A bőrgyártás műveleti sorrendje: vegyi és mechanikai eljárások elemzése. A bőrgyártás műveleti sorrendje A
nyersbőr
nedves
állapotban
könnyen
rothadásnak
indul,
hő
hatására
elenyvesedik, szárazon merev, kemény, törékeny. A bőrgyártás célja: tartós, hővel szemben bizonyos mértékig ellenálló, a rendeltetési célnak megfelelő, puha, simulékony vagy feszes, rugalmas bőr előállítása. A bőrgyártás során a tartósított nyersbőrből előbb az ún. pőrét, majd cserzett bőrt, végül megmunkált, kikészített bőrt, készbőrt állítanak elő. A bőrgyártás folyamata négy szakaszra osztható: a bőrgyártás előkészítő műveletei (vizes műveletek); a cserzés; a cserzés utáni mechanikai műveletek; a kikészítés. Az utóbbi kettő célja, hogy a bőrt szebbé, tartósabbá tegye.
Bőrgyártási műveletek jellemzése
Áztatás A tartósítással a nyersbőr víztartalmának jelentős részét elvesztette, rostjai összetapadtak, így a gyártás során az adagolt vegyszerek nem tudnak a bőrbe hatolni és ott a kívánt hatást elérni. Ezért a bőröket fel kell áztatni, a tartósítóanyagot és a szennyeződéseket el kell távolítani. Az áztatás célja tehát: a tartósítás során elvont víz pótlása, a tartósítóanyagok kioldása, a szennyeződések eltávolítása, vízben oldódó fehérjék kimosása. A tökéletes és gyors felázás biztosítására a víz sókoncentrációját ismételt vízcserékkel csökkenteni kell. A felázást különböző mechanikai és vegyi eljárásokkal gyorsítják. A félig felázott bőrök húsoldalát mechanikusan fellazítják, vagy a bőröket mozgatják az állóvízben
(motolla,
hordós
áztatás);
vegyi
eljárásnál
lúgos
anyagokat
(élesítőszereket) adnak a vízhez. Az áztatás leggyakoribb hibája, hogy a nem megfelelő vízcsere, túl nagy hőfok, hosszú áztatási idő folytán a baktériumok megtámadják a bőrt. A készbőr barkaoldalán tűszúrásszerű vagy ennél nagyobb sérülések láthatók. A baktériumhatás folytán beálló fehérjeveszteség laza, matt barkát, szivacsos, üres készbőrt eredményez, és a szakítószilárdság csökkenését okozhatja. Túl kis hőmérséklet, rövid áztatási idő esetén a készáru keményebb, rosszabb fogású.
Ázó hordó
Meszezés A meszezés alapelve: a felhámréteg vegyi hatásokra legérzékenyebb részét, a nyálkahártyát gyengén lúgos közegben elroncsolják, majd az egész felhámot a szőrzettel együtt eltávolítják. Ennek megfelelően a meszesműhely műveleteit két csoportra oszthatjuk: vegyi, ill. biológiai műveletekre és mechanikai műveletekre.
A meszezés megfelelő irányításával lehet szabályozni a készbőr puha, nyúlékony vagy feszes jellegét. Minél rövidebb és a bőrrostokat kímélő eljárást alkalmaznak, a készbőr annál feszesebb lesz (pl. a talpbőrök meszezése). Minél tovább tart az eljárás, minél erősebb a meszezés fehérjebontó hatása, annál lágyabb jellegű, nagyobb nyúlású készbőrt eredményez az eljárás. A bőrrostokat legjobban a kesztyűbőrök meszezésekor lazítják fel. A két szélsőséges eljárás közé sorolhatók a műszaki, szíjgyártóipari, díszmű-, felsőrész-, bélés- és ruházati bőrökhöz alkalmazott meszezési eljárások. A kádban történő meszezés során az ellenáram elvét alkalmazzák. A hordóban vagy motollában történő meszezéskor az állandó mozgás következtében az erős súrlódás miatt a szőrzet teljesen lekopik a bőrről.
Pőre A húsolt, színelt bőrt meszezés utáni állapotban pőrének nevezzük. A meszesműhely mechanikai műveleteinek elvégzése után a bőröket rövid ideig vízben áztatják. Kiszedés után a vizet lefolyatják, majd megmérik a pőre tömegét. A további műveleteknél a vegyszeradagolást erre a tömegre számítják. A pőre alapján határozzák meg az ún. pőrehozamot. Pőrehozam: pőretömeg és a nyersbőrtömeg hányadosának százalékban kifejezett értéke. Ebből számítják ki, hogy 100 kg nyersbőrből hány kg pőrét nyertek, megmutatja, hogy milyen a bőrgyártás eredményessége.
Pőre
Húsolás A húsolás feladata a hájashártya eltávolítása az irháról. Kézi húsolásnál a tőkére fektetett bőrökről húsolókéssel felülről lefelé haladva vágják le a hájashártyát és a széleken lógó cafatokat.
A gépi húsolást forgó késhengeres géppel végzik, éles kések és nagy fordulatszámú késhenger alkalmazásával. A bőrről eltávolított rész, az ún. húslás, az enyvgyártás alapanyaga.
Színelés Célja a szőrtelenítés után visszamaradt felhámrészecskék, szőrtüszők, pigmentek és a zsiradék eltávolítása a bőr színoldaláról. A kézi művelet során a tőkére fektetett bőrt tompa élű késsel tisztítják, a gépi színelést tompa késű forgó késhengeres géppel végzik.
Hasítás A hasítás feladata: a bőr vastagságának beállítása. Azokat a bőröket hasítják, melyektől egyenletes vastagságot követelnek meg, illetve pontosan meghatározott vastagságú készárut akarnak nyerni. A hasítást szalagkéses hasítógéppel végzik. Az asztalon elhelyezett bőrt szállítóhengerek tolják a késnek, ami a késvezető lapok között mozog. A kés a bőrt a beállításnak megfelelően két rétegre vágja.
Mésztelenítés A pőre közvetlenül a mechanikai műveletek után nem cserezhető, mivel nagy mennyiségben tartalmaz vegyi anyagokat. Ezek az anyagok a pőrét nagyon megduzzasztják. A mésztelenítés célja a mész és az egyéb lúgos anyagok eltávolítása, valamint a duzzadás megakadályozása. Mésztelenítéskor a meszet vízben jól oldódó sóvá alakítják át és kimossák a pőréből. A műveletet hordóban vagy motollában végzik. A mésztelenítés után a bőröket folyó vízzel alaposan átmossák.
Pácolás A pácolás célja a bőrök puhaságának, nyúlékonyságának fokozása, a bőr rostszerkezetének fellazítása, a fehérjék, zsírok kioldása. Pácolni kell a ruházati, kesztyű-, felső- és bélésbőröket. A pácoláshoz használt enzimeket régen kutya- és madárürülékből,
ill.
hasnyálmirigyből
nyerték.
Ma
ezeket
baktérium-
vagy
gombatenyészetekből állítják elő. A pácolást rendszerint motollában, esetleg hordóban végzik. A pácolás hatása, hogy a pőre vastagsága csökken, a mésztelenítéskor visszamaradt felesleges mész és a könnyen lebontható fehérjék kioldódnak. A pácolás hibái: az elégtelen pácolás következménye a kemény, bádogszerű bőr, a túlpácolt bőr pedig laza, szivacsos szerkezetű.
Cserzési eljárások A cserzés célja idő- és hőálló, a mindenkori rendeltetésnek megfelelő puha, simulékony vagy feszes, rugalmas bőr előállítása. A cserzés folyamata nem visszafordítható, így az említett tulajdonságok tartósan jellemzik a készbőrt. Azokat az
anyagokat,
amelyek
a
nyersbőrnek
ilyen
átalakítására
képesek,
cserzőanyagoknak nevezzük. A készbőr tulajdonságait nagy mértékben a cserzési eljárás határozza meg. A leggyakrabban használt cserzési eljárások: -
növényi cserzés,
-
ásványi cserzés (króm-, alumínium- és cirkoncserzés),
-
egyéb cserzési módok (aldehides cserzés, zsírcserzés),
-
kombinált cserzési eljárások.
A növény cserzés műveletei:
Előcserzés: az előcserzést mindig kis koncentrációjú levekkel hajtják végre, hogy a holtcserzést megakadályozzák. A művelet végezhető kádban vagy hordóban.
Átcserzés: az átcserzést jelenleg szinte teljes egészében hordóban valósítják meg. A hordókban általában friss cserzőlevet használnak.
Utáncserzés: a hordócserzés után a bőrök teljesen átcserzettek, minőségük javítására (vízállóság, feszesség stb.) után-cserzést szoktak alkalmazni.
Mosás, szíttatás: a teljesen kicserzett, után-cserzett bőrök nagy mennyiségű nem kötött, kimosható cserzőanyagot tartalmaznak. Ezt a nemkívánatos, felesleges cserzősavat mosással, ún. szíttatással kell eltávolítani.
Impregnálás: az impregnálás feladta a bőrben lévő, kémiailag nem kötött cserzősav megkötése. Az impregnált bőr szárítás után nem világos, foltmentes, nem törékeny. Impregnálással javítható továbbá a bőrök vízhatlansága, kopásállósága stb. Az impregnálást hordóban végzik.
Lassú cserzési eljárás akasztással
A növényi cserzés gyakorlata A cserzési időtől függően megkülönböztetünk gyorsított cserzést és gyorscserzést. A gyorsított cserzési eljárás során együtt alkalmazzák a kád- és a hordócserzést. A hordócserzésnél a bőrökre ható mechanikai hatás elősegíti a cserzőanyag diffúzióját és kötődését. A gyorsított cserzés ideje 40 - 80 nap. Gyorscserzés esetén töményebb leveket használnak. A bőröket hordóban forgatják, és a cserzőlét melegítik. Cserzési idő: 1 - 8 nap. A növényi cserzés hibái A barka repedése, törése a barkaréteg túl nagy cserzősav-tartalmára vezethető vissza. Ez előállhat akkor, ha a cserzés elején a levek töménysége túl nagy, ill. a pHértéke túl kicsi. Legtöbbször azonban ez a hiba az impregnálás helytelen végrehajtásának következménye. Ráncos barkáról akkor beszélünk, ha a bőr felületén különböző irányú hullámos ráncok keletkeznek. Ennek oka, hogy az előcserzést túl nagy koncentrációjú, erősen savas levekben kezdték. Átcserzetlenség általában akkor fordul elő, ha a cserzést idő előtt megszakítják. A holtcserzést az okozza, hogy a bőr külső rétegei hirtelen kicserződnek, ami megakadályozza a további részecskék behatolását a bőr belsejébe. Ilyenkor a bőr belseje nyers marad, a bőr keresztmetszetén világos csík látható. Növényi cserzett bőrök jellemzői: -
feszes, merev, telt fogású bőrök,
-
hőállóságuk és időjárás-állóságuk megfelelő,
-
légáteresztésük és vízáteresztésük kisebb, mint az ásványi cserzésű
bőröké, -
a színük cserzés után sárgás vagy barnásvöröses árnyalatú
Ásványi cserzési eljárások A krómcserzés jelentősége Jelenleg világszerte a krómcserzés a leggyakoribb és legfontosabb cserzési mód. Nagy előnye, hogy a cserzési idő rövid és kevés cserzőanyag szükséges. A krómcserzett bőrök a növényi cserzésűekhez viszonyítva általában puhábbak, nagyobb szakítószilárdságúak, hővel és kémiai hatásokkal szemben ellenállóbbak, nyúlékonyabbak, jó higiéniai tulajdonságúak, és kitűnően színezhetők, ezért alkalmasak cipő felsőrész-bőrök, ruházati bőrök, kesztyűbőrök, díszműbőrök készítésére. A krómcserzés folyamata A cserzési folyamat megkezdése előtt a pácolás utáni pőre lúgosságát csökkenteni kell, hogy elkerülhető legyen a barkaréteg túlcserzése. A pikkelezés: a műveletet hordóban vagy motollában, sós, majd savas fürdőben végzik. A folyamatban a sav csökkenti a cserzőanyag kötődésének hatásfokát, és ezzel megkönnyíti a behatolást a bőrbe. A só a savas duzzadást akadályozza meg. A cserzőanyagtól függően lehet egyfürdős és kétfürdős eljárás. Az egyfürdős cserzési eljárást a leggyakrabb a bőrgyártásban alkalmazzák. A cserzést ugyanabban a hordóban végzik, amelyikben előzőleg mésztelenítettek, pácoltak és pikkeleztek. A cserzést három vegyértékű krómsókkal végzik. A króm túl gyors kötődését kerülni kell, mert az a barkaréteg összehúzását és túlcserzését okozná, ami megakadályozná a krómsók további behatolását. Ezért a cserzést kis bázicitású levekkel kezdik. A bőr krómtartalmának növelésével a krómfelvétel sebessége csökken. Ilyenkor a cserzési idő rövidítése végett savelvonást végeznek. A cserzést akkor lehet befejezni, ha a bőr kicserzett, főzésálló, pár percig forrásban lévő vízben tartva nem zsugorodik. A kétfürdős cserzési eljárást csak kivételes esetekben, egyes különleges rendeltetésű bőrök előállításához használják. A kétfürdős eljárással készített bőrök nyúlékonyabbak, puhábbak, teltebbek, szakítószilárdságuk nagyobb, barkarajzuk finomabb, mint az egyfürdős eljárással készítetteké. A különbséget elsősorban az egyenletesebb krómeloszlás okozza. A hatértékű krómsókat magában a bőrben redukálják háromértékű, cserzőképes krómsókká. Az első fürdőben a cserzőlével átitatják a bőrt, majd 1 - 2 napig pihentetik. A második fürdőben történik a tulajdonképpeni cserzés. A redukció 2 - 3 óra alatt zajlik le. A cserzés után a bőröket legalább 24 órán át pihentetik.
Krómcserzett bőr keresztmetszete
Bőrök krómcserzés után
A krómcserzés hibái: Bádogszerű bőr a túl kevés krómsó vagy elégtelen krómkötődés következménye, bádogszerű, zörgős készbőr jön létre. Összehúzott barkájú bőr akkor keletkezik, ha túl hirtelen volt a cserzés, nagy bázicitású levekkel. Az érzékeny barkarétegben keletkezett erős, sűrű ráncok nehezen távolíthatók el. Barkaérzékeny bőr az elégtelen mésztelenítés miatt a bőrben maradt mész a cserzőanyaggal vegyülve gipszet képezve kicsapódik, és törékeny barkát okoz. A barka túlcserzése is okozhatja a hibát. Krómfoltos bőrön cserzés után a sötétebb, felhőszerű foltok eltávolíthatatlan hibákat jelentenek. Oka lehet az elégtelen mésztelenítés, a gyenge pikkelezés, a gyors savtalanítás. A foltos helyeken gyakran kisebb a szakítószilárdság is. A bőr nem főzésálló, ha a bőrökben kevés a króm-oxid, vagy nem jól savtalanították, akkor könnyes zsugorodik. Csak akkor tekinthető hibának, ha a további feldolgozás során nagy hő éri. Kombinált cserzési eljárások Krómcserzés-növényi cserzés kombinációja A készbőrök fizikai-mechanikai tulajdonságait azonos nyersbőr és azonos előkészítő műveletek esetén elsősorban a cserzés módja határozza meg. Két – esetleg több- cserzési mód kombinált alkalmazásával lehetővé válik az egyes eljárásoknak köszönhető előnyös tulajdonságok fokozása, esetleg új tulajdonságú bőrök előállítása.
Cserzőhordók
Krómcserzés-növényi cserzés kombinációk. Az ásványi és a növényi cserzés kombinációi közül legnagyobb jelentősége a krómcserzés és a növényi cserzés együttesének van. Ennek gyakorlati értékét az adja, hogy a növényi cserzésű bőr tömöttségét
és
vízállóságát
a
krómos
cserzésű
bőr
rugalmasságával,
szívósságával, tartósságával egyesíti. Krómos előcserzés-növényi cserzés. A krómos előcserzés lerövidíti a növényi cserzés idejét, csökkenti a holtcserzés veszélyét. Növényi cserzés-krómos utáncserzés. A krómos utáncserzés hatására nő a növényi cserzésű bőrök puhasága, csökken a hőérzékenységük. Krómcserzés-növényi utáncserzés. A krómcserzett bőrök növényi utáncserzésével javul a bőrök vízállósága, csiszolhatósága, továbbá műbarkázott bőrök esetén fokozódik a bőrbe préselt barka tartóssága. Az alumínium-és cirkoncserzés Az alumíniumcserzés egyike a legrégebbi cserzési módoknak. Az alumíniumsókkal, így a timsóval cserzett bőrök fehér színűek. Mivel az alumíniumsók kötődése a kollagénhez kevésbé jó, mint a krómé, az alumíniumcserzésnek elsősorban a kombinációs cserzésnél van jelentősége. A cirkoncserzésnek fehér bőrök cserzésénél lenne jelentősége, de elterjedését a cserzéshez
felhasznált
cirkóniumsók
magas
ára
akadályozza.
Kombinációs
cserzésekhez alkalmazzák. Formaldehides kombinációk A formaldehides cserzés elsősorban a növényi cserzésű bőrök gyártásában fordul elő. A formaldehides előcserzés rögzíti a bőrök meszes kezeléséből származó duzzadását, és ezzel megakadályozza a holtcserzést. Formaldehides előcserzés krómcserzés előtt is használható, ilyenkor elhagyható a bőrök pikkelezése.
Glutáraldehides kombináció és glaszécserzés A glutáraldehides kombinációk a krómcserzésű bőrök előállításában gyakoriak. A glutáraldehides előcserzés megakadályozza, hogy krómcserzésnél a barka hirtelen összehúzódjon. Glutáraldehides utáncserzéssel javítható a bőrök mosásállósága, izzadságállósága, és növelhető a zsugorodási hőmérséklete. Hatására a bőrök puhábbá, teltebbé válnak. A glaszécserzés az alumínium és a zsírcserzés kombinációja, lényegében timsós cserzés, de a bőröket nem csupán alumínium-timsóval, hanem egy különleges cserzőkeverékkel,
az
ún.
gáréval
kezelik.
A
gáré
timsóból,
konyhasóból,
tojássárgájából, búzalisztből és vízből áll. A cserzőanyag alkotói különböző hatásúak. A timsó a cserzést végzi. A frissen cserzett bőrből a timsó majdnem teljesen kimosható, a készbőr nem főzésálló, és nem szárad bőrszerűen, puhán.
Kikészítés előtti műveletek Nedvesség eltávolítása, mechanikai műveletek A műveletek célja a bőr nedvességtartalmának csökkentése a technológiai paramétereknek
megfelelően
és
gépi
műveletekkel
a
készbőrtulajdonságok
beállítása. Víztelenítés A
műveletek
célja
a
kapilláris,
rostközi
nedvesség
eltávolítása
mechanikai
módszerekkel (nedvesség 50-55%-a). Préselés során fűtött préshengerek között vezetik át az anyagot Sajtolás esetében hidraulikus prések segítségével távolítják el a nedvességet. Szárítás A szárítás célja a sejtközi, vegyileg kötött víz eltávolítása (nedvesség 15-25%-a). Rámázás során keretre feszítik a bőröket hogy megakadályozzák a száradás közbeni zsugorodást. Szárítás célja a nedvesség eltávolítása hőközléssel. Jellemző módszerei az áramlásos vagy konvekciós (szárítóalagút) és a sugárzásos (vákuum) szárítás. Mechanikai műveletek Taszítás során mechanikai műveletek segítségével a ráncok eltávolítása, bőr simítása, felületnövelés a művelet célja. Hasítás, faragás célja a végleges, egyenletes bőrvastagság beállítása. Hengerlés során a bőrrostokat tömörítik, a bőr feszességét növelik. Puhítás művelete a rostszerkezet mechanikai úton történő fellazítására szolgál.
A bőrfelület mechanikai megmunkálása Csiszolás során a bőr szín vagy húsoldalának kikészítése történik. Hántolás a növényi cserzett bőr húsoldali finomcsiszolását jelenti.
Bőranyagok kikészítése Vegyi műveletek Zsírozás A cserzés után megszárított bőr kemény, merev. A zsírozás a bőrgyártás fontos művelete, amely a készbőr tulajdonságait nagymértékben befolyásolja. A zsírozás fokozza a bőr rostjainak nyúlékonyságát, növeli a bőr szilárdságát és tartósságát. Hatására a bőr puhább, simulékonyabb lesz, javul a vízzel szembeni ellenálló képessége. A zsírtartalom növelésével csökken a vízgőz-és légáteresztő képesség. A bőröket általában nedves állapotban zsírozzák, mivel a nedves bőr szerkezete lazább, így a zsírfelvétel egyenletesebb lesz. A zsírozáskor a bőr rostjait zsírréteg vonja
be,
ez
megakadályozza
összetapadásukat,
a
rostok
egymás
mellett
elcsúszhatnak, a bőr lágyan szárad, és puhíthatóvá válik. A zsírozás célja a készbőr tulajdonságainak (hajlékonyság, puhaság, tartósság, vízállóság stb.)javítása.
A zsírozás előnyei: a zsír bevonja a rostok felületét, aminek hatására azok könnyebben elcsúsznak egymáson. Így a bőr hajlékonyabb, puhább lesz, nő a tartóssága, szilárdsága; a zsírozóanyag megvédi a rostokat az oxidálódástól; ha a zsírozóanyag a rostok közeit kitölti, a bőr vízzel szemben ellenállóvá válik.
Hátrányai: a zsírtartalom növelésével csökken a bőr lég- és vízgőzáteresztő képessége, ami a láb komfortérzetének romlásával jár; nő a hővezető képessége; romlik a tapadási szilárdsága (pl. ragasztásos talpfelerősítés esetén). Alapfestés, színezés A bőrök egy része natúr (cserzett) színben kerül forgalomba, de a krómcserzésű bőröket általában színesen forgalmazzák. Színezéskor a bőrt színes anyagok vizes oldatával kezelik, amit az kémiailag megköt. Ez az eljárás a bőr felületének szerkezetén nem változtat, a barkakép látható marad.
A puha bőrök (felsőbőrök, bélésbőrök, kesztyűbőrök, díszműbőrök) színezése változó aszerint, hogy milyen készbőrféleséget kívánnak előállítani. Azok a termékek, amelyeket a kikészítés folyamán nem fednek (festenek), a színezéskor kapják meg a végleges színt (pl. nubuk- és velúrbőr). Ha fedőfestéssel készül a bőr, akkor a színezésnek csak az a feladata, hogy előkészítse a végleges színt, szükségtelenné tegye a túl vastag fedőréteg felvitelét. Célja lehet az is, hogy a fedőréteg sérülése esetén ne látszódjon a cserzett bőr erősen eltérő színe. A színezés művelete: a bőröket hordóban színezik, rendszerint színezékkeverékkel. A feloldott színezéket több részletben adják a bőrhöz. A színezés 30 - 40 percig tart. Fedőfestés és appretálás Festéskor a bőrt nem oldódó porfestékkel fedik be, amit kötőanyaggal rögzítenek, eltakarva a felületet. Ezt az eljárást fedőfestésnek nevezik. A fedőfestéssel és appretálással meghatározzák a készbőr végleges megjelenési formáját. A fedőfestés feladata összetett: eltakarja a bőrön lévő kisebb felületi hibákat, egyenletesebbé teszi a felszín képét és a külső hatásokkal szemben is ellenállóbbá teszi.
A zsíros felülethez a fedőréteg nem tapadna jól, ezért a bőrt zsírtalanítják, ezután alapoznak. Az alapozást a kenéssel kezdik. A fedőréteget több rétegben viszik fel, az egyes rétegek felvitele után a bőröket szárítják. A felvitel történhet szórással és öntéssel.
Öntőgép
A bőr jellegzetes alakja miatt fotocellás berendezés gondoskodik arról, hogy a szórófej az üres szalagra ne vigyen festéket, csak akkor szórjon, ha alatta bőr halad. A festékszóró géphez infraszárító csatlakozik, amelyen áthaladva a fedőréteg teljesen megszárad.
Automata festékszóró berendezés
Az öntéses technológiánál az öntőfejből a festék ún. festékfüggönyt alkotva ömlik ki, és szétterülve egyenletes bevonatot alkot a szállítószalagon haladó bőrök felületén. A fedőréteg lezárására használt vékony bevonatot appretúrának nevezzük. Az appretálás javítja a bőrök dörzs- és karcállóságát, fényállóságát, fokozza a színtartósságát. A vékony appretúraréteg felvihető szórópisztollyal.
Mechanikai műveletek Vasalás és barkapréselés A vasalás célja a bőr simaságának és fényének fokozása, a fedőréteg jobb tapadásának elősegítése, a bőr rostjainak tömörítése. Hatására javul a szakítási és továbbszakítási szilárdság, csökken a vízfelvevő képesség és a vízgőzáteresztés. Végezhetik folyamatosan forgó hengerpárok között vagy szakaszos működtetésű hidraulikus vasalóprésekkel. A barkapréselés úgy végezhető, hogy a vasalóprés sima lapját vagy a vasalógép sima hengerét kicserélik. Ez esetben a fémlap vagy fémhenger felületébe belemart minta segítségével a kívánt mesterséges barkarajzolat alakítható ki.
Barkapréselt bőr
Fényezés Gépi fényezéssel a bőr simaságát és a felületre vitt appretúrák fényhatását fokozzák. Kazeines és nem termoplasztikus anyagokhoz lehet alkalmazni, ezért jelentőségük csökken a gyakran alkalmazott műanyagos fedőrétegek használata miatt. Barkázás és aláhúzás A két művelettel a bőrt tovább lehet puhítani: A barkázás a barkaképet hangsúlyozza. A bőrt barkaoldalával felfelé helyezik az asztalra, és két, egy irányban forgó henger segítségével a bőrt a barkaoldal felől nyújtják, belsejét összenyomják. Az aláhúzás hasonló elven végezhető, de itt a bőr húsoldala kapja a nyújtó igénybevételt.
Barkázás: a) kézi b)gépi
Hengerlés A műveletet feszes, nehéz, főleg talp-és műszaki bőrökkel végzik. A bőr rostjait tömöríti, a feszességét növeli, a barkarétegnek fényt ad, egyenletessé teszi a bőr vastagságát, csökkenti vízfelvételét, javítja kopásállóságát. Hengerléskor acélhenger gördül végig a bőrön, hatására a vastagság 10 - 25%-kal csökken. Mielőtt forgalomba kerülne, szükség van a mérésére. A készbőrök mérése történhet tömeg és felület alapján. A cipőipari keményáruk és a műszaki bőrök jelentős része kilogrammban mérve kerül forgalomba. A puhább bőröket négyzetdeciméterben mérik.
