BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

A fintech szektor helyzete és kilátásai hazai és globális viszonylatban

Belső konzulens: Németh Szilárd

Czifra Márk István Nappali

Külső konzulens: Toldi Balázs

Gazdálkodási és menedzsment Team Academy

2016

NYILATKOZAT

Alulírott Czifra Márk István büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti alá.

Budapest, 2016. 12. 08. ………………………………………….. hallgató aláírása

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ......................................................................................................................................... 2 1. A FINTECH SZEKTOR HÚZÓÁGAZATAI ................................................................................ 4 1.1. Peer-to-peer hitelezés ................................................................................................................. 5 1.2. Digitális/mobil bankok ............................................................................................................... 8 1.3. Bitcoin ........................................................................................................................................ 12 1.4. Digitális vagyonkezelés............................................................................................................. 18 2. A BRIT FINTECH PIAC ............................................................................................................... 21 2.1. P2P hitelezés és crowdfunding piacok Nagy-Britanniában .................................................. 23 2.2. Neobankok Nagy-Britanniában .............................................................................................. 27 2.3. Robot-tanácsadás a vagyonkezelésben (Nagy-Britannia) ..................................................... 29 2.4. Összehasonlítás Európa más országaival ............................................................................... 32 3. A KVALITATÍV KUTATÁS EREDMÉNYEI............................................................................. 35 3.1. Az interjú elemzés módszertana.............................................................................................. 35 3.2. A fintech startup-ok finanszírozási lehetőségei Magyarországon ........................................ 39 3.3. A magyar fintech piac helyzete ............................................................................................... 41 3.4. Magyaroroszág globális kontextusban ................................................................................... 42 3.5. Mi várható a jövőben Magyarországon? ............................................................................... 44 3.6. A bankok újító szándéka ......................................................................................................... 45 3.7. A fintech-ek és bankok viszonya ............................................................................................. 46 3.8. Melyek lehetnek a legnépszerűbb fintech szolgáltatások ...................................................... 47 3.9. Sok új startup alapul, telítődnek a piacok, mi fogja jellemezni a startupok közötti versenyt a jövőben. ......................................................................................................................................... 48 3.10. A fintech startupokat életben tartó erő ................................................................................ 49 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ............................................................................... 52

1

BEVEZETÉS A fintech (financial technology vagyis pénzügyi technológia) az utóbbi időben jött be a köztudatba és lett ismert fogalom. Olyan, a modern technológia és az internet adta megoldásokat foglal magába, amik innovatív módokon közelítik meg a pénzügyi szolgáltatásokat. A fintech szolgáltatók életre hívója az, hogy a bankok és egyéb hagyományos pénzügyi szereplők a méretük és belső szervezeti struktúrájuk miatt nem tudnak lépést tartani az innovációban a modern igényeknek megfelelően. Lényegi elemük, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá teszik az ügyintézés. A szolgáltatások olcsóbbak, mert nem kell nagy és költséges fiókhálózatot vagy irodákat üzemeltetni, illetve annyi embert foglalkoztatni. Azonnal, a nap 24 órájában elérhetők a platformok a felhasználók számára és valós időben hozzá tudnak férni az ügyfelek a pénzügyeikhez. (FINTECH WEEKLY 2016) Első találkozásom a fintechel, mint fogalommal egy interjúban volt, ami Vinnai Balázzsal az egyik legsikeresebb magyar fintech az IND Group társalapítójával készült, ez felkeltette az érdeklődésem és jobban bele ástam magam a témába, még jobban megtetszett és akkor határoztam el, hogy a szakdolgozatomat ebben a témában írom. Számomra ez kifejezetten érdekes téma ugyanis mindig is nyitott voltam az újdonságokra, az innovatív megközelítésekre. Pont ezért is végeztem tanulmányaimat a Team Academy specializáción is, mert az ott alkalmazott oktatási módszer is újító szándékú. Másrészt ezen a szakirányon elsősorban a vállalkozóvá válásra készítettek fel arra, hogy lehet egy új vállalkozást elindítani és azt már a kezdetektől fogva hatékonyan működtetni. A fintech pedig pont egy olyan szektor, amiben most rengeteg új cég indul, így abból a szempontból is érdekes számomra megvizsgálni ezeket a cégeket, hogy például hogyan kezdenek hozzá, mik a céljaik, vagy hogyan szereznek tőkét. Ugyanakkor, míg például az írott sajtó már szinte teljesen digitalizálódott és alig pár ember olvas nyomtatott újságot - de ez csak egy példa a sok közül, az életünk számos területe digitalizálódott már eddig - pont, hogy az egyik legfontosabb területen a pénzügyekben nem történt jelentős innováció. De ez mostantól máshogy lesz. Olyan időket élünk meg manapság, amikor elindult valami, ami már az elmúlt években elkezdett körvonalazódni, de most tartunk ott, hogy ez a dolog igazán beindulni látszik. Lehet, hogy ne ma, nem holnap, de egy folyamat 2

eredményeként a pénzügyekben is hatalmas változások fognak lezajlani és már jelenleg is érzékelhetően benne vagyunk ebben a folyamatban. Az adja a téma aktualitását, ahogy a dolgozatban is bemutatásra kerül majd, hogy bár Magyarországon még nagyon gyerekcipőben járunk nyugaton exponenciálisan nő ezen innovatív szolgáltatások piaca és a finetch startupok előtt meg fog nyílni az út, hogy kiszakíthassanak egy szeletet a tortából. Egyre több szakcikk jelenik meg a témában, egyre több a szakmai fórum, előadás. Magyarországon is az elmúlt időszakban kezdett el szélesebb körben elterjedni, hogy mi is az a fintech. Indult a témában előadás-sorozat (Fintech Akadémia), a fintechekkel foglalkozó online hírportál/magazin (Fintechzone, Fintechradar) és rádióműsor (A Finetch Világa – TrendFM)

3

1. A FINTECH SZEKTOR HÚZÓÁGAZATAI A következőkben a fintech szektor alágazatait fogom bemutatni részletesebben a fellelhető szakirodalom alapján. Az összes alágazat közül hely hiányában csak a három legfajsúlyosabb fog megjelenni a dolgozatomban. Ahogy az 1. sz. ábrán is látható az egyik legnagyobb potenciál a személyi- és a vállalkozásoknak nyújtott hitelekben van, ezt a lehetőséget használják ki a P2P hitelező és a közösségi finanszírozást nyújtó szolgáltatók, ezért kerülnek ők első körben bemutatásra. Az 1. sz. ábra alapján nagy érdeklődés jelentkezik még a betétekre, ezzel együtt a számlavezetésre és a digitális fizetési megoldásokra ezt az igényt fogják kielégíteni a neobankok, amik másodikként lesznek bemutatva ebben a fejezetben. Majd végül, de nem utolsó sorban a vagyonkezelésben is hatalmas igény lenne a digitalizációra, ezt pedig a szintén később bemutatásra kerülő robot-tanácsadók hívatottak kielégíteni. A bitcoin is kidolgozásra kerül egy külön alfejezetben, mert úgy ítélem meg, hogy a fintechek világának a kriptopénzek is fontos elemei így elkerülhetetlen nem megemlíteni egy ezzel foglalkozó szakdolgozatban. Illetve a blockchain is egy nagyon fontos találmánya a digitális pénzügyeknek, amit a bitcoin után több másik rendszerben is elkezdtek használni elszámolásokra. 1. sz. ábra A fintech alágazatokban rejlő potenciál

4

Forrás: CEU, Citi 2016, Global perspectives and solutions

1.1. Peer-to-peer hitelezés

A peer-to-peer paradigma, rövidítve P2P lényege, hogy az interakciók egy hálózaton belül (ebben az esetben ez az internet), annak két végpontja között jönnek létre (ebben az esetben ezek a felhasználók) közvetlenül központi csomópont nélkül. (MEDIAPEDIA 2016) 2. sz. ábra Szerver alapú kommunikáció vs. Peer-to-Peer kommunikáció

Forrás: TERNDRUP 2015

A hitelezés tekintetében ott fog jelentkezni a fő különbség a hagyományos hitelintézetekkel szemben, hogy teljes mértékben kiiktatják a bank közvetítő szerepét a hitelfelvevő és a hitelnyújtó között. Egy P2P hitelező platformon csak a piacteret adja az alkalmazás, ahová a hiteligénylő feltöltheti, hogy mennyi pénzre lenne szüksége, mire kell neki a pénz és, hogy milyen hosszú futamidőre szeretné felvenni. Majd a hitelnyújtó, aki itt, mint befektető jelenik meg eldöntheti, hogy melyik hitelbe szeretné befektetni a pénzét. A peer-to-peer finanszírozás története egészen 2005-ig nyúlik vissza amikor is megalapították az első ilyen céget, ez volt a brit Zopa. Majd később több cég is követte, de a többség az elmúlt öt-hat évben alapult. Egyik életrehívója ennek a hitelezési megoldásnak, hogy itt azok a piaci szereplők és magánszemélyek is pénzhez jutnak, akik a bankoktól nem kaptak hitelt. Több fajta profilú cég is van közöttük, van, aki csak lakossági hitelekkel foglalkozik, van, aki csak kis vállalkozásoknak nyújt hitelt és akad 5

olyan is, aki csak jelzáloghitelekre specializálódott, de persze előfordulhat ezek kevert változata is. Van még egy ága a fintecheknek, ami ehhez a finanszírozási módhoz hasonló, ez a saját tőke alapú közösségi finanszírozás, ami a P2P lending, továbbá a már korábban létrejött „jutalom” alapú közösségi finanszírozás és a kockázati tőkebefektetés egyvelege. Szintén peer-to-peer csak itt a befektetők részesedést kapnak a cégekből. A hagyományos bankokhoz képest sokkal alacsonyabb költségekkel tud működni egy ilyen cég. Több okból is egyrészt, azért mert általában csak a kihelyezett hitelek után kell a hitelfelvevőnek díjat fizetnie, illetve például a Funding Circle esetében van a befektetőknek is 1% éves díja, amit a fennálló kölcsönök még ki nem fizetett részére kell fizetniük (FUNDING CIRCLE 2016). Másrészt, mert nem kell fenntartani hatalmas bankfiók hálózatot, annak minden infrastrukturális költségével és az ott dolgozók munkabérével együtt, mivel hogy a peer-to-peer hitelező cégek csakis kizárólag az interneten működnek, általában egy mobil applikáción keresztül tudják a felhasználók intézni a hiteligénylést és kihelyezést. Az online történő hitelügyintézés teljesen automatizálva van, így természetesen jobban lehet a működési költségeket optimalizálni, illetve a működés hatékonyságát is pozitívan befolyásolja. Ezeken kívül további költség megtakarításokat is eredményezhet, ha online P2P platformon történik a hitelezés. Például az USA-ban a bankbetétekkel szemben jelentkeznek elvárások, ugyanis ott kell fizetni az úgynevezett Szövetségi Betétbiztosító Vállalatnak (Federal Deposit Insurance Corporation - FDIC), biztosítási díjakat a bankban tárolt bankbetétek után. De mivel a P2P hitel szolgáltatók nem szednek bankbetéteket, ez a költség nem terheli őket. (SERRANO-CINCA, C. et al. 2015) Tulajdonképpen csak az információ áramlását biztosítják a platformjukon, így a befektetett pénzek nem jelennek meg a semmilyen formában a platformot üzemeltető cég könyvelésében, tehát nem felelős a betett pénzért. Egy kockázata lesz a P2P hitelezésnek, amit a felhasználóknak vállalniuk kell, hogy nincsen biztosítva, a befektetett pénz visszafizetése, illetve állami betétvédelmi alap sem fedezi ezeket az összegeket. Következésképpen ezek a platformok a kamatmarzsot sokkal kisebb mértékűre tudják csökkenteni, mivel a működési költségeik minimalizálva vannak, nem kell azokat áthárítaniuk a felhasználókra, illetve a kockázatot sem ők vállalják. Így fordulhat elő, hogy a Lending Club (az USA legnagyobb P2P hitelezője) átlagosan akár 6,94%-os kamatmarzzsal is tud működni, ami átlagos értékekkel számolva 7,14%-os hozamot jelent a befektetőknek és 14,08% kamatot mindössze a hitelfelvevőnek. (LENDING CLUB 2016) 6

Mivel a hiteligénylők nem esnek át hosszas és részletes ellenőrzésen a hitelképességüket illetően, és semmi más alap sem védi a befektetők pénzét, ezért a hitelező platformot fenntartó cégek tudnak gondoskodni arról, ha akarnak, hogy a befektetők pénze biztonságban legyen. Viszont elengedhetetlen erre gondolnia ezeknek a cégeknek, ugyanis a piaci verseny jelentős és több jó megoldás is született már a problémára. Vannak olyan cégek, akik kifejezetten a befektetők pénzének biztosítása érdekében állítanak fel egy alapot, amibe a pénzt a hitelfelvevők fizetik be akár egy összegben a hitel felvételekor, akár részletekben a futamidő alatt, minden felvett hitel után. Ezt a módszert követi például a brit piacon meghatározó szerepet betöltő RateSetter, akik ezt a szolgáltatást Provision Fund-nak nevezték el (RATESETTER 2016). Vannak olyan platformok is, akik csakis kizárólag jelzáloghitelek közvetítésével foglalkoznak, itt is minden hitel fedezve van ugyebár az ingatlan által. Van, aki ezeket a megoldásokat nem alkalmazza, de ajánl egy robot tanácsadót, ami a beállított paraméterek szerint keres alkalmas hiteleket, így diverzifikálható a befektetett összeg a különböző hitelek között, ezzel csökkentve a kockázatot. Az esetek többségében a hitel kamatát a platform állapítja meg, bár arra is találni példát, amikor a piac maga szabja meg a kamatot, vagyis a hiteligénylőnek és a hitelnyújtónak konszenzusra kell jutni a kamat mértékét illetően. Ezt a gyakorlatot követi a RateSetter. Továbbá a befektetőket segítendő egy osztályzást rendelnek a hitelekhez, ami bizonyos szempontok alapján magyarázza az igénylő hitelképességét. Ezek a szempontok a következők: A hitel jellegzetességét mutatja a hitel tárgyának leírása, a hitelfelvevő jellemvonásait meghatározó tényezők pedig az éves bevétel/jövedelem, az aktuális lakhatási helyzet, hitel múltbeli teljesítése és az eladósodottság. Ez az osztályzás a legjobb mód arra, hogy elkerüljék a hitelek bedőlését. Ugyanakkor azt állapították meg, hogy a hitel összege és a futamidő nem befolyásolta a hitel visszafizetés sikerességét vagy sikertelenségét. (SERRANO-CINCA, C. et al. 2015) Ezeken az úgynevezett kemény tényezőkön túl az is befolyásolhatja, hogy egy hiteligénylés mennyire lesz sikeres, hogy a befektetők hogyan ítélik meg a puha tényezők alapján. Ilyen puha tényező lehet a hitel célját bemutató leírás hossza, amiben pontosan egy közepes hosszúságú szöveget preferálnak a hitelnyújtók a túl rövid és túl hosszú szövegek pedig negatív befolyásoló tényezők lehetnek. Továbbá az is mérvadó, hogy ebben a szövegben mennyire megfelelő a helyesírás, az emberek nem szívesen invesztálnak pénzt olyan hitelbe, aminek leírásában sok a nyelvtani hiba. A leírásban 7

szerepelhetnek olyan kulcskifejezések, amik pozitív érzelmeket kiváltva növelik a befektetési kedvet. Illetve befolyásoló tényező lehet az is, ha a hiteligénylő képet közöl magáról, továbbá az is, hogy mennyire értékeli a többi felhasználó, az adott hiteligénylőt megbízhatónak. Ezek a megállapítások az amerikai peer-to-peer hitelező cég a Prosper adatai alapján készültek. (DORFLEITNER, G. et al. 2016)

1.2. Digitális/mobil bankok Több névvel is illetik ezeket a pénzügyi szolgáltatókat, akik új alapokra szeretnék helyezni a bankolást és ennek okán forradalmat indítottak a hagyományos pénzintézetek ellen. Szokás őket neobankoknak vagy app-only/digital-only/mobil-only bankoknak is nevezni. De ez az összes elnevezés mind egy dologra utal, mégpedig egy olyan platformra, ami kizárólag a virtuális térben nyújt szolgáltatásokat az ügyfeleiknek jellemzően egy mobil applikáción keresztül. Ami a lényeg, hogy nincsenek bankfiókok, nincsen a szolgáltatás ezen bankfiókok nyitvatartási idejéhez kötve és nincsenek ügyfélreferensek sem akik kiszolgálják az ügyfél igényeit. Egészen egyszerűen csak egy applikáció van, amivel a felhasználó akkor és ott bankol, ahol csak szeretne. Az efféle pénzügyi szolgáltatóknak az életre hívója Nagy-Britanniában - persze a világ számos más országában is hasonló az oka - az volt, hogy a 2008-as gazdasági válság alatt két vezető bank is a csőd szélére került, illetve fontos azt is tudni hozzá, hogy a briteknél az összes kb. 70 millió folyószámla 70%-a azaz csaknem 50 millió számlát és azon a betétesek pénzét összesen 4 nagy bank kezeli. Tehát a jogalkotó rájött arra, hogy sokkal nagyobb versenyre lenne szükség a brit bankszektorban a tartós gazdasági stabilitás fennmaradásához. Ezért arra ösztönözték a pénzügyi szabályzókat, hogy enyhítsenek a banki licenc megszerzésének kritériumain. Ennek folyományaként fordulhatott elő az az állapot, hogy 2013 óta 15 új belépőnek engedélyezték, hogy banki szolgáltatásokat nyújtson és további 20 kérvény függőben van. (PARTINGTON, R.; KAHN, J. 2016) A neobankok nincsenek könnyű helyzetben attól függetlenül, hogy a brit banki szabályzó közeg könnyebbé teszi a belépést. Ugyanis nem mindenhol egyszerűsítettek a szabályzás keretein, az USA-ban például sokkal könnyebb út egy fintech banknak, ha megpróbál társulni egy hagyományos pénzügyi szolgáltatóval, ami már rendelkezik a szükséges engedéllyel. Az európai mobil bankoknak annyival könnyebb a helyzetük, hogy az 8

Európai Unión belül bármely országban megszerezték a szükséges működési engedélyt akkor azt az összes többi tagország pénzügyi felügyelete köteles elfogadni a saját országában is érvényesnek, tehát ott is tud tevékenységet végezni. Sokan ki is használták ezt a lehetőséget és Angliában alapították meg a fintech cégüket és onnan vezették be szolgáltatásaikat más országba. Azonban kérdés, hogy a jövőre nézve, hogy ezt lehete majd alkalmazni továbbra is a Brexit után. Természetesen lehet, hogy még így is egyszerűbb egy fintechnek, ha egy engedéllyel rendelkező cég partnereként lép be a piacra. Azért is, mert az Egyesült Királyságban is az engedélyezéshez szükség van már előzetesen meglennie egy akkora tőkének, amiből esetleges megszűnésük esetén vissza tudják fizetni a betétesek pénzét. Illetve van egy tervük arra, hogy mik lennének a lépései egy esetleges megszűnési folyamatnak. Továbbá ennek a költségeit is tudniuk kell fedezni, amihez hatalmas induló tőkére van szükség, ami egy újonnan alapított startupnak nem feltétlenül áll rendelkezésére, de legalább is nem erre akarja elkülöníteni a pénzét. (PARTINGTON, R. KAHN, J. 2016) Tehát egy jó lehetőség lehet, ha egy meglévő piaci szereplőhöz társul partnerként. Ezen módszer teljességéhez hozzá tartozik még két fogalom, amiről említést kell tennem. Az egyik ilyen az API (Application Programming Interface), aminek a lényege az, hogyha létrehoz egy ilyet az alapszoftverében a cég, akkor más cégek az ő saját szoftverükhöz tudják csatlakoztatni, tehát a két szolgáltatás integrálódik egymásba és egy felületen lesz elérhető mindkettő. A másik fogalom pedig a BaaS (Banking as a Service), ami pont az előbb említett API megoldást használja fel a szolgáltatásához. Ez egy új üzleti modell és (akár kifejezetten erre a célra létrejött) pénzügyi szolgáltatók alkalmazzák, akiknek meg vannak a szükséges engedélyei a banki tevékenységekhez és ezt áruba bocsátják, tehát következésképpen a startupok bizonyos szolgáltatási díj ellenében lehetőséget kapnak a banki/pénzügyi szolgáltató tevékenységre anélkül, hogy végig járnák az engedélyezési folyamat útvesztőit. A BaaS szolgáltatók ennek tetejében még informatikai háttérinfrastruktúrát is nyújtanak, aminek a kiépítése szintén időigényes és költséges lenne. Hogy miben rejlik a fintechek erőssége a hagyományos szereplőkkel szemben? Sokkal rugalmasabbak, készek változni és könnyebben adaptálják az újításokat. Például a Simple alkalmazás (egy Egyesült Államokbeli cég, amely mint neobank működik nem egyenlő a magyar, OTP-hez köthető Simple alkalmazással) esetében történt a dolog, hogy sokan szerették volna letiltani a kártyájukat, mert azt hitték, hogy elhagyták valahol, de sok 9

esetben kiderült, hogy nem is hagyták el csak nem találták és később meglett. Ilyenkor már késő volt, új számlát kellett nyitni, ekkor találták ki a Simplenél, hogy jó lenne egy olyan szolgáltatást beépíteni a repertoárjukba, ahol csak időlegesen inaktiválnák a kártyát és, ha az ügyfél visszakozna, akkor újra tudnák aktiválni, az igény megfogalmazódásától 10 napon belül elő is álltak a fejlesztők egy megoldási tervvel. Ez az a rugalmasság és újítási szándék, ami egy fintechnél megvan egy hagyományos banknál viszont nem. Alan Kline tanulmányában hoz még egy példát erre a jelenségre: a Movennél történt, - ami szintén egy mobil bank -, hogy bevezettek egy olyan szolgáltatást, amivel bankok is próbálkoztak korábban, de a szabályok nem tették nekik lehetővé. Azonban a Moven mégis meglépte és bevezette ezt a szolgáltatást, a felügyelő szervezet pedig engedélyezte neki. Egészen konkrétan egy hitelről volt szó, ami fixen $15 volt és hó végén lehetett igénybe venni azoknak, akiknek már a következő fizetésnap előtt kezdett elfogyni a pénzük és, ha igénybe vette az ügyfél, akkor amint megkapta a fizetését abból automatikusan le is vonták. A felügyelet engedélyezte a hitelt ameddig ilyen kis összegről van szó. Ez a másik aspektusa a startupok rugalmasságának, hogy nem hagynak valamivel teljes mértékben föl csak azért, mert a szabályok nem engedik, hanem inkább más megközelítésből oldják meg a problémát, de minden áron adnak rá valamilyen alternatív megoldást. (KLINE, A 2015) A neobankok fő célközönsége az Y és Z generáció, akiknek speciális igényeik vannak a bankolás terén. Hozzá vannak szokva, hogy mindent el tudnak intézni a mobiljukon. Tehát igény jelentkezik részüktől arra, hogy egy applikáción keresztül néhány érintéssel intézhessék pénzügyeiket. A mai gyerekeket a szüleik jobban elkényeztették, hozzá vannak szokva, hogy több lehetőségük van Törőcsik Mária kutatásában példaként hozza fel a bumeráng-gyerek effektust, ahol a gyerek a szüleivel lakik, majd a barátaival összeköltözik, majd újra visszaköltözik a szüleihez. Ez is azt mutatja, hogy a fiatal generációknak teljesen természetes, hogy sok lehetőség közül válogathatnak. Éppen ezért nem feltétlen fognak minden ügyet egy banknál elvégezni, hanem az online tér kínálta lehetőségeik közül válogatnak, hogy mely szolgáltatásból mely szolgáltató a legmegfelelőbb számukra. Mivel, hogy fiatalokról van szó azzal is számolni kell, hogy nekik még kevés anyagi forrás áll rendelkezésükre, tehát egy erős árverseny is kialakulhat, hogy megnyerhessék a bankok új, fiatal ügyfeleiket. Ugyanakkor mai világban kialakul egy megosztásra épülő gazdaság is a hagyományos gazdasági berendezkedés mellett. A megosztás sok mindent olcsóbbá tesz, így a fiatal generációk 10

ezen szocializálódnak és ezek után elvárják, hogy a szolgáltatások legyenek olcsóbbak vagy ingyenesek. Minél inkább optimalizálni és automatizálni kell a működésüket a fintecheknek, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szoríthassák költségeiket. Ehhez kapcsolódik az is, hogy szükségük lesz olyan hitelekre is, amelyek egyrészt nagyon alacsony kamattal vehetők igénybe, másrészt pedig már egészen kis összegeket is fel lehessen venni percek alatt egy érintéssel a telefonjuk képernyőjén. Továbbá nem akarnak hosszas procedúrát sem a belépésnél, mindent gyorsan akarnak és akár több dolgot párhuzamosan is végezni. Nem akarnak jelszavakat, PIN kódokat, és több lépcsős beléptetési rendszert, a lényeg hogy ezt is gyorsan és egyszerűen akarják megoldani. A legutóbb felvetett problémára a megoldást az szolgálhatja a mobil bankok részéről, hogy biometrikus, vagyis ujjlenyomat alapú azonosítást vezetnének be, illetve ezzel együtt vagy ennek alternatívájaként ott van még hangalapú és az arcfelismerő azonosítás is. Igény még az is, hogy az információkat röviden, tömören leginkább vizualizált formában szeretik befogadni, itt is a kulcs az egyszerűség és a gyorsaság. (TÖRŐCSIK, M. et al 2013) Az az igény, hogy a digitális térben egy applikáción keresztül intézhessék ügyeiket két lehetséges megoldást helyez a startupok elé. Egyik út, ha teljesen az alapoktól saját fejlesztésű alkalmazásba fognak. Ennek előnye, hogy kompromisszumok nélkül olyan rendszert építhetnek ki, amilyent elképzeltek és csak nekik lesz ilyen platformjuk, amivel megkülönböztethetik magukat a többi szereplőtől. Hátránya, hogy idő- és pénzigényes. A másik út, hogy egy már lefejlesztett rendszert vesznek meg és arra már csak egy frontend (tényleges felhasználói) felületet kell létrehozniuk. Ami emellett szól, hogy viszonylag gyorsan piacra tudnak lépni, így gyorsabban profit termelő tevékenységbe tudnak fogni. Nincsenek hosszú előkészületi munkák és tesztelési fázis. Továbbá az is mellette szóló érv, hogy így egy már megbízható letesztelt, garantáltan jól működő rendszerhez jutnak hozzá. Azonban nem tudják személyre szabni, mert egy standardizált terméket vesznek át. Mivel nem tudnak saját maguk változtatni rajta így kevésbé lesz rugalmas a változásokra. A költségek csökkentése elsődleges szempont ezért törlik el teljesen a számlavezetési díjakat (pl. Simple, Moven). A rapid szolgáltatás nyújtás igényére reflektál, hogy a korábban megszokotthoz képest sokkal gyorsabban lehet bankszámlát nyitni. Általában pár perc alatt; a BankMobil nevű szolgáltató ígérete szerint már 5 perc alatt lehet náluk számlát nyitni. A fiatalok hitelhez jutási igényeihez igazodva, az egyik vezető német

11

mobil bank a Fidor szolgáltatásai közé tartozik, egy egyszerű kattintással igénybe vehető 200 Euróig terjedő hiteltermék. Arról eltérőek a vélekedések, hogy szükséges-e lefedni egy ilyen mobil banknak egy tradicionális bank teljes szolgáltatás palettáját, vagy elég, ha számlavezetéssel foglalkozik és akár egy nyílt API-n keresztül érhető el egy másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatás. Mivel az is egy igénye ennek a generációnak, hogy válogatni szeretne a különböző szolgáltatók között kiválasztva a neki legalkalmasabbat. Ezért például a Simple és a Moven csak számlavezetést nyújt. Másrészről a Fidor és a BankMobil szélesebb szolgálatatás palettával rendelkezik például hitelnyújtással és pénzügyi tanácsadással is foglalkozik. (KLINE, A 2015)

1.3. Bitcoin A Bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, melyet egy Satoshi Nakamoto nicknéven tevékenykedő internetes felhasználó bocsátott ki 2009-ben. Nagyon negatív volt a megítélése kezdetben érthető okokból mivel, hogy decentralizált, nem kötődik egyetlen országhoz sem, nem lehet szabályozni és nem felügyeli senki a kibocsátását. Éppen ezért nehéz volt a kezdeti időszak, ugyanis az elején (ahogy az lenni szokott) csak az „early adopter” felhasználók kezdték el használni. Azóta változott a helyzet némileg, már vannak pénzváltók, akik váltják, vannak bitcoin ATM-ek és több bolt is elfogadja fizetésre. Éppen ezért, mivel többen ténylegesen szeretnék ezzel fizetni vásárlásaikat van próbálkozás a regulációjára. 2015-től a New York State Department of Financial Services (NYSDFS) pénzügyi szabályzó szervezet bocsát ki úgynevezett Bitlicens-t, ami egy olyan engedély, ami a bitcoin használatára jogosítja fel a vállalatokat. De természetesen csak azokra a vállalkozáskra vonatkozik ez a szabályzás, akik tevékenysége valahogyan New York államhoz köthető, tehát ott vannak bejegyezve vagy rendelkeznek székhellyel/telephellyel az államban. A szabályzás a következő tevékenységekre vonatkozik: Bitcoinok utalása és az utalások fogadása, tárolása, megőrzése másik fél számára, bitcoin váltás más devizákra, kereskedés bitcoinnal, bitcoin kibocsátása, illetve annak felügyelete és adminisztrálása. (NEW YORK STATE DEPARTMENT

OF

FINANCIAL

SERVICES 2015) 12

A bitcoin egyik legfontosabb hozománya a modern pénzügyekbe a Blockchain. Ez egy adatbázis, ami lehetővé teszi az összes bitcoinnal történő tranzakció dokumentálását. Ez által is hitelesebbé és használhatóbbá téve ezt a pénznemet. Egy úgynevezett elosztott adatbázisról van szó, ami azt jelenti, hogy fizikailag meg van osztva, tehát nem csak egy felhasználó adhat hozzá adatokat, hanem bárki, aki regisztrálta magát a rendszerbe, ugyanakkor logikailag összefügg, vagyis az adatok ugyanarra vonatkoznak, jelen esetben a bitcoinnal történő tranzakciókra. A bitcoinos ügyletek teljesen anonímak, bár a felhasználók

regisztrálják

magukat

a

rendszerbe,

de

nem

kell

a

valódi

személyazonosságukat használni ehhez, bármilyen felhasználó névvel regisztrálhatnak. Sőt az sem szükséges, hogy egy felhasználó az összes tranzakcióját egy felhasználói fiók alatt végezze el, tehát akár több profilról is küldhet bitcoint. A blockchain esetében ezeket a felhasználói fiókokat címeknek nevezik, vagyis a cím lesz az, ami a blokkban azonosítja a küldőt és a fogadót. Ez az adatbázis végtelen mennyiségű blokkból áll össze. Minden egyes blokk konkrét tranzakciók adatait tartalmazza – tehát, hogy honnan hova áramlott a virtuális pénz, vagyis a küldő és a fogadó címét és mekkora összeg, továbbá az előző blokk hivatkozási számát – és ezek a blokkok időrendi sorrendben követik egymást. Amint egy tranzakció lezárult bekerül az adott blokkba és a blokk is lezárul, majd ezt követően létrejön egy új blokk, ami a következő tranzakció adatait fogja tartalmazni, így épülnek fel a blokkok láncokba rendeződve. Minden újonnan létrehozott blokk fog tartalmazni egy metaadatot (az adatra vonatkozó adat) is, ami az előző blokkra fog visszautalni így kötve őket össze. Így rögzítve az összes múltbéli bitcoin ügyletet és mivel a blokkok hivatkoznak egymásre bármelyik aktuális blokkból visszakereshetjük bármelyik kapcsolódó korábbi pénzáramlást. (MEIKELJOHN, S. et al. 2016.)

13

3. sz. ábra Elszámolóház vs. blockchain

Forrás: Wall Street Journal Blog 2016

Egy ilyen rendszer, mint a blockchain nagyon hatékony tud lenni. Természetesen nem csak kriptopénz mozgások dokumentálására alkalmas, hanem más eszközök mozgásának adminisztrálásánál és kereskedelménél is nagyon hasznos lehet. A piac szereplői is rájöttek, hogy mennyire fontos a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése, ugyanis egy hatalmas üzletről beszélünk. Több mint $3,4 milliárd az USA éves GDP-éből (az amerikai gazdaság termelésének 20%-a) olyan cégek által termelődik, amik harmadik félként szolgáltatnak a tranzakciók igazolásában, feldolgozásában és rendszerezésében. A helyzet jelentőségét támasztja alá, hogy több jelentősebb piaci szereplő is dolgozik a blockchain rendszer bevezetésén úgymint: Goldman Sachs, Credit Suisse, VISA, Citigroup, BNY Mellon, UBS, Barclays, NYSE, Nasdaq, AXA, és a Bank of England. (SILBERT, B. et al. 2015)

14

4. sz. ábra Hogyan működik a blockchain

Forrás: ZIEGLER, W. 2015

Minden felhasználót, aki csatlakozik a bitcoin rendszerhez úgy neveznek, hogy node (csomópont). Kétféle node létezik egyik a lightweight (könnyűsúlyú) node, a másik pedig a full node. Attól fog valaki az előbbi két kategória valamelyikébe tartozni, hogy az eredeti irányelveken működő platformot használ-e vagy sem. Az eredeti irányelvű működés pedig csak úgy lehet, ha a platform alapja a bitcoin feltalálója Satoshi Nakamoto által írt program. Amikor tehát valaki full node-ban hajt végre tranzakciókat, akkor megkapja rá a garanciát, hogy a full node platform letölti a kapcsolódó blokkokat és ellenőrzi azokat a bitcoin egyezményes szabályai alapján. Ilyen szabály többek közt az ellenőrzése annak, hogy biztosan nem lesz-e az adott pénzösszeg kétszer elköltve, vagyis a felhasználni kívánt output tényleg rendelkezésre áll-e, továbbá, hogy a felek ellátták-e az ügyletet az elektronikus aláírásukkal, illetve van egy korlátja annak is, hogy egy tranzakcióban egyszerre mennyi pénz szerepelhet, ez jelenleg 12,5 XBT (bitcoin) blokkonként (ennyi lehet egyszerre kibocsátani). A lightweight node-ok azonban ezt nem teszik meg feltétlen, hanem csak lekövetik azt, amit a miner-ek csinálnak. 15

Következésképpen ki vannak szolgáltatva annak, amit a miner-ek szeretnének és ennek nagyon romboló következményei is lehetnének, ugyanis az érdekeik nem mindig egyeznek meg egymással. De ez a veszély nem áll fönn, amíg van elég full node felhasználó, hogy biztosítsa a piac stabilitását. (Cawrey, D 2014) A bitcoin miner-eknek (bitcoin bányászok) nagyon fontos a szerepük a rendszer működésében. Mivelhogy egy decentralizált rendszerről van szó, nincs olyan felügyelő szervezet, ami a biztonságos működést garantálná. Ezt a bitcoin kitalálói úgy oldották meg, hogy bárki, aki szeretné segíteni a rendszer működését, az megteheti, mégpedig úgy, hogy úgynevezett miner-nek magyarul bányásznak áll. Ezen tevékenység lényege, hogy a saját számítógépével (a rendszer növekedésével egyre bonyolultabb műveleteket kell kiszámolni, amihez megnövekedett számítási kapacitás szükséges, így már csak a kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott gépekkel lehetséges ez) végez el matematikai műveleteket, amik a bitcoinok kibocsátáshoz szükségesek. Egyben a minerek ellenőrzik is a tranzakciók érvényességét. Ez által biztosítva a rendszer működőképességét és a biztonságát. A szolgálataikért cserébe a miner-ek bitcoin pénzjutalmat kapnak, ami egy opcionális kismértékű szolgáltatási díj, ha a felhasználó felajánlja a jóváhagyott ügylet után. Ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a miner-ek dönthetnek arról, hogy mely tranzakciókat dolgozzák fel. Kezdetben minden egyes blokkal 50 bitcoint lehetett létrehozni, ez a szám minden létrejött 210.000 bitcoin után feleződik és maximum 21 millió bitcoint fog tudni kibocsátani a rendszer. (Renzenbrink, T. 2011) A rendszer biztonságát garantálja, hogy úgynevezett aszimmetrikus kódolást alkalmaz. Ami azt jelenti, hogy minden felhasználó rendelkezik egy titkos kulccsal, amihez egy vagy több nyilvános kulcs tartozik. A nyilvános kulcs (cím) bárki számára elérhető ezért a pénz feladója ezzel kódolja le a küldött pénzt és ezt a tranzakció csak az ehhez tartozó titkos kulccsal dekódolható. Több nyilvános kulcs is tartozhat egy titkoshoz, ha a felhasználó nem akarja, hogy tudják hány bitcoin tartozik az úgynevezett bitcoin pénztárcájához, ebben az esetben minden tranzakció elvégezhető másik nyilvános kulccsal. A nyilvános kulcs a korábban említett bitcoin címmel megegyezik, ez határozza meg az ügyletben résztvevő feleket. Továbbá az eredet igazolására egy digitális aláírást alkalmaznak, aminek az a lényege, hogy a tranzakcióban szerepel a küldő fél aláírása, tehát a saját titkos kulcsával is lekódolja így csak az ő nyilvános kulcsával oldható fel, és mivel csak ő ismeri a saját titkos kulcsát így, biztos, hogy tőle érkezett. (Holmer, M 2011) 16

Felvetődik a kérdés, hogy mik lehetnek azok a negatívumok, amik a bitcoinnál jelentkeznek szemben a hagyományos szabályzott valutákkal. Mivel nincs központi szabályzás, az utalások ellenőrzése pedig egyének kezébe kerül, előállhat az a helyzet, hogy a bitcoin bányászok megtagadják egy tranzakciók jóváhagyását, akár annak ellenére is, hogy az szabályosak voltak szabotálva ezzel a működést. Vagy esetleg nem vállalják az engedélyezési folyamatot csak egy nagyon magas tranzakciós díj ellenében, bár ehhez sok bányász együttes áremelése szükséges. Hozzátartozik, hogy ilyen szempontból nagy hatalmuk van a bitcoin miner-eknek és elengedhetetlenek az ügyletekhez, de a bitcoinnak alternatívája az összes deviza, illetve nem is annyira elterjedt fizetőeszköz, hogy ne lehessen helyettesíteni, így az előbb vázolt szcenáriók bekövetkezése bár lehetséges, de valószínűtlen. Kérdés továbbá, hogy a technológiai eszközök tényleg tudnak-e olyan teljes anonimitást eredményezni, mint a készpénz, ugyanis maga a tranzakció kódolva történik, mégis átmegy egy harmadik fél ellenőrzésén. A másik oldalról megközelítve, ha minden szabályozva lenne, annak is meglennének az árnyoldalai. A szabályoknak való megfelelés plusz költségeket róna a szolgáltatókra és korlátozásokat is jelentene az új belépőkre, ami csökkentené a versenyt a piacon, ami tovább növelhetné a tranzakciós díjakat. Aviv Zohar írásában azt tartja a legjobb megoldásnak, hogy ezekből a leginkább pozitív tulajdonságokat menekítsük át a negatívokat hátrahagyva. Szerinte a bankkártyákkal az a baj, hogy azok adatai (lejárati dátum, kártyaszám) könnyen eltulajdoníthatók, míg a bitcoin esetében az aszimmetrikus kódolás védelmet nyújt az adatlopással szemben. A másik nagy előnye pedig a nyitott rendszerben rejlik, a szerző szerint ez a nyílt forráskód növeli az átláthatóságot és nagyobb stabilitást eredményez, illetve mivel, hogy bárki fel tudja használni a rendszert a saját szoftverében ez tovább növeli a fejleszthetőségét és optimalizálását. (ZOHAR, A. 2015) Az már kiderült, hogy nem szükséges és nem is szeretné senki, ha a bitcoin egy központi szabályzó szerv irányítása alá kerülne. De ugyanakkor valahogyan meg kell adóztatni, használják fizetőeszközként, így megjelenik a cégek bevételében is. Az adózásra vonatkozó szabályok országonként eltérő képet mutatnak. Jelen leírásban az Egyesült Államokbeli és a Nagy-Britanniai adószabályokat veszem górcső alá, tekintve, hogy ennek a két országnak központi szerepe van a pénzügyi innovációkban, tehát ilyen szempontból a legmeghatározóbb lesz, hogy milyen szabályzásokat vezetnek be. Az amerikai felügyelő hatóság az Internal Revenue Service (IRS) álláspontja szerint a bitcoin nem pénz, hanem befektetett pénzügyi eszközként lehet elszámolni. Tehát következés 17

képpen úgy vannak kezelve mintha csak kötvények vagy részvények lennének. Amennyiben egy vevő bitcoinnal szeretne fizetni, akkor a vásárlással egy időben, akkora összegben, amelyről a vásárlás szól a terméket vagy szolgáltatást értékesítő cégnek a befektetett pénzügyi eszközeit meg kell növelnie. Adózási szempontból így a bitcoin kedvezőbb, mintha külföldi devizában tartanák a pénzüket a vállalkozások, mivel kisebb mértékű adó vonatkozik rá. A britek másként gondolkodnak és ők magán kibocsátású pénznek (private currency) tekintik a bitcoint. Korábban másként volt kezelve, akkor kereskedelmi váltó volt, de az kedvezőtlen volt a vállalkozások számára. A váltókhoz általában meghatároznak egy névértéket és ha az adás-vétel a névértéken vagy az alatt megy végbe akkor nem kell ÁFA-t (VAT) fizetni, de a bitcoin esetében ekkor is kellett. Jelenleg az ÁFA-t (VAT) már csak a jutalékra vetik ki. Szóval itt is úgy kezelik, hogy az ügyletkor a vállalkozás eszközei növekednek így a bitcoin tárgya lesz a társasági adónak (corporate tax). (FRANKLIN, M. 2016)

1.4. Digitális vagyonkezelés Ahogy minden pénzügyi alszektorban előbb-utóbb bekövetkezik a digitalizáció, úgy nincs másképp a pénzkezelésben sem, mára a befektetési tanácsadás is automatizált és robotok is végezhetik akár. De tényleg szükség van erre? A kérdésre úgy szólhat a válasz, hogy attól függ mely társadalmi csoport körében. Ugyanis máshogy vélekednek erről a fiatalok, máshogy az idősebbek, megint máshogy közelednek hozzá a vagyonosak és ettől eltérő a kevésbé vagyonosak álláspontja. Alapvetően kétfajta megoldásban gondolkodhat az a cég, aki digitális vagyonkezelő szolgáltatást szeretne nyújtani. Az egyik opció, hogy teljesen automatizálja a tevékenységét. Ebben az esetben a felhasználó csakis az applikáción keresztül és csakis a robot tanácsadóval kommunikál, nincsen semmilyen kapcsolata konkrét tanácsadóval. Az ügyintézés idejét ez nagyban lerövidíti, ugyanis néhány kattintással jóváhagyható a tranzakció. Ugyanakkor ez a módszer kedvezőtlen lehet annak, aki szeretne jobban elmélyedni a befektetési lehetőségekben, illetve azok konkrét specifikációinak taglalásában. Ugyanis itt nem lesz sem személyes konzultáció, sem hosszas pénzügyi bemutatása az egyes befektetési lehetőségeknek. A cél az egyszerűség, és úgy próbálják leírni a legfontosabb információkat, hogy abból szelektálják, ami tényleg elengedhetetlen, ez által rövidebbé téve a folyamatot. Továbbá úgy van megfogalmazva, hétköznapi 18

nyelven, hogy mindenki megértse. Természetesen van olyan ügyfél, akit pont ezzel lehet megnyerni. Mivel, hogy ebben az esteben tanácsadót egyáltalán nem kell alkalmaznia a cégnek, így a jelentős költségeket spórolhat meg, ezáltal pedig sokkal olcsóbban nyújthatja a szolgáltatását. Ez konkrét számokban kifejezve úgy néz ki, hogy a teljesen automatizált platformok esetében a kezelési díj 0,25-0,5% a köztes megoldás, vagyis a félig automatizált félig tanácsadói segítséggel rendelkező platformok esetében ez a díj 0,3-0,9%, míg egy hagyományos tanácsadó cég 0,75-1,5%-ot kér el ügyfeleitől. (LOPEZ, J. C. et al , 2015) A két végpont megoldása között, vagyis a tradicionális megoldás és a teljesen automatizált megoldás között van még egy út ez az előbb említett félig automata félig személyes tanácsadáson alapuló modell. Ez úgy néz ki, hogy ugyanúgy egy online webes felületen vagy egy mobil applikáción keresztül zajlik az ügyintézés, csak ez a modell azokat a fogyasztókat célozza meg, akik persze amellett, hogy szeretnék gyorsan, egyszerűen és olcsón befektetni a pénzüket, igényt tartanak arra, hogy beszéljenek egy valós személlyel is, ami nagyobb biztonságot és garanciát nyújt számukra. Az újítás itt a hagyományos megoldásokhoz képest az, hogy nem személyes megbeszélések alkalmával találkozik az ügyfél a tanácsadójával, hanem telefonon vagy más digitális csatornán (videotelefon, chat) kommunikálnak, ami gyorsabb ügymenetet eredményez. Ahogy Ash Bhatnagar értekezik róla cikkében van olyan terület, ahol érdemes lenne bevonni a robot tanácsadókat, mert lehetséges lenne velük növelni a hatékonyságot és a gyorsaságot. Azonban van olyan része a tanácsadásnak, ahol feltétlen szükséges az ember munkája, mivelhogy még nem tart ott a technológia, hogy ezt helyettesíteni tudja. Ez a terület az eszközök allokációja, mégpedig azon belül is a tanácsadó azon funkciója, hogy az elemzés révén tud következtetni arra, hogy a jövőbeni várható változások esetében hogyan kellene újra elosztani a portfólión belül az eszközök arányát. Viszont vannak már most olyan részei egy tanácsadó cég tevékenységének, amik abszolút hatékonyabbak tudnak lenni a digitalizáció révén és a jövőben elengedhetetlen lesz a használatuk, ha versenyben akarnak maradni a piaci szereplők. Ilyen a számlák aggregációja, nem újkeletű az a szolgáltatás ahol egy felületen láthatja az ügyfél az összes számláját. Azonban az utóbbi időben rájöttek arra a szolgáltatók, hogy ez a hatalmas adattömeg, ami a számlák aggregációja által rendelkezésre áll; hasznosítható lenne az ügyfél igényeinek megértésében és viselkedési mintáinak felismerésében. Mindezek pedig egy hatékonyabb szolgáltatásnyújtáshoz járulhatnak hozzá. További előnye lehet a digitalizációnak, hogy az adatok aggregálásával és elemzésével, nemcsak a befektetési szolgáltatások javíthatók, 19

hanem valós időben lehetséges kommunikálni az ügyfél felé az aktuális pénzügyi helyzetét is. Ez hasznos lehet például egy figyelmeztetés keretében, ha az ügyfél sokat költ és fogytán a pénze, de a jövőben kiadásai várhatóak. Az aggregált adatok nagy segítséget nyújtanak a pénzügyi tervezésben is, ami általában egy hosszú munkafolyamat. Az automatizált platformokon keresztül az ügyfelek is könnyen hozzá tudnak járulni a terv elkészítéséhez, azzal, hogy előre megírt kérdéseket válaszolnak meg (pl. milyen pénzügyi céljaik vannak, mekkora hozamokat várnak el, mekkora kockázatot hajlandóak vállalni), így alakítva a tervezést a prioritásaikhoz. (BHATNAGAR, A. 2016) Korábban a robot-tanácsadók megjelenésekor pánik tört ki a vagyonkezelők körében, hogy el fogják venni a munkájukat a robotok – emlékszik vissza Michael Sadowski. Azóta azonban rendeződtek a piaci viszonyok és a robotok nem nyertek maguknak teret kifejezetten széles körben. A fő fogyasztói ennek a szolgáltatás típusnak – ahogy általában a többi fintech szolgáltatásnak is - a millenniumi generáció (1980-2000 között születettek) tagjai lettek. Akik fiatalok és még nem rendelkeznek nagyobb felhalmozott megtakarításokkal, így fontosak nekik az alacsony költségek, de ugyanakkor fogékonyak a technológiai újításokra. Viszont a jelentős tőkével rendelkező ügyfelek (high-net-worth) viszont specializáltabb szolgáltatásokra vágynak és ezen igényeket egy robot-tanácsadó cég nem fogja tudni kielégíteni. Speciális igények alatt lehet gondolni a megbízhatóságra, illetve az adóoptimalizálásra is. (SADOWSKI, M. 2016) A szakértők véleményének egybevágásáról ad tanúbizonyságot az is, hogy Nic Cicutti cikkében azt írja: „A robot-tanácsadás egy lehetőség minden pénzügyi tanácsadónak, hogy egy olyan szolgáltatással bővítsék a palettájukat, ami kielégíti egy új növekvő társadalmi csoport igényeit, mivel számukra a legegyszerűbb út a pénzügyi szolgáltatókhoz a digitalizáció.” Szembe állítva egy 2015-ös cikkével, ahol még azt írta, hogy a robotok lesznek ennek a vitának az egyértelmű nyertesei és ki fogják szorítani a hagyományos tanácsadókat, mert a robot sokkal megbízhatóbbak, mint az emberek. De ő is úgy véli, hogy a jövőben szélesebb igény fog jelentkezni az automatizált vagyonkezelési szolgáltatásokra a digitalizáció előrehaladtával. Ezt a megállapítást alátámasztja Nick Eatock, az Intelliflo (egy pénzügyi szolgáltató szoftvert fejlesztő cég) igazgatósági tagjának nyilatkozata: „A több mint 10 millió dollár tőkével rendelkező (ultra-high-net-worth) kliensek kétharmada is azt várja az elkövetkező öt éveben, hogy a vagyonkezeléshez kötődő kapcsolattartás teljesen vagy részben digitális csatornákon fog megvalósulni.” (CICUTTI, N. 2016 p26.) 20

2. A BRIT FINTECH PIAC Ebben a részben kitérnék a brit fintech szektor piacára, illetve bemutatom a korábban említésre került alágazatokat és azok szereplőit. Miért pont Nagy-Britannia? 5. sz. diagramm GFCI Rangsor 820 800 780

796

788

760 755

740

750

720 712

700

706

705

680 660 640

London New York

Hong Kong

Szingapúr

San Frankfurt Francisco

Sydney

Forrás: EY – UK Fintech - on the cutting edge 2016

Ennek legfőbb oka az, hogy London az egyik legfontosabb pénzügyi központ a világon. Következésképpen képviselteti is itt magát a legtöbb nagyobb globális pénzügyi szolgáltató. Legyen szó bankokról, alapkezelőkről, tőkepiaci szereplőkről vagy akár biztosítókról. A szabályzói környezet is kedvez a fintech startup alapításnak. Illetve hozzátartozik még az is, hogy a tőkebefektetők az üzleti angyaloktól a kockázati tőkebefektetőkön keresztül jelentős számban képviseltetik magukat. Ezekből a szempontokból következik, hogy sok európai fintech vállalkozó véli úgy, hogy az Egyesült Királyság lehet az a kiindulási pont, ahonnan megcélozhatja a globális piacokat. Továbbá az itt élő embereknek a technológiai újdonságokhoz való hozzáállása is kedvező. (ERNST & YOUNG 2014) A 6. sz. és a 7. sz. diagrammok bizonyítják, hogy a britek fogékonyak a digitalizációra:

21

6. sz. diagramm Egy főre jutó fogyasztás az e-kereskedelemben 1400 1200 1175 1000 800

1017 892

600

663 539

400 200

252

581

446

374

297

532

360

0

Nagy-Britannia

Németország 2010

Franciaország

2011

USA

2012

forrás: EY – Landscaping UK fintech 2014

7. sz. diagramm Mobil és internet penetráció a lakosság %-os arányában 140 120

132

131

100 80

95 84

83

93 80

78

60 40 20 0

Nagy-Britannia

Németország Mobil penetráció

Franciaország

USA

Internet penetráció

forrás: EY – Landscaping UK fintech 2014

22

2.1. P2P hitelezés és crowdfunding piacok Nagy-Britanniában Ez a szektor elég erős Nagy-Britanniában köszönhetően annak is, hogy a szabályzó környezet is lehetővé teszi ezt a fajta hitelnyújtást. Illetve az emberek hozzáállása is lehetővé teszi a szektor folyamatos bővülését, egyrészt a fejlett pénzügyi kultúrából adódóan, másrészt, hogy az emberek szkeptikusak lettek a bankokkal szemben a 2008 válság után és nyitottabbak lettek az új megoldásokra. 8. sz. diagramm Alternatív finanszírozási megoldások alakulása 2011-2015 között 3000m GBP 2500m GBP 2000m GBP 1500m GBP 1000m GBP 500m GBP 0m GBP 2011

2012

2013

2014

2015

sajáttőke-alapú közösségi finanszírozás (jelzáloghitel) sajáttőke-alapú közösségi finanszírozás P2P jelzáloghitel P2P vállaltfinanszírozás P2P lakossági hitelek

forrás: Pushing Boundaries, The 2015 UK Alternative Finance Industry Report

A 8. számú diagramm a piac méretének növekedését mutatja be (adatok millió Fontban). Az adatokból kitűnik, hogy a legnagyobb növekedést a P2P lakossági és vállalkozási hitelezés érte el, illetve a szektor legnagyobb volumene is itt jelentkezett. Ugyanakkor a másik vizsgált ágazat az saját tőke-alapú közösségi finanszírozás is viszonylag kiugró volumennel rendelkezik (245m GBP), azonban messze elmarad a P2P hitelektől (amelyek összesen 2399m GBP volumenűek), körülbelül csak az egy tizedüket teszi ki. 23

Ugyanakkor kontextusba helyezve ezeket az alternatív pénzügyi megoldásokat a hagyományos megoldásokkal – látható a 9. számú diagrammon - arra az eredményre jutunk, hogy ezen szolgáltatások piaci potenciálja exponenciálisan bővül: 9. sz. diagramm A P2P hitelek aránya az összes kisvállalkozói hitelből 14% 12% 12% 10% 8% 6% 4%

3%

2%

1%

0% 2012

2013

2014

forrás: Pushing Boundaries, The 2015 UK Alternative Finance Industry Report

Ugyan ez a dinamikus növekedés figyelhető meg a 10. számú diagrammon, a saját tőkealapú közösségi finanszírozás szektorban is a hagyományos tőkebefektetésekhez viszonyítva: 10. sz. diagramm A saját tőke-alapú közösségi finanszírozás aránya a kockázati tőkebefektetések piacán 18% 16% 15,60%

14% 12% 10% 9,60%

8% 6% 5,40%

4% 2% 0,30%

0,70%

2011

2012

0% 2013

2014

2015

forrás: Pushing Boundaries, The 2015 UK Alternative Finance Industry Report

24

Igaz ebben az esetben csak egy majdnem lináris növekedés érzékelhető, de az elmúlt években minden évben kb. 5% ponttal nőtt a szektor részesedése a piacból. Ahogyan a 11. számú ábrán láthatjuk az összes globális banki bevételek 44%-át a hitelezés adja, ebből is látszik, hogy a legnagyobb potenciál ebben a szegmensben van. Ugyanakkor a fintech innovációk aránya nem ezt tükrözi. Bár jelentős a startupok jelenléte ebben a szegmensben, de még nem akkora amekkora lehetne. (Van olyan szektor viszont, ahol sokkal nagyobb, mint kellene pl. a mobil fizetések terén). Páldául a nagyvállalati és a lakossági P2P hitelezésben is nagyobb lehetőségek rejlenek, mint amik most még kiaknázásra kerültek. Gyakorlatilag a P2P hitelezés a legelmaradottabb szektor a lehetőségeihez képest. 11. sz. ábra A fintech innovációk koncentrációja a különböző banki szegmensekben

forrás: McKinsey Panorama Fintech Database 2015

Ebben a 3 dimenziós grafikonban a színek jelölik az ágazat globális banki bevételekből való részesedését, az oszlopok magassága pedig a fintech innovációk arányát.

25

12. sz. ábra Zopa SWOT elemzés:

Strenghts $68,6 millió (56,1m befektetést kaptak eddig.

Weeknesses GBP)

Csak magánszemélyeknek nyújtanak hitelt.

Van biztosítási alapjuk a bedőlő hitelekre (1,2-szeres)

Átlag 5% kamatot kapnak befektetők. (van, ahol ez 7%)

Legrégebbi piaci szereplő

Minimális profitot termel, Az elmúlt évek során, többször volt veszteséges.

1,78 milliárd Font hitelt nyújtottak eddig. Opportunities Több piaci szereplőnél is jelentkezett az igény a startégi partnerség kialakítására (pl. stratégiai megállapodást kötöttek a Metro Bankkal és az Airbnb-vel).

a

Threats Csak Nagy-Britanniában üzemel (sikertelenül próbálták bevezetni az USA-ba és Olaszországba). Több jelentős szereplő is van a brit piacon, akik hasonló méretűek, mint a Zopa. Sokan még bizalmatlanok az innovatív megoldásokkal szemben és inkább a bankokat választják.

Forrás: ZOPA 2016, CAREY, S. 2016, CRUNCHBASE 2016

A Zopa – Nagy-Britannia legrégebbi P2P hitelező cége - 2011-ben és 2012-ben volt profitábilis, összesen 58.648 Font profitot termelt, ezen két évben. Hozzá kell tenni, hogy a többi évben folyamatos fejlesztésekre kellett költeniük, mint például technológiai fejlesztése, irodák, személyi állomány növelése, értékesítés, piaci részesedés növelése, ami rengeteg tőkét emészt fel. Nem egyszerű a helyzete egy peer-to-peer hitelező startupnak, még a legnagyobbak körében sem, ugyanis alig tudják elhódítani a piacot a bankok elől, többnyire olyan ügyfelekkel foglalkoznak, akik nem akartak vagy nem tudtak bankolni korábban. Ez lehet az oka annak, hogy 11 éves fennállása óta a Zopa még alig termelt profitot. Továbbá fontos azt is megjegyezni, hogy csak a brit piacon van két további olyan szereplő is, aki több mint másfél milliárd Fontnyi hitelt bocsátott ki eddig (Funding Circle, RateSetter). Meghatározó szereplő még a Lendinvest is, akik 776,1m Fontot helyeztek ki hitelekbe. Hozzá tartozik persze ezekhez az adatokhoz az is, hogy a brit bankhitelek piacán csak személyi kölcsönökből 2015-ben összesen 20303m Font hitelt helyeztek ki. (BBA 2016) 26

13. sz. ábra Zopa, Porter öttényezős modellje

Új belépők - Nagy tőkeigény - Szigorú szabályzás - Viszonylag kis piac - Sok piaci szereplő - Sok tőkebefektető szívesen fektetne be

Szállítók Ebben az esetben a szállítók nem relevánsak

Iparági versenytársak - Eddig dinamikusan fejlődő piac - A növekvés lassulása várható - Telített piacok - A hagyományos intézmények oligopóliuma

Vevők - A digitalizáció nem terjedt el ebben a szektorban - Kevesen használják a P2P platformokat - Több szereplő közül választhatnak

Helyettesítő - A hagyományos helyettesítők drágábbak - Nagyobb a bizalom az inkumbensek felé - Nem gyakori a váltás más szolgáltatóra

Forrás: ZOPA 2016, WILLIAMS-GRUT, O. 2015

2.2. Neobankok Nagy-Britanniában Ahogy a 11. sz. ábra mutatja a számlavezető szolgáltatások terén nagyjából kiegyenlített az innovációk aránya a többi szegmenshez képest. Ugyanis itt viszonyul legjobban a fintech cégek aránya a szegmens méretéhez. Körülbelül a számlavezetési szolgáltatások piaca globális szinten a nagyvállalkozásoknál 190 milliárd dollár, közel azonos ez a szám a kkv szektorban is. Míg a lakossági számlavezetés bevétele nagyjából annyi, mint a kettő együtt, vagyis 380 milliárd dollár. Ehhez képest az innovációk aránya is ezt követi a kkv és nagyvállalkozói szegmensben elég alacsony más fintech szektorok arányaihoz képest. A lakossági piacot pedig már ennél több fintech startup szeretné megnyerni magának, érthető módon ugyanis itt a piac mérete is nagyobb. Bár hozzá tartozik az is, hogy mivel a lakossági piac és a teljes vállalkozói piac mérete közel azonos, a vállalkozói szférába azonban kevesebb cég próbálkozott eddig betörni, következésképpen ezen a területen még több lehetőség van innoválni.

27

14. sz. diagramm A Brit mobil banki felhasználók előrejelzése (millió fő) 35m fő

32,6

30m fő 25m fő 20m fő

17,8

15m fő 10m fő 5m fő 0m fő 2014

2020

forrás: SAVVAS, A. 2015 / Fiserv

A Fiserv pénzügyi technológiai tanácsadó cég előrejelzéséből kiderül (14. sz. diagramm), hogy a 2014-es 17,8 milliós felhasználói körből 2020-ra 32,6 millió fő lesz. Ez a brit felnőtt lakosság 34 %-a jelenleg, de a 2020-ra becsült adat a sokaság 60%-át elérheti. Az klasszikus (nem mobil) online bankolás pedig a 2014-es 53%-ról 2020-ra 66% lehet. Ez pénzforgalomban kifejezve 2020-ra azt jelentheti, hogy a mobil bankok forgalma heti 3,4 milliárd font is lehet, az online bankolásban pedig ez a szám elérheti a 9,4 milliárd fontot. (Savvas, A. 2015) A következő (15.-es ábra) A Monzo Nagy-Britannia egyik legdinamikusabb fejlődő mobil-bankját elemzi. 15. sz. ábra Monzo SWOT analízis:

Strenghts

Weeknesses

Biometrikus azonosítás (arc, hang 17,7 millió dollár tőkebefektetés (a felismerés) versenytársaknak több tőkéjük van) Házon belül fejlesztett szoftver A teljes szoftvert házon belül (rugalmas, egyedi) fejlesztik (pénz- és időigényes) Gyorsabb, kényelmesebb és Csak számlavezetést nyújt olcsóbb, mint a hagyományos társai Mesterséges intelligencia alkalmazása az ügyfelek pénzügyeinek optimalizálására 28

Opportunities

Threats

Több piaci szereplőtől igény Bizalmatlanság van még az jelentkezik a partnerségre (Uber, emberekben a mobil platformokkal Nutmeg) szemben A fokozódó digitalizáció folytán Csak korlátozott engedéllyel működik növekszik a piac Több nagyobb tőkével rendelkező A fejlődő piacokon igény szereplő van a piacon jelentkezik ezekre a szolgáltatókra, mert ott nem alakult ki a Kérdés, hogy hajlandóak lesznek-e hagyományos bankrendszer elpártolni az emberek a bankjuktól Forrás: CAREY, S. 2016, CRUNCHBASE 2016

2.3. Robot-tanácsadás a vagyonkezelésben (Nagy-Britannia) Visszatérve 11. sz. ábrán a vagyonkezelési szolgáltatásokban már található egyensúlytalanság az innováció mértékében. A lakossági szegmensre nagyságához képest és a többi szektorral összehasonlítva az mondható el, hogy az startupok aránya megfelelő. A kkv szektor a befektetési szolgáltatásoknál viszonylagosan kicsi (114 milliárd dolláros) az itt jelenlévő innovációk a hasonló méretű szektorokhoz képes közepes mértékűek, nagyjából egyensúlyban vannak a piac méretéhez képest. Viszont a nagyvállalati szegmensben még vannak lehetőségek, ugyanis ebben az esetben is egy akkora piacról beszélünk, mint a lakossági esetében (380 milliárd dollár). Ehhez képest az innovatív vállalkozások jelenléte nagyon alacsony, kevesebb, mint a fele az előzőekben taglalt kkv szektorhoz képest, pedig két és félszer nagyobb piacról beszélünk, tehát nagyobb potenciál van benne, mint amit jelenleg kihasználnak.

29

16. sz. diagramm Befektetések a fintech vagyonkezelőkbe $350m

30db

$300m

25db

$250m

20db

$200m 15db $150m 10db

$100m

5db

$50m $0m

0db 2011

2012

2013

Befektetés összege

2014

2015

2016 Q1

Megkötött üzletek száma

Forrás: KPMG – The pulse of fintech / CB Insights

A 16. sz. diagrammon az oszlopdiagrammok mutatják a fintechekbe befektetett összegeket (millió Dollárban) ez látható a baloldali függőleges tengelyen, a vonaldiagramm pedig a megkötött üzletek számát hívatott bemutatni ez látható a jobboldali függőleges tengelyen. Amit láthatunk a 16. sz. diagrammon, hogy dinamikus növekedésnek indultak a befektetések, majd 2015-ben 120 millió dollárral csökkent a befektetett pénzek összege 312 millióról 192 millióra. De ettől függetlenül a támogatott cégek száma továbbra is emelkedett. Ennek az az oka, hogy 2014-ről 2015-re 17% ponttal nőtt a seed (kezdeti) befektetések aránya az első körös befektetések pedig nulláról 32%ra nőttek. Következésképpen azt láthatjuk, hogy több új céget alapítottak és ezeket az újonnan alapult cégeket kezdték el finanszírozni, a kezdeti tőkebefektetéseknél pedig kisebb összeg is elegendő lehet az induló cég finanszírozására. 2016 első negyedévi adatokból pedig az látszik, hogy újra nagyobb összegek kerülnek befektetésre, csak ebben a negyedévben 114 millió dollárt osztottak szét a kockázati tőkebefektetők. Ebből kiindulva 2016 végére nagyobb összegre lehet számítani, mint 2015-ben volt. Illetve több cég finanszírozására is lehet számítani, ugyanis a seed befektetések 2016 első negyedévében már 70%-os arányt képviselnek. A következő ábra (17. sz.) a Nutmeg az Egyesült Királyság egyik legnagyobb olyan befektetési szolgáltatójának működését mutatja be a marketingmixen keresztül, amely alkalmaz robot-tanácsadó platformot.

30

17. sz. ábra Nutmeg 4P

Place

Price - Bruttó 0,3-0,95% kezelési költség - Ami a hagyományos szereplőknél átlagosan 1,58% - 500e-1000e Font között lehet befektetni - Portfólió költség: átlagosan 0,19% - Nincs más egyéb költség - Nincs kezdeti/tranzakciós/kereskedelmi ktg.

- Online platfromon kerszetül használható - Nincsenek irodáik - Jelentős költségeket lehet ezzel megspórolni, kevesebb alaklmazott, nincs irodabérleti díj - Mobilos applikáción nem elérhető - Az online elérés révén már 10 perc alatt lehet számlát nyitni, ami 0-24-ben elérhető

4P Product

Promotion

- Egy előzetes kérdőív alapján állapítják meg az ügyfél célját és a vállalt kockázat mértékét - A Nutmeg munkatársai fektetik be a pénzt nem algoritmusok alapján zajklik a kerskedés - Mindennel lehet kereskedni akár részvények, devizák, nyersanyag, de főleg ETF-el (Exchange Traded Fund) - Nyugdíj alapot is ajánlanak

- Jelen vannak a Trust Pilot nevű felhaszálói értékelő oldalon, ahol tízből 8,9 pontos értékelést kaptak -Tervbe van véve egy partnerség egy digitális bankkal a Monzo-val ahova integrálva lesz a Nutmeg szolgáltatása is

Forrás: WILLIAMS-GRUT, O. 2015, CAREY, S. 2016

„Az Exchange Traded Funds (ETF) magyarul tőzsdén kereskedett indexkövető alapot jelent. Általában egy nyílt végű befektetési alap, amely egy meghatározott index kosarában levő részvényeket képezi le a portfóliójában, a részvény indexben elfoglalt súlyának megfelelő arányban. A legfőbb célja egy alaptermék (általában egy index) hozamának minél hűbb követése és a tranzakciós költségek minél kisebb szinten tartása.” (CSORVÁSI, E. NAGY, B. 2013 p20.)

31

2.4. Összehasonlítás Európa más országaival 18. sz. diagramm A fintech piacok mérete Európában 2012-2014 € 2500m 2337 € 2000m

€ 1500m

€ 1000m 873 € 500m

620 137

350

338

€ 0m Kontinentális Európa 2012

Nagy-Britannia 2013

2014

forrás: EY – 2015 UK alternative finance benchmarking report

Ha összehasonlításba helyezzük a brit fintech piacot Európa többi részével azt az eredményt kapjuk, hogy nem csak egyszerűen lemaradásban van, hanem az a helyzet, hogy az egész kontinentális piac csupán a töredéke az Egyesült Királyságénak. Ránézve a 18. sz. diagrammra a legnagyobb eltérés 2014-ben mutatkozik, amikor is a britek, mintegy 3,8-szorosára nőttek az Európai piacnak. Továbbá fontos azt is kiemelni, hogy a brit adatok csak egy országra vonatkoznak, szemben több ország összesített adataival. A növekedés mértéke is Nagy-Britanniában volt nagyobb, az éves átlagos 159%-os növekedéssel, míg Európa többi részén az átlagos növekedés csak 115% volt. Mindezen adatokat konkrét országokra lebontva mutatja a következő 19. sz. diagramm. Egészen pontosan az alternatív pénzügyi megoldások piacán Európa top 16 országában végrehajtott tranzakciók volumenét. Persze az is hozzá tartozik, hogy az egyes országok nem azonos méretűek, és így nem rendelkeznek azonos méretű piaccal sem. Így a jobb összehasonlíthatóság érdekében a következő grafikonon egy főre lebontva láthatóak az adatok

32

19. sz. diagramm Az alternatív pénzügyek egy főre eső volumene € 40 36 € 35 € 30 € 25 € 20

16,7

€ 15 10,9 € 10 €5

4,6

3,1

2,4

1,9

1,7

1,5

1,3

0,4

0,4

0,2

0,2

0,2

0,2

€0

forrás: EY – 2015 UK alternative finance benchmarking report

Természetesen más képet mutat, ha azt vizsgáljuk meg, hogy Európa egyes országaiban hány fintech cég működik (20. sz. ábra), itt már a nyugat-európai országok kerülnek előre. Kimagasló számokkal rendelkezik az európai országok közül Németország, Hollandia, Franciaország és Spanyolország, de így is egyenként csak közel fele annyi vállalkozással rendelkeznek, mint az Egyesült Királyság.

33

20. sz. ábra fintech cégek földrajzi megoszlása Európában

forrás: EY – 2015 UK alternative finance benchmarking report

34

3. A KVALITATÍV KUTATÁS EREDMÉNYEI A következőkben bemutatásra kerül a kvalitatív kutatás, amit a témában végeztem. A kutatás két részre oszlik, az első részében a hazai piac helyzetére voltam kíváncsi, a második részében pedig ezt kiterjesztem az egész világra. A kutatás fő fókuszát a fintech cégek lehetőségei kapják tehát ez az egyik kutatási kérdésem is lenne, hogy „van-e létjogosultságuk ezeknek a szolgáltatóknak?”. A másik aspektus az, ha van létjogosultságuk, akkor „hogyan tudnak elindulni és életben maradni, illetve, hogy a létjogosultság fennmarad-e a jövőben?”. A kutatás célkitűzése, hogy a piac szereplői szemszögéből megismerhessük, hogy látják milyen egy ilyen vállalkozást elindítani, milyen potenciált látnak benne, hogy látják a versenyt a piacon és milyen jövőt jósolnak ezeknek az innovatív vállalkozásoknak.

3.1. Az interjú elemzés módszertana A dolgozatom primer kutatásához strukturált mélyinterjúkat készítettem a fintech szektor fontosabb szereplőivel, illetve az egyik interjú keretében a másik oldalt, vagyis banki szakembereket is megkérdeztem a téma teljesebb megértéséhez. A kvalitatív kutatás elemzéséhez alkalmazandó módszereket véleményem szerint két kérdés alapján kell megválasztani. Az egyik az, hogy mit akarok feltárni az interjúk szövegéből a másik pedig, hogy ezt hogyan szeretném megvalósítani, vagyis milyen módszertan mentén lehet eljutni a teljes képhez. A „mit?” kérdésre Hoffmann és társai a piackutatásról írt kézikönyvét használom fel, ahol leírják, hogy a piackutatás alapja egy marketingcél és a kutatás irányának ebbe a célba kell haladnia. Ezek a marketing célok közül (szűrés, feltárás, stratégiai fejlesztés, diagnosztikai kutatás, kreatív fejlesztés, értékelő kutatás) számomra a feltárás lesz az érdekes. Ugyanis ezt abban az esetben használjuk, ha egy piac milyenségét és működését vizsgáljuk. Az én kutatásomban is pontosan erről van szó, mivel a fókusz arra esett, hogy van-e létjogosultságuk a fintech cégeknek, hogyan tudnak növekedni és életben maradni egymás mellett, illetve szemben a bankokkal. Következésképpen a vizsgálat fő tárgya az, hogy milyen is ez a piac, ahol a pénzügyi szolgáltatók digitalizálódnak. Az ilyen elemzés eszközei főként a leíró technikák, de lehet alkalmazni csoportosítást, összehasonlító táblázatot vagy két- és többdimenziós modelleket. (HOFFMANN, M. et al 2006) 35

A „hogyan?” kérdésre pedig a válasz Earl Babbie könyvében található, ahol az adatok elemzésének módszertanaiba kalauzolja el az olvasókat. Az itt felsorolt módszerek közül (az összefüggések feltárása, az alapozott elmélet módszere, szemiotika, konverzáció elemzés) pedig az alapozott elmélet módszerét kell választanom, mivel itt prekoncepciók nélkül kutatunk és a megfigyeléseink alapján állítunk fel elméleteket. Ugyanez történik a kutatásomban is, ahol nincs olyan előre meghatározott hipotézis, aminek valódiságát vagy valótlanságát keresem, hanem a kutatás közben keresek fellelhető mintázatokat, összefüggéseket vagy éppen ellentmondásokat az interjúk tartalmában. (BABBIE, E. 2001) Van ezen módszer kereten belül egy konkrét módszertan, amit Glaser és Strauss dolgozott ki (1967), ami szerint először olyan jelenségeket kell keresni, amik a téma szempontjából fontosak, tehát többször előfordulnak és az ezek közti viszonyt is meg kell állapítani. Majd következő lépésben az előbb feltárt jelenségek jellemzőit, a jelenséghez tartozó fogalmakat kell meghatározni. Ezt követően kezdődhet meg az elmélet körülhatárolása, ahol szelektálják az egyes jelenségek közötti összefüggésrendszert és amely jelenségeket, illetve azok összefüggéseit nem találják relevánsnak azokat ki is vehetik a kutatásból. Így fog folyamatosan kialakulni az elmélet, amit a kutató leír, megfogalmazva közben a kész tanulmányt. Van még egy fontos aspektusa az adatelemzésnek, ami szorosan kapcsolódik az alapozott elmélet módszeréhez ez pedig nem más, mint a jegyzetkészítés, melyet Strauss és Corbin fogalmazott meg (1990). Az elemzés során 3 fajta jegyzetet készíthetünk, kód-jegyzetet, toretikus jegyzetet, operacionális jegyzetet. Az elemzésben úgynevezett kódokat használunk, amik az elemzés tárgya szempontjából lényeges kulcsfogalmak, ezen kulcsfogalmak szövegkörnyezetét vizsgáljuk és vetjük össze a másik helyen felmerült kulcsfogalom környezetével. Hogy ezeknek a kulcsfogalmaknak a köznyelvi jelentésétől el lehessen vonatkoztatni írni kell egy kód-jegyzetet, amiben leírjuk, hogy az adott elemzésben mit fog jelenteni az a fogalom és mi lesz a szerepe az elemzés során. Teoretikus feljegyzések is készíthetők ezek többfélék is lehetnek elméleti feltevések, összefüggések, észrevételek a háttérben húzódó tartalmakról. Minden ezekkel kapcsolatos gondolat érdekes lehet úgyhogy fel kell jegyezni és a végén szelektálni, hogy mi fontos és mi nem. Utolsóként pedig az operacionális feljegyzések következnek, amik az adatgyűjtés körülményeire vonatkoznak, hogy könnyebben meg lehessen érteni azokat. (BABBIE, E. 2001)

36

John és Lyn Lofland is ajánl egy jegyzetkészítési módot (1995). Ahol úgynevezett memókat kell írni. A memóknak is szintén három fajtája van. A legalapvetőbb az elemi memó, ami az interjúk visszanézése közben az eszünkbe jutó minden gondolatot lejegyzeteljük, 10-20 ilyen elemi memót is készíthetünk. Majd ezeket rendszerező memók keretében kell rendszerezni átlátható formába önteni, strukturálva a kaotikus információhalmazt, amit az elemi memókkal létrehoztunk; ez összefogja az egymással összefüggő elemi memókat. Majd a végső fázisban a rendszerező memókból születnek meg az integráló memók, amikben összeáll a végső elméletünk a témáról. (BABBIE, E. 2001)

37

21. sz. táblázat Interjúalanyok Interjúalany neve

Vizi Tamás

Cégnév

Virpay

Beosztás

alapító, CEO

Fontosabb

Mikor készült az

Az interjú időtartama

tudnivalók a cégről

interjú?

Számlavezetés,

2016. 10. 12.

38:20

2016. 10. 20.

37:25

Kereskedelmi bank

2016. 11. 09.

22:55

utalás, digitális fizetési szolgáltatás Lemák Gábor

Fintech Group /

alapító

Tanácsadás fintech cégek részére/

Fintech Zone

finetch hírportál Csajtainé Tószeghi

Budapest Bank

Termékfejlesztési vezető/ senior termékfejlesztő

Andrea / Szegedi Gyula Inotay Balázs

Eclectiq Minds

alapító, CEO

Szoftverfejlesztés

2016. 11.10.

29:41

Szabó Márton

Koin

alapító MD

Személyes pénzügyi

2016. 11. 14.

1:12:24

2016. 11. 17.

31:23

menedzsment (PFM) Faluvégi Balázs

Blueopes

alapító CIO

Robot-tanácsadás, vagyonkezelés

Forrás: Saját szerkesztés

38

3.2. A fintech startup-ok finanszírozási lehetőségei Magyarországon Alapvetően nincsenek jó helyzetben, ha finanszírozásról van szó. Ugyanis meglehetősen nehéz a helyzet abban az esetben, ha nincsen meg a cég alapítójának a szükséges kapcsolati háló, amivel közvetve vagy közvetlenül ismer olyan embert, szervezetet, amely szívesen fektetne pénzt induló fintech startupokba. Tehát nem egyszerű azt az utat megtalálni, amire egy induló cég ráállva megfelelő tőkét tudna gyűjteni tevékenységéhez. Következésképpen, ha ilyen vonalon akar valaki elindulni, akkor, amíg le nem fejleszti működőképesre a rendszerét, addig nem számíthat szükséges méretű tőkére. Ebben az időszakban az alapítóknak kell saját tőkéből finanszírozni a céget. Ez sok időt vesz igénybe, mert egyrészt kevesebb ember tud benne részt venni (csak az alapítók) másrészt pedig nem feltétlenül van elég idő vele foglalkozni adott esetben más munka mellett. Ez azért alakulhatott így, mert Magyarországon nincs olyan biztos alapokon nyugvó befektetői kultúra, ahol több éves/évtizedes múlttal rendelkező befektetési alapok, kockázati tőkealapok lennének. Természetesen könnyebb a startupok helyzete, ha már egy előre haladottabb állapotban vannak, mert akkor a befektetőkkel is könnyebben egymásra fognak találni. Ugyanis Magyarországon az az általános, hogy a tőkebefektetők, már egy bizonyítottan működő üzleti modellt, és stabil árbevételt várnak el a cégektől, legtöbb esetben pedig egy konkrét viszonylag magasabb hozamot is elvárnak már a finanszírozni tervezett vállalkozásoktól. Az early stage-ben lévő, vagyis induló cégekbe nem szívesen fektetnek be. Előfordulhat olyan eset, hogy igen, de akkor is nagyon óvatosak lesznek és egy-kettő maximum tíz millió Forintig terjedő összeget. Ugyanakkor ez az összeg nem fogja tudni fedezni a működés költségeit teljes egészében ebben a szakaszban. De nem feltétlenül csak azért nem fektetnek be, mert nem fogják a pénzüket hosszabb ideig viszontlátni, hanem mert a kezdeti szakasz sok konfliktussal jár a befektető és az alapító között. „Ennek az országnak a kockázati tőkebefektetői sokkal kevésbé hajlandóak early stage fázist finanszírozni. Az itteni kockázati tőkések már mondhatni stabil árbevételt és abból is egy jelentős volumenű árbevételt várnak el.” Lemák Gábor „A venture capital cégeknek jellemzően minimum 15% hozamelvárásuk van éves szinten.” Vizi Tamás 39

„Ha szeretnél egy európai méretű piacot megcélozni, amihez legalább öt programozó kell, akkor az egy évre legalább 48 millió Forint, ennyi pénzt nem ad senki, ha nincs árbevételed.” Szabó Márton „Nekünk az a tapasztalatunk, hogy kifejezetten piaci alapon a legelső finanszírozási kört nagyon nehéz megszerezni.” Faluvégi Balázs 22. sz. ábra A startupok finanszírozása

Nemzetközi startup versenyek

Stabil árbevétel/profit: Magyarországon is tud találni befektetőt

Early stage: Az alapítónak magának kell finanszíroznia

Forrás: Saját szerkesztés

Ugyanakkor szükséges azt is megjegyezni, hogy a fintech cégek különösen nehéz helyzetben vannak, ha a tőkeigényről van szó, akár más technológiai cégekhez képest is, mivel itt összetettebb core (alap, háttér) rendszereket kell létrehozni, aminek sok szabálynak meg kell felelnie egyrészt, másrész pedig a cég működésének is több szabálynak kell, hogy eleget tegyen és természetesen az alaptőke nagysága is szabályokhoz kötött egy ilyen pénzügyi szolgáltató esetében. További lehetőség lehet még ezen cégek életében, ha külföldön próbálnak tőkét szerezni. Mivel Nyugat-Európában vannak olyan fórumok, ahol a befektetők és a startupperek találkozhatnak, például startup-versenyek. Azonban ezzel sem egyszerű a tőkeszerzés, bizonyos esetekben ugyanis előfordulhat, hogy már nem finanszíroznak több céget adott szektorban, mert meglehetősen telített a piac.

40

„El kell indulni nemzetközi versenyeken, elsősorban Londonban, Berlinben vagy Luxemburgban jelen pillanatban ezek azok a csomópontok, ahol a kockázati tőke összpontosul és szívesen fektetnek fintech startupokba.” Lemák Gábor „Nyugat-Európában érződik, hogy telítődik a piac, ott minket többször dobtak azzal vissza, hogy olyan sok robo-advisor van már – hiába specializálódtunk – hogy jelenleg nem fektetnek ilyen cégbe.” Faluvégi Balázs 3.3. A magyar fintech piac helyzete Jelenlegi körülmények között még nincs Magyarországon jelentős méretű fintech piac, így a hazai verseny sem jelentős és a szereplők száma sem mérvadó. Bár vannak olyan cégek, akik ennek a szektornak a perem területeire helyezhetők például, akik szoftvergyártók és bankoknak szállítanak be termékeket, de ők nem nevezhetők szigorúan véve fintech cégnek. Illetve a mobil fizetési megoldások is már régebb óta léteznek hazánkban, de ezek sem illenek bele abba a kategóriába, amit fintechnek hívunk. „Nagyon kevés igazi magyar fintech startup van , tehát ilyen szempontból nincs köztük verseny, sokkal inkább a külföldi szereplőkkel meg a realítással kapcsolatos verseny van.” Faluvégi Balázs „Nincs fintech ökoszisztéma Magyarországon néhány olyan cég van, akik valamivel próbálkoztak, ezek egy részéről kiderült, hogy életképtelen (itt leginkább a payment megoldásokra kell gondolni) minden más az pedig nincs gyakorlatilag.” Szabó Márton „Magyarországban önmagában ne, érdemes gondolkodni, mert kicsi ez az ország, ha valaki fintechet akar csinálni, akkor legalább olyat csináljon, amivel át lehet lépni az országhatárokat.” Inotay Balázs „Magyarországon 300ezer ember van, aki nyitott lehet ilyen szolgáltatásra ez egy nagyon kicsi piac, tehát elég gyorsan megtelítődik. A közeljövőben az az egy-két magyar szolgáltató, aki gyorsan tud alkalmazkodni ezeket az ügyfeleket el is fogja vinni.” Szegedi Gyula Jelenlegi körülmények között van néhány cég a piacon, de ők le is tudják fedni teljes egészében a jelentkező igényeket, mert a fogyasztók többsége sem tart még ott, hogy szükségét érezze a fintech megoldásoknak.

41

Ezeknek a meglévő cégeknek, illetve annak a hype-nak köszönhetően, - ami manapság kialakult a fintechek körül - egyre többen beszélnek róla és egyre jobban kezdenek bejönni a köztudatba, úgyhogy a jövőben, ahogy egyre több lesz a digitális pénzügyekre fogékony felhasználó úgy a piac is nőni fog több szereplő megjelenésével együtt. Ugyanakkor ezek a szereplők nem feltétlen lesznek magyar cégek, számítani lehet arra, hogy egyrészt a nagy technológiai cégek, mint a Google, Apple vagy a Facebook behozzák az ilyen jellegű szolgáltatásaikat (például fizetési megoldások). Másrészt, ha Nyugaton elkezdenek kooperálni a bankok a fintech cégekkel, akkor a külföldi központú bankok révén is beszivároghatnak majd ezek az innovatív pénzügyi megoldások. Ekkor fog igazán szélesebb körben elterjedni és ennek a fokozottabb ismertségnek köszönhetően fognak megnyílni a piacok a kisebb magyar startupok előtt. A fintech szektor méretét még egy tényező magyarázza ez pedig a magyar szabályzói környezet, ami sokkal szigorúbb, mint ami Nyugat-Európa egyes országaiban vagy az Egyesült Államokban van. Fontos azt is megjegyezni, hogy Magyarországon, ahogy az előző részben írtam a befektetések mértéke is elégtelen, így tőke híján is lassan fog fejlődni ez az ágazat. Bár a magyar piac, ha lenne elég tőke, lazábbak lennének a szabályok és a lakosság is fogékonyabb lenne ezekre a szolgáltatásokra akkor is egy elég kisméretű piac lenne, ugyanakkor ezeknek a megoldásoknak pont abban van az előnye, hogy olyan technológiát alkalmaznak, ami a világ bármely pontjáról elérhető éppen ezért nem is kell csak a lokális piacban gondolkodni. 3.4. Magyaroroszág globális kontextusban Alapvetően nyugaton sokkal fejlettebb a pénzügyi kultúra és az emberek hozzáállása a digitalizációhoz, természetesen a szabályok is lehetővé teszik a fintech térhódítását ebben az USA abszolút éllovas a világon. Viszont legelső fintech céget Angliában alapították 2005-ben ez volt a Zopa. A válság után közvetlenül 2009 tájékán szintén több cég alapult és azóta a számuk dinamikusan nő. Bizonyos szektorokban már telített is a piac a pénzügyi technológiákon belül. Ehhez képest Magyarországon csak az elmúlt években kezdtek megjelenni ezek az innovatív ötletek a pénzügyi szektorban. Hozzá tartozik az is, tekintve, hogy a fintech megoldások lényegi eleme az innováció ez a szektor midig is olyan volt és lesz is, hogy folyamatosan új megoldásokat tesztelnek, új 42

üzleti megoldásokat próbálnak ki. Tehát nem mondhatjuk róla azt, hogy előrehaladott állapotban lenne, mert lehet, hogy pár év múlva teljesen más képet fog mutatni, mint amit ma látunk. 23. sz. ábra Hol tart ma Magyarországon a fintech ökoszisztéma?

Forrás: Saját szerkesztés

„Magyarország fejlettségben jelenleg egy tízes skálán kettes-hármas szinten van, NyugatEurópa elsősorban Hollandia és Anglia 5-10 évvel előttünk járnak, így ők négyes-hatos kategóriában vannak a tízes skálán, Amerikában pedig hetes-nyolcas környékén vannak.” Vizi Tamás „Ha azt nézzük, hogy az első hivatalos fintech cég mikor jelent meg, akkor ez 2005-ben volt, a Zopa, ami az Egyesült Királyságban egy P2P lending platform. 2009 környékén a gazdasági válság idején volt az első nagy hulláma a fintech cégek alakulásának nemzetközi viszonylatban. Majd az elmúlt két évben volt egy második nagyobb hullám. Ehhez képes az első magyar fintech cégek, alig három évvel ezelőtt jelentek meg. Tehát, ha azt vesszük, hogy mikor alapult meg az első fintech nemzetközi szinten és mikor Magyarországon, akkor egy hét-nyolc éves lemaradásban vagyunk.” Lemák Gábor „Fintech vonalon, amikor nem bankokról beszélünk Magyarország nagyjából szinten van a globális piaccal. Van egy-két kiemelkedő cég Európában, aki kicsit nagyobb, de ők is veszteségesek.” Szegedi Gyula 43

3.5. Mi várható a jövőben Magyarországon? Azt látjuk, hogy az elkövetkező években nem fog alapjaiban változni a magyar pénzügyi szektor. A szabályzói környezet nem tart ott – kérdés, hogy mennyire fognak rajta lazítani – hogy akár határokon átnyúló szolgáltatások legyenek, mert például Magyarországon nem engedélyezett a peer-to-peer hitelezés, a befektetési szolgáltatás szintén nem megoldható nemzetközi szinten. Amiben lehet, tehát a fizetési szolgáltatásokban be fognak jönni a nagyobb globális szereplők, majd ahogyan az emberek hozzá szoknak ezekhez az újfajta szolgáltatásokhoz a bankok is elkezdik alkalmazni. „ Nagyon nehéz egy ilyen pici országban, ilyen feltételek és történelmi adottságok mellett fintech céget alapítani. A lemaradás meg lesz. A szabályzói környezet változás, amit az Európai Unió most előre mutatott az sokat fog segíteni, hogy fejlődjön az itteni piac, de összességében a következő három-négy évben forradalmi változást azért nem várunk ezen a piacon.” Lemák Gábor „Lehet, hogy lesz egy-két olyan fintech cég, aki a bankok szolgáltatásait ki fogja tudni egészíteni olyan mértékben, hogy így jövedelmező tud lenni, illetve olyan fizetési formulákban lehetnek sikeresek, amiket a bankok eddig nem ajánlottak.” Inotay Balázs „A globális piac fogja meghatározni azt, hogy milyen szolgáltatások jönnek be… ,de amikor túl leszünk az early adoptereken onnantól kezdve be fognak szállni a bankok is ebbe a játékba.” Szegedi Gyula

44

24. sz. ábra a fintechek kibontakozásának lehetséges fázisai

Induló startupok tesztüzem

Nagy nemzetközi techcégek elkezdik szolgáltatni a fintech megoldásokat

A bankok is elkezdenek digitalizálódni -> kooperáció a fintech cégekkel

Forrás: Saját szerkesztés

Így három út áll majd a startupok előtt vagy a digitalizálódó banki szolgáltatásokat fogják kiegészíteni a magyar bankok számára, másik lehetőség, hogy ezek a stratupok (nem feltétlenül pénzügyi szektorban tevékenykedő) multinacionális cégeknek fognak pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani. Illetve olyan lehetőség is áll előttük, hogy saját lábra álnak és becéloznak egy olyan réspiacot, ahol a bankok még nem szolgáltattak, ennek az útnak kedveznek majd a változó Európai szabályok, mint a PSD2 is és ösztönzőleg fog hatni ezeknek a cégeknek, hogy találjanak ki innovatív módokat a pénzügyekben. Ez kifejezetten jó hír egy olyan szektorban, ahol eddig kevés az internet adta újítás jelent meg, így legalább születhetnek olyan ötletek, amik könnyebbé teszik az emberek életét. 3.6. A bankok újító szándéka „A számlavezető rendszer a mai magyar nagybankoknak a 80%-ánál rettentően elavult, iszonyat drága, ezekre nem lehet semmiféle fintech megoldást alapítani.” Vizi Tamás „A bank működése, a banknak a belső filozófiája jelentősen akadályozza az innovációt, egy bank egy nagyon nagy szervezet, nagyon sok olyan tényezővel és sok olyan szabályzattal, ami pont nem engedi őket abban, hogy innováljanak.” Inotay Balázs A bankok nem fognak innovatív pénzügyi megoldásokat kidolgozni, de nem is kell nekik, mert nem ez a feladatuk. Ezen kívül nem is menne nekik könnyen, mert a bank egy nagy 45

szervezet, ami egyáltalán nem rugalmas a változásokra. Általában az látszik, hogy a banki alkalmazottak, vezetők sem nyitottak az újdonságokra. A bank szervezeti kultúrája sem teszi lehetővé, hogy újító szándékú gondolatokat hozzanak be a dolgozók, mert sok esetben nem Magyarországon van a stratégiai döntéshozás, de azért sem, mert a döntési folyamatok sem támogatják. Sok embert kell meggyőzni arról, hogy változtatni kéne és utána maga a változás eszközölése sem egyszerű folyamat. A másik része a dolognak pedig az, hogy mivel a bankok uralják ezt a szektort, olyan árakkal dolgoznak, amilyennel csak akarnak. A fintech statupoknak pedig ez pont egy sarkalatos pontja, hogy a szolgáltatásokat olcsóbbá teszik, ez nyilván a bankok érdekeibe ütközik. De mivel a jelenlegi fintech cégeknek nincs nagy ügyfél állománya, így nem is veszélyeztetik a bankok piaci részesedését, ezért a bankok még nem is digitalizálnak. A másik dolog még a szervezeti kultúra rugalmasságán kívül, hogy a bankok alap számlavezető rendszere is elavult, előbb azt kéne modernizálni és csak arra lenne érdemes új digitális megoldásokat építeni. A bankok nem fognak kockáztatni se olyan termékeket/szolgáltatásokat behozni, amire nem lehet tudni, hogy van-e igény, csak akkor fognak digitalizálni, amikor látják, hogy valamire szélesebb körben is jelentkezik kereslet. Ugyanakkor láthatunk arra is példákat akár Európában akár az Egyesült Államokban, hogy a hagyományos pénzügyi szervezetek lesznek az éllovasai az újfajta technológiáknak. Például Angliában a Barclays, Dániában pedig a Danske Bank kezdte el szolgáltatni az azonnali P2P fizetést. Az USA-ban pedig az egyik legnagyobb befektetési szolgáltató a Vanguard rendelkezik a legnagyobb robo-advisor platformmal. Magyarországon pedig a legnagyobb bank, vagyis az OTP lesz az, aki az azonnali fizetést létre tudja hozni, a többi bank pedig felvásárolhat, vagy inkubálhat fintecheket, így nem kell saját platformot fejleszteni. De az mindenképpen előre jelezhető, hogy szükség lesz a digitalizált szolgáltatásokra is. A PSD2 következménye lehet, hogy megjelennek a fintech szolgáltatók nagyobb számban és akkor elkezdenek a bankok is - lereagálva a kialakult helyzetet – modernizálni. 3.7. A fintech-ek és bankok viszonya

46

Jelenleg még nem tartanak ott, hogy kooperációra lépjenek, de előbb-utóbb el fog indulni a párbeszéd közöttük. Bár már vannak olyan fintechek, akiket felvásároltak, illetve az olyan fintech cégek, akik sikeresek tudnak majd lenni a saját területükön azok is esélyes, hogy fel lesznek vásárolva a következő években. Ezek az akvizíciók abszolút egy win-win helyzetet fognak szülni, mert a fogyasztók bizalmatlanok bizonyos fintech magoldásokkal szemben és az olyan ügyleteket, amelyeknél nagyobb pénzösszegről van szó biztosan a hagyományos úton, személyesen akarják majd intézni egy tanácsadóval. Erre ott lesznek a bankok a hagyományos szolgáltatásaikkal. De ami az olyan szolgáltatásokat illeti, ahol elengedhetetlen lesz digitalizálni azoknál pedig a fintechek a bankok segítségére lehetnek, mert nem kell a bankoknak a szoftvereket lefejleszteni. Persze nem is tudnák, mert a bank nem szoftverfejlesztő cég. Manapság vannak olyan szolgáltatások, amiket a bankok nem, csak a fintech startupok tudnak nyújtani. Ilyen például az országok közötti azonnali utalás, vagy számlanyitás pár perc alatt. Mivel a bankok nem tudják és nem is akarják a szervezetüket megváltoztatni és a teljes személyi állományukat lecserélni, így kénytelenek lesznek fintecheket bevonni az üzletük átalakításába. Az is elképzelhető mindezek mellett, hogy lesznek olyan startupok akik önállók és működőképesek tudnak majd lenni a bankok mellett is. A piac korlátozottsága miatt nem fognak tudni piacvezetővé válni, de nem is kell nekik, mert nagyobb profitabilitással tudnak majd dolgozni, mint a bankok, ha ugyanannyit keresnek egy ügyfélen, és a költségeik sokkal alacsonyabbak. Kereslete is lehet majd az ilyen szolgáltatóknak, mert lehet olyan fogyasztói csoport az Y és Z generáció tagjai között, akik pont az ilyen kicsi, de rugalmas cégek felé fognak húzni. „Együttműködés és felvásárlás lesz a jellemző, de lesz nagyobb piaconként három-négy komoly szereplő, aki megmarad önállónak.” Faluvégi Balázs 3.8. Melyek lehetnek a legnépszerűbb fintech szolgáltatások Ez annak függvénye, hogy mit enged meg a szabályzó. Általában a világon mindenhol szigorú szabályok vonatkoznak a pénzügyi és banki szolgáltatásokra, van azonban ahol kevésbé szigorú és van ahol jobban korlátozott. Így előfordulnak olyan fintech 47

szolgáltatások, amiknek nyújtását teljesen ellehetetlenítik egyes országok szabályai, ahogy azt már korábban is említettem tipikusan ilyen Magyarországon a P2P hitelezés. Éppen ezért P2P hitelezés Európában nem feltétlen tud sikeres lenni, mert a piac fregmentált és országonként nagyon eltérőek a szabályok és az emberek hozzáállása sem egyforma ehhez az alternatív hitelezéshez. Következésképpen ez jobban tud működni olyan országokban, mint például az USA vagy Kína, ahol nagy és homogén a piac, így jövedelmező tud lenni méretgazdaságossági szempontból. Természetesen van olyan is, ami szinte minden országban megengedett, – ilyen a pénzforgalmi szolgáltatás – így azt akár határokon átnyúlóan is lehet szolgáltatni. Ilyen szolgáltatást nyújtó cégekre minden országban találunk példát, azért is elterjedtek, mert a belépési korlátai nem kifejezetten magasak. Európában siker lehet a P2P utalás és a digitális/mobil fizetési megoldások. Ázsiában pedig a chat platformra épülő pénzforgalmi- és befektetési szolgáltatások. Eltérőek a vélemények a személyes pénzügyi menedzsment esetében (ahol az egyének historikus költekezését és jövedelmét elemzik). Egyes vélekedések szerint van benne lehetőség, ha sikeresen kihasználják a mesterséges intelligencia adta előnyöket, amivel az applikáció tud figyelmeztetéseket küldeni a felhasználónak, ha túlköltekezne, vagy különböző pénzügyi termékeket tud ajánlani, amennyiben szükségét érzi. Más elképzelések szerint azonban ez nem tud hónapról hónapra annyi újdonságot nyújtani, hogy érdekes legyen. Esetleg egy más alapszolgáltatás mellé kiegészítésként lehet ajánlani. De persze nem lehetséges előre megjósolni, hogy mire lesz igény a jövőben lehet, hogy lesz olyan szolgáltatás, amire most úgy látszik, hogy nincs igény viszont pár év múlva pedig az lesz a sláger. 3.9. Sok új startup alapul, telítődnek a piacok, mi fogja jellemezni a startupok közötti versenyt a jövőben. Hatalmas versenyt láthatunk sok új belépővel globális szinten. Ugyanakkor nagy lesz a lemorzsolódás, ezekből a cégekből sokan már az elején ki fognak szelektálódni az által, hogy nem kapnak elegendő tőkét a vállalkozás beindításához. Viszont miután találtak finanszírozási forrást sincs egyszerű dolguk, mivel egyrészt egymással másrészt a

48

bankokkal kell még versenyezniük, ahol szintén még több cég fog csődbe menni, aki nem lesz versenyképes. A klasszikus banki szolgáltatások terén már most van olyan szegmens, ahol telített a piac a startupok számát illetően. Van, ahol még csak ebbe az irányba tartanak, de az biztos, hogy mindenhol egy konszolidáció fog bekövetkezni. „Mi is tartunk tőle, hogy ez egy túl népes piac, de bátraké a szerencse.” Vizi Tamás „Azt várjuk, hogy egy erős konszolidáció lezajlik a piacon.” Lemák Gábor „Nagyon sok startup alapul és nagyon sok meg is döglik, ma már a befektetők is lényegesen óvatosabban bánnak egy startuppal.” Inotay Balázs „Pénzügyi bőség van, nagyon sok a fölösleges pénz, és amikor már nem tudják mibe rakni a pénzüket jönnek a startupok.” Szabó Márton „A robo-advisor-oknál Nyugat-Európában és az USA-ban már túltelített a piac, a verseny nőni fog, a margin-ok mennek lefelé és ezért a megszűnés lesz most már inkább jellemző.” Faluvégi Balázs Nem várható hasonló szcenárió, mint ami anno a „dotcom” lufi esetében lezajlott, ugyanis ott az volt a válságot kirobbantó ok, hogy azokat a cégeket bevezették a tőzsdére és a bukásuk magával rántotta az egész piacot. Most egyszerűen arról van szó, hogy pénzbőség van és startupokba fektetni egy nagyon jó lehetőség manapság. Ennek a fokozott versenynek és a fintechek körül lévő hype-nak lesz még egy olyan pozitív hatása is, hogy még több innovációra serkent, így nagyon sok jó ötlet tud születni. Pont a telítettség miatt a befektetők is már óvatosabbak lesznek, és nem fogják a pénzüket csak néhány újító szándékú fiatalemberre bízni, hanem keresni fogják az olyan cégeket, ahol ott vannak a tapasztalt szakemberek is, mert akarják a garanciát látnia a cég mögött. Más a helyzet azokkal a réspiacokkal, amiket a banki szolgáltatások nem fednek le. Ez bár egy sokkal kisebb piac azonban itt csak a képzelet szabhat annak határt, hogy milyen innovatív ötlettel rukkolnak elő. Ide jó megvalósítások és jól működő rendszerek kellenek, illetve jó költség szerkezetek. Itt lesz igazán szabad mozgástere a fintecheknek, ahol ki tudnak majd bontakozni. 3.10. A fintech startupokat életben tartó erő 49

25. sz. ábra milyen versenyelőnyök lehetnek

Specializáció

Nem banki szolgáltatás

Mire van szükség?

Folyamatos innováció

Ami még nem volt

Forrás: Saját szerkesztés

Bár az interjúalanyok általában más aspektusból közelítették meg a megoldást, annyi generálisan leszűrhető, hogy nem árversennyel vagy külső megjelenéssel lehet majd sikert aratni, hanem a platformon kell, hogy legyen egy olyan specializált funkció, ami egyedi. Meg kell találni azt a különleges ügyféligényt – amiről lehet még maguk az ügyfelek sem tudnak – amit máshol nem kaphatnak meg. Persze ez így önmagában nem elég folyamatosan kell keresni azokat az utakat, amiben meg lehet újulni. Fontos azt is tisztázni már a legelején, hogy mik azok a termékek, amiket a digitális térben is el lehet adni nemcsak a bankfiókokban. Meg kell határozni egy jól körülhatárolható fogyasztói csoportot, akiket a cég meg akar szólítani, például egy konkrét társadalmi csoportot. Ha mindenkit meg akar célozni az nem biztos, hogy eredményes tud lenni. Ezeknek az embereknek az élethelyzetéhez igazodva kell az igényeket kielégíteni maximális minőségen. Másrészről az egész pénzügyi piac zárt és nem csak a bankok részéről, hanem a többi szereplő oldaláról is, mint például a kártyakibocsátók és kártyaelfogadók. Így nagyon nehéz az új belépőknek. Az a fintech cég tud sikeres lenni, aki be tud valahogyan illeszkedni ebbe a zárt ökoszisztémába, azt a módot kell megtalálni, hogy hogyan tud olyan szükségletet kielégíteni, amit ezeken a szolgáltatókon kívül vagy ezek között lehet végrehajtani.

50

Szert tehetünk még úgy is versenyelőnyre, hogy a cégünkbe beveszünk egy olyan – az adott területen – híres és elismert szakértőt, akinek a neve becsalogathatja mind a kockázati tőkét, mind az ügyfeleket, bár ennek talán az USA-ban van létjogosultsága, ugyanis ott lehet világhírű pénzügyi szakembereket találni. „A sok száz fintech között, aki tud újat mutatni és pont olyat, amilyet a piac keres, annak nem lesz félnivalója.” Vizi Tamás „Ki kell találni ezeknek a szolgáltatásoknak az értékajánlatát, ki kell találni, hogy a digitális térben egyáltalán mit lehet, és milyen módon értékesíteni.” Lemák Gábor „Egy a lényeg, hogy a piacon maradáshoz szükséges kreativitást folyamatosan fenntartsa, nem attól fog függeni a siker, hogy kinek lesz nagyobb tőke ereje.” Inotay Balázs „Az alap tevékenységre épülő kiegészítő szolgáltatások azok, amiket a bankok sosem fognak nyújtani és ez az, amiben nagy robbanás lesz.” Szegedi Gyula „Az látszódik, hogy azok tudnak elég sikeresek lenni, akik valahogy be tudnak férkőzni ebbe az ökoszisztémába (bankok, kártyakibocsátók, kártyaelfogadók), nem elég csinálni egy fancy valamit.” Szabó Márton „Valamilyen specializálódás kell, ugyanakkor a költség leszorítás és az árháború nem egy járható út.” Faluvégi Balázs De lehet, hogy nem is kell ezeken gondolkodni ilyen mélyrehatóan, mert létezik egy másik út is, ami merőben más lehetőségeket hordoz magában. Mégpedig, hogy nem a fejlett országok piacára akarjuk bevezetni a termékünket, hanem a harmadik világ országaira összpontosítunk ilyenek India, Kína és az afrikai országok. Ezekben az országokban nincs olyan nagy szerepe a bankoknak és kevesebb a fintech szolgáltató is.

51

4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Utólagosan nagyon jóra értékelem ezt a kutatást rengeteg izgalmas és érdekes dolgot sikerült megismernem. Úgy gondolom, hogy sikeres volt a primer kutatásom is, amihez sikerült elérnem olyan emberekhez, akik meghatározó szereplői a fintech világnak, ugyanis ők azok, akik itt Magyarországon alakítják a modern pénzügyi kultúrát és megpróbálják a lehető legjobb irányba terelni a pénzügyi digitalizációt. Az ő véleményükkel úgy érzem sikerült kialakítani egy hiteles képet arról, ami globálisan és lokálisan jellemzi a fintech piacot. Ugyanakkor meg kell jegyeznem azt is, hogy hely hiányában nem tudtam az első fejezetben bemutatni az összes alszektort, csak néhány kiválasztottat közülük. Illetve a második fejezetben is csak ezeket mutattam be és azoknak is csak a brit piacra vonatkozó részét. Úgyhogy ebből a szempontból a dolgozat nem ad teljes képet a fintech szektorról. De nem is feltétlen kell neki, illetve véleményem szerint, amit bemutattam azt kellő részletességgel bemutatja az adott részt és már azokból az adatokból is lehet következtetni egy általános képre, arra vonatkozólag, hogy merre tartanak a fintech innovációk a világban. Továbbá az is fontos még, hogy a primer kutatásban csak az egyik félt, vagyis a fintech cégeket és azok alapítóit kérdeztem meg, bár abból a szempontból ez is diverz, hogy interjú alanyaim között nem csak a startupperek, hanem a bankszektor képviselői is kifejtették véleményüket a témában. De a másik oldal igényeit, vagyis az ügyfelek véleményét nem kérdeztem meg, így nem kaphatunk arról teljes képet, hogy az emberek hogyan viszonyulnak ehhez, mennyire elfogadók vagy ellenállóak az innovatív pénzügyi megoldásokkal szemben, pedig ez egy sarkalatos pontja lehet annak, hogy mennyire tud sikeres lenni ez a szektor. De nem is feltétlenül lehet mérvadó az, hogy jelenleg hogyan gondolkodnak róla az emberek, mert szerintem olyannyira az elején állunk a változásnak, hogy a mostani hozzáállás akár pár hónap, de maximum egy-két év alatt jelentősen megváltozhat. Akkorra viszont már készen kell állnia ezeknek a cégeknek, hogy a hirtelen jelentkező keresletet maximálisan ki tudják szolgálni.

52

26. sz. ábra A konklúzió

Szabályozás - Túl korlátozott a fintechek mozgási szabadsága. - Lazítani kell a jelenlegi szabályokon.

Kilátások - Csak úgy lehetnek önnállók, ha nem banki szolgáltatást nyújtanak - Fejlődő piacokon nagy igény jelentkezik a fintech megoldásokra. - Folyamatosan növekszik a fintechek piaca

A digitalizáció elkerülhetetlen - A pénzügyi szektorban a digitalizáció elindult. - 3-4 év múlva fog igazán kibontakozni. - A bankoknak szükségük lehet a fintechekre A fintechek nincsenek könnyű helyzetben - A bankok oligopol helyzetben vannak. - A fogyasztók bizalmatlanok a fintechekkel szemben.

Forrás: Saját szerkesztés

De rátérve arra, hogy én személy szerint hogy látom ennek a szektornak a jelenét és jövőét, azt mondhatom el hogy akarjuk vagy sem a változás itt van a nyakunkon és nem is kérdés többé, hogy van-e létjogosultsága a fintecheknek és van-e értelme beszélnünk róluk. Ugyanakkor interjúalanyaim is szinte mindannyian úgy vélték és ezt én is így gondolom, hogy nem fognak gyökeres változások végbe menni a közeljövőben. Ennek több oka is van, egyik, hogy ez a szektor nagyon szigorúan szabályzott és nem enged meg bármilyen módon nyújtott szolgáltatást, ezért a szolgáltatóknak sok kritériumnak kell megfelelnie. Másrészről a bankok olyannyira vezető helyzetben vannak, hogy senki nem lesz arra képes, hogy kiüsse őket a nyeregből. Ez lehet, hogy ötven év múlva nem így lesz, mert az akkor jelenlévő generációknak már teljesen természetes lesz, hogy mindent digitálisan érnek el és a világ üteme annyira fel fog gyorsulni, hogy csakis a digitális platformokon lesz megoldható a bankolás. De az a véleményem, hogy mégis csak ott van az a tényező, hogy az ember annak a néhány dolognak, amit 100%-ig biztonságban akar tudni, az egyik eleme a pénze. Ezeknél a P2P megoldásoknál, ahol szeretnék kiiktatni a

53

közvetítőt az lesz a baj, hogy nincs aki vállalja a kockázatot és az egyéneknek kellene ezt megtenni. Ami nagyon drága lehet éppen ezért mindenki hajlandó lesz egy kicsivel többet fizetni a bankjának csak, hogy biztonságban tudja a pénzét. Ez egy természetes igény az ügyfelek részéről, hogy biztos helyen tudja a pénzét, ha több pénze van akkor a megtakarításait be tudja fejtetni, ha pedig nincs elegendő tőkéje tervei megvalósításához akkor hitelt tud igényelni. Így a bankok olyan kivételes helyzetben vannak, hogy egy olyan igényt elégítenek ki amire mindig is szükség volt és ezután is lesz szükség, egy elengedhetetlen szereplői az életnek. A globális és regionális gazdaságok alap intézményei és mozgató rugói, a bankok tartják egyben ez egyes államok fennmaradáshoz szükséges rendszert így helyettesíthetetlenek. Ebből következően a bankok fogják véghezvinni a pénzügyi digitalizálódást. De ha ez egyedül rajtuk múlna, akkor jelentős változtatásokat nem hajtanának végre, mert a rég óta jól bevált módszerekkel nagyon jövedelmezőek tudnak így is lenni. A fintech statupoknak az igazán nagy szerpe abban fog állni, hogy folyamatosan ostromolják a bankokat ezáltal felébresztve az ügyfelekben az igényt arra, hogy másként is lehet intézni a pénzügyeinket ez által változásra serkenteni a pénzügyi szektor óriásait. Természetesen a fintechek is ki tudják majd hasítani a saját részüket a profitból, mert egyelőre a bankok nem tartanak ott, hogy szükséges mértékig tudnák használni a modern információs technológia eszközeit a digitalizációra, mert a bank nem egy szoftverfejlesztő cég. Éppen az lesz a fintech cégek szerepe ebben a dologban, hogy segítséget nyújtson a banknak abban, hogy hogyan is kell rátérni a modernizáció ösvényére. Legalábbis egy ideig ez lesz ebben a fintechekenek szerepe. Addig ameddig a bankok át nem fognak állni arra, - ahogy más iparágakban is be fog következni az a változás - hogy a jövőben teljesen új, ma még nem is létező munkahelyek fognak létrejönni. Át fog alakulni a bankoknak is a személyi állománya meg fog növekedni a foglalkoztatott informatikusok, szoftverfejlesztők száma és akkor majd a digitális változásokat házon belül fogják megvalósítani, de ez a távoli jövőben lesz csak számottevő. Addig is ott a lehetőség a fintechek előtt, hogy kihasználják ezt a lehetőséget. De ami most is és a jövőben is a fintecheké lesz azok a nem banki tevékenységek itt rengeteg lehetőség van innoválni ugyan is itt csak a képzelet szabhat határt, annak mivel rukkolnak elő. Itt szabadon lehet gondolkodni és létrehozni olyan új szolgáltatásokat amik 54

eddig még nem léteztek, de működő képesek lesznek és tudnak az ügyfelekben igényt teremteni. Mivel - mint korábban említettem - a pénzügyek teljesen átszővik az életünket és a mindennapok során is számtalan olyan dolog van, aminek köze van a pénzhez vagy a pénzkezeléshez, de nem függ össze a bankolással. Ugyanakkor nem csak a pénzügyek azok, amik behálózzák az életünket, hanem manapság a digitális világ is. Nagyon sok olyan dolog van, amit el lehet a virtuális térben végezni könnyen és egyszerűen. Ezen kettőnek a találkozásánál olyan megoldások születhetnek, amik sokkal kényelmesebbé teszik életünket. Én személy szerint az utóbb említett irányban, vagyis a réspiacokban látom a nagyobb potenciált, vagyis ha startupot alapítanék, akkor ebben az irányban indulnék el. Nem is azért, mert ez biztosabbnak tűnik mivel nem egy kvázi zárt piacra kell teljesen újként belépni, mint a másik utas megoldásban a bankokkal szemben, hanem mert szerintem igazán eredeti ötletekkel ebben a változatban lehet előállni itt kevesebb a korlát kevesebb a szabályzás ugyanakkor nagyobb a mozgástér és a szabadság.

55

IRODALOMJEGYZÉK BBA: September 2016 figures for the high street banks 2016 https://www.bba.org.uk/news/press-releases/september-2016-figures-for-the-highstreet-banks/#.WDBWpX2jvwY / September 2016 - Historic time series – tables, 2016. 11. 19. CAREY, S.: The UK’s new breed of digital challenger banks: Atom, Monzo, Starling and Tandem – Ranked 2016 http://www.techworld.com/startups/ranked-uks-new-breed-ofdigital-only-challenger-banks-3635411/ 2016. 11. 22. CAREY, S.: UK fintech startups to watch in 2016: the hottest UK fintech startups, form challenger banks to peer-to-peer lending 2016 http://www.techworld.com/picturegallery/startups/uk-fintech-startups-watch-3634859/ 2016. 11. 22. CAWREY, D.: What are bitcoin nodes and why do we need them? 2014 http://www.coindesk.com/bitcoin-nodes-need/ 2016. 10. 22. CRUNCHBASE: Monzo 2016 https://www.crunchbase.com/organization/mondo#/entity 2016.11.10. CRUNCHBASE: Zopa 2016 https://www.crunchbase.com/organization/zopa 2016. 11. 22. FINNEGAN, M.:Is this the ’Uber-moment’ for retail banks? Mondo CEO Tom Blomfield shows how to build a next-generation digital lender 2015 http://www.techworld.com/mobile/mondo-ceo-tom-blomfield-explains-how-build-nextgeneration-digital-bank-3618866/ 2016. 11. 20. FINTECH WEEKLY: Fintech definition https://www.fintechweekly.com/fintech-definition 2016. 12. 08. FUNDING CIRCLE: Terms and Conditions https://www.fundingcircle.com/home/termsand-conditions, 2016.10.20. HOLMER, M.: Bitcoin-biztonság: digitális aláírások 2011 https://bitcoin.hu/bitcoinbiztonsag-digitalis-alairasok/ 2016.11.12. LENDING CLUB STATISTICS: Last quarter average interest rate 2016 https://www.lendingclub.com/info/demand-and-credit-profile.action, 2016.10.21. MEDIAPEDIA: Peer-to-peer http://mediapedia.hu/peer-to-peer, 2016. 10.25. 56

NEW YORK STATE DEPARTMENT OF FINANCIAL SERVICES: New york codes, rules and regulations part 200. virtual currencies 2015 http://www.dfs.ny.gov/legal/regulations/adoptions/dfsp200t.pdf, 2016.11.09. NORTON, S: CIO explainer: what is blockchain? 2016 http://blogs.wsj.com/cio/2016/02/02/cio-explainer-what-is-blockchain/ 2016.12.14. RATESETTER: The Provision Fund https://www.ratesetter.com/invest/everydayaccount/protection, 2016.11.02. RENZENBRINK, T.: A bányászat rejtelmeiről 2011 https://bitcoin.hu/a-banyaszatrejtelmeirol/ 2016. 10. 20. SAVVAS, A.: Mobile banking users to almost double to 32.6m by 2020, 2015 http://www.techworld.com/news/e-commerce/mobile-banking-users-almost-double326m-by-2020-3608790/ 2016. 11. 20. TERNDRUP: Building a P2P peer-client with node.js – part I. introduction 2015 http://www.terndrup.net/2015/10/27/Building-a-P2P-Peer-Client-with-Node-js/ 2016.12.14. WILLIAMS-GRUT, O.: App-only bank Atom just launched here’s what it looks like 2016 http://uk.businessinsider.com/atom-bank-launches-in-the-uk-2016-4/#when-you-openup-the-app-you-see-this-home-screen-at-the-moment-its-just-a-demo-1 2016.11.20. WILLIAMS-GRUT, O.: Britain’s 2 biggest peer-to-peer lenders lost 50 million pounds in the last decade 2016 http://uk.businessinsider.com/profit-loss-uk-peer-to-peer-fundingcircle-zopa-ratesetter-marketinvoice-lendinvest-2016-7 2016. 11. 19. WILLIAMS-GRUT, O.: The 17 hottest fintech companies in Britain ranked 2015 http://uk.businessinsider.com/17-hottest-fintech-companies-in-britain-2015-6/#1funding-circle--peer-to-peer-small-business-loans-17 2016. 11. 22. WILLIAMS-GRUT, O.:Peer-to-peer lender Zopa is growing like crazy and will do 1 billion poundsnext year 2015 http://uk.businessinsider.com/peer-to-peer-zopa-lends-1billion-2015-8 2016. 11. 12. ZIEGLER, W.: Blockchain-Technologie verdient Aufmerksamkeit 2015 http://blog.volksbank-buehl.de/blog/2015/11/03/blockchain-technologie-verdientaufmerksamkeit/ 2016.12.14. 57

ZOPA: Zopa and Airbnb team up to unlock the rental potential of UK homes 2016 http://cdn.zopa.com/pressrelease/2016/airbnb-and-zopa-partnership.pdf 2016. 11. 22.

BABBIE, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (2001 Budapest, Balassi Kiadó) BHATNAGAR, A.: How robo technology is changing wealth management (Journal of Financial Planning, 2016, 29. szám) CICUTTI, N.: Why I have changed my stance in the great robo v human advice debate (Money Marketing, 2016) CSORVÁSI, E. – NAGY, B.: Tőzsdén kereskedett alapok (ETF) a hozamkockázat átváltás tükrében (2013, Közgazdász Fórum) DORFLEITNER, G. – PRIBERNY, C. – SCHUSTER, S. – STOIBER, J. – WEBER, M. – CASTRO, I. – KAMMLER, J.: Description-text related soft information in peer-to-peer lending – Evidence from two leading European platforms (Journal of Banking & Finance, 2016, 64. szám) ERNST & YOUNG: Landscaping UK fintech (2014) ERNST & YOUNG: UK fintech on the cutting edge (2016) FRANKLIN, M.: A profile of bitcoin currency: an exploratory study (International Journal of Business & Economics Perspectives, 2016, 11. szám) KINCSES, A.: Merre tart a világ bankszektora? (McKinsey Solutions 2015) KLINE, A.: 5 reasons you can’t ignore the neobanks (American Banker Magazine, 2015, 125. szám) KPMG - CB INSIGHTS: The pulse of fintech Q1 2016 – global analysis of fintech venture funding (2016) LOPEZ, J. C. – BABCIC, S. – DE LA OSSA, A.: Advice goes virtual: how new digital investment services are changing the wealth management landscape (Journal of Financial Perspectives, 2015, 3. szám) MEIKELJOHN, S. – POMAROLE, M. – JORDAN, G. – LEVCHENKO, K. – MCCOY, D. – VOELKER, G. M. – SAVAGE, S.: A fistful of bitcoins: characterizing payments among men with no names (Communications of the ACM, 2016, 59. szám) PARTINGTON, R. – KAHN, J.: Digital banks take on the high street giants (Bloomberg Businessweek, 2016, 4493. szám) SADOWSKI, M.: Rise of the machines (Central Penn Business Journal, 2016, 32. szám)

58

SERRANO-CINCA, C. – GUTIÉRRWZ-NIETO, B. – LÓPEZ-PALACIO, L.: Determinants of default in P2P lending (PLoS ONE, 2015, 10. szám) SILBERT, B. – WINKLEVOSS, T. – SALMON, F.: Bitcoin’s myriad facets are coalescing into the ecosystem’s first big-league inflection point.... (Modern Trader, 2015) STRAUSS, A. – CORBIN, J.: Basics of qualitative research (1990 2. kiadás) TÖRŐCSIK, M. – SZŰCS, K. – BITTNER, Z. – KEHL, D.: Tudomány kommunikáció a Z generációnak (2013) VERES, Z. – HOFFMANN, M. – KOZÁK, Á.: Bevezetés a piackutatásba (2006 Budapest, Akadémiai Kiadó) WARDROP, R. – ZHANG, B. – RAU, R. – GRAY, R.: Moving mainstream – The European alternative finance benchmarking report (Ernst & Young, University of Cambridge, 2015) ZHANG, B. – BAECK, P. – ZIEGLER, T. – BONE, J. – GARVEY, K.: Pushing Boundaries – The 2015 UK alternative finance industry report ( KPMG, University of Cambridge, CME Group Foundation, 2016) ZOHAR, A.: Bitcoin: under the hood (Communications of the ACM, 2015, 58. szám)

59

MELLÉKLETEK Interjú vezérfonal: 1. rész a hazai helyzetre vonatkozik: 1. Mi a személyes motivációd? Hogy áll a céged jelenleg és mik a tervek a jövőre nézve? (bemelegítő kérdés) 2. Milyen kilátásai lehetnek egy fintech startupnak a finanszírozás terén Magyarországon és azon kívül általánosságban milyen a verseny ezen a piacon? 3. Hol tart jelenleg a Magyarországon a fintech ökoszisztéma az országhoz magához képest, illetve nemzetközi viszonylatban? 4. Milyen lesz a helyzet fintech téren a jövőben Magyarországon? 2. rész a globális helyzetre vonatkozik: 5. Nagy bankok, nagy tőke, meglévő ügyfélkör -> lehetnek-e gyorsabbak, mint a startupok, ha időben lépnek? 6. Le tudják-e győzni a startupok a bankokat? Kell-e egyáltalán győztesről vagy vesztesről beszélni? Vagy inkább kooperáció lesz köztük? Esetleg a bankok felvásárolják és integrálják a fintecheket? 7. Milyen lesz a versenyhelyzet a startupok között a jövőben akár itthon akár külföldön? A sok új cég okán nem lesznek-e túltelítettek a piacok? 8. Mivel tudnak életben maradni ezek a startupok? Mik lehetnek azok a versenyelőnyök, amivel többek tudnak lenni a versenytársaktól? 9. A fintech szektoron belül melyik szolgáltatásra lenne a legnagyobb szükség/legszélesebb igény? (pl. P2P hitelezés, personal finance management, számlavezetés stb.) 10. Van-e olyan aspektusa a témának, amit nem érintettünk, de fontosnak és ide vágónak tartasz? (lezáró kérdés)

60

61