Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Szamos Mátyás Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

BVHSZC Szamos Mátyás Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája OM: 203078, kód: 051509

Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Szamos Mátyás Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája A centrum OM azonosítója 203078

AZ AKTUÁLIS KERETTANTERVEK VALAMINT A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY ALAPJÁN KÉSZÍTETT

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Spekkerné Tánc Katalin és az iskola tantestülete

2016. szeptember 1.

Tartalomjegyzék PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ....................................................................................................................................................... 1 E G Y S É G E S S Z E R K E Z E T B E F O G L A L T ....................................................................................................... 3 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M .......................................................................................................................................... 3 Ez a pedagógiai program iskolánk nevelőtestülete által 2008-ban elkészített és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programunknak azóta bekövetkezett változtatásokkal, kiegészítésekkel, egységes szerkezetbe foglalt módosítása. Figyelembe veszi a 2008 óta bekövetkezett jogszabályi és fenntartó változásokat, a végrehajtott intézményi hálózati átalakításokat. ................ 3 BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................................................... 4 JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK ....................................................................................................................................................... 4 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE.................................................................................................................................................................................. 10 Az iskola bemutatása ...................................................................................................................................................................... 12 1.Az iskola arculata ..................................................................................................................................................................... 12 3. Az iskola környezete ............................................................................................................................................................... 13 4. Az iskola tanulói közössége .................................................................................................................................................... 14 5. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere .................................................................................................................................. 15 NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................................................... 16 1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................... 16 2. Kulcskompetenciák ................................................................................................................................................................. 18 2. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................... 27 3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei ................................................................. 27 4. Átjárhatóság ............................................................................................................................................................................ 28 5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................................................................................ 28 6. Magántanulói jogviszony ........................................................................................................................................................ 28 7.A számonkérés módja és formái ............................................................................................................................................. 29 8.Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................................................................................. 30 9.Felkészítés az emelt szintű érettségire .................................................................................................................................... 30 10. Mentesítés az egyes tantárgyak értékelése, minősítése alól ............................................................................................... 30 11. Közösségi szolgálat ................................................................................................................................................................ 31 12. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja, mindennapos testnevelés ..................................................... 31 13. Multikulturális oktatás - nemzetiségek megismerését szolgáló tananyag ........................................................................ 32 14. Tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók ................................................................................. 32 15. A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................................................................................. 35 16. Közismereti tantárgyak ........................................................................................................................................................ 36 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, TÖRTÉNELEM, TÁRSADALOMISMERET, KOMMUNIKÁCIÓ ................................. 37 Informatikai középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................................................................... 41 1. Hardver alapismeretek .............................................................................................................................................................. 41 2. Szoftver alapismeretek .............................................................................................................................................................. 41 3. Szövegszerkesztés ..................................................................................................................................................................... 42 4. Táblázatkezelés ......................................................................................................................................................................... 42 5. Informatikai alapismeretek ....................................................................................................................................................... 42 6. Hálózati ismeretek .................................................................................................................................................................... 42 7. Programozási alapismeretek ..................................................................................................................................................... 42 8. Adatbázis kezelés ...................................................................................................................................................................... 42 16. Magatartás értékelésének szempontjai: .............................................................................................................................. 47 17. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere; önértékelés .................................. 48 HELYI TANTERV ......................................................................................................................................................................... 52 Óratervek .......................................................................................................................................................................................... 52 ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ....................................................................................................................................................... 107 Záradék ...................................................................................................................................................................................... 109 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül .................... 180

2

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ez a pedagógiai program iskolánk nevelőtestülete által 2008-ban elkészített és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programunknak azóta bekövetkezett változtatásokkal, kiegészítésekkel, egységes szerkezetbe foglalt módosítása. Figyelembe veszi a 2008 óta bekövetkezett jogszabályi és fenntartó változásokat, a végrehajtott intézményi hálózati átalakításokat.

Budapest, 2016-09-01. Spekkerné Tánc Katalin igazgató

3

BEVEZETÉS

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései:

„4. § 32. E törvény alkalmazásában tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a NAT-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.

4

27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.

54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései:

„4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül 5

aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, 6

bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelésioktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe.

7

11. § (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához be kell szerezni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, 8

a nevelési-oktatási tevékenységekben.

intézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen

működő

egészségfejlesztő

(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.” A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27. paragrafusa 11. bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései:

„7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon.

9

(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet

• a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni • a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, • a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, • a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, • a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.”

Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ

Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei I. 2. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás „A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.” A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

10

Az elkövetkező években az iskolákban a nevelő-oktató munka a folyamatos jogszabályi változásokkal összehangolt pedagógiai program, és helyi tanterv szerint folyik majd: a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

További érintett jogszabályok: • • • • • • • • • • • • • •

• • • •

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról. (M.K.2012. 65.sz. (OH !) 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól (NIVE!) 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (MK 2012/112) a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (MK 2011/160) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (MK 2011/139) 11

•

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény

• A szakmai képzés jogszabályi háttere •

•

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

•

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

•

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

•

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

•

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről

•

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

•

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

•

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

•

315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

•

27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet – a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

•

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet

•

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

•

280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

•

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

•

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

•

393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

•

56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről

•

59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról

Az iskola bemutatása 1.Az iskola arculata Iskolánk 1965-ben kezdte meg működését textilipari szakmunkásképző iskolaként a Bajáki Ferenc utcai épületünkben. Ezt követően – egészen 1990-ig – lényegében a fonó, szövő és kötő szakmákban végzett szakmunkásképzést kimagaslóan jó eredménnyel. Országosan is elismert intézményként az évtized végére már több mint 800 tanulónk volt. A gazdasági szerkezet átalakulása miatt megszűnt az addig oktatott szakmák ipari háttere, megváltozott a lakossági igény is, mely az ipari szakmák helyett a szolgáltatások felé fordult. 12

Iskolánk a profilváltás mellett döntött és 1990-től megkezdte a vendéglátóipari szakács, cukrász, felszolgáló szakmák valamint a kötőipari konfekciós (varró) szakma oktatását. A textiles szakmák kifutó jelleggel az évtized közepére megszűntek. A kötőipari konfekciós szakmát ezután a nőiruha-készítő szakma váltotta fel. Tanulói jelentkezés hiányában azonban 2005-ben ez a képzésünk is megszűnt. 2012 szeptemberétől a vendéglátóipari szakmák alapozó oktatása mellett a cukrász, pincér, szakács szakmákban képezünk tanulókat a szakiskolai tagozat három- és kétéves szakképzésen. A vendéglátóipari szakközépiskolai oktatást (ötéves vendéglátó technikus képzési formában) az 1992/93. tanévtől kezdtük meg iskolánkban. Iskolánk 1993-tól bocsátott ki vendéglátóipari szakmunkásokat, 1997-től pedig már vendéglátó technikusokat is. Eddig közel 2500 vendéglátó szakmunkás- és 350 technikus tanuló végzett nálunk. A profilváltást követően iskolánkban nagy fejlődés történt a vendéglátóipari szakképzés területén. A tanulólétszám rohamosan növekedett és 1997-ben már 990 tanulónk volt 31 osztályban. A fenntartó jelentős támogatásával az évtized végére elkészült az új, nagy és korszerű vendéglátó tanműhelyünk, mely országosan is a legjelentősebbek közé tartozik. Így most három modern szakács konyha, két jól felszerelt cukrászműhely, valamint két felszolgáló terem biztosítja a magas színvonalú iskolai szakmai gyakorlati oktatást a szakmacsoportos alapozás és a szakképzés számára. Igen jó kapcsolatot alakítottunk ki a nagy fővárosi szállodákkal, éttermekkel is. Szívesen fogadják tanulóinkat a szakképző évfolyamon az évközi és nyári szakmai gyakorlatra egyaránt. Az iskolánkban végzett szakmunkások és technikusok keresettek a vendéglátó egységeknél. A végzett technikusaink közül sokan külföldi munkavállalóként dolgoznak – főleg német nyelvterületen. Jelentős azok száma is, akik az érettségi vizsga letétele után az elmúlt időszakban iskolánkban megszerezték még az idegenforgalmi ügyintéző vagy a szállodás szakképesítést is. A felsőoktatásban továbbtanulók aránya 25 % fölötti, növekvő tendenciájú. Az eltelt 20 év alatt országosan ismertté váltunk, iskolánknak meghatározó szerepe lett a fővárosi vendéglátóipari szakképzésben. 2008-tól a Gundel Károly TISZK társiskolájaként főleg a szakmacsoportos alapozó oktatást végeztük mindkét tagozatunkon. A szakiskolai tagozaton 2010 szeptemberétől szakképzést is folytathatunk, mivel indíthattunk egy előrehozott szakképző osztályt a szakács szakmában. 2012 szeptemberétől a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban a szakképzés újra megindult iskolánkban.

Az iskola jelenlegi képzési kínálata: Iskolánk jelenleg 2016. szeptember 1.-től szakgimnáziumként, illetve szakközépiskolaként működik; további részletes bemutatás a szakmai program keretében.

3. Az iskola környezete Iskolánk Budapest déli részén, a XXI. kerületben, Csepelen található. Feladatellátási helyeink: székhely: XXI., Petőfi tér 1. (a HÉV végállomásánál) telephely: XXI., Mansfeld Péter utca 25. (a székhelytől kb. 600 méterre). Itt van iskolánk korszerű vendéglátóipari tanműhelye is. Iskolánk tömegközlekedési eszközökkel könnyen elérhető mind a fővárosi, mind az agglomerációs övezetből bejáró tanulók számára. 13

A Budapesten működő négy – vendéglátóipari középiskola közül iskolánk a legfiatalabb, mivel mindössze 1990 óta végzünk vendéglátóipari szakképzést. Fővárosi szinten jelenleg a közepes méretű iskolák közé tartozunk az átlagosan hatszáz fős tanulólétszámmal. A földrajzi elhelyezkedésünk alapján iskolánk igen jó beiskolázási lehetőségekkel rendelkezik, ezért rendszeres a túljelentkezés nálunk. Jelentkeznek hozzánk a Főváros déli kerületein kívül az agglomerációs övezetből Vecsés, Gyál, körzetétől Kiskunlacházán és Ráckevén át a Csepel-szigeti településekről és Érdről is. Iskolánk szakmai megítélése jó. Ismernek és elismernek bennünket az ország vendéglátóipari iskoláinak körében, jelen vagyunk az országos versenyek döntőiben. Az országos szakmai versenyek tanuló kategóriáiban rendszeresen nyernek diákjaink arany-, ezüst- és bronzérmeket, különdíjakat. Tanulóinkat szívesen fogadják a jelentős vendéglátóipari egységek, szállodák. Végzett tanulóink a hazai és külföldi munkahelyeken egyaránt keresett szakembereknek számítanak. Az 1999-ben átadott korszerű vendéglátóipari tanműhellyel, tankonyhával iskolánknak meghatározó szerepe lett a fővárosi vendéglátóipari szakképzésben. Ezt a rangunkat kívánjuk megőrizni a jövőben is a színvonalas képzési kínálatunkkal. Az iskola szociológiai környezetét befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. A Főváros déli részén, Csepel központjában levő iskolánk is ki van téve a társadalmi szubkultúra káros következményeinek, a fiatalok körében egyre jobban teret nyerő deviáns szokásoknak. Az utóbbi években egyre jobban elszegényedett, munkanélküliséggel is sújtott, főleg munkások lakta kerület jelenti az iskola közvetlen környezetét. Ezek a tényezők is befolyásolják nevelési feladatainkat. Gazdasági környezetünket alapvetően meghatározza a Főváros kiemelt szerepe, különösen a vendéglátás, idegenforgalom területén. Jelentős a száma azoknak a nagy szállodáknak, vendéglátóipari egységeknek, melyek képzési profilunkból adódóan gazdasági hátterünket biztosítják. Az agglomerációs övezetben levő településeken is sok vendéglátó egységgel állunk kapcsolatban, melyeknek eddig mi biztosítottuk a szakmai utánpótlást. Bízunk benne, hogy a megfelelő szakmacsoportos alapozó képzéssel hozzájárulunk ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen. A nagy szállodák szakember igénye egyre inkább az érettségivel is rendelkező, idegen nyelvet beszélő munkaerő felé fordul. Erre nekünk már a beiskolázásnál figyelemmel kell lennünk.

4. Az iskola tanulói közössége Tanulóink jelentős része az utóbbi időben fokozatosan elszegényedő alsó középosztálybeli családok gyermekei közé tartozik. Sajnálatos tény, hogy évről-évre növekszik a hátrányos helyzetű tanulók száma iskolánkban, s velük együtt a halmozottan hátrányos helyzetűeké is. Az ilyen tanulóknál hiányzik a családi motivációs háttér. Az egyre jobban elszegényedő, anyagi gondokkal küszködő, gyakran munkanélküli szülők nem segítenek, illetve nem tudnak segíteni a gyermek tanulási problémáin. Tanulóink lakóhely szerinti megoszlására jellemző az iskola beiskolázási helyzete, környezete. Tanulóink jelentős részét alkotják az agglomerációs övezetből, Budapest vonzás körzetéből bejáró tanulók. Jelentős a száma azoknak a tanulóknak is, akik a Főváros déli kerületeiből járnak hozzánk. Iskolánk tanulóinak neveltségi szintje a korosztályi átlagnak megfelelő. Az iskolában megtartott fegyelmi tárgyalások többsége az igazolatlan mulasztásokból adódik, de növekszik a magatartási problémás esetek száma is. A gyakorlati munkahelyekről is egyre többször kapunk a tanulók magatartására, viselkedésére vonatkozó panaszokat. A pályaválasztási napokon jelentős a tanulói érdeklődés iskolánk szakmai profilja iránt. A felvett tanulóink szinte valamennyien rendelkeznek valamilyen gyakorlati tapasztalattal, motivációval a választott 14

szakmacsoportra vonatkozóan. A tanulmányok alatti lemorzsolódás, kimaradás során kiváltó okként kevésbé jelentkezik a hibás pályaválasztás. A szakközépiskolát végzett tanulóink közül egyre többen tanulnak tovább, főleg szakirányú főiskolánkon. Egy részük közvetlenül az érettségi vizsga letétele után megszerzi a szakmai végzettséget. Közvetlenül a végzés után a tanulóink egynegyede tovább tanul, de növekszik azok száma is, akik néhány év után kapcsolódnak be a felsőoktatásba. A szakiskolai tagozaton végzett tanulóinknak is jelentős a továbbtanulási szándéka. Az elmúlt időszakban közülük sokan vettek részt érettségit adó képzésben, s tettek sikeresen érettségi vizsgát. Az iskolai diákönkormányzat az iskola tanulóinak érdekképviseleti szerve. Jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői útján gyakorolja. Működését a jogszabályokban meghatározott előírások alapján végzi. Munkáját segíti az iskola egyik tanára.

5. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere Az iskola működése során a legszorosabb kapcsolatot a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrummal tart fenn. A fenntartói jogviszonyból adódóan ez a kapcsolat sokrétű, az iskolai élet minden területére kiterjedő. A fővárosi szakképzés szerkezeti átalakítását követően, a 2008/09-es tanévtől kezdődően erősödött a szakmai kapcsolatunk Gundel Károly TISZK-en belüli társiskolákkal. Ez a kapcsolat sok területre terjed ki: így például a közös beiskolázási PR tevékenységre; az egységes, a beszámíthatóságot maximálisan biztosító szakmacsoportos alapozó oktatásra; az iskolai dokumentumok összehangolására; a közös szakmai és diákprogramokra. Közös feladatunk a Főváros és az agglomeráció vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportba tartozó szakember utánpótlásának biztosítása, a munkaerőpiac igényének kielégítése. A szakképzés 2012 szeptemberétől iskolánkban is megszervezésre került. A szülőkkel a kapcsolattartásunk több területen valósul meg. Az Iskolai Szülői Szervezet (ISZSZ) a szülők jogainak érvényesítésére, kötelességük teljesítésére alakult. Legfőbb döntéshozó szerve az ISZSZ választmánya, mely munkáját saját működési rendje, munkaterve alapján végzi. A választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A szülőkkel való közvetlenebb kapcsolattartás fórumai a félévente tartott szülői értekezletek, tanári fogadó délutánok. Az egy osztályba járó tanulók szülőivel a rendszeres kapcsolatot az osztályfőnök tartja. Bármilyen tanulmányi probléma esetén a tanári fogadóórájában iskolánk valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket. Indokolt esetben az ifjúságvédelmi felelős tanár is fogadja a szülőket, illetve családlátogatást tart. Az iskola más intézményekkel fenntartott kapcsolatai közül különösen fontosak a munkáltatókkal fenntartott kapcsolatok. Iskolánk szoros kapcsolatban áll a tanulókat nagyobb létszámban foglalkoztató szállodákkal, éttermekkel, vendéglátóipari egységekkel. Közös érdekünk, hogy megfelelő általános műveltséggel, idegen nyelvtudással, jó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzünk, melynek feltétele az általunk végzett színvonalas szakmacsoportos alapozó oktatás. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást azokkal az általános iskolákkal is, ahonnan a tanulók hozzánk jelentkeznek. Velük elsősorban a pályaválasztási szülői értekezleteken, a pályaválasztási nyílt napokon, szakmai bemutatókon tartjuk a kapcsolatot.

15

NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Az iskola nevelési feladatainak érvényesülése - a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítása az iskola életében - a tanulók személyiségének tiszteletben tartása - bevonásuk az iskolai élet megszervezésébe - a diákok megismertetése a velük szembeni követelményekkel - a pedagógusok jó szándékú segítségnyújtása a tanuló tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban - a tanulók megóvása a nevelés eszközeivel az egészségkárosító szokásoktól, a helyes döntés képességének kifejlesztése - az egyéni képességek figyelembe vétele az oktatás során - vallási, világnézeti információk többoldalú kivetítése, tárgyilagosság, semlegesség - a pedagógus egyéni, személyes példamutatása Oktató-nevelő tevékenységünk során a tanulók teljes személyiségének széleskörű fejlesztése - a tanulók általános műveltségének fejlesztése, növelése - korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább fejleszthető ismeretek nyújtása - a szűkebb és tágabb környezetben, a világban való eligazodás képességének kialakítása - tárgyilagosan, többoldalú módon történő tájékoztatás, ismeretközlés - képessé tenni az egyéni tanulás módszereinek elsajátítására - kialakítani az önálló ismeretszerzés képességét tanulóinkban - alkalmassá tenni diákjainkat az egész életpályát végigkísérő tanulásra, felkészíteni az új évezred és az EU kihívásaira - kialakítani a humánum, az egyén, a közösség tiszteletét - elsajátíttatni velük a kulturált viselkedést, a másság elfogadását - a szülőföld kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismertetése, tiszteletben tartása - az épített és természeti környezetünk értékelése, a környezetvédelem iránti belső igény kifejlesztése Mindezen alapelvek maradéktalan megvalósítását tűzzük ki célul, melyekből az oktató-nevelő munkánk során igyekezzünk minél többet megvalósítani. A nevelő-oktató munka céljai Iskolánk alapvető célkitűzéseit pedagógiai alapelveink valamint az „újonnan” belépő szakgimnáziumi és a kiemelt szakmai szempontok szerint induló szakközépiskolai (2016. szeptember 1. előtt szakiskolai) feladataink határozzák meg. Általános célkitűzésünk, hogy tanulóinkat oktató-nevelő munkánk során felkészítsük a felnőtt, önálló életre, a munka világába való belépésre: 16

-

Olyan széleskörű, általános ismeretekhez juttassuk, melyre alapozva képesek az önálló ismeretszerzésre El tudnak igazodni az őket körülvevő társadalmi, gazdasági környezetben Munkájukat a szorgalom, igényesség, kreativitás jellemezze Képesek legyenek a megújulásra, feleljenek meg az egyre gyorsabban változó környezet elvárásainak Mindennapi kapcsolataikat a kulturált viselkedés, a humánus gondolkodás, a másság iránti tolerancia jellemezze

Szakmai célkitűzésünket az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka következő pedagógiai szakaszai határozzák meg: 2016. szeptember 1.-től szakközépiskolai tagozatunk a jogszabályi változások értelmében szakgimnáziumként kezdi meg/folytatja az oktató-nevelő munkát. Ennek értelmében a szakszakgimnáziumi tagozaton: - Az általános műveltséget adó képzés keretében felkészíteni tanulóinkat az érettségi vizsga sikeres letételére. - Felkelteni szakmai érdeklődésüket és megszerettetni velük a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében azokat a szakképesítéseket, melyek tanulására az érettségi után kerülhet sor. - Felkészíteni őket az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. 2016. szeptember 1.-től a szakiskolai tagozat hivatalosan szakközépiskolaként működik tovább. Ezeknek megfelelően A szakközépiskolai tagozaton: - Az általános szakmai műveltséget adó képzés keretében felkészíteni tanulóinkat a szükséges ismeretekre, amelyek segítik az élethosszig tartó tanulást. Intézményünkben 2016. szeptemberétől elindul a szakképzési Híd-program is. Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérséklő oktatási formaként jelenik meg a közoktatásban a Hídprogramok szerinti képzés. A Szakképzési Hídprogramban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb - általános iskolai végzettség nélküli - fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész- szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A Szakképzési Hídprogramban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és tovább fejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakma tanulásához nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A program további részletes követelményeit, szakmai, tantervi elvárásait a mellékletben található bőséges leírás tartalmazza. A nevelő-oktató munka feladatai Alapvető feladatunk, hogy a pedagógiai alapelveinkben, a célkitűzéseinkben megfogalmazottakat tanulóinkkal elsajátíttassuk. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési-oktatási tevékenységek, az ezekhez kapcsolódó ellenőrzés, értékelés. Akkor oldottuk meg feladatunkat sikeresen, ha: - alacsony a képzési idő végére a tanulóink lemorzsolódása, - sikeresen megfelelnek az érettségi követelményeinek, - a szakmai képzésre megfelelően felkészítjük őket, - megfelelnek a gazdasági élet mai és jövőbeni elvárásainak, - képesekké válnak a továbbtanulásra, önálló ismeretszerzésre, 17

-

alkalmasak a társadalmi beilleszkedésre, a kulturált közösségi létre, határozott, önálló személyiségként tudjanak dönteni saját sorsukat illetően.

2. Kulcskompetenciák Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai a kulcskompetenciák fejlesztése. A kompetencia alkalmasságot, ügyességet fejez ki, olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalatokon, az értékeken alapszik, és amelyet egy adott személy a tanulás során fejleszt ki magában. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Ezeknek fejlesztésére minden pedagógusnak a saját tantárgyában is fontos feladata kell legyen. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott 18

és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást,- értést és- alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 19

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ehhez nyújt segítséget a kerettantervi elvárásokban kijelölt komplex „természettudomány tantárgy” is. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás 20

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmigazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik 21

még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök 22

alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell 23

gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. 24

Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a 25

múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Baleset-megelőzési akció-tervezet elemei: 26

• • • • •

gyermekbaleset megelőzése veszélyhelyzet felderítő gyakorlat otthoni balesethelyzetek felderítése közlekedési szabályok gyakorlása balesetek megelőzésének gyakorlása

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a fenti kompetenciák harmonikus fejlesztését. Ennek érdekében az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetencia fejlesztés irányába. 2. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei - A tananyag és annak feldolgozása érdekében szakmailag megfelelő legyen. - Lehetőség szerint ugyanaz a tankönyvcsalád legyen felmenő rendszerben. - A tankönyvpiac aktuális helyzete (tankönyvjegyzék). - A könyvek, a tanszerek ára szerint. (A szülők túlzott anyagi megterhelését igyekszünk elkerülni.) - Az aktuális rendelet értelmében az ingyenes tankönyv biztosítása. Mindezek figyelembe vételével minden tanévet megelőzően az előírt határidőig kiválasztják a munkaközösségek az alkalmazni kívánt tankönyveket és munkafüzeteket. Törekednünk kell arra, hogy az egyes évfolyamokon belül az osztályok között ne legyen eltérés a használt tankönyvek terén: ennek szakmai és praktikus okai (pl. a tanárcseréből, osztályváltásból adódó problémák) egyaránt vannak. A kiegészítő anyagokat a szaktanár határozza meg. 3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei

27

Alapelvként kimondhatjuk, hogy házi feladatra szükség van, mégpedig írásbelire és szóbelire egyaránt. Az írásbeli házi feladatot egyetlen esetben nem javasoljuk: a témazáró nagydolgozat előtt. A házi feladat alkalmazásától a tanár egyes esetekben méltányossági alapon elállhat, de erre nem kötelezhető. A tanuló kötelessége, hogy a feladott házi feladatot a megadott határidőre elkészítse. Az otthoni felkészüléshez adott írásbeli és szóbeli feladatokat csak és kizárólag a szaktanár állapíthatja meg: - az éppen gyakoroltatni kívánt anyag, - a tanulók képességeinek, életkori sajátosságainak megfelelően, - a tanulók tudásszintje alapján. A feladatok mennyiségét és milyenségét a szaktanár és a szakoktató határozza meg szakmai és pedagógiai célok alapján. Hétvégére és szünidőre is javasoljuk házi feladat adását. A házi feladatra lehet jegyet adni, elkészítésének elmaradása szankcionálható. A házi feladat lehet személyre szabott is. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatoknak számtalan formája van (a tantárgyak különbözősége szerint) pl. gyakorlatok elkészítése, fogalmazás, szógyűjtés, fordítás, házi dolgozat, tételfüzet készítése, önálló kutatás; párbeszéd, önálló témakifejtés, memoriter, kiselőadás készítése, forrásgyűjtés, forráselemzés stb.), ezek közül a szaktanár szabadon válogathat. A feladat mennyiségének arányban kell állnia az elvégzéséhez rendelkezésre álló idővel.

4. Átjárhatóság

Másik iskolából érkező tanuló átvételének feltételei: A tanulmányi eredmény alapján a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója dönt az átvételről. Az előrehozott szakképző osztályba csak az adott képzési formában és szakmában vehető át a tanuló. Az átvételről a szülő írásbeli kérelmére a tanulmányi eredmény alapján az iskola igazgatója dönt.

5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba értelemszerűen az a tanuló léphet, aki a tanév követelményeit eredményesen teljesítette. Ennek megállapítására a különböző tantárgyakból a tanulót tanító szaktanár és szakoktató jogosult. Az a tanuló, aki a tanév követelményeit nem teljesítette javítóvizsgára utasítható, amelynek lebonyolításakor a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Ha a tanítási órák 30 %-nál többet mulaszt a tanuló, de legalább a heti óraszám alapján 2, 3 vagy 4 darab érdemjegye van az adott félévben, akkor a félévi munkája lezárható. Ha a pedagógus nem tudta a tanuló felkészülését 2, 3, vagy 4 darab érdemjeggyel értékelni, akkor osztályozó vizsgát tehet, amelyet a félévi vagy az év végi zárás előtt szervez az iskola. Amennyiben a tanuló nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, javítóvizsgára bocsátható. Év végi bukás esetén az augusztusi javítóvizsga tematikus anyagát az aktuális tantárgyból a szaktanár összeállítja, amelyet az érintett tanuló a tanév végén a bizonyítványával együtt megkap azért, hogy a nyári szünetben eredményesen felkészülhessen.

6. Magántanulói jogviszony 28

A magántanulói jogviszony a hatályos Közoktatási Törvény, illetve a 2012. szeptember 1-jétől hatályos Nemzeti Köznevelési Törvény alapján adható. A magántanulói jogviszony szerint tanuló diák köteles negyedévente minden tantárgyból beszámolóvizsgát tenni a szaktanárral egyezetett időpontban háromtagú vizsgabizottság előtt, a félévi illetve év végi osztályzat megszerzése érdekében. A tanműhelyi gyakorlati foglalkozásokon a magántanulónak is részt kell vennie. Ezekről az éves óraszám 20 %-ánál többet nem maradhat távol. A gyakorlati követelmény negyedévenkénti egyszeri beszámolással nem teljesíthető. A szakképzési évfolyamokon magántanulói jogviszony nem adható.

7.A számonkérés módja és formái A számonkérés történhet: 1. szóbeli felelet 2. írásbeli felelet: -a., röpdolgozat- terjedelme csak egy-két tanítási óra, illetve kisebb tananyagrész számonkérését teszi lehetővé, ezért csak egy érdemjeggyel értékelhető. Egy tanítási órán csak egy röpdolgozat íratható. -b., témazáró dolgozat - a megtanított tematikai egység lezárása után, amely egy érdemjeggyel osztályozható. 3. órai munka értékelése 4. otthonra kiadott feladat értékelése Témazáró nagydolgozat: a szaktanár köteles legalább egy héttel előbb bejelenteni a tanulóknak (időpont, téma). Ha a tanuló hiányzása miatt nem írt témazáró dolgozatot, köteles azt pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontban. Ha a tanuló a témazáró dolgozat megírása előtt hosszabb ideig hiányzott és a szaktanárnak jelzi, hogy nem tudta még bepótolni a tanultakat, a szaktanár köteles a tanulóval megbeszélt időpontban íratni a pótdolgozatot. A számonkérés többi formája bármikor alkalmazható, előzetes bejelentés nélkül is. A számonkérés idejét a szaktanár határozza meg, erre vonatkozó esetleges tanulói igényeket nem köteles teljesítenie. A számonkérésnek egy korlátja van: nem követelhetünk még nem, vagy a számonkérés óráján tanított anyagot. Számon kérhető korábban tanított anyag is. A már tanított anyag alapján megkövetelhető és osztályozható egyéni kreativitást igénylő, önálló feladat is. A szaktanár a dolgozatokat a megírás után a házirend vonatkozó előírása szerint köteles kijavítani, és a tanulókkal az eredményeket ismertetni. Az írásbeli dolgozatok érdemjegyének megállapítása: 0% 40 % elégtelen 41 % 60 % elégséges 61 % 80 % közepes 81 % 90 % jó 29

91 % -

100 %

jeles

Ettől a szaktanár indokolt esetben a tanuló javára, legfeljebb 10%-kal, eltérhet. Egy félév lezárásához minimálisan 3 érdemjegyre van szükség, ha a tantárgy heti 1½ vagy annál több óraszámban tanított. Természetesen pontosabb képet kaphatunk a diák tudásáról, ha az érdemjegyek száma ennél több. A heti ½ vagy 1 órás tantárgyak esetében legalább két érdemjeggyel kell a tanulónak rendelkeznie a félév lezárásához. A félévi minősítés az első félévben szerzett, illetve az év végi minősítés az egész tanévben szerzett osztályzatok alapján történik. Amennyiben a félévi, illetve év végi átlag egyértelműen kerek osztályzatot eredményez, a szaktanár azt az érdemjegyet köteles megadni. Pedagógiai szempontok, illetve a tanuló egész évi teljesítménye alapján a szaktanár - 1,75-, 2,75-, 3,75-, 4,75-től-. kerekíthet felfelé. A nevelőtestület által preferált kerekítési szempontok az alábbiak: - a tanuló rendszeres füzetvezetése, - a tanuló aktív órai munkája, - a tanuló eredményes plusz feladatvállalásai, - a tanuló félévben nyújtott kiemelkedő munkája - a tanuló II. félévi jobb eredménye.

8.Tanórán kívüli foglalkozások A gyengébb tanulók részére igény szerint évfolyamonként a különböző tantárgyakból korrepetálás, felzárkóztató oktatás szervezhető. Érettségi előkészítő szervezése a szakközépiskolai 12. évfolyam részére heti 1-1 órában az érettségi tantárgyakból. Az előírt rendelet értelmében sportkör szervezése. A különböző szaktárgyi, szakmai versenyekre az érdeklődő, pályázó tanulókat a szaktanár, szakoktató készíti fel. A versenyeken való részvételt megfelelő érdemjeggyel jutalmazhatja a szaktanár, illetve szakoktató, de csak abban az esetben, ha értékelhető eredményt ért el a diák.

9.Felkészítés az emelt szintű érettségire Az emelt szintű érettségire való felkészítés a 2012. szeptember 1-jétől hatályos Nemzeti Köznevelési Törvény alapján biztosítható. Ha a tanuló valamilyen tantárgyból plusz órára a 10. vagy a 11. évfolyamon a tavaszi felmérésen a következő tanévre írásban jelentkezik, köteles abban a tanévben azon részt venni, és tudásának megfelelően eredményesen teljesíteni. Az emelt szintű érettségire történő felkészítést az iskola a kötelező érettségi tantárgyakból abban az esetben biztosítja, ha legalább hat tanuló jelentkezik 1-1 adott tantárgyból.

10. Mentesítés az egyes tantárgyak értékelése, minősítése alól Az igazgató a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati oktatás kivételével –mentesíti a tanulót az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés 30

és a minősítés alól. A mentesítéshez szükséges szülői írásbeli kérelmet és a szakértői véleményt legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig kell az intézmény vezetőjéhez benyújtani. A nyelvi előkészítő képzés évfolyamain az idegen nyelv tanulása és értékelése alól a tanulási részképesség zavara miatt felmentés nem adható. A szakképzés évfolyamain az idegen nyelv tanulása és értékelése alól a tanulási részképesség zavara miatt felmentés nem adható, mert az idegen nyelv a szakmai vizsga része. A testnevelés órák alól felmentett, könnyített és gyógytestnevelésre utalt tanulóknak minden tanév szeptember 15-ig kell leadni az iskolaorvos által az ellenőrzőbe beírt, pecséttel ellátott orvosi igazolást a szaktanár részére. A leendő 9. évfolyamos tanulóknak a beiratkozás előtt iskolaorvosi vizsgálaton kell részt venniük. A felmentésekhez szükséges felülvizsgálatra illetve vizsgálatra elküldött tanulóknak a vizsgálati eredményeket szeptember 1-ig be kell mutatni az iskolaorvosnak. A felsőbb évfolyamos tanulók testnevelés óra alóli felmentését minden tanév szeptember 15-ig kell megújítani.

11. Közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához ötven óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban e kötelezettség nem áll fenn.

12. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja, mindennapos testnevelés Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Célunk felhívni tanulóink figyelmét a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra, az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27. paragrafusa 11. bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében. A mindennapos testnevelési kötelezettség keretein belül heti egy óra tánc-oktatási formában mozgatja meg a tanulókat. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési program színterei, szereplői Az egészségnevelés közismereti és szakmai órákon valamint tanórán kívüli foglakozásokon valósul meg. A pedagógusokon és iskolapszichológuson, az iskolaorvoson és védőnőn kívül fontos szerepet kapnak a szülők. Előadásokat szervezünk külső szakértők bevonásával. 31

A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal 13. Multikulturális oktatás - nemzetiségek megismerését szolgáló tananyag A multikulturális oktatás lehetőséget teremt a hon- és népismeret, illetve az európai azonosságtudategyetemes kultúra fejlesztésére. A tanulók elsajátítják az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megismerése, megbecsülése. Tanulóink az iskolai éveik alatt olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Csepelen, a főváros XXI. kerületében, iskolánk helyszínén több nemzetiséghez tartozó kisebbség is megtalálható. A különböző kultúrával és értékrenddel rendelkező lakosok és potenciálisan, valamint az esélyegyenlőség biztosításának követelményei indokolttá tették, hogy olyan pedagógiai programot alkalmazzunk, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók megismerkedhessenek a helyi nemzetiségek hagyományaival, kultúrájával és szokásaival. Szükségesnek érezzük hangsúlyozni azt, hogy iskolánk az aktuális magyarországi tanterveknek megfelelően kíván működni, ugyanakkor meg kívánja adni a kisebbségeknek a lehetőséget arra, hogy identitásukat, nemzetiségi hovatartozásukat a saját és más kisebbségek történelmének, kultúrájának megismerése által büszkén elsajátíthassa és gyakorolhassa. Meg kívánjuk mutatni a társadalomnak, hogy hazai iskolarendszerünkben egyetlen tehetséges gyermeknek sem kell elvesznie azért, mert kisebbséghez tartozónak vallja magát. Egy másik népcsoport nyelvének és kultúrájának megismerése által a felnövekvő generáció tagja több lesz, nagyobb lehetőségek birtokába jut a továbbtanulás terén, valamint a munkaerőpiacon egyaránt. 14. Tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók Diszlexia, diszgráfia A diszlexia és a diszgráfia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciátlan az aktív szókincs, gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írásmozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Fejlesztési feladat: 32

• a testséma biztonságának kialakítása, • téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, • a vizuomotoros koordináció gyakorlása, • a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, • az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, • az olvasás és írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, • kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, • élő idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (olvasás, írás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok értékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásai vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Fejlesztési feladat: • az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, • a testséma kialakítása, • a téri relációk biztonsága, • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, • a szerialitás erősítése, • segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, • a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, • a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása. Viselkedési zavarok Hiperaktivitás Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. 33

Magatartászavar Jellemzői a tartós és visszatérő disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyerekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Nagyfokú harcosság, társakkal és tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás jellemzi. Fejlesztési feladat: • a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, • a gyermek képességeihez, érdeklődéséhez, terhelhetőségéhez igazított követelmények kialakítása, • a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén, • a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése, • együttműködés a családdal és más szakemberekkel, • gyakori pozitív visszajelzésekkel a sikerélmény biztosítása.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. • szoros kapcsolat a hely, hasonló profilú intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal és családsegítővel; • integrált oktatás; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nívócsoportos oktatás; • a fejlesztő órák; • a tanulószoba; • a felzárkóztató foglalkozások; • a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai; • problémafeltáró egyéni megbeszélések; • a családlátogatások, fogadóórák, szülői házzal folyamatos, aktív kapcsolattartás (közösség ünnepei); • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; • tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, sportkörök A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: 34

• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a tanulószoba; • az egyéni foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások; • képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés. • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás irányítása, segítése. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a tehetséggondozó, a felzárkóztató és az egyéni foglalkozások; • a tanulószoba; • a felzárkóztató és az egyéni foglalkozások; • képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a családlátogatások; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; • szoros kapcsolat a fenntartóval és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

15. A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánk a tanulók fizikai állapotának mérésére a NETFITet, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet használja. A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-én útnak indította az „A testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” –T.E.S.I. elnevezésű kiemelt projektjét. A projekt egyik kutatás-fejlesztési feladata az volt, hogy létrehozza a magyar iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittségmérési-értékelési rendszert. Az új fizikai fittségmérési rendszer a NETFIT, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt elnevezést kapta. A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két, illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A NETFIT szoftveres alkalmazása olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében. A Magyar Közlöny 2014. október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását, amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően most már minden érintett iskolában a NETFIT® rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát. 35

A NETFIT tesztjei: • Testösszetétel és tápláltsági állapot • Ütemezett hasizom teszt • Törzsemelés teszt • Ütemezett fekvőtámasz teszt • Kézi szorítóerő mérése • Helyből távol ugrás teszt • Hajlékonysági teszt • Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) A NETFIT rendszert közel 3700 iskola, 800 ezer tanuló és 13 ezer pedagógus használja.

16. Közismereti tantárgyak Iskolánkban a közismereti tantárgyak tanítása a kerettanterv útmutatásai alapján a NAT szerint történik. A közismereti tantárgyak oktatásához a szükséges minimum tárgyeszközök jegyzéke a kerettantervi előírásban található.

IDEGEN NYELV Az idegen nyelv tanulása kötelező az intézményünkben folyó valamennyi képzési forma – szakgimnáziumi, szakközépiskolai - valamennyi évfolyama részére. Az idegen nyelv tanulása, vagy valamely idegen nyelvi vizsga alól felmentést - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - az igazgató adhat. Iskolánkban jelenleg az angol-, illetve a német nyelvet tanítjuk. Az idegen nyelvi képzésben elérendő célokra, a kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozóan a hatályos jogszabályokban előírt elveket és célkitűzéseket tekintjük irányadónak mind a szakgimnáziumi, mind pedig a szakközépiskolai képzésben. Szakgimnázium, 9-12. évfolyam: A szakgimnáziumi nyelvoktatás tartalmát elsősorban az érettségi vizsga követelményei határozzák meg. A tananyag összeállításakor figyelembe vesszük az iskolánkban oktatott szakmák szaknyelvét, hogy megalapozzuk ezzel a szakképzési évfolyamokon történő szaknyelvi oktatást, illetve hogy elősegíthessük a szakmai gyakorlatok sikeres elvégzését. Az oktatott nyelvtani tananyagot meghatározzák - a témák feldolgozásához szükséges nyelvtani anyag, - az érettségi vizsgákon támasztott követelmények. A jelenlegi kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos előírások alapján élő idegen nyelvből továbbra is tehető előrehozott érettségi vizsga a pedagógiai programban foglalt követelmények teljesítését követően. Szakközépiskola: A szakközépiskolai nyelvoktatás célja, hogy a tanulók minél többet elsajátítsanak az általános nyelvi anyagból. Az oktatott témákból a szaktanár az idő és lehetőségei függvényében és a tananyag logikája alapján válogat. A nyelvtan oktatása terén szelektálásra van szükség, de a szakmai vizsga tételeinek 36

feldolgozásához meg kell teremteni az alapokat. A szakiskolai szakmai nyelvoktatás tartalmát a szakmai vizsga követelményei határozzák meg. Mivel a szakmai vizsga témái kötöttek, ezeket kell tanítani. Idegen nyelv középszintű érettségi vizsga témakörei: − Kommunikatív készségek − Nyelvi kompetencia − Témák − Család − Ember és társadalom − Környezetünk − Az iskola − A munka világa − Életmód − Szabadidő, művelődés − Utazás, turizmus − Tudomány és technika

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, TÖRTÉNELEM, TÁRSADALOMISMERET, KOMMUNIKÁCIÓ Számonkérés formái a VII. fejezetben előírt számonkérési módokon és formákon kívül: Irodalomból félévente 1 irodalmi nagydolgozat (szövegalkotás) íratása, amelynek érdemjegyei: tartalom és nyelvi jegy (helyesírás, nyelvhelyesség). Történelemből az érettségi vizsga követelményei szerint esszé készíttetése. Szakgimnázium: Magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv: − Ember és nyelv − Kommunikáció − A magyar nyelv története − Nyelv és társadalom − A nyelvi szintek − A szöveg − A retorika alapjai − Stílus és jelentés Irodalom: − − − − − − −

Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei 37

− − − −

Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

Történelem középszintű érettségi vizsga témakörei − Az ókor és kultúrája − A középkor − A középkori magyar állam megteremtése és virágkora − Szellemi, társadalmi és politikai változások az új korban − Magyarország a Habsburg birodalomban − A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora − A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon − Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig − Magyarország története az I. világháborútól a II. világháborús összeomlásig − Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig − A jelenkor − A mai magyar társadalom és életmód Szakközépiskola: A szakképző évfolyamokon a kommunikáció a szakmai kommunikáció tananyagát tartalmazza. A történelem és társadalomismeret tantárgy tartalmazza a történelmi, szociális és állampolgári kompetenciákat. FIZIKA ÉS KÉMIA: Fizika: Gyakorlatilag a tantárgy kifutó rendszerben szerepel a szakgimnáziumi „előzmény” évfolyamokon, szerepét a szakgimnázium induló évfolyamától a komplex természettudomány tantárgya veszi át integrálva más (biológia, földrajz, kémia) tárgyakkal. Szakközépiskolában a „természetismeret tantárgy” beépülő része. A tanuló köteles magával hozni a szükséges felszerelést a tanítási órákra, melytől a tanár utasítása szerint eltérhet. Hiányzás esetén a tanuló kötelessége a tananyag pótlása. A tanulók értékelése A tanulók önálló munkáját (kiselőadás, házi dolgozat) differenciáltan értékelheti a szaktanár. Szóbeli számonkérés: félévenként minden tanuló lehetőség szerint egyszer szóban is felelhet. A témák lezárása után témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a szaktanár egy héttel előbb be kell jelentse, valamint előtte összefoglaló, rendszerező órát kell tartania. A témazáró dolgozatokon kívül röpdolgozat bármikor íratható. Fizika középszintű érettségi vizsga témakörei: − mechanika − hőtan, termodinamika − elektromágnesség − atomfizika, magfizika − gravitáció, csillagászat − fizika és kultúrtörténeti ismeretek 38

Kémia: A tantárgy kifutó rendszerben szerepel a szakgimnáziumi „előzmény” évfolyamokon, szerepét a szakgimnázium induló évfolyamától a komplex természettudomány tantárgya veszi át integrálva más (biológia, fizika, földrajz) tárgyakkal. A kémia tantárgy a szakközépiskolában beépül a természetismeret tantárgyba. Kémia középszintű érettségi vizsga témakörei: − általános kémia − szervetlen kémia − szerves kémia − kémiai számítások

A biológia, földrajz, fizika, kémia tantárgyak oktatása a 2016. szeptemberétől beköszöntő jogszabályi változások következtében komplex természettudományos tantárgyi keretben zajlik le a vonatkozó kerettanterv elvárásai szerint. BIOLÓGIA TANTÁRGY Oktatási cél: A tanulók felkészítése elsősorban a szakmával kapcsolatos biológiai követelményekre Számonkérés: szóbeli felelet és írásbeli számonkérés, otthoni fakultatív (növénygyűjtemény készítése) és kötelező feladatok kiselőadás készítése Számonkérés tartalma: A tankönyvben és a munkafüzetben megtalálható részletes anyagrész, valamint a tanári összefoglaló és kiegészített ismeretanyag. Biológia középszintű érettségi vizsga témakörei: − Bevezetés a biológiába − Egyed alatti szerveződési szint − Az egyed szerveződési szintje − Az emberi szervezet − Egyed feletti szerveződési szint − Öröklődés, változékonyság, evolúció a tantárgy kifutó rendszerben szerepel a szakgimnáziumi „előzmény” évfolyamokon, szerepét a szakgimnázium induló évfolyamától a komplex természettudomány tantárgya veszi át integrálva más (fizika, földrajz, kémia) tárgyakkal.

Szakközépiskola: A 2013-14-es tanévtől a 9.évfolyamon a biológia beépül a természetismeret tantárgyba. 39

FÖLDRAJZ Szakgimnázium: A szakgimnáziumban a Nemzeti Tankönyvkiadó keret-és helyi tantervekhez igazodó kiadványai megfelelnek az elvárásoknak. Általános természet, majd társadalom és végül regionális földrajzi ismeretek (komplex) tudás anyagának birtokába juthatnak a tanulók. A természet-és társadalomföldrajz feldolgozásához munkafüzet is rendelkezésre áll. A regionális ismeretek elsajátítását a tanár és a tanuló által elkészítendő topgráfiai térképeken történő gyakorlás szolgálja. Ezt a Középiskolai Földrajzi atlasz térképei támasztják alá. Az érettségi - felvételi feladatok című kiadvány minta/típus feladatok megoldási lehetőségével biztosítja a hatékony felkészülés/felkészítés folyamatát. Taneszközök: − Megrendelt tankönyv. − Középiskolai földrajz atlasz. − Tanórai/házi feladat, önálló jegyzetek. − Egyéni referátumok készítéséhez felhasznált külön irodalom − Az iskola által biztosított falitérképek, modellek, transzparensek, egyéb demonstrációs eszközök. Követelmény: A tankönyvi törzsanyag, kiegészítve a szaktanár magyarázatával, amely elsősorban az érettségi eredményes letételéhez szükséges tudnivalókat támasztja alá. A gyakorlati feladatok sikeres megoldását szolgálja a munkafüzet használata, mely elsősorban az érettségi írásbeli részének előkészítését szolgálja. A feleletek, illetve írásbeli munkák után közvetlenül értékel, részletesen véleményt mond a szaktanár a teljesítmény színvonaláról, illetve az elvárható követelményszint alapján osztályoz. Osztályzatok: Órai munka, házi dolgozat, egyéb értékelésére ,,+" pontokat is adhat a szaktanár, amelyek "felelet értékű" osztályzatra is beválthatók. Természetesen "-,, pontok is adhatók; ezek általában el nem készített házi feladatra, vagy órai aktivitás hiányában szerezhetők. Órai felelet: egy anyagrész számonkérése érdemjegyért. Témazáró jegy: komplex számonkérés lezárása, több összefüggő témaegységet felölelő tudást igényel. Mindenképpen arra törekszünk, hogy lehetőleg havonta egy osztályzat megszerzésére nyíljon lehetőség. A tanuló hiányzása esetén, előzetes megbeszélés alapján, a témazárót mindenképpen pótolja. Tartós (igazolt betegség) hiányzás után a félévi, év végi lezárás, ha erre mód van, lehetséges. Amennyiben nem, akkor osztályozó vizsga letételére van lehetőség. Célok: A szükséges, a tanévek során megfogalmazott követelmények legalább minimum szinten történő teljesítése. Földrajz középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről: Melléklet a 40/2002.(V.24.) OM rendelethez Földrajz témakörei: − Térképi ismeretek − Kozmikus környezetünk 40

− A geoszférák földrajza − A földrajzi övezetesség − Népesség és település földrajz − A világ változó társadalmi- gazdasági képe − A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok − Magyarország földrajza − Európa regionális földrajza − Az Európán kívüli földrészek földrajza − A globális válság problémák földrajzi vonatkozásai TERMÉSZETTUDOMÁNY Szakközépiskola Az előrehozott szakképzés 1/9. évfolyamán és a 2013-14-es tanévtől kezdve a 3 éves szakképző osztályokban ennek keretében tanítjuk a biológiát a kémiát a fizikát és a földrajzot egybefoglaló tantárgyat (természetismeret) a helyi tantervben meghatározott óraszámban. A tantárgy tanításának célja az élelmiszerismeret és a szakmai ismeret megalapozása. INFORMATIKA Szakgimnázium: Az informatikát a szakgimnáziumi 9-12. évfolyamon kettős csoportbontásban tanítjuk, minden tanuló külön gépnél dolgozhat. Az órákon a differenciált oktatás módszerét következetesen alkalmazza a szaktanár. A gyakoroltatás módszerét szem előtt tartva a tanulók házi feladatokat kaphatnak. Ezek jellege olyan, hogy a diákok örömmel, szívesen oldják meg ezeket a feladatokat, az iskolai tanítási órákon tanított tananyag elsajátítását biztosítsa, de mennyiségileg csak annyira terhelje le a tanulókat, amennyire szükséges. Ezeknek a feladatoknak a megoldására szükséges a számítógép (Internet) biztosítása azon tanulók számára, akiknek otthon nincs ilyen lehetőségük. Informatika tantárgyból is tehető továbbra is előrehozott érettségi vizsga a jogszabályi feltételek teljesítését követően.

Informatikai középszintű érettségi vizsga témakörei 1. Hardver alapismeretek 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Fogalmak helyes használata Eszközök ismerete A számítógépek felépítése Funkcionális egységek Lemezpartíciók használata

2. Szoftver alapismeretek 2.1. 2.2.

Fogalmak helyes használata A rendszer előkészítése 41

2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Programok telepítése Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok használata

3. Szövegszerkesztés 3.1. 3.2.

Szövegszerkesztő használata Grafikai kiegészítő ismeretek

4. Táblázatkezelés 4.1.

Táblázatkezelő program használata

5. Informatikai alapismeretek 5.1 5.2

Számábrázolás, számrendszerek Kódolás

6. Hálózati ismeretek 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Hálózati alapok Bejelentkezési környezet kialakítása Hálózati operációs rendszer használata Kommunikáció a hálózaton

7. Programozási alapismeretek 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8

A feladatmegoldás lépései, módszerei Programozási alapismeretek Algoritmusok A programkészítés környezete Programnyelv ismerete Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság Az objektumorientált programozás alapjai

8. Adatbázis kezelés 8.1 A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai 8.2 Adatbázis-kezelő használata 8.3 Adatbázis elmélet 8.4 Kezelési műveletek 8.5 Adatbázis használat Szakközépiskola: 42

Minden tanév első számítástechnika óráján a tanulóknak meg kell ismerkedni a számítástechnika terem rendjével, a tantárgyi követelményekkel és a továbbhaladás feltételeivel. A tanuló csak a szaktanár által meghatározott számítógépen dolgozhat, amelyért felelősséggel tartozik. Számonkérés formái: − szóbeli felelet − írásbeli számonkérés − a számítógéppel történő feladatmegoldás. Számonkérés tartalma: A tanár által elmondott, a füzetbe leírt ismeretanyagból történik. Minden esetben a tanuló tudásszintjét kell figyelembe venni az értékelésnél.

MATEMATIKA A tantárgyat mind a szakgimnáziumi mind a szakközépiskolai tagozaton tanítjuk a helyi tantervben meghatározott óraszámban. A tantárgy oktatása mind szakgimnáziumban, mind szakközépiskolában csoportbontásban történik. A matematika tantárgy tanításának általános célja a logikus gondolkodás készségének fejlesztése, az elméleti ismeretek valós élethelyzetekben történő alkalmazására való képesség kialakítása, a matematikai kompetencia fejlesztése, felkészítés a mindennapok problémáinak megoldására. Szakgimnáziumi szinten kiemelt célja az érettségi vizsgakövetelmények sikeres teljesítésére való felkészítés. Követelmények: a tankönyv és a füzet használata, kötelező. A tanuló rendszeresen vezeti a füzetét, készíti el a házi feladatot, felkészülten jelenik meg az órákon. Felszerelését, a tananyag követelményeihez alkalmazkodva, kiegészíti ceruzával körzővel, vonalzóval, feladatgyűjteménnyel, négyjegyű függvénytáblázattal, számológéppel. Szakgimnázium: A szakgimnáziumban a sikeres érettségi vizsga érdekében csoportbontásban tanítjuk a matematikát. A tanítási órák keretén belül fejleszteni kell a logikai készséget, problémamegoldás képességét, a szövegértést, a lényeg kiemelését, az önálló feladatmegoldó képességet, a helyes jegyzetelést. Ezek a későbbiekben segítik a továbbtanulást. Segíteni kell a tehetséges diákok képességeinek kibontakozását. Az órákon a differenciált oktatás módszerét következetesen kell alkalmazni. Szakkörök és felzárkóztató korrepetálások indíthatók az érdeklődő tanulók részére. Versenyeken való részvétellel, megfelelő jutalmazási módszerekkel minél több diákot be kell vonni ezekbe a tevékenységekbe. „Próbaérettségi” (írásbeli) szervezése a szakgimnáziumi osztályokban a 12. évfolyamon matematikából. A dolgozat értékelése az érettségi pontozásának megfelelő. Matematika középszintű érettségi vizsga témakörei − Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok − Számelmélet, algebra − Függvények, az analízis elemei − Geometria, koordinátageometria, trigonometria − Valószínűségszámítás, statisztika Szakközépiskola: 43

Szakközépiskolai szinten a tantárgy tanításának elsődleges célja a szakma tanulásához, a szakmai vizsga sikeres letételéhez szükséges matematikai ismeretek nyújtása, kompetenciák fejlesztése. Számonkérés tartalma: A tanár által elmondott, a tankönyvekben megtalálható, a füzetbe lejegyzett, gyakoroltatott ismeretanyagból, történik. Minden esetben a tanuló tudás szintjét kell figyelembe venni az értékelésnél. A tanuló kérésére, a tanár szóban értékelheti a feleletet. Az írásbeli dolgozatot a tanár köteles a házirend szabályai szerint kijavítani, és a tanulóknak megtekintésre megmutatni. A TESTNEVELÉS Testnevelést a szakgimnázium és a szakközépiskola minden évfolyamán tanítunk a helyi tantervben meghatározott óraszámban. A testnevelés tantárgy pedagógiai programját az egészségnevelési és környezeti nevelési program tartalmazza. A 2012-13-as tanévtől a 9.-es évfolyamoknak heti 5 testnevelés órájuk van. Egy óra ebből táncoktatás formájában történik. Testnevelés középszintű érettségi vizsga témakörei A) elméleti ismeretek − A magyar sportsikerek − A harmonikus testi fejlődés − Az egészséges életmód − Testi képességek − Gimnasztika − Atlétika − Torna − Ritmikus gimnasztika − Küzdősportok, önvédelem − Úszás − Testnevelési és sportjátékok − Természetben űzhető sportok B) gyakorlati ismeretek − Gimnasztika − Atlétika − Torna − Küzdősportok, önvédelem − Úszás − Testnevelési és sportjátékok

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Az internet virtuális közege nagyon sok 44

fiatal második otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el, mint bárhol másutt. Mivel a média képes arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.

A tanulók értékelése, számonkérése: A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy készség tantárgynak számít, ezért az értékelés kritériumai speciálisak. A tanulók teljesítményét fokozottan befolyásolja az alkotás iránti készség, amely egy bizonyos kor után már csak csekély mértékben fejleszthető. Az alkotási terület értékelésekor tehát a feladat elsősorban a tanu1ó motiválása és a szülő tájékoztatása arról, gyermeke milyen szinten áll az adott tantárgyból. Az értékelés módszerei lehetnek: − A tanuló írásbeli számonkérése, − gyakorlati feladatok (alkotás) értékelése. Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki − a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeket kifogástalanul teljesítette, önállóan képes dolgozni, − kreatív feladatmegoldásokat alkalmaz, − saját képességeinek megfelelően, maximális teljesítményt nyújt, − önállóan képes meglévő ismereteit alkalmazni. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki − a tantervi követelményeknek kevés és jelentéktelen hibákkal, de megbízhatóan eleget tett, − önállóan képes dolgozni, − kevéssé eredeti, de jó ötletei vannak, − tanári segédlettel képes az összefüggéseket felismerni az új és a már ismert tananyag között. Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki − a tantervi követelményeknek pontatlanul és néhány hibával tett eleget, − többször szorul tanári segítségre, kiigazításra, javításra, − nem, vagy csak jelentős tanári segítséggel képes alkalmazni a már tanult ismeretanyagot. Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, bár a továbbhaladáshoz szükséges minimális készséggel rendelkezik, - a meglévő ismereteit alkalmazni nem tudja, az összefüggéseket tanári segítséggel sem fedezi fel, - hozzáállása nem megfelelő, a gyakorlati feladatokat saját képességeinél jóval alacsonyabb szinten teljesíti. Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a tartalmi követelményeknek szaktanári segítséggel sem tud eleget tenni, - az összefüggéseket tanári segítséggel sem ismeri fel, meglévő ismeretanyagára, annak hiányossága miatt, támaszkodni nem tud. Elméleti ismeretanyag (befogadás) írásbeli számonkérése: Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki 45

- a kijelölt tananyag legalább 90%-ának birtokában van, - önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, - önállóan képes a témakör legfontosabb összefüggéseit meghatározni és elemezni. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a kijelölt tananyag legalább 75%-át elsajátította, - önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, - tanári segítséggel képes a témakör legfontosabb összefüggéseit meghatározni. Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a kijelölt tananyag legalább 60%-át elsajátította, - a tantervi követelményeknek pontatlanul és néhány hibával tett eleget, a tanári segítségre rendszeresen rászorul, - a fogalmakat felismeri, de azokat pontatlanul definiálja, - csak tanári segítséggel képes a témakör összefüggéseinek felismerésére. Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a témakör alapfogalmainak 40%-át ismeri, de azokat pontatlanul definiálja, - a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a tartalmi követelményeknek szaktanári segítséggel sem tud eleget tenni a témakörhöz tartozó fogalmakat még pontatlanul sem képes meghatározni. A tanulók órai és otthoni munkáinak minősítése: lehetőség van arra, hogy a tanórákon nyújtott kiemelkedő teljesítményt jeles (5) osztályzattal minősítse a szaktanár. Ugyanez vonatkozik az otthon végzett szorgalmi feladatokra is, de az otthoni munka nem helyettesítheti az órai feladatot. Füzetvezetés: Alkalomszerűen, pl. félév és év vége előtt kerülhet sor a füzet ellenőrzésére, amelynek minősítése osztályzattal történik. A továbbhaladás feltétele: A tanuló ismerje a tantervi követelmények minimum 40%-át, birtokában legyen annak a minimális készségnek, hogy képes legyen a feladatok megoldására.

ETIKA Erkölcsi nevelés mindig folyt és folyni fog az iskolákban, a 2013. év szeptemberétől felmenő rendszerben elinduló etika-oktatás némileg más. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény erkölcstanra és hittanra vonatkozó szakaszai /35.§ (1-4); 97.§ (7); 98.§ (6) / lehetőséget nyújtanak az etika tantárgy önálló bevezetésére. Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a 46

tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, értékeljék és tiszteljék a sokszínűséget, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti nyitottságon alapuló együttműködésre társaikkal. Mindennek révén alapvető módon járul hozzá a Nemzeti alaptantervben az erkölcsi neveléssel kapcsolatos általános célok megvalósulásához. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre, kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes gondolatok igényes megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését.

16. Magatartás értékelésének szempontjai: -

A tanulónak az osztály, az iskola, a kollégium és iskolán kívüli közösségekhez való viszonya, (felelősségérzet, közösségi munkában való részvétel, önként vagy megbízással vállalt feladatok ellátása stb.). - A tanórákon és a szünetekben tanúsított magatartása (viselkedése és hangneme, munkaerkölcse, fegyelmezettsége, a házirend követelményeinek betartása). Tanulók egyéni magatartásának elbírálása:

Példás (5) Aktív, kezdeményező, órai magatartása kifogástalan. Iskolai és iskolán kívüli magatartásával kitűnik, példát mutat. Szorgalmi érdemjegye jónál nem rosszabb. Igazolatlan mulasztása nincs. Jó (4) Jelentős kifogás nem merül fel ellene, írásbeli figyelmeztetése nincs. A közösségnek aktív tagja, rábízott feladatokat megfelelően elvégzi. Viselkedése, általa használt hangneme jó. Igazolatlan mulasztása nincs. Változó (3) Magatartásával szemben jelentősebb kifogás is felmerül. (Házirend ismétlődő megsértése. Kötelességeit, megbízatásait hiányosan látja el, passzív magatartású. Felnőttekkel, társaival szembeni viselkedése, egyéni élete kifogásolható.) Igazolatlan óráinak száma nem haladhatja meg a 8 órát. Rossz (2) 47

Magatartása miatt fegyelmi eljárás kezdeményezésére kerül sor és fegyelmi büntetés valamely fokozatában részesült. (Tartalmilag a fegyelmező intézkedések – osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intő – és fegyelmi eljárások szabályai az irányadók.)

A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI: Példás (5) Tanulásban, munkában,(iskolai, munkahelyi gyakorlaton) kötelesség teljesítésében példamutató. (Rendszeresen készül az órákra, elhozza felszereléseit. Az órai munkában aktív és képességeinek megfelelően minden erőfeszítést megtesz.) Jó (4) Órai munkában részt vesz, képességeinek megfelelő tantárgyi eredményeket ér el, egyenletes teljesítményt nyújt. Tanítási órákra felkészül, felszerelései általában hiánytalanok. Nem bukik. Változó (3) Tanulmányi munkájában több kifogás merül fel. Felkészülése nem képességeinek megfelelő. Munkáját rendszertelenül végzi, kötelességeit csak többszöri figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag (2) Tanítási órákra általában készületlenül jár. Nem törekszik arra, hogy munkája eredményes legyen, ami miatt elkerülhetetlenül egy vagy több tantárgyból megbukik. A tanulók jogait és kötelességeit, a tanulói jutalmazást, dicséretet és a tanulók büntetéseit iskolánk „Házirendje” tartalmazza.

17. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere; önértékelés A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszere, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) A tanév elején aktuális főbb feladatok, amelyek ellenőrzésre kerülnek: - Osztályozó - javítóvizsgák - Tantárgyfelosztás - Órarend készítése - Tanmenetek elkészítése - Munkaközösségi, diákönkormányzati munkatervek összeállítása - Szülői értekezletek - Könyvtári munkaterv - Ifjúságvédelmi munkaterv 48

-

Fogadóórák tervezése

Ellenőrzött dolgozók: - szaktanárok, szakoktatók, osztályfőnökök Az ellenőrzésért felelős vezetők: - igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők A tanév közben folyamatosan ellenőrzött területek: - óralátogatások - osztálynaplók ellenőrzése - helyettesítés és túlórák vezetése a naplóban - tanórán kívüli foglalkozások naplója (szakköri, korrepetálási, tömegsport) - iskolai szintű ünnepségek, megemlékezések Ellenőrzött dolgozók: - szaktanárok, szakoktatók, osztályfőnökök Az ellenőrzésért felelős vezetők: - igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők Félévkor és az év végén aktuális feladatok ellenőrzése: - félévi és év végi érdemjegyek lezárása - osztálynaplók ellenőrzése Ellenőrzött dolgozók: - szaktanárok, szakoktatók, osztályfőnökök Az ellenőrzésért felelős vezetők: - igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők A pedagógusok munkájának ellenőrzéséről szóló visszacsatolás az intézményi munkatervben rögzített időszakonként összeülő osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten hangzik el, valamint a különböző munkaközösségek aktuális megbeszélésein. A félévi és az év végi tantestületi értekezleten a pedagógusok, szakoktatók munkáját az iskola vezetése értékeli. Ehhez kapcsolódóan fontos szerepet kap az önértékelés rendszere, mely a pedagógusok monitoringján keresztül az intézményi önértékelésben teljesül ki. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei: - a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása, az osztályfőnöki munka eredményessége - az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - a tehetséges tanulók gondozása - a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása - folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - továbbképzéseken való részvétel, önképzés - az iskolai munka eredményességének javítása (pályázatokon való sikeres részvétel, új ötletek megvalósítása) - munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások 49

-

az iskola képviselete (pl. pályaválasztási szülői értekezleten) tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala a nevelő szakmai kapcsolatai a tantestület tagjaival személyes példamutatás (magatartás, viselkedés, öltözködés, minőségi munka) munkafegyelem, a munkához való viszony (ügyeleti munka, pontos óratartás, pontos adminisztráció, határidők betartása) részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában a vezetői feladatok ellátása megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal a tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése szakmai felkészültség a felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke: Pedagógiai programunk végrehajtásához szükségesek az egyes tantárgyak tanításához kötelezően előírt taneszközök és felszerelések, a tanítás feltételeit biztosító szaktantermek, szertárak. Ezeken kívül a speciális tevékenységek, nevelési-, közösségfejlesztő feladatok ellátását szolgálja a mindkét épületünkben működő iskolarádió. Ezt a célt szolgálja az önálló ismeretszerzést, kutatómunkát lehetővé tévő iskolai könyvtár és az Internet használata is. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, • A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója tanévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: A szülők tájékoztatása 50

Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, Az országos és a helyi közoktatás-politikai alakulásáról, változásairól, A helyi tanterv követelményeiről, Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. a) Szülői értekezlet (tanévenként legalább kétszer, ha szükséges rendkívüli szülői értekezlet összehívása lehetséges.) b) Fogadó óra tanévenként kétszer: össztanári fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) c) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel.

51

HELYI TANTERV Óratervek Iskolánk helyi tantervét a kifutó szakközépiskolai, valamint a szakiskolai és a cukrász, pincér, szakács szakképzés, illetve a 2016. szeptember 1.-től belépő szakgimnáziumi és induló szakközépiskolai óraterv alapján készítettük el. 2016. októberétől indul a HÍD program. Részletes áttekintés a mellékletekben szerepel. Az érvényes jogszabályi feltételek szerint iskolánkban a kötelezően választható (ötödik) érettségi tárgy az oktatott szakmai tárgyak közül kerül ki.

52

1./9.ca - OKJ 34 811 01 cukrász tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 29 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 2 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből angol csoport Matematika 3 ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Kémia 1 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés 4 Osztályközösség-építő program 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 18 Közismeret osztály óraszám összesen 23 Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai esztétika 2,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből angol csoport Szakrajz gyakorlat 0,5 Cukrász gyakorlat 5 5 Cukrász szakmai ismeretek 4 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

17 23

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

0

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2 3 3

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

35 46

0 0

53

összesen 35 46

1./9.cb - OKJ 34 811 01 cukrász tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 28 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 2 Idegen nyelv 2 ebből német csoport ebből német csoport Matematika 3 ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Kémia 1 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés 4 Osztályközösség-építő program 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 18 Közismeret osztály óraszám összesen 23 Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai esztétika 2,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 ebből német csoport ebből német csoport Szakrajz gyakorlat 0,5 Cukrász gyakorlat 5 5 Cukrász szakmai ismeretek 4 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

17 23

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

0

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2 3 3

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

35 46

0 0

54

összesen 35 46

1./9.p - OKJ 34 811 03 pincér tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 26 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 2 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 3 ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Kémia 1 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés 4 Osztályközösség-építő program 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 18 Közismeret osztály óraszám összesen 23 Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai esztétika 2,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből német csoport Szakrajz gyakorlat 0 Felszolgálás alapjai gyakorlat 5 5 Felszolgálási alapok 4,5 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

17 23

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

0

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2 3 3

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

35 46

0 0

55

összesen 35 46

1./9.sza - OKJ 34 811 04 szakács tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 26 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 2 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből angol csoport Matematika 3 ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Kémia 1 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés 4 Osztályközösség-építő program 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 18 Közismeret osztály óraszám összesen 23 Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai esztétika 2,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből angol csoport Szakrajz gyakorlat 0 Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat

5

5

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

4,5

Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

17 23

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

0

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2 3 3

1 1

5

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

35 46

0 0

56

összesen 35 46

1./9.szb - OKJ 34 811 04 szakács tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 25 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 2 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 3 ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Kémia 1 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés 4 Osztályközösség-építő program 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 18 Közismeret osztály óraszám összesen 23 Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai esztétika 2,5 Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 Általános élelmiszerismeret 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből német csoport Szakrajz gyakorlat 0 Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat

5

3 3

1 1

5

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

4,5

Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

17 23

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

0

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

35 46

0 0

57

összesen 35 46

2./10.ca - OKJ 34 811 01 cukrász tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 20 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből angol csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Kémia 0 Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 1 Szakmai számítás 1 Élelmiszerek csoportjai 1 Cukrászat 1 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből angol csoport Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Cukrászat 2 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 13

Külső cukrász gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 24,5

17,5 17,5

58

összesen 35,5 42

2./10.cb - OKJ 34 811 01 cukrász tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 14 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Kémia 0 Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 1 Szakmai számítás 1 Élelmiszerek csoportjai 1 Cukrászat 1 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből német csoport Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Cukrászat 2 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 13

Külső cukrász gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 24,5

17,5 17,5

59

összesen 35,5 42

2./10.p - OKJ 34 811 01 pincér tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 22 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Kémia 0 Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 1 Szakmai számítás 1 Élelmiszerek csoportjai 1 Felszolgálás 1 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből német csoport Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Felszolgálás 2 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 13

Külső pincér gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 24,5

17,5 17,5

60

összesen 35,5 42

2./10.sza - OKJ 34 811 04 szakács tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 19 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből angol csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Kémia 0 Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 1 Szakmai számítás 1 Élelmiszerek csoportjai 1 Ételkészítési alapok 1 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből angol csoport Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Ételkészítési alapok 2 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 13

Külső szakács gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 24,5

17,5 17,5

61

összesen 35,5 42

2./10.szb - OKJ 34 811 04 szakács tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 18 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Kémia 0 Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 1 Szakmai számítás 1 Élelmiszerek csoportjai 1 Ételkészítési alapok 1 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport ebből német csoport Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Ételkészítési alapok 2 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 13

Külső szakács gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

1 1

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 24,5

17,5 17,5

62

összesen 35,5 42

3./11.c - OKJ 34 811 01 cukrász tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 21 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 0,5 Szakmai számítás 1,5 Foglalkoztatás I. 2 Élelmiszerek csoportjai 1 Foglalkoztatás II. alapismeretek 0,5 Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Cukrász szakmai elmélet 1,5 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 14

Külső cukrász gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

2

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 25,5

17,5 17,5

63

összesen 35,5 43

3./11.p - OKJ 34 811 03 pincér tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 18 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 0,5 Szakmai számítás 1,5 Foglalkoztatás I. 2 Élelmiszerek csoportjai 1 Foglalkoztatás II. alapismeretek 0,5 Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Felszolgálás 1,5 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 14

Külső felszolgáló gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

2

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 25,5

17,5 17,5

64

összesen 35,5 43

3./11.sz - OKJ 34 811 04 szakács tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 21 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Idegen nyelv 2 ebből angol csoport ebből német csoport Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 8,5 Közismeret osztály óraszám összesen 11,5 Vendéglátó gazdálkodás 0,5 Szakmai számítás 1,5 Foglalkoztatás I. 2 Élelmiszerek csoportjai 1 Foglalkoztatás II. alapismeretek 0,5 Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,5 Ételkészítési ismeret szakmai elmélet 1,5 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

9,5 14

Külső szakács gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

2 2

1 1

2

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

18 25,5

17,5 17,5

65

összesen 35,5 43

2./12.cp - OKJ 34 811 01 cukrász; 34081103 pincér tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 27 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 6,5 Közismeret osztály óraszám összesen 7,5 Vendéglátó gazdálkodás 1 Élelmiszerismeret 2 Szakmai számítás 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol csoport 1 ebből német csoport Foglalkoztatás I. 2 Élelmiszerek csoportjai 1 Foglalkoztatás II. alapismeretek 0,5 Belső üzemi gyakorlat 2,5 2,2 Cukrászat - Felszolgálás alapjai 3 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

15,5 27,7

Külső szakács - pincér gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

1 1

1,5 1 1 2

2,5 3

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

22 35,2

17,5 17,5

66

összesen 39,5 52,7

2./12.szp - OKJ 34 811 04 szakács ; 3481101 pincér tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 23 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 1 Matematika 1 Informatika 1 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Társadalomismeret 1 Testnevelés 2 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 6,5 Közismeret osztály óraszám összesen 7,5 Vendéglátó gazdálkodás 1 Szakmai számítás 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 ebből angol nyelv 1 ebből német nyelv Foglalkoztatás I. 2 2 Előkészítési és ételkészítési 1 alapismeretek Ételkészítési alapok 2 Élelmiszerismeret 2 Élelmiszerek csoportjai 1 Foglalkoztatás II. alapismeretek 0,5 Belső üzemi gyakorlat 2,5 Felszolgálás alapjai 3 Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

17,5 26

Külső szakács - pincér gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

1 1

1 1 2

2,5

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

24 33,5

17,5 17,5

67

összesen 41,5 51

Ksz/11.c - OKJ 34 811 01 cukrász tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 24 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 0 Matematika 0 Informatika 0 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Társadalomismeret 0 Testnevelés 0 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 0,5 Közismeret osztály óraszám összesen 0,5 Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai számítás 0 0 szakmai idegen nyelv 0 ebből angol nyelv ebből német nyelv Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Foglalkoztatás I. Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Élelmiszerek csoportjai Foglalkoztatás II. alapismeretek Belső üzemi gyakorlat Cukrászat

0 0

1,5 2 0

0

0

0 0 0,5

2,5

2,5 3,5

Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

12 14,5

Külső cukrász gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

0 0

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

12,5 15

17,5 17,5

68

összesen 30 32,5

Ksz/11.sz-p - OKJ: 34 811 04 szakács - 34 811 03 pincér tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 24 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 0 Matematika 0 Informatika 0 ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Társadalomismeret 0 Testnevelés 0 Osztályközösség-építő program 0,5 Közismeret tanulói óraszám összesen 0,5 Közismeret osztály óraszám összesen 0,5 Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai számítás 0 szakmai idegen nyelv 0 ebből angol nyelv ebből német nyelv Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Foglalkoztatás I. Ételkészítési ismeretek alapjai Ételkészítési alapok Élelmiszerek csoportjai Foglalkoztatás II. alapismeretek Belső üzemi gyakorlat Felszolgálás alapok

0 0 0

1,5 2

2

3,5 0

0 0 0,5 2,5 3,5

2,5

Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

12 16,5

Külső pincér gyakorlat

17,5

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

0 0

0 0

2,5

tanulószerződéssel

iskolai

üzemi

12,5 17

17,5 17,5

69

összesen 30 34,5

9. A - Vendéglátóipar ( OKJ 54 811 01 vendéglátásszervező kimenet) tanév: 2016/17 osztálylétszám: 26 fő Csoportok/óraszám Tantárgyak 10 fő 9 fő Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelv 4 ebből angol csoport 1. 4 ebből angol csoport 2. 4 Matematika 3 ebből matematika csoport 1. 3 ebből matematika csoport 2. 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 komplex természettudományos tantárgy 3 Informatika 2 ebből informatika csoport 1. 2 ebből informatika csoport 2. 2 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 24 Közismeret osztály óraszám összesen 33 Általános élelmiszerismeret 1,5 Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5 Termelés elmélete 1 Vendéglátó gazdálkodás elmélet 1 Felszolgálási alapok 0,5 Értékesítés elmélete 1 Élelmiszerek a gyakorlatban 1 Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat 1 Termelés gyakorlata 1 1 Felszolgálási alapok gyakorlat 1,5 1,5 Értékesítés gyakorlata 1 1 Szakmai tanulói óraszám összesen 11 14,5

Szakmai osztály óraszám összesen Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

35 48

70

9. B - Vendéglátóipar ( OKJ 54 811 01 vendéglátásszervező kimenet) tanév: 2016/17 osztálylétszám: 26 fő Csoportok/óraszám Tantárgyak 10 fő 9 fő Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelv 4 ebből német csoport 1. 4 ebből német csoport 2. 4 Matematika 3 ebből matematika csoport 1. 3 ebből matematika csoport 2. 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 komplex természettudományos tantárgy 3 Informatika 2 ebből informatika csoport 1. 2 ebből informatika csoport 2. 2 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 24 Közismeret osztály óraszám összesen 33 Általános élelmiszerismeret 1,5 Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5 Termelés elmélete 1 Vendéglátó gazdálkodás elmélet 1 Felszolgálási alapok 0,5 Értékesítés elmélete 1 Élelmiszerek a gyakorlatban 1 Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat 1 Termelés gyakorlata 1 1 Felszolgálási alapok gyakorlat 1,5 1,5 Értékesítés gyakorlata 1 1 Szakmai tanulói óraszám összesen 11 14,5

Szakmai osztály óraszám összesen Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

35 48

71

10. A - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 27 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből angol csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Földrajz Kémia Fizika Mozgókép kultúra és média Biológia - egészségtan Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Értékesítés elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 3 1 1 1 1 1 2 1 2 5 1 29 38 1 1 1 1 1 2 2 1 1

Szakmai osztály óraszám összesen

8 11

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

37 49

72

10. B - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 20 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből német csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Földrajz Kémia Fizika Mozgókép kultúra és média Biológia - egészségtan Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Értékesítés elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 3 1 1 1 1 1 2 1 2 5 1 29 38 1 1 1 1 1 2 2 1 1

Szakmai osztály óraszám összesen

8 11

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

37 49

73

10. C - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 27 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből angol csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Földrajz Kémia Fizika Mozgókép kultúra és média Biológia - egészségtan Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Értékesítés elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 3 1 1 1 1 1 2 1 2 5 1 29 38 1 1 1 1 1 2 2 1 1

Szakmai osztály óraszám összesen

8 11

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

37 49

74

11.A - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 24 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből angol csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Fizika Biológia - egészségtan Etika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Szakmai számítások Értékesítés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 2 1 5 1 27 36 1 1 2 1 1 2 2

Szakmai osztály óraszám összesen

8 10

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

35 46

75

11.B - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 27 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből német csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Fizika Biológia - egészségtan Etika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Szakmai számítások Értékesítés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 2 1 5 1 27 36 1 1 2 1 1 2 2 0

Szakmai osztály óraszám összesen

8 10

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

35 46

76

11.C - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 24 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből angol csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Fizika Biológia - egészségtan Etika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Szakmai számítások Értékesítés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 2 1 5 1 27 36 1 1 2 1 1 2 2 0

Szakmai osztály óraszám összesen

8 10

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

35 46

77

12.A - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 21 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből angol csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Szakmai számítások Termelés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 5 1 23 32 1 2 1 2 2 2 2

Szakmai osztály óraszám összesen

10 12

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

33 44

78

12.B - ágazati érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 23 fő Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv ebből angol csoport 1. ebből német csoport 2. Matematika ebből matematika csoport 1. ebből matematika csoport 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika ebből informatika csoport 1. ebből informatika csoport 2. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen Élelmiszerismeret Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Szakmai számítások Termelés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen

Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 5 1 23 32 1 2 1 2 2 2 2

Szakmai osztály óraszám összesen

10 12

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

33 44

79

11.E - érettségi tanév: 2016/17 osztálylétszám: 40 fő Csoportok/óraszám 10 fő 9 fő Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelv 4 ebből angol csoport 1. 4 ebből német csoport 2. 4 Matematika 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 Osztályfőnöki 1 Közismeret tanulói óraszám összesen 17 Közismeret osztály óraszám összesen 21 Élelmiszerismeret Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Termelés elmélete Vendéglátó gazdálkodás elmélet Szakmai számítások Termelés gyakorlata Szakmai tanulói óraszám összesen 0 Tantárgyak

Szakmai osztály óraszám összesen

0

Heti tanulói óraszám összesen Heti osztály óraszám összesen

17 21

80

Szakképzési Hídprogram A Szakképzési HÍD program azon tanulóknak nyújt esélyt és szakképzési rendszerbe bekapcsolódási lehetőséget, akik korábbi tanulmányaik során nem jutottak sikerélményhez, akiknek tanulmányi előmenetele nem az elvártak szerint alakult, vagy beilleszkedési nehézségeik adódtak, ami okán nem tudták befejezni az általános iskola 7. vagy 8. osztályát 15. életévük betöltéséig. A programba a tanulók felvételét az általános iskola kezdeményezi. A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.

A program tanulásra motivál, fejleszti a szakma sikeres elsajátításához szükséges készségeket. A Szakképzési Hídprogram képzési ideje két év. A képzés záróvizsgával - sikeres teljesítése esetén alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt ad -; valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap. A részszakképesítés azonosító száma: 21 811 01, megnevezése: Konyhai kisegítő Iskolánkban ennek beszámításával folytathatják tanulmányaikat a teljes szakképesítés megszerzéséért is.

81

SzH/ I. - OKJ 21 811 01 konyhai kisegítő tanév: 2016/2017 osztálylétszám: 2 fő Tantárgyak Óraszám Magyar – Kommunikáció 4 Idegen nyelv 4 Matematika 4 Természetismeret 3 Alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok

1

Társadalom és jelenkor ismeret Informatika Testnevelés* Osztályközösség-építő program Közismeret tanulói óraszám összesen Közismeret osztály óraszám összesen

3 2 2 1 24 24

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

1

Élelmiszerek csoportjai

1 1,5

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

4

Szakmai tanulói óraszám összesen Szakmai osztály óraszám összesen

7,5 7,5

Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

Heti tanulói óraszám Heti osztály óraszám

0 iskolai

üzemi

31,5 31,5

0 0

82

összesen 31,5 31,5

SZAKMAI PROGRAM A szakmai képzés jogszabályi háttere 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet – a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról

A szakmai nevelés és oktatás célja A szakmai nevelés egyenrangú partnere a közismereti tárgyakban rejlő nevelési céloknak. A szakmai nevelés komplex egészet alkot az iskolai, a szakmai gyakorlati, a családi és társadalmi nevelési hatásfokkal. Célunk, hogy a vendéglátásban tanuló fiatalok korszerű gondolkodású, a piacgazdaság kihívásait ismerő, annak megfelelően cselekvő, ugyanakkor szilárd erkölcsű, becsületes szakemberek legyenek. Nélkülözhetetlen a szakmaszeretet, a hivatástudat fejlesztése, illetve kialakítása. Elsőrendű nevelési feladat a munka becsületének visszaállítása. Nevelésünk tegye természetessé a folyamatos önképzés, a továbbképzés, a továbbtanulás igényét. Az intézményünkből kikerülő tanulók többsége saját szakmájában marad, a vendéglátóiparban szeretne elhelyezkedni, munkát vállalni. Szolgáltatóiparról levén szó még fokozottabb hangsúlyt kell adni a tanulók jelenbéli értékeinek. Ma a munkaerő-piaci verseny, az európai normákhoz való igazodás, az elvárt színvonal, és sokszor a harc 1-1 kiválasztott munkahely megszerzéséért arra kötelez minket, hogy tanulóinkat a rugalmasság és mobilitás, a változó környezethez való alkalmazkodóképesség jellemezze. Udvarias, jó megjelenésű, idegen nyelven is jól kommunikáló ifjakat kell nevelnünk, akik büszkék arra, hogy a választott szakmában megfelelő tudásra támaszkodva, becsületesen pontosan, precízen, az elvárásoknak megfelelően végzik munkájukat. A fenti célok elérése csak úgy valósítható meg, ha az eljövendő időszakban a nevelés területén a pályaalkalmasságra nevelés mellett kiemelt szerepet kap az egészséges életmód, testi, a környezeti nevelés is. Valamennyi vendéglátós szakmában, illetve szakterületen fontos a logikus gondolkodás, a rendszerető és áttekintő képesség, a jó szemmérték, a kézügyesség, a kulturált esztétikai érzék kialakítása. Az értékesítő szakterületen kiemelkedő jelentősége van a megfelelő kifejező és beszédkészségnek, a szakmában elvárható mozgáskultúrának, illetve képességnek. Célunk olyan jellemvonások kialakítása, mely a munkatársak megbecsülését, az önzetlen, jó munkatársi kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé. Mindezt a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő értelmi, érzelmi, esztétikai és testi neveléssel érhetjük el. Összefoglalva célunk olyan vendéglátó szakemberek képzése, akik a korszerű vendéglátóipar sokoldalú követelményeivel mind emberi magatartásuk, mind szakmai tudásuk tekintetében megfelelnek, képesek ismereteik önálló bővítésére, a vendéglátás kultúrájának, színvonalának emelésére a szakma hírnevének öregbítésére idehaza és külföldön egyaránt. Tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák: Mozgáskoordináció (testi ügyesség), elhivatottság, elkötelezettség, önállóság, pontosság, felelősségtudat Társas kompetenciák: Motiválhatóság, irányíthatóság, együttműködés Módszer kompetenciák: A környezet tisztántartása, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, problémamegoldás, hibaelhárítás, rendszerező képesség A képzés célja az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók szakképzésbe való beiskolázása. A pincér, szakács és cukrász szakképesítés megszerzése, a képzéshez tartozó kompetenciák elsajátításával. A kompetenciákat az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák.

84

Szakgimnázium (9-12. évf.) 2016/2017 tanévtől Kifutó rendszerben: szakközépiskola (10-11-12. évf.) A képzés célja: A szakirányú érettségihez szükséges szakmai ismertek elsajátítása, a felsőfokú továbbtanulás kellő megalapozása és olyan szakmai tudás megszerzésének biztosítása, amely lehetővé teszi a vendéglátásszervező (OKJ 54 811 01) szakképesítésre való érettségi utáni továbbtanulást. A vendéglátás – turisztika szakmacsoport bemeneti kompetenciáit a 3. melléklet a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelethez tartalmazza: Alapkompetenciák: • • • • • • • • •

Visszaadja az olvasottakat (szóban, írásban, szerepjátékban) Önállóan feldolgozza a szöveget Használja a négy számtani alapműveletet Mértékegységeket átvált Százalékot számol Alkalmazza a kerekítés szabályait Használja a számológépet Szöveget pontosan leír Írásban megfogalmazza gondolatait

Infokommunikációs kompetenciák: • • • • • • • •

Kérdéseket tesz fel Válaszát megfogalmazza Segítséget kér Tudatosan alkalmazza a metakommunikációs eszközöket Artikulálva beszél Erőszakmentesen kommunikál Megérti a másik közlését Tapasztalatait megfogalmazza

Szakmai kompetenciák: • • • • • • • • • • •

Színeket megkülönböztet Formákat megkülönböztet Ízeket megkülönböztet Tapintással érzékel Szaglással érzékel Élelmiszer alapanyagokat felismer Nyersanyagokat pontosan mér Képes állni a gyakorlat végéig Mozgása koordinált Munkakörnyezetét rendben tartja Munkakörnyezetét tisztán tartja

A képzés szakmai tantárgyai: 85

9. évfolyam szakgimnázium helyi szakmai óraterve: Általános élelmiszerismeret

1,5

Élelmiszerbiztonság alapjai

0,5

Termelés elmélete

1

Vendéglátó gazdálkodás elmélet

1

Felszolgálási alapok

0,5

Értékesítés elmélete

1

Élelmiszerek a gyakorlatban

1

Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat

1

Termelés gyakorlata Felszolgálási alapok gyakorlat Értékesítés gyakorlata

1

1

1,5

1,5

1

1

Szakmai tanulói óraszám összesen

11

A 10-11. évfolyamos diákoknak, az összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venni, ennek időtartama: a 10. évfolyamot követően 140 óra, 11. évfolyamot követően: 140 óra.

Kifutó rendszerben, szakközépiskolában: 10. évfolyamon: Élelmiszerismeret

1

Termelés elmélete

1

Vendéglátó gazdálkodás elmélet

1

Értékesítés elmélete

1

Vendéglátó gazdálkodás gyakorlat

1

Termelés gyakorlata

2

2

Értékesítés gyakorlata

1

1

Szakmai tanulói óraszám összesen

8

11. évfolyamon: Élelmiszerismeret

1

Termelés elmélete

1

Vendéglátó gazdálkodás elmélet

2

Szakmai számítások

1

Értékesítés elmélete

1 1

Termelés gyakorlata

2

2

Értékesítés gyakorlata

1

1

Szakmai tanulói óraszám összesen

9

12. évfolyamon: 86

Élelmiszerismeret

1

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

2

Termelés elmélete

1

Vendéglátó gazdálkodás elmélet

2

Szakmai számítások

2

Termelés gyakorlata

2

Szakmai tanulói óraszám összesen

2 10

Összefüggő nyári gyakorlatok: A 9-10-11. évfolyamos diákoknak, az összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venni, ennek időtartama: a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, 11. évfolyamot követően: 140 óra

Szakközépiskolai képzés (9-11. évf.), érettségi után (11-12. évf.) 2016/2017 tanévtől Kifutó rendszerben: szakiskola (10-11. évf.), érettségi után (12. évf.)

A képzés célja: A cukrász, pincér, szakács szakképesítés megszerzése, általános iskola után 3 év illetve érettségivel rendelkező tanulók számára 2 év alatt, a képzéshez tartozó személyi és szakmai kompetenciák elsajátításával. A kompetenciákat az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák. 3 éves szakképzés után a tanulók 2 éves érettségire felkészítő képzésen vehetnek részt. A képzés követelménymoduljai és szakmai tantárgyai: A képzés első szakképző évfolyamon (9. osztályban) iskolai keretek között zajlik, ahol a tanulók a közismereti tárgyakon kívül szakmai elméleti és gyakorlati oktatást is kapnak. A 9. évfolyamon a sikeresen teljesített szintvizsga után, a 10. évfolyamtól duális rendszerben tanulnak tovább, ahol az iskolai elméleti oktatást a külső üzemi gyakorlat egészíti ki tanulószerződéses formában. Közismeret nélküli kétéves szakképzésben (ksz) 11. és 12. évfolyam is duális rendszerben zajlik.

87

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szerinti szakmai modulok, tantárgyak: Pincér:

9. évfolyam szakközépiskola helyi óraterve: Vendéglátó gazdálkodás

2

Szakmai számítás

0

Élelmiszerbiztonságról általában

0,5

Általános élelmiszerismeret

1,5

Szakmai idegen nyelv

1 ebből angol csoport

1

ebből német csoport

1

Szakrajz gyakorlat

0

Felszolgálás alapjai gyakorlat

5

5

Felszolgálási alapok

4,5

Szakmai tanulói óraszám összesen

14,5

ksz/11. évfolyam szakközépiskola helyi óraterve: Vendéglátó gazdálkodás

2

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1,5

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II. alapismeretek

2 0,5

Technológiai ismeretek

2,5

2,5

Felszolgálás alapok

3,5

Szakmai tanulói óraszám összesen

12

88

2,5

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szerinti szakmai modulok, tantárgyak: Szakács:

9. évfolyam szakközépiskola helyi óraterve: Vendéglátó gazdálkodás

2

Szakmai számítás

0

Élelmiszerbiztonságról általában

0,5

Általános élelmiszerismeret

1,5

Szakmai idegen nyelv

1 ebből angol csoport

1

ebből angol csoport

1

Szakrajz gyakorlat

0

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat

5

5

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

4,5

Szakmai tanulói óraszám összesen

14,5

89

5

ksz/11. évfolyam szakközépiskola helyi óraterve: Vendéglátó gazdálkodás

2

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Ételkészítési ismeretek alapjai

3,5

Foglalkoztatás II. alapismeretek

0,5

Technológiai ismeretek

2,5

2,5

Szakmai tanulói óraszám összesen

2,5

12

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szerinti szakmai modulok, tantárgyak: Cukrász:

9. évfolyam szakközépiskola helyi óraterve: Vendéglátó gazdálkodás

2

Élelmiszerbiztonságról általában

0,5

Általános élelmiszerismeret

1,5

Szakmai idegen nyelv

1

ebből német csoport

1

ebből német csoport

1

Szakrajz gyakorlat

0,5

Cukrász gyakorlat

5

Cukrász szakmai ismeretek

5 4

Szakmai tanulói óraszám összesen

90

14,5

ksz/11. évfolyam szakközépiskola helyi óraterve: Vendéglátó gazdálkodás

2

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1,5

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II. alapismeretek

0,5

Technológiai ismeretek

2,5

2,5

Cukrászat

3,5

Szakmai tanulói óraszám összesen

12

Összefüggő nyári gyakorlatok: 3 éves szakképzésben (pincér, szakács, cukrász): 9. évfolyam után 140 óra, 10. évfolyam után 140 óra. 2 éves közismeret nélküli szakképzésben (pincér, szakács, cukrász): ksz/11 évfolyam után 160 óra.

Szakmai tantárgyak kifutó rendszerben szakiskolában: Pincér: 10. évfolyam: szakmai nyelv, élelmiszerek csoportjai, felszolgálás, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat heti 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján) 11. évfolyam: foglalkoztatás II., foglalkoztatás I., élelmiszerek csoportjai, felszolgálás, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján) Közismeret nélküli 12. évfolyamon: felszolgálás alapjai, foglalkoztatás I., foglalkoztatás II., élelmiszerek csoportjai, szakmai nyelv, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján) Szakács: 10. évfolyam: szakmai nyelv, élelmiszerek csoportjai, ételkészítési alapok, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján) 11. évfolyam: foglalkoztatás II., foglalkoztatás I., élelmiszerek csoportjai, ételkészítési ismeret, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján) Közismeret nélküli 12. évfolyamon: előkészítési és ételkészítési alapismeretek, ételkészítési alapok, foglalkoztatás I., foglalkoztatás II., élelmiszerek csoportjai, szakmai nyelv, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján)

91

Cukrász: 10. évfolyam: szakmai nyelv, élelmiszerek csoportjai, cukrászat, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján) 11. évfolyam: foglalkoztatás II., foglalkoztatás I., élelmiszerek csoportjai, cukrász szakmai elmélet, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján) Közismeret nélküli 12. évfolyamon: cukrászat, foglalkoztatás I., foglalkoztatás II., élelmiszerek csoportjai, szakmai nyelv, szakmai számítások, vendéglátó gazdálkodás, belső üzemi gyakorlat 2,5 óra (tanulószerződéses jogviszonyban teljesítési megbízotti megállapodás alapján)

Kifutó szakiskolai képzések követelménymoduljai: Pincér: azonosító száma

megnevezése

10044-12

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10045-12

Gazdálkodás

10046-12

Szakmai idegen nyelv

10047-12

Felszolgálás alapjai

10074-12

Felszolgálás

11497-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Szakács: azonosító száma

megnevezése

10044-12

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10045-12

Gazdálkodás

10046-12

Szakmai idegen nyelv

10048-12

Ételkészítés alapjai

10049-12

Konyhai kisegítés

10075-12

Ételkészítés

11497-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

92

Cukrász: azonosító száma

megnevezése

10045-12

Gazdálkodás

10044-12

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12

Szakmai idegen nyelv

10043-12

Cukrászati termékkészítés

11497-12

Foglalkoztatás I.

11499-12

Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

A szakmai gyakorlat megvalósulása, a képzésen belül Szakgimnáziumi és kifutó szakközépiskolai rendszerben a tanulóknak összefüggő nyári gyakorlatot kell teljesíteniük a következő évfolyamba lépéshez. A diákokat együttműködési megállapodás keretében helyezzük ki a 70-160 órás gyakorlatokra az iskolával kapcsolatban álló képzőhelyekre, melyek között számos neves szálloda, étterem és cukrászda található. A nyári gyakorlat értékelésének szempontjai:

Kapcsolattartása a munkatársakkal Kapcsolattartása a vendégekkel Megjelenése, személyi higiéniája Szorgalma és a munkához való viszonya Szakmai érdeklődése Munkatempója Munkafegyelme Szakmai munkavégzésének színvonala, szakszerűsége Szervezőképessége Felelősségtudata

A tanulókat a munkahelyek a meghatározott szempontok alapján nem megfelelő, elégséges, közepes, jó és jeles értékelésre javasolják. Ha a tanuló az összefüggő nyári gyakorlatot augusztus 31-ig nem teljesítette, nem léphet a következő évfolyamba. Szakközépiskolai és kifutó szakiskolai duális képzésben (10-11 és ksz/11-ksz/12 évfolyamokon) a tanulók évközi üzemi gyakorlatát tanulószerződéses rendszerben szervezzük meg a kamara által minősített képzési helyekkel együttműködve. A tanulókat a munkahelyek havonta értékelik a

93

kerettantervben az adott képzésre és évfolyamra meghatározott követelménymodul szerint. Az adott tananyagegységből a diákok minden hónapban (1-5) érdemjegyet kapnak. A Szakközépiskolai és kifutó szakiskolai duális képzésben az összefüggő nyári gyakorlatokat szintén tanulószerződéssel teljesítik a diákok. A gyakorlati képzőhelyek termelési és értékesítési rendszerei, az üzletek működéi rendje, étel-ital választéka nem minden esetben biztosítja a követelménymodul minden témakörének gyakorlási lehetőségét. Iskolánk munkahelyi és/vagy tanulói kezdeményezés alapján vállalja, hogy az egyeztetett tanmenet szerint a gyakorlati képzőhelyekkel együttműködve 3 éves 10. és 2 éves 11. évfolyamon 90 órára, illetve 3 éves 11. és 2 éves 12. évfolyamon 80 órára a 2011. évi CLV. törvény és a 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti teljesítési megbízotti megállapodás keretében átirányítással megszervezi az iskolai gyakorlati képzést. Három éves képzésben 10-11. évfolyamon, két éves közismeret nélküli képzésben 11-12. évfolyamokon iskolánk a gyakorlati képzőhelyekkel megkötött teljesítési megbízotti szerződés alapján a belső tanüzemi gyakorlatok megszervezését heti 2,5 órában, kétheti bontásban 5 órás gyakorlatok megtartásával végzi. Az iskolai tanüzemi gyakorlatok az iskola 1211 Bp. Mansfeld Péter u. 25. szám alatti telephelyén zajlanak. Tanüzemek: Pincér szaktanterem 1. (Szamos terem) Pincér szaktanterem 2. Szakács tankonyha 1. Szakács tankonyha 2. Szakács tankonyha 3. Cukrász tanüzem 1. Cukrász tanüzem 2. A tanüzem rendje (tankonyha – cukrász üzem – pincér szaktanterem) A tanüzemben tanuló szaktanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A tanulók csak a kötelező védő- és formaruha viselése mellett dolgozhatnak a tanüzemben. Tankonyha és cukrász üzem: szakácsnadrág, szakácskabát, szakácssapka vagy fityula, csúszásmentes zárt cipő. Pincér szaktanterem: fekete pantalló nadrág vagy szoknya, fehér ing vagy blúz, nyakkendő vagy női sál, fekete lapos talpú zárt cipő. A tanüzemben a látható piercing és ékszer, valamint tankonyhán és cukrász üzemben a műköröm viselése és a körömlakk nem megengedett. A szakmai gyakorlat alatt mobiltelefon használata tilos! A telefonokat a tanulók kötelesek a gyakorlat végéig az erre a célra kijelölt, szaktanár által elzárt helyen tartani, ahol egyéb értékeik (óra, ékszer…) is elzárható! A szakmai gyakorlat kezdetére a tanuló pontosan és munkára alkalmasan köteles megjelenni. A tanüzemet gyakorlat közben a tanuló csak a szaktanár engedélyével hagyhatja el és a tanüzemi épületből munkaruhában nem léphet ki! 94

A tanüzem berendezéseit és eszközeit csak rendeltetésének megfelelően szabad használni, betartva a munka- és balesetvédelmi előírásokat. A gyakorlat végeztével a tanuló köteles saját munkaterületét tisztán és rendezetten, a saját maga által használt munkaeszközöket, tálalóeszközöket eltisztítva, helyére pakolva átadni a szaktanárnak. A gyakorlat végeztével a tanüzemet - a szaktanár irányítása mellett - a tanulók olyan állapotban (tisztán, rendezetten) hagyhatják el, hogy az teljes egészében készen álljon a következő gyakorlatra!

Szintvizsga 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 28. § (1) A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. (3) A szintvizsga minden, a (4) bekezdésben meghatározott tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére - a 26. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. Indokolás (4) Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. (5) A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a (2) bekezdésben megjelölt szervezet közreműködésével dolgozza ki. A szakközépiskola és a szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

A szintvizsgára történő felkészítést 9. szakközépiskolai évfolyamon a tanmenetbe integrálva végezzük. A vizsgát az iskola tanműhelyében szervezzük meg. Azon tanulók számára, akik közismeret nélküli szakképzésre (ksz) jelentkeznek és nem rendelkeznek a szintvizsga mentesítés feltételeként meghatározott érettségi végzettséggel, októberben (javító-pótló) szintvizsgát szervezünk, hogy a duális képzésbe bekapcsolódhassanak és tanulószerződést köthessenek.

95

Szakképesítések bemeneti és vizsgakövetelményei 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről Szakközépiskolai képzésben: Pincér A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében a Vendéglátásturisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint. Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Menü összeállítás és felszolgálás A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó egy ötfogásos menüt és hozzá illő italsort állít össze, egy meghatározott alkalomra és időpontra. A vizsgázó az általa összeállított étel- és italsorhoz 4 oldalas menükártyát készít, számítógépen. A vizsgázó az általa összeállított étel- és italsorra díszterítést készít 2 főre. Megterít a vizsgaszervező által összeállított 3 fogásos menüsorra 2 főre, mely nem képezi a vizsgatevékenység részét, a terítés munkafolyamatára fordított idő nem a vizsgatevékenység időtartamának része. Fogadja a vendégeket, leülteti, menüsort ismertet, háromfogásos menüsort szolgál fel angol felszolgálási módban, melyből egy fogás esetében a vendég asztalánál különleges éttermi munkát végez. Ezek lehetnek: saláták készítése, vagy halak filézése, vagy húsok szeletelése, vagy szárnyasok trancsírozása, vagy tatár beefsteak keverése, vagy flambírozás, vagy egyéb ételek készítése a vendég előtt. A menüsorhoz italfelszolgálást is végez (koktél, ásványvíz, pezsgő vagy bor, kávé), a koktélt és a kávét a pincér készíti el a vizsgán. A menüsor felszolgálása után kiállítja a vendég számára a számlát, melyet gépi vagy manuális számlázással készít el, a vizsgaszervező által megadott árak és számlázási adatok alapján. A felszolgálás befejeztével felméri a vendégek elégedettségét, elköszön a vendégtől A vizsgafeladat időtartama: 210 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50 % 96

Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A pincér szakmai feladatai A vizsgafeladat ismertetése: A központi írásbeli az alábbi tématerületekből tartalmaz feladatokat: Gazdálkodás modul tárgyköreiből mindösszesen 35 %-os súllyal. A gazdálkodás modul témaköreinek beemelésével, egyenlő arányban a szakmai számítások, és a gazdálkodás elméleti témakörökből tartalmaz kérdéseket. Felszolgálás alapjai és Felszolgálás modulok tárgyköreiből mindösszesen 35%- os súllyal. A felszolgálás általános szabályai, étrendek összeállítása, elemzése, hibák feltárása, étel – ital ismeret témakörökből tartalmaz kérdéseket. Élelmiszer ismeret modul tárgyköreiből mindösszesen 20%-os súllyal. Az élelmiszerismeret modul témaköreinek beemelésével, általános élelmiszer ismeret, élelmiszerek fajtái, csoportosításuk, táplálkozás élettani jellemzésük, különös tekintettel az élelmiszerekben található allergének, a különböző élelmiszer érzékenységek, diétához alkalmazható élelmiszerek témakörökből tartalmaz kérdéseket. Élelmiszerbiztonság modul tárgyköreiből mindösszesen 10%-os súllyal. Az élelmiszerbiztonság modul tárgyköreinek beemelésével. A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Étel- italismeret A vizsgafeladat ismertetése: a. Egy-egy ételcsoportot bemutat, tálalási módjait, tálaláshoz szükséges eszközöket, az ételekhez ajánlható italokkal. b. Egy-egy italcsoport bemutatása, felszolgálásuk és az ehhez szükséges eszközök ismertetése. Egyegy magyar borvidéket ismertet, jellemzi az ott található szőlő fajtákat, bemutat az adott borvidékről borászatokat, nevesebb borokat. A vizsgafeladat megnevezése: Pincér szakmai idegen nyelv A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgaszervező által összeállított idegen nyelvű étlap és itallap segítségével idegen nyelven kommunikál a vendégfogadás pillanatától a vendég távozásáig (köszöntés, helykínálás, ajánlás, étel- italmegrendelés felvétele, elégedettség felmérése, számlázás, elköszönés). A kommunikáció során a különböző igényekkel érkező vendég kívánságait megérti, ez alapján ajánl ételt és italt az étlapról (pl. vegetáriánus vendég, fogyókúrát tartó vendég, csak bizonyos húsféléket fogyasztó vendég, vallási felekezetekhez tartozó vendég, különböző betegségekben szenvedő vendég) A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % A komplex szakmai vizsga akkor eredményes, ha teljesítése összességében legalább 51%-ra vagy legalább elégséges érdemjegyre sikerül. Kifutó szakiskolai képzésben: Pincér A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 97

Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Menü összeállítás és felszolgálás A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó egy ötfogásos menüt és hozzá illő italsort állít össze, egy meghatározott alkalomra és időpontra. A vizsgázó az általa összeállított étel- és italsorhoz 4 oldalas menükártyát készít, számítógépen. A vizsgázó az általa összeállított étel- és italsorra díszterítést készít 2 főre. Megterít a vizsgaszervező által összeállított 3 fogásos menüsorra, mely nem képezi a vizsgatevékenység részét, a terítés munkafolyamatára fordított idő nem a vizsgatevékenység időtartamának része. Fogadja a vendéget, leülteti, menüsort ismertet, háromfogásos menüsort szolgál fel angol felszolgálási módban, melyből egy fogás esetében a vendég asztalánál végzett különleges éttermi munka a jellemző. Saláták készítése, vagy halak filézése, vagy hátszín, bélszín szeletelése, vagy sertés-, marha-, borjú, ürü- és bárányhúsok szeletelése, vagy szárnyasok trancsírozása, vagy tatár beefsteak keverése, vagy flambírozás, vagy ételkocsiról, sajtkocsiról kínálás, tálalás, vagy egyéb ételek készítése a vendég előtt. A menüsorhoz italfelszolgálást is végez (ásványvíz, bor vagy pezsgő, kávé), a kávét a pincér készíti el a vizsgán. A menüsor felszolgálása után kiállítja a vendég számára a számlát, melyet gépi vagy manuális számlázással készít el, a vizsgaszervező által megadott árak és számlázási adatok alapján. A felszolgálás befejeztével felméri a vendégek elégedettségét, elköszön a vendégtől A vizsgafeladat időtartama: 210 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 60 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A pincér adminisztrációs tevékenysége A vizsgafeladat ismertetése: A központi írásbeli az alábbi tématerületekből tartalmaz feladatokat: Nyomtatványok kitöltése, felismerése, tartalmának ismerete, alkalmazása (készpénzfizetési számla, átutalási számla, nyugta, szállítólevél, áru-bevételezési jegy, raktározási jegy, vételezési jegy, felvásárlási jegy, standív, étkezési utalványok). Étlap- és itallapfajták felismerése, tartalmának ismerete, elkészítése, étel és italcsoportok kialakítása, hibák javítása, étel és italcsoportok rendszerezése. Árkalkuláció, engedmények érvényesítése, számítása. Árközlés eszközei a vendéglátó üzletben, elkészítésük, tartalmuk, alkalmazásuk. Jelenléti ív kitöltése, tartalmának ismerete. Standolás, standív elkészítése, elszámolás. Áruátvétel munkafolyamata, szempontjai. Vásárlók könyve tartalma, használata, reklamáció ügyintézése, adminisztratív teendők. Leltár munkafolyamata, leltár bizonylatainak ismerete, használata, kitöltése. HACCP dokumentáció ismerete, kitöltése, előírásainak alkalmazása (Intézkedési terv, Team ülések jegyzőkönyve, Oktatási jegyzőkönyv, Napi ellenőrzési lap, Hűtőterek hőmérséklet ellenőrzési lapja). Higiéniai előírások a vendéglátásban (tisztítás, fertőtlenítés, hulladékkezelés, rovar- és rágcsálóirtás, személyi higiénia, felszolgálás, terítés, elszállítás, kiszállítás, rendezvények, pohármosogatás, polírozás, sörcsapolás). Munkavédelmi és balesetvédelmi ismeretek (balesetek, jegyzőkönyv, teendők baleset esetén, munkavédelmi és balesetvédelmi oktatás). Tűzvédelmi előírások (tűzvédelmi oktatás jegyzőkönyve, tűzoltó készülékekre és tűzcsapra vonatkozó előírások, tűzvédelmi osztályok, tűzoltás módjai, tűzjelzés, tűz bejelentése, tűzvédelmi szabályzat) A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % Szóbeli vizsgatevékenység 98

A vizsgafeladat megnevezése: Étel- italajánlat, szakmai idegen nyelvi kommunikáció A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgaszervező által összeállított idegen nyelvű étlap és itallap segítségével idegen nyelven kommunikál a vendégfogadás pillanatától a vendég távozásáig. (köszöntés, helykínálás, ajánlás, étel- italmegrendelés felvétele, felszolgálás, elégedettség felmérése, számlázás, elköszönés). A kommunikáció során a különböző igényekkel érkező vendég kívánságait megérti, ez alapján ajánl ételt és italt az étlapról (pl. vegetáriánus vendég, fogyókúrát tartó vendég, csak bizonyos húsféléket evő vendég, vallási felekezetekhez tartozó vendégek, különböző betegségekben szenvedő vendég) Egy-egy ételcsoportot bemutat, tálalási módjait, tálaláshoz szükséges eszközöket, az ételekhez ajánlható italokkal. Egy-egy italcsoport bemutatása, felszolgálásuk és az ehhez szükséges eszközök ismertetése A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % Szakközépiskolai képzésben: Szakács A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében a Vendéglátásturisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A szakács feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása: a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése, valamint az elkészített ételek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a vendégek számára éttermekben és egyéb helyszíneken lévő vendéglátó-ipari egységekben. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A.) Feladat megnevezése: Ételkészítés alapja A vizsgafeladat ismertetése: A kihúzott tétel alapján munkatervet állít össze (időtartam 20 perc, súlyarány 10%) A vételezési jegy alapján leves betéttel, köret, főzelék feltéttel, étel kiegészítő saláta, egyszerű tésztaétel ételcsoportokból kétféle étel elkészítése és tálalása minimum három adagban. (időtartam 120 perc, súlyarány 90%) A vizsgafeladat időtartama: 140 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Ételkészítési ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: 99

A kihúzott tétele alapján munkatervet állít össze (időtartam 20 perc, súlyarány 10%) A vételezési jegy alapján két étel elkészítése (meleg előétel, hideg előétel vagy főétel és befejező fogás, lehetőség szerint korszerű konyhatechnológia alkalmazásával), és tálalása minimum három adagban. (időtartam 120 perc, súlyarány 90%) A vizsgafeladat időtartama: 140 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A szakács szakma ismeretei A vizsgafeladat ismertetése: A központi írásbeli vizsgatevékenység magába foglalja az ételkészítés alapjai és ételkészítési ismeretek, a gazdálkodási ismeretek (ennek részeként a szakmai számításokat) az élelmiszer ismeret és az élelmiszerbiztonsági alapismeretek keretében tanultakat az alábbi arányok szerint: ételkészítés alapjai 20 % ételkészítési ismeretek 15 % gazdálkodási ismeretek 35 % élelmiszerismeret 20 % élelmiszerbiztonsági alapismeretek 10 % A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Konyhai ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: Központi tételsor alapján a technológiai ismeretekből és egy-egy konkrét ételcsoporthoz tartozó ételek készítésének ismertetéséből számol be, valamint szakmai szöveget fordít idegen nyelvből és idegen nyelven kommunikál a vizsgabizottsággal. A vizsgafeladat időtartama: 55 perc (felkészülés 35 perc fordítással együtt, válaszadás 15 perc ételkészítés alapjai és ételkészítési ismeretek + 5 perc idegen nyelv). A szóbeli vizsgán belül az értékelés súlyaránya: idegen nyelv 20%, ételkészítés 80%) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25% A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakács szakképesítés gyakorlati vizsgáján az Ételkészítési ismeretek alapjai és az Ételkészítési ismeretek gyakorlati vizsgatevékenység összevontan végezhetők. A szakács szakképesítés gyakorlati vizsgájának feladata egyben háromfogásos menüsort kell, hogy kiadjon. A tételsornak le kell fednie az Ételkészítési ismeretek alapjai és az Ételkészítési ismeretek modulok ételcsoportjait. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: A gyakorlati és szóbeli vizsga akkor eredményes, ha az előírt részfeladatok külön- külön legalább 51%-osra értékelhetők. Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha az előírt részfeladatok külön- külön legalább 41%-osra értékelhetők. Amennyiben az adott vizsga feladatban az egyik részfeladat nem éri el a megadott %-os értéket az adott vizsgatevékenységet meg kell ismételni. 100

Kifutó szakiskolai képzésben: Szakács A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Ételkészítési alapfeladatok A vizsgafeladat ismertetése: A vételezési jegy alapján leves, köret, főzelék, saláta ételcsoportokból kétféle étel elkészítése és tálalása minimum három adagban A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya a gyakorlati vizsgatevékenységen belül: 57 % B) A vizsgafeladat megnevezése: Ételkészítés A vizsgafeladat ismertetése: A vételezési jegy alapján két étel elkészítése (meleg előétel vagy főétel és befejező fogás, lehetőség szerint korszerű konyhatechnológia alkalmazásával), és tálalása minimum három adagban A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya a gyakorlati vizsgatevékenységen belül: 43 % A vizsgafeladat időtartama: 240 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Termeléssel összefüggő dokumentációs feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A központi írásbeli vizsgatevékenység egy feladatsora a következőkben felsorolt témakörök mindegyikét tartalmazza. Étlaptervezés, étrend összeállítás, készletmegállapítás, rendelés összeállítás, áruátvétel és tárolás dokumentálása, anyaghányad meghatározás, vételezés, árképzés, HACCP dokumentáció kitöltése, ellenőrzése, receptfordítás magyar nyelvről idegen nyelvre illetve idegen nyelvről magyar nyelvre A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % Szakközépiskolai képzésben: Cukrász A képzés megkezdésének feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3 számú mellékletében a Vendéglátásturisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: 101

A cukrász a higiéniai és munkavédelmi előírások betartása mellett cukrászsüteményeket, fagylaltokat, és más hidegcukrászati készítményeket állít elő, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, a vásárlási, megrendelési igényekre. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati termékkészítés A vizsgafeladat ismertetése: Meghatározott darabszámban, három féle cukrászati késztermék és egy díszmunka készítése. A vizsgázónk, cukrászati késztermékekhez a félkész termékeket is el kell készítenie. -

uzsonnasütemény vagy teasütemény készítése

-

kikészített sütemény készítése

- fagylalt, vagy pohárkrém, vagy bonbon, vagy tányérdesszert készítése - díszmunka készítése 16 szeletes előzetesen betöltött tortára A vizsgafeladat időtartama: 420 perc A vizsgafeladat értékelési aránya: 60 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati termékek technológiája, termeléshez kapcsolódó gazdasági számítások A vizsgafeladat ismertetése: Cukrászati félkész és késztermékek készítésének technológiája, a termékek előállításához alkalmazott gépek, berendezések munkavédelmi előírása. A cukrászati termeléshez kapcsolódó gazdasági és cukrász üzemi árugazdálkodással kapcsolatos számítások (anyaghányad, veszteségszámítás, kalkuláció, leltározási feladatok) A feladatlapban a feladatok aránya 50- 50 % A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: élelmiszerbiztonság

Cukrász

szakmai

idegen

nyelv,

élelmiszerismeret,

A vizsgafeladat ismertetése: Központi tételsor alapján, mely az alábbi témaköröket tartalmazza egy cukrászati termék anyaghányadának, a műveletekhez szükséges eszközeinek és készítésének, idegen nyelvű, ismertetése a cukrászati termékkészítéshez alkalmazott nyersanyagok jellemzőinek, a nyersanyagok technológiai szerepének és, felhasználási lehetőségeinek magyar nyelvű ismertetése - a cukrászati termék előállítás élelmiszerbiztonsági követelményeinek magyar nyelvű ismertetése A vizsgafeladatban a feladatok értékelési aránya: 25%, 50% , 25% A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (felkészülési idő 20 perc válaszadás 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: A gyakorlati, írásbeli és szóbeli vizsga akkor eredményes, ha az előírt részfeladatok külön- külön legalább 51%-osra értékelhetők. 102

Amennyiben az adott vizsga feladatban az egyik részfeladat 51 % alatt van az adott vizsgatevékenységet meg kell ismételni. Kifutó szakiskolai képzésben: Cukrász A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati termékkészítés A vizsgafeladat ismertetése: Két féle napi készítmény (uzsonnasütemény vagy teasütemény és kikészített sütemény), egy féle különleges cukrászati termék (adagolt fagylaltkészítmény vagy bonbon) és egy díszmunka (16 szeletes előzetesen betöltött tortára) készítése és tálalása, amelyet megelőzően munkatervet készít (a termékek elkészítését megelőzően, a vizsgaszervező által biztosított sablonba cukrászati félkész és késztermékek technológiai lépéseinek a párhuzamos készítési sorrendbe rendezése) Az elkészített termék tálalását követően, egy a vizsgázó által kiválasztott termék idegen nyelvű technológiai bemutatása A vizsgafeladat időtartama: 420 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 70 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati gazdasági és élelmiszerbiztonsági követelmények A vizsgafeladat ismertetése: A cukrászati termeléshez kapcsolódó gazdasági és cukrász üzemi árugazdálkodással kapcsolatos számítások (anyaghányad, veszteségszámítás, kalkuláció, leltározási feladatok) A cukrászati termékkészítéshez alkalmazott nyersanyagok jellemzői, élelmiszerbiztonsági követelményei és felhasználási lehetőségeik A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 %

Felnőttoktatás Iskolánkban pincér, szakács és cukrász felnőttoktatást indítunk esti képzési rendszerben. A képzés a maximum egy államilag elismert és államilag korábban finanszírozott OKJ-s bizonyítvány birtokában, minimum 16. életév és 10 befejezett évfolyam előképzettséggel, felső korhatár nélkül kezdhető meg. A képzéseket szeptemberi és februári (keresztféléves) kezdéssel indítjuk. A képzés időtartama 2+1 félév. A képzés ingyenes. Minimális csoportlétszám 12 fő. A képzés időpontja hétköznap 15:50 és 20:15 között, 6 tanítási órában, heti két napon. A képzések tantárgyai és óraszámai: 103

A képzésekre a fenntartó által meghatározott maximális óraszám 1252,5 óra Ennek értelmében az elméleti órák száma a következő módon alakul: Minimális elméleti óraszám: 750 x 0,1 = 75 óra Minimális gyakorlati óraszám: 1755 x 0,6 = 1053 óra Összes elméleti óraszám a gyakorlati óraszámot változatlanul hagyva tehát: 1252,5 - 1053 óra = 199,5 óra Azért, hogy napi hat elméleti órát tudjunk tartani a tanulóknak, a heti óraszámot hat órában, az éves elméleti órakeretet ennek megfelelően 216 órában határozzuk meg. Így a teljes óraszám 1053 + 216 = 1269 (16,5 órával a minimális kötelező óraszám fölött) Pincér: Esti pincér

összes óraszám

Tantárgyak

elmélet

Foglalkoztatás II.

4

Foglalkoztatás I.

18

Vendéglátó gazdálkodás

56

Általános élelmiszerismeret

36

Élelmiszerbiztonságról általában

4

Vendéglátás higiénéje

4

Pincér szakmai idegen nyelv

18

Felszolgálási alapok

58

Felszolgálási alapok gyakorlat

gyakorlat

216

Felszolgálás

18

Felszolgálás üzemi gyakorlat

837 216

Összesen:

1053

1269

Szakács: Esti szakács

összes óraszám

Tantárgyak

elmélet

Foglalkoztatás II.

4

Foglalkoztatás I.

18

Vendéglátó gazdálkodás

56

Általános élelmiszerismeret

36

Élelmiszerbiztonságról általában

4

Vendéglátás higiéniája

4

Szakmai idegen nyelv

18

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

38

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlatI. Ételkészítési ismeretek elmélet

gyakorlat

216 38

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II. 104

427

Ételkészítési ismeretek gyakorlat

410 216

Összesen:

1053

1269

Cukrász: Esti cukrász

2 félév

Tantárgyak

elmélet

Foglalkoztatás II.

4

Foglalkoztatás I.

18

Vendéglátó gazdálkodás

56

Általános élelmiszerismeret

36

Élelmiszerbiztonságról általában

4

Vendéglátás higiéniája

4

Cukrász szakmai idegen nyelv

18

Cukrász szakmai ismeretek

72

Szakrajz

4

gyakorlat

Cukrász szakmai gyakorlat

216

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat

837 216

Összesen

1053

1269

Gyakorlati képzés megszervezése a felnőttoktatásban: A szakképesítések 1053 gyakorlati óraszáma tanulószerződés keretében teljesíthető. A tanulók gyakorlati képzőhelyeivel együttműködve teljesítési megbízottként az iskola 216 gyakorlati óra megtartását vállalja. Felmentési kérelmek: Azon tanulók számára, akik a képzés időtartama alatt vagy akár azt megelőzően saját szakmájukban dolgoznak/dolgoztak és ezt hitelt érdemlően igazolják (munkaszerződéssel és/vagy munkáltatói igazolással), a 2011. évi CLXXXVII. törvény 27 § (2) bekezdése* alapján a 837 gyakorlati óra teljesítése jóváírható és a képzésbe beszámítható. Ez esetben a tanuló nem köt tanulószerződést, további 216 gyakorlati óráját az iskola tanüzemében teljesíti. * (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható.

A tanuló felmentési kérelemmel élhet korábban megszerzett (szakmacsoporton belüli!) szakképesítése, magasabb iskolai végzettsége (főiskola, egyetem) alapján az elméleti órák látogatása alól. A tanuló az adott tantárgyakból félévente osztályozó vizsgát köteles tenni. A komplex szakmai vizsga egy vizsgarésze alól sem adható ez alapján felmentés. 105

Idegen nyelv (szakmai idegen nyelv, foglalkoztatás I.) tantárgy óralátogatása alóli felmentés középvagy felsőfokú nyelvvizsga esetén adható. A tanuló az adott tantárgyakból félévente osztályozó vizsgát köteles tenni. A komplex szakmai vizsga egy vizsgarésze alól sem adható ez alapján felmentés. A tanulónak a felmentési kérelmét a képzés első tanítási napjától számított 2 héten belül kell beadnia az iskola felnőttoktatásért felelős személyének címezve. A felmentéseket az intézmény vezetője 1 héten belül bírálja el. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (OKJ 35 345 01) Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (OKJ 55 345 01) Iskolánk felnőttoktatás keretében indítja a KKV ügyvezető képzéseket. A beszédközpontú nyelvi képzés célja, hogy elősegítse a hallgatók alkalmazkodását az idegennyelvi környezethez, fejlessze kommunikációs készségeit és képességeit. Célja továbbá, hogy a hallgatók olyan idegennyelvi kompetenciák birtokába jussanak, melyek segítségével mindennapi életük és munkájuk során nyitottabbá válnak a világra. A képzés során a hatékony, gátlásoktól mentes, szabad kommunikációs attitűd kialakítás a cél. Az informatikai képzés célja, hogy a képzésre jelentkező megismerje az internet nyújtotta lehetőségeket, melyeket munkájában tud használni. Ismerjen internetes keresőmotorokat, azok segítségével képes legyen információkat gyűjteni, a megszerzett információkat elektronikusan továbbítani. Munkájában tudja használni a legismertebb elektronikus ügyintézési portálokat. Tudja használni a közösségi háló nyújtotta lehetőségeket mind személyes, mind munkahelyi célokra. A vállalkozási ismeretek elsajátításával a képzésre jelentkező a képzés elvégzésével olyan vezetői kompetenciákat szerez, amelyek segítségével eredményesen tudja menedzselni a kis és középvállalkozások munkavállalóival, valamint a piaci szereplőkkel kapcsolatos feladatokat, és egyúttal összefüggő ismereteket szerez a vezető feladatairól a gazdálkodásban. Jelentkezési feltételek: · Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (OKJ 35 345 01) (1 éves, nappali, esti felnőttoktatás) bemenet: alapfokú iskolai végzettség ÉS bármilyen szakképesítés/szakmai végzettség (ide értve a régi szakközépiskolákban az érettségi bizonyítvánnyal tanúsított szakmai végzettséget is) A fenti szakképesítés-ráépülés megszerzésére irányuló képzésbe tehát legalább alapfokú iskolai végzettséggel, valamint egy állam által elismert szakképesítés vagy részszakképesítés birtokában lehet bekapcsolódni. Ha a jelentkezőnek nincs nyelvtudása, csak alapfokú iskolai végzettsége vagy csak érettségije illetve felsőfokú végzettsége van, és nincs semmilyen szakmai végzettsége, akkor a képzést egy 30 órás ingyenes (1 hét alatt elvégezhető) Pénztárkezelő és Valutapénztáros tanfolyammal (OKJ 51 343 03) kezdheti meg, amelynek végén vizsgázik, majd a sikeres vizsgát követően kezdheti meg a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. képzést. · Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (OKJ 55 345 01) (1 éves, nappali, esti felnőttoktatás) bemenet: érettségi vagy szakközépiskolai érettségi végzettség és bármilyen /szakmai végzettség (ide értve a régi szakközépiskolákban az érettségi bizonyítvánnyal tanúsított szakmai végzettséget is), és B1 szintű nyelvtudás (nem nyelvvizsga!) az oktatott nyelvből. 106

A fenti szakképesítés-ráépülés megszerzésére irányuló képzésbe tehát legalább érettségi végzettség, valamint egy állam által elismert érettségire épülő szakképesítés birtokában, továbbá előzetes tudásszint mérése alapján az oktatott nyelvből KER B1 szintű nyelvtudással lehet bekapcsolódni. Amennyiben a jelentkezőnek érettségije, illetve felsőfokú végzettsége van, angol illetve német nyelven B1 szintű nyelvtudással rendelkezik, de nincs OKJ-s végzettsége, úgy a 30 órás ingyenes (1 hét alatt elvégezhető) Pénztárkezelő és Valutapénztáros tanfolyam sikeres elvégzése után a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. képzést kezdheti meg. A képzés megkezdése előtt a képzésre jelentkező az adott nyelvből szintfelmérő szóbeli és írásbeli teszten vesz részt. A Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. és a Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. képzés egy az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányul, így mindkét képzés egy OKJ komplex szakmai vizsgával zárul. A képzések megfelelő számú jelentkező (12 fő egy nyelvi csoportban) esetén indítja az iskola. A képzések 25 éves életkor felett csak felnőttoktatásban, esti munkarend szerint folyhatnak. 25 éves életkorig lehetőség van a nappali rendszerű képzésre is. A képzések ütemezéséről, időbeosztásáról (órarendjéről) a jelentkezők a tájékoztatást fognak kapni. Óraszámok: 542.5 óra (esti képzés), melyből 60% idegen nyelv (angol vagy német), 30% informatikai ismeretek, 10% vállalatirányítási ismeretek

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK I. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető a pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola igazgatójánál - az igazgatóhelyetteseknél II. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A módosítások, kiegészítések érvényesek 2012. szeptember 1. napjától felmenő rendszerben. 107

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben, a mindenkori jogszabályi változásokat hűen követve kerül bevezetésre. 3. A szakgimnázium és a szakközépiskola 9. évfolyam kerettantervi heti óraterve 2016. szeptember 1. napjától, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. III. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szaktanárok és a szakoktatók szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. IV.A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a szakmai munkaközösségei - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a módosítást közvetlenül a szülői, illetve diák-önkormányzati képviselőiken az keresztül javasolhatják. 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell alkalmazni. A jelenleg hatályos intézményi pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2016. augusztus 31én felülvizsgálta.

108

Záradék a Pedagógiai Programból a fenntartóra háruló többletkötelezettségről

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 26§ (1.) pontja alapján „A nevelő, oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban Pedagógiai Program szerint folyik. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekre a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A Pedagógiai Programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembevételével dönt. Ezen záradék a hatályos Pedagógiai Program mellékletét képezi.

Budapest, 2016. szeptember 1.

……………………………………………………….. igazgató aláírása I. melléklet

HÍDPROGRAM KÖZISMERETI KERETTANTERVE II. A-B variáció Célok, feladatok III. Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelenik meg a közoktatásban a Hídprogramok szerinti képzés. IV. A Szakképzési Hídprogramban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb - általános iskolai végzettség nélküli - fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság 109

érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész- szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. V. A Szakképzési Hídprogramban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanításitanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre. VI. A Szakképzési Hídprogram további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. VII. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. VIII. Fejlesztési területek - nevelési célok IX. Az erkölcsi nevelés X. A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére. XI. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés XII. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. XIII. Állampolgárságra, demokráciára nevelés XIV. A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. XV. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése XVI. A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. XVII. A családi életre nevelés XVIII. A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében 110

alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. XIX. A testi és lelki egészségre nevelés XX. A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra. XXI. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség XXII. A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. XXIII. Fenntarthatóság, környezettudatosság XXIV. A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. XXV. Pályaorientáció XXVI. A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. 111

Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. XXVII. Gazdasági és pénzügyi nevelés XXVIII. A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. XXIX. Médiatudatosságra nevelés XXX. A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejező- eszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. XXXI. A tanulás tanítása XXXII. A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. XXXIII.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

XXXIV. Anyanyelvi kommunikáció XXXV. A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. XXXVI. Képes elemi szintű szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére. XXXVII. Idegen nyelvi kommunikáció XXXVIII. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. XXXIX. Matematikai kompetencia XL. A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek 112

összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. XLI. Természettudományos és technikai kompetencia XLII. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. XLIII. Digitális kompetencia XLIV. A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információ-felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. XLV. Szociális és állampolgári kompetencia XLVI. A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. XLVII. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia XLVIII. A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együtt- működni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően XLIX. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség L. A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására. LI. A hatékony, önálló tanulás LII. A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. LIII.

Egységesség és differenciálás

LIV.

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. 113

LV.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a felzárkóztatás és a tehetség gondozás, amelyeknek feladatai, hogy felismerjék a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, és ellenkezőleg, azokat, akik a jelzett területen támogatásra szorulnak. A program célja, hogy segítse őket a képességeiknek megfelelő szintű eredmények elérésében. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. LVI. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő integrált - oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. LVII. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. LVIII. A Szakképzési Hídprogram program óraszámai LIX. LX. A Szakképzési Hídprogram keretei kétfélék: LXI. LXII. A) rövidebb képzési idejű részszakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak; LXIII. B) hosszabb képzési idejű részszakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. LXIV. A) Szakképzési Hídprogram óraterv rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához:

Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

SZH/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) 24 7,5

öf. gyak. 3 hét 105

SZH/2. évfolyam heti óraszám (35 hét) 17 14,5

31,5 3

105 -

31,5 2

0,5

-

1,5

heti 35

-

heti 35

LXV. (A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt.) 114

LXVI. B) Szakképzési Hídprogram óraterv hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához:

Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

SZH/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) 16,5 15

öf. gyak. 3 hét 105

SZH/2. évfolyam heti óraszám (35 hét) 10 21,5

31,5 2,5

105 -

31,5 1

1

-

2,5

heti 35

-

heti 35

LXVII. (A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt) LXVIII.

A Szakképzési Hídprogram közismereti óraszámai

LXIX. (Az alábbi táblázatban foglalt óraszámok a Szakképzési Hídprogram közismereti programjának az óraszámait tartalmazzák az A és B variációk számára.) LXX. Évfolyam/ Tantárgyak

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika Összesen

SZH/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év 4

SZH/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év 3

SZH/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1. év 3

SZH/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves 2. év 2

4

3

3

2

4 3

3 2

3 1,5

2 1

3 1

2 1

1,5 0,5

1 1

2

2

2

-

1

1

1

1

2

-

1

-

24

17

16,5

10

*A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a Szakképzési Hídprogram alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani.

LXXI. A legfontosabb - és minden évfolyamra értendő - a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók. LXXII. (A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek, ezért évfolyamonként külön-külön már nem ismertetjük őket!) 115

LXXIII. A NAT fejlesztési területeinek, nevelési céljainak elemei Az Osztályközösség-építés (OKÉ) programban fejlesztendő kompetenciák A) Kommunikációs kompetenciák A kommunikációs készség fejlesztése, amely olyan Médiatudatosságra nevelés. társadalmi érintkezési forma, amely nélkülözhetetlen az Nemzeti és európai azonosságtudat - egyetemes kultúra. iskolai és az osztályközösség életében való aktív részvételhez. A fejlesztés hátterében az a törekvés húzódhat meg, hogy a tanuló a közösség tagjaival pozitív és eredményes interakciókat folytasson, amely csökkentheti és tompíthatja az iskolai konfliktusok számát, az agresszivitás mértékét. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése Médiatudatosságra nevelés. és alkotása. Ennek a területnek a fejlesztése kiemelkedően Nemzeti és európai azonosságtudat - egyetemes kultúra. fontos, hiszen közismert, hogy a tanulók egy része az általános iskolai tanulmányok befejezését követően sem rendelkezik az ún. kapunyitogató kompetenciákkal, azaz nem tud írni és olvasni megfelelő módon, így gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthető. A megfelelő szintű beszéd(készség) hiánya lehetetlenné teszi a tanuló részvételét az osztályban történő, tanórákhoz kötött interakciós folyamatokban. Ennek a területnek egy másik komponense az olvasás, az írott szövegek megértése, és esetenként írott szövegek létrehozása, a szövegalkotás is. Az egyéni szintű fejlesztési programok tervezésének alapját éppen ezen kompetenciák hiányának regisztrálása képezi. A szaktárgyi szintű fejlesztési tervek számára e program kulcsfontosságú információkat nyújthat. B) Szociális kompetenciák A szociális kompetenciák fejlesztése egyrészt a tanuló Erkölcsi nevelés, szolidaritás. Testi és lelki egészség. közösségben elfoglalt helyéről, az ott betöltött szerepéről Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés. szól, arról, hogy a program mit tehet a tanulói ön- és énkép pozitív irányú fejlesztésében. A fejlesztés két irányban indulhat, egyrészt erősítheti a tanulónak Fenntarthatóságra - környezettudatosságra nevelés. önmagáról mint tanulóról alkotott önképét, ezen keresztül befolyásolhatja az iskolai (és az Önismeret, társas kapcsolati kultúra. iskolán kívüli) tanulásról vallott elképzeléseit; másrészt módosíthatja a tanuló a közösségi emberről mint a A hátránnyal élők segítése, önkéntesség elvének közösség aktív tagjáról vallott nézeteit, elképzeléseit is. elfogadása. C) Tanulással összefüggő kompetenciák A tanulással kapcsolatos kompetenciák részben a konkrét A tanulás tanítása. iskolai tanuláshoz kapcsolható és ott nélkülözhetetlen Önismeret, társas kapcsolati kultúra. tényezők fejlesztésére helyezik a hangsúlyt (pl. a tanuláshoz szükséges források keresése és használata /könyvtár, internet), illetve különféle tanulási módszerek elsajátítására. Ezen a területen a különféle műveltségterületek szoros együttműködését kell megvalósítani. Másrészt fontos annak a felismertetése is, hogy a folyamatos tanulás a modern világban az egyik legfontosabb és nem megkerülhető társadalmi integrációs tényező, amelynek elmaradása dezintegrálódást, elszegényedést, kirekesztettséget eredményezhet. D) Alapvető életpálya- és karrierépítési, valamint a munkavégzéshez kapcsolható kompetenciák Az életpálya- és karrierépítéshez szükséges Pályaorientáció, munkára nevelés. Gazdasági nevelés kompetenciák fejlesztése elsősorban az iskolai éveket (munkaerő-piaci ismeretek) Családi életre nevelés (egészséges életmód, követő időszak folyamatainak megértését és azok tervezését segítheti elő (munka és magánélet, egészségtudatosság) döntéshozatal az életút meghatározó pontjain stb.). Ennek Önismeret, társas kapcsolati kultúra (munkahelyi első állomását azonban a jelen képezi, azok az iskolai beilleszkedés) évek, ahol a tanulók a választott szakma alapjait 116

elsajátíthatják. Ennél az elemnél különösen fontos a közismereti és szakmai tárgyakat tanítók együttműködése, mert nem kerülhető meg a fejlesztés során az, hogy a tanulók már az iskolai évek alatt a munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal is megismerkedjenek. Ehhez - mint az eltérő területeken zajló „diákmunkához” nyújthat jelentős támogatást a köz- és szakismereti, valamint a szakmatanuláshoz kapcsolódó gyakorlati tantárgyak együttese.

LXXIV. Az egyes kompetenciaterületek fejlesztése a tantárgyak és a tananyag sajátos elrendezése következtében minden évfolyamon elvégzendő feladat. Ennek indoklásához bemutatjuk azt, hogy a közismereti program tartalmi elemei hogyan kapcsolódnak össze a szakiskolai programban. Az ábra egyrészt az osztályfőnöki programelem integráló szerepét hangsúlyozza, másrészt pedig a hozzá kapcsolódó komplex tantárgyak rendszerét mutatja be. Ez utóbbiak esetében a komplexitást a hagyományos tantárgyak tartalmi elemeinek integrációja jelenti, amely biztosítja, hogy az alacsony óraszám mellett is a legfontosabb, a korszerű általános műveltség szempontjából nélkülözhetetlen tartalmak megjelenhessenek a programban. LXXV.

A Szakképzési Hídprogram közismereti óraszámai felnőttoktatás esetén

LXXVI. (Az alábbi táblázatban foglalt óraszámok a Szakképzési Hídprogram közismereti programjának az óraszámait tartalmazzák az A és B variációk számára.) LXXVII. Nappali munkaterv szerint Évfolyam/ Tantárgyak

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika Összesen

SZH/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év 4

SZH/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év 3

SZH/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1. év 3

SZH/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves 2. év 2

4

3

3

2

4 3

3 2

3 1,5

2 1

3 1

2 1

1,5 0,5

1 1

2 1

2 1

2 1

1

2

-

1

-

24

17

16,5

10

SZH/2. heti 8 közismereti óra A 2 éves 2. év 1

SZH/1. heti 8 közismereti óra B 2 éves 1. év 1

SZH/2. heti 5 közismereti óra B 2 éves 2. év 0,5

LXXVIII. Esti munkarend szerint Évfolyam/ Tantárgyak

Kommunikáció és

SZH/1. heti 12 közismereti óra A 2 éves 1. év 2

117

anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika Összesen

LXXIX.

3

2

2

2

2 1

1 1

1 1

0,5 0,5

1 -

1 1

1 -

0,5 0,5

1

1

1

0,5

2

-

-

-

12

8

8

5

SZH/1. heti 6,5 közismereti óra A 2 éves 1. év 1

SZH/2. heti 6,5 közismereti óra A 2 éves 2. év 1

SZH/1. heti 5 közismereti óra B 2 éves 1. év 0,5

SZH/2. heti 5 közismereti óra B 2 éves 2. év 0,5

2

2

2

2

1 1

1 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 -

0,5 0,5

0,5 -

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

-

0,5

0,5

-

6,5

6,5

5

5

Levelező munkarend szerint

Évfolyam/ Tantárgyak

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika Összesen

LXXX. LXXXI.

A Szakképzési Hídprogram kerettanterve

LXXXII. Kerettantervek: LXXXIII. - Kommunikáció és anyanyelv LXXXIV. A és B változat LXXXV. - Idegen nyelv LXXXVI. - Német nyelv LXXXVII. - A és B változat LXXXVIII. - Angol LXXXIX. - A és B változat XC. - Matematika 118

XCI. - A és B változat XCII. - Társadalom és jelenkor-ismeret XCIII. - A és B változat XCIV. - Természetismeret XCV. - A és B változat XCVI. - Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok XCVII. - A és B változat XCVIII. - Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) XCIX. - A és B változat C. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV

(A és B variáció) CI. A Szakképzési Hídprogram a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok képzését teszi lehetővé. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzése lehetőségének biztosításával. E cél eléréshez elengedhetetlen a tanulók kommunikációs és anyanyelvi képességeinek és ismereteinek fejlesztése. Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A NAT-ban is megfogalmazott nevelési célok elérésében elsőrendű szerepe van ennek a területnek, hogy a tanulók önismerete, erkölcsi magatartása, felelősségvállalása, jövője, szakmai pályája iránti elkötelezettségük megfelelően alakuljon. CII. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, helyesírás, olvasás és kommunikáció. A program ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, érzelmi intelligenciájuk fejlődjön. Mivel a Szakképzési Hídprogramba kerülő fiatalok nagyon különböző tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek (az A és B változat óraszám különbségei is ezt veszik figyelembe), különösen fontos, hogy egy bementi mérés során tisztázzuk, hogy az egyes tanulóknak mely területeken és milyen mértékű fejlesztésre van szüksége. Ebben a képzésben elkerülhetetlen az egyénre szabott fejlesztés. Általában jellemző, hogy az olvasás, fogalmazás, kommunikáció terén alapvető hiányosságaik vannak a tanulóknak. Minden tanévet záró méréssel fejezünk be, ahol lehetőség van az egyéni fejlődések nyomon követésére, értékelésére. CIII. A Szakképzési Hídprogram kommunikáció és anyanyelv kerettanterve igazodik a felső tagozatos kerettanterv anyanyelvi részéhez. Az alábbi öt területre koncentrálja fejlesztést: CIV. Kommunikáció önkifejezés, együttműködés, alkalmazkodás

Olvasás szövegértés

Alapvető fontosságú terület a hétköznapi életben, a tanulásban, a szakma kiválasztásban, a munkában. Az életben való sikeres eligazodáshoz a jó önkifejezés, mások megértése, a szituációk helyes értelmezése, a normákhoz való igazodás elengedhetetlen. Ezért szerepel ez a terület nagy óraszámban a tervezetben. Ide tartozik a verbális és nonverbális kommunikáció, a meggyőző kommunikáció eszközeinek elsajátítása, a kulturális szignálok használata, tömegkommunikáció mechanizmusainak megismerése, működésének megértése. A hivatali kommunikáció, munka világában szükséges kommunikáció jellemzőinek megismerése, a megszerzett tudás alkalmazása. Ugyanakkor ez a terület szorosan kapcsolódik a többi részterülethez, hiszen a kommunikáció sokszor összekapcsolódik az olvasással, írással. Nagyon fontos a biztos értő olvasás elsajátítása: hangos és néma olvasás, a különféle olvasási stratégiák megismerése, gyakorlása. Az olvasott szöveg megértése alapvetően fontos a szakma tanulásához is. A lényegkiemelés, az információk azonosítása, kérdések megfogalmazása, szövegek szerkezeti elemekre bontása (bekezdés, tételmondat, új és régi információk, kapcsolóelemek) alapvető elemei a szövegértésnek. Ebben a részben van mód 119

arra is, hogy megismerkedjenek a munka világának szövegműfajaival (pl. álláshirdetés, munkaszerződés, munkaköri leírás stb.). Írás - szövegalkotás A szóbeli és írásbeli önkifejezés, véleménynyilvánítás alapvető szabályainak, műfajainak megismerése és gyakorlása zajlik ebben a témakörben: fogalmazás, az írásművek részei, (helyesírás, felépítése, különféle szövegtípusok létrehozása, a helyesírás alapvető szabályainak megértése, fogalmazás) használata, gyakorlása. A munka világához szükséges írásbeli műfajok (önéletrajz, motivációs levél, álláshirdetés) írása, gyakorlása. Szókincsfejlesztés. Anyanyelv - nyelvi A nyelv lényegi szerkezetének és jeltermészetének alapvető megértése, a nyelvhasználat és a helyes nyelvhasználat alapvető szabályainak, a kulturális kódok használatának elsajátítása viselkedés tartozik ebbe a témacsoportba. Ugyanakkor fontos elem, hogy nem az elméleti ismeretek, hanem a gyakorlathoz szükséges háttértudás megszerzése a lényeges, tehát a nyelvtan tanítása sokkal kevésbé hangsúlyos, mint általános iskolában. Csak annyiban fontos, amennyiben támogatja az alapvető képességek fejlesztését. Fel kell ismerniük a tanulóknak, hogy a nyelvhasználat jellemez bennünket, hogy a nyelv és használati szabályai tanulhatók. Fel kell kelteni az igényt a szép, kulturált beszédre, a helyes és pontos kifejezésmód elsajátítására. A társadalmi sikeresség egyik feltétele a nyelvi kulturáltság. Ez a terület az A és B változatban (az intenzívebben fejlesztendő területek miatt) kisebb Művészi óraszámban szerepel. Legfontosabb célja az érzelmi intelligencia fejlesztése. Bővíti az kommunikáció önkifejezés lehetséges területeit, lehetőséget ad a műalkotások élményszerű befogadására, a média kreativitás fejlesztésére, találkozásra a kortárs és klasszikus irodalmi szövegekkel, az irodalom határterületeivel (pl. képregények, dalszövegek, filmek, krimi stb.). A vizuális nyelv alapvető elemeinek megismerése mellett lehetőség van a vizuális és verbális kommunikáció kapcsolatának feltárására. Ugyanakkor rendkívül fontos a médiatudatosság és a kritikus szemlélet kialakítása, manipuláció megértése, kivédése. Mivel ez a generáció már a digitális nemzedék tagja, fontos, hogy megismerkedjenek a digitális kultúrával, annak értékeivel, a közösségi média típusaival, az internet használatának szabályaival, veszélyeivel.

CV.

A kerettantervi forma nem ad lehetőséget arra, hogy módszertani útmutatásokat is megjelenítsünk, ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az órai munka mindig problémaközpontú, tevékenységekre építő legyen. Lényeges, hogy a korábbi kudarcos megoldásokat kerüljük, olyan helyzeteket teremtsünk, ahol azt érzik a tanulók, hogy tevékenységükkel nem a korábbi sikertelenséget teremtik újra. Rendkívül fontos, hogy az otthonról hozott eltérő kulturális környezeteket megtanulják kezelni, a másságot megérteni, elfogadni és tisztelni. Érdeklődő, nyitott módon viszonyuljanak a más kultúrákhoz, más hagyományokhoz. CVI. Javasoljuk, amennyiben van rá lehetőség, működjenek együtt a pedagógusok fejlesztő pedagógusokkal, hogy az egyénre szabott fejlesztés célzottabb és eredményesebb legyen. CVII. Az értékelés mindig azonnali, személyre szabott és pozitív legyen. A tanulók számos feladatot oldanak meg az órák és a félévek során, ezeket kell értékelni. A közös munkában való aktív részvétel és a motiváció alakulása a fontos, nem az, hogy egy-egy feladat megoldása tökéletes legyen. Fontos, hogy a diákok is értékeljék önmaguk és egymás tevékenységét. CVIII. A jobb teljesítmény elősegítésére érdemes kihasználni a fejlesztő értékelésben rejlő lehetőségeket. A fejlesztő értékelés segítségével a tanulmányi eredmények méltányosabbá tehetők, értékelhetővé válik a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, és segítségével fejlődik a diákok tanulási készsége is. CIX. Az órakereteket úgy alakítottuk ki (az A és a B változatban egyaránt), hogy lehetőség legyen a heti óraszámokban jól elosztani a kommunikációt, írást, olvasást, anyanyelvi ismereteket. CX. Az A változat magasabb óraszámai az alapkészségek intenzívebb fejlesztésére, gyakorlásra, lassabb ütemű haladásra adnak lehetőséget. Azt javasoljuk, hogy minden héten minden fejlesztendő terület jelenjen meg a tanórákon, célzott, egyéni fejlesztésekkel és tevékenységekkel. Ezek egyéni, páros, csoportos vagy projektmódszerrel is történhetnek. A fejlesztést célszerű összekapcsolni a szakmatanulás elvárásaival, az ahhoz szükséges készségek, képességek fejlesztésével, hogy a kettő erősítse egymást. 120

CXI.

A Szakképzési Hídprogram tematikai egységei és óraszámai kommunikáció és anyanyelv tantárgyból az A és B változatra A

Kommunikáció és anyanyelv Kommunikáció - önkifejezés, együttműködés, alkalmazkodás Olvasás - szövegértés Írás - szövegalkotás (helyesírás, fogalmazás) Anyanyelv - nyelvi viselkedés Művészi kommunikáció - média Mérés Órakeret 90%-a (ezt fedi le a kerettanterv) Szabad Órakeret Teljes óraszám Heti óraszám

B

1. év 32

2. év 32

1. év 32

2. év 15

32 32 15 15 4 130 14 144 4

15 15 14 15 4 95 10 105 3

16 15 15 15 4 97 11 108 3

15 15 7 7 4 63 7 70 2

CXII. Első évfolyam CXIII. A kommunikáció és anyanyelv tantárgy a Szakképzési Hídprogram közismereti programjában kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvető kulcskompetenciák közül több fejlesztésében is szerepe van: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulás tanulásában, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, sőt, még a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van. A belépő, általános iskolát be nem fejezett tanulók az alapvető kompetenciák hiányában érkeznek a programba (gyakran írni és olvasni sem tudnak biztosan), tehát egy alapos mérés után, a nagyon különböző tudású tanulóknak fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben kell részesülniük. Az általános iskolából hozott hiányok megszüntetése, a felzárkóztatás mellett fejleszteni kell kommunikációs és szövegértési/szövegalkotási képességeiket. A műveltségterület részterületeit és ezek arányát úgy igyekeztünk meghatározni, hogy egyaránt szolgálják a hiányok pótlását, és az életre felkészítés (munka világa) céljait. CXIV. Az első évfolyam legfontosabb céljai: CXV. - Olvasás, írás és önkifejezés készségeinek erősítése CXVI. - Szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás CXVII. - A személyközi kommunikáció szabályainak és eszközeinek megismerése CXVIII. - A teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése CXIX. - Helyesírás fejlesztése CXX. - A hangos és néma értő olvasás fejlesztése CXXI. - Saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban CXXII. - Művészi élmény befogadását segítő érzelmi intelligencia fejlesztése CXXIII. - A manipuláció eszközeinek felismerése a különböző médiumokban és műfajokban CXXIV. Tematikai egység

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez)

Kommunikáció - önkifejezés, együttműködés, alkalmazkodás

Órakeret A: 32 B: 32 Anyanyelvét minden tanuló használja. Nagyon heterogén, de rendkívül gyenge tudással érkeznek a tanulók: ismerik a mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulást, ugyanakkor erre nem reflektálnak, nem ismerik annak a gyakorlatát, hogy hogyan törekedjenek az érthető, kifejező beszédre, a szituációk tudatos megértésére. Szóbeli szövegeket, utasításokat megértenek, követnek, az alapvető kommunikációs formákat ismerik és alkalmazzák, ugyanakkor a bonyolult formákat nehezen vagy egyáltalán nem értik, nem alkalmazzák. Nehezen igazodnak el a kommunikáció és az iskola világában, viszont rengeteg kudarcot tudnak már a hátuk mögött. A különböző kommunikációs szituációk azonosítása, szabályainak felismerése, a szituációban jól formált, a kommunikációs célt megvalósító megnyilatkozás létrehozása, azaz az egyéni sikeresség elősegítése. 121

A sikeres és normakövető beszédmód iránti igény felkeltése. Saját ideális és reális énkép megfogalmazása, sikeres kommunikálása, a másik iránti megértő figyelem és empátia igényének felkeltése, technikáinak elsajátítása. A másik jeleinek megértése, visszaigazolása, a környezet (kulturális kontextus) jeleinek dekódolása. Saját vélemény artikulálása, érvényesítése, a másik véleményének megértése, tudomásul vétele, kulturált vita. A kulturális elvárások, szabályok megértése, követése. Jelhasználat tudatossága (jel fogalmának megértése). A társadalmi érintkezés normáihoz való alkalmazkodás igényének és képességének kialakítása. Szerepviselkedés megértése. A nyelvi etikett szabályainak sikeres használata. Ismeretek, fejlesztési követelmények Önismeret, énkép (ideális és reális énkép), énkép-kommunikáció, az én és a másvalaki, az én és a csoport (pl. némafilmek, rajzfilmek példái, nyelvkönyvek párbeszédei, filmek, irodalmi szövegek segítségével). A kommunikáció alapmodelljének megértése, a fő összetevőinek azonosítása gyakorlati szituációkban. A jelszerűség és a jelhasználat belátása: jel és jelentés, információ és üzenet. Jelek tulajdonságai, típusai (csak egyszerű példákon keresztül: füst - tűz, lábnyom - ősember, közlekedési jelek stb.) kapcsolható fejlesztési feladatok

A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték stb.), ezek gyakorlása szituációs gyakorlatokban. A beszélő szándékának azonosítása és annak kifejezése. A megértés jelzése hallgatóként. Nyereség és veszteség a kommunikációs stratégiákban: simogatás. A kommunikációs zavarok, félreértések forrásainak megismerése, felfejtése (pl. generációs megértési nehézségek, eltérő csoportokba tartozás kulturális és nyelvi jegyei (pl. szleng, réteg- és csoportnyelvek, kulturális sajátosságok, kulturális szignálok). A verbális kommunikáció jelentősége és kapcsolata a nonverbális kommunikációs eszközökkel. Etikett a kommunikációban, élőszóban és interneten: netikett a közösségi oldalakon, e- mailben és online csevegés közben. Telefonálás, internetes beszélgetések szabályai, veszélyei (közösségi média, chat). A személyes és a hivatalos, közéleti kommunikáció színterei: szituáció, szabályok, lehetséges viselkedések. Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Beszédtechnikai gyakorlatok. Szókincsfejlesztő gyakorlatok. Kulcsfogalmak/ énkép, kommunikáció, testbeszéd, gesztusnyelv, arcjáték, kódolás, dekódolás, üzenet, kommunikációs zavar, etikett, netikett, beszédhelyzet, kommunikációs folyamat és tényezői fogalmak (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat) Tematikai egység/

Olvasás - szövegértés

Órakeret A: 32 B: 16 A belépő tanulók jelentős része nehezen ír és olvas, alapvető hiányosságokkal rendelkeznek. A Előzetes tudás szövegben található információikat nehezen azonosítják, értik, értelmezik és értékelik. Biztos, megfelelő technikájú és sebességű olvasás. Olvasott szöveg megértése (a hangos és a A tantárgyhoz néma olvasás egyidejű fejlesztése). Az esetleges olvasási problémák okainak diagnosztizálása, (műveltségkezelése. Olvasási igény felkeltésére napi olvasás szokásának kialakítása. Egyszerű, rövid területhez) irodalmi szövegek olvasása. kapcsolható Információk megtalálása, beazonosítása, értékelése a szövegben. Az olvasott szöveg fejlesztési reprodukálása minimális szinten, hallás után is. A szöveghez tartozó egyszerű képek, ábrák feladatok megértése, értelmezése, összekapcsolásuk a szöveggel. Internetes felületeken az olvasás gyakorlása, a linkek, továbbhaladási lehetőségek, választási helyzetek jelentőségének felismerése. Tájékozódás az írásos és internetes kultúrában. A figyelem, a koncentráció fejlesztése, a hallás utáni megértés készségének növelése A nyelvi tudatosság fejlesztése. Ismeretek, fejlesztési követelmények Szótagolás (szótagok felismerése), hangos olvasás, kifejező olvasás, néma olvasás. Felolvasott szöveg megértése. Szövegben információk azonosítása. A szöveg információtartalmára vonatkozó kérdések megfogalmazása. Kérdéskultúra fejlesztése. Szövegre vonatkozó feladatok megoldása. Az olvasás technikájának fejlesztése, a kifejező olvasás fejlesztése (logopédiai, foniátriai gyakorlatokkal, mérésekkel), először nagyon rövid, majd egyre hosszabb szövegek hangos és értelmező olvasása, az olvasáshoz kapcsolódó beszéd, kiejtési és légzőgyakorlatok végzése. Mondókák, nyelvi játékok, ének, versek (időmértékes és hangsúlyos szövegek) segítségével. Beszédtechnika: légzés- és ritmusgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok. Hang-betű, beszéd-írás kapcsolatának megértése, ismerkedés érdekes, a miénktől eltérő írásrendszerekkel. Olvasás és művészi előadás különbségei, az olvasási élmény fogalma. Ábécé ismerete, betűrendben keresés, internetes keresés. Böngészés az interneten (minimális forrásellenőrzés), 122

folyóiratokban, könyvekben. Egyszerű, rövid irodalmi szövegek olvasása (érdeklődés alapján), beszélgetés róluk, vélemények megfogalmazása. Tájékozódási technikák az írásos és internetes kultúrában. Értelmező szótárak, idegen szavak szótára, szakmai szótárok, lexikonok megismerése és alapszintű használata (online vagy nyomtatott is lehet). Nem nyelvi - vizuális jelegyüttesek dekódolása, megértése, szöveghez kapcsolása: térképek, grafikonok, ikonok, infografikák, ábrák, képek olvasása (választott szakmákhoz is igazítva a választást). Választott szakmájukhoz kapcsolódó szakszövegek olvasása, megértése (esetleg szakmai szótár készítése): szaknyelv és bonyolultabb mondatstruktúrák megértése. Kulcsfogalmak/ Betű, hang, szótag, információ, lexikon, szótár, forrás, irodalmi szöveg, vers. fogalmak Tematikai egység

Írás - szövegalkotás (helyesírás, fogalmazás)

Órakeret A: 32 B: 15 Csak nagyon egyszerű, rövid szövegek alkotására képesek, azt is bizonytalan helyesírással Előzetes tudás tudják leírni. Nincs megfelelő, kialakult egyéni írástechnikájuk. A szövegalkotás műveleteit alig ismerik. Az írásbeli kommunikáció műfajait, alapvető normáit nem ismerik. A korábbinál biztosabb íráskészség, helyesírás kialakítása. Kisebb szövegek alkotása. A tantárgyhoz A főbb helyesírási alapelvek, szabályok megtanulása, és alkalmazása. A Magyar helyesírási (műveltségszótár és internetes szótárak használatának megtanulása. A helyes írásbeli kifejezés igényének területhez) kialakítása. kapcsolható Az internetes írásos kommunikáció szabályainak megtanulása. Olvasható íráskép kialakítása, fejlesztési annak tudatosítása, hogy az írás megformálásával is jellemez bennünket. feladatok A szövegszerkesztő használatának gyakorlása. Ismeretek, fejlesztési követelmények A betűismeret hiányosságainak feltárása, a hiányosságok pótlása (egyénre szabott fejlesztéssel is), az írástechnikai problémák feltárása, diagnosztizálása és kezelése. A betűtévesztések, a betűkihagyások megszüntetése. A folyamatos írás gyakorlása. Az írás tagolásának megismerése, írásjelek használata. A szavak hangokra bontásának gyakorlása játékokkal, zenei segítséggel, esetleg mozgással. Hangok, szótagok, szavak egymásra épülése, ennek játékos belátása. A helyesírás fő szabályainak megismerése (a kiejtés szerinti írásmód, a szóelemző írásmód, a hagyományos írásmód, írásjelek, a szófajokhoz kapcsolódó helyesírási szabályok - pl. igekötők, tulajdonnevek - stb.). A szövegszerkesztő programok segítsége a helyesírásban és a szövegalkotásban. Szövegalkotásának legfontosabb elemeinek megismerése, gyakorlása: téma meghatározása, a témának megfelelő műfaj kiválasztása, anyaggyűjtés, forrásellenőrzés, vázlatírás, a lényeges és kevésbé lényeges információk elrendezése, az ismétlés kezelése, a műfaji sajátosságok betartása, az időrend, a szöveg tagolása, ellentmondások kezelése, megfelelő nyelvi elemek: szókincs, nyelvi szabályok, fordulatok használata, helyesírás ellenőrzése stb. (Pl. a választott szakmához kapcsolódó témában.) Az írásos és digitális kommunikáció alapvető normáinak, műfajainak (levél, önéletrajz, élménybeszámoló, leírás, komment, referátum, vélemény, hozzászólás, dolgozat, e-mail, ppt. stb.) megismerése és használata, alkalmazása. Szóbeli vitában véleményük, álláspontjuk megfogalmazása, kulturált vitában ütköztetése, a másik álláspontjára figyelés. Az internetes kommunikáció szövegműfajai: e-mail, komment stb. Veszélyek, kérdések. Emotikonok funkciói. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.) használata kézírásnál és szövegszerkesztő programban. A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak és egyéb nyelvtani segédletek, lexikonok alapszintű ismerete és alkalmazása. Fantázia- és szókincsfejlesztési gyakorlatok. Kulcsfogalmak/ Ábécé, elválasztás, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon, komment, műfaj, tagolás, időrend, hang, szótag, szó fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez)

Anyanyelv - nyelvi viselkedés

Órakeret A: 15 B: 15 Anyanyelvét minden tanuló használja. Az általános iskolából hozott nagyon különböző minőségű és mennyiségű nyelvtani és nyelvhelyességi ismeret, szabály, a kulturált nyelvi viselkedés alapvető elemei, alapvető nyelvhelyességi normák. Nyelvhelyességi szabályok megismertetése. A nyelv elemeinek egymásra épülése, a szavak jeltermészete. Annak megtapasztalása példákon keresztül, hogy a hangsor és a jelölt nem állnak valós kapcsolatban, ez segít az idegen nyelvek tanulásában is és fordítva. Annak bemutatása, 123

kapcsolható fejlesztési feladatok

hogy ugyanazt a tartalmat többféle szóval, illetve más-más mondatokkal is ki lehet fejezni.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Nyelvi rendszer: elemek (pl. szókincs), szabályok. Nyelvi jel természete: szimbólum, kivéve hangulatfestő és hangutánzó szavak (ezek motivált természete). Hangok (magán- és mássalhangzók), betűk, hangképzés, hangképző szervek. Morfémák: tő, képző, jel, rag. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév. Szófajok szerepe, funkciói. Szinonimák, antonímák: szókincsbővítés. A szavak szerkezetének felépítése (játék az elemekkel), a főbb szóelemek azonosítása, csak ráismeréssel. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredetük, használatuk, stílusértékük. Nyelvhelyességi szabályok ismerete és betartása: nyelvi etikett, kulturális vonatkozások. Nyelvhasználat nyelvi és kulturális szabályai. Kulcsfogalmak/ Jel, szimbólum, szókincs, hangutánzó szó, hangulatfestő szó, magánhangzó, mássalhangzó, szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; fogalmak állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás. Tematikai egység

Művészi kommunikáció - média

Órakeret A: 15 B: 15 A tanulók művészi, befogadási tapasztalatai rendkívül csekélyek, valószínűleg a könnyűzenére, Előzetes tudás plakátok ismeretére, képregényekre, kommerszfilmekre korlátozódnak. A tudatosság, a műalkotások élvezetének igénye kevéssé kialakult náluk, a művészeti ágak nyelvét nem értik. A médiafogyasztási szokásaik nem kritikusak, nem tudatos fogyasztók. Nem ismerik a média működését. A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása, a kulturális kontextus A tantárgyhoz megértése, figyelembe vétele, a különféle szimbolikus rendszerek megismerése (művészet, (műveltségvallás, filozófia, tudomány stb.). Az eltérő kultúrák megismerésének és megértésének igényét területhez) felkelteni, a művészeti kommunikáció sokszínűségére terelni a figyelmet. kapcsolható Az irodalmi kommunikáció, az irodalmi alkotások: kortárs irodalmi szövegek - az eddig fejlesztési ismerttől eltérő szemléletű és nyelvezetű irodalmi szövegek megértése. feladatok Az olvasás igényének és a befogadói attitűd kialakításának kísérlete. Élményközpontú találkozás a műalkotásokkal. Ízlésfejlesztés. Kreativitás fejlesztése, a művészi önkifejezésre irányuló vágy felkeltése. Ismeretek, fejlesztési követelmények A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális antropológiai szempontok; a kulturális meghatározottság kódjai, a kontextus és a hagyomány szerepe, kulturális útjelzők az irodalomban és a hétköznapokban. Az irodalom mint speciális kommunikáció. Élményszerű találkozás olyan kortárs műalkotásokkal, amelyek szövegezése érthetőbb, közelebb állnak tematikájukban a diákokhoz (pl. Varró Dániel, Szabó T. Anna, Karafiáth Orsolya stb.). A magyar irodalmi kánon és hagyomány részeit képező jelentős szerzők (pl. Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila stb.) műveiből kiválasztott részletek segítségével klasszikus irodalmi alkotásokkal való találkozás, olvasási élmények megosztása. Megzenésített versek meghallgatása (pl. Sebő Ferenc, Kaláka, Szélkiáltó, Hobo, Harcsa Veronika, Magashegyi Underground stb.). Határterületek: dalszövegek, rap, hiphop, slampoetry (ritmus, zene, szöveg), képregény, graffiti, a könnyű irodalom (krimi, szerelmes regény stb.) Saját élmények kifejezése, értelmezése. Megértés szöveggel és szöveg nélkül. Hangzó szövegek és képi információk megértése. A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő lehetőségek megértése, dekódolása, ezek kipróbálása. Alkotás élményének átélése: képregény, vers, képvers, plakát stb. készítése. Kreatív gondolkodás fejlesztése, asszociatív játékok. Kulcsfogalmak/ Kultúra, szubkultúra, hagyomány, kortárs irodalom, élmény, képregény, graffiti, dalszöveg, vers, a nyelv zenéje. fogalmak Tematikai egység

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 4 B: 4

Két mérést javasolunk: egy év eleji bemeneti és egy év végi kimeneti mérést. A tanév elején: olyan felmérés, amely minden részterületen (kommunikáció, írás, olvasás, fogalmazás, helyesírás, szövegértés, anyanyelvi ismeretek, művészeti kompetenciák) megállapítja a hiányosságokat, esetleg rámutat az okaira is, diagnosztizálja a problémákat, és meghatározza az egyéni fejlesztés irányait, területeit, a szükséges emberi/szakmai erőforrásokat. A tanév végén: összehasonlítva a bemeneti méréssel a fejlődést nézi minden részterületen, az eredményeket és a sikertelenségeket is a tanuló korábbi teljesítményéhez méri, saját magához 124

képest adja meg az eredményeket. Illetve jól látható, hogy ki hol tart a fejlesztés várt eredményeihez képest. A tanuló önmagához viszonyítva a korábbinál tudatosabban és sikeresebben kommunikál. Ismeri a kommunikáció összetevőit, tud olvasni a nonverbális jelekből. Igyekszik alkalmazkodni a helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz. Online kommunikációja tudatos, ismeri az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát. Betartja a mindennapi kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normáit. A tanuló a pedagógus segítségével felismeri egyéni fejlesztési szükségleteiket, kialakul a helyes beszéd és a helyes írás iránti motivációja, fejlődik az önellenőrzés, az önálló tanulás képessége. A tanuló rendelkezik a legalapvetőbb nyelvtani ismeretekkel, felismeri a nyelvi elemeket.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló kissé biztosabb nyelvtani ismeretekkel rendelkezik, ezeket képes gyakorlati feladatok során alkalmazni. Törekszik arra, hogy szóban és írásban is teljes mondatokban fogalmazzon, és törekszik arra is, hogy kevés helyesírási hibát ejtsen. A tanuló hangosan és némán is képes rövid szövegek megfelelő tempójú olvasására. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját véleményt fogalmaz meg szóban és írásban. Képes a szövegben információkat keresni. Képes különböző típusú szövegek tartalmának összefoglalására, lényegre törő, rövid, áttekinthető vázlat önálló készítésére. Önállóan használja a hagyományos és az internetes szótárakat. Ismeri a forráskritika alapvető szempontjait. Ismeri a netikett alapvető szabályait és ezek alkalmazását. Képes a tanult szövegtípusok használatára, a tanult szövegszerkesztési ismeretek alkalmazására. Elfogadható tartalmú, szerkezetű, külsejű és helyesírású fogalmazásokat készít. Képes a különböző szövegek tömörítésére, kiegészítésére, a lényeg kiemelésére. Önálló szövegek alkotása a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e- mail stb.). Az alapvető helyesírási esetek ismerete: képes a szavak betűkihagyás és durva hiba nélküli leírására. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. Képes az irodalmi és köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerésére. Képes önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra irodalmi művekről.

CXXV.

Második évfolyam

CXXVI. A Szakképzési Hídprogram kommunikáció és anyanyelv tantárgyának második évfolyama már alapvetően a pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák közül több fejlesztésében is: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulás tanulásában, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, sőt, még a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van. A NAT-ban is megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő szövegtípusok megértésére. CXXVII. A második évfolyam legfontosabb céljai: CXXVIII. - Fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz CXXIX. - Értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát CXXX. - Kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust CXXXI. - A tanulók legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket CXXXII. - Készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre CXXXIII. - Legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra 125

CXXXIV. - Legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontrendszer önálló alkalmazásával CXXXV. - Ismerjék a lényegkiemelés eszközeit CXXXVI. - Használják tudatosan a digitális korszak eszközeit, legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel CXXXVII. - Ismerjék meg a vizuális nyelv és kommunikáció eszközeit CXXXVIII. Tematikai egység

Kommunikáció - önkifejezés, együttműködés, alkalmazkodás

Órakeret A: 32 B: 15 Ismerik a kommunikációs szituáció összetevőit, tudnak olvasni a nonverbális jelekből. Képesek Előzetes tudás alkalmazkodni a helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz. Jól használják a verbális és nonverbális eszközöket véleményük kifejezésére, helyesen és eredményesen viselkednek az egyes kommunikációs szituációkban. Online kommunikációjuk tudatosabb, ismerik az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát. A tömegkommunikáció eszközeinek megismerése, működésének megértése. A tantárgyhoz Valóságos, illetve a médiában megjelenített kommunikációs aktusok, problémák, elemzése, (műveltségannak belátása, hogy a médiavalóság nem azonos a valósággal. területhez) A tömegkommunikáció néhány jellemző műfajának ismerete. A hír és a vélemény kapcsolható megkülönböztetése. A bulvármédia működésének megismerése. fejlesztési A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók esetében, a manipuláció feladatok felismerése. Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és alkalmazása. A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének továbbfejlesztése. Hivatalos kommunikáció formái - a munka világára felkészítés. A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. Ismeretek, fejlesztési követelmények A hír, a vélemény fogalma. Írott sajtó (kis sajtótörténet), elektronikus sajtó, internet - nyomtatott kultúra (Gutenberggalaxis) vs. elektronikus kultúra. A bulvársajtó fogalma, működése: manipuláció, valóságshow, médiavalóság, szappanopera. Miért nem a valóságot mutatja egy valóságshow? Reklámok. A manipuláció fogalma, mechanizmusai kivédési technikák. A tömegkommunikációban megjelenő legfontosabb műfajok (pl. hír, interjú, tudósítás, beszámoló, glossza stb.). Médiafogyasztás, médiafogyasztók. Munka világa - hivatalos kommunikáció. Hivatalos kommunikáció helyzetei (pl. bank, kórház, önkormányzat, munkavállalás), műfajai - kívánt viselkedés (pl. állásinterjú). A közéleti kommunikáció munkahelyi helyzetei (és műfajai: álláshirdetés, állásinterjú, megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, önéletrajz, motivációs levél, munkaszerződés, munkaköri leírás) - a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, viselkedés használata. A munka világát megidéző kommunikációs helyzetgyakorlatok végzése. Állásinterjú szituáció elemzése, gyakorlása: viselkedési normák, öltözködés, beszédmód, kívánt tartalmak, udvariassági fordulatok - a kommunikációs sikeresség jegyei. Mit közvetítsen rólunk verbális és nonverbális kommunikációnk, illetve miről beszéljünk saját szavainkkal. Vizsgaszituáció elemzése - a sikeres vizsga kommunikációs feltételei. A kommunikációs és verbális repertoár gyakorlása. A szituációk elemzése, értékelése (akár digitális felvételek segítségével is). Kulcsfogalmak/ Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet, hír, bulvár, manipuláció, valóságshow, médiavalóság, nyomtatott kultúra, elektronikus kultúra; sajtóműfajok (hír, tudósítás, interjú), fogalmak hivatalos kommunikáció, hivatali nyelv, állásinterjú. Tematikai egység

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Olvasás - szövegértés

Órakeret A: 15 B: 15 Az olvasás (néma és hangos) jól megy, értik a rövid szövegeket, tudnak információkat keresni/találni a szövegekben, lényeget kiemelni, kérdezni. A tanult szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiákat alkalmazzák, hibáikat felismerik, javítják. A szöveg-feldolgozási, adatkeresési technikák gyakorlása speciális szövegeken, amelyekkel a hivatalos kommunikációban és munkavállalás során találkoznak majd. A kifejező olvasás képességének fejlesztése, az irodalmi szövegek élményszerű olvasásának elmélyítése. Forrásellenőrzés, valóságtartalom ellenőrzése, ennek szempontjai, technikái. Banki, orvosi, önkormányzati ügyintézéshez kapcsolódó szövegek megértése, kezelése, kitöltése stb. 126

Internetes információk kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikáció szövegeiben rejlő manipulációs szándék és technikák felismerése és kivédése. A webes felületek nem lineáris szövegeiben való tájékozódás. Képes legyen szakmájához kapcsolódó, egyszerű szakmai szövegeket olvasni, megérteni. Ismeretek, fejlesztési követelmények Szövegek néma és hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, gyakorlása különböző hivatalos szövegeken: menetrend, leletek, használati utasítás, banki nyomtatványok, szerződésminták, álláshirdetések, munkaszerződés, munkaköri leírás. Az álláshirdetések megértése, a mögöttes, elrejtett információk megtalálása, felfejtése. Hivatalos kommunikáció bizonyos műfajainak, a hozzájuk kapcsolódó szókincsnek az elsajátítása (pl. banki, orvosi, adó-, postai, jogi stb. ügyintézés). Munkaszerződés nyelvi, formai sajátosságai, a gyakori fordulatok áttekintése, szükséges formai elemek stb. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, keresőszó, kulcsszó stb.) a különféle hivatalos dokumentumtípusokban (online katalógusok, menetrend, internetes vásárlás eszközei, felületei), kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő anyagokban. Az információ keresés eszközeinek, a forrásellenőrzés technikái. Elektronikus és nyomtatott szótár- és lexikonhasználat, internetes keresők használata, fordítóprogramok használata, korlátai. A különböző forrásból származó információk összehasonlítása, értékelése. Az információhordozók tipológiai és műfaji sajátosságainak (pl. nyomtatvány) megértése, a szövegben található információk, kérdések megfogalmazása saját szavakkal. Szöveg és ábrák, képek, térképek, grafikonok, infografikák stb. megértése, saját szavakkal elmondása, meghatározott kérdésekre, problémákra válaszok megtalálása. Szakmai szövegek olvasása, saját szakmához kapcsolódva, ennek szókincse, nyelvi formái, szakmai nyelvi szótárak. Kulcsfogalmak/ Betűrend, tartalomjegyzék, kulcsszó, forráskritika, keresőprogramok, fordítóprogramok, internetes lexikonok, Wikipédia, munkaszerződés, álláshirdetés, munkaköri leírás. fogalmak Tematikai egység

Írás - szövegalkotás (helyesírás, fogalmazás)

Órakeret A: 15 B: 15 Az egyszerű, rövid szövegek megfogalmazása, megszerkesztése, leírása jó helyesírással. Előzetes tudás Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés. A tanult műfajok jellemzői. Alapszintű önkifejezés írásban. Alapvető helyesírási szabályok felismerése, ismerete, alkalmazása. Hivatalos írásbeli műfajok jellemzőinek elsajátítása és gyakorlása. A tantárgyhoz Az írás tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése. Újabb műfajok, szövegalkotási (műveltségeljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. területhez) Digitális kompetencia fejlesztése: internetes hivatalos szövegtípusok formai és tartalmi jellemzői. kapcsolható A tömegkommunikációban való részvételhez szükséges szövegalkotási kompetenciák fejlesztése. fejlesztési A nyelvi tudatosság növelése, a normakövetés és normaszegés következményei. feladatok Szakmához kapcsolódó, egyszerű szakmai szövegeket írása, megfelelés a szókincsbeli és stiláris követelményeknek. Ismeretek, fejlesztési követelmények Az alapvető hivatalos szövegműfajok jellemzői, szókincse, formai követelményei: pl. önéletrajz, motivációs levél, kérvény, pályázat, álláshirdetés, hivatalos levél, közösségi vagy társkereső oldalakon bemutatkozás. Nyomtatványok, űrlapok, kérdőívek kitöltése, online regisztráció, online jelentkezés technikái, módjai, tartalommegosztó oldalak kezelése (pl. orvosi, banki, adóügyi, vállalkozáshoz szükséges, munkavállalói, jogi stb. témában). A bemutatkozás/önéletrajz/szakmai önéletrajz, motivációs levél írása, nyelvi, formai, tartalmi követelmények megismerése alapján. Portfólió készítése a szabályok megismerése után. A helyesírás és az íráskép további javítása, részletezőbb ismeretek, finomabb szabályok, a stiláris jellemzők finomhangolása: szókincs, nyelvhasználat, udvariassági formák használata. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Internetes adatmegadás szabályai - hogyan védjük magunkat. Mit árulhatunk el magunkról, ki hogyan, mikor férhet hozzá - ami az internetre felkerül, az mindig ott lesz. Szakmájához kapcsolódó, egyszerű szakmai szövegeket írása, a szókincsbeli és stiláris követelmények megismerése, majd ennek megfelelés. Szaknyelvi szótárak ismerete. Kreatív szövegalkotás, művész önkifejezés: napló, blog, szépirodalmi alkotás. Kulcsfogalmak/ Önéletrajz, motivációs levél, hivatalos levél, kérvény, hirdetés, elektronikus szöveg, portfólió, udvariassági formulák, blog, központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel). fogalmak Tematikai egység

Anyanyelv - nyelvi viselkedés 127

Órakeret A: 14

B: 7 Helyes nyelvhasználat, nyelvhelyességi szabályok. Nyelv és nyelvtan szintjei, a szintek egymásra épülése. A nyelv jeltermészete. Szótő, toldalék: képző, jel, rag; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév. A nyelvi állandóság és a nyelvi változás megértése, belátása. A tantárgyhoz Mondatok, szöveg megismerése, jellemzőinek meghatározása. (műveltségA mondatfajták közlési szándékának felismertetése, alkalmazásuk a mindennapi területhez) kommunikációban. kapcsolható A modalitásnak megfelelő akusztikai eszközök megismerése, felismerése. fejlesztési Igaz - hamis fogalma a nyelvben és a valóságban. feladatok Annak belátása, hogy amikor beszélünk, cselekszünk - azaz szavainknak következményei vannak. A beszélő szándékának felismertetése a nyelvhasználatban. A nyelvi kreativitás felismertetése, annak belátása, hogy végtelen számú mondatot tudunk alkotni, azaz érdemes jól bánni a nyelvvel. A választott szakma nyelvének és szókincsének megismerése és használata. Ismeretek, fejlesztési követelmények Mondatfajták és használatuk, a modalitás, írásjelek. Mondat felépítése, szerkezete, egyszerű és összetett mondat. A legfontosabb mondatrészek szerepe és funkciója. Szókincs rétegzettsége, szaknyelv, különös tekintettel a választott szakmára. Szubkultúrák nyelve - kapcsolódása a kommunikáció kulturális kontextusához, a kulturális szignálokhoz. Nyelv állandósága és változása. Hogyan tanulunk meg beszélni? Hogyan tudunk ennyiféle mondatot mondani? Hogyan beszélünk? Nyelv és gondolkodás kapcsolata. Mi a nyelvi hiba: nyelvi szabályok és kulturális szabályok kapcsolata. Kulcsfogalmak/ Nyelvi változás, nyelvcsalád, rétegnyelv, csoportnyelv, ifjúság nyelve, szakmák nyelve, alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, összetett mondat, egyszerű mondat, modalitások, nyelvi fogalmak kreativitás, nyelv, beszéd, nyelvtanulás, kulturális szabályok. Előzetes tudás

Tematikai egység

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Művészi kommunikáció - média

Órakeret A: 15 B: 7 A különböző művészeti ágakat felismerése, az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése. Önálló szóbeli megnyilatkozások, véleményalkotás különböző művekről. A kulturális kontextus jelentősége. Az olvasás igényének és a befogadói attitűd kialakítása. Élményközpontú találkozás a műalkotásokkal: irodalom, film, zene. Ízlésfejlesztés. Művészfilm és kommerszfilm eltérő hatásának felfedezése. Fotó és fotóművészet, digitális művészeti formák megismerése. Kreativitás fejlesztése, a művészi önkifejezésre irányuló vágy felkeltése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A filmnyelv mint kommunikációs forma. Rajzfilmek, némafilmek eszközei, a hangosfilm. Irodalom és film kapcsolata: híres regények filmadaptációi. A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvashatósága. A színek, formák jelentése, használata a művészetben. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. Képversek (pl. Apollinaire, Nagy László, Kassák Lajos, Petőcz András stb.). Digitális fotózás, montázs, kollázs, fotómanipuláció. A vizuális, az auditív és a komplex információk megértése. Plakát, graffiti (régen és ma - művészet vagy környezetszennyezés): meggyőzés és manipuláció vizuális eszközei. A reklám vizuális eszközei. A vizuális nyelv, a filmnyelv eszközeinek megismerése, felismerése és alkalmazása (telefonon, kamerával saját film készítése). Kulcsfogalmak/ Vizuális nyelv, képvers, művészfilm, rajzfilm, némafilm, hangosfilm, plakát, graffiti, színek, vonalak, formák. fogalmak Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése 128

Órakeret A: 4

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

B: 4 Két mérést javasolunk: egy év eleji bemeneti és egy év végi kimeneti mérést. A tanév elején: olyan felmérés, amely minden részterületen (kommunikáció, írás, olvasás, fogalmazás, helyesírás, szövegértés, anyanyelvi ismeretek, művészeti kompetenciák) megállapítja a hiányosságokat, esetleg rámutat az okaira is, diagnosztizálja a problémákat, és meghatározza az egyéni fejlesztés irányait, területeit, a szükséges emberi/szakmai erőforrásokat. A tanév végén: összehasonlítva a bemeneti méréssel a fejlődést nézi minden részterületen, az eredményeket és a sikertelenségeket is a tanuló korábbi teljesítményéhez méri, saját magához képest adja meg az eredményeket. Illetve jól látható, hogy ki hol tart a fejlesztés várt eredményeihez képest, illetve a képzés megfogalmazott elvárt eredményeihez képest. A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan vesz részt a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Kommunikációja során nem kortársi helyzetben kerüli a szlenget és a vulgarizmust. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes az önálló, néma, értő olvasásra. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes folyamatosan és értelmezően felolvasni szakmájához kapcsolódó szövegeket. Össze tudja foglalni röviden a rövidebb szövegek tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes saját véleményét szóban és írásban röviden megfogalmazni, állításait indokolni. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével képes ellenőrizni helyesírását. Képes különböző műfajú rövid szövegek önálló írására előre megadott szempontrendszer alkalmazásával. Ismeri a lényegkiemelés legfontosabb eszközeit.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Képes néhány filmnyelvi eszköz felismerésére és alkalmazására. Ismeri a vizuális kommunikáció legfőbb eszközeit, megérti a képi üzeneteket. Felismeri a színek, formák jelentését, használatát a hétköznapokban és a művészetbeli megjelenéséről is vannak tapasztalatai. Felismeri és egyes elemeiben használni is tudja a vizuális nyelv alapvető eszközeit. A tanuló ismeretei bővülnek a képi, hangzó és a komplex eszközöket használó kommunikáció, különösen a reklámok és a filmek terén. Felismeri a durva manipulációt. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, kialakul a kritikus attitűd elemi szintje. Tudatosan használja a digitális korszak eszközeit, tisztában van a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel. Javult a tanuló tanulási technikája, pozitív viszonyt alakított ki a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz. Megérti az egész életen át tartó tanulás és motiváció fontosságát. Felkészült a különböző vizsgahelyzetekre.

CXXXIX. CXL. CXLI. ANGOL NYELV

A és B variáció CXLII. Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referencia- kerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése, amely szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal; 129

a tanuló közvetlen környezetéről szerzett ismereteivel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval. A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók szórakoztató idegen nyelvi környezetben, valós élethelyzeteken alapuló, egyszerű feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A1 szintre, optimális esetben megközelítik, esetleg elérik az A2 szint alsó skáláját a szóbeli interakció, a beszédértés és a beszédkészség területén. CXLIII. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, reproduktív/rekonstruktív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységekre. Az idegen nyelvi kommunikáció az alap- készségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. CXLIV. A receptív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanulók elindulnak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségeik fejlesztésével képesek lesznek egyszerű írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni. CXLV. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulók megismerik és elsajátítják azokat az egyszerű nyelvi eszközöket, amelyekkel képesek gondolataikat megfogalmazni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismerniük, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. Az alapkészségek közül a beszédértés és a beszédkészség, illetve a szóbeli interakció élvez előnyt. CXLVI. Az internet nyújtotta lehetőségek segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet számukra annak megélése, hogy megértik az idegen nyelvű feliratokat, hirdetéseket, dalszövegeket, filmelőzeteseket, tévéműsorokat. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását, és az informatikai készségeik fejlődését. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat; elsajátítják az egymástól való tanulás, és az egymásért végzett munka, valamint a csapatszellem örömét. CXLVII. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, valamint megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. CXLVIII. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. CXLIX. A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a Szakképzési Hídprogramban a tanulók közül sokan tanulási nehézségekkel küzdenek, a kudarc gyakori iskolai élményük, kevés az önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintű az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a szülői háttértől. CL. Mindezek tükrében, az idegennyelv-oktatásnak kiemelt feladata a tanulók nyelvtanulási kedvének felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák önmaguknak és környezetüknek, hogy képesek az idegen nyelv elsajátítására, és különböző élethelyzetekben történő sikeres alkalmazására. Biztosítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy logikusan egymásra épülő, kis lépésekben átismételhessék, rendszerezhessék és bővíthessék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az előző évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz. CLI. CLII. A tanulók teljesítményének mérése, a mérés-értékelés célja és alapelvei 130

CLIII. A teljesítménymérés egyrészt visszajelzést ad a tanárnak és a tanulóknak (igény szerint a szülőknek) a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, s ezáltal segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat a tanárnak ahhoz, hogy az egyes tanulók teljesítményét önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítva jegyekkel értékelje. CLIV. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. CLV. A tanulók önállóságra nevelésének jegyében a teljesítménymérés során tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy megtanulják teljesítményüket önállóan mérni és értékelni. Fontos, hogy ezen túl megismerkedjenek a mérésnek és értékelésnek azokkal a formáival, melyek párban és csoportban is alkalmazhatók. CLVI. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is. CLVII. A mérés CLVIII. - Három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése és az íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szöveg megértésén legyen. CLIX. - A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk. CLX. - Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. CLXI. - A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán. CLXII. - A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. CLXIII. - A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. CLXIV. - A feladatok mindegyike példával kezdődjön. CLXV. - Lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. CLXVI. - A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal. CLXVII. - A szóbeli mérést tanulópárokban, kiscsoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 10-15 egyszerű mondattal. CLXVIII. Első évfolyam CLXIX. Összes óraszám: A: 144 óra, B: 108 óra CLXX. Heti óraszám: A: 4 óra/hét, B: 3 óra/hét Fejlesztési egység Beszédértés Részvétel az órai tevékenységekben, nonverbális elemekkel (testbeszéddel, hanglejtéssel, Előzetes tudás vizuális eszközökkel) támogatott célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések megértése. Nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi A tantárgyhoz tevékenységekhez kapcsolódó rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; (műveltséga tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló területhez) szövegek megértése; kapcsolható a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fejlesztési 131

fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. - Képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat. - Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. - Képes ismerős témakörökön belül lassan és érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. - Képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá. A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, képekkel illusztrált történetek, A fenti tevékenységekhez kisfilmek, animációs filmek, egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd. használható szövegfajták, szövegforrások feladatok

Fejlesztési egység Szóbeli interakció Az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális Előzetes tudás kompetenciák, részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális A tantárgyhoz elemekkel; (műveltségegyszerű kérdések megfogalmazása ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi területhez) eszközökkel; kapcsolható rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt fejlesztési beszédfordulatokkal; feladatok rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes egyszerű módon kommunikálni, ha partnere lassan és érthetően beszél, mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételi, és segítséget nyújt a válaszadásban. - Tud egyszerű beszélgetést kezdeményezni a köszönés, a búcsúzkodás és az alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatainak megértésével és alkalmazásával. - Meg tud oldani néhány egyszerű, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal olyan ismerős helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. - Képes megválaszolni jól ismert helyzetekben egyszerű szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével a közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. - Tud rövid beszélgetésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad, és keresi a szavakat. - Képes értelmezni beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként. - A beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazza, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. - Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, illusztrált történetek, mozgással A fenti tevékenységekhez kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információszerzésre irányuló hiányos használható szövegek, vagy eltérő információkat tartalmazó szövegek alapján. szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; 132

ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. Ismeretek/fejlesztési követelmények - A tanuló képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. - Képes ismerős, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. - Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön. - Képes az ábécé hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. - Közléseiben nagyjából megfelelően alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt. A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, rövid történetek, cselekvéssorok, A fenti tevékenységekhez leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Olvasott szöveg értése Olvasást igénylő nyelvi tevékenységek, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása. Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek (pl. versek, történetek, viccek) közös olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű adatok szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, dalszövegek, novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények - Képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni. - Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlő szövegek témáját azonosítsa, és a lényegi információkat megértse. - Ismerős kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes szavakat és nagyon egyszerű kifejezéseket. Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, A fenti tevékenységekhez képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Íráskészség Írást igénylő játékos, könnyű nyelvi tevékenységek, s ezek során rövid szavak, mondatok Előzetes tudás másolása. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tantárgyhoz megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek (műveltségalkotása; területhez) írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; kapcsolható a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; fejlesztési részvétel írásbeli nyelvi játékokban; feladatok a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. - Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. - Képes számára ismerős szavakat és gyakran használt fordulatokat leírni. - Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, A fenti tevékenységekhez bejegyzés, dalszöveg. használható szövegfajták, 133

szövegforrások Ajánlott témakörök 1. Hogyan tanuljunk idegen nyelveket? Mit tudok már? Egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Nyelvtanulási stratégiák megismerése, kipróbálása, az előzetes ismeretek előhívása. Az anyanyelv ápolásának, az idegen nyelv tudásának fontossága más népek és kultúrák megismerésében. 2. Én és a családom Magam és a családtagjaim bemutatása, családi események, ünnepek, közös programok. A kiegyensúlyozott életvitel fontossága, napirendem, feladataim a családban. 3. Az otthonom Lakóhelyem, otthonom lakóhelyiségei, bútorai, berendezési tárgyai, használati eszközei. A modern technika vívmányai az otthon falai között. 4. Barátaim A családi és baráti közösség fontossága, az érintkezés (kommunikáció) alapvető normái. Külső és belső tulajdonságok bemutatása, közös időtöltés a barátokkal. 5. Ruhatáram télen-nyáron Az évszakok jellemzői, szépségei. Az öltözködés módjai évszaknak és alkalomnak megfelelően. Divat és egészségmegőrzés. Kedvenc ruhadarabjaim. 6. Terülj, terülj asztalkám! A tudatos bevásárlás a takarékosság jegyében. Egészséges élelmiszerek, egészséges táplálkozás. Örömmel végzett sütés, főzés a hétköznapokon és ünnepnapokon. Kedvenc ételeim, italaim. 7. Ép testben, ép lélek A személyes higiénia és a tiszta környezet fontossága a mindennapokban. A rendszeres testmozgás fontossága és módjai, sportolási lehetőségek. Kedvenc sportom, sportversenyek élőben és a médián keresztül. 8. Szabadidőmben Szabadidős tevékenységek, az aktív és passzív szórakozás egyensúlyának megteremtése. Kedvenc időtöltésem, mozi, színház, koncert, internet, interaktív játékok. 9. Lesz szakmám! A különböző szakmák megnevezése, leírása, gyakorlásához szükséges személyes ismeretek, és képességek ismerete. Keresett szakmák, az elvárásoknak való megfelelés. Foglalkozások megnevezése, egyszerű leírása. 10. Végre itt a nyár! A tájékozódás és információgyűjtés módjai. Vakáció a családdal, a barátokkal. Az utazás megszervezése, szálláskeresés, programok. Legkedveltebb úti célok. A tanuló előzetes tudásának mérése A tanulók kimeneti tudásának mérése Szabad sáv

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Óraszám A/B 10/10

13/9

12/9

12/9

12/9

12/9

12/9

13/9

20/14

10/6

2/2 2/2 14/11

A tanuló megérti a célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

CLXXI.

Második évfolyam

CLXXII. A Szakképzési Hídprogram második évfolyamán tanuló diákok a Közös európai referenciakeret (KER) megfogalmazásában „minimumszintű” nyelvismerettel lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. A második évfolyamon az A1 szint megerősítése, az alapfokú nyelvtudás megszerzése, optimális esetben az A2 szint megközelítése vagy alsó skálájának az elérése a cél. A nyelvi készségek fejlesztése továbbra is komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak, és az idegen nyelvi alapkészségek közül a beszédkészség, a beszédértés van előtérben. CLXXIII. Összes óraszám: A: 105 óra, B: 70 óra CLXXIV. Heti óraszám: A: 3 óra/hét, B: 2 óra/hét 134

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Beszédértés Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása. Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; A tantárgyhoz az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; (műveltséga tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; területhez) az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; kapcsolható a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, fejlesztési részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; feladatok néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes folyamatosan követni a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést (osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). - Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kéréseket és megállapításokat. - Aktívan követi a rövid, egyszerű autentikus szövegeket. - Felismeri a tanult nyelvi elemeket. - Ki tudja szűrni a szöveg lényegét vagy néhány konkrét információt. - Követi a beszélők gondolatmenetét ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. - Megérti a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélőket, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A célcsoport érdeklődési körének dalok, versek, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a A fenti tevékenységekhez célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Szóbeli interakció Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. - Tud egyszerű, tényszerű információt kérni és továbbadni. - Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. - Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel tud kérdezni, felszólításokat megfogalmazni, illetve azokra reagálni. - Képes részt venni ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. - Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját vagy magyarázza meg azt. - Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. - Szükség esetén a saját mondanivalóját át tudja fogalmazni, le tudja egyszerűsíteni, a kommunikáció fenntartása érdekében. Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, A fenti tevékenységekhez felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Összefüggő beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása. Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; 135

a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt szerepeket. - Minta alapján képes összefüggő szöveget alkotni; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatokat ki tud fejezni kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). - Képes önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatására és értékelésére (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). - Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget. Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka A fenti tevékenységekhez bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Olvasott szöveg értése Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló megérti a rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegeket (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). - Megtalálja a lényeges információkat egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). - Megért egyszerű üzeneteket, leveleket, elektronikus üzeneteket, SMS-eket, bejegyzéseket. - Képes megérteni és követni egyszerű használati utasításokat, instrukciókat. - Képes az információszerzésre hagyományos és elektronikus forrásokból. Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid történetek, versek, A fenti tevékenységekhez dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzá- szólásai, használható képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági szövegfajták, szövegforrások előírások, magánlevelek. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a célcsoport érdeklődésének megfelelő témájú szövegek alkotása. Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírásra. - Képes egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatokat alkotni a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozni (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). - Kommunikációs céllal egyszerű szövegeket tud alkotni (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). - Sikeresen követ egyszerű írásos mintákat, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal meg tudja tölteni. - Gondolatait össze tudja kapcsolni egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). - Tisztában van a gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeivel, és követi azokat saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). - Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, A fenti tevékenységekhez bejegyzés, dalszöveg. használható 136

szövegfajták, szövegforrások

CLXXV. Témakörök CLXXVI. Az ajánlott témakörök egyes elemei a második évfolyamon újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és azok így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv a második évre új témaköröket is javasol, ezek a táblázatban félkövér formában szerepelnek. Ajánlott témakörök 1. Hogyan tanuljunk idegen nyelveket? Mit tudok már? További egyéni fejlesztési célok megfogalmazása. További nyelvtanulási stratégiák megismerése, kipróbálása, az előzetes ismeretek előhívása. A különböző népekkel és kultúrákkal való együttélés fontossága az idegen nyelvek ismerete által. 2. Családom Családtagok bemutatása, azok külső és belső tulajdonságainak leírása. Családi események, közös programok és ünnepek. Napirendem. A háztartásban végzett munkák és munkaeszközök. A munkamegosztás és takarékosság a családban. A szülői és gyermeki felelősség. A különböző generációk tisztelete, az egymástól való tanulás módjai, lehetőségei 3. Otthonom, tágabb környezetem, ahol élek Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. A fenntartható fejlődés jelentősége, a globális problémák és a lokális cselekvések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggések. 4. Iskolám és osztálytermünk/ osztályom Osztályom, tanáraim, tantárgyaim, osztálytársaim. A tanóráink és a tanórán kívüli közös programjaink. 5. Vásárolok Vásárlási szokásaim, üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Hazai és külföldi termékek. Az online vásárlás előnyei és veszélyei. 6. Ruhatáram télen-nyáron Az évszaknak megfelelő öltözködés jelentősége. A divat és egészség kapcsolata. A márkás áruk és a minőség viszonya. 7. A természet és én. A természeti jelenségek egyszerű leírása. A technikai fejlődés és a környezeti hatásai. Környezetvédelem a hétköznapokban. Kedvenc állataim. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága. Felelős állattartás. 8. Terülj, terülj asztalkám! Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés. Nemzeti és célnyelvi országok ételkülönlegességei. 9. Ép testben ép lélek! Betegség, orvosnál. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom. Sportversenyek. 10. Szabadidőmben Szabadidős tevékenységek: mozi, színház, koncert. Kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. A tanulást, művelődést és szórakozást segítő médiumok közötti tudatos választás. 11. Lesz szakmám! Foglalkozások megnevezése, egyszerű leírása. Önéletrajz, motivációs levél készítése. Felkészülés az állásinterjúra, egyéni képességek, készségek összegyűjtése, célkitűzések megfogalmazása. 12. Végre itt a nyár! Vakáció, utazás. Közlekedési eszközök, szálláshelyek, híres városok és nevezetességeik. Megfontolt lépések, felelősségvállalás magamért és társaimért, segítségnyújtás a bajbajutottaknak. A segítségnyújtás módjai. A tanulók előzetes tudásának mérése A tanulók kimeneti tudásának mérése Szabad sáv

A fejlesztés várt eredményei az

Óraszám A/B 4/3

6/4

9/6

9/6

9/6

4/2

9/6

8/5

9/6 6/3

10/7

10/5

2/2 2/2 7/6

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. 137

évfolyam végén

Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

CLXXVII. CLXXVIII.

NÉMET NYELV A és B variáció

CLXXIX. Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése, amely szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal; a tanuló közvetlen környezetéről szerzett ismereteivel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval. A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók szórakoztató, idegen nyelvi környezetben, valós élethelyzeteken alapuló, egyszerű feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A1 szintre, optimális esetben megközelítik, esetleg elérik az A2 szint alsó skáláját a szóbeli interakció, a beszédértés és a beszédkészség területén. CLXXX. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, reproduktív/rekonstruktív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységekre. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. CLXXXI. A receptív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanulók elindulnak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségeik fejlesztésével képesek lesznek egyszerű írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni. CLXXXII. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulók megismerik és elsajátítják azokat az egyszerű nyelvi eszközöket, amelyekkel képesek gondolataikat megfogalmazni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismerniük, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. Az alapkészségek közül a beszédértés és a beszédkészség, illetve a szóbeli interakció élvez előnyt. CLXXXIII. Az internet nyújtotta lehetőségek segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet számukra annak megélése, hogy megértik az idegen nyelvű feliratokat, hirdetéseket, dalszövegeket, filmelőzeteseket, tévéműsorokat. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását, és az informatikai készségeik fejlődését. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat; elsajátítják az egymástól való tanulás, és az egymásért végzett munka, valamint a csapatszellem örömét. CLXXXIV. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, és felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. CLXXXV. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. CLXXXVI. A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a Szakképzési Hídprogramban a tanulók közül sokan tanulási nehézségekkel küzdenek, a kudarc gyakori iskolai élményük, kevés az önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, 138

alacsony szintű az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a szülői háttértől. CLXXXVII. Mindezek tükrében, az idegennyelv-oktatásnak kiemelt feladata a tanulók nyelvtanulási kedvének felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák önmaguknak és környezetüknek: képesek az idegen nyelv elsajátítására és különböző élethelyzetekben történő sikeres alkalmazására. Biztosítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy logikusan egymásra épülő, kis lépésekben átismételhessék, rendszerezhessék és bővíthessék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az előző évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz. CLXXXVIII. A tanulók teljesítményének a mérése, a mérés-értékelés célja és alapelvei CLXXXIX. A teljesítménymérés egyrészt visszajelzést ad a tanárnak és a tanulóknak (igény szerint a szülőknek) a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, s ezáltal segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat a tanárnak ahhoz, hogy az egyes tanulók teljesítményét önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítva jegyekkel értékelje. CXC. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. CXCI. A tanulók önállóságra nevelésének jegyében a teljesítménymérés során tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy megtanulják teljesítményüket önállóan mérni és értékelni. Fontos, hogy ezen túl megismerkedjenek a mérésnek és értékelésnek azokkal a formáival, melyek párban és csoportban is alkalmazhatók. CXCII. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is. CXCIII.

A mérés

CXCIV. - Három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése és az íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szöveg megértésén legyen. CXCV. - A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk. CXCVI. - Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. CXCVII. - A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán. CXCVIII. - A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. CXCIX. - A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. CC. - A feladatok mindegyike példával kezdődjön. CCI. - Lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. CCII. - A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal. CCIII. A szóbeli mérést tanulópárokban, kiscsoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 10-15 egyszerű mondattal. 139

CCIV. Első évfolyam CCV. Összes óraszám: A: 144 óra, B: 108 óra CCVI. Heti óraszám: A: 4 óra/hét, B: 3 óra/hét Fejlesztési egység Beszédértés Részvétel az órai tevékenységekben, nonverbális elemekkel (testbeszéddel, hanglejtéssel, Előzetes tudás vizuális eszközökkel) támogatott célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések megértése. Nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi A tantárgyhoz tevékenységekhez kapcsolódó rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; (műveltséga tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló területhez) szövegek megértése; kapcsolható a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fejlesztési fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; feladatok a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. - Képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat. - Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. - Képes ismerős témakörökön belül lassan és érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. - Képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá. A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, képekkel illusztrált történetek, A fenti tevékenységekhez kisfilmek, animációs filmek, egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Szóbeli interakció Az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális Előzetes tudás kompetenciák, részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális A tantárgyhoz elemekkel; (műveltségegyszerű kérdések megfogalmazása ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi területhez) eszközökkel; kapcsolható rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt fejlesztési beszédfordulatokkal; feladatok rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes egyszerű módon kommunikálni, ha partnere lassan és érthetően beszél, mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételi, és segítséget nyújt a válaszadásban. - Tud egyszerű beszélgetést kezdeményezni a köszönés, a búcsúzkodás és az alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatainak megértésével és alkalmazásával. - Meg tud oldani néhány egyszerű, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal olyan ismerős helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. - Képes megválaszolni jól ismert helyzetekben egyszerű szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével a közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. - Tud rövid beszélgetésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad, és keresi a szavakat. - Képes értelmezni beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként. - A beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazza, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. - Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. 140

A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, illusztrált történetek, mozgással A fenti tevékenységekhez kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információszerzésre irányuló hiányos használható szövegek, vagy eltérő információkat tartalmazó szövegek alapján. szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. Ismeretek, fejlesztési követelmények - Képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. - Képes ismerős, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. - Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön. - Képes az ábécé hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. - Közléseiben nagyjából megfelelően alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt. A célcsoport érdeklődési körének megfelelő dalok, versek, rövid történetek, cselekvéssorok, A fenti tevékenységekhez leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Olvasott szöveg értése Olvasást igénylő nyelvi tevékenységek, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása. Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek (pl. versek, , történetek, f, viccek) közös olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű adatok szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, dalszövegek, novellák). Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni. - Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlő szövegek témáját beazonosítsa, és a lényegi információkat megértse. - Ismerős kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes szavakat és nagyon egyszerű kifejezéseket. Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, A fenti tevékenységekhez képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Íráskészség Írást igénylő játékos, könnyű nyelvi tevékenységek, s ezek során rövid szavak, mondatok Előzetes tudás másolása. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tantárgyhoz megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek (műveltségalkotása; területhez) 141

írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. - Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. - Képes számára ismerős szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. - Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, A fenti tevékenységekhez bejegyzés, dalszöveg. használható szövegfajták, szövegforrások kapcsolható fejlesztési feladatok

Ajánlott témakörök 1. Hogyan tanuljunk idegen nyelveket? Mit tudok már? Egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Nyelvtanulási stratégiák megismerése, kipróbálása, az előzetes ismeretek előhívása. Az anyanyelv ápolásának, az idegen nyelv tudásának fontossága más népek és kultúrák megismerésében. 2. Én és a családom Magam és a családtagjaim bemutatása, családi események, ünnepek, közös programok. A kiegyensúlyozott életvitel fontossága, napirendem, feladataim a családban. 3. Az otthonom Lakóhelyem, otthonom lakóhelyiségei, bútorai, berendezési tárgyai, használati eszközei. A modern technika vívmányai az otthon falai között. 4. Barátaim A családi és baráti közösség fontossága, az érintkezés (kommunikáció) alapvető normái. Külső és belső tulajdonságok bemutatása, közös időtöltés a barátokkal. 5. Ruhatáram télen-nyáron Az évszakok jellemzői, szépségei. Az öltözködés módjai évszaknak és alkalomnak megfelelően. Divat és egészségmegőrzés. Kedvenc ruhadarabjaim. 6. Terülj, terülj asztalkám! A tudatos bevásárlás a takarékosság jegyében. Egészséges élelmiszerek, egészséges táplálkozás. Örömmel végzett sütés, főzés a hétköznapokon és ünnepnapokon. Kedvenc ételeim, italaim. 7. Ép testben, ép lélek A személyes higiénia és a tiszta környezet fontossága a mindennapokban. A rendszeres testmozgás fontossága és módjai, sportolási lehetőségek. Kedvenc sportom, sportversenyek élőben és a médián keresztül. 8. Szabadidőmben Szabadidős tevékenységek, az aktív és passzív szórakozás egyensúlyának megteremtése. Kedvenc időtöltésem, mozi, színház, koncert, internet, interaktív játékok. 9. Lesz szakmám! A különböző szakmák megnevezése, leírása, gyakorlásához szükséges személyes ismeretek, és képességek ismerete. Keresett szakmák, az elvárásoknak való megfelelés. Foglalkozások megnevezése, egyszerű leírása. 10. Végre itt a nyár! A tájékozódás és információgyűjtés módjai. Vakáció a családdal, a barátokkal. Az utazás megszervezése, szálláskeresés, programok. Legkedveltebb úti célok. A tanuló előzetes tudásának mérése A tanulók kimeneti tudásának mérése Szabad sáv A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Óraszám A/B 10/10

13/9

12/9

12/9

12/9

12/9

12/9

13/9

20/14

10/6

2/2 2/2 14/11

A tanuló megérti a célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

142

CCVII. Második évfolyam CCVIII. A Szakképzési Hídprogram második évfolyamán tanuló diákok a Közös európai referenciakeret (KER) megfogalmazásában „minimumszintű” nyelvismerettel lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. A második évfolyamon az A1 szint megerősítése, az alapfokú nyelvtudás megszerzése, optimális esetben az A2 szint megközelítése vagy alsó skálájának az elérése a cél. A nyelvi készségek fejlesztése továbbra is komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak, és az idegen nyelvi alapkészségek közül a beszédkészség, a beszédértés van előtérben. CCIX. Összes óraszám: A: 105 óra, B: 70 óra CCX. Heti óraszám: A: 3 óra, B: 2 óra Fejlesztési egység Beszédértés Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok Előzetes tudás megoldása. Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; A tantárgyhoz az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; (műveltséga tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok területhez) felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; kapcsolható az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; fejlesztési a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó feladatok szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes folyamatosan követni a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést (osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). - Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kéréseket és megállapításokat. - Aktívan követi a rövid, egyszerű autentikus szövegeket. - Felismeri a tanult nyelvi elemeket. - Ki tudja szűrni a szöveg lényegét vagy néhány konkrét információt. - Követi a beszélők gondolatmenetét ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. - Megérti a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélőket, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A célcsoport érdeklődési körének dalok, versek, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a A fenti tevékenységekhez célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Szóbeli interakció Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. - Tud egyszerű, tényszerű információt kérni és továbbadni. - Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. - Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel tud kérdezni, felszólításokat megfogalmazni, illetve azokra reagálni. - Képes részt venni ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. - Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját vagy magyarázza meg azt. - Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. - Szükség esetén a saját mondanivalóját át tudja fogalmazni, le tudja egyszerűsíteni, a kommunikáció fenntartása érdekében. Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, A tantárgyhoz 143

(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.

Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Összefüggő beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása. Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt szerepeket. - Minta alapján képes összefüggő szöveget alkotni; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatokat ki tud fejezni kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). - Képes önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatására és értékelésére (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). - Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget. Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka A fenti tevékenységekhez bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Olvasott szöveg értése Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló megérti a rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegeket (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). - Megtalálja a lényeges információkat egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). - Megért egyszerű üzeneteket, leveleket, elektronikus üzeneteket, SMS-eket, bejegyzéseket. - Képes megérteni és követni egyszerű használati utasításokat, instrukciókat. - Képes az információszerzésre hagyományos és elektronikus forrásokból. Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid történetek, versek, A fenti tevékenységekhez dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, használható képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági szövegfajták, szövegforrások előírások, magánlevelek. Fejlesztési egység Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a Előzetes tudás célcsoport érdeklődésének megfelelő témájú szövegek alkotása. Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; A tantárgyhoz az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; (műveltséggondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; területhez) a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; kapcsolható 144

fejlesztési feladatok

az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények - A tanuló képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírásra. - Képes egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatokat alkotni a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozni (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). - Kommunikációs céllal egyszerű szövegeket tud alkotni (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). - Sikeresen követ egyszerű írásos mintákat, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal meg tudja tölteni - Gondolatait össze tudja kapcsolni egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). - Tisztában van a gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeivel, és követi azokat saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). - Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, A fenti tevékenységekhez bejegyzés, dalszöveg. használható szövegfajták, szövegforrások

CCXI. Témakörök CCXII. Az ajánlott témakörök egyes elemei a második évfolyamon újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és azok így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv a második évre új témaköröket is javasol, ezek a táblázatban félkövér formában szerepelnek. Ajánlott témakörök 1. Hogyan tanuljunk idegen nyelveket? Mit tudok már? További egyéni fejlesztési célok megfogalmazása. További nyelvtanulási stratégiák megismerése, kipróbálása, az előzetes ismeretek előhívása. A különböző népekkel és kultúrákkal való együttélés fontossága az idegen nyelvek ismerete által. 2. Családom Családtagok bemutatása, azok külső és belső tulajdonságainak leírása. Családi események, közös programok és ünnepek. Napirendem. A háztartásban végzett munkák és munkaeszközök. A munkamegosztás és takarékosság a családban. A szülői és gyermeki felelősség. A különböző generációk tisztelete, az egymástól való tanulás módjai, lehetőségei 3. Otthonom, tágabb környezetem, ahol élek Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. A fenntartható fejlődés jelentősége, a globális problémák és a lokális cselekvések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggések. 4. Iskolám és osztálytermünk/ osztályom Osztályom, tanáraim, tantárgyaim, osztálytársaim. A tanóráink és a tanórán kívüli közös programjaink. 5. Vásárolok Vásárlási szokásaim, üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Hazai és külföldi termékek. Az online vásárlás előnyei és veszélyei. 6. Ruhatáram télen-nyáron Az évszaknak megfelelő öltözködés jelentősége. A divat és egészség kapcsolata. A márkás áruk és a minőség viszonya. 7. A természet és én A természeti jelenségek egyszerű leírása. A technikai fejlődés és a környezeti hatásai. Környezetvédelem a hétköznapokban. Kedvenc állataim. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága. Felelős állattartás 8. Terülj, terülj asztalkám! Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés. Nemzeti és célnyelvi országok ételkülönlegességei. 9. Ép testben ép lélek! Betegség, orvosnál. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom. Sportversenyek. 10. Szabadidőmben Szabadidős tevékenységek: mozi, színház, koncert. Kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. 145

Óraszám A/B 4/3

6/4

9/6

9/6

9/6

4/2

9/6

8/5

9/6 6/3

A tanulást, művelődést és szórakozást segítő médiumok közötti tudatos választás. 11. Lesz szakmám! Foglalkozások megnevezése, egyszerű leírása. Önéletrajz, motivációs levél készítése. Felkészülés az állásinterjúra, egyéni képességek, készségek összegyűjtése, célkitűzések megfogalmazása. 12. Végre itt a nyár! Vakáció, utazás. Közlekedési eszközök, szálláshelyek, híres városok és nevezetességeik. Megfontolt lépések, felelősségvállalás magamért és társaimért, segítségnyújtás a bajbajutottaknak. A segítségnyújtás módjai. A tanulók előzetes tudásának mérése A tanulók kimeneti tudásának mérése Szabad sáv A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

10/7

10/5

2/2 2/2 7/6

A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

CCXIII. CCXIV.

MATEMATIKA A és B variáció

CCXV. A Szakképzési Hídprogramban olyan fiatalok vesznek részt, akik legalább elégséges érdemjegyet kaptak matematikából a hatodik évfolyam végén. Ezzel együtt az adatok azt mutatják, hogy túlnyomó többségük tudása alaphiányos. Továbbá jelentős részüknél a matematikatanulás és a tárgyban való teljesítés a korai kudarcos területeik közé tartozik. CCXVI. A program célja - a Szakképzési Hídprogram A és B verziójában - az, hogy a hiányosságok egyéni feltérképezése után, a diákok figyelmét e tárgy elsajátíthatósága, érdekessége, mindennapi hasznossága és sokrétűsége felé irányítva, pozitív attitűd alakuljon ki a matematika iránt. Ezáltal segítve a diákot mind az eredményes záróvizsga letételéhez, mind esetleges további középiskolai tanulásához. CCXVII. A program a pozitív attitűd kialakításával együtt az egyén fejlődése szempontjából jelentős részcélokat is megfogalmaz. Többek között: CCXVIII. - értő, elemző olvasás képességének fejlesztése, CCXIX. - a következtetésre épülő problémamegoldó gondolkodás kialakítása és fejlesztése a konkrét helyzetekhez, tevékenységekhez kötött állapotból kiindulva, CCXX. - a logikus és elemző gondolkodás iránti igény kialakítása, majd ennek fejlesztése, CCXXI. - a kötött és változtatható szabályszerűségek felismerésének képességének kialakítása, CCXXII. - alternatív megoldási módok keresése iránti igény kialakítása, CCXXIII. - a becslés, a valószínűsítés és az egzakt eredményre vezető eljárás megkülönböztetésének és ezek világban betöltött szerepének tudatosítása, CCXXIV. - a verbális és grafikus kifejezőkészség fejlesztése, CCXXV. - az önellenőrzés igényének kialakítása és folyamatának modellezése. CCXXVI. E célok elérésére a tantárgy feladata, a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata, a hétköznapi gyakorlat szempontjainak figyelembevételével. A felvetendő matematikai problémák megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben megjelenő kérdésekre alapozzuk. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak szemléltetésén és alkalmazásán keresztül motiváljuk a tanulókat, a hétköznapi életvitelhez kapcsolódó kérdések matematikai megválaszolhatóságával, megválaszolásával. CCXXVII. A tárgyat négy témakörben tárgyaljuk, amelyek részben áthatják egymást. Ezek: Gondolkodási módszerek, matematikai logika, valószínűség; Számtan, algebra; 146

Geometria; Sorozatok, függvények, helymeghatározás. A Gondolkodási módszerek, matematikai logika elemeit nem csak közvetlenül, hanem a többi témakörben is alkalmazzuk - ezért szerepel a + jel az órakeretnél. CCXXVIII. Mivel a tanulók az egyes témaköröket illetően jelentősen különböző felkészültségűek lehetnek, ezért lehetséges, hogy a témakörök rövidebben-hosszabban tekinthetők át. A szabadon felhasználható időkeret ezt segíti. A program csoportmérete támogatja a kerettanterv egyéni fejlesztési terv szerinti megvalósítását. CCXXIX. A kerettanterv ezért az év elején és év végén a tudás felmérését irányozza elő. CCXXX. Megvalósítása az első évfolyam kezdetén játékos formában javasolt. CCXXXI. Első évfolyam CCXXXII. Heti óraszám: A: 4 óra/hét, B: 3 óra/hét (36 hét). CCXXXIII. Összes óraszám: A: 144 óra, ebből 14 szabadon felhasználható; B: 108 óra, ebből 11 szabadon felhasználható. Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók matematikai ismeretének és képességeinek felmérése

Órakeret A: 2 B: 2

Ez mérendő. A matematikával kapcsolatos gátlások oldása, megszüntetése. Az aha-élmény kialakítása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

. Számtan, algebra

Órakeret A: 64 B: 50 Elemi számfogalom a természetes számok körében, a négy alapművelet fogalmi ismerete. Előzetes tudás Az egyenlőség, egyenlőtlenség fogalmának ismerete, ismeretlen, behelyettesítés fogalmának ismerete. A világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás képességének kialakítása. A tantárgyhoz A számfogalom megerősítése az egész számok körében. (műveltségA művelet fogalmának mélyítése. területhez) Számolási készség fejlesztése (fejben, írásban). kapcsolható Azonos tulajdonságú dolgok csoportosítása, a csoportok egymáshoz való viszonyának fejlesztési megkülönböztetése. feladatok Sorba rendezés képessége. Szöveg értelmezése. Egyenlőségek és egyenlőtlenségek felismerése. Arányosság felismerése. Kommunikáció fejlesztése. Ismeretek, fejlesztési követelmények Természetes számok ezres számkörben. Helyi érték. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Egész számok helye és viszonya a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Összeadás, kivonás szóban (fejben) és írásban. Szorzás, osztás az egész számok körében. Eredmények becslése. Betűket tartalmazó kifejezések megjelenítése, értelmezése. Konkrét mérésekhez kapcsolódó számítások végzése. Osztókeresés, 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel való oszthatóság kimondása egyszerű esetekben. Egyenes arányosság alkalmazása. Szöveges feladatok értelmezése, adatok, kérdések, feltételek szétválasztása. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása behelyettesítéssel, lebontogatással - következtetéssel. Számológép használata az alapműveletek elvégzéséhez. Kulcsfogalmak/ Tízes számrendszer, helyi érték, összeadás, összeg, kivonás, különbség, szorzás, szorzat, 147

fogalmak

Tematikai egység

többszörös, osztó, hányados, maradék, becslés, ellenőrzés. Negatív szám, előjel, arány, egyenlő, kisebb, nagyobb, egyenlet, ismeretlen, feltétel, ellenőrzés, behelyettesítés. Geometria

Órakeret A: 36 B: 24

Sík, tér elemi kognitív észlelése, egyenes, szög, test fogalmának ismerete. Sík- és térszemlélet kialakítása, fejlesztése. Hosszúság, terület, térfogat fogalmának fejlesztése, mértéke becslésének és kiszámításának fejlesztése. Mértékegységek tudatosítása. Geometriai arányok használata a mindennapokban. A pontosság igényének kialakítása, fejlesztése. Ismeretek, fejlesztési követelmények Adott tulajdonságú pontok megtalálása, ponthalmazok jellemzése - közelebb, távolabb, kisebb, nagyobb fogalmának biztos használata. Hasonlóság felismerése síkon. Szögek osztályozása, szerkesztése, szögmérő, vonalzó használata. Háromszögek osztályozása szögeik szerint, oldalaik szerint, háromszögszerkesztés. Speciális négyszögek - négyzet, téglalap, trapéz jellemzése, csoportosításuk. Speciális testek - kocka, téglatest, gömb, hasáb, henger jellemzése. Szimmetriák felismerése, egyszerű alkalmazása. A kerület, terület, felszín elemi ismerete. Hosszúság és terület mérésének gyakorlati megvalósítása. Kulcsfogalmak/ Sík, tér, pont, egyenes, szakasz, távolság, szög, hosszúság, kerület, terület, térfogat, (ezek mértékegységei) kör, gömb, sugár, átmérő, hasonlóság, arány, háromszögek (legalább 3 féle fogalmak azonosítása), négyzet, téglalap, szimmetria, párhuzamos, merőleges. Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység Sorozatok, függvények, helymeghatározás

Órakeret A: 12 B: 10

Előzetes tudás

Szám, sík, számegyenes, hely, arányosság.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Szabályfelismerés, -alkalmazás. Koordináta-rendszer használata. A függvény fogalmának indirekt kialakítása. Adatrendszerezési képesség kialakítása és fejlesztése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Számsorozatok szabályának ismeretében a sorozat folytatása. Számsorozat tulajdonságainak felismerése - növekvő, csökkenő, korlátos. Tájékozódás a számegyenesen. Derékszögű sík-koordinátarendszerben való tájékozódás számpár és pont, pont és számpár viszonya. Egyenes arányosság pontpárainak ábrázolása, táblázatba rendezése.. GPS-koordináták értelmezése. Kulcsfogalmak/ Koordináta, koordináta-rendszer, sorozat, táblázat, grafikon. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Gondolkodási módszerek, matematikai logika, valószínűség

Órakeret A: 14+ B: 10+

Igaz, hamis állítás, biztos esemény, lehetetlen esemény tapasztalati ismerete. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése, kombinatorikus gondolkodás megalapozása. becslés képességének kialakítása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A nyelv logikai elemeinek felismerése a matematikában (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, műveletek: és, vagy, ha-akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem). Problémamegoldási módszerek gyakorlása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Valószínűségi játékok tapasztalatainak gyűjtése, rögzítése és szabályalkotás. Sorba rendezés összes lehetőségének előállítása. 148

Egyszerű grafikonok olvasása. Gyakoriság felismerése. Nyerési esély becslése. Kulcsfogalmak/ Állítás, következtetés, ok, következmény, igaz, hamis, biztos esemény, lehetetlen esemény, „lehetséges-de nem biztos”, sorba rendezés. fogalmak Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra

A tanuló - képes felfogni és értelmezni a matematikával kapcsolatos kapott szóbeli vagy írásbeli utasításokat a kerettanterv követelményrendszerén belül, - képes diktálás után leírni, írott formából kiolvasni természetes számokat, - képes egész számokat nagyság szerint sorba rakni, számegyenesen ábrázolni, helyesen használja az összehasonlításhoz szükséges fogalmakat, - képes szóban és írásban a négy alapműveletet biztonsággal elvégezni az egész számok halmazán, ezres körben és számológéppel azon túl is, - képes elolvasni, értelmezni, lejegyezni egyszerű matematikai tartalmú szöveget a kerettanterv követelményrendszerén belül, - képes az alapművelet eredményét nagyságrenden belül megbecsülni, a becslést ellenőrizni, - képes egyszerű - legfeljebb kétlépéses - egy ismeretlenes elsőfokú egyenlet és egyenlőtlenség megoldására valamely módszerrel, valamint a megoldás ellenőrzését elvégezni behelyettesítéssel figyelmeztetés nélkül, - képes az egyenes arányosság felismerésére, - ismeri az alapvető síkidomokat (háromszög, négyzet, téglalap, kör) és testeket (kocka, téglatest, gömb), saját szavaival vagy főbb jellemzőikkel pontosan le tudja írni azokat, - képes egyenes, szakasz, négyzet, kör, trapéz rajzolására, szög szerkesztésére, másolására szögmérővel, vonalzóval, körzővel. - képes hosszúság mérésére és az adatokból a kerület kiszámolására, - képes képlet és meglévő adatok segítségével a négyzet, a téglalap kerületét, területét, kiszámolni, - képes a tengelyes szimmetriák felfedezésére, - képes számpár alapján derékszögű kétdimenziós koordinátarendszerben egy pont helyének meghatározására és a pont helyének ismeretében megadni a koordinátáit - képes grafikonról adatokat leolvasni, táblázatból adatokat kiolvasni, - képes azonos tulajdonság alapján halmazt képezni, megállapítani a halmazhoz tartozást és nem tartozást, - képes egy egyszerű állítás igazságtartalmának megállapítására, igaz és hamis állítások megfogalmazására.

CCXXXIV.

Második évfolyam

CCXXXV. Heti óraszám: A: 3 óra/hét, B: 2 óra/hét (35 hét). CCXXXVI. Összes óraszám: A: 105 óra, ebből 11 szabadon felhasználható; B: 70 óra, ebből 7 szabadon felhasználható. Tematikai egység

A tanulók matematikai ismeretének és képességeinek felmérése

Órakeret A: 2 B: 2

Ez mérendő. A matematikával kapcsolatos gátlások oldása, megszüntetése. Az aha-élmény kialakítása.

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek, fejlesztési követelmények Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

. Számtan, algebra 149

Órakeret

A: 38 B: 24 A négy alapművelet biztos alkalmazása az egész számok körében. Egyszerű szöveges feladatok Előzetes tudás értelmezése - az adat és ismeretlen azonosítása. Betűket tartalmazó egyszerű kifejezések értelmezése. A világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás képességének fejlesztése. A tantárgyhoz Szövegértelmezés, szövegalkotás gyakorlati jellegű feladatokban. (műveltségÁllítás-bizonyítás igényének kialakítása, fejlesztése. területhez) Ellenőrzés, önellenőrzés igényének erősítése, eredményért való felelősségvállalás. kapcsolható Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztési erősítése feladatok (kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek, fejlesztési követelmények Racionális számok értelmezése, írása, olvasása. Tizedes törtek szorzása egész számmal. Egész számok osztása, törtek felírása tizedes tört alakban, törtek nagyságának összehasonlítása. Hatványozás (pozitív egész kitevőjű hatvány) mint a szorzás formailag rövid alakja. Nagyságrend megállapítása (tíz hatványai). Százalék fogalma, számítása, kamatszámítás. Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet felírása szövegből és megoldása mérlegelvvel. Két műveletre alapozott szöveges feladat értelmezése és megoldása. Egyenes és fordított arányosság alkalmazása. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás, műveleti sorrend tudatos alkalmazása. Mértékegységek átváltása (hossz, terület, térfogat, súly, idő). Számológép biztos használata az alapműveletek, a hatványozás és négyzetgyökvonás elvégzéséhez. Kulcsfogalmak/ Tört, tizedes tört, mértékegységek, százalék (százalékalap, százalékláb, százalékérték), hatvány, nagyságrend. fogalmak Tematikai egység

Geometria

Órakeret A: 26 B: 16

Adott tulajdonságú pontok megtalálása, ponthalmazok jellemzése - közelebb, távolabb, kisebb, nagyobb fogalmának biztos használata. Hasonlóság felismerése síkon. Szögek osztályozása, szerkesztése, szögmérő, vonalzó használata. Háromszögek osztályozása. Speciális négyszögek - négyzet, téglalap, trapéz felismerése. Speciális testek - kocka, téglatest, gömb ismerete. Szimmetriák felismerése, a kerület, terület, felszín elemi ismerete. Sík- és térszemlélet fejlesztése. A tantárgyhoz Hosszúság, terület, térfogat fogalmának fejlesztése, mértéke becslésének és kiszámításának (műveltségfejlesztése. területhez) Mértékegységek tudatosítása. kapcsolható Geometriai arányok használata a mindennapokban. A pontosság igényének kialakítása, fejlesztési fejlesztése. feladatok Ismeretek, fejlesztési követelmények Kerület, terület térfogat kiszámítása képlet és azonosított adat segítségével. Speciális háromszögek, négyszögek, kör szerkesztése, másolás önállóan, alapszerkesztések önállóan vagy segítséggel. Kicsinyítés, nagyítás egy pontból - szerkesztése önállóan. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria biztos felismerése. Henger, kúp, gúla ismerete. Kocka, téglatest hálójának ismerete - felszínszámítás a háló ismeretében. Alaprajz értelmezése, alkalmazása. Hasonlóság alkalmazása távolság meghatározáshoz. Pitagorasz-tétel szemléletes ismerete. Kulcsfogalmak/ Sík, tér, síkidom, test, oldallap, oldalél, csúcs, hasonlóság, terület, felszín, térfogat (tengelyes) tükrözés, szimmetria. fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez)

Sorozatok, függvények, helymeghatározás

Órakeret A: 18 B: 14

Szám, sík, számegyenes, hely, arányosság, tájékozódás a számegyenesen. Derékszögű sík-koordinátarendszerben való tájékozódás számpár és pont, pont és számpár viszonya, egyenes arányosság pontpárainak ábrázolása, táblázatba rendezése. Szabályfelismerés, -alkalmazás. Koordináta-rendszer használata, térbelivé bővítése. A függvény fogalmának fejlesztése. Adat-rendszerezési képesség kialakítása és fejlesztése. Grafikonértelmezés. 150

kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek, fejlesztési követelmények Szabályalkotásnak megfelelő sorozat folytatása az első elem ismeretében, illetve sorozatkészítés. Egyszerű grafikonok olvasása, értelmezése. Grafikon készítése táblázat alapján, táblázat készítése grafikon alapján, hiányzó adat megtalálása. Speciális sorozatok: számtani, mértani, Fibonacci ismerete, példák a mindennapokban. Kulcsfogalmak/ Hozzárendelés, függvény, növekedés, fogyás, érték, számtani közép (átlag). fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Gondolkodási módszerek, matematikai logika, valószínűség

Órakeret A: 8+ B: 5+

Igaz, hamis állítás, biztos esemény, lehetetlen esemény ismerete. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. A rendszerezést segítő eszközök fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása. Valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás megalapozása. Becslés képességének fejlesztése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A nyelv logikai elemeinek tudatosítása (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, műveletek: és, vagy, ha-akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, igaz, hamis). Problémamegoldási módszerek tudatosítása (próbálgatás, következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Különböző elemek kiválasztási lehetőségének előállítása. Valószínűség a mindennapi életben. Gyakoriság felismerése. Nyerési esély becslése (számítása). Kulcsfogalmak/ Állítás, következtetés, ok, következmény, igaz, hamis, biztos esemény, lehetetlen esemény, „lehetséges, de nem biztos”, sorba rendezés, gyakoriság, logikai műveletek. fogalmak Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra

A tanuló - képes egész számok leírására diktálás után, és kiolvasására, a tizedes törtek körében négy tizedesjegyig, egész számlálójú és nevezőjű törtek esetén a számláló és nevező százas nagyságrendjének körében, - képes megállapítani és jelölni a fentiek nagyságának sorrendjét, - biztonsággal számol az egész számok körében, kétjegyű szorzóig, osztóig, - helyesen alkalmazza a műveleti sorrendet, - helyesen ismeri fel az egyenes és fordított arányt, - képes az egyenes arány hiányzó mennyiségét kiszámítani, - képes a mindennapi életből vett alapműveletekre épülő egyszerű problémákat szöveggel megfogalmazni és megoldani az adatok szétválasztásával, a műveletek jelölésével, - képes legfeljebb négylépéses elsőfokú, egyismeretelenes egyenlet és egyenlőtlenség megoldására, ellenőrzésére, - képes a százalékszámítás két jellemzőjéből a harmadik kiszámítására (legalább egy irányban), - biztonsággal vált át mértékegységeket, - képes betűt tartalmazó kifejezéssel műveletet végezni, - képes kiszámolni legfeljebb három szám átlagát, - képes a kicsinyítés, nagyítás felismerésére, - képes elegendő oldal, illetve szög ismeretében a háromszög megszerkesztésére, - biztosan ismer fel egybevágó, hasonló síkidomokat, testeket, - biztosan ismeri fel a tengelyes szimmetriát, segítséggel a többi szimmetriafajtát is, - meg tudja fogalmazni a Pitagorasz-tételt, a befogók ismeretében ki tudja számolni az átfogót legfeljebb kétjegyű pitagoraszi számhármasok körében, - képes adott számsorozatot folytatni néhány elem és a szabály ismeretében, - felismeri az egyenes arányosság grafikonját, - képes egyszerű diagramon/grafikonon a növekedés, illetve csökkenés megállapítására, - biztosan tájékozódik kétdimenziós koordinátarendszerben, - képes táblázat adatait koordinátarendszerben ábrázolni, 151

- képes különbséget tenni a lehetetlen, a valószínűtlen és a biztos esemény között, - képes néhány különböző elem szisztematikus sorba rendezésére, - képes a nyerési esély nagyságrendjének megbecsülésére.

CCXXXVII. CCXXXVIII.

TÁRSADALOM- ÉS JELENKORISMERET A és B variáció

CCXXXIX. A Társadalom és jelenkor műveltségterület tartalmait a Szakképzési Hídprogram a történelem, társadalomismeret és részben a Föld és környezetünk tantárgyak (műveltségterület) tartalmi elemeit egyetlen tantárgyon keresztül, komplex módon közvetíti a tanulók számára. A két évfolyam anyaga több tematikus egységbe szervezve a történelem, a társadalomismeret, az erkölcs és etika, a hon- és népismeret, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, valamint a filozófia egyes területeinek tartalmait különböző arányban tartalmazza. Ezeken kívül ez a program a művészetek műveltségterületből a mozgóképkultúra és médiaismeret tartalmainak közvetítésére is szolgál. CCXL. A Társadalom- és jelenkorismeret tantárgy főbb feladatai a Köznevelési törvény Szakképzési Hídprogramra vonatkozó szakaszaiból és a 2012-ben elfogadott NAT-ból következően fogalmazhatók meg: CCXLI. - a történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett társadalmi folyamatok megértéséhez; CCXLII. - események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók készségeit, kompetenciát, melynek révén sikeres felnőtté válhatnak; CCXLIII. - támogassa a felnőtté váló szakiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív állampolgárrá válásukat, erősítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban; CCXLIV. - segítse elő szűkebb és tágabb közösségekhez tartozás személyes megélését, felelősségtudatos magatartásukat; CCXLV. - a történelmi események tanulmányozása tegye képessé a Szakképzési Hídprogramban tanulókat a jelenben való eligazodásban, és segítse a jövőre való felkészülésüket; CCXLVI. - a Szakképzési Hídprogramban tanulók életkorához és érdeklődéséhez igazodva a történelmi megismerés során kapjanak képet a múltról, és különösen a közel múlt világáról, a jelent alakító tényezőiről; CCXLVII. - személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal kapcsolatban, lehetőséget biztosítson a történelemből fakadó tanulságok levonására; CCXLVIII. - a történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban; CCXLIX. - a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira. CCL. A tantárgy tanításának céljai a Szakképzési Hídprogram közismereti tantárgyrendszerben a következők: CCLI. - A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazásával. CCLII. - A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. CCLIII. - A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása segíti a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában, a különböző 152

korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. CCLIV. - A Társadalom és jelenkor ismeretkör legfőbb célja, hogy a különböző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, közgazdaság-tudomány stb.) nézőpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában; valamint segítse a szakiskolai tanulókat a szűkebb és tágabb környezetükben való eligazodásban, boldogulásban. CCLV. - Fontos cél továbbá, hogy a személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszerek alkalmazásával a tantárgy megalapozza és fejlessze a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, és erősítse problémamegoldó gondolkodásukat. CCLVI. Lényeges eleme a kerettantervi programszerkezetnek a bemeneti és kimeneti mérések rendszere, amely által pontos képet lehet kapni a szakiskolába belépő tanulók tantárgyhoz kapcsolódó kompetenciáiról és ismereteiről, illetve azok hiányáról, és ennek ismeretében lehet megvalósítani a szakiskolai közismereti kerettantervet, amely lehetőséget ad a tanulók különbözőségének kezelésére. CCLVII. A Szakképzési Hídprogram tematikus egységei olyan nevelési célok megvalósítására adnak lehetőséget, mint a tanulás, az iskola, a tudás értékeinek, hasznának felismertetése, a társadalom, a közösségek és az egyén kapcsolatának vizsgálata, valamint támogatás a magyar demokratikus intézményrendszerben való eligazodásban. Ezek a tartalmak többnyire olyan tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg, amelyek mind az egyének, mind az osztályközösségek számára fejlesztést/fejlődést tesznek lehetővé. A program során lehetőséget biztosítunk a tanulók korábban nem megfelelő szintre fejlesztett kulcskompetenciái fejlődésének, a meglévő kompetenciák bővítésére oly módon, mint például a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, az önálló véleményalkotás, a kritikai gondolkodás vagy a térbeli tájékozódás elősegítése, támogatása. CCLVIII. A Szakképzési Hídprogramban a Társadalom és jelenkor tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek CCLIX. - az európai történelem és társadalom alapvető folyamatainak a megértésére, CCLX. - ezen belül a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésére, a magyarság európai jelenlétének a koronként változó nemzetközi kapcsolatok jellegének a nyomon követésére, CCLXI. - az egyén szerepének értékelésére és a közösséghez tartozás felelősségének elfogadására, CCLXII. - kritikusan szemlélni a tömegmédia általuk fogyasztott termékeit, CCLXIII. - saját érdekeiknek megfelelően használni Magyarország demokratikus intézményrendszerét, CCLXIV. - értékelni a tudást, megbecsülni iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat, valamint kihasználni a Szakképzési Hídprogram által biztosított tanulási lehetőségeket, CCLXV. - tudják értékelni az Európai Unióhoz történő csatlakozás történelmi és kulturális jelentőségét. CCLXVI. A program egészében törekedni kell arra, hogy a tanulók CCLXVII. - az alapvető írott és tárgyi forrásokat, forrástípusokat megismerjék, és a szerzők/alkotók nézőpontját képesek legyenek azonosítani, CCLXVIII. - a dokumentumok (szövegek) alapvető tartalmi elemeit felismerjék, CCLXIX. - legyenek feltevéseik (magyarázataik) híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira, okaira, CCLXX. - legyenek képesek az emberi (történelmi) cselekvések és azok következményei közötti kapcsolat felismerésére és igazolására konkrét példákon, CCLXXI. - tanulmányaik során törekedjenek a filmelemzés alapjainak az elsajátítására, az ehhez szükséges ismeretek (kép, hang, szöveg, vizualitás, rendezői szándék, befogadástörténet) megszerzésre, 153

CCLXXII. - legyenek tisztában a filmelemzéssel - a történelmi tények tükrében (pl. 80 huszár, Trója). CCLXXIII.

Első évfolyam

CCLXXIV. Összes óraszám: A: 108 óra (36 hét); B: 72 óra (36 hét) CCLXXV. Heti óraszám: A: 3 óra/hét; B: 2 óra/hét Tematikai egység

Cél

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók előzetes tudásának a feltárása, korábbi tanulmányaik során szerzett tanulással kapcsolatos kompetenciáik azonosítása.

Órakeret A: 20 óra B: 10 óra Alapvető topográfiai és kronológiai ismeretek; elemi tér- és időbeli tájékozódás a Földgolyó, Előzetes tudás Európa és Magyarország térképein. Alapvető ismeretek azonosítása Európa történetéről. A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai és kronológiai ismeretek szerzése. A tantárgyhoz A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) (műveltségmegkeresése, azonosítása a térképen. területhez) Az egyes korszakok időhatárainak az azonosítása, az időszámítás elvének a megértése (Kr. e. és kapcsolható Kr. u.). fejlesztési Gyakorlottság növelése különböző információforrások használatában. feladatok A fontosabb európai korok/korszakok jelentőségének megismerése, a jellegzetességeik alapján a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tárgyi és a szellemi kultúra koronként történő változásainak nyomon követése, az eltérő kultúrák/civilizációk kapcsolatainak, egymásra hatásuk felismerése. A tudomány és technika koronkénti változásainak és a változások okainak megismerése. A társadalmi-történelmi változások jelentőségének felismerése. Ismeretek, fejlesztési követelmények Kontinensek és óceánok térben és időben (a Föld felszíni jellegzetességeinek és hatásuknak a felismertetése az élet, illetve az emberi civilizáció fejlődésére). Meghatározó jelentőségű korok és korszakok megismerése Európa történelmében (az egyes kultúrák időbeli és térbeli azonosítása - térkép és időszalag használatával) Ősi kultúrák Európában (az őskori társadalmak együttélési formáinak és civilizációs/művészeti alkotásaik megismerése) A görög poliszok világa (az eltérő politikai berendezkedésű poliszok történetének megismerése /Athén, Spárta/, az eltérő fejlődés okainak a feltárása) Róma és a Római Birodalom (Róma és a Római Birodalom történetének megismerése - a birodalom „természetrajza”: kialakulása, fejlődése és bukása okainak feltárása és azok megértése) Nagy Károly Európája (a frank állam története és kereszténység hatása Európa történetére - az államszervezés politikai-katonai és vallási összetevőinek a megismerése, a kereszténység civilizációs hatásának a megértése) A rendi társadalmak Európája (a rendi monarchia jellegzetes típusainak a megismerése, az eltérő jellegű nyugat- és kelet-európai fejlődés főbb vonásainak a felismerése) A nagy felfedezések kora - Európa hatása a világ többi részére (A legjelentősebb felfedezők és felfedezések megismerése, a nagy felfedezések társadalmi, politikai és technikai előzményeinek, okainak azonosítása és megértése) Az átalakuló Európa: a reformáció hatása és a kapitalizmus kialakulása (A reformáció legjelentősebb irányzatainak és társadalmi/politikai hatásuk megismerése, a nyugat-európai kereszténység egységét megbontó politikai és vallási előzmények azonosítása, hatásuk megértése, a kapitalizmus előfeltételeinek a kialakulása, okainak azonosítása és megértése). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Európa múltja és jelene 1.

patriarchátus, matriarchátus, barlangrajzok/festmények, katonaállam, demokrácia, polisz, köztársaság, diktatúra, császárság, népvándorlás, feudális állam, hűbériség, egyház, latin nyelv, kódex, király, rendek, keresztes háborúk, Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, Erasmus, A magyarság Európában 1.

Alapvető topográfiai ismeretek; elemi tájékozódás Magyarország térképén. 154

Órakeret A: 20 óra B: 10 óra

Alapvető ismeretek a magyarság történetéből. A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen. Néhány kiemelt történelmi esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen (internetes térképek használata). Táblázatok értelmezése, adatok kikeresése, összefüggések megfogalmazása. A magyar állam térbeli változásainak nyomon követése az egyes konkrét történelmi eseményekkel összefüggésben - a változások okainak a felismerése. Az egyes korszakok időhatárainak az azonosítása, az időszámítás elvének a megértése (Kr. e. és Kr. u.). A kor legfontosabb dokumentumainak megismerése és értelmezése. Az egyén szerepének felismerése, a kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények megismerése révén az egyén szerepének és felelősségének súlyának megbecsülése. Az egyéni felelősségérzet erősítése, felelősségvállalás másokért, a közösségért. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira. Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének .gyakorlása konkrét példákon. Ismeretek, fejlesztési követelmények A honfoglalás és a magyar államalapítás (a magyarság vándorlási útvonalának felvázolása, az egyes „állomások” /Levédia, Etelköz/ azonosítása, a honfoglalás történelmi előzményeinek a tisztázása és megértése, a honfoglalás eseményeinek követése, térben- időben, a honfoglalás társadalmi és politikai következményeinek a tisztázása). Az államalapítás - és az Európához kapcsolódás - történelmi fontosságának a felismerése (Géza és István döntéseit befolyásoló okok feltárása, megértése). Európa és a középkori magyar királyság (a magyarság változó helyzetének és szerepének megismerése a középkori Európában, az Árpád házi királyok diplomáciai törekvéseinek azonosítása (Német-római császárság, Bizánc, Kelet-Európa), azok mozgatórúgóinak megértése). Az Anjou-királyok Magyarországa (A nagyhatalmi törekvések nemzetközi és hazai hátterének megismerése, megértése). A középkori rendi jellegű magyar társadalom jellegzetességei (a rendi elkülönülés okainak megértése, a király és a rendi jellegű politikai törekvések konfliktusainak megismerése, az okok megértése). A törökök megjelenése a magyarság középkori történelmében (a török hódítás irányainak azonosítása, az okok felismerése, a magyar királyság törökellenes törekvéseinek /Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, II. Lajos/ sikerei és kudarcai - a középkori magyar állam bukása, az okok azonosítása és megértése). A korabeli dokumentumok ismerete /István törvényei, Intelmek, Aranybulla, I. Lajos 1351-es törvényei/, értelmezése. „Impériumváltás”: a török kiszorítása a Magyar Királyság területéről - betagolódás a Habsburg Birodalomba (Az „impériumváltás” okainak az azonosítása és megértése /Erdély szerepe a korabeli európai politikában, a „kétarcú” magyar politikai elit szerepvállalásai /kurucok-labancok). Küzdelmek a Habsburgok ellen - Bocskai, Bethlen, Rákóczi - politikai/katonai törekvései (Az eltérő célú katonai és politikai törekvések céljainak megértése, a háborúk legfontosabb eseményeinek ismerete). A XVIII. század „Habsburg-Magyarországa” (A birodalom politikai és gazdasági törekvéseinek jellege, és ezek hatása a magyar társadalom és gazdaság átalakulására, összefüggések keresése és értelmezése). Kulcsfogalmak/ honfoglalás, törzsszövetség, kettős fejedelemség, Géza, István, államszervezés - államalapítás, fogalmak II. András - az Aranybulla, IV. Béla - a mongol invázió, Károly Róbert és I. Lajos: regionális nagyhatalmi törekvések, az ősiség (1351) Hunyadi János, Mátyás, Corvinák, Nándorfehérvár (1456), Mohács (1526), Buda (1541), Bocskai, Bethlen, Rákóczi, hajdúk, kurucok-labancok, Majtény (1711), Pragmatica Sanctio, Mária Terézia, II. József A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Intézményeink működése

Órakeret A: 15 B: 10 Alapvető állampolgári ismeretek azonosítása a korábbi iskolai tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok alapján. Hivatalos és magánügyek megkülönböztetése. Országos intézmények - országgyűlés, kormány, minisztériumok, bíróságok, adóhivatal feladatainak, működésének megismerése. Helyi intézmények - önkormányzat, polgármesteri hivatal, az egészségügyi, az oktatási és egyéb funkciójú helyi intézmények feladatainak megismerése. Ügyintézés a gyakorlatban - hasznos tudnivalók a helyi körülmények és adottságok figyelembevételével. A közéleti/társadalmi kommunikáció fontossága és az asszertív viselkedés. Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek ismerete. 155

Ismeretek, fejlesztési követelmények Az Alkotmány tartalmi és formai elmeinek a megismerése, értelmezése. Az alapvető emberi jogok megismerése, értelmezése. A modern polgári állam funkciói, intézményei (az államhatalmi és államigazgatási szervek működésének és feladatinak az azonosítása, megértése). A demokratikus berendezkedés, a hatalommegosztás (A demokratikus berendezkedés és hatalomműködtetés elveinek ismerete). A mai magyar állam főbb jellemzői (parlament, állam és kormányfő, pártok, politikusok, alkotmánybíróság, jogrend stb.). Az önkormányzat intézményei (az önkormányzatiság szintjei, a feladatok és hatáskörök megismerése). Különböző ügyek intézésének gyakorlata, a kulturált viselkedés gyakorlása. Különböző emberi élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása, magatartásminták elemzése, értékelése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása - dramatizálása. Az állampolgári ügyek intézéséhez szükséges írásbeliség (adat - és űrlapok, kérvények, igénylések értelmezése, kitöltése, ér stb.) gyakorlása. Kulcsfogalmak/ állam, államszervezet, önkormányzat, hatalmi ág, demokrácia, alkotmány - alaptörvény, nyomtatványtípusok fogalmak Tematikai egység

Média és társadalom

Órakeret A: 20 B: 10

A korábbi iskolai tanulmányok során, valamint a gyakorlatban szerzett ismeretek és tapasztalatok feltárása és azonosítása. A médiaműfajok közötti különbségek, illetve az egyes médiumok műsorstruktúrájának A tantárgyhoz megismerése. (műveltségA média társadalmi szerepének és a társadalomra gyakorolt hatásának, valamint működésének területhez) feltárása. kapcsolható A médiahasználattal kapcsolatos kritikai gondolkodás, a tudatos választás képességének fejlesztési fejlesztése személyes élményekre építő képességfejlesztő módszerekkel. feladatok A mozgókép szövegértési fejlesztése a tevékenységközpontú, kreatív médiapedagógia eszközeivel. A kereskedelmi kommunikációval, a reklámozással kapcsolatos megfontolt tudatos fogyasztói szerep kialakítása. Az online kommunikációban való tudatos és kreatív részvétel. Az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása. A közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a felelősség, a tájékozottság fejlesztése. Ismeretek, fejlesztési követelmények A tömegmédia világa: a nyomtatott, az elektronikus és a digitális média. (Egy-egy konkrét példa alapján célokban, funkciókban, célcsoportban, eszközökben megmutatkozó azonosságok és különbségek feltárása, azonosítása.) A média társadalmi, gazdasági, politikai funkciói, eszközei, jellegzetességei. (A kultúrafogyasztást és szórakoztatást célzó különbségek azonosításai, a médiafogyasztás befogadói jellegzetességeinek és különbözőségeinek az okai, az okok megértése.) A média különféle funkcióinak azonosítása, előnyeinek és hátrányainak felismerése. Az aktuális televíziós nézettségi adatok elemzése, értelmezése. Előzetes tudás

A filmes hatáseszközök és a filmalkotási folyamat feladatmegosztásainak megismerése, az alkotói folyamat, mint munkatevékenység. Tanulási és szórakozási lehetőségek, hasznos dolgok és veszélyek - tévé, internet, a biztonságos internethasználat szempontjainak tudatosítása. A médiaszövegek befogadásának tanulmányozása, a közönség médiafogyasztási szokásainak kritikus megfigyelésére alapozott tudatos mű- és műsorválasztás. (Műsorújságok műsorkínálatának elemzése, a műsor- és programválasztás szempontrendszereinek azonosítása.) A manipuláció veszélyeinek, technikáinak felismerése, azonosítása konkrét példákban (pl. Wapra-jelentés megtekintése, értelmezése). Az életkori sajátságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról, pl. a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről, a médiafinanszírozással összefüggő kérdésekről, a médiabefolyásolásról, manipulációról, a saját tartalmak közzétételéről, az erkölcsi és jogi normák alkalmazásáról. Speciális médiatermékek megismerése, elemzése, összehasonlítása (papír- és digitálisalapú képregények, 156

valóságshow-műsorok). A digitális éden: a szerepjátékok és média világa (konkrét játékok bemutatása, tartalmi és hatáselemzés készítése). Kulcsfogalmak/ Média, médium, tömegmédia, tömegkommunikáció, sajtóműfaj, nézettségi adat, műsorstruktúra, célközönség, plán, vágás, jelenet, storyboard (képes forgatókönyv), forgatás, utómunka, fogalmak manipuláció, médiahack/hacker. Tematikai egység

Ismerjük meg Magyarországot!

Órakeret A: 20 óra B: 10 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során, valamint a gyakorlatban szerzett ismeretek és tapasztalatok feltárása és azonosítása. Térképészeti alapismeretek a hétköznapokban . (Térképek a mindennapi életben: Város-, autó-, A tantárgyhoz kerékpár- és turistatérképek használata.) (műveltségTájékozódás és útvonaltervezés lehetőségei és módszerei papíralapú és internetes területhez) útvonaltervezővel. kapcsolható Magyarország régiói, megyéi és a járások - a közigazgatás szerepe a hétköznapokban. fejlesztési Városok, falvak, tanyák - ahol az emberek élnek - Magyarország településtípusai és nagyobb feladatok városai. A történelem emlékei - a föld felszínén. Nevezetes várak, kastélyok, templomok, romok. A népi kultúra emlékei: a skanzenek. Ismeretek, fejlesztési követelmények Amit a külföldieknek és a hazai látogatóknak is mindenképpen látniuk kell... Különböző típusú és célú útvonaltervek készítése hagyományos és digitális útvonaltervezők segítségével a nagyobb tájegységek és azok nevezetességei bemutatásra. A legfontosabb tíz látnivaló Magyarországon (toplista készítése történelmi és kulturális ismertetőkkel). Településtípusok és jellemzőik - hasonlóságok és különbségek feltárása, a települési sajátosságok azonosítása és jellemzése. A történelem emlékei, mint az idegenforgalom és a belföldi turizmus célpontjai - a turizmus szerepének a felismerése az ország-kép és a gazdaság szempontjából - saját élményű gyűjtemény készítése és bemutatása. Előzetes tudás

A népi kultúra tájban és időben eltérő jellegzetességeinek a feltárása (építészet,díszítőművészet, öltözködés stb.) az különféle tájegységek sajátosságainak a megismerése. Hagyományos paraszti házak építészetének, népi tárgyak, eszközök funkciójának megismerése, tárgyak gyűjtése. Kulcsfogalmak/ térkép, útvonaltervező, idegenforgalom, turizmus, településtípus (város, falu, tanya), műemlék, skanzen fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tudás és az iskola szerepe a modern társadalomban

Órakeret A: 9 óra B: 7 óra A korábbi iskolai tanulmányok során átélt tanulással kapcsolatos sikerek és kudarcok okainak azonosítása. Az iskola és a tanulás szerepének felismerése a modern társadalomban. Az eltérő korok iskoláinak a bemutatása, a tanulás egyre szélesebb társadalmi csoportokra történő kiterjesztése fontosságának felismerése. A tanulás és az iskola (a tankötelezettség) értelmezése. Az élethosszig tartó tanulás eszméjének mint új tanulási paradigmának a bemutatása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Az egyéni szintű tanulás eredményességével és eredménytelenségével kapcsolatos problémák azonosítása és megvitatása. A tanulás hiányának egyéni és társadalmi szintű következményei - az okok azonosítása és megértése, a tapasztalatok megvitatása, érvek ütköztetése. A tanulás fontossága, egyéni és közösségi haszna. Az emberi tudás - mesterségek, tudományok rendszere - kialakulásának megismerése konkrét, a korábban megismert történelmi korokhoz kapcsolható példák során. Az iskola társadalmi szerepe, célja - elképzelések, vélemények ütköztetése. Az iskolai és a hétköznapi tudás fogalmának átalakulása, a műveltségről alkotott elképzelések azonosítása és megvitatása, az egész életen át tartó tanulás szükségessége. Az iskolán kívüli művelődés szerepének a felismerése A tudományos-technológiai fejlődés hatásai - példák gyűjtése, összehasonlítás, értékelés. 157

Kulcsfogalmak/ fogalmak

egész életen át tartó tanulás, tudomány, iskolarendszer, iskolatípus, tankötelezettség, tudás, információs társadalom, tudásalapú társadalom, tapasztalati és elméleti tudás

Tematikai egység

Nők és férfiak, idősek és fiatalok szerepe a hagyományos és a modern társadalmakban

Órakeret A: 9 óra B: 7 óra Egyrészt a korábban folytatott iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek, másrészt a Előzetes tudás mindennapi életben szerzett tapasztalatok, harmadsorban pedig a korábban tanulmányozott fejezetek képezhetik az azonosítható tudáselemeket. A kisebb és nagyobb közösségek és az egyének sokféle kapcsolatrendszerének bemutatása A tantárgyhoz történelmi tapasztalatok segítségével. (műveltségA társadalmi és az egyéni érdekek összeegyeztetése, konfliktusainak felismerése, a területhez) konfliktuskezelés gyakorlása, vitakultúra fejlesztése. kapcsolható A hagyományos női és férfi szerepek és azok átalakulása a modern társadalmakban. fejlesztési A hagyományos és a modern család azonos és eltérő jegyei és funkciói. feladatok Az „idősödő” modern társadalmak problémái: a nyugdíjrendszer szerepe és fenntarthatóságának dilemmáinak megértése. Ismeretek, fejlesztési követelmények Erőviszonyok és hierarchiák feltérképezése kisebb és nagyobb közösségékben (nemzetség, törzs, nagycsalád) a foglalkozás és a nemi szerepek kapcsolatának megértése a régebbi korok és a modern világ példái alapján. A közösségen belüli konfliktusok megoldásai (a szokásjog és a törvénykezés szerepe és funkciójának megismerése, az erőszakos és békés megoldások hatásainak vizsgálata. A hagyományos nemi szerepek azonosítása és változásuk okainak a feltárása, következményük elemzése, megvitatása. A család funkciói és azok változásai a történelmi tapasztalatok fényében - családtípusok megismerése és a változások okainak feltárása. A demográfiai egyensúly felborulásának okainak azonosítása és következményeinek elemzése. Kulcsfogalmak/ matriarchális, patriarchális társadalom, érdekvédelem, érdekérvényesítés, fogalmak emancipáció - diszkrimináció, nagycsalád - nukleáris család, nemi szerepek Tematikai egység

Szabadon felhasználható órakeret

Javaslat:

Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Órakeret A: 6 óra B: 4 óra

A szabadon felhasználható órakeretben lehetőség van 1. új, a programban nem tárgyalt tartalmi elem beemelésére, 2. a rendelkezésre álló órakeretben projektmunka tervezésére, 3. az órakeret hozzákapcsolására más tartalmi egységhez, 4. nagyobb időtartamot átívelő projekt megtervezésre és lebonyolítására. A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről, a tartalmi elemek elsajátításának a mértékérő stb.). A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai elhelyezkedését, a magyar államszervezet főbb szereplőit, az önkormányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a manipuláció eszközeit. Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni és közösségi értékeket, a tudást, a tanulást, és értse az egész életen át tartó tanulás személyes és társadalmi szükségességét. Ismerje az európai és magyar történelem legfontosabb csomópontjait, legyen képes ezeknek az értelmezésre. Ismerje fel, hogy a hagyományos családmodellek és nemi szerepek jelentős változásokon mennek keresztül. 158

CCLXXVI.

Második évfolyam

CCLXXVII. A Szakképzési Hídprogram 2. évfolyam programját a tanulók forrás- és tevékenységközpontú munkáltatása határozza meg. Ebben a keretben a tanulóknak a történelmi múlt (és a jelen) különböző típusú forrásainak (szöveg, kép, tárgy, audiovizuális) jellemzőivel és feldolgozási szempontjaival kell megismerkedniük, és tudniuk kell észlelni a források szerzőinek szándékait, nézőpontjait. Az egyes történelmi események és helyzetek problémaközpontú elemzése segítheti őket a múlt és a jelen eseményeinek a jobb megértésében. CCLXXVIII. Az cél az, hogy az évfolyam programja elmélyítse és kiszélesítse a tanulók ún. történelmi gondolkodását, amelynek segítségével képesek lesznek az egyes múltban (és jelenben) zajló események megértésére, az eseményekkel kapcsolatos forrásokban megjelenő eltérő nézőpontok értelmezésére. CCLXXIX. A Szakképzési Hídprogram 2. évfolyam anyaga folytatja az első évben már megismert tematikus egységeket. Az a tanulók megismerkednek a modern kori európai és magyar történelem egy-egy fontosabb eseményével és az ezekhez kapcsolható történelmi-politológiai alapfogalmakkal. CCLXXX. A cél az, hogy a Szakképzési Hídprogram 2. évfolyamán a tanulók képesek legyenek CCLXXXI. - a 20. századi európai és magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésére; CCLXXXII. - az egyén szerepének értékelésére és a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás felelősségének elfogadására; CCLXXXIII. - a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betartására; CCLXXXIV. - a modern politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő döntések meghozatalára. CCLXXXV. CCLXXXVI. Tematikai egység

Cél Tematikai egység

Összes óraszám: A: 52,5 óra (35 hét); B: 35 óra (35 hét) Heti óraszám: A: 1,5 óra/hét; B: 1 óra/hét A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra

Az első év (10 hónap) során szerzett tudáselemek és kompetenciák azonosítása. Európa múltja és jelene 2.

Órakeret A: 16 óra B: 8 óra

Topográfiai ismeretek - biztos tájékozódás Európa és Magyarország térképén. Európa modern kori történetében a legfontosabb folyamatok és események ismerete. A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai és kronológiai ismeretek megerősítése. A tantárgyhoz Az egyes korszakok - a hosszú 19. század és rövid 20. század - időhatárainak és legfontosabb (műveltségjellegzetességeinek azonosítása. Gyakorlottság növelése különböző információforrások területhez) használatában. kapcsolható A tárgyi és a szellemi kultúra koronként történő változásainak nyomon követése, az eltérő fejlesztési kultúrák/civilizációk kapcsolatainak , egymásra hatásuknak a felismerése. feladatok A modern kori Európa társadalmának életmódban és életvitelben bekövetkező változásainak megismerése. A tudomány és technika koronkénti változásainak és a változások okainak megismerése. Az eltérő politikai és társadalmi berendezkedésű országok jellegzetes vonásainak az azonosítása. Ismeretek, fejlesztési követelmények A forradalmak (1789, 1848/49, 1917-1921) szerepének felismerése és megértése Európa modern kori politikai és társadalmi történetében - a polgári nemzetállamok kialakulása. Az ipari forradalom hullámai (a technikai találmányok) hatásának felismerése és a következmények elemzése a 19. és 20. század Európájában. A nagyhatalmi viszonyok átrendeződése és az európai gyarmatbirodalmak kiépítése - a terjeszkedés mozgatórúgóinak a megértése, a társadalmi, gazdasági és kulturális következmények hatásainak elemzése. Az első világháború kirobbanásának okai, ezek feltárása és elemzése - a háború következményeinek megértése. Eltérő politikai berendezkedésű államok Európában: demokráciák és diktatúrák a két világháború között - az okok azonosítása és magyarázata. Előzetes tudás

159

A gazdasági világválság okai és magyarázata. A második világháború okainak s következményeinek azonosítása és megértése (A háborúzó felek katonai stratégiáinak a megértése) A „bipoláris világrend” létrejöttének okai és következménye - nagyhatalmi stratégiák összehasonlítása és elemzése. A szocialista világrend bukása - az okok azonosítása és elemzése. Kulcsfogalmak/ forradalom - ellenforradalom, ipari forradalom, gyarmatosítás, világháború, fasizmus, kommunizmus fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A magyarság Európában 2.

Órakeret A: 16 óra B: 8 óra

Az első év (10 hónap) során szerzett tudáselemek és kompetenciák. A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen - az ország-terület változásainak nyomon követése - a változások okainak megértése. Néhány kiemelt történelmi esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen (internetes térképek használata). Táblázatok értelmezése, adatok kikeresése, összefüggések megfogalmazása. Az egyes korszakok időhatárainak az azonosítása. A kor legfontosabb dokumentumainak megismerése és értelmezése.

Az egyén szerepének felismerése, a kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények megismerése révén az egyén szerepének és felelősségének súlyának megbecsülése. Az egyéni felelősségérzet erősítése, felelősségvállalás másokért, a közösségért. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira. Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása konkrét példákon. Ismeretek, fejlesztési követelmények A reformkor főbb eseményeinek és kulcsszereplőinek (Széchenyi, Kossuth, Eötvös, Petőfi, Deák) ismerete, a különféle reformtörekvések céljainak megértése. Forradalom és szabadságharc 1884/49 - a legfontosabb események történetének azonosítása - a politikai és katonai sikerek/kudarcok okainak azonosítása, elemzése. A kiegyezés mint politikai kompromisszum (a dualizmus létrejötte) értelmezése, a legfontosabb események ismerete. Az I. világháború eseményei az Osztrák- Magyar Monarchia szemszögéből - a háború okainak azonosítása és következményeinek megértése. A Horthy-korszak jellegzetességeinek a feltárása - a Trianon utáni politikai és társadalmi változások megértése. Magyarország 2. világháborús szerepvállalása - az egyes események és mozgatórúgóik megértése. Magyarország a szovjet érdekszférában (1945-1989) - a koalíciós időszak, a Rákosi- és Kádár-korszak legfontosabb eseményeinek az ismerete, a diktatúrák mechanizmusának a megértése. 1956 - az eseménysor ismerete és megértése. A rendszerváltás Magyarországon (1989/90) - a legfontosabb események azonosítása, az okok megértése. Kulcsfogalmak/ reformkor, forradalom és szabadságharc, kiegyezés - dualizmus, Trianon, Horthy-korszak, nyilas, kommunista, Rákosi- korszak, Kádár- korszak, 1956, rendszerváltás fogalmak Tematikai egység

A politika világa - a demokratikus politikai berendezkedés

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret A: 8 B: 2

A politikai alapfogalmak megértése, értelmezése a mai magyar politikai életre. Történelmi példákon keresztül a szélsőséges politikai irányok veszélyességének felismerése és beláttatása. A demokrácia működésének modellálása. Az Alaptörvény fontosabb részleteinek megismertetése. Jogok és kötelességek rendszerének átlátása. Az elemző, kritikai gondolkodás fejlesztése. Ismeretek, fejlesztési követelmények A gazdaság, a társadalom és a politika kapcsolatrendszerének felismerése - néhány alapvető összefüggés megértése. A politikai berendezkedések (demokrácia és a diktatúra) közötti különbségek azonosítása, működési jellegzetességeik felismerése, megértése. A rendszerváltás Magyarországon - a létező szocializmus válságtüneteinek azonosítása, a rendszerváltás fontosabb eseményeinek az ismerete és az okok azonosítása, megértése. A politizálás színterei - a nemzetközi, az országos és a helyi politika céljainak és szereplőinek azonosítása, az állampolgári/választópolgári szerepvállalás fontosságának a felismerése, az egyéni (politikai) döntések jelentőségének megértése. 160

A politikai pártok ma Magyarországon - az egy és többpártrendszer közötti különbség megértése, a hazai többpártrendszer alapvető elemeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ politika, demokrácia, diktatúra, párt, pártpolitika, politikai jog, alkotmány, jogállam, politikus, politizálás, egy-és többpártrendszer fogalmak Tematikai egység

Magyarország az Európai Unióban

Órakeret A: 8 óra B: 6 óra Európa és Magyarország történetéről az első és a második évben megszerzett ismeretek. Előzetes tudás Az EU létrejöttének megismerése. Magyarország és az EU kapcsolatrendszerének A tantárgyhoz feltérképezése. (műveltségMagyarország és a szomszéd államok kapcsolatának bemutatása, különös tekintettel az ott élő területhez) magyar kisebbségekre - a „kisebbségi kérdés” történelmi okainak az azonosítása és megértése. kapcsolható Az eltérő kultúrák/szokások tiszteletének erősítése. fejlesztési A politikai/gazdasági/társadalmi integráció szükségességének felismerése. feladatok Ismeretek, fejlesztési követelmények Az Európai Unió történetének megismerése, az integráció történelmi okainak feltárása és megértése. Magyarország csatlakozása és politikai, gazdasági szerepvállalása az európai integrációban - a csatlakozás okai és jelentőségének felismerése. Az Európai Unió szervezetének megismerése. A szomszédos államok és az ott élő magyar kisebbségek kultúrája, helyzetének megismerése. Kulcsfogalmak/ Európai Unió, határon túli magyarság, emigráció, kisebbség, nemzetiség, etnikum, nemzetállam fogalmak Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra

A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről, a tartalmi elemek elsajátításának a mértékéről stb.). Tematikai egység

Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret A: 4,5 óra B: 3 óra

A szabadon felhasználható órakeretben lehetőség van 1. új, a programban nem tárgyalt tartalmi elem beemelésére, 2. a rendelkezésre álló órakeretben projektmunka tervezésére, 3. az órakeret hozzákapcsolására más tartalmi egységhez, 4. nagyobb időtartamot átívelő projekt megtervezésre és lebonyolítására. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló ismerje Európa és Magyarország helyét, szerepét a modern kori történelemben, tudja értékelni az egyes korszakok meghatározó politikai/gazdasági szereplőinek tevékenységét. Ismerje az modern kori európai és magyar történelemhez legfontosabb csomópontjaihoz, eseményeihez kapcsolható különféle típusú dokumentumokat, legyen képes ezeknek az értelmezésre, a szerző néző- és álláspontjának a felismerésére. Ismerje a politika világának összetevőit, legyen képes aktív állampolgárként ebben eligazodni, döntéseket hozni. Ismerje fel Magyarország csatlakozásának történelmi szerepét az Európai Unióhoz.

CCLXXXVII. CCLXXXVIII.

TERMÉSZETISMERET A és B variáció

161

CCLXXXIX. A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál. A tantárgy célkitűzései: CCXC.- a mindennapi (természetes és mesterséges) környezetben való biztonságos eligazodás elősegítése, CCXCI. - környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása, az egészséges életmód megalapozása. CCXCII. A tantárgy oktatása során, a mindennapi életben megfigyelhető példákon keresztül felkelti és fenntartja a tanulókban a valóság megismerésének igényét. CCXCIII. A tantárgy a konkretizálásra és az általánosításra építve hozzájárul az elvonatkoztatás képességének megalapozásához. CCXCIV. A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. CCXCV. E célok elérésére a tantárgy feladata az élettelen és az élő, illetve a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata, a hétköznapi gyakorlat, a használhatóság, alkalmazhatóság, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. CCXCVI. A fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben előforduló jelenségek megfigyelésére alapozzuk. CCXCVII. A fizikai jelenségekkel való ismerkedés során sajátítják el a tanulók a természettudományos vizsgálódás munkamódszereit: megfigyelés, kísérlet, modellalkotás, törvények megfogalmazása és ellenőrzése, matematikai leírás. Kiemelten szemléletfejlesztő a becslés, a kapott érték reális voltának megítélése. CCXCVIII. A kémiai ismeretek tanítása során a hétköznapi életben előforduló anyagok tulajdonságainak, reakcióinak megismertetésével tesszük képessé a tanulókat az anyagok szakszerű, balesetmentes, anyagtakarékos, környezetkímélő használatára. CCXCIX. A biológiai tartalmú rész érzékelteti az élővilág sokszínűségét, hozzájárul a tanulók természethez való kötődésének kialakításához. Megérteti a biológiai szerveződési szinteket, bemutatja a Magyarországra jellemző életközösségeket, tudatosítja a hazai védett növény- és állatfajok értékét, értékeli erdeink, rétjeink, vizeink állapotát, biológiai, természetvédelmi jelentőségét. CCC. A kémiai, biológiai, környezet- és egészségvédelemmel foglalkozó fejezetek egymáshoz kapcsolódó ismeretanyaga képessé teszi a tanulót a közvetlen környezet káros anyagainak felismerésére, az ártalmak elkerülésére. Elősegítik a tanuló helyes higiénés szokásainak kialakulását, hozzásegítik a tanulót, hogy elkerülhesse a szenvedélybetegségeket. CCCI. A földrajzi, valamint a természet-és környezetvédelmi témakörök megismertetik a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom kölcsönhatásait. A tanulóknak látniuk kell, hogy az emberi tevékenység visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező vagy kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások ésszerű felhasználására ösztönöz. A tárgy oktatása során bemutatjuk a Föld globális problémáit, az egyéni magatartás befolyását az emberi életminőség alakulására. CCCII. Első évfolyam CCCIII. CCCIV.

Összes óraszám: A: 108 + 70 óra; B: 54 + 35 óra Heti óraszám: A: 3 óra/hét; B: 1,5 óra/hét

Tematikai egység

A tanulók tudásának felmérése

Órakeret 2 óra

Tematikai egység

Hétköznapi fizika: mozgások

Órakeret A: 10 B: 7

162

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az út, idő, sebesség, tömeg és erő összefüggéseinek felismerése hétköznapi példákon.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A hosszúság és az idő mérése, egységei. Az út, az idő és a sebesség kapcsolata egyenletes mozgás esetén. Az átlagsebesség (menetrend). A gyorsulás fogalma kvalitatívan (autómárkák összehasonlítása). Az egyenletesen gyorsuló (lassuló) mozgás a közlekedésben; fékút, féktávolság, reakcióidő. A tehetetlenség megnyilvánulásai a gyakorlatban. Testek kölcsönhatása gyakorlati példákon. Az erő. Erőmérés. A tehetetlenség (tömeg), az erő és a gyorsulás kapcsolata kvalitatívan. A testek súlya. A súrlódás (tapadás) és a közegellenállás a közlekedésben. A súrlódási együttható fogalma. Kulcsfogalmak/ Út, idő, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, súrlódás. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Anyagi halmazok

Órakeret A: 10 B: 7

Halmazállapotok és változásaik. A három halmazállapot tulajdonságainak összevetése és magyarázata a golyómodell és a vonzóerők alapján.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A halmazállapot-változások a mindennapokban (csapadékképződés, fagyás, olvadás). Szilárd, kristályos anyagok jellemzői (ionrács, fémrács, molekularács). Gázok jellemzői: térfogat, nyomás, hőmérséklet. A nyomás fogalma. A pascal egység. A légnyomás (nyomásmérő eszközök, nyomáskülönbségen alapuló eszközök). A sűrűség fogalma, egységei. A sűrűség, a tömeg, a térfogat kiszámítása. Anyagok sűrűségének összehasonlítása. Sűrűségtáblázat. A folyadék állapot jellemzői. Diffúzió. Folyadékok nyomása. Közlekedőedények. A külső nyomás terjedése folyadékokban (gépkocsik fékberendezése). Felhajtóerő, úszás és lebegés. Arkhimédész törvénye. Kulcsfogalmak/ Térfogat, nyomás, hőmérséklet, sűrűség, párolgás, fagyás, forrás, lecsapódás, barométer, felhajtóerő. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Munka, energia, hő

Órakeret A: 10 B: 7

A munka, az energia és a hő kapcsolatának megértése. Az energiaváltozások áttekintése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A mechanikai munka fogalma, gyakorlati példákon. A munka egysége. A teljesítmény és egysége (járművek teljesítményadatai). A mozgási és a helyzeti energia érzékeltetése (cölöpverő kalapács, lezúduló víz stb.) A mechanikai energiák megmaradásának érzékeltetése. (Az energia hasznosítása vízierőművekben, szélerőműben.) Hőmérséklet és mérése a hétköznapokban. Gyakorlati példák szilárd anyagok és folyadékok hőtágulására. (Bimetál-kapcsoló, felszínformálódás.) A hő terjedésének módozatai. Különböző anyagok hővezetésének összehasonlítása. A melegítéshez szükséges energia. A fajhő fogalma. (A víz nagy fajhőjének jelentősége a gyakorlatban.) Kulcsfogalmak/ Munka, energia, energiamegmaradás, hővezetés, fajhő. fogalmak Tematikai egység

Az elektromos áram és hatásai 163

Órakeret

A: 10 B: 7 Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Áramkör, feszültség és áramerősség. Az elektromosság és a mágnesség mindennapi szerepének ismerete, a biztonsági szabályok betartása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Áramforrások jellemzői (elem, akkumulátor.) Áram, feszültség, ellenállás fogalmának érzékeltetése. Egységeik. Ohm törvénye. Hőhatáson alapuló háztartási eszközök (vasaló, elektromos fűtés). Balesetvédelem. A mágneses hatás felhasználása a gyakorlatban. (Teheremelő mágnes, elektromotorok.) Az elektromágneses indukció (mozgási, nyugalmi) bemutatása, felhasználása a gyakorlatban. (Dinamó, generátor, transzformátor). A hálózati váltakozó áram. Az elektromos energiaellátás rendszere. Energiatakarékosság. Az áram munkájának és teljesítményének érzékeltetése. (Háztartási eszközök teljesítménye. A kilowattóra: az elektromos munka egysége.) Kulcsfogalmak/ Egyenáram, váltakozó áram, feszültség, áramerősség, mágnesség, teljesítmény. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Technika és fizika

Órakeret A: 10 B: 7

Tükrök, tükrözés. Az optikai berendezések működésének megértése, a nem látható elektromágneses és radioaktív sugárzások hatásainak ismerte.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége. (A nagyító, a szem lencséje, a szemüveg, távcső, mikroszkóp, vetítő, tükrök a mindennapi életben.) A fehér fény színekre bontása és egyesítése. A testek színe. Rádióhullámok. (Rádiótelefon. Mikrohullámú sütő.) Infravörös, ultraibolya és röntgensugárzás a gyógyászatban és más területeken. Radioaktív sugárzások felhasználási területei és veszélyei. Kulcsfogalmak/ Lencse, nagyítás, fókusztávolság, hullámhossz, ultraibolya és infravörös sugárzás, röntgensugárzás, radioaktív sugárzás. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A bolygók, a csillagok és a Föld

Órakeret A: 12 B: 7

Időegységek. A Földről mint bolygóról alkotott tudás elmélyítése, a Föld Naprendszerben elfoglalt helyének ismerete. A térkép értelmezése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A napsugárzás jellemzői. A Föld helye a Naprendszerben. A Föld forgása, keringése. A napi- és évi időszámítás. A belső és külső erők működése. A kőzetlemezek mozgása. Jellegzetes felszínformák. Vulkánok, földrengések. Vulkanikus és üledékes kőzetek. A tér képe: a térkép. Földgömb és vetületek. Térképi jelölések, tájolás, tematikus térképek. Az víz körforgása a Földön. Óceánok, tengerek, folyók, tavak. A tengervíz. A légkör összetétele, szerkezete. Időjárás és éghajlat. Kulcsfogalmak/ Csillag, bolygó, hold, forgás, keringés, kéreg, köpeny, vulkanizmus, kőzet. Térkép, tájolás, tematikus térkép, méretarány, hosszúsági és szélességi kör, koordináta. fogalmak Tematikai egység

Idegen és hazai tájakon 164

Órakeret A: 10

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

B: 7 A távoli tájak jellemző élőlényei. A Föld övezetességének magyarázata, a klímaövek és az élővilág kölcsönös összefüggéseinek megértése. A távoli tájak és mindennapi életünk közti kapcsolat felismerése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A földrajzi szélesség, az óceántól való távolság és a domborzat szerepe az éghajlatok kialakulásában. A földrajzi övezetek általános jellemzői. Az esőerdők, sivatagok, lombhullató erdők, sztyeppék és tundrák élővilágának alkalmazkodása az éghajlathoz. Magyarország legfontosabb folyói, tavai. Magyarország éghajlati sajátosságai. Magyarország nagy tájainak jellemzése, legfontosabb települései, természeti értékei. Az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége. A környezet- és természetvédelem globális kérdései. Kulcsfogalmak/ Zonalitás, éghajlati övezet, biom, környezet- és természetvédelem. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Időjárás

Órakeret A: 10 B: 7

Az időjárás elemei. A levegő és víz fizikai-kémiai változásainak összekapcsolása az időjárás jelenségeivel.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A levegő mozgásai. A csapadék keletkezése és térbeli eloszlása. A víz körforgása. Időjárás jelentés értelmezése. Felszíni és felszín alatti vizek. Az építő és romboló víz. A víz szerepe, vízgazdálkodás. Kulcsfogalmak/ Szél, csapadék, hó, hideg- és melegfront, folyók szakaszjellege, vízgazdálkodás, ivóvíz, tájegység. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Fenntarthatóság és gazdálkodás

Órakeret A: 10 B: 7

Természetvédelem. A természeti és társadalmi folyamatok néhány kapcsolatának feltárása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A világ megosztottsága, a demográfiai robbanás, az urbanizáció, a nyersanyag- és energiaválság mibenléte és hatásai. A fenntarthatóság fogalma, az ökológiai lábnyom. Megújuló és meg nem újuló energiaforrások. A társadalom, gazdaság, ökológia összefüggései. A természetvédelem célja, feladata. Legfontosabb természetvédelmi értékeink, nemzeti parkjaink. A talaj, a levegő, a vizek szerepe a bioszféra működésében; szennyezésének módjai. Kulcsfogalmak/ Demográfia, fenntarthatóság, ökológiai lábnyom, környezeti kár. fogalmak Tematikai egység

A tanulók tudásának felmérése

Órakeret 2 óra

CCCV.Szabadon felhasználható órakeret: A: 11 óra; B: 7 óra A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak. 165

Fel tudja sorolni hétköznapi (háztartási) anyagaink baleset-, tűz-, egészség- és környezetvédelem szempontjából lényeges tulajdonságait. Tudja értelmezni a használati utasításokat. Ismerje az elektromos árammal kapcsolatos balesetvédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek önálló gyakorlati alkalmazására (útvonalterv, közlekedés megtervezése, megtett út kiszámítása, tematikus térképek alapján egy terület jellemzése). Látja az összefüggéseket a fizikai, kémiai és természetföldrajzi jelenségek között, látja a fenntartható emberi gazdálkodás természeti feltételeit.

CCCVI.

Második évfolyam

CCCVII. Összes óraszám: A: 54 óra; B: 35 óra CCCVIII. Heti óraszám: A: 2 óra/hét; B: 1 óra/hét Tematikai egység

A tanulók tudásának felmérése

Órakeret 2 óra

Tematikai egység

Szervetlen kémia a háztartásokban

Órakeret A: 10 B: 6

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Vegyület, elem, atom fogalma. A kémiai reakciók és a fizikai változások megkülönböztetése, csoportosításuk és hétköznapi fölhasználásaik magyarázata.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Fizikai és kémiai változások. Elemek, keverékek és vegyületek környezetünkben: fémek (vas, alumínium, réz, ezüst, arany), nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, klór), vegyületek (szén-dioxid, szén-monoxid, víz, ammónia, sósav, kénsav, salétromsav). Keverékek. Oldatok, oldatkészítés. Egyszerű kémiai reakciók (pl. egyesülés, bomlás), savak, bázisok kimutatása a háztartásban). Lassú és gyors égés. Tűzoltás. Lúgos kémhatású anyagok (szóda, szódabikarbóna stb.). Savas kémhatású anyagok (ecetsav, sósav stb.). Vízlágyító-szerek (trisó, szóda stb.). Műtrágyák. Kulcsfogalmak/ Elem, vegyület, fém, nemfém, oldat, egyesülés, bomlás, sav. Bázis, oxidáció. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Szerves vegyületek a mindennapokban

Órakeret A: 10 B: 6

Energia, oxidáció, savak és bázisok. Kapcsolja a hétköznapokban használt szerves anyagokat felépítésükhöz, eredetükhöz.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Energiaforrásaink: A szén-, kőolaj- és gáztüzelés. Tápanyagok: Alkoholok. A metil- és az etil-alkohol élettani hatása. (Az erjedés folyamata. Az alkohol lebomlása az emberi szervezetben.) Étkezési savaink: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav. Zsírok, olajok, mosószerek, szappanok: habok képződése, tisztító hatás. Szénhidrátok (szőlőcukor, répacukor, keményítő). A fotoszintézis. Fehérjék, tulajdonságaik. (Tojásfehérje vizsgálata.) Vitaminok, nyomelemek szerepe; oldhatóságuk. Élelmiszeradalékok. Tartósítószerek, tartósítási eljárások (szalicilsav, nátrium-benzoát, színezékek, állományjavítók stb.). Műanyagok: Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi). Műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei. Természetes és mesterséges eredetű textíliaszálak felismerése. Kezelési 166

utasítások értelmezése. Növényvédőszerek, műtrágyák: Rovarirtó- és gombaölő szerek. Környezet- és egészségkárosító hatásaik. Kulcsfogalmak/ Szénhidrogén, olaj, zsír, alkohol, szénhidrát, fehérje, vitamin, műanyag. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az élővilág változatossága

Órakeret A: 10 B: 6

Az élővilág sokféleségében a közös vonások és a környezethez alkalmazkodás változatos módjainak felismerése. Az élőlények életműködéseinek kapcsolatba hozása az ember egészségével és környezeti igényeivel.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A baktériumok változatos életmódja (élősködők, lebontók, szimbiózisban élők). A növényi test szerveződése (egysejtű, többsejtű, hajtásos, virágtalan, virágos, gyökér, szár, levél, virág, termés, mag). A növények tápanyagai, a tápanyagok felvétele. A fotoszintézis jelentősége. A gombák felépítése és szerepe (penészek, ehető és mérgező fajok, antibiotikumok). Az állati sejt, az állatok táplálkozása, különféle táplálkozási módok, növényevő, ragadozó életmód, a táplálkozás és emésztés fejlődése. Az állati és növényi szervezet alkalmazkodása a környezethez (szárazföldi életmód, rovarbeporzás). Kulcsfogalmak/ Baktérium, vírus, gomba, növény, fotoszintézis, antibiotikum, alkalmazkodás. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az ember anyagcseréje

Órakeret A: 10 B: 6

Táplálkozás, légzés, kiválasztás, emésztés. Az emberi anyagcsere-folyamatok kapcsolatainak felismerése, az egyes szervrendszerek egészséges működéseinek feltételei. A szaporodás és egyedfejlődés kezdeti szakasznak kapcsolata.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A bőr, a csontozat, az izomzat, a légzés és a vérkeringés szervei, az emésztő és kiválasztó szervek, a nemi szervek, az idegrendszer, az érzékszervek felépítése, szerepük; károsodásuknak életmódtól és környezeti ártalmaktól függő okai. Az egészséges táplálkozás jellemzői. Az alkohol és a drogok hatása az emberi szervezetre. Függőség. A légzőszervrendszer egészsége. A dohányzás hatásai az egyén és a közösség egészségére (passzív dohányzás). A szív és az erek feladata, a szívműködés zavarai, felismerésük, kezelésük. A vér összetétele, vérkép. A nemi működések, a családtervezés. Nemi úton terjedő betegségek. A magzat élete és védelme. Kulcsfogalmak/ Anyagcsere, táplálék, tápanyag, emésztés, felszívás, artéria, véna, vérplazma, vérsejt, infarktus, ivarsejt, ivarszerv, fogamzás, családtervezés, beágyazódás, magzat. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az ember szervezete

Órakeret A: 9 B: 6

Érzékelés, higiéné, fertőzések megelőzése. A szervezet önazonosságát megőrző rendszerek ismerete, kapcsolatuk egymással és a tanulási folyamatokkal.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A szabályozó működések feladata: a hormonok szerepe (inzulin és nemi hormonok). Cukorbetegség kialakulása és kezelése. Az idegsejtek sajátosságai. Az érzékelés (látás, hallás, egyensúlyérzés) szervei, egészségvédelmük. Reflexek szerepe (térdreflex, pupillareflex). 167

Feltétlen és feltételes reflexek kialakulása. Öröklött és tanult viselkedések. Az immunrendszer szerepe az egészség fennmaradásában. Gyulladások, aktív és passzív immunitás. Vérátömlesztés, sebkezelés. Fertőzés, járvány kialakulása, a védekezés lehetőségei. Kulcsfogalmak/ Szabályozás, hormon, idegrendszer, inger, reflex, pupilla, szivárványhártya, tanult és öröklött viselkedés, immunitás, védőoltás, vércsoport, fertőzés, járvány. fogalmak Tematikai egység

CCCIX.

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 2 óra

Szabadon felhasználható órakeret: A: 5 óra; B: 4 óra

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak. Tudjon példát mondani a legfontosabb háztartási vegyszertípusokra (mosószer, oldószer, vízlágyító stb.), valamint legfontosabb tápanyagainkra. Ismerje a környezetszennyezés (légszennyezés, ózonkárosítás, üvegházhatás fokozódása, élővizeink és a talajvíz szennyezése, a szennyező anyagok táplálékláncba való bekerülése) legfontosabb okait, következményeit és a megelőzés lehetőségeit. Ismerje az emberi szervek felépítését, működését. Ismerje a táplálékok összetételét: fehérje, zsír, szénhidráttartalmát; meg tudja nevezni a legfontosabb vitaminokat és nyomelemeket. Lássa az emberi anyagcsere fő útjait, szabályozásának módjait. Ismerje a fertőzések terjedésének és a védekezésnek módozatait. Ismerje a betegségmegelőzés és a korai felismerés lehetőségeit (szűrővizsgálatok, védőoltások). Legyenek elemi betegellátási ismeretei (lázcsillapítás; gyógyszerszedés szabályai, sebellátás, stb.) Ismerje az alkoholok, drogok, a dohányzás egészségkárosító hatását, a nemi úton terjedő betegségek elleni védekezés lehetőségét.

CCCX. CCCXI.

ALAPVETŐ MUNKAVÁLLALÓI ÉS ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉSI MODULOK A és B variáció

CCCXII. Az alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok a sikeres munkavállaló számára nélkülözhetetlen szociális kompetenciák fejlesztését, valamint a munkakereséssel és munkavállalással kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosítják. CCCXIII. A program célja az, hogy bemutassa a tanulók számára egyes szakmaterületeken dolgozók tevékenységét, a szakmai pályafutásban rejlő lehetőségeket, a munkakörök sajátosságait annak érdekében, hogy a tanulókat támogassa a választható szakmák kiválasztásában. Cél az is, hogy a tanulók képessé váljanak egyéni életpályájuk (és az ehhez kapcsolható szakmakiválasztás) reális megtervezésére és eldöntésére. Képesek legyenek mérlegelni azt, hogy alkalmasak-e a kiválasztott szakmaterületek szakmai anyagának az elsajátítására, és később a választott területen történő munkavégzésre. CCCXIV. További célja a programnak, hogy elősegíti és felkészíti a tanulókat az önálló álláskeresésre oly módon, hogy biztosítja az ehhez szükséges technikákat, szükséges viselkedési formákat, és hozzájuttatja őket mindazokhoz a tudáselemekhez, amelyek nélkülözhetetlenek az adminisztratív teendők megtanulásához. CCCXV. A programban helyet kapott azok a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek ismertetése is, amelyek bevezetik a tanulókat a munka világa törvényekkel körülírt, munkáltatókra és munkavállalókra érvényes szabályozás-rendszerébe. CCCXVI. Fejlesztési követelmények:

168

CCCXVII. - A tanuló legyen képes elsajátítani azokat a tanulási technikákat és módszereket, amelyek segítségével eredményessé és hatékonnyá tudja tenni a szakmai jellegű tananyagok elsajátítását. CCCXVIII. - A tanuló legyen képes szóban és írásban információt kérni és adni, okiratokat igényelni, munkakereséssel és munkavégzéssel kapcsolatos alkalmakra megfelelően felkészülni. CCCXIX. - A tanuló szerezzen a hétköznapi élet területén hasznosítható ismereteket, legyen motivált a folyamatos, önálló iskolai és egyéni tanulásra. CCCXX. - Legyen képes ügyei intézésére, gyakorolja az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, a mondat és szövegalkotást, értelmezze helyesen a szakmai és közéleti szövegeket, igazodjon el a környező világban. CCCXXI. - Fejlődjön önismerete, ismerje meg saját képességeit, alakuljon ki pozitív jövőképe saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően. Ismerje meg a választott munkahelyen várható munkakarriert, a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait. CCCXXII. - A tanuló ismerje meg az álláskeresés technikáit, legyen tisztában a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal.

Első évfolyam

CCCXXIII. CCCXXIV. CCCXXV.

Éves óraszám: 36 óra/év (A-B variáció) Heti óraszám: 1 óra/hét (A-B variáció)

Tematikai egység

A tanulók Előzetes tudásának a mérése, (munkatapasztalataik azonosítása)

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra

Tematikai egység

A tanulás tanulása

Órakeret A: 12 óra B: 12 óra

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók tanulással kapcsolatos sikereinek és kudarcainak azonosítása. A tanulóhoz kapcsolható tanulási stílusjegyek azonosítása és tudatosítása. A tanulók egyéni tanulási stratégiáinak a kialakítása. A tanulás iránti motiváció folyamatos fenntartásának támogatása. A tanulás tudatosításának erősítése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A tanulással kapcsolatos szokásrend kialakítása szükségességének a felismertetése. A tanulásról alkotott pozitív és negatív elképzelések azonosítása és okainak összegyűjtése, megértetése. A tanulási folyamat tervezése és szervezése fontosságának a felismertetése - napi időbeosztás készítése -, az időgazdálkodás fontosságának tudatosítása, saját tapasztalatokon alapuló időmérlegek készítése és elemzése. A tananyag elsajátítását támogató vázlat- és jegyzetkészítés fontosságának a felismertetése - módszertanának a megismertetése és gyakorlása. Az aktív tanulói tanórai szerepvállalás fontosságának megértetése, a jegyzetelési technikák elsajátíttatása és gyakoroltatása - érdemes a feladatokat részfeladatokra bontani (tanulási források keresésének gyakoroltatása). A tananyag felidézését, a visszaemlékezést támogató módszerek (mnemotechnikák) megismertetése és gyakoroltatása. Az önellenőrzés (önreflexió) fontosságának a felismertetése és gyakoroltatása. A tanulással kapcsolatos sikerek és kudarcok okainak feltárása és értelmezése (önismeret: a tanulónak önmagáról mint tanulóról alkotott elképzeléseknek a feltárása). A pozitív motiváció szerepének feltárása és elfogadtatása. A tanulás és a sikeres pályafutás összefüggéseinek a feltárása és az okok megértetése. Az egyéni felelősség szerepének tudatosítása a tanulásban. Kulcsfogalmak/ Tanulási technikák, önismeret, önreflexió. fogalmak Tematikai egység

Munkaerő-piaci alapismeretek

169

Órakeret A: 8 óra B: 8 óra

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók információs közegben és gyakorlatban szerzett tudáselemeinek az azonosítása. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatában jelenlévő összefüggések azonosítása és az okok megértetése. A legális munkavégzés, az adófizetés és a társadalmi jólét összefüggéseinek a feltárása és az okok megértetése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A munkaerőpiac fogalmának és működési mechanizmusának a megismerése. A munkaerőpiac szereplőinek azonosítása, és a közöttük lévő kapcsolatrendszer megértése. A különféle típusú vállalkozási formák megismerése, a közöttük lévő hasonlóságok és különbségek okainak azonosítása és megértése A legális munkaviszony, és az ahhoz kapcsolód munkaszerződés fontosságának a felismerése A „feketefoglalkoztatás” egyénre és társadalomra érvényes negatív következményeinek a megismerése. A társadalombiztosítás és a nyugdíjpénztár szerepének, funkciójának a megismerése és megértése. A különféle típusú munkanélküliség természetének a megismerése és megértése. A munkanélküliség kezelésére szolgáló állami eszközök (állami szerepvállalás - szociálpolitika) megismerése és a munkahelykereséssel összefüggő egyéni felelősség felismerése. A munkahelyre, a munkahelyi kollektívába történő beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés szabályainak a megismerése. Kulcsfogalmak/ Munkaerőpiac, vállalkozás - vállalkozó, fehér-, fekete- és szürkegazdaság, társadalombiztosítás szociálpolitika, munkanélküliség - munkahely. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Álláskeresési technikák

Órakeret A: 6 óra B: 6 óra A tanulók információs közegben és gyakorlatban szerzett tudáselemeinek az azonosítása. Az álláskeresési technikák megismerése és alkalmazása. A munkavállalással kapcsolatos dokumentumok beszerzésének és kezelésének megismerése. Az információkeresés és -szerzés módjainak megismerése, hiányzó információk azonosíása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A legális munkavállalás útjainak, lehetőségeinek megismertetése és azok működéseinek megértése. Az álláskereséssel összefüggő technikák és módszerek fontosságának felismerése és gyakorlása. Saját kompetenciák azonosításának és értékelésének gyakorlása, valamint a munkahely megszerzéséhez szükséges kompetenciák azonosítása. A megfeleltetés fontosságának a felismerése, az összehasonlítás gyakorlása. Álláskeresési technikák elsajátítása, fontosságának a felismerése és azok elsajátítása. Formális és informális hirdetések értelmezése, és ezek gyakorlása. A jelentkezés elemeinek az elsajátítása, és az egyes „műfajok” elkészítésének gyakorlása (szóbeli, írásbeli jelentkezés, telefonálás, önéletrajz készítése, kísérőlevél. A felkészülés fontosságának a felismerése a személyes találkozóra - a lehetséges szituációk gyakorlása. Kulcsfogalmak/ Álláshirdetés - álláskeresés, álláskeresési technikák, állásinterjú. fogalmak Tematikai egység/ Javaslat

Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Szabadon felhasználható időkeret

Órakeret A: 4 óra B: 4 óra

A. A programban nem szereplő (pl. helyi igényeket kielégítő) témák beemelése B. A program témáinak - szükség szerinti - kiegészítése az órakeret terhére A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók éves tevékenységének mérése - cél a fejlődés mértékének megállapítása (témák: szövegértés, alapvető matematika műveletek, élőszavas kommunikáció, tanulási készségekképességek). A tanuló felismeri a környezetében kínálkozó tanulási lehetőségeket, ezeket kiaknázza. Tudatosítja önmagában azt, hogy a munkaerő-piaci változásokkal összefüggésben folyamatos szakmai önfejlesztésre van szüksége, és ehhez igyekszik életmódjában, életvitelében szükséges változtatásokkal alkalmazkodni. A tanuló felismeri személyét érintően is az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát, és ehhez e tanulási célok elérése, az útjában álló akadályok elhárítására kreatív megoldásokat keres 170

és talál.

Második évfolyam

CCCXXVI.

CCCXXVII. A program második szakasza a tanulót felkészíti és megerősíti az önálló álláskereséshez szükséges technikákban és módszerekben, valamint a mindennapi élettel és munkavállalással szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához. CCCXXVIII. A tanuló megismeri a munkával kapcsolatos jogokat és kötelességeket, a munka világa törvényi szabályozását. CCCXXIX.

Fejlesztési követelmények:

CCCXXX. - A programmodul elvégzése után a tanuló legyen tisztában a munkába lépés és a munkavállalás feltételeivel, a munkavállaló jogaival. CCCXXXI. - Képes legyen alkalmazni a különböző álláskeresési technikákat. CCCXXXII. - Ismerje meg azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek segítségével tájékozódhat arról, hogy létezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, és ismerje fel a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott segítség fontosságát. CCCXXXIII. - Tudja, hogy a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezéskor mit kell magával vinnie, mire lesz szükség (személyi igazolvány, TAJ-szám, adóazonosító jel, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány). CCCXXXIV. CCCXXXV. Összes óraszám: A: 35 óra; B: 17 óra (35 hét) CCCXXXVI. Heti óraszám: A: 1 óra/hét; B: 0,5 óra/hét Tematikai egység

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók Előzetes tudásának a mérése, (munkatapasztalataik azonosítása)

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók szakmatanuláshoz és munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak a felmérése (témák: szövegértés, alapvető matematika műveletek, élőszavas kommunikáció, tanulási készségek-képességek) az első év eredményeinek a felhasználásával. Tanulás tanulása: az ügyintézés

Órakeret A: 12 óra B: 4 óra

Az első évben megszerzett tudáselemek és kompetenciák. A munkavállaláshoz szükséges alapvető állampolgári és a munkavállalással összefüggő dokumentumok fontosságának felismerése, és előállításának/beszerzésének gyakorlása.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A magán- és hivatalos levél írásának formai és tartalmi követelményeinek az azonosítása és gyakorlása (kísérőlevél, ajánlólevél). Az önéletrajz-írás, illetve az egyéni képzettséget/végzettséget/kompetenciákat regisztráló űrlapok tartalmi elemeinek az azonosítása és kitöltésének gyakorlása. A hivatalos ügyintézés formai és tartalmi követelményeinek azonosítása, és a nyomtatványok kitöltésének gyakorlása: - útlevéligénylés, - erkölcsi bizonyítvány igénylése, - tennivalók elveszett személyi iratok esetén, - lakcímbejelentés, - e. kérdőív kitöltése. Kulcsfogalmak/ Önéletrajz, bürokrácia, nyomtatvány. fogalmak Tematikai egység

Munkáltatók, munkavállalók, munkahelyek

171

Órakeret A: 8 B: 4

Az első évben megszerzett tudáselemek és kompetenciák. A munkahelynek mint működő szervezetnek a megismerése, és a munkahelyhez kapcsolód szerepek azonosítása és megértése. A munkahelyi hierarchiában elfoglalt hely(zet) azonosítása, a munkafeladatok (munkaköri leírás) megismerése és megértése. A munkáltatót és a munkavállalót megillető jogok és kötelezettségek fontosságának felismerése. A munkavállalást és a munkavállaló tanulmányait szabályozó törvények megismerése. Ismeretek, fejlesztési követelmények A munkakörülmények fontosságának a felismerése, a beilleszkedési stratégiák megismerése. A munkabér (minimálbér), járulékos juttatások, a béreket terhelő levonások azonosítása és megértése. A munkaidővel és a túlmunkával kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói jogosítványok megismerése és megértése. A munkából történő kiválás különféle típusainak azonosítása (betegállomány, szabadság, pihenőidő, fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság) és a bérekre gyakorolt hatások megértése (pl. táppénz). A munkahelyi együttműködés szabályainak az azonosítása és gyakorlásuk. Munka törvénykönyve, szakképzési törvény, felnőttképzési törvény, köznevelési törvény. Kulcsfogalmak/ Munkabér-minimálbér, munkaidő, vonatkozó törvények. fogalmak Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Egészséges életmód, életvitel

Órakeret A: 7 óra B: 2 óra

Az első évben megszerzett tudáselemek és kompetenciák. Annak felismerése, hogy az egészséges életmód alapvetően segíti a munkavállalást, a sikeres életpálya-építését. Az életmód egészséget veszélyeztető elemeinek, a káros szokásoknak a felismerése. A drogok fogyasztásából adódó veszélyek, és azok egészségkárosító hatásának, a szenvedélybetegségek megelőzési lehetőségeinek megismerése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények Az egészség fogalmának megismerése. Az egészség mint olyan érték felismerése, amelynek a birtoklása jelentős mértékben elősegítheti munkaerő-piaci, munkavállalói karrierjének sikerességét! A munka - pihenés - szórakozás kiegyensúlyozott eloszlása fontosságának felismerése egyéni életében. A környezeti ártalmak káros hatásának megértése az egészségre. Pontos kép kialakítása arról, hogy a szenvedélybetegségek (alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok, gyógyszerfogyasztás) jelentős mértékben csökkentik esélyeit a munkaerő-piaci szerepvállalásra. Kulcsfogalmak/ Egészség-tudatosság, környezeti ártalom, szenvedélybetegség. fogalmak Tematikai egység Javaslat

Tematikai egység

Szabadon felhasználható időkeret

A: 4 óra B: 2 óra

A) A programban nem szereplő (pl. helyi igényeket kielégítő) témák beemelése B) A program témáinak - szükség szerinti - kiegészítése az órakeret terhére A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók éves tevékenységének mérése - cél a fejlődés mértékének megállapítása (témák: szövegértés, alapvető matematika műveletek, élőszavas kommunikáció, tanulási és a munkavállaláshoz szükséges készségek-képességek).

A tanuló felismeri a környezetében kínálkozó tanulási és munkavállalási lehetőségeket, ezeket kiaknázza. Tudatosítja önmagában azt, hogy a munkaerő-piaci változásokkal összefüggésben folyamatos szakmai önfejlesztésre van szüksége, és ehhez igyekszik életmódjában, életvitelében A fejlesztés várt szükséges változtatásokkal alkalmazkodni. eredményei az A tanuló felismeri személyét érintően is az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen voltát, és évfolyam végén ehhez, a tanulási célok elérése útjában álló akadályok elhárítására, kreatív megoldásokat keres és talál. Felismeri az álláskeresési technikák elsajátíttatásának fontosságát és lehetőség szerint alkalmazza ezeket.

CCCXXXVII. 172

CCCXXXVIII.

OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS A és B variáció

CCCXXXIX. A Szakképzési Hídprogram közismereti program számára készített Osztályközösség-építő címet viselő program célja az, hogy segítsen az iskoláknak (és a pedagógusoknak) abban, hogy elősegítsék és felgyorsítsák a HÍD évfolyam(ok)ra beiratkozott, számos iskolából érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulók (osztály)közösségének kialakulását az iskolai előrehaladás és a tanulás sikeressége érdekében. A tananyag elvégzése lehetővé teszi, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elősegíthetik az idő előtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. CCCXL. A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Az órákon a legfontosabb cél a tanulók minél nagyobb arányú bevonása az osztály munkájába, és ezen belül a tanulói aktivitás erősítése, amely az egyik legfontosabb eszköz lehet a tanulási kudarcok leküzdésében. CCCXLI. Első évfolyam CCCXLII. Az első évfolyamon a programban a fejlesztés hangsúlyai a tanulással és az iskolával, családdal kapcsolatos motivációs bázis erősítésére, az iskolai és osztályközösségben történő beilleszkedés segítésére, a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítésére (írás, olvasás, számolás, szövegértés) irányulnak. CCCXLIII. CCCXLIV. Tematikai egység

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Összes óraszám: A, B: 36 óra (36 hét) Heti óraszám: A, B: 1óra/hét A tanulók teljesítményének a mérése

A: 2 óra B: 2 óra A tanulók előzetes tudásának a feltárása, korábbi tanulmányaik során szerzett tanulással kapcsolatos kompetenciáik azonosítása. Ismerkedés az új tanulási környezettel

Órakeret A: 8 óra B: 8 óra A tanulók előzetes iskolai pályafutásának feltérképezése, a korábbi tanulói kudarcok és sikerek okainak azonosítása. Bemutatkozás az új osztályközösségben. Ismerkedés a közismereti és szakmai program tartalmi elemeivel. Önismeret (ki vagyok én - kik vagyunk, hova tartozunk?). Az „énismeret” forrásainak és az „énképet” alakító tényezők szerepének erősítése.

A tanulóknál az önismeret fejlesztése (legyen tisztában a saját értékeivel). Az iskola szerepe és fontossága a tanuló életében. A sikeres tanulói előrehaladás záloga a tanuló eredményessége és hatékonysága az iskolában. A tanulói teljesítmény javításának lehetőségei. Ismeretek, fejlesztési követelmények A tanulók kommunikációs kompetenciájának a fejlesztése, erősítése. A tanuló képessé válása saját magát reális énkép birtokában bemutatni. Törekvés az osztályközösségbe történő harmonikus beilleszkedésre. Az új tanulási környezet elfogadása. Motiváltság az új tanulási környezet mellett. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása. Az iskola társadalmi és kulturális szerepe fontosságának felismerése. Annak felismerése, hogy az iskolai végzettsége(k) nélkül nehéz lesz az előrehaladás az életben. Kulcsfogalmak/ Egyén, közösség, társadalom, iskola, tanulási technika, kooperáció, énkép, motiváció. 173

fogalmak Tematikai egység Tanulás tanulása (tanulásmódszertan, kudarc- és stresszkezelés) Időfelhasználás/tervezés (időmérleg-készítés)

Órakeret A: 6 óra B: 6 óra A tanulók előzetes iskolai pályafutásának feltérképezése, a korábbi tanulói kudarcok és sikerek Előzetes tudás okainak azonosítása, korában alkalmazott tanulási technikáinak, módszereinek azonosítása. Az egész életen át tartó tanulás eszméjének megismerése, gyakorlatának elfogadása. A tantárgyhoz A tanulás olyan folyamatként való elfogadása, amely fejlődési lehetőségeket kínál; a tanulás (műveltségfontosságának felismerése. területhez) Aktív részvétel a tanulási folyamatok tervezésében és szervezésében. kapcsolható A tanulást segítő tervhálózat tervezése és (a tanuló tanulását támogató időmérleg elkészítése) fejlesztési megvalósítása. feladatok Az otthoni tanulást elősegítő eszközök kijelölése, azoknak az elérhetősége és alkalmazása. Ismeretek, fejlesztési követelmények Az új tanulási környezethez kapcsolódó tanulás technikai elemeinek megismerése. A tanulási - tanítási folyamatban aktív és konstruktív szerep betöltése. A saját tanulási „menetrend” felismerése és koordinálása . A tanulási folyamatban elért eredmények „(ön)értékelése” /reflektivitás/. A tanulás során szerzett sikerek és kudarcok reális mérlegelése. A gyenge eredmények korrigálása, és törekvés a jobb eredmények elérésére. A tanuláshoz való motiváció erősítése. A tanulási célok eléréséhez szükséges források közötti „navigáció”, illetve a felhasznált források értékelése, elemzése. Kulcsfogalmak/ LLL - paradigma, tanulásmódszertan, tanulási technika. fogalmak Tematikai egység

Én és a család

Órakeret A: 6 óra B: 6 óra

A tanulók a témával kapcsolatos előzetes tapasztalatainak a feltárása. A tanuló legyen tisztában a család fogalmával, annak szerepével, feladataival, felelősségeivel. Legyen elképzelése a különféle családmodellekről. Ismerje fel a családi hagyományok fontosságát. Aktív résztvevőként alakítsa a családi ünnepeket. Ismerje fel a történelemi / családi példaképek szerepének fontosságát és hatását a közösség életére. Legyen tudatában a generációk közötti kultúra /szokások megismerése fontosságának. Ismerje fel a tanulói közösségek kapcsolati hálózatainak fontosságát. Ismeretek, fejlesztési követelmények A családi hagyományok (családi legendárium) szerepének erősítése. A családi ünnepek „koreográfiáinak” ismerete, fejlesztése, tervezése. A „generációs különbségek”-ből adódó konfliktusok kezelése. A személyes ismeretségi kör (barát, osztálytárs, munkatárs) erősítése. Kulcsfogalmak/ Család, közösség, hagyomány. fogalmak Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Barátok és osztálytársak: az érzelmek világa

Órakeret A: 8 óra B: 8 óra

A tanulók a témával kapcsolatos előzetes tapasztalatainak a feltárása. Verbális és nem verbális kommunikáció fontossága a beszédhelyzetekben. A tolerancia fontossága a közösségekben. Konfliktuskezelési technikák elsajátításának fontossága. Az érzelmi kitörések, az indulatok kezelése. Harmóniára való törekvés felismerése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában a metakommunikáció fontosságával a közösségi kapcsolatokban. Törekedjen a másokkal történő pozitív és eredményes interakció megteremtése. A tanuló tudja kezelni az agresszió jelenlétét, ismerje fel azokban az ok-okozati összefüggéseket. A tanuló rendelkezzen reális önismerettel. Alakítsa ki az életében, és fogalmazza meg az önfejlődéséhez kapcsolódó igényeit. A tanuló fogadja el a változásokat. Nézzen szembe a hibáival, és legyen önkritikája. Kódolja, és értelmezi az emocionális változásokat, a saját életére tekintve ki tudja fejezni az általuk keltett érzelmeket érzéseket. Ismerje fel, hogy mikor van szüksége szakmai segítségre, és kihez fordulhat ilyen esetekben segítségért. 174

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

Javaslat:

Érzelmek, verbális és nem verbális kommunikáció, türelem, tolerancia, egymásra odafigyelés, elfogadás, őszinteség. Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret A: 4 óra B: 4 óra

A szabadon felhasználható órakeretben lehetőség van - új, a programban nem tárgyalt tartalmi elem beemelésére, - a rendelkezésre álló órakeretben projektmunka tervezésére, - az órakeretet lehetséges hozzákapcsolni más tartalmi egységhez - nagyobb időtartamot átívelő projekt megtervezésre és lebonyolítására.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről, a tartalmi elemek elsajátításának a mértékéről stb.).

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanulók harmonikus beilleszkedése az iskola- és az osztályközösségbe. Aktív részvétel az osztályközösséget érintő programokban és feladatokban. Aktív részvétel a személyes fejlesztésre irányuló köz- és szakismereti programokban. A különféle típusú közösségek és az egyén kapcsolata fontosságának a tudatosodása

CCCXLV. Második évfolyam CCCXLVI. Az Osztályközösség-építő program célja a SZAKKÉPZÉSI HÍD program második évfolyamán az, hogy erősítse a további tanulás fontosságát, azt a belátást, hogy az eredményes iskolai előrehaladás, a tanulás sikeressége nélkülözhetetlen a szakmatanulás és a szakképzettség megszerzése szempontjából. Emellett azok a területek kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyek az osztályközösségen túlnyúló szakmaiemberi és társadalmi-kulturális kapcsolatok kialakítására, ápolására, fenntartására irányulnak. CCCXLVII. CCCXLVIII. Tematikai egység

Tematikai egység

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Összes óraszám: 35 óra (35 hét) Heti óraszám: 1óra/hét A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók előzetes tudásának a feltárása, korábbi tanulmányaik során szerzett tanulással kapcsolatos kompetenciáik azonosítása. Felelős állampolgár /Felelősségvállalás

Órakeret A: 6 óra B: 6 óra Az általános iskolából hozott tananyagokból, és az iskolai házirend betartása és annak elfogadása. A tanulónak ismerje fel az aktív és felelős állampolgári magatartás fontosságát. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismerje meg és fel a normaszegések társadalmi és egyéni kedvezőtlen következményeit. Legyen elképzelése a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyeiről. Legyen tájékozott a helyi civil szervezetek céljaiban. Vállaljon felelősséget a saját tetteiért, és vállalja a következményeket. Tartsa be a mindenkori emberi méltósághoz való jogot. 175

Ismeretek, fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az állampolgári kötelezettségeivel és a jogaival. Sajátítsa el a társadalmi normákat. Rendelkezzen a társadalomban elfogadott normakontrollal. Érdekérvényesítő szerepe ne lépje túl a törvények adta határokat. Tartsa be a társadalomban előírt viselkedési szabályokat, normákat. Kulcsfogalmak/ Törvény, szabály, társadalom, normakövetés, normakontroll, civil kapcsolatok, felelősségvállalás. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Agresszió, agresszivitás

Órakeret A: 5 óra B: 5 óra

A fizikai és verbális agresszió felismerése, törekvés az elkerülésére. Agresszorok a közösségekben. A konfliktusok meg- és feloldása. Viselkedés-kontroll.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A tanuló ismerje az agresszió fogalmát és típusait. A tanuló ismerje fel a verbális és a nem verbális agresszió következményeit. Ismerje fel az agresszív magatartás kedvezőtlen következményeit. Legyen elképzelése és gyakorlata a hétköznapi élet konfliktusok kezelésében, ismerje és alkalmazza a konfliktus-eljárásokat, módszereket. Tartsa tiszteletben az emberi viselkedés szabályait. Kulcsfogalmak/ Verbális agresszió, fizikai agresszió, lelki agresszió, együttműködés, kompromisszum, önuralom, konfliktus, törvényi szabályozás, önuralom, tisztelet. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Háztartási alapismeretek, balesetvédelem, elsősegélynyújtás, KRESZ

Órakeret A: 6 óra B: 6 óra

Az általános iskolában és gyakorlatban szerzett tapasztalatok azonosítása. Háztartási eszközök és használatuk. A háztartási eszközökhöz tartozó dokumentációk (műszaki leírások, használati utasítások) értelmezése. Segítségkérés - segítségnyújtás. Közlekedéskultúra fejlesztése.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az elemi szintű háztartási eszközökkel és azok használatával. A tanuló ismerje fel a háztartási gépekhez kapott használati utasítások pontos értelmezésének fontosságát. Legyen elképzelése arról, hogy rendkívüli helyzetekben (vészhelyzetben) mit kell tennie. Ismerje a hazai és nemzetközi segélyhívószámokat. Ismerje az elsősegélynyújtás célját, az elsősegélynyújtó kötelességeit. Ismerje a KRESZ alapszabályait. Kulcsfogalmak/ Háztartás, háztartási eszközök, segítségnyújtás, KRESZ. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Természetvédelem/Állatvédelem

Órakeret A: 5 óra B: 5 óra

Az általános iskolában és gyakorlatban szerzett tapasztalatok azonosítása. A fenntartható fejlődés eszméje és gyakorlata. A kedvezőtlen környezeti problémák hatása. A környezettudatosság elvi és gyakorlati kérdései. A természet- és állatvédelem gyakorlati kérdései.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A tanuló belátja és megérti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Érdekelje az emberiség tevékenysége, a környezeti problémák, az ökokatasztrófák kialakulásához vezető utak. Tudatosodjanak a tanulóban a modern világ technológiai ártalmai és következményei. Legyen ismerete az emberiség felelőtlenségéről és annak következményeiről a természet kihasználásában. 176

A tanulóban alakuljon ki a környezettudatosság elve. Tisztelje a természetet és az állatvilágot. Határozza meg és értékelje helyét és szerepét a helyi természetvédelemben és állatvédelemben. A tanulónál jelenjen meg a felelősség kérdése a természet és az állatvédelem tekintetében. Ismerje azokat a szervezeteket, ahol ezekkel a témákkal kiemelten foglalkoznak. Kulcsfogalmak/ Fenntartható fejlődés, tudatosság, ökokatasztrófa, természetvédelem, felelősség következetesség, önkéntesség, kapcsolati háló. fogalmak Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Környezet, amelyben élek Eligazodás a mindennapokban

Órakeret A: 5 óra B: 5 óra

Az általános iskolában és gyakorlatban szerzett tapasztalatok azonosítása. A mindennapi élet színterei és azok használata. A globalizáció és a lokalizáció összefüggéseinek felismerése. Közigazgatás és adminisztráció összefüggései. Információgyűjtés és értelmezés a (köz)szolgáltatásokról. Helyi és távolsági közlekedés sajátosságai - az igénybevétel módozatai.

Ismeretek, fejlesztési követelmények A közvetlen környezet és annak sajátosságainak, a helyi történelmi színhelyek megismerése. Reális értékítélet kialakítása a lokális helyi adottságokat tekintve. Képesség a mindennapi életben előforduló adminisztrációs helyzetek kezelésére. Tájékozottság megszerzése a különböző szolgáltatási eljárásról. Képesség önálló tájékozódásra a közvetlen és távolabbi környezetben. A helyi és távolsági közlekedés rendeltetésszerű használata. Kulcsfogalmak/ Globalizáció, lokalitás, közlekedés, információgyűjtés. fogalmak Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység/

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén CCCXLIX.

Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret A: 4 óra B: 4 óra

A szabadon felhasználható órakeretben lehetőség van - új, a programban nem tárgyalt tartalmi elem beemelésére, a rendelkezésre álló órakeretben projektmunka tervezésére, - az órakeretet lehetséges hozzákapcsolni más tartalmi egységhez, - nagyobb időtartamot átívelő projekt megtervezésre és lebonyolítására. A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret A: 2 óra B: 2 óra A tanulók éves teljesítményét az órakeretben hagyományos írásbeli/szóbeli dolgozat/felelet alkalmazásával (is) mérhetjük. A cél elsősorban a tanulók éves folyamatos és sokrétű tevékenységének az értékelése, a fejlődésük mértékének a megállapítása, ezért célszerű az értékelés középpontjába a tanulói portfóliót (az abban elhelyezett termékeket) állítani, amelyben azonosíthatóvá válnak azok a tanulói tevékenységek (és azok eredményei), amelyek egyúttal a tanulók referenciáit is képezhetik (pl. szövegértéséről, a közösségben folytatott tevékenységének jellemzőiről, konfliktusokat megoldó képességeiről,a tartalmi elemek elsajátításának a mértékéről stb.). A tanuló rendelkezzen azokkal a kompetenciákkal, illetve tudáselemekkel, amelyek a társadalmi-politikai együttéléshez és szerepvállaláshoz nélkülözhetetlenek.

II. melléklet 6.21. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 21 811 01 KONYHAI KISEGÍTŐ részszakképesítés Szakképzési Hídprogramban történő oktatásához 177

a 34 811 04 Szakács szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – a 21 811 01 Konyhai kisegítő részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 811 01 A részszakképesítés megnevezése: Konyhai kisegítő A szakmacsoport száma és megnevezése:18. Vendéglátás – turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Elméleti képzési idő aránya:30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség 178

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

V.

A részszakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: SZH/1 évfolyam heti óraszám

SZH/1 évfolyam éves óraszám (36 héttel)

SZH/2 évfolyam heti óraszám

SZH/2 évfolyam éves óraszám (35 héttel)

Közismeret

24

864

17

595

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

7,5

270+105

14,5

507,5

Összesen

31,5

1134

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225

8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

179

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok

SZH/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti

Általános élelmiszerismeretek, 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és 10049-12 ételkészítési alapozó Konyhai kisegítés gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat

1,5

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

3,5

Összes heti/ögy óraszám

gyakorlati

SZH/2 évfolyam ögy

elméleti

gyakorlati

1 1

2 2 105 4

3,5

7 4

4 7,5

105

10,5 14,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

180

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Óraszám SZH/1. évfolyam

Tantárgyak/témakörök

elméleti

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei Fogyasztóvédelem

Élelmiszerek csoportjai Növényi eredetű élelmiszerek Állati eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek 10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

gyakorlati

ögy

SZH/2. évfolyam elméleti

Összesen

gyakorlati

36

36

20

20

8

8

4

4

4

4

36

70

106

36

36 36

36

5

5

19

19

10

10

70

124

2

5

7

14 19

5 25

19 44

19

35

54

105

54

144

122,5

24

126

24

50 35

40 40

90 75

35

42,5

77,5

245

245

20

20

75 75

75 75

75

75

144 270

140 105

181

367,5 507,5

31% 69%

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

266,5

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

182

A 10044-12 azonosító számú Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

183

A 10044-12 azonosító számú, Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédele m

Alkalmazza a korszerű x táplálkozástudomány eredményeit Alkalmazza a korszerű életmódhoz kötődő x sajátosságokat Alkalmazza az élelmiszerkutatások x eredményeit Alkalmazza a diétás szabályokat x Betartja és betartatja a HACCP előírásait x Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat x Az előírásoknak megfelelően tárolja az x élelmiszereket Alapanyagokat vizsgál és/vagy ellenőriz x Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve x minőség-megőrzési időket és az áruk minőségét Az előírásoknak megfelelően alkalmazza a x mintavételi szabályokat Betartja és betartatja a környezetvédelmi x előírásokat Betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat x Magas fokú személyi higiéniát tart fenn az x élelmiszer forgalmazás során SZAKMAI ISMERETEK Olvasott szakmai szöveg megértése x Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x Szakmai nyelvű beszédkészség x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság x Felelősségtudat x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság x MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség x Problémamegoldás, hibaelhárítás x

Élelmiszerek csoportjai

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

184

1. Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy

36 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei és a működéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi és HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei, feltételeinek elsajátítása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3. Témakörök 1.3.1. Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése 20 óra Az élelmiszerek fogalma Az élelmiszerek árujellemzői és forgalmazásuk feltételei Táplálkozás jelentősége. Az élelmiszereket felépítő anyagok: víz, fehérjék, zsiradékok és zsírszerű anyagok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, adalékanyagok. Emésztés, tápanyag felszívódás. Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete. Élelmiszerek tápértékének megőrzése. Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra. Az élelmiszerek feldolgozása folyamán bekövetkező változások. Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei. Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. Az élelmiszerek romlása. A tartósítás fogalma. Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei. Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei. 1.3.2. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 8 óra Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei. Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés követelményei. A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek kereszteződésének tilalma. Bejáratok kialakításának követelményei. Raktárak kialakításának követelményei. Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei. Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei. Mosogatók kialakításának követelményei. Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei. Személyi higiénia. Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat igazolása. Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei. Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek. 185

1.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei. Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei. Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai. Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai.

4 óra

1.3.4. Fogyasztóvédelem 4 óra Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének szabályai Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése Jegyzőkönyv kitöltése Válaszadás határideje a bejegyzésre Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama Szavatosság és jótállás helytállási bizonyítási kötelezettségei 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1 Sorszám

során

alkalmazható

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

sajátos

csoport

osztály x

x x x x x x x x x x

-

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

186

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása

x

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x

Információk önálló rendszerezése

x

-

x

-

x

-

x

-

Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

x

-

2.1.

Írásos elemzések készítése

x

-

2.2.

Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

-

2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

2. Élelmiszerek csoportjai tantárgy

106 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése a felhasználás lehetőségeinek az elsajátítása. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Az Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgyban A technológiai alapismeretek témakör kapcsolódó tartalom. 2.3. Témakörök 2.3.1. Növényi eredetű élelmiszer Növényi eredetű zsiradékok jellemzése és felhasználása. Zsírok, olajok fogalom-meghatározása. A növényi olajok, zsírok jellemzői, alapanyagai, előállításuk fő lépcsői. Az állati eredetű zsírok jellemzői, előállításuk. Zsírok-olajok minőségértékelésének szempontjai. A termékcsoport áruinak minőségmegőrzése. 187

36 óra

Zöldségek jellemzése és felhasználása. A gyümölcs- és zöldségáruk árurendszere. A gyümölcs- és zöldségáruk árutulajdonságai. Gyümölcsfajták jellemző árutulajdonságai. Zöldségfajták jellemző árutulajdonságai. Gyümölcs- és zöldségáruk minőségmegőrzése, forgalmazásuk szabályai. Gyümölcsök jellemzése és felhasználása Gabona-, malom-, sütő- és tésztaipari termékek jellemzése és felhasználása. A gabonafajták és alkalmazásuk az emberi táplálkozásban. Malomipari műveletek és termékeik. Száraztészták. A kenyér. Sütőipari fehértermékek. 2.3.2. Állati eredetű élelmiszerek 36 óra Állati eredetű zsiradékok (vaj, sertészsír, baromfizsír, háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása. Tej, tejkészítmények, tejtermékek jellemzése, felhasználása (tej, túró, joghurt, sajt, vaj, ízesített tejkészítmények, tejkonzervek, sűrített tej, stb.). A tej és tejkészítmények, tejtermékek tárolása, eltarthatósága, vendéglátóipari felhasználása. Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása. Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei. A tojás tárolása, eltarthatósága vendéglátóipari felhasználása. Hús, húsipari termékek jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Tartós és nem tartós húsipari termékek, darabos áruk, vörös áruk, pácolt, főtt, füstölt, szárított készítmények. A húsipari termékek eltarthatósága, tárolása és vendéglátóipari felhasználása. A húsfeldolgozóipar nyersanyagai. Alapanyagok, segéd- és járulékos anyagok. Húsfeldolgozóipari műveletek. A húsfeldolgozóipar termékeinek jellemzése és csoportosítása, minőségi követelményei. Töltelékes áruk: hőkezeléssel és hőkezelés nélkül készült töltelékes áruk. Darabos húskészítmények. Étkezési szalonnák. Húskonzervek. A halfeldolgozóipar termékei. Halkonzervek. Baromfiipari termékek, vágott baromfik jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. A háziszárnyasok (tyúk, liba, kacsa, pulyka, stb.) feldolgozása. A baromfihúsból készült húsipari termékek, tárolása, eltarthatósága. Vadak jellemzése felhasználása. A vadhúsok táplálkozástani jelentősége. A vadhúsok kezelése, feldolgozása. A vadak csoportosítása. Halak és hidegvérűek jellemzése felhasználása. Egyéb hidegvérű állatok jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Halak, puhatestűek, rákok, kagylók, étkezési csigák. 2.3.3. Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk 5 óra A témakör részletes kifejtése Természetes édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Mesterséges édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Kakaópor jellemzése és felhasználása. Csokoládétermékek és bevonómasszák jellemzése és felhasználása. Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, kávé felhasználása. Teafajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása. 188

2.3.4. Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Fűszerek jellemzése és felhasználása. Ízesítőanyagok, só és ecet jellemzése, felhasználása. Adalékanyagok jellemzése és felhasználása. Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása.

19 óra

2.3.5. Italok 10 óra A témakör részletes kifejtése Alkoholtartalmú italok jellemzése és felhasználása. Alkoholmentes italok. Természetes vizek, ásványvizek, gyógyvizek fogalma, biológiai hatása, szerepük a kereskedelemben. Gyümölcs- és zöldséglevek, szörpök (élettani hatásuk, alapanyagaik, minőségi követelmények). Szénsavas üdítőitalok (táplálkozástani hatásuk, kereskedelmi jelentőségük, minőségi követelményeik, minőségmegőrzés időtartama). Alkoholtartalmú italok. Az alkohol élettani hatásának ismertetése. A kulturált alkoholfogyasztás szabályai. Hazánk borvidékei. A borok. A borok fogalma, jellemzése, készítése, kezelése és gondozása, palackozása, tárolása. Minőséget meghatározó tényezők. A borok típusai. Természetes borok. Likőrborok. Szénsavas borok. A pezsgő gyártása, minőségi jellemzői, fajtái, minőségi követelmények, érzékszervi tulajdonságai, választéka, palacktípusa. A sör (jellemzése, készítése, minőségét meghatározó tényezők). Sörök fő típusa, forgalomba hozatala. Szeszipari készítmények (jellemzése, készítése, minőségi követelménye, kereskedelmi jelentősége). Alkoholmentes italok jellemzése és felhasználása. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció

csoport

osztály x

x x x x x x x x 189

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

1.10. 1.11.

szerepjáték házi feladat

x x

-

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

190

A 10049-12 azonosító számú Konyhai kisegítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

191

A 10049-12 azonosító számú, Konyhai kisegítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák 10049-12 Konyhai kisegítés

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

Elvégzi az egyéni előkészületeket x Előkészíti a tevékenységéhez szükséges x munkaterületet, gépeket, berendezéseket, eszközöket, anyagokat, gondoskodik a tisztántartásukról Nyers és feldolgozott élelmiszereket x készít elő: húst, halat, zöldség- és gyümölcsféléket, tojást, malomipari termékeket Ételkészítési alap-, kiegészítő- és x befejező műveleteket végez Salátákat, önteteket készít, tálal x Hagyományos és korszerű konyha x technológiával készülő főzelékeket, köreteket készít, tálal Leveseket és levesbetéteket készít, tálal x Az étel jellegének megfelelően készen x tart Gondoskodik a maradvány tárolásáról x Szükség szerint mosogat x Rendet és tisztaságot tart a x munkakörnyezetében Betartja a munkavédelmi és x tűzrendészeti szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Húsbontás x Saláták és öntetek x Főzelékek, köretek x Levesek, levesbetétek x Ételkészítés alap-, kiegészítő- és x befejező műveletei Anyagfelhasználás ellenőrzése x A konyha és kapcsolódó helyiségeinek x higiéniai, tűzrendészeti és munkavédelmi szabályai Munkahelyi és személyi higiénia x Gépek, berendezések, eszközök x üzemeltetési jellemző SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése x Szakmai nyelvű hallott szöveg x megértése Szakmai nyelvű beszédkészség x Elemi számolási készség x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Mozgáskoordináció (testi ügyesség) x Elhivatottság, elkötelezettség x Önállóság x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság x Irányíthatóság x 192

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat

x x

x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x

Együttműködés

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés x Gyakorlatias feladatértelmezés x A környezet tisztántartása x

x x x x

3. Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgy

124 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja Az ételkészítési folyamatok különböző technológiákhoz köthető mozzanatainak elsajátítása az előkészítés, elkészítés, készen tartás, tálalás folyamatában. A saláták, öntetek, főzelékek, köretek, levelesek, levesbetétek ételcsoportok rendszereinek elsajátítása, a megadott ételcsoportokba tartozó ételek ételkészítési technológiáinak elméleti elsajátítása. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy, az Élelmiszerek csoportjai tantárgy valamint a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy anyagához kapcsolódik. 3.3. Témakörök 3.3.1. Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP 7 óra Munkavédelmi előírások a szakács szakmában. Balesetvédelmi előírások szakács szakmában. Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban. Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. 3.3.2. Technológiai alapismeretek 19 óra A konyhák és kapcsolódó helyiségek kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, összetételük A zöldség és gyümölcsfélék előkészítése Malomipari termékek előkészítése Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés. Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés. Befejező műveletek.

3.3.3. Saláták, öntetek, köretek Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: 193

44 óra

Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel, sütéssel, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek. Vegyes köretek. 3.3.4. Főzelékek, levesek, levesbetétek 54 óra Főzelékek Levesek, levesbetétek. Levesek. Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves). Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek). Levesbetétek. Főzelékek. Sűrített főzelékek. Angolos főzelékek. Franciás főzelékek. Lengyeles főzelékek. Különleges főzelékek. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 3.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csoport

Magyarázat Elbeszélés Kiselőadás Megbeszélés Vita Szemléltetés Projekt kooperatív tanulás házi feladat

osztály x x x

x x x x x x

-

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

194

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

X

x

x

-

x

-

x

-

X

x

X X

-

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

4. Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat tantárgy

266,5 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja Az ételkészítési folyamatok különböző technológiákhoz köthető mozzanatainak elsajátítása készség szinten. A saláták, öntetek, főzelékek, köretek, levelesek, levesbetétek, ételcsoportok rendszereinek elsajátítása, a megadott ételcsoportokba tartozó ételek elkészítésének elsajátítása, begyakorlása. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Előkészítési és ételkészítési alapozó ismeretek tantárgy anyagára épül és a 1004412 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy és az Élelmiszerek csoportjai tantárgy anyagához kapcsolódik. 4.3. Témakörök 4.3.1. Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP 24 óra Munkavédelmi előírások a gyakorlatban. Balesetvédelmi előírások a gyakorlatban. Tűzvédelmi előírások. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak begyakorlása Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai. 195

A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával. Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. 4.3.2. Technológiai alapismeretek 90 óra A tankonyha és üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Konyhákon használt edények és kéziszerszámok Az élelmiszerek kiválasztása. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. Az élelmiszerek előkészítésének formái, lehetőségei, előkészítés a gyakorlatban. A zöldség és gyümölcsfélék előkészítése Malomipari termékek előkészítése Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei. Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés különböző alapanyagokkal. Az elkészítés kiegészítő műveletei. Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés gyakorlása. Befejező műveletek gyakorlása. Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés gyakorlása. 4.3.3. Saláták, öntetek, köretek 75 óra Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főttburgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel, sütéssel, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek. Vegyes köretek. 4.3.4. Főzelékek, levesek, levesbetétek 77,5óra Levesek, levesbetétek. Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves). Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek). Levesbetétek. Főzelékek. Sűrített főzelékek. Angolos főzelékek. Franciás főzelékek. Lengyeles főzelékek. Különleges főzelékek. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely 196

4.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

egyéni 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csoport x x x x x x

Magyarázat Megbeszélés Vita Szemléltetés Projekt Szimuláció

osztály -

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Anyagminták azonosítása

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x x

-

x x

x

-

x x

-

x

4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

5. Előkészítési és ételkészítési alapozó üzemi gyakorlat tantárgy

245 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja Üzemi körülmények között végezve rögzüljenek a különböző mozdulatok, alapműveletek, technológiák, készítmények. A már ismert nyersanyagok felhasználási tulajdonságai, lehetőségei, velük szemben alkalmazható eljárások, technológiák elmélyüljenek. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Előkészítési és ételkészítési alapozó ismeretek tantárgy anyagára épül és a 1004412 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy és az Élelmiszerek csoportjai tantárgy anyagához kapcsolódik. 5.3. Témakörök 197

5.3.1. Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP 20 óra Munkavédelmi előírások a gyakorlatban. Balesetvédelmi előírásoka gyakorlatban. Tűzvédelmi előírások. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak begyakorlása Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai. A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával. Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. 5.3.2. Technológiai alapismeretek 75 óra A tankonyha és üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Konyhákon használt edények és kéziszerszámok Az élelmiszerek kiválasztása. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. Az élelmiszerek előkészítésének formái, lehetőségei, előkészítés a gyakorlatban. A zöldség és gyümölcsfélék előkészítése Malomipari termékek előkészítése Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei. Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés különböző alapanyagokkal. Az elkészítés kiegészítő műveletei. Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés gyakorlása. Befejező műveletek gyakorlása. Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés gyakorlása. 5.3.3. Saláták, öntetek, köretek 75 óra Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főttburgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel, sütéssel, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek. Vegyes köretek. 5.3.4. Főzelékek, levesek, levesbetétek 75 óra Levesek, levesbetétek. Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves). Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek). Levesbetétek. Főzelékek. 198

Sűrített főzelékek. Angolos főzelékek. Franciás főzelékek. Lengyeles főzelékek. Különleges főzelékek. 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely és/vagy gyakorlati képző hely 5.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve Magyarázat Megbeszélés Vita Szemléltetés Projekt Szimuláció irányított manuális tevékenység

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték Gyakorlati munkavégzés körében Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Anyagminták azonosítása

Osztálykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Csoportbontás

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x x

-

x

-

x x

-

x x

x

5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

199

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT SZH/1 évfolyamot követően 105 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. A SZH/1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma: A szakmai tartalom részletes kifejtése Szakmai követelménymodulok

10049-12 Konyhai kisegítés

Tantárgyak/Témakörök Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek

10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat tantárgy Témakörök Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Munkavédelmi előírások a gyakorlatban. Balesetvédelmi előírások a gyakorlatban. Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban. A tűzvédelmi terv egyes dolgozóra vonatkozó elvárásainak begyakorlása. Gépek, berendezések, munkaeszközök előírás szerinti használata. Személyi higiénia, higiéniai előírások, azok betartása, munkaruha használata. Szakmai követelmények, elvárások a szakács szakmában. HACCP szakács szakmára vonatkozó előírásai. A HACCP dokumentáció elemeinek kitöltése a tartalmi, formai előírások betartásával. Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. Technológiai alapismeretek A tankonyha és az üzem kapcsolódó helyiségei (raktárak, előkészítők, mosogatók) kialakításának szabályai, eszközei, berendezései, felszerelései. Konyhákon használt edények és kéziszerszámok Az élelmiszerek kiválasztása. Az élelmiszerek kiválasztásának szempontjai. Az élelmiszerek előkészítése. A zöldség és gyümölcsfélék összetétele és szezonális áttekintése A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése Malomipari termékek előkészítése Állati eredetű élelmiszerek előkészítése Az elkészítés műveletei. Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés. Az elkészítés kiegészítő műveletei. 200

Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési eljárások, dúsítási eljárások, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok, pecsenyelevek, fűszerezés, ízesítés. Befejező műveletek. Az ételek készen tartása (hidegen, melegen), adagolás, tálalás, díszítés. Saláták, öntetek, köretek Saláták: Nyers saláták, főzve készült saláták, tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék alapú öntetek. Köretek készítése: Zöldségekből készíthető köretek főzéssel, gőzöléssel készíthető zöldségköretek, sütéssel készíthető zöldségköretek, párolással készíthető zöldségköretek. Burgonyából készíthető köretek: Főtt burgonya – köretek, sültburgonya-köretek, főtt-sült burgonyaköretek pároltburgonya – köretek. Gabonafélékből készíthető köretek: Főzéssel készíthető gabonaköretek, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek. Tésztaköretek: Főzéssel készíthető tésztaköretek, sütéssel készíthető tésztaköretek, párolással készíthető tésztaköretek, gőzöléssel készíthető tésztaköretek. Gyümölcsökből készíthető köretek: Főzéssel készíthető gyümölcsköretek, sütéssel készíthető gyümölcsköretek, párolással készíthető gyümölcsköretek. Vegyes köretek. Főzelékek, levesek, levesbetétek Főzelékek Levesek, levesbetétek. Levesek. Híglevesek (magyaros hígleves, erőleves). Sűrített levesek (egyszerű, pürélevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, nyáklevesek). Levesbetétek. Főzelékek. Sűrített főzelékek. Angolos főzelékek. Franciás főzelékek. Lengyeles főzelékek. Különleges főzelékek.

201