Varga Bálint
BROOKINGS INSTUTION A washingtoni Brookings Institution az Egyesült Államok legrégebbi és egyben egyik legbefolyásosabb kutatóintézete. Az Egyesült Államokban található kb. 200 jelentős intézet közül a Brookings publikációt idézi leggyakrabban az amerikai sajtó,1 a Kongresszus tagjai pedig harmadik legtöbbször citálják a Brookings elemzéseit (a Heritage és az Americal Civil Liberties Union után). Sőt, a Brookings tanulmányait mind a republikánusok, mind a demokraták szokták idézni.2 Egy 1997-es kongresszusi vizsgálat a Brookings tanulmányait találta a legmegbízhatóbbaknak 27 amerikai think tank közül. A Brookings Institute-ot legtöbbször centristának nevezik, politikai párthoz kötni nem lehetséges. Vezetői között mind a republikánusokhoz, mind a demokratákhoz közel álló személyek találhatóak, akik közül sokan magas pozíciót töltöttek be az elmúlt évtizedek valamelyik adminisztrációjában.
Az intézet története A Brookings elődjét 1916-ban alapította Robert S. Brookings filantróp üzletember Institute for Government Research (IGR) néven. Az IGR és két partnerszervezete, az Institute of Economics és a Robert Brookings Graduate School végül 1927-ben egyesültek, és azóta viseli az intézmény alapítójának nevét. A Brookings kezdetektől fogva igen komoly befolyással rendelkezett az Egyesült Államok kormányára. Bár a gazdasági világválság idején az intézet kutatói nem értettek egyet Franklin D. Roosevelt elnök New Deal programjával, a második világháború alatt már komoly segítséget nyújtottak az amerikai hadsereg mozgósításának megtervezésében. A háború után az intézet jelentősen hozzájárult a Marshall-terv kidolgozásához. Az ötvenes és hatvanas években az intézet tovább folytatta kutatásait a költségvetési politika és külpolitika terén, és eredményeiket gyakran felhasználta az amerikai kormány is.
1
Micael Dolny: Study Finds First Drop in Think Tank Cites. Fair, 2006. május-június. http://fair.org/index.php?page=2897 (letöltve 2007. október 29.) 2 Tim Groseclose - Jeff Milyo: A Measure of Media Bias. 2003. szeptember. Mason.gmu.edu/~atabarro/Mediabias.doc (letöltve 2007. október 29.)
-1-
Bár a Brookings kapcsolatai erősen megromlottak a Fehér Házzal Richard Nixon elnöksége alatt, a hetvenes évek második felétől az intézet visszanyerte befolyását. Az adócsökkentés és a kormányzati hatékonyság került a közgazdasági kutatások központjába, hozzásegítve a republikánus kormányt ahhoz a programhoz, ami az amerikai gazdaságot új pályára állította. A hidegháború lezárultával a Brookings is új irányt vett: a korábbi kutatási területek újjal egészültek ki, mint pl. a városok problémáival foglalkozó Center on Urban and Metropolitan Policy, a Közel-Keletet vizsgáló Saban Center for Middle East Policy, a Kínára fókuszáló John L. Thornton China Center. A legújabb kutatóközpont megalakulását 2007 nyarán jelentették be: ez az egészségügyi rendszer reformját tanulmányozó Engelberg Center for Health Care Reform. Jelenleg mintegy 140 kutató dolgozik a Brookingsban. A Brookings komoly kiadói tevékenységet is folytat. A Brookings Press számtalan tanulmány mellett évente könyvek tucatjait adja ki.
A Brookings vezetői Az intézet elnöke Strobe Talbott, aki a Clinton-adminisztráció alatt volt külügyi államtitkár, és a Yale Egyetemen tanszékvezető, és napjaink egyik vezető külpolitikai szakértőjének számít. A külpolitikai kutatásokat Carlos Pascual, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete vezeti. A kuratórium tagjai között olyan neves embereket találunk, mint pl. Kenneth Duberstein republikánus szenátort, Ronald Reagen volt személyzetügyi vezetőjét, vagy Lawrence Summers-t, aki Bill Clinton alatt volt pénzügyminiszter, majd a Harvard elnöke lett.
Kutatási területek A Brookings-nak öt nagy kutatási programja van: közgazdaság, kormányzat, külpolitika, globális gazdaság és fejlesztés, ill. urbanisztika (metropolitan studies). A gazdasági kutatások programja a világgazdasági folyamtok jobb megértését, ill. az Egyesült Államok gazdaságpolitikájának vizsgálatát tűzte ki célul. A programhoz a következő kutatóközpontok tartoznak:
-2-
• az American Enterprise Institute-tal közösen fenntartott szabályozás-kutató központ (AEI Joint Center For Regulatory Studies, • a családokkal és gyerekekkel foglalkozó Center on Children and Families, • a társadalom és gazdaság változásait vizsgáló Center on Social and Economic Dynamics, • az amerikai egészségügy átalakítását szorgalmazó Engelberg Center for Health Care Reform, • és az Urban Insitute-tal közösen vezetett adópolitikai központ, az Urban-Brookings Tax Policy Center. Jelenleg a gazdasági kutatások programja öt nagy projektet vezet a költségvetés, a gazdaságélénkítés, az egészségügy hatékonyság, a nyugdíjrendszer és a gyerekek jövője területén. A nemzetközi gazdaság és fejlesztés kutatási program a globalizáció gazdasági vonatkozásaival, a globális egyenlőtlenséggel foglalkozik. Különösen koncentrál az új gazdasági jelenségeket okozó tényezőkre, az új gazdasági hatalmakra és a globális szegénységből kivezető útra. A nemzetközi fejlesztések hatékonyságát egy külön központ, a Wolfensohn Center for Development vizsgálja. A jelenlegi kutatási projektek között találhatóak az ázsiai gazdasággal, Indiával, a Közel-Kelettel, a globális szegénységgel, a globális egészségügyi finanszírozással, nemzetközi kereskedelemmel, gazdasági hatékonyság növelésével foglalkozó kutatások. A kormányzati tanulmányok program institucionalista szemléletű, elsősorban a kormányzati intézmények működését vizsgálja, különösen a belső működési mechanizmusokat elemezve. A program a következő területeken fejt ki tevékenységet: • az Egyesült Államok politikai demográfiája, • kampányfinanszírozás, • demokrácia és média, • oktatáspolitika, • választási rendszer reformja, • föderalizmus, • igazságügy, terrorizmus elleni háború jogi eszközei, • politikai polarizáció, • vallás és közélet, • és társadalmi szerződés. Az urbanisztikai kutatások programját 1996-ban hozták létre. Mivel az Egyesült Államok lakosságának 83%-a városlakó, ezért szükséges volt olyan
-3-
kutatások beindítására, amelyek a városok speciális problémáit tudják segíteni. A program a következő területeken fejt ki tevékenységet: • demográfiai adatok és statisztikák mélyreható vizsgálata, • városok gazdaságának fejlesztése, • városok piaci vonzáskörzetének feltérképezése és fejlesztése, • hanyatló ipari városok újjáélesztése Nyugat-Európai minták alapján, • a Katrina hurrikán által elpusztított New Orleans környékének gazdasági talpraállítása, • Washington DC és környékének fejlesztése. A külpolitikai kutatások programja részesül a Brookings költségvetésének legnagyobb hányadából. A külpolitikai kutatásoknak két fő célja van: egyrészt megérteni a nemzetközi ügyek dinamikáját és a nemzetközi közösséget fenyegető veszélyeket, másrészt hatékony külpolitikai programot kidolgozni az Egyesült Államok számára, ami a fenntartható béke, biztonság és fejlődés alapja lehet. A program a következő területekre fókuszál: • létező és felemelkedő hatalmak (USA, EU, Japán, Oroszország, ill. Kína és India viszonya), • a biztonság fogalmának újradefiniálása (terrorizmus), • politika, gazdaság, biztonság (gazdaság és biztonság kapcsolata, energiabiztonság) • intézményi változások (poszt-bipoláris nemzetközi rendszer, ill. az Egyesült Államok saját külpolitikai intézményeinek vizsgálata). A program a következő kutatóközpontokat foglalja magában: • a Közel-Kelettel foglalkozó Saban Center for Middle East Policy, • az Északkelet-Ázsiát vizsgáló Center for Northeast Asian Policy Studies, • az európai-amerikai kapcsolatokat elemző Center on United States and Europe, • az idén alapított John L. Thornton China Center Kínára fókuszál, • az országhatárokat át nem lépő menekültek ügyét megoldani segítő Internally Displaced Persons Project, • az iszlám világot kutató Project on U.S. Relations with the Islamic World, • és a nemzetközi biztonsággal, a háborúk jövőjével foglalkozó 21st Century Defense Initiative.
-4-
Érdekes kutatások Red and Blue Nation A Brookings Institution kormányzati tanulmányok programja és a Stanford Egyetem közös kutatási projektje azt vizsgálja, hogy mennyire megosztott az Egyesült Államok társadalma politikai törésvonalak mentén. A projekt történelmi távlatba helyezi az amerikai politikai polarizációt, kutatja a megosztottság jelenlegi mértékét és változásait, ill. állandóságát. Néhány szempont, ami alapján a megosztottság mértékét vizsgálják: vallás, média, földrajzi elhelyezkedés. Különös hangsúly van azon a kérdésen, hogy milyen veszélyeket hordoz magában a politikai polarizáció felerősödése, a kutatók feltevése szerint ugyanis a mély megosztottság nemcsak csökkenti a demokrácia hatékonyságát, hanem egyenesen veszélyt hordoz az amerikai demokráciára. A projekt eddigi eredményeit két kötetben közölték: David W. Brady –Pietro S. Nivola (szerk.): Red and Blue Nation? Volume I. Brookings Institution Press Hoover Institution, 2006. (http://www.brookings.edu/press/Books/2006/redandbluenation.aspx) David W. Brady –Pietro S. Nivola (szerk.): Red and Blue Nation? Volume II. Brookings Institution Press Hoover Institution, 2007. (http://www.brookings.edu/press/Books/2007/redandbluenationvolume2.aspx)
The Hamilton Project Az amerikai gazdaságpolitika legendás megalapítójáról, Alexander Hamiltonról elnevezett projekt célja az Egyesült Államok gazdaságát új növekedési pályára terelni. A Brookings kutatói három elv megvalósulásában látják az új növekedés zálogát: 1. a gazdasági növekedésnek minden rétegre ki kell terjednie, mert ez sokkal hatékonyabb, mintha csak kevesen részesülnének a fejlődésből, 2. a gazdasági biztonság és a gazdasági növekedés egymást kölcsönösen erősítik, tehát a kiszámítható és a versenytől el nem zárkózó gazdasági környezet növekedést generál, 3. a hatékony állam segíti a gazdaság növekedését. Ezen elvekre alapozva a Brookings kutatói számtalan tanulmányt dolgoztak ki a gazdasági növekedés elősegítésére, amelyek igen kedvező fogadtatásban részesültek mind gazdasági szakemberek, mind politikusok részéről.
Pénzügyi források
-5-
Az intézetet eredetileg az alapító Robert S. Brookings finanszírozta. Az ötvenes években a Rockefeller és a Ford alapítványok komoly összeggel támogatták az intézetet, azóta a Brookings szilárd pénzügyi alapon áll. 2006-ben 302 millió dollár volt az intézet vagyona, és ez a szám évente kb. 20 millió dollárral nő. Szintén 2006 az intézet 48 millió dollárt költött, de ezt bőven fedezte az 50 millió dolláros bevétel. Az intézethez rendszeresen érkeznek adományok különböző alapítványoktól, ezek a bevételek 83%-át tették ki 2006-ban. A legnagyobb adományozók a múlt évben a Brown Foundation, az Annie E. Casey Foundation, a Ford Foundation, a The William and Flora Hewlett Foundation, a Living Cities Inc., és a The Bernard & Irene Scwartz Foundation Inc. voltak, de komoly adományok érkeztek az utóbbi években a Smith Richardson Foundationtől, a Claude R. Lambe Charitable Foundationtől, a John M. Olin Foundation, Inc.-től, a Pew Charitable Trusts-tól, a MacArthur Foundationtől és a Carniege Corporationtől is. Az intézet állandó megrendelői között tudhatja az Egyesült Államok, Japán és az Egyesült Királyság kormányait is, bár a kormányzati megrendelések csupán a bevételek 2%-át tették ki 2006-ban. A költségek egynegyedét adták a külpolitikai, ill. a gazdasági kutatások, 14% jutott urbanisztikai kutatásokra. A többi vizsgálati irány finanszírozására kisebb összegeket fordítottak.3
Tanulságok Magyarországon biztos, hogy soha sem fog létrejönni a Brookings-hoz hasonló méretű független intézmény. A Brookings sikerének kulcsa azonban nálunk is működhet: az elfogulatlan, kiemelkedően magas színvonalú, pártoktól független kutatásra ugyanis mindenhol szükség van. A Brookings példát mutat abban is, hogy egy kutatóintézetnek nem kell a politikában érintett személyektől elzárkóznia, a pártoktól és a pártokhoz közel álló pénzügyi forrásoktól viszont mindenképpen el kell határolnia önmagát. A volt politikusok részvétele mindenképpen hasznot hajtott a Brookings számára, de csak úgy, hogy mindkét oldalról hívnak ex-politikusokat elemzőnek. A Brookings sikerének másik kulcsa az elfogulatlan elemzés mellett a pénzügyi függetlenség, amit nagyrészt magánalapítványok biztosítanak. Magyarországon jelenleg elég kevés olyan alapítvány vagy cég létezik, amelyik egy hasonló jellegű szervezetet finanszírozni tudna. Így a független elemzések iránti alacsony igény és a csekély tőke együtt okozza azt, hogy Magyarországon jelenleg nincs komolyan számba
3
The Brookings Institution. Annual Report 2006. www.brookings.edu (letöltve 2007. október 30.)
-6-
vehető, pártoktól független agytröszt, és úgy tűnik, hogy ez nem is fog változni egy ideig.
-7-
