KÜRTÖS
s Q t r W k VI. évfolyam 11. szám
Közéleti havilap
Ára 10,- korona 0,33 EUR
2 0 0 8 . november
N ove m b e r i j e l e s n a p o k Minden naptárban megtalálhatók az esztendő piros betűs ünnepei, míg az igényesebb összállítású naptárak hozzák a jelentős történelmi, társadalmi politikai vagy más rangos eseményekhez kötődő emléknapokat, világnapokat is. Más jellegű ünnepekkel és jeles napokkal találkozni az egyházi kalendáriumokban. És aki figyelemmel követi mind a polgári, mind az egyházi év jeles napjait, azt tapasztalja, hogy minden hónapban akad jócskán ilyen-olyan jellegű és tartalmú jeles nap. Vegyük most csak a novembert, melynek jeles napjai elsősorban egyházi jellegűek. Mindenszentek, halottak napja, továbbá olyan jeles szentekre is emlékezünk mint Szent Márton, Árpád-házi Szent Erzsébet, Alexandriai Szent Katalin vértanú vagy a hónap utolsó napján Szent András apostol. Az imént felsorolt szentek napjaihoz több-kevesebb szokás és hiedelem is fűződik. Van azonban a novembernek egy egészen újkeletű emléknapja, mégpedig november 17-e, a szabadságért és a demokráciáért vívott harc napja, amely újabban bekerült Szlovákia állami ünnepei közé is. Az egykori Csehszlovákiában 1989. november 17-én tört ki a bársonyos forradalom, amely magával hozta a kommunista egyeduralom bukását. A közel húsz évvel ezelőtti eufóriás politikai és társadalmi eseményekre, a szocialista rendszer összeomlására emlékezünk ezen a napon. Úgy tűnik, a rendszerváltás után egy híján húsz évvel mintha megfakult volna az emlékezés, mintha nem is volna már mit ünnepelni. Úgy tűnik, mintha az emberek többsége csak egy sima munkaszüneti napot látna a november 17-i ünnepnapban. Sokan hajlamosak az ostobaság határát súroló kérdést feltenni: Mi változott 1989. november 17-e óta? Meg is adják sebtiben és átgondolatlanul a választ: jóformán semmi, csak a szereplők cserélődtek ki, és azóta négyévenként folyamatosan cserélődnek… Szűk látókörű ember az, aki csak ennyit lát a rendszerváltásból. Holott ennek köszönhetjük a politikai és szabadságjogokat, a mozgás, a vállalkozás, a véleménynyilvánítás szabadságát, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat, a schengeni határnyitást, és végeredményben jövő év január elsejével belépésünket az euróövezetbe is. Természetesen,
ugyancsak szűklátókörűségre vallana, ha elhallgatnánk, hogy az új, szabad, demokratikus rendszer kikalakítását máig tapasztalható vadhajtások, negatív jelenségek és szociális gondok is kísérték. S persze még messze odébb vagyunk a nagy céltól, a jóléti társadalom megvalósításától, de ha lassan is, ha kis lépésekkel is, de beteljesedni látszanak az 1989 novemberében megfogalmazott vágyak és ígéretek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy mindenki másként élte meg a rendszerváltást, mindenki mást remélt az új demokráciától. S ebből adódóan természetesen mindenki másként emlékezik vagy emlékezhet meg november 17-én, a szabadságért, a demokráciáért való harc napján a szabadságról, a demokráciáról és a rendszerváltásról. Míg az előző rendszerben egyféleképpen, egy hazug ideológia mentén és érdekei szerint volt szabad csak emlékezni. És tiltva volt, hogy kire vagy mire nem szabad emlékezni… Ha nem is emiatt, de sokan visszasírják a szocialista időket, és utólag nosztalgiával, és persze felettébb tévesen, úgy magyarázzák, ha a szociban nem tiltották volna a vallást, a templomot, ha lehetett volna vállalkozni, szabadon nyugatra utazni stb., stb., akkor jó lett volna a szocializmus. Csak éppen arról feledkeznek meg, hogy ha mindezt megengedték volna, akkor az már nem szocializmus lett volna, hanem egy olyan társadalmi rendszer, amelyben 1989. november 17-e óta élünk…
BÚCSÚ
Minden változik, tehát a pénzek és pénznemek is. A 20. században, az egykori Csehszlovákia területén öt alkalommal került sor pénzreformra. Az első világháború után, Csehszlovákia meg-
Bodzsár Gyula
A KORONÁTÓL
alakulásával vált szükségessé az első pénzreform, amely 1919. január 25-én vette kezdetét az addig használatos osztrák-magyar bankjegyek felbélyegzésével, majd egy idő után forgalomba kerültek az új csehszlovák bankjegyek /1, 5, 10, 20, 50, 100, 500, 1000 és 5000 koronás címletekben/. A Szlovák Állam megalakulásával vált szükségessé a második pénzreform. 1939. április 4-én bevezették a szlovák koronát. Újabb, immár a harmadik pénzreformot hajtottak végre a második
-
JÖN AZ EURÓ
világháború után, amikor is újra bevezették a csehszlovák koronát. Mivel 1948 februárja után negatívan alakult a pénzjegy fejlődése, a forgalomba került pénz jóval meghaladta az áruk és a szolgáltatások kínálatát, 1953-ban végre kellett hajtani a negyedik pénzreformot is. Az önálló Szlovákia megalakulása 1993ban magával hozta az ötödik pénzreformot, 1993. augusztus 15-én megjelent az új szlovák korona. (Folytatás a 9. oldalon)
Múltidézõ
2 Kürtös
2008. november
H i d a k I p o l y nyéken
Kevés Ipoly menti település dicsekedhet olyan pompás közúti híddal, mint Ipolynyék. A második világháború idején az ilyen jellegű közúti hidat a német katonaság értelmetlen okoknál fogva felrobbantotta. Ez a gyönyörű építmény megúszta a rombolást. Tekintsünk vissza a hidak múltjára. Könnyen formálható, az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló homokkőből épült 1698-ban, tehát 310 évvel ezelőtt. Építéséhez hathatós anyagi támogatást nyújtott Hont vármegye. Olyan hiedelem is terjeng, hogy a törökök építették. Ez téves nézet. Magyarországon a török nem épített hidat, legfeljebb minaretet vagy mecsetet. Az építéshez alkalmas kőzet közel környékünkön nincs. A fellelhető dokumentumok pedig nem tartalmaznak feljegyzést a kő származási helyére vonatkozóan. Ezért inkább magát a hidat vegyük szemügyre. A pilléreken nyugvó boltívek a jégterelők és a híd eredeti két-
oldali korlátja a barokk építészeti korra jellemzők. A kétoldali kőkorlátokat 1910-ben bontották le. Ekkor a híd javításra szorult. Új korlátot alakítottak ki, mégpedig vasoszlopokba ágyazott három-három vízszintesen elhelyezett terelőt. A vaskorlát 1954-ig hibátlanul funkcionált. Ekkor ugyanis egy teherautó a korlátot átszakította, a jármű pedig befordult a patakba. Sokkal szerencsésebb volt az az autóbusz, amely a korlátot leszakította. A hidat eredetileg nem tervezték ilyen nehéz teherforgalomra, mint amilyen napjainkban van. A híd állaga egyre romlott és szűknek bizonyult. A jó öreg „háromlyukú“ híd 2005-ben felújításra szorult, kiszélesítették gyalogjáróval, gondosan ügyelve a barokk jelleg megőrzésére. Helyi erőből épült a felsőnyéki híd, a pillérekhez szükséges követ az Őrhegy déli oldalán termelték ki. A megépített pillérekre vasgerendákat helyeztek. A közlekedést szolgáló burkolatot fageren-
dák alkották. Ha jármű vagy gyalogos haladt át a hídon, a gerendák furcsa zajt, zörgést keltettek. Ezért dobogó hídnak nevezték el. A helyi iskola építésével egyidőben, l955-ben, kihasználva az adott lehetőségeket, a hidat átépítették. A szükséges vas armatúrát az iskola melletti kovácsműhelyben készítették. A munkák irányítója Böjtös János volt. A felügyelő mérnök pedig az iskola építését felügyelő személy volt. A harmadik közúti híd pedig az Iskola utca elején hidalja át a patakot. Építési évét a jobb oldali pillér betonjába írt évszám bizonyítja: 1941. A közlekedési burkolat ezen a hídon is fagerendákból volt. 1955-ben ezt a hidat is korszerűsítették. A padlózatot és a korlátokat kicserélték vasbetonra, illetve gyalogjáróval és vaskorláttal bővítették. Ennek a hídnak az elődje az Egres utca végén volt, ott, ahol most Tóth G. háza van. Ez eredetileg gyalogjáró fahíd volt. Napjainkban a J. Kráľ utca végződésénél található egy gyaloghíd. Az említett utca kialakítása után a múlt század hetvenes éveiben készült fából. A nagy árvíz ezt megrongálta. Az újabb gyalogjárót már vasból építették. A három gyalogjáró híd közül a legrégebbi a Szoroska végén van, és átjárót képez a Madách utca felé. Eredetileg fából volt. A múlt század hatvanas éveiben korszerűsítették, a gyalogjárót vaslapokkal fedték a közel lakók bánatára. Ezek a vaslapok irgalmatlan zajt keltettek, ha valaki ment rajta. Szerencsére, ezeket már lecserélték, az ide vezető gyalogjárót pedig aszfaltozták. A harmadik gyalogjáró híd a Park utcát és a Nyéki utcát köti össze a falu felső végén. Itt nagyon hiányzik egy közúti híd. A Park utca környékén lakóknak aránylag hosszú utat kell megtenni autóval, ha a főútra, a Nyéki utcára akarnak kijutni. J.B.
Utazunk, de hogyan? Sokszor mondják, hogy amilyen a reggeled, olyan lesz az egész napod. Sajnos ez tény, legyen az gyerek vagy felnőtt, ugyanazok az eredmények. Azok az emberek, akik tömegközlekedéssel járnak be munkahelyükre vagy iskolába, kétszeresen ki vannak téve ennek a lehetőségnek, hiszen az utazásuk nemcsak a „kedves“ utastársuktól függ (persze sokszor az is elég kellemetlen tud lenni), hanem a buszsofőr kedvétől, hangulatváltozásától is. Mindez a rendszeresen utazók edzett idegeit is próbára teszi, s az amúgy is túlterhelt gyerekek nyugalmát is felborítja. Az utóbbi időben elég sok az új sofőr a kékkői SAD járatain, akik között van olyan is, aki az aprópénzt nem tartja pénznek. Viszont ha valaki „naggyal“ fizet, akkor sok sofőrnél az a baj, mivel a busz nem pénzváltó intézet. Ezt még valahol meg is tudnám érteni, főként, ha ezt mindenki emberi hangon
mondaná és nem durva kioktatásként, de hogy az 50 filléres érme miért nem jó, erre már szerettem volna magyarázatot kapni, de persze hiába. Viszont azt megtudhattam, hogy törődjön mindenki a saját dolgával. Ám, amikor a gyerekek éppen rendetlenek a buszban vagy hangoskodnak, akkor a kedves autóbuszvezető elvárja az utastól, hogy ő fegyelmezze meg a gyereket. Ki a hibás? - tehetném fel a kérdést, de a válasz egyszerű. Ha valaki érvényes fizetőeszközt használ, akár autóbuszon, akár más helyen, az illető alkalmazott köteles azt elfogadni. Kedves sofőr bácsi, ha jön az euró, pontosabban a centek, akkor Ön hogyan fog viszonyulni e aprócska pénzérméhez??? Kliment Éva
Közélet
2008. november
VIRÁG
E LV T Á RS :
„A
Kürtös 3
H E LY Z E T E G Y R E FOKOZ Ó D I K !“
Az aktuális szovák belügyi szolga (miniszter) megmondta a tutit. A rendőrség azért verte szét brutális módon a magyar szurkolókat a DAC - Slovan meccsen Dunaszerdahelyen, hogy megelőzzön egy jóval nagyobb bajt. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy előverték a magyar szurkolókat, hogy megelőzzék a későbbi verekedést. Azt mindig is sejtettük, hogy a rendőrség rendelkezhet gondolatolvasási képességekkel és jövőbe látással, de hogy ennyire? Ránéztek a szurkolókra, és látták, hogy majd azok később verekedni akarnak, ezért alaposan előverték őket, meg utólag is, mert sosem lehet tudni, hogy legközelebb is nem akarnak-e majd verekedni. Jobb jó előre gondolkodni. Állítólag még rejtegetik a videofelvételeket (valószínűleg rejtett kamerás felvételről van szó), és azt a tanút is, aki tanúsítani tudja, hogy a szurkolók kezdték a verekedést azzal, hogy visszaütöttek. Ilyent már láttunk a Bacsó Péter rendező által készített A tanú című magyar filmben, ahol a jámbor lelkű dunai gátőr, Pelikán is megmondta a bíróság előtt Bástya elvtárs és Virág elvtárs jelenlétében, akik hamis tanúzásra akarták őt rávenni: - Bíró elvtárs! A kutyaúristenit! Itt valami nagyon nincs rendben. Közben a szállóigévé vált mondás, hogy - „Elvtársak! A helyzet egyre fokozódik“ törvényi erőre emelkedett, hiszen a szlovák legfelsőbb törvényhozásban egy sor olyan törvény született napokon belül, amely az országot, mely mellesleg a NATO és az Európai Unió tagja, a legsötétebb sztálinista korszakra jellemző időkbe vetette vissza. A sportrendezvényeken nem lehet ezentúl idegen államok, nemzetek történelmi és egyéb szimbólumait, zászlóit használni, kiváltképpen ha az piros-fehér-zöld. Változatlan a mélynemzeti „lövészárkokba“ elsáncolt szlovák politikai elit, köztük a kormány álláspontja a magyar tankönyvekben használatos kétnyelvű megnevezésekel kapcsolatban is, mely új nyelvet az egyik szlovák kereskedelmi rádió találóan „makarónscsinának“ nevezett el, mely ugyan sok mindenre megtanítja az
ártatlan gyermekeket, csak a helyes beszédre és gondolkodásra nem. Időközben Szalontai János vezérgürü, aki főleg a tudatmódosító szerek hatása alatt elböfögött semmit-, illetve nagyotmondásairól ismert, a legutóbbi kettőskereszt állítása közben fitogtatta történelmi ismeretleneit, miszerint ők (azt csak sejtetni engedi, hogy kik azok) már az 5. századtól itt vannak. Arról a történelmi ismeretek alapos hiányáról tanúskodó vezér nem tesz említést, hogy vajon mit csináltak az alatt a hiányzó és jelentéktelen, mindössze ezer év alatt, amiről semmilyen feljegyzés nincs a történelemben. Természetesen megjelentek, vagyis inkább eltűntek a két ország iszonyának első áldozatai, a kétnyelvű helységnévtáblák, melyeket alapos egyszerűséggel ismét rendszeresen lefújnak, (nem jellemző módon most már az anyaországban is), mint a kilencvenes évek közepén. Megállapíthatjuk tehát, hogy a szlovák kormánykoalíció vetése, melyre 2006-ban figyelmeztettünk, beérett: aratásra vár a konkoly. Már nemcsak politikai szinten, de a hétköznapi életben is tapinthatóan megjelent a gyűlölet. Falfirkák, kommandósok itt, zászlóégetés, jelszócséplés, kétesen értelmezhető történelmi hacukákban való masírozás ott. A nyilatkozaháborúban felsorakoztatott érvek tömkelege, mely egyértelműen a másikat hibáztatja mindenért, könyvtárnyi nagyságrendekben áll a külügyi szolgák pulpitusai mögött, s napi szinten emelkedik, mint mindnyájunk vérnyomása. Csak kapkodjuk a fejünket, és közben akaratlanul az a vicc juthat az eszünkbe, amikor a II. világháború alatt jöttek az oroszok és elfoglalták az erdőt. Másnap jöttek a németek, és visszafoglalták az erdőt. Ez így ment heteken keresztül, majd jött az erdész, és kizavarta mindkét hadsereget az erdőből. A kérdés mostanság már csupán az, él-e még az öreg erdész? Palócz
Ipolynyéken ülésezik az Elnökök Tanácsa Havonta, és általában Pozsonyban, néhány alkalommal pedig valamelyik régióban tartja együttes üléseit az MKP Elnökök Tanácsa a párt Országos Elnökségével. Tudni kell, hogy a párt járási konferenciája által megválasztott járási elnökökből és a kerületi tanácsok által megválasztott kerületi elnökökből áll az Elnökök Tanácsa, amely a párt Országos Tanácsának a területiség elve szerint működő döntés-előkészítő testülete. November 21-én Ipolynyéken tartják együttes ülésüket. - Milyen jelentőséggel bír, hogy éppen a mi térségünkben zajlik majd ez a tanácskozás? - kérdeztük Hamerlik Richárdot, a párt Országos Elnökségének tagját és járási elnökét. - Nagyon fontos, hiszen nem minden nap jutnak el a párt vezetői, ill. csúcsvezetésének tagjai a mi régiónkba, tehát
akár Ipolynyékre, akár más községbe. Az igaz, hogy falunapok alkalmával azért néha el-ellátogatnak, de mivel, hála istennek, annyi falunap és egyéb rendezvény van a járásunkban, képtelenség minden meghívásnak eleget enni. Egyébként volt rá példa, hogy így testületileg Ipolynyéken találkoztak. Annak idején az egyik elődpárt, a Magyar Polgári Párt országos választmánya, néhány évvel ezelőtt pedig az MKP Országos Tanácsa tartotta itt ülését. Most viszont az Országos Elnökség és az Elnökök Tanácsa „randevúzik“ járásunk legnagyobb községében. Természetesen a fő téma az európai parlamenti választás, a jelöltekkel kapcsolatos tudnivalók, ill. a kiválasztás módja, meghatározni legfontosabb szerepüket stb. Azt hiszem, egyre többen látják úgy, hogy az európai parlamenti választás fontos. El kell hinnünk,
és látnunk kell, hogy az Európai Parlament jelenleg, és még előreláthatólag 10-15 évig az lesz, ahol bizonyos kereteket szabnak a nemzeti parlamentek és kormányok számára, amelyeket nem lesz ildomos túllépni. Ezért nagyon fontos, hogy nekünk olyan képviselőink legyenek, és lehetőleg minél többen az Európai Parlamentben, akik naprakész információkkal rendelkeznek, minden ajtó nyitva áll előttük, és az igényeinkről, ill. a sérelmeinkről, bárminemű gondjainkról pontosan és rugalmasan tudják tájékoztatni a többi döntéshozó szerv tagjait és vezetőit. Hogy olyan dolgok, amelyek pl. az elmúlt bő két év alatt előfordultak velünk, ezek már ne ismétlődhessenek meg. /-/
Közélet
4 Kürtös
2008. november
Egy szemtanú beszámolója
A v i h a r o s DAC - S l o v a n m e c c s r ő l Mást mond a rendőrség, mást állítanak a szurkolók a november 1-jén, szombaton súlyos zavargásokkal kísért DACSlovan bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. Napokig első oldalon hozták a lapok a beszámolókat, nyilatkozatokat a rendőrség brutális beavatkozásáról, melynek során több tucat sérültet kellett ellátni, és egy 18 éves csallóközi szurkolót mentőhelikopterrel kellett elszállítani. Jelen volt a mérkőzésen Hamerlik Richárd, az MKP Országos Elnökségének tagja és járási elnöke is. Hogyan látta a történteket? Régebben, amíg a szülőfalumban éltem, rendszeresen kijártam a DAC-meccsekre. Amióta elköltöztem otthonról, és ide, Palócföldre köt a családom, nem mondhatnám, hogy gyakran járok a DAC mérkőzéseire. Legutóbb 1993. május 23-án voltam a dunaszerdahelyi stadionban. Csak mellesleg jegyzem meg, erre csak azért emlékszem ilyen pontosan, mert ezen a napon született a fiam. Nos, akkor is egy DAC-Slovan meccset láttam. Akkor a kommandósok ránk vigyáztak, nem pedig a rendzavaró Slovan-drukkerekre, és akkor még nem volt verés. Most is azért utaztam el a mérkőzésre, mert tudomásomra jutott, hogy több mint ezer kommandós rendőrt vezényelt ki a kormány. Tehát gyaníthatóvá vált számomra, hogy ez itt nem egy egyszerű mérkőzés lesz. Ahogy mentünk be a velem utazó Ladányi Lajos kollégámmal a városba, már a város elején járőröző rendőrökkel találkoztunk, akik messzelátóval szemlélték a gépkocsik, ill. autóbuszok rendszámait, és ami magyar rendszámú volt, azt automatikusan félreállították, átkutatták, feltartóztatták stb. Egyébként a város kihalt volt. A városházán értesültem a polgármester úrtól, ill, a titkárnőjétől, hogy a mérkőzésnek már volt előzménye. Mégpedig fél tíz tájban több autóbusznyi pozsonyi huligán végigmasírozott Dunaszerdahely egyik utcáján miközben azt ordítozták, hogy „My sme tu doma!“ ami magyarul azt jelenti: „Mi itthon vagyunk.“ És közben törtek-zúztak, így félemlítették meg az embereket.
Érdekes módon, a „kedves“ rendőrök nem avatkoztak be. A mérkőzésen viszont az elejétől látható volt, hogy a Slovanszurkolóknak hátat fordítanak a rendőrök. Bevallom, keveset láttam a meccsből, mert tekintetem inkább a DAC-szektorra, no meg a kommandósokra irányítottam, és próbáltam kifürkészni, mi lesz az, ami kiprovokálja őket. A mai napig nem találtam semmi okot, ami kiprovokálhatta volna őket. Mert számomra egyértelmű, hogy a jelenlegi szlovák kormány, vagy annak megbízott tagjai ezeket a verőlegényeket a magyar emberek megfélemlítésére küldték oda. Mégpedig egyetlenegy céllal: ha törik, ha szakad, ha van ok, ha nincs ok, a magyar embereket meg kell félemlíteni, meg kell verni, és ráadásul a rendőrök ún. viperát, vagyis teleszkópos vasbotot használtak, amelynek használata egész Európában tilos. Semmilyen okot nem láttam, és nem is volt, a rendőrrohamra. Több ismerősöm éppen abban a félig üres - mert oda nem engedtek be több embert - szektorban foglalt helyet, ahol egyébként a rendőröknek semmi keresnivalójuk nem volt. Annak ellenére bejártak oda provokálni, járkáltak a békésen szurkoló nézők előtt. Én úgy vélem, ha a rendőrségnek komoly bizonyítékai lennének, azokat már réges-régen a nyilvánosság elé tárták volna. Amit pedig a rendőrfőkapitány csinál a helyetteseivel, a belügyminiszter a köztársasági elnökkel, kész tragikomédia, az az emberek megfélemlítése és meggyalázása. A rendőrség semmi olyan bizonyítékokkal nem rendelkezik, amelyek okot szolgáltattak volna védtelen és vétlen emberek megtámadására. Egyértelművé vált számomra, hogy megfélemlítés folyik, és ez az egyik eleme volt ennek. Ugyanez vonatkozik a honismeretkönyvekre, ugyanez vonatkozik Malina Hedvigre és sok minden másra. És tartok tőle, hogy olyan kiváló zenekarok, mint a Kárpátia, a Hungarica felvidéki koncertjeit is ilyen nagyon „kedves“ rendőrök fogják látogatni. /-/
Köszöntötték az időseket
Új iskolabuszt kaptak
Szép és bensőséges nyugdíjasnapi ünnepséget tartottak Zsélyben. A községi hivatal által szervezett rendezvény nyitányaként Mária Jadroňová, a hivatal alkalmazottja Az élet fája című verssel köszöntötte az egybegyűlteket, majd Makó Gyula polgármester szólt hozzájuk meleg szavakkal, és egyúttal megköszönte a község felvirágoztatása érdekében végzett sokoldalú munkájukat is. Ľudovít Gábriš helyi plébános is köszöntötte a nyugdíjasokat, akik között ott volt a község legidősebb embere, a 95 éves Bányai Sándor, továbbá a maga 93 évével Anna Ďureková és a 89 éves Tóth Aranka néni is. A rendezvény további részében Dušan Bohuš és népi zenekara szórakoztatta a nagy számban megjelent nyugdíjasokat. /-/
Idestova bizony tíz éve annak, hogy Óvárból a magyar iskolába járó gyerekeket iskolabusz viszi az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába. Annak idején esménynek számított a Video Alapítvány jóvoltából a Hyundai márkájú mikrobusz üzembe állítása, amely minden tanításon napon vitte és hozta a helyi Szent Erzsébet Egyházi Alapiskolából felső tagozatra lépő tanulókat. Most is így van ez, azzal a különbséggel, hogy e hónap elejétől az óvári gyerekek immár egy vandonatúj, kilenc férőhelyes Ford Tourneo iskolabusszal utaznak, amely október 24-én gördült be a faluba Ladányi Lajosnak, a Video Alapítvány kuratóriumi tagjának „kormányzásával“. Jelen volt a szűk körben megtartott átadási ünnepségen Fridreczky János, az Alapítvány elnöke és Bugyi Ferenc ügyvezető igazgatója is, míg a vendéglátók részéről Benkocs Irma, a község polgármester asszonya, Mede Károly helyi plébános és Baráth Sarolta tanítónő. Az átadási ceremóniát követően Mede Károly atya megáldotta és felszentelte a több mint egymillió korona értékű gépjárművet. -bgy-
Közélet
2008. november
Kürtös 5
ÖTÉVES A KÖZÉPSŐ-IPOLY MENTE R É G I Ó F E J L E S Z T É S I Ü G Y N Ö KS É G csolatok terén. A szakmai segítségnyújtás keretén belül számos pályázat lebonyolítását biztosítottuk, ezzel is elősegítve a források felhasználását a térségben. Eddigi tevékenységünk során több mint 2000 konzultációt folytattunk le. Kiépítettük az információs hálózatunkat, amely felhívja a települések, az oktatási intézmenyek, vállalkozók és civil szervezetek figyelmét az aktuális pályázati lehetőségekre. Közel 50 település, ill. kistérség fejlesztési tervét készítettünk el. Több sikeres rendezvényünkre emlékezhetnek a résztvetvők, Amikor először fogalmazódott meg Hamerlik Richárd javaslatára az alapítótagokban az igény, hogy régiónk előrejutását fejlesztési ügynökség megalapításával, ill. működtetésével segítsék elő, a kezdeti nehézségek, problémák, feladatok sokasága közt bizonyára nem gondolták, milyen hamar eltelik az első öt esztendő. Bár a kezdetekben akadtak néhányan, akik kétségbe vonták az ügynökség létének szükségességét, mára az elért eredmények bebizonyították az iroda létjogosultságát. Ügynökségünk a kezdetekben Zsélyben a helyi középiskola épületében működött, majd 2004-ben költözött át Nagykürtösre a Szlovák Posta épületébe, ahol jelenleg is fellelhető. Legjelentősebb feladatunknak a térség komplex fejlesztését, a megfelelő tájékoztatást, tanácsadást, partnerségi kapcsolatok kialakítását tartottuk és tarjuk ma is. Az elmúlt öt év alatt folyamatosan fontos szerepet játszottunk különöző pályázatok, tervezetek előkészítésénél és megvalósításánál is. Fennállásunk óta 158 pályázatot dolgoztunk ki, ebből eddig 49 pályázat sikeresen valósult meg 12 millió koronát meghaladó értékben. Segítségünkkel 45 milliós értékben valósultak meg pályázatok a határon átnyúló kap-
mint például Szlovákia EU-s belépési ünnepsége, valamint több szakmai konferencia megrendezése fűződik a nevünkhöz, amelyek a térség fejlesztését, ill. vállalkozás-, vidék- és agroturisztikai fejlesztét hivatott elősegíteni. Regionális és helyi kiállításokat szerveztünk, aktívan támogattuk és elősegítettük az Ipolyhidak újjáépítését szorgalmazó tevékenységet is. Szorgos és kitartó munkával töltött öt év áll mögöttünk, így a teljesség igénye nélkül tudjuk csak összegezni az eddigi tevékenységünket. Az október 9-én tartott születésnapi ünnepséggel szerettünk volna köszönetet mondani elsősorban azoknak az alapítótagoknak, támogatóinknak, akik a kezdetektől fogva hittek bennünk, és aktívan
támogatták tevékenységünket. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével az alapítótagok közül Hamerlik Richárd, Molnár Katalin, Nagy József és Zsigmond László, az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma képviseletében Jaroslav Izák és Margaréta Vilčeková, amely fontos partnereinek tekinti a regionális fejlesztési ügynökségeket, a Köztársasági Elnök Hivalata nevében Miroslav Bancík fogadta el meghívásunkat, a Besztercebánya Megyei Hivatalt Figna Ede képviselte, valamint megjelentek a média képviselői és az ügynökség partnerei is. Ünnepi beszédében Hamerlik Richárd, Jaroslav Izák, Bancík Miroslav és a magyaroszági partnerek nevében Serfőző András méltatta az ügynökség eddigi tevékenységét. Zsigmond László pohárköszöntőjében kívánt sok sikert további tevékenyégünkhöz. Egy évforduló mindig jó okot szolgáltat arra, hogy visszatekintsünk a múltba, értékeljük azt, amit sikerült elérnünk, és ennek alapján nézzünk a jövőbe. Ezúton szeretnék köszönetet mondani munkatársaimnak is, akik szorgalmas, odaadó munkájukkal hozzájárultak a térség fejlesztéséhez. Nem volna teljes ez a számvetés, ha elfeledkeznénk mindazokról, akik mindmáig együttműködtek velünk. Gondolok itt elsősorban a községekre, a polgármesterekre, a vállalkozókra, a kistérségek és nonprofit szervezetek vezetőire, valamint mindazokra a hazai és külföldi szakemberekre, akikkel közösen munkálkodtunk. Bízom benne, hogy a jövőben is együtt dolgozunk majd azért, hogy az itt élő embereknek jobb életkörülményeket tudjunk biztosítani, hogy ne idegen régiókban vagy országokban tudjanak érvényesülni, hanem a szülőföldjükön. Lőrincz Mária
Í r ó - o l va s ó ta l á l ko z ó I p o l y ny é ke n Az olvasás jó, kellemes és hasznos időtöltés. Kiskorunk óta kapcsolatban vagyunk a könyvekkel. Régen a szüleink olvastak fel egy-egy rövidebb, hosszabb történetet esti meseként. Most, hogy nagyobbak lettünk, saját magunk is megtapasztalhatjuk az olvasás élményét. Ennél nagyobb öröm, ha a könyvek írójával személyesen is találkozhatunk, beszélgethetünk. Ilyen alkalomra nyílt lehetőség egy kora őszi októberi estén az ipolynyéki könyvtárban. Az író-olvasó találkozó vendége N. Tóth Anikó író, pedagógus, irodalomtörténész és Pénzes István író, pedagógus, szerkesztő volt. N. Tóth Anikó ún. mesketéi (rövid mesék) inkább a többségben lévő diákoknak szóltak. Pénzes István pedig fontosabb történelmi eseményekről beszélt. Ezen kívül nagyon érdekes anyanyelvi fejtörőket is kap-
tunk tőle, amit m i n d a n ny i a n örömmel oldottunk az est folyamán. Az írók saját könyveikkel is kedveskedtek nekünk, amit a helyszínen szívesen dedikáltak. Számomra élmény volt ez az est. Nagy Viktória, BBMTNYA Ipolynyék
Kultúra
6 Kürtös
2008. november
Thália szekerén jöttek haza az ipolynyéki színjátszók „Tizedik éve zötykölődik Thália rozzant szekere Szepsi felé, hogy aztán Buzitán javítsák ki a tengelytörést, és meg is kenik, ha lesz lekvár vagy kocsikenőcs“ - idézem Mihályi Molnár Lászlót a Lakoma című fesztiválújság főszerkesztőjét, mely lap idén is háromszor jelent meg a tizedik évébe lépett Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. A kerek évforduló is azt bizonyítja, hogy a fesztivál megtalálta a
környéke Csemadok TV elnöke, Hrubík Béla a Csemadok országos elnöke, Harsányi László a Nemzetei Kulturális Alap elnöke, valamint Zachariás István, Szepsi polgármestere nyitották meg a seregszemlét. Ezt követően került sor a 2005-ben alapított Mics Károly Éleműdíj átadására, melyet ebben az évben Papp Ferdinánd, a királyhelmeci Bodrogközi Színjátszócsoport meghatározó alakja kapta. Az idei fesztiválon
férfi alakításának díját kapta. Azt hiszem, hogy ezek az elismerések is igazolják, hogy az ipolynyéki Csemadokban évtizedek óta folyó magas szintű munka, évről évre meghozza a gyümölcsét, ami talán ösztönzőleg hathat a régió többi alapszervezetére is, aminek jeleit az utóbbi időben egyre gyakrabban fedezhetjük fel egy-egy rendezvény kapcsán, többek között Ipolykeszin, Ipolyhidvégen, Kőkesziben, Ipolybalogon, Csábon, Ipolybalogon, Inámban, Nagycsalomján,
helyét, a csoportokat és a közönségét is. A rendezvény november 13-án, csütörtökön indult, Egressy Béni 2006-ban felavatott szobrának megkoszorúzásával, majd a helyi Laczkó Máté Bormúzeum pincéjében folytatódott a hagyományos tökkiállítással, ahol - csütörtök lévén csupa tökös gondolat kapott helyet. Nagy sikert aratott az „Egy tökkiállítás margójára, avagy hogyan ápold a töködet“ című írás, mely Esterházy Péter, Kossuth- és egyéb díjas író böszmeségére készült veretes magyar nyelven. A tökfesztivált követően Gecse Attila fotókiállítását tekinthették meg az érdeklődők, melyet Havasi Péter, a fesztiválzsűri egyik tagja mutatott be, majd a szepsi kultúrház tavaly felújított nagytermében Csoltkó Jenő a Kassa-
mintegy tizenöt verseny- és vendégcsoport mutatkozott be, köztük régiónkból egyedüliként a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének Mics Károly Színjátszó Csoportja, akik Balík Judit rendezésében vitték színre Emőd Tamás - Török Rezső zenés vígjátékát, a Harapós férjet. A magas színvonalú versenyen végül is a fesztivál fődíját a Nánai Színjátszókör vitte el. Az ipolynyékiek Buzita község polgármesterének díja mellett két, egyéni díjjal gazdagították az elmúlt évek alatt begyűjtött elismeréseket. Cseri Ilona Börcsök Lina szerepének megformálásáért a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának díját, Gyurász Flórián pedig Cziha Tóni koszorús költő személyének hiteles alakításáért a fesztivál legjobb
Lukanényén vagy éppen Szécsénykovácsiban. A csoportnak gratulálunk, és kíváncsian várjuk, hogy a 2009-es évben milyen új darabbal rukkolnak elő. Palócz
Kultúra
2008. november
Kürtös 7
Közép−Európa története Egy cseh politológus szemével A Magyar Kultúra Alapítvány Budapesten szeptember 18-án egy nagyon szép és értékes könyvbemutatót tartott. A résztvevőket Dr. Koncz Gábor, az MKA igazgatója köszöntötte. A kiadvány bemutatásán részt vett a szerző, Rudolf Kučera cseh történész és politológus, valamint Popély Gyula szlovákiai magyar történész, az utószó írója. A könyvet ismertette és a róla szóló eszmecserét Mészáros Andor történész vezette. A könyvből részletek hangzottak el Pécsi L. Dániel előadásában. A szerző Prágában született 1947ben, a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, később rövid ideig a Csehszlovák Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetében dolgozott, ahonnan a Charta ´77 mozgalommal való együttműködése miatt azonnali hatállyal elbocsátották. Részt vett a kommunistaellenes ellenzékben, a rendszerváltozást követően 1990-től az újonnan megalakított Társadalomtudományi Karra került, ahol megalapította a politológiai tanszéket és a politológiai szakot. Jelenleg politikai filozófiát ad elő. A magyar nyelvű kiadás előszavában ezt írja: „Véleményem szerint a kisebbségekkel szembeni megromlott viszony a fő oka annak, hogy a közép-európai régió mai államainak többsége nem képes valóban gyümölcsöző közép-európai együttműködésre. (...) Feldolgozni Közép-Európa teljes múltját és az új alapokat felállítani ezért bizonyára nehéz lesz országaink Európa Unióba való belépése után is. A demokratikus átalakulás ugyanis nem épülhet fel a hazugságban élve“. A könyvbemutatón több kérdés is elhangzott, de a könyv számunkra fontos értékeiről Popély Gyula történész szólt. Ebből idézek: „...Először is szeretném leszögezni, hogy az erkölcsi magaslatokon álló ember legszentebb feladata és kötelessége az igazság keresése és az igazság kimondása. És ezt meg kell tennie mindenféle köntörfalazás nélkül, mert az igazság nem azáltal válik igazsággá, hogy egy ember mondja ki, vagy milliók mondják ki. Az igazság önmagában véve is igazság. Hasonlóképpen vonatkozik ez a hazugságra is. A hazugságot ezerszer, milliószor elmondják, éppen ezért az igazságot is el kellene legalább ennyiszer mondanunk. Sajnos nem ez történik. Annak lehetünk a tanúi, hogy olyan társadalomban élünk, ahol az irányadó köröknek, a Közép-Európa irányát megszabó nagy trendeknek vala-
hogy kedvesebb a hazugság, a félrebeszélés, mint az igazság megtalálása és kimondása. Éppen ezért mindenkinek
szent kötelessége tenni a helyzet javítása érdekében valamit, mindenkinek a maga posztján, a maga területén, mert ezáltal válunk valóban morálisan, kellő magaslatokban álló teremtményeivé az Úristennek. A tudósnak, ezen belül is a történésznek, nagy a felelőssége. Felelős nemcsak a múltért, hanem a jelenért is, és ezáltal természetesen a jövőért is. A tudós történész mindig érzékenyebben tudja kitapintani a társadalom szívdobbanását, mint csak a jelen pillanat hasznát leső politikus. Ahogy az utószóban is leszögeztem azonban, a történések rendszerint nem a történészek elképzelései szerint alakulnak, hanem a politika vezényli őket. És, sajnos, a történettudományt még napjainkban is nagyon sokan, nagyon sok politikai irányzat, nemzeti törekvés arra próbálja felhasználni, hogy az elkövetett gazságokat valamilyen módon megmagyarázza és igazolja, az ördögöt angyallá varázsolja és fordítva. Nagyon nehéz tisztességes tudósnak maradni az ilyen légkörben, de ami nehéz, az nem lehetetlen. Kevesen vannak az ilyen történésztudósok, főleg azon az oldalon, ahol haszonélvezői állnak és élnek a történelem ezen ferdüléseinek. Kevesen vannak és igazi prófétai feladatot kell teljesíteniük, mert valóban nagy szükség van rájuk. A próféták sorsa pedig tudjuk mi volt. Nem kedveltek soha semmilyen rendszert. Sem ókor, sem középkor, sem a mi korunk nem kedvelte az igazságot kimondó, úgymond profetikus embereket. …A 20-as, 30-as években Csehszlovákiát a nemzeti kisebbségektől féltik, és törvényeket, jogszabályokat próbálnak alkotni a többség védelme érdekében a kisebbséggel szemben. A győzteseknek, mondja Rádl Emánuel cseh tudós, a győzteseknek, az erőseknek nincs szükségük törvényre. Ők törvények nélkül is, pusztán erejük-
nél, súlyuknál fogva meg tudják védeni magukat. A törvények mindig a gyengébbet, a legyőzöttet, a kisebbséget kell hogy védjék. Ha a többség jogát, létét próbáljuk törvényekkel védeni a kisebbséggel szemben, ez nem más, mint a legbrutálisabb elnyomása a gyengének. …Előbb a történelemnek kell megtennie, a tudománynak kell megtennie a maga lépéseit, a politikum pedig - remélhetően - fokozatosan talán követni fogja - idézőjelben mondva - a profetikus hangokat bátran kimondó tudósok szavát. Mert el kell jutnunk egy olyan társadalomba, ahol nem az önzés, nem az egymás gyűlölése lesz a kohéziós erő egy-egy bizonyos társadalomban, társadalmakon belül, hanem pont fordítva, a közösségből kisugárzó szeretet és a másokat megnyerni képes image-eszme. A cseheknél fölfedezhető már ez a gondolat. Nagyon reméljük, hogy elkövetkezik az idő, bízzunk benne, hogy előbb vagy utóbb, hogy a Kárpát-medencei tejtestvéreink, gondolok elsősorban szlovákokra, románokra, szerbekre, horvátokra, legalább részben megpróbálnak erre az útra lépni, és mi majd boldogan konstatálhatjuk valamikor, hogy igenis a tudomány már megtette a lépéseket, a következő lépéseket a mindenkori politikumnak kell megtennie.“
A könyv megjelenését többek közt a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Ilyen nálunk jelenleg biztos nem fordulhat elő. Megrendelhető a Bookline internetes áruházban (www.bookline.sk). Balogh Gábor
Közélet
8 Kürtös
2008. november
A Z E U R Ó S Z L OV Á K I Á BA N Mivel a magyar ajkú lakosság ígért tájékoztatása magyar nyelven késik, illetve a tájékoztató anyagok lapzártáig régiónkban tudomásunk szerint még nem voltak átvehetők, ezért a világhálón hozzáférhető anyagokból az alábbi válogatást tesszük közzé.
Már 2009. január l-jétől csatlakozunk azon fejlett európai országok 320 millió lakosához, amelyek nemzeti valutájukként fogadták el az eurót. Az euró bevezetésére az Európai Unióba való belépésünkkel egyidejűleg vállaltunk kötelezettséget. Az euró az Európai Unió azon államainak közös pénzneme, amelyek a Gazdasági és Monetáris Unió teljes jogú tagjai. Az euró az amerikai dollárral együtt a két világszerte elismert valuta egyike. Egy euró 100 eurócentnek felel meg. Az euró jelének megformálását a görög epszilon betű inspirálta, utalásként az európai civilizáció bölcsőjére, és az Európa szó első betűjét fejezi ki. 2009. január l-jétől Szlovákiában az euró lesz a fizetőeszköz. Az euró jelenleg az euróövezet 15 országának: Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Ausztria, Szlovénia, Spanyolország, Olaszország pénzneme. Az Európai Unió beleegyezésével az eurót használja még Monaco, San Marino és a Vatikán is. Az eurót, mint egyedüli pénznemet, használja még Andorra, Montenegró és Koszovó. Mit hoz számunkra az euró? * erős és stabil pénznemet, melyet a világon mindenhol elismernek, * stabil gazdasági és életszínvonalnövekedést, * a bérek, a nyugdíjak, a foglalkoztatottság nagyobb növekedését, * egyszerű utazást külföldre, * egyszerűbb vállalkozást, * magasabb szintű nemzetközi kereskedelmet, külföldi beruházásokat, gazdasági növekedést.
2008 augusztusától 2009 végéig minden árat fel kell tüntetni koronában és euróban is. A koronát az átváltási árfolyam alapján számítjuk át euróra. Párhuzamosan kell feltüntetni: - az árcédulákat az üzletekben, - a pénztári bizonylatokon szereplő összegeket az üzletekben, - a végösszegeket a fizetési papírokon, - a kifizetett nyugdíjak és szociális juttatások összegét, - az állampolgároknak küldött számlákat, az állampolgárok hazai pénznemben vezetett számláinak kivonatát. Egyes esetekben nem szükséges a kettős árat feltüntetni közvetlenül az árcédulán. Elég, ha látható helyen, könynyen hozzáférhető kettős árlistákon vannak feltüntetve. A párhuzamos feltüntetés ezen egyszerűbb formái érvényesek például a kórházak, benzinkutak, gyógyszertárak, katalógusok, hentesüzletek, cukrászdák, játéktermek, termékautomaták, publikációk, nyilvános telefonautomaták és az öt, ill. ennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetek esetében. Az eurós árak a kettős árcédulákon 2008 végéig csupán tájékoztató jellegűek. Az üzletek ebben az évben nem kötelesek áruikat euróért eladni, és euróval történő fizetés esetén alkalmazhatják a piaci árfolyamot. Az átváltási árfolyam 2009. január l-jétől lép hatályba, és ezen időpont után nem alkalmazható más árfolyam az átváltásnál. A Szlovák Köztársaság az eurót 1 € = 30,1260 Sk átváltási árfolyammal vezeti be. Ezen árfolyam szerint számítják át euróra az árakat, a béreket, a nyugdíjakat és minden további, szlovák koronában megadott értéket. Az átszámítás során csak a teljes átváltási árfolyam alkalmazható. Fogyasztóvédelem Az euró bevezetése miatti áremelések megakadályozására szolgál: * az árucikkek és szolgáltatások árainak csaknem másfél éves időszakon keresztül történő párhuzamos feltüntetése euróban és szlovák koronában egyaránt, * az Etikai kódex önkéntes elfogadása a vállalatok és önkormányzatok részéről, * az árak alakulásának ellenőrzése a Statisztikai Hivatal és a fogyasztóvédelmi szervezetek által, * illetékmentes pénzváltás, * az eladók előzetes ellátása elegendő mennyiségű bankjeggyel és érmével.
A törvény tiltja az euró bevezetésével kapcsolatos költségek miatti áremelést. Legyen körültekintő! * Az euró bevezetésének ürügyén ne adjon senkinek információt a bankszámlájához való hozzáférésről, mint pl. a számlaszámról, jelszóról vagy hitelkártyája PIN-kódjáról! * Koronáit bankban váltsa át euróra, ne az utcán, sem pedig az akár Önt otthon meglátogató, magukat bankok, önkormányzatok, a társadalombiztosító vagy egyéb intézmény képviselőinek kiadó személyeknél. * Senkinek nincs joga információt kérni Öntől arról, mennyi pénze van otthon, vagy hogyan és mikor szeretné a pénzét euróra váltani. Et i ka i k ó d ex Az euróra való sikeres áttérés szempontjából szükséges, hogy a fogyasztók közt kiépítsük a bizalom és a kellő tájékozottság érzetét. Ezt a célt szeretné szolgálni az euró bevezetésének etikai kódexe is, amely a SzK euró bevezetéséért felelős meghatalmazottjának és a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének együttműködéseként jött létre. Aláírói vállalják, hogy: - nem használják ki az euró bevezetését áremelésre, - az átváltási árfolyam megállapítása után mielőbb elkezdik a kettős árazás használatát, - a lehető legpontosabban számolják át az összegeket euróra, - láthatóan feltüntetik az átváltás árfolyamát, - tájékoztatják ügyfeleiket az euró bevezetésével kapcsolatos változásokról, - feltöltik a pénztárt elegendő menynyiségű eurókészpénzzel. A vállalatok a www.euromena.sk oldalon csatlakozhatnak az Etikai kódexhez.
Közélet
2008. november
Kürtös 9
A Z E U R Ó S Z L OV Á K I Á BA N * Átváltás a Szlovák Nemzeti Bankban (illetékmentesen): - az érméket 2013-ig, - a bankjegyeket és az emlékérméket időhatár nélkül lehet beváltani. * 2008 decemberében 500 Sk (16,60 €) értékű szlovák euróérmés kezdőcsomagokat vásárolhatunk a bankokban és a postahivatalokban Az euróra való gördülékeny áttérést azzal is segíthetjük, ha a 2008-as év vége előtt bankszámlára helyezzük megtakarított pénzünket A bankok a pénzt automatikusan és bármilyen illeték nélkül beváltják.
Pénznemváltás vár ránk * A bankok koronás számláin található pénz 2009. január 1-jén automatikusan és illetékmentesen euróra változik, pontosan a már megállapított 1 € = 30,1260 Sk átváltási árfolyam szerint. A számlaszámok és a hitelkártyák számai nem változnak. * A 2009. január 1-jétől január 16-ig tartó kettős pénzforgalom időszaka alatt az eurón kívül koronabankjegyekkel és -érmékkel is fizethetünk. Az üzletek csak eurót adnak majd vissza. * A bankautomaták 2009. január 1-jétől csak euróbankjegyeket fognak kiadni. * A korona átváltása euróra a bankokban: - az érméket 2009. június 30-ig, - a bankjegyeket 2009, december 31ig lehet beváltani. A bankok 2009. január 19-ig (még aznap is) illetékmentesen és korlátlanul váltják be a szlovák koronát euróra, 2009. január 20-tól 100 darab bankjegyig és 100 darab érméig egy átváltás alkalmával. (Befejezés az 1. oldalról)
J ó ta n á c s o k - Ha megtakarított pénze vagy nagyobb mennyiségű készpénze van otthon szlovák koronában, a legjobb, ha már december elején bankban helyezi azt el (Ürítse ki a perselyeket is!). A bank a számláján vagy betétkönyvében található koronát 2009. jan. 1-jén automatikusan és illetékmentesen átváltja euróra. - Pénzt csak bankban váltson át! Ugyancsak bankban vagy postán vásárolja meg az euróérmés kezdőcsomagokat! Az átváltás mindenütt pontosan az 1 € = 30,1260 Sk árfolyam szerint történik. 2009. január 1. után senki nem válthat át koronát euróra más árfolyam alapján. - Követelje meg az eladóktól, hogy ne emeljék áraikat az euró bevezetésére hivatkozva, például oly módon, hogy csatlakozzanak az Etikai kódexhez! - Ismerkedjen meg az euróbankjegyekkel és -érmékkel, valamint biztonsági elemeikkel is! - Senkinek ne adjon információt az euróra való áttérés ürügyén bankszámláiról, hitelkártyáiról vagy az otthon őrzött készpénzéről! - A 2009. január 1. és 16. közti kettős pénzforgalom időszakában legyen belátó az üzletekben! Az üzlet nem pénzváltó. Ha koronával fizet, igyekezzen
BÚCSÚ
A KORONÁTÓL
Tizenöt év után, 2009. január 1-jével azon európaiak 300 milliós családjába kerülünk, akik saját fizetőeszközüknek tartják az eurót. Az euró erős és stabil pénznem, amely az Európai Unió 27 országa közül 15-ben számít törvényes fizetőeszköznek, és ugyanakkor elismert az egész világon. Hét euróbankjegy van. Szlovákiában is 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 eurós címletekben kerülnek forgalomba. A bankjegyek különböznek színbelileg /5 € - szürke, 10 € - vörös, 20 € - kék, 50 € - narancssárga, 100 € - zöld, 200 € - sárgásbarna, 500 € - vöröseslila/ és méreteikben is. Minél nagyobb a bankjegy, annál magasabb az értéke. Az euróbank-jegyek azonosak az egész euróövezetben.
-
minél pontosabban fizetni, hogy a pénztárnál ne okozzon gondot az eurókészpénzzel a többi ügyfélnek! Az üzletnek joga van elutasítani a koronás fizetést, ha a koronabankjegy értéke meghaladja a bevásárlás értékének négyszeresét.
- A kettős pénzforgalom időszakában részesítse előnyben a hitelkártyás fizetést, és nem lesz gondja a készpénzzel. - Azonnal tájékoztassa az ellenőrző hatóságokat az euró bevezetésével összefüggő szabályok megsértéséről! - Kövesse a fogyasztók jogairól és az euró bevezetésére vonatkozó általános szabályokról szóló tájékoztató plakátokat a helyi önkormányzat kifüggesztési helyein.
Összeállította Balogh Gábor
JÖN AZ EURÓ
Euróérméből nyolc van, s 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centes, valamint 1 és 2 eurós címletekben lesznek forgalmazva. Az euróérmék hátlapja azonos, az egész euróövezet területén, rajta az EU térképe látható. Az előlapok „nemzetiek“, az egyes országok eltérő nemzeti motívumait viselik. A mi 1, 2 és 5 centes érméinken a Tátra Kriváň csúcsa, a 10, 20 és 50 centeseken a pozsonyi vár, az 1 és 2 eurós érméken pedig a hármas halmon álló kettős kereszt látható. Valamennyi euróérme - tehát a szlovák is - érvényes /lesz/ az euróövezet minden országában. Bodzsár Gyula
10 Kürtös
Kultúra
2008. november
AZ ÁLMOK HŐSÉNEK NYOMÁBAN - AHOGYAN A KRÚDY-TISZTELŐK LÁTJÁK Nem rendhagyó módon az ősz csodálatos, simogató melegével köszönte meg az idei Krúdy-napok résztvevőinek a fáradozását és türelmét. A kétnaposra „duzzadt“ rendezvény, melyet ebben az évben is a Palóc Társaság, valamint a Csemadok Szécsénykovácsi Alapszervezete és Nagykürtösi Területi Választmánya szervezett, élményekben és gondolatokban is maradandót hagyott maga után.
A program október 18-án, Krúdy Gyula dédszüleinek sírjánál kezdődött a helyi temetőben ünnepi beszéddel és koszorúzással, majd kerekasztal-beszélgetésbe torkollott a Krúdy-napok jövőjéről és a Krúdy örökség hagyományápolásáról. Az idei esztendőben is ellátogattak közénk az óbudai Krúdy Kör tagjai, akik mindkét napon keresztül élményeket gyűjtöttek és osztottak meg velünk, hiszen mint mindig, most sem jöttek üres kézzel. Vasárnap a Palóc Társaság szervezésében a Kör tagjai megtekintették a zsélyi Helytörténeti Múzeumot a Zichykastélyban, majd innen Szklabonyára látogattak a Mikszáth Kálmán Emlékmúzeumba, ahol, mint az előző helyszínen, Böhm András kalauzolta őket. Urbán Aladár jóvoltából ebben az évben a hagyományos kékkői Balassi-koszorúzást is megejtettük, majd az őszt sirató színes falevelek zuhatagában a vár fölött magasló Kálvária-domb megmászása után együtt gyönyörködtünk a csodálatos kilátásban, mely a Kürtös patak völgyét hosszában tárta elénk. A várban, a Balassi-emléktábla előtt Híves István és lánya adott bizzonyságot zenei és irodalmi ismereteiről, majd Kotoráné Belá Rózsika tolmácsolásában halhattunk egy gyönyörű Balassi-verset. Nem maradhatott el a hagyományos gesztenyekóstoló sem, melyről Kotora Milan gondoskodott. Az irodalmi, történelmi séta a délutáni órákban Szécsénykovácsiban folytatódott, ahol Krúdy Gyula emléktáblája előtt a község főterén a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszo-
rúit, majd ezután a helyi kultúrházban kezdetét vette az ünnepi műsor, melynek első részében a Krúdy Kör tagjának, Koncz Eta festőművésznek a kiállítását tekinthettük meg. Őt követően Pekár István, a Duna TV volt elnöke osztotta meg velünk gondolatait, melyből néhányat idézünk: „… Az emberek nagy része manapság nem éli valódi életét. Egy ál-élet az, amelyet az emberek folytatnak, telve hazugságokkal, gonoszságokkal, nyomorúságokkal. Igazi életüket álmukban élik az emberek, amikor olyan jóságosak lesznek valamennyien, mint azok a szegények, akik a hajnali miséket látogatják. Miközben szeretett írónk soraival köszöntöm Önöket, eljátszottam azzal a gondolattal, hogy vajon miként élne, alkotna ma Krúdy Gyula? A termékeny író munkái vagy százhúsz kötetet töltenének meg, ha egyszer elkészülne a kritikai kiadása. A hatalmas teljesítmény mögött azonban nem egy nyugodt alkotó élet húzódik meg. Sokszor meg kellett tapasztalnia, hogy a legjobb múzsa a hitelező és a végrehajtó. Életének hanyatló éveiben, amikor már divatjamúltnak tartották, és nem keresték az írásait, a honoráriumok pedig egyre kisebbek lettek, mindent írt, amiért pénzt kapott. Még ponyvaregényeket is, álnév alatt.
Azt hiszem, ma hasonló robotra kényszerülne. Valószínűleg üresfejű sztárocskák, álhírességek nevében írna szakácskönyveket, álomfejtéseket, életrajzokat. Krúdy a fogadók, vendéglők világának ismert alakja, az ételek bravúros írója vajon mit kezdene ma a gyorséttermek, a távol-keleti és a reformkonyhák furcsaságaival? A Varjúleves című történetben talán megírná annak a vállalkozónak a történetét, aki rájött arra, hogy nem elég jót főzni, hanem köréje legendát érdemes gyártani. A valós ételt csak valós áron lehet eladni, de a csodaételt csodaáron. Találni kell egy embert, aki egykor kövér volt, majd lefogyott, és
némi pénzért hajlandó azt mondani, hogy hősünk ételétől történt mindez. A szovjet birodalom összeomlásakor nem értettük, mit akart mondani a magát Amerikában főbe lövő Márai Sándor azzal, hogy a bolsevizmusnál csak egy rosszabb van, ami utána jön. Ma már tudjuk. A megnyomorított lelkünk védtelen volt a nyugat híg és hamis kulturális termékeivel, szólamaival, divatirányzataival szemben, amelyek ránk zúdultak a kereskedelmi televíziókból, a hollywoodi filmekből, a könyvpiacot elárasztó fordításokból, a bulvársajtó pletykáiból. Mindezt elborította egy olyan gyöngyházfényű vonzó máz, mint a bűzlő
pocsolyák olajfoltos, szivárványos csillogása. Ez a kulturális gőzhenger elkábított minket, nem tudtuk megfogalmazni céljainkat, nem tudtunk különbséget tenni jó és rossz között. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a világot a háborúk, a kapzsi gazdasági szakemberek teszik tönkre, pedig valójában a végpusztulás küszöbére a szellem apokalipszisának négy lovasa: a rossz célokra használt film, elektronikus média, könyv és sajtó juttatta. Ez az önzésre, a gyengébb kifosztására berendezkedett világ az elferdült lelkünk kivetülése. Nem szemétgyűjtő kampányokat kellene szervezni, hanem a lelkünket kellene kitakarítani.“ Pekár István szavai után az óbudai Krúdy Kör tagjai léptek fel irodalmi műsorral, majd Király Lajos elnök és Koncz Eta festőművész a szécsénykovácsi önkormányzatnak adományozta a festőművész egy Krúdy-képét. A délutánt a lukanényei citerazenekar parádés citerajátéka zárta. Aki e két nap folyamán az Álmok hősének nyomába szegődött velünk, nem csalódott. Megtalálta saját álmát arról a Krúdyról, aki egykoron itt élt közöttünk, aki szerette ezt a szülőföldet, s melyről mindig jószívvel, mesékbe illően emlékezett meg. Jövőre ugyanitt, Krúdyval! Palócz
Kultúra
2008. november
Kürtös 11
Szüreti felvonulás Szép napra ébredt községünk, Ipolyhdvég minden lakosa 2008. szeptember 27-én. Reméltük, hogy az időjárás nem űz majd rosz tréfát velünk, és hogy érezhetjük majd ezen a napon az őszi nap kicsit már fáradó sugarainak melegét. Nem véletlenül aggódtunk a jó idő miatt, hiszen már hetek óta kis falunk aprajanagyja erre a napra készült.
Történelmi kezdeményezés A történet egyszerű: Egy apró közép-szlovákiai falu lelkes fiataljai azt gondolták, többé válnak, mint egy szlovákiai magyar kórus valahol Közép-Szlovákiában, a végeken. Rendeznek egy fesztivált, ami azt az üzenetet hordozza, hogy a kultúra és a zene él, fejlődik napjainkban is, és hogy a kortárs művészeknek van mondanivalójuk a ma embere számára. Így történt, hogy Csábon, ezen az alig ezer főt számláló kis településen a Csábi Szeder Fábián Dalegylet megrendezte Szlovákia első kortárs kórusfesztiválját, amelyre itthonról és Magyarországról is érkeztek előadók és érdeklődők egyaránt. A roskadásig megtelt római katolikus templom falai között október 4. délután 16 órakor megkezdődött koncerthez hasonlót nem látott még a felvidéki magyarság: négy európai szintű énekkar kiválóbbnál kiválóbb műsorokkal rukkolt elő, melyben egy ősbemutatónak is szerepelnie kellett - így végül összesen öt még soha nem hallott új kórusmű bemutatójává vált a hangverseny.
Egy régi hagyományt, a szüreti felvonulást elevenítettük fel nagy előkészületekkel. A szervezők meglepetésére és örömére sokan érezték úgy, hogy valahol fontos, hogy kivegyék részüket a nem kis fáradságot igénylő munkából. Így jött az ötlet, hogy mindemellett, valamiképp bepillantást nyújtsunk őseink mindennapi életébe. Az egész falu különös lázban égett, míg sikerült berendeznünk egy tájházszerű kiállítást a faluban begyűjtött régiségekből. Régi képek, tányéro k d í s ze k kerültek a falakra. Terített asztal, kancsók, darálók, tálak, mozsarak, szebbnél szebb hímzett vászonterítőkkel, könyvekkel és munkaeszközökkel telt meg a helyiség. Előkerültek a népviseleti jellegű rakott brokát szoknyák, pruszlikok, fejdíszek, kalapok, hosszúszárú csizmák, és mind gazdára talált. Örömmel öltöztünk be nagyanyáink és nagyapáink ruháiba, és fergeteges hangulatban nótaszóval vonultunk végig a falun. A bámészkodó kíváncsiskodókat kisbíró szórakoztatta mókás mondókáival. Mindenkit foszlós kaláccsal, pogácsával és az ilyenkor elmaradhatatlan szőlőnedűvel kínáltunk. A jókedv az ezt követő szüreti batyubálban sem lankadt. Felszabadultan roptuk a táncot, ki-ki, amíg el nem fáradt. Ezúton szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a nap feledhetetlen emléket hagyjon bennünk. Rájöttünk, milyen fontos a múltunk megismerése és felelevenítése ahhoz, hogy tovább tudjuk majd adni utódainknak. További sok sikert a munkájukhoz!
A budapesti Halastó kórus Rubik Ernő és Tóth Árpád vezényletével lépett a közönség elé, ők két új művet mutattak be: Sztojanov Georgi: Oberon áldása, illetve Rubik Ernő: Tükrö-küktrökr - improvizáció vegyeskarra című kompozícióját. A Szlovákiában kivételesen nagy hírnévnek örvendő Galántai Kodály Zoltán Daloskör Józsa Mónika vezényletével műsorszámaik között Bella Máté Apokrif című darabját mutatták be elsőként a világon, a vendéglátó Csábi Szeder Fábián Dalegylet pedig (melynek karnagya szintén Tóth Árpád) Horváth Márton: Locus iste című darabjának premierjével mutatkozott be. A Városminor Kamarakórus és karnagya, Ney Andrea nevéhez Kákonyi Árpád 62. zsoltárának ősbemutatója fűződik, melynek elhangzása után a közönség, valamint a karnagyok és Duka-Zólyomi Emese, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke által alkotott zsűri is választott egy díjazni kívánt zeneművet. A közönségnek Horváth Márton Levente motettája, míg a zsűrinek Sztojanov Georgi: Oberon áldása című műve tetszett a legjobban, így a két zeneszerző kapta meg a fesztivál közönségdíjat, illetve nagydíját. E rendkívüli kezdeményezés létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nagyszámú érdeklődő és az előadók a különleges hangulatú koncert és díjkiosztás után a fogadáson még hajnalig együttmaradtak, énekeltek, és másnap is csak alig-alig akartak hazamenni. A szervező fiatal csapat mindenképpen úgy tervezi, hogy hagyományt teremt a faluban megrendezett kortárs fesztiválból, melynek következő évfolyamai minden bizonnyal még az ideinél is szélesebb rétegeket vonz majd Szlovákia e távoli vidékére. További információkat a www.dalegylet.com weboldalon találnak.
Záhorský Zsuzsanna, Ipolyhidvég
Tóth Á.
Közélet
12 Kürtös
2008. november
Egy t e m et ő i k örséta tap asztalatai
„ Te m e t v e v a g y, d e h a l v a n e m “ / I . /
Teljesen a véletlen egybeesése, no meg részben az állandó anyagtorlódás műve is, hogy még a nyár végén tett temetői körsétám tapasztalataimat most, novemberben, a halottak hónapjában adom közre. Nem titkolom, célzatos temetői körsétám során járásunknak főleg azon a településein jártam, ahol alig húsz, harminc vagy negyven százaléknyi a magyarság létszáma, tehát többségben élnek - tudatosan nem írom, hogy szlovákok - a magukat szlovák nemzetiségűeknek valló emberek. Arra voltam elsősorban kíváncsi, miként írják az elhunytak nevét a fejfára, sírkőre, mert amíg éltek, személyi irataikban a magyar eredetű vagy magyar hangzású vezetéknevük bizony sok esetben a szlovák helyesírás szerint szerepelt. Aminek nyilvánvaló oka az anyakönyvezésnél történt figyelmetlenség, tudatlanság, vagy nagyon is tudatos „elírás“. Hogy ne menjek messzire, saját esetemet említem, amikor is annak idején az adott anyakönyvi hivatalban a túlbuzgó anyakönyvvezető lágyítójelesen írta a nevemben található zs betűt, s így lett belőle ž. Első adandó alkalommal természetesen korrigáltattam a tudatos elírást, és a későbbi anyakönyvvezető kénytelen volt kiállítani részemre új anyakönyvi bizonyítványt, mert hivatkoztam, hogy ugyanabban az anyakönyvi hivatalban anyakönyvezték anno édesapámat is, aki bizony nem ž-vel írta a nevét. A hivatalnoknő megbizonyosodás céljából elővette a vaskos anyakönyvet, amelyben valóban magyar zsével volt írva a családnevünk. Rövid bejegyzés is került az új okmányba: „Zmena mena podľa otca“, ami szabdon lefordítva annyit jelent: Névváltozás az apja neve szerint. Csupán csak azért huzakodtam elő ezzel a személyes dologgal, hogy érzékeltessem, annak idején az anyakönyvi
hivatalnokok egyike-másika kénye-kedve szerint jegyezte be a megszületett gyermek családi vezetéknevét. Ezért fordulhat/ott/ elő, hogy pl. a György családnevet Ďorď alakban anyakönyvezték. Az már más lapra tartozik, hogy nem mindenki vette vagy veszi magának a fáradságot, hogy kijavíttassa az illető hivatalnok „tévedését“. Nos, azt tapasztaltam az általam kiszemelt sírkertek látogatása során, hogy az iméntihez hasonló „elírások“ helyrehozása az esetek többségében az elhunyt személy hozzátartozójára, családtagjaira maradt vagy marad. Így lett a temetői fejfán a Ďorďból György, a Pastorból Pásztor, a Báňaiból Bányai, a Husárból Huszár, a Kiškováčból Kiskovács, a Bakošból Bakos, a Kiššimonból Kissimon, a Nékiből Nyéki, a Čeryből Cseri, a Roštášból Rostás stb. Érdemes néhány sorban elidőzni a szlovák/szláv eredetű vagy hangzású családnevek utólagos „magyarosításánál“ is. Találkoztam ugyanis olyan vezetéknevekkel, amelyek a magyar helyesírás szerint voltak feltüntetve a sírköveken. Hogy csak néhány példát említsek. A Hlačok Hlacsokként, a Kušňár Kusnyárként, a Hudec Hugyecként, az Ivanič Ivanicsként, az Očovsky Ocsovszkiként, a Sladovník Szladovnyikként, az Opánsky Opánszkyként, a Keťko Ketykoként, a Litavsky Litavszkyként, a Vaškor Vaskorként stb. És említheném a Pažicky családnevet, amellyel találkoztam Pazsiczkiként és Pazsickyként is írva. Vagy egy másik eset. Az egyik hármas sír márványtábláján a nagyapa még Paulovits, a fia Paulovics, az unoka pedig már Paulovič alakban olvasható. Vagy itt van a Michňa családnév, amely az egyik síremléken Mihnya, a másikon Michnya, a harmadikon Michna. Ehhez hasonló a Petrovszki-Petrovszky-Petrovský alakban előforduló vezetéknév. Nem tudom, miért, de évekig abban a hiszemben éltem, hogy a közigazgatásilag Zahorához /Záhorce/ tartozó Szelestyén, ha nem is igazán vegyes lakosságú település, de aránylag sokan tudnak ott magyarul. Emlékezetem szerint úgy húsz-harminc évvel ezőtt számottevő volt azoknak a családoknak a száma, ahol otthon jobbára csak magyarul beszéltek. Annál meglepőbb, hogy a szelestyéni temetőben, ahol a Mócok, Príbelik és Strhárskyk viszik a „prímet“, mindössze két magyar feliratú sírkeresztre bukkantam. Ezek közül is az egyik a 19. század második feléből való, és csak nagy nehézségek árán tudtam
kiböngészni az 1865. augusztus 19én 30 éves korában meghalt OMAZTA sz. Vitalis Zsuzsa sírkövére vésett verssorokat: Temetve vagy, de halva nem. Csak ott dúl a halál, Hol részvét az elhunyt felett Hő könnyet nem talál. Te áldva! te siratva vagy! Mint őrangyal, mint szende nő! S árváid hő könnye nyomán Virány a temető.
Érdekes viszont, hogy Szlovákgyarmaton, ahol a 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság nem egész 20 százaléka vallotta csak magát magyar nemzetiségűnek, a falu temetőjében a sírkövek feliratának nyelve túlnyomórészt magyar. A fentiekből netán az a bizarr következtetés vonható le, hogy sok helyen és sok esetben az élők akkor válnak újra magyarrá, amikor meghalnak? Vagy másképpen fogalmazva, meg kell előbb ahhoz halni valakinek, hogy utána magyar lehessen? -bodzsár/Befejezés a lap következő számában/
Képszöveg a fenti cikkhez: 1. Leszenyén a temető bejáratához közel található Koza István és Boldog Mária nyughelye. A kápolnaszerű családi kripta a felirat szerint épült az Úr 1933. évében, tehát kereken 75 éve. 2. A szelestyéni temetőben OMAZTA sz. Vitalis Zsuzsa síremléke
Hitélet
2008. november
Kürtös 13
Ipolykeszi szakrális emlékei Ipolykeszi régi Hont megyei, határ menti palóc kisfalu; Inám, Nagycsalomja, Ipolybalog s a magyarországi Dejtár község szomszédságában fekszik. A helynév a Keszi magyar törzsnévből alakult, s bár okiratokban már a XII. században felbukkant, az Ipolykeszivel kapcsolatos első írásos dokumentum feltételezhetően csak 1326-ból származik. Ipolyi Arnold s Keszi kapcsolata Egy időben Ipolykeszin élt a neves Hont megyei Stummer család, melynek leszármazotta Ipolyi Arnold (1823-1886) tudós püspök, országos hírű mitológiakutató, jeles művészettörténész. Több lexikonunk még ma is úgy emlegeti őt mint Ipolykeszi szülöttét. S noha már tudjuk, hogy 1823-ban nem itt, hanem a Hont megyei Disznóson született, a kis Ipoly menti falu s a nagy tudós szellemi kapcsolatán ez semmit sem változtat. Hisz Ipolyi itt élte át gyermekéveit, szüleinek egykori kúriája ma is áll a faluban, a XIX. század végétől pedig emléktábla hirdeti a templom falán, hogy: „Itt eme hely növelé Ipolyit kora zsenge szakában.“ Ipolyi s Keszi kapcsolata továbbra is fennmaradt: a püspök segítette a községet a római katolikus iskola építésében, 1885-ös végrendeletében pedig 500 forintos alapítványt tett a templom javára. Az Ipolyi-kultusz az 1990-es évek elején éledt újjá a faluban. (Csáky, 2003:237-238) A község templomáról Ipolykeszi Nagycsalomja filiálisa. A község mai római katolikus neoklasszicista temploma egy régebbi elemeinek felhasználásával épült 1899-ben az Ipolyba ömlő patak partján, egy mesterségesnek tűnő kis kiemelkedésen. Az észak-déli tájolású egyhajós templom szentélye sokszögzáródású. Régi oltárképe a védőszentet, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A patrónus itteni képe Szilárdffy Zoltán szerint szinte egyedülálló a Nep. Szent János-ikonográfiában, mert a „Moldva habjain fekvő bátor vértanú papot a XX. század beköszöntő stílusában, a szecesszió sajátos ízlésével mutatja be“. (1991:4) A vízen fekvő szent felett egy angyal áll, János a kezében feszületet tart, s feje körül sok apró csillagot látni. A kép jelenleg a templom sekrestyéjében van, s már nem is kerül vissza eredeti helyére. E munka írásával egyidővel ugyanis a templomot újra festették, szinte az egész belső terét freskók díszítik. Így az eredeti szobrok is kikerülnek helyükről, s majd ezeket is a sekrestyében állítják ki.
Festés előtt a templomhajóban tehát megannyi szent volt látható. Köztük például Kis Szent Teréz XX. század eleji polichrómozott faszobra. Az egy méter magasságú alkotás a szentet a szokásos rekvizitumaival: rózsákkal és feszülettel mutatja be, rajta pedig fekete fátyollal és barna ruhával, illetve krémszínű palásttal, feje felett glóriával. A Szeplőtelen Szűz szobra a szentély közelében állt a festés előtt. A kék palástba öltöztetett 120 cm magas, XIX. század végi polichrómozott fa Mária-szobor egy csillagokkal díszített földgolyón áll, s jobb lábával a Szűz egy kígyóra tapos. E szobor mellett kapott helyet az az országzászló, melyet az 1938-as visszacsatoláskor a Stummer-Ipolyi család leszármazottai adományoztak a falunak. A szépen hímzett műtárgy egyik felén a királykoronás címert tartó két angyalt látjuk ezzel a felirattal: „Igy volt, igy lesz! Ipolykeszinek az Ipolyiak. 1938.“ A másik oldalt Magyarország térképe díszíti a „Hiszünk Nagymagyarország feltámadásában!“ felirattal. Van a templomnak egy csodálatos Prágai Kisjézus-szobra is. Ez egy 55 cm magas, XIX. század végén készült famunka. A Kisjézus bordó palástban, virágmotívumokkal díszített világoskék ruhában látható, fején koronával, bal kezében földgolyóval. A Feltámadt Krisztus-szobor a Prágai Kisjézussal hasonló nagyságú alkotás, a XX. század elején készült ugyancsak fából. Rendkívül finom munka a Jézus Szíve-szobor is, amely egy 130 cm magas polichrómozott famunka, s a XIX. század végén készült. Jézus fehér ruhában, övvel átkötött bordó palástban áll előttünk. A Lourdes-i Szűzanya-szobor szintén XIX. század végi alkotás, 110 cm magas polichrómozott famunka. A Rozsnyói Műemléki Hivatal által is nyilvántartott ingóságok közt találjuk még azt a korpuszos keresztet, mely egykor a hajóban volt. A 60 cm magas korpusz a XX. század elején készült famunka. (Az Edita Kušnierová készítette nyilvántartási lapok ma a Nagycsalomjai Plébániahivatalban találhatók.) A festés előtt a templomban volt egy öltöztetős Mária-szobor is. A hajóból kitett tárgyak közt van még az a szép Madonna-szobor, mely Máriát fehér ruhában, kék palástban ábrázolja. Fején s a Kisded fején is korona látható. Ugyancsak a szentek gazdag tárházát képezi a nagyméretű Szent Antal-szobor. Barna kámzsáján kordát és rózsafüzért látni, karján pedig egy könyvön a Kisjézus van, kezében liliommal. Hasonló nagyságú Szent József szobra. Ő kék
ingben és bordó palástban áll, jobb kezében liliomot, balján a Kisjézust tartja, kinek kezében egy kék földgolyó van. A templom mai freskóit a magyarországi Lencsés Zsolt festőművész készítette antikmeszes technológiával. Az egyik nagyméretű kép Nepomuki Szent Jánost mutatja be a prágai Károly híd közelében, amint épp a Moldvába készülnek őt lökni a hóhérok. Jobb kezének mutatujját itt is szájához szorítja, s feje felett apró csillagokat látunk. A következő freskókon az Angyali üdvözletet, illetve Gyümölcsoltó Boldogaszszonyt, Jézus megkeresztelését , illetve az Utolsó vacsorát láhatjuk. Valamennyi képen ott a Szentlelket szimbolizáló galamb is. Látni a falakon továbbá a Feltámadt Krisztus freskóját, de igen kifejező alkotás az is, amely Illés prófétát mutatja be, amint a tüzes szekér elragadja őt. Felkerült a falakra XVI. Benedek pápa és Ipolykeszi címere is, de láthatunk itt egy Ipolyi-képet is. S ugyancsak a hajó falán olvasható ez az Ipolyi-idézet: „Azon nemzet, mely emlékeit veszni hagyja, azzal saját sírmelékét készíti.“ A szentély oltára felett újabban helyezték el azt az embernagyságú korpuszt, melyet Kosík Szilvia adományozott a templomnak, s melyet a Balassagyarmatról elszármazott Párkányi Raab Péter szobrászművész készített. A sima mennyezetű templom karcsú tornya szinte ráépült a hajó homlokzatára. A hajó külső falát díszíti Ipolyi Arnold emléktáblája az alábbi szöveggel: „Itt eme hely növelé Ipolyit kora zsenge szakában/ Míg lőn egyháznak, honnak örökre disze./ Művészet, tudomány gyászt öltve siratja kimultát,/ S nagy neve emlékét őrzi míg él a magyar./ Szül. 1823. okt. 20./ Megh. 1886. dec. 2./ Állíttatott hontmegyei tisztelői által,/ 1887. okt. 20.“ A tábla valóban a jelzett időpontban készült Pajor István szövegével, de csak a következő évben került elhelyeztésre, majd a mai templom építésekor a mostani helyére. Csáky Károly
Közélet
14 Kürtös
2008. november
Ipolybalogi alapiskolások lövészsikerei Az, hogy az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola mellett 1967-től megszakítás nélkül működik a lövészkör, még nem biztosíték a jó eredményekre. Ahhoz sok egyéb dolog is kell - állítja Molnár Barnabás tanító bácsi, aki 1997-től vezeti a lövészkört. Szükségeltetik elsősorban jó képességekkel rendelkező, a munkára időt nem sajnáló diák, tanár és természetesen felszerelés. Ez utóbbival mára már egész jól állnak. A szakkör 15 db 631-es puskával, 10 db távirányítású céltáblával, 4 db speciális lövésztávcsővel rendelkezik a sok-sok egyéb szükséges fogyóeszköz mellett. Ezekért elsősorban az iskola igazgatónőjének, Skabela Rózsának tartoznak köszönettel, hisz az iskola a tavalyi tanévben 35.000 Sk-val segítette a kör működését. Akikért pedig ez az egész van, azok a diákok. A lövész szakkör az egyik legközkedveltebb, legnépesebb kör az iskolán. A sokéves következetes munka pedig már beérni látszik. Nem akármilyen eredményekkel. A főszereplői pedig az idei iskolaválogatott tagjai: csapatban
Cseri Magdolna, Molnár Benedek, Papp Attila, egyéniben pedig Nagy Sándor azok, akik hozzák az eddig soha nem látott eredményeket. A járási vegyes csapatok lövészbajnokságában félidőben magasan vezetnek mind csapatban, mind egyéniben 631-es Slávia puskából fekvő lövésben. Ugyanezen fegyvernem ugyanezen típusú verseny kerületi bajnoksága a héten ért véget. Ide első évben nevezett be az iskola. Első nekifutásra azonnal elhozták csapatban a 2. helyet azzal, hogy az idősebb fiúk versenyében Molnár Benedek
Asztalitenisz-torna Ipolybalogon
egyetlen körrel lemaradva 3., Papp Attila a 4. lett, a lányoknál pedig Cseri Magdolna a 2. helyen végzett. A fiatalabb fiúk egyéni versenyében Nagy Sándor a szintén dobogós 3. helyen zárta a bajnokságot. A szakkör vezetője, Molnár Barnabás mesélt a bajnokság utolsó fordulójáról, amely Breznóbányán volt. Elmondta, hogy a forrongó politikai helyzet elemzése elmaradhatatlan volt. Ennek ellenére a magyar nyelvet büszkén és tudatosan használták az egymás közötti kommunikációban, és a kárukra hozott bírói tévedéseket nem ennek a rovására írják. Leplezetlen büszkeséggel mutatta végül a 2007/2008-as tanévből a honvédelmi többtusa országos végeredményét, ahol egyéniben Molnár Benedek a 2. helyen, csapatban pedig az iskola az 5. helyen végzett. Gratulálunk a sikerekhez, és további jó eredményeket kívánunk! Hamerlik Mária
F E L H Í V Á S M Ű S O RV E Z E T Ő K V E T É L K E D Ő J E
2008. november 9-én immár harmadik alkalommal került sor az ipolybalogi polgármester kupájáért kiírt asztalitenisztornára. A megmérettetésre összesen 15 pingpongozó jelentkezett be, közülük tízen a felnőttek között, öten pedig az ifjúsági kategóriában versenyeztek. Az ifik között Németh Márton győzedelmeskedett, második Dobos René, harmadik pedig Rusňák Gergely lett. A felnőtteknél a csoportmérkőzések után hatan jutottak a következő körbe, majd egyenes kiesési rendszerben három játékos mérkőzött meg egymással a bajnoki címért. Közülük a legjobban Kukučka József szerepelt, aki egyben a torna címvédője is volt, s így ismét ő vihette haza a győztesnek kijáró serleget. A második helyen Csíri Gábor, míg a harmadikon Stricho József végzett. -ná-
Mindenképpen örvendetes, hogy az utóbbi években térségünk túlnyomórészt magyarok lakta falvaiban szinte egymást érik a falunapok. Viszont azt tapasztaljuk, hogy ezeken az egyre felkapottabb és mindinkább nagyobb nézőközönséget vonzó rendezvényeken nem ritkán gondot jelent nem hogy jó, de egyáltalán műsorvezetőket biztosítani. Mert egy rutinos és tapasztalt konferanszié még az egyhangú programokból álló rendezvényt is fel tudja „dobni“, színesebbé, emlékezetesebbé varázsolja. A fentieket is figyelembe véve a nagykürtösi székhellyel működő REGIOPRESS kereskedelmi, kiadói és szórakoztató tevékenységgel rendelkező vállalkozás, a MEL&KOM formáció és az AB-MUSIC meghirdeti a járásunkban található MŰSORVEZETŐK VETÉLKEDŐJÉT. Várja azoknak a jó szókincssel bíró, bátor és határozott fellépésű alkalmi vagy bizonyos tapasztalattal már rendelkező műsorvezetőknek a jelentkezését, akik szívesen összemérnék tudásukat egy három helyszínen tervezett zenés-szórakoztató show-műsor vezetésében. A felhívást meghirdetők számolnak azok érdeklődésével is, akik a jövőben örömmel vállalkoznának saját településükön, de akár máshol is műsorvezetésre. Bővebb tájékoztatással szolgálunk az érdeklődőknek a 018-404130-as vagy esti órákban a 047-4381536-os telefonszámokon. Bodzsár Gyula
Szabadidõ
2008. november
EGÉSZSÉGES
ÉLETMÓD
A legjobb zsírégető növények
Kürtös 15
Számítógép a mindennapokban
A téli hónapokban a kevesebb mozgás miatt egy kis súlyfölösleg rakódik ránk, amitől később igen nehéz megszabadulni. Megelőzhetjük, ha olyan zöldségféléket fogyasztunk, melyek segítenek a zsírégetésben. Az alábbi felsorolt növényeket igyekezzünk minél gyakrabban beiktatni étrendünkbe, a legjobb, ha nyersen, ill. a minimális hőkezeléssel készítjük el őket. Brokkoli - A brokkoli értékes A-vitamin, B6-vitamin, kalcium-, kálium-, vas-, folsav-, cink-, foszfor- és béta-karotinforrás, így erősíti az immunrendszert, védi a csontokat, antioxidáns hatóanyagainak köszönhetően pedig a rákmegelőzésben is jelentős szerepe van. C-vitamin tartalmának köszönhetően kiváló immunerősítő; 10 dkg brokkoli a napi Cvitamin szükséglet 147%-át fedezi. Mindemellett nagyon kevés kalóriát tartalmaz; 10 dkg csupán 30 kalóriát, könnyen emészthető, rosttartalmának köszönhetően serkenti és felgyorsítja az emésztést. Cékla - A vérhűsítő céklalé egykor a görögök kedvenc itala volt; nem véletlenül, hiszen az erőteljes színű zöldségnek rendkívül erős regeneráló hatása van. Rengeteg kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként, A-, B- és C-vitamint tartalmaz. Tisztítja a májat és a vért - a kutatások szerint segíthet az alkohollal és kábítószerekkel kapcsolatos szenvedélybetegségek leküzdésében is. Csökkenti a rák kialakulásának kockázatát, illetve nagyon jó hatással van az emésztésre is, serkenti a bélmozgást, és biztosítja a gyomor egyenletes működését. Fokhagyma - A szíverősítő fokhagymát Egyiptomban egykor szent növényként tisztelték, illetve más ókori népek is varázserőt tulajdonítottak neki. A vámpírok elűzésén kívül használható immunerősítésre, vérnyomáscsökkentésre, a fertőzések elkerülésére, egyes légúti betegségek és a Candida leküzdésére, valamint véralvadásgátló szerként is. A modern orvostudomány is igazolta, hogy a fokhagyma serkenti az emésztést, méregteleníti a bélrendszert, segíti az epe- és a májműködést, valamint csökkenti a koleszterinszintet. Egyes kutatások szerint az érelmeszesedés ellen is hatásos Káposzta - A káposzta jelentős C-vitamin forrás, emellett A-vitamint, B-vitamin komplexet, káliumot, kalciumot, vasat, béta-karotint, valamint a szervezet számára fontos klórt, jódot és rostokat is bőven tartalmaz. Hatásos a gyulladásos megbetegedések kezelésében, megtisztítja az emésztőrendszert, megnöveli a bélben található jótékony baktériumok számát, felgyorsítja az anyagcserét, segít megszüntetni a székrekedést, vízhajtó hatású, valamint csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet is. Megerősíti az immunrendszert, ellensúlyozza az alkohol májra gyakorolt negatív hatásait, a Candida gyógyításának egyik leghatásosabb eszköze, valamint lassítja a karcinogén, vagyis a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, és gátolja a rákos sejtek növekedését is. Nagyon kevés kalóriát tartalmaz: egy 84 grammos káposztaadagban csupán 15 kalória található, továbbá 2 gramm szénhidrát, 1 gramm fehérje, viszont szintén 1 gramm rost. Zsírt egyáltalán nem tartalmaz. Sárgarépa - A sárgarépa legrégebbi kultúrnövényeink egyike, a népi gyógyászat pedig évszázadok óta alkalmazza máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak kezelésére, valamint az immunrendszer megerősítésére. A sárgarépában nagyon sok C-, A- és D-vitamin található, valamint a bétakarotinban leggazdagabb növényünk, így jelentős szerepe van a rákos megbetegedések megakadályozásában. A répa 3-4%-ban tartalmaz élelmi rostokat, aminek köszönhetően nagyon jó hatással van az emésztésre. Zeller - Mind a zellergumó, mind a növény szára nagyon finom, ugyanakkor rendkívül egészséges, hiszen a zeller nagy mennyiségben tartalmaz A-, B- és C-vitamint, foszfort, káliumot, vasat, magnéziumot, kalciumot, illetve szerves nátriumot. A fogyókúrát segítheti étvágycsökkentő, valamint a benne található rostoknak köszönhető emésztésserkentő hatása. Mindemellett segít helyreállítani a vér sav-lúg egyensúlyát, és jól alkalmazható allergia, vérmérgezés és hiperaktivitás ellen is. Ezenkívül fokozza a veseműködést, így vízhajtó hatása is jelentős.
Az információs technológiák egyre nagyobb teret nyernek az egyes szervezetek életében, s ezzel együtt nő a rájuk fordított kiadás is. Az információs eszközök térnyerése kihat az egész társadalom életére is. Az élet olyan területei, mint az oktatás, tudomány, kutatás, gazdaság, politika, kultúra a vallás megjelennek a virtuális világban is (az interneten). A vizuális világ pedig befolyásolja a valós történéseket. Ezt támasztják alá azok a változások, amelyek tíz év alatt (1996-2006) történtek a világháló felhasználói számának emelkedése terén, amely 45 millióról 1 milliárd fölé emelkedett, és ezen belül is nőtt az aktív felhasználók száma. Az aktív felhasználók nemcsak passzív résztvevők (olvasók, nézők, hallgatók), de tevékenyen befolyásolják az internet tartalmát úgy, hogy képeket, filmet, szöveget, hangot töltenek fel a világhálóra. A közösen kialakított internetes tartalom sokakat ösztökél ennek a tevékenységnek a bérmentes végzésére. A virtuálisan megosztott információ, tudás egyre több ember számára válik ingyenesen hozzáférhetővé. A minőségi és mennyiségi változások a világhálón mind nagyobb lehetőséget biztosítanak az e-demokrácia (az információs eszközök felhasználása a demokrácia fenntartására) számára. Az e-demokrácia hozzájárul a kormányzás átláthatóságához, gazdaságosságához, felelősségéhez. Az új eszközök, mint az internetes blog (napló), wiki rendszerek (azonnali szerkesztéssel bíró weboldalak), egyenlő az egyenlővel (peer to peer) típusú adatcserét bonyolító hálók önmagukban is lehetőségek az edemokrácia erősítésére. Gyenge pontjai természetesen az e-demokráciának is vannak, ellenzői leggyakrabban azzal érvelnek, hogy megosztja a társadalmat az információs technológiát használókra és nem használókra. Ez sokak szerint az egyenlőséget, a demokrácia egyik alappillérét támadja. Mások viszont pozitívumnak tartják, hogy a fiatalokat viszont segít bevonni a társadalmi kérdésekben véleményt nyilvánítani, dönteni.
Bodzsár Eszter
RNDr. Balázs Péter
Hirdetések
16 Kürtös
Boldog születésnapot!
2008. november
Programajánló „Azt a boldogságot, amit tőled kaptam...“ címmel magyarnóta-estre várják az érdeklődőket 2008. november 23-án, vasárnap 16.00 órai kezdettel Ipolykeszire, a kultúrházba. Az est magyarországi és hazai nótaénekesei: Básti János, Bús Katalin, Ivány Árpád, Olgyai Éva, Matus Ernő, Szabó Szilvia. Zene: Balogh Béla és cigányzenekara Kürtről Műsorvezető: Molnár Csaba. Jegyár: 70,- Sk
Apróhirdetés Október 14-én ünnepelte 5. szülinapját Lenicky Barbara Lukanényén. E szép ünnep alkalmából sokszor puszilják szülei, testvérei, nagyszülei és keresztszülei.
November 7-én ünnepelte 5. születésnapját Penke Lívia Ipolykeszin.
VESZEM A LAPOT Hamarosan véget ér olvasói játékunk. Akik ebbe aktívan bekapcsolódtak, azok tudják, hogy a módosított játékszabály alapján 12 szelvényből 7 beküldésével már részt vehetnek a karácsonyi nyereménysorsolásunkon. Akinek a szükséges mennyiséghez hiányzik még egy játékszelvény, az a 12. számú beküldésével biztosíthatja helyét a sorsolásban. Lapunk következő, decemberi számában közöljük a nyertesek névsorát és a díjakat. Mindig örültünk, ha olvasóink a kitöltve visszaküldött játékszelvényhez néhány sort is mellékeltek. Legutóbb például Ipolykesziről Villám Margit többek közt azt írta: „Eddig is küldtem a szelvényeket, mert ezt a lapot kár lenne nem elolvasni!!!“ Köszönjük kedves sorait, és bárcsak nagyon sokan vélekednének hasonlóképpen. Ehhez azonban előbb az kellene, hogy az eddiginél jóval többen vásárolják a járás egyetlen magyar nyelvű újságját, a KÜRTÖSt. Miközben ezeket a sorokat írom, jut eszembe, indítani kellene a jövő évben egy lapterjesztési versenyt, vagy valami hasonlót, hogy azok is vegyék a lapot, akik eddig valamilyen oknál fogva - bizonyára nem pénz hiányában - közömbösen figyelték lapunkat a boltok pultjain. Gondolok itt azokra is, akik akár pusztán támogatási céllal vásárolnák meg a KÜRTÖSt, még ha, teszem azt, nem is lapoznának bele. Havi 0,33 euróval nemcsak az újság, hanem közvetve a térségünk magyarságának megmaradását is szolgálnák vele. A 12. számú szelvényt kérjük szerkesztőségünk címére eljuttatni legkésőbb 2008. december 4-ig. VESZEM A LAPOT NÉV:
12. LAKHELY:
Felvásárolok használt, öreg gépjárműveket /kijelentett, nem kijelentett és karambolozott is lehet/. Tel. sz.: 0915 710 612. Köszönjük mindazoknak, akik megemlékezvén Lénár Lajos lelkiatyáról sírjára megemlékezésül gyertyát gyújtottak. Szerettei
IPOLYNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2008. december 21- én ARANYVASÁRNAP az 1. KARÁCSONYI VÁSÁRÁRA Helyszín: IPOLYNYÉK FŐTERE Időpont: 2008. 12. 21. délelőtt 11 órától Karácsonyi hangulat, jellegzetes ízek, kiállítás, kirakodóvásár, élő Betlehem, este tűzijáték várja a kedves látogatót.
Orgonaszentelés Az ipolybalogi Árpád-kori koronás templomban 2008. december 6-án (szombaton, Szent Miklósnak, a templom védőszentjének napján) a 17.00-kor kezdődő szentmise keretén belül György Ferenc plébános megszenteli a templom kibővített orgonáját. A szentmisét bemutatja Dr. Áment Ferenc Lukács OSB, a Pannonhalmi Főmonostor regens chorija és orgonistája. Közreműködik: a Balassagyarmati Szent Felicián Kamarakórus, az ipolybalogi Szent Korona Kórus Vezényel: Unterwéger József Zsolt, Molnár Ottó Szólót énekel:Bodonyi Katalin A szentmisét követően orgonaavató hangversenyre kerül sor, melynek szólistája Ella István orgonaművész Veresegyházról Belépés díjtalan, adományokat köszönettel elfogadunk.
E lapszám megjelenését a Szülőföld Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona, 0,33 EUR. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
