BUD a.Pe ST
Főváros
Budapest
Föjegyzöje
11~ 1111 11~ 11111~lll m1 ~~ 111~ 11111111 ~11111111~
11111m
'1 000055509368.
FPH003 /11704 -6 /2013
ikt. szám: tárgy:
Javaslat a hajléktalanok pénzbeli és szociális ellátásának egyes kérdéseiről szóló 40/2009. (VII.9.) Főv. Kgy. rendelet módosítására elökészítö:
Igazgatási és Hatósági
Főosztály
egyeztetésre megküldve: o
Fővárosi Közgyűlés
o
Főváros i
bizoltságai Közgyűlés tanácsnakai
részére
ELŐTERJESZTÉS a KözgyDfés részére
Az önkormányzati segély kialakításával összefüggö törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Östv.) aszociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. törvény (továbbiakban: Szt.) átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezéseit oly módon változtatja meg, hogy kötelező jelleggel írja elő minden települési önkormányzat számára, miszerint 2013. december 31-ig egy új, önkormányzati segély néven bevezetésre kerülö ellátási formáról alkosson rendeletet. Ez az ellátási forma magában foglalja a korábban önálló segélyezési típusokat: a temetési segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és a korábbi átmeneti segélyt.
Az östv. a hajléktalanok önkormányzati segélye tekintetében változatlanul a Fővárosi Önkormányzatot jelöli ki, mint a főváros területén ellátásra köteles szervet. Az Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontja és a 140/R. § úgy írja elő a rendeletalkotási kötelezettséget, hogy annak 2013. december 31. napjáig kell eleget tenni. A Fővárosi Önkormányzatnak van hatályos rendelete a hajléktalanok segélyezéséről - a hajléktalanok pénzbeli és szociális ellátásának egyes kérdéseiről szóló 40/2009. (VII. 9.) Föv. Kgy. rendelet (továbbiakban: Rendelet) -, amelynek módosítását az östv. a fentiek szerint szükségessé teszi. A pénzbeli ellátások tekintetében az Szt. 4. § (2) bekezdése értelmében az a személy minösül hajléktalannak, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek a bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
1052 Budapest, Vá ros há z utca 9-11 . !levélcím: 1840 Budapest 1 telefon : +36 1 327 -1009 1 fax:+ 361 327-1833 e-mai l: Sa rad iK@bud a pest .hu
A hajléktalanok vonatkozásában az Szt. tehát csak annyit ír elő, hogy akinek nincs bejelentett lakóhelye - vagy ha a bejelentett lakóhely hajléktalan szállás - , az a segélyezés szempontjából már hajléktalannak minősül. Más körülményt e vonatkozásban nem lehet figyelembe venni, így a hajléktalanság nem függ a vagyoni helyzettől (van-e például az adott személynek ingatlan tulajdona), a jövedelmi viszonyoktól (van-e munkahelye, dolgozik-e), a családi körülményektől (egyedül vagy családban él, gondoskodnak-e róla, eltartják-e, tart-e kapcsolatot a hajléktalan-segítő , ellátó szervezetekkel, szociális munkásokkal), a tényleges lakhatási helyzettől (valóban hajléktalan, mert közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, esetleg hajléktalanszállón tartózkodik vagy lakásban él, amely akár tulajdona is lehet). Az östv. 2. §-ának (1 ), (4) és (5) bekezdése szabályazza az önkormányzati segélyezés törvényi alapjait: "2.§
(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdö személyek részére a rendeletében meghatározattak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható." (4) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családjába való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzati rendeletben úgy kell szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál." Uelenleg: 37.050.- Ft)
A jelenlegi Rendeletben szabályozott segélyezési esetek számos élethelyzetben nyújtanak segítséget, elöírásai alapján sok ezer hajléktalannak tudtunk pénzügyi segítséget adni. A Rendelet hat különböző segélyezési típust állapít meg a rászoruló hajléktalanok részére: 1.
2/5
A 8. § értelmében arra van lehetöség, hogy aki munkaképtelen állapotban van , beteg vagy kórházi kezelést követően lábadozik, megfelelő orvosi igazolás alapján egy évben egyszer, maximum négy hónapon keresztül havi 8.600.- forint ellátásban részesülhet. A 2012. évben ezen a jogcímen összesen 693 fő részére 1613 alkalommal 13.555.500.forint, míg 2013-ban október 31-ig 633 fő számára 1469 alkalommal 12.451.700.- forint került kifizetésre.
2.
A 9. § a rendszeres ellátásra várók átmeneti segélyét szabályozza. Amennyiben az ügyfél rendszeres ellátásra vonatkozóan adott be bárhol kérelmet, annak elbírálásáig, legfeljebb azonban 1O hónapon keresztül havi 11.400,- forint segélyben részesül. Ilyen rendszeres ellátás iránti kérelem lehet a megváltozott munkaképességűek ellátása, munkanélküli járadék megállapítására irányuló, aktív korúak ellátását kérelmező, vagy nyugdíj megállapítás iránt benyújtott kérelem. A 2012. évben ezen a jogcímen 1070 fő részére 2.187 alkalommal24.872.300.- forint, míg 2013-ban október 31-ig 594 fő számára 1017 esetben 11.579.700.- forint került kifizetésre .
3.
A 1O. § a munkába álló hajléktalanok átmeneti segélyére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza . Azok a hajléktalan ügyfelek részesülhetnek ebben az ellátási formában, akik megfelelő érvényes munkaszerződéssel igazolják, hogy munkaviszonyt létesítettek, a kérelem benyújtásakor semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek. Az ellátás az első munkabér felvételéig vehető fel. A segély összege egy alkalommal 14.300 forint, ezen a jogcímen 2012. évben 452 fő részére 6.440.800.- forint, míg 2013-ban október 31-ig 492 fö részére 6.967.200.- forint került kifizetésre.
4.
A 11. § a leggyakoribb segélyezési típus: a jövedelemnélküli hajléktalanok átmeneti segélye. A Munkaügyi Központ igazolása alapján (álláskeresési kiskönyv) egy évben 4 alkalommal állapítható meg, alkalmanként 7.200.- forint összegben. Mivel a Munkaügyi Központok három havonta írnak elő jelentkezési idöpontot, a negyedik segély felvétele után teljesítik a 365 nap együttműködési időt, ami az aktív korúak ellátásának (tehát egy rendszeres juttatásnak) a feltétele. 2012. évben 1.743 fő részére 2.998 esetben 21.491.000.- forint, míg 2013-ban október 31-ig 1.722 fö részére 2.934 esetben 21 .056.000.- forint került kifizetésre.
5.
A 12. § szabályazza a lakhatási támogatást. Segítséget nyújt azon ügyfelek számára, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek és a hajléktalan szállóról el szeretnének költözni. Mivel egyik feltétele, hogy az ügyfél rendszeres jövedelemmel rendelkezzen , ezért nagyon kevesen tudják igénybe venni. Gyakorlati tapasztalat az, hogy a segélyezés befejezésével az ügyfél visszakerül a hajléktalan ellátó rendszerbe, annak ellenére, hogy 6 alkalommal, akár 22.800.-, vagy ha a családban kiskorú van, akkor 28.500.- forint segélyben részesül. 2012-ben összesen 7 fő részesült ilyen ellátásban 437.400.- forint összegben, míg 2013-ban október 31-ig 6 fő kapott összesen 444.200.- forintot.
6.
A 13. §tartalmazza az úgynevezett krízis segély elöírásait , amely az Szt. 7. §-án alapuló segélyezési forma. A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztositani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Ennek összege évente egyszer 7.200.- forint. 2012. évben 1.519 fő részére 10.936.800.- forint, míg 2013-ban szeptember 30-ig 585 fő számára összesen 4.212.000.- forint került kifizetésre.
A Rendeletben meghatározott segélyezési típusok továbbra is alkalmasak és megfele lőek érdemi segítség biztosítására , ezért a csupán a Rendelet módosítására , az östv. előírásaihoz való hozzáigazítására van szükség.
3/5
A mellékelten bemutatott rendelet-tervezet tehát a szükségszerű változtatásokat tartalmazza, így például az egy főre számított havi családi jövedelemhatár emelését az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-áról 130 %-ra, az "önkormányzati segély" elnevezés bevezetését, továbbá olyan pontosításokat, egyértelműsítéseket , amelyek időközben egyéb jogszabályi előírások miatt váltak nélkülözhetetlenné. Fontosabb változtatások a
következők:
- a 2.§ (1) bekezdésében a "rendelkezésre állási támogatás" ellátási formát az Szt. 35.§ (1) bekezdésében szabályozott "foglalkoztatást helyettesítő támogatás"-ra cseréltük, - a 3. § d) pontjának kiegészítésével a rehabilitációs hatósággal (Szt. 33. §) való együttműködés is lehetövé vált, - 4. §-ban - a 3. § d) pontjának kiegészítése következtében - az együttműködésre kijelölt szervek számát háromra emeltük, - az 6. §-ban rögzítettük, hogy kérelmekről 15 napon belül kell dönteni, ha viszont a kérelmet rendkívüli gyógyszersegély igénylése érdekében nyújtották be, akkor abban főjegyzőnek haladéktalanul határozni kell, meghatároztuk, hogy az önkormányzati segélyeket készpénzben kell kifizetni, továbbá itt kerülnek rögzítésre az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzéséről, valamint a rosszhiszeműen felvett önkormányzati segélyek visszafizetéséről szóló rendlekezések, - a 7. §-ban az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt emeltük-az Szt. 45. § (5) bekezdésének megfelelően - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-áról130 %-ára Uelenleg 37.050.- Ft), - a jogszabály szövegében az "átmeneti segély" szövegrészt a Törvény szövegének megfelelően mindenhol "önkormányzati segély" szövegrészre módosítottuk, - módosítottuk az SzMSz-t is, annak érdekében, hogy változatlanul a főjegyző láthassa el az önkormányzati segélyezés feladatát.
Új tartalmi elemnek a fentiek közül - az Szt. 17. és 140/R. §-ainak való megfelelés érdekében csupán a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett önkormányzati segélyek visszafizettetési, valamint a segélyek felhasználásának ellenőrzési szabályai kerültek meghatározásra. A különböző segélyezési típusokon, azok feltételrendszerén, a juttatások összegén változtatást a módosító rendelet nem tartalmaz. Az Szt. 45. § (5) öekezdése alapján "A fővárosban- ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata".
Eddig ilyen megállapodás megkötésére a kerületi önkormányzatokkal nem került sor, ezért a fővárosi önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja az átmeneti segélyezés forrását, amelyre 2013-ban 85 millió forintot határozott meg (884201-es címkód). Az önkormányzati segélyezésről szóló módosított rendelet alapján várhatóan ugyanakkora segélyösszeget kell 2014-ben is kifizetnünk, mint ebben az évben, tehát költségvetési forrásként 85 millió forintot biztosításra lesz szükség.
4 /5
Az önkormányzati segélyezés hatáskörét főjegyzőre javasalom átruházni.
a mostani átmeneti segélyezéshez hasonlóan -
a
A rendelet- tervezet előzetes hatásvizsgálatát a jogalkotásról szóló 201 O. évi CXXX. törvény 17. § (2) bekezdése szerint elvégeztük. Kiemelten fontosnak a társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások várhatók (2. számú melléklet). A jogszabályok
előkészítésében
való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben az előkészítő főosztály a www.budapest.hu honlapon legalább 8 napig biztosított a társadalmi egyeztetésre.
előírtaknak megfelelően,
lehetőséget
Mindezekre figyelemmel kérem a Rendelet megalkotására.
Fővárosi Közgyűlést
az
előterjesztés
megtárgyalására és a
Döntési javaslat A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy az 1. szám ú melléklet sze ri nt megalkotja ...... /2013. ( ... .. .. ... ) szám ú önkormányzati rendeletét a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásának egyes kérdéseiről szóló 40/2009. (VII. 9.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról határidő:
2013. december 31 .
felelős:
Tarlós István
főpolgármester
Döntéshozatal módja:
A határozati javaslat elfogadásához minösített szavazattöbbség szükséges!
Budapest, 2013. "t"JJlew"~\t.:)e.x ~ ~
"
r
/t@v duuuu"":>... Sárádi Kálmánné dr. főjegyző
melléklete k : 1. Rendelet- tervezet 2 . H atásvizsgá lat
SLignalta
~
·r~~iiv·e~r~frt ...d1,~
D
V.
\
~
1 ,//.
dr. Bondar Krá;~······ ··· önkormányzati főtanácsadó
515
