BRÜSSZELI NYILATKOZAT A nyelvtanulási motiváció erısítése rendszerszintő és intézményi szintő irányelveken, stratégiákon és jó gyakorlatokon keresztül
MOLAN
Network for the exchange of information about good practices that serve to motivate language learners
1
BRUSSELS DECLARATION Enhancing motivation for language learning through institutional and systembased policies, strategies, and practices Copyright © 2011 by the Conseil Européen pour les Langues / European Language Council (CEL/ELC) All rights reserved. This information may be freely used and copied for non-commercial purposes, provided that the source is acknowledged. This project has been funded with support from the European Commission. This publication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. For further information, please contact
[email protected] or write to Conseil Européen pour les Langues / European Language Council (CEL/ELC) c/o Freie Universität Berlin ZE Sprachenzentrum Habelschwerdter Allee 45 14195 Berlin GERMANY Tel +49-30-838 54501 – Fax +49-30-838 53718 A free electronic version of the text is available through http://molan-network.org
2
BRÜSSZELI NYILATKOZAT A nyelvtanulási motiváció erısítése rendszerszintő és intézményi szintő irányelveken, stratégiákon és jó gyakorlatokon keresztül BEVEZETÉS A Brüsszeli Nyilatkozatot a MOLAN projekt (A nyelvtanulókat motiváló jó gyakorlattal kapcsolatos információ cseréjére létrejött hálózat) keretén belül folytatott tevékenység(ek) eredményeképpen adták ki. A MOLAN tevékenységét 2007 december és 2011 február között folytatta az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás 2. Kulcstevékenységek - Nyelvek programjának támogatásával. Az oktatás különféle területeit átfogó hálózatban 37 oktatási intézmény (közoktatási és felsıoktatási intézmény), hálózat, szervezet és döntéshozó szerv mőködött együtt, összesen 18 résztvevı országból, valamint Svájcból. Emellett a munkát külsı szakértıként kilenc oktatási intézményben dolgozó szakember segítette, akik hét különbözı országot képviseltek. A MOLAN átfogó célja olyan irányelvek, stratégiák, és jó gyakorlatok (angol rövidítéssel: PSP-k) meghatározása és elemzése volt, amelyek a formális oktatás minden területén kimutathatóan motiválják az európai fiatalokat az idegen nyelvek tanulásában. További célkitőzésként szerepelt a bizonyítottan sikeres PSP-k széles körben való elterjesztése. A MOLAN létrejöttét az indokolta, hogy gyakran szakadék tátong az elfogadott EU-s irányelvek és a valóság között; egyre szélesebb körben terjed az English only, vagyis a „csak angol” tanításának trendje, sıt, egyes országokban az is megfigyelhetı, hogy a középfokú oktatás második szakaszában a diákok egyáltalán nem tanulnak idegen nyelvet. A MOLAN tevékenységek megtervezésekor és végrehajtásakor a partnereket munkájukban az alábbi két meggyızıdés vezérelte: (i) A személyes fejlıdés, az új tudásanyag megszerzése, a kölcsönös megértés és társadalmi kohézió, a gazdasági teljesítıképesség és a fenntartható foglalkoztatottság szempontjából kiemelkedıen fontos több idegen nyelv ismerete és tanulása. (ii) A nyelvtanulás kulcsa a motiváció. A jól képzett, motivált nyelvtanárok és a minıségi tananyagok önmagukban nem elegendıek a tanulók nyelvtanulási motivációjának erısítéséhez; mindezeket az adott oktatási rendszeren és intézményen belüli PSPkkel szükséges kiegészíteni. Ugyanakkor a MOLAN projekt arra is számos bizonyítékot tárt fel, hogy még a legígéretesebb kezdeményezések is semmivé válnak, ha megvonják tılük a támogatást, például a pénzügyi válság eredményeképpen. A MOLAN projekt résztvevıi és a MOLAN-nal együttmőködı intézmények több mint 80 esettanulmányt készítettek, amelyek azt mutatják, hogy a nyelvtanulói motivációt elısegítı PSP-knek fontos szerepe van az EU nyelvpolitikájának sikeres végrehajtásában. Az esettanulmányokból azonban az is világossá vált, hogy nem 3
lehet minden helyzetben ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, hanem a sikeres PSP-ket mindig a sajátos kontextusukon belül kell értelmezni. A MOLAN tematikus hálózati projekt futamideje alatt a résztvevık jelentıs, sokszor drámai változásoknak lehettek szemtanúi a politika, a gazdaság, a társadalom, az oktatás és a technikai fejlıdés területén. Ezek a változások nagy hatást gyakoroltak és gyakorolnak társadalmaink nyelvi szövetére, a nyelvhasználatra, a nyelvtanulásra, és az egyéni nyelvtudásra. Mindezek következtében a MOLAN résztvevık által meghatározott, leírt, elemzett és népszerősített sikeres PSP-k közül a közeljövıben többet is módosítani, adaptálni kell. Ez az egyik oka annak, hogy a MOLAN által kifejlesztett, web-alapú, célzott információs rendszert a projekt lezárása után is folyamatosan karbantartja és frissíti az egyik MOLAN partner, a Conseil européen pour les langues / European Language Council (CEL /ELC) http://molan_network.org/. Wolfgang Mackiewicz A MOLAN hálózat koordinátora CEL /ELC elnöke BRÜSSZELI NYILATKOZAT A nyelvtanulási motiváció erısítése rendszerszintő és intézményi szintő irányelveken, stratégiákon és jó gyakorlatokon keresztül I. Preambulum 1. Egyre több ténnyel támasztható alá, hogy a munkahelyek közötti és a földrajzi mobilitás, illetve a nemzetek közötti együttmőködés az EU állampolgárok nagy része számára a mindennapi élet részévé vált. Ez a fajta mobilitás és együttmőködés bizonyos értelemben az Európai Unió Europa 2020 stratégiájának (is) a sarokköve. 2. A különbözı nyelvet beszélık közötti kommunikáció ma már nem kizárólag és nem is elsısorban azt jelenti, hogy különbözı országok polgárai kommunikálnak egymással. A migráció és a transz-európai mobilitás eredményeképpen minden EU tagállam, sıt minden európai ország többnyelvő társadalommá alakult át; ma már számos iskolánk és egyetemünk többnyelvő intézmény. 3. Ennek és más fejleményeknek köszönhetıen Európa mára egy minden eddiginél nagyobb kihívással, a többnyelvőséggel áll szemben. A többnyelvőség problémája legerıteljesebben az európai oktatási rendszereket, az oktatási intézményeket, és mindenekelıtt az ezekben tanuló fiatalokat érinti. A fiataloknak meg kell adni a lehetıséget a nyelvtanulásra és erre bátorítani is kell ıket - saját érdekükben és a társadalmak jóléte érdekében is. . 4. A rendelkezésre álló számos tény ellenére az oktatásügy irányítói, az intézményvezetık, a tanulók és a szülık körébıl is sokan mindmáig nem érzékelik, hogy Európa és az európaiak jövıjének szempontjából mennyire alapvetı fontosságú a nyelvtanulás. Az üzenet valójában nagyon egyszerő: a nyelvtanulást ma és a jövıben is minden oktatási tevékenység (óvodai, általános- és középiskolai, felsıfokú, felnıttképzés és továbbképzés) szerves részének kell tekinteni, illetve azzá kell tenni. 4
5. Nem csak a nyelvtanulási, hanem minden tanulási folyamat kulcsa a motiváció. Sürgısen fel kell tárni annak okait, hogy miért van az, hogy az EU-ban élı fiatalok kb. egynegyede miért nem motivált saját anyanyelvének megfelelı elsajátításában sem. Nyilvánvalóan a nyelvtanulásban az attitődöknek fontosabb szerep jut, mint a nyelvérzéknek. 6. A tanulók motiválásának hangsúlyozása a tanulót helyezi a tanulási folyamat középpontjába, ennek pedig kimutathatóan fontos hatása van a tanulói motiváció fenntarthatóságára. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a nyelvtanulási motiváció erısítése nem egyéni ügy; társadalmunk jövıje nagyrészt attól függ, hogy a fiatalok mennyire képesek és motiváltak idegen nyelveket tanulni. II. A tanulói motiváltság erısítése – fogalmi keretek 7. Oktatási rendszeren és oktatási intézményen belüli irányelvek, stratégiák és jó gyakorlatok A múltban számos kutatás foglalkozott a tanulói motiváció típusainak meghatározásával és elemzésével: a kutatási eredmények azonban elhanyagolható hatást gyakoroltak a nyelvtanulásra. Ebben a tekintetben a tanárképzés intézményesülése sokkal nagyobb jelentıségőnek tekinthetı. A nyelvtanárok azonban, bármennyire is jó képzést kaptak és bármennyire is erıs a motivációjuk, önmagukban nem képesek tanulóik motivációját általában megnövelni. Ehhez megfelelı, oktatási rendszeren és oktatási intézményeken belüli irányelvekre, stratégiákra és jó gyakorlatokra (PSP) is szükség van. Ez a MOLAN projekt egyik legfontosabb eredménye. 8. A kontextus- sikertényezık-sikerindikátorok háromszög A tanulók motivációjának fejlesztéséhez nem elég a gyakorlatból vett sikeres példák másolása; nagyon fontos az alábbi tényezık figyelembe vétele is: • milyen kontextusban zajlik az új kezdeményezés • mi az új kezdeményezés az adott kontextusban, azaz, melyek a potenciális sikerfaktorok. A kezdeményezıknek meg kell vizsgálniuk a kezdeményezés sikerének esélyét a kezdeményezés céljához és célkitőzéseihez kapcsolódó sikerindikátorok alapján. Nagyon valószínő, hogy az ilyen jellegő új kezdeményezések nem hozzák meg rögtön a remélt sikert; ebben az esetben a kezdeményezésért felelıs személyeknek meg kell vizsgálniuk a kontextus- sikertényezık- sikerindikátorok háromszöget és ennek eredményeihez igazítani a kezdeményezést. A programokat rendszeresen felül kell vizsgálni, mivel kontextusuk idıvel nagy valószínőséggel változik. A siker nem csak számszerősíthetı, kvantitatív eredmény (pl. mennyivel több diák és egyetemista tanul idegen nyelvet, és mennyivel több nyelvet tanulnak). A nyelvtanulás akkor sikeres, ha az alapvetı szükségletek verbális kifejezése helyett a hatékony kommunikáció képességét tanítja meg a diákoknak. A motiváció kérdését nem lehet elválasztani a minıség kérdésétıl, ezen belül pedig a tanulási folyamat eredményeinek kérdésétıl. 9. A sikeres gyakorlati példák fontossága Annak ellenére, hogy az EU-n belül nagyon változatosak a nyelvtanulás és a nyelvtanítás nemzeti/ regionális/intézményi/rendszerszintő kontextusai, nagyon 5
fontos, hogy megfelelı módon példát adjunk jól bevált módszerekre, mivel ezek inspirációt és bátorítást nyújthatnak azoknak az egyéneknek és szervezeteknek, amelyek növelni kívánják a tanulói motivációt. Ezt az alapelvet kell szem elıtt tartani a jól bevált módszerek terjesztésekor, vagy továbbadásakor. A sikeres gyakorlat példáinak európai szintő bemutatásakor figyelembe kell venni az általánosíthatóság és az adaptálhatóság kritériumait is. 10. A sikertényezık négy kategóriája A tanulói motivációt növelı sikertényezıket jelenleg négy nagy csoportra oszthatjuk: • innovatív oktatási és tanulási gyakorlat • nyelvpolitika • együttmőködés a más érintettekkel • a nyelvtanulás integrációja, akkreditációja és a nyelvvizsgáztatás Minden kategória számos további alkategóriából áll, ezek adják a sikertényezık együttesét.1 Az innovatív oktatási és tanulási gyakorlat csoportjába tartoznak például a tanórán kívüli tevékenységek, az e-Twinning, az önálló nyelvtanulás, és a tartalom és nyelv integrálásának (CLIL) különbözı formái. 11. Az együttmőködés kiemelkedı fontossága Az együttmőködés kulcsfontosságú sikertényezı, nemcsak a tanulói motiváció növelésében, hanem a motiválók (oktatási hatóságok/felügyeleti szervek, szakvezetık, oktatásvezetık) motiválásában is. Az együttmőködés kategóriájába tartoznak az átfogó intézményi programok és a helyi és regionális nyelvtanulási hálózatok létrehozása is, például az iskolák és felsıoktatási intézmények közötti együttmőködésen alapuló hálózatok létrehozása, továbbá minden érintett (tanárok, diákok, szülık, volt diákok, a kapcsolódó szakmai és nem szakmai szervezetek, a köz- és magánszféra munkaadói) részvétele a folyamatban. 12. Az információs nyelvhasználatban
technológia
alkalmazása
a
nyelvtanulásban
és
a
A fiatalok számára nagy vonzóerıt jelent a modern technika. Az sms-ezés, az elektronikus levelek küldése, a Facebook, vagy a Twitter használata mindennapos tevékenységükké vált. S bár van némi igazság abban az állításban, mely szerint a kommunikáció új formái az írás-olvasás tudás szintjének hanyatlásához vezettek, a MOLAN esettanulmányok arra is több példát szolgáltatnak, hogy ha megfelelıen alkalmazzák az új technikai eszközöket, azok a nyelvtanulás szempontjából jelentıs motiváló tényezıkké válhatnak. A modern technikai eszközök használata valójában a nyelvtanulás másik jelentıs kulcstényezıje. III. Új kihívások és lehetıségek 13. Többnyelvő tanulók A nyelvtanulási motivációt a mai napig sokan leginkább úgy értelmezik, mint egynyelvő emberek további nyelv(ek) és kultúrá(k) elsajátítására való ösztönzését. Napjainkban a közoktatásban azonban egyre nagyobb számban találkozunk olyan tanulókkal, akik két, vagy három nyelvőek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy folyékonyan írnak és olvasnak mindezeken a nyelveken. Ezek a fiatalok erısen motiváltak az általuk használt két, vagy több nyelv megırzésére és 1
További részletek a MOLAN Kézikönyvben találhatók.
6
továbbfejlesztésére. Ugyanakkor, az esetek többségében oktatási rendszereink és oktatási intézményeink erre a kihívásra nincsenek eléggé felkészülve. Ez nem meglepı, tekintettel arra, hogy ma Európában több, mint 400 nyelvet beszélnek. Ugyanakkor nem ösztönözhetjük Európa valamennyi állampolgárát más tagállamokban való letelepedésre, vagy munkavállalásra anélkül, hogy fel ne térképeznénk a mobilitási irányelv oktatásra gyakorolt hatásait. Más szavakkal kifejezve, kedvezıen kell fogadnunk a mobil európaiak gyerekeinek azon igényét, hogy anyanyelvüket a megfelelı szinten elsajátíthassák, akár egy, akár több nyelvrıl van szó. 14. Heterogén osztályok és csoportok A migráció és a mobilitás egyre inkább azt eredményezik, hogy a közoktatásban és a felsıoktatásban is heterogén csoportok jönnek létre. Meglehetısen gyakori az az eset, amikor a nyelvi órán egyes diákok bizonyos nyelvi készségeiket tekintve sokkal magasabb szinten vannak az adott idegen nyelvbıl, mint társaik. Errıl a szituációról ismeretes, hogy erıteljesen demotiváló hatással van az osztály, vagy csoport többi tagjára. De ennek nem kell szükségszerően így lennie, sıt, ennek az ellenkezıje is igaz lehet. Sikeres példákra építve ki lehet alakítani és be lehet vezetni a gyakorlatban olyan módszereket, amelyek segítségével a heterogén csoportok minden tagja sikerélményhez juthat. Ezáltal erısödik az adott nyelv tanulása iránti motiváció. 15. A fenti változásokból következı lehetıségek Összegezve elmondható, hogy minden erıfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fent említett változások által kínált lehetıségeket kiaknázzuk. Mindenekelıtt, meg kell találni annak a módját, hogy a fiatalok valamennyi meglévı nyelvi kompetenciáját elfogadjuk és elismerjük; ez a stratégia az eddigi tapasztalatok szerint általában erısíti a nyelvtanulási motivációt. IV. A sarkalatos problémák Ha figyelembe vesszük Európa egyik legjelentısebb újkelető problémáját, a többnyelvőség kérdését és az Európai Unió aktuális irányelveit, akkor látnunk kell, hogy a nyelvtanulás ösztönzése nem csupán a nyelvet tanulók motivációjának erısítését jelenti, hanem egyúttal alapvetı jogok problémáját érintı kérdés is. Az Európai Unióban és az Európai Tanács valamennyi tagállamában élı fiataloknak meg kell adni azt a lehetıséget, hogy elsı nyelvükön, legyen szó egy, vagy több nyelvrıl, írástudók legyenek, hogy teljes mértékben birtokolják az oktatás hivatalos nyelvét, illetve, hogy kora gyermekkortól kezdve az iskolarendszerő oktatás valamennyi szakaszában idegen nyelve(k)et tanulhassanak. Minden európai fiatalnak jogában áll nyelvtudását hivatalos formában is elismertetni, függetlenül attól, hogy azt az iskolarendszerő oktatás keretei között, vagy nem-hivatalos formában szerezte meg. Így a fiatalok lehetıséget kapnak arra, hogy megszerezzék és érvényesítsék mindazokat a készségeiket, amelyek a globalizáció és az újonnan születı új álláshelyek európai munkaerıpiacán egyre fontosabbak lesznek. V. Európai együttmőködés A rendszerszintő és intézményi szintő innováció szempontjából továbbra is igen nagy lehetıséggel bírnak az európai együttmőködés, különösképpen az oktatás és képzés területén születı új projektek. A MOLAN hálózati projekt második felében világos jelei 7
mutatkoztak annak, hogy a partnerintézmények és szervezetek szakemberei - az intézményükben/szervezetükben - tapasztalt rájuk nehezedı nyomás miatt – egyre nagyobb nehézségek árán tudtak csak részt venni a projekt munkájában. Ugyanakkor, a résztvevık azt a szilárd meggyızıdésüket is kifejezésre juttatták, hogy az európai kooperáció révén arra is ösztönzést kaptak, hogy új kezdeményezéseket karoljanak fel, illetve, saját ötleteiket megújult energiával valósítsák meg. A Nyilatkozat III. részében leírt kihívások tükrében egyértelmő, hogy európai szintő közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség, s az európai projekteket ebben a vonatkozásban mindezek fı eszközének kell tekinteni. Az európai projektek –és általában a projektek – számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy hogyan lehet folytatni a megkezdett tevékenységeket a kérdéses projekt futamidejének lejárta után. A MOLAN hálózat példája azt mutatja, hogy az információs technológia megoldást jelenthet erre a problémára. A MOLAN informatikai rendszere dinamikus virtuális hálózatként mőködik, amely lehetıvé teszi, hogy az érdeklıdı partnerek célzatosan információhoz jussanak. Emellett a nyelveket oktató-tanuló közösségek tagjait arra ösztönzi, hogy új esettanulmányokat vigyenek fel és a korábbiakat folyamatosan frissítsék. Mivel az együttmőködést és a partneri kapcsolatokat egyre inkább hajtóerınek tekintjük, határozottan javasoljuk, hogy az Európai Unió – programjain keresztül – ösztönözze az egyes iskolák, egyetemek, oktatási hivatalok és az üzleti élet képviselıinek, cégek projektjeinek beindítását - csak hogy a legfontosabb érintetteket megnevezzük. Ez különösen idıszerő a multilingvális készségek megerısítésére irányuló projektek és hálózatok esetében.
8
