Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda Szivárvány Tagóvodája OM azonosító: 034753 1212 Budapest, Rákóczi tér 31. 06-1-278-2128 Tel./Fax: 06-1-278-2129 E mail:
[email protected]
„Mozdulj bártan” mozgásprogram
2016.
TARTALOM TARTALOM........................................................................................................................................... 2 BEVEZETŐ ............................................................................................................................................ 4 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ....................................................................................................... 5 I.Pedagógiai program az óvodai nevelés országos alapprogramja szerint .............................................. 6 Programunk küldetése - filozófiája ......................................................................................................... 6 1. Gyermekkép, óvodakép ..................................................................................................................... 7 Gyermekkép ....................................................................................................................................... 7 Óvodakép ........................................................................................................................................... 8 2. Az óvoda nevelési feladatrendszere ................................................................................................. 11 Az óvodai nevelés általános feladatai .............................................................................................. 11 Az egészséges életmód alakítása ...................................................................................................... 11 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ................................................................................ 16 Népi kultúra, hagyományok átörökítése ..................................................................................... 18 Óvodai hagyományaink ápolása ................................................................................................. 19 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........................................................ 22 3. Az egészségfejlesztési, egészségnevelési és környezeti nevelés programja .................................... 24 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei ........................................................................................... 28 Személyi feltételek ........................................................................................................................... 28 Tárgyi feltételek ............................................................................................................................... 29 Az óvodai élet megszervezése ......................................................................................................... 30 NAPIREND ................................................................................................................................ 31 HETIREND................................................................................................................................. 31 Az óvoda kapcsolatrendszere ........................................................................................................... 32 5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai ................................................ 35 Játék ................................................................................................................................................. 35 Drámajáték .................................................................................................................................. 43 Verselés, mesélés ............................................................................................................................. 45 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ............................................................................................ 48 Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ............................................................................................ 50 Mozgás ............................................................................................................................................. 52 A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................... 54 A környezet megismerésére nevelés ........................................................................................... 54 Matematikai tapasztalatok, ismeretek ......................................................................................... 56 Munka jellegű tevékenységek .......................................................................................................... 58 A tevékenységekben megvalósuló tanulás ....................................................................................... 60 2
1. „MOZDULJ BÁTRAN” mozgásprogram óvodai adaptációja ........................................................ 63 Az óvoda belső szervezete .......................................................................................................... 66 2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése ............................ 67 Fejlesztőpedagógia ...................................................................................................................... 67 Tehetséggondozás ....................................................................................................................... 68 3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ...................................................................... 69 4. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................................... 70 5. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai ................................................................................................ 70 6. Óvodai dokumentumok .................................................................................................................... 76 7. Pedagógiai program eszközjegyzéke ............................................................................................... 77 II.AZ ÓVODA MINŐDÉSGFEJLESZTÉSI RENDSZERE ................................................................ 81 1. Minőségfejlesztési rendszer célja, alapelvei, feladatai..................................................................... 81 Az alapelvek megvalósítása érdekében feladataink, a feladatok megvalósulását meghatározó szabályzatok (lsd. SZMSZ melléklet) .............................................................................................. 81 Az óvoda működését biztosító egyéb szabályzatok ......................................................................... 82 Az óvoda működését biztosító kiegészítő rendelkezések, eljárásrendek (lsd. SZMSZ melléklet) . 83 Teljeskörű intézményi önértékelési rendszer (melléklet – önálló dokumentum) ............................. 83 A PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE............................................................................................... 83 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM .................................................................................................. 84 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM...................................................................................................85
3
BEVEZETŐ „Oszd meg szellemi lényedet azokkal, akik veled úton vannak, közölj annyit, amennyit tudsz és fogadd el, mint valami felséges ajándékot, ami tőlük feléd árad!” (Albert Schweizer)
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy -
az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadások tiszteletben tartására irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával;
-
a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
-
a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik;
-
biztosítsa az óvodai nevelés sokszínűségét, és azokat az igényeket, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalmi környezet a gyermekek érdekeit figyelembe véve megfogalmaz.
A Pedagógiai Program az Alapprogram irányelveire épülő, szakmailag összehangolt rendszerű program, mely figyelembe veszi az óvoda történeti előzményeit, hagyományait, a környezeti feltételeket, az eddig elért eredményeket.
4
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Óvodai
nevelőmunkánkat
az
Óvodai
Nevelés
Programja
(1989-től
átdolgozott
kiadása),
1996. szeptember 1-től pedig az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján végezzük, mely lehetőséget biztosított arra, hogy 1996-tól a helyi Pedagógiai Program alapján dolgozzunk. A programunkban kitűzött alapvető célunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottakkal azonos, nevezetesen az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő sokoldalú fejlődéséhez, a tanuláshoz történő felkészítéshez szükséges optimális feltételek megteremtése. Óvodánk nevelőmunkája az egészséges életvitel megalapozása a testi-lelki egészég elősegítésével, kiemelten a mozgás személyiségfejlesztő hatására építve „Mozdulj bátran!” mozgásprogram néven működik
Szivárvány Óvodánk, mint tagintézmény Csepel kertvárosában található. 1972-ben épült, hat csoportos óvoda, nettó 641 m²-es beépített területtel rendelkezik. Óvodánk az esztétikus környezet kialakítása mellett a gyermekek neveléséhez kiegyensúlyozott, nyugodt, családias környezetet biztosít. Csoportjainkban az egészséges életvitel szokásainak megalapozása, valamint a mozgás személyiségfejlesztő hatása kiemelt szerepet kap.
5
I.
PEDAGÓGIAI
NEVELÉS
PROGRAM
ORSZÁGOS
AZ
ÓVODAI
ALAPPROGRAMJA
SZERINT Programunk küldetése - filozófiája Programunkban az óvodai nevelés alapfeladatain túl az egészséges életvitel szokásainak megalapozása, a mozgásfejlesztés és a mentálhigiénés nevelés mellett elsődleges feladatnak tekintjük az egészségmegőrző szokások átadását és megszilárdítását, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. A gyermekek nagyfokú érdeklődésének, a játékos tevékenységek látványos és kézzel fogható eredményének köszönhetően mindez örömforrás és sikerélmény a gyermekeknek, szülőknek, nevelőtestületnek egyaránt. Ünnepeink, hétköznapjaink légkörét, nemzeti kultúránk legértékesebb hagyományai szövik át, amelyek a mesevilágban, a játékban, énekekben, zenében a gyermekeknek meghatározó élményt nyújtanak. Fenti céljaink elérést nevelőtestületünk magas színvonalú nevelőmunkával kívánja megvalósítani.
6
1. Gyermekkép, óvodakép „Keresem minden gyermek titkát, És kérdezem: hogyan segíthetnék abban, Hogy ÖNMAGA lehessen?!” (Janese Korczak)
Gyermekkép - Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuális és szociális lény egyszerre. - A gyermek egyedi, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. - A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. - Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.
A gyermek - elmélyülten játszik társaival - érdeklődő, kreatív - kommunikációs képessége életkori sajátosságainak megfelelő - alkalmazkodik a közösségi élet szabályaihoz - személyiségvonásai, tulajdonságai pozitív példamutatás alapján alakulnak, fejlődnek - érzelem-gazdag, széles látókörű, az élmények befogadására nyitott - a kulturális értékek megismerésére, megőrzésére képes
Szeresse, ismerje: - a magyar népmeséket, népi játékokat, gyermekdalokat - a népi hagyományok, kézműves mesterségek vonzó, varázslatosan gazdag világát, az egyszerű technikákat, a természetes anyagok használatát - őrizze meg a kisebbségi hagyományokat, kulturális értékeket - tudjanak önfeledten játszani, örömmel mozogni.
7
„A gyermek a mienk is, az enyém, a tied, mindannyiunké!” (Hermann Alice)
Óvodakép
Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3. életévétől az iskolás kor eléréséig. Nevelői munkánk során biztosítjuk az óvodás korú gyermek fejlődéséhez és neveléséhez szükséges optimális feltételeket. Az óvoda alapvető funkciói: -
Óvó-védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkció: az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és a tárgyi környezet segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.
Óvodánk helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései
Alapelveink
Óvodáinkban elsődlegesen: - olyan pedagógiai környezet, szeretetteljes légkör kialakítása, ahol a befogadó attitűd, az esélyegyenlőség biztosítása természetessé válik az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők, gyermekek számára egyaránt; - a gyermek elfogadása, szeretete, megbecsülése, tisztelete, jogainak, érdekeinek képviselete, személyiségének védelme, fejlesztése fejlődésébe vetett bizalommal; - az óvodai nevelés során a gyermek személyiségéhez igazodó pedagógiai intézkedések alkalmazása; - a gyermek személyiségfejlődésének, egyéni képességei kibontakoztatásának biztosítása; - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének differenciált segítése; - a migráns gyermekek fogadása esetén lehetőségek teremtése ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: -
érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörben a gyermeki szükségletek kielégítéséről;
-
a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori specifikus alakításáról;
-
a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra;
-
a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség tartalmak közvetítéséről;
-
a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyis, tárgyi környezetről;
-
a hazájukat elhagyó (migráns) családok gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzéséről, ápolásáról, erősítéséről, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségéről, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről;
-
a nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzéséről, ápolásáról, erősítéséről, átörökítéséről, nyelvi neveléséről, a nemzeti kulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségéről.
Óvodánk: -
vallási és világnézeti kérdésekben semleges
-
óvodapedagógusai és az óvoda más dolgozói modellek a gyermekek, szülők számára magas színvonalú
pedagógiai
képességeikkel,
módszertani
kultúrájukkal,
minőségi
munkavégzésükkel -
nevelőközössége a partneri igényeket, elvárásokat figyelembe veszi, az intézményi működés folyamataiba beépíti
-
programja elősegíti a gyermekek harmonikus fejlődését, értékeket közvetít
-
tiszta, gondozott, külső-belső környezete esztétikus, jól felszerelt
-
nyitott, barátságos légkörű, családias, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó otthon, ahol a kulturális értékek megismerése, megőrzése meghatározó kiindulópont lehet az óvodás gyermek személyiségének kibontakoztatásában
9
Értékeink: -
innovatív nevelőtestület;
-
egészséges életvitel megalapozása
-
mozgáslehetőségek biztosítása;
-
a mozgásfejlesztés eszköztárának maximális kihasználása;
-
egyéni fejlesztés, tehetséggondozás;
-
család-óvoda kapcsolata.
Célkitűzéseink: - Gyermekközpontú neveléssel az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, a szabad játék elsődlegességének érvényesítésével. -
A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, testi, érzelmi, szociális, anyanyelvi, értelmi, esztétikai készségei, képességei optimális fejlesztésével, megalapozásával, tehetségük kibontakoztatásával, a hátrányos helyzetből adódó különbségek csökkentésével az iskolai életbe való beilleszkedés közvetett elősegítése.
-
Szeretetteljes, élmény-gazdag, derűs óvodai légkörben, sokszínű tevékenységekben a gyermekek megismertetése a hagyományokkal, a, kulturális értékekkel.
-
A gyermekek egyéni sajátosságaira, eltérő képességeire, értelmi képességük fejlődésének eltérő ütemére való pedagógiai, módszertani alapozás
-
Az egészséges életvitel megalapozása a testi-lelki egészség elősegítésével, preventív nevelési hatásokkal kiemelten a mozgás személyiségfejlesztő hatására építve.
10
2. Az óvoda nevelési feladatrendszere „A nevelés egyet jelent azzal, Hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit.” (E. Fromm)
Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: -
az egészséges életmód alakítása;
-
az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés;
-
az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Az egészséges életmód alakítása Szomatikus egészség Cél: A gyermekek testi fejlődésének elősegítése, egészségének megóvása, az egészséges életvitel igényének alakítása.
Feladat: - a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése; - egészségük védelme, óvása, megőrzése, edzettségük biztosítása, fejlődésük elősegítése – játék közben; - helyes táplálkozás, testápolás, öltözködés, környezettudatos magatartás, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, természetes környezetben alkalmazható prevenciós és gyógyulást elősegítő (só szoba használata) módszerekkel; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a szervezet ellenálló-képességének növelése, edzése, a testi képességek fejlődésének segítése; - környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; - betegségek megelőzésére sószoba feltételrendszerének biztosítása; - megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve a prevenciós és korrekciós testi-lelki-nevelési feladatok ellátása
11
Gondozás: A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevétele, a jól begyakorolt tevékenységek lehetővé teszik a gyermekek önállóvá válását, ezért a felszerelési tárgyak gyermekméretűek, a személyes használati tárgyak pedig jellel ellátottak. A gondozás a gyermek testi-lelki egészségét szolgálja, melynek feltétele a gyermekek komfortérzetének a kielégítése. Személyi és környezet higiéniája: Az otthonról hozott szokások, eltérő szintű igények figyelembe vételével támogatjuk a gyermekek önállósági törekvéseit a testápolás, étkezés, öltözködés, önkiszolgálás területén. A csoportszoba levegőjének folyamatos cseréje rendszeres szellőztetéssel, párologtatással történik. A gondozási feladatok során lehetőséget biztosítunk a rendszeres, napi 3 alkalommal történő fogmosásra. Törekszünk arra, hogy a gyermekekben kialakuljon az évszakoknak megfelelő, időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó ruházkodási szokás igénye. Minden tevékenységet a felnőttek szóbeli megerősítése kíséri, ami egyben a gyermek fejlődését segíti elő. A türelmes, megfelelő mintát nyújtó kulturált környezetben a gyermekek is kulturáltan viselkednek. Egészséges étkezés: A kulturált étkezési szokások kialakulásának elősegítése az azonos időben történő étkezések alkalmával történik. A reggeli, uzsonna, a napi igény szerinti folyadékbevitel az önkiszolgálásra épül, az ebédet a naposi feladatot elvégzők segítik. A gyermekek étrendjét figyelemmel kísérjük, konzultálunk, egyeztetünk az élelmezést biztosító konyhával
a minél változatosabb,
egészségesebb táplálkozás biztosítása érdekében. Előtérbe kerül a zöldség, a gyümölcs, gyümölcslé fogyasztása, valamint a gyermek által nem ismert ételek ízvilágának megismertetése kostolással. Mozgás: A gyermekek a mozgásos tevékenységek során fedezik fel saját magukat és képességeiket, ezért fontos az életkoruknak megfelelő harmonikus, összerendezett mozgáskultúra kialakulásához, fejlődéséhez szükséges lehetőségek megteremtése zárt térben és szabad levegőn egyaránt. Mindez kedvezően befolyásolja
a
gyermek
szervezetének
fejlődését,
állóképességét,
mozgáskoordinációját,
egyensúlyérzékét, izomrendszerét és ezzel egész személyiségét. A gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez megfelelő helyet, eszközöket biztosítunk, mellyek közül érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a szervezett vagy szabadon választott tevékenységek között. A tervezett mozgásfejlesztő programon kívül megszervezzük és kihasználjuk a kerékpározás, görkorcsolya, roller, úszás adta lehetőségeket. A gyermekek mozgásigényének kielégítése közben törekszünk arra, hogy fokozottan vigyázzanak önmaguk és társaik testi épségére, egészségére.
12
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére - a gyermekek testi szükségleteiket önállóan elégítik ki - szokásoknak megfelelően önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak – az ehhez szükséges eszközöket tisztántartják, fésülködnek, öltöznek, cipőt kötnek - az eszközöket helyesen használják - önállóan, szükségleteiknek megfelelően használják ruháikat, ügyelnek a tisztaságukra összehajtva teszik a helyükre - esztétikusan terítenek, az evőeszközöket készségszinten használják - az ételmennyiség elfogyasztását önállóan döntik el - érthetően közlik kéréseiket, igényeiket, szükségleteiket
13
Mentális egészség Cél: Az érzelmi biztonság feltételeinek biztosítása, konfliktusok megoldására nevelés
Feladat: - tárgyi és személyi feltételek biztosítása - a beszoktatás fokozatos, zökkenőmentes lebonyolítása - a szeretetteljes légkör kialakítása - az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés kialakítása és fenntartása - az életkori sajátosságok figyelembevétele a különböző tevékenységekben - a differenciált pihenés lehetőségeinek megteremtése - megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi-lelki nevelési feladatok ellátása Beilleszkedés, fokozatos beszoktatás: A gyermek beszoktatása mindig a gyermek érzelmi fejlettségétől, igényétől függ, valamint meghatározó a gyermekek adott közösségből való érkezése: családtól vagy bölcsödéből jött. Igény szerint biztosítható, hogy az anya gyermekével együtt töltse el a csoportban a játékidő egy részét, ez alatt a szülő megismerheti az óvodai élet légkörét, szokásait, szabályait, gazdag tevékenységformáit. Szeretetteljes légkör, érzelmi biztonság: A legfontosabb a nyugodt légkör kialakítása és az érzelmi kötődés megteremtése, amely elősegíti a szeretetteljes kapcsolat kialakítását. Konfliktusok kiküszöbölése, azok megoldása: A konfliktusok kezelése a problémák nyílt, őszinte megbeszélésével oldható meg. Zavartalan pihenés: A pihenéshez az egyik legfontosabb feltétel a nyugodt légkör biztosítása. A pihenés megkezdése előtt megszokott a mesemondás, valamint a zenehallgatás. Kisebb alvásigényű gyermekeknél egy órás pihenés után csendes tevékenységet (mesekönyv nézegetést) biztosítunk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - örömmel jönnek az óvodába, baráti kapcsolatok alakulnak ki - közösségi életbe beilleszkednek, a nagyobbak segítik a kisebb gyermekeket - a felnőttekhez szorongás nélkül mennek, kommunikálnak - konfliktus helyzeteket megbeszélik egymással 14
Szociális egészség Cél: Az alkalmazkodás, kapcsolatteremtő képesség erősítése, empatikus készség kialakítása, barátságok alakulásának támogatása.
Feladat: - érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör kialakítása - társas kapcsolatok létrehozásának segítése - barátságok alakulásának segítése Kapcsolatteremtő képesség, empatikus készség: - A gyermekek egyéniségétől, a családi neveléstől függ, hogy milyen a kapcsolatteremtő képességük a beilleszkedési időszakban. A családias, szeretetteljes légkörbe érkező gyermekek hamarabb megszokják a közösséget, könnyebben feloldódnak. Társaiktól a közeledést, a kapcsolatfelvételt kevésbé utasítják el. Ilyen környezetben érzékenyebbek lesznek egymás problémáira, és szívesen segítenek egymásnak. Alkalmazkodás, barátságok alakulása: - A személyiségfejlődés szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be az óvodai közösség. A társas kapcsolatok kialakulását segítik a nagyobb gyerekek és a csoportban dolgozó felnőttek egyaránt. Környezettudatos magatartás alakítása: - Szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság lehetőségeinek megismerése, aktív gyakorlása a mindennapokban a csoportokban keletkező hulladékok szétválogatásával, energiatakarékos izzó, fénytest használatával A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - ragaszkodnak a csoportba járó gyermekekhez és felnőttekhez - betartják a helyes viselkedési szokásokat, szabályokat - a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak - érdeklődnek társaik, barátaik iránt
15
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés „A múlt tisztelete az a vallás, amely az új nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt!” (Anatole Francé)
Cél: A gyermeki személyiség, a magatartási, viselkedési normák kialakulásának elősegítése.
-
Környezetére figyelő, cselekedni képes, az alkotásban örömet találó, értékeket tisztelő gyermekek formálása, a gyermek önkifejező és önérvényesítő törekvésének támogatása, inspirálása. Népszokások, hagyományok komplex módon való megismertetése a 3-7 éves korú gyermekek
-
egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevételével.
Feladat: A gyermek, mint szociális, társas lény, közösségbe illeszkedésének elősegítése, érzelmi, szociális fejlődésének, társas kapcsolatai alakulásának támogatása: - érzelmi biztonság, otthonosság, családias, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör kedvező érzelmi határok biztosítása; - érzelmi biztonságot nyújtó felnőtt jelenléte, megfelelő mintaadás, az óvodapedagógusgyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - szocializációs folyamatok irányítása a gyermek és a külvilág között, megfelelő szokás- és normarendszer megalapozása; - megfelelő szokásrendszer és napirend kialakítása; - a gyermekek közötti kommunikáció ösztönzése; - különbözőségek elfogadására, szociális érzékenységre nevelés; - a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt; - a gyermeki kíváncsiságra építve a szűkebb és tágabb környezet megismertetése, mely biztosítja a hazához, a szülőföldhöz való kötődést; - az óvodapedagógusoknak és az óvoda egyéb dolgozóinak kommunikációja, viselkedése, bánásmódja legyen modell értékű; - „éntudat” alakulásának, a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek segítése - az érzelmi nevelésre nagy szerep hárul az anyanyelvi nevelés során. A szülőknek alkalmazkodniuk kell gyermekük egyéni képességeihez, érzelmi-értelmi-fejlettségi szintjéhez.
16
- az olvasás iránti szeretet kialakítása beszélgetéssel, képeskönyvek közös nézegetésével, gyermekirodalom megismertetésével. - a gyermek erkölcsi tulajdonságai (együttérzés, önzetlenség, segítőkészség) és az akarat (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat) fejlődésének elősegítése - szülőföldhöz való kötődés kialakítása, szűkebb és tágabb környezet megismertetése - a hátrányos helyzetű családokból érkező gyermekek esetében a nyelvi fejlődés legjobban az óvodában biztosított - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s gyermekek speciális nevelése megfelelő szakember közreműködésével (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) és a szülőkkel való együttműködésben történik A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: -
szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a csoportban;
-
kialakulnak a barátságok, amelyekben az érzelmek fontos szerepet játszanak;
-
egymást segítik, környezetükre igényessé válnak;
-
jól tudnak egymással kommunikálni;
-
a szokásrendszerben biztonságosan érzik magukat, a szabályokat betartják;
-
alakul az identitás, a hova- és összetartozás érzése;
-
fontos emberi, közösségi, műveltséggel, munkával kapcsolatos értékek épülnek be a személyiségben.
Az óvodai élet alapja a családias, szeretetteljes, derűs légkör megteremtése, mely a gyermekek felé áradó feltétlen szeretet, elfogadás és biztonságérzésen alapszik. A jó légkör kialakításában meghatározó az óvónő-dajka személyisége és jelenléte a csoportban. A szociális kapcsolatok kialakulásának alapja az érzelmi kiegyensúlyozottság és ez által a személyiség megfelelő fejlődésének biztosítása a közösséghez való alkalmazkodni tudás elsajátítása. Vegyes életkorú csoportokban lehetőség nyílik a barátok, testvérek együttlétére, mely az érzelmi biztonságot fokozza, és több lehetőséget nyújt a szociális tanulásra. Mindezen tevékenységeknek, hatásoknak megteremtője, összefogója, irányítója az óvónő. Személyisége, tudása, pedagógiai hozzáértése meghatározó a gyermekek szocializációs folyamatainak szakszerű irányításában.
17
Népi kultúra, hagyományok átörökítése „A múlt tisztelete az a vallás, amely az új nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt!” (Anatole Francé)
- az óvodai életbe beilleszkedő, a gyermeki élettel jól összekapcsolódó gyermekkort érintő hagyományok ápolása; -
a gyermeki képzelet, a felfedező és alkotókedv, a kreativitás kibontakoztatása, a személyiség komplex, differenciált fejlődésének elősegítése;
- az ünnepek előkészítésében az érzelmi, tartalmi ráhangolódás mellett törekszünk az adott naphoz kapcsolódó tárgyi emlékek felkutatására, gyermekekkel való megismertetésére (pl.: régi karácsonyi képeslap, könyv stb.); - játékosság, élményszerűség, motiválás, aktivizálás, differenciális elvének érvényesítése; - természeti környezet, népi regulák, időjóslások, szokások - emberi élet sorsfordulói, munka, ünnepek – tárgykészítés, környezetünkben lévő természetes anyagok, alkotások megismerése, hagyományos munkafogások, formák megjelenítése, átörökítése a gyermeknek; - kreativitás, fantázia, kibontakozásának biztosítása; - népszokások, néphagyományok körében szerzett ismeretekkel a dalok, népi játékok, mondókák, versek befogadásának, a zenei képességek és a vizuális kifejezőkészség fejlődésének elősegítése, lehetőséget adva az egyes tevékenységformák közötti koncentrációra; - az ünnepek (pl.: jeles napok, családi ünnepek stb.) kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, a fárasztó előkészület helyett tevékeny várakozás előzi meg az ünnepet, közösen részesei vagyunk az előkészületeknek, majd magának az ünnepnek.
18
Óvodai hagyományaink ápolása Éves foglalkozási tervünkbe a naptári évhez, az évszakhoz, a természet változásaihoz fűződő jeles napok épülnek be.
Őszi ünnepkörök Szeptember, október, november -
Szüretek, szüreti szokások a csoportokban, idekapcsolódó mondókákkal, énekes játékokkal almaszüret – almás pite sütése; szőlőszüret, dióverés – gyümölcssaláta készítése mustkészítés – alkalomhoz kapcsolódó énekes játékok eljátszása, mondókák megtanulása (csőszmesterség); gesztenyeszüret – vadgesztenye gyűjtése;
-
XI.11.
Márton napja – gazdasági év záróünnepe utalás Márton lúdjára, az új borra (mustkészítés élményeinek felelevenítése) és az időjárásra (mondókák, énekes játékok); Márton napi sütemény sütése (lúd mézes tésztából, ill. rétes);
-
Adventi készülődés kezdete
Téli ünnepkörök: December
-
XII.6.
Miklós napja Szent Miklós püspök emléknap: Mikulással kapcsolatos képeskönyvek nézegetése Mikulásvárás, versek, énekek Mikulás köszöntése
-
XII.13.
Luca napja „Luca-búza vetése” (ha karácsonyra kizöldül, a következő évben jó termés várható) „Luca-kalendárium” készítés: ezen a napon kezdődik, karácsonyig tart (12. nap = 12 hónap, amilyen az időjárás ezeken a napokon, olyan lesz egész évben) Luca napi söprögetés „Kotyoló népszokás” eljátszása a csoportban (Luca, Luca, kity-koty...)
-
Adventi készülődés 19
-
Adventi koszorú (hetenként meggyújtunk 1-1 gyertyát, énekkel köszöntjük az adventi gyertyagyújtást) képeskönyv nézegetése a karácsonyi gyermekről, Betlehemi játék előkészítése Adventi naptár készítése, használata
-
karácsonyi köszöntők, énekek megismerése
-
karácsonyi mézeskalács sütése, karácsonyfadíszek készítése
-
Adventi ünnepély a csoportokban (Luca-búza; Borbála-ág asztalra helyezése)
Január -
újév köszöntése köszöntő rigmusokkal, mondókákkal
-
I.6.
vízkereszt karácsonyi ünnepkör zárónapja farsang kezdőnapja
Február gyertyaszentelő „medvéhez fűződő időjárásjóslás” – mondókák „Balázsjárás”, amely adománygyűjtő, iskolába toborzó szokás
-
II.2.
-
II.3. Farsang
-
farsangi szemüvegek, lampionok, álarcok készítése közben beszélgetés régi és mai farsangi szokásokról, jelmezes, maszkos felvonulásokról, versek, énekek megismerése; farsangi fánk sütése, gyermekbál a csoportokban télbúcsúztató – „kiszeégetés” - tavaszvárás
Tavaszi ünnepkörök: Március -
III.08
Nőnap
-
III.15
Megemlékezés – séta a Petőfi szoborhoz
-
Március 21.: a tavasz első napja
Április -
húsvéti ünnepkör – mozgóünnep (márc.22- ápr.25 között)
-
időjárás-megfigyelés – környezeti élményhez különböző időjárási regulák, tavaszhívó mondókák, gyermekdalok kapcsolása
-
virágvasárnap: kiszehajtás, villőzés - kiszebáb – villőág készítése
-
húsvéti képek, képeskönyvek nézegetése, az ünnep jellemző szokásainak megismerése – zöldág járás 20
-
tojásfestés különböző technikákkal
-
locsolóversek – locsolkodás – nyuszi várás
Május -
anyák napja
-
gyermeknap, majális
Június -
évzáró – nagyok köszöntése
Az év során születésnapok és névnapok köszöntése. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a csoportban - kialakulnak a barátságok, amelyekben az érzelmek fontos szerepet játszanak - egymást segítik, környezetükre igényessé válnak - jól tudnak egymással kommunikálni - a szokásrendszerben biztonságosan érzik magukat, a szabályokat betartják - alakul az identitás, a hova- és összetartozás érzése - fontos emberi, közösségi, műveltséggel, munkával kapcsolatos értékek épülnek be a személyiség - gyermekeink aktívan, örömmel vesznek részt a népi jeles napok, ünnepek előkészületeiben, a régi hagyományok megismerésében, ápolásában - érzelmileg átélik a hétköznapok, ünnepnapok váltakozását, aktív részesei az ünneplés hagyományának, örömének - bekapcsolódnak a természetben található használati vagy díszítő tárgyak készítésére alkalmas anyagok gyűjtésébe (pl.: csuhé, gyékény stb.) - az elkészített tárgyak egy részét játékukban használják. - a gyermekek kreatív, értékes akarati személyiségvonásokkal rendelkező gyermekké válnak - tapasztalatokat, ismereteket szerezve új értékekkel gazdagodnak - személyiségük, tehetségük szabadon bontakozik ki - figyelmük, megfigyelőkészségük, kézügyességük, esztétikai ízlésük fejlődik - a vizuális befogadó- és kifejezőképességük formálódik - a népi tárgy kultúra, a népművészeti alkotások szépségére rácsodálkoznak.
21
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása „A tudás fejlődése a gyermek aktivitásán nyugszik, a fejlődés során az egymás után következő
tevékenységi
formák
azok,
amelyek meghatározzák megismerésének módjait.” (Inhelder)
Anyanyelvi nevelés Cél: Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, nyelvi kommunikációs formák differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében.
Feladat:
- valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére kommunikációs
készségének,
nevelés
közben a
kedvének
gyermek
fenntartására,
természetes
ösztönzésére,
beszéd a
és
gyermek
meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani - az
anyanyelv
fejlesztése,
alakítása
beszélő
környezettel,
helyes
minta
és
szabályközvetítéssel - a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése, szókincs gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása- folyamatos, összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása - kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakoroltatása - együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén - a nyelvi és kommunikációs készség megfigyelése, szükség esetén vizsgálati eljárás alkalmazás
22
Értelmi nevelés
Cél: A gyermek természetes érdeklődésére, tudásvágyára épített tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása a természeti, társadalmi környezetből, a gyermek értelmi készségének, képességének fejlesztése. Feladat: - valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet; - a gyermekek spontán tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése; - megismerő folyamatokon keresztül különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás biztosítása a cselekvéses tanulással, képességek fejlesztésével; - képekben (konkrét műveletek) történő gondolkodás fejlesztése; - képzelet és alkotóképesség fejlesztése; - emlékezet, figyelem fejlesztése; - egyre pontosabb, valósághű észlelés fejlesztése; - problémamegoldó és kreatív gondolkodás fejlesztése; - a gyermek megismertetése a természeti és társadalmi környezettel – életkori sajátosságait figyelembe véve; - művészetekkel történő megismertetés komplex módon; - nyelvi kommunikációs képességfejlesztés. A gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot. Az átélt közös alkotótevékenységek fejlesztik a gyermek anyanyelvi, értelmi képességeit, a beszélgetések során ráérez az együttgondolkodás örömére, alakul kifejező- és problémamegoldó készsége. Az óvónő a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve, a gyermekek tapasztalataiból és élményeiből kiindulva, velük együtt választ témát, projektet. A kézműves
tevékenységek során a gyermekek anyanyelvi, értelmi nevelésére, fejlesztésére számtalan lehetőség adódik, amelyet az óvodapedagógusok kiaknáznak. A kézműves tevékenységek során fejlődnek a pszichikus funkciók, pl. differenciált vizuális észlelés, a látott, a hallott, tapintott információk megkülönböztetése, vizuális és verbális emlékezet, figyelemkoncentráció, a képekben történő gondolkodtatás, a cselekvő, képszerű, megismerési szintről az elemi, fogalmi szintű megismeréshez jutnak el a gyermekek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - szívesen és jól oldanak meg problémákat - egyre pontosabb az emlékezetük, észlelésük - ismereteik bővülnek
23
3. Az egészségfejlesztési, egészségnevelési és környezeti nevelés programja A korszerű egészségfejlesztés tartalma Az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, nem a betegség hiánya, hanem folyamat. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészség kiteljesedésére négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: -
ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, óvodai, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik),
-
ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud,
-
ha individuális önállóságát megőrzi,
-
ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt.
Az egészségi állapot alapvető tényezői: -
genetikai tényezők
-
környezeti tényezők
-
életmód
-
az egészségügyi ellátó rendszer működése.
Mivel az óvoda a másodlagos szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az óvoda fizikai-tárgyi és pszicho-szociális környezetének alakításával -, az óvodai – egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az óvodai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul csinálják – alapvetően befolyásolja az óvodai egészének mindennapjait. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés magába foglalja azokat a tevékenységeket, amelyek a társadalmi, környezet és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához.
24
Az egészségfejlesztés legfontosabb feladatai: -
általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése,
-
egészségfejlesztő környezet megteremtése,
-
az egészségfejlesztő közösségi tevékenységek és az egyéni képességek fejlesztése,
-
szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.
Az egészségfejlesztés fő jellemzői: -
az egész lakosságra irányul és együttműködésére épít,
-
az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul, a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság),
-
az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.
Egészségnevelés Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. A prevenció (megelőzés) területei Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére végzett tevékenység. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot megerősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például: az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az óvodának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkenését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével.
25
Az óvoda, mint az egészségfejlesztés egyik fontos színtere Ebben az időszakban, melyben a felnőtt tekintélyi személyek példája jelentősebb, vagy legalább olyan jelentős, mint a kortárscsoporté, érdemi hatást lehet gyakorolni a gyermekek személyiségfejlődésére. Az óvodai nevelőmunka megalapozza az életmódjukban később kialakuló jó szokásokat, az életideálokat, a beállítódásokat, a preferenciákat. Az óvoda, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségfejlesztő óvoda ismérvei: -
minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a gyermekek és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és a gyermeki személyiség optimális kibontakozását – pozitívan hat a családok egészséggel kapcsolatos szemléletére, életmódjára;
-
együttműködést alakít ki a pedagógiai, szakszolgálati, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a gyermekek között annak érdekében, hogy az óvoda egészséges és a szükségleteknek megfelelően fejlődő környezet legyen;
-
pedagógiai programjában, nevelési gyakorlatában kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges életmód megalapozásának, azon belül is a testi-lelki-szociális jólét elérését segítő légkörnek, bánásmódnak, az egészséges étkezésnek, a mozgásnak, életritmusnak, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítő norma adekvát tevékenységeknek, a családi nevelést támogató intervenciós stratégia kialakításának;
-
óvoda egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az óvoda szeméyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal, és teret adatársas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak;
-
olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a gyermekek és az óvoda dolgozóinak jól-létét és méltóságát, módszertani kultúrájába beépíti az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés, az adaptív nevelés egyre gazdagodó eszközeit, elismeri az önmagához mért erőfeszítést, a jó szándékot, támogatja a közösségi és az egyéni célok összhangjának megteremtését;
-
törekszik arra, hogy segítse a gyermekek, az óvoda személyzete, a családok, valamint a helyi közösség tagjai egészségének megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy megtalálják a helyileg legjobb megoldásokat arra, miként járulhat hozzá az óvoda egészségfejlesztéséthez, vagy éppen hogyan lehet a hátráltató tényezőket csökkenteni a helyi közösségben.
26
Cél: -
az egészséges életvitel szokásainak megalapozása;
-
környezettudatos magatartás kialakítása.
Alapelvek: -
az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése;
-
egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása;
-
az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása;
-
természeti és tárgyi környezet tisztelete, védelme;
-
ökológiai szemlélet formálása.
Feladat: -
étkezési szokások bevezetése, megerősítése;
-
aktív napi testmozgás biztosítása;
-
egészséges fizikai környezet megteremtése;
-
testi-lelki egészség megóvása;
-
egészségkárosító szokások megelőzése;
-
tolerancia és segítő életmód kialakítása;
-
környezetbarát gondolkodásmód megalapozása;
-
növény- és állatvédelem;
-
víz- és energiatakarékosságra nevelés;
-
szelektív hulladékgyűjtés;
-
tiszta, rendezett környezet iránti igény kialakítása;
-
együttműködés az egészségügyi szakszolgálattal.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: -
a gyermekben kialakul az igény az egészséges táplálkozási szokások iránt;
-
mindennapos testnevelésbe aktívan és örömmel bekapcsolódik;
-
a gyermek életkorának megfelelően képes lesz a környezetbarát gondolkodásmódra;
-
odafigyel a környezetben lévő növényekre és állatokra;
-
elsajátítja a szelektív hulladékgyűjtés, a víz- és energiatakarékosság szemléletmódját;
-
részt vesz a tiszta, rendezett környezet kialakításában, megóvásában.
27
4. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Vezetés: Az óvoda vezetése óvodai menedzseri, szakértői és minőségirányítási szakvizsgával rendelkezik. Nevelőtestület – alkalmazotti kör: A nevelőmunkát óvodapedagógusok látják el. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A migráns gyermekeket is nevelő óvodapedagógusoknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A rendszeres önképzés, továbbképzés, továbbtanulás, a szakirányú, nyelvi, továbbá kézműves, tehetségfejlesztő, fejlesztőpedagógiai végzettségek megszerzése elősegítik a magas színvonalú pedagógiai
munkát.
Óvodánk
belső
továbbképzési
rendszerében
szakmai
fejlődésünk
folyamatosságának biztosítása érdekében szakmai munkaközösséget működtetünk, melynek minden óvodapedagógus a tagja. A munkaközösség minden évben az óvodai munkatervvel párhuzamosan haladva egy-egy aktuális feladat megoldására specializálódik. Az elmúlt évek gyakorlati munkája megalapozta a programunk elképzeléseit, lehetővé téve új távlatok kitűzését, szakmai munkánk megújítását. A gyermekcsoportok életét két óvodapedagógus irányítja és összehangolja a munkát a nem pedagógus dolgozókkal. Feladataikat az óvoda pedagógiai, minőségirányítási programja és szabályzatai alapján közösen, összhangban végzik. A gyermekek érdekében szakmai munkakapcsolatuk nyílt, segítik a célok, feladatok megvalósulását. A nevelőtestület közösségi kapcsolatait fejlesztik a hagyománnyá vált ünnepek, kézműves műhelyprogramok, közös rendezvények, továbbképzések, szakmai bemutatók. Az óvodai nevelőmunka segítői a csoportban dolgozó dajkák, pedagógiai asszisztensek és egyéb dolgozók. Pontos, lelkiismeretes munkájuk fontos eleme a hatékony, eredményes óvodai munkának. Az óvoda valamennyi dolgozója a program megvalósítása érdekében összhangban dolgozik, kommunikációjuk, viselkedésük modell értékű a gyermekek és a partnerek számára. A beszédfejlődés területén lemaradt gyermekeknél logopédus, a pszichológiai problémák és fejlesztések megoldásához óvodapszichológus és a Nevelési Tanácsadó szakemberi nyújtanak segítséget, speciális fejlesztést.
28
Gyermekek: A csoportok összetétele vegyes korcsoportú, a lányok-fiúk aránya, életkora nevelési évenként változó. A csoportok létszáma a törvényi előírások szerint szerveződik. A csoportok nyitottak, az átjárhatóság biztosított.
Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, a csoportok és helyiségek berendezései, az udvar kialakítása a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését, harmóniáját szolgálja. Lehetővé teszi a mozgás- és játékigényük kielégítését, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül a gyermekeket. A program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések beszerzése a „Nevelési intézmények kötelező eszközjegyzékei” és a helyi nevelési program (HNP) megvalósításához szükséges eszközök jegyzéke (melléklete) alapján történik. Az egészséges életmód megalapozásához folyamatosan biztosítjuk az eszközöket. Tornatermet alakítottunk ki az épületben, felszerelve a szükséges tárgyi eszközökkel. Hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak összeállításánál az óvodákra vonatkozó eszköznorma irányelveit vettük figyelembe. A tárgyi felszereléseket, eszközöket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságát figyelembe véve helyezzük el. Az óvoda biztosít a munkatársaknak megfelelő munkakörnyezetet, és lehetőséget teremt a szülők, látogatók fogadására.
29
Az óvodai élet megszervezése Az óvodai életre a folyamatosság, a rugalmasság jellemző, melynek tervezését napirendbe, hetirendbe, projekttervekbe rögzítetjük. - A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van az óvodai szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. - A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Biztosítjuk a napirend és a hetirend során a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek lehetőségét. - Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gondozás a napirend teljes folyamatát végig kíséri. A folyamatos napirendben azonos időben történik az étkezés, a sokszínű és egyéb tevékenység, a pihenés. A testápolási teendők elvégzése, betartása mellett kialakul a rendszeres tisztálkodás, tisztaság iránti igény. Az étkezések előkészületeiben is tevékenyen részt vesznek a gyerekek: a naposok terítenek, leszedik az asztalt, önállóak. A gyermeknek a nyugodt pihenése élettani szükséglet. Az alvás időtartama kicsiknek 2 óra, középsősöknek 1,5 óra, nagyoknak 1 óra pihenés – alvás, majd biztosított a csendes tevékenység számukra. - Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző dokumentumok, az óvodapedagógusok által készített feljegyzések is szolgálják. - Az óvodai nevelés a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történik és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik. - Az
óvoda
teljes
nyitvatartási
idejében
a
gyermekekkel
történő
foglalkozásokat
óvodapedagógusok irányítják.
30
NAPIREND - Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, fejlettségét, egyéni tempóját - a gyermekek egyéni igényeinek megfelelően kellő időt biztosít a tevékenységek önálló elvégzéséhez - hozzájárul a nap folyamán a nyugodt légkörhöz
Napirend szeptembertől – augusztusig Időkeret DE. 6.00 – 7.00
Állandó tevékenységek Gyülekezés – szabad játék
7.00 – 8.45
Gondozási feladatok, szabadon választott játék, mindennapos testnevelés, folyamatos reggeli
8.00 – 10.00
Szabad játékból indított sokszínű tevékenységek-
10.00 – 11.35
Gondozási feladatok, udvari játék
11.35 – 12.30
Mosakodás, ebédelés, fogmosás, készülődés a lefekvéshez
DU.12.30 – 14.40
Csendes pihenő
14.45 – 15.15
Gondozási feladatok, uzsonna
15.15– 17.00
Szabadon választott játék, tevékenységek
17.00 – 18.00
Ügyeleti teremben vagy udvaron szabad játék
HETIREND Játék – sokszínű tevékenységek: A gyermekek óvodába érkezésétől hazamenetelig tartó tevékenysége, melyhez biztosított az elégséges idő, hely, eszköz. A sokszínű tevékenységek az óvodapedagógus által tervezett kötetlen tevékenységi formában valósulnak meg, amelybe a gyermekek egyéni fejlettségük, szintjük szerint kapcsolódnak be. A tevékenységek szervezése kisebb csoportokban történik, naponta többször ismétlődően, a projekt tervek alapján. A tehetségműhelyek működtetése előre meghatározott időpontokban történik. A kötelező testnevelés foglalkozás az éves tornaszobai beosztás alapján, jó idő esetén pedig az udvaron történik.
31
Az óvoda kapcsolatrendszere -
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.
-
Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
-
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, Szociális szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
-
Az óvoda meghatározza közvetlen és közvetett partnereit, valamint a kapcsolattartás módját.
Cél: -
az óvoda nyitottá tétele
-
nyílt, kölcsönös segítségen alapuló kapcsolatok kialakítása
Feladat: -
az óvoda kezdeményező szerepének vállalása a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában
-
egymás nevelési gyakorlatának megismerése, az átmeneti problémák megoldásának elősegítése
-
korrekt, partneri együttműködés kialakítása a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében
-
az együttműködés formáinak megszervezése
32
Együttműködés formái: Pedagógiai munkát, nevelést segítő kapcsolatok: Óvoda-család: -
a gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében a családdal való nyílt, őszinte együttműködés elengedhetetlen
-
a
mindennapos
óvodai
élet
mozzanatainak
és
normáinak
indirekt
közvetítésével
szemléletformálás Kapcsolattartási lehetőségek: -
beszoktatatás
-
családlátogatások
-
fogadó órák, napi beszélgetések, nyitott délelőttök
-
szülői értekezletek
-
kézműves programok
-
ünnepek, kulturális rendezvények
-
kirándulások
Óvoda-bölcsöde: -
Fontos feladatunk, hogy az átmenetet a bölcsődéből az óvodába ne kísérje érzelmi megrázkódtatás. Kölcsönös nyitottsággal érvényesítjük a folyamatosságot a két intézmény között.
-
Igény szerint meglátogatjuk a gyermekeket a bölcsődében, esetleg szülői értekezleten is részt veszünk. Lehetőséget adunk a gondozónőknek, hogy a gyermekeket meglátogassák.
Óvoda-óvoda: -
a hasonló programmal működő intézményekkel felvesszük a kapcsolatot, tapasztalatcseréhez, szakmai munka megújítása, információcsere céljából.
Óvoda-iskola: - tartalmas, együttműködő kapcsolat kialakítása a gyermekek zavartalan iskolakezdésének érdekében - tapasztalatcsere, a pedagógiai programok megismerése, továbbképzések - látogatások, részvétel ünnepségeken, kulturális rendezvényeken Nevelési Tanácsadó - logopédus - óvoda pszichológus - Szakértői Bizottságok: - a gyermekek sokoldalú, differenciált ellátását, fejlődését, a problémák kiküszöbölését segítik elő egyéni foglalkozásokkal, kezelésekkel, szűrővizsgálatokkal - iskolaérettségi vizsgálatokat végez a tankötelezettség megállapításánál 33
- a Gyámügyi, Gyermek- és Ifjúságvédelmi intézmények, családsegítő szervezetek a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek életéhez nyújtunk segítő támogatást - Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók segítik az óvodapedagógusok szakmai továbbképzését szakmai, pedagógiai tartalmú továbbképzésekkel, szaktanácsadással - együttműködés az egészségügyi szakszolgálattal. Kapcsolat egészségügyi intézményékkel: -
Kapcsolatot tartunk az óvoda védőnőjével, a gyermekorvossal, fogorvossal, akik elvégzik a gyermekek szűrővizsgálatát.
Kulturális kapcsolat – közművelődési intézmények: - az óvoda társadalmi környezetében működő közművelődési intézményekkel folyamatos kapcsolat kialakítása a gyermekek kulturális fejlődését szolgálja - rendszeres látogatások a gyermekszínházba, gyermekkönyvtárba, kiállításokra - a kulturális rendezvényeken való szereplések szervezése segíti a gyermekek érdeklődésének felkeltését a kultúra, a művészetek iránt - a gyermekek mozgáskultúrájának fejlődését szolgálják a rendszeres foglalkozások szervezése, úszás, sportversenyekre felkészülés Támogatók: - alapítványi támogatások, a pályázati rendszer útján elnyerhető pótlólagos források jelentős mértékben segítik az óvoda gazdasági helyzetét, folyamatos biztosítása hozzájárul az óvoda színvonalának emeléséhez Fenntartó – óvoda kapcsolata -
kölcsönös együttműködésen alapszik;
-
segíti az óvoda nevelési céljainak, feladatainak megvalósítását.
Kapcsolattartás formái: -
szóbeli tájékoztatás;
-
írásbeli beszámolók;
-
önkormányzati értekezletek;
-
információ- és adatszolgáltatás az óvoda pénzügyi-, gazdálkodási-, szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
34
5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai Játék „Csináljon bármit, ami nyitogatja a szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos)
Cél: A szabad játék túlsúlyának érvényesítése, a játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétének, indirekt támogatásának biztosítása. A kreativitás, fantázia, nyelvi kifejezőképesség, gondolkodás, (percepció, testséma), mozgás, pszichikus funkciók kibontakozásának elősegítése a szabad játék tevékenységen keresztül.
Feladat: - az egész napos, folyamatos játékidő, hely, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, zavartalan légkör, kész és félkész eszközök biztosítása; - sokszínű, az évszakoknak megfelelő, változatos élményszerzési lehetőségek biztosítása; - szükség szerint indirekt módon alakítjuk a társas kapcsolatokat (peremhelyzetű gyermekek megsegítése, pozitív visszacsatolás); - indirekt játékirányítás o
megerősítés, segítségadás, készenlét, ötletadás
o
a gyermeki fejlődés nyomon követése
o
a gyermeki fejlődés sikerkritériuma
- önálló konfliktusmegoldásra nevelés; - játékszokások, szabályok közös kialakítása; - a gyermekek folyamatos megfigyelése, az elmaradások, érzelmi problémák felismerése; - a gyermekek támogatása a játékban, feszültségei, indulatai kijátszásának biztosítása; - ötleteik, játékelképzeléseik megvalósításának támogatása; - szülői szemléletformálás; - udvari játéklehetőségek, változatos játékfajták biztosítása, nagymozgás, sportolás feltételeinek megteremtése;
35
- anyanyelvi nevelés feladatainak alkalmazása: o
gyermeki beszédprodukció, beszédviselkedés fejlesztése
o
játékon belül a nyelvi kommunikációs készségek fejlesztése
o
gyermeki szabad kifejezés biztosítása, szókincs bővítése
o
önálló, folyamatos beszédre motiválás
A játék jellemzői: - alapvetően kreatív, a pszichikumot, kreativitást fejlesztő, támogató és ösztönző, élményt adó tevékenység - keretet kínál az érzelmi kapcsolatok (szociális kapcsolat) fejlődéséhez - a gyermek a játékban alakítja ki személyes világát, a játék eszköz és képesség arra, hogy kontrollálja fájdalmát, csalódását - a játszás képessége az egészséges érzelmi fejlődés jele, alakul az „ÉN” fejlődés egója - természetes megnyilvánulás, a gyermek az élményeit cselekvésbe fordítja át, felkínálja magát, hozza a problémáját - a gyermek szabadságot kaphat a játék síkján, de nem korlátok nélkül - a felnőtt gondoskodik arról, hogy a gyermeki agresszió szocializált formában levezetődjön - időnként meg kell védeni a gyermeket a saját agressziójától azért, hogy ösztönvágyait kontrollálni tudja
Játékfajták: Gyakorlójáték Jellemzője: minden életkorban megfigyelhető, de oda kell figyelni egy-egy részfunkciós, esetleg fejlődési lemaradásra. Feladat: - manipulációs gyakorlójátékok lehetőségének biztosítása, melyeken keresztül megvalósul a nagy és a finommozgás, ritmusérzék fejlődése - élményszerzési lehetőség biztosítása Építő-konstruáló játék Jellemzője: gyermekek eleinte spontán, majd később, meghatározott céllal építenek. Közben fejlődik kézügyességük, képzeletük, és kombinációs készségük. Feladat: - a csoport átlagos fejlettségének, összetételének, érdeklődésének, valamint az egyéni képességek figyelembevételével megfelelő eszközök, élményszerzési lehetőségek biztosítása - önálló tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése
36
Szimbolikus játék Jellemzője: a valóság megismétlése, meghosszabbítása, szavak, gesztusok előtérbe kerülése, „úgy tesz, mintha” – a szimbolikus tárgy nincs jelen, ami a gyermek számára rossz, azt a játékkal, átalakítással saját maga ellensúlyozni tudja, megismételheti a számára kínos, fenyegető helyzetet azért, hogy a helyzetet maga alá rendelje, kellemetlen eseményeket a játékban jeleníti meg, a problémát kívülre helyezve, a fiktív helyzetek újraélésével csökkenti a feszültségét, alkalmazza a „mi történne, ha” képzetet. A szimbolikus játék öröme: „Az vagyok, aminek el tudom képzelni magam”
Feladat: - megfelelő hely, idő, eszköz, élményszerzési lehetőség biztosítása
Szerepjáték Jellemzői: a szerepjáték során képesek társaikkal való együttjátszásra, a felmerülő konfliktusok megoldására, egymás szerepét elfogadják, tiszteletben tartják, játékukban kifejezik pozitív - negatív élményeiket, érzelmeiket. A szerepjáték a szimbolikus játékból alakul ki. A szerepjátékban a gyermek tapasztalatai, ismeretei, elképzelései, érzelmei, pozitív – negatív élményei fejeződnek ki. Ez a fajta játék tükrözi a gyermek életét, tehát nagyon sok egyedi vonás található benne. Az óvodapedagógus is részt vehet a játékban, de sohasem az irányító, hanem a játszótárs szerepében.
Feladat: - a megfelelő feltételek biztosítása: eszköz, hely, idő, nyugodt légkör, élményszerzési lehetőség - társas együttélés szabályainak elsajátítása-elsajátíttatása - megfelelő modellnyújtás a felnőtt részéről - adjunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek önállóan szervezzék meg játékukat - a játék során kialakult konfliktushelyzeteket a gyermekek lehetőség szerint önmaguk oldják meg
37
Szabályjáték, mozgásos játék Jellemzője: a szabályjáték az alkotó vagy képzelt játékok fejlődése során alakulnak ki, legfontosabb a szabályokhoz való igazodás igénye, hogy a nap bármely szakában a gyermekek maguk is kezdeményezhessék kedvenc játékukat. A szabad játék része, ha a gyermek kezdeményezi, önállóan végzi, irányított játék, ha az óvodapedagógus vezeti.
Feladata: - szabályjátékok fajtáinak, szabályainak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása - társaikkal való együttműködés kialakítása - motiválás - siker és kudarc élményének egészséges feldolgozása - élményszerzési lehetőség biztosítása A szabályjátékok fajtái: - testnevelési játékok (pl.: futójáték) -
sportjátékok (pl.: tollaslabda)
-
társasjátékok (a csoportban található társasjátékok)
-
fejlesztőjátékok
A játék, mint az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége kiemelt szerephez jut programunkban. A gyermekek a szabadon választott játékban minden külső kényszertől mentesen választhatják meg azt a tevékenységet, amiben önként fognak részt venni. A játéktevékenység jellemzője, hogy örömteli, önálló. Az örömteliség az ismétlések biztonságából, az alkotás létrehozásából, vágyteljesítésből, a kellemetlen érzésektől való, megszabadulástól, a veszélyek legyőzéséből, a kellemes élmények újbóli átéléséből, a társakkal való együttlétből fakad. Mint egész napos, folyamatos, zavartalan tevékenység szabad keretet ad a gyermekek valamennyi tevékenységének, mint a kézműves tevékenység, tárgykészítés, hagyományok megelevenítése, megismerő és tanulási, valamint munkafolyamatok. Az óvónők a játékalkalmakat felhasználva végzik tudatos nevelő és fejlesztő munkájukat. A játékba a gyermek önként, örömmel, érdeklődésétől vezérelve csatlakozik, így kedvezőbb, pozitív hatást tudunk elérni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ne csak a kész (üzletben vásárolt) játékkal manipuláljanak, hanem a közös játék során bevezessük őket a játékkészítés, az együttjátszás és az alkotás örömeibe. A népi gyermekjátékok egyszerűségüknél, természetességüknél fogva alkalmasak minden gyermek képességeinek fejlesztésére. Programunkban hangsúlyosabbá válik a játékfajták közül a szerepjátékok, valamint a népi gyermekjátékok jelenléte.
38
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - gyermekeink képesek egy adott játéktémában hosszabb ideig együttesen részt venni - társaikkal és a felnőttekkel való játékukban, viselkedésükben megjelennek az óvoda által közvetített szabályok - szívesen játszanak szabályjátékokat és képesek a normák betartására - különböző anyagok és eszközök használatával szívesen készítenek játékukhoz játékeszközöket -
„alkotójáték” során képesek társaikkal együttműködni
- képesek társaikkal, felnőttekkel együttműködni, és kapcsolatot teremteni - önállóságuk, önfegyelmük kialakul, amely segíti a szabályokhoz való alkalmazkodást - népi gyermekjátékokba örömmel bekapcsolódnak, néha maguk kezdeményezik - kreatív játéktevékenység folytatására képesek - gyermekeink az alkotás örömét átélve szívesen építenek, játszanak - önálló tapasztalatszerzés útján képesek az építés, összerakás technikájának elsajátítására
Irányított játékok Barkácsolás Cél: - a kész játékeszközök kiegészítése a különböző játékhelyzetekben felmerülő gyermeki ötleteknek megfelelően, közös alkotómunkával - a játékkészítés folyamatában a kreativitás, a szem – kéz koordináció, a finommozgás és a verbális képességek fejlesztése
Feladat: - megfelelő légkör, hely, idő, eszköz és élményszerzési lehetőség biztosítása - barkácsoláshoz szükséges anyagok gyűjtése - érdeklődés felkeltése - anyagok, eszközök hozzáférhető helyen történő tárolása - alapvető munkafogások bemutatása, elsajátítása - az alkotás, a játékkészítés örömének felfedeztetése - a készített eszközök, tárgyak, bábozás, dramatizálás, népi hagyományjátékok során történő felhasználása
39
A barkácsolást önfeledt alkotás, a létrehozás öröme jellemzi. A gyermekek szabadon válogathatnak a különféle anyagok és eszközök között. Fantáziájukra, találékonyságukra van bízva, milyen tárgyakat, játékeszközöket készítenek. Ötletekkel, a szerszámok használatának megtanításával, munkafogások megismertetésével segítjük őket az alkotásban. A gyermekek lehetőséget kapnak a szabad önkifejezésre, megismerhetik saját képességeiket, alakul az önkontrolljuk. Megízlelik a közös játék, az összedolgozás örömeit, megtanulnak a cél érdekében társaikkal is együttműködni. Nemcsak az alkotás sikerélménye okoz örömet, hanem az elkészült tárgyak, eszközök, melyek egy újabb játék elindítói, nélkülözhetetlen kellékei lehetnek. A dísztárgyak pedig fontos díszei a csoportszobának, játéktérnek és emlékezetes ajándékok a családtagok számára. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - barkácsolás alatt társaikkal együttműködnek - a tárgyak, eszközök készítésének menetét, az alapvető munkafogásokat elsajátítják, azokat alkalmazzák - a munkafolyamatok során a szükséges eszközöket rendeltetésszerűen használják, azokat rendben tartják - gyermekeink átélik az alkotás örömét, az elkészített kellékeket játékukban használják Bábozás-dramatizálás Cél: - a bábozás-dramatizálás során fejlődjön a gyermekek emlékezete, fantáziája, kreativitása, kommunikációs készsége, mozgása - személyiségük, társaikkal való kapcsolatuk pozitív irányba fejlődjön - a bábokkal való játék, a dramatizálás segítse elő érzelmi életük gazdagodását - agresszív játékot játszó gyermekek feszültségcsökkentése - az érdeklődés felkeltése és fenntartása a bábozás-dramatizálás iránt - a
gyermekek
érzelmi
életének
gazdagítása,
emlékezetük,
mozgásuk,
kreativitásuk,
kommunikációjuk fejlesztése - feszültségeik oldásának, személyiségük, társakkal való kapcsolataik fejlődésének elősegítése
Feladat: - érdeklődés felkeltése a bábozás-dramatizálás iránt - a gyermekek megismertetése a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközökkel - a bábjáték-dramatizálás lehetőségének folyamatos biztosítása - barkácsolás során a játékhoz szükséges kellékek készítése - bátortalanabb gyermekeink sikerélményhez való jutásának elősegítése - megfelelő élményszerzési lehetőség biztosítása - a gyermekek tanácsot, javaslatot tegyenek, amit a báb elfogad, vagy elutasít - a gyermekek a báb segítségével, saját élményeiket, tapasztalataikat dolgozzák fel 40
A bábozás része a szabad játéknak is, ha a gyermek önállóan játssza ki az élményeit. A bábozás, dramatizálás a gyermek belső világát tükrözi. A bábozás az óvodai életbe való beilleszkedés elősegítésének is hatékony eszköze, a bábjáték jó lehetőség a félelmek csökkentésére. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - barkácsolás során készített bábokat, kellékeket játékukban felhasználják - a gyermekek élvezik és átélik a játék örömét - játékukban azonosulni tudnak az általuk megformált személyekkel, pozitív-negatív hősökkel - társaikra odafigyelnek, hozzájuk alkalmazkodnak - visszahúzódó gyermekeink is bátran élnek a bábozás, dramatizálás adta lehetőségekkel Népi gyermekjátékok Cél: - népszokások, néphagyományok megismertetése, megszerettetése életkoruknak megfelelő népi játékokon keresztül
Feladat: - mindig aktualitáshoz illő gyermekjátékot válasszunk (évszak, húsvét stb.) - a népi játékokban előforduló „tájnyelvet” tegyük érthetővé a gyermek számára - a játékokhoz „eredeti, hű” eszközök, kellékek gyűjtése, biztosítása - megfelelő hely, idő, eszköz és élményszerzési lehetőség biztosítása A népi gyermekjátékok bárhol eljátszhatóak, a játéktér könnyen kialakítható. A szükséges eszközök egyszerűségüknél fogva könnyen elkészíthetők. Az eszközök anyaga a természetes környezetből származik, mindenki számára hozzáférhető. Az ilyen anyaggyűjtő séták, kirándulások különösen a városi gyermekeknek jelentenek nagy élményt, s közben új tapasztalatokra, új ismeretekre tesznek szert. A népi gyermekjátékok az életkorhoz rugalmasan alkalmazkodnak, minden óvodáskorú gyermek talál magának megfelelő szerepet, feladatot a játékban.
41
Ősi népi játékok Élményszerzési lehetőségek:
-
szorongás, félelem, izgalom, öröm, megnyugvás, biztonság félelmet keltő külső veszély: hunyó, üldöző biztonságot jelentő mágikus hely: ház, fa, bokor, kör, lánc, kiolvasó: beemeli a véletlen – bárkire jut az érvényes fogócska: üldözés-menekülés bújócska: ősi védelemkeresés (mágikus elbújás) szembekötősdi: bizalom a játékoknak szabályozó erejük van, a játék rendje nem tekintélyszemélytől ered a gyermekek önként igazodnak a vállalt rendhez
Mozgásos erő és ügyességi játékok: - ugrás, futás, fogó- bújó játékok, labdajátékok, botos játékok Dramatizációs játékok: - pünkösdölés, kotyoló népszokás stb. Utánzó játékok: - Pl.: állatok mozgásának utánzása a kezünkkel Énekes és körjátékok: - Pl.: párcserélő játékok Szellemi képességeket fejlesztő játékok – találós kérdések: - a fantázia, nyelvi kifejezőkészség, gondolkodás, gyorsaság alakulásában játszanak szerepet. Ölbeli játékok - egyszerűek, ismétlődő jellegűek, határozott kezdetűek és van befejezésük - kulturális hagyományokat (ősi szokásokat) elevenít meg kéz:
tapsoltatók, ujjszámolók, tenyérjátékok
száj:
ajakjátékok, csettintés, berregés
fej: arcsimogatók, orrdörzsölők láb: táncoltatók, sétáltatók, csikizők test:
ringatók, lovagoltatók, hintáztatók
Váltakozós játékok (az én formálás): - bújócska, kukucs-játék, labdagurítás, tárgyadogatók
42
Drámajáték „Mikor a gyermek játszik, számára a végtelen tér világa hozzáférhetetlennek látszik……… A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök. Állandóan újra kezdődő és folytatódó. A játék időn kívüli.” (Latinovits Zoltán)
Cél: Kommunikációs képességek, önkifejezés fejlesztése az érzések, érzelmek kifejezésének elősegítése, a szociális kapcsolatok formálása.
Feladat: - szabad önkifejezés lehetőségének biztosítása - a gyermekek motiválása a közös tevékenységekbe, játékokba való bekapcsolódásra, azokban való tevékenyen részvételre - örüljenek saját és mások sikereinek, teljesítményeiket reálisan ítéljék meg - nyelvi képesség, szociális érzékenység, pszichikus funkciók fejlesztése dramatikus játékokkal A drámajátékok során a gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, így személyiség formáló hatása jelentős. Segíti a gyermekek között a kapcsolatfelvételt, a kapcsolattartást, megkönnyíti a közlést. A drámajáték az egész napi óvodai élet része. A kézműves műhelymunkák során a drámajáték feltételei adottak: az oldott légkör, az együttlét, az aktív cselekedtetés elindítása, a folyamatosság, a közös élmény. Megvalósul a képességfejlesztés, fejlődik a gyermekek gondolkodása, érzések, benyomások kerülnek felszínre. A gyermekek fejlettségi szintje helyzetelemzés segítségével is megállapítható. A drámajátékot eredményesen használhatjuk alkalmankénti foglalkozásként, segítő, kiegészítő eszközként, technikaként. Többféle szempontból osztályozhatjuk: - kommunikációs forma o
verbális
o
nonverbális
- csoport strukturálódása o
egyéni
o
páros
o
egész csoportot mozgató
o
homogén csoportos gyakorlatok 43
- gyakorlati felhasználásuk, céljuk szerint o
érzékelő gyakorlatok
o
figyelemösszpontosító, koncentrációs gyakorlatok
Gyakorlatok: -
kreativitást fejlesztő
-
mimikai gyakorlatok
-
empátiás, metakommunikációs gyakorlatok
-
mimetikus játékok
-
szituációs játékok
-
önismereti gyakorlatok
-
társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok
A drámajátékok közül a gyermekek számára kedvelt játékok az alábbiak: - kapcsolatteremtés játékai (énekes kapcsolatteremtés, kapcsolatteremtés zenére) - környezet megismerését segítő játékok (pl.: érzékelés: csukott szemmel ismerje fel különböző gyümölcsök darabkáit) - biztonságot erősítő játékok - az aktivitást segítő játékok (ügyességi játékok pl.: egyensúlyozó verseny) A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - gyermekeink örömmel bekapcsolódnak dráma játékokba - felszabadultak, egymásra odafigyelve játszanak
44
Verselés, mesélés „A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését” (ONP)
Cél: A gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének elősegítése, a mesélés, verselés megszerettetése, irodalmi ízlés és esztétikai fogékonyság alakítása illetve anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.
Feladat:
- mindennapos mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, lehetőségének folyamatos biztosítása; - verbális képességek fejlesztése az irodalom eszközeivel – szabad önkifejezés lehetőségének biztosítása; - a mesékben szereplő pozitív hősök tulajdonságainak, viselkedésének kiemelése; - a meséléshez meghatározott hely, feltételek biztosítása; - a gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerekkel; - a gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással, mozgással való kombinálása fejlődésének elősegítése; - a bábozás, dramatizálás által nyelvi emlékezetük, gondolkodásuk és érzelemviláguk gazdagítása; - az év során felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása az életkornak megfelelően válogatott magyar népköltészetből, klasszikus és irodalmi művekből és a mindennapok valóságos, igaz történeteiből tevődik össze; - gondot fordítunk a szókincs gyarapítására, pontos kiejtésre, helyes hangsúlyozásra és az anyanyelvi játékok gyakori alkalmazására; - a verssel, a mesével, a bábozással, a dramatizálással fejlesztjük a nyelvi képességeket, segítjük a nyelvtanilag megfelelő beszéd kialakulását, az aktív és passzív szókincs gyarapodását; - a népmesék, népköltések, népi mondókák gondolatvilágával történő megismertetés, valamint klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása; - a gyermekek viselkedés-kultúrájának pozitív irányba történő alakítása; - külvilágra irányított megismerési törekvés kialakítása.
45
Anyanyelvi nevelés A
gyermekek
számtalan
kommunikációs
kifejező
eszközt
sajátítanak
el
a
népmesékkel való találkozáskor: -
ragozott szóalak, változatos igék, erkölcsi fogalmak szóbeli kifejezései,
-
melléknevek-időhatározók-helyhatározók-állapothatározók-hangutánzók,
-
hangfestő szavak-indulatszavak,
-
szóismétlések-népies, régies kifejezések-népi szólások,
-
állandó jelző-változatos mondatfajták,
-
népies sztereotípiák-népies hasonlatok-kifejező, játékos nevek,
-
udvariassági formulák-helyes kapcsolatteremtésre figyelmeztető mesei tanácsokkal szolgál.
A meseválasztásnál fontos, hogy igazodjunk a gyermekek életkorához, a nyelvi-stilisztikai eszközök ne haladják meg a gyermek gondolkodásának és beszédkészségének fejlettségét, szókincsét. A vegyes életkorú csoportoknál figyelembe vesszük, hogy minden életkorú gyermek meseigénye ki legyen elégítve. Fontos, hogy olyan meséket halljanak a gyermekek, amelyek irodalmi élményt nyújtanak és biztosítják a megértés és a továbblépés lehetőségét. A mese tartalmához szorosan kapcsolódó módszerek: - mesefolytatás - mesebefejezés - gyermekmese egy-egy mesehősről - meseátstrukturálás - közös vagy egyéni mesemondás eszközökhöz kapcsolódva - mesemimetizálás - mesedramatizálás - bábjáték A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományos szokásokat közvetít a gyermekeknek. A mesék, versek varázslatos világára zenével, gyertyagyújtással hangolódjunk rá. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, megbékíti félelmeivel, erősíti önbizalmát. A mesék, versek, mondókák önbizalmat adnak a népi hagyományok megőrzésére, továbbadására.
46
Az irodalmi érdeklődést a műhelyekben készített eszközökhöz kapcsolódó történetek is segítik. Miközben tevékenykednek, az eszközökhöz, alkalmakhoz kapcsolódó verseket, mondókákat, népköltéseket mondogatják a gyermekek. Az elkészített eszközök felhasználhatók népmesék dramatizálásához. A bábozás, a dramatizálás a játék része, mind a kettő irodalmi élményből is táplálkozik. Fontos, hogy a gyermekek önként vállalják a szerepeket, és ha elég fejlettek, képesek legyenek egymás között kiosztani azokat. A dramatizálás azon túl, hogy a gyermek játszik, azért nagyon fontos, mert közösség- és magatartásformáló ereje igen nagy. Az irodalmi nevelés jelentősége ezen kívül, hogy hat a beszédfejlődésükre, mondatalakításukra, és sok új szóval, fogalommal ismerkednek meg a gyermekek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
- gyermekeink várják a meséket, azokat nyugodtan, figyelmesen meghallgatják - a tanult mondókákat, verseket szívesen mondogatják - örömmel mesélnek, báboznak, dramatizálnak - társaikra odafigyelnek - képesek a megkezdett történet, mese folytatására, azok önálló kitalálására - képesek analóg következtetésre - felismerik az egyszerű ok-okozati összefüggéseket - megjelenik a mesetudat - az irodalmi művek (népmesék) nyomán kialakulnak az erkölcsi érzelmek - kialakulnak az akarati tulajdonságaik (akaraterő, kitartás, határozottság, céltudat, döntési képesség) - képesek a kudarcok elismerésére, megfelelő reakcióval válaszolnak rá - mesedramatizálással érvényesül a szervező, alkalmazkodóképesség, önállóság, célszerűség, rugalmasság - a gyermekek szeretik a könyveket, és vigyáznak épségükre - helyükről veszi el és oda teszik vissza - olyan szókinccsel rendelkeznek, mely lehetővé teszi számukra a gondolataiknak érthető kifejezését, folyamatosan, összefüggő mondatokban fejezik ki magukat - beszédük tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek
47
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „Az ember zenéje éppúgy az ember lényegéhez tartozik, mint a repülés a madáréhoz. A zene az ember repülése.” (Losonczi Ágnes)
Cél: A gyermekek érdeklődésének felkeltése a közös éneklés, játék, zenehallgatás iránt, az együtt történő éneklés, játék során a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság, zenei képességek, készségek fejlődésének elősegítése.
Feladat: - a zenei anyag kiválasztása a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni adottságainak és az óvoda hagyományainak figyelembevételével történjen; - mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal nyelvi képességük fejlesztése, zenei anyanyelv kialakítása; - inger-gazdag zenei környezet biztosítása; - szabad önkifejezés lehetőségének megteremtése; - a zenei kreativitás fejlesztése, amely az önkifejezés csatornáját nyitja meg a gyermek előtt; - az anyanyelvi nevelés feladatainak alkalmazása; - gyermekekkel az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetése, melyek a gyermek zenei képességeit fejlesztik (ritmus, éneklés, hallás, mozgás); - figyelembe kell venni a zenehallgatási anyag megválasztásánál a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is; - az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel; - népi játékokkal, tánccal és dalokkal való ismerkedés, az ezekhez fűződő hagyományok megismertetése, továbbörökítése céljából; - a gyermekek mozgáskészségének tudatos fejlesztése, alkotó fantáziájának szép mozgásban való kibontakoztatása; - az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtsanak a gyermekeknek, felkeltsék zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat;
48
Anyanyelvi nevelés: - a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása - zenei élmények kifejezése beszédben (dallam-ritmus együttes mozgása) - a dallam és a mozgásritmus hatása a beszédritmus fejlődésre (taps-szótagolás-ritmusos mozdulatok) - énekelt szövegejtési tisztasága, artikuláció - a beszéd motoros szerveinek tudatos fejlesztése - hallási észlelés fejlesztése - mozgáskultúra, beszédviselkedés fejlődése A mindennapos óvodai élet során gyermeki kezdeményezésre is bármikor lehet zenei tevékenységet folytatni. Ezek a közös éneklések elősegítik az összetartozás érzését – a nagyobbak figyelnek a kicsikre, a kicsik utánozzák a nagyobbakat. A dalokhoz kapcsolódó játékok teszik vonzóvá a zenei nevelést.. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - szívesen énekelnek, játszanak énekes és népi játékokat, ezeket sokszor maguk kezdeményezik. - örömmel hallgatnak zenét (népzene, komolyzene stb.) - átérzik a dalok ritmusát, az egyenletes lüktetést - képesek dallamos ritmust, mozgást rögtönözni - a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága formálódik - megkülönböztetik a zenei fogalom párokat - kialakul zenei anyanyelvük - szívesen használják a különböző ritmushangszereket - megfelelően kapcsolják össze a dallamot, ritmust, mozgást - elviselik a mások irányítását a dalos játékokban - irányítják, szervezik, javítják a hibákat - spontán utánzással válik a gyermekek mindennapi tevékenységévé az éneklés, zenélés
49
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka „A világot nagy-nagy festménynek látom, tele vonalakkal, formákkal és színekkel, hogy gyönyörűség nézni.” (Helen Boryen)
Cél: A gyermeki személyiség komplex módon történő fejlesztése mesével, verssel, énekkel, zenével, mozgással, külső világ tevékeny megismerésével.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Feladat: - alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése; - hely, idő, eszköz biztosítása az egész napos nevelőmunka folyamán; - a belső képek gazdagítása, a szabad önkifejezés lehetőségének folyamatos biztosítása; - különböző technikák alapjainak, eljárásainak, az eszközök használatának bemutatása technikák begyakoroltatása; - esztétikai érzék kialakítása, továbbfejlesztése hagyományos és újszerű eljárásokkal; - tér, forma, belső kép, színképzetének gazdagítása, a kreativitás fejlesztése; - „szép” iránti nyitottságuk, igényességük alakítása, az esztétikai élmények befogadása; - egyéni képességek fejlesztése, valamint a differenciált munka lehetőségének biztosítása; - vizuális tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása; - maga a tevékenység legyen öröm a gyermek számára; - igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadásra.
50
Rajzolás, festés A tevékenységhez sokszínű, változatos nagyságú papírt biztosítunk. A természetben előforduló nyomhagyó anyagokat a következőképpen használjuk fel: - kavicsokkal felületek csiszolás, minta alakítása - karcolás ágakkal, tollakkal - nyomhagyás termésekkel, növényi, ásványi anyagokkal - faszénnel történő rajzolás - rajzolás, festés festőnövényekből készített pácokkal, levekkel - gyapjú, vászon, egyéb textíliafestés, díszítése - festés vízzel oldott földfestékekkel, színkeverési eljárásokkal Mintázás A hagyományos tárgykultúra modellként szolgál a mintázásban. Plasztikai megjelenítésben agyagot
használunk.
Gyurkálás
közben
a
gyermek
tapasztalatot
szerez
az
agyag
képlékenységéről, alakíthatóságáról. Megismertetjük a gyermekekkel azokat az alapfogásokat, eszközöket és azok használatát, melyek segítségével plasztikai kifejezőkészségüket fejlesztjük. A mintázást segítő eszközökkel (mintázófák) a gyermekek változatos formákat és felületeket hoznak létre a hagyományos díszítő eljárás során. Kézi munka A környezetünkben lévő bőséges lehetőségek felismertetése a gyermekek kreativitását fejleszti. A különböző helyzeteket felismerve elkészítjük a játékukhoz a szükséges kellékeket, eszközöket, díszleteket. Közben a gyermekek ollót, tűt, cérnát, ragasztót, fűrészt, kalapácsot, szöget használnak. A kézműves műhelyekben már megismert munkafogásokat, munkafolyamatokat alkalmazzuk.
51
Mozgás „A szépség törvényei szerint megformált mozdulat nemcsak a külső hatásában harmonikus, hanem belső harmóniát is teremt, visszahat művelőjére, testben és lélekben finomít és fejleszt!” (Berczik Sára)
Cél: A gyermekek természetes mozgásának (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), valamint harmonikus, összerendezett mozgásának, térbeli tájékozódásának, testi képességeinek, (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés) fejlesztése, a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, egészség megóvásához való hozzájárulás.
Feladat: - rendszeres mozgásgyakorlás lehetőségének biztosítása spontán és szervezett formában; - mozgásfejlesztő játékok összeállítása; - a tárgyi és személyi feltételek megteremtése; - nagymozgások – szem-kéz, szem-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztése, sokoldalú mozgásműveltség kialakítása – sokféle mozgásfeladattal; - az egészséges életmód erősítése teremben és szabad levegőn történő mozgással; - a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése, a társra figyelés képességének fejlesztése; - lehetőség biztosítása a változatos differenciált, párhuzamosan végezhető mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe vételével - világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása - a mozgás a gondolkodás az érzékelés és az észlelés együttes fejlesztése komplex anyanyelvi játékokkal - helyes légzés technika begyakorlása - játékos gyakorlatokkal (hangutánzás) a mozgás és a hangadás összekapcsolása - pontos, érthető utasítás feldolgozás - a szókincs, az elvont gondolkodás segítése a mozgásformák megnevezésével
52
Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy élvezhesse a mozgás örömét. Ez nemcsak a mozgáskészséget fejleszti, hanem hozzásegíti a gyermekeket az „én csinálom”, „én meg tudom csinálni” élményhez, ezért önbizalmát, biztonságérzetét, hozzáértését gyarapítja. A testi nevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Fejlődik a természetes mozgásigényük, javulnak testi adottságaik. A rendszeres testnevelés, mozgás hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Fontos szerepet játszik az egészség megóvásában. Erősödnek a személyiségjegyek: bátorság, fegyelmezettség, kitartás, egymás segítése, együttműködés. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - felszabadultan mozognak, örömmel vesznek részt mozgásos játékokban - képesek a játékszabályok betartására (játékok, versenyfeladatok) - térben való tájékozódásuk koruknak megfelelő - kialakul a testsémájuk - tornaszereket adott feladatokban ügyesen használják (labda, karika stb.) -
mozgásuk összerendezett
- a feladatok végrehajtásában kitartóak - képesek a feladat gondolati véghezvitelére (helykeresés, eszközválogatás) - pontosan végrehajtják a szakkifejezéseket (oldaltartás, hajlított ülés, stb.) - megoldják a konfliktushelyzeteket
53
A külső világ tevékeny megismerése
A környezet megismerésére nevelés „A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy
bonyolult és elkápráztató
világ
felfedezői vagyunk.” (Gerald Durell)
Cél: A szűkebb és tágabb környezet, a természet megismertetése, környezetvédelemre való nevelés, a néphagyományok a családi, tárgyi kultúra értékeinek megismertetése.
Feladat: - alkalom, idő, hely, eszköz biztosítása a spontán és szervezett módon történő tapasztalat- és ismeretszerzésre; - alakítsuk ki gyermekeinkben a természet szeretetét, a természet tisztasága, az élővilág szépsége, megóvása iránti igényét (növény, állatgondozás, élősarok), a környezettudatos magatartást; - motiválással megismerési vágy felkeltése, szükséges esetben; - a környező természeti és társadalmi világ és annak jelenségeinek megismertetése; - új ismeretek nyújtása, bővítése, rendszerezése; - az ismeretszerzés komplex módon történjen; - spontán és irányított beszélgetés; - a gyermek verbális képességeinek fejlesztése a környezet komplex-integrált megismertetése során; - differenciálás lehetőségének megteremtése; - a szülőföld hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása; - a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődésének, a kortárs kapcsolatok és a környezet alakításában történő elősegítése; - önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvés-tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével; - a gyermekeket érdeklő témák feldolgozása projektekben;
54
Anyanyelvi nevelés feladatai: -
kommunikációs készség fejlesztése (szociális érés, beszédviselkedési, magatartási szokások, szabályok gyakorlása)
-
folyamatos beszéd, párbeszéd fordulatainak gyakorlása (szituációs játék)
-
tevékenységgel kísért verbális feldolgozás (cselekvések, névmások, téri irányok, élőlények természeti és társadalmi jelenségek megnevezése)
-
a beszédkedv fokozása, beszédgátlás oldása, nyelvi igényesség formálása
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - alapvető ismeretek birtokában vannak, tudják nevüket, életkorukat, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozásukat, ovijuk nevét - ismerik a napszakokat, a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket - tájékozottak az évszakok változása és azok alapvető jellemzői terén, felismerik azok szépségét - időjárás változásainak megfelelően öltözködnek - ismerik környezetük növényeit, bekapcsolódnak azok gondozásába (csoportszoba, élősarok, udvar) - az állatvilágból alapvető ismeretek birtokában vannak (házi állatok, vadon élő állatok, madarak, bogarak) - közlekedési eszközöket megnevezik, a gyalogos közlekedés alapszabályait alkalmazzák - ismernek néhány környezettudatos magatartással kapcsolatos szokást
55
Matematikai tapasztalatok, ismeretek „A matematikai ismeretek a tehetség köszörű kövei, a bölcsesség kulcsai!” (Comenius)
Cél: A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, igényeihez alkalmazkodva környezetünk (mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése), megtapasztaltatása játékos formában, a matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása lehetőségeinek biztosítása, ismeretszerzés közben a gyermeki személyiség, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
Feladat: - a gyermekek matematikai érdeklődésének kielégítése, szükséges esetben felkeltése - spontán feladathelyzetek létrehozása, matematikai tapasztalatok szerzése, melyben a gyermeknek lehetősége nyílik cselekedni, kommunikálni, gondolkodni - elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása - logikus gondolkodás megalapozása - gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása - differenciálás lehetőségének biztosítása, az egyéni képességek figyelembevételével - anyanyelvi nevelés feladatai: o
cselekvések, gondolatok szóbeli megfogalmazása
o
logikusan
felépített,
összefüggő
beszéd
gyakoroltatása,
beszédfegyelem
kialakulásának elősegítése o
logikus gondolkodásra késztető helyzetek alakítása
o
az óvónői beszédkultúra ápolása
o
szókincsbővítés- aktív szókészlet gazdagítása
o
matematikai fogalmak használata
o
térbeli relációk, méretek, arányok, irányok megnevezése
A gyermekek matematikai jellegű játékokon keresztül tapasztalatot gyűjtenek önmagukról, más személyekről,
dolgokról,
jelenségekről,
szűk
környezetükről.
Ezeken-ezekben
fölfedeznek
matematikai jelenségeket, s közben bővül ismeretük, szókészletük, alakul társaikhoz, a felnőttekhez, környezetükhöz való alkalmazkodásuk. A kézműves tevékenységek is számtalan lehetőséget adnak matematikai feladatok kialakítására és megoldására (pl.: gyöngyfűzés, soralkotás stb.)
56
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - matematikai jellegű játékokban szívesen részt vesznek - a környezetükben lévő tárgyakat össze tudják hasonlítani szín, forma, nagyság, mennyiség szerint - a jobbra-balra irányokat megkülönböztetik, térbeli tájékozódásuk megfelelő, a helyeket kifejező névutókat helyesen értelmezik, alkalmazzák - felismerik, értelmezik, kutatják az ok-okozati összefüggéseket - képesek egyszerű ítéletalkotásokra - megkülönböztetik a mennyiségi, formai, nagyságbeli viszonyokat - érzékelik az azonosságot, különbözőségeket - a matematikai vonatkozású ismeretszerzési lehetőségeket felfedezik a környezetében - használják a gondolkodási műveleteket (analízis, szintézis, általánosítás) - motiváltak a tapasztalatszerzése - matematikai kérdéseik kifejezőek, problémafelvetőek, cselekvésre késztetőek, önértékelőek - játékukban felhasználják matematikai tapasztalataikat
57
Munka jellegű tevékenységek „Ha a kisgyermek szabadon nyúl a tapasztalatokért, átéli az életet!” (Bólyai Farkas)
Cél: Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával, az elvégzett feladat jelentőségének megláttatásával a saját és mások által végzett munka elismerésére, megóvására nevelés. A munka jellegű tevékenységekhez való pozitív viszony, készségek, képességek, attitűdök alakítása.
Feladat: - munka jellegű tevékenységek megfigyeltetése, megszerettetése, gyakoroltatása - egyéni képességeknek megfelelő munka jellegű tevékenységek végeztetése - feltételek biztosítása, eszközök helyes használatának kialakítása - figyelmes, pontos, esztétikus munkavégzésre való motiválás - a gyermeki munka konkrét, reális, a gyermek önmagához mérten fejlesztő értékelése - a munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása - önkiszolgálás és közösségért végzett munka jellegű tevékenységek biztosítása - kézműves műhelyekben adódó munkák önálló elvégzése, segítése - kötelességtudat megalapozása - saját és mások elismerésére nevelés a munkavégzés által - a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása - a munka jellegű tevékenységek során a gyermekek anyanyelvi nevelésének megvalósítása (eszközök, munkafogások megnevezése, közös tervezés, társalgási készségek fejlesztése az együttműködés során).
58
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás). A gyermek „örökmozgó” voltának megfelelően mindent szívesen
csinál,
ami
mozgással,
cselekvéssel
jár.
Szívesen
kapcsolódik
be
a
felnőtt
munkatevékenységébe is, főleg ha lehetőség adódik az önálló tevékenységre. A munka jellegű tevékenység önként – azaz örömmel és szívesen – végzett tevékenység a gyermek számára, amelyben egyéni fejlettség szerint vehet részt. Az önállóságra törekvés jele abban mutatkozik meg, hogy a gyermek valamilyen formában részt szeretne venni a felnőttek életében. A 3-4 évesen részt vesznek:
növények, állatok gondozásában, etetésében, kerti munkákban,
felelősségrendszer működésében (mosdófelelős) A 4-5 évesek részt vesznek:
növények, állatok gondozásában, etetésben, kerti munkákban, naposi
munkákban. Egyéni megbízásokat kapnak kisebb segítségnyújtásnál, információk közlésénél. Az 5-7 évesek részt vesznek:
növények,
állatok
gondozásában,
kerti
munkákban,
naposi
munkákban, takarításban, rendszeresen segítenek a kicsiknek az öltözködésben, testápolásban, információk közvetítésében. Az eszközök a gyermekek részére könnyen elérhetően, jól láthatóan, esztétikusan vannak elhelyezve, tárolásuk célszerűen történik. A használat során a gyermekek a munkaeszközöket önállóan választják ki. A munka jellegű tevékenységeket képességeiknek megfelelően elvégzik, kitartóan dolgoznak, és törekednek arra, hogy a megkezdett munkájukat be is fejezzék. A környezetük rendjére vigyáznak. A tevékenységek befejeztével tisztán elteszik a használt eszközöket. A megbízásokat szívesen, örömmel választják, és pontosan teljesítik. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - a gyermekek szeretnek közösen dolgozni, - örülnek, ha a kötelességüket teljesíthetik, - önállóan, igényesen végzik a naposi munkát, - esztétikusan megterítenek, a kulturált étkezéshez szükséges tányérokat, evőeszközöket előkészítik, leszedik az asztalról a tányérokat, az asztalt és a szetteket letörlik, szükség esetén felsöpörnek, a kisebb gyermekek segítséget nyújtanak a tálból való szedésnél és a kancsóból való öntésnél, - szívesen segítenek a felnőtteknek és a társainak, - szívesen vállalnak egyéni megbízásokat, - szívesen vállalják a növények és állatok gondozását, - képesek megszervezni saját és a többiek munkáját, - látják előre a munka eredményét, - észreveszik a hibát, és az javítják is.
59
A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja: A képességek fejlesztése, és a teljes személyiségfejlődés támogatása.
Feladat: - az óvodapedagógus tanulást támogató környezetet biztosít; - épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, cselekvő aktivitására, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségét biztosítja, a gyermek kreativitását erősíti,
személyre
szabott,
pozitív
értékeléssel
segíti
a
gyermek
személyiségének
kibontakozását; - a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel a gyermek személyiségének kibontakoztatása. A tanulás lehetséges formái az óvodában - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása); - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított-szervezett megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. - Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. - Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettsége, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.
60
- A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb,
harmonikusabb.
Erőteljesen
fejlődik
a
mozgáskoordináció
és
a
finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális
és
az
akusztikus
differenciációnak,
a
téri
tájékozottságnak,
a
térbeli
mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának). A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: -
az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés
-
megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek -
érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél
-
gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni
-
minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot
-
tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek)
-
végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét
-
elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről (tudja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak).
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködése, a kapcsolatteremtésre az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.
61
A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, - kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet, - a kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése, - a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint, - a különleges gondozásra jogosult gyermek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben,
62
1. „MOZDULJ BÁTRAN” mozgásprogram óvodai adaptációja
„Beszélj velem úgy, mintha felnőtt lennék! Játssz velem úgy, mintha gyerek lennél! Bízz
bennem!
Adj
majd
meglátod,
milyen
nekem ügyes
feladatot, vagyok!”
Dávid Rózsa
Cél: -
A gyermekek egészséges testi és mozgásfejlődésének elősegítése, a természetes mozgás és a testi képességek, készségek fejlesztésével az összerendezett, harmonikus mozgás alakítása, az egészséges életvitel megalapozása, a mozgás szeretetére nevelés.
-
A testmozgás egyéb tevékenységekbe történő beépítésével a gyermekek pozitív énképének, önkontrolljának, társas viselkedés szabályozásának, kommunikációjának, gondolkodásának fejlesztése.
-
Speciális feladatsorokkal, játékokkal a kisgyermekkorban kialakuló tartáshibák, deformitások megelőzése, korrigálása.
Feladat: -
Kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtése.
-
Megfelelő hely, idő, eszköz biztosítása
-
A testnevelés foglalkozáson, a játék és a játékosság hangsúlyozása.
-
A mozgásfejlesztő eszközök szabad és kreatív használatával, a feladatvégzés önálló elgondolásának, kitalálásának támogatása.
-
A gyermekek mozgásban megnyilvánuló önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek támogatása.
-
A tartásjavító feladatok alkalmazásával a gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása, egészségtudatos szemléletük kialakítása.
-
Példamutatás a gyermeki teljesítmény, erőfeszítés tiszteletére.
A megvalósítás módjai, eszközei: -
A szülők meggyőzése a testnevelésben való részvétel fontosságáról.
-
Felvilágosító munka a program szükségességéről.
-
A mozgásprogram eszközrendszere változatos, a használt tornaszerek tulajdonságaik révén alkalmasak a játékra. (kendők, szalagok, játékeszközök, dobozok, stb.)
-
A mozgásfejlesztő eszközök egy része a csoportszobában állandóan rendelkezésre áll, biztosítva a szabadidős tevékenység lehetőségét.
-
A gyermekek egészséges edzése érdekében a testnevelés foglalkozások szervezése tavasztól, őszig a szabadban történik. 63
-
Kiemelt helyet kap a heti rendben a testnevelés foglalkozás, minden csoportban heti két kötelező foglakozás szervezése történik.
-
Vegyes életkorú csoport esetében a csoport életkor szerinti összetételétől függően együtt, és/vagy a különböző életkorú gyermekeknek bontva történik a foglalkozás szervezése.
-
Mindennapos frissítő torna szervezése a napirend délelőtti szakaszának lezárásaként kerül megszervezésre.
-
A „Mozdulj bátran!” mozgásprogram alapját az alapfeladatokon túl a tartáshibák megelőzését szolgáló sokmozgásos játékok, valamint a már észlelt deformitásokra célirányosan kidolgozott gyakorlatsorok alkotják .
-
Hangsúlyos helyen áll a gyermekek helyes tartásának alakítása, a megjelenő tartáshibák korrigálása, így a leggyakoribbak: gerinc deformitások (hanyagtartás), mellkas deformitások (tyúkmell, tölcsérmell), lábboltozat deformitások (lúdtalp).
-
A helyes tartás alakítását célzó gyakorlatsorok összeállítását, az ellenjavallt mozgások tudatos kerülését a pedagógusok szakirányú továbbképzésen szerzett tapasztalatok, valamint a gyakorlatot támogató szakirodalom segítségével állítják össze.
-
A gyakori lábboltozat deformitás (lúdtalp) megelőzése, a kialakult elváltozás visszafordítása, szinten tartása a mindennapi mozgás része, ennek érdekében a gyermekek mezítláb tornáznak.
-
A gyermekek egészséges fejlődésének érdekében kiemelt helyen áll a gyermekek állóképességének és erőnlétének, ügyességének folyamatos fejlesztése.
-
A gyermekek terhelhetőségének, mozgásigényének a pontos megismerése, az elért fejlettségi szint megismerése érdekében évi két alkalommal mérés történik.
-
A lemaradást mutató gyermek felzárkóztatása, fejlesztése gyermekeket mozgásra ösztönzik, a lemaradást mutató gyermekek fejlesztését elősegítik.
-
Mindennapos frissítő tornát szervezünk és a gyermekek életkorától függetlenűl heti két irányított mozgásos tevékenységet.
A testnevelési anyag összeállítása: -
Vegyes korcsoport esetében a csoport életkor szerinti összetételétől függően mérlegelünk, hogy együtt, vagy különböző életkorú gyermekeknek bontva szervezzük a testnevelés foglalkozást.
-
3-4 évesek körében nagyrészt természetes mozgásokat tartalmaznak, a nagymozgások fejlesztése a kiemelt feladat, így dominálnak a természetes alapmozgások, valamint ezek gyakorlására alkalmas utánzógyakorlatok: (járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgyak alatt, felett, megkerüléssel).
-
4-5 évesek körében ezek mellett nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Mozgásfejlesztésben előtérbe kerül a koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése (egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció) Kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása.
64
-
5-6-7 évesek körében ezek mellett szerepelnek azok a gyakorlatokat, amelyek az alaklátás, formaállandóság fejlesztését szolgálják. Legcélzottabb az észlelés fejlesztése, valamint ebben az életkorban a finommozgást fejlesztő gyakorlatok megjelenése. (szerek fogásmódja, kisebb testrészekkel végzett gyakorlatok). A
keresztcsatornák
fejlesztése,
látott-hallott
minta
lemozgása,
gyermekek
mozgásmemóriájának fejlesztése ebben az életkorban fontos helyet kap. Módszerei: -
A gyermek csuklójának jelölése, kezességtől függetlenül a jobb oldalon, szalaggal történik.
-
A direkt gyakoroltatás helyett a változatos, akár párhuzamosan futó, játékos gyakorlást eredményező szervezeti formák közül történő választás, melyek alapja a folyamatos mozgás, játék, játékosság. (köredzés, akadálypálya stb.)
-
A párhuzamosan szervezett, jól differenciált feladatadás biztosítja a megfelelő ideig tartó, megfelelő terhelést nyújtó mozgást.
-
A verbális hibajavítás helyett a gyakorlatban nyújtott segítség dominál.
-
A megfelelő ideig tartó gyakorlás alkalmazása a mozgásformák tökéletesítésére.
-
A mozgásfejlődés különböző fokán álló gyermekek számára különböző elvárások megfogalmazása, s ehhez igazított értékelés alkalmazása.
-
A közös mozgásvégrehajtás társas kapcsolatokra gyakorolt hatásának kihasználása. Párban végzett gyakorlatok esetében a kooperációs képességek, a társakhoz való alkalmazkodás fejlődésének elősegítése.
-
Példaértékű kommunikációval a mozgásos játékok nyelvezetének sajátos, de nem nélkülözhető játékosságának, humorának bemutatása.
-
A mozgásvégrehajtáshoz szükséges kifejezések utánzással, játékos mozgásmintával történő tanítása.
-
A mozgásos játékok során, gyakorlás közben történő ismeretbővítés: a gyermekek saját testükkel kapcsolatos ismereteinek, valamint a térirányok ismeretének kialakítása.
Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén -
szívesen mozognak a szabadban, a mindennapos és a nagy testnevelés során
-
megfelelően kialakult, egészséges versenyszellemmel rendelkeznek
-
mozgásuk összerendezettebb, harmonikusabb
-
testük arányosan fejlett, teherbíró
-
mozgását, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes
-
téri tájékozódásuk megfelelő
-
testséma ismeretük megbízható, oldaliság kialakulása látható
-
mozgásvégrehajtáshoz szükséges figyelemkoncentrációjuk kialakult
-
eszközhasználatuk megfelelő
-
differenciált feladatadás során élnek a felkínált lehetőségekkel 65
Nyelvi-
és
kulturprogramjainknak
aktív
nyilvánosságot
biztosítunk.
Pedagógiai
munkánk
közzétételére minden lehetséges fórumot és kommunikációs eszközt felhasználunk.
-
Tájékoztatjuk az önkormányzatot pedagógiai munkánkról.
-
Bizonyos rendezvényekre, kiállításokra meghívjuk a polgármestert, az önkormányzati képviselőket
-
Kapcsolatot tartunk más óvodákkal, pedagógiai intézményekkel és meghívjuk őket rendezvényeinkre.
-
Bemutatjuk óvodai honlapunkat.
-
Óvoda-újságot szerkesztünk.
-
Nyílt napokat szervezünk.
-
Partnernapokat rendezünk: szülőket, nagyszülőket hívunk az óvodába, akik foglalkozásukról beszélnek.
Az óvoda belső szervezete A nevelőmunka minőségének biztosítása Kihívásnak tekintjük magas színvonalú nevelőmunka megvalósítását. Az Irányelvek fontos alapkövei munkánknak. Az ebben megfogalmazott elvek is célok iránymutatóak és támogatóak.
66
2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Cél: Kiemelt
figyelmet
igénylő
gyermekek
(tanulásban
akadályozottak,
viselkedés
és
teljesítményzavarral küzdő, valamint a kivételes képességű tehetségígéretek) sajátosságaihoz egyénenként igazodó bánásmód alkalmazása az óvodai nevelésben. Megvalósulás lehetséges módjai a fejlesztőpedagógia és a tehetséggondozás módszereivel történik.
Fejlesztőpedagógia „Mesterfogást
könnyebb
példából,
mint előírásból megtanulni!” (Newton)
Cél: A kognitív fejlődésben, mentális- és mozgásfejlődésben hátrányokat szenvedő gyermekek megsegítése komplex fejlettségi állapotfelmérés a koragyermekkori fejlesztés érdekében.
Feladat: -
A gyermekeknek és a családoknak többféle szakember nyújt ellátást. Az óvoda fejlesztőpedagógusa azoknak a gyermekeknek segít, akik 3-7 éves koruk között az alapvető készségek, képességek fejlődésében kulcsfontosságú támogatásra szorulnak.
Területek: Figyelemfejlesztés:
-
vizuális, auditív figyelem, érzékelés, észlelés
-
taktilis (tapintással kapcsolatos) érzékelés
-
térészlelés, téri, síkbeli tájékozódás, időészlelés
-
keresztcsatornák működtetése, összhang fejlesztése
Mozgás: Nagy és finommozgások, szem-kéz, szem-láb koordináció Gondolkodás:
-
analízis-szintézis
-
csoportosítás, osztályozás, rendezés
-
általánosítás, összehasonlítás, lényeg kiemelés
-
ok-okozati összefüggés
-
aritmetikai gondolkodás
Emlékezet: Vizuális és komplex emlékezet Kommunikáció: beszédkészség, nonverbális kommunikáció, általános tájékozottság
67
Tehetséggondozás „A
tehetséges
gyermek
elsősorban
gyermek és csak másodsorban tehetséges. Óvodástól elvárható viselkedést várjunk el tőle!” (Coffey)
Cél: -
A gyermek egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, ezek hatékony kibontakoztatása és fejlesztése.
Általános feladatok: - „tehetségígéretek” azonosítása (megfigyelések, mérések, értékelő becslések, gyermekek összehasonlítása, előrejelző tulajdonságok, egyéni tapasztalatok összesítése alapján) - a kisgyermek külső és belső motiválása, egyéni differenciálás - olyan fejlesztőprogram összeállítása, amely cselekedteti a gyermeket, s a látás, hallás útján történő észlelésre támaszkodik: gazdagítás, dúsítás - társas-készség, kommunikációs készség fejlesztése - kreativitás, vezetői képesség érzékszervi tapasztalatok nyújtásával történő megerősítése - a gyermek egész személyiségének fejlesztése, az értelmi szint, a mozgásfejlettség, a szociális érettség, valamint az érzelmi reakciók szintjének ismeretében - gyermekeink bátorítása, elképzeléseik, ötleteik, igényeik kinyilvánítására Tehetségterületek: -
zenei
-
térbeli-vizuális
-
mozgás
-
mese-vers
Az interperszonális és intraperszonális képességek fejlesztése szervesen beépül a kiemelt tehetségterületekbe. Óvodánkban lehetőséget nyújtunk arra, hogy gyermekeink nap, mint nap aktív részesei legyenek képzőművészeti tevékenységeknek, így mélyrehatóbban megvalósíthatjuk az átlaghoz képest kiemelkedő alkotásokat nyújtó óvodásaink fejlesztését, gondozását. Egyszerűbb a dolgunk azoknak a gyermekeknek a felismerésében, akik társaikhoz képest pl.: jobb vizuális vagy intellektuális képességgel rendelkeznek, de nem szabad elsiklanunk azon óvodásaink felett sem, akiknél az egyes képességterületek fejlődése közt nagymértékű eltérés áll fenn. Ilyenkor jól összehangolható a
68
tehetséggondozás és a fejlesztőpedagógia, hiszen amiben jó, abban elismerjük, gazdagítjuk, amiben gyenge fejlesztjük, segítjük. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A tehetségesnek vélt gyermek közössége aktív tagjaként képes elképzelései, ötletei, igényei kinyilvánítására, fantáziájának, kreativitásának kifejezésére, valamint az érintett területen (pl.: matematika, kézműves, verbális stb.) az életkorához tartozó átlagot meghaladó teljesítmény létrehozására
3. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Cél: Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek testi és lelki fejlődésének segítése, kulturális értékekkel való megismertetése.
Feladat: -
szociális hátrányok okainak feltárása - környezeti, anyagi, egészségügyi okok – és megfelelő segítségnyújtás;
-
tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása;
-
családokkal együttműködésre késztető kapcsolattartás;
-
önművelés igényének felkeltése a szülőkben;
-
testnevelés és sport sajátos eszközeivel az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képesség kialakítása;
-
kulturális rendezvények csoportos látogatása.
69
4. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Cél: Minden gyermek segítséget kapjon képességei kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos bővítéséhez.
Feladat: Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése: -
teljesítmények értékelésénél;
-
óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele alkalmával;
-
gyermeki jogok gyakorlása során;
-
az óvodai ellátással összefüggő juttatások felhasználásakor;
-
tehetségígéretek és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére történő segítségnyújtás esetén;
-
gyermekcsoportban való elhelyezéskor, óvodai jogviszony megszüntetésekor;
-
család vallási és világnézeti meggyőződésének figyelembe vételével.
5. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai „A dolgok szépsége a gyermek számára szeretetben rejlik. Csak attól tanulunk, akit szeretünk!” (Goethe)
A gyermek mindenek feletti érdekét szem előtt tartva az óvoda biztosítja a jóléthez szükséges védelmet, gondoskodást. A családi nevelést kiegészítve, a szülővel együttműködve óvja, védi, neveli, szocializálja a gyermeket, segíti sokoldalú harmonikus fejlődését, tiszteletben tartva a szülők, családok, nevelők jogait, felelősségét. Szükség esetén megfelelő segítséget nyújt a szülőknek, illetve a gyermek törvényes képviselőjének a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi neveléséhez, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatásához. Tájékoztatja a szülőket a gyermek fejlődéséről és részletes érdemi tanácsokat, segítséget ad. Az óvodai a nevelésben a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos, elhanyagolt, kiemelkedő képességű gyermekek nevelése a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülőkkel együttműködésben történi.
70
Cél: - a gyerekjólét biztosítása, bármilyen okból történő hátrányos megkülönböztetés nélkül - testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása minden megkülönböztetés nélkül - az óvodai gyermekvédelem prevenciós műveleteinek kialakítása, működtetése (gyermekvédelmi és egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetek felismerése, felderítése, jelzőrendszer működtetése) - a gyermek egészséges nevelése, embertelen bánásmód, testi fenyítés nélkül - a hátrányos helyzet, veszélyeztetettség megelőzése, valamint megszüntetésének elősegítése - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése a gyermekvédelmi szakszolgálatokkal együttműködve - A gyermeki jogok betartatása: o
vagyoni jogainak biztosítása
o
kapjon segítséget a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához
o
a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön
o
az emberi méltósága tiszteletben tartásához, a fizikai, szexuális, lelki erőszakkal, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez, embertelen bánásmód, testi-fenyítés nélkül való élethez
Feladat: - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtése - bizalmi kapcsolat kialakítása: szülők – óvodapedagógusok – gyermekvédelmi felelős – intézményvezető – Szociális Szolgálat – Családsegítő – Gyámhivatal között - szociálisan rászoruló családok segítése a gyermek étkezési-térítési díjában: o
intézményi kedvezmény megítélése (intézményvezető jogkörében)
o
kezdeményezés a rendkívüli, rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénylésében, különböző segélyformák megismerésében
A gyermekvédelmi tevékenység intézményi feladat. Az intézmény vezetője által biztosítható a feladatkörök ellátása, jogok, kötelességek ismerete. Felelőssége, hogy a jogszabályok, elsősorban a gyermeki jogok beépüljenek az óvodai életbe. Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. Dönt az étkezési kedvezmények megítélésében. Az óvodapedagógusok alapvető feladata az odafigyelés, ezáltal tudnak segítséget kérni, illetve segítséget nyújtani. A differenciált fejlesztésre szoruló gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében segítséget kérhetnek más intézményektől, mint pl. a Nevelési Tanácsadó munkatársaitól.
71
A gyermekvédelmi felelős feladata segíteni az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Tájékoztatást ad a szülőknek, hogy milyen problémákkal, hol, mikor fordulhatnak hozzá, illetve milyen más intézmények segítségét kérhetik. Óvodapedagógus jelzései alapján a veszélyeztetett gyermekeknél – az óvodapedagógusokkal együtt – családlátogatáson vesz részt. Veszélyeztető tényezők megléte, valamint gyermekbántalmazás gyanúja esetén jelez a Szociális szolgálat felé. Felkérésre esetmegbeszélésen vesz rész a Szociális szolgálat munkatársaival együtt. Anyagi veszélyeztetés esetén kezdeményezi a rendkívüli vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítását. Szükség esetén közvetlenül a hatósághoz fordulhat. Gyermekvédelmi szolgáltatások: -
Ingyenes óvodai ellátásban dönt: Polgármesteri Hivatal, jegyző
-
Szociális Szolgálat o
legfontosabb tevékenysége az észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a rendszeres és érdemi kapcsolattartás előidéző okok feltárása javaslat készítése.
A Szociális Szolgálat hatáskörébe tartozó, gyakoribb intézkedési lehetőségek: Alapellátás: -
Házi gyermekfelügyelet
-
Átmeneti gondoskodás
Szakellátás: -
fokozott védelem a veszélyeztetettséget és ezek megoldására
-
Nevelőszülő
-
Otthon nyújtó ellátás
-
Utógondozói ellátás
-
Gyermekotthon
72
A Szociális Szolgálattal kapcsolatban áll -
Védőnő, gyermekorvos
-
Családsegítő szolg.
-
Nevelési tanácsadó
-
Iskolák, óvodák
-
Rendőrség
-
Ügyészség
-
Bíróság
-
Gyámhivatal
-
Társadalmi szervezetek
Családsegítő Szolgálat Célja: A szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, ill. krízishelyzetbe került családok
életvezetési
képességének
a
megőrzése,
valamint
a
krízishelyzet
megszüntetésének elősegítése. Nevelési Tanácsadó
Diagnosztikai feladatok: - Szakvélemény készítés - Tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek beilleszkedési zavarok - Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása – szakvélemény írása - Pszichés állapot feltárása - Családgondozás - Szupervizor biztosítása - A gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus, szülő bevonásával Terápiás feladatok: - Pszichoterápiás eljárások - Pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichikai, fejlesztő vagy terápiás eljárások - Tanácsadás egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében - Konzultáció, esetmegbeszélés - Családgondozói tevékenység 73
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Szolgáltató Központ További feladatok: - Szakértői Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó által készített megküldött szakvélemény alapján segítés - A megismerő funkciók vagy a viselkedési fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI gyermek fejlesztése A BTM-esek (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermek) és a nem organikus SNI-sek ellátása - Fejlesztő foglalkozás biztosítása
Nevelési Tanácsadásban
Óvodai nevelés keretében
Gyermekjogi képviselő: Ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekek jogainak védelmét, különös figyelemmel a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére. Figyelemmel kíséri az intézményekben folyó, gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. Hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű gyermek megítélésének okai: - anyagi okokból hátrányos helyzetű - rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap - kedvezőtlen lakásviszonyok között él - szülők elváltak, apa vagy anya egyedül neveli - örökbefogadott vagy nevelőszülőknél él - durva szülői bánásmódban részesül - szülei nem végezték el az általános iskolát - családban tartósan beteg személy él - szülő alkoholista, kábítószert fogyaszt, büntetését tölti, vagy rendszeres elmeorvosi kezelés alatt áll - halmozottan fordulnak elő a fent leírt jelenségek - valamely ok miatt a jegyző védelembe vett Az óvodapedagógus feladata: - veszélyeztetettség, hátrányos helyzet gyanúja esetén jelez az óvodai gyermekvédelmi felelősnek - közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
74
Jelzőrendszer tagjai - Óvodapedagógus - Gyermekvédelmi felelős - Intézményvezető - Védőnői szakszolgálat - Gyermekorvos - Óvodapszichológus - Logopédus - Nevelési tanácsadó - Szociális szolgálat - Családgondozó - Gyámügyi hivatal - Gyámhatóság - Rendvédelmi szervek
75
6. Óvodai dokumentumok
Az intézmény működését meghatározó dokumentumok jegyzékében találhatók.
Alapdokumentumok: Alapító okirat SZMSZ – szabályozók Házirend Pedagógiai Program – éves pedagógiai terv Éves munkaterv
Kötelező dokumentumok – nyomtatványok -
Óvodai előjegyzési napló
-
Felvételi könyv
-
Felvételi és mulasztási napló
-
Óvodai csoportnapló
-
Óvodai törzskönyv
-
Óvodai szakvélemény (a tankötelezettség megállapításához)
Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációk -
anamnézis – személyiség lap
-
fejlődési beszámoló – bemeneti-kimeneti mérés
-
pedagógiai vélemény
76
7. Pedagógiai program eszközjegyzéke Játék eszközszükséglete Gyakorlójáték: - különböző autók, építőjátékok - nagymozgást elősegítő játékok Építő-konstruáló játék: - Lego – kiegészítői - különböző építőjátékok (Babilon, stb.) Szerepjáték: - babák, kiegészítő eszközei (ruhák, vasaló, felmosó, jelmezek, stb.) - konyhai játékok – kiegészítői, babaszobai eszközök - orvosos játékeszközök – ruhák - fodrászos játékeszközök – ruhák - építőmunkás játékeszközök, ruhák - piac, közértes játékeszközök Szabályjáték – mozgásos játék: - különböző társasjátékok - fejlesztőjátékok, puzzle - nagymozgást elősegítő játékok (labda, tollas, vödör, lapát, stb.) - kresz pálya kerékpárral, rollerral, táblákkal Barkácsolás: - különböző szerszámok, anyagok (satu, pad, reszelő, kalapács, szögek, stb.) Bábozás: - bábok (fejbáb, ujjbábok, kesztyűbábok, paraván) Népi gyermekjátékok: - megfelelő népi ruhák, jelmezek - népzenei CD
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka eszközszükséglete Rajzolás - rajzlapok - színes ceruzák - zsírkréták - filctollak - kréta Festés: - festékek (vízfesték, tempera) - rajzlapok - ecsetek - vizes edények - szivacsok, szivacshengerek - paletták - textil, vászon anyagok Mintázás: - agyag - gyurma - mintázófák Kézimunka: - anyagok, textil - olló - tű - cérna - hímzőfonal - szögek - fűrész - ragasztó (stift, folyékony) - színes papírok Óvodai hagyományok eszközszükséglete - az ünneplésre népviseleti (magyaros) ruha, cipő - az ünnepi előkészületekhez hang-, kép- és videó anyag (VHS, DVD) - régi tárgyi eszközök - képes dalos könyvek és mesék
78
Verselés, mesélés eszközszükséglete - bábok (kesztyű, ujj, sík, fej, marionett) - mesekönyvek 3-7 éves gyermekek részére - magyar költők, írók irodalmi alkotásai - CD, DVD - audiovizuális eszközök - Bábfal (paraván) - Fejdíszek - Jelmezek - „kincsesláda” - Mese-vers gyűjtemény - Mesesarok kialakítása Ének, zene, énekes játék, gyermektánc eszközszükséglete - ritmushangszerek - zenei hang- (CD, kazetta) és képanyag - könyvek, kották - népi hangszerek Mozgás eszközszükséglete Egyensúlyérzék fejlesztése: - lépőkövek műanyagból - félgömblépegető - csoportos lépegető (együttmozgás fejlesztése) - egyensúlyozó akadálypálya - trambulin - body-roll henger Testzónák, térirány fejlesztés: - kéz- és lábnyom készlet – mozgásfejlesztő táska - bója - rudak - magasugró sportkészlet - tornaszalag
Labdák: - gumilabdák - szivacslabdák - röplabda 79
- medicinlabda - tollaslabda - teniszlabda Ügyességi játékok: - karikák - ugráló kötél - babzsák Nagymozgások fejlesztése: - tornaszőnyegek - modulkészletek Udvari kellékek: - lábbal hajtható járművek - pedálos járművek Izomészlelés, izomfejlesztés: - Greifswald pad és pároskorlát Egyéb mozgásfejlesztő eszközök: - Tinikondi, bordásfal, lépegetők - gördeszka - ejtőernyő, szuperdeszka - füles labdák, ugráló labdák - KTK mozgásfejlesztési eszközök - rúdkészlet, gömbösbot - egyensúlyozó A külső világ tevékeny megismerésének eszközszükséglete A külső világ tevékeny megismerése: - természetkönyvek - lexikonok - zsebkönyvek, folyóiratok - környezeti nevelés játékai - kerti szerszámok gyermekeknek - edények csíráztatáshoz, hajtatáshoz - matematikai fejlesztőjátékok - mérőedények 80
Munkajellegű tevékenységek: - takarítóeszközök (partvis, lapát, seprű, stb.) gyermekeknek - higiéniai eszközök - konyhai edények, textíliák - kerti szerszámok gyermekeknek
II. AZ
ÓVODA
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI
RENDSZERE
1. Minőségfejlesztési rendszer célja, alapelvei, feladatai Cél: Az intézmény teljes körű önértékelési rendszerének működtetése, a minőségi munkavégzés színvonalának emelése.
Alapelvek: - óvodánk legyen olyan gyermekintézmény, ahol a nevelőtestület magas színvonalú nevelőmunkával valósítja meg a Mesterségek Bölcsője Pedagógiai Program céljait, feladatait, a gyermekek harmonikus fejlődését; -
óvodánk külső-belső környezete legyen esztétikus, felszereltsége folyamatosan biztosított;
-
nevelőmunkánk, szolgáltatásaink minősége feleljen meg a fenntartói, partneri elvárásoknak, a jogszabályoknak;
-
az óvodapedagógus legyen modell a gyermekek, szülők számára pedagógiai képességével, módszertani kultúrájával, értékrendjével;
-
a nevelőtestület szakirányú képzettségének elősegítése, szakmai továbbképzések biztosítása;
-
javuljon a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a tehetségígéretek kibontakoztatása;
-
óvodásaink fejlődésének érdekében alakuljon ki a családokkal való szorosabb együttműködés.
Az alapelvek megvalósítása érdekében feladataink, a feladatok megvalósulását meghatározó szabályzatok (lsd. SZMSZ melléklet) -
az intézmény jogszerű működésének biztosítása
-
a jogszerű működés biztosításának szabályzata
-
az intézmény működési rendjének biztosítása
-
helyi alapdokumentumok
81
-
az intézmény tervezési stratégiájának kialakítása, mely hosszú távon meghatározza a tervezési folyamatokat:
-
o
stratégiai terv készítésének szabályzata
o
éves munkaterv készítésének szabályzata
o
továbbképzési rendszer működtetésének szabályzata
az intézményvezetés ellenőrzési rendszerének működtetése az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken: o
-
vezetői ellenőrzés szabályzata
a vezetés által működtetett teljes körű intézményi önértékelési rendszer alapján az intézményi működés erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása
-
-
-
o
éves értékelés szabályzata
o
teljes körű intézményi önértékelés szabályzata
partnerközpontú működés irányítása o
partnerazonosítás szabályzata
o
partneri elégedettség elvárás mérésének szabályzata
o
dolgozók kiválasztásának szabályzata
o
belső kommunikáció szabályzata
o
logopédiai tevékenység eljárás rendje
o
óvodapszichológus tevékenységének eljárás rendje
o
panaszkezelés szabályzata
Pedagógiai munka szakszerű, folyamatos fejlesztése: o
pedagógiai program felülvizsgálatának szabályzata
o
módszertani eszköztár használatának szabályzata
o
a munkaközösségek működésének szabályzata
gyermekek személyiségfejlődésének támogatása, egyéni fejlődésének nyomon követése o
a gyermekcsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógia tervezés szabályzata
o
egyéni fejlesztés szabályzata
o
gyermeki értékeléshez szükséges követelmények, mérőeszközök szabályzata
Az óvoda működését biztosító egyéb szabályzatok -
Adatkezelési, iratkezelési szabályzat
-
Leltározási, selejtezési szabályzat
-
Gyakornoki szabályzat
-
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség szabályzata
-
Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szabályzata
-
PR szabályzat
-
Belső információ áramlás szabályzata 82
Az
óvoda
működését
biztosító
kiegészítő
rendelkezések,
eljárásrendek
(lsd. SZMSZ melléklet)
Teljeskörű intézményi önértékelési rendszer (melléklet – önálló dokumentum)
A PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE - Egyezmény a gyermekek jogairól - A gyermekek védelméről és a gyámügyi támogatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 2002/IX. módosítása - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségiek jogairól - 17/2013. (III.1) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet - Az intézmény alapító okirata
83
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Atkinson – Hilgard – Smith – Nolen:
Pszichológia
Erika Landau:
Bátorság a tehetséghez
Dr. Gyarmati Éva:
Projektkönyv
Dr. Czeizel Endre:
Sors és tehetség
Nagy Jenőné:
Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata
Csépe Valéria:
Általános pszichológia észlelés-figyelem
Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban B. Lakatos Margit:
Játékpszichológia-játékpedagógia
Dr. Benedek István:
A professzionális intézményvezetés alapjai
Perlai Rezsőné:
A matematikai nevelés módszertana Montessori játékok óvodáskorban
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika:
Jeles napok, ünnepi szokások
Montágh Imre:
Tiszta beszéd
Villányi Györgyné:
Játék a matematikával
Mártoné Tamás Márta: Fejlesztő Pedagógia Zsámboki Károlyné:
Matematika kézzel, fejjel, szívvel
Dr. Hegyi Ildikó:
Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban A nevelés „tízparancsolata”
Körmöczi Katalin:
A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában
Tali Reinfeldt:
Gondolkodó gyermekek
Kiss Erika – Szirt Miklósné:
Montessori pedagógia az óvodában
B. Méhes Vera:
Maria Montessori pedagógiai módszere (tanfolyami jegyzet, 2004.)
Villányi Györgyé:
Montessori Alapprogram
Dankó Ervinné:
Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában
Bakonyi Anna:
Irányzatok, alternativitás az óvodai nevelés területén
Dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde:
Mozgásfejlesztés az óvodában
Pappné Gazdag Zsuzsa
A labda
Pappné Gazdag Zsuzsa
A karika
Pappné Gazdag Zsuzsa
A tornabot
Pappné Gazdag Zsuzsa
A babzsák
Pappné Gazdag Zsuzsa
A tornapad
Pappné Gazdag Zsuzsa
Utánzó gyakorlatok
Pappné Gazdag Zsuzsa
A body roll
Pappné Gazdag Zsuzsa
A szék
Pappné Gazdag Zsuzsa
Játsszunk gyógyító tornát 1. - Új lehetőségek a hanyagtartás 84
javítására óvodás és kisiskolás korban Pappné Gazdag Zsuzsa
Játsszunk gyógyító tornát 2. - Tartásjavító játékok
Pappné Gazdag Zsuzsa
Koordinációs kompetenciák fejlesztése
Gergely Ildikó
Mit? Miért? Hogyan? Módszertani füzet koordinációs képességek fejlesztésére
Gergely Ildikó
Mit? Miért? Hogyan? Sokmozgásos testnevelési játékok
Gergely Ildikó
Labdagyakorlatok
www.anyanyelv-pedagogia.hu www.fejlesztok.hu www.dramatikusjatekok.hu
85
