BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
SZAKDOLGOZAT
Ország Ida Eszter Nappali tagozat Pénzügy mesterszak Vállalati pénzügyek szakirány
2016
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
KÜLÖNBÖZŐ LÍZINGCÉGEK JÖVEDELMEZŐSÉGI, LIKVIDITÁSI ÉS TŐKEELLÁTOTTSÁGI HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA A 2008-BAN KITÖRT GAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL NAPJAINKIG
Témavezető: Dr. Gyulai László
Ország Ida Eszter Nappali tagozat Pénzügy mesterszak Vállalati pénzügyek szakirány
Budapest, 2016 2
3
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 6
2.
A lízingről általánosságban ................................................................................................. 8
3.
Az európai lízingpiac helyzete a gazdasági válság után ................................................... 14
4.
A gazdasági válság hatásai a hazai lízingpiacon ............................................................... 18
5.
A Magyar Nemzeti Bank lízingre vonatkozó adatai ......................................................... 22
6.
A pénzintézetek és bankok mérlegének és eredmény-kimutatásának speciális voltáról .. 23
7.
A Raiffeisen Lízing Zrt. .................................................................................................... 27 7.1.
A Raiffeisen Lízing Zrt. bemutatása.......................................................................... 27
7.2 A Raiffeisen Lízing Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai ............................................ 28 7.3 A Raiffeisen Lízing Zrt. főbb mérlegadatainak vizsgálata............................................. 30 7.4 Biztonsági elemek a mérlegben ...................................................................................... 31 7.5 A Raiffeisen Lízing Zrt. főbb eredmény-kimutatás adatainak vizsgálata ...................... 33 7.6 A Raiffeisen Lízing Zrt. jövedelmezősége ..................................................................... 33 7.7 A Raiffeisen Lízing Zrt. likviditása................................................................................ 35 7.8 Saját tőke és a különböző tartalékok alakulása .............................................................. 36 7.9 A Raiffeisen Lízing Zrt. hatékonysági mutatói .............................................................. 37 7.10 A pénzügyi szervezetek különadójának hatása ............................................................ 37 8.
A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. ................................................................................... 38 8.1 Deutsche Leasing Hungaria Zrt. bemutatása.................................................................. 38 8.2 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai ........................... 39 8.3 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. főbb mérlegadatai ................................................... 40 8.4 Biztonsági elemek a mérlegben ...................................................................................... 41 8.5 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. főbb eredmény-kimutatás adatai ............................ 42 8.6 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. jövedelmezősége .................................................... 43 8.7 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. likviditása ............................................................... 44 8.8 A saját tőke és a különböző tartalékok alakulása ........................................................... 44 8.9 A Deutsche leasing Hungaria Zrt. hatékonysági mutatói ............................................... 45 8.10 A pénzügyi szervezek különadójának hatása ............................................................... 45
9.
A De Lage Landen Finace Zrt. ......................................................................................... 45 9.1 A De Lage Landen Finance Zrt. bemutatása .................................................................. 45 9.2 A De Lage Landen Finance Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai ............................... 46 9.3 A De Lage Landen Finance Zrt. főbb mérlegadatainak vizsgálata ................................ 47 9.4 Biztonsági elemek a mérlegben ...................................................................................... 49 4
9.5 A De Lage Landen Finance Zrt. főbb eredmény-kimutatás adatainak vizsgálata.......... 49 9.6 A De Lage Landen Finance Zrt. jövedelmezősége ........................................................ 50 9.7 A De Lage Landen Finance Zrt. likviditása ................................................................... 51 9.8 A saját tőke és a különböző tartalékok alakulása ........................................................... 51 9.9 A De Lage Landen Finance Zrt. hatékonysági mutatói ................................................. 52 9.10 A pénzügyi szervezetek különadójának alakulása ....................................................... 52 10.
A Budapest Lízing Zrt. .................................................................................................. 53
10.1 A Budapest Lízing Zrt. bemutatása .............................................................................. 53 10.2 A Budapest Lízing Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai ........................................... 54 10.3 Budapest Lízing Zrt főbb mérlegadatainak vizsgálata ................................................. 55 10.4 Biztonsági elemek a mérlegben .................................................................................... 56 10.5 A Budapest Lízing Zrt főbb eredmény-kimutatás adatainak vizsgálata....................... 57 10.6 A Budapest Lízing Zrt. jövedelmezősége .................................................................... 58 10.7 A Budapest Lízing Zrt. likviditásának alakulása ......................................................... 59 10.8 Saját tőke és a különböző tartalékok alakulása ............................................................ 60 10.9 A Budapest Lízing Zrt. hatékonysági mutatói ............................................................. 60 10.10 A pénzügyi szervezetek különadójának hatása .......................................................... 61 11.
Hipotéziseim ellenőrzése............................................................................................... 61
12.
A hazai lízingpiac jelenlegi helyzete és jövőbeni kilátásai ........................................... 62
12.1 Növekedési Hitelprogram............................................................................................. 64 12.2 További adatok a vizsgált lízingcégekről ..................................................................... 65 13. Várakozások a 2016-os évre .............................................................................................. 66 14. Összefoglalás ...................................................................................................................... 68 15. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 70 16. Ábra- és táblázatjegyzék .................................................................................................... 75
5
1. Bevezetés
Szakdolgozatom témájának kiválasztása nem volt egyszerű feladat, sokat gondolkodtam azon, hogy mibe érdemes belefogni, mint minden beadandó dolgozta esetében most is több ötletem volt. Ezen ötletek közül volt olyan, ami nem bizonyult megvalósíthatónak, és volt több, ami pedig sajnos nem ütötte meg a mesterképzésen elvárt szintet. Választott konzulensem segítségével azonban sikerült olyan témát választanom, mely megvalósítható és egyben a mesterképzés színvonalához igazodó. Tavaly nyáron diákmunkát végeztem egy lízingcégnél, így a konzulensem azt javasolta, hogy lízinggel kapcsolatos témát fejtsek ki. Nagy sajnálatomra a lízingcég nem tudott segíteni nekem, nem engedték meg, hogy róluk, az ő adataik alapján írjam meg a szakdolgozatomat. Hozzáteszem a lízingcég éppen átalakulóban volt, egy cégcsoport tagjaként működött és a tulajdonos úgy döntött, hogy több leányvállalatot is egybeolvaszt, hogy a működését a későbbiekben is fent tudja tartani. Mindezek után, mivel mindenképpen lízingről szerettem
volna írni egy olyan témát kellett kitalálnom, mely
megvalósítható anélkül, hogy bármilyen lízingcégtől belső adatot kérnék, így esett a választás a nyilvános beszámolókon és a Magyar Lízingszövetség elemzésein alapuló vizsgálatra. Előzetes adatgyűjtéseim során kiderült számomra, hogy a lízing kiváló témaválasztás lesz, mivel az elérhető adatok alapján viszonylag kevesen foglalkoznak vele, így érdemes vizsgálódásokat, kutatásokat folytatni, mert a téma nem lesz elcsépelt. Különböző szempontok szerint (tevékenységi kör, nyereségesség) kiválasztottam négy hazánkban működő lízingcéget (Raiffeisen Lízing Zrt., Deutsche Leasing Hungaria Zrt., De Lage Landen Finance Zrt., Budapest Lízing Zrt.), melyek jövedelmezőségi, likviditási és röviden tőkeellátottsági helyzetüket elemeztem, 2008-tól 2014-ig kiterjedően. A vizsgált időszak azért kezdődik 2008 évével, mert a gazdasági válság hatásait kívántam felmérni a lízingcégeknél, és azért fejeződik be 2014-ben, mivel a lízingcégek beszámolói a www.ebeszamolo.kim.gov.hu oldalon eddig az évig voltak elérhetőek. Természetesen hamarosan elérhető lesz a lízingcégek 2015. évi beszámolója is, azonban az adatgyűjtést 2016.04.28-án lezártam. A jövedelmezőségi, likviditási és tőkeellátottsági helyzet a pénzintézeteknél, így lízingcégeknél is kardinális kérdés. Mint minden cég, a lízingcégek vezetői is a profit elérése törekednek, azonban ezt nem tehetik meg mindenáron, ügyelniük kell arra, hogy likviditási helyzetük is megfelelő legyen, az éppen adott kötelezettségeiket teljesíteni tudják. 6
Mindemellett ügyfeleik pénzét nem tehetik kockára, az esetleges várható és a nem várható veszteségeket saját forrásaikból kell finanszírozniuk, így lényeges, hogy mekkora tartalékokkal és tőkével rendelkeznek. Szakdolgozatom elméleti részében bemutatom a lízinget és az azzal kapcsolatos általános tudnivalókat, a gazdasági válság hatásait az európai és a hazai lízingpiacon. Szakdolgozatom gyakorlati részében röviden ismertetem kutatási kérdésemet és hipotéziseimet, illetve a lízingcégeket. A Magyar Lízingszövetség adatai alapján ismertetem a lízingügyleteikkel kapcsolatos főbb adatokat, majd elemzem a beszámolóik adatainak felhasználásával, saját számításokat végezve a jövedelmezőségi, likviditási és tőkeellátottsági helyzetüket. Az elemzéseket cégenként külön végeztem el. Ezután megvizsgálom hipotéziseim helyességét és végül kitérek a lízingpiac jelenlegi helyzetére és az idei várakozásokra a piacon.
7
2. A lízingről általánosságban 2.1 A lízing fogalma A pénzügyi szakirodalomban a lízing definiálására számos fogalom született. Richard A. Brealey és Stewart C. Myers a Modern Vállalati Pénzügyek c. pénzügyi szakkönyvükben a következő fogalmat írják le: „A lízing egyszerűen kiterjesztett bérleti szerződés. A berendezés tulajdonosa (bérbeadó) lehetővé teszi, hogy a felhasználó (bérbe vevő) működtesse a berendezést rendszeres lízingdíj fejében.” (Brealey-Myers, 2011 p. 795) A 17-es számú nemzetközi számviteli sztenderd (International Accounting Standard 17), mely a lízingről szól a következőképpen határozza meg a lízing fogalmát: „A lízing egy olyan megállapodás, ahol a bérbeadó átruházza az eszköz használati jogát a bérbe vevőre díjért vagy fizetések sorozatáért cserébe, a szerződésben meghatározott időre.” (IAS17, p. 1) Ez a két fogalom szinte megegyezik, tehát a lízinget egy szerződésként értelmezik, melyben két fél megállapodik arról, hogy az egyikük birtokában lévő valamilyen eszközt vagy használati tárgyat meghatározott időre valamilyen díjért cserébe átengedi a másik félnek, hogy az használja. Ez a megállapodás olyan, mint a bérleti szerződés, melyet az alábbi definíció is megerősít: „A lízing olyan bérbevételi illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett.” (Gál, 2011 p.120) Leegyszerűsítve tehát a lízinget bérbeadási, bérbevételi tevékenységként lehet értelmezni, azonban nem minden esetben egyezik meg azzal. 2.2 A lízingügylet szereplői A lízing ügyletben általában három szereplő vesz részt. A lízingbe adón és a lízingbe vevőn kívül van egy szállító is. A lízingbe adó a szállítóval adásvételi szerződést köt és megvásárolja a lízingtárgyat, majd lízingszerződést köt a lízingbe vevővel a lízingtárgy használatáról, a szállító ennek értelmében a lízingtárgyat a lízingbe vevő részére átadja használatra. A lízingbe 8
adó a lízingtárgy tulajdonosa, a lízingbe vevő használja, a szállító a lízingbe adóval szerződött és a lízingbe vevőnek teljesít. A lízingbe adó mérlegének eszközei között szerepelni az adott lízingtárgy. (Gál, 2011) Amennyiben a lízingbe adó tulajdonában már megtalálható az adott lízingtárgy úgy nincs szükség szállítóra, így az ügylet kétszereplős lesz, mert a lízingbe adó egyszerre tölti be a szállító és a finanszírozó szerepét is. 2.3 A lízingtárgy A lízingtárgy az az ingó vagy ingatlan dolog, melynek a használati jogát a lízingbe adó a lízingbe vevő részére átadja. Lízingtárgy lehet személygépjármű, haszongépjármű, busz, teherautó, repülőgép, vonat, hajó, irodaépület, irodai berendezés, számítógépek, gyártósorok, üzemi berendezések, mezőgazdasági gépek és még sok minden más eszköz és berendezés. 2.4 A lízingügyletek csoportosítása A lízingügyletek csoportosíthatóak a lízing tárgya, a lízing iránya szerint, vannak speciális lízingügyletek és jogi szempontból elkülöníthető a két legelterjedtebb fajta: a pénzügyi lízing és az operatív lízing. A lízing tárgya szerint, vagyis, attól függően mire irányul a lízingügylet megkülönböztethető a tőkejavak, a fogyasztási javak és a személyi lízing. A tőkejavak esetében a lízingtárgy valamilyen gép, berendezés, gépjármű vagy ingatlan. A fogyasztási javak esetében a lízingtárgy valamilyen fogyasztási cikk, melyet leginkább a háztartások veszik igénybe. A lízingügylet iránya szerint, vagyis az ügyletben résztvevők országa alapján, létezik belföldi, import, export és tranzit lízing. Belföldi lízing esetén azonos ország gazdasági szereplője lízingbe vevő és a lízingbe adó is. Import lízing esetén a lízingbe adó külföldi a lízingbe vevő belföldi. Az exportlízing az importlízing ellentettje. A lízing speciális fajtái közé tartozik a direkt lízing, a visszlízing, az allízing és a privatizációs lízing. (Sági, 2007) További speciális lízing a szervizlízing vagy más néven szolgáltatási lízing. A szolgáltatási lízing esetén a lízingbe adó vállalja, hogy karbantartja és elvégzi a szervizelési feladatokat a lízingtárgyon, mindezt többletszolgáltatásként teszi. Az allízing azt jelenti, hogy a lízingbe vevő tovább lízingeli a lízingtárgyat a lízingbe adó engedélyével, azonban ezt csak olyan pénzügyi intézmények tehetik meg, akik maguk is végezhetnek üzletszerű lízingtevékenységet. A visszlízing egy olyan megoldás, mely a komoly fizetési gondokkal küszködő vállalkozások számára lehet egy utolsó esély a csőd elkerülésére. A vállalkozás eladja egy lízingcégnek a nagyértékű vagyontárgyát, majd azt egy másik szerződés keretén 9
belül visszalízingeli a lízingcégtől. Ennek előnye, hogy a vállalkozás az adásvételből árbevételhez jut, melyből adósságait finanszírozhatja, ugyanakkor az eszközeit megtarthatja és tovább használhatja üzleti tevékenységének folytatásához. Arra is lehetőség van, hogy évekkel később a vállalat eszközeit visszavásárolja. A visszlízing azonban a legdrágább finanszírozási formák közé tartozik. (Gyulai, 2011) A vendor finanszírozás A finanszírozási forma lényege, hogy az ügyfeleket nem közvetlenül a finanszírozó keresi fel és kötnek szerződést, hanem közvetett módon egy szállító segítségével. Ennek során a lízingcég üzletkötői felkeresik a különböző vállalatokat, kereskedéseket, azzal, hogy azoknak az ügyfeleiknek, akik nem készpénzes vásárlók ajánlják az általuk képviselt lízingcéget. Ehhez a lízingcégek a következő eszközök állnak rendelkezésre: személyes kapcsolat, gyors ügyintézés, készletfinanszírozás (a lízingcég előre kifizeti az eszköz árát), jutalék (a kereskedés jutalékot kap közvetítő tevékenysége után). Azokat az eszközöket érdemes így finanszírozni, melyeknek a másodlagos piaca megfelelő és az értékesítés nem okozhat problémát. Ilyen gépek a mezőgazdasági gépek, építőgépek, haszongépjárművek. (Sági, 2007) 2.5 A pénzügyi és operatív lízing Magyarországon jelenleg két alapvető változata különböztethető meg a lízingnek: a pénzügyi és az operatív lízing. A pénzügyi lízing olyan banki kölcsönhöz, hitelhez hasonló konstrukció, melyben a lízingbe vevő vállalat megbízza a lízingbe adó pénzügyi intézményt, hogy egy számára szükséges eszközt vásároljon meg. A lízingbe adó a szerződés megkötése előtt megvizsgálja a lízingbe vevő hitelképességét és amennyiben hitelképesnek ítéli, úgy szerződést kötnek, vagyis a lízingbe adó a lízingbe vevő használatába adja az eszközt, meghatározott díj ellenében, meghatározott időtartamra. A szerződés lejártakor a lízingbe vevőnek lehetősége van az eszközt maradványértéken megvásárolni, ha ezzel a jogával nem él, akkor a lízingtárgy visszakerül a lízingbe adóhoz. Az eszköz a szerződés időtartama alatt a lízingbe adó tulajdonában van, de a lízingbe vevőnek is szerepeltetnie kell a könyveiben. (Gyulai,2011) (Gál, 2011) A pénzügy lízing lehet zártvégű vagy nyíltvégű. Mindkettő esetben a tulajdonjog a szerződés időtartama alatt a lízingbe adóé, míg a használati jog a lízingbe vevőé. Zártvégű pénzügyi lízing esetében úgy kötik meg a szerződést a felek, hogy a lízingbe vevő a szerződés lejártakor a maradványérték kiegyenlítése után automatikusan megszerzi a lízingtárgy
10
tulajdonjogát. Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a szerződés lejártakor a lízingbe vevőnek lehetősége van választani: maradványérték megfizetése után a lízingtárgy tulajdonosa lehet, vagy nem kíván a tulajdonjogot szerezni, így a lízingtárgy visszakerül a lízingbe adóhoz. Harmadik lehetőség, hogy meghosszabbítják a lízingszerződést a maradványértékből kiindulva. (Gyulai,2011) (Gál, 2011) 2.6 Hitel és lízing A pénzügyi lízing, mint konstrukció a banki hitelhez hasonlít, azonban a banki hitel és a lízing között fontos különbségek vannak. A futamidő alatt a hitel esetében a tulajdonjog a hitel felvevőé, míg a lízing esetében a lízingbe adóé. Így nemfizetés esetén a lízingbe adó bármilyen jogi eljárás nélkül visszaveheti a lízingbe vevőtől a lízingtárgyat, mely a hitel esetében nem lehetséges. A lízing beadó nagyobb védelmet élvez, mint aki hitelt nyújt. E tulajdonsága miatt a lízing olyan vállalatok számára is elérhető, akik nem tudnak máshonnan forrásokat bevonni a vállalkozásba. (Gál, 2011) Az operatív lízing a bérbeadáshoz, bérbevételhez hasonló megoldás. Tulajdonképpen egy sajátos bérleti konstrukció, olyan rövid távú bérleti szerződés, melynek során a lízingbe vevőnek előreláthatólag rövid időtartamra van szüksége a lízingtárgyra, például autóra, és a lízingszerződés lejártával nem kíván tulajdonjogot szerezni. Az eszköz a lízingbe adó tulajdonában marad, és annak könyveiben szerepel. (Gyulai,2011) (Gál, 2011) 2.7 A lízing előnyei és hátrányai A lízingnek számos előnye és hátránya van, melyeket fontos szem előtt tartani a vállalatoknak, főleg akkor, amikor beruházási döntéseket kell hozniuk vagy választaniuk kell különböző finanszírozási lehetőségek közül. Előnyök Lehetőséget ad arra, hogy egy eszköz vételárának 100%-át finanszírozzák vele, anélkül, hogy kiegészítő garanciákat kelljen kötnie a vállalatnak, amely további terheket róna a vállalat számára a forráskeresésnél. Megengedi a vállalatoknak, hogy működő tőkéjüket úgy menedzseljék, hogy a lízingdíj részleteinek fizetését kiterjesztik az eszköz teljes élettartamára. Könnyebbé teszi a vállalat költségvetési döntéseit, mivel a lízingdíjakat rendszeresen kell fizetni és általában fix az összegük. Lehetőséget ad a vállalatok számára, hogy megújítsák eszközparkjukat, úgy, hogy hasznuk származzon a technológiai újításokból. Bankoktól és hitelintézetektől független pénzügyi erőforrást nyújtanak, úgy, hogy közben a bérlőnek 11
nagyobb döntési szabadsága van. Stabil anyagi erőforrásokat biztosít a bérlőnek, melyeket nem lehet visszavonni, amíg a bérlő rendben fizet. A bérlő nem az eszköz tulajdonosa, így például nem kell aggódnia, hogy mit kezdjen az eszközzel, ha már nem tudja tovább használni azt. Szolgáltatások széles skáláját lehet kombinálni a lízinggel, például biztosítást, karbantartást. Adózási szempontból is előnyös lehet a lízing, adómegtakarítás érhető el. Kisvállalkozások vagy bajban lévő vállalkozások számára ez jelentheti az egyetlen finanszírozási lehetőséget. A lízinget akkor is igénybe lehet venni, amikor a bankoktól nincs lehetőség forrásszerzésre, mivel a lízingbe adó nagyobb biztonságban van amiatt, hogy az eszköz az ő tulajdonát képezi. (www.leaseurope.org letöltve:2016.04.16) További előnye a lízingnek, hogy a lízingdíjak a lízingtárgy üzemeltetésével kitermelhetőek, a hitelhez képest gyorsabb az elbírálási eljárás, rugalmas az ügyintézés. Nincsenek rejtett költségei, könnyebben teljesíthetők a feltételek. Hátrányok Hazánkban szükséges egy minimális önerő a lízing igénybevételéhez, mely más-más összeg lehet a különböző lízingcégeknél. A lízing gyakran a banki hitelnél magasabb költségű finanszírozási forrás. Speciális eszközöket igénylő beruházások esetében a lízingcégek nem minden esetben vállalják a kockázatot. Ha a lízingbe vevő fizetésképtelen, és az eszközt nem lehet újra bérbe adni, akkor a lízingbe adó olyan kockázati helyzetbe kerül, mint a nem fedezett hitel nyújtója. (Pucsek, 2013) További hátrányok, hogy a lízing mérlegen kívüli finanszírozást jelenthet. Számos országban a lízing mérlegen kívüli tétel, ami azt jelenti, hogy úgy szerezhet a vállalat eszközt, hogy a mérlegben sem az eszköz sem a pénzügyi lízing nem jelenik meg. Ez azért probléma, mert a vállalat tőkeáttételi mutatója nem a valós képet adja a vállalatról, hanem alábecsüli a vállalat valódi pénzügyi tőkeáttételét. (Brealey-Myers, 2011) 2.8 Az általános forgalmi adó elszámolása a pénzügyi és operatív lízing esetében A zártvégű pénzügyi lízing az áfa szempontjából termékértékesítésnek számít. Az áfát a lízingtárgy birtokbaadásának napján meg kell fizetni, vagyis a futamidő elején egy összegben a lízingtárgy teljes nettó ellenértékére. A szerződéskötés napjával visszterhes vagyonszerzési illeték
terheli
az
ügyletet.
A nyíltvégű
pénzügyi
lízing az
áfa szempontjából
szolgáltatásnyújtásnak számít. A lízingtárgy birtokbaadáskor a teljes eszközértékre nincs áfa fizetési kötelezettség. Az áfát a futamidő során a mindenkor esedékes lízingdíjak tőkerésze után kell megfizetni. Visszterhes vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség a futamidő végén keletkezik, ha a lízingbe vevő tulajdont szerez. Az operatív lízing az áfa szempontjából 12
szolgáltatásnyújtásnak számít, illetékfizetési kötelezettség nincs. Az áfa fizetés alapja a teljes lízingdíj részlet, mint a szolgáltatás ellenértéke. A pénzügyi lízing esetében a számviteli elszámolás szerint a lízingbe vevő könyveiben szerepel az eszköz, ő számolja el az értékcsökkenést. Birtokba adáskor az eszközök és a kötelezettségek növekednek. Operatív lízing esetében a számviteli elszámolás szerint az eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel és ő számolja el az értékcsökkenést. (www.lizingszovetseg.hu és www.ado.hu mindkettő letöltve:2016.04.17) 2.9 A lízing jogi szabályozása Jelenleg hazánkban a lízingügyleteket a 2014. március 15-én életbe lépett új Polgári törvénykönyv és 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szabályozza. Az új Polgári törvénykönyv azonban több változtatást is tartalmaz a lízingre vonatkozóan. Az egyik fontos változás a lízing fogalmának meghatározásában történt. Az új Polgári törvénykönyv a következőképpen határozza meg a lízing fogalmát: „a lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint: •
a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát vagy futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a
•
futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken, vagy
•
a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.” (Ptk. 6:409§)
A fogalomban szereplő gazdasági élettartamról fontos tudni, hogy nem a hasznos élettartamot jelenti. A gazdasági élettartam fogalmát azonban sem az új Polgári törvénykönyv, sem a Számviteli törvény nem részletezi. A Hitelintézeti törvény a pénzügyi lízing fogalmát a következőképpen határozza meg: „Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő •
viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, 13
•
a hasznok szedésére jogosulttá válik,
•
viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
•
jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.” (Hpt. 6.§ (1) 89.)
A gyakorlatban azonban a lízingcégek és a pénzintézetek számára, akik lízinggel szeretnének foglalkozni fontos tudni, hogy melyik törvény fogalmát vegyék figyelembe az ügyletek minősítésénél. A Hitelintézeti törvény engedélyhez köti a pénzügyi lízing tevékenység folytatását, Polgári törvénykönyv pedig nem részletezi a törlesztőrészletek kamatra és tőkére való felosztását. A Számviteli törvény az új Polgári törvénykönyv életbe lépésével a Polgári törvénykönyv fogalmát vette figyelembe, azonban annak meghatározása alapján nem lehetett egyértelműen elkülöníteni a pénzügyi lízinget és a tartós bérletet. Ennek okán 2015-től a Számviteli törvény a Hitelintézeti törvény fogalmát veszi figyelembe. (www.ado.hu letöltve:2016.04.17)
3. Az európai lízingpiac helyzete a gazdasági válság után 2008-ban az európai lízingpiac, hasonlóan a magyar lízingpiachoz a válság kitöréséig növekedett. A válság hatására az európai piacon akkora visszaesés következett be a finanszírozott értékben, melyre 1994 óta nem volt példa. A Leaseurope nevű szervezet, mely az európai lízing egyesületeket magába tömörítő szövetség, statisztikája szerint 2008-ban 330 milliárd új finanszírozást regisztrált, ez a korábbi évek 10%-os átlagos növekedéséhez képest 5%-os visszaesést jelent. (www.lizingszovetseg.hu/hirek letöltve:2016.04.11)
14
1. ábra: Az összes új kihelyezés alakulása az európai lízingpiacon (2009-2014)
Az összes új kihelyezés alakulása az európai lízingpiacon (2009-2014) 280 275,5 270
Milliárd Euró
260
256,4 251,8
250
251,9
240 230 223,9
220 210
209,6
200 2009
2010
2011
2012
2013
2014
Saját készítésű ábra, adatok forrása: www.leaseurope.org letöltve: 2016.04.11
Az ábra az európai lízingpiac összesített új kihelyezéseit mutatja be. 2009-ben Európában összesen 209,4 milliárd eurónyi új kihelyezés keletkezett, melyekből a legtöbb Németországban, 40,7 milliárd euró és Franciaországban, 33,4 milliárd euró volt. A keleteurópai régió, beleértve Magyarországot 14,6 milliárd eurónyi új lízinget helyezett ki. A 209,4 milliárd euró új kihelyezés a 2008-as kihelyezésekhez képest 32,3%-kal kevesebb. A válság utáni visszaesés leginkább a kelet-európai térséget és a dél-európai térséget (kivéve Olaszországot) érintett az új kihelyezések növekedési rátája alapján, előbbiben 56% utóbbiban 43% volt a csökkenés. A visszaesés legkevésbé Németországot és Franciaországot sújtotta, a német lízingpiacon 26%, a francia lízingpiacon 19% annak értéke. 2010-ben az összes új kihelyezés értéke 224 milliárd euró, mely 2009-hez képest 4,6%-os növekedést jelentett. Nem történt változás a régiók rangsorában, továbbra is Németország és Franciaország a két legnagyobb kihelyező állam, míg a kelet-európai régió a sereghajtó. Az összes kihelyezésből az eszközökre gépjárművekkel együtt 194,4 milliárd euró az ingatlanokra 29,5 milliárd euró jutott. 2011-ben 256,4 milliárd euró új kihelyezés keletkezett az európai lízingpiacon, 2010-hez képest 14,5%-ot növekedett a kihelyezések értéke. Az új kihelyezésekből 47,6 milliárd euró Németországban, 39,6 milliárd euró Franciaországban és 38,1 milliárd euró az Egyesült Királyságban keletkezett. A közép- és kelet-Európai kihelyezések 16,8 milliárd eurót tettek ki. 15
Az eszközökre és gépjárművekre a kihelyezésből 232 milliárd euró jutott, az ingatlanokra 24 milliárd euró. 2012-ben a kihelyezések értéke nem jelentősen, de visszaesett 5 milliárd euróval, így 251,8 milliárd eurót tett ki. Ennek az összegnek a több mint a fele 128 milliárd euró Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban került kihelyezésre. Középés Kelet-Európa a lízingpiacon 16,5 milliárd euró új kihelyezéssel élt. 2013-ban az új kihelyezések összege a lízingpiacon stagnált, 251,9 milliárd euró kihelyezés volt összesen ebben az évben. Az Egyesült Királyság megelőzte Németországot a kihelyezésekben, előbbi 48,5 milliárd eurót, utóbbi 46,9 milliárd eurót helyezett ki. Európa középső és keleti országai 17,8 milliárd eurót helyeztek ki. A Leaseurope legfrissebb adatai a 2014-es évre vonatkoznak. Ebben az évben 275,5 milliárd euró új kihelyezés keletkezett az európai lízingpiacon, ebből az Egyesült Királyságban 60,8 milliárd euró, Németországban 49,8 milliárd euró, a Közép és kelet-európai régióban 20,1 milliárd
euró.
A
növekedés
a
teljes
lízingpiacon
(www.leaseurope.org letöltve:2016.04.11)
16
2013-hoz
képest
9,4%-os.
2. ábra: A különböző európai országok és térségek átlagos részesedése az összes kihelyezett összegből (2009-2014)
Németország 5% 7%
Franciaország 19%
5%
Egyesült Királyság Olaszország
11% 15% 11%
9%
Ausztria, Svájc és Benelux államok Skandináv országok Görögország, Spanyolország és Portugália Közép- és Kelet-Európa
18%
Oroszország
Saját készítésű ábra, adatok forrása: www.leaseurope.org letöltve: 2016.04.11
A 2. ábrán ismertetem, hogy a 2009 és 2014 közötti új kihelyezéseket országonként és régiónként átlagolva a fenti időszakban, mely országok mekkora részesedéssel rendelkeztek a fenti időszak összes új kihelyezéséből, mely 1469 milliárd euró volt. A vizsgált időszakban a legtöbb új kihelyezés Németországban keletkezett, melyet 1%-kal lemaradva követ az Egyesült Királyság és 15%-os részesedéssel Franciaország. Ez a három ország együtt az időszak összes új kihelyezésének 52%-át adja. A Leaseurope az elemzésbe Oroszországot is bevette, az ábrán én is szerepeltetem, részesedése 5%, mely megegyezik a dél-európai országok részesedésével (kivéve Olaszországot). (www.leaseurope.org letöltve:2016.04.11) Az európai lízingpiac ügyfeleit tekintve átlagoltam a rendelkezésre álló adatokat a 2009 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan, az ügyfelek 47%-a, vagyis a legtöbb ügyfél a szolgáltató szektor vállalatai közé tartozik. Az ügyfelek 25%-át az ipari szektor vállalatai adják, a lakossági ügyfelek aránya 21%. Mindezek mellett az állami szektorból származó ügyfelek 5%-ot, a mezőgazdasági, erdőgazdasági szektorból származó ügyfelek 3%-ot tesznek ki. A lízingtárgyak szerint az összes új kihelyezések 42%-a a vizsgált időszakban személygépjármű volt, a kihelyezések 17%-a haszongépjármű, a kettő együtt 59%, vagyis az 17
európai lízingpiacon leginkább járműveket szereztek be és adtak lízingbe a lízingcégek. Az eszközlízing a kihelyezések egy harmadát, 33%-át adja az összes új kihelyezésnek, az ingatlanlízing 8%. 3. ábra: A különböző lízingtárgyak kihelyezett értékének alakulása az európai lízingpiacon (2009-2014) 140 129 120 103
Milliárd Euró
100 90 80
80 73
87
108 83
113
83
81
Ingatlan
69
60
Haszongépjármű 44
40 20
Eszköz
34 25
36 29
23
50
45
43 18
Személygépjármű
14
13
0 2009
2010
2011
2012
2013
2014
Saját készítésű ábra, adatok forrása: www.leaseurope.org letöltve: 2016.04.11
Az ábra részletesen bemutatja az egyes lízingtárgyak alakulását a 2009 és 2014 között az európai lízingpiacon. A személygépjárművek és haszongépjárművek területén történt kihelyezések 2009-től 2014-ig folyamatosan növekedtek, de eltérő ütemben. Az ingatlanba történő kihelyezések csökkenő trendet követnek, az eszközlízingbe történő kihelyezések ingadoznak. (www.leaseurope.org letöltve:2016.04.11)
4. A gazdasági válság hatásai a hazai lízingpiacon
A 2008 őszén kitört és világméretű vált válság hazánk gazdaságát és vele együtt a magyar lízingpiacot is hamar elérte és hatását szinte mindenki, a magánszemélyek és vállalkozások is megérezték. A hazai lízingpiac a válság kitörése előtti hónapokban jól teljesített, az év első kilenc hónapjában 8%-os növekedést ért el. A krach hatására azonban minden megváltozott. Az év utolsó három hónapjában a visszaesés 26%-os volt. Éves szinten 1,5%-ot esett vissza a finanszírozott volumen, mely tíz év óta először csökkent, összesen 1200 milliárd forint került 18
kihelyezésre, a finanszírozott eszközök 1610 milliárd forintot tettek ki. A válság leginkább a gépjármű és az ingatlan finanszírozási területeket érintette. A piaci koncentráció megnövekedett, a piaci szereplők között megkezdődtek az átrendeződések, néhány cég felfüggesztette az új szerződések kötését, előfordult, hogy egyes szegmensekből is kivonult egy-egy társaság. Beszűkültek a piaci források, csökkent a beruházási kedv, a finanszírozott eszközöket leértékelték, mely forgalomkieséshez vezetett, a szerződések száma csökkent, egyes részterületeken megszűnt a finanszírozás. A visszaesés mértékét jól szemlélteti a következő ábra: 4. ábra: A finanszírozott összeg és a szerződések számának alakulása a teljes lízingpiacon (2007-2013) 1400000
400000 1218578 1203043
350000
1200000
300000 250000
800000 200000 600000
456604
400000
Darab
Millió Ft
1000000
150000 300352
347330 351210 365067 100000
200000
50000 0
0 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Finanszírozott összeg a teljes lízingpiacon Szerződések száma a teljes lízingpiacon
Saját készítésű ábra, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu letöltve: 2016.01.16
2009-ben a helyzet tovább romlott, a válság elkezdett mélyülni. A gyenge lakossági kereslet miatt a belső piacra termelő szektorok jövedelmezősége kicsi volt. A GDP csökkenése lelassult, az ipari termelés gyorsult, az infláció stabil maradt, mindezen javuló makrogazdasági tényezők kedvezően hatottak a lízingpiacra is, azonban ez aszimmetrikus hatás volt. A belső piacra szakosodott szektorok kevésbé voltak aktívak a lízingpiacon, ellenben az exportra termelő ágazatok aktívak. Pozitívan hatott továbbá a jegybank kamatcsökkentési periódusának folytatása, mely könnyebbséget jelentett a lízingcégeknek, könnyebben lehetett új kihelyezésekkel élni, illetve közvetve csökkentek a kamatköltségek. 19
Ebben az évben a teljes kihelyezések 471 milliárd forintot tettek ki. A finanszírozott összeg alapján az éves szintű visszaesés 61,2%-os, a szerződésszámok alapján 63%-os. A tőkekintlévőség értéke 2009-ben 2118 milliárd forint volt. A lakossági és vállalati fizetőképesség romlott, emiatt megnövekedett az ügyfelek között a nem fizetés aránya, így egyre több szerződést zártak le. Az ügyfelek legnagyobb része a mikro-, kis- és középvállalkozásokból állt (45%), melyet a sorrendben a lakossági ügyfelek (39%), a nagyvállalati ügyfelek (11%) és végül az állami, önkormányzati ügyfelek (2%) követtek. Jellemzővé vált, hogy a lízingcégek magasabb önrészt követeltek meg ügyfeleiktől, annak érdekében, hogy csökkentsék a kihelyezések kockázatát. A magasabb önrésznek voltak azonban kockázatai is, például az ügyfelek elhalaszthatták a vásárlásaikat vagy megtakarításaikat felemésztette az önrész, esetleg az önrészt megtakarítás híján más forrásból, hitellel fedezték. Az általános borúlátás alakult ki a lízingpiac területén, a lízingcégek alábecsülték a piaci visszaesés mértékét. 2010-ben azzal a várakozással éltek a Magyar Lízingszövetségnél, hogy a gazdasági válság elérti mélypontját, melyet a kilábalás fog követni. 2009 utolsó negyedévében mérséklődött a visszaesés. A piaci szereplők közül elenyésző azok száma, akik elhagyták a magyar lízingpiacot vagy egyes szegmenseket, nem ment csődbe egy vállalat sem. Sikerült alkalmazkodniuk a megváltozott gazdasági körülményekhez a szigorúbb finanszírozási feltételekkel és a kockázatosabb portfóliók visszaszorításával. A lízingpiac jövedelmezősége erősen függ az autópiac alakulásától, mert piaci részaránya 50%. A szegmenseket tekintve a legnagyobb visszaesés az ingatlan és a gépjármű finanszírozás területeit sújtotta. Előbbi 69%os utóbbi 67%-os visszaesést szenvedett el az előző évi adatokhoz képest. A szerződések száma az ingatlanok esetén 88%-kal, gépjárművek esetén 63%-kal visszaesett. A lakossági ügyfelek aránya csökkent a vállalati ügyfelek javára. Legjobban a gép és berendezés finanszírozás teljesített, itt a legkisebb a visszaesés, 37%. 2011-ben a Magyar Lízingszövetség azt a várakozást fogalmazta meg, hogy a lízingpiac lassan növekedésnek indul, azonban a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a 2010-es év veszteségesnek bizonyult. A lízingcégek 2010-ben 300 milliárd forintnyi új kihelyezést értek el, mely 35%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, az összes kezelt portfólió értéke 2138 milliárd forint. A szerződések száma az egy évvel korábbinál 30%-kal alacsonyabb. Az ügyfelek száma a lakossági területén 800.000, a kkv területen 300.000. A lakossági ügyfelek részaránya 40%. (www.lizingszovetseg.hu/hirek letöltve:2016.04.10) 20
A lízingpiac 2011 utolsó negyedévben 25%‐kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest finanszírozott összeg szerint és 30,2%‐kal szerződésszám szerint. Az egész év folyamán a lízingpiac dinamikusan növekedett, melynek oka a hazai exportkonjunktúra felfutása volt, és épp ennek a dinamikus szektornak a lassulása jelentheti a lízingpiac egyik legnagyobb kihívását 2012‐ben. Bár 2011 utolsó negyedévében a hazai gazdaság lassult, a lízingpiac teljesítményén a szektor prockilikussága miatt még nem érzékeltette hatását. Megjegyzendő továbbá, hogy az utolsó negyedév teljesítménye érdemben a 2009 második negyedéveses teljesítményével egyenértékű, tehát a válság előtti űrt még nem sikerült betölteni. A portfólió mérete 7,4%‐kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. (www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.04.10) A 2011-ben bekövetkezett fordulat, mely minimális volt folytatódott 2012-ben is a lízingpiacon, a növekedés arra volt elég, hogy 2012-ben a 2011-es szintet tartani tudta a lízingpiac és semlegesíteni tudta a gazdasági környezet negatív hatásait. Ezen hatások a következők voltak: •
elszakadás a régiós versenytársaktól,
•
negatív hazai beruházási ráta
•
a bankszektor tőkehelyzetét rontó pénzügyi különadó magas szintje,
•
piaci szereplők számának csökkenése a hazai eszközfinanszírozási piacon.
A lízingpiac szereplőit a pénzügyi különadó véglegesítése közvetlenül, a végtörlesztés, árfolyamgát, tranzakciós adó, és várhatóan az önkormányzati adósságrendezés pedig a tulajdonos bankok tőkehelyzetére gyakorolt negatív hatáson keresztül közvetetten érinti kedvezőtlenül. A hazai eszközfinanszírozó vállalatok portfóliója nagy részben a lakossági ügyfeleknek nyújtott gépjármű és lakásfinanszírozási, illetve a kis és középvállalkozásoknak nyújtott jármű, gép-berendezés és ingatlan finanszírozási szerződésekből állt. A hazai lízingpiaci új kihelyezések 2012-ben az előző évhez képest 2%-kal, 351 Mrd Ft-ra bővültek, miközben a megkötött szerződések száma 10%-kal lett alacsonyabb az előző évhez képest. A lízingcégek által kezelt teljes portfólió mértéke közel 20%-kal csökkent, így 2012 év végén 1.570 Mrd Ft volt. (www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.04.10)
21
2011-ben megkezdődött, 2012-ben folytatódott, és várhatóan 2013-ban is fennmaradó folyamat az egyes piaci szereplők kivonulása, illetve piaci aktivitásuk csökkentése. Ez leszűkíti a kis és közepes vállalkozások finanszírozási lehetőségeit. 2013-ban hazai lízingpiaci új kihelyezések az előző évhez képest 4%-kal, 365 Mrd Ft-ra bővültek, miközben a 2013-ben megkötött szerződések száma 4%-kal csökkent az előző évhez képest. A lízingcégek által kezelt teljes portfólió mértéke 6%-kal csökkent, így 2012 év végén 1.479 Mrd Ft volt. A szerződések száma szerint tovább nőtt az új eszközök aránya, meghaladta az 50%-ot, az egy szerződésre eső kihelyezés viszont csökkent. A 2013-ban kötött szerződések értéke szerint 70% körüli a pénzügyi lízing aránya, a teljes portfólión belül 35%
a
hitel,
és
több
mint
20%
az
operatív
lízing.
(www.lizingszovetseg.hu
letöltve:2016.04.10)
5. A Magyar Nemzeti Bank lízingre vonatkozó adatai A Magyar Nemzeti Bank a hitelintézeti szektor összesített eszközei között két soron is számon tartja, hogy a hitelintézetek a nem pénzügyi vállalkozásoknak összesen hány millió forintot helyeztek ki pénzügyi lízing címén, 5éven belüli és 5 éven túli lejárattal. 1. táblázat: MNB Hitelintézeti szektor eszközei – pénzügyi lízing (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Nem pénzügyi vállalatok pénzügyi lízing 5 éves lejáratra Nagybankok
2 874
2 318
3 745
11 624
15 516
46 368
66 778
149 223
-
-
-
2 262
7 033
22 962
23 832
56 089
1 562
1 431
2 874
7 706
4 216
22 921
42 946
83 656
1 312
887
871
1 656
4 267
485
-
9 478
228
263
1 057
10 589
-
35 032
33 021
80 190
-
-
-
4 756
-
25 852
22 562
53 170
102
139
666
2 701
-
4 620
10 459
18 687
126
124
391
3 132
-
4 560
-
8 333
3 102 2 581 4 802 22 213 15 516 81 400 99 799 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.mnb.hu letöltve:2016.03.10
229 413
Összesen
Kis- és közepes bankok Szövetkezeti hitelintézetek Nem pénzügyi vállalatok pénzügyi lízing 5 éven túli lejáratra Nagybankok Kis- és közepes bankok Szövetkezeti hitelintézetek Összesen:
A táblázat szerint a hitelintézeti szektoron belül a kis- és közepes bankok, valamint a szövetkezeti hitelintézetek (takarékszövetkezetek) kötöttek lízingügyleteket. A kis és közepes bankok a szövetkezeti hitelintézeteknél több kihelyezést értek el. 2008-ban összesen 3,1 milliárd forint került kihelyezésre, a lízingügyletekre a hitelintézeti szektorban, mely 2014-re 22
99,7 milliárd forintra növekedett. Az 5 éven belül lejáró lízingügylet 149,2 milliárd forint értékben keletkezett, míg 5 éven túli ügylet 80,1 milliárd értékben. Összesen a vizsgált időszakban a hitelintézeti szektor eszközei között a lízingügyletek értéke 229,4 milliárd forintot tettek ki. 2011-től a kihelyezett érték megugrott, melynek magyarázata, hogy a hitelintézetek portfóliója, szerződés állománya növekedett.
6. A pénzintézetek és bankok mérlegének és eredmény-kimutatásának speciális voltáról A bankoknak és pénzintézeteknek alapvetően három fontos kritériumnak kell megfelelniük egy időben annak érdekében, hogy sikeresen működhessenek. Ez a három kritérium a likviditás, a szolvencia és a jövedelmezőség, melyet a banktevékenység bűvös háromszögének is szoktak nevezni. A likviditás A rövid távú fizetőképességét jelenti, vagyis, hogy éppen ebben a pillanatban rendelkezik-e a bank annyi pénzeszközzel, hogy az esedékes fizetési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Esedékes fizetési kötelezettség lehet az, ha a betétes fel kívánja venni a pénzét a bankból, illetve szerződés szerint köteles a bank a hiteleket folyósítani. A szolvencia A szolvencia alatt a bank hosszú távon való fizetőképességét kell érteni. A bankoknak nem csak a likviditásra kell figyelmet fordítaniuk, hanem arra is, hogy hosszú távon eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Például, ha a bank felelőtlenül hitelt nyújt olyan ügyfeleknek, akik a felvett hitelt nem tudják törleszteni, akkor a banknak vesztesége keletkezik, a hitelek bedőlnek. Ezt a veszteséget azonban nem fedezheti a betétesek megtakarításával, a veszteségekért saját tőkéjével felel. Ha a saját tőke nagyobb a veszteségeknél, akkor a betétesek nem éri kár. Ha a saját tőke nem elég a veszteségek fedezésére, akkor a betétesek megtakarításait a bank képtelen visszafizetni, vagyis inszolvenssé válik. Szolvencia és likviditás Ha a bank egyidejűleg likvid és szolvens, akkor rövid és hosszú távon is elegendő pénzeszközzel rendelkezik kötelezettségei teljesítésére. Ha a bank likvid, de inszolvens, akkor technikailag inszolvensnek nevezzük, ami azt jelenti, hogy a bank veszteségei meghaladják a 23
saját tőkéjét, mivel adósai közül túl sokan nem fizették vissza a hiteleiket. Azonban a betétesek nem egyszerre kívánnak hozzájutni a megtakarításaikhoz, így a bank működőképes. Ha a bank illikvid, de szolvens, akkor nem rendelkezik olyan veszteségekkel, melyek a tőkéjét veszélyeztetik, azonban pillanatnyilag nem tudja a betéteseket kifizetni. Ha a bank illikvid és inszolvens, akkor bekövetkezik a bankcsőd, a veszteségek meghaladják a tőke nagyságát, és nincs elég likvid eszköz a kötelezettségek teljesítésére. A jövedelmezőség A bankok és pénzintézetek a tulajdonosok szempontjából olyanok, mint bármilyen más vállalkozás. Éppen ezért az a céljuk, hogy a befektetett tőkéjük megtérüljön és segítségével nyereséget érjenek el. Mindezen követelményeknek nem könnyű megfelelni, mert sok ellentétet van közöttük. A likviditás fenntartásához sok készpénzre van szükség, ami azonban nem kamatozik valamint szállításának és őrzésének komoly költségei vannak, így a magas likviditás a jövedelmezőség rovására valósítható meg. A jövedelmezőség növelhető azzal, ha kockázatos eszközöket, hiteleket kínál a bank ügyfeleinek, mert ezeket drágábban lehet eladni. Azonban ha az ügyfelek nem fizetik vissza a hiteleket azzal inszolvenssé válhat a bank, így a jövedelmezőség és a szolvencia is ellentmondásban van egymással. A tulajdonosoknak meg kell találni az arany középutat, hogy a jövedelmezőséget a likviditás és a szolvencia fenntartása mellett érjék el, mert ha csak a jövedelmezőségre koncentrálnak, hamar csődbe mennek, míg ellenkező esetben a ha csak a likviditásra és a szolvenciára figyelnek nem lesz jövedelmük, és értelmetlenné válik a működés. A banki mérleg sajátosságai A bank speciális tevékenységet végez, termelési és finanszírozási forrása is a pénz vagy pénzeszköz. E miatt a speciális tevékenység miatt a bank mérlegének és eredménykimutatásának felépítése eltér a hagyományos termelő vállalatok mérlegétől és eredménykimutatásától. Fontosabb eszközök nagyságrendjük szerint csökkenő sorrendben: •
ügyfeleknek nyújtott hitelek
•
értékpapírok
•
jegybanki és bankközi kihelyezések 24
•
pénzeszközök
•
saját eszközök
Fontosabb források nagyságrendjük szerint csökkenő sorrendben: •
ügyfélbetétek
•
bankközi betétek
•
felvett hitelek
•
hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok
•
céltartalékok
Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli tételek olyan tételek melyek még nem sorolhatók be a mérlegbe a követelések és kötelezettségek közé, azonban egy jövőbeli időpontban vagy egy előre meghatározott feltételtől függően bekerülhetnek a mérlegbe, ezért nyilvántartásuk elengedhetetlen. A mérlegen kívüli tételek függő követelésekből és kötelezettségekből valamint jövőbeni követelésekből és kötelezettségekből állnak. A függő követelések a hitelek mögé lekötött biztosítékok, a függő kötelezettségek a hitelkeretek és bankgaranciák. A jövőbeni követelések és követelések határidős ügyletekből származnak. Biztonsági elemek a mérlegben A mérlegben találhatóak olyan tételek, melyek a bank biztonságos és szolvens működéséhez szükségesek. Ezek a biztonsági elemek a következők: •
értékvesztés
•
kockázati céltartalék
•
(saját) tőke.
Az értékvesztés a bruttó és a nettó hitelállomány különbözete, a mérlegben a nettó hitelállomány szerepel. Az értékvesztést és a kockázati céltartalékot az ún. várható veszteségekre képezik. Várható veszteségek azok a veszteségek, melyek az átlagos visszafizetés elmaradásából származnak, például biztosan lesznek olyan hitelfelvevők, akik nem fogják tudni visszafizetni azt, így hitelük bedől. Várható vesztesége a mérlegen kívüli tételeknek is lehet ezeket a kockázati céltartalék hivatott fedezni. Ilyen eset, ha a bank visszavonhatatlanul bankgaranciát adott egy vállalatnak, amely fizetésképtelenné válik és lehívja a garanciát, akkor a kockázati céltartalék fedezi a veszteségeket. Ha a tényleges 25
veszteségek meghaladják a várható veszteségeket (pl. az ügyfelek helyzete rosszabbra fordul), akkor azt nem várható veszteségeknek nevezik. A nem várható veszteségek fedezésére szolgál a bank tőkéje, ami ha valóban fedezetet nyújt veszteségekre, akkor az ügyfelek betétei biztonságban vannak. A bank biztonságos működése szempontjából a megfelelő tőkeellátottság kulcsfontosságú. (Erdős - Mérő, 2010) A tőkemegfelelési mutató számításra szigorú nemzetközi szabályok vonatkoznak, mint a Bázel II-es és a Bázel III-as szabályozási csomag. A Bázel II és a Bázel III is 8%-os minimális tőkemegfelelési mutatót ír elő a pénzintézetek számára. Szakdolgozatomban a Bázel II követelményeit veszem figyelembe, mert nincs lehetőségem a Bázel III követelmények mérésére. A bank jövedelmének szerkezete az eredmény-kimutatásban A bankok eredmény-kimutatása szintén alkalmazkodik a speciális tevékenységhez: •
Kamatkülönbözet
•
Kapott jutalékok és díjak
•
Fizetett jutalékok és díjak
•
Működési költségek
•
Értékvesztés és kockázati céltartalék változása
•
Szokásos üzleti eredmény
•
Rendkívüli eredmény
•
Adózás előtti eredmény
A bankok legfőbb jövedelme rendszerint a kamatjövedelem, ami a kamatbevételek és a kamatkiadások különbözete, a második legnagyobb jövedelme a kapott jutalékok és díjak, amiket a bank által nyújtott szolgáltatások után az ügyfelek fizetnek a banknak. Mindezen kívül vannak nem kamat jellegű jövedelmei a banknak, mely befektetési szolgáltatásából származik. A működési költségek például a személyi költségek, fizetett bérleti díjak, tárgyi eszközök után fizetett értékcsökkenési leírás. A várható veszteség is megjelenik az eredménykimutatásban, mint a követelések értékvesztése és annak visszaírása is, mely akkor történik, ha egy már veszteségesnek ítélt hitelt mégiscsak elkezdenek visszafizetni. (Erdős- Mérő, 2010)
26
Szakdolgozatom gyakorlati részében négy hazánkban működő lízingcég – Raiffeisen Lízing Zrt., Deutsche Leasing Hungaria Zrt., De Lage Landen Finance Zrt. és a Budapest Lízing Zrt. – beszámolóit felhasználva elemzem jövedelmezőségi és likviditási helyzetüket, valamint röviden kitérek a tőkeellátottsági helyzetükre. A vizsgált időszak a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válságtól 2014-ig terjed, a válság hatásait vizsgálom meg a különböző lízingcégek esetében. (Hogyan hatott a gazdasági válság a vizsgált lízingcégek jövedelmezőségére és likviditására?) Mindezen kívül bemutatom a lízingcégek tevékenységével kapcsolatos fontosabb adatokat, mint a szerzős számaik alakulása, illetve a kihelyezett eszközérték. Véleményem szerint, mely megegyezik főbb hipotéziseimmel a kiválasztott lízingcégek jövedelmezőségi helyzete a vizsgált időszakban folyamatosan romlott, likviditási helyzetük stabil maradt, sőt javult. A jövedelmezőségük visszaesése összefüggésben van a gazdasági válsággal. A jövedelmezőségi helyzetet a saját tőke arányos nyereség és az eszközarányos nyereség mutatókkal elemzem, a likviditási helyzetet a Bázel II1 szabályai szerint számítom ki. Azoknak a lízingcégnek a működését tekintem sikeresnek, amelyek esetében az alábbi feltételek közül legalább öt teljesül: •
adózás előtti eredménye pozitív a vizsgált időszakban,
•
adózott eredménye pozitív a vizsgált időszakban,
•
rendelkezik céltartalékkal, melynek értéke pozitív,
•
képez további tartalékokat is,
•
saját tőkéjének értéke pozitív a válságot követő években,
•
jegyzett tőkéje stabil vagy növekvő,
•
jövedelmezőségi és likviditási mutatói pozitívak.
A lízingcégek beszámolóinak elemzésével egyidejűleg a fenti állításokat szeretném alátámasztani vagy cáfolni.
7. A Raiffeisen Lízing Zrt. 7.1. A Raiffeisen Lízing Zrt. bemutatása A Raiffeisen Lízing Zártkörű részvénytársaság a Raiffeisen Bank Zrt. leányvállalata, a magyar Raiffeisen csoport tagja. A vállalat jogelődje az UB Leasing Kft. volt, melyet 1993. február 2-án alapították 15 millió forintos jegyzett tőkével. Másfél évvel később 1994
1
A Bázel III követelményeinek mérésére nincs lehetőségem.
27
augusztusában az alapítók megemelték az alaptőkét 50 millió forinttal. 1997-ben a Kft. átalakult, módosította nevét és április 1-től részvénytársasági formában működik. A Raiffeisen Lízing Rt. nevet a vállalat 1999. január 18-i közgyűlésén fogadták el. 2003-ban további tőkeemelésről döntött a társaság közgyűlése, a tulajdonosok 160,62 millió forinttal emelték meg a jegyzett tőkét. (Kiegészítő melléklet, 2014) A Raiffeisen Lízing Zrt. 1993-as megalakulása óta dinamikus növekedése, ügyfélközpontú szolgáltatásai és országos értékesítési hálózata révén a magyar finanszírozási piac meghatározó szereplőjévé vált. A Magyar Lízingszövetség tagja, a vezető lízingcégek közé tartozik. A társaság a kihelyezések mellett nagy hangsúlyt fektet a portfoliókezelési technikák, lehetőségek fejlesztésére, minek köszönhetően a válság miatt nehéz helyzetbe került ügyfelek számára lehetőség nyílik a felépülésre. (www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.03.05) A vállalat által nyújtott szolgáltatások: •
személygépkocsi finanszírozás
•
mezőgazdasági gép finanszírozás
•
tehergépjármű finanszírozás
•
gép-berendezés finanszírozás
•
ingatlan finanszírozás
A vállalat által nyújtott termékek: •
pénzügyi lízing (nyílt és zárt végű)
•
operatív lízing
A vállalat által jelenleg nyújtott szolgáltatások: céges személy és haszongépjármű finanszírozás, EXIM Bank refinanszírozott lízing exportőröknek, MNB refinanszírozott lízing, kamattámogatott mezőgazdasági gépfinanszírozás, EIB refinanszírozott lízing. (www.lizing.raiffeisen.hu letöltve:2016.03.05) 7.2 A Raiffeisen Lízing Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai A vállalat jelenlegi kondíció a lízing ügyletekkel kapcsolatban a következők: a lízingbe vevők kizárólag közép és nagyvállalatok lehetnek, zárt vagy nyíltvégű pénzügyi lízing ügylet megkötésére van lehetőség, vagy - kizárólag standard járművek esetében - operatív lízingre. 28
A társaság azokat a lízingtárgyakat preferálja, melyeknek van másodlagos piaca és megfelelő azonosítószámmal rendelkeznek. Jellemzően az alábbiak tartoznak ide: személygépjárművek, kis- és nagyhaszon gépjárművek, targoncák, mezőgazdasági és építőgépek, logisztikai berendezések, egyéb gépek, termelőeszközök és berendezések, kereskedelmi és ipari ingatlanok. Az önerőt a lízingbe adó határozza meg, figyelembe véve a lízingbe vevő hitelképességét és a lízing tárgy fedezeti értékét, az önerőt a futamidő elején fizetendő. (Zártvégű pénzügyi lízing esetén a teljes ÁFA, nyíltvégű pénzügyi lízing esetén az önerőre eső ÁFA megfizetése is szükséges.) A futamidő 12-60 hónap, mezőgazdasági eszközöknél 72 hónap is lehetséges. A lízing ügyletet forintban vagy devizában - euróban - is meg lehet kötni, lehetőség van havi negyedéves illetve mezőgazdasági ügyletek esetén egyenletes vagy szezonális lízingdíj fizetésre is. Az árazás változó vagy fix kamatozás, melynek mértékére lízingbe adó egyedi mérlegelés alapján tesz ajánlatot. (www.lizing.raiffeisen.hu letöltve:2016.03.05) 2. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. bruttó eszközérték, finanszírozott eszközérték, tőkekintlévőség (2008-2014) Millió Ft 2 008
Bruttó eszközérték
Finanszírozott érték
Tőkekintlévőség
68 571
54 237
123 023
2 009
14 708
9 495
93 411
2 010
n/a
n/a
69 713
2 011
1 674
1 305
3 803
2 012
4 879
3 819
24 333
2 013
21 215
15 620
43 496
2 014
7 100 5 824 38 732 Saját készítésű táblázat, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu letöltve: 2016.01.16
A táblázatból jól látszik, hogy a Raiffeisen Lízing Zrt. milliárdos nagyságrendben végzi tevékenységét. 2008-ban több mint 54 milliárd forint értékű eszközt finanszírozott meg, tőkekintlévősége több mint 123 milliárd forint volt. A válság hatására 2009-ben a finanszírozott eszközérték drasztikusan lecsökkent, a 2008-as érték egy hatodára, a tőkekintlévőség majdnem 30 milliárd forinttal lett kevesebb. A Magyar Lízingszövetség 2010-es adatai között a bruttó eszközértékre és a finanszírozott eszközértékre nem találtam információkat. Az adatok alapján egyértelmű, hogy 2011-ben volt a mélypont, mindhárom érték ebben az évben a legalacsonyabb.
29
5. ábra: Raiffeisen Lízing Zrt. – Szerződésszám és szerződés állomány alakulása (20082014) 9 000
45 000
Darab 8 000
40 000
39 016
7 000
35 000
6 000
30 000
29 289
5 000
25 000 21 341
4 000 3 000
20 000 15 000
15 037 10 944
2 000
10 000 8 091 5 342 5 000
1 000 -
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Szerződés szám
Szerződés állomány
Saját készítésű diagram, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.01.16
Az ábra a vállalat szerződésállományának és szerződés számának alakulását mutatja be. Nyilvánvaló, hogy a szerződés állomány folyamatosan csökken 2008-tól 2014-ig, míg 2008ban 39.016 darab szerződése volt a vállalatnak, addig 2014 csak 5342 darab volt. A szerződés állomány csökkenésében szerepe lehet a gazdasági válság mellett annak is, hogy a vállalat 2009 után kizárólag közép- és nagyvállalati ügyfeleknek nyújt szolgáltatásokat. 2008-ban 7624 darab szerződést kötöttek, 2009-ben ennek a számnak a tizedét sikerült elérnie a társaságnak. A 2010-ben kötött szerződések számát a Magyar Lízingszövetség adatai között szintén nem közölték. 2011-ben érte el a szerződések száma a meglévő adatok alapján a mélypontot, majd ezt követően növekedésnek indul. Az átlagos szerződésállomány nagysága 18437 darab szerződés. 7.3 A Raiffeisen Lízing Zrt. főbb mérlegadatainak vizsgálata Ebben a fejezetben a lízingcég követeléseit és kötelezettségeit vizsgálom meg. 3. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök 197 Ügyfelekkel
38
14
szembeni
30
1 408
309
37
11 733
követelések
98 002
63 985
47 636
32 933
24 628
27 175
20 635
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat a vállalat pénzeszközeinek és ügyfelekkel szembeni követeléseinek alakulását mutatja be. Az ügyfelekkel szembeni követelések csökkenő tendenciát követnek. A csökkenés oka, hogy az összes ügyfélkövetelésen belül a nem lejárt ügyfélkövetelések aránya csökkent, azon belül is a svájci frank alapú követelések aránya jelentősen csökkent, 2008-ban 81,4 milliárd forint az állománya, mely 2010-re megfeleződik, 2014-ben már csak 2 milliárd forintot tesz ki.
A Raiffeisen Lízing Zrt. ügyfelei jelenleg kizárólag a közép és
nagyvállalatok, a cég nekik nyújt finanszírozási forrást. Véleményem szerint ennek oka, hogy a válság hatására költségcsökkentési okokból a vállalatnak a tevékenységét szűkíteni kellett. A legstabilabb pénzügyi háttérrel a közép- és nagyvállalatok rendelkeznek, valamint velük köthették a legtöbb nagy összegű szerződést, így a társaság fókuszába kerültek. A társaságnak nincsen hitelintézetekkel szembeni követelése. 4. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. Hitelintézettekkel és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014) Millió forint Hitelintézetekkel kötelezettségek Ügyfelekkel kötelezettségek
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
69 508
48 956
34 133
25 722
27 436
22 050
szembeni 102 590 szembeni
794 431 390 331 237 159 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
387
A vállalat hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei – érthető okokból - szintén csökkentek. A Raiffeisen Lízing Zrt. kizárólag az anyavállalat Raiffeisen Bank Zrt.-től vesz fel refinanszírozási hitelt, melyből eszköz oldali lízing- és hitelügyleteit finanszírozza. A felvett hitelek rulírozó jellegűek. A Bank hitelkeretet biztosít leányvállalatának, melyet a portfólió alakulása szerint hív le, törleszt, illetve újít meg a lízingcég. A hitelkeretek lejárata maximum öt év. A Raiffeisen Bankkal szembeni kötelezettségek euró, forint és svájci frank alapúak, melyből a svájci frank alapú kötelezettségek teszik ki a legnagyobb részt. 2008-ban 83 milliárd forint volt az állománya, mely 2010-ben 41 milliárd forint, 2014-ben 6 milliárd forint. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között mutatják ki, hogy mennyi a vállatok túlfizetése. 7.4 Biztonsági elemek a mérlegben A táblázat azokat a mérlegsorokat, illetve eredmény-kimutatás sort ismerteti, mely biztonsági elemnek számít a lízingcég működése szempontjából.
31
5. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kockázati céltartalék Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék képzés Saját tőke
348
301
494
1 075
239
220
9 949
2 917
5 968
3 077
3 329
1 481
1 958
10 887
716
- 2 558
255
68
63
- 186
462
Jegyzett tőke 226 227 50 51 51 51 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
52
A bankoknak és pénzintézeteknek tartalékot kell képezniük a várható veszteségekre (jövőbeni és függő kötelezettségek), erre hivatott az értékvesztés és a céltartalék képzés. A nem várható veszteségekre, előre nem látható események miatt bekövetkező veszteségek fedezésére a saját tőke szolgál. A vállalat kockázati céltartalékot képzett a peres ügyekre, valamint a várható kötelezettségekre, mint garanciális és visszatérítési kötelezettségek valamint az utólagos elszámolású költségek várható növekményére. 2014 októberében kihirdették az árfolyam és egyoldalú kamatemelés elszámolására vonatkozó törvényt, ami miatt a vállalat további céltartalékot képzett.
32
7.5 A Raiffeisen Lízing Zrt. főbb eredmény-kimutatás adatainak vizsgálata 6. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kamatbevétel 10 034
7 913
5 501
3 972
2 629
2 429
1 788
4 425
3 691
1 971
1 312
801
980
753
5 609
4 222
3 530
2 660
1 828
1 450
1 035
852
582
538
263
217
137
58
2 106
1 536
909
502
258
203
99
35
189
-439
130
146
110
118
2 837
2 886
2 316
2 069
1 543
1 316
1 125
-1 158
-8 272
-5 343
-4 286
-1 337
-973
-10 555
-1 163
-7 969
-5 346
-4 193
-1 306
-973
-10 555
Kamatkiadás Kamatkülönbözet Kapott jutalék és díjbevétel Fizetett jutalék és díjbevétel Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb igazgatási költségek
nettó
Szokásos tevékenység eredménye Adózás előtti eredmény Adózott eredmény -1 300 -7 969 -5 346 -4 193 -1 306 -973 -10 555 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat adatai szerint a cég a vizsgált időszakban nem volt nyereséges, az adózás előtti eredmény az adózott eredmény és a szokásos tevékenység eredménye is negatív. 2009-ben és 2014-ben az a veszteség mértéke kiugróan magas, melyhez hozzájárult az, hogy 2009-ben a követelések után 5,96 milliárd forint és 2014-ben 10,88 milliárd forint értékvesztést számoltak el. Mind a bevételek, mind a ráfordítások tendenciája csökkenő, melynek oka: a gazdasági válság hatásaképpen a szerződések számának és állományának csökkenése, valamint a tevékenység korlátozása a közép- és nagyvállalati szektorra. 7.6 A Raiffeisen Lízing Zrt. jövedelmezősége A táblázat a jövedelmezőségi mutatókat és a mutatók kiszámításához felhasznált adatokat és időbeni alakulásukat ismerteti.
33
7. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014) Adózás előtti eredmény (millió forint) Adózott eredmény (millió forint)
2 008
2 009
2 010
2 011
2 012
2 013
2 014
-1 163
-7 969
-5 346
-4 193
-1 306
-973
-10 555
-1 300
-7 969
-5 346
-4 193
-1 306
-973
-10 555
106 514
69 385
51 397
36 385
26 942
28 616
33 113
Összes eszköz (millió forint) Saját tőke (millió forint) 716
-2 558
255
68
63
-186
462
ROE1 (%)
-162,43
311,58
-2097,12
-6175,78
-2084,36
522,56
-2282,55
ROE2 (%)
-181,56
311,58
-2097,12
-6175,78
-2084,36
522,56
-2282,55
ROA1 (%)
-1,09
-11,49
-10,40
-11,52
-4,85
-3,40
-31,88
ROA2 (%)
-1,22 -11,49 -10,40 -11,52 -4,85 -3,40 Saját szerkesztésű táblázat, saját számítású mutatók, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
-31,88
A lízingcég jövedelmezőségi helyzetét két mutatószám segítségével ismertetem. A két mutató a saját tőke arányos nyereség és az eszközarányos nyereség. =
=
ó á ő
ó á ő
é
á ő
ó
é
é
ö
ó
é
Ö
Mivel az adózás előtti eredmény és az adózott eredmény 2009-től megegyeznek, így a mutatószámok két változata ugyanazt az eredményt adja. A mutatószámok értékei negatívak lettek, mivel a számlálóban az adózás előtti eredmény és adózott eredmény negatív, míg a nevező a két kivétellel pozitív, így a jövedelmezőség mutatók is a társaság veszteségességét tükrözik. 2009-ben és 2013-ban a saját tőke értéke is negatív, ezért ebben a két évben a ROE mutató pozitív,ami önmagában szemlélve félrevezető lehet. 2011-ben a ROE mutató különösen mélyre süllyedt, melynek oka, hogy a saját tőke az adózás előtti eredménynél és az adózott eredménynél nagyobb ütemben csökkent, 2010-ben még 255 millió forint, 2011-ben mér csak 68 millió forint. A ROA mutató 2014-ben érte el mélypontját, aminek oka, hogy az adózás előtti eredmény és az adózott eredmény 2013-ról 2014-re 9,58 milliárd forinttal csökkent. 8. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014) 2008 saját tőke/összes forrás
0,67%
2009
2010
-3,69%
0,50%
2011 0,19%
2012 0,23%
2013
2014
-0,65%
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
34
1,40%
A táblázat a tőkeáttétel mértékét mutatja be. Az adatok alapján a saját tőke az összes forrás töredékét teszi ki, ami nem mutat kedvező képet a lízingcégről. A saját tőke biztonsági elem a pénzintézetek mérlegében, melyet a nem várt veszteségekre képeznek, így mutatószám alapján úgy tűnhet nem megfelelő a lízingcég tőkeellátottsága. Azonban a pénzintézeteknek szigorú nemzeti és nemzetközi szabályoknak2 (Bázel II. és Bázel III.) megfelelően kell működniük. A Bázel II szabályozási csomag minimum 8%-os tőkemegfelelést ír elő a pénzintézeteknek, melyet a Raiffeisen Lízing Zrt. anyavállalata a Raiffeisen Bank teljesít. A bankcsoport szintű tőkemegfelelési mutató alakulása: 9. táblázat: Raiffeisen Bankcsoport – Tőkemegfelelés (2009-2014) Bankcsoport szintű tőkemegfelelési mutató Szavatoló tőke alakulása (millió forint)
2009
2010
2011
2012
2013
2014
8,88%
9,16%
11,13%
9,19%
11,25%
19,32%
185 645
153 516
153 598
226 443
191 867
170 797
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása, Kockázati jelentés: www.raiffeisen.hu letöltve:2016.04.01
A táblázat szerint a bankcsoport tőkemegfelelési mutatója ingadozott, de mindig 8% fölötti az értéke, 2014-ben sikerült jelentősen megnövelni a mutató értékét. 7.7 A Raiffeisen Lízing Zrt. likviditása 10. táblázat: Raiffesien Lízing Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014) 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök (millió forint) 197 0
38 0
14 0
1 408 0
309 0
37 0
11 733 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Likviditás I.
106 514 0,18%
69 385 0,06%
51 397 0,03%
36 385 3,87%
26 942 1,15%
28 616 0,13%
33 113 35,43%
Likviditás II.
0,18%
0,06%
0,03%
3,87%
1,15%
0,13%
35,43%
Kereskedési céllal tartott eszközök Más bankokkal követelések Értékpapírok
szembeni
Összes eszköz (millió forint)
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat a Raiffeisen Lízing Zrt. likviditási mutatóit ismerteti. #é ö ö é %é & ö Ö ö
+ á á !. = + á &
2
ö ö é
Szakdolgozatomban a Bázel II szabályait veszem figyelembe, mivel nincs lehetőségem a Bázel III követelményeinek mérésére.
35
A likviditási ráta II. abban tér el a likviditási ráta I-től, hogy a számlálóhoz hozzáadja az értékpapírokat is. A lízingcégnek nem voltak kereskedési céllal tartott eszközei, más bankokkal szembeni követelései és értékpapírjai, így a mutatószám a pénzeszközök és az összes eszköz arányát mutatja meg. Közismert, hogy a pénzintézetek esetében a likviditás és a jövedelmezőség ellentétesen hat egymásra. Ha megnövekszik a likviditás, akkor az a jövedelmezőség csökkenéséhez vezet, mely fordított esetben is igaz, ha nő a jövedelmezőség, akkor csökken a likviditás. A pénzintézeteknek meg kell találniuk az arany középutat, hogy likviditásukat megőrizzék és mindemellett profit is termeljenek. 2008 és 2013 között a likviditási mutató meglehetősen alacsony, így ez a jövedelmezőségre kedvezően hat, bár a ROE és ROA mutatók így is negatívak devizahitelesek adósságának rendezése és – kisebb részben – a különadó miatt 2014-ben a likviditási mutató jelentősen eltér a korábbi évektől, ennek oka, hogy a pénzeszközök 2013-ról 2014-re 11,7 milliárd forinttal növekedtek. 7.8 Saját tőke és a különböző tartalékok alakulása A tartalékok (tőke elemeinek) alakulását ismerteti a táblázat, jegyzett tőkén, saját tőkén és a céltartalékokon kívül a társaság tőketartalékot, lekötött tartalékot és eredménytartalékot is képzett, illetve felhasznált. 11. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Jegyzett tőke 226
227
50
51
51
51
52
731
5 427
13 585
17 590
1 229
1 952
13 156
978
-355
-8 139
-13 481
20
-1 232
-2 193
81
113
106
101
69
15
3
-1 300
-7 969
-5 346
-4 193
-1 306
-973
-10 556
Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke 716 -2 558 255 68 63 -186 462 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A jegyzett tőke a tőketartalék és a lekötött tartalék kiegyenlíti a negatív mérleg szerinti eredményt és a negatív eredménytartalékot, 2009 és 2013 kivételével, így a saját tőke minden más évben pozitív. A társaság tulajdonosai 2010 márciusában megemelték a tőkét 9,2 millió euróval, valamint a Hitelintézeti törvény értelmében a tőkét leszállították a kötelező minimum értékére, 50 millió forintra. 2011-ben az alapítás átszervezés fedezetére lekötött tartalékként 36
13,63 millió forintot képeztek, ebből 11,99 millió forintot fel is oldottak, 2012-ben a Raiffeisen Eszköz Lízing Zrt. beolvadt a Raiffeisen Lízing Zrt.-be és további 1,13 millió forint lekötött tartalék került feloldásra. 7.9 A Raiffeisen Lízing Zrt. hatékonysági mutatói A hatékonysági mutató azt mutatja meg, hogy mekkora költség jut a vállalat bevételeire a vizsgált időszakban. 12. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt – Hatékonysági mutatók (2008-2014) 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
95,79%
62,64%
59,18%
53,52%
49,81%
86,59%
73,84%
-4,38%
-37,28%
-38,85%
-33,70%
-13,98%
-4,12%
-162,53%
Összes költség/összes bevétel AEE/összes bevétel Összes költség/összes eszköz 23,90% 19,30% 15,84% 18,30% 17,27% 71,49% 14,48% Saját szerkesztésű és számítású táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
2008 és 2012 között a mutató csökkenő tendenciát mutat, a mutató 2012-ben a legalacsonyabb és 2008-ban a legmagasabb. A mutató 2008-tól 2012-ig azért csökken, mert a gazdasági válság hatására költségek csökkentésébe kezd a vállalat, visszafogja kiadásait. A táblázat második sora negatív, mivel az adózás előtti eredmény is negatív. A költségeket az eszközökhöz mérve látható, hogy 2013-ban ugrott ki a mutató értéke, melynek oka, hogy a csökkenő eszközök mellett az összes költség megnövekedett. 7.10 A pénzügyi szervezetek különadójának hatása 13. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Banki különadó Millió forint Társasági adó és banki különadó Pénzügyi szervezetek különadója
2008 15
2009 0
2010
2011
2012
2013
2014
274 274 214 229 229 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat a társaság banki különadójának és a pénzügyi szervezetek különadójának alakulását mutatja be. 2010-ben vezette be a kormány az ún. bankadót, mellyel azt kívánta elérni, hogy a bankok és pénzintézetek is kivegyék a részüket a közteherviselésből, és így hozzájáruljanak a költségvetési hiány csökkenéséhez, a gazdasági válságból való kilábaláshoz. A Raiffeisen Lízing Zrt. 2010-től kezdve több mint 200 millió forintot kellett évente különadóként befizetnie. Amennyiben nem vezetik be a különadót, akkor ezt az összeget a társaság saját vagyoni helyzetének javítására fordíthatta volna, magasabb saját tőkével rendelkezhetne és adózott eredménye magasabb lenne.
37
8. A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. 8.1 Deutsche Leasing Hungaria Zrt. bemutatása A Deutsche Leasing Hungaria a Deutsche Leasing Csoport tagja, már 50 éve nyújt szakszerű pénzügyi tanácsadást valamint támogatást a lízingfinanszírozás területén. A világ 23 országában van jelen, köztük Kanadában, Kínában, Egyesült Államokban és számos európai valamint dél-amerikai országban, munkatársainak száma megközelíti a 2000 főt. A vállalat központja Németországban található meg: Bad Homburg vor der Höhe városában. A Deutsche Leasing – a Sparkassen Pénzügyi Csoport tagjaként – a világ legnagyobb és leghatékonyabb pénzügyi szervezetei közé tartozik. A helyi szaktudásra és a nemzetközi jelenlétre építve, valamint a tapasztalt munkatársak által nyújtott személyre szabott szolgáltatásokkal olyan megbízhatóságot és pénzügyi támogatást nyújtanak ügyfeleiknek, partnereiknek, amelyre vállalkozásuk sikerességéhez és növekedéséhez szükségük van. (www.deutsche-leasing.com letöltve:2016.03.22) A Deutsche Leasing professzionális szolgáltatási hátteret biztosít a gyártók és a beruházók részére egyaránt. Németországban piacvezető a mobil eszközfinanszírozás területén. Magyarországon a Deutsche Leasing Hungaria az egyik piacvezető, gyártóktól független lízingtársaságoknak. A beruházási eszközök finanszírozása, legfőképpen a termelőgépek és berendezések lízingelése területén, átfogó szolgáltatásokkal és szakértelemmel áll ügyfelei rendelkezésére. A nagyvállalati ügyfelek mellett olyan kis- és középvállalkozások számára is kínál megoldásokat, melyek a gépipar ágazatában tevékenykednek, és nagy figyelmet szentel a társaság a német befektetők magyarországi beruházásaira. A Deutsche Leasing Hungaria minden ügyfele számára egyedi gazdasági helyzetéhez és saját igényeihez igazodó finanszírozási ajánlatot tesz. A különböző lízing ügyletek mellett (operatív lízing, zárt végű pénzügyi lízing, nyílt végű pénzügyi lízing) több éve nyújt egy új finanszírozási megoldást is: eszközalapú kölcsönt kínál, mellyel lehetővé teszi termelő- és üzemi berendezések beszerzését az Európai Unió és a magyar állam által támogatott beruházások esetén. A Deutsche Leasing Hungaria ügyfelei részére teljes körű biztosítási szolgáltatást kínál, mellyel a finanszírozott eszközt kívánja védeni egy esetlegesen bekövetkező káreseménnyel szemben. Az MKB Bank és a Deutsche Leasing Hungaria stratégiai együttműködési szerződést kötött egymással, mellyel lehetőség nyílt arra, hogy az MKB Bank vállalati ügyfelei számára pénzügyi
és
operatív
lízinget
valamint
közreműködésével. 38
eszközalapú
kölcsönt
nyújtson
partnere
A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. által nyújtott szolgáltatások: teherautó finanszírozás, gépberendezésfinanszírozás, hajó, repülő, vasút finanszírozás. termékek:
pénzügyi
lízing,
operatív
lízing,
A cégcsoport által nyújtott
kölcsön,
hitel
biztosítás-közvetítés
(www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.03.22) A Deutsche Leasing az alábbi szektorokban van jelen: •
építőipari berendezések
•
fémipari berendezések
•
nyomdaipari berendezések
•
szállítmányozási és logisztikai berendezések
•
mezőgazdasági gépek
•
egyéb berendezések
(www.deutche-leasing.com letöltve:2016.03.22) 8.2 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai Az alábbi táblázat a társaság szerződésszámának alakulását mutatja be 2008 és 2014 között: 14. táblázat Deutsche Leasing Hungaria Zrt. - Szerződések számának alakulása (20082014) darab
2008
Szerződés szám
628
2009 509
2010 461
2011 619
2012 823
2013 1 022
2014 1 508
Saját készítésű táblázat, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu letöltve: 2016.01.16
A válság éve után 2009-ben és 2010-ben az évente megkötött szerződések száma csökkenő, még 2011-ben sem érte el a 2008-as adatot, csak megközelítette azt. 2012-ben azonban az előző évinél 200-al több lízingszerződést kötöttek a társaságnál. 2013-ban és 2014-ben tovább növekedett a megkötött szerződések száma. A 2014-es érték két és félszerese a 2008-as értéknek. Az alábbi vonaldiagram a társaság bruttó eszközértékének alakulását és az általa finanszírozott értéket mutatja meg a 2008 és 2014 közötti időszakban:
39
6. ábra: Deutsche Leasing Hungaria Zrt- Bruttó eszközérték, finanszírozott érték (20082014) 60000 50000
Millió Ft
40000 30000 20000 10000 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Bruttó eszközérték
Finaszírozott érték
Saját készítésű ábra, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu, letöltve: 2016.01.16
2008-ban a bruttó eszközérték 25,25 milliárd forint volt, a finanszírozott érték 19,19 milliárd forint. A diagramon jól látszik, hogy 2009-ben az értékek csökkennek, 2010-ben elérik mélypontjukat, ekkor a bruttó eszközérték 14,53 milliárd forint, a finanszírozott érték 10,42 milliárd forint. 2011-ben beindul a növekedés, mely 2012-ben lelassul, a finanszírozott érték stagnál, a bruttó eszközérték lassabb ütemben növekszik. 2014-ben a bruttó eszközérték 50,83 milliárd forint, a finanszírozott érték 36,06 milliárd forint, melyek a 2008-as értékeknél kétszer nagyobbak. 8.3 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. főbb mérlegadatai Ebben a fejezetben a Deutsche Leasing Hungaria Zrt. fontosabb mérleg adatait mutatom be a kezdve az eszközoldallal, folytatva a forrásoldallal, és az ezt követő fejezetekben a mérleg a biztonsági elemeit, eredmény-kimutatás adatait ismertetem. 15. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök 3 089
709
465
962
525
415
250
Ügyfelekkel szembeni követelések 33 938 35 252 32 412 37 440 38 400 42 985 59 613 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat a pénzeszközök és az ügyfelekkel szembeni követelések alakulását ismerteti. A társaság pénzeszközei csökkennek, az ügyfelekkel szembeni követelések állománya 40
növekszik. A pénzeszközök állományának csökkenése a jövedelmezőséget kedvezően befolyásolja. A növekvő ügyfélkövetelések oka, hogy a vállalat szerződéseinek száma növekvő, évről évre több ügyféllel kötöttek szerződést, a finanszírozott eszközérték is megnövekedett, sikerült több kihelyezéssel élni. 2008-ról 2014-re majdnem megduplázódott az ügyfelekkel szembeni követelések állománya. 16. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
36 449
35 586
33 482
36 504
37 238
41 111
55 965
527 450 556 1 523 1 053 1 141 2 587 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek állománya 2008-tól 2010-ig csökken, melynek oka, hogy a különböző devizában felvett hitelek közül a svájci frank alapú hitelek állománya csökkent 2008-ról 13 milliárd forintról 2011-re 4 milliárd forintra. Ezzel párhuzamosan a társaság euró alapú hiteleinek állománya megnövekedett, melynek egyik oka, hogy kapcsolt vállalkozásától a Deutsche Leasing Funding B. V.-től 2011-ben felvett 41 millió euró hitelt, melyhez 2012-ben 35 millió, 2013-ban 9 millió és 2014-ben 15 millió euró további hitelt vett fel. Így 2014-ben több mint 4,7 milliárd forintnyi kötelezettsége volt a kapcsolt vállalkozással szemben. 2011-től a felvett forint hitelének állomány is megnövekedett, 1 milliárd forintról 2014-re 18 milliárd forintra. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek növekedésének oka a megkötött szerződések számának emelkedése, itt mutatják ki az ügyfelek túlfizetéseit. 8.4 Biztonsági elemek a mérlegben 17. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (20082014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kockázati céltartalék Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék képzés Saját tőke
0
15
0
0
0
0
47
86
572
147
285
138
277
181
371
593
709
754
970
1 319
1 454
Jegyzett tőke 250 250 250 250 250 250 250 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
41
A társaság céltartalékot csak 2009-ben és 2014-ben képzett. 2009-ben a peres ügyek várható kedvezőtlen kimenetele miatt, míg 2014-ben a jövőbeni várható kötelezettségekre képezték a céltartalékot. A jegyzett tőke nem változott, stabilan 250 millió forint, a tőkeemelésre vagy leszállítására nem került sor. A saját tőke növekedik, melyhez hozzájárul a pozitív mérleg szerinti eredmény és az eredménytartalék növekedése. 8.5 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. főbb eredmény-kimutatás adatai A táblázat a főbb eredmény-kimutatás sorokat, mint a kamatbevétel, kamatkiadás, kapott jutalék, fizetett jutalék, pénzügyi műveletek nettó eredménye, adózott eredmény foglalja össze. 18. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok (2008-
2014)
Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kamatbevétel 2 017
2 291
1 733
1 878
2 001
2 264
2 242
1 280
810
588
796
765
813
797
737
1 481
1 145
1 082
1 236
1 452
1 445
24
91
46
53
129
122
309
16
44
63
81
73
97
131
100
-23
-283
36
-9
11
107
796
793
803
735
837
899
1 160
126
253
126
201
325
451
422
126
253
126
201
325
451
422
Kamatkiadás Kamatkülönbözet Kapott jutalék és díjbevétel Fizetett jutalék és díjbevétel Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb igazgatási költségek Szokásos tevékenység eredménye Adózás előtti eredmény Adózott eredmény 120 222 116 185 296 349 225 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
Az adatok alapján a gazdasági válság hatásai 2010-ben és 2011-ben éreztetik hatásukat. 2010ben a kamatbevételek 500 millió forinttal csökkentek, adózott eredmény 106 millió forinttal csökkent, azonban 2011-től növekedésnek indulnak az értékek. A gazdasági válság azonban nem hozott oly mértékű veszteséget a vállalat számára, amely a működését veszélybe sodorta volna,
sikerült
megőrizni
a
nyereségességét.
A
szerződésszám
növekedésével
a
szerződésekből eredő kamat és jutalékbevételek is megemelkedtek mindezzel együtt az igazgatási költségek is magasabbak lettek, a több ügyfél több adminisztrációval jár.
42
8.6 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. jövedelmezősége A lízingcég jövedelmezőségi mutatói olvashatók le a 19. számú táblázatból. A Raiffeisen Lízing Zrt.-hez hasonlóan a ROE és ROA mutatószámok kerültek kiszámításra. 19. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014) 2 008 Adózás előtti eredmény (millió forint) Adózott eredmény (millió forint) Összes eszköz (millió forint) Saját tőke (millió forint)
2 009
2 010
2 011
2 012
2 013
2 014
126
253
126
201
325
451
422
120
222
116
185
296
349
225
37 481
36 732
34 952
38 934
39 402
43 904
60 582
371
593
709
754
970
1 319
1 454
ROE1
33,88%
42,68%
17,80%
26,61%
33,50%
34,18%
29,00%
ROE2
32,49%
37,41%
16,39%
24,59%
30,48%
26,46%
15,46%
ROA1
0,34%
0,69%
0,36%
0,52%
0,82%
1,03%
0,70%
ROA2
0,32% 0,60% 0,33% 0,48% 0,75% 0,79% 0,37% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A ROE mutató az adózás előtti eredményt illetve az adózott eredményt viszonyítja a saját tőkéhez. A mutató 2009-ben a legmagasabb és 2010-ben a legalacsonyabb, a vizsgált időszak alatt ingadozik, a ROE1 mutató átlagosan 31% a ROE2 mutató átlagosan 26%. Összehasonlítva a Raiffeisen Lízing Zrt.-vel a Deutsche Leasing Hungaria Zrt. jóval jövedelmezőbb vállalat. A ROA mutató az adózás előtti eredményt és adózott eredményt viszonyítja az összes eszközhöz. A mutatószám zömében egy százalék alatti értékeket ad, mivel az összes eszköz állománya milliárdos nagyságrendű tétel, míg az eredmény a fél milliárd forintot sem éri el. A ROA mutató értéke 2013-ban a legmagasabb, mert ekkor legmagasabb az adózás előtti eredmény, 451 millió forint és adózott eredmény is 349 millió forint. A ROA1 mutató átlagosan 0,64%, a ROA2 mutató átlagosan 0,52%. Véleményem szerint a Deutsche Leasing Csoport az, amely a vállalat számára biztosítja a stabil hátteret, valamint a kapcsolt vállalkozástól felvett hitelek. 20. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014) 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
saját tőke/összes forrás
0,99% 1,61% 2,03% 1,94% 2,46% 3,00% 2,40% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A tőkeáttétel, más néven a tőkeellátottság mutatója ingadozik, 2008-ban a legalacsonyabb az értéke, 2013-ban a legmagasabb. Az alacsony értékek oka, hogy a mérlegfőösszeg a saját tőke sokszorosa, ahogyan le is olvasható a táblázatból 2008-ban 101-szerese, 2011-ben az 5143
szerese, 2014-ban a 41-szerese. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a vállalat nem rendelkezne elég tőkével. Ahogyan a Raiffeisen Lízing Zrt. esetében leírtam, a pénzintézetek tőkemegfelelési mutatójának alakulására szigorú szabályok vonatkoznak. A Bázel II-es szabályozási követelmények szerint a tőkemegfelelési mutatónak 8%-nak vagy e fölöttinek kell lennie. A vállalat anyavállalatának rendelkezésre álló3 beszámolóiban nincs konkrét információ a tőkemegfelelési mutató alakulására, azonban nem működhetne a vállalat, ha a tőkemegfelelési mutató a 8%-os küszöb alá süllyedt volna. 8.7 A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. likviditása 21. táblázat: Deutsche leasing Hungaria Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014) 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök 3 089
709
465
962
525
415
250
Kereskedési céllal tartott eszközök
0
0
0
0
0
0
0
Más bankokkal szembeni követelések
0
0
0
0
0
0
0
Értékpapírok
0
0
0
0
0
0
0
37 481
36 732
34 952
38 934
39 402
43 904
60 582
8,24%
1,93%
1,33%
2,47%
1,33%
0,94%
0,41%
8,24% 1,93% 1,33% 2,47% 1,33% 0,94% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
0,41%
Összes eszköz Likviditás I. Likviditás II.
A likviditási mutató alakulását ismerteti a táblázat. A likviditás és a jövedelmezőség egymással
ellentétesen
hatnak.
A
pénzeszközök
csökkenése
kedvezően
hat
a
jövedelmezőségre. A pénzeszközök csökkenésével és az összes eszköz növekedésével a kiszámított likviditási mutatók értékei alacsonyak. Kereskedési céllal tartott eszközökkel, értékpapírokkal és más bankokkal szembeni követelésekkel a társaság nem rendelkezik. 8.8 A saját tőke és a különböző tartalékok alakulása 22. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Jegyzett tőke 250
250
250
250
250
250
250
0
0
0
0
0
0
0
-337
-210
18
140
325
621
970
338
331
325
179
99
99
10
120
222
116
185
296
349
225
371
593
709
754
970
1 319
1 454
Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke
3
A www.deutsche-leasing.com weboldalon 2012-től érhetők el a beszámolók.
44
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat a társaság tőke elemeit mutatja be. 2008-ban és 2009-ben az eredménytartalék felhasználást a lekötött tartalékba történő pótbefizetéssel egyensúlyozták. A vállalat pozitív eredmény és az eredménytartalék növekedése hozzájárult ahhoz, hogy a saját tőke is növekedjen. Tőketartalékot a vállalat nem képezett. 8.9 A Deutsche leasing Hungaria Zrt. hatékonysági mutatói 23. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. - Hatékonysági mutatók (2008-2014) Összes költség/összes bevétel AEE/összes bevétel
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
22,68%
27,23%
87,50%
96,01%
96,93%
98,54%
99,03%
1,32%
4,13%
1,99%
1,51%
2,48%
1,91%
1,83%
Összes költség/összes eszköz
5,74% 4,54% 15,87% 32,89% 32,26% 52,96% 37,77% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A társaság hatékonysági mutatói közül az első és a harmadik növekszik, ami persze nem jelent javulást. A növekedés oka, hogy a költségek nagyobb ütemben növekednek a bevételeknél. Az adatokból a külső elemző arra következtethet, hogy volnának teendők a költséggazdálkodás terén… 8.10 A pénzügyi szervezek különadójának hatása A Deutsche Leasing Hungaria Zrt.-nek 2010-től kezdve évente 99,251 millió forint bankadót kell megfizetnie. Ezen összeget az adózott eredményhez és a saját tőkéhez viszonyítva az adó mértéke jelentősnek mondható. Az adót nem a pénzintézetek nyeresége után kell fizetni, az adó alapja a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg.
9. A De Lage Landen Finace Zrt. 9.1 A De Lage Landen Finance Zrt. bemutatása A De Lage Landen Finance Zrt. eszközalapú finanszírozási megoldásokat nyújt gyártók, terjesztők és forgalmazók részére, hogy támogassa őket fő termékeik értékesítésében a világ minden táján: Európában, Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában és a Csendes-óceán térségében. A De Lage Landen világszerte 35 országban van jelen, és minden egyes relációban versenyelőnyt jelent partnerei számára. Az irodai berendezések, élelmiszeripar, mezőgazdaság, egészségügy, anyagmozgatás, építőipar, teherjárművek és technológiai berendezések finanszírozásában 40 éves tapasztalattal rendelkezik. Hazánkban lehetőségeket kínál a kis- és közepes magáncégektől kezdve egészen a multinacionális ügyfélkörig ügyleteik
45
finanszírozására. A korábbi évekhez hasonlóan folyamatosan frissen tartja termékpalettáját, így ma is a finanszírozási szektorban fellelhető valamennyi megoldást – zárt- és nyílt végű pénzügyi lízing, bérlet, faktoring, eszköz alapú kölcsön – nyújt ügyfeleinknek, fix és változó kamatozással, forint és különböző deviza bázisokon egyaránt. Növekedési céljaikat első sorban
anyacégük
és
nemzetközi
hálózatuk
tapasztalataival,
know-how-jának
és
kapcsolatrendszerének adaptálása révén érik el. Stratégiai céljuk, hogy értéknövelt finanszírozási megoldásokat kínáljanak és nyújtsanak ügyfeleik és vendor partnereik részére, ezzel teremtve meg a hosszú távú kölcsönösen előnyös együttműködések alapját. (www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.03.22) Termékek és szolgáltatások „A lízing számunkra többet jelent, mint egyszerűen pénz kölcsönzését – olyan megoldásokat kínálunk, melyek értéket teremtenek, és támogatják partnereink és ügyfeleink fejlődését és törekvéseit. Célunk, hogy partnereinkkel közösen újragondoljuk eszközeink használatának módját.” (www.dllgroup.com/hu/hu-hu/megoldásaink letöltve:2016.03.22) Szolgáltatásaik: lízing, szállítói finanszírozás, lakossági finanszírozás, kereskedelmi finanszírozás, faktoring, valamint személygépjármű finanszírozás és flottakezelés, továbbá kockázatkezelés és eszközgazdálkodás. Lízing- és pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak vállalati és lakossági ügyfeleknek is. (www.dllgroup.com/hu/hu-hu/megoldásaink letöltve:2016.03.22) 9.2 A De Lage Landen Finance Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai Az alábbi táblázat a vállalat szerződésállományának és szerződések számának alakulását ismerteti 2008 és 2014 között: 24. táblázat De Lage Landen Finance Zrt. – Szerződés szám, szerződés állomány (20082014) darab
2008
Szerződés szám Szerződésállomány
2009
2010
2011
2012
2013
2014
539
291
314
607
840
1 081
1 068
1 709
1 383
1 091
1 199
1 681
2 376
2 959
Saját készítésű táblázat, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu 2016.01.16
A táblázat értékei alapján jól látszik, hogy a szerződések száma 2009-ben volt mélyponton, 291 darab lízingszerződést kötött a társaság, majd 2010-től évről évre egyre több szerződést sikerült megkötni. 2014-ben majdnem dupla annyi szerződést hoztak tető alá, mint 2008-ban,
46
és majdnem négyszer többet, mint 2009-ben. A szerződések számával ellentétben a szerződésállomány alakulásának mélypontja 2010-ben volt, ekkor összesen 1091 darab lízingszerződéssel rendelkezett a vállalat. 2011-től ismét emelkedni kezdett az érték és 2014ben már háromszor akkora szerződésállománnyal rendelkeztek, mint 2010-ben. Az átlagos szerződésállomány nagysága 1771 darab szerződés. A táblázat a társaság bruttó eszközérték, a finanszírozott eszközérték és a tőkekintlévőség alakulását mutatja be 2008 és 2014 között: 25. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Bruttó eszközérték, finanszírozott érték és tőkekintlévőség (2008-2014) Millió Ft
2008
Bruttó eszközérték
2 338
Finanszírozott érték Tőkekintlévőség
2009
2010
2011
2012
2013
2014
7 840
13 085
17 949
26 723
29 311
27 669
1 936
7 399
11 800
12 088
23 400
24 603
23 675
9 315
12 127
19 215
29 687
32 469
41 618
44 324
Saját készítésű táblázat, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu 2016.01.16
A bruttó eszközérték alakulásánál szembetűnő, hogy 2008-tól növekvő tendenciát folytat, 2014-ben történik egy kisebb visszaesés, de így is tízszer akkora az értéke, mint 2008-ban. Nagy ugrás történik 2012-ben az értékében, ekkor 9 milliárd forinttal több a bruttó eszközérték, mint az előző évben. A finanszírozott eszközérték hasonlóan kedvező, növekvő tendenciát mutat, 2008-ról 2009-re 5,5 milliárd forinttal, 2011-ről 2012-re 11 milliárd forinttal növekszik értéke. 2014-ben 1 milliárd forinttal csökkent, de tizenegyszer magasabb az értéke, mint 2008-ban. A társaság tőkekintlévősége szintén növekszik, 2011-ben 10 milliárd forinttal ugrik meg értéke, 2013-ban 9 milliárd forinttal. Összességében az adatok alapján az tükröződik, hogy a gazdasági válság hatásait megfelelően tudta kezelni a vállalat és hamar növekedésnek indult. 9.3 A De Lage Landen Finance Zrt. főbb mérlegadatainak vizsgálata A következő táblázatok a vállalat követeléseit és kötelezettségeit ismertetik. 26. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök 340
87
69
421
55
116
195
Ügyfelekkel szembeni követelések 7 445 5 870 11 706 23 644 27 177 32 168 39 386 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
47
Az pénzeszközök alakulása a társaság bankbetéteinek alakulását mutatja meg, házipénztári befizetés nem történt, minden készpénzes be- és kifizetés bankfiókon keresztül történt. Az ügyfelekkel szembeni követelések között a pénzügyi lízingből, hitelből és forfeitingből származó követeléseket. A társaság 2010-ben megnövekedett ügyfélkövetelései a De Lage Landen Haszongépjármű Finanszírozó Zrt.-vel való összeolvadás miatt átvett ügyletekből erednek. Ezen kívül a további növekedés oka, hogy a vállalat szerződésállománya és a megkötött szerződések száma növekedett, ezzel egyidejűleg a különböző ügyletekből származó kihelyezett érték növekedett. Az éven belüli és éven túli követelések állománya növekedett, előbbi 2008-ban 2,68 milliárd forintot tesz ki, 2014-ben 14,56 milliárd forintot, utóbbinak 2008-ban 2,36 milliárd forint az állománya, mely 2014-ben már 24,08 milliárd forint. Az éven túli ügyfélkövetelések 87%-a euró alapú. 27. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (2008-2014)
Millió forint Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
2008 4 232
2009 2 285
2010 1 481
2011 928
2012 458
2013
2014 0
4 38 58 171 119 54 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
0 5
A hitelintézettel szembeni kötelezettségek között a kapott bankkölcsönök szerepelnek. A társaság a felvett kölcsönöket 2012 végéig törlesztette, újabb kölcsönt nem vett. A további finanszírozást a vállalat a saját bevételeiből fedezi (ld. 9.5 fejezet). Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a vevők előre fizetéseit tartalmazzák, melyet az esedékesség lejárta előtt befizettek, és itt mutatják a forfeiting követelés vásárlással kapcsolatos összegeket is.
48
9.4 Biztonsági elemek a mérlegben 28. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (2008-2014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kockázati céltartalék Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék képzés Saját tőke
0
0
0
0
0
0
0
164
183
86
46
128
119
164
1 160
926
747
1 192
1 339
1 512
1 756
Jegyzett tőke 150 150 150 214 214 214 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
214
A vállalat kockázati céltartalék helyett egyéb céltartalékot képzett a peres ügyekre és a tárgyév folyamán ki nem vett szabadságokra. Értékvesztést a követelések után számolták el. A jegyzett tőke 2011-ben a 2010-es összeolvadás hatására emelkedett meg. A saját tőke a tárgyévi eredmény és a felhalmozott eredménytartalék, illetve tőketartalék összege, mely pozitív, 2009-ben és 2010-ben a gazdasági válság hatására visszaesik, de 2011-ben a 2008-as értéknél is magasabb. 9.5 A De Lage Landen Finance Zrt. főbb eredmény-kimutatás adatainak vizsgálata Az eredmény-kimutatás főbb adatait tartalmazza az alábbi táblázat. 29. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok (20082014) Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kamatbevétel 720
558
548
1 122
1 369
1 570
1 817
346
233
248
517
497
445
479
373
325
300
605
871
1 126
1 338
0
0
0
0
0
0
0
7
5
12
1
14
32
25
63
1
-24
58
6
-13
-19
453
577
636
701
822
1 017
1 163
11
-221
-174
33
153
181
257
11
-229
-175
33
153
181
257
Kamatkiadás Kamatkülönbözet Kapott jutalék és díjbevétel Fizetett jutalék és díjbevétel Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb igazgatási költségek Szokásos tevékenység eredménye Adózás előtti eredmény Adózott eredmény -10 -233 -179 27 147 173 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
49
243
A társaság 2008 és 2010 között veszteségeket szenvedett el, azonban 2011-től ismét nyereséges. Az adatok alakulásában szerepet játszik a szerződés számok és a szerződésállomány alakulása, ami 2009-ben és 2010-ben visszaesett. 2008-ban a vállalat azért csúszott át a veszteséges kategóriába, mert eleget tett adófizetési kötelezettségeinek. 2009-ben azért keletkeztek veszteségek, mert csökkentek a bevételek, a pénzügyi műveletek nettó eredménye, ami eredménynövelő tétel, drasztikusan, 62 millió forinttal csökkent az előző évhez képest, az igazgatási költségek 124 millió forinttal emelkedtek. 2013-ban a vállalat hiteleit visszafizette, saját bevételeire támaszkodik, 2013-ban 1,2 milliárd forintot kapott pénzügyi lízing kamata címén, valamint egyéb bevételei között 19,2 milliárd forint nyereségre tett szert pénzügyi lízing eszköz vételárából. Összességében az eredménycsökkentő tételek kerültek túlsúlyba az eredmény-kimutatásban és ez a tendencia 2010-ben tovább folytatódott. 2011-ben a portfólió növekedésével, a szerződésszám megduplázódásával a társaság bevétele és eredményei pozitívvá váltak és növekvő tendencia indult el. A kamatbevételek és a kamatkülönbözet meghaladja a költségeket. A vizsgált időszakban a vállalatnak nem voltak jutalékbevételei. 9.6 A De Lage Landen Finance Zrt. jövedelmezősége A táblázat a lízingcég jövedelmezőségi mutatóit ismerteti, mely mutatók felépítését már korábban részleteztem. 30. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014) Jövedelmezőségi mutatók
2 008
2 009
2 010
2 011
2 012
2 013
2 014
Adózás előtti eredmény 11
-229
-175
33
153
181
257
-10
-233
-179
27
147
173
243
8 688
7 082
13 299
25 692
29 707
34 628
42 410
Adózott eredmény Összes eszköz Saját tőke 1 160
926
747
1 192
1 339
1 512
1 756
ROE1
0,93%
-24,68%
-23,49%
2,77%
11,42%
11,98%
14,61%
ROE2
-0,89%
-25,17%
-24,02%
2,24%
10,98%
11,43%
13,86%
ROA1
0,12%
-3,23%
-1,32%
0,13%
0,51%
0,52%
0,60%
ROA2
-0,12% -3,29% -1,35% 0,10% 0,49% 0,50% 0,57% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
2008 és 2010 között, amikor az adózás előtti és az adózott eredmény is negatív, a jövedelmezőségi mutatók negatívak. Amint a portfólió növekedésének hatására ismét pozitív eredményt könyvelt el a társaság, a mutatószámok is pozitívak lettek, és 2011-től növekvő jövedelmezőséget mutatnak. Mindez azonban a likviditásra fog kedvezőtlenül hatni. 50
31. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014) Tőkeáttétel
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
saját tőke/összes forrás
13,35% 13,08% 5,62% 4,64% 4,51% 4,37% 4,14% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A tőkemegfelelési mutató alakulásáról nem állnak rendelkezésre elérhető adatok. A tőkeáttétel a vizsgált időszakban csökkent, melynek oka, hogy a mérlegfőösszeg a saját tőkénél nagyobb ütemben növekszik, 2008-ban még csak 7,5-szerese a mérlegfőösszeg a saját tőkének, 2014-ben a 24-szerese. 9.7 A De Lage Landen Finance Zrt. likviditása A táblázat a likviditási mutatókat és a számításukhoz szükséges adatokat tartalmazza. A társaságnak nem voltak kereskedési céllal tartott eszközei, más bankokkal szembeni követelései és értékpapírjai, hasonlóan a Raiffeisen Lízing Zrt.-hez és a Deutsche Leasing Hungaria Zrt.-hez. 32. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014)
Likviditási mutatók
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök 340
87
69
421
55
116
195
0
0
0
0
0
0
0
Kereskedési céllal tartott eszközök Más bankokkal szembeni követelések Értékpapírok
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
8 688
7 082
13 299
25 692
29 707
34 628
42 410
3,91%
1,22%
0,52%
1,64%
0,18%
0,34%
0,46%
Összes eszköz Likviditás I. Likviditás II.
3,91% 1,22% 0,52% 1,64% 0,18% 0,34% 0,46% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A vállalat jövedelmezősége növekvő tendenciát követ, jól látszik a táblázatban, hogy ezzel szemben a likviditás ingadozik. 2008-től 2010-ig csökken, 2011-ben ismét emelkedik, majd 2013-ig csökken. Ennek oka, hogy a pénzeszközök állománya is ingadozik, míg az összes eszköz növekszik. 9.8 A saját tőke és a különböző tartalékok alakulása 33. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014)
51
Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Jegyzett tőke 150
150
150
214
214
214
214
0
0
0
0
0
0
200
1 020
1 010
776
752
778
925
1 098
0
0
0
200
200
200
0
-10
-233
-179
27
147
173
243
Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke 1 160 926 747 1 192 1 339 1 512 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
1 756
A táblázat a saját tőke és a különböző tartalékok (melyek a tőke elemei) alakulását mutatja be. A társaság tőketartalékot nem képzett, lekötött tartalékot, pedig csak 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban, 2013 végén a lekötött tartalékot átvezette a tőketartalékok közé. A jegyzett tőkét 2011-ben megemelték, melynek oka az összeolvadás a De Lage Landen Haszongépjármű Finanszírozó Zrt.-vel, mely 2012. január 12-én zárult le. A saját tőke növekedéséhez hozzájárult a 2011-től képzett lekötött tartalék, a növekvő mérleg szerinti eredmény, és a növekvő eredménytartalék. 9.9 A De Lage Landen Finance Zrt. hatékonysági mutatói
34. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. - Hatékonysági mutatók (2008-2014)
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Összes költség/összes bevétel
96,27%
105,18%
101,46%
99,45%
98,65%
98,80%
98,64%
AEE/összes bevétel
0,38%
-9,73%
-1,80%
0,28%
0,89%
0,84%
1,12%
Összes költség/összes eszköz
31,62%
34,91%
74,58%
45,99%
57,30%
61,41%
53,47%
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A mutatószám alapján 2009-ben és 2010-ben a költségek meghaladták a bevételeket. A mutató értéke a többi évben is magas, a költségek megközelítik a bevételeket. Az adózás előtti eredmény az összes bevételhez viszonyítva alacsony, csak 2014-ben haladja meg az 1%-ot. 9.10 A pénzügyi szervezetek különadójának alakulása 35. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Banki különadó Millió forint Banki különadó
2008 -
2009 -
2010 20,789
52
2011 22,163
2012 24,395
2013 24,395
2014 24,395
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat a társaság banki különadó fizetési kötelezettségének alakulását mutatja be. 2010ben 20,78 millió forintot kellett befizetnie a vállalatnak, mely 2011-ben 22,16 millió forintra nőtt és 2012-ben tovább emelkedett 24,39 millió forintra. Az adó mértékét összehasonlítva a vállalat adózott eredményével megállapítható, hogy 2010-ben és 2011-ben érintette a vállalatot kedvezőtlenebbül a különadó, amikor adózott eredménye negatív volt, illetve 2011ben az adózott eredmény majdnem akkora volt, mint a befizetett adó. Azonban az adó alapja a mérlegfőösszeg, amihez viszonyítva csekély mértékű adót kellett befizetni.
10. A Budapest Lízing Zrt. 10.1 A Budapest Lízing Zrt. bemutatása A Budapest Lízing Zrt., a Budapest Bank csoport vállalatai közé tartozik. A Budapest Bank csoport főbb tagjai a bank 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai: a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Alapkezelő Zrt., és a Budapest Lízing Zrt. 2014 végén a bankcsoport összesen mintegy 2800 főt foglalkoztatott a leányvállalatokkal együtt. A lízingcég 1992-ben alakult azért, hogy ügyfelei részére könnyen elérhető, rugalmas és kedvező finanszírozási lehetőséget nyújtson, ezzel erősítve a versenyképességüket és hatékonyabbá téve az üzleti tevékenységeiket, A Budapest Lízing Zrt és a Bank csoport fejlődésében nagy szerepe volt a General Electric vállalatnak. A GE 1995-ben szerzett részesedést a Budapest Bankban, és tulajdonrésze fokozatos növelésével később a bankcsoport 100 százalékos tulajdonosává vált. A GE vállalati kultúrája segítette a Budapest Lízing Zrt-t abban, hogy Magyarország egyik vezető lízingcégévé váljon. A vállalat fő tevékenysége állóeszközök, elsősorban termelési eszközök lízingje.
(www.lizingszovetseg.hu
letöltve:2016.04.22)
letöltve:2016.04.22) A vállalat termékei: •
nyílt végű pénzügyi lízing
•
zárt végű pénzügyi lízing
•
operatív lízing
•
irodai eszközlízing 53
(www.budapestbank.hu
A lízingcég a benyújtott igényléseket két órán belül feldolgozza, és személyre szabott ajánlatot tesz az igénylőnek, ha a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak, akár már két napon belül eszközhöz juthat az ügyfél. Lehetőség van forint és euró alapú finanszírozási formát választani, valamit a bevételekhez igazítottan szezonális törlesztési lehetőséget választani. Már egy millió forinttól lehet eszközt finanszírozni és minden konstrukcióba beépíthető biztosítás. (www.budapestbank.hu letöltve:2016.04.22) 10.2 A Budapest Lízing Zrt. lízinggel kapcsolatos főbb adatai A következő táblázatok a szerződés szám, a szerződés állomány, a bruttó eszközérték és a finanszírozott eszközérték alakulását mutatják be. 36. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Szerződés szám, szerződés állomány (2008-2014) darab
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Szerződés szám 33 181 Szerződés állomány
11 623
7 618
7 398
7 904
7 834
7 611
105 870 101 634 90 062 74 261 65 296 54 215 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu letöltve: 2016.01.16
43 650
A lízingcég szerződés számának alakulásában a vizsgált időszak során először egy drasztikus csökkenés figyelhető meg, 2009-ben két harmaddal kevesebb szerződés kötöttek, mint az előző évben.
A szerződés szám csökkenés 2010-ben is folytatódik, de már nem ilyen
ütemben. 2010 és 2014 között a szerződés szám alakulása 7000 és 8000 között ingadozik, ez azonban nem jelentős ingadozás. A szerződésállomány az egész időszak alatt csökkenő tendenciát követ. Nagyobb mértékű csökkenés 2009-ről 2010-re, illetve 2010-ről 2011-re következett be, ekkor 15801 szerződés futott ki a szerződésállományból. Az átlagos szerződésállomány nagysága 76427 darab szerződés. 37. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Bruttó eszközérték, finanszírozott érték (2008-2014) Millió forint Bruttó eszközérték Finanszírozott érték
2008 132 946
2009 40 195
2010 27 189
2011 33 368
2012 40 287
2013
2014
42 718
53 222
94 153 27 694 18 016 24 762 29 280 31 013 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu letöltve: 2016.01.16
38 361
A társaság bruttó eszközértéke és finanszírozott eszközértéke egyaránt visszaesett 2009-ben és 2010-ben. A visszaesés jelentős, a bruttó eszközérték 2009-ben a 2008-as érték egyharmadára csökkent, majd 2010-ben további 13 milliárd forinttal csökkent. A finanszírozott érték 2009-ben szintén a 2008-as érték egyharmadára esett vissza, 2010-ben további 7 milliárd forintos csökkenés következett be. A finanszírozott eszközérték 2011-től 54
lassú ütemben növekedni kezdett, a 2009-es adatot már sikerült elérnie és túllépnie a vállalatnak 2014-ben, azonban ez az összeg még csak a 2008-as adat 40%-át teszik ki. Ezzel megegyezően a bruttó eszközérték is növekedésnek indult és hasonlóan a finanszírozott értékhez 2014-ben a 2008-as érték 40%-ának megfelelő összeget tesz ki. 10.3 Budapest Lízing Zrt főbb mérlegadatainak vizsgálata A következőkben a Budapest Lízing Zrt. mérlegének főbb elemeit – követelések és kötelezettségek- ismertetem. 38. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014)
Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök 579
2
2
25
3
3
3
Ügyfelekkel szembeni követelések 70 636 50 872 35 400 33 054 30 939 33 302 41 431 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázatban a pénzeszközök és az ügyfelekkel szembeni követelések állománya olvasható. A pénzeszközök állományát a lízingcég minél alacsonyabban tartja, üzletpolitikai megfontolásokból, mivel a magas állomány plusz költségekkel jár. 2008-ban még 579 millió forintot tett ki az állomány, mely a következő évben már csak 2 millió forint. Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya csökkenő tendenciát mutat, mely összhangban van a vállalat szerződésszámának és állományának alakulásával, mivel kevesebb összeget tudott a vállalat kihelyezni, így kevesebb a velük szembeni követelése. Hitelintézetekkel szembeni követelése nem volt a vállalatnak.
55
39. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (2008-2014)
Millió forint Hitelintézetekkel
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
68 769
49 420
36 221
33 999
29 724
26 935
34 441
szembeni
kötelezettségek
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A társaságnak ügyfelekkel szembeni kötelezettsége nem volt, vagyis az ügyfelek nem rendelkeznek túlfizetéssel. A hitelintézettel szembeni kötelezettségek csökkenő tendenciát követnek, a társaság portfóliójához mérten igényel hitelt vagy hív le összegeket a hitelkeretéből, 2014-ben feleannyi kötelezettséggel rendelkezik, mint 2008-ban.
10.4 Biztonsági elemek a mérlegben 40. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (2008-2014)
Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kockázati céltartalék Értékvesztés követelések után kockázati céltartalék képzés Saját tőke
0
0
65
95
375
483
249
1 354
2 477
3 476
1 560
1 017
663
167
923
2 029
488
-506
452
5 808
6 269
és
Jegyzett tőke 60 60 60 60 61 62 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
62
Kockázati céltartalékot a vállalat nem képzett 2008-ban és 2009-ben. 2010-től kezdetben 65 millió forintot képzett, melyet 2013-ra megnövelt 483 millió forintra. A jegyzett tőke értéke stabil, a saját tőke értéke 2011-et kivéve pozitív. Az értékvesztés, melyet a pénzügy lízinggel kapcsolatos követelések után számolnak el 2010-ig növekedett, majd azt követően visszaesett.
56
10.5 A Budapest Lízing Zrt főbb eredmény-kimutatás adatainak vizsgálata A táblázat az eredmény-kimutatás főbb adatait foglalja össze. 41. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok (2008-2014)
Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Kamatbevétel 6 297
6 273
3 965
3 054
2 732
2 377
2 189
2 765
2 710
1 538
1 737
1 146
849
664
3 532
3 563
2 427
1 317
1 586
1 529
1 525
157
133
108
33
76
96
91
609
199
45
91
69
91
72
673
377
-2
-126
113
-52
98
1 593
1 430
1 136
1 016
895
806
931
1 219
1 236
-1 541
-993
-142
356
475
1 219
1 236
-1 541
-993
-142
356
475
Kamatkiadás Kamatkülönbözet Kapott jutalék és díjbevétel Fizetett jutalék és díjbevétel Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb igazgatási költségek Szokásos tevékenység eredménye Adózás előtti eredmény Adózott eredmény 894 1 106 -1 541 -993 -142 356 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
461
A lízingcég adózott eredménye szerint 2010 és 2012 között volt veszteséges. A társaság 2009ben kiemelkedően nyereséges volt, azonban 2010-re 1,5 milliárd forint vesztesége keletkezett. A veszteségek oka, hogy a csökkenő kamat és jutalékbevételek mellett az egyéb ráfordítások állománya megnövekedett, 2010-ben 7,55 milliárd forintot tesz ki, 2011-ben 16,82 milliárd forintot, 2012-ben 19,73 milliárd forintot. Az egyéb ráfordításokon belül is legnagyobb részt a nem
pénzügyi
és
befektetési
szolgáltatásból
származó
ráfordítások
alkotják.
A
kamatbevételek és kapott jutalékok a szerződés szám és állomány csökkenésével együtt változnak, kevesebb szerződés kevesebb bevétel.2013-ban a pénzügyi műveletek nettó eredménye negatív, mert az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai meghaladták a bevételeket. 2014-ben a vállalat ismét nyereséges, a 2009-es csúcsnak azonban csak a 41%-át érte el a lízingcég.
57
10.6 A Budapest Lízing Zrt. jövedelmezősége A jövedelmezőségi mutató alakulását ismerteti a táblázat, a korábbiakhoz hasonlóan a ROE és ROA mutatókat számítottam ki. 42. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014)
Jövedelmezőségi mutatók
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Adózás előtti eredmény (millió forint) 1 219
1 236
-1 541
-993
-142
356
475
894
1 106
-1 541
-993
-142
356
461
72 246
52 505
37 349
34 934
31 387
34 449
42 159
Adózott eredmény (millió forint) Összes eszköz (millió forint) Saját tőke (millió forint) 923
2 029
488
-506
452
5 808
6 269
ROE1 (%)
132,15
60,93
-316,03
196,41
-31,32
6,12
7,57
ROE2 (%)
96,86
54,51
-316,03
196,41
-31,32
6,12
7,36
ROA1 (%)
1,69
2,35
-4,13
-2,84
-0,45
1,03
1,13
ROA2 (%)
1,24 2,11 -4,13 -2,84 -0,45 1,03 1,09 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A mutatók alakulása ingadozó, 2010 és 2012 között elszenvedett veszteségeket a mutató is jól tükrözi. A ROE mutató 2011-es pozitív értéke megtévesztő, mivel mind a számláló, mind a nevező negatív. A mutatószámok alapján a vállalat 2008-2009 és 2013-2014 időszakokban jövedelmezően működött. 2008-ban és 2009-ben azonban jövedelmezőbb volt, mint az utóbbi időszakban. 2008-ban az adózás előtt eredmény meghaladta a saját tőke értékét, így a ROE1 mutató 100% fölötti értéket ért el. A ROA mutató 2009-ben volt magasabb a többi évhez viszonyítva, az adózás előtti és az adózott eredmény is ekkor volt a legmagasabb. A jövedelmezőség 2010-ben volt a mélyponton, amikor vesztesége a legnagyobb volt. A veszteség alakulásában szerepe volt a kamatbevételek 2,3 milliárd forintos csökkenésének, emellett a társaság költségei nem csökkentek ilyen mértékben. Jól látszik a ROE mutató esetében, hogy a veszteség a saját tőke háromszorosa volt ebben az évben. 43. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014) 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
saját tőke/összes forrás
1,28% 3,86% 1,31% -1,45% 1,44% 16,86% 14,87% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A táblázat a tőkeellátottság mutatószámát foglalja össze. A mutatószám értéke 2008 és 2012 között alacsony volt, de ahogy a mérlegfőösszeg csökkent, úgy a saját tőke növekedésnek 58
indult, így 2013-ban és 2014-ben a mutatószám a korábbi évekkel ellentétben jóval magasabb, ennek oka a saját tőke és a tőketartalék nagymértékű növekedése. 2011-ben a mutató negatív, mivel a saját tőke értéke negatív. A lízingcég tőkemegfelelési mutatóiról nem áll rendelkezésemre adat, de a Budapest Bank sajtóközleményeiben sikerült adatokat találnom a bank tőkemegfelelési mutatóira: 44. táblázat: Budapest Bankcsoport –Tőkemegfelelőség (2008-2014)
2010 Tőkemegfelelési mutató
2011
13,54%
2012
15,42%
2013
15,60%
2014
14,51%
11,42%
Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.budapestbank.hu letöltve:2016.04.22
A
bank
tőkemegfelelési
mutatója
eleget
tesz
a
megkövetelt
minimum
8%-os
tőkemegfelelésnek. Mivel a lízingcég a bank leányvállalata feltételezhető, hogy szintén eleget tesz a követelménynek. 10.7 A Budapest Lízing Zrt. likviditásának alakulása A tőkeáttétel és a tőkemegfelelési mutató után a lízingcég likviditásának alakulását ismertetem. 45. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014) Likviditási mutatók
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Pénzeszközök Kereskedési céllal eszközök Más bankokkal követelések Értékpapírok
579
2
2
25
3
3
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
72 246
52 505
37 349
34 934
31 387
34 449
42 159
0,801%
0,005%
0,005%
0,072%
0,010%
0,009%
0,006%
tartott szembeni
Összes eszköz Likviditás I. Likviditás II.
0,801% 0,005% 0,005% 0,072% 0,010% 0,009% 0,006% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A lízingcégnek nem voltak kereskedési céllal tartott eszközei, más bankokkal szembeni követelései valamint értékpapírjai, így a likviditási mutatószámok a pénzeszközök és az összes eszköz arányát mutatják meg. A vállalat a pénzeszközeinek állományát – az erős anyabanki háttérnek köszönhetően - alacsonyan tartotta ezért a mutatószám is alacsony, annak ellenére, hogy az összes eszköz állománya is csökken.
59
10.8 Saját tőke és a különböző tartalékok alakulása A saját tőke és a saját tőke elemeit (tartalékok) mutatja be a táblázat. 46. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014)
Millió forint
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Jegyzett tőke 60
60
60
60
61
62
62
90
90
90
90
1 189
6 188
6 188
676
770
1 879
338
-656
-798
-442
3
3
0
0
0
0
0
894
1 106
-1541
-993
-142
356
461
Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke
923 2 029 488 -506 452 5 808 6 269 Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
A jegyzett tők értéke stabil, 2012-ben és 2013-ban emelték a tőkét 1-1 millió forinttal. A saját tőke alakulásában szerepet játszott a mérleg szerinti eredmény és az eredménytartalék alakulása, 2010-ben az eredménytartalék egyensúlyba tudta hozni a mérleg szerinti eredményt,2011-ben azonban már nem. 2012-ben a megnövel tőketartalék az, ami az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt ellensúlyozza. Lekötött tartalékot a vállalat csak 2008-ban és 2009-ben képzett, mely átvezetésre került az eredménytartalékba. 2013-ban a korábbi évekhez képest jelentős tőketartalékot képzett a társaság, több mint 6 milliárd forintot, ennek hatására a saját tőke állománya is magasabb lett. 10.9 A Budapest Lízing Zrt. hatékonysági mutatói 47. táblázat: Budapest Lízing Zrt. - Hatékonysági mutatók (2008-2014)
összes költség/összes bevétel AEE/összes bevétel
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
95,89%
90,96%
102,99%
108,74%
103,51%
98,44%
99,26%
2,67%
6,50%
-10,50%
-4,55%
-0,59%
1,47%
1,61%
összes költség/összes eszköz
60,66% 32,93% 40,47% 67,98% 79,17% 69,04% 69,39% Saját szerkesztésű táblázat, adatok forrása: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
2010 és 2012 között a mutató meghaladja a 100%-ot, ekkor a költségek jóval meghaladják a bevételeket. A vállalat 2009-ben a leghatékonyabb, ekkor legalacsonyabb az összes költség/
60
összes bevétel mutató, ekkor a legmagasabb az adózás előtti eredmény aránya az összes bevételhez viszonyítva. 10.10 A pénzügyi szervezetek különadójának hatása Sem a bank, sem a lízingcég beszámolóiban nem részletezték az egyéb ráfordítások között a banki különadó alakulását, csak összefoglalóan az adójellegű ráfordításokat.
11.Hipotéziseim ellenőrzése Fő hipotézisem az volt, hogy a vizsgált időszakban, 2008 és 2014 között a vizsgált lízingcégek jövedelmezőségi helyzete folyamatosan romlott, míg likviditási helyzetük stabil maradt vagy növekedett. Elemzéseim alapján ez az állítás nem helytálló, ugyanis: •
A Raiffeisen Lízing Zrt. esetében a mutatószámok ingadoznak, de negatív tartományban,
•
A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. esetében a jövedelmezőségi helyzet javult, és a likviditási helyzet romlott,
•
A De Lage Landen Finance Zrt. esetében szintén a jövedelmezőségi helyzet javult és a likviditási helyzet romlott,
•
A Budapest Lízing Zrt. esetében a jövedelmezőségi helyzet és a likviditási helyzet ingadozott.
Ingadozás alatt azt értem, hogy a vizsgált időszakon belül nem egyértelműen csak növekszenek vagy csökkennek az adatok, hanem a növekedést csökkenés és újbóli növedékes követi vagy ennek ellentettje csökkenés után növekedés, majd ismét csökkenés jön. A Raiffeisen Lízing Zrt. esetében a jövedelmezőség 2011-ig romlik, majd 2013-ig javul és 2014-ben ismét romlik. A likviditási helyzet 2010-ben romlik, 2011-ben javul, majd 2012-ben ismét romlik és 2014-ben javul. A Budapest Lízing Zrt. esetében 2009 után romlik a jövedelmezőség, majd 2013-tól javul, a likviditási helyzet 2009-ben romlik, 2011-ben javul, majd 2012-ben ismét romlik. A további hipotéziseimet tekintve, melyek a lízingcégek sikerességére vonatkoztak: •
A Raiffeisen Lízing Zrt. nem tekinthető sikeresnek
•
A Deutsche Leasing Hungaria Zrt sikeresnek tekinthető 61
•
A De Lage Landen Finance Zrt.-ről és a Budapest Bank Zrt.-ről egyértelműen egyik sem jelenthető ki.
A Raiffeisen Lízing Zrt. adózott eredménye és adózás előtti eredménye negatív, céltartalékot képez és egyéb tartalékai is vannak. Saját tőkéje 2009-ben és 2013-ban negatív, a jegyzett tőkét leszállították, jövedelmezőségi mutatói negatívak. Nem teljesíti a sikeresség feltételeit. A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. adózás előtti eredménye és adózott eredménye pozitív volt, céltartalékot csak 2009-ben és 2014-ben képzett, egyéb tartalékokkal rendelkezik. Saját tőkéje pozitív, jegyzett tőkéje stabil, jövedelmezőségi és likviditási mutatói pozitívak. Teljesíti a sikeresség feltételeit. A De Lage Landen Finance Zrt. esetében az adózás előtti eredmény és az adózott eredmény 2009-ben és 2010-ben negatív, céltartalékot képez, rendelkezik további tartalékokkal, saját tőkéje növekvő, jegyzett tőkéje stabil, 2011-ben megemelték, jövedelmezőségi mutatói között van negatív érték, likviditási mutatói pozitívak. Nem dönthető el egyértelműen, hogy teljesítie a sikeresség feltételeit. A Budapest Lízing Zrt. esetében az adózás előtti eredmény és az adózott eredmény a vizsgált időszakban nem mindig volt pozitív, céltartalékot 2010-től képez, rendelkezik további tartalékokkal, saját tőkéje pozitív, jegyzett tőkéje stabil, jövedelmezőségi mutató között vannak negatív értékek, likviditási mutató pozitívak. Nem dönthető el egyértelműen, hogy teljesíti-e a sikeresség feltételeit. Összességében elmondható a lízingcégekről, hogy a gazdasági válság hatására visszaesés következett be a nyereségességükben, több céget veszteségessé tett, azonban lehetőségeikhez mérten megtették a megfelelő lépéseket a kilábalás érdekében. A pénzintézetek bűvös háromszögét tekintve a vállalatok a likviditás megtartására és vele a jövedelmezőség növekedésére fektettek hangsúlyt.
12. A hazai lízingpiac jelenlegi helyzete és jövőbeni kilátásai A magyar lízingpiac a Magyar Lízingszövetség adatai szerint 2013-től intenzív növekedésnek indult.
62
48. táblázat: Finanszírozott érték és szerződés szám alakulása a hazai lízingpiacon (2013-2015) Finanszírozott érték (millió forint) Szerződés szám (darab)
2013
2014
2015
változás %
366 000
452 000
524 000
143%
66 090
72 725
82 218
124%
Saját készítésű táblázat, adatok forrása: www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.01.16
2013-ról 2015-re a finanszírozott érték 43%-kal növekedett, a szerzőséd szám 24%-kal. 2015ben a finanszírozott érték 524 milliárd forint, mely a következőképpen oszlik meg: autó és flotta lízing 243,74 milliárd forintot tesz ki, tehergépkocsi és busz lízing 133,48 milliárd forintot, gép lízing 144,8 milliárd forintot, ingatlan lízing 1,7 milliárd forintot tesz ki. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programjának keretösszegéből 2015-ben 136 milliárd forintot igényeltek lízingszerződés keretein belül, ez a teljes finanszírozott összeg 26%-a. A 136 milliárd forintból 35,5 milliárd forint autó és flotta lízingre, 24,2 milliárd forint tehergépkocsi és busz lízingre, 76,8 milliárd forint gép lízingre került kifizetésre. A 10 legnagyobb összeget finanszírozó lízingcég között a harmadik helyen a Budapest Lízing Zrt., az az ötödik helyen a Deutsche Leasing Hungary Zrt. és a De Lage Landen Finance Zrt. szerepel. Ezen kívül az EXIM Bank refinanszírozási programjából 17 milliárd forint került a lízingcégekhez, mely a lízingpiac 3%-os növekedését okozta. A lízingpiac különböző szegmenseit tekintve a személygépkocsi, kishaszon-gépjármű és motor lízing piacon 2015-ben a finanszírozott összeg 156 milliárd forint, mely 2013-hoz képest 79%-os növekedés, és 50855 darab szerződésből áll a szerződésállomány. A tíz legnagyobb finanszírozó cég között negyedik a Budapest Lízing Zrt. és nyolcadik a Raiffeisen Lízing Zrt, a tíz vállalat összesen 115,7 milliárd forintot helyezett ki. A flotta lízing piacán 2015-ben 88 milliárd forint kihelyezés történt, a két évvel korábbinál 52%-kal több, és 15816 darab szerződést kötöttek. A tíz legnagyobb finanszírozó közül a De Lage Landen Finace Zrt. a nyolcadik. A tehergépkocsi és busz lízingpiacon 133 milliárd forint kihelyezéssel éltek, mely 27%-os növekedés 2013-hoz képest, a szerződésszám 7466 darab volt. A legnagyobb finanszírozók között jelen van a Budapest Lízing Zrt. a második helyen, a De Lage Landen Finance Zrt. a negyedik helyen, és a Raiffeisen Lízing Zrt a nyolcadik helyen. A mezőgazdasági gépek lízingpiacán a finanszírozott összeg 73 milliárd forint volt, ami 61%kat több mint 2013-ban, és 3433 darab szerződést kötöttek 2015-ben. A legnagyobb 63
finanszírozók közül a második a Deutsche Leasing Hungaria Zrt., az ötödik a Budapest Lízing Zrt. és a kilencedik a De Lage Landen Finance Zrt. Az építőgépek lízingpiacán a finanszírozott érték 16,6 milliárd forint volt, 2015-ben, mely a két évvel korábbi adatnál 86%-kal magasabb, a szerződések száma 806 darab. A finanszírozásban élen volt a De Lage Landen Finance Zrt., harmadik helyen a Deutsche Leasing Hungaria Zrt. hetedik helyen a Budapest Lízing Zrt. és kilencedik helyen a Raiffeisen Lízing Zrt. A gépek lízingpiacán 45 milliárd forint volt a finanszírozott összeg, mely 23%-os növekedés 2013-hoz képest, a szerződések száma 2908 darab volt. A fő finanszírozók közül az első a Deutsche Leasing Hungaria Zrt, ötödik a Budapest Lízing Zrt., nyolcadik a Raiffeisen Lízing Zrt.
és
a kilencedik
a De
Lage
Landen
Finace
Zrt.
(www.lizingszovetseg.hu
letöltve:2016.04.28) 12.1 Növekedési Hitelprogram Jól látszik, hogy a lízingpiacon mekkora növekedés következett be 2013-tól napjainkig. Ebben a növekedésben nagy szerepe volt a Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának. A növekedéshez ezen kívül hozzájárult az EXIM Bank programja is 3%-kal. A Növekedési Hitelprogram kibővítése után 2014-től a pénzügyi vállalkozásokat is bevonták a programba, az EXIM export refinanszírozási terméke lízingcégek számára 2014 szeptemberében indult. Az NHP keretében a 2014-ben mintegy 360 Mrd Ft került kihelyezésre beruházások finanszírozására, ebből 103 Mrd Ft a Lízingszövetség 10 tagvállalatán keresztül, ami 28%-os részesedést
jelent.
Ennek
46%-a
mezőgazdasági
gépek,
42%-a
haszonjárművek
finanszírozását jelentette. Az EXIM Bank programjához eddig 3 lízingcég csatlakozott, mintegy 7,6 Mrd Ft-ot kihelyezve 2014-ben, döntően haszonjárművek finanszírozására. A járműpiac 2014-es fellendülése is hozzájárult a lízingpiac növekedéséhez. A lízingpiaci szegmensek közül a jármű- és eszközbeszerzések értek el látványos eredményt. A személyautó- és flottafinanszírozás adta a finanszírozott összeg 40 százalékát, azaz 183 milliárd forintot. A teherautók és buszok 113 milliárd forinttal, vagyis 25 százalékkal részesedtek a finanszírozott összegből.
64
A különböző termelési eszközök esetében pedig 147 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, így az arányuk 32 százalékos volt a teljes összegen belül.
A járműpiac
növekedésében a lízingcégek jelentős szerepet vállaltak azzal, hogy az újonnan forgalomba hozott
járművek
40
százaléka
lízingkonstrukció
segítségével
talált
gazdára.
(www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.04.28) A vizsgált lízingcégek 2014-es részesedése a Növekedési Hitelprogramból A Raiffeisen Lízing Zrt. 340,8 millió forintot szerzett a program révén, melyet építőgépek finanszírozására költött. A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. 3,06 milliárd forintot kapott a program keretösszegéből, melyből 1,99 milliárd forintot mezőgazdasági gépek, 1,04 milliárd forintot egyéb gépek, 19,5 millió forintot építőgépek finanszírozására fordított. A De Lage Landen Finance Zrt. nem részesült a Program kedvezményeiből. A Budapest Lízing Zrt. 4,44 milliárd forintot szerzett, melyből 2,65 milliárd forintot tehergépjárművek, 903,85 millió forintot személygépjárművek, 660,44 millió forintot mezőgazdasági gépek beszerzésére fordított. (www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.04.28) 12.2 További adatok a vizsgált lízingcégekről A Magyar Lízingszövetség elemzései között a legutóbbi elérhető részletes adatok 2015 első negyedévére vonatkozóan találhatóak meg az általam vizsgált lízingcégekről. Az adatok között a szerződésállományra, tőkekintlévőségre és az Növekedési Hitelprogramból igényelt összegre találhatóak információk, melyeket a vizsgált lízingcégek szerint ismertetek. A Raiffeisen Lízing Zrt. A lízingcég tőkekintlévősége 38,87 milliárd forint, szerződésállományában 5342 darab szerződés szerepel, a Növekedési Hitelprogramból 812,96 millió forintot igényelt 2015 első negyedévében, melyből 613,9 millió forintot tehergépjármű, 94,9 millió forintot építőipari gép, 104,7 millió forintot egyéb gép beszerzésre fordítottak. A Deutsche Leasing Hungaria Zrt. A vállalat tőkekintlévősége 59,61 milliárd forint, szerződésállományának alakulására nincs adat. A Növekedési Hitelprogramból 2015 első negyedévében nem részesült. A De Lage Landen Finance Zrt.
65
Tőkekintlévősége 46,41 milliárd forint, 2959 darab szerződés szerepel állományában. A Növekedési Hitelprogramból nem részesült. A Budapest Lízing Zrt. 2014 végén a magyar állam és General Electic Capitallal előszerződést kötöttek, a magyar állam meg kívánta vásárolni a Budapest Bankcsoportot az amerikai cégtől. Végül a Bankcsoport 2015. június 29-én került állami tulajdonba: az MFB (Magyar Fejlesztési Bank) Csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolta a GE Capital-től a Budapest Bank Zrt. 100 százalékos üzletrészét. (www.budapestbank.hu letöltve:2016.04.28) A társaság tőkekintlévősége 96,14 milliárd forint, 43650 darab szerződés szerepel az állományában. A Növekedési Hitelprogramból 822,44 millió forintot sikerült szerezni, melyből 703 millió forintot tehergépjármű, 42,78 millió forintot építőipari gép, 76,65 millió forintot egyéb gép beszerzésére fordított. (www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.04.28)
13. Várakozások a 2016-os évre Egy - a lízingszövetség tagvállalatainál dolgozó szakértők megkérdezésén alapuló nem reprezentatív - felmérés szerint a szakma 2016-os évre enyhe 5% körüli növekedést vár. A felmérésből kiderül, hogy a növekedést az európai uniós támogatások, az állami támogatások és kisebb mértékben a kedvezményes refinanszírozási források fogják táplálni. Úgy vélik, hogy számítani lehet a kkv szektor beruházásainak növekedésére, melyhez finanszírozási forrásokra lesz szükség. A Növekedési Hitelprogram a lízingpiac szereplői között torzítani fogja a versenyt, mert a Program keretösszegéből eltérő arányban részesülnek a lízingcégek és lesznek olyan vállalatok, melyek nem részesülnek a kedvező refinanszírozási forrásból. A lízingpiac szegmensei szerint az óvatosan növekvő hitelfelvételi kedv a gépjármű finanszírozás területének motorja lesz, mely a 7%-os átlag felett fog növekedni, haszongépjárművek esetén az Európai Uniós támogatások és az EXIM Bank refinanszírozási programjának alacsony kamata miatt 5-6% körüli növekedés várható, építőipari gépek területén szintén 5-6%-os növekedés következhet be az új lakásépítést ösztönző állami programok hatására. A mezőgazdaságigép finanszírozás lesz a húzóágazat, mely a hazai és EU-s támogatásoknak köszönhetően várhatóan 8-10%-os növekedést fog elérni. Informatikai és irodai eszközök és egyéb eszközök stagnálni fognak vagy nagyon alacsony 1-2%-os 66
növekedés várható, mivel a Növekedési Hitelprogram keretein belül ezen a területen már megtörténtek a kapacitásbővítések és a gépcserék. A lakásépítés áfájának 5%-ra való csökkentése és a Családi Otthonteremtési Kedvezmény hatására az új lakások finanszírozása 5%-kal növekedhet. (www.lizingszovetseg.hu letöltve:2016.04.28)
67
14. Összefoglalás Szakdolgozatom
témája
különböző
lízingcégek
jövedelmezőségi,
likviditási
és
tőkeellátottsági helyzetének vizsgálata 2008-ban kitört gazdasági válságtól napjainkig volt. A téma kihívást jelentett számomra, de igyekeztem a rendelkezésre álló adatok alapján legjobb tudásom szerint kifejteni azt. A dolgozat elméleti részében ismertettem a lízing fogalmát, csoportosítását, a pénzügyi lízing és az operatív lízing közötti különbséget, speciális lízing fogalmakat, mint az allízing és a visszlízing, a lízing előnyeit és hátrányait, az adózással kapcsolatos tudnivalókat és a lízing jogi megfogalmazását különböző törvényekből. Mindezek mellett bemutattam a gazdasági válság hatásait az európai lízingpiacon és a hazai lízingpiacon, valamint általános adatokat az európai lízingpiacról. Az európai lízingpiac legnagyobb kihelyező országa Németország és Európában leginkább személygépjárműveket lízingeltek. A hazai lízingpiacon a visszaesés mértéke 2008-ról 2009-re a finanszírozott összeg alapján 61,2%-os volt, 1203 milliárd forintról 456 milliárd forintra, máig nem sikerült a lízingpiacon elérni a 2008-as finanszírozott összeget. Ismertettem a Magyar Nemzeti Bank lízingre vonatkozó országos adatait, valamint a pénzintézetek bűvös háromszögét (jövedelmezőség, likviditás, szolvencia), speciális mérlegüket és eredmény-kimutatásukat. Szakdolgozatom gyakorlati részében bemutattam kutatási kérdésemet és főbb hipotéziseimet, melyek a következők voltak: Hogyan hatott a gazdasági válság a vizsgált lízingcégek jövedelmezőségi és likviditási helyzetére? Fő hipotézisem az volt, hogy jövedelmezőségük a vizsgált időszakban folyamatosan romlott, likviditásuk stabil maradt és növekedett. Hipotézisemet el kellett vetnem, mivel számításaim szerint a jövedelmezőségi helyzet nem folyamatosan romlott, hanem ingadozott, mindezzel párhuzamosan a likviditás nem volt stabil és növekvő, szintén ingadozott a vizsgált időszakon belül. A Deutsche Leasing Zrt. likviditását a kapcsolt vállalkozástól kapott hitelek, a Budapest Lízing Zrt. likviditását az erős anyabanki háttér (biztosított hitelkeretek) befolyásolták. A lízingcégek közül a vizsgált adatok alapján a Raiffeisen Lízing Zrt. helyzete tűnt a legkevésbé stabilnak, a legjobban működőnek a Deutsche Leasing Hungaria Zrt. bizonyult.
68
A gazdasági válság minden cég esetében kisebb vagy nagyobb veszteségekkel, jövedelem csökkenéssel járt. Az erősebb banki vagy vállalatcsoporti háttérrel rendelkező cégek könnyebben átvészelték a válságot, a jövedelmezőségre fektettek hangsúlyt. Szakdolgozatom végén a hazai lízingpiac helyzetét és a közel jövőbeni kilátásokat ismertettem. A magyar lízingpiac a gazdasági válságból lassan lábal ki, mely folyamat 20112013 között indult el és még mindig tart, de jelentős javulás köszönhető a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának és kisebb részben az EXIM Bank refinanszírozási programjának. A lízingszakemberek várakozása szerint az idei évben enyhe 5%-os növekedés fogja jellemezni a hazai lízingpiacot.
69
15. Irodalomjegyzék A lízingről általában Richard A. Brealey - Stewart C. Myers (2005): Modern vállalati pénzügyek, Panem Kiadó, Budapest, p. 779-802 Gál Erzsébet (2011): Praktikus bankszakmai ismeretek, Saldo Kiadó, Budapest, p. 120-124 Dr. Gyulai László (2011): Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása, Saldo Kiadó, Budapest, p. 144-152 Dr. Sági Judit (2007): Banktan, Saldo Kiadó, Budapest, p. 127-134 International Accounting Standars 17: http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/docs/consolidated/ias17_en.pdf
letöltve:
2016.04.17. Dr. Pucsek József: Pénzügyi és Számviteli Kontrolling http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_e7_penzugyi_es_szamviteli_kontro lling_scorm/lizing_CCn28XNQZmbvPcVr.html letöltve: 2016.04.17. Leaseurope – What are the benefits of leasing? http://www.leaseurope.org/index.php?page=rental-leasing-introduction letöltve: 2016.04.16. Áfa és nyílt végű pénzügyi lízing: http://lizingszovetseg.hu/hirek/afa_-_nyilt_vegu_penzugyi_lizing.4368.html?pageid=1 letöltve: 2016.04.17 A zárt végű pénzügyi lízing adózási és számviteli kérdései: http://ado.hu/rovatok/ado/a-zart-vegu-penzugyi-lizing-adozasi-es-szamviteli-kerdesei letöltve: 2016.04.17. A lízing jogi szabályozása: http://ado.hu/rovatok/szamvitel/a-lizing-szabalyozasa-az-uj-ptk-ban letöltve: 2016.04.17. 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról: 70
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV letöltve:2016.04.17 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV letöltve:2016.04.17 Az európai lízingpiac a válság után: http://lizingszovetseg.hu/hirek/europai_lizingpiaci_helyzetkep.233.html?module=38&mywbC ontentTypeCtrlAction=Item&mywbContentType_id=1 letöltve:2016.04.11. Leaseurope statisztikák: http://www.leaseurope.org/uploads/documents/FF_Leaseurope_09.pdf letöltve:2016.04.11. http://www.leaseurope.org/uploads/documents/FF_Leaseurope_2010.pdf letöltve:2016.04.11. http://www.leaseurope.org/uploads/documents/FF%20Leaseurope%202011.pdf letöltve:2016.04.11. http://www.leaseurope.org/uploads/documents/FF%20Leaseurope%202012.pdf letöltve:2016.04.11. http://www.leaseurope.org/uploads/documents/FF%20Leaseurope%202013.pdf letöltve:2016.04.11. http://www.leaseurope.org/uploads/documents/FF%20Leaseurope%202014.pdf letöltve:2016.04.11. http://www.leaseurope.org/index.php?page=key-facts-figures letöltve: 2016.04.11. http://lizingszovetseg.hu/content/_common/attachments/pr20032013.pdf letöltve:2016.04.11. http://lizingszovetseg.hu/content/_common/attachments/leaseurope/European%20Leasing%2 0Market%202008.pdf letöltve:2016.04.11. http://lizingszovetseg.hu/content/_common/attachments/leaseurope/European%20Leasing%2 0Market%202009.pdf letöltve:2016.04.11. A gazdasági válság hatása a hazai lízingpiacra
71
http://lizingszovetseg.hu/content/_common/attachments/elemzesek/2009elemzes.pdf letöltve: 2016.04.10. http://www.lizingszovetseg.hu/hirek/2008_teljes_ev.205.html?pageid=1 letöltve: 2016.04.10. http://lizingszovetseg.hu/hirek/sajtotajekoztato.62.html?module=38&mywbContentTypeCtrl Action=Item&mywbContentType_id=1 letöltve: 2016.04.10. http://lizingszovetseg.hu/hirek/elerte_a_melypontot_a_lizingpiac.293.html?module=38&myw bContentTypeCtrlAction=Item&mywbContentType_id=1 letöltve: 2016.04.10. http://lizingszovetseg.hu/hirek/lassan_magahoz_ter_a_lizingpiac.472.html?module=38&myw bContentTypeCtrlAction=Item&mywbContentType_id=1 letöltve: 2016.04.10. Lízingpiaci elemzések: (2011-2013) http://lizingszovetseg.hu/hasznos/elemzesek letöltve: 2016.04.10. Magyar Nemzeti Bank - Hitelintézeti szektor részletes adatai http://www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/i-penz-es-hitelpiaci-szervezetek/a-hitelintezetiszektor-reszletes-adatai letöltve: 2016.03.10 A pénzintézetek speciális mérlege és eredmény-kimutatása: Erdős Péter - Mérő Katalin (2010): Pénzügyi közvetítő intézmények, Akadémiai Kiadó, Budapest p.52-74 Magyar Lízingszövetség elemzései: (Lízingpiaci elemzések és lezárt statisztikák 20082014, 2015) www.lizingszovetseg.hu/hasznos/elemzesek letöltve: 2016.01.16 Raiffeisen Lízing Zrt. honlapja: www.lizing.raiffeisen.hu letöltve: 2016.03.05 Kockázati jelentések: https://www.raiffeisen.hu/raiffeisen-csoport/sajtoszoba/penzugyiadatok/jelentesek/kockazatkezeles letöltve: 2016.04.01
72
http://lizingszovetseg.hu/lizingcegek/raiffeisen_lizing_zrt..4140.html?pageid=501
letöltve:
2016.03.05 Deutsche Leasing Hungaria Zrt. honlapja: www.deutsche-leasing.com/hu/unternehmen/international/ungarn letöltve: 2016.03.22 http://lizingszovetseg.hu/lizingcegek/deutsche_leasing_hungaria_zrt..4118.html?pageid= letöltve: 2016.03.22 De Lage Landen Finance Zrt. honlapja: www.dllgroup.com/hu/hu-hu/megoldásaink letöltve: 2016.03.22 http://lizingszovetseg.hu/lizingcegek/de_lage_landen_finance_zrt..4117.html?pageid=501 letöltve: 2016.03.22 Budapest Lízing Zrt.: www.budapestbank.hu letöltve: 2016.04.22 https://www.budapestbank.hu/csoport/lizing/hun/bemutatkozas.php letöltve: 2016.04.22 http://lizingszovetseg.hu/lizingcegek/budapest_lizing_zrt..4115.html?pageid=501 letöltve:2016.04.22 Budapest Bank tőkemegfelelési mutató: https://www.budapestbank.hu/info/sajtoszoba/sajtoszoba_cikk.php?frm_id=910
letöltve:
2016.04.22 http://www.budapestbank.hu/info/sajtoszoba/images/attach/20150402122216_att_882.pdf letöltve: 2016.04.22 http://www.budapestbank.hu/info/sajtoszoba/images/attach/Budapest_Bank_eves_eredmeny_ 2011_sajtokozlemeny_120321.pdf letöltve: 2016.04.22 http://hvg.hu/kkv/20130327_budapest_bank_2012_nyereseg letöltve: 2016.04.22 Nyilvános beszámolók elérhetősége: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve:2016.02.29
73
A hazai lízingpiac jelenlegi helyzete http://lizingszovetseg.hu/hirek/szazmilliarddal_jarult_hozza_a_novekedesi_hitelprogram_sike rehez_a_lizingpiac.9345.html?pageid=1 letöltve:2016.04.28 http://lizingszovetseg.hu/hasznos/elemzesek letöltve:2016.04.28 http://www.budapestbank.hu/info/budapestbank/csoport.php letöltve: 2016.04.28 Várakozások a 2016-os évre: http://lizingszovetseg.hu/hirek/enyhe_novekedesre_szamit_a_lizingpiac.9517.html?module=3 8&mywbContentTypeCtrlAction=Item&mywbContentType_id=1 letöltve:2016.04.28
74
16. Ábra- és táblázatjegyzék Ábrák: 1. ábra: Az összes új kihelyezés alakulása az európai lízingpiacon (2009-2014), 15. oldal 2. ábra: A különböző európai országok és térségek átlagos részesedése az összes kihelyezett összegből (2009-2014), 17. oldal 3. ábra: A különböző lízingtárgyak kihelyezett értékének alakulása az európai lízingpiacon (2009-2014), 18. oldal 4. ábra: A finanszírozott összeg és a szerződés szám alakulása a teljes lízingpiacon (20072013), 19. oldal 5. ábra: Raiffeisen Lízing Zrt. – Szerződésszám és szerződés állomány alakulása (2008-2014), 30. oldal 6. ábra: Deutsche Leasing Hungaria Zrt- Bruttó eszközérték, finanszírozott érték (2008-2014), 40. oldal Az ábrák saját szerkesztésűek, az adatok forrása a következő: A Magyar Lízingszövetség adatai, elemzései: www.lizingszovetseg.hu/hasznos/elemezesek letöltve: 2016.01.16 Táblázatok: 1. táblázat: MNB Hitelintézeti szektor eszközei – pénzügyi lízing (2008-2014), 22. oldal 2. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. bruttó eszközérték, finanszírozott eszközérték, tőkekintlévőség (2008-2014), 29. oldal 3. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014), 31. oldal 4. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. Hitelintézettekkel és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014), 31. oldal 5. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (2008-2014), 32. oldal
75
6. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok (2008-2014), 33. oldal 7. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014), 34. oldal 8. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014), 34. oldal 9. táblázat: Raiffeisen Bankcsoport – Tőkemegfelelés (2009-2014), 35. oldal 10. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014), 35. oldal 11. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014), 36. oldal 12. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt – Hatékonysági mutatók (2008-2014), 37. oldal 13. táblázat: Raiffeisen Lízing Zrt. – Banki különadó, 37. oldal 14. táblázat Deutsche Leasing Hungaria Zrt. - Szerződések számának alakulása (2008-2014), 39. oldal 15. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014), 40. oldal 16. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (2008-2014), 41. oldal 17. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (2008-2014), 41. oldal 18. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok(2008-2014), 42. oldal 19. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014), 43. oldal 20. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014), 43. oldal 21. táblázat: Deutsche leasing Hungaria Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014), 44. oldal 22. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014), 44. oldal 23. táblázat: Deutsche Leasing Hungaria Zrt. - Hatékonysági mutatók (2008-2014), 45. oldal
76
24. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Szerződés szám, szerződés állomány (20082014), 46. oldal 25. táblázat De Lage Landen Finance Zrt. – Bruttó eszközérték, finanszírozott érték és tőkekintlévőség (2008-2014), 47. oldal 26. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014), 47. oldal 27. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (2008-2014), 48. oldal 28. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (2008-2014), 49. oldal 29. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok (2008-2014), 49. oldal 30. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014), 50. oldal 31. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014), 51. oldal 32. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014), 51. oldal 33. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014), 52. oldal 34. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. - Hatékonysági mutatók (2008-2014), 52. oldal 35. táblázat: De Lage Landen Finance Zrt. – Banki különadó, 53. oldal 36. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Szerződés szám, szerződés állomány (2008-2014), 54. oldal 37. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Bruttó eszközérték, finanszírozott érték (2008-2014), 54. oldal 38. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Pénzeszközök és ügyfelekkel szembeni követelések (2008-2014), 55. oldal 39. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (2008-2014), 56. oldal 77
40. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Biztonsági elemek a mérlegben (2008-2014), 56. oldal 41. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Főbb eredmény-kimutatás sorok (2008-2014), 57. oldal 42. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Jövedelmezőségi mutatók (2008-2014), 58. oldal 43. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Tőkeáttétel (2008-2014), 58. oldal 44. táblázat: Budapest Bankcsoport – Tőkemegfelelés (2008-2014), 59. oldal 45. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Likviditási mutatók (2008-2014), 59. oldal 46. táblázat: Budapest Lízing Zrt. – Saját tőke és tartalékok (2008-2014), 60. oldal 47. táblázat: Budapest Lízing Zrt. - Hatékonysági mutatók (2008-2014), 60. oldal 48. táblázat: Finanszírozott érték és szerződés szám alakulása a hazai lízingpiacon (20132015), 63. oldal A táblázatok saját szerkesztésűek, az adatok forrása a következő: A Magyar Lízingszövetség adatai, elemzései: www.lizingszovetseg.hu/hasznos/elemzesek letöltve: 2016.01.16 A vállalatok beszámolói: www.e-beszamolo.kim.gov.hu letöltve: 2016.02.29 Tőkemegfelelés: www.raiffeisen.hu letöltve:2016.04.01 www.budapestbank.hu letöltve: 2016.04.22
78
79
80
1. A témaválasztás megindokolása A szakdolgozatom témáján sokat gondolkodtam, rengeteg ötletem támadt, volt köztük egészen jó, melyről kiderült, hogy sajnos nehezen megvalósítható és volt olyan is, amely nem ütötte meg a mesterképzésen elvárt szintet. Konzulensemmel, Dr. Gyulai László Tanár Úrral többszöri egyeztetés után született meg a végleges téma. A témám kacsolódik a lízinghez, mellyel azért szeretnék foglalkozni, mert tavaly nyáron diákmunkát végeztem egy lízingcégnél, és megtetszett a hely, illetve a munka. Sajnos nem engedték meg, hogy náluk írjam a szakdolgozatomat, így a lízinggel kapcsolatban olyan témát kellett kitalálnom, mely megvalósítható és egyben nem szükségesek hozzá a lízingcégek belső, csak náluk fellelhető adatai. Szakdolgozatomban általam több szempont alapján kiválasztott lízingcégek jövedelmezőségi, likviditási és tőke ellátottsági helyzetét fogom megvizsgálni a 2008-as gazdasági válságtól 2014-ig. Előzetes adat és információgyűjtésem során kiderült számomra, hogy a lízinggel kevesen foglalkoznak, így valóban érdemes a területen kutatásokat, elemzéseket végezni. A vállalatok likviditásával, jövedelmezőségével és tőke ellátottságával többen foglalkoznak, azonban mindezt lízingcégek esetében szeretném vizsgálni, így véleményem szerint a téma megfelelő és megállja a helyét pénzügy mesterszakon. A vállalatok likviditása, alapvető fontosságú, megfelelő tartalékok nélkül a pénzügyi vállalkozások is csődbe juthatnak. A vállalat vezetői, tulajdonosai egyaránt abban érdekeltek, hogy jövedelmező legyen a cég, és megfelelő összegű profitot termeljen. A megfelelő tőke ellátottság is fontos, mind a bankok esetében, mind a lízingcégek esetében. 2. A téma megfogalmazása Szakdolgozatom makro és mikro részből fog állni. A makro részben bemutatom az általános tudnivalókat a lízingről, ismertetem a gazdasági válság hatásait az európai és a hazai lízingpiacon, valamint kitérek a pénzintézetek mérlegének és eredmény-kimutatásának speciális mivoltára. A mikro részben előre meghatározott szempontok alapján kiválasztott (méret, lízingtárgyak, nyereséges/veszteséges) négy Magyarországon működő lízingcég (Raiffeisen Lízing Zrt., Deutsche Leasing Hungaria Zrt., De Lage Landen Fnance Zrt., Budapest Lízing Zrt.) jövedelmezőségét, likviditását valamint röviden tőke ellátottságát fogom megvizsgálni nyilvános beszámolóik segítségével 2008-tól 2014-ig. A vizsgálat során a gazdasági válság hatásait szeretném feltérképezni a kiválasztott vállalkozásoknál. A kiválasztott lízingcégek beszámolóit a www.e-beszamoló.kim.gov.hu oldalról töltöm le. A lízingcégeket saját weboldalaik segítségével mutatom be. Szakdolgozatomhoz felhasználom a
81
Magyar Lízing Szövetség honlapján található adatokat, információkat, dokumentumokat, idősorokat. Fő kutatási kérdésem a következő: Hogyan alakult a válságtól napjainkig a kiválasztott lízingcégek jövedelmezőségi, likviditási, tőke ellátottsági helyzete? Hogyan befolyásolta jövedelmezőségi, likviditási, tőke ellátottsági helyzetüket a gazdasági válság? Hipotézisem a következő: Fő hipotézisem: a kiválasztott lízingcégek jövedelmezőségi helyzete a vizsgált időszakban folyamatosan
romlott,
likviditási
helyzetük
stabil
maradt,
sőt
növekedett.
A
jövedelmezőségük visszaesése összefüggésben van a gazdasági válsággal. A jövedelmezőségi helyzetet a saját tőke arányos nyereség és az eszközarányos nyereség mutatókkal elemzem, a likviditási helyzetet a Bázel II4 szabályai szerint számítom ki. Azoknak a lízingcégnek a működését veszem sikeresnek, amelynek: •
adózás előtti eredménye pozitív a vizsgált időszakban,
•
adózott eredménye pozitív a vizsgált időszakban,
•
rendelkezik céltartalékkal, melyek értéke pozitív,
•
képez további tartalékokat is,
•
saját tőkéjének értéke pozitív a válságot követő években,
•
jegyzett tőkéje stabil vagy növekvő,
•
jövedelmezőségi és likviditási mutatói pozitívak.
A lízingcégek beszámolóinak elemzésével egyidejűleg a fenti állításokat szeretném alátámasztani vagy cáfolni. Kutatás módszertani eszköztár Szakdolgozatomban primer és szekunder kutatást is végzek. A szekunder kutatás során információkat gyűjtök az internetről és a könyvtárból. Felhasználom a Magyar Lízing Szövetség által közzétett adatokat. Az adatok feldolgozásához és elemzéséhez valamint hipotézisem bizonyításához vagy elvetéséhez a Microsoft Excel programot használom.
4
A Bázel III követelményeinek mérésére nincs lehetőségem.
82
3. Időterv – Gantt diagram Tevékenységek/hetek
Január 5 hét (25-31)
Február 1 hét (1-7)
Február 2 hét (8-14)
Február 3 hét (15-21)
Február 4.hét (22-28)
Feb. 29 Március 1.hét (1-6)
Március 2 hét (7-13)
Kutatási koncepció elkészítése és leadása előzetes konz. után Adatgyűjtés internetről Adatgyűjtés könyvtárból Elkezdeni az írást Konzultáció a konzulenssel 1 50%-os készültség elérése Primer kutatás előkészítése Mélyinterjú(v.kérdőív) elvégzése és elemzése Konzultáció a konzulenssel 2 75%-os készültség elérése Konzultáció a konzulenssel 3 90%-os készültség elérése A szakdolgozat befejezése, utolsó simítások Utolsó vélemény a konzulenstől Köttetés Szakdolgozat beadása
83
Március 3 hét (14-20)
Március 4 hét (21-27)
Március 5 hét (28-31)
Április 1 hét (1-3)
Április 2 hét (4-10)
Április 3hét (11-17)
Április 4 hét (18-24)
Április 5 hét (2530+1)
Május 1 hét (2-8)
Május 2 hét (9-15)
Május 3 hét (1622)
4. Legfontosabb irodalmak jegyzéke Könyvek: Richard A. Brealey - Stewart C. Myers (2005): Modern vállalati pénzügyek, Panem Kiadó, Budapest Gál Erzsébet (2011): Praktikus bankszakmai ismeretek, Saldo Kiadó, Budapest, Dr. Gyulai László (2011): Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása, Saldo Kiadó, Budapest Dr. Sági Judit (2007): Banktan, Saldo Kiadó, Budapest Erdős Péter - Mérő Katalin (2010): Pénzügyi közvetítő intézmények, Akadémiai Kiadó, Budapest Internetes források: Magyar Lízingszövetség (statisztikák, elemzések) www.lizingszovetseg.hu PSZÁF Aranykönyvek, MNB idősorok: www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/v-aranykonyv www.mnb.hu Magyar nyelvű cikkek: www.portfolio.hu www.piacesprofit.hu www.ado.hu Angol nyelvű cikkek, információk, statisztikák: www.leaseurope.org (európai lízing statisztika) Vizsgált lízingcégek oldalai: www.lizing.raiffeisen.hu
84
www.budapestbank.hu www.deutsche-leasing.com www.dllgroup.com Nyilvános beszámolók: www.e-beszamolo.kim.gov.hu
85
