BUDAPESTI MŰ B ŰSZAKI ÉS GA AZDASÁ ÁGTUDO OMÁNY YI EGYETE EM Közleke edésmérn nöki Kar
LOGIISZTIKA AI MAN NAGEM MENT (BSc képzés)
gyakoorlati anyag seegédlet
összeálllította: Nagy gy Zoltán 2013.
Alapfogalmak, a tárgykör meghatározása manage = kezel, igazgat, intéz, irányít, vezet céget A "menedzsment" jelentése: vállalkozást vagy vállalatot irányító vezetés vagy a vállalaton belüli bármilyen tevékenység/folyamat irányítása.
Management ("menedzsment"): A vállalati munkatársak azon rétege, amely vállalat tevékenységét a tulajdonosok érdekében irányítja és ellenőrzi. Önálló, professzionálissá fejlődött csoportok, sajátos, sokoldalú képzettségű tagokkal
A management azt a tevékenységet is jelenti, - ahogyan a managerek befolyásolják a vállalat működését - ahogyan céljaik megvalósítása hat a vállalat magatartására (üzletpolitikájára, filozófiájára, gyakorlatára)
Management science: (tágabb értelemben véve) a menedzselés tudománya/elmélete. (általános értelemben) vezetéstudomány; a vállalati működés hatékonyságát célzó ismereteket, módszereket tartalmaz, kiemelten a szervezeti egységek racionális koordinációjának megteremtésére irányul. Manager Controlled Firm = managerek által irányított vállalat Owner Controlled Firm = tulajdonos által vezetett vállalat Az MCF esetében -- ellentétben az OCF-el -- a vállalati stratégia (üzletpolitika) megalkotása, és realizálása a managerek kezében van. Tipikus megjelenése: olyan részvénytársaságok, ahol az irányító részvénypakettel nem rendelkezik egyetlen személy, vagy csoport sem. Egyre gyakoribb azonban az ún. "vezetői kivásárlás" ("management buy out", a management megveszi az irányító részvénytömeget), vagy pedig az az eset, amikor a főrészvényesek a managementre bízzák az irányítást és csak bizonyos kontrollt gyakorolnak. ( Managerial revolution ) Következmények: -
létrejön a manageri hatalom, vagyis a manager réteg önálló célokat is megvalósít(hat), a piaci helyzettől függően. kialakul a managerial capitalism: a forrásokkal a tulajdonosoktól elkülönült management rendelkezik (közvetlenül, és elsősorban). Eltérően a részvénytársasági (corporate) tőkés rendszertől, a management teljesen önálló célmeghatározó is lehet; esetleg a munkavállallókkal, az állammal, sőt a tulajdonosok akaratával szemben (attól eltérően) is.
1.
Folyamatmenedzsment: A folyamatmenedzsment a vállalati folyamatok
1. 2. 3. 4.
tervezésével, szabályozásával, dokumentálásával fejlesztésével
foglalkozó menedzsment részterület. Folyamatmenedzsment Ahhoz, hogy a vállalati folyamatokat megfelelőképpen tudjuk szabályozni először pontosan meg kell fogalmazni a vállalat működésével és így a folyamatokkal szembeni elvárásokat. A folyamatokkal szembeni elvárások meghatározásánál a stratégiából indulunk ki. A stratégiai célok meghatározásánál a vállalat adottságaiból és a környezet adta lehetőségekből indulunk ki. Először megfogalmazzuk a vállalat küldetését és jövőképét, amelyek későbbiekben a stratégia megfogalmazásának alapköveként és célkeresztjeként szolgálnak. A stratégiai célok meghatározása a vállalati erősségek gyengeségek, valamint a környezeti lehetőségek és fenyegetések alaposabb tanulmányozása alapján történhet. A vállalat stratégiai céljai alapján kritikus sikertényezőket (Critical Success Factor – CSF) fogalmazunk meg. Ezek a kritikus sikertényezők azokat a legfőbb tényezőket tartalmazzák, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vállalat a kitűzött céljait elérhesse. A kritikus sikertényezők által kijelölt területen mérjük a vállalat teljesítményének alakulását, az úgynevezett kulcs teljesítménymutatók (Key Performance Indicator - KPI) segítségével és a kapott információk függvényében beavatkozunk a vállalat működésébe a célok elérése érdekében. Az itt leírt folyamat tulajdonképpen a stratégiai controlling folyamata, amely során folyamatosan nyomon követjük a vállalat lehetőségeinek és képességeinek alakulását, valamint az előbbiek alapján hozott döntések megvalósulási folyamatát. A controlling másik fontos területe az operatív controlling, egy ehhez szervesen kapcsolódó folyamat, amely az itt nagy vonalakban megfogalmazott célokat és intézkedéseket operacionalizálja és teszi értelmezhetővé és szabályozhatóvá az operatív irányítás szintjén. A Kvalikon módszertani megközelítése szerint egymással négy összefüggő területen (eredményesség, biztonság, hatékonyság, működőképesség területén) megfogalmazott célok között kell megteremteni a megfelelő összhangot a vállalat irányítása során, (lásd a következő ábrát). Az egyes területeken hozott döntések kihatással vannak a többi területen elért eredmények alakulására. Például, ha a hatékonyságot egy határon túl szeretném növelni racionalizálással, az egy idő után hatással lesz a működőképesség alakulására. Ha nagyobb eredményeket akarok elérni, az egy határon túl az egész működés biztonságát veszélyeztetheti, hiszen ennek érdekében általában jelentősebb kockázatot kell vállalnom. A vállalat vezetőinek a célok kijelölése során el kell döntenie, hogy számukra az eredményesség, biztonság, hatékonyság, működőképességnek mi az az optimális elegye, amely hosszútávon biztosíthatja a vállalat érdekeltjeinek az elégedettségét és így a vállalat életképességét. Tehát meg kell teremteni a vállalati célok és az általuk vezérelt tevékenységeknek (folyamatoknak) azt az optimális összhangját, amely biztosítja a vállalat érdekeltjeinek az elégedettségét.
2.
A vállalati célok kialakításának alapvető szempontjai (Kvalikon modell)
Logisztikai management (kétféleképpen közelíthető):
A logisztikai tevékenységek (folyamatok) menedzselése (elsősorban a termelő, kereskedelmi, és szolgáltató vállalatoknál)
A logisztika (mint sajátos folyamatrendszer) managementjének tevékenységei. (főleg a közlekedési, fuvarozó és szállítmányozó vállalatoknál)
Logisztika (kétféleképpen közelíthető management szemlélettel):
"Belülről" - A produkciós (termelési, szolgáltatási) folyamatok felől közelítve: Ipari szemléletű logisztika
"Kívülről" - A mozgásfolyamatok/rendszerek felől közelítve: Szállítási/közlekedési szemléletű logisztika
A logisztika tehát a gazdasági életben a teljes ellátási lánc szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) elsősorban stratégiai szempontból foglalkozik. Üzleti szempontból ma már általánosan elfogadott, hogy a logisztika a menedzsment azon területe, amely a vállalatoknak versenyelőnyt szolgáltathat a piacon. Ha a logisztikát jól szervezik és irányítják, az a termelt áruk és a létrehozott szolgáltatások értékét növeli. A logisztikának az ipari és a gazdasági szférában már régóta fontos szerepe van, de csak napjainkban vált a gazdasági tevékenységek egy elismerten önálló területévé. Az állapot (terméké), hely és idő az alapvető logisztikai jellemzők, amelyek egy logisztikai rendszer állapotát meghatározzák.
3.
b bővítés:
A logiszztika azzal fooglakozik, hogy h : (6M- ; 12M1 elv)
9. megffelelő (miniimális) körn nyezeti terheeléssel –erőss társadalmi elvárás => > greenn logistic m megjelenése;;
1. a megfelelő árut (szoolgáltatást) 2. megfelelő időben
10. megfeleelő (minimáális) energiaa felhaasználással – energia haatékonyabbb eszköözök alkalm mazása ( gazzdaságosságg), erős korreláció a környezetti terhelésseel;
3. megfelelő helyre 4. megfelelő mennyiségben
11. a megfeelelő előírássok (szabályyok) betarrtásával – szzámos előírrás (korlátozzás) egyiddejű betartáása úgy, hog gy az optimáális (jöveedelem term melő) működ dés biztosíthható legyeen;
5. megfelelő minőségbben 6. megfelelő ár (költségg) mellett
12. megffelelően kiaalakított kocckázatkezelééssel
– a megrendelők m k egyik legffontosabb igényye lett a kocckázatok kaalkulálható kezelése (minim malizálás ill.. átadás => biztoosítások);
7. a megfelelő ügyfél, fogyaszttó számára 8. megfelelő állapotbann
A logiszztika céljainak változásaa az idő függgvényében IV V. Ellátási lán nc koordináció – kockáza atok ke ezelése IIII. Időtényező ő prioritás II.. Értékesítés támogatása a / marketingmix I. Termelés - integrált költs ségszemlélet
4.
A logiszztikai célok elérésének e e eszközei az egyes e idősza akokban
A költséégek egy leh hetséges felossztása
A minim mum és a maaximum elvv alkalmazássa a logisztik kai teljesítm mény kialakíttásában
5.
Logiszztikai straatégia A gazdáálkodó szerveezetek hagyoományos straatégiai céljai::
profitt növelésee piaci részarányy növelésee (általábaan a növekedés) a fejjlett gazdasáágokban már kevés a term melés racionaalizálás tartaaléka piaci verseny v a költségek csökk kentésére kénnyszerít (egyikk lehetséges fejlődési terüület: ) logiszztikai rendszzerek tökélettsítése Cél: igénnyelt szolgálltatás biztosíítása, elfogaddható áron !
A stratég gia tartalmát befolyásoló tényezők t
6.
7.
A LOGISZTIKAI MENEDZSMENT A vállalattervezés menedzsmentjének része a logisztikai menedzsment. A logisztikai menedzsment alapját képező vállalati menedzsment várható fejlődési tendenciái: - növekszik az információhalmaz, amely a vállalat vezetéséhez szükséges, fontos hogy az információk minél gyorsabban, egyre jobb minőségben és minél kisebb torzítással álljanak rendelkezésre - egyre több korszerű és automatizált technológia kerül üzembe - a hierarchikus vezetési rendszerekhez információs hálózatok, csatornák kapcsolódnak, ezeknél növekszik a horizontális kapcsolatok jelentősége, újfajta kommunikálások válnak szükségessé - a jelentős financiális terhet jelentő beruházások hosszú távú átgondolást és a piaci partnerekkel való kölcsönös megállapodást igényelnek - több döntési lehetőség adódik és nagyobb rugalmasságot tesz szükségessé - mivel egyre több vállalat vesz részt a világgazdaságban, ezért egyre nagyobb jelentősége lesz a világgazdasági ismereteknek. A logisztikai menedzsment fontos részét képezi a meghatározott stratégiával összhangban lévő logisztikai koncepciónak, amelynek a következőkre kell kiterjednie: - Milyen legyen a termék struktúra? - Mire terjedjen ki a saját és idegen gyártás? - Milyen elvek érvényesüljenek a beszerzéseknél? - Milyen legyen az anyagáramlás térbeli struktúrája? - Milyen elvek, prioritások szerint történjék a termelés tervezése és irányítása? - Milyen legyen a minőségbiztosítási rendszer? - Hogyan alakuljon az anyagáramlás-technikai eszközök struktúrája? - Milyen a logisztikai szervezet? - Milyen legyen a logisztika információs rendszere? - Melyek a logisztikai rendszer irányításának legfontosabb elvei, elemei, stratégiaelemei? - Milyen elvek érvényesüljenek a termékek kiszállításánál, elosztásánál? Logisztikai stratégia kiemelt területei: 1./ ügyfélszolgálattal kapcsolatos követelmények:
a hasonló profilú cégek termékei alig különböznek, így a vevőkapcsolat az, ami megkülönböztet
ügyfélkapcsolat biztosítja az igények közvetlen megismerését, a partnerekkel a szoros kapcsolatot, ami versenyelőnyt jelenthet
ügyfélszolgálat auditálása, a kulcsfontosságú összetevők meghatározása
ügyfélszolgálat jellemzőinek összehasonlítása a versenytársakéval
ügyfélszolgálati politika (egység csomag) tervezése
ügyfélszolgálati menedzsment és ellenőrzés módszerének kidolgozása
2./ utánpótlási idők hossza:
ügyfelek készletszintje nekik költség
gyors, rugalmas szolgáltatás megköveteli a reakció idők csökkentését
reakció idő: rendelés feladás
áru átvétel
8.
3./ hozzáadott érték növelés többletköltség nélkül:
kapacitás kihasználás javítása (fajlagos mutatók csökkennek)
létszám megtakarítás (átszervezés, összevonás)
készlet csökkentés (mennyiségben, időben)
beszállított áru minőségének szigorítása (kevesebb selejt)
4./ termelés tervezési eljárások alkalmazása a gyártás igény összefüggésében öt féle gyártási – készletezési stratégia különböztethető meg: 1. gyártás és szállítás raktárra (fogyasztó közeli elosztó raktár, kis tételek) 2. raktárra termelés (központi raktár, kiszolgálás fogyasztóhoz, nagy tételek) 3. gyártmány összeszerelés rendelésre (készáru nincs készleten) 4. gyártás rendelésre (egyedi termékek) 5. beszerzés és termelés (nincs készlet, sokszor a tervezés is a rendeléskor indul) általában a termék maga dönti el az alkalmazható stratégiát, de eltérni lehet ! 5./ kompromisszumok a logisztikában: a logisztika együttműködő tevékenységek összessége teljes rendszer optimum részoptimumok összege cél kiválasztása lehet vállalati összköltség és/vagy szolgáltatási színvonal (nyereség) alapon: beszállító: gyártás: raktár: szállítás:
egy nagy tétel központi saját eszközzel
9.
több kis tétel több regionális megbízással (külső)
Benchmarking A benchmarking olyan speciális elemző-értékelő gyakorlat, amely a hasonló terméket gyártó, illetve hasonló vásárlói réteggel rendelkező cégekkel történő összehasonlításon alapul. A mérések középpontjában általában az idő, a költség és a minőség áll, de egyéb szempontok széles skálájából lehet még tényezőket választani. A benchmarking nem fog automatikusan egy jobb üzletmenetet eredményezni, de nagy hatékonysággal világítja meg azokat a területeket, amelyeket fejleszteni kell. Evans 1994-es definíciója szerint "a benchmarking jó kezdet az üzleti gyakorlat megújításához".
Kitekintés
A benchmarking fontos lépései 1. Határozzuk meg, mit kívánunk tökéletesíteni, mit kívánunk elérni. 2. Határozzuk meg, hogy ennek megvalósításához milyen erőforrásokra lenne szükségünk. 3. Keressünk olyan hozzánk hasonló nagyságú, feladatú intézményeket, ahol az általunk kitűzött célt már elérték. 4. A kapcsolat felvételével kérdezzük meg őket, hogyan csinálták, mire volt szükségük, milyen nehézségeik voltak. 5. Próbáljuk felmérni, mi képesek lennénk-e erre. Hasonlítsuk össze a rendelkezésünkre álló paramétereket, teljesítménymutatókat és egyéb elemzéseket, amelyek a másik intézmény rendelkezésére állt, vagy nem állt, amikor a fejlesztésbe belekezdtek. 6. Üljünk össze és dolgozzunk ki programot lemaradásunk pótlására. 7. Kezdjünk neki és hajtsuk végre a programot. 8. Ellenőrizzük folyamatosan az eredményeket
10.
