BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL
Projekt bemutatása ( rövidített változat )
TARTALOMJEGYZÉK
I.
Vezetői összefoglaló
3. oldal
II.
A vállalkozás bemutatása
8. oldal
III.
Alapanyag-ellátottság
10. oldal
IV.
Szervezet, emberi erőforrás
13.oldal
V.
Tevékenység-fejlesztések bemutatása
13.oldal
VI.
Kommunikációs terv
14. oldal
VII. Marketing
14.oldal
2
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A BERUHÁZÁS INDOKOLTSÁGA A megújuló energiaforrások globális vonatkozásait és a környezetvédelemben, az életminőség javításában játszott szerepét már régóta felismerték. A fő feladat ma is az, hogy az ezzel kapcsolatos ismereteket, információkat mindenkihez eljuttassák, és a megújuló energiaforrások mindenki számára elérhetővé váljanak. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével összefüggésben van a környezetgazdálkodás és az energiatakarékosság. Magyarországhoz képest az EU régi tagállamaiban már évek óta a duplája ezen energiaforrások felhasználásának aránya, s ezt országunkban 2010-re legalább 10%-ra szeretnék emelni. A legnagyobb termelők a legnagyobb területű, vagy a jelentős erdőgazdálkodással rendelkező országok közül kerülnek ki. Finnország Svédország Lettorzság Észtország Ausztria Dánia Portugália Litvánia Szlovénia Csehország Románia Franciaország Lengyelország Németország Magyarország Bulgária Spanyolország Görögország Szlovákia Belgium Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Egyesült Királyság Ciprus Összesen
1,35 0,93 0,68 0,54 0,43 0,26 0,26 0,21 0,21 0,17 0,15 0,14 0,12 0,11 0,1 0,1 0,1 0,09 0,08 0,05 0,04 0,03 0,03 0,03 0,01 0,01 0,13
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1,6
Az egy főre eső szilárd biomassza termelés az EU tagállamokban t/e.fő 2008. dec. 3
Hazánkban ezen energiaforrások aránya az összes energiafelhasználáson belül nem éri el a 4%-ot, holott az ország földrajzi fekvése és természeti adottságai kedvezőek a megújuló energiaforrások „termelése” tekintetében is. Ennek következménye, hogy a kormány 2020-ig szóló energiapolitikai programja kiemelten kezeli és támogatja a megújuló energiaforrások elterjesztését.
A
mező-
és
fagazdaság
évente
nagy
mennyiségben
termel
kis
nedvességtartalmú és nagy fűtőértékű melléktermékeket. A szántóföldi növénytermesztés melléktermékei közül a különböző gabonafélék szalmája, a kukoricacsutka, kukoricaszár, valamint néhány egyéb növény szármaradványa használható fel tüzelési célokra is. Az ültetvények melléktermékei közül a szőlővenyige és a gyümölcsfanyesedék jöhet számításba,
valamint
erdőgazdaságokban,
fatelepeken,
fafeldolgozó
üzemekben
keletkező, további felhasználásra már alkalmatlan fahulladékok. Egyes melléktermékek éves keletkezésének bemutatása
Melléktermék
Szalma
Termelt mennyiség 4,5–7,5 [106 t/év] Eltüzelhet ő 1,5–2,0 mennyiség [106 t/év] Nedvesség -tartalom 10–20 betakarítás -kor % Nedvesség -tartalom 13–15 tárolás után % Fűtőérték [MJ/kg] (18% 13,5 nedvességtart. mellett)
Kukoricacsutka
Kukoricaszár
Napraforgó- Nyesedékszár venyige
Fahulladék
10,0–13,0
1,0–1,2
0,4–1,0
1,0–1,2
1,0–1,5
3,0–4,0
0,4–0,6
0,3–0,4
0,5–0,7
0,5–0,7
40–65
30–40
30–35
30–45
20–45
22–43
12–20
18–25
15–20
15–25
13,0
13,5
11,5
14,8
15,0
4
A mezőgazdasági melléktermékek között a legnagyobb energetikai jelentősége a szalmának van, égési tulajdonságai jók, betakarításkori nedvességtartalma alacsony. Az elmúlt években közel 1,7 millió hektáron termeltek kalászos gabonát, s ennek 80%-án búzát. A statisztikai adatok szerint a gazdaságok a szalmának csak 59%-át takarították be valamilyen formában, a többi a tarlón elégetésre, vagy beszántásra került. Magyarországon a biobrikett-gyártásra igénybe vehető szalma mennyisége mintegy 1millió tonnára becsülhető anélkül, hogy a szalma hagyományos felhasználási területein – állattartás, talajerő-visszapótlás stb. – hiány keletkezne. A mezőgazdasági melléktermék közvetlen eltüzeléssel való energetikai célú hasznosítása mellett egyre inkább ismert a préselt (brikettált) formában való feldolgozás. A biobrikett szállíthatósága, tárolhatósága, kezelhetősége a piacképességet növeli és a kiskereskedelmi forgalmazhatóságot is lehetővé teszi. A brikett felhasználása hagyományos kályhák, kazánok és kandallók vonatkozásában átalakításra nincs szükség a pellettel ellentétben. Továbbá az értékesítés is igazságosabb, mivel száraz terméket vásárolnak a tűzifával ellentétben, aminek akár 40%-os is lehet a víztartalma.
A BRIKETTÁLÁS ÁLTALÁNOSSÁGBAN: Brikettnek nevezzük – az ismert prések adottságaiból kiindulva – az ∅ 50 mm vagy ennél nagyobb kör, négyszög, sokszög, vagy egyéb profilú tömörítvényeket, melyeket mező-és erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet dugattyús és csigás préseken gyártanak. A tüzelési célra alkalmas biobrikett legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1–1,3 g/cm3), melyet 800 bar-nál (800 kg/cm2-nél) nagyobb nyomással lehet elérni. A melléktermékekből a biobrikettet rendszerint kötőanyag nélkül készítik. Gyakran célszerű különböző melléktermékek összekeverése, ill. bekeverése. A fűrészpornak, fenyőfakéregnek, viasznak adalékanyagkénti hozzáadása a szalmához javítja a biobrikett szilárdságát, de lehet az adalékanyagnak kondicionáló (nedvességtartalom-beállító) szerepe is.
5
A tömörségen kívül az alacsony nedvességtartalom az, mely igen kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokat ad a brikettált mellékterméknek. A biobrikett ezenkívül csak éghető (meddő nélküli) anyagokat tartalmaz.
A különböző brikettfajták elemi összetétele Jellemző
Szalma (%)
Kukoricaszár (%)
Szén (%)
Nedvességtartalom
15
15
15
Szén
38,4
39,1
43,8
Hidrogén
4,7
2,3
3,3
Kén
0,2
0,2
2,6
Hamu
4,5
5,3
23,1
Oxigén
34,6
34,5
11,4
Nitrogén
2,6
3,6
12
A biobrikett-gyártás
céljára
elsősorban
a
20%
alatti
nedvességtartalmú
melléktermékek vehetők számításba. A BRIKETTÁLÁS FOLYAMATA:
1. Aprítás: A szántóföldi melléktermékek bála formájában érkeznek a brikettüzem
előtároló terébe. Az aprítás során a szalmadaráló a nyersanyagot 1 – 6mm-es darabokra aprítja. 2. Szárítás:
A
biobrikett-gyártás
céljára
igen
alacsony
nedvességtartalmú
melléktermékek vehetők számításba. A szárítás során a darált nyersanyag nedvességtartalmát 9 – 15%-ra csökkentjük. 3. Tömörítés: A présgépek legfontosabb részegységei a présfej, a tömörítést végző
szerkezeti elemek (a csiga, görgő vagy dugattyú) és a préshüvely, melynek kiképzése, kúpossága és a présfej hűtése vagy fűtése meghatározó az optimális préselési nyomás és hőmérséklet kialakulása szempontjából. A préshüvely kialakításán kívül az alapanyag nedvességtartalma van jelentős befolyással az elvárható adhéziós tapadás kialakulására. 6
A brikettálási eljárás során a présben a 800 kg/cm2 feletti nyomás és annak révén kialakuló 80–150 °C hőmérséklet hatására jön létre az apríték részecskék összetapadása, és megjelenik a gépből kijövő 60–80 °C hőmérsékletű energetikai brikett, mely természetes úton hűl le. Az így kapott anyag térfogata tízszer kisebb lesz, mint az anyag eredeti állapotban, fajsúlya 800-1200kg/m2, nedvessége 13 – 15%, hőértéke 16.000 – 18.500 KJ/kg., mely a barnaszénével vetekszik.
ÖSSZEGEZVE:
Vállalkozásunk célja olyan biotermék előállítása, mely kedvező adottságainak köszönhetően megfelelő mértékben tudja kielégíteni a lakosság fűtési szükségleteit, könnyen szállítható és tárolható, kedvező árából fakadóan pedig elérhető mindenki számára. Komplex bemutatás röviden: A dél-alföldi régióban 5 üzem létrehozását tervezzük, folyamatosan lehetőleg rövid idő alatt, ezáltal próbálunk hirtelen nagyobb piaci részesedésre szert tenni, illetve így területileg is
jelentős részt tudunk átölelni. 4 db kb. 360 kg/h kapacitású, és egy
900kg/h kapacitású üzemet tervezünk. Így az össz-termelés 2340kg/h lesz, ami éves szinten kb. 5335 tonna. A fenti adatok tükrében a vállalkozás piacvezető szerepet tölthet be a brikett-előállítás piacán. Finanszírozás: A beruházáshoz szükséges anyagi forrás egy része forgalmazói befektetés, egy része önerőből adódik, a fennmaradó nagyobb részét pedig a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési ZRT. biztosítaná, amennyiben teljesülnek az általuk előírt feltételek.
7
II.
A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA ( Dévaványa )
Vállalkozásunk elsősorban mezőgazdasági hulladékból – melléktermékből (szalmából, kukoricaszárból, nádból) kíván előállítani brikettet, előreláthatólag minimálisan 576 tonna/év mennyiségben. Elsősorban hazai, az üzem elérhető közelségében lévő lakossági és intézményi kiszolgálást tervezzük. Másodsorban keressük - kapacitáshoz mérten - az exportlehetőségeket, illetve az erőművi beszállítás lehetőségeit is megvizsgáljuk. Az üzemek telephelyi kiválasztásánál figyelembe vettük az adott település szilárd tüzelőanyagot használó háztartásainak és lakóinak, esetlegesen intézményei számát a bizonyos körzeten belül a környező települések bevonásával. Egy kisebb üzemben 1 db. növényi melléktermék-darálót tervezünk felállítani, amely alkalmas 2 db. présgép elméleti maximális teljesítményének kiszolgálására, 1 db. szárítót, amely 600-800 kg/h nyers alapanyagot képes felhasználási szintre szárítani. A daráló működéséhez elektromos áram szükséges, a szárító brikett-tüzelésű, a présgépek szintén elektromos árammal üzemelnek. 2 db. brikettáló présgépet kívánunk üzemeltetni, egy, illetve szükség szerint két műszakban. A présgépek teljesítménye 150 – 200 kg/h kapacitásteljesítményt tesz lehetővé. A két gép folyamatos terhelése mellett havonta minimálisan 52,8 tonna - ez maximálisan a gépek ésszerű terhelése mellett 66,8 tonna - kész termék előállítására nyílik lehetőség.
8
Felhasználási szükséglet:
• napi 9,5 órás (karbantartás, felfűtés stb.) üzemelést, havi 22 munkanapos termelést figyelembe véve min. teljesítmény
alapanyag-szükséglet (éves szinten)
300Kg/h/2gép
szükséges földterület (3,6 tonna/ha szalmahozam alapján)
752 tonna
208 ha
• alapanyag stratégiai tartalékot kívánunk biztosítani a gépek ésszerű terhelése mellett max. teljesítmény
alapanyag-szükséglet (éves szinten)
360Kg/h/2gép
szükséges földterület (3,6 tonna/ha szalmahozam alapján)
903 tonna
250 ha
Ez alapján megállapítható, hogy üzemenként 151 tonna stratégiai alapanyagtartalékkal rendelkezünk, mely újabb 136 tonna kész termék előállítását teszi lehetővé. Az alapanyag-tartalék ily mértékű biztosítása lehetővé teszi a keresleti piac igényeinek megfelelően a fejlődés lehetőségét és ez által biztosítani tudjuk a folyamatos termelést és fejlődést, valamint nem ró indokolatlanul nagy terhet a vállalkozás számára, illetve szükség estén átcsoportosítás lehetséges az üzemek között. A Dévaványa városában tervezett üzem (kapacitás szempontjából nem végleges) egy műszakos maximális kapacitása 903 tonna/év, szemben a jelenlegi kb. 400 kizárólagosan szilárdanyag-tüzelésű háztartással, aminek éves tüzelőanyag felhasználása kb. 4.000 tonna. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kizárólag szilárd anyaggal fűtő háztartások 22,5%-át tudja kiszolgálni. Ez a termelés a kétműszakos munkarenddel természetesen megduplázható, illetve kedvező minőség – ár viszonylat kialakítása esetén jelentős értékesítési fejlődést lehet elérni. 9
III.
ALAPANYAG-ELLÁTOTTSÁG Magyarország 2010-ig vállalta az Európai Unión belül, hogy 10 %-ra emeli a
megújuló energia használatát. Magyarországon belül a dél-alföldi régió – szűkebb értelemben Békés megye – elsősorban agrártermő vidék, amely elsősorban búza, kukorica, repce és egyéb szálas növények termeléséből áll. Ezeknek a növényeknek a betakarításából jelentős mennyiségű hulladék keletkezik (szára, levele, stb.), aminek kb. 30%-át használják fel az állattartáson belül, a többit tarlóelégetéssel próbálják eltüntetni, ami úgy mint a környezet, a talaj számára is káros.
10
A Dél-Alföldi régió és kistérségeinek évenkénti megújuló biomassza produktuma szántó művelési ágban
Részletesen, szalma alapanyagra lebontva:
Kistérségi régió
Szalma (1000 t.)
Fűtőérték (TJ)
Nettó hőérték (toe)
Békéscsabai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Békési Gyulai Békés megye összesen
13,64 34,05 37,89 11,26 25,79 30,04 29,84 11,05 193,56
236 589 655 195 446 520 516 191 3348
4501 11236 12504 3716 8511 9913 9847 3647 63875
11
Békés megyében a 2008-as évben 812.000 tonna szántóföldi vegyes melléktermék keletkezett. Elméletileg ez a mennyiség 730.800 tonna brikett előállítására adna lehetőséget, ami 73.080 család egész évi tüzelőanyag-ellátását fedezné, úgy, hogy arányaiban ennyi fa és szén kitermelése takarítható meg. Egy család éves energiaszükséglete kb. 170.640 MJ a fűtőenergia tekintetében. A Békés megyében fel nem használt szalma 1.301.832.000 MJ fűtőenergiát tudna biztosítani. Ez kb. Békés megye 75 településéből 44 településnek teljes egészében fedezné az éves tüzelőanyag-szükségletét. A szalma alapanyagon felül természetesen még rendelkezésre állnak egyéb növények is, mint pl. nád, kukoricaszár, repce stb.
Alapanyag
Brikett-
Nedvesség-
Fűtőérték
sűrűség
tartalom
(g/cm3)
(%)
(MJ/kg)
Búzaszalma
1,13 – 1,37
6,3
15,42
Kukoricaszár
1,29 – 1,31
6,2
15,49
Napraforgóhéj
1,01 – 1,3
7,1
17,22
Fűrészpor,
0,92 – 1,11
6,1
16,84
faforgács
1,1kg szalmából 1kg brikett készíthető, mely 15,42 MJ energiát termel, a fűrészporból előállított fabrikett 16,84 MJ energiát ad, nedvességtartalma 6%.
12
IV.
SZERVEZET, EMBERI ERŐFORRÁS A dévaványai telephelyen előreláthatólag 4 fő fizikai dolgozó foglalkoztatását
tervezzük. Igénybe kívánjuk venni a munkaügyi központon keresztül a járulék- és bértámogatás lehetőségét, illetve az önkormányzat munkahelyteremtő támogatását.
V.
TEVÉKENYSÉG-FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA
A pályázati lehetőségeket folyamatosan figyeljük, fejlesztésre – bővítésre próbáljuk meg igénybe venni ezen kiírásokat. Amennyiben
az
önkormányzat
telephelyet
biztosít
számunkra
illetve
engedélyezi, úgy vagyonvédelmi riasztórendszer kerül felszerelésre, ami a szerződés lejárta után az önkormányzat tulajdonába kerül. A közvetlen gyártósorra kamerát szerelnénk, amely egy adott időszakban közvetítené a gyártást, melyet bárki figyelemmel kísérhet. A webcím és az időpontok a honlapunkon kerülne elhelyezésre. Nyitottak vagyunk továbbá diákok szervezett üzemlátogatására, előadások tartására, amely a brikett megismertetését célozza meg, illetve mint leendő vásárló is megjelenhet nálunk.
14 VI.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Az alkalmazottak közül egy fő csoportvezetői megbízással kerül kinevezésre,
aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a központi irodával.
VII.
MARKETING Mivel a vállalkozás sikeréhez a megfelelő vásárlóerő is szükséges, így vásárlási
utalvány formájában kívánjuk megvalósítani az önkormányzaton keresztül, hogy minél szélesebb körben megismerjék termékünket. Amennyiben az önkormányzat elfogadja, úgy a szociálisan rászorulók részére 10 mázsánként 3.000Ft. kedvezményre jogosító utalványt adunk át, amit az önkormányzat oszt ki, egyéni elbírálások alapján. Ezzel a rendszerrel széles körben megismerkedhetnek már induláskor a termékkel, a szociális háló is erősödik, illetve az önkormányzatnak is megkönnyíti a segélyezést. A segélyezési összeg további egyeztetés alapján kerül megállapításra.
15
