ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ
Budapest, 2011. március 31.
Tartalomjegyzék ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁSI..................................................................................................1 KONCEPCIÓ........................................................................................................................................1 TARTALOMJEGYZÉK........................................................................................................................................2 1. BEVEZETÉS .....................................................................................................................................................3 2. A ZÖLDTERÜLETI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI HÁTTERE, A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK JOGI ALAPJAI.......................................................................................................................................................3 3. PESTSZENTLŐRINC – PESTSZENTIMRE TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI, AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA............................................................................................................................4 3. 1. FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE 3. 2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA 4. 1. A ZÖLDFELÜLET-FENNTARTÁS SZAKMAI IRÁNYELVEI 4. 2. A PARKOK JELLEMZÉSE 4. 2. 2. MAGÁNKERTEK, INTÉZMÉNYEK ZÖLDFELÜLETEI
4 5 6 8 10
5. A ZÖLDTERÜLETI KONCEPCIÓ CÉLJA, PRIORITÁSAI, KÖZPARKOKKAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA.............................................................................................................10 5. 1. A ZÖLDTERÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK, FELÚJÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI 11 5.2. RÉSZTERÜLETEK PRIORITÁSAI 12 5. 2. 1. Játszóterek, sportpályák felújítása, szabványosítása, átépítése..........................................................12 5. 2. 2. Öntözőhálózat felújítása, építése, csobogók, szökőkutak kihelyezése.................................................13 5. 2. 3. Pihenőparkok, közösségi parkok építése.............................................................................................13 5. 2. 4. Utcák rehabilitációja..........................................................................................................................13 5.3. A ZÖLDFELÜLETEK FENNTARTÁSÁT VÉGZŐ VÁROSÜZEMELTETŐ NONPROFIT KFT. KONCEPCIÓBAN BETÖLTÖTT SZEREPE 14 6. FASOROK.........................................................................................................................................................15 6. 1. A FASOROK FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK CÉLJA 6. 2. A FASOROK ÁLLAPOT ROMLÁSÁNAK OKA 6. 3. A KERÜLETI FASOROK ÁLLAPOTA 6. 4. A FASOROK FENNTARTÁSA 6. 5. JAVASLAT A FASOROK FELÚJÍTÁSÁRA, FEJLESZTÉSÉRE
15 16 17 17 18
7. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE................................................................19 7. 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 7. 3. ILLEGÁLIS HULLADÉK LERAKÁS MEGAKADÁLYOZÁSA, A KÖZTISZTASÁG JAVÍTÁSA 7. 4. ERDŐTERÜLETEK FENNTARTÁSA 7. 5. PARLAGFŰ ELLENI VÉDELEM, GYOMMENTESÍTÉS 7. 6. KÖZTERÜLET FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS
19 20 20 20 21
8. A ZÖLDTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA, LAKOSSÁGI, KÜLSŐ KAPCSOLATOK ...................21 8. 1. A ZÖLDTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA 8. 2. LAKOSSÁG, CIVIL SZERVEZETEK BEVONÁSA A ZÖLDTERÜLETEK FENNTARTÁSÁBA 8.3. KÜLSŐ KAPCSOLATOK (KÖZÜZEMEK, HATÓSÁGOK, FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, STB.)
21 22 22
9. A KONCEPCIÓ PÉNZÜGYI FORRÁSAINAK FELMÉRÉSE .........................................................................................................................23 10. MELLÉKLETEK............................................................................................................................................24 Gyékény tér.................................................................................................................................27
1. Bevezetés Magyarországon minden állampolgárnak joga van az egészséges környezethez. Az Alkotmány minden ember számára biztosítja az egészséges életmódhoz való jogot. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Képviselő-testülete a 993/2005.(XII.15.) számú határozatával 2005-ben elfogadta a Zöldfelületgazdálkodási koncepció módosítását. Az elmúlt évek fejlesztéseit, a jogszabályi változásokat figyelembe véve indokolttá vált a koncepció felülvizsgálata, aktualizálása.. A kerületünk épített környezete, zöldfelületi rendszere sajátos értékekkel bír. A zöldfelületi rendszer néhol tudatosan, néhol spontán módon alakult ki, átfogó városökológiai szemlélettel történő fejlesztésük napjaink jelentős feladata. A fejlesztés célja településünk vonzerejének növelése, a zöldterületek rekonstrukciója, illetve rehabilitációja, a környezeti ártalmak csökkentése, a zöldfelületek esztétikai értékének növelése, egészséges környezet létrehozása. 2. A zöldterületi koncepció jogszabályi háttere, a tervezett intézkedések jogi alapjai A zöldterületi koncepció jogszabályi alapjain azokat a hatályos jogszabályokat, törvényeket, rendeleteket értjük, melyek az Önkormányzatnak jogokat, kötelezettségeket és feladatokat állapítanak meg a zöldterületekre vonatkozóan. Törvények: - 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 8. § (1),(4) - 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 85.§ -
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 46.§ - 48.§ 1996. évi LIII. törvény. a természetvédelemről 62.§ - 63. § 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2008. évi XCI. törvény 2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 2010. évi CXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról 2008. évi XLVI. tv. az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről.
Sajnos a zöldterület-gazdálkodás fogalmának és tartalmának nincs önálló törvényi szabályozása. Ezt az Állami Számvevőszék a 2009. szeptemberi 0934. számú jelentésében megállapította és javaslatot tett a zöldterület-gazdálkodást magába foglaló, önálló kerettörvény és részletes végrehajtási rendelet megalkotására. Rendeletek: A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII. 30.) Kormányrendelet Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Kormányrendelet(Ivkr.) A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet(OTÉK)
Önkormányzati rendelet: - 26/1998. (VI. 30. )rendelettel módosított 35/1997. (XI. 25.) sz. önkormányzati rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról II. fejezet 2.§, V. fejezet 8.§, 9.§ - Helyi Környezetvédelmi program -
Integrált Városfejlesztési stratégia (IVS)
-
29/2010. (IX. 14.) A helyi környezet védelméről, a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló - 35/1997. (XI. 25.) önkormányzati rendelet módosítása Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének 60/2006.(IX.12.) Önkormányzati rendelete Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról
-
-
Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestületének 40/2001 (XII.18.) Önkormányzati rendelete a fák védelméről, faültetési alap létrehozásáról és kezeléséről.
Képviselő-testületi határozat: 130/2000. (II. 24. ) sz. és a 860/2000. (IX.28) sz. határozataiban az Önkormányzat tulajdonában lévő úthálózat és zöldterületek üzemeltetési feladatainak átruházása a Városüzemeltető Közhasznú Társaság részére. (Jelenleg Budapest XVIII. kerület Városüzemeltető Nonprofit Kft.) Az 1243/2004.(XII. 16.) számú határozata szerint 2005. január 01. napjától a Városüzemeltető KHT látja el a kerületi játszóterek, parkok, és zöldfelületek fenntartási, üzemeltetési és fejlesztési feladatait. 3. Pestszentlőrinc – Pestszentimre természeti adottságai, az épített környezet kialakítása 3. 1. Földrajzi környezete Kerületünk a Főváros délkeleti területén helyezkedik el az Alföldhöz tartozó Pesti-síkságon az északi szélesség 47°24’ - 47°28’, valamint a keleti hosszúság 19°49’ - 19°50’ között. Területe 38,61 km2 ( belterület 32,19 km2, külterület 6,42 km2 ). Az Ős-Duna meder által kialakított teraszokon fekszik. A homok, agyag és kavics, rétegesen rakódott le, ez képezi a felszín anyagát. A hordalékkúpokon helyenként szigethegyek maradtak fenn, a Szarvas-csárda tér, Petőfi u. és Gilice tér vonalában. A gazdag kavics lelőhelyek kiaknázására a múlt században több kavicsbánya települt. A kavicskitermelés már megszűnt, a gödrök feltöltése a rekultiváció keretében megtörtént. Kerületünknek az Adriai tengerszinttől mért magassága 115 méter és 149 méter között váltakozik. A mély fekvésű területeket a vízzáró agyagrétegen lefolyó talajvíz veszélyezteti, mely folyamat a mocsaras, lápos rétek kialakulásának kedvez, ilyen például a Nefelejcs utcai „Büdi tó„ környéke. A Vajk utcában az egykori Téglagyári agyaggödörben képződött a Balázs tó, amely jelenleg horgásztó. A felszíni vizeket a Gyáli patak 7-es ága és a Sósmocsár árok vezeti a Dunába. Zöldfelületi koncepció
4 . oldal
2015. 1. 30/
Az évi középhőmérséklet 11°C. Az évi csapadékvíz mennyiség 400-600 mm között ingadozik. A jellemző szélirány keleti-délkeleti. Pestszentlőrincen agyag és kavics, Pestszentimrén a futóhomok a jellemző talajalkotó. A kerületben 420 ha erdő van, amelyekben az akácosok száma a legnagyobb. Jelentős az erdei- és feketefenyő állomány is. A cser- és kocsányos tölgy aránya csekély. Védett az Üllői úti fasor, értékes a Kossuth tér, a Lónyai telep, és a Bókay kert faállománya. 3. 2. Épített környezet kialakítása A kerület területén lévő kavicsbányákból őslénytani, illetve kőeszközök kerültek elő, a Cséry majortól északra bronzkori urnatemetőt találtak. A kerület térszerkezetét a Nagykőrösi út, Üllői út és Gyömrői út, mint fő sugárirányú utak és az összeköttetésüket biztosító haránt irányú utak határozzák meg. A családi házas telepeket négyzethálós rendszerben parcellázták. Az egyetlen műemlék jellegű épület az 1760-as években Grassalkovich, I. Antal által épített barokk stílusú kápolna. A Fővárosi Közgyűlés által védetté nyilvánított épületek száma 12 db. Helytörténeti jelentőségűek a templomok, kápolnák, a Gulner u.-i iskola, a Boncza-ház, az ős községháza, az Auspitz-magtár és az egykori Krepuska birtok maradványai. A közelmúlt legjelentősebb építészeti alkotásai a Lakatos úti víztorony, és a Karinthy Frigyes Gimnázium. Országos jelentőségű a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A kerületünkben élő 100ezer fő állandó lakos 79-21%-ban oszlik meg Pestszentlőrinc és Pestszentimre között. A városképet az egyedi telkes, szabadon álló családi házas beépítés uralja. Fontos a kertek, parkok és utcai fasorok dús növényzetének szerepe is. A szoliter városkép csak a lakótelepeken vált át intenzívebb, magasabb szintszámú beépítésre, tömb vagy úszótelkes formában. A beépítési magasság általában 5 szintes, a Lakatos telepen pontházakkal, melyek 10 szintesek. A Szent Lőrinc lakótelepen a vertikális építészeti hangsúlyt egy magas ház jelenti. A két lakótelep épületeinek elrendezése, és a parkosítás jellege humánus lakókörnyezetet biztosít. Az Állami lakótelep helyén létesített Havanna lakótelep 10 emeletes sávházaival nem tekinthető ideális élettérnek, a panelházak túlzott magasságát, homlokzatainak monotóniáját a fák lombkoronáinak üde zöldje teszi barátságossá. A Gloriett, az Alacska lakótelepek meglévő részei lakókörnyezetileg színvonalasak, de befejezetlenek, lakások és intézmények hiányoznak még. A Gloriett lakótelepen általános a belső udvarok rendezettsége, igényes beültetése és karbantartása. Az Alacska lakótelepen is egyre többen parkosítják a belső udvarokat. További problémát okoz, hogy mindkét lakóterületen beépítetlen, illetve építési területek találhatók még A közcélú zöldterületek nagysága 89 ha, legjelentősebb park a 3,32 ha-os területű Kossuth tér. Hárs- és platánfái kb. 50 évesek. Látványát virágfelületek és emlékművek, szobrok is gazdagítják. A Flór Ferenc lakótelep meghatározó sorházas jellegéből adódóan a lakosság ízlésének megfelelő zöldterületeket, kiskerteket alakított ki, melyek gondos ápolását is elvégzik a tulajdonosok. Meghatározó az örökzöldek (fenyők, tuják) nagy száma. Az Alacska lakótelep és a Gloriett lakótelep sorházas területeire gyakorlatilag ugyan ezek a megállapítások tehetők. Zöldfelületi koncepció
5 . oldal
2015. 1. 30/
A Lakatos- és Szent Lőrinc lakótelepek parkterületei koruknál és kialakításuknál az elültetett növények változatossága és fajtagazdagsága miatt fővárosi szinten is kiemelkedő látványt biztosítanak. A mezőgazdasági terület csekély. Ipartelepek a Méta u. környékén, a Gyömrői út, a Hengersor u. és az Akadály u. mellett alakultak ki. A vezetékes víz-, gáz- és elektromos hálózat gyakorlatilag az egész kerületet lefedi. A közcsatornázottság mértéke folyamatosan növekszik. A lakótelepek távhő ellátását a Kispesti Erőmű Rt. biztosítja. Az egész kerületet lefedő telefon ellátás megvalósult. Az úthálózatra jellemző a felületkezelt burkolatú utak magas száma, de még mindig 30 276 km a belterületi és külterületi kiépítetlen közút. Kerületünkben kiterjedt intézmény hálózat áll a lakosság rendelkezésére, a szociális, egészségügyi, kulturális, művelődési igények kielégítésére. Jelentős a kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység is. Mindezek ellátása komoly terhelést okoz a közvetlen környezet zöldterületi fenntartásában, nagyarányú a parkolók, a rakodóterületek, a megközelítés hiányosságai miatti kitaposások, átcsapások száma. 4. A zöldfelületek fenntartása 4. 1. A zöldfelület-fenntartás szakmai irányelvei A települési életminőség meghatározói között a komfort érzés alakításában jelentős szerepet játszik a település zöldfelületi rendszere. A településen élők életkörülményeit a biológiailag aktív felületek nagymértékben befolyásolják. A település esztétikus megjelenése, a növényzet kondicionáló hatása kedvezően alakítja a közérzetet, kihat az ott élők, ott tartózkodók hangulatára, regeneráló hatása az urbanizációs hatásokat ellensúlyozza. Az embert körülvevő környezeti elemek eredetük szerint természetes vagy mesterséges környezetet hoznak létre, melyek együttesen alkotják az ember életterét és létrehozzák a hangulati, érzelmi vonatkozású mentális környezetet. A zöldterületek pozitív hatást gyakorolnak az emberre és környezetére. Környezetvédelmi jelentőségük van a levegő tisztaságának megőrzésében. Megszűrik az ipari és közlekedési zajokat, megvédik a talajt a pusztító folyamatoktól, látványuk nyugtató hatású. A zöldterületek csak akkor eredményezik a fenti kedvező hatásokat, ha azok rendezettek, gondozottak, fenntartásukról gondoskodnak. Az egészséges települési környezetre gyakorolt hatásuk alapján, mint fontos környezetvédelmi eszköz kezelendők és megtartásuk, fejlesztésük a környezetvédelmi munka része. Az önkormányzatok tulajdonát képező törzsvagyon egy jelentős része a közcélú, a település arculatát meghatározó esztétikai értékét növelő, biológiailag aktív közterület, melynek kialakítása, fenntartása, felújítása önkormányzati feladat. A városi zöldfelületeket a használat szerint három csoportba sorolják: 1./ Korlátlan közhasználatra szánt zöldfelületek; 2./ Korlátozott közhasználatú zöldfelületek; 3./ Közhasználat elől elzárt zöldfelületek.
Zöldfelületi koncepció
6 . oldal
2015. 1. 30/
1./ A korlátlan közhasználatú zöldterületek közé tartoznak a közparkok, parkerdők, városi kertek, sétányok, fasorok, a lakóterületi közterületek, játszóterek, közlekedési területek zöldfelületei. A rendeltetés szerint a legfontosabb zöldfelületek a lakóterületi közkertek, amelyek fenntartási igénye a legnagyobb a folyamatos igénybevétel miatt. A lakótelepeken a zsúfolt beépítés miatt az egy főre jutó zöldfelület nagysága igen kicsi, a felületek eltartó képességét gyakran meghaladja az igénybevétel, ami leromlást és aránytalanul sok munkát igénylő fenntartást eredményez. 2./ Korlátozott közhasználatú zöldfelületek: tartoznak a valamilyen szempontból korlátozott használatú, de a zöldfelületi funkciót illetően teljes értékű kertek, például temető, fürdők, stb. Korlátozást jelent az is, ha a zöldfelületet csak egy bizonyos korcsoport vagy egy társadalmi csoport veheti igénybe. 3./ Közhasználat elől elzárt zöldfelületek: a közintézmények, a hivatalok, az iskolák, a családi- és társasházak kertjei. A növények alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az alábbi szempontokra: a) a növények esztétikai értéke (alak, forma, őszi lombszíneződés, stb.) b) a növények higiénés értéke c) a növények szerepe a mérnökbiológiai létesítményeknél (talajerózió mérséklése, talaj vízháztartásának szabályozása) d) a várostűrés e) a fenntarthatóság Egyesek bővebben: b) A növények higiénés értéke: - A zöldfelületek növényzete a város éghajlatára bioklimatikus hatást vált ki. - A növényeknek köszönhető hőmérséklet csökkenés együtt jár a talaj besugárzásának csökkenésével, a levegő páratartalmának növelésével, illetve azzal, hogy a növényekkel be nem ültetett és beültetett területek között légmozgás, légcsere indul meg. - Légszennyező anyagok, por megkötése - Levegőminőség javítása, amely a növények asszimilációs tevékenységével függ össze, melynek során a növényzet széndioxidot köt meg és oxigént termel. - Az erdők, fasorok, facsoportok és védő cserjesávok biztosítják a szélvédelmet a közlekedési útvonalak, lakótelepek mellett.. - A zaj terjedés megakadályozása, illetve csökkentése e) A jó fenntarthatóságon a következőket értjük: A fenntartási színvonal értékelése általában szubjektív, amelyben fontos szerepe van a
-
takarításnak, a kaszálások számának, a játszóterek felszereltségének, a virágkiültetés minőségének, stb. A zöldfelületet – a funkciójához igazodva – a lehető legkisebb élőmunka- és költségráfordítással lehessen fenntartani. A zöldfelület nagysága, szerkezete olyan legyen, hogy lehetővé tegye a gépi munka alkalmazását.
Zöldfelületi koncepció
7 . oldal
2015. 1. 30/
-
A parkban lévő növényzet megvédhető legyen, a tervező vegye figyelembe a gyalogos közlekedés irányait.
A zöldfelületek fenntartásánál a gazdasági helyzet változásai közvetlenül hatnak, fenntartásuk színvonala nagymértékben függ a rendelkezésre álló pénzügyi fedezettől. A zöldfelületek jelentőségének felismerése nem olyan egyszerű, mint pl.: a közműveké, a pozitív és a negatív beavatkozások hatása csak több év múlva érezhető. A zöldfelület gazdálkodás szakterületei a zöldfelület-tervezés, a kertépítés és a fenntartás, amelyek közül a legfontosabb a szakszerű fenntartás. A zöldterületek gondozottsága, vagy a gondozatlansága befolyásolja annak értékét. A gondozatlan területek a rajtuk lévő kultúrnövények károsodását eredményezik, esztétikailag minősíthetetlenek. A keletkező károk, a növényzet és a berendezések pótlása sokszorosa annak az éves költségnek, amibe a folyamatos fenntartás kerül. Ezen kívül a gazos, gyomos területek allergiás megbetegedéseket okozhatnak. A közcélú zöldterületek gondozása az önkormányzatok kötelessége. A fenntartási feladatok mértékét, az ellátás módját maguk döntik el. A színvonalas szakmailag kifogástalanul megépített zöldfelületeknél az alkotóelemek szerinti csoportosításban az elvégzendő munkaműveleteket az 1. számú melléklet tartalmazza. A települések zöldfelületei a használat és a különböző funkciók alapján különböző szintű fenntartást igényelnek. A zöldfelületeket ezért célszerű kategorizálni, ahol – a munkaműveletek gyakorisága szerint – eltérő volumenű ráfordítás kell. A helyi környezetvédelmi program szerint a parkosított területek fenntartását biztosítani kell, ezért a zöldterületek szakszerű fenntartásához szükséges összeget biztosítani kell. A korlátozott közhasználatú és a közhasználat számára megnyitott zöldterületeket a szabályozási tervekben is célszerű megkülönböztetni. A parkok ismertetését, jellemző adatait a 2. számú melléklet tartalmazza. Kerületünkben kiemelt fenntartású a Kossuth tér, és a Pestszentimre Hősök tere. 4. 2. A parkok jellemzése 4.2.1. Közterületi zöldfelületeink közül kiemelve a parkokat a jelenlegi helyzet teljes keresztmetszeti elemzését végezzük el. -
-
-
-
Kerületünkben összesen 1 017 140 m2 közpark található, a zöldterületek zömét a lakótelepi közparkok alkotják (77 %), a többi park egyéb területeken található. A parkok jelentős része öntözőhálózattal ellátott (belterjes park), míg kis hányadán nincs öntözőhálózat. (Külterjes park) A parkokban összesen 101 db játszótér található, valamint 15 db szabadtéri sportpálya, ezek folyamatos fenntartása, illetve szükség szerinti felújítása nagyban befolyásolják parkjaink esztétikai rekreációs értékét. A lakótelepi parkok közül a legértékesebb növényállománnyal az 1963-65-ös években épült Lakatos úti lakótelep rendelkezik, ahol a lombhullató fák elérték a 4 emeletes épületek magasságát, jelentős az örökzöldek aránya (tiszafák, kúszóborókák, stb.) a pázsitterületek nagysága. A rózsaágyak nagy része kipusztult, hárs, kőris, juhar, nyár, szil egyaránt megtalálható. A virágágyások élénk színfoltot jelentenek. A Havanna ltp-en a volt Állami ltp. jegenyenyárfáit az építés során meghagyták, sajnos jelentős részük rossz egészségi állapotú. Sajnos a fák egy részét a balesetveszély miatt ki kellett vágni, pótlásuk folyamatosan történik. A több mint két évtized alatt az akkor újonnan telepített növények, fák, bokrok megnőttek,
Zöldfelületi koncepció
8 . oldal
2015. 1. 30/
-
-
megerősödtek Értékes, gondozott növényállomány található a Vörösmarty u., Barcsay u. sorházak kertjeiben. A parkok faállománya faj-, fajta és kor szerinti összetétele általában kedvező. Gondot okoz a Lakatos utcai ltp-en a Kézműves utca bölcsőde-, óvoda melletti nővirágú (vattázó) nyárfaállomány, amelyek virágzása idején számos panaszt kapunk az ezen fajra allergiás lakóktól. Értékes, beállt növényállománnyal rendelkezik a Szent Lőrinc lakótelep is.
- Jelentős az igény a parkolási lehetőségek javítása irányában. (Lakatos úti ltp., Havanna ltp., Szent Lőrinc ltp.) A parkolási gondok miatt gyakori a parkterületeken történő parkolás, mely általában a növényzet (pázsit, cserjék) rongálásával jár együtt. A Havanna ltp.-en a KMOP-5.1.1/C-2F-2009-0003 a Havanna ltp. Integrált szociális rehabilitációja pályázat keretében a zöld területek arányának növelése érdekében a faültetés és füvesítés mellett sor került az eddig helytelenül parkolási célra használt zöldterületek felszabadítására és rendezésére 2010-ben.. A Havannán így közel ötvenezer négyzetméterre nőtt a megújuló zöldfelületek nagysága. A lakótelepeken jelentős a kitaposott pázsitterület, amelynek csökkentése érdekében a pázsitterületeken lévő áttaposásakor tipegőlapos utakat építettünk (Lakatos úti ltp., Szent Lőrinc ltp., Havanna ltp.). A pázsitterületek nagy része kikopott, elgyomosodott, felújításuk elmaradt a pénzügyi fedezet hiánya miatt. Sok gondot okoznak a parkokban a rendeletekkel ellentétes eb tartási szokások (növényállomány károsítása, a szennyező hatás a parkokban, játszótereken, a félelemkeltés a parkokat rendeltetésszerűen használók körében). A lakótelepeken öt bekerített kutyafuttató épült, lakossági igény van kutyafuttató építésére a Gloriett lakótelepen. Problémát jelent – főként a Havanna lakótelepen – a lakótelepi úszótelkeket övező előkertek gondozása, fejlesztése. Az előkertek körül veszik az épülettömbök úszótelkét, ezért célszerű hatályban lévő fővárosi köztisztasági rendeletek módosítását kezdeményezni e területek kezelői kötelmeinek rendezése érdekében. Ezek a területek ugyan közterületnek minősülnek, azonban a funkciót-, és a különböző lakossági igényeket tekintve szorosan kötődnek a lakótömbökhöz. Igényes, esztétikus előkertek, főleg ott találhatók, ahol a lakóközösségek felvállalják ezek – legalább – részbeni gondozását, virágkiültetését. A lakóközösségek számára a “Föld Napi” pályázat illetve a „Szebb, virágosabb kerületünkért!” pályázat keretében cserjéket, fűmagot, évelőnövényt, egynyári- és kétnyári virágokat biztosítunk, és az előkertek parkosításához szakmai segítséget adunk. A Mi Havannánk program kiemelt célja a lakótelep zöld területeinek növelése, a nyugodt és rendezett lakókörnyezet megteremtése. Ennek fontos része a lakótelep külső látképét meghatározó előkertek gondozása. A Havanna lakótelep rendezettebbé és zöldebbé tétele érdekében megújult 13 társasház előkertje és hátsókertje: 100 új bokrot és fát ültettek, megújultak a kerítések és a támfalak. A parkok jellegzetességének tekinthető, hogy a cserje és sövényfelületek nagy kiterjedésűek, faj és fajta szerinti összetételük kedvező. Szükséges azonban a cserjeállomány rendszeres metszése, ifjítása, illetve a kiszáradt cserjék pótlása. Problémát a cserjék rendszeres takarítása jelent. A Gloriett ltp-en, és az Alacskai úti ltp-en magas az épületek átadását követően meg nem épített zöldterületek nagysága. Ezen területek gondot okoznak rendezetlenségükkel, a parlagfű és az egyéb gyomok terjedése és az illegális szemétlerakókká válásuk miatt. Jelenleg évi 2-3 alkalommal történő kaszálásukra és a szemét rendszeres elszállítására van lehetőségünk. A családi házas és a lakótelepi övezet határán a kiskertek tulajdonosai hulladékaikat a közterületre hordják, illegális szemétlerakókat hozva létre szinte nap, mint nap. Zöldfelületi koncepció
9 . oldal
2015. 1. 30/
-
-
-
-
-
-
A Gloriett ltp belső udvarait a lakóközösségek többsége rendszeresen gondozza és törekvések vannak erre az Alacska ltp-en is. A Flór Ferenc utcai sorházas lakótelepen is gondozott kerteket találunk. Kerületünk kiemelt jelentőségű parkja a Kossuth tér, ahol több szobor és emlékmű is található. Jelentős az egynyári és évelő virágágyak nagysága, a rózsaágyak, ápolt cserjék, fák száma. Kiemelt jelentőségű park még a Béke tér és a Pestszentimre Hősök tere – ahol a Kossuth téren kívül a kerületi ünnepségeket tartjuk – és intenzív fenntartást, rendszeres virágkiültetést végzünk. Kiemelten értékes faállomány található a Kossuth téren (japán juhar, tulipánfa, hársfák, kőrisfák, stb.). A parkfák rendszeres fenntartását, a fiatal facsemeték öntözését folyamatosan végezzük. Az öntözőhálózat létesítése a lakótelepek, parkok építésével egyidejűleg történt, egy részük rendkívüli rossz állapotú. Gondot okoznak a gyakori hálózati sérülések (csőtörések), azok helyének a meghatározása, valamint a locsolóhálózatról rendelkezésre álló nyilvántartások, felmérések pontatlanságai. Korábban elterjedt a vízmérőórák eltulajdonítása, elsősorban a lakótelepeken, azok pótlása nehézségekbe ütközött. A kerti csapokat is rendszeresen megrongálják, illetve a csapvédő szekrényeket ellopják. Az öntözőhálózatok felújítására jelenleg nagyon alacsony a pénzügyi fedezetünk, ennek jelentős növelése feltétlenül szükséges lenne. A parkokban, játszótereken lévő utcabútorok egy része “eredeti”, az 1960-as, 1970-es években került kihelyezésre. A padok esetében is problémát jelent a vandalizmus, a paddeszkák rongálása. Az elmúlt években a pénzügyi fedezet függvényében – folyamatosan végeztettük a paddeszkák javítását, festését, pótlását, műanyag padok és szemetes kosarak kihelyezését, ezen munka további folytatása szükséges. A közterületeken és az intézményudvarokban lévő játszóterek 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet szerinti felmérése, a balesetveszélyes játszószerek elbontása, a kötelező ellenőrzés megtörtént. Az utóbbi években korszerű játszóterek épültek, illetve pályázati pénz bevonásával a parkok nagy része felújításra, átépítésre került. A legtöbb új játszóteret bekerítettük, ivókutat helyeztünk ki, éjszakai zárásuk biztosított.(3. sz. melléklet). A játszótereken lévő aszfaltburkolat szabványos gumiburkolatra történő cseréjét, az aszfaltburkolatú területek csökkentését megkezdtük (pld. Szent Lőrinc ltp. Vándor S. u.) Gondot jelent a homokozók rendszeres szennyezése, hiszen a homokozók fertőtlenítése, a homokcsere elvégzése komoly költséget jelent és sajnos a kutyatulajdonosok egy része nem tartja be az ebek sétáltatására vonatkozó szabályokat.
4. 2. 2. Magánkertek, intézmények zöldfelületei Pontos adatok sajnos nem állnak rendelkezésre a magánkertekről és az intézmény udvarokról. A családi házas övezetek kiskertjei jelentős zöldfelületet jelentenek, ezen kívül főleg az oktatási intézmények udvara is jól ápolt, szakszerűen fenntartott. (Ehhez segítséget adtunk a “Föld Napi” pályázatokon is). 5. A zöldterületi koncepció célja, prioritásai, közparkokkal kapcsolatos célkitűzések megvalósítása A zöldfelületek a létesítést követően állandóan változnak, növekszik használati, esztétikai, ökológiai értékük. A növények biológiai tulajdonságaiktól és a környezeti tényezőktől függően elérik a fajra jellemző "teljes” állapotukat, majd ezt követően elöregednek biológiai értékük csökken, pusztulnak. A biológiai és a használati értékváltozások, az élő növényzet sajátos igényei szükségessé teszik a zöldterületek felújítását, átépítését. Zöldfelületi koncepció
10 . oldal
2015. 1. 30/
A zöldfelületek fejlesztése a városfejlesztési koncepció szerves része, a kerület arculatának meghatározó eleme. A kerületi alapterv szabályozási tervek elkészítésekor a zöldfelületek fejlesztését összhangba kell hozni a közmű- és közlekedésfejlesztéssel. A felújítás mértékét befolyásolja a növényzetben bekövetkezett változások mértéke, a kertberendezési tárgyak, utak kopása, elhasználódása. Gyakran az igények is jelentősen változnak, amit célszerű a zöldterületen is követni (játszótér átalakítása, sport, útvezetés, stb) a parkok egy részének, illetve egészének felújításával. Ennek során a park eredeti térszerkezete, burkolatrendszere, felszerelése lényegesen nem változik. A felújítás kiterjedhet a burkolatok, lépcsők, támfalak felújítására, a növények pótlására is. Szükségessé válhat a park átépítése is, amely során új térszerkezet, burkolatrendszer kerül megépítésre. A felújítást célszerű összekapcsolni a közművek, utak, járdák felújításával. A munkát a zöldterületek vizsgálata után műszaki- gazdasági terv alapján lehet ütemezni. A zöldfelületek fejlesztését, a zöldterületek növelését tartalmazza a “Helyi környezetvédelmi program” is. A tervezés során a tervezett beruházásokat is felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az építkezéseket zöldfelületek építése kísérje. A fejlesztést célszerű összekapcsolni a kerület mikrokörnyezetének fejlesztésével (épületek és közvetlen környezetükben lévő növényzet). Fontos feladat a zöldfelületek kialakítása céljából lehetséges területek felkutatása (hulladéklerakó-helyek, bányagödrök, pl.: Péterhalmi úti volt kavicsbánya), amelyek rekultivációs tervek szerint visszafordíthatóak a természet számára. A meglévő zöldterületek használati értékének növelésével, új funkciókkal (pihenőpark, szánkózódomb, játszókert létesítése) teljesebbé válhat a zöldterület. A beruházási okmányok előkészítése és jóváhagyása a mindenkor érvényes jogszabályok szerint, az értékhatárok figyelembe vételével történik. A zöldfelületek fejlesztésének egy lehetősége – ahol erre a műszaki megoldás lehetőséget nyújt – a zöldtető kialakítása, amely elősegíti az ökológiailag hasznos zöldterületek létrejöttét, az egészségesebb környezet kialakítását. A kerület zöldfelületeit, fasorait fel kell mérni és a térinformatikai rendszer zöldfelületi munkarészében ábrázolni kell. A zöldfelületek fejlesztésénél a saját erő kiegészítésére pályázati forrásokat kell bevonni. (Fővárosi Önkormányzat, hazai és Európai Uniós pályázatok) Legtöbb gondot a gazdátlan, rendezetlen, elhanyagolt ingatlanok jelentik, ahol közérdekű védekezés elrendelésére is mód van. 5. 1. A zöldterületek fenntartásának, felújításának prioritásai - a zöldterületi koncepció és a különböző szintű jogszabályok, szabályozási tervek közötti teljes összhang megteremtése, a környezetvédelmi, városképi és zöldterületi érdekek együttes érvényesülése érdekében - a zöldterületek, parkok, fasorok területének növelése és minőségük javítása, gondozási színvonaluk javítása. - a fasori munkák kiterjesztése, a beteg, elöregedett fák kivágásával, a hiányzó fák pótlásával, utógondozásával, új fasorok létesítésével - a belterjes parkok egységes színvonalának kialakítása, továbbfejlesztése - a külterjes parkok belterjes szintű gondozásának, fejlesztésének fokozatos megvalósítása (öntözőhálózat fejlesztésével, cseréjével).
Zöldfelületi koncepció
11 . oldal
2015. 1. 30/
-
-
-
-
-
A lakótelepi parkok esetében a túlterheltség, a helyszűke miatt fontos a lakossági igények ismerete, felmérése a használók vonatkozásában korcsoportok szerint (0-18 év között három korcsoport, felnőttek, nyugdíjasok) és azok ismeretében lehet meghatározni a parkkal kapcsolatos követelményeket, esetleges funkcióváltozásokat (pihenőparkok kialakítása, játszószerek megszüntetése, illetve új játszószerek építése, stb.) A parkok, fasorainak teljes körű felmérésének elvégzése, amely vonatkozik a terület nagyságára, a parkfák állapotára, korára, a parkok növényzetének értékére; a játszóterek burkolatára, a park alkotó elemek felsorolására, biztosítására. A zöldterületeken átvezető járdák, tipegőlapos utak szükség szerinti felújítása, az áttaposások helyén kerti utakat kell építése. A vandalizmus okozta károk mérséklésére szükség szerint a parkok őrzésének biztosítása. A parkok szakszerű fenntartásához szükséges összeget a költségvetésben biztosítani kell. Az intézmények udvarán lévő parkfák egészségi állapotának felmérését folytatni kell, a balesetveszély elhárítási munkákat el kell végezni. (pl. Kandó tér, Speciális Általános Iskola) A pázsitfelületek 10 évenkénti felújítása, szükség szerinti felülvetése. A parkfák pótlása új parkfák telepítése, a pótlás során törekedni kell a várostűrő, allergén pollent nem termelő fák, illetve virágukkal díszítő fák telepítésére. A kerületünkben lévő virágágyak (egy – és kétnyári, évelő) számát, nagyságának növelése az utak melletti fasori sávokban új virágágyak a meglévő virágtartó edényekbe a virágkiültetések elvégzése (Havanna lakótelep, Szent Lőrinc és Lakatos úti lakótelep). A gyalogos utak, burkolt felületek találkozásánál – gyepfelületek sarkán célszerű évelő növények, talajtakaró cserjék telepítése, létesítése. Lehetőség szerint nagy méretű cserjék telepítése szükséges. A rózsaágyakban lévő elöregedett rózsák cseréje és pótlása. .A “senki földje” területeket folyamatos felszámolása és helyettük rendezett zöldfelületek kialakítása. A zöldfelületek szerkezetének átalakítása, növelve a fák és cserjék arányát a pázsitfelületek rovására, mert ezek biológiai aktivitása mintegy tízszerese azokénak. A fa és a többszintes cserje telepítéseknek jelentőségük van az utak mellett, a parkolókban a lakosság egészségének védelme érdekében (a környezetszennyezés csökkentése, zajterhelés csökkentése, stb). A felújított parkok játszóterek intenzív fenntartására a költségvetésben a pénzügyi fedezetet biztosítani kell.
5.2. Részterületek prioritásai 5. 2. 1. Játszóterek, sportpályák felújítása, szabványosítása, átépítése -
A játszóterek 78/2003.(XI. 27.) GKM rendelet szerinti szabványossági ellenőrzése alapján a két évenkénti ellenőrzést biztosítani kell a költségvetésben. A játszószerek számát, funkcióját a lakossági igények alapján kell megállapítani. A játszóterek bekerítését, a játszó gyermekek védelme, a vandalizmus okozta károk csökkentése, közegészségügyi szempontok miatt el kell végezni. -A felújított játszótereken közbiztonsági, vagyonvédelmi okokból szükség lenne a térfigyelő rendszer telepítésére, fontos a megfelelő közvilágítás kiépítése is. - Az intézmények udvarán lévő játszószerek szabványossági felülvizsgálata alapján a balesetveszélyes játszószereket el kell bontani, fontos a játszószerek pótlásának az elvégzése éves ütemezés szerint. Zöldfelületi koncepció
12 . oldal
2015. 1. 30/
-Törekedni kell az integrált játszóterek kialakítására, az egészséges, és mozgáskorlátozott, egészség károsult gyermekek egyidejűleg történő játszási lehetőségének a biztosítására. A játszótereken is biztosítani kell az akadály mentesítést, figyelembe véve az esélyegyenlőség elvét. -A játszóterek megközelíthetőségét, a parkolást biztosítani kell. A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. -A játszótereken, parkokban mobil illemhelyeket kell kialakítani. -Biztosítani kell a kamaszok részére is a játék, sport lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltése érdekében külön játszóterek építésével. Ezeken a játszótereken kialakítható a görkorcsolya, kerékpár akadálypálya is, amelynek segítségével elkerülhető a sétányok, járdák rongálása, a gyalogosok veszélyeztetése. Kialakítható a részükre a szabadtéri sportpavilon, grundsportpálya is. A szabadtéri sportpályák, dühöngők burkolatának, kerítésének állapot felmérése és ennek ismeretében tervezhető karbantartása, felújítása és átépítése, az aszfalt burkolatú sportpályákon öntött gumiburkolat kialakítása. 5. 2. 2. Öntözőhálózat felújítása, építése, csobogók, szökőkutak kihelyezése -Új csobogók, szökőkutak tervezése, kialakítása indokolt pld. a Kossuth téren, ehhez az öntözőhálózat felújítása szükséges -A belterjes parkokban lévő öntözőhálózat felújítását is el kell végezni. -A külterjes parkokban az öntözőhálózat tervezésének, megépítésének engedélyeztetésének ütemezése a parkok igénybevétele ismeretében. -A közcélú zöldterületek ivókút ellátottsága a kerületben nem megfelelő, elsősorban a felújított parkokban, játszótereken létesítettünk ivókutakat. Ez az aránylag kis költséggel megvalósítható fejlesztés jelentősen növelheti a közparkokba látogatók komfortérzését. - Elérendő cél a csapadékvizek és talajvizek öntözési célú felhasználása és az ehhez szükséges műtárgyak létesítése. 5. 2. 3. Pihenőparkok, közösségi parkok építése -A családi házas lakóterületek központi tereinek rendbetételére, pihenőparkok kialakítására kell törekedni. (pld. Hargita tér) -A Lakatos úti ltp. mellett a volt „Büdi tó” területén a pihenőpark építését folytatni kell. -A Thököly utca, Haladás utca közötti önkormányzati tulajdonban lévő területen a pihenőparkot, játszóteret kell építeni, amellyel biztosítható az ott lakók pihenése, a gyermekek játéklehetősége. -Pesti síksági arborétum létesítésére terület kijelölése, a megépítésükhöz szükséges pályázati forrás biztosítása. 5. 2. 4. Utcák rehabilitációja -Az ember a napjának egy részét a közterületen, utcán tölti, így az utcaképnek fontos biológiai, tudati, esztétikai szerepe van ránk. A parkhasználók köre főleg gyerekek, a vigyázó szülők, és a nyugdíjasok korosztályából kerülnek ki. A megfelelő parkhasználat, illetve a park különböző funkcióinak (pihenés, játék) teljesítéséhez hozzátartozik a jó minőségű felszereltség. A cél az egységes utcakép megteremtése, melyhez hozzátartozik az egységes burkolat, fasor, növénytelepítés, az egységes bútorzat (padok, szemetes kosarak, kerékpártárolók, parkolás gátló oszlopok), kandeláberek is. -A meglévő padok felújítása, illetve indokolt esetben újabb padokat kell kihelyezése Zöldfelületi koncepció
13 . oldal
2015. 1. 30/
-A kutyafuttatási lehetőségek javítása, a parkok tisztaságának, közbiztonságának javítása érdekében újabb körülkerített kutyafuttatók kialakítása. -A meglévő szemétgyűjtő edények javítása, új szemetes kosarak kihelyezése.
5.3. A zöldfelületek fenntartását végző Városüzemeltető Nonprofit Kft. koncepcióban betöltött szerepe A Képviselő-testület 860/2000. határozata alapján átadásra került az önkormányzat kezelésében lévő zöldterületek fenntartása, parkok felújítása a Városüzemeltető Nonprofit Kft. részére. Ezen munka része az Önkormányzat zöldfelület gazdálkodási programjának, egyúttal szervesen illeszkednie kell a Környezetvédelmi programhoz, valamint a helyi környezet védelméről és a település tisztaságáról szóló önkormányzati rendelethez. A fentieket alapul véve, négy fő tevékenység köré rendeződik a Városüzemeltető Kft. feladatrendszere: a. A kertvárosi jelleg megőrzése, a peremkerületi hátrányok csökkentése b. A költségvetésben biztosított pénzeszközök racionális, szakmailag indokolt felhasználása. c. A lakótelepi parkok gondozási színvonalegységének közelítése. d. A lakosság tudatformálása minden lehetséges eszközzel. Ad. 1. Az elmúlt évek során, valamint az elkövetkező években, a közművek (gáz, szennyvíz, stb) kiépítésével összhangban, nagyarányú útépítési és útfelújítási program zajlott kerületünkben. Elvárható igény, hogy a családi házas lakókörzetekben megvalósuló beruházások kiterjedjenek a zöldsávok és a fák „felújítására” is. Az útépítésekkel rendezett padkát és szikkasztó árkokat kell kiépíteni, egyben lehetőséget kell biztosítani a lakóknak a tevékeny közreműködésre (pl.: fűmag, növényanyag biztosítása, stb.). A faállomány felmérését követően, tervszerű cserét, ifjítást folytatni kell, a gondozásban szintén biztosítva a lakosság részvételét. A kertvárosi – peremkerületi létből adódik, a beépítetlen, mezőgazdasági, „elhagyatott”, gondozatlan területek nagy aránya. Ezek a területek az esztétikai szempontokon túl, közegészségügyi problémákat is hordoznak, a pollenképződés miatt. Kiemelt fontosságú tehát, hogy időben és mindig legyen rá forrás, a gyommentesítés, kaszálás a gyomok virágzása előtt megtörténjen. Szükséges a parkterületek pontos felmérése. Mennyiségi és minőségi jellemzőik alapján, a zöldterület jelenlegi és a későbbiek során is betöltendő funkciója szerint gondozási, fejlesztési tervet kell készíteni. Ad. 2. A költségvetés tervezése során, már a beruházás forrásainál számításba kell venni részben vagy egészben a környezet átfogó rekonstrukciójának költségeit. Ad. 3. A kerület lakótelepi lakóinak elvárható igénye az is, hogy a szocializáció okozta különbségek ellenére, a lakótelepi parkok gondozási színvonala közelítsen egymáshoz.
Zöldfelületi koncepció
14 . oldal
2015. 1. 30/
Természetesen, éppen az előbbi körülmény miatt ez többlet ráfordítást igényelhet, azonban még ilyen áron is törekedni kell az azonos fajlagos ráfordításokból kihozható hasonló gondozottsági színvonalra. Ad. 4. A fentiekben részletezett feladatok végrehajtása sem pénzügyileg, sem pedig az üzemeltető legjobb akaratát feltételezve nem hajtható végre a kerület lakóinak hathatós hozzájárulása, pozitív hozzáállása nélkül. A lakosság részéről megnyilvánuló negatív tények részletes ismertetésétől eltekintve, de példaként megemlítendő a vízelvezető árkok problémaköre, mely szerint az utak víztelenítését biztosítani hivatott, rendszerint a járdát az útpályától elválasztó zöld sávban elhelyezett szikkasztó árkaink nagy részét a lakók visszatemetik, növényi és építési hulladékkal feltöltik. Családi házas övezetben gyakori jelenség ez, s nyilvánvaló okaként az utcán parkoló autóknak kívánnak így spontán plusz területeket biztosítani. Gyakori negatív lakossági hozzáállás az is, hogy ellentétben az építési szabványokkal a telken keletkezett csapadékot is megpróbálják a közterületre kivezetni. További gond, hogy nem jól kiválasztott, szakszerűtlenül elhelyezett, majd „ sorsára „ hagyott növényanyagokat telepítenek a zöld sávba, melynek további gondozásagondja a Városüzemeltető Nonprofit Kft.-re marad. Az ilyen és ehhez hasonló problémákat egy tartós, szakszerű felvilágosító munkával tudják megoldani. Eszközként rendelkezésükre áll a kerületi Önkormányzat havi lapja, a Városkép. Ebben részletes tájékoztatást kap a lakosság a tervezett és folyamatban lévő munkákról, és itt kaphat helyet az éppen aktuális munkához kapcsolódó lakossági részvétel lehetőségének ismertetése is. A lakókkal való személyes kommunikáció javítása érdekében ügyfélszolgálatot tart fenn és ingyenes zöldszámot üzemeltet Városüzemeltető Nonprofit Kft., s a hozzájuk eljutó információkat, bejelentéseket, problémákat, személyes kivizsgálást követően a bejelentővel egyeztetve kívánják megoldani. 6. Fasorok 6. 1. A fasorok fejlesztési programjának célja Budapest, illetve kerületünk zöldfelületi rendszerében kiemelkedő jelentőségűek az utcai fasorok. Kerületünk fasorainak teljes körű feltérképezése (fafajta, kor, egészségi állapot, a fák elhelyezkedése, üres helyek) szerint sajnos még nem történt meg, ennek elvégzése rövid időszakon belül szükséges lenne, amelyet egy számítógépes feldolgozásnak, térinformatikai ábrázolásának, a felvett adatok folyamatos karbantartásának kell követnie. Az adatok ismeretében állapíthatóak meg a fasorok fenntartási munkái, illetve a fasorok rekonstrukciója, új fasorok létesítése. A nagyszámú sorfa állomány tervszerű, rendszeres és szakmailag teljes körű fenntartására az elmúlt években nem állt rendelkezésre a szükséges pénzügyi fedezet, ezenkívül a környezet-szennyezése és a növekvő városi ártalmak is a fasorok egészségi állapotának leromlását okozták. A fasorok egészségi állapotának romlását meg kell állítani, illetve a lehetőségek szerint javítani kell.
Zöldfelületi koncepció
15 . oldal
2015. 1. 30/
Jó egészségi állapotú fasorokat meg kell menteni az életfeltételek javításával, és folytatni kell a városképileg fontos útvonalak, majd ezt követően a mellékutak fasorainak felújítását, lecserélését, pótlását, és a fasori sávokban a cserje telepítését. Ezt segíti a lakók, intézmények, civilszervezetek számára meghirdetett „Ültess egy fát kerületünknek!” pályázat is. 6. 2. A fasorok állapot romlásának oka A fa pusztulások elsődleges oka a környezeti állapot romlása, illetve a fasorok életfeltételeinek nem megfelelő biztosítása. A legfontosabb károsító tényezők: Az utak, járdák síkosság mentesítésére használt sózás; (konyhasó, magnézium-klorid, sózott homok használata). A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII. 30.) Kormányrendelet alapján a „közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével a síkosságmentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.” A levegő szennyezettségének növekedése: A fasorok károsítását elsődlegesen a közlekedésből eredő kipufogógázok okozzák monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok).
(szén-
Kedvezőtlen talajviszonyok, levegőtlenség, vízhiány kialakulása: • • • •
Az utak, járdák aszfaltozása, a fák körüli kicsi fahely akadályozza a gyökérzethez a csapadékvíz beszivárgását. Az aszfaltborítás akadályozza a laza talajszerkezet kialakulását, a levegőcserét. Hasonló hatást okoz a fák körül keményre letaposott földfelület is. A talajszerkezet romlását fokozza a talaj tápanyagtartalmának, humusztartalmának csökkenése, tekintve, hogy a fasorokban minimális a tápanyag utánpótlás és a lehullott lomb is összegyűjtésre kerül (nem ássák vissza a talajba). A földgázvezetékeknél a tömítéseknél, a régi csővezetékeknél gyakoriak a gázszivárgások, amelyek a gyökérzet pusztulásához vezethetnek, illetve hasonló hatású talajszennyező a fáradt olaj, a gépkocsik tisztítására használt mosószer, stb.
Mechanikai sérülések: • • • • •
A járdán parkoló és rakodó autók által okozott kéregkárosítás. A közlekedésből eredő gally letörések. A közművezetékek építése során okozott törzs, ágsérülések is a szakszerű sebkezelés hiánya csak tovább rontja a fák egészségromlását, mivel a sérült törzsön át a fa víz-, tápanyag ellátása csökken. A közművezetékek építése során elvágott gyökérzet sorvadása, pusztulása, a fák egyensúlyi viszonyainak megváltozása több egészségesnek tűnő fa kidőléséhez vezetett. A lakosság által szakszerűtlenül elvégzett fasori munkák is hasonlóan károsító hatásúak.
Zöldfelületi koncepció
16 . oldal
2015. 1. 30/
Kórokozók, kártevők: A fentiekben ismertetett okok hatására a növények egészségügyi állapota romlik, kártevők, kórokozók támadják meg (platán csipkéző poloska, gombás betegségek, pajzstetű, vadgesztenyelevél aknázómoly, stb.). Problémát jelent, hogy a folyamatos korszerű növényvédelemre, a kerület összes fasorának a permetezésére nincs pénzügyi fedezet; elmarad a lemosó permetezés és a magánkertekben, intézményudvarokban sem mindig megoldott a szakszerű növényvédelem. Egyéb fa pusztulási okok: • • •
Lakossági szándékos rongálás Építkezések, Fák természetes elöregedése
A fák a környezeti, illetve egyéb ártalmak hatására veszítenek díszítő értékükből, romlik egészségi állapotuk, vegetációs periódusuk lerövidül. 6. 3. A kerületi fasorok állapota Kerületünkben egységes, azonos korú és fajú fákból álló fasor nagyon kevés (Rudawszky u., stb.) A fasori állományt több mint 30 faj alkotja, amelyek közül legnagyobb részt az akác, juhar, hárs vadgesztenye, platán szerepel. A fasorok telepítésénél vizsgálni kell a fák várostűrő képességét, amely több, korábban használt faj esetében jelentősen lecsökkent, jelenleg kedvező a szakmai tapasztalatunk a kőrisfákkal, juharfákkal. A lakosság a fák elültetésénél nem mindig veszi figyelembe a szakmai szempontokat, ezért elektromos vezetékek alá nagyra növő nyárfa, nyírfa csemetéket, ültetnek, illetve szűk utcák esetében nem veszik figyelembe az útszabvány biztosítását. Gyakori a közterületre történő gyümölcsfa ültetés is, amelyek szakszerű ápolása, növényvédelme gyakran elmarad, illetve nem rendszeres. Az elmúlt években rendelkezésünkre álló pénzügyi fedezet nem biztosította a fasorok teljes körű szakmai fenntartási munkáit, felújításait, fejlesztéseit, a fasori sávok ápolását. A fentiekben leírtakat összegezve, megállapítható, hogy a fasorok nagy része különböző korú, fajú, nem megfelelő állapotú fákból áll, de természetesen erről pontos tájékoztatót csak a fasori kataszter, állapotfelmérés adhat. A fasorok fejlesztési sorrendjének megállapítása szempontjából fontos a fasorok kerület szerkezetben elfoglalt helye, a fafaj, egészségi állapot és a kor, és szükséges kerületi közmű alaptérkép is. 6. 4. A fasorok fenntartása Kerületünk fasorai néhány kivételtől eltekintve elöregedettek, hiányosak, a meglévő fák sem esztétikai, sem élettani elvárásainknak nem felelnek meg. Fontos tehát a hiányzó fák pótlása, ami azonban nem merülhet ki facsemeték ültetésében, hanem gondot kell fordítani ápolásukra, öntözésükre, koronaalakító metszésükre is. A meglévő egészséges, de a légvezetékek védelme érdekében egyoldalú szempontok szerint végrehajtott gallyazások miatt, csökevényes vagy torz koronájú fák szakszerű gallyazása, metszése szükséges.
Zöldfelületi koncepció
17 . oldal
2015. 1. 30/
A beteg, elöregedett fák cseréjét meg kell oldani a tuskók kiszedésével együtt, a városi körülményeket jól tűrő és kifejlett állapotban is megfelelő méretű fajták egyedeivel, pl.: gömbjuhar, gömbakác, vérszilva. Szükségessé válik indokolt esetben teljes fasorok komplett felújítása, amennyiben a fák egészségi állapota vagy mérete az épületek, közművek állagát veszélyezteti. A felújítási munkákat lehetőség szerint több lépcsőben kívánjuk megvalósítani, részleges leváltással, hiszen a zaj- és levegővédelem elsődleges szempont. A fasorok fenntartása és fejlesztése az útkezelői feladatokkal (vízelvezetés, járdajavítás, útépítés), és a légvezetékek üzemeltetőivel összehangoltan képzelhető el. Külön figyelmet kell fordítani a beláthatósági háromszögek és a közúti jelzőtáblákat takaró növényzet forgalombiztonsági szempontból is fontos kezelésére. Célszerűnek tartjuk azokon az önkormányzati területeken, ahol megfelelő hely áll rendelkezésre - lakótelepek szélén, ipari övezetek mentén, vasúti területek mellett - nagyra növő, reprezentatív fajtákból különlegesen szép látványt nyújtó fasorok telepítését, hárs, platán, juhar, nyír felhasználásával. A fásítási programban az alábbi fontossági sorrendet kellene betartani: 1.) Kiszáradt fák kivágása, tuskóirtás, illetve pótlások A kiszáradt fák ugyanis balesetveszélyesek, jelenlétük növény egészségügyi és esztétikai szempontból is kifogásolható. 2.) Kiemelt fontosságú az egészségügyi, oktatási, kulturális, sport és egyházi intézmények működése környezetvédelmi szempontú biztonságát, védettségét, valamint az ipari létesítmények, vasúti területek (Cegléd-Szolnok vasútvonal) elhatárolását fasorok telepítésével folytatni kell. Újonnan kialakult telepszerű építkezések esetén a megépített utcák mentén meg kell kezdeni a fásítást. 3.) Tömegközlekedési (autóbusz útvonalak) a nagyobb közúti forgalom okozta zaj és levegőszennyezés kompenzálására a fasorok fokozottan alkalmasak. 4.) Parkterületi fák pótlása nem tekinthető kiemelt fontosságúnak, hiszen ezek már eredetileg is aktív zöldterületek. 5.) Mellékutak, lakó utak fasorainak pótlása azok nagy mennyisége miatt csak a legutolsó ütemben valósítható meg. A program végrehajtásához, kertész szakmai feladatként, a pótlandó fák fajtájának és típusának meghatározása szükséges még, figyelembe véve a közművek elhelyezkedését, a forgalmi adottságokat . Az Európai Unió országaiban a fasorokat nem fatömegük alapján értékelik, hanem táji elemként, és a lombkoronához kapcsolódó előnyös tulajdonságaik alapján, amelyeket mi, a fák szolgáltatásainak gyűjtőfogalmával jellemzünk. Ezek a szolgáltatások a fák asszimiláló, azaz lombfelületével arányosak, aminek nagysága a fák korától és lombozatuk állapotától függ (1 lomb m3 átlag 4 m2 asszimiláló felületnek felel meg). 6. 5. Javaslat a fasorok felújítására, fejlesztésére -
A fasorok felmérésének költségét biztosítani kell. A fasorok fenntartásához megemelt pénzügyi keret biztosítása szükséges a költségvetésben. Értékes, idős faállományoknál a rendszeres száraz gallyazás, a sérülések kezelése, a növényvédelmi munkák időben történő szakszerű elvégzése, öntözés, tápanyag
Zöldfelületi koncepció
18 . oldal
2015. 1. 30/
-
utánpótlás, talajlazítás, az elsűrűsödött korona ritkítása szükséges és fontos a megfelelő sebkezelés. Fontos az idős, elöregedett, balesetveszélyes, megnyurgult, fejlődésben megállt fasorok ifjítása. Fahiányok rendszeres pótlása előnevelt többször iskolázott, 5-6 cm törzsátmérőjű fákkal. A szilárd burkolattal, kis fahellyel rendelkező fasorokban folyamatosan meg kell nagyobbítani a fa helyeket, teljes talajcserével az öntözési lehetőség biztosításával. A fasori sáv felújítását, talajcseréjét, illetve a cserjék telepítését is el kell végezni, indokolt esetben a fahelyeket is sávokat ki kell emelni a fák védelme érdekében. Egyes fasoroknál indokolt a teljes rekonstrukció elvégzése, a várostűrő fajokkal történő fa pótlás kell. Az értékes fasoroknál a síkosság-mentesítésére a szóró só nem alkalmazható. A fasorok mellett indokolt esetben korlátozni, illetve megtiltani kell a parkolást, illetve a fákat műtárggyal kell védeni. A közműhálózat korszerűsítését a fák károsítása nélkül kell elvégezni. A fasorok ápolási munkáit műszaki tervben kell leírni. A részleges, vagy teljes rekonstrukció, felújítás esetén közmű egyeztetett kiviteli terv készítése kell.
7. Környezetvédelmi szempontok érvényesítése 7. 1. Az önkormányzat környezetvédelmi programja Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a 549/1996. (V. 30.) sz. határozatával jóváhagyta a helyi környezetvédelmi programot. A program többször felülvizsgálatra került, jelenleg a 2008-2012 időszakra fogadta el a programot a Képviselő-testület. A környezetvédelmi programban a zöldfelületek fenntartására, fejlesztésére meghatározott feladatok végrehajtását biztosítani kell. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, a Fővárosi Önkormányzat Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza a magánkertekben, parkokban, közterületeken keletkezett zöld hulladék begyűjtésének a megszervezését, amelyet az FKF Zrt. és a Városüzemeltető Nonprofit Kft. végez. A zöld hulladék (avar, gally, nyesedék) égetése helyett előnyben kell részesíteni a komposztálást. A komposztálás módjáról, lehetőségeiről a Városképben, TV-18-ban a lakosságot tájékoztatni kell, az ehhez szükséges eszközök biztosítására pályázati forrásokat is be kell vonni 7. 2. A zöldfelületek őrzése, védelme Zöldfelületek őrzése, védelme, civilszervezetek, lakosok mozgósítása, részvétele a zöldfelületek fenntartásában: -
-
A zöldfelületek egyik veszélyeztető tényezője a környezetszennyezés, amely jelentősen csökkenti a fajok élettartamát, elsősorban az utak melletti zöldterületeken. Az új fasorok, parkok építésénél törekedni kell a várostűrő fajok telepítésére. - A zöldterületeket gyakran szabad tartalékterületként kezelik és beépítik. A helyi “környezetvédelmi program” szerint a kerületi alapterv, szabályozási tervek elkészítése során a zöldfelület fejlesztést, a területek növelését biztosítani kell, illetve meg kell akadályozni a zöldterületek, parkok területének csökkenését a közterület foglalási, közútkezelői és építési engedélyek kiadása során.
Zöldfelületi koncepció
19 . oldal
2015. 1. 30/
-
Komoly károk keletkeznek a rendellenes használatból, szándékos rongálásból, lopásból, (növények, játszószerek, padok). A sérült növények környezetvédelmi szerepe csökken, valamint a károk helyreállítása megnöveli a parkfenntartás öltségeit. - Ezenkívül kárt okoz a pázsitterületeken a parkolás is. A zöldfelületek védelme érdekében szükséges, illetve lehetséges intézkedések a védelem típusa szerint: - Hagyományos védelem: tiltó táblák kihelyezése, kerítések és védőkorlátok készítése, parkőrök alkalmazása. - Kerületünkben elsősorban tiltó táblákat, védőkorlátokat helyeztettünk ki a lakótelepeken, parkőröket nem sikerült alkalmaznunk. - megelőző védelem: történhet a parkok tervezése során a használattal kapcsolatos igények helyes felmérésével és a jól kialakított közlekedési hálózattal. A parképítés során is törekedni kell a megelőzésre: a burkolt felületeken növénykazetták kialakításával, jó minőségű növények ültetésével, erős, kopásálló berendezési tárgyak alkalmazásával. - A gondos, igényes parkfenntartással, a tisztaság biztosításával a védelem is hatékonyabb. - A károk megelőzésében segíthet a közösségi szemlélet, az oktatás, nevelés. - Hatósági védelem: szabálysértési eljárás, bírság, közterület – felügyelet, térfigyelő kamerák kihelyezése. A zöldfelületek rendeltetéstől eltérő igénybevétele esetén elő kell írni a parkberendezési tárgyak megőrzését, a termőföld védelmét (leszedés és depózás szükség szerint), a parkterület szakszerű helyreállítását és a növényzet védelmét. A fák védelme érdekében favédelmi terv készítését kell előírni az építési munkák megkezdése előtt.
7. 3. Illegális hulladék lerakás megakadályozása, a köztisztaság javítása A közterületek rendje és tisztasága érdekében folyamatosan biztosítani kell az illegális szemétlerakó helyeken a szállítást. Következetesen alkalmazni kell a tiltó táblák kihelyezését, tettenérés esetén a szankcionálást. A kerületet övező erdők és mezőgazdasági területek vonzzák az illegális szemétlerakókat. Ez igaz a szomszédos településekről befelé, de a kerületből kifelé igyekvőkre egyaránt. Minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a megakadályozására ill. csökkentésére. (Közbiztonsági centrum, táblás tiltás és szankcionálás, rendőrség stb.) A kerülettakarítás, utcaseprés kiterjesztése a lakótelepek teljes területére, valamint a frekventált területekre lényegesen javította a közterületek rendjének és tisztaságának a helyzetét 7. 4. Erdőterületek fenntartása Az erdők kezelését a Pilisi Parkerdő Zrt Budapesti Erdészete végzi. Az erdők növényállományának nagy része elöregedett, berendezési tárgyaik – kivéve a Sas utcai erdei játszóteret – elöregedtek, elhanyagoltak. Tovább kell folytatni és felerősíteni azt az együttműködést, amelynek eredményeképpen létrejött a kerületben 2 darab erdei tornapálya (Sas utca és Közdűlő utca mellett). Az erdők levegőtisztaságban, pormegkötésben játszott szerepük miatt kerületi jelentőségűek. Az erdők takarítása, az illegálisan lerakott szemét elszállítása – pénzügyi fedezet hiánya miatt – nem teljes körűen megoldott. Az erdőfenntartás színvonalának javítása érdekében a Pilisi Parkerdő Gazdaság Zrt.-vel szorosabb együttműködést folytatni kell. Zöldfelületi koncepció
20 . oldal
2015. 1. 30/
7. 5. Parlagfű elleni védelem, gyommentesítés Az allergiás megbetegedések szempontjából a legnagyobb jelentősége a parlagfű pollenjének van, majd ezt követi a fekete üröm, útifű, stb., illetve a pázsitfüvek virágzatára allergiás betegek száma is jelentős. A helyi környezetvédelmi program alapján fel kell mérni azokat a zöldterületeket, ahol allergiás megbetegedéseket okozó növényzet található, ezen területek fokozott ellenőrzéséről, gyakori kaszálásáról gondoskodni kell, a védekezéshez szükséges költséget a költségvetésben biztosítani kell. A gyomnövények irtását a virágzás előtt kell elvégezni. Az ingatlanok tulajdonosait, kezelőit – ha szükséges - kötelezni kell az ingatlanuk és az előtte lévő közterület rendszeres kaszálásának elvégzésére, illetve a TV 18-ban, Városképben felhívásokat kell megjelentetni. Szemléltető eszközökkel kell tájékoztatni a lakosságot, mert nagyon sokan nem ismerik, illetve összekeverik a gyomnövényeket. Az önálló intézményeket, gazdálkodó szervezeteket írásban kell felszólítani a védekezés elvégzésére, az adott év június 30. napjáig az ingatlan tulajdonosa, kezelője köteles a parlagfű virágzását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan. A művelési és védekezési kötelezettségüket megszegő tulajdonosokkal, földhasználókkal szemben növényvédelmi bírság szabható ki. A 2008. évi XLVI. tv. az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről lehetővé teszi a közérdekű védekezés elrendelését a tulajdonos, illetve a földhasználó költségére. A 29/2010. (IX. 14.) A helyi környezet védelméről, a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló - 35/1997. (XI. 25.) önkormányzati rendelet módosítása sz. önkormányzati rendelet szerint az ingatlan előtti közterület tisztán tartása, kaszálása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének a feladata. Törekedni kell a használaton kívüli területek zöldfelületi rendszerbe történő bevonására (pl.: az iparvágányok melletti területek). 7. 6. Közterület felügyelet, ellenőrzés A Közbiztonsági Centrum munkatársai és a Városüzemeltető Nonprofit Kft. szoros együttműködése kívánatos a gyors intézkedés érdekében. A kerületi Közterület-Felügyelet egyik fontos feladata az ingatlanok előtti közterületek kaszálásának, tisztán tartásának ellenőrzése. 8. A zöldterületek nyilvántartása, lakossági, külső kapcsolatok 8. 1. A zöldterületek nyilvántartása Az 1992-es Riói konferencia ajánlása szerint a zöldfelületi értékeket fel kell tüntetni a nemzeti, gazdasági és számviteli rendszerekben. Az önkormányzati ingatlan vagyonkataszter is tartalmazza a közhasználatú zöldterületek adatait az ingatlan nyilvántartással, térinformatikai rendszerrel összhangban. (1991. évi XXXIII .tv. 42. §. és a 147/1992. (XI. 16.) Korm. rend.4. sz. melléklet), ezt az ÁSZ vizsgálat szerint is el kell végeznünk. Zöldfelületi koncepció
21 . oldal
2015. 1. 30/
A növényekben, zöldterületeken okozott károk nagyságának megállapításához ismerni kell a növényzetre vonatkozó adatokat, eszmei értéküket (pl.: Dr. Párkányi Ildikó közgazdasági, a dr. Radó Dezső mérnök-biológiai módszere). 8. 2. Lakosság, civil szervezetek bevonása a zöldterületek fenntartásába A zöldterületek védelmébe be kell vonni a kerület lakosságát is, civil szervezeteit is. A civil szervezetek ezen kívül részt vehetnek a város szépítésében, javaslatokat tehetnek a zöldfelületek fejlesztésére, felméréseket végezhetnek, különböző akciókat szervezhetnek, stb. (pl.: közterületek, fák és cserjék örökbefogadása; “Ültess fát kerületünknek”, Civil kertek létrehozása, stb). Az állampolgárok, civil szervezetek munkáját az önkormányzat szervező, irányító munkával tudja segíteni, figyelembe véve a civil szervezetek javaslatait, amelyhez a www.zöld18.hu honlap is lehetőséget biztosít Az ingatlan tulajdonosokat, kezelőket, intézményeket ösztönözni kell arra, hogy közvetlen környezetüket díszítsék, gondozzák. Ezt segíti elő kerületünkben a hagyományos “Föld Napi” növényosztás, illetve a “Szebb, virágosabb kerületünkért” pályázat és az egynyári és kétnyári virágpalánták kedvezményes illetve díjtalan osztása. Javasoljuk megkezdeni az „Újszülöttek fája” telepítését a kerületi újszülöttek családjának a részére a fasor rekonstrukció keretében elültetett meghatározott fa gondozásának a biztosításával, illetve a parkfák, sorfák telepítésével biztosítható, hogy minden kerületi újszülöttnek legyen „saját fája”. A lakosság közreműködhet a parkok, parkfák, sorfák és lakótelepi közterületek gondozásában, fenntartásában. Az általuk elvégezhető munkák: közterületek takarítása, cserjék, parkfák és sorfák öntözésében, illetve cserjeásásban, virágfelületek gyomlálásában, stb. A lakosság, intézmények, civil szervezetek közreműködése a zöldfelületek fenntartásában, a virágosításban elősegítette a “Virágos Magyarországért” pályázaton történő eredményes részvételünket. (1998-ban, 2003-ban, 2005-ben, 2009-ben a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal különdíját kapta a kerületünk.) 8.3. Külső kapcsolatok (közüzemek, hatóságok, Főpolgármesteri Hivatal, stb.) Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tevékenységünkhöz valamilyen módon kapcsolódó közüzemek, építőipari cégek, magánszemélyek, munkájuk során vagy következményeként, folyamatosan érezzék a „gazda gondosságát”, tehát hatékonyabb egyeztetésekkel a közterületen okozott károkat, párhuzamosan végzett tevékenységeket le kell csökkenteni, de ha indokolt, élni kell a hatóságok által biztosított szankcionálással is. Meg kell ragadnunk minden alkalmat, hogy pályázati pénzekkel pótolni tudjuk az esetleges forráshiányt, illetve többletráfordítást tudjunk végrehajtani. Ennek érdekében mind a fővárosi, mind a központi forrásokat meg kell célozni.
Zöldfelületi koncepció
22 . oldal
2015. 1. 30/
9.) A Koncepció pénzügyi forrásainak felmérése: A zöldfelület gazdálkodási koncepció elfogadása után minden év április 30-ig gondoskodni kell a zöldfelületek fenntartására, fejlesztésére vonatkozó ütemterv elkészítéséről a feladatok, a határidők és a felelősök megjelölésével. Feladat Önkormányzati tulajdonú erdők fenntartása, és együttműködés a Pilisi Parkerdőgazdasággal A kerület gondozatlan területeinek kaszálása Kerület takarítás, utcaseprés Parkfenntartás, fasorok fenntartása Lakótelepi parkok fenntartása Lakatos ltp. Szent Lőrinc ltp. Gloriett ltp. Havanna ltp. Kiemelt terek fenntartása Terek fenntartása Játszóterek korszerűsítése, felújítása, gondozása Öntözőhálózat fenntartása, felújítása Öntözőhálózat építés Zöldterületeken átvezető járdák felújítása az áttaposások helyén kerti utak létesítése Virágágyak létesítése Játszóterek parkok közvilágításának kialakítása
Zöldfelületi koncepció
23 . oldal
Összeg eFt 4000 12000 25000 46000 32000 15500 9000 38000 24500 34000 22000 5000 3000 6000 4000 30000
2015. 1. 30/
10. Mellékletek 1. számú melléklet Elvégzendő parkfenntartási műveletek az alkotóelemek szerinti bontásban 1./ Pázsit felület Művelet megnevezése - Tavaszi szellőztető gereblyézés - Gereblyézés utáni hulladék elszállítása - Tápanyag utánpótlás (tápanyag szükséglet szerint) Műtrágya szórás Szerves tápanyag kiszórása - Öntözés - Kaszálás - Kaszálék összegyűjtése - Gyepszél vágás - Lombgereblyézés - Takarítás
Ideje, gyakorisága I. negyedév végéig I. negyedév végéig I. negyedévben szükség szerint szükség szerint szükség szerint szükség szerint IV. negyedévben (legkésőbb kora tavasszal) szükség szerint
A pázsit állapota a fenntartási színvonal legszembetűnőbb fokmérője. Az aktuális kaszálás késése, vagy az öntözés hiánya azonnal meglátszik és a gondozatlanság benyomását kelti. A gyepfelületek legfontosabb fenntartási munkája a kaszálás. A kaszálások számát, idejét befolyásolja a helyi klíma, a gyep funkciója, az alkalmazott fűfajok összetétele. A kaszálással egy időben, vagy utána gondoskodni kell a kaszálék gyűjtéséről, vagy elszállításáról. Törekedni kell az összegyűjtött fű komposztálására. Ha a pázsit szegély nélküli út, virágágyás, cserjecsoport mellett van, szükséges a gyepszél vágás is. A tápanyag utánpótlás hiányában a gyep kevésbé bírja az igénybevételt, hamar kikopik, elgyomosodik, minősége romlik. Fontos munka még a tavaszi szellőztető gereblyézés, az őszi lombgyűjtés. A szellőztetés összekapcsolható a tápanyag utánpótlással, felülvetéssel, talajszerkezet-javító anyagok kijuttatásával (komplex géprendszer). Nagyobb gyepfelületen szükséges lehet a vegyszeres gyomirtás is. Éghajlati adottságaink alapján a gyepfelületek megfelelő minőségű fenntartása öntözés nélkül megoldhatatlan. Az öntözés jelentősen megnöveli a költségeket, de a hosszabb szárazabb időszakban ajánlatos az elvégzése a vízigény gondos meghatározása mellett. 2./ Cserjével (talajtakaróval) borított területek: Művelet megnevezése - Tavaszi talajlazítás (gereblyézés) - Metszés - Ifjítás - Kapálás - Vegyszeres gyomirtás - Tápanyag pótlás
Gyakorisága II. negyedév végéig I. negyedév végéig I. negyedév, vagy IV. negyedév szükség szerint szükség szerint IV. negyedév végén (a tápanyag szükséglet figyelembevételével) szükség szerint
- Öntözés Zöldfelületi koncepció
24 . oldal
2015. 1. 30/
- Lombgereblyézés - Őszi ásás - Növényvédelem - Takarítás
IV. negyedév végéig IV. negyedév végéig szükség szerint szükség szerint
A cserjék esztétikai, térhatároló funkciójuk mellett jelentős biológiailag aktív felületet is jelentenek, alkalmasak a megnövekedett környezeti ártalmak ellensúlyozására (por-, zajcsökkentés, szélvédő hatás, mikroklíma javítás). A telepítés után a legfontosabb fenntartási műveletek közé tartozik a talajlazítás, öntözés és a növényvédelem és a szükség szerinti tápanyag utánpótlás. A cserjéknél fenntartó és ifjító metszésre van szükség. E munkánál figyelemmel kell lenni a növekedési esélyre, a hajtás növekedés típusára, a virágzat elhelyezkedésére, a virágzás időpontjára. A helytelen metszés, a “felpucolás” következtében a kapálások száma növekszik, cserjecsoport nem zárul. Az ifjításra szükség van: - idős, növekedési esélyét elvesztett cserjéknél - “elvadult” növényeken - a növény stabilitásának helyreállítására Sövények - Metszés - Kapálás - Nyírás
télen szükség szerint II. negyedévtől folyamatosan, szükség szerint szükség szerint IV. negyedévben (tápanyagigény esetében) IV. negyedév végéig szükség szerint szükség szerint
- Gyomirtás - Talajjavítás - Őszi ásás - Növényvédelem - Takarítás Parkfák - Kötözés pótlása
ültetés után 5 évig (szükség szerint) ültetés után 5 évig (szükség szerint) ültetés után 5 évig (szükség szerint) évenként szükség szerint szükség szerint 1-5 évig rendszeresen IV. – I. negyedév szükség szerint ifjítás utáni években a III. negyedévben szükség szerint szükség szerint szükség szerint
- Karók pótlása - Tányérozás - Tápanyag utánpótlás - Öntözés - Talajlazítás - Koronaalakító metszés - Ritkító metszés - Ifjító metszés - Hajtás válogatás - Növényvédelem - Nyesedék elszállítás - Sebkezelés Zöldfelületi koncepció
25 . oldal
2015. 1. 30/
A parkfák a habitus és a funkció elérése esetében metszést igényelnek. Nagy gondosságot igényel az idős fák rendszeres ápolása. Az öntözést megkönnyíti a telepítéskor kialakított drén rendszer. A fák növényvédelmének elmulasztása csökkenti a várható élettartamot, a karantén kártevők ellen a védekezés kötelező. Egynyári virágok - Virágágy előkészítés - Tápanyag utánpótlás - Ültetés - Gyomlálás - Öntözés - Elvirágzott részek eltávolítása - Növényvédelem
ültetés előtt szükség szerint tavaszi fagyok (május 15. után) szükség szerint szükség szerint szükség szerint szükség szerint
Évelők - Kapálás - Gyomlálás - Visszavágás - Öntözés - Elvirágzott részek eltávolítása - Tápanyag utánpótlás - Növénypótlás - Növényvédelem
II-III. negyedévben szükség szerint II-III. negyedévben szükség szerint szükség szerint (ősz-tavasz) szükség szerint szükség szerint IV. negyedévben A faj virágzási idejétől függően szükség szerint
A nagy élőmunka igény és a magas fenntartási költség miatt a zöldterületeken az alkotóelemekhez viszonyított arányuk csökken, pedig a virág nagymértékben emeli egy hely, tér, városközpont, stb. hangulatát, színvonalát. Ezen helyeken szükséges az intenzív virágkiültetés, amely idegen forgalmi jelentőségű is. Az egy-kétnyári virágok kiültetése általában palántáról történik, de egyes egynyári fajok helyben vethetők (pl. bársonyvirág, rézvirág). Rózsák - Nyitás - Metszés - Növényvédelem - Elvirágzott részek lemetszése - Kapálás - Vadalás - Tápanyag utánpótlás - Pótlás - Takarás, ásás - Öntözés - Nyesedék elszállítása
április-május hónapokban április-május hónapokban folyamatosan, szükség szerint folyamatosan, szükség szerint legalább 3-5X folyamatosan IV. negyedévben szükség szerint IV. negyedévben szükség szerint IV. negyedévben a fagyok előtt szükség szerint szükség szerint
Fenyők, örökzöldek - Tápanyag utánpótlás - Öntözés - Tányérozás - Metszés - Talajtakarás
IV-I. negyedév szükség szerint szükség szerint szükség szerint 1-5 év
Zöldfelületi koncepció
26 . oldal
2015. 1. 30/
- Árnyékolás - Növényvédelem - Ifjító metszés - Nyesedék elszállítása, sebkezelés
ültetés utáni évben szükség szerint szükség szerint II. negyedévben szükség szerint
Homokozó fenntartása - Homokozó fertőtlenítése
évenként legalább egyszer a II. negyedévben 3 évenként, II. negyedévben legalább hetenként II-III. negyedévben legalább kéthetenként
- Homokcsere - Takarítás - Homokozó lazítás Út-, tér, sétány felület - Tavaszi felületgereblyézés - Hulladék elszállítása - Gyöngykavics felülterítés
I. negyedév végéig I. negyedév szükség szerint, minimum 3 évenként szükség szerint szükség szerint szükség szerint, folyamatosan szükség szerint szükség szerint szükség szerint
- Sarabolás - Vegyszeres gyomirtás - Takarítás, szemetes kosarak ürítése - Síkosság mentesítés, hó eltakarítás - Szemét elszállítás - Szemeteszsák kihelyezése
Zöldfelületi koncepció
27 . oldal
2015. 1. 30/
2. számú melléklet A 2001-2010. évben felújított parkok jegyzéke Játszótér megnevezése
Építés, illetve Építés, illetve felújítás éve felújítás összege (e Ft) Havanna u. 1-13. 2001 9.000 Csontváry u. 39-51. 2002 6.000 Csontváry u. 53-65. 2002 6.000 Havanna u. 54-62. 2002 20.083 Csontváry u. 15-23. 2002 14.133 Alacska ltp. 2002 21.839 Nefelejcs u. – Dolgozó u. 2002 28.470 Sas u. erdei játszótér 2003 3.000 Alpár u. játszótér (I. ütem) 2004 9.978 Kastélydombi Ált. Isk. előtt 2004 8.000 Csontváry u. 1-13. 2004 24.000 Gyékény tér 2004 17.690 Barcika tér, templom mellett 2004 8.400 Pöstyén tér 2004 8.000 Bókay gödör 2004 9.100 Ferenc u. – Gölle u. 2004 22.000 Hosszúház u. 2. mellett 2005 5.000 Vásáros tér (I ütem) 2005 12338 Halomi u. 59-63. (I. ütem) 2005 20.371 Kandó tér 2005 36845 Eötvös u. – Darányi u. 2005 33803 Gloriett ltp. (Ipacsfa u.) 2005 9.658 Alpár u. pihenőpark 2005 28.000 Thököly- Szegfű u. játszótér 2005 5.000 Lakatos u. 1-3. játszótér 2006 23.285 Gerely u. játszótér 2006 12.058 Csontváry u. 53-65. 2006 4.000 játszótér kerítés építés Havanna u. 15-27. játszótér 2007 43.334 Tátrafüred tér 2007 12.321 Gerely u. játszótér II. ütem 2007 3.000 Rudawszky u. játszótér 2008 5. 000 Bókay gödör 2008 17.000 Építő u. Pingvin szobor 2008 4.000 melletti játszótér bekerítése Kapocs u. erdei játszótér 2008 4.000 Búvár Kund tér 2009 30.000 Szélső u. játszótér 2009 25.000 Pingvin játszótér mellett 2009 10.000 pihenőpark kialakítása Vándor S. u. 14. játszótér 2009 25.000 Zöldfelületi koncepció
28 . oldal
2015. 1. 30/
Csontváry u. 25-37. játszótér építés Kézműves u.-Dolgozó u. játszótér építés Vásáros tér II. ütem Lakatos-tó Búvár Kund tér II. ütem
Zöldfelületi koncepció
2009
30. 000
2010
30.000
2010 2010 2010
5.000 10.000 5.000
29 . oldal
2015. 1. 30/
