CIVITALIS EGYESÜLET · ASSOCIATION
BUDAPEST
„Tények és lehetőségek“ a foglalkoztatás helyzete a magyar nonprofit szektorban (ZÁRÓTANULMÁNY KÉZIRATA)
Budapest, 2011
Készítette: Bartal Anna Mária Nagy Renáta Sebestény István Számítástechnikai munkák: Rémai Dániel
A magyar nonprofit szervezetek foglalkoztatási helyzetének vizsgálata Civitalis Egyesület A kutatást és a zárótanulmány elkészítését a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta (NCA-CIV-10-B)
elérhetőség:
[email protected]
1
Tartalomjegyzék I. A nonprofit szektor foglalkoztatási szerepe a nemzetközi és a hazai kutatások tükrében. 3 1. Új szerepek és lehetőségek a nonprofit foglalkoztatásban: a német és az angol foglalkoztatási modell a második évezred első évtizedében ........................................... 4 2. A magyar nonprofit szektor foglalkoztatásban betöltött szerepei a hazai szakirodalom alapján .......................................................................................................................... 8 II. A nonprofit szervezetek munkavállalói (A Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételei alapján) ........................................................................................................................... 12 1. A nonprofit szektor mint foglalkoztató .................................................................... 12 2. Munkavállalók a nonprofit szektorban..................................................................... 14 III. A kutatás céljai.......................................................................................................... 19 IV. A kutatás módszertana .............................................................................................. 20 V. Az adatfelvétel eredményei ........................................................................................ 23 1. Foglalkoztatási jellemzők ........................................................................................ 23 2. A foglalkoztattottak egyéb jellemzői ....................................................................... 30 3. A vizsgált minta szervezeti életciklus modell szerinti jellemzői............................... 33 3.1. Rövid áttekintés: a for-profit és a nonprofit szervezetekre kidolgozott életciklus modellek ................................................................................................................. 33 3.2. A vizsgált nonprofit szervezetek jellemzői a szervezeti életciklus tekintetében . 43 3.2.1. A vizsgált nonprofit szervezetek szervezeti életciklus jellemzői az életkor és nagyság alapján....................................................................................................... 46 3.2.2. A vizsgált nonprofit szervezetek szervezeti életciklus jellemzői a szervezeti típus és tevékenység alapján.................................................................................... 49 4. A vizsgált nonprofit szervezetek működési helyzet szerinti jellemzői ...................... 53 4.1. A működési helyzet és a szervezeti életciklus modell összefüggései a vizsgált nonprofit szervezetek körében ................................................................................. 55 4.2. A működési helyzet, az életkor és a nagyság összefüggései a vizsgált nonprofit szervezetek körében ................................................................................................ 57 4.3. A működési helyzet, a szervezeti és a tevékenységi típus összefüggései a vizsgált nonprofit szervezetek körében ................................................................................. 59 5. A vizsgált nonprofit szervezetek humán erőforrás helyzetének megítélése............... 62 5.1. A humán erőforrás helyzet megítélésének összefüggése a szervezeti életciklussal és a működési helyzettel a vizsgált nonprofit szervezetek körében........................... 64 5.2. A humán erőforrás helyzet megítélésének összefüggése a szervezet korával és nagyságával............................................................................................................. 66 5.3. A humán erőforrás helyzet megítélésének összefüggése a szervezeti és a tevékenységi típussal............................................................................................... 67 6. A magyar nonprofit szektor foglalkoztatási helyzetének erősítésére tett javaslatok .. 70 VI. Táblázatok ................................................................................................................ 76 VII. Mellékletek.............................................................................................................105 1. A magyar nonprofit szervezetek foglalkoztatási helyzetének vizsgálata - Adatbázis építés, rendezés – .......................................................................................................105 2. A végleges teljes adatbázis szerkezete ....................................................................130 3. A magyar nonprofit szervezetek foglalkoztatási helyzetének vizsgálata (kérdőív)...176
2
I. A nonprofit szektor foglalkoztatási szerepe a nemzetközi és a hazai kutatások tükrében A kilencvenes években indult és három ütemben lefolytatott nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (Salamon – Anheier, 1995; 1999; Salamon, Sokolwski, List 2003) egyik első fontos eredménye volt annak rögzítése, hogy a nonprofit szektor meghatározó foglalkoztatási szektorrá nőtte ki magát. Míg 1995-ben 19 millió ember dolgozott 22 ország nonprofit szektorában, addig 2003-ban már 39,5 millió embert foglalkoztatott 35 ország nonprofit szektora. Ez 2003-ban azt jelentette, hogy átlagosan, a gazdaságilag aktív népesség 4,4 százaléka (azaz majdnem minden huszadik munkavállaló) a nonprofit szektorban talált munkát (Salamon, Sokolowski, List 2003:23). A kilencvenes évek közepéig az Egyesült Államok nonprofit szektora produkálta a legmagasabb foglalkoztatási arányt. A nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások azonban 1995-ben már azt regisztrálták, hogy megszűnt az amerikai nonprofit mítosz, több nyugat-európai ország nonprofit szektora magasabb foglalkoztatási arányt mutatott, mint az Egyesült Államok (Hollandiában az összes foglalkoztatott 14 százaléka, Írországban 12 százaléka, Belgiumban 11 százaléka, az Egyesült Államokban pedig 7 százaléka dolgozott a nonprofit szektorban). Ez a tendencia a második évezredben is folytatódott, miszerint: Hollandiában az összes foglalkoztatott 17 százaléka, Írországban 14 százaléka, Belgiumban 13 százaléka, míg az Egyesült Államokban csak 9 százaléka talált munkát (Salamon, Sokolowski, List 2003:65). Aszerint, hogy az egyes országok nonprofit szektorai mely tevékenységi területen foglalkoztatták a legtöbb munkavállalót, különböző modellekkel lehetett leírni egy adott ország nonprofit foglalkoztatási helyzetet. Nonprofit foglalkoztatási modellek 1995-2003 Modell 1995 2003 Szociális ellátás-oktatás, Franciaország, Franciaország kutatás Olaszország Egészségügy- szociális ellátás Németország Oktatás, kutatás-kultúra Anglia Egyesült Királyság rekreáció Egészségügy – oktatás, kutatás Egyesült Államok Egyesült Államok, Hollandia Szociális ellátás - egészségügy Németország, Olaszország Oktatás, kutatás-egészségügy Belgium, Írország Forrás: Salamon-Anheier, 1999; Salamon, Sokolwski, List 2003.
3
Ahogy a fenti táblázat alapján is jól látható, a fejlett országok és az Egyesült Államok nonprofit szektora – a különböző tevékenységi területeken legnagyobb arányú foglalkoztatás alapján – hat modellel jellemezhető: szociális ellátás-oktatás, egészségügyszociális ellátás, oktatás, kutatás-kultúra, rekreáció, egészségügy - oktatás, kutatás, szociális ellátás-egészségügy valamint oktatás, kutatás- egészségügy dominálta nonprofit szektor. A táblázat adatai azt is jól jelzik, hogy 1995 és 2003 között az egyes országok alapvetően megtartották - a különböző tevékenységi területeken - domináns foglalkoztatási helyzetet. Átrendeződést csak Németország és Olaszország esetében láthatunk, illetve Belgium és Írország beemelése a vizsgálati mintába új nonprofit foglalkoztatási modellel gazdagította a képet.
A fejlett országokhoz képest a kelet-európai országok nonprofit szektorai lényegesen alacsonyabb foglalkoztatási potenciállal rendelkeznek. 2003-ban Csehországban az összes foglalkoztatott 1,3 százaléka, Magyarországon 0,9 százaléka, Lengyelországban 0,6 százaléka, Romániában 0,4 százaléka, míg Szlovákiában pedig 0,6 százaléka dolgozott (Salamon, Sokolowski, List 2003:54). A kelet-európai országok nonprofit foglalkoztatási modellje igen homogén képet mutat:
A
legtöbb
fizetett
alkalmazottat
a
kulturális
alszektor
foglalkoztatta
Lengyelországban, Magyarországon és Romániában.
Lengyelországban és Szlovákiában a legtöbb foglalkoztatott a kulturális és az egészségügyi alszektorban dolgozott.
1. Új szerepek és lehetőségek a nonprofit foglalkoztatásban: a német és az angol foglalkoztatási modell a második évezred első évtizedében A második évezred első évtizedében azonban jelentős változások és átrendeződések történtek mind a német, mind pedig az angol nonprofit szektorban a foglalkoztatást illetően. Zimmer és Piller (2007) – főként a nemzetközi összehasonlító kutatásokra támaszkodva – azt állapíthatta meg, hogy a kilencvenes években a német nonprofit szektor egy nagyon erős foglalkoztatás bővülést tudott felmutatni. Legújabb tanulmányukban1 Dathe, 1
A tanulmány ezen részét Dathe, D., Hohendanner Ch., Priller, E. (2009): Wenig Licht, viel Schatten – der Dritte Sektor als arbeitsmarkt-politischies Experimentierfeld. WZBrief Arbeit 2009. Oktober, tanulmánya alapján foglaljuk össze.
4
Hohendanner, Priller (2009) azt állapították meg, mint kiinduló helyzetkép, hogy 1996 és 2008 között erősen csökkent a harmadik szektorban lévő foglalkoztatottak száma, - az IAB panel adatai alapján becsülve, - 1,7 és 1,9 millió között mozgott. Ezzel a harmadik szektor a
foglalkoztatottak
6-7
százalékát
adta,
ami
azt
mutatja,
hogy
a
szektor
foglalkoztatáspolitikai szerepe nem növekedett olyan erőteljesen, mint a kilencvenes években. Nemcsak dinamikájában változott a német nonprofit szektor foglalkoztatási szerepe, hanem a foglalkoztatási formák struktúrájában is átalakulás volt regisztrálható: a részidős foglalkoztatás, a határozott idejű foglalkoztatás, és a korlátozott foglalkoztatás (úgynevezett mini-jobs) jellegzetes esetei az atipikus foglalkozatási viszonyoknak (korlátozottan foglalkoztatott az a személy, aki vagy legfeljebb havi 400 eurót keres, vagy csak rövid ideig áll munkaviszonyban, legfeljebb két hónapig, vagyis egy évben maximálisan 50 napot dolgozik). Noha ezek az atipikus foglalkoztatási viszonyok között dolgozók nem nevezhetők hátrányos helyzetű foglalkoztatottaknak, ennek ellenére a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak aránya az atipikus foglalkoztatottak között nagyon magas: a statisztikai adatok szerint minden második atipikus foglalkoztatási viszonyok között dolgozó személy jövedelme az alacsony jövedelmi kategóriába esik (az alacsony jövedelmi kategória felső határa a 9,85 euró/óra bruttó bér). A részidős foglalkoztatottak aránya az 1996-os 29 százalékról 2008-ra 49 százalékra emelkedett. Így a részmunkaidős foglalkoztatás a nonprofit szervezetekben sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a közszférában (29 százalék), a magángazdaságban működő szociális szolgáltatásokban (38 százalék). Mi magyarázza a részmunkaidős foglalkoztatás ilyen széles elterjedését a nonprofit szektorban? Dathe, Hohendanner, Priller (2009) szerint az alábbi okok állnak a részmunkaidős foglalkoztatás 20 százalékos növekedése mögött:
A nők általában előnyben részesítik a részidős foglalkozatást, mivel az a munka és család összeegyeztetését jobban lehetővé teszik.
Másrészt a részidős foglalkoztatás növekedésére a gazdasági szempontok felerősödésében keresendő, amit csak tovább erősített, hogy az állami támogatások az utóbbi években jelentősen csökkentek. A szűkös anyagi források miatt a nonprofit szervezetek egyre inkább a részidős foglalkoztatás felé fordultak.
A részidős foglalkoztatás mellett a határozott idejű foglalkoztatás magas aránya a harmadik szektor másik fontos jellemzője. 2008-ban a harmadik szektorban dolgozók 15 százaléka a határozott idejű foglalkoztatott volt, ezzel szemben a magángazdaság hasonló
5
területén mindössze 8 százalék volt arányuk. 2008 első felében a harmadik szektorban az új munkavállalók majdnem fele határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott. A határozott munkaidejű foglalkoztatottak magas arányát az magyarázza, hogy ezek a szervezetek erősen függenek az állami finanszírozástól, az állam pedig többnyire (határozott idejű) projektekre nyújt támogatást. A határozott idejű foglalkoztatásban Kelet- és Nyugat-Németország között éles különbség mutatkozik: Keleten a határozott idejű foglalkoztatottak aránya (22 százalék) a harmadik szektorban, jóval magasabb, mint Nyugaton (14 százalék). Ez a különbség javarészt arra vezethető vissza, hogy Kelet-Németországban az államilag támogatott foglalkoztatás, sokkal nagyobb szerepet játszik, mint Nyugaton. A német nonprofit szektor foglalkoztatási strukturális átalakulásának hátterében a Hartz IV reform áll. A szociális támogatások és a munkanélküli ellátások jelentős megnyirbálásával járó reform következtében csökkentettek az államilag támogatott munkalehetőségek. Ennek helyébe, - a jóléti nonprofit szervezetek erős támogatása mellett – az úgynevezett egy-eurós-job lépett (az egy-eurós-job ugyancsak határozott idejű foglalkoztatás, de nem jelent foglalkoztatási viszonyt munkajogi értelemben, éppen ezért nem sorolható a korábban említett határozott munkaviszony kategóriájába). Ezzel a német nonprofit szektor a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási szektorává „lépett elő“. Összegezve Dathe, Hohendanner, Priller (2009) megállapítja, hogy az állam és a harmadik szektor kapcsolata az elmúlt években jelentősen megváltozott. Egyrészt az állam támogatásaiért cserébe ma már sokkal szigorúbb teljesítményi elvárásokat fogalmaz meg a harmadik szektorral szemben. Másrészt az állam a szociális szolgáltatások nyújtása terén erősen nyitottá vált a piaci szolgáltatók felé. Az ebből eredő költségnyomás a harmadik szektorban egyre inkább az atipikus foglalkoztatási viszonyok térhódításában csapódik le.
A kilencvenes évek nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatásai szerint az Egyesült Királyság nonprofit szektorát mind a foglalkoztatottak, mind pedig az önkéntesek magas száma jellemezte. Az angol nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének emelkedést nagyban meghatározta a blair-i „harmadik út“ politikai filozófiája, amely mint új alternatív útkeresés a piac előnyeit és a széles szociális védelem előnyeit akarta kombinálni. A Gordon Brown – féle kormányzat folytatta, sőt ki is szélesítette ezt a politikai stratégiát: az angol nonprofit szektor foglalkoztatási szerepe rendkívül megerősödött.
6
Az angol nonprofit szektor másik „foglalkoztatási –pillére“ az önkéntesség. Az Egyesült Királyságban a népességen belüli önkéntesek aránya 36 százalék volt a legutóbbi, 2004-es felmérések szerint, ami 17,9 millió önkéntest jelentett. Az önkéntességre úgy tekintenek, mint ami a jótékony szervezetek által kiegészíti a közszolgáltatásokat. Egy önkéntes az Egyesült Királyságban 2005-ben 108 óra önkéntes munkát végzett, ami három hét főállású munkaidőnek felelt meg. Az önkéntesek 29 százaléka legalább havonta egyszer, 45 százalékaa pedig legalább évente egyszer önkénteskedik. A nőkre inkább jellemző a legalább havonta egyszer végzett önkéntes munka, mint a férfiakra (Unstead-Joss 2008). A világgazdasági válság hatására az új konzervatív kormányzás – a Big Society programjában – az eddigiektől eltérő foglalkoztatási szerepet szán a nonprofit szektornak. Egyfelől a nonprofit szektorba kívánják átirányítani azokat az állami közalkalmazottakat, akiknek a racionalizálás jegyében megszűnik a munkahelye. Másrészt nagyobb szerepet szánnak az önkéntességnek: ahol lehet, önkéntesekkel akarják felváltani – főként a szociális szolgáltatások területén – a kötelező feladatellátást. A munkanélküliek esetében az önkéntesség egyfajta „reszocializációs terepet“ jelent. Az angolrendszerben is létezik az egy-eurós-job, de ezt kiegészítik olyan önkéntes programokkal, amelyek kifejezetten a hátrányos munkaerő piaci státuszú egyéneknek szól. Összefoglalva az eddigieket, a két modellt az alábbiakban jellemezhetjük:
Foglalkoztatási modellek a nonprofit szektorban – az angolszász és a német modell Nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások (SalamonAnheier 1995;1999; Salamon, Sokolowski, List 2003) „Harmadik út“
Angolszász modell Fizetett foglalkoztatottak aránya magas (4–6%) Önkéntesek aránya magas(2– 4%)
Német modell Fizetett foglalkoztatottak aránya viszonylag magas (3–5%) Önkéntesek aránya alacsonyabb (1–3%)
BIG SOCIETY HARZ IV. REFORM A foglalkoztatás és az Strukturális átalakulás önkéntesség erősítése foglalkoztatásban: új szerepek - részmunkaidős az önkéntesség növelése a foglalkoztatás szociális szolgáltatások - mini jobs területén - egy-eurós-jobs
7
a
2. A magyar nonprofit szektor foglalkoztatásban betöltött szerepei a hazai szakirodalom alapján Mielőtt a hazai szakirodalom alapján a nonprofit szektor foglalkoztatásban betöltött szerepének ismertetésére rátérnék, fontos azt tisztázni, hogy a nonprofit szektor milyen területeken, milyen formában jelenhet meg mint foglalkoztató. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a nonprofit szervezetek egyfelől a szervezet működtetése, másfelől a szervezet alaptevékenységével összefüggő feladatok ellátása területén jelennek meg, mint foglalkoztatók.
A nonprofit szektor mint foglalkoztató
ügyviteli vezetés szervezeti adminisz nisztráció
A szervezet működtetése
szakmai programok lebonyolítás a
önkéntesek koordinálása
jogi, szabályozási feladatok pénzügyi gazdasági feladatok pályázatírás, forrásteremtés
A szervezet alaptevékenységével, vállalkozásával kapcsolatos feladatok
akkre -ditált foglal koztatók
Munkaerő-piaci szolgáltatások
A szervezet működtetése igen differenciált feladatok ellátást követeli meg ideális esetben: az ügyviteli vezetés, a szervezeti adminisztráció, a szakmai programok lebonyolítása, önkéntesek koordinálása, pályázatírás forrásteremtés, pénzügyi, gazdasági feladatok, jogi, szabályozási feladatok. A nonprofit szervezetek külön foglalkoztatási területének tekinthetjük azt, amikor az alaptevékenység ellátásával összefüggő feladatok ellátására foglalkoztatnak munkavállalókat a szervezetek. 8
Általánosan a foglalkoztatással – és az alaptevékenységhez tartozó feladatokkal összefüggésben a szervezetek három különböző státuszban jelenhetnek meg, mint foglalkoztatók: -
a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetként és/vagy
-
munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetként (ezt bármely, akkreditációval rendelkező szervezet elláthatja) és
-
akkreditált foglalkoztatóként (ami leginkább a fogyatékosok érdekképviseletét ellátó szervezetekre jellemző).
A nonprofit szervezetek foglalkoztatási szerepével foglalkozó szakirodalmi elemzések középpontjában legfőképpen a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek vizsgálata áll, illetve a nonprofit szektor munkanélküliség kezelésében játszott szerepe áll (lásd: Zám, 2004; 2005. Frey 2003). Egyáltalán nem, vagy nagyon érintőlegesen elemzett terület a nonprofit szervezetek
működtetésével,
valamint
az
alaptevékenység
ellátásával
összefüggő
foglalkoztatás vizsgálata. Zám (2004) megállapítja, hogy a foglalkoztatást segítő nonprofit szervezetek nem elég felkészültek ahhoz, hogy a foglalkoztatási piacon jobban tudjanak működni, integrálódni – ezért szükség van a megerősítésükre. A nonprofit szervezetek vezetését és irányítását egy családi modellhez hasonlítja, ahol az alapítók képviselik a szervezetet, irányítanak függetlenül attól, hogy tudásuk, tapasztalataik alkalmassá teszik-e őket erre a szerepre.2 Nem beszélve arról, hogy ez a „családi irányítás” pedig kevésbé tekinthető kompatibilis irányítási módnak egy modern, piacon dolgozó és szolgáltató szervezet irányításához. Zám másik fontos megállapítása, hogy a foglalkoztatás területén működő nonprofit szervezetek két malomkő szorításában működnek: a támogatások működtetése egyfelől egy merev, bürokratikus, túlszabályozott kultúrát igényelnek. Másrészt pedig az elvárt projekt munka szükségletekre való gyors reagálást, rugalmas alkalmazkodást követel. Mindezek alapján a foglalkoztatás területén működő nonprofit szervezetek problémáját két fontos tényezőben azonosítja Zám: a forráshiány és a formális szervezeti felépítés hiánya, s zavarai, úgymint: a humán erőforrással való tervezett gazdálkodás, pénzügyi tervezés hiánya, a magas fluktuáció, a rugalmasság, az innovativitás elvesztése és a bürokratizálódás.
2
Zám Mária (2004): A magyar nonprofit szektor jövője a munkanélküliség kezelésében az európai integráció folyamatában. „Kitartottság vagy integráció – a felzárkózás esélyei az európai piacon“. Nonprofit Kutatócsoport Egyesület. (kézirat) 4. o.
9
A nonprofit szervezetek általában és a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek különösen, élnek a passzív munkaerőpiaci (bér és járulék) támogatásokkal,
hogy bővítsék
humánerőforrásaikat a támogatott foglalkoztatottak által. Ugyanakkor ezen konstrukciók egyik fő problémája az, hogy a támogatással együtt a továbbfoglalkoztatást is vállalniuk kell a szervezeteknek, amire nincsenek stabil és kiszámítható forrásaik. Másik problémája – Zám megállapítása szerint – pedig az, hogy nem az álláshely kapja a támogatást, hanem a konkrét személy, a támogatott foglalkoztatott. A tanulmány nagyon fontos megállapításának tartjuk, hogy a civil szervezetek forrásai összességében – így pedig foglalkoztatási potenciáljuk is – szűkülnek az európai integrációs folyamat során, és a hazai támogatási rendszerek, mint pl. az NCA nem adnak választ ezekre a problémákra (Zám, 2004:12). Frey (2007:19-20) a szociális gazdaság fogalmán keresztül - amit azonosít a harmadik vagy nonprofit szektorral - értelmezi a nonprofit szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepét.3 Mint rámutat, a francia eredetű szociális gazdaság (économie social) a szektor szociális küldetését, szolidáris jellegét fejezi ki. A szociális gazdaság egy gyűjtő fogalom, ami alatt a nonprofit, az önsegélyző és a szövetkezeti szervezeteket értik. A nonprofit szervezetek fogalkoztatásban betöltött szerepének erősítését Fery (2003) egyfelől azzal indokolja, hogy a nonprofit szervezetek néhány terülten – mint a házkörüli és személyi, szociális, környezetvédelmi szolgáltatások, valamint a kultúra sport és média területén – alkalmasabbak a feladatellátásra, mint a for-profit szervezetek. Másfelől a nonprofit szervezetek olyan előnyeit emeli ki, mint például: az alkalmazottak és a fogyasztók közötti bizalmi viszony létrejötte, a rugalmas munkaerő-felhasználás, továbbá az ingyenesen, vagy alacsony ráfordítással megszerezhető források tekintetében (Frey 2003:3). Összegezve megállapítja, hogy a nonprofit szervezetek képesek arra, hogy -
„zéró profit mellett is nyújtsanak szolgáltatásokat,
-
serkentsék a lakossági igények fizetőképes keresletté válását,
-
továbbá – alacsony költségeiknek köszönhetően – növeljék fogyasztóik számát és ezáltal nettó foglalkoztatás-bővülést produkáljanak,
3
Csoba Judit –Frey Mária- G. Fekete Éva – Lévai Márta-Soltész Anikó (2007): Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Frey Mária (2003): A nonprofit szektor foglalkoztatási szerepvállalásának lehetőségei és korlátai. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány.
10
-
a kínálat differenciálásával és a költségek csökkentésével felszínre hozzák és formalizálják a rejtett szükségletek egy részét, amelyek nélkül az informális gazdaságban, vagy a családi keretek között végzett nem-fizetett munkák révén találnák meg fedezetüket.“ (Frey 2003:4)
A hazai nonprofit szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepéről megállapítja, hogy számos nonprofit szervezetre jellemző manapság, hogy kettős funkciót tölt be: egyfelől szociális és személyi szolgáltatásokat nyújt, másfelől a tartós munkanélküliek és más hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációjával foglalkozik. Úgy véli, hogy ebbe a kettős szerepre rákényszerülnek azon nonprofit szervezetek, amelyek szorosan kötődnek a helyi közösséghez. Ugyanis, a helyi kisközösségek egyrészt nem tudnak biztosítani bizonyos szolgáltatásokat, másrészt nincsenek meg az eszközeik, hogy a kihasználatlan munkaerőkapacitásokat integrálni tudják a közösségi feladatok ellátására.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a második évezred első évtizede óta Nyugat-Európában a nonprofit szervezetek foglalkoztatási szerepe új lehetőségek és kihívások előtt áll. A gazdasági válság, a lebomló és leépített jóléti – különösen a foglalkoztatási - politikák hatására átalakulóban van a nonprofit szervezetek, mint foglalkoztatók szerepe. Úgy véljük az elkövetkezendő évek egyik fontos fejleménye lesz, hogy mit akar és mit tud kezdeni a kormányzat a nonprofit szektorban rejlő foglalkoztatási potenciállal. Ahogy láthattuk az angolszász és a német modellek alapján, nem lehet a régi módon gondolkodni a nonprofit szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepéről. A javaslatok részben számos olyan lehetőséget fogalmazunk meg, amelyek új utat nyithatnak a hazai nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítésében.
11
II. A nonprofit szervezetek munkavállalói (A Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételei alapján)
1. A nonprofit szektor mint foglalkoztató 2009-ben a nonprofit szervezetek 15 százaléka alkalmazott fizetett munkavállalót, főállású teljes munkaidős foglalkoztatottal pedig 12 százalékuk rendelkezett. A közel tízezer foglalkoztató szervezet 12 százaléka az egyesületi illetve alapítványi szférához tartozik. Az előző évhez képest 285-tel több a foglalkoztatottal rendelkező szervezetek száma, a szervezetek döntő része egyesület (46%). Az elmúlt évekhez képest csökkent a munkavállalót alkalmazó szervezetek növekedése. Az egyesületek 13 százaléka az alapítványok kicsivel több mint egytizede alkalmazott fizetett munkaerőt 2009-ben. Ezzel szemben a nonprofit gazdasági társaságok háromnegyede, a köztestületek több mint négyötöde, és a nonprofit intézmények 76 százaléka alkalmaz olyan munkatársat, akinek fizettek is.
Az összes és a fizetett munkaerőt alkalmazó nonprofit szervezetek száma és aránya szervezeti formák szerint, 2009 Szervezeti forma Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói érdekképviselet Nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény Egyesülés Összesen
Az összes Fizetett munkaerőt alkalmazó szervezet szervezetek száma aránya, % 22 122 2 379 10,8 1 545 160 10,4 35 743 4 476 12,5 324 271 83,6 1 332 208 15,6 2 741 660 24,1 2 199 1 651 75,1 37 28 75,7 12 61 59,8 66 145 9 894 15,0
Az előbbihez hasonló a főállású teljes munkaidős foglalkoztatás szervezeti forma szerinti megoszlása. Szakmai jelleg szerint vizsgálódva megállapíthatjuk, hogy amíg a klasszikus szervezetek mindössze 12 százaléka, addig az egyéb nonprofit szervezetek közül szinte minden második alkalmaz fizetett munkaerőt.
12
A foglalkoztatottal rendelkező nonprofit szervezetek aránya, szervezeti jelleg szerint, 2009 (%)
48,6
50
42,9 40 26,7
30
20,1 20 11,8 8,9
10 0
Klasszikus nonprofit szervezet
Érdekképviselet
Egyéb nonprofit szervezet
A fizetett munkaerőt alkalmazó szerveztetek aránya A főállású, teljes munkaidős foglalkoztatottal (is) rendelkező szervezetek aránya
Az alacsony – 500 ezer forint alatti – bevétellel gazdálkodó, kevésbé intézményesült szervezeteknél csak elvétve találunk olyanokat, ahol rendszeresen fizettek a munkatársaiknak, s a bevételnagyság növekedésével egyenes arányban nő a fizetett munkaerőt alkalmazó szervezetek aránya. (A legnagyobb bevétellel rendelkező szervezetek 90 százalékánál találunk fizetett munkaerőt.) Nem meglepő, hogy azon szervezetek alkalmaznak legnagyobb hányadban fizetett munkavállalókat, ahol a szervezet tevékenységének szempontjából ez különösen fontos (többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek, szakmai, gazdasági érdekképviselet, valamint gazdaságfejlesztés tevékenységcsoportok). A települések szerinti eltérő foglalkoztatási lehetőségeket mutatja az is, hogy amíg a fővárosi szervezetek ötöde, addig a községiek tizede fizetett az elmúlt esztendőben munkabért. A fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régiót a két alföldi és a DélDunántúl régió követi a fizetett munkaerőt alkalmazó szervezetek arányában. A legkevésbé a nyugat-dunántúli szervezetek alkalmazták ezt a formát. (A megyéket tekintve a Nógrád, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei szervezetek használták ki legkevésbé ezt a lehetőséget.)
13
2. Munkavállalók a nonprofit szektorban 2009-ben a szférában összesen több mint 130 ezer fő volt alkalmazásban, döntő többségük (68%) főállású teljes munkaidős foglalkoztatásban. A számított főállású foglalkoztatottak4 száma 107 ezer fő volt. A főállású, teljes munkaidős foglalkoztatási formában mintegy 15 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, a főállású részmunkaidős csoportban valamelyest csökkent az alkalmazottak száma, a nem főállású álláshelyek száma 265-tel nőtt. A számított foglalkoztatottak közel kétharmada nonprofit gazdasági társaságoknál, 15 százaléka egyesületeknél dolgozott. A teljes munkaidős foglalkoztatás növekedése a szektor egészére jellemző, a legnagyobb mértékben a nonprofit vállalkozásoknál (több mint 10 ezer fő), de nagymérvű növekedés volt az 50 millió forint feletti összegből gazdálkodó szervezeteknél (11 ezer fő), és az egészségügyi foglalkozóknál (6900 fő) is. Területi szinten vizsgálva a megyeszékhelyeken és a városokban az előző évhez képest 30 százalékkal emelkedett a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma, a fővárosban és a községekben minimális növekedés tapasztalható. A foglalkoztatottak 86 százaléka a legnagyobb bevétellel rendelkező szervezeteknél áll munkaviszonyban. A pénzeszközök szűkülésével csökken az alkalmazottak száma és azon szervezetek aránya, ahol megtehetik azt, hogy rendszeresen fizessenek munkatársaiknak. A főállású teljes és részmunkaidős foglalkoztatás egyaránt jellemző a szociális, az egészségügyi és a gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetekre. A különbség annyi, hogy az a szociális és egészségügyi ágazatban a teljes munkaidős foglalkoztatás elterjedtebb, míg a gazdaságfejlesztési területen a részmunkaidőben való alkalmazás van magasabb arányban jelen.
4
A különböző módon foglalkoztatottak számából képzett, a nemzetközi szakirodalomban használható szintetikus mutató kiszámításának módját a Melléklet részletesen ismerteti. 14
A foglalkoztatottak aránya foglalkoztatási mód szerint, 2009 6%
26%
68%
Főállású teljes munkaidős
Főállású , részmunkaidős
Nem főállású
A foglalkoztatottak közel négytizede a fővárosi nonprofit szervezeteknél van állásban. Érdekes, hogy a megyeszékhelyeken kívüli városokban magasabb a foglalkoztatottak száma és a szervezetek nagyobb hányadában vannak főállású teljes munkaidős foglalkoztatottak, mint a megyeszékhelyeken. A közép-magyarországi szervezeteknél van állásban a szektorban foglalkoztatottak majdnem fele, ezzel szemben a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régióban mindössze a munkavállalók 6,4-7,7 százaléka dolgozik. A számított főállásúak bérköltsége a szektorban 208 milliárd forint volt, ami munkavállalónként közel 2 millió forintot jelentett. A legtöbb pénzt a nonprofit gazdasági társaságok fizették ki (az összes 62 százalékát), de legjobban, évi 3,6 millió forintot az érdekképviseleteknél és egyesüléseknél dolgozók kerestek. A köztestületek is 3,1 millió forint felett fizettek átlagban munkavállalóiknak, míg a nonprofit vállalkozások és az egyesületek csak az átlaghoz közelítő 1,8, illetve 1,7 millió forintot.
15
A nonprofit szervezetek alkalmazásában álló számított főállású foglalkoztatottak száma, egy foglalkoztatottra jutó átlaga, bérköltsége és átlagkeresete bevételnagyság szerint 2009
Bevételnagyság, ezer Ft
Számított főállású foglalkoztatottak száma átlaga, fő bérköltsége, millió Ft
egy főre jutó éves átlagbére, ezer Ft
– 50 51 – 500 501 – 5 000 5 001 – 50 000 50 001 – Összesen
63 94 1 778 13 495 91 823 107 253
791 668 1 058 1 624 2 005 1 939
1,4 0,8 0,8 2,5 35,9 10,8
50,0 62,7 1 882,5 21 919,6 184 110,0 208 024,8
A szervezetek átlagosan 11 főt alkalmaztak, ezen belül a nonprofit intézmények 75-öt, a nonprofit gazdasági társaságok 42-őt, míg a szakmai, munkavállalói érdekképviseletek és egyesülések csak 3-at, a szakszervezetek és az egyesületek 4-4-et. A klasszikus civil szervezeteknek átlagosan 4 fő munkatársuk volt, s az egy főre jutó bérköltség 1,8 millió forint körül alakult. Az érdekképviseletek átlagos foglalkoztatotti létszáma az előbbiével megegyezett, azonban közel kétszer annyi pénzt fizettek átlagosan a munkavállalóknak, mint az előbb említett klasszikus szervezetek. Nem meglepő, hogy az egy főre jutó éves átlagbér nagyságában a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi szervezetek fizetik munkavállalóiknak a legmagasabb összeget (2 285 ezer forint), ami majdnem duplája a legalacsonyabbnak (Heves 1 277 ezer forint). A fővároson kívül Vas megyében szintén meghaladja az átlagbér az 1,939 millió forintot.
A nonprofit szektorban foglalkoztatottak száma főbb demográfiai jellemzők szerint, 2009 Fő
18 536
Nyugdíjasok
35 714
Felsőfokú végzettségűek
72 994
Nők
131 391
Összes foglalkoztatott 0
20 000
40 000
60 000
16
80 000
100 000
120 000 140 000
A 2009-ben alkalmazásban álló 131 ezer munkavállaló 55,6 százaléka volt nő, ez az arány közel 8 százalékkal magasabb az utoljára 2000-ben mért 47,8 százalékhoz képest. A felsőfokú végzettségűek aránya gyakorlatilag nem változott az eltelt kilenc év alatt (27,9%), a nyugdíjasként foglalkoztatottak aránya 3 százalékkal nőtt. Az összes alkalmazott 64 százalékát a nonprofit gazdasági társaságoknál találjuk, a felsőfokú végzettségűeknek viszont kevesebb mint a fele dolgozik nonprofit vállalkozásoknál és közel azonos arányban (19,6–20,0%) alapítványoknál és egyesületeknél. A felsőfokú végzettségűek aránya a fővárosi szervezeteknél haladja meg jelentősen az átlagot, a legkevesebb diplomást a községekben működő szervezeteknél találjuk. A nyugdíj mellett munkát vállalók aránya szintén a budapesti szervezeteknél a legmagasabb. Az egyes tevékenységcsoportokat összehasonlítva a női munkavállalókat legnagyobb arányban a tipikusan női szakmákhoz köthető, egészségügyi (75,1%) és szociális (67%) területeken találjuk. A felsőfokú végzettségűek aránya az oktatással, kutatással és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezeteknél több mint kétszerese az átlagnak. A nyugdíjas munkavállalók aránya a gazdaságfejlesztő szervezeteknél eléri az egynegyedet, a polgárvédő és tűzoltó szervezeteknél alig haladja meg a 3 százalékot.
Szerződéses foglalkoztatási forma a nonprofit szektorban
Az állandó munkavállalókat alkalmazni nem tudó, vagy nem akaró szervezetek egy része a munkájukhoz
szükséges
munkaerőt
megbízási
szerződéses
foglalkoztatottak
révén
biztosította. 2009-ben a szervezetek 9 százaléka alkalmazott megbízási szerződéssel munkaerőt. A megbízási szerződéses munkaerőt alkalmazó nonprofit szervezetek száma, aránya szervezeti forma szerint, 2009 Szervezeti forma Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói érdekképviselet Nonprofit gazdasági társaság Nonprofit intézmény Egyesülés Összesen
Megbízási szerződéses munkaerőt alkalmazó szervezetek száma aránya, % 1 537 6,9 143 9,3 2 710 7,6 140 43,2 189 14,2 412 15,0 913 41,5 20 54,1 28 27,5 6 092 9,2
17
A legtöbb szerződéses foglalkoztatottat alkalmazó szervezetet a nonprofit szövetségek és a gazdaságfejlesztési célú nonprofit szervezetek között találjuk. A település jogállása is meghatározó a szerződéses alkalmazásnál, a fővárosi szervezetek 13 százaléka, a községiek közül azonban csak 5 százalék élt ezzel a lehetőséggel.
18
III. A kutatás céljai A Központi Statisztikai Hivatal évente teljeskörű adatfelvételt végez a nonprofit szerveztek körében. Ez a kérdőív hozzávetőlegesen 65 ezer szervezethez jut el minden évben. Közülük a legfrissebb adatok szerint mintegy 9800 szervezet alkalmaz fizetett foglalkoztatottat, ez a teljes sokaság 15 százaléka. A foglalkoztatottak száma 130 ezer körüli. Ez a humánerőkapacitás a szektor növekvő gazdasági súlyához, és társadalmi szerepvállalásához képest vélhetőleg nem elégséges, sem mennyiségi sem minőségi tekintetben nem elégíti ki maradéktalanul az igényeket. A szektor foglalkoztatási helyzetének árnyaltabb megközelítését nehezíti, hogy egyfelől a jelenlegi statisztikákból és kutatási eredményekből csak a szektorban foglalkoztatottak és önkéntesek számáról, valamint a foglalkoztatóként megjelenő szervezetekről állnak rendelkezésre információk. Nagyon keveset tudunk arról, hogy a ma működő civil/nonprofit szervezetek milyen összetételű foglalkoztatási csoportokat, milyen képzettségű munkavállalókat és milyen formában foglalkoztatnak. További fontos kérdés, hogy milyen mértékű munkaerőhiánnyal kell szembenézniük, illetve a rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitást milyen hatékonysággal tudják kihasználni. Az elmúlt években előtérbe került a szektor alternatív foglalkoztatási formákban való szerepének kérdése. A civil/nonprofit szervezetek alternatív foglalkoztatásban játszott szerepét illetően két modell rajzolódik ki a nemzetközi példák alapján: az egyik az angolszász modell, amely az önkéntességen, míg a német modell a rész-munkaidős foglalkoztatáson keresztül igyekszik alternatív foglalkoztatási formákat megvalósítani. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük, mely szervezettípusokban és tevékenységi területeken milyen arányban, milyen foglalkoztatási típusokban (fő-, mellék, rész-állású, illetve önkéntesek), milyen iskolázottságú, képzettségű munkavállalókat foglalkoztatnak. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a szervezetek foglalkoztatottjai között milyen arányban találunk csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő munkavállalókat, milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy civil szervezet ideális alkalmazottja, illetve rendelkeznek-e
a
foglalkoztatottak
a
nonprofit
szektorra
vonatkozó
speciális
szakismeretekkel. Céljaink között szerepelt, hogy felmérjük a szektorban jelentkező humánerőforrás hiányokat, igényeket, különös tekintettel ennek finanszírozási nehézségeire. A vizsgált kérdés komplex megközelítése érdekében pedig ezeket az adatokat összevessük a szervezeti életciklussal. Bízunk abban, hogy munkánk hozzájárul ahhoz, hogy a szektorban a
19
foglalkoztatási
feltételek
és
lehetőségek
pozitív
irányban
változzanak,
a
foglalkoztatáspolitikai szándékok és a szervezetek igényei találkozhassanak.
IV. A kutatás módszertana A Központi Statisztikai Hivatal 65 ezres címállományából választottunk egy területileg, szervezetileg és tevékenység szerinti 3500-as rétegzett mintát, ami nem csak foglalkoztató szervezeteket, hanem kizárólag önkéntesekkel rendelkező szervezeteket is tartalmazott. Ezt a 3500 szervezetet kerestük meg e-mailben, számukra biztosítottuk az on-line kitöltési lehetőséget. A válaszadói hajlandóság viszonylag alacsonynak mondható, első körben a szervezek 5 százaléka töltötte ki az adatlapot. Ezek után többszöri e-mailben, telefonon történő megkeresés eredményeként sikerült egy 15 százalékos válaszadói arányt elérni. Második körben 1000 e-mail címmel nem rendelkező szervezetet kerestünk meg postai úton. Közülük 105 küldte vissza a kitöltött adatlapot. Az on-line és postai megkérdezés után 621 kérdőív volt alkalmas számítógépes feldolgozásra, ebből 8 szervezettel készítettünk egy fókuszcsoportos interjút is. A fókuszcsoportos interjú azzal a céllal szerveztük, hogy feltárjuk a jó gyakorlatokat, illetve az alternatív foglalkoztatási formák lehetőségeit, nehézségeit és feltételeit.
A kutatás mintáinak jellemzői szervezeti formák szerint vizsgálati minta
válaszadói minta
7%
2%
12%
28%
11%
1% 26%
1%
2% 3%
59%
48%
alapítvány köztestület
egyesület np.gazd.tarsasag
alapítvány köztestület
közalapítvány szakszervezet
egyesület np.gazd.tarsasag
közalapítvány szakszervezet
Mindkét minta domináns csoportját az egyesületek képviselték (48%, illetve 59%), a válaszadók 26 százaléka alapítvány, 11 százaléka nonprofit gazdasági társaság és további négy
százalék
pedig
köztestületként,
közalapítványként
tevékenykedik.
20
vagy
szakszervezetként
Bevételnagyság szerint közel azonos a két sokaság megoszlása. Érdekes, hogy a válaszadói mintában a bevétellel nem rendelkezők jóval nagyobb arányban jelennek meg, mint az eredeti mintában, az ő esetükben főleg az önkéntesek foglalkoztatása, valamint az egyes feladattípusok önkéntes munkában történő ellátása dominál. Fő tevékenységük szerint nyolc csoportba soroltuk a szervezeteket, itt azonban már jelentős különbségek mutatkoznak a szektor és a válaszadó sokaság között. Az alapsokasághoz képest felülreprezentáltak az egészségügyi és szociális, valamint a vallási és kulturális szervezetek, náluk volt a legnagyobb a válaszadói hajlandóság. Alulreprezentáltak a sport és szabadidős szerveztek, valamint az oktatás, kutatás területén tevékenykedők.
A kutatás mintáinak jellemzői tevékenységcsoportok szerint
12%
18%
25%
16% 12%
15% 16%
29%
5% 14%
4% 11%
10% 3%
9% 1%
vizsgálati minta
válaszadói minta
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági éredekképviselet egyéb
A kérdőív hat nagy kérdéscsoportot ölelt fel: Az első kérdéscsoport a civil szervezetek alapvető formális jellemzőinek feltárására irányult, úgymint: alapítási év, szervezeti forma, tevékenységcsoport, bevételek. A második kérdéskörben az alkalmazottak számára kérdeztünk rá, valamint azt próbáltuk feltérképezni, hogy az egyes feladattípusokat milyen foglalkoztatási formákban és beosztásban végzik a munkavállalók. A harmadik kérdéscsoport a foglalkoztatottak demográfiai jellemzőit (életkor, lakóhely, iskolai végzettség stb.) vette számba, illetve az ideális foglalkoztatottak tulajdonságaira kérdeztünk rá.
21
A negyedik kérdéskör tartalmazza az önkéntesek foglalkoztatásának jellemzőt, milyen feladatokra és hány önkéntes munkáját vették igénybe a szervezetek. A továbbiakban következett a szervezeti életciklus feltérképezése, a szervezet jelenlegi helyzetének, fejlettségi fokának értékelése. Végül az utolsó kérdéscsoportban azt kértük, hogy a szervezetek osszák meg velünk a főbb foglalkoztatási problémáikat, valamint, hogy milyen megoldási lehetőségeket alkalmaznak, milyen jó gyakorlatokat ismernek. A kérdőívek kódolását követően az adatokat Dbase illetve SPSS statisztikai adatbázis-kezelő és táblázó programokba vittük fel, a hiányzó adatok imputálása, a konzisztencia vizsgálatok elvégzése valamint az elemzések alapjául szolgáló munkatáblák elkészítése szintén ezen programok segítségével készült. A továbbiakban csak a 621 válaszoló civil szervezet adataival foglalkozunk. Minden állítás, következtetés kifejezetten erre a részsokaságra vonatkozik, tehát ezek szektorszintű általánosítását a rendelkezésre álló információk nem támasztják alá.
22
V. Az adatfelvétel eredményei
1. Foglalkoztatási jellemzők A szektor foglalkoztatási helyzetének árnyaltabb megközelítését nehezíti, hogy a korábbi fejezetben bemutatott statisztikai adatokból és kutatási eredményekből csak a szektorban foglalkoztatottak és önkéntesek számáról, valamint a foglalkoztatóként megjelenő szervezetekről állnak rendelkezésre információk. Nagyon keveset tudunk arról, hogy a működéshez szükséges alapfeladatok ellátása mekkora terhet jelent a szervezet számára, képes-e megoldani az adott feladat teljesítését, és ha igen, milyen foglalkoztatási formákban és milyen hatékonysággal. Adatfelvételünk második blokkja ezekre a kérdésekre próbál választ találni. Vizsgálatunk során a szervezet működtetésével kapcsolatos alapvető feladatokat (stratégiai döntéshozatal, pénzügyi, gazdasági feladatok, adminisztráció, pályázatírás) nyolc kategóriába soroltuk és azt vizsgáltuk, hogy ezeket milyen foglalkoztatási formában látják el a válaszadó szervezetek. A finanszírozott formába tartoznak a saját főállású foglalkoztatottak, a megbízási szerződéses vagy tiszteletdíjas alkalmazottak, illetve ha szolgáltatásvásárlással történik az adott feladat ellátása. Az önkéntes formába soroltuk a feladattípus teljesítését, hogyha a kuratórium vagy a vezetőségi tagok önkéntes munkája által, vagy pedig más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás igénybevételével oldják meg azt a válaszadók. Nem megoldottnak tekintettük az adott tevékenység végzését, hogyha a szervezetek úgy nyilatkoztak, hogy nincs anyagi forrásuk, vagy megfelelő szakemberük a feladatra.
23
A szervezet működtetéséhez szükséges feladatok megoldása foglalkoztatási formák szerint
Pénzügyi, gazdasági számviteli feladatok
64%
11%
55%
Szervezeti adminisztráció A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása
13%
45%
Pályázatírás, forrásteremtés
39%
Jogi, szabályozási feladatok
38%
Szakmai programok lebonyolítása
A szervezet stratégiai döntéshozatala 0%
10%
13%
15%
31%
34%
30%
10%
25%
18% 24%
32%
13% 30%
25% 20%
9%
28%
21%
13%
21%
11%
23%
17%
30% 25%
Önkéntesek koordinálása
14%
43% 40%
50%
60%
70%
11% 80%
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
csak önkéntes formában
nem megoldott
90%
100%
Az ábrán jól látható, hogy a vizsgálat szervezetek leginkább a pénzügyi, számviteli feladatok ellátására szántak pénzügyi forrást, főleg szolgáltatásvásárlás keretében oldották meg ezeket a gazdálkodással összefüggő feladatokat. Az adminisztratív munkákat valamint a szervezet vezetését is többnyire finanszírozott formában látják el. A szakmai programok lebonyolítása esetén a legkiegyenlítettebb a kép, ebben az esetben a vegyes forma a legjellemzőbb, hiszen a programok megvalósításához a pénzügyi források mellett a tagok vagy vezetők önkéntes munkájára is szükség van. A szervezet stratégiai döntéshozatala főleg a kuratórium és vezetőségi tagok önkéntes munkája révén valósul meg. Úgy tűnik a legnagyobb problémát az önkéntesek koordinálása okozza, a szerveztek 30 százalékánál nem áll rendelkezésre szakember erre a feladatra. Ha az egyes feladattípusok ellátását mélyebben is megvizsgáljuk árnyaltabb képet kapunk arról, hogy a szervezeti jelleg és a rendelkezésre álló bevételek nagysága, hogyan befolyásolja az adott feladat ellátását. A szervezet stratégiai döntéseinek meghozatala a klasszikus civil szervezetek esetében inkább önkéntes munkában történik, a gazdaság közeli szervezeteknél természetesen itt is a finanszírozott forma a jellemzőbb. A rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságát vizsgálva nem meglepő, hogy az alacsony (1 millió Ft alatti) bevétellel rendelkező szervezetek esetén
24
jellemzőbb az önkéntes munka, a magas bevételűeknél a finanszírozott és a vegyes feladatellátás dominál. A szervezet ügyviteli vezetésének megoldására a klasszikus civil szervezetek is nagyobb arányban fordítanak pénzügyi forrást, az állam közeli és gazdaság közeli nonprofitok pedig szinte kizárólag ebben a formában oldják meg a feladatot. A feladat önkéntes munkában történő ellátása ebben az esetben szinte csak az alacsony bevételű szervezetekre jellemző. A szakmai programok lebonyolításában inkább a vegyes forma dominál főleg a klasszikus civilek és a nagy bevétellel rendelkezők esetében, a szolgáltatásvásárlás vagy megbízási szerződés ebben az esetben is a gazdaság közeli nonprofitokra jellemző. A pályázatok megírását a kisebb szervezeteknél a főleg a tagok végzik önkéntes munkában, a professzionalizáltabb nonprofit gazdasági társaságok inkább pályázatíró munkatársat foglalkoztatnak, vagy megbízási szerződést kötnek a feladat elvégzésére. A jogi, szabályozási feladatokat az alacsony és a közepes bevételű szervezetek is inkább önkéntes munka bevonásával, ingyenes jogi tanácsadás igénybe vételével próbálják megoldani. Viszonylag kiegyenlített a kép az állam közeli szervezetek és az alapítványok, egyesületek esetében az önkéntes és a fizetett forma egyaránt jellemző.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nonprofit szervezetek 13 százaléka alkalmazott fizetett munkavállalót 2009-ben, a foglalkoztatottak száma elérte a 130.000 főt. A munkavállalók döntő többsége (68%) főállásban és teljes munkaidőben dolgozott, további 42 ezer főt pedig részmunkaidőben illetve nem főállásban alkalmaztak a szektorban.
25
A foglalkoztatottak megoszlása foglalkoztatási jellemzők szerint
68%
KSH nonprofit adatfelvétel (N=9894)
47%
Válaszadói minta (n=621)
0%
26%
10%
20%
Főállású, teljes munkaidős
25%
30%
40%
50%
60%
Főállású, részmunkaidős
6%
28%
70%
80%
90%
100%
Nem főállású
A mintában részt vevő szervezetek összesen 6500 munkavállalóról számoltak be, az ábrán jól látható, hogy az arányok a szektor egészéhez képest a nem főállású foglalkoztatottak irányába tolódtak el. A szervezet működtetésével kapcsolatos feladatok ellátását inkább megbízási szerződéses vagy tiszteletdíjas munkavállalók alkalmazásával oldják meg, a főállású foglalkoztatás pénzügyi illetve adminisztratív terheit sok esetben nem tudják vállalni a civil szervezetek. A mintegy hat és félezer alkalmazott közel fele ezeknél vizsgált szervezeteknél is főállásban dolgozik, negyedük részmunkaidős és 28 százalékuk pedig nem főállásban végzi feladatait. A legtöbb munkavállaló a nonprofit gazdasági társaságoknál áll alkalmazásban a 4 illetve 6 órában dolgozók háromötöde ilyen típusú szervezeteknél dolgozik. A nem főállású foglalkoztatás inkább az egyesületekre jellemző. A foglalkoztatottak 83 százaléka a legnagyobb bevétellel rendelkező szervezeteknél áll munkaviszonyban, a pénzeszközök szűkülésével fokozatosan csökken a munkavállalók száma. A teljes és részmunkaidős foglalkoztatás egyaránt jellemző az egészségügyi és szociális, valamint a környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési célú szervezetekre. A mellékállás inkább a kultúra valamint az oktatás, kutatás területén elterjedtebb. A mintában szereplő szervezetek alacsony professzionalizációját mutatja, hogy céljaik eléréséhez sok esetben önkénteseket kell alkalmazniuk. Ezek a tevékenységek részben a szervezet működtetésével kapcsolatos alapfeladatok ellátását, részben pedig a szakmai,
26
pályázati tanácsadást illetve a vezetői feladatokat jelentik. Az önkéntesek koordinálása pedig 90 százalékban szintén önkéntes munkában történik. A vizsgált nonprofitok fizetett munkavállalót leginkább a gazdasági, pénzügyi feladatok ellátására alkalmaztak, közülük is legnagyobb arányban a nonprofit gazdasági társaságok, köztestületek, valamint a közepes és magas bevételű szervezetek tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Nem volt jellemző a szervezetekre, hogy önkéntes munkában oldották volna meg az adminisztratív feladatok ellátását, a gazdaság közeli civil szervezetek mellett, a klasszikus alapítványok és egyesületek is inkább fizetett munkavállalót alkalmaztak erre a célra. A szakmai programok megvalósítása és a jogi tanácsadás igénybevétele szintén olyan tevékenységek, amelyekre pénzügyi forrást kell áldozniuk a szervezeteknek, az önkéntesek foglalkoztatása ezeknél a feladatoknál szintén kevésbé jellemző.
A szervezetek alkalmazottainak megoszlása foglalkoztatási helyzet és beosztás szerint
Alaptevékenységnek megfelelő szakember
29%
Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó
71%
34%
66%
56%
Jogász, jogi tanácsadó
44%
Gazdasági, pénzügyi munkatárs
72%
28%
9%
Önkéntes-koordinátor
91%
Szakmai programfelelős, projektkoordinátor
56%
44%
65%
Adminisztrátor, titkár
35%
47%
A szervezet vezetője 0%
10%
20%
53%
30%
40%
50%
Fizetett alkalmazott
60%
70%
80%
90%
100%
Önkéntes
A továbbiakban csak a fizetett alkalmazottak foglalkoztatási jellemzőit vizsgáljuk, és megpróbáljuk feltérképezni, hogy az adott munkakörök elvégzésére mekkora munkahányad jut. A foglalkoztatottak számára két kérdésblokkban is rákérdeztünk, eltérő részletezettséggel. Mivel az adatszolgáltató szervezetek közül 90-en nem válaszoltak a részletesebb bontást tartalmazó, foglalkoztatotti létszámra vonatkozó kérdéscsoportra, ezért a két létszámadat
27
egymástól eltérő. A továbbiakban 5555 fizetett alkalmazottra vonatkoztatva mutatjuk be a foglalkoztatási jellemzőket. Az ábrán jól látható, hogy a vizsgált szervezetek főfoglalkozásban és teljes munkaidőben leginkább a szervezet alapvető működtetéséhez szükséges szakmai programfelelősöket, koordinátorokat, a szervezet pénzügyi adminisztrációját ellátó szakembereket, illetve a vezetőket foglalkoztatták. A részmunkaidőben történő foglalkoztatás leggyakrabban szintén az adminisztrátorok, titkárok esetében valósult meg, de figyelemre méltó az is, hogy az alaptevékenységet végző szakemberek több mint egyharmada részmunkaidőben vagy megbízási szerződésesként dolgozik. Jellemző a szervezetekre, hogy a pénzügyi, számviteli feladatokat folyamatos megbízási szerződéses munkavállalókkal próbálják megoldani, ami kevesebb adminisztratív terhet és olcsóbb munkaerőt jelent, mint a főállású foglalkoztatás. A pénzügyi, pályázati és jogi tanácsadók igénybevételére csak alkalmanként áldoznak pénzügyi forrást a civilek, leggyakrabban megbízási szerződések kötésével látják el ezeket a feladatokat, munkavállalók foglalkoztatása ezeken a területeken nem jellemző.
A fizetett alkalmazottak megoszlása beosztás és foglalkoztatási helyzet szerint
Alaptevékenységnek megfelelő szakember
51%
Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó
11%
10%
Jogász, jogi tanácsadó
6%
30%
15%
2%
44%
Önkéntes-koordinátor
43%
31%
24%
Adminisztrátor, titkár
62%
10%
20%
10%
40%
Főállású teljes munkaidős
Főállású részmunkaidős
Alkalmi megbízási szerződéses
Tiszteletdíjas
50%
60%
13%
11%
70%
5%
22%
27%
16%
30%
7%
7%
57%
0%
11%
13%
62%
2%
7%
52%
Szakmai programfelelős, projektkoordinátor
A szervezet vezetője
12%
61%
25%
Gazdasági, pénzügyi munkatárs
5%
80%
3%
13%
3%
7% 2% 2%
12%
5%
90%
100%
Folyamatos megbízási szerződéses
További érdekes adalékokkal szolgál a vizsgálatba bevont szervezetek foglalkoztatási jellemzőit illetően az, hogyha megnézzük, melyek azok a munkakörök ahol az úgynevezett
28
munkaerő koncentrációs ráta alacsony. Ez a ráta a számított főállású munkaidős foglalkoztatottak számát viszonyítja az összes alkalmazott számához, ahol ez a mutatószám alacsony, ott inkább részmunkaidős vagy nem főállású munkavállalókat alkalmazása jellemző, tehát többnyire ezeken a területeken lehet növelni a foglakoztatási potenciált a civil szektorra jellemző részmunkaidős foglalkoztatottak bevonásával. A magas koncentrációs ráta az inkább főállásban betöltött munkakörökre jellemző. A munkaerő koncentrációs ráta alakulása feladattípusok és szervezeti jelleg szerint (%)
A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkéntes-koordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember
Klasszikus civil szervezet 77,4 77,8
Államközeli civil szervezet 77,5 96,4
Gazdaság közeli civil szervezet 89,0 84,6
Összesen
76,6 77,7
83,5 83,3
93,4 60,0
80,9 75,5
55,3 43,6
51,5 10,0
81,4 17,5
60,7 36,7
50,3
10,0
50,0
49,2
83,3
95,9
70,1
77,5
79,0 79,6
A táblázat adatai szerint legnagyobb arányban a szakmai programok lebonyolítására vonnak be teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat a szervezetek, a gazdaság közeli civil szervezetek esetében az átlagnál is magasabb mintegy 93 százalék a mutató értéke. Szintén a nyolc órás munkaidő a legjellemzőbb a szervezeti vezetők és az adminisztrációt végzők körében az állam közeli civil szervezetek az adminisztratív feladatokat szinte kizárólag teljes munkaidős formában látják el. A gazdasági, pénzügyi, számviteli munkaköröknél még ugyan 60 százalék körüli a ráta értéke, de ezeknél a feladatoknál már a klasszikus és állam közeli nonprofitok nagyobb arányban vonnak be részmunkaidőben dolgozókat is. A jogi, pénzügyi, pályázati tanácsadói feladatkörök esetében a legjellemzőbb a hat vagy négy órában történő foglalkoztatás illetve a megbízási szerződéses forma. Az állam közeli civil szervezetek ezeket a munkaköröket szinte kizárólag részmunkaidős foglalkoztatottakkal töltik be, de a nonprofit gazdasági társaságokra is jellemző a jogászok, tanácsadók félállásban történő foglalkoztatása. A civil szektor a nyugdíjas és kisgyermekes munkavállalókat tipikusan ezen feladatok ellátására tudja 4 illetve 6 órában foglalkoztatni.
29
2. A foglalkoztatottak egyéb jellemzői Speciális helyzetű munkavállalók
A válaszadó szervezetek körében relatíve magas azok aránya, melyek alkalmazottaik között csökkent munkaképességűeket és/vagy fogyatékkal élőket is találhatunk (14 százalék). A két forma nagyjából 9–9 százaléknál fordul elő, ezek felénél viszont egyszerre mindkettő. Leggyakrabban az alapítványok élnek ezzel a lehetőséggel, körükben mind a csökkent munkaképességűekkel, mind a fogyatékosokkal rendelkező szervezetek aránya 10 százalék feletti (a szakszervezeteknél tapasztalható kiugró értéket a részminta alacsony számossága miatt külön nem vesszük figyelembe). Tevékenységet tekintve a várakozásnak megfelelően a szociális, egészségügyi területet emelkedik ki, itt minden ötödik szervezet alkalmaz ilyen dolgozót. A mintában elemzett 6 és félezer foglalkoztatott között 345 (5%) csökkent munkaképességű és 366 (6%) fogyatékos személy szerepel, vagyis a munkaerő kilencede ebbe a körbe tartozik. Mind a két csoportban a részmunkaidős foglalkoztatás dominál, a speciális helyzetű munkavállalók háromnegyede ebben a formában végzi pénzkereső tevékenységét, a teljes munkaidősök között elenyésző arányban fordulnak elő.
Csökkent munkaképességű és fogyatékos alkalmazottak foglalkoztatási formák szerint
Fogyatékkal élő dolgozók (n=305)
Csökkent munkaképességű dolgozók (n=305)
8%
78%
7%
75%
Válaszadói minta (n=621) 0%
14%
47%
10%
20%
18%
24%
30%
Főállású, teljes munkaidős
40%
50%
60%
Főállású, részmunkaidős
30
29%
70%
80%
Nem főállású
90%
100%
A fogyatékosok kétharmada mozgássérült vagy -korlátozott volt, minden negyedik látás- és hallássérültek közül került ki. Az értelmi fogyatékosok alkalmazása nagyon ritkának bizonyult.
A fogyatékkal élő foglalkoztatottak összetétele
7% 3% 10%
15% 65%
Mozgássérült Látássérült Hallássérült Értelmi fogyatékos egyéb fogyatékos
A nonprofit szektor tehát relatíve jelentős foglalkoztatója lehet mind a csökkent munkaképességűeknek, mind a fogyatékkal élőknek is, azonban leginkább a szabad mozgásukban akadályozottak számára kínálnak munkalehetőséget.
A vezetők legfontosabb demográfiai jellemzői
A nonprofit szervezetek vezető pozícióját – legalábbis a válaszadó sokaság körében – többségében nők töltik be, a férfi-női arány 47-53 százalék. Ezeknek a személyeknek egyegynegyede a 46-55 és az 55-65 évesek, vagyis minden második vezető a „tapasztalt korú” aktívak és fiatal nyugdíjasok köréből verbuválódik.
31
A nonprofit szervezetek vezetőinek jellemzői a válaszadói mintában (n=501)
A vezető beosztásban lévők nagy többsége felsőfokú végzettségű, inkább az egyetemi, mint a főiskolai diploma a jellemző. Ugyanakkor ritkának számít a nonprofit képesítés, s ha előfordul, akkor is döntően csak tanfolyamon szerzett ismeretekről beszélhetünk. A vezetők településtípus szerinti megoszlását, erőteljesen magának a szervezetnek a területi elhelyezkedése határozza meg, ebben a tekintetben nem mutatható ki valamilyen sajátosság. A minta alapján kirajzolódó „tipikusnak” tekinthető civil szervezeti vezető tehát egy ötven év körüli, egyetemet végzett, nonprofit képesítéssel nem rendelkező hölgy.
32
3. A vizsgált minta szervezeti életciklus modell szerinti jellemzői Kutatásunk újdonsága, hogy nemcsak a formális statisztikai jellemzők mentén jellemezük a vizsgált nonprofit szervezeteket, hanem a szervezetmenedzsment módszereivel is, melynek egyik lehetséges elemzési formája a szervezeti életciklus modell (organizational life cycle or stage model). Célunk a szervezeti életciklus modell alkalmazásával egyrészt az volt, hogy minél árnyaltabb és differenciáltabb képet adjunk a vizsgált nonprofit szervezetekről. Másrészt úgy véltük, a nonprofit szervezetek foglalkoztatási helyzetét nem lehet csak „önmagában“ nézni, hanem ezt be kell ágyazni egy komplexebb keretbe. Így ugyanis sokkal finomabb fejlesztési információkat nyerhetünk arra nézve, hogy a nonprofit szervezetek működésének és a foglalkoztatási helyzetének milyen összefüggései vannak.
3.1. Rövid áttekintés: a for-profit és a nonprofit szervezetekre kidolgozott életciklus modellek
A szervezeti életciklus a szervezetek fejlődési pályáját, illetve annak egyes fázisait mutatja meg. A szervezeti életciklus modelleket a szervezeti növekedés vizsgálatára dolgozták ki, és első sorban for-profit szférában terjedt el alkalmazásuk. Rutherford és szerzőtársai (2004:322) áttekintő tanulmányukban megállapítják, hogy a közgazdaságtani szempontú, szervezeti életciklus vagy fejlődési szakaszok elméletei és kutatásai megmutatják, hogy a vállalatok fejlődése milyen különböző, de egymásra épülő szakaszokon megy át az idő függvényében. Így a szervezeti életciklus modell tipikusan tükröz a vállalatoknál egy szekvenciális haladást a születés vagy alapítás, növekedés, kifejlődés vagy, érettség és hanyatlás szakaszain keresztül. 5
A vállalatok szervezeti életciklus teóriájának megalapozása Lippitt és Schmidt (1967, cit Rutherfor et al. 2004) nevéhez fűződik és azóta virulens, egyre differenciáltabb kutatási területté nőtte ki magát (Rutherford et al. 2004:321). A mikroszintű, vállalati vizsgálatok kezdetben a szervezeti életciklus egyes fázisainak összefüggéseit vizsgálták a menedzsment, pénzügyi és értékesítési marketing szempontokkal, majd a nyolcvanas években egyre erőteljesebben a humán erőforrás problémáira fókuszáltak. A kilencvenes évektől pedig a 5
Rutherford, M. W., Buller, P. F., McMullen, P. R.: Human Resource Management Problems over the Life Cycle of Small to Medium Sized Firms. Human Resource Management, 4, 2004, pp. 321-335
33
hagyományos vagy kemény (tőke, technológia, föld) illetve a lágy (szervezeti kultúra, emberi erőforrások) tényezők szerepét vizsgálták az életciklus modellek egyes szakaszaiban (Kiss és Poór 2005).
A különböző vállalati életciklus modellek egyfelől különböznek abban, hogy milyen szempontból értelmezik és vizsgálják az életciklust. Zsupanekné (2007:46) - a korábbi, a témában napvilágot látott csoportosításokat áttekintve - hat típust különböztet meg: 1) vállalkozási életciklusok, 2) irányítási ciklusok, 3) gyorsan növekvő vállalkozások életciklusai, 4) családi vállalkozások életciklusa, 5) termék-, iparág-, és értékesítési ciklusok, 6) eredményességi és hatékonysági ciklusok.
Másfelől - ahogy Rutherford et al. (2004) tanulmányukban bemutatják az 1967 és 1999 között született különböző életciklus modelleket - megállapítható, hogy az egyes életciklus modellek igen eltérőek a tekintetben, hogy hány szakaszra osztják fel a szervezeti életciklust (legkevesebb a három, legtöbb a tíz fejlődési szakasz). Ez nagyrészt attól is függ, hogy kis-, közepes vagy nagy vállalatok vizsgálata állt-e a modell fókuszában, vagy pedig csak teoretikus megközelítésről van-e szó.
Végezetül az egyes életciklus modellek különböznek abban is, hogy organikus szempontból vizsgálják – azaz, az élő organizmusok életútjához hasonlítják, annak alapján nevezik el és szakaszolják – a vállalatok fejlődését, vagy éppen a növekedési, az irányítási tényezőkre koncentrálnak (és függő változóként nagyon sok esetben a szervezet korát vagy nagyságát veszik fel), vagy pedig fejlődési, valamint integrált (a korábbi elméletek által kidolgozott) szempontokat helyeznek előtérbe a modell kidolgozásakor. A következőkben ezen csoportosítás alapján mutatjuk be a leginkább elterjedt és alkalmazott életciklus modelleket. a/ az organikus megközelítésű életciklus modell 6 6
A modellt Isiah Adizes magyarul 1992-ben „A vállalatok életciklusai“ (Budapest: HVG Rt.) c. könyve és Rabi Sándor a Vállalatépítő on-line szakmai folyóíratban közzé tett, „A kis-és középvállalkozások a vállalati életciklus modell tükrében c. tanulmányának http://www.veniens.hu/vallalatepito/2009/01/01/a-kis-es-kozepvallalkozasok-a-vallalati-eletciklus-modelltukreben/ felhasználásával mutatjuk be.
34
Ahogy már említettük, az organikus szemlélet képviselői abból indulnak ki, hogy a gazdasági szervezetek akárcsak az élőlények: megszületnek, felnövekednek, felnőtté válnak, majd megöregednek. Amíg az élő szervezetek esetében ezt egy genetikai program szabályozza és a fejlődés időben, illetve kimenetében meghatározott, addig a gazdasági szervezetek (ahogy az 1. ábra is mutatja) esetében bizonyos szakaszokban már véget érhet vagy leágazhat a szervezet fejlődése. A legtöbbet idézett és alkalmazott organikus megközelítésű életciklus modell Isiah Adizes (1988., 1999) nevéhez fűződik. A szerző a gazdasági szervezetek életciklusát szellemes és kifejező elnevezésekkel 10 fő szakaszra (és három elágazásra) osztotta. Minden szakasz leírható az arra jellemző, törvényszerű és szükséges viselkedésmintákkal, amelyek megléte más fejlődési szakaszokban már kóros, súlyos elakadásokat jelezhet.
Forrás: Rabi (2009) ábrája
Az első fázis az úgynevezett Megszületés előtti szakasz, amikor a vállalkozás alapítójának van egy „álma”, egy elképzelése arról, hogy miként fog a vállalkozása valódi hozzáadott értéket nyújtani a vevők számára. Az alapítói elhatározástól függően (kockázatvállalás, meggyőződés) a vállalkozás elindulhat.
A következő
szakasz a
Csecsemőkor,
amely
mind dinamikájában,
mind
jellegzetességeiben eltér, hiszen az álmok után a mindenáron való termelés és értékesítés kerül előtérbe, ami a vállalkozás életben maradásának legfontosabb feltétele. A szervezet működésének jellemzője még ebben a szakaszban, hogy nincs
35
kialakult stratégia, nincs szabályozás, nincsenek kimutatások. A Csecsemőkorból elágazó zsákutca a Csecsemőhalál fenyegetettség szakasza. Ekkor két veszély fenyegeti a szervezetet. Az egyik az, hogy a működéshez folyamatos készpénz (tőke) szükséges, amelyhez sok esetben külső finanszírozás kell, és ha ez nem sikerül a vállalkozás likviditási válságba kerül. A másik végzetes probléma lehet, ha az alapító belefárad és csökken az elkötelezettsége, eltávolodik szervezetétől. Mindezek egyénként és együttesen is a vállalkozás végét jelenthetik.
A Gyerünk-gyerünk kor jellemzője, hogy a vállalkozás túljutott a kezdeti nehézségeken, sikerre vitték. Ez a siker azonban még nem a szervezet, hanem az alapítóé. A működés egyfelől még nem szerepek, hanem emberek köré szerveződik és ebben a meghatározó ember maga az alapító, hiszen az ő kezében összpontosul minden. Érzi a siker és az „működtetés ízét“, de ez még csak az ő sajátja. Másfelől a vállalkozás még mindig nem működik üzemszerűen, még mindig nincs stratégia és felelősség-leszabályozás.
Ennek a korszaknak a lehetséges zsákutcája, az úgynevezett Alapítói csapda. Az alapító, noha megpróbál vezetőkön keresztül irányítani (kinevez vezetőket, feladatokat delegál), és szabályokat bevezetni, de ő maga gyengíti saját vezetőit azzal, hogy „segít” nekik, azaz átnyúl felettük. Így maga az alapító lesz az, aki nem tartja be a szabályokat, a kialakított felelősségiés hatáskör-viszonyokat, és ezzel jelentős következetlenséget visz a rendszerbe, amely gyenge lesz és önállótlan. Az Alapítói csapda azt jelenti, hogy az alapító nélkül a vállalkozás valószínűleg életképtelen lenne.
A Serdülőkornak elnevezett fejlődési szakaszban Adizes szerint az jellemző, hogy a vállalat újraszerveződik, amelynek történéseit egy (szervezeti) válság kényszeríti ki. Egyrészt a professzionális jellegű újraszervezés igényét az alapító rendszerint nem ismeri fel: „vele minden rendben van, a vállalata viszont önállótlan emberekből áll, akik csak a végrehajtásra jók”. Másrészt, a vállalkozás már rendelkezik stratégiával, ami fókuszáltabb, mint a Gyerünk-gyerünk kor szerteágazó próbálkozásai. Kialakul a szabályozás, felelősségi és hatáskör mátrixok születnek, a menedzsment valódi vezetőkből áll össze. A helyzet kulcsa az, hogy az alapítónak azt el kell döntenie, hogy a szabályok rá is vonatkoznak-e, azaz ő is egy alkalmazott, és tulajdonosi szerepben csak a közgyűlésen lehet jelen. A Serdülőkor fontos jellemzője a konfliktusos működés, baj akkor van, ha a konfliktusok destruktív irányba mennek el, hiszen az átállás nem megy egyszerűen és simán.
36
A Serdülőkorból elágazó zsákutca az Idő előtti öregedés szakasza. Amennyiben a szervezet a Serdülőkor konfliktusait és terheit nem tudja, nem akarja felvállalni, akkor elháríthatja azokat. A konfliktusok destruktív folyamatok formájában rejtetten jelenhetnek meg: csökken a bizalom az érintettek között, klikkek alakulnak ki, a menedzsment játszmákon keresztül vezet, túl sok energiát fordítva a belső működtetésre.
Amennyiben a szervezeti életciklusban a vállalat túl tud lépni ezen a fejlődési szakaszon, elérkezik a Felnőtt korba. Ezt a korszakot az jellemzi, hogy a rendszer szabályozott, de rugalmas, azaz vezetés mellett a kreativitás is intézményesített. A felelősségi hatáskörök tiszták, a működés a vevőre, a hatékonyságra, a folyamatos fejlesztésre tud összpontosítani. A vállalat „tervezhetően, kiszámíthatóan kiváló teljesítményt nyújt, mindig tudja hol tart, hová megy és tervezhetően mikorra ér oda.“
A Megállapodottság korában a vállalat, noha még életerős, de már kezd veszíteni a rugalmasságából, így például megcsappan a kreativitása, egyre kevésbé tud megújulni. A szervezet növekedés iránti elkötelezettsége csökken, és a jövőbeni perspektívák helyett a múltbeli eredményekre figyel, a változásokra gyanakvással tekint, a működtetésben a személyes kapcsolatrendszer szerepe erősödik. A szervezet tehát elkényelmesedik, a kezdeményező készség - ami a Gyerünk-gyerünk kor motorja volt – csökken (nem a vállalkozói szellemet, hanem az utasítások végrehajtóit jutalmazzák), így kezd befelé fordulni a vállalat.
Az Arisztokráciának elnevezett fejlődési szakaszra az jellemző, hogy a vállalat egyre jobban eltávolodik az ügyfeleitől, kezdi elveszteni a piacát, mind kevésbé képes versenyezni. A szervezet tagjai rutinszerűen végzik munkájukat, eltűnik a vállalkozó szellem, a belső újítások elhalnak, inkább felvásárolnak cégeket, vagy átveszik az újításokat.
Egyes
területeken
még
fel-felbukkan
a
Felnőttkorra
jellemző
célirányosság, lendület, összehangolt együttműködés. A szervezet működésében a hangsúly arra helyeződik, hogy „hogyan” kell az ügyeket intézni, nem pedig arra, hogy „mit” és „miért” tesznek, és ebből kifolyólag a teljesítmény értékelését is ehhez igazítják: a szabályozási rendszert mind inkább kiterjesztik, mélyítik, erősödik a formalizmus. Noha a szervezet likviditása még jó, és potenciális felvásárlási célponttá válik, de rohamosan veszít a piaci részesedéséből, a bevételek és profit elapadása miatt a Korai bürokrácia szakaszába kényszerül.
Adizes életciklus modelljében a három utolsó fejlődési szakasz egyike a Korai bürokrácia szakasza. Ebben a korszakban a cég működik, de a lendülete megtörik, a
37
termékeladások csökkennek, szétmorzsolódik a szervezetet korábban összetartó erő, sok a konfliktus és a belviszály és ezért a belső hatalmi harcok kerülnek előtérbe, illetve a bürokrácia és a bürokratikus elemek egyre nagyobb szerepet kapnak a működtetésben. Ennek a korszaknak az alapvető veszélyeit olyan jellemzők megjelenése jelentik, minthogy: a kreativitás csiráit is kiirtják, a vállalkozó szellemű vezetők távoznak a szervezettől, helyüket az adminisztrációt kiszolgáló munkatársak veszik át és a bürokrácia térhódítása egyre erőteljesebbé válik.
Az
utolsó
előtti
fejlődési
szakaszra,
az
úgynevezett
Bürokrácia
szakaszára legfőképpen az jellemző, hogy bármilyen változás végezhet
a
szervezettel, mivel a vállalat egyre kevésbé tudja eltartani magát, pótlólagos, külső forrásokhoz pedig nehezen jut. Létjogosultságát nem eredményei és munkája, hanem (több éves) létezése alapján határozza. A szervezet vezetésén belül nincs együttműködés, így a menedzsment semmit sem tud eredményesen tenni a felbomlás megelőzésére. A vállalat befelé fordul, elszigetelődik a környezetétől, köldök-nézővé válik. A felsővezetés és az operatív működés szétválik, a szervezet érzéketlen az irányításra. Leginkább olyan rendszerek, eljárások, szabályok vannak, amelyeket többé-kevésbé betartanak, de a bürokrácia uralja a működtetést.
Végezetül pedig a legutolsó szakasz, a Halál akkor áll be, amikor már senki sincs többé elkötelezve a szervezetnek, és külső segítség sem akad (pl. állami támogatás).
b/ Növekedési szempontú életciklus modell
Noha a növekedés minden életciklus modellnek központi eleme, de vannak kifejezetten olyan elméletek és kutatások, amelyek „csak“ erre koncentrálnak. A növekedésnek általában kétfajta értelmezésével találkozunk az életciklus modelleknél (Zsupanekné 2007:46): 1. A vállalati növekedés szakasza megegyezik a vállalati életgörbe teljes pozitív meredekségű ívével, illetve 2. A vállalati növekedés fázisa csak az életgörbe pozitív meredekségű szakaszának egy részével jellemezhető.
38
A vállalati életciklus-görbe és a növekedés szakasza
Forrás: Zsupanekné (2007:47)
A növekedés szempontú, vállalati életciklus modellek általában a kor függvényében jelenítik meg a vállalati nagyságot, illetve további sajátosságuk, hogy nem foglalkoznak a vállalati életút hanyatló szakaszával. E tekintetben legismertebbnek mondható Jeffrey Timmons (1990) modellje, aki szerint a vállalkozások növekedése öt szakaszra osztható, és ezt a szerint is meghatározza, hogy az egyes szakaszok a vállalkozás életének melyik éveihez köthetők. Ennek alapján:
Az első szakasz a kutatási, fejlesztési fázis, amely a vállalkozás élete előtti 1-3 évet jelenti.
Ezt követi az indulási fázis, amely a vállalat alapításától számított első 3 évet öleli fel.
A korai növekedés fázisát a vállalat létrehozásától számított 4.-10. év között prognosztizálja Timmons, míg
az érettségi fázist a 11.-15. év közé helyezi el.
Végezetül pedig az ötödik szakaszt a stabilitás fázisát a vállalat működésének 15. évétől határozza meg.
A modell értékelésekor Zsupanekné (2007:47) megjegyzi, hogy a tipizálás nagyon hasonlít a hagyományos termékélet-görbe szakaszolásokhoz, mivel itt is megfigyelhető a kutatásifejlesztési fázis beemelése a modellbe, noha ez nem része a vállalat, illetve a termék élettartamának. Timmons növekedési életciklus modelljét Hisrich és Peters (1991) fejlesztette tovább. Modelljükben az által, hogy Timmons által meghatározott kutatási-fejlesztési fázist négy szakaszra (ötlet, termék- elképzelési, termékfejlesztési, előzetes piaci kipróbálás fázisa) osztották fel, kilenc fázisból álló életciklus modellben helyezik el a vállalatok növekedését.
39
c/ Növekedési-irányítási szempontú életciklus modell
A vállalati életciklus modellek közül – Adizes modellje mellett – a másik nagyhatású teória Larry Greiner (1994) nevéhez fűződik. Modelljének középpontjában a szervezet növekedése áll – a vezetési, irányítási eszközök, technikák figyelembe vételével –, de a környezeti szempontoknak is nagy jelentőséget tulajdonított.
Greiner (1994) életciklus modellje
Forrás: Kádárné (2006. 3:15) ábrája www.e-tudomány.hu
Greiner a vállalatok életciklusában öt szakaszt különít el, amelyben nyugodt – evolúciós – és válságos – revolúciós – időszakok váltakoznak. Minden életciklus egy kiegyensúlyozott evolúciós időszakkal kezdődik, és a szervezet változásait (ki)provokáló revolúciós időszakkal zárul, úgymint:
Növekedés a kreativitás révén vezetési stílus krízis
Növekedés az irányítás révén autonómia krízis
Növekedés a delegálás révén ellenőrzési krízis
Növekedés a koordináció révén bürokratikus krízis
Növekedés a kooperáció révén folyamatosság krízis
40
Tulajdonképpen a szervezet revolúciós problémáinak, kríziseinek a kezelése határozza meg további fejlődését, azaz a vállalkozás át tud –e lépni a következő fejlődési fázisba. A modell tehát azt sugallja, hogy a szervezet életciklusa során a krízisek előrejelezhetőek és ennek alapján a vezetés proaktívan fel tud készülni a problémákra, és ily módon lerövidíthetőek a revolúciós időszakok. A modell további jellegzetessége, ahogy Husztyné (2005:63) megemlíti, hogy Greiner nem foglalkozik a vállalat születése előtti szakasszal, a szervezet alapítását és kezdeti növekedését a „kreativitás“ fázisában értelmezi.
d/ A fejlődési szempontú életciklus modell
A nonprofit szervezetek fejlődését magyarázó életciklus modell – csak úgy, mint az organikus megközelítésű modellek – abból indul ki, hogy a szervezetek, az emberi életszakaszokhoz és krízisekhez
hasonló
fázisokon
mennek
keresztül.
Ugyanakkor
az
egyes
fázisok
elnevezéseiben és értelmezésében inkább szervezetszociológiai szempontok dominálnak. Alapvetően egy fejlődési modellről van szó, de jól látható, hogy a modell igyekszik integrálni a már napvilágot látott életciklus modellek magyarázó elemeit, így pl.: krízis, szervezetirányítás. A nonprofit szervezetek – Amerikában és Nyugat-Európában – ha bizonyos fáziskéséssel is, de hasonló gazdaság- és szervezetirányítási, vezetési elveket alkalmaznak, mint a for-profit szervezetek (Horak 1993). A nonprofit szervezetek a szervezeti fejlődés egy bizony szintjén jutnak el oda, hogy professzionális menedzsmenti technikákat alkalmazzanak. Heimerl és Meyer szerint a (nonprofit) szervezetek fejlődésében a következő szakaszok különböztethetők meg: pionír, differenciáló, integráló és asszociációs fázis (Heimerl–Meyer 2002:261.).
A pionír (kezdeti) fázis a szervezet megalakulásakor jellemző, amikor az alapítók megfogalmazzák a szervezet céljait, feladatait. Ebben a fázisban a szervezeten belül egy direkt kommunikáció zajlik, ahol az egyénre is nagy hangsúlyt helyeznek. További jellemzője ennek a szakasznak a családi szerkezet, az improvizáció, szoros kötődés a megoldandó feladathoz és a szervezet többi tagjához. A szervezet növekedésekor vagy a környezet megváltozásakor a szervezet már nem tud megfelelően
reagálni,
és
egzisztenciális
alulszervezettségben, a hatalmi harcokban,
krízisbe
jut.
Ennek
jelei
a túlterheltségben, a motiváció
alábbhagyásában és az elégedetlenség növekedésében válnak kimutathatókká. 41
az
A fenti problémákon túllépve – a differenciáló fázisban – a szervezetek az átláthatóságra, a szisztematikusságra, a logikusságra és a vezethetőségre törekednek. Olyan szervezeti változások indulnak be, mint a mechanizálás, standardizálás, specializálás és koordinálás, amelyek lehetővé teszik a vezethető és kontrollálható „üzemszerű” működést. Ez a fejlődési fázis eredményezi az egyik legtriviálisabb szervezeti képet. A szervezet felépítésében megtalálható egy funkcionális gerinc (irányítás, termék, értékesítés stb.). A folyamat a végletekig standardizált, és ez a stabil környezetnek, az egyszerű munkafelépítésnek kedvez. A már differenciált szervezet alapproblémája az integráció. A differenciáló ciklus végét jelentő krízisek a következők lehetnek: túlszervezettség, megmerevedés, szekciókban való gondolkodás és túl hosszú döntéshozatal.
Az integrációs fázis célja az, hogy a túlérett differenciáló ciklus okozta megmerevedésből a szervezetek kilábaljanak. Ezért újjá kell szervezni az emberek, csoportok, különböző osztályok, és nagyobb egységek közötti kapcsolatot. Erre az időszakra jellemző a csapatszerkezet, a decentralizáció, a stratégiailag átgondolt orientáció kialakulása.
Az előzőekkel ellentétben az asszociációs fázisra nem a szervezet és a környezet elkülönülése jellemző, hanem a közöttük lévő sokoldalú kapcsolat kialakítása. Az integrációs és asszociációs fázis olyan, mint az érem két oldala: az előbbi erősen befelé irányuló és a szervezet szükséges zártságát, identitását erősíti, míg az utóbbi lehetővé teszi a kapcsolatot a külvilággal és a nyitottság válik hangsúlyossá. A belső decentralizáltságban és a külvilággal való kapcsolatban van valami közös: a szervezetek lemondanak a hierarchikus irányításról az együttműködő irányítás javára.
Sok szervezet számára csábítóan hat, hogy a differenciáló fázist átugorva, rögtön az integrációs fázisba lépjen. A valós ciklusmodell szemszögéből ez nem lehetséges, mivel a szervezetek fejlődéséhez krízis szükséges. Optimális esetben a differenciáló ciklusban addig maradnak a szervezetek, míg a túlszervezettség jelei meg nem jelennek. Az integrációs és asszociációs fázisban feltehetőleg a pionír (kezdeti) fázis értékeitől való eltávolodás játszik döntő szerepet.
42
3.2. A vizsgált nonprofit szervezetek jellemzői a szervezeti életciklus tekintetében
Kutatásunkban a mintában szereplő szervezetek életciklus vizsgálatára nem egy már meglévő modellt vettünk alapul, hanem ötvözve azok erényeit hat fejlődési szakaszt különböztettünk meg: az alapítást, az elrugaszkodás, a gyarapodás, a fejlődés, a változás és a stabilitás szakaszait, amelyeket a következőképpen értelmeztünk:
Alapítás: a szervezet jelenleg az alapítás időszakát éli és intézményesül: megszületett az alapító-okirat és az alapszabály. A szervezetalapítók szándékának megfelelően a szervezet szakmaisága és alapcéljai tisztázódtak, de a működés kialakításra vár.
Elrugaszkodás: a szervezet életképességének első jeleit már megmutatta, képes arra, hogy forrásokat mozgasson meg és ezek segítségével programokat indítson el. Vannak érdeklődők, érintettek, akik részt vesznek a szervezet programjaiban és közülük többen vissza is térnek ezekre a programokra. Általában az elérhető források határozzák meg még, hogy milyen programokat tud biztosítani a szervezet.
Gyarapodás: a szervezet a növekedés, a mennyiségi változás és gyarapodás időszakát éli. A szervezet működését több fizetett alkalmazott és/vagy önkéntes segíti. A szervezet bevételei lassan, de biztosan növekednek és mind több támogatót segíti a szervezet tevékenységét és egyre több kliens fordul a szervezethez.
Fejlődés: A szervezet a fejlődés időszakában van. Egyre inkább előtérbe kerül a minőségi szemlélet a szervezet működésében. A szervezet működését professzionális alkalmazottak és jól szervezett önkéntesek segítik. A szervezet programjait a jól szervezettség, a minőség és a kiszámíthatóság jellemzi. A rendelkezésre álló lehetőségek közül a szervezet csak azokat használja ki, amelyek minőségi fejlődéshez vezetnek.
Változás: A szervezet a változás időszakát éli meg. A fejlődési szakaszon túljutva a szervezetnek meg kell újulnia, új utakat kell találnia a működésben és tevékenységben. Jelentős mozgások zajlanak a szervezetben: pl. az alkalmazottak fluktuációja, pénzhiány. Ezek a problémák együttesen jelennek meg és ez jelentős feszültséggel terheli meg a szervezeti működést.
Stabilitás: A szervezetet a stabilitás időszakában van. A szervezet működését tudatos döntések határozzák meg, és professzionális szervezeti menedzsment jellemzi, amely az önkéntes segítők munkájára is támaszkodik. A szakmai programok minőségi és
43
mennyiségi követelményeknek eleget tesznek, amelynek alapján a szervezet ismert tevékenységi területén. Úgy véljük, hogy az általunk alkalmazott életciklus szakaszok – a fentebb bemutatott elméleti megközelítésekkel összevetve – inkább a fejlődési, illetve a növekedési-irányítási modellekkel mutatnak hasonlóságot, mivel nem épülnek hierarchikusan egymásra, így tehát az egyes szakaszok között nem minőségi, hanem állapotbeli – leginkább szervezetirányítási és erőforrásbeli – a különbség. Így előfordulhat, hogy több éve működő szervezet még mindig az elrugaszkodás fázisában van, míg egy alig pár éves szervezet a stabilitás fázisába definiálta szervezete jelenlegi helyzetét. A kérdőíves megkérdezés során megkíséreltünk a szervezetek számára közérthető szervezetállapot leírást adni, amelyben a válaszadók el tudják helyezni saját szervezetüket, annak jelenlegi helyzete szerint. Arra kértük a válaszadókat, hogy jelöljék meg azt az egy, leginkább jellemző leírást, amely szervezetükre illik.
A teljes mintából 461 szervezet válasza alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a szervezetek többsége a változás (36 százalékuk), illetve a stabilitás (31 százalékuk) állapotában van. A változás életciklus szakaszában lévő válaszadó szervezetek több mint egy harmada feszültségben éli ezen időszakát, mivel meg kell újulnia, új utakat kell találnia a működésben és tevékenységben. A szervezetekben jelentős mozgások zajlanak, úgymint az alkalmazottak fluktuációja vagy pedig a pénzhiányos működés.
Ugyanakkor – és ez biztató jel is – a válaszadó szervezetek valamivel kevesebb mint egyharmada úgy ítélte meg, hogy a stabilitás állapotát éli: a szervezet működését tudatos döntések határozzák meg, és professzionális szervezeti menedzsment jellemzi, amelyben az önkéntes segítők munkájára is támaszkodnak. A szakmai programjaik minőségi és mennyiségi követelményeknek eleget tesznek, és ennek révén a szervezet ismert tevékenységi területén.
44
A vizsgált minta (n=461) életciklus szerinti jellemzői7
elrugaszkodás
stabilitás
40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%
gyarapodás
0%
változás
A válaszadó szervezetek 14 százaléka vallott arról, hogy jelenleg az elrugaszkodás állapotában van, azaz életképességének első jeleit már megmutatta, képes arra, hogy forrásokat mozgasson meg és ezek segítségével programokat indítson el. A szervezeteknek kialakult egy stabil támogatói köre, de az elérhető források határozzák meg még, hogy milyen programokat tud biztosítani a szervezet. A gyarapodás időszakába helyezte el fejlődésének jelenlegi szakaszát a legkevesebb válaszadó szervezet, mindössze 6 százalékuk. A szervezetek ezen csoportjának működésére a mennyiségi fejlődés jellemző, a szervezet bevételei lassan, de biztosan növekednek és mind több támogatót segíti a szervezet tevékenységét. A szervezeti életciklus minőségi szakaszába, a fejlődés időszakára, a válaszadó szervezetek 14 százaléka tette jelenlegi működését. A szervezet munkáját professzionális alkalmazottak és jól szervezett önkéntesek segítik, míg a programokat a jól szervezettség, a minőség és a kiszámíthatóság jellemzi. Ennek az időszaknak a további jellemzője, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül a szervezet csak azokat használja ki, amelyek minőségi fejlődéshez vezetnek.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a válaszadó szervezetek alapján egy olyan szektor képe rajzolódik ki, amely a nagykorúság állapotában van (lásd erről bővebben még: Nizák 2010) a 7
Alapítás állapotában egy szervezet sem volt.
45
maga változásaival és stabilitásra való törekvéseivel együtt. Úgy véljük azonban, annak hátterében, hogy a válaszadók jelentősebb része a változás szakaszába helyezte el jelenlegi szervezeti életét, nagyrészt az a bizonytalan, átmeneti állapot is állhat, ami a felvétel ideje (2010. október – 2011. február) óta is jellemzi a hazai civil-nonprofit szektor helyzetét.
Mint fentebb látható volt, a bemutatott életciklus modellek főként két függő változóval – a szervezet életkorával és nagyságával (amelyet a foglalkoztatottak számával tudunk a legjobban behatárolni)8 – összefüggésben vizsgálják a szervezeti életciklusokat. Ezért a következő részben e szempontok alapján is megvizsgáljuk a válaszadó civil-nonprofit szervezetek jellemzőit. Majd pedig a nonprofit szervezetek működését alapvetően befolyásoló szervezeti, tevékenységbeli sajátosságokat mutatjuk be, az életciklus szakaszok tükrében.
3.2.1. A vizsgált nonprofit szervezetek szervezeti életciklus jellemzői az életkor és nagyság alapján
A vizsgálat során öt életkori szakaszt különítettünk el:
a húsz évnél régebb (1989 előtt) alapított,
a 15-20 éve működő (1990 és 1995 között létrehozott),
a 10-14 éve működő (1996 és 2000 között alapított)
az 5-9 éve működő (2001-2005 között alapított) és végül pedig
1-4 éve működő (2010-2006 között alapított) szervezetek csoportját.
Ennek alapján vizsgálva a szervezetek életciklusát, az alábbi ábra alapján is jól látható, hogy a több mint 20 éve működő szervetek közel fele (47 százaléka) a változás állapotában van, ami a teljes mintában is a legmagasabb aránynak számít. Ugyanakkor az 1989 előtt alapított szervezetek valamivel több, mint egyharmada ítélte szervezete működését stabilnak, noha azt várhatnánk – a bemutatott szervezeti életciklus elméletek alapján –, hogy ebben a csoportban lesz a legtöbb stabil állapotban lévő szervezet.
8
Lásd mikro-, kis- , közepes és nagyvállalatok.
46
A több mint 20 éve működő szervezetek másik sajátossága, hogy 9 százalékuk a fejlődés és 8 százalékuk pedig még mindig az elrugaszkodás állapotában van. Ez pedig arra utalhat, hogy ezek a szervezetek megrekedtek ezen a fejlődési fokon.
Az 1990-95 és az 1996-2000 között alapított szerveztek életciklus szerinti állapota igen sok hasonlóságot mutat: kétötödük életciklus szakaszát a stabilitás jellemzi. Ugyanakkor a 15-20 éves szervezetek körében magasabb azok aránya, amelyek a változás állapotában vannak, mint a 10-14 éve működők alapítottak között. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az 1990-95 között alapított szervezetek között több a fejlődésben lévő, de itt a legalacsonyabb az elrugaszkodás állapotában élő szervezeteké. A szervezeti életciklus és az életkor összefüggései a válaszadói mintában
12% 18% 35%
40%
40% 26%
37%
20% 31% 47%
37% 13%
12%
11% 12%
9%
14%
30%
6% 21%
1%
3%
8%
6%
1990-1995 (n=149) elrugaszkodás
11%
1996-2000 (n=83) gyarapodás
2001-2005 (n=97 változás
2006-2010 (n=66)
stabilitás
A legfiatalabb szervezetek két csoportjának életciklusában – ahogy várható – változás és az elrugaszkodás dominál. Mindkét csoport hozza az életkori szakaszának megfelelő életciklus modellt, hiszen egy 5-9 éve működő szervezet esetében az átmeneti időszakok, míg a fiatalabb szervezetek esetében az életciklus első szakaszai a meghatározóak.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az életkor szerinti „klasszikus“ életciklus modelltől leginkább az 1989 előtt alapított szervezetek fejlődési szakaszai térnek el. Ez arra utal, hogy a szervezetek ezen csoportjának helyzete a leginkább problémás a szektoron belül. Fejlődés
47
szempontjából a legjobb és legstabilabb helyzetben az 1996-2000 között alapított szervezetek vannak, míg a 10-14 éve létrehozott szervezeteké még több kiszámíthatatlanságot jelez.
A szervezetek nagyságát az általuk foglalkoztatottak száma alapján határoztuk meg. Ez sok hasonlóságot mutat a for-profit szervezetek osztályozásával, miszerint a 10 fő alatti foglalkoztatottal rendelkező vállalatokat a mikro-vállalkozások, a 10-49 főt foglalkoztatókat a kisvállalkozások, az 50-249 főt foglalkoztató vállalatokat közepes vállalkozások, míg a 250 fő felett foglalkoztatókat pedig a nagyvállalkozások közé soroljuk. Vizsgálatunkban
a
minta
foglalkoztatási
adatai
szerint
négy
csoportot
tudtunk
megkülönböztetni: a foglalkoztatottal nem rendelkező, az 1-10 főt, a 11-50 főt és az 50 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező civil-nonprofit szervezeteket.
A szervezeti életciklus és a szervezeti nagyság összefüggései a válaszadói mintában
10%
nincs foglalkoztatott (n=83)
18%
8%
8%
9%
6%
29%
19%
43%
27%
15%
43%
35%
elrugaszkodás
38%
7%
gyarapodás
5%
27%
21%
változás
32%
stabilitás
A foglalkoztatottal rendelkező civil-nonprofit szervezetek körében két fejlődési szakasz dominált: az elrugaszkodásé és a stabilitásé. Az elrugaszkodás fejlődési szakaszában lévő szervezetek (35 százalék) időleges és alkalmi programokat működtetnek, és addig nyújtóznak ameddig a takarójuk ér. A stabilitás fázisában lévő, foglalkoztatottal nem rendelkező szervezetek (32 százalék) között találjuk azokat a szervezeteket, amelyek alapvetően az öntevékenységre és az önkéntességre építik programjaik megvalósítását. A szervezetek harmadik része leginkább a változás, kevésbé a gyarapodás, illetve a fejlődés szakaszait élik meg, ezért további fejlődésük sok esetlegességet tartogathat még. 48
A fenti ábra alapján azt is megállapíthatjuk, hogy minél több foglalkoztatottal rendelkezik egy szervezet, annál stabilabbnak ítéli helyzetét. Sőt azt is láthatjuk, hogy a gyarapodás és fejlődés szakasza is a legtöbb foglalkoztatottal rendelkező szervezetek körében a legmagasabb arányú. A változások szakaszát vizsgálva úgy tűnik, hogy a legkritikusabb helyzetben az 1-10 főt foglalkoztató szervezetek vannak.
Összegezve tehát, a vizsgálat adatai alapján úgy látjuk, hogy a szektor stabilitását az 19962000 között alapított, illetve az 50 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező szervezetek jelenítik meg. Kritikus és kiszámíthatatlannak tűnő fejlődési perspektívát az 1989 előtt alapított, illetve az 1-10 főt foglalkoztató szervezetek körében találjuk. 3.2.2. A vizsgált nonprofit szervezetek szervezeti életciklus jellemzői a szervezeti típus és tevékenység alapján
A kutatás során klasszikus civil szervezetek közé soroltuk az alapítványokat és egyesületeket, az államközeli nonprofit szervezetek csoportjába tartozónak tartottuk a közalapítványokat és köztestületeket, míg a gazdaságközeli nonprofit szervezetek közé a nonprofit gazdasági társaságokat (bt., kft., kkv., rt.) osztályoztuk. Mint az alábbi ábrán is jól látható, hogy a különböző szervezeti típusba tartozó válaszadók más életciklus modelleket jelenítenek meg.
A szervezeti életciklus és a szervezeti típus összefüggései a válaszadói mintában
gazdaságközeli nonprofit szervezetek (n=44)
államközeli nonprofit szervezetek (n=18)
klasszikus civil szervezetek (N=400)
16%
4%
17%
13%
elrugaszkodás
21%
28%
7%
12%
32%
22%
37%
gyarapodás
változás
49
27%
33%
31%
stabilitás
A klasszikus civil szervezetek körében a változások életciklus szakasz dominál (37 százalék) a stabilitás mellett (31 százalék). A szervezetek közel harmada az elrugaszkodás (13 százalék), a fejlődés (12 százalék) és a gyarapodás (7 százalék) fejlődési szakaszát éli. Ezzel szemben, az államközeli nonprofit szervezetek körében a stabilitás a domináns fejlődési szakasz (33 százalék) a fejlődés mellett (28 százalék). A szervezetek közel kétötödének a változás (22 százalék) és az elrugaszkodás (17 százalék) életciklus szakaszába tartozott. Figyelemre méltó, hogy a mintában ebben a szervezeti típusban volt a legmagasabb az elrugaszkodás fázisában lévő szervezet, noha azt vártuk volna – mint újonnan megjelenő szervezettípus -, hogy a gazdasági társaságok körében lesz ez domináns fejlődési szakasz.
A gazdaságközeli szervezetek életciklus modellje átmenetet képez az előbbi két szervezeti típus fentebb leírt fejlődési állapota között. A gazdaságközeli szervezetek esetében is – hasonlóan a klasszikus civil szervezetekhez – a változás volt a domináns életciklus szakasz (32 százalék), amit a stabilitás követett (27 százalék). Az államközeli szervezetekkel mutatnak abban rokonságot, hogy hasonló a fejlődés (21 százalék) és az elrugaszkodás (16 százalék) állapotában lévő szervezetek aránya. A gazdaságközeli szervezetek ezen életciklus modellje arra utal, hogy a viszonylag újnak mondható – a közhasznú társaságok átalakulásából, illetve újonnan létrejött szervezetekből kialakuló – szervezeti típus még nem nyerte el igazi arculatát.
A szervezeti életciklus és a tevékenységi típus összefüggései a válaszadói mintában
22
egyéb szervezetek (n=9) szakmai-gazd. érdekképviselet (n=46)
7
4
környezet-természetvédelem (n=50) 5 0
14
kultúra-vallás (n=83) 0%
3
10%
20%
elrugaszkodás
31
31
25
15
32
37
14
18
16
60
12
8
2
44
20
15
11
22
20
20
oktatás-kutatás (n=60)
22
52
4
12
eü-szociális (n=111)
34
11
15
16
polgár-, jogvédelem (n=20)
11
36
11
30%
36
40%
gyarapodás
50%
32
60%
változás
50
70%
stabilitás
80%
90%
100%
A szervezet missziója, tevékenysége alapvetően meghatározza egy szervezet arculatát, fejlődését. A 90-es évek végétől a kulturális alszektorra a hektikus növekedés, valamint az alapítványok működését a jobb intézményesültség, a magasabb professzionalizáció jellemezte, szemben az egyesületekével. Ahogy a fenti is mutatja, a kulturális-vallási szervezetek többsége (36 százaléka) a változás fejlődési szakaszában van és csak 32 százalékukra jellemző a stabilitás. Igen magas (18 százalék) a gyarapodás időszakában lévő, de alacsony a fejlődés korszakában lévő (11 százalék) szervezetek aránya.
A sport- szabadidős szervezetek – számukat tekintve – a magyar nonprofit szektor meghatározó
szervezetei
közé
tartoznak.
Az
alszektor
fejlődési
életciklusát
az
ellentmondásosság jellemzi, hiszen közel azonos arányban vannak a változás, illetve a stabilitás életciklus szakaszában lévő szervezetek. Ezt árnyalja, hogy viszonylag alacsony a gyarapodás időszakában lévő, (11 százalék), de közepesen magas a fejlődésben lévő (14 százalék) szervezetek aránya.
Az oktatás-kutatás alszektor szervezetei többségének életciklusát a stabilitás jellemzi (32 százalék). További sajátosságuk, hogy a szervezetek egyötöde a változás, míg 15 százaléka az elrugaszkodás időszakát éli.
Az egészségügyi-szociális alszektor fejlődési modellje hasonlóságot mutat a sport-szabadidős alszektoréval, hiszen ugyanolyan arányban vannak a stabilitás, illetve a változás szakaszában lévő szervezetek. E tevékenységi csoport három hatodának fejlődését az elrugaszkodás, a gyarapodás és a fejlődés határozza meg.
A polgár-, jogvédelem alszektor szembetűnő jellemzője, hogy a szervezetek többségének (60 százalék) életciklusát a stabilitás határozza meg, ami sajátos helyzetet jelenthet a nonprofit szektoron belül is. Az alszektorba tartozó szervezetek több mint egyharmadának életciklusát a változás (20 százalék) és a gyarapodás (15 százalék) határozza meg. Ez utóbbi tekintetében az oktatási-kutatási alszektorral mutatnak hasonlóságot. Ahogy a polgár-, jogvédelem alszektor életciklusát dominánsan a stabilitás, úgy a környezetés természetvédelmi alszektorét a változás (44 százalék) jellemzi. Az alszektor fejlődésének további sajátossága, hogy a szervezetek egyötödének életszakaszát a fejlődés, 16-16 százalékának a stabilitás, illetve a gyarapodás határozza meg.
51
A szakmai, gazdasági érdekképviseletek alszektora ugyancsak sajátos életciklus modellt jelenít meg: a szervezetek több mint a fele a változás, valamivel több, mint egyötöde pedig a stabilitás időszakát éli. Csak a szervezetek 15 százaléka vallott arról, hogy a fejlődés vagy a gyarapodás szakaszában van.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a különböző alszektorok közül – igen nagy arányban - a változás dominálja a szakmai, gazdasági érdekképviseletek, a környezet-természetvédelem és a kulturális-vallási alszektorok életciklusát. A stabilitás szakasza a meghatározó a polgárjogvédelmi, illetve az oktatás-kutatási alszektor működésében. A két fő életciklus-típus között átmenetet képek a sport-szabadidős és az egészségügyi-szociális alszektorok fejlődési modellje.
52
4. A vizsgált nonprofit szervezetek működési helyzet szerinti jellemzői A nonprofit szervezetek működést alapvetően három tényező befolyásolja: a szervezeti erőforrások (tőke, bevételek, adományok, tulajdonok) a humán erőforrás (foglalkoztatottak és önkéntesek) valamint a szervezet misszióját tevékenységét megjelenítő programok. Mindehhez természetesen az a jogi-szabályozási, gazdasági és társadalmi környezet adja a feltételeket, amelyek döntően befolyásolják a nonprofit szervezetek működését.
A nonprofit szervetek működési helyzetének befolyásoló tényezői
szervezeti erőforrások
tevékenyErőfo ség (misszió, program)
humán erőforrás
A kutatás során a nonprofit szervezetek jelenlegi működési helyzetének feltárására öt típust különböztettünk meg. Arra kértük a válaszadókat, hogy válasszák ki azt az egy, leginkább jellemző leírást, ami szervezetük jelenlegi működési helyzetét a legjobban jellemzi.
A szervezet „alvó“ állapotban van, nem képes növekedni, mivel nem tud elég kapacitást fordítani a programok lebonyolítására, új források megszerzésére. Formailag ugyan létezik a szervezet, de nagyon közel van a működésképtelen állapothoz, hiszen nem tud eredeti célkitűzéseinek megfelelő tevékenységet folytatni.
Problémás működés: a szervezet átmeneti helyzetben van, mivel egy-két fő probléma, kihívás (anyagi, humánerőforrás, tevékenységi) behatárolja a szervezet működését. A szervezet válaszút előtt áll, már nem lehet a régi módon működni, de az új kihívásoknak még nem tud megfelelni.
Stagnáló működés: a szervezet működése stagnál, állandósultak és rutinszerűvé váltak programjaik, nem tudnak új forrásokat bevonni, munkatársaik és támogatóik
53
motivációja csökken. Lassan a hanyatlás jeleit mutatja a szervezet, hiszen nem tud megújulni.
Stabil működés: a szervezet működését a stabil és kiszámítható fejlődés jellemzi, azaz: kiszámítható bevételi forrásai vannak, és csak addig nyújtózik, ameddig a takarója ér. Tevékenysége és működése összhangban van és elismert működési területén.
A működési helyzet megítélése a válaszadói mintában
alvó állapot 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Az eredmények szerint, ahogy a fenti ábrán is látható, a szervezetek 53 százaléka jelenlegi működési helyzetét stabilnak ítélte meg, azaz: kiszámítható bevételi forrásokkal rendelkezik, működése professzionalizált és tevékenységével összhangban van. A szervezet ismert és elismert működési területén. A válaszadó szervezetek 28 százaléka vallott arról, működése problémás, mivel anyagi, humánerőforrás, tevékenységbeli nehézségek és kihívások behatárolják a szervezet működését. Nem lehet a régi módon működni, de a változtatásokra még nem áll készen a szervezet. Stagnálónak ítélte a válaszadók 14 százaléka szervezete működését legfőképpen azért, mert nem tudnak új forrásokat bevonni, foglalkoztatottjainak és támogatóinak csökkent a szervezet iránti motivációja. A szervezet a hanyatlás jeleit mutatja.
54
Végezetül alvó állapotban van a megkérdezett szervezetek 5 százaléka, mert formailag ugyan létezik a szervezet, de nagyon közel van a működésképtelen állapothoz, hiszen nem képes eredeti célkitűzéseinek megfelelő tevékenységet folytatni.
Az elemzés során igyekeztünk komplex képet adni a működési helyzet jellemzőiről. Először arra voltunk először kíváncsiak, hogy a működési helyzet és az életciklus megítélése milyen összefüggéseket mutat. Ezt követően a szervezeti életkor és a nagyság szerinti jellemzőket nézzük meg a működési helyzet tükrében, végezetül pedig a szervezeti és tevékenységi típus szerinti sajátosságokat mutatjuk be.
4.1. A működési helyzet és a szervezeti életciklus modell összefüggései a vizsgált nonprofit szervezetek körében
Az elemzés során a működési helyzet megítélése és a szervezeti életciklus között közepesen erős szignifikáns összefüggés volt kimutatható. Ez azt jelenti, hogy a szervezeti működés típusai és az életciklus szakaszai között szoros összefüggés van, de bizonyos esetekben mutatkozhatnak speciális jellemzők is.
Az alvó állapot, mint működési helyzet – a vizsgált szervezetek körében – az elrugaszkodás és a változás életciklus szakaszaiban jelenik meg. A szervezetek 24 százaléka, noha életképességét megmutatta, de nem sikerült a kezdeti fejlődési fázison túllendülnie. A vizsgált szervezetek jelentős részénél, 76 százalékánál, az alvó állapot azzal a változással függ össze, hogy nem képesek növekedni, mivel nem tudnak elég kapacitást fordítani a programok lebonyolítására, új források megszerzésére és ezért a megszűnés határán van a szervezet.
55
A működési helyzet és az életciklus összefüggései a válaszadói mintában
11%
10%
20%
10%
18%
64%
24%
alvó állapot
0%
elrugaszkodás
18%
5%5%
66%
24%
10%
49%
76%
20%
30%
40%
gyarapodás
50%
60%
70%
változás
80%
90%
100%
stabilitás
A problémás működés ugyancsak a változásban (66 százalék) és az elrugaszkodás fázisában lévő szervezetek sajátossága, de jól látható, hogy – noha lényegesen kisebb arányban – a gyarapodás és fejlődés is okozhat problémás működést. Ez esetben a szervezet válaszút előtt áll: már nem tud vagy akar a régi módon működni, de az új kihívásoknak még nem tud megfelelni.
A stagnáló működés szintén a változás életciklus szakaszával kapcsolódik össze, de megjelenik – még ha kisebb arányban is – az elrugaszkodás és a stabilitás fázisában is.
Végezetül a stabil működés – akár „pillanatnyilag“ is – minden életciklus jellemzője lehet, de természetesen leginkább a stabilitás életszakaszával függ össze.
Összességében tehát, a működési helyzet és az életciklus szakaszok együttes vizsgálata azt mutatja meg, hogy a működés egyes típusai egy adott életciklus tipikus jellemzőivé válhatnak, ami segíthet a nonprofit szervezeteknek a működési a problémák megoldásában, de mutathat egyedi szervezeti sajátosságokat is.
56
4.2. A működési helyzet, az életkor és a nagyság összefüggései a vizsgált nonprofit szervezetek körében
Noha a vizsgált szervezetek többségének működésére a stabilitás volt a jellemző, ami főként az 1990-95 és az 1996-2000 között alapított szervezetek (58 és 60 százalék), de legkevésbé az 1989 előtt már működő szervezetek (42 százalék) sajátosságának mutatkozott.
A működési helyzet megítélése a szervezet életkora szerint a válaszadói mintában
52% 49%
60% 58%
42% 11% 13% 10% 15% 20% 28% 27% 24% 30%
alvó állapot
4% 3% 3%
34%
9% 8%
0%
10%
1990-1995
20%
1996-2000
30%
40%
2001-2005
50%
60%
2006-2010
Stagnáló működésről az 1989 előtt alapított szervezetek (20 százalék), valamint az 1990 és 1995 között létrehozott szervezetek (15 százalék) számoltak be a nagyobb arányban. Míg az 1996-2000 és a 2005-2010 között alapított szervezetek a legkisebb arányban jellemezték így működésüket.
A problémás működés a 2001-2005 között, valamint az 1989 előtt alapított szervezetek kiemelkedő sajátosságának mutatkozott.
Végezetül pedig alvó állapotról a legidősebb és a legfiatalabb szervezetek közül számoltak be többen.
Megállapítható, hogy működési problémákról leginkább az 1989 előtt alapított szervezetek többsége számolt be, ez meghaladta a szervezetek több mint a felét. Működés szempontjából
57
a legkiegyensúlyozottabb helyzetben az 1996-2000 között alapított szervezetek többsége van, ami arra utal, hogy a magyar nonprofit szektor „felnőtt korú“ szervezetei adják a szektor stabilitását. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy szervezetfejlesztési szempontból a legidősebb és a legfiatalabb szervezetek vannak ma kritikus helyzetben a szektoron belül, mivel már nem, és még nem tudnak kellőképpen megküzdeni a működési problémákkal. A működési helyzet és a szervezet nagyságának összefüggését vizsgálva – ahogy az alábbi ábrán is látható – az első szembe tűnő megállapítás, amit tehetünk az, hogy minél nagyobb egy szervezet (minél több foglalkoztatottja van) annál stabilabb működés jellemzi. Az 50 főnél több foglalkoztatottal rendelkező szervezetek közül 63 százalékuk számolt be stabil, és 37 csak százalékuk problémás működésről.
A működési helyzet megítélése a szervezet nagysága szerint a válaszadói mintában
37%
23%
6%
nincs foglalkoztatott
0%
63%
15%
62%
30%
7%
10%
14%
24%
20%
50%
12%
30%
40%
56%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
alvó állapot
A közepes nagyságú foglalkoztatotti létszámmal rendelkező szervezetek esetében is igen magas arányú a stabilan működők aránya (62 százalék), de valamivel több, mint egyötödük esetében problémás és 15 százalékuknál pedig stagnáló működés „színesíti“ a képet.
Úgy tűnik a legdifferenciáltabb működtetési problémákkal az 1-10 főt foglalkoztató szervezetek jellemezhetőek: 50 százalékukat stabil, 24 százalékukat problémás, 14 százalékukat stagnáló működés jellemzi, és a szervezetek 6 százaléka pedig alvó állapotban van.
58
A foglalkoztatottal nem rendelkező – működésüket az öntevékenységre és az önkéntességre alapozó – szervezetek 56 százaléka stabilnak ítélte szervezete működését, közel egynegyedük problémásnak, 12 százalékuk stagnálónak, és nem meglepő módon körükben volt a legmagasabb az alvó állapotban lévő szervezetek aránya (7 százalék) is.
4.3. A működési helyzet, a szervezeti és a tevékenységi típus összefüggései a vizsgált nonprofit szervezetek körében
Mind a klasszikus civil szervezetek, mind az államközeli szervezetek, mind pedig a gazdaságközeli szervezetek helyzetét – ha eltérő módon is – a stabil, kiszámítható működés jellemzi.
A legnagyobb arányban (62 százalék) az államközeli szervezetek ítélték szervezetük működését stabilnak, míg a gazdaságközeli nonprofit szervezetek esetében ez már csak a szervezetek felénél állt fenn. Érdekes megfigyelni azonban azt is, hogy az államközeli szervezetek körében volt a legmagasabb (16 százalék) a stagnáló, a hanyatlás jeleit mutató szervezetek aránya. Ez valamivel alacsonyabbnak mutatkozott a klasszikus civil szervezeteknél (14 százalék) és a legalacsonyabb volt (11 százalék) a gazdaságközeli nonprofit szervezeteknél.
A problémás működés a gazdaságközeli nonprofit szervezetek körében volt a legmagasabb (34 százalék), a klasszikus civil szervezeteknél 28 százalék, míg az állam közeli szervezeteknél csak 22 százalék volt.
Alvó állapotban lévő működésről a klasszikus civil szervezetek és gazdaságközeli nonprofit szervezetek nem számottevő, de hasonló arányban (5-5 százalék) adtak számot.
59
A működési helyzet megítélése szervezeti típus szerint a válaszadói mintában
gazdaságközeli nonprofit szervezetek
5%
államközeli nonprofit szervezetek
klasszikus civil szervezetek
34%
22%
5%
0%
alvó állapot
11%
16%
28%
10%
50%
20%
62%
14%
30%
problémás működés
40%
53%
50%
60%
stagnáló működés
70%
80%
90%
100%
stabil működés
Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban történt jogi-szervezeti átrendeződés (átalakulás a közhasznú társasági formából) a gazdaságközeli nonprofit szervezetek működésének kiszámíthatóságára erőteljesen rányomta a bélyegét. Az államközeli szervetek esetében figyelemre méltó a stagnáló működés aránya, ami arra utalhat, hogy az alapító kormányzati, önkormányzati szervezetek forráshiánya visszahat ezen szervezetek működésére. A klasszikus civil szervezetek vizsgált csoportja igen heterogén fejlettségű szervezeteket ölel fel, ami vélhetően magyarázhatja a stabil és a problémás működésű szervezetek vizsgált arányait. Tevékenységi típus tekintetében a következő működési típusokat azt találtuk: a mintában, az alvó szervezetek leginkább a kulturális-vallási, sport-szabadidős, az egészségügyi-szociális szervezetek között voltak (18-18-18 százalék). Nem elhanyagolható, hogy a környezet- és természetvédelmi szervezetek közül 14 százalék is az alvó szervezetek közé sorolta magát.
60
A működési helyzet megítélése tevékenységi típus szerint a válaszadói mintában
100% 90% 80%
9% 5% 14%
70%
9%
60%
18%
2%
3% 8%
12%
17%
15%
8% 1%
6%
27%
26%
8%
2% 23%
50%
6%
9%
13%
18%
11%
15%
40% 30%
27%
17%
20% 10%
18%
22% 14%
17%
0%
alvó állapot kultúra-vallás (n=83) oktatás-kutatás (n=60) polgár-, jogvédelem (n=20) szakmai-gazd. érdekképviselet (n=46)
eü-szociális (n=111) környezet-természetvédelem (n=50) egyéb szervezetek (n=9)
A problémás működésű szervezetek meghatározó csoportját az egészségügyi-szociális (23 százalék) valamint a kulturális-vallási szervezetek adták (22 százalék). Az átmeneti helyzetben lévő szervezetek közé tartozott – ha kisebb arányban is – a környezet- és természetvédelmi szervezetek 15 százaléka, és a szakmai-gazdasági érdekképviseletek 12 százaléka. A stagnáló, hanyatlás jeleit mutató, működési típust a sport-szabadidős és az egészségügyiszociális szervezetek dominálták (27-27 százalék), ugyanakkor nem elhanyagolható módon jellemző volt ez a szakmai-gazdasági érdekképviseletekre (17 százalék) és a kulturális-vallási szervezetekre (14 százalék).
A stabil működésű szervezeteket alapvetően az egészségügyi-szociális szervezetek jelentették meg (26 százalék). A kulturális-vallási és a sport-szabadidős szervezetek között 17-17 százalék, az oktatási kutatási tevékenységű szervezetek között pedig 15 százalék működése volt stabil.
Úgy véljük, a fentebbi eredmények nagyrészt azzal függenek össze, hogy az egészségügyiszociális szervezetek igen heterogén összetételű alszektort jelenítenek meg. Ugyanez tűnik érvényesnek a sport-szabadidős alszektorra is azzal a különbséggel, hogy körükben a stagnáló
61
működés a jellemző, míg a kulturális-vallási szervezetek esetében pedig a problémás működés.
5. A vizsgált nonprofit szervezetek humán erőforrás helyzetének megítélése A nonprofit szervezetek humánerőforrását a szervezet működtetésében résztvevő minden fő-, és mellékállású vagy szerződéses – fizetett – foglalkoztatott, valamint a tagok, támogatók (steakholderek), illetve a szervezet munkáját segítő önkéntesek jelentik. A kutatatás során nem csak kvantitatív eszközökkel próbáltuk meg feltárni a vizsgált szervezetek humán erőforrás helyzetét, hanem kvalitatív módszerekkel is. Ennek érdekében arra kértük a válaszadó szervezeteket, hogy négy szempont közül válasszák ki a szervezetük helyzetére leginkább illő helyzetleírást.
A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége elegendő a működtetéshez, és munkaerőgondjuk jelenleg nincsen = Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek.
A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége ugyan nem mindig és nem teljesen elegendő a működtetéshez programjaink
lebonyolításához,
azonban
a
hiányzó
munkaerő
megszerzése
(foglalkoztatás, önkéntesek, toborzása) még nem okoz gondot = Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot.
A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége csak többé-kevésbé elegendő, mivel a működtetéshez programjaink lebonyolításához több munkaerőre lenne szükség, de elegendő forrásaik, tartalékaik nincsenek erre =Humán erőforrás hiánya már gondot okoz.
A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége már nem elegendő a szervezet fennmaradásához. További munkaerő bevonása nélkül fennáll a szervezet megszűnése is =Humán erőforrás bevonása szükséges.
Amint az alábbi ábrán is látható, humán erőforrás tekintetében a mintát egy duális helyzet jellemzi:
az egyik csoportot azok a szervezetek alkotják, amelyeknek nincs humánerőforrás problémájuk, míg
62
a másik csoportot azon szervezetek, amelyeknek már munkaerőre lenne szükségük programjaik megvalósításához, de forrásaik és tartalékaik nincsenek a finanszírozásra.
Humánerőforrás helyzet megítélése a válaszadói mintában
bevonás szükséges 7% probléma nincs 37%
hiánya már problémát okoz 37%
még nem okoz gondot 19%
Továbbá, a megkérdezett szervezetek 19 százaléka úgy vélte, hogy a szervezet működtetéséhez rendelkezésre álló humán erőforrás tekintetében még nincsenek gondjaik. Ugyanakkor a szervezetek 7 százalékának működését erősen veszélyezteti a fennálló humán erőforrás-kapacitás hiánya.
A következőkben először azt vizsgáljuk, hogy a humánerőforrás helyzetének megítélése hogyan függ össze a szervezeti életciklussal és a működési helyzettel. Ez megmutatja, hogy az életciklus melyik fázisában milyen működési problémák, milyen humán erőforrás helyzetet eredményeznek és fordítva is, hiszen ezek a tényezők oda-vissza kölcsönhatásban vannak. Ezt követően megvizsgáljuk a szervezeti humán erőforrás helyzete milyen összefüggéseket mutat a szervezet korával és nagyságával, valamint a szervezeti és tevékenységi típussal. Ezen adatok alapján differenciáltabb képet kapunk a humán erőforrás helyzet megítélésének hátterében álló tényezőkről.
63
5.1. A humán erőforrás helyzet megítélésének összefüggése a szervezeti életciklussal és a működési helyzettel a vizsgált nonprofit szervezetek körében
Az elemzés során közepesen erős szignifikáns összefüggést mértünk a humán erőforrás és működési helyzet megítélése között. Az alábbi ábrán látható, hogy a stabilitás életciklus szakaszában lévő, stabil működésű szervezetek többségének nincs humán erőforrás problémájuk, mivel mind a rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége elegendő a működtetéshez. A szervezetek egynegyedének azonban vannak már problémáik, de még ez a működést nem érinti. 27 százalékuknál ugyanakkor a forráshiányok miatt nem tudják pótolni a szükséges humánerőforrást. A humán erőforrás helyzet megítélése az életciklus és működési helyzet összefüggésében
40%
35% 8% 30%
25%
20%
28% 25%
15%
6%
10%
11% 2% 5%
5% 5%
2%
1%
1% 2%
2% 3%
2%
0%
elrugaszkodás
gyarapodás
változás
stabilitás
alvó állapot
33% már problémás 29% nincs probléma
35% már problémás 35% nincs probléma
48% nincs probléma 24% még nincs probléma
64
45% már problémás 45% nincs probléma 10% humán erőforrás hiány
45% nincs probléma 27% már problémás 24% még nincs probléma
A változás életszakaszában lévő szervezetek egy részének működése problémás. Ennek hátterében 45 százalékuk esetében az áll, hogy a rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége csak többé-kevésbé elegendő, mivel a működtetéshez programjaink lebonyolításához több munkaerőre lenne szükség, de elegendő forrásaik, tartalékaik nincsenek erre. Másik 45 százalékuknak azonban nincsenek a humán erőforrás problémáik, de 10 százalékuk esetében kifejezetten a humán erőforrás hiánya áll a problémás működés hátterében.
A fejlődésben lévő szervezetek nagyobb részének (48 százalék) – a stabil működésből kifolyólag – jelenleg nincsenek, míg kisebb részüknek (24 százalék) még nincsenek problémáik, mert a hiányzó munkaerő, főként az önkéntesek és tagok segítsége révén nem okoz nehézséget a szervezet működtetésében.
A gyarapodás időszakában lévő szervezetek kettős képet mutatnak a humán erőforrás megítélése tekintetében: egy részüknek (35 százalék) már problémát okoz a humán erőforrás biztosítása, főként azért, mert még nincsenek meg ehhez az elegendő forrásaik tartalékaik. Másik részüknek (ugyancsak 35 százalék) még nem okoz problémát a programokhoz és a szervezet
működtetéséhez
szükséges
humán
erőforrás
biztosítása,
de
folyamatos
nehézségekkel küzdenek.
Végezetül az elrugaszkodás életszakaszában lévő szervezetek is kettős képet mutatnak, de sajátosságuk az, hogy nagyobb részük (33 százalékuk) humán erőforrás problémákkal küszködik, míg valamivel kisebb részüknek (29 százalék) pedig nincsenek munkaerőgondjai.
A fenti komplex elemzés alapján elmondható, hogy a mintában részvevő (478) szervezet egy igen kis hányadának (62 szervezet, 13 százalék) fejlődése van a stabil életciklus szakaszba és működése is stabil, valamint a rendelkezésre álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége elegendő a működtetéshez. A szervezetek egy jelentősebb részének (184 szervezet, 39 százalék) a változás életciklus szakaszában van, működése problémás a még, vagy már nem elegendő humánerőforrás szükséglet miatt.
65
5.2. A humán erőforrás helyzet megítélésének összefüggése a szervezet korával és nagyságával.
Ahogy az alábbi táblázat alapján is jól látjuk, bármilyen korú is egy szervezet, két problémával küzdenek a válaszadók:
nincs humán erőforrás problémája – elsősorban ez jellemző az 1989 előtt, az 1990-95, és a 2006-2010 között alapított szervezetek többségére - vagy
már vannak problémáik, de forrásaik, tartalékaik nem elegendőek arra, hogy több munkaerőt alkalmazzanak – ez elsősorban az 1996-2005 között alapított szervezetek többségének jellemzője.
Leginkább nincs humánerőforrás problémája az 1990 és 1995 között létrehozott szervezeteknek, illetve rájuk jellemző az is a legnagyobb számban, hogy a humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot. Főként az 1990-2000 között alapított szervezetek jelentősebb részének okoz gondot a humán erőforrás hiánya. Humán erőforrás bevonása nélkül a szervezet megszűnésének veszélye fenyegeti a 2001-2005 között alapított szervezetek többségét.
A humán erőforrás helyzetének megítélése a szervezeti életkor szerint a válaszadói mintában (esetszám)
Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Összesen:
1989 előtt alapított
1990-1995 között alapított
1996-2000 között alapított
2001-2005 között alapított
2006-2010 között alapított
Összesen
21
65
29
29
32
176
15
28
18
22
7
90
19
60
41
34
24
178
8 63
8 161
3 91
12 97
3 66
34 478
66
A humán erőforrás helyzetének megítélése a szervezet nagysága szerint a válaszadói mintában (esetszám) Nincs
1-10
foglalkoz-
foglalkoz-
foglalkoz-
foglalkoz-
tatott
tatott
tatott
tatott felett
111
34
5
176
55
22
2
90
35
113
23
7
178
bevonása szükséges
11
20
3
0
34
Összesen:
83
299
82
14
478
Humán
erőforrás
problémája
nincs
a 26
fő 11-50 fő
51 fő
Összesen
szervezetnek Humán
erőforrás
hiánya még nem okoz 11 gondot Humán hiánya
erőforrás már
gondot
okoz Humán
erőforrás
A fenti ábra adatai szerint a foglalkoztatottal nem rendelkező szervezetek többsége humán erőforrás problémákkal küszködik, de ehhez nincsenek meg az elegendő forrásaik, tartalékaik. A főként önkéntesek munkájára alapozó szervezetek másik, nagyobb részének azonban nincsenek humán erőforrás problémái. Az 1-10 főt foglalkoztató szervezetek közel azonos számban mondták azt, hogy nincsenek problémáik, illetve a humán erőforrás hiánya már gondot okoz. A 11-50 főt alkalmazó szervezetek többségének nincsenek, vagy még nincsenek problémáik a humán erőforrás területén. Végezetül, az 50 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező szervezetek – ha más számarányban is –, de hasonló gondokkal küzdenek, mint az 1–10 főt foglalkoztató szervezetek.
5.3. A humán erőforrás helyzet megítélésének összefüggése a szervezeti és a tevékenységi típussal
A szervezeti humán erőforrás szükségletének megítélése tekintetében a legheterogénebb képet a klasszikus civil szervezetek körében találhatjuk. Szám szerint a legtöbb szervezetnek (162 szervezet) már vannak problémáik a humán erőforrás területén, de ennek megoldására
67
nincsenek elegendő forrásaik. A klasszikus civil szervezetek körébe tartozó szervezetek egy másik hányadának (132 szervezet) ugyanakkor nincsenek, míg egy kisebb hányadának pedig még nincsenek nehézségeik a humán erőforrás területén. A szervezetek igen kis hányada (34 szervezet) mondta azt, hogy rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntes munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége már nem elegendő a szervezet fennmaradásához. További munkaerő bevonása nélkül fennáll a szervezet megszűnése is.
A humán erőforrás helyzetének megítélése szervezeti típus szerint a válaszadói mintában (esetszám) Klasszikus civil Államközeli
Gazdaságközeli
szervezet
nonprofit
nonprofit
szervezet
szervezet
13
24
176
79
3
8
90
162
3
13
178
szükséges
34
0
0
34
Összesen:
414
19
45
478
Humán problémája
Összesen
erőforrás nincs
a 139
szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása
A kisszámú államközeli szervezet jelentős részének nincsenek humán erőforrás problémái, míg egy kisebb részüknek még nem vagy már gondot okoz a működtetésben a hiányzó humán erőforrás. A gazdaságközeli szervezetek közel háromnegyedének nem okoz gondot a szervezet működtetése humán erőforrás szempontjából, kisebb részüknek még nem, míg 37 százalékuknak már vannak problémái. Mind az állam-, mind a gazdaságközeli szervezeteknek nincsenek olyan működési problémáik, amely humán erőforrás bevonásával lenne megoldható.
Tevékenységi típus szerint a szervezetek szintén két nagyobb csoportra oszthatók, aszerint, hogy a humán erőforrás helyzetének megítélésében melyik a két vezető probléma.
68
A sport-szabadidős, az oktatási-kutatási, a polgári-jogvédelmi, valamint a szakmai gazdasági érdekképviseleti tevékenységi terülten működő szervezetek többségének nincsenek humán erőforrás problémáik.
A humán erőforrás megoldása – hiányzó források, tartalékok miatt – már problémát jelent az egészségügyi-szociális, a kultúra-vallás területén tevékenykedő szervezetek nagyobb részének.
E két típus között helyezkednek el a környezetvédelmi-természetvédelmi szervezetek, amelyek hasonló arányban nincs, illetve már van problémájuk a működtetéshez szükséges humán erőforrás területén.
A humán erőforrás helyzetének megítélése tevékenységi típus szerint a válaszadói mintában (esetszám) Tevékenységcsoport
Humán
Humán
Humán
Humán
erőforrás
erőforrás
erőforrás
erőforrás
problémája
hiánya
nincs
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
még hiánya
a nem
Összesen
már bevonása
okoz gondot okoz
szükséges
szervezetnek
gondot
24
19
45
5
93
30
14
24
8
76
23
18
14
2
57
42
18
52
12
124
9
2
4
3
18
21
8
20
3
52
21
9
16
1
47
6
2
3
0
11
176
90
178
34
478
Összegezve, a vizsgált nonprofit szervezetek – a humán erőforrás szükséglet tekintetében – egy kettős képet mutatnak: vagy nincsenek, vagy még nincsenek humán erőforrás problémáik azért, mert ezt próbálják hatékony szervezéssel megoldani. Ez a duális kép összecseng azzal az egyébként is már leírt ténnyel, hogy a hazai nonprofit szektor működését minden tekintetben erős dualitás jellemzi.
69
6. A magyar nonprofit szektor foglalkoztatási helyzetének erősítésére tett javaslatok A nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítésében kiinduló tételünk az, hogy egy szektor társadalmi elismertségét, megbecsülését, gazdasági helyzetét és szerepét alapvetően meghatározza az, hogy hány embernek ad munkát azaz. hány ember és – közvetve hány család - megélhetését tudja biztosítani. A Központi Statisztikai Hivatal 2009. évi adatai szerint a nonprofit szervezetek 15 százaléka (9894 szervezet) foglalkoztatott munkavállalót. A szektorban 2009-ben 89 756 főállású teljes munkaidős, 33 334 főállású részmunkaidős és 8301 nem főállású munkavállaló dolgozott. Abban mind a szektorban dolgozók, mind a kutatók és szakértők között csaknem teljes az egyetértés, hogy - noha a szektor foglalkoztatási szerepe évről évre nő, de - ez még mindig nem tekinthető megfelelő foglalkoztatási szintnek. Különösen így van ez, ha a nemzetközi adatokat nézzük, illetve a szektorban rejlő foglalkoztatási potenciált.
A kutatás során két módszerrel – kérdőíves megkérdezéssel és fókuszcsoportos beszélgetéssel - igyekeztünk összegyűjteni a magyar nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítésére tett javaslatokat a válaszadó szervezetektől. A kérdőíves megkérdezés során hét, olyan alternatívát kínáltunk fel a válaszadó szervezeteknek, amelyeket egy 4-es Lickert skálán kellett értékelniük aszerint, hogy az nagyon segítheti (4), segítheti (3), nem sokban segítheti (2), egyáltalán nem segíti (1) a szektor foglalkoztatási helyzetének javulását.
Amennyiben az átlagos értékek szerint nézzük az egyes választípusok értékelését a következő sorrend alakult ki, a lehetséges megoldások között: 1. Bértámogatási pályázatok (M=3,56) 2. Foglalkoztatást támogató pályázatok meghirdetése (M=3,44) 3. A foglalkoztatással járó adminisztratív terhek csökkentése (M=3,3) 4. A fiatalok számára vonzóbbá kellene tenni a nonprofit szektorban való munkavállalást (M=2,97) 5. A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása (különösen a GYES-en lévők és a nyugdíjasok körében) (M=2,9) 6. A foglalkoztatottak szakirányú – nonprofit képzésének támogatása (M=2,85) 7. Az önkéntesek hatékonyabb, feladat orientáltabb foglalkoztatása a szervezetek 70
működtetésében (M=2,85)
1. Bértámogatási és foglalkoztatási pályázatok. A nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítésére tett javaslatok sorrendje elsősorban azt mutatja, hogy a válaszadók a foglalkoztatási szerep erősítését legfőképpen a foglalkoztatás költségeinek (bér és járulékok) támogatásában látnák. Hasonló támogatási konstrukciókat várnának el a nonprofit szervezetek is, mint amelyekkel a kormányzat a Széchenyi tervben a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatás erősítő támogatására meghozott. Hiszen, mint ahogy a megelőző elemzésekből is láthattuk, a nonprofit szervezetek foglalkoztatás szerinti megoszlása megfeleltethető a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. Helyzetük csak abban különbözik, hogy nem nyereségorientáltak, hanem a nyereséget vissza kell, és vissza is fordítják a szervezett missziójára. Mint a megelőző elemzésekből is kiderült, mind a szervezetek működési, mind pedig humán erőforrás helyzetének megítélésében nagy szerepet játszott a meglévő források, támogatások hiánya. A fókuszcsoportos megbeszélésen elhangzott olyan javaslat, hogy az NCA támogatásokból szükséges lenne létre hozni egy foglalkoztatási alapot, amire a szervezetek pályázhatnának, hosszú távon. A hosszú táv legalább 2-3 évet jelentene, ugyanis a nonprofit szervezeteknél történő foglalkoztatás másik problémája az, hogy (az inkább rövidebb, mint hosszabb, maximum egy éves) „pályázati foglalkoztatás“ erőteljesen növeli a fluktuációt a szervezetekben.
2. Az adminisztrációs terhek csökkentése és egyszerűsítése. Az adminisztrációs – különösen a foglalkoztatással járó – terhek csökkentését nem csak a kis- és közepes vállalkozások tekintetében kellene preferálnia a kormányzatnak, hanem a nonprofit szervezetek esetében is. A nonprofit szervezetek esetében azért is fontos lenne a foglalkoztatással járó adminisztratív terhek csökkentése és egyszerűsítése, mert nagyon kevés szervezet engedheti meg magának a főállású gazdasági és jogi munkatár alkalmazást. Mint az adatokból is láthattuk a legtöbb szervezet megbízási szerződéssel foglalkoztatja ezeket a szakembereket, amennyiben van rá elegendő forrása.
3. A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. A részmunkaidős foglalkoztatás egyik gátja a foglalkoztatással járó adminisztratív terhek. A fókuszcsoportos megbeszélés azt támasztotta alá, hogy a szektorban történő részmunkaidős foglalkoztatás másik hátráltatója a foglalkoztatás megfelelő – „még megérje“ – bérezése. 71
Számításaink szerint a magyar nonprofit szektor – csak részmunkaidős foglalkoztatással is számolva – 20-25 ezer potenciális, támogatott munkaerő felvételére lenne képes. A 2009. évi statisztikai adatok szerint 55 316 szervezet egyáltalán nem foglalkoztatott munkavállalót. Amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy ezen szervezetek egy része alvó állapotban van, másik része pedig - tevékenysége jellegéből eredően - alapvetően csak önkéntesekre alapozza szervezete működtetését, körülbelül 27 000 szervezet jöhet számításba, amely támogatott részmunkaidős munkavállalók foglalkoztatására nyitott lehet. A nonprofit szervezetek másik csoportját azok a szervezetek alkotják, amelyek már ténylegesen is foglalkoztatnak munkavállalókat. A statisztikai adatok szerint 2009-ben 9610 szervezetnek volt legalább egy részmunkaidős vagy több főállású alkalmazottja. Ezen szervezetek esetében kifejezetten a foglalkoztatási potenciál megerősítéséről lehetne szó. Amennyiben itt is a szervezetek felével számolunk, mint potenciális munkaadóval, úgy körülbelül 5000 szervezet jelenhet meg a munkaerőpiacon, mint foglalkoztató.
4. A fiatalok számára vonzóvá tenni a nonprofit szektorban való munkavállalást. A negyedikként rangsorolt szempont- a nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítésében az volt -, hogy mind a foglalkoztatás biztonságában, mind pedig a bérek tekintetében a fiatalok számára vonzóvá kellene tenni a nonprofit szektort, mint munkavállalási lehetőséget. A „pályázati foglalkoztatás“ egyik fő problémája, hogy nem nyújt – legalább viszonylagos – foglalkoztatási perspektívát a fiatalok számára. Biztos családi háttér nélkül ma egy fiatal nem tudja „megkockáztatni“, hogy nonprofit szervezethez menjen dolgozni. Azért is égetően fontos lenne a fiatalok számára vonzóbbá tenni a nonprofit szektorban való munkavállalást, mert adataink szerint a válaszadó szervezetek vezetőinek 25 százaléka volt 46-55 éves, míg 36 százaléka pedig 55 évnél (ebből 12 százalékuk 65 évnél) is idősebb volt. Úgy véljük, pár év múlva a szervezetek egy részének működését komolyan veszélyeztetni fogja az, hogyha nem sikerül időben „fiatalítani“.
5. A másodlagos tényezők. A nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének elsődleges tényezőit a fentebb bemutatott öt megoldási javaslat képezi. Ugyanakkor a részletesebb elemzés azt mutatja, hogy az önkéntesek hatékonyabb, feladat orientáltabb foglalkoztatása a szervezetek működtetésében, valamint a foglalkoztatottak szakirányú – nonprofit – képzésének támogatása a másodlagos tényezői a szervezetek véleménye szerint a nonprofit szervezetek foglalkoztatási szerepének erősítésében. 72
A nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítése a válaszadók megítélése szerint
Önkéntesek hatékonyabb foglalkoztatása (n=440)
22%
Szakirányú (nonprofit) képzések támogatása (n=441)
48%
24%
Fiatalok számára vonzóvá tenni (n=439)
20%
48%
29%
17%
47%
32%
10%
11%
15%
39%
9%
19%
10%
támogatása ((n=437) Foglalkoztatás adminisztratív terheinek csökkentése (n=425)
52%
Foglalkoztatást támogató pályázatok (n=460)
31%
62%
Bértámogatási pályázatok (n=445)
10%
27%
71%
0%
10%
nagyon segíthet
20%
30%
segíthet
40%
5%
19%
50%
nem sokat segít
60%
70%
7%
80%
6%
5% 5%
90%
100%
egyáltalán nem segít
Fontos tisztázni – és ezt a fókuszcsoportos megbeszélések is megerősítették, hogy – az önkéntesek foglalkoztatása a szervezetek működtetésében nem a foglalkoztatás ellenében, hanem amellett, mint nagyon fontos szervezeti erőforrás jelenik meg. Ahogy már bemutattuk a megkérdezett szervezetek egy jó része csak önkéntesek munkájával tudja ellátni szervezete működtetését (ez érvényes mind a szervezetek vezetőire, mind eddig egyéb feladatokat ellátó munkatársaira is). Mint a fenti ábrán is látható, a szervezetek közel fele úgy vélte, hogy az önkéntesek bevonása a szervezetek működtetésébe erősítheti a magyar nonprofit szektor foglalkoztatási szerepét. A
foglalkoztatási
szerep
erősítésében
másodlagos
potenciálnak
tartották
még
a
foglalkoztatottak szakirányú képzését a válaszadó szervezetek. A nonprofit szervezetek működtetése egyfelől multifunkcionális munkavállalókat igényelnek, másfelől pedig olyan szakembereket, akik egy speciális részterület – a nonprofit ismeretek – birtokában vannak. Az eredmények pozitív olvasata véleményük szerint az, hogy emelkedett a szervezetekben a szakmai, nonprofit ismeretek elsajátításának fontossága és az ilyen irányú képzések szükségességének elismertsége. Van azonban egy negatív olvasata is annak, hogy miként ítélték meg a válaszadók a nonprofit ismeretek és képzések szükségességét ahhoz, hogy egy munkavállaló, egy nonprofit szervezetben dolgozzon. A kutatás során azt is megkérdeztük, hogy milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja.
73
Ahogy az alábbi ábrán is látható az „ideális“ alkalmazott elsődleges tulajdonságai között olyan – nehezen mérhető és kvalifikációhoz ritkán kötött – tulajdonságok szerepelnek, amelyeket bárhol, bármilyen szervezet elvárhat munkatársaitól (jó kapcsolatteremtő készség, jó szervező, csapatjátékos legyen, stb.). Ugyanakkor a nonprofit szakmai ismeretek csak az utolsó, szükséges tulajdonságok között szerepelnek az említések között. Mindez véleményünk szerint – ahogy a szakirodalom (Salamon 1987) is leírja a nonprofit szervezetek kudarcainak egyikeként – a filantróp amatőrizmus erősségét implikálja. Az elmúlt húsz évben, bár sokat fejlődött a nonprofit szakmai képzés Magyarországon, de még mindig nem tartunk ott, hogy a szervezeteket működtetők is úgy látnák, hogy ez egy szakma, amihez megfelelő végzettség is szükséges.
Az ideális nonprofit alkalmazott (az említések százalékában)
legyen elkötelezett a szervezet 74% ügye iránt 80%
bizos családi háttérrel rendelkezzen 8%
70%
54% 60%
legyen problémaérzékeny
50%
17%
50%
40% 30%
rendelkezzen nonprofit szakmai ismeretekkel 18%
20%
legyen "csapatjátékos"
10%
46%
0%
sokoldalú tudással, jártassággal rendelkezzen
értsen a közösségfejlesztéshez 20%
36%
jó konfliktusmegoldó képességekkel rendelkezzen 35%
legyen kitartó 26% legyen professzionalista a munkájában 30%
legyen nyitott a változásokra
34%
32%
5. Nonprofit foglalkoztatási ügynökségek. Ahogy az eddigiek alapján is láttuk, a nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítését igen komplex, egymással nagyon is összefüggő tényezők befolyásolhatják. A válaszadók egyéb javaslatai között szerepelt még annak a speciális problémának a jelzése – ami egyébként a nonprofit szervezetek egyik nagy előnyével, a rugalmassággal függ össze –, amit az egyik válaszadó szellemesen csak úgy
74
fogalmazott meg: „hol az eszkimó, hol pedig a fóka sok“. Azaz a nonprofit működés egyik sajátossága – a jól felépített bürokratikus szervezetek működésével ellentétben – hogy igen eltérő intenzitású mind a munkatársak leterhelése, mind pedig a feladatok intenzitása. Azt is világosan kell látnunk, hogy a foglalkoztatás számos olyan terhet ró a szervezetekre, amelyeket – a már fentebb is részletezett okok miatt – nem tudnak vagy nem is akarnak felvállalni. Erre lehetséges megoldásként – a szakirodalom alapján is (Albertai foglalkoztatási paktum, 2005) – a nonprofit foglalkoztatási ügynökségek kísérleti bevezetését javasolnánk. Ezek az ügynökségek – a Munkaügyi központokkal együttműködésben –mint munkaerő kölcsönző szervezetek működhetnének. Kezelhetnék a nonprofit szervezeteknél – akár teljes vagy részmunkaidőben - munkát vállalni szándékozók adatbázisát, ahonnan a szervezetek hosszabb vagy rövidebb időre munkaerőt kölcsönözhetnének, illetve végeznék a foglalkoztatással járó adminisztratív feladatokat is.
75
VI. Táblázatok 1. A szervezetek által foglalkoztatottak száma szervezeti forma szerint Szervezeti forma Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Főállású teljes munkaidős 941 944 27 34
Főállású részmunkaidős 317 325 2 6
1 051 33 3 030
Nem főállású
Összesen 304 892 21 6
1 562 2 161 50 46
979
603
2 633
1 1 630
6 1 832
40 6 492
2. A szervezetek által foglalkoztatottak száma szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Főállású teljes munkaidős 1 918
Főállású részmunkaidős 643
61
Nem főállású
Összesen
1 202
3 763
8
27
96
1 051
979
603
2 633
3 030
1 630
1 832
6 492
3. A szervezetek által foglalkoztatottak száma bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Főállású teljes munkaidős 165 108 279 2 478 3 030
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Főállású részmunkaidős
Nem főállású
29 62 112 1 427 1 630
Összesen
63 51 244 1 474 1 832
257 221 635 5 379 6 492
4. A szervezetek által foglalkoztatottak száma tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Főállású teljes munkaidős 345 197 291 1 492
Főállású részmunkaidős 89 34 72 1 062
23
Nem főállású
Összesen 580 209 405 331
1 014 440 768 2 885
8
73
104
487
295
95
877
149
48
71
268
46 3 030
22 1 630
68 1 832
136 6 492
76
5. A szervezet stratégiai döntéshozatalának ellátása foglalkoztatási jellemző és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
11 44 – 1
77 175 5 3
24 54 3 3
finanszírozott és önkéntes formában 51 94 – 4
11
9
42
5
67
1 68
1 270
2 128
1 155
5 621
Összesen
163 367 8 11
6. A szervezet stratégiai döntéshozatalának ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
56
253
80
146
535
1
8
6
4
19
11
9
42
5
67
68
270
128
155
621
7. A szervezet stratégiai döntéshozatalának ellátása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
35 6 17 10 68
17 70 116 67 270
csak finanszírozott formában 14 10 30 74 128
finanszírozott és önkéntes formában 9 7 55 84 155
Összesen 75 93 218 235 621
8. A szervezet stratégiai döntéshozatalának ellátása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
9 9 5 22
54 52 33 63
22 15 19 39
finanszírozott és önkéntes formában 25 24 16 53
7
13
1
4
25
10
23
20
15
68
2
25
11
16
54
4 68
7 270
1 128
2 155
14 621
77
Összesen
110 100 73 177
9. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
10 41 – –
49 114 5 1
71 143 3 6
finanszírozott és önkéntes formában 33 69 – 4
10
5
50
2
67
1 62
2 176
2 275
– 108
5 621
Összesen
163 367 8 11
10. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
52
165
216
102
535
–
6
9
4
19
10
5
50
2
67
62
176
275
108
621
11. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
39 4 12 7 62
14 64 79 19 176
csak finanszírozott formában 15 19 81 160 275
finanszírozott és önkéntes formában 7 6 46 49 108
Összesen 75 93 218 235 621
12. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
7 11 4 21
36 35 20 46
44 38 35 77
finanszírozott és önkéntes formában 23 16 14 33
7
12
5
1
25
7
15
36
10
68
3
8
32
11
54
2 62
4 176
8 275
– 108
14 621
78
Összesen
110 100 73 177
13. A szervezeti adminisztráció ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
9 37 – 1
34 98 4 1
84 188 4 8
finanszírozott és önkéntes formában 36 44 – 1
9
3
54
1
67
1 57
1 141
3 341
– 82
5 621
Összesen
163 367 8 11
14. A szervezeti adminisztráció ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
47
133
275
80
535
1
5
12
1
19
9
3
54
1
67
57
141
341
82
621
15. A szervezeti adminisztráció ellátása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
37 5 10 5 57
14 58 60 9 141
csak finanszírozott formában 22 23 111 185 341
finanszírozott és önkéntes formában 2 7 37 36 82
Összesen 75 93 218 235 621
16. A szervezeti adminisztráció ellátása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
6 8 5 22
30 33 11 38
59 51 45 85
finanszírozott és önkéntes formában 15 8 12 32
5
9
9
2
25
5
12
45
6
68
4
3
40
7
54
2 57
5 141
7 341
– 82
14 621
79
Összesen
110 100 73 177
17. A szakmai programok lebonyolítása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
14 47 1 –
31 104 5 3
48 85 1 4
finanszírozott és önkéntes formában 70 131 1 4
15
4
44
4
67
1 78
1 148
2 184
1 211
5 621
Összesen
163 367 8 11
18. A szakmai programok lebonyolítása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
62
136
135
202
535
1
8
5
5
19
15
4
44
4
67
78
148
184
211
621
19. A szakmai programok lebonyolítása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
41 7 14 16 78
12 59 62 15 148
csak finanszírozott formában 19 12 54 99 184
finanszírozott és önkéntes formában 3 15 88 105 211
Összesen 75 93 218 235 621
20. A szakmai programok lebonyolítása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
6 14 6 29
27 39 12 37
31 23 26 51
finanszírozott és önkéntes formában 46 24 29 60
6
11
4
4
25
11
10
21
26
68
3
8
22
21
54
3 78
4 148
6 184
1 211
14 621
80
Összesen
110 100 73 177
21. Az önkéntesek koordinálása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti forma szerint nem megoldott
Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
44 89 1 5
52 133 5 1
46 89 2 3
finanszírozott és önkéntes formában 21 56 – 2
48
5
11
3
67
2 189
1 197
1 152
1 83
5 621
Összesen
163 367 8 11
22. Az önkéntesek koordinálása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint nem megoldott
Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
135
186
136
78
535
6
6
5
2
19
48
5
11
3
67
189
197
152
83
621
23. Az önkéntesek koordinálása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem megoldott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
csak önkéntes formában
54 22 44 69 189
18 61 85 33 197
csak finanszírozott formában 2 7 53 90 152
finanszírozott és önkéntes formában 1 3 36 43 83
Összesen 75 93 218 235 621
24. Az önkéntesek koordinálása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
30 20 26 60
38 41 19 54
22 27 22 38
finanszírozott és önkéntes formában 20 12 6 25
7
12
3
3
25
26
17
19
6
68
15
10
19
10
54
5 189
6 197
2 152
1 83
14 621
81
Összesen
110 100 73 177
25. A pályázatírás és forrásteremtés ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
16 53 1 3
40 105 5 1
63 127 1 5
finanszírozott és önkéntes formában 44 82 1 2
18
5
42
2
67
2 93
1 157
2 240
– 131
5 621
Összesen
163 367 8 11
26. A pályázatírás és forrásteremtés ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
71
146
192
126
535
4
6
6
3
19
18
5
42
2
67
93
157
240
131
621
27. A pályázatírás és forrásteremtés ellátása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
43 6 24 20 93
14 63 67 13 157
csak finanszírozott formában 15 13 70 142 240
finanszírozott és önkéntes formában 3 11 57 60 131
Összesen 75 93 218 235 621
28. A pályázatírás és forrásteremtés ellátása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
7 12 6 33
34 36 19 42
40 35 34 63
finanszírozott és önkéntes formában 29 17 14 39
8
7
4
6
25
11
13
29
15
68
12
4
27
11
54
4 93
2 157
8 240
– 131
14 621
82
Összesen
110 100 73 177
29. A pénzügyi számviteli feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
12 45 1 1
17 61 4 1
109 219 3 8
finanszírozott és önkéntes formában 25 42 – 1
10
1
55
1
67
1 70
1 85
3 397
– 69
5 621
Összesen
163 367 8 11
30. A pénzügyi számviteli feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
58
79
331
67
535
2
5
11
1
19
10
1
55
1
67
70
85
397
69
621
31. A pénzügyi számviteli feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
41 5 17 7 70
10 40 31 4 85
csak finanszírozott formában 23 38 130 206 397
finanszírozott és önkéntes formában 1 10 40 18 69
Összesen 75 93 218 235 621
32. A pénzügyi számviteli feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
8 11 5 25
13 22 7 24
73 57 52 110
finanszírozott és önkéntes formában 16 10 9 18
7
8
9
1
25
8
6
46
8
68
4
2
41
7
54
2 70
3 85
9 397
– 69
14 621
83
Összesen
110 100 73 177
33. A jogi, szabályozási feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
22 73 1 3
57 124 4 2
61 117 2 3
finanszírozott és önkéntes formában 23 53 1 3
14
5
48
–
67
1 114
– 192
2 233
2 82
5 621
Összesen
163 367 8 11
34. A jogi, szabályozási feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
finanszírozott és önkéntes formában
Összesen
96
181
180
78
535
4
6
5
4
19
14
5
48
–
67
114
192
233
82
621
35. A jogi, szabályozási feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
41 14 35 24 114
15 56 75 46 192
csak finanszírozott formában 17 19 66 131 233
finanszírozott és önkéntes formában 2 4 42 34 82
Összesen 75 93 218 235 621
36. A jogi, szabályozási feladatok ellátása foglalkoztatási jellemzők és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport
kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
nem megoldott
csak önkéntes formában
csak finanszírozott formában
18 21 9 39
36 38 18 62
45 29 35 51
finanszírozott és önkéntes formában 11 12 11 25
7
9
5
4
25
11
14
32
11
68
6
10
30
8
54
3 114
5 192
6 233
– 82
14 621
84
Összesen
110 100 73 177
37. A szervezetek által alkalmazottak száma feladatkörök és foglalkoztatási típusok szerint Feladatkör
A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkénteskoordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember Összesen
Önkéntes
Összesen
Főállású teljes munkaidős 295
Főállású részmunkai dős 83
Folyamatos megbízási szerződéses 55
Alkalmi megbízási szerződéses 65
Tiszteletdíja s 24
588
1 110
310
134
34
11
9
265
763
471
73
95
97
20
605
1 361
64
36
10
33
5
1 420
1 568
212
63
151
36
25
188
675
16
4
40
84
17
129
290
26
13
34
142
17
459
691
1 415
824
135
330
47
6 847
9 598
2 809
1 230
554
798
164
10 501
16 056
38. A szervezetek által alkalmazottakk száma feladatkörökés foglalkoztatási forma szerint Feladatkör A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkéntes-koordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember Összesen
Fizetett alkalmazott 522 498
Önkéntes
Összesen
588 265
1 110 763
756 148
605 1 420
1 361 1 568
487 161
188 129
675 290
232
459
691
2751 5 555
6847 10 501
9598 16 056
85
39. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Fizetett alkalmazott
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 117 322 4 12
76 491 3 2
193 813 7 14
61
16
77
6 522
– 588
6 1 110
40. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Fizetett alkalmazott
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 445
567
1012
16
5
21
61
16
77
522
588
1 110
41. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Fizetett alkalmazott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Összesen
Önkéntes
26 25 151 320 522
38 147 291 112 588
64 172 442 432 1 110
42. A szervezet ügyviteli vezetésének ellátása foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 78 47 44 160
145 125 43 114
223 172 87 274
18
81
99
55
32
87
49
35
84
71 522
13 588
84 1 110
86
43. A szervezet adminisztratív feladatainak ellátása foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Fizetett alkalmazott
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 111 282 3 11
44 199 3 7
155 481 6 18
85
10
95
6 498
2 265
8 763
44. A szervezet adminisztratív feladatainak ellátása foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Fizetett alkalmazott
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 399
245
644
14
10
24
85
10
95
498
265
763
45. A szervezet adminisztratív feladatainak ellátása foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Fizetett alkalmazott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Összesen
Önkéntes
21 22 145 310 498
36 88 301 338 763
15 66 156 28 265
46. A szervezet adminisztratív feladatainak ellátása foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 71 44 54 166
47 49 16 96
118 93 70 262
13
22
35
75
16
91
68
11
79
7 498
8 265
15 763
87
47. A szervezet szakmai programjainak lebonyolításáért felelős munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Fizetett alkalmazott
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 206 362 2 22
72 484 5 16
278 846 7 38
159
15
174
5 756
13 605
18 1 361
48. A szervezet szakmai programjainak lebonyolításáért felelős munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Fizetett alkalmazott
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 573
569
1142
24
21
45
159
15
174
756
605
1 361
49. A szervezet szakmai programjainak lebonyolításáért felelős munkatársak foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Fizetett alkalmazott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Összesen
Önkéntes
101 27 167 461 756
19 117 299 170 605
120 144 466 631 1 361
50. A szervezet szakmai programjainak lebonyolításáért felelős munkatársak foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 195 57 124 162
160 114 42 88
355 171 166 250
36
95
131
89
38
127
67
52
119
26 756
16 605
42 1 361
88
51. A szervezet önkénteseit koordináló munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Fizetett alkalmazott
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 30 98 1 3
66 313 1 1001
96 411 2 1 004
15
38
53
1 148
1 1 420
2 1 568
52. A szervezet önkénteseit koordináló munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Fizetett alkalmazott
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 129
380
509
4
1 002
1006
15
38
53
148
1 420
1 568
53. A szervezet önkénteseit koordináló munkatársak foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Fizetett alkalmazott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
1 8 69 70 148
Összesen
Önkéntes 31 100 216 1 073 1 420
32 108 285 1143 1 568
54. A szervezet önkénteseit koordináló munkatársak foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 17 23 14 42
91 111 13 103
108 134 27 145
17
1 027
1 044
14
32
46
20
35
55
1 148
8 1 420
9 1 568
89
55. A gazdasági, pénzügyi feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Fizetett alkalmazott
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 108 268 2 11
41 135 4 3
149 403 6 14
95
4
99
3 487
1 188
4 675
56. A gazdasági, pénzügyi feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Fizetett alkalmazott
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 379
177
556
13
7
20
95
4
99
487
188
675
57. A gazdasági, pénzügyi feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Fizetett alkalmazott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Összesen
Önkéntes
28 47 151 261 487
15 46 104 23 188
43 93 255 284 675
58. A gazdasági, pénzügyi feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 96 54 51 165
37 44 14 37
133 98 65 202
10
11
21
54
12
66
47
27
74
10 487
6 188
16 675
90
59. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Fizetett alkalmazott
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 34 88 1 3
37 77 1 2
71 165 2 5
32
2
34
3 161
10 129
13 290
60. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Fizetett alkalmazott
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 125
124
249
4
3
7
32
2
34
161
129
290
61. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Fizetett alkalmazott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Összesen
Önkéntes
12 13 39 97 161
31 34 82 143 290
19 21 43 46 129
62. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 15 15 21 44
24 24 10 39
39 39 31 83
19
8
27
19
9
28
23
14
37
5 161
1 129
6 290
91
63. A szervezet munkáját segítő tanácsadók foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Fizetett alkalmazott
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 68 144 0 4
91 347 2 2
159 491 2 6
15
15
30
1 232
2 459
3 691
64. A szervezet munkáját segítő tanácsadók foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Fizetett alkalmazott
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Összesen
Önkéntes 213
440
653
4
4
8
15
15
30
232
459
691
65. A szervezet munkáját segítő tanácsadók foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság,
Fizetett alkalmazott
nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Összesen
Önkéntes
10 15 55 152 232
26 98 217 350 691
16 83 162 198 459
66. A szervezet munkáját segítő tanácsadók foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 24 15 17 73
114 60 46 54
138 75 63 127
42
113
155
28
40
68
24
30
54
9 232
2 459
11 691
92
67. A szervezet alaptevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti forma szerint Szervezeti forma Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes 713 689 19 16
223 1 509 26 5 031
936 2 198 45 5 047
1 307
51
1 358
7 2 751
7 6 847
14 9 598
68. A szervezet alaptevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Fizetett alkalmazott 1 409
Összesen
Önkéntes 1 739
3 148
35
5 057
5 092
1 307
51
1 358
2 751
6 847
9 598
69. A szervezet alaptevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és bevételnagyság szerint Bevételnagyság, nem volt bevétele alacsony bevételű közepes bevételű magas bevételű Összesen
Fizetett alkalmazott 92 52 276 2 331 2 751
Összesen
Önkéntes 75 307 1 141 5 324 6 847
167 359 1 417 7 655 9 598
70. A szervezet alaptevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársak foglalkoztatási forma és tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Fizetett alkalmazott
Összesen
Önkéntes
462 107 159 1 672
255 270 100 616
717 377 259 2 288
24
5 284
5 308
245
248
493
58
65
123
24 2 751
9 6 847
33 9 598
93
71. A szervezetek által alkalmazottak főbb mutatói feladatkörök szerint Feladatkör
A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkéntes-koordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember Összesen
Főállású teljes munkaidős 295 310
Főállású részmunkaid ős 83 134
Folyamatos megbízási szerződéses 55 34
471 64
73 36
95 10
212 16
63 4
151 40
26
13
34
1 415 2 809
824 1 230
135 554
FTE
342 380
FTE/Összes alkalmazott (%) 79,0 79,5
517 80,9 75,5
83 259
60,8 36,7
22 36
49,3
1 841
77,5 75,8
3 840
72. A munkaerő koncentrációs mutató alakulása feladatkörök és szervezeti formák szerint
Feladatkör
A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkénteskoordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember
Alapítvány
Egyesület
Közalapítvány
Köztestület
Nonprofit Szakszervezet gazdasági társaság 89,0 76,7
(%) Összesen
79,0
89,1
72,1
77,5
77,5
86,4
74,3
100,0
95,5
84,6
83,3
79,6
70,3
80,6
100,0
81,7
93,4
90,0
80,9
84,6
75,1
50,0
100,0
60,0
50,0
75,5
56,1
54,8
55,0
50,9
81,4
70,0
60,7
32,0
43,6
10,0
10,0
17,5
100,0
36,7
56,5
47,4
–
10,0
50,0
–
49,2
84,4
81,9
100,0
90,7
70,1
92,9
77,5
94
73. A munkaerő koncentrációs mutató alakulása feladatkörök és szervezeti jelleg szerint (%) Feladatkör
A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkéntes-koordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember
Összesen
Klasszikus civil szervezet 77,4 77,8
Államközeli civil szervezet 77,5 96,4
Gazdaság közeli civil szervezet 89,0 84,6
76,6 77,7
83,5 83,3
93,4 60,0
80,9 75,5
55,3 43,6
51,5 10,0
81,4 17,5
60,7 36,7
50,3
10,0
50,0
49,2
83,3
95,9
70,1
77,5
79,0 79,6
74. A munkaerő koncentrációs mutató alakulása feladatkörök és bevételnagyság szerint (%) Feladatkör A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkéntes-koordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember
Összesen
Nem volt bevétele 85,7 81,9
Alacsony bevételű 72,6 73,5
Közepes bevételű 73,3 75,3
Magas bevételű 81,8 81,8
94,3 –
96,0 70,0
71,3 69,4
79,6 81,9
80,9 75,5
68,6 25,0
48,5 20,0
46,5 24,4
67,7 42,7
60,7 36,7
40,0
23,3
51,6
50,4
49,2
87,0
80,0
73,3
77,5
77,5
95
79,0 79,6
75. A munkaerő koncentrációs mutató alakulása feladatkörök és tevékenységcsoportok szerint (%) Feladatkör
A szervezet vezetője Adminisztrátor, titkár Szakmai programfelelős, projektkoordinátor Önkénteskoordinátor Gazdasági, pénzügyi munkatárs Jogász, jogi tanácsadó Szakmai, pénzügyi, pályázati tanácsadó Alaptevékenységnek megfelelő szakember
kultúra, vallás
sport, szabadidő
oktatás, kutatás
egészségpolgárügy, védelem, szociális közbiztonság jogvédelem
környezet -védelem, település-, gazdaságfejlesztés
szakmai, gazdasági érdekképviselet
Összesen
egyéb
82,3
83,9
93,2
76,3
24,7
88,5
80,2
63,0
79,0
81,7
77,9
83,4
76,6
76,9
88,6
72,8
85,7
79,6
85,8
66,7
66,1
86,4
10,0
88,4
87,8
86,5
80,9
88,8
62,4
88,5
68,9
10,0
81,5
83,3
100,0
75,5
56,9
50,2
49,6
62,3
47,1
74,3
69,1
73,3
60,7
10,0
15,0
31,7
35,8
74,3
21,3
54,6
–
36,7
46,4
31,7
48,6
53,9
10,0
63,0
36,0
50,0
49,2
67,9
90,6
79,2
74,6
40,0
97,9
82,0
66,7
77,5
96
76. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek száma szervezeti forma szerint Szervezeti forma Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Van csökkent munkaképességű 21 25 – 1
Van fogyatékkal élő foglalkoztatott 19 30 – –
Van egyik és/vagy másik 30 42 – 1
8
5
11
67
1 56
1 55
1 85
5 621
Összes szervezet 163 367 8 11
77. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek száma szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Van csökkent munkaképességű 47
Van fogyatékkal élő foglalkoztatott 50
Van egyik és/vagy másik 73
1
–
1
19
8
5
11
67
56
55
85
621
Összes szervezet 535
78. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek száma tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Van csökkent munkaképességű 5 3 6 30
Van fogyatékkal élő foglalkoztatott 9 8 6 25
Van egyik és/vagy másik 13 10 10 38
2
1
2
25
3
–
3
68
5
4
6
54
2 56
2 55
3 85
14 621
Összes szervezet 110 100 73 177
79. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek száma a humánerőforrás helyzete szerint Humánerőforrás helyzete, Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Nem tudja megítélni Összesen
Van csökkent munkaképességű
Van fogyatékkal élő foglalkoztatott
Van egyik és/vagy másik
Összes szervezet
22
20
31
178
13
14
21
93
17
14
24
178
3
6
7
38
1 56
1 55
2 85
134 621
97
80. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek aránya szervezeti forma szerint (%) Van csökkent Van fogyatékkal Van egyik és/vagy Szervezeti forma Összes szervezet munkaképességű élő foglalkoztatott másik Alapítvány 12,9 11,7 18,4 100,0 Egyesület 6,8 8,2 11,4 100,0 Közalapítvány – – – 100,0 Köztestület 9,1 – 9,1 100,0 Nonprofit gazdasági 11,9 7,5 16,4 100,0 társaság Szakszervezet 20,0 20, 20,0 100,0 Összesen 9,0 8,9 13,7 100,0 81. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek aránya szervezeti jelleg szerint (%) Van csökkent Van fogyatékkal Van egyik és/vagy Szervezeti jelleg Összes szervezet munkaképességű élő foglalkoztatott másik Klasszikus civil szervezet 8,8 9,3 13,6 100,0 Állam közeli civil 5,3 – 5,3 100,0 szervezet Gazdaság közeli civil 11,9 7,5 16,4 100,0 szervezet Összesen 9,0 8,9 13,7 100,0 82. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek aránya tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
(%) Összes szervezet
Van csökkent munkaképességű 4,5 3,0 8,2 16,9
Van fogyatékkal élő foglalkoztatott 8,2 8,0 8,2 14,1
Van egyik és/vagy másik 11,8 10,0 13,7 21,5
8,0
4,0
8,0
100,0
4,4
–
4,4
100,0
9,3
7,4
11,1
100,0
14,3 9,0
14,3 8,9
21,4 13,7
100,0 100,0
100,0 100,0 100,0 100,0
83. A csökkent munkaképességű vagy fogyatékkal élő alkalmazottal rendelkező szervezetek aránya a humánerőforrás helyzete szerint Humánerőforrás helyzete, Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Nem tudja megítélni Összesen
Van csökkent munkaképességű
Van fogyatékkal élő foglalkoztatott
Van egyik és/vagy másik
(%) Összes szervezet
12,4
11,2
17,4
100,0
14,0
15,1
22,6
100,0
9,6
7,9
13,5
100,0
7,9
15,8
18,4
100,0
0,7 9,0
0,7 8,9
1,5 13,7
100,0 100,0
98
84. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek száma szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Főállású teljes munkaidős
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
8 6 – –
Főállású részmunkaidős 17 27 – 3
7 – 21
Nem főállású
Összesen 34 65 – –
59 98 – 3
173
4
184
1 221
– 103
1 345
85. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek száma szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Főállású teljes munkaidős
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
14
Főállású részmunkaidős 45
–
Nem főállású
Összesen 99
158
3
–
3
7
173
4
184
21
221
103
345
86. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek száma tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Főállású teljes munkaidős
Főállású részmunkaidős
Nem főállású
Összesen
– – – 19
2 1 6 75
38 1 – 30
40 2 6 124
–
4
20
24
1
128
–
129
1
4
8
13
– 21
1 221
6 103
7 345
87. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek száma a humánerőforrás helyzete szerint Humánerőforrás helyzete, Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Nem tudja megítélni Összesen
Főállású teljes munkaidős
Főállású részmunkaidős
Nem főállású
Összesen
16
63
48
127
–
10
48
58
3
145
5
153
2
2
2
6
– 21
1 221
– 103
1 345
99
88. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők száma szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Főállású teljes munkaidős
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
18 10 – –
Főállású részmunkaidős 55 29 – –
– – 28
Nem főállású
Összesen 23 27 – –
96 66 – –
200
3
203
1 285
– 53
1 366
89. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők száma szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Főállású teljes munkaidős
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
28
Főállású részmunkaidős 85
–
Nem főállású
Összesen 50
163
–
–
–
–
200
3
203
28
285
53
366
90. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők száma tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Főállású teljes munkaidős
Főállású részmunkaidős
Nem főállású
Összesen
1 – – 27
1 1 3 271
13 11 7 16
15 12 10 314
–
1
4
5
–
–
–
–
–
7
1
8
– 28
1 285
1 53
2 366
91. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők száma a humánerőforrás helyzete szerint Humánerőforrás helyzete, Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Nem tudja megítélni Összesen
Főállású teljes munkaidős
Nem főállású
Főállású részmunkaidős
Összesen
1
2
8
11
6
214
18
238
4
14
11
29
17
55
15
87
– 28
– 285
1 53
1 366
100
92. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők száma szervezeti forma szerint Szervezeti forma
Főállású teljes munkaidős
Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
26 16 – –
Főállású részmunkaidős 72 56 – 3
7 – 49
Nem főállású
Összesen 57 92 – –
155 164 – 3
373
7
387
2 506
– 156
2 711
93. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők száma szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg
Főállású teljes munkaidős
Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
42
Főállású részmunkaidős 130
–
Nem főállású
Összesen 149
321
3
–
3
7
373
7
387
49
506
156
711
94. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők száma tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Főállású teljes munkaidős
Főállású részmunkaidős
Nem főállású
Összesen
1 – – 46
3 2 9 346
51 12 7 46
55 14 16 438
–
5
24
29
1
128
–
129
1
11
9
21
– 49
2 506
7 156
9 711
95. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők száma a humánerőforrás helyzete szerint Humánerőforrás helyzete, Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Nem tudja megítélni Összesen
Főállású teljes munkaidős
Nem főállású
Főállású részmunkaidős
Összesen
17
65
56
138
6
224
66
296
7
159
16
182
19
57
17
93
– 49
1 506
1 156
2 711
101
96. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek aránya szervezeti forma szerint Szervezeti forma Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Főállású teljes munkaidős 0,9 0,6 – –
Főállású részmunkaidős 5,4 8,3 – 50,0
0,7 – 0,7
(%) Összesen
Nem főállású 11,2 7,3 – –
3,8 4,5 – 6,5
17,7
0,7
7,0
100,0 13,6
– 5,6
2,5 5,3
97. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek aránya szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Főállású teljes munkaidős 0,7
Főállású részmunkaidős 7,0
–
(%) Összesen
Nem főállású 8,2
4,2
37,5
–
3,1
0,7
17,7
0,7
7,0
0,7
13,6
5,6
5,3
98. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek aránya tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Főállású teljes munkaidős – – – 1,3
Főállású részmunkaidős 2,2 2,9 8,3 7,1
–
(%) Összesen
Nem főállású 6,6 0,5 – 9,1
3,9 0,5 0,8 4,3
50,0
27,4
23,1
0,2
43,4
–
14,7
0,7
8,3
11,3
4,9
– 0,7
4,5 13,6
8,8 5,6
5,1 5,3
99. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek aránya humánerőforrás helyzete szerint (%) Humánerőforrás Nem főállású Összesen Főállású teljes Főállású helyzete, munkaidős részmunkaidős Humán erőforrás problémája nincs a 1,7 28,9 8,0 7,1 szervezetnek Humán erőforrás hiánya – 6,6 21,0 7,1 még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya 0,4 14,5 1,1 6,9 már gondot okoz Humán erőforrás 3,7 11,8 4,9 5,4 bevonása szükséges Nem tudja megítélni – 0,4 – 0,1 Összesen 0,7 13,6 5,6 5,3
102
100. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők aránya szervezeti forma szerint Szervezeti forma Alapítvány Egyesület Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Szakszervezet Összesen
Főállású teljes munkaidős 1,9 1,1 – –
Főállású részmunkaidős 17,4 8,9 – –
– – 0,9
(%) Összesen
Nem főállású 7,6 3,0 – –
6,1 3,1 – –
20,4
0,5
7,7
100,0 17,5
– 2,9
2,5 5,6
101. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők aránya szervezeti jelleg szerint Szervezeti jelleg Klasszikus civil szervezet Állam közeli civil szervezet Gazdaság közeli civil szervezet Összesen
Főállású teljes munkaidős 1,5
Főállású részmunkaidős 13,2
–
(%) Összesen
Nem főállású 4,2
4,3
–
–
–
–
20,4
0,5
7,7
0,9
17,5
2,9
5,6
102. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők aránya tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Főállású teljes munkaidős 0,3 – – 1,8
Főállású részmunkaidős 1,1 2,9 4,2 25,5
–
(%) Összesen
Nem főállású 2,2 5,3 1,7 4,8
1,5 2,7 1,3 10,9
12,5
5,5
4,8
–
–
–
–
–
14,6
1,4
3,0
– 0,9
4,5 17,5
1,5 2,9
1,5 5,6
103. A szervezetek által foglalkoztatott fogyatékkal élők aránya a humánerőforrás helyzete szerint Humánerőforrás helyzete, Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Nem tudja megítélni Összesen
Főállású teljes munkaidős
Főállású részmunkaidős
(%) Összesen
Nem főállású
0,1
0,9
1,3
0,6
1,4
140,8
7,9
29,0
0,5
1,4
2,4
1,3
31,5
323,5
36,6
77,7
– 0,9
– 17,5
0,2 2,9
0,1 5,6
103
104. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők aránya szervezeti forma szerint (%) Főállású teljes Főállású Nem főállású Szervezeti forma Összesen munkaidős részmunkaidős Alapítvány 2,8 22,7 18,8 9,9 Egyesület 1,7 17,2 10,3 7,6 Közalapítvány – – – – Köztestület – 50 – 6,5 Nonprofit gazdasági 0,7 38,1 1,2 14,7 társaság Szakszervezet – 100,0 – 5,0 Összesen 1,6 31,0 8,5 11,0 105. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők aránya szervezeti jelleg szerint (%) Főállású teljes Főállású Nem főállású Szervezeti jelleg Összesen munkaidős részmunkaidős Klasszikus civil szervezet 2,2 20,2 12,4 8,5 Állam közeli civil – 37,5 – 3,1 szervezet Gazdaság közeli civil 0,7 38,1 1,2 14,7 szervezet Összesen 1,6 31,0 8,5 11,0 106. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők aránya tevékenységcsoportok szerint Tevékenységcsoport kultúra, vallás sport, szabadidő oktatás, kutatás egészségügy, szociális polgárvédelem, közbiztonság, jogvédelem környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés szakmai, gazdasági érdekképviselet egyéb Összesen
Főállású teljes munkaidős 0,3 – – 3,1
Főállású részmunkaidős 3,4 5,9 12,5 32,6
–
(%) Összesen
Nem főállású 8,8 5,7 1,7 13,9
5,4 3,2 2,1 15,2
62,5
32,9
27,9
0,2
43,4
–
14,7
0,7
22,9
12,7
7,8
– 1,6
9,1 31,0
10,3 8,5
6,6 11,0
107. A szervezetek által foglalkoztatott csökkent munkaképességűek és fogyatékkal élők aránya a humánerőforrás helyzete szerint Humánerőforrás helyzete, Humán erőforrás problémája nincs a szervezetnek Humán erőforrás hiánya még nem okoz gondot Humán erőforrás hiánya már gondot okoz Humán erőforrás bevonása szükséges Nem tudja megítélni Összesen
Főállású teljes munkaidős
Főállású részmunkaidős
(%) Összesen
Nem főállású
1,8
29,8
9,3
7,8
1,4
147,4
28,8
36,1
0,9
15,9
3,5
8,2
35,2
335,3
41,5
83,0
– 1,6
0,4 31,0
0,2 8,5
0,1 11,0
104
VII. Mellékletek
1. A magyar nonprofit szervezetek foglalkoztatási helyzetének vizsgálata - Adatbázis építés, rendezés – I.
Bevezetés A magyar nonprofit szervezetek foglalkoztatási helyzetének vizsgálata kutatás
lekérdezése online és papír alapú kitöltés során történt. A szervezetek által papír alapon adott válaszok az adatfelvétel lezárulása után rögzítésre kerültek az online felületen. Az online felületen rögzített kérdőívek csv fájlformátumban kerültek kimentésre. A kutatás következő fázisa a nyers adatok adatbázisba történő rendezése, tisztítása volt. Ezt követőem került sor a szakértői igények szerint meghatározott, az elemzési folyamat során szükséges képzett változók kialakítására.
II.
Alapadatok A nyers adatok csv formátumban álltak rendelkezésre. Külön adatbázisba kerültek
kimentésre a befejezett (lezárt) és a nem befejezett (lezáratlan) kérdőívek. A két nyers adatbázis szerkezete megegyezett, ennek ellenére az adatbázis rendezés első fázisában külön kezeltük a befejezett és a befejezetlen kérdőíveket.
II.1. Befejezett kérdőívek Befejezett kérdőív alatt azt értettük, ahol a kitöltők a kérdőív kitöltése során az online felületen eljutottak az utolsó kérdésig és a mentés gombra kattintottak.
II.1.1. Nyers adatokkal végzett műveletek A befejezett kérdőívek eredményeit tartalmazó nyers csv adatfájlban a következő műveleteket végeztük el az adatrendezés első etapja keretében: 1. Első lépésben a befejezett kérdőívek adatbázisában létrehoztunk egy státusz változót és minden elem az 1-es (befejezett) értéket kapott. Ennek célja az volt, hogy a későbbiekben, ha sor kerül a két adatbázis összevonására egyértelműen meg tudjuk különböztetni egymástól a befejezett és befejezetlen státusszal rendelkező kitöltéseket. 2. Ezt követően alkottunk egy ID (azonosítószám) változót, amely alapján a nyers adatokra vissza tudunk keresni, ha a beolvasott adatok esetében bármilyen
105
diszkrepanciát találunk. A számozást az 1-es értéktől indítottuk, az utolsó érték 515 volt. Azaz összesen 515 befejezett kérdőív állt rendelkezésünkre. 3. A változóneveket SPSS kompatibilissé tettük, azaz a különleges karaktereket (pl.: „/”) lecseréltük. 4. Az összes igen/van választ numerikussá alakítottuk (1), hasonlóan az összes nem/nincs válaszhoz (2), hogy a beolvasás során ezek már numerikus formában jelenjenek meg. 5. Az adatokat beolvastuk SPSS-be.
II.1.2. Ellenőrzések Az adatok beolvasása után sor került a tényleges kitöltöttség vizsgálatára illetve a többszörös kitöltések kiszűrésére. 1. A befejezett kérdőívek esetében ellenőriztük a tényleges kitöltöttséget a kitöltött cellák számának vizsgálatával. Nem volt olyan kérdőív, amelyet ez alapján átsoroltunk volna a befejezetlen kategóriába. 2. Duplikált esetek keresésével kívántuk kizárni azon eseteket, hogy egy szervezet válaszai többször is bekerüljenek az adatbázisba. A többszörös kitöltésre az online felületen lehetősége volt a szervezeteknek, így a szervezetek KSH azonosítójának és a szervezetek neveinek vizsgálatával kívántuk kizárni a többszörös kitöltéseket. A vizsgálatot az SPSS program Identify Duplicate Cases menüpontjának alkalmazásával végeztük. -
A szervezet KSH azonosítójának vizsgálata során nem találtunk duplikált szervezetet, azaz mind az 515 befejezett kérdőívet különböző szervezet töltötte ki.
-
A szervezeti név változó vizsgálata során 18 olyan szervezetet találtunk, amelynek neve minimum kétszer szerepelt a befejezett kérdőívek adatbázisában.
Ezt követően a duplikált szervezetek esetében leszámoltuk az üres cellák számát kitöltő szervezetenként. Minél magasabb értéket ért el egy kitöltés során a szervezet, abban az esetben annál magasabb volt az megválaszolatlan kérdések száma. Minden esetben az alacsonyabb pontszámú kitöltést hagytuk az adatbázisban, azaz azon kitöltést, amelyek esetén nagyobb volt a kitöltési arány.
106
A többszörös kitöltések során alapvetően jellemző volt, hogy a második kitöltési próbálkozás kevésbé volt teljes és alapos, mint az első. A kérdésekre adott válaszok közötti eltérés mértéke nem volt szignifikáns. A kiszűrt eseteket külön adatbázisban helyeztük el arra az esetre, ha a későbbiekben szakértői döntés miatt az érvényesnek tekintet kérdőív valamely kérdése esetében adatpótlásra lenne szükség. A szűrések és a duplikált esetek kizárását követően 497 olyan kérdőív került az adatbázisba, amely a befejezett forrásfájlból származik.
II.2. Befejezetlen kérdőívek Befejezetlen kérdőív alatt azt értettük, ahol a kitöltők a kérdőív kitöltése során az online felületen nem jutottak el az utolsó kérdésig vagy nem kattintottak a mentés gombra.
II.2.1. Nyers adatokkal végzett műveletek A befejezett kérdőívek eredményeit tartalmazó nyers csv adatfájlban a befejezett kérdőíveknél alkalmazott módszereket alkalmaztuk, de kiemelt szűrési tényezőként kezeltük az érvényesség megállapítása során a kitöltöttség mértékét. 1. Hasonlóan a befejezett kérdőívek esetében látottakhoz az első lépésben a befejezetlen kérdőívek adatbázisában is létrehoztunk egy státusz változót és minden elem az 2-es (befejezetlen) értéket kapott. 2. Ezt követően alkottunk egy ID (azonosítószám) változót, amely alapján a nyers adatokra vissza tudunk keresni, ha a beolvasott adatok esetében bármilyen diszkrepanciát találunk. A számozást az 1001-es értéktől indítottuk, az utolsó érték 1434 volt. Azaz összesen 434 befejezetlen kérdőív állt rendelkezésünkre. 3. A változóneveket SPSS kompatibilissé tettük, azaz a különleges karaktereket (pl.: „/”) lecseréltük. 4. Az összes igen/van választ numerikussá alakítottuk (1), hasonlóan az összes nem/nincs válaszhoz (2), hogy a beolvasás során ezek már numerikus formában jelenjenek meg. 5. Első szűrési paraméterként összegeztük az üres cellák számát. Ez alapján kizártuk a teljesen üres illetve csak szervezeti adatokkal nem rendelkező szervezeteket. Ezeket a szervezeteket külön fájlba mentettük a későbbi visszakereshetőség érdekében. E metódus alkalmazásával 268 kérdőívet zártunk ki. 6. Az első kizárási pontot követően az adatok beolvastuk SPSS-be. 107
II.2.2. További ellenőrzések Az adatok beolvasása után sor került a tényleges kitöltöttség vizsgálatára illetve a többszörös kitöltések kiszűrésére hasonlóan a befejezett kérdőívek esetében végzett lépésekhez. -
A szervezeti azonosító változó vizsgálata során nem találtunk duplikált szervezetet, azaz mind az 166 befejezetlen kérdőívet különböző szervezet töltötte ki.
-
A szervezeti név változó vizsgálata során 9 olyan szervezetet találtunk, amelynek neve kétszer szerepelt. Leszámoltuk az üres cellák számát és ez alapján megvizsgáltuk a duplikált esetek kitöltési arányait. Ezt követően a befejezetlen duplikált szervezetek esetében csak a legalacsonyabb üres cellaszámút hagytuk meg, azaz amely esetében magasabb volt a kitöltési ráta. A másodlagos kitöltéseket külön adatbázisba mentettük.
Az ellenőrzéseket és kizárásokat követően 157 szervezet kitöltései maradtak a befejezetlen kitöltések adatbázisában.
II.3. Adatfájlok összevonása Az érvényes kitöltésnek ítélt befejezett és befejezetlen kérdőívek adatbázisát az SPSS Merge parancsának alkalmazásával összevontuk. Az változó szett strukturális egyezése miatt ellenére összehangolásra volt szükség. A két adatbázis változóinak tulajdonság szerinti egyeztetése alapvetően egyes változók típusának és hosszának egyeztetését jelentette.
II.3.1. Duplikált esetek vizsgálata Az összekapcsolást követően megvizsgáltuk, hogy a befejezetlen kérdőívek kitöltői között találunk-e olyat, aki rendelkezik érvényes, befejezett kitöltéssel. Az ellenőrzést követően 33 olyan szervezetet találtunk, akik KSH azonosító vagy szervezeti név alapján mind befejezett, mind befejezetlen kérdőívvel szerepeltek az adatbázisban. A duplikált vagy többszörös kitöltések esetében ezen a pontos minden esetben a befejezetlen státusszal rendelkező kitöltések kerültek kizárásra. A kizárt eseteket külön adatbázisban mentettük. A szűréseket és ellenőrzéseket követően összesen 621 darab kitöltött kérdőív maradt a végleges adatbázisban az következő megoszlásban a forrásfájl tekintetében:
108
A kitöltött kérdőív mely adatbázisból származik?
Érvény Befejezett es Befejezetlen
Gyakoriság Százalék 497 80,0
Összesen
III.
Érvényes százalék 80,0
Kumulált százalék 80,0 100,0
124
20,0
20,0
621
100,0
100,0
Adatpótlás A kérdőív első kérdései olyan alapvető szervezeti tulajdonságokra kérdeznek rá,
amelyek
a
későbbi
elemzések
szempontjából
kiemelt
fontosságúak
és
emiatt
elengedhetetlenek. Mind a befejezett, mint a befejezetlen kitöltések esetében találtunk olyat, ahol a szervezet jogi formája, a bejegyzés éve és a szervezet tevékenysége hiányosan volt kitöltve. Ezen kitöltések esetében az adathiányok a KSH nonprofit szervezetek adatbázisából kerültek pótlásra. Az adatpótlás folyamatát követően minimálisra (1-5 system missing) sikerült csökkenteni az adathiány mértéket az említett változók esetében.
Statistics
N
Érvényes Missing
I.3. A szervezet fő tevékenységi köre a I.1. A szervezet I.2. A szervezet nonprofit jogi, bejegyzési jogi bejegyzésének statisztikai formája éve besorolás szerint 620 616 619 1
109
5
2
IV.
Adattisztítás A nyers adatok vizsgálatát és adatbázisba rendezését követően került sor a változók,
változócsoportok rendezésére, címkézésére és tisztítására. „Mikroszintű” tisztítás alatt a 395 alapváltozó egyesével történő értékellenőrzését, címkézését és javítását értjük. „Makroszintű” vizsgálton a változó szetteken belül az inkonzisztenciák kiszűrését, a szettek sorrendjének kérdőívvel megegyező kialakítását értjük.
IV.1. „Mikroszintű” – változók és kérdéscsoportok esetében A folyamat során szisztematikusan, a kérdőív struktúráját követve haladtunk az egyes változók formai ellenőrzése, értékellenőrzése, a nem megengedett értékek kiszűrése és a változónevek címkézése kapcsán. Emellett sor került a felesleges változók eltűntetése, összevonására. A formai ellenőrzés mellett sor került a változók címkézésre valamint a változók értékeinek címkézésére (labelezés) a kérdőív alapján. Emellett azon kérdéscsoportok esetében, ahol lehetőség nyílt rá vizsgáltuk az adatok közötti konzisztenciát. Az egyértelmű elütéseket és hibák esetében sor került az adatbázis visszajavítására. A szöveges változók vizsgálata során felmerült, hogy a kitöltéshez használt eltérő böngészőtípusok miatt bizonyos szervezetek esetében nem megfelelő karakterkódolással kerültek mentésre a válaszok. Ezekben az esetekben a válaszokat egységesen ANSI karakterkóddá alakítottuk az értelmetlen karakterek (pl.: „?”) visszakódolásával. Emellett sor került minden esetben a szöveges válaszok egységes nagybetűs formátummá alakítására is. A „mikroszintű” adattisztítás során a kézi értékvizsgálat és kézi adatrendezés mellett a következő fő mechanizmusokat használtuk. A módszerek mellett példaként és illusztrációként feltüntetjük a szükséges SPSS műveletek parancsait is. a. változók átnevezése az elemzés
megkönnyítése és az egységes
adatstruktúra kialakítása érdekében. Például:
RENAME VARIABLES KSH=KSH_azonosito.
b. a változó tulajdonságainak alakítása során a változók típusát (szám, szöveg etc.), a változó értékeinek maximális hosszát és a tizedes jegyek számát alakítottuk
az
SPSS
virtuális
alkalmazásával.
110
felületén,
azaz
nem
parancssor
c. változó labelezése, azaz a változó megcímkézése a rá vonatkozó kérdés vagy alkérdés szövegének és egyéb a megkülönböztetést segítő jellemzők alkalmazásával. Például:
VARIABLE LABELS KSH_azonosito 'A szervezet KSH azonosítója'.
d. változó értékeinek labelezése, azaz a kategorizált változók esetében a számértékek mellé rendeltük a kérdőívben megadott válaszokat. Például:
VALUE LABELS bevetel_2008 bevetel_2009 0’nem volt bevétele’ 1’200 ezer Ft alatt’ 2’201 -500 ezer Ft között’ 3’501 ezer - 1.000.000 Ft között’ 4’1.000.001 – 5.000.000 Ft között’ 5’5.000.001 – 15.000.000 Ft között’ 6’15.000.0001 – 25.000.000 Ft között’ 7’25.000.001 – 50.000.000 Ft között’ 8’50.000.001 Ft felett’ 88’Nem tudja (NT)’ 99’Nincs válasz (NV)’.
e. Adathiányok jelölése (missingelés). Egyes változók esetén az elemzés során szükséges, hogy a nincs válasz vagy nem tudja értékek ne kerüljenek bele a tényleges számítási eredményekben, de jelölésre kerüljenek a táblázatokban, mint adathiány (system missing). Ennek érdekében az adathiányok jelölési formájának beállítására változónként lehetőség van. Például:
MISSING VALUES bevetel_2008 (88 99).
f. értékek vizsgálata és diszkrepanciák keresése
111
Korábban már jeleztük, hogy összefüggő kérdések és változószettek esetében vizsgáltuk az inkoherenciát és az esetleges diszkrepanciákat és a felmerülő jelentős eltéréseket (pl.: extrém esetek, indifferens válaszok) kézileg visszajavítottuk vagy adathiányként jelöltük az adatbázisban. Ehhez alapvetően az alapgyakoriság és a kereszttábla parancsokat vettük igénybe. Például:
FREQUENCIES bevetel_2008.
CROSSTABS /TABLES=tevekenyseg BY bevetel_2008 /FORMAT=AVALUE TABLES /STATISTICS=CHISQ PHI /CELLS=COUNT ROW COLUMN TOTAL /COUNT ROUND CELL.
g. szöveges változók esetében alkalmaztuk az SPSS UPCASE parancsát, amely a string változók szövegeit automatikusan teljes egészében nagybetűkkel írt szöveggé alakítja. Erre az egységes és átlátható formátum kialakítása érdekében volt szükség.
IV.2. „Makroszintű”– változók és kérdéscsoportok esetében A „mikroszintű” adatrendezést követően sor került a kérdések kérdőív szerinti sorrendjének rendezésére az adatbázisban, valamint a változók tulajdonságainak egységes kalibrálása. Ennek keretében a szám és kategória típusú változók esetében egységes formátumra hoztuk a hosszúságot és a tizedes jegyek értékét. A szöveges változók esetében pedig a változó hosszúságát egységesítettük.
IV.3. Összegzés – Adattisztítás A 395 alapváltozó esetében nem minden alkalommal volt szükség minden mechanizmus alkalmazására illetve néhány esetben a standardoktól eltérő mechanizmusokat kellett
alkalmaznunk.
Az
változónként
illetve
változó
szettenként
alkalmazott
mechanizmusokat a Mellékletekben elhelyezett Alapváltozók tisztítása és rendezése című táblázat foglalja össze. 112
V.
Képzett változók A képzett (nem összevonásból, hanem egyéb művelettel keletkezett) változók
kialakítására az adatok tisztítása után került sor. A képzett változók kialakítását a szakértői igények határozták meg. A 395 alapváltozó mellett 105 új képzett változó kialakítására került sor. A képzett változók kialakítása során szükség volt segédváltozók létrehozására. E változókat a végleges adatfájl nem tartalmazza, de összesen 179 darab segédváltozó kialakítására került sor. A képzett változókat az adatfájlban közvetlenül azon alapváltozó után helyeztük el, amely alapján készültek. A képzett változók elkülönítése érdekében minden képzett változó neve egy „KEP_” előtaggal kezdődik. A képzett változók létrehozása után sor került ezek változók és értékszintű labelezésére a korábban a „mikroszintű” műveletek esetén már ismertetett módon. A képzett változók kialakítása során a következő parancsokat használtuk: 1. Létező alapváltozó kategóriáinak összevonása a dimenziócsökkentés érdekében. Például: RECODE jogi_forma (9=6) (5 thru 8=5) (ELSE=Copy) INTO jogi_forma_osszevont. VARIABLE LABELS jogi_forma_osszevont 'I.1. A szervezet jogi, bejegyzési formája - összevont'. EXECUTE.
2. Numerikus változók összegzése, különbségének vagy arányának előállítása a COMPUTE paranccsal. Például: compute foallasu_telj_valt_2009_2008 = foallasu_teljes_2009 foallasu_teljes_2008. compute foallasu_telj_valt_2010_2009 = foallasu_teljes_2010 foallasu_teljes_2009. compute foallasu_resz_valt_2009_2008 = foallasu_resz_2009 foallasu_resz_2008. A képzett változók létrehozását SPSS syntax segítségével alkottuk meg a fenti parancsok kombinálása és variálása által. Ennek parancssora a Mellékletek fejezet Képzett változók kialakítása pontja alatt található.
113
VI.
Mellékletek VI.1. Alapváltozók tisztítása és rendezése ID
-
KSH_azon
- A kisbetűk konvertálása nagy betűkké.
szerv_nev
- értelmetlen karakterek („?”) visszakódolása.
szerv_kapcst_nev
Egységes formátum. Egységes formátum: yy-xxx-xxx vagy yy-
szerv_kapcst_tel
xxx-xxx Felmerülő elütések és hiányok javítása.
szerv_kapcst_email
Értelmetlen címek kiszűrése. 0 kategória átkódolása - 99. Változó értékei: 1 - alapítvány 2 - egyesület 3 - közalapítvány 4 - köztestület
jogi_forma
5 - bt 6 - kft 7 - kkt 8 - részvénytársaság 9 - szakszervezet 99 – NV 0-val jelölt cellák üres cellává alakítása.
bejegyzes_eve
Elírások javítása. Egységesen év formátum kialakítása.
tevekenyseg
Labelezés.
bevetel_2008
Labelezés.
bevetel_2009 foallasu_teljes_2008
Az extrém értékeket vizsgáltuk, de tényleges
foallasu_teljes_2009
eltérést és adathibát nem találtunk.
foallasu_teljes_2010
114
foallasu_resz_2008 foallasu_resz_2009 foallasu_resz_2010 nem_foallasu_2008 nem_foallasu_2009 nem_foallasu_2010 Változók sorrendjének kialakítása. Labelezés.
II.7. csoport
Adatellenőrzés és adattisztítás. String változó tisztítása. Változók sorrendjének kialakítása. Labelezés.
II.8. csoport
Adatellenőrzés és adattisztítás. String változó tisztítása. Labelezés.
II.9. csoport
0-val jelölt cellák 99-re kódolása, majd missingelés. Labelezés. 0-val jelölt cellák 99-re kódolása, majd
III.10. csoport
missingelés. Szöveges válaszok tisztítása.
III.11. csoport
Adatok vizsgálata.
III.12. csoport III.13. csoport
Labelezés. Adatok tisztítása és vizsgálata a III.13.
III.13. csoport_fo
csoport előzetes kérdéseinek fényében. Extrém esetek átkódolása. Konzisztencia vizsgálat.
III.13.fogyatek_egyeb
Adattisztítás.
III.14_valtozas_foallasu_szam
Labelezes.
III.15_1_vezetes_tavozott
A 0, mint érték szerepel.
III.15_1_vezetes_erkezett
Extrém esetek vizsgálata.
III.15_2_adminisztrativ_tavozott
115
III.15_2_adminisztrativ_erkezett III.15_3_manager_tavozott III.15_3_manager_erkezett III.15_4_prog_tavozott III.15_4_prog_erkezett III.16. csoport
Labelezés, szöveges válasz tisztítása
III.17.
Labelezés, szöveges válasz tisztítása
III.18. csoport
Labelezés.
III.19. csoport
Labelezés. Adatok tisztítása és vizsgálata a III.19. csoport előzetes kérdéseinek fényében.
III.19. csoport_fo
0-val jelölt cellák 99-re kódolása, majd missingelése.
IV.20. csoport
Labelezés. Konzisztenciák.
IV.21-IV.22.
Labelezés. Szöveges változók tisztítása. Labelezés, rövidített labelekkel (120
V.23-V.24.
karakter).
VI.25.
Labelezés.
VI.26-VI.27
Szöveges változók tisztítása.
Forras
Nyers adatokból képzett változó.
VI.2. Képzett változók kialakítása **NP foglalkoztatási kutatás - Képzett változók előállítása. **Jogi forma változó átkódolása. RECODE jogi_forma (9=6) (5 thru 8=5) (ELSE=Copy) INTO KEP_ jogi_forma_osszevont. VARIABLE LABELS KEP_jogi_forma_osszevont 'I.1. A szervezet jogi, bejegyzési formája - összevont'. EXECUTE. val lab jogi_forma_osszevont 116
1'alapítvány' 2'egyesület' 3'közalapítvány' 4'köztestület' 5'nonprofit gazdasági társaság' 6'szakszervezet' 99'NV'. recode jogi_forma (1 thru 2=1) (3 thru 4=2) (5 thru 8=3) (9=1) (ELSE=Copy) INTO KEP_jogi_forma_tipus. VARIABLE LABELS KEP_jogi_forma_tipus 'I.1. A szervezet jogi, bejegyzési formája típus'. EXECUTE. val lab jogi_forma_tipus 1'klasszikus civil szervezet' 2'állam közeli civil szervezet' 3'gazdaság közeli szervezet' 99'NV'. **Bejegyzés éve változó átkódolása. recode bejegyzes_eve (Lowest thru 1989=1) (1990 thru 1995=2) (1996 thru 2000=3) (2001 thru 2005=4) (2006 thru 2010=5) (ELSE=Copy) INTO KEP_bejegyzes_eve_kat. VARIABLE LABELS KEP_bejegyzes_eve_kat 'I.2. A szervezet jogi bejegyzésének éve - 5 kategória'. EXECUTE. val lab KEP_bejegyzes_eve_kat 1'1989 előtt' 2'1990-1995' 3'1996-2000' 4'2001-2005' 5'2006-2010'. **Tevékenység változó átkódolása. recode tevekenyseg (1 thru 2=1) (3 thru 4=2) (5 thru 6=3) (7 thru 8=4) (10 thru 12=6) (13 thru 14=5) (9=5) (15 thru 16=8) (17=7) (18=8) (ELSE=Copy) INTO KEP_tevekenyseg_kat. VARIABLE LABELS KEP_tevekenyseg_kat 'I.3. A szervezet fő tevékenységi köre a nonprofit statisztikai besorolás szerint - kategorizált'. EXECUTE. val lab KEP_tevekenyseg_kat 1'kultúra, vallás' 2'sport, szabadidő' 3'oktatás, kutatás' 4'egészségügy, szociális' 5'polgárvédelem, jogvédelem, közbiztonság' 6'környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés' 7'szakmai, gazdasági érdekképviselet' 8'egyéb'.
117
**II.6. kérdés válaszainak vizsgálata. compute KEP_foallasu_telj_valt_2009_2008 = foallasu_teljes_2009 - foallasu_teljes_2008. compute KEP_foallasu_telj_valt_2010_2009 = foallasu_teljes_2010 - foallasu_teljes_2009. compute KEP_foallasu_resz_valt_2009_2008 = foallasu_resz_2009 - foallasu_resz_2008. compute KEP_foallasu_resz_valt_2010_2009 = foallasu_resz_2010 - foallasu_resz_2009. compute KEP_nem_foallasu_valt_2009_2008 = nem_foallasu_2009 - nem_foallasu_2008. compute KEP_nem_foallasu_valt_2010_2009 = nem_foallasu_2010 - nem_foallasu_2009. VARIABLE LABELS foallasu_telj_valt_2009_2008 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége 2009/2008 - teljes főállás'. VARIABLE LABELS foallasu_telj_valt_2010_2009 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége 2010/2009 - teljes főállás'. VARIABLE LABELS foallasu_resz_valt_2009_2008 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - rész főállás'. VARIABLE LABELS foallasu_resz_valt_2010_2009 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - rész főállás'. VARIABLE LABELS nem_foallasu_valt_2009_2008 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - nemfőállás'. VARIABLE LABELS nem_foallasu_valt_2010_2009 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - nemfőállás'. recode foallasu_telj_valt_2009_2008 (Lowest thru -1=1) (0=2) (1 thru Highest=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_telj_valt_2009_2008_kat. recode foallasu_telj_valt_2010_2009 (Lowest thru -1=1) (0=2) (1 thru Highest=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_telj_valt_2010_2009_kat. recode foallasu_resz_valt_2009_2008 (Lowest thru -1=1) (0=2) (1 thru Highest=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_resz_valt_2009_2008_kat. recode foallasu_resz_valt_2010_2009 (Lowest thru -1=1) (0=2) (1 thru Highest=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_resz_valt_2010_2009_kat. recode nem_foallasu_valt_2009_2008 (Lowest thru -1=1) (0=2) (1 thru Highest=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_nem_foallasu_valt_2009_2008_kat. recode nem_foallasu_valt_2010_2009 (Lowest thru -1=1) (0=2) (1 thru Highest=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_nem_foallasu_valt_2010_2009_kat. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_telj_valt_2009_2008_kat 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - teljes főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_telj_valt_2010_2009_kat 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - teljes főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_resz_valt_2009_2008_kat 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - rész főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_resz_valt_2010_2009_kat 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - rész főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_nem_foallasu_valt_2009_2008_kat 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - nemfőállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_nem_foallasu_valt_2010_2009_kat 'II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - nemfőállás - kat'. val lab KEP_foallasu_telj_valt_2009_2008_kat KEP_foallasu_telj_valt_2010_2009_kat KEP_foallasu_resz_valt_2009_2008_kat KEP_foallasu_resz_valt_2010_2009_kat KEP_nem_foallasu_valt_2009_2008_kat KEP_nem_foallasu_valt_2010_2009_kat
118
1'csökkent' 2'nem változott' 3'nőtt'. **II.6 - II.8. kérdés összevetése. compute KEP_foallasu_teljes_2009_ell=foallasu_teljes_2009(II.8.1_2009_1+II.8.2_2009_1+II.8.3_2009_1+II.8.4_2009_1+II.8.5_2009_1+II.8.6_2009_1+ II.8.7_2009_1+II.8.8_2009_1). compute KEP_foallasu_resz_2009_ell=foallasu_resz_2009(II.8.1_2009_2+II.8.2_2009_2+II.8.3_2009_2+II.8.4_2009_2+II.8.5_2009_2+II.8.6_2009_2+ II.8.7_2009_2+II.8.8_2009_2). compute KEP_nemfoallasu_2009_ell=nem_foallasu_2009(II.8.1_2009_3+II.8.2_2009_3+II.8.3_2009_3+II.8.4_2009_3+II.8.5_2009_3+II.8.6_2009_3+ II.8.7_2009_3+II.8.8_2009_3+II.8.1_2009_4+II.8.2_2009_4+II.8.3_2009_4+II.8.4_2009_4+I I.8.5_2009_4+II.8.6_2009_4+II.8.7_2009_4+II.8.8_2009_4+II.8.1_2009_5+II.8.2_2009_5+II .8.3_2009_5+II.8.4_2009_5+II.8.5_2009_5+II.8.6_2009_5+II.8.7_2009_5+II.8.8_2009_5+II. 8.1_2009_6+II.8.2_2009_6+II.8.3_2009_6+II.8.4_2009_6+II.8.5_2009_6+II.8.6_2009_6+II. 8.7_2009_6+II.8.8_2009_6). compute KEP_foallasu_teljes_2010_ell=foallasu_teljes_2010(II.8.1_2010_1+II.8.2_2010_1+II.8.3_2010_1+II.8.4_2010_1+II.8.5_2010_1+II.8.6_2010_1+ II.8.7_2010_1+II.8.8_2010_1). compute KEP_foallasu_resz_2010_ell=foallasu_resz_2010(II.8.1_2010_2+II.8.2_2010_2+II.8.3_2010_2+II.8.4_2010_2+II.8.5_2010_2+II.8.6_2010_2+ II.8.7_2010_2+II.8.8_2010_2). compute KEP_nemfoallasu_2010_ell=nem_foallasu_2010(II.8.1_2010_3+II.8.2_2010_3+II.8.3_2010_3+II.8.4_2010_3+II.8.5_2010_3+II.8.6_2010_3+ II.8.7_2010_3+II.8.8_2010_3+II.8.1_2010_4+II.8.2_2010_4+II.8.3_2010_4+II.8.4_2010_4+I I.8.5_2010_4+II.8.6_2010_4+II.8.7_2010_4+II.8.8_2010_4+II.8.1_2010_5+II.8.2_2010_5+II .8.3_2010_5+II.8.4_2010_5+II.8.5_2010_5+II.8.6_2010_5+II.8.7_2010_5+II.8.8_2010_5+II. 8.1_2010_6+II.8.2_2010_6+II.8.3_2010_6+II.8.4_2010_6+II.8.5_2010_6+II.8.6_2010_6+II. 8.7_2010_6+II.8.8_2010_6). VARIABLE LABELS KEP_foallasu_teljes_2009_ell 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 - teljes főállás'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_resz_2009_ell 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009- rész főállás '. VARIABLE LABELS KEP_nemfoallasu_2009_ell 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 -nem főállás'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_teljes_2010_ell 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 - teljes főállás'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_resz_2010_ell 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010- rész főállás'. VARIABLE LABELS KEP_nemfoallasu_2010_ell 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 -nem főállás'. RECODE foallasu_teljes_2009_ell (0=1) (1 thru 5=2) (-5 thru -1=2) (5 thru Highest=3) (Lowest thru -5=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_teljes_2009_ell_kat. RECODE foallasu_resz_2009_ell (0=1) (1 thru 5=2) (-5 thru -1=2) (5 thru Highest=3) (Lowest thru -5=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_resz_2009_ell_kat.
119
RECODE nemfoallasu_2009_ell (0=1) (1 thru 5=2) (-5 thru -1=2) (5 thru Highest=3) (Lowest thru -5=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_nemfoallasu_2009_ell_kat. RECODE foallasu_teljes_2010_ell (0=1) (1 thru 5=2) (-5 thru -1=2) (5 thru Highest=3) (Lowest thru -5=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_teljes_2010_ell_kat. RECODE foallasu_resz_2010_ell (0=1) (1 thru 5=2) (-5 thru -1=2) (5 thru Highest=3) (Lowest thru -5=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_foallasu_resz_2010_ell_kat. RECODE nemfoallasu_2010_ell (0=1) (1 thru 5=2) (-5 thru -1=2) (5 thru Highest=3) (Lowest thru -5=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_nemfoallasu_2010_ell_kat. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_teljes_2009_ell_kat 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 - teljes főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_resz_2009_ell_kat 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009- rész főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_nemfoallasu_2009_ell_kat 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 -nem főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_teljes_2010_ell_kat 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 - teljes főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_foallasu_resz_2010_ell_kat 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010- rész főállás - kat'. VARIABLE LABELS KEP_nemfoallasu_2010_ell_kat 'II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 -nem főállás - kat'.
val lab KEP_foallasu_teljes_2009_ell_kat KEP_foallasu_resz_2009_ell_kat KEP_nemfoallasu_2009_ell_kat KEP_foallasu_teljes_2010_ell_kat KEP_foallasu_resz_2010_ell_kat KEP_nemfoallasu_2010_ell_kat 1'nincs eltérés' 2'kis mértékű eltérés (5 főnél kisebb)' 3'jelentős mértékű eltérés (5 főnél nagyobb)'. **Foglalkoztatási típuskód kialakítása. COMPUTE KEP_foglalkoztatasi_tipuskod=substr(KSH_azon,1,1). EXECUTE. val lab KEP_foglalkoztatasi_tipuskod 1'A - Nincs foglalkoztatott' 2'B - nem főállású, részmunkaidős foglalkoztatott' 3'C - 1 főállású foglalkoztatott' 4'D - 2-3 főállású foglalkoztatott' 5'E - több főállású (nagy foglalkoztatók)'.
**Bevetel_2008 és bevétel_2009 változó átkódolása. RECODE bevetel_2008 (0=0) (1 thru 3=1) (4 thru 5=2) (6 thru 8=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_bevetel_2008_kat. RECODE bevetel_2009 (0=0) (1 thru 3=1) (4 thru 5=2) (6 thru 8=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_bevetel_2009_kat. val lab KEP_bevetel_2008_kat 0'nem volt bevétele'
120
1'alacsony' 2'közepes' 3'magas'. val lab KEP_bevetel_2009_kat 0'nem volt bevétele' 1'alacsony' 2'közepes' 3'magas'. **Bevétel változás vizsgálata. compute KEP_bevetel_valt_2009_2008=bevetel_2009-bevetel_2008. RECODE KEP_bevetel_valt_2009_2008 (0=2) (-8 thru -1=1) (1 thru 8=3) (ELSE=Copy) INTO KEP_bevetel_valt_3kat. RECODE KEP_bevetel_valt_2009_2008 (0=3) (-1=2) (-8 thru -2=1) (1=4) (2 thru 8=5) (ELSE=Copy) INTO KEP_bevetel_valt_5kat. val lab KEP_bevetel_valt_3kat 1'csökkent' 2'nem változott' 3'nőtt'. val lab KEP_bevetel_valt_5kat 1'csökkent - egynél több kategóriás esés (--)' 2'csökkent - egy kategóriát esett (-)' 3'nem változott' 4'nőtt - egy kategóriát nőtt (+)' 5'nőtt - egynél több kategóriát nőtt (++)' **II.6. kérdés válaszainak összevonás. compute KEP_alkalmazott_szum_2008=foallasu_teljes_2008+foallasu_resz_2008+nem_foallasu_200 8. compute KEP_alkalmazott_szum_2009=foallasu_teljes_2009+foallasu_resz_2009+nem_foallasu_200 9. compute KEP_alkalmazott_szum_2010=foallasu_teljes_2010+foallasu_resz_2010+nem_foallasu_201 0. RECODE KEP_alkalmazott_szum_2008 (0=1) (1 thru 10=2) (11 thru 50=3) (51 thru 100=4) (100 thru Highest=5) (ELSE=Copy) INTO KEP_alkalmazott_szum_2008_5kat. RECODE KEP_alkalmazott_szum_2009 (0=1) (1 thru 10=2) (11 thru 50=3) (51 thru 100=4) (100 thru Highest=5) (ELSE=Copy) INTO KEP_alkalmazott_szum_2009_5kat. RECODE KEP_alkalmazott_szum_2010 (0=1) (1 thru 10=2) (11 thru 50=3) (51 thru 100=4) (100 thru Highest=5) (ELSE=Copy) INTO KEP_alkalmazott_szum_2010_5kat. val lab KEP_alkalmazott_szum_2008_5kat KEP_alkalmazott_szum_2009_5kat KEP_alkalmazott_szum_2010_5kat 1'0 fő' 2'1-10 fő'
121
3'11-50 fő' 4'51-100 fő' 5'100 fő felett'. **II.7. kérdés válaszai alapján összevont változó kialakítása - minta II.7.1. **Segéd változók. RECODE II.7.1_strategia_1 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_1. RECODE II.7.1_strategia_2 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_2. RECODE II.7.1_strategia_3 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_3. RECODE II.7.1_strategia_4 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_4. RECODE II.7.1_strategia_5 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_5. RECODE II.7.1_strategia_6 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_6. RECODE II.7.1_strategia_7 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_7. RECODE II.7.1_strategia_8 (1=1) (ELSE=0) INTO ALSEGED_II.7.1_strategia_8. compute SEGED_II.7.1_strategia_1=ALSEGED_II.7.1_strategia_1*1000. compute SEGED_II.7.1_strategia_2=ALSEGED_II.7.1_strategia_2*100. compute SEGED_II.7.1_strategia_3=ALSEGED_II.7.1_strategia_3*10. compute SEGED_II.7.1_strategia_4=ALSEGED_II.7.1_strategia_4*100. compute SEGED_II.7.1_strategia_5=ALSEGED_II.7.1_strategia_5*10. compute SEGED_II.7.1_strategia_6=ALSEGED_II.7.1_strategia_6*1. compute SEGED_II.7.1_strategia_7=ALSEGED_II.7.1_strategia_7*1. compute SEGED_II.7.1_strategia_8=ALSEGED_II.7.1_strategia_8*1. compute SEGED_II.7.1_finan=SEGED_II.7.1_strategia_1+SEGED_II.7.1_strategia_2+SEGED_II.7.1 _strategia_3+SEGED_II.7.1_strategia_6. compute SEGED_II.7.1_onk=SEGED_II.7.1_strategia_4+SEGED_II.7.1_strategia_5+SEGED_II.7.1_ strategia_7. RECODE SEGED_II.7.1_finan (0=0) (ELSE=1) INTO SEGED2_II.7.1_finan. RECODE SEGED_II.7.1_onk (0=0) (ELSE=1) INTO SEGED2_II.7.1_onk. compute SEGED3_II.7.1_finan=SEGED2_II.7.1_finan*100. compute SEGED3_II.7.1_onk=SEGED2_II.7.1_onk*10. **Fő változók kialakítása. compute KEP_II.7.1._forma_tipus=SEGED3_II.7.1_finan+SEGED3_II.7.1_onk+ALSEGED_II.7.1_st rategia_8. val lab KEP_II.7.1._forma_tipus 0'egyik sem' 1'nem megoldott' 10'csak onkentes munka' 11'önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott' 100'csak finanszírozott' 101'finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott' 110'''finanszírozott és önkéntes forma is'
122
111'finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott'. recode KEP_II.7.1._forma_tipus (0=0) (1=1) (10=1) (100=1) (11=3) (101=3) (110=2) (111=4) INTO KEP_II.7.1._forma_db. val lab KEP_II.7.1._forma_db 0'egyik sem' 1'egyféle forma' 2'kétféle forma' 3'egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott' 4'kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott'. **II.8. kérdés válaszainak összevonása. compute KEP_II.8.1_2009_finanszirozott_szum=II.8.1_2009_1+II.8.1_2009_2+II.8.1_2009_3+II.8.1_ 2009_4+II.8.1_2009_5. compute KEP_II.8.1_2010_finanszirozott_szum=II.8.1_2010_1+II.8.1_2010_2+II.8.1_2010_3+II.8.1_ 2010_4+II.8.1_2010_5. compute KEP_II.8.2_2009_finanszirozott_szum=II.8.2_2009_1+II.8.2_2009_2+II.8.2_2009_3+II.8.2_ 2009_4+II.8.2_2009_5. compute KEP_II.8.2_2010_finanszirozott_szum=II.8.2_2010_1+II.8.2_2010_2+II.8.2_2010_3+II.8.2_ 2010_4+II.8.2_2010_5. compute KEP_II.8.3_2009_finanszirozott_szum=II.8.3_2009_1+II.8.3_2009_2+II.8.3_2009_3+II.8.3_ 2009_4+II.8.3_2009_5. compute KEP_II.8.3_2010_finanszirozott_szum=II.8.3_2010_1+II.8.3_2010_2+II.8.3_2010_3+II.8.3_ 2010_4+II.8.3_2010_5. compute KEP_II.8.4_2009_finanszirozott_szum=II.8.4_2009_1+II.8.4_2009_2+II.8.4_2009_3+II.8.4_ 2009_4+II.8.4_2009_5. compute KEP_II.8.4_2010_finanszirozott_szum=II.8.4_2010_1+II.8.4_2010_2+II.8.4_2010_3+II.8.4_ 2010_4+II.8.4_2010_5. compute KEP_II.8.5_2009_finanszirozott_szum=II.8.5_2009_1+II.8.5_2009_2+II.8.5_2009_3+II.8.5_ 2009_4+II.8.5_2009_5. compute KEP_II.8.5_2010_finanszirozott_szum=II.8.5_2010_1+II.8.5_2010_2+II.8.5_2010_3+II.8.5_ 2010_4+II.8.5_2010_5. compute KEP_II.8.6_2009_finanszirozott_szum=II.8.6_2009_1+II.8.6_2009_2+II.8.6_2009_3+II.8.6_ 2009_4+II.8.6_2009_5. compute KEP_II.8.6_2010_finanszirozott_szum=II.8.6_2010_1+II.8.6_2010_2+II.8.6_2010_3+II.8.6_ 2010_4+II.8.6_2010_5.
123
compute KEP_II.8.7_2009_finanszirozott_szum=II.8.7_2009_1+II.8.7_2009_2+II.8.7_2009_3+II.8.7_ 2009_4+II.8.7_2009_5. compute KEP_II.8.7_2010_finanszirozott_szum=II.8.7_2010_1+II.8.7_2010_2+II.8.7_2010_3+II.8.7_ 2010_4+II.8.7_2010_5. compute KEP_II.8.8_2009_finanszirozott_szum=II.8.8_2009_1+II.8.8_2009_2+II.8.8_2009_3+II.8.8_ 2009_4+II.8.8_2009_5. compute KEP_II.8.8_2010_finanszirozott_szum=II.8.8_2010_1+II.8.8_2010_2+II.8.8_2010_3+II.8.8_ 2010_4+II.8.8_2010_5. compute KEP_II.8.1_2009_szum=II.8.1_2009_1+II.8.1_2009_2+II.8.1_2009_3+II.8.1_2009_4+II.8.1 _2009_5+II.8.1_2009_6. compute KEP_II.8.1_2010_szum=II.8.1_2010_1+II.8.1_2010_2+II.8.1_2010_3+II.8.1_2010_4+II.8.1 _2010_5+II.8.1_2010_6. compute KEP_II.8.2_2009_szum=II.8.2_2009_1+II.8.2_2009_2+II.8.2_2009_3+II.8.2_2009_4+II.8.2 _2009_5+II.8.2_2009_6. compute KEP_II.8.2_2010_szum=II.8.2_2010_1+II.8.2_2010_2+II.8.2_2010_3+II.8.2_2010_4+II.8.2 _2010_5+II.8.2_2010_6. compute KEP_II.8.3_2009_szum=II.8.3_2009_1+II.8.3_2009_2+II.8.3_2009_3+II.8.3_2009_4+II.8.3 _2009_5+II.8.3_2009_6. compute KEP_II.8.3_2010_szum=II.8.3_2010_1+II.8.3_2010_2+II.8.3_2010_3+II.8.3_2010_4+II.8.3 _2010_5+II.8.3_2010_6. compute KEP_II.8.4_2009_szum=II.8.4_2009_1+II.8.4_2009_2+II.8.4_2009_3+II.8.4_2009_4+II.8.4 _2009_5+II.8.4_2009_6. compute KEP_II.8.4_2010_szum=II.8.4_2010_1+II.8.4_2010_2+II.8.4_2010_3+II.8.4_2010_4+II.8.4 _2010_5+II.8.4_2010_6. compute KEP_II.8.5_2009_szum=II.8.5_2009_1+II.8.5_2009_2+II.8.5_2009_3+II.8.5_2009_4+II.8.5 _2009_5+II.8.5_2009_6. compute KEP_II.8.5_2010_szum=II.8.5_2010_1+II.8.5_2010_2+II.8.5_2010_3+II.8.5_2010_4+II.8.5 _2010_5+II.8.5_2010_6. compute KEP_II.8.6_2009_szum=II.8.6_2009_1+II.8.6_2009_2+II.8.6_2009_3+II.8.6_2009_4+II.8.6 _2009_5+II.8.6_2009_6. compute KEP_II.8.6_2010_szum=II.8.6_2010_1+II.8.6_2010_2+II.8.6_2010_3+II.8.6_2010_4+II.8.6 _2010_5+II.8.6_2010_6.
124
compute KEP_II.8.7_2009_szum=II.8.7_2009_1+II.8.7_2009_2+II.8.7_2009_3+II.8.7_2009_4+II.8.7 _2009_5+II.8.7_2009_6. compute KEP_II.8.7_2010_szum=II.8.7_2010_1+II.8.7_2010_2+II.8.7_2010_3+II.8.7_2010_4+II.8.7 _2010_5+II.8.7_2010_6. compute KEP_II.8.8_2009_szum=II.8.8_2009_1+II.8.8_2009_2+II.8.8_2009_3+II.8.8_2009_4+II.8.8 _2009_5+II.8.8_2009_6. compute KEP_II.8.8_2010_szum=II.8.8_2010_1+II.8.8_2010_2+II.8.8_2010_3+II.8.8_2010_4+II.8.8 _2010_5+II.8.8_2010_6. **II.10. kérdés szűrővé alakítása. recode III.10.4.vegzettseg (1 thru 6=1) (ELSE=0) INTO KEP_III.10.4.vegzettseg_SZURO. var lab KEP_III.10.4.vegzettseg_SZURO 'III.10.4. Adott meg iskolai végzettséget a szervezet felelős vezetőjére vonatkozóan?'. val lab KEP_III.10.4.vegzettseg_SZURO 1'adott meg' 0'nem adott meg'. **II.13. kérdés válaszainak összevonása. compute KEP_II.13_foallasu_teljm_szum= III.13.1_1_fo+III.13.2_1_fo+III.13.3_1_fo+III.13.4_1_fo+III.13.5_1_fo+III.13.6_1_fo. compute KEP_II.13_foallasu_reszm_szum= III.13.1_2_fo+III.13.2_2_fo+III.13.3_2_fo+III.13.4_2_fo+III.13.5_2_fo+III.13.6_2_fo. compute KEP_II.13_nemfoallasu_szum= III.13.1_3_fo+III.13.2_3_fo+III.13.2_3_fo+III.13.2_3_fo+III.13.2_3_fo+III.13.2_3_fo. compute KEP_II.13_foallasu_teljm_fogyatekkalelo_szum=III.13.2_1_fo+III.13.3_1_fo+III.13.4_1_fo +III.13.5_1_fo+III.13.6_1_fo. compute KEP_II.13_foallasu_reszm_fogyatekkalelo_szum=III.13.2_2_fo+III.13.3_2_fo+III.13.4_2_fo +III.13.5_2_fo+III.13.6_2_fo. compute KEP_II.13_nemfoallasu_fogyatekkalelo_szum=III.13.2_3_fo+III.13.3_3_fo+III.13.4_3_fo+II I.13.5_3_fo+III.13.6_3_fo. compute KEP_II.13_csokkent_munkakepessegu_szum=III.13.1_1_fo+III.13.1_2_fo+III.13.1_3_fo. compute KEP_II.13_fogyatekkal_elo_szum=KEP_II.13_foallasu_teljm_fogyatekkalelo_szum+KEP_II .13_foallasu_reszm_fogyatekkalelo_szum+KEP_II.13_nemfoallasu_fogyatekkalelo_szum. compute KEP_II.13_csokkent_es_fogyatekkalelo_szum=KEP_II.13_csokkent_munkakepessegu_szum +KEP_II.13_fogyatekkal_elo_szum. **II.13.és II.6. vizsgálata. compute KEP_II.13_II.6._osszes_arany= KEP_II.13_csokkent_es_fogyatekkalelo_szum/KEP_alkalmazott_szum_2010. compute KEP_II.13_II.6._foallasu_teljm_arany= KEP_II.13_foallasu_teljm_szum/foallasu_teljes_2010. compute KEP_II.13_II.6._foallasu_reszm_arany= KEP_II.13_foallasu_reszm_szum/foallasu_resz_2010.
125
compute KEP_II.13_II.6._nemfoallasu_arany= KEP_II.13_nemfoallasu_szum/nem_foallasu_2010. **II.15. kérdés válaszainak összevonása. compute III.15_tavozott_szum=III.15_1_vezetes_tavozott+III.15_2_adminisztrativ_tavozott+III.15_3_ manager_tavozott+III.15_4_prog_tavozott. compute III.15_erkezett_szum=III.15_1_vezetes_erkezett+III.15_2_adminisztrativ_erkezett+III.15_3_ manager_erkezett+III.15_4_prog_erkezett. compute III.15.tavozott_erkezett_szum=III.15_erkezett_szum-III.15_tavozott_szum. **END.
126
Második körös változók képzése 1. Minden képzett változó kapott egy „KEP_”előtagot, hogy el lehessen különíteni az alapváltozóktól. 2. A képzett változók az adatfájlban azon változó mögött helyezkednek el, amelyek létrehozásukkor felhasználásra kerültek. Kivételt képez ez alól a III.10. kérdés alapján készült szűrőváltozó (ld. lent). 3. A Reni által pénteken átküldött adatokkal kiegészítettem az adatfájlt. A korábban már megalkotott képzett változókat újrafutattam. 4. A II.7. kérdés esetében létre kellett hoznom nagy számú (179 db) segédváltozót. Ezeket a végleges fájlba nem tettem bele, hogy jobban áttekinthető legyen. KEP_foglalkoztatasi_tipuskod
KEP_bevetel_2008_kat KEP_bevetel_2009_kat
KEP_bevetel_valt_3kat KEP_bevetel_valt_5kat KEP_bevetel_valt_2009_2008 KEP_alkalmazott_szum_2008 KEP_alkalmazott_szum_2009 KEP_alkalmazott_szum_2010 KEP_alkalmazott_szum_2008_5kat KEP_alkalmazott_szum_2009_5kat KEP_alkalmazott_szum_2010_5kat KEP_II.7.x._forma_tipus KEP_II.7.x._forma_db
A megbeszéltek szerint kialakításra került a típus-kód. Azon szervezetek, amelyek nem voltak besorolhatóak a kód alapján 88-as (NV) értéket kaptak. A 2008-as és a 2009-es bevétel alapján kért változó 4 kategóriába átkódolva: 0- nem volt bevétel 1- alacsony 2- közepes 3- magas A 2009-es bevételi kategória és a 2008-as bevételi kategória különbsége illetve 3 (SI) és 5 (BAM) kategóriás kódolása. II.6. kérdés válaszai alapján összegzett alkalmazotti szám évenként. II.6. kérdés válaszai alapján összegzett alkalmazotti szám 5 kategóriába kódolva évenként. A II.7. kérdés egyes táblái bekódolva a finanszírozott forma, önkéntes munka illetve nem megoldott kategóriába. A megbeszéltekkel ellentétben nem sikerült úgy megvalósítani, mivel volt olyan, aki finanszírozott formában oldja meg, de ennek ellenére nem érzi megoldottnak. Így a típus változó 8 kategóriába került bekódolásra: 0'egyik sem' 1'nem megoldott' 10'csak önkéntes munka' 11'önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott' 100'csak finanszírozott' 101'finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott' 110'''finanszírozott és önkéntes forma is' 127
KEP_II.8.x_2009_finanszirozott_szum KEP_II.8.x_2010_finanszirozott_szum KEP_II.8.x_2009_szum KEP_II.8.x_2010_szum
111'finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott'. A db változó pedig az alábbi 5 kategóriába került bekódolásra kért paraméterek előállt helyzetre való adaptálása után: 0'egyik sem' 1'egyféle forma' 2'kétféle forma' 3'egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott' 4'kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott'. A II.8. kérdés minden alkérdésének 1-5 kategóriájának létszámadatainak összegzése 2009-re és 2010-re. A II.8. kérdés minden alkérdésének 1-6 kategóriájának létszámadatainak összegzése 2009-re és 2010-re.
III.13. Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő főállású teljes KEP_II.13_foallasu_teljm_szum munkaidőben dolgozók száma III.13. Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő főállású KEP_II.13_foallasu_reszm_szum részmunkaidőben dolgozók száma III.13. Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő nem főállású KEP_II.13_nemfoallasu_szum dolgozók száma III.13. Fogyatékkal élő főállású teljes munkaidőben dolgozók KEP_II.13_foallasu_teljm_fogyatekkalelo_szum száma III.13. Fogyatékkal élő főállású KEP_II.13_foallasu_reszm_fogyatekkalelo_szum részmunkaidőben dolgozók száma III.13. Fogyatékkal élő nem KEP_II.13_nemfoallasu_fogyatekkalelo_szum főállású dolgozók száma III.13. Csökkent munkaképességű KEP_II.13_csokkent_munkakepessegu_szum dolgozók száma III.13. Fogyatékkal élő dolgozók KEP_II.13_fogyatekkal_elo_szum száma III.13. Csökkent munkaképességű KEP_II.13_csokkent_es_fogyatekkalelo_szum és fogyatékkal élő dolgozók száma
KEP_II.13_II.6._osszes_arany
KEP_II.13_II.6._foallasu_teljm_arany
Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya az összes dolgozó száma (II.6.) alapján Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya a főállású teljes munkaidős dolgozók száma (II.6.) alapján
128
A III.13. kérdés alapján számolt összegzett változók.
A III.13. és a II.6. kérdés összevetése
KEP_II.13_II.6._foallasu_reszm_arany
KEP_II.13_II.6._nemfoallasu_arany KEP_III.15_tavozott_szum KEP_III.15_erkezett_szum KEP_III.15.erkezett_tavozott_kulonbseg KEP_III.10.4.vegzettseg_SZURO**
Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya a főállású részmunkaidős dolgozók száma (II.6.) alapján Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya a nem főállású dolgozók száma (II.6.) alapján III.15. kérdés távozott és érkezett munkatársak összegzett száma és annak különbsége
III.10. kérdés szűrője. Akik 1-es értéket értek azok adtak meg iskolai végzettséget, akik 0-t azok nem. **Alapvetően egyszerűbb lenne, ha a szervezet vezetőinek bemutatásánál (III.10.) ez a kérdés, mint szűrő lenne alkalmazva és nem külön kivennénk azokat, akiknek van iskolai végzettsége.
129
2. A végleges teljes adatbázis szerkezete
[DataSet1] D:\MUNKA\CIVITALIS\NCA_CIV_2010_humán\NCAKUTAT\NP_Fogl_helyz_teljes_052 4_rd.sav
Variable
Posit ion
Label
ID
1 Azonosító
KSH_azon
2 A szervezet KSH azonosítója
KEP_foglalkoztatasi_tipu skod
3 Foglalkoztatási létszám alapján kialakított típuskód
szerv_nev
4 A szervezet neve
szerv_kapcst_nev
5 A szervezet kapcsolattartójának neve
szerv_kapcst_tel
6 A szervezet telefonszáma
szerv_kapcst_email
7 A szervezet e-mail címe
jogi_forma
8 I.1. A szervezet jogi, bejegyzési formája
KEP_jogi_forma_osszev ont
9 I.1. A szervezet jogi, bejegyzési formája - összevont
KEP_jogi_forma_tipus
10 I.1. A szervezet jogi, bejegyzési formája - típus
bejegyzes_eve
11 I.2. A szervezet jogi bejegyzésének éve
KEP_bejegyzes_eve_kat
12 I.2. A szervezet jogi bejegyzésének éve - 5 kategória
tevekenyseg
13 I.3. A szervezet fő tevékenységi köre a nonprofit statisztikai besorolás szerint
KEP_tevekenyseg_kat
14 I.3. A szervezet fő tevékenységi köre a nonprofit statisztikai besorolás szerint - kategorizált
bevetel_2008
15 I.4. Mennyi volt a szervezet összes bevétele 2008-ban?
bevetel_2009
16 I.5. Mennyi volt a szervezet összes bevétele 2009-ben?
KEP_bevetel_2008_kat
17 I.4. kérdésre (2008-as bevétel) adott válaszok 4 kategóriába sorolva
KEP_bevetel_2009_kat
18 I.5. kérdésre (2009-as bevétel) adott válaszok 4 kategóriába sorolva
KEP_bevetel_valt_3kat
19 A 2009-es és a 2008-as bevétel változásának iránya - 3 kategória
130
Miss ing Valu es
KEP_bevetel_valt_5kat
20 A 2009-es és a 2008-as bevétel változásának iránya és mértéke - 5 kategória
KEP_bevetel_valt_2009_ 2008
21 I.4-5. kérdés alapján a 2009-es és a 2008-as bevétel kategoriális eltérése
foallasu_teljes_2008
22 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Főállású, teljes munkaidős alkalmazott - 2008
foallasu_teljes_2009
23 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Főállású, teljes munkaidős alkalmazott - 2009
foallasu_teljes_2010
24 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Főállású, teljes munkaidős alkalmazott - 2010
foallasu_resz_2008
25 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Főállású, részmunkaidős alkalmazott - 2008
foallasu_resz_2009
26 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Főállású, részmunkaidős alkalmazott - 2009
foallasu_resz_2010
27 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Főállású, részmunkaidős alkalmazott - 2010
nem_foallasu_2008
28 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Nem főállású - 2008
nem_foallasu_2009
29 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Nem főállású - 2009
nem_foallasu_2010
30 II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői - Nem főállású - 2010
KEP_alkalmazott_szum_ 2008
31 II.6. kérdés alapján - 2008-as évben a munkavállalók összesen
KEP_alkalmazott_szum_ 2009
32 II.6. kérdés alapján - 2009-as évben a munkavállalók összesen
KEP_alkalmazott_szum_ 2010
33 II.6. kérdés alapján - 2010-as évben a munkavállalók összesen
KEP_alkalmazott_szum_ 2008_5kat
34 II.6. kérdés alapján - 2008-as évben a munkavállalók összesen - 5 kategória
KEP_alkalmazott_szum_ 2009_5kat
35 II.6. kérdés alapján - 2009-as évben a munkavállalók összesen - 5 kategória
KEP_alkalmazott_szum_ 2010_5kat
36 II.6. kérdés alapján - 2008-as évben a munkavállalók összesen - 5 kategória
KEP_foallasu_telj_valt_2 009_2008
37 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - teljes főállás
KEP_foallasu_telj_valt_2 010_2009
38 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - teljes főállás
131
KEP_foallasu_resz_valt_ 2009_2008
39 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - rész főállás
KEP_foallasu_resz_valt_ 2010_2009
40 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - rész főállás
KEP_nem_foallasu_valt_ 2009_2008
41 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - nemfőállás
KEP_nem_foallasu_valt_ 2010_2009
42 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - nemfőállás
KEP_foallasu_telj_valt_2 009_2008_kat
43 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - teljes főállás - kat
KEP_foallasu_telj_valt_2 010_2009_kat
44 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - teljes főállás - kat
KEP_foallasu_resz_valt_ 2009_2008_kat
45 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - rész főállás kat
KEP_foallasu_resz_valt_ 2010_2009_kat
46 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - rész főállás kat
KEP_nem_foallasu_valt_ 2009_2008_kat
47 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2009/2008 - nemfőállás kat
KEP_nem_foallasu_valt_ 2010_2009_kat
48 II.6. kérdés éves adatainak különbsége - 2010/2009 - nemfőállás kat
II.7.1_strategia_1
49 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.1_strategia_2
50 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.1_strategia_3
51 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
II.7.1_strategia_4
52 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.1_strategia_5
53 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 5. Önkéntesek által
II.7.1_strategia_6
54 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.1_strategia_7
55 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
II.7.1_strategia_8
56 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.1.strategia_8_al
57 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás
II.7.1.strategia_8_al_egy eb
58 II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala - 11. Egyéb, éspedig:
132
KEP_II.7.1._forma_tipus
59 II.7.1. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.1._forma_db
60 II.7.1. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.7.2_ugyvitel_1
61 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.2_ugyvitel_2
62 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.2_ugyvitel_3
63 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
II.7.2_ugyvitel_4
64 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.2_ugyvitel_5
65 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 5. Önkéntesek által
II.7.2_ugyvitel_6
66 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.2_ugyvitel_7
67 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
II.7.2_ugyvitel_8
68 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.2.ugyvitel_8_al
69 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás
II.7.2.ugyvitel_8_al_egye b
70 II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása - 11. Egyéb, éspedig:
KEP_II.7.2._forma_tipus
71 II.7.2. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.2._forma_db
72 II.7.2. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.7.3_adminisztracio_1
73 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.3_adminisztracio_2
74 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.3_adminisztracio_3
75 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
II.7.3_adminisztracio_4
76 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.3_adminisztracio_5
77 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 5. Önkéntesek által
II.7.3_adminisztracio_6
78 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.3_adminisztracio_7
79 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
133
II.7.3_adminisztracio_8
80 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.3.adminisztracio_8_a l
81 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás
II.7.3.adminisztracio_8_a l_egyeb
82 II.7.3. Szervezeti adminisztráció - 11. Egyéb, éspedig:
KEP_II.7.3._forma_tipus
83 II.7.3. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.3._forma_db
84 II.7.3. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.7.4_szakmaiprog_1
85 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.4_szakmaiprog_2
86 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.4_szakmaiprog_3
87 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
II.7.4_szakmaiprog_4
88 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.4_szakmaiprog_5
89 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 5. Önkéntesek által
II.7.4_szakmaiprog_6
90 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.4_szakmaiprog_7
91 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
II.7.4_szakmaiprog_8
92 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.4.szakmaiprog_8_al
93 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás
II.7.4.szakmaiprog_8_al_ egyeb
94 II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása- 11. Egyéb, éspedig:
KEP_II.7.4._forma_tipus
95 II.7.4. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.4._forma_db
96 II.7.4. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.7.5_koordinacio_1
97 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.5_koordinacio_2
98 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.5_koordinacio_3
99 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
II.7.5_koordinacio_4
100 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.5_koordinacio_5
101 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 5. Önkéntesek által
134
II.7.5_koordinacio_6
102 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.5_koordinacio_7
103 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
II.7.5_koordinacio_8
104 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.5.koordinacio_8_al
105 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás
II.7.5.koordinacio_8_al_e 106 II.7.5. Önkéntesek koordinálása - 11. Egyéb, éspedig: gyeb KEP_II.7.5._forma_tipus
107 II.7.5. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.5._forma_db
108 II.7.5. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.7.6_forrasteremtes_1
109 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.6_forrasteremtes_2
110 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.6_forrasteremtes_3
111 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
II.7.6_forrasteremtes_4
112 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.6_forrasteremtes_5
113 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 5. Önkéntesek által
II.7.6_forrasteremtes_6
114 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.6_forrasteremtes_7
115 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
II.7.6_forrasteremtes_8
116 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.6.forrasteremtes_8_al 117 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás II.7.6.forrasteremtes_8_al 118 II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés - 11. Egyéb, éspedig: _egyeb KEP_II.7.6._forma_tipus
119 II.7.6. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.6._forma_db
120 II.7.6. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.7.7_penzugy_1
121 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.7_penzugy_2
122 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.7_penzugy_3
123 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
135
II.7.7_penzugy_4
124 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.7_penzugy_5
125 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 5. Önkéntesek által
II.7.7_penzugy_6
126 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.7_penzugy_7
127 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
II.7.7_penzugy_8
128 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.7.penzugy_8_al
129 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás
II.7.7.penzugy_8_al_egy eb
130 II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása - 11. Egyéb, éspedig:
KEP_II.7.7._forma_tipus
131 II.7.7. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.7._forma_db
132 II.7.7. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.7.8_jog_1
133 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 1. Saját főállású alkalmazottak által
II.7.8_jog_2
134 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által
II.7.8_jog_3
135 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által
II.7.8_jog_4
136 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által
II.7.8_jog_5
137 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 5. Önkéntesek által
II.7.8_jog_6
138 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 6. Szolgáltatásvásárlás keretében
II.7.8_jog_7
139 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által
II.7.8_jog_8
140 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 8. Nem megoldott feladat, mert...
II.7.8.jog_8_al
141 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 8. Nem megoldott feladat, mert... - Indoklás
II.7.8.jog_8_al_egyeb
142 II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok - 11. Egyéb, éspedig:
KEP_II.7.8._forma_tipus
143 II.7.8. Finanszírozási forma típusa - összevont - 8 kategória
KEP_II.7.8._forma_db
144 II.7.8. Finanszírozási forma darabszáma - 5 kategória
II.8.1_2009_1
145 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
136
II.8.1_2009_2
146 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.1_2009_3
147 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.1_2009_4
148 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.1_2009_5
149 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2009 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.1_2009_6
150 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2009 - 6. önkéntes munkában
II.8.1_2010_1
151 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.1_2010_2
152 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.1_2010_3
153 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.1_2010_4
154 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.1_2010_5
155 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.1_2010_6
156 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető - 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.1_2009_finans zirozott_szum
157 II.8.1. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
KEP_II.8.1_2010_finans zirozott_szum
158 II.8.1. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.1_2009_szum
159 II.8.1. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.1_2010_szum
160 II.8.1. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
II.8.2_2009_1
161 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.2_2009_2
162 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.2_2009_3
163 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.2_2009_4
164 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.2_2009_5
165 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2009 - 5. tiszteletdíjjal
137
II.8.2_2009_6
166 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2009 - 6. önkéntes munkában
II.8.2_2010_1
167 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.2_2010_2
168 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.2_2010_3
169 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.2_2010_4
170 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.2_2010_5
171 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.2_2010_6
172 II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.2_2009_finans zirozott_szum
173 II.8.2. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
KEP_II.8.2_2010_finans zirozott_szum
174 II.8.2. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.2_2009_szum
175 II.8.2. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.2_2010_szum
176 II.8.2. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
II.8.3_2009_1
177 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.3_2009_2
178 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.3_2009_3
179 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.3_2009_4
180 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.3_2009_5
181 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2009 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.3_2009_6
182 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2009 - 6. önkéntes munkában
II.8.3_2010_1
183 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.3_2010_2
184 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.3_2010_3
185 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
138
II.8.3_2010_4
186 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.3_2010_5
187 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.3_2010_6
188 II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak - 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.3_2009_finans zirozott_szum
189 II.8.3. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
KEP_II.8.3_2010_finans zirozott_szum
190 II.8.3. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.3_2009_szum
191 II.8.3. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.3_2010_szum
192 II.8.3. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
II.8.4_2009_1
193 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.4_2009_2
194 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.4_2009_3
195 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.4_2009_4
196 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.4_2009_5
197 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2009 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.4_2009_6
198 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2009 - 6. önkéntes munkában
II.8.4_2010_1
199 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.4_2010_2
200 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.4_2010_3
201 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.4_2010_4
202 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.4_2010_5
203 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.4_2010_6
204 II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.4_2009_finans zirozott_szum
205 II.8.4. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
139
KEP_II.8.4_2010_finans zirozott_szum
206 II.8.4. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.4_2009_szum
207 II.8.4. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.4_2010_szum
208 II.8.4. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
II.8.5_2009_1
209 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.5_2009_2
210 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.5_2009_3
211 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.5_2009_4
212 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.5_2009_5
213 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2009 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.5_2009_6
214 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2009 - 6. önkéntes munkában
II.8.5_2010_1
215 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.5_2010_2
216 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.5_2010_3
217 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.5_2010_4
218 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.5_2010_5
219 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.5_2010_6
220 II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak - 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.5_2009_finans zirozott_szum
221 II.8.5. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
KEP_II.8.5_2010_finans zirozott_szum
222 II.8.5. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.5_2009_szum
223 II.8.5. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.5_2010_szum
224 II.8.5. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
II.8.6_2009_1
225 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.6_2009_2
226 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
140
II.8.6_2009_3
227 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.6_2009_4
228 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.6_2009_5
229 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2009 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.6_2009_6
230 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2009 - 6. önkéntes munkában
II.8.6_2010_1
231 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.6_2010_2
232 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.6_2010_3
233 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.6_2010_4
234 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.6_2010_5
235 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.6_2010_6
236 II.8.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója - 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.6_2009_finans zirozott_szum
237 II.8.6. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
KEP_II.8.6_2010_finans zirozott_szum
238 II.8.6. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.6_2009_szum
239 II.8.6. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.6_2010_szum
240 II.8.6. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
II.8.7_2009_1
241 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.7_2009_2
242 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.7_2009_3
243 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.7_2009_4
244 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.7_2009_5
245 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2009 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.7_2009_6
246 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2009 - 6. önkéntes munkában
141
II.8.7_2010_1
247 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.7_2010_2
248 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.7_2010_3
249 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.7_2010_4
250 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.7_2010_5
251 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.7_2010_6
252 II.8.7. A szervezet munkáját segítő tanácsadók - 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.7_2009_finans zirozott_szum
253 II.8.7. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
KEP_II.8.7_2010_finans zirozott_szum
254 II.8.7. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.7_2009_szum
255 II.8.7. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.7_2010_szum
256 II.8.7. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
II.8.8_2009_1
257 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2009 - 1. főállásban teljes munkaidőben
II.8.8_2009_2
258 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2009 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.8_2009_3
259 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2009 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.8_2009_4
260 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2009 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.8_2009_5
261 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2009 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.8_2009_6
262 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2009 - 6. önkéntes munkában
II.8.8_2010_1
263 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2010 - 1. főállásban teljes munkaidőben
142
II.8.8_2010_2
264 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2010 - 2. főállásban részmunkaidőben
II.8.8_2010_3
265 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2010 - 3. folyamatos megbízási szerződéssel
II.8.8_2010_4
266 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2010 - 4. alkalmi megbízási szerződéssel
II.8.8_2010_5
267 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2010 - 5. tiszteletdíjjal
II.8.8_2010_6
268 II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére - 2010 - 6. önkéntes munkában
KEP_II.8.8_2009_finans zirozott_szum
269 II.8.8. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2009
KEP_II.8.8_2010_finans zirozott_szum
270 II.8.8. Finanszírozott formában alkalmazottak száma - összegezve -2010
KEP_II.8.8_2009_szum
271 II.8.8. Összes alkalmazott száma - összegezve -2009
KEP_II.8.8_2010_szum
272 II.8.8. Összes alkalmazott száma - összegezve -2010
KEP_foallasu_teljes_200 9_ell
273 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 - teljes főállás
KEP_foallasu_resz_2009 _ell
274 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009- rész főállás
KEP_nemfoallasu_2009_ 275 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 -nem ell főállás KEP_foallasu_teljes_201 0_ell
276 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 - teljes főállás
KEP_foallasu_resz_2010 _ell
277 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010- rész főállás
KEP_nemfoallasu_2010_ 278 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 -nem ell főállás KEP_foallasu_teljes_200 9_ell_kat
279 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 - teljes főállás - kat
KEP_foallasu_resz_2009 _ell_kat
280 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009- rész főállás - kat
KEP_nemfoallasu_2009_ 281 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2009 -nem ell_kat főállás - kat
143
KEP_foallasu_teljes_201 0_ell_kat
282 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 - teljes főállás - kat
KEP_foallasu_resz_2010 _ell_kat
283 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010- rész főállás - kat
KEP_nemfoallasu_2010_ 284 II.6. és a II.8. kérdés éves adatainak különbsége - 2010 -nem ell_kat főállás - kat II.9.1_2009
285 II.9.1. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető
99
II.9.2_2009
286 II.9.2. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet adminisztratív foglalkoztatottjai
99
II.9.3_2009
287 II.9.3. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak
99
II.9.4_2009
288 II.9.4. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet önkénteseivel foglalkozó alkalmazottak
99
II.9.5_2009
289 II.9.5. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak
99
II.9.6_2009
290 II.9.6. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet jogásza, jogi tanácsadója
99
II.9.7_2009
291 II.9.7. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet munkáját segítő tanácsadók
99
II.9.8_2009
292 II.9.8. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2009 - A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére
99
II.9.1_2010
293 II.9.1. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető
99
II.9.2_2010
294 II.9.2. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet adminisztratív foglalkoztatottjai
99
II.9.3_2010
295 II.9.3. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak
99
II.9.4_2010
296 II.9.4. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet önkénteseivel foglalkozó alkalmazottak
99
II.9.5_2010
297 II.9.5. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak
99
II.9.6_2010
298 II.9.6. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet jogásza, jogi tanácsadója
99
II.9.7_2010
299 II.9.7. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet munkáját segítő tanácsadók
99
144
II.9.8_2010
300 II.9.8. Havi átlagos, bruttó bérezés - 2010 - A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére
99
III.10.1.neme
301 III.10.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért felelős vezető neme
99
III.10.2.eletkor
302 III.10.2. A szervezet ügyviteli vezetéséért felelős vezető életkora
99
III.10.3.lakohely
303 III.10.3. A szervezet ügyviteli vezetéséért felelős vezető lakóhelye
99
III.10.4.vegzettseg
304 III.10.4. A szervezet ügyviteli vezetéséért felelős vezető legmagasabb iskolai végzettsége
99
III.10.4.egyetem_tipus
305 III.10.4. A szervezeti ügyviteli vezetéséért felelős vezető egyetemi végzettségének típusa
99
III.10.4.egyetem_tipus_e gyeb
306 III.10.4. A szervezeti ügyviteli vezetéséért felelős vezető egyetemi végzettségének típusa - egyéb, éspedig...
III.10.4.foiskola_tipus
307 III.10.4. A szervezeti ügyviteli vezetéséért felelős vezető főiskolai végzettségének típusa
III.10.4.foiskola_tipus_eg 308 III.10.4. A szervezeti ügyviteli vezetéséért felelős vezető főiskolai yeb végzettségének típusa - egyéb, éspedig... III.10.5.np_kepesites
309 III.10.5. A szervezet ügyviteli vezetéséért felelős vezető nonprofit szakmai képesítése
III.10.5.np_kepes_egyeb
310 III.10.6. A szervezet ügyviteli vezetéséért felelős vezető nonprofit szakmai képesítése egyéb, éspedig...
III.11.1_no
311 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - nők száma
III.11.1_ferfi
312 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - férfiak száma
III.11_eletkor_18_25_ev
313 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - 18-25 év közöttiek száma
III.11_eletkor_26_35_ev
314 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - 26-35 év közöttiek száma
III.11_eletkor_36_45_ev
315 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - 36-45 év közöttiek száma
III.11_eletkor_46_55_ev
316 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - 46-55 év közöttiek száma
III.11_eletkor_56_65_ev
317 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - 56-65 év közöttiek száma
III.11_eletkor_65_ev_fel ett
318 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - 65 év felettiek száma
III.11_lakohely_fovaros
319 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - fővárosban élők száma
145
99
III.11_lakohely_megyesz kh
320 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - megyeszékhelyen élők száma
III.11_lakohely_varos
321 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - városban élők száma
III.11_lakohely_kozseg
322 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - községben élők száma
III.11_vegz_egyetem
323 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - egyetemet végzettek száma
III.11_vegz_foiskola
324 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - főiskolát végzettek száma
III.11_vegz_technikum
325 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - felsőfokú technikum, egyéb felsőfokúnak számító képesítés végzettek száma
III.11_vegz_erettsegi
326 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - érettségit szerzettek száma
III.11_vegz_szak
327 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek száma
III.11_vegz_bef_alt_isk
328 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - általános iskolát végzettek száma
III.11_np_kepes_semmil yen
329 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - semmilyen nonprofit képzésben
III.11_np_kepes_felsookt atasi
330 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) keretek között hallgatott nonprofit tárgyak, szakirányú végzettség
III.11_np_kepes_felsofok 331 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású u foglalkoztatottak - felsőfokú, szakirányú nonprofit továbbképzés (2 éves) III.11_np_kepes_np_men edzser
332 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - nonprofit menedzser OKJ-s képzés
III.11_np_kepes_np_assz isztens
333 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - nonprofit asszisztens OKJ-s képzés
III.11_np_kepes_tanfolya 334 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású m foglalkoztatottak - semmilyen nonprofit képzésben III.11_np_kepes_egyeb
335 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak - igazolást, végbizonyítványt adó rövidebb – hosszabb nonprofit tanfolyamok
III.11_np_kepes_egyeb_e 336 III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású spedig foglalkoztatottak - egyéb nonprofit képzésben, éspedig
146
III.12.1_no
337 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- nő száma
III.12.1_ferfi
338 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- férfiak száma
III.12_eletkor_18_25_ev
339 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- 18-25 év közöttiek száma
III.12_eletkor_26_35_ev
340 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- 26-35 év közöttiek száma
III.12_eletkor_36_45_ev
341 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- 36-45 év közöttiek száma
III.12_eletkor_46_55_ev
342 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- 46-55 év közöttiek száma
III.12_eletkor_56_65_ev
343 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- 56-65 év közöttiek száma
III.12_eletkor_65_ev_fel ett
344 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- 65 év felettiek száma
III.12_lakohely_fovaros
345 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- fővárosban élők száma
III.12_lakohely_megyesz kh
346 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- megyeszékhelyen élők száma
III.12_lakohely_varos
347 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- városban élők száma
III.12_lakohely_kozseg
348 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- községben élők száma
III.12_vegz_egyetem
349 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- egyetemet végzettek száma
III.12_vegz_foiskola
350 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- főiskolát végzettek száma
III.12_vegz_technikum
351 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- felsőfokú technikum, egyéb felsőfokúnak számító képesítés végzettek száma
III.12_vegz_erettsegi
352 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- érettségit szerzettek száma
III.12_vegz_szak
353 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek száma
III.12_vegz_bef_alt_isk
354 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- általános iskolát végzettek száma
III.12_np_kepes_semmil yen
355 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- semmilyen nonprofit képzésben
147
III.12_np_kepes_felsookt atasi
356 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) keretek között hallgatott nonprofit tárgyak, szakirányú végzettség
III.12_np_kepes_felsofok 357 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású u foglalkoztatottak- felsőfokú, szakirányú nonprofit továbbképzés (2 éves) III.12_np_kepes_np_men edzser
358 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- nonprofit menedzser OKJ-s képzés
III.12_np_kepes_np_assz isztens
359 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- nonprofit asszisztens OKJ-s képzés
III.12_np_kepes_tanfolya 360 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású m foglalkoztatottak- semmilyen nonprofit képzésben III.12_np_kepes_egyeb
361 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak- igazolást, végbizonyítványt adó rövidebb – hosszabb nonprofit tanfolyamok
III.12_np_kepes_egyeb_e 362 III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású spedig foglalkoztatottak- egyéb nonprofit képzésben, éspedig III.13.1_1
363 III.13.1. Csökkent munkaképességű - Főállású teljes munkaidős alkalmazott
III.13.1_1_fo
364 III.13.1. Csökkent munkaképességű - Főállású teljes munkaidős alkalmazottak száma
III.13.1_2
365 III.13.1. Csökkent munkaképességű - Főállású részmunkaidős alkalmazott
III.13.1_2_fo
366 III.13.1. Csökkent munkaképességű - Főállású részmunkaidős alkalmazottak száma
III.13.1_3
367 III.13.1. Csökkent munkaképességű - Nem főállású alkalmazott
III.13.1_3_fo
368 III.13.1. Csökkent munkaképességű - Nem főállású alkalmazottak száma
III.13.2_1
369 III.13.2. Mozgáskorlátozott - Főállású teljes munkaidős alkalmazott
III.13.2_1_fo
370 III.13.2. Mozgáskorlátozott - Főállású teljes munkaidős alkalmazottak száma
III.13.2_2
371 III.13.2. Mozgáskorlátozott - Főállású részmunkaidős alkalmazott
III.13.2_2_fo
372 III.13.2. Mozgáskorlátozott - Főállású részmunkaidős alkalmazottak száma
III.13.2_3
373 III.13.2. Mozgáskorlátozott - Nem főállású alkalmazott
III.13.2_3_fo
374 III.13.2. Mozgáskorlátozott - Nem főállású alkalmazottak száma
III.13.3_1
375 III.13.3. Látéssérült - Főállású teljes munkaidős alkalmazott
148
III.13.3_1_fo
376 III.13.3. Látéssérült - Főállású teljes munkaidős alkalmazottak száma
III.13.3_2
377 III.13.3. Látéssérült - Főállású részmunkaidős alkalmazott
III.13.3_2_fo
378 III.13.3. Látéssérült - Főállású részmunkaidős alkalmazottak száma
III.13.3_3
379 III.13.3. Látéssérült - Nem főállású alkalmazott
III.13.3_3_fo
380 III.13.3. Látéssérült - Nem főállású alkalmazottak száma
III.13.4_1
381 III.13.4. Hallássérült - Főállású teljes munkaidős alkalmazott
III.13.4_1_fo
382 III.13.4. Hallássérült - Főállású teljes munkaidős alkalmazottak száma
III.13.4_2
383 III.13.4. Hallássérült - Főállású részmunkaidős alkalmazott
III.13.4_2_fo
384 III.13.4. Hallássérült - Főállású részmunkaidős alkalmazottak száma
III.13.4_3
385 III.13.4. Hallássérült - Nem főállású alkalmazott
III.13.4_3_fo
386 III.13.4. Hallássérült - Nem főállású alkalmazottak száma
III.13.5_1
387 III.13.5. Értelmi fogyatékos - Főállású teljes munkaidős alkalmazott
III.13.5_1_fo
388 III.13.5. Értelmi fogyatékos - Főállású teljes munkaidős alkalmazottak száma
III.13.5_2
389 III.13.5. Értelmi fogyatékos - Főállású részmunkaidős alkalmazott
III.13.5_2_fo
390 III.13.5. Értelmi fogyatékos - Főállású részmunkaidős alkalmazottak száma
III.13.5_3
391 III.13.5. Értelmi fogyatékos - Nem főállású alkalmazott
III.13.5_3_fo
392 III.13.5. Értelmi fogyatékos - Nem főállású alkalmazottak száma
III.13.6_1
393 III.13.6. Egyéb - Főállású teljes munkaidős alkalmazott
III.13.6_1_fo
394 III.13.6. Egyéb - Főállású teljes munkaidős alkalmazottak száma
III.13.6_2
395 III.13.6. Egyéb - Főállású részmunkaidős alkalmazott
III.13.6_2_fo
396 III.13.6. Egyéb - Főállású részmunkaidős alkalmazottak száma
III.13.6_3
397 III.13.6. Egyéb - Nem főállású alkalmazott
III.13.6_3_fo
398 III.13.6. Egyéb - Nem főállású alkalmazottak száma
III.13.fogyatek_egyeb
399 III.13.6. Egyéb, éspedig
KEP_III.13_foallasu_telj m_szum
400 III.13. Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő főállású teljes munkaidőben dolgozók száma
KEP_III.13_foallasu_res zm_szum
401 III.13. Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő főállású részmunkaidőben dolgozók száma
KEP_III.13_nemfoallasu _szum
402 III.13. Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő nem főállású dolgozók száma
149
KEP_III.13_foallasu_telj m_fogyatekkalelo_szum
403 III.13. Fogyatékkal élő főállású teljes munkaidőben dolgozók száma
KEP_III.13_foallasu_res 404 III.13. Fogyatékkal élő főállású részmunkaidőben dolgozók száma zm_fogyatekkalelo_szum KEP_III.13_nemfoallasu _fogyatekkalelo_szum
405 III.13. Fogyatékkal élő nem főállású dolgozók száma
KEP_III.13_csokkent_m unkakepessegu_szum
406 III.13. Csökkent munkaképességű dolgozók száma
KEP_III.13_fogyatekkal_ 407 III.13. Fogyatékkal élő dolgozók száma elo_szum KEP_III.13_csokkent_es _fogyatekkalelo_szum
408 III.13. Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók száma
KEP_III.13_II.6._osszes_ 409 Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya az arany összes dolgozó száma (II.6.) alapján KEP_III.13_II.6._foallas u_teljm_arany
410 Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya a főállású teljes munkaidős dolgozók száma (II.6.) alapján
KEP_III.13_II.6._foallas u_reszm_arany
411 Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya a főállású részmunkaidős dolgozók száma (II.6.) alapján
KEP_III.13_II.6._nemfoa 412 Csökkent munkaképességű és fogyatékkal élő dolgozók aránya a llasu_arany nem főállású dolgozók száma (II.6.) alapján III.14_valtozas_foallasu_ szam
413 III.14. Történt–e számbeli változás az elmúlt egy-két évben a főállású foglalkoztatottak körében?
III.15_1_vezetes_tavozot t
414 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében távozott vezetők száma
III.15_1_vezetes_erkezett 415 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében érkezett vezetők száma III.15_2_adminisztrativ_t avozott
416 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében távozott adminisztratív foglalkoztatottak száma
III.15_2_adminisztrativ_ erkezett
417 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében érkezett adminisztratív foglalkoztatottak száma
III.15_3_manager_tavozo 418 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében tt távozott menedzsmenti foglalkoztatottak száma III.15_3_manager_erkeze 419 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében tt érkezett menedzsmenti foglalkoztatottak száma III.15_4_prog_tavozott
420 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében távozott programfelelősök száma
III.15_4_prog_erkezett
421 III.15. Változás jellege a főállású foglalkoztatottak körében érkezett programfelelősök száma
150
KEP_III.15_tavozott_szu m
422 III.15. Az összes távozott száma
KEP_III.15_erkezett_szu m
423 III.15. Az összes érkezett száma
KEP_III.15.erkezett_tavo 424 III.15. Az összes érkezett és az összes távozott számának zott_kulonbseg különbsége III.16.1
425 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 1. A foglalkoztatottak élethelyzetében beállt változások (pl. gyermekvállalás, költözés)
III.16.2
426 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 2. A szervezet anyagi, gazdálkodási helyzetében beállt változások
III.16.3
427 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 3. Az állami vagy a piaci szektor magasabb bérkínálata
III.16.4
428 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 4. Szakképzett munkaerőkínálat növekedése/csökkenése
III.16.5
429 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 5. Növekvő/csökkenő szervezeti feladatok, szolgáltatások
III.16.6
430 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 6. Szervezeten belüli konfliktusok, nézetkülönbségek
III.16.7
431 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 7. Egyéb
III.16.7_egyeb
432 III.16. Szervezeten belüli számbeli változások oka - 7. Egyéb, éspedig...
III.17_jellemzo_szerv
433 III. 17. Mennyiben jellemzőek a következők az Ön szervezetére? A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntés munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége....
III_17_jellemzo_szerv_e gyéb
434 III. 17. Mennyiben jellemzőek a következők az Ön szervezetére? Egyéb, éspedig...
III.18_elkotelezett
435 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - legyen elkötelezett a szervezet ügye iránt
III.18_csapatjatekos
436 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - legyen „csapatjátékos“
III.18_professzionalista
437 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - legyen professzionalista a munkájában
III.18_szervezo
438 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - jó szervező legyen
151
III.18_kozosseg_fejleszte s
439 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - értsen a közösségfejlesztéshez
III.18_np_ismeret
440 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - rendelkezzen nonprofit szakmai ismeretekkel
III.18_sokoldalu
441 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - sokoldalú tudással, jártassággal rendelkezzen
III.18_kapcsolat_teremto
442 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkezzen
III.18_konfliktusmegoldo 443 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - jó konfliktusmegoldó képessége legyen III.18_csaladihatter
444 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - biztos családi háttérrel rendelkezzen
III.18_kitarto
445 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - legyen kitartó
III.18_innovativ
446 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - legyen innovatív, kezdeményező
III.18_problemaerzekeny
447 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - legyen problémaérzékeny
III.18_nyitott
448 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - legyen nyitott a változásokra
III.18_egyeb
449 III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? - egyéb
III.18_egyeb_szoveg
450 III.18. Egyéb, éspedig...
IV.19._osszes_onkentes_ 2008
451 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét? - szerződéses - 2008
IV.19._osszes_onkentes_ 2008_fo
452 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét? - szerződéses - 2008 - fő
IV.19._rendszeres_2008
453 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- rendszeres - 2008
IV.19._rendszeres_2008_ 454 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) fo önkéntesek segítségét?- rendszeres - 2008 - fő 152
99
99
IV.19._alkalmi_2008
455 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- alkalmi - 2008
IV.19._alkalmi_2008_fo
456 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- alkalmi - 2008 - fő
IV.19._osszes_onkentes_ 2009
457 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét? - szerződéses - 2009
IV.19._osszes_onkentes_ 2009_fo
458 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét? - szerződéses - 2009 - fő
IV.19._rendszeres_2009
459 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- rendszeres - 2009
IV.19._rendszeres_2009_ 460 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) fo önkéntesek segítségét?- rendszeres - 2009 - fő IV.19._alkalmi_2009
461 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- alkalmi - 2009
IV.19._alkalmi_2009_fo
462 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- alkalmi - 2009 - fő
IV.19._osszes_onkentes_ 2010
463 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét? - szerződéses - 2010
IV.19._osszes_onkentes_ 2010_fo
464 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét? - szerződéses - 2010 - fő
IV.19._rendszeres_2010
465 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- rendszeres - 2010
IV.19._rendszeres_2010_ 466 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) fo önkéntesek segítségét?- rendszeres - 2010 - fő IV.19._alkalmi_2010
467 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- alkalmi - 2010
IV.19._alkalmi_2010_fo
468 IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?- alkalmi - 2010 - fő
IV.20_2008_mukodtetes
469 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 1. a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatok - 2008
IV.20_2008_forras
470 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 2. forrásteremtés és elosztás - 2008
IV.20_2008_alapteveken yseg
471 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 3. a szervezet alaptevékenységével összefüggő feladatok, szolgáltatások - 2008
IV.20_2008_szolgaltatas
472 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 4. más személyek számára nyújtott segítség, szolgáltatás - 2008
IV.20_2009_mukodtetes
473 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 1. a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatok - 2009
153
99
99
99
99
99
99
IV.20_2009_forras
474 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 2. forrásteremtés és elosztás - 2009
IV.20_2009_alapteveken yseg
475 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 3. a szervezet alaptevékenységével összefüggő feladatok, szolgáltatások - 2009
IV.20_2009_szolgaltatas
476 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 4. más személyek számára nyújtott segítség, szolgáltatás - 2009
IV.20_2010_mukodtetes
477 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 1. a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatok - 2010
IV.20_2010_forras
478 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 2. forrásteremtés és elosztás - 2010
IV.20_2010_alapteveken yseg
479 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 3. a szervezet alaptevékenységével összefüggő feladatok, szolgáltatások - 2010
IV.20_2010_szolgaltatas
480 IV.20. Milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseket? - 4. más személyek számára nyújtott segítség, szolgáltatás - 2010
IV.21_hiv_lista_jelentkez 481 IV. 21. Bejelentkezett–e szervezetük a Minisztérium hivatalos es listájára, mint közérdekű önkénteseket fogadó szervezet? IV.21_hiv_lista_jelentkez 482 IV. 21. Miért jelentkezett be szervezetük a Minisztérium hivatalos es_indok listájára, mint közérdekű önkénteseket fogadó szervezet? IV.22_koltsegterites_hata 483 IV. 22. Véleménye szerint a közérdekű önkéntességgel járó sa költségtérítés lehetősége milyen hatással volt saját szervezetüknél az önkéntességre? IV.22_koltsegterites_hata 484 IV. 22. Véleménye szerint a közérdekű önkéntességgel járó sa_egyeb költségtérítés lehetősége milyen hatással volt saját szervezetüknél az önkéntességre? - Egyéb, éspedig V.23_eletciklus
485 V.23. Válassza ki azt az egy, leginkább jellemző leírást, ami szervezetére illik a szervezeti életciklus egyes állomásai közül!
V.24_aktualis_allapot
486 V.24. Válassza ki azt az egy, leginkább jellemző leírást, ami szervezetére illik a szervezeti jelenlegi állapota kapcsán!
VI.25_palyazati_tamogat as
487 VI.25. Véleménye szerint a hazai nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítésében mennyiben segíthetnek az alább felsorolt tényezők? - - 1. Foglalkoztatást támogató pályázatok meghírdetése (NCA, uniós pályázatok)
VI.25_szakiranyu_kepzes 488 VI.25.2. A foglalkoztatottak szakirányú (nonprofit) képzésének támogatása VI.25_reszmunkaidos_fo gl
489 VI.25. 3. A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása (különösen a gyesen lévők és a nyugdíjasok körében)
154
VI.25_onkentes_hatekon yabb_fogl
490 VI.25. 4. Az önkéntesek hatékonyabb, feladatorientáltabb foglalkoztatása a szervezetek működtetésében
VI.25_fiatalok_bevonasa
491 VI.25. 5. A fiatalok számára vonzobbá kellene tenni a nonprofit szektorban való munkavállalást
VI.25_bertamogatas
492 VI.25.6. Bértámogatási pályázatok
VI.25_adminisztracios_te 493 VI.25. 7. A foglalkoztatással járó adminisztratív terhek hercsokkentes csökkentése VI.25_egyeb_espedig
494 VI.25. 8. Egyéb javaslatok, éspedig...
VI.26.foglal_problema_s zerv
495 VI.26. Saját szervezetében - 1. mi okozza a legfőbb foglalkoztatási problémákat?
VI.26.foglal_megoldas_s zerv
496 VI.26. Saját szervezetében - 2. milyen megoldásokat alkalmaztak a foglalkoztatás terén
VI.27.foglal_problema_s zektor
497 VI.27. Szektor szinten - 1. milyen problémákat lát a foglalkoztatásban?
VI.27.foglal_megoldas_s zektor
498 VI.27. Szektor szinten - 2. milyen jó példákat ismer a környezetében működő nonprofit szervezetek foglalkoztatási gyakorlatában
Forras
499 A kitöltött kérdőív mely adatbázisból származik?
KEP_III.10.4.vegzettseg_ 500 SZÜRŐ_III.10.4. Adott meg iskolai végzettséget a szervezet SZURO felelős vezetőjére vonatkozóan?
155
Value
Label
KEP_foglalkoztatasi_tipus 1 kod 2
jogi_forma
KEP_bejegyzes_eve_kat
tevekenyseg
B - nem főállású, részmunkaidős foglalkoztatott
3
C - 1 főállású foglalkoztatott
4
D - 2-3 főállású foglalkoztatott
5
E - több főállású (nagy foglalkoztatók)
88
NV
1
alapítvány
2
egyesület
3
közalapítvány
4
köztestület
5
bt
6
kft
7
kkt
8
részvénytársaság
9
szakszervezet
99
NV
KEP_jogi_forma_osszevon 1 t 2
KEP_jogi_forma_tipus
A - Nincs foglalkoztatott
alapítvány egyesület
3
közalapítvány
4
köztestület
5
nonprofit gazdasági társaság
6
szakszervezet
99
NV
1
klasszikus civil szervezet
2
állam közeli civil szervezet
3
gazdaság közeli szervezet
99
NV
1
1989 előtt
2
1990-1995
3
1996-2000
4
2001-2005
5
2006-2010
1
kultúra
156
KEP_tevekenyseg_kat
bevetel_2008
bevetel_2009
2
vallás
3
sport
4
szabadidő
5
oktatás
6
kutatás
7
egészségügy
8
szociális
9
polgárvédelem, tűzoltás
10
környezetvédelem
11
településfejlesztés
12
gazdaságfejlesztés
13
jogvédelem
14
közbiztonság védelem
15
többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek
16
nemzetközi kapcsolatok
17
szakmai, gazdasági érdekképviselet
18
politika
1
kultúra, vallás
2
sport, szabadidő
3
oktatás, kutatás
4
egészségügy, szociális
5
polgárvédelem, jogvédelem, közbiztonság
6
környezetvédelem, település-, gazdaságfejlesztés
7
szakmai, gazdasági érdekképviselet
8
egyéb
0
nem volt bevétele
1
200 ezer Ft alatt
2
201 -500 ezer Ft között
3
501 ezer - 1.000.000 Ft között
4
1.000.001 – 5.000.000 Ft között
5
5.000.001 – 15.000.000 Ft között
6
15.000.0001 – 25.000.000 Ft között
7
25.000.001 – 50.000.000 Ft között
8
50.000.001 Ft felett
0
nem volt bevétele
157
KEP_bevetel_2008_kat
KEP_bevetel_2009_kat
KEP_bevetel_valt_3kat
KEP_bevetel_valt_5kat
1
200 ezer Ft alatt
2
201 -500 ezer Ft között
3
501 ezer - 1.000.000 Ft között
4
1.000.001 – 5.000.000 Ft között
5
5.000.001 – 15.000.000 Ft között
6
15.000.0001 – 25.000.000 Ft között
7
25.000.001 – 50.000.000 Ft között
8
50.000.001 Ft felett
0
nem volt bevétele
1
alacsony
2
közepes
3
magas
0
nem volt bevétele
1
alacsony
2
közepes
3
magas
1
csökkent
2
nem változott
3
nőtt
1
csökkent - egynél több kategóriás esés (--)
2
csökkent - egy kategóriát esett (-)
3
nem változott
4
nőtt - egy kategóriát nőtt (+)
5
nőtt - egynél több kategóriát nőtt (++)
KEP_alkalmazott_szum_20 1 08_5kat 2
0 fő 1-10 fő
3
11-50 fő
4
51-100 fő
5
100 fő felett
KEP_alkalmazott_szum_20 1 09_5kat 2
0 fő 1-10 fő
3
11-50 fő
4
51-100 fő
5
100 fő felett
KEP_alkalmazott_szum_20 1
0 fő
158
2
1-10 fő
3
11-50 fő
4
51-100 fő
5
100 fő felett
KEP_foallasu_telj_valt_20 1,00 09_2008_kat 2,00 3,00 KEP_foallasu_telj_valt_20 1,00 10_2009_kat 2,00 3,00 KEP_foallasu_resz_valt_20 1,00 09_2008_kat 2,00 3,00 KEP_foallasu_resz_valt_20 1,00 10_2009_kat 2,00 3,00 KEP_nem_foallasu_valt_2 1,00 009_2008_kat 2,00 3,00 KEP_nem_foallasu_valt_2 1,00 010_2009_kat 2,00
csökkent nem változott nőtt csökkent nem változott nőtt csökkent nem változott nőtt csökkent nem változott nőtt csökkent nem változott nőtt csökkent nem változott
3,00
nőtt
II.7.1_strategia_1
1
igen
II.7.1_strategia_2
1
igen
II.7.1_strategia_3
1
igen
II.7.1_strategia_4
1
igen
II.7.1_strategia_5
1
igen
II.7.1_strategia_6
1
igen
II.7.1_strategia_7
1
igen
II.7.1_strategia_8
1
igen
II.7.1.strategia_8_al
8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
0
egyik sem
KEP_II.7.1._forma_tipus
159
1
nem megoldott
10
csak önkéntes munka
11
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100
csak finanszírozott
101
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110
'finanszírozott és önkéntes forma is
111
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
0
egyik sem
1
egyféle forma
2
kétféle forma
3
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
4
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
II.7.2_ugyvitel_1
1
igen
II.7.2_ugyvitel_2
1
igen
II.7.2_ugyvitel_3
1
igen
II.7.2_ugyvitel_4
1
igen
II.7.2_ugyvitel_5
1
igen
II.7.2_ugyvitel_6
1
igen
II.7.2_ugyvitel_7
1
igen
II.7.2_ugyvitel_8
1
igen
II.7.2.ugyvitel_8_al
8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
,00
egyik sem
1,00
nem megoldott
10,00
csak önkéntes munka
11,00
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100,00
csak finanszírozott
101,00
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110,00
'finanszírozott és önkéntes forma is
111,00
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
,00
egyik sem
1,00
egyféle forma
KEP_II.7.1._forma_db
KEP_II.7.2._forma_tipus
KEP_II.7.2._forma_db
160
2,00
kétféle forma
3,00
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
4,00
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
II.7.3_adminisztracio_1
1
igen
II.7.3_adminisztracio_2
1
igen
II.7.3_adminisztracio_3
1
igen
II.7.3_adminisztracio_4
1
igen
II.7.3_adminisztracio_5
1
igen
II.7.3_adminisztracio_6
1
igen
II.7.3_adminisztracio_7
1
igen
II.7.3_adminisztracio_8
1
igen
II.7.3.adminisztracio_8_al 8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
,00
egyik sem
1,00
nem megoldott
10,00
csak önkéntes munka
11,00
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100,00
csak finanszírozott
101,00
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110,00
'finanszírozott és önkéntes forma is
111,00
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
,00
egyik sem
1,00
egyféle forma
2,00
kétféle forma
3,00
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
4,00
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
II.7.4_szakmaiprog_1
1
igen
II.7.4_szakmaiprog_2
1
igen
II.7.4_szakmaiprog_3
1
igen
II.7.4_szakmaiprog_4
1
igen
II.7.4_szakmaiprog_5
1
igen
II.7.4_szakmaiprog_6
1
igen
KEP_II.7.3._forma_tipus
KEP_II.7.3._forma_db
161
II.7.4_szakmaiprog_7
1
igen
II.7.4_szakmaiprog_8
1
igen
II.7.4.szakmaiprog_8_al
8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
,00
egyik sem
1,00
nem megoldott
10,00
csak önkéntes munka
11,00
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100,00
csak finanszírozott
101,00
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110,00
'finanszírozott és önkéntes forma is
111,00
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
,00
egyik sem
1,00
egyféle forma
2,00
kétféle forma
3,00
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
4,00
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
II.7.5_koordinacio_1
1
igen
II.7.5_koordinacio_2
1
igen
II.7.5_koordinacio_3
1
igen
II.7.5_koordinacio_4
1
igen
II.7.5_koordinacio_5
1
igen
II.7.5_koordinacio_6
1
igen
II.7.5_koordinacio_7
1
igen
II.7.5_koordinacio_8
1
igen
II.7.5.koordinacio_8_al
8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
,00
egyik sem
1,00
nem megoldott
10,00
csak önkéntes munka
KEP_II.7.4._forma_tipus
KEP_II.7.4._forma_db
KEP_II.7.5._forma_tipus
162
11,00
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100,00
csak finanszírozott
101,00
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110,00
'finanszírozott és önkéntes forma is
111,00
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
,00
egyik sem
1,00
egyféle forma
2,00
kétféle forma
3,00
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
4,00
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
II.7.6_forrasteremtes_1
1
igen
II.7.6_forrasteremtes_2
1
igen
II.7.6_forrasteremtes_3
1
igen
II.7.6_forrasteremtes_4
1
igen
II.7.6_forrasteremtes_5
1
igen
II.7.6_forrasteremtes_6
1
igen
II.7.6_forrasteremtes_7
1
igen
II.7.6_forrasteremtes_8
1
igen
II.7.6.forrasteremtes_8_al
8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
,00
egyik sem
1,00
nem megoldott
10,00
csak önkéntes munka
11,00
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100,00
csak finanszírozott
101,00
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110,00
'finanszírozott és önkéntes forma is
111,00
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
,00
egyik sem
1,00
egyféle forma
2,00
kétféle forma
3,00
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
KEP_II.7.5._forma_db
KEP_II.7.6._forma_tipus
KEP_II.7.6._forma_db
163
4,00
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
II.7.7_penzugy_1
1
igen
II.7.7_penzugy_2
1
igen
II.7.7_penzugy_3
1
igen
II.7.7_penzugy_4
1
igen
II.7.7_penzugy_5
1
igen
II.7.7_penzugy_6
1
igen
II.7.7_penzugy_7
1
igen
II.7.7_penzugy_8
1
igen
II.7.7.penzugy_8_al
8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
,00
egyik sem
1,00
nem megoldott
10,00
csak önkéntes munka
11,00
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100,00
csak finanszírozott
101,00
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110,00
'finanszírozott és önkéntes forma is
111,00
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
,00
egyik sem
1,00
egyféle forma
2,00
kétféle forma
3,00
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
4,00
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
II.7.8_jog_1
1
igen
II.7.8_jog_2
1
igen
II.7.8_jog_3
1
igen
II.7.8_jog_4
1
igen
II.7.8_jog_5
1
igen
II.7.8_jog_6
1
igen
II.7.8_jog_7
1
igen
II.7.8_jog_8
1
igen
KEP_II.7.7._forma_tipus
KEP_II.7.7._forma_db
164
II.7.8.jog_8_al
KEP_II.7.8._forma_tipus
KEP_II.7.8._forma_db
8
a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását
9
a szervezetnek nincs rá anyagi forrása
10
nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra
11
egyéb, éspedig
,00
egyik sem
1,00
nem megoldott
10,00
csak önkéntes munka
11,00
önkéntes munka, de ennek ellenére nem megoldott
100,00
csak finanszírozott
101,00
finanszírozott, de ennek ellenére nem megoldott
110,00
'finanszírozott és önkéntes forma is
111,00
finanszírozott és önkéntes formában, de ennek ellenére nem megoldott
,00
egyik sem
1,00
egyféle forma
2,00
kétféle forma
3,00
egyféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
4,00
kétféle forma, de ennek ellenére nem megoldott
KEP_foallasu_teljes_2009_ 1,00 ell_kat 2,00 3,00 KEP_foallasu_resz_2009_e 1,00 ll_kat 2,00 3,00 KEP_nemfoallasu_2009_el 1,00 l_kat 2,00 3,00 KEP_foallasu_teljes_2010_ 1,00 ell_kat 2,00 3,00 KEP_foallasu_resz_2010_e 1,00 ll_kat 2,00 3,00 KEP_nemfoallasu_2010_el 1,00 l_kat 2,00
nincs eltérés kis mértékű eltérés (5 főnél kisebb) jelentős mértékű eltérés (5 főnél nagyobb) nincs eltérés kis mértékű eltérés (5 főnél kisebb) jelentős mértékű eltérés (5 főnél nagyobb) nincs eltérés kis mértékű eltérés (5 főnél kisebb) jelentős mértékű eltérés (5 főnél nagyobb) nincs eltérés kis mértékű eltérés (5 főnél kisebb) jelentős mértékű eltérés (5 főnél nagyobb) nincs eltérés kis mértékű eltérés (5 főnél kisebb) jelentős mértékű eltérés (5 főnél nagyobb) nincs eltérés kis mértékű eltérés (5 főnél kisebb)
165
II.9.1_2009
II.9.2_2009
II.9.3_2009
II.9.4_2009
II.9.5_2009
3,00
jelentős mértékű eltérés (5 főnél nagyobb)
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
166
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7 99 II.9.6_2009
600.000 Ft felett a
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7 99 II.9.7_2009
600.000 Ft felett a
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
99
600.000 Ft felett a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7 99 II.9.1_2010
NV
1
7 II.9.8_2009
NV
600.000 Ft felett a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
167
II.9.2_2010
II.9.3_2010
II.9.4_2010
II.9.5_2010
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
168
II.9.6_2010
II.9.7_2010
II.9.8_2010
III.10.1.neme
III.10.2.eletkor
III.10.3.lakohely
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
75.000 Ft alatt
2
75.001 - 150.000 Ft között
3
150.001 - 250.000 Ft között
4
250.001 - 350.000 Ft között
5
350.001- 450.000 Ft között
6
450.001 - 600.000 Ft között
7
600.000 Ft felett
99a
NV
1
nő
2
férfi
99a
NV
1
18-25 éves
2
26-35 éves
3
36-45 éves
4
46-55 éves
5
56-65 éves
6
65-
99a
NV
1
főváros
169
III.10.4.vegzettseg
III.10.4.egyetem_tipus
2
megyeszékhely
3
város
4
község
99a
NV
1
egyetem
2
főiskola
3
felsőfokú technikum, egyéb felsőfokúnak számító képesítés
4
érettségi
5
szakmunkásképző, szakiskola
6
befejezett általános iskola
99a
NV
1
bölcsész
2
társadalomtudomány
3
jogi
4
kommunikáció
5
műszaki
6
informatikai
7
gazdasági
8
egészségügyi
9
agrár, mezőgazdasági
10 99 III.10.4.foiskola_tipus
III.13.1_1
egyéb, éspedig a
NV
1
pedagógia
2
társadalomtudomány
3
kommunikáció
4
műszaki
5
informatikai
6
gazdasági
7
kereskedelmi
8
egészségügyi
9
agrár, mezőgazdasági
10
egyéb, éspedig
99a
NV
0
nem
1
igen
170
III.13.1_2
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
0
nem
1
igen
III.14_valtozas_foallasu_sz 1
nem
III.13.1_3 III.13.2_1 III.13.2_2 III.13.2_3 III.13.3_1 III.13.3_2 III.13.3_3 III.13.4_1 III.13.4_2 III.13.4_3 III.13.5_1 III.13.5_2 III.13.5_3 III.13.6_1 III.13.6_2 III.13.6_3
171
2
igen
99
NV
III.16.1
1
igen
III.16.2
1
igen
III.16.3
1
igen
III.16.4
1
igen
III.16.5
1
igen
III.16.6
1
igen
III.16.7
1
igen
III.17_jellemzo_szerv
1
Munkaerőgondjuk jelenleg nincsen.
2
A hiányzó munkaerő még nem okoz gondot.
3
Forrásaik többé-kevésbé elegendőek, tartalékaik nincsenek.
4
Munkaerő kell, már nem elegendő.
5
Egyéb, éspedig
III.18_elkotelezett
1
igen
III.18_csapatjatekos
1
igen
III.18_professzionalista
1
igen
III.18_szervezo
1
igen
III.18_kozosseg_fejlesztes 1
igen
III.18_np_ismeret
1
igen
III.18_sokoldalu
1
igen
III.18_kapcsolat_teremto
1
igen
III.18_konfliktusmegoldo
1
igen
III.18_csaladihatter
1
igen
III.18_kitarto
1
igen
III.18_innovativ
1
igen
III.18_problemaerzekeny
1
igen
III.18_nyitott
1
igen
III.18_egyeb
1
igen
IV.19._osszes_onkentes_20 1 08 2
igen
IV.19._rendszeres_2008
1
igen
2
nem
1
igen
2
nem
IV.19._alkalmi_2008
nem
172
IV.19._osszes_onkentes_20 1 09 2
igen
IV.19._rendszeres_2009
1
igen
2
nem
1
igen
2
nem
IV.19._osszes_onkentes_20 1 10 2
igen
IV.19._rendszeres_2010
1
igen
2
nem
1
igen
2
nem
IV.20_2008_mukodtetes
1
igen
IV.20_2008_forras
1
igen
IV.20_2008_alaptevekenys 1 eg
igen
IV.20_2008_szolgaltatas
1
igen
IV.20_2009_mukodtetes
1
igen
IV.20_2009_forras
1
igen
IV.20_2009_alaptevekenys 1 eg
igen
IV.20_2009_szolgaltatas
1
igen
IV.20_2010_mukodtetes
1
igen
IV.20_2010_forras
1
igen
IV.20_2010_alaptevekenys 1 eg
igen
IV.20_2010_szolgaltatas
1
igen
IV.21_hiv_lista_jelentkeze 1 s 2
igen
IV.22_koltsegterites_hatasa 1
nem tudja, nincs tapasztalata
IV.19._alkalmi_2009
IV.19._alkalmi_2010
V.23_eletciklus
nem
nem
nem
2
nem volt hatással, nem változott semmi
3
hatással volt, emelkedett az önkéntesek száma
4
egyéb, éspedig
99
NV
1
alapítás időszaka
2
életképességét megmutatta
173
V.24_aktualis_allapot
3
gyarapodás időszaka
4
fejlődés időszaka
5
változás időszaka
6
stabilitás időszaka
1
alvó állapot
2
átmeneti helyzet
3
stagnáló működés
4
stabil és kiszámítható fejlődés
VI.25_palyazati_tamogatas 1
VI.25_szakiranyu_kepzes
2
nem sokat segít
3
segíthet
4
nagyon segíthet
99
NV
1
egyáltalán nem segít
2
nem sokat segít
3
segíthet
4
nagyon segíthet
99
NV
VI.25_reszmunkaidos_fogl 1
VI.25_bertamogatas
egyáltalán nem segít
2
nem sokat segít
3
segíthet
4
nagyon segíthet
99
NV
VI.25_onkentes_hatekonya 1 bb_fogl 2
VI.25_fiatalok_bevonasa
egyáltalán nem segít
egyáltalán nem segít nem sokat segít
3
segíthet
4
nagyon segíthet
99
NV
1
egyáltalán nem segít
2
nem sokat segít
3
segíthet
4
nagyon segíthet
99
NV
1
egyáltalán nem segít
2
nem sokat segít
174
3
segíthet
4
nagyon segíthet
99
NV
VI.25_adminisztracios_teh 1 ercsokkentes 2
Forras
egyáltalán nem segít nem sokat segít
3
segíthet
4
nagyon segíthet
99
NV
1
Befejezett
2
Befejezetlen
KEP_III.10.4.vegzettseg_S ,00 ZURO 1,00
nem adott meg adott meg
a. Missing value
175
3. A magyar nonprofit szervezetek foglalkoztatási helyzetének vizsgálata (kérdőív) Tisztelt Válaszadó! A Civitalis Egyesület – az NCA-CIV-10-B programjának támogatásával – 2010. szeptember 15-e és november 15-e között kérdőíves vizsgálatot végez mintegy 3000 hazai nonprofit szervezet körében. A kutatás célja, hogy – először az elmúlt 20 évben – felmérje a szervezetek foglalkoztatási helyzetét, a szektor humánerőforrás-igényét és –ellátottságát, és az eredmények alapján elemezze a szektor foglalkoztatási jellemzőit, valamint javaslatokat fogalmazzon meg foglalkoztatási potenciáljának javítására. Az eddigi statisztikai adatfelvételek és kutatások, valamint a személyes tapasztalataink alapján úgy véljük, ezen a területen számos problémával szembesülhetnek a szervezetek, és emiatt szükségesnek tartjuk, hogy a kormányzat, a gazdaságpolitikai döntéshozók, valamint a pályáztató szervezetek átfogó képet kapjanak a hazai civil-nonprofit foglalkoztatás jelenlegi állapotáról. Bízunk abban, munkánk hozzájárul ahhoz, hogy a szektorban a foglalkoztatási feltételek és lehetőségek pozitív irányban változzanak, a foglalkoztatáspolitikai szándékok és a szervezetek igényei találkozhassanak. Mindehhez szükségünk van az Önök segítségére is, ezért kérjük, szánjon időt arra, hogy a kérdőívet kitölti, s reméljük, ez a ráfordítás közvetve Önöknek is hasznot fog hozni. A kérdőív hat - szervezeti és foglalkoztatási adatok, foglalkoztatottak társadalmi-demográfiai jellemzői, szervezeti életciklus jellemzői, önkéntesek helyzete és javaslatok, vélemények részből áll, és 27 kérdést tartalmaz, a kitöltéshez szükséges idő kb. 30 perc. A kérdőív kitöltéséhez egy azonosítószámot kap, amellyel beléphet a kitöltőprogramban. Technikai javaslatok a kitöltéshez: Minden felkért válaszadó kap egy azonosítószámot. Ezzel az azonosítóval léphet be a kitöltőprogramba, illetve az azonosítóval lehetővé válik a kérdőív tetszőleges – akár több részletben való – kitöltése. I. SZERVEZETI ADATOK A kérdőív első részében az alapvető szervezeti adatokat kérjük megadni. I.1. A szervezet jogi, bejegyzési formája: Kérjük,jelölje meg a megfelelő választ! 1. alapítvány 2. egyesület 3. közalapítvány 4. köztestület
5. nonprofit gazdasági társaság - bt., - kft., - kkt., - részvénytársaság 6. szakszervezet
I.2. A szervezet jogi bejegyzésének éve: …………….. Kérjük,írja be a dátumot! 9. polgárvédelem, tűzoltás 10. környezetvédelem 11. településfejlesztés 12. gazdaságfejlesztés 13. jogvédelem 14. közbiztonság védelem 15. többcélú adományosztás, szövetségek 16. nemzetközi kapcsolatok 17. szakmai, gazdasági érdekképviselet 18. politika
I.3.A szervezet fő tevékenységi területe a nonprofit statisztikai besorolás szerint (Kérjük,jelölje meg a megfelelő választ!) 1. kultúra 2. vallás 3. sport 4. szabadidő 5. oktatás 6. kutatás 7. egészségügy 8. szociális
176
nonprofit
I. 4-5. Mennyi volt a szervezet összes bevétele 2008-ban és 2009-ben ? Kérjük,jelölje meg a megfelelő választ! 2008 2009 0 nem volt bevétele 1. 200 ezer Ft alatt 2. 201 -500 ezer Ft között 3. 501 ezer - 1.000.000 Ft között 4. 1.000.001 – 5.000.000 Ft között 5. 5.000.001 – 15.000.000 Ft között 6.15.000.0001 – 25.000.000 Ft között 7. 25.000.001 – 50.000.000 Ft között 8. 50.000.001 Ft felett
0 nem volt bevétele 1. 200 ezer Ft alatt 2. 201 -500 ezer Ft között 3. 501 ezer - 1.000.000 Ft között 4. 1.000.001 – 5.000.000 Ft között 5. 5.000.001 – 15.000.000 Ft között 6.15.000.0001 – 25.000.000 Ft között 7. 25.000.001 – 50.000.000 Ft között 8. 50.000.001 Ft felett
II. FOGLALKOZTATÁSI ADATOK A következőkben a szervezet alkalmazottainak foglalkoztatási, beosztás szerinti, valamint bérezésének jellemzőire kérdezünk rá. II.6. A szervezet alkalmazottainak, munkatársainak foglalkoztatási jellemzői az elmúlt három évben. Amennyiben a szervezetnek nem volt az adott években, vagy jelenleg nincs főállású, illetve nem főállású alkalmazottja, kérjük, 0-t írjon be a megfelelő helyekre!
2008 2009 2010
Főállású, teljes munkaidős alkalmazott
Főállású, részmunkaidős alkalmazott
…… …….fő …… …….fő …… …….fő
…… …….fő …… …….fő …… …….fő
Nem főállású alkalmazottak (pl. megbízási szerződéses, tiszteletdíjas, stb.) …… …….fő …… …….fő …… …….fő
II.7. Jelenleg a szervezet az alábbi, működtetéséhez szükséges feladatokat milyen foglalkoztatási formában látja el? Kérjük, jelölje be az egyes feladattípusoknál a megfelelő válaszlehetőséget! Az egyes pontoknál több válasz is lehetséges! II.7.1. A szervezet stratégiai döntéshozatala 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek
177
nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig ……………………. II.7.2. A szervezet ügyviteli vezetése, koordinálása 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig …………………….
II.7.3. Szervezeti adminisztráció 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek
178
nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig ……………………. II.7.4. Szakmai programok lebonyolítása 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig …………………….
II.7.5. Önkéntesek koordinálása 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek
179
nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig ……………………. II.7.6. Pályázatírás, forrásteremtés 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig …………………….
II.7.7. Pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatok ellátása 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működtetése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek
180
nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig ……………………. II.7.8. Jogi, szabályozási feladatok 1. Saját főállású alkalmazottak által 2. Megbízási szerződéssel alkalmazottak által 3. Tiszteletdíjas alkalmazottak által 4. Kuratórium, vezetőségi tagok önkéntes munkája által 5. Önkéntesek által 6. Szolgáltatásvásárlás keretében 7. Más szervezettől kapott ingyenes szolgáltatás által 8. Nem megoldott feladat, mert 1. a szervezet működése nem igényli ezen feladat ellátását 2. a szervezetnek nincs rá anyagi forrása 3. nincs a szervezetben megfelelő szakember a feladatra 4. egyéb, éspedig …………………….
II.8. A szervezet – legalább 3 hónapon túl foglalkoztatott - alkalmazottainak, munkatársainak beosztás és foglalkoztatási helyzet szerinti jellemzői 2009 és 2010ben Kérjük, adják meg az egyes beosztásokat ellátó foglalkoztatottak számát foglalkoztatási helyzet szerint. Amennyiben egy fő több feladatot is ellát/ott akkor a legjellemzőbb feladat szerint sorolják be. 2009 II.8.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető
1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel……..fő 5. tiszteletdíjjal………fő 6. önkéntes munkában….fő
181
2010 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel……..fő 5. tiszteletdíjjal………fő 6. önkéntes munkában….fő
II.8.2. A szervezet adminisztrációját végző foglalkoztatottak (pl. titkár, adminisztrátor)
II.8.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak (pl. projektkoordinátorok, szakmai programfelelősök)
II.8.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó foglalkoztatottak (önkénteskoordinátor)
II.8.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak
II.8.6. A szervezet jogásza,
2009 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2010 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2009 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2010 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2009 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2010 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2009 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2010 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2009
2010
0. nincs ilyen
0. nincs ilyen
182
jogi tanácsadója
II.8.7. A szervezet munkáját segítő (szakmai, pénzügyi, pályázati, egyéb) tanácsadók
II.8.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére, vagy annak keretében alkalmazott foglalkoztatottak
1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2009 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2010 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2009 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
2010 0. nincs ilyen 1. főállásban teljes munkaidőben… …fő 2. főállásban részmunkaidőben… ….fő 3. folyamatos megbízási szerződéssel… …..fő 4. alkalmi megbízási szerződéssel… …..fő 5. tiszteletdíjjal… ……fő 6. önkéntes munkában .fő
II.9. A szervezet főállásban, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársainak havi, átlagos bruttó bérezése. Kérjük, jelöljék meg a megfelelő válaszlehetőséget! 2009 2010 II.9.1. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető
II.9.2. A szervezet adminisztratív foglalkoztatottjai (pl. titkár, adminisztrátor)
1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között
183
1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között
II.9.3. A szervezet szakmai programjaiért felelős foglalkoztatottak (pl. projektkoordinátorok, szakmai programfelelősök)
II.9.4. A szervezet önkénteseivel foglalkozó alkalmazottak (önkénteskoordinátor)
II.9.5. A szervezet gazdasági és pénzügyi feladataival foglalkozó foglalkoztatottak
II.9.6. A szervezet jogásza, jogi tanácsadója
II.9.7. A szervezet munkáját segítő (szakmai, pénzügyi egyéb) tanácsadók
II.9.8. A szervezet alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére, vagy annak keretében alkalmazott foglalkoztatottak
5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett
5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett 1. 75.000 Ft alatt 2. 75.001 - 150.000Ft között 3. 150.001 - 250.000Ft között 4. 250.001 - 350.000Ft között 5. 350.001- 450.000 Ft között 6. 450.001 - 600.000 Ft között 7. 600.000 Ft felett
III. A SZERVEZET MŰKÖDTETÉSÉT ELLÁTÓ FOGLALKOZTATOTTAK DEMOGRÁFIAITÁRSADALOMSTATISZTIKAI JELLEMZŐI
A következő kérdések a szervezet ügyviteléért felelős vezető, valamint az adminisztratív és a szakmai programokért felelős munkatársak demográfiai-társadalomstatisztikai jellemzőire kérdezünk rá.
184
III.10. A szervezet ügyviteli vezetéséért, koordinálásáért felelős vezető demográfiaitársadalomstatisztikai jellemzői Kérjük, tegyen jelet a megfelelő válasz mellé! III.10.1. Nem III.10.2. Életkor
III.10.3. Lakóhely
III.10.4. Legmagasabb iskolai végzettség
III.10.5. Nonprofit szakmai képesítés
1. nő 2. férfi 1. 18-25 éves 2. 26-35 éves 3. 36-45 éves 4. 46-55 éves 5. 56-65 éves 6. 65 1. főváros 2. megyeszékhely 3. város 4. község 1. egyetem (típusa: 1. bölcsész , 2. társadalomtudomány , 3.jogi , 4. kommunikáció , 5. műszaki , 6. informatikai , 7. gazdasági , 8. egészségügyi , 9. agrár, mezőgazdasági , 10 egyéb, éspedig………) 2. főiskola (típusa: 1. pedagógia , 2. társadalomtudomány , 3.kommunikáció , 4. műszaki , 5. informatikai , 6. gazdasági , 7. kereskedelmi , 8. egészségügyi , 9. agrár, mezőgazdasági , 10 egyéb, éspedig………) 3. felsőfokú technikum, egyéb felsőfokúnak számító képesítés 4. érettségi (gimnáziumi, szakközépiskolai, technikumi) 5. szakmunkásképző, szakiskola 6. befejezett általános iskola 0 nem rendelkezik ilyennel 1. felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) keretek között hallgatott nonprofit tárgyak, szakirányú végzettség 2. felsőfokú, szakirányú nonprofit továbbképzés (2 éves) 3. nonprofit menedzser OKJ-s képzés 4. nonprofit asszisztens OKJ-s képzés 5. igazolást, végbizonyítványt adó rövidebb –hosszabb nonprofit tanfolyamok 6. egyéb, éspedig……………………………………………………..
III.11. A szervezet adminisztratív ügyeit ellátó főállású foglalkoztatottak demográfiai jellemzői Kérjük, az egyes válaszkategóriák mellett adja meg azt is, hogy a szervezetben ez hány főre jellemző! Amennyiben nincs főállású adminisztratív foglalkoztatottja a szervezetnek ugorjon a 13. kérdésre! III.11.1. Nem III.11.2. Életkor
III.11.3. Lakóhely
III.11.4. Legmagasabb iskolai
1. nő fő 2. férfi fő 1. 18-25 éves fő 2. 26-35 éves fő 3. 36-45 éves fő 4. 46-55 éves fő 5. 56-65 éves fő 6. 65 fő 1. főváros fő 2. megyeszékhely fő 3. város fő 4. község fő 1. egyetem fő 2. főiskola fő 3. felsőfokú technikum, egyéb felsőfokúnak számító képesítés fő
185
végzettség
III.11.5. Nonprofit szakmai képesítés
4. érettségi (gimnáziumi, szakközépiskolai, technikumi) fő 5. szakmunkásképző, szakiskola fő 6. befejezett általános iskola fő 0 nem rendelkezik ilyennel fő 1. felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) keretek között hallgatott nonprofit tárgyak, szakirányú végzettség fő 2. felsőfokú, szakirányú nonprofit továbbképzés (2 éves) fő 3. nonprofit menedzser OKJ-s képzés fő 4. nonprofit asszisztens OKJ-s képzés fő 5. igazolást, végbizonyítványt adó rövidebb –hosszabb nonprofit tanfolyamok fő 6. egyéb, éspedig………………………………………………………….. fő
III.12. A szervezet szakmai programjaiért felelős főállású foglalkoztatottak (pl. projekt koordinátorok, szakmai programfelelősök, önkénteskoordinátorok) demográfiai-társadalomstatisztikai jellemzői. Kérjük, az egyes válaszkategóriák mellett adja meg azt is, hogy a szervezetben ez hány főre jellemző! Amennyiben nincs főállású szakmai foglalkoztatottja a szervezetnek ugorjon a 13. kérdésre! III.12.1. Nem III.12.2. Életkor
III.12.3. Lakóhely
III.12.4. Legmagasabb iskolai végzettség
III.12.5. Nonprofit szakmai képesítés
1. nő fő 2. férfi fő 1. 18-25 éves fő 2. 26-35 éves fő 3. 36-45 éves fő 4. 46-55 éves fő 5. 56-65 éves fő 6. 65 fő 1. főváros fő 2. megyeszékhely fő 3. város fő 4. község fő 1. egyetem fő 2. főiskola fő 3. felsőfokú technikum, egyéb felsőfokúnak számító képesítés fő 4. érettségi (gimnáziumi, szakközépiskolai, technikumi) fő 5. szakmunkásképző, szakiskola fő 6. befejezett általános iskola fő 0 nem rendelkezik ilyennel fő 1. felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) keretek között hallgatott nonprofit tárgyak, szakirányú végzettség fő 2. felsőfokú, szakirányú nonprofit továbbképzés (2 éves) fő 3. nonprofit menedzser OKJ-s képzés fő 4. nonprofit asszisztens OKJ-s képzés fő 5. igazolást, végbizonyítványt adó rövidebb –hosszabb nonprofit tanfolyamok fő 6. egyéb, éspedig…………………………………………………………. fő
186
III. 13. A szervezet foglalkoztatottjai között vannak –e csökkent munkaképességű, illetve fogyatékkal élő alkalmazottak?
III.13.1. Csökkent munkaképességű III.13.2. Mozgáskorlátozott III.13.3. Látássérült III.13.4. Hallássérült III.13.5. Értelmi fogyatékos IIII.13.6. Egyéb:………………… fogyatékkal élő
Főállású teljes munkaidős alkalmazott
Főállású részmunkaidős alkalmazott
0. nem 1. igen, .fő
0. nem 1. igen, .fő
Nem főállású alkalmazottak (pl. megbízási szerződéses, tiszteletdíjas, stb.) 0. nem 1. igen, .fő
0. nem 1.igen .fő 0. nem 1.igen, .fő 0. nem 1. igen, .fő 0. nem 1.igen….fő 0. nem 1.igen….fő
0. nem 1.igen .fő 0. nem 1.igen, .fő 0. nem 1. igen, .fő 0. nem 1.igen….fő 0. nem 1.igen….fő
0. nem 1.igen .fő 0. nem 1.igen, .fő 0. nem 1. igen, .fő 0. nem 1.igen….fő 0. nem 1.igen….fő
III.14. Történt –e számbeli változás az elmúlt egy-két évben a főállású foglalkoztatottak körében: 1. nem (tovább a 17. kérdésre) 2. igen III.15. Ha igen akkor, ez milyen jellegű volt? távozott ….fő III.15.1. Vezetés ….fő III.15.2. Adminisztratív foglalkoztatottak ….fő III.15.3. Menedzsmenti foglalkoztatottak ….fő III.15.4. A szervezet
érkezett ….fő ….fő ….fő ….fő
alaptevékenységével vagy vállalkozásaival összefüggő feladatok/programok elvégzésére, vagy annak keretében alkalmazott foglalkoztatottak
III.16. A szervezeten belüli számbeli változásoknak általában mi volt az oka? Kérjük, jelölje meg a leginkább jellemző okokat! 1. A foglalkoztatottak élethelyzetében beállt változások (pl. gyermekvállalás, költözés)
2. A szervezet anyagi, gazdálkodási helyzetében beállt változások (növekvő/csökkenő bevételek, új/elmaradt pályázati források) 3. Az állami vagy a piaci szektor magasabb bérkínálata 4. Szakképzett munkaerőkínálat növekedése/csökkenése 5. Növekvő/csökkenő szervezeti feladatok, szolgáltatások 187
6. Szervezeten belüli konfliktusok, nézetkülönbségek 7. Egyéb okok, éspedig………………………………………………………………. III. 17. Mennyiben jellemzőek a következők az Ön szervezetére? Kérjük, válassza ki a legjellemzőbb válaszlehetőséget! 1. A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntés munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége elegendő a működtetéshez. Munkaerőgondjuk jelenleg nincsen. 2. A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntés munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége ugyan nem mindig és nem teljesen elegendő a működtetéshez programjaink lebonyolításához, azonban a hiányzó munkaerő megszerzése (foglalkoztatás, önkéntesek, toborzása) még nem okoz gondot. 3. A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntés munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége csak többé-kevésbé elegendő, mivel a működtetéshez programjaink lebonyolításához több munkaerőre lenne szükség, de elegendő forrásaik, tartalékaik nincsenek erre. 4. A szervezet rendelkezésére álló fizetett és/vagy önkéntés munkaerő, illetve a tagok, támogatók segítsége már nem elegendő a szervezet fennmaradásához. További munkaerő bevonása nélkül fennáll a szervezet megszűnése is. 5. Egyéb, éspedig……………………………………………………………………................
III.18. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen egy nonprofit szervezet „ideális“ alkalmazottja? Kérjük, jelölje meg az Ön által 5 legfontosabbnak tartott tulajdonságot! 1. legyen elkötelezett a szervezet ügye iránt 2. legyen „csapatjátékos“ 3. legyen professzionalista a munkájában 4. jó szervező legyen 5. értsen a közösségfejlesztéshez 6. rendelkezzen nonprofit szakmai ismeretekkel 7. sokoldalú tudással, jártassággal rendelkezzen 8. jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkezzen 9. jó konfliktusmegoldó képessége legyen 10. biztos családi háttérrel rendelkezzen 11. legyen kitartó 12. legyen innovatív, kezdeményező 13. legyen problémaérzékeny 14. legyen nyitott a változásokra 15. egyéb, éspedig………………………………………………….
IV. AZ ÖNKÉNTESEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK JELLEMZŐI A SZERVEZETBEN A következő kérdések a szervezet mőködését, feladatellátását segítő önkéntesekre, illetve az önkéntes munkára vonatkoznak.
IV.19. Az elmúlt három évben igénybe vették –e ( nem tag, külső) önkéntesek segítségét?
188
Szerződéses önkéntes
Nem szerződéses önkéntes
Rendszeres (legalább havonta egyszer) önkéntes
2008
0. nem 1. igen, .fő
0. nem 1.igen, .fő
0. nem 1. igen, .fő
Alkalmi (csak bizonyos alkalmakkor és időszakokban) önkéntes 0. nem 1. igen, .fő
2009
0. nem 1. igen, .fő
0. nem 1. igen, .fő
0. nem 1.igen .fő
0. nem 1.igen .fő
2010
0. nem 1. igen, .fő
0. nem 1. igen, .fő
0. nem 1.igen, .fő
0. nem 1.igen, .fő
IV.20. Amennyiben az elmúlt három évben voltak a szervezetnek ( nem tag, külső) önkéntesei, általában és leginkább milyen feladatokra vették igénybe az önkénteseik segítéségét. Kérjük, jelölje meg az önkéntesek által végzett legjellemzőbb feladatokat! 1. a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatok 2008
2009
2010
2. forrásteremtés és elosztás 3. a szervezet alaptevékenységével összefüggő feladatok, szolgáltatások 4. más személyek számára nyújtott segítség, szolgáltatás 1. a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatok 2. forrásteremtés és elosztás 3. a szervezet alaptevékenységével összefüggő feladatok, szolgáltatások 4. más személyek számára nyújtott segítség, szolgáltatás 1. a szervezet működtetésével kapcsolatos feladatok 2. forrásteremtés és elosztás 3. a szervezet alaptevékenységével összefüggő feladatok, szolgáltatások 4. más személyek számára nyújtott segítség, szolgáltatás
IV. 21. Bejelentkezett –e szervezetük a Minisztérium hivatalos listájára, mint közérdekű önkénteseket fogadó szervezet? 1. igen, mert…………………………………………………………………………………… 2. nem, mert…………………………………………………………………………………… IV. 22. Véleménye szerint a közérdekű önkéntességgel járó költségtérítés lehetősége milyen hatással volt saját szervezetüknél az önkéntességre? 1. nem tudja, nincs tapasztalata 2. nem volt hatással, nem változott semmi 3. hatással volt, emelkedett az önkéntesek száma 4. egyéb, éspedig……………………………………………………………………………….
189
V. A SZERVEZETI ÉLETCIKLUS ÉS A SZERVEZET JELENLEGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE
Az alábbiakban hat rövid leírást olvashat a szervezeti életciklus egyes állomásairól. Kérjük,elolvasás után válassza ki azt az egy, leginkább jellemző leírást, ami szervezetére illik és tegyen jelet a megfelelő helyre! V.23.1. A szervezet jelenleg az alapítás időszakát éli és intézményesül: megszületett az alapító okirat és az alapszabály. A szervezetalapítók szándékának megfelelően a szervezet szakmaisága és alapcéljai tisztázódtak, de a működés kialakításra vár. V.23.2. A szervezet életképességének első jeleit már megmutatta, képes arra, hogy forrásokat mozgasson meg és ezek segítségével programokat indítson el. Vannak érdeklődők, érintettek, akik részt vesznek a szervezet programjaiban és közülük többen vissza is térnek ezekre a programokra. Általában az elérhető források határozzák meg még, hogy milyen programokat tud biztosítani a szervezet. V.23.3. A szervezet a növekedés, a mennyiségi változás és gyarapodás időszakát éli. A szervezet működését több fizetett alkalmazott és/vagy önkéntes segíti. A szervezet bevételei lassan, de biztosan növekednek és mind több támogató segíti a szervezet tevékenységét és egyre több kliens fordul a szervezethez. V.23.4. A szervezet a fejlődés időszakában van. Egyre inkább előtérbe kerül a minőségi szemlélet a szervezet működésében. A szervezet működését professzionális alkalmazottak és jól szervezett önkéntesek segítik. A szervezet programjait jól szervezettség, minőség és kiszámíthatóság jellemzi. A rendelkezésre álló lehetőségek közül a szervezet csak azokat használja ki, amelyek minőségi fejlődéshez vezetnek. V.23.5. A szervezet a változás időszakát éli meg. A fejlődési szakaszon túljutva a szervezetnek meg kell újulnia, új utakat kell találnia a működésben és tevékenységben. Jelentős mozgások zajlanak a szervezetben: pl. az alkalmazottak fluktuációja, pénzhiány. Ezek a problémák együttesen jelennek meg és ez jelentős feszültséggel terheli meg a szervezeti működést. V.23.6. A szervezetet a stabilitás időszakában van. A szervezet működését tudatos döntések határozzák meg, és professzionális szervezeti menedzsment jellemzi, amely az önkéntes segítők munkájára is támaszkodik. A szakmai programok minőségi és mennyiségi követelményeknek eleget tesznek, amelynek alapján a szervezet ismert tevékenységi területén.
Az alábbiakban a szervezet jelenlegi helyzetét jellemző négy leírást olvashat. Kérjük,elolvasás után válassza ki azt az egy, leginkább jellemző leírást, ami szervezetére illik és tegyen jelet a megfelelő helyre! V.24.1. A szervezet „alvó“ állapotban van. Nem képes növekedni, mivel nem tud elég kapacitást fordítani a programok lebonyolítására, új források megszerzésére. Formailag ugyan létezik a szervezet, de nagyon közel van a működésképtelen állapothoz, hiszen nem képes eredeti célkitűzéseinek megfelelő tevékenységet folytatni. V.24.2. A szervezet átmeneti helyzetben van, mivel egy-két fő probléma, kihívás (anyagi, humánerőforrás, tevékenységi) behatárolja a szervezet működést. A szervezet válaszút előtt áll, már nem lehet a régi módon működni, de az új kihívásoknak még nem tud megfelelni.
190
V.24.3. A szervezet működése stagnál, állandósultak és rutinszerűvé váltak programjaik, nem tudnak új forrásokat bevonni, munkatársaik és támogatóik motivációja csökken. Lassan a hanyatlás jeleit mutatja a szervezet, hiszen nem tud megújulni. V.24.4. A szervezet működését a stabil és kiszámítható fejlődés jellemzi. Kiszámítható bevételi forrásai vannak, és csak addig nyújtózik, ameddig a takarója ér. Tevékenysége és működése összhangban van és elismert működési területén.
VI. A NONPROFIT SZERVEZETEK FOGLALKOZTATÁSI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE
A következő kérdések a nonprofit szervezetek foglalkoztatási szerepének erősítésére, valamint a jó példák és javaslatok összegzésére vonatkoznak. VI.25. Véleménye szerint a hazai nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erősítésében mennyiben segíthetnek az alább felsorolt tényezők? 4=nagyon segíthet 1. Foglalkoztatást támogató pályázatok meghírdetése (NCA, uniós pályázatok) 2. A foglalkoztatottak szakirányú (nonprofit) képzésének támogatása 3. A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása (különösen a gyesen lévők és a nyugdíjasok körében) 4. Az önkéntesek hatékonyabb, feladatorientáltabb foglalkoztatása a szervezetek működtetésében 5. A fiatalok számára vonzobbá kellene tenni a nonprofit szektorban való munkavállalást 6. Bértámogatási pályázatok 7. A foglalkoztatással járó adminisztratív
3=segíthet
2=nem sokat segít
1=egyáltalán nem segít
191
terhek csökkentése 8. Egyéb javaslatok, éspedig……………
Most pedig arra, kérjük, hogy válaszoljon néhány nyitott kérdésre és ossza meg velünk véleményét. Ennek célja az, hogy a kutatás során fókuszcsoportos megbeszéléseket szeretnénk tartani a témában és a válaszadók közül szeretnénk meghívni a résztvevőket. VI.26. Saját szervezetében 1. mi okozza a legfőbb foglalkoztatási problémákat?………………………………........ ……………………………………………………………………………………………… ….............................................................................................................................................. .......... 2. milyen megoldásokat alkalmaztak a foglalkoztatás terén.............................................. ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. VI.27. Szektor szinten 1. milyen problémákat lát a foglalkoztatásban?.................................................................. ……………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………….. 2. milyen jó példákat ismer a környezetében működő nonprofit szervezetek foglalkoztatási gyakorlatában (különös tekintettel a részmunkaidős, atipikus foglalkoztatásra vagy az önkéntesek bevonására)…………………………………….... ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………….
KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTETTE MUNKÁNKAT! A kutatás eredményei elérhetők lesznek a www.civitalis.eoldal.hu honlapon, ahol más érdeklődésre is számot tartó anyagokat találhat! Amennyiben szeretne részt venni a fókuszcsoportos megbeszélésen (útiköltséget térítjük) és másokkal is megosztani a hazai nonprofit szektor foglalkoztatási problémáival kapcsolatos véleményét kérjük, adja meg nevét, telefon vagy email címét! Név:……………………………………………………………………………………… Telefonszám……………………………………….. Email cím:…………………………………………
192
