BUDAPEST XX. KERÜLET M5 - ERZSÉBET CSATORNA - NAGYKŐRÖSI ÚT - SZENTLŐRINCI ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

Telefon: 3175-318

BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296

BUDAPEST XX. KERÜLET M5 - ERZSÉBET CSATORNA NAGYKŐRÖSI ÚT - SZENTLŐRINCI ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

(314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 38.§-a szerinti véleményezési szakaszra)

BUDAPEST, 2014. AUGUSZTUS HÓ

XX. ker. M5 - Erzsébet csatorna - Nagykőrösi út - Szentlőrinci út KSZT

1


Telefon: 3175-318

TARTALOMJEGYZÉK 1. 1.1. 1.1.1. 1.1.2.

VIZSGÁLAT Városrendezési vizsgálatok A tervezési terület ismertetése, előzmények A TSZT vonatkozó rendelkezései, érvényben lévő keretövezetek, kivonat az FSZKT-ból 1.1.3. A KVSZ vonatkozó rendelkezései 1.1.4. A hatályos terv vizsgálata 1.1.5. Jelenlegi területhasználat 1.1.6. Tulajdonvizsgálat 1.1.7. Értékvédelmi vizsgálat 1.2. Közlekedési vizsgálat 1.2.1. Jelenlegi úthálózat 1.2.2. Jelenlegi forgalmi helyzet 1.2.3. Parkolási vizsgálat 1.2.4. Jelenlegi tömegközlekedési hálózat 1.2.5. Jelenlegi gyalogos és kerékpáros közlekedés 1.3. Közművizsgálatok 1.3.1. Vízellátás 1.3.2. Csatornázás 1.3.3. Villamosenergia-ellátás 1.3.4. Gázellátás 1.3.5. Elektronikus hírközlés 1.4. Zöldfelületek és környezeti hatások vizsgálata 1.4.1. Környezeti hatások vizsgálata 1.4.2. Zöldfelületek vizsgálata

2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4. 2.3.5. 2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Beépítési javaslat Közlekedési javaslat Javasolt úthálózat Tömegközlekedési hálózat javaslata Gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztési javaslata Parkolási javaslat Közműfejlesztési javaslat Vízellátás Csatornázás Villamosenergia-ellátás Gázellátás Elektronikus hírközlés Zöldfelületrendezési és környezetvédelmi javaslat Környezetvédelmi javaslat Zöldfelületrendezési javaslat Örökségvédelmi hatástanulmány Változtatási szándékok Hatáselemzés Összefoglalás Régészeti fejezet

3.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ


3


1.

Telefon: 3175-318

VIZSGÁLAT

Jelen szabályozási terv a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a településfejlesztési koncepcióról, integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) 46.§-ának (2) bekezdés ba) pontja szerint meghatározott jogszabályi környezetben készül. „(2) A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz… …b) 2014. július 1-től 2015. december 31-ig történő módosítása – amennyiben az a főváros településszerkezeti tervének módosítását nem igényli – a VI. fejezet eljárási szabályai szerint ba) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével, „

1.1. Városrendezési vizsgálatok 1.1.1. A tervezési terület ismertetése, előzmények Az M5-ös autópálya és a Nagykőrösi út között húzódó tervezési terület Budapesten az elővárosi zónában, a XX. kerület délkeleti részén található, a XIX. és a XXIII. kerülettel határos. A Nagykőrösi út - Szentlőrinci út (Méta utca) kereszteződésétől keletre a XVIII. kerület területe húzódik. A jelenleg beépítetlen területen egy felszámolt használtautó-kereskedés nyomai, valamint a Nagykőrösi útra merőlegesen húzódó elektromos távvezeték és tartóoszlopai láthatóak. A közlekedési kapcsolatai - M5 autópálya, Szentlőrinci út, Nagykőrösi út - miatt frekventált terület már az 1991-ben jóváhagyott kerületi területfejlesztési koncepcióban is fejlesztési területként került kijelölésre, Budapest főváros településszerkezeti tervében is fejlesztési területként szerepel.

A tervezési terület elhelyezkedése

A területre a XX. kerületi Önkormányzat megbízásából a BFVT Kft. kerületi szabályozási tervet készített, amely a 8/2007.(IV. 17.) Önkormányzati rendelettel jóváhagyásra került. A terv a belterületbe vonás utáni területhasznosításra ad javaslatot. Intézményi funkció elhelyezését javasolja, a terület városszerkezeti elhelyezkedéséből adódóan elsősorban olyan kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeket, amelyek elhelyezésére a város belső, beépített területén kevésbé van lehetőség. (Szakáruházak, diszkont- és raktáráruház, nagykereskedelmi áruház, autókereskedelem, bemutatótermek, stb.) A hatályos terv alapján részben megtörténtek a telekalakítások, kiszabályozásra került a Nagykőrösi útra merőleges közterület (195046/57 hrsz.), mely a területet két nagyobb területegységre osztja. Jelen dokumentáció a hatályos tervhez képest módosítást jelent a KL-KT besorolású terület vonatkozásában (kis részén intézményi terület kijelölésével), a terv készítése óta történt változások, területi adottságok, a közlekedésfejlesztéshez szükséges terület pontosítása, valamint a megváltozott jogszabályi környezet figyelembevételével.


4


Telefon: 3175-318

1.1.2. A TSZT vonatkozó rendelkezései, érvényben lévő keretövezetek, kivonat a hatályos FSZKT-ból Budapest főváros településszerkezeti terve A 1125/2005.(V.25.) sz. Főv. Kgy. Határozattal elfogadott TSZT „I. Funkcionális szerkezet” tervlapja a tervezési területet „Városszerkezeti jelentőségű átalakuló területeket tartalmazó területi egység” részeként ábrázolja. A „II. Területfelhasználási tervlap” szerint kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységbe sorolt, jelenleg külterületi, infrastruktúra-feltételhez kötött fejlesztési terület. Fővárosi szabályozási keretterv, a BVKSZ előírásai A 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott Fővárosi szabályozási kerettervet Budapest Főváros Közgyűlése a tervezési terület vonatkozásában a 44/2010.(IX.14.) Főv. Kgy. sz. rendelettel módosította. Az FSzKT a területet I E-VE Z-EZ KL-KT

intézményterületek keretövezetű valamint védelmi, védőerdő, egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelületek és közlekedési célú közterületek célzott területfelhasználási módú területbe sorolja.

Az I keretövezet az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol a lakófunkció megengedett. Z-EZ besorolásúak azok a zöldfelületek, amelyek alábányászottak (alápincézettek) vagy közlekedési pályák által közrezártak, illetve egyéb környezeti okok miatt funkcionális (kert, park) zöldfelületként nem használhatók. Az E-VE védelmi, védőerdő területe kizárólag a különböző területfelhasználási módok közötti véderdők telepítésére szolgál. A KL-KT besorolású terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. Védelmi és korlátozási területek A tervezési területen sajátos jogintézménnyel (elővásárlási jog) érintett, településrendezési célok megvalósításához szükséges területek találhatók. (FSZKT 2. sz. melléklete: Védelmi és korlátozási területek) 1.1.3. A hatályos KVSZ vonatkozó rendelkezései A KVSZ a tervezési területet a hatályos KSZT alapján I-XX/SZ3 építési övezetbe, valamint E-VE-XX/2 Z-EZ-XX KL-KT-XX övezetbe sorolta. I-XX/SZ3

Szabadonálló beépítésű intézményterület, ahol a lakásfunkció kizárt

E-VE-XX/2

Közlekedési védőerdő Az övezet kizárólag környezetvédelmi célból, nagy forgalmú utak és közlekedési csomópontok mentén telepített növényzet céljára kijelölt terület.

Z-EZ-XX

Közlekedési pályák által közrezárt zöldfelületek övezete

KL-KT-XX

Fővárosi jelentőségű közlekedési célú közterületek.


5


Telefon: 3175-318

1.1.4. A hatályos terv vizsgálata A tervezési területen a 8/2007.(IV.17.) Önkormányzati rendelettel jóváhagyott kerületi szabályozási terv hatályos. A terv a területet az FSZKT-nek megfelelően I-XX/SZ3 építési övezetbe, valamint EVE-XX/2, Z-EZ-XX és KL-KT-XX övezetbe sorolta. A Nagykőrösi út szabályozási szélességét 30,0m-ben határozza meg. Az I-XX/SZ3 építési övezetbe sorolt intézményi területen elsősorban olyan létesítmények elhelyezését javasolja, amelyekre a város belső területén, lakóterületen, a helyigény vagy a funkció miatt nincs lehetőség. (pl.: szakáruházak, diszkont- és raktáráruház, bemutatótermek.) A szabadonálló beépítéssel beépíthető terület fő paraméterei: beépítettség max.: 35% terepszint alatti beépítés max.: 50% telekterület min.: 5000m2 telek szélessége min.: 60m építménymagasság 6,0-12,0m zöldfelület min.: 35% szintterületi mutató max.: 0,75m2/m2

Közlekedési véderdő (E-VE-XX) telepítését írja elő az I-XX/SZ3 építési övezet területe és az M5-ös autópálya között. A Szentlőrinci út Méta utcai felüljáró északi oldalán lehajtó ág építésének területbiztosítására közlekedési területet (KL-KT-XX) szabályoz ki. A csomópont zárványaként szereplő terület Z-EZXX övezeti besorolást kapott, amely a közlekedési pályák által közrezárt zöldfelületek övezete.


6


Telefon: 3175-318

1.1.5. Jelenlegi területhasználat A Nagykőrösi út - M5 autópálya bevezető szakasza térségében használaton kívüli mezőgazdasági területek vannak. A tervezési területen az egykori szántók és legelők helyén ma parlag található, elsősorban az utak mentén facsoportok, cserjés-bokros területek húzódnak. A Szentlőrinci út közelében egy faiskolai lerakat üzemel. Épület, építmény a területen nem található. 1.1.6. Tulajdonvizsgálat A tulajdonvizsgálat a Fővárosi Kerületek Földhivatala 2014. júniusi adatai alapján készült. Hrsz. (195046/50) (195046/51) 195020/6 195044/4 195034/2 195032/3 195034/1 195048/16 (195046/58) (195046/48) 195046/49* (195046/45) 195046/47* (195046/42) (195046/46) (195046/43) (195046/39) 195046/44 (195046/40) 195046/41 (195044/7) (195048/17) (195049) 195050 195048/7 195048/8 (195046/57) 195046/55 (195046/52) (195046/56) (195046/54) 195048/12 (195046/53) (195048/15) 195048/11

*

Telekterület (m2) 587 15948 57733 39204 2541 494 1021 37285 916 904 1482 997 3651 702 116 887 1561 3175 8325 5697 18810 3266 12388 7322 4090 8182 2369 37741 8018 2498 345 17624 503 9913 5375

Művelési ág kivett közút kivett közút autópálya autópálya csatorna szántó feltöltött terület telephely kivett út kivett út rét kivett út rét kivett út kivett út kivett út kivett út rét kivett út rét kivett út kivett út közút kivett vasút szántó szántó kivett út rét kivett közút kivett közút kivett út szántó, rét kivett út kivett út szántó, rét

Tulajdonos XX. Kerületi Önkormányzat XX. Kerületi Önkormányzat Magyar Állam Magyar Állam XX. Kerületi Önkormányzat Magántulajdon XX. Kerületi Önkormányzat Gazdasági társaság Magántulajdon XX. Kerületi Önkormányzat Magántulajdon XX. Kerületi Önkormányzat Magántulajdon XX. Kerületi Önkormányzat XX. Kerületi Önkormányzat XX. Kerületi Önkormányzat XX. Kerületi Önkormányzat Magántulajdon XX. Kerületi Önkormányzat Magántulajdon Magyar Állam Gazdasági társaság XX. Kerületi Önkormányzat Magyar Állam Magántulajdon Magántulajdon Gazdasági társaság Gazdasági társaság Fővárosi Önkormányzat Gazdasági társaság Magántulajdon Magántulajdon Magántulajdon Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Önkormányzat

Terhelés: vezetékjog; Magyar Távközlési Rt.

1.1.7. Értékvédelmi vizsgálat A tervezési területen országos műemléki védettség alatt álló, vagy fővárosi rendeletben védett épület, építmény nem található. A vizsgálat alá vont területen a Lechner Lajos Tudásközpont által vezetett központi hatósági nyilvántartás alapján régészeti lelőhely nem található. A területre készített régészeti szakvélemény (2014. július 2., Adorjánné Dr. Gyuricza Anna) szerint a teljes tervezési terület régészeti érdekű terület. XX. ker. M5 - Erzsébet csatorna - Nagykőrösi út - Szentlőrinci út KSZT

7


Telefon: 3175-318

Képek a tervezési területről

A 195048/12 hrsz.-ú fejlesztési terület a Méta utcai felüljáró felől

A 195046/55 hrsz.-ú telek

A 195046/55 hrsz.-ú telek a Nagykőrösi út felől


Az Erzsébet-csatorna a 195034/2 hrsz.-ú telken



Elkészült útcsatlakozás a 195048/16 hrsz.-ú telken


8


Telefon: 3175-318

1.2. Közlekedési vizsgálat Előzmények A vizsgált terület Budapest XX. ker. Erzsébet csatorna - Szentlőrinci út, Nagykőrösi út által határolt területe. A térség egy igen dinamikusan fejlődő része a fővárosnak, számos nagy bevásárlóközpont mellett itt található a Nagybani Piac és több kisebb, de forgalmában nem elhanyagolható létesítmény. A nagyobb létesítményekhez elkészült jelentősebb hatásvizsgálatok:  Az M5 autópálya bevezető szakasza mellett az AUCHAN csomópont és a Szentlőrinci út - Méta úti felüljáró forgalmi vizsgálata a Budapest - Nagybani Piac működésére, BFVT Kft. 2000.  A TESCO MEGAPARK II. ütem forgalmi vizsgálata, FŐMTERV ZRt. 2001.  Nagykőrösi úti BAUMAX áruház közúti kapcsolata, ConstReal Kft. 2003.  A Budapest XXIII. ker. M5 autópálya - Szentlőrinci út - Nagykőrösi út MÁV vonal által határolt terület közlekedési hatástanulmánya, Közlekedés Kft. 2003. 1.2.1. Jelenlegi úthálózat A vizsgált terület legjelentősebb úthálózati eleme az M5 autópálya és annak csatlakozó fővárosi bevezető szakasza. A határoló utak - a Nagykőrösi út, a Méta utcai felüljáró, és a Szentlőrinci út – hálózati szerepe II. rendű főút, forgalomterhelésük igen jelentős. A térség főúthálózatának legjelentősebb problémái:  a városrészeket összekötő körirányú útvonalak hiánya,  a meglévő körút elemek kis kapacitása,  a szintbeni közúti-vasúti keresztezések,  a főúthálózat átvezetése következtében a lakóterületek indokolatlanul nagy forgalmi terhelése. Az országos közúthálózati kapcsolatok tekintetében az MO gyűrű tovább építésével az M1autópálya és a 11. sz. út között, pesten keresztül folyamatos közlekedési kapcsolat alakult. A városhatár pesti vonalának környezetében megépült MO gyűrű keleti szektor 2008 évi forgalomba helyezése, a vizsgált terület főúthálózatának terhelésében kismértékű forgalomcsökkenést eredményezett. A forgalom csökkenés abból következik, hogy a forgalom azon része, mely az M0 autóút - M5 autópálya csomóponttól nyugatra lévő főúthálózatot terhelve az M5 autópálya - Méta utca - Sallai utca - Üllői út útvonalon halad át, részben az újonnan megépült gyorsforgalmi úthálózathoz tartozó szakaszra terhelődik. A további forgalomcsökkenést az eredményez majd az MO autópálya 51. sz főút – M5 közötti szakasza új nyomvonalának, és az ún. Gödöllői átkötésnek a forgalomba helyezése. 1.2.2. Jelenlegi forgalmi helyzet A felsorolt tanulmányok összegzéseként és a forgalmi vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a "Jelenlegi forgalomterhelés", és "Kritikus csomópontok és útszakaszok" ábrán ábrázolt jelenlegi forgalom nagyságok és a kritikus pályaszakaszok, csomópontok ma is helytállóak. Ezek a  Nagykőrösi út csomópont  Az M5-ös autópálya jelenlegi összekötő ága és az ún. "összekötő út" (a felüljáró és az M5 autópálya összekötő ága közötti út) kereszteződése.  Az "összekötő út" és a Szentlőrinci út és Méta utcai felüljáró kereszteződése.


9


Telefon: 3175-318

1.2.3. Parkolási vizsgálat A vizsgált terület ma beépítetlen. A határoló utak mentén megállni tilos. 1.2.4. Jelenlegi tömegközlekedési hálózat A vizsgált területnek a városszerkezetben elfoglalt helyéből adódóan a tömegközlekedési ellátást az autóbusz hálózat szolgálja. A Nagykőrösi úton közlekedő 54-es járat a Boráros tér – Pestszentimre, az 55-ös járat a Boráros tér – Gyál végállomásokkal a jelentős vonalhossz miatt színvonalas belső városi kapcsolatot nem képes adni. A 84E, 89E, 94E, 294E járatok Határ út és Gyál között, a 254E busz a Népligettől az Alacskai lakótelepig közlekedik. A Szentlőrinci út - Méta utca vonalán a 36-os autóbusz haránt irányú kapcsolatot biztosít Pestszentlőrinc – Pesterzsébet – Csepel Csillagtelep között. A 123-as járat az Auchan bevásárlóközpont és Soroksár Határ út között közlekedik. A 135-ös járat Soroksár Millenniumi telep és Soroksár Auchan közötti haránt irányban közlekedik. A jelenlegi területhasználatból adódóan a Nagykőrösi úton megállóhely a vizsgált területet érintő szakaszon a Méta utcánál van. 1.2.5. Jelenlegi gyalogos és kerékpáros közlekedés A vizsgált terület ma beépítetlen, a Nagykőrösi úton csak buszmegállók és a Méta utcai buszmegállók között van kiépített járda. Kerékpárút vagy kerékpársáv a térségben nincsen.


10


Telefon: 3175-318

1.3. Közművizsgálat 1.3.1. Vízellátás A vizsgált térség ellátása a déli, csepeli vízbázisok felől történik. A tervezési terület vízellátás szempontjából kedvező helyen fekszik. A Csepeli gépházaktól induló, a Soroksári Duna melletti Táncsics Mihály utcai DN 1000 mm-es főnyomóvezetékről ágazik le egy DN 700 mm-es fővezeték, mely a vizsgálati terület déli oldalán a Szentlőrinci út - Méta utca nyomvonalán halad. Szerepe elsősorban a Gilice téri medencék töltése. A medence fenékszintje 136,52 m B.f.-i szinten van. A térség vízellátása nyomásövezet szempontjából a pesti alapzónához tartozik, a hálózatban uralkodó nyomás értéke 2,5 bar körül mozog. A Szentlőrinci úti DN 700-asról két helyen, a Köves útnál DN 500-as és a Nagykőrösi útnál DN 300as nyomócső ágazik le, mely a Ritka utca - Orsolya utca - Beszterce utca nyomvonalán haladva egy körvezetéki gerincet alkot. A 700-as töltővezeték nyomvonala a járda és az árok között zöldsávban van. 1.3.2. Csatornázás A vizsgált térséget nyílt vízfolyások hálózzák be, ezért a vízelvezetés - a kerület általános csatornázási tervének megfelelően - elválasztott rendszerben történik. Szennyvízelvezetés A vizsgált terület szennyvízelvezetés szempontjából a Dél-pesti Szennyvíztisztító-telep vízgyűjtőterületéhez tartozik. A térség keletkező szennyvizeinek befogadója a Magyar utca - Lázár utca - Klapka utcai egyesített rendszerű főgyűjtő, ahova a vizeket a Fiumei - Brassó - Lámpa Losonc utca nyomvonalán kiépített 60/90, illetve 70/105-ös hálózat szállítja. E gyűjtőrendszer fogadja a szomszédos XVIII. - XIX. kerületekből érkező vizek egy részét is. A vizsgált terület közvetlen közelében nem épült szennyvízcsatorna. Csapadékvíz-elvezetés A térségben keletkező csapadékot a Gyáli-patak vízrendszere vezeti le a Soroksári-Dunába. Az elmúlt évtizedek közlekedési létesítményeinek építése kapcsán a Sósmocsár-árok vízrendszerét fokozatosan leválasztották az erzsébeti egyesített rendszerű csatornahálózatról (Kivétel a Sósmocsár-árok 1. és 2. ág) Az Erzsébet-ér (Sósmocsár-árok 1-es ág), M5-ös autópálya feletti szakaszának átkötése a Gyálipatak vízrendszere felé - az autópálya építése kapcsán megtörtént. E bekötőszakasz tervezési területünk nyugati határában húzódik a XIX. kerület fejlesztési területének felszíni vizeit fogadja. Az Erzsébet-ér ezen szakaszának vizei a Gyáli-patak 6-os majd a 7-es ágába kerülnek. A 6-os ág felső szakasza (az M5-ös autópálya és a Szentlőrinci út mentén) földmederként épült ki, melyet a Szentlőrinci útnál átemelőn keresztül a Szentlőrinci úti lakótelep csapadékvizei is terhelik. A 6-os ág és műtárgyai a jelenlegi mértékadó vízmennyiséget tudja fogadni, de a Szentlőrinci út alatti szakaszának esése, (a víz sebessége) rendkívül alacsony. Az általános csapadékvíz-elvezetési terv e szakasz lemélyítését irányozta elő, azonban az érintett önkormányzatok környezetvédelmi megfontolások alapján, a talaj víz-háztartásának védelme érdekében a lemélyítéshez nem járultak hozzá. A befogadó 7-es ág szintén rendezésre szorul a vízgyűjtőterületén jelentkező, növekvő területfejlesztésekből származó többlet felszíni vizek elvezetési igénye miatt.


11


Telefon: 3175-318

A 7-es ág rendezésére a FŐMTERV 1997-ben vízjogi létesítési engedélyezési tervet készített, mely medermélyítés nélküli, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő megoldást dolgozott ki. (Tsz.: 23.97.170) A terület felszín alatti vizek szempontjából mély fekvésű. 1.3.3. Villamosenergia-ellátás A térség középfeszültségű elosztását 20 kV-os szabadvezeték, illetve 10 kV-os kábelhálózat végzi. A 20 kV-os hálózat táppontja a Soroksár 120/20 kV-os alállomás. A 20 kV-os szabadvezeték a Mezsgye u. – Nagykőrösi út között az Erzsébet csatorna felett, majd a Nagykőrösi úttal párhuzamosan létesült a vizsgált területen, és a Nagykőrösi utat keresztezve az út túloldalán épült tovább a Méta utcáig. A 10 kV-os hálózat táppontjai a IX. ker. Határ út és Gubacsi út térségében lévő Pesterzsébet alállomás, valamint a XVIII. ker. Lakatos utca – Alsó erdősor utca mellett lévő Pestlőrinc alállomás. Az alállomásokból kiinduló 10 kV-os kábelhálózat a vizsgált területhez legközelebb a Méta utca – Szentlőrinci út nyomvonalon található. A nagy távolságban lévő alállomások miatt a középfeszültségű (mind a 20 kV-os, mind a 10 kV-os) hálózatok leterheltek, csak kis tartalék kapacitással rendelkeznek. Az alállomások villamos energiáját az országos alaphálózatról Dunaújváros felől megtáplált Ócsa 220/120/20 kV-os alállomás biztosítja. Az alállomásból kiinduló 120 kV-os távvezetékek egyike – mely a Szentlőrinci út – M5-ös autópálya és az Erzsébet csatorna mentén érinti vizsgált területünket – a Szentlőrinc, valamint Kőbánya 120/10 kV-os alállomásokig épült ki. A villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szabályozza a biztonsági övezet terjedelmét, ez alapján a 120 kV-os távvezeték védőövezete a szélső áramvezetőktől mért 13–13 m, a 20 kV-osé 5–5 méter. A 20 kV-os szabadvezeték azon szakaszaira, ami a szabvány belterületre vonatkozó előírásaival létesült a biztonsági övezet 2,5–2,5 m. Kisfeszültségű hálózat a közelben csak az M5-ös autópálya bevezető szakaszán lévő közvilágítási kábel. 1.3.4. Gázellátás A térség gázellátását a Soroksári gázátadó állomásból kiinduló nagyközépnyomású gázhálózat biztosítja. A hálózat két gerincvezetéke a vizsgált terület közelében épült ki. Az egyik a XX. ker. Vasút sor – Szilágyság utca – Szabadka utca – Brassó utca – Naszád utca és a XIX. ker. Hoffher A. utca nyomvonalon ø 500, illetve ø 400 mm-es mérettel létesült. A másik gerincvezeték a Szentlőrinci úton ø 300-as, a Méta utcában ø 200-as mérettel üzemel. Kisnyomású gázhálózat a vizsgált területen nincs, csak a közeli lakóterületeken, illetve a TESCO ellátására létesült. 1.3.5. Elektronikus hírközlés A térség a Magyar Telecom Nyrt. (volt MATÁV Rt.). Pesti Műszaki Szolgáltatási Központ ellátásához tartozik. A területen jelenleg nincs vezetékes távközlés. A terület környezetében a XX. kerületi családi házak ellátását a Mártírok RDLU központ biztosítja, a XVIII. kerületi intézmények ellátása a Pestlőrinc EPT HOST típusú távbeszélő központból történik. A területet határoló M5-ös autópályán, illetve a Nagykőrösi úton távközlési alépítmény található, amelyben a központokat összekötő átkérő hálózat rézerű, valamint fényvezetős kábelei találhatók.


12


Telefon: 3175-318

1.4. Zöldfelületek és környezeti hatások vizsgálata 1.4.1. Környezeti hatások vizsgálata Földtani viszonyok, talajszennyezések A terület eredetileg patakok árterülete volt, ennek öntéstalaj maradéka a tervezési térségben még fellelhető. A tervezési területen a fedetlen földtani szinten felsőpannon kőzetliszt, homok és huminites agyag helyezkedik el. A felette lévő szinten a felszínen feketés barna, laza, humuszos, homokos iszap, homokliszt, futóhomok és homokos kavicsréteg található. Az útépítések és a vízrendezés a tágabb térség állapotát megváltoztatták, a felső talajréteg erősen bolygatott, részben mesterséges feltöltés eredménye. A talajrétegeket vizsgálva a terület altalaja igen inhomogén. A területen található négy altalajtípus közül, csak a laza humuszos homok réteg nem alkalmas alapozásra. A talajvíznívó a Sós mocsár, az Erzsébet ér, és a Gyáli-patak közelsége miatt 0,3-2,0 méter mélyen van, közel a felszínhez. A terület mélyebben fekvő részein a talajvízszint általában nagyon magasan van, süppedékeny, nedves a felszín. Néhány vízzel teli horpa is található a tervezési területen. A terület építésalkalmassága szempontjából ez kedvezőtlen feltételt jelent, de geotechnikai megoldásokkal áthidalható a probléma. A talajvíz az építőanyagokra nézve gyengén agresszív tulajdonságú. Szennyeződés érzékenységi és felszín alatti vízminőség védelmi szempontból az "érzékeny" kategóriába tartozik a terület. A terület egésze-kisebb feltöltések kivételével-a határoló utaknál mélyebben fekszik. A terepfelszín sík, a felszíni vizeket az autópálya és a Szentlőrinci út menti és arra merőleges árkok rendszere vezeti az utak oldalán futó árkokba. Az alapozási terepmunkálatok során elképzelhető, hogy szennyezések kerülnek a felszínre. A talaj és a talajvízviszonyok ismeretében kijelenthetjük, hogy az építésnek geotechnikai akadálya nincs, de a feltételek csak mérsékelten kedvezőek. Hulladék A terület egy része roncsolt, építési törmelékkel, kővel feltöltött. A terület délnyugati részén, ahol a növényzetet kiirtották a megbolygatott földfelszín következtében építési törmelék került a felszínre. Az alapozási munkálatok során elképzelhető, hogy további szennyezések kerülnek elő, azok szakszerű kezeléséről gondoskodni kell. A Nagykőrösi és a Szentlőrinci út találkozásához közel található, Nagykőrösi út menti erdőfolt, nagy kiterjedésű, illegális hulladék lerakatot rejt magába. A Nagykőrösi és a Szentlőrinci út menti területsávok kommunális hulladékkal erősen szennyezettek. A hulladék lerakatok potenciális talajszennyező forrást jelentenek a területen. Levegőminőség A környezetvédelmi szempontból meghatározó klímatípusok közül a mesterséges vegyes beépítésű-módosított völgyi, városi és a városi hatás által kissé módosított síksági klímatípus határán fekszik a terület. A térség enyhén szennyezett levegőjű. A vizsgált tömb a 4/2002. (X. 7.) KVVM rendelet alapján a "Budapest és környéke" légszennyezettségi agglomerációba tartozik.


13


Telefon: 3175-318

A tervezési terület környezeti kondícióit döntően a közúti közlekedés határozza meg és jelentős környezeti terhelést ró a tervezési területre. A légszennyezettség a közlekedésből és a térségi háttérszennyezésből származik. A forgalomból számított terhelési értékek, mint ahogy az a lenti táblázatból is látszik a nitrogén oxidok tekintetében közelítik, illetve meghaladják a hatályos határértékeket. A zöldfelületek aktív biológiai felületükkel csökkentik a légszennyezés mértékét. Folytonos vonalforrások szennyező hatása Szennyező anyag (g/m3) szén-monoxid nitrogén oxidok (mint NO2) kén-dioxid

Szentlőrinci út

M5 autópálya

Nagykőrösi út

Határérték (g/m3)

684,59 181.06 6,49

1187,88 254,58 6,98

1052,05 243,72 7,47

5000 85 125

A határértékeket a 4/2011. (I.4.) VM rendelet tartalmazza Helyi eredetű szennyező pontforrás nincs a tervezési területen. Zajterhelés A vizsgált területen a zajterhelés a közúti forgalomból származik. Az M5-ös, a Nagykőrösi és a Szentlőrinci út is határértékeket jelentősen meghaladó mértékű terhelést jelent. A vonatkozó határérték a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint 65 dB. Budapest stratégiai zajtérképe határértéket meghaladó zajterhelést mutat a területen. A stratégiai zajtérkép modellszámításának alapjául szolgáló alapadatok a vonatkozó jogszabályok szerint nem régebbiek, mint 3 év. A térképeken megjelenített értékek minden esetben a vonatkozó jogszabályok szerinti számítási módszerrel meghatározott mennyiségek, azaz az értékek nem közvetlen mérés eredményei.

A legnagyobb zajterhelést az M5-ös autópálya forgalma okozza. Az úttengelytől számított 80 méteren belül is 70-75 dB-es zajszint adódik a forgalomból számítva, ami 5-10 dB-es határértéktúllépést okoz. A Szentlőrinci út tengelyétől 20 méterre szintén 70-75 dB-es zajszint mutatkozik.


14


Telefon: 3175-318

A Nagykőrösi út mentén a valamelyest kisebb zajterhelés jelentkezik, az úttengelytől 20 méterre a közúti forgalomból adódó zajszint 65-70 dB, ugyanakkor többletterhelést jelent, hogy a tömbbel átellenes oldalon vasúti sín húzódik, a Budapest - Lajosmizse vasútvonal fut itt.

A területen és szomszédságában helyhez kötött pontszerű zajforrás nincs A jelenlegi zajterhelési értékek a távlati forgalmi helyzet (csomópont átépítés, kereskedelmi létesítmények megjelenése) kialakulása után a Szentlőrinci út mentén növekedni fog. 1.4.2. Zöldfelületek vizsgálata A tervezési területen értékes fa, vagy facsoport nincsen, azonban a meglévő zöldfelület, mint ökológiai felület jelentős természeti értéket képvisel a terület térségében. A vizsgált terület túlnyomó részét lágyszárú növényzet borítja. A gyepszintű társulások között elszaporodtak a gyomfajok. Ökológiailag értékesebb a terület déli részén található nádas folt, mely egyben jelzi a térség legmélyebben fekvő részét. Ezek a nedves biotópok értékes, fajgazdag, megőrzendő biológiailag aktív felületek. A terület külterületi, lényegében természetközeli voltát jelzik az őshonos állatvilág itt megtalálható fajai (pl. fácánok). Az illegális hulladék lerakatok ideális "zsákmányszerzési" lehetőséget nyújtanak a szarkáknak, így ez a madárfaj is elszaporodott a területen. Összefüggő faállomány nem igen található a területen. A terület délkeleti részén a közelmúltban kiirtották a fákat, a pusztítás nyomai még jól láthatók. A megmaradt kisebb facsoportok esetében a faállomány túlnyomórészt fekete nyárból, fehér nyárból, akácból áll. Néhány összefüggő ezüstfa csoport is található a nádas környékén. A cserjeszinten az ezüstfán kívül gyepűrózsa, szeder, bodza él. A vizsgált területen a biológiailag inaktív felületek aránya viszonylag alacsony, mindössze egy-két kisebb fedetlen-roncsolt földfelszín található a Nagykőrösi út mentén. A terület fennmaradó részét gyepszintű társulások borítják. Lombkorona borítottság a teljes vizsgált terület, mintegy 10-15%-át fedi. A terület egésze - kisebb feltöltések kivételével - mély fekvésű terület.


15


Telefon: 3175-318

A tömböt határoló utak mentén nincsenek egységes fasorok. A Nagykőrösi utat szakaszosan és hézagosan 30-40 cm-es törzsátmérőjű akácfákból álló fasor kíséri. A fasor beleesik az útszélesítésre már korábban kijelölt sávba. A Szentlőrinci út felüljáró formájában szeli át a Nagykőrösi utat, az út mentén nincs mód fasor telepítésére. A tervezési területen belül a Szentlőrinci út mentén fiatal juhar fasort ültettek. Az autópálya mentén 10-15 méter széles gyepes, cserjékkel beültetett árok húzódik. Az utak közötti elválasztó sávok gyepszintű növényzettel borítottak, néhány facsoport is található rajtuk. Ezeket a facsoportokat többnyire akác, nyár és ezüstfa alkotja. Összefoglalva megállapítható, hogy a területen értékes fa, vagy facsoport nem található, de a meglévő zöldfelületek értékes ökológiai felületet képviselnek a térségben.


16


2.

Telefon: 3175-318

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

2.1. Beépítési terv A tervezési terület tágabb környezetében – a szomszédos kerületeket is figyelembe véve – az utóbbi években jelentős beruházások figyelhetők meg. Az M5 autópályától nyugatra a TESCO és a Media Markt áruház, a Szentlőrinci úttól délre a Weltautó és a Porsche M5 autókereskedés, Mc Donald’s gyorsétterem, valamint AUCHAN hipermarket, Decathlon sport-, Elektro World elektronikai-, KIKA lakberendezési-, Norauto autós-, Bricostore barkácsáruház, Buy-Way bevásárló-park épült. Az M5 autópálya és Nagykőrösi út között fekvő tervezési terület, a környezeti adottságokat, közlekedési viszonyokat tekintve jelentősen felértékelődött. A beépítési terv kereskedelmi és szolgáltató funkciók elhelyezését javasolja a területen. A tervezett beépítéshez a terület feltárására a Nagykőrösi útról nyíló új közterület kiszabályozása vált szükségessé (lásd: Közlekedési munkarész). Fentieknek megfelelően a tervezett lehajtó ág és az Erzsébet-csatorna között húzódó területen három építési telek került kialakításra. A II. számú építési telken a tervezett új beépítés a Nagykőrösi úttól hátrahúzva, az épület előtt kialakított felszíni parkolókkal került elhelyezésre. A telekre a Nagykőrösi útra kikötött, újonnan kiszabályozott közterületről lehet bemenni. Az épület földszintes, a beépítési terven javasolt beépítés kb. 30%-os beépítettséget jelent. Az új közterület északi oldalán lévő telken (III., IV. számú építési telek) szintén kereskedelmi, szolgáltatási funkciók, üzletközpont elhelyezése javasolt. A tervlapon ábrázolt megoldás kb. 20%os beépítettséget jelent, a parkolás a felszínen megoldott. A telekre a bejárat az új közterületről nyílik. Az Erzsébet csatorna - Nagykőrösi út menti telek területén húzódik egy 120 kV-os távvezeték, amelynek védőtávolságán (18,0m – 18,0m) belül épület, építmény nem helyezhető el. A telken a tervezett kereskedelmi létesítmények elhelyezését ábrázolja a terv. A javasolt beépítés kb. 25%-os beépítettséget jelent. A telkek M5 autópálya menti, a terven jelölt telekrészét kötelezően zöldfelületként kell kialakítani. A Méta utcai felüljáró északi oldalán tervezett lehajtó ág kialakítására a hatályos terv, a közlekedésfejlesztési terveknek megfelelően, KL-KT besorolású területet szabályozott ki, amely azonban a tervezett fejlesztéshez nem teljes egészében szükséges. Jelen terv a magántulajdonban lévő telken – a gazdaságos területhasználat érdekében – a lehajtó ág tényleges forgalmi igényeit kielégítő közlekedési terület kiszabályozása után fennmaradó telekrész más célra történő hasznosítását javasolja. A mintegy 17600 m2 telekterületből a közlekedési célokra szükséges terület kiszabályozása után fennmaradó kb. 9400 m2 terület intézményi funkciójú hasznosítása javasolt. A tervezett lehajtó ág területének kiszabályozása után fennmaradó kb. 9400 m2, az övezeti előírások szerint nem megosztható (I. számú építési telek). A tőle északra húzódó területhez hasonlóan itt is elsősorban olyan létesítmények elhelyezése célszerű, amelyekre a város belső területén, lakóterületen a helyigény vagy a funkció miatt nincs lehetőség. Ezek bemutatóterem, autókereskedelem, üzemanyagtöltő, stb. Önálló irodaépület nem helyezhető el. Irodák elhelyezése elsősorban a fenti funkciókhoz kapcsolódóan javasolt. A beépítési terv autószalon elhelyezését ábrázolja az újonnan kialakult telken, közel 26%-os beépítettséggel, felszíni parkolóval.


17


Telefon: 3175-318

Az építési övezetben max. 35%-os beépítettség megengedett, azonban az OTÉK szerint létesítendő parkolók térszíni kialakítása, a kötelező minimális zöldfelület biztosítása mellett nem minden esetben teszi lehetővé a maximális beépítési lehetőség kihasználását. Természetesen a kötelezően előírt parkoló férőhelyszám a ténylegesen elhelyezésre kerülő funkciók függvényében változhat, így ezáltal a megvalósítható építési paraméterek is módosulhatnak a beépítési terven feltüntetettekhez képest az övezeti határértékek értékéig. A felszíni vízelvezetés végleges megoldásáig a csapadékvíz elvezetése a területről késleltetve, záportározón keresztül oldható meg. (lásd: Közműfejlesztési javaslat). A kötelezően létesítendő zöldterületen a záportározó gyepesített rézsűvel, környezetbe illeszkedő formában kialakítható. A területen újonnan javasolt telkeire vonatkozó, beépítési terven szereplő, illetve az építési övezetre meghatározott maximális beépítési mutatókat és építési lehetőségeket az alábbi táblázat tartalmazza: Érintett telkek – beépítési terv alapján

Beépíthető Beépíté Beépített Max. Beépíthet Max. Beépített Telek Szintterül bruttó si bruttó beépítési ő bruttó szintterüle bruttó területe eti mutató ti mutató szintterület mérték alapterület mérték alapterület szintterüle (m2) (m2/m2) (m2) (m2/m2) (m2) (%) (m2) (%) t (m2)

I-XX/SZ3 övezet szerint I.

II.

III.

IV.

195048/12 195048/12 KL-KT övezetbe sorolt terület 195046/41 195046/55 195048/8 195048/7 195046/58 195046/41 195046/44 195046/44 195046/47 195046/58 195048/16 195034/1 195032/3

9387

35,0

3285

0,75

7040

Funkció

beépítési terv szerint 25,64

2407

0,35

3277

Kereskedelem, Szolgáltatás Közlekedési terület

8237 40199

35,0

14070

0,75

30149

29,82

11986

0,30

11986

Kereskedelem, Szolgáltatás

15647

35,0

5477

0,75

11735

19,24

3010

0,19

3010


35988

35,0

12596

0,75

26991

24,87

8950

0,25

8950



18


Telefon: 3175-318

2.2. Közlekedési javaslat 2.2.1. Javasolt úthálózat A tervezési területre korábban készült szabályozási terv, amely 8/2007. (VI.17.) Ök. sz. rendelettel jóváhagyásra került. Az M0 gyűrű Keleti szektorának kiépülte a tervezési terület közvetlen térségében a forgalom nagyságának változása tekintetében még nem érezteti számottevően a hatását. A korábbi tervben szereplő Nagykőrösi út 2x2 sávra való bővítése a BKK-val történt egyeztetés alapján a fejlesztési tervekben nem szerepel, így a tervezési terület mentén sem indokolt. A jóváhagyásra került szabályozási tervben javasolt úthálózat fejlesztéseket változatlanul a beruházás részeként kell megvalósítani:  Nagykőrösi út jelenlegi keresztmetszetének, a 2x1+ busz sávnak a csomópontokban kanyarodó sávval történő bővítése,  Méta utcai lehajtó ág területének biztosítása. Jelen javaslat a hatályos tervhez képest a Méta utcai felüljáró lehajtó ága KL-KT besorolású területének hasznosításában tér el, melynek kisajátítási költsége igen jelentős. A szabályozási terv egy olyan javaslatot tartalmaz, amely a lehajtó ág forgalmi igényeit biztosítja gazdaságos területhasználat mellett. Ennek a minimális szabályozási szélessége 27 m. A nem közlekedési területként hasznosításra kerülő terület I keretövezetbe javasolt ábrázolni (I. számú építési telek). A csomóponti területen javasolt beépítés (pl. autószalon) megközelítése a Nagykőrösi útról kisíves közúti kapcsolatokkal biztosítható, annak forgalmát érdemben nem növelve. Egyéb tekintetben a teljes tervezési területen a beépítés a korábbi szabályozási tervben javasoltakkal megegyezik. A térségben megvalósult, szinte döntő részben jelentős kereskedelmi létesítmények forgalmának nagy részét az M5-ös autópálya, illetve a Nagykőrösi út vezeti el az M5 12-16 km sz. között megépített csomóponti - Nagykőrösi úti, Szentlőrinci úti, Méta utcai, AUCHAN, M0 autóúti kapcsolatokkal. Az ellentmondás a csomópontok valamint a közelmúltban megépült úthálózati elemek alulméretezett szűk kapacitása között és az úthálózatot terhelő kereskedelmi létesítmények jelentős forgalma között van. A jelenlegi úthálózat legszűkebb keresztmetszete a Szentlőrinci út - Méta utca felüljáró, ezért javaslatunkban a Méta utcai felüljáró északi oldalán közvetlen lehajtó ág építését javasoljuk a Nagykőrösi útra. Az új ág megépültével a felüljárón a bal nagyíves kanyarodó forgalom kiváltható, jelentős kapacitás szabadul fel a többi irány számára. A jelen szabályozási terv figyelembe veszi a korábban a Közlekedés Kft. tervezői által készített a Budapest, XIX. kerület Méta utcai lakóterület szabályozási tervét, valamint a térséget érintő Auchan áruház és a csomópontrendszere utólagos közlekedési hatásvizsgálatát. A tervezőkkel a tervezés során folyamatosan egyeztetésre került sor. A tervezési területre elkészült tanulmányterv eredményei alapján a Nagykőrösi út - mint az M5 jobboldali „szervizútjának” - forgalma a város beépített szakaszán jelentős (MOF 970 E/ó/2irány), de kapacitás tartalékkal bír a Használtcikk piactól délre eső szakaszon. A szűk keresztmetszet a Szentlőrinci úti csomópont, a Nagybani piacot és a Méta utcai felüljárót összekötő útszakasz, és a hozzá tartozó csomópontok. A szabályozási terv beépítési javaslata megvalósulásának következtében forgalomnövekedés várható, és emiatt szükséges az úthálózat fejlesztése.


19


Telefon: 3175-318

A terület beépítése idején az új csomóponti ág és a Nagykőrösi út közötti forgalom várhatóan a következőképpen alakul:

Az összforgalom 1632 E/ó és a bekapcsolódni tudó forgalomnagyság a következő:  Fab = 210>60  Faj = 740>150, tehát még jelzőlámpás forgalomirányítás nem lenne szükséges. Azonban az összcsomóponti forgalom nagysága, a teherforgalom, továbbá forgalombiztonság együttes szempontjai alapján a jelzőlámpás forgalomszabályozás bevezetését javasoljuk. A tervezett áruházak közúti kapcsolatát a Nagykőrösi útra tervezett háromágú csomópontok biztosítani tudják. A forduló mozgások számára külön felálló, illetve kiválási és becsatlakozási sávok szolgálnak. A Nagykőrösi út közvetlen vasútvonal melletti elhelyezkedése miatt a szükséges kanyarodó sávok szélesítését csak jobb oldalon, a tervezett létesítmény területének terhére lehet kialakítani. A szabályozási szélesség 30,0 m. A javasolt beépítés az M5 autópálya nyomvonalát és a MÁV fejlesztési területét nem érinti, tervezett épületek a szükséges védőtávolságokon kívül esnek. 2.2.2. Tömegközlekedési hálózat javaslata A jelenlegi tömegközlekedési kapcsolatokon túlmenően a tervezési területet érintő fejlesztés nem indokolt. A teljes beépítés megvalósulása esetén a kiszolgáló út csatlakozásánál a tényleges utasforgalmi igények függvényében közbenső buszmegálló létesítése válhat szükségessé, melynek öbölben való elhelyezése biztosított. A csomópont jelzőlámpás forgalomirányítású kialakítását követően a biztonságos gyalogos keresztezés is biztosított. 2.2.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztési javaslata A gyalogos közlekedés a jelenleg a Nagykőrösi úton meglévő buszmegállóhelyek, ill. a Szentlőrinci úton lévők között biztosított. A tervezett beépítés javaslataival összhangban, a megállóhelyi perontól gyalogos járdát kell építeni a telek Szentlőrinci út felőli szélén, a kiszolgáló út mellett. A távlati közlekedési hálózatot meghatározó tervek a Nagykőrösi út mentén kerékpárút kiépítését tartalmazzák, melynek kialakítását a beépítési terven és a Mintakeresztszelvényen ábrázoltuk. A Méta utcai felüljáró alatt az önálló kerékpársáv kialakítása nem fér el, a híd alatt a gyalogos vagy a közúttal közös felületen lehet a kerékpársáv átvezetése. A kereskedelmi létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számát az alábbi táblázat tartalmazza.


20


Telefon: 3175-318

Kerékpár elhelyezési mérleg Sorszám

Megnevezés

I.

Autószalon

II.

Kereskedelem, szolgáltatás, raktározás

III.

Kereskedelem, szolgáltatás

IV.


eladótér raktár

Bruttó (m2)

Nettó (m2)

3.280

980

OTÉK 7.sz.melléklet szerint szükséges B db 4

4000

16

8000

1

3.000

1.800

12

8.900

5.300

36

12.000

Σ 69

2.2.4. Parkolási javaslat A tervezési területen belül a megengedett beépítéshez tartozó, rendeltetésszerű használathoz szükséges parkoló mennyiség telken belüli, térszíni parkoló kialakításával biztosítható. Parkolási mérleg Sorszám

Megnevezés

I.

Autószalon

II.

Kereskedelem, szolgáltatás, raktározás

III.


IV.


eladótér raktár

Bruttó (m2)

Nettó (m2)

3.280

980

OTÉK 42. § szerint szükséges P db 50

Maximálisan építhető P db 50

4000

200

8000

16

3.000

1.800

90

90

8.900

5.300

265

320

Σ 621

Σ 700

12.000


240

21


Telefon: 3175-318

2.3. Közműfejlesztési javaslat A tervezési területen kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülhetnek elhelyezésre. A tervezési területen – elsősorban kisebb kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint egy nagyobb kereskedelmi egység kapna helyet. A terület csatornázatlan, azonban a Csatornázási Művek Zrt. előzetes nyilatkozatával a szennyvíz elvezetéséhez megadta a hozzájárulását. A városfejlesztési javaslat és a becsült közműigények alapján megkértük az illetékes üzemeltetők elvi nyilatkozatait az ellátás lehetőségére és feltételeire. 2.3.1. Vízellátás A létesítmények tervezett összes ivóvízigénye: 63,4 m3/d. A mértékadó tüzivízigény maximálisan 2500 m2-es tűzszakaszt figyelembe véve 2700 liter/percre adódott. A Fővárosi Vízművek Zrt.-vel korábban történt egyeztetésünk alapján fenti vízigények a Nagykőrösi úti meglévő DN 300-as vezetékről biztosíthatók, tehát az ellátásnak alapfeltétele nincs. A hálózati nyomás kb.: 2,5 bar. Nagyobb nyomásigény esetén helyi nyomásfokozásról kell gondoskodni. A hatályos 2011. évi CCIX törvény ingatlanonként külön-külön önálló bekötés létesítését írja elő a közcsőről. Az ingatlanonkénti független bekötés megvalósíthatóságának feltétele a telkek közvetlen közterületi kapcsolata. Gazdálkodó szervezetnek minősülő fogyasztó esetében a vízigény után egyszeri vízi közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek mértéke jelenleg a napi fogyasztás függvényében m3-enként 360.000,- Ft + ÁFA 2.3.2. Csatornázás Szennyvízelvezetés: Az elvezetendő szennyvízmennyiségek a teljes területre vonatkozóan: 54 m3/d, órai csúcshozamban kifejezve: 3,4 l/s. A csatornázási tanulmányterv elfogadott változata befogadóként a Méta utcai átemelőbe csatlakozó ø 40 cm-es gravitációs csatorna Méta utca – Zádor utca kereszteződésében levő aknát jelöli meg. A Méta utcai átemelő a Zádor utca alatt vezetett DN 200-as nyomócsővel csatlakozik a HUNGAROCAMION telep átemelőjétől induló, Közdűlő utca alatti DN 400-as szennyvíznyomócsőhöz. Ez a nyomócső a Ferihegyi úti ø 120-as főgyűjtőbe köt be, ami a Dél-Pesti Szennyvíztisztító telepre továbbítja a szennyvizeket. A Méta utcai átemelő 1981-84 között, ideiglenes jelleggel került kiépítésre, a Méta utcai ipari övezet szennyvízelvezetésére. A FCSM Zrt. álláspontja szerint az átemelő általános terv szerinti megszüntetésére nem kerül sor. Az átemelő azonban jelenlegi állapotában már túlterhelt, építészeti, gépészeti és elektromos rendszerét illetően felújításra szorul. Jelenleg -más megbízás keretében- a meglévő kapacitás bővítésének lehetőségét vizsgálják; a nyomócső és a szivattyúcserék szükséges mértéke ennek alapján dől el. A tanulmányterv elfogadott változata szerint nyomás alatti szennyvíz elvezető rendszer kerül kialakításra. A tervezett D63 KPE szennyvíz-nyomócső az észak-nyugati területtől indul, a Nagykőrösi út M5 autópálya felőli oldalán halad, majd a Nagykőrösi utat és a MÁV fővonalat


22


Telefon: 3175-318

keresztezve a BKV telekhatárral párhuzamosan vezet a Méta utca – Zádor utca kereszteződésben levő befogadó aknáig. A létesítmények saját területükön elhelyezett házi átemelőkkel csatlakoznak a kollektornyomócsőre. Az átemelőkhöz csatlakoznak az egyes területek belső gravitációs csatornavezetékei. A nyomott rendszerű szennyvízelvezetés kialakítása során a FCSM Zrt. 2061/2005 MSZF. 1726/2005 Mérn. O. levelében foglaltak értelmében az alábbiakra kell különös gondot fordítani: „ - A szennyvíz kollektorcső nyomvonalát közterületen kell vezetni. - A nyomott rendszer helyi (házi) átemelőit a létesítmények telekhatárán belül, az ingatlan elektromos hálózatáról ellátva kell elhelyezni. - Az átemelőket aprító szivattyúval szerelve, a tárolóteret minimálisan napi kétszeri ürítésre méretezve kell kialakítani. - A nyomott rendszerű elvezetést az FCSM Zrt. nem veszi át üzemeltetésre, így a közterületen vezetett nyomócsövet „magáncsatornaként” kell üzemeltetni. Erre a tevékenységre a területen levő érintett ingatlanok tulajdonosainak megállapodása alapján csatornamű üzemeltetésére jogosult szakcéggel szerződést kell kötni. - A helyi (házi) átemelők üzemvitelét össze kell hangolni az egyidejű működéseket kizáró reteszfeltételekkel. - A nyomott rendszerű szennyvízelvezetés átemelőinek működtetéséhez, ellenőrzéséhez, a hibajelzések fogadásához szükséges helyiséget és felügyeletet a területen levő érintett ingatlanok tulajdonosainak megállapodása alapján kell biztosítani.” Felszíni vízelvezetés: Befogadó a vizsgálati munkarészünkben ismertetett Gyáli-patak 6-os, továbbiakban 7-es ága, amely befogadórendszer a főváros tulajdonában van, kezelője a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ár és Belvízvédelmi Osztálya. A szabályozási terv paraméterei alapján a végleges távlati beépítésnél becsült elvezetendő csapadékvíz mennyiségére vonatkozó számításunkat 1 éves gyakoriságú, 15 perces intenzitású zápor adataival végeztük.  I. terület  II. terület  III. terület  IV. terület  Közterületek Összesen:

Felület

Lefolyási tényező

Mértékadó vízhozam

0,28 ha 1,87 ha 2,13 ha 0,65 ha 0,19 ha

0,62 0,75 0,75 0,75 0,75

17,5 l/s 142 l/s 161 l/s 49 l/s 14,5 l/s 384 l/s

A területen a jelenlegihez képest nagyobb lesz a fedettség, ezzel magasabb lefolyási tényezők alakulnak ki. Az ebből adódó többlet-csapadékvizek elvezetéséhez a Gyáli-patak 7. sz. ágának mintegy 1,8 km hosszú mederrendezése szükséges. A mederrendezésre az FCSM Zrt. Uniós pályázaton keresztül kíván pénzt szerezni, így előzetes tájékoztatásuk alapján a mederrendezés 2010 végére megvalósulhat. Ennek elkészültéig a tervezési területről csapadékvíz csak késleltetve, záportározón keresztül vezethető be a Gyáli-patak 6. ágba, mely a 7. ághoz csatlakozik. Addig csak összesen 50 l/s csapadékvíz-hozam bevezetése megengedett. Az elhelyezésre javasolt autószalon kis burkolt felületei miatt, valamint a felüljáró lehajtó ágának elvezetés szempontjából szükséges XX. ker. M5 - Erzsébet csatorna - Nagykőrösi út - Szentlőrinci út KSZT

23


Telefon: 3175-318

keresztezése miatt a csapadékvizeket telken belüli zápor- és szikkasztó aknákba javasoljuk elhelyezni. A késleltetett bevezetéshez szükséges tároló-térfogatokat a záportömeg alapján, 1,5-es biztonsággal kell meghatározni úgy, hogy a közterületekről lefolyó csapadékvizeket (14,5 l/s) késleltetés nélkül bevezethetőek legyenek a befogadóba. A késleltetett bevezetéshez szivattyús átemelés, vagy szivornyás ürítés kialakítása szükséges. Az egyes ingatlanokhoz tartozó csapadékvíz tározókat az ingatlan területén kell elhelyezni. A tározóba csak az előírásoknak megfelelő minőségű csapadékvizek vezethetők, így az ingatlanokon belül csak az épületek zöldfelületi és tetővizei vezethetők el tisztítás nélkül. A közlekedési területek (útburkolatok és parkolók) csapadékvizét csak olaj- és iszapfogón át szabad a csapadékcsatorna hálózatra kötni. A mederrendezési munkákat körülbelül 1 év múlva kezdik meg. Ennél fogva a tározókra csak abban az esetben van szükség, ha a beépítés a mederrendezést megelőzően megtörténik. A vízfolyás kiépítését követően a záportározók megszüntethetők. A záportározókat összekötő árok az M5 autópálya melletti sávban vezet a befogadóig, ami a Gyálipatak 6.ágának 3+966 szelvénye. A torkolati művet, a felszíni vízelvezetés vonalas létesítményeit és műtárgyait vízjogi létesítési engedély alapján kell megépíteni. Az árok teljes hosszában magánterületeken halad át, így a vízátvezetésekre szolgalmi jogokat kell bejegyezni. A bevezetett többlet szennyvizek után víziközmű–fejlesztési alap-hozzájárulást kell fizetni, melynek értéke jelenleg 509.700,- Ft/m3/nap + ÁFA. 2.3.3. Villamosenergia-ellátás Az elhelyezésre kerülő létesítmények villamosenergia-igénye mintegy 1,5 MW. Az ELMŰ Nyrt. a 10 kV-os hálózatról tudja ezt a villamos energiát biztosítani. A 10 kV-os hálózatról ellátott területen a Szentlőrinci út térségében jelentős fejlesztések okozta teljesítménynövekedésnek csak egy részét tudja az ELMŰ a meglévő hálózatáról biztosítani. A további igények kielégítéséhez jelentős hálózatfejlesztések szükségesek, amelyek késleltethetik a beruházás megvalósítását. A területen létesítményenként javaslunk transzformátort elhelyezni, a transzformátorok felhurkolására mintegy 1800 m 10 kV-os kábelt szükséges kiépíteni. A belterületi útszakaszokon a közvilágítást ki kell építeni.

2.3.4. Gázellátás A tervezési terület közvetlen környékének a gázellátását a Szentlőrinci úton lévő ø 300 mm méretű nagyközépnyomású gázvezeték biztosítja. A területre tervezett létesítmények becsült gázigénye max. 335 gnm3/ó. Ezt a gázmennyiséget a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. a Szentlőrinci úton lévő gázvezetékről tudja biztosítani, nyomásszabályzókon keresztül. Amennyiben új elosztóhálózat vagy alapközmű (nyomásszabályozó és/vagy nagyközépnyomású vezeték) építése válik szükségessé, azt a FŐGÁZ beruházásában és lebonyolításában kell megépíteni. Az építési költségek viselésének kérdésében az építtető és a szolgáltató későbbi tervfázisban, a részletes épületgépészeti adatok ismeretében egyezik meg.


24


Telefon: 3175-318

2.3.5. Elektronikus hírközlés A tervezett létesítmények távközlési és adatátviteli igényei miatt a térségben lévő hálózatokat bővíteni szükséges. A vezetékes hálózat fejlesztését a Magyar Telekom Nyrt. saját hatáskörben fogja elvégezni konkrét igények alapján. Ezért célszerű a beruházóknak a szolgáltatót minél előbb felkeresni. A mobiltelefon-ellátást az igények növekedése miatt várhatóan fejleszteni szükséges. A tervezési területen önálló antennatartó szerkezet (torony) nem helyezhető el, az antennákat azonban a vonatkozó hatályos jogszabály előírásokat figyelembe véve a szolgáltatók az épületek tetőszerkezetére telepíthetik.


25


Telefon: 3175-318

2.4. Környezetvédelmi és zöldfelületrendezési javaslat 2.4.1. Környezetvédelmi javaslat A terület hasznosítására javasolt intézményi, kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elhelyezése a térség környezeti kondícióit nem rontja. Szennyező, azaz intenzív levegőszennyezést, bűzt, zaj és rezgésterhelést keltő funkciók a területen nem települhetnek. A megvalósuló terv és közlekedési fejlesztések hatására az amúgy is jelentős forgalom tovább fog növekedni a tervezési terület környezetében. Mindez légszennyezés és zajterhelés tekintetében tovább növeli a térség terhelését. Az autópálya, az új csomópont és a Nagykőrösi út mellett távlatban is számolni kell a határértékeket meghaladó zaj és rezgésterheléssel. Ezért a területen egészségügyi és szabadidősrekreációs funkció elhelyezése, még kiegészítő elemként sem javasolható. Passzív akusztikai védelmi módszerekkel, illetve az autópálya irányába zajgátló műtárggyal és véderdő telepítésével van lehetőség a zajhatás mérséklésére. A passzív akusztikai védelem eszközeinek segítségével a zajterhelés csökkenni fog legalább az épületek belső terében, így kellemesebb, pszichikailag kedvezőbb környezet alakul ki az ott tartózkodók számára. Passzív akusztikai védelmi lehetőségként megfelelő épületszerkezet kialakítását, zajgátló (thermopan) ablakok alkalmazását és homlokzatkezelést javasolunk. A terület különösen erős zajterheltsége indokolttá teszi a zajgátló ablakok alkalmazását a tervezett épületek összes homlokzatán, függetlenül a homlokzat tájolásától. Az autópálya mentén az FSZKT szabályozásának megfelelően 40 méter széles véderdősáv kialakítását javasoljuk a zajterhelés mérséklésére. Az erdősávba az extenzív körülményeket jól viselő, várostűrő, sűrű növényállományt biztosító, lehetőség szerint honos, tájbaillő fa és cserje fajokat kell telepíteni. A véderdősáv kiegészítéseként egyéb zajgátló műtárgyat is ajánlatos alkalmazni (növényekkel befuttatott zajgátlófal, zajgátló földmű), mert a 40 méter széles erdősáv önmagában nem képes biztosítani a kívánatos zajcsökkenést. A telepítendő véderdő és az egyéb javasolt zöldfelületek valamelyest ellensúlyozzák a tervezett beépítés ökológiailag káros hatását, azonban a közlekedésből eredő légszennyezés csökkentésére reális esély nem kínálkozik. A nagy forgalmú utak menti sávok, az intenzív emisszió miatt csak zöldfelületként, esetenként parkolóként hasznosíthatók. Az építési munkálatok megkezdése előtt a területet meg kell tisztítani. A potenciális talaj és talajvízszennyező forrásnak számító illegális hulladék lerakatokat fel kell számolni. Ez azért is különösen fontos, mert a terület a hatályos felszín alatti vizek, a vonatkozó kormányrendelet alapján a „B” - az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartozik. Javasoljuk, hogy a területhasználat megkezdéséig az illegális szemétlerakás meggátlása érdekében a terület bekerítése és őrzése biztosított legyen. A tervezett épületeket lehetőség szerint a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe javasoljuk bekapcsolni. Az alapozási terepmunkálatok során elképzelhető, hogy szennyezések kerülnek a felszínre, azok szakszerű kezeléséről gondoskodni kell. A magas talajvíz problémát jelenthet a terület beépítésénél. A problémát megfelelő geotechnikai eszközök alkalmazásával, vízelvezető rendszer kiépítésével és megfelelően környezetbe illesztett záportározók kialakításával javasoljuk áthidalni. XX. ker. M5 - Erzsébet csatorna - Nagykőrösi út - Szentlőrinci út KSZT

26


Telefon: 3175-318

A javasolt felszíni parkolók kiépítésénél, olajszűrő műtárgyakat kell kihelyezni, hogy az autókból csöpögő szénhidrogén szennyezés ne kerüljön tisztítatlanul a csatornába. 2.4.2. Zöldfelületrendezési javaslat A vizsgált területen a terv javaslatai alapján intézmények, kereskedelmi szolgáltató létesítmények és azokhoz szervesen kapcsolódó zöldfelületek kerülnek kialakításra. Az épületekhez kapcsolódó igényes zöldfelületek kialakításával védelmet biztosíthatunk a káros környezeti hatások ellen, és a terület presztízse is megnövekedhet. A telkek mindegyikén a telekterület minimálisan 35%-a zöldfelületként alakítandó ki. A Szentlőrinci út menti, a telken belüli fiatal juhar fasor, tekintettel a fasor állapotára kiegészítésre szorul (gyengébb állagú faegyedek kiváltásával), illetve új egységes fasor telepíthető helyette. A Nagykőrösi út nyugati oldala mentén, az útszélesítés befejeztével fasor telepítendő. A telken belül, és a kerékpárút mellett is fasor ültetését javasoljuk. A kerékpárút menti fasor árnyékot és szélvédelmet biztosít a biciklisták számára. A bicikli út és a járda között térelválasztó növénysáv kialakítását ajánljuk. A térelválasztó növénysáv létrehozásával megelőzhetjük a gyalogos és kerékpáros forgalom keveredéséből származó baleseteket. Az Erzsébet csatorna partja mentén szintén fasor telepítendő. A csatorna menti fasor elősegíti a vízfolyás környezetbe illesztését és a csatorna vonalvezetésének kihangsúlyozásában és természetesebbé, oldottabbá tételében is jótékonyan közreműködik. A csatorna mentén a vízparti jellegű környezet hangsúlyozása érdekében, a vízparti környezetet imitáló fafajt célszerű alkalmazni. A csatorna fenntartásához szükséges sávot is biztosítani kell a tájbaillesztés során. A területen kialakított telkek lehatárolására szintén alkalmazható a fasorültetés. Fasortelepítésnél, kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, lehetőség szerint honos, többszörösen iskolázott, "útsorfa" minőségű fák ültetését javasoljuk min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges. A területen a meglévő faállomány valószínűsíthetően szinte teljes egészében kivágásra fog kerülni a terepfeltöltés és az útszélesítés miatt. A területen fát kivágni a KVSZ-ben meghatározott feltételekkel lehet. A fapótlás mértékéről szintén a KVSZ rendelkezik. A telkek autópálya felöli hátsó telekrészén kötelezően kialakítandó zöldfelületet kell létrehozni. A zöldfelületet 3 szintes növényállomány ültetésével célszerű kialakítani. A zöldfelület kedvező biológiai aktivitásának biztosítása érdekében a zöld fenntartásához szükséges burkolat, csak vízáteresztő módon létesíthető és parkolóhelyek nem alakíthatók ki rajta. Az épületek mögötti zöldsávot, úgy célszerű kialakítani, hogy szervesen illeszkedjen a tervezett épületek stílusához, és az ide települő intézményekhez, létesítményekhez, igényes, reprezentatív kertként szolgáljon. Fontos, hogy az ide látogató emberek számára használható zöldfelületet hozzunk létre, ezért utakkal, kisebb terekkel javasoljuk tagolni a hátsó kert zöldfelületét. A mély fekvésű terület felszíni vizeinek kezelésére záportározókat kell létrehozni a kötelezően kialakítandó zöldfelület sávjában. A záportározók rézsűoldalait gyepesíteni kell, a tározók medre közel természetes formában is kialakítható, illetve a mederforma a zöldfelületek jellegének megfelelően változtatható. Növénytelepítéssel és a környezethez illeszkedő forma jó megválasztásával megfelelően környezetbe illeszthetők ezek a szükséges vízi közművek.


27


Telefon: 3175-318

Az autópálya mentén, a FSZKT-ban jelölt 40 méteres sávban védő zöldsávot kell kialakítani. Háromszintes, jól záródó, szakszerűen kialakított véderdőt indokolt telepíteni a káros környezeti hatások mérséklésére. Az utak környezetében, a lehajtók által közrefogott területen, csomópontok térségében a közlekedésbiztonságot nem akadályozó módon zöldfelületeket kell létesíteni. A terület rendezésekor, a kompozíció részeként fel kell használni az itt meglévő facsoportokat, növénysávokat. A műtárgyakhoz kapcsolódó földművek felszíni vízelvezetését úgy kell megoldani, hogy a csatlakozó zöldfelületekre jutó csapadékvíz még elegendő legyen aktív, asszimiláló felületek számára. A nagyfeszültségű távvezeték alatt a tengelyétől számított 18-18 méteres sávban, amennyire az utak és a parkolófelületek mentén fennmaradó hely lehetővé teszi, zöldfelületet javaslunk létesíteni. A vezeték alatt fa csak a távvezeték űrszelvényének vizsgálata alapján ültethető, a zöldfelületet elsősorban cserjetelepítéssel és gyepesítéssel, illetve lehetőség szerint kis lombkoronájú fák telepítésével lehet kialakítani. A tervezett felszíni parkolóhelyeknél 4 beálló-helyenként 1-1 nagyméretű lombos fa telepítésével kell a parkolóhelyek árnyékoltságát, a szélvédelmet és a lombkorona borítottságot biztosítani. A parkoló területén minden második sorban összefüggő, minimum 1,5 méter szélességű elválasztó zöld sávot kell kialakítani. Ezen kívül, még további elválasztó "zöld szigeteket" lehet kialakítani a parkoló felületeken. A zöldsávokkal esztétikailag oldhatjuk a parkoló sivár képét.


28


Telefon: 3175-318

2.5. Örökségvédelmi hatástanulmány 2.5.1. Változtatási szándékok Területhasználati és beépítettségi változás Területhasználati és beépítettségi változás fog bekövetkezni a tervezési területen, mivel a jelenleg érdemben hasznosítatlan terület beépítésre kerül. A hatályos KSZT javaslata szerint a telekalakítások részben megtörténtek. A terület feltárására egy, a Nagykőrösi útra merőleges új közterület került kiszabályozásra, amelynek eredményeként két területegység jött létre. Az új közterülettől délre lévő területen nagyobb kiterjedésű kereskedelmi és szolgáltató funkciók kerülhetnek elhelyezésre. Az új közterülettől északra, szintén kereskedelem, szolgáltatás kialakítása javasolt. A területen áthúzódó elektromos távvezeték védőtávolságán belüli terület nem beépíthető, az itt létesítendő zöldsáv mindkét oldalán javasolja egy-egy épület elhelyezését a terv. A javaslat szerint kialakított épületek többnyire földszintesek. A tágabb környezet közlekedésfejlesztési elképzeléseinek megfelelően a Méta utcai felüljáró csomópont rendszerének a bővítésére a terv területet szabályoz ki. A tervezett lehajtó-ág kiszabályozása után a közlekedési célra nem igénybevett területen autószalon elhelyezése javasolt. A parkolás minden esetben telken belül, felszínen megoldott. Infrastrukturális változások Közlekedési változások A tervezési terület térségében a határoló utak minden irányban biztosítják a közúti kapcsolatot. A jelenlegi úthálózat legszűkebb keresztmetszete a Szentlőrinci úti Méta utcai felüljáró. A terv javasolja a Méta utcai felüljáró északi oldalán lehajtó építését a Nagykőrösi útra. Az új ág megépültével a felüljárón a bal nagyíves kanyarodó forgalom kiváltása jelentős kapacitás felszabadulását eredményezi. Ez a megoldás a tágabb térséget érintő közlekedési problémák megoldását is jelentheti (XXIII. ker. AUCHAN áruház, XIX. ker. Méta utcai lakóterület). A tervezési területet érinti a Nagykőrösi út fejlesztése miatt szükséges szélesítés. Az FSZKT-ben előirányzott 30,0 m az út közvetlen vasútvonal menti elhelyezkedése miatt a tervezési terület terhére alakítható ki. A közműellátottság változása A tervezési területen belül jelenleg nincs közműellátottság. Ivóvízvezeték és távközlési alépítmény illetve ivóvíz főnyomócső és nagyközépnyomású gázvezeték a területet határoló Nagykőrösi út és Szentlőrinci út nyomvonalán halad. Tekintettel arra, hogy az I keretövezetben épület csak teljesen közművesített és kiépített közúttal rendelkező telken helyezhető el, a beépítés feltétele a teljes közművesítés. Ez a tervezési terület vonatkozásában alapvető változást fog jelenteni. 2.5.2. Hatáselemzés A településkép, a településkarakter változásának hatásai A tervezési területet jelentős forgalmi szereppel bíró utak határolják (M5 autópálya bevezető szakasza, Nagykőrösi út, Szentlőrinci út), amelyek egyúttal a környező beépítéstől el is választják.


29


Telefon: 3175-318

A távolabbi térség beépítése (a határos XXIII. kerületet is figyelembe véve) lényegében már kialakult. Az M5 autópályától nyugatra a TESCO bevásárlóközpont és a Media Markt áruház, a Szentlőrinci úttól délre a Weltautó és Porsche M5 autókereskedés, Mc Donald’s gyorsétterem, távolabb az AUCHAN bevásárlóközpont és több szakáruház található. A jellegét tekintve a tervezett beépítés (kereskedelmi és szolgáltató funkciók) igazodik a környezetéhez.. Az épületek F, F+1 szintesek, az M5 autópálya mentén kötelezően kialakítandó zöldsáv tervezett. A tervezéssel érintett terület környezetében a településkarakter az utóbbi években folyamatosan változott. A tervezési területen is változik a településkarakter, amennyiben a terület beépítése megtörténik. A tervezési terület változása, földrajzi helyzetéből adódóan a kerület arculatára érdemben nincs hatással. Régészeti emlékek feltárhatósága A terület egésze régészeti érdekű terület, ahol a tervezett földmunkákhoz (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) régészeti megfigyelés szükséges melynek során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A szabályozás alá vont terület régészeti érdekű terület, ahol földmunkavégzés során régészeti megfigyelés szükséges. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A területre javasolt intézményi funkciók elhelyezése a térség környezeti kondícióit nem rontja. Szennyező, zaj- és rezgésterhelést keltő funkciók a területen nem telepíthetők. Mivel új épületek kerülnek kialakításra, azok levegőterhelő hatása (hő- és légtechnikai berendezések) az előírt határértékek alatt kell maradjon. A környezeti terhelések növekedését elsősorban a növekvő forgalomból adódó terhelések okozhatják. Passzív akusztikai védelemmel, illetve az autópálya irányában zajgátló műtárggyal és véderdő telepítésével lehetőség van a zajhatás mérséklésére. 2.5.3. Összefoglalás A kerületi szabályozási terv a jelenleg beépítetlen parlag területén intézményi terület kialakítását javasolja. A terület elhelyezkedéséből adódóan olyan létesítmények elhelyezése javasolt, amelyre a város belső területén a helyigény vagy a funkció miatt nincs lehetőség. A Nagykőrösi útra merőlegesen kialakított új közterület a tervezési területet két területegységre osztja. A lehetséges fejlesztések megvalósítása az új közterülettől északra és délre javasoltak. A Szentlőrinci út tervezett lehajtó-ága és a Szentlőrinci út közötti területen szintén kereskedelmi létesítmény elhelyezése tervezett. Az épületek többnyire földszintesek. A parkolás mindenütt felszínen megoldott. A felszíni parkolók kialakítása, a kötelezően kialakítandó minimális zöldfelület nem minden esetben teszi lehetővé a beépítési lehetőség maximális kihasználását. A növekvő környezeti terhelések ellen – amely elsősorban a növekvő forgalomból adódik – passzív akusztikai védelem, az autópálya irányában zajgátló műtárgy ill. véderdő telepítése javasolt. A területen műemlék nem található. A tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyek között a nem szerepel. A területre készített régészeti szakvélemény szerint a terület egésze régészeti érdekű terület, ahol a tervezett földmunkák végzéséhez (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) régészeti megfigyelés szükséges.


30


Telefon: 3175-318

A vizsgált terület régészeti vonatkozásaira következtetéseket a környező területek régi adatai, valamint a jelenlegi nagy kiterjedésű zöldmezős beruházások tapasztalatai, és a helyszíni vizsgálatok eredményei alapján lehet levonni. A Budapesti Történeti Múzeum topográfiai adatbázisában a területhez közel eső igen fontos őskori lelőhely egy 1893-ban történt leletmentés kapcsán került elő, melynek helyszíneként a Cséryszeméttelep lelőhely-megnevezés szerepel. Maga a Cséry-telep ma a vizsgált területtől délkeletre, a Méta úti felüljárótól délre található. A korabeli és a későbbi szakirodalomban is ide lokalizálják a megtaláláskor kora vaskorinak, de a későbbi kutatás alaposabb elemzése után középső bronzkorba helyezhető urnás temetőből származó leleteket. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ásatási dokumentációt áttanulmányozva azonban a lelőhely pontos lokalizálásával kisebb nehézségek adódnak. Posta Béla 1893-ban írt jelentésében ez áll: „Március 20-án mentem ki a helyszínre, vagyis az épülő Cséry féle szemétvasút alépítményének azon részéhez, ahol annak vonalát a lajos-mizsei vasút nyugat–keleti irányban futó vonalának képzeletben való egyenes meghosszabbítása keresztezi. E téren nyugat–keleti irányban egy nagyobb kiterjedésű természetes alakulású domb emelkedett, melynek nyugati része aránytalanul keskenyebb és alacsonyabb, mint a keleti rész. E dombot észak–déli irányban, mintegy harminc méter szélességben vágta át a szemétvasút.” A lajos-mizsei vasút a Budapest–Tiszai helyiérdekű vasút egyik legkorábban megépült ága, mely a mai Kőbánya alsó felől jövő és a Nagykőrösi úton haladó vonallal azonos. Ennek a vasútvonalnak a Nagykőrösi út nyomvonalára kikanyarodó ága határolja keletről a szabályozási terv alá vont területet. Ehhez a vasúthoz csatlakozott a Nagykőrösi út vonalában az említett szemétvasút. Ma már ennek a szemétvasútnak nyoma sincs, de egy 1926-ból származó térképre vetítve, nagy valószínűséggel a ma a XIX. kerületbe eső Vas Gereben út és Nagykőrösi út találkozásánál vághattak át egy homokdombot. Tehát területünkhöz igen közel egy nagykiterjedésű bronzkori temető terült el, melyhez telepnek is tartoznia kellett. A vizsgált területhez legközelebb eső régészeti feltárást a Budapesti Történeti Múzeum 2001. és 2002. őszén végzett a Nagykőrösi úti Auchan áruháztól délre fekvő területen, valamint a Tesco áruház építéséhez kapcsolódóan. Ez utóbbi helyszín párhuzamos az M5 autópálya túloldalán a vizsgált területtel. A feltárásokat a kereskedelmi központ áruházainak építése tette szükségessé. A területen 1999-ben, az Auchan áruház építését megelőzően már folyt szondázó ásatás. Ekkor az ásatók szórványosan jelentkező szarmata kerámiát gyűjtöttek, két szelvényben pedig bronzkori kerámiatöredékek kerültek elő. 2001.ben egy valószínűleg szarmata kemence maradványainak leletmentését végezték el. 2002-ben a homokhát tetején két csontvázas rítusú sír és néhány cölöplyuk méretű objektum került elő. Az egyik sír egy rossz megtartású, K–NY-i tájolású zsugorított csontvázas sír, sajnos mellékletek nélkül, mely feltehetően kapcsolatba hozható a korábbi feltárások során előkerült bronzkori leletekkel. A másik sírban egy hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetben eltemetett vázat találtak, ugyancsak mellékletek nélkül.

3. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A területen 2005. június 29-én végzett helyszíni szemle során a terület elfedettsége miatt még akkor sem lett volna lehetőség régészeti emlékanyag gyűjtésére, ha biztos tudomásunk lenne itt régészeti lelőhelyről.


32


Telefon: 3175-318

1–2. kép. A vizsgált terület a Méta utcai felüljáróról nézve A ligetes, sűrű aljnövényzettel fedett terület mai állapotából sem lehet következtetéseket levonni a terület régészeti állapotára vonatkozóan. A terület ugyanis jórészt az M5 autóút – Nagykőrösi út – Méta úti felüljáró háromszögébe esik, ahol a felüljáró töltésének, illetve az autóút vízelvezetésének munkálataival az eredeti vízrajzi viszonyokat véglegesen megbolygatták. Például a felüljáró töltésének oldalában jelentkező vízi növényzet (nád, sás) a korábbi, még zavartalan állapotot tükröző felmérés déli dombhátára esik. A mai viszonyok között ez csak azt jelenti, hogy az M5-ös út töltése akadályt képez a természetes vízlefolyás útjában. A szomszédos, a vizsgált területtel azonos földrajzi-domborzati körülményeket mutató XVIII., XX. és XXIII. kerületi területeken a nyomvonalas beruházásokhoz kapcsolódó nagyobb kiterjedésű feltárások alapján azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a környezetükből alig kiemelkedő


33


Telefon: 3175-318

homokdombok hátságain az őskortól kezdve a középkorig az emberi megtelepedés sűrű nyomaival kell számolni. A tágabb környezet újkori történetét ismerve a lelőhelyekről akkor szerez tudomást a múzeum, ha azt módszeres feltárással kutatja meg.

4. A terület régészeti állapota A vizsgálat alá vont területen egyedi régészeti védelem alatt álló (jogszabályi határozattal védetté nyilvánított) terület nem található. A vizsgálat alá vont területen a Lechner Lajos Tudásközpont által vezetett központi hatósági nyilvántartás alapján régészeti lelőhely nem található. A szabályozás alá vont terület régészeti érdekű területként jöhet számításba a 2001. évi LXIV. tv. 7. § 17. pontja alapján. Ezen a területen nagyobb, és főleg mélységében kiterjedt földmunkák esetén régészeti megfigyelés szükséges. 5. Változtatási szándékok a) Településhálózati és területhasználati, és beépítettségi változás Területhasználati és beépítettségi változás fog bekövetkezni a tervezési területen, mivel a jelenleg érdemben hasznosítatlan terület beépítésre (jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek) kerül. 6. Hatáselemzés a) A tervezett beavatkozás hatása a régészeti örökség elemeire (folyamatok iránya, visszafordíthatósága) Bármely földmunkával járó beavatkozás a területen az esetleg itt található régészeti-történeti rétegeket megsemmisítheti. b) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Az esetleg itt előkerülő objektumok az őskortól a középkorig bezárólag mind föld-jellegű objektumok: sírok, gödrök, földbe mélyített házak, kemencék. Ezeket egy régészeti megfigyelés során regisztrálni lehet. A szakszerű leletmentés és dokumentálás elvégzése után a tervezett beruházás minden további kikötés nélkül megvalósítható.

7. Javaslat a szabályozási tervben történő előírásra a régészeti örökség védelme érdekében Fenti megállapítások alapján az alábbi örökségvédelmi előírás beiktatása szükséges régészeti szempontból. A szabályozás alá vont terület régészeti érdekű terület, ahol földmunkavégzés során régészeti megfigyelés szükséges.


34


Telefon: 3175-318

8. Nyilatkozat Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet előírásai alapján az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem: szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel.

Budapest, 2014. július 2. Adorjánné dr. Gyuricza Anna LLTK azonosító: B5COGJ


35


Telefon: 3175-318

3. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ

…/2014. (…….) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának rendelete a 8/2007.(IV.17.)Ök. sz. rendelettel jóváhagyott M5 autópálya-Erzsébet csatorna-Nagykőrösi út-Szentlőrinci út által határolt terület kerületi szabályozási tervéről és a KVSZ-ről szóló módosított 25/2001. (VII. 30.) Pesterzsébet Önkormányzata rendeletének módosításáról Budapest XX. ker. Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdése és Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése a) pontjában illetve a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: Jelen rendelet hatálya és alkalmazása 1.§ A 8/2007.(IV.17.) Ök.sz.rendelettel jóváhagyott szabályozási terv 1.számú melléklete helyébe jelen rendelet 1.számú melléklete, 2.számú melléklete helyébe jelen rendelet 2.számú melléklete, 3.számú melléklete helyébe jelen rendelet 3.számú melléklete lép. 2.§

Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2014. …..hó …napján lép hatályba.

polgármester


jegyző

36


Telefon: 3175-318

2. sz. melléklet a Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének …/2014. (…….) Pesterzsébet Önkormányzati rendeletéhez A KVSZ 4b/… . sz. melléklete Kiegészítő rendelkezések a Budapest XX. ker. M5 – Erzsébet csatorna – Nagykőrösi út – Szentlőrinci út által határolt terület kerületi szabályozási tervéhez. I. A szabályozási tervlap szabályozási elemei 1.

A KVSZ 4a/… . sz. melléklete szerinti szabályozási tervlap kötelezően betartandó szabályozási elemei: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

2.

építési övezet, övezet határa, tervezett szabályozási vonal, építési hely, megszüntető jel, kerékpárút, telepítendő fasor, autópálya melletti védőzóna, véderdő, kötelezően kialakítandó zöldfelület, megtartandó zöldfelület, nem fásítható zöldfelület, tervezési terület határa.

A szabályozási tervlap tájékoztató elemei: a) jelenlegi telekhatár b) javasolt telekhatár c) javasolt megszüntetés, d) tervezett övezethatár menti telekhatár, e) kerülethatár, f) FSZKT belterületi határvonal, g) régészeti érdekű terület, h) elektromos távvezeték védőtávolsága, i) autópálya védőtávolsága, j) vasút védőtávolsága. II. A szabályozási terv kiegészítő rendelkezései

1.

A beépítésre és az épületekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések.

1.2. A Szentlőrinci út tervezett lehajtó ágától északra fekvő területen üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. 1.3. A kialakítható telkek minimális szélessége 60 m. 1.4. A Nagykőrösi út mentén elhelyezett épületek utcai homlokzata a Nagykőrösi út szabályozási vonalától max. 70,0 m-re lehet.


37


2.

Telefon: 3175-318

Közlekedés

2.1. A területen elhelyezésre kerülő épületek használatba vételének feltétele a Nagykőrösi út érintett csomópontjaiban a kanyarodósávok részére önálló járműosztályozó kiépítése, jelzőlámpás forgalomirányítás szükség szerinti kiépítésével. A közút nyugati oldalán gyalogos járdát, valamint kerékpáros infrastruktúrát kell létesíteni. 2.2. A kiszolgáló út és a Nagykőrösi úti csomópontban az önálló kanyarodó sávok kiépítése, a jelzőlámpás alépítményekkel együtt szükséges. 2.3.

A gazdasági bejárat kapuit úgy kell elhelyezni, hogy a tehergépjárművek a közterületen meg tudjanak fordulni.

3.

Közmű

3.1. A nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer helyi átemelőit a létesítmények telekhatárán belül, az ingatlan elektromos hálózatáról ellátva kell elhelyezni. 3.2. A Gyáli patak 7. ágának rendezéséig a csapadékvizek csak késleltetve vezethetők a befogadóba. 3.3.

Az egyes ingatlanokhoz tartozó záportározókat az ingatlanok területén kell elhelyezni.

3.4. A tervezett transzformátorokat épületben kell elhelyezni, a közterületről történő közvetlen megközelítést biztosítani kell. 4.

Környezetvédelem

4.1. A telkek autópálya felőli hátsó részén kötelezően kialakítandó zöldfelületen a) 3 szintes növényzetet kell kialakítani, b) záportározó elhelyezhető rajta, c) parkolóhely nem alakítható ki a zöldfelületen, d) a zöldfelület fenntartásához szükséges burkolat létesíthető, de csak vízáteresztő módon. 4.2. A parkolók területén minden második sorban összefüggő, minimum 1,5 méter szélességű elválasztó sáv alakítandó ki. 4.3. Az autópálya mentén, az FSZKT-ban jelölt 40 méteres véderdő sávban 3 szintes növényállománnyal fedett védősávot kell telepíteni. A védősávban várostűrő, honos fafajokat kell alkalmazni. 4.4. Fasortelepítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott „útsorfa” minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges. 4.5. A tervezett felszíni parkolókról a szennyezett csapadékvíz csak olajszűrő műtárgyon keresztül vezethető a csatornába. Tisztítás nélkül csak a zöldfelületekről és a tetőfelületről vezethető le a csapadékvíz. 4.6. A területen az építési munkálatokat részletes talaj és talajvíz minőségi vizsgálatoknak kell megelőznie. 5.

Értékvédelem A teljes tervezési terület régészeti érdekű terület, ahol földmunkavégzés során régészeti megfigyelés szükséges.


38


Telefon: 3175-318

3. számú melléklet a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének .../2014. (.......) sz. rendeletéhez


39


Telefon: 3175-318

Iratanyagok


40

BUDAPEST XX. KERÜLET M5 - ERZSÉBET CSATORNA - NAGYKŐRÖSI ÚT - SZENTLŐRINCI ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

Recommend Documents