Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
Darcsi Barbara Pénzügy-számvitel szak/ pénzintézeti szakirány A hitelbiztosítékok fajtái, valamint egy adott hitelkérelemhez felajánlott biztosíték értelmezése és értéke
2016
Darcsi Barbara Pénzügy-számvitel szak/ pénzintézeti szakirány Beszámoló a szakmai gyakorlatról
2016
Tartalomjegyzék 1. Jelentkezés a CIB Bankhoz .......................................................................... 2 2. A CIB Bank rövid története ......................................................................... 3 3. Alapfogalmak a Workout területen ............................................................ 5 4. Vállalati Behajtás kezelésébe kerül egy adós és a kapcsolódó biztosítéknyújtó(k), amennyiben........................................................................ 6 5. A Behajtási eljárás folyamatai ..................................................................... 7 6. Workout menedzser feladatainak rövid ismertetése ................................. 8 7. Feladataim ..................................................................................................... 9 7.1.
Lízing és banki utalási igények készítése és kódolása ................................................ 9
7.2.
Tulajdoni lapok lekérése a Takarnet rendszerből ...................................................... 10
7.3.
Értékbecslések megrendelése .................................................................................... 11
7.4.
Illetékbélyegek igénylése .......................................................................................... 12
7.5.
Bank költségeinek terhelése ...................................................................................... 12
7.6.
Különböző excel táblák vezetése ............................................................................... 13
7.7.
Követelésvásárlásokkal kapcsolatos adminsztratív feladatok ................................... 14
7.8.
Cégközlöny monitorozása ......................................................................................... 15
8. Összefoglalás ................................................................................................ 16 9. Irodalomjegyzék .......................................................................................... 17 10. Munkanapló ................................................................................................. 18
1
Szakmai gyakorlati beszámoló 1. Jelentkezés a CIB Bankhoz
A felsőoktatási szakképzés során 14 hetes egybefüggő gyakorlatot kell teljesítenem az oklevelem megszerzéséhez. Nappali tagozatos hallgatóként a pénzügyi és számviteli szak pénzintézeti szakirányán a 2015/2016-os tanév második félévében került erre sor. A gyakorlati helyet mi magunk is megválaszthattuk, így már ősszel keresgélni kezdtem a gyakornoki álláslehetőségek között. A kötelező gyakorlat csak februárban kezdődött, de nagy lelkesedéssel
és
motivációval
készülten,
hogy
az
elméletben
megszerzett
tudásomat/tapasztalatomat a gyakorlati életben is megszerezhessem, kipróbálhassam. Multinacionális környezetben dolgozhassak. Több helyre is beadtam az önéletrajzomat, motivációs levelemet és bíztam benne, hogy mielőbb lehetőséget kapok. Szerencsémre több bank is visszajelzett és várt saját interjújára. Több más pénzintézet mellett a CIB-nél is szívesen fogadtak egy első körös ismerkedésre, amelyet még 2-3 körös telefonos beszélgetés követett. Az interjún elmondottak alapján rögtön szimpatikus lett a leendőbeli főnököm és kollégáim is, mivel bemutatta nekem őket és a munkakörnyezetet is (azt is, ha kölcsönösen megegyezünk melyik munkaállomáson ülhetek). Néhány levélváltás és adategyeztetés után december 8-án meg is kezdhettem a gyakorlatomat a CIB Bank Zrt. székházában a KKV hitelek behajtási területén (angol terminológiával élve workout területen). 1. kép: Petrezselyem utcai székház, forrás dietrichestarsa.hu
2
2. A CIB Bank rövid története
A CIB Bank jogelődje 1979. november 9-én jött létre, Közép-európai Nemzetközi Bank néven, mely dolláralapon működő devizabankként működött. Kizárólag vállalati ügyfelekkel foglalkozott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett tulajdonosai európai és japán bankházak is voltak. A bank hazai ügyfelei egyre inkább igényelni kezdték a forintműveleteket, így 1998ban létrejött a CIB Hungária Bank Rt. Így a CIB kínálata bővülni tudott és forintban igénybe vehető kereskedelmi banki szolgáltatásokkal egészült ki. 1998 januárjában a két szervezet egyesült, így létrejött a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank. 9 évvel később, 1997-ben a Magyar Nemzeti Bank értékesítette tulajdoni hányadát a bankban, majd a későbbiek során Olaszország legnagyobb bankcsoportja, a Banka Intesa felvásárolta a bankot. „2007. január 1-jén egyesültek a CIB Bank és az Inter-Európa Bank anyabankjai – a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a SANPAOLO IMI. Olaszországban ezzel egy új, piacvezető bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven. Az anyaintézmények példáját követve, 2008. január 1-jével a CIB Bank és az Inter-Európa Bank is egyesíti erejét, és – az elődök legjobb tudását, hagyományait ötvözve – CIB Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét.” (Dr. Török László) 2000-ben megalakult a CIB Lízing Rt., amely gépek, berendezések és gépjárművek vonatkozásában pénzügyi lízingszolgáltatással, személy-gépjárművek tekintetében pedig hitelezési tevékenységgel állt az ügyfelek rendelkezésére. 2001. elején létrejött a CIB Biztosítási Alkusz Kft. amely lízingtevékenységhez kapcsolódóan, de ezen túlmenően az egész CIB Csoport számra végez tevékenységet. A hosszú távú fenntartható növekedés érdekében és a környezet változásait figyelembe véve a CIB Bank leányvállalataival közösen 2009-ben több folyamatot indított útjára. Ennek lényege az összehangolt, jól átgondolt és fókuszált üzleti modell alkalmazása. 2009-ben sorkerült az
3
önálló kis-és középvállalati divízió létrehozására, amely tanácsadó szerepet jelentett a vállalkozásokkal való kapcsolattartásban. 2010-ben a bankcsoport hároméves üzleti stratégiát hagyott jóvá, amely folyamatosan figyelembe veszi a külső környezeti hatásokat és azt az irányt célozta meg, hogy az ügyfelek elsődleges pénzügyi szolgáltatójuknak a CIB Csoportot válasszák. 2011-ben újabb mérföldkőhöz érkezett: az új program a korábbi tevékenységeit egységes keretbe foglalta és az intézmény és szolgáltatásainak átfogó korszerűsítését tűzte ki céljául. A bank 2013-ban újrafogalmazta stratégiáját: a lakossági üzletágban cél, hogy a pénzintézet ügyfelei elsődleges lakossági bankja legyen, míg a KKV, lízing és mikrovállalati szegmensben a CIB Csoport a termékek és szolgáltatások továbbfejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Bár jelenleg elsősorban ezen szektorokra összpontosítja erőfeszítéseit, a CIB új célokat tűzött ki a nagyvállalati üzletágban nyújtott teljesítményének szinten tartása érdekében is. A CIB Bank ma univerzális hitelintézetként a kereskedelmi bank és befektetési szolgáltatások teljes körét nyújtja közel 100 fiókjával, több mint 500 ezer ügyfelének. A CIB Bank működése során az alapelvek továbbra is változatlanok: -
fenntartható üzleti működés
-
átláthatóság
-
prudencia
Elismerései: -
2008: legjobb lakossági internetbank cím
-
2009: az év lakossági hiteltermékéért kapott elismerést
-
2010: a legjobb a hazai pénzintézetek között a felelős működés címet kapta meg.
4
A CIB Bank rövid ismertetőjét Dr. Simák Pál, a Bank vezérigazgatójának gondolatával zárnám, amelyet a Bank évfordulója kapcsán osztott meg a közönséggel: "A CIB az elmúlt 35 évben a hazai bankpiac egyik meghatározó szereplőjévé vált. Azon dolgozunk, hogy megőrizzük piaci súlyunkat és sikeresen működjünk hosszabb távon. Ezt a célkitűzést szolgálja a közelmúltban újrafogalmazott stratégiánk és az ezzel együtt megújuló CIB márkanév is"
2. kép: Megújult CIB márkanév, forrás CIB.hu
3. Alapfogalmak a Workout területen Tekintettel arra, hogy a gyakorlati helyem munkája, a behajtás aktuális téma a válság idején, azonban elég speciális a maga nemében, ezért az alapfogalmak bemutatásával folytatom a gyakorlati munkámról szóló beszámolót. A "workout" szó pénzügyi területre történő átemelése arra az erőfeszítésre, elvégzendő munkára utal, amivel a régebben lejárt követelésekből újra pénzt lehet "kidolgozni". Követelés vásárlás: az a folyamat, mely során a Bank egy harmadik fél követelését üzletpolitikai okból megveszi engedményezés útján és így a követelés jogosultjaként lép fel a továbbiakban. Követelés értékesítése: az a folyamat, melynek során a Bank valamely követelését (jellemzően kétes vagy rossz követelést) részben vagy egészben biztosítékaival együtt értékesíti. Követelés elengedés: az a folyamat, melynek során a Bank valamely követelését részben, vagy teljesen üzletpolitikai okból elengedi, azt nem kívánja érvényesíteni.
5
Követelés leírás: az a belső banki folyamat, melynek során a (jogszabály által meghatározottaknak megfelelő) behajthatatlan követelését a Bank a nyilvántartásaiból kivezeti, mert azt érdemben érvényesíteni nem tudja. Óvadék: Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, akkor a jogosult szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése estén követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti. Végrehajtás: olyan, jogszabály által szabályozott eljárás, mely során a fizetésképtelen adós, vagy valamely biztosítékot nyújtó vagyonából kíván a hitelező kielégítést nyerni. Felszámolás: olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. Csődeljárás: A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Workout menedzser: workout szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személy, aki törekszik a lehető legkisebb veszteség elérésére, illetve elkerülhetetlen esetben a kivonulás legmegfelelőbb módját támogató intézkedési terv kidolgozását és végrehajtását végzi a döntéshozatali fórum jóváhagyása alapján. Workout manager pozícióra általában jogászokat vagy közgazdászokat keresnek.
4. Vállalati Behajtás kezelésébe kerül egy adós és a kapcsolódó biztosítéknyújtó(k), amennyiben
-
90 napon túl lejárt tartozása van
-
az adós vagy biztosítéknyújtó(k) végelszámolást kezdeményez maga ellen,
-
az adós vagy biztosítéknyújtó(k) csődeljárást kezdeményez maga ellen,
-
üzleti kezelésben lévő adós vagy biztosítéknyújtó(k) ellen felszámolás indul,
-
Az adós ügyletének bármely biztosítékának érvényesítése veszélybe került (bank engedélye nélkül eladják, újabb terheket jegyeznek be, végrehajtási ügyben lefoglalják, büntető ügyben perfeljegyzés kerül rá stb.) az adós vagy biztosítéknyújtó(k) ellen polgári vagy büntető per van folyamatban. 6
A felsorolt esetek bekövetkeztében az üzleti terület/számlavezető fiók az átadás engedélyezését követően az ügyfélátadást azonnal megkezdi, azaz -
összekészíti az eredeti ügyféldokumentumokat,
-
aktualizálja a fedezeti és céltartalék rendszert,
-
értesíti a Vállalati Behajtás csoportvezetőit
-
valamint kitöltésre kerül az Átadás-átvételi jegyzőkönyv.
5. A Behajtási eljárás folyamatai
1. A fiók átadja az ügyet a Workoutra, stratégia megalkotása 2. Megállapodás 3. Behajtási stratégia megkezdése, folytatása 4. Hitelfelmondás 5. Óvadék érvényesítése 6. Garancia lehívás 7. Végrehajtási eljárás 8. Felszámolási eljárás 9. Csődeljárás 10. Végelszámolás 11. Cégtörlés
7
6. Workout menedzser feladatainak rövid ismertetése
A Vállalati Behajtás kezelés kezdete az az időpont, amikor az adott ügyfél ügyleteihez kapcsolódó valamennyi eredeti dokumentáció megérkezett és az eredeti dokumentumok Átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átvételre kerültek. Majd a workout menedzser írásbeli kérésére berögzítésre kerül a rendszerben a workout kezelés és a workout manager neve. Ezután a menedzser értesíti az ügyfelet és a biztosítéknyújtókat a behajtásra kerülésről és az aktuális tartozásadatok alapján felszólítja a kötelezetteket a tartozás kiegyenlítésére. A workout manager behajtási stratégiát készít. Amennyiben az adós és a kötelezettek együttműködőek és reálisnak tűnő ajánlatot nyújtanak be a lejárt tartozás rendezésére, akkor a bank döntéshozói elé tárja a jogi eljárások alternatívájaként az ajánlatot. Ennek eredményeként fizetési moratórium, fizetési megállapodás vagy követelés átstrukturálási megállapodás készül. Amennyiben már folyik jogi eljárás, akkor a feladata a hitelezői igény bejelentésének elkészítése. Csődeljárás esetében a Cégközlönyben való közzétételt követő 30 napon belül el kell készítenie és juttatnia az adóshoz és a vagyonfelügyelőhöz a hitelezői igénybejelentést. Az első csődtárgyalást a csődeljárás közzétételétől számított 45 napon belül meg kell tartani. Ha a céltartalékról is született döntés, a Workout menedzser feladata a Céltartalék módosítási eljárás megkezdése. Ha nincs más megtérülési esély, a workout manager elindítja a jogi eljárásokat az adós, a biztosítéknyújtók ellen, valamint a biztosíték érvényesítése érdekében. Felszámolás vagy végrehajtás indítása esetén a menedzser feladata, hogy elkészítse a jogi eljáráshoz kapcsolódó kérelmet és indítsa az eljáráshoz kapcsolódó illetékek, díjak utalását vagy az illetékbélyeg beszerzését. Amennyiben valamely behajtási eljárás eredménytelenül zárul le, vagy van még az ügyfélnek az egyes behajtási eljárások lezárulta után is behajtható vagyona, illetve egyéb érvényesíthető biztosíték, akkor a WO menedzser a behajtási stratégiának eleget téve egy másik behajtási eljárási folyamatot kezd meg. 8
Alternatív megtérülési stratégiaként a követeléseket a hitelező egyedileg vagy csomagos értékesítés keretében értékesíti a felek között kialkudott vételáron. A követelés engedményezési vételárának megfizetését követően a követelés és biztosítékainak jogutódja a vevő, a követelést a bank teljes egészében kivezeti a könyveiből.
7. Feladataim
Gyakorlatom során betekintést nyerhettem a bankvilág egyik szegletébe. Ez idő alatt tisztázódott bennem, hogy a bankok működése rendkívül összetett, ezért minden banki területre külön osztályokat hoznak létre, melyek működését külön-külön is hosszú idő elsajátítani. Gyakorlatom idejét a Bank központi épületeinek egyikében, a Petrezselyem utcai székházában töltöttem, azon belül pedig a Vállalati Behajtás Kis-és középvállakozásokra specializálodott osztályán. A beilleszkedéstől az elején kicsit tartottam, hiszen minden kollégám minimum 10 évvel idősebb volt nálam. Ennek ellenére a lendületes, segítőkész és barátságos 9 fős csapatnak köszönhetően minden nap egyre jobban éreztem magam. Betekintést kaphattam a mindennapi munkájukba, sőt a rám szabott feladatok elvégzésével a segítségükre lehettem. Az intézmény 6 szintű, én az első szinten tevékenykedtem, itt kapott helyet a Workout csoport, amely a bank speciális része, ahol külön csoportja van a mikrovállalkozásoknak, a KKV-knak, a nagyvállalatoknak, és itt kapott még helyet a Closure csoport, amely a követelés lezárásával foglalkozik. Mindegyik csoportnak segíthettem a munkáját. 7.1. Lízing és banki utalási igények készítése és kódolása Feladataim közé tartozott a terület költségeinek, számláinak könyvelésre történő előkészítése, az utalványozási folyamat indítása, számlák SAP-ban történő kódolása.
9
A behajtási osztályon a munkavégzés során sok költsége merül fel a banknak, ilyen költségek például a földhivatalnál a zálogjog bejegyzése, a végrehajtási eljárás megindítása vagy a felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentése; ilyenkor utalási igényeket kell készíteni. A lízinges számlák esetében pedig minden számlához, ami a bankhoz érkezett, számlakísérőt kellett készítenem. Ezeken az igényeken a szállító neve, a szállító számlaszáma, a fizetendő összeg, az adós neve, a dátum és egy közlemény rovat szerepelt. A közlemény rovatnak fontos szerepe volt, amire külön oda kellett figyelni, hiszen a szállító ezen mező kitöltése alapján fogja beazonosítani az utalást. Itt szerepelhetett például az ügyiratszám vagy a számla sorszáma, ingatlanok esetében pedig az ingatlan helyrajzi száma és a helyiség neve. Miután elkészítettem a számla vagy költség utalásához a feljegyzést, és az ügykezelő aláírta, elküldhetem a könyvelésnek, akik ezután feltöltötték a számlákat az SAP rendszerbe. Ezután következett a banki hiteles számlák kódolása az SAP rendszerben. Itt ellenőrizni kellett a feltöltött számlák adatait, meggyőződni arról, hogy a bank szemszögéből továbbterhelendő-e az adott költség az ügyfélre, vagy sem. Ezen információk tudatában kódoltam a számlákat, melyeknél fel kellett vinnem a főkönyvi számla megfelelő kódját és a költséghelykódot, hiszen minden területnek saját kötséghelykódja volt. Fontos, hogy a fizetési határidők betartásra kerüljenek.
7.2.Tulajdoni lapok lekérése a Takarnet rendszerből Jelzáloghitel igénylésekor a bank minden esetben tulajdoni lapot kér a hitelbe bevonandó ingatlanról. Ezt csak akkor fogadja el, ha az hiteles, illetve a beadás időpontjánál 30 napnál nem régebbi. Egyes esetekben a tulajdoni lapot a bank külön díjért lekéri a TakarNet rendszerből. Tulajdoni lapok lekérésére volt még szükség, ha egy behajtáson kezelt ingatlanfedezet tulajdoni lapjának tartalma megváltozott (kockázat – terhek, tulajdonosváltás, ingatlan adataiban bekövetkezett változások stb.) vagy az értékbecslés megrendeléséhez csatolni kellett (fedezetmonitorig). 10
A lekérés során ki lehet választani a TakarNet felületén, hogy hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lapot szeretnénk. A két kategória között a különbség az árában és a terjedelmében. A hiteles tulajdoni lap lekérése jelentősen drágább volt, mint a nem hitelesé. Ezen belül pedig lehetett szemlét vagy teljes másolatot kérni. Szemlére akkor volt szükség, ha csak a tulajdoni változást szerettük volna megtudni, hogy kihez is került az ingatlan. 7.3.Értékbecslések megrendelése Számos vállalat a hitel biztosítékaként egy a tulajdonukban lévő ingatlan-zálogjogát ajánlja fel. A fedezeti érték megállapításához a hitelező számára elfogadható szakértői körből választva értékbecslést készítenek. Az értékbecslés rögzíti és dokumentálja mindazokat a tényeket, melyek befolyásolják az ingatlan értékét. Például: az ingatlan fekvése, telekterületének építési hatósági besorolása, az építmény műszaki állapota. Továbbá befolyásolják az értéket a gazdasági és környezeti hatások is, ezért szükséges a piaci illetve a likvid érték megbecslése. Ezek miatt feladataim közé tartozott a behajtásra került ügyleteket biztosító fedezeti ingatlanok értékbecsléseinek megrendelése, amelyet a CIB Bank belső internetes hálózatáról, az intranetről értem el, méghozzá az értékbecslés felületről. Itt ki kellett választanom, hogy bankos vagy lízinges-e a megrendelésem, majd egy kóddal láttam el a rendelést, ami alapján később be tudtam azonosítani, ha az elkészült. Majd sor került az adatok kitöltésére, cég esetén a cég nevére, a cég székhelyére és a kapcsolattartóra, majd annak telefonszámára, hogy minél előbb utol lehessen érni. Ha magánszemélyre történt a megrendelés, akkor a személyes adatok kerültek kitöltésre, a magánszemély neve, születési ideje, telefonszáma, anyja neve és állandó lakhelye. Ezután az ingatlan adatait kellett felvinnem, pontos címét, továbbá, hogy lakó-vagy nem lakó ingatlan-e, hogy hány négyzetméteres a területe és mennyi a tulajdoni hányada. Az értékbecslés lehet aktualizálás vagy teljes megrendelés. Az aktualizálásra akkor került sor, ha már korábban készült
11
értékbecslés az adott ingatlanról,- értékbecslés nem csak egyszer készül, mivel folyamatosan változik az ingatlan állapota- így csak újra fel kellett mérni azt. Lehetőség volt még a megrendelés során arra is, hogy kiválasszuk, hogy milyen szaknyelven készüljön az értékbecslés, hogy kérünk-e papír alapú példányt is és szükséges-e az igazságügyi szakértő bevonása. Majd a megrendelés végén csatolnom kellett a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot, teljes értékbecslés megrendelése esetén térképmásolatot, aktualizálás esetén pedig az előző, 2 évnél nem régebbi értékbecslést és a megrendelőlapot. 7.4.Illetékbélyegek igénylése Felszámolás kérelem esetén illetékbélyeget kell beszerezni. A felszámolási eljárás illetéke jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetén 80.000,-, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetén: 30.000,-Ft. Mindkét eljárásban a benyújtott kifogás illetéke: 15.000,-Ft. Ezeknek az illetékeknek a megigénylése az én feladatom volt, lízinges és bankos ügylet esetében is formanyomtatványt kellett kitöltenem. A kérelmet az ügyfelet kezelő menedzser és vezetője leellenőrizte, majd aláírta. Ezután a kinyomtatott és aláírt példányokat a Workout Jogi szolgáltatások terület munkatársának adtam át.
7.5.Bank költségeinek terhelése Az osztály munkavégzése során felmerült bankot terhelő költségek nyilvántartására egy excel táblát vezettem. Ebbe a táblába kerültek azok a tételek, amelyeket a Bank jogosan ráterhelhetett az ügyfelekre.
12
A nyilvántartás alapján a folyószámlavezetés az adósok behajtási és költségszámláját beterhelte. Ilyenek terhelendő tételek lehettek:
tulajdoni lapok, térképmásolatok lekérésének a költsége
földhivatali eljárási díj
illetékek igénylése
végrehajtási bekapcsolódási illeték
fellebbezési illeték
felszámolási kérelem illetéke
igazgatási szolgáltatási díj
peres, nem peres eljárás költsége
közjegyzői okiratok hiteles másolatának a díja
igazságügyi szakértő díja
csődeljárás regisztrációs díja
közigazgatási eljárás díja
jogi szolgáltatás díja
egyéb díjak
7.6.Különböző excel táblák vezetése Az osztályunk gyors és megbízható működése érdekében különböző táblákat kell vezetni, tele fontosabbnál fontosabb adatokkal. Először a terheléses táblázatot vezettem, majd sorra kaptam a nehezebbnél nehezebb táblák vezetését is. Később megkaptam az KKV állományi tábla vezetését is, melyben a csoportunk Workout kezelésében lévő ügyfeleinek adatai szerepeltek. Ilyen adatok lehettek:
menedzser neve és azonosítója
az ügyfél neve teljes neve,
az ügyfél rövid neve, az úgynevezett Mnemonic 13
az ügyfél csoportkódja,
a WO kezelésbe kerülés időpontja
az ügyfél státusza: felszámolás alatt, végelszámolás alatt, csődeljárás alatt, vagy kényszertörlés alatt
ha az adós ellen eljárás van folyamatban, akkor a felszámoló/végelszámoló adatai
adószáma,
és cégjegyzékszáma.
Ez a tábla fontos eszközünk, hiszen érkeznek új ügyfelek a kezelésünkbe, és távoznak is tőlünk. Ezért fontos volt a napi szintű karbantartás. Rendszeres feladataim közé tartozott az ún. minősítési tábla lementése a Bank belső rendszeréből. A táblázat a kezelt követeléseket, azok minősítését, valamint a biztosítékkal nem lefedett részre képzett céltartalék mértékét tartalmazta. Meghatározott módon kellett megformáznom a táblát az adatokat, hogy a workout managerek munkáját segítsem. Ezután e-mailben kellett elküldenem minden terület részére a tábla elérhetőségét. Ezután a főnököm részére kellett minden hónapban leadnom az általam elkészített hó végi állományi riportot. Ezt a riportot az állományi tábla és a minősítési táblák alapján készítettem el. Itt be kellett keresnem egy excel függvény segítségével, hogy mely ügyfelek vannak KKV kezelésében, majd frissítettem és szűrésnek tettem ki a tábla adatait különböző módokon. Majd a táblát külön-külön bontottam a WO menedzserekre, a végén pedig megkaptam az ügyfelek céltartalékját Ft összegben és a céltartalékok százalékos kitettségét is. 7.7.Követelésvásárlásokkal kapcsolatos adminsztratív feladatok A követelésvásárlást másnéven faktorállásnak is nevezik, az üzletszerű követelésvásárlókat pedig faktorcégeknek. A hitelező a követelést eladja a faktorálónak, innentől kezdve elveszíti az adóssal szemben fennálló hitelezői jogait, amelyek a faktorálóra szállnak át A követelések eladása a hitelintézet számára előnyökkel is járhat: 14
1. azonnal készpénzhez jut az eladó, még ha kevesebbhez is, mint a követelések értéke, 2. és a könyvelésében nem jelentkezik a sok lejárt, rossz követelés.
A KKV behajtáson az eladásra kínált egyedi követelések zárt körben történő meghirdetése és az érdeklődők tájékozatása a menedzser feladata volt. A követelésvásárlókkal titoktartási nyilatkozatot kellett kitöltetni, lefénymásolni a személyi igazolványukat és lakcímkártyájukat. Ezekbe a feladatokba én is besegítettem, továbbá bent is maradhattam a tárgyalásokon. Ezeket a tárgyalásokat nagyon hasznosnak találtam, mert nemcsak tapasztalatot szereztem abban, hogy az üzleti tárgyalásokon hogyan kell bemutatkozni és viselkedni, megfigyelhettem a menedzserek előadásmódját, tárgyalástechnikájukat, hogy miként érvényesítik tudásukat, és szakértelmüket a kitűzött cél érdekében (a követelést minél magasabb áron értékesítse a hitelező). 7.8.Cégközlöny monitorozása A Workout menedzser feladata, hogy a Cégközlöny internetes felületét nyomon kövesse, hogy a kezelésében lévő ügyfelek között akad-e olyan, aki ellen végelszámolás, csődeljárás agy felszámolási eljárás indult. A Cégközlönyben folyamatosan közzétételre kerülnek a cégekkel kapcsolatos változásokat, illetve csütörtökönként a felszámolás alá került cégek vagyonának értékesítési pályázatai. Minden menedzser feladata az volt, hogy csütörtökönként a kezelésükben lévő ügyfeleiket (ezesetben cégeket) saját maguk leellenőrizzék. Miután sokszor nem volt idejük, szívesen vettem át tőlük ezt a feladatot. A segítségemre volt az állományi táblánk, amelyet én vezettem és frissítettem, amiben a cégjegyzékszám alapján mindegyik ügyfélre egyszerűen rá tudtam keresni. Ha a Cégközlönyben változást véltem felfedezni, azt lementettem a gépemre és megküldtem a cég aktuális ügykezelőjének.
15
8. Összefoglalás
A CIB Bank Zrt-nél eltöltött gyakorlati időm rávilágított arra, hogy az iskolai tananyag nézőpontot ad a gazdasági folyamatok működésére, átlátására, megértésére, de valós tudást a gyakorlatban megszerzett tapasztalat biztosít. A szakmai gyakorlat során releváns tudást szerezhettem, azonban egyre inkább szembetűnővé vált, hogy a kimagasló munka folyamatos tanulást igényel. Feladataim közül az SAP rendszerben történő banki számlák kódolását élveztem a legjobban. Ennek oka, hogy a programot önállóan kezeltem, ezzel felelősséghez és sikerélményekhez jutva. Felettesemnek, Bartus Tamásnak és a kollegáknak is egyaránt köszönettel tartozom segítőkészségükért és az eredményes munkavégzéshez kialakított jó munkakapcsolat miatt. Úgy éreztem, hogy támogatásukkal a rám bízott feladatokat hatékonyan tudtam elvégezni. Úgy gondolom, a CIB-nél eltöltött szakmai gyakorlat alatt hasznos tapasztalatra és tudásra tettem szert, melyet a jövőben bővíteni és kamatoztatni szeretnék.
16
9. Irodalomjegyzék www.cib.hu
Források 1. kép: Petrezselyem utcai székház (forrás dietrichestarsa.hu) 2. kép: Megújult CIB márkanév (forrás CIB.hu)
17
MUNKANAPLÓ a kötelezőszakmai gyakorlat idejéről felsőoktatási szakképzés nappali tagozatos hallgatói részére A CÉG NEVE: CIB Bank Zrt.
A HALLGATÓ NEVE: Darcsi Barbara Neptunkód: YVDL3G Szak/szakirány: pénzintézeti szakirány
Munkahelyi vezető neve: Dr. Bartus Sándor Tamás Időintervallum (hónap, nap) 1. hét
Munkahelyi vezető beosztása: KKV behajtás vezető
Elvégzett feladatok Ismerkedés az új kollégákkal, a munkahelyi környezettel, a Bank belső hálózatával, az Intranet felülettel és a Bank épületével.
február 8 -február 12
2. hét
Utalási igények készítése banki és lízinges számlák esetében is. Majd ezek lefűzése, rendszerezése.
február 15-február 19
3. hét
Utalási igények készítése. Az SAP rendszer megismerése, banki számlák kódolása a rendszeren keresztül.
február 22-február 26
4. hét február 29-március 4
5. hét március 7-március 11
6. hét március 14-március 18
7. hét március 21-március 25
8. hét március 28-április 1
A KKV Behajtás ügykezeléséhez kapcsolódó állományi tábla vezetése, a terület fizetési kötelezettségeinek nyilvántartása és adminisztratív lebonyolítása, a terület munkája során a beérkezett/beszedett összegek jogcímezésének ellenőrzése, nyilvántartása, majd ezen táblák rendszeres karbantartása, frissítése. Utalási igények készítése, számlák kódolása. Csoportunk hó végi állományi riportjának elkészítése a vezetőm részére önállóan, a kollégák beszámolása alapján. Utalási igények készítése, számlák kódolása, táblázatok frissítése. A menedzserek számára a bankos és lízinges ügyek esetében is az illetékek megigénylése egy formanyomtatványon keresztül. Részvétel a negyedéves monitoring szervezésében és lebonyolításában. Utalási igények készítése, számlák kódolása, táblázatok frissítése. Ismerkedés a Földhivatali Információs Rendszerrel, a TakarNettel, majd ezen felületen tulajdoni lapok lekérése az ügykezelők számára. Utalási igények készítése, számlák kódolása, táblázatok frissítése. Illetékek igénylése. Személyes találkozás a Bank követelésvásárlóival, majd rendszeres részvétel a tárgyalásokon. Utalási igények készítése, számlák kódolása, táblázatok frissítése. Illetékek igénylése, tulajdoni lapok lekérése.
18
19
Darcsi Barbara Pénzügy-számvitel szak/ pénzintézeti szakirány A hitelbiztosítékok fajtái, valamint egy adott hitelkérelemhez felajánlott biztosíték értelmezése, és értéke
2016
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................ 2 2. Hitelbiztosítéki rendszer változásai a régi és az új Ptk. alapján .............. 3 3. Hitelbiztosítékok fajtái ................................................................................. 5 3.1.
Biztosítéki szerződések................................................................................................ 5
3.2.
Korlátolt dologi jogok ................................................................................................. 7
4. Ingatlan, mint hitelbiztosíték ..................................................................... 12 4.1.
Ingatlan biztosítása, kártérítése .................................................................................. 15
4.2.
Az ingatlan hitelbiztosítási értéke .............................................................................. 19
5. A hitel monitoring ....................................................................................... 20 6. Összefoglalás ................................................................................................ 22 7. Irodalomjegyzék .......................................................................................... 24 8. NYILATKOZAT ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1
1. Bevezetés Záró dolgozatomban a hitelbiztosítéki rendszer bemutatására, részletezésére törekszem. Ezen témakörön belül pedig egy adott hitelkérelemhez felajánlott biztosítékot értelmezek, amely a dolgozatom esetében az ingatlan. Nem volt nehéz választás, hiszen szakmai gyakorlatomat a Világ legnagyobb bankjai közül az egyikben, az Intesa-Sanpaolo bankcsoport magyarországi pénzintézeténél, a CIB Bankban tölthettem el. A Bankon belül a Vállalati behajtás részlegén dolgoztam, amely teljes mértékben a választott témámhoz kapcsolódik.
A CIB
Banknak
köszönhetően betekintést
nyerhettem
a bankszektor különböző
szegmenseibe. Olyan embereket ismerhettem meg, akik segítséget nyújtottak abban, hogy gyakorlati időm alatt az általuk végzett munkát megismertessék, megszerettessék velem, és ez által engem is motiváljanak, ösztönözzenek a jövőmmel kapcsolatban. A felettesemmel – aki egyben a konzulensem – és kollegáimmal sikerült – a sikeres munkavégzéshez elengedhetetlen – jó kapcsolatot kialakítanom. Ennek köszönhetően a rám bízott feladatokat lelkiismeretesen, jó hangulatban tudtam elvégezni. Kérdéseimmel és problémáimmal is bátran fordulhattam hozzájuk, mindig számíthattam a segítségükre.
Azért a pénzügy-számvitel szak, pénzintézeti szakirányát választottam, mert kiskorom óta egy multinacionális cégnél szerettem volna dolgozni, és a pénzzel foglalkozni. Ehhez két kiskori emlékem fűződik, az egyik, amikor már tudtam, hogy a papírpénz értékesebb a fémpénznél, és ezeket a pénzeket színük szerint jegyeztem meg, és tudtam, hogy az akkori zöld színű papírnál értékesebb a barna színű papír, amelyek 200 Ft-ot és 500 Ft-ot értek. Másik emlékem kisiskolás koromhoz köthető, amikor édesanyámmal besétáltunk egy banki fiókba és megnyitottuk az első bankszámlámat, ami mellé megkaptam az első bankkártyámat is; ezt akkor még a szüleim őrizték nekem, és vártam a 18. születésnapomat, hogy végre a kezemben tarthassam az első bankkártyámat, ami ezek után az én felelősségem alá tartozott.
A pénzintézetek, hitelintézetek működése régen is nagy jelentőséggel bírt, napjainkra elengedhetetlenné vált a magánszemélyek, vállalatok számára. A pénz a gazdaságban számos szerepet tölt be, például fizetési eszköz, amely azt jelenti, hogy alkalmas halasztott fizetésre, 2
adósságtörlesztésre. Ezen kívül értékértékőrző funkciót tölt be, azaz alkalmas a vagyon tárolására. Legfontosabb funkicója, az értékhelyesbítő funkció, melynek lényege maga az érték. Értéke az emberek bizalmán alapszik. A vállalkozások beindításához pénzre van szükség, amely tőkét a vállalkozás a saját erőn túl idegen forrásból, így például bankhitelből is finanszírozhatja. A bank szempontjából a hitelezéssel kapcsolatban kockázatok merülhetnek fel, leggyakoribb példa az adós nemfizetése. A finanszírozott összegnek és járulékainak alapvetően az adós üzletviteléből, pénzáramaiból kell megtérülniük, így elsődleges megtérülési formájuk nem a biztosítékok. Azonban a hitelezési kapcsolatokból fakadó kockázatok csökkentésének egyik módja a hitelbiztosítékok alkalmazása.
Dolgozatomban ezen hitelbiztosítékok rendszerét fogom bemutatni, melyeket főként a szakirodalmak segítségével dolgoztam fel. Az első részben részletesen mutatom be a hitelbiztosítéki rendszer két fő csoportját, továbbá a régi és az új Ptk. szerinti változásokat. A második részben egy adott hitelkérelemhez felajánlott biztosítékot mutatok be, amely jelen esetben az ingatlan; melynél bemutatásra kerül az ingatlan biztosítása, kártérítése, továbbá az ingatlan hitelbiztosítási értéke. A harmadik részben pedig egy bank monitoring tevékenységét mutatom be.
2. Hitelbiztosítéki rendszer változásai a régi és az új Ptk. alapján A Polgári Törvénykönyv (később Ptk.) az 1959. évi IV. törvény alapján 1960.május 1-jén lépett hatályba. Ptk. 1.§ (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én lépett hatályba. Azon társaságokra, amelyeket az új Ptk. hatályba lépését követően alapítottak, azokra az új Ptk. szabályait kell 3
alkalmazni. Azonban a Ptk. hatálybalépésekor már működő társaságok átállási feladatait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) tartalmazza. Az Új Ptk. alapjaiban változtatja meg a biztosítéki rendszert. Megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését, mivel alapvető hitelbiztosítékoknak a zálogjogot tekinti. Ezen belül a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése. A közjegyzők által vezetett közhiteles zálogjogi nyilvántartást a hitelbiztosítéki nyilvántartás váltja fel. Azonban az ingatlanon alapított jelzálogot továbbra is az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyeztetni. Új jogi intézményként kerül bevezetésre a zálogjogosulti bizományos, így az új szabályozásnak köszönhetően több zálogjogosult kijelölhet egy bizományost, aki egy személyben gyakorolhatja a zálogjogosultakat megillető jogokat a zálogjogosultak javára. Így, ha a bizományos kijelölésére sor kerül, akkor ő kerül bejegyzésre a nyilvántartásba, nem pedig a zálogjogosultak. Továbbá megszűnik a biztosítéki célú tulajdon átruházás, a biztosítéki célú vételi jog alapítás és a biztosítéki célú engedményezés kikötésének lehetősége. Ezeknek a biztosítékoknak közös jellemzője, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható biztosítékokat jelentettek a hitelezők számára. Érvényesítésük nem jogszabályhoz kötött, hanem a felek által megállapodott szerződéses szabályok útján alapult.
A jogalkotó a hitelfelvevők védelmében és a biztosítéki rendszer egységesítése érdekében döntött úgy, hogy megszűnteti a biztosítéki célú tulajdon átruházást, vételi jog alapítást és engedményezést. Így elsődleges és legfőbb biztosítéknak a zálogjogot ismeri el.
4
3. Hitelbiztosítékok fajtái Biztosítékoknak nevezzük azokat az eszközöket, amelyeknél a hitelező hitelt nyújt, igyekszik kockázatát a lehető legkisebbre csökkenteni úgy, hogy függetlenítse magát adósa pénzügyi és anyagi helyzetének esetlegesen felmerülő változásaitól. Ezért a hitelbiztosítékok két fajtáját különböztetjük meg: -
Biztosítéki szerződések (korábban: személyi biztosítékok)
-
Korlátolt dologi jogok (korábban: dologi biztosítékok)
3.1.
Biztosítéki szerződések
Biztosítéki szerződések közé tartozik a kezesség, bankgarancia és az állami garancia. A kezesség a biztosítéki szerződések egy komoly formája, hiszen annak aláírásával a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (pl. adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Az Új Ptk. alapján kezességet bármilyen tartalmú kötelezettségért lehet vállalni. A kezességvállalás érvényességének feltétele az írásbeliség. Viszont, ha a kezes nem írásban vállalta a kezességet, de kielégíti a jogosult követelését (a kezességgel biztosított tartozást), a kezesség érvényessé válik. A kezesség járulékos kötelezettség, tartalma és terjedelme tehát a főkötelezettség mindenkori tartalmához és terjedelméhez igazodik. Tehát ha a főkötelezettség nem áll fenn, úgy a kezességvállalás érvénytelen. Ha a kezesség nincs korlátozva, mindarra kiterjed, ami a főkötelezettség, de terjedelme nem haladhatja meg azt. A főadóssal szemben folytatott per, illetve végrehajtás költségeiért pedig csak abban az esetben felel a kezes, ha azok felmerülése előtt a jogosult felszólította a teljesítésre. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget adott neki, hogy teljesítsen, és ezáltal elkerülje a biztosított követelés további növekedését. Az újPtk. három új készfizető kezességi esetet szabályoz: 5
1. eset: ha a főkötelezettől való behajtás annak elköltözése miatt jelentősen megnehezül, akkor az egyszerű kezesség készfizető kezességgé alakul át 2. eset: ha a kötelezettel szembeni más követelése már behajthatatlannak bizonyult, akkor felesleges lenne megkövetelni az újabb követelésre is a végrehajtás lefolytatását 3. eset: ha a kötelezett a csődeljárásban fizetési haladékot kap (vagy ellene felszámolást rendelnek el) abban az esetben is készfizetővé alakul a kezesség, azaz a hitelező a kezestől követelhet megtérítést, függetlenül a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás kimenetelétől. Kezesség vállalható határozott, vagy határozatlan időre is. Azonban ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, akkor a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.
Bankgaranciának nevezzük, amikor a bank vállal kötelezettséget arra, hogy meghatározott feltételek mellett és meghatározott időn belül a kedvezményezettnek a szerződésben megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bank részéről ez egy visszavonhatatlan fizetési ígéret. Mindez egyszeri jutalék ellenében, minimális összeg megfizetésével vehető igényben. Ez a garanciatípus vállalkozások körében a legelterjedtebb.
6
3.2.
Korlátolt dologi jogok
A dologi jog azon jogokat tartalmazza, amelyek a személyek számára jogi uralmat biztosítanak azon vagyoni értékű javak felett, melyek rendelkezésükre állnak. Fontos különbséget tenni a dologi jog és a kötelmi jog fogalma között. A dologi jog a már birtokunkban lévő, megszerzett jogok védelmét szabályozza, míg a kötelmi jog a javak forgalmára, mozgására vonatkozik. A dologi jog mindenkit kötelez a jogviszony betartására, a kötelmi jogban viszont személy szerinti meghatározott kötelezettek vannak. A kötelmi jogok köre nyílt, míg a dologi jogok köre zárt. Az utóbb említett körbe tartozik a birtokjog, a tulajdonjog és a korlátozott dologi jogok.
Birtokos lehet természetes személy vagy jogi személy, aki a dolgot hatalmába keríti, illetve hatalmában tartja. Valamint birtokosnak minősülhet még a cselekvőképtelen személy is, kinek javára és nevében a törvényes képviselője jár el. Tehát, ennél a jognál fogva valaki valamit sajátjaként bírhat. A birtok fogalmát leginkább a birtok megszerzése teszi egyértelművé. A birtok megszerzése a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével vagy a birtok átruházásával történhet. Birtokolni nem csak az örökösnek lehet, hanem annak is, akire az elbirtokló a dolgot átruházza. E jog megszerzéséhez mind a két fél által; a birtok átruházójának és megszerzőjének is, a tényleges szándékot magában foglaló megállapodása szükséges.
A dologi jogok következő nagyobb csoportja a tulajdonjog. „A római jog óta tulajdon alatt egy dolog (res) feletti teljes hatalmat étjük, amelynél fogva a „magáéban mindenki mindazt megteheti, amivel nem zavar másokat.”” (GAZDASÁGI
JOGI
ISMERETEK, DR. SZALAI ERZSÉBET 2011, 56. OLDAL)
Tehát a tulajdonjog teljes egészében ragadja meg a dolgot. Ennek két fajtáját emelném ki: a használat jogát és a hasznosítás jogát (más néven gyümölcsöztetés joga). 7
Használat alatt azt értjük, mikor a tulajdonos használja saját dolgát, például maga lakik a lakásában, míg, ha ezt bérbe adja és bérleti díjat szed be érte, akkor azt már hasznosításnak nevezzük. Tárgya minden birtokba vehető dolog lehet, azonban nem lehet tárgya az, amelyet senki nem tud a birtokába venni; ezáltal ember nem lehet tárgya. A tulajdonos kötelezettségei közé tartozik: -
a terhek és kárveszély viselése,
-
és a szükséghelyzetben okozott kár viselése
A tulajdonszerzésnél megkülönböztetjük az ingók tulajdonjogának szerzésmódját és az ingatlanok tulajdonjogának szerzésmódját az alábbiak szerint: Ingó szerezhető: -
gazdátlan javak elsajátítása révén,
-
találással,
-
termékek, termények és szaporulat elsajátításával,
-
méhrajok befogadásával.
Ingatlan szerezhető: -
kisajátítással,
-
beépítéssel
-
ráépítéssel.
Mindkettőben közös, hogy megszerezhetőek: -
hatósági határozat vagy árverés révén,
-
elbirtoklás estén,
-
átruházással,
-
és örökléssel.
Különbség a tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok között az, hogy amíg a tulajdonjog teljes egészében ragadja meg a dolgot, amely felett teljes hatalmat biztosít, addig a korlátolt dologi jog csak bizonyos esetben ad hatalmat.
8
„A “korlátolt” jelző a tulajdonjog elvi korlátlanságával szemben arra utal, hogy ezek a jogok taxatíve felsorolhatók, feltételhez és időhatárhoz köthetők, és a tulajdonjog egészéhez képest részkérdéseket szabályoznak. A korlátolt dologi jogok ugyanis a tulajdonjogból kivált és önálló dologi jogokká alakultak.” (majt.elte.hu) E körbe tartozik az óvadék, az értékpapír, az opció és a zálogjog.
Az óvadék a követelés biztosítására
szolgál, amely lehet pénz, értékpapír, bankszámla-
követelés és más, a törvény által meghatározott pénzügyi eszköz, amelyet szerződésbe foglalnak, majd az óvadék tárgyának átadásával létrejön. Átadásnak tekinthető, amikor az óvadék tárgya egyértelműen a kötelezett tulajdonából, az arra jogosult személyhez (jogosulthoz) kerül. Az óvadékot csak és kizárólag a követelés kielégítésére lehet felhasználni. Napjainkban az értékpapírok jelentős része már elektronikus formában jelenik meg, így az új Ptk. szerint ma már nem csak a papír alapú értékpapírokat fogadják el óvadékként, hanem az elektronikusan előállított és nyilvántartott értékpapírokat is. Az óvadék szerepe tehát, hogyha az óvadékot nyújtó fél a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti a meghatározott időben, akkor a másik fél az óvadékból elégítheti ki követelését.
Az értékpapír vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okirat. Más szemszögből pedig, jövőbeni fizetésre szóló ígéret. Különböző, a törvényben meghatározott formai-és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Megjelenése papír alapú vagy elektronikus; napjainkban elterjedtebb az elektronikus értékpapír, melyet dematerializált értékpapírnak nevezünk. Értékpapírt bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani. Bemutatóra szóló az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését, így az értékpapír kötelezettje az értékpapír bármely bemutatójának köteles eleget tenni. Ennek elkerülése végett Magyarországon csak névre szólóan lehet értékpapírt kibocsátani. A zálogjog is a korlátolt dologi jogok közé tartozik, azon belül pedig az értékjogok csoportjába sorolandó. A zálogjog célja, hogy a zálogjoggal megterhelt vagyontárgy értéke által biztosítsa a követelést, ezért tartozik a dologi hitelbiztosítékok közé.
9
Tárgya bármely vagyontárgy lehet, birtokba vehető dolog (ingó és ingatlan egyaránt), átruházható jog vagy követelés, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona. A zálogjog kiterjed a zálogtárggyal kapcsolatos biztosításra és az ezekre vonatkozó követelésre, kártérítésre, kártalanításra. Ha a zálogtárgy hasznot hoz, akkor a zálogjog a hasznokra is kiterjed, ilyenkor a jogosult köteles a zálogkötelezettnek elszámolni. A zálogkötelezettnek viszont kötelezettsége nem csak a főkövetelésre terjed ki, hanem a kamatokra, a követelésre és a zálogjog érvényesítésének költségeire és a zálogtárgyra fordított költségekre is. A jogosult a záloggal terhelt vagyontárgyból abszolút hatállyal és más követeléseket megelőzően kielégítést kaphat, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjogosult (hitelező) csak annyiban gyakorolhatja kielégítési jogát, amíg ténylegesen fennálló követelése van a zálogkötelezettel szemben. Zálogjog alanyai: -
zálogjogosult: akinek a követelését a zálogjog biztosítja,
-
személyi kötelezett: akinek a követelést teljesítenie kell
-
zálogkötelezett (más néven dologi kötelezett): aki a zálogtárggyal rendelkezhet,
A személyi kötelezett és a zálogkötelezett lehet ugyanaz, de más-más személy is. Zálogjog létrejöhet: -
szerződéssel (legfontosabb szerződést biztosító mellékkötelezettség)
-
jogszabály által
-
bírósági vagy más hatósági határozat alapján.
A zálogjog nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) vezeti. A nyilvántartásban szerepelnie kell a zálogjog keletkezésének, módosulásának és megszűnésének feltételeinek is.
10
Ezeket az adatokat a nyilvántartásba a közjegyző vezeti be. A nyilvántartásba vétel a zálogkötelezettek neve alapján történik. A nyilvántartás nyilvános, tehát bárki számára betekinthető. Azonban a szerződő felek adatait, csak az arra jogosultak tekinthetik meg. A nyilvántartás tartalma: -
a zálogkötelezett és a zálogjogosult adatait
-
zálogtárgy megjelölését
-
biztosított követelés jogcíme, lejárata, pénzneme, összege
-
a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezése
-
a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontja (ha eltér a bejegyzés napjától)
A MOKK által vezetett nyilvántartás közhiteles, a bejegyzések közokiratokon alapulnak és igazolják valamely személy vagyontárgyának a zálogjoggal való megterhelését. „A közhitelesség egy nyilvántartás szempontjából azt jelenti, hogy az adott adatkörre vonatkozó információk, adatok felvétele, módosítása és törlése kizárólag jogszabály által erre feljogosított szerv által, jogszabályban rögzített eljárási rend szabályai szerint, és ugyancsak jogszabályi szinten körvonalazott okiratok alapján történhet, garantálva ezáltal a nyilvántartás pontosságát, teljességét és megbízhatóságát.” (www.ugyvezeto.hu) Zálogjogi nyilatkozatot mind a két fél tehet, a zálogjogosult és a zálogkötelezett is. Ha a zálogjogosult tesz nyilatkozatot, úgy szükséges hozzá a zálogkötelezett hozzájárulása is. Ezzel ellentétben a zálogkötelezett nyilatkozatához nem szükséges a zálogjogosult hozzájárulása. A zálogjogot érvényesíteni lehet bírósági úton vagy a bíróság mellőzésével. Bírósági út esetén a kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Főszabály szerint a zálogjogosult a zálogkötelezettel szemben polgári pert indíthat. Ilyenkor a kérelem arra irányul, hogy a zálogjogosult a zálogjoggal biztosított igényét a zálogtárgyból kielégíthesse, melyet a zálogkötelezett köteles eltűrni, mert a bíróság erre kötelezi. A zálogkötelezett elleni perben a bíróság megvizsgálja, hogy fennáll-e a még a zálogjog, és, hogy a zálogjogosult kielégítési joga megnyílt-e. Majd az ítélet alapján bírósági végrehajtás során értékesítik a zálogjogosultnak a zálogtárgyat, így hozzájuthat követeléséhez. 11
Másik eshetőség, ha per helyett végrehajtás útján történik az érvényesítés. Ez egyszerűbbnek bizonyul, mert ilyenkor a per helyett rögtön a bírósági végrehajtást kezdeményezheti a jogosult. A bíróság ugyanis végrehajtási záradékkal látja el a zálog szerzősédről szóló közokiratot. A bíróság mellőzésére akkor kerülhet sor, ha a felek kölcsönös megállapodása alapján a zálogjog érvényesítéséhez nincs szükség sem perre, sem bírósági végrehajtásra. A zálogjog megszűnése történhet -
a zálogjogosult követelésének kielégítésével
-
a követelés megszűnésével
-
ha a követelés a zálogjog átruházása nélkül átszáll
-
ha a zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát
-
ha a törvény úgy rendelkezik (végrehajtási vagy más eljárási körben)
-
a zálogtárgy elpusztulása esetén
-
a zálogtárgy felszámolási vagy végrehajtási eljárás keretében történő értékesítésével megszűnik
-
ha elévült a követelés.
4. Ingatlan, mint hitelbiztosíték Kizárólag jelzálogjog tárgyát képezheti az ingatlan. Az ingatlan kifejezés sűrűn megjelenik a mindennapi életben, akár újsághirdetésekben, a bankok részvényjegyzési ajánlatai között, az adásvételi szerződésekben, az öröklésnél. Az ingatlan fogalma különböző jogszabályokban is megtalálható. Ingatlannak nevezzük a föld és a ráépített szilárd építmények összességét.
12
Az 1997.évi CXLI törvény szerint ingatlannak minősül az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásba önállóan bejegyezhető: -
ha egy helyrajzi számon van nyilvántartva a földrészlet a hozzá tartozó felépítménnyel,
-
a társasházi külön tulajdon és
-
a közterületről nyíló pince.
Az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja a feljegyzett tények és a bejegyzett jogok fennállását az ingatlannal kapcsolatban. Ez arra szolgál, hogy senki ne hivatkozhasson arra, hogy valamely jogról vagy tényről nem tudott. Tehát ez a nyilvántartás településenként tartalmazza az ország ingatlanainak adatait és az ezekhez kapcsolódó jogokat és a bejegyzett személyeknek a személyazonosító adatait. Az ingatlan-nyilvántartás részei: a tulajdoni lap, az okirattár és az ingatlan-nyilvántartási térkép. A tulajdoni lapon szerepel - a lapot kibocsátó földhivatal neve és címe -
az ingatlan postacíme
-
iktatószám és tartalom, az úgynevezett széljegy
-
az ingatlan megnevezése, számszerű adatai
-
tulajdonjogi adatok
-
egyéb jogok és tények
-
a lap oldalszáma (aktuális lap/összes lap)
-
tulajdoni lap másolat típusa, mely lehet szemle vagy teljes másolat
-
a végén pedig az aláírás, a kiadó földhivatal pecsétje.
2002-ben bevezetésre kerültek a biztonsági elemekkel ellátott tulajdoni lapok, melyeken található még -
átpántoló címke
-
vízjeles biztonsági papír és a
-
biztonsági pecsétcímke.
13
A tulajdoni lap első része tartalmazza a számszerű adatokat, a település nevét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, fekvését, az ingatlan területét (m2-ben), művelési ágát – mely lehet szántó, rét, legelő, kert, gyümölcsös, stb – továbbá a művelés alatt álló földek minőségi osztályát, az ingatlan jogi jellegét, telki szolgalmi és földhasználati jogát. A második rész az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információkat tartalmazza a következők szerint: -
tulajdonjog (tulajdonos adatai, tulajdoni hányad)
-
állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
-
vagyonkezelői jog. A harmadik rész pedig az egyéb jogokat és azok jogosultjait tartalmazza, melyek a
földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga, a földmérési jelek, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog. Továbbá az elő -, visszavásárlási, vételi jogot, tartási és életjáradéki jogot, jelzálogjogot és végrehajtási jogot.
A földhivatal tulajdoni lapokat állít elő, amelynél minden bejegyzésről határozatot hoz, és ezt a határozatot megküldi az ingatlantulajdonosnak a földhivatalnál bejegyzett lakcímére. Ez fontos, mivel az ingatlan adásvételi szerződése vagy az előszerződés megkötése előtt érdemes a vevőnek beszerezni az ingatlan hiteles tulajdoni lapját, mivel az ebből származó információhiány kockázata a vevőt terheli. Ugyanakkor az eladónak is első dolga között kellene, hogy szerepeljen, amikor értékesíteni kívánja az ingatlanját, hogy meggyőződjön az ingatlan forgalomképességéről. Az adásvételi szerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény határozza meg, melynek 6:215§ (1)-(2) bekezdése kimondja: „Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is.” Ennek értelmében az adásvétel a dolog tulajdonának vételár ellenében történő átruházása. Ha ennek tárgya egy ingatlan, úgy az adásvételi szerződést kötelezően írásba kell foglalni.
14
Az ingatlan adás-vétel folyamata a következő 1. A felek megkötik az ingatlan adásvételi szerződést 2. A vételárat vagy annak egy részét a felek megállapodás szerint átadják egymásnak 3. Ezután a szerződést benyújtásra kerül a földhivatalhoz, ahol bejegyzik az új tulajdonost. A tényleges tulajdonjog-változás az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel történik. Fontos, hogy a szerződő felek a fontosabbnak vélt, az ingatlannal kapcsolatos információkat átadják egymásnak és az eladó ne titkolja el az esetleges hibákat, hogy növelje azzal az ingatlan vételárát.
4.1.
Ingatlan biztosítása, kártérítése
A biztosítás a véletlenszerűen bekövetkezett, előre nem látható események anyagi kárai elleni védelemre szolgál. A biztosítási szerződés alanyai: Biztosító: Olyan tárgyi és személyi feltételekkel bíró részvénytársaság, szövetkezet vagy egyesület, aki biztosítási díj ellenében átvállalja a kockázatot és kötelezettséget vállal a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére. Szerződő: Az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, majd az ajánlat elfogadása estén biztosítási díjat fizet.
15
Biztosított: Az a természetes vagy jogi személy, akinek a vagyona vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül.
A
biztosítási
szerződés létrejöttét az
ügyfél
írásos
ajánlattal
kezdeményezheti a biztosítóhoz. A szerződés hatályba lépése általában egy nappal azután történik, hogy a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába megfizette.
1. ábra: A biztosítók kiválasztásának szempontjai Forrás: PBA
Ahogyan az ábra is mutatja, az emberek az épületekre kötik a legtöbb biztosítást, és azt, hogy melyik biztosítást kössék meg, az ár/érték alapján választják meg. Biztosítás köthető állandóan lakott, illetve nem állandóan lakott épületekre is. Utóbbiba tartozik például a nyaraló. Akad olyan biztosító is, aki már lehetővé teszi, hogy az építés alatt álló épületeket is biztosítani lehessen „A lakástulajdonosok közel 80%-a egyetért abban, hogy ingatlanvagyonuk a legnagyobb értékkel bíró tulajdonuk, amelynek védelmére áldozni kell.” (www.privatbankar.hu) Ezért egyik legnépszerűbb biztosítási forma az ingatlanbiztosítás. Gondoljunk csak bele, mennyi kár érheti lakásunkat; a hozzá tartozó ingóságokat, használati és személyes tárgyainkat, akár tűz, robbanás, vihar, villámcsapás, árvíz, földrengés, betörés, rablás, csőtörés esetén. Mindez csak néhány eset, a lehetséges kockázatok közül. A biztosítási szerződésben a biztosító tételesen felsorolja a biztosítható kockázatokat, és ezen belül nevesíti a biztosítható vagyoncsoportokat, vagyontárgyakat.
16
Ha egy kockázatot az adott biztosító nem vállal fel, akkor azt a szerződésben minden esetben kizárásként fel kell tüntetni. A lakásbiztosítási szerződéseknek két főbb típusa van: -
az „all risk” és
-
a „per risk” típus.
Az „all risk” típusú biztosítás olyan kárra nyújt fedezetet, amelyet a szabályzat tételesen nem zár ki. Az ilyen fajta biztosítások a kizárásokat fogalmazzák meg részletesebben, vagyis azokat az eseteket, hogy mikor nem fizet a biztosító. Ezzel ellentétben a „per risk” biztosítás csak azokra a kártípusokra nyújt fedezetet, amelyeket a szerződésben meghatároztak, tehát ha egy olyan káresemény következik be, amely nem volt tételesen feltüntetve, akkor azt a kárt a biztosító nem téríti meg. A biztosítási szerződés létrejöhet határozatlan vagy határozott időtartamra is. Határozatlan idejű szerződésnél a kockázatviselés kezdő időpontját határozzák meg, míg a határozott idejűnél a kezdetét és a végét is. A kockázatviselés kezdete az az időpont, amelytől a biztosító vállalja a szerződésben meghatározott kockázatokat. A biztosítás igénybevételére a piacon a következő biztosítótársaságok állnak rendelkezésre: - AEGON Magyarország Általános Biztosító Rt. -
AHICO Biztosító Rt.
-
Allianz Hungária Biztosító Rt.
-
Argosz Biztosító Rt.
-
Európa Biztosító Rt.
-
Generali-Providencia Biztosító Rt.
-
ING Biztosító Rt.
-
Magyar Posta Biztosító Rt.
-
Groupama Biztosító Rt.
-
Union Biztosító Rt.
-
UNIQA Biztosító Rt.
-
stb.
17
Ahhoz, hogy valaki a számára leginkább megfelelő biztosítót válassza, igénybe veheti az alkuszok szolgáltatását. A biztosítási alkuszok megbízója nem a biztosító társaság, hanem az ügyfél. Az alkuszok lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni, illetve bevonni a kínálatukba. Feladatuk, hogy az ügyfél érdekeit szem előtt tartva és annak képviseletét ellássa a biztosítók felé. Szerződés jön létre akkor, ha mindkét fél egyöntetű nyilatkozatot tesz. Ezzel a megbízó felhatalmazza az alkuszt arra, hogy az ő nevében járjon el, és képviselje érdekeit. Ezután az alkusz feladata, hogy az ügyfél igényeit felmérje, majd kielemezze, feltérképezze és megkeresse a biztosítók termékkínálata között azt a terméket vagy termékcsoportot, amely az ügyfél számára a legmegfelelőbb. Az alkusz köteles minden segítséget és információt megadni az ügyfélnek annak érdekében, hogy megalapozott döntést tudjon hozni. Az alkusz a díjazását a biztosítótól kapja, tehát az ügyfélnek vagy megbízónak nincs semmilyen költsége az alkuszok felé. Mindezek alapján javasolható, hogy az ügyfélnek érdemes az alkuszok szolgáltatásait igénybe venni, hiszen komoly segítséget kaphatnak, hogy azt a biztosítást kössék, amelyre tényleg szükségük van.
Ha megkötöttük a biztosítást és bekövetkezik a káresemény, igénybe vehetjük biztosításunkat. Fontos megjegyezni, hogy a lakás-, és egyéb ingatlanbiztosítási szerződés alapján a biztosító kizárólag a szerződésben kikötött károk megtérítésére vállal kötelezettséget. A biztosítási szerződés esetén a biztosítótársaságok viszonylag rövid elévülési időt szoktak kikötni, amely általában egy-két év. Az általános kártérítési igények érvényesítésével ellentétben a lakás-, és egyéb ingatlanbiztosítási szerződésre kötött kártérítési igényeket a szerződésben foglalt időn belül lehet csak érvényesíteni.
18
4.2.
Az ingatlan hitelbiztosítási értéke
A hitelbiztosítéki érték számítása előtt meg kell határozni, hogy mit is jelent maga a hitelbiztosítéki érték fogalma. A jelzálogfedezetként felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értéke alatt értjük azokat az értékeket, amelyeket óvatos becslés alapján állapítottak meg. Tehát ez az érték az ingatlan minimális értékét jelenti, amennyiért az ingatlan értékesíthető az adós nemfizetése illetve végrehajtás esetén.
Az ingatlan értéke megállapítható az ingatlan értékbecslésével, amely egyrészt rögzíti és dokumentálja azokat a tényeket, amelyek befolyásolják az ingatlan értékét. Ilyenek lehetnek: -
az ingatlan fekvése
-
az ingatlan fajtája
-
ingatlan alapterülete
-
az ingatlan tulajdoni viszonyai
-
ingatlanhoz kapcsolódó jogok
-
telekterületének építési hatósági besorolása
-
az építmény műszaki állapota
-
ezeken túlmenően az ingatlan közelebbi és távolabbi környezetére ható tényezők
Az ingatlanpiac több szektorba sorolja az ingatlanokat, melyek lehetnek: -
lakó-vagy rezidenciális ingatlanok
-
kereskedelmi célú ingatlanok (pl. szállodák, kiadó irodaházak)
-
ipari vagy üzemi ingatlanok
-
mezőgazdasági célú ingatlanok, termőföldek
-
különleges rendeltetésű ingatlanok (pl. kórházak, mozik)
-
és egyéb ingatlanok.
Ezek alapján az értékbecslő meghatározza az ingatlan forgalmi értékét. A hitelbiztosítéki érték számításának alapja a forgalmi érték, és annak bizonyos százaléka adja meg a hitelbiztosítéki értéket. A hitelbiztosítéki érték nem egyenlő az ingatlan forgalmi értékével, annál általában 10-20%-al alacsonyabb. 19
Eszerint a hitelbiztosítéki érték jellemzően a forgalmi érték 80-90%-a. Ennek mértékét befolyásolja az ingatlan földrajzi elhelyezkedése, értékesíthetősége. A forgalmi érték meghatározásához az értékbecslő a konkrétumok mellett az ingatlan típusára és fekvésére vonatkoztatható forgalmi értéket határozza meg. Ehhez viszont szükség van a keresleti-kínálati viszonyok és az ingatlan adásvételek összehasonlító adataihoz is.
5. A hitel monitoring A monitoring tevékenység során a bankok igyekeznek azon ügyfelek kockázatát figyelemmel kísérni, akikkel szemben kockázatot vállalnak. Minden ügyfél folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen a bankok számára. A hitelezés akkor kezdődik meg egy vállalkozásnál, amikor a vállalkozás vezetésében felmerül a hitel igénylésének szükségessége. Ezt követően a hitelfelvétellel kapcsolatos minden cselekmény azt a célt szolgálja, hogy a bank döntsön a vállalkozás javára és ezáltal az igényelt összeghez hozzájusson. Ez alapján a hitelbírálati szakaszai a következők: 1. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről, 2. Felkészülés a hitelkérelem benyújtására, 3. Hitelkérelem benyújtása, 4. A kérelem megvizsgálása, az igénylő minősítése ügylettípustól függően, 5. Döntés a hitelkérelemről 6. Az ügyfél tájékoztatása, 7. Szerződéskötés, 8. Folyósítás, 9. Monitoring, 10. Work out A hitelintézetek hiteldöntéseinek, az ügyfelek hitelképességének megítélésének állandó kelléke a KHR zárt rendszerű adatbázis (korábban BAR lista), amely hozzájárul a hitelezés során felmerülő hitelezési kockázatok minimalizálásához. a KHR adatbázisból a pénzügyi szolgáltatók tudnak tájékozódni, az ügyfelek számára ez nem nyilvános. 20
A vállalkozások adatait kezelő rész negatív és teljes listás adatbázisokat is tartalmaz, míg magánszemélyek esetében csak negatív listás. A KHR adatbázis segítségével és a hitelkérelem részletes vizsgálatával a bank meghozza a döntést a vállalkozás hitelkérelméről. Ha a bank úgy dönt, hogy megadja a hitelt a vállalkozás számára, akkor tájékoztatja arról az ügyfelet, majd sor kerül a hitelszerződés megkötésére. Amennyiben minden feltétel teljesült, akkor kerül sor a hitel folyósítására a kívánt devizanemben, a kívánt számlaszámra.
A hitel monitoring magyar megfelelője a hitel felülvizsgálata, folyamatos ellenőrzése. A bank a kölcsönszerződések létrejötte és a teljes törlesztés közötti időszakban rendszeres időközönként figyelemmel kíséri adósa gazdálkodását, kockázatának mérsékelése céljából. Elsősorban azt ellenőrzi, hogy az ügyfél a hitelt a kért célra használja-e fel. A részletes hitelbírálat, a gazdasági cél alapos, körültekintő elemzése hiábavaló lenne, ha az adós a kapott kölcsönt másra fordítaná. A monitoring célja, hogy a törlesztést veszélyeztető jelenségeket feltárja. Az ügyletek „monitorizálására” a törvényi szabályozás által előírtak alapján legalább negyedévente kell, hogy sor kerüljön. Minden monitoring alkalmával meg kell vizsgálni, hogy az adósnak volt-e, ha igen, akkor milyen mértékű tőke, illetve kamat fizetési késedelme az elmúlt negyedév során. Továbbá vizsgálni kell azt is, hogy a fedezetek állapotában és összegében történt-e bármilyen változás, illetve, hogy ez a változás hogyan befolyásolja az ügylet fedezettségét. Sor kerül még a bekért és benyújtott objektív adatok és szubjektív információk elemzésére is. Mindezek alapján javaslatot kell tenni az ügylet kockázati besorolására, illetve a céltartalék képzésére. A monitoring alatt, ha a bank illetékes munkatársa olyan jelet tapasztal, ami veszélyeztetné az adós kötelezettségének teljesítését, például: a kamatok késedelmes megfizetése vagy a tevékenysége jövedelmének hirtelen csökkenése, akkor az ügyfelével tárgyalásokat kezdeményezhet a problémák megoldásának érdekében. A bank kritikus problémák észlelésekkor egyoldalú lépéseket tehet érdekei védelmében.
21
Ezek a lépések a következők lehetnek: -
a szerződés felbontása,
-
biztosítékok érvényesítése,
-
végső
esetben
lehetőség
van
az
adóssal
szembeni
felszámolási
eljárás
kezdeményezésére.
A bankok a negyedéves monitoring mellett minden ügyletet évente egyszer felülvizsgálnak az auditált beszámolók adatai alapján és a rendelkezésre álló szubjektív információk figyelembe vételével. Ezt az éves felülvizsgálat keretében teszik meg. Minden felülvizsgálat során sor kerül az ügyfél új ügyfélminősítésére, amely alapján besorolást kapnak; problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, vagy rossz osztályok valamelyikébe. Ezek alapján a problémás ügyfelek ügyeinek kezelését a bank Workout osztálya veszi át. Erre az osztályra kerülnek, a többszöri felszólításra sem teljesítő ügyfelek, és itt kerül sor a fennálló tartozások behajtására, esetleges jogi úton történő rendezésre.
6. Összefoglalás Tanulmányaim és a szakmai gyakorlatom során rájöttem arra, hogy a Bankok szerepe nagyon is fontos a társadalomban. Rengeteg vállalkozó vesz fel hitelt különböző okból. Mivel vállakozásuk beindításához, még ha rendelkezik is önerővel, legtöbbször elengedhetetlen a hitel felvétele. Egy vállalkozónak vállakozása beindíta előtt sok mindent kell figyelembe vennie. Nem elég azt tudnia, hogy milyen tevékenységet szeretne folytatni, azzal is tisztában kell lennie, hogy hogyan valósítja ezt meg. Fontos reálisan megbecsülnie, hogy a várható bevételei meghaladják-e majd a felmerülő költségeit. A legtöbb vállalkozás indítására nézve a legnagyobb veszély, hogy tulajdonosai nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kockázatokkal kell számolniuk. Így sok esetben a pénzintézetektől felvett hitelért kell folyamodniuk.
22
A bankoknak a hitelezés hitelezés során sok kockázata merülhet fel. A bank által a kockázatok csökkentésének egyik módszere a hitelbiztosítékok alkalmazása. Választott témám felkutatása során egyértelművé vált számomra, hogy a legelterjedtebb biztosítéki forma az ingatalanra terhelt zálogjog. Vállalatok számára a legelterjedtebb, hogy a hitel biztostékaként egy a tulajdonukban lévő ingatlan-zálogjogát ajánlják fel a bank számára. Ehhez egy ingatlan-nyilvántartást vezetnek, amely hitelesen tanúsítja a feljegyzett tények és a bejegyzett jogok fennállását az ingatlannal kapcsolatban. Dolgozatomban ezt a nyilvántartást részletesen kifejtettem, és számomra a legtöbbet mondó része a tulajdoni lap. Első része tartalmazza a számszerű adatokat. A második rész,- amely a legfontosabb- tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információkat. Itt tűntetik fel a tulajdonjogi adatokat, itt fog szerepelni a bank neve is, amennyiben övé az ingatlan-zálogjoga. Gyakorlatom során tanulmányozhattam ezeket a tulajdoni lapokat.
Kockázatainak csökkentésére másik módszer, hogy a hitel nyújtása előtt felmérik a hitel igénylőt, majd a hitel folyósítását követően is ellenőrzik, montirorozzák azt. Dolgozatomban ezt a montiroing tevékenységet részleteztem, melynek megírása során jöttem rá arra, hogy ez egy nagyon fontos és elengedhetetlen tevékenység. Hiszen a montiroing során tudják felmérni az ügyfelet; amennyiben a bankok nem monitoznák kockázatvállalásaikat, úgy megeshet, hogy nem észlelik időben az ügyfél problémássá válását. A bank szempontjából a monitoring másik lényeges célja a jövőre vonatkozó következtetések levonása. Felméri az egyes hitelkockázatokat, ezáltal lehetősége van arra, hogy kialakítsa jövőbeni hitelezési politikáját.
Meggyőződésem, hogy a bankok számára elengedhetetlen, hogy a biztosítékokat a hitel futamideje alatt is folyamatosan figyelemmel kísérjék. Felülvizsgálatuk során nem csak a fedezetek meglétét kell vizsgálniuk, hanem a fedezetek értékében bekövetkezett változásokat is. Továbbá a fedezetek felülvizsgálatát akkor sem szabad elhanyagolni, ha a hitelezési kockázat alacsony, illetve ha a bank a biztosítékot nyújtót megbízhatónak ítéli.
23
7. Irodalomjegyzék Gál Erzsébet (2011): Praktikus bankszakmai ismeretek, SALDO Dr. Szalai Erzsébet (2011): Gazdasági jogi ismeretek, VERLAG DASHÖFER SZAKKIADÓ KFT. Dr. Gyulai László (2013): A kis- és középvállalkozások üzleti finanszírozása http://majt.elte.hu/Tanszekek/Majt/Magyar%20JogtorteNET/magyarazatok/korlatoltdologijog ok.htm (Letöltve: 2016. március 15.) http://www.ugyvezeto.hu/cikk/74031/mit-is-jelent-a-kozhitelesseg?area=167 (Letöltve: 2016. március 17.) http://privatbankar.hu/biztositas/igy-nem-sokat-er-a-lakasbiztositas-257072 (Letöltve: 2016. április 30.) http://www.cib.hu/cib_csoport/cib_bank/index (Letöltve: 2016. március 28.) http://mek.oszk.hu/01400/01411/01411.htm (Letöltve: 2016. április 10.) http://miko.hu/content/hu/zalogjogi_nyilvantartas_%28zony%29 (Letöltve: 2016. március 20.) https://hu.wikipedia.org/wiki/Ingatlan-nyilv%C3%A1ntart%C3%A1s_a_magyar_jogban (Letöltve: 2016. május 3.) http://www.arsboni.hu/a-dologi-hitelbiztositekok-az-uj-ptk-ban.html (Letöltve: 2016. április 7.) http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/02/15/tartozasbehajtas_banki_modra/
(Letöltve:
2016.
május 1.) https://www.netrisk.hu/lakasbiztositas-termektajekoztato.html (Letöltve: 2016. május 5.) http://cegvezetes.hu/2004/09/a-zalogjog-ervenyesitese/ (Letöltve: 2016. március 31.) http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/valtozasok-a-hitelbiztositeki-rendszerben/ (Letöltve: 2016. március 19.)
24
Ábrajegyzék
http://dietrichestarsa.hu/cib_bank (Letöltés: 2016. április 28.) http://www.cib.hu/system/fileserver?file=/Sajtoszoba/uj_markastrat_140908.pdf&type=relate d (Letöltés: 2016. április 30.) http://privatbankar.hu/biztositas/igy-nem-sokat-er-a-lakasbiztositas-257072 (Letöltés: 2016.március 25.)
25
26
