A pedagógiai program átdolgozásának jogi és módszertani háttere Brosúra
Szerkesztette: Kozák András köznevelési szakértő
2013.
Tartalomjegyzék A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák .............................................. 3 A kötelező és tervezhető órakeret kérdései .............................................................................. 17 Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított és felhasználható óraszámok ...... 17 I. Az óraterv alapvető fogalmai ................................................................................. 17 II. Szabadon tervezhető órakeret ................................................................................. 18 III. Szabadon tervezhető tantárgyi kínálat az iskolában ............................................... 19 IV. Emelt szintű oktatásra fordított órakeret ................................................................ 20 V. A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladatai ..... 21 VI. Melyek tehát a nevelőtestület feladatai a pedagógiai program átdolgozása során?22 VII. A mindennapos testnevelés órák bevezetéséről ..................................................... 23 VIII. Jogszabályi rendelkezés a többletórakeretről és a tanulói terhelhetőségről ........... 23 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon ...................... 26 1. Alsó tagozat (1-4. évf.) ................................................................................................. 26 2. Felső tagozat (5-8. évf.)................................................................................................ 27 Napköziről és iskolaotthonról szólva ....................................................................................... 28 A szakképzés tartalmi szabályozói ........................................................................................... 40 1. A szakmai program helye a pedagógiai tevékenység intézményi szabályozásában .... 40 2. A szakmai program elkészítésének főszempontjai....................................................... 41 3. A szakmai program jogszabályi meghatározottsága .................................................... 41 4. A felnőttképzést folyatató intézmények képzési programja ........................................ 42
2
A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 53. § (2) Tanórán kívüli foglalkozás … e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. 85. § (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselőkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzetiséget érintő kérdésekben - a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési nemzetiségi önkormányzat - az érdekelt országos nemzetiségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 89/B. § (4) A szakképzés-szervezési társulás … b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/7. pont b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti - a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával, - diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával, - a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.
3
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelésioktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt, 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat, 5. § (2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat. 7. § (4) Az oktatásért felelős miniszter az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más köznevelési intézményt is alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény előírásainak. Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola továbbá olyan középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a köznevelési intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie. 9. § (8) Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait, b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket, c) folyó felkészítést az állami vizsgákra, d) a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot, e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, f) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit, g) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget. 17. § (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. 23. § (4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell
4
… b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját (7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg, 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: … d) pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be, … i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 36. § (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn, … b) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek, katonai szabályok és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
5
szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő, 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, 50. § (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza
6
az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy … j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, … m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy … b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, … f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője … e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, 70. § (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, … dönt. 72. § (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 83. § (2) A fenntartó … h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.
7
84. § (9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény … e) pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez, … beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. § (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 96. § (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. (6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. § (14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista … g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: …
8
b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni … o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 5. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg … g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,
9
ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot,
10
d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja - a szakképzés kivételével - meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként működik. 9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. (2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza
11
a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 10. § A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. 32. § (4) A felvételi tájékoztató tartalmazza … g) ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai évfolyamokra.
12
39. § (1) Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. 40. § (3) A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 74. § (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. (2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E
13
rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, … be kell szerezni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 128. § (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében 140. § (3) A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. 143. § (1) A felnőttoktatásban a 26-36. és a 39-45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonban a felvételt a pedagógiai programjában meghatározott felvételi követelményekhez kötheti. 150. § (1) Az intézményellenőrzés célja iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Módszere a 148. § (2) és a 149. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a kérdőíves felmérés is. Az intézményellenőrzést az e §-ban foglaltak szerint kell lebonyolítani. 159. § (2) A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban - másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását csatolni kell … b) a pedagógiai programot, 160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy
14
… b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógiai program, … i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét, 163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. 167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. 174. § (5) A pályázathoz csatolni kell … c) a kollégium - a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjának követelményei szerint elkészített - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját, 176. § (2) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)-(5) bekezdésben foglalt eljárással megegyező módon történik. A pedagógiai program tervezetét a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja követelményeivel összehangolva kell benyújtani, majd nyertes pályázat esetén annak megfelelően módosítani. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 174. § (6) bekezdésben foglaltak az irányadók. 179. § (5) Az óvodai pedagógiai programnak a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint. (6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvodabölcsőde székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvodabölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani bölcsőde által véleményezett pedagógiai programját, minőségirányítási programját, házirendjét, SZMSZ-ét. A fenntartó az egységes óvodabölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a módszertani bölcsődét. 193. § (4) Az iskola a további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének, továbbá a tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásának szempontjait, elveit, prioritásait 2012. december 31-ig rögzíti és fogadja el a pedagógiai programjában, az Nkt. 26. §-ában foglalt eljárásrendben.
15
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/A. § (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje a) az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, 11/C. § (3) Ha a pedagógus, továbbá a 11/A. § (6) bekezdésében felsoroltak - feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesznek részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesítenek. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
16
A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított és felhasználható óraszámok I. Az óraterv alapvető fogalmai
Rendelkezésre álló órakeret a tanuló számára kötelező és választható tanórai időkeret törvényileg meghatározott minimumküszöbe, mely magába foglalja a szabadon tervezhető időkeretet is. Az osztály számára engedélyezett foglalkozási időkeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakereten) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. korrepetálás, szakkör, napközi, sportkör stb.) tervezhető időkeretet. Ez utóbbi komponens az engedélyezett heti osztályidőkeret és a tanulói kötelező órakeret differenciája. A tanulói terhelhetőség maximumszámát a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat rendelet) határozza meg évfolyamonként, s ez azért lényeges a helyi óraterv kialakításakor, mert megmutatja, hogy a kötelező tanórai minimumtól mennyivel lehet eltérni, tehát lényegében óraszámemelésre ad lehetőséget. A tanuló napi és heti – kötelező és választható – óráinak maximuma (terhelhetőségi küszöbszám) főszabály szerint át nem léphető korlát az óraterv készítésénél. Ez azt jelenti, hogy a kötelező minimális tantárgyi óraszám és a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján szabadon tervezhető tanórai foglalkozások összege – vagyis a tanórák megszervezése céljából rendelkezésre álló időkeret – csak a tanulói terhelhetőség felső határaként meghatározott óraszámig bővíthető, természetesen opcionálisan. A jogszabály néhány kivételt enged a tanulói terhelhetőség figyelmen kívül hagyása vonatkozásában, így annak felső határa nem érvényesül: az egyházi nevelési-oktatási intézményben a hitoktatás tantárgy óraszáma; az osztályok számára engedélyezett foglakozási időkeret és a tanuló számára kötelező tanórák számának differenciája terhére szervezett egyéb foglakozások (korrepetálás, szakkör, napközi stb.) óraszáma; a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportkörök és a sportiskolában a mindennapos testnevelés órák feletti többlettestnevelés órák száma; a sajátos nevelési igényű tanulók (a továbbiakban: SNI-tanulók) számára szervezett egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs és habilitációs tanórai foglakozások száma; a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja céljából szervezett, az 1-4. évfolyamon 17
Tanulói terhelhetőségi küszöbszám
Kötelező: minimális tantárgyi óraszám Rendelkezésre álló órakeret Kötelező: szabadon tervezhető órakeret (kötelező) Választható: maximális többletórakeret Választható: az osztály számára engedélyezett és a tanulói kötelező óraszám differenciájából vett órakeret Választható: emelt szintű oktatás többletidőkerete
tanulók felzárkóztatása miatt szükséges és az egyes magántanulók számára biztosított egyéni foglalkozások heti óraszáma meghatározásakor. Az osztály számára engedélyezhető heti időkeret és a tanuló heti tantárgyi kötelező óraszáma különbségeként kapott óraszám fordítható: a) tantárgyi órákra, osztálybontásra (de csak a tanulói terhelhetőség határáig) s az ezen felül megmaradó órák, a b) napközis, tanulószobai foglakozásra és/vagy c) tanórán kívüli más foglalkozásokra (korrepetálás, szakkör, egyéni foglalkozás stb.) de csak a heti időkeretet meg nem haladó mértékig. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti óraszámai csak pozitív irányban változtathatóak meg a Nat rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott mérték erejéig (választható maximális órakeret), valamint az osztályok számára engedélyezett heti időkeret és a tanuló számára kötelező heti tantárgyi órák differenciájából fakadóan további olyan mértékben, amely – beleértve az emelt szintű oktatásra fordított órákkal megnövelt tantárgyi óraszámot is – nem lépi túl a tanuló napi illetve heti kötelező és választható tanórai terhelhetőségére meghatározott óraszámkeretet. Ez a választható és a tantárgyanként is szabadon felhasználható többletórakeret teszi lehetővé az egyes minimális tantárgyi óraszámok megnövelését. Ekkor azonban e megnövelt tanórák számával csökkenteni kell a tanórán kívüli foglakozásokra fordítható keretét az engedélyezett osztályidőkeret és a tanuló számára kötelező tantárgyi órakeret differenciájának, hiszen az előbbi túl nem léphető, kivéve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. sz. melléklete CB, CC, D és E oszlopában foglalt kivételek – így az egyházi iskolában a hittan tantárgy, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok egyes évfolyamain meghatározott tantárgyi óraszámok, a nemzetiségi nevelésoktatás, valamint az SNI-integráció – esetén. Fontos, hogy az egyes tantárgyak jogszabályban előírt heti minimális óraszáma teljesíthető kétéves átlagban is, tehát két tanév alatt valamennyi tantárgynak a minimális óraszámát teljesíteni kell, így például annak ellenére, hogy a kerettantervi rendelet által előírt fizika órák minimális száma 7. évfolyamon 2 óra, 8. évfolyamon 1 óra (kétéves ciklusban 3 óra, 2:1 arányban), jogszerűen rendelkezhet az iskola úgy, hogy a 7. és 8. évfolyamon heti 1,5 -1,5 fizikaórát tervez, hiszen az eredmény kétéves ciklusban ugyancsak 3 óra). A kétéves ciklusok között azonban az átcsoportosítás tilos. Speciális a helyzet a nyelvi előkészítő évfolyamokkal, ahol a rendelkezésre álló időkeret 60 %-át (18 órát) kell – tehát kötelező – a választott idegen nyelv oktatására fordítani. II. Szabadon tervezhető órakeret A jogszabály a tanuló számára kötelező és választható tanítási órákat – alapvetően – egységesen kezeli. A törvényben [Nkt. 6. sz. melléklet BC oszlop] meghatározott heti kötelező tanórai időkeret magába foglalja a kerettantervben az egyes tantárgyakra meghatározott minimális óraszámot és az alkalmazásában kötelező, de tartalmának kialakítása tekintetében szabadon tervezhető órakeretet. A szabadon tervezhető órakeret a következő lehetőségek mentén használható fel az iskola nevelőtestületének szuverén döntése alapján:
18
1.
2. 3.
4.
5.
6.
7.
Elosztható az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelhető ezzel az órakerettel a minimális óraszámmal közölt tantárgyak heti óraszáma, így pl. 7. évfolyamban a 3 szabadon tervezhető órából 2 órával meg lehet emelni a minimálisan 3 magyar nyelv és irodalom órák számát 2-vel és a szintén 3 órában minimált óraszámú matematikáét 1-gyel. Fordítható az emelt szintű tantárgyak óraszámának növelésére, így pl. 5. évfolyamban az angol nyelvi órák alapóraszámát, ami heti 3 óra, 2 órával meg lehet növelni. Felhasználható az adott évfolyamon nem szereplő, de korábban vagy később tanított tantárgy tanítására, így pl. 5. osztályban a 2 szabadon tervezhető órából 1 óra informatikára, vagy 8. osztályban a 3 órából 1 óra technika, életvitel és gyakorlat tantárgyra fordítható, vagy az 1-3. évfolyamon idegen nyelvre évfolyamonként 2 órát lehet felhasználni, de ide tartoznak a korábbi modulok is, nevezetesen a mozgókép- és médiaismeret 8. osztályban. Tervezhető a kerettantervi rendeletben szereplő szabadon választható tantárgyak tanítására (ld. III. pont) különféle óraszám-variációk mentén, így pl. a 4. évfolyamon 2 óra informatikára, 1 óra dráma és tánc foglakozásra fordítható. Fordítható más, akkreditált kerettantervben szereplő tantárgyak órakeretének biztosítására, így pl. az iskola nem a kerettantervi rendeletben, hanem valamely másik akkreditált kerettantervben szereplő tantárgyakra is fordíthatja ezen időkeretet. Alkotható ezen időkeret terhére saját – intézményi – tantárgy (akár több is), feltéve, hogy a bevezetendő tantárgy tartalma igazodik a Nat-hoz, és nem ütközik jogszabályba, így pl. irodalmi szövegelemzés tantárgy indítható a 7. évfolyamon 2 órában, mert annak tartalma az anyanyelvi és az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciaterületek fejlesztési céljaihoz szervesen kapcsolható, s a magyar nyelv és irodalom műveltségterületbe integrálható. Használhat az iskola e foglakozási keret terhére a saját gyakorlatában korábban kidolgozott és használt, vagy más iskola illetve iskolatípus gyakorlatából származó tantárgyi tantervet, így pl. szakmai előkészítő tárgy tanítására a gimnázium 9. évfolyamán fel lehet használni a rendelkezésre álló 4 órát vagy abból kevesebbet is, vagy természettudományi integrációra fordítható 7. és 8. évfolyamban 2 óra.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az iskoláknak a szabadon tervezhető órakeret felhasználására vonatkozó döntéseiket az egyes osztályokra kell meghozniuk, vagyis ha azonos évfolyamon több osztályt indítanak, az egyes osztályok esetén eltérő módon is felhasználhatják a szabad órakeretet. Erről – tehát a szabadon tervezhető órakeretnek az egyes osztályokra vonatkozó felhasználásáról – a nevelőtestületnek döntenie kell. III. Szabadon tervezhető tantárgyi kínálat az iskolában Alsó tagozat: Dráma és tánc 1-4. évf. (heti 1 ó) Tánc és mozgás 1-4. évf. (heti 1 ó) Informatika csak 4. évf. Felső tagozat: Dráma és tánc 5-8. évf. (heti 1 ó) Tánc és mozgás 5-8. évf. (heti 1 ó) Természettudományi gyakorlat 5-8. évf. (heti 1 ó)
19
Gimnáziumi nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. (heti 1 ó) Tánc és mozgás 9-10. évf. (heti 1 ó) Dráma és tánc 9-12. évf. (heti 1 ó) Filozófia 11-12. évf. (heti 1 ó) /továbbá az ált. isk. felső tagozatán részletezett tantárgyakat is beleértve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok esetén/ Szakközépiskolai nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. (heti 1 ó) Második idegen nyelv 9-12. évf. (max. heti 4 ó) A kötelező tantárgyi választékból választható tantárgyi programok (A és B variáns) az alsó tagozaton: ének-zene; felső tagozaton: magyar nyelv és irodalom, biológiaegészségtan, fizika, kémia, ének-zene; a gimnáziumi és a szakközépiskolai nevelésbenoktatásban mindez kiegészül azzal, hogy 6 és 8 osztályos gimnáziumok tantárgyi kerettantervei emelt óraszámú kerettantervekkel is bővülnek idegen nyelv, matematika, biológia-egészségtan, fizika, kémia, informatika tantárgyakkal. A tantárgyi kerettanterv (tantárgyi program) variánsai közötti választás esetén a választhatóság – természetesen az emelt óraszámú kerettantervek kivételével – nem terjed ki a minimális tantárgyi óraszámra. Hangsúlyozni kell tehát, hogy a tantárgyi óraszámokat csak az osztály számára engedélyezett heti időkeret és a tanuló heti kötelező tantárgyi óraszáma differenciájának terhére valamint választás szerint a szabadon tervezhető órakeretből lehet növelni, úgy hogy a rendelkezésre álló időkeret feletti megnövelt óraszámmal arányosan kell csökkenteni azt az időkeretet, amely a tanórán kívüli foglakozásokra jut, így pl. ha 5. osztályban a rendelkezésre álló 28 órát a terhelhetőségi maximumig további 7 órával növelik, akkor már nem 23, hanem csak 16 óra jut egyéb foglalkozásra. A szakképzésben alkalmazandó szakképzési kerettantervek és a szakiskolai közismereti kerettantervek várhatóan 2013. március 31-ig kerülnek kiadásra. Ugyancsak speciális implementációjú programelemként kerül kiadásra az egész napos iskola nevelési-oktatási programja. IV. Emelt szintű oktatásra fordított órakeret Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. Az emelt szintű oktatásnál az emelt óraszámnak a kötelező tantárgyi óraszám feletti része is be kell, hogy férjen a napi illetve a heti tanulói terhelhetőségi maximumba, így pl. ha angol nyelvből emelt szintű oktatás folyik az 5. osztályban, akkor az (emelt óraszámú) angol órák minimális száma 5 óra, tehát 2-vel több a kötelező tanórai minimumnál, s ezzel a kettővel csökkenteni kell a maximálisan tervezhető óráknak a kötelező feletti számát, s mivel
20
ez az 5. osztályban 7 óra, ezért csak 5 órát lehet még pluszban tervezni, de természetesen akkor, ha más emelt szintű óra nincs. Az emelt szintű oktatás nem azonos az emelt óraszámú oktatással, hiszen az oktatás lehet emelt szintű akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény nem az emelt óraszámú kerettantervet alkalmazza, így pl. az általános iskola 5-8. évfolyamán emelt szintű és nem emelt óraszámú oktatás valósul meg, ha az angol nyelv heti óraszáma anélkül 5 óra (tehát kettővel van megemelve a kötelezőnél), hogy az iskola a gimnáziumi kerettanterv emelt óraszámú idegen nyelvi kerettantervét adaptálná. A kerettantervi rendelet lehetővé teszi, hogy az emelt szintű ének-zene oktatáshoz szükséges tanórai foglakozásokba (heti bontásban minimum 4 óra) az énekkari vagy kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható. V. A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladatai A kerettantervi rendeletben szereplő tantárgyak kerettantervei kétéves ciklusokra vonatkozóan tartalmazzák az egyes tematikai/fejlesztési egységek elsajátíttatása céljára rendelkezésre álló (minimális) órakeret 90 %-át, tehát a nevelőtestületnek illetve a pedagógusnak a fennmaradó 10 %-os időkeretben lehet a tantárgyi kerettanterven kívüli vagy attól eltérő tartalmat beépíteni a nevelés-oktatás e tartalmi-szabályozó dokumentumába (ti. a helyi tantervbe). Ebből fakadóan a nevelőtestület lehetősége és minimálisan kötelező feladata: 1) a kerettanterv két évfolyamos ciklusának tanévekre bontása, a tematikai-fejlesztési egységek óraszámának meghatározása, mely történhet akár a tantárgyi éves óraszámnak a kerettantervi rendelet tantárgyi struktúrára és óraszámokra vonatkozó táblázatában közöltekhez képest más arányú elosztásával, az egyes tematikai egységekre szánt óraszámok megváltoztatásával, tömbösítésével vagy más módon, illetve a témanap, projektmódszer vagy az epochális oktatás igényei szerinti átstrukturálásával; 2) az egyes tematikai egységek óraszámának és tartalmának kiegészítése a rendelkezésre álló minimális tantárgyi óraszám 100 %-ára, tehát döntés a tantárgyi kötelező óraszám 10 %-ról, így például az 5-6. évfolyamra meghatározott minimális óraszáma a magyar nyelv és irodalom tantárgynak 288 óra [(36x4)x2], melyből csak 260 óra van a tematikai/fejlesztési egységekben rögzítve, tehát 28 óráról (arányosan 14 óráról az 5.évf., 14 óráról a 6. évf. vonatkozásában) köteles dönteni a nevelőtestület. A tantárgyi óraszám 10 %-ának kitöltése történhet: - a megadott tematikai egységek helyi jelentőségű ismeretekkel (lex loci kritériuma szerint a helyi tanterv az iskolai nevelés-oktatás helyi törvénye) való kiegészítésével; - a kerettantervi programban szereplő tematikai egységek korábbi gyakorlat vagy más okok miatt fontosnak ítélt fejlesztési tartalmakkal történő bővítésével; - az egyes tematikai egységek közötti elosztással pl. elmélyítés, gyakorlás, képességfejlesztés stb. céljára; - a tantárgyi kerettantervekben szereplő tematikai egységek óraszámainak legfeljebb 10 %-os csökkentésének a helyi sajátosságoknak nagyobb teret engedő beépítésével (így valójában 20 %-os a bővítési lehetőség).
21
A tantárgyi kerettantervek igen gyakran jelölnek választhatóságot az ismeretek, fejlesztési követelmények egyes elemei között (pl. választható művek felsorolása az irodalomban). Ezekről a helyi tantervekben lehet döntést hozni, illetve úgy is lehet rendelkezni, hogy az ilyen szintű döntést az iskola a szaktanár kompetenciájába sorolja, és ezt a helyi tantervben rögzíti. VI. Melyek tehát a nevelőtestület feladatai a pedagógiai program átdolgozása során? 1. A pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv általános része) jogszabályi megfelelőség szerinti korrekciója (pontosító-technikai változtatások); a sajátos implementációjú programelemek kiválasztása, valamint a nevelési program és a helyi tanterv új tartalmi elemekkel való bővítése (érdemi változtatások), melyek a következő 17 elemet teszik ki: - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározása (kiemelt szerepet kell itt kapnia a keresztény világnézet és az emberi magatartás alapvető értékeinek, melyek az Nkt.-ban a köznevelés különös prioritásaiként jelennek meg); - a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok; - az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok (csak a nevelési-oktatási tartalmak relevanciája vonatkozásában, mert egyébként SZMSZ-kompetencia); - a pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása, mely tartalmazza az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait (nem munkaköri leírás kell, csak a pedagógiai tevékenységek tablója); - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje (ez a korábbi szabályozás terminológiájával élve a következő tematikai egységeket foglalja magába: a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő; a tehetség, képesség kibontakoztatását és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokat, így tehát a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók integrációjának sajátos programelemeit pl. IPR); - a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái (csak a nevelési-oktatási tartalmak relevanciája vonatkozásában, mert egyébként SZMSZ-kompetencia); - a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit (javító, osztályozó, különbözeti vizsgák vizsgaszabályzata); - a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései; - az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv; - a választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését; - a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma;
22
- a Nat rendeletben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai; - a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg (tehát azokon az évfolyamokon, ahol még kifutó rendszerben a mindennapos testmozgás valósul meg a mindennapos testnevelés órák helyett); - a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai (a pedagógusválasztás felajánlása azonban nem kötelező); - középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát; - a tanuló tanulmányi munkájának értékelési módjai, s az értékelés diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái (kötelező mind a három); - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (opcionális). 2. Választás a kerettantervek kínálatából (a kerettantervi rendelet mellékleteiből), döntés a szabadon tervezhető órakeret felhasználásáról (a szabadon választható órakeretnek csak a tartalmi meghatározása vonatkozásában van választási lehetősége a nevelőtestületnek, az alkalmazása kötelező), az óraterv helyi kialakításáról. 3. A tantárgyi kerettantervek helyi adaptációja, melynek keretén belül dönteni kell a kétéves ciklusokra meghatározott tantárgyi kerettantervek tanévekre bontásáról, ezen belül a tematikai/fejlesztési egységek évenkénti óraszámairól és a tantárgyi program rendelkezésre álló időkerete 10 %-ának tartalommal való megtöltéséről. VII. A mindennapos testnevelés órák bevezetéséről Az Nkt. 97. § (6) bekezdése kimondja, hogy mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamain 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Az ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a tanuló kötelező tanórai foglalkozásainak száma megnövelhető. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Ebből, korábbi állásfoglalásunkban foglaltakkal szemben az következik, hogy a 2013/2014. tanévben a heti 5 óra testnevelés megszervezése csak az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. évfolyamokon kötelező, a többi évfolyamon – tehát például minden évfolyam valamennyi osztályában – lehetőség. Ennek csak látszólagosan mond ellent az, hogy a tanuló számára kötelező heti óraszámokat tartalmazó 6. sz. Nkt.melléklet 2013. szept. 1-jén lép hatályba, s valamennyi évfolyamra kötelezően írja elő a heti 5 testnevelés órát, mert ezt a jogszabály fent említett helye korrigálja a leírtak szerint. VIII.
Jogszabályi rendelkezés a többletórakeretről és a tanulói terhelhetőségről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (részlet)
[6. alcím: A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések]
23
8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások,
24
e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait.
25
Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon 1. Alsó tagozat (1-4. évf.)
A
B
C D E
F G H I
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene A v. B variáns Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órák (legkülönfélébb variációk) Dráma és tánc Tánc és mozgás Informatika Tanórai rendelkezésre álló időkeret Tantárgyi engedélyezett többletórakeret A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás, tanóra) Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
26
1.évf. 7
2.évf. 7
3.évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2
4 1 1 2 2 1 5 2
4 1 1 2 2 1 5 3
4.évf 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3
25 2 3
25 2 3
25 2 3
27 2 6
30 22 52 1
30 22 52 1
30 22 52 1
35 20 55 1
B, D és az E időkeret terhére szervezhető
2. Felső tagozat (5-8. évf.)
A
B
C D E
F G H I
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom A v. B variáns Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan A. v. B variáns Fizika A v. B variáns Kémia A v. B variáns Földrajz Ének-zene A v. B variáns Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órák (legkülönfélébb variációk) Dráma és tánc Tánc és mozgás Természettudományi gyakorlat Tanórai rendelkezésre álló időkeret Tantárgyi engedélyezett többletórakeret A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás, tanóra) Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
27
5.évf. 4 3 4 2 1 2
7.évf. 3 3 3 2 1
8.évf 4 3 3 2 1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 3
1
1 5 1 2
1 1 5 1 3
28 3 4
28 3 4
31 4
31 4
35 16 51 1
35 16 51 1
35 21 56 1
35 21 56 1
1 1 1
6.évf. 4 3 3 2 1 2
5 1 3
Napköziről és iskolaotthonról szólva A napközis és tanulószobai foglalkozásokat a köznevelés ágazati kerettörvénye expressis verbis nem említi, szemben a nevelési-oktatási intézmények működési szabályairól szóló végrehajtási rendelettel, mely az említett oktatásszervezési formációkat az egyéb foglakozások közé sorolja. Az egyéb foglakozások – törvényi meghatározás szerint – olyan tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú tevékenykedtetése az iskolába járó gyermekeknek, melyek a tanulók fejlődését szolgálják [Nkt. 4. § 5. pont], s amelyek időkerete az osztályok számára a tanórák megtartásához, osztálybontáshoz és egyéb foglalkozás megtartásához engedélyezett időkeret (osztályok számára engedélyezett heti foglalkozási időkeret, Nkt. 6. sz. mell. CA oszlop 4-16. sorok) és a tanulók számára meghatározott heti kötelező tanórák számának (a tanuló kötelező heti tanórai foglakozásainak összege: Nkt. 6. sz. mell. BC oszlop 4-16.) különbözete, azzal, hogy ennek csak egy része használható fel főszabály szerint a napközis illetve tanulószobai foglakozások megszervezésére [Nkt. 27. § (4)], tehát a napközis és a tanulószobai foglalkozások 2013. szeptember 1-je után is szervezhetők. Az egyéb foglalkozások időkerete az általános iskola egyes évfolyamain a következő: Évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. H,Ny 9. 10. 11. 12.
Engedélyezett heti időkeret az osztályok számára CA
A tanuló kötelező tanórai foglakozásainak óraszáma BC
A tanuló kötelező és választható tanórai foglakozásainak óraszámát emelő órakeret (max.) BC+
A tanuló kötelező és választható tanórai foglalkozásainak túl nem léphető összege (max.) BCΣ
52 52 52 55 51 51 56 56 56 57 57 58 58
25 25 25 27 28 28 31 31 30 35 36 35 35
2 2 2 2 3 3 4 4 4 4 4 4 4
30 30 30 35 35 35 35 35 40 40 40 40 40
28
Az egyéb foglakozásokra is felhasználható időkeret, melynek része a napközis foglalkozás [CA-BC] /napközi+tanórai, tanórán kívüli foglalkozás osztálybontás/ 27 27 27 28 23 23 25 25 26 22 21 23 23
A napközi és – per analogiam – a tanulószoba (a továbbiakban együtt: napközis foglakozás) egyéb foglalkozás, melyből a következő jogi relevanciájú tények adódnak: az iskolában a nappali rendszerű iskolai oktatás részei a napközis foglalkozások [Nkt. 27. § (1)]; a tanuló kötelezettsége a (törvényes képviselő ill. a szülő által) választott napközis foglalkozásokon való részvétel, továbbá azok rendjének megtartása [Nkt. 46. § (1) a), d) pontja]; a napközis foglakozásokat az a pedagógus vezethet, aki a törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelel, és az iskolában pedagógus-munkakörben van foglalkoztatatva [Nkt. 98. § (1), (3)]; az egész napos – 16 óráig tartó – iskolai foglakozásokon való egyéb foglalkozásokon történő részvétel alól az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti [Nkt. 55. § (1)]; a napközis foglakozás csak és kizárólag a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, vagyis az igazgató rendelkezése szerinti heti 22-26 óra terhére (régi terminussal élve a kötelező óra keretében) szervezhető meg, tehát a nem fizetett, ún. neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőben nem rendelhető el a napközis foglakozás [Nkt. 62. § (6)]; az SZMSZ-ben rögzíteni kell a napközis foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit (nincs külön nevesített jogszabályi rendelkezés a napközis foglakozás időkeretéről), a házirendben a napközis foglakozások rendszabályait, míg a helyi tantervben a csoportszervezés elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4. § (2) a), 5. § (2) c) és 7. § (1) bj)]; a magántanuló kérelemre felvehető a napközibe [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 75. § (2)]; a napközis foglalkozásokról tanügyi nyomtatványként kiadott egyéb foglalkozási naplót kell vezetni meghatározott szabályok szerint [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 94. § m), 103. §]; a napközis foglakozásokat a tantárgyfelosztásban tervezni kell [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 105. § (4)]; az elektronikus formában publikált közzétételi listában fel kell tüntetni a napközis foglalkozások igénybevételének lehetőségét (jelentkezés szabályait) [229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. 23. § (3) f)]; a napközis foglakozásokat térítésmentesen kell biztosítani az állami és önkormányzati közfeladat-ellátás keretében [229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. 33. § bd)]. Ami az iskolaotthonos foglakozásokat illeti, ezen oktatásszervezési formát az általános iskolában a 2013/2014. tanévtől az egész napos iskolai oktatás váltja fel a felmenő-kivezető rendszerű alkalmazás elve szerint a következő, tanévenkénti bontásban: Tanév 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Magyarázat: az egész napos iskolai oktatás alkalmazását
7.
8.
jelzi.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. §-ában foglaltak szabályozzák az általános iskolában az egész napos iskolai oktatást mint az alapfokú nevelés-oktatás új intézményét, 29
melynek lényege, hogy a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva kell – a pedagógiai programban foglalt szabályozás szerint – megszervezni, működését, feltételrendszerét pedig az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg (a vonatkozó miniszteri rendelet még nem került kiadásra). Az egész napos iskolai nevelés-oktatás szabályai a következők: Feltétel: Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a gondviselője – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni, úgy mint az iskolaotthon esetében [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (1)] Iskolafok:Az egész napos iskola az általános iskola mind alsó, mind felső tagozatán megvalósulhat, de csak az általános iskolában, és természetesen nem kötelező jelleggel, hanem az iskola által felvállalt feladatként [Nkt. 27. § (2)]. Célok, lehetőségek: Lehetővé tenni mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeinek folytatását az iskolában, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak [110/2012. (VI. 4.) Korm. rend. mell.]. Adminisztratív levezetés: Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és a miniszter által jóváhagyott nevelési-oktatási program [Nkt. 26. § (3)]. Időkeret részei: Az egész napos iskolai nevelés-oktatást az adott évfolyamra meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva az egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet (e tekintetben teljes az egyezés az iskolaotthon normái vonatkozásában) [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (2)] Nevelés-oktatási tartalmak: Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítani kell a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag-értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (3)] Tankönyvellátás és étkeztetés biztosítása: A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (4)]
30
Felmentés az egész napos iskolában való részvétel nem kötelező tanórai foglalkozásai alól: Az iskolában – ha az intézmény az Nkt. rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól, de főszabály szerint csak ez alól, feltéve, hogy a tanuló iskolába járással teljesíti tankötelmét. [Nkt. 55. § (1)] Átmeneti szabály: Valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 vagy szülői igény esetén 17 óráig, megteremtve ezáltal a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 19. § (5)] JOGSZABÁLYGYŰTEMÉNY 1. Napközis és tanulószobai foglalkozások az iskolában 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. § (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni … b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. 19. § (2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. 75. § (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. 95. § (9) A beírási napló tartalmazza a) a tanuló … af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét az alapfokú művészeti iskola kivételével,
31
103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. 2. Az egész napos iskola 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 4. egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg, 26. § (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. 27. § (2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. 55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Melléklet I.2.1. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Egész napos iskola Az általános iskola A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak.
32
A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza … d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. [8. alcím: Az egész napos iskola]
19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. (2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. (3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. (4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.
33
(5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni. 3. Az egyéb foglalkozások jogi meghatározottsága 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 5. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja, 27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). … (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, … d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, 47. § (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben … b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, … bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, 55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. 60. § (9) A felnőttoktatásban
34
… c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező, 62. § (6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. 98. § (1) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. … (3) Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról [6. alcím: A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések]
8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három,
35
c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 23. § (3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza … f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, 33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: … b) általános iskolában és középfokú iskolában
36
… bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. § (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, 5. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza … b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül … bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, 16. § (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. 75. § (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. 94. § Az iskola által használt nyomtatvány
37
… m) az egyéb foglalkozási napló, 103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. (2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. (3) Az egyéb foglalkozási napló a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát, b) a csoportba tartozó tanulók névsorát, c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét, e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját, f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmazza. 105. § (4) A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. 120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – … e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, … ki kell kérni. 128. § (7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely
38
rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. 166. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, 168. § (3) A nevelési-oktatási intézményekben .. b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, 186. § (2) Egyéb foglalkozás alatt az Nkt. 95. § (8) bekezdésében foglaltak alapján 2013. szeptember 1-ig tanórán kívüli foglalkozást kell érteni.
39
A szakképzés intézményi tartalmi szabályozói A szakképzési intézményekben a szakmai munka tartalmi normáinak a szerepét jogszabályként kiadott szabályozó dokumentumok és jogszabály által meghatározott keretek között az intézmény által készített és elfogadott tantervek, szakmai programok töltik be. A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni. 1. A szakmai program helye a pedagógiai tevékenység intézményi szabályozásában A szakképzést folytató nevelési-oktatási intézmény szakmai tevékenységének alapvető szabályozó dokumentuma a pedagógiai program integráns részét képező, az iskola nevelőtestülete által kidolgozott és elfogadott szakmai program, melynek összhangban kell lennie a szakképzés jogi normáival, így a szakmai és vizsgakövetelményekről és a szakképzési kerettantervről szóló rendeletekkel, melyeket a szakképesítésért, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter legkésőbb 2013. március 31-ig adja ki. Emellett kiemelt fontosságú az intézményi szakmai program tartalmi koherenciája a többi intézményi alapdokumentummal, így elsősorban a pedagógiai programmal, melyek nevelési programjában foglalt prioritásai az iskola nevelési-oktatási ars poeticájának foglalatát adják, s egyben a szakmai munka eszmeiségét tükrözik, továbbá éppily jelentősek a helyi tantervi-tantárgyi programban foglalt különös előírások, így a helyi tanterv elkészítése során a különböző tantervi programok speciális implementációjú komponensei. A szakmai program helyét a pedagógiai program három pillérű rendszerében – az egyes elemek szorosabb tartalmi-fogalmi kapcsolódásait hangsúlyozva – a következő ábrával szemléltethetjük:
NEVELÉSI PROGRAM
HELYI TANTERV NEVELÉSIOKTATÁSI ALAPELVEK
HELYI TANTÁRGYI PROGRAMOK
SZAKMAI PROGRAM Az intézményi szakmai programjának kidolgozása és elfogadása az azt alkalmazó közösség – a szakképző intézmény nevelőtestülete – döntési autonómiája alapján történik, mely a köznevelés alkotmányos jogállami garanciája. A nevelőtestületnek nem csak kötelessége, hanem – főszabály szerint nem korlátozható – diszkrecionális joga is a pedagógiai (szakmai) program létrehozása és elfogadása. Azonban mint minden jog, így ez is, csak meghatározott keretek között gyakorolható, melynek bizonyos korlátai is definiálásra kerültek a jogszabályban, így amennyiben a pedagógiai program – s benne a szakmai program – a
40
fenntartóra többletkötelezettséget, vagyis nagyobb anyagi terhet ró a kötelezően finanszírozandónál, a legitimáció feltétele a fenntartó egyetértése, tehát a szakképző iskola szakmai programja a nevelőtestület elfogadó döntése értelmében válik végrehajthatóvá a felmenő rendszerű bevezetés elve alapján. Ez alól az egyházi jogi személy által fenntartott intézmények képeznek kivételt. 2. A szakmai program elkészítésének főszempontjai Az intézmény szakmai programja akkor felel meg a jó dokumentum iránti elvárásnak, ha nem csak a deklaráció szintjén létezik, hanem ténylegesen és érdemben is az optimális működtetés célját szolgálja a mindennapokban. Ezért a dokumentum elkészítése, átdolgozása bizonyos fontosabb metodikai követelménynek is eleget kell, hogy tegyen. Adódik a kérdés: milyen a jó dokumentum, a jó szakmai program? A jó szakmai program: eleget tesz a jogszabályi megfelelőség kritériumának, vagyis a jogalkotó által meghatározott normáknak megfelelően, a jogszabályi környezettel összhangban készül; az intézmény többi szabályozó dokumentumával, szabályzatával koegzisztens módon működtethető; a normapontosság elve alapján csak a vonatkozó szabályozási területeket – és csak azokat – kezeli, a normavilágosság kívánalmának megfelelően megszövegezése világos, s korrelál a többi szabályozó normával és dokumentummal illetve dokumentációval, a normatakarékosság elvárása szerint a vonatkozó szabályozási területeket a redundancia kerülésével kezeli, vagyis szükséges mennyiségű rendelkezést tartalmaz, a helyi feltéteken, sajátosságokon, elvárásokon alapul (lex loci kritériuma), így a széles partneri együttműködésre (is) épít. 3. A szakmai program jogszabályi meghatározottsága A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (9) bekezdése értelmében az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, melyek közül a szakképzés kódexe – vagyis részletszabályozó jogi normája – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: szakképzési törvény) tartalmaz alapvető előírásokat a szakmai programmal kapcsolatban. A most következőkben ezeknek a vázlatos ismertetése következik. A szakmai és vizsgakövetelmény továbbá a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot kell kidolgozni. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelési törvény) 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 6. számú mellékletében rögzített – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a
41
szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott – mintegy tíz százalékos – időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. A szakmai program számos értelemben tanügyigazgatási vonatozású relevanciát hordoz. Ez mutatkozik meg abban is, hogy a szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell, azzal, hogy a szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül – a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és a teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a megyei (fővárosi) kormányhivatal oktatási főosztályához lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő a fellebbezés kormányhivatalhoz érkezését követő naptól kezdődően számított 30 nap, mely legfeljebb egy alkalommal, kivételesen indokolt esetben további 15 nappal, – ha a szakképzésben résztvevő tanuló nagykorú 30 nappal – meghosszabbítható a hatóság döntése alapján. A jogorvoslati kérelem tárgyában a kormányhivatalnak érdemi döntést kell hoznia, melyet írásban kell az ügyféllel közölni. A kormányhivatal jogerős másodfokú döntése ellen jogorvoslat már csak – jogsértésre való hivatkozással – a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának keretében lehetséges. A szakmai program meghatározza a tanulói előmenetelt is a helyi tantervvel együtt. Ha a tanuló mulasztása jogszabályban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. 4. A felnőttképzést folyatató intézmények képzési programja Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni. A kizárólag felnőttoktatást folytató szakképző intézmények tehát nem pedagógiai programba integrált szakmai programot, hanem képzési programot készítenek a
42
szakképzés tartalmi szabályainak – helyi, intézményi – meghatározásaként. A képzési programra a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény vonatkozó rendelkezéseit speciális szabályként, a szakképzési törvény fenti pontokban ismertetett előírásait pedig szubszidiárius (kiegészítő) jelleggel kell alkalmazni. Ennek körében ki kell emelnünk, hogy a képzési program tartalmi elemeit – szemben a szakmai programmal – a törvény zárt taxáció keretében sorolja fel. A képzési programnak tartalmaznia kell: a képzés során megszerezhető kompetenciát; a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit; a tervezett képzési időt; a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás); a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot; a maximális csoportlétszámot; a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását; a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit; a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. A szakképzési törvényben írt kiegészítő szabályok vonatkozásában említjük, hogy az iskola a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait a szakképzési kerettanterv alapján a szakmai programjában határozza meg aszerint, hogy az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma (vagyis a kötelező tanórai foglalkozások azon része, amelyeken a részvétel a tanulónak az iskola feladatellátási helyén való személyes megjelenéséhez kötött) legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelési törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.
43
