Budapest, 2011 December
Clare Kavanagh Minőségügyi igazgató Transport for London
1
Tartalom • Környezet és háttér • London autóbusz-üzemeltetési modellje • A buszközlekedés fejlesztése
Transport for London (TfL)
TfL – a megtett utak számokban Nagy-London forgalma hétköznap:
– 6,4 millió buszos utazás – 3,1 millió utazás a földalattin – 6 millió gyalog megtett út – 0,5 millió kerékpáron megtett út – 0,2 millió taxis utazás – 11 millió autóval vagy motorkerékpárral megtett út
London buszközlekedése – a legfontosabb számadatok • Több mint 700 viszonylat, 100-nál is több éjjel-nappal közlekedik • 8600 autóbusz • 23 ezer járművezető
• 18900 megálló, 71% fedett utasváróval • 30 buszpályaudvar
A londoni modell (1) •
•
A polgármester: – Meghatározza a stratégiát – Vezeti a Transport for Londont – Dönt a viteldíjakról A Transport for London: – Megtervezi az útvonalakat, meghatározza a járatsűrűséget és a járműtípusokat – Egyeztet a változtatásokról – Megpályáztatja a viszonylatokat és odaítéli az üzemeltetési jogokat – Felel a buszpályaudvarokért, megállóhelyekért és az utastájékoztatásért – Figyelemmel követi a szolgáltatási színvonal minden tényezőjét – Kutat és fejleszt – Tanácsadást nyújt stratégiai kérdésekben és a viteldíjjakkal kapcsolatban
A londoni modell(2)
A magánvállalkozók: – Megpályáznak üzemeltetési lehetőségeket a TfL-től – A TfL előírásainak megfelelően végzik az üzemeltetést – Biztosítják a szükséges eszközöket, többek között buszokat és garázsokat
– Alkalmazzák a munkavállalókat
Az üzemeltetési modell
A pályáztatás bevezetése 1985
1985
Megkezdődik a viszonylatok megpályáztatása
1989
London Buses Ltd felosztása leányvállalatokra
1993
A hálózat kb. 50%-a megpályáztatva – 40% magánvállalkozások kezelésébe kerül A meglévő leányvállalatok eladása
1994 1994-től
Az összes viszonylatra versenypályázat meghirdetése (folyamatosan)
A buszüzemeltetési modell szerkezete (1) • Az előminősítési rendszer keretében az üzemeltetőknek kvalifikálniuk kell magukat. Alaposan megvizsgáljuk a jelentkezők pénzügyi helyzetét és a vezetési képességét. • Az előminősítésen átesett üzemeltetők részt vehetnek minden tenderen, további részletes vizsgálatokat végzünk rajtuk, mielőtt megkapják az egyes viszonylatok üzemeltetési jogát.
• Az előminősítésen átesett üzemeltetők aláírnak egy keretmegállapodást, melyben benne foglaltatnak az általános szerződési feltételek.
A buszüzemeltetési modell szerkezete(2) • Minden viszonylatot áttekintünk a tender előtt • Üzemeltetési és járműspecifikációt készítünk • Minden viszonylatot egyenként pályáztatunk meg • Az üzemeltetési szerződés általában 5+2 évre szól • A pályázatok értékelésekor a legkedvezőbb ajánlatot választjuk ki
A buszüzemeltetési modell szerkezete(3) Az értékelés legfontosabb szempontjai: • • • • • • • •
Erőforrás és menetrend-tervek (járművek/járművezetők) Felügyeleti, ellenőrzési terv Járművezetők (toborzás, képzés, fizetési mód) Járműspecifikáció Garázsok elhelyezkedése, felszereltsége Munkaigény / Pontos kezdés lehetősége Menedzsment-tervek Egészség, biztonság, környezet
Járművek • TfL nem dönt a járműtípusokról. Ezeket az üzemeltető választja ki, de meg kell felelniük a TfL alábbi követelményeinek: – Befogadóképesség és ülőhely-elrendezés – Konfiguráció (ajtóelrendezés, mozgássérült-hely, külső és belső utastájékoztatás stb.) – Környezetvédelmi előírások (az adott EUROnormának való megfelelés) – Fényezés
Szerződéstípusok - 1 Bruttó költségek (az 1985 – 2000 között megkötött szerződések esetében) • Ötéves szerződések. • Az üzemeltetési költséget az üzemeltetőnek kifizették. A bevétel visszakerült a London Buses-hoz. • Távolságalapú levonás nem történt. • A szerződések felmondhatóak voltak folyamatos rossz teljesítés esetén. • Sikeresen hozott új szereplőket a piacra (kisebb kockázat) Többlet minőségösztönzőket nem alkalmaztak.
Szerződéstípusok - 1 Bruttó költségek (az 1995 – 1998 között megkötött szerződések esetében) • Ötéves szerződések.
• Minden viszonylat esetében az üzemeltetők megkapták a menetdíj-bevétel és az üzemeltetési költség közötti különbözetet (vagy fordítva) • A készpénzes bevételt az üzemeltetők visszatérítették, a bérletek bevételét felmérések alapján osztották fel. • A nem teljesített utakat levonták, a szerződések felmondhatóak voltak folyamatos rossz teljesítés esetén. • A további bevétel-növekedést az üzemeltetők visszatérítették.
A nettó költségen alapuló szerződések tanulságai • Az utasszámok 2-3%-kal nőttek. • Romlott a szolgáltatás minősége, a szerződésekben
meghatározott színvonalat nem sikerült elérni. • A bevétel újraelosztását megalapozó felmérések adminisztrációja drágának bizonyult, a bevétel egyenlőtlenül érkezett az üzemeltetőkhöz. • Új viszonylatok, változtatások bevezetése bonyolultabbá
vált. • Az általános bevétel-növekedést nem lehetett visszaforgatni a hálózatfejlesztésbe
Minőségösztönzésen alapuló szerződések (QIC) (2000 -) • Bruttó költségek + • A kifizetések attól függenek, hogy hogyan alakul a szolgáltatás megbízhatósága a szerződésben foglaltakhoz képest. • Célkitűzéseket meghaladó teljesítmény= bónuszkifizetések • Célkitűzéseket alulmúló teljesítmény = levonások • Ha megvalósulnak a szerződésben foglalt célkitűzések, a szerződés két évvel meghosszabbítható
Szolgáltatás-monitoring • A TfL többek között az alábbiakat kíséri figyelemmel: – Rendelkezésre állás és futásteljesítmény – Biztonság, balesetek
– Vezetési normák, a járművezetők munkaideje – Műszaki normák, környezetvédelem Számtalan eszköz (monitoring és audit) állnak rendelkezésünkre. Az utazási felmérések, tesztutazások eredményeit a szerződésekért felelős részlegnek továbbítjuk. • A TfL együttműködik az üzemeltetőkkel a felmerülő problémák megoldásával kapcsolatban
Autóbusz-üzemeltetők piaci részesedése
19
A piac: átlagos tenderszám
A hatékony tendereztetés főbb eszközei – egyszerűség • A kiírások legyenek a lehető legegyszerűbbek • A hatóság fő szolgáltatási céljai ösztönzők formájában legyenek jelen • A kockázat és a díjazás rendszere egyensúlyban legyen
• El kell kerülni a rendszeres vitákat, a hangsúly az együttműködésen kell, hogy legyen, melynek célja az utasoknak nyújtott szolgáltatás fejlesztése
A hatékony tendereztetés főbb eszközei – Rugalmasság Politikai célok – dugódíj bevezetésének támogatása
Szociális célok elérése–pl. kiterjedt esélyegyenlőség Reakció a hosszútávon előre nem tervezett eseményekre: pl. 2012-es olimpia
Reakció a munkaügyi, illetve a demográfiai helyzet változásaira
Egyéb fejlesztések támogatása (közút, vasút)
Új fejlesztések bevezetésének lehetősége, pl. új környezeti technológia 22
Szolgáltatás-fejlesztés
23
A polgármester közlekedési stratégiája A gazdasági fejlődés és a népességnövekedés támogatása
Közlekedési lehetőségek javítása
A 2012-es olimpia támogatása
Életszínvonal-növekedés
Biztonság növelése
Klímaváltozás fékezése, a közlekedés rugalmasabbá. 24
Mitől lesz elégedett az utas?
London buszközlekedésének átalakítása ‘Turn up and go’ – sűrű követés Egyszerű információ, valósidejű tájékoztatás a megállóban
Jobb közlekedésirányítás Ügyfélkapcsolatokban, esélyegyenlőségben jártas járművezetők
Egyszerű, megfizethető tarifák
Teljes akadálymentesség Alacsony károsanyagkibocsátás
Gyors és megbízható CCTV ( biztonsági kamerarendszer)/ rendőri támogatás
Biztonságos…akadálymentes
27
Jobb ügyfélszolgálat • Minden londoni buszvezetőnek részt kell vennie a BTECtanfolyamon (államilag elismert), melynek keretében a fogyatékkal élő emberekkel való bánásmódot is elsajátítják. • A járművezetők megkapják a TfL „nagy piros könyvét”. Ebben le van írva, hogy hogyan kell nehéz szituációkat kezelniük. 28
Valósidejű információ • Az SMS, illetve a mobil-web szolgáltatás 2011 októberében indult • Kiterjeszti a valósidejű információt a megállókon túlra is, lefedi az egész hálózatot • Rugalmasabb, mint bármely más valósidejű csatorna, keresője megtalálja a megfelelő megállót – A neve, – Az utcanév, – Vagy az irányítószám alapján.
2008/09
2006/07
2004/05
2002/03
2000/01
1998/99
1996/97
1994/95
1992/93
1990/91
Passenger Journeys (millions)
1988/89
1986/87
1984/85
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
2500
1968
1966
1964
1962
1960
Passenger journeys per annum (millions) 3000 Bus km operated (millions) 700
600
2000 500
1500 400
1000 300
200
500 100
0 0
Bus km operated per annum (millions)
A 90-es évek közepe óta nő az utasszám Bus Demand and Service Levels - 1960 to 2009/10
800
A londoni buszok mára Anglia buszutasainak a felét szállítják 4000 3500 3000 2500 2000
1500 1000 500
London
Rest of England 2008/09
2006/07
2004/05
2002/03
2000/01
1998/99
1996/97
1994/95
1992/93
1990/91
1988/89
1986/87
1984/85
0
1982
Passenger Journeys per annum (millions)
Bus passenger journeys since 1982
Teljesítménymutatók
1999/2000 2010/2011 Utazások száma
1296 millió 2289 millió (+77%)
Utaskilométer
4429 millió 8082 millió (+82%)
Járműkilométer
348 millió 485 millió (+39%)
Kihívások •
Torlódások – Az útépítések, terelések hatásának csökkentése
•
Az előre jelzett lakosság és munkaerő-növekedés
•
A szolgáltatás színvonalának biztosítása
•
A levegőminőség javítása
33
És végezetül....................
34
[email protected]
