Budapest főváros és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Budapest főváros és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Készítette: Budapest és Pest Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

2013.

Budapest főváros és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepciója _____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK

1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZEREPE, FELADATAI .............. 4 1.1. 1.2.

A KONCEPCIÓ TERÜLETI HATÁLYA ........................................................................................... 5 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ..................................................................................................... 5

2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................... 6 3. ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK........................................................................................... 6 3.1.

A SZAKKÉPZÉSRE MEGÁLLAPÍTHATÓ AXIÓMÁK ........................................................................ 6

4. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................... 8 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.

DEMOGRÁFIA ............................................................................................................................ 8 GAZDASÁG .............................................................................................................................. 12 REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK ................................................................................ 15 FOGLALKOZTATÁS .................................................................................................................. 16 MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA ................................................................................ 17 MUNKAERŐ IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT ............................................................................. 22

5. AZ ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE ........................................................ 22 5.1. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE .............................................................................. 22 5.2. ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE .......................................................................... 24 5.2.1. Középfokú iskolai nevelés-oktatás helyzete Budapesten és Pest megyében ................... 24 5.2.2. Fenntartónkénti feladatellátási helyek adatainak összehasonlítása .............................. 25 5.2.3. Szakközépiskolai nevelés-oktatás ................................................................................... 27 5.2.4. Szakiskolai nevelés-oktatás ............................................................................................ 44 5.3. GYAKORLATI KÉPZÉS HELYZETE ............................................................................................. 57 5.3.1. Gyakorlati képzések helyszínei és formái Budapesten ................................................... 57 5.3.2. Gyakorlati képzések helyszínei és formái Pest megyében .............................................. 59 5.3.3. Budapest és Pest megye iskolarendszerű szakképzésének összegzése ........................... 60 5.4. MUNKAERŐPIAC ÉS A SZAKKÉPZÉS ......................................................................................... 62 5.5. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI ÉS ISKOLARENDSZEREN BELÜLI SZAKKÉPZÉS ............................. 65 6. A SZAKKÉPZÉS INTEGRÁCIÓJA – A TISZK RENDSZER................................................ 67 6.1. A TISZK-EK LÉTREHOZÁSA .................................................................................................... 67 6.1.1. TISZK típusok ................................................................................................................. 68 6.1.2. Budapest Főváros Önkormányzat által létrehozott TISZK-ek ....................................... 68 6.1.3. Jelenleg működő TISZK rendszer problémái ................................................................. 71 6.1.4. SWOT analízis – a szakképzésfejlesztés szempontjából ................................................. 73 -2-


7. A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYI RENDSZERÉNEK SZÜKSÉGES ÁTALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA.................................................................... 74 7.1. AZ ÁTALAKÍTÁS KONCEPCIÓJÁNAK ALAPELVEI....................................................................... 74 7.1.1. Az alaphelyzetet meghatározó tényezők ......................................................................... 74 7.2. A SZAKKÉPZÉSI EGYSÉG MODELLJÉNEK MŰKÖDÉSE ............................................................... 75 7.2.1. A Szakképzési Egység modellje ...................................................................................... 75 7.2.2. A Szakképzési Egység felépítése ..................................................................................... 77 7.2.3. Lemorzsolódás csökkentésére tett stratégiai javaslatok: ............................................... 80 7.3. AZ ÁTALAKÍTÁS KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ ÚJ LEHETŐSÉGEK ........................................... 83 8. A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VEVŐK .......................................................... 84 8.1. 8.2.

KÉSZÍTETTÉK .......................................................................................................................... 84 A BUDAPEST PEST MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG TAGJAI ............................... 84

9. MELLÉKLET................................................................................................................................ 85 BEJÁRÓ TANULÓK LÉTSZÁMADATAI A 2012/2013. TANÉVBEN BUDAPESTEN ÉS PEST MEGYÉBEN .............................................................................................................................. 85 9.1.1. Szakközépiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban ...................................................................................................................................... 85 9.1.2. Szakiskolába és speciális szakiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban ......................................................................................................... 85 9.2. A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK SZÁMA ................................. 86 9.3. KÖZISMERETI ÉS SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKKAL MŰKÖDŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI FELADATELLÁTÁSI HELYEK ..................................................................................................... 87 9.3.1. Budapest ......................................................................................................................... 87 9.3.2. Pest megye ...................................................................................................................... 87 9.4. SZAKKÖZÉPISKOLÁKBAN OKTATOTT OKJ SZAKMÁK TANULÓI LÉTSZÁMADATAI.................... 88 9.4.1. Budapest ......................................................................................................................... 88 9.4.2. Pest megye ...................................................................................................................... 94 9.5. SZAKISKOLÁKBAN OKTATOTT OKJ SZAKMÁK TANULÓI LÉTSZÁMADATAI .............................. 96 9.5.1. Budapest ......................................................................................................................... 96 9.5.2. Pest megye ...................................................................................................................... 98 9.6. SIKERES VIZSGÁT TETT TANULÓK SZÁMA OKJ SZAKMÁK SZERINT 2007-2012 ..................... 100 9.6.1. Budapesten iskolarendszeren kívüli képzésben sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban ........................................................................................................ 100 9.6.2. Pest megyében iskolarendszeren kívüli képzésben sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban ............................................................................................... 111 9.6.3. Budapesten iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban ........................................................................................................ 115 9.6.4. Pest megyében iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban ........................................................................................................ 123 9.1.

-3-


1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZEREPE, FELADATAI A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2012. január 1-jén lépett hatályba, amelynek tartalmi elemei a szakképzés egész rendszerében jelentős változásokat hoztak. Az új jogszabály összhangban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény előírásaival újra értelmezi a szakképzés alapelveit, meghatározza a szakképzési intézményrendszer új irányvonalát. A Szt. a regionális fejlesztési és képzési bizottságok helyett fővárosi, megyei bizottságok létrehozását irányozta elő, a korábbihoz képest csökkentett létszámmal. A 83. § alapján a bizottság létszáma hét fő, amelyben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő), a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés (egy fő) képviselőiből áll. Budapest és Pest megye területére vonatkozóan Budapest és Pest Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság látja el a feladatot. Az Szt. 81. § (3) alapján a bizottság javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. Javaslatot tesz továbbá az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). Fentiek alapján az Szt. értelmében a Bizottság kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányoknak a rövid és középtávú tervét tartalmazó szakképzés-fejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: Koncepció). Jelen Koncepció a megye, illetve a főváros területfejlesztési koncepciójának és területfejlesztési programjának részét képezi. A Koncepció kiemelt célja: Budapesten és Pest megyében a munkaerő-piac igényeivel összhangban álló szakképzési rendszer kialakítása a foglalkoztathatóság növelése érdekében.

-4-


1.1. A KONCEPCIÓ TERÜLETI HATÁLYA A Koncepció területi hatálya: 1 Budapest 2 Pest megye közigazgatási területe

1.2. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az elemzés általános célja a szakképzés főbb jellemzőinek megállapítása, illetve a térbeli jegyek meghatározása. Konkrét cél a főváros és Pest megye területén lévő szakképző intézmények működéséhez olyan koncepció kidolgozása, amely a tervezhetőséget, fenntarthatóságot erősíti. Az elemzések készítése során az alábbi főbb markereket vizsgáltuk: 

társadalom-földrajzi;



gazdasági;



társadalmi-demográfiai adatok.

Az elemzéseket az alábbi módszerekkel vizsgáltuk:  adatelemzés;  adatbázis-elemzés;  térképelemzés;  a térséget érintő tervek elemzése. Felhasznált adatforrások: 

Köznevelési Statisztika (KIRSTAT);



Középiskolai felvételi rendszer (KIFIR);



Központi Statisztika Hivatal (KSH);



Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság adatbázisa (NMH SZFI);



A Fővárosi és Pest Megyei Munkaügyi Központ adatai;



Adat és térelemzés (Közép-magyarországi Régió 2007).

-5-


2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A szakképzési koncepció iránymutatást kíván adni a törvényi változások ismerete tükrében a szakképzés hatékony működtetésére, támogatni kívánja a Bizottság döntéseit, különösen: 

a regionális szakképzésfejlesztés céljait, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatást;



a gazdaság igényeit figyelembe véve a szakképzés irány és beiskolázási arány meghatározását;



a régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe való sorolását.

Az Európa 2020 stratégiai célterületként az oktatási ágazatot is megjelölte. A 2014-2020 kohéziós időszak 11 tematikus célterületei között szerepel a foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása, az oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás támogatása, valamint az intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése.

3. ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A közoktatási rendszert is érintő, az iskolarendszerű szakképzésre is érvényes olyan általános axiómák állapíthatók meg a térségre, amelyek befolyással lehetnek a képzést érintő döntésekre: 1. Kiszámíthatatlanabb környezetben kell megteremtenie a hatékony, átlátható, minőségi oktatás feltételeit. 2. Az oktatást olyan stratégiai ágazatnak kell tekinteni, amely elősegíti a területi és szociális különbségek mérséklését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását. 3. Olyan intézményi feltételeket kell teremteni, amely megteremti a munka világa és az oktatás közötti kapcsolatot. 4. Folyamatosan változó környezetben biztosítani kell azt az állandóságot, amely alapja a fejlesztések tervezhetőségének.

3.1. A SZAKKÉPZÉSRE MEGÁLLAPÍTHATÓ AXIÓMÁK 1. Az iskolarendszerű szakképzés tartalmi, szervezeti tekintetben nem alkalmazkodik kellő gyorsasággal és rugalmassággal a társadalmi, gazdasági és technológiai változások igényeihez.

-6-


2. A szakképzés elemei nem feltétlenül igazodnak a helyi természeti, társadalmi, gazdasági és térstruktúrához. 3. A középfokú oktatásból, elsősorban a szakiskolákból való jelentős mértékű lemorzsolódás hozzájárul az alacsony iskolai végzettségű és rossz életesélyekkel rendelkező népesség újratermelődéséhez. 4. Szakmunkásképzés területén csökken a tanulók létszáma. 5. A képzések szétaprózottsága korlátozza a fejlesztési lehetőségeket. 6. Az épületek, gyakorlóképző helyek és eszközeik állagának szinten tartása jelentős terhet ró a fenntartóra. 7. A felsőfokú szakképesítés rendszere nem tudott teljes körűen alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez. A visszajelzések alapján a képzés nem eléggé gyakorlatorientált. 8. A pályaorientációs és tanácsadói rendszer nem tudja kielégíteni helyi szinten az igényeket. 9. Nincsenek valós jelzések és visszajelzések a munkaerő-piacról, a tanulók funkcionális munkanélkülisége nem mérhető, nincs kontrolling. 10. A regionális és helyi természeti–társadalmi–gazdasági sajátosságok nem kapnak elég teret a szakképzésben. 11. Az irány-arány meghatározás nem terjed ki mindegyik fenntartói körre. 12. Az iskolán kívüli gyakorlati képzésre vonatkozó jelenlegi tanulószerződéseket nyilvántartó rendszer nem tesz különbséget a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató és az üzemi körülmények között képző vállalkozások között. A képzés helyszíneként ugyan megjelölhető a kizárólag gyakorlati képzést szolgáló tanműhely is, de nem szűrhető ki azon vállalkozások köre, ahol egyáltalán nem folyik gyakorlati képzés éles üzemi körülmények között. A szakképző iskolák tapasztalatai szerint a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetek között vannak olyan képző cégek is, amelyeknél a gyakorlati képzés alapvetően nem különbözik az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzéstől. 13. A vizsgahelyszínek nem rendszer szintjén kötődnek a kialakított központi képzőhelyekhez, így a vizsgák szervezése esetleges, az akkreditált képzőktől függő.

-7-


4. HELYZETELEMZÉS 4.1. DEMOGRÁFIA Hazánk népessége 2010. január 01-jéig még meghaladta a 10 milliót, azonban 2011. január 01-jét követően 10 millió alá csökkent. A népesség száma 2012-ben már csak 9.958 ezer fő volt hazánkban. Az elvándorlók, lakóhelyet váltók számában 2007-ig folyamatos növekedés volt, melynek oka elsősorban a hátrányos helyzetű térségekből történő elvándorlás, a jobb lehetőség reményében. 2008-ig jellemző volt a Budapestről történő elvándorlás, azonban a gazdasági válságot követően megtorpant az elvándorlók száma Budapest vonatkozásában, sőt az elmúlt két évben növekedést prognosztizáltak. A Közép-Magyarországi Régióban (továbbiakban KMR) él a népesség 29,4 %-a, ebből Budapesten a népesség 17 %-a, míg Pest megyében a népesség 12,4 %-a. Pest megye fekvése azáltal, hogy teljesen körülöleli a fővárost, a többi megyétől eltérő, különleges jellemzőkkel szolgál. Mivel nincs önálló megyeszékhelye, a munkaerő nem koncentrálódik egy meghatározott településre, jelentős hányada (kb. 42,6 %-a) ingázó, melynek kb. 2/3-a fővárosi munkahelyre jár dolgozni. Az előzetes adatok alapján 2012-ben a KMR-ban 28.400 gyermek született, 1,9%-kal több mint egy évvel korábban. Kisebb mértékben, de emelkedett a halálozások száma is, 35 800-an hunytak el, ami 0,6%-kal több a 2011. évinél. Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként kialakult népességfogyás valamelyest mérséklődött, 7400 főt tett ki, ami 4,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A régión belül eltérés elsősorban a halálozások alakulásánál tapasztalható: a fővárosban kis mértékben csökkent a halálozások száma, miközben Pest megyében valamelyest emelkedett. A házasságkötési hajlandóság mind a fővárosban, mind Pest megyében stagnált. Budapesten 2012-ben 16 500 gyermek született, 2,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Az időszakfolyamán 21 700 lakos hunyt el, ami 1,1%-os mérséklődést jelent 2011-hez képest. A természetes fogyás következtében a népesség száma az előző évinél 12%-kal kisebb mértékben, 5200 fővel csökkent. A fővárosban az év folyamán a 2011. évivel közel azonosan 7750 házasságot kötöttek. Pest megyében 2012-ben a születésszám alig változott, 11 900 újszülött jött a világra. Az időszak folyamán 14 100-an, a 2011 évinél 3,3%-kal többen haltak meg.

-8-


A természetes fogyásból adódóan a megye népessége 2200 fővel csökkent, amely 21%-kal meghaladja az egy évvel korábbit. Pest megyében az év folyamán 4450 házasságot kötöttek, szinte megegyezően a 2011. évivel. Míg a Budapestről kiköltözők száma évről évre meghaladta a beköltözők számát, addig 2007-ben ez a tendencia megfordult és az erőteljesen csökkenő kiköltözéshez viszonyítva nő a fővárosba beköltözők száma. A városkörnyéki települések érdemi együttműködése mindmáig megoldatlan. Kivételt képez talán a szakképzés tervezése, mivel az évek óta működő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) regionális jellege miatt intézményesítetten össze tudta hangolni a város és a megye szakképzését a beiskolázási létszámok meghatározásán keresztül. A Budapestet körülölelő agglomerációs gyűrű 81 települése az ország legdinamikusabban növekvő népességű területe. Budapest lakossága a rendszerváltoztatás után 1990-től 2007-ig mintegy 320 ezer fővel csökkent, 2008 után azonban lassú emelkedés indult el. Ezzel szemben az agglomeráció településeinek népessége folyamatosan nőtt az elmúlt több mint 20 évben 551 ezerről 826 ezerre, javarészt a fővárosból kitelepülőknek köszönhetően. Év, január 1.

1990 2000 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Budapest

2 016 774 1 811 552 1 696 128 1 702 297 1 712 210 1 721 556 1 733 685 1 740 041

Agglomeráció

551 256 640 509 755 290 773 440 790 995 807 675 817 562 826 056

1. sz. táblázat A lakónépesség száma Budapesten és az agglomerációs övezetben (fő)

A népességmozgás tekintetében ugyancsak vonzó célpont, különösen a pályakezdők, fiatalok körében. A születésszám növekedése és a fiatalok betelepülése kedvező hatással van az oktatási intézményrendszerre, különösen az óvodai ellátásra. Ugyanakkor Budapest közelsége illetve az a tény, hogy budapesti munkavállalás esetén a gyerekek a budapesti intézményrendszerben elhelyezhetőek, kiszámíthatatlanná teszi az igényeket. Ez különösen igaz az általános iskolára az agglomerációs gyűrű területén, valamint a középiskolára a megye egész területén.

-9-


Megnevezés

Budapest

Település Terület (km2) Népsűrűség (fő/km2) Lakónépesség (ezer fő) 0-14 éves (%) 15-64 éves (%) 65 év fölötti (%) Óvodás gyermek (fő) Általános iskolai tanuló (fő) Középiskolai tanuló (fő) (gimnázium és szakközépiskola) Középiskolai tanuló (fő) (szakiskola és speciális szakiskola) Felsőoktatásban tanuló hallgatók (fő) (2010)

1 525 3 314 1 740 13,1 68,2 18,7 55 720 109 071

Pest megye Agglomeráció Összesen 81 187 2 538 6 391 298 192 755 1 230 14,0 16,5 70,0 68,9 16,0 14,6 27 364 47 010 59 705 95 119

103 504

18 555

29 218

16 814

n.a.

8 428

157 394

14 160

14 636

2. sz. táblázat Általános demográfiai adatok

A népesség eloszlás és az ingázási (munkavállalás, iskolába járás) lehetőségek is erősen összefüggnek a közlekedési hálózatból adódó lehetőségekkel. Így a kialakult sugaras közlekedés, — Budapest centrummal — sok esetben megnehezíti az egymáshoz közeli megyei településeken élők környéki településre való eljutását is. Sok település elzártságát (pl. Lórév, Makád) az okozza, hogy nincsenek közvetlen kapcsolatban a fővárossal, esetlegesen a járási központokkal, vagy azokkal is csak kis járatsűrűségi intenzitással. A nem Budapesten keresztül zajló közlekedési kapcsolatok központjai a járási centrumok, amelyek sokszor nem alkalmasak közlekedési csomóponti célra (alközponti szerepre), csak az egyes középvárosok – pl. Vác, Érd, Cegléd – tudnak ennek a szerepnek többé-kevésbé eleget tenni. A munkába járók, iskolába bejáró tanulók közlekedésének fajlagos költségét emeli, hogy a távolsági közlekedés költségei mellett jelentősek a fővárosi közlekedés költségei is. Csak az agglomeráció egyes térségeibe – pl. Gyál, Budaörs, Csömör, Szentendre, Ráckeve – van közvetlen BKV-közlekedés, bár a közeljövőben ez is megszűnhet.

- 10 -


A fővárosi középfokú intézményekben tanuló diákok közel 40%-a (az állami fenntartású intézményekben 39%, az egyházi intézményekben 44% és a magán iskolákban 32%) bejáró, az előrejelzések szerint ez az arány jelentős mértékben nem változik, esetleg a fővárosból való elvándorlás miatt még nőhet is. /Melléklet 9.1.1. pontja/ A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a kistérségekben igen szélsőséges. A főváros és a megye összehasonlításakor megállapíthatjuk, hogy a főváros kiemelkedően magas tanulólétszámához képest alacsony a hátrányos helyzetű tanulók aránya, és sok hátrányos helyzetű diák a megye területén helyben végzi a tanulmányait, elsősorban szakiskolai képzésben. /Melléklet 9.1.2. pontja/

1. sz ábra A középfokú oktatásban hátrányos helyzetű tanulók aránya

- 11 -


4.2. GAZDASÁG A gazdasági fejlettség egyik jele a magas termelékenység és az alacsony munkanélküliség. A KMR e mutatók alapján kiemelkedő, hiszen a magyar nemzetgazdaság legnagyobb hányada, annak majdnem fele itt tömörül, melyet az ország lakosságának közel 30%-a termel meg. Az alábbi tábla az országos adatokat tartalmazza a nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke alapján gazdasági ágak szerint. Jól megfigyelhető, hogy az elmúlt évben a feldolgozóiparban mutatkozott jelentős növekedés 4 % (103,7 mrd Ft), míg a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban 2 %-os csökkenés (87,3 mrd Ft) figyelhető meg. A beruházások a 2012. évben a megelőző évhez képest 131,8 mrd Ft-tal csökkentek, amely még mindig tulajdonítható a gazdasági válságnak.

3.3.1. A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdasági ágak szerint [folyó áron, milliárd Ft] Nemzetgazdasági ág

2012

Feldolgozóipar Ingatlanügyletek Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Információ, kommunikáció Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Oktatás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Építőipar Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Humán-egészségügyi, szociális ellátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Művészet, szórakoztatás, szabad idő Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Egyéb szolgáltatás Bányászat, kőfejtés Összesen

Mrd Ft 1 332,7 637,5 573,1 281,9 240,3 164,4 164,1 147,8

Ágazati arány 32,0% 15,3% 13,8% 6,8% 5,8% 3,9% 3,9% 3,5%

122,3

2,9%

84,5 82,3 64,2 63,5 56,4 44,8 42,6 34,2 15,6 15,5 4 167,7

2,0% 2,0% 1,5% 1,5% 1,4% 1,1% 1,0% 0,8% 0,4% 0,4%

3. sz. táblázat A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdasági ágak szerint

- 12 -


Országos viszonylatban Budapest, Pest megye és együtt a KMR mindig sajátos számadatokkal bírt az arányszámok tekintetében. Az alábbi tábla jól szemlélteti, hogy a gazdasági aktivitásban a KMR országos viszonylatban átlagon felüli, kivételt képez a munkanélküliségi ráta. Az átlagkeresetnél megfigyelhető, hogy a fővárosnak köszönhető a KMR országosnál magasabb értéke. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a regisztrált vállalkozásoknál is. Az egyes gazdasági ágak számadatainak alakulásánál érdemes megfigyelni az arányszámok változását az országos értékekhez képest.

Megnevezés Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)

Pest KözépOrszág megye Magyarország Gazdasági aktivitás 62,9 58,9 61,3 57,2 57,3 53,1 55,6 51,1 9,0 9,7 9,3 10,7 Alkalmazásban állók száma és keresete

Budapest

Alkalmazásban állók száma (ezer fő) számának indexe havi bruttó átlagkeresete (Ft) havi bruttó átlagkeresetének indexe havi nettó átlagkeresete (Ft) havi nettó átlagkeresetének indexe

935,5 98,2 284 023 104,8 182 557 103,9

Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 1000 lakosra jutó vállalkozás

385 974 100,8 222

Teljesítményérték (millió Ft) 1 lakosra jutó teljesítményérték (e Ft) Termelés volumenindexe 1 lakosra jutó termelési érték (e Ft) Termelés volumenindexe Értékesítés volumenindexe Ezen belül: belföldi export Értékesítésből az export aránya (%)

1 095 602 629,3 95,3 2 138,7 82,0 88,2 96,0 79,0 41,2

Építőipari termelés volumenindexe Egy lakosra jutó termelési érték (e Ft)

101,8 266,9

Épített lakás Épített lakások indexe 10 e lakosra jutó épített lakások száma

1 648 51,6 9,5

- 13 -

252,3 1 187,9 96,8 97,9 204 633 267 652 106,7 105,2 132 371 172 209 103,1 103,8 Regisztrált vállalkozások 183 517 569 491 101,7 101,1 146 190 Beruházás 232 677 1 328 279 186,3 444,2 Ipar 98,3 96,4 1 709,4 1 959,3 102,1 86,2 101,9 90,6 94,6 95,8 106,3 85,1 65,7 46,0 Építőipar 87,0 98,3 97,0 195,9 Lakásépítés 2 788 4 436 85,2 68,6 22,3 14,8

2 674,4 99,4 222 990 104,6 144 040 102,0 1 666 402 100,9 168 3 067 039 308,5 98,3 2 327,8 98,2 99,1 97,1 100,3 64,4 95,6 113,3 10 560 83,4 10,6


Megnevezés

Budapest

KözépMagyarország

Pest megye

Turizmus 408,4 3 464,8 104,6 108,2 781,8 8 081,8 106,3 110,2

Vendégek száma (ezer fő) 3 056,4 Vendégek számának indexe 108,6 Vendégéjszakák száma (ezer db) 7 300,0 Vendégéjszakák számának indexe 110,6 Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0.

Ország

8 311,6 103,6 21 608,7 104,8

4. sz. táblázat Összehasonlító adatok 2012. év

A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke regionális szinten érdekes képet mutat a KMR-ban. A KMR az elmúlt két évben több, mint 40%-át adta az országos átlagnak, amelyből Budapest a 2011. évben 38,3%-ot, a 2012. évben 35,7%-ot teljesített. 2011. Területi egység

Budapest

Beruházás (m Ft)

2012. Területi megoszlás

Beruházás (m Ft)

Területi megoszlás

1 247 701

38,30%

1 095 602

35,70%

257 582

7,90%

232 677

7,60%

1 505 283 282 255

46,20%

43,30%

8,70%

1 328 279 302 238

Nyugat-Dunántúl

440 301

13,50%

544 268

17,70%

Dél-Dunántúl

194 996

6,00%

165 215

5,40%

Észak-Magyarország

245 936

7,50%

198 274

6,50%

Észak-Alföld

275 037

8,40%

273 575

8,90%

Dél-Alföld

315 446

9,70%

255 190

8,30%

Pest megye Közép-Magyarországi Régió Közép-Dunántúl

Összesen

3 259 253

9,90%

3 067 039

5. sz. táblázat Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke

Az ország régiói között a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység vonatkozásában megfigyelhető különbségek az elmúlt években kisebb mértékű változást mutattak. A K+F helyek legtöbbje az ország legnagyobb városaihoz, illetve felsőoktatási központjaihoz köthetőek (2011-ben a ráfordítások kilenctizede az ország 19 városában működő kutató-fejlesztő helyeknél összpontosult), ami meghatározza a térségi különbségeket. A fővárosi dominancia révén Közép-Magyarország kiemelkedő szerepet tölt be az országban, ami a ráfordítások, a foglalkoztatott létszám nagyságának tekintetében is észlelhető. - 14 -


A GDP-hez viszonyított K+F-ráfordítások nagysága alapján az elmúlt öt évben mérséklődtek a területi különbségek, ennek ellenére a K+F beruházások nemzetgazdasági szintű fejlesztésekhez viszonyított arányának tekintetében regionális szinten még mindig jelentős mértékű különbségek láthatóak. A Középmagyarországi mutató e szempontból is kiugró. A K+F tevékenységet is Budapest közelsége határozza meg. Bár a KMR helyzete az országban kimagasló, Pest megye kutató-fejlesztő tevékenysége csekély.

4.3. REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK Magyarországon 2012. év végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 806 ezer volt, 0,9%kal több mint 2011. december 31-én. A KMR a korábbi évnek megfelelően az ország szervezeteinek több mint háromtizedét képviselte, Budapesten 424 ezer, Pest megyében több mint 195 ezer került nyilvántartásba. A régiót – az országos növekedést kismértékben meghaladóan – 1,2%-os gyarapodás jellemezte. Budapesten 1,0%-kal több szervezetet regisztráltak a 2011. decemberi zárónaphoz képest. 2012. december 31-én az összes szervezet több mint kilenctizedét kitevő vállalkozások nagyobb hányada, 243 ezer társas, 143 ezer pedig egyéni vállalkozás volt. Megjegyzendő, hogy országosan az egyéni vállalkozások képviselnek jellemzően nagyobb súlyt. A nyilvántartásba vett társas vállalkozások mintegy héttizedét, közel 168 ezret a korlátolt felelősségű társaságok, több mint egynegyedét, 65 ezret a betéti társaságok képviselték, de a részvénytársaságok száma is 3 ezer felett volt. A korlátolt felelősségű társaságok száma 4,2%-kal, a részvénytársaságoké 4,0%-kal emelkedett, a betéti társaságoké azonban 5,0%-kal csökkent. A budapesti több mint 143 ezer egyéni vállalkozás négytizede szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. A munkavégzés jellege szerint a korábbi időszaknak megfelelően, a mellékfoglalkozásúak képviselik a legnagyobb súlyt, 67 ezret, de főfoglalkozásúként is 52 ezret, nyugdíjasként pedig 24 ezret regisztráltak. Gazdasági ágak szerint a legtöbb fővárosi szervezetet az ingatlanügyletekben, a tudományos és műszaki tevékenységben, valamint a kereskedelem, gépjárműjavításban regisztrálták, számuk a 2011. december 31-hez képest 1% körüli mértékben növekedett.

- 15 -


Pest megyében az előző év azonos időpontjához képest 1,8%-kal emelkedett a bejegyzett szervezetek száma. 2012. december 31-én több mint 183 ezer vállalkozást regisztráltak a megyében. A vállalkozásokat fele–fele arányban társas, illetve egyéni vállalkozásként vették nyilvántartásba. A társas vállalkozások száma 2,4%-kal gyarapodott, az egyénieké 1,1%-kal haladta meg a 2011. decemberi zárónapon regisztráltakét. A megyei társas vállalkozások közül a legjellemzőbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság volt, 59 ezer vállalkozással, ezt követik a betéti társaságok, közel 28 ezerrel. A vizsgált időszakban a kftk esetében 5,1%-kal nőtt a vállalkozások száma, utóbbiban azonban 2,5%-kal csökkent. A regisztrált egyéni vállalkozások száma a megyében közel 94 ezer volt, egyéni vállalkozói nyilvántartásban mintegy fele szerepelt. A munkavégzés jellege szerint a mellék- és főfoglalkozásúak együttesen több mint négyötödöt, a nyugdíjasok pedig 18,4%-ot képviseltek. A szervezetek közül sorrendben a legtöbbet továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágakban regisztráltak, de számottevő a tudományos és műszaki tevékenység részvétele is. Számuk mindegyik említett területen növekedett 2011. december 31-hez képest, legjobban, 4,8%-kal a mezőgazdaságban, legkevésbé, 1,5%-kal pedig az ingatlanügyletekben.

4.4. FOGLALKOZTATÁS A hazai foglalkoztatottak 30-32 %-a a KMR-ban van jelen, ebből Pest megyében van az érintettek 3740%-a. A főváros népességének 44 %-a aktív kereső, 15 %-a tanuló, 28 %-a nyugdíjas. A foglalkoztatási arány 2008–2012 között 54–57% között mozgott. A KSH által végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai alapján, Budapesten a 15–74 éves népesség körében 2012. IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 4,7%-kal 777 ezerre emelkedett, miközben a munkanélkülieké 1,9%-kal, 76 ezer 500 főre mérséklődött. Ebben az időszakban a főváros foglalkoztatottsági szintje volt a legkedvezőbb. (Az országos átlag 51,1%-ot tett ki.) Mivel a foglalkoztatottság bővülése meghaladta a munkanélküliség csökkenését, a gazdaságilag aktívak száma és aránya növekedett. Az inaktívak száma 2012 utolsó negyedévében közel 503 ezer főt tett ki, 4,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

- 16 -


A gazdaságilag aktívak száma az év átlagában 845 ezer – ezen belül a foglalkoztatottaké 767 ezer, a munkanélkülieké 78 ezer – fő volt. A foglalkoztatottak száma 2012 minden negyedévében növekedett, így az év során átlagosan 4,1%-kal, közel 31 ezer fővel bővült a fővárosi foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség változása a 2012. év első felében emelkedést, a másodikban csökkenést mutatott. A 2012-ben a legalább 5 főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél közel 936 ezren álltak alkalmazásban, 1,8%-kal kevesebben, mint az előző évben. Ezen belül a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 2,3%-kal, 833 ezerre csökkent, míg a részmunkaidősöké 2,4%-kal, 103 ezerre emelkedett. (Országosan a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma nem változott, a nem teljes munkaidősöké pedig csökkent.) A fővárosi szervezeteknél a fizikai és a szellemi foglalkozásúak létszáma egyaránt szűkült. (Országosan csak a szellemi munkakörben dolgozók körében.) A versenyszférában csökkent a létszám, a költségvetési szerveknél nőtt. A versenyszférában mindkét állománycsoportot létszámfogyás jellemezte. A költségvetési bővülés – összefüggésben a közfoglalkoztatással – a fizikai munkakörben foglalkoztatottak növekedéséből adódott.

4.5. MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA Az országban 2013 januárjában nyilvántartott álláskeresők száma 648.451 fő volt. Ebből a fővárosban regisztráltak száma 50.600 fő (7,8 %). Pest megyében a regisztráltak száma ugyanezen időszakban 44.370 fő volt (6,8 %). Az adatok a Pest megyei térség munkanélküliségi rátáját mutatják a nyilvántartott álláskeresők tekintetében. A munkanélküliség alakulása a pest megyei térségben eltérő. Legmagasabb a ceglédi, váci, gödöllői, monori térségben. Budapest közelsége miatt a jobb közlekedési infrastruktúrával rendelkező térségekben jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

- 17 -


2. sz ábra A munkanélküliségi ráta Budapesten és Pest megye kistérségeiben

- 18 -


3. sz. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma hazánkban és a Közép-Magyarországi Régióban

A nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2011-ben 582,9 ezer főt tett ki, míg 2012-ben 569,2 ezer fő volt. Az álláskeresők száma 2006. óta mutatott növekedést. 2007. és 2008. során mérsékeltebben emelkedett a számuk, a válság tetőzését jelentő 2009-es évben azonban egy év alatt csaknem 120 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma, hiszen 2008 évben 442,3 ezer fő volt a számuk, míg 2009-ben már 561,7 ezer fő. Ez az erőteljes növekedés 2010-re jelentősen enyhült, ekkor egy év alatt valamivel több, mint 20 ezer fővel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők létszáma. Pest megyében a nyilvántartott álláskeresők száma 40,9 ezer fő volt, mely előző év azonos időszakához viszonyítva 1,0 %-os növekedést jelent. A nyilvántartott álláskeresők számában területi különbségek mutatkoznak, hiszen a központi régióban, a jobb munkaerő-piaci helyzet, az élénkebb munkaerőpiac, valamint a munkaerő-kínálat okán az állást keresők nagyobb eséllyel találnak munkát.

- 19 -


4. sz. ábra Pályakezdő álláskeresők számának alakulása hazánkban és a közép-magyarországi régióban

Az elmúlt három évben fokozatosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők arányán belül a pályakezdő álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők 8,3 %-a volt pályakezdő 2011 januárjában, ez a 2012. évben 9,2 %, míg 2013 januárjában az arányszám 11,3 % volt. Az országos átlagon belül a KMR-ban is emelkedett a pályakezdő álláskeresők létszáma, ezen belül a legnagyobb emelkedés a pályakezdő álláskeresők vonatkozásában Pest megyében volt. A pályakezdők létszámának éves alakulásában továbbra is megmaradt a korábbiakban megszokott szezonalitás, vagyis az iskolaév végétől kezdődően szeptemberig emelkedő, majd decemberig csökkenő, márciusig emelkedő, majd májusig ismét csökkenő a tendencia. Az alacsony végzettségűek számára elérhető álláslehetőségek száma különösen az építőiparban bekövetkezett visszaesés miatt lényegesen kevesebb, mint a korábbi években. A szakmunkások iránti kereslet szintén a gazdasági válság miatt lényegesen visszaesett (építőipar, feldogozó-ipar, gépgyártás) s a megfelelő munkatapasztalat hiánya tovább csökkenti a fiatal szakmunkások elhelyezkedési esélyét.

- 20 -


Az elmúlt években a versenyszférában növekedett az igény bizonyos végzettségű szakemberekre és a vállalatok egyre nyitottabbak a pályakezdő diplomások foglalkoztatására. A foglalkoztatási helyzet javulásában mindenféleképpen nagy szerepet játszik a kereslet növekedése, hiszen számos terülten – elsősorban a műszaki végzettséget igénylők terén – komoly szakemberhiány tapasztalható, azonban a recesszió elhúzódása miatt az igények tényleges foglalkoztatásban történő realizálódása még várat magára.

Budapest Pest megye Összesen

8. ált. v. kevesebb 14 097 16 345 30 442

Szakmunkás, szakiskola 10 881 13 471 24 352

Középiskola 18 241 11 848 30 089

Főiskola, egyetem 7 379 2 708 10 087

6. sz. táblázat Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlás 2013 januárjában

Iskolai végzettség szerint továbbra is legmagasabb arányban a szakképesítéssel nem rendelkezők (8. általánost vagy középiskola) vannak. A nyilvántartottak 63,4 %-a tartozik ezekhez a csoportokhoz. Valamivel kevesebb 26 %-uk végzett szakiskolát, vagy valamilyen szakmunkásképzőt. A 2001-es adatokhoz viszonyítva azonban 8 %-kal mérséklődött a számuk és ezzel párhuzamosan emelkedett az alacsonyan képzett munkavállalók száma. Igaz, hogy a gazdasági válság elsősorban a feldolgozóipart érintette, ahol magas számban foglalkoztattak szakképzett munkaerőt, azonban a válság hatására a munkahelyüket vesztett fiatalok, — mint szakképzett munkaerő — jobb eséllyel tértek vissza a munka világába. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételében regionális különbségek vannak. A KMR-ban jóval magasabb a diplomás álláskeresők száma (10,6 %), hiszen a felsőfokú intézmények többsége a fővárosban található, és a diploma megszerzése után elsősorban Budapest és térségében próbálnak meg elhelyezkedni.

- 21 -


4.6. MUNKAERŐ IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT A gazdasági válság hatására a munkaerő iránti kereslet drasztikusan visszaesett. A legnagyobb visszaesés a feldolgozóipar, az építőiparban, a mezőgazdaság és az ingatlanügyek területén következett be. 2011-hez viszonyítva 2012-ben a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén nőtt, az építőiparban és az ingatlanügyek területén csökkent az új bejelentett álláshelyek száma. 2012 decemberében azonban mind a négy területen csökkenés tapasztalható. 2012-ben összességében 23%-kal kevesebb állásajánlat érkezett, mint egy évvel korábban. A munkaerőigények zöme középvállalkozásoktól érkezett. Az állásajánlatok jellegét tekintve, még inkább szembeötlő a gazdasági válság hatása. Míg a támogatás nélküli állásbejelentések száma a válság előtti szám alá csökken, ugyanakkor a támogatott foglalkoztatásra beadott igények száma a válság előtti szám többszöröse. Míg 2012-ben a munkaerőigények száma 23%-kal csökkent, addig a támogatott igények részaránya még mindig több mint 60%. A felkínált munkahelyek betöltése 17,8%-ban szakképzettséget igényel. Iskolai végzettség szerint az üres álláshelyek 31%-a középfokú, 2,8%-a felsőfokú végzettséggel tölthető be, 66,1%-ban pedig elegendő a 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettség is.

5. AZ ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE 5.1. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE A 2012. szeptember 1-től hatályos nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) törvény átalakította a közoktatás eddig működő rendszerét, és a korábbiaktól eltérő módon szabályozza az oktatási ágazati feladatok ellátását. Az újraszabályozás egyrészt feladat- és hatáskör újraosztáson, másrészt szakmai-fenntartási és működtetői feladatmegosztáson alapul.

- 22 -


Az Nkt. 74. §-a alapján az átszervezés következtében — kevés kivételtől eltekintve — 2013. január 1. napjával szétvált egymástól a fenntartói és a működtetői jog és kötelezettség, valamint köznevelési alapfeladattól függően az állami és települési önkormányzati fenntartói jog. Az Nkt. értelmében az óvodai ellátásról való gondoskodás a nemzetiségi óvodai nevelést és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését is magába foglalja. Ezen feladatok mindegyike tehát települési önkormányzati feladat marad. A többi köznevelési alapfeladat ellátásáról az állami intézményfenntartó központon keresztül az állam gondoskodik, amely állami fenntartói jogot jelent. 2012. szeptember 1-jével létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KLIK), amely feladatait a tankerületen keresztül látja el. A KLIK felépítése Központból és tankerületi hálózatból áll, amelyben a megyeközponti tankerület többletfeladatot lát el, illetékességi területe a megye egész területére kiterjed. A gimnáziumi feladatokat ellátó intézmények fenntartását – hasonlóan az általános iskolai feladatot ellátó intézményekéhez – tankerületi szinten, az állami szakképző iskolák fenntartását és működtetését megyei szinten látja el a KLIK. Az ország közigazgatási rendszerében is jelentős változások történtek 2013. január 1-jétől. A megyei rendszer megmaradt, de ezen belül új közigazgatási egység jelent meg, a járási rendszer. Pest megyében a korábban kialakított 16 kistérségből 18 járást hoztak létre. A kistérségek területi határa általában megegyezik a járási határral. Az egyik változás, hogy a Budaörsi kistérség területileg megmaradt, de Budakeszi lett a járási székhely, és a járás neve is. A Veresegyházi kistérség helységeit szétosztották a környező négy kistérség között. Három kistérségből pedig két járást hoztak létre, így lett a Ceglédi kistérségből Ceglédi és Nagykőrösi járás, a Monori kistérségből Monori és Vecsési járás, illetve a Ráckevei kistérségből Ráckevei és Szigetszentmiklósi járás. Így összesen 18 járás működik január 1-jétől Pest megyében. A járások kialakításának megfelelően hozták létre a tankerületeket is, Pest megyében 18 tankerületet, Budapesten pedig 23-at.

- 23 -


Budapesten a megyeközponti tankerületi feladatokat a KLIK Szakképzés-szervezési Főosztálya látja el, Pest megyében pedig a megyeközponti tankerület Cegléd székhellyel működik. Ugyan a megye déli térségében indokolt Cegléd központi szerepkörének az erősítése, ez jelentősen megnehezíti Budapesttől északra illetve keletre működő intézmények irányítását. Amennyiben megvalósulna a koncepciónkban felvázolt szakképzési egység kialakítása, így feloldódna ez a probléma. Egyébként egy északi irányítási központ kialakítása is indokolt lenne. Sajnos Budapest tankerület kialakítására nem került sor, amely tankerület célirányosan csak a fővárosi szakképzési feladatokat láthatná el. A szakképzés hatékonyabb működtetése, a dinamikusabb feladatellátás szükségessé tenné a Budapest szintű tankerület kialakítását is.

5.2. ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE A munkaerő-piaci elvárások kielégítését a szakképzés döntően két formában biztosítja. Az iskolai rendszerű szakképzéssel, amely a köznevelés része és az iskolai rendszeren kívüli, piaci alapon megvalósuló szakképzéssel, melynek változatos formái vannak és nem része a köznevelésnek. A köznevelésen belül az iskolai rendszerű szakképzés működését alapvetően a köznevelési és a szakképzési törvény szabályozza. 2013. szeptember 1-jétől a szakmai képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes szakképzési kerettanterv szerint folyik.

5.2.1. Középfokú iskolai nevelés-oktatás helyzete Budapesten és Pest megyében Budapesten a 2012/2013. tanévben összesen 139.070 tanuló tanul középfokú (gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) intézményben. A táblázat és az alábbi grafikon mutatja, hogy közel 50 %uk szakközépiskolában, 40%-uk gimnáziumban, míg 12%-uk szakiskolában tanul. A főváros szakképző iskoláinak tanulólétszáma e tanévben 82.894 fő. Pest megyében a 2012/2013. tanévben összesen 41.649 tanuló tanul középfokú intézményben. A fenti táblázat és a grafikon mutatja, hogy a legtöbb tanuló, 48% gimnáziumban tanul. A diákok 33%-a szakközépiskolában, 18%-a szakiskolában és mindössze 1%-a speciális szakiskolai szakmai képzésben vesz részt.

- 24 -


Intézmény típusa

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola Összesen:

Budapest fő

56 176 66 165 14 921 1 808 139 070

Pest megye

arány

40% 48% 11% 1% 100%

fő

20 083 13 674 7 430 462 41 649

arány

Országos arány

48% 33% 18% 1% 100%

34,6% 41,6% 23,8% 100%

7. sz. táblázat A középfokú intézményekben tanuló diákok száma és aránya

1.sz. diagram A középfokú intézményekben tanuló diákok száma és aránya

5.2.2. Fenntartónkénti feladatellátási helyek adatainak összehasonlítása Fontos kiemelni, hogy nem csak állami fenntartásban működhetnek középfokú köznevelési intézmények, hanem továbbra is egyházi, illetve magán fenntartásban is jelen vannak a középfokú iskolai feladatokat ellátó intézmények. Mivel az elemzés általános célja a képzés főbb jellemzőinek megállapítása, majd a főváros és Pest megye területén lévő szakképző intézményhálózat működéséhez olyan koncepció kidolgozása, amely a tervezhetőséget, fenntarthatóságot erősíti, ezért alapvetően az elemzés a szakképző intézményeket, a feladatellátási helyeket a fenntartó típusának megkülönböztetésével mutatja be.

- 25 -


Budapesten 71 gimnáziumi feladatot ellátó köznevelési intézmény 176 feladatellátási hellyel, 15 speciális szakiskolai feladatot ellátó intézmény 24 feladatellátási hellyel, 71 szakiskolai feladatot ellátó intézmény 81 feladatellátási hellyel, illetve 173 szakközépiskolai feladatot ellátó intézmény 189 feladatellátási hellyel működik. Pest megyében 54 gimnáziumi feladatot ellátó köznevelési intézmény 74 feladatellátási hellyel, 6 speciális szakiskolai feladatot ellátó intézmény 6 feladatellátási hellyel, 30 szakiskolai feladatot ellátó intézmény 45 feladatellátási hellyel, illetve 50 szakközépiskolai feladatot ellátó intézmény 57 feladatellátási hellyel működik. Összességében a KMR-ra vonatkoztatva a köznevelési intézmények arányszámait az alábbi tábla szemlélteti.

gimnázium Fenntartó típusa

Állami fenntartó Egyházi fenntartó Magán fenntartó Összesen

Szakközépiskola Budapest

Pest megye

Szakiskola Budapest

Pest megye

Speciális szakiskola BudaPest pest megye

Összesen

Budapest

Pest megye

Budapest

86

30

89

36

39

23

20

6

234

95

29

16

11

7

13

8

1

0

54

31

61

28

89

14

29

14

3

0

182

56

176

74

189

57

81

45

24

6

470

182

8. sz. táblázat A középfokú intézmények feladatellátási helyei fenntartó típusonként

Budapest Fenntartó típusok

Intézmények száma

Pest megye

Aránya


Aránya

Állami fenntartó

177

54%

93

54%

Egyházi fenntartó

35

11%

25

15%

Magán fenntartó

118

36%

55

32%

Összesen

330

100%

173

100%

9. sz. táblázat A középfokú intézmények feladatellátási helyeinek aránya fenntartó típusonként

- 26 -

Pest megye


Az alábbiakban részletesen bemutatásra és elemzésre kerül mind a fővárosi, mind a Pest megyei térségi integrált szakképző központokba (TISZK) szerveződött szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai képzés.

5.2.3. Szakközépiskolai nevelés-oktatás A szakközépiskola feladata az alapműveltség közvetítése mellett diákjainak alkalmassá tétele szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőoktatásban való továbbtanulásra. A szakközépiskola sajátossága, hogy nemcsak az alapműveltséget megalapozó ismeretekre, hanem a szakképzési kerettantervben meghatározott ismeretekre is felkészíti a tanulókat. Ez a felkészítés a szakközépiskola 9-12. évfolyamának négy évén át tart. Szakközépiskolában a tizenkettedik, évfolyamot követően az OKJ-ben meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. 5.2.3.1.

Budapesti helyzetkép

Budapesten a középfokú tanulmányokat folytatók 48%-a szakközépiskolába jár, jóval többen, mint gimnáziumba (40%). A legnagyobb szakközépiskolai intézményfenntartó 2013. január 1. óta a KLIK. Fenntartásában működő szakközépiskolákba a szakközépiskolai tanulók 55%-a jár, összesen 83 feladatellátási helyen. Fontos hangsúlyozni, hogy a KLIK fenntartásában lévő iskolákban az általánosan képző (szakmacsoportos alapozás) szakaszban a tanulók 88%-a tanul, ugyanakkor a szakképzési szakaszban az érintett tanulók csupán 23%-át készítik fel szakmára. A tanulók közel 70%-a kikerül az állami szakképzési rendszerből: részben magán fenntartású intézményekben szereznek szakképesítést, részben felsőfokú képzésben folytatják tanulmányait, illetve egyáltalán nem szereznek képzettséget. Ez azt jelenti, hogy a szakmai képzésben az állami fenntartók szerepe — az előző évek nem átgondolt döntéseinek eredményeképpen — kisebb, illetőleg jelentős a magán fenntartók szerepvállalása.

- 27 -


Fenntartó típusa

Állami fenntartó Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

állami felsőoktatási intézmény Klebelsberg Intézményfenntartó Központ


5

Feladatellátási helyek száma

1 073 fő

6 85

80

Tanulói létszám

89 36 370 fő

83

egyházi jogi személy

10

alapítvány egyéb felsőoktatási intézmény egyesület

47

54

16 990 fő

1

1

28 fő

3

3

379 fő

korlátolt felelősségű társaság

17

közalapítvány

3

3

1 476 fő

közhasznú alapítvány

5

5

1 521 fő

közhasznú egyesület

1

1

32 fő

részvénytársaság

1

1

42 fő

173

189

10

78

11

21

11

89

3 781 fő

4 473 fő

66 165 fő

10. sz. táblázat Szakközépiskolák száma fenntartó típusa szerinti bontásban Budapesten

A 2012/2013. tanévben a KLIK által fenntartott 80 szakközépiskola 56 feladatellátási helyén szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozást magában foglaló közismereti képzés, 27 feladatellátási helyén pedig a szakmai vizsgára történő felkészítés, vagyis szakmai képzés folyik. Összességében, valamennyi budapesti fenntartót vizsgálva elmondható, hogy a szakközépiskolai általános képzés 89 feladatellátási helyen, míg a szakképző évfolyamon folyó képzés 100 feladatellátási helyen érhető el /9.3. Melléklet/. Megjegyzendő, hogy leginkább a magán fenntartású intézményekre jellemző, hogy döntően szakképző évfolyamok beiskolázására építve tartanak fenn szakközépiskolai képzéseket.

- 28 -


Szakközépiskola Szakközépiskola általános képzés, szakképző szakmacsoportos évfolyamok alapozás

Fenntartó típusa

Állami fenntartó Egyházi fenntartó

állami felsőoktatási intézmény Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyházi jogi személy

203

870

29 937

6 433

1 244

2 537

1 502

15 488

egyéb felsőoktatási intézmény

28

0

egyesület

58

321


728

3 745

közalapítvány

339

1 137


249

1 272

0

32

42

0

34 330

31 835

alapítvány

Magán fenntartó

közhasznú egyesület részvénytársaság Összesen

11. sz. táblázat Közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai tanulók létszámadatai Budapesten

Továbbiakban a szakközépiskolai általános képzési/közismereti szakasz és a szakképzési szakasz tanulói létszámadatait külön-külön elemezzük, és több szempontból vizsgáljuk. Természetes módon a legtöbb osztály a nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami fenntartóknál található. Esetükben az általános képzésben a tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 26,6 fő, amely számadat jóval magasabb, mint a magán (21,4 fő) vagy az egyházi (22,3 fő) fenntartók által fenntartott intézményekben. Ugyanakkor a szakképző évfolyamokon az állami intézményekben az átlagos létszám azonos a magán intézmények ilyen típusú számadatától.

- 29 -


Szakközépiskola feladatellátás

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

89

11

89

Osztályterem

1 235

94

584

Szaktanterem

511

30

272


Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma 28 857 6 816 (közismereti, szakképzés) Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma 1 086 268 (közismereti, szakképzés) Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai 26,6 25,4 oktatásban (közismereti, szakképzés) Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók 1770 száma Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős, részmunkaidős, 3 192 692 225 óraadó)

782

1 528

2 542

12 872

35

64

119

509

22,3

23,9

21,4

25,3

1471 103

5

9527 114

698

139

754

12. sz. táblázat Budapesti szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai

Fenti adatok alapján nappali rendszerű oktatásban az általános képzésben, állami fenntartású intézményekben tanul a tanulók 90%-a, magán fenntartásúban mindösszesen 8% és egyházi fenntartásúban pedig 2%. A szakmai képzés tekintetében viszont ez az arány igen nagy eltérést mutat, különösen az állami fenntartó intézményei, valamint a magán fenntartású intézmények vonatkozásában. A szakképzésben az állami fenntartású intézményekben a tanulók mindössze 32%-a, a magán fenntartású intézményekben pedig 61% tanul szakmát budapesti viszonylatban. A felnőttoktatási tanterv szerinti tanulók száma a magán fenntartású intézményekben a legmagasabb, 75%, míg az állami fenntartású intézményekben csupán 14%.

- 30 -


Szakterület

Humán

Műszaki

Gazdaságiszolgáltatási

Agrár

Állami fenntartó

Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar

Nincs Egyéb, általános képzés szakmacsoport Összesen

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Összesen

1502 100 408

0 0 0

0 0 0

1502 100 408

1404 145 1312 2185 5078 280 721 321 450

110 0 0 0 0 0 0 0 0

299 0 0 0 954 0 0 20 0

1813 145 1312 2185 6032 280 721 341 450

1728 967 4165 509

0 0 0 0

0 0 129 69

1728 967 4294 578

4391 1854 527 522

367 230 0 0

86 825 0 0

4844 2909 527 522

1571

537

564

2672

30140

1244

2946

34330

13. sz. táblázat Szakközépiskolákban a szakmacsoportos alapozás számadatai (9-12. évfolyam)

Szakmacsoportos alapozó oktatásban részt vevő tanulók létszámát vizsgálva megállapítható, hogy az állami fenntartó, KLIK intézményeiben tanul a diákok 88%-a. A 21 szakmacsoportból 20 szakmacsoportra történik felkészítés az állami fenntartónál. A nyomdaipari szakmacsoportra egyik fenntartó sem készít fel szakmai érettségi vizsgára. A magán szektor az informatika, a művészet, a közgazdaság, a vendéglátás szakmacsoportos alapozó oktatásban van jelen jelentősebb létszámmal. Az egyházi fenntartó iskoláiban szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem, a művészet és a vendéglátás szakmacsoportban folyik. - 31 -


2. sz. diagram Szakmacsoportos alapozásban résztvevő tanulók fenntartó típusonkénti megoszlása Budapesten

A budapesti szakközépiskolákban a szakképző évfolyamokon folyó, OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai alapján elmondható, hogy a humán szakterületen belül a művészet, közművelődés, kommunikáció (7229 fő), az egészségügyi képzéseken (3652 fő), a műszaki szakterületen belül az informatikai képzéseken (3412 fő), a gazdasági-szolgáltatási szakterületen a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációs (4284 fő) szakmacsoportban indítanak képzéseket. Jelentős a tanulók száma a vendéglátás-idegenforgalom és a közgazdaság szakmacsoportokban is. Összességében a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületen tanul a legtöbb diák (a tanulók 80%-a). Szakterület

Humán

Szakmacsoport

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

1 110 145 64

235 0 0

2 307 814 1 261

3 652 959 1 325

1 837 212

444 24

4 948 389

7 229 625

Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások

- 32 -

Összesen


Szakterület

Műszaki


Agrár

Állami Egyházi fenntartó fenntartó

Szakmacsoport Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen

Magán fenntartó

Összesen

309 249 643 337 161 31 160 31 811 155 192 45

0 0 530 0 0 0 0 0 0 0 184 457

47 0 2 239 0 0 0 0 52 292 0 2 147 1 438

356 249 3 412 337 161 31 160 83 1 103 155 2 523 1 940

380 78 182 171

439 224 0 0

3 465 2 531 65 0

7 303

2 537

21 995

4 284 2 833 247 171 31 835

14. sz. táblázat Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás száma (szakképző évfolyamok)

A fenti adatokból látszik, hogy a képzés az agrárszakterületen döntő többségben állami, a humán és a gazdasági területen pedig magán fenntartású intézményekben folyik. A műszaki szakterületen az állam által fenntartott intézményekben a tanulók közel a fele tanul.

3. sz. diagram OKJ szakképzési évfolyamon résztvevő tanulók fenntartó típusonkénti megoszlása Budapesten - 33 -


Az OKJ a szakmákat 21 szakmacsoportba sorolja.

4. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakközépiskolai szakmai képzésben Budapesten - 34 -


A 21 szakmacsoporthoz kapcsolódóan a főváros területén minden szakmacsoportban széleskörű a szakmakínálat több képzési szinten is. A szakközépiskolákban a 2012/2013. tanévben oktatott OKJ szakmák részletes tanuló létszámadatai szerint a legnépszerűbb képzések (több mint 1000-1000 fő) a következők: a jogi asszisztens, a gyógymasszőr, a grafikus és a logisztikai ügyintéző. Az állami fenntartású iskolák legtöbb tanulót az autószerelő és a fogtechnikus szakmára készítenek fel. A magán fenntartók részvétele minimális a közlekedés-, a gépészet- és a mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakmák felkészítésében. /9.4.1. Melléklet/ Szakközépiskolai nevelés-oktatás Pest megyében

5.2.3.2.

Pest megyében a középfokú tanulmányokat folytatók 33%-a jár szakközépiskolába. Az állami (KLIK) intézményfenntartó által fenntartott szakközépiskolákba a megyében a szakközépiskolás diákok 81,8%-a tanul. Fenntartó típusa



Tanulói létszám

Állami fenntartó

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

34

36

11 182 fő

Egyházi fenntartó


7

7

1 197 fő

alapítvány

5

8

712 fő

4

4

335 fő

1

1

110 fő

1

1

138 fő

52

57

13 674 fő

korlátolt felelősségű Magán fenntartó társaság közalapítvány közhasznú alapítvány Összesen

15. sz. táblázat Szakközépiskolák száma Pest megyében a fenntartó típusa szerinti bontásban

A 2012/2013. tanévben a KLIK által fenntartott 35 szakközépiskolai feladatellátási helyén szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozást magában foglaló közismereti képzés, 33 feladatellátási helyén pedig a szakmai vizsgára történő felkészítés, vagyis szakmai képzés folyik.

- 35 -


Az egyházi fenntartású intézményekre is igaz, hogy a szakmacsoportos alapozást több feladatellátási helyen végzik, mint a szakképzést. A magán fenntartású intézményeknél pedig pontosan a fordítottja igaz a többi fenntartó tevékenységéhez képest, ez esetben csupán 4 intézmény foglalkozik a szakmacsoportos alapozással, és 11 intézmény pedig a szakképző évfolyamain a szakmai vizsgára való felkészítést végzi. Következtetésképpen elmondható, hogy Pest megyében a magán fenntartású intézményekre jellemző, hogy leginkább a szakképző évfolyamok beiskolázására építve tartanak fenn szakközépiskolai képzéseket. /9.4.2. Melléklet/ A KLIK fenntartásában lévő iskolákban az általánosan képző (szakmacsoportos alapozás) szakaszban a tanulók 87%-a tanul, a szakképzési szakaszban az érintett tanulók 64%-át készítik fel szakmai vizsgára. A diagramban jól látható, hogy a szakmacsoportos alapozást elsősorban az állami fenntartó, a KLIK végzi, míg a szakképzés bár nagyrészt a KLIK által fenntartott iskolákban zajlik, de a magán fenntartású intézmények is már nagyobb arányban (28%) vesznek részt a képzésben.

5. sz. diagram Szakmacsoportos alapozás és szakképző évfolyam fenntartónkénti megoszlása Pest megyében

A továbbiakban a szakközépiskolai általános képzési szakasz és a szakképzési szakasz tanulói létszámadatait külön-külön elemezzük, és több szempontból vizsgáljuk.

- 36 -


A tanulók nagyszámú aránya miatt természetes, hogy a legtöbb osztály a nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami fenntartónál található. Ez esetben az általános képzésben a tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 28,4 fő, amely számadat magasabb, mint a magán (24,5 fő) vagy az egyházi (23,5 fő) fenntartók által fenntartott intézményekben. Ugyanakkor a szakképző évfolyamokon már jóval kevesebb diák tanul egy osztályban. Az állami intézményekben az átlagos osztálylétszám (18,8 fő) azonos a magán intézmények (17,0 fő) ilyen típusú számadatával. Az egyházi intézményekben pedig jóval kevesebb ez a számadat (7,3 fő). Pest megyében a felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma az állami fenntartású intézményekben a legmagasabb, 63%, míg a magán fenntartású intézményekben 26%, az egyházi intézményekben pedig csupán 11%. Szakközépiskola feladatellátás

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó


36 356 179

7 44 14

14 62 19

Osztályterem Szaktanterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma (közismereti, szakképzés) Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban (közismereti, szakképzés) Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma

298,5

77

38

6

16

24

28,4

18,8

24,5

7,3

23,5

17,0

1 262

223

510

16. sz. táblázat Pest megyei szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai I.

A nappali rendszerű szakközépiskolai oktatásban az állami fenntartású intézményekben tanul a tanulók 86,6%-a, az egyházi fenntartásúakban mindösszesen 9,5%, a magán fenntartásúakban pedig mindösszesen 3,8%. A szakképző évfolyamokon már ez az arány más képet mutat. Ez esetben is a KLIK által fenntartott intézményekben tanul a legtöbb diák, 76,1%. A magán intézményekben viszont a szakmacsoportos alapozás arányához képest jóval nagyobb arányban tanulnak a tanulók, mégpedig 21,6%-ban. Az egyházi intézményeknél nagyon alacsony a szakképzés aránya, 2,3%.

- 37 -


Állami fenntartó

Szakközépiskola feladatellátás

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

közismereti szakképzés közismereti szakképzés közismereti szakképzés

Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma

8 476

1 444

930

44

376

409

17. sz. táblázat Pest megyei szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai II.

A teljes munkaidős pedagógusok létszámát a feladatellátási helyek arányában vizsgálva megállapítható, hogy a KLIK által fenntartott intézményekben átlagban 21,2 pedagógus dolgozik egy szakközépiskolai feladatellátási helyen, míg az egyházi intézményeknél 12,3, a magán intézményeknél pedig igen alacsony, 3,3 pedagógus. A teljes munkaidős, részmunkaidős és az óraadó tanárok létszámát összességében vizsgálva megállapítható, hogy a KLIK fenntartásában működő szakközépiskolákban dolgozik a legtöbb pedagógus, átlagban egy intézményben 26,9 fő. Ezzel ellentétben a többi fenntartású intézményben már sokkal kevesebb számú pedagógus jut egy feladatellátási helyre, az egyházi intézményekben 15,7 fő. a magán intézményekben 10,4 fő pedagógus dolgozik átlagosan.

Állami fenntartó Szakközépiskola teljes részi feladatellátás munkamunkaidős idős Pedagógusok létszáma Összesen

113

763

Egyházi fenntartó

óraadó

Magán fenntartó

teljes teljes részrészmunkaóraadó munkaóraadó munkaidős munkaidős idős idős

92

9

86

968

15

110

58

46 145

18. sz. táblázat Pest megyei szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai III.

Pest megyében az állami fenntartású intézményekben összesen 202 fő integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulót oktatnak. Ez a tanulólétszám 2%-a.

- 38 -

41


A szakközépiskola érettségire felkészítő négy éves szakmacsoportos alapozást végző évfolyamaira járó diákok létszámát vizsgálva megállapítható, hogy a képzés döntő többségét a KLIK intézményei végzik (87%), és a Közgazdaság, Informatika, illetve a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozásban vesznek részt a legnagyobb arányban. Három szakmacsoportban (Szociális szolgáltatások, Oktatás, Nyomdaipar) egyik fenntartó sem végez szakmacsoportos alapozást a megyében.

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Egészségügy Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások

587

0

75

662

111

0

82

193

131

0

0

131

Gépészet

706

0

0

706

Elektrotechnika-elektronika

423

0

0

423

1 187

318

110

1 615

Vegyipar

22

0

0

22

Építészet

102

0

0

102

Könnyűipar

35

0

0

35

Faipar

71

0

0

71

Közlekedés

295

0

0

295

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

286

0

0

286

1 664

31

138

1 833

95

0

0

95

1 125

252

0

1 377

532

285

0

817

Mezőgazdaság

734

55

0

789

Élelmiszeripar

121

0

0

121

Egyéb, általános képzés

885

0

0

885

9 112

941

405

10 458

87%

9%

4%

Szakterület

Humán

Szakmacsoport

Informatika (szoftver) Műszaki

Közgazdaság Ügyvitel Gazdaságiszolgáltatási Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Agrár

Összesen

19. sz. táblázat Szakközépiskolákban a szakmacsoportos alapozás számadatai (9-12. évfolyam)

- 39 -

Összesen


A szakképző évfolyamokon Pest megyében a 21 szakmacsoportból 17 szakmacsoportban történik szakmai képzés. Ahogy a szakmacsoportos alapozás oktatásánál jellemző volt, a szakképzés esetében is igaz, hogy a KLIK látja el a feladat legnagyobb részét, a képzés 64%-át. Az összes fenntartó az Informatika, a Közgazdaság és a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban képez. Az állami és magán fenntartó az Egészségügy, és a Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban, az állami és az egyházi fenntartó a Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban, és az Oktatás szakmacsoport az egyedüli, amelyben csak a magán fenntartású intézményekben folyik képzés. A többi szakmacsoportban csak az állami fenntartó vállal szerepet. Négy szakmacsoportban (Szociális szolgáltatások, Vegyipar, Könnyűipar, Nyomdaipar) egyik fenntartó sem végez OKJ képzést a megyében. A Közgazdaság, illetve az Egyéb szolgáltatások OKJ szakképzésében vesznek részt a legnagyobb arányban a tanulók. Szakterület

Állami Egyházi Magán Összesen fenntartó fenntartó fenntartó

Szakmacsoport Egészségügy

110

0

9

119

0

0

58

58

Művészet, közművelődés, kommunikáció

282

26

0

308

Egyéb szolgáltatások

502

0

0

502

Gépészet

215

0

0

215


138

0

0

138

Informatika (szoftver)

84

24

189

297

Építészet

10

0

0

10

Faipar

25

0

0

25

184

0

0

184

23

0

0

23

Oktatás Humán

Műszaki

Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás

- 40 -


Szakterület


Szakmacsoport Közgazdaság


Agrár

184

42

330

556

Ügyvitel

12

97

112

221

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

75

49

21

145

Vendéglátás-idegenforgalom

61

18

171

250

Mezőgazdaság

119

0

0

119

Élelmiszeripar

46

0

0

46

2070

256

890

3216

64%

8%

28%

Összesen

20. sz. táblázat Szakközépiskolákban az OKJ szakképzésben résztvevő tanulók száma Pest megyében (szakképző évfolyamok)

Az Informatika, Közgazdaság, az Ügyvitel és a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban a magán fenntartó OKJ szakképzésében résztvevő diákok száma a legnagyobb.

6. sz. diagram Pest megyében az állami képzéshez képest magasabb létszámban oktatott OKJ szakképesítések szakmacsoportjai fenntartónkénti megoszlása

- 41 -


7. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakközépiskola OKJ szakképzésében Pest megyében

- 42 -


A szakközépiskolákban a 2012/2013. tanévben oktatott OKJ szakképesítések részletes tanuló létszámadatai alapján látható, hogy Pest megyében a Közrendvédelmi-rendőr szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt a legtöbb tanuló (502 fő). Ez speciális képzés, amelyet az országban csak néhány középfokú intézményben oktatnak, Budapesten egyáltalán nincs ilyen képzés, Pest megyében Szentendrén folyik a képzés. Második helyen a legtöbb létszámban a Pénzügyi szakügyintéző (328 fő) szakképesítésben vesznek részt a jelen tanévben a diákok, azonban ez felsőfokú szakképesítés, amelyet utoljára indíthattak a fenntartók szakközépiskolai kereteken belül. Művészeti szakképesítések speciális szakképzésnek minősülnek, amelyek külön szabályozás alá tartoznak. Ezen képzések sokszor igen alacsony létszámmal folynak. A művészeti szakképesítéseken kívül a legalacsonyabb számban, 12 fő alatt a Termékdíj ügyintéző, a Magasépítő technikus, a Környezetvédelmi méréstechnikus, az Erdőgazdasági gépésztechnikus, a Fényképész és fotótermék-kereskedő és a Fitness-wellness asszisztens képzésben vesznek részt. Az egyházi és a magán fenntartó a Közgazdaság, Ügyvitel, Informatika, Kereskedelem és Vendéglátás szakmacsoportban képez, a magán fenntartó még az Oktatás és az Egészségügy szakmacsoportban is. Az egyházi fenntartónál Művészeti szakmacsoportban az Egyházzenész szakképesítés képzése folyik, a többi művészeti képzést az állami fenntartó intézményei oktatják. A Gépészet, az Elektrotechnika-elektronika, az Építészet, a Faipar, a Közlekedés, a Környezetvédelem-vízgazdálkodás, az Egyéb szolgáltatások, a Mezőgazdaság és az Élelmiszeripar szakmacsoportos OKJ szakképesítéseket a tanulók Pest megyében csak az állam által fenntartott intézményekben tanulhatják. /9.4.2. Melléklet/ Megfigyelhető, hogy az eszközigényes, drága képzési területeken kizárólag az állami fenntartású intézményekben készítik fel a diákokat a szakmai vizsgára.

- 43 -


5.2.4. Szakiskolai nevelés-oktatás A szakiskola három szakképző évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. Feladata a tanulók felkészítése arra, hogy jól képzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve a tanulók szakmai vizsgára történő felkészítése. A speciális szakiskola a munkába álláshoz és az életkezdéshez segíti hozzá tanulóit. Az új előírások alapján a szakképzési kerettantervnek megfelelően a hároméves szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamokon – közismereti képzéssel párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Emellett kifutó rendszerben a 2012/2013. tanévi indítással utoljára biztosítani kellett a szakiskolának a hagyományos, vagyis a 2+2-es képzést is. A speciális szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a speciális szakiskolai kerettantervek és az adaptált programok határozzák meg. A gazdaság által igényelt szakképesítésekre (ezen belül a jogszabályban megjelent hiányszakmákra) a beiskolázás sokat javult az ösztöndíjrendszer kialakításával, amelyet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet szabályoz. Ennek értelmében hiányzástól és tanulmányi eredménytől függően az BPMFKB által meghatározott szakképzés résztvevői ösztöndíjat kapnak. 5.2.4.1.

Budapesti helyzetkép

A 2012/2013. tanévben összesen 16 729 fő tanuló tanul Budapest szakiskoláiban. 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában 51 szakiskola 58 feladatellátási hellyel működik, a szakiskolai tanulók 62,2%-a ezekben az intézményekben tanul. A szakiskolai feladatellátásban képviselteti magát a magánszektor is: összesen 25 intézményben 32 feladatellátási helyen képeznek szakiskolai tanulókat. További kilenc egyházi fenntartású szakiskolában l4 feladatellátási helyen 1841 tanuló van. Fenntartó típusa

Állami fenntartó


Intézmények száma 1

Feladatellátási helyek száma 1

52 51

- 44 -

Tanulók létszáma 77 59

58

10 410


Fenntartó típusa Egyházi fenntartó

Magán fenntartó




9

alapítvány egyesület korlátolt felelősségű társaság közalapítvány közhasznú alapítvány részvénytársaság Összesen

17 1

9

14

Tanulók létszáma 14

1 841

24 1

3

3 082 141

3

25

1 2 1 86

621

32

1 2 1 105

90 405 62 16 729

21. sz. táblázat Budapesti szakiskolák, speciális szakiskolák száma fenntartó típusa szerint

Az alábbi táblázat adatai szerint a 2012/2013. tanévben a 16.729 fő szakiskolai tanulóból 1.808 fő (11%) speciális szakiskolában folytatja tanulmányait. A speciális szakiskolai tanulók 96%-a (1.730 fő) állami intézményfenntartó központ intézményeiben tanul. Fenntartó típusa


Állami fenntartó


Egyházi fenntartó


1

Magán fenntartó

alapítvány egyesület korlátolt felelősségű társaság közalapítvány közhasznú alapítvány részvénytársaság

2 0 0 0 0 0


0 12

Összesen

15

0 12

20

1

1

2

3 0 0 0 0 0 24

22. sz. táblázat Budapesti speciális szakiskolák száma fenntartó típusa szerint

- 45 -

Tanulók száma 0 20

1730

1

34

3

44 0 0 0 0 0 1808


A tanulói létszámok tekintetében a nappali rendszerű iskolai oktatásra vonatkozó adatok kerülnek részletesen elemzésre. Nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami fenntartó intézményeiben tanul a szakiskolai tanulók 64%-a (8582 fő), a magán fenntartók iskoláiban 25%-a (3415 fő), valamint az egyházi fenntartónál 11%-a (1452 fő). Az alábbi táblázat adatai szerint megállapítható, hogy a szakiskolai oktatásban az állami fenntartású intézményekben a legmagasabb az átlagos osztálylétszám 24 fő, melytől nem tér el nagymértékben, de alacsonyabb (21,7 fő) az egyházi fenntartású intézmények átlagos osztálylétszáma. A magán fenntartói kör intézményeiben már ez a számadat nagyobb eltérés mutat, ugyanis az átlagos osztálylétszám 19,7 fő. Felnőttoktatás adatait vizsgálva ezzel szemben megállapítható, hogy az állami fenntartó intézményeiben 12%-a (175 fő), a magán fenntartású szakiskolákban a tanulók 64 %-a (942 fő), egyházi fenntartónál 24%-a (355 fő) tanul. Szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül)

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó


39

13

29

Osztályterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős, részmunkaidős, óraadó)

248

65

107

8582

1452

3415

358

67

173

24

21,7

19,7

175

355

942

513

76

64

101

21

32

164

23. sz. táblázat Budapesti szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) létszámadatai

- 46 -

33

97


Az alábbi táblázatban a fenti elemzés eredményeit speciális szakiskolákra is bemutatjuk, ahol a képzés jellegéből adódóan alacsonyabbak az osztálylétszámok. Ugyanis a hatályos nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 47. §-sának (7) bekezdése értelmében „az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelésoktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.” A speciális szakiskolai tanulók döntő többségben (96%) állami fenntású intézményekben tanulnak. Speciális szakiskolai feladatellátás Állami fenntartó Egyházi fenntartó Magán fenntartó Feladatellátási helyek száma Osztályterem Tanulók száma

20 131 1730

1 2 34

3 3 44

Osztályok száma

152

3

4

Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma

11,4

11,3

11

Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős, részmunkaidős, óraadó)

327

13

4

1

0

0

4

1

0

24. sz. táblázat Budapesti speciális szakiskolai feladatellátás létszámadatai

A szakiskolai intézményhálózat bemutatása, a tanulói és pedagógus létszámadatok bemutatása után fontos megvizsgálni Budapest szakiskoláiban oktatott OKJ szakmacsoportokat, a gyakorlati képzések struktúráját, illetve az egyes szakképesítés megszerzésére felkészített tanulók létszámát. E kérdéskör tárgyalása során az állami fenntartású intézmények képzési struktúráját részletesebben elemezzük. Az elemzéseknél minden esetben feltüntetjük az egyházi, illetve magán fenntartású intézmények adatait is. A számadatokat vizsgálva megállapítható, hogy legtöbb tanulót, 4.843 főt a vendéglátásidegenforgalom (állami fenntartónál 2.080 fő, egyházinál 556 fő, magán fenntartónál 2.207 fő, mindösszesen 4.843 fő) szakmacsoportban képeznek. Ezt követi 1.726 fővel a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, a fenntartónkénti tanulók száma: állami 906 fő, egyházinál 345 fő, magán 475 fő.

- 47 -


Jelentős továbbá a tanulók száma a humán szakterületen belül az egyéb szolgáltatások szakmacsoport képzésein (761 fő), valamint a műszaki szakterülethez tartozó közlekedés (713 fő) és a gépészet (634 fő) szakmacsoportban is. Összességében a műszaki és a gazdasági-szolgáltatási szakterületen tanul a legtöbb diák (a tanulók 85%-a). Szakképzési terület Agrár


Humán

Szakmacsoport

Állami fenntartó

Élelmiszeripar Mezőgazdaság

Magán fenntartó

Összesen

533 135

28 0

0 25

561 160

906

345

475

1726

22

19

0

41

2080

556

2207

4843

45 246

0 112

0 403

45 761

0

31

117

148

0

0

181

181


518

0

58

576

Építészet Faipar Gépészet

312 249 597

55 38 0

156 10 37

523 297 634

18

121

49

188

122

31

8

161

61

0

0

61

482 6326

0 1336

231 3957

713 11619

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ügyvitel Vendéglátásidegenforgalom Egészségügy Egyéb szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások

Műszaki

Egyházi fenntartó

Informatika (szoftver) Könnyűipar Környezetvédelemvízgazdálkodás Közlekedés Összesen

25. sz. táblázat Szakiskolai tanulók száma szakmacsoportos besorolás alapján Budapesten

- 48 -


A fenti adatokból kitűnik, hogy a szakmai képzés az agrár és a műszaki szakterületeken többségében az állami, ezzel szemben a humán területen a magán fenntartású intézményekben folyik. A gazdasági szakterületen az állam által fenntartott intézményekben a tanulók közel fele tanul. Egyházi fenntartású intézmények minden tízedik szakiskolai tanulót készítik fel szakmai vizsgára.

8. sz. diagram OKJ szakképzés fenntartónkénti megoszlása Budapesten

- 49 -


9. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakiskolai szakmai képzésben Budapesten

- 50 -


Budapesten a 2012/2013. tanévben összesen 67 különböző szakiskolai szakmát oktatnak az állami-, az egyházi és a magán fenntartású szakiskolákban. A fenti diagram adatai szerint a három fenntartó részvétele az egyes szakiskolai szakmai képzésben jelentősen eltérést mutat. Összességében az állami fenntartó központ szerepvállalása a legnagyobb, összesen 52 különböző szakmára 6326 fő (54,4%) tanulót képeznek. Az egyházi fenntartású iskolákban 17 különböző szakmára1336 fő (11, 5%) tanulót a magán szférában pedig 25 különböző szakmára 3957 fő (34, 1%) tanulót készítenek fel. /9.5.1. Melléklet/ A szakiskolákban a 2012/2013. tanévben oktatott OKJ szakmák részletes tanuló létszámadatai szerint a legnépszerűbb képzések (több mint 1000-1000 fő) a következők: szakács, cukrász, pincér és bolti eladó. Az állami fenntartású iskolák szintén a felsorolt szakmákra, valamint a villanyszerelő (413 fő) szakmára készítik fel legtöbb tanulót. A magán fenntartók szakiskoláiban a tanulók több mint a fele vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport szakmáit tanulja. (A 3957 főből 2257 fő, 56%.) Az egyházi fenntartói körhöz tartozó intézményekben a legtöbben szintén a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport szakmáit tanulják. (Az 1336 főből 556 fő, 42%.). A szociális szolgáltatások szakmacsoportban kizárólagosan az egyházi fenntartók képeznek szakembereket, összesen 118 főt. Összegezve a magán és az egyházi fenntartók a vendéglátás, a kereskedelem és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportokban folytatnak jelentős tanulólétszámmal képzéseket, a többi szakmacsoportban viszont a részvételük minimális. Ez azt jelenti, hogy az állami fenntartó szakképző iskoláiban a fenti két szakmacsoporton (vendéglátás és kereskedelem) kívül az eszközigényes élelmiszeripari, a mezőgazdasági, az elektrotechnika-elektronikai,az építészet,a faipari, a gépészet, a környezetvédelem-vízgazdálkodás és a közlekedés szakmacsoportba tartozó szakmákra történik felkészítés. 5.2.4.2.

Szakiskolai nevelés-oktatás Pest megyében

A 2012/2013. tanévben összesen 7 892 fő tanuló tanul Pest megye szakiskoláiban. A KLIK fenntartásában 2013. január 1-jétől 25 szakiskola 29 feladatellátási hellyel működik, az egyházi 7, a magán fenntartók összesen 6 intézményben látják el ezt a feladatot.

- 51 -


Fenntartó típusa Állami fenntartó Egyházi fenntartó Magán fenntartó

állami szerv egyházi jogi személy alapítvány

Intézmények Feladatellátási száma helyek száma 25 29 7 8 2 5

Tanulók száma 5 988 1 318 225


3

6

186


1

3

175

38

51

7 892

Összesen

26. sz. táblázat Szakiskolák száma fenntartó típusa szerinti bontásban Pest megyében

Pest megyében átlagosan 77 tanuló jár egy speciális szakiskolai feladatellátási helyre, amely feladatot kizárólag az állami fenntartó lát el. Speciális szakiskolai tanulók száma Állami fenntartó Egyházi fenntartó Magán fenntartó Összesen

Speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma

462 0 0 462

6 0 0 6

27. sz. táblázat Speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma és tanulói létszáma Pest megyében

Pest megyében szakiskolai képzésbe a tanulók 76%-a állami, 17%-a egyházi és 7%-a magán fenntartású intézménybe jár.

10. sz. diagram Szakiskolába járó diákok száma, aránya Pest megyében

- 52 -


A szakiskolai tanulók létszámát vizsgálva elmondható, hogy Cegléden, Vácon, Gödöllőn, Monoron és Dabason tanulnak a legtöbben. A felsorolt városok közül háromban (Cegléd, Vác, Dabas) szakképzési központ, TISZK központi képzőhely van, a másik két város közlekedésileg jól elérhető a környék településeiről és Budapestről is. A KLIK intézményeiben a tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 26,1 fő, amely számadat magasabb, mint a magán (20,4 fő) vagy az egyházi (18,6 fő) fenntartók által fenntartott intézményekben. Felnőttoktatási tanterv szerint csak az egyházi és a magán fenntartó képez.


23

Egyházi fenntartó 8

Osztályterem

184

70

26

Szaktanterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma (fő) Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma (fő)

82

14

17

5 526

1 264

327

212

68

16

26,1

18,6

20,4

0

54

259

Állami fenntartó

Magán fenntartó 14

28. sz. táblázat Pest megyei szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) főbb adatai

Az állami fenntartású intézményekben átlagban 17,1 teljes munkaidős pedagógus dolgozik egy szakiskolai feladatellátási helyen, míg az egyházi intézményeknél 13,5, a magán intézményeknél pedig igen alacsony, 0,4 pedagógus. A teljes munkaidős, részmunkaidős és az óraadó tanárok összlétszámát tekintve az arányok hasonlóan alakulnak a csak teljes munkaidős pedagógus figyelembevételénél megállapítottakkal, ugyanis a KLIK fenntartásában működő szakiskolákban átlagban egy intézményben 20,3 fő, az egyházi intézményekben 16,8 fő. a magán intézményekben 3,7 fő pedagógus dolgozik.

- 53 -


Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Szakiskola teljes teljes teljes részrészrészfeladatellátás munkaóraadó munkaóraadó munkaóraadó munkaidős munkaidős munkaidős idős idős idős Pedagógusok létszáma

Összesen

53

393

21

108

8

18

467

134 29. sz. táblázat Szakiskolában dolgozó pedagógusok létszáma Pest megyében

26

5

21

52

Pest megyében a szakiskolások tanulólétszáma némileg csökkent, részben Budapest elszívó hatásának, részben a szakközépiskola nagyobb presztízse miatti választásnak köszönhetően. A pedagógusok számának alakulása ezt nem követi. A tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 10,5 fő, ami a speciális képzés miatt indokolt. Állami fenntartó 6

Feladatellátási helyek száma Osztályterem

42

Szaktanterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban

5

Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma

462 44 10,5 0

30. sz. táblázat Pest megyei speciális szakiskolai feladatellátás főbb adatai

A szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben résztvevő pedagógusok foglalkoztatásának összetételéhez képest megállapítható, hogy a speciális szakiskolában 98,5%-ban, teljes munkaidős pedagógusok dolgoznak Pest megyében, mindössze 1 fő van, aki részmunkaidős foglalkoztatott.

- 54 -


Állami fenntartó Szakiskola feladatellátás

teljes munkaidő

Pedagógusok létszáma

részmunkaidő 1

64

Összesen

óraadó 0

65

31. sz. táblázat Speciális szakiskolában dolgozó pedagógusok létszáma Pest megyében

A 21 szakmacsoportból 15-ben történik Pest megyében szakiskolai szinten szakképzés.

Szakképzési terület

Állami Egyházi Magán fenntartó fenntartó fenntartó

Szakmacsoport Egyéb szolgáltatások

Humán

Műszaki

234

0

0

234


0

0

35

35

Szociális szolgáltatások

0

10

62

72


307

0

0

307

Építészet

495

152

76

723

Faipar

155

75

0

230

Gépészet

296

86

0

382

15

29

51

95

Könnyűipar

118

5

0

123

Közlekedés

235

26

0

261

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

407

108

0

515

70

25

114

209

Vendéglátás-idegenforgalom

469

236

60

765

Élelmiszeripar

132

0

0

132

Mezőgazdaság

312

31

0

343

3245

783

398

4426


Gazdaságiszolgáltatási Ügyvitel

Agrár

Összesen

Összesen

32. sz. táblázat Szakiskolákban az OKJ szakképzésben résztvevő tanulók száma szakmacsoportonként Pest megyében

- 55 -


11. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakiskola szakmai képzésben Pest megyében

- 56 -


A megyében a legtöbb diák szakácsnak tanul, ezen kívül az élelmiszer- és vegyiáru eladó valamint a kőműves szakképesítések tanulólétszáma a legnagyobb. /9.5.2. Melléklet/

5.3. GYAKORLATI KÉPZÉS HELYZETE 5.3.1. Gyakorlati képzések helyszínei és formái Budapesten A gyakorlati képzés helyszíne és formájának vizsgálatakor megállapítható, hogy az állami fenntartású budapesti szakközépiskolákban az iskolán belül a tanműhelyben, csoportos formában történő gyakorlati képzés a legjellemzőbb (70%). Az együttműködési megállapodások alapján folytatott gyakorlati képzések mind csoportos, mind egyéni formában mindösszesen 15%-ban valósulnak meg. Az egyházi fenntartású intézményekben az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzés (89%) a jellemző. A magán fenntartású intézményekben alacsonyabb mértékű (69%) az iskolán belüli tanműhelyben folytatott képzés, mint az állami fenntartású szakközépiskolákban, az együttműködési megállapodás tekintetében pedig a tanulók 25%-a egyéni formában vesz részt a gyakorlati foglalkozásokon. Az alábbi táblázat adatai elemezve megállapítható, hogy Budapesten tanulószerződéssel szakmai gyakorlati képzésben kizárólag állami fenntartású szakképző iskolák tanulói vesznek részt (7%)

Állami fenntartó iskolai tanműhelyben, csoportos formában Iskolában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában együttműködési megállapodás alapján Iskolán egyéni formában kívül tanulószerződéssel csoportos formában

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

tanuló

%

tanuló

5116

70%

2252

370

5%

-

0%

137

1%

464

6%

-

0%

1191

5%

675

9%

266

10%

5430

25%

139

2%

3

0%

-

0%

539

7%

16

1%-

8

0%

tanulószerződéssel egyéni formában

%

tanuló

89% 15229

33. sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban Budapesten

- 57 -

% 69%


Ha a gyakorlati képzés helyszínét és formáját vizsgáljuk a budapesti szakiskolákban, akkor szembetűnő, hogy az összes fenntartónál az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati foglalkozások aránya a legmagasabb. Állami fenntartó iskolai tanműhelyben, csoportos formában Iskolában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formáb együttműködési megállapodás alapján csoportos formában együttműködési megállapodás alapján Iskolán egyéni formában kívül tanulószerződéssel csoportos formában tanulószerződéssel egyéni formában

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

tanuló

%

tanuló

%

tanuló

%

3 574

49%

762

57%

2 317

58%

0

0

0

0

15

0

125

2%

98

7%

92

2%

125

2%

28

2%

189

5%

516

7%

200

15%

493

12%

3 023

41%

256

19%

895

22%

34. sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolában

Szakiskolában történő gyakorlati képzés aránya az állami intézményekben 49 %-os, ehhez viszonyítva az egyházi (57%) és magán (58%) intézményekben magasabb arányban oldják meg a gyakorlati képzést iskolai tanműhelyben. A térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában történő gyakorlati képzésre nincs adat. Kevés tanuló tanul az iskolán kívül együttműködési megállapodás alapján. Tanulószerződés keretében az állami fenntartású szakiskolákban a tanulók összesen 48%-a vesz részt gyakorlati képzésben. Megállapítható, hogy a szakiskolai szakmákra történő felkészítéskor az iskolán kívüli gyakorlati képzés a duális képzés irányába történő elmozdulása a szakiskolai szakmáknál jelentős. Viszont a szakközépiskolai végzettséghez, illetve érettségi vizsgához kötött szakmák esetében csupán a tanulók 7%-a teljesíti tanulószerződéses formában a szakmai gyakorlati foglalkozások követelményeit. Ez azt is jelenti, hogy a szakközépiskolai tanulók jelentős része a gyakorlati képzés ideje alatt nem kerül kapcsolatba a munka világával.

- 58 -


5.3.2. Gyakorlati képzések helyszínei és formái Pest megyében

Szakközépiskola Az állami fenntartású szakközépiskolákban az iskolán belül a tanműhelyben, csoportos formában történő gyakorlati képzés a legjellemzőbb (63%). Az együttműködési megállapodások alapján mindösszesen 5%, és tanulószerződéssel pedig 32% vesz részt szakmai gyakorlati foglalkozáson. Az egyházi fenntartású intézményekben a szakmai gyakorlati képzés kizárólag iskolai tanműhelyben folyik. A magán fenntartású intézményekben mindössze a tanulók 14%-a vesz részt iskolán kívüli gyakorlati foglalkozásokon. Állami fenntartó tanuló % iskolai tanműhelyben, csoportos formában Iskolában

Iskolán kívül

Egyházi fenntartó tanuló %

Magán fenntartó tanuló %

1299

63%

256

100%

693

78%

térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában

0

0%

0

0%

74

8%

együttműködési megállapodás alapján csoportos formában

29

1%

0

0%

29

3%

együttműködési megállapodás alapján egyéni formában

88

4%

0

0%

94

11%

tanulószerződéssel csoportos formában

550

27%

0

0%

0

0%

tanulószerződéssel egyéni formában

104

5%

0

0%

0

0%

35. sz. táblázat Szakközépiskolai szakmai gyakorlati képzés Pest megyében

A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolában Pest megyében a szakiskolai képzésben a tanulók 40%-a iskolai tanműhelyben van szakmai gyakorlaton, tanulószerződéssel pedig 59% teljesíti a szakmai gyakorlati követelményeket.

- 59 -


Állami fenntartó tanuló % iskolai tanműhelyben, csoportos formában Iskolában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában együttműködési megállapodás alapján Iskolán egyéni formában kívül tanulószerződéssel csoportos formában tanulószerződéssel egyéni formában

Egyházi fenntartó tanuló %

Magán fenntartó tanuló %

1377

40%

467

60%

234

59%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

4

0%

78

10%

0

0%

1036

30%

41

5%

0

0%

993

29%

197

25%

164

41%

36. sz. táblázat Szakiskolai szakmai gyakorlati képzés Pest megyében

5.3.3. Budapest és Pest megye iskolarendszerű szakképzésének összegzése 5.3.3.1.

Egy feladatellátási helyre jutó tanulók száma

Az alábbi diagram arányszámait, ha összehasonlítjuk az országos adatokkal, láthatjuk, hogy a fővárosban jóval többet választják a szakközépiskolai oktatást, mint azt teszik országosan. Országosan szakközépiskolába 41 %-a jár a tanulóknak, míg Budapesten ez az arány 48%-os. Ugyanakkor látható, hogy ez a viszonylag magas szakközépiskolai arány Budapesten alapvetően nem csak a gimnáziumi oktatással szemben mutatható ki, hanem a szakiskola helyett is sokan kezdik meg tanulmányaikat szakközépiskolában. Míg országosan 23 % folytat tanulmányokat szakiskolában, ez az arány Budapest vonatkozásában csupán 11%-ot mutat.

- 60 -


12. sz. diagram Egy feladatellátási helyre jutó tanulók száma Budapest és Pest megyében

A grafikonból kiolvasható az is, hogy Pest megyében a gimnáziumi oktatást többen választják, mint a többi középfokú intézményt. Az országos átlaghoz képest is kevesebben tanulnak a megyében a szakképző intézményekben, szakközépiskolába a tanulók 33%-a jár, ez az arány országosan 41%. A szakiskolai képzés aránya Pest megyében 18%, az országos arány 23%. A diagramok adatai alapján látható, hogy Pest megyében a fővároshoz képest más arányok alakultak ki a középfokú iskolatípusok esetén. A diákok elsősorban a gimnáziumot választják. Az országos átlaghoz képest is sokkal kevesebben járnak szakközépiskolába és szakiskolába. A százalékos arányok azt mutatják, hogy Pest megyéből a tanulók inkább bejárnak Budapestre szakmai képzésre.

Iskolatípus

Pest megye

Budapest

Országos

Szakközépiskola

33%

48%

41%

Szakiskola

18%

11%

23%

37. sz. táblázat Szakképzést folytató iskolák aránya a térségben

- 61 -


5.3.3.2.

Más településre bejáró tanuló

A középfokú oktatás értékelésénél szót kell ejtenünk a beiskolázáskor tapasztalható, Budapestnek az elszívó hatásáról, amely bár sokszínű kínálatával kivételes adottságot jelent a megyének, ugyanakkor nagy terhet is egyben, az intézményhálózat működtetésének a kiszámíthatósága terén. Amennyiben ilyen magas marad továbbra is a bejárók száma és aránya, Pest megyében problémát fog jelenteni a szakképzést folytató iskolák kihasználtsága. 5.3.3.3.

Szakmai képzés

Budapest és Pest megye területén a szakmai képzés területén az eszközigényes drága képzési területeken, amelyeken az anyagi ráfordítás megtérülési ideje igen hosszú, szakmára történő felkészítés kizárólag az állami fenntartású intézményekben történik. Az érintett szakmacsoportok a következők: elektrotechnika-elektronika, építészet, faipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás, vegyipar, könnyűipar és az élelmiszeripar szakmacsoport szakmái.

5.4. MUNKAERŐPIAC ÉS A SZAKKÉPZÉS Az oktatás, a szakképzés és a felnőttképzés teljes tartalmi és strukturális megújulása már elkezdődött. Az új kormányprogram alapján, amely a szakképzés tekintetében a duális képzést támogatja, újjá kell építeni a hazai szakképzést. A 1214/2010. (X.12.) kormányhatározat alapján e célból jött létre a Kormány és az MKIK közötti együttműködési megállapodás. Minden egyes képzési szintnek azt a célt kell szolgálnia, hogy az adott képzést sikeresen elvégzők munkaerő-piaci esélyei javuljanak a képzés által. Akár közvetlen kilépéssel a munkaerőpiacra, akár szakirányú továbbtanulás elősegítésével. Azon képzések, amelyek nem ezt a célt szolgálják azon felül, hogy az adófizetők pénzét feleslegesen pocsékolják, hiú reményeket keltenek, és ez által csalódást okoznak a képzésben résztvevőknek. Már az általános iskolában nagy felelősség hárul a szülőkre és a pedagógusokra a gyerekek készségeinek, tehetségének felmérésében, a helyes pályaválasztásban. Az új szakképzési törvényben kiemelt szerepet kap a pályaorientáció, és a kamarák közreműködése ebben a feladatban.

- 62 -


A pályaorientáció során olyan információkat kell biztosítani a szülők, a pedagógusok és a diákok számára, amelyek segítik a gyerek érdeklődési körének és tehetségének megfelelő pályaválasztást. Az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning) hibás értelmezése az, hogy folyamatosan újabb és újabb végzettségeket kell szerezni folyamatos pályamódosítás során. Ebben az esetben örök pályakezdővé válunk. Ehelyett a diák érdeklődési körének és tehetségének megfelelő pályaorientáció eredményeképpen olyan pályát, tovább tanulást kell választani, ahol sikereket tud elérni, egy sikeres életet tud megalapozni. Ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy az egyes képzések ne legyenek „zsákutcás” jellegűek. A képzés elvégzése után lehetőséget kell biztosítani a szakirányú tovább tanulásra, illetve továbbképzésre, ezáltal a szaktudás egyre magasabb szintűvé válik. A szakmai sikerek hatására alakulhat ki a hivatástudat. Az iskolarendszernek és a képzőintézményeknek egyaránt ezt a célt kell szolgálnia. A diákok sikeres életének megalapozását kell szolgálniuk. Ebben a folyamatban elengedhetetlen a jogszabályi háttér megújulása is. Több jogszabály már megújult, a Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, a Szakképzési Hozzájárulásról szóló törvény, és az új OKJ-t meghatározó 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet. Szükség volt a szakmák körének és darabszámának újragondolására. A régi OKJ-ban még több mint 1300 kimenet szerepelt, ami túlságosan elaprózottá tette a szakképesítéseket. Változott az OKJ filozófiája is. Az egyes OKJ-s szakképesítések széleskörű és biztos alapokat kell, hogy biztosítsanak a végzett diákok részére, amelyek egyaránt alkalmasak a szakmai továbblépést szolgáló továbbtanulásra, és egyaránt alkalmasak a munkaerő-piacon történő hasznosulásra is. A szakmai specializációkat szakirányú továbbképzéseken lehet elsajátítani, így megteremthető az összhang az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés között. Ezt szolgálja az egyes képzések felnőttképzési óraszámok minimumának és maximumának meghatározása is. A felnőttképzési óraszámok minimuma sok esetben többszörösére emelkedett, a felnőttképzésben általánosan alkalmazotthoz képest. Ezáltal a felnőttképzési idő és az iskolai rendszerű képzési idő közelebb kerül egymáshoz, amely által az elsajátított szakmai tartalmak is közelednek a két képzési forma között.

- 63 -


Átrendeződés várható a felnőttképzési intézmények között is. Kiszorulnak a piacról a szükséges feltételeket nem, vagy nagyon nehezen teljesítő, az úgy nevezett „egytáskás” felnőttképző intézmények. A pályázati forrásokból megvalósított iskolai tanműhely-fejlesztések eredményeképpen több iskolában igen korszerű eszközpark szolgálja a diákok képzését. A pedagógusok és szakoktatók továbbképzése szintén a képzés színvonalát erősíti. Az iskolai rendszerű képzőintézmények személyi és tárgyi fejlesztésére az elmúlt néhány év során igen jelentős pályázati források kerültek felhasználásra (TÁMOP, TIOP, és Decentralizált Alap), amelynek köszönhetően a személyi és tárgyi erőforrásaikat is eredményesebben tudják hasznosítani, ha jobban nyitnak a felnőttoktatás és a felnőttképzés irányába. A megfelelő személyi és tárgyi feltételek, az oktatási gyakorlat és az iskolák hírneve egyaránt előnyt jelent. Jelentős előnnyel indulnak a felnőttképzési intézményekkel szemben ezek a szakiskolák és szakközépiskolák. Ráadásul a vizsgaszervezési jogosultság is alanyi jogon illeti meg őket. Ezeket a lehetőségeket az iskolai rendszerű képzőintézményeknek feltétlenül ki kell használniuk, hiszen ez egyaránt hasznos a szakképzés színvonala, az iskolák elismertségének, hírnevének fokozása, valamint a pedagógusok és szakoktatók motiválása szempontjából. Természetesen ezekért az eredményekért meg kell dolgozni. Biztosítani kell ehhez a szükséges feltételeket, és jelentő szemléletváltásra van szükség. Meg kell tanulni az intézmények vezetésének és dolgozóinak felnőttképzési vállalkozásként gondolkodni. Biztosítani kell a felnőttképzéshez szükséges forrásokat a személyi és tárgyi feltételek megfelelő finanszírozásához. Ki kell dolgozni az intézmények anyagi és erkölcsi érdekeltségi rendszerét. A befolyt tandíjakból „megtermelt” bevételnek fedeznie kell a felnőttképzés költségeit, és némi nyereséget. Ebből további fejlesztéseket (személyi és tárgyi egyaránt), valamint a felnőttképzési tevékenységben részt vevők jutalmazását. Az iskolai rendszerű szakképzésben széles körben alkalmazott duális rendszert a felnőttoktatás és a felnőttképzésre is alkalmazni kell. A duális képzésben gyakorlati képzőhelyként részt vevő gazdálkodó szervezetek ösztönzése jelenleg csak az iskolai rendszerű oktatás esetében megoldott.

- 64 -


Célszerű a tanulószerződés felnőttképzésre történő kiterjesztésének lehetőségét megvizsgálni. Ehhez szükséges a Szakképzési Hozzájárulásról szóló törvény (2011. évi CLV. törvény) kiegészítése. A gyakorlati képzés feltételeinek vizsgálata a kamara feladata. Ez egy különösen fontos kamarai feladat, hiszen a munkaerő-piaci igények által vezérelt szakképzés nem képzelhető el jól felszerelt gyakorlati képzőhelyek nélkül, ahol a szakma fortélyait valós üzemi körülményeknek megfelelően sajátíthatják el a diákok. A Bizottság javasolja, hogy a szakképzettséget szerzett fiatalok munkaerő-piacon történő elhelyezkedéséről

–

fenntartótól

függetlenül

–

készüljenek

országos

szinten

olyan

felmérések/kutatások, amelyek megalapozzák a Bizottság szakmaszerkezeti döntés előkészítő javaslatait, továbbá segítik a döntéshozók munkáját. A kutatás kiemelt szempontrendszere legyen, hogy intézményekre lebontva vizsgálja, hogy az adott intézményből kikerült fiatal el tudott-e, illetve szakmájában tudott-e elhelyezkedni. E kutatás elemzését követően vizsgálható meg az állami, egyházi és magán fenntartású intézmények eredményessége, hatékonysága. Budapest az országos kutatás mintájaként, felvállalhatná az előkészületi munkálatokat (kérdőív, adatbázis, szórás), valamint az ehhez kapcsolódó kutatási-tevékenységet és elemzést. Budapest és Pest megye több szempontból is sajátos helyzete jó alapot szolgáltat a kutatás elvégzéséhez.

5.5. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI ÉS ISKOLARENDSZEREN BELÜLI SZAKKÉPZÉS A Központi Statisztikai Hivatal 2012. évi felmérése alapján a 25–64 éves magyar népesség 27,2%-a vett részt iskolarendszeren belüli, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben, amelyben a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Az intézményesített tanulás a fiatal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: míg a 25–34 évesek közel 40%-a vett részt képzésben. A képzési arányszámok az ország régióit tekintve igen szórtak, hiszen Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az átlagot meghaladó, Dél- és Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön az átlaghoz közeli, míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon átlag alatti mértékben vettek részt a különböző tanulási folyamatokban.

- 65 -


Az említett számok az elkövetkezendő években bizonyosan változni fognak, hiszen az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet felére csökkentette a szakképesítések számát. E változtatással felmerül a kérdés, hogy mind az iskolarendszerű, mind a nem OKJ-s képzéseket indító intézmények számára kedvező-e az új jogszabály. Az elmúlt években többször is változott az OKJ, ennek a következménye a nagy 2012. évi OKJváltozás is. Tekintve, hogy a korábbi és az új OKJ is lépcsőzetesen lép hatályba, még mindig folynak a korábbi OKJ-s akkreditált képzések. A jelenlegi jogszabályváltozásnak köszönhetően a szakmák száma sokkal kevesebb lett, továbbá vannak szakmák, amelyeket megtartottak, míg több szakmából egy szakmát hoztak létre, több szakma oktatása pedig felnőttképzésbe feladatává vált. Nagyon sok szakma megszűnt a korábbi tartalommal, és az új OKJ-ban egyáltalán nincs megfelelőjük. Az új OKJ szerint a szakképesítések száma 486, amelyből iskolarendszerű képzés 278, az iskolarendszeren kívüli képzések száma 315. Korábban a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolták, a változás során 1-gyel bővítették ezt a kört, a Közszolgálat szakmacsoporttal. Egy új rendezőelvet is bevezettek XXXVII. ágazati besorolással. A 2012. évi OKJ pontosította a képzések szintjét, amely szerint iskolai rendszerben történő képzések a 34, 35, 54, 55, az iskolarendszeren kívüli a 21, 31, 32, 33, 51, 52, 53 szintű szakképesítések. A Melléklet 9.6.1. pontjában az iskolarendszeren kívüli bejelentett OKJ szakmai vizsgák számáról készült kimutatás található. A táblázat Budapest vonatkozásában tartalmazza az elmúlt három év, valamint a 2007. évben sikeres szakmai vizsgát tett tanulók számát szakmacsoport szerinti bontásban. Feltüntetésre kerültek az új OKJ-s számok a 150/2012. (VII. 06.) Korm. rendelet alapján, amelyek a megelőző évekhez képest jelentősen csökkentek. Míg a 2007. évben iskolarendszeren kívüli a 463 szakmából 64 szakmában tett sikeres vizsgát 4196 tanuló és a 2012. évben 296 szakmában 12840 tanuló, úgy az elkövetkezendő években a 22 ágazatban 50 szakmában jelentkezhetnek vizsgára a tanulók az iskolarendszeren kívüli oktatási formában.

- 66 -


A Melléklet 9.6.2. pontjában a Pest megyei iskolarendszeren kívül sikeres vizsgát tett tanulók számadatai szerepelnek. Látható, hogy a 2010. évben iskolarendszeren kívül 1912 tanuló tett sikeres vizsgát két évvel később a 2012. évben pedig már 2395 tanuló. Az iskolarendszeren belüli bejelentett OKJ szakmai vizsgák számáról készült budapesti kimutatásban a Melléklet 9.6.3. pontjában az látható, hogy míg a 2007. évben a 188 szakmából 10 szakmában tett sikeres vizsgát 654 tanuló, ez a 2010. évre közel tízszeresére nőtt (5527 fő). Ehhez képest a 2012. évben 139 szakmában 7054 tanuló tett sikeres vizsgát. Az elkövetkezendő években 22 ágazatban 276 szakmában jelentkezhetnek vizsgára a tanulók a. iskolarendszeren belüli oktatási formában. A Pest megyei iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók számadataiból a Melléklet 9.6.4. pontjában az látható, hogy a 2012. évben a sikeres vizsgázók száma a 2010 évhez képest közel kétosztálynyi létszámmal, azaz 27 fővel csökkent. A számadatok Budapesten és Pest megyében — mind az iskolarendszeren kívüli, mind az iskolarendszeren belüli képzésben — még arányaiban is jelentős eltéréseket mutatnak.

6. A SZAKKÉPZÉS INTEGRÁCIÓJA – A TISZK RENDSZER 6.1. A TISZK-EK LÉTREHOZÁSA A szakképzés régi, megoldásra váró problémája, hogy nehezen finanszírozható és működtethető iskola- és intézményrendszer hogyan tartható fenn, és hogyan tudja a munkaerő-piaci igényeket megfelelően szolgálni. Az országban gazdálkodó szervezetek és oktatási intézmények összehangolt tevékenységét biztosító szakmai képzőhelyek, üzemi gyakorlóhelyek (tangazdaságok) kiépítését, a Térségi Integrációs Szakképző Központok (továbbiakban TISZK-ek) fejlesztését indították el 2004-ben. A TISZK-ek keretein belül fejlesztettek pályaorientációs tanműhelyeket, valamint drága technológiák elsajátítását is biztosító központi képzőhelyeket.

- 67 -


Az első integrációs körben (a 2004-2006. tervezési időszakban) szakmacsoportok és képzési helyek szempontjából igen kötött TISZK-ek, míg később (2006. folyamán) lazább szakképzés-fejlesztési konzorciumok jöttek létre. Az első körös TISZK-ek megalakulásától felmerült problémákra - nevezetesen a célul megjelölt intézményi integráció nem valósult meg – a 2007-es törvénymódosítás reagált. 2007 nyarán a közoktatásról szóló 1993. évi törvény és a szakképzésről szóló 1993. évi törvény módosításai meghatározták azokat a jogszabályi kereteket, melyek a szakképzés szerkezeti alternatíváit és azok megvalósítását támogató finanszírozási struktúrát leírták. Ezzel felgyorsították az integrációt, és a fenntartók a szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására TISZK-et hozhattak létre 2008. szeptember 1-től. Többnyire szakképzési-szervezési társulásként működnek.

6.1.1. TISZK típusok 6.1.2. Budapest Főváros Önkormányzat által létrehozott TISZK-ek A szakképzést előkészítő évfolyamok és a szakképzési évfolyamok szétválasztása (ún. küldő-fogadó szakképző iskola) elve szerint működnek a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott TISZK-ek.

TISZK

Nappali munkarend szerint tanulók


Felnőttoktatás levelező

esti BETISZK Csepel Dél-budai ÉPTISZK Gundel Humán Petrik Szily Színes Mindösszesen

10 5 6 9 6 6 7 6 11 66

5143 2974 5043 5780 5315 3569 4696 3325 7138 42983

213 161 203 317 116 169 108 79 1366

38. sz. táblázat Az átalakult TISZK-ek létszámadatai a 2012/2013. tanév

- 68 -

Összesen

45 127 298 48 518

5356 2974 5204 6028 5632 3812 5163 3433 7265 44867


A 2012. január 1-jétől hatályba lépő Szt. 2012. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI törvényt azzal, hogy az Átmeneti rendelkezések 92. § (10) bekezdése rögzíti a korábbi szabályok szerint létrejött TISZK-ek további működésének lehetőségét az új jogszabályi feltételek felülvizsgálatának és teljesítésének követelményével. A Szt. rendelkezéseivel összhangban és a pályázati fenntartási kötelezettségre figyelemmel felülvizsgálatra kerültek a korábbi szabályozások szerint kialakított fenti TISZK-ek és megállapítható, hogy a jogszabályban meghatározott létszám (min. 5000. fő) a TISZK-ek, különös tekintettel a pályázati fenntartással nem érintett TISZK-ek átalakítása nélkül nem teljesíthető. Az átrendezésnél kiemelt figyelem kísérte az iskolák területi elhelyezkedését és - a lehetőségekhez mérten - a térségi rendező elv alapján készültek el a javaslatok. A térségi szempontok mellett figyelembe vételre került az érintett iskolák létszámkihasználtsága, profilszerkezete is. A TISZK új jogszabályi feltételek szerinti átalakítását nehezíteti a TISZK létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló uniós pályázati fenntartási kötelezettség, amely kilenc TISZK-et érintett. A TISZK-ek fejlesztésére igénybe vett uniós források felhasználásának feltétele ugyanis minden esetben az volt, hogy a projekt zárástól számított öt éven keresztül a TISZK nem szüntethető meg, nem szervezhető át. Az ÉPTISZK a Humánerőforrás Operatív Program keretében nyert uniós fejlesztési támogatást, amelyre a fenntartási kötelezettség 2014. januárig áll fenn. További nyolc TISZK (BETISZK, Csepel TISZK, Humán TISZK, Gundel TISZK, Dél-Budai TISZK, Építőipari TISZK, Szily TISZK, Petrik TISZK) a Társadalmi Megújulás és a Közép Magyarországi Operatív Programok keretében vett részt uniós forrással támogatott fejlesztésben, amelyek esetében a fenntartási időszak 2016. vége, illetőleg 2017. második fele. Az átalakítást követően a TISZK-ek száma 12-ről 9-re módosult, megszűnt a Gazdasági és a Modell TISZK, az Építőipari TISZK-be belépett a Modell TISZK két iskolája, valamint a Színes TISZK hat iskolája és Színes TISZK néven – tizenegy iskolával - működik tovább. Az Szt. 5. § (5) bekezdése szerint a kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok ellátása önálló szakképző iskola keretében is megoldható, amely esetben a minimum létszámra vonatkozó követelményt figyelmen kívül kell hagyni.

- 69 -


A korábbi jogszabályi rendelkezések miatt a Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola a kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatait korábban a SZÍNES TISZK-ben látta el. Most azonban szakmailag önálló intézményként működik tovább. 6.1.2.1.

Pest Megye Önkormányzatának TISZK-jei

A Pest Megyei Önkormányzat három TISZK-et hozott létre:  Dél Pest Megyei TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. (Központ: Cegléd)  Naszály-Galga Szakképzés Szervezési Társaság Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. (Központ: Vác)  Országközepe Szakképzés-szervezési Társulás (Központ: Dabas) 6.1.2.2.

Magánfenntartók által létrehozott TISZK-ek

 "Abszolút TISZK" Szakképzés-szervezési Nonprofit KFT  "Aktivitás TISZK" Nonprofit KFT  Az ÉN UTAM Nonprofit Kft.  Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft.  Centrum TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.  Corvinus TISZK Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.  Jövő Záloga Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.  "KSZI" Központi Szakképzési Intézet Nonprofit Közhasznúan Működő Zrt.  VM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Budapest

- 70 -


1 037 183 288 Ft Ceglédi Központi Képzőhely

174 000 000 Ft Országos Egyházi TISZK

1 062 897 707 Ft

248 500 000 Ft Humán TISZK

Országközepe TISZK

244 372 000 Ft Gundel TISZK

1 119 999 991 Ft

1 190 910 664 Ft FVM TISZK

Szily TISZK

1 063 187 500 Ft ÉPTISZK

1 104 483 737 Ft

1 067 556 000 Ft Építőipari TISZK

Petrik TISZK

177 984 000 Ft

1 092 999 540 Ft

741 829 065 Ft Centroszet TISZK

Dél-Buda TISZK

815 687 500 Ft BETISZK

Centrum TISZK

211 600 000 Ft Az én utam TISZK

Abszolút TISZK

126 000 000 Ft

A KMO régióban nyert uniós források TISZK-enként összesen

13. sz. diagram Uniós források TISZK-enként

Sajnos a magán-, alapítványi TISZK-ekről nincsenek aktuális információink, amely a tervezhetőséget megkönnyítené. Amennyiben uniós forrásokkal támogatták meg a fejlesztéseiket, úgy a fenntartási időszak végéig szerkezetátalakítás nem javasolt, hiszen visszafizetési kötelezettséget vonna maga után. Ugyanakkor az egységes szakképzési rendszer kialakítása indokolt, mivel ezáltal az állami és magánszektor egymás kiegészítéseként és nem vetélytársként jelenne meg.

6.1.3. Jelenleg működő TISZK rendszer problémái A szakképzés hatékonyabbá tétele terén értek el eredményeket az ún. második körös TISZK-ek, azonban számos területen nem a kijelölt irányban haladtak, nem sikerült továbbra sem megszüntetni a párhuzamosságokat és a lemorzsolódást csökkenteni.

- 71 -


Fő problémák a következők: 

A létszámcsökkenés mellett további problémát jelent a tanulók számára, hogy más iskolába kellett, illetőleg kell jelentkezniük a szakképzési szakaszra, sok tanulónak gondot jelent a lakóhelyük és a fogadó iskola közötti földrajzi távolság (közlekedési nehézségek).



Miután a legtöbb TISZK-ben elvált egymástól a szakmai alapozás a szakképzéstől, a szakképzésben résztvevő tanulók száma a szakközépiskolában 10 %-kal csökkent.



A szakképzési csoportok létszáma nem, vagy nagyon nehezen tervezhető. A „fogadó” iskolán kívül több lehetősége is van a tanulónak –esetleg lakhelyéhez közeli-, hogy tanulmányait folytathassa más fenntartású intézményben.



Nem valósult meg a tényleges munkamegosztás, a munkaerővel és egyéb erőforrásokkal.



Az RFKB nem támogatott szakmái között több, a fiatalok között népszerű szakma kiszorult az alapítványi és magániskolák szakképzésébe, amely szintén létszám csökkenéssel járt.



A TISZK-ek közös szakképzése általában azon múlott, hogy az intézményvezetők támogatták-e az együttműködést. Sok helyen felületes a kapcsolattartás, csak papíron létezik a feladatok összehangolása.



Nem valósult meg a teljes körűen a felnőttképzésben való részvétel.



Általában erősebben érvényesülnek a TISZK-et alkotó iskolák érdekei, mint a TISZK egészének érdekei.

- 72 -


6.1.4. SWOT analízis – a szakképzésfejlesztés szempontjából ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Van szakember igény a munkaadók körében;

Budapest központúság az infrastruktúra szempontjából;

A térség foglalkoztatási szintje magas;

Esélyteremtő munkahelyek alacsony száma;

A fejlődő és sűrű infrastruktúra;

Az egyenlő hozzáférés esélye gyenge egyes kistérségekben és egyes társadalmi rétegek számára, a képzések kevésbé, vagy nem elérhetőek számukra;

Fejlett a gazdaság a régióban; Sűrű az iskolahálózat a régióban; A képzettségi szint magas a régióban; Fenntartói sokszínűség.

Hátrányos helyzetűek bevonása és benntartása a szakiskolai képzésben; Tanár és szakoktató képzés hiányosságai (utánpótlás hiányzik)

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Pályaorientáció kiszélesítése

Változó gazdasági környezet;

Pályakövetés működtetése

OKJ szakképesítések gondozóinak köre széles;

Források koncentrálása

Csökkenő gyereklétszám;

Piac által keresett és „ígéretesnek” bizonyuló A képzés intézményrendszerének finanszírozottsága és szakmák fejlesztése fenntarthatósága; Hátrányos helyzetűek támogatási rendszerének A képzett munkaerő kivándorol az országból és a fejlesztése régióból; A szakképző intézmények feladatokat vállaljanak fel;

felnőttképzési Alapkompetenciák hiánya a diákoknál;

Partnerség erősítése; Tanulószerződések további növelése

Az alacsony iskolázottságú tanulók aránya nagy . Dinamikus, rugalmas működés hiánya léphet fel a központosítással a szakképző intézményeknél.

- 73 -


7. A

SZAKKÉPZÉS

INTÉZMÉNYI

RENDSZERÉNEK

SZÜKSÉGES

ÁTALAKÍTÁSA,

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA

A hatékonyabb feladatellátás érdekében a következő évek feladatai közé tartozik a TISZK rendszer átalakítása. Fontos, hogy az új képzési szerkezet a szakirányok és a létszámok vonatkozásában is igazodjon a gazdaság igényeihez. Továbbá segítse elő a hátrányos helyzetű fiatalok rendszerbe tartását és tegye lehetővé számukra, hogy szakképzett munkavállalóként kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

7.1. AZ ÁTALAKÍTÁS KONCEPCIÓJÁNAK ALAPELVEI 1) Hatékonyabb működés, fenntartható oktatási, képzési rendszer. 2) A térség gazdaságához igazodó képzési rendszer létrehozása. 3) A demográfiai hullámvölgy ellenére, tartsuk meg az állami intézményrendszer létszámának mai szintjét. 4) Figyelembe kell venni az uniós pályázatok miatti kötöttséget. 5) Mintaprogramként felfogható koncepciót kívánunk megvalósítani, amely működőképessége esetén országos modellé válhat.

7.1.1. Az alaphelyzetet meghatározó tényezők  Az állami intézmények jelentős része egy fenntartói irányítás alatt működik, megyei szinten  A KLIK-en belül kell kialakítani az 5000 fős szakképzési egységeket  A KLIK fenntartói irányításán kívül esnek: 

egyházi intézmények



magán, alapítványi intézmények (szerződéskötéses viszonyban állhatnak)



FVM intézményei a szakképzés irányításában

- 74 -


7.2. A SZAKKÉPZÉSI EGYSÉG MODELLJÉNEK MŰKÖDÉSE 7.2.1. A Szakképzési Egység modellje

5. sz. ábra A szakképzés-szervezési modell alapján kialakított Szakképzési Egység működési rendje

Az új szakképzési egységek kijelölése az Szt. 5.§-sában leírtak szerint történhet. Fontos meghozni az a döntést, hogy a megyében és a fővárosban hány új Szakképzési Egység legyen, ezekbe melyik szakképző iskolák tartozzanak bele a fenti rendelkezésnek megfelelően. Az infrastruktúra jelenlegi helyzete, a közlekedési viszonyok, a gazdaság igényei, az MFKB szakképzés irányaira és arányaira vonatkozó javaslata alapján kijelölhető a lehetséges Szakképzési Egységek és intézményei. A Szakképzési Egységek számának meghatározásánál vizsgálni kell a létszámok várható alakulását.

- 75 -


A létszámok tervezésénél figyelembe kell venni:  A szakiskolai képzés idő rövidülését.  A felsőfokú szakképzések szakképző iskolákban történő megszűnését.  Az agrárképzések Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába kerülését.  Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok ellátása önálló szakképző iskola keretében is történhet.  A 2014/2015. tanév szakmaszerkezeti döntéseihez szükséges a BPMFKB szakképzési irányaira és arányaira tett javaslata alapján megjelenő Kormányrendelet ismerete. A jelenlegi kapacitások és kihasználtságok ismeretében, továbbá az új szakközépiskolai és szakiskolai képzések felmenő rendszerben történő bevezetésével és a kifutó képzések adatainak ismeretében tervezhető a szakképzés fővárosi és Pest megyei strukturális átalakítása.

Mivel a 2013/2014. tanévre a beiskolázás folyamatban van, ezért strukturális átalakítás nem javasolt.

- 76 -


7.2.2. A Szakképzési Egység felépítése

6. sz. ábra Szakképzési egység felépítése

A Szakképzési Egységen belüli feladat megosztása 1.) Iskolák — KLIK intézményegységek — jellemzői, feladatai 

mindegyik saját pedagógiai programmal és identitással rendelkezik;



szakképzés beiskolázási irányait - arányait egymással egyeztetve javasolják a fenntartó felé;



párhuzamos képzések megszűnnek, illetve térségi szükséglet szerint jelenhet csak meg;



rugalmasabban reagálnak a szakképzés változásaira, mert a személyi és tárgyi feltételek összeegyeztethetők;



a központi képzőhelyek kihasználtsága növekszik;



a szakmai egyeztetésre koordinációs testületet (intézményvezető tanácsot) hoznak létre;



a koordinációs testület együttműködési megállapodás alapján működik, amely lehetőséget teremt az intézményvezetők eszmecseréjére, az aktuális nevelésügyi, szakmai problémák, aktuális szakképzési feladatok megvitatására.

- 77 -


Jövő lehetőségei: 

Szükséges lenne szabályozni, mint akkreditált szakmai vizsgaszervező helyet, és mint felnőttképző központot, amelynek részletes szabályairól a szakképzési törvény rendelkezik.



Gazdasági társaság alapítása: a duális szakképzés teljesüléséhez, annak támogatására, létére kellene hozni az SZE mellett, piaci alapokon működő, vállalkozási tevékenységet folytató gazdasági társaságot.



Szakmamarketing: az állami intézmények relatív versenyhátránya az alapítványi fenntartású szakképzésekkel szemben részben abból adódik, hogy az alapítványi iskolák kiemelt figyelmet fordítanak a szakképzéseik marketingelésére – a korszerű internetes jelenléttől a tanulócsalogató nyílt napokon át az óriásplakátos-BKV-s megjelenésekig. Az állami szakképző rendszernek tudatos lépésekkel meg kell erősítenie az oktatott szakmáinak marketingjét.

2.) Pénzügyi csoport jellemzője, feladatai 

A

KLIK-ben

központosításra

került

pénzügyi-gazdálkodási

feladatok

részbeni

decentralizációja Szakképzési egységenként. 

A vagyongazdálkodási tevékenységek egységesítése és bővítése helyi szinten történik meg (ezzel csökkenthetők a vásárolt szolgáltatások költségei, növelhetők az intézményi saját bevételek).



A Szakképzési Egység szintjén koncentrálódnak a műszaki-gazdasági ellátó tevékenységek (karbantartás, üzemeltetés, informatika stb).



Megvalósulhat a központi emberierőforrás-gazdálkodás, amellyel rugalmasabbá tehetők az üzemeltetési jellegű feladatok.



Kidolgozásra kerül a dologi költségek feladatfinanszírozása, így az elmúlt évek sokszor pazarló, ellenőrizetlen bázisalapú tervezése normatív alapokra helyeződik.



Változatlanul bevételre tesznek szert az iskolák – megfelelő érdekeltségi rendszer kialakításával – amely belső forrása lehet az infrastrukturális fejlesztésnek.



Növekszik a belső ellenőri feladatok intenzitása.

- 78 -


3.) Koordinációs csoport jellemzője, feladatai A koordinációs csoport kialakításával Szakképzési Egységenként központosíthatók a pedagógiai munkát segítő feladatok, így 

a közoktatási intézményhálózat gyermek- és ifjúságvédelmi támogatása;



szabadidő és sporttevékenység szervezése1;



a pszichológiai hálózat működtetése;



a pályázatfigyelés a tanulók, a tanárok és az intézmények számára;



a megvalósult TISZK-projektek fenntartásával kapcsolatos adminisztratív teendők támogatása;



a tanár-továbbképzés támogatása, amellyel az egyetemekkel köthető együttműködési megállapodással a Szakképzési Egységeket – mint gyakorló képző helyeket – bevonja a tanár-továbbképzésbe.

Az így kialakított hálózat iskolái a továbbképzési tervükben mentortanárok képzését is támogatják, valamint fenntartói szinten a vezetőtanárok órakedvezménye érvényesül a támogatásban. A koordinációs csoporthoz telepítendők azok a szakmai feladatok is, amelyek a szakképzés megszervezéséhez köthetők: 

a gazdasági szervezetekkel együttműködve a közös pedagógus humánerőforrás-gazdálkodási rendszer megteremtése;



a szakmai beiskolázási döntések folyamatának kialakítása, a központi képzőhellyel kapcsolatos szakmai feladatok átvétele;



pályaorientáció szervezése;



pályakövetési rendszer kiépítése és gondozása;



felnőttképzési feladatok;



tehetséggondozó feladatok.

A szokásos szabadidő és sporttevékenység szervezésen túl például a beavató színház, diákfesztiválok szervezése, vagy a sport terén: mérések, értékelések, következtetések. A koordinációs irodák részt vállalhatnak továbbá abban, hogy minél több sportágban újuljanak meg a meglévők mellett a középiskolás bajnokságok. 1

- 79 -




A helyi szintű vállalati kapcsolatok kialakítása, gondozása: ahhoz, hogy a szakképzés közelebb kerüljön a vállalkozói szférához, erősíteni kell az együttműködést a vállalkozásokkal és az őket képviselő kamarákkal. Ennek egyik formája a kapcsolattartás tudatossá és intenzívvé alakítása. Ez fogja a duális szakképzésben a vállalkozók részvételét is megalapozni.



Helyi kisvállalkozások támogatása tanműhelyi kapacitásokkal, akár a duális képzés keretein belül is.



A koordinációs irodák további feladata, hogy növeljék a fejlesztéshez igénybe vehető források (kiemelten a szakképzési hozzájárulás) beáramlását a képzési rendszerbe.



Ifjú vállalkozók támogatása, pályázatfigyelési, tanácsadási feladatok: a foglalkoztatás növelése érdekében és az uniós törekvésekre építve, tanácsadással segíthetik a végzetteket a vállalkozásuk beindításában.

7.2.3. Lemorzsolódás csökkentésére tett stratégiai javaslatok: A problémalistában bemutatott lemorzsolódási problémák csökkentésére, a célrendszerben kitűzött „minden tanuló szerezzen szakképzettséget” cél eléréséhez hármas intézkedéscsomag szükséges, amely fenntartói, gazdasági szervezet-koordinációs csoport és intézményi szintű akciókból áll. Hangsúlyozzuk, hogy az intézkedések fókusza, hogy 1) a tanuló ne essen ki a rendszerből (ez nem azonos a buktatás tiltásával!), azaz ne szűnjön meg a jogviszonya azelőtt, hogy befejezi a tanterv szerinti utolsó évfolyamot, 2) az alapozó képzésen végzett tanulók jelentős része folytassa tanulmányait, hogy szakképzettséget szerezzen, 3) a gimnáziumi tanulók azon csoportját, akik nem kerülnek be a felsőoktatásba, megnyerni saját rendszerünkön belül a szakképzésnek.

- 80 -


7.2.3.1.

Fenntartói intézkedések

A kamaráknak javaslattevő hatásköréhez kapcsolódóan érzékennyé kell tennie minden fenntartót, hogy a szakképzést folytató intézmények esetében, mind a képzés színvonala, mind a továbbtanulási, illetve elhelyezkedési pozitív statisztikai adatokban érdekeltek legyenek. A fenntartó legfőbb szerepe, hogy megteremtse annak informatikai hátterét, hogy minden szereplő és érintett számára világosan áttekinthetők legyenek a lemorzsolódási adatok. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyosan kommunikálnia kell a kitűzött célokat, azok fontosságát. A fenntartó felelőssége olyan szabályozást kialakítani, amellyel közel nullára csökkentheti, közvetlenül a beiratkozás utáni lemorzsolódást. Mint az intézményigazgatók munkáltatója az igazgatók motivációs rendszerében szerepeltetheti az intézményi szintű lemorzsolódási mutatókat, például, mint prémiumcélt. Lényeges fenntartói döntések közé sorolható a beiskolázási engedélyezés, amelynek alapja a Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottságok által meghatározott arány-irány javaslat. Ennek alapján, és a képzési kapacitás ismeretében határozhatja meg az állam, hogy mely intézményében milyen és mennyi képzést folytat, mely magánintézményekkel köt szakképzési megállapodást, hogy a valós munkaerő-piaci keresletet ki tudja elégíteni. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 88. §-ának (4) bekezdése szerint „Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.” Ahhoz, hogy a tanévkezdési folyamatok ne sérüljenek, minden év május végéig a következő tanévre meg kellene kötni az érintett magán-és alapítványi iskolákkal a megállapodást. A korábban közölt helyzetértékelés egyértelművé teszi, hogy az egyházi, de különösen a magán-és alapítványi szakképző intézmények feladatai egyes szakmacsoportban különösen jelentős párhuzamosságot eredményeznek a képzésben. Csökkenő gyereklétszám mellett a párhuzamos képzés következtében kialakuló kapacitástöbblet, különösen költségessé, gazdaságtalanná teszi a képzést. Ezért a szakképzési szerződések szabályozó erejének különösen nagy jelentősége lehet.

- 81 -


7.2.3.2.

Szakképzési Egység szintű intézkedések

A gazdasági szervezetek és a csoportok szerepe a lemorzsolódás csökkentésében több ponton is jelentkezik. Egyrészről a koordinációs csoportok, mint a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok gazdái felelősek e támogató funkciók megerősítéséért. Nemzetközi és hazai tanulmányok is igazolják, hogy az ifjúságvédelmi háló megfelelő működése a szociális vagy kapcsolódó okokból lemorzsolódó tanulókat képes hatékonyan az iskolarendszeren belül tartani. Másrészről problémaként jelentkezik, hogy arányaiban sok tanulónak szűnik meg jogviszonya az igazolatlan hiányzások törvényben meghatározott szintjének elérésével, amikor már az igazgató mérlegelés nélkül el kell bocsátania a tanulót. Ennek csökkentéséhez megfelelő támogatást nyújthat az e-napló használata minden iskolában, így napi szinten követhetővé téve a hiányzásokat, még a jogszabályi szint elérése előtt lehetőséget teremtve beavatkozásokra. Szükséges az e-napló olyan irányú fejlesztése, hogy a leghatékonyabban támogassa az osztályfőnöki munkát a hiányzások követése területén. A szakképző évfolyamokra történő beiratkozás elősegítésére részben választ ad a tanulói pályaorientáció és pályakövetés erősítése, valamint a szakmamarketing tudatos végzése. Szükséges minden SZE számára olyan pályaorientációs szoftverrel rendelkezni, amely informatikai segítséget nyújt a pályaválasztásban, megfelelve ezzel a modern kor követelményeinek ezen a területen is. 7.2.3.3.

Intézményi szintű intézkedések

Az intézményi szintű intézkedések egyik kulcsa a tanulói és a pedagógusi motiváció növelése. Az előbbit támogató szakmai eszközökben a TÁMOP-projekteket lezáró intézmények (a teljes TISZKhálózat) mindegyike részesült szakmai fejlesztések formájában, cél ezek használati gyakoriságának fokozása. A pedagógusi motiváció fokozásának egyik csoportja a pénzbeli vagy egyéb jutalmazási forma (pl. relaxációs pihenőnap adása), a másik pedig a szakmai motivációs rendszer: pl. együttműködési megállapodásokat a felsőoktatási intézményekkel, lehetőséget teremthet, hogy mentortanári továbbképzésben részesülhetnek a tanárok, támogatottként.

- 82 -


7.3. AZ ÁTALAKÍTÁS KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ ÚJ LEHETŐSÉGEK  Megvalósulhat a szakképzési egységeken belüli profiltisztítás. Tudatosan tervezett beiskolázási terv szükséges, amely során a centralizáltság mellett a racionalizálás is jelentős szerepet kaphat.  A különböző fenntartás alatt működő intézmények képzése összehangolható, egymást erősítik, és nem gyengítik.  Várhatóan csökken a lemorzsolódás, mivel az új szakképzési központon belül, annak különböző iskoláiban a tanulók megtalálják a képességeikhez legközelebb álló képzést.  A központi képzőhelyek a szakképzési egységek iskoláinak a gyakorlati képzését szolgálják ki. A központ keretei között a szakképzést folytató intézmények szoros együttműködésben vagy összevontan, ésszerű feladatmegosztásban harmonizálhatják irányítási rendszerüket. Ezáltal – a moduláris rendszerű képzés bevezetése mellett – alkalmassá válhat az integrált szervezet arra, hogy gyakorlatorientált szakképzési bázisként működjön, hangsúlyozottan erősítve a gyakorlati képzést.  A központokkal szembeni elvárás a kapacitások lehető legnagyobb kihasználása, ezért a felnőttképzés és a vállalati képzések befogadása is fontos feladatuk lehet. Szoros kapcsolatot kell kiépíteniük a piaci szereplőkkel, így sokkal gyorsabban lesznek képesek reagálni a piaci igényekre.  A kialakításra kerülő inkubátor képzőhelyek, melyek valós munkakörülményeket mutatnak, lehetőséget teremtenek a valós munkaerő-piaci kompetenciák elsajátítására (pl. könyvelői iroda, ügyfélszolgálati iroda, titkárság, logisztikai és kereskedelmi kabinet, autószerelő műhely, haszon gépjármű diagnosztikai labor, fényező műhely, stb.).  Az intézmény egységek lehetővé teszik szinte teljes tagiskolai tantestületeket érintő pedagógus továbbképzések megvalósítását, a pszichológusok és szabadidő szervezők alkalmazását, valamint különböző közösségi funkciók ellátását. Az új struktúra működtetéséhez azonban segítséget kell adni: Kezdeményezni kell az intézményvezetők továbbképzését, a szakmai tanár- és szakoktatóképzés, -továbbképzés rendszerének továbbfejlesztését, hogy biztosítani tudjuk a gyakorlatközpontú oktatási módszerek, az IKT szakképzésben való teljes körű bevezetését. Rugalmasabbá és gyorsabbá kell tenni a képzési programok beadását, hogy a munkaerő-piaci változásokat jobban lehessen követni.

- 83 -


8. A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VEVŐK 8.1. KÉSZÍTETTÉK Szatmáry-Jähl Angéla — elnök Pölöskei Gáborné — főosztályvezető Elek Csaba — oktatási és képzési Igazgató Horváth Sándorné — szakképzési referens Óvári Márta — szakképzési tanácsadó Szántó Edina Anna — koordinátor

8.2. A BUDAPEST PEST MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG TAGJAI Szatmáry-Jähl Angéla elnök — elnök, BKIK Kereskedelmi Tagozat Hegedűs Tünde — hatósági referens, Fővárosi Kormányhivatal Oktatási Főosztály dr. Iróczki Lénárd — igazgató, Pest megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kuszák Miklós — igazgató, Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. Pölöskei Gáborné — főosztályvezető, Budapest Főváros Önkormányzata Köznevelési és Ifjúsági Feladatokat koordináló Főosztály Sum István — képviselő, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövegsége Velki Pálné — képviselő, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

- 84 -


9. MELLÉKLET 9.1. BEJÁRÓ TANULÓK LÉTSZÁMADATAI A 2012/2013. TANÉVBEN BUDAPESTEN ÉS PEST MEGYÉBEN

9.1.1. Szakközépiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban állami fenntartó Budapest agglomerációs övezet Pest agglomeráción megye kívül Pest megye egésze

egyházi fenntartó

magán fenntartó

tanuló

bejáró arány tanuló

bejáró arány tanuló

bejáró arány

37 443

14 577

39%

3 781

1 670

44%

24 941

6 935

28%

7 248

4 697

65%

1 133

789

70%

967

546

56%

3 934

2 108

54%

64

16

25%

328

155

47%

11 182

6 805

61%

1 197

805

67%

1 295

701

54%

9.1.2. Szakiskolába és speciális szakiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban állami fenntartó Budapest agglomerációs övezet Pest agglomeráción megye kívül Pest megye egésze

egyházi fenntartó

magán fenntartó

tanuló 10 487

bejáró arány tanuló 4 013 38% 1 841

3 212

2 195

68%

1 152

822

71%

414

39

9%

2 776

1 678

60%

166

33

20%

172

116

67%

5 988

3 873

65%

1 318

855

65%

586

155

26%

- 85 -

bejáró arány tanuló 623 34% 4 401

bejáró arány 1 465 33%


9.2. A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK SZÁMA Középfokú oktatásban részt vevők

Pest megyei tankerületek

A középfokú oktatásban részt vevők teljes száma

Ebből hátrányos helyzetű tanulók Ebből halmozottan hátrányos helyzetű száma aránya tanulók száma aránya

128 364

11 316

9%

1 167

10%

954 1 041 3 368

260 212 1 052

27% 20% 31%

211 10 321

81% 5% 31%

Dabasi

1 407

348

25%

93

27%

Dunakeszi

1 111

36

3%

2

6%

Érdi

1 690

310

18%

85

27%

Gödöllői

3 148

614

20%

166

27%

498

43

9%

9

21%

Monori

2 069

441

21%

68

15%

Nagykátai

1 085

56

5%

10

18%

Nagykőrösi

1 215

334

27%

56

17%

Pilisvörösvári

1 544

222

14%

23

10%

747

144

19%

3

2%

Szentendrei

6 304

279

4%

46

16%

Szigetszentmiklósi

1 758

307

17%

35

11%

132

0

0%

0

0%

4 435

573

13%

76

13%

201

43

21%

7

16%

32 707

5 274

16%

1 221

23%

161 071

16 590

10%

2 388

14%

Budapest Aszódi Budakeszi Ceglédi

Gyáli

Ráckevei

Szobi Váci Vecsési Pest megye összesen Összesen:

- 86 -


9.3. KÖZISMERETI ÉS SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKKAL MŰKÖDŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI FELADATELLÁTÁSI HELYEK

9.3.1. Budapest

Fenntartó típusa

Állami fenntartó


Egyházi fenntartó


Szakközépiskola Szakközépiskola általános képzés, szakképző szakmacsoportos évfolyamok alapozás 2 4 56

27

5

6

14

40

egyéb felsőoktatási intézmény

1

0

egyesület

1

2


6

15

közalapítvány közhasznú alapítvány közhasznú egyesület

1 2 0

2 3 1

részvénytársaság

1

0

89

100

alapítvány

Magán fenntartó

Összesen

9.3.2. Pest megye Szakközépiskola Szakközépiskola általános képzés, szakképző szakmacsoportos évfolyamok alapozás

Fenntartó típusa Állami fenntartó Egyházi fenntartó Magán fenntartó

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

35

33


7

5

alapítvány

1

7


1

4

közalapítvány

1


1 Összesen

- 87 -

46

49


9.4. SZAKKÖZÉPISKOLÁKBAN OKTATOTT OKJ SZAKMÁK TANULÓI LÉTSZÁMADATAI 9.4.1. Budapest Szakmacsoport

Egészségügy


Oktatás

Állami fenntartó

Szakképesítés Általános ápoló Általános asszisztens Ápoló Csecsemő- és gyermekápoló Fogászati asszisztens Fogtechnikus Gyógymasszőr Gyógyszertári asszisztens Masszőr Mentőápoló Ortopédiai műszerész Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens Radiográfus Sportmasszőr Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó Ifjúságsegítő Kisgyermekgondozó, -nevelő Szociális asszisztens Szociális szakgondozó Családpedagógiai mentor Fitness-wellness asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens Pedagógiai asszisztens Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével) Sportedző (sportág megjelölésével) Sportedző (sportág megjelölésével) Sportszervező, -menedzser

- 88 -

Egyházi Magán Összesen fenntartó fenntartó

142 15 127 82 111 344 92 76 0 74 12

0 0 0 0 0 0 145 90 0 0 0

0 21 226 147 345 120 998 291 47 77 0

142 36 353 229 456 464 1235 457 47 151 12

16

0

0

16

6 13

0 0

0 35

6 48

0

0

208

208

0 132 13 0 14 0 50 0

0 0 0 0 0 0 0 0

244 266 34 62 48 176 135 118

244 398 47 62 62 176 185 118

0

0

176

176

0 0 0

0 0 0

167 315 126

167 315 126


Szakmacsoport


Állami fenntartó

Szakképesítés Alkalmazott fotográfus Alkalmazott fotográfus** Artistaművész** Audiovizuális szakasszisztens Bőrműves** Bútorműves Bútorműves** Dekoratőr ; Díszlet- és jelmeztervező asszisztens Díszlet- és jelmeztervező asszisztens** Divat- és stílustervező Egyházzenész Énekes (a műfaj megjelölésével)** Festő -Általános festő Festő -Díszítő festő Festő (a tevékenység megjelölésével)** Grafikus Grafikus -Alkalmazott grafikus Grafikus -Képgrafikus Grafikus (a tevékenység megjelölésével)** Hangszerkészítő és -javító (hangszercsoport megjelölésével) Hangtechnikus Idegennyelvi kommunikátor Intézményi kommunikátor Játék- és animációsfilm készítő** Jazz-énekes Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével) Keramikus ; Keramikus** Klasszikus zenész Klasszikus zenész(a hangszer megjelölésével) Kommunikátor Kortárs-, modern táncos

- 89 -

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Össz.

22 41 0 0 31 45 28 137 37

0 0 0 0 0 0 0 0 0

436 6 8 101 0 0 0 49 32

458 47 8 101 31 45 28 186 69

0

0

7

7

45 4 17 0 43

0 0 0 0 0

290 0 0 38 0

335 4 17 38 43

56

0

0

56

0 152 92

0 0 0

32 1049 74

32 1201 166

102

0

11

113

41

0

0

41

0 0 0 48 10

0 16 53 0 5

507 0 252 0 28

507 16 305 48 43

34

21

36

91

23 29 0

0 0 0

0 0 7

23 29 7

163

29

3

195

0 10

0 0

60 74

60 84


Szakmacsoport


Állami fenntartó

Szakképesítés Könyvműves** Lakberendező Magánénekes Médiatechnológus asszisztens Moderátor Mozgóképgyártó szakasszisztens Mozgóképi animációkészítő Ötvös ; Ötvös ; -Aranyműves Ötvös ; -Cizellőr Ötvös ; -Ezüstműves Ötvös ; -Fémműves Ötvös (ag. és tev. megjelölésével)** Porcelánfestő és -tervező asszisztens Porcelánfestő és -tervező asszisztens** Rádióműsor-vezető, konferanszié Sajtótechnikus Sportkommunikátor Színész II. Színházi és filmszínész Színházi táncos Szobrász -Díszítő szobrász Szobrász (ag és tev. megjelölésével)** Táncos (műfaj és szak megjelölésével)** Televízióműsor gyártó szakasszisztens Textilműves (a tev. megjelölésével)** Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Textilrajzoló és -modelltervező asszisztens** Újságíró I. Újságíró, konferanszié Üvegműves Üvegműves** Vésnök ( tevékenység megjelölésével) Zeneelmélet-szolfézs szak Zenész (műfaj, szak, hangszer megjel-vel)** Zeneszerzés szak Zománcműves

- 90 -

27 0 23 20 0 0 0 0 91 0 1 0 24 4 2 0 0 0 38 65 0 29 36 0 0 38 27 23 0 0 0 26 1 9 139 4 0

Egyházi Magán fennfenntart Össz. tartó ó 0 0 27 0 247 247 2 35 60 115 118 253 0 93 93 0 10 10 33 175 208 0 20 20 0 0 91 0 0 0 0 0 1 0 324 324 0 0 24 0 0 4 0 0 2 0 49 49 0 30 30 66 58 124 0 37 75 4 190 259 0 148 148 0 0 29 0 0 36 0 12 12 64 84 148 0 0 38 0 0 27 0 0 23 0 122 122 36 72 108 0 13 13 0 0 26 0 0 1 0 0 9 0 0 139 0 0 4 0 11 11


Szakmacsoport Gépészet

Elektrotechnikaelektronika


Vegyipar

Építészet

Szakképesítés Épületgépész technikus Gépgyártástechnológiai technikus Megújuló energiaforrás energetikus Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Ipari elektronikai technikus Másoló- és irodagép műszerész Mechatronikai műszerész Mechatronikai technikus Általános rendszergazda CAD-CAM informatikus CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus Gazdasági informatikus Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Informatikai rendszergazda Informatikus Internetes alkalmazásfejlesztő IT biztonság technikus Műszaki informatikai mérnökasszisztens Műszaki informatikus Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógépes műszaki rajzoló Számítógéprendszer-karbantartó Szoftverfejlesztő Távközlési informatikus Webmester Web-programozó Általános vegyipari laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus Mérnökasszisztens-Vegyész mérnökasszisztens Vegyipari technikus Magasépítő technikus Mélyépítő technikus

- 91 -

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Össz.

144 165 0 118 41 29 7 7 47 38 20

0 0 0 0 0 0 0 0 0 178 0

0 0 47 0 0 0 0 0 0 275 108

144 165 47 118 41 29 7 7 47 491 128

29

0

0

29

85 176 37 9 27 0 0 22 0 0 10 19 77 62 32

27 42 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 0 190

102 104 203 0 0 147 34 36 16 16 101 169 57 167 704

214 322 240 9 27 147 34 58 16 16 111 281 134 229 926

115

0

0

115

71

0

0

71

24

0

0

24

16

0

0

16

111 145 16

0 0 0

0 0 0

111 145 16


Szakmacsoport

Szakképesítés

Könnyűipar Faipar

Ruhaipari technikus Bútoripari technikus Kiadványszerkesztő Nyomdaipar Nyomdai gépmester Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Forgalmi szolgálattevő Hajózási technikus Hídépítő és -fenntartó technikus Közlekedés Jármű-elektronikai technikus Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Légiutas-kísérő Repülőgépműszerész Repülőgép-szerelő Szállítmányozási ügyintéző Útépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Hulladékgazdálkodó Környezetvédelmi méréstechnikus Környezetvédelem -vízgazdálkodás Települési környezetvédelmi technikus Természet- és környezetvédelmi technikus Banki szakügyintéző Értékpapírpiaci szakügyintéző Jövedéki ügyintéző Kereskedelmi menedzser Kis- és középvállalkozási menedzser Pénzügyi szakügyintéző Közgazdaság Pénzügyi-számviteli ügyintéző Projektmenedzser-asszisztens Számviteli szakügyintéző Üzleti szakügyintéző Vállalkozási ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vámügyintéző

- 92 -

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Össz.

31 160 11 20 117 356 90 14 14 33 6 0 7 0 26 100 20 19 9 46 40 26 43 13 0 0 0 0 0 86 0 0 49 44 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 68 0 0 42 0 0 74 0 0 0 0 0 0

0 0 52 0 69 105 0 0 0 0 0 0 0 118 0 0 0 0 0 0 0 0 0 491 80 26 0 13 639 623 36 14 0 69 29 127

31 160 63 20 186 461 90 14 14 33 6 0 7 118 26 100 20 19 9 46 40 26 43 572 80 26 42 13 639 783 36 14 49 113 29 127


Szakmacsoport

Ügyvitel

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

Vendéglátásidegenforgalom


Mezőgazdaság

Szakképesítés Idegen nyelvi titkár Jogi asszisztens Rendészeti asszisztens Titkárságvezető Ügyintéző titkár Európai Uniós üzleti szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi ügyintéző Kereskedő Könyvesbolti eladó Külkereskedelmi üzletkötő Látszerész és fotócikk-kereskedő Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Logisztikai ügyintéző Marketing- és reklámügyintéző Műszakicikk-kereskedő Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Postai ügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Idegenforgalmi szakmenedzser Idegenvezető Protokoll és utazásügyintéző Protokollügyintéző Utazásügyintéző Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó szakmenedzser Vendéglős Biztonságszervező I. Fényképész és fotótermék-kereskedő Kozmetikus Földmérő és térinformatikai technikus Földmérő, térképész és térinformatikai technikus Hulladékgazdálkodási technológus Parképítő és -fenntartó technikus

- 93 -

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Össz.

35 10 0 0 0 0 0 14 113 0 4 60 0 137 22 0

180 0 277 0 0 0 31 0 95 0 0 0 0 141 47 0

0 1305 0 19 114 65 519 60 24 483 0 0 282 859 407 0

215 1315 277 19 114 65 550 74 232 483 4 60 282 1137 476 0

11

88

532

631

19 0 0 7 0 0 0

0 37 100 38 0 0 0

0 234 718 284 47 560 430

19 271 818 329 47 560 430

0

0

107

107

0 71 0 102 110 13

67 19 24 0 0 0

370 15 0 0 389 0

437 105 24 102 499 13

46

0

0

46

0 123

0 0

65 0

65 123


Szakmacsoport

Élelmiszeripar

Szakképesítés Bor- és pezsgőgyártó technikus Élelmiszer-higiénikus Erjedés- és üdítőitalipari technikus Hús- és baromfiipari technikus Sütő- és cukrászipari technikus

Állami fenntartó

Egyházi fenntartó

Magán fenntartó

Össz.

70 24 10 25 42

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

70 24 10 25 42

9.4.2. Pest megye Szakmacsoport Egészségügy Oktatás


Állami Egyházi Magán Összesen fenntartó fenntartó fenntartó Általános ápoló 46 0 9 55 Ápoló 64 0 0 64 Fitness-wellness asszisztens 0 0 7 7 Sportedző (sportág megjelölésével) 0 0 17 17 Sportedző (sportág megjelőlésével) 0 0 34 34 Egyházzenész (tev. megjelölése)** 0 26 0 26 Énekes (a műfaj megjelölésével)** 4 0 0 4 Jazz-zenész ( hangszer megjelölése) 13 0 0 13 Keramikus ; 23 0 0 23 Keramikus** 5 0 0 5 Kéziszövő 12 0 0 12 Klasszikus zenész (hangszer megjelölése) 41 0 0 41 Magánénekes 11 0 0 11 Mozgóképi animációkészítő 13 0 0 13 Népi énekes 11 0 0 11 Néptáncos 64 0 0 64 Népzenész (a hangszer megjelölése) 21 0 0 21 Népzenész (hangszer és szak megjelölése)** 7 0 0 7 Táncos (műfaj és szak megjelölésével)** 7 0 0 7 Textilműves (a tev. megjelölésével)** 2 0 0 2 Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 33 0 0 33 Textilrajzoló és -modelltervező 7 0 0 7 asszisztens** Zenész (műfaj, szak, hangszer 8 0 0 8 megjelölése)** Szakképesítés

- 94 -


Szakmacsoport

Szakképesítés

Élelmiszeripari gépésztechnikus Erdőgazdasági gépésztechnikus Gépészet Gépgyártástechnológiai technikus Gépipari mérnökasszisztens Vegyipari gépésztechnikus Elektronikai technikus Elektrotechnika- Erősáramú elektrotechnikus elektronika Mechatronikai műszerész Mechatronikai technikus Általános rendszergazda Gazdasági informatikus Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Informatika (szoftver) Számítógéprendszer-karbantartó Webmester Web-programozó Építészet Magasépítő technikus Faipar Bútoripari technikus Autóelektronikai műszerész Autószerelő Közlekedés Autótechnikus Szállítmányozási ügyintéző Környezetvéd.- Hulladékgazdálkodó vízgazdálkodás Környezetvédelmi méréstechnikus Adóigazgatási szakügyintéző Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Közgazdaság Pénzügyi-számviteli ügyintéző Termékdíj ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Idegen nyelvi titkár Ügyvitel Jogi asszisztens Ügyintéző titkár Fényképész és fotótermék-kereskedő Kereskedelmi ügyintéző Kereskedelem- Kereskedő marketing, üzleti Logisztikai műszaki menedzserasszisztens adminisztráció Logisztikai ügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

- 95 -

Állami Egyházi Magán Összesen fenntartó fenntartó fenntartó 31 0 0 31 8 0 0 8 95 0 0 95 20 0 0 20 61 0 0 61 51 0 0 51 27 0 0 27 13 0 0 13 47 0 0 47 0 0 48 48 21 12 0 33 0 0 87 87 23 0 0 23 40 12 10 62 0 0 44 44 10 0 0 10 25 0 0 25 12 0 0 12 89 0 0 89 36 0 0 36 47 0 0 47 13 0 0 13 10 0 0 10 32 0 0 32 30 0 0 30 48 0 280 328 48 42 31 121 11 0 0 11 15 0 19 34 0 97 0 97 0 0 75 75 12 0 37 49 8 0 0 8 30 0 0 30 16 0 0 16 0 49 0 49 21 0 21 42 0

0

0

0


Szakképesítés

Szakmacsoport

Vendéglátásidegenforgalom


Mezőgazdaság

Élelmiszeripar

Idegenforgalmi szakmenedzser Idegenvezető Protokoll és utazásügyintéző Protokollügyintéző Utazásügyintéző Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglős Közrendvédelmi-rendőr Agrárkörnyezetgazda Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus Agrártechnikus Mezőgazdasági technikus Sütő- és cukrászipari technikus

Állami Egyházi Magán Összesen fenntartó fenntartó fenntartó 0 0 57 57 0 0 25 25 0 0 16 16 0 0 13 13 0 0 14 14 0

0

46

46

61

18

0

79

502

0

0

502

15

0

0

15

27

0

0

27

29 48 46

0 0 0

0 0 0

29 48 46

9.5. SZAKISKOLÁKBAN OKTATOTT OKJ SZAKMÁK TANULÓI LÉTSZÁMADATAI 9.5.1. Budapest

Egészségügy

Ápolási asszisztens



Állami Egyházi fenntartó fenntartó

Szakképesítés

Szakmacsoport

Magán fenntartó

Összesen

45

0

0

45

Szociális gondozó és ápoló

0

0

181

181

Artista (a tevékenység megjelölésével)** Divat- és stílustervező Kosárfonó és fonottbútor-készítő

0 0 0

0 0 14

89 0 0

89 0 14

Szórakoztató zenész II. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)**

0

0

5

5

Szórakoztató zenész II.-Szórakoztató zenész (hangszer és műfaj megjelölésével)

0

0

23

23

Szőnyegszövő

0

17

0

17

- 96 -


Szakmacsoport

Állami fenntartó

Szakképesítés

Épületgépészeti rendszerszerelő Finommechanikai műszerész Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő Gépi forgácsoló Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Gépészet Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szerkezetlakatos Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Elektronikai műszerész Elektrotechnika- Ker-i, háztartási, vendéglátóipari gépszerelő elektronika Távközlési és informatikai hálózatszerelő Villanyszerelő Számítógéprendszer-karbantartó Informatika (szoftver) Számítógép-szerelő, -karbantartó Ács, állványozó Burkoló Épület- és építménybádogos Festő, mázoló, tapétázó Építészet Kályhás Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kőműves Kőműves és hidegburkoló Bőrdíszműves Könnyűipar Női szabó Bútorasztalos Faipar Épületasztalos Kárpitos Autóelektronikai műszerész Fényező-mázoló Gépjárműkarosszéria-készítő, javító Közlekedés Járműfényező Karosszérialakatos Kerékpárszerelő Motorkerékpár-szerelő

- 97 -


79 32

0 0

0 0

79 32

40

0

0

40

252

0

0

252

53

0

0

53

24 8

0 0

0 0

24 8

36

0

0

36

0 73 70 24 11 413 0 18 51 98 7 57 12 20 67 0 40 82 229 0 20 0 43 169 53 178 25 14

0 0 0 0 0 0 0 121 0 31 0 24 0 0 0 0 0 31 18 20 0 0 0 0 0 0 0 0

37 0 58 0 0 0 14 35 0 50 0 36 0 0 38 32 0 8 0 0 10 13 0 0 0 0 0 218

37 73 128 24 11 413 14 174 51 179 7 117 12 20 105 32 40 121 247 20 30 13 43 169 53 178 25 232


Környezetvéd.vízgazdálkodás

Állami fenntartó

Szakképesítés

Szakmacsoport Vízműkezelő

Ügyvitel

Irodai asszisztens Bolti eladó Eladó Kereskedelem- Élelmiszer- és vegyiáru eladó marketing, üzleti adminisztráció Műszakicikk eladó Ruházati eladó Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Cukrász VendéglátásPincér idegenforgalom Szakács Fodrász Egyéb szolgáltatások Kozmetikus Dísznövénykertész Mezőgazdaság Lótartó és -tenyésztő Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Borász Édesipari termékgyártó Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó Élelmiszeripar Húsipari termékgyártó Pék Pék-cukrász Tartósítóipari termékgyártó


61

0

0

61

22 124 32 507 50 104 89 441 554 1085 246 0 135 0

19 0 0 281 0 53 11 50 143 363 112 0 0 0

0 16 0 459 0 0 0 797 423 987 328 75 0 15

41 140 32 1247 50 157 100 1288 1120 2435 686 75 135 15

0

0

10

10

30 53 5 57 262 107 19

0 0 0 28 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

30 53 5 85 262 107 19

9.5.2. Pest megye Szakképesítés

Szakmacsoport Szociális szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció

Szociális gondozó és ápoló Fazekas

Állami Egyházi Magán Összesen fenntartó fenntartó fenntartó 0 10 62 72 0

- 98 -

0

35

35


Állami Egyházi Magán Összesen fenntartó fenntartó fenntartó Épületgépészeti rendszerszerelő 48 0 0 48 Gépi forgácsoló 74 0 0 74 Géplakatos 13 10 0 23 Gépészet Hegesztő 104 0 0 104 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 28 0 0 28 Szerkezetlakatos 29 57 0 86 Szerszámkészítő 0 19 0 19 Elektronikai műszerész 61 0 0 61 Elektrotechnikaelektronika Villanyszerelő 246 0 0 246 Informatika (szoftver) Számítógép-szerelő, -karbantartó 15 29 51 95 Ács, állványozó 42 23 0 65 Burkoló 46 26 0 72 Festő, mázoló, tapétázó 132 28 43 203 Építészet Kőfaragó, műköves és 0 12 0 12 épületszobrász Kőműves 240 63 33 336 Kőműves és hidegburkoló 35 0 0 35 Könnyűipar Női szabó 118 5 0 123 Bútorasztalos 70 75 0 145 Faipar Épületasztalos 85 0 0 85 Járműfényező 19 0 0 19 Közlekedés Karosszérialakatos 216 26 0 242 Ügyvitel Irodai asszisztens 70 25 114 209 Bolti eladó 52 0 0 52 Eladó 11 0 0 11 Élelmiszer- és vegyiáru eladó 316 68 0 384 Kereskedő 0 10 0 10 Kereskedelem-marketing, Műszakicikk eladó 0 10 0 10 üzleti adminisztráció Ruházati eladó 28 0 0 28 Virágkötő, -berendező, 0 20 0 20 virágkereskedő Cukrász 77 17 0 94 Panziós, falusi vendéglátó 25 0 0 25 VendéglátásPincér 125 57 0 182 idegenforgalom Szakács 242 114 60 416 Vendéglős 0 48 0 48 Fodrász 190 0 0 190 Egyéb szolgáltatások Honvéd tiszthelyettes I. (az ágazat 44 0 0 44 megjelölésével) Szakmacsoport

Szakképesítés

- 99 -


Mezőgazdaság

Élelmiszeripar


Szakképesítés

Szakmacsoport

Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító Állattenyésztő (baromfi és kisállat) Dísznövénykertész Gazda Lótartó és -tenyésztő Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Zöldségtermesztő Pék Pék-cukrász Tartósítóipari termékgyártó

40

0

0

40

26 47 42 65

0 31 0 0

0 0 0 0

26 78 42 65

61

0

0

61

31 30 90 12

0 0 0 0

0 0 0 0

31 30 90 12

9.6. SIKERES VIZSGÁT TETT TANULÓK SZÁMA OKJ SZAKMÁK SZERINT 2007-2012 9.6.1. Budapesten iskolarendszeren kívüli képzésben sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban

1. Egészségügy

Szakmacsoport

OKJ szám 52-720-01-0010-52-01 31-5012-01 33-723-01-1000-00-00 52-5008-01 52-5046-01 52-720-01-0010-52-02 52-726-01-0010-52-01 52-5052-01 52-720-01-0010-52-03 51-5008-01 52-5012-01

Új OKJ 150/2012. Korm.rend.

3272301

3272501 3272601 33-5030-01 52-725-04-1000-00-00 52-5018-06 52-726-01-0010-52-02

Vizsgázók száma

OKJ megnevezés 2007 Általános asszisztens Ápolási asszisztens Ápolási asszisztens Fizioterápiás asszisztens Fogászati asszisztens Fogászati asszisztens Gyógymasszőr Gyógyszertári asszisztens Gyógyszertári asszisztens Masszőr (gyógy) Mentőápoló Műtőssegéd-gipszmester Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő Ortopédiai műszerész Radiográfus Röntgenasszisztens Sportmasszőr

- 100 -

2010

2011 2012 6 10 48 1 25 7 14 0 2 1 32 58 50 61 125 60 0 56 86

32

15 17

21 24

24

22

5

5 20 2 17

40

20 1


Szakmacsoport

OKJ szám


2. Szociális szolgáltatás

33-6601-01 3276101 33-762-01-0010-33-02 33-8933-02 31-8999-01

3. Oktatás

52-813-01-0010-52-01 3214001 52-140-01-0000-00-00 52-813-01-0001-54-01 52-813-01-0010-52-02 52-813-02-0000-00-00 52-1842-01 52-7899-04

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció

52-1811-05 52-1812-17 52-1822-02 52-1811-01 52-1811-02 21-5291-05 52-1812-07 3221201 52-1812-08 52-213-01-0000-00-00 31-215-02-0100-21-01 52-7899-02 52-1842-02 54-213-03-0000-00-00 52-1812-10

OKJ megnevezés

Házvezető(nő) Nevelőszülő Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Dajka Fitness-wellness asszisztens Óvodai dajka Pedagógiai asszisztens Rekreációs mozgásprogram-vezető Sportedző (sportág megjelölésével) Sportszervező, menedzser Alkalmazott fotográfus Dekoratőr, kirakatrendező Díszlet- és jelmeztervező asszisztens Divat-stílustervező asszisztens Énekes (a műfaj megjelölése) Festő (a tev. megjelölése) Grafikus (a tev. megjelölése) Gyékény-, szalma-, csuhéj tárgykészítő Játék- és animációsfilm készítő Kaszkadőr Keramikus Kiadványszerkesztő Kosárfonó Lakberendező Mozgóképgyártó Mozgóképi animációkészítő Ötvös

- 101 -

Vizsgázók száma 2007 2010 16

2011

2012

9

20

16

148

1

12 44

31

59

21

18

21

73

116

76

259

234

314

33

23

79

13

20

32

35

13

8 76

10 2

1

10

7

17

18

13

132

8

9

1 39 6

5 60 2

10 7 7

13 3

68

1 6

40

7

1


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés

Vizsgázók száma 2007


52-1812-11 52-213-02-0010-52-03 52-1832-03 52-212-02-0010-52-02 52-1811-03 33-1822-01 31-215-02-0010-31-08 52-1833-02 52-1812-13 33-1812-02 52-8402-02 52-1812-16 52-1822-04 52-5499-01 31-5216-02 33-5842-01 31-5233-01 31-582-09-0010-31-01

5. Gépészet

3258202 52-5443-03 3252101 31-5233-14 31-521-07-1000-00-00 31-582-09-0010-31-02 31-5216-10 31-521-09-1000-00-00 52-5442-04

Porcelánfestő és -tervező asszisztens Rendezőasszisztens Színész II. (segédszínész) Színházi és filmszínész Szobrász (az anyag és a tev. megjelölésével) Szórakoztató zenész II. Szőnyegszövő Táncos Textilrajzoló és –modelltervező asszisztens Tűzzománcozottdísztárgy készítő II. Újságíró II. Vésnök Zenész Automatizálási technikus Bádogos és épületbádogos Csatornamű-kezelő Eljárás szerinti hegesztő Energiahasznosító berendezés szerelője Építő- és anyagmozgató gép kezelője Épületgépész-technikus Felvonószerelő Fémforgácsoló Finommechanikai műszerész Gázfogyasztóberendezésés csőhálózat-szerelő Gázvezeték- és készülékszerelő Gépi forgácsoló Gépipari számítástechnikai technikus

- 102 -

2010

2011

2012

5

6

2

5 49

7

54

69 15

7

10

40

34

33

23

40 17 11

28

37

28

24 1

18

3 15 1 15 3 7

7

25 43 8

1

0

0 18

6

36

28

40

23

77

1 30 6


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


31-521-11-0000-00-00 3252201 33-522-02-0000-00-00 3352201 3252202 3285302 31-5252-02

5. Gépészet

31-582-09-0010-31-03 3254401 31-521-24-0100-31-01 33-5237-02 3352101 32-5233-02 31-5256-03 3252401 3252103 3252105 31-5236-03 31-521-24-1000-00-00 3252106 31-5216-20

6. Elektrotechnikaelektronika

31-582-09-0010-31-04 52-523-01-1000-00-00 33-521-01-1000-00-00 33-522-01-0000-00-00 52-5422-01 52-5423-02

Hegesztő Hűtéstechnikai berendezés üzemeltető Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Kazángépész (12 t/h felett) Kazánkezelő (2-12 t/h között) Kéményseprő Kisteljesítményű kazánfűtő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Külszíni bányász Lemezlakatos Mechanikai műszerész Mozgólépcső karbantartó-szerelő NC-, CNC-gépkezelő Nehézgépkezelő Nyomástartóedénygépész Olvasztár és öntő Öntészeti mintakészítő Szellőző- és klímaberendezés-szerelő Szerkezetlakatos Vas- és acélfeldolgozó Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

2010

2011

2012 16

29

72

29

41

24 20

6 5

13 22

15 19 2 25

1 5

Automatikai műszerész Elektromechanikai műszerész Elektronikai műszerész Elektrotechnikai technikus Ipari elektronikai technikus

- 103 -

19

5 3

6

8

11

11

27

58

3 3


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


31-521-14-0000-00-00

3252102

6. Elektrotechnika-elektronika

51-521-01-0000-00-00 52-523-03-0000-00-00 3252104 33-523-02-0000-00-00 52-5424-02 33-5216-03 33-522-04-1000-00-00 51-5223-03 52-4641-03 33-4641-01 33-523-01-1000-00-00

8. Vegyipar

52-5412-01 3254301 33-7898-02 3254303 3254305 33-582-01-1000-00-00 33-582-02-0000-00-00

9. Építészet

3258201 33-582-03-1000-00-00 31-5216-03 31-5216-04 3358201 31-582-07-1000-00-00 31-5216-06 31-582-15-0100-21-03

Ker-i, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő Másoló- és irodagép műszerész Mechatronikai műszerész Órás Távközlési és informatikai hálózatszerelő Távközlési technikus Villanyszerelő Villanyszerelő Informatikai műszerész Számítástechnikai szoftver-üzemeltető Számítógép-kezelő (használó) Számítógép-szerelő, karbantartó Általános vegyésztechnikus Ipari üvegműves Környezetvédelmi laboráns Papírgyártó és feldolgozó Üveggyártó Ács, állványozó Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő Betonszerkezet-készítő, betonelem gyártó Burkoló Burkoló Cserépkályha- és kandallóépítő Díszműbádogos Épület- és építménybádogos Épületburkoló Épületfalazó kőműves

- 104 -

2010

2011

2012

15

8

10

9

5 9

9

12

4 68

7 40

6

155

18 56 121

29

13

17

1

1

46

14

14

23 9

19

85

6

4

8

16 5

3 3

10 8

1 30


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


31-5216-08 33-582-04-1000-00-00 33-582-03-0100-31-01 3258203 3258204 3258205 31-582-13-0000-00-00 9. Építészet

31-582-14-0000-00-00 31-5216-14 31-582-15-1000-00-00 31-5256-02 52-5801-01 31-5216-22 33-582-04-0100-31-01 31-5216-17 31-582-17-0000-00-00 31-5220-04

10. Könnyűipar

3258206 33-5272-01 31-542-02-0100-31-01 33-5276-01 33-5276-10 33-542-05-0010-33-03 33-5276-05 3354201 33-542-01-0100-21-01 3254201 33-542-05-0100-21-04

11. Faipar

3254202 33-5262-01 33-543-01-0100-21-01 33-543-01-1000-00-00

Épületszobrász Festő, mázoló és tapétázó Hidegburkoló Homlokzatépítő és szerelő Ipari alpinista Ipari szigetelő bádogos Kályhás Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kőműves Kőműves Könnyűgépkezelő Magasépítő technikus Szárazépítő Szobafestő Szobafestő-mázoló és tapétázó Tetőfedő Vasbeton- és műkőkészítő Vízszigetelő, melegburkoló Bőrdíszműves Bőrtárgykészítő Férfiruha-készítő Lakástextilvarró, -javító Női szabó Nőiruha-készítő Ortopédiai cipész Táskajavító Textilanyaggyártó Textiltermék-összeállító Textiltisztító és textilszínező Asztalos Asztalosipari szerelő Bútorasztalos

- 105 -

54

2010 2011 2012 1 8 46 6 8 17

0

7

8

9

11

6

29

52

11

1

0

3

4

9

61

2

8

2

2

1

0 8

11 9

25

3 25 60

0

20 5 4 2

2 10

27

12

42 1

3

1

7

19

9

82 12

5 20 54

11 9 143


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


31-582-08-1000-00-00

11. Faipar

33-543-01-0100-31-01 33-543-01-0100-21-02 52-5411-10 33-543-01-0100-31-02

12. Nyomdaipar

3254302 33-542-04-1000-00-00 33-5262-06 52-8429-01 31-527-01-0000-00-00 52-213-03-1000-00-00 52-5241-01 51-5241-02 51-525-01-1000-00-00 51-525-01-0001-54-01 51-525-02-0010-51-01 33-5233-01

13. Közlekedés

3252501 31-525-02-1000-00-00 31-525-03-1000-00-00 33-5241-02 33-525-01-0010-33-01 53-5441-04 52-523-02-1000-00-00 52-5832-01 52-5832-04 53-5441-05

Épületasztalos Fa- és bútoripari gépkezelő Faesztergályos Faipari technikus Fatermékgyártó Kádár, bognár Kárpitos Kárpitos Kiadványszerkesztő Könyvkötő Nyomdai gépmester Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autószerelő Autótechnikus Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Fényező-mázoló Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó Járműfényező Karosszérialakatos Karosszérialakatos Kerékpárszerelő Kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezési technikus Közlekedésautomatikai műszerész Közlekedésépítő, hídépítő technikus Közlekedésépítő, útépítő technikus Közlekedésgépészeti technikus, közútijárműgépész

- 106 -

2010

2011

2012 0

20

9

18

5

29

5

12

27 8

3

8 44 9

1 1

75

75

63

113 111 111

100 30

153 94

4

7

65 168

41 104

8

6

4 8

40

17 25 90 10 13

6 7 6 20

1

1


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


13. Közlekedés

52-7010-04 52-841-01-0010-52-02 33-525-01-0010-33-02 52-525-02-1000-00-00 52-5241-04 52-525-04-1000-00-00

14. Környezetvéd.- vízgazd.

52-841-01-0010-52-03 3285101 52-5470-02 52-3440-01 52-343-02-0010-52-03 52-344-05-0010-52-01 52-3432-04 52-344-01-0000-00-00

15. Közgazdaság

52-462-01-1000-00-00 52-344-05-0010-52-03 52-3432-03 52-344-02-0000-00-00 52-344-02-0000-00-00 51-3433-01 52-343-05-0010-52-02 52-344-05-0010-52-02 33-346-01-0100-31-01 33-3404-02 33-346-01-0100-31-02 33-346-01-1000-00-00 52-3439-04

Közlekedésüzem-viteli, szállítmányozási technikus Légi közlekedésüzemvitel-ellátó Motorkerékpár-szerelő Repülőgépműszerész Repülőgép-szerelő Repülőgép-szerelő Szállítmányozási ügyintéző Hulladékfelvásárló és telepkezelő Környezetvédelmi méréstechnikus Banki ügyintéző/ Befektetési termékértékesítő Jogvédelmi biztosításközvetítő Jövedéki ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző Termékdíj ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Vámkezelő Vámügyintéző Vámügyintéző Gépíró Gépíró, szövegszerkesztő Gépíró, szövegszerkesztő Irodai asszisztens Szállítmányozási ügyintéző

- 107 -

2010

2011

2012

107 19

79 21

40

46

10

17

13 21

29

0

96 13 1 29

2

6

6 18 8

18

38

3

12

58

1

64 15

11 5 10 13 2 4

9 15

6 28 4

17 13 13

11

6 30


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés

Vizsgázók száma

16. Ügyvitel

2007

2012 18

171

136

162

45

47

13

24

37

2 105 26

117 39

17 19 14 78

20 19 11 59

23 19 14 64

12

13

2

1

5 1 2

16

12

14

45

30

47

50

30

30

196

174

85

21-5212-03 33-7826-01

Cukrász

54

33-811-01-0000-00-00 52-811-02-0100-31-01

Cukrász Étkezdés Gyorséttermi- és ételeladó

18 6

123 15

171 7

16

15

14

52-3435-05

31-341-01-0010-31-02 51-213-01-0010-51-01 51-213-01-1000-00-00 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

2011

Számítógépes adatrögzítő Társadalombiztosítási ügyintéző ABC eladó Élelmiszer- és vegyiárueladó Eseményrögzítő Fényképész és fotótermék-kereskedő Hirdetési ügyintéző Kereskedelmi ügyintéző Kereskedő Kereskedő vállalkozó Kultúrcikk-kereskedő Kutyakozmetikus Műszakicikk eladó Postai ügyintéző PR ügyintéző Ruházati eladó Töltőállomás-kezelő Töltőállomás-kezelő, eladó Virágbolti eladó Virágdekoratőr Virágkereskedő Virágkötő Virágkötő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Látszerész és fotócikkkereskedő Marketing- és reklámügyintéző Mézeskalács-készítő

52-347-03-0100-31-01

31-7862-01

52-342-01-0100-52-01 52-341-04-1000-00-00 52-341-05-1000-00-00 32-7862-01 33-7862-02 31-7899-01 31-341-01-0010-31-03 52-841-02-0000-00-00 52-342-02-0000-00-00 31-341-01-0010-31-05

3262101

3234101 31-7862-07 33-215-02-0100-31-01 33-215-02-0100-33-01 33-215-02-0100-33-02 21-7862-01 33-215-02-0100-31-02 33-215-02-0000-00-00 52-725-01-0000-00-00 52-342-01-0000-00-00

18. Vendéglátásidegenforgalom

2010

33-811-03-0100-31-01

- 108 -

13 92

1

2 95 60 239 1 279

175

176

8


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés

Vizsgázók száma

18. Vendéglátásidegenforgalom

2007 52-7872-02 33-811-03-0100-21-01 33-7822-01 33-811-02-1000-00-00 33-7826-02 33-811-03-1000-00-00 52-811-02-0100-31-02 32-7822-01 52-811-02-0000-00-00 31-861-02-1000-00-00 21-5272-01 3386101 31-5293-01 51-7899-02

19. Egyéb szolgáltatások

33-7812-01 33-815-01-1000-00-00 31-815-01-0000-00-00 21-5291-08 21-5291-07 51-7812-01 52-815-01-0000-00-00 3281501 3386103 52-8912-02 31-5293-03 3285303 3281001 3254304 32-5292-02

Idegenforgalmi technikus Konyhai kisegítő Pincér Pincér Szakács Szakács Vendéglátó eladó Vendéglátó vállalkozó Vendéglős Biztonságtechnikai szerelő, kezelő Bőrtárgykészítő Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő Fazekas Fényképész és fotótermék kereskedő Fodrász Fodrász Kéz- és lábápoló, műkörömépítő Kézi és gépi hímző Kosárfonó és fonottbútor-készítő Kozmetikus Kozmetikus Lábápoló Mechanikus vagyonvédelmi szerelő Rendőr Szőnyegszövő Tisztítás-technológiai szakmunkás Uszodamester Üvegcsiszoló Üvegfestő és ólmozottüveg készítő

- 109 -

2010 2011 3

2012 2

120 39 358 26 6 8 128

2 117 2 355 15 11 54

135 554 7 14 69 9

4

1 8 163

2 4

14 167

380

13 158

212

20 134

6

6

14 12 3

106 1

8


Szakmacsoport

OKJ szám


32-6201-01 31-5212-01 33-6207-01 33-622-01-1000-00-00 21-6201-01 33-622-01-0100-21-01 33-622-01-0100-31-01 21-6207-02 31-6262-01 52-5401-04 31-622-01-0100-21-03 31-622-01-0100-21-04 20. Mezőgazdaság

3362301 31-6203-05 31-6203-06 31-6280-10 21-6201-02 33-622-01-0100-31-02 21-6280-02 33-622-01-0100-31-03 31-6206-02 52-6207-02 21-6207-05 33-622-01-0100-31-04 33-622-01-0100-21-02 31-5212-16 33-621-01-0000-00-00 33-541-01-0000-00-00 52-6222-13

3262102

OKJ megnevezés

Aranykalászos gazda Baromfifeldolgozó-ipari szakmunkás Dísznövénykertész Dísznövénykertész Ezüstkalászos gazda Faiskolai munkás Faiskolai termesztő Faiskola-kezelő Fakitermelő Földmérő és térinformatikai technikus Gyógynövénytermesztő Kerti munkás Lakott-területi fakitermelő Lótenyésztő Méhész Mezőgazd-i gépkezelő Mezőgazdasági munkás Mikroszaporító Motorfűrész-kezelő Növényházi dísznövénytermesztő Növényvédő és méregraktár-kezelő Parképítő és -fenntartó technikus Parkgondozó Szabadföldi dísznövénytermesztő Szövettenyésztő Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó Borász Édesipari termékgyártó Élelmiszer-ipari technikus

- 110 -


2011

2012

43

35

2 2

1

26 10

50 10

572

20 23 3 11 8

12 25 209 20 4

1

1

2

27

59 54 37 4 2 20 15 15 2

18 10

15 17


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


20. Mezőgazdaság

33-541-02-0000-00-00 31-541-01-1000-00-00 3254101 33-541-04-0000-00-00 31-5212-10 33-5212-02 33-541-05-1000-00-00

22. Közszolgálat

52-6222-10 3386102 33-8919-01 3286101 3386104

Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Molnár Pék Pék Pék-cukrász Pék-cukrász Sütő- és cukrásztechnikus Kutyavezető-vagyonőr Személy- és vagyonőr Személy- és vagyonőr Testőr

Összesen sikeresen vizsgázók (fő):

2010

2011

2012

7

3

9

21

42

40

28

25

38 12 25 19 38

4196 10764 11051 12840

Forrás: NSZFI 2012.

9.6.2. Pest megyében iskolarendszeren kívüli képzésben sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban Szakmacsoport

OKJ szám

OKJ megnevezés


2. Szociális szolgáltatások


5. Gépészet

33-762-01-0010-33-02 52-1812-08 52-1812-12 52-1812-13 52-1822-02 52-1822-03 52-1822-04 52-1833-02 52-212-02-0010-52-03 31-521-09-1000-00-00 31-521-10-1000-00-00 31-521-11-0000-00-00 31-521-24-0100-31-01

Szociális gondozó és ápoló Keramikus Textilműves (tevékenység megjelölése) Textilrajzoló és -modelltervező asszisztens Énekes (a műfaj megjelölésével) Népzenész (hangszer, szak megjelölése) Zenész (műfaj, szak, hangszer megjelölése) Táncos (műfaj és sak megjelölése) Vers- és prózamondó előadóművész Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Lemezlakatos

- 111 -

2011

6 1 6 2 1

8 3 8 1 3

8 13

5 11

15

30 11 13

21

2012 7 4 3 4

14 18 47 31 15 6


Szakmacsoport

OKJ szám 31-521-24-1000-00-00 31-5216-20 31-5237-01

31-582-09-0010-31-02 31-582-09-0010-31-03 31-582-09-0010-31-04 33-521-08-0000-00-00 52-5442-04 52-5449-02 33-5216-03 6. 33-522-01-0000-00-00 Elektrotechnika33-522-04-1000-00-00 elektronika 52-523-03-0000-00-00 7. Informatika 33-523-01-1000-00-00 31-5216-06 31-5216-14 31-5216-17 31-582-14-0000-00-00 9. Építészet 33-5216-01 33-582-01-1000-00-00 33-582-03-1000-00-00 33-582-04-0100-31-01 33-582-04-1000-00-00 31-5276-03 33-5276-05 10. Könnyűipar 33-542-05-0010-33-03 33-542-05-0100-21-04 31-5262-02 31-582-08-0100-21-01 31-582-08-0100-31-01 31-582-08-1000-00-00 11. Faipar 33-5262-01 33-543-01-0100-21-01 33-543-01-0100-31-01 33-543-01-1000-00-00 5. Gépészet

OKJ megnevezés Szerkezetlakatos Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Kerékpárszerelő Gázfogyasztó-berendezés- és csőhálózatszerelő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Szerszámkészítő Gépipari számítástechnikai technikus Vegyipari gépésztechnikus Villanyszerelő Elektronikai műszerész Villanyszerelő Mechatronikai műszerész Számítógép-szerelő, -karbantartó Épületburkoló Kőműves Szobafestő-mázoló és tapétázó Kőfaragó, műköves és épületszobrász Ács-állványozó Ács, állványozó Burkoló Szobafestő Festő, mázoló és tapétázó Varrómunkás Nőiruha-készítő Női szabó Textiltermék-összeállító Asztalosipari szerelő Fűrészipari gépkezelő Famegmunkáló Épületasztalos Asztalos Asztalosipari szerelő Fa- és bútoripari gépkezelő Bútorasztalos

- 112 -

Vizsgázók száma 2010 2011 2012 24 41 37 11 7 8 2 20

11 6 17

7 12 7

3 1 76 10

28 16 49 52 15 28

16

37 11 33

9 101 9 17

79 3 12

113

27 6 11 22

53 17 16 90

35 9

34 14

5

8 32 5 7

125 9 6

33 1 15 5 39

7 6 15 19 4 92


Szakmacsoport

13. Közlekedés

OKJ szám 31-525-02-1000-00-00 31-525-03-1000-00-00 31-525-03-1000-00-00 51-525-01-0001-54-01 51-525-01-1000-00-00 52-525-01-1000-00-00 52-841-01-0010-52-01 52-841-01-0010-52-03 52-841-01-0100-33-01 52-841-01-0100-52-01

14. Környezetv..vízgazdálkodás 52-5842-01 52-3432-03 52-344-01-0000-00-00 15. Közgazdaság 52-344-01-0000-00-00 52-344-05-0010-52-03 16. Ügyvitel 33-346-01-1000-00-00 31-341-01-0010-31-02 31-341-01-0010-31-03 17. Kereskedelem- 31-341-01-0010-31-05 marketing, 33-215-02-0000-00-00 üzleti 52-341-04-1000-00-00 adminisztráció 52-341-05-1000-00-00 52-342-01-0000-00-00 31-812-01-0000-00-00 33-7822-01 33-7826-01 33-7826-02 18. Vendéglátás- 33-811-01-0000-00-00 idegenforgalom 33-811-02-1000-00-00 33-811-03-1000-00-00 52-811-02-0000-00-00 52-811-02-0100-31-01 52-811-02-0100-31-02

OKJ megnevezés Járműfényező Karosszérialakatos Karosszérialakatos Autótechnikus Autószerelő Autóelektronikai műszerész Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Szállítmányozási ügyintéző Menetjegyellenőr Menetjegypénztáros Víz- és környezetgazdálkodási technikus Vállalkozási ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Termékdíj ügyintéző Irodai asszisztens Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Műszakicikk eladó Ruházati eladó Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Kereskedelmi ügyintéző Kereskedő Marketing- és reklámügyintéző Panziós, falusi vendéglátó Pincér Cukrász Szakács Cukrász Pincér Szakács Vendéglős Étkezdés Vendéglátó eladó

- 113 -

Vizsgázók száma 2010 2011 2012 7 7 92 2 120 68 16 33 13 49 29 41 9 9 7 12 24 11 21 14 2 1 27 11 13

0

24 67 163 6 14 11 13 29 47 11 59 19 62

65 3 3

101 171 9 21 7

24 10 42 104 15 5 7

10 18 13 0

31 4

25 46 62 57 2 2

32 120 137 52 2 2


Szakmacsoport

19. Egyéb szolgáltatások

OKJ szám 33-7812-01 33-815-01-1000-00-00 52-861-06-0010-52-01 52-861-06-0010-52-02 52-861-06-1000-00-00 52-863-01-1000-00-00

20. Mezőgazdaság

21. Élelmiszeripar

31-521-20-0010-31-04 31-6207-01 31-621-03-0010-31-01 31-621-03-0010-31-03 31-621-04-0000-00-00 31-622-01-0010-31-04 31-622-01-0100-21-04 33-6207-01 33-622-01-1000-00-00 52-621-02-1000-00-00 52-812-02-0000-00-00 33-5212-02 33-541-04-0000-00-00 33-541-05-1000-00-00 33-541-06-0000-00-00 52-6222-10 Összesen:

OKJ megnevezés Fodrász Fodrász Határrendészeti-rendőr Közrendvédelmi-rendőr Rendőr Honvéd tiszthelyettes I. (ágazat megjelölése) Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Dísznövény- és zöldségtermesztő Állattenyésztő (baromfi és kisállat) Állattenyésztő (sertés) Lótartó és -tenyésztő Zöldségtermesztő Kerti munkás Dísznövénykertész Dísznövénykertész Laborállat-tenyésztő és -gondozó Lovastúra-vezető Pék-cukrász Pék Pék-cukrász Tartósítóipari termékgyártó Sütő- és cukrásztechnikus

Vizsgázók száma 2010 2011 2012 64 1 42 109 30 138 240 320 243 98 16 1 11 11 22 3 18

11

10

11 10 16 13 6

22 10 21 12 2

17

8 8 10

24 13 5 16 1912

14 7

11 21 8

1741

2395

Forrás: NSZFI 2012.

- 114 -


9.6.3. Budapesten iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban Szakmacsoport

OKJ szám 54-5012-01 54-723-01-1000-00-00


5572301

54-5012-02

1. Egészségügy

54-723-02-1000-00-00 54-5046-01 54-724-01-1000-00-00

5572302 5572401

54-5018-03 55-5030-01 54-5046-02

5542511

54-5008-01 55-5015-01 2. Szociális szolgáltatások

55-761-01-0000-00-00 54-5070-01 55-762-01-0000-00-00 54-761-02-0010-54-02

5476102

54-762-01-0010-54-02 54-8933-02

5476202

54-8933-04

5576206

3. Oktatás

5572516 54-761-01-0000-00-00 55-8419-02 55-140-01-0000-00-00 55-1408-01

Vizsgázók száma

OKJ megnevezés 2007 Ápoló Ápoló Csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Fogtechnikus Fogtechnikus Képi diagnosztikai asszisztens Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens Klinikai fogászati higiénikus Rehabilitációs tevékenység-terapeuta Szülésznő Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó Csecsemő- és kisgyermekgondozó Ifjúságsegítő Kisgyermekgondozó, nevelő Szociális asszisztens Szociális asszisztens Szociális, gyermek- és ifj.-védelmi ügyintéző Szövettani asszisztens Családpedagógiai mentor Ifjúságsegítő Képzési szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens

- 115 -

15

2010

2011

2012

108 31

43 74

1 44

62

31

20

18

14

129

102 15

113 15

1 13 34

1

12 26

4 45

36

65

77

68

93

102

17

14

16

55

33

12 1 3

2

8

2

31

27 20


Szakmacsoport

OKJ szám 54-211-09-0010-54-01 54-211-08-0010-54-01 54-211-13-0010-54-01


5521101

55-341-01-0010-55-01


54-211-13-0010-54-02 54-211-08-0010-54-02 54-211-13-0010-54-04 54-211-13-0010-54-05 54-321-01-0100-52-01 54-215-01-0010-54-06 54-215-01-0010-54-09 54-215-01-0010-54-02 54-215-01-0010-54-07 54-215-01-0010-54-01 54-213-02-0000-00-00 55-213-01-0010-55-01 55-213-01-0010-55-02 55-8409-01 54-212-03-0010-54-01 54-212-03-0010-54-02 54-211-09-0010-54-02 54-212-04-0010-54-02 54-212-07-0010-54-02 54-212-04-0010-54-03 55-341-01-0010-55-02

5521103

Vizsgázók száma

OKJ megnevezés 2007 Alkalmazott grafikus Általános festő Aranyműves Audiovizuális szakasszisztens Cizellőr Díszítő festő Ezüstműves Fémműves Fotóriporter Hangszerkészítő és javító (fafúvós) Hangszerkészítő és javító (orgona) Hangszerkészítő és javító (pengetős) Hangszerkészítő és javító (rézfúvós) Hangszerkészítő és javító (vonós) Hangtechnikus Idegennyelvi kommunikátor Intézményi kommunikátor Intézményi kommunikátor Jazz-énekes Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével) Képgrafikus Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) Kortárs-, modern táncos Magánénekes Médiatechnológus asszisztens

- 116 -

2010

2011

2012

185 6 45

349 8 35

9 1 6 30 2

2 1 56 4 1 2 0 3

78

260

35

78

3

6

218

197

4 3 6 51

27 3

8

7

8 1

100

86

101


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


7. Informatika

6. Elektrotechnikaelektronika

5. Gépészet


55-213-02-0000-00-00 55-8419-01 54-213-03-0000-00-00

5421303

54-321-01-0010-54-01 55-213-01-0010-55-03 55-8409-02 55-213-01-0010-55-04 55-8409-03 54-212-07-0010-54-04 55-341-01-0010-55-03 54-321-01-0010-54-02 54-211-16-0010-54-04 54-321-01-0010-54-03 54-215-02-0010-54-01 54-582-01-0000-00-00 54-521-01-0000-00-00

5452103

55-5442-01 54-523-01-0000-00-00

5452302

54-522-01-0000-00-00

5452201

55-5423-02 55-5423-01 55-481-01-0000-00-00 54-481-01-1000-00-00 54-481-04-0010-54-01 54-4641-01 54-481-03-0010-54-01

5448101 5448102

Moderátor Moderátor Mozgóképi animációkészítő Rádióműsor-vezető, konferanszié Sajtótechnikus Sajtótechnikus Sportkommunikátor Sportkommunikátor Színházi táncos Televízióműsor gyártó szakasszisztens Televízióműsor-vezető, konferanszié Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Újságíró I. Vésnök Épületgépész technikus Gépgyártástechnológiai technikus Gépipari mérnökasszisztens Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Műszaki informatikai mérnökasszisztens Villamosmérnökasszisztens Általános rendszergazda CAD-CAM informatikus Gazdasági informatikus Gazdasági informatikus I. Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető

- 117 -

2010

2011

2012

23

19

6

40

39

4 26

15

45

42

9

15

8

37

18 28

6 8

9

21 52

55

76 1 36

45

40

54

7

5

49

68

57

49

10

25

2

1

6

2

75 17 44

96 44 34

150 32 41

191

234

15 162


Szakmacsoport

OKJ szám


54-4641-03 54-481-02-0010-54-03

7. Informatika

54-481-03-0010-54-03 54-8409-01 54-481-04-0010-54-04

5448105

54-4641-04 54-481-03-0100-52-01 54-481-03-0010-54-05 54-4641-05 54-481-02-0010-54-04 54-481-04-0010-54-05 54-481-03-0010-54-07 55-481-04-0000-00-00

5121305

54-524-01-0010-54-01

8. Vegyipar

54-524-01-0010-54-02 54-524-01-0010-54-03 55-524-01-0000-00-00 54-524-01-0010-54-05

9. Építészet

5452402

55-810-01-0010-55-02 54-582-03-0000-00-00 54-582-04-0000-00-00

5458203 5458204

10. Könnyűipar

54-524-02-1000-00-00

54-542-01-0010-54-01

5454201

54-542-01-0010-54-02

5454202

OKJ megnevezés

Informatikus (tev. megjelölése) Internetes alkalmazásfejlesztő IT biztonság technikus Multimédia-fejlesztő Műszaki informatikus Számítástechnikai programozó Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógéprendszerkarbantartó Számítógéprendszerprogramozó Szoftverfejlesztő Távközlési informatikus Webmester Web-programozó Általános vegyipari laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus Farmakológus szakasszisztens Környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus Vegyipari technikus Építettkörnyezetmérnökasszisztens Magasépítő technikus Mélyépítő technikus Bőrfeldolgozó-ipari technikus Ruhaipari technikus

- 118 -


2010

43

0 18 11 73

2011

2012

27

9

16

35

39

27

5 2 50

68

17

21 33 99 113

13 28 60 204

36 35 77 155

26

41

39

25

28

28

1

8 3

2

10 7

25

27

34 14

90

131 11

4

0

22

16

72 12

6


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


14. Környezetvéd..vízgazdálkodás

13. Közlekedés

11. 54-543-02-0010-54-01 Faipar 12. Nyomda- 54-5411-04 ipar 54-841-01-0000-00-00 54-582-02-0010-54-01

Nyomtatványszerkesztő technikus 5484101 5458202

54-841-02-1000-00-00 54-582-02-0010-54-02

5458205

54-582-02-0010-54-03

5458206

54-850-01-0010-54-02 54-850-01-0010-54-04 54-851-01-0000-00-00 54-850-02-0000-00-00 55-344-01-0010-55-01 55-3441-01 55-3441-02 55-343-01-0010-55-02

15. Köz-gazdaság

Bútoripari technikus

55-3439-01 55-343-01-0010-55-03 54-344-01-0010-54-03 54-3436-03 55-343-01-0010-55-04 55-3436-01 55-343-01-0010-55-05 55-343-01-0010-55-06 55-3436-02 54-3433-04

5585004

Hajózási technikus Hídépítő és -fenntartó technikus Légiutas-kísérő Útépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Hulladékgazdálkodó Környezetvédelmi méréstechnikus Települési környezetvédelmi technikus Természet- és környezetvédelmi technikus Adóigazgatási szakügyintéző Banki szakügyintéző Értékpapír-piaci szakértő Értékpapír-piaci szakügyintéző Gazdálkodási menedzser asszisztens Gazdálkodási menedzserasszisztens Informatikai rendszerek szakellenőre Mérlegképes könyvelő Pénzügyi szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Projektmenedzserasszisztens Számviteli szakügyintéző Számviteli szakügyintéző Vámügyintéző

- 119 -

2010

2011

2012

63

55

25

66

15

14

20

1

9

59

428

28

19

6

12

12

12

11

22

24

10

20

14

54

26

24

12

11

21

9

22

388 6

356

13

8

428 6

1

5 17

12

6 2 65

3 93 33

16 178 12

15 1

20 5

39 5


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


55-346-02-0010-55-01

17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

16. Ügyvitel

54-3404-01 54-346-01-0010-54-01 54-3439-01 55-3452-01 55-346-01-0000-00-00 55-346-03-0000-00-00 55-346-02-0010-55-02 54-346-01-0010-54-03 54-345-02-0100-31-01 54-345-02-0100-31-02 55-3433-03 55-345-01-0010-55-01 55-345-01-0010-55-02 55-7862-01 55-345-01-0010-55-03 55-345-01-0010-55-04 54-341-01-0000-00-00 55-345-02-0010-55-01 55-5499-01 54-345-02-0000-00-00 54-3433-05

Gazd-i idegen nyelvű menedzser Idegen nyelvi menedzserasszisztens Idegen nyelvi titkár Irodavezető Jogi asszisztens Jogi asszisztens Rendészeti asszisztens Titkárságvezető Ügyintéző titkár Anyagbeszerző Áruterítő Európai Uniós üzleti szakügyintéző Európai Uniós üzleti szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi szakmenedzser Kis- és középvállalkozási menedzser Külgazdasági üzletkötő Külkereskedelmi üzletkötő Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Logisztikai ügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser

- 120 -

2010

2011

2012

8 12 7

37

16 63 261

2 437

0 431 120

10 13 5 6

28 6

50 1 1

0

6

15

20

23

146

174

165

13

1

5

8

11

16

53

82

40

25

21

4

56

5

2

48

315

237

261

9

5


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

55-3433-04

55-345-01-0010-55-05 54-345-02-0001-54-01 55-3435-01 55-345-01-0010-55-06 55-345-01-0010-55-07 55-3435-02 54-345-02-0100-52-01

18. Vendéglátás-idegenforgalom

54-7872-01 55-7872-01 55-812-01-0010-55-01 54-7872-02 54-812-01-1000-00-00 54-812-02-0010-54-01 54-812-02-0001-54-01 54-812-02-0010-54-02 55-812-01-0010-55-02 19. Egyéb szolgáltatások

55-810-01-0010-55-05 55-810-01-0010-55-10 55-810-01-0010-55-11 55-810-01-0010-55-13

5481201

Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Reklámszervező szakmenedzser Üzleti szakmenedzser Üzletviteli szakmenedzser Veszélyesáru-ügyintéző Idegenforgalmi menedzser Idegenforgalmi szakmenedzser Idegenforgalmi szakmenedzser Idegenvezető Idegenvezető Protokollügyintéző Rendezvény- és konferenciaszervező Utazásügyintéző Vendéglátó szakmenedzser Gépipari mérnökasszisztens Műszaki informatikai mérnökasszisztens Vegyész mérnökasszisztens Villamosmérnökasszisztens

- 121 -

2010

2011

2012

114

199

277

27

24

34

14

7

190

174

192

6

2

73

35

24

384

605

503

2 82 279

118 212

70 190

37

24

230

193

230

71

154

253

6

14

34

6

9

3

11

9

7

27

13

8

4

7 2 10 12


Szakmacsoport

OKJ szám


OKJ megnevezés


54-581-01-0100-51-01 54-581-01-0100-51-02 54-581-01-0010-54-01 54-581-01-0100-51-03

20. Mezőgazdaság

3462101 54-622-01-0100-31-01 55-621-02-0010-55-03 54-581-01-0100-52-01 54-622-01-0100-33-01 54-622-01-0100-31-02 54-622-01-0000-00-00

5458102

54-622-01-0100-21-01 54-622-01-0100-31-03 54-581-01-0100-52-02 54-581-01-0010-54-02 54-5482-01

21. Élelmiszeripar

54-541-01-0010-54-01

5554101

54-541-01-0010-54-05 54-541-01-0010-54-06 54-541-01-0010-54-07 54-541-01-0010-54-09

54-541-01-0010-54-10 Összesen sikeresen vizsgázók (fő):

5554103

Digitálistérkép- kezelő Fotogrammetriai kiértékelő Földmérő és térinformatikai technikus Földügyi számítógépes adatkezelő Gazda Golfpálya-fenntartó Hulladékgazdálkodási technológus Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző Kertépítő Kertfenntartó Parképítő és -fenntartó technikus Parkgondozó Temetőkertész Térinformatikai menedzserasszisztens Térképésztechnikus Termelésirányító Bor- és pezsgőgyártó technikus Élelmiszer-higiénikus Erjedés- és üdítőitalipari technikus Hús- és baromfiipari technikus Sütő- és cukrászipari technikus Tartósítóipari technikus

2011

2012

10

3

9

8

8

6

7

11

10

1

4

5

5

8

1 8

10

4

9

2 2

2 1

4

50

64

43

14 1

26 1

21 1

8

3

9

1

1

10 17

26

34

4

17

10

9

4

6

7

11

20

6558

2 7054

12 654

- 122 -

2010

5527


9.6.4. Pest megyében iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban Szakmacsoport 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások

OKJ szám 54-5012-01

54-8933-02 54-212-07-0010-54-03 4. Művészet, 54-213-03-0000-00-00 közművelődés, kommunikáció 55-341-01-0010-55-01 55-341-01-0010-55-02 54-521-01-0000-00-00 54-521-05-0010-54-01 54-521-05-0010-54-02 5. Gépészet 54-521-05-0100-33-01 54-525-02-0010-54-01 54-525-02-0010-54-02 6. Elektrotech. - 54-522-01-0000-00-00 elektronika 54-523-01-0000-00-00 54-481-02-0010-54-04 54-481-03-0010-54-01 54-481-03-0010-54-05 7. Informatika 54-481-03-0010-54-07 54-481-04-0010-54-01 55-481-02-0000-00-00 9. Építészet 54-582-03-0000-00-00 11. Faipar 54-543-02-0010-54-01 54-850-01-0010-54-04 14. Környezetvéd.- vízgazd. 54-853-01-0000-00-00 55-343-01-0010-55-01 55-343-01-0010-55-04 15. Közgazdaság 55-3436-01

16. Ügyvitel

55-3439-01 54-346-01-0010-54-03 55-346-01-0000-00-00

OKJ megnevezés Ápoló Szociális asszisztens Néptáncos Mozgóképi animációkészítő Audiovizuális szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens Gépgyártástechnológiai technikus Élelmiszeripari gépésztechnikus Vegyipari gépésztechnikus Élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó Erdőgazdasági gépésztechnikus Mezőgazdasági gépésztechnikus Erősáramú elektrotechnikus Elektronikai technikus Szoftverfejlesztő Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Számítógéprendszer-karbantartó Webmester Gazdasági informatikus Informatikai statisztikus és gazd-i tervező Magasépítő technikus Bútoripari technikus Környezetvédelmi méréstechnikus Vízügyi technikus Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Gazdálkodási menedzser asszisztens (a szak megjelölése) Ügyintéző titkár Jogi asszisztens

- 123 -


2012

11 10

31 15 30 5 20 14 31 13 48 34 18 13 11

4 23 8 32 11 12 9 9 11 15 32 11 90 50 10 27

4 10 16 16 47 12 42 4

31 9 24 55

17 16 8 32 23 85

11 9 5

20

27

16 75

24 2 21 20


Szakmacsoport

17. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

OKJ szám

54-621-04-0010-54-02 54-622-01-0100-21-01

Logisztikai ügyintéző Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Protokollügyintéző Utazásügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus Mezőgazdasági technikus Kertész és növényvédelmi technikus Növénytermesztő és növényvédelmi technikus Parkgondozó

54-541-01-0010-54-09

Sütő- és cukrászipari technikus

54-345-02-0000-00-00 54-345-02-0001-54-01 55-3433-04 55-345-01-0010-55-02

55-345-01-0010-55-05 55-345-02-0010-55-01 54-812-02-0010-54-01 18. Vendéglátásidegenforgalom 54-812-02-0010-54-02 55-812-01-0010-55-01

20. Mezőgazdaság

21. Élelmiszeripar

OKJ megnevezés

54-621-01-0000-00-00 54-621-02-0010-54-02 54-621-04-0010-54-01

Összesen:

- 124 -


2012 16 9

1 4 52 9 4 7

40 10

25

30

25

16 20 14

9 13 13 8

5

11 7

11

22

21

599

725

552

38 57

Budapest főváros és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Recommend Documents