Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék. Európai üzleti jog

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék

Európai üzleti jog

Tansegédlet

Összeállította: dr. Verebics János egyetemi adjunktus

Budapest, 2006

2

Tartalom __________________________________________________________________ Tartalom I. Az európai integráció története és fejlődése.................................................................13 I.1 Történeti áttekintés........................................................................................................14 I.1.1 Az integráció kérdése a II. vh. után...........................................................................14 A.) Az integrációs gondolat előzményei........................................................................14 B.) Az ESZAK megalakulása ........................................................................................15 C.) Az Európai Védelmi Közösség kudarca és a Római Szerződés előkészítése ........16 I.1.2 Az EGK-tól az EU-ig .................................................................................................17 A.) A Római Szerződés ................................................................................................17 B.) Az EGK története az Egyesülési Szerződésig........................................................18 C.) Az EK kibővülése ....................................................................................................19 D.) A Maastrichti Szerződés .........................................................................................20 E.) Maastrichttól Amszterdamig ....................................................................................21 F.) Az Amszterdami Szerződés ....................................................................................22 G.) A Nizzai Szerződés.................................................................................................23 I.2 Az európai integráció továbbfejlesztése .....................................................................24 I.2.1 A 2000-es évek célkitűzései .....................................................................................24 A.) Az EU mélyítése, a gazdasági és politikai unió további kiépítése ...........................24 B.) Nizzától Laeken-ig...................................................................................................25 C.) A konvent munkája, az Alkotmányos Szerződés kidolgozása.................................26 I.2.2 Az Alkotmányos Szerződés ......................................................................................27 A.) Az Alkotmányos Szerződés célkitűzései .................................................................27 B.) Az Alapjogi Charta ..................................................................................................28 C.) Hatásköri kérdések rendezése az ASZ szerint .......................................................29 I.2.3 Napjaink kihívásai.....................................................................................................30 A.) Válságjelenségek ....................................................................................................30 B.) „Egy ötvenéves álom vége”.....................................................................................31 I.2.4 Magyarország útja az Európai Unióba ......................................................................32 A.) Az EGK és Magyarország kapcsolatai a rendszerváltás előtt .................................32 B.) A csatlakozás előkészítése .....................................................................................33 C.) A csatlakozás..........................................................................................................34 II. Az Európai Unió intézményrendszere, politikái ...........................................................35 II.1 Az EU intézményei........................................................................................................36 II.1.1 Az intézményrendszer jellege ..................................................................................36 A.) Az intézményrendszer ma.......................................................................................36 B.) Az intézményrendszer az ASZ-ben.........................................................................37 II.1.2 A Miniszterek Tanácsa ............................................................................................38 A.) Miniszterek Tanácsa ...............................................................................................38 B.) A Tanács feladatai ..................................................................................................39 C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi I. ..............................................................40 D.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi II. .............................................................41 E.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi III. ............................................................42 F.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) ......................................................43 G.) A soros elnökség ....................................................................................................44 H.) A Tanács döntéshozatala........................................................................................44 I.) A Tanács szavazási formái.......................................................................................45

3

Tartalom __________________________________________________________________ J.) Az ASZ a Miniszterek Tanácsát érintő változásai ....................................................46 II.1.3 Az Európai Tanács ..................................................................................................47 II.1.4 A Bizottság...............................................................................................................48 A.) Általános jellemzői ..................................................................................................48 B.) A Bizottság tagjai, a tagok jelölése..........................................................................49 C.) A Bizottság hatásköre .............................................................................................50 D.) Szervezet ................................................................................................................51 E.) A Bizottság az Alkotmányos Szerződés szerint ......................................................52 II.1.5 A Parlament .............................................................................................................53 A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei ......................................53 B.) A Parlament választása, működése ........................................................................54 C.) A Parlament munkarendje.......................................................................................55 D.) A Nizzai Szerződés a Parlamentet érintő rendelkezései.........................................55 E.) Az Európai Parlament tagjainak száma ..................................................................56 F.) A Parlamentet érintő főbb változások az ASZ-ben ..................................................57 G.) Az Európai Parlament magyar képviselői ...............................................................58 II.1.6 A Bíróság .................................................................................................................59 A.) A Bíróság feladatai ..................................................................................................59 B.) A Bíróság összetétele, ülésezése ...........................................................................60 C.) A Bíróság eljárásaira okot adó tényezők.................................................................61 D.) Előzetes döntéshozatali és véleménykikérési eljárás .............................................62 E.) A Bíróság eljárásának szakaszai ............................................................................63 F.) A Bíróság az ASZ szerint ........................................................................................64 II.1.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemei ....................................................65 A.) A számvevőszék .....................................................................................................65 B.) A Gazdasági és Szociális Bizottság ........................................................................66 C.) Régiók Bizottsága ...................................................................................................67 D.) Európai Beruházási Bank........................................................................................68 E.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank ...................69 F.) Az Európai Ombudsman .........................................................................................70 II.1.8 Az EU költségvetése................................................................................................71 A.) Az EU költségvetésének jellege, szervezete...........................................................71 B.) Költségvetéssel összefüggő központi kérdések ......................................................72 C.) Az EU költségvetése az ASZ szerint.......................................................................73 II.2 Az Európai Unió politikái .............................................................................................74 II.2.1 A politikák fogalma, rendszerezési lehetőségei .......................................................74 A.) Az európai integráció célkitűzéseit megvalósító eszközrendszer............................74 B.) Az EU három pilléres szerkezete – a politikák fő célkitűzései .................................75 C.) Az európai együttműködés „három pillére” és a politikák ........................................76 D.) A politikák további rendszerezési lehetősége .........................................................77 E.) A hatáskörök az Alkotmányos Szerződésben .........................................................78 II.2.2 Közös politikák.........................................................................................................79 A.) Közös agrárpolitika..................................................................................................79 B.) Közös halászati politika ...........................................................................................80 C.) Közös közlekedéspolitika – transzeurópai hálózatok ..............................................80 D.) Közös kereskedelempolitika....................................................................................81 E.) Közös versenypolitika .............................................................................................82 G.) Gazdasági és Monetáris Únió.................................................................................83 II.2.3 Közösségi és Uniós politikák ...................................................................................84

4

Tartalom __________________________________________________________________ A.) Az integráció elmélyítéséhez tartozó főbb közösségi politikák ................................84 B.) Uniós politikák .........................................................................................................85 III. A közösségi jog .............................................................................................................86 III.1 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás .................................................................87 III.1.1 A Bizottság - Tanács - Parlament közti döntéshozatali együttműködés..................87 A.) A jelenlegi rendszer fokozatos kialakulása.............................................................87 B.) A Bizottság előkészítő szerepe ...............................................................................88 C.) A Tanács döntéshozatali szerepe ...........................................................................89 D.) A Parlament hatásköre, társjogalkotóvá válása ......................................................90 III.1.2 Parlamenti bevonással zajló döntéshozatali eljárások............................................91 A.) A konzultációs eljárás .............................................................................................91 B.) A konzultációs eljárás alkalmazási területei ............................................................92 C.) Együttműködési eljárás ...........................................................................................92 D.) A hozzájárulási (jóváhagyási) eljárás ......................................................................93 E.) Az együttdöntési eljárás jellemzői, alkalmazása .....................................................94 D.) Az együttdöntési eljárás menete .............................................................................95 III.1.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója ......................................................95 III.1.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója ......................................................96 III.1.4 A közösségi jogalkotás és Magyarország ...............................................................97 A.) Az Országgyűlés és a Kormány együttműködése...................................................97 B.) A kormányzaton belüli munkamegosztás, koordináció............................................98 C.) Uniós jogharmonizáció a gyakorlatban ...................................................................99 III.2 A közösségi jog jellemzői .........................................................................................100 III.2.1 A közösségi jog jellege, forrásai ...........................................................................100 A.) Az közösségi jog helye az európai jog rendszerében ...........................................100 B.) A közösségi jog létrehozásának okai ....................................................................101 C.) Uniós jog – közösségi jog – közösségi vívmányok ...............................................102 D.) A közösségi jog forrásai ........................................................................................103 III.2.2 Közösségi jogrend, közösségi jog.........................................................................104 A.) A közösségi jogrend ..............................................................................................104 B.) A közösségi jog természete, alapvető jellemzői - áttekintés..................................105 D.) A nemzeti jogrendszer és a közösségi jogrendszer sajátosságai - áttekintés.......107 E.) Az európai jogharmonizáció ..................................................................................108 F.) A közösségi jog tematikus felosztása ....................................................................109 III.3 Európai és magyar üzleti jog ....................................................................................110 III.3.1 Az európai gazdasági és üzleti jog .......................................................................110 A.) Az európai gazdasági jog fogalma, alapvető tárgyi felosztása ..............................110 B.) Az európai üzleti jog ..............................................................................................111 III.3.2 A magyar üzleti jog „europaizációja” .....................................................................112 A.) A magyar gazdasági jog fejlődése az Európai Megállapodásig ............................112 B.) A magyar jogharmonizáció sajátosságai ...............................................................113 C.) Európai és „europaizált” magyar üzleti jog ............................................................114 IV. Az egységes piac és a négy alapszabadság.............................................................115 IV.1 Áttekintés ...................................................................................................................116 A.) Az egységes piac megvalósítása ..........................................................................116 B.) A négy alapszabadság tartalma ............................................................................117

5

Tartalom __________________________________________________________________ IV.2 Az áruk szabad mozgása ..........................................................................................118 IV.2.1 A vámunió ............................................................................................................118 A.) A vámunió felállítása .............................................................................................118 B.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalma.................................................119 C.) A közös vámtarifák rendszere – a vámszabályok egységesítése .........................120 IV.2.2 A megkülönböztető belföldi adózás tilalma...........................................................121 IV.2.3 A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása...................................................................................................................122 A.) Áttekintés ..............................................................................................................122 B.) A jogfejlődés kezdeti szakasza .............................................................................123 C.) A jogfejlődés újabb szakasza................................................................................124 D.) A 28. cikk szerinti mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések típusai ....................................................................................................................................125 E.) A 29. cikkbe ütköző intézkedések – a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások ....................................................................................................................................126 F.) A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek ..................................................127 G.) Igazolási alapok a 30. cikk alapján .......................................................................128 H.) Kényszerítő körülmények......................................................................................129 IV.3 A személyek szabad mozgása .................................................................................130 IV.3.1 A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban - áttekintés ........................................................................................................................................130 IV.3.2 A munkavállalók szabad mozgása .......................................................................131 A.) Az EKSZ 39. cikke ................................................................................................131 B.) Az EKSZ 39. cikkének értelmezése ......................................................................132 C.) Kivételek a szabad mozgás alól............................................................................133 IV.3.3 A letelepedés szabadsága ...................................................................................134 A.) Az EKSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintés....................134 B.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái.......................................................................135 C.) A letelepedés szabadságával összefüggő egyes további kérdések, a szabadságjog korlátozhatósága ........................................................................................................136 IV.3.4 A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása.....................137 A.) Az Unió állampolgárait megillető jog .....................................................................137 B.) A hosszabb idejű tartózkodás ...............................................................................138 IV.4 Szolgáltatások szabad nyújtása...............................................................................139 IV.4.1 A szabadságjog és értelmezése...........................................................................139 A.) A szolgáltatások értelmezése................................................................................139 B.) Az EKSZ rendelkezései.........................................................................................140 C.) A tevékenység fogalmi elemeinek értelmezése ....................................................141 D.) A szolgáltatás fogyasztójának jogai ......................................................................142 E.) Másodlagos jogforrások ........................................................................................142 IV.4.2 A szabadságjog korlátozhatósága........................................................................143 A.) Általános elvek ......................................................................................................143 B.) Elfogadott kivételek ...............................................................................................144 IV. 5 A tőke szabad áramlása...........................................................................................145 IV.5.1 A szabadságjog....................................................................................................145 A.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma ...................................................................145 B.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége ..............................146 IV.5.2 A szabadságjog korlátozhatóságának egyes esetei.............................................147

6

Tartalom __________________________________________________________________ A.) A tőke szabad mozgása alóli kivételek és értelmezésük.......................................147 B.) A befolyásszerzés előzetes engedélyhez kötése és az aranyrészvény ................148 IV.6 A négy szabadságjog érvényesülése és a magyar jog ..........................................149 IV.6.1 A magyar jogrendszerrel szemben támasztott követelmények.............................149 A.) Áruk szabad mozgása...........................................................................................149 B.) Munkavállalók szabad mozgása ...........................................................................150 C.) Szolgáltatásnyújtás szabadsága...........................................................................151 D.) A tőke szabad mozgása........................................................................................151 IV.6.2 Átmeneti mentességek és korlátozások a Csatlakozási szerződés szerint ..........152 A.) Mentességek.........................................................................................................152 B.) A munkavállalás szabadságának korlátozása.......................................................153 C.) Beutazási, tartózkodási, letelepedési szabályok ...................................................154 V. Versenyjog ....................................................................................................................155 V.1 Integrációs versenyjog – nemzeti versenyjog .........................................................156 V.1.1 A közösségi versenyjog jellemzői..........................................................................156 A.) Verseny, versenyjog, az EK versenyjoga ..............................................................156 B.) Nemzetközi és nemzeti versenyszabályozás ........................................................157 C.) Az integrációs versenyjog és a belső piac ............................................................158 D.) A versenyjogra vonatkozó közösségi jogforrások .................................................159 E.) A versenyjog az EK külgazdasági kapcsolataiban ................................................160 V.1.2 A magyar versenyjog europaizációja.....................................................................161 A.) A magyar versenyjog fejlődése a Tpvt.-ig .............................................................161 B.) A jogharmonizáció elmélyítése..............................................................................162 C.) Közösségi versenyjog – magyar versenyjog .........................................................163 V.2 Vállalkozások együttműködése (kartelljog) .............................................................164 V.2.1 A 81. Cikk ..............................................................................................................164 A.) Áttekintés ..............................................................................................................164 B.) A 81. Cikk alanyi hatálya .......................................................................................165 C.) Tilalmazott piaci magatartások..............................................................................166 D.) A közösségi dimenzió feltétele..............................................................................167 V.2.2 A tartalmi mérce és alkalmazása...........................................................................168 A.) A releváns piac és a közösségi versenypolitika ....................................................168 B.) A versenykorlátozó tartalom vagy hatás és értékelése .........................................169 C.) A mentesítés és mentesülés .................................................................................170 D.) A jogszabályon alapuló mentesülés ......................................................................171 V.3 A domináns piaci helyzettel történő visszaélés tilalma ..........................................172 V.3.1 A 82. Cikk ..............................................................................................................172 A.) A 82. Cikk tartalmi áttekintése...............................................................................172 B.) A 82. Cikk alkalmazhatósága ................................................................................173 C.) A piaci dominancia jelentése.................................................................................174 V.3.2 A dominancia megállapíthatósága ........................................................................175 A.) A releváns piac......................................................................................................175 B.) A dominancia megállapításának tartalmi kritériumai .............................................176 C.) A visszaélés jelentése, esetei ...............................................................................177 V.4 A vállalkozásokra vonatkozó 81-82. cikk alkalmazása............................................178 V.4.1 A közösségi versenyjog alkalmazásának eszközrendszere és átalakulása ..........178 A.) A 2004. május 1-ig hatályos rezsim jellemzői........................................................178

7

Tartalom __________________________________________________________________ B.) A versenyhatósági eljárás a régi rendszerben ......................................................179 C.) A 2004-től hatályos jogérvényesítési reform .........................................................180 V.4.2 A hatályos rezsim ..................................................................................................181 A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának rendszere, a közösségi versenyjogot érvényesítő szervezetek .............................................................................................181 B.) A közösségi versenyjog egységes alkalmazásának eszközei, az alkalmazható intézkedések...............................................................................................................182 C.) A Bizottság vizsgálati- tényfeltárási jogköre ..........................................................183 V.4.3 A közösségi versenyszabályok érvényesülése a magyar jogban ..........................184 A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának hatásköri kérdései ................................184 B.) A Bizottsággal, ill. más tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés, a magyar bíróság eljárásai ............................................................................................185 V.5 Fúziókontroll...............................................................................................................186 V.5.1 A szervezeti összefonódások közösségi jogi szabályozásának sajátosságai .......186 A.) A fúzió és a fúziókontroll .......................................................................................186 B.) A közösségi jogi szabályozás kialakulása, fejlődése.............................................187 C.) A korábbi rendeleti szabályozás főbb jellemzői.....................................................188 D.) A 2004. évi reform háttere, jellemzői.....................................................................189 V.6 A tagállamokra vonatkozó EK-versenyjog és magyar alkalmazása ......................190 V.6.1 Az állam a közösségi versenyjogban ....................................................................190 A.) Áttekintés ..............................................................................................................190 B.) A vonatkozó közösségi szabályok érvényesülése a magyar jogban .....................191 V.6.2 A közszolgáltatásokért felelős állam, mint versenyjogi kötelezettségek alanya.....192 A.) Közvállalkozások – kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások.......................192 B.) A monopolisztikus közszolgáltatás, mint a közösségi versenyjog speciális tárgya (86. cikk /2/) ................................................................................................................193 C.) A Bizottság felügyeleti és jogalkotó hatásköre (86. cikk /3/) és annak terjedelme 194 D.) A közösségi politika újabb fejleményei..................................................................195 E.) A kizárólagos és különleges jogok magyar liberalizációs folyamata .....................196 V.6.3 Az állami támogatások tilalma, lehetősége és ellenőrzése....................................197 A.) Áttekintés ..............................................................................................................197 B.) Állami támogatás: a tilalom és a kivételek.............................................................198 C.) Az eljárás rendje ...................................................................................................199 D.) Állami támogatások a magyar jogban ...................................................................200 V.6.4 Általános gazdasági érdekű szolgáltatások...........................................................201 A.) Fogalom ................................................................................................................201 B.) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás és az állami támogatások ................202 C.) A támogatások megítélése....................................................................................203 V.6.5 A jogalkotó állam és a közösségi versenyjog ........................................................204 VI. Társasági jog ...............................................................................................................205 VI.1 Közösségi társasági jog - magyar jogharmonizáció ..............................................206 VI.1.1 A közösségi társasági jog jellemzői, fejlődése és jogforrásai ..............................206 A.) A közösségi társasági jogról általában ..................................................................206 B.) A szabályozás területei, tárgyalásunk megközelítése ...........................................207 C.) A Római Szerződés a gazdasági társaságokra vonatkozó, alapvető rendelkezései ....................................................................................................................................208 D.) A közösségi társasági jog fejlődése a források tükrében ......................................209 E.) Az európai társasági jog továbbfejlesztésének fő irányai ......................................210

8

Tartalom __________________________________________________________________ VI.1.2 A magyar társasági jog „europaizációja” ..............................................................211 A.) A modern magyar társasági jog fejlődésének első szakasza ................................211 B.) A magyar társasági jog fejlődése az 1997-es új kodifikációig ...............................212 C.) Társasági jogunk az Uniós csatlakozásig .............................................................213 D.) Társasági jogunk 2003-ban kezdődött felülvizsgálata - az új társasági törvény előkészítése................................................................................................................214 VI.2 Irányelvi szinten szabályozott kérdések és társasági jogi ajánlások ...................215 VI.2.1 Az első társasági jogi irányelv ..............................................................................215 A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek.............................................................215 B.) A 2003/58/EK irányelv...........................................................................................216 C.) A publicitási követelmények ..................................................................................217 D.) Képviseleti szabályok............................................................................................218 E.) Érvénytelenség .....................................................................................................219 F.) Az irányelv rendelkezéseinek átültetése a magyar jogba ......................................220 VI.2.2 A második társasági jogi irányelv .........................................................................221 VI.2.2 A második társasági jogi irányelv .........................................................................221 A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek.............................................................221 B.) Tőkésítési, tőkevédelmi követelmények, saját részvény .......................................222 C.) A jegyzett tőke változásai......................................................................................223 D.) További lényeges kérdések a 2. tj. irányelvben ....................................................224 E.) A 2. társasági jogi irányelv átültetése a magyar jogba ..........................................225 VI.2.3 Az átalakulási irányelvek ......................................................................................226 A.) Általános áttekintés ...............................................................................................226 B.) A társaságok egyesülése ......................................................................................227 C.) Társaságok szétválása .........................................................................................228 D.) Az irányelvi rendelkezések a magyar jogba való átültetése ..................................229 VI.2.4 Meghatározott társaságokra vonatkozó sajátos szabályok ..................................230 A.) Az egyszemélyes társaságok a tizenkettedik tj. irányelvben .................................230 B.) Konszernjogi szabályok hetedik tj. irányelvben .....................................................231 C.) E szabályok a magyar jogba történő átvétele .......................................................232 VI.2.5 A vállalatfelvásárlásról szóló 2004/25/EK irányelv (13. társasági jogi irányelv)....233 A.) Az irányelv célja, a szabályozás területei ..............................................................233 B.) A magyar jogba való átültetés várható irányai.......................................................234 VI.2.6 A vállalatirányítás körébe tartozó 2004-es ajánlások ...........................................235 A.) Előzmények, általános áttekintés ..........................................................................235 B.) A Bizottság az igazgatók javadalmazásáról szóló ajánlása...................................236 C.) A független igazgatók szerepéről szóló ajánlás ....................................................237 VI.3 A közösségi jogon alapuló egyes társasági formák ..............................................238 VI.3.1 Európai gazdasági érdekcsoport (egyesülés).......................................................238 A.) Általános jellemzők, a működés korlátai................................................................238 B.) Az alapítás és az alapító tagok .............................................................................239 C.) Az egyesülés szervezete és irányítása .................................................................240 D.) A magyar jogi szabályozás ...................................................................................241 VI.3.2 Európai Részvénytársaság...................................................................................242 A.) A közösségi jogi szabályozás általános jellemzői .................................................242 B.) Az SE létrehozása.................................................................................................243 C.) Az SE működésére irányadó jog és a társaság szervezete ..................................244 D.) A működéssel kapcsolatos további kérdések – az SE megszűnése.....................245 E.) Az Európai Részvénytársaság a magyar jogban...................................................246

9

Tartalom __________________________________________________________________ VI.3.3 Európai Szövetkezet ............................................................................................247 VI.4 A közösségi és a magyar társasági jog modernizációja, jövője ...........................248 VI.4.1 A közösségi jog modernizációs menetrendje .......................................................248 A.) A modernizációs akcióterv ....................................................................................248 B.) A Cselekvési Terv szerint rövid távra (2003-2005) előirányzott célkitűzések ........249 C.) Középtávú (2006-2008) és hosszú távra (2009-től) tervezett célkitűzések ..........250 VI.4.2 Elfogadásra és megalkotásra váró új irányelvek ..................................................251 A.) Tőkevédelem.........................................................................................................251 B.) A székhelyáthelyezésről szóló 14. irányelv tervezete ...........................................252 C.) A tőketársaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 10. irányelv tervezete .....253 D.) Az igazgatók felelősségéről, a vállalatcsoportról és az éves vállalatirányítási jelentésről szóló új irányelv megalkotásának első lépései ..........................................254 VI.4.3 Új sui generis közösségi jogi társasági jogi formák ..............................................255 A.) Az Európai Kölcsönös Biztosítási Egyesületről szóló rendelettervezet .................255 B.) Az Európai Társulásról szóló rendelettervezet ......................................................256 C.) Az European Private Company koncepciója .........................................................257 VI.4.4 Az új társasági törvény és a közösségi jog - A 2003-ban indult felülvizsgálat harmonizációs tárgykörei................................................................................................258 VII. Áruk értékesítése, szolgáltatások nyújtása, fogyasztóvédelem ............................259 VII.1 Gazdasági, politikai és jogi alapok .........................................................................260 VII.1.1 Az egységes belső piac, mint az európai gazdasági integráció célja és eszköze260 A.) Eredmények ..........................................................................................................260 B.) A megvalósítás alapjai és eszközrendszere..........................................................261 C.) A belső piac liberalizációs folyamata ....................................................................262 D.) Az 1997-es Cselekvési terv...................................................................................263 E.) Az 1999-es belső piaci stratégia ...........................................................................264 F.) A belső piac helyzete ma.......................................................................................265 E.) A belső piac dinamikáját, az érdekek egyensúlyát biztosító elemek .....................266 VII.1.2 Fogyasztóvédelemi politikák az Európai Unióban ...............................................267 A.) Fogyasztóvédelmi szempontok megjelenése a közösségi jogalkotásban .............267 B.) A közösségi fogyasztóvédelmi politikák fejlődése .................................................268 C.) A közösségi fogyasztóvédelmi politika jelene és jövője ........................................269 VII.1.3 A belső piac dinamikája és a jog .........................................................................270 A.) Áttekintés ..............................................................................................................270 B.) A vállalkozások általános jogi környezetével szemben támasztott követelmények ....................................................................................................................................271 C.) Sajátos követelmények az értékesítési folyamatában...........................................272 D.) A jogi környezet egyszerűsítése, a „minőségibb jogalkotás” igénye .....................273 VII.1.4 A belső piaci jogharmonizáció és Magyarország.................................................274 A.) Az „európai mítosztól” a belső piac valóságáig .....................................................274 B.) Az integrációs folyamat célkitűzései - a csatlakozás előtt és után .......................275 C.) Fogyasztóvédelmi politika - magyar jogharmonizáció ...........................................276 VII.2 Termékek, szolgáltatások piacra vitele ..................................................................277 VII.2.1 Áruk forgalomba hozatala....................................................................................277 A.) A kölcsönös elismerés elve és gyakorlati érvényesülése ......................................277 B.) A kötelező értesítés rendszere..............................................................................278 C.) Technikai harmonizáció ........................................................................................279 D.) Egyes termékekre vonatkozó különleges követelmények .....................................280

10

Tartalom __________________________________________________________________ VII.2.2 Szolgáltatások nyújtása.......................................................................................281 A.) A szolgáltatásnyújtás szabadsága ........................................................................281 B.) A belső piaci szolgáltatások liberalizációs programjának állomásai......................282 C.) A további változások igénye: a szolgáltatások 2002. évi belső piaci stratégiája ..283 D.) A belső piaci stratégia célkitűzései, az érintett területek .......................................284 E.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése.................................................285 F.) Energia ..................................................................................................................286 G.) Szállítás ................................................................................................................287 H.) A hírközlés, postai szolgáltatások szabályozásának fejlődése .............................288 I.) Elektronikus hírközlési szolgáltatás - információs társadalmi szolgáltatás .............289 J.) A pénzügyi szolgáltatások (hitelintézeti és biztosítási tevékenység) jogának fejlődése .....................................................................................................................290 VII.2.3 A szolgáltatási irányelv-tervezet ..........................................................................291 A.) Általános áttekintés ...............................................................................................291 B.) A tervezett szabályozás fő vonásai .......................................................................292 C.) A tervezet fogadtatása, jövője...............................................................................293 VII.2.4 A közszolgáltatások új európai stratégiája...........................................................294 A.) Alapdokumentuma: a 2004. évi Fehér Könyv........................................................294 B.) A koherens politika új irányai.................................................................................295 VII.2.5 Közösségi jogi követelmények megjelenése a magyar szabályozásban.............296 A.) Általános áttekintés ...............................................................................................296 B.) Áruk forgalomba hozatala .....................................................................................297 C.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása - közlekedés..................................298 D.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása – energia .......................................299 E.) Hírközlés, posta, információs társadalmi szolgáltatások .......................................300 F.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése – pénzügyi szolgáltatások .......301 VII.3 Felkínálás az értékesítésre ......................................................................................302 VII.3.1 A vevő tájékoztatása ...........................................................................................302 A.) Áttekintés ..............................................................................................................302 B.) A közösségi beavatkozás fő iránya: a fogyasztóvédelmi jogalkotás .....................303 C.) A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó közösségi szabályozás .........................304 D.) A kereskedelmi tájékoztatás (commercial communication)...................................305 E.) A magyar jogharmonizációs folyamat és eredményei ...........................................306 VII.3.2 A termékkel összefüggő tájékoztatás ..................................................................307 A.) A csomagolás, mint a fogyasztói tájékoztatás hordozója ......................................307 B.) Élelmiszerek címkézése........................................................................................308 C.) Egyéb termékek címkézése ..................................................................................309 D.) Árak, tanúsítók ......................................................................................................310 E.) A műszaki termékek használatát segítő tájékoztatás ............................................311 F.) Nyelvhasználat ......................................................................................................312 G.) Közösségi követelmények érvényesülése a magyar jogban.................................313 VII.3.3 A reklám közösségi jogi szabályozásának sajátos vonásai.................................314 A.) A reklám az európai gazdaságban........................................................................314 B.) A jogi beavatkozás indokai, a közösségi jog megközelítése .................................315 C.) Az Európai Bíróság gyakorlata..............................................................................316 D.) A közösségi reklámjog fejlődésének irányai..........................................................317 E.) A reklámra vonatkozó közösségi szabályozás (alakuló) rendszere ......................318 F.) A magyar reklámjog és a jogharmonizáció............................................................319 VII.3.4 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv ................................320

11

Tartalom __________________________________________________________________ A.) A szabályozás előzményei, célkitűzései................................................................320 B.) Az irányelv hatálya ...............................................................................................321 C.) Szabályozott területek...........................................................................................322 D.) Hatályba lépés, kötelező felülvizsgálat, transzpozíció ..........................................323 VII.4 Értékesítés ................................................................................................................324 VII.4.1 Szerződési jog.....................................................................................................324 A.) Tisztességtelen szerződési kikötések ...................................................................324 B.) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések..............................................................325 C.) Utazási szerződések .............................................................................................326 D.) Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzése ..........................327 E.) Távollévők közötti szerződések.............................................................................328 F.) Elektronikus kereskedelem....................................................................................329 G.) Elektronikus aláírás ..............................................................................................330 H.) Fogyasztói hitel .....................................................................................................331 I.) Kereskedelmi képviselők ........................................................................................332 J.) Késedelmes fizetések ............................................................................................333 K.) Nemzetközi átutalások ..........................................................................................334 VII.4.2 Termékfelelősség, jótállás ...................................................................................335 A. ) A termékfelelősségi irányelv célkitűzései, hatálya................................................335 B.) A felelősség kérdései ............................................................................................336 C.) Termékfelelősség a magyar jogban ......................................................................337 D.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás I...................................338 E.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás II..................................339

12

I. Az európai integráció története és fejlődése

13

I. Az európai integráció története és fejlődése __________________________________________________________________

I.1 Történeti áttekintés I.1.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.) Az integrációs gondolat előzményei - Idealisztikus elképzelések: Dante, Comenius, Rotterdami Erasmus, Kant, Victor Hugo (1849; Európai Egyesült Államok) - Saint-Simon Ö az iparosodás hatása; az európai egyesülés gazdaságitechnikai feltételei, átfogó európai parlamenti szervezet szükségessége - Az európai egység intézményesítése a XX. század első felében • Richard Couderhove-Calgeri (1923)Ö Páneurópai Mozgalom, gazdasági integráció • az I. vh., ill. a Népszövetség kudarca után: az integrációs gondolat felerősödik > a háborúkhoz vezető nemzeti önzést az integráció útján lehetne, kellene elkerülni - A II. világháború után kialakuló új világrend: két „nem európai”, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és az USA) válik a világpolitika meghatározó tényezőjévé • Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, „vasfüggöny” • Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai szerepét, biztonságát megőrizhesse • Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója > az integráció igényének politikai, eszmei igazolása - Intézményi kereteket öltő integrációs és együttműködési törekvések: • Benelux Unió: 1948 Ö az első integrációs tömörülés • OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD) • 1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, katonai erejével - Európa Tanács (1949. május 5.): nem integrációs tömb, vagy föderáció, hanem hagyományos értelemben vett nemzetközi szervezet > a nemzeti szuverenitást megőrző kormányközi együttműködés

14


B.) Az ESZAK megalakulása - Az integráció két iránya:

Ü politikai Þ gazdasági

- 1950: Robert Schuman francia külügyminiszter terve: a Versailles-i szerződés hibáiból is okulva • a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárása • a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtése • gazdasági együttműködés felőli megközelítés > az USA kormányzatának Nyugat-Németország a szovjet terjeszkedés feltartóztatásába való bevonását célzó törekvésével is találkozott - A Schuman-Monnet koncepció lényege: • a német szén és a francia vasérc közös piacainak megteremtése • központi ellenőrzés révén lehetetlenné válik a források háborús célokra való felhasználása • Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux-államok 1951májusában írták alá az Európai Szén- és Acélközösségről (Montánunió) szóló párizsi szerződést - Montánunió (1952): szupranacionális, föderatív jegyek Ý Þ Õ FŐHATÓSÁG TANÁCS kormányközi független a tagállamoknak testületként bürokraták miniszterei ellenőrzi BÍRÓSÁG vitás kérdések eldöntése

50 évre alakult

KÖZGYŰLÉS a tagállamok parlamentjeinek küldötteiből álló konzultatív testület

- Az ESZAK jelentősége: • először kerül nemzetek feletti hatáskörbe olyan terület, amely korábban kizárólag a nemzetállamoké volt • közös piac – azonos árak • a közösség acélipara növekedett, a termelékenység nőtt 15


C.) Az Európai Védelmi Közösség kudarca és a Római Szerződés előkészítése - Kezdeményezője a francia kormány volt: közös európai hadseregre épült volna Ö Pléven-terv (1951) • a nyugat-európai fegyveres erők közös főparancsnokság és főhatóság alá helyezése > európai hadügyminiszter, közös miniszteri tanács • a német újrafegyverkezés ellenőrzés alatt tartása, a sztálini SZUtól való félelem > 1952-ben a szerződést hat tagállam írja alá, ám végül épp a francia nemzetgyűlés szavazza le - Ezzel párhuzamosan: Európai Politikai Közösség (1950-54) - Az integrációs gondolat irányváltása: • a föderalista –politikai integrációs gondolat kudarca • a gazdasági integrációs gondolat előtérbe kerülése - „Egy vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes közös piac megteremtése” > a Benelux-államok kezdeményezésére • 1955: a Montánunió tagjai Messinában először tárgyalnak a gazdasági integráció lehetőségeiről > egyetértés születik abban, hogy az integrációs vívmányokat ki kell terjeszteni más gazdasági területekre is • az előkészítő munkát a Spaak–bizottság végezte > 1956 áprilisára készül el a vámunióra épülő közös piac megvalósításának és a békés célú atomenergia-ipar közös irányításának, fejlesztésének terve - A tervezett együttműködés jellemzői: • az általános politikai kérdések és a közös piachoz kapcsolódó kérdések megkülönböztetése • a politika tagállami hatáskörben marad, a gazdaságra hatósági és közösségi felelősséggel felruházott szervet (intézményrendszert) hoznak létre • a koncepció mind a hat ESZAK-állam számára elfogadható volt, az Egyesült Királyság nem csatlakozott

16


I.1.2 Az EGK-tól az EU-ig A.) A Római Szerződés - 1957. márc. 25.: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Rómában aláírják 58.I.1-én • az EURATOM (Európai Atomenergia lépett Közösség) hatályba • az EGK-t alapító szerződést > mintájául az ESZEK szolgált

}

- A Római Szerződés alapvető célkitűzései: • a közös Piac létesítése > három szakaszban, 12 év alatt • a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz közelítése • a gazdasági élet harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztése, az életszínvonal fejlesztése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése - A Szerződésben megjelenő fő célkitűzések: • vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése • vámunió • közös kereskedelempolitika folytatása a kívülállókkal szemben • az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac) > a 12 éves időszak végére • közös mezőgazdaság, közlekedési és versenypolitika • jogharmonizáció • a közös hatáskörbe utalt ügyek intézését közös intézményekre bízta - Az Euratom-szerződés: alapvető feladata: • a hasadóanyagok közös beszerzése • közös nukleáris kutatások előmozdítása • közös atomerőművek létesítése • közös biztonsági előírások kialakítása > az EGK-hoz hasonló, azzal párhuzamos intézményi rendszer

17


B.) Az EGK története az Egyesülési Szerződésig - Az első 15 év: az olajválság és a gyors belső integráció jegyében zajlott • a vámok, mennyiségi korlátozások lebontása 1968-ban befejeződött (1970 helyett) • 1962: döntés születik a közös mezőgazdasági politikáról; két fő célkitűzése ~ a gazdák kellő jövedelmének egységes és biztosítása magas (garantált) ~ a belső (közösségi) termelés előnyben árak részesítése a behozatallal szemben • 1970-ben már a monetáris unió bevezetését tervezik • az egységfolyamat nagy ellenzője: De Gaulle Franciaországa Ö a brit csatlakozás megvétózása - Az integráció gazdasági hatásai: • a vámok lebontása dinamizálta a tagállamok közti árucserét • a termelés, a beruházások és a fogyasztások növekedett • a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott, biztosítottá vált az ellátás - 1965: Merger Treaty (Egyesülési Szerződés) > 1967-re összevonják az ESZAK, az EGK és az EURATOM párhuzamosan működő szerveit • Európai Közösségek (European Communities) • Közös Bíróság, Közgyűlés, Bizottság, Tanács (1962-től: Parlament) Ø

A HÁROM KÖZÖSSÉG MEGŐRZI ÖNÁLLÓ JOGALANYÚSÁGÁT, CSAK A SZERVEK LESZNEK KÖZÖSEK ÝÞ Általános hatáskörű szervezet, mely Speciális, pontosan meghatározott a közös piac működését biztosítja: területeken tevékenykedik ÝÞ EGK (Maastricht után: EK) ESZAK EURATOM Ø Az EGK-szerződést azokon a közös piaccal összefüggő területeken kell alkalmazni, amelyekre ezek nem térnek ki 18


C.) Az EK kibővülése - 1970: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > 1973. jan. 1-el (Norvégia kivételével) tagok lettek - A bővülés hatása: • az EK gazdasági súlya megnő a világgazdaságban, a belső integráció azonban lelassul • gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a vámunió előnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság • ellentétek a tagállami érdekek közöttÖ euroszkepticizmus - Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986) • az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac • mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra - A közösségi költségvetés reformja: 1984, francia-német kezdeményezés • a költségvetési források bővítése • új, közös programok válnak lehetővé • dönteni kellett viszont ezek irányairól - 1985: Delors, a Bizottság új elnöke programot ad a közösség számára • elfogadtatja a tagállamokkal, hogy a gazdasági fejlődés technológiai intenzív korszakában a fejlődés feltétele a nagy és a deregulált belső piac • intézményi változásokat javasol: a piacegységesítéshez szükséges közösségi jogszabályokat a Miniszterek Tanácsa többségi döntéssel fogadja el - A Konkrét program lefektetése: a Bizottság Fehér könyve > Az Egységes • az egységes piac megvalósulásának terve Európai 1992-ig Okmány (Single • a korlátok azonosítása, felszámolása • 300 konkrét jogalkotási feladat meghatározása European Act) 19


D.) A Maastrichti Szerződés - A Közösségek Unióvá alakulásának feltételei hosszú ideig nem voltak meg • 1988: a pénzügyi unióra való áttérés igényének megfogalmazása Ö Delors-jelentés (három szakasz: tőkemozgások liberalizációja, új EK-szerződés kidolgozása, majd ez alapján a közös pénz bevezetése) • 1989: döntés arról, hogy 1990-ben az áttérés első szakaszát meg kell kezdeni Ö kormányközi konferencia összehívása • 1990 fordulópont (a keleti tömb kiszabadulása, Németország újraegyesítése) Ö a közösség egészének megújítására vonatkozó igény Ö Európai Kormányközi Konferencia: a pénzügyi és politikai unióra (intézményi változásokra) vonatkozó megállapodások előkészítése - 1992: a Maastrichti Szerződés aláírása: • gazdasági és monetáris unió • 1999-ig közös valuta bevezetése • közös kül- és biztonságpolitika • bel- és igazságügyi együttműködés • uniós állampolgárság, személyek szabad mozgásának teljes körű megteremtése • a Parlament súlyának növelése, a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tisztázása • új területekre terjesztette ki az integrációt (közlekedés, környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, kultúra) > ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK AZ INTEGRÁCIÓ JELLEGÉBEN - A „három pilléres szerkezet”: • az Európai Közösségek (az EGK ill. a monetáris unió célkitűzéseiből adódó feladatok > mindenben a többségi döntéshozatal érvényesül) • II-III.) az új, kormányközi alapon szerveződött kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés > az EU NEM ÖNÁLLÓ JOGALANY, A KÖZÖSSÉGEKET NEM SZÜNTETI MEG

20


E.) Maastrichttól Amszterdamig - A Maastrichti Szerződés ratifikációja: • nehézségekkel ment csak végbe, csak 1993. november 1-én lépett hatályba • az első dániai népszavazás elutasította, az ország csak a saját feltételei szerint csatlakozott az Unióhoz > elfogadására nehéz európai gazdasági helyzetben került sor: a közvélemény mindenütt ellenségesen fogadta - A kilencvenes évek recessziója: • nagyfokú munkanélküliség (14 millió fő) • az újabb valutaválság (1993) elbizonytalanította a közös pénz bevezetésének határidőre való teljesítését - Az Unió újabb kibővülése: az EU olyan vonzó integrációs tömb lett, amely a globalizáció kihívására sok európai országnak alternatívát kínált • négy korábban jelentkezett EFTA-tagállam (Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország) után a kommunista rendszer alól felszabadult országok is jelzik a csatlakozási szándékukat • az EFTA alapító tagállamai (Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc kivételével) átlépnek az EK-ba (1992) • 1995-ös bővülés: Ausztria, Finnország, Svédország - 1992: az EGT felállításáról szóló szerződés (hatályba lép: 1994. január 1.) • közös gazdasági térség, az egységes piac jogszabályainak 80%át átveszik • az egységes piacot érintő jogszabályok vonatkozásában konzultációs jogkör - A kilencvenes évek derekán: • a Santers-Bizottság hivatalba lépése > Delors dinamizmusához képest gyenge irányítás • kudarc a kül- és biztonságpolitika terén (Délszláv háború) • a csatlakozni kívánó volt kommunista országok problémája ~ 1993: Koppenhágai Kritériumok (a csatlakozás feltételei) ~ 1994: esseni csúcs (támogatások), cannes-i csúcs (a Fehér könyv átadása, a csatlakozás jogi előfeltételrendszere) • 1997: az Agenda 2000 közzé tétele 21


F.) Az Amszterdami Szerződés - Előzményei: részben a Maastrichti Szerződés rendelkezett a felülvizsgálatot lehetővé tevő kormányközi konferenciáról, részben a működés elégtelenségére utaló jelek indokolták - 1996. március: Torinói konferencia (az EU működésének átfogó reformját célozta meg) > ehhez azonban az aktuális problémák is hozzáadódtak, kibővült a konferencia programja - 1997. október 2: az Amszterdami Szerződés aláírása Ö ratifikációja Ö hatályba lépés: 1999. május 1. Ø • az intézményi átalakulás vonatkozásában kudarc, a nagy horderejű, kompromisszumokat igénylő AZ UNIÓT ÉS kérdésekről elhalasztják a döntést KÖZÖSSÉGEKET • más területen előrelépést hozott. ALAPÍTÓ ~ bel- és igazságügyi együttműködés SZERZŐDÉSEK (határőrizet, bevándorlás, menekültügy) ÁTTEKINTHETŐB az ELSŐ PILLÉRBE VALÓ BÉ TÉTELE, INTEGRÁLÁSA, KÖZÖSSÉGI SZINTRE ÚJRASZERKESZ EMELÉSE TÉSE (új ~ a foglalkoztatáspolitika terén: a számozás) nemzeti politikák irányainak és célkitűzéseinek összehangolása ~ a döntés mechanizmusok demokratikusabbá, hatékonyabbá tétele (a Parlament döntési jogának kiterjesztéseÖEGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS ~ az Unióval kapcsolatos információkhoz való hozzájutást ALAPJOGGÁ TESZI - 1999: a Bizottság megújulása • a Santer-Bizottság válsága: pénzügyi visszaélések, nepotizmus • Santer lemondása után Romano Prodi vezetésével áll fel az új Bizottság • az új Bizottság és elnök programját a Parlamentnek jóvá kellett hagynia, a kormányok által jelölt biztosok kiválasztásában viszont Prodi szabad kezet kapott • a „nemzetek feletti kormány” szerepkörének erősödése 22


G.) A Nizzai Szerződés - Az EU intézményi átalakulása a bővítés összefüggésében az Amszterdami Szerződés kudarca a csatlakozási tárgyalásokat nem érintette • a 13 csatlakozni kívánó ország befogadására azonban az intézményi rendszer alkalmatlan volt • a bővítési folyamat állomásai: 1998 ÖCsehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Ciprus Ö 1999 Ö újabb 6 ország TAGJELÖLTI STÁTUSZ • a bővítés pénzügyi feltételeinek megteremtése AGENDA 2000 (költségvetési reformcsomag, az EU költségvetési keretét 2006-ig határozza meg) - 2000 Helsinki: döntés az új szerződésről - 2000. december: Nizzai Szerződés tárgyalásának megkezdése (elf.: 2001. febr.26) • az „amszterdami maradék” • nem kívánt újabb területeket bevonni az integrációba, ill újabb úniós hatásköröket teremteni > célja az EU a nagyarányú bővítését követően is fenntartható működés érdekében a meglévő hatáskörökkel kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése volt • a 27 tagú EU vonatkozásában rögzített szervezeti, döntéshozatali kérdéseket • a Parlament döntési befolyásának növelése - A DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉS KÖVETELMÉNYE TOVÁBBRA SEM TELJESÜL EGÉSZEN • az EP hatásköreinek nem eléggé széles körű kiterjesztése • a döntéshozatal az átlagpolgár számára átláthatatlan rendszere fennmaradt > mindezek megoldása érdekében 2004-re újabb kormányközi konferenciát irányoztak elő Legfőbb jelentősége: LEHETŐVÉ TETTE A KELETI BŐVÍTÉST

23


I.2 Az európai integráció továbbfejlesztése I.2.1 A 2000-es évek célkitűzései A.) Az EU mélyítése, a gazdasági és politikai unió további kiépítése - A közös pénz bevezetését (2002) követően a gazdasági integráció területén: a gazdasági unió az EU integráció tagországai továbbfejlesztése versenyképességének javítása Ø a globalizációból adódó 2000. március 23-24. kihívások kezelése LISSZABONI CSÚCS az európai polgárok jólétének ÚJ STRATÉGIÁJA növelése - A lisszaboni stratégia: foglalkoztatás gazdasági reformok racionális kohézió tudásalapú társadalom Ø

a modern gazdaság meghatározó elemeit kihasználva ad választ a fő gazdasági és szociális kihívásokra Ø 2010-ig AZ EU-T A VILÁG Õ LEGVERSENYKÉPESEBB, a tagállamok szorosabban LEGDINAMIKUSABB, harmonizálják TUDÁSALAPÚ Ö gazdaságpolitikájukat, közös GAZDASÁGÁVÁ KELL Ö irányvonal mellett ütemtervet TENNI Ö hajtanak végre Stockholm, 2001. 03. 23-24. Göteborg, 2001. 06. 15-16. Barcelona, 2002. 03. 15-16. Ø A lisszaboni stratégia továbbfejlesztése és a célok bővítéseÖFENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM

24


B.) Nizzától Laeken-ig - A Nizzai Nyilatkozat jövőképe: Ö 2004-ben újabb kormányközi konferencia az ÚJ TAGÁLLAMOK RÉSZVÉTELÉVEL Ö hosszabb távra előremutató intézményi átalakulás (reformok) - Rendezést váró kérdések: • az EU és a tagállamok hatáskörének precízebb elválasztása • alapvető jogok Chartája státusának meghatározása • a szerződések egyszerűsítése • a nemzeti parlamentek európai architektúrában elfoglalt szerepe • a reformok kereteiben átláthatóbb, új, demokratikus keretek biztosítása • ÖSSZTÁRSADALMI VITA - 2001. december: Laeken-i csúcs Ö három területen kell előrelépni Európa demokratikusabbá tétele Európa globális szerepvállalásának erősítése az állampolgárok igényeinek való jobb megfelelés SZERVEZETI KERETE: a konvent (a tagjelöltek is bevonásra kerültek, de vétójoguk nincs) > az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre - A Konvent jellemzői: 105 tagú tanácskozó fórum • munkájában a tagállamok (kormányok, parlamentek) ill. az európai intézmények delegáltjai vettek részt • a tizenhárom tagjelölt a tagállamokkal megegyező képviselettel vett részt > jogosítványaik korlátozottak voltak, a tagállamok között kialakult konszenzust nem akadályozhatták meg • a testület élén a (Laeken-ben elfogadott 12, később) 13 tagú elnökség állt • plenáris üléseken (havonta 1-2 alk.) alakította ki egy-egy kérdésről álláspontját, ezt a munkacsoportokban zajló munka segítette

25


C.) A konvent munkája, az Alkotmányos Szerződés kidolgozása - A Konvent munkájának szakaszai: • a „tájékozódó” szakasz (listening phase) a 2002. július 11-12-i üléssel lezárult > célja az európai integráció továbbfejlesztésével kapcsolatos nézetek, nézetkülönbségek és szempontok tematikus feltárása volt; • 2002. szeptemberétől: „elemző-értékelő": lezárásaként a Konvent elnöksége 2002 október végén közzétette a leendő alkotmányos szerződés tervezetének vázlatát; • a Konvent tevékenységének harmadik, záró fázisában (2003. első félévében) befejezte munkáját: megalkotta az EU Alkotmányának tervezetét - A konvent előtt zajló viták: homlokterébe a hatáskörök megosztásának kérdése és alapvető intézményi rend került • az Európai Unió céljai és küldetése, az uniós és tagállami hatáskörök megosztása • a döntéshozatali eljárások, a döntéshozatal hatékonyságának javítása, az EU intézményi rendszerének módosítása, új intézmények létrehozására (pl. Kongresszus), a Tanács elnökségi rendszerének módosítására • a nemzeti parlamentek integrációs folyamatban betöltött szerepe • a bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése • az Unió külkapcsolati rendszere, a közös kül-, biztonság és védelempolitika jövője > már a viták során kiderült, nincs valós szándék újabb hatáskörök közösségi szintre történő átruházására Az Alkotmányos Szerződés elfogadása: • 2003. október 4-én kezdődött kormányközi konferencia (IGC): célja az Alkotmány véglegesítése volt (2003 december: a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer miatt kudarc) • az ír elnökség folyamatosan konzultált a tagállamokkal a kompromisszumos megoldások lehetőségeiről > vállalták az újból összehívásra kerülő konferencia júniusi lezárását • 2004. május 17.: az új kormányközi konferencia kezdete, június: az ASZ végeleges szövegének elfogadása • 2004. október 29.: az Európai Alkotmány aláírására - Az új Alkotmány 2006. november 1-én lépett volna hatályba: de csak abban az esetben, ha minden tagállam ratifikálta azt 26


I.2.2 Az Alkotmányos Szerződés A.) Az Alkotmányos Szerződés célkitűzései - Az új Alkotmány célkitűzései: • átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az Európai Uniót, kellő rugalmasságot biztosít a további fejlődéshez • magában foglalja az EU alapvető értékeit, céljait és hatáskörét; • az EU alapszerződéseit egységes szövegbe foglalja • tovább növeli az Európai Parlament jogkörét • alapvető változásokat hoz az EU intézmények működésében; • az EU nemzetközi befolyásának erősítése érdekében létrehozza az Európai Unió külügyminiszteri posztját • egyszerűsíti az EU jogi eszközeit is: a jelenlegi tizenötféle eszközt hat váltja majd fel; a szabályozások az ASZ szerint lehetnek ~ európai törvények és kerettörvények (törvényhozás), ~ rendeletek és határozatok (végrehajtás), valamint ~ ajánlások és vélemények (nem bírnak kötelező erővel) - Az Alkotmányos Szerződés elemei: • az első rész: az EU céljainak, hatásköreinek, a lehetséges döntéshozatali módoknak és az EU intézményeinek meghatározása • a második rész: az Alapvető Jogok Európai Kartája • a harmadik rész: a jelenlegi szerződések rendelkezéseit is magukban foglaló politikák és az Unió működése • a negyedik rész: általános és záró rendelkezéseket, az Alkotmánymódosítás lehetséges módjainak meghatározása - Az ASZ egyes lényeges, új vonásai: • egységes szöveg, amely az eddigi összes alapító szerződés helyébe lép, az Európai Uniónak a nemzeti és a nemzetközi jogban is érvényes, egységes jogi személyiséget ad • „vészfék” mechanizmus: lehetőséget biztosít a tagországoknak, hogy nemzeti érdekeik sérülése esetén az Európai Tanácshoz fordulhassanak • „korai figyelmeztetés” (early warning) mechanizmus: a nemzeti parlamenteknek biztosít lehetőséget az új jogszabályok tüzetes vizsgálatára • 1 millió EU állampolgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság egy adott ügyben terjesszen be törvényjavaslatot • szolidaritási klauzula: terrorista támadás esetén a tagállamok egymás segítségére sietnek • saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Európai Unióból 27


B.) Az Alapjogi Charta - Minden személyes jogot tartalmaz: ezeket hat csoportba sorolja • méltóság: az emberi méltóság sérthetetlen; minden embernek joga van az élethez, senkit nem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma, a rabszolgaság és kényszermunka tilalma • szabadságok: mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, mindenkinek joga van a személyes adatok védelméhez, házasságkötéshez és családalapításhoz való jog, oktatáshoz, munkavállaláshoz, tulajdonhoz való jog, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság • egyenlőség: a törvény előtti egyenlőség, a gyermekek, az idősek és a fogyatékosok jogai, a megkülönböztetés tilalma, a nők és férfiak közötti egyenlőséget • szolidaritás: elsősorban a munkával, családdal, egészség-, környezet- és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogok. • polgári jogok: az aktív és passzív választójog az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon, az európai ombudsmanhoz és a Európai Parlamenthez való fordulás joga, illetve a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, a diplomáciai védelemhez való jog • igazságszolgáltatás: a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes tárgyaláshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei, a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma > egyetlen dokumentumban foglalja össze a nemzeti és nemzetközi jogban már régóta szereplő, azonban mindeddig széttagolt alapelveket

28


C.) Hatásköri kérdések rendezése az ASZ szerint - Általános szabályok: • az Unió a tagállamok által az Alkotmányban ráruházott hatáskörök határain belül intézkedhet az Alkotmányban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében • az arányosság elvének megfelelően az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami az Alkotmány célkitűzéseinek eléréséhez szükséges • minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruházott át az Unióra, a tagállamoknál marad - Az Unióra ruházott hatáskörök: • kizárólagos ~ ha egy meghatározott területen az Alkotmány kizárólagos hatáskört ruház az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust ~ a tagállamok ezekben az esetekben csak akkor és úgy hozhatnak törvényeket, döntéseket, ha erre őket az Unió felhatalmazza, vagy ha az intézkedések célja az Unió által elfogadott szabályozások végrehajtása. • megosztott ~ ha egy meghatározott területen az Alkotmány a tagállamokkal megosztott hatáskört ruház az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű szabályozásokat ~ a tagállamok e hatáskörükkel azonban, csak olyan mértékben élhetnek, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta, vagy úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról • az Unió hatáskörrel rendelkezik a közös kül- és biztonságpolitika meghatározására és végrehajtására, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását

- Minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruházott át az Unióra, a tagállamoknál marad: • e körben az Unió kizárólag azokban az esetekben jár el, ha • az intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így • azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók > szubszidiaritás elve 29


I.2.3 Napjaink kihívásai A.) Válságjelenségek - Az Alkotmányos Szerződés elutasítása: • 2005. május 29-én a franciák 55 százaléka, három nappal később a holland szavazók 61,9 százaléka utasította el az Alkotmányt • az Eurobarometer közvélemény kutatási adatai szerint az Alkotmány elutasítása ~ Hollandiában az elutasítás oka: információ hiányra (32%), a nemzeti szuverenitás elvesztésének félelmére (19%), és a kormány elutasítása > kétharmaduk (66%) gondolta úgy, hogy a „nemek" győzelme lehetőséget biztosítana az Alkotmány újratárgyalására, s ezzel a holland érdekek hatékonyabb védelmére is; ~ Franciaországban a fő indok a foglalkoztatás területén esetlegesen kialakuló negatív hatás (31%), a francia gazdaság rossz helyzete (26%), és az Alkotmány gazdaságilag túl liberális volta > a franciák 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nem szavazat az Alkotmány újratárgyalását jelentené, ami elősegítheti a szerződés „szociálisabbá" tételét - A lisszaboni stratégia eredménytelensége és újraindítása: 2005. márciusi EUcsúcs megállapította, hogy • az EU egyelőre nem tart ott, ahol az eredetileg tízéves stratégia 2000-es meghirdetésekor félidőre remélte • nemzeti szinten jobban kell összpontosítani a versenyképességi célok teljesítésére • ennek érdekében hároméves nemzeti programokat kell kidolgozni, amelyekhez csatlakozik az Európai Bizottság elképzeléseire épülő közös uniós program > három prioritása: a versenyképesség erősítése, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedés, 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozása - A 2007-2013-as költségvetés kudarca: a költségvetési vitában két „jövő koncepció” csapott össze: • a hollandok és skandináv államok, valamint Nagy-Britannia liberális gazdaságpolitikai irányvonal megvalósítását, s ezzel párhuzamosan a közös európai intézmények súlyának csökkentését tartja kívánatosnak, • Franciaország és Németország az Európai Uniótól az iparpolitika fejlesztését és az európai szociális modell védelmét várja el

30


B.) „Egy ötvenéves álom vége” 1 - Az ASZ elutasítása: „a nemzetállamok aligha fognak egy európai kormányzati szuperstruktúrában feloldódni vagy abba beleolvadni, hanem tartós realitásként számolni kell velük és hatalmi ambícióikkal” - A Lisszabonban kitűzött célok realitása: „Öt éve azt tűzte maga elé az Unió, hogy tíz év múlva, 2010-re a világ legversenyképesebb övezetévé válik. Mibennünk a hajdani pártkongresszusok győzelmes jelszavait idézte föl a naiv szándék, amelynek beteljesülése nemhogy közeledett volna, hanem távolodott a céltól.” - Költségvetés: „a közös költségvetés két, látszólag ellentétes táborra osztja az országokat: az elszámolások egyenlegét tekintve egy részük nettó befizető, más részük nettó kedvezményezett. Hol itt a közös érdek?” - Törökország csatlakozása, az Unióba további szegény országokat befogadó bővítés folytatása: „ma az a perspektíva fenyegeti az Unió centrumát, hogy csupa potenciális nettó kedvezményezett áll sorba felvételért, miközben a fő befizetők köre változatlan.” - A versenyképesség követelménye és integráció alapvető értékének tekintett négy szabadságjog fenntarthatósága: • a hatalmas belső piacra való támaszkodás javíthatja a külső, nemzetközi versenyképességet is • nemzeti érdekeik védelmében a régi tagállamok az integrációs szabadságjogok érvényesülését próbálják megakadályozni • ha a sanyarú gazdasági helyzetben a tagállamokban megakadályozza az Unión belül a tőke, technológiai, piac és munkaerő ideális kombinációit, a közös versenyképesség tovább hanyatlik Európában - Versenyképességi, finanszírozhatósági és kormányozhatósági válság: „Ideje volna az ötvenéves európai egyesülési álomból felébredve a mai valósággal szembenézni és mérlegelni: milyen gazdasági előfeltételek mellett tartható a közös gazdálkodási térség teljes szabadsága, illetve hol húzódik a termelési tényezők akadálymentes forgalmának politikailag elviselhető határa.” > MAGÁT AZ INTEGRÁCIÓS MODELLT KELL VERSENYKÉPESSÉ TENNI

1

A B.) pont alapja: Balázs Péter: Európa előnye? Népszabadság, 2005. 07. 02.

31


I.2.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) Az EGK és Magyarország kapcsolatai a rendszerváltás előtt - A II. vh. utáni politikai status quo-ból adódóan Európa kettészakadt, Magyarország külgazdasági kapcsolatai alapvetően a KGST-országokhoz kötődtek • a hatvanas évek második felétől nyílt lehetőség a nyugat-európai országokkal (EGK-tagországok) való kereskedelemre • az EGK viszonylatában: árgarancia-megállapodások, a diszkriminatív importkorlátok fenntartása mellett > a piacra jutás lehetőségének biztosítása, ugyanakkor kedvezőtlen versenyhelyzet - A hetvenes években: • lejártak a korábban Mo. és az EGK között kötött szerződések > a közös kereskedelempolitika alapján azokat sem újratárgyalni, sem meghosszabbítani nem lehetett • egyenlőtlen tárgyalási pozíció: Mo. nem kötött szerződést az EGK-val, az egyetlen kapcsolat a GATT maradt (Mo. 1973-ban csatlakozott) > a diszkriminatív kereskedelmi korlátokat az EGK fenntartotta, a kapcsolatok szektoriális megállapodásokra (önkéntes exportkorlátozás) korlátozódtak - A nyolcvanas évek elején Mo. kezdeményezi a kereskedelmi kapcsolatok normalizálását: • 1986: hivatalos tárgyalások megkezdése • 1988: a Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Egyezmény aláírása ~ a legnagyobb kereskedelmi kedvezményes elbánás biztosítása, a védintézkedések bevezetésének fenntartása mellett ~ a kereskedelem a diszkriminációmentességre és a reciprocitásra épül az EK három ütemben (1995. végéig) eltörli a korábbi mennyiségi korlátozásokat > a kereskedelemre önmagában nem gyakorolt jelentős hatást, de hozzájárult a kapcsolatok javulásához 32


B.) A csatlakozás előkészítése -1990: • •

az EK valamennyi diszkriminatív kereskedelmi korlátozását eltörli > Mo. kereskedelmében az EK-val folytatott kereskedés mértéke drasztikusan megnő megkezdődnek a társulási egyezményre vonatkozó tárgyalások > 1991. december 16-án került aláírásra

- A Társulási Megállapodás leglényegesebb gazdasági célkitűzésie: • a szabadkereskedelem fokozatos elérése 2001. december 31-ig > ténylegesen egy évvel korábban valósult meg • vámok lebontása ~ az EK a magyar ipari termékekre kivetett vámjai többségének lebontása 1992. március 1.-ig aszimmetrikus ~ Mo. 1995-ben megkezdi az EK ipari termékeire szabályozás kivetett vámok lebontását • az agrárkereskedelem előtti akadályok csökkentése, az ágazati termékek korlátozott szabadkereskedelme • lépések a négy alapszabadság elérése és a szolgáltatások szabad kereskedelme érdekében • együttműködés az energiapolitika és a K+F terén • a gazdasági, pénzügyi, szociális együttműködés alapjainak megteremtése • Mo. piacgazdasági átalakulásának támogatása • jogharmonizáció • a társulási viszony működtetésére önálló intézményrendszer létrehozása > összességében jelentős eredményeket hozott, DE AZ EU RÉSZÉRŐL A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁST AZ ESETLEGES JÖVŐBENI CSATLAKOZÁS ÍGÉRETÉVEL NEM KAPCSOLTÁK ÖSSZE - Koppenhágiai kritériumok (1993): az EU által felállított konkrét követelményi rendszer, amelynek a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országoknak teljesítenie kellett • stabilan működő demokratikus intézményrendszer • működő piacgazdaság • képesnek lennie arra, hogy eleget tegyen a tagságból származó követelményeknek • az acquis communitaire adaptálása és alkalmazása • politika, gazdasági és monetáris unió céljai - 1994. április 1: > Mo. benyújtja csatlakozási kérelmét > a tárgyalások 1998. elején kezdőnek meg 33


C.) A csatlakozás - 1998: a csatlakozási tárgyalások megkezdése • menetét alapvetően a Luxemburgi Stratégia (1997. december) határozta meg ~ új alapokra helyezte az EU és a tagjelölt országok viszonyát ~ deklarált célja hogy minden tagjelölt az EU teljes jogú tagjává váljon ~ ezt megelőzően azonban a közösségi joganyag lehető legnagyobb részét alkalmazza • Csatlakozási Partnerség > egyéni felkészülési programok a tagjelölt országok számára (része a Közösségi Vívmányok Nemzeti Átvételének Programja) • csatlakozási fejezetek meghatározása • előcsatlakozási segélyek (1999-től új rendszerben) > PHARE, ill. különleges támogatási alapok > 2000-ben a Nizza Szerződés előkészítése miatt a csatlakozási folyamat kérdései háttérbe szorulnak, döntő áttörést a Nizzai Csúcs (2000. december 7-11) hozott - A bővítési folyamat felgyorsítása: • 2001 végéig az igazán nehéz fejezetek (személyek és tőke szabad mozgása, környezetvédelem) lezárásra kerültek • Göteborgii csúcs (2001. június 15-16): a tagállamok deklarálják, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002. végéig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat > ezek az államok a 2004-es EPválasztásokon már tagként vehetnek részt - A csatlakozás közvetlen előzményei: 2003 • február: elkészül az EB jelentése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról • április 9: az EP szavaz a csatlakozási szerződésről • április 12: népszavazás az EU-csatlakozáról • április 15: a magyar Parlament ratifikálja a szerződést • április 16: a csatlakozási szerződés aláírása (Athén) > életbe lép Mo. megfigyelői státusa

2004. május 1: Magyarország az EU tagjává válik 34

II. Az Európai Unió intézményrendszere, politikái

35

II. Az Európai Unió intézményrendszere, politikái __________________________________________________________________

II.1 Az EU intézményei II.1.1 Az intézményrendszer jellege A.) Az intézményrendszer ma - Sajátosan egyedülálló Ý kormányközi

Þ nemzetek feletti (szupranacionális) ELEMEK ÖTVÖZETE

- Ami nem: • egyszerű kormányközi szerv (önálló hatáskörök, a Közösségek révén saját jogi személyiség, a közösségi intézmények által alkotott jog) • nemzetek feletti föderáció (a nemzeti kormányok és a parlamentek nincsenek központi szövetségi intézményeknek alávetve) - Fő szervei: • Tanács Ö kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotó szerv • Bizottság Öjavaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó • Parlament Ö társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrző testület • Bíróság Ö ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére • Számvevőszék Ö az EU pénzügyeit ellenőrzi • EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI ~ Az EK-SZERZŐDÉS rendelkezik ~ Az EU VALAMELY NORMÁJA létrehozásuknál (ügynökségek/agencies)

36


B.) Az intézményrendszer az ASZ-ben - Az Unió egységes intézményi kerettel rendelkezik; az intézmények célja: • az EU értékeinek érvényesítése • célkitűzéseinek előmozdítása • az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata • az uniós politikák és intézkedések egységességének, eredményességének és folyamatosságának biztosítása. - Az Unió főbb intézményei: • az Európai Parlament • az Európai Tanács • a Miniszterek Tanácsa (Tanács) • az Európai Bizottság (Bizottság) • az Európai Unió Bírósága. - Egyéb intézmények: • Európai Központi Bank • Számvevőszék • tanácsadó szervek: Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság. - Az intézmények működése: • az egyes intézmények az Alkotmányban rájuk ruházott hatáskörök keretén belül, az ott meghatározott eljárások és feltételek szerint járnak el • kölcsönösen együttműködnek egymással. - Az intézményrendszer • lényeges változáson nem megy keresztül • az egyes intézmények működése azonban változik

37


II.1.2 A Miniszterek Tanácsa A.) Miniszterek Tanácsa - Fogalma: • az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve • megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként) - Tagjai: • a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak • a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik ~ Általános Ügyek és Külkapcsolatok ~ Gazdasági és Pénzügyek (ECOFIN) ~ Bel- és Igazságügy ~ Foglalkoztatás, Szociális ügyek, Egészségügyi és Fogyasztói Ügyek ~ Versenyképesség (belső piac, ipar és kutatás) ~ Közlekedés, Távközlés és Energia ~ Mezőgazdaság, Halászat ~ Környezetvédelem ~ Oktatás, Ifjúság és Kultúra - Ülésezés: az általános ügyek tanácsa és ECOFIN (püm.-ek) Ö havonta, a többi tanács évente 2-6 alkalommal ülésezik - Székhelye: Brüsszel; áprilisban, júniusban és októberben Luxemburg - Az apparátus: Ö Főtitkárság Ø FŐTITKÁR (az EU külpolitikai képviseletét is ellátja) Ø FŐTITKÁRHELYETTESÖmindennapi munka irányítása 38

(2500 fő) Ø FELADATUK: a Tanács és a hozzá kapcsolódó ügyek előkészítése


B.) A Tanács feladatai - A Tanács fő feladatai: • az Európai törvények megszavazása ~ az EU jogszabályainak nagy részét a Tanács és a Parlament közösen hozza ~ általános szabály, hogy a Tanács csak a Bizottság javaslataival foglalkozik ~ a Bizottság pedig általában csak azért felel, hogy a hatályos jogszabályokat a tagállamok megfelelően alkalmazzák-e • a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása ~ az EU tagállamai elhatározták, hogy egységes gazdaságpolitikát szeretnének megvalósítani, amely az egyes nemzetek gazdaságának szoros együttműködésére épül ~ az együttműködés a gazdasági és pénzügyminiszterek együttműködésén keresztül valósul meg • nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között • az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg ~ a törvények lehetővé teszik a Tanácsnak a végső döntés meghozatalát az ún. „kötelező kiadásokról” (főleg mezőgazdasági kiadások és a nem EU-országokkal kötött egyezményekkel kapcsolatos költségek) ~ a Parlamenté az utolsó szó azonban a „nem kötelező kiadások” terén és a teljes költségvetés jóváhagyásakor • az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján • az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között - A felelősségi területeknek legnagyobb része az ún. „közösségi” területhez tartozik: • a tagállamok szuverenitásuk egy részét közös szuverenitásban egyesítik, és döntéshozói hatalmat delegálnak az EU intézményeinek > ez a terület az Európai Unió „első pillére” • DE! > a KKBP, büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés: tagállamok nem delegálják saját hatalmukat, hanem „egyszerűen” együttműködnek > „kormányközi együttműködés” > az Európai Unió második és harmadik „pillérét” jelenti

39


C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi I. - Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁÜT): a tagállamok külügyminisztereit tömöríti, üléseit havonta tartja • 2002 júniusa óta külön alkalommal tárgyalják az általános ügyeket és a külpolitikai kérdéseket • az általános ügyek közé azok tartoznak, melyek több szakpolitikát is érintenek (pl. bővítés, a költségvetés alapjainak előzetes tervezése, vagy az intézményi kérdések) > AZ ÁÜT EBBEN A MINŐSÉGÉBEN AZ EURÓPAI TANÁCS LEGFONTOSABB DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ SZERVEZETE • a külkapcsolatokkal foglalkozó ülésein a külügyminiszterek a közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) szellemében megpróbálják összehangolni a tagállamok álláspontját nemzetközi kérdésekben. - A Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa (Ecofin): a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből áll, havonta ülésezik • a gazdasági együttműködés fejlesztésével, a pénzpiacokkal, a tőkemozgással és a harmadik országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos ügyekben tárgyal, • döntéseit főszabályként minősített többséggel, a Parlamenttel együttműködve hozza. • az Ecofin egyik legfontosabb feladata, hogy a hétéves uniós költségvetés keretei között, ismételten a Parlament egyetértésével meghatározza az éves sarokszámokat. - A Mezőgazdasági és Halászati Tanács: tagjai a mezőgazdasági, halászati, közegészségügyi miniszterek • bürokratikus szervezete a legnagyobbak közé tartozik • döntéseit 12 munkacsoport 45 albizottsága készíti elő, melyek egy-egy termékkel vagy szakterülettel foglalkoznak • rendszerint minősített többséggel határoz, általában a Parlamenttel együtt konzultációs eljárásban, de a kiemelt fontosságú élelmiszerbiztonság területén a Parlamentnek együttdöntési joga van

40


D.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi II. - A Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa (BI): a belügyminiszterek és igazságügyi miniszterek kéthavonta tartott összejövetele • a '70-es évek közepétől sokáig csak informálisan ülésezett, jogkör nélkül, a Schengeni Egyezmény (1990) aláírása után világossá vált a terület fontossága • ezt felismerve az Európai Unióról szóló (Maastrichti) Szerződés a Tanácsot beemelte a hivatalos szervezetrendszerbe • a schengeni rendszer szabályozási kérdései mellett a Tanács napirendjén főleg a rendőrségi együttműködéssel összefüggő témák szerepelnek > mindenek előtt a határokon átnyúló bűnözés és bűnüldözés kérdése - A Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa kéthavonta ülésezik • a '90-es évektől kezdve számos fontos kezdeményezése volt, így a transzeurópai közlekedési stratégia kidolgozása vagy a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer kiépítése • a közlekedéspolitika a Közösségben előkelő helyet foglal el az integrációs politikák között> a Tanács sikeresen dolgozta ki a terület részletszabályait (biztonsági kérdések, közlekedésirányítás, a piacra jutás szabályozása, képesítések elismerése, stb.) - A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa a munkaügyi, egészségügyi és esélyegyenlőségi miniszterek negyedéves összejövetele • mivel a munkaügy és a szociálpolitika meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, így a miniszterek leginkább közös célok kitűzésével és nem kötelező ajánlásokkal igyekeznek közelíteni a tagállamok szabályozását • az egészségpolitikában és fogyasztóvédelmi ügyekben a szervezet komolyabb szabályozó szerephez jut > ezeken a területeken a Tanács a Parlamenttel együtt dönt, minősített többséggel.

41


E.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi III. - A Versenyképességi Tanács: évente öt-hat tanácskozást tart, az ipari, kutatás-fejlesztési, Európa-ügyi miniszterek részvételével • 2002-ben jött létre három korábbi tanácsi szervezet összevonásából azzal a céllal, hogy az ipari, kutatási és belső piaci ügyeket egy kézben összefogva hatékonyabban lehessen irányítani a versenyképességgel összefüggő ügyeket • a belső piaci kérdésekben komoly szerephez jut, az iparpolitikai szabályozás ma még többnyire nemzeti hatáskör - A Környezetvédelmi Tanács • a környezetvédelmi miniszterek negyedévente találkoznak, a döntések a Parlament egyetértésével, minősített többséggel születnek • az által alkotott szabályok összhangban az Unió környezetpolitikájával elsősorban a megelőzésre koncentrálnak - Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa: • a hatáskörében a legtöbb ügy a tagállamok szabályozásában maradt • kulturális kérdésekben csak egyhangú döntést hozhat • az oktatási és ifjúsági ügyek területén azonban több értékes kezdeményezést tett, így a diplomák kölcsönös elismerésével, a diákok és tanárok mobilitásával kapcsolatosan

42


F.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) - Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER): • Miniszterek Tanácsa mellett működik > a Miniszterek Tanácsa az elvégzendő munka mennyiségéhez képest viszont keveset ülésezik, az ilyen jellegű eseti tanácskozás nem alkalmas a döntések megfelelő átbeszélésére • a kezdetektől fogva működött a Miniszterek Tanácsa mellett az Állandó Képviselők Bizottsága • a bizottság a brüsszeli állandó képviseletek vezetőiből áll, akiket szükség szerint ágazati szakértők segítenek - Mára a COREPER szerkezete kettévált: fórumát • a COREPER II. az állandó képviselők jelenti • a COREPER I. helyetteseik > a mezőgazdaság kiemelt szerepére tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot a COREPER helyett külön döntés-előkészítő szervezet, a Mezőgazdasági Különbizottság segíti - A COREPER tevékenysége roppant szerteágazó, jelentősége egyre nagyobb, feladata: • a tagállami álláspontok szakértői szintű közelítése, • a Tanácsi döntések előkészítése • kapcsolattartás az Unió szervei és a nemzeti intézmények között • a korábban többségében karrierdiplomatákból álló testülete ma már a hazai minisztériumok is szakértők tucatjait delegálják • munkáját mintegy 250 témák szerinti állandó vagy ideiglenes munkacsoport segíti, melyek évente több ezer ülést tartanak - A COREPER tevékenységével lehetővé válik, hogy: • az illetékes Tanács már csak politikai szempontokat vegyen figyelembe a vita során • a szakmai szabályok valódi szakértők közötti érdekegyeztetésben kristályosodjanak ki

43


G.) A soros elnökség - A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betöltője • félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam • összehívja a Tanácsot • elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb tanácsokhoz kötődő szervezetekben > hat hónapig az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá hozataláért - A tisztség súlya: • az elnöki időszak alatt megtárgyalandó ügyek befolyásolása (napirend, szavazások előkészítése) • a tagállamok számára nagy presztízsjelentősséggel bír H.) A Tanács döntéshozatala - A tanácsi döntések: • a tagállami szavazatok súlya alapján születnek • minél nagyobb egy ország, annál több szavazata van a Tanácsban • a szavazatszám azonban nem szigorúan arányos, mivel a súlyozás a kevésbé népes országokat részesíti előnyben - 2004. november 1-jétől a szavazatok száma: összesen 321 • Németország, Franciaország, Olaszország és Egyesült Királyság 29 • Spanyolország és Lengyelország 27 • Hollandia 13 • Belgium, Csehország, Görögország, Magyarország és Portugália 12 • Ausztria, Svédország 10 • Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország 7 • Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia 4 • Málta 3

44


I.) A Tanács szavazási formái - Többségi elv: • egyszerű többség: csak eljárási, ill. olyan kérdésekben, melyekről a Szerződés nem rendelkezik • érdemi ügyekben: minősített vagy egyhangú > MINŐSÍTETT TÖBBSÉGI SZAVAZÁS ESETÉN AZ EGYES TAGÁLLAMOK SZAVAZATA A NÉPESSÉGÜKNEK MEGFELELŐEN ELTÉRŐ SÚLYÚ > ha NINCS ELLENVETÉS és az adott kérdés (szavazás nélkül) elfogadottnak tekinthető - 2005. jan.1-gyel lépett hatályba: a „hármas többség” • a szavazatok újrasúlyozása: 237 szavazat Ö169 minősített többség Ö minden egyes bővítésnél a MINŐSÍTETT TÖBBSÉGI KÜSZÖBÖT A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSBEN HATÁROZZÁK MEG • minősített többségnél a szükséges szavazatszám mellett ~ ha Bizottsági javaslatról, kezdeményezésről folyik a szavazás, a tagállamok több, mint felének támogatása ~ ha nem a Bizottság a kezdeményező, a tagállamok 2/3ának támogatása szükséges • népességi szűrő: blokkolási lehetőség > bármely tagállam kérheti annak ellenőrzését, hogy a minősített többség eléri-e az Unió lakosságának 62%-át Ö HA NEM, A DÖTÉST NEM LEHET ELFOGADOTTNAK TEKINTENI - Amennyiben a Tanács határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait a következőképpen kell súlyozni: Németország Franciaország Olaszország Egyesült Királyság Spanyolország Lengyelország Hollandia Görögország Belgium Cseh Köztársaság Magyarország Portugália Ausztria

29 29 29 29 27 27 13 12 12 12 12 12 10

Svédország Írország Litvánia Dánia Szlovákia Finnország Észtország Ciprus Lettország Luxemburg Szlovénia Málta

10 7 7 7 7 7 4 4 4 4 4 3 45


J.) Az ASZ a Miniszterek Tanácsát érintő változásai - A soros elnökség: • a korábban, a kormányközi konferencián (2004. május 18.) született megállapodás értelmében a soros elnöki tisztséget három tagállam látja majd el • a három tagállam közül továbbra is csak egy lesz fél évig elnök, a másik két ország csak segíti elnöksége alatt. > a három tagállam így együttesen 18 hónapig látja majd el az elnöki posztot - A szavazati arányok: az Európai Tanács döntése értelmében • a minősített többségi szavazáshoz a tagállamok 55 százalékának (legalább 15 tagállam) egyetértése szükséges, amelyek az EU népességének 65 százalékát képviselik • blokkoló kisebbséget négy tagállam alkothat • amennyiben a Tanács saját, vagy egy tagállam kezdeményezésére, illetve az Európai Központi Bank vagy a Bizottság ajánlására cselekszik, a minősített többséghez a Tanács-tagok 72 százalékának szavazata szükséges, akik az EU lakosságának 65 százalékát képviselik, ez ~ a bel- és igazságügyi együttműködés ~ a kül- és biztonságpolitika ~ a gazdasági és monetáris politika terén ~ egy tagállam esetleges felfüggesztése vagy kizárása esetén érvényes • egyes területeken csak bizonyos tanácsi tagok rendelkeznek szavazati joggal (pl. euró-zóna vagy megerősített együttműködés) ~ ezekben az esetekben (az adott területtől függően) is a fent említett arányok szükségesek a minősített többséghez, ~ ezeket ilyenkor az adott tagországok csoportjára kell számítani • az egyhangú szavazást továbbra is fenntartják az adópolitikai, a kül- és biztonságpolitikai, illetve védelmi kérdésekben, továbbá az Alkotmány későbbi módosításaival kapcsolatban. - Az új szavazási rendszer 2009. november 1-jén lép(het) életbe

46


II.1.3 Az Európai Tanács - European Council: az EU állam- és kormányfőinek testületeÖAZ UNIÓ CSÚCSSZERVE Ö intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE - Hivatalosan a Maastrichti Szerződés rendelkezik róla: • évente legalább kétszer ülésezik • a Bizottság elnöke is részt vesz • munkáját a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság egy tagja segíti • feladata: ~ stratégiai kérdésekben dönt ~ általános politikai irányvonalakat fektet le ~ jogszabályt csak a közös kül- és biztonságpolitika közös stratégiáin belül alkot ~ ülései nem a Tanács döntéshozatal, eljárási rendjét követik - Jelentősége: fokozatosan nő • a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere • „package deal” Ö több, egymással össze nem függő kérdés összekapcsolása • a megszületett döntések az ET iránymutatása alapján a Bizottságszektoriális tanácsok közreműködésével válnak jogszabállyá - Az Európai Tanács az Alkotmányos Szerződésben: a Tanács, mely a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint a saját és a Bizottság elnökéből áll: • az EU intézményévé válik • saját elnököt választhat, aki két és fél évig tölti be posztját. • az elnök: ~ elnököl az Európai Tanács ülésein, és irányítja annak munkáját, ~ gondoskodik az Európai Tanács előkészítéséről és folyamatosságáról, ~ erőfeszítéseket tesz az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus elérésére, ~ az Európai Tanács minden ülését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek ~ bizonyos esetekben ellátja az Unió képviseletét a közös külés biztonságpolitikához tartozó ügyekben

47


II.1.4 A Bizottság A.) Általános jellemzői - Mint a Parlamentet és a Tanácsot, az Európai Bizottságot is • az 1950-es években hozták létre • az EU alapszerződései alapján - Az Európai Bizottság (European Commission) • az EU mindennapi munkáját végző • döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely • ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát • felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért > szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja • - Az elnevezés vonatkozhat:

•

az intézményt vezető politikai testületre (25 biztosból álló grémium) az intézmény egészére (a biztosok, és az alattuk működő 20 000-es hivatalnoki kar) > maga az intézményt és köztisztviselői állománya

- Kormányszerűen működő intézmény: • élén politikai testület (Biztosok Kollégiuma) áll • tagjai között a feladatok szakterületenként megosztottak • a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik • informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják ~ bár Hazájukban mindannyian politikai szerepet töltöttek be miniszterek voltak ~ a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól > NEM KORMÁNYÖDÖNTÉSHOZÓ ÉS VÉGREHAJTÓ FELADATOKKAL CSAK KORLÁTOZOTTAN RENDELKEZIK - Székhelye Brüsszel; jelentős hivatali apparátus dolgozik Luxemburgban, ill. más helyszíneken

48


B.) A Bizottság tagjai, a tagok jelölése - Ötévenként új Bizottságot neveznek ki • az Európai Parlament megválasztásától számított • hat hónapon belül - A Bizottságban • a „keleti bővítés” előtt két-két biztos képviselte a nagyobb tagállamokat, egy-egy pedig a kisebbeket (20 biztos) • a Nizzai Szerződés bevezette az egy tagállam-egy biztos elvet, két lépcsős áttéréssel ~ amíg a tagállamok száma nem éri el a 27-et „tisztán” érvényesül (2005. jan. 1-jén megalakuló Bizottság) ~ ha a tagállamok száma eléri a 27-et > a Tanács egyhangúan dönt a rotációs rendszer bevezetéséről > a biztosok maximális számának 27-nél kevesebbnek kell lennie > a biztosok nemzetisége pedig egy valamennyi tagország számára elfogadható rotációs eljárás szerint lesz meghatározva - Kinevezés: • a Tanács (az állam- és kormányfők szintjén) nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel jelöli az elnököt • a jelölést a Parlamentnek jóvá kell hagynia • a Tanács (minősített többséggel, az elnökkel egyetértésben) jelöli a Bizottság tagjait • az EP jóváhagyja a testület egészét • a Tanács minősített többséggel nevezi ki az új Bizottságot > a tagok függetlenek a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól: A TANÁCS NEM OSZLATHATJA FEL, TAGOT NEM VÁLTHAT LE - A Bizottság politikailag a Parlamentnek felel: • bizalmatlansági indítvány benyújtásával lemondathatja a testületet • jelen van a Parlament minden ülésén, ahol • politikáját igazolnia, magyaráznia kell • rendszeresen válaszol a parlamenti képviselők írásban vagy szóban hozzá intézett kérdéseire 49


C.) A Bizottság hatásköre - A Bizottság feladatai: • javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást • felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést • őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal együtt) • nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót - Javaslattevő funkció: • a Bizottság egymaga felelős az új európai törvényjavaslatok körvonalazásáért, amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be • a javaslatoknak az Európai Unió és állampolgárai érdekeit kell védeniük, nem egyes országok vagy iparágak érdekeit • a Bizottság csak akkor javasol közösségi szintű megoldást, ha úgy gondolja, hogy a probléma nem oldható meg hatékonyan helyi, regionális vagy nemzeti szinten > szubszidiaritás elve - Végrehajtás és költségvetés: az Európai Unió végrehajtó testületeként a Bizottság felelős: • az EU költségvetésének kezeléséért és végrehajtásáért • a programokért és politikákért, amelyeket a Parlament és a Tanács már elfogadott - Az európai jog betartásának ellenőrzése: • a Bizottság az „alapszerződések őre” > az Európai Bírósággal együtt felelős a közösségi jog megfelelő alkalmazásáért minden tagországban • ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, s nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására ~ először elindítja az ún. „jogsértési eljárást” > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság megállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határidőt ad a részletes válaszra ~ ha ez az eljárás nem működik, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra és az EUintézményekre is - Az EU nemzetközi képviselete: • munkája lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy „egy hangon” szólaljanak meg nemzetközi fórumokon • feladata az EU számára fontos nemzetközi egyezmények tárgyalása is

50


D.) Szervezet - A Bizottság elnöke: eldönti, melyik biztos mely területért felelős • ha szükséges, átalakítja a testületet hivatali ideje alatt • a testületet jóváhagyásával követelheti egy biztos lemondását is - A 25 tagú biztosok testülete: • hetente egyszer ülésezik, általában szerdán, Brüsszelben • az ülésen minden területet az azért felelős biztos ismertet, majd a testület együttesen dönt róla • a 25 biztos és szakterületek (2004. november 22-től) 1. Jose Manuel DURAO BARROSO (portugál) - Elnök 2. Margot WALLSTRÖM (svéd) - Alelnök / Intézményi kapcsolatok és kommunikációs stratégia 3. Günter VERHEUGEN (német) - Alelnök / Vállalkozások, ipar 4. Jacques BARROT (francia) - Alelnök / Közlekedés 5. Siim KALLAS ( észt) - Alelnök / Adminisztratív ügyek, könyvvizsgálat és korrupció elleni küzdelem 6. Franco FRATTINI (olasz) - Alelnök / Igazság, szabadság és biztonság 7. Viviane REDING (luxemburgi) - Információs társadalom és média 8. Stavros DIMAS (görög) - Környezetvédelem 9. Joaquín ALMUNIA (spanyol) - Gazdaság-és monetáris politika 10. Danuta HÜBNER (lengyel) - Regionális kérdések 11. Joe BORG (máltai) - Halászati és tengeri politika 12. Dalia GRYBAUSKAITÉ (litván) - Pénzügyi tervezés és költségvetés

13. Janez POTOČNIK (szlovén) - Tudomány és kutatás 14. Ján FIGEL (szlovák) - Oktatás, képzés, kultúra és soknyelvűség 15. Markos KYPRIANON (ciprusi) Egészségügy és fogyasztóvédelem 16. Olli REHN (finn) - Bővítési kérdések 17. Louis MICHEL (belga) - Fejlesztés és humanitárius segély 18. László KOVÁCS (magyar) - Adó és vámpolitika 19. Neelie KROES (holland) Versenypolitika 20. Mariann FISCHER BOEL (dán) Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 21. Benita FERRERO-WALDNER (osztrák) Külkapcsolatok és európai szomszédsági politika 22. Charlie McCREEVY (ír) - Belső piac és szolgáltatások 23. Vladimir ŠPIDLA (cseh) - Foglalkoztatás, szociálpolitika és női egyenjogúság 24. Peter MANDELSON (angol) Kereskedelem 25. Andris PIEPALGS (lett) - Energiapolitika

- A Bizottság hivatali szervezete: • 36 részlegből áll, főigazgatóságokból és szolgálatokból • miden főigazgatóság ~ egy-egy területért felelős ~ egy főigazgató vezeti, aki ~ egy biztosnak tartozik beszámolási kötelezettséggel • a főigazgatóság az, amely elkészíti a Bizottság jogszabályjavaslatait > ezek csak akkor válnak hivatalossá, ha a testület heti találkozóján elfogadja azt • 25.000 fős hivatali apparátus

51


E.) A Bizottság az Alkotmányos Szerződés szerint - A biztosok száma: az „egy ország - egy biztos” elv 2014-ig marad érvényben > ettől kezdve a biztosok száma a tagállamok számának 2/3-ára csökken majd (ideértve a Bizottság elnökét és az EU külügyminiszterét is) - Az EU külügyminiszteri poszt létrehozása: • a külügyminiszter egyesíti majd a jelenlegi külpolitikai főmegbízotti és a külkapcsolatokért felelős biztosi posztokat • a miniszter mandátumát a Kül- és biztonságpolitikai Tanácstól kapja, tagja az Európai Bizottságnak és egyben betölti a Külkapcsolatok Tanácsának elnökének tisztét is • az Európai Tanács minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével nevezi ki az Unió külügyminiszterét, akinek megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében szüntetheti meg. • feladatai ~ irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, valamint a közös biztonság- és védelempolitikáját, javaslataival hozzájárul e politikák alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja ~ biztosítja az Unió külügyi tevékenységeinek összhangját, a Bizottságon belül felel a Bizottság külkapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátásáért és az Unió külső tevékenysége egyéb területeinek összehangolásáért. - Rotációs rendszer: • 2014-től a tagokat egyenlően, rotációs alapon választják meg • a rotációs rendszer rendjéről az Európai Tanács egyhangúlag dönt • a tárgyalás későbbi szakaszában született döntés szerint konszenzus alapján az Európai Tanácsnak joga van a biztosok számának megváltoztatására - Az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni, kivéve ha az Alkotmány másként rendelkezik

52


II.1.5 A Parlament A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei - Fogalma: • az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület • fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban - Szerepének fejlődése: KONZULTATÍV, KORLÁTOZOTT ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓK

JELENTŐSÉGE MEGNŐ

•

1952: a Montánunió Közgyűlése (a nemzeti parlamentek delegáltjai)

Ø • 1957: az EGK és az Euratom parlamenti testületére is változik • 1962: neve Parlamentre változikÖVITAFÓRUM (véleménynyilvánítás) • 1970: egyetértési jog a költségvetésben • 1976: közvetlen választás elfogadása • 1979: tagjait a tagállamok polgárai közvetlenül választják • 1989: Egységes Okmány Ö társjogalkotói, társdöntéshozói funkciók megjelenése • 1992 (Maastricht), 1997 (Amszterdam), 2001 (Nizza) Ö FOLYAMATOS HATÁSKÖR-BŐVÜLÉS

- Jogkörei ma: • a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját • demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat • a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését

53


B.) A Parlament választása, működése - Választása, politikai összetétel • a képviselőket 5 évre, közvetlenül választják • a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót (political groups) Ü Európai Néppárt • két nagy „párt” } 60% Þ Európai Szocialista Párt > TRADICIONÁLISAN ŐK JELENTIK A PARLAMENT VEZETŐI erőit - A Parlament tisztségviselői és testületei: • Elnök: két és fél évente (abszolút többséggel) választják • 14 alelnök: a politikai csoportok jelölése alapján titkos választással Ö Elnökök Konferenciája • vezető testületek: Parlament vezetője (a politikai csoportok Ø vezetői) POLITIKAI Büró ELŐKÉSZÍTÉS, az ülések menedzselése, adminisztratív BIZOTTSÁGOK ügyek (az Elnök és a 14 alelnök), TAGJAINAK parlamenti apparátus KIALAKÍTÁSA, KOMPETENCIAVITÁK RENDEZÉSE • elnök, 3 alelnök Ü szakbizottságok: • téma előterjesztője Ö (17 állandó, számos ad hoc) (Rapporteur) Þ • eltérő számú tag - A Parlament két szinten végzi a munkáját: • plenáris ülés előkészítése ~ a képviselők végzik a különböző parlamenti bizottságokban, amelyek az EU tevékenységeinek egyes területeire szakosodnak ~ a vitaindítványt ugyancsak a politikai csoportok tárgyalják meg • maga a plenáris ülés

54


C.) A Parlament munkarendje - Székhelye: • Strasbourg (plenáris ülések), munkája más részét Brüsszelben (bizottsági ülések) végzi • a Főtitkárság székhelye Luxemburg - Min. 12x1 hetes ülés: • rendes ülésszakok > Strasbourg • rendkívüli ülésszakok (4-5) Brüsszel - 4 hetes ritmusú periódusok: • plenáris hét (1) • bizottsági hét (2) • politikai csoportok (1)Ö Brüsszel, tagállamok - A plenáris ülések: • az összes képviselő részvételével zajlanak • a törvényjavaslatok megvitatása, és a teljes szövegről való döntéshozatalt megelőzően szavazás a módosításokról • a napirend további pontjai lehetnek a Bizottság és a Tanács előterjesztései, illetve az EU-ban és a világban történtekkel kapcsolatos egyéb kérdések - Munkanyelv: az unió minden hivatalos nyelve D.) A Nizzai Szerződés a Parlamentet érintő rendelkezései - Képviselői helyek számának növekedése: 732 (csak ha mind a 12 tagjelölt ország csatlakozott) - Átmeneti időszak: A jelenlegi tagállamok képviselői + az Ø új tagállamoknak juttatott helyek HA A KÉPVISELŐ LÉTSZÁM NEM ÉRI EL A 732-T, ARÁNYOS KORREKCIÓVAL MEG KELL EMELNI A TAGÁLLAMI KÉPVISELŐI HELYEK SZÁMÁT Ø HA KÖZBEN ÚJ TAGÁLLAM LÉP BE, AZ ADOTT CIKLUSBAN ÁTMENETILEG TÚLLÉPHETŐ A 732-ES HATÁR 55


E.) Az Európai Parlament tagjainak száma Ország Németország

99

2004-2009. BULG és ROM csatlakozása előtt 99

Egyesült Királyság Franciaország

87 87

78 78

78 78

72 72

Olaszország

87

78

78

72

Spanyolország

64

54

54

50

Lengyelország

-

54

54

50

Románia

-

-

36

33

Hollandia

31

27

27

25

Görögország

25

24

24

22

Portugália

25

24

24

22

Belgium

25

24

24

22

Csehország

-

24

24

22

Magyarország

-

24

24

22

Svédország

22

24

24

18

Ausztria

21

18

18

18

Bulgária

-

-

18

17

Szlovákia

-

14

14

13

Dánia

16

14

14

13

Finnország

16

14

14

13

Írország

15

13

13

12

Litvánia

-

13

13

12

Lettország

-

9

9

8

Szlovénia

-

7

7

7

Észtország

-

6

6

6

Ciprus

-

6

6

6

Luxemburg

6

6

6

6

Málta

-

5

5

5

632

732

786

736

Összesen

56

2004. máj 1-ig

A 2004-2009-es ciklus végéig 27 tagállam 99

a 2009-ben kezdődő ciklusban 27 tagállam 99


F.) A Parlamentet érintő főbb változások az ASZ-ben - 2009-től, a következő parlamenti ciklustól, az Alkotmány az európai parlamenti helyek: • • • •

ez befolyásolja a Németországnak (99 hely) a maximum helyek számát 96-ban és Máltának (5 hely) jutó helyek számát határozza meg az Európai Tanácsnak - a Parlament javaslata alapján - egyhangú döntést kell hoznia az 2009-2014-es ciklusban tevékenykedő Európai Parlament összetételéről a Parlamentnek maximum 750 tagja lehet. minimum küszöbét 6-ra emeli

- A Parlament szerepe jelentősen növekedett: • a jövőben az európai törvények 95 százalékát együttdöntési eljárással hozzák meg • ezt általános törvényhozási folyamatnak nevezik - Az európai parlamenti képviselők választása: • jelenleg az egyes tagállamok választási törvényei alapján történik • az Alkotmány rendelkezései szerint azonban a Tanács európai törvényben vagy kerettörvényben megállapítja ~ az Európai Parlament tagjainak valamennyi tagállamban egységes eljárás szerint vagy valamennyi tagállamban közös elveknek megfelelően tartandó ~ közvetlen és általános választójog alapján történő megválasztásához szükséges előírásokat, intézkedéseket

57


G.) Az Európai Parlament magyar képviselői - A 2003. évi CVIII. tv. csak az EP tagjainak választási rendjéről rendelkezetett - A 2004. évi LVII. tv. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról: alapvető célja • az EP Magyarországnak fenntartott parlamenti helyeire jelölt, ill. megválasztott képviselők jogállásának • a közösségi jog és a hazai jog zárt, logikus rendszerré való összekapcsolása végett • a közösségi jog szabályaival összhangban, a tagállamnál maradó hatáskörök keretein belül történő szabályozása. - Főbb szabályozási területek: • szabad mandátum és képviselői függetlenség rögzítése • az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma > a magyar képviselők konzultatív testülete, feladata az EP a Mo. számára különösen fontos, stratégiai kérdésekben való véleménycsere biztosítása • a képviselők munkajogi, társadalombiztosítási jogállásának rendezése • összeférhetetlenségi és mentelmi anyagi, eljárási szabályok • tiszteletdíjak, juttatások, kedvezmények - Az EP képviselőinek a magyar Országgyűléshez és az államigazgatáshoz való kapcsolódása: az EP képviselője • tanácskozási joggal vehet részt ~ az OGY állandó bizottságainak ülésein ~ az OGY plenáris üléseinek az európai integrációval összefüggő napirendi pontjai tárgyalásán • tájékoztathatja tevékenységéről és az EP Magyarországot érintő kérdéseiről az OGY bizottságait > az állami szervek kötelesek az EP képviselőj részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni

58


II.1.6 A Bíróság A.) A Bíróság feladatai - Az Európai Közösségek Bírósága: (Court of Justice of the European Communities) • az 1952-es ESZAK-Szerződés hozta létre • feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása • a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja • biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint - Feladatok:

•

egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban

•

felügyeli a közösségi jog betartását

•

ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el

Ø • KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE

• KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA

•

a tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról > a közösségi jog a tagállamok jogrendjébe épül be, de azoktól bizonyos tekintetben önálló: ennek védelmét, alkalmazását és betartását is biztosítja - A következő eljárástípusokban hoz ítéletet: • előzetes döntéshozatal iránti kereset • tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset • megsemmisítés iránti kereset • intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset

59


B.) A Bíróság összetétele, ülésezése - A Bíróság • tagállamonként egy tagból áll, így az intézménynél valamennyi uniós nemzeti jogrendszer képviselteti magát > összesen 25 tag • két fóruma van • maga az EB (az EU legfelsőbb bírósága) • a Felső Bíróság (korábban: Elsőfokú Bíróság) > 1989-ben hozták létre, az eredeti fórum tehermentesítése céljából ~ olyan ügyekben jár el, amelyeket személyek vagy nem állami szervezetek indítottak, és bizonyos területekre korlátozza figyelmét. ~ döntéseivel szemben az Európai Bírósághoz lehet fellebbezni ~ mellé rendelve több, egy-egy témára szakosodott bírói panel is működik, amelyek első fokon döntenek el bizonyos ügyeket ~ a panelek döntéseivel szemben a Felső Bírósághoz lehet fellebbezni • munkáját nyolc főtanácsnok (advocat-general) segíti ~ feladatuk, hogy véleményt nyilvánítsanak a Bíróság elé került ügyekben (kivéve a Bíróság ellenkező döntése esetén, amikor az ügy nem vet fel új jogi kérdést) ~ szerepük nem összekeverendő az ügyész vagy más hasonló hatóság szerepével • az Európai Bíróságnak és az Elsőfokú Bíróságnak is van saját elnöke, akiket saját bíráik választanak három évre - A bírók és a főtanácsnokok: • vagy a nemzeti bíróságok korábbi tagjai, vagy független jogászok • a tagállamok közös megállapodása alapján nevezik ki hat évre • a kinevezés egy vagy két további hároméves periódusra meghosszabbítható • minden 3 évben a Bíróság felét cserélik, újraválasztják - Ülésezés:

Ü teljes ülés (tagállam, közösségi szerv, bonyolult ügy) > 15 fős nagytanács Þ kamarák 3 ill. 5 tagú

- 2005 júliusától működik a Közszolgálati Törvényszék: • hét bíróból áll, az EU közszolgálati jogvitáiban ítélkezik • az Elsőfokú Bírósághoz fellebbezni lehet, felülvizsgálati kérelem: EB

60


C.) A Bíróság eljárásaira okot adó tényezők - Kötelezettség elmulasztása miatti eljárás: (tagállamokkal szemben)Ö KERESET • a Bizottság pert indít a Bíróság előtt • a Szerződés szerint a tagállamok egymás ellen is indíthatnak pert (ezt általában a Tanácson belül vagy a Bizottságon keresztül rendezik) - HA A FŐBÍRÓSÁG A KÖTELEZETTSÉGMULASZTÁST MEGÁLLAPÍTJA • a tagállam köteles a bíróság ítéletes szerint eljárni • ha mégsem: a Bizottság további lépéseket kezdeményez, a Bíróság a marasztalt tagállamot BÍRSÁGFIZETÉSRE kötelezheti - Semmissé nyilvánítási eljárás: a közösségi intézmények törvényességi felügyelete körében • ha valamely rendelkezés (hatásköri visszaélés, hatáskörhiány, eljárási követelmény, a Szerződésbe, más a Szerződés alapján született jogszabályba ütközés) • a TAGÁLLAMOK. A BIZOTTSÁG, A PARLEMENT, ILL (ha azokat a rendelkezés közvetlenül érinti) TERMÉSZETES ILL. JOGI SZEMÉLY keresete alapján - Intézkedés elmulasztása miatti eljárás: (közösségi intézményekkel szemben); pert indíthatnak • tagállamok • közösségi intézmények • a közvetlenül és személyesen érintett természetes és jogi személyek - Kártérítési eljárás: az EU intézményei vagy alkalmazottai által okozott, szerződésen kívüli kár megtérítésére vonatkozó kártérítési keresetek - Fellebbviteli eljárás: • másodfokú bíróságként ill. • felülvizsgálati kérelmek ügyében jár el

61


D.) Előzetes döntéshozatali és véleménykikérési eljárás - Előzetes döntéshozatal: nemzeti bíróságoknak együtt kel működnie az Európai Bírósággal a közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása érdekében • ha a nemzeti bíróság részéről • adott ügy összefüggésében • kétség merül fel a közösségi jog valamely elemének értelmezése, érvényessége összefüggésében • előzetes döntéshozatal céljából kérdéseiket a Bíróság elé utaljákÖERRE AZ VÁLASZT AD • a Bíróság által adott értelmezést a nemzeti bíróság köteles alkalmazni • az így kiadott értelmezés a többi nemzeti bíróság számára is irányadó: A KÖZÖSSÉGI JOG SZÁMOS FONTOS ALAPELVE ALAKULT ÍGY KI Ö KÖZVETETT KERESET: a nemzeti bíróságokon keresztül jut el az ügy a Bíróság elé

- Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése a magyar jogban • az előzetes döntési mechanizmust az alapítószerződések, részleteiben pedig az Európai Bíróság joggyakorlata alakította ki > ezek a szabályok és az azokhoz kapcsolódó bírói gyakorlat a hazai jogalkalmazókra nézve közvetlenül kötelezőek • az előzetes döntési eljárás alkalmazásához csak kiegészítő jellegű hazai szabályozás szükséges > az előzetes döntés jogintézményét a belső eljárásjogi szabályok rendszerébe szervesen be kell illeszteni • ennek szabályait a Pp. (255/A. §) illetőleg a Be. (266. § /1/ c.) állapítja meg (2003. évi XXXX. tv.-el történt módosítások) - Véleménykikérési eljárás: • a Tanács • a Bizottság • a tagállamok • (Nizza után) a Parlament

nemzetközi egyezmények megkötésekor kérhetik a Bíróság véleményét Ø hogy az adott megállapodás ÖSSZHANGBAN ÁLL-E AZ EKSZERZŐDÉS RENDELKEZÉSEIVEL Ö HA a Bíróság véleménye negatív Ö AZ EGYEZMÉNYT NEM LEHET ÉLETBE LÉPTETNI

62


E.) A Bíróság eljárásának szakaszai - Két fő rész:

Ü írásbeliÖNAGYOBB HANGSÚLY Þ szóbeli

- Közvetlen keresetek: BÍRÓSÁG

Ü Þ

FŐTANÁCSNOK kijelölése

}

DÖNTÉS A TÁRGYALÁS MÓDJÁRÓL

TELJES ÜLÉS vagy

Ü Þ

ELŐADÓ BÍRÓ

KAMARA Ø

Ø ALPERES Ö RÉSZÉRE VALÓ MEGKÜL DÉS Ø

1 hónapon belül ELLENKÉRELEM

Ö

VÁLASZ ÉS VISZONTVÁLASZ (1-1 hónap) Ø

NYILVÁNOS MEGHALLGATÁS

Ö

Ø Ø

Az előadó bíró jelentést készít: összefoglalja az ügyet és a felek érveit A bírák zárt körben ülnek össze, az előadóbíró elkészíti az ítélet szövegtervezetét, a többi bíró véleménye alapján módosítják TÖBBSÉGI SZAVAZÁSSAL ELFOGADJÁK Ø NYILVÁNOS KIHIRDETÉS

Ö szóbeli szakasz vége

Õ

ÚJABB MEGHALLGATÁS: a főtanácsnok erre véleményt készít, JAVASLATOT TESZ A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA AZ ÍTÉLET MEGFELLEBBEZHETETLEN

- Közvetett kereset: (előzetes döntéshozatal) A nemzeti bíróság kérdéseinek kézbevételét követően a Bíróság minden hivatalos nyelvre lefordítja, s megküldi:

minden tagállamnak

a Bizottságnak

a Tanácsnak

az érintett feleknek

}

2 hónapjuk van álláspontjuk eljuttatására Ø INNEN A KÖZVETLEN KER. SZABÁLYAI SZERINT

- Elsőfokú Bíróság hatásköre: természetes és jogi személyek keresetei semmisségi, intézkedés-elmulasztási, kártérítési ügyekben, versenyjog, intézmények és alkalmazottak közti jogvita

63


F.) A Bíróság az ASZ szerint - Az Európai Unió Bírósága: • a Bíróságból tevődik majd • a Törvényszékből és össze • a különös hatáskörű törvényszékekből > biztosítja a jog tiszteletben tartását az Alkotmány értelmezése és alkalmazása során - A tagállamok kötelesek megteremteni azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek • az uniós jog területein • a hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükségesek. - Az Európai Unió Bíróságának feladata: • dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben • a tagállami bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az Uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről • dönt az Alkotmányban meghatározott egyéb esetekben - Tagjai: •

a Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll; munkáját főtanácsnokok segítik. • a Törvényszék tagállamonként legalább egy-egy bíróból áll. • a Bíróság bíráit és főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit • az Unió olyan személyiségei közül választják ki ~ akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és ~ akik megfelelnek az Alkotmányban megállapított követelményeknek > a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki, a távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhetők - A legfontosabb változás nem magát a Bíróságot érinti > az Alapvető Jogok Chartájának beemelése az uniós alaptörvénybe • a Charta, ami az európai polgárok alapvető emberi, polgári és szociális jogait szentesíti, az alkotmány ratifikálásával az Unió elsődleges jogává válik • az Európai Bíróság jogértelmezése a jövőben ezekre a területekre is kiterjed majd > eddig ilyen természetű kérdésekben csak a nemzeti bíróságok, valamint a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság volt illetékes 64


II.1.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemei A.) A számvevőszék - A Számvevőszék (European Court of Auditors): az európai közösségi pénzügyek revíziójával megbízott független testület • feladata, hogy ellenőrizze ~ az Európai Unió a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költötte-e el a rábízott pénzt, ill. ~ hogy a tervezett bevételek befolytak-e • 1977-ben hozták létre • az intézménynek ~ tagállamonként egy tagja van, akiket a Tanács nevez ki ~ mandátumuk hat évre megújítható ~ a hatékonyság biztosítása érdekében ún. „kamarákat” állíthatnak fel (csak néhány taggal) bizonyos jelentések vagy vélemények elfogadására • a tagok maguk közül választanak elnököt három évre

- Működése: feladata elvégzésekor • a Számvevőszék minden, az EU kiadásait és bevételeit kezelő szervezet nyilvántartását megvizsgálja • MINDEN OLYAN INTÉZMÉNY ÉS SZERVEZET KÖTELES MAGÁT ALÁVETNI SZÁMVEVŐSZÉKI VIZSGÁLATNAK, AMELY RÉSZESEDETT A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉSBŐL Ö nem csak az EU-intézmények, a nemzeti, regionális, helyi és független szervezetek is • ha kell, helyszíni ellenőrzést tart • eredményeit írott jelentésben összegzi, amelyben felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét a feltárt problémákra - Éves jelentés: a Parlament megvitatja; saját döntése alapján speciális jelentéseket is készíthet - Tanácsadó funkció: a közösségi intézmények tanácsot kérhetnek: • közösségi pénzek kezelése • pénzügyi és költségvetési vonatkozású jogalkotás - A PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSNÁL A KONZULTÁCIÓ KÖTELEZŐ 65


B.) A Gazdasági és Szociális Bizottság - Economic and Social Committee: 1957-ben létrehozott, a gazdasági és szociális érdekcsoportok a közösségi döntéshozatalba való bekapcsolódását szolgáló intézmény; három fő feladata: • tanácsokat ad az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekben, azok kérésére vagy saját kezdeményezése alapján • segíti a civil társadalom bevonását az uniós döntéshozatalba • segíti a civil társadalom szerepének növelését és tanácsadó testületek felállítását az EU-n kívüli országokban - Három munkacsoport: • munkaadók • munkavállalók • egyéb érdekvédelmi szervezetek (a legszélesebb)

344 tag, a tagállamok közül jelölt személyek közül a Tanács 4 évre (megújítható) nevezi ki

- Szervezete: 2 évente saját tagjai közül választ elnököt rotációs alapon a 3 csoportból két alelnököt > A TAGOK MINDEN KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYTŐL bürót (3x8 fő) FÜGGETLENÜL DÖNTENEK (végreh., a testület munkájának koord.)

}

- Szerepe: • az érdekcsoportok véleményének megismertetése • gazdasági és szociális ügyekben a Szerződés szerint meghatározott esetekben A KONZULTÁCIÓ KÖTELEZŐ (azt azonban NEM KÖTELZŐ FIGYELEMBE VENNI) - Ülésezés: plenáris évi 10 alkalommal, szekcióülések ennél sűrűbben Ø 6 szekció: meghatározott • mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem kérdésekkel • Gazdasági Monetáris Unió, gazdasági, szociális kohézió foglalkozó • foglalkoztatás, szociális ügyek, állampolgárság ideiglenes • külkapcsolatok albizottságok • belső piac, termelés, fogyasztás, is felállíthatók • közlekedés, energia, infrastruktúra, társadalom

66


C.) Régiók Bizottsága - A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions): a helyi és regionális szervek számára a Közösségek munkájába közvetlen beleszólást biztosító, a Maastrichti Szerződés által létrehozott testület; feladata • helyi és regionális szempontból új nézetek megjelenítése az EU törvénykezésében • véleményt mond az Európai Bizottság jogszabályjavaslatairól • az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak konzultálnia kell a Régiók Bizottságával bizonyos kérdésekben, amelyek közvetlenül érintik a helyi és regionális testületeket, de bármikor ki is kérhetik a véleményét • javaslatokat tehet a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek is Ö VÉLEMÉNYE KÖTELEZŐ ERŐVEL NEM BÍR - Tagjai: 344 helyi és regionális vezető • az európai régiók és helyi hatóságok képviselőiből áll • biztosítja, hogy ezek a testületek is beleszólhassanak az Európai Unió politikájába, abban a helyi sajátosságokat és jogokat képviseljék • a Nizzai Szerződés alapján képviselői megbízatással kell rendelkezniük az általuk képviselt testületben, vagy annak politikai felelőséggel kell tartozniuk a tagok függetlenek, nem utasíthatók - Szervezet: elnök, tagállamonként 1-1 alelnök büró

2 évente saját tagjai közül választ elnököt

- Ülésezés: 5 plenáris ülés, 8 állandó bizottság • a munka nagyobb része az állandó bizottságokban folyik • feladatuk a plenáris ülésben megvitatásra kerülő tervezetek, vélemények előkészítése - ALAPVETŐEN TANÁCSADÓ SZERV, BEFOLYÁSOLÁSI LEHETŐSÉGE KORLÁTOZOTT

67


D.) Európai Beruházási Bank - European Investment Bank (EIB): • 1958-ban a Római Szerződéssel létrehozott, luxemburgi székhelyű bank; célja, hogy tőkeberuházások finanszírozásával elősegítse a Közösségek kiegyensúlyozott fejlődését - Jellemzői: • nonprofit szervezet, nem kap kamatot a befektetések vagy a betétek után • nem használja az EU költségvetését • jegyzett tőkéjét a tagállamok adták össze, ma 100 milliárd euró • max. kölcsönkintlévőség: 250%-a a jegyzett tőkének • kivitelek finanszírozásához szükséges források döntő többségét nemzetközi pénzügyi piacról szerzi, KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL - Intézményi felépítés: • Kormányzótanács (a tagállamok 1-1 minisztere) > hitelezési politika, mérleg jóváhagyása, éves terv jóváhagyása, tőkeemelés, vezető tisztségviselők kinevezése • Igazgatótanács (25-ig, 13 póttag): az Európai Bizottság jelölése alapján a Kormányfőtanács nevezi ki 5 évre > kölcsönfelvételek, hitelnyújtás, garanciavállalás • Menedzsment Bizottság: a Kormányzótanács felügyelete alatt a mindennapi ügyeket viszi, adminisztráció • Számvizsgáló Bizottság: banki könyvelés ellenőrzése, bankműveletek végrehajtásának ellenőrzése - Feladatai: • az Unió gazdaságpolitikájával összhangban álló beruházások finanszírozása • a kiválasztott projektek az európai integrációt, a kiegyensúlyozott fejlődést, a gazdasági és szociális kohéziót és a tudásalapú társadalom kialakítását segítik - Európai Beruházási Alap: • a kis-és középvállalkozások létrehozásának, növelésének, fejlesztésének finanszírozására 1994-ben a Bankhoz kapcsolódón létrehozott alap (3 milliárd euró) • NEM A VÁLLALKOZÁSOKNAK, HANEM AZ AZOK FINANSZÍROZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ INTÉZMÉNYEKNEK HITELEZ 68


E.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank - Létrehozásuknál a Maastrichti Szerződés a Gazdasági és Monetáris Unió összefüggésében döntöttÖa közös valuta és a monetáris unió menedzselésére jött létre (1999) - A Központi Bankok Európai Rendszere: • az Európai Központi Bank és • a tagállamok központi bankjai - Elsődleges célkitűzése: • az árstabilitás fenntartása • eszközök: monetáris politika, devizaügyletek, tagállami devizatartalékok megőrzése, kezelése, fizetési rendszerek zavartalan működtetése - Európai Központi Bank: • független, utasítást nem fogadhat el sem a közösségi intézményektől, sem a tagállamoktól • A NEMZETI BANKOK IRÁNYMUTATÁSAIT, UTASÍTÁSAIT KÖTELESEK KÖVETNI - Intézményi rendszer: a KBER-nek önállóan nincs • Kormányzótanács (fő döntéshozó szerv, a tagállamok jegybankjainak elnökéből és az igazgatóság tagjaiból áll) • Igazgatótanács: ~ elnök, alelnök, 4 tag ~ tagjait pénzügyi szakemberek közül a tagállamok állam- és kormányfői egyhangúan választják Ø Elnöke, alelnöke az Európai Központi Bank elnöke, alelnöke is • FELADATA: A KORMÁNYZÓTANÁCS ÁLTAL MEGHATÁROZOTT MONETÁRIS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA - Általános Tanács: • az EMU harmadik szakaszából kimaradt államok ügyei • e nemzeti valuták a közös pénzhez való viszonya

69


F.) Az Európai Ombudsman - Tisztét a Maastrichti Szerződés hozta létre (1995-től) • mandátuma időben a Parlamentévell egyezik meg • székhelye Strasbourg • javaslatokat készíthet az EU intézményeinek, s értekezhet az adott ügyről az Európai Parlamenttel, hogy az meghozhassa a megfelelő döntést • teljesen függetlenül és részrehajlás nélkül dönt • nem fogad el és nem kér utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól • hivatali ideje alatt nem folytathat más fizetett vagy nem fizetett szakmai tevékenységet - Az ombudsmanhoz fordulás joga: • az EU állampolgárai • az Unió területén bejelentett társadalmi szervezetek és vállalkozások

ha nem megfelelő bánásmódban részesültek az unió intézményei részéről

- Az ombudsman feladata: A BEÉRKEZETT PANASZOK KIVIZSGLÁSA ¾ illetékesség megállapítása ¾ vizsgálat kezdése (nyilvános vagy bizalmas) HA A PANASZT HELYTÁLLÓNAK TALÁLJA ¾ kezdetben megegyezéses megoldást keres, ha ez sikertelen ¾ ajánlás megfogalmazása az adott intézmény felé

adminisztratív szabálytalanság, szabálytalan eljárás diszkrimináció hatalommal való visszaélés információátadás hiánya, visszautasítása nem szükségszerű késlekedés A PROBLÉMÁT A KIFOGÁSOLT INTÉZMÉNYNÉL HA EZ SIKERTELEN: JELENTI AZ LEGALÁBB EGYSZER ÜGYET AZ EURÓPAI JELEZNI KELL PARLAMENTNEK

- Nem járhat el: • kormányok, helyi és regionális önkormányzatok érdekében • bíróság előtti és jogerős ítélettel lezárt ügyekben 70


II.1.8 Az EU költségvetése A.) Az EU költségvetésének jellege, szervezete - Jellege: jelentős szabályozó, forrás-újrafelosztó funkciókat lát el, a működtetés fő célja a közös és a közösségi politikák, tevékenység és célok finanszírozása, támogatása - Szerkezete: A

Bevételek:

K Ö Z Ö S K Ö L T S É G V E T É S N E K N E M L E H E T H I Á N Y A

Ü Egyensúly Þ

vámok (a beszedő tagállam csak adminisztratív kiadásaira tarthat vissza 25%-ot) mezőgazdasági lefölözések (olyan mozgó vám, ami az alacsonyabb világpiaci árak és a közösségi árak közti különbségek kiegyenlítésére szolgál) VAT-forrás: a tagállamok a befizetést havonta teljesítik GNP-forrás: az 1988-as költségvetési reform vezette be, a tagállami GNP arányában fizetik

Kiadások: közös mezőgazdasági politika finanszírozása (50%) strukturális műveletek finanszírozása (regionális – kiegyenlítő politika)Ö1/3 belső politikák finanszírozása (6,5%) külső tevékenység (támogatások, segélyek) 6,5% adminisztratív kiadások (5%) tartalékokÖ1,2% előcsatlakozási eszközök (keleti bővítés) új tagállamokra elkülönített kiadások (nem önálló tétel, az előzőekben jelenik meg)

71


B.) Költségvetéssel összefüggő központi kérdések - A költségvetéssel összefüggő, központi kérdések: • közös mezőgazdasági politika (CAP): agrárfinanszírozás reformjainak igénye • strukturális-kohéziós kiadások: a szegényebb országok felzárkózási igénye) • a tagállamok közötti teherviselés: a (nyers értelemben vett) nettó hozzájárulások különbsége, mely egyes fejlett országokat érint leginkább - Megoldási kísérletek: • Delors I. reformcsomag: 1988-1992 GNP forrásfaktor bevezetése, a strukturális kiadások növelése • Delors II. reformcsomag: 1993-1999 a szegényebb tagállamok nagyobb segélyezése, a tagállamok közötti igazságosabb teherelosztás • Agenda 2000 (1997) Ö programcsomag, amely a hagyományos költségvetési problémákra és a bővítés kérdésére egyaránt megoldást kívánt nyújtani > 2006. január 1-ig: a bővítés hatásait is figyelembe véve ki kell dolgozni a saját források rendszerének reformját, új saját források bevezetésének lehetőségét - A költségvetési eljárás: • egyedülálló döntéshozatali folyamat > a Bizottság (előkészítő) a Tanács és Parlament (döntéshozó) közreműködésével zajlik • a Bizottság a Tanács által meghatározott több éves keretszámok alapján szeptember 1-ig bejelenti a jövő évi költségvetési tervet a Tanácshoz • több hónapos előkészítés • Tanácsi első olvasat: október 5-ig el kell, hogy fogadja a tervezetet (módosíthatja is azt) ÖTOVÁBBÍTÁS A PARLAMENTNEK • a Parlament 45 napon Ü jóváhagyja (ELFOGADVA) Þ változtatásokat szavaz meg; VISSZAKÜLDI belül A TANÁCSNAK • Tanácsi második olvasat ~ a kötelező kiadásokra minősítet többséggel végleges döntést hoz ~ A PARLAMENT EZUTÁN MÁR CSAK A KÖLTSÉGVETÉS EGÉSZÉT UTASÍTHATJA EL • Parlamenti elfogadás: decemberi ülésszak ~ a nem kötelező kiadások vonatkozásban (3/5-ös többséggel) módosíthatja a költségvetést ~ de el is utasíthatja azt: ebben az esetben az elfogadásig az előző évi költségvetés 1/12 része költhető el havonta 72


C.) Az EU költségvetése az ASZ szerint - Az EU gazdálkodása az ASZ hatályba lépése után: az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái folytatásához szükséges eszközökről • az egyéb bevételeket nem érintve költségvetését teljes egészében a saját forrásokból kell finanszírozni • saját forrásainak rendszerére vonatkozó rendelkezéseket a Tanács által megalkotott európai törvényben határozza meg > egyhangúlag kell elfogadni • többéves pénzügyi keretet határoz meg, mely legkevesebb ötéves időtartamra szól • az éves költségvetésnek igazodnia kell ehhez a pénzügyi kerethez • a költségvetési év előirányzatait különböző fejezetek alá kell sorolni > ezeken belül a kiadásokat természetük és rendeltetésük szerint csoportosítva, illetve szükség esetén tovább részletezve • az Európai Parlament, Európai Tanács és a Tanács, Bizottság, valamint Európai Unió Bíróságának kiadásai a költségvetésben önálló szakaszokat képeznek > a pénzügyi év január 1-jétől december 31-éig tart - Az EU-költségvetés bevételeit: a saját források rendszere biztosítja • tradicionális saját források (TOR) > a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak ~ a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámok ~ a mezőgazdasági vámokat és a cukorilleték > tisztán uniós bevétel, ugyanakkor a tagállam szedi azt be és a beszedés költségeinek finanszírozására a beszedett összeg bizonyos százalékát visszatarthatja • Áfa-alapú saját forrás ~ minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik ~ az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi áfa-alapra kell vetíteni • a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás: ~ célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására ~ az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki > a tagállamok GNI-át az uniós szabályok alapján kell kiszámítani 73


II.2 Az Európai Unió politikái II.2.1 A politikák fogalma, rendszerezési lehetőségei A.) Az európai integráció célkitűzéseit megvalósító eszközrendszer - A tagállamok állam- és kormányfői által elfogadott módon az EU és az EK szerződés: • meghatározza az Unió és az Európai Közösség alapvető célkitűzéseit, a cselekvés fő irányait (célrendszer) • ezen belül azokat a hatásköröket (kompetenciák), ahol az EU/EK > önállóan jár ~ a reá átruházott > a tagállamokkal szoros el hatáskörben együttműködésben ~ nem rendelkezik hatáskörrel (a tagállamok hatásköre érintetlen) > AZ EU CSELEKVÉSI TERE, „irányvektorait” a politikák jelölik ki • mindehhez pontosan meghatározott körben és módon pénzügyi (támogatások) v. jogi természetű (jogalkotás) eszközöket biztosít - A politikák mai állapota az EGK/EK/EU történeti fejlődését, az integráció elmélyülését tükrözi: • egyes, kiemelkedő fontosságú politikák (agrápolitika, vámúnió) már a Római Szerződésben megjelentek • a következő évtizedekben egyre több újabb területre nézve született szabályozás > az egységes (belső) piac kialakulása az EK/EU kompetenciájának bővüléséhez vezetett • a Maastrichti Szerződés ~ konszolidálta az addigi eredményeket ~ a szervezeti struktúra nagyléptékű átalakításával több, nagy szabású új politikát hozott létre (gazdasági és pénzügyi unió, közös vízumpolitika stb.) • az Amszterdami Szerződés újabb lényeges politikákat (pl. foglalkoztatás) határozott meg - A politikák alapvető elkülönítése a hatáskörmegosztás alapján: • ahol az EU/EK kizárólagos hatáskörrel rendelkezik: közös politikák • ahol a hatáskör a tagállamokkal megosztott: közösségi politikák

74


B.) Az EU három pilléres szerkezete – a politikák fő célkitűzései

Az Európai Unió első pillér: az európai közösségek

második pillér: közös kül- és biztonságpolitika

Európai Közösség

Külpolitika

♦vámunió és belső piac ♦agrárpolitika ♦strukturális politika ♦kereskedelempolitika ♦gazdasági és monetáris unió ♦állampolgárság, oktatás, kultúra ♦transz-európai hálózatok ♦fogyasztóvéde-lem ♦egészségügy ♦kutatás ♦környezetvédelem ♦menekültügy ♦bevándorlás ♦vízumpolitika ♦igazságügyi együttműködés polgári ügyekben

♦együttműködés, ♦közös állásfoglalás és akciók ♦békefenntartás ♦emberi jogok ♦demokrácia

Euratom ESZAK

♦ nem tagállamok segélyezése

harmadik pillér: belügyi és igazságügyi együttműködés

♦bűnüldözés ♦bűnüldöző (rendőri szervek) együttműködése ♦kábítószer, terrorizmus elleni harc ♦idegengyűlölet és rasszizmus elleni harc ♦büntető igazságügyi együttműködés

Biztonságpolitika ♦béketanács ♦biztonsági kérdések ♦leszerelés ♦a védelem pénzügyi kérdései ♦Európai Biztonsági Rendszer

A POLITIKÁK ÁLTALUNK KÖVETETT TÁRGYALÁSI MÓDJA AZ ALAPVETŐ HATÁSKÖRMEGOSZTÁSHOZ IGAZODIK • KÖZÖS POLITIKÁK • KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK • UNIÓS POLITIKÁK 75


C.) Az európai együttműködés „három pillére” és a politikák - Az Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés kettős célja: • a gazdasági integráció további mélyítése a már megszokott keretrendszeren (Európai Közösségek) belül > a tagállamok viszonylagos gazdaságpolitikai függetlenségének feladása, közös valuta bevezetése • a tagállamok politikai (külpolitikai és védelmi) önállóságának megtartása, a politikai integráció kormányközi alapon történő megvalósítása > AZ UNIÓ „HÁROM PILLÉRES” SZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA - Az első pillér: a • minden, korábban a három Közösség Közösségek kompetenciájába tartozó terület az Európai • a gazdasági integráció elmélyítéséből Unióba való származó feladatok, ill. az újabb közösségi integrálása politikák • szupranacionális intézményrendszer • az egységes piac, a gazdasági és monetáris unió biztosítása érdekében átfogó és folyamatosan bővülő közösségi jogrendszer jött létre • EZT EGÉSZÍTI KI A TAGÁLLAMOK KÖZÖS FELLÉPÉSE, MELY A KÖZÖS POLITIKÁKON ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEKEN (közösségi politikák) KERESZTÜL VALÓSUL MEG részletesen • a közösségi jogszabályok szabályozott létrehozását közösségi • a közös politikák és közösségi döntéshozatali tevékenységek kereteinek rendszer biztosítja megteremtését





- A II. és III. pillér: • egy-egy pontosan körülhatárolt területért felelős • működését a tagállamok együttműködése biztosítja • a szupranacionális intézmények beleszólása erősen korlátozott • a Bizottság szűkített javaslattételi joggal rendelkezik • a Parlamenttel csak konzultálnak, v. informálják a döntésről • a Bíróságnak csak akkor van szerepe, ha a tagállamok előzetes értelmezésre kifejezetten felkérik 76


D.) A politikák további rendszerezési lehetősége - I. A Közösség alapjaihoz tartozó politikák: • • • • •

közös kereskedelempolitika (131-134. cikk) mezőgazdasági politika (32-38. cikk) közlekedés (70-80- cikk) szén- és acéltermékek (ESZAK) atomenergia (Euratom)

- II. Az integráció elmélyülését szolgáló politikák: •

általános politikák: ~ jogharmonizáció, jogközelítés (94-97 cikk) ~ verseny (81-89. cikk) ~ adózás (90. cikk)

•

gazdasági, pénzügyi- és gazdaságfejlesztő politikák: ~ gazdasági és monetáris unió (98-124. cikk, TEU 102/A-109. cikk) ~ gazdasági és szociális kohézió - kohéziós és regionális alapok (158-162. cikk,TEU 130/A-130/E) ~ kutatás, műszaki fejlesztés (163-173. cikk, TEU 130/F-130/Q) ~ környezetvédelem (174-176. cikk) ~ fogyasztóvédelem (153. cikk, TEU 129/A) ~ transzeurópai hálózatok (154-156. cikk, TEU 129/B-129/D) ~ ipar (157. cikk, TEU 130) ~ fejlesztési együttműködés (177-181. cikk, TEU 130/U-Y) ~ energia > csak a másodlagos jog szabályozza ~ távközlés > csak a másodlagos jog szabályozza

•

szociális- és humánpolitikák: ~ szociális ügyek, oktatás, szakképzés, ifjúság (136-149. cikk) ~ kultúra 151. cikk (TEU 128. cikk) ~ közegészségügy (152. cikk, TEU 129. cikk) ~ foglalkoztatás, vízum, menekültügy, bevándorlás és egyéb, a személyek szabad mozgásával összefüggő politikák (61-69- cikk, ASZ 73/I-Q)

- III. Uniós politikák: •

•

külügyi- és védelmi, rendőri együttműködés (TEU 11-28. cikk) büntető igazságszolgáltatási együttműködés (TEU 29-42. cikk) (Fazekas Judit nyomán)

77


E.) A hatáskörök az Alkotmányos Szerződésben - A hatáskörök típusai: • kizárólagos (az Alkotmány kizárólagos hatáskört ruház az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust) • megosztott (az Alkotmány a tagállamokkal megosztott hatáskört ruház az Unióra) - Kizárólagos hatáskörök: • • • •

• •

vámunió, a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek pénzneme az euro, a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése a közös halászati politika keretében, közös kereskedelempolitika. nemzetközi megállapodás megkötése, ha annak megkötését valamely uniós törvényalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

- Megosztott hatáskörök: • • • •

78

belső piac, a szociálpolitika bizonyos részei, gazdasági, társadalmi és területi kohézió, mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzését,

• • • • • • • • •

•

környezet, fogyasztóvédelem, közlekedés, transzeurópai hálózatok, energiaügy, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége, a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak a III. részben meghatározott vonatkozásai. a kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, így különösen programok kidolgozására és megvalósítására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában. a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére és közös politika folytatására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában


II.2.2 Közös politikák A.) Közös agrárpolitika - Jogi alapja: EK-szerződés 32-38. cikk - Eredeti céljai: • a mezőgazdasági termelékenység emelése • megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítása mezőgazdaságban dolgozók számára • agrárpiacok stabilizálása, a termelők és fogyasztók védelme • az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása • fogyasztói igények méltányos árú kielégítése

a

- Új célok: • az európai családbirtok-szerkezet megőrzése • a vidéki népesség megtartása • tájjelleg megőrzése • vidékfejlesztés - Közösségi szabályozó eszközök: a közös piaci szervezetek (közös piaci rendtartások) keretében a termelés, a termelői jövedelmek, a piaci viszonyok befolyásolása érdekében alkalmazott fontosabb szabályozó eszközök: • külső védelem • exporttámogatás (export-visszatérítés) • intervenció • termelési támogatások • a feldolgozás támogatása • közvetlen termelői kifizetések • az önszabályozás ösztönzése • közvetlen termeléskorlátozó intézkedések - Uniós horizontális szabályozások: • állategészségügy, élelmiszerbiztonság • növényegészségügy • minőségpolitika • agrár-környezetvédelem • vidékfejlesztés

79


B.) Közös halászati politika - Jogi alapja: az EK-szerződés 32-38. cikke - Célja: • • • • •

stabil árak, kereslet-kínálat célszerű alakítása a piac átláthatóságának biztosítása halászati lelőhelyek és nemzetközi halászati vizek védelme környezetvédelem biológiai erőforrások ésszerű felhasználása

- Jellemzői: • 1970. október 20.: rendelet a halászati struktúrapolitikáról • program a halászati flották rekonstrukciójáról • TAC-mutató, a „megengedett fogások összessége” • az EU-nak a halászat területén joga van ahhoz, hogy a tagállamok helyett tárgyaljon és nemzetközi egyezményeket kössön C.) Közös közlekedéspolitika – transzeurópai hálózatok - Jogi alapja: EK-szerződés 70-80. cikk - Létrejötte: • Római Szerződés - a közösségi politika programjának meghirdetése • Maastrichti Szerződés - Transzeurópai Hálózatok (TransEuropean Networks TEN) megteremtése - Céljai: • • • • •

80

áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása infrastrukturális hálózat fejlesztése piacok liberalizálása határátkelések megkönnyítése biztonsági és üzemeltetési előírások egységesítése, környezetvédelmi szempontok figyelembevétele


D.) Közös kereskedelempolitika - Jogi alapja: EK szerződés 131-134. cikk - Tartalma (133. cikk): • a tagállamok közös vámtarifákat fogadnak el > függetlenül attól, hogy a termék hol lép át az Unió határát, az exportőrnek ugyanazokkal a feltételekkel kell számolnia • közösen kötnek vám- és kereskedelmi megállapodásokat • egységesítik liberalizációs intézkedéseiket, exportösztönző politikájukat és a kereskedelmük védelmét biztosító mechanizmusokat (dömping és szubvenció elleni védelmi intézkedések – egységes importszabályok kidolgozása) - Jellemzői: • az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozik > az Unión belüli kereskedelemre az egységes belső piacra vonatkozó szabályok érvényesek • a mezőgazdasági termékek kereskedelme nem tartozik a hatály alá > közös agrárpolitika • bevezetésével (1970) a tagállamok a termékeikre vonatkozó külkereskedelmi kérdésekben önállóan már nem dönthetnek > teljes egészében közösségi kompetencia • kezdetben csak a termékekre vonatkozott ~ az Amszterdami Szerződés feltétel nélkül terjesztette ki a 133. cikk hatályát a szolgáltatásokra és szellemi tulajdonra ~ KIVÉTEL: a Nizzai Szerződés értelmében a kulturális, audiovizuális, oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások terén a közösségi és tagállami kompetencia megosztott - A megvalósításával kapcsolatos munkamegosztás: •

• •

a Bizottság> a kereskedelempolitika mindennapi végrehajtása, folytatása > széles önállóság, végrehajtási, döntéshozatali hatáskör ~ delegált döntéshozóként és végrehajtóként dönthet a dömpingellenes és piacvédelmi szabályok alkalmazásáról ~ (korlátozottabb önállósággal) a kívülálló országokkal kereskedelmi szerződések megkötése a Tanács: meghozza a fontosabb döntéseket, felügyeli a Bizottság tevékenységét, ratifikálja a kereskedelmi szerződéseket Parlament:: a fontosabb nemzetközi egyezményeket jóvá kell hagynia

81


E.) Közös versenypolitika - Jogi alapja: az EK szerződés 81-85., ill. 87-89. cikke - Alapvető funkciója: a négy alapszabadság és a szabad, torzulásmentes verseny biztosítása - Területei: • a vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések ~ kartelljog > a vállalatok közötti megállapodások, társulási döntések, összehangolt magatartások meghatározott körének tilalma > a tilalom megszegésének jogkövetkezményei, azok érvényesítése, jogorvoslatok > mentesülés ~ gazdasági erőfölénnyel való visszaélés > az erőfölénnyel (dominancia) való visszaélés általános tilalma > a tilalom megszegésének jogkövetkezményei, azok érvényesítése, jogorvoslatok ~ fúzió kontroll > a vállalti koncentrációk tiltott eseteinek meghatározása > egyes koncentrációs formák engedélyhez kötöttsége, az engedélyezés módja, eljárása > jogkövetkezmények és érvényesítésük •

82

az államra vonatkozó rendelkezések ~ az állami vállalatokra vonatkozó szabályozás > (a magánszektor vállalataival) egyenlő elbánás elve > a speciális elbánás lehetősége, feltételei ~ az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás > a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatási lehetőségek > a közös piaccal összeegyeztethető támogatási lehetőségek > a támogatási rendszer felügyeletének szabályai


G.) Gazdasági és Monetáris Únió - Jogi alapja: EK-szerződés 105-124. cikk - Létrejötte, szakaszai: • szakasz (1990. július-): tőke szabad áramlása, tőkepiac liberalizálása • szakasz (1994. január 1-): az Európai Monetáris Intézet felállítása, a pénzcsere első fázisának végrehajtása, az Európai Központi Bank felállítása, az európai bankok központi rendszerének előkészítése • szakasz (1999. január 1-): az euro bevezetése számlapénz formában 1999. január 1-jével, a pénzcsere 2. (az Euro bankjegyek és érmék megjelenése 2002. január 1-jével) és 3. fázisának (a pénzcsere teljes lebonyolítása legkésőbb 2002. július 1-jéig) megvalósítása - Céljai: • árstabilitás, a közös valuta értékállásának biztosítása, az euroövezet monetáris politikájának alakítása. • egységes, közös valuta bevezetése. - Jellemzői: • a monetáris unió nem azonos egy rögzített árfolyamrendszerrel: a közös valuta az árfolyamok végleges, visszafordíthatatlan rögzítését jelenti, ezért spekuláció sem alakulhat ki • a közös valuta bevezetésének feltétele, hogy a résztvevő országok alávessék magukat egy nemzetek fölötti közös monetáris politikának • belépés előtt minden tagországnak bizonyítania kell, hogy hajlandó és képes önálló monetáris politikájának feladására • ennek objektív mérésére szolgálnak a konvergencia-kritériumok (egymáshoz közelítés feltételei) • jelenleg a tizenöt tagországból 12 tagállamban vezették be az eurót: Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Finnország, Spanyolország, Portugália, Írország, Ausztria, Görögország • az EU tanácsa rögzítette a szerződések jogfolytonosságának elvét, így a közös valuta bevezetése nincs hatással a nemzeti valutában már megkötött szerződésekre - A közös monetáris politikát • az 1998. június 1-jén létrehozott Központi Bankok Európai Rendszere valósítja meg > az Európai Központi Bank és az EU-országok jegybankjai • azért az Európai Központi Bank döntéshozó testületei a felelősek

83


II.2.3 Közösségi és Uniós politikák A.) Az integráció elmélyítéséhez tartozó főbb közösségi politikák - Iparpolitika (EK-szerződés 157. cikk) céljai: az ipar strukturális változásokhoz való hozzáigazításának felgyorsítása, a beruházások ösztönzése, kis- és középvállalkozások támogatása, vállalkozások együttműködésének ösztönzése, innovációs, kutatás-fejlesztési lehetőségek jobb kihasználása - Regionáis politika – gazdasági és szociális kohézió: támogatáspolitika, pénzügyi eszközök (strulturális alapok, Kohéziós Alap) > a hátrébb maradt régiók felzárkóztatása, a regionális különbségek növekedésének és a gazdagabb országok szegényebb régiói leszakadásának megállítása > klasszikus közösségi politika, mely a tagállamok regionális támogatásaival egészül ki - Foglalkoztatás – és szociálpolitika (EK-szerződés 125-130., 136-148. cikk) > célja tagállamok foglalkoztatáspolitikájának összehangolása, foglalkoztatási stratégia kidolgozása, munkanélküliség minimalizálása, élet- és munkakörülmények javítása, esélyegyenlőség biztosítása - Fogyasztóvédelmi politika (EK-szerződés 153. cikk): céljai a fogyasztóvédelem magas szintjének megteremtése, jogi keretek kialakítása, a fogyasztók tájékoztatásának egységesítése (pl. címkék), a fogyasztók biztonságának megteremtése - Környezetvédelem (EK-szerződés 174-176. cikk): a környezet minőségének megőrzése, javítása, védelme, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások ésszerű felhasználása > mindezek biztosítása érdekében: egységes szabványok meghatározása, bevezetése és használata a légszennyezés ellen városi szennyvizek tisztítása, gépjárművek megengedett zajszintjének csökkentése, hulladékgazdálkodás stb. - Közegészségügy (EK-szerződés 152. cikk): a területre vonatkozó közösségi program nyolc, több évre szóló akcióprogramot határoz meg (jelenleg 5 program működik, a többi háromról egyeztető tárgyalások folynak) > működési területei: AIDS, egészségvédelem, drogfüggősé, rák, egészség-ellenőrzés, ritka járványok, sérülésmegelőzés - Oktatáspolitika (EK-szerződés 149-150. cikk): oktatási, képzési és képesítési rendszerek egységesítése, az európai munkaerő versenyképességének növelése> jellemzője: közös programokban valósul meg (l. Socrates, Leonardo, Youth for Europe)

84


B.) Uniós politikák - I. Kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP): EUszerződés, amely alapján a közös kül- és biztonságpolitika az EU ún. második pillére, célja: az Unió közös érdekeinek, értékeinek és függetlenségének megőrzése, nemzetközi együttműködés elősegítése a béke megőrzése és a biztonság megerősítése céljából, emberi jogok és az alapvető szabadságjogok biztosítása, demokrácia, jogállamiság fejlesztése. - Jellemzői: • kormányközi alapú együttműködés: a tagállamok kormányai, illetve a Tanács intézményei játszanak meghatározó szerepet a politika irányításában. • a közös kül- és biztonságpolitika külső képviselete és megjelenítése a mindenkori elnökség (akik a tagállamok képviselői, félévenkénti váltásban) feladata, akit ebben a Tanács főtitkára segít. • a jelentősebb kérdésekről a Tanács ún. közös állásfoglalást (common position) alakít ki. • legfőbb eszköze a közös akciók (joint actions) kidolgozása és megvalósítása, melyek végrehajtása kötelező a tagállamok számára. • a döntések általában konszenzussal születnek. > az Amszterdami Szerződés bevezette az ún. közös stratégiák (common strategies) fogalmát, mely egy adott témakörre vonatkozó irányelvek, alapelvek összességét jelenti. - II. Bel- és Igazságügyi Együttműködés (EU-szerződés K cikke, Amszterdami Szerződés 2942. cikke): az Amszterdami Szerződés szerint a 3. pillér része: • a kábítószer elleni küzdelem, • a rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, illetve a nemzetközi bűnözés egyéb formái ellen, rendőrségi és büntetőjogi igazságügyi együttműködés. • - Jellemzői: kormányközi együttműködés. • • a döntések meghozásához általában egyhangú szavazás kell. • K4-es Bizottság”: speciális szakértői egyeztető, tanácsadó fórum. • közös vízumpolitika. - Schengeni Egyezmény: a külső határellenőrzések hatékonyabbá tételére létrehozták az ún. Schengeni Információs Rendszert (Schengen Information System - SYS) > az Amszterdami Szerződés óta az ún. Schengen acquis a közösségi joganyag része

85

III. A közösségi jog

86

III. A közösségi jog __________________________________________________________________

III.1 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás III.1.1 A Bizottság - Tanács - Parlament közti döntéshozatali együttműködés A.) A jelenlegi rendszer fokozatos kialakulása - Egyedülálló döntéshozatali mechanizmus az Unió sajátos intézményi rendszeréből adódóan • a 15 tagállam érdekeinek összehangolása • a Bizottság által megjelenített közösségi érdekek • a Parlament által képviselt állampolgári érdekek • egyéb közösségi intézmények, lobbycsoportok

EGYÜTTMŰKÖDÉS

- Római Szerződés: a legfőbb döntéshozatali hatásköröket a Tanács kapta, a Bizottság elsősorban kezdeményező, másodsorban végrehajtó feladatokkal bírtÖA DÖNTÉSHOZATAL DÖNTŐEN MA IS TANÁCSKÖZPONTÚ - A Bizottság hatáskörének folyamatos szélesítése, hatáskörök átvétele a tagállamoktól (a Tanács felhatalmazása alapján) Ö A LUXEMBURGI KOMPROMISSZUMOT KÖVETŐEN EZ MEGÁLL - Parlament: 1979-et (közvetlen választások) követően erősebb legitimitással bír; • az Egységes Európai Okmány a konzultációs eljárásnál erősebb jogokat biztosít (10 területen együttműködési döntéshozatali eljárás) • Maastricht: e jogkör szélesítése, az együttműködési eljárás bevezetése • Amszterdam: a közösségi jogszabályok mintegy felében a Parlament ténylegesen társjogalkotóvá vált

87


B.) A Bizottság előkészítő szerepe - A Római Szerződés után a Bizottság alapvetően döntés-előkészítő, javaslattevő szerv lett: • az első pillér vonatkozásában e joga kizárólagos: a javaslatok konkrét szövegének elkészítése az ő feladata • ha a Tanács, Parlament jogalkotást kezdeményez, a javaslat kimunkálására a Bizottságot kell felkérnie • a Bizottság javaslatát a Tanács csak egyhangúan módosíthatja • a Bizottság (ha úgy látja, javaslatán elfogadhatatlan változásokat kívánnak eszközölni) a javaslatot BÁRMIKORVISSZAVONHATJA • a javaslatok tartalmát külső szereplők is befolyásolni igyekeznek (lobbizás) - Önállóan kezdeményezhet közösségi jogalkotást • meghatározza, mely kérdések kerülnek a jogalkotás napirendjére • meghatározza az új döntés, jogszabálytervezet irányát, a szabályozás kulcskérdéseit > JELENTŐS BEFOLYÁS - A Bizottság jogszabály-előkészítő tevékenysége: intézményközi párbeszéd, informális egyeztetések > legszélesebb körben alkalmazott eszközei lehetővé teszik a • Fehér Könyvek: szélesebb témakörben társadalmi szabályozási koncepciót, alternatívákat szervek, fogalmaznak meg intézmények • Zöld Könyvek: valamely konkrét jogszabály bevonását a előkészítését szolgálják, azt az érintett jogalkotásba feleknek közvetlenül is megküldik • 1999-től: Business Test Panel (BTP) alkalmazása > a Bizottság felméri, hogy a jogszabály bevezetése milyen következményekkel járna, milyen költségeket okozna a gazdálkodó szervezetek számára - A Bizottság kezdeményezheti külső szakértők bevonásával: • egy-egy területre vonatkozó szabályozási állapot felmérését • szakértői javaslattételt a szabályozás megváltoztatására ill. új szabályozásra

88


C.) A Tanács döntéshozatali szerepe - A Tanácsközpontú döntéshozatal: • a tagállamok közötti egyeztető mechanizmusok, alsóbb szintű fórumok vesznek részt az előkészítésben • A ZÁRÓ DÖNTÉSEK (az állam- és kormányfők iránymutatásait is figyelembe véve) A MINISZTEREK SZINTJÉN SZÜLETNEK - A COREPER, mint első számú kapocs • a Bizottság a javaslatot ide juttatja el, amit az állandó képviselet továbbít a nemzeti kormány felé ( A TÖBBI TAGÁLLAMI SZERV CSAK A KORMÁNYOKON KERESZTÜL RÉSZESE) • a nemzeti álláspontokat a COREPER munkacsoportjai (250) vitatják meg • ha ezt követően a COREPERben TELJES A KONSZENZUS, A MINISZTEREK SOKSZOR TÁRGYALÁS NÉLKÜL FOGADJÁK EL A JAVASLATOT

− Koordináció − Döntéselőkészítés

- Az állam- és kormányfők: • a stratégiai, politikai jelentőséggel bíró kérdésekben • találkozóikon hoznak döntést (CSÚCSTALÁLKOZÓK) - A tanácsi döntéshozatal jellemzője: • folyamatos konszenzuskeresés • nyílt konfrontáció kerülése • az integráció szempontjából leglényegesebb kérdésekben egyhangúság követelménye • a döntések 4/5-e minősített többséggel születik - A jövőben: a megerősített együttműködés (aki akar, részt vesz, aki nem, később csatlakozhat, de addig nem szavaz) szerepének növekedése 89


D.) A Parlament hatásköre, társjogalkotóvá válása - A közösségi jogalkotás Bizottság—Tanács központú rendszerében: • a Parlament fokozatosan vált komoly • (de nem egyenrangú) társjogalkotóvá >TÖBBÉ NEM PUSZTA KONZULTÁCIÓS SZERV - A Szerződés minden esetben rendelkezik arról, hogy a Parlament milyen feltételekkel vehet részt a jogalkotási munkában - A Parlament bevonásának mértéke szerint 7 eljárási lehetőség van: • • • •

konzultációs együttműködési hozzájárulási együttdöntési

• •

információs költségvetési

•

egyeztetési

a közösségi jogalkotás eljárásai

jól körülhatárolt döntéseinél alkalmazzák Ö

alig alkalmazott

- A közösségi jogalkotás jellemző eljárásai: •

konzultációs

•

együttdöntési

eljárás - Együttműködési eljárás:Önéhány, a gazdasági és monetáris unióval összefüggő területen - Hozzájárulás: ritkán, nagy horderejű kérdéseken alkalmazott eljárás A PARLAMENT ÖNÁLLÓAN NEM, CSAK A TANÁCCSAL EGYÜTT ALKOT JOGOT

90


III.1.2 Parlamenti bevonással zajló döntéshozatali eljárások A.) A konzultációs eljárás - Lényege: • a Tanács csak a Parlament véleményének beszerzése után dönthet • azt azonban nem köteles figyelembe venni Ö ilyenkor A PARLAMENT ESZKÖZE AZ IDŐHÚZÁS • ha a Bizottság elfogadja a Parlament javaslatait, a Tanács már csak egyhangúan vetheti el (már bizottsági vélemény is) • egyes esetekben a konzultáció kötelező, mivel a jogi alap szükségessé teszi, és a javaslat nem emelkedhet törvényi erőre, amíg a Parlament nem nyilvánította ki a véleményét. • más esetekben a konzultáció választható, és a Bizottság csak javasolja a Tanácsnak a Parlamenttel való konzultációt - Menete: BIZOTTSÁG JAVASLATA Ø A TANÁCS A TÁRGYALÁSOKAT MEGKEZDI, KÉRI A PARLAMENT VÉLMÉNYÉT

Ö

A PARLAMENT ELFOGADJA VAGY MÓDOSÍTÁSOKAT JAVASOL

Ý A BIZOTTSÁG ÁTDOLGOZHATJA A JAVASLATOT A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI ALAPJÁN, DE HA NEM ÉRT VELÜK EGYET, NEM KÖTELES Ø

A TANÁCS DÖNT a Parlament véleménye nem kötelezi , a Bizottság javaslatát viszont csak egyhangúan módosíthatja

a gyakorlatban a Bizottság szintjén ¾ben , a Tanács szintjén ½ részben kerülnek beépítésre a parlamenti javaslatok

91


B.) A konzultációs eljárás alkalmazási területei - A konzultációs folyamat által felölelt területek: • büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés, • alapszerződések felülvizsgálata, • nemre, fajra, etnikai hovatartozásra, vallásra, korra vagy szexuális beállítottságra vonatkozó, politikai meggyőződés szerinti, vagy fogyatékosság miatti diszkrimináció • EU-állampolgárság • mezőgazdaság • vízum, menedékjog, bevándorlás és más, a személyek szabad mozgásával kapcsolatos ügyek • közlekedés (amennyiben valószínűsíthető, hogy egy adott régióra komoly hatással lesz) • versenyszabályok • adómegállapodások • gazdasági irányelvek C.) Együttműködési eljárás - Az Egységes Okmány vezette be; • jelentősége Amszterdam után csökkent • alkalmazási területeinek nagy része átkerült az együttdöntési eljáráshoz • megszüntetése is felvetődött, de korlátozott körben tovább él • ma már csak az EMU néhány témakörében (multilateriális felügyeleti eljárás, pénzügyi intézetek szolgáltatásaihoz való privilegizált hozzáférés, közös pénzérme kibocsátása stb.) alkalmazzák - A Parlament számára nagyobb beleszólási lehetőséget biztosított • a Tanács csak egyhangúan utasíthatja el a Parlament a Bizottság javaslatához megfogalmazott módosításait • ha a Tanács egyet is ért a Parlament módosításaival, de a Bizottság nem, a Tanács a parlamenti javaslatot csak egyhangúan szavazhatja meg • ha a Bizottság támogatja a Parlament javaslatát, a Tanácsban a szavazáshoz elég az eredeti többség 92


D.) A hozzájárulási (jóváhagyási) eljárás - Az eljárás (assent procedure) jellemzői: • az Egységes Okmány vezette be • az e körbe utalt eljárások vonatkozásában vétójogot biztosít a Parlament számára • az eljárás ugyanaz, mint a konzultációs eljárás esetén • kivéve, hogy ~ a Parlament nem módosíthatja a javaslatot: ~ vagy elfogadja, vagy elutasítja azt ~ ezt a gyakorlatban úgy hidalják át, hogy a Parlament előzetes határozatokban, nyilatkozatokban hozza tudomásra álláspontját - Két formája: a javaslat elfogadáshoz („jóváhagyáshoz”) • főszabályként elég az egyszerű többség • a szavazatok abszolút többsége szükséges azonban a ~ csatlakozási szerződések ~ alapvető jogok súlyos megsértése kockázatának megállapítása ~ az európai választási rendszer egységesítése - Nagy jelentőségű kérdésekben alkalmazzák: • az Európai Központi Bank bizonyos feladatai • a Központi Bankok Európai Rendszere / Európai Központi Bank szabályzatának módosítása, • a Strukturális és Kohéziós Alapok • az Európai Parlament egységes választási eljárása • bizonyos nemzetközi egyezmények • új tagállamok csatlakozása • Nizza után: „megerősített együttműködés” ~ megállapodás, amely lehetővé teszi a tagállamok egy csoportjának egy adott területen az együttműködést ~ még ha a többiek nem is csatlakoznak hozzájuk

93


E.) Az együttdöntési eljárás jellemzői, alkalmazása - Bevezetésével válta parlament a Tanács mellett társjogalkotó intézménnyé: • az együttdöntési eljárásban a Parlament és a Tanács megosztja a jogi hatalmat • ötvözi a hozzájárulási, együttműködési és konzultációs eljárásban a parlament által élvezett jogköröket • általában olyan területeken vezették be, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárok érdekeit - Az együttdöntési folyamat által felölelt területek: • • • • • • • • • • •

az Európai Szociális Alappal kapcsolatos döntések végrehajtása, nemzetiség miatti diszkriminációtól való mentesség, oktatás szakmai képzés mozgáshoz és költözéshez való jog munkavállalók szabad mozgása kultúra, egészségügy szociális biztonság a migráns munkásoknak fogyasztóvédelem transzeurópai hálózatok letelepedési jog •

•

• • • • • • • • • • •

az Európai Regionális Fejlesztési Alappal kapcsolatos döntések végrehajtása közlekedés kutatás belső piac környezetvédelem foglalkoztatás átláthatóság vámegyüttműködés csalások elleni fellépés és megelőzése, szociális diszkrimináció elleni küzdelem, statisztika, esélyegyenlőség és azonos bánásmód,

adatvédelmi testület felállítása

- Kezdetben nagyon lassú folyamat volt: • később ez 344 nap körüli átlagra csökkent • időközben jól bejáratott eljárásformává vált

94


D.) Az együttdöntési eljárás menete Javaslat a Bizottságtól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Parlamenti állásfoglalás: a Bizottság módosítja a javaslatot.

A Tanács jóváhagyja a Parlament összes módosítását, és elfogja a törvényt

A Parlament elfogadja a javaslatot. A Tanács elfogadja a javaslatot.

A Tanács- minősített többséggel - közös állásfoglalást hoz. A közös állásfoglalásról a Bizottság közleményt ad ki A Parlament megvizsgálja a Tanács közös állásfoglalását

A Parlament elfogadja a közös állásfoglalását, vagy nem tesz lépést.

A Parlament módosításokat javasol, abszolút többséggel.

A Parlament abszolút többséggel elutasítja a Tanács közös állásfoglalást. A törvényt nem fogadják el

A törvényt elfogadják.

A Bizottság véleménye

A Tanács nem fogadja el a Parlament összes módosítását. A Tanács elnöke egyetértésben a Parlament elnökével összehívja az egyeztetőbizottság. A Bizottság részt vesz a munkában.

Az egyeztető bizottság megegyezésre jut. A Parlament és a Tanács abszolút és minősített többséggel elfogadja a törvényt. Ha a két intézmény egyike nem fogadja el, a törvényt nem fogadják el.

A Tanács elfogadja a Parlament összes módosítását. A törvényt elfogadják

Az egyeztetőbizottság nem jut megegyezésre. A törvényt nem fogadják el.

95


III.1.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója - A Bizottság: • elsősorban a tanácsi szabályok végrehajtására bocsát ki normákat ~ ekkor jogalkotó hatásköre: származékos ~ a részletszabályokat kibontó, technikai jellegű rendelkezések (mezőgazdaság, ipari-gazdasági kérdések) • az alapító szerződések felhatalmazása alapján konkrétan meghatározott esetekben eredeti jogalkotási hatáskörrel is rendelkezik: ~ önállóan szabályozhat életviszonyokat ~ döntéseket, rendeleteket, irányelveket bocsáthat ki - A Bizottság végrehajtó funkciója: • a Tanács által delegált hatáskörökkel kapcsolatos végrehajtás (tanácsi határozat alapján, a Tanács ellenőrzése mellett) • saját hatáskörben való végrehajtás ~ a Bizottság maga hajtja végre a jogszabályt, működtet politikát ~ ellenőrzi, hogy mások betartották-e a közösségi jogotm jogsértés esetén pedig eljár - A Tanács által delegált hatáskörben való végrehajtás esetén: a Tanács teljesen nem engedi át a Bizottságnak a normatív döntéshozatal folyamatait (komitológia) • ellenőrzi a Bizottság ilyen irányú munkáját • ezek eszközei a BIZOTTSÁGOK - 1999-től háromféle bizottság van: • tanácsadó bizottság > véleményezési jogkör • menedzser bizottság ~ a bizottság véleményt ad, ~ a Bizottság elfogadja az intézkedést, de ~ a menedzserbizottságot tájékoztatni kell • szabályozási bizottság > a bizottság eltérő véleménye esetén a Bizottságnak a Tanácshoz kell fordulnia - A Parlament a komitológiában továbbra sem egyenrangú szereplő > közvetlenül nem vesz részt a Tanács által felállított bizottságok ülésein ill. azok munkájában

96


III.1.4 A közösségi jogalkotás és Magyarország A.) Az Országgyűlés és a Kormány együttműködése - Az Alkotmány: • a kormány feletti ellenőrzés joga az OGY-t illeti (39. §), az OGY felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége teljes körű • a kormány képviseli Mo.-t az EU kormányzati részvétellel működő intézményeiben > magában foglalja a képviselendő álláspont kialakítását is (35. § /1/ bek. k./ pont): az OGY hatásköre itt is csak az ellenőrzésre terjed ki, de nem a döntés befolyásolására • 35/A. § (1) bek. az európai integrációval összefüggő ügyekben ~ az OGY vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének részletes szabályairól ~ az OGY és a kormány közötti egyeztetésnek ~ a Kormány részletes tájékoztatási külön tv. rend. (2/3-os) kötelezettségének • 35/A. § (2) a kormány az OGY részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az EU kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásaiban szerepelnek - Az Országgyűlés és a Kormány európai integrációs ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény: • az OGY és a Kormány között egyeztetési eljárás ~ a Korm. haladéktalanul megküld az OGY-nek minden uniós jogszabálytervezetet, javaslatot és dokumentumot, mely az EU kormányzati részvétellel működő döntéshozatali eljárásaiban napirenden szerepel, ill. bármely, az OGY által pontosan megjelölt dokumentumot ~ a Korm. megküldheti álláspont-javaslatatait az OGY-nek > az OGY egyeztetést kezdeményezhet, állásfoglalást bocsáthat ki ~ a Korm. az OGY állásfoglalásának alapul vételével alakítja ki a magyar álláspontot > ezt az álláspontot az EU döntéshozatali eljárására figyelemmel később módosíthatja ~ utólagos tájékoztatási kötelezettség az OGY felé az érintett döntésről • a Korm. további tájékoztatási kötelezettségei: ~ előzetesen az Európai Tanácsüléseken, ill. nagy jelentőségű stratégiai kérdésekben képv. kívánt magyar álláspontról, ill. utólag a tanácsülésekről ~ stratégiai jellegű integrációs politikai események ~ éves tájékoztató (plenáris ülés) Mo. EU-tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

97


B.) A kormányzaton belüli munkamegosztás, koordináció - A 2004 őszi kormányátalakítással változott az európai ügyek kormányzaton belüli felelőssége: • a Kormány létrehozta ~ az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri posztot (az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter feladat és hatásköréről szóló 334/2004. (XII.15.) Korm. rendelet) ~ az Európai Ügyek Hivatalát (az Európai Ügyek Hivataláról szóló 356/2004. (XII.23.) Korm. rendelet) • módosultak az egyes miniszterek feladat- és hatáskörei - Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter: • javaslatot tesz az EU-val kapcsolatos magyar kormányzati politikára • ellátja ~ az EU közösségi politikáiból adódó kormányzati feladatok tárcaközi összehangolását ~ az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással összefüggő feladatokat • javaslatot tesz az EU politikák alakításához és végrehajtásához szükséges kormányzati intézmények fejlesztésére - Az Európai Ügyek Hivatala (EÜH): a KM Integrációs és Külügyi Államtitkárságának utódaként • a MeH szervezeti keretei között működik • kettős irányítás alatt áll > az EU ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a Hivatal elnöke • feladata a kormányzati EU-politika és Mo. EU tagságából eredő feladatok teljesítésének előmozdítása - Európai Ügyek Kabinetje (1107/2002 /IV. 18./ Korm. h) • az EU tagságból fakadó stratégiai kérdések és a rendkívüli jelentőségű EU-s tervezetek intézkedések megvitatása • az EU-ban tagállami érdekeink hatékony és eredményes képviseletének biztosítása • tagjai: a ME, az int. min, KM, MeH., BM, IM, FVM, GKM, KVM, PM miniszterek • titkársági feladatait az EÜH látja el - Szervezeti, személyi feltételek: Magyarországnak az Európai Unió intézményeiben való részvételéről, valamint tagállamként való működés szervezeti és személyi feltételei megteremtésének további feladatairól szóló 2025/2004. (II.5) Korm. határozat 98


C.) Uniós jogharmonizáció a gyakorlatban - Az európai uniós ügyekkel kapcsolatos kormányzati koordináció részletes szabályait az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati feladatokról szóló 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat állapítja meg > Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) - Az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV.27.) Korm. határozat: • a belső jogalkotást (jogharmonizációt) igénylő, elfogadott és kihirdetett uniós jogi aktusok vonatkozásában javaslatot kell készíteni az elvégzendő belső jogalkotási feladatokról • a javaslatért az a minisztérium, egyéb szerv felelős, mely a 1007/2004 Korm. határozat alapján elsőhelyi felelősnek minősül • a javaslat tartalmi meghatározása (uniós aktus megjelölése, elvégzendő jogalkotási lépése, jogforrási szintek, esetlegesen módosítandó jogszabályok) • a jogharmonizációs javaslat egyeztetése • beépítése a jogalkotási programokba (Kormány féléves munkaterve ill. törvényalkotási programjainak előkészítése) • a jogharmonizáció ellenőrzése (IM, EÜFtm) • az Európai Bizottság értesítése a kihirdetett harmonizációs jogszabályról - A jogharmonizációs javaslat alapján születő jogszabály elfogadására, kötelező tartalmi elemeire nézve a jogalkotásra vonatkozó jogszabályok irányadók • a kihirdetett magyar jogszabálynak megfelelőségi záradékot kell tartalmaznia • ha valamely közösségi jogi aktust csak részben ültet át a magyar jogba, akkor a hazai jogszabály és a közösségi norma megfelelőséget pontosan meg kell jelölni

99


III.2 A közösségi jog jellemzői III.2.1 A közösségi jog jellege, forrásai A.) Az közösségi jog helye az európai jog rendszerében EURÓPAI JOG legtágabb értelemben az európai együttműködést biztosítani kívánó intézmények és szervezetek, a részes európai országok nemzeti joga ill. az ezekkel kölcsönhatásban lévő tudományos jog

INTÉZMÉNYI/TÉTELES JOG EURÓPAI INTÉZMÉNYEK az EU, az Európa Tanács ill. más, az intézményesített együttműködés keretei között születő (pl. OECD, OSZE) egységjog

AZ EU JOGA a három pilléren nyugvó Európai Unió politikai valóra váltását elősegítő regionális egységjogi jogi/intézményi rendszer KÖZÖSSÉGI JOG az európai gazdasági jog magvát képező, a gazdasági integráció elmélyítését elősegíteni kívánó joganyag (alapítószerződések, másodlagos jogforrások, bírói gyakorlat)

100

„TUDOMÁNYOS” JOG TAGÁLLAMOK (BELSŐ) JOGA

Európa Tanács

MÁS EURÓPAI INTÉZMÉNYEK


B.) A közösségi jog létrehozásának okai - Az Európai Közösség létrehozásának céljai: • a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése • magas szintű foglalkoztatási, szociális védelem • nők és férfiak közötti esélyegyenlőség • fenntartható és stabil növekedés • a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképessége és konvergenciája • életszínvonal és életminőség emelése • gazdasági, szociális kohézió, tagállamok közötti szolidaritás - E célok eléréshez három kiemelten fontos feladat megvalósítása vezet: 1.) közös piac felállítása 2.) gazdasági és monetáris unió 3.) közös politikák, tevékenységek folytatása E FELADATOKAT KIKÉNYSZERÍTŐ JELLEGŰ JOG NÉLKÜL NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI > AZ EU MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJA - Alapvonalát: • a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítása adja • ezt a ~ másodlagos jog (kodifikáció) bontja ki ~ bírói jogalkalmazás > eszköze: a jog harmonizációja Ö a jogközelítést funkcionálissá tette, az integrációs gazdasági igényekhez igazította - Jellege: regionális (európai) joganyag, amely: • az integráció tárgya (az integrálódó európai államok és nemzetek szellemi, kulturális, társadalmi valóságának része) • eszközeÖ a közös piac/ belső piac megvalósulásának előmozdítása

101


C.) Uniós jog – közösségi jog – közösségi vívmányok „az Európai Unió joga” (uniós jog): gyűjtőfogalom, mindazon joganyag, amely bármely módon az Unió egészéhez, annak valamilyen pilléréhez kötődik

I. (közösségi) pillér: gazdasági és monetáris integráció

II. pillér: III. pillér: közös kül- és belügyi és igazságügyi biztonságpolitika együttműködés (JHA) (CFSP) jogi részét - nemzetközi jogi jellegű kormányközi megállapodások teszik ki

önálló jogi személyiséggel rendelkezik

önálló intézményrendszere, saját szervei vannak

önálló, sui generis jogot alkot

egyes részeiben nemzetközi jellegű, jelentősebb részében azonban már a tagállamoktól elkülönült, önálló közösségi szervek alkotta, s a tagállami nemzeti jogrendszerekkel szemben szupremáciát élvező jogrendszert eredményez

E(G)K mely a nemzetközi jogi egyezményekkel, szerződésekkel együtt

ESZAK

EURATOM

Az Európai Közösség joga (EK-jog, közösségi jog) a nem jogi természetű politikai, orientációs elemekkel együtt: acquis communitaire közösségi vívmányok

Európai Parlament Tanács Bizottság Bíróság Számvevőszék Európai Központi Bank Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Ombudsman

102

nemzetközi jog

az Európai Unió joga

a tagállamok joga


D.) A közösségi jog forrásai - Elsődleges jogforrások: a szerződések (az EU-t, illetőleg a három Közösséget létrehozó szerződések és azok módosításai) • keretszerződési struktúra • az egyes szerződésekben megfogalmazott feladatok, programok, politikák megvalósítását a származékos (másodlagos) jogalkotás biztosítja - Másodlagos jogforrások: a közösségi intézmények által alkotott jog A SZERZŐDÉSEKBEN LEFEKTETETT MENET SZERINT • kötelező jogforrások ~ rendelet > teljes egészében, minden tagállamban ~ irányelv > az elérni kívánt célok követendők ~ határozat > meghatározott címzettekhez szóló, a címzettet kötelező jogi aktus • nem kötelező ~ ajánlás ~ vélemény - Egyéb források: • nemzetközi egyezmények • az EB esetjoga • általános jogelvek: az EB úgy értelmezi a közösségi jogot, hogy a jog általános szabályai betartásra kerüljenek AZ EU TELJES JOGANYAGA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELEMEK EGYÜTT:

ACQUIS

103


III.2.2 Közösségi jogrend, közösségi jog A.) A közösségi jogrend - Liberális gazdaságfilozófia visszatükröződése: • gazdasági közjogi természetű

}

joganyag (Kecskés)

•

„antigazdaságirányítási jog”

•

olyan összefüggő, komplex szabályösszesség, mely jogági természetére nézve a nemzeti jogrendszerek belső gazdaságikereskedelmi joganyagának mutációja

- Az EK-jog új jogrendet hozott létre, amely: • különbözik a nemzetközi jogtól • különbözik az államok belső jogrendjétől - A nemzetközi joggal ellentétben: • nem elsődlegesen államközi viszonyokat szabályoz • jogalanyai ~ a tagállamok ~ magán- és jogi személyek • a szerződések mellett döntő szereppel bírnak a Közösségek saját aktusai - A közösségi és nemzeti jog viszonya: • ha a közösségi jog összeütközésben áll a tagállam egyes jogszabályával, az előzőt kell alkalmazni • az elsőbbség nem csak a korábban, de későbben született jogszabályokra is vonatkozik

Közösségi jogi szabályok

Nemzeti jog

104


B.) A közösségi jog természete, alapvető jellemzői - áttekintés a közösségi jog természetére vonatkozó alapvető doktrínát az Európai Bíróság munkálta ki (1963-64) Van Gend & Loos-ügy Costa/ENEL-ügy

„A Közösség a nemzetközi jognak egy új rendszerét alkotja, melynek érdekében az államok korlátozzák saját szuverén jogaikat, bár nem minden területen, és amelynek alanyai nem csak a tagállamok, hanem azok állampolgárai is.”

„A közönséges nemzetközi egyezményekhez képest az Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés létre hozta saját jogrendszerét, mely /…/ a tagállamok jogrendszerének szerves része lett, s melynek alkalmazásához a bíróságok kötöttek.”

alapvető jellemzői a sajátos szervezeti felépítés biztosítja, hogy a Közösség eljárásai a közösségi célokban testet öltött közös európai érdekeket szolgálják a közösségi intézmények számára bármely más nemzetközi szervezethez hasonlítva lényegesen nagyobb kompetencia-átengedés, olyan területeken is, ahol „normális esetben” az államok szuverén jogaikat gyakorolják a Közösség saját jogi rendet hozott létre, mely független a tagállamok jogrendjeitől a közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága, mely a közösségi jog alkalmazhatóságát a tagállamokban teljes körűen és egyöntetűen teszi lehetővé, jogokat és kötelezettségeket nem csak a tagállamok, de azok polgárai a közösségi jog elsőbbsége, amely biztosítja, hogy a közösségi jogot a nemzeti jog ne helyezhesse hatályon kívül és ne módosíthassa, s amely a közösségi jog számára a nemzeti joggal való ütközés esetén az előbbi javára dönt az Európai Unió az EK-hoz hasonlóan nemzetközi egyezményekkel létre hozott nemzetközi integrációs szervezet, mely azonban a nemzetállamra jellemző vonásokkal is rendelkezik

a tagállamok - a közös célok megvalósítása igényével és körében szuverenitásuk egy részét (így jogalkotási hatáskörüket igen, a jog kikényszerítését nem) átruházzák

szupranacionális szervezet, a „joghatóság feletti joghatósággal”

105


C.) A közösségi jog alkalmazandósága - A közösségi jog elsőbbsége: a Costa v. Enel (1964) ügyben az EB kifejtette: • a tagállamok azáltal, hogy ~ határozatlan időre ~ saját intézményekkel rendelkező közösséget alakítottak ~ saját jogi személyiséggel ~ önálló hatáskörökkel • egyben a Közösségre átruházva saját szuverenitásukat is korlátozták • OLYAN JOGRENDET HOZTAK LÉTRE, AMELYEGYARÁNT KÖTELEZI A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EGYÉNEKET • az egyszer a Közösségre átruházott hatáskört egyoldalúan visszavonni nem lehet (Bizottság v. Franciaország, 1971) • a nemzeti bíróságoknak ~ a belső jogot a közösségi jog rendelkezéseinek fényében kell értelmezniük ~ teljes egészében alkalmazniuk kell és ~ figyelmen kívül kell hagyniuk bármilyen azzal ellentétes nemzeti jogi rendelkezést (Simmenthal II., 1978) - Előfoglalás (preemption): egyes területeken, ahol a közösségi jog A TOVÁBBIAKBAN NINCS • már kimerítően szabályoz LEHETŐSÉG NEMZETI • alkotására kizárólagosan a JOGALKOTÁSRA Közösségeknek van hatásköre ELSŐSORBAN OLYAN TERÜLETEKEN JELENTKEZIK, AHOL A SZERZŐDÉS KÖZÖS POLITIKÁK FELÁLLÍTÁSÁRÓL RENDELKEZIK - Közvetlen alkalmazandóság: a közösségi jognak egy része (másodlagos jogforrások) nem igényel további jogalkotási feladatokat > KÖZVETLENÜL ALKALMAZANDÓK (direct applicability) - Közvetlen hatály: természetes ill. jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt • hivatkozhatnak a közösségi jogra • a közösségi jogra alapozva kérhetik a bíróság ítéletét - Kétféle közvetlen hatály: • vertikális (a természetes v. jogi személy az állammal szemben hivatkozik a közösségi jogra) • horizontális (természetes és jogi személyek egymás közötti perei) - Közvetett hatály: ha a tagállam elmulasztja az irányelvek átültetésére vonatkozó kötelezettségét (Marleasing, 1989, Francovich, 1991) 106


D.) A nemzeti jogrendszer és a közösségi jogrendszer sajátosságai - áttekintés a jogrendszer: adott időben és adott térben létező (hatályos) jogi normák (a külső jogforrások) összessége

Jellemző kategóriák gyakorlati kategória, a külső jogforrások összessége egy adott terület és népesség feletti főhatalom (szuverenitás) a jog kikényszeríthető sége a jog, mint „akarati viszony” terméke

a jog rendszere

a jogrendszer tagozódása

anyagi és alaki jogok a jogrendszer mélységi tagozódása

Nemzeti jog

EK-jog

nemzeti jogszabályok, melynek részét képezi a kihirdetett nemzetközi jogi joganyag

nemzetközi közjogi alapok határozzák meg a szervezet alapvető céljait, működését, az intézmények jogalkotási hatáskörét

a tagállamok szuverenitásátengedésén alapuló nemzetközi szervezet, nem gyakorol főhatalmat, valamennyi tagállam és polgárai vonatkozásában közvetlenül érvényesül a nemzeti jog szabályainak az a közösségi jog szabályainak állam szervei révén kényszerrel is kikényszeríthetőségét a nemzeti jog igényt lehet szerezni biztosítja az elérni kívánt cél: egy politikailag az „állami akarat terméke”, melynek és gazdaságilag integrált közös révén a jogalkotó valamely, a Európa, e célt szolgálja a jog, mint nemzeti szuverenitás keretei között a szuverenitás átruházott körében megfogalmazott célt kíván elérni a „közös akarat terméke” koherens szabályösszesség, az alapító szerződésekben jogszabályok rendszerszerűen meghatározott célok végrehajtását összefüggő megjelenése: egyik (politikák) koordináló, alakító, szabály sem mondhat ellent a ellenőrző szabályösszesség másiknak, viszonylag zárt alapvetően nem a „közérdekaz érdekelmélet szerint magánérdek” kettősségét veszi legalapvetőbben: figyelembe, középpontjában egy közjog-magánjog minőségileg új kategória, a közösségi érdek áll a norma az anyagi jogi szabályhoz az anyagi jog a jogviszonyt tipikusan alakit rendel tartalmazó jogszabályok (implementáció, végrehajtás, összessége, az alaki jog az anyagi értékelés), alapvetően igazgatási jog érvényesíthetőségének eljárási (integráció-szervező) célú, „vegyes” rendje jog az azonos típúsú társadalmi rendelkezései az egyes viszonyokat azonos módszerrel a jogágazatok jogi jogág szabályozza intézményrendszerébe épülnek be az állami szuverenitás területi korlátja az országhatár, annak egyes elemeinek gyakorlásáról nemzetközi szerződéssel lemond

107


E.) Az európai jogharmonizáció - A közösség jog alkotása: pozitív és negatív jog által történik • negatív jogalkotás: eltörlésre kerülnek azok a nemzeti szabályok, amelyek akadályozzák a piaci integrációt > deregulációs folyamat • pozitív jogalkotás: a közös piac kiépítését szolgáló egységes szabályok megalkotása ~ regulációs, újraszabályozási folyamat ~ a különböző nemzeti szabályok helyébe egységes közösségi norma lép - A jogharmonizáció során a tagállamok egységes közösségi szabályokat fogadnak el • a nemzeti szabályok közötti különbségek eltörlésével és közös standard létrehozásával a piaci feltételek egységessé válnak • így lesz a jogharmonizáció célja alkotmányos értelemben egyben a piaci integráció biztosítéka - Felhatalmazás: EKSZ 94. cikke (korábbi 100. cikk): „A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangúlag irányelveket fogad el • a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek • közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését.” > tág értelmezése lehetővé teszi, hogy a tagállamok eltérő szabályainak puszta ténye, ha az a közös piac létrehozására és működésére hatással van, elegendő alapot biztosítson a 94. cikk alapján történő harmonizációra - Az Egységes Európai Okmány a jogharmonizációs folyamatot felgyorsította, hatékonyabbá tette: • melléklete az integráció elmélyítése érdekében több, mint 300 irányelv elfogadását írta elő 1992-es határidővel • technikai vonatkozásban is meggyorsította a jogharmonizációs folyamatot, mivel a 95. cikk (korábbi 100a. cikk) bevezetésével lehetővé tette a harmonizációs javaslatok többségi szavazással történő elfogadását

108


F.) A közösségi jog tematikus felosztása a Hatályos Közösségi Jogszabályok Tára szerinti tematikus felosztása szerint

11 Külkapcsolatok

01 Általános, pénzügyi és intézményi ügyek

12 Energia

02 Vámunió és az áruk szabad mozgása

13 Iparpolitika és belső piac

03 Mezőgazdaság

14 Regionális politika és struktúrális eszközök koordinációja

04 Halászat

05 Munkaerő szabad mozgása és szociálpolitika

15 Környezet, fogyasztók és egészségvédelem

06 A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága

16 Tudomány, tájékoztatás, oktatás és kultúra

07 Közlekedéspolitika 17 Vállalkozásokra vonatkozó jog

08 Versenypolitika

18. Közös kül- és biztonságpolitika

09 Adózás

19 A szabadság, biztonság és a jog területe

10 Gazdaság- és monetáris politika és a tőke szabad mozgása

20 Polgárok Európája

109


III.3 Európai és magyar üzleti jog III.3.1 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai gazdasági jog fogalma, alapvető tárgyi felosztása - Europäisches Wirtschaftsrecht: • a német-osztrák-svájci egyetemi/gazdasági főiskolai oktatásban elterjedt tárgyalási mód, mely elsősorban a közösségi joganyag egyfajta sajátos bemutatására ad lehetőséget • Peter Schäfer nyomán ▼ - Fogalma: a közösségi jog minden olyan aktusa, amely a polgárok és vállalkozások az egységes (belső) piac gazdasági forgalmában való részvételét befolyásolja - A „klasszikus” európai-jogi megközelítéshez képest nem foglalja magában: • a nemzetközi jogi elemeket • az EU-szerződés azon részeit, amelyek túlnyomóan nem a gazdasági kapcsolatokat érintik (kül- és biztonságpolitika, igazságügyi együttműködés büntető ügyekben) • a nemzeti jogokat (tagállami jog), kivéve azokat az elemeket, melyek kifejezetten az EK-normák átvételét jelentik • más európai szervezetek (OECD, OSZE, Európa Tanács) gazdasági kapcsolatokat rendező normái (kivéve, ha azok kifejezetten EUnormák szélesebb körű érvényesülését biztosítják) - Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása: • az EK „gazdasági közjoga” ~ a négy alapszabadság ~ verseny ~ Gazdasági és Monetáris Unió ~ egyebek (agrár- közlekedés- környezetvédelemkülkereskedelem) • az EK gazdasági magánjoga ~ társasági jog ~ fogyasztóvédelmi magánjog ~ munkajog ~ szellemi tulajdon joga ~ nemzetközi magánjog/szerződési jog

110


B.) Az európai üzleti jog

- European Business Law: a gazdasági jog anyagának az angol-amerikai jog hatását tükröző, a társasági jog kérdéseire különös súlyt fektető tárgyalási módja - Jelentése tágabb értelemben: az üzlet és kereskedelem menedzselésével összefüggő közösségi jogi ismeretek; tárgyi felosztása • módszertan és források ~ alapszerződések, az EU három pilléres felépítése ~ intézményi jog ~ a közösségi jog forrásai ~ az EU/EK-jog és a nemzeti jogok viszonya ~ az EU jogrendjének alapvető elvei, sajátosságai • az európai jog hatása az üzleti tevékenység egyes, kulcsfontosságú területeire ~ a belső piacra vonatkozó szabályok ~ versenyjog ~ társasági jog ~ munkajogi alapok ~ szerződéses kapcsolatok, nemzetközi szerződéskötés ~ jogérvényesítés, határokon átnyúló jogviták rendezése ~ szellemi tulajdon - Szűkebb értelemben: a közösségi jog a gazdasági társaságokra, azok működésére vonatkozó harmonizációs elemei és azok a nemzeti jogokban való megjelenése • gazdálkodó szervezetek (business organizations) az Európai Közösségben • a közösségi jog harmonizációs programja • társaságok alapítása, tőkével való ellátottság a nemzeti jogok szerint • a társaságok irányítása és ellenőrzése a nemzeti jogok szerint • a közösségi jog szerinti gazdasági társaságok • munkavállalói részvétel • határokon átnyúló együttműködés és befolyásszerzés • érdekcsoportok • befektetővédelem

111


III.3.2 A magyar üzleti jog „europaizációja”

- A gazdasági reform (1967-1988) jogának jellemzői: • a „szocialista piacgazdaság” megteremtése ~ a vállalati önállóság növelése ~ az állam (igazgatási) szerepének csökkentése a gazdaságban ~ a (vállalatok közötti) áruviszonyok közvetett gazdasági szabályozókkal, jogszabályokkal való irányítása • olyan piacorientáltságú jogrendszer alakult ki, mely a modern, polgári piacgazdaságba való átmenetet elősegítette, s annak megvalósulása után azt (átmenetileg) szolgálni tudta • az 1988-89-ben előkészített „sarkalatos gazdasági törvények” egy része már a rendszerváltás után lépett hatálya • ebben az időszakban a magyar jogalkotásnak még nem volt EGK-orientációja: a fontosabb gazdasági törvények megalkotásánál azonban külföldi modelleket (megoldásokat) figyelembe vettek, pl. ~ adóreform: skandináv minta ~ társasági jog: német minta ~ értékpapírtörvény: angolszász jogi alapok

Vö.: GAZD. STÁTUSJOG III.3

A.) A magyar gazdasági jog fejlődése az Európai Megállapodásig

- A rendszerváltást követő első évek gazdasági jogalkotása és az EK-jog: • a 2006/1990. (HT 4) MT határozat az Európai Közösség jogával való harmonizációs eljárásról > az igazságügyi minisztert tette felelőssé azért, hogy a jogalkotó szervek ~ az új jogszabályok szükségességénél, megítélésénél ~ vegyék figyelembe a közösségi jog vonatkozó szabályait • a jogharmonizációs követelmények technikájával, eljárásával kapcsolatos szabályok megjelenése: ~ az Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. tv. ~ a jogalkotásról szóló 1987. évi X. tv. módosítása ~ az igazságügyi miniszter jogkörének bővítése (az EKjogával való megfelelőség megítélése) 112


B.) A magyar jogharmonizáció sajátosságai - Az Európai Megállapodás az közösségi joganyag átvételét Magyarország kötelezettségévé tette: • 1995-ös Fehér Könyv (COM /95/ 163 final) > a Bizottság megfogalmazta a harmonizációval szembeni elvárásokat, Mo.nak a végrehajtás vonatkozásában nemzeti programot kellett előkészítenie ~ 23 fejezetben tartalmazta azokat a jogszabályokat, amelyeket a magyar jogban át kell venni ~ a magyar kormány a végrehajtásra kétszakaszos menetrendet határozott meg (1997-ig, ill. a csatlakozásig • a Fehér Könyv rendszerét követve a konkrét feladatokról Korm. határozatok rendelkeztek ~ 2174/1995 (VI. 15.) Korm. határozat az ötéves jogharmonizációs programról, ill. ez ezt módosító 2282/1996 (X. 25.) Korm. h. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást előkészítő jogharmonizációs, illetve belső piaci integrációs programok módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról ~ 2043/1995. (XII. 12.) Korm. határozat az acquis communitaire átvételéről szóló Nemzeti Program tárgyában • intézményi-kormányzati támogatása: az 1992-ben létrehozott kormányzati tárcaközi bizottság tevékenységének kiszélesítése (1997), integrációs kabinet, a Külügyminisztériumban az Integrációs Államtitkárság létrehozása (1996) • a jogharmonizációért az IM felel: 1999 IM-tájékoztató a jogharmonizációs ügyek intézéséről • a folyamat előrehaladását az országjelentések értékelték > TARTALMILAG: EGYOLDALÚ JOGKÖZELÍTÉS - A jogharmonizációs folyamat lezárása: • csatlakozás feltételét jelentő szakasza 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcson a 2002. november 1-i állapot alapján lezárult (Mo. az acquis átvételére vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett, ill. egyes vonatkozásokban halasztást kért) • a 2002-2004 közötti feladatok vonatkozásában további menetét kormányhatározatok jelölték ki

113


C.) Európai és „europaizált” magyar üzleti jog - Tárgyalási módunk indokai: négyes célrendszernek való megfelelés igénye • a közgazdász- és menedzserképzés követelményeinek megfelelően kapcsolódás a gazdasági jog tantárgy keretében már elsajátított ismeretekhez, az e tantárgy keretében elfogadott tárgyalási módhoz • a közösségi joganyag tematikus bemutatásán túl az egyes területek vonatkozásában ~ a folyamatban lévő politika- és jogalkotási tevékenység bemutatása (a közösségi jog várható változásaira való figyelemfelhívás) ~ a közösségi jog és a nemzeti jog viszonya, kapcsolódási pontok feltárása, a magyar jogharmonizáció eredményeinek bemutatása a tárgyalt témakörök a bolognai rendszerre való áttérés előmozdítása érdekében való ~ „blokkosítás” (a magyar gazdasági jogi tanulmányokhoz való kapcsolás lehetőségét is biztosító tanegységekre való bontás) ~ több szintű tárgyalási is visszakérdezési lehetőségének biztosítása (általános áttekintés-fő szabályok – részletszabályok) • az európai gazdasági/üzleti jog más tantárgyakban elsajátított vagy elsajátítható egyes elemeinek a tárgyalás szempontjából való figyelmen kívül hagyása > az anyag feldolgozásánál úgy az európai gazdasági jogi, mint európai üzleti jogi szemlélet hasznosítható elemei figyelembe vételre kerültek - Tárgyalt és figyelmen kívül hagyott témakörök: • tárgyalásunk menete ~ „gazdasági közjog” (a négy alapszabadság és a versenyjog) ~ gazdasági magánjog/kereskedelmi jog > a gazdasági társaságok joga > a kereskedelmi célú értékesítés/fogyasztóvédelem > gazdálkodó szervezetek egymás közötti, ill. az állammal való szerződéses kapcsolatai • nem tárgyalt területek ~ a GMU és a közös agrárpolitika megvalósítását célzó joganyag ~ munkajog ~ adó, társadalombiztosítás, számvitel ~ szellemi tulajdon 114

IV. Az egységes piac és a négy alapszabadság

IV. Az egységes piac és a négy alapszabadság __________________________________________________________________

IV.1 Áttekintés A.) Az egységes piac megvalósítása - A gazdasági integráció formái és szakaszai: • preferenciális övezet: laza együttműködési forma, az övezeten belüli országok egymásnak bizonyos kedvezményeket nyújtanak • szabad kereskedelmi övezet: csak a külkereskedelemre vonatkozó együttműködési forma, az övezeten belül a részes országok eltörlik a mennyiségi korlátozásokat és vámokat (európai példa: EFTA, /a középkelet európai országok között a csatlakozásig terjedő időszakra/ a CEFTA) • vámunió: „befelé” szabadkereskedelmi övezet, „kifelé” közös külső vámtarifa-rendszer és közös külkereskedelem-politika • közös piac: a vámunión kívül magában foglalja ~ az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának biztosítását ~ a termelési tényezők (tőke, munkaerő) szabad mozgását • egységes piac: a közös piachoz képest többlet: nem vámjellegű (technikai, gazdaságpolitikai) korlátozások elbontása (az EK-ben: 1992ig fejeződött be) • gazdasági és pénzügyi unió: a gazdaság- és pénzügypolitikák fokozatos koordinálását, harmonizálását is magában foglalja - Az EGK a Római Szerződésben lefektetett, alapvető célja: a tagállamok közös piacának (common market) megalakítása (az Egységes Okmány óta: belső piac, internal market) > olyan terület, ahol az áruk szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, korlátozás nélkül áramolhat - Az Egységes Okmány programja (1986-tól) a négy alapszabadság megvalósítása a fizikai, pénzügyi, technikai akadályok elbontásán keresztül

}

tagállami deregulációs intézkedések 300 új közösségi jogszabály

− A négy tényező (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke) szabad áramlása biztosíthatóságát • átfogó közösségi jogi keret szolgálja • úgy a Szerződés, mint a másodlagos jogalkotás, elsődlegesen az egységes piac hatékony működésének megvalósítására koncentrál Ü negatív: a szabad áramlást akadályozó tényezők elbontása • integráció: Þ pozitív: közös szabályozás és politikák > MA IS TARTÓ FOLYAMAT 116


B.) A négy alapszabadság tartalma - A négy alapszabadság (four freedoms) jelentősége: • a korlátozásoktól mentes belső piac létrehozására való törekvés az alapító szerződések mögött meghúzódó gazdaságfilozófiából következik > a szabadpiaci gazdaság az áruk, szolgáltatások elosztásának leggazdaságosabb mechanizmusa • a célkitűzés valóra váltását szolgálja a négy alapszabadság > e szabadságokra alapozva kívánta a Római Szerződés a közös piacot létre hozni, 1985-től pedig kiteljesíteni • középpontban: a „nemzeti elbánás elve” - Áruk szabad mozgása: a termékek szabad kereskedelmének biztosítása, a kereskedelmi akadályok nélküli európai piac létrehozása szempontjából elsődleges fontosságú cél: az áruforgalmat akadályozó tagállami korlátozó rendelkezések megszüntetése, eszközei: • belső vámok és azzal egyenértékű díjak tilalma • megkülönböztető belföldi adózás tilalma • tagállamok közötti mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma > az integrációs program sarkköve > megvalósult közösségi célkitűzésnek tekinthető - Személyek szabad mozgása: hosszas fejlődés nyomán vált az Unió minden polgárát megillető alapjoggá, az egyes csoportokra azonban eltérő szabályok vonatkoznak • gazdaságilag aktív tevékenységet végzők • nem kereső tevékenységet folytatók - Szolgáltatások szabad nyújtása: valamely határon átnyúló elemet tartalmaz a tevékenység időszakos díj ellenében végzett - Tőke szabad mozgása: a kezdetben korlátozott tőkemozgásoktól jutott el (1994-re) a teljes liberalizációig - A belső piac működőképességének javítása: Ö FOLYAMATOS TOVÁBBFEJLESZTÉS, eszközei: belső piaci cselekvésterv, stratégiák, jogalkotás 117


IV.2 Az áruk szabad mozgása IV.2.1 A vámunió A.) A vámunió felállítása - A vám alapvető funkciója: a nemzeti kereskedelem védelme > az első számú olyan kereskedelmi jellegű akadálynak számított, amelyet az EKalapszerződés el kívánt törölni - Vámunió: • a közösségen belüli vámok és az azokkal azonos hatású díjak megszületése ill. • a nem-tagállamokkal szembeni közös vámtarifán alapuló kereskedelempolitika folytatása > a tilalom érvényesülésének előfeltétele, hogy az a nemzeti bíróságok előtt is érvényesíthető legyen - Kiterjed: a tagállamokban előállított árukra harmadik országban előállított árukra, ha valamely tagállamban ~ eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek ~ a fizetendő vámot, ill. azzal azonos hatású díjat beszedték ~ és azt sem részben, sem egészben nem térítették vissza - Kiépülése: fokozatosan ment végbe • 1957-es szinten történő befagyasztás (standstill-formula): szűk körű eltérési (derogációs) lehetőséggel ~ nincs új kiviteli, ill. behozatali vám ~ a tagállamok a többi tagállammal folytatott kereskedelemben a vámokat nem emelhették ~ nem vonatkozott a közérdekű kivétel lehetőségére ~ EB: a befagyasztó szabály alól csak kifejezett kivétel lehet, sugalmazott nem (Gingerbread-ügy, 2-3/62) • Van Gend en Loos (6/62., 1963): a nemzeti (vám) intézkedés alóli mentességre az állampolgárok közvetlenül is hivatkozhatnak > az EB ezzel kívánta biztosítani a RSZ vonatkozó rendelkezéseinek a nemzeti bíróságok előtti érvényesítési lehetőségét • 1968-ra fejeződött be, de a vámhatárok teljes felszámolása csak 1993-ban történt meg 118


B.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalma - EKSZ 25. cikk: A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell. - Tilos: vámok vámmal azonos hatású díjak

}

alkalmazása

- Vámmal azonos hatású („egyenértékű”) díj: a fogalmat az EB gyakorlata munkálta ki > bármilyen olyan díj, pénzbeli teher, amit: belföldi és hazai árukra egyoldalúan a határátlépésének tényénél fogva vetnek ki nem minősül a szó szoros értelmében vett vámnak kivéve, ha olyan általános belső adórendszerhez kapcsolódik, amelyet ~ szisztematikusan alkalmaznak a ~ azonos kritériumok alapján belföldi ~ azonos forgalomba hozatali szakaszban termékekre > a díj akkor egyoldalú, ha azt a tagállam a saját érdekében veti ki - Diszkriminatív belső adók: az áru származásán alapuló megkülönböztetés az adószabályozásban más tagállamok hasonló termékei - Kivételek a vámokkal azonos hatású díjak tilalma alól: az importáló/exportáló számára a hatóság nélkülözhetetlen általános érdekű szolgáltatást nyújt a közösségi rendszer követeli meg > de a Közösség hatóságai sem engedhetnek meg a tagállam érdekében olyan díjat, ami az áruk szabad mozgásával ellentétes nincs hazai versenytárs ill. helyettesítő termék - Az áru: minden olyan dolog • aminek értéke pénzben kifejezhető • kereskedelmi ügylet tárgya lehet

119


C.) A közös vámtarifák rendszere – a vámszabályok egységesítése - A közös vámtarifa (common external tariff): • minden, az Unióba kívülről importált árura vonatkozik, a külső országokkal való kereskedelem szabályozásának fő eszköze • egységes vámsorompó, minden tagállamra nézve kötelezően alkalmazandó rendelkezések - Lényege: • a Közösség bármely országába a közösségen kívülről érkező adott termékre a belépés helyétől függetlenül ugyanakkora vámot kell fizetni • ha a vámot ily módon megfizették, a Közösségen belül a termékek szabadon átvihetők • a vám nem az adott (beszedő) tagállamot, hanem a Közösségi Költségvetést illeti Ö 25%-át tarthatja vissza adminisztrációs költségeire - A vámtarifákat rendelet állapítja meg (2658/87/EGK rendelet és módosításai) • a közös vámtarifa-rendszer alapja az egységes a vám- és statisztikai nomenklatúra • az egyes kereskedelempolitikai intézkedéseket (pl. mennyiségi korlátozások, piaci védintézkedések) is tartalmazza > a vámtételeket a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel fogadja el - 1993. január 1.-től: az egységes belső piac létrejöttével az áruk szabad mozgása ténylegesen is megvalósul • az importforgalom nyilvántartása és ellenőrzése a tagállamok közötti kereskedelemben már nem igényli a (gyakran eltérő) adminisztratív jellegű tagállami vámszabályozások fenntartását, a határokon történő vámellenőrzést • az informatika fejlődése lehetővé tette a korábban a nemzeti vámhatárokon végzett nyilvántartási, ellenőrzési feladatok a „külső” vámhatárhoz telepítését - 2913/93/EGK rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról: a nem közösségi áruk vámkezelésének egységes feltételrendszere 120


IV.2.2 A megkülönböztető belföldi adózás tilalma - Minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztető jellegű vagy a hazai terméket előnyben részesíti - Az EKSZ 90-91. cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire • sem közvetlenül, sem közvetve nem vethetnek ki a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót ~ nem jelenti azt, hogy az importterméket bármilyen kedvezményben kellene részesíteni ~ az EB gyakorlata szerint minden olyan adófajtát magában foglal, amelyet ténylegesen vagy külön meghatározott módon rónak ki a termék előállításának bármilyen korai szakasza tekintetében ~ „hasonló jelleg”: egy adófajta akkor is a 90. cikk körébe tartozhat, ha nem azonos terméket érint ~ a hasonló jellegű, de objektív kritériumok alapján történő megkülönböztetés (nem a termék hazai és külföldi volta, hanem a termék bizonyos sajátosságai) viszont összeegyeztethető lehet (a természetes édesborra kirótt alacsonyabb adó, 196/85. ügy, Bizottság v. Franciaország) • nem vethetnek ki továbbá olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálja ~ az importtermékkel versenyben lévő hazai termék közvetett védelmének tilalma (pl. csúszó adósávok) ~ az EB a tilalomba ütközőnek minősítette: > a kisebb (hagyományosan német) sörfőzdékre megállapított eltérő adószabályokat (127/75, Bobie v. Aachen-Nord) > a 16 lóerőnél kisebb autókat gyártó Franciaországban az ennél erősebb motorral rendelkező gépkocsikra kivetett progresszív adót (112/84., Humboldt v. Directeur des Services Fiscaux) - A valódi adó fogalma (90/79, Bizottság v. Franciaország): a belföldi adókötelezettség rendszeréhez kapcsolódó olyan intézkedés, amelyet a termékek bizonyos csoportjaira szisztematikusan, a termékek származási helyétől függetlenül alkalmaznak > a valódi adó nem tartozik a vámmal azonos hatású díjak körébe 121


IV.2.3 A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása A.) Áttekintés - A mennyiségi korlátozásokra és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó szabályok az EKSZ-ben: • tilos a tagállamok között a behozatalra ill. a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal hasonló hatású intézkedés (EKSZ 28-29. cikk) • a behozatal, a kivitel vagy a tranzitáruk esetében megengedettek ~ a közerkölcs érdekében fenntartott ~ közrend korlátozások ~ közbiztonság > feltéve, hogy ezek ~ emberek, állatok, növények nem az önkényes egészségének és életének védelme megkülönböztetés ~ művészi, történelmi vagy régészeti vagy a tagállamok értéket képviselő nemzeti kincsek közötti kereskedelem védelme rejtett korlátozásának ~ az ipari, kereskedelmi tulajdon eszközei védelme (EKSZ 30. cikk) • tilos a tagállamok állampolgárai között a tagállamok a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok árubeszerzési- és értékesítési feltételei tekintetében való megkülönböztetés (EKSZ 31. cikk) - Az EKSZ-t értelmező (konzekvens) bírói gyakorlat jellemzői: • ha a nemzeti szabály diszkriminatív hatású, a közösségi joggal ellentétes • kivételek szűk körben, a 30. cikk szerinti taxatív felsorolás alapján igazolhatók - A jogfejlődés iránya: • 70/50/EGK irányelv (a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések fogalmi értelmezése) • Dassonville-formula (1974) ill. a Cassis de Dijon-ügy (1978) • a kölcsönös elismerés elvének kimunkálása (a nemzeti szabványok és szabályzatok előzetes egyeztetése) - A kereskedelmet korlátozó előírások alkalmazhatóságával szembeni követelmény Ö szigorúan arányban kell állniuk a kitűzött céllal

122


B.) A jogfejlődés kezdeti szakasza - A 70/50/EGK irányelv: azokat a nemzeti intézkedéseket tiltotta, amelyek nem egyforma kereteket teremtettek a hazai és importált termékekre, ill. nehezebbé /költségesebbé teszik az importot - Dassonville-formula: (EB 8/74) egységes, és a 70/50/EGK irányelvnél szélesebb értelmezés kialakítása az ítélet értelmezése: mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés ~ minden olyan, a tagállamok által bevezetett kereskedelmi előírás ~ amely képes akadályozni a > közvetve vagy közvetlenül közösségen belüli > ténylegesen vagy kereskedelmet potenciálisan

}

- Cassis de Dijon: (EB 120/78) • ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak az egyes tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösségi egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni (EGYENÉRTÉKŰSÉG ELVE) • a nemzeti korlátozó szabályok, az áruk szabad mozgása korlátozható, ha azok: ~ a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos ~ közegészségüggyel KÉNYSZERÍTŐ ~ kereskedelmi ügyletek KÖVETELMÉNYEK tisztaságával érvényesítésére ~ fogyasztóvédelemmel hivatottak.

}

- A kölcsönös elismerés elvének (mutual recognition) kimunkálása • ha nincs szó kényszerítő körülményekről • az egyik állam valamely áru termelésére, értékesítésére vonatkozó szabályait a többi tagállamnak el kell ismernie A RÓMAI SZERZŐDÉSBEN NINCS ELŐKÉPE

123


C.) A jogfejlődés újabb szakasza - A ’80-as években a Bíróság joggyakorlata a Dassonville és Dijon ügyek csapásán haladt, a mennyiségi korlátozással kapcsolatos intézkedés fogalma kapcsán azonban ellentmondásos joggyakorlat alakult ki • vasárnapi kereskedelem kérdése (a belföldi normák jogszerűsége) • veszteséges értékesítés tilalma (resale at loss) Ö a 28. cikk nem alkalmazható (Keck-döntés) ~ elhatárolja az árukra vonatkozó minőségi és technikai előírásoktól azokat a nemzeti jogszabályokat, melyek csak az értékesítés bizonyos formáit tilalmazzák ~ a korábbi esetjog felülvizsgálatának igénye - A ’90-es években: • visszatért a vasárnapi kereskedelem kérdése, de immár a Keckesetben kifejtett elvek alapján • német ügyek (Clinique és Mars) Ö Ø • Familiapress: sajtótermékek nyereményjátékokkal való támogatásának (osztrák) tilalmának jogszerűségeÖ olyan előírás, ami a más országokban nyomtatott újságok tartalmának megváltoztatását igényli, korlátozó Ökivétel lehet: a kisebb lapok fennmaradásának érdeke(arányosság!) - Kapcsolódó jogalkotás: a Tanács 3052/95/EK határozata • a tagállamoknak jelezniük kell, ha lépéseket tesznek egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termék szabad áramlása vagy értékesítése ellen • kivéve azokat a korlátozásokat, amelyek kizárólagos indoka a közrend ill. a közerkölcs védelme, ill. a használt cikkekkel kapcsolatos előírások - Kölcsönös tájékoztatás és előzetes megelőzés elve: • műszaki szabványok és szabályzatok előzetes tájékoztatási kötelezettsége Ö addig nem lehet a szabályozást bevezetni, amíg a Bizottság, ill. a tagállamok véleményt nem nyilvánítanak • 83/189/EGK irányelv, ill. helyébe lépett: 98/34/Ek irányelv Ö az eljárás precíz, határidők rögzítésével történő kidolgozása

124


D.) A 28. cikk szerinti mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések típusai - A behozatalhoz kapcsolódó adminisztratív követelmények: • behozatali engedélyek: még a formális (automatikusan megadott) engedély is korlátozásnak minősül > az eljárások elhúzódása, késedelem az állami szervek részéről visszaélésnek tekinthető • tanúsítványok, bizonylatok bemutatásának kötelezettsége: a korábbi joggyakorlat meghaladása > az importálási bizonylat stb. megkövetelése önmagában már korlátozó intézkedés • import vizsgálat, ellenőrzés: esetenként a 30. cikk alapján indokolt lehet > az ott megjelölt feltételekkel • büntetések, bírságok: ha az importkorlátozás megsértését, az importárukkal szembeni büntetést és a vámeljárási szabálytalanságot szankcionálja • származásjelzési és eredet-megjelölési kötelezettség: egyébként a Közösségben szabad forgalomban lévő áruval szemben többletkövetelmény • diszkriminatív eljárási és bizonyítási szabályok • típusjóváhagyás - A termék értékesítésével összefüggő követelmények: • a behozott termék használatát korlátozó v. a hazai termék használatát előíró rendelkezés • árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások során alkalmazott megkülönböztetés > olyan követelmények előírása, amelynek csak a nemzeti termék tud eleget tenni • hazai áruk vásárlására történő ösztönzés > akkor is, ha nem állami szervek hajtják végre, de az állam támogatja azt • képviselő kijelölésének kötelezettsége az importáló államban • az importáló büntetőjogi felelősségét előíró szabályok • az áruértékesítést végző személyekkel szemben támasztott képzettségi követelmények, az áruk eladásának helyére, idejére, ill. raktározásukra vonatkozó követelmények vagy korlátozások • az áruk eladásának tilalma (vmely megh. összetevő miatt), import monopóliumok • diszkriminatív reklám és promóciós korlátozások, az áru megjelenésére von. köv., nyelvi követelmények • árellenőrzések 125


E.) A 29. cikkbe ütköző intézkedések – a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások - EKSZ 29. cikk: a tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó • minden mennyiségi korlátozás és • azzal azonos hatású intézkedés - Alkalmazása: • az EB a 29. cikk alkalmazásában nem követte a Dassonvilleformula adta lehetőséget, a kiviteli korlátozásokkal az importkorlátozásoktól teljesen eltérő módon foglalkozott • olyan intézkedésekre vonatkozik, melyek a hazai értékesítésre termelt árukat előnyben részesítik a kivitelre szánt árukkal szemben • az intézkedéseknek nyíltan vagy burkoltan protekcionistának kell lenniük • az exportra és a belföldi piacra szánt hazai termékekre egyaránt vonatkozó korlátozások nem sértik a 29. cikket - Esetkörei: • kiviteli engedélyek, ellenőrzések, tanúsítványok ~ a kiviteli engedély akkor is a 29. cikkbe ütközik, ha az puszta formalitás ~ a kiviteli engedély/minőségi tanúsítvány csak az exporttermékekhez szükséges ~ minden, a kivitelt érintő határellenőrzés • helyi palackozási követelmények • kiviteli monopóliumok > akkor is, ha egyúttal a 31. cikket is sérti • termék előállítására vonatkozó korlátozások > ha a hazai árut ugyanúgy érintik, nem ütközik a 29. cikkbe, közös szabályozás hiányában ilyenek ~ a termék összetételére vonatkozó szabályok ~ levágásra szánt állatok tartása ~ bizonyos húsfélék felhasználásának tilalma

126


F.) A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek - Az EKSZ 30. cikk alkalmazhatósága: • mind az azonos hatású intézkedések • mind a megkülönböztető, ill. megkülönböztetés nélkül esetében alkalmazandó intézkedések • mind a behozatalra, kivitelre vonatkozó intézkedések - Az alkalmazás korlátai: • a kérdéses intézkedés nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszköze > az alkalmazási kör ne terjedjen túl a védeni hivatott érdekek megóvásához szükséges mértéken (13/78., Eggers v. Freie Hansestadt Bremen) • a kivételek nem hívhatók segítségül arra, hogy a tagállam saját erkölcseit vagy szabályait más tagállamokra rákényszerítse • az igazolt kivételek nem zárják ki minden esetben, hogy egyedi ügyekben a hatóságok felfüggesszék a kivételekkel igazolt intézkedést és eltérjenek attól > az ilyen eltérés sem tehet azonban önkényes megkülönböztetést a tagállamok közötti kereskedelemben • a 30. cikk szerinti kényszerítő követelményekre kizárólag nem gazdasági jellegű intézkedések esetén lehet hivatkozni • ha egy intézkedés gazdasági célt és a 30. cikk v. a kényszerítő követelmények alapján igazolható célt is követ, a kivétel megállhat, ha a célok között a gazdasági motiváció nem domináns - Nem lehet hivatkozni a kivételekre: • ha a Közösség által leszabályozott területen a harmonizált szabályok elégséges, kimerítő biztosítékot nyújtanak, pl. ~ ha az adott kérdéskört közösségi irányelv rendezi, vagy ~ az irányelv mellett létezik olyan európai egyezmény és ~ ajánlás, mely az irányelvnél szigorúbb szabályozást tartalmaz • a szabályozás alá vont kérdésen túl ilyenkor a kifejezetten tagállami hatáskörben maradt szabályozási területen lehet csak a kivételre hivatkozni

127


G.) Igazolási alapok a 30. cikk alapján - Közerkölcs: • szeméremsértő (dán) lapok importja: a közerkölcs fogalma, minden tagállam önálló értékítéletén alapul > ha a tilalom a belföldi és külkereskedelmi szabályozást azonos mértékben érinti, nincs diszkrimináció • nem hivatkozhat a tagállam a közerkölcs védelmére, ha ugyanaz a termék a tagállamban szabadon előállítható - Közrend: a legáltalánosabb igazolási alap > alkalmazása abban az esetben indokolt, ha • tényleges és kellőképpen komoly veszély fenyegeti • a közrend olyan előírásait, amely a társadalom alapvető érdekét is érinti - Közbiztonság: úgy belső (bűnfelderítés, bűnmegelőzés) mint külső viszonylatban értelmezendő; indokolt lehet • alapvető olajtartalékok biztosításának kötelezettsége monopolszolgáltatótól > a gazdaság valamennyi intézményét szolgálja (Írország) • stratégiailag érzékeny áruk importja, exportja, külön engedélyhez kötése - Emberi élet, egészség védelme: nem lehet hivatkozni rá • ha az ugyanolyan hatékonyan védhető más, a közösségi kereskedelmet kevésbé korlátozó eszközökkel • ha a másik tagállam az egészségvédelem ugyanolyan szintjét biztosítja > csak tényleges veszélyeztetés esetén lehet élni vele - Állat- vagy növény-egészségügy: • hasonló megkötések vonatkoznak rá, mint az emberi élet és egészség védelmére, ám az súlyosabb indoknak tekintendő • nem lehet hivatkozni rá, ha az intézkedés pusztán a hazai piacot kívánja védeni - Művészi, történelmi, régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme: általában kiviteli, nem behozatali korlátozáshoz kapcsolódik > nem lehet hivatkozni rá, ha kiviteli adó formáját ölti 128


H.) Kényszerítő körülmények - Kényszerítő követelmények (mandatory requirements): • a Cassis de Dijon-ügy és az azt követő joggyakorlat által kialakított fogalom > az EKSZ-hez képest kiegészítő jellegű követelmények • a 30. cikkel ellentétben kényszerítő követelményekre csak a megkülönböztetés nélküli intézkedések esetében lehet hivatkozni • a felsorolás nem zárt, azonban csak az EB bővítheti • összhangban kell lenniük az arányosság elvével > ha aránytalan, nem igazolható - A kényszerítő követelményként igazolható nemzeti szabályozás esetei: • adócsalás megelőzése – pénzügyi ellenőrzés hatékonysága ~ jövedéki adó alá eső (cigaretta) termék értékesítése: jogszerű, ha a nemzeti előírás nem engedi alacsonyabb/magasabb áron értékesíteni, mint az azokra megszabott viszonteladási ár ~ más tagállamban nyilvántartásba vett, adómentesen behozott gépjármű használatának tiltása: jogszerű, mert az adóelőírások megkerüléséhez vezethet • fogyasztóvédelem > szorosan kötődik a verseny tisztaságával szembeni követelményhez ~ a fogyasztó fogalmának igen tág értelmezése > az is, aki saját üzleti tevékenysége számára vásárol valamit ~ indokolt lehet olyan jelölések alkalmazásának tilalma, melyek félrevezethetik a fogyasztót ~ nem igazolható viszont az olyan nemzeti előírás, ami azért felesleges, mert a fogyasztó a megfelelő címkézés segítségével egyébként kielégítő tájékoztatást kap ~ a nyelvi követelmények előírása (importáló ország nyelvén) indokolt lehet • tisztességtelen verseny megelőzése – kereskedelmi ügyletek tisztasága > pl. ha a termék minden elfogadható indok nélkül más terméket utánoz • környezetvédelem (pl. újrahasznosítható konténerek előírása: indokolt, de ezekhez a nemzeti típusjóváhagyás már nem) • munkafeltételek javítása • nemzeti vagy regionális kultúra fejlesztése: ami a 30. cikken kívül esik > nem lehet korlátok nélküli! 129


IV.3 A személyek szabad mozgása IV.3.1 A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban - áttekintés - A szabad mozgás jogának kiteljesedése: • az EKSZ eredetileg nem biztosította a szabad mozgás általános jogát > azt kizárólag a gazdaságilag aktív személyek (munkavállalók, önálló vállalkozók, családtagjaik) szabad mozgását garantálta • az Európai Unióról szóló szerződés tette az Unió minden polgára számára alapjoggá a szabad mozgás jogát - Kit illet meg a szabad mozgás joga? • az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárait • a közösségi jog a (nemzeti) állampolgárság kérdését nem szabályozza, erről a tagállamok joga rendelkezik - Gazdasági tevékenység más tagállamokban: a vonatkozó szabadságok • munkavállalók (mások által foglalkoztatott) Ö munkaerő szabad mozgása • önálló foglalkoztatottak (önálló tevékenységet folytatók)Ö letelepedés szabadsága • szolgáltatást nyújtók Ö szolgáltatások szabad áramlása > AZONOS ALAPELV: A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA - A jogok tartalma: • munkavállalók szabad mozgása: az állampolgárság alapján történő diszkrimináció tilalma • letelepedés szabadsága: magán- és jogi személyek egy másik államban abból a célból telepedhessenek le, hogy ott gazdasági tevékenységet folytassanak • szolgáltatásnyújtás szabadsága: valamely tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személyek egy másik tagállamban nyújthassanak szolgáltatásokat - E jogok: • nem korlátlanok • azt jelentik, hogy a tagállamok a más tagállamokban honos természetes vagy jogi személyeket a sajátjaikkal hasonlóan kezelik

130


IV.3.2 A munkavállalók szabad mozgása A.) Az EKSZ 39. cikke - EKSZ 39. cikk: • a Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását • a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a ~ a foglalkoztatás tekintetében ~ javadalmazás ~ egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek • a közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy ~ tényleges állásajánlatra jelentkezzen > állásajánlat elfogadása ~ e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon > munkavállalás, álláskeresés céljából való mozgás ~ munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek megfelelően > munkavállalás céljából az adott tagállamban való tartózkodás joga (azonos feltételekkel) ~ egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizottság által végrehajtási rendeletekben meghatározott feltételek mellett az adott tagállamban tartózkodjon > munkaviszony megszűnése után a fogadó tagállamban való maradáshoz való jog (feltételekkel) > e cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálatban történő foglalkoztatásra - További sajátosságok: • diszkrimináció tilalma (közvetett is) • házastárs, 21 éven aluli gyermek vele tarthat • a társadalombiztosítási jogosultságokat „magával viheti” (koordináció a TB-rendszerek között, kumuláció) 131


B.) Az EKSZ 39. cikkének értelmezése - Mi akadályozhatja? • diszkrimináció a más tagállamokból érkezőkkel szemben • eltérő kötelezettségeket megállapító jogszabályok, adminisztratív intézkedések • társadalombiztosítási rendszerek közötti koordinációhiány > ÚGY AZ EK-SZERZŐDÉS, MIND A MÁSODLAGOS JOG EZEN AKADÁLYOK FELSZÁMOLÁSÁT CÉLOZZA - Személyi hatály: a tilalom címzettjei • az állam jogalkotó és végrehajtó hatalmának központi szervei, a bíróságok, a regionális és helyi önkormányzatok (közhatalmi szervek aktusai) • bármilyen egyéb rendelkezés, ami a munkaviszonyt kollektív jelleggel szabályozza - A 39. cikk közvetlen hatálya: • vertikális (magánszemély-közhatóság) • horizontális (magánszemélyek egymás közötti)

viszonyokban hiv. lehet

- A diszkrimináció fogalma: • hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, • különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, ítélnek meg • és ez objektív okokkal nem igazolható - Közvetett (rejtett) diszkrimináció: • a gyakorlatban ugyanazon eredményhez vezet • a tilalom az ilyen megkülönböztetésre is kiterjed • nem alkalmazandó olyan nyelvi követelményekre, amely a betöltendő állás természetéből következik - A munkavállaló: • az adott tényállásnak vmilyen módon több államhoz kell kötődnie • nincs egységes fogalom, aszerint változik, hogy mely területen kerül alkalmazásra > nem a jövetelemtől függ, a tevékenység (munka) jellege határozza meg • a fogalom alá tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a gyakornokok, állást keresők is 132


C.) Kivételek a szabad mozgás alól - Kivételek, korlátozások: • közérdek • közbiztonság • közegészség • közszolgálat

}

védelme

}

e kivételekkel csak megfelelően indokolt esetben lehet élni.

- Közszolgálat (public service): olyan beosztás ellátását jelenti, amely • a közhatalom gyakorlásában való közvetlen vagy közvetett részvételt, közjogi funkciók ellátását jelenti érdekei védelmének • az állam általános vagy felelősségével jár (149/79. sz. • helyhatósági szerv (pl. ügy, Bizottság v. Belgium) önkormányzat) speciális • a kivételt szigorúan és szűken kell értelmezni, arra csak az alkalmazással, állás betöltésével kapcsolatban lehet hivatkozni > a fogalmat – intézményi-szervezeti megközelítést alkalmazva - az EB gyakorlata határozta meg - Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme: • a fogalmakat az EKSZ nem határozza meg, a Tanács 64/221/EGK irányelve állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a tagállamok hivatkozhatnak rá • miután e kategóriák országonként és korszakonként eltérő tartalommal bírnak, a tagállamok bizonyos mértékű (a közösségi jog által körülhatárolt, a közösségi intézmények ellenőrzése alatt álló) mérlegelési szabadsággal bírnak (41/74. sz. ügy, Yvonne van Duyn v. Home Office) • a kivételek alkalmazása nem szolgálhat gazdasági érdekeket • közrendre, közbiztonságra hivatkozó intézkedést csak az érintett személyes magatartása alapján lehet foganatosítani • a közrendre való hivatkozás a társadalom valamely alapvető érdekét sértő, tényleges és kellőképpen súlyos fenyegetés létét feltételezi (115 és 116/81. sz. egyesített ügyek, Rezguia Adouni v. Belgian State and City of Liége; Dominique Cornuaille v. Belgian State)

133


IV.3.3 A letelepedés szabadsága A.) Az EKSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései áttekintés - EKSZ 43-48. cikkek: • főszabály: tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő bármely korlátozás > az EKSZ-ben megállapított keretek között érvényesül! • a szabadságjog tartalma: ~ bármely tagállamban tevékenység megkezdése, folytatása ~ vállalat alapítása és igazgatása • kivételek ~ közérdek szigorúan a céllal arányban élhetnek ~ közbiztonság a tagállamok korlátozásokkal ~ közegészség ~ hiv. hatáskör csak megfelelően indokolt esetben • azonos elbánás elve társaságok esetén: valamely tagállam jogszabályai szerint létrehozott olyan társaság, melynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén van, ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai > kivéve: non-profit szervezetek • a Tanács ill. a Bizottság széleskörű jogosítványai egy-egy tevékenységi területre vonatkozó irányelvek, ill. az oklevelek, bizonyítványok, képesítések megszerzése, az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására von. másodlagos jog alkotására - Akadálya: az adott tevékenységben szükséges képesítés tagállamonként eltérő szabályozása • kezdetben: az egyes foglalkozások szakmánkénti harmonizálása Ö hosszabb távon kivitelezhetetlen a kiterjesztése • felsőoktatási diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése Ø ALAPELVVÉ VÁLT, ami alól azonban van kivétel • egyes szakmáknál (pl. jogászok) kérni kell a helyi hatóságoknál a képzettség elismerését • a helyi hatóságok szakmai gyakorlat, kiegészítő képzés, viselkedési teszt elvégzését kérhetik 134


B.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái - Letelepedés: az a határozatlan ideig tartó gazdasági tevékenység, amit annak végzője • a saját tagállamától eltérő területen végez • egy helyhez kötött létesítmény (fixed establishment) útján > C-221/89. sz. ügy, Factortame - A gazdasági tevékenység > EKSZ 2. cikk (nem értelmezés: alapkövetelmény); jelenthet • munkaviszony keretében történő foglalkoztatást, önszolgáltatást vagy más vállalkozói tevékenységet, amit azonban • mindenképpen jövedelem ellenében folytatnak • az állampolgár vagy jogi személy részt vesz a saját tagállamától eltérő állam gazdasági életében, profitál abból • e részvétel tartós, stabil és folyamatos • önálló tevékenységet folytatók: szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész), vállalkozók (természetes és jogi személyek) - Határokat átlépő jelleg: • a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre • a másik tagállam területen szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban a polgárt a saját tagállamában nem lehet megfosztani • a származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai v. a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését - A letelepedés fajtái: • elsődleges letelepedés ~ a társaság központi ügyintézési helyének és ellenőrzésének áttelepítése ~ a munkavállaló egy másik tagállam területén kíván önfoglalkoztatóként dolgozni • másodlagos letelepedés: ~ képviselet, fiók- vagy leányvállalat létrehozása, másik tagállam területén társaság bejegyzésében való részvétel ~ több munkahely szerzése vagy fenntartása a tagállamok területén 135


C.) A letelepedés szabadságával összefüggő egyes további kérdések, a szabadságjog korlátozhatósága - Közvetlen hatály: a 43. cikk • úgy a magánszemélyek, mint a társaságok vonatkozásában közvetlenül alkalmazandó • a magánjogi jogalanyok egymás közötti viszonyaiban is hivatkozható

horizontális közvetlen hatály

- Ügyvédi hivatás gyakorlása: 98/5/EK irányelv • hazai szakmai cím égisze alatt szabadon gyakorolhatja (ha saját országában már nyilvántartásba vették) bármely másik tagállamban (bizonyos korlátozásokkal) • integrálódhat a fogadó ország ügyvédi sorába (ez különbözeti vizsgákhoz ill. gyakorlathoz köthető) - Ingatlantulajdon szerzése: • 44. cikk. (3) bek. c. pont: más tagállamban történő föld és épülettulajdon biztosítása • ha a saját állampolgáraira nézve is azonos a szabályozás, korlátozható - A közhatalom (official authority) gyakorlásával összefüggésben: • a letelepedés szabadságára vonatkozó intézkedéseket nem kell alkalmazni • a kivételt azonban a közhatalom gyakorlását közvetlenül és specifikusan (esetileg is) magukban foglaló tevékenységekre kell korlátozni - A szabadságjogot korlátozó nemzeti intézkedésekkel szembeni követelmények: • nem lehet diszkriminatív • a közérdeket (general interest) szolgáló, feltétlen követelmények, kell, hogy indokolják > Gebhard-ügy (55/94) • az elérni kívánt célt kell szolgálniuk • nem mehetnek túl azon a mértéken, ami feltétlenül szükséges a cél eléréséhez - Tartózkodási jog a tevékenység megszűntét követően: 334/94. sz. ügy, Bizottság v. Franciaország) 136


IV.3.4 A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása A.) Az Unió állampolgárait megillető jog - Az uniós állampolgárság (Maastrichti Szerződés) • •

a nemzeti állampolgárságot kiegészíti többletjogokat biztosít

- Konkrét jogosultságok: • • • •

az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, tartózkodhat lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és európai parlamenti választásokon, jelöltként indítható Unión kívüli tagállamban bármely másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmének igénybe vétele (ha saját országának nincs helyben képviselete) petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz

- A személyek szabad mozgása elvének konkrét tartalma: • •

rövidebb idejű tartózkodás (3 hónap), az utazás szabadsága (beleértve a személyes használatra vásárolt termékek „otthoni” adómentességét is. Az adót a vásárlás helyén fizeti meg) hosszabb tartózkodás (3 hónapnál hosszabb) Ö tartózkodási engedélyhez kötött, melynek megadása azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikus

137


B.) A hosszabb idejű tartózkodás - A Tanács 1990. június 28-án elfogadott három irányelve • • •

a tartózkodás jogának általános keretei (90/364/EGK) az aktív tevékenységet befejezettek (nyugdíjasok (90/365/EGK) tanulás céljából más tagállamban lévő személyek (diákok) (90/366/EGK)

- Az irányelvek célja: annak szabályozása, hogy mely feltételek teljesülése esetén kaphat valaki tartózkodási engedélyt egy másik tagállamban • • • •

138

90/364/EGK: az telepedhet le, aki megtakarítása, vagyona alapján igazolni tudja, hogy rendelkezik olyan anyagi fedezettel, hogy nem szorul rá befogadó állam szociális segélyeire 90/365/EGK: ha nyugdíjukból, egyéb igazolt forrásaikból származó jövedelmük akkora, hogy biztos nem kell a befogadó állam szociális segélyét igénybe venniük 90/366/EGK: a diákok szabadon választhatják meg oktatási intézményüket, de tartózkodási engedélyre van szükségük ez automatikusan kiadható, ha: ~ felvételt nyertek, ill. beiratkoznak ~ rendelkeznek betegbiztosítással ~ és a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközökkel


IV.4 Szolgáltatások szabad nyújtása IV.4.1 A szabadságjog és értelmezése A.) A szolgáltatások értelmezése - A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tartalmi elkülönítése: • közös elemek: gazdasági tevékenység, több tagállam érintettsége • a letelepedés sajátosságai: a magán- és jogi személy ~ tartósan végez gazdasági ~ helyhez kötötten (fixed establishment) tevékenységet • a szolgáltatásnyújtás sajátosságai: ~ a gazdasági tevékenység időleges ~ a szolgáltatás tényleges nyújtásra az igénybevevő tagállamában kerül sor - EKSZ 50. cikk: olyan tevékenységek tekinthetők szolgáltatásnak, amelyeket: • rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtanak • de nem vonatkoznak rájuk az áru, a tőke és a személyek szabad mozgásának előírásai > szubszidiárius jelleg - Szolgáltatatásnak minősül különösen • ipari, kereskedelmi, tevékenység kézműipari, szabadfoglalkozású • közlekedés (erre az EKSZ a közlekedésről szóló cikkének rendelkezései érvényesek) • pénzintézeti tevékenység egyes elemei

}

- Ellenszolgáltatás: • közvetett } magánforrásból kell származnia • közvetlen DE NEM MINŐSÜL SZOLGÁLTATÁSNAK A KÖZÖSSÉGI JOG SZEMPONTJÁBÓL A TAGÁLLAMOK SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE, HA AZT NEM GAZDASÁGI TERMÉSZETŰ ELLENSZOLGÁLTATÁS FEJÉBEN VÉGZIK (98/48/EK irányelv, /19/ Preamb.) 139


B.) Az EKSZ rendelkezései - Az EKSZ 49-55. cikkei szabályozzák, de alkalmazni kell a letelepedés szabadságára vonatkozó előírások egy részét (55. cikk) is - Alapelv: a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás tilos a Közösség azon állampolgárai tekintetébe, akik

a Közösség másik tagállamában laknak

mint az a személy, akinek a szolgáltatást nyújtják

MÁSIK TAGÁLLAMBAN HONOSNAK TÖRTÉNŐ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS „HATÁRON ÁTNYÚLÓ” TOVÁBBI JELLEMZŐ: IDŐLEGESSÉG A JELENLÉTBEN, AZ IDŐSZAKOSSÁG A SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÓJÁNAK ALAPVETŐEN EGY MÁSIK TAGÁLLAMHOZ KELL KÖTŐDNIE HA MAGÁT A VÁLLALKOZÁST HELYZI ÁT A MÁSIK TAGÁLLAMBAÖ A LETELEPEDÉS SZABADSÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLNEK - Az alapelv érvényesülése: • 1961-től általános jogalkotási program vette kezdetét, de! • a 49-50. cikkek világos és egyértelmű feltételektől nem függő kötelezettségeket tartalmaznak, ezért • a tagállamok nem hivatkozhatnak arra, hogy az 52. és 55. cikkek végrehajtásával kapcsolatos további jogszabályok nem születtek meg - A tevékenység fogalmát az EKSZ alapvetően: • a gazdasági jelleghez köti • határon átnyúló • időleges > a szabályok egyes tevékenységi formákra való alkalmazhatóságára az EB jogértelmezése ad iránymutatást

140


C.) A tevékenység fogalmi elemeinek értelmezése - Szórakoztató- és sporttevékenység: • önmagában a tevékenység szórakoztató jellege nem érinti a szolgáltatásnyújtásra von. szabályok kizárhatóságát > a nyereség újraelosztásának módja nem érinti a tevékenység gazdasági jellegét • a sportági szövetségek is a közösségi jog hatálya alá tartoznak (magánszemélyként) >nemzetiségi klauzulák (a versenyzők számának ilyen limitálása) nem alkalmazhatók - A díjazás megfizetése: • a szolgáltatás díjazás ellenében való nyújtása nem azt feltételezi, hogy minden esetben a szolgáltatás fogadója fizeti meg az ellenszolgáltatást • bizonyos esetekben az ellenértéket nem vagy nem teljesen a fogadó, hanem (vele együtt, vagy tőle függetlenül) harmadik személy(ek) fizeti(k) meg • tipikus esete: televízió- vagy rádióadások sugárzása > a tevékenység akkor minősül szolgáltatásnak, ha annak folytatása ellenérték fejében történik, közömbös azonban, hogy az ellenértéket a szolgáltatónak ki fizeti meg (352/85. sz. ügy, Bond van Adverteerders) - A határokon átnyúló jelleg: az elv alkalmazhatóságának alapvető feltétele több – legalább két – tagállam érintettsége: • ha egyéb feltételek fennállnak, az elv a másik tagállamban honos fogadó számára tett ajánlat esetében is alkalmazható • ha a kérdéses tevékenység minden vonatkozása egy tagállam területén történik, az elv nem alkalmazható > a tagállam nemzeti joga - Időszakos jelleg: • a szolgáltatás és letelepedés körében nem alkalmazható azonos (nemzeti) feltételrendszer • az időleges jelleg megítélésekor vizsgálandó körülmények: időtartam, rendszeresség, periodikusság és folyamatosság

141


D.) A szolgáltatás fogyasztójának jogai - AZ EKSZ rendelkezései és a szolgáltatás igénybevételének szabadságára: az EKSZ erről nem rendelkezik, az EB joggyakorlata az azonban az EKSZ rendelkezéseit az igénybevételre mint a „szolgáltatásnyújtás szabadságának logikus kiegészítőjére” terjesztette ki • Luisi és Carbone (26/83) Ö gyógykezelésre Franciaországba ill. Németországba utazó olaszok, akik az ottani devizaszabályok megszegésével nagyobb összeget vittek magukkal Ö nem tőkemozgás, a szolgáltatás ellenértéke • Granier-ügy (293/83) Ö a másik országból érkező hallgató számára előírt külön tandíj diszkrimináció • Cowan-ügy (186/87) Ö a Franciaországban bántalmazott angol turistát is megilleti az (ismeretlen) elkövető esetében az állam által fizetendő kártérítés • Grogan-eset (159/90) Ö az abortuszt tiltó Írországban angol klinikák listáját közzétevő diákszervezet ~ ahol a terhesség-megszakítást legálisan végzik, szolgáltatásnak minősül ~ ha a tájékoztatást az angol klinika tette volna közzé, az jogszerű (a szolgáltatásban való részesülés szabadságát az információtól való megfosztás erőteljesen korlátozza) > ITT AZONBAN NEM A KLINIKA JÁRTEL, hanem a diákszervezet A SZÓLÁSSZABADSÁG KIFEJEZÉSE KÖRÉBEN, a tilalmat kimondó jsz. pedig kívül esik a Közösségi jogon E.) Másodlagos jogforrások - Céljuk kettős: • a szolgáltatások szabadságát korlátozó akadályok elbontása • bizonyos területeken harmonizált szabályozás megteremtése - Főbb szabályozási területek • egyes szakmák képzésére gyakorlására vonatkozó szabályok egységesítése, felsőfokú diplomák elismerésének rendszere • banktevékenység, biztosítási tevékenység, értékpapír-ügyletek • közlekedés • új technológiák (műholdas televíziózás, elektronikus kereskedelem) 142


IV.4.2 A szabadságjog korlátozhatósága A.) Általános elvek - Az EKSZ 59. cikke: • állampolgársági alapon való megkülönböztetés tilalma • minden olyan akadály elhárítására kötelez, amely ~ a szabad szolgáltatásnyújtás útjában állhat valamely tagállamban, amennyiben ~ ténylegesen alkalmas arra, hogy a tevékenységet korlátozza vagy akadályozza > a követelményt széleskörűen kell értelmezni: nem csak a közvetlen diszkrimináció, de minden olyan megkülönböztető megoldás ide tartozik, mely jelentősen elnehezítheti az adott tevékenység folytatását - A diszkriminatív jelleg értelmezése: • más tagállamban honos személy által kezdeményezett peres/hatósági eljárás esetén e személy biztosítékadásra kötelezése (20/92. sz. ügy, Hubbard) > IGEN • a másik tagállamban honos szolgáltató tevékenységének, mozgásának korlátozása, külön engedélyhez kötése, a tevékenység folytatásához szükséges kritériumokon túlmenő, indokolatlan és túlzó feltételek teljesítéséhez kötése > IGEN • indokolatlan akadály állítása a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, ill. az arra történő ajánlattétel elé (384/93. sz. ügy, Alpine Investments: a tagállam a területén honos szolgáltatóknak megtiltotta, hogy másik tagállamba irányuló telefonos megkeresésekkel tegyenek szert új ügyfelekre) > IGEN • a harmadik (nem tagállami) országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának munkavállalási engedély beszerzésére kötelezése > NEM: a közösségi területen való tartózkodásra jogosító engedély automatikusan nem foglalja magában a munkavállalásra való jogosítást is (43/93. sz. ügy, Vander Elst) > egy nemzeti rendelkezés, gyakorlat akkor mentesülhet a diszkrimináció tilalma alól, ha nem állampolgársági (honossági) alapon különböztet meg és nem jelenti a tevékenység indokolatlan korlátozását, akadályozását - Kölcsönös elismerés: a hatósági engedélyezés tagállami és tagállamok közötti rendszere vonatkozásában nincs helye olyan nemzeti rendelkezésnek v. gyakorlatnak, amely többletkövetelményeket állít 143


B.) Elfogadott kivételek - Az EKSZ 55. cikke: • alkalmazandónak rendeli a – letelepedés szabadságával összefüggő - 45-46. cikkeket, így • a kivételek az ott szabályozott kivételekkel egyeznek Ö közhatalom, közrend, közbiztonság, közegészségügy - A szolgáltatások szabadsága alóli kivételek: • (nyomós)közérdek • az intézkedés nem lehet diszkriminatív • alkalmasnak kell lennie a cél elérésére • az arányosság követelményének teljesülnie kell > csak olyan rendelkezésekkel korlátozható, amelyeket a közérdekre vonatkozó imperatív okok támasztanak alá és amelyek az adott tagállamban valamennyi személyre, vállalkozásra alkalmazandóak - Közhatalom gyakorlásával összefüggő tevékenységek (45. cikk), a közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre való hivatkozás (46. cikk): • a bírósággal való kapcsolattartást magában foglaló tevékenységek > NEM • ha a hivatkozott érdek elsősorban gazdasági természetű > NEM > a kivételi lehetőségek csak rendkívül szúk körben alkalmazhatók, kiterjesztő értelmezés nem megengedett - A korlátozással szembeni követelmények • megfelelőség, arányosság > a szabadságjog lehető legcsekélyebb mértékű korlátozásával kell járnia, a korlátozó jelleg nem terjeszkedhet túl az elérni kívánt célhoz szükséges mértéken ~ az adott eset összefüggésében elsősorban az arányosság követelményét kell vizsgálni ~ elmaradása önmagában is megvalósíthatja a közösségi jog megsértését • szükségesség: a mérve az objektivitás, esetről esetre kell vizsgálni • elengedhetetlenség: az intézkedés a közérdek védelmében a kitűzött cél eléréséhez nélkülözhetetlen • a kevésbé korlátozó jellegű intézkedést előnyben kell részesíteni 144


IV. 5 A tőke szabad áramlása IV.5.1 A szabadságjog A.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma - Az EKSZ jelenlegi szabályozása: tiltja a tagállamok között, ill. a tagállamok és külső országok közötti tőkemozgás mindenféle korlátozását (56. cikk) • a korábbi szabályozás szerint a tőke és a fizetések szabad mozgását csak addig a szintig kellett biztosítani, amíg azt a közös piac megfelelő működése megkövetelte • 1988-ban az egységes piac kiépítésének igénye ill. a gazdasági és monetáris unió célkitűzése hatására Ö LIBERALIZÁCIÓ (88/361/EGK) a tőkemozgások teljes felszabadítása > 1994. január 1.-re a pénz- és tőkemozgások teljes körű liberalizációja megvalósult - A liberalizált tőkemozgások főbb körei: • közvetlen befektetések (vállalkozás, fióktelep létesítése, befolyásszerzés tartós gazdasági kapcsolatok létesítése céljából) • ingatlanbefektetések • értékpapírügyletek, folyó és takarékszámla-műveletek, pénzügyi kölcsönök, hitelek) • kezességi és más biztosítékok, jelzálog • egyéb tőkemozgások (kártérítés, követelés megszüntetésből visszajáró összegek, szerzői jogdíjak) > NEM ÉRINTETTE A TAGÁLLAMOK JOGAIT AZ ADÓZTATÁS ÉS A PÉNZINTÉZETEK FELÜGYELETE TERÉN - Az EKSZ 56. cikkében foglalt tilalom: • a tőkebefektetésekkel kapcsolatos szabályozás területén a nemzeti elbánás elvét teszi meg alapelvnek • ennek megfelelően tiltja ~ mind a közvetlen megkülönböztetést: ~ mind a közvetett • azaz minden olyan nemzeti intézkedést, amely esetleg megkülönböztetéshez vezethet

145


B.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége - A tagállam olyan intézkedései, amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák az érintetteket • hitel felvételétől egy másik tagállamban • vagy beruházástól a tőke szabad mozgásának korlátját képezik > csakúgy, mint azok az intézkedések, melyek a közvetlen külföldi befektetést előzetes engedélyhez kötik - A szabadságjog korlátozhatóságának négyes követelményrendszere az EB esetjoga szerint: az intézkedés • nem alkalmazhat megkülönböztetést • a közérdeket szolgáló feltételen követelménynek kell indokolnia • alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél megvalósítására • nem lépi túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket > nem vetheti alá az (alapvető) gazdasági jogokat a közigazgatási hatóságok diszkréciójának - A kivételek megengedhetősége: • a nemzeti elbánás elve alól az EKSZ 57-60. cikk szerint kivételek tehetők • ezeknek az intézkedéseknek azonban ~ meg kell felelniük a jogbiztonság követelményének > kellően pontosnak kell lenniük ~ a kivételeket szigorúan kell értelmezniük > terjedelmüket a tagállamok nem állapíthatják meg egyoldalúan és a közösségi ellenőrzéstől szabadon • a közrendre, közbiztonságra való hivatkozás: ~ csak ha a társadalmat fenyegető valódi és kellően komoly veszély áll fenn ~ az intézkedés a biztosítani kívánt érdek védelméhez szükséges és ~ az elérni kívánt célt nem lehet más, kevésbé korlátozó intézkedéssel elérni • a kivételekkel nem lehet pusztán gazdasági célok érdekében (vissza)élni • a korlátozó intézkedés által érintettek számára a jogorvoslati lehetőséget biztosítani kell 146


IV.5.2 A szabadságjog korlátozhatóságának egyes esetei A.) A tőke szabad mozgása alóli kivételek és értelmezésük - Az unión belüli országok esetében: • a tőke szabad mozgása nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályok megsértését az adózás és pénzügyi intézetek felügyelete terén megelőzzék • tőkemozgások figyelemmel kísérése (adminisztratív és stratégiai célú adatszolgáltatás) • közrend, közbiztonság > AZ ARÁNYOSSÁG KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÜLNIE KELL - Unión kívüli országok: max. 6 hónapos korlátozás, ha: • egy adott külső országból származó, vagy oda irányuló ill. onnan származó tőkemozgások • komoly nehézségeket okoznak, ill. annak veszélyével járnak a gazdasági és monetáris unió szempontjából - A tőkeáramlás korlátozásának egyes eseteinek értelmezése az EB gyakorlatában: ellentétes a közösségi joggal • ha egy másik tagállam valutájában fizetendő tartozást csak az adott ország pénznemében lehet zálogjoggal megerősíteni (Trummer–Mayer-ügy 222/97) • ha a tagállam által nyújtott lakáskedvezmény attól való függővé tétele, hogy a támogatásban részesített kölcsönt az e tagállamban elismert (alapított) hitelintézet nyújtsa (Svensson és Gustavsson v. Ministre du Logement et de l’Urbanisme, 484/93) • ha a tagállam a külföldön kibocsátott vagy külföldön kifizetendő értékpapírok kötelező letétbe helyezését egy jóváhagyott banknál, vagy a jóváhagyott bank által választott külföldi banknál követeli meg (kivéve, ha az a tagállam jogalkotása által a közösségi joggal összhangban előírt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen) (Luigi Brugoni és Roberto Ruffinengo v. Cassa di risparmio di Genova e Imperia, 157/85. sz. ügy) • az az osztrák szabályozás, amely (a nemzeti földvagyon védelmében) korlátozza a külföldi tulajdonszerzést (kivéve, ha az adott ország csatlakozási szerződése nem tartalmaz kikötést) (Konte-ügy 302/97) 147


B.) A befolyásszerzés előzetes engedélyhez kötése és az aranyrészvény - A befolyásszerzés és a tőke szabad áramlásának lehetséges korlátozása: • az EU tagállamai állampolgárainak joga van ellenőrzést szerezni és szavazati jogot gyakorolni egy másik tagállamban működő társaságban, illetve azt irányítani • csak bizonyos feltételek fennállta esetén tekinthetők a közösségi joggal összhangban lévőnek azok a nemzeti intézkedések, melyek ~ gazdasági társaságban egy bizonyos küszöb feletti részesedés megszerzéséhez engedélyezési kötelezettséget írnak elő ~ a társasági jog általános szabályaitól eltérve különleges jogokat adnak a nemzeti hatóságoknak egyes magánjogi társaságokban (fontosabb döntések megakadályozása, vezető tisztségviselők kinevezésével kapcsolatos előjogok > aranyrészvény) • az ilyen intézkedéseknek – túl azon, hogy a korlátozásokkal szembeni négy alapkövetelménynek meg kell felelniük – ~ objektív követelményeken kell alapulniuk: ~ stabil ~ nyilvános a nemzeti érdekre, mint egyedüli ~ a közérdeket szolgáló szempontra való hivatkozás ~ feltétlen elfogadhatatlan > a Bizottság a közösségen belüli beruházások egyes jogi vonatkozásairól szóló 1997. évi Közleménye (OJ C 220 19/07/1997) - A Közlemény kibocsátása után a Bizottság: • felkérte a tagállamokat, hogy az abban foglaltakat figyelembe véve adjanak tájékoztatást a Közösségen belüli befektetések lehetséges korlátairól ill. a különleges jogokról • ennek nyomán eljárást indított 6 tagállammal szemben, ahol a nemzeti privatizációs jogszabályok engedélykötelezettség alá vonták meghatározott befolyások megszerzését a privatizált vállalatokban, vagy az állam számára e vállalatokban különleges jogokat tartottak fenn > az EB csak azt a (belga) korlátozást (a társaság elidegenítő döntéséről előzetes értesítési kötelezettség előírása tartotta elfogadhatónak, mely az energiaellátás biztosítása (közbiztonság) érdekében a társaság bizonyos döntéseinek megsemmisítését tette lehetővé (Bizottság v. Belgium, 503/99. ügy) 148


IV.6 A négy szabadságjog érvényesülése és a magyar jog IV.6.1 A magyar jogrendszerrel szemben támasztott követelmények A.) Áruk szabad mozgása - Vám és azzal azonos hatású díjak: • magyar vámjogszabály nem vethet ki EU-tagállamokból érkező árura vámot vagy azzal azonos hatású díjat • ha a határon igénybevett szolgáltatásokhoz kapcsolódik, és közösségi vagy nemzetközi jogi kötelezettséghez kapcsolódik, mentesülhet a tilalom alól - Megkülönböztető belső adók: • a hazai adókötelezettség valódi adónak minősül-e • a hazai termék hátrányosabb adóztatása megengedett • magyar adójogszabály a hazai termék vonatkozásában nem nyújthat /eredményezhet közvetett támogatást - A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések: • magyar jogszabály nem lehet diszkriminatív, ill. a Dassonvilleformula alapján mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés • kivételek csak a 30. cikk taxatív rendszerében elképzelhetők • ha a magyar szabály nem diszkriminatív, igazolható-e a Bíróság gyakorlata szerinti kényszerítő követelmények alapján • értékesítési előírások esetén fennállnak-e a Dassonville-formula alóli mentességet a Keck-ítéletben kimondó szempontok

149


B.) Munkavállalók szabad mozgása - A közösségi jog (EB) munkavállalói fogalmára nézve: • a hazai jog nem tartalmazhat olyan rendelkezést, ami • Magyarország mint fogadó állam területére történő belépés tartózkodás vagy letelepedés jogát tiltja vagy korlátozza > hasonlóképpen a hozzátartozókra sem - A közösségi munkavállaló, ill. hozzátartozója vonatkozásában: • munkavállalás, munkakörülmények, munkabér, szakszervezeti tagság, elbocsátás, szociális előnyök • a magyar jog diszkriminatív intézkedést nem tartalmazhat - Az EB gyakorlata szerint közszolgálat jellegűnek nem minősülő munkakörökből • a nem magyar, közösségi munkavállalók • nem zárhatók ki - Közrend, közbiztonság, közegészségügy: • az EKSZ 39. cikke (64/221/EGK irányelv) alapján • csak a közösségi munkavállalók belépési letelepedési jogát korlátozó vagy tiltó rendelkezés igazolható, az EB joggyakorlatára is figyelemmel

150


C.) Szolgáltatásnyújtás szabadsága - A szolgáltatásnyújtás az EB által értelmezett fogalmára és elemeire tekintettel: • a hazai joganyag diszkriminatív jellegű szabályozást nem tartalmazhat • nem alkalmazhat rejtett diszkriminációt (a szabály gyakorlati megvalósulása és alkalmazása során sem) • nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely ugyan nem diszkriminatív, de a közösségi jog értelmében indokolatlanul vagy tiltottan akadályozza a szolgáltatásnyújtás keretében végzett tevékenység kifejtését, szakma gyakorlását - A szolgáltatásnyújtás szabadsága keretében végzett tevékenységek • hatósági és felügyeleti engedélyezése körében (a közösségi jog tételes szabályozásán túlmenően) is érvényesülnie kell a kölcsönös elismerés elvének • a szociális biztonsági járulékfizetés körében érvényesülnie kell a kölcsönös elismerés elvének - A szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása: csak akkor igazolható, ha közhatalom gyakorlásával függ össze, közrendet, közbiztonságot vagy közegészségügyi okokat szolgál, és a közösségi jognak, az EB gyakorlatának megfelel D.) A tőke szabad mozgása - A magyar jog nem tartalmazhat olyan előírást, mely a tagállamok és tagállamok, a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgással kapcsolatban diszkriminatív korlátozást alkalmaz, ill. nem érvényesíti a nemzeti elbánás elvét - Nem tartalmazhat olyan előírást sem, amely alkalmas arra, hogy az EUtagállamok polgárait hitel felvételétől vagy beruházástól - Hazai jogszabály tőkemozgás korlátozására akkor lehet alkalmas, ha: • nem diszkriminatív • a közérdeket szolgáló feltételen követelmények indokolják • alkalmas az elérni kívánt cél megvalósítására • nem lépi túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket 151


IV.6.2 Átmeneti mentességek és korlátozások a Csatlakozási szerződés szerint A.) Mentességek - Szolgáltatások szabadsága: • Magyarország átmeneti időre az uniós szabályoktól eltérően rendezheti • a befektetésvédelem kérdéskörét és a szövetkezeti hitelintézetek indulótőke-követelményeit • a befektetett pénzösszegek a befektetési szolgáltatók felszámolása esetére szóló biztosítás minimális összege 1 millió Ft > csak 2008-tól kell majd elérni az unióbeli mértéket (20 ezer euro) • a csatlakozáskor már működő a szövetkezeti hitelintézetek: az uniós szintnél alacsonyabb induló tőkével működhetnek 2008-ig - Tőke szabad áramlása: • a magyarországi ingatlanszerzésnél - a csatlakozás után bizonyos ideig - el lehet térni a tőke szabad áramlását biztosító uniós szabályoktól • ötéves átmeneti mentesség kapott a közösségi jog alkalmazása alól a •

•

•

152

másodlagos lakóhely tekintetében az átmeneti időszakban a jelenleg hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően ~ az EU-tagországok állampolgárai és jogi személyiségű vállalkozásai csak előzetes engedéllyel vásárolhatnak ingatlant másodlagos lakóhely, illetve telephely céljaira (kivéve, ha már legalább négy éve jogszerűen Magyarországon tartózkodnak) ~ az átmeneti időszak alatt alkalmazott engedélyezési rendszert kiszámíthatóvá, átláthatóvá és nyilvánossá kell tenni, és biztosítani kell, hogy az nem tesz különbséget az egyes EU-tagállamok polgárai között Magyarország a csatlakozás után hét évig tarthatja fenn a külföldi állampolgárok (valamint belföldi és külföldi jogi személyiségű vállalkozások) termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat, kivéve: ~ azok a hazánkban jogszerűen letelepedett EU-állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet végeznek ~ a magyar állampolgárokkal egyenlő elbánásban részesülnek a hétéves átmeneti időszak harmadik évében általános felülvizsgálatot kell tartani, amelynek alapján(Magyarország egyetértésével) ~ lerövidülhet az átmeneti időszak hossza, ha ~ az nem jár a magyar földpiac veszélyeztetésével


B.) A munkavállalás szabadságának korlátozása - Munkavállalás szabadsága: • a régi tagállamok a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák • ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint > a régi tagállamok 2004. május elsejét követően a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik • a rendelkezés az EGT-ben részes nem EU-tagállamok - Norvégia, Izland és Liechtenstein – vonatkozásában is érvényesül • Magyarország a magyar munkavállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagállamok viszonylatában, viszonossági alapon, hasonló intézkedéseket alkalmaz - A három szakaszos áttérés során: • a csatlakozást követő első két év: valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását ~ engedélymentessé is teheti a munkavállalást ~ korlátozásokat is fenntarthat • amennyiben a két év lejárta előtt (2006. április 30-ig) ~ nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy ~ a harmadik évtől (2006. május 1-től) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe • az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha igazolható, hogy ~ az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása ~ munkaerő-piaci zavarokat okozna - A korlátozás lehetőségével • nem élt Svédország, az Egyesült Királyság, Írország • a munkavállalási engedély követelményét fenntartotta Németország, Ausztria, Franciaország, Finnország, Belgium • kvótához kötötte Olaszország

153


C.) Beutazási, tartózkodási, letelepedési szabályok - Beutazás: • a szomszédos EU tagállamokkal közös határszakaszokon (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) ugyan nem szűnik meg a határforgalom ellenőrzése, de lényegesen leegyszerűsödik (egyszerűsített határellenőrzés, személyi igazolvány felmutatása) • ha közrendi, közbiztonsági, közegészségi indokokra tekintettel a beutazó szerepel valamely tagállam tiltó névjegyzékében a beléptetés megtagadható - Tartózkodási szabályok: • az új tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is • ekkor elegendő a beutazás után az adott ország idegenrendészeti hatóságánál kérni a tartózkodási engedélyt (a vízum helyett), ezt ~ jövedelemszerzési tevékenység folytatása esetén az EGT állampolgároknak és családtagjaiknak általában öt évre adják meg ~ automatikusan hosszabbítható • azok a tagállamok ~ amelyek továbbra is munkavállalási engedélyhez kötik a magyar állampolgárok munkavállalását ~ eltérhetnek a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó közösségi jogtól - Nem munkavállalási célú tartózkodás: • nem munkavállalási célú tartózkodás (pl. nyugdíjasként történő letelepedés, vagy tanulmányok folytatása) esetén nincs átmeneti időszak • a magyar állampolgárokra is minden tekintetben a közösségi jog által biztosítottak vonatkoznak • meg kell azonban felelni néhány általános feltételnek, amelyek valamennyi (régi és új) tagállam állampolgárára vonatkoznak ~ igazolni kell, hogy a más tagállam állampolgára rendelkezik a fogadó országban szükséges megélhetési minimumot jelentő jövedelemmel, illetőleg ~ belép a fogadó ország társadalombiztosítási rendszerébe 154

V. Versenyjog

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.1 Integrációs versenyjog – nemzeti versenyjog V.1.1 A közösségi versenyjog jellemzői A.) Verseny, versenyjog, az EK versenyjoga - Verseny: az árak és piacok rendszerén keresztül a gazdaság szereplőinek ismereteit és cselekedeteit spontán módon koordináló és kommunikáló, kompetitív rendszerÖ SZŰKÖSSÉG - Verseny és jog: „emberileg lehetetlen lenne a tv. segítségével megkísérelni a tökéletes verseny megteremtését. A probléma tehát: az ésszerűen hatékony „működőképes” verseny megteremtése (Samuelson) - A feladat: olyan törvényeket hozni, amelyek elősegítik a kevésbé kompetitív rendszerek működésének megjavítását. Eszközei: • kormányzati gazdaságpolitika • jogi szabályozás: a gazdaság működési keretrendszerének biztosítása - Versenyjog: védi • a gazdasági verseny tisztaságához és szabadságához fűződő közérdekeket • a versenytársak és fogyasztók érdekeit - Az EK versenyjogának gazdasági alapja: az integráció, a tagállamok nemzetgazdaságainak összegyúrása, a tagállamközi kereskedelem felszabadítása, közösségi piacra lépés szabadságának biztosítása Ö A VERSENY, MINT ESZKÖZ - Az EGK/EK rendszerének sajátosságai: • nincs önálló versenyhatóság Ö a BIZOTTSÁG QUASIKORMÁNYKÉNT JÁR EL VERSENYÜGYEKBEN • integrációs versenyjog ~ a versenyszabályozás a versenyhatósági – ~ a kormányzati gazdaságpolitikaállami beavatkozás } formálás egyik ~ az európai gazdasági integráció gazdaságpolitika jogszabályi eszközrendszere alakító területe 156

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) Nemzetközi és nemzeti versenyszabályozás - A versenyszabályozás fő területei: • tisztességtelenségi versenyjog (a » a nemzetközi elem a nemzetközi magánjog versenyjog klasszikus területe) szabályain át érvényesül a nemzeti szabályozások • a gazdasági versenyt közötti lényegi eltérések védelmező intézmények lehetővé tehetik, hogy ~ versenykorlátozás tilalma egyes országok ~ a meghatározó piaci vállalkozásai helyzettel való visszaélés versenyelőnyre tegyenek tilalma szertÖNEMZ. SZERZ. ~ vállalatok koncentrációjának ellenőrzése ØVÉDINTÉZKEDÉSEK, ILL. A SZERZŐDŐ ÁLLAMOK FELETT FELÜGYELETI FÓRUM (BÍRÓSÁG, HAT.) LÉTREHOZÁSA • fogyasztóvédelem: az önálló integrációs versenyjoggá fejlődött EK-rendszer kivételével csak halványan van jelen a nemzetközi kapcsolatokban • az állami támogatások tilalma és ellenőrzése: CSAK AZ ÁLLAMKÖZI SZINTŰ VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN

}

- Dulalizmus: a nemzetközi és nemzeti rezsim elválik egymástól - A nemzetközi versenyjogi szabályozás jellemzői: önálló normák; a szerződő államok - megsértésük esetén • szubvenciói nemzetközi jogi • olyan versenytorzító felelősség keletkezik cselekmények ellen - érvényesítésük az adott szólnak, amelyeknek tagállamra tartozik (result hatásuk lehet a nemzetközi oriented) kereskedelemre

}

EHHEZ KÉPEST SUI GENERIS MODELL AZ EK VERSENYJOGA: ELKÜLÖNÜLT ÚGY A TAGÁLLAMOK VERSENYSZBÁLYOZÁSÁTÓL, MINT A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKEN ALAPULÓ SZERZŐDÉSES VERSENYJOGTÓL

157

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) Az integrációs versenyjog és a belső piac - Gazdasági integráció: •

•

az állami, közhatalmi szabályozásokon alapuló integrációs gátak elbontása ennek nyomán: az egységes belső piac kialakulása

}

a versenyjog az az eszköz, ami nem engedi, hogy a gazdasági szereplők a belső piac működésének útjába „privát” akadályokat emeljenek

81-82. cikk (vállalkozások) > tartalma: a vállalkozások gazdasági-piaci magatartásának versenyjogi kereteit jelölik ki - AZ EKSZ egyéb, releváns elemei: • 28.és köv. cikkek (áruk szabad mozgása)Öaz áruk kereskedelmét gátló közjogi akadályok kiiktatásaÖAZ EB MAGÁNJOGI ALANYOKRA VALÓ KÖZVETLEN ALKALMAZHATÓSÁGÁT ÁLLAPÍTOTTA MEG, DE! szellemi tulajdonjogokÖJOGKIMERÜLÉS • 28-30. cikkek: a vállalkozások megállapodásai az áruk szabad mozgását garantáló cikkek miatt lesznek érvénytelenek (EB)

- Közösségi versenyjog - a közös piacon érvényesülő szabad áruforgalom különbsége • szabad kereskedelem Ö a tagállami határokat átlépő exportimport áruforgalom • versenyjog Ö a közös piac bármilyen részén való tevékenységre kiterjedő, a TAGÁLLAMIRA IS - A közösségi versenyjogi szabályozás sajátosságai: • a versenyjog területén teljes jogegységesítésre került sor • a másodlagos szabályozás alapvetően rendeleti jellegű • az egységes jogszabályokat kizárólag az Európai Bíróság jogosult kötelező erővel értelmezniÖa tagállami bíróságok nem térhetnek el az EB ítélkezési gyakorlattól

158

V. Versenyjog __________________________________________________________________

D.) A versenyjogra vonatkozó közösségi jogforrások - Elsődleges: az EKSZ • 81. cikk: a vállalkozások közötti megállapodások és összehangolt magatartások • 82. cikk: piaci erőfölénnyel való visszaélés • 87. cikk: az tagállamok által saját országuk vállalkozásainak nyújtott támogatások - Másodlagos: Tanácsi, Bizottsági rendeletek • 83-85. cikk: a 81-82.cikkhez kapcsolódó eljárásjogi rendelkezések • 88-89. cikkek: az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások • 86. cikk: közvállalatok - Fúziókontroll: az EKSZ-ben nincs alapja - Rendeletek (Tanács, Bizottság):

• • •

vállalkozások közötti megállapodások ellenőrzése (B:2790/199/EK, 1400/2002/EK, 2658/2000/EK, 2659/2000/EK,240/96/EK;T:2821/71/EGK; 1534/91/EGK) vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése (T: 4064/89/EGK; 1310/97/EK) eljárás: a 17. rendelet (a szerződés. 85 és 86. Cikkének végrehajtásáról); > T: 1/2003/EK

- A Bizottság intézkedései: saját hatáskörének gyakorlása: • egyedi határozatok útján; (jogértelmezés): meghatározott vállalatokhoz szólnak, amelyeknél versenyjogi szabálytalanságok állapíthatók meg • közlemények: a Bizottság álláspontjának, véleményének kifejezése, ill. általános jellegű jogértelmezés Ö az Official Journal külön rovatában teszik közzé - Az EB és az elsőfokú Bíróság joggyakorlata: kettős jelentőséggel bír • az EKSZ normáinak értelmezése • a tagállamok és a Bizottság felé iránymutató jelleggel állapítja meg azokat a kritériumokat és szempontokat, amelyeket a vállalatok és tagállamok versenyellenes magatartásának körülhatárolására, esetleges visszaszorítása során követni kell 159

V. Versenyjog __________________________________________________________________

E.) A versenyjog az EK külgazdasági kapcsolataiban - „Külgazdasági versenyjog”: a nem a közösség belső jogaként érvényesülő, tagállamközi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat érintő jogterület • a közösség részvételével létrejött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények • a nemzetközi szervezetekben való megjelenés - Versenyjogi cikkek az EK külgazdasági tárgyú egyezményeiben: • EGT: alapító szerződésében reprodukálják az EKSZ cikkeit, azokat hasonló módon is alkalmazzák ~ gyakorlatilag kiterjeszti a közösségi versenyjogot az EGTtagállamokra ~ az EGT-szabályok részes felek közötti kereskedelmet érintő gazdasági aktivitására vonatkoznak • Társulási (bilaterális) egyezmények: az egyes ügyek elbírálásában közvetlenül az EK-jog jelenti a mércét (ez volt az, amit a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált, mivel a normák hazai nem hazai jogszabályokban kerültek rögzítésre, 30/1998. AB.) • Szabadkereskedelmi megállapodások: alapvető összeegyeztethetetlenségi és tilalmi szabályok rögzítése > a végrehajtás, szankcionálás diplomáciai eszközökkel történik (vegyesbizottság) • kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmények: pusztán a jó szándék deklarálása - A nemzetközi intézmények keretében zajló versenyszabályozási eszközei és programjai: • az egységes versenyjogi elvek és a konkrét ügyekre célzott kooperációs rendszer (1927-től /népszövetség/) nemzetközi szervezeteken keresztüli kialakításának, működtetésének szándéka • a GATT és az OECD > konzultációs instrumentumok, nem direkt szabályozás • WTO: olyan nemzetközi egyezmény szakértői szinten való előkészítése, mely a versenypolitika eszközeivel hozzájárul a WTO célkitűzéseinek realizálásához - Versenyhatóságok közötti együttműködés: EK-n belül: International Competition Network (ICN) > működik kétoldalú versenyhatóságok közötti kooperáció: információcsere, szívélyességi elv figyelembe vétele, a másik fél felhívása arra, hogy saját joga szerint hozzon döntést

160

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.1.2 A magyar versenyjog europaizációja A.) A magyar versenyjog fejlődése a Tpvt.-ig - Az 1984. évi versenytörvény: • az 1923-as versenytörvény hagyományainak továbbvitele ~ a tisztességtelen versenycselekmények kapcsán • kiemelte a fogyasztók versenyjogi védelmének szükségességét • nevesítette a leggyakoribb kartelltípusokat • tiltotta a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést - Az 1990. évi LXXXVI. tv. a tisztességtelen piaci magtartás tilalmáról: előkészítésekor figyelembe vették a nagy európai versenytörvényeket és a közösségi versenyjogot • a korábbinál részletesebben szabályozta a kartelltilalmat és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést • új szabályozási tárgykörként jelent meg a vállalkozók szervezeti egyesülésének (fúzió) szabályozása • rendelkezés a gazdasági Versenyhivatal, mint független szervezet felállításáról - Az 1996. évi részletes jogharmonizációról szóló 2343/1995 (XI. 16.) Korm. h. > megjelölte, hogy milyen közösségi jogszabályokhoz kell a magyar versenyjogot igazítani, ennek alapján született meg az - 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról: lényeges újításai • kartelljog (a kartelltilalom megfogalmazása, a tilalom alóli kivételek köre, a vertikális kartell tilalma, a csoportmentesség intézményének bevezetése, az egyedi mentesítés szabályainak pontosítása) • fúzió v. irányítási jog megszerzése engedélyezése során a közvetlen mellett a közvetett résztvevők piaci helyzetét is figyelembe kell venni • a törvény tárgyi hatályának kiterjesztése > mindenkire, aki piaci magatartást tanúsíthat • részletes szervezeti-eljárási rendelkezések

161

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A jogharmonizáció elmélyítése - A csoportmentesítési (kormány)rendeletek megalkotása (1997-1999): • az EK Bizottságához, mint az EK kartellhivatalához beérkezett mentesítési kérelmek alapján kikristályosodott tényállások (a pozitív döntés feltételrendszere) alapján • kivételi lehetőségek a kartelltilalom alól (biztosítás, kizárólagos értékesítési és beszerzési megállapodások, franchising, gépjármű-forgalmazás, K+F stb.) - A Tpvt. 2000. évi CXXXVIII. tv.-el történő módosítása: • a versenykorlátozások jogának mindhárom területét közelítette az EK versenyjogi megoldásaihoz • új jogintézmények bevezetésére nem került sor, a már létező jogintézményi rendszert pontosította ~ kartelljog: a csekély jelentőségű kartell fogalmának pontosítása, az egyéni mentesítés feltételei, a csoportmentesítési kedvezmények megvonása ~ gazdasági erőfölénnyel való visszaélés: a fogalom összhangba hozása a domináns pozíció EK-beli meghatározásával ~ koncentráció: fogalmi pontosítás, a GVH engedélyezési eljárásában az EK-jog szerinti összetett feltételrendszer érvényre juttatása ~ a GVH-ra vonatkozó, ill. eljárásjogi szabályok változásai pontosítás, az új anyagi jogi szabályok működőképessé tétele - A Tpvt. a 2003. évi XXXI. tv.-el történő módosítása: • a magyar versenytörvény szabályainak az 1/2003/EK rendelethez ill. a 4064/89/EGK rendelethez való igazítása ~ „illeszkedés”: a módosítások célja hogy megteremtődjenek a közösségi versenyjog alkalmazásának nemzeti jogi keretei ~ a tv. nem ismétli meg a rendeletek szabályozását > azok közvetlenül alkalmazandók • az EK-szerződés 256. cikkéhez kapcsolódóan a versenyjogi bírságok (az EK megjelölt intézményei) pénzbeli marasztalást tartalmazó határozatait a tagállamokban végre kell hajtani > Vht.módosítás 162

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) Közösségi versenyjog – magyar versenyjog - A Tpvt. által a szabályozás hatálya alá vont körben a magyar versenyjog tárgyát képezik: • a tisztességtelen verseny tilalmának kimondása, a tisztességtelennek minősülő magatartási formák felkatalogizálása • a fogyasztói döntések tisztességtelen döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, a minősítő körülmények rögzítése • a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma, magatartások, érintett piac, kivételek, mentesítési anyagi szabályok • a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, fogalmi meghatározása, vizsgálati szempontjai • a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése (fúzió-fogalom, további értelmező fogalmak, a GVH engedélyezési eljárás anyagi jogi szabályai, a tv.-ben meghatározott kivételek, a versenyfelügyeleti eljárás egyes speciális vonzatai) • a GVH szervezetére illetve eljárásaira vonatkozó szabályok, a jogorvoslat lehetősége • az európai közösségi versenyszabályok alkalmazása során követendő eljárások (általános, GVH, bíróságok) szabályai - A közösségi versenyjog: • rendszere alapvetően két fő tárgyi körből áll ~ a vállalkozásokra vonatkozó szabályok ~ a tagállamokra vonatkozó versenyszabályok (állami támogatások, különleges és kizárólagos jogok biztosítása) • hatálya nem terjed ki a tisztességtelen piaci magatartást megvalósító cselekményekre > az ezek elleni versenyjogi alapon történő fellépés szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik - Az állam versenyjogi szerepének szabályozása a magyar jogban: nem a versenytörvényben, hanem külön jogszabályokban • a csatlakozásig: általános támogatási tilalom: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. § (mára hatályon kívül helyezve) • 85/2004 (IV.19.) Korm. Rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről, ill. A Kormány 163/2001. (IX.14.) rendelete a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről

163

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.2 Vállalkozások együttműködése (kartelljog) V.2.1 A 81. Cikk Főszabály

A.) Áttekintés

Példálózó kiemelések

Kivételek E RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSÁTÓL AZONBAN EL LLEHET TEKINTENI OLYAN ESETEKBEN, AMIKOR - a vállalkozások közötti megállapodások csoportjai - vállalkozások társulásai által okozott döntés vagy döntések csoportjai - összehangolt magatartás vagy magatartások csoportja HOZZÁJÁRUL Ý az áruk termelésének vagy forgalmazásán ak javításához

Þ ill. a műszaki fejlesztés előmozdításá hoz

UGYANAKKOR LEHETŐVÉS TESZI A FOGYASZTÓK MÉLTÁNYOS RÉSZESEDÉSÉT A BELŐLE EREDŐ ELŐNYBŐL

az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek a célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek

164

A KÖZÖS PIACCAL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN, EZÉRT TILOS •

minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás

• vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás

Õ

AMELY HATÁSSAL LEHET A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KERESKEDELEMRE, ÉS AMELYNEK CÉLJA VAGY HATÁSA A KÖZÖS PIACON BELÜLI VERSENY •

ÍGY KÜLÖNÖSEN - a beszerzési vagy eladási árak, ill. bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése

•

megakadályozása korlátozása • torzítása

lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt

- a termelés, értékesítés, műszaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása vagy ellenőrzése

Ö

- a piac vagy beszerzési források felosztása - egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek - a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint tartoznak a szerződés tárgyához

AZ E CIKK ALAPJÁN TILTOTT MEGÁLLAPODÁS VAGY DÖNTÉS SEMMIS

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A 81. Cikk alanyi hatálya - A vállalkozás-fogalom (undertaking) versenyjogi értelemben: más, mint a jogi személyiségű vagy jogképességgel leírható szervezetek, egyénekÖA FOGALMAKAT A BIZOTTSÁG ÉS AZ EB DÖNTÉSEI MUNKÁLTÁK KI - Vállalkozások: bármilyen jogi és finanszírozási formájú jogi személy, amely • kereskedelmi, gazdasági tevékenységet folytat • az áruk, szolgáltatások piacán jelen van • nem szükségképpen profitorientált • az állam, önkormányzat, közjogi személy is lehet, ha magánjogi ügyletek alanya - Vállalkozások társulásai: a 81. cikk alanyi hatálya alá tartoznak • a vállalkozások tartós együttműködésének szervezeti formái (kamarák, terméktanácsok, szövetkezetek) • azon döntéseik okán, amelyek a tagokra nézve versenykorlátozó hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre - Kapcsolt ill. részesedési viszonyban lévő vállalkozások: a gazdálkodó szervezetek funkcionális együttese Irányítási, funkcionális • jogilag különálló egység szerint azonban • gazdaságilag nem egyetlen vállalkozás autonóm • konkrét tények alapján, esetileg állapítható meg

}

tulajdonosi irányítás

Ö anyavállalat- leányvállalat: Bequelin-ügy (22/71), Centrafarm-ügy (15/74) Ö vállalkozások megszűnése, jogutódlás: a jogutód felelhet (az azonosság feltétele a gazdasági-funkcionális folyamatosság megléte)

165

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) Tilalmazott piaci magatartások - Esetkörei: Ý Ø Þ a vállalkozások közötti egyeztetett/összehan- a vállalkozások megállapodások golt üzleti magatartás társulásának döntései - A megállapodás: tág értelemben véve Ö az együttműködés rögzítése (nincs alakisághoz kötve, a lényeg a megegyezés) - Összehangolt üzleti magatartás: a vállalkozások informális együttműködése, amit az események egymásutániságából rekonstruálni lehet. Bizonyító körülmények: Ö ha valamely viselkedés eredményeként a piaci verseny kondíciói a normálistól eltérő feltételeket eredményeznek Ö információcsere van, megállapodás nincs Ö az alaphelyzet és a „megbeszélés” utáni helyzet összevethető VALAMILYEN FORMÁJÚ TÉNYLEGES ÉS CÉLTUDATOS KAPCSOLAT MEGLÉTE, AMI • A VERSENY KOCKÁZATÁNAK ELIMINÁLÁSÁRA IRÁNYUL, VAGY • HATÁSA SZERINT AZ ÉRINTETT VÁLLALKOZÁSOK MAGATARTÁSÁT A VERSENYKONFORMTÓL ELTÉRŐVÉ TESZIÖ a bizonyítási teher a versenyhatóságon van - Vállalkozások társulásainak döntései: határozatok, ajánlások, üzletpolitikai döntések, szabályzatok Ö NEM MENTESÜLNEK A 81. CIKK HATÁLYA ALÓL AKKOR SEM, HA Ö A DÖNTÉST VALAMELY HATÓSÁG JÓVÁHAGYJA, VAGY Ö KÖZJOGI AKTUSBA (JOGSZABÁLYBA) FOGLALJÁK - Egyoldalú aktusok: tipikus esete a vertikális megállapodások közötti FORGALMAZÓI (disztibútori) megállapodásÖ behatárolja a felek kívülállókkal való kapcsolatát (kizárólagosság)

166

V. Versenyjog __________________________________________________________________

D.) A közösségi dimenzió feltétele - A 81. cikk alkalmazhatósága: ha a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége, vagy ennek lehetősége a versenykorlátozó magtartás kapcsán fennáll Ö ha igen, a közösségi versenyjog alapján a közösségi versenyhatóság jár el Ö ha nem, az adott tagállam versenyhatóságára, versenyszabályozására marad - Az új rezsim: (2004.V.1-től):1/2003/EK r. ha a tagállamok a tagállamok közötti kapcsolatokban a nemzeti versenyjogot alkalmazzák, a 81. ill. 82. cikk rendelkezéseit is alkalmazni kell - Tartalmi paraméterek: tagállamok közti kereskedelemÖa közösségi jog irányadó azokra a magatartásokra, megállapodásokra, melyek • a tagállamok közötti szabad kereskedelem korlátozására oly módon alkalmasak, hogy • gazdasági integrációt ~ a verseny struktúrájának ~ a kereskedelem működésének befolyásovagy lásával ~ a tagállami piacok felosztásával, egymás előli elzárásával veszélyeztetik.

}

- Tagállamon belüli megállapodások: • az egyenlő honosság önmagában nem vezet a közösségi versenyszabályok elkerüléséhez: • VALAMELY TAGÁLLAM EGÉSZ TERÜLETÉRE KITERJEDŐ MEGÁLLAPODÁS/SZERZŐDÉSEK HÁLÓZATA A KÖZÖSSÉGI PIAC MEGOSZTÁSAKÉNT HAT

167

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.2.2 A tartalmi mérce és alkalmazása A.) A releváns piac és a közösségi versenypolitika - A döntéshozatali folyamat előfeltétele a releváns (érintet) piac megállapítása - A Bizottság 1997-es közleménye szerinti közelítés: általános tétele a piacmeghatározási analízisbenÖ a keresleti helyettesíthetőség (substitutability of demand): a releváns piacot • azok a termékek és szolgáltatások alkotják • amelyeket a fogyasztó ~ egy meghatározott területen ~ egymással helyettesíthetőnek tart Ø A KÍNÁLATI HELYETTESÍTHETŐSÉGET IS FIGYELEMBE KELL VENNI, HA MÁS KÍNÁLATI SZEREPLŐK PIACI MEGJELENÉSÉT REÁLISAN LEHET FELTÉTELEZNI - A közösségi versenypolitika alapvető célkitűzése: a versenyen alapuló gazdasági rendszer fenntartása, az integrációs politika érvényesülésének elősegítése. Főbb összetevői: • • • • •

168

a piacra jutás szabadságának biztosítása a piaci szereplők cselekvésszabadságának megőrzése a fogyasztók választási lehetőségének megteremtése a potenciális verseny szempontjainak érvényesítése környezetvédelem

}

A szempontok listája és súlyozása konkrét esetek jellemzői mentén alakul Ø Õ ÚJ ÉRTÉKEKET IS BEFOGAD

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A versenykorlátozó tartalom vagy hatás és értékelése - Az EB gyakorlata szerint: eltérő fázisok, módszerek • először az adott megállapodás tartalmát, tartalom célját kell megítélni • HA EZEN A SZINTEN NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG A VERSENY SÉRELMEÖTOVÁBB KELL LÉPNI, és • fel kell tárni, hogy lehet-e a megállapodásnak versenyellenes hatása Ö MINDEZ A JOGSÉRTÉS SÚLYOSSÁGÁNAK, AZ ALKALMAZANDÓ SZANKCIÓ SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS - A versenykorlátozási esetek:

• a 81. cikk (3) alapján mente sülhet (MEN TESÍTH ETŐ SÉG)

• • •

• • • •

Horizontális Vertikális (versenytársak közötti) (gyártó-kereskedő közötti) tipikus eseteik: értékesítési, beszerzési árak rögzítése üzleti feltételek összehangolása a verseny szempontjából értékes információk kicserélése gyártás, piacra lépés, marketing vagy befektetés megállapodáson alapuló korlátozása piac felosztása vagy közös ellenőrzése kizárólagossági kapcsolat közös beszerzés, értékesítés, marketing piaci szereplést és lehetőségeket visszafogó korlátozás

• •

• • •

MEGENGEDHETŐ KORLÁTOZÁSOK forgalmazói szerződések kizárólagossága üzleti-kereskedelmi kockázatban osztozó disztribútor a korlátozások járulékos természete szelektív disztribútori szerződések

× Õ„de minimus” elv: a versenykorlátozó hatás elhanyagolható mértéke miatt a 81. cikk alkalmazásától el lehet térni

169

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A mentesítés és mentesülés - A mentesíthetőség a 81. Cikk (3)-ban: Ý POZITÍV Ý Þ HOZZÁJÁRULÁS A LÉTREJÖVŐ HASZONBÓL A AZ ÁRUK FOGYSZTÓK, ELŐÁLLÍTÁSÁHASZNÁLÓK NAK ÉS MÉLTÁNYOS FORGALMAZÁS RÉSZESEDÉSE ÁNAK Ø JAVÍTÁSÁHOZ TOVÁBBADOTT VAGY A ELŐNYÖKBŐL MŰSZAKI VALÓ GAZDASÁGI MÉLTÁNYOS FEJLŐSÉE RÉSZESEDÉS ELŐMOZDÍTÁSA Ø Ø az együttműködő GAZDASÁGI feleknek kell ELŐNYÖK valószínűsíteniük Ø MÉRLEGELÉS Ø a biztosítási teher a vállalkozásokon van

Þ NEGATÍV Ý Þ AZ EGYÜTTMŰKÖ DÉS CSAK AZ ELENGEDHET ETLEN MÓDON ÉS MÉRTÉKBEN JÁRJON VERSENYKOR LÁTOZÁSSAL Ø az esetek mérlegelésén múlik a korlátozás objektív szükségesség ének megállapítása

AZ EGYÜTTMŰKÖ DÉS NEM JÁRHAT A VERSENY KIIKTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVE L AZ ILLETŐ TERMÉK (SZOLGÁLTAT ÁS) PIACÁNAK JELENTŐS RÉSZÉN Ø ügydöntő alkalmazása ritka Ø releváns piac meghatározása a verseny eliminilásának hiánya

- Mentesítési eljárás: • csoportmentességének (automatikus) • egyedi kérelmek (a Bizottság kb. 2 év alatt dönt) ~ formális, nemleges nyilatkozat ~ nemleges nyilatkozat - Jogszabályon alapuló mentesülés: csoportmentesítési kategóriák > tanácsi rendeleti felhatalmazás alapján a Bizottság állapítja meg 170

V. Versenyjog __________________________________________________________________

D.) A jogszabályon alapuló mentesülés - A csoportmentesítési kategóriák: a Bizottság rendeletei modellszerződésként működnek a gyakorlatbanÖA RENDELETEKNEK MEGFELELŐ MEGÁLLAPODÁSOK MENTESÍTÉSÉT KÜLÖN NEM KELL KÉRNI - A szabályozás főbb tárgykörei: •

vertikális kapcsolatok körében: 2790/1999/EK rendelet: két vagy több vállalkozás közötti megállapodások

•

gépjármű- forgalmazás és szervízmegállapodás: 1400/2002/EK vagy (vertikális)

•

technikai fejlődést segítő együttműködés ~ technológiaátadási megállapodások (270/96/EK) ~ specializációs-szakosítási megállapodások (2658/2000/EK) ~ kutatási és fejlesztési megállapodások (2659/2000/EK r.)

- Egyes szektoriális csoportmentesítési rendeletek: •

biztosítótársaságok együttműködése; 358/2003/EK r.

•

vonalhajózási társaságok (823/200/EK r.)

•

légi közlekedés: 1617/93/EK, 1618/93/EK

•

menetrendek, közös üzemeltetés, díjtételekről szóló konzultáció, repülőtéri részidőkiosztás

171

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.3 A domináns piaci helyzettel történő visszaélés tilalma V.3.1 A 82. Cikk A.) A 82. Cikk tartalmi áttekintése A KÖZÖS PIACCAL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN, EZÉRT TILOS Ý Ø a közös piacon vagy egy vagy több vállalkozásnak annak egy jelentős amennyiben ez részén hatással lehet a tagállamok közötti meglévő erőfölénnyel való visszaélése Ö kereskedelemre - Ilyen visszaélésnek minősül különösen: • •

tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak; illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek

• • •

a termelés értékesítés műszaki fejlesztés

•

egyenértékű ügyletek esetén

} }

közvetett vagy közvetlen kikötése

korlátozása a fogyasztók kárára

~ eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben ~ ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek •

a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél általi vállalásától, melyek ~ sem természetüknél fogva nem tartoznak a ~ sem a kereskedelmi szerződés szokások szerint tárgyához

}

172

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A 82. Cikk alkalmazhatósága - A 81-82. cikk szabályozási tartalmának célkitűzése: a közös piacon érvényesülő hatékony verseny kialakulásának és fennmaradásának a piaci magatartás bizonyos kereteinek megszabásával történő elősegítése a 82. cikkÖSEMLEGESÍTENI TÖREKSZIK AZOKAT A HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEKET, MELYEK • egy vagy több meghatározó piaci szereplő adódhatnak • erőpozíciójának • bizonyos fajta kihasználásából

}

KONKRÉT, ESEMÉNYT KÖVETŐ KONTROLL - A 82. cikk gyakorlatának központi kategóriája: • a meghatározó (domináns) piaci pozíciónak •

a releváns piacon

•

a visszaélés (abuse) megvalósulásának megállapítása/ értékelése A MEGHATÁROZOTT POZÍCIÓBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁS CSELEKEDETÉBEN

}

történő megállapítása

- Az alkalmazás további feltétele: • a tagállamok közötti kereskedelem ténylegesen befolyásolt legyen, vagy • annak lehetősége fennálljon - A vállalkozás-forgalom: • hasonló, mint a 81. cikk esetében • az erőfölénnyel való visszaélés azonban a gazdasági tevékenység végzésének következményét is magában foglalja

173

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A piaci dominancia jelentése - A domináns pozíció jelentése a Bizottság gyakorlatában és a Bíróság döntéseiben formálódott • meghatározó piaci helyzet hatósági vagy jogszabályi eredete nem vonja ki a kedvezményezett vállalkozást a 82. cikk hatálya alól • a tagállamok is teremthetnek olyan helyzetet, hogy egy tevékenység folytatására kizárólagos jogot jogszabály alapján kapott szerv vállalkozásnak minősülve monopolhelyzetbe kerül Ö La Poste-ügy (2002) • erőfölénnyel való visszaélést jelent ha objektív szükség nélkül a domináns vállalkozás fenntart maga számára egy kapcsolódó (szomszédos) piacot • valamely tevékenység elengedhetetlen tárgyi feltételét megfelelő indok nélkül elzárja a potenciális piacra lépők elől, hogy a maga tevékenységének kizárólagosságát megtartsa - A domináns pozíció az EB meghatározása szerint: • olyan gazdasági-piaci erő • aminek birtokában ~ a releváns piacon akadályozott lehet ~ a verseny fennmaradása • mivel az egyes piaci lépések megtételekor ~ a versenytársaktól való ~ az üzleti partnerektől függetlenedés ~ a fogyasztóktól

}

}

• számottevő mértékben mérlegelés lehetővé válik > (Michelin.v. Bizottság, 1983)

174

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.3.2 A dominancia megállapíthatósága A.) A releváns piac - A releváns piac: a verseny tényezőinek az a kerete, amelyen belül a vizsgált vállalkozás működik Ý termékpiac

Ø szolgáltatói piac

Þ időbeli jellemzők

- Releváns termékpiac: a központi kérdésÖ termékek helyettesíthetőségeÖha egymással helyettesíthetők, azonos piacot alkotnak • helyettesíthetőség a keresleti oldalon: a vásárló tényleges választási lehetősége fennáll • helyettesíthetőség a kínálati oldalon: a gyártók (erőforrásaik átalakításával) a kínálati oldalon meg tudnak jelenni - Releváns földrajzi piac: az a földrajzi kiterjedésű piac, amelyen belül •

a verseny kondíciói megfelelően homogének ahhoz, hogy

•

a gazdasági-piaci hatalom domináns pozícióként legyen értelmezhető

•

a 82. cikk követelménye: a releváns földrajzi piac a közös piac jelentős részét (substantial part) kell, hogy jelentse

- Időtényező: a piaci hatalom akkor jelent versenyjogi értelemben véve domináns pozíciót, ha az értékelhetően jelentős időtartamban tud fennállniÖa KELLŐ IDŐTARTAM teszt figyelembe vétele (temporal market)

175

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A dominancia megállapításának tartalmi kritériumai - A piaci részesedés: ÖNMAGÁBAN NEM ÜGYDÖNTŐ FAKTOR •

„igen nagy piaci részesedés”: kivételes körülmények hiányában a domináns pozíció létének bizonyítéka lehet Ö A KÖRÜLMÉNYEKTŐL FÜGGŐEN 20-45%

•

a domináns pozíció megszerzésének nem előfeltétele az igen nagy piaci részesedés

- A piacra lépés lehetősége: Ö az akadályokról a Bizottság ill. a Bíróság általános definíciót nem adott, ilyenek lehetnek •

a szellemi tulajdon különböző formái

•

hatósági –jogszabályi feltétele, törvényi monopóliumok

•

vertikálisan integrált forgalmazói hálózat

•

gazdasági hatalom átfogó jellege, nagyságrendi hatékonyság (a potenciálisan piacra lépőknek a versenyképes hatékonyságot nem teszi lehetővé)

- Közös (együttes) dominancia: több, jogilag elkülönült és gazdaságilag is különálló vállalkozás van meghatározó helyzetben. Jellemzői: •

a piac döntő mértékét kis számú vállalkozás uralja anélkül, hogy közöttük egyik is meghatározó lenne

•

a vállalkozások lépései között nagy fokú, kölcsönös függőség áll fenn

ÖFORMÁLIS MEGÁLLAPODÁS NEM SZÜKSÉGES A PIAC SZERKEZETE A GAZDASÁGI KAPCSOLÓDÁSOK HATÁSAI MÉRVADÓK

176

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A visszaélés jelentése, esetei - A visszaélés: szükséges többletelem; az az objektív megítélés, ami a domináns pozícióban lévő vállalkozás piaci magatartására vonatkozik, és ami a dominancia jelenléte miatt • a piac struktúráját befolyásolja • a verseny működését vagy terjedelmét csökkenti -„Essential facility” doktrína: a de facto monopólium birtokosának – objektív igazolhatóság nélkül - nélkülözhetetlen eszközt visszatartva a származékos piac elzárása ÖTILOS - Felfaló ár: (predatory pricing) Ö közvetlen célja a versenytárs kiiktatása vagy gyengítése, tipikus esetei: • célirányos, szelektív árcsökkentés a következményi oldal • profit nélküli ár alkalmazása és a használt eszközök • meghatározott versenytárs vizsgálatával árait versenyképtelenné tevő árpolitika • a hűség miatt járó kedvezmények ÖA SZIMPLA MENNYISÉGI ÁRKEDVEZMÉNY NEM PROBLEMATIKUS

}

- Az összeolvadás: a verseny struktúrájára gyakorolt hatás miatt alkalmazható a 82. cikk (is) - Kizsákmányolásos visszaélés: a domináns pozíció tisztességtelen kiaknázása közvetlenül • az üzleti hátrányára partnerek • fogyasztók > Ide tartoznak: tisztességtelen árak és üzleti feltételek alkalmazása, diszkrimináció, szellemi tulajdonjogok hasznosítása, a domináns váll. passzivitása

}

177

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.4 A vállalkozásokra vonatkozó 8182. cikk alkalmazása V.4.1 A közösségi versenyjog alkalmazásának eszközrendszere és átalakulása A.) A 2004. május 1-ig hatályos rezsim jellemzői - A közösségi versenyjog alkalmazásának két nagy kerete: I. az EK intézményi-jogi rendszerén belül • •

a Bizottság mint versenyhatóság eljárása a kapcsolódó felülvizsgálat ~ az EK elsőfokú Bíróságán, majd ~ az EK Bíróságon

II. a 81.cikk (1) bekezdésének ill. a 82. cikknek a tagállamok bíróságain történő közvetlen érvényesülése (közvetlen hatály/direct judicial effect) Ö AZ ÁLTALÁNOS SÉMA EGYES TAGÁLLAMOKBAN KIEGÉSZÜLHET, A TAGÁLLAMI JOG KÜLÖN FELHATALMAZÁS ALAPJÁN A VERSENYHATÓSÁGOK IS ALKALMAZHATTÁK - Források: • • • •

178

az RSZ. felhatalmazása alapján az EK versenyhatósági eljárás általános szabályairól szóló 17. Tanácsi rendelet (1962) Ö szektoriális kivételekkel általános érvényű végrehajtási szabályok (2288/74/EGK vagy elévülés és szankciók, 2842/98/EGK vagy a felek meghallgatásának szab.) külön (közlekedési) implementációs rendeletek a Bizottság közlései (notice), közleményei (communications), iránymutatásai (guidelines)

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A versenyhatósági eljárás a régi rendszerben - Az eljárás indulása: • hivatalból (ex officio), • panasztétel (complaint) • a felek bejelentése (mentesítési kérelme) vagy • nemleges megállapítás iránti kérelme

alapján

- Az ügyfeltárás és a védelemhez való jog: • a Bizottság kiterjedt vizsgálati jogosítványokkal rendelkezik (informális és formális, azaz mulasztás esetén bírsággal fenyegető) • a Bizottság az eljárás alá von vállalkozást az ellene felmerült kifogásról írásban tájékoztatni köteles • alapvető eljárási garanciák (védelem, meghallgatás joga) már a vizsgálati lejárásban is Ö CSAK AZ ELŐZETESEN KÖZÖLT KIFOGÁSOK MIATT LEHET BÍRSÁGOT KISZABNI - Marasztaló döntések: Üjogsértés befejezésének elrendelése Þbírság kiszabása - Más határozatok: a mentesítés megadása, visszautasítása, visszavonása, negative clearance.kiadása, eljárási döntések - Az ügydöntő és eljárási határozatok ellen fellebbezéssel lehet élni; • az Első Fokú Bírósághoz • az Első Fokú Bíróság határozata ellen kizárólag jogkérdésben az EK Bíróságához - A közösségi és tagállami versenyjog viszonya: • lényegében két, különálló rezsim, • eljárás ugyanazon ügyben mindkét fórum előtt lefolytatható

179

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A 2004-től hatályos jogérvényesítési reform - A reformrendelet: az 1999 áprilisában közzétett reformtervezetet (számos konzultációt követően) a Miniszterek Tanácsa 2002. decemberében fogadta el (EGT-vonatkozású szöveg!) Ö1/2003 EK rendelet a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

DECENTRALIZÁCIÓ

- A 2004. május1-től alkalmazott új rezsim jellemzői: • alapvető módosulások a közösségi versenyjog fórumrendszerében • a tagállami bíróságokra terelődik a közösségi versenyszabályokból adódó jogok érvényesítése • a beavatkozó versenyhatósági fellépés mindinkább a tagállami versenyhatóságok • az ügyek vitelének átformálása • a Bizottság számára kiterjedtebb vizsgálati jogosítványok biztosítása - A Rendeleteket kiegészítő dokumentum-csomag: 2004.március 30. • az Európai Versenyjogi Hálózat igénybe vételével szorosabb együttműködés a Bíróság és a tagállamok versenyhatóságai között • a 81. cikk (3) bek. közvetlen alkalmazhatóságával kapcsolatos iránymutatás • eljárási részletszabályok

180

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.4.2 A hatályos rezsim A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának rendszere, a közösségi versenyjogot érvényesítő szervezetek - Közvetlen alkalmazhatóság: a tagállamok versenyhatóságai úgy a 82., mint a 81. cikk (1) és (3) bekezdését alkalmazhatják • a 81. cikk (3) bekezdése szerinti mentesség esetében nem kell előzetesen a Bizottsághoz fordulni • a vállalatok maguk döntik el, hogy megállapodásukra a mentességet irányadónak gondolják-e • a közösségi vagy tagállami versenyhatóság azonban utólag eljárást indíthat, ill. polgári perben állítja ezt valaki Ö EX POST eljárás Ö a versenyhatóság ill. a bíróság a 81. cikk egésze alapján hoz döntést, azaz a mentesítés lehetőségét is meg kell ítélnie > a Brüsszellel való konzultáció lehetősége továbbá is rendelkezésre áll - A 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazásának részletes szabályairól a Bizottság notice-t adott ki; célja: az egységes alkalmazás biztosítása, iránymutatás > NEM LÉP A MEGLÉVŐ IRÁNYMUTATÁSOK HELYÉBE, CSAK KIEGÉSZÍTI AZOKAT - A közösségi versenyjogot érvényesítő szervezetek: • a Bizottság: szerepe ezentúl is döntő marad ~ nagyobb horderejű ügyekben eljár ~ befolyása lesz a tagállami fórumokon zajló eljárásokba, döntésekbe ~ biztosítja a joggyakorlat érvényességét • a tagállamok versenyhatóságai, bíróságai • az European Competition Network: kommunikációs forma, a munkamegosztás és kooperáció konkrét terepeÖONE STOP SHOP-elv - Együttműködés tagállam Ö Bizottság • tájékoztatás az első érdemi eljárási cselekményről • a jogsértést megállapító, vállalkozást elfogadó, mentesítést visszavonó határozatról meghozatala előtt 30 nappal (felhívásra az ügy összes iratait is) 181

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A közösségi versenyjog egységes alkalmazásának eszközei, az alkalmazható intézkedések - A tagállami jog és a közösségi jog alkalmazása: • a közösségi jog alapján kell elbírálni, ha az eset közösségi dimenziójú • a tagállami jog csak meghatározott esetekben (vállalkozások egyoldalú cselekményei) lehet szigorúbb • Tanácsadó Bizottság: a tagállami versenyhatóságok képviselői és további tagállami szakértők - Intézkedések: • a jogsértés ténye: a Bizottság abban az esetben is megállapíthatja, ha: ~ a jogsértés már befejeződött ~ a bírság kiszabása nélkül is CSAK MEGHATÁROZOTT KÖRÜLMÉNYEK (azonos jogsértés elkövetésének veszélye, versenypolitikai, közösségi jogi jogalkalmazási összefüggés) ESETÉN • szankciók: a Bizottság jogosult a 81-82. cikk sérelmével bekövetkezett jogsértés megszüntetése érdekében minden szükséges intézkedést elrendelni IDEÉRTVE ~ a korábban is alkalmazott magatartási kötelezettségeket ~ ÚJÍTÁSKÉNTÖ strukturális jellegű intézkedéseket ÖPl.: a domináns helyzet megállapításakor az adott vállalkozás egyes vagyontárgyai elidegenítésre való kötelezése követelmény: az intézkedések célhoz kötöttnek, arányosnak kell lennie a jogsértés megszüntetését kell szolgálnia • a kötelezettségvállalás elfogadásának szabályozása ~ a vállalat által végrehajtandó olyan cselekmény, amely a Bizottság észrevételeinek megfelel és a jogsértés lehetőségét kiküszöböli ~ ezt a Bizottság határozatba foglalja, az bíróság előtt kikényszeríthető - Nem-alkalmazandósági határozat: • deklaratív • célja a jog állapotának tisztázása, a jogalkalmazási konzisztencia elősegítése 182

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A Bizottság vizsgálati- tényfeltárási jogköre - A vállalkozások információadása: •

önkéntesen, együttműködés alapján

•

a Bizottság kikényszeríthető határozatával

CSAK A JOGSÉRTÉST BEISMERŐ NYILATKOZAT TAGADHATÓ MEG, AZ IRATOK KISZOLGÁLTATÁSA NEM - A Bizottság lehetőségei: •

piacmegismerő vizsgálatokÖEGYES MEGÁLLAPODÁSTÍPUSOKRA IS

•

vizsgálati jogosultságok, információkérés ~ a tagállamoktól is ~ bárkit meghallgathat, nyilatkozatot kérhet ~ helyiségeket, eszközöket vizsgálhat meg Ø A TAGÁLLAMI HATÓSÁGOK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL, KÉNYSZER IS ALKALMAZHATÓ - A tagállami, bíróságok együttműködési kötelezettsége a vizsgálati cselekmények során • • •

egyes esetekben a Bizottság határozatának végrehajtását a tagállami bíróság rendeli el ilyenkor közösségi jogot alkalmaz a bírói kontroll mércéje ezért más

- A Bizottság és a tagállami versenyhatóságok együttműködését konkrétabban • •

külön közlemény rendezi hálózatot alkotnak, az együttműködés ennek keretében realizálódik

183

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.4.3 A közösségi versenyszabályok érvényesülése a magyar jogban A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának hatásköri kérdései - A 2003. évi XXXI. tv. nyomán a Tpvt. hatályának változása: • ha az 1/2003/EK rendelet alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság eljárásnak van helye • az EK-szerződés 81-82. cikkének alkalmazása során decentralizált az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is alkalmazás a Tpvt. szabályait kell alkalmazni > a közösségi jogi rendelkezések alkalmazására nemcsak a Bizottság, de a tagállami versenyhatóságok és bíróságok is jogosultak • a változás a tv. anyagi jogi rendelkezéseinek hatályát érinti, azonban a közösségi anyagi jog (is) a magyar eljárási szabályok szerint alkalmazandó • a közösségi és tagállami versenyjog párhuzamos alkalmazhatósága: csak, ha a vizsgált megállapodás v. magatartás a tagállamok közötti kereskedelmet is érinti (joggyakorlat, de minimis közlemény) - A Gazdasági Versenyhivatal látja el mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak - A vállalkozások összefonódásáról szóló rendelet alkalmazása: a Bizottság hatáskörébe tartozik, a tagállamok szerepe itt járulékos • a közösségi rendelet részletes eljárási szabályokat tartalmaz arra nézve, miként adhatja át a Bizottság egy adott összefonódás engedélyezését a tagállami versenyhatóságoknak • átadást követően a tagállam jár el • ebben az esetben nem a rendeletet, hanem a tagállami szabályozást (anyagi és eljárásjog) kell alkalmazni • ha a Bizottság jár el, a tagállamnak a Bizottság általi vizsgálati cselekmények foganatosításában közre kell működnie ~ a kérelmet közvetlenül a Bizottság, vagy kérelmére a GHV terjeszti a bíróság elé ~ ha rendőrség közreműködése szükséges, a Biz. a GVH-t keresi meg • ha a cselekmény foganatosítást a Bizottság a GVH-tól kéri, a magyar törvényt kell alkalmazni, de az eljárás a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló határozattal zárul 184

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A Bizottsággal, ill. más tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés, a magyar bíróság eljárásai

megvalósításukról a 91/C-91/D. §-ok rendelkeznek

- Együttműködési kötelezettség (1/2003/EK r. 11. cikk /1/): az Európai Bizottság és a tagállamok versenyhatóságainak irányában, főbb elemei a rendelet alapján • a Bizottság megküldi a határozatai alapjául szolgáló legfontosabb iratokat a tagállami versenyhatóság részére • ha a tagállami versenyhatóság a 81. vagy 82. cikk alapján indít eljárást köteles erről az első vizsgálati cselekmény kezdetét követően haladéktalanul írásban értesíteni a Bizottságot > az ilyen tájékoztatást más tagállamok versenyhatóságai számára is biztosítani kell • a tagállami versenyhatóságok az adott ügyben konzultálhatnak a Bizottsággal a közösségi jog alkalmazását illetően

- Elsőbbségi kérdések: a 1/2003/EK r. előírásaival összhangban • ha adott ügyben az Európai Bizottság már eljárást indított, a magyar versenyhatóság a vizsgálat elrendelését megtagadja, ill. a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást megszünteti • ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított, a vizsgálat elrendelése megtagadható, a hivatalból indított eljárás felfüggeszthető v. megszüntethető > e határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs - Bírósági eljárások: • a tagállami bíróságoknak is joga és kötelezettsége a 81-82. cikkek alkalmazása • módjai: ~ a tagállami versenyhatóság által a közösségi jog alkalmazásával hozott határozatokat felülvizsgálják > közigazgatási per ~ bárki jogosult arra, hogy a közösségi versenyszabályokban foglalt tilalmak jogkövetkezményeit polgári perben érvényesíts (szerződés semmisségére irányuló per, kártérítési per) • a bíróságok is kötelesek együttműködni a Bizottsággal • olyan magatartás tekintetében, amiről a Bizottság előzetesen már határozott, a magyar bíróság ellentétes döntést nem hozhat • a bíróság versenyügyekben is kérhet előzetes döntéshozatalt - Vht. módosítása: a Bizottság versenyügyben hozott határozata • a magyar jog szabályai szerint végrehajtható • a végrehajtást csak az Európai Bíróság határozata alapján lehet felfüggeszteni

185

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.5 Fúziókontroll V.5.1 A szervezeti összefonódások közösségi jogi szabályozásának sajátosságai A.) A fúzió és a fúziókontroll - Tőkekoncentráció: vállalatok szervezeti összefonódása • a modern piacgazdasági viszonyok szükségszerű velejárója • hatást gyakorol a piaci versenyre • amennyiben ez a hatás a piaci versenyt torzíthatja, a jogi beavatkozás indokolt > a versenyjogi kérdések egy új, „kvázi-önálló” jogterület részét képezik - A tőkekoncentrációval összefüggő jogi kérdések: • polgári jog: a tőke koncentrálódása számára lehetséges technikák szabályozása > mely módon történhet • társasági jog: konszernjog > hitelező- és kisebbségvédelem, a folyamat átláthatósága érdekében a nyilvánosság biztosítása • pénzügyi jog: adó, számviteli és tőkepiaci jog • versenyjog: folyamat a gazdasági versenyre gyakorolt hatásának megítélése - A versenyjogi szabályozás jellemzői: miután a gazdasági fejlődés „természetes” velejárójáról van szó • a koncentráció előzetesen versenyjogi eszközökkel általánosságban nem tilalmazható > nincs tilalmi tényállás • e piaci jelenségeknek a versenyjog szempontjából akkor van jelentősége, ha ~ az irányítási jogok átalakulásán keresztül a gazdasági ~ a tulajdonosi szerkezet, s verseny számára ~ közvetve a piac szerkezetének hátrányos viszonyok megváltozásán alakulnak ki • a versenyjog válasza: a szervezeti összefonódás megvalósítása előtt előzetes kontrollt vezet be > piaci struktúra vizsgálata • e kontroll eredményétől függően a versenyhatóság engedélyezi, megtiltja a szervezeti összefonódást, ill. azt valamilyen feltételhez köti

186

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A közösségi jogi szabályozás kialakulása, fejlődése - A fúziókontroll és az elsődleges közösségi jog: • az ESZAK-ot létrehozó Párizsi Szerződés (66. cikk) > előzetes engedélyezés elve, feltételeinek meghatározása • a Római Szerződés nem tartalmazott, ill. az EKSZ ma sem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket > a speciálisan e kérdésekkel foglalkozó tanácsi rendelet megjelenéséig a 81-82. cikkek alkalmazását engedte meg • 1966-ban a Bizottság memorandum: a kartellek és vállalategyesülések elhatárolása ~ kartell: függetlenségüket megőrző vállalatok együttműködése ~ vállalategyesülés: az érintettek önállóságának felszámolása, közös irányítás alá kerülése TARTÓS IDŐTARTAMRA - A legfontosabb koncentráció-típusok: a részvények meghatározott iránytó hányadának megszerzésével történő felvásárlás (acquisition) és a vagyonegyesítő fúzió (merger) • részesedés szerzése más vállalkozásban • vmely vállalkozás vagyonának teljes v. részleges megszerzése • vállalkozások teljes vagy részleges összeolvadása ~ új fúziós társaság létrehozásával ~ közös vállalat alapításával > a 81-82. cikk a Memorandum szerint ezekben az esetekben automatikusan nem alkalmazható, csak ha a koncentráció után az abban résztvevő tranzakciós felek között fennmarad valamely, a verseny korlátozására alkalmas kapcsolat, ill. ha a vállalkozás domináns pozícióját a részesedésszerzés tovább erősíti - A területre vonatkozó rendeleti szabályozás alakulása: • 16 év előkészítő munka előzte meg • 4064/89/EGK rendelet a vállalkozások közötti koncentrációk ellenőrzéséről („fúziókontroll-rendelet”), amit a 1310/97/EK tanácsi rendelet módosított • 2004: a 2001-ben közzétett Zöld Könyvben lefektetett alapvető elvek alapján befejeződik a fúziókontrollra vonatkozó közösségi joganyag felülvizsgálata > új rendeleti szabályozás 187

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A korábbi rendeleti szabályozás főbb jellemzői - A szabályozás elvi alapja: nem engedélyezhető a vállalkozások olyan • közösségi dimenzióval bíró koncentrációja • mely a közös piac jelentésével, céljával nem összeegyeztethető - A nagyságrend kérdése: „közösségi piaci méretű koncentrációk” > a forgalom nagyságának vizsgálata, küszöbértékek • a résztvevő vállalkozások összesített világpiaci forgalma nagyobb, mint 5000 millió ECU és legalább két részt vevő vállalkozás közös piaci forgalma nagyobb, mint 250 millió ECU • DE! hiányzik a közösségi dimenzió, ha a résztvevő vállalkozások mindegyike közös piaci forgalmának több, mint kétharmadát ugyanazon államban bonyolítja > az 1997-es módosítás további, komplex paramétereket vezetett be - Az európai versenyjog szerinti szervezeti összefonódások (koncentrációk) meghatározása: • két vagy több, előzőleg egymástól független vállalkozás fuzionál • egy vagy több személy, amelyek már korábban is egy vállalatot ellenőriztek, ill. egy vagy több vállalat, amelyek részesedések vagy egyéb vagyoni értékek megszerzésén keresztül, szerződéssel vagy valamilyen más módon, közvetlenül vagy közvetett módon egy másik vállalkozás egésze vagy annak része fölött irányítási jogot szereztek - A megítélés alapvető kritériumai: a közösségi egységes piac tartalmával, céljaival való összeegyeztethetőség > nem összeegyeztethető, ha a koncentráció olyan hogy annak eredményeként a • dominás gazdasági-piaci hatékony verseny a közös piacon, pozíciót teremt, vagy vagy jelentős részén érdemlegesen • a meglévőt oly módon korlátozott lesz erősbíti > vizsgálati kritériumok: a releváns termék- és földrajzi piacon való részesedés, az érintett vállalkozások sajátosságai, a vállalkozások közötti tranzakciók minden eleme, mely tartalma vagy következménye szerint versenykorlátozást jelenthet - Az alkalmazás rendje: kötelező bejelentés a Bizottság felé (Merger Task Force) > engedélyezési eljárás lefolytatása > felülvizsgálati lehetőség (I. Fokú Bíróság)

188

V. Versenyjog __________________________________________________________________

D.) A 2004. évi reform háttere, jellemzői - Az 1989. december 21-ei 4064/89/EGK tanácsi rendelet • lehetővé tette e területen a közösségi politika kialakítását • további módosításokra volt szükség > a rendeletet az egyértelműség érdekében át kellett dolgozni - Az átdolgozás szükségességét indokoló körülmények: a jövőben is a vállalkozások • a belső piac és a gazdasági és jelentős átszervezésével jár monetáris unió befejezése a Közösségen belül, • az Európai Unió bővítése különösen összefonódások • a kereskedelem és befektetések formájában nemzetközi akadályainak enyhítése • biztosítani kell, azonban, hogy az átszervezési folyamat ne okozzon maradandó károkat a versenyben, ezért • a közösségi jognak tartalmaznia kell az olyan összefonódások szabályozására szolgáló rendelkezéseket, amelyek jelentősen akadályozhatják a hatékony versenyt a közös piacon, vagy annak egy jelentős részén • külön, egységes szabályozást biztosító jogi eszközre van > lehetővé teszi valamennyi összefonódás hatékony, a Közösségen belüli verseny szerkezetére kifejtett hatása tekintetében történő ellenőrzését - Az új szabályozás formája, alkalmazási köre: • az új rendeletben foglalt rendelkezéseket ~ a szubszidiaritás és arányosság a közös piaci az EKSZ 5. cikkében megállapított versenytorzulás elvének megfelelően megakadályozása ~ a szabad versenyen alapuló céljának eléréséhez nyitott piacgazdaság elvével szükséges mértéket nem összhangban túllépve • olyan jelentős szerkezeti változtatásokra kell alkalmazni, amelyek piacra gyakorolt hatása túllép az egyes tagállamok országhatárain • ezeket az összefonódásokat, főszabály szerint kizárólag közösségi szinten, az „egyablakos” rendszert alkalmazva, kell felülvizsgálni • a rendelet által nem szabályozott összefonódások elvileg a tagállamok hatáskörébe tartoznak

- A szabályozás jogi alapja: elsősorban az EKSZ 308. cikke > a Közösség a céljai eléréséhez szükséges további cselekvési hatáskörrel ruházhatja fel magát 189

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.6 A tagállamokra vonatkozó EKversenyjog és magyar alkalmazása V.6.1 Az állam a közösségi versenyjogban A.) Áttekintés - Az állam • ha gazdasági szereplőként jelenik meg, az általános versenyjogi szabályok alá tartozik • ha közhatalmi minőségében, jogszabályalkotóként és hatóságként jár el, rá az EK-versenyjog speciális ága vonatkozik > a IV.5 fejezet tulajdonképpeni tárgya - A vonatkozó közösségi versenyjog három nagy témaköre: • az állam által a vállalkozásoknak adott kizárólagossági jogok vagy különleges jogosultságok versenyjogi kontrollja ~ közszolgáltatások kötelező nyújtásához kötődő kizárólagosság ~ általános érdekű (egyetemes) szolgáltatások > az állam politikai, ill. szabályozásalkotó cselekvése van versenyjogi korlát alatt • az állami tilalmazások támogatása ill. közösségi mechanizmus szerinti ellenőrzése ~ a tilalmi kör meghatározása ~ felhasználása, mértéke miatt, ill bejelentés alapján megengedhető támogatások > az ehhez kapcsolódó eljárási rend ~ a recipiens és más érintett vállalkozások helyzete ~ az általános érdekű v. egyetemes szolgáltatások támogathatósága • a tagállamok, mint jogszabályalkotók korlátok közé szorítása ~ a közösségi versenyjoggal ellentétes tagállami jogszabályok, egyedi aktusok alkalmazásának meggátlása ~ ha vmely vállalkozás ezek szerint jár el, és a közösségi versenyjogot sérti > kimentheti magát, de maga a tagállam lesz a versenyjogi számonkérés címzettje ~ az egységes piac versenyjogának működtetése: a tagállamok kötelezettsége, hogy a szükséges jogalkotással és intézményi kerettel biztosítsák 190

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A vonatkozó közösségi szabályok érvényesülése a magyar jogban - A magyar versenyjog harmonizációs folyamatának sajátosságaiból adódóan: • a vállalkozásokra irányadó közösségi jog a magyar versenytörvénybe átvételre került • az államra vonatkozó közösségi versenyjog viszont – a Brüsszelből való aktív támogatottság ellenére - nem képezte „jogharmonizációs beültetés” tárgyát > a közösségi jog kívánalmai külön jogszabályokban jelennek meg - Kizárólagos jogokon alapuló közszolgáltatások: • a piacgazdaságra való áttérés az állam gazdasági szerepvállalásának (az állami gazdálkodó szerek által ellátott) visszaszorítását igényelte • indokolt volt azonban bizonyos (főként a közszolgáltatások körébe eső) tevékenységek kizárólagos állami tevékenységként való fenntartása, illetőleg • törvényben meghatározott feltételek mellett, ellenérték fejében való átengedésének lehetővé tétele > a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. • ezeken az állam monopolisztikus gazdasági jogainak gyakorlását – meghatározott időre – valamely gazdasági szereplőre ruházta át • az EU „szolgáltatási liberalizációs” politikájának megfelelő közösségi jogharmonizáció során bizonyos tevékenységi körök (távközlés, posta, közcélú villamosművek, vasúti árufuvarozás) kikerültek a koncessziós körből > ágazati törvények - Állami támogatások: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény • 2002. január 1-ig általános tilalmat fogalmazott meg (15. §) minden olyan támogatásra, előnyre, mely a versenyt torzíthatta v. torzításával fenyegetethetett, és érinthette az EU tagállamai és Magyarország közti kereskedelmet > részletszabályok: 163/2001. Korm. r., 217/1998 (XII. 30.) Korm. r. • a 2003. évi XCV. tv. ezt hatályon kívül helyezte, a támogatási lehetőségeket a közösségi versenyjoggal összehangolttá tette, s felhatalmazást adott a • a 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatással kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről korm. rendelet megalkotására > 85/2004 (IV. 19.) Korm. r. - A közösségi versenyjoggal való összhang biztosítása: • a közösségi jog instrumentumai révén • a magyar jogalkotási folyamatokba beépített kontrollmechanizmusok révén 191

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.6.2 A közszolgáltatásokért felelős állam, mint versenyjogi kötelezettségek alanya A.) Közvállalkozások – kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások - 86. cikk (1): a tagállamok a közvállalkozásokra és az állam által különleges v. kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozóan • nem hozhatnak és nem tarthatnak hatályban • olyan egyedi intézkedéseket vagy általánosan irányadó jogszabályokat, melyek ~ az E(G)K alapító szerződésébe, különösen annak versenyjogi rendelkezéseibe ütközn ~ vagy az általános diszkrimináció-tilalmi elvbe (EKSZ 12. ek cikk) - A közvállalkozás (public undertaking) fogalma: a 86. cikk (1) nem adja meg, a vonatkozó transzparencia-irányelv (80/723/EGK) értelmében meghatározó befolyást • minden üzleti vállalkozás, melyben gyakorol • valamilyen közhatalmi testület/szervezet - Ilyen vállalkozások létrehozására a tagállamoknak lehetőségük van, azonban a gazdasági-piaci tevékenységet illetően a közösségi versenyjognak • az ilyen vállalkozásoknak is, eleget kell tegyen • és maga a jogszabályalkotó állam is > két jelentős elvet tükröz vissza: diszkrimináció-mentesség és lojalitás (EKSZ 10. cikk) - Az előírások • a tagállamokhoz címzettek, de • az érintett vállalkozás versenyjogot sértő piaci magatartása ellen más vállalkozások is felléphetnek (panasz a Köz. versenyhatóságához) - A jogsértés minősítése: leggyakrabban a kizárólagossági pozícióhoz kapcsolható, v. azaz gyakorlatilag együtt járó domináns piaci helyzettel való visszaélés határozható meg (RSZ 82 cikk) • a tagállam olyan intézkedése, jogszabálya, melynek következtében a kizárólagos jogok gyakorolója a piaci dominanciával visszaél, ált. a 86. cikk (1)-be ütközik > megfelelő eljárásban kérni lehet alkalmazása félre tételét v. érvénytelenítését • ugyanez a helyzet6, ha intézkedés, jsz. a közvállalkozás és privát vállalkozás között tesz különbséget, és ez a domináns pozícióval való visszaélésre vezet 192

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) A monopolisztikus közszolgáltatás, mint a közösségi versenyjog speciális tárgya (86. cikk /2/) - A 86. cikk (2) bekezdés: > a Római • az általános gazdasági érdekű Szerződés egésze, tevékenységek (közszolgáltatások) > a versenyjogi folytatásával megbízott (arra feljogosított) rendelkezési vállalkozásokra, valamint különösen • az állam jövedéki jogaihoz kapcsolódó ALKALMAZANDÓK monopol vállalkozásokra • azonban csak ABBAN A MÉRTÉKBEN, amíg ezeket a vállalkozásokat • A SZÁMUKRA RENDELT TEVÉKENYSÉGÜK TELJESÍTÉSÉBEN A KÖZÖSSÉGI JOG NEM AKADÁLYOZZA - A szabályozás jellemzői: • a vállalkozásokhoz címzett, de az állam funkcióira van hatással • megszorítóan értelmező kivétel • a tagállamok magára a közösségi jogra hivatkozhatnak monopóliumaik megvédésekor • a 86. cikk (2) hatálya alá a közvállalkozások és a - Arányossági teszt: • csak a közszolgáltatás ellátásához FELTÉTLENÜL lehet szükséges mértékű kivételezettség elfogadott • és az azt VALÓSÁGOSAN AKADÁLYOZÓ közösségi eltekinteni versenyjogi normáktól > ennek mérlegelése a közösségi versenyhatóságra tartozik > a 86. cikk (2) tagállami bíróságok előtti alkalmazása NEM TEKINTHETŐ VALÓSÁGOS LEHETŐSÉGNEK - Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás (service of general economic interest): tartalmát a Bizottság egy 1986-os Közleménye fejtette ki • általános: nem meghatározott csoport érdekeit védi • gazdasági: nyereségelvűség • szolgáltatás: közüzemek, közszolgáltatások, egyes pénzügyi szolgáltatások > alapját és keretét az állami autoritás adja

193

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A Bizottság felügyeleti és jogalkotó hatásköre (86. cikk /3/) és annak terjedelme - 86. cikk (3): a 86. cikk alkalmazásának felügyelete a Bizottság feladata • a szükséges irányelvek kibocsátásával, v. • határozatok hozatalával - Jellemzői: • nem a Tanácstól származó, hanem közvetlenül az alapító hatáskörből következő jogalkotási hatáskör • a Bizottság ilyen irányú fellépését a tagállamok v. a piacra lépni szándékozó cégek nem kényszeríthetik ki > e hatáskör felhasználásával indult a közösségi jog szintjén zajló liberalizációs hullám • a Közösség fellépésében Amszterdam óta nem csak versenyjogi megfontolások játszanak szerepet > elvileg egy közösségi koncepciójú közszolgáltatást kialakítását teszi lehetővé, ill. igényli • a közösségi jog újradefiniálta azt a közszolgáltatási alapszintet és tartalmat, aminek meghatározása korábban teljesen tagállami hatáskör volt ~ a közösségi versenyszabályok a postai szolgáltatásokra való alkalmazhatósága ~ egyetemes szolgáltatás (veszteségességtől függetlenül biztosítandó közszolgáltatási feladat) a telkom szektorban > olyan alapszolgáltatási követelmények meghatározása, amelynek biztosításához a közösségi versenyjog alóli lehetőség a feltétlenül szükséges mértékre szűkül le - A közösségi liberalizációs jogalkotás fő területei: • távközlési szolgáltatások és infrastruktúrák • légi közlekedés • energia szektor: gáz- és villamos energia szállítása és szolgáltatása - Kapcsolódó bírói gyakorlat: • a monopolisztikus közszolgáltatást nyújtó vállalkozás bevételeit átcsoportosíthatja a nyereségesről a veszteséges területre, de a versenynek olyan területen való kizárása, mely specifikus, kiegészítő jellegű, nem igazolható (Corbeau-ügy, C-320/91) • a szomszédos, elkülönült piacot az ilyen vállalkozás sem tarthatja fenn magának (RTT-ügy, C-18/88.) > a monopólium elismerhető ok nélkül történő kiterjesztésének tilalma

194

V. Versenyjog __________________________________________________________________

D.) A közösségi politika újabb fejleményei

kiadása

- 2004: a közérdekű szolgáltatásokról szóló • Zöld Könyv • Fehér könyv: Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions (COM (2004)374 final) - A Fehér Könyvben koherens politika új irányai: a Bizottság továbbra is szektorspecifikus szabályozást kíván alkalmazni, ennek szellemében • újra áttekinti, lehetőség van-e az Alapszerződésben a közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályok megalkotására • 2005. végéig jelentést készít a közérdekű szolgáltatások helyzetéről • 2005. júliusáig elfogad egy határozatot a Szerződés 87. cikkével kapcsolatban; • 2005. júliusáig elfogadja a közszolgáltatások kompenzációjának kereteire vonatkozó szabályokat; • 2005. júliusáig módosítja a 80/723 irányelvet, amely a tagállamok és a közösségi intézmények közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról szól; • tisztázza, mely feltételek mellett minősül a közszolgáltatás kompenzációja állami támogatásnak • bemutatja a közérdekű szolgáltatások első horizontális értékelését, áttekinti a szektoriális politikákat

- A tagállamoktól várt cselekvés főbb elemei: •

• •

korszerűsíteniük kell a közérdekű szolgáltatásokat oly módon, hogy az állampolgárok számára elérhetők legyenek a jó minőségű közszolgáltatások biztosítaniuk kell közbeszerzéseik nem diszkriminatív, átlátható módon történő lebonyolítását biztosítaniuk kell a szektor-specifikus szabályok átvételét

- Folyamatban lévő jogalkotás: • „ III.-as vasúti csomag” elfogadása • a Bizottság COM(2002) 107 final számú módosított javaslata a Parlament és a Tanács rendeletére a tagállamok közszolgáltatási követelményekkel összefüggő intézkedéseiről, valamint a vasúti, közúti és belvízi személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítéléséről

195

V. Versenyjog __________________________________________________________________

E.) A kizárólagos és különleges jogok magyar liberalizációs folyamata - Távközlési, hírközlési piac: 1992-től 2002-ig koncesszió, majd – elvileg – teljes liberalizáció, műsorszórás: 2004 előtt koncesszió, a csatlakozással ez megszűnt (Eht.), 2005: Antenna Hungária privatizációja > az állam kiv. a távk. piacról - Postai szolgáltatás: a fenntartott szolgáltatások (egyetemes postai szolgáltató) kivételével bárki végezhet, 2003. évi CI. tv. - Közúti közlekedés: az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. tv. (a korábbi koncesszió megszűnt, a tv. hatályba lépésekor fennálló kizárólagos jogok a szerződések lejártáig gyakorolhatók, azt követően pályázattal kell a közszolgáltatót kiválasztani) - Vasúti közlekedés: az árufuvarozási és vontatási tevékenység kikerült a koncessziós körből, a nemzetközi árufuvarozás liberalizálásra 2006 dec. 31-ig átmeneti mentesség, vasúti pályák diszkriminációmentes használatának lehetősége - Légiközlekedés: az LRI kizárólagos jogának megszűnésével új földi kiszolgálók kezdhették meg tevékenységüket, légi fuvarozás Mo.-on a légiközlekedési hatóság engedélyével szabadon folytatható - Belvízi hajózás: a vízi utak és az országos közforgalmi kikötők nem képezik többé kizárólagos állami tulajdon tárgyát (2000. évi XLII. tv.), e kikötők működtetési joga kikerült a koncessziós törvényből) > e területen azonban a közösségi szabályozás közvetlenül nem érvényesül - Villamos energia, földgáz: közüzemi nagykereskedő kizárólagos jogokkal ill. ellátási kötelezettséggel(Magyar Villamos Művek Rt., ill. MOL Földgázellátó Rt.), regionális közüzemi szolgáltató) > 2007-ig felül kell vizsgálni a kizárólagossági rendszert - Összegzés: • az EU szabályozásban jelentkező változásokat a magyar szabályozás folyamatosan követi • a különleges és kizárólagos jogok területének szabályozása jelenleg összhangban van az EU követelményekkel, illetőleg a még elvégzendő feladatok pontosan ütemezve megvalósíthatók

196

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.6.3 Az állami támogatások tilalma, lehetősége és ellenőrzése A.) Áttekintés - Az államközi szintre írt versenyszabályok speciális tárgyköre: • az állami támogatások kikényszeríthető tilalmának, ill. az államok feletti mechanizmussal történő szabályozása • a nemzeti versenyjogokban, versenytörvényekben nem található meg • szankciója ~ a szabadkereskedelmi megállapodásokban: a kereskedelmi védintézkedések bevezetése államközi szinten ~ a közösségi jogban a tagállammal és az érintett vállalkozással szemben is kikényszeríthető (tiltás kimondása, bírság, visszatérítési kötelezettség), amire ~ nem csak egy másik tagállam, de a piaci versenytárs fellépése nyomán is sor kerülhet - Az EKSZ szabályozása: • a 87. cikk ~ az (1) bekezdés: az állami támogatások nyújtásának korlátozása ~ a (2)-(3) bekezdés: a kivételi rendszer > csoportmentességi lehetőség: a „de minimis” küszöböt el nem érő, ill. bizonyos célhoz kötött állami támogatások • a 88. cikk: elsősorban eljárásjogi szabályok • a 89. cikk: jogalkotási hatáskör a tanács számára a csoportmentességi rendeletek kiadására - A közösségi jog másodlagos forrásai: • eljárási rendeletek (659/1999/EK tanácsi rendelet, ill. ez ennek végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet) • a csoportmentességi rendeletek kiadására a Bizottságot felhatalmazó 994/98/EK tanácsi rendelet • csoportmentességi rendeletek: a Bizottság az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK rendelete, a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK rendelete, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelete, a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK rendelete, a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 1/2004/EK rendelete)

197

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) Állami támogatás: a tilalom és a kivételek - EKSZ 87. cikk (1): tilos a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely • bizonyos vállalkozásoknak vagy AMENNYIBEN EZ ÉRINTI A bizonyos áruk termelésének előnyben TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI részesítése által KERESKEDELMET • torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget - Fogalmi elemek: • előny: a joggyakorlat kiterjesztően értelmezi (a közvetlen támogatások mellett: közmunkák, infrastruktúra, preferenciális árrendszerek, tőkeinjekciók és állami felvásárlások, hitelgaranciák) • a támogatás akkor közpénzből folyósított, ha közvetlenül vagy közvetve az állami költségvetést terheli (de ha csak a fogyasztót /pl. állam által megszabott minimum-árak/ akkor nem) • szelektivitás: csak meghatározott vállalkozás > a konjunktúrapolitikai, általános gazdaságélénkítő intézkedések megengedettek • a tagállamközi kereskedelem érintettsége > a gyakorlatban minden, a de minimis határon felül lévő támogatásra teljesül - Kivételek: körüket az EKSZ 87. cikk (2)-(3) bek., illetőleg a Bizottság által delegált hatáskörben kibocsátott rendeletek határozzák meg: • az elsődleges jog ex lege kivételei ~ a fogyasztók számára az áru származására tekintet nélkül adott támogatások ~ a természeti csapások és kivételes események esetén kárenyhítési jellegű támogatások • a Bizottság mérlegelésétől függő kivételek ~ olyan területek támogatása, ahol az életszínvonal szokatlanul alacsony v. jelentős a munkanélküliség ~ jelentős, közös európai érdekeket előmozdító programok segítése ~ egy tagállam gazdaságában fellépő, súlyos nehézségek kezelésére szóló támogatások ~ kulturális v. nemzeti örökség megőrzéséhez nyújtott támogatás • a Bizottság által megalkotott csoportmentességi rendeletekben meghatározott kör (kis- és középvállalkozások, K+F, környezetvédelem, foglalkoztatás és képzés, regionális támogatások, melyek a „támogatási térképnek” megfelelnek) - De minimis-elv: nem kell bejelenteni azt a támogatás, ami 3 éves időszakra a 100 ezer eurót nem haladja meg > minden szektorra nézve 198

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) Az eljárás rendje - A Tanács 659/1999/EK rendelete > a bejelentésen és a Bizottság fellépésén alapul • ha a 89. cikk alapján hozott rendeletek kivételt nem tesznek, a tagállamnak minden tervezett új támogatást be kell jelentenie a Bizottságnak • a bejelentésnek zároló hatása van: a támogatás mindaddig nem hajható végre, míg ~ a Bizottság azt nem engedélyezi, v. ~ nem kell úgy tekinteni, hogy engedélyezte • előzetes vizsgálat: a Bizottság ~ megállapíthatja, hogy a bejelentett rendelkezés nem támogatás ~ megállapíthatja, hogy a támogatás kétségtelenül összeegyeztethető a közös piaccal ~ komolyabb vizsgálati fázisként formális vizsgálatot nyit meg • a határozatokat a bejelentéstől számított 2 hónapon belül kell meghoznia (a határidő meghosszabbítható, a Biz. további információt kérhet) > ha addig nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a támogatás engedélyezett • ha formális vizsgálatot rendel el, a tagállam és a többi érdekelt fél észrevételeket tehet, a tagállam ezekre reagálhat; lezárásaként a Bizottság úgy határozhat, hogy ~ az adott konstrukció nem támogatás ~ a támogatás összeegyeztethető a közös piaccal ~ a támogatást bizonyos feltételekkel engedélyezi, vagy megtiltja > határideje: az eljárás megnyitásától számított 18 hónap • ha a Bizottságnak olyan információ kerül a birtokába, mely jogellenes támogatás gyanúját kelti fel ~ információszolgáltatásra kötelezi a tagállamot, az észrevételeket tehet ~ a tagállamot a támogatás folyósításának felfüggesztésére kötelezheti, ill. (10 éven belül) elrendelheti az adott támogatás visszafizetését • külön eljárási rend a fennálló támogatások ellenőrzésére • monitorozás, a tagállamok éves jelentéstételi kötelezettsége - Jogorvoslat: • az intézkedés felfüggesztése ellen nincs (közvetlen hatály) • az Elsőfokú Bíróság, ill. ha határozatot tagállam támadja meg, az Európai Bíróság

199

V. Versenyjog __________________________________________________________________

D.) Állami támogatások a magyar jogban - Az állami támogatások alapvető rendjét a közösségi joggal összhangban az Áht., ill. a végrehajtásáról rendelkező 217/1998. Korm. r. rögzíti > az EKSZ 87. cikk (1) bekezdés szerinti eljárásokat külön jogszabály hatáskörébe utalják

- Az 87. cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljáráról, ill a regionális támogatási térképről az Áht. kiadott 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet: • a támogatás nyújtásának átláthatóvá tételével kapcsolatos követelmények (támogatási program szabályainak kötelező tartalmi elemei és kategóriái) • állami támogatások előzetes bejelentése (főszabályként minden támogatási tervezetet a pénzügyminiszterhez, aki előzetes véleményt v. állásfoglalást ad ki, a csekély összegű támogatásokra, ill. a csoportmentességi rendeletekre vonatkozó eltérő szabályok, a Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó, létező támogatási programokból nyújtott támogatások) • a pénzügyminiszter eljárása a Bizottság részére történő bejelentést igénylő támogatások esetén (a PüM előzetes véleményezése után a támogatást nyújtó szerv közvetlenül küldi meg a Bizottságnak) • a Bizottság által kezdeményezett eljárások (általános együttműködési kötelezettség, a létező támogatásokkal kapcsolatos eljárás, támogatás felfüggesztése, visszafizetése) • a regionális támogatási térkép: maximális támogatási intenzitások (%ban) régiókhoz, ill. kistérségekhez rendelten · A Pénzügyminisztériumon belül a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének központi koordináló szerve • ellátja a pénzügyminiszternek 85/2004. Korm. rendeletből adódó feladatait (különösen: Bizottsággal való kapcsolattartás, a csoportmentesség alá tartozó támogatások engedélyezése, pályázatok előzetes véleményezése, a közösségi jogszabályokkal való összhang biztosítása) • az Európai Unió Bizottsága számára minden évben jelentést készít a versenyszférának nyújtott támogatási programokról > a beszámolási kötelezettség jogalapja az EK Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet • információadás, tájékoztatás > TVI Információs Füzetek

200

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.6.4 Általános gazdasági érdekű szolgáltatások A.) Fogalom - A 86. cikk (2) bek. értelmezése: • közösségi normatív szabályok hiányában a tagállamoknak tág diszkréciójuk van • feltéve, hogy a nyújtott támogatás ~ nem segíti elő a versenyszektorban kifejtett tevékenységet, vagy ~ nem haladja meg azt a mértéket, amely szükséges ahhoz, hogy az érintett vállalkozás teljesítse a rá rótt feladatot > közszolgáltatási kötelezettség, amit az érintett egyébként nem, v. nem ugyanilyen mértékben, azonos feltételekkel vállalna magára • vmely szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatássá minősítésének feltételei az EB gyakorlata szerint ~ a szolgáltatás teljesítésével egy, meghatározott magáncéget bíznak meg (és nem minden a szektorban tevékenykedő vállalkozást) ~ személyek általános igényeinek kielégítésére szolgálnak (nem csupán a használók meghatározott csoportjára előnyösek) - Példák a bírói gyakorlatból: • BRT v. SABAM (127/73) > a tagállam meghatározott feladatokat ruház egy vállalkozásra • GVL (7/82) > a szerzői közös jogkezelő szervezet helyzete: azzal, hogy a működés általános kereteit a jogszabály kijelöli, még nem ruházza a szerepet meghatározott vállalkozásra • kikötői szolgáltatások: be- ki- átrakododás, raktározás NEM, révkalauzi IGEN (bárki igénybe veheti) • postai szolgáltatások igen, de ebből – ha leválaszthatók – az egyes gazdasági alanyok különleges igényit kielégítő szolgáltatások (pl. gyorsposta) nem • az egyetemes szolgáltatások (el. áramszolg., vízelosztás, folyó hajózhatóságának fenntartása, távközlés, televíziós közvetítés) > de nem az, ha csak azért nyújt kizárólagos jogot, h. a vállalkozás befektetést vigyen végbe 201

V. Versenyjog __________________________________________________________________

B.) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás és az állami támogatások - Az állami támogatások fogalmának meghatározása során vizsgálandó részletkérdések: • gazdasági tevékenység (vállalkozás) • állami forrás • a kereskedelemre gyakorolt hatás • előny • bejelentés - Gazdasági tevékenység: a társadalombiztosítás, egészségbiztosítás esetében • az alapvetően kötelező (szolidaritás elvén alapuló) társadalombiztosítási szolgáltatások nem, az opcionális, kiegészítő sémák igen (INAIL-ügy, C-218/00) • a kórház az egészségügyi szolgáltatás során felhasznált anyagot gyártó üzeme igen (Ambulanz Glöckner, C-475/99) > minden olyan tevékenység, mely áruk, szolgáltatások nyújtásából áll, és legalább elvileg profitszerzés céljából magánvállalkozó által is végezhető lehetne - A támogatás hatással legyen, v. azzal a veszéllyel fenyegessen, hogy hatással lesz a tagállamközi kereskedelemre és a versenyre: • nem szükséges, hogy a támogatást kapó vállalkozás országhatárokon átívelő kereskedelmet folytasson • elegendő, ha, ha áttételesen, közvetve versenyben van más tagállambeli vállalkozásokkal > DE ha a támogatás lokális (pl. városi uszoda, kórháznak bővítési céllal adott támogatások adókedvezménye) ilyen hatás nincs, az új szolgáltatás „nem csábít el” más tagállamból - A támogatásnak szelektív előnyt kell jelentenie: a követelmény teljesül, ha a támogatás egy, meghatározott • vállalkozásra korlátozódik • szektorra > a bírói gyakorlatban még nem eldöntött, hogy az a támogatás, mely megfelel, ill. nem haladja meg a közszolgáltatással felmerülő költségeket, támogatásnak minősül-e vagy sem 202

V. Versenyjog __________________________________________________________________

C.) A támogatások megítélése - Infrastruktúrák támogatása: • nem jelent állami támogatást, ha nem biztosít a vállalkozás számára előnyt olyan vállalkozásokkal szemben, melyekkel versenyben áll • feltételek: a szolgáltatásnyújtás az állam felelősségébe tartozik, azt a piac hasonló feltételekkel nem nyújtaná, az infrastruktúra diszkrimináció-mentesen, bárki számára igénybe vehető - Felhatalmazás közszolgáltatás nyújtására: a felhatalmazásnak • nyilvánosnak, hivatalosnak kell lennie (jogszabály, szabályzat, szerződés); a köz számára hozzáférhető kell, hogy legyen • időben korlátozott - Vállalkozások kiválasztása: a tagállamok szabadon döntik el, de (az eljárásnak) meg kell felelnie • a közbeszerzési irányelvekben meghatározottaknak • az EKSZ-ben megh. szabályoknak és elveknek - Kizárólagos és különleges jogok: csak annyiban és olyan mértékig korlátozhatják a versenyt, amely a speciális feladatok megvalósításához szükséges - Pénzügyek átláthatósága, finanszírozás, kompenzáció: • a tagállamok kötelesek biztosítani a köztük és az általános gazdasági érdekű szolgáltatással megbízott vállalkozások közötti financiális viszonyok átláthatóságát (ha a vállalkozás más tevékenységet is végez, a két tevékenység számvitelét el kell különíteni) • finanszírozás: a használók ill. a vállalkozás közvetlen támogatásával, keresztfinanszírozás (profitábilis és kereskedelmi tevékenység ill. non-profit és közszolgáltatás között) • a kompenzáció mértéke: ~ csak a közszolgáltatással felmerülő addicionális költségek mértékéig, ~ függ attól is, hogy volt vagy nem volt tendereztetés ~ minden túlkompenzáció állami támogatásnak tekintendő > visszafizetés ill. beszámítás 203

V. Versenyjog __________________________________________________________________

V.6.5 A jogalkotó állam és a közösségi versenyjog - A közösségi versenyjog „közjogi oldala”: vonatkozásában is sajátos • a tagállami jogalkotás, ill. követelményként jelenik meg azok • az állam egyedi közhatalmi kompatibilitása a közösségi aktusai versenyjoggal • az állam gazdálkodó szervezetekben vállalt szerepe: 86. cikk • a regulatív funkciókat ellátó közszolgáltatásokra a 86., 81. és 82. cikk együttesen alkalmazandó • a tagállam azonban (elvileg) hozhat olyan intézkedést, jogszabályt, mely a vállalkozást a 81-82. cikkbe ütköző magatartásra kényszeríti - A vállalkozások állami szabályozásra hivatkozása: ha a tagállami jogszabály a versenyt eliminálja, az érintett vállalkozás számára főszabályként a közösségi versenyjog szankciói alól mentesülést jelent - A tagállamok versenytorzító szabályalkotásának korlátai: a piaci szereplők egymás közti vitáiban jelenik meg valamely versenyellenes jogszabály v. állami intézkedés • alapkérdés: milyen korlátozásokkal hozhatnak ilyen jogszabályt, intézkedést a tagállamok • az EKSZ a tagállamokra nézve közvetlenül a közös piaci versenyt érintő tartalmi rendelkezéseket nem ad, közvetetten azonban ~ a 3. cikkben foglalt versenypiaci célkitűzés ~ a 10. cikk szerinti lojalitási klauzula • lojalitás: a tagállamoknak tartózkodni kell minden olyan intézkedés megtételétől, amely veszélyezteti a Közösség célkitűzéseinek megvalósítását > ilyen a torzítatlan közös piaci verseny megvalósítása > a 81. és 82. cikkek a 10. cikkel együttesen értelmezendők, azon keresztül kell, hogy érvényesüljenek - A lojalitási kötelezettség megszegése: • a versenyjogi cikkek hatékony érvényesülése ellen ható jogszabályok a közösségi jogba ütköznek • az Európai Bírósághoz fordulás lehetősége

204

VI. Társasági jog

205

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.1 Közösségi társasági jog - magyar jogharmonizáció VI.1.1 A közösségi társasági jog jellemzői, fejlődése és jogforrásai A.) A közösségi társasági jogról általában - A közösségi jog a gazdasági társaságok jogára vonatkozó harmonizációs rendszerének célja, alapvető irányultsága: • az integráció gazdasági és szociális céljainak előmozdítása • az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke a tagállamok közötti szabad mozgása útjában álló akadályok megszüntetése, s ennek érdekében • a tagállamok jogának szükséges mértékű összehangolása - A társasági jogi harmonizáció közösségi jogi programja: alapvetően kettős célt követ • bizonyos meghatározó társasági jogi kérdésekben a nemzeti jogok közelítésével hasonló szabályozást teremteni • a társaságok határon átlépő mozgásának lehetővé tétele, az elsődleges letelepedés biztosítása > a tagállamok között kötendő nemzetközi szerződések, a közösségi jogban gyökerező társasági formák - A társasági jogharmonizációs folyamat sajátos vonásai > magánjogi jellege • a közösségi igazgatási-adminisztratív jogharmonizáció újonnan alkotott közösségi paramétereket, előírásokat fogalmaz meg • ezzel szemben a magánjogi tárgyú jogközelítési aktusok tipikusan valamely tagállam megoldásaiból építkeznek - Az alkalmazott jogharmonizációs technika: a Római Szerződésben meghatározott keretek között elsődlegesen irányelvek útján történik • 1986-ig: Tanács > egyhangú döntés, Gazd. és Szoc. Bizottsággal való konzultáció • 1986-tól Maastricht-ig: minősített többség, a Parlamenttel is konzultálni kell • Maastricht után: együttdöntési folyamat > egyes területeken: rendeleti jogalkotás - „Vállalati jogi” jelleg: az irányelvekben a társasági jogi szabályozások számviteli, más pénzügyi jogi elemekkel együtt jelennek meg - „Big Business Law” > a KKV-k szabályozását a tagállamokra hagyja 206

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A szabályozás területei, tárgyalásunk megközelítése - A közösségi jogi szabályozás jellemzői: • nem a társasági jog egészére terjednek ki > az, hogy egy tagállam milyen társasági formákat ismer el, s a közösségi jog által nem szabályozott területeken a működésre milyen feltételrendszert állapít meg, a tagállam hatáskörében marad • egyes fontosabb, alapítási, szervezeti, működési jellemzőkre nézve tartalmaznak előírásokat (a részvényesek, a hitelezők és a közérdek védelme) • céljuk: a tagállamok jogának közelítésével könnyebbé tenni a (más tagországokban való) társaságalapítást, részesedésszerzést, biztosítani a társaságok működésének átláthatóságát • „nem uniformizálják a tagállami társasági jogokat, de sokkal inkább gazdagítják azt” (Sárközy) > teret hagynak a nemzeti hagyományok érvényesítésének

TÁRGYALÁSUNK KERETEIN KÍVÜL ESIK

- A szabályozás területei: • tágabb értelemben: a társaságok teljes jogi működési közege ~ adójog, csődjog, értékpapírjog, tőzsdei bevezetés, nyilvános kibocsátás ~ a társaságok átruházásával összefüggő munkajogi kérdések ~ kis- és középvállalkozások sajátos működési feltételei ~ egyes szektorokban működő vállalkozásokra (biztosítási, hitelintézeti, befektetési tevékenység) vonatkozó speciális működési előírások ~ gazdasági bűnözés • szűkebb értelemben: a „hagyományos értelemben” felfogott társasági jog: ~ szervezeti jog ~ társasági külső és belső viszonyok ~ részvényjog ~ konszernjog - Tárgyalásunk megközelítése: • a „szűkebb értelemben vett (hagyományos) társasági jog kérdései • közösségi jogi a magyar jogharmonizációs folyamat során történő átvétele, társasági jogunk megfelelősége • a társasági jog továbbfejlesztése ~ a közösségi politika- és jogfejlődés tükrében ~ az új társasági törvény

207

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) A Római Szerződés a gazdasági társaságokra vonatkozó, alapvető rendelkezései - A telepedés szabadságának érvényesülése a társasági jog területén: • RSZ 43. cikk: a letelepedés v. vállalkozás szabadsága > fokozatosan fel kell oldani azokat a korlátozásokat, amelyeket az egyik tagállam polgárának egy másik területén való letelepedésére (gazdasági vállalkozására) vonatkozik • RSZ 48. cikk a letelepedés szabadságát gazdasági társaságokra is kiterjeszti > azok a gazdasági társaságok, melyeket vmely tagállam joga szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye, központi igazgatása, fő telephelye a közösségen belül van, a természetes személyekkel azonos megítélés alá esnek > e rendelkezések az ügynökségek, fióktelepek, leányvállalatok körére is alkalmazandók - A társaságok „négyes szabadsága” a letelepedés joga összefüggésében: • az alapítóknak joga van ahhoz, hogy döntésük szerint bármely közösségi tagállamban létrehozhassák társaságukat • a társaságok tulajdonosainak joga van ahhoz, hogy gazdasági tevékenységüket egy adott államban akár hazai, akár külföldi társaságon keresztül gyakorolhassák • szabad döntés abban, hogy a gazdasági jelenlét leányvállalaton v. fióktelepen keresztül történjék • a társaságok és tulajdonosaik joga a nemzeti elbánásra a befektetés helye szerinti tagállamban > az Európai Bíróság joggyakorlata alapján a jogirodalom által kimunkált megkülönböztetési lehetőség - A célkitűzések megvalósítását szolgáló eszközrendszer: a Római Szerződés a tagállamoktól származtatott hatáskört ruház a közösségi intézményekre a tagállamok • a vállalkozásalapítás szabadságáról szóló jogszabályainak részben (44. cikk) összehangolása • a közösségi egységes belső piac > Tanács és megvalósításához szükséges harmonizációs Bizottság intézkedések meghozatalában (94-95. cikk) • „szükséges hatáskör”-klauzula: az integráció alakításának adott állapotában szükséges intézkedések meghozatalára a Bizottságnak is lehetősége van (308. cikk) 208

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) A közösségi társasági jog fejlődése a források tükrében - A tagállamok jogrendszereinek közelítése, jogharmonizáció: a 60-as évektől kezdődően alkalmazott módszer 1. 68/151/EGK irányelv > tőkeegyesítő társaságok alapítói aktusai, publicitás (átfogóan módosította a 2003/58/EK irányelv) 2. 77/91/EGK irányelv > a részvénytársaságok alaptőkéjének védelme 3. 78/855/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli fúziójáról 4. 78/660/EGK irányelv > a korlátozott felelősségi formájú társaságok éves beszámolójáról 5. a részvénytársaságok szerkezetéről > tervezet 6. 82/891/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli szétválásáról 7. 83/349/EGK irányelv > a társaságcsoportok összevont (konszolidált) beszámolójáról 8. 84/253/EGK irányelv > a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének feltételeiről 9. a társaságcsoportokról (konszernekről) > tervezet 10. a nemzetközi fúziókról > tervezet 11. 89/666/EGK irányelv > a fióktelepekre vonatkozó közzétételi kötelezettségről 12. 89/667/EGK irányelv > az egyszemélyes korlátozott felelősségű formájú társaságokról 13. 2004/25/EK irányelv > a nyilvános vállalatfelvásárlási ajánlatokról > eredetileg 12 irányelvet terveztek, a már elfogadott irányelveket több alkalommal módosították - A tagállami jogrendszerektől független társasági jogi normák: csak transznacionális szinten léteznek • az európai gazdasági érdekcsoportról szóló 2137/85/EGK rendelet • az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet • az európai szövetkezetről szóló 1453/2003/EK rendelet • az európai kölcsönös biztosítási egyesületről és európai társulásról szóló rendelettervezetek > a már elfogadott rendeletekhez egyes, speciális kérdéseket szabályozó irányelvi jogalkotás is kapcsolódott 209

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

E.) Az európai társasági jog továbbfejlesztésének fő irányai - A „függő” aktusok (irányelvek, rendeletek): ezekben a kérdésekben még nem alakult ki konszenzus • a részvénytársaságok szervezetéről és irányításáról (az irányító szervek jogosítványairól) szóló 5. irányelv (tervezetei: 1972, 1983, 1990, 1991) • a társaságcsoportok (konszernek) szerkezetéről szóló 9. irányelv tervezete (a 60-as évektől jelentkező igény, utolsó változata: 1984) > visszavonva, a szabályozás szándéka azonban megmaradt • a társaságok nemzetközi fúziójáról szóló 10. irányelv tervezete (az eredetileg egyezményi szinten történő szabályozás első tervezete: 1967, módosítása: 1973, első irányelv-tervezet: 1985 > azóta lényegében nem mozdult előre) • az európai kölcsönös biztosítási egyesületről és európai társulásról szóló rendelettervezetek - A társasági jog folyamatban lévő modernizációja: • 1999-2000: az egyes területekre vonatkozó alapvető követelmények megjelenése a pénzügyi szolgáltatásokról szóló akciótervben és a pénzügyi beszámolókról szóló stratégiában, 2002: bizottsági Közlemény a társasági felelősség kérdéseiről • 2001: szakértői bizottság létrehozása az európai társasági jog modernizációs kérdéseinek vizsgálatára (Winter-csoport) • 2002: nem kis mértékben az Enron-botrány által felszínre hozott körülményektől meghatározottan az Ecofin utasítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai társasági jogra és a társaságirányítási jogok erősítése vonatkozó lehetőségeket • 2003: a Bizottság a Winter-csoport jelentésére alapozva Közleményben (COM /2003/ 284) közzé teszi a társaságirányításról szóló Akciótervet > új, integrált megközelítés, melynek célja az üzleti hatékonyság és a részvényesi jogok erősítésének biztosítása ~ rövid távú (2003-2005) szabályozási feladatok: a vállalatirányításra vonatkozó szabályozás szigorítása, a tőkevédelem terén a 2. társasági irányelv egyszerűsítése, a 10. és 14. társasági jogi irányelv megalkotása ~ középtávú feladatok (2006-2008): az intézményi befektetőkre vonatkozó szabályozás bővítése, az igazgatósági tagok felelősségének növelése a társasági döntésekért, a vállalatcsoportokra irányadó keretszabályozás, a „vállalatpiramisokkal” szembeni garanciális szabályok megalkotása, a 3. és 6. irányelv egyszerűsítése, esetleges új európai társasági jogi formák ~ hosszú távú (2009-től kezdődő) cél: a tőkevédelemre vonatkozó alternatív rezsim kialakítása 210

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.1.2 A magyar társasági jog „europaizációja” A.) A modern magyar társasági jog fejlődésének első szakasza - Az „új” társasági jog születésének háttere, jogi előzményei: • a hatvanas évek szocialista gazdasági reformjai lehetővé tették a „társulást” (társaságok létrehozását) > 1977-78-ra létre jön a szocialista szektor egységes társulási joga > ez a Ptk.-ban megengedett „állampolgársági társasági jog” továbbfejlesztésével a 70-es-80-as évek fordulóján kiegészülhetett a kisvállalkozások társasági jogával • az 1875-ös Kereskedelmi törvényt a magyar jogban nem helyezték hatályon kívül, tényleges alkalmazására azonban csak 1986-tól került sor > 1986. évi 34. tvr.: tisztán belföldi jogi személyek is létrehozhatnak a Kt. szerinti részvénytársaságot > 1987. évi 28. tvr: legalább egy jogi személy tag esetén természetes személyek is alapíthatnak Kft.-t • az egységes társasági törvény gondolata már 1984-85-ben felmerült > baloldali ellenállás miatt azonban az előkészítés leállt • 1987 nyarán a vegyes vállalatok létrehozására irányuló nemzetközi pénzügyi nyomás kényszerítette ki a munkálatok folytatását - Az 1988-as Gt.: • még a szocialista piacgazdasági koncepció jegyében született > a társasági jogot – harmadik szektorként – az állami vállalatokra, szövetkezetekre von. jog mellé helyezte • szektorsemleges társasági jogot teremtett > (bel- és külföldi, magán- szövetkezeti és állami vállalkozások, természetes és jogi személyek) jogegyenlősége a társulási szabadság talaján • „a Gt. jóvoltából a gazdasági rendszerváltozás mintegy két évvel megelőzte a politika rendszerváltozást” (Sárközy) • bár a magyar-német kereskedelmi jogi tradíciókon épült fel, de igyekezett a modern társasági jogi tendenciákat is beépíteni • alapvetően „eurokonform” tv. volt > jelentősen merített az EGK társasági jogi irányelveiből, de maradtak szemléleti eltérések ( pl. a vállalkozásösztönzés érdekében elhanyagolt hitelezői- és kisebbségvédelem, egyszemélyes társaságok) 211

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A magyar társasági jog fejlődése az 1997-es új kodifikációig - Úton az eurokonformitás magasabb szintje felé: • a gazdasági jog még hiányzó, lényeges területeinek kialakítása a rendszerváltozást követő években > a 4., 7. és 8. társasági jogi irányelveknek megfelelő (mérlegkészítés, konszolidált mérleg, mérlegek auditálása stb.) beépülése a magyar számviteli jogba • a Gt. módosításai > 1991. évi LXV. tv. > a publicitás követelményének kiterjesztése, tőkevédelmi követelmények, a társasági szerződés érvénytelenségének a 11. irányelvvel (majdnem egyező) szabályozása a Gt.-ben (27. §) > 1991. évi XIV. tv. > a képviseleti jog módosítása, apport rendelkezésének bocsátása legk. a cégbejegyzéstől számított 1 éven belül, könyvvizsgálói tevékenység szervezet általi ellátása, a társaság megszűnése után fennmaradó tagi tartozásokért való felelősség pontosítása, zárkörű alaptőke-emelés > 1993. évi CII. tv. > vezető tisztségviselők összeférhetetlensége szabályozásának bővítése • a társasági szerződés érvénytelenségének szabályozása a cégjogban (1995. évi LXII. törvény) > a Gt.-ből a szabályozás átkerül a az 1989. évi 23. tvr.-be • diszkriminációs szabályok kiiktatása > 1990. évi LXXXVI. tv, 1992. évi LV. tv. > bel- és külföldiek jogegyenlőségének megteremtése > 59/1991 (XI. 19.) AB határozat, 1997. évi XII. tv. > az államot megillető többletjogok felszámolása > 1990. évi V. tv., 1996. évi CXI. tv. természetes és jogi személy alapítók közötti különbségtétel megszüntetése - Az Európai Megállapodás (1994) szerinti jogharmonizációs követelmények: a Fehér Könyvben lefektetett „három lépcsős” elv • legfontosabb: első és második tj. irányelv • kevésbé sürgős: harmadik, tizenegyedik, tizenkettedik irányelv • nem alapvető követelmények: számviteli irányelvek, a közösségi joganyag többi része, ide értve a tervezeti szinten lévő irányelveket, rendeleteket is > a magyar jogalkotó nem kívánt a „három lépcsős” lehetőséggel élni, az új Gt. megalkotásával valamennyi jogharmonizációs követelménynek eleget kívánt tenni 212

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) Társasági jogunk az Uniós csatlakozásig - Az 1997-es Gt. megalkotásának alapvető indoka: • a modern gazdasági jogi kodifikáció munkamódszerének megfelelően a nagyobb kódexeket 6-10 évente intézményesen felül kell vizsgálni (Sárközy) • e követelmény a Gt.-t-re is vonatkozott > alapvető, strukturális változások nélkül a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel, más törvényekkel való összhang megteremtése, a magasabb eurokonformitás követelményére tekintettel átfogó intézményes felülvizsgálat - Európa-jogi elemek átfogó harmonizációja új társasági- és cégtörvény törvény előkészítése során: • az EK a tagállamok társasági jogával szemben megfogalmazott követelmények átfogó felmérése, tudatos beépítése > az összes társasági jogi irányelvre kiterjedő módon • a szemléleti eltérések megszüntetése, a szükséges korrekciók végrehajtása, hitelezővédelem erősítése • társasági jogi harmonizáció a Gt.-n kívül: számviteli törvény, a könyvvizsgálókról és a könyvvizsgálói kamaráról szóló 1997. évi LV. tv., a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. tv., részvénytársaságok felvásárlása az értékpapírjogban: 1996. évi CXI. tv. (Épt.) > az adott pillanatban és körülmények között teljes körű harmonizáció - Az 1997-es Gt. és Ctv. átfogó, jogharmonizációs célú módosítása a 2003. évi XLIX. tv.-el: • „finomhangolás”, jogközelítési célú módosítások alapvető koncepcionális változások nélkül • csak a jogharmonizációs kötelezettségek feltételen teljesítéséhez szükséges mértékben > a joganyag átfogó felülvizsgálata már az „új” Gt.-t előkészítő kodifikációs bizottság feladata lett - Transznacionális társasági formák megjelenése a magyar jogban: • Európai Gazdasági Egyesülés > 2003. évi XLIX. tv. • Európai Részvénytársaság > 2004. évi XLV. tv.

213

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) Társasági jogunk 2003-ban kezdődött felülvizsgálata - az új társasági törvény előkészítése - Az igazságügy-miniszter 2003 nyarán Kodifikációs Bizottságot hozott létre dr. Sárközy Tamás vezetésével • a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint • a cégtörvény felülvizsgálatára és • ennek alapján új társasági és cégtörvény megalkotásának az előkészítésére - A felülvizsgálat hatóköre, célja: • tekintettel arra, hogy a Gt. és a Ctv. hatálybalépése óta több mint öt év telt el, a joganyag átfogó felülvizsgálata indokolt • a felülvizsgálat mértékét nem célszerű kizárólag a társasági törvény hatálya alá tartozó jogi kérdésekre szűkíteni: > az elvégzendő hatásvizsgálatnak és ehhez képest a kidolgozásra kerülő javaslatoknak (a nemzetközi és ezen belül az EK szabályozási tendenciákra is figyelemmel) > a társasági-vállalati jog tág értelemben vett kérdéskörére (így pl. a könyvvizsgálókkal szembeni pártatlanság követelményének teljesülésére, a vállalatfelvásárlással szembeni jogi eszközök alkalmazhatóságának problémájára stb.) is ki kell terjednie • a Kodifikációs Bizottság feladata a felülvizsgálat eredményéhez képest a szükséges - akár koncepcionális jellegű – változások kezdeményezése - A felülvizsgálat menetrendje: • „A gazdasági társaságokról és a bírósági cégeljárásról szóló törvények koncepciója” című vitaanyag és egy mellékletet elkészítése > a legfontosabb döntést igénylő kérdéseket tartalmazza • nyilvános konzultáció 2004. május 15-i határidővel • a beérkező észrevételek és az ország egészére kiterjedő szakmai egyeztetések alapján a Kodifikációs Bizottság a koncepciót véglegesítette, 2004 szeptemberében a Kormány elé terjesztette • jelenleg a normaszöveg kidolgozására folyik • ezt követi a törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtására • a törvények elfogadása 2005. második félévére, hatályba lépésük – hét-nyolc hónapos felkészülési idő biztosításával - 2006 őszére várható

214

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.2 Irányelvi szinten szabályozott kérdések és társasági jogi ajánlások VI.2.1 Az első társasági jogi irányelv A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek - Az irányelv célja: a jogszabályok szükséges mértékű összehangolására, a jogbiztonságra és a letelepedés szabadságát biztosítani hivatott programra hivatkozva szabályozni • a társaság megalakításához kapcsolódó közzétételi, nyilvánossági követelményeket (publicitás) • a társaság által vállalt kötelezettségek érvényét • a megalakított társaság érvénytelenségét - Publicitási követelmények: az irányelvben összefoglalt információk, dokumentumok kötelező nyilvánosságra hozatala • a közzéteendő információs kör pontos meghatározása, a közzététel elmulasztásának szankciói • hogyan (milyen formában) kell a közzétételi kötelezettségeket teljesíteni - A társaság által vállalt kötelezettségek érvénye, a képviselet: • a bejegyzés előtti (pre-inkorporációs) fázis > a társaság nevében eljárók egyetemleges, korlátlan felelőssége • a társasági szervek aktusainak kötelező ereje, mint főszabály > kivétel: a jogszabályban meghatározott kompetencia túllépésének esete • a társasági szervei képviseleti jogának limitálása a társaság döntésével vagy az alapszabályban > 3. személyekkel szemben a közzétételtől függetlenül hatálytalan - A társaságok érvénytelensége: célja, hogy behatárolttá tegye az érvénytelenné nyilvánítás a tagállamokban alkalmazható feltételeit • az érvénytelenségi (semmisségi) okok taxatív jellegű felsorolása • a semmissé nyilvánítás jogkövetkezményei > felszámolás • a felszámolásra kerülő társaság kötelezettségvállalásainak érvényben maradása > azokat lehetőség szerint teljesíteni kell - Az irányelv alkalmazása: • a tagállamok joga szerint alapított és a tagállamokban honos társaságok • az irányelvben meghatározott fajtái (rt., betéti részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság) - Módosításai: a 73/101/EGK irányelv, ill. – átfogóan – a 2003/58/EK irányelv 215

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A 2003/58/EK irányelv - Az irányelv és a magyar jogba történő átültetése: • a Tanács 2003. július 15-én elfogadta a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/58/EK irányelvet > transzpozíciós határideje 2007. január 1. • az Országgyűlés 2003. október 20-án elfogadta az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvényt (Ect.) > az irányelv részleges implementációja - Az irányelv célja, szabályozási területei: a 2003/58/EK irányelv • célja a cégnyilvánosság kiterjesztése, valamint a cégbejegyzési eljárások egyszerűsítése és gyorsítása felhasználva a technikai fejlődés eredményeit • lehetővé teszi a hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok) számára, hogy cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak mellékletét képező iratokat – választásuk szerint – elektronikus vagy papíralapú dokumentum formájában juttathassák el regisztráló hatóságukhoz (a cégbírósághoz) • a tagállamokat kötelezi, hogy az online regisztrációhoz szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsák > az elektronikus úton érkező okiratokat elektronikusan tartsák nyilván, és erre irányuló kérelem esetén elektronikus úton adjanak az okiratokról felvilágosítást • előírja, hogy 2007. január 1-jét követően azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában, papíralapú iratként nyújt be a cégbírósághoz - A megfelelőség biztosítása a magyar jogban: az Ect. • az irányelvben foglalt szabályok túlnyomó többségét átülteti a hazai jogba > kivétel pl. az a rendelkezés, hogy a tagállam köteles biztosítani a cégadatok és cégiratok más tagállam hivatalos nyelvén történő benyújtásának lehetőségét • ütemtervet állít fel az elektronikus cégeljárás fokozatos bevezetésére annak érdekében, hogy 2007. január 1-jére teljes mértékben megfeleljünk az irányelvben foglaltaknak

216

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) A publicitási követelmények - Publicitási követelmények: a tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a társaság kötelező adatközlésének biztosításához legalább a következő dokumentumokra és adatokra vonatkozóan: • a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), ideértve ennek módosításait, illetve a módosításokkal korrigált teljes szöveget is • azon személyek kinevezése, hivatali idejük lejárta és személyes adatai, akik > jogosultak a társaság képviseletére a harmadik felekkel szemben és a bírósági, hatósági és más eljárásokban > részt vesznek a társaság igazgatásában, felügyeletében, ill. ellenőrzésében • a társaság képviseletére jogosult személyek képviseleti jogosultságának terjedelme (a társaság képviseletét önállóan vagy kizárólag együttesen láthatják-e el); • az üzleti évre vonatkozó mérleg és eredménykimutatás • a társaság székhelyének áthelyezése • a társaság elleni felszámolási eljárás, a felszámolók kinevezése, személyi adataik, hatáskörük, a felszámolási eljárás befejezése, a cégjegyzékből történő törlés - A követelmények érvényesülése: • az adatokat rendszerezetten tartalmazó cégnyilvántartás • a cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok vagy adatok bárki részére történő hozzáférhetővé tétele • adatok a tagállamban e célra kijelölt nemzeti közlönyben való hozzátétele > e dokumentumokra és adatokra a társaság harmadik féllel szemben kizárólag azt követően hivatkozhat, hogy azokat a nemzeti közlönyben megfelelően közzétették > kivéve ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik félnek arról tudomása volt • a társaságok levelezése során fel kell tüntetni az adott cégre vonatkozó alapadatokat - Szankciók: a tagállamoknak megfelelő szankciókról kell gondoskodniuk, ha a vállalkozások elmulasztják a mérleg és az eredménykimutatás adatainak közlését, ill. ha céglevelezésükben nem tüntetik fel a kötelező adatokat - Speciális szabályok: a meghatározott formájú társaságok által egy másik tagállamban alapított fiókteleppel kapcsolatos közzétételi követelményekről szóló 89/666/EGK irányelvnek (11. társasági jogi irányelvnek) 217

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) Képviseleti szabályok - Céljuk: • elsődlegesen a harmadik felek védelme érdekében • a lehető legteljesebb mértékben korlátozni annak lehetőségét, hogy a társaság nevében • érvénytelen kötelezettségeket lehessen vállalni - Kötelezettségvállalások a bejegyzés előtti szakban: • ha a társaság nevében megalakulása során, de még a jogi személyiség megszerzését megelőzően eljártak, és • a társaság nem vállalja az ebből fakadó kötelezettségeket, • az eljáró személyek e kötelezettségek vonatkozásában korlátlan, és – ha ettől eltérően nem egyeztek meg – egyetemleges - Harmadik fél vonatkozásában: • érvénytelen a képviselők (vezető tisztségviselők) szabálytalan kinevezésére való hivatkozás > kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik feleknek erről tudomásuk volt • nem lehet a társasági szervek hatáskörének az alapszabályból (alapító okiratból, társasági szerződésből) vagy az illetékes szervek döntéséből eredő korlátozására hivatkozni > még akkor sem, ha ezt korábban nyilvánosságra hozták - Társasági aktusok kötelező ereje: • a társasági szervek (testületek, vezető tisztségviselők) által meghozott intézkedések a társaságra nézve kötelezőek ~ abban az esetben is, ha nem szerepelnek a társaság célkitűzései között ~ kivétel: ha az említett intézkedések meghaladják a szervek hatáskörét • a tagállamok azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy a társaságot az ilyen intézkedések nem kötik, ha ~ az intézkedés a társaság célkitűzésein kívül esik és ~ a harmadik félnek erről tudomása volt, illetve a körülmények ismeretében elképzelhetetlen, hogy ne lett volna tudomása róla

218

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

E.) Érvénytelenség - Az érvénytelenség lehetséges elvi okai: • a társasági szerződésre visszavezethetően > a szerződés valamely fogyatékossága • a társaság, mint elkülönített, szervezetileg önálló jogalany > a megalakítás tartalmi, formai hiányai - A semmisség megelőzése (preventív követelmények): • minden olyan tagállamban, ahol a törvények nem rendelkeznek előzetes közigazgatási/bírói ellenőrzésről a társaság megalakulásának időpontjában • a létesítő okiratot, a társaság alapszabályát (alapító okiratát, társasági szerződését), illetve ezek módosításait • hivatalos jogi formában kell megfogalmazni és hitelesíteni > ha ennek ellenére mégis felmerülne valamely gazdasági társaság semmisségének kérdése, azt csak az irányelvben taxatíve felsorolt semmisségi okok alapján lehet kimondani - Kizárólagosan szóba jöhető semmisségi okok: • nem készült alapszabály (társasági szerződés, alapító okirat, ill. az(ok) ~ nem feleltek meg az előzetes ellenőrző szabályoknak v. a kötelező jogi eljárási követelményeknek (pl. nem tartalmaznak jogi ellenjegyzést) ~ hiányzik belőlük a társaság elnevezése (cégneve), az egyénileg jegyzett tőke összege (pl. egy kft. esetében a törzsbetét összegei), a jegyzett tőke teljes összege, illetve a társaság célkitűzésének (tevékenységi körének) megjelölése • a társaság tevékenységi körei törvénybe ütközőek vagy ellentétesek a közérdekkel • nem teljesítették a minimálisan befizetendő alaptőke összegére vonatkozó nemzeti jogszabályi rendelkezéseket • valamennyi alapító tag cselekvőképtelen volt • a társaságra vonatkozó nemzeti jogszabály ellenére az alapító tagok létszáma kettőnél kevesebb - A semmisség megállapítása és jogkövetkezménye: • a semmisséget bírósági határozatnak kell kimondania • a társaság megszűnését vonja maga után 219

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

F.) Az irányelv rendelkezéseinek átültetése a magyar jogba - Az 1. ,nyilvánossági irányelv: • az 1997-es kodifikáció a folyamatosság biztosítása érdekében továbbra is a Ctv.-ben szabályozta a nyilvánosságra hozatallal és az érvénytelenséggel (Ctv. 48. §) követelményeket • a 2003. évi XLIX. tv a teljes körű harmonizáció bizt. céljából bevezetett módosításai > a cégtörvényben korrigálásra kerültek a cég képviseletére (irányelv 2. cikke - Ctv. 12. § (1) bekezdés h)-i) pontjai), a képviseleti jog túllépésének jogkövetkezményeire (irányelv 9. cikke - Ctv. 17. § (5) bekezdése) vonatkozó rendelkezések > pontosította a hivatalbóli törlési eljárás szabályait (Ctv. 5658. §-ai) > hézagpótló jelleggel szabályozást tartalmazott a törölt cégek esetében utólagosan előkerült vagyon vagyonrendezési eljárás keretében történő - hitelezők közötti felosztásáról (Ctv. új 58/A-58/E. §-ai) • Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény > 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/58/EK irányelvből adódó feladatok részleges megvalósítása - A 11. tj. irányelv: • a hazai jogba történő adaptálását az 1997. évi CXXXII. törvény részben megvalósította • A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 2003. évi LIV. törvénnyel befejeződött az irányelv implementációja > megszüntetésre kerültek azok a korlátozások (a fióktelep és kereskedelmi képviselet alapítására, cégjegyzésére, megszüntetésére, felszámolására, tevékenységi körére, vagyonszerzésére stb. vonatkozóan), amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés letelepedés szabadságára vonatkozó 43-48. cikkei tükrében nem tarthatók fenn

220

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.2.2 A második társasági jogi irányelv A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek - Az irányelv alapvető célkitűzése: • a nyilvánosan működő részvénytársaságok ~ alapításának tekintetében ~ alaptőkéje fenntartásának és módosításának • a tagállamok által a társasági tagok és harmadik felek (hitelezők) érdekei védelmében előírt biztosítékokat összehangolja, egyenértékűvé teszi > a hitelezők és a részvényesek védelmét szolgáló bizonyos alapkérdésekben közösségi szinten ekvivalens megoldások érvényesítése - Az irányelv fő szabályozási területei: • az alaptőke minimális összegének meghatározása (mely alatt részvénytársaság jogszerűen nem alapítható) • garanciális szabályok ~ az alaptőke-minimum meghatározása ~ a tagállamok felé a részvénytársasági alapszabály kötelező (nem csak a vagyonnal összefüggő) elemeinek előírása • az alaptőke felemelése és leszállítása • a részvénytársaság nyereségének felosztása, a részvényesek felé teljesíthető kifizetések (osztalék, osztalékelőleg, kamat stb.) • a részvénytársasági alaptőkét veszélyeztető mértéket öltő veszteségek esetén követendő eljárás • a részvénytársasági saját részvény - Az irányelv módosítása a Tanács 92/101/EGK irányelvével: • a saját részvények megszerzése, birtoklása témakörében • a módosítás az irányelv hatályát a konszern-kapcsolatokra is kiterjesztette - Az irányelvben megjelenő szabályozás jellemző vonásai: a társaságalapítás és a társasági tőke védelme témakörökben • egyrészt elvi jellegű szabályok felállításával állít harmonizációs mércét > az elvárt eredményt fogalmazza meg • másrészt egyértelmű, a tagállami jogokban kötelezően alkalmazandó szabályokat állít fel 221

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) Tőkésítési, tőkevédelmi követelmények, saját részvény - A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzéséhez minimális tőkét kell jegyezni: • ennek összege nem lehet kevesebb 25 000 eurónál • a Tanács a Bizottság javaslatára ötévente megvizsgálja, és – a gazdasági és pénzügyi trendektől függően – szükség esetén módosítja • a részvényeket nem lehet névértéküknél, illetve névérték hiányában a számviteli nyilvántartási értéküknél alacsonyabb árfolyamon kibocsátani • a részvényesek nem mentesíthetők hozzájárulásaik befizetésének kötelezettsége alól - Részvények ellenértéke/apport viszonya: • csak gazdaságilag értékelhető, forgalomképes vagyon lehet az alaptőke része • a részvények ellenértékének 25 %-a az alapításkor fizetendő • a tárgyi apportot a bejegyzéstől (működés megkezdésétől) számított 5 éven belül kell teljes egészében szolgáltatni - Az Rt. vagyonszerzése az alapítóktól: garanciális feltételek • ha meghaladja a társaság alaptőkéjének 10 %-át • csak meghatározott feltételek teljesülése mellett és • legalább a bejegyzést (működés megkezdését) követő 2 év elteltéig - Saját részvény megszerzése, birtoklása: tilalmazó főszabály > az alapításkor, alaptőke felemelésekor az ellenértéket be kell fizetni; ehhez képest kivétel • közgyűlési felhatalmazással, az alaptőke 10 %-át kitevő mértékig • közgyűlési felhatalmazás nélkül: közvetlen veszély elhárítása v. a dolgozók közötti szétosztás • fedezete csak olyan forrás lehet, mely az osztalékfizetésre rendelkezésre áll > a társaság a részvényszerzésre nem nyújthat hitelt • a tiltó rendelkezés hatálya kiterjed a konszern-kapcsolatokra (meghatározó befolyás szerzése) is • a részvényhez kapcsolódó szavazati jog nem gyakorolható 222

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) A jegyzett tőke változásai - Az alaptőke felemelése - ide értve olyan értékpapír kibocsátását is ide értve, amelyek későbbi időpontban részvényre válthatók (feltételes alaptőke-emelés például az átváltoztatható kötvény esetében) - és leszállítása: • minden esetben a közgyűlés dönt • kétharmados közgyűlési többséget • közzétételi kötelezettség az 1. tj. irányelv szerint - Az alaptőke felemelésére vonatkozó speciális szabályok: • az új részvényekkel kapcsolatos elővásárlási jog ~ az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő emelésekor a részvényeket fel kell kínálni elővásárlási joggal a részvényesek számára ~ az elővásárlási jog a részvényeseket az általuk már addig birtokolt részvényeknek az alaptőkéhez viszonyított arányában illeti meg • az elővásárlási jog a részvénytársaság alapszabályában nem korlátozható vagy vonható vissza > a közgyűlési határozatával azonban igen - Az alaptőke leszállítására vonatkozó speciális szabályok: • a közgyűlést összehívó értesítésnek tartalmaznia kell legalább a tőke leszállításának célját és végrehajtásának módját • a közgyűlési határozat közzétételének kötelezettsége • az alaptőke nem szállítható le a tagállami törvényben az irányelvvel összhangban meghatározott minimális tőke összege alá • legalább azok a hitelezők, akiknek a tőkeleszállításról szóló határozat közzétételének napján a társasággal szemben követelései voltak, jogosultak arra, hogy biztosítékot kapjanak azon követeléseikre, amelyek a közzététel napjáig nem váltak esedékessé > a tagállamoknak törvényben kell rendezniük e (nem korlátozható) hitelezői jogosultság gyakorlásának feltételeit • érvénytelen az alaptőke leszállítása ill. a részvényesek javára semmilyen kifizetés nem teljesíthető amíg a társaság hitelezőit ki nem elégítették, illetve mindaddig, amíg bíróság jogerősen ki nem mondta, hogy kérésük nem teljesíthető > kivételek, tartalékképzés 223

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) További lényeges kérdések a 2. tj. irányelvben - A részvénytársaság nyereségének felosztása, a részvényesek felé teljesíthető kifizetések: • a jegyzett tőke leszállításának (feltéve, hogy ehhez nem a veszteségek ellensúlyozásának szükségessége vezetett) eseteit kivéve nem végezhető felosztás a részvényesek között olyan esetekben, amikor az előző pénzügyi év zárónapján ~ a társaság éves könyvelési adataiban szereplő nettó vagyon alacsonyabb, illetve ~ a felosztást követően alacsonyabbá válna, mint a törvények vagy az alapszabály értelmében fel nem osztható tartalékok összegével megnövelt jegyzett tőke összege • a részvényesek között felosztott összeg korlátozása > az aktív/passzív időbeni elhatárolásokra, a tartalékba helyezett összegre tekintettel • osztalékelőlegek: ha a tagállamok törvényei lehetővé teszik osztalékelőlegek kifizetését, de ~ időközi mérleget kell készíteni, feltüntetve, hogy elegendőe a felosztható tőke, ill. ~ a felosztásra kerülő összeg azon utolsó pénzügyi év vége óta, amelyre vonatkozóan az éves könyvelés elkészült, meghatározott (aktív/passzív időbeli elhatárolásokat is figyelembe vevő) összeget nem haladhat meg • az előírásokkal ellentétesen kifizetett (felosztott) összegeket a kedvezményezett részvényesek meghatározott esetekben kötelesek visszafizetni - A részvénytársasági alaptőkét veszélyeztető mértéket öltő veszteségek esetén követendő eljárás: • meghatározott határidőn belül össze kell hívni a részvényesek közgyűlését • azon meg kell hozni a szükséges döntést afelől, hogy a társaságot fel kell-e számolni, vagy pedig egyéb intézkedést szükséges-e hozni • a súlyosnak minősülő, részvénytársasági alaptőkét veszélyeztető veszteség mértékét a tagállamok maguk határozzák meg > ez azonban nem lehet a jegyzett tőke felénél magasabb értékű

224

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

E.) A 2. társasági jogi irányelv átültetése a magyar jogba - A 2. tőkevédelmi irányelvből a Gt.-ben már átvételre került: • a saját részvények megszerzésének a konszernkapcsolatokra is kiterjedő tilalma irányelv 18-24/A. cikk) > a Gt. ehhez képest megengedte, a saját részvény, saját üzletrész megszerzését azonban korlátozta (Gt. 143. §, 189. §) • alaptőke emelése, leszállítása • a részvénytársaság alapításakor a harmadik személyekkel szemben érvényesíthető követelések apportálhatók (Gt. 208. § (2) bekezdése) • osztalékfizetés, osztalékelőleg: a Gt. az irányelvnek megfelelően korlátozza a kifizethető osztalék mértékét és forrását, az alaptőke védelme érdekében mindenféle részvényesi kifizetés elé abszolút korlátot állít (Gt. 223, 225. §) • részvényesek egyenlő elbánásának és a hitelezők védelmének szabályozása > az Irányelvnek megfelelően - A 2003. évi XLIX. tv.: • bevezette a visszaváltható részvény jogintézményét (irányelv 39. cikke – Gt. 189. §) • módosította a részvényesi autonómiát indokolatlanul korlátozó rendelkezéseket: a részvényesek az alapító okiratban (alapszabályban) átruházhatják az igazgatóságra az osztalékelőlegről való határozathozatal jogát (Gt. 225. § (2) bekezdés), illetve felhatalmazhatják az igazgatóságot, hogy a közgyűlés összehívása nélkül alaptőke felemelésről döntsön (Gt. 245/A. § (1) bekezdés) • hatályon kívül helyezte azt a korábbi szabályt, miszerint a részvénytársaság a megvásárlást követő 1 éven belül köteles a saját részvényeket elidegeníteni

225

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.2.3 Az átalakulási irányelvek A.) Általános áttekintés - Társaságok egyesülése: a harmadik társasági jogi irányelv (78/855/EGK irányelv) • személyi hatálya a nyilvánosan működő részvénytársaságok • tárgyi hatálya: e társaságok egy tagállamon belüli egyesüléssel (fúzióval) való átalakulásának kérdései • a vállalatfelvásárlással történő koncentráció (társasági jogok átruházása, részvények megszerzése) NEM TARTOZIK AZ IE. HATÁLYA ALÁ > egy tagállamon belül (domestic merger) - Az egyesülés (fúzió) két alapvető formája: • egyesülés más társaság megszerzése útján (beolvadás) ~ egy v. több társaság felszámolás nélkül úgy szűnik meg, hogy ~ a megszerző társaság részvényeiért, esetleg pénzért (max. beolvadó társ. részvényeseinek kibocsátott részvények névértékének 10 %-a) ~ összes vagyonát (aktívák és passzívák) a másik társaságra ruházza • új társaság alapítása (összeolvadás): • mindkét társaság (felszámolás nélkül) megszűnik • vagyonát a fenti ellenszolgáltatási rendszer szerint az új társaságra ruházza - A nyilvánosan működő részvénytársaságok szétválása: hatodik társasági jogi irányelve (82/891/EGK irányelv) • különválással ~ a szétváló társaság aktíváit is passzíváit több másik társaságra ruházza át ~ részvényesei a megszerző társaság(ok) részvényesei lesznek • új társaságok alapításával: ~ a társ. úgy szűnik meg, hogy vagyonát az új társaságra ruházza át ~ részvények ill. pénzbeli ellenszolgáltatás ellenében > hatálya az egy tagállamon belüli részvénytársasági szétválásokra korlátozódik

226

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A társaságok egyesülése - Az átalakulás beolvadás útján: • az egyesülő részvénytársaságok igazgatóságainak (ügyviteli testületeinek) írásbeli tervezetet kell készíteniük az egyesülés feltételeinek tárgyában ~ kötelező tartalmi elemek: egyesülő társaságok típusa, neve és székhelye, a részvények cserearánya és az esetleges készpénz-kifizetések összege, az átvevő társaság részvényeinek elosztása, a részvénybirtokosi jogok gyakorlásának kezdete, esetleges különleges feltételei, számviteli kérdések, részvényeken kívüli egyéb értékpapírok birtokosaira ruházott jogok, adminisztratív, igazgatósági, felügyeleti és ellenőrző testületei tagoknak, a könyvvizsgáló szakértőknek biztosított különleges előnyök ~ a tervezetet legalább egy hónappal az egyesülésről döntő közgyűlés napja előtt közzé kell tenni • az egyesülő társaságok igazgatóságai részletes írásbeli jelentése (az egyesülés jogi, gazdasági indokoltsága) > független könyvszakértővel meg kell vizsgáltatni (részvénycsere-arány ésszerű-e) • a fúzióról a társaságok közgyűlésének kell döntenie (2/3-os) • az új társaság létrejöttének időpontját az irányelv nem határozza meg, az a tagállami szabályozásra maradt > JOGHATÁSAIT VISZONT IGEN • semmisségi okok: csak szűk körben, bírósági határozat állapíthatja meg - A beolvadás speciális esete: ha a beolvadó vállalat a megszerző társaság leányvállalata és részvényeinek a megszerző társaság tulajdonában van: • több, mint 90 %-a egyszerűsítő rendelkezések • 100 %-a > részfúzió is lehetséges - Az összeolvadás: • értelemszerűen a beolvadás útján történő egyesülés szabályait kell alkalmazni (terminológiai sajátosságok) • a részvénytársaságok közgyűléseinek az egyesülési szerződés tervezete mellett az új részvénytársaság alapszabályát is jóvá kell hagyniuk 227

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) Társaságok szétválása - A szétválás különválással: • a részvénytársaságok igazgatóságai (ügyviteli testületei) a szétválás feltételeiről tervezetet, valamint jogi, gazdasági indokoltságáról részletes írásbeli jelentést készítenek • a tervezet kötelező tartalmi elemei: az egyesülő részvénytársaságoknál tárgyaltak szerint, értelemszerű eltérésekkel • közzétételi kötelezettség • a tervezetet könyvvizsgálóval kell megvizsgáltatni > írásos jelentés • a szétválásról a társaságok közgyűlésének kell döntenie (2/3-os) • a szétválás hatályosulásának időpontja: az irányelv nem határozza meg, az a tagállami szabályozásra maradt • a szétválás joghatásai: ~ a szétváló társaság összes vagyona az előzetesen meghatározott arányban a felvevő, megszerző társaságokra átruházott lesz ~ a szétváló társaság részvényei a felvevő társaság(ok) részvényei lesznek ~ a szétváló társaság megszűnik - Szétválás új társaságok alapításával: • értelemszerűen a különválásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (terminológiai sajátosságok) • a szétválási szerződés tervezetében meg kell határozniaz új társaságok mindegyikének társasági típusát, nevét és székhelyét • a szétváló részvénytársaság közgyűlésének az új társaságok alapszabályait is jóvá kell hagynia - Részvényesek védelme: • a szétválással megszűnő társaság részvényeseinek joguk van részvényeiket a felvevő társasággal megvásároltatni, ha • a juttatandó részvények nem felelnének meg a szétvált és megszűnt társaság tőkéjében általuk birtokolt jogoknak • a részvények árát vita esetén a bíróság állapítja meg - A szétválásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a részleges szétválásra (leválásra) is > a társ. úgy válik szét, hogy nem szűnik meg 228

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) Az irányelvi rendelkezések a magyar jogba való átültetése - A 3. társasági jogi irányelv: a Gt. VII. fejezete az irányelvvel összhangban lévő szabályozást tartalmaz • az átalakulás két fajtája az irányelv szerint (beolvadásösszeolvadás) • a beolvadás > folyamatkénti szabályozása (az irányelvi követelmények erőteljes, olykor szó szerinti átvétele) > hitelezővédelem: az irányelv a hitelezővédelmi eszközöket nem határozta meg, azt a tagállamokra bízta > a Gt. konstrukciója e lehetőséggel élve részletes szabályozást tartalmaz > joghatások: a Gt. azon rendelkezése, mely a beolvadást egyetemes jogutódlásként ragadja meg, teljes mértékben megfelel az irányelvi követelményeknek > érvénytelensége: az irányelv a társaság semmisségéről, a Gt. és Ctv. a létesítő okirat érvénytelenségéről • összeolvadás: az irányelv követelményi rendszerének (ami csak a beolvadás szabályaitól szükségképpen eltérő normákat határozza meg) a Gt. szabályozása teljeskörűen megfelel - A 6. társasági jogi irányelv: • az irányelv a szétválás két fajtáját különbözteti meg (más társaságok általi megszerzés ill. új társaságok alapításával), a Gt. a kiválást és különválást szabályozza • ez a megoldás a közösségi joggal nem ellentétes, az irányelv ugyanis a tagállami jogoknak megengedi a szétválási tranzakciók sajátos szabályozását

229

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.2.4 Meghatározott társaságokra vonatkozó sajátos szabályok A.) Az egyszemélyes társaságok a tizenkettedik tj. irányelvben - A Tanács a 89/667/EGK társasági jogi irányelvet az egyszemélyes korlátolt felelősségű magántársaságokról • megengedte az egy személyben vállalkozó természetes személyek (egyéni vállalkozók) vállalkozói felelősségének korlátozását • e korlátozás azonban nem sértheti a tagállamok azon törvényeit, amelyek rendkívüli körülmények között megkövetelik a vállalkozó felelősségét vállalkozásának kötelezettségeiért • az egyszemélyes, korlátozott felelősséggel történő vállalkozást a (nyilvánosan működő) részvénytársaságok tekintetében is megengedi - Főszabály: egy korlátolt felelősségű társaság működhet egyszemélyes kft.-ként is • a tagállamoknak azonban nem kell megengedniük egyszemélyes társaságok alapítását, ha jogszabályaik úgy rendelkeznek, hogy ~ egyéni vállalkozó létrehozhat olyan társaságot ~ amelynek a felelőssége valamely megnevezett tevékenységre fordított összegre korlátozódik • az ilyen vállalkozások számára az irányelvben vagy bármely egyéb, társaságokra alkalmazandó közösségi rendelkezésekben megszabottakkal egyenértékű biztosítékokat állapítanak meg - Az egyszemélyes Kft. létrejötte: • a kft.-nek lehet alapításkor egy kizárólagos tagja van ill. • az összes törzsbetét egyetlen személy kezébe kerül - A társasági működése: • a társaság közgyűlésének jogkörét a (kizárólagos) tag gyakorolja • a tag által hozott „közgyűlési” határozatokat jegyzőkönyvezni kell, vagy pedig írásban kell elkészíteni • a tag és a társaság közötti szerződéseket jegyzőkönyvezni kell, ill. írásban kell elkészíteni

230

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) Konszernjogi szabályok hetedik tj. irányelvben - Az irányelvi rendelkezések tárgyalásának indoka: • a számviteli irányelvek körébe tartozó 7. tj. irányelv szabályozásának alapvető tárgya az összevont (konszolidált) évzárlat készítésére vonatkozó kötelezettségteljesítése • az irányelv személyi hatálya szerint az anyavállalat és minden irányított vállalata a konszolidált évzárlati szabályok alá tartozik, ha ~ akár az anyavállalat formája szerint rt., ~ akár egy vagy több irányított vállalat betéti rt. vagy kft. • ennek megfelelően az irányelv meghatározza azokat a konszerntényállásokat, mikor a tagállami jogokban kötelezővé kell tenni az összevont évzárlat elkészítését - Az irányelv szerinti konszerntényállások: vmely gazdasági társaság (anyavállalat) • a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik egy másik vállalkozásban (leányvállalat) • jogosult kinevezni vagy visszahívni egy másik vállalkozás (leányvállalat) vezető tisztségviselőinek, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak többségét > feltéve, ha e társaságban tőkerészesedéssel rendelkezik • a vállalkozással (leányvállalat) kötött szerződés vagy annak létesítő okiratának rendelkezése alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni a leányvállalat felett > egyben a leányvállalat tőkéjében is részesedik (a tagállamoknak azonban nem kötelező előírniuk a tőkerészesedés meglétét!) • részvényese vagy tagja egy vállalkozásnak (leányvállalat), azaz abban tőkerészesedéssel rendelkezik, és ~ az e tőkerészesedéshez kapcsolódó szavazati jogainak gyakorlása révén az üzleti évben, az előző üzleti évben és az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséig terjedő időszakban hivatalban volt vezető tisztségviselőknek, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak többségét ebben a vállalkozásban kizárólag az ő szavazati jogainak gyakorlásával nevezték ki, vagy ~ a vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával való megállapodás alapján, a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egyedül rendelkezik > meghatározott feltételek teljesülése esetén: mentesítési lehetőség 231

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) E szabályok a magyar jogba történő átvétele - A 7. tj. irányelv konszernjogi rendelkezései: • a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. az 1993. évi CVIII. tv.-el történő módosítása az irányelvvel összhangban határozza meg: > 3/A. §-a: a leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb fogalmát részesedési viszonyban lévő vállalkozás > 8/A. §-a az anyavállalat > 8., 8/A, 8/B, 8/C., 8/D, 8E §§ a konszolidált éves beszámolót ill. üzleti tervet készíteni köteles vállalkozások körét • 1997. évi CXV. tv.-el történő módosítás: jelentősen bővítette a konszolidálásba bevonandó vállalkozások körét • a 2000. évi C. tv. – kisebb harmonizációs korrekciókkal – lényegében ezt a szabályozást vette át - A 12. tj irányelv: • központi követelménye: > minden tagállamnak lehetővé kell tennie valamilyen formában azt, hogy > valaki vállalkozás céljára szánt vagyonát elkülönítse egyéb vagyonától, és > a vállalkozási tevékenység kockázatát az e célra elkülönített vagyonra korlátozza • a magyar társasági jog > azzal, hogy lehetővé teszi egyszemélyes kft. alapítását, e követelményt teljesíti > de túl is teljesíti, mert az egyszemélyes Rt.-t is megengedi • nyilvánosság követelményének teljesülése (egyszemélyessé válás ténye, egyetlen tag személye: irányelv 3. cikk) > Gt. 157. §: alapításkor, minden tagváltozáskor be kell nyújtani a cégbírósághoz az ügyvezető által készített tagjegyzéket, ami a társaság székhelyén bárki által megismerhető, aki érdekeltségét valószínűsiti

232

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.2.5 A vállalatfelvásárlásról szóló 2004/25/EK irányelv (13. társasági jogi irányelv) A.) Az irányelv célja, a szabályozás területei - A vállalatfelvásárlásról szóló 2004/25/EK irányelv (13. társasági jogi irányelv): • a Tanács 2004. április 21-én fogadta el • implementációjára a tagállamoknak biztosított határidő 2006. május 20-án jár le - Az irányelv által szabályozott területek: • a tőzsdére (szabályozott piacra) bevezetett társaságok felvásárlására irányuló vételi ajánlat eljárási rendje • a vételi ajánlat kötelező tartalmi elemei • a kötelező ajánlattétel - Vételi jog biztosítása: a hatályos magyar szabályozáshoz hasonlóan • a szavazati jogot megtestesítő részvények legalább 90%-ával való rendelkezés esetén a fennmaradó részvényekre („squeezeout”) • a fennmaradó részvények tulajdonosai is kérhetik a felvásárlótól a tulajdonába nem került részvények megvásárlását („sell-out”) - Az igazgatóság esetleges felvásárlást meghiúsító magatartásának korlátozása: • a részvényesek előzetes egyetértéséhez kötött minden olyan intézkedés • amely a felvásárlásra irányuló eljárás megzavarását eredményezheti - „Áttörési szabály” („breakthrough rule”): • a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időn belül • a felvásárlással szembeni védekezésről döntő közgyűlés során, ill. a felvásárlási eljárás sikeres lezárását követő első közgyűlésen • nem érvényesülnek az alapszabályban vagy szerződésben kikötött értékpapír-átruházási tilalmak, szavazati jog korlátozások, valamint a többszörös szavazati jogok

233

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A magyar jogba való átültetés várható irányai - Az irányelvnek való teljes körű megfeleléshez: • elsősorban a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) • kisebb mértékben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény • ill. a társasági törvény

felülvizsgálata szükséges

- A Tpt.: „Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban” cím alatt szabályozza a kötelező nyilvános vételi ajánlat eljárási rendjét • a törvény lényeges elemeiben – az alapvető rendelkezéseket, alapelveket illetően - megfelel az irányelvben foglaltaknak • a részletszabályokat illetően viszont számos eltérés található, pl. ~ a méltányos ár meghatározásának módja ~ a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idő meghatározása ~ a felügyelet szerepe a méltányos ár kiszámítása során ~ a Tpt. szerint az igazgatóság nem hozhat a felvásárlásra irányuló eljárás megzavarására alkalmas döntéseket > az irányelv csak arról rendelkezik, hogy a közgyűlés előzetes egyetértése szükséges az ilyen felvásárlást akadályozó döntésekhez • bizonyos az irányelvben szabályozott kérdésekről pedig a Tpt. hallgat - A társasági törvény módosításának indoka: az irányelv 10. cikke, mely előírja, hogy • az igazgatóság köteles a társaság éves közgyűlése elé terjeszteni • a társaság tulajdonosi struktúrájával, a különleges részvényesi jogosítványokkal és részletes jelentést korlátozásokkal kapcsolatos • a jogok és korlátozások indokait is tartalmazó - Az irányelv: • minimumszabályozásnak tekinthető melyhez képest a tagállamok szigorúbb szabályokat állapíthatnak meg • számos ponton mérlegelési lehetőséget biztosít a tagállamnak

234

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.2.6 A vállalatirányítás körébe tartozó 2004-es ajánlások A.) Előzmények, általános áttekintés - A vállalatirányítást érintő, alapvető célkitűzések a 2003-as Cselekvési Terv szerint: • minimum szabályozást kell kialakítani az igazgatók kinevezése, javadalmazása és ellenőrzése tárgyában; • lehetővé kell tenni a tőzsdén jegyzett társaságok számára a „one-tier2” és a „two-tier3” típusú ügyvezetés közötti választást; • az igazgatóság összetételében biztosítani kell, hogy érdekkonfliktus esetén (pl. igazgatóság tagjainak javadalmazása) független igazgatók hozzák a döntéseket; • az igazgatók javadalmazására vonatkozó politikát közzé kell tenni, azt a közgyűléssel jóvá kell hagyatni; • növelni kell az igazgatóság kollektív felelősségét a társaság döntéseiért • a tőzsdén jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy éves vállalatirányítási jelentésben számoljanak be a vállalati döntéshozatal módjának legfontosabb elemeiről (részvényesi jogok leírása, ezek gyakorlása, fő részvénytulajdonosok, stb.) • az intézményi befektetőket arra kell kötelezni, hogy közzétegyék befektetési politikájukat; • a vállalatcsoportot kötelezni kell a csoport összetételére és a csoporton belüli kapcsolatokra vonatkozó információ közzétételére > a vállalatcsoport léte fokozott kockázatot jelent a részvényesek számára • rendelkezni kell a vállalatcsoport egészét érintő stratégiai terv, „csoport politika” elfogadásáról és végrehajtásáról; • biztosítani kell az egyenlő teherviselést a vállalatcsoport tagjainak részvényesei között. - E céloknak megfelelően: • a Bizottság két témakörben – az igazgatók javadalmazása és a független igazgatók szerepe tárgyában – készített elő és fogadott el 2004. októberében ajánlást; • mindkét ajánlás deklarált célja minimum követelmények megfogalmazása, a tagállamokban elfogadott Corporate Governance kódexek összevetéséből körvonalazható „best practice” bemutatása

2

A társaság irányítását a napi ügyvezetéssel foglalkozó és ügyvezetéssel nem foglalkozó igazgatókból álló egységes „administrative board” látja el 3 A társaság irányítása megoszlik az ügyvezetéssel foglalkozó „managing board” és a kizárólag független igazgatókat tömörítő „supervising board” között

235

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A Bizottság az igazgatók javadalmazásáról szóló ajánlása - A szabályozás alapvető célja és jellege: • a tőzsdére bevezetett (listed) társaságok esetében • nyilvánosságra hozatali követelmények felállítása • a részvényesi jogok erősítése > kötelező erővel (ajánlás!) nem bír - A szabályozás fő területei: • a társaságoknak az igazgatók javadalmazásáról szóló politikájukról évente jelentést kell közzétenni, • be kell számolni a javadalmazási politika előző évi végrehajtásáról • a jelentéseket az éves közgyűlésnek jóvá kell hagynia; • közzé kell tenni továbbá az ügyvezetéssel foglalkozó és ügyvezetéssel nem foglalkozó igazgatók („executive” and „nonexecutive” director) jövedelméről szóló, személyekre lebontott információkat - Javadalmazási politika: az igazgatók következő évi javadalmazására vonatkozó nyilatkozat (statement), mely magában foglalja: • minden, az igazgató(k)nak fizetendő juttatás jogcímét, teljesítményi követelményeit, éves bonusokat, nem készpénzjellegű juttatásokat • a társaság szerződési politikáját - Közzé kell tenni: • az alapjövedelem, a prémium, a természetbeni juttatások, a végkielégítés összegét • a részvényopcióra vonatkozó információkat • kiegészítő nyugdíjbiztosítási juttatásokat - Az igazgató részvényalapú javadalmazásához: • közgyűlési jóváhagyás szükséges • az igazgatóknak juttatott részvényopciót 2005-től kezdődően a társaság üzleti könyveiben ki kell mutatni - A szabályozás nem kíván a társasági belügyekbe beavatkozni: „best practice” jellegű iránymutatást ad a részvényesi jogok erősítése érdekében 236

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) A független igazgatók szerepéről szóló ajánlás - A szabályozás alapvető célja, jellege: a tőzsdére (szabályozott piacra) bevezetett társaságok tekintetében • az ügyvezetéssel nem foglalkozó igazgatókra • azok képesítési követelményeire, függetlenségükre • az igazgatótanács, illetve duális rendszerben a felügyelő bizottság által alapítható jelölési, javadalmazási és audit bizottságra tartalmaz • nem kötelező jellegű (ajánlás!) rendelkezéseket - Az ajánlás: • három területet azonosít, ahol a leggyakrabban felmerülhet érdekkonfliktus a társaság és a társaság ügyvezetése között • ennek megfelelően három bizottság létrehozását javasolja a társaság felső vezetésében • ezek a 1. jelölési, 2. javadalmazási és 3. audit bizottság • a három funkciót akár egy bizottság is elláthatja, ha a társaság igazgatótanácsa vagy felügyelő bizottsága tagjainak alacsony száma nem indokolja külön bizottságok létrehozását • a javasolt konstrukciót bármely más, a nemzeti jogban ismert, egyenértékű szervezeti megoldás is helyettesítheti - A jelölési bizottság: • többségében független igazgatókból áll • feladata alapvetően az igazgatók személyére és visszahívására vonatkozó javaslattétel, az igazgatók teljesítményének értékelése - A javadalmazási bizottság: feladata • kidolgozni a társaság javadalmazási politikáját, az igazgatók munkaszerződését, • javaslatot tenni az igazgatók személyi juttatására - Az audit bizottság: feladata • biztosítani, hogy a társaság pénzügyi helyzetéről naprakész, hiteles információk álljanak rendelkezésre • figyelemmel kísérni a társaság belső ellenőrzését, a társaság pénzügyi kockázatelemzését, javaslatot tesz a könyvvizsgáló személyére, illetve figyelemmel kíséri az audit tevékenységet > kizárólag független igazgatók lehetnek a tagjai. 237

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.3 A közösségi jogon alapuló egyes társasági formák VI.3.1 Európai gazdasági érdekcsoport (egyesülés) A.) Általános jellemzők, a működés korlátai - A szabályozás alapja: a Római Szerződés 308. cikke - A Tanács: • 1985. július 25-én fogadta el Az európai gazdasági egyesülésről szóló rendelet • 1989. július 1-jén lépett hatályba - Bevezetésének indoka: • a harmonikus gazdasági fejlődéshez olyan jogi keretrendszer • az egységes belső piac zavartalan kialakítása szükséges működéséhez amely megkönnyíti az Európai Közösségen • mind a társaságok és más jogi belüli, határokon túli személyek együttműködést • mind a természetes személyek számára > a rendelet mindehhez megfelelő közösségi szintű jogi eszközt kívánt biztosítani - Sajátosságai: • célja: saját tagjainak gazdasági tevékenységének, a tagok eredményeinek növelésének megkönnyítése és előmozdítása, nem a profitszerzés • a tevékenység kiegészítő jellege: tevékenységeinek a tagok tevékenységeihez kell kapcsolódniuk, de azokat értelemszerűen nem helyettesíthetik - A tevékenységével összefüggő korlátozó szabályok: • irányítási/felügyeleti jogok korlátozása (saját tagok, ill. más vállalkozások viszonylatában) • nem birtokolhatja a tagvállalkozások részvényeit • munkavállalók számának korlátozása (500 főnél nem lehet több) • a tisztviselők és a társaság vagyoni viszonyai > szigorú, korlátozó szabályok • nem lehet egy másik európai gazdasági egyesülés tagja • a székhely másik tagállamba szabadon áthelyezhető (Official Journalban való közzététel!) 238

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) Az alapítás és az alapító tagok - Az egyesülés csak akkor jöhet létre, ha: • tagjai a tagállamokban rendelkeznek székhellyel, ill. fejtik ki működésüket ~ olyan társaságok, egyéb jogi személyek, melyeket valamely tagállam törvényeivel összhangban alapították meg, és székhelyük, központi ügyvezetésük az Európai Közösség területén található ~ olyan természetes személyek, akik ipari, kereskedelmi, kézműipari vagy mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, vagy akik szakmai vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtanak az Európai Közösség területén • legalább két tag eltérő tagállamból való (szupranacinális elem) - Alkalmazandó jog: mögöttes jogként a regisztráció/székhely szerinti tagállami joga • a rendeletben külön nem szabályozott kérdések (alapításkor) • a működés során megjelölt kör (munkajog, csődjog, versenyjog, semmisség) - A tagok számának limitálási lehetősége: tagállami hatáskör • nemzeti jogszabály rendelkezhet úgy, hogy • a területén a cégnyilvántartásba bejegyezhető egyesülésnek nem lehet húsznál több tagja - Létrehozás: alapító szerződéssel • kötelező tartalmi elemek (név, székhely, célok, tagok neve, jogi formája, állandó címe/bejegyzett székhelye, bejegyzési száma, ha nem határozatlan időre jön létre, a működési időtartam) • nincs kötelező tőkeminimum > EZT A FELELŐSSÉGI FORMA ELLENSÚLYOZZA • az egyesülés a székhelye szerinti tagállam cégnyilvántartásába való bevezetéssel jön létre: saját nevében szerezhet jogokat, kötelezettségeket • a rendelet a tagállamokra bízza, hogy felruházzák-e jogi személyiséggel - Semmisség:a székhelyország joga szerint, megállapítására csak bírói eljárásban kerülhet sor 239

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) Az egyesülés szervezete és irányítása - Ügyintéző és képviseleti szervek: • az egyesülés közösen eljáró tagjai (a taggyűlés) • az igazgató (igazgatók) • az alapító szerződésben az egyesülés más szerveiről is lehet rendelkezni

- Döntéshozatal: egyhangú határozat szükséges • az egyesülés céljainak (az együttműködés tartalmának) megváltoztatása • az egyes tagoknak járó szavazatok számának • a határozathozatal feltételeinek • az egyesülés alapító szerződésében esetlegesen meghatározott működési (fennállási) időtartamnak • az egyesülés tagok általi finanszírozási rendjének • egy tag bármely kötelezettségének

megváltoztatásához

- A taggyűlés határozathozatala: • főszabály: valamennyi tag egy-egy szavazattal rendelkezik • az alapító szerződés ettől eltérően ~ egyes tagoknak egynél több szavazatot is biztosíthat ~ de ez nem eredményezi egyetlen tag számára sem a szavazatok többségének birtoklását

- Felelősség: az egyesülés tagjai korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak az egyesülés bármilyen jellegű adósságaiért és kötelezettségeiért - Nyereség felosztása, veszteségek viselése: • az egyesülés tevékenységeiből származó nyereséget úgy kell tekinteni, mint a tagok nyereségét, azt közöttük az alapító szerződésben meghatározott arányokban, ill. ha nincs ilyen rendelkezés, egyenlő mértékben kell felosztani • veszteség: a tagok az alapító szerződésben meghatározott arányokban, illetve ilyen rendelkezés hiányában egyenlő mértékben viselik - Megszűnés: • az egyesülést a tagok bármikor megszüntethetik, a megszüntetés kötelező is lehet (az a cél, időtartam amire létrehozták beteljesedett, v. a cél ellehetetlenült) • szankciós megszüntetés: ha a rendelet szabályait megsértik, a bíróság • a csődre, felszámolásra a székhely szerinti tagállam joga alk.

240

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) A magyar jogi szabályozás - A nemzeti szabályozás hatóköre, az implementáló jogszabály: • a közösségi jogforrás rendeleti jellegéből adódóan • az európai egyesülésre vonatkozóan csak azon anyagi jogi szabályokat kellett elhelyezni a magyar jogrendszerben, amelyek megalkotására a rendelet kötelez • ez az 2003. évi XLIX. törvényben történt meg

kívánja alkalmazni

- A magyar tv. szabályozási kérdései: • a törvény az európai egyesülést jogi személyiséggel ruházza fel • a magyarországi székhelyű európai egyesülés cégjegyzékbe való bejegyzésére és cégnyilvántartására a Ctv. irányadó • a vezető tisztségviselők összeférhetetlensége, valamint a tag kizárására vonatkozó bírósági eljárás > a rendelet a belső szabályok alkalmazását rendeli el, így a tagállamokra bízott szabályozási tárgykörben a törvény > a Gt.-nek a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályait > a tag kizárására vonatkozó bírósági eljárás szabályait > az európai egyesülés szervezetére vonatkozóan az egyesülésre, mint kapcsolódó vállalkozásra irányadó Gt.-beli szabályokat • a rendelet szerint a tagok felelősségének következményeit a tagállam belső jogában kell meghatározni > a tv. a tagok egyetemleges felelősségének tartalma tekintetében a Ptk. 337338. §-ára hivatkozik • az európai egyesülés megszűnése, fizetésképtelensége esetén követendő - szintén belső jogszabályainkon alapuló – eljárást meghatározása > a Gt., a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény és a Ctv. megfelelő rendelkezéseinek alkalmazását rendeli el • a Ctv-t kiegészítése: > az európai egyesülés esetében a cégjegyzék többletadatai > a székhely-áthelyezésére, a székhely-áthelyezési terv nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírások • a Cstv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek körének az európai egyesüléssel való kiegészítése 241

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.3.2 Európai Részvénytársaság A.) A közösségi jogi szabályozás általános jellemzői - A rendelet megalkotásának alapja: az EK-Szerződés 308. cikke - A Tanács 2001. október 8-án elfogadta • az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendeletet, valamint • a statútum munkavállalók bevonására vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelve • a rendelethez kapcsolódó szabályok megalkotására és az irányelv átvételére a tagállamoknak biztosított határidő 2004. október 8. volt - Az Európai Részvénytársaság jellemzői: • sui generis társasági forma, amely ~ a nemzeti jogi szabályozás alapján működő gazdasági társaságok mellett ~ kiegészítő jelleggel alapítható • a nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól abban különbözik, hogy ~ alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást ~ szervezeti felépítésének, működésének szabályait is alapvetően a rendelet határozza meg - Előnye a nemzeti társasági formákkal szemben: • a létesítő okirat szerinti székhelyét áthelyezheti egyik tagállamból a másik tagállamba • anélkül, hogy a székhelyáthelyezés az SE megszüntetését és új jogi személy alapítását vonná maga után - A rendelet és az irányelv célja: • a különböző tagállamokban bejegyzett gazdasági társaságok • közösségi szinten képesen legyenek megtervezni és végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését > a két jogforrás egyúttal garantálja, hogy az SE létrehozása nem vonja maga után az alapító gazdasági társaságokon belül a munkavállalók bevonása már meglévő gyakorlatának megszűnését vagy háttérbe szorulását

242

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) Az SE létrehozása - Az SE alapítása: • egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással): egyesülési tervezet, kötelező közzététel, a tervezet független könyvvizsgáló(k) általi megvizsgálása, közgyűlési jóváhagyás, az implementáló tv. szerinti egyéb követelmények (vagyonmérleg- és vagyonleltár tervet, az SE-ben részt venni nem kívánó részvényesekkel való elszámolás tervezete), hitelezővédelmi intézkedések (biztosíték) • holding rt.-vel: az alapítást kezdeményező gazdasági társaságok nem szűnnek meg (az egyesüléshez hasonló alapítási menetrend) • leányvállalatként: a létrehozó jogi személyeknek a leányvállalat részvényeit le kell jegyezni, v. annak átvételére kötelezettséget kell vállalni • átalakulással: bármely tagállam joga szerinti Rt. végelszámolás, felszámolás nélkül átalakulhat SE-vé • másodlagos alapítás: az SE maga is alapíthat egy vagy több SE leányvállalatot > több SE egy leányvállalat, egy SE, mely az új SE-nek egyedüli részvényese lesz > alapításában alapítási típusonként eltérő jogalanyok vehetnek részt, azonban mindegyiknél szükséges a határokon átnyúló működési elem - Létesítő okirat: mindazokat a kérdéseket rendeznie kell, amit a rendelet, ill. az implementáló tv., ill. ahol ezek hallgatnak, a nemzeti társasági jog előír - További kérdések: • székhelye: abban az államban kell lennie, ahol a központi ügyvezetés helye található • jegyzett tőke: nem lehet kevesebb 120 000 euronál • jogi személyiségét a bejegyzéssel nyeri el • a bejegyzést a tagállami hivatalos közlönyben és az Official Journal-ban is közzé kell tenni

243

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) Az SE működésére irányadó jog és a társaság szervezete - Az irányadó jog kérdése: • elsődlegesen a közösségi rendelet rendelkezései, ill. rendelet által felhatalmazott körben az SE alapszabálya • ha az adott kérdést a rendelet nem szabályozza, annak szabályozására az SE alapszabályát nem jogosítják fel > a nemzeti implementációs jogszabály • ezek hiányában a székhelye szerinti tagállam részvényjog, ill. • az SE alapszabályának rendelkezései - Az SE szervei: • a közgyűlés: ~ kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyeket a rendelet, az implementáló törvény, illetve a nemzeti részvényjogi szabályok odautalnak ~ naptári évente legalább egyszer közgyűlést kell tartani ~ határozatait főszabályként, a rendelet, illetve a tagállami részvényjog eltérő rendelkezésének hiányában egyszerű szótöbbséggel hozza > létesítő okirat módosításához azonban a rendelet szerint legalább kétharmados szótöbbség szükséges • irányítás ~ dualista irányítási rendszer esetén egy felügyeleti szerv és egy irányító szerv > az irányító szerv a felügyeleti szervnek alárendelten felelős a társaság irányításáért ~ monista irányítási rendszer esetén egy ügyviteli szerv > a tagállami jog előírhatja, hogy a napi ügyvezetési feladatokat ügyvezető(k) láss(ák) el • az implementáló tv. lehetővé teheti bizottságok működését, kötelezően írja viszont elő az audit bizottság működtetését • a társaság szervei akkor határozatképesek, ha legalább a tagok fele (személyesen v. képviselő útján) jelen van > a döntéseket egyszerű szótöbbséggel hozzák • az SE székhelye szerinti tagállam részvényjoga irányadó ~ az irányító, a felügyeleti, illetve az ügyvitelei szerv tagjainak felelősségére ~ a közgyűlés összehívására, levezetésére, valamint a szavazásra ~ az éves beszámoló és a konszolidált mérleget elkészítésére 244

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) A működéssel kapcsolatos további kérdések – az SE megszűnése - Részvényesek jogai, felelőssége: • a rendelet két, a részvényeseket megillető kisebbségi jogot nevesít (közgyűlés összehívásának kezdeményezése, közgyűlési napirend kiegészítése) > az egyéb részvényesi jogok vonatkozásában a tagállami részvényjog rendelkezései irányadók • a részvényesek vagyoni hozzájárulásuk mértékéig felelnek a SE tartozásaiért - Székhelyáthelyezés más tagállam területére: ha nincs folyamatban, ill. kezdeményezés alatt felszámolás, végelszámolás, csődeljárás • székhelyáthelyezési tervezet készítése és közzététele • az ügyvezető szerv jelentése (áthelyezés jogi, gazdasági indoka) • a közgyűlés a székhelyáthelyezési terv közzétételétől szám. 2 hónap után dönthet > a létesítő okirat módosítására von. szabályok szerint • a tagállami jog az illetékes hatóság számára a közgyűlés döntésével szemben közérdekre hivatkozva ellentmondási jogot köthet ki • a székhelyáthelyezési eljárás szabályszerű lefolytatását az illetékes tagállam hatóságának (cégbíróság) kell igazolnia > az új székhely bejegyzésének feltétele az igazolás bemutatása • közzététel: az EU hivatalos lapjában is • a székhelyáthelyezés a (másik tagállamban) történő bejegyzés napjától válik hatályossá - Participáció: • a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK irányelv szerint • cél, hogy az SE létrejötte ne vonja maga után a létrehozásban részt vevő társaságokban már meglévő munkavállalói részvételi jogok megszűnését vagy csökkenését, szabályozza és biztosítsa a joggyakorlást - Az SE megszűnése: • csőd, végelszámolási, felszámolási eljárás: a székhely szerinti tagállam joga szerint • az SE átalakulhat a tagállam joga szerinti részvénytársasággá 245

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

E.) Az Európai Részvénytársaság a magyar jogban - A nemzeti jogalkotás indoka: • a közösségi rendeletek jogi természetéből fakad (EKSZ 249. cikk), hogy azok általában implementáció nélkül, automatikusan az adott jogrendszer részévé válnak • ez a megállapítás azonban csak főszabályként érvényesül • a Rendelet számos pontján találhatóak olyan részletszabályok, amelyek a tagállami jogalkotónak > megengedik vagy a cselekvés lehetőségét > kifejezetten előírják vagy kötelezettségét - Implementációs törvény: • az Országgyűlés 2004. május 24-én elfogadta az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvényt • a tv. tartalmazza ~ a rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási szabályokat ~ az irányelv implementációjára vonatkozó rendelkezéseket • hatályba lépett: 2004. október 8. - A törvény által szabályozott területek: • kiegészítő társasági jogi jellegű normák ~ megalkotásukat a rendelet maga írja elő a tagállam számára a jogforrás közvetlen alkalmazhatósága érdekében ~ biztosítják a rendelet alkalmazásának (az SE alapításának, megszüntetésének) eljárásjogi vetületét > a cégtörvény módosítása útján • azok a szabályok, amelyek megalkotását a rendelet fakultatív jelleggel írja elő a tagállam számára • az irányelv implementációjához szükséges, a kollektív munkajog körébe tartozó rendelkezések ~ az SE megalakulása és működése során a munkavállalók transznacionális tájékoztatása és a velük való konzultáció ~ a társasági döntéshozatalban a munkavállalói részvételt biztosító alapvető követelmények - A vonatkozó jogi szabályozás kialakítása már nem az Európai Unióhoz való csatlakozási felkészülés részeként, hanem Mo. EU tagságával együtt járó jogharmonizációs feladatként jelentkezett 246

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.3.3 Európai Szövetkezet - Közösségi jogforrás: • a szabályozás alapja: az RSZ 308. cikke • az Európai Szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendeletet • az Európai Szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv > a Tanács 2003. július 22-én fogadta el, 2006. augusztus 18-ától alkalmazandó - Az Európai Szövetkezet (Societas Cooperativa Europaea, SCE) jellemzői: • alapvető célja: tagjai ~ szükségleteinek kielégítése és/vagy ~ gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése ~ tagjai szükségleteinek oly módon történő kielégítése, hogy az elősegítse > a tagok gazdasági tevékenységekben, > egy vagy több európai szövetkezetben > és/vagy nemzeti szintű szövetkezetekben való részvételét • jegyzett tőkéje részjegyekre oszlik, minimális összege 30 000 euro • alapítói – legalább két tagállamban honos - természetes személyek (min. 5), gazdasági társaságok, a tagállam jogszabálya szerint alapított szövetkezetek lehetnek • az alapszabály kötelező elemeinek meghatározása • szervezeti rendszere: ~ tulajdonosi irányító szerve a közgyűlés ~ választható, egy- vagy kétszintű felügyelő- és ügyviteli szerv > a statútum számos ponton az európai részvénytársaságról szóló rendelethez hasonló szabályozást tartalmaz - Hatása a magyar jogra: • az új szövetkezeti törvény - várhatóan 2005. decemberéig tartó előkészítése során hasznosítani lehet az Európai Szövetkezetről szóló közösségi rendeletben foglaltakat • implementációs jogszabály megalkotása: 2006-ig 247

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.4 A közösségi és a magyar társasági jog modernizációja, jövője VI.4.1 A közösségi jog modernizációs menetrendje A.) A modernizációs akcióterv - Előzmények: • a belső piaci jogszabályok egyszerűsítésének folyamatában (SLIM) a társasági jogi munkacsoport 1999 szeptemberi jelentése az első és második társasági jogi irányelv korszerűsítéséről; az ebben foglaltakat támogatva és kiegészítve • a Pénzügyi szolgáltatásokról szóló 1999-es Akcióterv > alapvető célja 2005-ig az EU integrált tőkepiacának megvalósítását segítő jogi keretszabályozás • a Pénzügyi beszámolókról szóló 2000-es Stratégia > egységes számviteli standardok elfogadása, magasabb jogbiztonság • a Társasági Jogászok Magasszintű Munkacsoportjának 2002-es, a társasági jog korszerű szabályozási környezetéről Európában c. Jelentése • a Bizottság a Vállalatok szociális felelősségéről szóló 2002-es Közleménye > szociális és környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása • A kibővített Európa iparpolitikájáról szóló 2002-es bizottsági Közlemény > a fenntarthatóság követelményének jobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása - Az akcióterv alapvető politikai célkitűzései: • a részvényesi jogok és harmadik személyek jogainak erősítése, az ügyvezetés felelősségének tisztázása • szabályozás szempontjából a társaságok közti megkülönböztetés érvényesítése > részvénytársaságok estében szigorúbb, részletesebb, KKV-k esetében rugalmas keretszabályozás • új technológiák felhasználása, beépülése a vállalatirányítási folyamatokba • a gazdasági bűnözés és a jogi lehetőségekkel való visszaélés elleni hatékonyabb fellépés • az üzleti szféra hatékonyságának, versenyképességének javítása, • a határokon átnyúló kérdések (fúzió, székhelyáthelyezés, részvényesi jogok gyakorolhatósága) • a nemzeti szabályozásokban még meglévő jogi bizonytalanságok felszámolása 248

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A Cselekvési Terv szerint rövid távra (2003-2005) előirányzott célkitűzések - Vállalatirányítás:

• •

éves vállalatirányítási jelentés közzétételének előírása keretszabályozás a részvényesi jogok (pl. információhoz való hozzájutás, döntéshozatalban való részvétel) gyakorlásának könnyítése (elektronikus úton történő szavazás, videókonferencia)

•

- Tőkevédelem: - Vállalatcsoport:

- Reorganizáció:

- European Private Company - További közösségi társasági formák

irányelv módosítás irányelv

független igazgatók szerepének erősítése • igazgatók javadalmazási rendszere • igazgatóság kollektív felelősségének erősítése a 2. társasági jogi (tőkevédelmi) irányelv egyszerűsítése a vállalatcsoporton belüli üzleti és egyéb kapcsolatokra vonatkozó közzétételi követelmények szigorítása

ajánlás

•

irányelv

10. irányelv a gazdasági társaságok határon átnyúló egyesüléséről • 14. irányelv a székhelyáthelyezésről Hatástanulmány a gyakorlati igényekről A European Association, European Mutual Society tekintetében a jogalkotási folyamat felgyorsítása

ajánlás irányelv módosítás irányelv módosítás irányelv módosítás

irányelv tanulmány rendelet

249

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) Középtávú (2006-2008) és hosszú távra (2009-től) tervezett célkitűzések - Vállalatirányítás:

•

intézményi befektetők befektetési politikájára vonatkozó közzétételi követelmény • tőzsdei társaságok számára a monista/dualista vállalatirányítási rendszerek közötti választás szabadságának deklarálása • igazgatók felelősségének szigorítása (pl. hátrányos üzletpolitika folytatásáért) • teljes körű részvényesi demokrácia (egy részvény-egy szavazat) érvényesítése a tőzsdei társaságok esetében hatástanulmány egy alternatív - Tőkevédelem: tőkevédelmi rezsimről keretszabályozás egységes - Vállalatcsoport: csoportszintű üzletpolitika elfogadásáról a részvénytársaságok egyesüléséről - Reorganizáció: szóló 3. és a szétválásáról szóló 6. társasági irányelv egyszerűsítése - European Private javaslat a European Private Company statútumáról Company hatásvizsgálat további - További szupranacionális társasági formák közösségi iránti igényekről társasági formák - Nemzeti társasági közzétételi követelmények valamennyi, a tagok korlátolt formák felelősségével működő nemzeti átláthatósága társasági formák tekintetében - 2009-től: tőkevédelem 250

A 2. társasági jogi irányelvben egy alternatív tőkevédelmi rezsim bevezetése

irányelv

irányelv

irányelv

tanulmány

tanulmány irányelv

irányelv

rendelet tanulmány

irányelv

irányelv

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.4.2 Elfogadásra és megalkotásra váró új irányelvek A.) Tőkevédelem - Tervezett közösségi jogi aktus: Javaslat az Európai Parlament és a Tanács a 77/91/EGK tanácsi irányelvére módosításáról a nyilvános részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megőrzése és átalakítása tekintetében (2004. szeptember 21) - A tervezet alapvető célkitűzései: • a részvényeseknek és hitelezőknek nyújtott védelem csökkentése nélkül • a részvénytársaságokra vonatkozó 2. tőkevédelmi irányelv egyes szabályainak egyszerűsítése • a társaságokat terhelő kötelezettségek és költségek csökkentése • oly módon, hogy a tagállamok bizonyos feltételek esetén ~ a konkrét beszámolási követelményeket megszüntetik ~ a részvénytulajdonban bekövetkező változásokat megkönnyítik ~ a hitelezők számára a tőkeleszállítás esetére összehangolt eljárást biztosít - Főbb szabályozási kérdések: a tervezet • bizonyos feltételek teljesülése esetén felmentést ad a természetbeni hozzájárulás független szakértő általi értékelése alól • lehetővé kívánja tenni, hogy ~ a tőzsdei társaságban 90-95%-os részesedéssel rendelkező részvénytulajdonos megszerezze a tulajdonában nem lévő részvényeket abban az esetben is, ha ~ a 90%-os részesedés megszerzésére nem a vállalatfelvásárlási szabályok szerint került sor • rendelkezik a saját részvények megszerzésére vonatkozó 10%-os korlát eltörléséről • részlegesen feloldani javasolja azt a jelenlegi tilalmat, miszerint a társaság nem nyújthat pénzügyi támogatást harmadik személynek a társaság részvényeinek megszerzéséhez • lehetővé teszi, hogy a közgyűlés felhatalmazása esetén sor kerülhessen alaptőke-emelésre a részvényesek jegyzési elsőbbségre vonatkozó joga nélkül - Összességében a tervezet nem minősül koncepcióváltásnak a korábbi szabályozáshoz képest, inkább óvatos liberalizációnak tekinthető 251

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) A székhelyáthelyezésről szóló 14. irányelv tervezete - A jogalkotás alapja, előzményei: • alapvető cél: a RSZ 48. cikkében biztosított gazdasági szabadságjog gyakorlásának biztosítása ~ alapvető tartalmát az EB joggyakorlata töltötte ki ~ irányadó esetek: 79/85 Segers, C-212/97 Centros, C-167/01 Inspire Art, 81/87 Daily Mail ügyek • 1997-ben és 2002-ben a Bizottság nyilvános konzultáció keretében vizsgálta a megoldás lehetőségét • 2002-ben a magas szintű társasági szakértői csoport javaslatot tett a vonatkozó irányelv mielőbbi megalkotására • a cél a 2003-as Cselekvési Tervben is megjelent • 2004-ben a Bizottság a tervezett irányelvről mindezek ismeretében ismét nyilvános konzultációt hirdetett (lezárult: 2004. április 15) - A tervezett irányelv: • szabályozza a tagok korlátolt felelősségével működő társaságok bejegyzés szerinti székhelyének egyik tagállamból a másik tagállamba való áthelyezését • a székhelyáthelyezésre anélkül kerül sor, hogy az maga után vonná a társaság bejegyzés szerinti államában a társaság megszüntetését és a fogadó államban a társaság újbóli létrehozását • rendelkezik ~ az áthelyezési javaslat kötelező tartalmi elemeiről ~ a székhelyáthelyezés okairól és következményeiről szóló jelentés készítéséről ~ a legfőbb szerv döntésének szükségességéről • az eredeti tagállam bírósága/hatósága ~ ellenőrzi a székhelyáthelyezéshez szükséges eljárási és formai feltételek teljesülését, ~ formai megfelelőség esetén igazolást állít ki a fogadó állam számára a fogadó állam hatósága/bírósága ~ megvizsgálja a jogutód társaság dokumentumainak jogszerűségét és más, a társaság bejegyzéséhez szükséges anyagi jogi feltételek teljesülését • ezt követően dönt a társaság bejegyzése felől • az eredeti állam hatósága/bírósága a fogadó állam értesítése alapján törli a társaságot a nyilvántartásból 252

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) A tőketársaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 10. irányelv tervezete - A tervezett közösségi jogi aktus: Proposal for a Directive of the European parliament and of the Council on cross-border mergers of companies with share capital COM /2003/ 703) • a Bizottsági javaslat közzé téve: 2003. 11. 18. • állapota: egyetértés a Tanáccsal (2004. 11. 25) • elfogadására az együttdöntési eljárás szabályai szerint kerül sor - A szabályozás célja, jellege: • annak a lehetőségnek megteremtése, hogy egyesülhessen • két különböző tagállamban honos társaság (beolvadás vagy összeolvadás útján) is • csak az egyesülés határon átnyúló jellegével összefüggő kérdésekkel foglalkozik • egyebekben visszautal a 3. társasági jogi irányelvet implementáló nemzeti jogokra - Az egyesülést megelőző eljárás: lényegében megegyezik az európai részvénytársaság egyesüléssel történő alapítása során irányadó szabályokkal: • az egyesülő társaságoknak egyesülési tervet kell készíteniük, melyet független szakértővel véleményeztetni kell • az egyesülési szerződést az egyesülő társaságok legfőbb szerveinek jóvá kell hagyniuk • az egyesülő társaságok székhelye szerinti hatóságok megvizsgálják, hogy a tagállamon belüli egyesüléshez a nemzeti jogban megkívánt formai és eljárási feltételek teljesültek-e • ha igen, erről igazolást állít ki az egyesülés eredményeként létrejövő társaság választott székhelye szerinti hatóság számára • e hatóság megvizsgálja az egyesülési szerződést és a társaság bejegyzéséhez szükséges egyéb feltételek meglétét • ha megfelelnek az új társaság székhelye szerinti nemzeti jogban előírt feltételeknek, bejegyzi a társaságot a cégnyilvántartásba - Az irányelv elfogadása esetén az abban foglaltak átvétele az új társasági törvénybe előreláthatóan nem jelent majd problémát

253

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

D.) Az igazgatók felelősségéről, a vállalatcsoportról és az éves vállalatirányítási jelentésről szóló új irányelv megalkotásának első lépései - A Cselekvési Terv célul tűzte ki: • az igazgatók társasági döntésekért való kollektív felelősségének szigorítását • a vállalatcsoport tagjai közötti kapcsolatok átláthatóságának növelését • illetve éves vállalatirányítási jelentés készítésének előírását > a Bizottság a három témakörben – tartalmi összefüggés okán - egységes szabályozási javaslatot kíván előkészíteni, amely alapvetően a 4. és 7. társasági jogi (számviteli) irányelvek módosítását eredményezné - Első lépésben: • a Bizottság nyilvános konzultációra bocsátott egy kérdéssort, amely a legfontosabb döntést igénylő kérdéseket tartalmazza a három témakörben (2004. június 4-én járt le) • ez lehetővé teszi, hogy a beérkezett válaszok alapján a Bizottság egy szakmailag megalapozott, a piaci szereplők igényeihez igazodó javaslatot készíthessen elő - A felelősséggel összefüggésben eőzetesen tisztázandó, alapvető kérdések: • az igazgatók kollektív felelősségét illetően: ~ szükséges-e közösségi szinten definiálni a „felelősséget”, illetve ~ különbséget kell-e tenni az ügyvezetéssel foglalkozó és az ügyvezetéssel nem foglalkozó igazgató felelőssége között • milyen mélységben kell a közösségi jogforrásnak szabályoznia az ügyvezető felelősségét: ~ elég egy általános klauzula vagy ~ a társasági döntéshozatal minden szakaszára nézve (a döntések előkészítése, a döntéshozatal, a közzététel során) rögzíteni kell, hogy az igazgató felel a társaság megítélése szempontjából releváns információk megbízhatóságáért • az igazgatók felelőssége az információk milyen körére terjedjen ki • kinek tartozzon felelősséggel az igazgató (a társaság felé, valamennyi részvényes felé, a jelentős részesedéssel rendelkező részvényesek felé stb.), illetve mi legyen a következménye az igazgató kötelességszegésének

254

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.4.3 Új sui generis közösségi jogi társasági jogi formák A.) Az Európai Kölcsönös Biztosítási Egyesületről szóló rendelettervezet - Tervezett közösségi jogi aktusok: Proposal for a Council Regulation on the Statute for a European mutual society, ill. Proposal for a Council Directive supplementing the Statute for a European mutual society with regard to the involvement of employees, COM(91) 273/5 and 273/6 final • a Bizottság a két javaslatot 1992-ben terjesztette elő, arról a Parlament és a Gazd. és Szociális Bizottság véleményt nyilvánított • az ezeknek megfelelően kiegészített javaslatok (1993) további tárgyalása azonban megrekedt - Az Európai Kölcsönös Biztosítási Egyesület fogalma, jellemző vonásai: • fogalma: természetes és/vagy jogi személyek olyan egyesülete, mely tagjai számára biztosítja, hogy azok (az Egyesülethez való önkéntes csatlakozásuk esetén) az Egyesületre vonatkozó szabályok szerint, szerződéses úton kölcsönösen pénzügyi előnyökhöz jussanak • a rendelet hatálya nem érinti azokat a kötelező társadalombiztosítási rendszereket, melyek egyes tagállamokban ugyancsak kölcsönösségi elven működnek • létrejötte: eltérő államokban működő belföldi jogalanyok alapításával, ill. átalakulással • az alapítási tőkeösszeg: minimum 100 000 euro, vagy annak nemzeti valutában kifejezett ellenértéke • jogi személyiségét a bejegyzéssel nyeri el, székhelye a központi adminisztráció helye • szervezete: közgyűlés, ill. monista vagy dualista konc. ügyvezetés • pénzügyi-számviteli kérdésekben a székhely szerinti tagállam joga vonatkozik rá - A Statutumot kiegészítő irányelv-tervezet: participációs, információs jogok gyakorlásának biztosítása - A Cselekvési Tervben elérni kívánt cél: a 12 éve megrekedt folyamat újraindítása, 2005 végéig a rendelet elfogadása > újabb előrelépés azonban a területen 2003 óta nem történt 255

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

B.) Az Európai Társulásról szóló rendelettervezet - Tervezett közösségi jogi aktusok: Proposal for a Council Regulation on the Statute for a European Association ill. Proposal for a Council Directive complementing the Statute for a European Association with regard to the involvement of employees, COM(91) 273/1 and 273/2 final • a Bizottság a két javaslatot 1992-ben terjesztette elő, arról a Parlament és a Gazd. és Szociális Bizottság véleményt nyilvánított • az ezeknek megfelelően kiegészített javaslatok (1993) további tárgyalása azonban megrekedt - Az Európai Társulás fogalma, sajátos vonásai: • fogalma: olyan testület, melynek tagjai ismereteiket vagy tevékenységüket ~ valamely közérdekű cél szolgálatában, v. szövetkezve ~ közvetetten vagy közvetlenül fogják össze meghatározott foglalkozások, csoportok érdekeinek előmozdítása végett • alapítása: legalább két, különböző tagállamban honos ~ két vagy több, vmely tagállam joga szerint alapított jogi személy ~ legkevesebb 21 magánszemély ~ a tagállam joga szerinti társulás is átalakulhat ET-vé, ha másik tagállamban is van képviselete, és képes határokon átnyúló tevékenység kifejtésére • jogi személyiségét a bejegyzéssel nyeri el, székhelye a központi adminisztráció helye • szervei: a közgyűlés (erős alapítói jogokkal) és az ügyviteli bizottság (a közgyűlés választja, feladata az ET képviselete) • az ET fizetésképtelenségével összefüggő kérdésekben a tagállami jog irányadó - A Statutumot kiegészítő irányelv-tervezet: participációs, információs jogok gyakorlásának biztosítása - A Cselekvési Tervben elérni kívánt cél: • a 12 éve megrekedt folyamat újraindítása • 2005 végéig a rendelet elfogadása • újabb előrelépés azonban a területen 2003 óta nem történt 256

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

C.) Az European Private Company koncepciója - A koncepció gyökerei: • az elgondolást először 1959-ben vetették fel (francia Közjegyzők 57. Kongresszusa), 1970-ben a Bizottság közzé tett egy vonatkozó tervezetet is • az üzleti szférához kapcsolódó magánkezdeményezésként éledt újra > a Párizsi Kereskedelmi- és Iparkamara, ill. a MEDEF által felkért társasági jogi szakértők 1998-ban terjesztették elő javaslatukat • az EU a lisszaboni stratégia keretei között 2000-ben közzé tett Kisvállalkozási Kartájának elkötelezettsége a szektor számára kedvezőbb, nemzetközi vonatkozásban is működőképes szabályozás mellett - A Magasszintű Szakértői Csoport az EPC létrehozásának indokai: • az Európai Társaság nem tudja az európai üzleti közösség igényeit teljes körűen kielégíteni • elsősorban több országban tevékenykedő a kis- és középvállalkozásokra tekintettel új, Európai szintű társasági formára lenne szükség > az elképzelést úgy a magánszektor, mint a gazdasági és Szociális Bizottság kedvezően fogadta - A megvalósítás előfeltételei: • a 10. tj. irányelv elfogadása > olyan körülményeket szabályoz, melyek az EPC létrehozásához kedvezőbb jogi környezetet teremtenek • megvalósíthatósági tanulmány készítése - Az EPC a 2003-as Cselekvési tervben: • elfogadva a szakértői csoport véleményét, a Bizottság állást foglalt az EPC megvalósítása mellett • (ezt) a kérdéskört (is) konzultációra bocsátotta • ennek eredményeit is figyelembe véve 2005-re várható a megvalósítási tanulmány közzététele - A tervezett szabályozás egyes főbb kérdései: • jogi személyiséggel rendelkező, „zárt” társaság • korlátozott felelősség • nem kevesebb, mint 25 000 euro alaptőke 257

VI. Társasági jog __________________________________________________________________

VI.4.4 Az új társasági törvény és a közösségi jog - A 2003-ban indult felülvizsgálat harmonizációs tárgykörei - Jogpolitikai célok: • dereguláció: a vállalkozóbarát szemlélet, a társulók szerződési autonómiájának megerősítése érdekében > túlszabályozási elemek megszüntetése • a cégbíróság funkciójának megváltoztatása > a cégbíróságok működésében a főszerepet a gazdasági törvényességi felügyeletnek kell átvennie, a cégbejegyzési eljárás határidejének rövidítése, olcsóbbá tétele, a cégjegyzék közhitelességének erősítése - A részvénytársaságok vonatkozásában 2003. évi új tőke és hitelezővédelmi rendelkezéseknek a korlátolt felelősségű társaságokra való kiterjesztésének indokoltsága - A nyilvánosan működő részvénytársaságok tekintetében a befektetővédelem erősítése, a kisrészvényesek kapcsolattartását javító jogi megoldások áttekintése - A nyilvános tőkepiacra be nem vezetett társaságok szervezetére és működésére vonatkozó szabályozás egyszerűsítését célzó jogi megoldások áttekintése - Az ún. corporate governance (felelős vállalatirányítás) elveinek a hazai társasági jogba történő bevezetésének áttekintése - A cégjogi szabályozás továbbfejlesztésének elemzését, azzal összefüggésben, hogy a bíróság jövőben szerepe mire irányuljon, indokolt-e a cégbíróság munkáján belül a törvényességi felügyeleti és vitafeloldó hatáskört erősíteni - Az Európai Bíróság határozataira is figyelemmel a hazai szabályozás áttekintése, abból a szempontból, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr.-nek az alkalmazandó társasági jogra vonatkozó rendelkezései elősegítik-e a szabad tőke áramlás követelményének teljesülését - A hazai és nemzetközi jogi jogfejlődés eredményeit hasznosítva a Gt. ún. konszern fejezetében foglalt szabályok felülvizsgálata

258

VII. Áruk értékesítése, szolgáltatások nyújtása, fogyasztóvédelem

259

VII. Áruk értékesítése, szolgáltatások nyújtása, fogyasztóvédelem __________________________________________________________________

VII.1 Gazdasági, politikai és jogi alapok VII.1.1 Az egységes belső piac, mint az európai gazdasági integráció célja és eszköze A.) Eredmények - „Mérföldkövek”: • 1986: az Egységes Európai Okmányban lefektetett célkitűzés szerint • 1993. január 1: megvalósult az egységes (az EU-tagállamokon kívül az EGT-országokat is magában foglaló) , európai belső piac • 2000: a lisszaboni stratégia célkitűzései > a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő gazdaságának kialakítása 2010-ig • 2004: az új tagállamok csatlakozása, a belső piac kiteljesedése (452 millió fogyasztó!) • 2005 március: a lisszaboni stratégia „új lendületbe hozása” - A belső piac első tíz évének eredményei: • gazdaság ~ az EU magasabb GDP-je 1,8 %-al (164,5 milliárd euro) ~ 2,5 millió új munkahely kialakítása ~ az európai exportképesség fokozása (1992: GDP 6,9 %-a, 2001: 11,2 %) • fogyasztók: ~ a magas színvonalú áruk, szolgáltatások választékának növekedése ~ a fogyasztói árak csökkenése, a fogyasztó jogok érvényesíthetősége ~ alacsonyabb távközlési díjak (akár 50 %-al is) ~ „adóeruók elköltése” jelentős (akár 40 %-os) megtakarítás a közbeszerzések terén • vállalkozások ~ az EU-n belüli kereskedelem feltételrendszerének jelentős egyszerűsödése ~ a kölcsönös elismerés elve > más tagállamban kifejtett vállalkozási tevékenység lehetővé válása ~ sok területen az eltérő nemzeti jogi szabályozások egységes, közösségi szabályozási keretfeltételekkel való felváltása ~ a vállalkozások exportlehetőségeinek növekedése, a kis- és középvállalkozások hatékonyabb megjelenése az exportpiacokon ~ a vállalkozások megjelenési lehetősége más tagállamok közbeszerzési piacain 260


B.) A megvalósítás alapjai és eszközrendszere - A belső piac megvalósulása: alapjai az EKSZ-ben: • intézkedései jog (hatáskörátruházás) 14. cikk (1): a Közösség meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek célja hogy /…/ 1992. december 31-ig fokozatosan megteremtse a belső piacot • fogalma (14. cikk/2/): olyan, belső határok nélküli térség, amelyen belül az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása az EKSZ rendelkezései szerint biztosított • koordináció (14. cikk /3/): a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel határozza meg azokat az irányvonalakat és feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy minden érintett ágazatban kiegyensúlyozott fejlődést biztosítsanak • jogszabályok közelítése (95. cikk /1/): a Tanács az együttdöntési eljárás szabályai szerint, a Gazd. és Szoc. Bizottsággal való konzultáció után meghozza a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási előírásainak közelítésére vonatkozó azon intézkedéseket, amelynek tárgya a belső piac létrehozása és működése > kivéve: adók, személyek szabad mozgása, munkavállalók jogai és érdekei (95. cikk /2/) • nevesített követelmények: a Bizottság (mint előkészítő szerv), a Parlament és a Tanács a belső piaci jogalkotás során az egészségügy, közbiztonság, környezetvédelem és fogyasztóvédelem magas szintjét veszi alapul > különösen figyelembe véve a tudományos tényeken alapuló minden előrehaladást (95. cikk /3/) • ellenőrzés, fellépés lehetősége (101. cikk): ha a tagállamok nemzeti rendelkezései közötti eltérések a versenyfeltételeket a közös piac területén torzítják, és olyan helyzet áll elő, amelyet meg kell szüntetni > a Bizottság az érintett állammal tanácskozást folytat, ha ez eredménytelen marad, a Tanács irányelvet bocsát ki (minősített többséggel), ill. a Biz. és Tanács a Szerződésben előírt minden egyéb célszerű intézkedést megtehet - Jellemzői: • az alapvető célkitűzés megvalósítása érdekében • egészségügy, közbiztonság, környezetvédelem és fogyasztóvédelem magas szintjének követelményét figyelembe vevő • politikailag tervezett, koordinált folyamat • jogi eszközrendszerrel segített • végrehajtásában ellenőrzött > „befejezettnek” csak a – minden szempontból - akadálymentesen működő belső piac megvalósulásával tekinthető 261


C.) A belső piac liberalizációs folyamata - Az EK belső piaci programja a nyolcvanas években: • 1985: a Delors-Bizottság felállásqa és a belső piaci Fehér Könyv (Completing the Internal Market: White Paper from the Commission to the European Council, COM /85/ 310) a tagállamok elé terjesztése • a Fehér Könyv ~ azonosította a közös piac kialakítását akadályozó (a vámok 1968-as eltörlése után is fennmaradt) problémákat és hiányosságokat (eltérő szabványok, adótörvények, műszaki, egészségügyi, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások) ~ kb. 300 konkrét irányelv-javaslatot tartalmazott > a Delors-javaslat az egységes piac megteremtésére: a következő 6-7 évben módszeresen, közösségi jogszabályokkal számolják fel ezeket az akadályokat

jogközelítési program

- Az Egységes Európai Okmány (1987): a piaci liberalizáció programja • minden tagállam elfogadta, megvalósulását a kor kedvező nyugateurópai gazdasági környezete segítette (mérsékelt, de kiegyensúlyozott – 2-2,4 % - gazd. növekedés) • alapvető célja: az egységes belső piac megvalósítása 1992. december 31-ig • végrehajtását az intézményi reform (döntéshozatal egyszerűsítése) és a Fehér Könyv alapján felállított végrehajtási ütemterv segítette > az ütemterv sz. lépésről lépésre a kitűzött határidőig végrehajtásra került - A belső piac a személyek, tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása előtti akadályok és elbontásuk: • fizikai (határ és vámellenőrzés) > 1993. jan. 1-el megszűnt • technikai ~ még fennálló, vámjellegű korlátozások eltörlése a kölcsönös elismerés és minimumszabályozás révén ~ a közbeszerzések összehangolása révén a közpiacok liberalizálása ~ szabad munkaerőmozgás, szakmák gyakorlása > szakmák, diplomák kölcsönös elismerése ~ szolgáltatások közös piaca (banki biztosítási szektor, szállítás, távközlési és energia-szolgáltatások) és a tőkeáramlás (korlátlan átutalások) szabadsága • fiskális (adókhoz kötődő) akadályok > adóharmonizáció, elsődlegesen az árukat terhelő forgalmi adó területén 262


D.) Az 1997-es Cselekvési terv - 1996: a Bizottság átfogó jelentést készített a belső piac helyzetéről - 1997: Cselekvési terv az egységes piacért • négy stratégiai célkitűzés/40 intézkedéscsomag/eltérő rangsor • stratégiai célkitűzések 1999-ig Főbb célkitűzések • a szabályozás hatékonyabbá tétele ~ a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségük teljesítésére való felhívása ~ a nemzeti és közösségi szabályok tökéletesítése (SZIM) ~ megfelelő jogérvényesítés, egyszerűsítés nemzeti szinten is • fő piactorzító tényezők és az integráció ágazati akadályainak felszámolása ~ adórendszer egységesítése, versenyjog ~ szolgáltatásokkal kapcsolatos akadályok felszámolása ~ határokon átnyúló vállalkozások számára kedvezőbb jogszabályi környezet ~ a közösségi szabályozás rendszerében még meglévő hiányosságok kitöltése, a nemzeti adminisztrációk a belső piaci célokhoz való viszonyának jelentős megváltozása • egységes piac a polgárokért ~ határellenőrzések megszüntetése, tartózkodásra vonatkozó szabályok frissítése ~ fogyasztóvédelem (külföldi vásárlások) ~ tagállamok közötti együttműködés polgári bírósági ügyekben ~ foglalkoztatásnövekedés, a személyes szabadság erősítése, fogyasztói előnyök, magas szintű egészség-. biztonság- és környezetvédelmi követelmények teljesítése mellett > három fázisú megközelítés, az egyes stratégiai célokhoz és fázisokhoz rendelt konkrét jogalkotási, jogszabály-kezdeményezési tennivalókkal

263


E.) Az 1999-es belső piaci stratégia - 1999: • • •

a pénzügyi piacokról szóló bizottsági Akcióterv közzététele a Bizottság konzultációs célú Közleményt ad ki (COM /1999/ 464 final) a következő 5 év belső piaci stratégiájának fő kérdéseiről; a Bizottság novemberben e két dokumentumra alapozva teszi közzé a négyéves Belső Piaci Stratégiáról szóló Közleményét

- A Stratégia négy központi célja: • az állampolgárok életminőségének javítása • a közösségi termék- és tőkepiacok hatékonyságának növelése • az üzleti környezet javítása • a belső piacból származó előnyök a változó világban való kihasználásának lehetővé tétele > a 2004-ig terjedő időszakra tervezetten e célokhoz 100 konkrét cselekvési követelményt (fehér könyvek, zöld könyvek, közlemények, jogszabályjavaslatok, értékelés) rendel, köztük 30 új kezdeményezés is található - 2000: a stratégia első évének értékelése, a lisszaboni célkitűzésekkel való összehangolása, felkészülés a bővítésre - Továbbfejlesztése: • rendszeres értékelés (scoreboard, közlemények) • prioritások meghatározása és munkaterv (2003-2006)

264


F.) A belső piac helyzete ma - Az értékelés alapja: Az Európai Bizottság 2004. január 21-én nyilvánosságra hozott, a belső piaci stratégia végrehajtásáról szóló jelentése - Előrelépés: • a hálózati iparágak liberalizálása (irányelv a gáz- és árampiac közös szabályairól, TEN-finanszírozási megállapodás, postai szolgáltatások, távközlés) • a versenypolitika érvényesítése terén DE! > annak ellenére, hogy a legtöbb csatlakozó ország megnyitotta távközlési piacát, valamint Szlovéniában és Lengyelországban is liberalizált az energiapiac több mint fele, ezen iparágak esetében hatékony versenyről még mindig nem beszélhetünk - Problémák: • az árupiaci integráció terén lassul a határokon átnyúló termelési folyamatok számának növekedése • az árak konvergenciája az utóbbi hat évben egyáltalán nem figyelhető meg a szolgáltatási szektorban a továbbra is fennálló korlátozások miatt a belső piac zavartalan működése még akadályokba ütközik • a politikai akarat hiánya miatt több olyan stratégiai jellegű intézkedés vonatkozásában nincs előrelépés, melyek fontosak a versenyképesség növeléséhez (közösségi szabadalom, szakképesítések kölcsönös elismerése, társaságok adózása) • jogalkotás: ~ a lisszaboni stratégiában meghatározott több mint 70 irányelv közül 2003 végére 40-et kellett volna a belső jogba átültetni az átvétel átlagos aránya a tagállamok esetében 58,3% (mindössze 7 irányelvet sikerült teljes mértékben átvenni) ~ jellemző elmaradások: az e-kereskedelemről, a postai szolgáltatásokról, az első vasúti csomagról, a megújuló energiákról szóló irányelv • az 1543 belső piaci irányelv nemzeti jogba történő átvétele > Magyarország az előnotifikációs adatok alapján 2004. közepén a 25-ök közül a 11. helyen állt 265


E.) A belső piac dinamikáját, az érdekek egyensúlyát biztosító elemek - Áruk, szolgáltatások szabad forgalma: > versenyképesség • legalapvetőbb célkitűzés ~ a vállalkozások számára könnyebbé, olcsóbbá tenni a határokon átnyúló üzleti kapcsolatokat ~ távlatilag: az EU váljon olyan, egységes kereskedelmi területté, ahol a vállalkozások a hazai piac • beavatkozási területek ~ a – fizikai értelemben vett – határok eltörlése ~ a technikai értelemben vett korlátok lebontása (egészségvédelem, termékbiztonság, fogyasztóvédelem szabályozórendszerének egységesítése, „technikai jogharmonizáció” (new approach, szabványosítás) ~ a szolgáltatásnyújtás feltételrendszerének egységesítése, a szolgáltatási piacok integrációja (pénzügyi piacok, szolgáltatások) ~ a vállalkozásokra vonatkozó a nemzeti adójogszabályok egységesítése ~ a közbeszerzésben rejlő lehetőségek jobb kihasználásának lehetővé tétele ~ az üzleti szférára vonatkozó jogi feltételrendszer minőségének javítása (jogszabályok minőségének javítása, szimplifikáció, szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogegységestés) ~ a belső piacra vonatkozó közösségi jogszabályok érvényesítése (az irányelvek átvételében mutatkozó lemaradások leküzdése, közvetlen fogyasztói jogérvényesítés nemzeti eszközrendszere) - A fogyasztók helyzetének kedvezőbbé tétele: • legalapvetőbb célkitűzés: az erősebb versenyből adódó előnyök a magas szintű védelemmel való ötvözése • a (torzulásmentes) verseny biztosítása ~ a fogyasztónál jelentkező gazdasági előnyök (ár) ~ áruk és szolgáltatások választékának növekedése • magas szintű fogyasztóvédelem > követelményrendszere részletesen az EU fogyasztóvédelmi politikáiban kimunkálva - A két követelményrendszernek a jogi keretfeltételek kialakításakor együttesen kell érvényesülnie 266


VII.1.2 Fogyasztóvédelemi politikák az Európai Unióban A.) Fogyasztóvédelmi szempontok megjelenése a közösségi jogalkotásban - A fogyasztóvédelem gazdasági indoka, eredete: • az állampolgárt megillető jogvédelem kiterjesztése a tőkés gazdaság tömegtermelésre és tömeges elosztási viszonyokra épülő, II. világháború utáni rendszerében > fogyasztói minőség, passzív szerep • a szabályozás igénye magánszervezetek nyomására elsőként az USA-ban jelentkezett • a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése Európában az egyes országok – a jogalkalmazáson, később a jogalkotáson keresztül - a 70-es évektől kezdődik meg • a közösségi jogalkotás igénye azon államok kezdeményezésére jelenik meg, akik már rendelkeztek szabályozási tapasztalatokkal • ÚGY, HOGY A RÓMAI SZERZŐDÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM TERÉN A KÖZÖSSÉGET CSELEKVÉSRE NEM HATALMAZTA FEL - A közösségi fogyasztóvédelmi szabályozás kettős jogpolitikai célja: • védelem nyújtása a természetes személyeknek (gyengébb fél) a vállalatokkal szemben • egységes jogvédelmi rendszer létrehozása, mely a fogyasztókkal való kapcsolattartásban a vállalatokra nehezedő kötelezettségek, feladatok között eltéréseket felszámolja > az ilyen eltérések a verseny torzulásához vezethetnek > kezdetben az utóbbi szempont volt hangsúlyozottabb, a gyengébb fél védelmének igénye csak a későbbi jogalkotásban került előtérbe - A legitimációs hiány felszámolása: • 1975-86 között a Közösség úgy alkotott fogyasztóvédelmi jogot, hogy a Római Szerződés erre nem hatalmazta fel • 1986: az Egységes Európai Okmány > felhatalmazza a Bizottságot olyan intézkedések meghozatalára, melyek biztosítják a fogyasztóvédelem magas szintjét • 1992: Maastrichti Szerződés: a cél megerősítése, külön cím • Amszterdami Szerződés (153. cikk): a közösségi politika és a fogyasztói jogok közötti kapcsolat magas szintű elismerése 267


B.) A közösségi fogyasztóvédelmi politikák fejlődése - Kezdeti lépések: • 1972, Párizsi csúcs: az állam- és kormányfők megbízzák a Bizottságot a fogyasztóvédelmi program kidolgozásával • 1975: a Bizottság elfogadja az első ötéves cselekvési tervet a fogyasztó védelme és tájékoztatása érdekében; céljai ~ az egészség és a biztonság védelme ~ a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme ~ a termék okozta károk megtérítéséhez való jog ~ a tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jog ~ a fogyasztók véleményezéshez és képviselethez való joga • 1981: második cselekvési terv (alapvetően változatlan célok, részletesebb feladat meghatározás) - A jogi és intézményi keretrendszer megteremtése: • 1989: első hároméves cselekvési terv (1990-1992): az irányelveken keresztül történő beavatkozás; területei ~ a fogyasztóvédelmi egyesületek képviselete a közösségi intézményekben és szervezetekben ~ tájékoztatáshoz való jog ~ termékbiztonság ~ a fogyasztók és vállalkozók közötti szerződések szabályozása • 1992: második cselekvési terv > új igényként jelenik meg a fogyasztók és egyesületeik bíróság előtti igényérvényesítésének jogi összehangolása - Önállósult, független fogyasztóvédelmi politika: • 1995: a Bizottság keretében létrejön a fogyasztóvédelem problémáival foglalkozó, önálló Főigazgatóság (XXIV.) • 1995: a Bizottság előterjeszti a harmadik hároméves cselekvési tervet (1996-1998), aktuális célok ~ védelmi intézkedések elfogadása a pénzügyi szolgáltatások, lényeges közhasznú szolgáltatások és az élelmiszer-biztonság terén ~ információs társadalmi szolgáltatások, elektronikus kereskedelem, információs rendszerekhez való hozzáférés ~ segítségnyújtás az egykori szoc. országoknak és a fejlődő államoknak a hasonló fogyasztóvédelmi politikák folytatásához 268


C.) A közösségi fogyasztóvédelmi politika jelene és jövője - A fogyasztóvédelem, mint az EK gazdasági politikájának eszköze: > 1998: a negyedik (1999-2001) közötti fogyasztóvédelmi cselekvési terv • a közösségi jogalkotás újabb fejleményeire is tekintettel visszatérést mutat az inkább gazdasági, mint szociális célkitűzések felé • új cél: a közösségi jog és a tagállami jogok közelítése a Közösség kereskedelmi riválisainak jogrendszereihez • a fogyasztó képviselet és nevelés, a dialógus erősítése, fogyasztói tájékoztatás, információs- és tájékoztatási központok (Euroguichets) kialakítása, egészségi, biztonsági követelmények magasabb szintű érvényesítése • a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme ~ a már meglévő jogi keretrendszer következetes érvényesítése az új termékek- és szolgáltatások területén is ~ a fogyasztói érdek érvényesítése a távközlési, szállítási politikákban, a Közös Agrárpolitika reformjában - Fogyasztóvédelmi stratégia 2002-2006: • a fogyasztóvédelmi stratégia kapcsolódása a Bizottság stratégiai célkitűzéseihez: ~ mindenki számára jobb életminőség biztosítása ~ az „új gazdasági dinamizmus” feltételeinek megteremtése, az európai gazdaság modernizációja • háttere: ~ a bővítés jelentette kihívásokra is tekintettel ~ a fogyasztóknak - annak érdekében, hogy az egységes piac révén a lehető legnagyobb előnyöket érjék el – egyszerűbb és egységesebb szabályrendszerre, az alkalmazás az egész Unióban egyforma szintjére, az információhoz való könnyebb hozzájutásra, oktatásra, hatékony jogorvoslati mechanizmusokra van szükségük • kulcsterületek ~ a fogyasztóvédelem magas, egységes szintjének biztosítása > a termékek, szolgáltatások biztonságára vonatkozó követelményeken túlmenően is, cél, hogy a fogyasztó az EU területén mindenütt azonos biztonsággal vásároljon ~ a fogyasztóvédelmi szabályok hatékony érvényesítése (a kibővült EU-ban is) ~ a fogyasztóvédelmi szervezetek megfelelő bevonása az EUpolitikák alakításába > minden más EU-politikában is érvényesítendő követelmények 269


VII.1.3 A belső piac dinamikája és a jog A.) Áttekintés - „A belső piac dinamikájának joga”: • a közösségi és – annak nyomán - a nemzeti jogok azon elemeinek összessége, mely a politikák által kijelölt irányok mentén • az egységes, belső piac működését, az abból eredő előnyök lehető leghatékonyabb kihasználását • az érdekek (köz- és magán, gyártói/forgalmazói/szolgáltatói/ fogyasztói) „tisztességes egyensúlyának” (fair balance) elérésére törekedve • a FORGALMI ÉLET területén kívánja biztosítani - A dinamikus elemek megközelítése: az alapszabadságok ill. e szabadságok jogszerű korlátozása mögött álló közösségi (belső piaccal összefüggő) érdek megnyilvánulása irányából • alapvető garanciák az EKSZ-ben, az EB által kimunkált alapelvek • a szabadságjogok gyakorlásának biztosítékai, jogszerű korlátozásuk lehetőségei > érvényesülésük a másodlagos jogalkotásban ~ áruforgalom ~ szolgáltatásnyújtás ~ egyes szektorokra vonatkozó sajátos rendelkezések • a vállalkozások más vállalkozásokkal, ill. a gazdasági szereplőként megjelenő állammal való üzleti kapcsolatai ~ a forgalom biztonsága ~ közbeszerzés • a vállalkozások és a fogyasztó kapcsolatai ~ fogyasztói biztonság ~ a fogyasztó gazdasági, jogi érdekeinek védelme ~ a fogyasztó tájékoztatása - A közösségi jog beavatkozási területei: • magánjogi (kötelmi jog) viszonyok • közjogi (hatósági) jellegű előírások • vitarendezés, nemzetközi magánjog

270

gyakran „vegyes” szabályozás


B.) A vállalkozások általános jogi környezetével szemben támasztott követelmények - A szabad mozgás közösségi jogi szabályozásának alapjai: • nemzeti megkülönböztetésen alapuló diszkrimináció tilalma: EKSZ 12. cikk • kölcsönös elismerés elve: Cassis de Dijon (1979) • a közösség jogalkotási felhatalmazottsága: EKSZ 3. cikk (1) h.: a közösségi jogszabályok közelítése a közös piac működéséhez szükséges mértékben • az egészség, a biztonság és környezetvédelem szempontjainak érvényesítése a közösségi jogalkotásban: a technikai harmonizáció és szabványosítás „új megközelítése” (a Tanács 1985. május 7.-i rendelete, ill. a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/38/EK irányelv) - Áruk szabad mozgása: • a belső vámok és a vámmal egyenértékű díjak alkalmazásának tilalma (EKSZ 25. cikk), közös vámtarifa alkalmazása a Közösségen kívüli országokkal való kereskedelemben, a fizikai vámhatárok felszámolása (1992), a belső (adminisztratív) vámformalitások eltörlése • megkülönböztető belföldi adózás tilalma (EKSZ 90-91. cikk) • mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma (ESZ 90-91. cikk) • az áruk szabad mozgásának jogszerű korlátozása ~ behozatalra, kivitelre, tranzitra vonatkozó, a közerkölcs, közrend, közbiztonság, egészség- és életvédelem, művész, történelmi régészeti értékeket képviselő nemzeti kincsek, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme érdekében hozott tilalmak és korlátozások (EKSZ 30. cikk) ~ mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések igazolhatósága > kényszerítő körülmények (EB-gyakorlat): adócsalás megelőzése és pénzügyi ellenőrzés hatékonysága, fogyasztóvédelem, tisztességtelen verseny megelőzése és kereskedelmi ügyeletek tisztasága, környezetvédelem, munkafeltételek javítása, nemzeti és regionális kultúra fejlesztése) - Szolgáltatásnyújtás (és szolgáltatás igénybe vétele) szabadsága: • a korlátozás általános tilalma (EKSZ 49. cikk) • a szabadság korlátozhatósága: kizárólag csak a közérdekre vonatkozó imperatív okok miatt, valamennyi személyre és vállalkozásra egyaránt kiterjedően (EB-gyakorlat) > szükségesség és arányosság • megengedett kivételi lehetőségek: közhatalom gyakorlása (EKSZ 45. cikk), közrend, közbiztonság, közegészségügy (EKSZ 46. cikk) > a nemzeti gazdasági érdek NEM TARTOZIK IDE 271


C.) Sajátos követelmények az értékesítési folyamatában - A termék, szolgáltatás piacra vitele: • alanyi: gazdasági tevékenységet a belső piacon (is) tagállami joga szerinti jogalanyisággal rendelkező bármely természetes v. jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet egyenlő jogosítványokkal folytathat • tárgyi: bármely termék, szolgáltatás, amely a közösségi jog alapján nem tiltott vagy korlátozott • mindkét körben: a közösségi jog rendelkezéseivel összhangban az áruval/szolgáltatással szemben megfelelőségi követelmények támaszthatók ~ a tevékenység képesítéshez (szakismerethez) vagy tőkeerőhöz kötése ~ termékbiztonság, magas szintű minőségi követelményeknek való megfelelés - Felkínálás értékesítésre: • a reklám, kereskedelmi kommunikáció: ~ meghatározott tárgyi körben reklámtilalmak- és korlátozások ~ a reklám, kereskedelmi kommunikáció egyes módozatait érintő tilalmak, korlátozások • árak feltüntetése, realitása, termékinformációk • eladástámogatás - Értékesítés: • a szerződési feltételekről való előzetes tájékoztatás • a szerződési feltételekkel szemben támasztott követelmények • a fogyasztó, mint szerződő partner számára biztosított többletjogok és garanciák • fizetési módozatok, fogyasztói hitel • alkalmazandó jog - Helytállás a szerződésért, jogérvényesítés: • fogyasztóvédelmi garanciák, termékfelelősség • szerződésszegésért való felelősség a vállalkozások egymás közötti kapcsolataiban, a késedelmes fizetés szankcionálása • jogok peres és nem peres úton történő érvényesítésének elősegítése

- Az állam és szervei piaci szereplőként való fellépése, közpénzekkel való gazdálkodás: vevői (közbeszerzés) és eladói minőségben 272


D.) A jogi környezet egyszerűsítése, a „minőségibb jogalkotás” igénye

vonatk.

- A közösségi jog állapota, mint a belső piaci célok megvalósulásának akadálya: • 2001-re a közösségi kb. 2400 tematikus jogcsoportot (alapjogszabály és annak kiegészítései, módosításai) fogott át, anyaga terjedelmileg 97.000 Official Journal-oldalra rúgott > ennek legnagyobb része a belső piac működésével kapcsolatos szabályokat tette ki • a joganyagban jelentkező ismétlődések, az egyes területeken jelentkező túlszabályozási igények, az elavult szabályok továbbélése és az új jogszabályok várható hatásaira kellő tekintettel nem lévő jogalkotás alkalmazásának komoly gátjává váltak • mindezeket felismerve a Bizottság (előtanulmányok, politikai vita nyomán) ~ 2002-ben cselekvési tervet hirdetett a szabályozási környezet egyszerűsítése és színvonalának javítása ~ 2003-ban közleményt adott ki a közösségi acquis aktualizálása és egyszerűsítése • a kitűzött alapvető cél: egy megbízható, naprakész, felhasználóbarát európai joganyag (body of law) kialakítása - A szükséges változások irányai: • a közösségi jogalkotásban részt vevő intézmények munkájának javítása (magasabb szakmai minőségű javaslatok, a konzultáció minimális követelményei, előzetes hatásvizsgálat, monitorozás) • a tagállami transzpozíció és alkalmazás biztosítása (a transzpozíció színvonalának javítása, szükség esetén a megfelelő szankciós lépések megtétele) • a nem alkalmazott jogszabályok kiiktatása, a jogi szövegek egyszerűsítése, közérthetőbbé tétele • a töredezett szabályozást ahol lehet, „kódex-jellegű”, egy-egy terület átfogóbb szabályozással kell felváltani • nagyobb térnyerés a nem normatív jellegű szabályozásnak, (önszabályozás, magatartási kódexek) együttes szab. > a folyamat máris jelentős eredményeket hozott

- 2005 márciusi közlemény: a folyamat értékelése, „sikermegoldások”, az alapvető célok fenntartása > a tagállamok sürgetése a nemzeti „jobb szabályozási” és egyszerűsítési programok indítására, végrehajtására 273


VII.1.4 A belső piaci jogharmonizáció és Magyarország A.) Az „európai mítosztól” a belső piac valóságáig - Európa: az egyetlen működő közép-európai mítosz (Martonyi János, 1993) • Közép-Európa számára egyértelmű, hogy a nyugat-európai integrációs folyamathoz történő csatlakozásnak nincs semmiféle reális alternatívája • a teljes jogú csatlakozás a modernizációs és nyugatosodási folyamat sikeres megvalósításának jelképe > egy „több évszázados vágy megvalósulása” - A Társulási Megállapodás (1994): „erőteljes politikai dimenziót mutató szerződés” (Kecskés László) > a magyar csatlakozás legalapvetőbb feltételrendszere • működő, demokratikus jogállam > a kezdeti ellenállás után az EK végül elfogadta, hogy az új magyar demokrácia ezt az alapvető követelményt részben már teljesítette, de a Megállapodás politikai egyeztető mechanizmust állított fel • integrációs célkitűzések > alapvetően a szabadkereskedelem biztosítása, nyitás az áruforgalmon kívül eső alapszabadságok felé • jogharmonizáció > Mo. „a közösségbe való gazdasági integrációjának alapvető feltétele, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni szabályait közelítse a Közösség jogszabályaihoz” (TM 68. cikk) > 1995: „Fehér Könyv a Közép-és Kelet Európai Társult Országok Felkészüléséről az Unió Belső Piacához való csatlakozásra” - A magyar jogközelítési folyamat (Martonyi János, 1995): • elsődleges célja a társult országok és a Közösség közötti áruszemély- szolgáltatás- és tőkeforgalom szabadságának fokozatos növelése • a versenyfeltételek közelítése, a versenyhelyzetet befolyásoló szabályok és feltételek összhangba hozása • ez mindenekelőtt azoknak a közösségi szabályozásoknak figyelembe vételét jelenti, amelyek közvetlen befolyást gyakorolnak az (EK-ben már 1992-ben lényegében megvalósított) egyetlen belső piac létrehozására és működésére > az elsődleges figyelmet mindazon technikai, pénzügyi és fizikai akadályok megszüntetésének kell szentelni, amit az EK 1992-ig már felszámolt 274


B.) Az integrációs folyamat célkitűzései - a csatlakozás előtt és után - Az 1995-ös Fehér Könyv: a belső piacba való integrálódás a Bizottság által kidolgozott programja > közösségi jogi értelemben véve nem jogforrás, de a magyar jogharmonizáció kezdeti időszakában általános zsinórmértékül szolgált (2403/1995. Korm. h.) • a kormány felkészülési stratégiáját a teljes körű csatlakozás céljának rendelte alá • a felkészülés középpontjában az EU (egységes piaci) joganyagának átvétele és alkalmazása állt > a csatlakozásra való magyar felkészülés tudatos gazdaságpolitikai és jogharmonizációs stratégián alapult - Magyar integrációs célkitűzések: • az uniós csatlakozás a magyar gazdaság másfél évtizedes szerkezetátalakítási folyamata után következett be • Középtávú Gazdaságpolitikai Program, Előcsatlakozási Gazdasági Program 2003 ~ az ország modernizálása és felzárkóztatása az európai fejlettségi szintre ~ ez a versenyképesség erősítésében, a pénzügyi és árstabilitásra való törekvésben, a gazdaság és társadalom kohéziós erőinek kibontakozásában realizálódik • e változó közegben fejti ki hatását, ugyanakkor formálja is azt a Nemzeti Fejlesztési Terv (2003), Európa Terv (2004) > hosszú távú célja az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való konvergencia biztosítása ~ versenyképesebb gazdaság operatív ~ humán erőforrások fejlesztése ~ jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra programok ~ kiegyensúlyozottabb területi fejlődés • a csatlakozás utáni Európa-politika hármas célja: ~ a tagság által nyújtott lehetőségek és esélyek kihasználása: a nemzeti célok megvalósítása érdekében folytatódjon a teljes beilleszkedés az integráció folyamatbába ~ Magyarország tagként lépjen fel kezdeményezőként az egyes uniós és közösségi politikák alakításakor ~ az integráció eredményeinek és egységének megőrzése (lisszaboni folyamat, EU-költségvetés, az alkotmányszerződés ratifikációs folyamatának lezárása) > e folyamatokat a jogharmonizáció támogatja, de (már) nem vezérli 275


C.) Fogyasztóvédelmi politika - magyar jogharmonizáció - A fogyasztóvédelmi célú jogharmonizáció kezdetei: • 1991: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség létrehozása, a fogyasztóvédelmi jogalkotás kezdete • az Európai Megállapodás nyomán: a magyar Kormány úgy határozott, hogy a jogharmonizációs periódus első ötéves szakaszában alakítsák ki a fogyasztóvédelmi tárgyú közösségi jogszabályokkal harmonizáló magyar jogszabályokat • Fehér Könyv (1995): mellékletének 23. fejezete tartalmazta a fogyasztóvédelem legsürgősebb jogközelítési feladatait > a Kormány tekintettel az elvárásokra, határozatot hozott [2192/1995. (VII.6.)] a fogyasztóvédelem hatékonyságának javítására vonatkozóan • 1991: kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról, 1993: tv. a termékfelelősségről, 1994: min. rendelet a házaló kereskedésről, 1995: élelmiszertv., 1996: versenytv. • 1997: az AGENDA 2000 országvéleménye > annak ellenére, hogy több törvény és ágazati rendelet tartalmazott fogyasztóvédelmi célú rendelkezést, elvárás volt a fogyasztói jogokat egységesen szabályozó, a közösségi normáknak megfelelő fogyasztóvédelmi törvény megalkotása - A fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény: • megfelel az európai normáknak, összhangban van az Európai Közösség fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogforrásaival. • intézkedik a fogyasztóvédelmi jogok érvényesítéséhez szükséges intézményrendszer továbbfejlesztéséről - A fogyasztóvédelmi jogalkotás újabb szakasza (1998-2005): • a Ptk. fogyasztóvédelmi szempontból történő módosításai, kormányrendeletek (a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételek, távollévők közötti szerződések, ingatlanok időben megosztott használata stb.) > a „fogyasztóvédelmi magánjog” relatív önállósulása • a közösségi jog fejlődésével lépést tartva műszaki, termékbiztonsági, élelmiszerbiztonsági követelmények megjelenése az – ágazati – rendeleti jogalkotásban

276


VII.2 Termékek, szolgáltatások piacra vitele VII.2.1 Áruk forgalomba hozatala A.) A kölcsönös elismerés elve és gyakorlati érvényesülése - A kölcsönös elismerés a Cassis de Dijon-ítéletben (120/78) lefektetett elve > a Bizottság belső piaci programjának sarokköve • közösségi szabályozás hiányában (nincs a nemzeti szabályozást „felülíró” közösségi szabály) • az egyik tagállamban jogszerűen előállított termék egy másik tagállambeli forgalmazását nem lehet a nemzeti jogszabályok különböző voltára történő hivatkozással korlátozni • korlátozás szigorú feltételek mellett, szűk körben közbiztonsági, közegészségügyi, környezetvédelmi szempontból lehet csak megengedett > a szükségesség és arányosság követelményének megfelelően > a tagállam saját jogrendjének sajátos előírásait, szabályait az importtermékek vonatkozásában többletkövetelményként nem érvényesítheti - A Bizottság értelmező iránymutatásai, az elv gyakorlati érvényesülése: • 1980: az ítélet következményei > tájékoztatás a tagállamok részére ~ a tagállam akkor sem tilthatja meg területén a más tagállamból származó áru forgalomba hozatalát ~ ha ott az árura vonatkozó technikai vagy minőségi követelmények a hazai termékekre vonatkozó szabályoktól eltérőek • 1997: a kölcsönös elismerés elve a Belső Piaci Akciótervben kulcskérdés jelenik meg • 1999: az elv helytelen értelmezését értékelő bizottsági közlemény és tanácsi határozat a gyakorlati alkalmazás követelményrendszeréről > az EGT-megállapodásnak is részévé válik • 2003: értelmező közlemény > iránymutatás az elv megfelelő alkalmazásához (EU-tagállamok, EGT, Törökország) ~ nem abszolút jellegű jog: a célországot felülvizsgálati jogosítványok illetik meg ~ a felülvizsgálat szempontjainak és lépéseinek konkrét meghatározása ~ az érintett gazdasági szereplőt megillető jogorvoslati lehetőségek

277


B.) A kötelező értesítés rendszere - Közösségi jogforrás: az Európai Parlament és a Tanács 1995. december 13-i 3052/95/EK határozata az áruk Közösségen belüli szabad mozgásának elvétől eltérő nemzeti intézkedésekre vonatkozó információk cseréjét biztosító eljárás létrehozásáról - A szabályozás célja: tájékoztatási folyamat (eljárás) útján a tagállamok által a kölcsönös elismerés elvének érvényesülése alóli kivételeket megállapító jogszabályok átláthatóságának biztosítása - Értesítési kötelezettség: ha egy tagállam • egy másik tagállamban jogszerűen előállított vagy forgalomba hozott termék bizonyos fajtája vagy típusa • szabad mozgásának vagy forgalomba hozatalának megakadályozására tesz lépéseket, és • ha az intézkedés közvetlen vagy közvetett eredménye: ~ az árukra általános tilalom bevezetése ~ az áruk forgalomba hozatalának megtagadása ~ az érintett termék fajtájának vagy típusának módosítása a forgalomba hozatal vagy forgalomban tartás előtt, vagy ~ az áruk kivonása a piacról > az értesítés utólagos, az intézkedés meghozatalától számított 45 napon belül, formanyomtatvány használatával történik - Kivételek az értesítési kötelezettség alól: • a kizárólag közösségi harmonizáció érdekében hozott rendelkezések • a Bizottság felé különös rendelkezések szerint közölt intézkedések (tervezettek is) • a kizárólag a közerkölcs vagy a közrend védelméhez kapcsolódó intézkedések, • a használt árukra vonatkozó intézkedések, amelyek az idővel vagy a használattal a forgalomba hozatalra vagy a forgalomban tartásra alkalmatlanná válnak. • bírósági határozatok - A bejelentett nemzeti intézkedéseket a belső piacra vonatkozó éves jelentés melléklete sorolja fel (a hivatali titok védelmére vonatkozó szabályoknak azonban érvényesülni kell) 278


C.) Technikai harmonizáció - A technikai akadályok elbontása, mint a belső piac megvalósulásának előfeltétele: • 1985 előtt: a tárgykörbe eső jogi szabályozást az esetről-esetre történő megközelítés jellemezte > részletező követelmények, specifikus eljárási rendek, amelyek alapján a tagállamoknak kellett a minőséget/megfelelőséget tanúsítaniuk • 1985: „új megközelítés”: a közösségi jog ~ a „lényegi követelmények” rögzítésére korlátozódik: (essential requirements) és azonos védelmi szint az ~ a megfelelőséget értékelő egész Közösségben (tanúsító) eljárási rend ~ alapját a Tanács a technikai harmonizáció és szabványosítás új megközelítéséről szóló 1985. május 7-i Rendelete és a 83/189/EGK irányelv képezi • az (önkéntesen vállalt) szabványos feltételeknek megfelelő termékeket úgy kell tekinteni, mint melyek kielégítik a „lényegi követelmények” szerinti feltételeket is (harmonizált tanúsítási eljárások, CE-márkajelzés) - „Harmonizált szektorok”: játékok, gépek (ipari- és szállítási), kompresszorok, orvosi készülékek, villannyal és gázzal működő eszközök, készülékek, információ és távközlés (a frekvenciákat is ide értve), szállítás, mérőkészülékek, egyéb lényegi kérdések (lábbelik, textiltermékek címkézése, polgári használatú robbanóanyagok, elektronikus hulladék, csomagolóanyag hulladék, zajkibocsátás) - Kötelező tájékoztatás a nemzeti szabványosítás technikai jogalkotás körébe eső nemzeti intézkedésekről: a 98/38/EK irányelv szerint a Bizottság felé • a nemzeti szabványügyi testületek új szabványok bevezetése előtt > előzetes tájékoztatási kötelezettség • a nemzeti jogalkotót a technikai tartalmú jogszabályokról > előzetes értesítési kötelezettség (notifikáció) • a notifikációs eljárás menetrendje: a Bizottság a tervezett nemzeti jogszabályt megküldi a tagállamoknak, azok ahhoz megjegyzéseket fűzhetnek, e Bizottság ezeket összegzi > mindezekre a nemzeti jogalkotónak tekintettel kell lenni, a jogszabály csak az eljárás lezárultával hirdethető ki > az irányelv a 98/48/EK irányelvvel tört. módosítása a notifikációs eljárást kiterjesztette az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra is 279


D.) Egyes termékekre vonatkozó különleges követelmények - Termékfelelősség: a Tanács 1985. július 25-i 85/374/EGK irányelve a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (mód: 99/34/EK irányelv) alapvető célja: a gyártók és a fogyasztók érdekei közötti „tisztességes egyensúly” megteremtése - Általános termékbiztonság: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 3-i 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról (2004. január 15.-től) • akkor kerül alkalmazásra, ha nincs különleges termékbiztonsági előírás • általános biztonsági követelmények, megfelelőség gyártói, forgalmazói kötelezettségek • a termékfelelősségi irányelv alkalmazását nem érinti - Élelmiszerbiztonság: • 2000-ben Fehér Könyv > 2005-ig több, mint 200 tervezett jogi aktus • 2002: általános (178/2002 EK rendelet) és specifikus élelmiszerbiztonsági követelmények, jogalkotás • 2002: EFSA (European Food Safety Authority) felállítása, egységes követelmények • genetikailag módosított termékek/organizmusok: 1830/2003 rendelet - Kozmetikai termékek: 7 irányelv állapítja meg az ilyen termékek ellenőrzésének, összetevőinek kimutatásával kapcsolatos eljárási rendet - Gyermekjátékok: 88/378/EGK irányelv > alapvető követelmények megállapítása - Egyes termékcsoportokra vonatkozó sajátos tilalmak: • kábítószerek és a kábítószer gyártásához felhasználható prekurzorok • fegyverek • polgári célra felhasználható robbanóanyagok • „kettős felhasználású” (dual use) javak > katonai és polgári célra egyaránt 280


VII.2.2 Szolgáltatások nyújtása A.) A szolgáltatásnyújtás szabadsága - A szabadságjog alapvető sajátosságai: az EKSZ 49-50. cikkei egyértelmű, feltételtől nem függő kötelezettségeket fogalmaznak meg a szolgáltatások szabad áramlását gátló korlátozások eltörlésével kapcsolatban • a szolgáltatás nyújtása olyan gazdasági tevékenyég, amelyre a többi szabadságra vonatkozó előírás nem vonatkozik • a szolgáltatást szabadfoglalkozású személy vagy társaság nyújtja, eseti alapon • akkor tartozik a közösségi jog hatálya alá, ha határokon átnyúló elemet tartalmaz • a szabadságjog a szolgáltatás igénybe vételére is kiterjed • a közrendre, közbiztonságra, közegészség érdekeire vonatkozó hivatkozás alapján ill. a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban a letelepedés jogára vonatkozó korlátozások és kivételek a szolgáltatásokra is alkalmazandók > az EB joggyakorlata a szolgáltatások gazdasági jelentőségének gyors növekedését tükrözve bontotta ki a szabadságjog érvényesülésének lehetőségeit - Általános jogalkotási program: az EKSZ (akkori 63., mai) 52. cikk végrehajtásához kapcsolódóan 1961-ben vette kezdetét > céljai • a szolgáltatások szabadságát korlátozó rendelkezések eltörlése • a szabadság gyakorlásának lehetővé tétele ~ a szakmai képesítések kölcsönös elismerésével ~ az önálló vállalkozókra vonatkozó jogszabályok közelítésével • a szabályozás a szélesebb értelemben vett szolgáltatási ágazat átfogására törekedett • e program eredményeire építve, a belső piaci politika fejlődése folyamatosan újabb területeken teremtett jogalkotási igényt - A jogközelítés hatása a belső piac működésére: olyan közös, egységes bázis létrejöttét eredményezi, mely lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők, vállalkozások ténylegesen egyenlő pozícióba kerüljenek > megjelenési formái a másodlagos jogalkotásban • az önálló vállalkozókra vonatkozó szabályrendszer • a vállalkozásokra vonatkozó szektoriális megközelítésű szabályozás • a legújabb szakaszban: a szolgáltatási irányelv-tervezet > az EKSZ-ben lefektetett alapvető követelményekkel összhangban 281


B.) A belső piaci szolgáltatások liberalizációs programjának állomásai - Az Egységes Okmány alapján 1992. december 31-ig végbement liberalizációs folyamat sajátosságai a szolgáltatási szektorban: • munkavállalók, vállalkozások akadálytalan mozgása: diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése, a munkavállalási feltételek egységesítése • cégbejegyzési szabályok egységesítése: ha egy vállalkozás valamely tagállam cégbíróságán be van jegyezve, akadálytalanul működhet, nyújthat szolgáltatást a többi tagállamban is • tőkemozgások felszabadítása, pénzügyi szolgáltatások > a bankok, biztosító társaságok szabadon működhetnek minden tagállamban, felügyeletüket a megegyezés szerint másutt nyitott fiókjaik, leányvállalataik esetében is az eredeti ország bankfelügyelete látja el • tengeri közlekedés: a partmenti hajózás (cabotage) lehetővé tétele • közúti közlekedés: mennyiségi korlátok (kvóták) felszámolása a más tagállamokból származó közlekedési vállalkozások irányában • vasúti közlekedés: független üzemeltetői státus, az infrastruktúrát irányító tev. elkülönítése a hálózat használásával folyó tevékenységtől, hozzáférési és tranzitjog a tagállami vasútvonalakhoz • távközlési piac: a távközlési szolgáltatások és berendezések technológiai követelményrendszerének egységesítése > az egyik tagállamban engedélyezett berendezés minden tagállamban engedélyezettnek minősül - Maastrichti Szerződés: Transzeurópai Hálózatok (vasutak- és közutak közösségi szinten összehangolt fejlesztése) - Energia: • 1994: az Európai Energiaügyi Charta nemzetközi szerződéssé alakítása • 1995 január: Zöld Könyv (az EU célkitűzései 2020-ig) - 1997-1999: • a légi közlekedésben a belső repülések, a közúti közlekedésben a „helyközi közlekedés” felszabadítása • távközlés: „nyitott hálózatok” > teljes körű liberalizáció • posta: a liberalizálásra kerülő szolgáltatások és az egyetemes szolgáltatások meghatározása

282


C.) A további változások igénye: a szolgáltatások 2002. évi belső piaci stratégiája - Megszületésének háttere: • a 90-es évek végére világossá vált, hogy a Közösség a szolgáltatási szektorra vonatkozó politikája a gazdasági változások fényében meghaladottá vált ~ az egyes szektorok hozzájárulása a GDP-hez Mezőgazd. Gyártás Keresekedel- Szociális- és mi szolg. közszolg. 1.7 22.5 47.7 21.4 Belgium 3.3 16.3 46.3 23.1 Dánia 1.3 22.8 51.1 19.7 Németország 8.2 14.4 51.6 17.3 Görögország 4.4 21.3 50.0 18.9 Spanyolország 3.1 19.2 48.3 21.3 Franciaország 3.2 23.2 50.2 17.4 Olaszország 0.8 15.0 66.0 16.8 Luxemburg 3.1 19.4 50.2 20.2 Hollandia 2.3 22.6 50.6 18.6 Ausztria 4.5 21.2 47.2 21.4 Portugália 3.5 27.0 41.0 18.2 Finnország 2.1 24.6 45.0 21.0 Svédország 1.5 21.9 50.4 19.3 Egyesült K. Forrás: Eurostat (1999) ~ a gazdaság szerkezete átalakult, a szolgáltatások „az új gazdaság hajtóerejévé váltak” ~ a technológiai forradalom, s annak az innovációra, a piac működésére és versenyképességre gyakorolt globális hatásai magát a szolgáltatási szférát is átalakították • a jogi szabályozási környezet a megváltozott követelmények érvényesülését nem támogatta, inkább gátjává lett annak - A lisszaboni Tanácsülés felkérte a Bizottságot, hogy készítsen elő a szolgáltatások szabad nyújtását a belső piacon biztosítani tudó stratégiát: • átfogó > minden szolgáltatási szektorra kiterjedő • határokon átnyúló > az Unió minden tagállamában legyen elérhető • biztonságos > a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak egyaránt • lépéstartó > a piac változásaival • más politikákkal összhangban levő > verseny, vám, adó, fogyasztóvédelem > e felhívásnak eleget téve született meg a 2000-es belső piaci stratégia 283


D.) A belső piaci stratégia célkitűzései, az érintett területek - Kétszakaszos megközelítés: • 2001: „a cselekvés és elemzés” éve > jogi és nem jogi természetű kezdeményezések sorának elindítása: a hatályos joganyag (irányelvek) felülvizsgálata, lényeges területeken a még hiányzó irányelvek megalkotása, a szolgáltatásnyújtás szabadsága előtti jogi akadályok tényszerű feltárása • 2002: „az akadályok elhárítása” > az EKSZ a szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító rendelkezéseinek közvetlen alkalmazása, megfelelő mechanizmusok kidolgozása a nem szabályozási jellegű korlátok (pl. fogyasztói bizalom hiánya) lebontására, további célzott jogharmonizáció (horizontális intézkedések) • mindez tudatosan - a szolgáltatásnyújtás, mint folyamat egyes fázisaihoz (vállalkozás indítása – működési eszközrendszer /inputs/ - promóció – elosztás – eladás – eladást követő támogató tevékenység) rendelt követelmények tükrében – jelent meg - A jogalkotás területei: • a már folyamatban lévő jogalkotás felgyorsítása, lezárása ~ közbeszerzés ~ fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távolsági értékesítése ~ hírközlési liberalizációs reformcsomag elfogadása ~ postai szolgáltatások ~ szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban ~ vállalatfelvásárlások ~ a VAT irányelv alkalmazása az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra • új kezdeményezések ~ kereskedelmi kommunikáció és eladás támogatás ~ szabályozott szakmák, képesítések elismerése ~ pénzügyi szolgáltatások, elektronikus kereskedelem ~ szellemi tulajdon védelme

284


E.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése - A közösségi szabályozás célja: a diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerésének hiánya ne szabjon gátat a munkavállalók és vállalkozások szabad mozgásának - Szabályozott szakma: gyakorlását egy adott ország meghatározott bizonyítvány vagy oklevél által tanúsított képesítés meglétéhez köti • minden tagállam maga határozza meg, hogy mely szakmákat minősíti szabályozottaknak • ha az Unió állampolgára másik tagállamban szabályozott szakmát kíván gyakorolni, az oklevelét el kell ismertetnie az illetékes nemzeti hatósággal > így válik az adott szabályozott szakma gyakorlására - A szabályozott szakmák elismerése: irányelvi szabályozás, a jogi szabályozás szempontjából a szabályozott szakmák két csoportra oszthatók • az első csoport: általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő, állatorvos és építészmérnök ~ elismerését ágazati irányelvek szabályozzák, melyek automatikus elismerést tesznek lehetővé > e szakképzettségek és szakképesítések esetében valamennyi tagállamban megtörtént a képzések összehangolása ~ az elismerési eljárás során a hatóságok nem az adott diplomához vezető képzés milyenségét vizsgálják, hanem azt, hogy az adott személy a saját országában eleget tesz-e az adott szakma gyakorlásához előírt valamennyi követelménynek • második csoport: minden más esetben az elismerés az általános rendszer alapján történik (a Tanács 89/48/EGK és a Tanács 92/42/EK számú irányelvei) ~ alapszabálya, hogy az a tagállami állampolgár, aki jogosult egy adott szakma gyakorlására az egyik tagállamban, jogosult legyen erre a másik tagállamban ~ a különböző szakképesítések és szakképzettségek megszerzéséhez vezető képzéseket a tagállamok nem harmonizálták > nincs automatikus elismerés > az általános rendszer alapján történő elismerés alapja a tagállamok közti bizalom

- Folyamatban lévő jogalkotás: a szakképesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelvtervezet (2002) > az elmúlt negyven évben született 15 irányelvet felváltó, egyszerűbb szabályozási rezsim 285


F.) Energia - Előzmények: • a vezetékes energiahordozók korábban monopolágazatnak számító területein (is) kívánatosnak mutatkozott a verseny növelése, az árak csökkentése > piacnyitás, liberalizáció az integrált állami monopóliumok lehetőségének fenntartása mellett • az Európai Tanács 2000. március 23-24-i lisszaboni ülésén a belső piac gyors befejezésére szólított fel mind a villamos energia, mind a gázágazatban, valamint • kérte ezen ágazatok liberalizációjának felgyorsítását egy teljesen működőképes belső piac kialakításának céljából • a (távlati) cél: a teljes liberalizáció - Energia: a villamos energia és földgáz közös, belső piacának megteremtése, az árak átláthatóságának biztosítása, a versenyképesség növelése • villamosenergia-piac: ~ a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv > közös szabályok megállapítása a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására és a villamosenergia-ellátásra vonatkozóan, az elosztó- és az átviteli hálózatokat – vertikálisan integrált vállalkozások esetén – külön jogi személyeknek kell üzemeltetni (szétválasztás) ~ 1228/2003/EK rendelet a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről > határkeresztező villamosenergia-forgalomra alkalmazható ellentételezési mechanizmus, kapacitásfelosztás, díjfelosztás • földgáz: 2003/55/EK irányelv földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről > a szállítási és az elosztóhálózatokat – vertikálisan integrált vállalkozások esetén – eltérő jogi személyeknek kell üzemeltetniük, közös szabályok meghatározása a földgázszállításra, -elosztásra, -ellátásra és -tárolásra vonatkozóan, közszolgáltatási kötelezettség, fogyasztóvédelem, az engedélyezési eljárások egységes szabályai

286


G.) Szállítás - Előzmények: a szállítási kvóták 1993. január 1-el történő eltörlése után a Közösség területén visszterhesen végzett fuvarozási/szállítási tevékenységek főszabály szerint minden belföldi szolgáltató számára lehetségessé váltak - Közúti szállítás: • A Tanács 1992. március 26-i 881/92/EGK rendelete a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról > a nemzetközi közúti árufuvarozás szabályozása: a nemzeti fuvarozót „alanyi jogon” megillető közösségi engedély követelményének előírása (a székhely szerinti tagállam engedélyének helyébe lép), az engedély kiadásának és visszavonásának eljárási szabályai • A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról > bármely, díjazás ellenében szolgáltatást nyújtó közúti árufuvarozó, aki rendelkezik a 881/92/EGK rendeletben meghatározott közösségi engedéllyel, jogosult az ebben a rendeletben meghatározott feltételekkel, díjazás ellenében más tagállamokban, ideiglenesen belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtani (kabotázstevékenység), a szolgáltatásnyújtás feltételrendszerére (árak, szállítási műszaki feltételek, forgalmi adó) a fogadó állam szabályai irányadók - Tengeri szállítás: • tanácsi rendeletek (4055/86, 4056/86, 4057/88, 4058/88) tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tengeri szállításban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének, az EKSZ 81. és 82. cikkének alkalmazásáról, a tengerhajózásban tisztességtelennek minősülő árképzési gyakorlatról ill. az óceánokon lebonyolódó kereskedelemben a rakományokhoz való szabad hozzáférés biztosítását szolgáló összehangolt intézkedésekről • tanácsi rendelet (3557/92, 3921/91, 1356/96) a más tagállam tengerén ill. belföldi viziútjain végzett kabotázstevékenységről ill. személyszállításról - Légi szállítás: 2408/92 tanácsi rendelet a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról (liberalizáció), 2409/92 a légi szolgáltatások vitelés tarifadíjairól (árképzés liberalizációja)

287


H.) A hírközlés, postai szolgáltatások szabályozásának fejlődése - Előzmények: a (közigazgatás, vagy speciális üzemeltető jogokkal rendelkezős vállalkozások) távközlési monopóliumainak lebontásának szándéka, a nyílt hálózati hozzáférés biztosítása (1987-1998) • 1987: Zöld Könyv (a piac fokozatos megnyitása a verseny előtt, jobb harmonizációs intézkedések biztosítása, műholdas távközlés) • 1990: irányelvek a nyílt hálózati hozzáférés biztosításáról > a teljes verseny kereteinek megteremtése a távközlési szolgáltatásoknál • 1992: Zöld Könyv a postai szolgáltatások egységes belső piacának létrehozásáról • 1995-1998: „első generációs” távközlési jogalkotás lezárása (egyetemes szolgáltatások, teljes körű verseny, kábeltelevíziózás, mobil szolgáltatások, engedélyezés) • 1995: „Infrastruktúra Zöld Könyv” > a verseny kiterjesztése a szolgáltatásokról a hálózati infrastruktúrára • 1997: a postai irányelv (97/67/EK) elfogadása • 1998: a teljes körű liberalizáció (legtöbb országban való) megvalósulása • 1999: bizottsági Közlemény az elektronikus hírközlési infrastruktúrára és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó új keretszabályozásról - Az új keretszabályozás: a technikai fejlődés és a piac igényeinek figyelembe vételével egy nagyobb versenyképességet biztosítani tudó szabályozási rezsim („hírközlési csomag”) elfogadása (2002) • „keretirányelv”: 2002/21/EK irányelv az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról • specifikus irányelvek: engedélyezési irányelv (2002/20/EK), egyetemes szolgáltatási irányelv (2002/22/EK), hozzáférési irányelv (2002/19/EK ), 2002/77/EK irányelv az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről - Postai szolgáltatások: 97/67/EK irányelv a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (mód: 2002/39/EK irányelv) • súlyhoz kötött, kétszakaszos liberalizációs folyamat > lez. 2006. I. 1. • egyetemes szolgáltatások körének meghatározása, szolgáltató kijelölése, minőségi követelmények, költségalapú, átlátható díjrendszer, a szolgáltatás minőségének ellenőrzése

288


I.) Elektronikus hírközlési szolgáltatás - információs társadalmi szolgáltatás - Az új hírközlési keretszabályozás hatálya: nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára, pl. • a műsorszolgáltatási tartalomra • pénzügyi szolgáltatásokra • az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra • televíziós műsorszolgáltatásra - Az elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely • teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből áll, beleértve a műsorterjesztő hálózatokon nyújtott távközlési szolgáltatásokat és átviteli szolgáltatásokat • de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatást, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat • nem foglalja magában a 98/34/EK irányelv 1. cikkében meghatározott olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt nem elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből állnak - Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az információs társadalom bármely szolgáltatása, azaz bármely, általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatás • „távolról”: a szolgáltatást a felek egyidejű jelenléte nélkül nyújtják, • „elektronikus úton”: a szolgáltatás kezdőpontjától való elküldése és célállomásán való fogadása adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést is) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés útján történik, valamint annak elküldése, továbbítása és vétele teljes egészében vezetéken, rádión, optikai vagy egyéb elektromágneses eszköz útján történik, • „a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére”: az adatok továbbításával nyújtott szolgáltatás egyéni kérelemre történik > e szolgáltatásokra a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozik 289


J.) A pénzügyi szolgáltatások (hitelintézeti és biztosítási tevékenység) jogának fejlődése - Előzmények: • 1973: a tagállamoknak bankok, hitelintézetek vonatkozásában is meg kell akadályozniuk a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását (73/183/EGK ie.) • 1973-1979: az 1962-ben meghirdetett, a biztosítási tevékenység folytatásának engedélyezésére vonatkozó feltételeket harmonizáló program végrehajtása (73/239/EK ie. kárbiztosítás, 79/267/EGK ie. életbiztosítás: „első generációs” irányelvek > a tevékenység más tagállamban való folytatása közigazgatási engedélyhez kötött) • 1977: első bankjogi irányelv (77/780/EGK), 1989: második bankjogi irányelv (89/640/EGK) > minimum-harmonizáció (egységes működési engedély, kölcsönös elismerés, univerzális bank elvei) • 1986-1994: a banki liberalizáció kiteljesítését célzó, ugyanakkor az átlátható működés beszámolási, felügyeleti, ellenőrzési feltételrendszerét megteremtő irányelvek, értékpapírpiac szabályozása • 1988-90: „ második generációs” biztosítási irányelvek (88/357/EGK ie. kárbiztosítás, 90/619/EGK ie. életbiztosítás) > részleges liberalizáció • 1992: harmadik generációs biztosítási irányelvek (92/49/EGK ie. kárbiztosítás, 92/96/EK ire. életbiztosítás) > egységes működési engedély, a kölcsönös elismerés elve, a szerződések tartalmi elemeinek szabályozása (tájékoztatási, elállási jog) • 2000: új, egységes szövegű, a régi szabályozást integráló irányelv hitelintézetek tevékenységének ellenőrzése vonatkozásában (2000/12/EK ie.) - A liberalizált rezsimek közös vonásai: • létesítés szabadsága (fióküzlet, iroda, leányvállalat nyitása, szerződéskötés lehetősége a fogadó ország engedélye nélkül) • egységes működési engedély (a származási ország adja ki, az egész Unió területére érvényes) • a versenyegyenlőség biztosítása a működés alapvető számviteli követelményrendszerének összehangolása révén 290


VII.2.3 A szolgáltatási irányelv-tervezet A.) Általános áttekintés - A szolgáltatások belső piacáról szóló irányelv-tervezet (Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council of 13 January 2004 on services in the internal market, „Bolkestein-direktíva”) célja: • az EU gazdasági tevékenységének 50 %-át kitevő szolgáltatások működőképes belső piacának megteremtése • a szolgáltatások nyújtására és szabad áramlására vonatkozó alapvető szabadságjogokat érvényesítő, a jogbiztonság magas fokát nyújtó szabályozási környezet megteremtésével - A szabályozás háttere, irányultsága: • a szolgáltatási szektorban túlnyomó többségben működő kis-és középvállalkozások számára ~ az információhiány a másik ~ a túlbürokratizált hatósági eljárások tagország ~ a működést indokolatlanul korlátozó előírások piacán való ~ az egyenlőtlen versenyfeltételek miatt megjelenés olyannyira nehéz és költséges, hogy határon átnyúló szolgáltatásra viszonylag ritkán kerül sor > az irányelv ezeket az akadályokat kívánja felszámolni • a szolgáltató szektorokra vonatkozó harmonizációs szabályok helyett ~ a túlszabályozást elkerülő alapelvi jellegű szabályokat tartalmaz ~ a származási ország elvének, mint a szabályozás általános módszerének alapulvételével • a javaslat minden, a fogyasztók és üzleti vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásra kiterjed ~ tekintet nélkül arra, hogy azt személyesen vagy távolból (az Internetet is ideértve) nyújtja a szolgáltató ~ a lehető legszélesebb tevékenységi kört fogja át (disztributív kereskedelem, építés /tervezői tevékenység/, szabadidős szolgáltatások, információs technológiával összefüggő tevékenységek, reklám, gépkocsi kölcsönzés, munkaerő közvetítése, biztonsági-, audiovizuális-, egészségügyi szolgáltatások, szabályozott szakmák (orvosok, jogászok, adótanácsadók) > nem terjed ki a (külön irányelvekben szab.) a hatóságok által nyújtott ingyenes közszolgáltatásokra, a pénzügyi- elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a közlekedésre

291


B.) A tervezett szabályozás fő vonásai - A szolgáltatók más tagállam területén történő letelepedésének megkönnyítése: • hatósági eljárási reform (pl. engedélyezési eljárások egyszerűsítése, egyablakos /single point of contacts/, elektronikus ügyintézés bevezetése) • a másik tagállami szolgáltatót diszkrimináló, illetve a fogadó ország piacán történő megjelenést jelentősen megnehezítő rendelkezések felülvizsgálata • a még meglévő (nemzeti jogi) akadályok lebontása • az irányelvben lefektetettek szerint további közösségi jogi követelményeknek való megfelelőség biztosítása - A fogadó államban letelepedés nélkül (határon átnyúlóan) szolgáltatók számára egyenlő piaci feltételek teremtése: • határon átnyúló szolgáltatás nyújtása esetén a szolgáltatóra a saját országának joga vonatkozik (származási ország elve) • nevesíti a másik tagállamból érkező szolgáltatás igénybevevőjének jogait (pl. betegjogok) • a fogadó ország azonban az irányelvben meghatározott indokolt esetekben továbbra is alkalmazhatja a szolgáltatóval szemben a fogadó ország (bizonyos) szabályait • az igénybevevők számára nyújtott támogatási rendszer és az igazgatási együttműködés keretfeltételeinek megteremtése - A tagállamok közötti kölcsönös bizalom megteremtését segítő eszközök a tervezett intézkedések végrehajthatóságának érdekében: • jogharmonizáció: az alapvető kérdésekben (fogyasztóvédelem, szolgáltatásnyújtók kötelezettségei /pl. tájékoztatás, felelősségbiztosítás, vitarendezés/) azonos jogvédelem biztosítása • a nemzeti hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás erősítése > hatékony szolgáltatói felügyeleti rendszer • a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló intézkedések > tevékenységek önkéntes tanúsítása, minőségi charták, kereskedelmi és szakmai kamarák közötti együttműködés • közösségi szintű magatartási kódexek elfogadása (pl. a szabályozott szakmák esetében a kereskedelmi kommunikáció) 292


C.) A tervezet fogadtatása, jövője - Elfogadása hosszadalmas, az érdekek magas szintű összehangolását igénylő folyamatnak ígérkezik • egyes régi tagállamok (különösen Franciaország és Németország) a tervezetet jelentős mértékű módosítását kívánják elérni > a keleti szolgáltatásdömping a munkabérek csökkenéséhez és a munkakörülmények romlásához vezetne • Nagy Britannia és Írország is támogatja a tervezetet, mert szerintük a nyitás több ezer munkahely létrejöttéhez vezetne • az új tagállamok összességében egyetértenek a Bizottság javaslatával, annak szabályozási elvével és lehetőség szerint minél inkább szeretnék megőrizni annak főbb tartalmát > megegyezés van azonban abban, hogy az egységes szolgáltatási piac létrejöttének késedelme fékezőleg hat a lisszaboni folyamat sikerére és az unió versenyképességére - A viták kiéleződése a 2005. évi tavaszi tanácsülésen: • a tervezetet ellenző tagállamok határozott fellépése: bizonyos területek kivétele az irányelv hatálya alól, ill. az irányelv-javaslat teljes körű visszavonása • a tervezetet támogató tagállamok (köztük Mo.) a javaslatot eredeti formájában kívánták tovább vinni • a Tanácsülés kompromisszuma: ~ az EU támogatja a szolgáltatási piac teljes megnyitását, ám semmiképpen nem az európai szociális modell kárára ~ Az Európai Parlament még június előtt jelentést készít az irányelvről > mindennek tükrében várhatóan az eredetileg kitűzött célok aligha teljesülnek, a belső piaci liberalizáció folyamatának lendülete ismét megtörik - Magyar felkészülés az irányelvből adódó feladatok megvalósítására: átfogó hatásvizsgálat igénye és szempontjai • állami szabályozási feladatok, illetve a minőségbiztosítás, fogyasztóvédelem területein megjelenő többlettevékenységek, más tagállamokkal való együttműködés szükségessége • kapacitás-fejlesztés, amelyet a szükségessé váló hivatali tevékenységek ellátásának biztosítására szükséges megoldani • a piacot érintő gazdasági hatások, a magyar vállalkozások és fogyasztók pozícióinak várható változásai

293


VII.2.4 A közszolgáltatások új európai stratégiája A.) Alapdokumentuma: a 2004. évi Fehér Könyv - Fehér Könyv a közérdekű szolgáltatásokról: (Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions (COM (2004)374 final) > előzményei: • az ugyancsak 2004-ben megjelent Zöld Könyv • ill. az az alapján indított, széleskörű nyilvános konzultáció > célja: a Bizottság álláspontjának kifejtése, konkrét célok és javaslatok megfogalmazása az Európai Unió egy magas szintű közérdekű szolgáltatási kultúra kialakítását érintő szerepvállalása vonatkozásában - Kiindulási pontok: • a közszolgáltatások az európai társadalmi modell egyik alappillérét jelentik, magas színvonalon történő nyújtások, igénybe vételi lehetőségük úgy a polgárok, mint a vállalkozások számára alapvető fontosságú követelmény > a társadalmi és területi kohézió céljait, valamint az európai gazdaság versenyképessége • bár a megvalósításukkal összefüggő konkrét feladatok megosztása lehetséges a köz- és magánszféra között (kooperáció, PPP), biztosításukról való gondoskodás alapvetően a közszféra feladata marad > a szolgáltatásnyújtás felelősségét az EU és a tagállamok együttesen viselik (EKSZ 16. cikk) - A közösségi megközelítés fő elvei: • lehetővé tenni a hatóságoknak, hogy az állampolgárok igényeit figyelembe vegyék • a versenypiaci körülmények között működtethetők legyenek a közszolgáltatások • a társadalmi kohézió javítása, az általános elérhetőség biztosítása • magas színvonal, biztonság fenntartása, fogyasztói jogok gyakorlásának biztosítása, a teljesítmény ellenőrzése és értékelése • a szolgáltatások és a helyi adottságok eltéréseinek figyelembe vétele • átláthatóság biztosítása, jogbiztonság javítása

294


B.) A koherens politika új irányai - A sokféleség figyelembe vétele: • a Bizottság újra áttekinti, lehetőség van-e az Alapszerződésben a közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályok megalkotására • a tagállamoknak korszerűsíteniük kell a közérdekű szolgáltatásokat oly módon, hogy az állampolgárok számára elérhetők legyenek a jó minőségű közszolgáltatások - A közszolgáltatások ellentételezési rendszerének tisztázása és egyszerűsítése: • a tagállami jogharmonizáció kiemelt fontosságú területei: a szerződések megkötése és finanszírozása • a Bizottságnak szándékában áll a 80/723/EGK irányelv, illetve a Szerződés 87. cikkének módosítása, amelyek az átláthatóságra és finanszírozásra vonatkoznak - A közszolgáltatást végző vállalkozások világos és átlátható módon történő kiválasztása: • a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a maguk vállalataival vagy magáncégekkel végeztetik a közszolgáltatásokat > a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közbeszerzéseiket átlátható, nem diszkriminatív módon bonyolítják • bármely cégről legyen is szó, be kell tartani a versenyeztetési szabályokat > a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése (2004/18., 2004. március 31., és 2004/17., 2004. március 31.) > 2006. végéig kell a tagországok jogrendszerének átvennie • a Bizottság nyilvános konzultációt kezd a PPP közbeszerzési aspektusairól, és erre vonatkozóan javaslatot dolgoz ki - A közérdekű tevékenységek eredményének és a teljesítményeknek értékelése: • a módszertan részleteit a Bizottság közleménye tartalmazza (COM (2002)331 final). • a Bizottság az értékelés tapasztalatait 2006-ban kívánja összegezni - Alapkérdés: szükséges-e a közszolgáltatásokra keretirányelv (framework directive) kimunkálása? > a Bizottság továbbra is a szektorális megközelítést kívánja alkalmazni

295


VII.2.5 Közösségi jogi követelmények megjelenése a magyar szabályozásban A.) Általános áttekintés - Az áruk forgalomba hozatalát érintő belső piaci célú jogharmonizáció: • alapjait, menetrendjét az 1995-ös Fehér Könyv határozta meg • a harmonizáció, mint a közösségi piacra jutás jogi és gazdasági előfeltétele „e szabályok a kölcsönös elismerés elvével együtt biztosítják, hogy a gyártó, az előállító vagy az importőr bárhol a Közösségben piacra viheti a terméket, és nyugodtan értékesítheti bárhol az EU-ban, a helyi jogszabályok megsértése nélkül” (Fehér Könyv, 2.20) • jellemzői: erőteljes fogyasztóvédelmi orientáció, szabványosítás, műszaki jellegű normák előzetes egyeztetésének kötelezettsége - Állami szolgáltatási monopóliumok (kizárólagos szolgáltatási jogok) lebontása: • Magyarország az Európai Megállapodásban vállalta, hogy 1995. január 1-jétől az EK Szerződés akkori 90. cikkéből (ma 86. cikkéből) következő elveket érvényesíteni fogja > az összeegyeztethetőséget mindenekelőtt az Alkotmány (9.-11.§) biztosítja, az elvek az 1991. évi első versenytörvényben és A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben is megjelentek • meghatározott tevékenységi kör koncesszió keretei között tartása > a közösségi jog által és a csatlakozási szerződésben kijelölt keretek (átmeneti mentességek) között egyre szűkül • a releváns ágazati törvények és kapcsolódó rendeletek lényegében és zömében már a csatlakozást megelőzően összhangban voltak a közösségi szabályozással, bizonyos területeken azonban ezek érvényesülése nem volt maradéktalan • az állam szabályozói, hatósági funkciói szervezetileg és működésükben az egyes területeken elkülönülnek a vállalkozói tevékenységtől > monopol helyzetű vállalkozások nem láthatnak el hatósági feladatokat, és a szabályozó hatóság sem szerezhet tulajdonosi érdekeltséget - Szolgáltatási szektor egyéb területei: a magyar jogharmonizáció kezdeti szakaszában elsősorban a pénzügyi szolgáltatásokra irányult, a szakképesítések kölcsönös elismerésének igénye a magyar oktatás szerkezetváltásának sürgető igényét vetette fel 296


B.) Áruk forgalomba hozatala - Technikai harmonizáció: • a szélesebb értelemben a műszaki szabályozás: a jogalkotás mellett magában foglalja a jogszabályok érvényesüléséhez, működéséhez szükséges további feltételek megteremtését: ~ a tanúsítási eljárások átvétele ~ a vizsgáló és tanúsító szervezetek kijelölése ~ a harmonizált európai szabványok bevezetése ~ a megfelelőségi jelölés alkalmazásának szabályozása szabványosítás ~ intézmények fejlesztése, szükség szerinti szervezeti átalakítása (pl. tanúsító és hatósági funkciók szétválasztása) ~ hatósági funkciók és szervezetek megerősítése (piacfelügyelet) • szabványosítás: az EK irányelvei szerinti követelményeket 1998tól kezdődően nagy számú kormányrendelet ill. ágazati rendelet (IKIM, GKM, SzCsM, GM, KövIM stb.) az európai szabványokkal egyező magyar szabványok formájában ültette át a magyar jogba > a terület szakmai felelőse a Magyar Szabványügyi Testület (Európai és nemzetközi szabványok bevezetése magyar nemzeti szabványként; magyar nemzeti szabványok kidolgozása, egyeztetése és közzététele) - Termékbiztonság: három kiemelt fontosságú területe • játékok biztonsága: a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV.29.) IKIm-Nm együttes rendelet • műszaki termékek: széles körű rendeleti szintű jogalkotás • élelmiszerbiztonság: alapvető jogi keretrendszerét az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (Ét), és annak végrehajtásáról szóló többször módosított 1/1996. (I. 9.) FM-NMIKM együttes rendelet, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó előírásai határozzák meg > a követelményeknek meg nem felelő áru forgalomba nem hozható, ill. további forgalmazása megtiltható - Termékfelelősség: a Polgári Törvénykönyvön kívüli, sajátos felelősségi rendszer (1993. évi X. tv.) > összhangban az irányelvi szabályozással 297


C.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása - közlekedés - Politika: A 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitika > a Parlament 19/2004 (III.26.) OGY határozatban fogadta el - Közúti személyszállítás: • 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról, 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 2004. évi XXXIII. törvény az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról • A konc. tv. szerint a helyi és helyközi menetrend szerinti autóbusz közlekedési tevékenységet a koncessziós pályázat nyertese vagy az e célra az állam vagy az önkormányzat által alapított társaság végezheti (szerződése lejártáig) > ezt követően pályázati eljárással lehet a szolgáltatót kiválasztani - Vasút: • •

1991. évi XVI. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény Magyarország a vasúti pályának a nemzetközi áruszállítás céljára történő megnyitására 2006. december 31-ig kapott átmeneti mentességet, az átmeneti időszakban – az EU tagság kezdetétől hazánk a TERFN magyar vonalai teljes kapacitásának 20%-át bocsátja a más EU tagállamokban bejegyzett, kérelmező vasútvállalatok rendelkezésre

- Légi közlekedés: • 1991. évi XVI. törvény, A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, A földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet, A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság megszüntetéséről és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat létrehozásáról szóló 45/2001. (XII. 20.) KöViM rendelet • az LRI földi kiszolgálói joga kizárólagosságának megszűnése, új szolgáltatók megjelenése, állami tulajdonú repülőtér csak Ferihegy maradt - Belvízi hajózás: • A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) • a vízi utak kikerültek a kizárólagos állami tulajdon köréből, a közforgalmú kikötők működtetésének joga 2001. január 1-jétől már nem tartozik a koncesszióról szóló tv. hatálya alá 298


D.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása – energia - Politika: az állam szerepe a liberalizált energiapiacon > az 1993-ban a Parlament által elfogadott energiapolitika korszerűsítése a jelentősen megváltozott külső és belső feltételek miatt > kialakítása folyamatban van - Villamos energia: • A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény > a rendszerirányítást és a hálózatokat közgazdasági szempontból természetes monopóliumoknak tekinti, ezeket nem megszüntetni, hanem jogilag megfelelő módon szabályozni kívánja. • közüzemi szektor: olyan, a közüzemi fogyasztók ellátására létrehozott szabályozott rendszert jelent, ahol az erőművek felajánlják termelésüket a közüzemi nagykereskedőnek, a régiónként kialakított közüzemi szolgáltatók kizárólag tőle vehetik meg a szükséges energiát > a számukra meghatározott szolgáltatási területen kizárólagosan szolgáltatnak a közüzemi fogyasztók részére • a feljogosított fogyasztó: aki kiléphet a szabadpiacra, és saját maga választhatja meg szolgáltatóját, vagy maga is beszerezheti a szükséges energiát. 2004. január 1-jétől minden nem lakossági fogyasztó feljogosítottá vált, 2007. július 1-jétől pedig a lakossági fogyasztók is feljogosítottá válnak. - Földgáz: • A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény a villamos energiánál felvázolthoz hasonló kizárólagos jogokat határoz meg • a piacnyitás teljessé válásáig fennmarad ez a kettős piac (közüzemi és szabadpiac), de ezzel párhuzamosan 2007-ig felül kell vizsgálni a kizárólagos jogokon alapuló közüzemi rendszert - A bányászati tevékenység: a szénhidrogén-kitermelés és a szénbányászat révén érinti az energetikai szektort • jogforrások: A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény • a kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá - a földgáz kivételével - a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység • átengedett kizárólagos jogok: kutatási engedély, koncessziós szerződésben a kitermelés 299


E.) Hírközlés, posta, információs társadalmi szolgáltatások - Hírközlés: • 1992-2002: koncessziós rendszer > A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény ma már nem tartalmazza a közcélú távbeszélő szolgáltatást, 2002-től szabad piacra lépés van a távolsági és nemzetközi közcélú távbeszélő, valamint a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatások nyújtásának területén; a tv. hatálya 2004 előtt kiterjedt az országos és körzeti rádió és televízió műsorszórásra is, amely a csatlakozástól megszűnt • 2001: egységes hírközlési törvény ~ a hírközlés és a posta egy törvényben való kezelése ~ szándéka szerint liberalizációs célzatú, a gyakorlatban azonban nem sikerült feloldania a piac merevségét • 2003-tól: a liberalizációs folyamat kiteljesítése (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről) ~ az átalakult intézményrendszer ~ nagy pontossággal rögzített, garanciákkal biztosított eljárási szabályok ~ a szolgáltatókkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes szabályozás (számviteli szétválasztás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása stb.) > olyan keretrendszer megvalósulását teszi lehetővé mely alkalmas lehet a verseny élénkítésére, a nagykereskedelmi árak mesterségesen magasan tartott szintjének letörésére • a műsorszórás kizárólagos jogának (Antenna Hungária Rt.) megszüntetése > az AH csak az infrastruktúrát fogja működtetni - Posta: A postáról szóló 2003. évi CI. törvény szerint fenntartott szolgáltatásokat kizárólag az egyetemes postai szolgáltató végezhet > a fenntartott postai szolgáltatások köre 2006-ban tovább csökken és várhatóan 2009-ben teljesen megnyílik a postai piac - Információs társadalmi szolgáltatások: előzetes engedélyezést kizáró elv (2001.évi CVIII. tv. 3. §) • információs társadalommal összefüggő szolgáltatást bármely természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet végezhet • ez azonban nem érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást képező tevékenységre egyébként jogszabály által előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget 300


F.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése – pénzügyi szolgáltatások - Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése: • jogforrás: A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény > az Európai Unió valamely tagállamában és az Európai Unió valamely polgára által szerzett, képzést tanúsító okiratok elismerésével foglalkozó harmadik része 2004. május 1jétől lett hatályos • az eljáró nemzeti hatóság a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ - Pénzügyi szolgáltatások: • a bankszektor átalakítása a (gazdasági és politikai) rendszerváltás időszakában: ~ kétszintű bankrendszer (1987), a pénzügyi közvetítőrendszer jogi szabályozása (pénzintézeti tevékenység, pénzügyi ügyletek, értékpapírjog > 1990 után külön törvényekben (1990. évi VI. tv. értékpapírok, 1991. évi LXIX. tv. pénzintézeti tevékenység, 1991. évi LXIII. tv. befektetési alapok ~ az EGK jogszabályai (ekkor még) az általános modernizációs folyamatot elősegítő iránymutatásokként kerültek figyelembe vételre • a Társulási Megállapodást (1994) követő jogalkotás: a közösségi joghoz való teljes közelítés ~ hitelintézeti tv. (1996. évi CXII. tv.), értékpapírtörvény (1996. évi CXI. tv.), jelzáloghitel-intézetekről szóló tv. (1997. évi XXX. tv.) lakástakarék-pénztárakra vonatkozó tv. (1996. évi CXIII. tv.) > a pénz- és tőkepiac átfogó szabályozásának kialakulása ~ 1997: mindkét területet átfogó, új felügyeleti rendszer (Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, 2000: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) • a csatlakozásra való felkészülés (2000-2003): a hitelintézeti tv. módosítása, a tőkepiacra vonatkozó egységes törvényi szabályozás (2001. évi CXX. tv., Tpt.), számviteli szabályok (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési kötelezettsége) • a csatlakozástól: életbe léptek az egységes bankpiacra vonatkozó szabályok, a befektető- és betétes védelemre vonatkozó követelmények, az EU jogfejlődését nyomon követő jogszabályalkotás

301


VII.3 Felkínálás az értékesítésre VII.3.1 A vevő tájékoztatása A.) Áttekintés - A vevőtájékoztatás, mint az értékesítési folyamat része: funkciója a vásárlói döntése elősegítése (szükségletek kielégítése) • a termék/szolgáltatás tulajdonságai, az ellenérték és megfizetése ~ árfeltüntetés (a fizetendő ellenérték): terméken (csomagoláson), árjegyzékben, címke használatával ~ a használattal, felhasználással, a minőség megítélésével kapcsolatos információk (minőségtanúsítás): minőségi bizonyítvány, műszaki leírás, minőségi jel, terméken való feltüntetés (pl. árucímke), használati-kezelési útmutató ~ a fizetés lehetséges módjai (készpénz vagy készpénz helyettesítő fizetési eszközök, hitel /részletvásárlás/ feltételei, a fizetési módhoz kapcsolt esetleges kedvezmények) • az értékesítés feltételrendszere, a vevő jogai és azok érvényesíthetősége (elállás, jótállási jogok, minőségi kifogások intézése, árucsere stb.) • az értékesítéssel, mint szolgáltatással, és a szolgáltatás nyújtójával (kereskedő) kapcsolatos információk (megnevezés, profil /üzletkör/, ellenőrzésre jogosult szervek) - Mindeme kérdések a konkrét értékesítés viszonylatában további, különös követelményeket is felvethetnek: kapcsolódva • az értékesítés sajátos módjához (kis- és nagykereskedelem, üzlethelyiséghez kötött ker., távollevők közötti ker., házaló ker., vásári és piaci árusítás stb.) • az értékesíteni kívánt termékhez (élelmiszer, ruházati termék, nemesfém, fegyver, lőszer, szexuális áru stb.) - Az értékesítés elősegítése, mint önálló szolgáltatási tevékenység: célja az áru (szolgáltatás) kelendőségének fokozása, a vásárlói döntés befolyásolása > eszközei: • reklám- és hirdetési tevékenység • promóció (eladásösztönzés) - A jogi szabályozás gazdasági indoka: • a fogyasztó védelme a belső piacon • a verseny tisztaságának biztosítása 302


B.) A közösségi beavatkozás fő iránya: a fogyasztóvédelmi jogalkotás - Fogyasztóvédelmi aspektus érvényesülése a közösségi politikákban és jogalkotásban: „a gazdasági integráció sikerének egyik záloga az európai fogyasztó” - A fogyasztóvédelmi jogalkotás főbb állomásai és eredményei: • az EGK tanácsának 1975. évi Fogyasztóvédelmi Programja ~ az egészség és biztonság, a gazdasági érdek védelme, az információhoz és oktatáshoz, valamint a kárigény érvényesítéséhez való jogok fogyasztói alapjogként való nevesítése ~ „első generációs” fogyasztóvédelmi irányelvek (termékbiztonság /elsősorban élelmiszerek/, árfeltüntetés, szabványok, gazdasági érdekek védelme) • második fogyasztóvédelmi program (1981-85) > 1984: a megtévesztő reklámra, 1985: a termékfelelősségre vonatkozó irányelvek • harmadik fogyasztóvédelmi program (1985-89) > a fogyasztóvédelmi szempontok és az egységes, belső piacra való áttérés összekapcsolása (Fehér Könyv) • az Európai Közösség első hároméves programja (1990-1992) > általános termékbiztonság, élelmiszerek címkével való ellátása, fogyasztói hitel, a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételek) • második hároméves program (1993-1995) > fő célja a fogyasztói igényérvényesítés és a pénzügyi szolgáltatások javítása (1993-as Zöld Könyv) • harmadik hároméves program (1996-1998) > a fogyasztási cikkek re vonatkozó szavatossági, jótállási rendelkezések közelítése, igényérvényesítési rendszerek továbbfejlesztése (távollévők közötti szerződések, abbahagyásra kötelezés, fogyasztási cikkek jótállása) • negyedik hároméves program (1999-2001) > a fogyasztó érdekeinek erősítése, az egészségvédelem és biztonság magas szintjének biztosítása, a fogyasztó gazdasági érdekeinek fokozott védelme (elektronikus kereskedelem, élelmiszerbiztonság, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi kommunikáció, eladás támogatás) • Fogyasztóvédelmi Stratégia (2002-2006): a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az acquis és a még elfogadás előtt álló tervezetek felülvizsgálata, új jogalkotási célok 303


C.) A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó közösségi szabályozás - A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szabályok: • tágabb értelemben: minden, az értékesítés összefüggésében a fogyasztói jogokat és azok gyakorlását biztosító előírás > az értékesítés feltételrendszerére, a vevő jogaira és azok érvényesíthetőségére vonatkozó kérdéseket dogmatikai szempontból azonban nem itt tárgyaljuk • szűkebb értelemben: a csomagolásra, címkézésre, árfeltüntetésre, reklámtevékenységre, a kereskedelmi tájékoztatásra, eladásösztönzésre vonatkozó hatályos és kimunkálás alatt álló szabályozás > az érintett politikák (fogyasztó- és egészségvédelem), bizottsági kezdeményezések és szabályozási törekvések kontextusában tárgyalva - Fő területek: • a terméken magán, mint információhordozón elhelyezett tájékoztatás (csomagolás, árfeltüntetés, címkézés) ~ az általánosan és termék specifikusan kötelezően közzé teendő információk köre ~ az információ közzétételére kötelezett személye • a terméket kísérő információ: ~ a használattal, felhasználással, a minőség megítélésével kapcsolatos tájékoztatás (minőségtanúsítás, terméktájékoztató) ~ a garanciális jogok érvényesíthetőségéhez szükséges tájékoztatásai elemek • az értékesítési folyamatot érintő, a fogyasztói döntést befolyásolni tudó körülményekre és a termék értékestésében részt vevő szolgáltatóra vonatkozó tájékoztatás ~ az árra vagy más kedvezményekre, akciókra, fizetési módozatokra, hitellehetőségekre, alkatrész-ellátás biztosítása, kiszállításra stb. vonatkozó információ ~ az üzletre, az üzlet működtetőjére, a fogyasztói jogérvényesítésben való szerepvállalására vonatkozó speciális tájékoztatási elemek • a reklámra vonatkozó előírások > reklámtilalmak és korlátok megfogalmazása, a reklám jogszerű nyújtásának feltételrendszere • a tájékoztatással szemben a nemzetközi elem meglétéből adódóan megfogalmazott igények: nyelvhasználat, alkalmazandó jog kérdése 304


D.) A kereskedelmi tájékoztatás (commercial communication) - Információnyújtás a kereskedelmi folyamatban a tájékoztatás jellege felől közelítve: • in-house elemek: a tájékoztatásra a gyártó vagy a kereskedő közvetlenül kötelezett, az közvetlenül a termékhez kapcsolódik (csomagolás, címkézés) • kereskedelmi tájékoztatás: a kommunikáció minden olyan formája, mely termékeket, szolgáltatásokat vagy a vállalatokról, szervezetekről kialakult képet a végső fogyasztó és/vagy viszonteladók (distributors) irányában támogatni kívánja

~ a belső piac lehetőségeinek lehető legteljesebb kiaknázására vonatkozó stratégiai programja (1992) ~ az Európai Információs Társadalom megvalósításának célját maga elé tűző Akcióterve (1993)

összefüggésében

- A kereskedelmi tájékoztatás és jellemzői: • a fogalmat a Bizottság a kilencvenes évek elején vezették be

•

magában foglalja: ~ a reklám, a direkt marketing, a szponzorálás, az eladás támogatás és a PR minden, harmadik személy szolgáltatásának igénybe vételével nyújtott formáját ~ függetlenül attól, hogy a tájékoztatás profitorientált vagy non-profit szervezet érdekeit szolgálja • az érintett szereplők: ~ a vevők vagy „fogadók" (receivers): a vásárló, a fogyasztó, illetve az érdekeit képviselő fogyasztóvédelmi szervezetek ~ felhasználók (user): akik számára a szolgáltatás történik > megrendelők, a reklámozók ~ szállítók (suppliers): a kereskedelmi kommunikáció „kiszolgálói ipara", az információ szállítói (reklámügynökségek, direkt marketing cégek, eladás támogatást szervező ügynökségek, szponzori ügynökségek, hirdetésszervezők, PR társaságok, piackutató cégek, a reklámfilm-producer irodák ~ hordozók (carriers): a kereskedelmi kommunikációt kínáló eszközök rendszere, a - hagyományos és új - „médiák” >TV, rádió, nyomtatott sajtó, a sport- és kulturális események rendezői, postai- és telekommunikációs szolgáltatások nyújtói > az 1996-os Zöld Könyvben lefektetett alapvető elvek, követelmények > a politika és (tervezett) jogalkotás célja az érdekek egyensúlyának megteremtésével e szolgáltatások akadálytalanságának biztosítása 305


E.) A magyar jogharmonizációs folyamat és eredményei - Előzmények: fogyasztóvédelmi, verseny- és reklámjogi szempontok megjelenése a magyar jogban • a „klasszikus” szocialista (hiány)gazdaság keretei között az ilyen szabályozás igénye nem merült fel, a „gyengébb szerződő fél” védelmében alapvető jogokat – 1977-ig - a tradicionális polgári jogi jogintézmények biztosítottak • 1977: a Ptk. módosítása (a jogi személy által alkalmazott, indokolatlanul egyoldalú előnyt tartalmazó általános szerződési feltételek megtámadhatósága), 1978: belkereskedelmi törvény (fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások), 1984: versenytörvény a fogyasztók megtévesztésének tilalma • 1990 után: a (jogharmonizációs célú) fogyasztóvédelmi jogalkotás elindulása, 1991: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség létrehozása - A közösségi joganyag átvételével érintett területek: • „fogyasztóvédelmi magánjog”: a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti kötelmi kapcsolatok (Ptk., termékfelelősségi törvény, kormányrendeletek a házaló kereskedésről, az ingatlanok időben megosztott használati jogáról, a távollévők közötti szerződésekről, utazási szerződésekről stb.) > dogmatikai indokok miatt külön tárgyaljuk • (bel)kereskedelmi jog: ~ a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, ill. a belkereskedelmi rendeleti jogforrásai (vásárlói minőségi kifogások intézése, szabványok, üzletek működési rendje, élelmiszerek, csomagolás, címkézés, árak feltüntetése stb.) ~ a fogyasztók és kereskedők (gyártók) jogait, kötelezettségeit alapvető szinten szabályozó fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. törvény) és a fogyasztóvédelem intézményrendszere • reklám- és médiajog: ~ reklámtörvény (1997. évi LVIII. tv.), a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok ill. egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. tv., „specifikus” reklámjogi szabályok (pl. temetkezés, emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és gyógyhatású készítmények stb.) ~ a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., az információs társadalmi szolgáltatásokról és az elektronikus hírközlésről szóló tv.-ek • „ipari önszabályozás” (szakmai-etikai kódexek, önkéntes minőségtanúsítás) 306


VII.3.2 A termékkel összefüggő tájékoztatás A.) A csomagolás, mint a fogyasztói tájékoztatás hordozója - A szabályozás jellemzői: • célja nem a csomagolással vagy a csomagolás módjával szembeni általános minőség- vagy mennyiségvédelmi feltételrendszer megállapítása, hanem bizonyos termékek forgalomba hozatalával összefüggésben a fogyasztó megfelelő tájékoztatásának biztosítása • szabályozott területek: előre csomagolt élelmiszerek, gyorsfagyasztott ételek, a címkézés és a csomagolás tájékoztatási elemeinek összekapcsolása • foly. műszaki fejlődéshez való igazítás • meghatározott jellemzők feltüntetése már a termék reklámjában is kötelező - Előre csomagolt élelmiszerek: az egyes előre csomagolt folyadékok térfogat szerinti kiszerelésére (75/106/EGK) ill. az egyes előre csomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére (76/211/EGK) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésére vonatkozó irányelvek (és módosításaik) • előre csomagolt termék: egy termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja • egy termék akkor tekinthető előre csomagoltnak, ha azt nem a vásárló jelenlétében helyezik el egy bármilyen jellegű csomagolásban, a csomagolásban található termék mennyiségének előre meghatározott értéke van, és az a csomagolás módosítása nélkül nem változtatható meg • névleges térfogat feltüntetése, megfelelőség tanúsítása > az irányelvekben meghatározott követelmények teljesülését tanúsító megjelöléssel ellátott termékek forgalmazása nem tiltható meg és nem korlátozható a (tanúsított) körülményeknek való meg nem felelésre hivatkozással - Az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerek (89/108/EGK irányelv): • a termékkör meghatározása, a megfelelőség alapvető feltételei, szállítás és tárolás • a csomagoláson elhelyezendő kötelező tájékoztatási elemek (pl. tárolásra von. követelmények) - „Aktív” és „intelligens” csomagolás (a Tanács és az EP 1935/2004 sz. rendelete): az élelmiszerekkel közvetlen kapcsolatba kerülő csomagolóanyagok (címkék), mint információközlők (> pl. színváltozás)

307


B.) Élelmiszerek címkézése - A címkézés (labelling): az áru lényeges tulajdonságairól (elsősorban anyag, összetétel, használat) való, magán az árun elhelyezett tájékoztatás - Élelmiszeripari termékek: • a terület a közösségi politikák szempontjából (közösségi egészségvédelmi stratégia) kiemelt fontossággal bír > a 2003-2008 közötti időszakra elfogadott közegészségügyi cselekvési terv a lehetséges kockázati tényezők visszaszorítását helyezi a középpontba • alapvető jogforrása: az 1970-1997 között született irányelvek szabályozását felváltó, s elfogadása óta is többször módosított 2000/13/EK irányelv az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről > megnevezés, összetevők, tiszta súly, eltarthatóság, tárolási követelmények, alkalmazott tartósítószerek - A csomagolás módjával, bizonyos termék összetevőkel és a tápértékkel kapcsolatos különleges követelmények: • a hosszabb eltarthatóságot biztosítása érdekében alkalmazott védőgáz (94/54/EK ie) ill. ionizált sugárzás (99/2/EKK ie) • külön irányelv (2001/101/EK) vonatkozik a hústartalmú készítményekre (87/250/EKK), bizonyos (cukrot- és édesítőszert, koffeint, kinint tartalmazó) termékekre eltérő szabályok érvényesülnek • a közvetlenül a fogyasztókhoz eljutó élelmiszerek tápértékének megjelölése (90/496/EGK irányelv) ~ energiatartalom és tápanyagok, adatok feltüntetésének sorrendje ~ ha a tápértékre vonatkozó hivatkozás szerepel egy termék címkéjén, kiszerelésén vagy reklámjában, akkor a tápértékjelölés kötelező > tervezett közösségi jogalkotás: a – részben versenyjogi indíttatású - az élelmiszerek tápértékének az egészségre gyakorolt hatásával összefüggő tájékoztatás, megjelölések (pl. „light”, „low energy” stb.) használatának feltételei, taxatív felsorolásuk

- Szerves eredetű termékek, genetikailag módosított organizmusok: • rendeleti szintű (2092/91 ill. 1830/2003) szabályozás • különösen szigorú követelményi rendszer felállítása 308


C.) Egyéb termékek címkézése - Műszaki cikkek, háztartási készülékek e termékek energiafelhasználási hatékonyságának (energiafogyasztásának) feltüntetése • alapvető jogforrása a 92/75/EKK ie., (címkézési kötelezettség, vevőtájékoztató) • az egyes termékcsoportokra vonatkozó speciális követelményeket 1995-2004 között született, külön irányelvek határozzák meg - Textiliák és lábbelik: • textíliák: 96/74/EK ie. a textiltermékek elnevezéséről > a textíliát a feldolgozás és a forgalmazás minden fázisában el kell látni a nyersanyag-összetételre vonatkozó adatokkal, ill. használatikezelési útmutatóval • lábbelik: 94/11/EK ie. > a felhasznált anyagok megnevezése (piktogram vagy szöveges információ) - Kozmetikai cikkek: • alapvető jogforrás: A Tanács 1976. július 27-i 76/768/EGK irányelve a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (folyamatos hozzáigazítás a technikai fejlődéshez irányelv-módosításokkal) • tájékoztatási követelmények: a gyártó, ill. a piacra vitelért felelős személy megnevezése, névleges térfogat, minimális eltarthatóság (de legalább 30 hónap), összetevők felsorolása • 2004. szeptember 1-től: állatokon való kísérletezés tilalma > 2009-től lép életbe, 2013 után ilyen termékek már egyáltalán nem hozhatók forgalomba - Új gépjárművel üzemanyag-fogyasztása és széndioxid-kibocsátása: 1999/94/EK ie. • a kereskedő kötelezettsége az értékeket bemutató címke a jármű szélvédőjén való elhelyezése, ill. valamennyi, általa forgalmazott modell a fogyasztási adatainak az üzlethelyiségben való megtekinthetővé tétele • az ie. pontosan meghatározza a feltüntetendő adatok (paraméterek) körét, a fogyasztásra vonatkozó más paraméterre való hivatkozás nem megengedett - Veszélyes anyagok és készítmények: az alapvető jogforrások (67/548/EGK, 1999/45/EC ie.) nyomán folyamatosan továbbfejlesztett, igen magas szinten összehangolt követelményrendszer 309


D.) Árak, tanúsítók - Ár feltüntetése: > Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/6/EK irányelve a fogyasztóknak kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről • az ár feltüntetésének egyértelműnek, könnyen beazonosíthatónak és tisztán olvashatónak kell lennie • a tagállamok ~ úgy határozhatnak, hogy nem alkalmazzák a rendelkezést a szolgáltatás nyújtása során szállított termékek, árverés útján való értékesítésre, műtárgyak és régiségek eladása ~ mentesülhetnek az olyan termékek egységárának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség alól, amelyek esetében ez a feltüntetés a termék jellege vagy rendeltetése miatt nem lenne célszerű, vagy zavart keltene - Öko-címke: > A Parlament és a Tanács az 1992-es rendeleti szabályozást felváltó (technikai haladáshoz igazítás) 1980/2000/EK rendelete a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről: • öko-címkét bármely áru, szolgáltatás kaphat, a minősítés önkéntes alapon történik • azokat a termékeket képviseli, amelyek az azonos termékcsoportba tartozó más termékekkel összehasonlítva képesek bizonyos negatív környezeti hatásokat csökkenteni, a termékekre alkalmazandó közösségi vagy nemzeti szintű rendeleti előírások sérelme nélkül • egyszerű, pontos, nem megtévesztő és tudományosan megalapozott adatokat kell tartalmaznia azokról az alapvető környezetvédelmi szempontokról, amelyeket figyelembe vesznek a címke odaítélésekor • a címke odaítélésének konkrét követelményrendszere, az odaítélés módja - CE megfelelőségi jelölés: 93/465/ECC tanácsi határozat a feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról • a technikai harmonizációról szóló irányelvek összefüggésében • alapvető célja: a (nemzeti) közigazgatási szervek számára lehetővé tenni annak biztosítását, hogy a forgalomba hozott termékek megfelelnek az irányelvek rendelkezései által támasztott követelményeknek, különös tekintettel a felhasználók és vásárlók egészségére és biztonságára > egységes követelmények, eljárás 310


E.) A műszaki termékek használatát segítő tájékoztatás - Alapvető jogforrások: • A Tanács 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK irányelve a háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő feltüntetéséről: ~ a címkéken kívül a szállító köteles a termékismertető adatlapokat is rendelkezésre bocsátani > az adatlapot minden termékismertetőnek tartalmaznia kell ~ a végrehajtási irányelvekben foglalt rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a lehetséges vásárlók a készülék megvásárlása előtt hozzájussanak a címkén vagy az adatlapon szereplő információkhoz akkor is, a készüléket nem tudják megtekinteni (csomagküldés, távértékesítés) > meghatározott készüléktípusokra vonatkozó szabályozás, kiterjedt további (irányelvi) jogalkotás • a termékbiztonságra vonatkozó általános és speciális irányelvek > a termék használatával összefüggő esetleges veszélyességi, kockázati tényezők - A technikai fogyasztói javakról szóló, 1998. december 17-i tanácsi Határozat: • nem kötelező jogforrás, első sorban a tagállamok és a vállalkozások felé megfogalmazott felhívás • melléklete tartalmazza a „jó” használati útmutatóval szembeni követelményeket; az útmutatók ~ az összeállítási módja ~ tartalma (a biztonságos és gyakorlatban való használat követelményei) ~ ugyanazon termék különböző modelljeire vonatkozó információk elkülönítése ~ biztonsági iránymutatások, figyelemfelhívások ~ nyelvhasználat (ha több nyelvű, elkülönítve, a fordításnak figyelembe kell venni a célország nyelvi-kulturális sajátosságait) ~ az információ közlésének módja (érthetősége, megfogalmazása) ~ a fogyasztó tájékoztatók „archiválása” (későbbi perek stb. esetére) > iránymutató jellege ellenére széles körben elfogadott, alkalmazott

311


F.) Nyelvhasználat - Általános követelmény: a címkézésre vonatkozó közösségi irányelvek átvételekor a tagállamoknak • az EKSZ 28. cikkének (áruk szabad mozgása) érvényesítésére törekedve • a fogyasztó a tájékoztatáshoz fűzödö, alapvető jogát szem előtt tartva • az optimális „effet utile” (elegendő hatás) biztosítására kell törekedniük - A közösségi szabályozás sajátosságai: igen eltérő megoldások • a címkézésre vonatkozó nyelvhasználatról egyes termékek esetében ~ a közösségi jog (pl. bor, gyógyászati termékek renforgalomba hozatala, dohányáruk) ~ a nemzeti szabályozó (pl. élelmiszerek, tápértékdelkezik feltüntetés: a használt nyelvnek a fogyasztó számára „könnyen érthetőnek” kell lennie) • bizonyos esetekben a közösségi szabályozás nem terjed ki a nyelvhasználatra (félrevezető reklám, fogyasztói hitel), ill. • a tagállamokra hagyja a nyelvi követelmények megállapítását (játékok biztonsága, kozmetikai termékek) > egyelőre nincs a (technikai szabályozáshoz hasonló) egységes közösségi megközelítés a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésekre - Az EB gyakorlata: támogatja a több nyelvű tájékoztatás elhelyezését • Peeters-ügy (C-369-89) > a Bizottság 2003 novemberében Közleményt adott ki az élelmiszerekre vonatkozó címkézési szabályok az ítélet fényében való értelmezésére (COM/1993/532 final) • termékek címkézése (C-33/97/2) - A Bizottság erőfeszítései: Közlemény a fogyasztók tájékoztatásával összefüggő nyelvhasználatról a Közösségben (COM/93/456 final) • a többnyelvű tájékoztatás elhelyezésének támogatása • a tagállamok azon jogának fenntartása, hogy a fogyasztás helye szerinti ország nyelvének használatát megkövetelhessék • a közösségi jog eszköztárának továbbfejlesztése • a Bizottság, a tagállamok és a gazdasági élet szereplőinek tájékoztatása a nyelvhasználatra vonatkozó nemzeti szabályokról • a gazdasági szereplők (termelők, forgalmazók) felelősségének erősítése

312


G.) Közösségi követelmények érvényesülése a magyar jogban - A fogyasztói jogok biztosításának alapvető eszköze: az Fvtv. (a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések) • a tájékoztatás általános célja, az ennek eléréséhez szükséges alapvető feltételek, magyar nyelv használata • a feltételek nem teljesítése esetére vonatkozó felelősség • a tv. tájékoztatási szabályainak címzettje: ~ jogosultként (tájékoztatottként) a fogyasztó ~ kötelezettként (tájékoztatást adóként) a gyártók, forgalmazók, szolgáltatók > a címkézésre, a használati, kezelési útmutatóra, a megfelelőség tanúsításra és a csomagolásra vonatkozó előírások megtartása a gyártó kötelezettsége - Csomagolás: • Fvtv.: általános (biztonságosság, száll.) elvárások megfogalmazása • csomagolási követelményekre vonatkozó részletes előírások > az üzletek működéséről és a belk. tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 4/1997 (I. 22.) Korm. rendelet, az élelmiszerek vonatkozásában az 1995. XC. tv. (és vhr.-e), a dohányáruk tekintetében a 86/2003. (VII. 24.) FVM-ESZCSM-GKM együttes - Címkézés: • Fvtv: a címke elhelyezésének és az adatok feltüntetésének módja, a címke kötelező elemeinek meghatározása • élelmiszeripari termékek, borászati termékek, géntechnológia stb. > FVM-rendeletek • nem élelmiszeripari termékekre vonatkozó különleges előírások (GKM-rendeletek): a lábbelik, textíliák nyersanyag-összetétele, kristályüveg, háztartási mosógépek, háztartási elektromos szárítógépek, háztartási fényforrások, háztartási kombinált mosószárítógépek, háztartási mosogatógépek, fénycsőelőtétek, háztartási légkondicionáló berendezések, háztartási villamos sütők energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatás, új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxidkibocsátási adatainak közzététele - Használati-kezelési útmutató, árak: 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM r. a használatikezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról 7/2001. (III. 29.) GM r. a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről

313


VII.3.3 A reklám közösségi jogi szabályozásának sajátos vonásai A.) A reklám az európai gazdaságban - A reklám statisztikai-gazdasági fogalma: az Eurostat szerint magában foglalja • a reklám megalkotását és elhelyezését • a reklámidő és reklámhely értékesítését • a reklámanyagok szétosztását vagy kiszállítását • a direkt marketing, a szponzorálás és az eladás támogatás szolgáltatásait > a reklám gazdasági hatásának mérésekor figyelembe vett tényezők - A közösségi reklámpiac szerepe az EU gazdasági életében: • a reklámra és marketingre az európai vállalkozások és kormányok éves szinten kb. 300.000.000.000 eurot költenek > ennek 40 %-a a „nagy médiákban” jelenik meg • a reklám kiadások átlagosan évi 120 millió euroval növekednek • a reklámszektorban dolgozók száma kb. 1.000.000 (a szolgáltatási szektorban dolgozók 5 %-a), 2004-ben 167 473 vállalkozás tevékenykedett a reklámpiacon - A belső piac és a reklám: • a reklámszektor vállalkozásainak elvárása: annak érdekében, hogy a fogyasztók számára az áruk és szolgáltatások nagyobb választékát versenyképesebben lehessen értékesíteni, az ágazatnak olyan biztonságos környezetre van szüksége, amelyet csak egy egységes szabályrendszer tud biztosítani • az európai integráció, a belső piac és a reklámszektor ~ lehetőséget teremt az új piacokon való megjelenésre, a határokon átnyúló kereskedelmi kommunikációra, üzleti tevékenységre ~ a több országra kiterjedő reklámtevékenység lehetőségével és a liberalizációval (televízió, távközlési szolgáltatások) a költségek jelentős megtakarítását teszi lehetővé ~ biztosítja a nagyobb verseny lehetőségét a nemzetközi hálózatok és a helyi ügynökségek között (nagyobb szektoriális koncentráció, árverseny, érdekeltség, belső reorganizáció a termelékenység növelése érdekében, rugalmasabb üzleti stratégiák) • jelentősége az európai vállalkozások számára: a határokon átnyúló kereslet megteremtésének és a piaci expanziónak lehetősége, a versenyképesség növelése 314


B.) A jogi beavatkozás indokai, a közösségi jog megközelítése - A reklám kettős funkciója: • tájékoztatás (a vásárló, fogyasztó számára a megfelelő információk birtokában a választási lehetőségének biztosítása) • a vásárlás (fogyasztás) befolyásolása (valamely termék, szolgáltatást érintő vásárlói döntés kialakítása) - A jogi beavatkozás indokai: • a piaci versenytársak védelme: a reklám révén ne lehessen tisztességtelen módon előnyhöz jutni a versenytárssal szemben > a piaci verseny fenntartása, az üzleti tisztesség követelményeinek teljesülése • a fogyasztók védelme: a fogyasztó döntésének szabad kialakításához fűződő érdeke (a tisztességes tájékoztatáshoz való jog, félrevezetés tilalma) érvényre juttatása • egészségvédelem: az újabb közösségi politikákban felértékelődött - A közösségi szintű szabályozás: • az alapvető szabadságok érvényesülésének követelménye ~ a 49. cikk érvényesülése > közvetlenül követeli meg a határokon átnyúló elemet ~ ha ez az elem hiányzik, csak az áruk szabad mozgására vonatkozó 28-30. cikkek alkalmazására kerülhet sor • a beavatkozás alapja (itt is) az EKSZ 95. cikke > a belső piac létrehozását és működését érintő jogközelítés, az ehhez szükséges intézkedések meghozatalára való felhatalmazás; keretei (95. cikk /3/-/6/) ~ a tagállam az elfogadott harmonizációs intézkedés után a 30. cikk szerinti fontos érdekre, környezetvédelemre v. munkakörülmények védelmére hivatkozva fenntarthat, ill. bevezethet korlátozó intézkedéseket ~ ezeket azonban a Bizottsággal közölni kell > a Biz. felülvizsgálati jogköre ~ a nemzeti rendelkezés nem lehet az önkényes megkülönböztetés eszköze, nem szolgálhatja a tagállamok közötti kereskedelem álcázott korlátozását és nem képezhet a belső piac működésében akadályt - Koreguláció: az ipari önszabályozás > a normatív szabályozáson kívül eső kör, nemzeti és nemzetközi szakmai-etikai kódexek 315


C.) Az Európai Bíróság gyakorlata - Az EB gyakorlatában leggyakrabban megjelenő (reklám)probléma: a nemzeti szabályozásokban • a 28. cikk értelmezése > megjelenő megkötések > az mennyiségi korlátozásokkal elérni kívánt cél az egyedi azonos hatású intézkedések intézkedés alkalmasságának és • a 30. cikk értelmezése > arányosságának tükrében közegészségügyre hivatkozás > a közegészségügyre hiv. indokolttá teheti a 28. cikk sérelmét is (2004) - A Keck-ügyet megelőző gyakorlat: a Dassonville-formula nyomán a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések kiterjesztő módon történő értelmezése > minden kereskedelmi szabály a tagállamközi kereskedelmet potenciálisan akadályozó intézkedésnek minősülhetett - Mithouard & Keck v. France (C-267 és 268/91 /1993/ ): • az értékesítés meghatározott formáit korlátozó nemzeti jogszabályok nem minősülnek a tagállamközi közötti kereskedelmet akadályozó intézkedésnek • feltéve, ha az intézkedés a tagállam területén működő minden kereskedőre kiterjed, és mind jogilag, mint ténylegesen ugyanúgy érintik a hazai és más tagállamból származó termékek értékesítését - A Keck-ítélet után: • a megkülönböztetés nélkül alkalmazott promóciós és reklámkorlátozások eladási feltételeknek minősülnek (Hünermund v. Landesapothekerkammer Baden-Württenberg, C-292/92 /1993/), Leclerc-Siplec v. TFI Publicité, C-412/93 /1995/) • az ilyen intézkedés akkor esik a 28. cikk hatály alá, ha az import áruval szemben jogilag v. ténylegesen diszkriminatív - A 28. cikk értelmezése: • nem esik a tilalom hatálya alá a 12 év alatti gyermekeket megcélzó reklámok tilalma Konsumentenombudsmannen v. De Agostini (C34-36/95 /1997/) • a tilalom hatálya alá esik az olyan korlátozás, mely elsődlegesen az importtermékekre vonatkozik (Bizottság v. Franciaország, C-152/78 /1980) • a piaci hozzáférés (market access) tesztje: Konsumentenombudsmannen v. Gourmet ( C-405/98 /2001/) > az általános (alkohol) reklámtilalom a külföldi termék forgalmazását a hazaihoz képest nehezebbé teszi, a rendelkezés a 28. cikkbe ütközik 316


D.) A közösségi reklámjog fejlődésének irányai - A jogfejlődés első időszakának jellemzője: egyes termékek reklámozására, ill. a reklám meghatározott típusaira vonatkozó speciális irányelvi előírások, pl. • termékek reklámozása: élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek, dohányáru > nem ritkán a címkézéssel összefüggő szabályozás tartalmazza a reklámjogi rendelkezéseket • egyes szolgáltatásokra vonatkozó reklámkorlátozások: fogyasztói hitel, utazások • a reklám egyes eszközeit érintő követelmények: védjegy, fogyasztói személyes adatok védelme • „médiaspecifikus” szabályozás: a televíziózás határok nélkül-irányelv (89/552/EGK) > televízió-reklám (egyes célcsoportok védelme) - Dohánytermékek reklámozásának tilalma: • az általános reklámtilalomról rendelkező 98/43/EK irányelvet az EB (Németország keresete alapján) hatályon kívül helyezte (C-376/98) • a német kereset az általános (nemzeti reklámpiacokat is érintő) közösségi szintű szabályozás jogalapjának hiányára hivatkozott • az új irányelv (2003/33/EK) hatálya a határokon átnyúló reklámtevékenységre (sajtó, rádió, Internet) és a sportesemények szponzorálására terhed ki, de nem alkalmazható a szponzorálásra (brand-sharing) és a tagállamon belüli reklámra > a tagállamok mindazonáltal az irányelvi szabályozásnál szigorúbb követelményeket is megállapíthatnak (imp. hi: 2005. július) - 1997-től: törekvés egy átfogóbb jellegű, az üzleti tisztesség és a fogyasztóvédelem követelményrendszerét érvényesíteni kívánó szabályozásra • a megtévesztő és összehasonlító reklám tilalmának általános igényű (újra)szabályozása • távollévők közötti értékesítéssel és az „új médiák” (Internet) összefüggő követelmények megjelenése > elektronikus kereskedelem, elektronikus hírközlési szolgáltatások és adatvédelem, árak feltüntetése • a tisztességtelen kereskedelmi praktikák tilalmáról szóló irányelvtervezet és a szolgáltatási irányelv-tervezet a reklámmal szemben támasztott követelményei • rendelettervezet az eladás támogatás szabályozásáról • a kereskedelmi kommunikáció szemléletének megjelenése, törekvés egy konzisztens és harmonizált közösségi szabályozás irányába való elmozdulásra

317


E.) A reklámra vonatkozó közösségi szabályozás (alakuló) rendszere - Általános (horizontális) jellegű reklámszabályok: • megtévesztő és összehasonlító reklám tilalma (84/450/EGK ie., 97/55/EK irányelv) • tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (unfair commercial practices) > elfogadás előtt (2005. június) álló irányelv-tervezet: a fogyasztó érdekeit sértő reklám- és marketing-tevékenység tilalma • a belső piaci szolgáltatásokról szól irányelv-tervezet (2004-2005): a szolgáltatóról és a szolgáltatásról közzé teendő kötelező információk, szabályozott hivatások kereskedelmi kommunikációjával kapcsolatos tilalmak eltörlése - Speciális reklámszabályok: • a reklámot közlő médiához kapcsolódóan ~ televíziózás: 95/6/EK irányelv ~ információs társadalmi szolgáltatás: 2000/31/EK irányelv • egyes termékekre vonatkozó különös reklámszabályok, pl. ~ dohányáruk > 2003/33/EK irányelv ~ élelmiszerek > 2000/13/EK ie. > nem lehet megtévesztő a termék jellemzőire v. hatására nézve, nem utalhat (ásványvizek kivételével) gyógyhatására, 2004-től: az alkohol reklámjára vonatkozó szabályok felülvizsgálata ~ gyógyszerek: 89/105/EGK ie. a gyógyszerek ármegjelöléséről ~ műszaki cikkek, gépjárművek (energiafogyasztás gazdaságossága, széndioxid-kibocsátás) • egyes szolgáltatások különös reklámszabályai, pl. ~ pénzügyi természetű szolgáltatások (fogyasztó hitel: 87/102/EGK ie.) ~ utazási szolgáltatások (90/314/EGK ie.) • a reklám bizonyos eszközeire vonatkozó szabályok ~ eladás támogatás > rendelettervezet (2001): a kötelező tájékoztatás tartalmának meghatározása, a kölcsönös elismerés elvének bevezetése (2002 óta nincs előrelépés) ~ védjegyek, földrajzi árujelzők, árak feltüntetése (89/104/EGK ie., 98/6/EK irányelv) - Ipari önszabályozás: szervezeti rendszerét a minden EU-tagállamban működő SRO-k (Self-Regulatory Organisations) és azok nemzetközi hálózata alkotják > eszköze az (önszabályozási) kódex, szankciói szakmai jellegűek 318


F.) A magyar reklámjog és a jogharmonizáció - A magyar reklámszabályozás előzményei: • 1923. évi V. tc. a tisztességtelen versenyről (reklámszédelgés, szédelgő feldicsérés stb.) > alapvetően a piaci versenytársak érdekei felől közelített • 1945 után: a hiánygazdaság körülményei között a reklámjogi szabályozás korlátozottan és töredezett formában volt jelen > alapvető rendelkezések: a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. tv., belföldi reklám- és hirdetési tevékenység: 12/1972. (VI. 5.) BkM r. • 1990-1997: ~ az (első) versenytörvény (1990. évi LXXXVI. tv.) >a megtévesztő reklám tilalma ~ a korábbi tv.-i, rendeleti szintű jogalkotás továbbélése ~ Reklámetikai Kódex (szakmai önszabályozás): 1991 - A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. tv.: • jellemzői: nem a reklámjog átfogó, egységes szabályozását nyújtotta, alapvetően a gazdasági reklámra vonatkozó keretszabályozásként értékelhető • egyes termékek vonatkozásában (kozmetikai termékek, hitelintézeti szolgáltatások stb.) külön jogszabályok tartalmaztak rendelkezéseket • a közösségi joggal összhangban szabályozta az (általános és specifikus) reklámtilalmak- és korlátozások kérdését • a gyermek- és fiatalkorúak védelmében az átlagosnál szigorúbb szabályokat tartalmaz • elismeri és támogatja a szakmai önszabályozás szerepét, intézményrendszerét > 2004-ig számos harmonizációs célú módosítás, a közösségi reklámszabályok teljes körű érvényesülésének biztosítása - Média specifikus reklámszabályozás: összhangban a közösségi jogi szabályokkal • rádió- és televíziós reklámok: 1996. évi I. tv. (Médiatv.) • az elektronikus kereskedelemről és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. tv. > spam

319


VII.3.4 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv A.) A szabályozás előzményei, célkitűzései

~ a közösségi szintű, a fogyasztóvédelem magasabb szintjét létrehozó egységes szabályokkal ~ az egyes jogi fogalmaknak a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékű közösségi szintű tisztázásával ~ a jogbiztonság követelményének betartásával

szüntethet ők meg.

- A közösségi jogalkotás indoka: • a tagállamok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló jogszabályai feltűnő eltéréseket mutatnak > ez a verseny jelentős torzulását eredményezheti, és akadályokat keletkeztethet a belső piac zökkenőmentes működésében • a reklám területén a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv meghatározza a megtévesztő reklámra vonatkozó jogszabályok harmonizálásának minimumkövetelményeit > de a tagállamok megtévesztő reklámra vonatkozó rendelkezései jelentős eltéréseket mutatnak • ezek az eltérések bizonytalanságot idéznek elő abban a tekintetben, hogy milyen nemzeti szabályokat kell alkalmazni a fogyasztók gazdasági érdekeit sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, valamint számos, az üzleti vállalkozásokat és a fogyasztókat érintő korlátot teremtenek, melyek ~ növelik a belső piac nyújtotta szabadságok gyakorlásának költségeit az üzleti vállalkozások számára, különösen amikor határon átnyúló marketingtevékenységet, reklámkampányokat és eladásösztönzést kívánnak folytatni ~ elbizonytalanítják a fogyasztókat saját jogaikkal kapcsolatosan, és megingatják a belső piacba vetett bizalmukat • ezek az akadályok csak

- Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve mindezekre tekintettel: • közelíti a tagállamoknak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabályait • ideértve a fogyasztók gazdasági érdekeit közvetlenül sértő tisztességtelen reklámokat is, amelyek közvetett módon sértik a jogszerűen eljáró versenytársak gazdasági érdekeit • az arányosság elvével összhangban védi a fogyasztókat az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok következményeitől, amennyiben ezek jelentősek > de elismeri, hogy egyes esetekben a fogyasztókra gyakorolt hatás elhanyagolható 320


B.) Az irányelv hatálya - Az irányelv hatálya (3. cikk /1/ bek.): • az üzleti vállalkozásoknak a termékhez kapcsolódó kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően és azt követően, • a lebonyolítás során, a fogyasztókkal szemben folytatott, az 5. cikkben meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára kell alkalmazni > az irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különös vonatkozásait szabályozó egyéb közösségi szabályok közötti összeütközés esetén az utóbbiak az irányadók - Az irányelv nem vonatkozik: • a kizárólag a versenytársak gazdasági érdekeit sértő vagy a kereskedők közötti ügyletekhez kapcsolódó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló nemzeti jogszabályokra • az üzleti vállalkozásokat megtévesztő, de a fogyasztókat nem megtévesztő reklámról és az összehasonlító reklámról szóló 84/450/EGK irányelv rendelkezéseire • az olyan elfogadott reklám- és piaci értékesítési gyakorlatokra, mint a jogszerű termékelhelyezés, a márkák megkülönböztetése vagy olyan ösztönzések felajánlása, amelyek jogszerűen befolyásolhatják a fogyasztók termékekről kialakított képét, és tájékozott döntéshozatali képességük megsértése nélkül befolyásolhatják a magatartásukat • az elsődlegesen más célok érdekében alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra, ideértve például a befektetőkhöz intézett kereskedelmi kommunikációt (éves jelentések és a vállalkozások írott reklámanyagai) • az ízléshez és illemhez kapcsolódó jogi követelményekre • a szerződések jogára, a szellemi tulajdonjogokra, a termékek egészségi és biztonsági jellemzőire, valamint a letelepedés feltételeire és az engedélyezési rendszerekre vonatkozó közösségi és nemzeti szabályokat valamint • a közösségi versenyszabályokra és az ezek végrehajtására vonatkozó nemzeti rendelkezésekre - 5. cikk: a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben: • ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel • a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje, illetve – amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyasztói csoportra irányul – a csoport átlagtagjának a gazdasági magatartását > az ilyen gyakorlat alkalmazása tilos

321


C.) Szabályozott területek - A tilalmazott magatartási formák főbb csoportjainak meghatározása: az irányelv szerint „különösen tisztességtelen” az a kereskedelmi gyakorlat, mely • a 6. és 7. cikkben meghatározott módon megtévesztő ~ tevéssel > hamis félrevezető információt közöl a fogyasztóval > a termék létezése, természetes, lényeges tulajdonságai, a kereskedői kötelezettségvállalás mértéke, ár, fogyasztói jogok stb. vonatkozásában ~ mulasztással: az átlagfogyasztóval annak az ügyleti döntésének megalapozásához szükséges információkat nem közli • a 8. és 9. cikkben meghatározott módon agresszív > olyan a kereskedelmi gyakorlat, amely ténybeli összefüggésében (figyelembe véve valamennyi jellemzőjét és körülményét) ~ zaklatás, kényszerítés (ideértve a fizikai erőszak alkalmazását is) ~ nem megengedett befolyásolás útján ~ ténylegesen vagy valószínűsíthetően jelentősen korlátozza az átlagfogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási szabadságát vagy magatartását ~ s ezáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően az átlagfogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna > az I. melléklet tartalmazza azoknak a kereskedelmi gyakorlatoknak a felsorolását, amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek (31. pontban részletezve, minden tagállamnak alkalmaznia kell) - Magatartási kódexek: az irányelv nem zárja ki azt, hogy – a tagállamok esetleges ösztönzésére – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a magatartási kódexek felelősei ellenőrizzék - Végrehajtás és szankciók: a tagállamok • a fogyasztók érdekében biztosítják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére, valamint az ezen irányelv rendelkezései betartásának kikényszerítésére alkalmas megfelelő és hatékony eszközöket • szankciókat állapítanak meg az ezen irányelv végrehajtásaként elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének esetére, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szankciók végrehajtásának biztosítására > e szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük 322


D.) Hatályba lépés, kötelező felülvizsgálat, transzpozíció - Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon (2005. június 12) lépett hatályba - A nemzeti jogokba való átültetés: a tagállamok • elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. június 12-ig megfeleljenek • ezekről a rendelkezésekről, valamint bármely további módosításról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot • 2007. december 12-tól/től alkalmazzák ezeket az intézkedéseket - Kötelező felülvizsgálat (18. cikk): • 2011. június 12-án a Bizottság átfogó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv felülvizsgálata vonatkozásában • a jelentéshez szükség esetén az ezen irányelv vagy a közösségi jog más vonatkozó részének felülvizsgálatára irányuló javaslatot kell csatolni - Átmeneti időszak: • a 2007. június 12-t követő hat év folyamán az ezen irányelv által közelített területen a tagállamok továbbra is alkalmazhatják azon nemzeti jogszabályaikat, amelyek ~ megszorítóbbak és szigorúbbak ezen irányelvnél, és ~ minimális harmonizációs kikötéseket tartalmazó irányelveket hajtanak végre • ezeknek a rendelkezéseknek ~ jelentőseknek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a fogyasztóknak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni megfelelő védelmét, és ~ arányban kell állniuk ezzel az elérendő céllal a 18. cikkben említett felülvizsgálat adott esetben magában foglalhat egy olyan javaslatot is, hogy ezt az eltérést további, korlátozott időtartamra meghosszabbítsák

323


VII.4 Értékesítés VII.4.1 Szerződési jog A.) Tisztességtelen szerződési kikötések - A Tanács a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről szóló 1993. április 5-i, 93/13/EGK irányelvének célkitűzései: • a szakmai, üzleti tevékenységet folytatók és a fogyasztók közötti szerződések körében • a tisztességtelen feltételek kizárása - Az irányelv hatálya: • az üzleti tevékenységet folytató eladók és a fogyasztók között kötött olyan szerződésekre terjed ki • melyek feltételeit kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti szabályok nem határozzák meg, vagy ahol a feltételek nem egyedileg kerültek kialkudásra (1. cikk) - Az egyedileg ki nem alkudott feltétel akkor tekintendő tisztességtelen szerződési feltételnek, ha: • az a fogyasztó kárára a jóhiszeműség követelményével ellentétben • a felek a szerződésből adódó jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő (3. cikk) • az ilyen, tisztességtelennek minősülő feltételek felsorolását az irányelv melléklete tartalmazza - A szerződési feltétel tisztességtelenségét: • a szerződés alá vont áruk és szolgáltatások természetének fényében • a szerződés megkötésének időpontjában fennálló körülményekre • a szerződés egyéb feltételeire, vagy az e szerződéssel összefüggő másik szerződés feltételeire tekintettel kell megítélni (4. cikk) > ha valamely feltétel kétséges, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés az irányadó (5. cikk) - Minden esetben érvényesülő követelmény: a tisztességtelennek minősülő szerződési feltétel a fogyasztóra nézve kötelezettséget nem keletkeztet (6. cikk) - Az irányelvi rendelkezések érvényesülése a magyar jogban: Ptk. új 205. § (3), (5), (6) bek-i, 207. § (2) bek., 209-209/D. §-ok; Ptké. II. (1978. évi 2. tvr.) 5/A-5/C. §-ok; 18/1999. (II. 5.) Korm. sz. r.

324


B.) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések - A Tanács az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 1985. december 20-i, 85/577/EGK irányelve célkitűzései: • üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén • a fogyasztói érdek védelmének biztosítása • a visszaélésszerű üzleti gyakorlatokkal szemben - Az irányelv hatálya olyan szerződésekre terjed ki, ahol • a fizetendő ellenérték a 60 eurot meghaladja (3. cikk), • s melyek a kereskedő ~ üzleti helyiségén kívül ~ az általa megszervezett üzleti körút során kerülnek a fogyasztóval megkötésre • azok a szerződések, melyeket a kereskedő úgy köt, hogy a fogyasztót otthonában vagy munkahelyén keresi fel - Amennyiben a felkeresés • nem kifejezetten a fogyasztó kívánságára történik, vagy • a látogatásra való felkérés időpontjában a fogyasztó nem tudta, hogy a kereskedő kereskedelmi, vagy szakmai tevékenységének részét milyen fajtájú áruk vagy szolgáltatások képezik > az irányelv ugyancsak alkalmazandó - Az irányelvet az olyan szerződésekre is alkalmazni kell, melyek alapján • a fogyasztó szerződéses vagy nem szerződéses ajánlatot tett a kereskedő látogatásának fogadására, vagy • arra, hogy a kereskedő által szervezett üzleti körútnak részese kíván lenni (1. cikk). - Elállási jog: • a kereskedőnek a fogyasztót elállási jogáról írásban kell tájékoztatnia (4. cikk) • a fogyasztónak a tájékoztatást követő hét napon belül kell bejelentenie, hogy elállási jogával élni kíván (5. cikk) - Az irányelv alkalmazása a magyar jogban: Ptk. új 377. § és a 44/1998. (III. 11.) Korm. sz. r. a házaló kereskedésről

325


C.) Utazási szerződések - A Tanács a szervezett utazásról, üdülésről és utakról szóló 1990. június 13-i, 90/314/EGK irányelvének célkitűzései: a kapcsoltan, csomag formájában értékesített, vagy értékesítésre felajánlott utazásokra, üdülésekre, utakra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések a Közösség területén való közelítése - Az irányelv hatálya: • a szállítási, szálláshely-biztosítási és/vagy más turisztikai szolgáltatások • olyan, előre meghatározott összekapcsolásaira terjed ki, melyek ~ a szállítással vagy szálláshely-biztosítással kapcsolatos mellékszolgáltatásnak nem tekinthetők, és ~ valamely együttesen nyújtott szolgáltatás meghatározó elemének minősülnek • érvényesülésének előfeltétele, hogy a felsorolt, 24 órát meghaladó időtartamban nyújtott, vagy legalább egy éjszakai elhelyezést magában foglaló szolgáltatások közül legkevesebb kettő együttes áron kerüljön értékesítésre, vagy értékesítésre felajánlásra - A fogyasztó előzetes tájékoztatása: • amennyiben a fogyasztónak tájékoztató anyag kerül átadásra, annak az igénybe vett szolgáltatásra vonatkozó minden lényeges információt tartalmaznia kell • a tájékoztatóban szereplő adatok a szerződés részét képezik (3. cikk) • a szerződés megkötése előtt a szervezőnek a fogyasztót további elemekről is tájékoztatnia kell - A szerződésben rögzített árak nem változtathatók meg, kivéve ha a szerződés az áremelés vagy árcsökkentés lehetőségét kifejezetten előírja: árváltozásra csak • a pénz átváltási árfolyamával, a szállítási költségekkel, • a szolgáltatáshoz kapcsolódóan felszámolt adókkal és díjakkal összefüggésben kerülhet sor (4. cikk /4/ bek.) > a szerződést érintő lényeges változások feljogosítják a fogyasztót, hogy a szerződéstől kötbér fizetése nélkül visszalépjen - Felelősség: főszabály szerint a szervező felel a szerződés nem, vagy hiányos teljesítéséért, s ahol ez indokolt, a fogyasztót a nem teljesítésből adódóan kártérítés illeti meg (4. cikk /7/ bek.). - Az irányelv alkalmazása a magyar jogban: 213/1996. (XII. 23.) Korm. sz. r. az utazásszervező és –közvetítő tevékenységről és 214/1996. (XII. 23.) Korm. sz. r. az utazási és utazást közvetítő szerződésről 326


D.) Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzése - Az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló 1994. október 26-i, 94/47/EK irányelve célkitűzései: • az ingatlanok időben megosztott használati jogát („timesharing”) • megszerzők védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítése - Lényeges szabályozási elemei: • az ingatlanok időbeni használatát célzó szerződések lényegi tartalma • az ilyen szerződések érvénytelenítésére, a szerződéstől való elállásra vonatkozó tájékoztatási kérdések (1. cikk) - Előzetes tájékoztatási kötelezettség: az időben megosztott használati jogot értékesítő (eladó) köteles az ingatlantulajdonra vonatkozó információt igénylő személyt • olyan dokumentációval ellátni, mely az ingatlantulajdon általános leírását nyújtja • e dokumentációnak legalább ~ az irányelv melléklete szerinti tájékoztatási elemeket (a szerződő felek személyazonossága és lakcíme, az építési engedély száma stb.) tartalmaznia kell ~ utalnia kell arra, hogyan lehet további információt szerezni > ezek az információk a szerződés részét képezik (3. cikk). - Az időben megosztott használati jogot megszerzőt (vásárlót) elállási jog illeti meg: • e jogát a szerződés aláírásától számított 10 napon belül tíz napon belül indokolás nélkül gyakorolhatja (5. cikk /1/ bek.) • ebben az esetben a vásárlót kizárólag azoknak a költségeknek megtérítésére lehet kötelezni, melyek a szerződés megkötéséből és az attól való elállásból adódnak (5. cikk /3/ bek.). • ha a szerződés az irányelvben meghatározott kötelező tájékoztatási elemeket nem tartalmazza: a vásárló elállási jogát három hónapon belül érvényesítheti > semmilyen költség megfizetésére nem kötelezhető (5. cikk /1/ bek.). > a szerződés részét tartalmazó olyan kikötések, melyek az irányelv szerinti vásárlói jogokkal, és/vagy az eladói kötelezettségekkel ellentétes rendelkezést tartalmaznak > a vevőt nem kötelezik (8. cikk) - Az irányelv átültetése a magyar jogba: 20/1999. (II. 5.) Korm. sz. r. az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésről 327


E.) Távollévők közötti szerződések - Az Európai Parlament és a Tanács 1997. május 20-i, a távolban kötött szerződések tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelve célkitűzései: a fogyasztók és szállítók között a távolból kötött szerződésekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések a Közösség területén való közelítése a szabályozás közös, minimális követelményrendszerének felállításával - Tárgyi hatály: • minden olyan szerződésre („távértékesítési szerződés”) alkalmazandó, amelyet • a szállító és a fogyasztó között a szállító által áru vagy szolgáltatás értékesítésére • szervezett távértékesítési rendszer keretében kötnek • az irányelv alkalmazhatóságához szükséges, hogy a szállító a szerződés megkötésének időpontjáig a szerződéskötést magát is bele értve kizárólag egy vagy több távközlési eszközt vegyen igénybe (2. cikk /1/ bekezdés) - Tájékoztatási kötelezettség: • a szállítónak valamely távértékesítési szerződés megkötése előtt a fogyasztót a jóhiszeműség a kereskedelmi ügyletek körében érvényesülő követelményének megfelelően • tisztán és érthető formában információkat kell rendelkezésére bocsátania • a fogyasztónak ezekről az információkról a szerződés teljesítésének időpontjáig írásbeli, vagy a számára elérhető más adathordozó módozat szerinti (E-mail) megerősítést kell kapnia - Elállási jog: • a fogyasztó a legtöbb távértékesítési szerződéstől elállhat • az elállási jog gyakorlásának ideje attól függ, hogy a szállító tájékoztatási kötelezettségének eleget tett e vagy sem - Teljesítés: főszabály szerint a szállító a szerződés harminc napon belüli teljesítésére köteles (7. cikk /1/ bek.) > ha a szállító a szerződést nem teljesíti, a fogyasztót erről tájékoztatni, s a már megfizetett összeget részére visszatéríteni köteles (7. cikk /2/ bekezdés) - Az irányelv átültetése a magyar jogba: 17/1999. (II. 5.) Korm. sz. r. a távollevők között kötött szerződésekről

328


F.) Elektronikus kereskedelem - Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i, az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről a belső piacon szóló 2000/31/EK irányelve célkitűzései: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások a tagállamok közötti szabad forgalmának biztosításával a belső piac megfelelő működésének biztosításához kíván hozzá járulni (1. cikk /1/ bek.) - Az elektronikus szerződéskötés lehetőségének biztosítása: • a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy jogrendszereik az elektronikus eszközök útján történő megkötését lehetővé teszik • különösen biztosítaniuk kell azt, hogy ~ a szerződési folyamatra alkalmazandó jogi követelmények ~ sem az elektronikus szerződések alkalmazása szempontjából nem képeznek akadályt ~ sem azt nem eredményezik, hogy az ilyen szerződések a miatt ne váltsanak ki joghatályt, vagy számítsanak érvénytelennek, mert elektronikus úton kerültek megkötésre (9. cikk /1/ bek.) - Kötelező tájékoztatás: • a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató a felhasználónak meghatározott információkat - különösen a szerződés megkötéséhez szükséges technikai lépésekre vonatkozó tájékoztatást - világosan, átfogóan és egyértelműen adjon • ezeket az információkat azt megelőzően kell nyújtani, mielőtt a szolgáltatás igénybe vevője a megrendelést elküldené (10. cikk /1/,/2/ bek.) - Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője megrendelését elektronikus úton teszi meg • a szolgáltatás nyújtójának a megrendelés beérkeztét követően • a megrendelés átvételét haladéktalanul el kell ismernie > a megrendelés elfogadottnak akkor számít, mikor a címzett fél az elismeréshez hozzá tud férni (11. cikk/1/ bek.). - A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy • a szolgáltatások nyújtói a felhasználóknak olyan technikai eszközöket bocsássanak rendelkezésére • amelyek lehetővé teszik a beviteli hibáknak a rendelés elküldését megelőző azonosítását és kijavítását (11. cikk /2/) - Az irányelv átültetése a magyar jogba: Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény

329


G.) Elektronikus aláírás - Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i, az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi jogi keretszabályozásról szóló 1999/93/EC irányelve célkitűzései: • a belső piac akadálymentes működésének elősegítése céljából • az Európai Közösségen belül az elektronikus aláírás vonatkozásában • harmonizált és megfelelő jogi keretfeltételeket kíván teremteni - Az irányelv hatálya, a szabályozás tárgya: • az irányelv az olyan elektronikus aláírások jogi elismerését kívánja megvalósítani • melyek korábban elismerésben kizárólag elektronikus formájukra való tekintettel nem részesültek • ennek érdekében felállítja a jogi elismerés alapjául szolgáló követelményeket; ennek során a hangsúlyt a hitelesítési szolgáltatásokra helyezi (1. cikk) - Az elektronikus aláírás joghatálya: • az irányelv szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírás • az érintett tagállam jogában automatikusan ugyanolyan érvényűként kerül elismerésre, mint a kézzel írott aláírás > az elektronikus aláírást a bírósági eljárásokban bizonyítási eszközként ugyanolyam módon kell elfogadni, mint a kézzel írott aláírást (5. cikk) - Az irányelv átültetése a magyar jogba: • Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény • A Hírközlési Főfelügyeletnek az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 151/2001. (IX. 1.) Korm. rendelet, • Az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló 15/2001. (VIII. 27.) MeHVM rendelet • A Hírközlési Főfelügyeletnek az elektronikus aláírással összefüggő minősítéssel és nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért fizetendő díjakról szóló 20/2001. (XI. 15.) MeHVM rendelet > a tv. módosította a Pp., a Ptk. é., az Ütv., a Kjtv. rendelkezéseit is > elektronikus okiratiság feltételrendszerének megteremtése - Az elektronikus aláírás gyakorlati alkalmazása: elektronikus számla, elektronikus hatósági ügyintézés, elektronikus cégeljárás stb.

330


H.) Fogyasztói hitel - A Tanács 1986. december 22-i, a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 87/102/EGK irányelve (a 90/88/EGK és 98/7/EK irányelv szerinti módosításokkal) célkitűzése: a fogyasztói hitelekre vonatkozó szabályok a fogyasztóvédelem magas szintjét megvalósító egységesítése - Az irányelv hatálya: olyan szerződésekre alkalmazandó, melyek révén • a hitelező a fogyasztónak fizetési halasztással, kölcsönnel • vagy hasonló jellegű költségviselési megoldással nyújt hitelt (1. cikk) - Formakényszer, kötelező tájékoztatás: a hitelszerződést írásban kell megkötni • annak a lényeges szerződési feltételeket (ide értve a hitel éves kamatrátájának megállapítását • s azokat a feltételeket, melyek szerint a kamatráta megváltoztatható) tartalmaznia kell (4. cikk) • ha a hitelt - a hitelkártya számlától eltérő - folyószámlahitel formájában biztosítják, a fogyasztót írásban ~ csak a szerződés megkötése előtt, vagy a szerződés megkötésének időpontjában kell bizonyos feltételekről tájékoztatni ~ különösen tájékoztatni kell (amennyiben van ilyen) a hitel keretösszegéről, az éves kamatról, a felszámításra kerülő költségekről, s arról, hogy ezek mely feltételek mellett változtathatók meg, valamint a szerződési viszony megszüntetésének lehetőségeiről (6. cikk) - Egyes különös rendelkezések: • áruhitel esetén a visszavételi jog gyakorolásának szabályozása (7. cikk) • amennyiben a fogyasztó a megállapodás szerinti kötelezettségeinek azok esedékessége előtt eleget tett, a hitellel összefüggő költségek megfelelő mérséklését követelheti (8. cikk) • a fogyasztói jogokat harmadik személlyel szembeni bármely igény hátrányosan nem befolyásolhatja (9. cikk). • a tagállamoknak arról is gondoskodnia kell, hogy a fogyasztót további, megfelelő védelmi lehetőségek illessék meg (váltó, fizetési ígérvény vagy csekk használata esetén) (10. cikk) - Az irányelv átültetése a magyar jogba: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 7. §-a és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 212-214. §-ai

331


I.) Kereskedelmi képviselők - A Tanács 1986. december 18-i, a tagállamok egyéni vállalkozó kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak koordinálásáról szóló 86/653/EGK irányelve célkitűzéseia saját maguk alkalmazásában álló, (önálló) kereskedelmi képviselők és megbízóik közötti vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolása • rendelkezéseitől a kereskedelmi képviselő kárára eltérni nem lehet • megengedettek azonban az olyan megállapodások, melyek a kereskedelmi képviselő számára kedvezőbb szerződéshez vezetnek - Alkalmazási terület: • az önállóan eljáró közreműködő (a kereskedelmi képviselő) és megbízója közötti dolgok (s nem szolgáltatások) szállítására vonatkozó szerződésekre alkalmazandó • alkalmazási köréből kizárt az olyan kereskedelmi képviselő, aki a megbízóval alkalmazotti jogviszonyban áll - A szerződő felek kötelezettségei: • mindkét felet ki nem zárható kötelezettség terheli annak vonatkozásában, hogy megbízója érdekei, s a jóhiszeműség és tisztesség követelménye szerint járjon el • tájékoztatási és információval ellátási kötelezettségek rögzítése - A kereskedelmi képviselő díjazása: • a felek eltérő megállapodásának hiányában, és a tagállamok kötelező előírásainak alkalmazását nem sértve a kereskedelmi képviselőt megilleti az a díjazás, mely azon a piaci területen szokásos, ahol tevékenységét kifejti • ha a díjazás jutalékos alapon történik, a képviselő minden, a képviseleti szerződés időtartama alatt megkötött üzlet alapján igényt tarthat - A képviseleti szerződés alakja, időtartama és megszűnése: • főszabályként nincs formakényszer (a tagállamokra bízott) • ha a tevékenység a lejárat napját követően is folytatódik, a határozott időre megkötött képviseleti szerződés határozatlan idejű szerződéssé alakul • határozatlan idejű szerződés felmondási idejének szabályozása • versenykorlátozás kikötésének lehetősége (max 2 év) > csak írásban • a képviselőnek szerződés megszüntetése révén elszenvedett kárai megtérítéséhez vagy jóvátételéhez való joga van - Az ie. átültetése a magyar jogba: Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 332


J.) Késedelmes fizetések - Az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelve célkitűzései: • a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és a közszolgálati szféra szereplői közötti • az Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomban ellenértékként nyújtott késedelmes fizetések leküzdése - Az irányelv szabályainak alkalmazhatósága, eszközei: intézkedések széles körét teszi lehetővé, a késedelmes fizetésektől vissza tartó jogi keretszabályokat állapít meg • a tagállamoknak különösen biztosítaniuk kell, hogy a késedelmi kamat a szerződésben kikötött fizetési határnapot vagy a fizetési határidő utolsó napját követő naptól megfizetésre kerüljön ~ ha a szerződésben határnap vagy határidő nem került kikötésre, úgy a késedelmi kamat fizetésére az adós a számla, vagy azzal egyenértékű fizetési felhívás beérkezését követő 30 naptól automatikusan, minden további fizetési emlékeztető nélkül köteles ~ amennyiben a javak vagy szolgáltatások vonatkozásában azok jellegének megfelelő átvételi vagy megvizsgálási eljárás lefolytatását kötötték ki, kamat az ezen eljárás megtörténtét követő 30. nap után fizetendő ~ ha az adós a számlát, vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívást a megvizsgálási eljárás lefolytatását megelőző időpontban kapja kézhez, a határidő a későbbi időponttól veszi kezdetét • a késedelmi kamat mértéke: az Európai Központi Bank által megállapított kamatráta legalább hét százalékponttal megnövelten irányadó (3. cikk) - Tulajdonjog fenntartása: • ha az eladó és a vevő között a javak szállítását megelőzően a tulajdonjog fenntartására vonatkozó szerződési kikötés került elfogadásra • e javak vonatkozásában az eladó tulajdonjoga az ellenérték teljes kifizetéséig fennmaradjon - A tagállamoknak arról is gondoskodni kell, hogy ha a tartozás ténye viták felül áll • a tartozás összegétől függetlenül a jogosultnak a bírósághoz, vagy más, illetékes hatósághoz intézett keresete vagy folyamodványa alapján • a benyújtást követő rend szerinti 90 napon belül végrehajthatás alapjául szolgáló jogcím álljon rendelkezésére (5. cikk) - Az irányelv átültetése a magyar jogba: Ptk. 301/A. §-a és 368. §-ának (1) bekezdése 333


K.) Nemzetközi átutalások - Az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi átutalásokról szóló 1997. január 27-i, 97/5/EK irányelve célkitűzései: az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen belül a tagállamok pénznemeiben és euroban, 50 000 euro értékhatárig terjedő és az átutalásra megbízást adó által kezdeményezett átutalásokra • információs és teljesítési követelmények minimál-szabályainak meghatározása • az irányelv legfontosabb célja annak a lehetőségnek biztosítása, hogy a pénzösszegek a Közösség valamely részéből egy másik részébe történő átutalására gyorsan, megbízhatóan és költségkímélő módon kerüljön sor > a beszedési megbízás alapján végre hajtott átutalások és a csekkfizetés nem tartoznak a 97/5/EK irányelv hatálya alá! - Az átláthatóság követelményének biztosítása az ügyfelek irányában (3. és 4. cikk): • a nemzetközi átutalások teljesítését megelőzően a pénzintézeteknek az ilyen természetű átutalások feltételeiről általános tájékoztatást kell nyújtaniuk • a nemzetközi átutalás megtörténte után a pénzintézet további, meghatározott tájékoztatást köteles nyújtani - Az átutalásokra vonatkozó minimális követelmények: • a megállapított követelményeknek megfelelő nemzetközi átutalások esetében a pénzintézetnek az ügyfél kérésére vagy kötelezettséget kell vállalnia az átutalás teljesítésének határidejére és az átutalással összefüggő jutalékok és díjak mértékére, vagy az átutalást nem teljesítheti (5. cikk) • a nemzetközi átutalást a megbízást adóval megállapodott határidőn belül teljesíteni kell: ha a határidő nem kerül betartásra, a megbízást adónak főszabály szerint az irányelv szerinti kártalanítást kell fizetni • a megbízást adó pénzintézete, minden közreműködő pénzintézet és a kedvezményezett pénzintézete a nemzetközi átutalás teljesítésére vonatkozó megbízás főszabályként elfogadását követő napon a teljes összeg vonatkozásában köteles az átutalást teljesíteni • amennyiben a megbízást adó pénzintézete az átutalási megbízást elfogadja, de az összeg a kedvezményezett bankszámláján jóváírásra nem kerül, 12 500 euro mértékéig a pénz, illetőleg a hozzá számított kamatok és díjak vonatkozásában visszatérítési kötelezettség áll fenn (8. cikk) - Az irányelv átültetése a magyar jogba: A pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 334


VII.4.2 Termékfelelősség, jótállás A. ) A termékfelelősségi irányelv célkitűzései, hatálya - Amerikai gyökerű jogintézmény: mára a fogyasztóvédelem részévé vált • 1985-öt megelőzően az EU tagállamainak nem volt termékfelelősségi jogszablya • a törvényi szabályozás lehetőségei adta szűk keretek között a bírói gyakorlat alakította ki a termékfelelősség rendszerét - A közösségi szintű szabályozás célja, eszköze: • a termék által okozott károkért való felelősség feltételeinek egységesítése • egy minden tagállamban egységes rendszer kialakítása • ÚJ, KÖZÖSSÉGINEK NEVEZHETŐ TERMÉKFELELŐSSÉGI MODELL LÉTREHOZÁSA > A Tanács 1985. július 25-i, 85/374/EGK irányelve a hibás termékekért való felelősségről szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 10-i, 1999/34/EK irányelve szerinti módosítással) - Célkitűzés: • olyan belső piaci intézkedést jelent, melynek ~ a fogyasztóvédelem magas szintje, s között egyensúlyt ~ a termék előállítójának felelősségére kell megvalósítania vonatkozó jogi keretszabályozás • oly módon, hogy verseny ~ a különböző felelősségi rendszerek talaján álló rendellenességei elháríthatók, s ~ az áruk azonos felelősségi feltételrendszer szerinti szabad forgalma megkönnyíthetők legyenek - A hibás termék: minden ingóság „hibás terméknek” minősül, mely • nem nyújtja azt a biztonságot, amelyre a nagy nyilvánosság minden körülményre, így különösen a termék ~ árusításának méltán ~ rendeltetésszerű használatának számíthat figyelembevételével (2. és 6. ~ a termék forgalomba hozatalai időpontjára cikk) tekintettel • a 99/34/EK irányelv a 85/374/EGK irányelv alkalmazási körét kiterjesztette a mezőgazdasági termékek gyártási alapanyagaira is 335


B.) A felelősség kérdései - A gyártói felelősség és korlátozása: az ugyanazon árucikk azonos hibája következtében beálló halálért vagy személyi sérülésért való gyártói felelősséget az irányelv • 70 millió euro összegre korlátozza (16. cikk) • hatálya nem érinti azokat az igényeket, melyeket a károsult a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kíván érvényesíteni > amennyiben az irányelv alapján ugyanazért a kárért több személy felel, felelősségük egyetemleges (5. cikk) - Megtérítendő kár: • valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett kár • a hibás termék által más dologban okozott, 500 euronál nagyobb összegű kár az 500 eurot meghaladó mértékben - Bizonyítási teher: a gyártó (gondatlanságára való tekintet nélkül) felel az általa előállított termék hibája okozta kárért > a kárt, a termék hibáját, a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani - A felelősség alóli mentesülés esetei: • a gyártó nem tartozik felelősséggel, ha bizonyítja: olyan mentő körülmények állnak fenn, melyek felelősségét korlátozzák vagy - ha a kár bekövetkeztében a károsult saját gondatlansága is közre hatott kizárják (7. cikk) • esetei: nem ő hozta forgalomba a terméket,a hiba a forgalomba hozatal időpontjában nem állt fenn vagy később keletkezett, a terméket nem üzleti céllal gyártotta, forgalmazta, a hiba az állami hatóságoknak betudható kötelező rendelkezéséből adódik, a hibát a forgalomba hozatalkor fennálló tudományos-műszaki ismeretek mellett nem lehetett felismerni, alkatrész gyártója esetén: kivitelezés vagy a termék gyártója által adott utasítás - Igényérvényesítés, elévülés: • a károsultnak kártérítés iránti keresetét három éves határidő eltelte előtt be kell nyújtania • az irányelv alapján a gyártóval szembeni kártérítési igények attól az időponttól számított tíz év után évülnek el, mikor a terméket forgalomba hozták (10. cikk) > a felelősséget kizáró szerződési kikötés érvénytelen 336


C.) Termékfelelősség a magyar jogban - 1993-ig: a termékfelelősség intézményét nem ismeri, de: • a termelő és a termék hibája folytán kárt szenvedetett fogyasztó ill. harmadik személy közötti közvetlen kapcsolat elismerését a bírói gyakorlat nem zárta ki • a Ptk.-nak a szerződések kívüli felelősségi szabályait a 339.§-ra hivatkozva alkalmazták - Az 1993. évi X. tv. • az első olyan jogszabályok köré sorolható, amelynek megalkotásakor a vonatkozó közösségi joganyag (termékfelelősségi irányelv) szabályai figyelembe vételre kerültek • szabályozza: tárgyi, alanyi hatály, gyártó felelőssége, a felelősség alóli mentesülés, bizonyítási teher, károsult közrehatása, igényérvényesítés • lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül a gyártóval szemben érvényesítsen a fogyasztó kárigénytÖNYITVA HAGYJA AZONBAN A JOGÉRVÉNYESÍTÉS EGYÉB MÓDJAIT (akár párhuzamosan is) ~ szerződésszegésért ~ szerződésen kívüli károkozásért ~ egyéb jogszabályban biztosított igényérvényesítés - A Ptk. mint keretjogszabály háttérjogszabályként érvényesülÖ MINDAZON KÉRDÉSEKBEN, AMIT A TV. SECIÁLISAN NEM SZABÁLYOZ • halál, testi sérülés, egészségkárosodás esetén a kártérítés mértéke • nem vagyoni kár • közös károkozók egymás közötti felelőssége • az elévülés nyugvása, megszakadása > a termékfelelősség körében azonban méltányosság nem alkalmazható - A tv. módosításai: • 1998.évi XXV. tv.: a termékfelelősség szabályainak a gyógyszertárokra (emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek) való kiterjesztése • 2002. évi XXXVI. tv. : a teljes jogharmonizáció biztosítása érdekében módosította: ~ a termék fogalmának meghatározását ~ a kár fogalmának meghatározását, a kárhatár összegét ~ a termék gyártójának, importálójának meg nem állapíthatósága esetére vonatkozó szabályt - Új Ptk.: a termékfelelősség intézményét a kódexben kell elhelyezni 337


D.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás I. - Az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás egyes kérdéseiről szóló 1999. május 25-i, 1999/44/EK irányelvének célkitűzései: • a fogyasztó védelmének biztosítása • a fogyasztási cikkek más országból való vásárlásába vetett bizalom erősítése > ennek érdekében egységes, a mindenkori vásárlás helyétől független minimális szabályozási követelményeket támaszt - Harmonizált kérdések: • a fogyasztási cikk szerződésszerűtlensége, • a fogyasztó jogai abban az esetben, ha hibás terméket vásárolt • azok a feltételek, melyek szerint e jogait érvényesítheti - Fogyasztási cikk: ingó dolog (testi tárgyat) (1. cikk /2/ bek. b./ pont) > a cikknek a fogyasztó részére az adásvételi szerződésnek megfelelően kell átadásra kerülnie (2. cikk /1/ bek.) - Felelősség: az eladó a fogyasztó felé akkor felel, ha • a megfelelés hibája a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül nyilvánul meg (5. cikk /1/ bek.) • feltéve, hogy a fogyasztó a szerződés megkötésének időpontjában a hibáról nem tudott, vagy arról ésszerűen eljárva nem is kellett volna tudnia (2. cikk /3/ bek.) • ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a fogyasztási cikk átadásától számított hat hónapon belül létezett (5. cikk /3/ bek.) - Fogyasztói jogok: az eladóval közölt szerződésszerűtlenség esetén a fogyasztó • a fogyasztási cikk szerződésszerű állapotának kijavítás formájában való térítésmentes, ésszerű időn belüli, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül elvégezhető helyreállítását, vagy kicserélését kérheti (3. cikk /2/ bek.) • kérheti a vételár megfelelő csökkentését is, ha a fogyasztási cikk kijavítása vagy kicserélése lehetetlen, vagy a körülményekhez képest aránytalanul nagy teherrel jár, vagy az eladó a hibát ésszerű időn belül nem, vagy nem a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül orvosolta (3. cikk /5/ bek.) > a fogyasztó - csekély mértékű hiba esetét kivéve - el is állhat a szerződéstől (3. cikk /6/ bek.) 338


E.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás II. - Felelősségi láncolat: • amennyiben a fogyasztóval szemben az utolsó eladó felel, a szerződési láncban őt megelőző felelőssel vagy felelősökkel szemben visszakereseti igénnyel élhet • a felelős személyt, vagy felelős személyek körét a nemzeti jog határozza meg > a szerződésszerűtlenségnek a gyártó, vagy az utolsó eladót az ugyanazon szerződési láncban őt megelőző korábbi eladó vagy közvetítő cselekményéből vagy mulasztásából kell adódnia (4. cikk) - A jótállás: a fogyasztási cikkek értékesítése vonatkozó törvényi szabályozás összefüggésében az eladó vagy a gyártó részéről vállat kötelezettség • annak vállalóját a jótállási nyilatkozatban, az írásos szerződésben és a kapcsolódó reklámban meghatározott feltételek szerint köti (6. cikk /1/ bek.) • a jótállást már az adásvételt megelőzően, írásos formában, korlátozások nélkül betekintés céljára a fogyasztó számára hozzáférhetővé kell tenni • különösen meg kell határozni a jótállás időtartamát, területi hatályát, valamint a jótállásra kötelezett nevét és címét (6. cikk /2/ és /3/ bekezdések) > ha a jótállás ezeknek a követelményeknek nem felel meg, érvényességét nem érinti, a fogyasztó továbbra is követelheti betartását (6. cikk /5/ bek.). - Semmisség: a fogyasztóval szemben semmis az olyan szerződési kikötés vagy megállapodás, amely az irányelvben biztosított jogokat hatályon kívül helyezi vagy korlátozza (7. cikk /1/ bek.) - A szavatosság a magyar polgári jogban: Ptk. 205/A. § (2): a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szavatossági szabályok az irányelvvel összhangban történő megállapítása - Jótállás: Ptk. 248. §, ill. a tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. r. , valamint a lakásépítési vállalkozások körében: 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet - A magyar jogfejlődés jellegzetessége: a szavatosság és jótállás eltérő vonásainak száma a szavatosságra vonatkozó szabályok átalakításával a fogyasztói szerződések viszonylatában jelentősen csökkent 339

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék. Európai üzleti jog

Recommend Documents