Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI KABINET FŐÉPÍTÉSZI IRODA

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL  1042 Budapest, István út 15.  231-3173, Fax.: 231-3175 [email protected] Tárgy: Ügyintéző: Telefonszám/mellék: Ügyirat száma: Hivatkozási szám: Melléklet:

POLGÁRMESTERI KABINET

FŐÉPÍTÉSZI IRODA

www.tuv.com

ID 9105075801 Management System ISO 9001:2008 valid until: 2016.06.26.

Káposztásmegyer, Kósa Pál sétány és környéke KÉSZ államigazgatási és önkormányzati egyeztetés Nemesháziné/Berényi +36 1 231-3173

az

Újpest, Káposztásmegyer – Kósa Pál sétány és környéke KÉSZ államigazgatási egyeztetése során érkezett észrevételekkel kapcsolatban Újpesti Önkormányzat megbízásából – településrendezési szerződés keretében – az Urbanitás Kft. gondozásában (vezető tervező: Berényi Mária) kerületi építési szabályzat (KÉSZ) és annak mellékleteként szabályozási terv (KSZT) készül az Újpest – „Káposztásmegyer, Kósa Pál sétány és környéke” területre. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lefolytattuk az eljárásban való részvételi szándékáról nyilatkozó államigazgatási szervekkel és önkormányzatokkal történő, továbbá az Önkormányzat partnerségi szabályzata szerinti egyeztetési eljárást. Az 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ában foglalt kötelezettségnek eleget téve a beérkezett észrevételekben megfogalmazott eltérő vélemények tisztázása érdekében egyeztető tárgyalást kezdeményezünk, melyhez az egyeztető tárgyalás tartalma szempontjából releváns észrevételeket, illetve az azokkal kapcsolatos – a tervezői válaszokra is figyelemmel kialakított – önkormányzati (megbízói) állásfoglalást az alábbiakban foglalom össze. I.

Budapest Főváros Kormányhivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal – Állami Főépítész

Jogszabályon alapuló, általános eljárási követelmény: 1.1észrevétel:

Tájékoztatom, hogy a Trk. 46. § (5) bekezdésében foglaltak alapján kerületi településrendezési eszköz 2014. június 30-ig történő készítése és elfogadása a Trk. VI. fejezet eljárási szabályai szerint, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának (a továbbiakban: OTÉK), valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről (a továbbiakban: FSZKT) és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról (a továbbiakban: BVKSZ) szóló fővárosi közgyűlési rendelet alkalmazásával történhet.

A tájékoztatást köszönettel vettük, intézkedést és módosítást nem igényel. Az alátámasztó munkarészekkel kapcsolatos, jogszabályon alapuló észrevételek: 2.1 észrevétel:

A véleményezési dokumentáció bevezető része szerint a terv megvalósulásával járó zöldfelület csökkenést „megfelelően ellensúlyozza a hasznosítás eredményeként adódó funkcionális nyereség, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a tervezési terület szomszédságában lévő Farkas-erdő a térség környezeti értékét eleve magas színvonalra emeli.” A zöldfelület minimális mértékét – ahogy a rendelet meg is teszi – övezeti előírásokban kell meghatározni, szükségtelen kauzális kapcsolatba hozni a funkcionális nyereséggel. A Farkas-erdő közelsége irreleváns a tervezési terület zöldfelületi borítottsága szempontjából. A BVKSZ 15. § (4) előírja, hogy „a főváros közigazgatási területén fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, az összefüggő zöldfelület fenntartására. Ha fák kivágása (kivétel gyümölcsfa) az építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról – jellegüknek és érté-

ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

2 küknek megfelelően legalább a törzsátmérő mértékéig – a helyi önkormányzat által meghatározott módon gondoskodni kell.” Felhívnám a figyelmét, hogy a tervezési terület magában foglal egy a Budapest Településszerkezeti Tervéről szóló 1125/2005. (V.25.) sz. Fővárosi Kgy. határozatban (a továbbiakban: TSZT) megjelölt városszerkezeti jelentőségű, ökológiailag érzékeny területrészt (Szilas-patak és környezete), ami egyébként a Nemzeti Ökológiai Hálózat területének is része. Ennek közvetlen szomszédságában nem szerencsés jelentős forgalomnövekedéssel járó funkciót elhelyezni, annak ellenére sem, hogy a TSZT az elővárosi zónában azon intézmények elhelyezését szorgalmazza, melyeknél nincs lehetőség a meglévő városi szövetbe való illesztésre, mivel a TSZT kimondja, hogy „fontos cél az elővárosi zónában a beépítetlen területeken a zöldterületek megőrzése és intenzifikálása”. A tárgyalt KÉSZ Z-KK (közkert) övezetet módosít I (intézmény) övezetbe. Figyelembe véve a fentieket, a tervezési területen a tervezett funkció létesítése által megszűnő zöldfelületeket (beleértve az ott található növényállományt) pótolni kell.

A tervezési terület meghatározása (lehatárolása) során egyaránt figyelembe vettük a többfunkciós (de dominánsan sport-célú) fejlesztés igényét, a kiválasztott terület környezetében lévő folyamatban lévő beruházások (elsősorban a Halassy Uszoda) területhasználati konzekvenciáit, illetve a szabályozási eszközökkel feloldható meglévő ellentmondásokat (pl. a „MATÁV-telek” ügyét), továbbá az Óceán-árok utcától délre lévő, szabadidős „fejlesztésre” szánt, de még szabályozással nem érintett terület optimális hasznosításának igényét. Álláspontunk szerint a szűken vett tervezési terület adottságai nem vizsgálhatók a tágabb környezettől függetlenül, és a kérdést ekként értékelve úgy gondoljuk, hogy a Farkas-erdő közvetlen szomszédsága a környezet általános minősége szempontjából nem hagyható figyelmen kívül. A tervezési terület mindazonáltal két, önállóan is „kezelendő”, ugyanakkor egymással mégis összefüggő részből áll, nevezetesen az Óceán-árok u. és a Farkas-erdő u. által bezárt sarokterületből, valamint az Óceán-árok u. és a Szilas-patak által közrezárt területsávból.

ortofotó-részlet (2009)

a tanulmányterv átnézeti helyszínrajza

A fenti ábrákon látható, hogy az Óceán-árok u. és a Farkas-erdő u. által bezárt sarokterületnek elsősorban az utcákkal határos területén van jelentősebb fás növényzet, míg a terület középső részén jelenleg is – idény jelleggel használható, avult állapotú – szabadtéri sportpályák vannak. Tény továbbá az is, hogy a terület déli és nyugati peremén a terep is rendezetlen, vagyis a meglévő fák spontán fejlődtek az építési törmelékkel is „szennyezett” területen, illetve hogy a Kósa Pál sétány vonalában fás növényzet egyáltalán nincs. A tanulmányterv környezetalakítási javaslatán ábrázolt épület-elhelyezés álláspontunk szerint kiválóan alkalmas arra, hogy megfelelő módon lezárja a sétatérként kialakított, és értékes növényekkel, fákkal gazdagított sétány vonalát, miközben a sarokterületen továbbra is megtartható lesz a viszonylag értékesebb faállomány, melyet – a terep megfelelő rendezését követően – további növénytelepítéssel lehet zöldfelületként továbbfejleszteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a javaslat megfelel a BVKSZ 15. § (4) bekezdésében szereplő (bár nem normaszöveg-értékű) célnak, vagyis a faállomány megóvására vonatkozó igénynek. Természetesen a fák szükség szerinti kivágása és szabályos visszapótlása során gondoskodni kell és fogunk is a hatályos rendeletek szigorú betartásáról. A tervezési terület másik része – nevezetesen az Óceán-árok u. és a Szilas-patak közötti területsáv – a Sporttelep u. két oldalán létesítendő szabadidős terület egyik eleme, melyre mindeddig nem ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

3 készült településrendezési eszköz. Jelzem ugyanakkor, hogy az Önkormányzat a Farkas-erdő és a Szilágyi út közötti területen differenciált területfelhasználást feltételezve tervezi a terület hasznosítását mégpedig úgy, hogy a „Családi Park” a terület keleti, míg az „Aktivitás Park” a nyugati oldalán valósul meg. A tervezési terület részét képező Aktivitás Parkban elsősorban sport-célú, míg a Családi Parkban pihenő és játszóterek által dominált fejlesztés várható. [Ez utóbbi területre jelenleg is hatályban van a BFVT Kft. által készített – az Önkormányzat 14/2007. (V. 30.) sz. rendeletével elfogadott – szabályozási terv.] A Szilas Park több ütemben megvalósuló fejlesztése eredményeként végső formájában egy olyan sport- és szabadidős terület jön létre, mely a lakosság számára szabadon látogatható lesz. Az Aktivitás Park területén a most napirenden lévő terv azért jelöl ki egy nagyobb, alkalmi parkolásra igénybe vehető felületet, mert évente néhány alkalommal (pl. gyereknapokon, a szokásos augusztus végi Újpesti Városnapok alkalmával) az Önkormányzat által szervezett eseményekre egyszerre nagyobb létszámú látogatót kell fogadni, akiknek egy része – a kiváló tömegközlekedési ellátottság mellett is – gépkocsival érkezik. A parkolásra kijelölt helyszínen azonban kiépített, szilárd burkolatú parkoló létesítésével nem számolunk, mindössze a terület ideiglenes lekerítésére kerül sor úgy, hogy az autók a ligetes terület fái között helyezhetők el. Mindkét területtel kapcsolatban elmondható végül, hogy azok általános használata egyáltalán nem jelenti nagyobb létszámú látogató (pláne nem „tömegek”) megjelenését, erre legfeljebb évente néhány alkalommal és akkor is csak pár órára kerül sor. Mindebből következik, hogy a tervezett fejlesztéseknek nem lesz érzékelhető forgalomnövelő hatása. Az más kérdés, hogy a tervezési területen áthaladó Óceán-árok u. az un. „külső keleti körút” részeként idővel – elsősorban a Rákospalota felé vezető különszintű kapcsolat kiépítését követően – a jelenlegihez képest nagyobb átmenő forgalmat fog lebonyolítani, aminek kedvezőtlen környezeti hatásaitól épp a sport- és rendezvénycsarnok, valamint a telek főút menti növényállománya fog tudni védelmet nyújtani a sétatér látogatói számára. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 2.2 észrevétel:

A tervelőzményekben bemutatott, a kerületi építési szabályzat városépítészeti koncepciójának alapjául szolgáló építészeti tanulmányterv szerint az Óceán-árok utca – Farkas-erdő utca sarkánál újonnan kiszabályozandó telken „háromszintes kialakítású többfunkciós csarnok” elhelyezése a cél, mely „a sportcélú használat mellett alkalmas lenne a legkülönbözőbb nagy rendezvények befogadására”. Eszerint a szóban forgó csarnok nem egyértelműen sportlétesítmény, sokkal inkább egy olyan rendezvényközpont, mely közösségi szórakoztatásra hivatott, bele értve a sportrendezvények lebonyolítását is. Ezt támasztja alá a dokumentáció bevezetőjében megfogalmazott cél, miszerint a „többfunkciós fedett csarnok… alkalmas lenne a legkülönbözőbb nagy rendezvények befogadására”. Az 1.2.4. Egyéb tervek rész fel is sorolja ezeket: „koncertek, konferenciák, társadalmi és politikai rendezvények, bálok, egyéb események”. A BVKSZ és a IV. kerület parkolásáról szóló 13/2011. (II.28.) sz. Önk. rendelet sportlétesítmény, strand elhelyezése esetében az OTÉK-ban rögzített elhelyezendő személygépkocsik számától -50 %-os eltérést enged meg, ebből a közterületi engedmény 25 %. Mivel a terv ezekkel az értékekkel számol, megkérdőjelezhető, hogy a tervezett funkcióhoz valóban biztosítva lesz az elegendő számú pakolóhely. Egy ilyen léptékű csarnok esetében számolni kell a gyakori használattal. A terv szerint „évente maximum 15-20 nagyobb rendezvény” várható a csarnokban, de indoklást nem tartalmaz ehhez a megállapításhoz. Nem esik szó arról sem, hogy mi garantálja ezt a számot. További kérdéses pontja a személygépkocsik elhelyezésének az, hogy a közterületi engedményként kihasznált 25 % tervezett parkolóhelyet a terv KLKT övezetben kívánja létrehozni, ami fővárosi tulajdon. Általánosságban elmondható, hogy hosszútávon nem szerencsés helyi önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett intézményi funkcióhoz fővárosi tulajdonú területen biztosítani a kötelező pakolóhelyek számát, vagy annak hányadát, esetleges jövőbeni fővárosi fejlesztési célok feljebbvalósága miatt. Ezeket a parkolóhelyeket a szabályozási tervlap nem jelöli, kérem, tüntessék fel rajta, ahogyan a többi közterületi parkoló esetében tették. A szabályozási tervlapot összevetve a 3. fejezet végén található parkolási mérleggel látható, hogy az Óceán-árok út két szélén elhelyezett párhuzamos parkolóhelyek a szabályozási terven jelölt telepítendő fasornak szükséges helyet erősen leszűkítik. Nem célszerű olyan helyre telepítendő fasort jelölni, ahol annak a helye nem biztosított. A 3. fejezetben olvasható parkolási javaslat szerint a csarnok telkén 74 db állandó, kiépített, és 151 db ideiglenes, gyepes felületű parkolóhelyet helyez el a terv. Az ideiglenes parkoló jogilag értelmezhetetlen fogalom; rendezvény idején a gyepes felületű ideiglenes parkolót személygépjármű várakozóhelynek (parkolónak) kell tekinteni, mivel az akkor aktuális rendeltetése szerint parkolónak minősül. Ebből következik, hogy rendezvény idején a telekre vonatkozó övezeti előírások nem teljesülnek, mivel a zöldfelületi mértékbe beleszámolt zöldfelületen gépjárművek parkolnak, a parkoló létesítés pedig pont azért kötelező, hogy ez ne történjen meg, vagyis hogy a parkolás rendezett körülmények között történjen. Emellett semmi nem biztosítja azt, hogy állandó használat idején, ha a kiépített parkolóhelyek megtelnek, nem lesz használatban a gyepes parkoló. Ily módon erősen megkérdőjelezhető, hogy a tervezett csarnok telkén teljesülni fognak-e az övezeti előírások.


4 Mint az a kerületi építési szabályzat (KÉSZ) és az ahhoz tartozó szabályozási terv (KSZT) előzetes tájékoztatójából egyértelműen kiderül, a településrendezési eszköz készítésére településrendezési szerződés keretében kerül sor úgy, hogy a szerződés koncepcionális alapját a területen fejleszteni szándékozó Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klub (a cél megvalósítója) által kidolgoztatott tanulmányterv képezi. Ezzel együtt is tény, hogy a tervezés célja nem a Klub által tervezett fejlesztés tervi előkészítése, hanem olyan településrendezési szabályok meghatározása, melyek keretei között – egyebek mellett – akár a tanulmánytervben vázlattervi szinten bemutatott Kosárlabda Aréna is megvalósítható. Mindez azt jelenti, hogy az Ertsey Attila építész tervező által készített terven szereplő „háromszintes kialakítású többfunkciós csarnok” éppúgy nem tekinthető a megvalósítás szempontjából eldöntött adottságnak, mint ahogy a 3000 főre becsült maximális befogadó-képesség sem. A KÉSZ a „kiszabályozandó” építési telekkel kapcsolatban meghatározza az elhelyezhető rendeltetések körét, továbbá tartalmazza a beépítés paramétereit és az egyéb előírásokat, melyeknek a majdani épületnek maradéktalanul meg kell felelni, vagyis a környezetalakítási javaslat – mint kötelező alátámasztó munkarész – csak illusztrációként értelmezendő. Annak ellenére, hogy a KÉSZ és a KSZT által meghatározott keretek között az I-IV-6 jelű építési övezetben jogilag sokféle rendeltetésű épület létesíthető, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az Önkormányzat – a tanulmányterv elbírálása során – konkrétan is egyetértett azzal a fejlesztői céllal, hogy az adott helyszínen döntően sport-funkciójú, de egyéb rendeltetések befogadására is alkalmas, többfunkciós sport- és rendezvénycsarnok valósulhasson meg. Mivel a településrendezési eszköz – lényegéből fakadóan – a szabályozott terület hasznosításával kapcsolatos építési szabályokat hivatott megállapítani, arra vonatkozóan természetesen nincs garancia, hogy a használat során milyen arányban kell ténylegesen sport-célú használattal számolni, ugyanakkor ennek ellenkezője – vagyis az egyéb célú használat gyakorisága, netén túlsúlya – sem határozható meg egyértelműen. A szabályzat mindazonáltal olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek minden lehetséges esetre vonatkozóan biztonsággal garantálni tudják a rendeltetésszerű használat szabályos feltételeit. Mint köztudott, a településrendezési eszközök és az azokban megfogalmazott szabályok tulajdon-függetlenek, vagyis a beépítés szempontjából indifferens, hogy a sport- és rendezvénycsarnok telkét milyen tulajdonban álló közterületek határolják. Nem értünk ezért egyet a fővárosi és a kerületi tulajdonra vonatkozó észrevétellel, de mellesleg megjegyezzük, hogy a telket határoló valamennyi közterület az Újpesti Önkormányzat tulajdonában van. Elvileg sem értünk egyet továbbá az esetleges jövőbeni fővárosi fejlesztési célok „feljebbvalóságára” vonatkozó megjegyzéssel. A terv leírásában szereplő, a parkolásra vonatkozó adatok természetesen nem „rendeleti erejűek”, hiszen – a majdani tényleges funkció ismeretének hiányában – egyelőre csak a tanulmányterv tekinthető viszonyítási alapnak. Figyelemmel azonban a településrendezési szerződés koncepcionális alapját képező tanulmánytervben szereplő rendeltetésre, illetve a tervezett használat sajátosságaira továbbra is értelmezhetőnek, egyben életszerűnek is tartjuk az ideiglenes parkolóhelyekre vonatkozó javaslatot. Ezzel együtt is megfontoltuk a parkolóhelyek kialakítására vonatkozó javaslatot és a tervet akként korrigáltuk, hogy az ideiglenes parkolóhelyek többsége is biztosítható legyenek telken belül úgy, hogy a sport- és egyéb rendezvények alkalmával csak a legszükségesebb területet kelljen ideiglenesen parkolóként használni. A parkolásra vonatkozó részletes válaszok a rendelet-tervezettel és a szabályozási tervlappal kapcsolatos észrevételeknél szerepelnek, illetve a parkolási mérleg bemutatására önálló tervlap készült, melyet a jelen összefoglalóhoz mellékelünk. 2.3 észrevétel:

A 2.4. számú Szilas Aktív Park fejlesztési javaslata részben leírtakra az előző pontban megfogalmazott vélemény érvényes: az ideiglenes parkoló jogilag értelmezhetetlen fogalom; használat ideje alatt a gyepes felületű ideiglenes parkolót személygépjármű várakozóhelynek (parkolónak) kell tekinteni, mivel az akkor aktuális rendeltetése szerint parkolónak minősül függetlenül attól, hogy beleszámít a zöldfelületbe. A Szilas-patak mente és a szóban forgó Z-KP (közpark) övezet területe a TSZT-ben „városszerkezeti jelentőségű ökológiailag érzékeny” területként szerepel, emellett a Nemzeti Ökológiai Hálózat területének része, délkeleti végében ligetes, fás felület. Ekkora parkoló felületet (összesen 175 db parkolóhely) létesíteni ilyen területen nem indokolt. A gyeprácsos kialakítás elméletben (százalékos arányban) beleszámolható az övezeti előírás szerinti kötelező zöldfelületi százalékba, de a gyakorlatban ezek a megoldások (ld. gyeprács) nem szoktak hosszabb távon fenntartható, ökológiailag értékes zöldfelületet képezni, ami a fent említett besorolások miatt nem célravezető. A BVKSZ előírásai szerint Z-KP övezetben játszókertet, sportkertet, pihenőkertet lehet lé-


5 tesíteni. Erre a területre is igaz az a tény, hogy mivel az ideiglenes parkoló a felmerülő igényeket hivatott kiszolgálni, időben nem meghatározható, hogy mikor lesz használatban, így megkérdőjelezhető, hogy a telkén teljesülni fognak-e az övezeti előírások. Továbbá nem egyértelmű, hogy az ideiglenes parkolóknak létjogosultságot adó esetleges tömegrendezvények a közparkon belül hol kerülhetnek megrendezésre, mivel a környezetalakítási javaslat szerint a közpark teljes területére konkrét funkciókat helyeztek el, mint sí- és szánkódomb, BMX pálya (a maga építményeivel), piknik liget (ami a terven egy sűrű fás terület) – az ezeken kívül fennmaradó hely pedig maga az ideiglenes parkoló. A tömegrendezvényen kívüli általános használat nem indokolja 175 db parkolóhely kialakítását. A BVKSZ 52. § (3) szerint a zöldterületen „telket kialakítani, azon közutat, gyalogutat, gépjármű-várakozó helyet létesíteni… csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet”, ilyet a megküldött KÉSZ nem tartalmaz. A közpark rendeltetésszerű használatának hosszútávon is biztosítottnak kell lennie, ezért nem szerencsés, ha a KÉSZ megengedi a területén ilyen nagy méretű parkolófelület létesítését.

A Szilas Aktív Park javasolt területfelhasználása nem mond ellent a hatályos TSZT-ben szereplő „városszerkezeti jelentőségű ökológiailag érzékeny” – területi besorolásnak. Mint az a későbbiekben részletezett koncepció szerint várható, a Z-KP besorolású területre vonatkozó szabályok és paraméterek kivétel nélkül megfelelnek a figyelembe veendő egyéb jogszabályoknak (elsősorban a BVKSZ-nek), és semmi nem indokolja, hogy az övezeti előírások teljesülése kétségbe vonható legyen. Az észrevételben többször említett (a műleírás szerint 175 férőhelyes) ideiglenes parkoló a valóságban egy olyan – az alkalmi „parkolási” igényekhez igazodó ritmusban – fásított terület, mely általános használata szerint csak annyiban különbözik a vele szomszédos területre elképzelt „piknik liget”-től, hogy itt a fák telepítése értelemszerűen szabályos rendben történik. 2.4 észrevétel:

A 4.2. számú zöldfelületi javaslat szerint a csarnok tömbjének, parkolási igényeinek, és megközelíthetőségének környezetalakítási vonzatai következtében az „Óceán-árok utca és a Farkas-erdő utca meglévő többszintes beállt növényállománya sérül, a zöldfelületi intenzitás csökken, amelyet kompenzálni elsősorban az új csarnok, az uszoda, és a bölcsőde közé ékelt sétány zöldfelületi intenzitásának, valamit a Szilas- patak menti zöldsáv zöldfelületi intenzitásának növelésével lehet”. Ennek a javaslatnak a környezet alakítási javaslat és a szabályozási terv nem felel meg, a KÉSZ alátámasztó és jóváhagyandó munkarésze között ellentmondás van, mivel a jelenlegi Z-KK (közkert) övezetnek több mint a felét módosítja I (intézmény), illetve keretövezetbe nem sorolt közlekedési célú közterület övezetre, ahol a kötelező zöldfelületi arány hányada csak a mostani zöldterület kötelező zöldfelületi arányának. Hosszútávon ezzel semmiképpen nem tudja biztosítani a tervezési terület zöldfelületének intenzitását. A környezetalakítási javaslaton a Kósa Pál sétány jelentős mértékben burkolt felületként jelenik meg, ami kevesebb zöldfelületet foglal magába, mint a jelenlegi állapot, vagyis a zöldfelületi javaslatban megfogalmazottak („a sétány zöldfelületi intenzitásának növelése”) nem teljesülnek. Felhívnám figyelmét még egy ellentmondásra a zöldfelületet illetően. Az 1. fejezetben található építészeti tanulmányterv az Óceán-árok utca és a Farkas-erdő utca torkolatánál lévő jelentősebb zöldfelület megtartásával számol, míg a környezetalakítási és a parkolási javaslat ezt a sűrű fás területet részben kiépített parkolóként, részben egy szellős szimpla fasorral beültetett területként ábrázolja. A szabályozási tervlapon jelölt építési hely is jelentős átfedést mutat a fás területtel. További észrevételem a zöldfelületi javaslattal kapcsolatban, hogy a ZKP (közpark) övezet zöldfelületi intenzitása sem növelhető azzal, ha a területén a sí- és szánkódomb (amin nem célszerű fákat telepíteni) mellett 175 db személygépjármű elhelyezésére alkalmas parkoló felület létesül.

Az észrevételt motiváló elvárással, hogy tudniillik a tervezési terület egészén számon kell és lehet kérni a jelenlegi besorolás, valamint a tervezett területfelhasználás alapján kialakuló zöldfelületi adottságokat, nem értünk egyet. Mint az a terv készítésekor még hatályos FSZKT releváns részletén látható, a fővárosi szabályozási keretterv és a helyszín tényleges adottságai jelentős mértékben eltérnek egymástól, ráadásul az FSZKT-ban szereplő keretövezeti határok semmiféle városépítészeti logika szerint nem „vezethetők le”. Tájékoztatásul jelezzük, hogy a Fővárosi Közgyűlés az Újpesti Önkormányzat kezdeményezésére – az Étv. 60. § (10) bekezdése szerint – 2333/2013. (XII. 11.) Főv. Kgy. határozatával hozzájárulását adta ahhoz, hogy a készülő KÉSZ és az ahhoz tartozó szabályozási terv keretében az Önkormányzat a készülő tervben javasolt egyéb építési övezeteket, illetve övezeteket alkalmazza. Álláspontunk szerint a terv a városfejlesztési céloknak megfelelő, differenciált eszközökkel összességében biztosítani tudja a tervezési terület környezeti értékének védelmét és fejlesztését még akkor is, ha egyes részterületeken (mint pl. a Kósa Pál sétatér területén) a jelenlegihez képest valóban növekedni fog a burkolt felületek aránya. A burkolt felületek növekedése mellett ugyanis egyidejűleg a kérdéses terület biológiai (botanikai) értékének növekedésével is számolunk, amennyiben a jelenlegi gyepes felület helyett részben fásított, és egyéb kertészeti eszközökkel is gazdagított közterület kialakítását tervezzük. A Z-KP jelű övezetben tervezett ideiglenes parkolókkal kapcsolatban ld. a 2.3 és a 3.17 számú észrevételekre adott válaszokat. ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

6 2.5 észrevétel:

A 8. fejezetben látható FSZKT-tól való eltérési szándékot mutató ábra hiányos, kérem, tüntessék fel rajta a Z-KK (közkert) övezet területéből a szabályozási terven megjelenő keretövezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületbe sorolni szándékozott területet (ez a tervezett csarnok épületétől északra eső területsáv).

Az észrevételt köszönettel vettük, a hiányzó jelölést pótoltuk (a javított ábrát mellékeljük). A rendelet-tervezettel kapcsolatos megállapítások: 3.1. észrevétel: 1. § (1) A pontos megfogalmazás végett kérem kiegészíteni a bekezdést a következőképp: „Jelen rendelet területi hatálya Budapest IV. kerület…”

Az észrevételt köszönettel vettük, de mivel a normaszöveg-tervezet egyértelműen utalást tartalmaz a rendelet területi hatályára, a kiegészítést szükségtelennek tartjuk, a javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.2. észrevétel: 2. § A paragrafus utolsó mondata („A telekalakításra vonatkozó kötelezettséget…”) szükségtelen része a rendelet-tervezetnek, mivel a telekalakítások földhivatali nyilvántartásba való átvezetése a rendelettől függetlenül kötelező. Továbbá KÉSZ, mint önkormányzati rendelet, tervezett szabályozási vonalakkal történő közterület alakításon kívüli telekalakításra nem kötelezhet.

Az észrevétellel nem értünk egyet, a rendelet-tervezet 2. § második mondatát továbbra is szükségesnek tartjuk. Miután a javaslat első mondatának jogosságát és szükségességét az észrevétel nem kifogásolja, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vitatott második mondat csak arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy az amúgy szükséges telekalakítást mikor lehet teljesítettnek tekinteni. A rendelkezés jogosságát jól példázza a „MATÁV-telek” rendezetlen volta, vagyis hogy az azóta (szabálytalanul) megvalósult épület építési engedély-kérelmének elbírálása során a hatóság azt feltételezte, hogy a jogilag és gazdaságilag „rendezett” telekalakítás a földhivatali eljárás lefolytatásával meg is fog történni, ám mint az élet igazolja, erre azóta sem került sor. A tervezetben szereplő második mondat garanciát nyújt arra, hogy a jogszerűen szükséges telekalakítások valóban megtörténjenek. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.3 észrevétel:

3. § (3) A rendelet-tervezetben és a szabályozási tervlapon rögzített fogalmak fedjék egymást. A rendelet-tervezetben „közhasználat céljára átadott telekrész” megfogalmazás szerepel. A szabályozási terven ennek megfelelően „közhasználat számára megnyitott” helyett „közhasználat céljára átadható” megfogalmazás a megfelelő.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szabályozási tervlapon szereplő szöveget javítottuk. 3.4 észrevétel:

5. § (1) A „több szintben elhelyezett tetőablak” fogalma jogilag nem pontos, kérem egyértelműen megfogalmazni a szabályozási szándékot.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szöveget az alábbiak szerint javítottuk: „Magastetős épület tetőzetén több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható”. A szabályozással azt kívánjuk megakadályozni, hogy a nagyobb belmagasságú tetőterekben egymás fölött (egymás fölötti sorokban) több önálló nyílászáró létesülhessen, mivel az sem településképi, sem – a használat nehézsége miatt – gyakorlati szempontból nem kedvező. 3.5 észrevétel:

5. § (2) A „meglévő épület valamennyi homlokzatán és tetőzetén” megfogalmazás jogilag nem egzakt, kérem a „valamennyi” szó elhagyását a normaszövegből.

A „valamennyi” szó alkalmazását azért tartottuk szükségesnek, mert meg kívántuk előzni azokat a beavatkozásokat, melyek – más, hatályos építési jogszabályok (szerintünk) helytelen rendelkezéseire hivatkozva – indokolatlan különbséget tesznek a közterületről látható, illetve nem látható homlokzati felületek között. A „valamennyi” szó ebben az esetben a szabályozási szándék nyomatékosítását szolgálná. Ennek ellenére – szabályozási szándékunkat fenntartva – a javaslatot az alábbiak szerint módosítottuk: „A területen létesülő, illetve meglévő épületek homlokzatain és tetőfelületein (vagy azok előtt) szabad- vagy védőcsőben vezetett kábel, védődoboz nem létesíthető”. 3.6 észrevétel:

5. § (3) A kondenzvíz elvezetésére vonatkozó előírás a bekezdésen belül önmagában is rendelkező szabályt fogalmaz meg, ezért szerepeljen új, a felsorolás szisztémáját követő „c)” pontban.


7 A javaslattal nem értünk egyet, mivel a kondenzvíz elvezetésére vonatkozó rendelkezés mind az a), mind a b) pontban foglalt esetekre egyaránt vonatkozik. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.7 észrevétel:

5. § (4) A „csak az épület részeként” megfogalmazás nem pontos, kérem egyértelműen megfogalmazni a szabályozási szándékot.

Álláspontunk szerint a javasolt megfogalmazás egyértelmű és pontosan utal a szabályozás céljára. Az OTÉK 92. § (2) bekezdése lényegében hasonló indíttatású, de kifejezetten csak a már korábban megvalósult és használatba vett, meglévő építményekre vonatkozik. A javaslatban szereplő általános megfogalmazás a rendelkezést kiterjeszti az újonnan épülő létesítményekre is azzal, hogy olyan – az épület megjelenéséhez illeszkedő, takart – megoldásokat ír elő, melyeket az épület szerves részeként, az építéssel együtt, egységesen kell alkalmazni. Az „épület részeként” szófordulat ebben az esetben olyan épületszerkezetek létesítését jelenti, melyek egységes megvalósítását követően a klímaberendezések (kültéri egységek) elhelyezése a homlokzatok megjelenését nem változtatja meg. Megjegyezzük továbbá, hogy ha a („segéd”)-szerkezetek az épület részeként valósulnak meg, akkor azok kialakítását, megjelenését illetően az Önkormányzatnak (a polgármesternek) – a településképi véleményezési eljárás keretében - lehetősége van a minőségi elvárások érvényesítésére, más esetekben azonban ez nem lehetséges. 3.8 észrevétel:

7. § A közlekedési hálózat tervezési osztályba sorolása véleményem szerint hatósági feladat, javaslom nem kötelezésként meghatározni.

Jóllehet a közlekedési hálózat elemeinek tervezési osztályba sorolása leíró jellegű, és ekként szabályozási eszközként nem értelmezhető, ám mivel a közlekedési szakhatóság ennek szerepeltetését szokás szerint számon kéri a rendeletben, a szakasz törlését nem tartjuk célszerűnek. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.9 észrevétel:

8. § A paragrafus minden bekezdésével kapcsolatban alapvető probléma, hogy ugyanazokat a rendelkezéseket fogalmazza meg a közlekedési célú közterületekre és a zöldterületekre. A közterületek jellegének, használati módjának változatossága (főút, sétány, park) miatt nem ajánlatos egyazon előírást alkalmazni a területen fellelhető összes közterületre, hasznosabb differenciáltan rögzíteni a rendelkezéseket. Emellett a paragrafus (1) és (2) bekezdése nem határoz meg konkrét előírást.

A javaslat szabályozási szempontból tudatosan kezeli egységesen a közterületeket, mivel célja mind a közlekedési-, mind a zöldterületekkel kapcsolatban azonos, nevezetesen hogy a közlekedési célú közterületeken és a közúti közlekedés által nem érintett zöldterületeken is csak a használat jellege által megkövetelt lehető legkisebb mértékben létesüljenek burkolt felületek, vagyis ahol csak lehetséges, zöldfelületek, illetve zöldfelületi elemek jelenjenek meg. A közterületi pavilonok elhelyezésére vonatkozó egységes tiltás ugyanezt a célt szolgálja. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.10 észrevétel: 8. § (1) A „csak a legszükségesebb nagyságú” megfogalmazás nem egzakt kifejezés, hatósági munkában nem értékelhető. Kérem pontosítani.

Noha a vitatott – „csak a legszükségesebb nagyságú” – szófordulat valóban nem egzakt kifejezés, a szabályozás szándéka egyértelmű és ezért a bekezdés elhagyásával vagy módosításával nem értünk egyet. Az OTÉK 27. § (5) bekezdés ab) és bb) pontjai ugyanis a közkertekre, illetve a közparkokra nézvést csak általánosságban határozzák meg a legkisebb zöldfelületi fedettség (60, illetőleg 70 %-os) alsó limitjét, a közutak mentén létesítendő „zöld-sávok” tekintetében pedig ismereteink szerint nincs jogszabályban meghatározott legkisebb területi mérték. A szabályozás célja annak az elvárásnak a rögzítése, mely szerint a burkolt felületeket még a jogszabályok által egyébként megengedett mértéken belül is a használat sajátosságai szerinti legkisebb mértékre kell csökkenteni. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.11 észrevétel: 8. § (2) A bekezdés félreértelmezhető. Eltérést enged meg azokon a helyeken, ahol „a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat nem, teszi lehetővé”, egyfajta értelmezés szerint itt megengedi a rendelet-tervezet másfajta növények ültetését, mint amit az első mondatban meghatároz. Kérem pontosítsák a bekezdést. Felhívnám figyelmét, hogy nem a „növényzet kihelyezése” veszélyezteti a közlekedés biztonságát, hanem maga a kihelyezett növényzet. ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

8 Álláspontunk szerint a normaszöveg-tervezet egyértelmű és a félreértelmezhetőségre történő utalás erőltetett, mivel a második mondat nyilvánvalóan arra utal, hogy a nem megfelelő helyre telepített, vagy nem megfelelően gondozott növényzet akadályozhatja a közlekedési útvonalak megfelelő beláthatóságát, illetve a közúti jelzőberendezések észlelhetőségét. Ilyen értelemben a fafaj megválasztása nem hozható összefüggésbe a kiültetett növény fizikai megjelenésével. Anélkül, hogy szemantikai fejtegetésbe bocsátkoznánk megjegyezzük, hogy a szabály a növények kihelyezésével kapcsolatban tartalmaz előírásokat, és hogy a közlekedés biztonságát önmagukban a növények nem, hanem csak azok szakszerűtlen vagy helytelen kihelyezése veszélyezteti. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.12 észrevétel: 9. § (1) Használatba vételi engedély feltételeit nem határozhatja meg helyi (kerületi) építési szabályzat. Hatósági eljárással kapcsolatos előírásokat önkormányzati rendelet nem tartalmazhat.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szöveget az alábbiak szerint módosítottuk: „Bármely épület elhelyezése csak teljes közművesítettségű telken történhet, a közműcsatlakozások megvalósításáról legkésőbb a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig gondoskodni kell”. 3.13 észrevétel: 9. § (3) A bekezdés szerint „új transzformátort épületen belül kell elhelyezni”, de nem rendelkezik arról, hogy milyen épületre vonatkozik az előírás, nem egyértelmű, hogy pl. önálló transzformátorház is létesíthető-e, mivel a transzformátorház is minősülhet épületnek.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 10. pontja szerint „Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából”. Tekintettel arra, hogy a transzformátorház jellemzően nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, az észrevétellel nem értünk egyet. A javaslat intézkedést és módosítást nem igényel. 3.14 észrevétel: 9. § (5) Az ÖTM 37/2008. (XII. 13.) rendelete 2013. január 1-től hatálytalan, hatályon kívül helyezte a 312/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 75. § c) pontja.

Az észrevételt köszönettel vettük, a bekezdést az alábbiak szerint módosítottuk: „Az épületek tetőszerkezetén – a távközlési építmények elhelyezési szabályairól szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet előírásai figyelembe vételével – 6 méternél nem magasabb távközlési antennák létesíthetők”. 3.15 észrevétel: 10. § (1) A „legfeljebb 50 centiméteres tömör lábazat” nem értelmezhető. Kérem pontosítani, hogy mire vonatkozik a rendelkezés. Az „indokolt eset” nem jogi fogalom, kérem pontosítani, hogy mire vonatkozik a rendelkezés. Az „adott kerítésszakasz hosszának legfeljebb összesen 10 %-án” nem értelmezhető, „adott kerítésszakasz” jelen értelmezésben bármi lehet.

Az észrevételt köszönettel vettük és részben elfogadjuk, ennek megfelelően az első mondatban a „centiméteres” szó helyébe a „cm magas” szófordulat lép, valamint a bekezdés második mondatában az „indokolt esetben” szófordulatot töröltük. Az utolsó észrevétellel azonban nem értünk egyet, mivel az „adott kerítésszakasz” álláspontunk szerint egyértelműen utal az érintett telek töréspontok közötti – egyenes vagy íves – telekhatár-szakaszára. 3.16 észrevétel: 11. § (1) A bekezdésben hivatkozott újpesti parkolási rendelet száma nem 13/2011. (III. 28.), hanem 13/2011. (II. 28.).

Az értékes észrevételt köszönettel vettük, de megjegyezzük, hogy a rendelet-tervezetben a kerületi parkolási rendelet száma nem szerepel. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 3.17 észrevétel: 11. § (2) és 14. § (4) Az ideiglenes parkoló fogalommagyarázat nélkül jogilag értelmezhetetlen. Erre a kérdésre már fentebb, az alátámasztó munkarészre adott véleményben hosszabban kitértem. A rendeltetéshez szükséges parkoló szám létesítés kötelezősége miatt nem értek egyet az ideiglenes parkoló alkalmazásával.

A rendelet-tervezet – a tervezési terület egyes ingatlanjainak sajátos használatával összefüggésben – a gazdaságos és életszerű területfelhasználás érdekében tartalmazza az „ideiglenes parkolók” fogalmát. E tekintetben ugyanakkor különbséget tesz a sport- és rendezvénycsarnok elheÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

9 lyezésére kialakítható (I-IV-6 jelű építési övezetbe sorolt) telek, valamint az Óceán-árok u. és a Szilas-patak közötti (Z-KP-IV-1) jelű övezetbe sorolt terület között. A rendelkezések alapja az OTÉK 42. § (1) bekezdése, mely szerint „az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – a (10) bekezdés szerinti jogszabály hiányában – legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani”. A szabályozás koncepciója szempontjából nyomatékkal kiemeljük az idézett szabály két elemét, vagyis hogy a parkolóhelyek számának meghatározása során a rendeltetésszerű használat parkolási igényeit kell figyelembe venni, valamint hogy a rendelkezés nem (vagy nem minden esetben) teszi kötelezővé a parkolóhelyek – teljes számban történő – tényleges megépítését (burkolt felületként történő kivitelezését), hanem csak az elhelyezés lehetőségéről kell gondoskodni. Az említett két – egymástól független – terület rendeltetésszerű használata más-más, a többféle használat sajátosságaihoz igazodó, differenciált megoldás alkalmazását indokolja. A sport- és rendezvénycsarnok „mindennapi valós működése” során sportolási-testnevelési célokat szolgál, vagyis a hétköznapok nappali óráiban egyrészt a környező oktatási létesítmények számára biztosítja a mindennapi testneveléshez szükséges „tornatermi” (többlet)-kapacitást, másrészt a Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klub különböző korosztályú csapatai számára az edzések helyszínéül szolgál. A hétköznapok délutáni és esti óráiban a lakossági igényekhez igazodva a sportpálya és a kapcsolódó kiszolgáló helyiség-csoport (az öltözők és a vizes blokkok) – feltehetően terembérlet formájában – különböző teremsportok számára lesznek használhatók. A településrendezési eszköz koncepcionális alapjának tekintendő – az előzetes tájékoztatóban is bemutatott – tanulmányterv akkora „küzdőtérrel” számol, mely két, szabványos kosárlabda pálya (vagy más elrendezésben bármely egyéb teremsport pályái) egyidejű használatát teszi lehetővé úgy, hogy az azokat keretező lelátók (állandó) befogadó képessége legfeljebb 2200 fős. A terv szerint a területen jelenleg lévő két szabadtéri sportpálya a jelenlegi helyén megszűnik, ugyanakkor a csarnok mellett, a telek erre a célra kijelölt területén három új szabadtéri kosárlabda pálya létesül, melyek alatt a szabályozási és a környezetalakítási tervlapon ábrázolt terepszint alatti parkoló épül. Az említett – mindennapi – sport-célú használat során nézőközönséggel egyáltalán nem kell számolni, a sportolók és a „kiszolgáló személyzet”, valamint a kapcsolódó önálló rendeltetési egységek (a sportbolt, illetve a Kósa Pál sétatérhez is kapcsolódó kávézó) számára a szükséges számú felszíni parkoló természetesen az építéssel együtt megvalósul. Nézőközönség elhelyezésének igénye, illetve egyidejű nagyobb látogató létszám megjelenése a hétvégi sportversenyek, valamint az alkalomszerűen lebonyolított egyéb rendezvények (kiállítások, konferenciák, bálok, egyéb közösségi rendezvények) idején várható. Ezek prognosztizált egyidejű látogatói (nézői) létszáma a 2200-as állandó befogadó-képességet biztonsággal nem haladja meg. Az előzetes tájékoztatóban szereplő 3000 fős „csúcs-terhelés” kizárólag egyes nemzetközi versenyek idején várható, az ehhez szükséges 800 főnyi többlet férőhelyet a csarnokban létesíthető mobil lelátó, illetve a telek közvetlen szomszédságában igénybe vehető leállósávok biztosítják. Mindez összességében azt jelenti, hogy a legfeljebb 2200 főnyi nézői, illetve látogatói létszámra méretezett parkolók egyrészt az épület körül kiépített parkolókban, másrészt a szabadtéri sportpályák alatti teremgarázsban és (alkalmanként, igény szerint) a szabadtéri sportpályák területén, míg a csúcsterhelés idején jelentkező 800 fő számára – mint azt a parkolómérleget bemutató önálló tervlap is mutatja – közterületen biztosíthatók. Ez a differenciált megoldás lehetővé teszi a parkolási igények területtakarékos és életszerű kielégítését anélkül, hogy a rendszeres (mindennapi) használat által igénybe nem vett felületeken olyan parkolók létesüljenek, melyek a zöldfelületek rovására döntő részében üresen, kihasználatlanul foglalják el az értékes területet. Végül megjegyezzük, hogy álláspontunk szerint még ez a megoldás is jelentős számú, az „általános” használat idején felesleges parkolóhelyet eredményez, melyek megfelelő szervezési intézkedésekkel (pl. a nemzetközi versenyek idejére biztosított közösségi közlekedési „céljáratokkal”) biztonsággal kiválthatók lennének. Az „Aktivitás Park” az Óceán-árok u. és a Szilas-patak közötti sport- és szabadidős terület nyugati részeként döntő mértékben közterületi jelleggel hasznosul úgy, hogy a Sporttelep utcának erre az oldalára koncentrálódnak a „sportos” rendeltetések, míg a keleti oldalra főként a pihenő- és játszóterületek kerülnek. A tervek szerint mindkét oldal szabadon látogatható lesz, ezért parkolási igény csak azoknál a speciális rendeltetésű terület-részeknél (pl. a már megvalósult „sípálya” ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

10 mellett) jelentkeznek, melyek az általánostól eltérő használatot jelentenek és fenntartást igényelnek. Ennek megfelelően a már meglévő kisebb parkolókon túl a terv egyáltalán nem számol kiépített parkolók létesítésével már csak azért sem, mert a terület mindkét oldala közösségi közlekedési járatokkal megfelelően kiszolgált. A szabályozási terven ábrázolt ideiglenes parkoló kizárólag az évente néhány alkalommal – elsősorban az Önkormányzat által szervezett – rendezvények idején hivatott az ideiglenes parkolást biztosítani. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az „általános” használat idején a terület szabadon látogatható, és csak a szervezett események (a gyermeknapi rendezvények, a Káposztásmegyeri Futófesztivál, a családi napok, valamint a szokásos augusztus végi Újpest Napok) idején kerül sor a megfelelő ritmusban telepített fák közötti terület lekerítésére. Összességében az ideiglenes parkolásra vonatkozó javaslatot továbbra is fenntartjuk, ezért a rendelet-tervezet módosítását vagy kiegészítését nem tartjuk szükségesnek. 3.18 észrevétel: 11. § (3) Kérem megindokolni, hogy a bekezdésben meghatározott 75 % zöldfelületi beszámíthatóság milyen felhatalmazás alapján került meghatározásra.

Az OTÉK 3. számú mellékletének 2. pontjához tartozó táblázat meghatározza, hogy a 20 m 2-t meghaladó nagyságú tetőkertek milyen feltételek teljesülése esetén milyen arányban számíthatók be a zöldfelületbe. A táblázat utolsó sora szerint a legalább 80 cm-es termőréteggel borított – vagyis építményszinttel „alulépített” – tetőkert háromszintes növényállomány telepítése esetén 55 %-kal vehetők számításba. Mivel az egyeztetésre megküldött terv szerinti esetben fásított és gyepráccsal erősített füves területről (kétszintű növényállományról) volt szó, mely természetes kapcsolatban van az altalajjal, továbbá mert az általános (alap-rendeltetésszerű) használat esetén lényegében teljes értékű zöldfelületként vehető figyelembe, a 75 %-os mértékű beszámíthatóság a terület valós biológiai értékét tekintve reálisnak, sőt kifejezetten mértéktartónak volt tekinthető. Tekintettel azonban arra, hogy a szabadtéri sportpályák alatti parkolókkal kiegészített (az összefoglaló mellékleteként csatolt) megoldás szerint az ideiglenes használatra szánt gyeprácsos parkolókkal már nem számolunk, a 75 %-os mértékre vonatkozó megoldás aktualitását vesztette, az előírt arányú zöldfelület e nélkül is biztosítható.. 3.19 észrevétel: 12. § A paragrafus jogszabályra hivatkozik, de a jogszabály címe és száma hiányzik a leírásból, nem derül ki, hogy melyik jogszabályra hivatkozik.

A hivatkozott jogszabály jelenleg az OTÉK 5. számú melléklete, ugyanakkor egyáltalán nem zárható ki, hogy egy esetleges jogszabály-módosítás esetén maga a jogszabályhely változhat. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 3.20 észrevétel: 14. § (2) (5) A bekezdésekben szereplő „igényesen” kifejezés nem bír normatartalommal, jogilag nem értelmezhető fogalom. Kérem pontosítani a rendelkezést.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. § (1) bekezdése szerint „a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen: (...) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme”. Az idézett rendelkezésben kiemelt „emberhez méltó” és „esztétikus” fogalmak – bár ugyancsak nem bírnak normatartalommal – megfelelően reprezentálják a jogalkotó szándékát az épített környezet minőségi alakításával kapcsolatban. A rendelet-tervezetben szereplő „igényesen kialakított” szófordulat ugyanezt a célt szolgálja, amennyiben rávilágít arra az igényre, hogy a jelzővel illetett terület magas minőségű megformálása kiemelendő elvárás. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 3.21 észrevétel: 15. § (3) Mivel a tárgyalt KÉSZ a tervezési területen több helyen is gyeprácsos parkolót szándékozik létesíteni, lényeges kiemelni, hogy ezek esetében kiemelten fontos a talajszennyező anyagok talajba, illetve talajvízbe jutását megakadályozni. Ennek érdekében vagy ebben a bekezdésben rendelkezzen a tervezet a talajvédelemről a gyepes felületű parkolókkal kapcsolatban, vagy a 11. § térjen ki rá külön bekezdésben.

Tekintettel arra, hogy a gyepráccsal erősített gyepes felületek csak kivételes esetben – miként azt az előzőekben említettük: csak az Aktivitás Parkban és ott is csak az Önkormányzat által szervezett események idején – szolgálnak gépkocsi elhelyezésére, az általános rendeltetésszerű használat esetén zöldfelületnek minősülnek, a talajszennyezés megakadályozása álláspontunk ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

11 szerint külön intézkedést nem tesz szükségessé. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 3.22 észrevétel: 15. § (5) Használatba vételi engedély feltételeit nem határozhatja meg helyi (kerületi) építési szabályzat. Hatósági eljárással kapcsolatos előírásokat önkormányzati rendelet nem tartalmazhat. A „valamennyi” szó jogilag nem értelmezhető, kérem a „valamennyi” szó elhagyását a normaszövegből. Az „(építési) övezetben” helyett ajánlatos pontos megfogalmazást használni, mint: „építési övezetben és övezetben”.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szöveget az alábbiak szerint módosítottuk: „A kötelező zöldfelületek kialakításáról legkésőbb a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig gondoskodni kell”. 3.23 észrevétel: 18. § (1) Felhívnám a figyelmét, hogy a bekezdés nem enged épületet elhelyezni a Z-KK-IV-1 jelű övezetben, ugyanakkor az övezeti paraméterekről szóló táblázatban ugyanehhez az övezethez 3,0 méter legkisebb építménymagasságot határoz meg. Az épület és az építmény jogilag nem ugyanaz a fogalom, a szabályozási szándéktól függően a min. 3,0 méteres építménymagasság átgondolandó.

Álláspontunk szerint a 18. § (1) bekezdése a szabályozás céljának megfelel, amennyiben épület elhelyezését ebben az övezetben nem teszi lehetővé, ugyanakkor – összhangban a BVKSZ 52. § (5) bekezdésében foglaltakkal – nem zárja ki a keretövezetben egyébként megengedett építmények létesítését. Az észrevételt mindazonáltal köszönettel vettük, és a rendelet-tervezet 1. sz. mellékletében szereplő táblázat felső sorában az „épület” helyett az „építmény” szót szerepeltetjük, továbbá töröltük az építmény legkisebb magasságára vonatkozó 3,0 m-es értéket. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel. 3.24 észrevétel: 18. § (2) Jogértelmezésem szerint helyi (kerületi) építési szabályzat nem kötelezhet összevont engedélyezési eljárás lefolytatására, alkalmazására. A „csak a létesített funkciókat kiszolgáló építmény” pontatlan megfogalmazás, kérem pontosítani.

Az észrevételt köszönettel vettük, a 18. § (2) bekezdések az alábbiak szerint módosul: „A Z-KP-IV1 jelű közpark övezet területén a szabályozási terven feltűntetett építési helyen kívül további építmény – az 1. számú mellékletben meghatározott keretek között – legalább 3,0 m-es előkert elhagyásával, építési engedély-köteles épület pedig az összevont engedélyezési eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában tisztázott feltételekkel létesíthető”. A rendelet-tervezet 1. számú mellékletével kapcsolatos megállapítások: 4.1 észrevétel:

A Közkert (Z-KK) táblázatban a Z-KK-IV-1 jelű övezetre vonatkozóan a telek megengedett legnagyobb beépítettsége terepszint alatt 50 %. A tervezési területen az egyetlen Z-KK-IV-1 övezet a Kósa Pál sétányt foglalja magába. Kérem ennek átgondolását vagy az alátámasztó munkarészben való indoklását.

Az észrevételt köszönettel vettük, a táblázatot javítottuk. 4.2 észrevétel:

Felhívnám a figyelmét egy eltérésre a rendelet-tervezet 1. számú mellékletében található Közpark (Z-KP) övezet táblázata és a szabályozási tervlapon található közparkra vonatkozó táblázatrésze között. Előbbi a telek megengedett legnagyobb beépítettségére terepszint alatt 10 %-ot enged meg, míg az utóbbi ugyanezt az értéket 20 %-ban állapítja meg.

Az észrevételt köszönettel vettük, a terepszint alatti beépíthetőség mértékét a szabályozási tervlapon szereplő táblázatban – a rendelet-tervezetnek megfelelően – 10 %-ra javítottuk. 4.3 észrevétel: 4.4 észrevétel:

Felhívnám a figyelmét arra is, hogy a szabályozási tervlapon a Közlekedési célú közterület (KL-KT) táblázat nem szerepel a többi övezetre vonatkozó táblázattal ellentétben. Kérem a szabályozási tervlapon feltüntetni, vagy megindokolni, hogy miért nem szerepel rajta. Közlekedési célú közterületen (jelen KSZT esetében KL-KT-IV-2 jelű övezetre vonatkozóan) megfontolandó, hogy indokolt-e a megadott övezeti paraméterek alkalmazása. Az Óceán-árok utca telkének méretét tekintve fokozottan figyelembe veendőek a fentiek.

Az egymással összefüggő észrevételeket köszönettel vettük, az ellentmondás feloldása érdekében a rendelet-tervezetből töröltük a KL-KT jelű övezetre vonatkozó táblázatot, ekként a szabályozási tervlap kiegészítése szükségtelenné vált. ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

12 A rendelet-tervezet 2. számú mellékletével kapcsolatos megállapítások: 5.1 észrevétel:

A véleményezési dokumentációban megküldött rendelet-tervezet 2. számú melléklete a szabályozási tervlap, jelmagyarázatában kérem pontosítani a következőket az alábbiak szerint:  „Szabályozási terv hatálya” helyett „Szabályozási terv területi hatálya” legyen feltüntetve.  „Szabályozási vonal” helyett „Tervezett szabályozási vonal” legyen feltüntetve.  Az „Építési övezet, övezet határa” és a „Telekhatár” jelmagyarázatban ábrázolt jelölését kérem azonosan feltüntetni a terven látható jelölésekkel.  A „Zöldterület”, a „KL-KT keretövezetű közlekedési terület” és az „Övezetbe nem sorolt közterület” jelölések megfogalmazását kérem kiegészíteni a következők szerint: „Zöldterület övezete”, „KL-KT-IV-2 övezet”, és „Keretövezetbe nem sorolt közlekedési célú közterület övezete”, mivel ezen – a jelmagyarázatban jelenleg olvasható – fogalmak területfelhasználási kategóriák, szabályozási terven ezzel szemben övezeteket kell meghatározni.  Kérem a „jelentős” szó mellőzését a jelmagyarázatból, mivel az se nem jogi kategória, se nem egzakt mérnöki fogalom.  A „Javasolt megszüntetés” rövid ü-vel írandó.  „Vízfolyás” helyett kérem „Vízfolyás nyomvonala” legyen feltüntetve, mivel a terven látható vonal nem magát a vízfolyást jelöli annak teljes szélességében.

Az észrevételeket köszönettel vettük, a jelmagyarázatban a javasolt módosításokat átvezettük. 5.2 észrevétel:

A telek lekerítésről való rendelkezés és a közhasználat számára való megnyitás nem ugyanaz a jogi tartalom. Közhasználat számára való megnyitás nem szerepelhet a kötelező szabályozási elemek között. Fogalmazhat a terv „közhasználat számára átadható telekrész” formában, illetve külön jelöléssel szerepelhet eredeti megfogalmazásban az irányadó szabályozási elemek között. Ahogy fentebb jeleztem, a rendelet-tervezetben „közhasználat céljára átadott telekrész” megfogalmazás szerepel. A rendelet-tervezetben és a szabályozási tervlapon rögzített fogalmak fedjék egymást.

Az észrevételt köszönettel vettük, és ennek megfelelően a jelmagyarázatot korrigáltuk. „A telek nem lekeríthető része” mindazonáltal továbbra is kötelező szabályozási elem marad, de a zárójelben lévő szöveg az alábbiak szerint módosul: „közhasználat számára átadható telekrész”. 5.3 észrevétel:

A szabályozási terv a 76561/192 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú telek egyes nem közterületi telekhatárait megszüntetni javasolja a tervezett csarnok telkével való összevonás formájában. Ez sem írásban sem rajzi formában nem jelenik meg máshol a tervben, így az sem érthető, hogy mi indokolja ezt a jelölést, vagy mi a célja a javasolt összevonással. Ezzel kapcsolatosan kérem térjenek ki arra, hogy tervezett csarnok telkén a telekegyesítés nélkül is teljesül-e a zöldfelület minimális mértékére vonatkozó övezeti előírás a tervezett állapotban. Megjegyezném, hogy szabályozási terv a 76561/188 hrsz-ú telek (M-Telekom épület telke) anomáliáit szabályozási eszközökkel rendezi, míg a 76561/192 hrsz-ú telek rendezésére kísérletet sem tesz, pedig a rajta álló F+1 szintes épület jelentős része „rálóg” a (76561/35) hrsz-ú KL-KT övezetű telekre. Tárgyi KÉSZ területi hatálya úgy lett meghatározva, hogy magában foglalja a szóban forgó óvodaépület telkét, ezért a tervnek ki kellene térnie a vele kapcsolatos anomáliák rendezésére.

A szabályozási terv az észrevételben említett 76561/192 hrsz-ú telek (a jelenlegi óvoda) problémáját éppen azzal „kezeli”, hogy annak telkét a jövőben összevonni javasolja a sport- és rendezvénycsarnok telkével, illetve hogy a telken nem jelöl építési helyet. Jóllehet az óvoda épületének „szabálytalan” volta – vagyis hogy az épület egy része kilóg az Óceán-árok u. közterületébe – közel három évtizede ismert, ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a főút jelenlegi tényleges forgalmi terhelése egyelőre csak töredéke annak, ami a településrendezési eszközökből és a közlekedés-fejlesztési tervekből következne, továbbá mert az épületben lévő óvodai kapacitásra a kerületnek égető szüksége van és jelenleg nem biztosítottak az épület elbontásához és a funkció visszapótlásához szükséges források, a terv átmenetileg azzal számol, hogy az óvoda egyelőre tovább működik, és elbontására csak nagyobb távlatban kerül sor. Magától értetődik, hogy a sport- és rendezvénycsarnok telkének hasznosítása során az óvoda telkét nem lehet figyelembe venni. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. II.

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1. észrevétel: 2. észrevétel:

Táj- és Természetvédelmi szempontból, levegőtisztaság-védelmi szempontból elfogadhatónak tartja a tervet. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a sportcsarnok passzív zajvédelemként is érvényesülhet, a forgalom növekedést pedig nem tartja jelentős kockázatnak.


13 3. észrevétel:

Vízvédelmi szempontból a csapadékvíz elvezető rendszer élővízfolyást érint ezért vízjogi létesítési engedély kell kérni a kivitelezés előtt, a vízfolyások parti sávját szabadon kell hagyni, a parti sávban a mederfenntartási munkákat akadályozó állapot nem tartható fenn.

Az észrevételek a terv tartalmával kapcsolatban kifogást nem emelnek, ezért intézkedést és módosítást nem igényelnek. III.

Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Észrevétel:

Közegészségügyi szempontból észrevételt nem tesz.

Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. IV. Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Észrevétel:

Észrevételt nem tesz. Az elfogadást támogatja.

Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. V.

Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály 1. észrevétel:

Az Óceánárok u. mint ll. rendű főút jelenlegi 30 m-es szabályozási szélessége az OTÉK előírásnak nem felel meg, ezért kérjük a keresztmetszet megfelelőségét mintakeresztszelvénnyel igazolni. (Különös tekintettel a tervezett fasorra, kerékpárútra és parkolósávra.) A tervben ellentmondás, hogy a közlekedési vizsgálat adatai szerint az Óceán árok u. napi forgalma 12000 E/nap, mely csúcsóra terhelésre átszámítva eléri az eltűrhető forgalom nagyságot, ezzel szemben a közlekedési javaslat szerint az utca megfelelő kapacitás tartalékkal rendelkezik, így közúti fejlesztés nem szükséges.

Az észrevételt köszönettel vettük, az Óceán-árok u. keresztmetszetének megfelelősége igazolása érdekében a dokumentációt – az összefoglalóhoz mellékelt – mintakeresztszelvénnyel egészítjük ki. A forgalom nagyságára vonatkozó adat elírás, a valós érték 1200 E/nap. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel. 2. észrevétel:

A parkolási mérleggel kapcsolatos észrevételünk, hogy új beépítés esetén a létesítendő parkolóhelyek egy részének közterületen történő elhelyezését nem támogatjuk. Véleményünk szerint a közterületi kedvezmény figyelembevétele akkor indokolt, ha a korábbi beépítés nem teszi, vagy csak részben teszi lehetővé a parkolóhelyek telken belül történő kialakítását.

Az észrevételt nem tudjuk értelmezni, mivel a tervezési területen nincs „korábbi beépítés”. A tervezett rendeltetés, valamint a várható területhasználat ismeretében továbbra is fenntartjuk a csúcsterhelés idején alkalmazott közterületi kedvezmény érvényesíthetőségét. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. VI. Budapest Főváros Kormányhivatala, V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Örökségvédelmi Osztály 1. észrevétel: 2. észrevétel:

Jóváhagyják. Módosítási javaslat: „a nem építési engedélyköteles, de az örökségvédelmet- a régészeti lelőhelyet érintő minden földmunkával járó tevékenységkor (pl.: medence, pinceépítések, közművek cseréje, új közművek létesítése) az Örökségvédelmi Hivatalt meg kell keresni".

Az észrevételt köszönettel vettük, a rendelet-tervezet 15. §-át a javasolt szöveget tartalmazó új, (6) bekezdéssel egészítettük ki. VII. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 1. észrevétel: 2. észrevétel:

Hírközlési fejezetet tartalmaz a terv, hírközlési érdeket nem sért. Szövegszerű módosítási javaslat: A rendelet 9. § (5) bekezdést módosítani javasolja a távközlési építmények elhelyezési szabályairól szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 26. §-a szerint.

Az észrevételeket köszönettel vettük, a 9. § (5) bekezdését az alábbiak szerint módosítottuk: „Az épületek tetőszerkezetén – a távközlési építmények elhelyezési szabályairól szóló 14/2013. (IX. ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

14 25.) NMHH rendelet előírásai figyelembe vételével – 6 méternél nem magasabb távközlési antennák létesíthetők”. VIII. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály 1. észrevétel:

A megkeresésben szereplő javaslatokkal, főbb célkitűzésekkel az alábbiak figyelembevétele esetén értünk egyet. Továbbra is aggályosnak tartjuk, hogy a javasolt parkolási megoldás nem felel meg a BVKSZ 6. §-ban és a 40. § (7) bekezdésben foglaltaknak. Mindenképpen szükségesnek tartjuk egy új és korszerű sportcsarnok elhelyezése estén a szükséges parkoló kialakítását a telken belül megoldani.

Lásd az I. 3.17. észrevételre adott választ. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel. 2. észrevétel:

A tervezési terület az Észak-pesti vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetében fekszik. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete alapján a hidrogeológiai „B” védőövezeten belül csak vízzáró burkolattal és szennyvízelvezetéssel létesíthető közlekedési (parkoló) terület. Emiatt a jóváhagyandó munkarészben szereplő 11. § és 14. § ideiglenes parkolást érintő előírásai, valamint a szabályozási tervlap felülvizsgálandóak.

Az észrevételt köszönettel vettük, egyben jelezzük, hogy – miként azt az I. 3.17. számú észrevételre adott válasz részletesen tartalmazza – a sport- és rendezvénycsarnok esetében a tervet akként módosítottuk, hogy a normatív módon számított mennyiségű parkoló telken belül elhelyezhető, és csak az esetenként jelentkező csúcsterhelés idejére számolunk – a helyi parkolási rendeletben megengedett mértékben – közterületi parkolással. Az Aktivitás Parkban tervezett ideiglenes parkolóval kapcsolatban ld. az I. 3.17. észrevételre adott választ. A Z-KP övezetbe sorolt területen továbbra is indokoltnak tartjuk az ideiglenes (alkalomszerű) parkolás céljára javasolt megoldást, és nem értünk egyet azzal, hogy az ekként kialakított területen vízzáró parkolófelület létesülhessen. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel. 3. észrevétel:

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3 sz. melléklete szerint vízbázis védőterületén létesülő sportcsarnok esetén környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége állhat fenn.

Az észrevétellel kapcsolatban jelezzük, hogy a környezeti hatásvizsgálat szükségessége tárgyában a jogszabályban előírt egyeztetési eljárást 2013. június 25-én lefolytattuk, melynek eredményeként az érdekeltek részvételével egyetértés született arról, hogy a hatásvizsgálat elkészítése nem szükséges. A tárgyalás emlékeztetőjét a terviratok tartalmazzák. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel. 4. észrevétel:

A tervi javaslatok megvalósulása esetén (parkolók, sportcsarnok) a zöldfelületi arány kedvezőtlenebbé válhat. A környezetalakítási javaslat ennek ellensúlyozására a megmaradó zöldfelületek intenzitásának növelését tartalmazza.

Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 5. észrevétel:

A kidolgozott terv által javasolt célkitűzésekkel az új funkció megjelenésével és közösségi létesítmények, közösségi tér, park kialakításával egyetértünk, de emellett aggályosnak tartjuk a meglévő zöldfelületek csökkentését, amely nem felel meg a Fővárosi Közgyűlés 54/2012. (01.25.) számú határozatával elfogadott „Budapest Főváros Környezeti Programja a 2011-2016 időszakra” című dokumentumnak. A terv nem dolgozott ki a csökkenő zöldfelületek pótlására javaslatot, ezért a tervet ezzel szükséges kiegészíteni.

Álláspontunk szerint a tervezett fejlesztések eredményeként a tervezési terület tényleges zöldfelületi fedettsége érdemben nem változik, sőt a Z-KP övezetbe tartozó Aktivitás Park területén kifejezetten növekszik, amennyiben a jelenlegi állapothoz képest jelentős arányú fásításra kerül sor. A sport- és rendezvénycsarnok telkén, valamint a Kósa Pál sétatér területén ugyancsak növekszik az intenzíven fásított terület nagysága, a beépítés feltételeként kivágandó fák visszapótlásától pedig a hatályos rendelkezéseknek megfelelően gondoskodunk. Mindezek mellett fenntartjuk azt az álláspontunkat, mely szerint a terület zöldfelületi ellátottsága szempontjából nem hagyható figyelmen kívül a tervezési terület közvetlen szomszédságában lévő Farkas-erdő. Az észrevétel egyéb intézkedést és módosítást nem igényel. ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

15 6. észrevétel:

A szabályozási tervlapon számos esetben értelmezhetetlen terepvonalak, kották, nem záródó telekhatárok jelennek meg, a meglévő kerítés a jelkulcsban nem szerepel, ezek korrigálása szükséges.

A meglévő kerítés nyomvonalát – ahol az nem esik egybe a telekhatárral – a tervlapon felirattal jelöltük, a jelkulcs kiegészítése ezért szükségtelen. A szabályozási tervlapon szereplő terepvonalakat áttekintettük és a hiányzó jelöléseket pótoltuk. 7. észrevétel:

Megfontolásra javasolt az I-IV-7 építési övezet paramétereinek módosítása, indokolatlan a környező kialakult és tervezett beépítéstől alacsonyabb beépítési mutatók meghatározása.

Az I-IV-7 jelű építési övezet a Katolikus Közösségi Ház telkére vonatkozik, és mivel a készülő UKVSZ számos egyéb helyen alkalmazza ugyanezeket a paramétereket, az építési övezeti besorolás „egységesítését” nem tartjuk szükségesnek. A 76561/187 hrsz-ú telken ismereteink szerint nem merült fel olyan további fejlesztés igénye, mely a beépítésre vonatkozó paraméterek, avagy a szabályozási terven ábrázolt építési hely növelését szükségessé tenné. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 8. észrevétel:

A szabályozási tervlapon az óvoda egyik telekhatára megszüntetésre javasolt, ugyanakkor a beépítési javaslaton annak megtartása szerepel. Az óvoda déli, rendezetlen telekhatárára nincs javaslat kidolgozva, a tervlap építési helyet e telken nem jelöl ki.

Az észrevétellel kapcsolatban lásd az I. 5.3. pontra adott választ. 9. észrevétel:

A 76561/188 (MATÁV) helyrajzi számú telek megszűnő telekhatárát kötelező jelöléssel kellene ellátni.

Az észrevételt köszönettel vettük, a szabályozási tervlapot a javaslat szerint javítottuk. 10. észrevétel:

A (76561/189) megszüntetésre javasolt közterületnél a gimnázium telkének megszűnő telekhatárát kötelező jelölésként kell szerepeltetni, a másik két telekhatárt pedig szabályozási vonalként kell ábrázolni.

Az észrevételt köszönettel vettük, a gimnázium telkének megszűnő telekhatára esetén a megszűnő telekhatárra vonatkozó jelölést kötelező elemként szerepeltetjük, a rajzot ennek megfelelően javítottuk. A másik két telekhatár esetében szabályozási vonal alkalmazása ugyanakkor szükségtelen, mivel ha a megszűnő közterület-részt a terv az előzőek szerint a gimnázium telkéhez egyesíti, akkor az eddigi – közterületeket elválasztó – telekhatár értelemszerűen közterület és építési telek közötti telekhatárra módosul. 11. észrevétel:

A sportcsarnok újonnan kialakítandó telkének nyugati és déli határát is szabályozási vonalként kell feltüntetni.

Az észrevétellel nem értünk egyet, álláspontunk szerint szabályozási vonalat csak abban az esetben kell feltüntetni, ha valamely meglévő földrészleten belül kerül sor közterületet és építési telket elválasztó telekhatár létesítésére. Mivel ebben az esetben a telekhatár vonala nem változik, azzal egybeeső vonalon sem szabályozási vonal, sem övezethatár ábrázolása nem szükséges. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 12. észrevétel:

Felhívjuk a figyelmet a BVKSZ 52. § (6) bekezdésére, amely szerint a zöldterület keretövezet területén parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló férőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni. A szabályozási előírások 11. § (2) bekezdése ezen előírásnak nem felel meg.

Az észrevétellel nem értünk egyet, mivel a 11. § (2) bekezdésében szereplő parkolóhelyek mindegyike a telken belül létesül, a szabály csak a sport- és rendezvénycsarnok számára kialakított telekre vonatkozik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Z-KP övezetbe sorolt Aktivitás Park telkén ábrázolt ideiglenes parkoló használata nem függ össze a sport- és rendezvénycsarnok használatával, hanem kizárólag a publikus használatú zöldterületen (közparkban) lebonyolított évi néhány rendezvény – kivételesen szükséges – parkolási igényeinek kielégítését szolgálja. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel.


16 13. észrevétel:

A szabályozási tervlap és a szabályozási előírások Z-KP-IV-1 övezetre vonatkozó táblázatai a terepszint alatti legnagyobb beépítés mértékére eltérő értéket tartalmaznak, kérjük korrigálni.

Lásd az I. 4.2. észrevételre adott választ. 14. észrevétel:

A dokumentáció 3.2.3. pontjában az szerepel, hogy a jelenleg 76561/192 hrsz-ú ingatlanra tervezett 3000 férőhelyes sportcsarnok parkolási igénye szerinti 225 parkolóhely telken belül, míg a helyi parkolási rendelet szerinti közterületen elhelyezhető 75 parkolóhely az Óceán-árok utcán kerül kialakításra. A rendelet tervezet III. fejezet 11. § (2) bekezdése viszont azt tartalmazza: „Amennyiben a Farkas-erdő utca – Óceán-árok utca keresztezése mellett újonnan kiszabályozott telken sportcsarnok (rendezvény-csarnok) létesül, annak számára az (1) bekezdés alapján számított parkolóhelyeket részben – a mindennapi valós működéshez szükséges számban – kiépített parkolókban, részben az alkalomszerű tömegrendezvények idejére kijelölt ideiglenes parkoló felületeken lehet biztosítani.” Ideiglenes parkoló felület jelölés a dokumentációban csak a szabályozási tervlapon, az Óceán-árok utca menti Z-KP-IV-2 övezetű, 76554/7 hrsz-ú ingatlanon található. Kérjük a dokumentáció szövegének összhangba hozását, a benne szereplő ellentmondás feloldását.

Az észrevételt köszönettel vettük, az ellentmondás feloldása érdekében a tervet korrigáltuk úgy, hogy a sport- és rendezvénycsarnok rendeltetésszerű használatához szükséges parkolókat – differenciált formában, de – telken belül biztosítjuk. Közterületi parkolással kizárólag a létesítmény – mobil férőhelyek ideiglenes beépítésével biztosítható – csúcsterhelés esetén számolunk Egyebekben lásd az I. 3.17. sz. észrevételre adott választ. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 15. észrevétel:

A dokumentáció közúti− és a közösségi közlekedési hálózatokat tartalmazó tervlapjain nem került feltüntetésre a Farkas erdő utca folytatásában meglevő, gyalogos és kerékpáros funkcióra megtartandó híd a Szilas-patak fölött, amely a jövőben a tervezett Attila utca – Bucka utca kerékpárforgalmi tengely részeként tágabb hálózati szerepet fog kapni. Az Óceánárok utca mentén a szöveggel ellentétben nem kerékpárút, hanem kerékpársáv tervezett, ezt a dokumentációban javítani kell. A tervezett közúti hálózat tervlapon kérjük feltüntetni a tervezett kerékpárforgalmi főhálózati elemeket, különösen azokat, amelyek nem a közutak területén fekszenek.

Az észrevételt köszönettel vettük, a kerékpárutakkal kiegészített hálózati ábrát az összefoglalóhoz mellékeljük. 16. észrevétel:

Kérjük figyelembe venni a Babits Mihály Gimnázium feladat-ellátásához szükséges sportpályák területének biztosítását a beépítési mutatók és az esetleges telekalakítási lehetőségek meghatározásakor.

A Babits Mihály Gimnázium feladat-ellátásához szükséges sportpályák területének biztosítása nem településrendezési-szabályozási kérdés. A telken belüli – a beépítettséget nem érintő – hasonló jellegű beavatkozások az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között építésügyi hatósági engedély nélkül végrehajthatók. Az észrevétel intézkedést és módosítást nem igényel. 17. észrevétel:

Az FCSM Zrt. és a FVM Zrt. nyilatkozatait javasoljuk a tervhez csatolni.

Bár a jogszabály a közüzemi szolgáltatókkal történő egyeztetést nem írja elő, a kialakult gyakorlatnak megfelelően a terv egyeztetési eljárásába mindkét szolgáltatót bevontuk, nyilatkozataik a terviratok között szerepelnek. Az észrevétel további intézkedést és módosítást nem igényel. 18. észrevétel:

Mivel a tervezés során az FSZKT szerinti keretövezetektől eltérő építési övezet kerül meghatározásra, így az Étv. 60. § (10)-(11) bekezdésében foglaltak szerint a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulását kell kérni.

A Fővárosi Közgyűlés döntése az Étv. 60. § (10) bekezdése szerint a 2333/2013. (XII. 11.) Főv. Kgy. határozattal megtörtént. 19. észrevétel: 20. észrevétel:

A terv a BVKSZ és az FSZKT előírásainak a fentiek figyelembevétele esetén felel meg. Jelzem, hogy jelen véleményem az Étv. 60. § (10) bekezdés szerinti Fővárosi Önkormányzat hozzájárulására nem vonatkozik.

Az észrevételek további intézkedést és módosítást nem igényelnek.


17 IX. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft., Hálózat-beruházási Osztály Észrevétel:

Nagyközépnyomású, növelt kisnyomású vezetékek üzemelnek a területen. Saját forrásból fejleszteni nem kíván. A fentiek figyelembe vételével a szabályozási terv elfogadása ellen észrevételt nem tesz.

Az észrevétel tájékoztató jellegű, intézkedést és módosítást nem igényel. X.

Fővárosi vízművek Észrevétel:

A 6.2. Közműfejlesztési javaslat 6.2.1 Vízellátási munkarészében a tervező a 45 m3/nap ivóvíz igény, továbbá 4200 l/perc oltóvíz igény és 2700 l/perc sprinkler oltóvíz igény biztosításához új közcsővezeték kiépítését javasolja, mellyel egyetértünk. Az új vezetéket közterületen, az MSZ 748/2-80 szabvány szerint közterületi elhelyezési feltételekkel kell 1étesíteni. A javaslatban szereplő mérettől eltérően, az új közcsővezeték mérete - a vízigény biztosításának összes feltétele figyelembevételével NA 200 vagy NA 300 mm lehet. A tényleges vezeték méret meghatározására a tervezett létesítmény véglegesített oltóvíz igényeinek, valamint azok biztosítása feltételeinek (egyidejűségek, igénybevétel helye, módja) ismeretében lesz lehetőség, melynek dokumentálásához a megfelelő tervfázisban az illetékes tűzvédelmi hatósággal tervezői egyeztetés szükséges. Az új közcsővezeték egyik csatlakozási pontjaként a tervező által megjelölt alternatívák közül a Hajló - Óceánárok u-i NA 600 mm-es vezeték fogadható el, másik megtáplálási pontja a végleges vezeték méret és nyomvonal függvényében lesz meghatározható. A vízellátás részletes feltételeinek fentiek szerinti meghatározásához a megfelelő tervfázisban ismételt megkeresés szükséges.

Az észrevétel tájékoztató jellegű, intézkedést és módosítást nem igényel. XI. Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. 1. észrevétel:

2. észrevétel:

Az érintett területen jelenleg a Hajló utcai Általános iskola távhővel ellátott gerinc- és bekötő vezetékeink az érintett terület határában futnak. A távhővel ellátott épület ellátására szolgáló vezetékhálózatunk fenntartásához szükséges feltételeket továbbra is biztosítani szükséges. Vezetékhálózatunk mindenkori elhelyezkedéséről közműnyilvántartásunk tud tájékoztatást adni. A jövőben a területen szorgalmazzuk új felhasználók bekapcsolódását. Továbbá tájékoztatjuk önöket, hogy a terület mellett közvetlenül található Tóth Aladár u 16-18- szám alatti uszodát 2013. októbertől távhővel látjuk el. Emellett vizsgálatot és egyeztetéseket folytatunk a IV. Fóti úton létesítendő Talentum ifjúsági sportlétesítmény távhőellátását illetően. A korábban megküldött (2013. április 22.) állásfoglalásunk tartalmi megállapításait a továbbiakban is fenntartjuk. Továbbá megerősítjük, hogy a tervezett létesítmények hő ellátását mind hőforrási, mind távvezetéki kapacitás tekintetében biztosítani tudjuk az Újpesti Erőmű által ellátott hő körzetünkben.

Az észrevétel tájékoztató jellegű, intézkedést és módosítást nem igényel. Újpest, 2014. január 22.

Berényi András főépítész


Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI KABINET FŐÉPÍTÉSZI IRODA

Recommend Documents