juttatások, gyámhatósági eszközök stb.) 5. munkanélküliség kezelése. A szociális funkció egyik f jellemz je, hogy a civil szféra is jelen van, amely lehet piaci alapú, de lehet non-profit m ködés is. A helyi önkormányzatok relatív autonómiájának fontos eleme a gazdasági önállósága, amelynek jogi alapját az 1949. évi XX. törvény az Alkotmány 6 teremti meg.
3
Kábítószerügyi Egyeztet Fórum
4
Regisztrált munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktív népességgel (=foglalkoztatottak és munkanélküliek összege). Regisztrált munkanélküli=nincs munkaviszonya, nem nyugdíjas, nem tanuló, továbbá munkát keres. 5
Forrás: KSH 2004/10. összefoglaló jelentés
6
tulajdon, gazdálkodási önállóság, saját bevétel, állami támogatásra jogosultság, helyi adóztatás, vállalkozási szabadság.
92
Az önkormányzat költségvetési bevételei: - saját bevétel - átengedett központi adók - állami támogatások - egyéb bevételek. A 2004. évi költségvetési törvény az alábbi állami normatívákat határozta meg. 1./. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok a) Alap-hozzájárulás Fajlagos összeg:
1300 forint/lakos
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak az Szt.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények m ködési költségeihez kapcsolódik. Ezek különösen: az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a speciális alapellátási feladatok, a gyermekjóléti szolgáltatás. Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg.
b) Kiegészít hozzájárulások ba) Családsegít és/vagy gyermekjóléti szolgálat m ködtetése Fajlagos összeg:
520 forint/lakos
A kiegészít hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelel családsegít és/vagy gyermekjóléti szolgálatot tart fenn, és együttesen megfelel az alábbi feltételeknek: - a családsegít és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkez intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége, - a szolgálat legalább 3 f t - ha mindkét szolgáltatást m ködteti, összesen legalább 5 f t - f állásban foglalkoztat, - a feladat az intézmény alapító okiratában a tárgyévet megel év december 31-én szerepelt, - a családsegít , illetve a gyermekjóléti szolgálatot a tárgyévben is m ködteti, vagy a feladat ellátását az Szt. 120-122. §-a és/vagy a Gyvt. 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerz dés alapján biztosítja.
bd) Támogató szolgálatok m ködtetése Fajlagos összeg:
10 000 000 forint/szolgálat
A kiegészít hozzájárulásra jogosult az a helyi önkormányzat, amely az Szt. 65/C. §-a alapján, valamint a külön jogszabályban foglalt szakmai követelmények szerint tart fenn támogató szolgálatot, azt 2003-ban is ködtette.
bf) Jelz rendszeres házi segítségnyújtás Fajlagos összeg:
2 500 000 forint/szolgálat
A kiegészít hozzájárulásra jogosult az a helyi önkormányzat, amely az Szt. 63. § (2)-(3) bekezdés szerint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályoknak megfelel en jelz rendszeres házi segítségnyújtást ködtet, amelynek keretében legalább 40 jelz készülék kerül kihelyezésre id skorú vagy fogyatékos személyek otthonába.
Nappali szociális intézményi ellátás a) Id skorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali ellátása Fajlagos összeg:
177 300 forint/ellátott
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon id skorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (id sek klubja,
93
pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali meleged ) tartanak fenn. A taglétszámban nem vehet k figyelembe a kizárólag étkezésben részesül k és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali meleged t igénybe vev ket.
b) Fogyatékos személyek nappali ellátása Fajlagos összeg:
450 000 forint/ellátott
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali intézményét tartanak fenn. A taglétszámban nem vehet k figyelembe a kizárólag étkezésben részesül k és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
Gyermekek napközbeni ellátása a) Bölcs dei ellátás Fajlagos összeg:
365 100 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcs dében ellátott gyermekek után vehet igénybe.
b) Családi napközi ellátás Fajlagos összeg:
104 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott gyermekek után vehet igénybe legfeljebb 14 éves korig.
c) Ingyenes intézményi étkeztetés Fajlagos összeg:
30 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcs dében ellátott azon gyermekek után vehet igénybe, akik a Gyvt. 148. § (6) bekezdése alapján ingyenes bölcs dei étkeztetésben részesülnek.
b) Korai fejlesztés, gondozás Fajlagos összeg:
235 000 forint/gyermek
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakért i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben - bölcs de, fogyatékosok ápológondozó otthona, gyermekotthon - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vev gyermek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelel en gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhet .
A költségvetési törvény 8. számú melléklete alapján: Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása 22.300,-Ft/ foglalkoztatott fajlagos összeg: Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások Fajlagos összeg:
3500-16 000 forint/lakos
A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhel különféle járulék és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik. E feladatok különösen: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak, a rendszeres szociális segélynek, az id skorúak járadékának, az Szt. 41. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjnak és az utána fizetend nyugdíjbiztosítási járuléknak, az adósságcsökkentési támogatásnak, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásnak és az Szt. 38. § (2) bekezdésében szabályozott lakásfenntartási
94
támogatásnak, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az ezen ellátottak után fizetend egészségügyi hozzájárulásnak a 10%-a, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az Szt. 41. § (4) bekezdésében szabályozott ápolási díj és nyugdíjbiztosítási járuléka, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történ egyedi mérséklése vagy elengedése.
A továbbiakban az egyes önkormányzati ágazathoz tartozó intézmények 2004. évi költségvetési mutatóit és az állami támogatások összegei kerülnek részletesen bemutatásra. Továbbá a létszámcsökkentés hatásai. 98. tábla Népjóléti ágazat intézményeinek és közigazgatási apparátusának költségvetési létszám adatai 2004.
Intézmény
2004. I. 1. nyitó létszám
2004. I. 1. záró létszám
Polgármesteri Hivatal összes létszám ebb l Népjóléti Iroda Egyesített Bölcs de Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat Egyesített Gondozási Központ Egészségügyi Szolgálat I. kerületi intézmény összes I. kerületi népjóléti ágazat összes
125,5
120,5
11 55 17
9 52 17
34 102 953,5 219
34 98 832,25 210
17. ábra Létszámcsökkentés
2%
3%
3%
3%
Polgármesteri Hivatal Egészségügyi Intézmény 34%
Gimnázium Általános Iskola Óvodák 53%
Szociális intézmény Egyéb
2%
A fenti 17. tábla adataiból megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatnál a létszám racionalizálás 12,8 % volt. Az adatot befolyásolja, hogy 2004. évben került sor a Pet fi Sándor Gimnázium m ködtetés visszaadására a F városi Önkormányzathoz, ami 73 munkavállalót érintett, ha ez nem számítjuk akkor 5,1 % volt a létszám racionalizálás. A népjóléti ágazat racionalizálása 4,2 %-os volt a bázisszámhoz viszonyítva, a létszám csökkentés a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodáját, az Egyesített Bölcs déket és az Egészségügyi Szolgálatot érintette. A önkormányzat 2003. évi kiadási f összege: 5 899 542 eFt, bevételi f összeg: 6 497 410 eFt. A 2004. évi kiadási és bevételi f összeg: 7 206 935 eFt. A következ I-III. melléklet szerinti táblázatok a népjóléti ágazat intézményeinek bevételeit, kiadásait, normatív bevételeit tartalmazza. 95
2003. évi költségvetési bevételek népjóléti ágazat intézményei
eFt-ban Intézmény
Egyesített Bölcs de Egyesített Gondozási Központ Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi Szolgálat
Összesen: Önkormányzat összesen (bázis) Népjóléti ágazat %-ban a bázishoz viszonyítva
Bevételek összesen
ködési és kejelleg bevételek
Költségvetési támogatás
Alulfinanszírozás
Átvett pénzeszköz, Felhalmozási és ke jelleg bevétel
Pénzmaradvány
127 967 126 561
7 969 32 568
116 675 91 114
-
-
3 323 2 879
60 875
131
57 794
-
1 515
1 435
280 985
14 884
5 391
160 100
32 525
596 388 6 497 410
55 552 3 407 399
OEP finanszírozás 227 925 493 508 1 224 300
5 391 94 079
1 775 608 479
40 162 576 458
9%
1,6 %
40,3 %
5,7
0,29 %
6,96 %
2003. évi költségvetési kiadások népjóléti ágazat intézményei
eFt-ban Intézmény
Egyesített Bölcs de
ködési kiadások összesen 127 967
ebb l személyi juttatások 72 524 (56,6 %) 44 728 (35,3 %) 34 938 (57,3 % )
Munkaadókat terhel járulékok 24 348
Dologi kiadás
Pénzbeli juttatások
Felújítás
Felhalmozási kiadások
26 894
-
1 512
2 689
14 810
65 349
-
-
1 674
10 798
7 448
-
-
7 691
-
Egyesített Gondozási Központ Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi Szolgálat
126 561
348 347
187 242 (53,7 %)
61 316
99 789
Összesen:
663 750
339 432 (51,1 %)
111 272
199 480
60 875
97
Állami normatíva és kötött felhasználású támogatások elszámolása népjóléti területen 2003. év
Megnevezés Körzeti igazgatási feladatok
2003. évi igénylés alap létszám összesen normatíva 30 837 420
Pénzbeli és természetbeni szociális
2003. évi tény létszám összesen
Eltérés Ft
30 837 420
106 875 780
106 875
35 607 000
35 607 000
és gyermekjóléti ellátások Szociális és gyermekjóléti
1 300
alaphozzájárulás Családsegít Szolgálat
260
12
7 121 400
12
7 121 400
Gyermekjóléti Szolgálat
260
12
7 121 400
12
7 121 400
Nappali szociális intézményi ellátás
176 000
74
13 024 000
75
13 200 000
1
176 000
Bölcs dei ellátás
361 000
93
33 573 000
97
35 017 000
4
1 444 000
Korai fejlesztés, gondozás
225 000
4
900 000
4
900 000
22 300
75
1 672 500
70
1 174 760
-5
-497 740
Szociális továbbképzés Népjóléti mindösszesen Önkormányzat mindösszesen
236 732 500
237 854 760
1 122 260
1 177 713 048
1 169 422 017
-8 291 031
20,1 %
20,3 %
(bázis) % arány bázis és népjóléti
VII.
Az I. kerületi meghatározása
ellátórendszer
fejlesztési
irányvonalainak
Nehéz helyzetben van az anyag összeállítója, ha olyan id szakban kell a fejlesztésekr l beszélni, amikor egyre nehezebb anyagi helyzetben vannak az önkormányzatok, általa érintve az intézmények is. A szociális ellátórendszer rendszerváltást követ változásai sok társadalmi problémát a felszínre hoztak. Ezzel új kihívásoknak kell megfelelni egyrészt a szakmának, másrészt a fenntartóknak és nem utolsósorban illet leg leginkább az állampolgároknak. Ugyan azt halljuk, hogy a nemzetgazdaság n
– növekedés mértéke a prognosztizáltnál
lassabban, de a háztartások költségei növekednek, az állami bevételek újraelosztása nem feltétlenül a jóléti juttatásokban jelenik meg. Minden kormányzat arra törekszik, hogy a saját koncepcióját valósítsa meg. Megállapíthatjuk, hogy az 1993. évben megalkotott szociális alaptörvény módosításának „dömpingjét” éljük át. Lassan az lenne a szokatlan, hogy 3-4 havonta nem lenne szociális törvénymódosítás, ez indokolható egyrészt az utalt kormányváltási okkal, másrészt a szaktárca ezen a cikluson belüli folyamatos átalakításával (önálló szociális tárca, beolvasztás az egészségügyi tárcába, különválás az egészségügyt l, esélyegyenl ségi tárcához csatolás). A szociális szakma és ehhez a területhez kapcsolódók számára - és akkor az érintett állampolgárokról említést nem téve -, kihívást jelentenek a folyamatos szemléletváltások. Ez a felgyorsult változás megnehezíti helyi szinteken az önkormányzatok szociális m ködési kiadásainak,
támogatási
rendszerének
tervezhet ségét,
m ködtetés
kiegyensúlyozott
biztosítását is. Az egyéni szintre bontva figyelemre méltó Andorka Rudolf szociológus megállapítása egy kutatás kapcsán, a kutatás a jóléti rendszerek fenntarthatóságára irányult. Megkérdezték a kutatásba bevont személyeket, hogy inkább a jóléti juttatások sz kítését és az egyéni keresményeik növekedését fogadnák el, vagy inkább az egyéni kereset változatlansága és a jóléti juttatások fenntartását. A válaszadók többsége a jóléti juttatások sz kítését nem szeretné, ugyanakkor, ha a meglehet sen drága egészségügyi és szociális ellátórendszer tényleges költségeir l tájékoztatást kapnak, sokak véleménye változik - nem számottev en az egyéni keresmények növekedése irányában. A társadalomnak tudomásul kell venni, hogy új kihívást jelent a csökken lakosságszám, a születések 1980-as évekt l történ drasztikus csökkenését követ lehet vé
tenni
a
stagnálása, illet leg lassú ütem csökkenése el bb utóbb nem fogja nyugdíjak
és
egyéb
szociális,
esetleg
egészségügyi
ellátások
finanszírozásának állami átvállalását. Természetesen ez csak hosszú távú prognózis, lehetséges olyan születésszámot befolyásoló politikai intézkedés bevezetése, amely megváltoztathatja a romló tendenciát és nem ad okot borúlátásra.
A fent leírtaktól függetlenül tisztában kell lenni a helyi igényekkel, ezeket be kell illeszteni az ellátórendszerbe, amennyiben lehet sége van a helyi politikának, akkor kezdeményezni kell új ellátások bevezetését, a meglév k fejlesztését. Fontos szerepet kaphat a civil szektor, amely Magyarországon még, egy-két nagy múlttal rendelkez
civil szervezet kivételével
„gyerekcip ben” jár, más államokhoz viszonyítva, például Lengyelország. A szociális szférában jelent s a civil szervezetek, egyházi intézmények szerepvállalása, ennek köszönhet en az I. kerület a kerületi egyházakkal, helyi szociális civilszervezetekkel szervesen kapcsolódik, ami a bemutatott szociális szolgáltatásokból is megállapítható.
VII. 1. Európai Unió – szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Még miel tt a helyi szociálpolitikai stratégiát határoznák meg, nem lehet figyelmen kívül hagyni Uniós tagságunkkal járó következményeket. Az Európa Tanács kidolgozta a „Szociális Chartát”. Az Unió szociális feladatai között els sorban a foglalkoztatás kérdésével, és a társadalmi kirekesztés elleni akciótervek kidolgozásával foglalkozik. A 2000. évi lisszaboni csúcstalálkozón fogalmazódott meg a „Social Policy Agenda”. Napirendre került szociális problémák megoldását a nemzeti szuverenitásba tartozó feladatnak nyilvánították, ugyanakkor a nemzeti cselekvési tervek megalkotásához
ajánlásokat
dolgoztak
ki
és
a
szegénység
társadalomstatisztikai
mér számának mérésére egységes módszert került bevezetésre, amelyet az EU statisztikai hivatala7 beépített adatbázisába. Az Unió által kiadott útmutató a nemzeti akciótervek elkészítéséhez nyújt segítséget és felsorolja a legfontosabb uniós szinten felmerül kihívásokat és politikai célokat. A kulcskihívások: „Inclusive” – befogadó munkaer piac fejlesztése, valamint mindenki számára biztosított jogként és lehet ségként, a foglalkoztatás el segítése, ösztönzése; Az emberi méltóságot biztosító, adekvát jövedelmek és források garantálása; 7
Eurostat
100
Oktatási – képzési hátrányokkal való kihívások orvoslása; A családi szolidaritások meg rzése és a gyermekek jogainak védelme; Jó lakhatási feltételek biztosítása mindenkinek; Egyenl
esély
hozzáférés biztosítása a jó min ség
(egészségügyi, közlekedési,
szociális, gondozási, kulturális, rekreációs és jogi) szolgáltatásokhoz; A jóléti szolgáltatások eljuttatásának jobbítása; A sokszorosan hátrányos helyzet térségek, régiók fejlesztése.
Néhány példa a nemzeti akciótervekb l. Belgium akcióterve az elemz k szerint meglehet sen gyermek- és ifjúság centrikus jelleg . Szerkezetében képet kapunk a különböz
közigazgatási szintek – országos, regionális,
települési – feladatok végrehajtásáról. A belga gyakorlat a közigazgatás korszer sítése oldaláról megközelítve sajátságos, így egyszer sített segélyezési rendszer alkalmaznak. Dánia akcióterve a legkedvez bb kritikát kapta, egyrészr l azért mert minden meghatározott direktívát részletesen kifejtett és hathatós, gyakorlatias válaszokat ad a problémák megoldására. Másrészt a szerkezet világos, áttekinthet , egyértelm fogalmakat használ.
A nemzeti akciótervekben a legjelent sebb célként a munkavállalás jelenik meg, a másik tendencia, hogy a tagországokban – mint ahogy hazánkban is – a legelesettebbek sokszor nem jutnak az ellátásokhoz. Az igazságos elosztásnak sok kihívással kell megbirkóznia, a kevésbé élelmesek, akik érdekeiket nem tudják érvényesíteni, sokszor nem is tudnak arról, hogy milyen támogatási lehet ségeket nyújt az állam (önkormányzat), ezért a következ fejezetben a hatásosság címszó alatt megfogalmazott stratégia kiemelked jelent ség .
Forrás: Jelen fejezet összeállításához Krémer Balázs: Uniós politikák és Nemzeti akciótervek a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemre c. Stratégiai füzetek 2003. 15. számát használta fel a szerz .
VII. 2. Általánosságban a helyi szociálpolitikai alapelvekr l. 1. Egyéni igény elv Ezen elv azt fejezi ki, hogy mindenkinek a személyes igényeihez mért ellátást és hozzáférhet séget kell biztosítani. A szociális szolgáltatás legfontosabb célja, hogy olyan humánszolgáltatást nyújtson, amely az igénybevev élethelyzetén javít, önállósága növelésére
101
hat és saját életének alakulásában maximális biztonságérzetet nyújt. figyelembevétele, hogy az egyén különböz
Fontos annak
ismérvei alapján – életkor, nem, családi
kapcsolatrendszer, stb. – a szociálpolitika képes legyen reagálni, folyamatosan figyelemmel kísérje a változásokat.
2. Megelégedettség elve Egy szolgáltató rendszer akkor hatékony, ha az igénybevev k elégedettek vele. A szolgáltatásnak meg kell felelni a nemzetközi és hazai szabványoknak, amely a min ségbiztosítás bekapcsolásával, auditálással és folyamatleírások fejlesztésével is alátámasztott. Az elégedettséget id
l-id re vizsgálni szükséges, nyilvánvaló tény, hogy ha
egy ellátást nem kihasznált, akkor a szolgáltatást nyújtónak fel kell tárni az okokat és azok megszüntetésére hatékony intézkedéseket kell bevezetnie. Nem szabad elfelejtkezni a folyamatos
mérésekr l.
A Budavári Önkormányzat
a
min ségbiztosítási
rendszer
bevezetésével – 2004. november 8. hatállyal folyamatos elégedettségi méréseket végez. A népjóléti intézményi elégedettség mérés eredményeit és megállapításásait a II. fejezet tartalmazza.
3. Hatásosság vizsgálata A hatásosság vizsgálata alatt értjük azt, hogy egy szolgáltatás akkor hatásos, ha eléri a célcsoport. Ezért els dleges feladat a szolgáltatások ismertté tétele, hozzáférés könnyítése. Az I. kerületi ellátórendszer ismertté tétele érdekében 2003. év óta kiadásra kerül a szociális és egészségügyi tájékoztató kiadvány, amely az önkormányzati támogatási rendszer, jogosultsági kritériumok részletezésével, a saját egészségügyi és szociális, gyermekjóléti intézményi háló ismertetésén át a non-profit szociális szervezetek részletezését is magában foglalja. A kiadványt minden háztartáshoz eljut. Folyamatosan publikációk jelennek meg a helyi lapban és az önkormányzat honlapján az új és meglév
szolgáltatásokról. Minden intézmény
rendelkezik évente frissített szórólappal a szolgáltatásokról. Talán nem érdektelen, hogy az önkormányzat 2004. évben els
alkalommal megjelentette a Okmányirodai tájékoztató
kiadványt is és elkészült a Gyámhivatali tájékoztató is, amelynek kiadása 2005. év elején várható.
4. Komplex ellátórendszer Az önkormányzatok feladatait meghatározó hatásköri törvény elfogadása óta folyamatosan születnek az ellátásokat szabályozó jogszabályok, amelyek meghatározzák az újabb
102
feladatokat, másrészt lehet séget teremtenek az önkormányzatok közötti társulásokhoz, a piaci szegmens fokozottabb igénybevételéhez, a civil szervezetekkel való együttm ködéshez. a.) Átjárhatóság A szociális szolgáltatások közötti átjárhatóság ma nehézkes, ez egyrészt a szolgáltatást nyújtó fenntartók jogszabályi bürokráciájának – hosszas felvételi eljárás -, másrészt fér hely hiánynak köszönhet . Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan szociális szolgáltatást nyújtó ellátások, amelyeknek fér helyszáma az igényekhez képest csekély. Tipikus az ápolást, gondozást nyújtó intézmények száma. Természetesen nem az a cél, hogy az élete alkonyán lév személy els sorban bentlakásos, tartós elhelyezést nyújtó intézményi ellátásban részesüljön, de sok esetben olyan egészségügyi problémák jelentkeznek, amit a házi gondozás keretében nem lehet ellátni.
b.) kapcsolatrendszer orientált Ma már nem újdonság a civil szervezet és önkormányzat hathatós együttm ködése. Ugyanakkor az együttm ködés akkor tud megszilárdulni, ha a civil szervezet olyan szociális szolgáltatást nyújt, amely az önkormányzat kötelez feladatkörébe tartozik, így gyakorlatilag törvényi
„kényszer”
is
biztosítja
az
együttm ködést,
mint
utalni
fogunk
rá
a
költséghatékonysággal. A civil szervez dések – alapítvány, egyesület stb. – a legtöbb esetben valamely meghatározott társadalmi csoport életfeltételeinek javítását t zi ki célul. Az önkormányzat számára és civil szervezet a közös cél okán kapcsolódik, amely az elvi síkon túl a gyakorlatban ellátási szerz dés megkötésében hatályosul. Tehát a tudatosan kiépített kapcsolatrendszer és a szolgáltatások megtervezése együttesen vezetnek ahhoz, hogy a nonprofit szervezetek részt vállalnak az önkormányzati feladatokban. Az önkormányzat szerepe ezzel egyre inkább szervez , koordináló. A gyakorlat megmutatta, hogy az önkormányzat közvetlen feladat-ellátás részarányának csökkenése sok esetben az ellátás színvonalát kedvez en befolyásolta. Az önkormányzat településének szociális ellátórendszerét tudatosan alakíthatja, irányíthatja a non-profit szervezetek együttm ködésével is.
5. Költség hatékony rendszer A költséghatékonyság egyrészt a közpénzek felett rendelkez kkel szemben megfogalmazott elvárás, másrészt viszont - mint már korábbiakban is utaltunk rá – kényszer is, mert az önkormányzatokra átruházott feladatkörök finanszírozása általában nincs összhangban a feladatok költségigényével. Stratégiai tervezés sarokkövei:
103
-
maximális kihasználtság költséghaszon elemzés küls források bevonása
6. Intézményi feltételrendszer hatékonysága a.) Infrastruktúra Egy intézménynek mindig törekednie kell a helyi infrasturktúra fejlesztéséhez. A szociális és egészségügyi intézményeink jellemz en küls pályázati források bevonásával egészítik ki az intézményi költségvetésükben rendelkezésre álló forrásokat.
b.) Beruházások Egyik leginkább költségigényes szempont, amely a stratégia egyik tervezési pontja. Az önkormányzat képvisel -testületének el kell határoznia a prioritásokat egyes ágazatok között. Mérlegelni kell a szempontokat objektíven, természetszer leg nem lehet a szubjektív elemeket sem elhagyni, hiszen van, akinek az egészségügy fontosabb, mint az id sellátás, vagy egy közterület rendbetétele. Ahhoz, hogy egy képvisel testület el tudja dönteni, mire van leginkább szüksége a helyi lakosságnak, mik az elmaradások, mi az amit kés bb is megvalósíthat és mi az ami halasztást nem t r nagyon sok háttér információval kell rendelkezniük. Pontos képet kell kapjanak egy-egy probléma megoldásához, hogy felel s döntés hozhassanak. c.) Humáner forrás A kötelez kredit pontok gy jtése és a továbbképzések, egyéb kiegészít szakképzettségek megszerzésének támogatása kiemelt célja az intézményeknek. Nyilvánvaló tény, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a fenntartó a költségeket fedezni tudja, vagy a munkavállalónak egyénileg kell biztosítania az önképzését, amely a Kjt. szerinti jövedelemkategóriák alapján nehezen kigazdálkodható. A szupervízió lehet sége nagyon örvendetes a szociális szférában dolgozók esetében, az I. kerület Egyesített Gondozási Központjában és a Családsegít
és
Gyermekjóléti Szolgálat intézményben is heti rendszerességgel van eset megbeszél team és szupervízió. Rendszeres a szervezetfejlesztési tréning is a Családsegít
és Gyermekjóléti
Szolgálatnál. Ha egy intézmény megfelel szakmai vezetéssel m ködik, nem csak a bels humáner forrás lehet elégedett, hanem megjelenhet az oktatói funkciói, így az I. kerületi intézmények iskolai és egyetemi gyakorlóhelyek (I. kerületi életmódkutatás kérdez i az ELTE szociálpolitika szakos hallgatói voltak). Szerencsésen már nem csak az intézmények, hanem a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodája is bekapcsolódott az oktatói tevékenységbe (2004.
104
évben Zsámbéki F iskola egy szociálpedagógus hallgatója gyakorlati államvizsgája, Esztergomi F iskola szociálpedagógus hallgatói, ELTE szociálpolitika hallgatók gyakorlati helye, stb.).
7. Min ségbiztosítás Korunk kihívása a folyamatleírásokon alapuló min sítés, auditálás, majd ennek megfelel munkavégzés végrehajtása. A min ségbiztosítással tág tere van a folyamatok fejlesztésének, gyakorlatban bevett szokásos, kevésbé precíz leírások a min ségbiztosítási szabványok és standardok szerinti folyamatszemlélet megfogalmazása és alkalmazása lehet séget teremt a hiányosságok feltárására, az ellen rzésre, és nem utolsó sorban az új, hatékonyabb modellek bevezetésére. A szakért k szerint az ISO hátránya, más például TQM szemben, hogy a versenyképességet a fejlesztést nem teszi lehet vé és els sorban a hibák kiküszöbölésére szolgál. A TQM-et a vev elégedettsége vezérli els sorban, amíg az ISO alapja az id szakos bels audit.
A min ségügyi rendszerek vizsgálatára alapvet en két módszer áll rendelkezésünkre: az ISO szabvány szerint kiépített rendszerekére az auditálás, a TQM elvek alapján m ködtetett szervezetekére pedig az önértékelés. 99. tábla
Az auditálás és az önértékelés összehasonlítása Összehasonlítási szempont
(ISO) audit
(TQM alapú) önértékelés
Az alkalmazás jellege
Tanúsított vállalatok részére kötelez
Vállalása önkéntes (csak pályázók részére kötelez .
Az értékelést végz k
Független személynek kell végeznie
A minél szélesebb kör részvételt igényli (a min ségdíjra pályázókat független bizottság is értékeli).
Az értékelés jellege
A vonatkozó szabványkövetelmények teljesülésének objektív bizonyítékait keresi. Ha nem találja: hiba.
A TQM szemléletnek érvényesülését jelz adottságok meglétét, és az ezzel összefügg eredmények színvonalát vizsgálja. Ha nem találja: fejlesztend terület.
Az értékelés id távja
Els sorban a pillanatnyi helyzetet Az szervezet 3-5 éves fejl désével vizsgálja, beleértve a korábbi tev-ek kapcsolatos tevékenységek elemzése és ezek bizonyítékait is. eredményeinek bemutatása.
Az értékelés alapja
Az eredményeket a korábban már elért A szabványban el írt színvonalhoz, a versenytársakhoz, s t a követelményekhez méri az állapotot. piacvezet khöz is viszonyítja.
Az értékelés kiterjedése
Célszer en a teljes vállalatra vonatkozik, a A vállalat egy körülhatárolt részére (a min ségdíjra pályázók korlátozhatják a min ségügyi rendszerre) vonatkozik. vállalat egy részére.
Az értékelés célja
A szabványban el írt követelmények A vállalat er sségeinek és a fejlesztend
105
min ségdíjra
teljesülésének megállapítása, esetleges eltérések feltárása.
az területeinek feltárása.
Az értékelés logikája
Fontos része a bels , ok-okozati jelleg Els sorban objektív tényeket állapít összefüggések szisztematikus vizsgálata (pl. meg és ritkán keres ok-okozati valamely eredmény milyen adottságok összefüggéseket. érvényesülésének köszönhet ).
Az értékel megállapítások jellege
A pillanatnyi helyzet értékelésén kívül egy Csupán a megfelelés vagy meg nem el id szakhoz mért fejl dést és a piaci felelés tényét állapítja meg. pozíciók változását is képes számszer síteni.
Módszertani megalapozottság
Akkreditálási rendszer áll mögötte.
Min ségdíj-rendszerek állnak mögötte.
A vev szolgálat szabályozását és ködését vizsgálni kell ugyan, de A vev k megelégedettségének vizsgálata A vev igények vizsgálata hatékonysági követelmények kiemelt fontosságú kritérium. nincsenek rá el írva. Az értékelés alapjául szolgáló információk Az értékelés munkamódszere
képpen vállalati adatokon alapul.
Fontos szerepet játszanak benne a vállalattól független, küls forrásból származó információk, adatok (pl. a vev k vagy a társadalom képvisel inek véleménye).
Alapvet en egyéni vizsgálaton alapul. Mindig team munkán alapul.
Forrás: Min ség és Megbízhatóság, 1998/4.
8. Szervezeti bürokrácia fejlesztése A szervezet jellemz je, hogy meghatározott cél megvalósítására hozzák létre. A szervezet struktúrája alatt értjük, hogy szabályozza m ködését, a feladatok megosztását, a hatásköröket, hierarchikus viszonyokat. A nagy szervezetek bürokratikusak, amely alatt értjük, hogy a folyamatok pontosan szabályozottak, munkamegosztás érvényesül, meghatározott elvek szerint történik az el menetel. Az önkormányzat auditálása folyamatban van, auditálás 2005. évre várható. A népjóléti terület leterheltsége folyamatosan n (100. tábla), szervezeti felépítés az alábbi: Munkakör Irodavezet Titkár - ügykezel Egészségügyi referens Szociális intézményi referens Gyámhatósági ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz
Végzettség Fels fokú Középfokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú
106
Az iroda ügyintéz i köre 100 %-ban fels fokú végzettség
munkatársakból áll, a
végzettségek a szociológus, jogász, orvos, gyógypedagógus, egyetemi tanári diploma, szociálpedagógus, igazgatásszervez , szociális munkás. A komplex végzettségi kör a tevékenység hatékonyságát növeli a más-más tudásbázis következtében.
A szervezet jellemz je, hogy meghatározott cél megvalósítására hozzák létre. A szervezet struktúrája alatt értjük, hogy szabályozza m ködését, a feladatok megosztását, a hatásköröket, hierarchikus viszonyokat. A nagy szervezetek bürokratikusak, amely alatt értjük, hogy a folyamatok pontosan szabályozottak, munkamegosztás érvényesül, meghatározott elvek szerint történik az el menetel. Az önkormányzat auditálása folyamatban van, auditálás 2005. évre várható.
A népjóléti terület leterheltsége folyamatosan n (100. tábla), szervezeti felépítés az alábbi: Munkakör Irodavezet Titkár - ügykezel Egészségügyi referens Szociális intézményi referens Gyámhatósági ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz Szociálpolitikai ügyintéz
Végzettség Fels fokú Középfokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú Fels fokú
Az iroda ügyintéz i köre 100 %-ban fels fokú végzettség
munkatársakból áll, a
végzettségek a szociológus, jogász, orvos, gyógypedagógus, egyetemi tanári diploma, szociálpedagógus, igazgatásszervez , szociális munkás. A komplex végzettségi kör a tevékenység hatékonyságát növeli a más-más tudásbázis következtében.
Az iroda feladatköre magában foglalja többek között az önkormányzat 1. szociális intézményeinek szakmai felügyeletét 2. egészségügyi intézmények szakmai felügyeletét 3. egészségügyi szerz dések 4. gyermekjóléti intézmények szakmai felügyeletét 5. civil szervezetekkel együttm ködés 6. Zamárdi üdül 7. szociális rendezvények – akciók szervezése, lebonyolítása 8. szociális, gyermekjóléti támogatások 9. jegyz i gyámhatósági ügyek 10. szociális és gyermekjóléti intézmények m ködési engedélyezése, ellen rzése 11. menekültügyi segélyezés 107
12. sorkötelesek családi támogatása 13. hadi segélyek, támogatások 14. Önkormányzat Népjóléti Bizottság pályázati ügyintézés 15. el terjesztések el készítése, végrehajtása 16. rendeletalkotás, módosítás el készítése 17. szociálpolitikai kutatások 18. pályázati ügyintézés 19. költségvetési el készítés 20. Kábítószerügyi Egyeztet Fórum m ködése 21. nmegel zési projektben részvétel 22. önkormányzati civil referensi feladatok. 100. tábla
Népjóléti Iroda ügyiratforgalom alakulása 5 leggyakoribb ügycsoport Irányadó év
szám
Alszám
Összesen
2000.
4.134
1084
5218
2001.
4449
1662
6111
2002.
4360
1962
6322
2003.
4073
2480
6553
2004.
3887
2961
6848
108
Közgyógyellátás (28 %) Átmenti segélyezés (21,9 %) Mozgáskorlátozottak ügyei (7,3 %) Személyes gondoskodás (7 %) Kiegészít családi pótlék (6,2 %) Közgyógyellátás (30,8 %) Átmenti segélyezés (20,6 %) Kiegészít családi pótlék (7,3 %) Személyes gondoskodás (6 %) Temetési segély (3,6 %) Közgyógyellátás (31,2 %) Átmenti segélyezés (20,6 %) Személyes gondoskodás (7,4 %) Kiegészít családi pótlék (6 %) Temetési segély (3,3 %) Közgyógyellátás (31,8 %) Átmenti segélyezés (20,2 %) Személyes gondoskodás (6,2 %) Kiegészít családi pótlék (5,8 %) Temetési segély (3,1 %) Közgyógyellátás (29,6 %) Átmenti segélyezés (20,8 %) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (6,6 %) Mozgáskorlátozottak ügyei (5,4 %) Személyes gondoskodás (5 %)
18. ábra
Népjóléti Iroda ügyiratforgalom
7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2000
2001 szám
2002 alszám
2003
2004
összesen
A 100. táblából és 18 ábrából látható az ügyiratok számának emelkedése 2000. évhez viszonyítva az emelkedés 31,2 %-os volt. Az elemzést elvégeztük a Polgármesteri Hivatal egyéb szervezeti egységeire is a 2004. évet bázisszámként figyelembe véve. A hivatal ügyiratforgalmi 2004. évi ügyiratforgalmi statisztikája alapján elvégeztük az egyes szervezeti egységek leterheltségét, a tevékenységek bonyolultságát vizsgáltuk az ügytípusok számát figyelembe véve. Az ügytípusok szerint a szervezeti tevékenység feladatkör alapján a 19. ábrában összegezve láthatjuk, hogy az önkormányzat népjóléti irodája rendelkezik a legösszetettebb feladatkörrel 54 ügytípus.
109
19. ábra Pénzügy 5%
7%
Igazgatási Iroda
8% 17%
Gyámhivatal
5%
Okmányiroda 9%
Építési Iroda 6%
vel dési Iroda 5%
Polgárm.Kab. és Jegyz i titkárság Szervezési Igazgatóság
15%
12% 11%
Személyügy Népjóléti Iroda Vagyoni Iroda
101. tábla I. kerületi Polgármesteri Hivatal 2004. szeptember 1. el tti szervezeti, ügyiratforgalmi összehasonlítás Ügyintéz k száma Szervezeti egység megnevezése
Ügyirattípusok érdemi egyéb
összesen
száma
Ügyiratforgalom
Átlagügyirat (érdemi ügyintéz )
Pénzügyi Igazgató
1
-
1
3
93
93
Gazdasági Iroda
13
3
16
12
1 910
146,9
Adócsoport
4
-
4
7
2 637
659,2
Igazgatási Iroda
12
1
13*
23
7 092
591
Gyámhivatal
3
-
3
15
1 286
428,6
Okmányiroda
15
-
15
28
10 151
676,6
Építési Iroda
12
1
13
49
5 320
483,6
4
-
4*
32
618
154,5
7
8
15
36
1 237
176,7
6
8
14
14
464
77,3
2
-
2
17
892
446
9
2
11*
54
760,8
Vagyoni Iroda 9 1 10 Egyéb iktatás, szignálástól függ melyik iroda az ügyintéz , Zöldszámon bejelentés, Peres ügyek
14 2
6 848 (16,3 %) 2 921 454
41 923
átlag 432,1
vel dési Iroda Polgármesteri Kabinet és Jegyz i titkárság Szervezési Igazgatóság Személyi és munkaügyek Népjóléti Iroda
Összesen:
97
24
121**
* létszámcsökkentéssel érintett irodák 2004. szeptember 1-jei hatállyal ** az összlétszámban a Polgármester, Jegyz , Alpolgármesterek, Aljegyz nem szerepel
110
324,5
A 101. táblából megállapítható, hogy az átlag 432 ügyirattal szemben a szociális terület a legmagasabb ügyiratforgalommal dolgozik (760,8 átlag), figyelembe véve azt is, hogy egy-egy támogatás megállapítása perszonális kapcsolaton múlik, sokszor jellemz a klienssel életútkövetés, amely akár éveken át tart. Az egyéni krízisek megoldása, intézményi ellátásba integrálás el segítése az önkormányzatnál jelentkez állampolgárok esetén lehet tetten érni, ezért nem mindegy a dolgozói leterheltség, a megelégedettség, megbecsültség problematikája. A hatékonyság növelése érdekében az önkormányzat az ügyiratforgalom évr l évre történ növekedését a feladat komplexebbé válását úgy kívánta egyszer síteni, hogy 2003. évben új szociális informatikai programot vásárolt, SZOCINFO rendszer. A program 2003. december hónaptól m ködik, amely a szociális támogatások ügyintézését segítette, de a két munkakör megszüntetése (2004. szeptember) nehézségeket okoz és leterheltséget jelent az ügyintéz knek. A szociális intézményi szférában már rögzült a szupervízió lehet sége, amely segít a problémák feltárásával a kiégést megel zni, lehet ség szerint orvosolni. Kifejezetten hasznos lenne, ha a Polgármesteri Hivatalokban dolgozó ügyfelekkel kapcsolattartó köztisztvisel k részére is – els sorban szociális és gyermekvédelmi területeken – lehet ség lenne a szupervízióra meghatározott id közönként. A Köztisztvisel i törvény 2001. évi módosítása, amely deklaratívan is a köztisztvisel i életpályamodell bevezetése mellett határozta el magát, a rekreáció intézményének bevezetésével gondolta megvalósítani a köztisztvisel k id szakos hosszabbtávú „pihenését”. A 2004. évben a F városi Önkormányzat pályázati támogatását is felhasználva nyílt lehet ség egy relatíve nagy szabású kivitelezés megvalósítására, amely a Népjóléti Iroda kedvez tlen bels kialakítását oldotta meg. A mintegy 80 m2 egy légter helyiség kettéválasztásával, így az ügyfeleket fogadó szociálpolitikai ügyintéz k új, az intimitást megteremt helyiségben, amíg az intézményi referensek és jegyz i gyámhatósági ügyintéz szintén külön helyiségben dolgozik.
VII. 3. Önkormányzati szociális szolgáltatási stratégia A stratégiai tervezés olyan eszköz, amellyel az önkormányzat a lakossági igényekhez, a gazdasági körülményekhez alakítja viszonyát, a rendelkezésére álló er forrásokkal, figyelembe véve adottságait és küldetését. Az önkormányzat meghatározza helyzetét, céljait a jelenre és jöv re vonatkozóan, mérlegelve lehet ségeit a sikeres célmegvalósítás érdekében.
111
A szociálpolitikában, mint az egyik legfontosabb ágazatban, amely a helyi közösség életét, körülményeit dönt en befolyásolja a vizsgálati módszerek és eredmények elemzése után fel kell vázolni az önkormányzat kötelez és önként vállalt feladatait. A célok és a hozzárendelt feladatok milyen stádiumban vannak, hogyan lehet leghatékonyabban megvalósítani a feladatot. Mennyi id re van szükség a feladatok megvalósításához, és milyen rövid és hosszú távú elképzelések körvonalazódnak. Megoldási alternatívák a feladatok ellátására, teljesítmény, min ségmutatók meghatározása, el nyök és hátrányok felvázolása. Végül a sokszor mell zött szempont a visszajelzések összegy jtése, értékelése.
VII. 3. 1. Intézményi stratégiák 1. Egyesített Gondozási Központ Az önkormányzat több éve tervezi a „Viziváros” városrészben új Id sek Klubja létrehozását. A szociális szakma részér l azt a javaslatot, miszerint a meglév Hattyú u-i Id sek Klubját, amely funkciójához kevés alapterülettel rendelkezik, és a II. számú Gondozási Központot egy közös ingatlanegységen belül lenne szükséges megvalósítani. Ezzel kett célt is el lehetne érni, egyrészt a Hattyú u-i Klub kihasználatlan, f leg étkeztetési célokat szolgál, a kerület határán fekszik, így a kerület „magjában” és az integrált intézménnyel be lehetne vonzani új igényl ket egy magasabb színvonalú és minden feltételnek megfelel ellátó intézményben. Költséghatékonyság szempontjából is kedvez bb lenne, mert kevesebb státusszal megoldható az ellátás az integráció összes el nyét kihasználva.
A cél megvalósításához szükséges lépések: 1. Megfelel ingatlan keresés. Felel s: Népjóléti Iroda, Vagyoni Iroda, Egyesített Gondozási Központ
2. Költségvetés az új ingatlan bels kialakítására, beruházás, tárgyi eszköz igény Felel s: Népjóléti Iroda, Beruházási Iroda, Pénzügyi Igazgatóság, GAMESZ, Egyesített Gondozási Központ,
3. Költségvetés jóváhagyása Képvisel -testület
112
4. Megvalósítás Felel s: Beruházási Iroda, Népjóléti Iroda, Egyesített Gondozási Központ
2. Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény b vítésére lehet ség mutatkozik az Attila út 89. szám alatti társasház alagsori, szuterén helyiségei közül egy iroda céljára kialakított lakás megvásárlásában. Az új ingatlanhelyiségben a támogató szolgálat kaphatna nagyobb teret a meglév helyett, amely ugyan az el írásoknak megfelel, de hasznosítható lenne egyéb ellátási célra. Az intézmény akadálymentes. 1. Árajánlat kérés, értékbecslés Felel s: Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat, Beruházási Iroda, Népjóléti Iroda,
2. Költségvetés az új ingatlan bels kialakítására, beruházás, tárgyi eszköz igény Felel s: Népjóléti Iroda, Beruházási Iroda, Pénzügyi Igazgatóság, GAMESZ, Családsegít és Gyermekjóléti Szolgála,
3. Költségvetés jóváhagyása Képvisel -testület 4. Megvalósítás Felel s: Beruházási Iroda, Népjóléti Iroda, Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat
VII. 3. 2. Hivatali stratégia Folyamatos projektek és célok: I. II. III. IV. V. VI.
I. kerületi Kábítószerügyi Egyeztet Fórum m ködtetése nmegel zési projekt beillesztése, kapcsolása a gyermekjóléti és szociálpolitikai projektekhez Min ségfejlesztés – intézmények min ségbiztosítása (HACCP felül) Szociálpolitikai Kerekasztal m ködtetése Civil szervezetekkel kapcsolatfejlesztés, Kerületi Civil Program megalkotása, civil szervezeti regisztrációs rendszer fejlesztése Máltai Szeretetszolgálat ellátási szerz dés kiterjesztése: szenvedélybetegek nappali intézménye ellátására.
113
VII. VIII.
IX. X. XI.
Népjóléti Bizottság pályázati kiírás, civil kezdeményezések támogatása Szakmai fórumok, konferenciák szervezése 2004. évben megvalósult: 1. Közösségi pszichiátriai ellátás – „Tétova lépések” címmel – f városi, 2. Kábítószerügyi Egyeztet Fórumok szakmai konferenciája – f városi) Lakossági fórumok, Egészségügyi és Szociális tájékoztató kiadvány megjelentetése Akadálymentesítés megvalósítása Küls pályázati forrásokkal fejlesztések megvalósítása
114
Készítették:
Szerz , szerkeszt Krizsán Ildikó irodavezet Népjóléti Iroda
Kutatáselemzés II. fejezet Dr. Zám Mária szociológus Polisz Bt.
Ábrák IV. – V. fejezet: Madár Csaba Intézményvezet Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat
115
