AZ ERZSÉBET HÍD TÖRTÉNETE
1
BUDAPESTI DUNAHIDAK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉSZAKI VASÚTI HÍD 1896 MARGIT HÍD 1876
ERZSÉBET HÍD 1903
ÁRPÁD HÍD 1950
LÁNCHÍD 1849
PETŐFI HÍD 1937 SZABADSÁG HÍD 1896 DÉLI ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HÍD 1877
LÁGYMÁNYOSI HÍD 1996
2
A kezdetek… • A rómaiak idején átkelő, rév • Pontonhíd (14. – 15. sz.) • „Repülő híd” – 17. sz.
3
1843 – Pontonhíd és a Lánchíd épülő első pillérje
1849 – A Lánchidat átadják a forgalomnak
• 1870 – X. törvénycikk …egy, vagy két új Duna-híd építése; a Lánchíd „megváltása”. • 1885 – XXI. törvénycikk – harmadik Duna-híd építhető, ha a hídpénz eléri a 650,000 Forintot • 1890 – A hídpénz elérte a meghatározott összeget
1876 – Elkészül a Margit híd (A Margitszigeti bejáró 1900-ban). 4
• 1893 –XIV törvénycikk elrendelte két új Duna-híd építését • Nemzetközi tervpályázatot írnak ki a két új hídra 1894. január 31-i beadási határidővel
5
Az Eskü-téri hídra 53 pályázat érkezik (36 egynyílású). A győztes pályázat Kübler, Ludwig Eisenlohr és Carl Weige munkája, „Magyarország nem volt, de lesz” jeligével
6
5,000 Koronás megvételt nyert Ferenc Pfeuffer terve (jelige:“896-1896”) Egynyílású „rácsos-függőhíd” 7
Ugyancsak 5,000 Koronás megvételt nyert a “Jószerencsét!” jeligéjű pályamű, melynek Cathy Szaléz és Fia, Schikedanz Albert és Seefehlner Gyula voltak a szerzői. Három nyílású rácsos híd
8
Jelige: “Nürnberg-München”
“Arte et labore”
Société des Constructions de Lavallois Perret
Egy pályamű St. Louis-ból
9
“Millennium”, jeligéjű, ismeretlen szerzőjű pályamű Egynyílású ívhíd 10
•1896 – A Ferencz József híd megnyitása
11
Budapest belvárosa az átépítés előtt
12
Képek a Belváros átépítéséről 13
A terveket a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium Duna-híd Osztálya készítette el 1897 -ben
14
15
1897. A legkedvezőbb ajánlatot a három meghívott kivitelező közül a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG) adta. A részletes statikai számításokat és a 441 részlettervet ugyancsak a MÁVAG készítette el. A hídfő terve a horgyonykamrával
Vázlat az alapgödör ducolásáról A merevítőtartó és a láncok lehorgonyzása 16
A kapuzat terve
A láncok és a kapuzat kapcsolata
17
Néhány részlet a kapuzat díszítéséről és a címer elhelyezéséről
A megmaradt angyalfej
18
Részlettervek
Lámpatartók
Kapuzati díszek
Korlát
19
Kereszttaró
Részletek
Merevítőtartó
20
1898. április – A munkák megkezdődtek az alapozás építésével 1898. október – A budai hídfő építésekor 196 m3/óra vízhozamú melegvízforrás tör fel
A pesti hídfő építésekor találták meg a római erőd maradványait
21
A láncok gyártása 1899
A lánc gyártási technológiája
1889. márciusában, a Magyar Királyi Vas- és Acélgyárban (Diósgyőr) megkezdődött a 4,094 lánc gyártása
22
1899. október 18 – Lehorgonyzó láncok szerelése a jobbparton
1899. december 21 – A pesti parti Nyílás szerelése
1899. december 10 – A kapuzat összeállítása a gyárban
1900. június 28, július 3 23 A merevítőtartó és a pilon kapcsolatának szerelése
1900. szeptember 31 – A pilon és a lehorgonyzó láncok szerelése a pesti oldalon
1900. december 16 – ugyanaz a budai oldalon
1901. május 11 – A szerelőállvány jármainak cölöpözése
1901. június 2 – A szerelőállvány építése
24
A kész állványzat a láncok szereléséhez
11,200 m3 fa és 611 tonna acél
25
1901. szeptember 28 – A merevítőtartó szerelése
1901. július 1 A láncok szerelése
1902. februar 7 – A merevítőtartó szegecselése
26 1902. március 1 – A középső, zárókeret szerelése
1902. áprilisában azt észlelték, hogy a budai hídfő lassan (1 mm/hét) csúszik a Duna medre felé! Megoldás: • Előépítmény • A két, különálló hídfő összekötése • ugynevezett “szobortalapzat”
27
Az úgynevezett “szobortalapzat”
28
1903. szeptember 23 és október 5 között megtörtént a próbaterhelés
127,400 db 18x18x18 cm méretű és 2,319 t össz-tömegű kiskockakővel (a kövek fel és lehordása 4-4 napot vett igénybe) A hídközépen a maximális lehajlás 28 cm volt
29
A híd névadója Erzsébet királyné (1837-1898)
30
1903. október 10 Ünnepélyes megnyitó
31
Néhány fénykép a kész hídról
32
Az Erzsébet híd a képzőművészetben
33
Korabeli képeslapok
34
A világ legnyagyobb nyílású (290 m) és a “legszebb” lánchídja
Kherndl Antal műegyetemi tanár Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium Czekelius Aurél miniszteri tanácsos Szántó Albert osztálytanácsos Gottlieb Ferenc osztálytanácsos Nagy Virgil műszaki tanácsos Gállik István királyi főmérnök Beke József Royal királyi főmérnök
MÁVAG: Seefehlner Gyula királyi tanácsos Strauch Emil főmérnök Kostkievitz Ferenc főmérnök Kurzer Ármin főmérnök Seltsam János főmérnök Jurkiny Jenő mérnök Stark Hugó mérnök Weuchherz Mór mérnök
Magyar Királyi Vas- és Acélgyár Fleischmann Győző főfelügyelő Sándor Árkai császári és királyi műlakatos cég Gross és Fischer Rt. Zsigmondi Béla Rt. 35
A híd főbb adatai Szerkezeti rendszer: Támaszköz: 44.3 m+290 m+44.3 m Lánc függőhíd, rácsos szerkezetű merevítőtartóval Kocsipálya szélesség: 11 m Kapuzat: Szélesség a korlátok között: 18 m Kocsipálya felülete: 4,180 m2 ingaoszlop A híd korlátok közötti felülete: 6,840 m2 Alapozás: A felszerkezet acélmennyisége: 11,170 t Hídfők: Síkalap, Kapuzat magassága: 41 m + 9 m csúcsdísz Pillérek: keszonozással készült mélyalapozás Kapuzat súlya: 2,080 t Méretezési teher: Kapcsolatok: 1,200,000 db szegecs 2 db 2 tengelyű, 4 t-ás keréknyomású jármű egymás Láncok: 4,094 db lánc-szem, 4,400 t mellet + 450 kg/m2 megoszló teher Merevítőtartó: 3,600 t Saruk: 590 t Költség: 12,400,000 Korona
36
1945. január 18
37
1944. november 4 1945. március
1945. január 18
1945. janiár 15 38
A lezuhant pályaszerkezet maga alá gyűrte a déli merevítőtartót, a déli lánc nagy részét, míg az északi lánc a pályaszerkezeten feküdt szakadás nélkül a budai horgonykamrától az állva maradt pesti kapuzaton keresztül a pesti lehorgonyzásig
39
Az ingaoszlop jellegű pesti kapuzatot a meder- és horgonyláncok tartották egyensúlyban
40
Képek a felrobbantott hídról
41
Fénykép…
..és festmény
42
Festmények a felrobbantott hídról
43
1945 november – elkészül a Petőfi pontonhíd
A lánckiemelés terve és grafika a munkákról
44
•1951 – A budai kapuzat kiemelése állványról
kb. 850 t
45
A Dunába zuhant láncok kiemelése úszódaruk segítségével – 1956-57
46
A budapesti Duna-hidak újjáépítése Északi vasúti híd 1955
Árpád híd 1950
Margit híd 1947-48
Elisabeth Bridge ?
Szabadság híd 1946
Déli összekötő vasúti híd 1946-1953
Lánchíd 1949
Petőfi híd 1952
47
•1951 november 28-án megalakult az úgynevezett Nagybizottság, mely felügyelte és ellenőrizte a munkákat az előkészítéstől a híd átadásáig
Az első döntés 1951-ben született: A híd újjáépítése eredeti formában Indokok: - A híd elegendő szélességű a forgalom lebonyolítására, mivel épül a METRÓ -Nagymennyiségű felhasználható láncanyagot lehet kinyerni a roncsokból 48
1953 – Másik változat a híd eredeti formájában való újjáépítésre
Szerelési javaslat (1953)
49
1957 Különféle változatok • A híd szélessége hosszútávra nem elegendő • Nem elég a felhasználható láncanyag
50
A tervezés az UVATERV-ben folyt Sávoly Pál irányításával 1920-1925: külföldön dolgozik Amszterdami pályaudvar 1918: Egyetemi diploma 1925: hazatér és tervezőirodát nyit 1925-1945: 1893-1968
Acél és feszítettbeton szerkezetek, hidak tervezése, külföldi tervezés
1945-1948: Aktív közreműködés a felrobbantott hidak újjáépítésében
1948-1962: Az államosításkor irodájával beolvad az UVAZTERV-be, irodavezető
1962-1964: Az új Erzsébet híd tervezője
1964-1968: Autópálya műtárgyak, szakfőmérnök 51
1958. augusztus ALAPVETŐ VÁLTOZÁS AZ EREDETI KONCEPCIÓBAN Megkérdőjeleződött a híd eredeti formájában való újjáépítése
Okok • A régi híd szélessége nem felel meg modern közlekedés igényeinek, 2x2 forgalmi sáv + villamos átvezetése szükséges • A felhasználható láncok mennyisége jóval kevesebb a feltételezettnél
Sávoly megkérdőjelezi A LÁNCHÍ LÉTJOGOSULTSÁGÁT Szerinte a “legszimpatikusabb” megoldás a kábelhíd
A város vezetése elfogadta az érveket, Sávoly vezetésével különféle változatok készültek a híd szerkezeti rendszerére A fő követelmény a gazdaságosság és a városképbe illeszkedés volt 52
Néhány látványterv a különféle változatokról
Lánc híd
Egynyílású gerendahíd
Kábel híd
Ívhíd
53
1959 október– Kormánydöntés kábel-függőhíd építéséről a régi alépítmények Felhasználásával, 2x2 forgalmi sávval, középen villamossal
1961 – Megindul a részlettervezés Sávoly Pál irányításával. Megkezdik az állva maradt pesti kapuzat bontását (GANZ-MÁVAG)
54
1961 – Festmények a pesti kapuzat bontásáról
55
Képek a részletes tervezést megelőző tanulmányokról A budai lehajtók modellje
A híd modellje
Vázlatok a pilon kialakításáról
56
Általános elrendezés
Főbb adatok Kábel Kapuzatok Merevítőtartó Saruk Összesen
1,070 t 870 t 4,360 t 600 t 6,900 t
Összes költség: 381,000,000 Ft
Betonalap Betonacél Feljárok betonmennyisége Feljárók betonacélmennyisége
26,000 m3 1,900 t 11,500 m3 1,000 t 57
Néhány részletterv Kapuzat
Keresztmetszet
Tervezők és közreműködők Út- Vasúttervező Vállalat Hídiroda, Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapesti Műszaki Egyetem etc.
Kivitelezők GANZ-MÁVAG Hídgyár, Hídépítő Vállalat, Magyar Kábelművek, Aszfaltútépítő Vállalat, etc.
Beruházó METRO Vállalat.
58
1961 Megkezdődik az alépítmények építése
59
1961 Elkezdődik az acélszerkezet gyártása
60
1962 szeptember – beemelik a kapuzat első elemét
Pilon szerelés
A pilonok 1962 telén
61
1963 – szerelőszőnyeg készítése a kábelek behúzásához
62
1963 június – megkezdik a kábelek behúzását
A medernyílásban 61, a parti nyílásokban 66 db, 55 mm átmérőjű kábelt húztak be a híd mindkét oldalán
63
1964. március– az első merevítőtartó elem befüggesztése
Szerelés alatt
Az utolsó elemet – 1964. július 15-én emelték be
Kész a szerkezet!
64
Hordógurítási ünnepség
Sávoly Pál a kész pályalemezen
65
A merevítőtartó elemek végleges kapcsolatainak készítése
66
1964. november – Próbaterhelés
A próbaterhelést 126 járművel (villamosok, autóbuszok, teherautók, locsolóautók), mintegy 2000 t-val hajtották végre
67
1964. november 21 Ünnepélyes megnyitó
68
A híd modellje
A megnyitást követő nap – tömegek a hídon
69
A művészeket megihlette az új híd is
70
71
A híd további „élet”-e
1990 A vasbeton gyalogjárdákat acélszerkezetre cserélték
1975 A híd első újrafestése
1972 – megszűnik a villamosközlekedés a hídon 1973 – elbontják a vágányokat
72
A híd élete napjainkig
1997-98 – a második átfestés
2002 – parlamenti választások - installáció
2001 – a budai feljárók felújítása
73 2004 – pályaszint alatti szerkezetek mázolása
Köszönöm a figyelmüket
74
Az előadás során bemutatott képek forrásai: - Budapesti Történeti Múzeum Képtár - Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum - Közlekedési Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum - Kiskörösi Közúti Szakgyűjtemény - UVATERV Tervtár - UVATERV Fotótár - FKF zRt. gyűjtemény - Hídépítő zRt. gyűjtemény - MSc Kft. gyűjtemény - Dr. Gáll Imre gyűjteménye - Dr. Domanovszky Sándor gyűjteménye - Kozma Károly gyűjteménye - Dr. Sigrai Tibor gyűjteménye - Földi András gyűjteménye 75
