Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék

2013/14. II. félév, [email protected]

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék http://www.jak.ppke.hu

Nyugati normák és keleti szokások „találkozása” a japán jogfejlődésben Mióta beszélhetünk modern japán jogrendszerről? Tényleg „nem szeretik” a japánok a jogot? Milyen történeti okai vannak a bírósági eljárások kerülésének? A tantárgy e kérdésekre válaszolva igyekszik betekintést nyújtani a távol-keleti jogcsaládba sorolt japán jogrendszer felépítéséről, működésének alapelveiről és legfontosabb forrásairól. Különös hangsúlyt fektet a kontinentális jogi alapokon nyugvó magánjogi kodifikáció, illetve a nagymértékben a megszálló szövetséges erők által ihletett „béke” alkotmányának vizsgálatára, valamint az átvett nyugati jogok szerepének és a koraközépkori kínai hatások egyes területeken mai napig tartó párhuzamos érvényesülésének bemutatására. Tervezett tanmenet 1) 2014. február 12.

–

Félév megbeszélése, szeminárium bemutatása, referátumok

2) 2014. február 19.

–

Történeti bevezetés

3) 2014. február 26.

–

A Meiji-korszak jogalkotása

4) 2014. március 5.

–

Alkotmánytörténeti áttekintés – a császár jogállása

5) 2014. március 12. –

Alkotmánytörténeti áttekintés – a békeklauzula

6) 2014. március 19. –

A hagyományos intézmények továbbélése: a japán családmodell

7) 2014. március 26. –

Vitarendezés – történeti szemmel, peren kívül

8) 2014. április 2.

–

A jog szerepe a japán társadalomban

9) 2014. április 9.

–

Beszámoló

10) 2014. május 7.

–

Aláírás

Kötelező tananyag (kari könyvtárban elérhetőek): NODA, Yoshiyuki Introduction to Japanese Law, University of Tokyo Press, 1992. (egyes fejezetek) VARGA, Csaba (szerk.) Összehasonlító jogi kultúrák, Osiris, 2000, (211-231. o. 304-307. o.) HALEY, John Owen Authority Without Power - Law and the Japanese Paradox, Oxford University Press, 1991. (egyes fejezetek) UPHAM, Frank K. Law and Social Change in Postwar Japan, Cambridge, Massachusetts, Harvard University Press, 1987. (egyes fejezetek)

A nyugati normák és a keleti szokások „találkozása” a japán jogfejlődésben

1

2013/14. II. félév, [email protected] TÖRTÉNETI BEVEZETÉS 2014. február 19. 1. Külföldi jogok átvételének korszakai -

Kínai jog (VI-VII. század) Kontinentális jogok - főként francia és német - (1868-1912) Angol-amerikai jog (1945-1952)

2. Történelmi háttér 2.1. Kezdetek: Kr. u. III-VI. sz. Kofun-korszak, Yamato állam 2.2. Kínai hatások (VI-VII.sz) - Taika reform (645) – kínai államszervezeti modell átvétele - Államigazgatási, büntetőjogi szabályok átvétele (ritsu-ryō rendszer) - Patriarchális család felfogás, hierarchikus társadalom - Buddhizmus, konfucianizmus (harmónia, összhang, közösségi béke) 2.3. Feudális Japán – japán középkor (1185-1868) - A samurai-ok, csoportjának megerősödése (a császár tényleges hatalma lecsökken, ugyanakkor a sóguni kinevezések a hatáskörébe tartoznak) - Hűbéri rendszer japán formája - hűbéres korlátlan engedelmessége (apa-fiú viszonyként) - faluközösségek (mura) - önálló egység, saját szokásjog, közösségi szankció 2.3.1. Tokugawa (Edo) korszak (1603-1868) - feudalizmus virágkora - kereszténység üldözése, izoláció (sakoku) - külső és belső béke, az ősi szokások konzerválása - mezőgazdasági termelő munka; közösségi keretek között 3. Jogélet és társadalmi berendezkedés a feudális Japánban -

-

Jogfogalom hiánya - csak kötelességek, illetve büntető jellegű normák Giri - elvárt magatartásminták összessége, erkölcsi jellegű szabályok Politikai mottó: az emberek ne akarjanak tudni semmit, csak engedelmeskedjenek A szabályok a ritsu-ryō rendszerből eredően, büntető és adminisztratív jellegűek voltak, ezért a szabály szó tulajdonképpen büntetést jelentett, s eltért az erkölcsi és vallási norma-fogalomtól A családrendszer, a patriarchális ie (家) ház-rendszer jellegzetességei Hierarchikus társadalmi berendezkedés, a konfucianizmus hatásai Jogszolgáltatás nem különült el a többi állami funkciótól Jogviták alacsony száma – a társadalmi béke megőrzése, fenntartása - kenka ryō-seibai (喧嘩両成敗) elv, amely értelmében viták esetén mindkét felet meg kellett büntetni


2

2013/14. II. félév, [email protected] A MEIJI-KORSZAK (1868-1912) JOGALKOTÁSA 2014. február 26. 1. Modernizáció kezdete - Perry sorhajókapitány 1853-as érkezése: amerikai elnöki levél a japán kikötők megnyitása érdekében - Ansei öthatalmi szerződések, 1858 – ún. egyenlőtlen szerződések, területenkívüliség elve, Japán számára hátrányos feltételek - Japán jogtudósok és állami delegációk szétküldése Európába, USA-ba (Iwakura, 187172; Itō, 1882; és Yamagata, 1888 vezette missziók.) - Európai jogtudósok Japánban (Gustave E. Boissonade, George Bousquet, Hermann Roesler, Hermann Techow, Otto Rudorff) 1.1. „Modellkeresés” főbb irányai 1.1.1. Francia jog – Code Napoleon 1.1.2. Angol jog – equity, case-law 1.1.3. Német jog – az egységes Német Birodalom megszületése után 1.2. Terminológiai és technikai nehézségek – jogi terminus technicus-ok teljes hiánya 2. Recepció és kodifikáció általános menete Francia jogi döntő hatás a 80-as évekig - Első modern kódexek (1882, Btk, Be.) - Ptk. első három könyvének törvénytervezete - kodifikációs vita A német jog befolyása - elsősorban a porosz alkotmány nyomán - 1890 Alkotmány (憲法 Kenpō) - császár sérthetetlensége és szuverenitás - demokrácia csírái: választott parlament - 1891 Pp. (a német Zivilprozessordnung alapján) - 1898 Ptk. - Pandektarendszer: 5 könyv, túlnyomórészt német hatás (BGB tervezetei), de nem kizárólagos mértékben - Családjog és öröklésjog - ősi szokások továbbélése (külön törvényben, azaz a Ptk. (民法 Minpō) két törvénnyel 1898. július 16-án lépett hatályba) - 1898 Kereskedelmi törvénykönyv (kft-k külön törvényben, 1938-ban) 3. A magánjogi kodifikáció állomásai 3.1. A recepció korai szakasza - Első tervezetek: a francia Code Civil puszta fordítása - Belső okok: jogegység megteremtése, külső nyomás a külföldi hatalmak konzuli joghatósága - 1875 - polgári perekben polgári jog forrásai: - írott jog hiányában – szokás (mint régen) - szokás hiányában – ésszerűség (jōri) 3.2. A régi Ptk. (kyu minpō) születése - Kodifikációs viták középpontjában - 1880 – kodifikációs bizottság felállítása, elnöke Tokato Oki lett, s a francia Boissonade felügyelte. - A tervezet címe: Projet de Code civil pour l’Empire du Japon. (Japán nyelvre fordítása: Rinshō Mitsukuri) - A tervezet felépítése: személyekről, vagyonról, javak megszerzéséről, zálogjogról, bizonyításról. A nyugati normák és a keleti szokások „találkozása” a japán jogfejlődésben

3

2013/14. II. félév, [email protected] - A kormányzat a nyugati nyomás miatt a bizottság munkáját előbb felfüggesztette, majd módosította összetételét, s Akiyoshi Yamada vezetésével felülvizsgálták a korábbi tervezetet. - Kodifikációs vita: Sir Henry Maine és John Austin analitikus iskolájának elméleteit tanulmányozó angol- illetve a Georges Bousquet és G. Boissonade természetjogi koncepcióját képviselő franciajogi iskola között. Végül a törvénykönyv hatályba sem lépett. 3.3. Az 1898. évi polgári törvénykönyv - 1896 - három könyv, a német Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) első és második tervezetének hatása. - 1898 – negyedik és ötödik könyv – japán szokások figyelembevétele, Ie-rendszer megtartása. - Törvénykönyv szerkesztői: Nobushige Hozumi, Masaki Tomii, Kenjiro Ume. - A Ptk. szerkezete a német pandekta-rendszert tükrözi: 1. Általános rész, 2. Dologi jog, 3. Kötelmi jog, 4. Családi jog, 5. Öröklési jog. - Alapelvek: a szerződési szabadság, tulajdon korlátlansága, valamint a vétkes felelősség elve. 4. Nagy Japán Birodalom Alkotmánya (大日本帝國憲法) Dai-Nippon teikoku kenpō -

A régi alkotmány létrejötte - Első kísérletek: holland, illetve a francia monarchikus alkotmány fordítása alapján készültek. 1882 - Hirobumi Itō európai utazásai alatt a porosz alkotmányos hagyományokat tette kutatásainak központjává. Alkotmány kidolgozása: Hermann Roesler segítségével 1889. február 11. – az alkotmány „ajándékozása” a Japán népnek 1890. november 23.– alkotmány hatálybalépése, a japán parlament alakuló ülésének napja A Meiji-alkotmány a császári szuverenitást rögzítette - A császár isteni származása nyomán szent és sérthetetlen volt, ő volt minden hatalom forrása (Meiji-alkotmány 1. és 3. cikke), - A végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalmat a császári szuverenitás egy-egy aspektusának tekintették, azaz nem valósult meg ténylegesen a hatalmi ágak elválasztása. - A Meiji-alkotmány nem ismerte a miniszteri felelősség intézményét, a minisztereket a császár nevezte ki és mentette fel. - A törvényhozást a kétkamarás parlament a császárra együtt gyakorolta.

5. Recepció és a Meiji-korszak jelentősége -

Japán függetlenségének megőrzése Egyenlőtlen szerződések felülvizsgálata Kontinentális jogi dogmatika Modern Japán születése - „Kiválni Ázsiából és európaivá lenni” (脱亜入欧 Datsu a nyū ō) A társadalmi élet színterén azonban az első évtizedekben a jog kevés befolyást gyakorolt (jogon kívüli vitarendezés preferálása, társadalmi béke fenntartása, megegyezés).


4

2013/14. II. félév, [email protected] ALKOTMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS I-II. 2014. március 5., március 12 Az idegen jogi hatások harmadik korszakát a XX. század, azon belül döntően Japán II. világháború utáni megszállása jelentette, amelyben a reformok kiindulási alapját az amerikai nyomás mellett elfogadott alkotmány jelentette. Megjegyzendő azonban, hogy az angol parlamentarizmus hagyományai a Taishō-korszakban (1912-1926) átmenetileg érvényesültek, amely alapján nemcsak az általános férfi választójog került bevezetésre 1925-ben, de 1918-ban az első ízben került pártelnök miniszterelnöki tisztségbe, amely előre vetítette a kormányok parlamenti támogatásának és bizalmának fontosságát. E demokratikus folyamatok azonban 1931 és 1945 között a militarizmus és területi expanziós igények, valamint a japán fasizmus terjedése nyomán félbeszakadtak. 1.

A béke alkotmánya – az oktrojált(?) alkotmány születése - 1945. augusztus 15. – Hirohito császár (1926-1989) nyilvánosan bejelenti a Potsdami Nyilatkozat elfogadását - 1945 ősze – Japán kormányzati bizottságok alakulnak az alkotmány vizsgálatára, azonban a császári hatáskör tekintetében nem javasolnak érdemi módosítást - 1946. január 1. – A császár „lemond” isteni származásáról - 1946. február – Matsumuto bizottság átnyújtja tervezetét a megszállós szövetséges erőknek - 1946. február 13. – Douglas MacArthur tábornok vezette szövetséges erők „válasza” a japán tervezetre - 1946. június – október – az alkotmány parlamenti vitája - 1946. november – alkotmány kihirdetése, - 1947. május 3. – az alkotmány hatályba lépése, (azóta az alkotmány napja nemzeti ünnep)

2.

Az alkotmány szerkezete (11 fejezet, 103. cikk) -

3.

Császár (1-8. cikk); Háború elutasítása (9. cikk); Alapvető jogok és kötelességek (10-40. cikk); Parlament (41-64. cikk); Kormány (65-75. cikk); Igazságszolgáltatás (76-82. cikk); Pénzügyek (83-91. cikk); Helyi önkormányzatok (92-95. cikk); Alkotmány módosítása (96. cikk); Legfőbb törvény (97-99. cikk); Átmeneti rendelkezések (100-103. cikk).

A császár jogállása egykor és ma - Első uralkodó: Jimmu (Kr. e. 660.) - Középkorban: „A mennyei császár istenként uralkodik, ő az egész föld és nép ura, abszolút hatalommal bíró személyiség, maga az állam”. (JAMADZSI Maszanori Japán. Történelem és hagyományok, Gondolat, 1989. 55-56. o.)


5

2013/14. II. félév, [email protected] - A Meiji-alkotmány alapján a jogok isteni származása folytán illették meg: szent és sérthetetlen volt, ő volt a szuverén. - A hatályos alkotmány alapján: - A császár az állam és a Japán nép egységének szimbóluma (1. cikk), - „Jelképes” (象徴 shōchō) tennō-hatalom. - A császár hatásköreinek csoportja: állami feladatok – 12 jogkör, mind miniszteri ellenjegyzéshez kötött; jelképes funkciójából eredő feladatok, illetve magánjellegű cselekedetei. - A császár jogköre leginkább a brit uralkodó jogállásához hasonlítható. - Az amerikai nyomásra az alkotmány szintjén intézményesített demokrácia nem az amerikai elnöki rendszert, hanem a parlamentarizmus brit hagyományait kodifikálta. 4. Az alkotmány 9. cikke – fegyveres erő mindennemű elvetése A 9. cikk értelmében a japán nép örökre lemond a háborúról és a nemzetközi viták fegyveres úton történő megoldásának jogáról. Az (1) bekezdés alapján: Az igazságon és renden alapuló nemzetközi béke iránti őszinte elköteleződéssel, a japán nép örökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, valamint az erővel való fenyegetésről vagy alkalmazásáról a nemzetközi viták rendezése során. A (2) bekezdés értelmében: Az előző bekezdésben foglalt célok teljesítése érdekében Japán nem rendelkezik szárazföldi, tengeri vagy légi erővel, és egyéb háborús eszközökkel. Az állam nem ismeri el háborúindítási jogát. A pacifista megközelítés ellenére az 1950-ben létrehozott rendőrségi tartalékos egységet 1954-ben nemzeti önvédelmi erővé (自衛隊 Jieitai) nevezték át. 1951 – békeszerződés, valamint az USA és Japán közötti biztonsági szerződés aláírása. Japán ENSZ-tagsága, és az ENSZ-Alapokmány vonatkozó rendelkezései. Sunakawa-ügy (1959). 1992. június - az Egyesült Nemzetek békefenntartatói műveleteiben és más műveletekben való együttműködésről szóló törvény elfogadása. 5. Amerikai hatás és a megszállás rövid értékelése -

A szövetséges megszállás alapvető célja a demokratikus és pacifista Japán megteremtése volt. Az új alkotmány a népszuverenitáson, az alapvető jogok tiszteletén és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmán alapul. Megvalósult a hatalmi ágak elválasztása és a brit típusú parlamentarizmus. Az új alkotmány alapján 1946 és 1948 között a Ptk. családjogi és öröklési jogi fejezetét módosították, valamint elfogadták a szabad versenyt biztosító monopóliumellenes törvényt, és az eljárási törvényeket, valamint egyéb jogszabályokat.


6

2013/14. II. félév, [email protected] A HAGYOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK TOVÁBBÉLÉSE: A JAPÁN CSALÁDMODELL 2014. március 19. 1. Japán családmodellek II. világháború végéig: a hagyományos család/ház-rendszer (ie) - patriarchális hatalom, - funkcionális közösség – mezőgazdasági munkák, - nők korlátozott jogai. ’50-es, ’60-as évek: „Salary-man” család - cél: egy szoba / családtag, - hagyományos többgenerációs családi közösségek felbomlása, - nagy munkabírású férjek, nők mint főállású anyák. ’70-es, ’80-as évektől: új, átalakuló család - férj nagyobb részvétele a család életében, - családközpontú szabadidős tevékenységek, - részidős munkavégzés, különösen nők számára. 2. Jogforrás: Alkotmány 14 és 24. cikke, valamint a japán Ptk. negyedik könyve 3. Házasság felbontásának lehetőségei Japán Ptk. 770. cikkében meghatározott öt eset egyike alapján 4. Abortusz szabályozása: az anyaság védelméről szóló törvényben meghatározott öt eset egyike alapján 5. Áttekintő táblázatok Év 1990 2002 Év 1990 2002 Év

Születési és termékenységi arányok 1990-2002 Élveszületések száma Teljes termékenység aránya 1,221,585

1.54

1,153,866 1.32 Házasságok száma és aránya 1990-2002 Házasságok száma Házassági arány 1000 lakosonként 722,138

5.9

757,331 Házasságfelbontások száma és aránya 1990-2002 Házasságfelbontások száma

6.1

Házasságfelbontások aránya 1000 lakosonként

1990

157,608

1.28

2002

289,838

2.30

Forrás: Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium, 2003.


7

2013/14. II. félév, [email protected] VITARENDEZÉS – TÖRTÉNETI SZEMMEL, PEREN KÍVÜL

2014. március 26. 1. A joggal szembeni idegenkedés hagyománya - történelmi és kulturális helyzet, földrajzi fekvés - japán ember személyiségének sajátos vonásai - tisztességes polgár nem kerül a joggal kapcsolatba - közösségi harmónia (wa) megsértésének következménye: megszégyenülés. 2. A közvetítés fogalma - ADR – Alternative dispute resolution – peren kívüli eljárások gyűjtőneve - A formális alternatív vitarendezési módok a következők: - Egyezség (wakai) - Közvetítés (chōtei) - Választott-bíróság (chūsai) - Informális eljárások: kiegyezés, békéltetés. 3. A közvetítési eljárás kialakulása és menete 1920-as évektől élénkülő gazdasági élet, egyre növekvő számú tulajdonos és bérlő közötti eredő viták, ezek kezelése a hagyományos bírósági eljárásokétól eltérőt igényelt - 1924. évi 18. törvény a földbérlők vitáinak közvetítés útján való rendezéséről (kosaku chōtei hō) - 1939. évi 11. törvény a családjogi közvetítésről szóló első törvény (jinji chōtei hō) Eljárás népszerűségének főbb okai: - titkosság – nem nyilvános, - olcsóság – a hagyományos peres eljárásoknál kedvezőbb eljárási díjak és költségek terhelik, - gyorsaság – az ügyek 85%-a 1 éven belül véget ér, - továbbá megfelel a szokásoknak: a harmónia megtartása. Eljárás alapvető elemei: - felek készek a megegyezésre, - laikus elemek bevonása az eljárásba és a döntéshozatalba, - informális – nyelvezete, eljárási cselekmények, felek szerepe stb., - a megegyezés jogi kötelező erővel bír. 4. Néhány statisztika (YOSHIDA, Masayuki The Reluctant Japanese Litigant. A 'New' Assessment 2003, c. tanulmányát1 alapul véve) - 2002-ben indított 822 192 ún. sommás ügyből 487 943 (közel 60%) közvetítéssel végződött. - Az egyszerűbb többsége közvetítéssel végződött. - Ügyvédek száma: 100 000 lakosra általánosan 16 ügyvéd (bengoshi) jut, így összesen körülbelül 19200 ügyvéd tevékenykedik. A fenti arányt tekintve Tokióban 74, Oszakában 30, Tottoriban pedig 4 ügyvéd jut 100 000 lakosra. - Bírák száma: 1890 óta lényegében nem nőtt a számuk, ami az elmúlt évszázadban végbement közel háromszoros japán népességnövekedés mellett azt jelenti, hogy a korábbi 22 000 fő helyett 60 000 főre jut egy bíró. 1

http://www.japanesestudies.org.uk/discussionpapers/Yoshida.html


8

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék

Recommend Documents