BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KER. I.SZ. ÖSSZEVONT ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2013

BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KER. I.SZ. ÖSSZEVONT ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

2013.

1

Tartalomjegyzék PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ................................................................................................ 8 A program célrendszere ............................................................................................................. 10 2.1. Alapvető célok ..................................................................................................................... 10 2.2. Általános nevelési feladatok ................................................................................................ 10 2.3. Kiemelt nevelési feladatunk: ............................................................................................... 10 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉL ÉS FELADATRENDSZERE .................................................. 10 3.1. Egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés .............................................................. 10 3.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés................................................................................ 14 3.3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés ........................................................................ 15 4. A PROGRAM TARTALMA ..................................................................................................... 16 4.1. Anyanyelv és kommunikáció .............................................................................................. 16 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ................................................................... 17 5.1. A játék ................................................................................................................................. 17 5.2. Művészeti tevékenységek .................................................................................................... 18 5.2.1. Verselés, mesélés ......................................................................................................... 18 5.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................................ 19 5.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ........................................................................ 20 5.3. Mozgás ................................................................................................................................ 21 5.4. A külső világ tevékeny megismerése .................................................................................. 22 5.4.1. A környezet megismerése, védelme............................................................................. 22 5.4.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése ..................................................... 23 5.5. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................. 24 5.6. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .......................................................................... 25 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ..................................................... 26 6.1. A gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése ............................................................... 27 7. A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI ............................................................................. 28 7.1. A tervezés ............................................................................................................................ 28 7.2. Hetirend ............................................................................................................................... 28 7.3. Napirend .............................................................................................................................. 28 8. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI ............................. 30 9. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................... 30 10. SPECIÁLIS FELADATOK .................................................................................................... 31 10.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése .................................................................. 31 10.2. Tehetséggondozás ............................................................................................................ 32 10.3. Német, nemzetiségi feladatok .......................................................................................... 33 11. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE ............................................................................ 34 11.1. Közvetlen partnerek ......................................................................................................... 34 11.2. Közvetett partnerek .......................................................................................................... 34 12. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ...................... 36 12.1. Helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése. .............................................................. 36 1. 2.

Melléklet Német Nemzetiségi Nevelési program

2

Az óvoda adatai: Az óvoda neve: I.sz. Összevont Óvoda Conzentrierter Kindergarten Nr.I. Székhelye: 1238. Budapest, Szitás u. 99. Telefonszáma:

+36 1 287-0095

Típusa: óvoda OM azonosító:

34717

Csoportok száma.

14

Férőhelyek száma: 313 Az óvoda ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 47. §-ában foglaltak szerint az - az enyhe értelmi fogyatékos - beszédfogyatékos - pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek közül a súlyos tanulási zavarral küzdő - mozgásszervi fogyatékos gyerekek közül az önálló mozgásra képes - érzékszervi fogyatékos gyermekek közül a hallássérült (hallásukat műtéti úton helyreállított, létrehozott hallássérült), valamint a gyengén látó, akik ellátása nem igényel speciális eszközöket - autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek közül a jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő sajátos nevelési igényű gyermekeket. Tagintézményei, címe: I.sz. Összevont Óvoda Csillag utcai Tagóvodája 1238 Budapest, Csillag u.1. I.sz. Összevont Óvoda Rézöntő utcai Tagóvodája 1238 Budapest, Rézöntő u. 24. I.sz. Összevont Óvoda Templom utca 10. Tagóvodája 1238 Budapest, Templom u. 10. I.sz. Összevont Óvoda Templom utca 167. Tagóvodája1239 Budapest, Templom u. 167. I.sz. Összevont Óvoda Grassalkovich úti Tagóvodája 1238 Budapest, Grassalkovich út 86. Az intézmény jogállása, jogköre: önálló jogi személy. Alapító:

Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata

Fenntartó: Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata Címe: 1239. Budapest, Grassalkovich út 162. Irányító szerve: Budapest, Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselőtestülete Az irányító székhelye: 1239. Budapest, Grassalkovich út 162. Telefonszáma: +36 1 289-2100 3

1. BEVEZETŐ

Pedagógiai programunk elkészítését az alábbi jogszabályok figyelembe vételével készítettük el: 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról, 137/1996. (VIII. 28.) sz. Kormány rendelete, Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 32/1997. (XI.5.) MKM rendelete szabályozza. Pedagógiai program felülvizsgálata és módosítása: a 255/2009.(XI.20) Kormányrendelet figyelembevételével került kiegészítésre. A pedagógiai programunkban további módosításokat illetve kiegészítéseket hajtottunk végre az alábbi törvény illetve rendeletek figyelembe vételével: 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve A hat tagintézmény számára e pedagógiai programban fogalmaztunk meg közös nevelési elveket, célokat, feladatokat, megvalósításuk minden pedagógus és a nevelést segítő dolgozók számára kötelező érvényű. A helyzetelemző, tényfeltárások során, helyi sajátosságainkat, hagyományainkat, a szülői igényeket, és az egyre növekvő beszédhibás gyermekek számát figyelembe véve nevelőtestületünk az anyanyelvi nevelés kiemelten való kezelését tekinti feladatának. A közös elvek megvalósítását a pedagógusok módszertani szabadsága teszi sokoldalúvá, az óvodák így külön is rendelkezhetnek önálló arculattal. A kiemelten vállalt feladataikat az éves munkatervünkben rögzítjük. A programban foglaltak biztosítékot adnak a szülőknek, hogy gyermekeik az óvodás éveik alatt a nevelés középpontjában állnak és képességeiknek megfelelően fejlődnek. Az új módszerek mélyrehatóbb megismerésének tükrében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt TÁMOP 3.1.4 projektjéhez kapcsolódva a Gyékény utcai óvoda nevelőközössége bevezette a Kompetencia alapú komplex óvodai programcsomagot, vállalva annak 5 éves fenntartását. A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Két tagóvodánkban német kétnyelvű kisebbségi feladatokat látunk el, melynek helyi programját mellékletként a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai, nevelési irányelveinek figyelembevételével állítottuk össze.

4

“ Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet … . A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek ( az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy ( az eddiginél többre ) taníthatók. A nagy nevelők általában az elsőt tartják fontosabbnak.” Németh László: A pedagógus hite 1960

2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Összevont Óvodánk Budapest egyik legfiatalabb 1995-ben önállóvá vált XXIII. kerületében SOROKSÁRON található. Az intézmény az átalakítások után 6 tagóvodával továbbra is 14 csoporttal működik. A tagintézmények egymástól optimális távolságra, családias kertvárosi övezetben helyezkednek el. Az épületekben 2, illetve a Rézöntő utcai óvodában 4 csoportszoba és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A Csillag, a Grassalkovich, a Szitás, a Templom utca 10.-ben már a 20. század elejétől folyik óvodai nevelés. Egy-egy tagintézményt családok generációi vették illetve veszik birtokukba. Az óvodák 1997. óta kerültek felújításra, illetve bővítésre, az épületekhez zárt játszóudvarok tartoznak, melyekre európai uniós játékeszközök kerültek felállításra. A Rézöntő utcai óvodánk tornaszobával bővült, melyet a közelben lévő tagóvodák is igénybe vesznek a testnevelés foglalkozások szervezése alkalmával. A délutáni időszakban szintén itt szervezzük a SNI-s gyermekek konduktív ellátását, mozgásterápiák szervezését. Az óvodák a felújításával párhuzamosan a belső terek is megszépültek, cserére kerültek a bútorok. A belső esztétika és a barátságos hangulat érdekében óvónőink rengeteg ötletet valósítanak meg, hogy a hozzánk érkező gyermekek otthonosan érezzék magukat. Helyi sajátosságainkat, figyelembe véve a csoportok szervezeti formáit átalakítottuk, egy-egy csoportban 3-7 éves korig fogadjuk a gyermekeket. Igyekszünk a korosztályok megfelelő arányainak és a szülői igényeknek is megfelelni, a testvérek elhelyezését egy, igény szerint külön csoportokban biztosítani. A vegyes életkorú csoportok szervezésével biztosítani tudjuk az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott elvárásokat, a 3 H és a sajátos nevelési igényű gyermekek elosztását. Településünk gazdag múltjában szerepet játszott a német ajkú lakosság jelenléte, ezért két tagóvodánk 4 csoportjában biztosítjuk a német nemzetiségi kétnyelvű nevelést. Bekapcsolódunk a kerület hagyományainak ápolásába az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével. 2.1 Személyi feltételeink Óvodánk engedélyezett létszáma 57,5 fő a következő bontásban Jelenleg Az óvoda dolgozói

Főállású

Felsőfokú végzettségű óvoda pedagógus Középfokú végzettségű óvoda pedagógus

5

28 1

Részmunka idős

Ebből pedagógus szakvizsgával, másoddiplomával rendelkező óvónő Pedagógiai munkát segítő asszisztens

14

4

Szakképesítéssel rendelkező dajka

14

Gazdasági ügyintéző + Óvodatitkár

2

Konyhai dolgozó

7

Karbantartó asztalos

1

Fűtő+kertész téli-nyári időszakban

1

Összesen: Képzések specifikumai:

57+0,5

4 óvodavezető szakvizsga, 1 óvodai szakértő, 2 minőségfejlesztő, mérés-értékelés szakértő, 3 német nemzetiségi, 4 óvodai fejlesztő, 1 fő nyelv és beszédfejlesztő

Támop 3.1.4 keretében 3 fő vett részt a következő továbbképzéseken: Kooperatív tanulás, Differenciálás heterogén csoportban, Hatékony gyermek-megismerési technikák, Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelése. A nevelőközösség magas szakmai tapasztalattal rendelkezik. Figyelmet fordítunk az élethosszig tartó tanulásra, a pedagógiai munka megújítására. Pedagógiai programunk céljainak megvalósítását, három célirányos munkaközösség, valamint minőségfejlesztő team segíti. Valamennyi óvodapedagógus részt vesz egy-egy munkaközösség munkájában. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek inkluzív (befogadó) nevelését, a gyermekek napközbeni integrálását biztosítjuk, a fejlesztésüket a szakszolgálat szakembereivel (logopédus, gyógypedagógus, konduktor, pszichológus) közösen végezzük a Tanulási képességvizsgáló iránymutatása szerint. A gyermekek részképességeinek hiányát a szakszolgálat illetve saját fejlesztő óvónőink korrigálják. A pedagógusok feladata a gyermekek sajátosságainak korai felismerése, megfelelő szakemberhez utalása, amennyiben ez az óvodai beiratkozás előtt nem történt meg. 2.2 A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközrendszer

6

A gyermekek neveléséhez az eszközök adottak, szükséges azonban a takarékos gazdálkodás és az állagmegóvás betartása, betartatása alkalmazott és óvodahasználó részéről egyaránt. Évente a költségvetés függvényében tervezzük eszközbeszerzéseinket. A vásárlásokat fontossági sorrend felállításával végezzük az óvoda dolgozói javaslatainak figyelembe vételével költségvetésből, aktuális pályázatokból és alapítványi támogatásból. A pedagógusok részére minden tagóvodában laptopok állnak rendelkezésre az írásbeli feladataik elvégzésére. Két óvodában biztosított az internethasználat (Szitás, Rézöntő), törekvésünk, hogy a többi óvodában is bevezetésre kerüljön. Jelentős szakkönyvállománnyal rendelkezünk, melyekből a kollégák bővíthetik módszertani kultúrájukat. Nevelőmunkát segítő eszközök Tevékenységek

Szükségletek

Játék

A gyermekek tevékenységeihez az eszközök adottak

Bábok, eszközei

dramatizálás Az eszközök az óvodákban kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak.

Énekes játékok, Az eszközök az óvodákban kellő mennyiségben és minőségben zenehallgatás eszközei rendelkezésre állnak. Mozgás eszközei udvari Az eszközök az óvodákban kellő mennyiségben és minőségben játékhoz rendelkezésre állnak. Kiemelten fontos Mozgás eszközei Labdák Óvodánként testnevelés foglalkozáshoz 30 db Rajzolás, munka

mintázás,

kézi Az eszközök az óvodákban kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak. Nagyítók Mikroszkóp, távcső

Külső világ megismerése

tevékeny Gyermekméretű kerti szerszámok /gereblye, lapát, lombseprű/ Gyermekméretű locsolókannák

Környezet téri, formai, mennyiségi megismerése

Óvodánként 10 db Óvodánként 1 db Óvodánként 10 – 10 db

Óvodánként 10 db Gyermekméretű hólapátok Óvodánként 20 db Az eszközök az óvodákban kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak.

7

1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK  Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.  A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést.  Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz; fejlődési üteméhez.  A nevelés legfontosabb eszköze a játék.  A munka jellegű tevékenységek végzése során játékos formában normákat, értékeket, szabályokat közvetítünk.  Az óvodai tanulás útja a játékba integrált önkéntes cselekvő tevékenykedtetés.  Az óvodáinkban komplex nevelés folyik, melynek során törekszünk a tárgyi koncentráció elvének megvalósítására.  Az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzése során a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira építünk.  Fontosnak tartjuk a gyermekeket körülvevő féltő, óvó, gondoskodó szeretet, stabil biztonság kialakítását.  Programunk kiemelten kezeli az anyanyelvi nevelést, mely áthatja az óvodai élet egészét.  Óvodáinkban olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a különbözőség elfogadása mindenkinek természetessé válik.  Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára.  A gyermekek az óvodapedagógusokban és az óvoda dolgozóiban társra, támaszra találjanak.  A közösségi nevelés során minden gyermek találja meg helyét a közösségben. A játékban, a közös tevékenységek során lehetőséget kapjanak az együttműködés és alkalmazkodás gyakorlására.  A következetes, egyben rugalmas szokásrendszerrel segítünk a gyermekeknek abban, hogy a szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassák.  A rendszeres életritmus és a megfelelő napirend kialakításával biztosítjuk az egészséges életmód iránti igény kialakulását, és a mozgásigény kielégítését.  A gyerekeket körülvevő felnőttek, pedagógusok, dajkák példamutató viselkedésével megalapozzuk a környezettudatos magatartás kialakulását.  Hangsúlyt fektetünk a családok nevelési szokásainak megismerésére, a családokkal való együttműködésre, a folyamatos párbeszédre, a két színtéren zajló nevelés közelítésére, esetenként hátránycsökkentő szerepünkre, mely biztosítja, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőre. Pedagógiai alapelveink sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásakor a következőkkel egészülnek ki: - Elfogadó környezetet biztosítunk. - Kiemelten nyújtunk segítséget az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén. - Az elvárásainkat a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermekek fejlődési üteméhez igazítjuk. - Valljuk, hogy kiemelkedő tevékenységre is képesek lehetnek. - A szakemberekkel együttműködve, a diagnózisra építve biztosítjuk sokoldalú fejlesztésüket a számukra megfelelő területeken. A fentiek minél hatékonyabb megvalósításáért testületünk nyitott az innovatív pedagógiai törekvések beépítésére. Ezen alapelvek érvényesítése során maximálisan figyelembe vesszük: - A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását az egyenlő hozzáférés biztosításával. 8

-

A nemzetiségi óvodai nevelésének irányelveit, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.

A Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzata sikerrel pályázott a Társadalmi Megújulás Operatív Program, Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázaton. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2. A pályázat megvalósításában a Gyékény u. 1. tagóvoda vesz részt két csoporttal. A pályázati kiírásnak megfelelően biztosítjuk a lehetőséget a Kompetencia Alapú Komplex Óvodai Programcsomag fokozatos bevezetésére az intézmény többi tagóvodájában.

Gyermekképünk Programunkkal, feltételeinkkel tevékenységrendszerünk tudatos befolyásolásával felvállaljuk három éves kortól az iskolába lépésig a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, figyelembe véve az eltérő egyéni, testi – lelki szükségleteket abból a tényből kiindulva, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Intézményünk óvó-védő, szociális, nevelő, és személyiségfejlesztő funkciót lát el. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, előítéletektől mentes. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést és meglévő hátrányok csökkentését. Mindezek hatékony megvalósítása érdekében szem előtt tartjuk az ENSZ-UNICEF 1992-ben kelt “Egyezmény a gyermek jogairól” c. dokumentumát. Nevelésünk során elérjük, hogy gyermekeink: - érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, - önmagát, másokat elfogadó, - felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolatban együttműködő, - korának szintjén erkölcsi szabályokat betartó, - környezettudatos, környezetében jól tájékozódó, - szülőföldjéhez, lakókörnyezetéhez kötődő, hagyományokat ápoló, kibontakozó személyiséggé alakuljanak.

Óvodaképünk A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ennek megfelelően: -

-

-

-

-

Önálló szakmai intézményként vállaljuk fel a gyermekek nevelését, a családi nevelés kiegészítőjeként a harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Elősegítjük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Fontosnak tartjuk a szülők tevékeny közreműködését, az egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítását az értékek közelítését a vallási, világnézeti semlegességet, mivel az óvoda csak így képes céljait, feladatait maradéktalanul teljesíteni. Hangsúlyozzuk a gyermekközpontú, befogadó nevelésszemléletet. Szeretetteljes biztonságos légkör megteremtésével és a gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítésével biztosítjuk a gyermekek egyéni és társas kapcsolatainak fejlődését. A gyermekek nyitottságára alapozva sokszínű játékos tevékenységgel lehetőséget adunk, hogy kipróbálhassák önmagukat, társakkal együtt fedezzék fel a világot, mivel a “gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen.” A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés bizalom övezi.

9

A játékon keresztül spontán és tervszerű ráhatással segítjük elő az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítését, képességeik, tehetségük egyéni ütemének kibontakoztatását. Az óvodai nevelés közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, és ezáltal megteremti a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételeit. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nemzetiségi és migráns kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multi-, és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

-

-

-

2. A program célrendszere 2.1. Alapvető célok Az óvodások nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. - A játékon keresztül (mely mással nem helyettesíthető) sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése. Programunk kiemelt jelentőségűnek kezeli az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztését, a környezettudatos magatartásformálás megalapozását. -

2.2. Általános nevelési feladatok A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életmód alakítása (edzettség, mozgás, egészségügyi szokások, levegőzés, környezettudatos magatartásformálás). Az érzelmi, erkölcsi és közösség nevelés (érzelmeken alapuló kapcsolatteremtő képesség, szocializáció biztosítása, erkölcsi és akarati tulajdonságok kialakítása, egyéni-, differenciált bánásmód). Anyanyelvi-,és értelmi fejlődés biztosítása (érzékszervek útján, észlelési képességek kialakítása, gondolkodási műveletek alkalmazása, gondolataik, érzéseik kifejezése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása).

-

-

2.3. Kiemelt nevelési feladatunk: -

Anyanyelv és kommunikáció, mint a kultúraközvetítés eszköze: a program tartalma az 5. fejezetben található részletezve. A környezettudatos magatartásformálás magalapozása: a program tartalma A külső világ megismerése című fejezetben részletezve.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 3.1. Egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés Célja: -

Minden gyermek részesüljön testi-lelki jóllétben és az egészségi állapotát kedvező irányba befolyásoló rendszerszerűen működő egészség fejlesztő tevékenységben. Az egészséges életvitel igényének megalapozása. Az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés.

10

Az egészségfejlesztés területei: -

Egészséges táplálkozás Mindennapos testnevelés, testmozgás Személyi higiéné Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A bántalmazás, erőszak megelőzése Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

a

Egészséges táplálkozás Alapelv: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítése és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítése A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Javasolt élelmiszerek: Alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér Napi étkezés során kevés: Füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék Kerülendő élelmiszerek: A cukros, sós, zsíros ételek és italok cukrozott szörpök, befőttek, kólafélék, a kekszek, a ropi, a chips. Az óvodapedagógus feladatai : -

Kulturált körülmények biztosítása az étkezés során (nyugodt légkör, terített asztal, szalvétahasználat). Az ízek megkedveltetése, intenzív rágásra ösztönzés. Folyamatos folyadék biztosítása. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használata. A táplálék érzékeny gyermekek diétájának figyelemmel kisérése. Hetenként többször gyümölcs- és zöldség biztosítása, szülők együttműködésével. Egészséges táplálkozással kapcsolatos tanácsadás szakemberek bevonásával (pl.: szülői értekezleten). Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmak teremtése, egyszerűbb ételek elkészítése (pl. salátakészítés). A nevelési év során 2 alkalommal az egészséges táplálkozást népszerűsítő tevékenység szervezése gyermekek és szülők körében Együttműködés az étkezést biztosító főzőkonyhával: megbeszélések szervezése

Mindennapos testnevelés, testmozgás Alapelv: A mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása, motoros képességek fejlesztése. A közös mozgás által kiváltott öröm átélése.

11

Az óvodapedagógus feladatai: -

Az udvaron árnyékos, napos, füves, burkolt területeket kialakítása, mely a gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgálja Változatos napi és heti rendben a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítése. 10-20 perces mindennapi mozgástevékenység szervezése (csoport-, tornaszobában, udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozás vezetése. Edzési lehetőség biztosítása a helyi adottságok kihasználásával. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzés biztosítása a fokozatosság betartásával. A nyári napirend az egész napos levegőn való tartózkodásra épít (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). A mozgás anyaga: lásd mozgás fejezetben.

Személyi higiéné Az óvodapedagógus feladatai: -

-

-

-

Tisztálkodás  A napirend keretei között elegendő idő biztosítása a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére.  Tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség és technika, egészségügyi szokások.  A tisztaság alapvető fontosságának megismertetése a gyermekekkel, a betegségek, fertőzések megelőzése érdekében. (Ezen belül: a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolása, a ruházat higiéniája, a közvetlen környezetünk tisztántartása).  Az önállóság fokozatos kialakítása. Öltözködés  Elegendő idő és szükséges segítség biztosítása az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében.  Az időjárásnak megfelelő öltözet iránti igény folyamatos alakítása.  A szülőkkel való együttműködés a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosításának érdekében (Pl.: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása).  Az önállóság fokozatos kialakítása. Pihenés  Megfelelően nyugodt pihenés feltételeinek biztosítása.  A passzív és az aktív pihenés biztosítása: meditálások, relaxáció, pihentető tevékenységek.  A gyermekek elalvását elősegítő, biztonságot adó szokásrendszer kialakítása pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Tiszta, biztonságos környezet megteremtése. Az óvoda tisztaságának, a környezet esztétikájának megóvására nevelés.

Az óvoda minden dolgozójára vonatkozó feladatok: -

Személyes példamutatás a rend, a tisztaság, az esztétikus környezet (udvar, helyiségek, eszközök) megtartása érdekében Az időjárásnak megfelelő fűtés és a szükség szerinti világítás megválasztása

12

Testi és lelki egészség fejlesztése A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. Az óvoda feladata: -

Testi-lelki egészség megóvása (kisebb egészségügyi rendellenességek kiszűrése, megfelelő szakemberhez irányítás). Nyugodt, szeretetteljes légkör biztosítása, amelyben a gyermek képes megbirkózni a feladataival, a stressz helyzeteivel, hozzájárul a közösségének életéhez. Minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat.

Az óvodapedagógus feladatai: -

Felvilágosító munka a szülők, a védőnők, egyéb szakemberek bevonásával (a dohányzás ártalmai, a szmog hatása, szenvedélybetegségek). Munka- és balesetvédelmi előírások betartása és betartatása. Vészhelyzetek felhárítása, elhárítása.

A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek: A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Az óvodapedagógus feladatai: -

Körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedés kezdeményezése. Felvilágosító munka a szülők, a védőnők, egyéb szakemberek bevonásával az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédése, a védekezés helyes módszereinek alkalmazása.

További részletes feladatok: Az óvoda gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések” cím alatt. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvodapedagógus feladatai: -

-

A gyermek testi épségének megóvása az óvodába történő belépéstől, annak jogszerű elhagyásáig, valamint az óvodán kívül tartott programok alatt. A gyermekek fejlettségüknek megfelelően ismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel. (Módszerei: szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés) A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra.

13

-

Védő-óvó intézkedések betartása, betartatása, melyek az óvoda házirendjében kerülnek meghatározásra azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk alatt be kell tartaniuk.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

Kialakulnak a kulturált étkezés alapvető szokásai. Mozgása összerendezett, harmonikus, koordinált. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Önállóan öltözködnek, tisztálkodnak, megfelelően használják a tisztálkodó eszközöket. Ügyelnek saját és környezetük rendjére, esztétikájára. Tudatosan alkalmazzák a saját és a környezete védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat. Lelkileg egészségesen, nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre.

3.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Célja: A gyermekek egyéni érdekeinek, személyiségének, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladata: - Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör kialakítása. - A társas együttélés szokás-, és normarendszerének megalapozása,állandó értékrend kialakítása. - Az éntudat alakítása és az én érvényesítő törekvések biztosítása. - A viselkedéskultúra szokásrendszerének alakítása. - A szülőföld szeretetének alakítása. - Erkölcsi, érzelmi, közösségi, akarati tulajdonságok alakítása, szociális érzékenység fejlesztése. - Különbözőségek elfogadására, megértésére nevelés. Folyamata: - Az óvodába készülő gyermekeket az otthonukban látogatjuk meg, megismerjük közvetlen környezetüket. - Lehetőséget biztosítunk a szülővel együtt nyári ismerkedésre az óvodában. - A befogadás mindkét óvónő részvételével történik. - A befogadás ideje alatt bizalomra épülő szeretetteljes kapcsolatot igyekszünk kialakítani, ezzel segítve a szülőktől való fokozatos elválást. - Az óvodában érezze a gyermek az érzelmi biztonságot, a vele foglalkozó óvodapedagógus és dajka értékközvetítő szerepét, elfogadó, gondoskodó, segítő nevelői attitűdjét. - A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A hagyományok ápolásával és tiszteletben tartásával elősegítjük a hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés megalapozását. Kevés, de stabil erkölcsi szabály, távlat felállításával segítjük elő a társas kapcsolatok alakulását, növeljük a szocializáltság mértékét. - együttműködés - önzetlenség - egymásra figyelés - együttérzés, alkalmazkodás 14

-

tapintat őszinteség önbizalom szokás és normarendszer megalapozása.

Kiemelten kezeljük azoknak a tulajdonságoknak a fejlesztését, megerősítését, amelyek elősegítik az empátia és a tolerancia segítségével a különbözőség elfogadását. Programunk segíti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (mozgás vagy érzékszervi sérült, nehezen szocializálható, halmozottan hátrányos helyzetű, vagy éppen tehetséges gyerekek) beilleszkedését, fejlesztését megfelelő szakemberek logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus közreműködésével, amelyben az óvoda együttműködő szerepe különösen jelentős. A közösségi magatartás erősítése érdekében naponta beszélgető kört szervezünk. Beszélgető kör: A délelőtti játékidő lezárásának színtere. Módja: körbeülés. Tartalma: - kiemelkedő teljesítmények értékelése, - a délelőtt főbb eseményeinek felelevenítése, - közösségi érzés erősítése (hiányzók, csoportos és egyéni élmények), - az elvárt erkölcsi normáktól való eltérés megbeszélése, értékelése távlatok felállítása, - egyéb: az adott csoportban kialakított szokások (időjárás tábla, naptárazás, felelősök megválasztása) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -

A gyermeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokás-szabályainak betartása. Alakulnak az akarati tulajdonságaik és az egészséges versenyszellemük. Ismeri és érti a gyermek az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Elfogadja a csoport érdekeit a saját céljai ellenében is. Igényli és szereti a közösséggel való tevékenykedést. Bízik önmaga képességeiben. Képes a különbözőség elfogadására.

3.3. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Célja: A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődésének felerősítése az anyanyelvi nevelés eszközével, a gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével a teljes óvodai életben. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Az egyenlő hozzáférés biztosításával a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, felzárkóztatása. Feladata: Az érzelem indította játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás. - Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése. - A környező világról szerzett tapasztalatok, élmények és meglévő ismeretek rendszerezése, célirányos bővítése, és élethelyzetekben való gyakorlása. - Az éntudat fejlesztése, testséma kialakítása. 15

-

Kreatív, problémamegoldó gondolkodásra nevelés. Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása. Vizuális és auditív emlékezet fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása.

Gyakorlás lehetőségei: - Spontán, természetes helyzetekben. - Kötött vagy kötetlen tevékenységek során. - Képolvasással, kommunikációval. - Tervezett szerep-, szituációs-, dramatikus és bábjáték során. Folyamata, várható eredményei: Az óvodai élet tevékenységi formáinál található részletezve a 6. fejezetben.

4. A PROGRAM TARTALMA 4.1. Anyanyelv és kommunikáció Célja: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés természetes, spontán helyzetekben és a szakszerűen tervezett fejlesztési mozzanatok során, a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazodva. Feladata: -

A kommunikáció különböző formáinak alakítása. A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása. Gyermeki kérdések meghallgatása, támogatása. A beszéd grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése.

Folyamata: Beszélgető kör: - Tartalma: A 4.2. fejezetben meghatározott feladatok megvalósítása - A játékidőben kezdeményezett anyanyelvi játékok felelevenítése, ismétlése más, újabb játékok megvalósítása. - A gyermekeket foglalkoztató érzések, élmények, esetleg problémák meghallgatása, megbeszélése, megvitatása. Beszédművelés: - A beszédszervek ügyesítése fújó és légző gyakorlatokkal. - Helyesejtés gyakorlatrendszerei: légzéstechnikai, artikulációs, hangerőváltási, gyorsasági, időtartam, belső hallás-, és fonémahallás fejlesztő gyakorlatok. Beszédfejlesztés, kommunikáció: - Köszönés - Bemutatkozás - Megszólítás - Szándéknyilvánítás: kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés, véleménynyilvánítás. - Elbeszélés élmény illetve kép alapján. - Mesebefejezés meghallgatott meserészlet vagy diakép alapján. - Természeti környezet, emberek, növények, állatok leírása. - Személyi adatok. Illem: - Az óvodás gyermek érintkezési kultúrája. - A jó megjelenés, a higiénés szokások kialakítása. 16

-

Étkezési szokások kialakítása. Közlekedés

Az anyanyelvi nevelés megjelenése a napi élet folyamatában Az anyanyelvi nevelés természetes egyszerűsége miatt állandóan és folyamatosan jelen van, a kommunikáció formái bármikor elkezdhetők, folytathatók, befejezhetők. Világossá válik, hogy az óvodai élet különböző tevékenységi formáiban az anyanyelvi nevelés más, és más területei dominálnak. Játékidőben naponta kezdeményezünk anyanyelvi játékokat a folyamatban meghatározott tartalmakkal. - Egészséges, életmódra nevelés: illemszabályok kialakítása és tudatosítása beszélgetéssel, magyarázattal. - Érzelmi nevelés: a szocializáció folyamatában a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének legfőbb eszköze. Az óvónő, mint modell segít abban, hogy a helyes és szép beszéd mélyítse a gyermek érzelmeit. - Értelmi nevelés: a nyelvi, kommunikációs helyzetek kialakulása során növekszik tájékozottsága, fejlődik gondolkodása, gazdagodnak ismeretei, tapasztalatai. Mindezeket a különböző élethelyzetekben alkalmazni is tudja. - Az óvodai élet tevékenységi formái: a különböző területek sajátos módon teszik lehetővé a gyermekek aktív, és passzív szókincsének gyarapodását. - Környezettudatos magatartás alakítása közben folyamatos kommunikáció biztosítása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Képes érzelmeit, gondolatait folyamatosan, érthetően kifejezni. - Törekszik a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére. - Kifejezi a változások tartalmát szóban, rajzban. - Rendelkezik problémafelismerő, és megoldó képességekkel. - Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. - Részt vesz a különböző tevékenységekben. - Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 5.1. A játék Célja: A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismerése, a szociális kreativitás fejlesztése a tapasztalatok játékban való többszöri átélésével. A játékban, mint kiemelt jelentőségű, élményt adó tevékenységben, fejlődjön a gyermek pszichikuma, mozgása, az egész személyisége. Feladata: - A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék feltételeinek biztosítása. - A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. - Az anyanyelvi nevelést szolgáló helyzetek teremtése és kihasználása a különböző játéktevékenységekben. Folyamata: A gyermekek számára megteremtjük a nyugodt biztonságos légkört, ahol játékigényüknek megfelelően szabadon választhatnak, dönthetnek arról, hogy mely társával, mivel, hol, meddig játszik. Fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. Az udvart és a csoportszobákat úgy alakítjuk ki, hogy legyen állandó és variálható helyük saját elképzeléseik megvalósításához. 17

Ehhez minél több időt biztosítunk a napirendben, hiszen a játék alapvető és elsődleges tevékenység számukra. Az eszközök megválasztásában döntő, hogy variálható, biztonságos, könnyen kezelhető, praktikus legyen, mélyítse a játék tartalmát, segítse a különböző készségek, képességek, a gondolkodás fejlődését. Elképzeléseik megvalósításához készíthetnek eszközöket, barkácsolhatnak. A játék tartalmát közös élményekkel is bővíthetjük. Az élmények “kijátszása” történhet: - Gyakorlójáték során, ahol az ismétlődő cselekvések közben ismerkedik különböző anyagokkal, eszközökkel. - Szerepjáték közben az őt körülvevő környezetből szerzett élményeit sajátos módon reprodukálja, újra éli. - Szabályjátékban, - mely lehet verbális, mozgásos, manipulatív – ahol saját maguk, vagy más által felállított szabályokat követnek. - Építő-, konstruáló és barkácsoló játék alkalmával céltudatosan hoznak létre építményeket, eszközöket, tárgyakat. - Dramatikus játék és bábozás során az irodalmi alkotások mellett gyakran egyéni élményeik, problémáik is felszínre kerülhetnek. A különböző játékfajták gyakorlása közben fejődnek a gyermek értelmi képességei, erkölcsi-, esztétikai érzelmei, érzékszervei, mozgása, képzeletvilága, viselkedéskultúrája, alkalmazkodó képessége. Megindul a kapcsolatteremtés folyamata, alakul társas és közösségi magatartása. Az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett, szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző és indirekt magatartásával éri el az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Várható személyiségjegyek, magatartásformák óvodáskor végére. - Képes a játékban kitartóan, elmélyülten tevékenykedni. - Képesek a játékban megjeleníteni egyéni és társas élményeiket. - Szerepek elosztásában tudnak kompromisszumot kötni (alá-, fölérendeltségi viszony). - Tudnak szabályokhoz alkalmazkodni, azokat betartani.

5.2. Művészeti tevékenységek 5.2.1. Verselés, mesélés Célja: Az anyanyelv szépségének megismertetése, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi élmények nyújtása, és érdeklődésük felkeltése. Az irodalmi anyagon keresztül a gyermekek erkölcsi fejlődésének biztosítása. Feladata: -

A felhasznált irodalmi anyag összeállítása. Irodalmi fogékonyság megalapozása (mese, vers, dramatizálás, bábozás) Erkölcsi, érzelmi-értelmi fejlődés elősegítése. A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása.

Folyamata: A felhasznált irodalmi anyag kiválasztásában elsődleges forrásaink a magyar népmese gyűjtemények, a klasszikus és kortárs irodalmi művek. Különböző típusú és 18

bonyolultságú műveket választunk, melyek komplexen kapcsolódnak más nevelési tevékenységekhez, jeles napokhoz. Az irodalmi fogékonyság megalapozása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a mese, a vers, a mondóka életünk minden napján jelen legyen. A vers játékra való, elsődleges a ritmus és a hangzás. A mondókák jó szolgálatot tesznek a befogadás időszakában. A testközelséget igénylő játékok a felnőtt elfogadását segítik, biztonságérzetet adnak, érzéki-érzelmi élményt nyújtanak a gyermeknek. A meséhez meghitt légkört teremtünk. A mimika, az óvodapedagógus mozdulatai, a hangszín, hanglejtés segít a történet megértésében, erkölcsi ítéletek alkotásában, az ok-okozati összefüggéseknek, a környezet és az ember legfontosabb érzelmi viszonyainak, valamint a helyes magatartásformáknak a feltárásában. A mese, a vers olyan emocionális és érzéki élményeket ad, melyek ösztönzik a gyermeket az önkifejezésre, saját vers-, és mesealkotásra. A bábozás és dramatikus játék során a gyermek tükrözheti a valóságot, de kiélheti, kijátszhatja belső szorongásait, oldhatja gátlásait. E két tevékenység egyben megoldást, feloldást is kínál számára. Meséről, gyermekversekről a szülőknek: Szülői értekezleteken beszélünk óvodásaink mese-vers igényéről. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy mindennap meséljenek gyermeküknek. A televíziós meséket nézzék együtt. A felnőtt segít az eligazodásban. Figyelmeztetjük a szülőket, hogy a mértéktelen televíziózás, videózás romboló hatású, káros a kommunikációra. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - A gyerekek szívesen mesélnek, improvizálnak, verselnek. - Óvják a könyvek állagát. - Igénylik a különböző irodalmi alkotások hallgatását és újrahallgatását. - Képesek az irodalmi élmények feldolgozására, vizuális megjelenítésére. 5.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Célja: Az éneklés, dalos játékok és gyermektánc mozgásformáinak megszerettetése, a zenei ízlés formálása, zenei élmények biztosítása. A zenei anyanyelv megalapozása. Feladata: - A felhasznált zenei anyag igényes összeállítása, elsősorban tiszta forrásból. - Zenei képességek egyénre szabott, differenciált fejlesztése. - Az énekes játékokhoz kapcsolódó szép mozgás és helyes testtartás alakítása. - A zenei anyanyelv megalapozása a mondókákon és dalos játékokon, zenehallgatáson keresztül. Folyamata: A zenei nevelés – akár a mese, vers – szinte minden tevékenységhez kapcsolható, így aktív részese mindennapjainknak. A minket körülvevő világ hangjai, zörejei életünk állandó részei. Ráirányítjuk a gyermekek figyelmét ezek szépségére, érdekességére. Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek ötleteiket, gondolataikat, érzelmeiket az énekzenén keresztül is kifejezhessék. Az óvodapedagógusok hangszeres játéka az élménynyújtás mellett elősegítheti a zene iránti nyitottság megalapozását. A zenei anyagot elsősorban Forrai Katalin: Ének az óvodában című szakmai, módszertani kiadvány dalai és mondókái alkotják, melyeket művészi értékű, igényesen 19

válogatott, kortárs művészeti alkotások egészítenek ki. A zenei nevelés folyamatában arra törekszünk, hogy a dalanyag komplex módon kapcsolódjon más művészeti területekhez, környezeti témakörökhöz, néphagyományokhoz. A kisebbek érzelmi biztonságon alapuló ölbeli játékaitól kezdve a nagyobbak bonyolultabb párcserélő, kapuzó, sorgyarapító és tánclépéseket tartalmazó játékaival is megismertetjük őket. A zenei kreativitás fejlesztése érdekében megteremtjük annak feltételeit, hogy a gyermekek maguk kezdeményezhessenek énekes játékot. Az életkornak megfelelő fejlesztéstartalmak: Éneklési készség: - hangterjedelem - megfelelő (abszolút) magasságban - normál tempó - dalanyag Hallásfejlesztés: - magas-mély reláció - halk-hangos különbsége - dallamfelismerés, zenei emlékezet fejlesztése - dallambújtatás, belső hallás fejlesztése - motívum visszhang - hangszínek (zörejek) felismerése - zenehallgatás Ritmusérzék fejlesztése: - egyenletes lüktetés - ritmus - gyors-lassú: tempókülönbségek - mozgás, térforma - ütőhangszerek, használata - zenei formaérzék kialakulása - zenei alkotókedv felébresztése A különböző zenei készségeket, képességet a gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve fejlesztjük. Korosztálynak és fejlettségnek megfelelően különböző hangszerekkel ismertetjük meg őket. Az óvodai zenei nevelés felkelti a gyermekek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenehallgatás anyagának megválasztása során figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi, etnikai, migráns hovatartozását. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Élvezettel, gátlások nélkül énekelnek, improvizálnak, ismerik a tánc alaplépéseit. - Szívesen hallgatnak hangszeres zenét. - Felismerik, alkalmazzák a zenei készségek fejlesztése közben megismert fogalom párokat. - Felfedezik a zenei harmóniát. 5.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Célja: A szemléletes gondolkodás képi kifejezésének elsajátítása, a vizuális anyanyelv megismertetése, használata az egyéni fejlettségnek megfelelően. Esztétikai érzék, igényesség alakítása. 20

Feladata: - A gyermek esztétikai érzékének fejlesztése, fantáziájának, kreativitásának, alkotó– befogadó képességének kibontakoztatásával. - A különböző ábrázoló és kézi munka tevékenységekhez szükséges képességek, készségek fejlesztése. - A gyermek belső kép világának alakítása, gazdagítása. - A külvilágból érkező tárgyi és érzelmi ingerek képi megjelenítése. - Műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés. Folyamata: A művészeti nevelés szempontjából fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket körülvevő óvodai környezet nyugalmat árasztó, esztétikus, egyszerű és átlátható legyen. Gyermekeink számára biztosítjuk azokat a feltéteket, melyek az egyéni és csoportos élményeik feldolgozásához, újraalkotásához szükségesek. Törekszünk olyan eszközök, természetes anyagok beszerzésére, melyek lehetőséget adnak a különféle technikák megismerésére, gyakorlására. Ezek az eszközök az egész nap folyamán rendelkezésükre állnak, szabadon eldönthetik, hogy melyiket kívánják használni. A különböző tevékenységek – rajzolás, festés, képalakítás, mintázás, építés, kézi munka – tág teret biztosít az önmegvalósításra, önkifejezésre. Napi életünk folyamatában a művészeti nevelés területeit nem elszigetelten kezeljük. Egy-egy irodalmi, zenei élmény valamint a gyermekek környezetében előforduló jelenségek komplex módon épülnek be a szabadidős és a tervezett ábrázoló tevékenységekbe. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a művészetekkel való ismerkedés. Séta közben felfedeztetjük velük közvetlen környezetük szép épületeit, ellátogatunk a Helyi Múzeumba, Galériába. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket, az elemi térviszonyokat. - Az alkotásokra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. - Járatosak a különféle technikák alkalmazásában. - Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetnek alkotásokról.

5.3. Mozgás Célja: A rendszeres természetes és egészségfejlesztő testmozgások során, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok segítségével a pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, formálása és fejlesztése. A mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatásának elősegítése. Feladata: A természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásához, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődéséhez szükséges sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok biztosítása: -

mozgásigény felkeltése, megszerettetése, kielégítése mozgásos játékok, tevékenységek napi szintű, rendszeres szervezése, biztosítása kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása a szabad levegőn való mozgás maximális kihasználása a testi, a koordinációs (egyensúlyérzék, izomérzékelés, téri tájékozódás, távolságbecslés, ritmusérzék tempóérzék, iram és időérzék, finom koordináció), a kondicionális (erő, 21

-

gyorsaság, állóképesség, teherbíró képesség), a hajlékonyság képességének fejlesztése. a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly erősítése mozgásműveltség fokozása

(izom,

ízület)

Folyamata: Az udvari és a csoportszobai tevékenységek lehetőséget adnak arra, hogy megismerkedjenek a gyerekek a természetes mozgásokkal. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly erősítését elősegítő mozgásformákat beépítjük a mindennapi szervezett mozgásokba. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított, kooperatív mozgásos tevékenységek, amelyek során maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek egyéni szükségleteit és képességeit. Lehetőség szerint minél több időt töltünk a szabadban. A rendszeres, örömmel végzett mozgás során fejlődnek a gyermek testi képességei. Erősödnek szociális kompetenciái, mint az egymásra való odafigyelés. Elősegítjük a szervezet fejlődését, az egyes szervek teljesítőképességét, az egészség megóvását. A mindennapos szervezett mozgás megvalósítása minden korosztály számára kötött a délelőtt folyamán, melyhez elengedhetetlen a megfelelő, balesetmentes tér biztosítása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Elsajátítják a természetes mozgások elemeit. - Bővülnek ismereteik a különböző mozgásformákban, - Szeretik, igénylik a mozgást, követik a szabályokat. - Testi képességeik rendszere hatékonyan fejlődik - Kialakul: a pozitív énképük, önkontrolljuk, érzelemszabályozásuk, szabálykövető társas viselkedésük, együttműködésük, kommunikációjuk, problémamegoldó gondolkodásuk

5.4. A külső világ tevékeny megismerése 5.4.1. A környezet megismerése, védelme Célja: A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, amelyek segítik a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodást, tájékozódást. A mikro-, és makrokörnyezet felfedezése során környezettudatos, pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti, az emberi és a tárgyi világ értékei iránt. Feladata: - Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre, véleményalkotásra, döntéshozatalra, a környezet, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. - A felfedezés örömének megtapasztalása. - Környezettudatos magatartásformálás megalapozása, alakítása. - Földünk védelmére nevelés - Környezetvédelem: környezet tisztaságának megőrzése, víz védelme, szelektív hulladékgyűjtés, légszennyezettség csökkentése, - Növény- és állatvédelem - A környezeti értékek megbecsülésére, megóvására nevelés példamutatással - A szülőföld, a szűkebb lakóhelyünk környezeti értékeinek, közintézményeinek megismertetése,

22

Folyamata: Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos és érzékszervi) szerezzenek természeti és társadalmi környezetünkből. A tapasztalatszerzés legtöbbször valódi környezetben, élethelyzetekben történik: a szabad természetben, séta, kirándulás során, vagy az óvoda udvarán. Ezek során megismerik a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét is. Megfogalmazhatják érzéseiket, véleményüket, megfigyeléseiket. Mozgásos játékokra, cselekvésre és érzékszervi tapasztalásra építünk. A gyermeket elsősorban látni tanítjuk meg! A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismereteket nyújtunk, illetve a meglévőket mélyítjük, rendezzük. Kihasználjuk a spontán érdeklődésüket, kíváncsiságukat, megismerési vágyukat, otthoni tapasztalataikat. Folyamatosan alakítjuk a kulturált élet szokásait, az elfogadott viselkedési formákat, érzelmi és erkölcsi viszonyokat. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét az óvodai tevékenységeket. A célirányos megfigyelés az elmélyülés, az egymásra építő tapasztalatgyűjtés biztosítja a szükséges ismeretszerzést. A környezetvédelemmel kapcsolatos projektek szervezésével segítjük a környezettudatos magatartás iránti igény kialakulását, melyet a szülők aktív részvételével valósítunk meg. A megismerés folyamatát a gyermek képességeihez, érdeklődéséhez igazítjuk. A beszélgetés kiemelt módszerünk. Problémamegoldó helyzetek teremtésével növeljük a beszédkedvüket annak érdekében, hogy véleményüket, tapasztalatukat, élményeiket, érzéseiket önállóan megfogalmazhassák. Kérdezzenek, vitassák meg a felmerülő problémákat, tevékenyen fedezzék fel környezetüket. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Életkoruknak megfelelően szereznek ismereteket: szülőföldről, az ott élő emberekről, a hazai tájakról, a helyi hagyományokról és néphagyományokról, szokásokról, a családi és a tárgyi kultúra értékeiről. - Tudatosan óvják és védik környezetüket. - A gyermekek ismerik a közvetlen környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. - Különbséget tudnak tenni napszakok évszakok között. - Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. - Ismerik környezetük növényeit, azok ápolását, gondozását. - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. - Testséma ismeretük kialakul. 5.4.2. A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Célja: A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása, alkalmazása tevékenységek során, a gyermekek igényeihez, ötleteihez, fejlettségi szintjéhez igazodva, játékos-komplex formában. Feladata: - Megteremtjük annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik. - A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése. - Az elemi ok-okozati összefüggések megismerése, felismertetése. - A logikus gondolkodás megalapozása. 23

-

A problémafelismerő-, és megoldó készség fejlesztése. A felfedezés, a rátalálás, a felismerés, a tudás örömének átéreztetése. Hatékony és tudatos egyéni képességfejlesztés.

Folyamata: A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. A különböző élethelyzetekben állandóan találkozik a matematikai kifejezésekkel, amelyek először passzív szókinccsé válnak, majd egy részük beépül beszédükbe. Minél több problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket logikus gondolkodásra. A matematikai fejlesztés tevékenységbe ágyazva, komplex formában, a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára alapozva történik. Mindeközben felkeltjük matematikai kíváncsiságát, érdeklődését, és megalapozzuk döntési és ítélőképességét, tér-, sík-, és mennyiségszemléletét. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Összehasonlítanak mennyiségeket. - Megfelelő kifejezéseket alkalmaznak síkbeli, téri, és mennyiségi viszonyokról. - Szempontok alapján válogatnak alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket. - Másolnak alakzatokat síkban, térben. - Tulajdonság szerint válogatnak síkmértani formákat. - Jól tájékozódnak 10-es számkörben. - Ismerik az irányokat, névutókat.

5.5. Munka jellegű tevékenységek Célja: A munkajellegű tevékenységek, - azon belül kiemelten, a környezet megóvásával kapcsolatos feladatok - megszerettetése, az együttmunkálkodás örömének erősítése az egyéni képességek és készségek figyelembevételével. Feladata: - A munkához szükséges feltételek biztosítása. - A munkában vállalt önkéntes és a közösség, a környezet megóvása érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése. - Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása. - Munkamegosztásra nevelés. - Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése. - A saját, és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés. - A munka jellegű tevékenységek konkrét, reális, fejlesztő értékelése. - A gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása. - A munkavégzéshez szükséges attitűdök, jártasságok, készségek alakítása.(a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) Folyamata: - Önkiszolgálás: saját magukkal kapcsolatos tevékenységek. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitől, saját fejlődési ütemében, tempójában. (étkezés, öltözködés, testápolás) - Naposság: a rendszeresen visszatérő feladatok gyakorlása közben alakítjuk a gyermeki személyiség akarati tulajdonságait: kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség. Mindez elősegíti a motoros képességek fejlődését. - Felelősi munka végzésére lehetőséget biztosítunk (játék, mosdó, egyéb). 24

-

-

Alkalmi megbízatások: szükségletektől, a munka jellegétől függően végzik egyénileg, vagy csoportosan. (környezet rendjének biztosítása, segítés az óvónőnek, egymásnak, egyéb megbízatások) Környezettudatos magatartásformálást elősegítő feladatok: Növény és állatgondozás: természetes környezetben, az óvoda udvarán. (madáretetés, virágoskert ápolása) Természeti és tárgyi környezet rendjének, tisztaságának fenntartása A munkában a gyerekek sokszínű, cselekvő tanulással szereznek tapasztalatokat, a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról, átélik a jól végzett munka örömét.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Szívesen kapcsolódnak be, önként vállalják a munkát, az abban való részvételt. - Kialakulnak a munkavégzéshez szükséges attitűdök, jártasságok, készségek: a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság, fegyelmezettség - Megbecsülik mások munkáját, a közös tevékenység alatt tudnak alkalmazkodni egymáshoz. - Megtapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni. - Megtanulják a munkavégzés pontos menetét. - Gondozza és óvja környezetét, az abban lévő állatokat, növényeket.

5.6. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja: A teljes személyiség fejlődését támogató attitűdök erősítése, képességek, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül. Tapasztalatainak bővítése, rendezése, tudásgyarapítás. Feladata: - A folyamatos utánzásos, spontán és szervezett tevékenység biztosítása - A gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezése, szervezése - A gyermek tevékenységi vágyának kielégítése a játékosság, az élményt adó légkör, és a minél több érzékszervre ható cselekvéses tanulás során. - A cselekvő tanulás, tapasztalatszerzés, és a felfedezés lehetőségének biztosítása. Kreativitásának erősítése. - Az érzelmen alapuló ismeretszerzés közben fejlesztjük képességeit, készségeit, értelmét, intelligenciáját. - A tanulás során a gyermek személyiségének kibontakoztatása egyénre szabott, pozitív értékeléssel. Folyamata: Tanulás a játék motivációs bázisára támaszkodik. Az óvodás még játszik, és játszva tanul. A tanulás – mint folyamat – a gyermek egész napi óvodai életében nyomon követhető. Az óvodai nevelés feladata, hogy kifejlessze a gyermekekben a tanulás motívumait, - az ismeretek és készségek elsajátításának igényét – kialakítsa a tanulást, mint tevékenységet. Az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása az óvodás gyermek tanulásában – egyéni fejlődési ütemének megfelelően – egyre inkább előtérbe lép. A tanulás lehetséges formái: - utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

25

-

spontán, játékos, tapasztalatszerzés, felfedezés az óvónő által irányított megfigyelésekkel, a játékos, cselekvéses tanulás; gyakorlati problémafelvetés, feladatmegoldás, gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, az óvónő által irányított tevékenységek, melyekben felhasználja a gyermek meglévő ismereteit.

A tanulási tevékenységek megvalósítása történhet egyéni, páros, mikrocsoportos frontális és kooperatív tanulási technikákkal. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek a tevékenységi formák gyakorlása során tanul, gyarapszik ismerete. Kialakulnak azok a képességei, attitűdjei, melyek alkalmassá teszik az iskolai tanulás befogadására.

6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat – hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. - az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a 26

viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás (2014.szept. 1-től: 3 éves kortól) ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

6.1. A gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza: - a gyermek anamnézisét, - a gyermek fejlődésének mutatóit, valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, szükség szerint, de legalább félévenként - módszerek: megfigyelés, szükség szerint mérés - a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, - amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, - a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, - a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket, az adott dátummal, aláírásokkal ellátva. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, a lemaradások korrigálása vagy a tehetséges gyermekek továbbfejlesztésének érdekében történik. Az eredmények világosan kirajzolják az adott gyermek további fejlesztésére vonatkozó feladatokat. Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum főbb szempontjai: -

érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés

27

7. A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI 7.1. A tervezés A pedagógiai alapelvek közül a tervezésben elsősorban a tudatosság, a tervszerűség és a fokozatosság elvét kezeljük kiemelten. A tervezés legfontosabb helye a csoportnapló, mely a következőket tartalmazza: - A csoport megnevezése - A csoportvezető óvodapedagógusok neve - A gyermekcsoport összetétele, jele - A gyermekek névsora (TAJ, eü. problémák feltüntetése) - Gyermekvédelem - Kapcsolat a szülőkkel - A csoport szokás-szabályrendszere - Óvó-védő intézkedések - Tűzriadó terv - Eseménynaptár - Hetirend - Egyéni fejlesztések rendje - Napirend: szeptember 1. – május 31. - Napirend: június 1. – augusztus 31. - Egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztési program - Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés - Értelmi fejlesztés - Anyanyelvi nevelés és kommunikáció tervezése, értékelése - Az óvodai élet tevékenységformáinak féléves és heti tervezése - Projektek - Ünnepek és hagyományok forgatókönyve - A nyári élet napirendje, szervezési feladatai, és szokás-, szabályrendszere - A csoport óvodapedagógusainak munkarendje - Az óvodavezető csoportlátogatásai

7.2. Hetirend A felajánlott, választható műveltségtartalmakat integráló tevékenységeket célszerű úgy kialakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség ezek gyakorlására a jelzett elvek (lásd a 6.6 fejezet a tanulás szervezése) alapján, a következő tartalmakkal: - Verselés-mesélés - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Rajzolás,festés, mintázás, kézi munka - Mozgás(minden korcsoport számára kötelező) - Környezet megismerése, védelme - A környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Logopédiai foglalkozás heti 2 alkalommal, fejlesztő pedagógiai foglalkozás heti 1 alkalommal.

7.3. Napirend A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. Stabilitás: a rendszeresség, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek. Rugalmasság: a körülmények határozzák meg. 28

Napirend szeptember 1-től május 31-ig IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG

6 00 – 7 00

Ügyelet, összevont csoport

7 00 – 11 45

Játék a csoportszobában Testápolás Folyamatos reggeli Különböző tevékenységformák kezdeményezése Növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások Beszélgető kör, anyanyelvi játékok Egészségfejlesztő, szervezett mozgás, mozgásos játékok Játék a szabadban Séták, szabad mozgás

1145 – 13 00

Testápolás, ebéd

13 00 – 1445

Pihenés mesével

1445 – 17 00

Teremrendezés, testápolás Uzsonna Játék a csoportszobában, vagy az udvaron

Az időkeretek a tevékenységektől, és az egyéb programoktól függően rugalmasan változnak. Június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint működnek a csoportok. Időjárástól függően a tevékenységeket az udvaron szervezzük a pihenés és a déli étkezés kivételével. Napirend június 1 – augusztus 31. IDŐTARTAM 6 00 – 7 00

TEVÉKENYSÉG Ügyelet, összevont csoport

7 00 – 11 30

Gyülekezés az udvaron, csoportszobában időjárástól függően, Mosdóhasználat, Folyamatos reggeli, Játék, szabadon választott tevékenység Egészségfejlesztő, szervezett mozgás, mozgásos játékok Időjárástól függően játék a vízzel

1130 – 13 00

Tisztálkodás, öltözködés, Ebéd Mosdóhasználat,

13 00 – 14 45

Pihenés mesével

14 45 – 17 00

Teremrendezés, testápolás, uzsonna Játék az udvaron vagy a csoportszobában

29

8. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI Hagyományos ünnepek: - Születésnapok - Szüreti napok (Szitás, Templom u. 10. nagycsoportosai) - Márton-nap (Szitás, Templom u. 10.) - Mikulás (csoportok óvónői, választható nyílt nap) - Karácsonyvárás (csoportok óvónői, választható nyílt nap) - Farsang (Határidő: húshagyó keddig) (csoportok óvónői, választható nyílt nap) - Anyák napja, illetve azzal egybekötött évzáró, május első hete, (csoportok óvónői) - Családi hét, kompetenciás csoportok (csoportok óvónői) - Madarak és fák napja (csoportonként 1 óvónő) - Gyermeknap (csoportok óvónői, választható nyíltnap) - Iskolába készülő gyermekek búcsúja május utolsó hete (csoportok óvónői, zártkörű) - Kihívás napja, május utolsó szerdája (délelőttös óvónő, zártkörű) Nemzeti ünnep: - Március 15-i megemlékezés (határidő: az ünnepet megelőző hét) (csoportok óvónői) Környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepek (évente egy választása kötelező) - Állatok világnapja (Október 4.) - Víz világnapja (Március 22.) - Föld napja (Április 22.) Egyéb rendezvények: - Születés és névnapok. - Óvodai kirándulások.

9. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET INTÉZKEDÉSEK

SZOCIÁLIS SZOLGÁLÓ

Célja: - Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. - Esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése Feladatai: - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülésének, járásának elősegítése. - A gyermekeket megillető jogok érvényesülésének az óvodán belüli biztosítása, szükség esetén védő – óvó intézkedésekre javaslattétel. - A problémák, a hátrányos helyzet okozta tünetek felismerése, ha szükséges ehhez szakember segítségének igénybe vétele - Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődés elősegítése, folyamatos ellenőrzése. - A rendszeres óvodalátogatás figyelemmel kísérése, szükség esetén az óvodavezetőnek jelzés az igazolatlan hiányzásról. - A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutáshoz javaslattétel. - A szülőkkel együttműködő, partneri kapcsolatot alakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése - Jó kapcsolat tartása a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel 30

Folyamata: A veszélyeztetett és hátrányos helyzet felmérése az óvodába lépés előtti időszakban megkezdődik. Beiratkozás után minden gyermeket otthonában meglátogatunk, ekkor már értékelhető adatokat kapunk arról, hogy milyen a család helyzete. A gyermek óvodába lépése után a csoport pedagógusai és a gyermekvédelmi megbízott feltárja a veszélyeztetettség okait. Ha az ok az életmódban keresendő: - családlátogatás során felhívjuk a szülő figyelmét kötelességeire, esetleg a családra szabott nevelési tanácsot adunk, - felvesszük a kapcsolatot a megfelelő szakemberekkel:  ~ védőnő, gyerekorvos  ~ gyermekjóléti, családsegítő szolgálat  ~ gyámhivatal Ha az ok anyagi eredetű: - Felvilágosítást adunk a segélyezés lehetőségeiről: - Önkormányzat által adható támogatások:  gyermekvédelmi támogatás,  átmeneti segély,  szociális támogatás  óvodáztatási támogatás - Családsegítő Szolgálat adható kedvezmények:  karitatív lehetőségek (ruhacsomag, tartós élelmiszerek stb.) - Óvodavezető által adható segítség:  szociális étkezési kedvezmény Ha az ok az értelmi képességek lemaradásában, zavaraiban keresendő: - a lemaradás okainak feltárása, - kapcsolatfelvétel a megfelelő szakemberekkel (logopédus, fejlesztőpedagógus), Javaslataik alapján: - logopédiai, illetve fejlesztőpedagógiai foglalkozás, - pedagógiai szakszolgálathoz irányítás

10. SPECIÁLIS FELADATOK 10.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Célja: - A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek inkluzív (befogadó) nevelése, a gyermekek napközbeni integrálásának biztosítása. - A csoport el-, és befogadóképességének alakítása. Feladatai: - Együttműködés a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel - Tárgyi feltételek biztosítása - Az együttnevelés megvalósítása érdekében fontos az óvodapedagógus szemléletváltása, folyamatos önképzése, rendelkezzen a szükséges kompetenciákkal, módszertani ismeretekkel. - Kölcsönös együttműködés a családdal - Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód - Tudatos önállóságra nevelés - A szociális készségek fejlesztése - Megfelelő mennyiségű inger (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében - Kellő idő, alkalom biztosítása a tevékenységekhez 31

-

A változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása) Differenciált fejlesztés Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele Az alapmozgások fejlesztése, gyakorlása A kognitív funkciók fejlesztése

Folyamata: A gyermek befogadása, elfogadtatása -

A pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító hozzáállásával a gyermek erősségeinek tudatos felhasználásával valósítja meg az együttnevelést. A gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önállócselekvéséhez szükséges az önkiszolgálás, tudatos önállóságra nevelés és a játék területén. A csoporttársak érzelmi felkészítése a kiemelt figyelmet igénylő gyermek fogadására, az óvodapedagógus és nevelést segítő kollégák példamutató magatartással.

A fejlesztés lépései -

Amennyiben a gyermek részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni. A fejlesztés megkezdése a szakértői véleményben foglaltak szerint. A sérült funkciók miatt biztosítani kell a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - Az önmagához mért fejlődés elérése - A szociális készségek kialakulása (közösségi szabályok, szokások elfogadása, betartása) - Egyéni adottságoknak megfelelő önállóság elérése - A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkenése

10.2. Tehetséggondozás Célja: A kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése gazdagító program keretében Feladatai: - Felismerni a kreatív gyermekeket - Ösztönözni, motiválni kreativitásukat - Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági - Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével - Harmonikus fejlesztés - Segíteni őket a különböző helyzetekben - Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket Folyamata: Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése két síkon történik: - óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva - rendezvényeken, pályázatokon való részvétel biztosítása (sportversenyek, rajzkiállítások, kerületi rendezvények)

32

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

A sokféle tevékenység lehetőségének biztosításával az erős és gyenge oldal fejlődése Az egészséges én-kép kialakulása kreativitásuk kibontakozása

10.3. Német, nemzetiségi feladatok Nevelőmunkánk folyamatában a nemzetiségi óvodai nevelés irányelvének (17/2013. (III.1.) EMMI rendelet) figyelembe vételével a kétnyelvű fejlesztést vállaljuk fel, mivel a hozzánk érkező gyermekek nem rendelkeznek nyelvismerettel. Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a “HETEN 1 NYELVEN” helyi pedagógiai programunkkal összhangban, az alábbi pontokban foglaljuk össze kétnyelvű óvodai nevelésünk céljait és feladatait a Szitás u. 99. és a Templom u. 10. tagóvodák csoportjaiban. Német kétnyelvű nevelés célja: -

A német nyelv alapjainak megismertetése, a nyelvi készség fejlesztése. A német nemzetiségi hagyomány – népszokások jellemző értékeivel történő ismerkedés.

Feladata: - A nyelvi környezet biztosítása. - A német nyelv iránti érdeklődés kialakítása pozitív élmények biztosításával, könnyed, játékos, spontán módon. - Artikulációs bázis, szókincs, fogalomkörök, mondatalkotó készség kialakítása, erősítése. - A nemzetiségi kultúrához kötődő hagyományok, szokások ápolása. - A gyermekek előkészítése a német nyelv, iskolai befogadására. Folyamata: Az érzelmi biztonság megteremtése mellett rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítjuk az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A német nemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük a nyelvi nevelést, lehetőséget adva a gyermekek számára a mindennapi életben a nyelvi környezet biztosítására. A német nyelvi nevelés megjelenése a napi élet folyamatában. Az óvodai nevelés keretein belül arra törekszünk, hogy programunk kiemelt feladatával, az anyanyelvi neveléssel összhangban, annak folyamatával azonosulva alkalmazzuk és használjuk ki a német nyelvvel való ismerkedés lehetőségeit. A program mellékletében található: Spiel auf zwei Sprachen címmel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - Pozitív érzelmi viszony alakul ki a gyermekekben a kisebbség kultúrája és nyelve iránt - Tájékozódni tud kommunikációs helyzetekben, ismer a kisebbség kultúrájából merített dalokat, rövid meséket, verseket, mondókákat és játékokat. - Megismerkedik a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel. A német nyelvi terület kapcsolatai: -

Fővárosi Német Nemzetiségi Nemzetiségi Önkormányzat Budapest XXIII. Kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat, Német nemzetiségi óvodák Dél-pesti Régió

33

11.AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 11.1. Közvetlen partnerek Az óvoda és a család kapcsolata A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodai nevelés kiegészítő esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónőnek van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Az óvoda körültekintően szervezi meg az együttműködés formáit. Figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. Formái: - beiratkozás, - környezettanulmány, - beszoktatás, - naponkénti párbeszéd, - családlátogatás, - nyílt délelőtt, családi hét - közös kirándulás, - munkadélután, - játszóház, - szülői értekezlet, - szülői közösség összejövetelei - érdekegyeztető és érdekérvényesítés fórumai. Az óvoda és bölcsőde kapcsolata Kölcsönös tájékozódás a nevelési alapelvekről, követelményekről. Formái: - Az óvodavezető részt vesz az óvodai beiratkozások előtt a bölcsődei szülői értekezleten. - Egyeztetés a bölcsödéből átkerülő gyermekek fejlettségi szintjéről. Az óvoda és az iskola kapcsolata Kölcsönös tájékozódás a nevelési alapelvekről, követelményekről. Formái: - Ősszel az óvónők meglátogatják az 1. osztályos gyerekeket. - Tavasszal óralátogatásra mennek az óvónők az iskolába menő gyerekekkel. - Zenei bemutató évente egy alkalommal. - Az iskolák bemutatkoznak a nagycsoportos szülői értekezleten.

11.2. Közvetett partnerek Fenntartó - Kapcsolatunk részben hivatalos, részben segítő jellegű. 34

-

Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi.

Formái: -

kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, munkatervek, beszámolók értékelések írásos anyagának leadása, óvodavezető részvétele az igazgatói értekezleten.

Pedagógiai Szakszolgálat Segítséget adnak a speciális nevelést igénylő feladatok megoldásában. Formái: - szakmai kapcsolat tartása pszichológussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, további szakemberekkel, - szűrővizsgálatok elvégzése - egyéni személyre szabott segítségadás a napi nevelő munkához - szülők folyamatos tájékoztatása a lehetőségekről Gyermekjóléti Szolgálat Segítséget ad a veszélyeztetett gyermekek gondozásba vételében, a családgondozásban. Formái: - gyermekvédelmi megbízottak összejövetelei, - egyéni személyre szabott segítségadás, - felvilágosító előadások szervezése, - konferenciák. Közművelődési intézmények Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk. Az intézmények kínálatából úgy válogatunk, hogy elősegítsük a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. A szülőket faliújságon keresztül tájékoztatjuk az intézmények programjairól. Formái: - gyermekműsorok, - könyvtárlátogatások, - kiállítás Egészségügyi intézmények Védőnő, orvos, fogorvos. Formái: - szűrővizsgálat a gyermekorvosi rendelőben tanácsadás keretében a szülő jelenlétében, - évenkénti fogászati szűrés az óvodában, ellátás szülő jelenlétében a rendelőben, - részvétel az intézmény egészségnevelési tevékenységében, - elsősegélynyújtás, - a gyermekek, személyi higiénéjének ellenőrzése negyedévente, - alkalmanként esetmegbeszélések. Német Nemzetiségi Önkormányzatokkal Bekapcsolódunk a német nemzetiségi csoportok multikultúrális értékek közvetítése érdekében.

35

hagyományainak

ápolásába

a

12.A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetése a felelős. A hat különálló tagóvoda zökkenőmentes működése érdekében a pedagógiai munka ellenőrzése, elemzése, értékelése az óvodavezető a tagóvoda vezetők és a munkaközösségek vezetőinek bevonásával történik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. - az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére, - az nyilvántartások, a statisztikák, vezetésére. A pedagógiai munka ellenőrzésének, elemzésének, értékelésének területei: -

A pedagógiai program feladatainak megvalósítása: A tervező munkában a kiadott tervezési útmutatók alapján, A gyakorlati munkában a nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott sikerkritériumok alapján történik.

Óvodavezető feladatai: - A közoktatás törvényben megjelölt feladatok végrehajtása. - A Pedagógiai programban elfogadott elvek számonkérése. - Éves munkatervben elfogadott feladatok végrehajtása. - Az intézményben folyó pedagógiai munka értékelése, eredmények, hiányosságok elemző megállapításával további célkitűzések, feladatok meghatározása. - Pedagógiai adminisztráció ellenőrzése ciklikusan. Tagóvoda vezetők feladatai: - Tanügyi adminisztráció folyamatos ellenőrzése. - Határidők betartása (nevelői, tanulási tervek, nyilvántartások ellenőrzése) - Szülői értekezleteken való részvétel tagóvodai szinten. - Pedagógiai munkát segítő dolgozók ellenőrzése. Munkaközösség vezetők: - A nevelő, tervező munka hatékonyságának elemzése, értékelése. - Hiányosságok feltárása után javaslattétel a hatékonyabb munka érdekében. Óvodapedagógusok: - Helyi nevelési program elvei alapján elkészítik nevelési, tanulási terveiket. - Gyakorlati munkájuk során évente két alkalommal értékelik a csoport és a gyermekek fejlődési szintjét. - Az eredményeket, hiányosságokat figyelembe véve tervezik további feladataikat.

12.1. Helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése. A program ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával óvodapedagógus részt vesz. A program beválás-vizsgálatának következő időpontja 2014. május 31. 36

valamennyi

A programbeválás vizsgálatának területei: A program - struktúrája, - cél és feladatrendszere, - tartalma, - a fejlődés várható jellemzői, - ellenőrzés, elemzés, értékelési rendszere, - eszköz- és felszereltség jegyzék

37

MELLÉKLET A KOMPETENCIA ALAPÚ KOMPLEX ÓVODAI PROGRAMCSOMAG BEVEZETÉSE A GYÉKÉNY UTCAI ÓVODÁBAN A pedagógiai fejlesztés célja A pedagógiai fejlesztés célja az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása; az inkluzív pedagógiának, az együttnevelésnek az elterjesztése; a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése; a játék–érzelem–erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. A pedagógiai fejlesztés feladata Olyan felkínált, választható témák (komplex fejlesztési tervenként 8-8-8-8), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és munkaformák (frontális, csoportmunka – ezen belül homogén, illetve heterogén csoport –, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. A program csomag alkalmazása lehetőséget ad az óvoda–iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére. A kompetencia alapú fejlesztés irányai: - szociális - értelmi - verbális - testi A pedagógiai fejlesztés jellemzői Komplexitás. A komplexitás értelmezési tartományai: - A képességfejlesztés az elsődleges. Ennek szolgálatába állítottuk a minden nevelési területre kiterjedő, úgynevezett törzs- és kiegészítő anyagot. A kettő értéke kumulálódik. - Az integráló nevelési terület a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok. Az integrált nevelési területek (anyanyelvi, irodalmi nevelés, vizuális nevelés) zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot. - Kiegészítő anyag:  A világ megismerésének elérhetősége,  Környezeti szabályjáték gyűjtemény  Bábjátékok  Zenevarázs – új utak az óvodai zenei nevelés terén  Kiegészítő Segédlet, melynek tartalmát a dramatikus elemeket tartalmazó játékok, a mozgásos játékok, a pedagógiai játékgyűjtemény és a példatár adják. -

-

A Komplex fejlesztési terv felosztása az ősmagyarok, a magyar kultúra jelképrendszerét követi:  Levegő  Tűz  Víz  Föld A négy Komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré csoportosul.  Család  Élő és élettelen világ  Közösségi nevelés 38

Az Óvoda család kapcsolata A szülő megtapasztalja, hogy gyermeke számára olyan tudástartalmakat kap az óvodánkban, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges kultúrtechnikákat; gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetít, amelyek örök érvényűek. A szülő érzékelheti, hogy a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. Biztosítva érezheti a szülő, hogy gyermeke nevelő, fejlesztő intézménybe jár, ahol a szabad játék a nevelés fő eszköze. A család –óvoda kapcsolata, együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet, ahol a szülők észrevételeit figyelembe veszi az óvoda. A kompetencia alapú programcsomag használata során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy a program középpontjában a gyerekük áll; a boldog gyermekkort kívánjuk biztosítani a gyereke számára. Az óvodapedagógus feladatai A kompetencia alapú óvodai programcsomag használatával az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezését valósítsa meg. Az óvodapedagógus törekedjen az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére. A pedagógustól olyan beállítódás generálása várható el, amely a prevenció hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben; Saját kompetenciái fejlessze úgy, hogy képes legyen a gyerekek differenciálisi szintek (I–II–III.), képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs: verbális, nonverbális) szerinti fejlesztésére. Elvárt eredmény A kompetencia alapú programcsomag alkalmazásával reményeink szerint a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort biztosítunk, amelyben kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét, bábozhatnak, dramatizálhatnak. Nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről,a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról, játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől. A kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják, a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges, és ezt tudva döntenek. Óvoda iskola átmenet Az óvoda vállalása, hogy az óvodás gyereket az iskolára alkalmassá teszi. Ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. A megvalósítás sikerét biztosítja: - A gyermek adottságainak, képességeinek figyelembe vétele, - Érési folyamat figyelembe vétele, - Elemi pszichikus szükségletek kielégítése, - Felelősségteljes, szakmailag kompetens döntés szülessen az egyes gyerek iskolára való alkalmasságáról. 39

INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ Szakmai együttműködés kialakítása a Nemzeti Színházzal Az együttműködés célja a művészetek iránti pozitív érzelmi beállítódás megalapozása, alakítása, az érdeklődés felkeltése sokoldalú tapasztalatszerzésen keresztül. Családi hét megrendezése Célja az óvoda-család kapcsolatának elmélyítése, az együttműködés formáinak bővítése, a szülők aktív jelenléte az óvodában. FENNTARTÁS A pályázat megvalósításával vállaltuk az 5 éves fenntartást 48 gyerekkel, és 4 óvodapedagógussal. Fokozatosan bevonunk más óvodai csoportokat és óvónőket, így szélesítve a KAPCS felhasználói körét. JÓ GYAKORLAT Címe: Tedd és mondd! Anyanyelvi fejlesztőprogram az óvodában. A jó gyakorlat célja: A kommunikáció fejlesztésére irányuló pedagógiai innováció hosszú távú célja, hogy olyan kompetenciákat alapozzon meg, illetve alakítson ki, melyek a 3-6 éves gyermekek szükségleteire (mozgás-játék) építve megteremti az anyanyelvi kultúra magas szintű elsajátításának lehetőségét, mely az életen át tartó tanulás folyamán fejlődik tovább. A program elsődleges célja az alábbi kompetenciák fejlesztése: beszédkedv, beszédszervek ügyesítése, beszédértés, beszéd észlelés, szövegalkotás, hangzó differenciálás, artikuláció, kommunikáció. Az óvodai program további közvetlen célja, hogy segítse az óvodapedagógusokat az életkoradekvát tudatos fejlesztési tevékenységükben. A program közvetett célja a kommunikáció fejlődésével támogatva a szocializáció, hiszen a beszédértés, szövegalkotás alkalmassá teszi a gyermekeket az együttműködésre, információ cserére, kapcsolattartásra. A jó gyakorlatot a TÁMOP 3.1.4 pályázatban meghatározottak szerint megvásároltuk. A jó gyakorlat tulajdonosa: - Napsugár Óvoda Intézmény - E-mail címe: [email protected] - Az óvoda címe: 8000. Székesfehérvár, Salétrom u. 8.

40

Felhasznált irodalomjegyzék Felhasznált irodalom: 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 137/1996. (VIII.28.) Korm. Rendelet 51/2004(III.23) Korm. Rendelet Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelvei 32/1996. (VIII.28.) MKM rendelet 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról, 137/1996. (VIII. 28.) sz. Kormány rendelete, Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 32/1997. (XI.5.) MKM rendelete szabályozza. Pedagógiai program felülvizsgálata és módosítása: a 255/2009.(XI.20) Kormányrendelet figyelembevételével került kiegészítésre. 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve Heten 1 nyelven Budapest Főváros XXIII. Kerület Helyi Nevelési Programja 1998. Képességmérés az óvodában I. Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Wargha István Ped. Főisk. Kar Gyakorló óvodája 2000. Az óvodai nevelés programja OPI 1989. Mérey Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat kiadó; Bp. 1978. Nagy Jenőné: Programkészítés, de hogyan? NAT-TAN Sorozat, OKI. Bp. 1996. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM. Ped. Int. 1997. Porkolábné dr. Balogh Katalin – Dr. Páli Judit – Pintér Éva – Szaitzné Gregorits Anna: Komplex Prevenciós óvodai program Bp. 1996. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelés program 1996. Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában Tanszer – Tár 1993. Balogh Zsuzsanna – Becsei Józsefné – Dancsóné Kasznár Mária – Vargáné Sánta Mariann: Anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztés IPSZILON Kiadó 1997. 41

B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó, Bp. 1982. Dankó Ervinné Dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Dinasztia Kiadó, Bp. 1996. Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITIO MUSICA, Bp. 1993. Dr. Tótszöllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában TER – CO Kft, Bp. – Ofszet Kft., Vác 1994. Kovács Lajosné: Vigyázok rád A természet szeretete és a magyar nyelvi nevelés MULTI PRESS BT. Százhalombatta EGYEZMÉNY A GYERMEK JOGAIRÓL 1992. ENSZ – UNICEF TÁMOP 3.1.4 – Kompetencia Alapú Komplex Óvodai Programcsomag

42

Legitimációs záradék 1. Véleményezte 2013. május

____________________________ Szülői Közösség 2. Elfogadta 2013. május ___________________________ Nevelőtestület 3. Jóváhagyta 2013. május

____________________________ Óvodavezető 4. Érvényességi nyilatkozat 2013. szeptember 1-től visszavonásig. 5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 6. Módosítás előírásai - Törvényi változás esetén - Feladatváltozás esetén - A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról. - Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. 7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői illetve a tagóvodák irodáiban.

43

Melléklet

ZWEISPRACHIGE

ERZIEHUNG

IN

UNSEREM

KINDERGARTEN

2013.

44

,, Jung fleißig sein, Und viel erlernen müssen, Ist kleinere Pein, Als - nichts im Alter wissen. „ Johann Wolfgang von Goethe

1. LAGE UND GESCHICHTE UNSERES KINDERGARTENS Schorokschar ist der XXIII. Bezirk von Budapest, an der linken Seite der Donau liegend ist es die südlichste Verwaltungseinheit auf der Seite Pest. Die Einwanderer stammten nicht aus ein und demselben Dorf, sondern aus allerlei Gebieten des südlichen Deutschlands. Die Herkunft aus verschiedenen Gebieten isolierte die Bevölkerung für lange Zeit voneinander. Die Leute fränkischer Herkunft widmeten sich der Landwirtschaft, die Schwaben dem Handwerkt. Die katholische Kirche wurde von Anton Grassalkovich zwischen 1758 und 1761 bauen gelassen. 1887 wurde die von Dampflokomotiven gezogene erste Lokalbahn zwischen BudapestSchorokschar-Harast eröffnet. 1909 wurde eine neue zweistöckige Schule auf der Grassalkovich Straße errichtet. Ungefähr in diesen Jahren wurde unser Kindergarten eröffnet. Am 27. September 1992. traten bei einer erfolgreichen Volksabstimmung die Schorokscharer Bürger mit ihren Voten erneut für ein selbständiges Schorokschar ein. Bei der Lokalwahl am 11. Dezember 1994 wurde eine Stadtvertretung gewählt, die für den neuen Bezirk XXIII der Hauptstadt arbeiten sollte. Vom Jahre 1978. bringen wir im Kindergarten Szitás den Kindern Deutsch bei. Seit 1995. beschäftigen wir uns mit den Kindern auf Deutsch im Kindergarten Templom 10. Auf die Programme des selbstständigen Bezirks nehmen wir teil, damit wir altersgerecht (von 3 bis 7 Jahren) die ungarndeutschen Sitten und Bräuche pflegen. In unseren Kindergärten feiern wir von 2005 Martinstag zusammen. Diesen Brauch haben wir neu ins Leben gerufen. Nach der Regionalen Zusammenarbeit der Kindergärten treten wir zusammen auf. Durch die Finanzierung der Ungarndeutschen Selbstverwaltung konnten wir für die Kinder gleiche Trachte nähen lassen. Wir empfangen die Kinder, die aus unterschiedlichen Familienverhältnissen zu uns kommen, in einer ästhetischen Umgebung.

1.1 PERSONELLE VORAUSSETZUNGEN 45

Vier Kindergärtnerinnen arbeiten in den zwei Kindergärten mit StaatsbürgerschaftQualifikation. Im Kindergarten Templom 10. Im Kindergarten Szitás 99.

:2 :2

1.2 GEGENSTÄNDLICHE BEDINGUNGEN Die Umgebung unserer Kindergärten sind ästhetisch und schön. Unsere Gebäude sind hell und gut eingerichtet. In den Gruppenzimmern organisieren wir die tägliche Körpererziehung und noch andere Bewegungsspiele, wir haben leider keinen Turnsaal. Die Höfe der Kindergärten sichern Bewegungsmöglichkeiten. Die Kindergärten wurden erneuert, die Spielzeuge passenden die Vereinigungsstandards. MITTEL ZUM SPIEL UND LERNEN Zum sprachlichen Erziehen der Kinder sicherten die Geräte und die Spiele. Die Kindergärtnerinnen bereiten viel Gerät vor, in welchem der Sprachlichen Entwicklung geholfen wird. Wir benutzen das Internet in unserer Arbeit. Wir haben Fachbücher und für die Kinder stehen literarischen und musikalischen Substanz zur Verfügung. Selbstgesammelte Stoffe und die Beliebiges.

13.Mittel des Lernens, Fachbücher, Kinderliteratur Wir haben sehr gute Kontakte mit der Bibliothek und können davon leihen. Wir haben schon früher eingekaufte Bücher und wir kriegen Bücher von die Deutsche Selbstverwaltung auch.

2. ZIELE UND AUFGABEN NATIONALITATENKINDERGARTEN

IN

46

DER

ZWEISPRACHIGEN

2.1 ZIELE Die zweisprachige Erziehung dient dem Erkennen der Minderheitskultur, seines Erwerbs, dieses des Entwickelns des Weitergebens der Traditionen und des sprachlichen gemäß den individuellen Besonderheiten der Kinder.

2.2 AUFGABEN -

-

Die deutsche Sprachumgebung sichern Die Traditionen, Sitten und Kulturelle Wertvorstellungen der Nationalität pflegen Vorbereitung der Vorschulkinder auf den Sprachunterricht mit einer gezielten und bewussten Ausspracheschulung, sowie der Herausbildung der Sprechfertigkeit in natürlichen Sprechsituationen Lassen sie die Minderheitsselbstbewusstsein-Hilfe in seiner Entwicklung Die Artikulationsbasis, die es ermöglich, die Aussprache der deutschen Sprache zu erlernen und die Musikalität der Sprache zu empfinden Die Nachahmungsfähigkeit, ohne Hemmungen dem Modell (Kindergärtnerin und älteren Kinder der Gruppe) in der Kommunikationssituationen zu Folgen Das ständige Tätigsein, auch in Interaktionen mit der Kindergärtnerin

2.3 DAS ORGANISIEREN DES ZWEISPRACHIGEN ERZIEHENS

-

Die zweisprachige Erziehung wird vom Beginn des Kindergartenlebens bis Schulbeginn eingeführt, regelmäßig und täglich gebraucht und geübt wird Die Kindergärtnerinnen sollen die deutsche Sprache beherrschen Wichtig ist, die Zusammenarbeit:  mit der Familien  mit anderen Kindergärten in der Umgebungsansiedlungen  mit der Grundschulen  mit der Selbstverwaltung der Deutschen Minderheit  mit der Vörderverein für deutschen Kindergärten und Schulen

3. DIE FORMEN DES ZWEISPRACHIGEN - ERZIEHUNGS Wir entwickeln die Tätigkeitsformen des Zweisprachigen-Erziehens gemäß dem Nationalen Grundlegendenprogramm der Kindergarten-Erziehung. Wir machen von den

47

literarischen, musikalischen und sprachlichen Werten der Minderheit für die Tätigkeiten Gebrauch. Die zweisprachige Erziehung herrscht im Laufe unseres Kindergarten-Lebens vor. Wir identifizieren sein Verhältnis als der Gebrauch auf die Sprachkenntnisse der Kinder basierten Sprachen.

4. LERNEN UND SPRACHBILDUNG Ziel: -

-

Der Kindergarten fördert die Entwicklung der sozialen und intellektuellen Lernfähigkeiten Die intellektuellen Fähigkeiten des Kindes, seine Wahrnehmung mit allen Sinnen, sein Gedächtnis, seine Aufmerksamkeit, seine Phantasie, sein bildhaftes Denken entwickeln sich hauptsächlich durch das Spiel. Das Lernen, das sich in Tätigkeiten erfüllt Die Stärkung der Einstellungen, die die Entwicklung der vollen Persönlichkeit unterstützen Die Zunahme von Kenntnissen und von Erfahrungen und die Sprachentwicklung

Aufgaben: -

Die Entwicklung der emotionalen Sicherheit Der Überblick über Sprachkenntnisse der Kinder Die Aussprache und der Sprachgebrauch der Kindergärtnerinnen müssen verständlich zum Nachahmen geeignet und vorbildlich sein Positive Bewertung motiviert die Kinder zum Spracherwerb Wortschatzerweiterung mit verschiedenen Spielen, in Regeln- und Rollenspiele Im Prozess des Kindergarten-Erziehens sprachlichen Situationen bringen Die Befriedigung des Erkennens-Wunsches des Kindes mit verschiedenen spielerischen Tätigkeiten / spontane und organisierte Beschäftigungen/ Die Versicherung der Atmosphäre, die die Erfahrung gibt Das stellvertretende Lernen, das Erfahren und die Entdeckung seiner Gelegenheit sichern mit sinnesorganische Erfahrungen beziehenden

Prozess: -

-

Emotionale Einstimmung der Kinder auf die deutsche Sprache mit Lieder und Reime Die Kinder lernen Klang der Sprache, die Artikulation, die Aussprache kennen Die Aufmerksamkeit der Kinder kann erfolgreich gelenkt werden, wenn man die Aussagen durch Gestik und Mimik begleitet Die Kindergärtnerin selbst soll immer vollständig Sätze verwenden, zuerst kurze Sätze verwenden, dann später die Längeren Mit vielen Sprechsituationen können wir andere Bereiche aktivieren ( Wortschatz, Strukturen) Wir regen täglich sprachliche Spiele in der Spielzeit an Das Lernen neigt sich auf der Motivationsbasis des Spiels Die Kinder spielen und dadurch lernen Das Lernen als einen Prozess ist im ganzen Tag im Kindergartenleben dabei 48

-

-

Wir sichern viele Möglichkeiten, Situationen im Spiel, in denen die Kinder ihren Wortschatz, die Satzkonstruktionen erweitern, festigen können und in denen sie ihre passiven Sprachkenntnisse aktivieren können Das Kind kann nur in seiner Muttersprache spielen, die Kindergärtnerin müssen nach dem Kennenlernen der einzelnen Kinder über den Sprachgebrauch in einer sprachlichen Situation während der Spielzeit selbst entscheiden, mit welchen Redewendungen und Wörter das Spiel zu begleiten

Stuhlkreis -

Jeden Tag organisieren wir es Die Themen:  Begrüßungsformen  Vorstellungen  Kalender: die Monate, die Tage, das Wetter, die  Die gelernten Reime und Lieder wiederholen  Sprachspiele

Jahreszeiten

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten: -

Ein passives Wortschatz steht zur Verfügung Verstehen die Sprechsituationen, mögen die Sprache Sie sind fähig auf den Spracherwerb Im Kindergarten wird das Sprachstudium begründet Die Kinder lernen Klang der Sprache, die Artikulation, die Aussprache kennen

5. TATIGKEITSFORMEN IN DER SPACHERZIEHUNG 5.1 DAS SPIEL Ziel: -

Die Kinder sollen die Umwelt durch die wiederholenden Spieltätigkeiten erkennen moralische und gemeinschaftliche Erziehung

49

Aufgaben: -

Die Bedingungen ein freiwilliges, spontanes Spiels sichern Die verschiedenen Formen des Spiels sollen den Ernst spielerischen Betätigung, sowie Freude und Interesse am Tätigsein zeigen. üben durch das Spiel die Höflichkeitsformen, die Begrüβungsformen

Prozess: -

Voraussetzungen für das Spiel sichern (Atmosphäre, Ort, Zeit, Mittel, Erfahrungen, Erlebnisse) Die Betonung ein freiwilliges, spontanes Spiels Das sprachliche Erziehen dienenden Situationen und seine Nutzbarmachung in den verschiedenen Spieltätigkeiten ausnutzen Die Wiederholung der Spiele soll zum Sicherheitsgefühl, zum Wohlfühlen und zur Ausgeglichenheit führen.

Die Hauptformen des Spieles: -

Funktionsspiele Symbolische Spiele Regelspiele Bau- und Konstruktionsspiele Dramatische Spiele, Handpuppenspiele

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten -

Sie verstehen die Anweisungen Ihr aktives und passives Wortschatz bereichern Sie sind fähig verschiedene Regelspiele auf Deutsch zu spielen Sie haben Spaß an Regelspielen, können die Normen einhalten

5.2 GEDICHT - MÄRCHEN Ziel: -

Für die Schönheiten des Sprachmitteilens gemäß dem individuellen Niveau des Kindes Literarische Erfahrungen das Steigen seines Ausdehnens und Interesses

Aufgabe: -

Zusammenstellung anspruchsvoller literarischer Texte zum Erlernen für die Kinder /Volksreime, Kinderreime, Märchen/, Entwicklung der Zweisprachigkeit durch Hinzuziehung von Werken der Minderheit Die Tätigkeiten mit Reime und Gedichte verschieden und attraktiveren zu machen

Prozess: -

Wir wählen Gedichte, Märchen in beiden Sprache sorgfältig auch aus dem Schatz der Volkskultur aus. 50

-

Mit der Vermittlung kurzer Volksmärchen fördern wir die Kombinations- und Assoziationsfähigkeit, das Selbstbewusstsein und die Identität der Kinder Der Rhythmus der Volksreime und sein Ton greifen die Kinder, berichtet eine Heiterkeitsquelle für sie Die Klangnachahmung und die Wortspiele erfahren sie bald im Laufe Reime und Gedichte Wiederholung Die Kinder mögen die Reime, die Schlafgedichte und die Abzählreime, sie wiederholen sie gern und lernen sie schnell Die Reime und die Märchen bereichern die Feste auch Die einfachen Märchen, Geschichten der aktive und ein passives Wortschatz tragen zu seiner Entwicklung bei

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten: -

Inneres Bedürfnis des Kindes nach Wiederholung von Gedichten und Märchen Die Kinder erinnern sich besonders an interessante Redewendungen eines Märchens oder Gedichtes Die Kinder können einige Reime, Gedichte und kurze Märchen auf Deutsch präsentieren

5.3 SINGEN, MUSIK, KINDERTÄNZE Ziel: Erwecken der Freude an gemeinsamen Singen und Singspielen, an der Formen der Tanzbewegungen - , um dadurch den musikalischen Geschmack und die ästhetische Empfänglichkeit zu formen - Die Kinder müssen soviel möglichst viel musikalische Erlebnisse geboten werden, die die Grundlage für ihre musikalische Muttersprache bilden

Aufgaben: -

Wir wählen aus den zur Verfügung stehenden musikalischen Materialen gemäß dem Sachkenntnis-Niveau der Gruppe aus Förderung der Zweisprachigkeit der Kinder durch Reime und Kinderlieder Die Entwicklung die musikalischen Fähigkeiten mit Musik hören und mit Kindertänzen auch

Prozess: -

Das Musikerziehen ist die am meisten geliebte Form des sprachlichen Erziehens Die Musik ist das elementare Bedürfnis der Kinder neben dem Spiel mit Liedern, mit Rhythmus, mit Spiele, mit Bewegungen, mit Musik hören Die Kreisspiele helfen in der Artikulation und Antwort zu geben 51

-

Die Kinder mögen die Reime und die Lieder, sie wiederholen sie gern und lernen sie schnell Die Spiele, die Volkslieder und die Tänze helfen die Traditionspflege, bereichern die Feste auch sie kennen die Grundschritte im Kindertänze

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten: -

Sie singen und tanzen gern Sie genießen das Musik hören Sie kennen Reime, Lieder und Kreisspielen in der Minderheitensprache und sie wiederholen sie gern

5.4 ZEICHNEN, FORMEN, HANDARBEIT Ziel: -

Bildliche, freie, Selbstdarstellung der Erlebnis und Phantasiewelt der Kinder Bereicherung der Raum-, Formen- und Farbenvorstellung der Kinder Herausbildung ihrer ästhetischen Empfänglichkeit sowie ihrer Offenheit und Anspruch gegenüber dem Schönen

ihres

Aufgaben: -

Schaffung der Voraussetzungen für eine schöpferischen- gestaltende Tätigkeit der Kinder, zum individuellen Entwicklungsstand formen Verschiedenartige Materialen verwenden, um die Erlebnisse und Erfahrungen der Kinder zu verarbeiten und ausdrücken Ästhetische Umgebung sichern, dadurch den Sinn für die Ästhetik fördern Die Kindergärtnerin begleitet die Tätigkeiten auf der deutschen Sprache

Prozess: -

Die Kinder im Laufe der Anwendung der Techniken bemerken die Ausdrücke schnell, ihr passives Wortschatz entwickelt sich Die bildnerischen Gestalten helfen die Traditionspflege, bereichern die Feste auch Die Kindergärtnerin stellt die technischen Kenntnisse ungarisch vor, danach begleitet die Tätigkeiten mit kurzen deutschen Redewendungen, mit Reimen und mit Lieder auch

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten: -

Sie malen, zeichnen, kneten, schneiden und kleben gern Ihre Farbe– und Formwelt ist reich Sie verstehen die Anweisungen

52

5.5 BEWEGUNG, TURNEN, GESUNDHEITSFÖRDERUNG Ziel: -

Gesunde Ernährung tägliche Bewegung Persönliche Hygiene Entwicklung der körperlichen Fähigkeiten, der natürlichen, harmonischen Bewegungen der Kinder in spielerischer Form Der Willenskraft der Kinder so zu entwickeln, dass sie die Freude an der freien Bewegung nicht verlieren

Aufgaben: -

Die Bewegungsanspruch erwecken, lieb gewinnen, befriedigen Die Versicherung der täglichen organisierten Bewegung Die Kindergärtnerin begleitet auf der deutsche Sprache die Bewegungen

Prozess: -

Die Kindergärtnerin begleitet die Bewegungen mit kurzen deutschen Redewendungen, mit Reimen und mit Lieder auch Die Kinder im Laufe der Anwendung der Bewegung bemerken die Ausdrücke schnell Die Bewegungen helfen Antwort zu geben Ihr passives Wortschatz entwickelt sich Im Interesse der Bewegung und der Wortschatzerweiterung verschiedene Geräten benutzen

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten: -

Die Kinder bewegen sich gern und beanspruchen die Bewegung Sie verstehen die einfachen Anweisungen Die Kinder akzeptieren die Kindergärtnerin als leitende Person, sie sind fähig, Regelspiele, Lauf-, und Fangspiele auch selbständig zu spielen

-

Ihre Orientierungsfähigkeiten entwickeln sich in Raum und Zeit Sie kennen die Räumliche Richtungen Die Leistungsfähigkeit der Kinder nimm zu, ihre Bewegung wird koordiniert und geschickter, für sie wird der entsprechende Rhythmus charakteristisch

5.6. UMWELTERZIEHUNG Ziel: -

Die Gestaltung des umweltbewusstes Benehmen zu gründen.

53

-

-

Beim Entdecken der nähere und weiteren Umgebung bilden sich in den Kindern positive Gefühle für die Werte der natürlichen, menschlichen und gegenständlichen Welt heraus Die Entdeckung Mengen, Formen, Vergrößerungszusammenhänge der Welt, die uns umgibt, seine Anwendung im Laufe die Tätigkeiten Der Erwerb elementarer Erfahrungen. Die Auseinandersetzung mit Gegenständen, Dingen und Erscheinungen der Umwelt.

Aufgaben: -

-

Entwickeln der zweisprachigen Kommunikationsfähigkeiten der Kinder durch unmittelbar Erfahrungen und neue Kenntnisse - Die Anerkennung von Umweltwerten und seinem Schutz, vorbildlich auf Schutz der Werte erziehen Verschiedene Tätigkeiten auf das Erfahren sichern, das Formen der Umgebung Das Heimatland, die örtlichen Traditionen, die Volkskultur, die Menschen und für die Werte der Familie mitzuteilen und zuneigungs- Erziehen Für das Kind im Laufe des Erkennens der Umgebung Erfahrungen mit einem mathematischen Inhalt Kenntnisse zu sicher das Erhalten der Reinheit der Umwelt, Schutz der Wasser, getrenntes Müllvesorgung, Minderung der Luftverschmutzung Pflanzen- und Tierschutz

Prozess: -

-

-

Wichtig ist, das Erfahren aus den natürlichen und sozialen Umgebung /bewegliche, sinnesorganische/ Auf Bewegungsspiele, auf Tat und auf eine Sinnesorganische Erfahrung bauen Auf ihren Erfahrungen zu neigen, neue Kenntnisse geben, die schon vorhanden sind, diese verstärken und berichtigen Ihrem spontanen Interesse, ihrer Wissbegierde, ihrem Erkennens-Wunsch, ihren Erfahrungen von zu Hause aus nutzen, Erschöpfung problemschaffende Situationen, selbständig Mit der Organisation der Projekte im Bereich Umweltschutz helfen wir das umweltbewusste Benehmen zu entstehen, indem wir die aktive Teilnahme der Eltern bevorzugen. Bei der Auswahl der Themen die örtlichen Traditionen, die Volkskultur und für die Werte der Familie aufmerken Situationen anbieten, in denen die Kinder mehrere Gesichtspunkte entdecken und die Wahl zwischen verschiedenen Lösungen treffen können Ihre mathematischen Kenntnisse mit verschiedenen Tätigkeiten in einer komplizierten Form entwickeln Die Beziehung- und ihre Menge-Ansicht grundieren

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten: -

Sie orientieren sich sicher in ihrer Umgebung Sie kennen ihren Namen, ihre Adresse, den Namen ihrer Eltern und ihren Beruf 54

-

Sie beherrschen die Verkehrsregeln und kennen die Fahrzeuge Sie erkennen und benennen die Farben und die hellen und dunklen Farbtöne ihrer Umwelt Sie erkennen die auffallenden Zusammenhänge zwischen Gegenständen und Erscheinungen Sie erkennen und benennen in beiden Sprachen ihre Körperteile und Sinnesorgane Sie erkennen und benennen die Tageszeiten Sie unterscheiden die Jahreszeiten, kennen ihre Merkmale Sie erkennen Tiere und ordnen sie bestimmten Lebensraum zu Sie kennen die örtliche Traditionen Sie zahlen im Zahlenraum 10 Sie kennen die Relationen

5.7 ARBEITSÄHNLICHE TÄTIGKEITEN Ziel: -

Fähigkeiten und Eigenschaften herausbilden, die die gemeinschaftlichen Beziehungen der Kinder positiv beeinflussen.

Aufgaben: -

Verschiedene mit der Arbeit zusammenhängende Tätigkeiten organisieren und dazu die notwendigen Bedingungen sichern: die Selbstbedienung, Tischdienst, Hilfe geben für die Kindergärtnerin und für einander

Prozess: -

Die Selbstbedienung: in eigenen Tempo / das Essen, die Körperpflege, Anziehen/ Der Tischdienst: die regelmäßigen wiederkehrende Aufgaben Durchhaltevermögen entwickelt Gelegentliche Arbeiten: die Ordnung der Umgebung sichern, verantwortliches Spiels, verantwortliches des Waschraumes, Pflanzenpflegung Die Tätigkeiten auf der deutsche Sprache begleiten /mit Reimen und Lieder/ Mit individuellen, konkret, realistische Bewertung motivieren wir die Kinder Wiederholung der Arbeit

Entwicklungsmerkmale am Ende der Erziehung im Kindergarten: -

Die Kinder arbeiten gern gemeinsam Sie helfen mit Freude, übernehmen gerne Aufgaben Sie sind aktiv bei den Essenvorbereitungen. Die Kinder sind behilflich bei der Gartenarbeit

Das Verfolgen der sprachlichen Entwicklung der Kinder: Gesichtspunkte:

55

das die des

zur

Interessieren sich für die Sprache Sie verstehen Instruktionen der Kindergärtnerin Übernehmen ein unabhängiges Dichtungsausspruch, das Singen Übernehmen eine Rolle mit dem Vergnügen Kennen die Begrüßungsformen Sie stellen sich vor Kennen die Tage, die Monate, die Jahreszeiten Zählungen bis 10 Verstehen die Raumrichtungen Benennen Farben, Früchte, Tiere, Verkehrsmitteln, Körperteile, Sinnesorgane Sie können einfache Sätze zu bilden 6. FEIERN, SITTEN UND BRÄUCHEN 6.1 FESTE, DIE MIT DEN KINDERN GEFEIERT WERDEN: -

Weinlesefest St. Martin St. Nikolaus Weihnachten Fasching Ostern Muttertag- Elterntag Geburtstagfest Kindertag Der Tag der Bäumen und Vögel Abschlussfest

6.2 FESTE, DIE MIT DEN KINDERN VORBEREITET WERDEN: -

St. Martin Ostern

6.3. ANFORDERUNG AM ZWEISPRACHIGEN GRUPPE

ENDE

DES

VORSCHILALTERS

IN

DER

Schulbereitschaft bedeutet: Leistungsfreudigkeit, Anpassungsfähigkeit, Kontaktbereitschaft und Aufrechterhaltung der Neugierde. In der Spracherziehung bedeutet das schulbereite Kind folgendes: - Die Kinder sind anpassungsfähiger, weil sie in zwei Sprachen und Kulturen ihr Vorschulleben verbringen, - Die Kinder sind lernfähiger, weil sie die Aussprache der deutschen Sprache erlernen und sich mit einem geringen Wortschatz verständlich machen können. - Sie verfügen daneben über einen breiteren passiven Wortschatz, in dem sie sich sicher fühlen, - Die Kinder sind leistungsfreudig, weil sie die deutsche Sprache durch viele Erlebnisse mögen und sich wegen der Handlungsorientierten Vermittlung der Sprache in Sicherheit fühlen, - Die Kinder sind neugierig auf die Sprache, weil sie altergemischt Situationen das produktive Sprechen erleben können und ständig die Bezugsperson, die Kindergärtnerin, nachahmen können - Die Kinder sind bereit, die Sprache zu lernen, weil sie eine gewisse Sprachfertigkeit erweben, die durch die fortlaufende Wiederholung gefestigt ist 56

7. KONTAKTE DES KINDERGARTENS FAMILIE – KINDERGARTEN -

Arten:          

Wir informieren die Eltern über unsere Programme und versuchen mit ihnen eng zusammenzuarbeiten. Der Kindergarten achtet auf die Eigenschaften, Sitten der Familien; während der Zusammenarbeit erreicht die Lösung der familiengerechten Hilfe. Die korrekte, partnerschaftliche Kooperation der Eltern ist der harmonischen Förderung der Kinder nicht zu vermeiden.

Immatrikulation Milieu Eingewöhnung Tägliches Dialog Familienbesuch Offener Vormittag Ausflug Arbeitsnachmittag Bastelnachmittag Sprechstunde der Eltern

KONTAKT ZWISCHEN KINDERGARTEN UND KINDERKRIPPE Gegenseitige Informierung von dem Grundprinzip der Erziehung und Beförderung. Arten:  Die Kindergärtnerinnen besuchen die Gruppen der Kinderkrippen  Die Kindergartenleiterin nimmt an der Sprechstunde der Kinderkrippe vor die Immatrikulation in den Kindergarten teil.

KONTAKT ZWISCHEN KINDERGARTEN UND SCHULE Gegenseitige Informierung von dem Grundprinzip der Erziehung und Beförderung. Arten:  Kontakte zu Spezialschulen weiterbauen.  Besuchen in der ersten Klasse.  Einladung der Lehrerinnen in den Kindergarten.  Die Schulen stellen sich auf die Sprechstunde der älteren Gruppe vor KINDERGARTEN - LANDESSELBSTVERWALTUNG DER UNGARNDEUTSCHEN -

Gegenseitiger Informationsaustausch Besuch der Programme Zusammenarbeit mit der Region: Taks, Harast, St. Elisabeth, Neuharta.

KONTAKT MIT KULTIRELLEN INSTITUTEN

57

Wir streben nach ein kontinuierliches und traditionsschaffende Bündnis. Arten:  Bibliothek  Kulturhaus Táncsics  Ausstellungen

8. DAS KONTROLL- UND BEWERTUNGSSYSTEM UNSERES KINDERGARTENS 8.1 SCHRIFTLICHE DOKUMENTE DES KINDERGARTENS -

Das Landesgrundprogramm der Erziehung im Kindergarten Jahresplan der Leitungsarbeit Jahresplan der pädagogischen Arbeit Erziehungs- und Tätigkeitsprogramm der einzelnen Kindergruppen Dokumentation der individuellen Entwicklung und Förderung

ZWEISCHPRACHIG SIND: -

Jahresplan der pädagogischen Arbeit Förderungsplan der Tätigkeitsprogramme Analyse, Auswertung des pädagogischen Jahresplans

8.2 DIE KONTROLLE UND BEWERTUNG DER PÄDAGOGISCHEN ARBEIT Für die pädagogische Arbeit ist vor allem die Leiterin verantwortlich, zu ihrem Aufgabenbericht gehören auch die Kontrolle und die Auswertung. Unserer Sachberater ist Maria Láng. Die Aufgaben der Kindergartenleiterin:  Die Auswertung der pädagogischen Arbeit im Kindergarten.  Mit der Feststellung der Ergebnisse und Mangelhaften weitere Aufgaben und Ziele werden festgestellt.

58

LITERATUVERZEIHNIS

1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja Magyar Közlöny 71.sz. 1996 2. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei Magyar Közlöny 95.sz. 1996 3. Mérei Ferenc-V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan Budapest, 1981 4. Theresia Talabér: Zweisprachigkeit im Kindergarten Sopron 1992 5. Theresia Talabér: Spiel mit dem Wort, Spiel mit der Sprache Budapest 1998 6. Rosa Mammel: Deutsch im Kindergarten Budapest 1995 7. Monika Jäger-Manz: ,,Ich sag dir Was! " Baja, 1996. 8. Zweisprachiges Kindergartenprogramm Baja,1998 9. Nagy Jenőné: Programkészítés, de hogyan? NAT-TAN Sorozat, OKI Bp. 1996 10.Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM.Ped. Int.1997 11." HETEN EGY NYELVEN " I. sz. Összevont Óvoda Helyi nevelési Programja Budapest XXIII. 1998. 12. Horváth Zsuzsanna: Deutsche Kinderlieder Sopron, 1990.

59