Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel/államháztartás Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere.

2016.

Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel / államháztartás Beszámoló a szakmai gyakorlatról

2016.

Tartalom

1.Budaörs, az innovatív város............................................................................................. 3 2.A bölcsődei ellátás fejlődése............................................................................................ 4 3.Egyesített Bölcsődei Intézmények....................................................................................5 4.Szakmai gyakorlati feladatok........................................................................................... 8 4.1 Humánpolitikai feladatok....................................................................................8 4.2 Gazdasági feladatok............................................................................................9 4.3 Pénzügyi feladatok............................................................................................11

Bevezető A szakmai gyakorlatomat jelenlegi munkahelyemen, a Budaörs Város Önkormányzat Egyesített Bölcsődei Intézményekben töltöttem. Feladataim az egyesített intézmény pénzügyi, gazdálkodási és munkaügyi adminisztratív feladatainak intézményi szintű ellátása, az egyesített bölcsődevezető irányítása mellett. Mivel az egyesített bölcsőde a helyi önkormányzat költségvetési szerve, így a feladatok és a döntések egy része is Budaörsi Polgármesteri Hivatalban történik. A bölcsődei ellátás a szociális ellátások körébe tartozik, ami az önkormányzatok egyik helyi szinten kötelező ellátandó feladata.

1.Budaörs, az innovatív város Budaörs város a budapesti agglomeráció része, Budapesttől nyugatra, Budakeszi járásban található. Pest megye legnépesebb települése, a 2015. januári adatok alapján a lakosság száma 28045 fő. A városban a rendszerváltás óta dinamikus növekedés tapasztalható mind a demográfiai, mind a gazdasági területen. A lakosság létszáma a KSH adatai alapján 2000. óta folyamatos növekedést mutat, 2015-re ez elérte a kb. 25% -ot. Az összetétel szempontjából igen kedvezően alakult a város népessége, hiszen a munkaképes korosztály a teljes lakosság 60 %-át teszi ki, míg a maradék 40 %-ban fele-fele arányban vannak a gyermekek és az időskorúak. A város gazdasági fejlődésében, hasonlóan a népesség növekedésével, folyamatos fejlődés, növekedés tapasztalható. Ehhez természetesen nagymértékben hozzájárult az, hogy a város vezetése tudatosan törekedett egy vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakítására. A Budaörsön működő vállalkozások palettája igen széles, megtalálhatóak a mikro vállalkozások, a kis és középvállalatok és a nagyvállalatok is. Ezért is van, hogy a város bevételeinek jelentős részét a helyi adóbevételek azon belül is, az iparűzési adóból származó bevételek tették ki. Emellett bevételi forrás még az állami hozzájárulás, ami az utóbbi években kis mértékben csökkent. A kiadások tekintetében a város gazdálkodása sikeresnek mondható, mivel az éves kiadások nem haladták meg a bevételek összegét. A felhalmozási bevételek nagysága lehetőséget teremtett a városnak arra, hogy kedvező hitelt vegyen fel, amit az infrastruktúra fejlesztésére használnak fel. A város vezetésének másik célja, a gazdaság fejlesztése mellett, a város kulturális fejlődésének fellendítése. Egy olyan arculat kialakítása, amely az ország egész területéről látogatókat, vendégeket vonz ide.

A város közfeladatot ellátó intézményi rendszerében megtalálhatóak a saját tulajdonú gazdasági társaságok, a köznevelési intézmények, közművelődési intézmények és a szociális ellátást biztosító intézmények is. Jelenleg 3 gazdasági társasággal rendelkezik, melyek 100%-os önkormányzati tulajdonban vannak, de részesedése van ezeken kívül más közfeladatot ellátó gazdasági társaságokban is. A gyermekek ellátása a városban már kisgyermekkortól biztosított, hiszen a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátása 2 intézményben folyik. A városban 9 óvoda, 4 általános iskola és egy középiskola is működik. Mindez a fiatalok számára kedvező feltételeket biztosít a családalapításra. A városvezetés jövőbeli tervei között szerepel a város-rehabilitációs program, melynek egyik célja a város zöldterületeinek növelése, parkok kialakítása. A közlekedésfejlesztés, aminek része az úthálózat felújítása és a tömegközlekedés javítása, hogy a környező települések megközelíthetősége javuljon. Az intézményhálózat-fejlesztési programmal pedig segítené a város intézményeinek hatékonyabb működését, illetve a növekvő népességszám szükségessé teszi a gyermekintézmények férőhely számának a növelését. (Budaörs Város Önkormányzat – Gazdasági Program 2014-2018.)

2.A bölcsődei ellátás fejlődése Budaörsön már 1950 óta működtek bölcsődék. A folyamatos fejlődést az igények megnövekedése, a modernizáció és a szakmai alapelvek változása itt is megkövetelte. A legjelentősebb változások a rendszerváltástól indultak el, mikor is a városban egy dinamikus fejlődés vette kezdetét. A nagyvállalatok megjelenése, a munkahelyek számának emelkedése magával hozta a növekvő igényt a gyermekek ellátásában is. A fokozatosan benépesülő városban egyre több lett a fiatal és kisgyermekes család, ami szükségessé tette a gyermekek egyre magasabb színvonalú ellátását. 2002-ben az Önkormányzat egy új 60 férőhelyes bölcsőde építését valósította meg a Dózsa György utcában. A már meglévő Lévai utcai, 60 férőhelyes bölcsődével együtt, már két intézmény biztosította a gyermekek napközbeni ellátását. 2004-ben újabb fejlesztés indult el, mivel az 1977 óta működő Lévai utcai bölcsődét az önkormányzat fokozatosan felújította és még 20 férőhellyel ki is bővítette. Majd létrehozta az Egyesített Bölcsődei Intézményeket, ahol a 2 bölcsőde irányítását, összevonva működtette tovább.

A Lévai utcai bölcsőde a Százszorszép, a Dózsa György utcai pedig a Pitypang nevet választotta. Az egyesítést követően a szakmai fejlődés mellett az infrastrukturális fejlesztések is tovább folytatódtak. 2009-től újabb átalakítások után Százszorszép Bölcsőde további 20 férőhellyel bővült, és megindult a Pitypang Bölcsőde kibővítése részben Európai Uniós pályázati forrásból részben önkormányzati finanszírozásból. A teljes átépítés 2011ben fejeződött be, mikor is létrejött egy olyan intézmény, ahol a 0-3 éves korú gyermekek ellátása a legmodernebb körülmények között történik. Így 2011 óta a két intézményben összesen 260 kisgyermek napközbeni ellátására van lehetőség. Az újonnan megnyíló Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpont alkalmassá vált a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására és korai fejlesztésére. ( Vokony É., Vass J. S.., Dr Csapó K.: A budaörsi bölcsődék története 2008.)

3.Egyesített Bölcsődei Intézmények Az intézmény egyike a budaörsi közfeladatot ellátó költségvetési szerveinek. Mint már az előzőekben említésre került, az Egyesített Bölcsőde jelenlegi szerkezetében 2011 óta működik. Alaptevékenységét a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 41-42. § határozza meg, az alábbi megfogalmazás szerint: gyermekek napközbeni ellátása – bölcsődei ellátás. Alapfeladata a 20 hetes – 3 éves, családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása, nevelése. Szintén a bölcsőde feladata 6 éves korig a sajátos nevelési igényű gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú integrált gondozása, fejlesztése. A bölcsődei gondozás –nevelés feladatai a Szervezeti Működési Szabályzat alapján a következők: 1. Egészségvédelem, az egészséges életmód meglapozása 2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 4. A bölcsődei élet megszervezése A feladatai mellett szem előtt kell tartani azokat az alapelveket, amely a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez szükségesek, elengedhetetlenek. Fontos a családi nevelés elsődlegessége, ami kimondja, hogy a bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és

szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében. A gyermekek személyiségének tiszteletben tartása és az egyenlő bánásmód. De ide sorolhatjuk az egységes nevelő hatások elvét, a stabilitás elvét. Az aktivitás, az önállóság segítségének elve, melyek mind a gyermekek egészséges fejlődését, érzelmi biztonságát tartja a legfontosabbnak. Ezért is mondható az, hogy a nevelés egy értékközvetítő és értékteremtő feladat. (NCSSZI: A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai, 2012.) A bölcsődék az alapfeladaton kívül, de ehhez kapcsolódóan egyéb szolgáltatásokat is nyújthatnak. Ilyenek lehetnek például:  időszakos gyermekfelügyelet  játszó csoport  vízi, hang- és fényterápia  diétás étkeztetést  tanácsadás A foglalkoztatás tekintetében a dolgozók jogviszonya közalkalmazotti jogviszony és az ide vonatkozó jogi hátteret a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény adja. A gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörű költségvetési szerv, a pénzügyigazdasági feladatokat a fenntartó önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. A vagyongazdálkodás felelőssége alapján a rendelkezésre bocsátott önkormányzati vagyont önállóan használja, megóvja és a gazdálkodása során kezeli, és lehetőségei szerint gyarapítja. Az alapító okirat alapján vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az egyesített bölcsődevezető, akit a képviselőtestület nevez ki. A munkáltatói jogköröket a polgármester gyakorolja. Az ő feladatai közé tartozik a szakmai alapelvek szerinti működés kialakítása, felügyelete. Irányítja az intézmény gazdálkodási és humánpolitikai feladatainak ellátását, ellenőrzi a költségvetésifelhasználásokat. Intézményvezetőként kapcsolatot tart a szakmai és felügyeleti szervekkel, valamint a városban működő szociális és gyermekellátást nyújtó intézményekkel. (Budaörs Város Önkorm. EBI- SZMSZ, 2012.)

Az Egyesített Bölcsődei Intézményekben a gondozó-nevelő munka 2 tagintézményben folyik: Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpont A bölcsődében 140 engedélyezett férőhely van. A gyermekek ellátását 6 + 1 (játszócsoport) csoportban biztosítják. A sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztését tornaszoba, fejlesztő szoba és egy hidroterápiás medence segíti. A gyermekek mozgásfejlődésének elősegítésére a külső udvar és a beltéri tér-játszó szolgál. Emellett az épületben kialakításra került egy só szoba is. A foglalkoztatott létszám 52 fő, ennek megoszlása a következő: Egyesített Bölcsődei Intézmény feladatainak ellátását 3 fő végzi. Az egyesített bölcsődevezető munkáját segíti egy szaktanácsadó és egy adminisztrátor. Szakmai feladatot lát el a dietetikus/élelmezésvezető, a gyógypedagógus és a gyógytornász. A Pitypang Bölcsőde feladatellátását a bölcsődevezető irányításával 30 kisgyermeknevelő, 11 fő technikai személyzet és 4 fő konyhai dolgozó látja el.

Százszorszép Bölcsőde A Lévai utcában lévő intézményben 120 férőhelyen, 5 csoportban biztosítják a kisgyermekek napközbeni ellátását. Az épületben, a nagy mozgásos játékhoz kialakításra került egy belső játszótér, és a családok segítése, az anya-gyerek közös játékához egy játszócsoport. Az ellátást segítők létszáma az intézményben 39 fő. A vezetői feladatokat a bölcsődevezető látja el, aki megszervezi és irányítja a szakmai munkát. A gyermek ellátását 25 kisgyermeknevelő, 8 technikai személyzet, 1 dietetikus, élelmezésvezető és 4 konyhai dolgozó biztosítja. Mindkét intézmény saját főzőkonyhával rendelkezik, ahol a kisgyermekek napi négyszeri étkezésén kívül, a dolgozók részére és esetenként külső vendégek részére is biztosítanak ebédet. Az elmúlt időszakban egyre növekvő igény jelentkezik a különféle diétás étkeztetésre, amire az intézményben lehetőség van. Így biztosítva az allergiás gyermekek megfelelő fejlődését.

4. Szakmai gyakorlati feladatok A szakmai gyakorlatom, illetve a munkám az intézményben ellátandó adminisztratív jellegű munkák elvégzése volt. Ez három különböző szakmai területet foglal magába. Bele tartoznak a humánpolitikai, a pénzügyi és a gazdálkodási területhez kapcsolódó feladatok, az egyesített bölcsődevezető munkájának segítése. A beszámolóm elkészítése során a különböző szakfeladatok helyi szintű ellátásának bemutatása a célom. Ezzel is rávilágítva, hogy a közfeladatot ellátó intézményekre egyre nagyobb feladat hárul. Egyrészt a szigorú nyilvántartási, elszámolási rend miatt, másrészt a szakmai feladathoz kapcsolódó jogszabályoknak való megfelelés miatt. A következőkben az egy-egy szakterület főbb feladatainak ismertetésével szeretném érzékeltetni, hogy egy intézmény irányításakor a vezetőnek a szakmai előírások maximális ismeretén, gyakorlatán kívül rendelkeznie kell humánpolitikai, pénzügyi és gazdálkodási ismeretekkel is. Mindemellett, az államháztartás követelményei okán a jogszabályok ismerete, értelmezése, és az azoknak való megfelelés is feladata.

4.1 Humánpolitikai feladatok Az Egyesített Bölcsődei Intézmények alkalmazottai, mivel közfeladatot ellátó intézményről van szó, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak. A munkáltató jogkör gyakorlója az egyesített bölcsődevezető. A rájuk irányadó szabályozás részben a Munka Törvénykönyve, részben pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény. A 2016. évi jelentős változást hozott a kisgyermeknevelők tekintetében, mivel a 418/2015.(XII.23.) Kormányrendelet alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatott főiskolai végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, szaktanácsadó 2016.január 01-vel átkerültek a Pedagógus életpálya modellbe.

A dolgozók személyi

anyagainak és nyilvántartásainak a vezetése a bölcsőde feladata. Mivel az éves fluktuáció az elmúlt évek tapasztalatai alapján kb.10%, ezért egyik humánpolitikai feladat a kilépő és az új belépő dolgozók adminisztratív feladatainak az ellátása. A Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Irodájának ellenőrzési jogosultsága van, így az elkészült iratok jóváhagyása után onnan kerülnek be a területileg illetékes Magyar Államkincstárhoz, ahol a bérszámfejtés történik.

Az új belépő dolgozók felvételekor elsődleges feladat meghatározni a fizetési fokozatát és kategóriáját. A besoroláshoz igazolnia kell az előző munkaviszonyainak időtartamát, ami alapján kerül a közalkalmazotti bértábla megfelelő fizetési fokozatába. Az iskolai végzettségek és a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés alapján sorolható be a bértábla fizetési kategóriájába. Ez a két érték adja meg a tényleges közalkalmazotti besorolását, ami alapján számítandó a fizetendő bér, az egyéb pótlékok és az éves szabadság mértéke is. Az új dolgozó a KIRA rendszerbe kerül berögzítésre, ami szintén helyi feladat. A kilépő dolgozók esetében a feladat a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése. Ehhez kapcsolódik az időarányos szabadság elszámolása, a cafeteria juttatások elszámolása, az intézmény által nyújtott költségtérítések kifizetésének igazolása és továbbítása a pénzügyi osztály felé. Illetve, ha a dolgozó részesült munkaruha költségtérítésben a kihordási idő és a kapott

keretösszeg

figyelembevételével

a

munkaruha

költség

arányos

részének

visszafizettetése. Személyügyi feladat még ezen kívül a közalkalmazottakra vonatkozó jubileumi jutalom és a nyugdíjba vonulás előtti felmentési idő. Mindkét esetben a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakok az irányadóak, így mielőtt a kifizetés, illetve a felmentés megkezdődik, ellenőrizni kell a más munkahelyen eltöltött foglalkoztatási jogviszonyt. A munkámban ez az a terület, ami közvetlen kapcsolatot biztosít a dolgozókkal, bár pont ez a feladatkör, ami sem az eddigi munkáimhoz, sem a tanulmányaimhoz nem kapcsolódik. Éppen ezért számomra mindig ez jelenti a legnagyobb kihívást. Hiszen egy hibásan elvégzett feladatnak akár súlyos anyagi és jogi következményei lehetnek.

4.2 Gazdasági feladatok A gazdálkodási feladatok azok, amik teljes mértékben az intézmény, ennek értelmében az intézményvezető

hatásköre.

De

ezeket

a

feladatokat

a

bölcsődevezetőkkel,

a

szakdolgozókkal közösen, folyamatosan egyeztetve kell végezni, hiszen ők azok, akik tényleges felhasználásokat, az eszköz szükségleteket nyilvántartják. Ez az a terület, amit igazán nevezhetünk egy működtetési feladatnak. A bölcsőde a rendszeresen ismétlődő szolgáltatásokra, karbantartásokra, beszerzésekre vállalkozási szerződést köt. Ezek a szerződések a költségvetésben szinte állandó tételként szerepelnek.

Az ilyen szerződések abból a szempontból is előnyt jelentenek, hogy a megrendeléseket nem kell az önkormányzatnál előzetesen jóváhagyatni, csak a teljesítés után a számlát leigazolva beküldeni a pénzügyi irodára és ők utalványozzák a fizetendő összeget. Ilyen szerződések alapján történik az élelmiszer, az irodaszer és a tisztítószer beszerzés, és az épület karbantartások zöme (kazánok, csatorna tisztítás, riasztó rendszer karbantartás, felügyelet, számítógépes rendszer karbantartása)

is. A keretszerződések egy részét az

önkormányzat közbeszerzési pályázat alapján köti és ezek a fenntartott intézmények mindegyikére vonatkoznak. Ezzel próbálja az önkormányzat segíteni az intézményeinek hatékonyabb működését. Egyéb esetekben ez a folyamat, már sokkal hosszabb és összetettebb. Az első lépése a folyamatnak, hogy el kell dönteni, mit is szeretnénk vásárolni, megjavíttatni. Ezek után a szállító, javító cégnek küldünk egy ajánlati felhívást, ami a konkrét feladatot és a teljesítésének a helyét is meghatározza. Abban az esetben, ha a beszerzés, javítás értéke nem haladja meg a 300.000 Ft-ot akkor egy árajánlat elegendő. Ellenkező esetben az árajánlatot minimum 3 különböző cégtől kell megkérni, és a számunkra legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani. Ennek az eldöntése az intézményvezető feladata, viszont egy bírálati jegyzőkönyvben kell megindokolni a döntést. Az árajánlat megérkezése után elkészítjük a megrendelést, és ezeket egy kötelezettségvállalás nyomtatvánnyal együtt a pénzügyi irodára kell továbbítani pénzügyi ellenjegyzésre. Ennek az a célja, hogy pénzügyileg ellenőrzik, hogy a megrendelésre van-e fedezet a költségvetésben. Amennyiben ez a feltétel teljesül, az aláírt kötelezettségvállalást visszaküldik, hogy az intézményvezető is aláírja. Ez után történhet a tényleges megrendelés, teljesítés és a számla kiállítása. Ebből a folyamatból az én feladataim közé tartozik az árajánlatok bekérése, a megrendelések elkészítése, a kötelezettségvállalás kiállítása. Majd miután visszaérkezett a leigazolás, az én feladatom a cég értesítése, hogy elfogadták a megrendelésünket és jöhetnek elvégezni a munkálatokat, vagy szállítani a megrendelt terméket. Az éves gazdálkodás során fontos szempont, hogy az előirányzatokat megfelelően használja fel az intézmény, mert az esetleges túllépés finanszírozása az intézmény feladata, valamilyen átcsoportosítással. A maradvány pedig az önkormányzat költségvetési rendelete alapján elvonásra kerül.

Ami még egy nagyon fontos szempont a gazdálkodás során, az,

hogy az éves költségvetés felhasználását 12 hónapra vetítik, az időszakos kiadások – főleg az év elején nem haladhatják meg az adott időszakra időarányosan jutó költségvetési összeget. Természetesen vannak olyan karbantartási munkák, amik csak a nyári időszakban a zárás alatt valósítható meg (tisztasági festés, stb.).

4.3 Pénzügyi feladatok Mivel az intézmény Budaörs Város Önkormányzat költségvetési szerveinek egyike, így a pénzügyi feladatok ellátást a Budaörsi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának, intézménygazdálkodási osztálya végzi. Ott történik a könyvelés, ellenjegyzés, utalványozás és az ehhez kapcsolódó beszámolók, pénzügyi jelentések készítése is. A helyben végzendő feladatok elsősorban a működéshez, feladatellátás biztosításához közvetlenül kapcsolódnak. Az egyik ezek közül – talán a legfontosabbnak mondható – a költségvetés elkészítése és az előirányzatok felhasználásának folyamatos követése. A tavalyi év során lehetőségem nyílt részt venni a 2016.évi költségvetés elkészítésének folyamatában, így a mostani teljesítések, felhasználások lehetőségei valamelyest ismertek számomra. A gyakorlati időm kezdetekor került elfogadásra, a képviselő-testület által, a város költségvetése, melynek része az intézmény költségvetése is, így tulajdonképpen innentől kezdődött a kiadási előirányzatok tényleges felhasználása. Csak említésképpen a januártól, a költségvetés elfogadásáig terjedő időszakban csak úgynevezett átmeneti gazdálkodásra van lehetőség, ami a rendszeresen jelentkező kiadások (pl. közüzemi számlák) és a váratlanul fellépő meghibásodások, javítások teljesítése engedélyezett. A különböző megrendelések, beszerzések, teljesítések számlái először a bölcsődébe érkeznek, amit a vezetőnek teljesítés-igazolással kell ellátni. A számlákról minden esetben másolatot készítünk és ez alapján, egy saját magunk által kialakított rendszerben rögzítek. Ez segítséget nyújt a költségvetési felhasználások nyomon követésében, a váratlanul felmerülő kiadások fedezetének biztosítására. A negyedév végén átnézzük az addigi kiadásokat és egyeztetjük az önkormányzat által elkészített negyedéves pénzügyi jelentéssel. Erre azért van szükség, mert a tényleges könyvelést az önkormányzatban végzik, így csak ekkor bizonyosodhatunk meg arról, hogy valóban az általunk meghatározott keretösszegek állnak a rendelkezésünkre. Ehhez kapcsolódó feladat még ebben az időszakban a gyermekétkeztetés állami támogatáshoz szükséges konyhai önköltség meghatározása a kiadások alapján. Itt figyelembe kell venni a közüzemi díjak arányosított részét, a beszerzések értékét, és konyhai dolgozók bérét. Ezt elkészítjük 2015. év tényleges adatai alapján és a 2016. évre a tervezett költségvetés alapján. A pénzügyi feladatok körébe tartozik még a személyi bérek és juttatások kifizetéseinek a nyomon követése. Hogy visszatérjek az előzőekhez, ez is a költségvetés felhasználása miatt lényeges.

Összegzés Mindezek csak egy részét jelentik az elvégezendő feladatoknak. Ide sorolhatnám még az adat-bejelentési

kötelezettséget,

az

ellenőrzési

feladatokat,

a

szakmai

program

megvalósítását is. Mindeközben a fenntartó önkormányzat egyre több feladatot ró az intézményre. Emellett fontos megemlíteni, hogy az Egyesített Bölcsőde két intézménye külön költségvetésből gazdálkodik. Ez plusz feladatot ró a vezetőre, mivel mindkét bölcsőde működésének pénzügyi és gazdálkodási folyamatait felügyelnie, irányítania kell. Szem előtt kell tartani a bevételek alakulását, mivel a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatásokat az önkormányzatnak vissza kell térítenie, amit viszont az intézmény további költségvetési felhasználásaira is hatással van. A pénzügyi kontrollok mellett folyamatosan szem előtt kell tartani a bölcsődék kihasználtságának, gyermeklétszámának alakulását, hiszen ez az állami támogatás alapja. Növekvő terhet jelent az intézményeknek a megfelelő ellátás biztosítása is, hiszen az állam által, a gyermekétkeztetésben bevezetett kedvezményekkel, jelentősen befolyásolta az élelmezésből származó bevételeket, és ez által az önkormányzatok terheit is. Ami még ezen a területen nehézséget okozhat az a diétás étkezések finanszírozása. Az étel allergiás, diétás gyermekek számára adható ételek alapanyagainak a beszerzési ára is magasabb, az előállítása pedig külön feladatként, költségként jelenik meg. A tapasztalataim alapján bebizonyosodott számomra, hogy egy intézmény vezetése igen összetett feladat. Ahhoz, hogy mindez jól működjön, nagymértékben hozzájárul az intézményvezető szakmai tudása és az őt segítő team közös, összehangolt munkája.

Irodalomjegyzék

Budaörs Város Önkormányzat – Gazdasági Program 2014-2018. Budaörs Város Önkormányzat Egyesített Bölcsődei Intézmények - Szervezeti Működési Szabályzata , 2012. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet: A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai, 2012.

Internetes jegyzék

http://www.bddsz.hu

(megtekintés:2016.05.10.)

http://www.bolcsode-budaors.hu/

(megtekintés:2016.05.10.)

http://www.budaors.hu/

(megtekintés:2016.05.08.)

Lelkes Mirtill

Pénzügy és számvitel/ államháztartás

Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere.

2016.

Tartalom BEVEZETÉS.................................................................................................................... 2 1 .AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZERE................................3 1.1 A KÖZPONTI ALRENDSZER................................................................................5 1.2 AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN....................6 1.3 AZ ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER...............................................................7 1.3.1 A helyi önkormányzatok működése és finanszírozási rendszere.........................8 1.3.2 Önkormányzatok gazdálkodásának szabályozása..............................................8 1.3.3 A költségvetés-tervezés folyamata..................................................................10 2 .ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE..........................12 2.1 INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS.........................................................................13 2.1.1 A költségvetés tervezése, felépítése................................................................. 13 2.1.2 Bevételi előirányzatok..................................................................................... 14 2.1.3 Kiadási előirányzatok...................................................................................... 15 2.2 FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK..........................................................................16 2.2.1 Állami finanszírozás........................................................................................17 2.2.3 Helyi önkormányzati finanszírozás..................................................................19 2.3 INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS.........................................................................20 2.3.1 A gazdálkodás szabályozása............................................................................ 20 2.3.2 Előirányzat- felhasználás................................................................................. 21 2.3.3 Nyilvántartási – elszámolási rendszere............................................................22 3 .KONKLÚZIÓ – ÖSSZEGZÉS................................................................................. 23 23

2

BEVEZETÉS

Napjainkban az emberek számos nehézséggel találkoznak szembe akkor, mikor a megélhetésükről, a család fenntartásról, a létbiztonságukról van szó. A családok mikro gazdasági szinten próbálják

a

megszerzett

jövedelmeiket

a

lehető

legjobban,

legoptimálisabban beosztani. Megteremteni azokat a körülményeket, melyben önmaguk és családjuk számára a biztonságot nyújthatnak. Munkám és tanulmányaim során rá kellett jönnöm, hogy ez az államháztartásban mennyivel nehezebb feladat. Az, hogy az állam közpénzekkel való gazdálkodása, a közfeladatok ellátása, az állami rendszer működtetése szigorú törvényi szabályozás mellett valósul meg. Az, hogy az önkormányzatok önállósága mennyi terhet ró rájuk. A kiadásaik pénzügyi fedezetére meg kell találniuk a módot, hogy bevételeiket növeljék. Mindezt azért, hogy a közfeladataikat a lehető legmagasabb színvonalon lássák el. A feladatfinanszírozási rendszer bevezetése segítséget jelentett, de az előre tervezés és az utólagos elszámolás eltéréseit a visszafizetés mellett kamatok is terhelik. Szakdolgozatomban

a

Budaörs

Város

Önkormányzat

Egyesített

Bölcsődei

Intézményeken keresztül szeretném bemutatni egy önkormányzat által alapított költségvetési szerv működésének gazdasági, pénzügyi oldalát. Előtérbe helyezve a gazdálkodásának alapját, magát a költségvetést. A felépítését, a bevételi és kiadási előirányzatok rendszerét, az ehhez kapcsolódó tervezési folyamatokat, feladatokat majd az előirányzat-felhasználás menetét. A célom, hogy rávilágítsak az államháztartás, az önkormányzati alrendszer és a feladatellátás helyeként létrejövő költségvetési szervek gazdasági működésének összefüggéseire, a rendszer összetettségére. Mindezek mellett talán sikerül rámutatnom arra is, hogy egy olyan intézménynek, ami a családok helyzetének javítását szolgálja, és alapvetően egy növekvő igényt próbál kielégíteni, milyen nehéz és összetett szabályozási rendszernek kell gazdasági szempontból megfelelni úgy, hogy az ellátás minőségét, a feladat ellátását maximálisan teljesítse.

3

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZERE

„Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere. „(2011. évi CXCV. tv 2.§) Az államháztartást tekinthetjük az állam gazdálkodási rendszerének, de másfelől lehet, egy gazdasági tevékenység mely során az állam begyűjti a bevételeit és egy újraelosztási folyamattal, fedezi a kiadásait. Ennek eszköze a központi költségvetés, mely a kormány pénzügyi terve, hiszen a várható bevételeket és az állam tervezett kiadásait tartalmazza. Ezzel biztosítja a közfeladatok ellátásának anyagi fedezetét. A költségvetés egy naptári évre készül és mindig a következő időszakra vonatkozik. Az államháztartás bevételeit és kiadásait az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény közgazdasági szempontból költségvetési és finanszírozási bevételek és kiadások szerint osztályozza. Egy másik, egyszerűsített csoportosítás szerint a költségvetés bevételei és kiadásai a következők: „Az állami költségvetés bevételei: – közhatalmi bevételek, – adójellegű bevételek: tisztán fiskális jellegű bevételek, melyekért az állam ellenszolgáltatást közvetlen formában nem ad, pl.: adók, vagyonszerzési illetékek, járulékok, – díjjellegű bevételek: az állam ellenszolgáltatást nyújt, pl.: eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak, bírósági szolgáltatási díjak, – szankció jellegű bevételek: felelősségi alapú, büntető jellegű bevételek, pl.: szabálysértési bírságok, jogi bírságok, – közszolgáltatások ellenértékei, – EU-forrásokból származó bevételek, – államháztartáson kívülről származó bevételek, – nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, – kapott kamatok.

4

A költségvetési kiadások csoportosítása: – költségvetési szervek kiadásai (működésre, felhalmozásra), – államháztartáson kívüli szervezet által ellátott közfeladatok finanszírozása, – EU-tagságból, vagy más nemzetközi kötelezettségből származó kiadások, – a tb-alapokból finanszírozott ellátások, – a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, – az államháztartás alrendszereivel kapcsolatban keletkezett kiadások, – nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások.” (Holczreiter M. – Dr. Papp E., Dr. Simon B. 2015, p 14.)

Magyarország államháztartása két alrendszerből áll: 1) központi alrendszer: ◦ állam ◦ központi költségvetési szervek ◦ köztestületek ◦ a köztestületek által alapított költségvetési szervek 2) önkormányzati alrendszer: ◦

helyi önkormányzatok

◦

nemzetiségi önkormányzatok

◦

társulások

◦

térségi fejlesztési tanács

◦

önkormányzati költségvetési szerve

5

A KÖZPONTI ALRENDSZER A központi alrendszerbe tartozó szervezetek elsősorban a kormányzati szektor működésének, ellenőrzésének szervezetei. Főbb feladatuk az állam központi feladatainak ellátása. A közfeladatok ellátására az állam költségvetési szerveket hoz létre, melyek működéséhez és feladatellátásához szükséges pénzügyi fedezetet bevételi és kiadási előirányzatok formájában határozza meg. A költségvetési gazdálkodás lényege a bevételi előirányzatok teljesítése és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága. Ezeket a bevételi és kiadási előirányzatokat, az állami támogatások mértékét, az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadásokat és az Európai Uniósba történő kifizetéseket tartalmazza a központi költségvetés. A központi költségvetést felépítésében a fejezetenkénti tagoltság jellemzi. A fejezetek úgynevezett fejezetrendet alkotnak. Önálló fejezet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, melyek 2014. előtt még önálló alrendszerként szerepeltek, és a helyi önkormányzatok állami támogatásai is. A fejezetek címekre és alcímekre bontva tartalmazzák az egyes költségvetési szerveket és minden fejezeten belül külön címet alkotnak a fejezeti kezelésű előirányzatok. Az egyes fejezetek a bevételi és kiadási

előirányzatokat

címekre,

alcímekre,

előirányzat-csoportra

és

kiemelt

előirányzatokra tagolva tartalmazza. A költségvetési törvény 2. melléklete határozza meg a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatását. Ezt tekinthetjük a két alrendszer elsődleges kapcsolatának. Az éves költségvetés elkészítésének szabályozását az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény III. fejezetet (továbbiakban: Áht.) tartalmazza. A központi költségvetés összeállítása az államháztartásért felelős miniszter feladata. Elsődlegesen meghatározza a bevételi és kiadási keretszámokat, figyelembe véve a kormány által meghatározott költségvetési bevételek és kiadások, valamint a költségvetés egyenlegének tervezett összegét. Közzéteszi a tervezés részletes ütemtervét, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, paramétereket, módszertani elveket, és azt, hogy az előírt adatokat az egyes fejezeteknek milyen módon kell teljesíteni. Az elkészült költségvetési tervezetet a kormány – az egyeztetéseket követően – törvénytervezet formájában nyújtja be az Országgyűléshez

6

elfogadásra. A tervezet alapján Országgyűlés törvényt alkot, amit a Köztársasági Elnök aláírásával hagy jóvá.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSBAN Az önkormányzati rendszer jelenlegi formájában a rendszerváltás óta működik. Ekkortól váltak a helyi önkormányzatok függetlenné az állami rendszertől. Ez abban nyilvánul meg, hogy az adott közösség függetlenül működik és hoz önálló döntéseket saját ügyeiben. A kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük.(www.kormany.hu) Ennek intézménye a kormányhivatali rendszer, melynek feladata a helyi önkormányzatok működésének törvényességi felügyelete és a kormányzati célok területi megvalósítása. Az önkormányzatok feladatellátásában a decentralizáció elve érvényesül, mely szerint a döntés és a feladatellátás az állami szintről áthelyeződik a helyi szervezetekhez. Tehát az államháztartás rendszeréhez leginkább a központi költségvetés működési és feladat-ellátási támogatások, finanszírozások révén kapcsolódnak.

AZ ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok az államháztartás szerves részét képezik. Bevételeik egy részét az önálló gazdálkodásból keletkező saját bevételek teszik

ki,

másik

részét

a

központi

költségvetésből

kapott

támogatások

és

feladatfinanszírozások jelentik. Önálló éves költségvetéssel rendelkeznek, melyet a választott képviselő testület önkormányzati rendeletben határoz meg. Működésük és gazdálkodásuk független az központi alrendszertől. melyhez a jogszabályi hátteret Magyarország Alaptörvénye, Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) és a Helyi Önkormányzatok Európai Carthája adja meg. Magyarország területi tagozódása, a helyi önkormányzati rendszerben is megfigyelhető. A területi önkormányzatok a megyei szintű önkormányzatok, melyek a városokban, községekben, falvakban működő települési önkormányzatokkal közösen, kölcsönös feladat-megosztási rendszerben működnek. Ez alól kivétel Budapest Főváros Önkormányzata, ami kerületi megoszlása okán területi és települési önkormányzatként is funkcionál. A helyi önkormányzatoknak méreteik, adottságaik miatt különböző feladataik 7

és hatásköreik lehetnek. A törvényi rendelkezések alapján ehhez figyelembe kell venni a gazdasági teljesítő képességet, a lakosság számát és a közigazgatási területi nagyságát. A vállalt feladat és hatáskör teljesítéséhez a helyi önkormányzat támogatást igényelhet az központi költségvetésből. Az önkormányzatok feladatai között vannak kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok. A kötelező feladatoknál a jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket. Az önként vállalt feladatoknál figyelembe kell venni, hogy ellátásunk nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt önkormányzati feladatok, hatáskörök ellátását és nem képezhetik valamilyen más szervezet feladatát és hatáskörét. Ezek finanszírozása csak saját bevételeik terhére történhetnek.

A helyi önkormányzatok működése és finanszírozási rendszere A helyi önkormányzatok működését a választott képviselő-testület irányítja, melynek vezetője a polgármester. A települések törvényes működésének biztosítása érdekében a képviselő-testület rendeleteket alkothat, határozatokat hozhat. Gyakorolja a helyi közhatalmat és intézi a helyi közügyeket. Jogosultságai közé tartozik az önálló gazdálkodás és közigazgatás, dönthet a helyi adókról. Tulajdonosi jogokat gyakorol az önkormányzati vagyon felett, mely része a nemzeti vagyonnak. A közfeladatok ellátására költségvetési szerveket hozhat létre, melynek működését, gazdálkodását teljes mértékben felügyeli. A települések irányítási, gazdálkodási, ellenőrzési feladatait az önkormányzati hivatalok látják el, melynek vezetője a jegyző. Az ő feladata, a képviselő-testület számára , a döntések szakmai előkészítése. A közfeladatok ellátásához az állam támogatásokat biztosít az önkormányzatok részére. A 2013-ban bevezetett feladatfinanszírozási rendszer új alapokra helyezte az állami finanszírozást. A megelőző évek forrásfinanszírozása az önkormányzatok eladósodásához, folyamatos működési hiányához vezetett. Az új rendszer megoldást jelentett az önkormányzatok eltérő adottságainak a kiegyenlítésére. Az feladatfinanszírozás lényege, hogy az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben meghatározza az önkormányzat működésére, feladatellátására igényelhető normatív támogatást. Ilyenek például az

8

önkormányzati hivatal működtetésének támogatása, település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok, köznevelési feladatok ellátása, szociális szakellátások.

Önkormányzatok gazdálkodásának szabályozása Az önkormányzatok gazdálkodásának alapja az éves költségvetés, ami a választott képviselő testület pénzügyi terve. Ez alapozza meg azokat a területfejlesztési, településgazdálkodási elképzeléseket, amiket a képviselő testület az adott választási ciklusban megvalósítani szeretne. Ezek általában középtávú tervezéseket jelentenek. Az önkormányzatoknak a központi alrendszerhez hasonlóan el kell készítenie az éves költségvetését, melyet a képviselő testület rendeletben határoz meg. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Ha egy önkormányzat gazdálkodása veszteséges, a hiány finanszírozása az önkormányzatot terheli. A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület felel, a szabályosságáért pedig a polgármester. Az önkormányzatok gazdálkodásának vizsgálatakor külön kell választani a bevételekkel való gazdálkodást és a vagyongazdálkodást. Az önkormányzatok bevételeit három csoportra osztható: saját bevételek, átengedett központi bevételek és állami hozzájárulások, támogatások. Az átengedett központi bevételek köre a 2013-as változtatásokkal jelentősen lecsökkent. Ez érintette a személyi jövedelemadóból származó önkormányzati bevételt, a gépjárműadó bevételét, az illetékbevételt és a környezetvédelmi bírságokat. Az állami hozzájárulások, támogatások a feladatfinanszírozási bevételek, melyről már az előbbiekben volt szó. Végül vannak az önkormányzat saját bevételei, melynek körét a Mötv. 106. §-a pontosan meghatározza: a) a helyi adók; b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; c) átvett pénzeszközök; d) törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj; e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.

9

A gazdálkodásának másik területe a vagyongazdálkodás, ami egy cél orientált tevékenység.

A

vagyon

rendeltetésének

megfelelő,

hatékony,

költségtakarékos

gazdálkodása (pl. termőföld, jármű, stb.), állagának, értékének megőrzése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, a feleslegessé váltak hasznosítása. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján az önkormányzati vagyont két fő csoportra bonthatjuk üzleti vagyonra és törzsvagyonra. Az üzleti vagyon nem képezi a nemzeti vagyon részét. A vagyonfelhasználás elsődleges célja a bevételszerzés. A törzsvagyon az önkormányzat vagyonának az a része, amely a feladatellátás, hatáskör gyakorlás célját szolgálja. Ez az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezi, de a nemzeti vagyon része. A törzsvagyon lehet forgalomképtelen vagyon, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelt

jelentőségű vagyonnak minősül,

vagy lehet

korlátozottan

forgalomképes vagyon, amit törvényben vagy rendeleti határozatban állapítanak meg. A vagyongazdálkodás fontos szempontja az átlátható, felelős gazdálkodás, az értékek megőrzése.

A költségvetés-tervezés folyamata Az

önkormányzatok

költségvetése,

mint

már

az

előzőek

során

többször

bebizonyosodott, szoros kapcsolatban van a központi költségvetéssel. Ez a tervezés során is megerősítést nyer. Az önkormányzatoknak úgynevezett elemi költségvetést kell készíteniük, ami a következő évre vonatkozó pénzügyi tervezést tartalmazza. Ennek elkészítése egy többlépcsős folyamat, amelyhez a jegyző, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya, képviselő-testület pénzügyi bizottsága és a költségvetési szervek vezetőinek a közös munkája szükséges. A költségvetés elkészítésének első lépése egy úgynevezett költségvetési koncepció összeállítása, mely szintén a jegyző feladata. Ennek során a jegyző a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetve – hasonlóan, mint a központi költségvetés készítésekor az államháztartásért felelős miniszter – elkészíti a várható saját, helyben képződő bevételeket és az ismert feladatellátáshoz kapcsolódó kiadásokat megfelelően tükröző tervezetet. Ezt a bizottságok véleményezése után a polgármester november végéig a képviselő-testület elé terjeszti. A következő lépés a költségvetés-tervezet elkészítése, mely a központi költségvetési törvény elfogadása után, annak mutatószámait figyelembe veszi. A költségvetési-tervezet 10

alapja a már határozatban elfogadott költségvetési koncepció kiegészítve, a központilag meghatározott feladatfinanszírozási normák alapján számított bevételekkel. Az elkészített költségvetés-tervezetet a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek, mellékelve azokat a rendelet-tervezeteket, melyek megalapozottá teszik a költségvetést. „A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: 

a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, az előirányzat felhasználási tervét,



a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,



a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást. „(Holczreiter M. – Dr. Papp E., Dr. Simon B. 2015, p.40)

Végül a képviselő-testület a benyújtott adatok alapján, figyelembe véve a bizottságok véleményét, a könyvvizsgálói jelentést és egyéb információkat, fogadja el a költségvetést és alkot önkormányzati rendeletet. Erről a Kormányt az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően tájékoztatni kell. A költségvetés végrehajtása a tervezett bevételek beszedésének és a kiadási előirányzatok felhasználásának folyamatát jelenti. A kiadási előirányzatok felhasználása nem kötelező érvényű, hiszen a bevételek esetleges csökkenése, elmaradása miatt előirányzat módosítás válhat szükségessé. Előirányzat módosításra, átcsoportosításra a képviselő-testület, a polgármester, illetve a költségvetési-rendeletben meghatározott esetekben a költségvetési szerv vezetője jogosult.

11

ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE

A továbbiakban részletesen a budaörsi Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpont költségvetési gazdálkodását szeretném bemutatni. Az intézmény a Budaörs Város Önkormányzat Egyesített Bölcsődei Intézmények egyik tagintézménye. A bölcsőde megépítését a lakosság, köztük a fiatal, gyermekes családok létszámának növekedése indokolta. Az eredetileg 60 férőhelyes bölcsődét, 2011-ben 80 férőhellyel bővítették részben önkormányzati finanszírozásból, részben Európai Uniós pályázati forrásból. Az így létrejövő intézmény 140 kisgyermek, köztük sajátos nevelési igényű gyermekek napközbeni ellátásra alkalmas. Saját főzőkonyhával rendelkezik, ahol a gyerekek mellett a felnőttek étkezését, és a különféle diétás étkeztetést is biztosítják. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését tornaszoba, fényterápiás szoba, és vízi fejlesztését pedig, egy hidroterápiás medence biztosítja. A gyermekek egészséges fejlődését segíti a só szoba és a mozgásfejlődésüket pedig a hatalmas beltéri játszótér. A bölcsőde az alapellátáson túl, más szülők és gyerekek számára is igénybe vehető szolgáltatásokat is biztosít, például: vendégétkezés, időszakos gyerekfelügyelet, játszó csoport, só szoba használat, egészséges gyermekek vízhez szoktatása, zenés foglalkozás. Ezek révén az intézmény önálló bevételhez jut. A bölcsődék szakfeladat ellátását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. Ebben kerül szabályozásra a gyermekek napközbeni

ellátására

jogosultak

köre,

az

étkeztetésben

résztvevők

térítési

kedvezményeinek megállapítása, és az intézménybe felvehető gyermekekre vonatkozó kitételeket. A dolgozók foglalkoztatásának feltételeit, a rájuk irányadó munkajogi szabályozást a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény tartalmazza. Ezek például személyi juttatások köre, a munkavégzés szabályai, a jogviszony létesítés és megszüntetés feltételei. Ami a gazdálkodás vonatkozásában ide vonatkozó rész, a közalkalmazottaknak járó jubileumi jutalom mértéke, a felmentési időre járó díjazás és a végkielégítés kifizetésének feltételei.

12

INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS

A bölcsőde költségvetése része az önkormányzat költségvetésének. Az központi költségvetési szervekhez hasonlóan az intézményeknek elemi költségvetést kell készíteniük, melyet az önkormányzat képviselő-testülete fogad el. Az önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza a felhasználható kiadási előirányzatokat és a gazdálkodás szabályozását. Így például a maradvány és többletbevétel felhasználását, a költségvetési átcsoportosítások lehetőségét. Meghatározza a gazdálkodásért felelős személy hatáskörét és felelősségét. A városban működő intézmények közalkalmazottai számára nyújtott önkormányzati kereset-kiegészítésre fordítható intézményi keret összeget, a béren kívüli juttatások mértékét.

A költségvetés tervezése, felépítése Az intézmény költségvetésének a megtervezése az egyesített vezető feladata. Az elemi költségvetés-tervezetet az polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya által kiküldött tervezési táblákon kell elkészíteni. Bázisul az előző év elfogadott költségvetési számait és az adott évi teljesítéseket kell figyelembe venni. A bevételek megtervezése - az állami feladat-finanszírozás szigorú elszámolási rendszere miatt – talán az egyik legnehezebb feladat. A várható létszám, az ellátási napok száma, az ellátás igénybe vétele, mind olyan adat, ami alapos számításokat, pontos éves nyilvántartási rendszert követel. Sosem tervezhetők a bevételek teljes kihasználtságra, mivel a bölcsődei szakmai előírások szerint a gyermekek beszoktatása folyamatos, így a teljes létszámot néha csak február végén, március elején éri el az intézmény. A kiadások tervezése a személyi bérek, a személy jellegű kiadások, és a munkaadókat terhelő járulékok tervezésével kezdődik, mivel ezek azok a tételek, melyek a legnagyobb részét (76%) képezik a költségvetésnek. Kiadásként jelennek meg a dologi kiadások (24%), amely a működési-, karbantartási-, tervezett költségeket tartalmazzák. A felújítás külön kerül megtervezésre.

13

A következő ábra jól szemlélteti ezeknek a költségeknek a megoszlását.

A 2014. évi kiadái előirányzatok megoszlása

1. ábra

24,00% SZEMÉLYI JUTTATÁSOK 17,00%

59,00%

MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK DOLOGI KIADÁSOK

(forrás: Pitypang bölcsőde és Gyermekközpont 2014. évi költségvetése)

Bevételi előirányzatok A költségvetési szerveknél bevételi előirányzataként kell megtervezni azokat a várható bevételeket, melyek az év során teljesítendők. Ehhez az előző év teljesített előirányzatait vesszük alapul. A bölcsőde bevételei elsősorban az állami feladatfinanszírozási bevételek. A finanszírozási bevételeket az központi költségvetés által meghatározott feladatmutatók alapján kell számítani. Figyelembe véve az intézménybe felvehető gyerekek számát. Ez a későbbiekben részletesen bemutatásra kerül. Az 1. táblázatból is jól látható, hogy a működési bevételek elenyésző hányadát teszik ki az intézmény bevételeinek. Az Áht. szabályozása értelmében, működési bevételként kell tervezni a működési célú állami támogatásokat, a közhatalmi bevételeket, a készletek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételeket. Ezek a bölcsőde esetében azok a bevételek, amelyek az intézménybe felvett gyermekek étkezési térítési díjaiból és a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások ellenértékéből adódnak. Az ellátási díjak bevétele a szülők által befizetett étkezési térítési díjak összege. Ez nem jelent valódi bevételt, hiszen a térítési díjak alapja az önkormányzat által meghatározott napi élelmezési nyersanyagnorma áfával növelt összege. Ennek részletes bemutatását finanszírozási források, helyi önkormányzati finanszírozás részében fejtem ki. Az állami finanszírozási rendszer változása miatt a 2014.

14

évre tervezett bevételek esetében az intézményi normatíva bevételeket, mint finanszírozási bevételeket kellett már tervezni. Finanszírozási bevételek között szerepel a maradvány, ami a költségvetési év bevételeinek és kiadásainak a különbségéből adódik. Az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározottak alapján, a gazdálkodás során keletkező maradványról és annak felhasználhatóságáról a képviselő-testület dönt.

Kiadási előirányzatok A kiadási előirányzatok az intézmény működése során keletkezett költségek. Ide tartoznak a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a működési, karbantartási költségek. A szerkezeti felépítését a 2. számú táblázat mutatja, amiből látható a személyi juttatások kiadásainak az emelkedése, és a dologi kiadások csökkenése. A munkám során tapasztaltak alapján a legnagyobb és legalaposabb feladatot a személyi kiadások tervezése jelenti. Az intézmény dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak, így a bérek és egyéb juttatások esetében a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) rendelkezései és a központi költségvetésben meghatározott közalkalmazotti bértábla jelenti az alapot. A bértervezetnél külön kell a decemberi bérköltséget és a következő évi bérkiadásokat összeállítani a költségvetés tervezettel. Ennek azért van jelentősége, mert a decemberi bérek már a következő év kifizetését terhelik, míg a januártól tervezett béreknél figyelembe kell venni a minimálbér

emelkedését,

a

közalkalmazotti

bér

kategória

változásából

eredő

bérnövekedést, illetve a tervezéskor számítani kell az év közbeni változásokra is. Ilyen lehet például a szakképesítés megszerzése miatti átsorolás. A személyi juttatásoknál változó jellegű kiadásként jelentkezik a jubileumi jutalom, a nyugdíjba vonulók felmentési idejére járó juttatás, az utazási költségtérítés is. A kiadási előirányzatok másik része a dologi kiadások. Ezek azok a költségek, amik az intézmény működésével, a feladatellátással kapcsolatosan felmerülő kiadások. A tervezés során mindig, itt is az előző év teljesített kiadásait kell bázisnak tekinteni. Jellemzően a kiadások nem változnak, hiszen ezek egy meghatározott feladat ellátására irányuló működési költségek. Ezért is tekinthetjük ezt a könnyebbik oldalnak. A dologi kiadások között szerepelnek a közüzemi díjak, ahol a szolgáltatói szerződések megkötése az önkormányzat hatáskörébe tartozik. A készletek beszerzésének tervezésénél fel kell mérni a

15

bölcsőde év közben elhasználódott, leselejtezett készleteit. Ebben a gyakorlat szerint az intézmények vezetői, a szakdolgozók – így például a kisgyermeknevelők, gyógytornász, a szakácsnő, az élelmezésvezető – segítenek, velük egyeztetve történik a kiadások összeállítása. A nagyobb értékű beruházások, beszerzések előzetesen bekért árajánlatokkal megalapozva kerülhetnek be a költségvetésbe. Az éves felújítási és karbantartási feladatok meghatározása már egy kicsit összetettebb feladat. Az épület az önkormányzat tulajdonát, vagyonát képezi így az ezzel kapcsolatos felújítási, állagmegóvási feladatok is az önkormányzat döntési jogkörébe tartoznak. Az elvégzendő feladatok felmérése és a szükséges munkálatok elvégzésének meghatározása az intézményüzemeltetési osztály bevonásával történik. Csak az általuk jóváhagyott felújítások kerülnek előterjesztésre, és az elfogadás után, a munkálatok elvégzése is az önkormányzat feladata. A belső karbantartási munkák, működési célú nagyjavítások tartoznak az intézmény döntési jogkörébe. Ezek minden évben sarkalatos kérdések, hiszen a zökkenőmentes működés alapja, a körültekintően összeállított karbantartási terv. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok emelkedése a dologi kiadások változását vonja maga után a bevételi előirányzatok változásának arányában. A kiadások aránya és mértéke az évek során nem változik, amit az 2. ábra is jól mutat.

Pitypang Bölcsőde kiadási előirányzatainak változása 2013.-2015.között 140000 120000 100000 80000

2013. évi eredeti előirányzat 2014. évi eredeti előirányzat 2015. évi eredeti előirányzat

60000 40000 20000 0 Munkaadókat terhelő járulékok Személyi juttatások Dologi kiadások 2. ábra(forrás: Pitypang bölcsőde és Gyermekközpont 2013-2015 évi költségvetése)

16

FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK Az intézmény működése során keletkező bevételek – mivel közfeladatról van szó – elsősorban állami és önkormányzati finanszírozásból adódnak. A bölcsődei ellátás, mint már többször említésre került a szociális ellátási területhez tartozik, de az önkormányzatok kötelező feladatellátásának a része. Az állam, a központi költségvetésben támogatást nyújt ennek végrehajtásához. Így ez az elsődleges finanszírozási forrás. De a támogatás igénybevétele és annak elszámolása nagy feladatot ró az intézmények vezetőire. Az önkormányzati finanszírozás alapvetően az étkeztetés és a személyi juttatások körét foglalja magába.

Állami finanszírozás Az állami finanszírozás mértékét és feltételeit az adott évi költségvetési törvény tartalmazza. A bölcsődék működéséhez az állam támogatást biztosít. A 2015. évre vonatkozóan a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény az alábbiak szerint határozta meg. A bölcsődei ellátásra kapott fajlagos összeg 494 100 forint/fő. Az ellátottak számának meghatározása a következők szerint számolandó: a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves létszáma osztva 235-tel. Ez a fogyatékos, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében %-os arányban megnövelt összeg. A fogyatékos gyermekek esetén a támogatás 150%-a igényelhető, mivel az ilyen gyermekek ellátása létszámcsökkenéssel jár. Abban a csoportban, ahol sérült gyermek van a maximális 12 fős létszám 10 főre csökken, így a felvehető gyermekek létszámát is befolyásolja. Ezt a támogatást a beíratott és ellátott gyermekek után lehet igénybe venni, figyelembe véve a tényleges ellátási napok számát, de soha nem haladhatja meg a nyilvántartásban szereplő létszám keretet. Azt viszont minden esetben szem előtt kell tartani, hogy az elszámoláskor nem lehet támogatást igényelni arra a gyermekre, aki az adott hónapban 10 napnál többet hiányzik. A téli hónapokban sajnos gyakran előfordul, hogy a tartós megbetegedések és hiányzások miatt a létszám jelentősen lecsökken. Ez az a tétel, amit a bölcsőde költségvetésében bevételi előirányzatként megjelenik. 17

Visszanézve az előző évek költségvetéseit azt tapasztaltam, hogy az igényelhető fajlagos összeg nem változott, ami viszont pozitív változást mutat, az az osztószám fokozatos csökkentése, míg a 2013. évi költségvetésben 251 volt, addig a 2014-re már csak 240 lett. Ez abból a szempontból jelent előnyt az intézménynek, hogy a 2015-ös osztószám (235) már megközelíti a tényleges ellátási napok számát így a tervezés pontosabb. Hiszen a bölcsődei ellátás szüneteltetése a 4-5 hetes nyári zárás időszakában jelentős kiesést jelentett. A 2016. évi központi költségvetésben már csak 230 az osztószám, ami a várható nyitvatartási napok számát a legjobban megközelíti. Ezen kívül támogatást kap az önkormányzat az ingyenes gyermekétkeztetés biztosítására, üzemeltetési és bértámogatás formájában. Ennek elszámolásakor figyelembe kell venni az éves dologi kiadások arányosított részét és a térítési díjak bevételeit és a konyhai dolgozók bértámogatásra fordított összeget. A központi költségvetés támogatást biztosít még a dolgozók béreinek ágazatot érintő pótlékok a kifizetéséhez, így például a szociális ágazati és a szociális kiegészítő pótlékhoz.

1.1.1 Normatíva elszámolási rendszer A bölcsődének, mint a többi önkormányzat által alapított költségvetési szervnek az igényelt támogatásokat a negyedéves és az év végi beszámoló elkészítésekor tényszámokkal igazoltan kell alátámasztania, hogy az év közben igénybe vett támogatás valódi teljesítésen alapul. Ezen kívül a 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozása alapján a bölcsőde köteles naponta lejelenteni az adott napra vonatkozóan az intézménybe felvett gyermekek ténylegesen részesültek-e ellátásban. Évente két alkalommal április és szeptember hónapban még jelentést kell készíteni a vezetőnek az intézmények szabad férőhelyeinek számáról és arról, hogy engedélyezett-e a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Az ellátások igénybevételének jogosultságát - az Áht. szabályozása alapján - az önkormányzat által benyújtott beszámolóban szereplő mutatószámokat a Magyar Államkincstár ellenőrzi. Ha a leadott adatok nem egyeznek a tényadatokkal, vagy a támogatás nem a kapott feladat-ellátására fordították, akkor az önkormányzatnak vissza kell fizetni kamatostól a jogosulatlanul felvett összeget. Ennek elkerülése érdekében. az első negyedéves és a harmadik negyedéves jelentés alkalmával lehetőség van az igényelt

18

normatíva módosításra. A gyakorlat azt mutatja, hogy az első negyedév végén már látható, hogy szükséges-e a módosítás, mert a gyereklétszám elmarad a tervezettől. Ez sokszor abból is adódhat, hogy a hiányzások száma megnő, és azt a gyereket, aki 10 napnál többet hiányzik egy hónapban, a normatíva számításakor már nem lehet figyelembe venni. Tört hónap elszámolása pedig csak akkor lehetséges, ha az ellátott gyermek nem a hónap első napjától veszi igénybe a bölcsődei ellátást. Ilyenkor a ténylegesen igénybe vett napok számát lehet elszámolni. A költségvetési törvény rendelkezése értelmében azonban a támogatásokat gyermekenként naponta csak egyszer lehet igénybe venni, tehát abban az esetben, ha a szülő más normatíva alapú szociális ellátást is igénybe vesz, akkor a bölcsőde elesik az ilyen gyermek után járó normatív támogatástól. Ez befolyással van a kihasználtságra és a bevételek alakulására is.

Helyi önkormányzati finanszírozás Az önkormányzati finanszírozás tulajdonképpen egy előre átengedett bevételt jelent. Az étkezések térítési díjak meghatározásáról, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásárokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdése értelmében a fenntartó önkormányzat jogosult rendeletet alkotni és meghatározni a fizetendő személyi térítési díjakat. Ezeket nettó összegben határozza meg, de a szülők az áfával növelt díjat térítik meg. Ez a bölcsődék esetében napi négyszeri étkezés ( reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítását jelenti. Az élelmezési nyersanyag-költség számításakor ugyanezt a nettó összeget használhatja fel az intézmény. Tehát az önkormányzat az élelmezési beszerzésre fordított költséget megelőlegezi a bölcsődének, ami a havi térítési díjak befizetéséből térül meg. A dolgozók részére az önkormányzat kedvezményes étkezés biztosít, a térítési díj ebben az esetben a nettó térítési díj összege, az áfa megfizetését pedig az önkormányzat átvállalta az alkalmazottaktól. Abban az esetben, ha valamilyen szolgáltatás keretében veszi igénybe a szülő a gyermeke részére az étkezést, vagy vendégétkezés esetén a térítési díj összege a rezsiköltséget is tartalmazza. A térítési díjak módosítását az egyesített bölcsődevezető kezdeményezheti az önkormányzatnál. Ezt a kezdeményezést megalapozott számítással kell alátámasztani, csak abban az esetben fogadja el a képviselő-testület és módosítja az addig hatályban lévő rendeletét. 19

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján az fenntartó önkormányzat meghatározhat gondozási díjat, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetés alapján kapott támogatás különbözete. A budaörsi önkormányzat döntése alapján a városban működő intézményekben a szülőknek nem kell külön gondozási díjat fizetni az ellátásért.

INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS A gazdálkodás a bölcsődében, mint minden költségvetési szervnél, tulajdonképpen a bevételek teljesítését és a kiadási előirányzatok felhasználását jelenti. A éves gazdálkodás során a kiadási előirányzatok tervezett összegeit költi el az intézmény. Az előirányzatfelhasználás az intézményvezető jogosultsága és felelőssége. Az önkormányzat által, a költségvetési rendeletében meghatározott személyi juttatásokkal az engedélyezett létszámkeret alapján önállóan gazdálkodik. Ilyen juttatások az önkormányzat által biztosított kereset-kiegészítés, a jutalom, a béren kívüli juttatások.

A gazdálkodás szabályozása A bölcsőde gazdálkodását alapvetően a képviselő-testület határozatai, rendeletei szabályozzák. Természetesen szem előtt kell tartani azokat a kormányzati, állami szabályokat, rendelkezéseket is, amelyek az önkormányzati gazdálkodást meghatározzák. Hiszen egy esetleges feladat-ellátáshoz kapcsolódó ellenőrzés során az intézmény nem mentesül a felelősség alól. A szabályozások köre elsősorban a költségvetési gazdálkodásra vonatkozik. Ide tartozik az előirányzatok felhasználásának szabályozása, ami az intézmény esetében annyit jelent, hogy a kiadási előirányzatok felhasználásának üteme, a bevételek teljesítésével azonos ütemben történhet. Az éves költségvetés felhasználását 12 hónapra vetítik, az időszakos kiadások – főleg az év elején nem haladhatják meg az adott időszakra időarányosan jutó költségvetési összeget. Az előirányzat átcsoportosítás a 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben meghatározottak alapján csak a kiadások kiemelt előirányzatai között lehetséges úgy, hogy a kiadási főösszegek változatlanok maradnak. Az egyes dologi kiadások esetében – ilyen például az élelmiszer vásárlásra, karbantartásra tervezett összegek – a megmaradt előirányzatok másra nem használhatóak fel, így az év

20

során célszerű a keretösszeget teljes mértékben felhasználni. A megmaradt összegek az önkormányzat rendelete alapján elvonásra kerülnek. Ugyanez a helyzet a személyi juttatásoknál is. A szellemi tevékenység keretének az emelésére, csak a személyi juttatások terhére kerülhet sor. Ez igen megnehezíti a tervezést, de valamilyen szinten egyszerűsíti a felhasználást.

Előirányzat- felhasználás Az előirányzat felhasználás, hétköznapi megfogalmazásban, a felmerülő költségek teljesítését jelenti. Az év első felében, még a költségvetés elfogadása előtt úgynevezett átmeneti gazdálkodás folyik. A kifizetések csak a legindokoltabb esetben teljesíthetők. A költségvetés elfogadása után kezdődik a tényleges előirányzat felhasználás. Megkezdődnek a készlet beszerzések, a kisebb karbantartási munkák. Ennek is megvan természetesen a maga szabályozási rendszere. A bölcsőde a rendszeresen elvégzendő karbantartási munkákra, a rendszeresen igénybe vett szolgáltatásokra, az élelmezési nyersanyag szállítására, szerződéseket köthet, ami az engedélyezést és a kifizetést is megkönnyíti. Ezeknél a szerződéses szolgáltatások igénybe vételénél, már nem kell az önkormányzat pénzügyi ellenjegyzése. Egyéb esetben legyen szó javítási munkáról, készlet beszerzéséről, vagy személyi jellegű kiadásokról, a kifizetést megelőzi egy kötelezettség vállalás, melyet az intézményvezető tesz arra vonatkozóan, hogy a megrendelésre kerülő áru vagy szolgáltatás ellenértéke rendelkezésére áll. Ezután az önkormányzatnál a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy ellenőrzi a szabad előirányzat rendelkezésre állását, a kötelezettségvállalás jogszerűségét, majd aláírásával igazolja a teljesíthetőséget. A számla megérkezése után a kötelezettség vállalással és a teljesítés igazolásával kerül újra a pénzügyi irodára, ahol a könyvelési és utalványozás előkészítése következik. A tényleges kifizetés csak ezután következhet. Mindez egy igen hosszú folyamat, ami miatt a számlák kiegyenlítése a teljesítés után 30 nappal kerülnek pénzügyi rendezésre. Abban az esetben, ha a beszerzendő eszköz, vagy igénybe vett szolgáltatás értéke meghaladja a 100.000 Ft-ot, úgy 1 db, 300.000 Ft felett 3 db előzetes árajánlatot kell bekérni, majd a vezető saját hatáskörében dönthet arról, melyik ajánlatot fogadja el, melyik

21

a legmegfelelőbb. Ekkor a kötelezettség vállalással, az árajánlatokkal együtt egy bírálati jegyzőkönyvet is csatolni kell a pénzügyi ellenjegyzéshez. Mindezek okán az intézmény törekszik arra, hogy az állandóan ismétlődő szolgáltatásokra, beszerzésekre keretszerződéseket kössön, és a költségvetésben erre meghatározott összeget tervezzen, ezzel is egyszerűsítve a teljesítések utáni számla kiegyenlítéseket. Hiszen a késedelmes kifizetések plusz költségei szintén a bölcsődét terhelik.

Nyilvántartási – elszámolási rendszere Az államháztartás rendszerében a pénzügyi nyilvántartási rendszert az államháztartás számviteléről szóló törvény elvei alapján kell vezetni. Az államháztartási számvitel 2014. évi változásai alapján két részből tevődik össze. A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemléletben tartja nyilván az előirányzatok év közbeni alakulását. Ilyenek például kötelezettségvállalások, teljesítések, a támogatások. Míg a pénzügyi számvitel egyfajta módosított eredményszemlélet alapján a vagyon és a vagyonelemek összetételét, a pénzügyi teljesítmény valós eredményeit tartja nyilván. Ezek alapozzák meg a költségvetési beszámoló elkészítését. A bölcsődére vonatkozóan a pénzügyi nyilvántartásokat a polgármesteri hivatal pénzügyi irodája kezeli, itt történik a könyvelés, a beszámolók elkészítése. Az intézménynek a nyilvántartási kötelezettsége az egyesített vezető hatáskörébe tartozó feladat. A bölcsődei nyilvántartások vezetése a bölcsődevezető feladata, melyet az egyesített vezető ellenőrzésével történik. Ezek a gyermeklétszámra vonatkozó adatok, az élelmezési létszámok és a költségvetési felhasználások. Nagyban segíti az időszakos elszámolások, jelentések készítését, hogy a bölcsődei ellátottak létszámára vonatkozó adatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Központi Elektronikus Nyilvántartásában közvetlenül napi rendszerességgel kell lejelenteni. A pénzügyi elszámolások az önkormányzat feladatkörébe tartoznak. A költségvetési gazdálkodás elszámolása, a bevételi és kiadási előirányzatok teljesítésének és felhasználásának az elszámolására szolgál az éves beszámoló. Ez zárja le a gazdálkodást és a számot a működés eredményeiről. 22

KONKLÚZIÓ – ÖSSZEGZÉS Az intézményi gazdálkodás tanulmányozásakor bebizonyosodott számomra, hogy a rendszer struktúrájából adódóan ugyanazok a szabályok vonatkoznak az alsóbb szinteken lévő szervezetekre, mint a felettes irányító szervre az államháztartás szabályrendszere alapján. A költségvetési gazdálkodás menete, a költségvetés elkészítése, az előirányzat teljesítés elmaradásának következményei, mind azok a tényezők, melyeket az államháztartás

rendszerében

önkormányzatoknak

is

meghatározott

eljárniuk.

Míg

szabályok

ugyanezeket

alapján a

bölcsőde

kell

a

helyi

működésének

szabályozásakor a helyi képviselő testület határozza meg. Jól érzékelhető az államháztartás hierarchikus rendje, amelyhez az önkormányzati alrendszeren keresztül a bölcsőde is tartozik. Ami még megerősített abban, hogy egy költségvetési intézmény gazdálkodása, működése jogi szabályozások alapján történik és ez a munkám során is többször tapasztaltam. Az dolgozatom írása közben rá kellett jönnöm, hogy sokkal nagyobb a szabályozási háttér, mint amivel a mindennapi feladatok ellátása közben találkoztam. Az önkormányzat által elvárt teljesítések, elszámolások mind a feladat ellátás biztosításának gazdasági alapját képezi. Az államháztartásban a tervezési és elszámolási rendszer egy egymásra épülő, egymástól függő viszonyú felépítése az átláthatóságot és az összehasonlíthatóságot segíti. Az intézmények, önkormányzatok, alrendszerek költségvetési rendjének, felépítésének és tervezési folyamatainak elsődleges célja az államháztartás gazdálkodásának, éves eredményeinek, beszámolójának.

23

Irodalom jegyzék Szakirodalom Holczreiter M. – Dr. Papp E., Dr. Simon B.(2015.): Önkormányzati gazdálkodás Szamkó Józsefné (2013.): Költségvetési szervek gazdálkodása és pénzügyei Vokony É. , Vass J. S., Dr Csapó K. (2008.): A budaörsi bölcsődék története Tállai András: (2014.) Egy év tükrében - Önkormányzati feladatfinanszírozás -ppt

Internetes források http://www.kormany.hu

(megtekintés: 2016.04.19.)

http://www.pénzügysziget.hu

(megtekintés:2016.04.20.)

Jogszabályok Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1/2015. (III.02.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

24

Mellékletek 1. számú ábrát megalapozó adatok Megnevezés

A 2014. évi kiadások 2014. évi kiadások előirányzatainak eredeti előirányzata megoszlása

SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

59%

130 107

MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK

17%

37 200

DOLOGI KIADÁSOK

24%

52 009

100 %

219 316

ÖSSZESEN

1. tábla Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpont 2013.-2015. évi bevételi előirányzatainak alakulása

(forrás: Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpont 2013-2015. évi költségvetés)

25

2. tábla Pitypang Bölcsőde 2015. évi tervezett kiadásai

26

(forrás a Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpont 2013-2015 évi költségvetése.)

27