Budapest Kispest Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Program (Program) felülvizsgálata Tervezet

25. előterjesztés melléklete

Budapest Kispest Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Program (Program) felülvizsgálata Tervezet

Bevezetés

A Program 6. pontja szerint az első elkészített dokumentumot az érintettek bevonásával és véleményének kikérésével 2007. december 31-ig (elírás, értelemszerűen 2008. december 31ig) felül kell vizsgálni. Kispest Önkormányzatának felkérésére a Horváth & Dubecz Kft. szakértője – a polgármesteri hivatalban erre a célra létrehozott szakmai team közreműködésével – a Program elfogadását követő első évben (2008. november) elvégezte a felülvizsgálatot. Az elkészített dokumentum tartalmazza azoknak a változásoknak az elemzését, amelyek a település közoktatási intézményeiben (óvodák, általános iskolák) az elmúlt egy évben tapasztalhatóak voltak. Az esélyegyenlőségi szempontú értékelés elsősorban a hátrányos (HH) illetve halmozottan hátrányos (HHH), valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekre és tanulókra fókuszált.

Cél: A felülvizsgálat célja, annak áttekintése, hogy -

sikerült-e a HHH gyerekek és tanulók esélyegyenlőtlenségét csökkenteni, sikerült-e a kitűzött célok felé haladni, a tervben meghatározott intézkedések időarányosan teljesültek-e, azoknak a változásoknak a számbavétele, amelyek hatással voltak az elfogadott dokumentumra, illetve a jelenlegi igényekhez, lehetőségekhez igazítani a tervet.

A felülvizsgálat a 2007-ben az OKM esélyegyenlőségi szakértői által ellenjegyzett és az önkormányzat által 676/2007. (09.19.) határozattal elfogadott közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet vette alapul. A változások nyomon követésére a közoktatási intézmények (óvodák, általános iskolák) a 2008/2009. tanévre ismételten elkészítették az OKM által kiadott helyzetelemzési táblázatokat.

A dokumentum két részből áll: települési és intézményi helyzetelemzésből és az akciótervből. Tekintettel arra, hogy korábban nem készült az Intézkedései Terven belül részletes Akcióterv (módosult időközben az OKM tervezési sablonja), a már elvégzett és a jövőben elvégzendő feladatokat egységes Akciótervbe rendeztük.

1. HELYZETELEMZÉS (2007. illetve 2008. évi adatok) 1.1. Települési adatok 1.1.1 Demográfia

Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

2007 61381 61381 1630 1468 4591 2188 -150

2008 59 919 59 919 1609 1527 4504 2317 -1612

VÁLTOZÁSOK: -

kerület lakónépessége csökkent

-

0-18 éves korosztály száma nőtt o

kis mértékben csökkent a bölcsődei korosztály,

o

nőtt az óvodás korosztály,

o

kis mértékben csökkent az általános iskolás korosztály

o

viszonylag nagymértékben nőtt a középfokú iskolai korosztály száma

1.1.2. Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást/ kedvezményt? e Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan b hátrányos helyzetükről b Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb ő iskolai végzettségről nyilatkoztak l Azon gyermekek száma, akinek szülei nem adtak le nyilatkozatot/ nem kívántak nyilatkozni

2007 642 241 92 785

2008 654 65 156 810

1541

194 n.a.

159

n.a.

452/5

VÁLTOZÁSOK:

1

A XIX. kerületben összesen ennyi gyerek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Budapest Főváros XIX. Kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja

2

-

A tartósan munkanélküliek száma jelentősen csökkent. Nagymértékben nőtt az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében részesülők száma. A növekedés oka egyrészt, hogy egyre többen veszítik el állásukat, másrészt bővült a jogosultak lehetséges köre. - Kis mértékben nőtt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részülők száma. - Nőtt (26%-kal) azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről. - Még így is jelentős azoknak a gyerekeknek a száma, amelyekről nem lehetett megállapítani, hogy halmozottan hátrányos helyzetűek-e vagy sem, mivel a HH gyerekek 56%-ról semmilyen nyilatkozatot nem tettek a szülők. Mivel azokról a HH gyerekekről, akikről nyilatkoztak a szülők 41%-ban HHH voltak, így a 452 gyerekből kb. 185 fő HHH lehet.

1.2. Intézményi adatok 1.2.1 Óvoda

2007 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2008

192

17

1857

2047

1739

1767

21

53 0

0 13 (pótolt adat)

77 (javított adat)

8 75

VÁLTOZÁSOK -

Az óvodák száma kettővel, a feladatellátási helyek száma eggyel csökkent. A Katica Óvoda megszűnt, a Napsugár Óvoda az Árnyas Óvoda tagintézményévé vált. 

A Katica Óvodát (Dobó Katica u. 18.) az önkormányzat megszüntette és jogutódjává az Arany Óvodát jelölte ki. Az Arany Óvoda csoportjainak számát a Dobó Katica u. 18. szám alatt lévő telephelyen (2009. július 31-ig ideiglenes működő) két csoporttal, 8 csoportra bővítette.

2

Törzsintézmények + tagintézmények összesen Budapest Főváros XIX. Kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja

3



-

-

A Napsugár Óvodát (Corvin krt. 35.) az önkormányzat megszüntette és jogutódjává az Árnyas Óvodát jelölte ki. Az Árnyas Óvodát a Corvin krt. 35. szám alatt három csoporttal működő tagintézménnyel bővítette.

Az óvodai férőhelyek száma nőtt, melynek nem a tényleges bővítés volt az oka, hanem az, hogy az óvodák alapító okirataiban a jogszabály által engedélyezett 20%-al megemelték a maximálisan felvehető gyermekek számát. Lényegesen nőtt, 2,5-szeresére az óvodába járó gyerek között a HHH gyerekek száma. Ennek oka valószínűsíthetően a szülői nyilatkozatok számának emelkedése. Csökkent a szegregált csoportban nevelt SNI gyerek száma. Az adatok alapján nincs olyan gyermek, akit 3 éves korában ne írattak volna be óvodába. Ez nem valószínű, az adat felülvizsgálatot igényel.

1.2.2. Általános iskola

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

2007

2008

13

11

213

213

175

166

3610 javított adat

3519

30

12

155 javított adat

202

92

80

154

133

378

441

495

438

1881

1868

VÁLTOZÁSOK -

Az általános iskolák száma kettővel csökkent. A Kertvárosi Iskola megszűnt, a Jókai Mór Általános Iskolát összevonták a Gábor Áron Általános Iskolával. o A Kertvárosi Általános Iskolát (Szegfű u. 10.) az önkormányzat megszűntette és jogutódjának az Ady Endre Általános Iskolát jelölte ki.

Budapest Főváros XIX. Kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja

4

o A Gábor Áron Általános Iskolát (Fő u. 143.) és a Jókai Mór Általános Iskolát (Nádasdy u. 98.) az önkormányzat összevonta és Gábor Áron Általános Iskola néven (Nádasdy u. 98. székhelyen, Fő u. 143. telephelyen) működik tovább. -

Míg az általános iskolás tanulók száma alig 3%-kal, addig az általános iskolai osztályok száma majdnem 10%-kal csökkent.

-

A magántanulók száma több mint felére csökkent. Ennek oka elsősorban a korábbi adatszolgáltatás pontatlansága, azaz olyan tanulókat is magántanulónak mutattak ki, akik nem voltak azok (pl. külföldön tanulókat).

-

A sajátos nevelési igényű tanulók száma 30%-kal nőtt. Oka, hogy tavaly bezárt a Kincsesház Általános Iskola (XIX. ker. Zrínyi utca 2.) és innen közel 30 SNI tanuló a kerület intézményeibe került. További ok, hogy egyre több szülő a kerület iskoláiba visszahozza a gyermekét a magániskolákból a megemelkedett tandíj miatt. Szerepet játszik az is, hogy az intézmények alapító okiratában szerepel az SNI tanulókkal való foglalkozás lehetősége, így egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy feltárják a sajátos nevelési igényekkel küzdő gyerekek problémáit.

-

Csökkent a szegregáltan (külön iskolában illetve tagozaton) oktatott SNI tanulók száma.

-

Csökkent a HHH tanulók száma. Ez valószínűsíthetően az adatgyűjtés bizonytalansága miatt alakult így. A tavalyi adatot az intézmények, az ideit a jegyző állapította meg a leadott szülői nyilatkozatok alapján.

-

Közel azonos arányban nőtt az első osztályosok, illetve csökkent a nyolcadik osztályos tanulók száma.


5

1.3. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben 1.3.1. Óvodák Intézmény neve3

2007/2008. tanév

összesen

2008/2009. tanév gyermekek száma és aránya

összesen

HH

HH %

HHH HHH %

SNI

SNI%

Arany

166

133

12

9

4

3

13

10

Árnyas

156

243

2

1

2

1

1

0

Bóbita

150

159

18

11

7

4

0

0

Gyöngykagyló

182

195

27

14

8

4

5

3

Hársfa

156

167

32

19

13

8

0

0

Mesevár

187

198

30

15

13

7

0

0

Mézeskalács

100

91

1

1

0

0

0

0

Napraforgó

94

106

10

9

2

2

8

8

146

125

15

12

5

4

2

2

Szivárvány

74

77

4

5

0

0

0

0

Tarkabarka

130

120

5

4

1

1

0

0

Zöldágacska

141

153

14

9

6

4

2

1

1682

1767

170

10%

61

3%

31

2%

Százszorszép

összesen:

Nem önkormányzati fenntartású óvodák Micimackó

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Karácsony Sándor Waldorf

n.a.

20

0

0

0

0

0

0

n.a.

30

1

3

0

0

1

3

VÁLTOZÁSOK -

-

Az óvodai létszámban a legnagyobb növekedés az Árnyasban (56%), a legnagyobb csökkenés az Aranyban (20%) volt. Mindkét óvodát átszervezték az utóbbi évben. A Százszorszép óvoda létszámcsökkenésén (14%) kívül a többi óvodában nem jelentős a gyerekszám változás. Mórában – igény hiánya miatt - megszűntették az óvodai nevelést.

3

az intézmények neve rövidítéssel szerepel Budapest Főváros XIX. Kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja

6

-

-

-

Az óvodai HHH számot nem érdemes összehasonlítani a tavalyi számmal, mert az nyilvánvalóan helytelen adat volt. A HH és HHH gyerekek száma és aránya a kerület óvodában: o az óvodás gyerekek 10%-a HH, 3%-a HHH o a Hársfa és Mesevár óvodába jár a legtöbb HH illetve HHH gyerek. Az óvodás gyerekek 2%-a SNI. o Az SNI gyerekek aránya 64%-kal nőtt. o A legtöbb SNI gyerek az Aranyban és a Napraforgóban van. Az Aranyba jár az SNI gyerekek majdnem fele. A kerületben 3 olyan nem önkormányzati fenntartású intézmény van, ahol óvoda is működik. Becsült adat szerint az ide járó gyermekek száma kb. 150 fő.

1.3.2. Iskolák Intézmény4

2007/2008. tanév

2008/2009. tanév tanulók száma és aránya

HH HH % HHH HHH % SNI SNI% összesen: összesen száma száma száma 410 368 17 3 6 63 12 22

Ady Bolyai

369

370

37

10

10

3

10

3

Eötvös

476

425

31

7

7

2

9

2

Erkel

347

359

37

10

4

1

6

2

Gábor Áron

428

414

53

13

17

4

14

3

Kós

381

366

10

3

1

0

4

1

Pannónia

409

408

25

6

6

1

3

1

Puskás/Berzsenyi

326

346

78

23

34

10

82

24

Vass

402

413

76

18

39

9

2

0

Móra

56

50

11

22

3

66

12%

133

4%

202

összesen

3519 421 Nem önkormányzati fenntartású intézmények 3604

500 100 6%

Reménység

n.a.

241

71

29

20

8

0

0

Waldorf

n.a.

205

10

5

0

0

14

7

Karácsony

n.a.

156

9

6

1

0

6

4

-

A tanulói létszámban nem történt jelentős változás. Az összlétszám 85 fővel csökkent, legtöbb az Adyban és az Eötvösben. Ahol a legmagasabb a HHH gyerek száma és aránya, ott nem csökkent, hanem valamelyest emelkedett a tanulói létszám.

4

az intézmények neve rövidítéssel szerepel Budapest Főváros XIX. Kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja

7

-

-

Az általános iskolákban a HH tanulók száma: 421 fő (12%), a HHH 133 fő (4%). Ez közel megegyezik a tavalyi számmal és aránnyal. o A legmagasabb a HH illetve a HHH arány a Puskásban és Vassban. A SNI tanulók aránya 6%, ami az országos átlag fölött van. o Valamennyi iskolában van SNI tanuló. Legmagasabb arányban - a kizárólag enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat oktató - Mórában (100%), Puskásban (24%), Adyban (6%). o A Mórába 50 tanuló jár, ebből 5 fő nem kerületi. Az alacsony létszám miatt 1. és 3. osztály, valamint a 2. és 4. osztály vegyes korcsoportú összevont osztályban tanul. Az iskola átköltözött a Puskás (Berzsenyi u. 8.) épületébe. A tanulóknak külön játszóudvart alakítottak ki.  A Puskásban 82 SNI tanuló jár, ez az iskola összlétszámának a 24%-a. Az SNI tanulók kb. 60%-a integráltan, 40%-a gyógypedagógiai tagozaton tanul. Szakvélemény alapján a tanulók 63%-a a többi gyermekkel, tanulóval közösen részt vehet az iskolai nevelésben.  A szegregált osztályok 1. és 2. évfolyamon vannak. Ezeken az évfolyamokon csak 1-1 SNI tanuló tanul integráltan a párhuzamos osztályokban.  A 3. évfolyamon a két párhuzamos osztályban viszonylag egyenletes az SNI tanulók eloszlása. A 4. évfolyamon viszont az egyik osztályban csak 1 SNI tanuló van a másikban 13 (az osztály több mint 80%-a SNI). A 7. évfolyam egyik osztályában nincs SNI, a másikban az osztály harmada.  Négy logopédus rendelkezik megfelelő végzettséggel. Ebből kettő a külön tagozatokon tanít. Összehasonlításul: A Mórában 50 SNI tanulóra 18, a Puskásban 82 SNI tanulóra 4 főállású pedagógus jut. A többi iskolában, ahol van SNI integráció nincs gyógypedagógus, utazó szakellátók látják el a feladatot. -

-

Az integráltan oktatott SNI tanulók között magas a diszlexiások aránya. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok csak 2%-a tanul integráltan.

A kerületben három olyan nem önkormányzati fenntartású intézmény van, ahol általános iskolai oktatás is folyik. A tanulói létszám összesen: 758 fő. A Reménységben a HH illetve a HHH tanulók aránya több mint kétszeres a kerületi átlagnak.

1. Akcióterv

Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. Lehetőséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületek megoldására települési szintű megoldások szülessenek, és azok hosszútávon fenntarthatók legyenek. Ehhez az esélyegyenlőségi helyzetelemzés, valamint programkészítés során kialakult közös szándék és együttműködések jó alapot nyújtanak. Az alábbi Akciótervben a „Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás” oszlopba azok az esélyegyenlőségi kockázatok kerültek, amelyeket az elfogadott Program Budapest Főváros XIX. Kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja

8

helyzetelemzésének összefoglalója és az Akcióterv tartalmazott, illetve amelyeket a felülvizsgálat feltárt. Összefoglalóan elmondható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a HHH gyerekek és tanulók oktatásában nincs szegregáló gyakorlat. A HHH tanulók iskolai eredményességét viszont javítani kell. Az integrációs program bevezetésével és az ÚMFT pályázataival ez elősegíthető. A helyzetelemzésből és az akciótervből is látszik, hogy az esélyegyenlőségi kockázatok közül az SNI tanulók helyzetének az áttekintése a legsürgetőbb.


9

25. előterjesztés melléklete Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

1. Jelentős azoknak a gyerekeknek a száma, akikről nem lehetett megállapítani, hogy halmozottan hátrányos helyzetűek-e vagy sem, mivel a HH gyerekek 56%-ról semmilyen nyilatkozatot nem tettek a szülők.

Intézkedés leírása

HHH statisztikai adatgyűjtés rendszerének kialakítása a kerületben A HHH gyerekek és tanulók számának és arányának meghatározása, teljes körű, megbízható adatszolgáltatás és adatbázis kialakítása.

Az intézkedés felelőse

3.

Nem elég hatékony az együttműködés a társszervezetek között

A kerület intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási és a továbbtanulási mutatókban. Az adatszolgáltatás hiányos.

A HH gyerekek összehangolt eredményes támogatása érdekében a problémáik szakszerű beazonosítása és komplex támogatás rendszer kialakítása

Csökkenjen az eltérés a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban az egyes intézmények között

Kimeneti indikátor

2009.03.30.

Bizottsági határozat

2008.11.30

MEGVALÓSULT Szülői tájékoztató levél Szülői nyilatkozati lap

2008.11.30

MEGVALÓSULT Szülői tájékoztató levél

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon középtávon hosszútávon (1 év) (3 év) (6 év)

jegyző

A HHH gyerekek és tanulók 2008. évi számára vonatkozó korrekció elvégzése, szülői tájékoztató levél és szülői nyilatkozati lap módosítása A szülők tájékoztatása a HHH státusz adta lehetőségekről

2.

Határidő

Rendszeres közös értekezlet az oktatás szereplői (intézményvezetők, humánszolgáltatási iroda) és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai között A gyermekvédelmi munka éves beszámolóját tárgyaló szociális bizottság ülésén a humánszolgáltatási iroda munkatársai részt vesznek. Az elhangzottakról tájékoztatják az intézményvezetőket. Együttműködés kialakítása a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal

Humánszolgálta tási igazgató, képviselőtestüle tek

2008.10.30.

MEGVALÓSULT

2009. 1.30

jegyzőkönyv

2009.06.30

együttműködési megállapodás

A pontosított HHH adatok alapján az integrációs támogatás feltételeinek való megfelelés vizsgálata.

Humánszolgálta tási igazgató

2008. 12.30

Bizottsági jegyzőkönyv

Az integrációs támogatás igénylése

2009.06.10

benyújtott igénylés

Az IPR bevezetésének előkészítése

2009.09.01.

szakmai fórum

IPR és módszertani szakmai műhelyek kialakítása

2009.12.30.

emlékeztetők

A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekekről beszerzett nyilatkozatok aránya:

60%

80%

90%

Csökken a HHH tanulók között az évismétlők száma, nő a középiskolába tanulók aránya változás mértéke:

4.

TAMOP 3.1.4. KMR pályázat benyújtása

2009.01.15.

pályázat

Pályaorientációs tevékenység megszervezése pályaválasztási felelős irányításával Az iskolák teljesítményének elemzése

2009.01.30

résztvevői lista, felelős kijelölése

2009.03.30.

jegyzőkönyv

A HHH tanulók eredményei az országos kompetenciaméréseken javulnak

A HHH tanulók egyéni eredményeinek megállapítása

2009.04.28.

iskolai esélyegyenlőségi terv

10%

komplex kerületi kompetenciamérési rendszer kiépítése

2010.12.30.

bizottsági határozat

20%

30%

Az iskolák eredményei az országos kompetenciaméréseken az országos átlag körül vannak. Az adatszolgáltatás azonban nem teljes körű, így nem lehetett megállapítani a tendenciákat. Ahol szolgáltattak adatot, ott a HHH tanulók eredményei az átlag alatt voltak.

A jól teljesítő iskolák tartsák meg eredményeiket, az országos átlag alattiak legalább az országos átlagot érjék el a méréseken

5.

Magas a magántanulók száma

Magántanulók számának csökkentése

A magántanulói tanulói jogviszonyok felülvizsgálata


2008. 09.30

6.

Az intézményeknek nincs kidolgozott esélyegyenlőségi programjuk

Rendelkezzen minden intézmény esélyegyenlőségi programmal

Valamennyi intézmény saját esélyegyenlőségi programot készít, melyben vizsgálja, hogy az intézmény: nem folytat-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása, rendelkezésre állnak-e az ehhez szükséges feltételek

Humánszolgálta tási igazgató, intézményvezet ők

2008. 10.30

MEGVALÓSULT (megállapítás: értelmezési hiba miatt volt magas a szám) MEGVALÓSULT

7.

Az adatok alapján nincs olyan gyermek, akit 3 éves korában ne írattak volna be óvodába. Ez nem valószínű, az adat felülvizsgálatot igényel.

Pontos adat álljon rendelkezésre a 3 éves kortól óvodába nem járó HHH gyerekekről annak érdekében, hogy a be nem íratott gyerekek minél előbb óvodába kerüljenek

Egyeztetés a szociális és védőnői hálózattal


2009.01.30

Jegyzőkönyv

Három éves kortól óvodába járó HHH gyerekek aránya

2009.03.30

Környezettanulmán y

70%

Amennyiben van óvodába nem járó HHH gyerek családlátogatással és beóvodázási támogatással ösztönözni a szülőket a beíratásra



10%

11

20%

80%

30%

90%

8.

9.

10

11

Magas az SNI tanulók száma és az utóbbi egy évben 30%kal tovább növekedett. Magas az SNI tanulók között a diszlexiások aránya

Csökkenjen az SNI tanulók száma és aránya (országosan is magas az SNI tanulók száma és aránya)

A diszlexiások magas számának és arányának felülvizsgálata.

Bár csökkent a szegregáltan oktatott SNI tanulók száma, a kerületben van egy olyan iskola (Móra), amely elkülönítetten (jsz.-nak megfelelő) neveli az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók csupán 2%-a tanul integráltan. A Mórában az alacsony létszám miatt az alsó tagozatban vegyes korcsoportú összevont osztályban tanulnak. Az iskola a Puskásba (Berzsenyi u. 8.) került. A tanulóknak külön játszóudvaruk van. Bár valamennyi iskola befogadja a SNI tanulókat, három iskolában (Móra, Puskás, Ady) arányuk jóval magasabb a kerületi átlagnál. Itt a magas a HH/HHH arány is.

Csökkenjen az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók szegregációja.

A Móra helyzetének vizsgálata

A Puskásban az iskolai létszám negyedét kitevő SNI tanulók fele szegregált gyógypedagógiai tagozaton vagy majdnem homogén normál osztályban tanul annak ellenére, hogy szakvélemény alapján 63%uk integráltan oktatható .

Az integráltan oktatható SNI tanulók valamennyien integráltan tanuljanak.


Óvodai prevenciós programok bevezetése


Az iskolákat felkészíteni az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrációjára

Egyenletesebb legyen az SNI tanulók befogadása az intézményekben

A beiskolázásoknál figyelni arra, hogy az arányok kiegyenlítődjenek

Megvizsgálni a Puskásban a gyógypedagógiai tagozatok létjogosultságát.


2009.04.15

felülvizsgálatok

Az SNI tanuló aránya csökken

2009.05.30

óvodai nevelési programok

5%

2009.03.30

bizottsági jegyzőkönyv

Integráltan oktatott enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók aránya

2009-től folyamatos

Humánszolgálta tási igazgató, intézményvezet ők

2009-től folyamatos


2009.01.30

5%

beiskolázási statisztika

50%

40%

20%

Az integráltan oktatható tanulók integrált oktatásban részesülnek

30%

12

20%

10%

Az intézményekben az SNI tanulók arányában a különbség 80%

bizottsági jegyzőkönyv

8%

70%

100%

12

Egyenetlen a SNI tanulókra jutó gyógypedagógusok száma. Azokban az iskolákban, ahol van SNI integráció nincs gyógypedagógus, utazó gyógypedagógusok (Móra EGYMI) segítik a többi pedagógus munkáját.

Az SNI tanulók egyenlő hozzáférése a gyógypedagógiai ellátáshoz

Megvizsgálni az SNI tanulókra jutó szakellátást az intézményekben


2009.02.28

jegyzőkönyv

13

Nem egyenletesen oszlanak el a HH illetve HHH tanulók a kerület intézményeiben. Három iskolában (Puskás, Vass, Móra) és két óvodában (Hársa, Mesevár) arányuk jóval meghaladja a kerületi átlagot.

Egyenletesen legyen a HH/HHH gyerekek és tanulók eloszlása az egyes intézményekben

Megvizsgálni az óvodai és iskolai körzetek átalakításának lehetőségét annak érdekében, hogy a nevesített intézményekben ne növekedjen tovább a HH/HHH arány


2009. 01.30

jegyzőkönyv


13

A HHH kerületi átlagtól való eltérés mértéke a százalék értékén (pl. ha az átlag 4%, ne legyen több 8%-nál stb. 200% 150% 50%

25. előterjesztés melléklete

A Képviselő-testület a Közoktatási Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatáról szóló jelentést ………………. sz. határozatában elfogadta

Budapest, 2008……………….

………………………………. Gajda Péter polgármester

Szakértői ellenjegyzés:

Budapest Kispest Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Program (Program) felülvizsgálata Tervezet

Recommend Documents