BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN SZAKKÉPZÉSI CENTRUM SZAMOS MÁTYÁS SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA Budapest, Petőfi tér 1

BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

SZAMOS MÁTYÁS SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1212 Budapest, Petőfi tér 1.

HÁZIREND 2017.szept.01.

1

TARTALOMJEGYZÉK

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII . XIX.

PREAMBULUM .................................................................................................................. 3 A HÁZIREND ÁLTALÁNOS ALAPELVEI .................................................................... 3 TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI .................................................................................... 5 SZÜLŐI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA ......................................... 15 AZ ISKOLA MUNKARENDJE ....................................................................................... 15 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .......................................................................................... 17 A HETESEK FELADATAI, KÖTELESSÉGEI ............................................................ 19 AZ ÜGYELETES TANÁR FELADATAI....................................................................... 20 A MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA ................................................................................. 20 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE .............................................. 22 AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE............................................................................... 23 A TANULÓK JUTALMAZÁSA, DICSÉRETE............................................................. 24 A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ........................ 25 AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA ............ 27 A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA ............................................................ 27 ELEKTRONIKUS NAPLÓ .............................................................................................. 29 EGYÉB RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 29 A FELNŐTTOKTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN KIEGÉSZÍTÉS ...................... 30 A HÁZIREND MÓDOSÍTÁSA........................................................................................ 31 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 32 MELLÉKLETEK .............................................................................................................. 34

MELLÉKLETEK DIÁK ETIKAI KÓDEX A TESTNEVELÉS HÁZIRENDJE TANKONYHA HÁZIREND

2

PREAMBULUM A Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Szamos Mátyás Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (továbbiakban: az iskola) tanulóinak és pedagógusainak munkáját, az iskolához való viszonyát az intézmény több évtizedes múltjából következő hagyományai és a közoktatással és a szakképzéssel szemben támasztott mai követelmények határozzák meg. E hagyományok és elvárások alakítják értékrendünket, amelyek legfontosabb elemei:  az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényesség,  egymás tisztelete, valamint az egymás iránti szolidaritás és tolerancia,  a tudás és birtokosai iránti tisztelet,  a világra való nyitottság és a tudás megszerzéséért való áldozatvállalás,  az alkotó aktivitás és a szabálykövető magatartás,  a vendéglátóipari munkahelyek szakmai igényeinek való megfelelés az oktatásban, a szakmai képzésben,  az iskola jó hírnevének öregbítése, hagyományainak ápolása.

I.

A HÁZIREND ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

Az iskola egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Jelen házirendet az iskola tantestülete az iskola diákönkormányzatának, az Iskolai Szülői Munkaközösségnek a jóváhagyásával, a Nemzeti köznevelési törvény idevonatkozó rendelkezései alapján állította össze. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező. 1. A házirend célja Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, melyek az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. 2. A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény   

Törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, megtartásával, Közösségi életének szervezését, Pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását,

3

normák

  

Az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását, Szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát, Kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését, (de nem az iskola munkájának rovására.)

3. A házirend elkészítésekor az alábbi törvények, rendeletek és jogszabályok előírásait kötelező érvényűnek tekintettük:  Magyarország Alaptörvénye 2011,  A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban Kt.) 40. § (7), valamint egyéb vonatkozó paragrafusai  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (továbbiakban Nkt.),  A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény,  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet,  1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai  1993. évi LXXIX törvénynek a 2003. évi LXI törvényi módosítása  30/2004. (X. 28.) OM rendelet  32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény,  A gyámhatóság illetékességéről szóló 331/2006 (XII.23.) Korm. rendelet  A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról szóló 2012. évi II. Törvény  A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény,  A nemdohányzók védelméről szóló 2011. évi XLI. Törvény,  A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény,  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény,  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvénynek 2012. évi CXXV. törvényi módosítása,  A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet,  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet,  Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata  Az iskola Pedagógiai Programja  24/2017. (X.3.) EMMI rendelet

4

4. A házirend hatálya A jogszabályokban lévő előírásokat a Házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Az iskola minden tanulójára, az esti tagozatos hallgatójára, pedagógusára és egyéb dolgozójára vonatkozik a mindenkor hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén. Különösen érvényes a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és ezek módosításai. A felnőttoktatásban, felnőttképzésben részt vevő hallgatók számára a Házirend külön vonatkozó kiegészítésekkel érvényes. 4.1. A Házirend előírásait be kell tartaniuk az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak. 4.2. A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskolai és az iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola látja el a tanulók felügyeletét. 4.3. Kérjük a Házirendünk betartását azoktól a vendégeinktől, látogatóinktól is, akik iskolánkban bármilyen okból tartózkodnak. A Házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.

5. A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési-jog gyakorlása szempontjából 5.1. Az iskolában a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt:  Évfolyam,  Osztályok,  Szakkör,  Sportkör,  Diákkör,  Diákönkormányzat 5.2. Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének a tanulók 25 % - a minősül.

II.

TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

5

A tanulók jogait és kötelezettségeit a Nkt. 45-46.§-ai, a szülői jogokat és kötelezettségeket a Nkt. 72§.-a tartalmazzák. A házirendbe foglalt jogok az iskola valamennyi tanulóját megilletik, a tanuló által az iskolával létrejött tanulói jogviszony első napjától az iskolánkkal fennálló tanulói jogviszony utolsó napjáig. A Házirend az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának része, csak olyan szabályokat tartalmaz, amelyekről az SZMSZ nem rendelkezik.

1. A tanulói jogok megismeréséhez és gyakorlásához szükséges információk megszerzése Az iskola belső életét irányító szabályzatokat: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvényt az iskola Pedagógiai Programját az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola Házirendjét, valamint a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát a szülő/gondviselőnek és a tanulóknak joguk van megtekinteni. Ezek a dokumentumok megtekinthetők az iskola székhelyének és telephelyének titkárságán, az igazgatóhelyettesi irodákban, a tankonyhán a gyakorlati oktatásvezető irodájában, az iskolai könyvtárban, a tanári szobákban és az iskola honlapján (www.szamosiskola.hu). A Házirendet az elfogadástól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni, amelyről az intézmény igazgatója köteles gondoskodni. A Házirendből 1-1 példányt kapnak: - a DÖK elnöke - a DÖK segítő tanárok - a Szülői Munkaközösség vezetője és helyettese - az osztályfőnökök. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell - Osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, - A szülői értekezleten a szülőkkel. - Érdemi, jelentős változás esetén a módosított Házirendet az érintetteknek ki kell adni a fenti rend szerint.

2. Iskolánkban a 9. évfolyam (esti tagozaton a 9. vagy a 10. évfolyam) megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy  

A tanuló teljesítményét félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítjük. Tanév közben adott érdemjegyet feleletre, iskolai írásbeli dolgozatra, órai munkára, beszámolóra, kiselőadásra, önként vállalt szorgalmi feladatra, házi dolgozatra, házi feladatra, füzetvezetés minősítésére kaphat a tanuló.

6

  

    

 

  

A tanulónak joga van az osztálynaplóba/elektronikus naplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről minden esetben folyamatosan értesülni. A tanuló saját magatartás és a szorgalom osztályzataikra javaslatot tehet. A tanuló joga, hogy témazáró dolgozatát, a dolgozatot írató tanár tíz munkanapján belül értékelve visszakapja. A tíz munkanapon túli dolgozatok kiadása esetén a tanuló dönthessen arról, hogy kéri-e a dolgozata osztályzatát vagy sem. A tanár addig nem írathat újabb témazáró dolgozatot, amíg az előzőt kijavítva azt ki nem osztotta. A tanuló joga, hogy egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak velük tanáraik és a témazáró dolgozat időpontját az előző héten tudomásukra hozzák. A tanulónak különösen joga, hogy a tanórán megtekintse kijavított dolgozatát és az érdemjegy csak ezután kerüljön a naplóba. A tanulónak joga, hogy legalább félévente 2-3 alkalommal értékeljék munkáját – a tantárgy heti óraszámától függően. Ha a tanuló valamely tantárgy órájáról (óráiról) betegség vagy egyéb okból hiányzik, a hiányzása alatt tanultakat pótolnia kell. Amennyiben hosszantartó mulasztásának pótlását nem tudja elvégezni a következő tanórára, a szaktanártól halasztást kérhet a hiányzását követő első szaktantárgyi órán. A tanár által beszedett munkafüzeteket a következő tanórán, de legkésőbb a beszedést követő második órán a tanulónak jogában áll visszakapnia. A tanuló joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson bármely, az iskolát érintő kérdésben, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, valamint az iskola működéséről. A véleménynyilvánítás módja a szaktanár, szakoktató, az osztályfőnök, Diákönkormányzat (a továbbiakban DÖK), illetve az iskolaigazgató megkeresése. E jog gyakorlása során csak korrekt, tényeken alapuló, az iskola valamennyi dolgozója és tanulója személyiségi jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartó magatartás fogadható el. A tanuló joga, hogy javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan a diákokat érintő kérdésekben, A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, A tanuló joga az érdekképviselet, az érdekvédelem, az érdekegyeztetés. Mindennek az iskolai rendszere a diákönkormányzat. a) Az iskola tanulóinak érdekvédelmi szervezete a DÖK. A tanuló választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre. Minden tanuló joga, hogy jogainak védelmére a DÖK-höz forduljon, azáltal képviselve legyen, és – amennyiben ez más kötelességeinek teljesítését nem akadályozza – annak munkájában részt vehessen, abban választható legyen. Az érdekvédelmet a kiskorú tanuló helyett szülője/gondviselője is kérheti. b) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 31.§-a (1) pontjának megfelelően az iskolavezetés kötelessége, hogy minden olyan kérdésben meghallgassa a DÖK véleményét, amely az iskola tanulóinak nagyobb közösségét legalább egy tanulócsoportját* – érinti. (*egy tanulócsoport: egy osztály egésze, vagy 7







  

azon kisebb csoportja, amely egy-egy tantárgyat együtt, egy tanár vezetésével tanul. Létszáma minimum 8 fő) c) A DÖK működését a Nkt. 48.§-a, a működés helyi rendjét a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. d) A DÖK vezetői havonta egy alkalommal, az éves munkatervben meghatározott rend szerint az iskola igazgatójánál tájékozódnak az iskola azon ügyeiről, amelyekben döntési, véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorolhatnak (e jogokat ld. Pl. a DÖK SZMSZ-ben.) E jogaik gyakorlásának rendje: A DÖK vezetői észrevételeket szóban és írásban is megtehetik. A felvetett problémákra 15 napon belül érdemi választ* kell kapniuk. (*érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy véleménye, döntése, annak indoka.) A tanuló joga, hogy az iskola igazgatójához, tanáraihoz, szervezeteihez kérdést intézzen. Joga, hogy írásban vagy nyilvános főrumokon (Diákparlament) szóban megfogalmazott kérdésekre az érintettektől legkésőbb 15 napon belül érdemben választ kapjon. A kérdezés és érdemi válasz jogát kiskorú tanuló helyett szülője/gondviselője is gyakorolhatja. Az egy tanítás nélküli munkanap programjának elkészítése a DÖK joga, a tantestület véleményének kikérése mellett. A tanítás nélküli munkanap tervezett programja minden tanév első Diákparlamentjén, az iskola igazgatójának vagy a tantestületet képviselő (az igazgató által megbízott) személynek közreműködésével történik. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön (Az iskola gondoskodik arról, hogy a tanulók évenként legalább egyszer fogászati és iskola orvosi szűrővizsgálaton vegyenek részt. A vizsgálat időpontjáról az osztályfőnök köteles a tanulót és az ellenőrzőn keresztül a szülőt tájékoztatni. A tanuló joga, hogy a saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez, szociális segélyre támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi, A tanuló joga, hogy vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől, az ifjúságvédelmi felelőstől, vagy az iskola vezetőségétől. A tanuló információs önrendelkezési jogánál fogva, ha szükségét látja, az intézmény vezetőinek segítségével győződhet meg arról, hogy az iskola a személyes adatait milyen jogon tárolja. a) A tanulónak szülőjének/gondviselőjének joga van ellenőrizni a róla nyilvántartott személyes adatokat: az iskola számítógépes adatbázisa, amelyből az iskola székhelyének titkárságán található, innen lehet lekérni a saját adatokat. Az adatok ellenőrzéséhez, törléséhez, módosításához a tanuló osztályfőnöke segítségét kérheti. b) Kiskorú tanuló szülőjének/gondviselőjének hozzájárulása nélkül nem nyilatkozhat sajtó és média számára, az iskolában nem készülhet róla semmilyen nyilvántartás vagy sajtótermék számára fénykép. c) Az iskola területén hang-, fénykép-, videofelvétel készítése csak az illetékes szaktanár engedélyével történhet.

8





  





d) A tanuló által az iskola területén rögzített hang-, fénykép-, videofelvétel közösségi oldalakon történő megosztása, kizárólag az érintett személyek (kiskorú esetén a szülő/gondviselő), illetve az iskola igazgatójának beleegyezésével lehetséges. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához, kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, tájékozódhasson a vele szembeni eljárásokról. A diákok és szülők/gondviselők tájékoztatásáért – az őket érintő lényeges kérdésekről – az osztályfőnök, a szaktanár, az iskolavezetés felelős. A tájékoztatás formái és helyszínei az iskola honlapja, a faliújságok, az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógus vagy DÖK képviselő által az osztályhoz eljuttatott írásos tájékoztató anyag, szóbeli üzenet, a tájékoztatásért felelős személyek, illetve felelős szervezet által összehívott fórum, értekezlet, gyűlés. A tanulót megilleti a családi élethez, az önazonossághoz való jog érvényesülése. A tanuló magánélethez való joga alapján barátságot ápolhat (azonos és különböző nemű) diáktársaival. Ezek betiltása alkotmányellenes. A magánélethez való jog közösségi keretek között való gyakorlását viszont az iskola korlátozhatja. a) A tanuló önazonosságát (vallási, világnézeti, nemzeti, etnikai) szabadon kifejezésre juttathatja, de e jogának gyakorlása nem ütközhet jogszabályba és nem sérthet, nem korlátozhat másokat. b) A tanuló nem köteles családi és magánéletéről, vallási, politikai meggyőződéséről információt szolgáltatni más személyeknek. c) Tilos a tanulók etnikai hovatartozás, vallási-, politikai meggyőződés alapján történő bármilyen megkülönböztetése az iskolában és a tanórán kívüli iskolai szervezésű programokon. d) Pedagógiai, szakmódszertani felmérésekbe, vizsgálatokba –, amennyiben az nincs közvetlenül kapcsolatba az iskola kötelezettségeivel – kiskorú tanuló szülője/gondviselője hozzájárulásával vonhat be. A pedagógus tartsa tiszteletben a tanuló levelezéshez való jogát. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. (A jelentkezés rendje a tanórán kívüli foglalkozásoknál részletezve.) A tanuló kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Az iskola igazgatója a bejelentést továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanulmányokkal összefüggő mentesítés iránti kérelmét a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) minden tanév szeptember 15-ig írásban beadhatja az iskola igazgatójának a szükséges igazolásokkal és bizonyítvány másolatokkal együtt. Az elbírálás után az iskola igazgatója írásban válaszol minden tanév szeptember 30-ig. A testnevelés alóli felmentésről szóló kérelmét a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) írásban a szükséges orvosi igazolásokkal együtt az osztályfőnökének minden tanév szeptember 15-ig beadhatja, aki a kérelem ismeretében az iskolaorvoshoz

9



  





utalja. Az iskolaorvos kiadja a felmentést, vagy a tanulót gyógytestnevelésre vagy könnyített testnevelési foglalkozáson való részvételre javasolja. A Nkt.55§-a (1-3) bekezdései alapján az igazgató, a gyakorlati képzés kivételével, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő kérelmére engedélyezheti, hogy a tanuló magántanulóként tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. Ha a tanuló a tanulmányait magántanulóként teljesíti, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót. A magántanuló tudásának mérése, illetve a félévi és év végi osztályzat kialakítása a negyedévenkénti tantárgyi beszámoló vizsgák során, az ott szerzett érdemjegyek alapján történik. Szakképző évfolyamon a tanuló tanulmányait magántanulói jogviszonyban nem folytathatja. A Nkt. 46. §-a (6) bekezdésének i) pontja szerint a jogszabályban meghatározottak alapján vendégtanulói jogviszonyt létesíthet a tanuló. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) írásban kérheti átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. A szociális alapú támogatáshoz való jog: a tankönyvpiac rendjéről szóló aktuális törvénymódosítások alapján az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulónak a tankönyveket az iskola könyvtárából való kölcsönzéssel biztosítja az iskola. (A tankönyvellátással kapcsolatos szabályozás az iskolai SzMSz-ben olvasható.) A tanuló joga, hogy diákkörök létrehozását kezdeményezze, és azok munkájában részt vegyen. Diákok és tanárok egyaránt javasolhatják diákkör szervezését a tanulmányi munka elősegítésére, tehetséggondozás céljából, a szabadidő hasznos eltöltésére, vagy az iskolai közélet minőségének emelésére. Az erre vonatkozó szándékot az iskola igazgatójának írásban kell bejelenteni. A diákkör alapításának és működésének feltétele, hogy minimum 8, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló legyen a tagja, valamint egy tanár részvétele szükséges. A diákkör alapító okiratban rögzíti a tevékenység megnevezését, a működés módját, a terem és eszközhasználatra vonatkozó igényt. Az alapító okirat egy példányát a tagok aláírásával engedélyeztetésre az iskola igazgatójához kell benyújtani. A diákkör tagjai maguk közül képviselőt választanak. A diákkör képviselője felel a diákkör működéséért és az iskola vezetőségével való kapcsolattartásért. A diákkör megszűnését be kell jelenteni az igazgatónak, amennyiben a taglétszám 8 fő alá csökken. A már engedélyezett diákkör képviselője minden év szeptember 15-ig további működésre vonatkozó kérvényt nyújt be az igazgatónak. Ennek hiányában a diákkör automatikusan megszűnik. Az iskola – anyagi lehetőségeinek függvényében – szakköröket, sportköri, tehetséggondozó foglalkozásokat, egyéni felzárkóztatókat, versenyfelkészítő tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezeken a foglalkozásokon az iskola bármely tanulója részt vehet. A foglalkozások időbeosztását a tanév első hónapjában a végleges órarend ismeretében a foglalkozást tartó pedagógus az érdekeltek körében kihirdeti. (Esetleges órarendváltozás miatt az új időpontok kihirdetése a fentiek szerint történik.)

10

3. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában 3.1. Jogorvoslati jog gyakorlása Ha a tanuló vagy kiskorú tanuló szülője, gondviselője úgy ítéli meg, hogy a Házirendben megfogalmazott valamelyik joga sérült, akkor szóban vagy írásban panasszal élhet az alábbi személyek bármelyikénél, a jogsérelem alapjául szolgáló ügy illetékességének és a korrekt eljárás követelményének megfelelően: az ügyben érintett szaktanárnál, a tanuló osztályfőnökénél,  a Diákönkormányzat elnökénél, a nevelési igazgatóhelyettesnél, a szakmai igazgatóhelyettesnél vagy az iskola igazgatójánál. a) A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. Az eljárási szabályok esetén a Nkt. szerint kell eljárni. b) Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. c) A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diák-önkormányzati SZMSZ tartalmazza. d) Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan.

A tanuló joga addig tart, amíg társai, az iskola tanárai és dolgozói jogait nem sérti, és nem korlátozza.

11

4. A tanulói kötelességek teljesítése

a)

A tanuló(k) kötelességei, hogy



Magyarországon – a Nkt-ben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. Részt vegyen a kötelező, és a választott foglalkozásokon, és szakmai gyakorlatokon. Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a kötelező tanítási órákon, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon, a legjobb tudása szerint tegyen eleget a tanulmányi követelményeknek. Eleget tegyen rendszeres munkával, és fegyelmezett magatartással, - képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait. Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. Tanuló az iskola helyiségeit és az iskolai eszközöket rendeltetésszerűen, a helyiségek és az eszközök használatára vonatkozó szabályok betartásával használja. Életkorához, és fejlettségéhez, továbbá iskolai, elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett, a Házirendben meghatározottak szerint, közreműködjön, saját környezetének, és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, és ellenőrző könyvét, mindig hozza magával.

 

    



b)

Magatartási szabályok



Mindenkinek tiszteletben kell tartania tanulótársainak, tanárainak és az iskola többi dolgozójának emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi és magánélethez való jogát. A tanuló a tanórai vagy az iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozásokon magatartásával nem akadályozhatja társai tanulmányi munkáját, a foglalkozásban való részvételét. Iskolai vagy iskolán kívüli versenyeken a „fair play” (tisztességes versenyzés) szabályai szerint kell részt venniük az iskola tanulóinak. A tanuló köteles betartani a tornaterem, konditerem, a könyvtár, a számítástechnika szaktantermek, valamint a gyakorlati tanműhelyek és gyakorlati szaktantermek rendjét. A tanórákon, iskolai foglalkozásokon a mobiltelefon bárminemű használata tilos. (A tanítási órán mobiltelefont kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani.)



 



12



  



 

 





Az iskola számítógépes rendszerén keresztül adatforgalomban csak olyan tartalmú anyag megnyitása, futtatása engedélyezett, amely összhangban van a közoktatási törvény által a tanulók erkölcsi fejlődésére vonatkozó rendelkezéseivel. Ennek teljesülése érdekében az iskola korlátozza azon oldalak le- és feltöltését, amelyek a törvényi elvárásoknak nem felelnek meg. E szabály megszegése fegyelmi büntetést von maga után. A tanuló nem veszélyeztetheti önmaga és társai testi épségét.. A folyosókon, a lépcsőkön, az udvaron és a két épület közötti közlekedéskor kiemelten fontos a fegyelmezett, körültekintő, másokra figyelő magatartás Minden tanulótól elvárandó az iskolában és a tanórán kívüli iskolai szervezésű programokon a segítőkész, civilizált magatartás, a felnőttekkel és egymással szembeni udvariasság (pl. köszönés), az ápolt külső, a kulturált viselkedés. A tanuló az iskolában való tartózkodása idején kulturált, rendeltetésszerű, a munkahely szellemének megfelelő – szélsőségektől mentes – ruházatban jelenik meg, tiszteletben tartva intézményének hírnevét. Ünnepélyeken az ünneplő ruha viselése kötelező (lányoknak sötét szoknya és fehér blúz, fiúknak sötét nadrág, fehér ing, hozzá illő cipő). Azok a tanulók, akik valamely rendezvényen (pl. sportversenyeken, iskolák közötti versenyen) az iskolát képviselik, kötelesek az iskola valamely jelképét viselni. (Ez a pont akkor lép életbe, ha minden diákunknak lesz iskolai pólója, vagy más, az iskolához tartozását jelképező öltözék-kiegészítője). Részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon. A dohányzás, az „elektromos cigaretta” használata, a szeszes ital, a különböző drogok s egyéb az egészségre káros szerek fogyasztása az iskola egész területén, továbbá minden – iskolán belüli és iskolán kívüli – iskolai rendezvényen tilos. Szeszes ital és drogok hatása alatt, illetve birtokában, az iskolában és az iskolai rendezvényen megjelenni tilos. Továbbá tilos a kábító hatású szerek hatására utaló, valamint a tiltott rasszista és egyéb gyűlöletet szító jelképek rajzolása és használata. Tilos behozni az iskolába, az iskolai szakmai gyakorlati helyekre, az iskolai rendezvények helyszínére fegyvert és fegyvernek minősülő, valamint tűzgyújtásra alkalmas eszközöket. Tilos a testékszer viselete testnevelés órákon, szakmai gyakorlaton és minden olyan foglalkozáson, ahol az balesetveszélyes.

c)

Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő-óvó előírások



Tűz- és bombariadó, vagy más rendkívüli esemény során a tűzvédelmi szabályzat kiürítési terve szerint, illetve az iskola igazgatójának utasítása alapján kell cselekedni. Az iskola épületébe tűz - és robbanásveszélyes anyagot tilos behozni. E szabály megszegése fegyelmi büntetést von maga után.



13



  







  





A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és a társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola dolgozóit vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Ha tanulót baleset ér, jegyzőkönyvben kell rögzíteni annak körülményeit. Tilos a tantermek és folyosók ablakpárkányaira felülni, felállni. A sportudvaron és a testnevelési teremben, a konditeremben sportolni csak az iskolánkban dolgozó pedagógus felügyelete mellett lehet. Szalagavatói táncot próbálni ugyanezen feltételekkel lehet. A sportolásra használt helyiségek és a szaktantermek használatára vonatkozó balesetmegelőzési, védő-óvó szabályokat mindenki köteles betartani (minden tanév első szakóráján hirdetik ki a szaktanárok, szakoktatók). Ha a kiskorú tanuló balesetet szenved, vagy betegség, rosszullét tüneteit észleli magán, vagy észlelik rajta mások, az esetet haladéktalanul jelenteni kell az iskola titkárságán és/vagy a tanuló osztályfőnökének, aki azonnal értesíti a tanuló szüleit, és – szükség esetén – a mentőket. Ha a tanuló tűzre utaló jelet tapasztal, haladéktalanul értesíteni köteles az iskola valamely felnőtt dolgozóját. Az iskola tűzjelző rendszerének ok nélküli működésbe helyezése tilos. A tantermek, folyosók szeméttárolóinak lefedve kell lenniük. A padokban szemetet (ételmaradék) hagyni tilos. Az az osztály, amelyik az adott tanítási napon a tanteremben az utolsó tanítási óráját befejezi, köteles a hatékony takarítás lebonyolítása érdekében a székeket a padokra feltenni, a szándékosan hátrahagyott szemetet, hulladékot az erre a célra kijelölt szeméttárolóban elhelyezni. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyeket a tanév kezdetekor az osztályfőnök ismertet, és ennek megismerését a tanuló aláírásával igazolja. (Balesetvédelmi oktatás vonatkozik az iskolai szakmai gyakorlatra, a testnevelési órákra, az osztálykirándulásokra, tanulmányi utakra, múzeumlátogatásra stb.) Az iskola területén belül csak az oktatással, neveléssel összefüggő tevékenységet folytathat, idegeneket nem fogadhat.

14

III.

SZÜLŐI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA

1. A szülő joga különösen, hogy   



   

Megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési - , illetve pedagógiai programját, szakmai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Írásbeli javaslatát a pedagógus, a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület megvizsgálja, s arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon. A nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze. A nevelési oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Kezdeményezze az iskolaszék létrehozását és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és választható személy. Kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását és közreműködjön annak tevékenységében. Személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. 

2. A szülő kötelessége különösen, hogy     

Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

IV. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1.

Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől - péntekig 6 00 órától 20 00 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon – az iskola igazgatója által engedélyezett esetek, rendezvények, tanfolyamok kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján.

15

2.

Az iskolában a csengetési rend az alábbi: Az elméleti tanítási órák időtartama 45 perc. A pedagógusoknak, a tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel kell megjelenniük. A szakmacsoportos alapozó órák szakgimnáziumi és szakközépiskolai évfolyamokon 45 percesek. A szakközépiskolai évfolyamokon a gyakorlati órák 60 percesek.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünet adható. A gyakorlati foglalkozások ideje a szakmai gyakorlatok munkarendjébe illesztendő. A 18 év alatti tanulók csak 6 00 és 22 00 óra között kötelezhetőek gyakorlati foglalkozásra. A tanulók a tankonyhákhoz,cukrászműhelyekhez és pincértermekhez tartozó öltözőkben öltözhetnek át.

Nappali tagozat

A munkatervi programok miatt szervezett rövidített órák csengetési rendje

Esti tagozat

1. óra

7:30

8:15

1. óra

7:30

8:00

1. óra

15:00

15:40

2. óra

8:25

9:10

2. óra

8:05

8:35

2. óra

15:45

16:25

3. óra

9:20

10:05

3. óra

8:40

9:10

3. óra

16:30

17:10

4. óra

10:20

11:05

4. óra

9:20

9:50

4. óra

17:25

18:05

5. óra

11:15

12:00

5. óra

9:55

10:25

5. óra

18:10

18:50

6. óra

12:10

12:55

6. óra

10:30

11:00

6. óra

18:55

19:35

7. óra

13:05

13:50

7. óra

11:05

11:35

8. óra

14:00

14:45

8. óra

11:40

12:10

9. óra

14:55

15:40

A tanulók óraközi pihenőidejét a tanítási óra meghosszabbításával elvenni vagy megrövidíteni csak a tanulók és a tanár megegyezése alapján szabad, a tanár önkényesen nem teheti meg. Mindenképpen indokolt az óra tovább tartása meghívott előadó vagy önálló tanulói előadás rövid elhúzódása esetén.

16

3.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztályteremben helyükön ülve, vagy a szaktanterem előtt (számítástechnika terem).

4.

Az iskola személyes tárgyakért, értékekért (pl. közlekedési eszköz, pénz, óra, ékszer, telefon, szórakoztató elektronikai eszköz stb.) nem vállal anyagi felelősséget. A gyakorlatokon a kijelölt szekrényben kötelesek ezen eszközöket elzárni, esetleg a szaktanárnak, szakoktatónak megőrzésre átadni.

5.

A testnevelés órák alatt az értékek (ruházat, táska, telefon, ékszer, pénz) tárolásának rendje a következő:  Az óraközi szünetekben, az átöltözés alatt az öltözők nyitva állnak, ez idő alatt minden tanuló vigyáz az értéktárgyaira, az iskola nem vállal azokért felelősséget.  Az óra kezdetekor a testnevelő tanár bezárja az öltözőket a táskákban elhelyezett értékekkel együtt.  Az óra alatt sem a felmentettek nem tartózkodhatnak az öltözőben, se más nem kérhet bebocsátást oda.  A kulcsot a testnevelő őrzi, az óra végeztével kinyitja az öltözőt a tanulóknak. A kulcsról csak annyi másolat készülhet, ahány testnevelő dolgozik az iskolában, hogy a portáról ne kérhesse el senki, és felügyelet nélkül ne léphessen be senki az öltözőkbe.  Az aznapi utolsó tanítási óra után a testnevelő bezárja az öltözőket, és elhelyezi a kulcsokat a tornatermi tanáriban, hogy a délutáni programok számára esetleg elérhetővé váljon az öltözők használata, az öltözők kitakarításának lehetővé tétele miatt az öltözőket nyitva hagyják, a tornaterem épületének kulcsát zárás után leadják a portára.  Ha az öltözők zárját vagy ajtaját a tanulók megrongálják, illetve a tornateremben, konditeremben történik rongálás, és kideríthető az elkövető(k) személye vagy osztálya, egyénileg vagy kollektíven meg kell téríteniük a javítás költségét.

V. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy - a tanításhoz szükséges felszereléseket hozza magával, - előkészítse a szükséges felszereléseit a becsengetés után, - figyeljen és teljesítse feladatait képességeinek megfelelően, - a tanár utasításai szerint vezesse jegyzetét - szólási szándékát kézfelemeléssel jelezze, - a tanterembe belépő felnőttet a tanítási óra kezdetén és végén, illetve az órát látogató

17

személyt néma felállással üdvözölje - az ülésrendnek megfelelően foglaljon helyet, egyenes tartással óvja saját egészségét, - a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után, - a tanórák alatt a mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban a táskájában tartsa és ezeket az órán más funkcióra nem használhatja. 2. Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az osztályteremben, a folyosókon vagy az iskolaudvaron töltik, a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. 3. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet a tanuló köteles naponta magával hozni. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket, s egyéb közléseket 2 napon belül otthon szüleivel aláíratni. 4. Egy tanítási napon az osztályközösség csak 2 témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles már az előző héten bejelenteni a tanulóknak. 5. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását az osztályfőnök, igazgatóhelyettesek vagy az iskola igazgatója írásban engedélyezheti. 6. Az iskola egyes létesítményeire speciális szabályok vonatkoznak, amelyet a tanulóknak be kell tartaniuk (tankonyha, felszolgálóterem, számítógépterem, könyvtár, tornaterem, teniszpálya). 7. Tilos a testékszer viselete testnevelés órákon, valamint minden olyan foglalkozáson ahol az balesetveszélyes. 8. Nappali tagozatos tanulóknak az iskola területén és az iskola bejáratának öt méteres körzetében, valamint az iskolai rendezvényeken tilos dohányozni (az „elektromos cigarettát” is beleértve), szeszes italt és kábítószert fogyasztani. Az esti tagozatos tanulóknak és a felnőtt dolgozóknak dohányozni csak az iskola területén kívül, az iskola bejáratától öt méteres távolságban lehet. 9. Az igazgatóságon és titkárságon lévő telefonkészülékek csak közérdekű és sürgős esetekben vehetők igénybe. 10. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget az olyan káreseményért, amely nem függ össze a tanulási folyamattal. 11. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján vagy titkárságán le kell adni, ahol azt 14 napig őrzik.

18

VI. A HETESEK FELADATAI, KÖTELESSÉGEI A hetesek az iskola tisztségviselői, akik a házirend biztosítása érdekében felelősségteljes szolgálatot látnak el. Munkájuk zavarása, utasításaik megszegése fegyelmi vétségnek minősül. A hetesek szolgálata reggel 7:20-kor kezdődik és a hetes osztályának napi órarendje szerinti utolsó óra befejezéséig tart. A hetesek kötelességei: A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki oly módon, hogy legyen egy-egy hetes a csoportbontásos órákon is. Amennyiben a hetes hiányzik, a naplóban az utána következő tanuló helyettesíti.

A hetesek feladatai:  

 

  

felügyelnek a házirend osztálytermi betartására – a tanterem tisztaságára, a felszerelésére, gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről: - az óra végén a szünetben letörlik a táblát, ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, a tanulókkal összeszedetik a szemetet, az ablakot kinyitják, a villanyt lekapcsolják, - minden szünetben kiszellőztetik a tantermet, majd becsöngetéskor becsukják az ablakokat, jelentik az órák elején a tanórát tartó pedagógusnak a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó pedagógus a becsöngetés után öt perccel nem érkezett meg a tanterembe, akkor az egyik hetes ezt jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy a tanári szobában tartózkodó bármely pedagógusnak, jelentik az ügyeletes tanárnak a szünetekben az esetleges rendbontást, illetve ha a tanteremben rongálódást tapasztalnak, folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököt az adott nap, a hét eseményeiről. gondoskodik a tantermek zárásáról

A tantermekben lévő oktatástechnikai eszközök az oktatást szolgálják, csak a tanár utasítására kapcsolhatók be, a jelenlétében használhatók.

19

VII. AZ ÜGYELETES TANÁR FELADATAI A tanári ügyelet célja az iskolai házirend betartatása, a tanulói rendbontás megelőzése. Megbízatásának alapja az intézményi órarenden alapuló ügyeleti beosztás. A tanári ügyelet az előre meghatározott beosztás szerint 7:15- 14:45 óra között, illetve a tanítás befejezéséig tart. A gyakorlati oktatás felügyelete a gyakorlati munkarend szerint történik. A gyakorlati oktatás szünetében a gyakorlatot felügyelő szakoktató felel a tanulókért. Az ügyeletes tanár feladatai: -

Az óraközi szünetekben végzi ügyeletesi munkáját. A folyosókon az ügyeletes tanár személyes jelenlétével és tekintélyével biztosítja a rendet. Ellenőrzi a dohányzásra vonatkozó szabályok betartását, valamint – ha szükséges – szankcionál a nemdohányzók védelme érdekében. Az esetleges balesetekről, rongálásokról jegyzőkönyvet vesz fel (az esetlegesen mégis megtörtént károkozás esetén igyekszik kideríteni a károkozókat), és azokat jelenti az iskolavezetésnek, illetve az ügyeletes vezetőnek.

VIII. A MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA A tanulói hiányzások és azok igazolásának rendje A tanítási órák és a tanítás nélküli munkanapok programjai minden diák számára kötelezőek, azokról távol maradni csak indokolt esetben lehet. Amennyiben a tanuló számára kötelezően előírt foglalkozásról távol marad vagy elkésik, mulasztását, késését igazolnia kell. A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői, vagy orvosi igazolással kell igazolni. 1. A szülő egy tanévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. 2. A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. 3. A tanulónak a szülői, vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatnia a hiányzás utáni első napon, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Betegség esetén a tanuló a hiányzást orvosi igazolással igazolhatja. 4. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül.

20

5. Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a Nkt.-ben foglaltakat. (Együttesen maximum évi 250 óra, igazolatlan 30 óra, egy-egy tantárgyra vonatkozóan a megtartott éves óraszám 30 %-a, a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a megtartott szakmai elméleti tanítási órák 20%-át.) Ha a tanuló egy adott tantárgyból a megtartott éves óraszám 30 %-át hiányozta és emiatt a teljesítménye nem értékelhető, akkor a nevelőtestület engedélyezheti, hogy az adott tárgyból osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Ha a tanuló szakmai gyakorlati képzésről történő hiányzása haladja meg a megtartott gyakorlati óraszám 20 %-át, évet kell ismételnie. 6. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettségeinek. 7. A tanuló hiányzását, késését az osztálynaplóba az órára beérkező pedagógus köteles beírni. A késések idejét (perc) fel kell tüntetni az érintett tanuló neve mellett és azokat az osztályfőnöknek kell összeadni. Amennyiben ez az idő eléri a tanulói foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. (Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.) Az osztályfőnök minden hónap végén, de legkésőbb a következő hónap 10-ig lezárja a tanuló havi hiányzásait. 8. Az osztályfőnök köteles a szülőt/gondviselőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor (ellenőrzőn keresztül). Amennyiben az igazolatlan órák száma eléri a négyet, hivatalos ”Értesítés I.” nyomtatványt küld az iskola a szülő/gondviselő lakcímére, s ugyanekkor a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetést (ha más fegyelmező intézkedésben még nem részesült) kap. További igazolatlan mulasztás után a szülő/gondviselő megkapja az „Értesítés II.” nyomtatványt, a tanuló a következő fegyelmezési fokozatot, majd a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 51.§-a értelmében az iskola a gyermekjóléti szolgálathoz fordul, illetve 10 óra igazolatlan mulasztás esetén értesíti a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról szóló 2012. évi II. törvény 247.§ c.) pontja szerint 30 óra igazolatlan mulasztás esetén az iskola ismételten értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a szabálysértési hatóságot. 50 óra igazolatlan mulasztás esetén az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helyének illetékes jegyzőjét és a kormányhivatalt. 9. Az osztályfőnök köteles a szülőt/gondviselőt értesíteni az „Értesítés I.” nyomtatványon, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri, s ezzel egy időben a tanuló megkapja a következő büntetési fokozatát. Ha a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot. 10. Az osztályfőnök köteles a szülőt/gondviselőt értesíteni az „Értesítés I.” nyomtatványon, ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri.

21

Ezzel egy időben a tanuló fegyelmező intézkedésben részesül. További igazolatlan mulasztás után (20 óra) a szülő/gondviselő megkapja az „Értesítés II.” nyomtatványt, s az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez a tanulóval szemben. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel megkeresi a szülőt. 11. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – annak, aki egy tanévben igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt.

IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE 1. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett – igény – szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 2. A tanórán kívüli foglalkozások formái a következők: szakkör, önképzőkör, sportkör, tanfolyam, korrepetálás, könyvtár, tanulmányi kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatások, iskolai rendezvények. 3. Minden a 2. pontban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak pedagógusi részvétellel szervezhető és bonyolítható. 4. A tanórán kívüli alábbi foglalkozásokra a tanulók szülői/gondviselői írásos engedéllyel jelentkezhetnek: sportkör, tanulmányi kirándulás, múzeum -, színházlátogatás, iskolai rendezvények. 5. Ha a tanulót kérelme alapján, a tanórán kívüli foglalkozásra felvették, akkor az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A szülő írásos kérelmére indokolt esetben, igazgatói döntéssel abbahagyhatja. 6. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt és igazolatlan távollétre, a tanórákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozásokat tartó szaktanár a tanulói mulasztásokat összesíti, és az érintett osztályfőnököknek további feldolgozás céljából minden hónap 5-ig átadja. 7. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az iskola területén. Jelentkezés és részvétel: - A következő tanév tanórákon kívüli nyelvi projektóráira az azt megelőző tanév május 20-ig jelentkezhet a tanuló az adott idegen nyelvi szaktanárnál. - A tanórákon kívüli foglalkozásokra (érettségi előkészítők, szakkör, korrepetálás, sportkör, egyéni felzárkóztató órák) a tanuló minden tanév szeptember 15-ig jelentkezhet. - A tanórán kívüli foglalkozásokra felvett tanulók részvétele a foglalkozásokon kötelező. A mulasztás a tanrendi órákkal azonos megítélésű. - A tanórán kívüli foglalkozásokat 8 fő fölötti jelentkezés esetén tudjuk biztosítani 22

(Az érettségi előkészítő esetén 6 fő fölött). Az iskola minden tanév május 20-ig felméri mennyi tanuló, milyen, szabadon választott tanítási órán kíván részt venni a következő tanévben. (Iskolánkban emelt szinten is oktatható tantárgyak: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv). A tanuló írásban benyújtja a következő tanévre vonatkozó igényét, amelyet minden tanév május 20-ig lead az osztályfőnökének, aki ezt továbbítja az iskolavezetés felé. Az igények megismerése után az intézmény igazgatója dönt, amelyről a tanév végéig tájékoztatja a tanulókat. Az emelt szintű oktatásra felvett tanuló az adott tanévben köteles részt venni az emelt szintű órákon, és tudásának megfelelően eredményesen teljesíteni. Ha a tanuló valamilyen tantárgyból egy tanéven keresztül emelt szintű oktatásra is járt, de a következő tanévben nem kíván ezzel a lehetőséggel élni, az új tanévet megelőző május 20-ig írásban kell lemondó szándékát az osztályfőnök felé jelezni, aki ezt továbbítja az iskolavezetés felé. Az emelt szintű oktatást 6 fő fölött tudjuk biztosítani a nem kötelező érettségi tantárgyakból. Sportolás rendje: A tanulók a tornatermet, a sportudvart, a konditermet, teniszpályát tanári felügyelet mellett, a vonatkozó előírások betartására, egymás testi épségére ügyelve vehetik igénybe.

X. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE Intézményünkben fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a tanuló ne legyen hátrányos megkülönböztetésnek kitéve (pl. neme, hovatartozása, bőrszíne, nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, politikai, vallási nézetei, társadalmi, vagyoni helyzete, érdekképviselethez való tartozása miatt) különösen: - kérvényi beadványi elbírálásnál - oktatási követelmények meghatározásánál - a teljesítmények értékelésénél - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításánál - az oktatáshoz kapcsolódó juttatások nyújtásánál - az intézményünkben megszerezhető bizonyítványok, oklevelek kiadásánál - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntések, intézkedések meghatározásánál Amennyiben iskolánkba sajátos nevelési igényű tanuló jelentkezik, akkor a Nkt.47.§-a alapján járunk el az esélyegyenlőség biztosításának kérdésében. A törvényben foglalt lehetőség biztosítását csak úgy tudjuk megvalósítani, ha ezt a jelentkező tanuló szülője írásban kéri iskolánktól. Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló esetében szükséges a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményének, valamint a speciális körülmények ill. eszközök igénylésére vonatkozó kérelemnek a csatolása a jelentkezési laphoz. A kérelmet az intézmény 23

igazgatója bírálja el. A felvételi rangsor készítésénél egyenlő pontszám esetén a jogszabályban jelzetteknek megfelelően előbbre rangsorolandók: 1. a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (ha van róla információnk a fentiek szerint), 2. akinek lakóhelye az iskola székhelyének településén található.

XI. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, DICSÉRETE 1. Az Nkt.58.§ 1.) bekezdése alapján azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban. 3. Az iskolai jutalmazás formái:  Szaktanári dicséret,  Osztályfőnöki dicséret,  Igazgatóhelyettesi dicséret,  Igazgatói dicséret,  Nevelőtestületi dicséret. 4. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény. 5. Nevelőtestületi dicséretre az a tanuló javasolható: akinek a tanulmányi átlaga 4,3-nál nem rosszabb, tantárgyi osztályzata közepesnél nem rosszabb és nincs igazolatlan mulasztása. 6. Igazgatói dicséretre az a tanuló javasolható: akinek a tanulmányi átlaga 4,0-nál nem rosszabb, tantárgyi osztályzata közepesnél nem rosszabb, és nincs 1 óránál több igazolatlan mulasztása. 7. Abban a rendkívüli esetben, ha valamilyen szempontból jutalmazásra, dicséretre érdemesült tanuló magatartási, fegyelmi vétséget követ el az adott szorgalmi időben, a

24

konkrét pedagógiai szituáció alapján kell mérlegelni a dicséretet, illetve jutalmazás lehetőségét. 8. A tanév végén a sem igazoltan, sem igazolatlanul nem hiányzó tanuló, amennyiben példás a magatartása, dicséretet kaphat

XII. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK  Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait és tilalmait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.  Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:  Tanári figyelmeztetés (szóban, írásban),  Tanári intés írásban,  Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban),  Osztályfőnöki intés, vagy megrovás írásban,  Igazgatóhelyettesi figyelmeztetetés szóban,  Igazgatóhelyettesi figyelmeztetetés írásban,  Igazgatói figyelmeztetés írásban,  Igazgatói intés írásban.  Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárást az intézmény Fegyelmi Szabályzatában foglaltak szerint kell lebonyolítani. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai és szabályai a Nkt 58.§3.)-6.) és 8.)-14.) bekezdéseinek előírásai szerint. A fegyelmi büntetés lehet  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába,  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától, s a tanulót – a tanköteles tanuló kivételével – azonnal ki kell zárni az iskolából vagy a büntetésről a tantestület dönt. Ezek az esetek a következők lehetnek:  Súlyos agresszivitás mással szemben  Alkohol, drogfogyasztás 25

 Társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek  Lopás, mások megalázása, zsarolása, életveszélyes fenyegetés A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak szerint.  A fegyelmi eljárást megelőzően egyeztető eljárás lefolytatását kell megszervezni a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú esetén a szülője, valamint a kötelezettségszegő (sértő), kiskorú esetén szülője egyetért. Az egyeztető eljárás célja a kötelezettségszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelezettségszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása. Az egyeztető eljárás idejére a fegyelmi eljárás szünetel. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés (az egyeztető eljárás lefolytatásának kérelme) iskolánkba történő megérkezése után 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha az egyeztető eljárásban a két fél megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha az egyeztető tárgyaláson megegyezés történt, illetve ha a felfüggesztési idő alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást az egyeztető tárgyalás eredményeként meg kell szüntetni.  A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott – gondatlan, vagy szándékos – károkozása esetén a Ptk. Szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg  Gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át,  Szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.

 Az ellenőrző könyv elvesztése esetén: Minden tanuló a tanév elején egy ellenőrző könyvet kap az osztályfőnökétől, amely egész tanévre szól. Ha a tanuló az ellenőrző könyvét elveszíti, köteles az elvesztés észlelése után 3 napon belül ezt a tényt az osztályfőnöknek jelezni. Az elvesztett ellenőrző könyvet a tanulónak kell pótolnia az alábbi eljárás szerint: Az új ellenőrző beszerzése kötelező, melynek költsége a tanulót terheli. Az ellenőrző árát – az iskola beszerzési költségén – a tanuló az iskola székhelyén (Petőfi tér 1.) található iskolai pénztárba fizeti be, majd a befizetési elismervény ellenében a nevelési 26

igazgatóhelyettestől átveszi az új ellenőrzőt! A nevelési igazgatóhelyettes a második ellenőrző könyvbe az alábbi záradékot vezeti be, amelyet aláírásával és az iskolai pecséttel igazol: „A tanuló elveszett ellenőrző könyve helyett adtam ki a jelenlegi, az idei tanévben a 2. ellenőrző könyvet. Budapest, 20…………. aláírás” Az ellenőrző ismételt elvesztése már osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után! (Az ellenőrző többszöri elvesztésekor is a fenti eljárás szerint köteles a tanuló az ellenőrzőt pótolni!)

XIII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA 1. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja. A tantermet, egyéb helységeket a tanulók rendeltetésszerűen használhatják, ügyelve a rendre, tisztaságra. 2. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár vagy felelős vezető engedélye szükséges:  Tornaterem, konditerem, teniszpálya  Számítástechnikai terem  Tankonyhák  Felszolgálóterem  Könyvtár 3. Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. 4. A tantermet és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. 5. Az iskolai könyvtár használata az iskolai könyvtáros jelenlétében a könyvtár nyitva tartásának idején lehetséges.

XIV. A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA 1.

Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális segélyben részesülhetnek. Szociális segély adható:  Szociális segély kifizetésére  Rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv ellátására

27

 Rászoruló tanulók kirándulás illetve üdülési költségeihez való hozzájárulására 2. Azt a tanulót lehet szociális segélyben részesíteni, akit előzetes környezet-vizsgálat eredményeként, vagy a tanuló illetve törvényes képviselője írásbeli kérelme alapján az osztályfőnöke és az iskolai ifjúságvédelmi felelős javasol. 3. A szociális célú összegek jogosultságáról és mértékéről az iskola igazgatója dönt. 4. Intézményünk a szociálisan rászoruló tanulók részére a törvényi előírások alapján és egyedi kérelmek alapján nyújt támogatást az alábbiak szerint. Alanyi jogon ingyenesen kap tankönyvet az a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló, aki: a) tartósan beteg, (szakorvos igazolja) b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) d) három- vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja) e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. 5. Az ingyenes tankönyvellátás rendje az SzMSz-ben leírtak szerint történik 6. Lehetőség van arra is, hogy az iskola a szociálisan rászoruló tanulók részére a tankönyvet az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítsa. Ilyen esetben az igénylőlap mellett az érintett tanuló jogosultságát az osztályfőnöke és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős igazolja. 7. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. Azokat a tankönyveket, amelyeket időközben új tankönyvekre cseréltek (a hivatalos tankönyvjegyzék változása miatt), rongálás vagy elvesztés esetén nem kell megtéríteni.

28

XV. ELEKTRONIKUS NAPLÓ Iskolánk a KRÉTA naplót használja. Az e-ellenőrző elérhető az iskola honlapjának „eszolgáltatások” menüpontján keresztül, vagy közvetlenül a http://szamosmatyas.enaplo.hu/xkirpub/ linken. A szülőket az iskola tájékoztatja a hozzáféréshez szükséges azonosítóról és jelszóról.

XVI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. 1.1

2.

3.

4.

5.

A tanulók által előállított termék vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: Vendéglátóipari tanulóink által az iskolai gyakorlaton előállított termékeket az iskola nem értékesíti. A gyakorlati oktatás szerves részét képezi az elkészített termékek fogyasztása, elemzése, kiértékelése. A tanulók az előállított termékeket díjmentesen fogyaszthatják. A gyakorlati oktatás keretében előállított termék vagyoni joga az iskoláé. Ugyanez vonatkozik a szintvizsgák, szakmai vizsgák készítményeire is. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az iskolában heti 3 alkalommal:hétfőn,szerdán és pénteken védőnői szolgálat működik. Az iskolaorvos rendelési ideje: minden tanévben az aktuális rendelés szerint.(2017/18as tanévben hétfőn). Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik minden munkanapon (péntek kivételével) a titkárság munkarendje szerint. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről az iskola honlapján keresztül szerezhetnek tudomást. A tanulók a munkavédelmi, tűzvédelmi szabályokat – melyet a tanév első napján, gyakorlati oktatásnál az első foglalkozáson ismernek meg, - azt kötelesek érvényesíteni és megtartani, a tudomásul vételt aláírással igazolni. Ha valamely tanulónak olyan dolog jut tudomására, ami az iskola épületét, berendezéseit, vagy a benne tartózkodó bármely személy biztonságát veszélyezteti, azt köteles azonnal jelenteni az iskola igazgatójának vagy távolléte esetén helyettesének. Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze. Iskolai rendezvénynek minősül: a. Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, szalagavató, ballagás, tanévzáró) b. Nemzeti ünnepek, emléknapok c. Helyi rendezvények d. Diák és sport napok e. Iskolai kirándulások

29

f. Nyílt napok g. Egészségnap

XVII. A FELNŐTTOKTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN KIEGÉSZÍTÉS Az iskola Alapító Okirata lehetővé teszi a felnőttoktatásba és felnőttképzésbe történő bekapcsolódást a mindenkori jogszabályok szerint. Az iskola felnőttoktatási tagozata a 2011/12-es tanévtől indul esti tagozaton 3 és 4 illetve 2012-től 2 évfolyamos, OKJ vizsgára alapuló szakközépiskolai oktatási formában. (A képzés idejét az iskolai SzMSz tartalmazza.) A felnőttoktatás keretében iskolánkban iskolarendszerű képzésben általános műveltséget megalapozó oktatás szervezhető a 2011/12-es tanévtől. 1.

2.

3. 4. 5.

6. 7. 8.

Az iskolának dokumentálnia kell a felnőtt oktatásban résztvevő tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a 20-at {20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 143.§ (9)}. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható {20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 143.§ (10)}. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló engedélyt kapott a távolmaradásra, akkor az engedélyezett tanítási órák mulasztását a továbbiakban nem kell igazolnia. Minden egyéb esetben: A hiányzást 2 héten belül igazolni kell. Az igazolást az osztályfőnöknek kell benyújtani. A mulasztások igazolása történhet a következő módokon: orvosi igazolás, munkahelyi igazolás, saját igazolás (összesen 120 óra/félév erejéig igazolhatja valaki saját magának a hiányzását: efölötti hiányzás esetén speciális elbírálást kérhet írásos, az igazgatóhoz intézett kérelemmel). Ha a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelent meg, mulasztását 3 munkanapon belül igazolnia kell. A továbbhaladás feltétele a sikeres érdemjegy megszerzése valamennyi előírt kötelező tantárgyból. A felnőttoktatás esti tagozatán minden új tanévre a beiratkozása a kezdő évfolyam(ok)ra a szükséges bizonyítványok leadásával történik. A magasabb évfolyamra a tanulói jogviszony folyamatosságát az iskolai bizonyítvány leadása biztosítja. Amennyiben az új tanévre nem történik meg a beiratkozás a fenti módon, az előző tanév utolsó napján a felnőtt tanuló jogviszonya iskolánkban megszűnik.

30

Hivatalos ügyek intézése A tanulói ügyek intézése az iskolánk székhelyén, az iskola titkárságán az arra kijelölt adminisztrációs helyiségben történik. Az ügyfélfogadás rendjét és a nyitva tartást a beiratkozáskor közzétesszük.(a honlapunkon is)

XVIII. A HÁZIREND MÓDOSÍTÁSA

Az érvényben lévő házirendet kötelező módosítani, ha  Jogszabályi változások következnek be.  Az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre.

31

XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Jelen Házirend hatálybalépésével egyidejűleg az előző,2016.szeptember 1. napján jóváhagyott Házirend hatályát veszti. A dokumentum szerves mellékletét képezi az iskola diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata. Az abban foglaltakat a házirend szabályainak érvényesítése során kötelező figyelembe venni.

Kelt: Budapest, 2017. szeptember 1.

………………………………. Igazgató (a nevelőtestület nevében)

………………………….. Szülői szervezet képviselője

…………………………….. Diákönkormányzat képviselője

32

A házirend elfogadásának dokumentuma (jegyzőkönyv) A házirendet az iskola nevelőtestülete 2017. augusztus 31-i értekezletén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt az igazgató, valamint kettő, választott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával tanúsítja:

…………………………. Igazgató

…….…………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

…………………………………… jegyzőkönyv-hitelesítő

A szülői szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a házirend kialakítása során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ………………………………… az iskolai szülői munkaközösség elnöke

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a házirend kialakítása során előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

…………………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője

A közalkalmazott tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a házirend kialakítása során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ………………………………………….. a közalkalmazotti tanács elnöke

Budapest, 2017. szeptember 1.

33

MELLÉKLETEK

-

DIÁK ETIKAI KÓDEX A TESTNEVELÉS HÁZIRENDJE

34

Az Iskola Diák Etikai Kódexe (a házirend kiegészítése, annak mellékleteként) a mindennapi munka gyakorlását meghatározó szakmai és etikai normákat tartalmaz. Az Etikai Kódex az oktató-nevelő munkában résztvevők értékeinek, és emberi méltóságának megőrzését, kiteljesítését szolgálja. Ezért az alábbi elvárások teljesítése és teljesülése tanárok, dolgozók, tanulók és szülők közös felelőssége. A Diák Etikai Kódexet az alábbiak figyelembevételével alkottuk meg: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - iskolánk Pedagógiai Programja - iskolánk Házirendje - iskolánk hagyományai 1. Tiszteletadás – köszönés 1.1. A köszönés a kapcsolatteremtés alapfeltétele, viszont a jó kapcsolatteremtés alapfeltétele az udvarias köszönés. Az iskola dolgozói és diákjai a jó kapcsolat kialakításában érdekeltek, valamint az iskolában tanított szakmák kívánalmainak megfelelően iskolánkban kizárólag az udvarias köszönési forma az elfogadható. 1.2. Elvárjuk tehát, hogy diákjaink az iskolában - és az iskolán kívül is – a következő udvarias köszönési formákat használják a felnőttek üdvözlésére: 1.2.1. A köszönés napszaknak megfelelően hangozzék el! 1.2.2. Tegyék hozzá a kívánok szót, legudvariasabb Pl.: Jó napot kívánok Tanárnő! 1.2.3. Elköszönéskor is a napszaknak megfelelő vagy a viszontlátásra köszönés a helyes. 1.2.4. Udvarias forma továbbá: - felnőtt nőknek (és csak nekik) a „Kezét csókolom Tanárnő!” köszönés. 1.2.5. Az órák közötti szünetekben is a fenti módon illik köszönni. 1.2.6. A fenti udvarias köszöntés illeti az iskola minden adminisztratív és technikai dolgozóját is. 1.2.7. A köszönés fogadása a másik ember iránti megbecsülés és figyelem megnyilvánulása, amelyre felnőtteknek és tanulóknak fokozottan figyelni kell. 1.2.8. Nem helyes, s ezért mellőzzük az alábbi – bár manapság sokat hallott divatos köszönési formákat: - Viszlát! – vagy: - Viszlát Tanár úr! – vagy: - Csók Tanárnő! – vagy: - Jó reggelt! – stb...

35

1.2.9. A diákok egymás közötti viszonyában elfogadott bármely – ma divatos, de nem durva, trágár - köszönési forma. 1.2.10. Az osztályba belépő tanárt vagy vendéget óra közben felállással köszöntik a diákok. 1.2.11. Az iskolába belépő fiú tanulónak a sapkáját le kell venni. 2. Tanárok megszólítása (felkeresése a tanári szobában), formaságok, tiszteletadás normái 2.1. A tanár megszólítása – bármikor, bárhol (iskolán kívül is) 2.1.1. Köszönés 2.1.2. Elnézést kérni: - Elnézést kérek a zavarásért… - Legyen szíves megnézni… - Legyen szíves szólni…., segíteni…stb. - Szeretném megkérdezni… 2.1.3. Megköszönni a tanári közreműködést 2.2. Formaságok, külsőségek - Ha tanárral beszél – a diák feláll - Soha nem beszél tanárral zsebre tett kézzel - Soha nem beszél vagy szól tanárhoz rágógumival a szájában - Diák a felnőttet maga elé engedi ajtónál, szűk helyen (pl. oldallépcsőnél) - Fiúk előre engedik a lányokat, előre köszönnek nekik

2.3. A tiszteletadás egyéb alapvető normáinak betartása 2.3.1. Nem megengedhető, hogy valaki a másikat érzelmileg bántsa, zsarolja, illetve kigúnyolja, trágárságokkal illesse. 2.3.2. Nem megengedhető az sem, hogy egyik a másikat emberi méltóságában sértse, gyalázza bármely okból is (származási, etnikai, nemi, vallási stb.). Vonatkozik ez az iskolai közélet összes színterére (épület, internetes honlap, iskolarádió, folyosói hirdetések, dekoráció stb.) 2.3.3. A tanórák közötti szünet mindenki számára a pihenést és a következő órára való előkészülést szolgálja (kivéve ügyeletes). A tanáriba való bekopogáskor: 1. köszönés: - Kezét csókolom Tanárnő! - Jó napot kívánok Tanár úr! 2. elnézéskérés: - Elnézést kérek a zavarásért… 3. Legyen szíves szólni X.Y. Tanárnőnek vagy Tanár úrnak

36

4. megköszönni: - Köszönöm szépen! Sürgős esetben – pl. balesetnél –azonnal értesíteni kell valamelyik ügyeletes nevelőt, felnőttet, és segítséget kell kérni. 3. Öltözködés Az iskola azt szeretné, ha diákjai megjelenésükben szélsőségektől mentes, közösséget nem sértő, kulturált, követésre méltó emberek lennének. Szeretné továbbá, ha az iskolában megismert, megkövetelt magatartás és öltözködés nem puszta jelmez lenne, hanem a tanulók és tanárok által egyaránt elfogadott, közösséget építő magatartási forma. A leendő szakma is ezt kívánja meg. Ezért az alábbi elvárásokat fogalmazzuk meg: A tanulók hétköznapi megjelenése, vagyis öltözéke, s az öltözék kiegészítői – táska, kitűző stb. feleljen meg a következőknek: � Nem lehet feltűnően elhanyagolt � Nem kelt félelmet (pl.: horrorisztikus ábrák) � Nem buzdít agresszióra (akár viccesnek tűnő formában sem) � Nem trágár, nem közönséges (még ha idegen nyelven van is) � Nem kelt politikai, etnikai, egyéb társadalmi csoporttal kapcsolatos feszültséget � Nem buzdít alkohol, cigaretta, drog stb. egészségre ártalmas élvezeti cikkek fogyasztására, de ne is gúnyolja ezek fogyasztóit � Nem kihívóan szexuális jellegű („ha az a célja azért, ha nem, akkor meg azért ne viselje”) � Nem lehet az egészségre ártalmas � vagy egyéb, a fenti kategóriákba nem sorolható módon nem zavarhatja az iskola rendjét � Az iskolai ünnepek alkalmával a tanulók ünnepi öltözéke fehér ing/blúz, és sötét szoknya/nadrág. Ezt a tanulók az iskolában tartózkodás ideje alatt viseljék, ne csak az ünnepélyek idejére. Az ünnepi öltözékhez ne sportcipő tartozzék! � Aki csak az ünnepély idejére veszi fel az ünneplő öltözéket, az megtiszteli ugyan az ünnepélyt, de nem az Ünnepet! 4. Viselkedés a folyosón 4.1. A kulturált viselkedés az óraközi szünetekre is vonatkozik. Tanulóink szünetekben a folyosókon elhelyezett padokon ülve pihenhetnek, beszélgethetnek, de ne a földön vagy a lépcsőn ülve töltsék el a szünetet! Ezt az elvárást egészségügyi megfontolások is indokolják.

37

4.2. Elvárjuk, hogy iskolánkban a diákok kerüljék a testi kontaktust. A szerelem két ember intim magánügye, ezért nem tartozik a közösségre. Az iskola mindannyiunk közös munkahelye, ahol a tanulmányi munkára kell összpontosítanunk. 5. Tanterem rendje Az egymás iránti kölcsönös tiszteletnek a munkahely (tanterem) rendjében is tükröződni kell! A rendért a hetes, és vele együtt a csoport minden tagja felel. Szemetes, rendetlen környezetben nem kezdődhet el a munka (tanítási óra)! Elvárjuk, hogy az órára érkező tanárt � tiszta tábla, � tiszta tanári asztal fogadja. A szemetet a szünetben össze kell szedni! A tanulók viselkedését a tanítási órák alatt és a szünetben a Házirend szabályozza. A diákoknak becsengetésig el kell foglalniuk helyüket a kijelölt teremben, és a tanórához szükséges felszerelést elő kell készíteni. A diákok becsengetés után csak akkor lehetnek a termen kívül, ha az be van zárva. Óra elején jelentés: Hiányzók felsorolása (esetleg indoklással, pl. a 3. óra után ment haza, nem érezte jól magát, az osztályfőnök hazaengedte). A terem rendje: Az osztályteremben ne hagyjunk semmit őrizetlenül, az iskola ezekért a tárgyakért nem vállal felelősséget! A pad nem magántulajdon, ezért nem indokolt, hogy az egyéniség kifejezésének eszközévé váljon. A padokra firkálni és ragasztgatni tilos! Plakátokat csak a faliújságon lehet elhelyezni, a falakra és az ajtóra ragasztgatni tilos, mert a ragasztó károsíthatja a festéket. A dekoráció emellett nem sértheti a közízlést. A költözés alkalmából a Petőfi téri épületet nagy anyagi áldozattal felújították. A termek tisztaságának és épségének hosszú ideig való megőrzése érdekében a falak dekorálása kizárólag az erre a célra elhelyezett faliújságokra lehetséges. A kabátokat és a tornazsákokat napközben célszerű a hátsó fogasokon elhelyezni. Ha észrevesszük, hogy valaki a teremben hagyott valamit, ne hagyjuk a tárgyat őrizetlenül, inkább adjuk le a portán. A nap utolsó órája után a szemetet ki kell üríteni a padokból, s a székeket fel kell tenni a padokra!

38

A TESTNEVELÉS HÁZIRENDJE TESTNEVELÉS ÓRA:  A testnevelésórákra becsengetéskor átöltözve kell megjelenniük a tanulóknak.  Az óráról késő tanulók kötelesek a testnevelőnél jelentkezni és a késést megindokolni.  Az órákon sportfelszerelésben kell megjelenniük (sportcipő, póló, nadrág). Az öltözőkben csak az adott órára érkező vagy távozó diákok tartózkodhatnak. Az átöltözés tilos a mellékhelyiségekben, vizesblokkokban. Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.  Az öltözők és a tornaterem tisztaságára mindenkinek kötelessége ügyelni és másokat erre figyelmeztetni.  A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy órakezdéskor az értékeiket osztályonként összeszedve a szaktanárnak megőrzésre átadják, az óra végén viszont azonnal vissza kell kérniük értéktárgyaikat.  A sportfelszerelés hiányáért – a fokozatosságot betartva – mindig a következő magasabb fegyelmező/fegyelmi büntetést kapják a tanulók.  Az óraközi szünetekben a tornateremben a tanulók nem tartózkodhatnak. A tornaterembe csak engedéllyel szabad bemenni. A testnevelés óra megkezdése előtt a tanulók az öltözőkben várják a testnevelőt.  Minden sportszer kizárólag engedéllyel és rendeltetésének megfelelően használható.  A tornaterem épületében okozott károkért mindenki anyagi felelősséggel tartozik. Amennyiben a rongáló személye nem deríthető ki, akkor a helyszínen tartózkodó tanulók közössége felelős a rongálásért (amennyiben az adott időpontban történt a károkozás).  A tornaterembe ételt, italt bevinni, valamint fogyasztani tilos!  Az óraközi szünetekben a tanulók az öltözőkben tartózkodhatnak, ott fogyaszthatják el az uzsonnájukat.

FELMENTÉSEK:  A testnevelési kategóriába való besorolást a jogszabályi előírás alapján az iskola orvosa végzi.  A felmentés csak a munkavégzésre vonatkozik, a jelenlétre nem. A felmentett tanuló a testnevelés órán köteles megjelenni.  A felmentett tanuló(k) a testnevelés óra alatt a tornatermen kívüli közlekedőben tartózkodhat.  A felmentési igazolásokat a tanulóknak kötelességük a felmentést követő első testnevelési foglalkozáson a testnevelő tanárnak megmutatni, dokumentációs céllal átadni.

39

 A felmentés nem minden esetben teljes, lehet részleges is, ezért a felmentéssel együtt a felszerelést is el kell hozniuk a tanulóknak. A továbbiakban a megbeszélés szerint kell a felszerelést hozniuk.  Órai munkavégzés alól csak orvosi felmentés fogadható el. Amennyiben az pillanatnyilag nem szerezhető be, indokolt esetben a szülő kérhet felmentést írásban az ellenőrző könyvben - évente 3 alkalommal.

BALESETVÉDELEM: 

Sportfoglalkozásokon minden olyan eszköz, tárgy és ékszer viselése tilos, amely balesetet okozhat. A testnevelés órákon is szigorúan tilos rágógumizni, mert balesetveszélyes. A viselt eszközökben, tárgyakban, ékszerekben keletkezett kárért, illetőleg az általuk okozott sérülésért nem vállal az iskola felelősséget.

 A sportfoglalkozások ideje alatt a szájban idegen tárgyat, ételt tartani tilos és életveszélyes.  Az előforduló sérüléseket, baleseteket az órát tartó tanárnak haladéktalanul jelenteni kell.

SPORTVERSENYEK: 

Az iskolai versenyeken való részvétel önkéntes. Ha a tanuló jelezte részvételi szándékát, azt visszamondani időben, a verseny kezdete előtt csak nagyon indokolt esetben lehet.

 A versenyen való részvételért jeles érdemjegy jár, és dicséret adható.  A sportversenyen résztvevő diákokra érvényesek viselkedésükkel nem hozhatnak szégyent az iskolánkra.

40

a

házirend

előírásai,