BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR. Járműmérnöki. alapképzési (BSc) szak

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

Járműmérnöki alapképzési (BSc) szak

Budapest 2010

Járműmérnöki alapképzési (BSc) szak

Tartalomjegyzék

Adatlap .................................................................................................................................................3 Bevezetés .............................................................................................................................................4 1. A Közlekedésmérnöki Karon folyó járműmérnöki BSc alapszak képzési és kutatási előzményei ...............................................................................................................................4 2. Az alapszak hallgatóinak felkészítése a kutatásra, illetve a mesterképzésre ...........................6 3. Az alapszakon végzettek foglalkoztatásának területei .............................................................7 4. Az alapszak képzési célja.........................................................................................................8 Az alapképzési szak tanterve ...............................................................................................................9 A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv ....................9

2

Jármű mérnöki alapképzési (BSc) szak

Tanterv

Adatlap 1.

A felsőoktatási intézmény neve, címe; BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-9.

2.

A képzésért felelős kar megnevezése:

Közlekedésmérnöki Kar

3.

Az alapszak megnevezése:

járműmérnöki szak

4.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

járműmérnök

5.

A szakirányok megnevezése: − Vasúti járművek szakirány, − Gépjárművek szakirány, − Légijárművek szakirány, − Vízijárművek szakirány, − Építőgépek szakirány, − Automatizált anyagmozgató-berendezések és robotok szakirány, − Járműgyártás szakirány, − Járműmechatronikai szakirány, − Járműfelépítmények szakirány.

6.

A képzési idő; • a félévek száma: az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: • a szakmai gyakorlat időtartama: • a szakmai gyakorlat jellege:

3

7 félév 210 kredit 2870 óra 6 hét üzemi gyakorlat


Tanterv

Bevezetés 1. A Közlekedésmérnöki Karon folyó járműmérnöki BSc alapszak képzési és kutatási előzményei A közlekedésmérnök-képzés Szegeden indult 1951-ben a Közlekedési Műszaki Egyetem megalapításával. A Kar létrehozását a közlekedési tárca szorgalmazta, és az akkori kormányzat a megindulás utáni években a Kar felügyeletét a Közlekedési Minisztériumra bízta. A Kar megalakulásakor a képzési cél a közlekedési folyamatok és a járműüzemeltetés tervezésére, szervezésére, irányítására, valamint a kapcsolódó komplex technikai feltételek gazdaságos biztosítására képes mérnökök képzése volt. A szaktárgyi mérnökképzés üzemi és gazdasági környezetben való megjelenítése a Kar tanterveiben mindig is jellegzetes maradt. Mintegy előképe volt ez a felfogás a mai „menedzser szemléletű” képzésre irányuló törekvéseknek. Az első beiskolázás a vasútüzemi és a vasútépítési szakra történt. 1953-ban az Egyetem Szolnokra költözött és az átköltözéssel egyidejűleg beindult a vasúti távközlési és biztosítóberendezési ágazat képzése, és beiskolázták a gépjárműüzemi szak első évfolyamát is. 1955-ig a Közlekedési Műszaki Egyetem 8 alaptárgyi tanszékkel és 6 szaktanszékkel a vasútüzemi és a gépjárműüzemi szakon folytatta a képzést. 1955-ben a szolnoki egyetemet a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) harmadik karaként sorolták be, és a Kar 1957-ben Budapestre kötözött. A Budapestre költözés utáni ÉKME időszakra esik a Karon a posztgraduális képzés beindítása, először a gazdasági mérnöki szakon, majd a szakmérnöki szakokon. Gazdasági mérnöki oklevelet a közlekedési és az építési szakon, szakmérnöki oklevelet pedig a nagyvasúti dízel és villamos vontatási szakon adták át először. 1964-ben a nappali tagozaton bevezetett új tanterv az egységes közlekedési szemléletet megvalósító képzést a közlekedésüzemi szak keretében helyezte el, és az építőipar igénye alapján ezzel egyidőben sor került az építőgépész szak kialakítására is. 1966-ban a közlekedésüzemi szakon belül megkezdődött a képzés az anyagmozgató gépész ágazaton. Mind az építőgépész szak, mind az anyagmozgató gépész ágazat képzési célkitűzése az volt, hogy az itt kibocsátandó mérnökök egyaránt jól képzettek legyenek a gépszerkezettan, a gépüzemtan és az automatizálás, valamint az építési és anyagmozgatási folyamatok szervezési és gazdasági kérdéseiben. 1967-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem újraegyesítésekor elrendelt, az egyesítés miatt kialakult párhuzamosságok kiküszöbölését célzó profilrendezés során a járművekkel és mobil gépekkel kapcsolatos teljes konstrukciós és üzemtani képzés a Közlekedésmérnöki Kar feladata lett, figyelembe véve a személyi és tárgyi feltételek kedvező meglétét és a közlekedés, mint önálló, és szerkezetében komplex nemzetgazdasági szektor szakemberigényét. 1967-ben indult meg az oktatás a közlekedési szakon okl. közlekedésmérnökök, a járműgépész és a gépesítési szakon okl. gépészmérnökök kibocsátására. A hatvanas évek közepétől mind a szakmérnök képzés, mind a gazdasági mérnök képzés nagymértékben fejlődött a Karon. 15 szakmérnöki szakon és a gazdasági mérnöki szak 5 ágazatán folyt posztgraduális képzés, és egyes szakok többszöri beindítására is sor került. A hatvanas évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a közlekedésüzemi folyamatok kellő mélységű megismerése, tudományos feltárása, irányításának optimálása szorosan összefügg a rendszerelmélet, a kibernetika és az informatika módszereinek alkalmazásával. Ezen felismerés alapján 1971-ben került átszervezésre a közlekedési szak profilja, és két új ágazat, a közlekedéstechnikai és a közlekedési rendszertervező ágazat jött létre. 1978-ban a Kar valamennyi szakának tanterve korszerűsödött. A közlekedési szak hallgatói közlekedésmérnöki diplomával, a járműgépész és a gépesítési szak hallgatói pedig gépészmérnöki diplomával fejezték be tanulmányaikat. Ez a tanterv maradt érvényben 1991-ig, a jelenleg is érvényes moduláris tanterv bevezetéséig. Megemlítendő, hogy a járműgépész szakon folyó képzés 1985-től a repülőgépész, 1988-tól pedig a hajóépítő gépész ágazat beindításával bővült. A járműgépész és a gépesítési szak hallgatói számára 1985-től további szaktantárgy-csoport választási lehetőség biztosította a jármű gyártás és javítás tárgykör elmélyültebb tanulmányozását. A Karon 1976-től 1990-ig 4


Tanterv

a hajózási és a hajógépész szakokon 3 éves főiskolai szintű üzemmérnök képzés is folyt. Figyelemreméltó kísérlet történt a járműgépész szakon a kétciklusú kibocsátás biztosítására. A Kar már 1986-ban megkezdte a tantervi reform előkészítését. A cél egy moduláris tanterv kialakítása volt, amely egyrészt az alapképzést megerősítve biztosíthatja a konvertálhatóságot, másrészt pedig a szakképzést rugalmassá teszi, figyelembe véve a hallgatók szakmai érdeklődését és a végzés utáni elhelyezkedési lehetőségeket. Az új tanterv 1991-ben, a Kar 40 éves jubileumának évében indult. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1991-ben jóváhagyott szakosodási rend a Kar szakmai profiljában hagyományosan fellelhető két kristályosodási pontnak mindenben megfelel. A közlekedésmérnöki szakon a közlekedési és szállítási folyamatok tervezésére, fejlesztésére, automatizálására és irányítására, optimális logisztikai menedzselésére kiképzett okl. közlekedésmérnökök, míg a gépészmérnöki szak járműgépész és gépesítési szakirányán a közlekedési és szállítóeszközök tervezésére, fejlesztésére, javítására, üzemeltetésére és gyártására kiképzett okl. gépészmérnökök kibocsátása történik. A két szak egymással több ponton kapcsolódó tanterve a valóságot leképezve adekvát módon tükrözi vissza a közlekedés egységes nemzetgazdasági szektorának szakemberigényét, országosan egyedülálló képzési profilt kínálva. Az új kari tanterv bevezetése után 2 évvel az Egyetemi Tanács elfogadta a kredit rendszerű képzés koncepcióját, így az 1993 szeptemberében és az azóta beiskolázott hallgatók már rugalmasabb keretek között végezhetik tanulmányaikat. A 2005. évi felsőoktatási reform következtében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – és ennek keretében a Közlekedésmérnöki Kar is – 2005-2006. években bevezette a kétciklusú lineáris képzést. A kétfokozatú lineáris felsőfokú képzés bevezetésével kapcsolatos szakalapítási folyamatba a Kar tevékenyen bekapcsolódott. A Karon képzett két szak képzésének további művelése szándékával a Kar szakvezetői részt vettek a közlekedésmérnöki BSc szak és a gépészmérnöki BSc szak megalapítását célzó Országos Bizottságok munkájában. Az Oktatási Minisztérium a felsőoktatási reformmal korlátozni kívánta a képzési szakok számát, rendeletben határozta meg az indítható szakokat és olyan döntés született, hogy egy intézményben az azonos megnevezésű szakok közül csak egy indítása lehetséges. Így a Közlekedésmérnöki Kar járműgépész képzést biztosító gépészmérnöki alap szakja – jóllehet jármű- és mobilgép irányultságával tartalmában és szemléletében lényegesen eltért a Gépészmérnöki Kar által oktatott gépészmérnöki szaktól – a továbbiakban nem működhetett, a Közlekedésmérnöki Kar csak közlekedésmérnöki alapszakot indíthatott. Ebben a helyzetben, hogy a képzés ne szenvedjen törést, és a fentebb már említett közlekedési folyamatok és járművek kapcsolatrendszerének fontosságát szem előtt tartva, a Kar a közlekedésmérnöki alap szakjának egy szakirányaként sorolta be a hagyományainak megfelelő jármű és mobil gép mérnöki képzést, és ilyen struktúrájú BSc tantervvel kezdte el 2006. szeptemberében az oktatást. Hét félév oktatási tapasztalat után világosan látható, hogy színvonalas jármű és mobilgép mérnöki képzés az eddigi alapképzési BSc tantervvel nem folytatható. Sőt a tanterv integrált volta miatt a közlekedésmérnöki képzés számára sem elfogadható. Emiatt szükségessé vált egy új „Járműmérnöki” BSc szak létesítése és indítása. A közlekedésmérnöki BSc szakra alapozva 2006. szeptemberében a Karon kimunkált három MSc szakon (Járműmérnöki, Közlekedésmérnöki és Logisztikai mérnöki szakokon) is beindult a képzés, egyelőre nagyobb részt levelező formában a korábban főiskolát végzett jelentkezők számára, kisebb létszámok mellett. Fontos mérföldkő volt a nappali doktorandusz képzés beindítása 1991-ben. Ez a képzési forma azon túl, hogy a Karon akkreditált „Közlekedéstudomány” és a „Járművek és mobil gépek tudománya” című doktori programokban folyó képzés fontos forrása a hazai közlekedési és járműtechnikai tu-

5


Tanterv

dományos utánpótlás nevelésének, a Kari oktatói utánpótlás szinte egyetlen forrásának bizonyult az elmúlt években. Mindkét doktori program országosan kizárólagos. A két akkreditált doktori programra épült a 2002-ben véglegesen akkreditált Baross Gábor Közlekedéstudományi Doktori Iskola (D147) és a Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok (járművek és mobil gépek) Doktori Iskola (D146). A két Doktori Iskola tevékenysége a Kar szakmai profilját lefedi és a kari Tanszékek tudományos tevékenységével összhangban van. A doktori alprogramok vezetői a kari tanszékvezetők. A kari doktorandusz képzés a Kar kétszakos, moduláris tantervére épül, és az eddigi sikeres PhD fokozatszerzést jól megalapozza, országos vonzással rendelkezik. A Karon folyó mérnökképzés elsőszámú szellemi tartaléka a tanári kar aktív kutatótevékenységében rejlett és rejlik ma is. A hatvanas évek közepétől a fokozatosan beinduló ipari megbízásos kutatások, az egyre gyakoribb szakértői felkérések és a pályázati rendszerben elnyerhető kutatási támogatások a Kar tudományos tevékenységét jelentősen előrelendítették. A nyolcvanas évek elejétől a növekvő számban elnyert állami megbízások, valamint az OTKA pályázatain elnyert támogatások egyben a Karon működő tudományos iskolák tevékenységének elismerését is jelentették. A hazánkban megjelent külföldi érdekeltségű vállalatok egy részével már megindult a kutatási fejlesztési együttműködés, erre pozitív példák a Knorr Bremse és a Thyssen cégek Karon megalakult kutató-fejlesztő intézetei. 2005-ben indult a Kar szakmai profilját reprezentáló egyetemi szervezetként megalakult „Elektronikus járműés járműirányítási tudásközpont”; majd később egyetemi átszervezés eredményeként a Kar egyik szervezeti egységévé vált. A Kar részvétele a Széchenyi programban, az eredményes GVOP és NKTH pályázatok, az innovációs és szakképzési alapok tették lehetővé a Kar laboratóriumi berendezésekkel kapcsolatos és informatikai eszközfejlesztését, több számítógépes tanterem kialakítását, országos EDI laboratórium létrehozását. A tudományos és az oktatási tevékenység mindenkor igényelte a nemzetközi kapcsolatokat, a nemzetközi szintű információcserét. Az elmúlt évtizedben tágabb lehetőség nyílt a nemzetközi tudományos és akadémiai életbe történő bekapcsolódásra. Szoros munkakapcsolat alakult ki az osztrák, német, holland, francia és svájci egyetemekkel is. Vezető oktatók rendszeresen látnak el vendégtanári tevékenységet. A Közlekedésmérnöki Karon a két szakon 1991-óta folyó mérnökképzést a Magyar Akkreditációs Bizottság 1999-ben felülvizsgálta. Az akkreditációs eljárás eredményeként mind a közlekedésmérnöki szak képzése, mind pedig a gépészmérnöki szak képzése „kiváló” minősítést nyert, külön kiemelve az egységes alapképzést, a folyamatok és eszközök egységét. A Kar 5 évenként rendezett oktatási és tudományos tevékenységeiről konferenciát, évenként a kari hallgatói képviselet szervezett Közlekedési Fórum-ot, és a Kar részt vett az egyetemi Nyílt Nap-okon annak érdekében, hogy a felhasználói szférával intézményes kapcsolatot teremtsen, és a Karról kibocsátandó szakemberek iránti igényeknek mind tartalmi mind minőségi szempontból megfeleljen. A Kar keresettségét tükrözi vissza a kari 3-szoros jelentkezési arány és a magas felvételi pontszám is. 2. Az alapszak hallgatóinak felkészítése a kutatásra, illetve a mesterképzésre A mesterképzésre való felkészítést segíti a természet- és társadalomtudományi alapképzés hangsúlyosabb volta a jelenlegi ötéves képzéssel összehasonlítva. A szakmai alapozás is hangsúlyosabb, az első félévtől kezdve megjelennek a szakmai törzstárgyak, amelyek segítik a szakirány választást. A Kar valamennyi tanszéke részt vesz mind az alapozó szakmai, mind a szakirány képzésben. Ez teszi lehetővé a tehetséges hallgatók korai felismerését, a legjobbak bevonását a tanszéki munkákba, a Tudományos Diákköri (TDK) tevékenység szorgalmazását, a szakmai gyakorlati helyek megválasztását, a szakdolgozat témájának meghatározását. A szakirányokhoz tartozó szakmai blokkok lehetővé teszik az egyéni foglalkozást, hallgatóra „szabott” feladatok kiadását. A Karon három szakmai könyvtár működik, elősegítve a speciális szakirodalom kutatását. A Közlekedéstudományi Egyesület ifjúsági szervezete és a Gépipari Tudományos Egyesület egyaránt kiemelt feladatának tekinti a 6


Tanterv

tehetséges hallgatók bevonását az egyesületi munkába, folyóiratok ingyenes biztosításával, pályázatok kiírásával, a legjobbak hazai konferenciára való eljuttatásával. A közlekedési vállalatok egy része pl. MÁV, Waberer’s, MALÉV jutalom ösztöndíjban, szabadjegyben részesíti a kiváló tanulmányi eredményt elérő hallgatókat. A nemzetközi hallgatói csereprogramok, illetve a tanszéki együttműködési megállapodások hallgatócserét is tartalmaznak. A Karon működő Közlekedési Mérnökképzésért Alapítvány könyvekkel, külföldi és belföldi tanulmányút-támogatással, szakmai rendezvények, szakesetek finanszírozásával vesz részt a szakmai képzés színvonalemelésében, a legjobb hallgatók támogatásában. A járműmérnöki alapszak három, már meglévő mesterszak vonatkozásában jelenthet „egyenes”, feltétel nélküli bemeneti előképzettséget: − járműmérnöki mesterszak; − közlekedésmérnöki mesterszak; − logisztikai mérnöki mesterszak. A mesterszakokon közlekedésmérnöki és járműmérnöki alapszakon szerzett végzettséggel, illetve a képzési ághoz tartozó egyéb végzettségekkel, valamint az agrár képzési területhez és a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez tartozó végzettségekkel lehet tanulmányokat folytatni. A mesterszakokon való tanuláshoz az alapszakok képzési struktúrája jó lehetőséget ad a hangsúlyos természet- és társadalomtudományi ismeretek kínálatával. Az MSc képzések vonzásköre is országosnak tekinthető, hiszen a folyamatok és eszközök teljes kínálatát biztosító személyi és tárgyi feltételrendszer csak a BME Közlekedésmérnöki Karán biztosított. A mesterszakokról a doktori képzésben való továbbtanulás a Kar két akkreditált, országosan egyedülálló doktori iskoláiban lehetséges. 3. Az alapszakon végzettek foglalkoztatásának területei A magyar járműipar csaknem 100 ezer embert foglalkoztat, és termelési kapacitása az ipari átlagnál gyorsabban bővül. A munkaerőpiac trendjei arra mutatnak, hogy a járműmérnöki (alap) képzéssel bíró fiatal mérnökökben jelentős hiány mutatkozik a fejlesztési, a tervezési, a gyártástechnológiai és a közvetlen termelésirányító szakterületeken egyaránt. Kiváltképp szükség van a járműtechnikai folyamatokat megvalósító hardver és szoftver ismereteket (mechatronikai ismereteket) alkalmazni tudó BSc szintű mérnökökre. Számos jelzés mutatja, hogy a szakterület a teljes EU kiterjedésében mérnök hiánnyal küzd, számos multinacionális cég (hazai és külföldi munkahelyek felajánlásával) kereste meg Karunk tanszékeit szakember utánpótlásuk biztosítására. A járműmérnöki új BSc szak országos vonatkozásban egyedi képzést kínál fel. A „Járműmérnöki” BSc szakképzettség várható hasznosítási területei: autó, vasúti jármű, repülőgép, hajó, mobil munkagép és automatikus anyagmozgató rendszerek kutatása, fejlesztése, tervezése, gyártása, üzemeltetése és javítása területén magas szintű műszaki felkészültséget igénylő ipari és közlekedési, hazaiés multinacionális járműgyártó vállalatok és társaságok, jármű-üzemeltető és karbantartó, valamint járműjavítással foglalkozó vállalatok és társaságok, kutató intézetek. Pl.: Audi, Suzuki, Opel, Daimler-Benz, Knorr-Bremse, Thyssen-Krupp, Bombardier Transportation, Stadler AG, Schindler, Ganz-Skoda, MÁV, GYSEV, MALÉV, Lufthansa Technik, MAHART, Volán vállalatok, jármű kereskedelmi és szerviz-szolgáltató egységek, logisztikai központok, városi közlekedési vállalatok: BKV, DKV, SZKT, MKT stb. Ezen túlmenően egyéb, járműmérnöki feladatokat ellátó hatóságok és szervezetek (önkormányzatok, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Magyar Honvédség, belügyi- és védelmi szervezetek stb.). A hagyományos, osztatlan (5 éves) képzési idejű, kifutó gépészmérnöki szakirányainkon végzett hallgatók jelentős álláskínálattal találkoznak, mert az utóbbi években relatív hiány van a járműgépészeti szakterületen magas szinten képzett mérnökökben. A növekvő mobilitási és gazdasági forgalom életminőséget meghatározó lebonyolítása, a környezeti károk mérséklése és lehetőség szerinti 7


Tanterv

minimumra szorítása, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás komplex rendszerszemléletű, nemzetközi áttekintéssel bíró, nyelveket beszélő szakemberek kibocsátását igényli. A nemzeti jövedelem növekedése növekvő járműipari termelést, és ezt megalapozó fejlesztési igényt vetít előre, amelyhez a teljes „ember-jármű-környezet” rendszer (pálya-jármű rendszer, intelligens járművek, és a hozzá kapcsolódó irányítási és jármű-informatikai rendszer, ergonómiai vonatkozások) széleskörű tudományosan megalapozott ismerete szükséges. A hazai járműipari beruházások tendenciái alapján a szak által képzett mérnökök iránti igény egyértelműen kitapintható. A szektorban működő vállalkozások száma: 630 (amelyből 240 rendelkezik valamilyen nemzetközi minőség tanúsítvánnyal ISO 9001 vagy TS 16949 szabvány szerint). A járműipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásokon belül a külföldi tőke részaránya 75 %. A vállalkozások 52 %-a magyar, 25 %-a külföldi tulajdonban van, 21 % Joint-venture formában működik. A világ 20 Tier 1 beszállítójából a Magyarországon lévők száma: 14 db; Robert Bosch, Thyssen Krupp, Denso, Michelin, Valeo, Bridgestone, Magna Steyr, Borg Warner, Visteon, Delphi, Lear, Siemens, Continental, Sumitomo. A vasúti jármű szektorban a Szolnokra települő Stadler AG, a gépjármű szektorban, pedig a Daimler-Benz Magyarországra (Kecskemétre) településével ez az igény még inkább erősödik, és egészen konkrét hangsúlyt kap. Számos járműipari multinacionális cég nemcsak gyártási, hanem K+F tevékenységét, illetve annak egy részét Magyarországra szervezte ki, amely megfelelő végzettségű szakemberek megléte esetén tovább folytatódik. Legfontosabb piaci szereplők e téren: AUDI, AVL, Bosch, Continental, Knorr-Bremse, Magna-Steyr, Thyssen-Krupp. 4. Az alapszak képzési célja A Kar célja olyan járműmérnökök képzése, akik képesek a közlekedési, szállítási és logisztikai folyamatok sajátosságait figyelembe véve a közúti (személy- és haszongépjárművek), vasúti, vízi és légi járművek, illetve járműrendszerek, valamint építő- és anyagmozgató gépek rendszerszemléletű üzemeltetésére; tervezésükkel, fejlesztésükkel, gyártásukkal, javításukkal kapcsolatos mérnöki alapfeladatok megoldására. E feladataikat a biztonság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás szempontjait figyelembe véve képesek ellátni.

8


Tanterv

Az alapképzési szak tanterve A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv Járműmérnöki szak

Kötelező t.: Szabadon v.: Kötelezően v.:

140 kp 10 kp 60 kp

Tantárgy neve

Kód

T G S D

Matematika A1b Matematika A2b Matematika A3 közl.mérn. Fizika Mechanika I. - Statika Mechanika II. - Szilárdságtan Mechanika III. j - Mozgástan Műszaki kémia Hő- és áramlástan I. Hő- és áramlástan II. Anyagismeret Elektrotechnika - elektronika I. Elektrotechnika - elektronika II.

X01 X03 X11 X16 101 102 170 KO1 104 105 106 107 108

6 6 4 2 4 4 5 3 3 3 4 4 2

Mikro- és makro ökonómia Menedzsment és vállalkozás gazdaságtan Üzleti jog Minőségügy a járműtechnikában Közlekedés és társadalom Köt. vál. gazd. és hum. ism. Üzemszervezés j. Munkavédelem Általános járműgéptan Járművek és mobil gépek I. Járművek és mobil gépek II. Számítástechnika I.j Számítástechnika II.j Műszaki ábrázolás I. Műszaki ábrázolás II.j Jármű- és hajtáselemek I.j Jármű- és hajtáselemek II.j Jármű- és hajtáselemek III. Járműtervezés és vizsgálat alapjai Járműszerkezeti anyagok és technológiák I.

001 109 110 154 168

66.7% 4.8% 28.6%

Alap+szak

140 kp

66.7%

Szakir.+D.

60 kp

28.6%

1 2 E G L j kr E G L j kr E 3 2 v 6 3 2 0 v 6 2 2 0 0 v 2 2 2 0 v 4 2 2 0 v 4 2 2 0 1 v 3 2

120 h 58.5% 58 h 28.3% 27 h 13.2%

Előadás: Gyakorlat: Labor:

3 4 5 6 7 G L j kr E G L j kr E G L j kr E G L j kr E G L j kr

2 0 v 4

3 0 v 5 0 1 v 3 2 0 1 v 3

2 0 2 v 4 2 1 1 f 4 2 0 1 v 2 4 4 2 2 2 2 2 2

169 111 112 3 150 3 151 3 152 4 153 3 121 4 155 4 156 4 157 4 158 4 159 4 160 3 Járműszerkezeti anyagok és technológiák II. 161 3 Járműgyártás és javítás j 162 5 Járművek hő- és áramlástechnikai berendezései I 401 3 Járművek hő- és áramlástechnikai berendezései 164 II 3 Járműdinamika és hajtástechnika 130 4 Jármű vázszerkezetek 3 165 Irányítástechnika I. 127 3 Irányítástechnika II. 128 3 Jármű- és mobilgép mérnöki szak összesen 50 20 70 0 20v+21f 140 Szabadon választható tárgyak 10 0v+5f Szakirány tárgyak 45 4v+8f Szakdolgozat 5 10 Össz óraszám 205 120 58 27 24v+34f Össz vizsga / félévközi jegy 58 Össz kredit 50 30 75 55 210 Kritérium tantárgyak Testnevelés Szakmai gyakorlat Nyelvi képzés Idegen nyelv

4 0 0 v 4 4 0 0 v 4 2 0 0 v 2 2 0 0 f 2 2 0 0 f 2 2 0 0 f 2 2 0 0 f 2 2 0 0 f 2 2 0 1 f 3 2 1 0 f 3 2 1 0 f 3 2 0 2 f 4 1 0 2 f 3 2 2 0 f 4 2 2 0 f 4 2 2 0 f 4 2 2 0 f 4 2 2 0 f 4 2 2 0 f 4 2 0 1 f 3 2 0 1 v 3 3 1 1 v 5 2 0 1 v 3 2 0 1 v 3 3 1 0 f 4 2 1 0 f 3 2 1 0 f 3 19 6 4 4v 5f

29 18 7 4 30 4v 4f

29 18 9 3 30 4v 4f

30 15 4 4 30 4v 3f

42 1 0v 2f 19 6 4 4v 5f

29 18 7 4 4v 4f

29 18 9 3 4v 4f

30 19 6 5 4v 5f

30

30

30

30

2

2

2

2

2 1 0 v 3 23 9 4 2 15 6 3 0 22 3v 1f 15 1v 2f 2 4 2 2 1f 2f 7 63 3 12 8 4 4 8 1v 2f 13 3v 2f 30 17 7 5 4v 4f 30

29 18 7 4 4v 6f 30

9 9 4 4 16 17

40 0 0v 2f 4 2f 32 2 0v 2f 14 29 11 16 2 0v 6f

4 4 4 4 7 7 15 29

30

6 hét 4

4

4

4

4

Jelölések a táblázat fejlécében: T - Természettudományos alapismeretek; G - Gazdasági és humán ismeretek; S – Szakmai törzsanyag; D – Differenciált szakmai ismeretek; Jelölések a félévek oszlopaiban: E – Előadási óraszám; G – Gyakorlati foglalkozás óraszám; L – Laboratóriumi gyakorlat óraszáma; j – érdemjegy megszerzésének módja (f: félévközi jegy, v: félév végi vizsga); kr – a tantárgy kreditértéke;

9


Tanterv

Szakirányok: Vasúti járművek szakirány

24 h 57.1% 18 h 42.9%

Előadás: Gyak.+Lab.:

Tantárgy neve Kód T G S D Vasúti jármű mechatronika 501 3 Vasúti járműszerkezetek I. 502 5 Vasúti járműszerkezetek II. 503 3 Dízel vontatójárművek I. 504 4 Dízel vontatójárművek II. 505 8 Villamos vasutak I. 506 6 Villamos vasutak II. 507 3 Vasúti járművek üzeme és diagnosztikája 508 4 Vasúti fékberendezések 509 2 Vasúti jármű méréstechnika és labor 510 4 Megbízhatóság és biztonság 582 3 Szakirány 0 0 0 45 4v+7f 24 10 8 Össz óraszám 42

1

2

3

4 2 1 f 22 f

5

21 v 3 1 f

3 4

22 1 f

6

8 73 2 1v 2f 7 7 3 2

42 1 0v 2f 4 2 1

6

Gépjárművek szakirány

32 2 v

8

21 v 21 1 v 2 f

3 4 2

Össz óraszám

T

G S D 3 4 5 5 4 8 4 3 5 4 0

4v+6f 42

0

1

2

3

4 20 1 f

3

22

5

f

5

6

02 1 f

4

21 2 v 40 0 f

5 4

42 1 0v 2f 4 2 1

0 45

22 10 10

8 63 3 1v 2f 7 6 3 3

42 2 v 20 2 v

8 4

22 0 v

5

Össz óraszám

4v+7f 42

G S D 4 4 3 4 4 5 5 5 4 5 2 0

0

1

2

3

4 22 0 f

5

42 1 0v 2f 4 2 1

21 11 10

8 63 3 1v 2f 7 6 3 3

Vizijárművek szakirány

6

2

3

7

20 1 f

3

22 1 v 21 2 v 21 0 v

5 5 4

4 5

4 21 1 f

4

21 0 f

4

2 1 17 3 0v 16 3

13 8 4 4 3v 1f 12 8 4 4

5

6

21 1 f

4

20 2 v 22 0 f

5 4

1 2 f 1 0 f 2 2 2f 2 2

2 2 1 2

10

8 63 3 1v 2f 7 6 3 3

7

1 1 1 1

0 2 1 0

7

f v v v

3 4 3 4

10 1 f

3

12 1 f

42 1 0v 2f 4 2 1

5 2 7

21 h 50.0% 21 h 50.0%

Előadás:

1

7

4

Gyak.+Lab.: Tantárgy neve Kód T G S D Hajók elmélete I. 533 4 Hajók elmélete II. 534 4 Hajók hajtása I. 535 4 Hajók hajtása II. 536 5 Hajóépítés I. (Hajószerkezettan) 537 4 Hajóépítés II. (Hajóépítés technológiája) 538 3 Hajógépek 539 4 Hajók villamos berendezései 540 3 Hajók gépi berendezései 541 4 Kishajók 542 4 Hajózás I. (Hajózási üzemtan) 543 3 Hajózás II. (Hajózási gazdaságtan) 544 3 Szakirány 0 0 0 45 4v+8f 21 11 10 Össz óraszám 42

4 7

4 21 1 f 21 1 f

0 45

0 2 f 1 2 2f 1 2

3

4 21 1 v

20 1 f

7

21 h 50.0% 21 h 50.0%

Gyak.+Lab.: T

2 17 4 0v 16 4

13 8 4 4 3v 0f 12 8 4 4

Előadás:

Kód 521 522 523 524 525 526 527 528 529 531 532

4 3 7

7

21 0 f

Légijárművek szakirány Tantárgy neve Repülőgép hajtóművek elmélete I. Repülőgép hajtóművek elmélete II. Repülőgép hajtóművek szerkezete Aerodinamika Repülésmechanika Reülőgépek szerkezete Repülőgépek rendszerei és avionika Repülési üzemtan Repülőgépek üzemeltetése Légi eszközök Repülésbiztonság és légialkalmasság Szakirány

2 f 1 0 f 1 2 2f 1 2

22 h 52.4% 20 h 47.6%

Előadás:

Kód 511 512 513 514 515 516 517 518 519 520

2 2 17 4 0v 16 4

13 9 4 3 3v 1f 12 9 4 3

Gyak.+Lab.: Tantárgy neve Gépjárművek erőátvitele I. Gépjárművek erőátvitele II. Gépjármű futóművek I. Gépjármű futóművek II. Gépjármű motorok I. Gépjármű motorok II. Gépjárművek üzeme I. Gépjárművek üzeme II. Gépjármű elektronika I. Gépjármű elektronika II. Szakirány

7

3 5

13 8 4 4 3v 2f 12 8 4 4

2 17 3 0v 16 3

0 1 f 2 2 2f 2 2

4 3 7 7


Tanterv

Építőgépek szakirány

21 h 50.0% 21 h 50.0%


Tantárgy neve Jármű hidraulika és pneumatika Építőipari anyagmozgatógépek I. Építőipari anyagmozgatógépek II. Földmunkagépek Építőipari technológiák I. Építőipari technológiák II. Mélyépítőipari gépek Építőgépek irányító rendszerei Építőipari logisztika Betontechnológiai gépek I. Betontechnológiai gépek II. Megbízhatóság és biztonság Szakirány Össz óraszám

Kód 545 546 547 548 549 550 551 552 553 554 555 582

T

G S D 4 4 5 4 4 4 4 3 2 4 4 3 0

4v+8f 42

0

1

2

3

4 21 1 f 21 0 f

5

6

21 1 v 21 1 f 21 1 f

5 4 4 2 2 1 1 2

42 1 0v 2f 4 2 1

0 45

21 11 10

8 63 3 1v 2f 7 6 3 3

Automatizált anyagmozgatóberendezések és robotok szakirány

0 1 1 1 1

1 1 1 0 1

1

2

4 21 1 f

21 0 f

5

6

21 1 f

4

20 2 v

5

22 0 f

4

5

21 1 f

4

21 2 v

5

21 0 f

3

21 1 f

42 1 0v 2f 4 2 1

Össz óraszám

G S D 8 2 7 4 13 4 4 3 0

3v+5f 41

0

1

2

3

4 42 1 f

8 63 3 1v 2f 7 6 3 3

5 20 0 f 23 1 v 20 2 f

42 1 0v 1f 4 2 1

0 45

Össz óraszám

4v+7f 42

0

0

3 7 7

21 h 51.2% 20 h 48.8% 6

7

2 7 4

8 63 3 1v 2f 7 6 3 3

1

2

3

4 21 1 f 12 0 f

33 1 0v 2f 3 3 1

0 45

20 12 10

11

2 1 17 3 0v 16 3

13 8 4 4 2v 0f 12 8 4 4

5

1 1 f 0 1 f 1 2 2f 1 2

4 3 7 6

20 h 47.6% 22 h 52.4%

Előadás:

G S D 4 4 5 5 4 4 4 4 4 4 3

1 0 f 2 1 2f 2 1

4

4 4 4 v 13 40 0 v 4

21 10 10

T

2 17 4 0v 16 4

13 8 4 4 2v 2f 12 8 4 4

Gyak.+Lab.: Kód 545 573 574 575 576 577 578 579 580 581 582

7

8

Járműmechatronikai szakirány Tantárgy neve Jármű hidraulika és pneumatika Járműfedélzeti rendszerek I. Járműfedélzeti rendszerek II. Járműfedélzeti rendszerek III. Érzékelők és beavatkozók I. Érzékelők és beavatkozók II. Járműirányítás I. Járműirányítás II. Járműfedélzeti kommunikáció Mobil gépek mechatronikája Megbízhatóság és biztonság Szakirány

4 3 7

4

Gyak.+Lab.: T

1 2 f 1 0 f 2 2 2f 2 2

7

21 1 v

Előadás:

Kód 565 441 567 568 569 570 571 572

1 2 17 3 0v 16 3

4

Járműgyártás szakirány Tantárgy neve Járműanyagok Szenzorika és anyagai Gyártásautomatizálás Járműgyártás folyamatai I. Járműgyártás folyamatai II. Minőségügyi rendszerek Szerelés, minőségbiztosítás Járműdiagnosztika Szakirány

4 4 3 2 4

22 h 52.4% 20 h 47.6%

Előadás:

3

v v f f v

13 8 4 4 3v 2f 12 8 4 4

Gyak.+Lab.: Tantárgy neve Kód T G S D Jármű hidraulika és pneumatika 545 4 Anyagmozgatóberendezések I. 556 4 Anyagmozgatóberendezések II. 557 5 Anyagmozgatás irányítás és automatizálás 558 5 Identifikációs rendszerek 559 4 Robottechnika I. 560 4 Robottechnika II. 561 5 Anyagmozgatási folyamatok 562 4 Járműipari festő rendszerek 563 4 Felvonók és mozgólépcsők 564 3 Megbízhatóság és biztonság 582 3 Szakirány 0 0 0 45 3v+8f 22 11 9 Össz óraszám 42

7

4 4

6

7

4 4 22 1 v

5

20 2 f

4

21 0 f

4

8 63 3 1v 2f 7 6 3 3

20 2 v

5

20 2 v

4

22 0 v 22 0 f

4 4

13 8 4 4 3v 1f 12 8 4 4

1 2 17 3 0v 16 3

1 2 f 1 0 f 2 2 2f 2 2

4 3 7 7


Tanterv

Járműfelépítmények szakirány

21 h 50.0% 21 h 50.0%


Tantárgy neve Kód T G S D Jármű hidraulika és pneumatika 545 4 Felépítmény típusismeret 583 4 Járműfelépítmény mechanizmusok 584 5 Járműgyártás folyamatai I. 568 4 Felépítmények fejlesztési folyamatai 586 4 Felépítményezői ismeretek 587 9 Felépítmények vezérléstechnikája 588 2 VEM alkalmazása 589 4 Kötelezően választható tárgy 2 Felépítmények vizsgálata 590 5 Felépítmény anyagok és felületkezelésük 591 2 Szakirány 0 0 0 45 1v+10f 21 10 11 Össz óraszám 42

1

2

3

4 21 1 f 30 0 f

4 4

5

21 1 f

4

6

22 0 f

5

04 0 f

4 4 2 1 2

72 2 0v 3f 7 2 2

12

12 2 6 0 0v 2f 11 2 6 0

0 0 0 0

4 0 3 0

9 90 7 1v 3f 8 9 0 7

7

v f f f

9 2 4 2 1 2 17 3 0v 16 3

2 2 f 0 0 f 2 2 2f 2 2

5 2 7 7

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR. Járműmérnöki. alapképzési (BSc) szak

Recommend Documents