Brányi Balázs Velence varázsa Észak vonzásában A hazatérés

Brányi Balázs

Brányi Balázs

Velence varázsa

Velence varázsa Észak vonzásában

Észak vonzásában

A hazatérés

A hazatérés Ezt a könyvet édesanyámnak, édesapámnak és szeretett bátyámnak ajánlom, akik nélkül ez az írás soha nem született volna meg.

1

maga sem tudott volna elképzelni, mely a Serenissima szárnyaló dicsőségét és tengeri hatalmát oly kifejezően hirdette volna.

Velence varázsa

Töprengését a két mór figurája által megkongatott harang

Gyulaffy Tamás kalandos utazása az Úr

zengése szakította félbe, és az óralapra tekintve sietve

Ezerötszáznegyvenkilencedik esztendejében

megállapította, hogy Sandro, Velencében szerzett új barátja már több, mint egy órája tartózkodik a Palazzo Ducale-ben, és még

Amint a felkelő Nap bíborszíne lassan sárgássá olvadt, az

mindig nem lát senkit a palota árkádsora előtt, kivéve az egész

első vakító fénysugarak, mint elhajított csillogó dárdák találták el

éjen át strázsáló őrséget.

a magas Campanile arany angyalfiguráját, hogy százfelé

A hosszú útra gondolt, mely elkövetkező napjaiban várt rá,

szikrázva szórják szét tündöklésüket.

arra az útra, melynek végén újra láthatja az ő Magyarországát,

Gyulaffy Tamás fejét leszegte, szeme még nem szokott

Veszprém várát, ám legfőképpen igazi otthonát, a Gyulaffy-

hozzá ehhez a reggeli ragyogáshoz, amelyet a tenger fodrain

házat.

táncoló fény játéka is megsokszorozott.

Öröm volt szívében, de érzett valami furcsa keserűséget

A Piazza San Marco csaknem üresen, elhagyatva

is, hiszen az elmúlt két hónap megannyi történése, a lagúnák

ásítozott, mintha most ébredt volna mély álmából, csupán

városának pompája, Velence titokzatossága és százféle nyelvtől

néhány szolga sietett reggeli teendője után, nem beszélve azon

hangos zsibongása, kitörölhetetlenül ívódott emlékezetének

titkos találkákból visszatérő nemesurakról, akik már palotájuk

legféltettebb zugába.

otthonos kényelmére gondoltak, miközben Velence valamelyik

Visszagondolt

kies sikátora felé igyekeztek.

a

Loredan

mester

műhelyében

végigdolgozott lázas órákra, mikor a fegyverkovácsolás ősi

Tamás az óratoronyra pillantott, tekintete elidőzött egy

fortélyait próbálta meg saját kézzel matériába önteni. Még most

perce az aranycsillagos kék mezőben álló oroszlánszobron, s

is lobogott szemében az olvasztókemence tüze, érezte az izzó

azon elmélkedett, hogy a szárnyas állatnál találóbb jelképet

fémből kipattanó szikrák, a füst és a korom sajátos egyvelegét, a 2

sokféle kigőzölögéstől nehéz levegő szagát. Mennyi próbálkozás

és az utolsó utasításokat Sandro csak az utazás előtti órákban

után sikerült elkészítenie mestermunkáját, azt a velencei stílusú

vehette át a doge egyik bizalmasától.

tőrt, mely díszes hüvelyében most az oldalán függött!

A várakozás lassú perceiben Tamás velencei emlékei közt

Megelevenedtek előtte az ötvösműhelyben eltöltött hosszú

kutatott, melyek mint színes mozaikdarabok, világosak és

órák is, mikor a gondosan megrajzolt minta alapján egy kehely

sötétek, aranytól csillogóak és mélabúsan homályosak, a maguk

elkészítésébe fogott, hogy az arany megmunkálásának, a

töredezettségükben is elővarázsolták az elmúlt két hónap

forrasztásnak és a filigrándíszítésnek megannyi csínját-bínját

izgalmas történetét, melyet a felsejlő hangok, illatok és

tökélyre vigye.

mondatfoszlányok

tették

oly

élővé,

hogy

a

gyöngyszemének

auráját

úgy

érezte,

örökre

elraktározta

Most is látta a drágakövek villódzását, a rubin mélyvörös

lagúnák

tüzét, a smaragd előkelő zöldjét, a sejtelmesen csillogó opált,

magában, mint valami Keletről származó titkos eszenciát a

aztán a zafírokat, berilleket, topázokat, az óriásira növekedett

lepecsételt illatszeres üvegecske.

gyöngyöket és a csiszolt gyémántköveket, melyeket mindig

A legélénkebb emlék-mozaikdarabokon a műhelyen kívüli

különös gonddal illesztett foglalatukba.

helyszínek rajzolódtak ki; a fából ácsolt Rialto-híd és a hídfőnél

S most itt állt a Piazzetán, Alessandro Loredanra,

tartott piac, amelynek zsongása kitörölhetetlenül ívódott fülébe, a

Guiseppe Loredan legidősebb fiára várva, akit ő csak Sandrónak

girbegurba sikátorok egyik-másik kapualja, ahol valamelyik

hívott, tekintettel arra a bensőséges baráti vonzalomra, mely

szépséges donnától édes csókot kapott, a kanálison átívelő

szinte észrevétlenül fejlődött ki kettejük között.

hidacska, ahol Sandróval hosszas beszélgetést folytatott a

Jóleső érzéssel gondolt arra, hogy Sandróval együtt fogja

csillagok titkos világáról és arról, vajon a Föld tényleg

megtenni a hazafelé vezető utat, mivel barátját a Velencei

középpontja-e a Mindenségnek vagy a Nap körül kering-e, ahogy

Köztársaság

Nicolaus Copernicus állítja egyik munkájában, valamint a

első

patríciusa,

a

doge

bízta

meg

fontos

küldetéssel, ám ennek mibenléte titkos természetű volt ez idáig,

megannyi 3

zsibongó

kocsma,

ahol

hajnalig

poharazgatott

újdonsült cimboráival, és maga is oly lelkesen énekelte a

emlékével ajándékozta meg, de a kalandos sorsú Lorenzo

közszájon forgó dalok sikamlós sorait.

családi krónikájából is sokat tudott meg ilyen alkalmakkor. Napról-napra fonódott szorosabbra köztük az a mágikus

Fájó szívvel gondolt donna Giuliana Loredan szépséges

kötelék, mely néha olyan váratlanul születik, ahogy a tenger

arcára, törékeny termetére, szőkésbarna hullámos hajának

mélyéből előtörő vulkán szigetet emel az óceán ürességén, és

fürtjeire, melyek úgy kacskaringóztak, mint egy tengeri csiga

lassan már mindkettőjüket kínozta, ha csak egy napig nem látták

házán a finom barázdák, de leginkább cseresznyepiros ajkának

egymást. Ez az érzés, amelyet a szerelemtől nem sok választott

finom ívét csodálta, különösen, amikor rámosolygott, és érezte,

el, vált fájó bizonyossággá az előző este, amikor a zegzugos

hogy mindez a földi szépség elérhetetlen számára és talán sose

sikátorok közt sétálva, egy híd mellett Giuliana hirtelen

fogja viszontlátni a lányt.

Tamáshoz simult, hogy a magyar ifjú egyszerre lélegezte be a

Giuliana gyakran látogatta meg a műhelyben, rá- rávetve

lány finom illatát, és érezte testének enyhe remegését, és az

egy kedves, őszinte pillantást, és elejtett néhány dicsérő szót, ha

ekkor kapott csók mézízét még most is érezte, mely csók olyan

Tamás megmutatta aranyból, ezüstből és ékkövekből elkészített

teljességet jelentett, hogy utána csak űr következhetett.

munkáját, mely elismerés a legszomorúbb, borús napból is

A távozás megmásíthatatlanságát nem tudta feledtetni

ünnepet varázsolt, és az ifjú egyre bizonyosabbá vált abban,

Giuliana hite sem, hogy valamikor újra fogják látni egymást, mert

hogy mindez nem csak ügyes kezének, hanem szívének is szól.

Tamás lelke mélyén úgy gondolta, hogy az nem válhat valóra,

Amikor néha kettesben maradtak, Tamás hazájáról, a

bár maga sem tudta, pontosan miért.

török által megtépázott Magyarországról mesélt neki, festő

Hosszú

tűnődéséből

az

óratorony

újabb

kongása

módjára láttatva a városokat, a hegyeket, a tavakat, az emberek

ébresztette fel, és meglepődve látta, hogy művelt és leleményes

öltözetét, és ilyenkor magyar mondatokat vetett közbe, amelyek

társa, János deák alakja tűnt fel a Basilica di San Marco felől, aki

Giuliana számára oly különösen, mégis kellemes lágysággal

sietős

csengtek. A lány cserébe gyerekkorának néhány féltett, titkos

igyekezvén valami fontosat. 4

léptekkel

közeledett

felé,

már

távolról

mutogatni

- Induljunk, Tamás úrfi, a gondolás már felettébb türelmetlen, és

- Igen, így van, de a tartalmát magam sem ismerem, csak annyit

nem győzöm nyugtatni, hogy várakozását megtéríted - szólalt

tudok, hogy Transsylvania kormányzójának, fratello Georgio-nak

meg János, mikor megérkezett.

személyesen kell a kezébe adnom.

- Sajnos, még nem érkezett el az ideje - felelte Tamás -, mivel

- Akkor Veszprémig egy az utunk. Remélem, küldetésed igazi

Sandro barátom bár több, mint egy órája lépett be a doge

célját is közölték veled - pillantott Sandróra Tamás.

palotájába, ahonnan azóta sem jött ki senki. A gondolás bére

- Nem titok, hogy részletes megfigyeléseket kell végeznem a

pedig az én dolgom - jelentette ki nagyvonalúan, bár később,

magyarországi állapotokról és minden negyedik napon jelentést

mikor pénzeserszényét ellenőrizte, nem volt olyan derűs a jövőt

kell küldenem signore Gonzagának. Számítok segítségedre,

illetően.

hiszen magyarul én nem tudok - tette hozzá -, de küldetésem

Türelmetlenül topogtak a Piazettán, időnként a Palazzo

egyes feladatairól nem beszélhetek - mondta „sotto voce”1,

Ducale felé pillantva, amikor János hirtelen felkiáltott. - Jön

mintha más is meghallhatta volna beszédét.

Lorenzo és mögötte Sandro barátunk!

- Megígérem, hogy erről nem faggatlak, és segítségedre leszek

Valóban a Porta della Carta gótikus remekműve előtt

mindenben. De mondd - váltott hirtelen témát -, elbúcsúztál

megjelent Sandro, és kezében egy tekercset szorongatott.

reggel Giuliánától?

Barátait megpillantva feléjük sietett Lorenzóval együtt, ki

- Ébren volt már kora reggel és jó pár intelmet kaptam tőle

elválaszthatatlan legénye és egyben bölcs tanácsokkal bíró társa

útravalóul. De miért kérdezed?

is volt

- Csak úgy eszembejutott - mondta Tamás, és ekkor János és

- Mio caro Tommaso - üdvözölte Sandro barátját. - Sajnálom,

Lorenzo, akik eddig egymás között diskuráltak, most hozzájuk

hogy megvárakoztattalak, de sok időbe telt, míg signore

szegődtek és János enyhe iróniával jegyezte meg:

Gonzaga minden utasítását meghallgattam közös utunkra nézve,

- A gondolás már egy órája várakozik a Doganánál, nem kevés

és egy levelet is át kellett vennem.

fizetségért.

- Látom, a doge pecsétje van rajta - mutatott a tekercsre Tamás.

1

5

suttogva, olaszul

- Esatto come tu ha detto2 - bólintott Lorenzo egyetértve.

fegyver mondta ki az utolsó szót egy-egy esti csetepaté után,

- Tíz órára kell a kikötőhöz érnünk - felelte Sandro -, mivel ekkor

mikor a szűk sikátorok közt útonállók és tolvajok kerültek útjukba.

fut ki a Triesztbe tartó hadigálya, amelyet utazni fogunk.

1549-ben nem Velence volt az egyetlen város, ahol az

Induljunk! - tette hozzá tömören, és erre mind a négyen a Piazza

éjszakai sétálót kellemetlen meglepetések érhették, de ez a hely

felső vége felé vették az irányt, majd a Canal Grande

még sokkal biztonságosabbnak volt mondható a dunántúli

vámépülete felé tartottak, amelynek alacsony tornyán, aranyozott

településeknél, ahol a török portyázása oly veszélyessé tette a

gömbön Fortuna forgó szobra mutatta a szél irányát, messziről

mindennapokat.

jelezve, hogy a tenger felől feltámadt a levegő. Jobban szemügyre véve eme négy ifjút, némileg vegyes

Sandro korának velencei divatját követte, sötétbarna

benyomást keltettek ruházatukat nézve, de ez a kevés furcsaság

hullámos haját szabadon hagyta és köpönyege alatt - Tamáshoz

megszokott volt Velence utcáin, ahol a tenger száz irányából

hasonlóan - hosszú tőrt viselt, de tartott egy éles kétpengéjű kést

érkező kalmárok a Mediterránum megannyi szokását, beszédét

is a nadrágszárában elrejtve, tekintettel az esetleges szorult

és viseletét hozták magukkal.

helyzetekre. János deák és Lorenzo, bár nem viseltek olyan

Gyulaffy

Tamás

magyaros

tollas

süveget

viselt,

pompázatos öltözéket, mint uraik, arányos termetük, fiatalságuk

kékhímzéses dolmányt és csizmát hordott, felsőtestére könnyű

és megnyerő tekintetük folytán méltó kíséretnek tűntek az idegen

olaszos köpönyeget terített, így csak fejfedője jelezte a

szemlélő szemében.

velenceiknek, hogy idegennel akadt dolguk. Saját kezűleg Sandro, Guiseppe Loredan legidősebb gyermeke nem

kovácsolt tőre köpönyege alól kandikált elő, és bár a párbajozást

követte

a Serenissima tanácsa erős eszközökkel tiltotta, mégis sokszor a

apja

szegődött.

mesterségét,

Mivel

apja

hanem

gondos

a

doge

szolgálatába

taníttatásban

részesítette,

egyformán jól beszélt franciául, németül és angolul, anyanyelvén 2

Pontosan úgy van, ahogy mondtad, olaszul

pedig ékesszólónak, sőt körmönfontnak, az előkelő fordulatok 6

mesterének számított, különösen pedig a gioco di parole3-ben

1549-ben V. Károly német-római császár és I. Ferdinánd

jeleskedett, mely szójátékokat szívesen szőtte enyhén modoros

Habsburg uralkodónak nem fűződött érdeke ahhoz, hogy az

beszédébe. A doge mellet sokszor kapott kényes feladatokat,

oszmán hódítást, akár szárazföldön, akár tengeren érdemben

gyakran kellett egy-egy diplomáciai mesterkedés érdekében

megakadályozza, hiszen Magyarország még szétszabdalva is

Európa távoli részeire utaznia, de küldetéseit legtöbbször siker

jelentős ellenállást fejtett ki, amely ahhoz elegendőnek bizonyult,

koronázta.

hogy birodalmaik sértetlenül maradjanak.

Nehéz helyzetben volt ezidőtájt a hatalma csúcsán

Erdélyben Martinuzzi Fráter György, váradi püspök

megingó Serenissima, mivel az 1508-as cambray-i liga után

kormányzott Izabella királyné, János király özvegye nevében, ki

egyszerre kellett megküzdenie a pápa egyre terjeszkedő

megpróbálta a szabadon maradt országrészeket egyesíteni a

hatalmával, Miksa német-római császárral és a francia királlyal,

leendő János Zsigmond, János király fia számára, de egyre

akik szívesen meghódították volna a Velencei Köztársaság

nehezedett rá a törökpártiság vádja, valamint Izabella királyné

virágzó birtokait és gazdag városait.

dacos

ellenállása,

aki

legszívesebben

visszatért

volna

Mindazonáltal a török birodalom terjeszkedése is egyre

szülőhazájába, Lengyelországba, továbbá az a teher, amely a

aggasztóbbnak tűnt a velencei patríciusok szemében, hiszen a

pillanatról-pillanatra változó belső politikai helyzetből és a külső

jól bevált Földközi-tengeri kereskedelmi utak, elsősorban a

veszélyezettségből eredt, egyfelől a török porta, másfelől a

mesés Kelet felé vezetők, Bizánctól Cipruson át Alexandriáig

Habsburgok egyre erőszakosabb terjeszkedése révén.

kezdtek mind veszélyesebbé válni. A török evezős gályák,

A csónak már régóta várakozott, kopott, feketés fája

melyek erős tűzerővel bírtak egyre gyakrabban lékelték meg a

lágyan ringatózott a kanális egyik kőlépcsőjénél. A csónakos

nehéz és értékes rakománytól lassan haladó velencei hajókat, és

Frederico jókedvűen köszöntötte a négy ifjút, de különösen

a töménytelen értékes fűszer, bors, illóolajok, sűrűn szövött

Sandrót, aki ige nagy becsben állt előtte. Sokszor vitte őt az éj

kelmék, arany, ezüst és drágakövek a tenger fenekére kerültek.

közepén titkos találkákból hazafelé, és ilyenkor mindig vidám

3

beszélgetéseket folytattak, nem mint úr és szolga, hanem mint

szójáték, olaszul

7

az idősebb a fiatallal, mert Frederico már megette kenyere javát,

A csónakút rövid és némileg szomorú volt. A Gyulaffy-

bár haja még nem őszült, de az élet árja erős nyomokat hagyott

család egyetlen sarja érezte, hogy Guiliánát talán soha nem látja

lelkében és testén is. Időnként már

nehezen bírta az

viszont, hiszen küldetése hazaszólította, mert tudta, hogy

evezőlapátot, és ez néha félelemmel töltötte el, de valahogy

családja veszedelemben forog nélküle. Sandró nyugodtan

mindig túltette magát rajta, bár utasai ebből nem vettek észre

szemlélte utazását, mégis rá kellet döbbennie, hogy az

semmit, még dicsérték is, hogy kora meg sem látszik rajta és

elkövetkező hónapban megszokott, hol nyugalmas, hol nyüzsgő

szervezete olyan, mint a vas.

élete megszakad, és jóllehet hevítette a kalandvágy, mégis fájt,

- Itt van Paolo, az új csónakoslegényem - mutatta be Frederico a

hogy nem látja minden reggel szobájából a szépséges Velencét,

tizenötéves fiút utasainak.

nem hallja a Campanile kongását és a sok jövő-menő nép zsivaját.

- Paolo, lökd meg a gondolát szépen! - szólt a fiúhoz, miután

Így némileg elgondolkozva érkeztek meg az Aranycsillag

mindenki kényelmesen elhelyezkedett a szűkös tér ellenére.

nevű hajóhoz, ám a vitorlák büszke fehérségét megpillantva, ez

Csomagjaikat már előző nap a doge személyes szolgái

az érzés hirtelen semmivé foszlott mindkettőjükben, és Lorenzo

vitték Stella d’Oro hadigályára, a doge egyik közepes nagyságú

meg János egyszerre kiáltott fel:

hajójára, amely már a Canal Grande végén lévő nagy forgalmú

- Itt a hajónk! - bár nem kellett volna meglepődniük, a bárka erőt

kikötőben várakozott. Az előző nap délelőttjén új ágyúkat

sugalló tömege, tiszteletet parancsoló ágyúi, a főárboc tetején a

szereltek fel rá, és már csak a kedvező szél hiányzott az

széllel dacoló zászlón a Serenissima oroszlánja büszkeséggel

induláshoz, sietniük is kellett, mert Paolo már meg is jegyezte:

töltötték el szívüket, hiszen egy küldetés részeivé váltak, amely

- Erősödik a szél. Északról jön.

nem csak életüket változtathatja meg, hanem országok sorsának

Frederico bólintott, majd csendben evezni kezdtek a Canal

jobbra vagy rosszabbra fordulása is függhet tőle.

Grande hullámain, amelyek lágyan csillogtak az erősödő reggeli

Alessandro azt a feladatot kapta a doge-tól személyesen,

világosságban.

hogy puhatolja ki mind Ferdinánd, mind fratello Georgio és 8

Izabella királyné közti viszonyokat, és mérje fel a török

csak művelt nagyurakkal tud érintkezni németül, latinul vagy

veszedelem nagyságát Velence tekintetében. Ha kell, folytasson

franciául.

tárgyalásokat Erdély hallgatólagos urával országrészének és

A Stella d’Oro büszkén horgonyzott a kikötő középső

Velence esetleges szövetségéről, de ne bocsátkozzék semmiféle

részén, ahol a hadigályák sorakoztak. Sandro, Tamás, János és

ígéretbe a török ellen nyújtott katonai segítség kapcsán. Velence

Lorenzo egy pallón léptek a fedélzetre. Északnyugat felől

inkább tűrte néhány kereskedelmi útvonalának megbolygatását,

megerősödött a szél, és főárbocon függő címeres zászló

egy-egy értékesebb hajórakomány és legénység elvesztését,

vízszintesen lobogott. A hadihajó kapitánya, Aldo Ferrabino alig

minthogy haderejét az oszmán felfelé ívelő tengeri terjeszkedése

hallhatóan, de nyomatékkal kezdett utasításokat adni, s az

ellen nyíltan fordítsa. A doge levele hosszú és cirkalmas

Aranycsillag rövidesen megkezdte az útját a nyílt tenger felé.

ígéretekkel volt tele, de nem tartalmazott semmi konkrétumot

Triesztig az út nem vesz igénybe egy napnál többet, ha

arról, hogy Velence szövetséget köt-e fratello Georgióval vagy

váratlan körülmények nem merülnek fel, de Ferrabino kapitány

Ferdinánd királlyal a török ellen.

azért nem volt teljesen nyugodt, bár ez a belső veszélyérzet nem

Mikor Alessandro távozni készült signore Gonzagától, ő

tükröződött arcának kiegyensúlyozott vonásain.

lelkére kötötte, hogy a doge nevében egy hordó puskaport sem

A tengeri út első szakasza könnyűnek bizonyult. Erős,

ígérhet, de egyébként bármit. Sandro értette a célzást, hiszen

biztos, kifújt széllel megtettek száz mérföldet, és úgy tűnt, hogy

elég

estefelé megérkeznek a még Velencéhez tartozó Trieszt

diplomáciai

ravaszkodással

találkozott

mindennapi

munkájában, és feladatait általában sikeresen oldotta meg, most

kikötőjébe.

János sokat időzött az utasoknak fenntartott

azonban a Stella d’Oro fedélzetére lépve, elgondolkozott

kabinban,

mert

feladatának összetettségén, hiszen a bonyolult magyarországi

imbolygástól. Lorenzo kártyázott a tengerészekkel, de Sandro és

viszonyokról csak hazájabeliekkel folytatott beszélgetésekből

Tamás idejüknek nagy részét a fedélzeten töltötte.

émelygett

a

gyomra

a

tengeren

való

tudott, és ráébredt arra, hogy Tommaso segítsége nélkül nem

Szép, napsütéses időben az Adriai-tenger fenséges

fog boldogulni, hiszen még a magyar nyelvet sem beszéli, így

látványt nyújtott, a Stella d’Oro büszkén szelte a tarajos, hosszú 9

hullámokat. Delfinek ugrándoztak játékosan a hajó fara mögött,

portyázik.

és néhány tengeri sirály is követte a gályát.

gondolkozott hangosan Tamás.

Este hét óra körül már közel voltak az Isztriai-félsziget nyugati

- Ne aggódj, caro amico mio.5 A török nem tud nyugatabbra jutni

csücskéhez, és ekkor elkiáltotta magát az árbockosárban figyelő

már, Ferdinánd király pedig meg tudja védeni a vármegyét, ha

velencei matróz:

arról

szó

-

felelte

- La terra, la terra!4

naplementében,

il

tramonto

A kapitány intett egyet a kezével és szólt a kormányosnak,

van

Remélem,

otthonom

még

Sandro.

nincs

Inkább

bellissime! 6

veszélyben

gyönyörködj Triesztben

vígadunk egyet, ne félj, mellettem nem fogsz búslakodni, ezt megígérhetem!

a

- Messze van Veszprém, és távol Giuliana - dünnyögte Tamás.

iránya

kissé

megváltozott,

és

a

majd

hogy módosítsa az irányt négy fokkal keletre, mert érezte, hogy szél

-

besötétedésig

mindenképpen meg akart érkezni a városba, mert reggel a

- Csak nem szerettél bele a húgomba? - kérdezte Sandro.

hajónak már indulnia kellett Ragúza felé, hogy felügyeletet és

- Nem, nem, az én jegyesem vár rám otthon - felelte Tamás, és

védelmet

igyekezett, hogy ne látszódjék rajta a füllentés.

biztosítson

az

innen

induló

kereskedelmi

hajókaravánnak.

– Laibach-ig

könnyű utunk lesz, de az ország déli részét már fenyegeti a török

Nyolc óra körül járhatott, amikor Sandro és Tamás halkan

- folytatta Tamás.

diskuráltak a fedélzeten, miközben a lenyugvó nap vörös

- Ugyan Tommaso mio, van két jó szolgánk, fegyverünk és

korongját szemlélték, majd az est leszálltával a gyér fényeket,

lovaink. Erős szívvel harcolva senki sem állhat utunkba.

amelyek Triesztet jelezték.

- Ez igaz - felelte Tamás - és hosszasan bámulta a nap bíbor

- Nem tudom, mire megyek vissza Veszprémbe. Atyám legutóbbi

korongját, sóhajtását pedig igyekezett magábafojtani.

levelében azt írta, hogy a török már a Balatontól nyugatra

Alig valamivel napnyugta után, a Stella d’Oro kikötött Triesztben. A doge emberei kísérték szállásukra a négy ifjút egy

4

5

Föld, föld!, olaszul

6

10

drága barátom, olaszul csodálatos naplemente!, olaszul

fogadóba, ahol nem csak jól főztek, de hozzászoktak ahhoz is,

valamint a holdhónap ciklusaival, ám ennél többet sajnos én sem

hogy rangos vendégeket is fogadjanak.

tudok. Mindenesetre ezt már évezredek óta sejtette a tengeri

Miután berendezkedtek ideiglenes szállásukon, Tamás és

ember - felelte János.

Sandro legényeikkel sétára indultak a vár körüli utcákon,

- Én ezt nem hiszem - mondta Sandro -, dagály és apály akkor is

meglátogattak néhány kocsmát, és pár óra múlva küldetésüket

van, ha a Hold egyáltalán nem látható, tehát a Földre sem fejthet

igen vidám színekben látták. Sandrónak különösen víg kedve

ki számottevő hatást - érvelt Sandro.

kerekedett, bár Tamás is jó pár kupa bort küldött le a torkán,

- Bizony léteznek olyan erők, melyek láthatatlan módon is

még sem mulatott olyan önfeledten, mint velencei barátja, mert

képesek hatni - folytatta János.

szíve még Velencében, a Loredan-házban kalandozott.

- A szerelem is ilyen - váltott témát Tamás -, hiszen ez nem más,

- Tudod, hogy miért a dagály és apály váltakozása a tengeren? -

mint két ember közötti láthatatlan vonzalom, olyan, mint a

kérdezte Sandro hazafelé tartva a legutolsó kocsmából.

mágnes és az acél vonzása, és mibenlétét, amit nevezhetünk

- A tenger lelke hullámzik - vágta rá Tamás -, de ez Jánosra

kvintesszenciának is, nem tudja megmagyarázni senki sem.

tartozik, ő egész életében a könyveket bújta, biztos tudja a választ most is.

- Ezt már én is értem - tette hozzá Lorenzo. - Hány

- Tamásomnak valahol igaza van, ha a poetica felől közelítjük

nemesasszonyhoz fűzött, kedves Sandro, ilyen láthatatlan

meg a kérdést, de ha a mechanika oldaláról tekintjük, akkor az

vonzalom!

égi bolygók mozgását is figyelembe kell vennünk - válaszolt

- A szerelem is olyan, mint a dagály és apály váltakozása:

János.

egyszer mindent kitölt, másszor visszahúzódik, de mindenkor

- Sí, sí, de egyenesen tudsz-e válaszolni, mi az igazi oka a

óriási energiákat szabadít fel, hiszen nincsen nagyobb erő az

dolognak? - kérdezte Sandro nyíltan.

előrenyomuló vagy a visszafolyó tengervíznél, se ezt már

- Az égi mechanika törvényei igen bonyolultak, és a dagály meg

évezredek óta tudják a hajózó népek, mert különben nem tudtak

az apály keletkezése kapcsolatban van a Hold mozgásával,

volna épségben partra jutni, mégis a szerelem hullámzását nem 11

fejtette meg még senki, de mindenki tud róla valamit -

a

Magyar

Királyságtól,

azaz

a

három

részre

szakadt

elmélkedett Tamás.

Magyarország nyugati felétől, amely Habsburg Ferdinándot

- Amore, amore, bellissime e grande7 - helyeselt Sandro

ismerte el uralkodójának, igaz nem teljesen feltétlenül.

anyanyelvén, mint mindig, ha vidámabb témára terelődött a szó,

Másnap a négy ifjú délig lustálkodott, majd úgy kettő óra

majd folytatta: - Tudok a városban egy helyet, ahol kedvünkben

körül, Lorenzo és János lovak után nézett, Sandro és Tamás

járnának akár hajnalig is - kacsintott egyet Tamás felé, a

pedig az ebéd maradéka felett diskuráltak.

velenceiek bizalmas mosolyával az arcán.

-

- Nem vagyok elrontója semmi jónak - felelte Tamás.

Szerintem

bölcs

dolog

lenne

útbaejteni

Szigetvárt

Veszprém felé, mert az alkapitány az unokatestvérem és

Lorenzo már tudta, hogy a filozófikus beszélgetés

segítséget adhat további utunkhoz – javasolta Tamás.

materiálisabb fordulatot fog vetni és bizonyosra vette, hogy az il

- Mio caro Tommaso, most már elmondhatom, hogy

Rosa Rosso8-ban fognak rövidesen kikötni, ahol nemcsak a

Veszprém után elválnak útjaink, mert nekem Bécsbe kell

vörösbort mérik bőkezűen, hanem a lányok nem rejtegetik női

mennem, hogy a doge szóbeli üzenetét tolmácsoljam

bájaikat, akik tényleg valóságos virágszálak a maguk nemében.

Ferdinánd királynak, de amit Szigetvárról mondtál, azzal

Az éjszaka hátralevő része vidám mulatozással telt, és

teljesen egyetértek. Ezen kívül, kérlek, taníts nekem meg

volt már reggel hat óra is, mire visszatértek a fogadóba, ahol

néhány magyar kifejezést, mert bevallom, jelentéseimet

hamarosan mind a négyen mély álomba szenderedtek. Másnap

segítséged nélkül nem tudom megírni!

Lorenzónak és Jánosnak csak annyi dolga akadt, hogy

- Sandro, tudod, hogy erre nem kell kérned, csak nem vagy

megfelelő hátasokat kerítsenek uraik és maguk számára,

teljesen tisztában a jelen helyzettel, és magad fogod a

amelyekkel megtehetik az utat a már Habsburg-tartományban

magyarországi állapotokat megtapasztalni, ha már magyar földre

lévő Laibach városáig, amely már csak kevés mérföldre terült el

tetted a lábadat. Sajnos, én nem mehetek Bécsbe, mert először is meg kell győződnöm saját szememmel arról, hogy szüleimet,

7 8

Szerelem, szerelem, szépséges és hatalmas. Vörös Rózsa fogadó, olaszul

mátkámat és otthonomat nem fenyegeti semmi vész. Apám háza 12

a Váralján található, és egy portyázó török csapat könnyen

reménykedem

György

barát

megfontoltságában

és

erős

kilesheti a műhelyt, ahol bizony találhat aranyat, ezüstöt és

akaratában, ő tartja most kezében az ország sorsának gyeplőjét.

drágakövet, amely szüleim életébe is kerülhet.

- Nem akarsz elkísérni engem fratello Georgio udvarába? Te jól ismered hazádat, ketten jobban boldogulnánk.

- Van elég esze apádnak, hogy ingóságát elrejtse, ebben bizonyos vagyok. De mondd, tényleg ilyen nagy a török

- Még nem tudom, bár szívesen tartanék veled, de.

veszedelem az országban?

- Folytasd csak, mio Tommaso! - Miért is tanultam ötvösmesterséget, ha nincs béke az

- Urunk ezerötszáznegyvenkilencedik évét írjuk, és az erős

országban, nincs pénz a nemes ékszerre, legfeljebb kardot

Magyar Királyság már a múlté. Ez az ország már Mátyás király

kovácsolhatok, abból is csak a csatába valót, nem a díszeset,

halálával elindult az erkölcsi és anyagi romlás útján. A mohácsi

melyet ajándékba szoktak adni a királyok és nemes urak.

csatavesztés után fordult elő először, hogy két királyt is megkoronázták egy országban, de János király már meghalt, és

- Nem olyan sötét a jelen, mint ahogy azt te lefested, amico mio.

jelenleg Ferdinánd az úr, valamint György barát Erdélyben, de ő

Most elárulok annyit, hogy a doge levele, melyet a zekémben, a

nem király, Izabella királyné és fia nevében kormányozza

szívem felett hordok, tartalmaz olyan ígéreteket, melyek

országrészét. A magyar törvények szerint az ország jogos utódja

megváltoztathatják Erdély és Magyarország jelenét és enyhítheti

Zsigmond, János király csecsemőkorú gyermeke, de igazából

a török veszélyt, de nekem tudnom kell a bécsi politika minden

Ferdinánd uralkodik, meg a hatalmaskodó főnemesek, akik

rezdüléséről is, hogy érdemben tudjak tárgyalni fratello Georgio-

vármegyényi

vagy

val. Igaz, szerintem Ferdinánd királyt kellene támogatniuk a

fosztogatnak és rabolnak lelkiismeret furdalás nélkül. A nyugati

magyar nemeseknek, hiszen neki van olyan hadereje, fegyvere,

országrész többé-kevésbé Ferdinándé, de a Duna-Tisza közén

puskapora, hogy kitartson a törökkel szemben!

Szulejmán az úr, és ha jól tudom, már Esztergom és Fehérvár is

- Van igazság abban, amit mondasz, de Ferdinánd nem

a kezén van, Buda pedig már nyolc éve. Én azonban még

törvényes királya Magyarhonnak - jelentette ki Tamás -,

területeket

tartanak

ellenőrzés

alatt,

13

egyébként jó lesz felkelnünk, mert holnap folytatnunk kell

- Gyulaffy Tamás vagyok, a Gyulaffy-nemzetség egyetlen sarja

utunkat, s az nem lesz olyan kellemes, mint, ahogy eddig telt el.

Veszprémből - válaszolta büszkén.

9

- Bene, bene, bene - bólintott Sandro, bár nem teljesen értett

- Wie ist ihr Name?11 - fordult a katona Jánoshoz.

egyet Tommaso-val.

- Ich heiße János Gregoróczy.12

Késő délután legényeik visszatértek négy keménykötésű

Az osztrák katona még forgatta a passzusokat, majd visszaadta,

hátassal és a fogadó istállójába vezették őket. A délután

és intett, hogy továbbmehetnek.

hátramaradó része és az est eseménytelenül telt el, amikor is

Egy darabig csendben lovagoltak, majd Tamás szólalt meg.

komolyabb hangulatban vacsoráztak, és kevesebb bort ittak

- Hajtsuk meg lovainkat! Vágtára föl!

mind a négyen, tekintettel a másnapi kemény és hosszú

Az izgalom a többiekre is átragadt, és szinte száguldottak

lovaglásra, amelytől az utóbbi időben bizony elszoktak.

erdőn, mezőn és földúton, hogy porzott a levegő nyomukban.

Hajnalban harmatos volt a mező, melyen át kellet

Úgy egy óra elteltével már ló és lovasa csutakos volt az

lovagolniuk, hogy a Laibach felé vezető útra rátérhessenek.

izzadságtól, és ekkor ügettek már csak, de így is elértek estére

Hamarosan

Stájer

Laibachba, ahol éppen csak megszálltak, és reggel újabb

Hercegsége és a Velencei Köztársaság határához, és az osztrák

kemény lovaglásba kezdtek. Ezen a napon, úgy kilenc óra

katonákat megpillantva, mind a négyen tudatában voltak, hogy

tájékában, már sötétben érkeztek meg a Pettau nevű stájer

útjuk vidámabb felét maguk mögött hagyták, és most már a

városkába, ahol fogadót kerestek, ami nem volt nehéz, hiszen a

küldetésük komolyságával kell szembenézniük.

velencei arany mindenütt jól csengett külhonban. Mielőtt

elérkeztek

a

Német-Római

Birodalom

A katonák hosszasan vizsgálták Alessandro menetlevelét,

nyugovóra tértek volna, hogy sajgó végtagjaikat és ülepüket

majd Tamás passzusát kérték, és az egyik tagbaszakadt katona

pihentessék, rövid sétára indultak a fogadó környéki utcákon.

kérdően tekintett rá: - Sind sie Ungarische?10

10

Ön magyar? Őt hogy hívják? németül 12 Gregoróczy János vagyok. németül 11

9

Jól van. , latinul

14

- Sokat lovagoltunk ma is - szólalt meg Sandro.

jó barátságát megpecsételendő, gyermekeiket össze kívánták

- Mi haszna van ennek a rohanásnak, a fenekem már csupa heg!

házasítani, így engem Katalinnal jegyzett el apám akarata.

- méltatlankodott Lorenzo.

- Le tudod nekem festeni e donnát?

- Szigetvárig sietnünk kell, de ott már megpihenhetünk -

-Szép barna haját, meleg barna szemét nem lehet elfelejteni.

nyugtatta Tamás -, még mindig jobb egy feltört ülep, mint egy

Karcsú derekú és természete vidám, de hogy őszinte legyek

nyílvesszős.

nem érzek igazi szerelmet iránta.

Ezután hallgatagon mentek egy darabig az élettelen tűnő

- És miért nem? - kérdezte Sandro.

kihalt utcákon, ahol az egyetlen hang a birodalmi katonák

- Magam sem tudom biztosan, de akkor bizonytalanodtam el,

csizmáinak ütemes dobbanása volt, amelyet az üres utcákon álló

amikor húgodat, Guiliánát megismertem, bár ő százmérföldekre

házak visszhangoztak, mert a városlakók már régen visszatértek

van, és sem személyem, sem rangom nem teszi lehetővé, hogy

otthonaikba. Nem is volt kedvük többet időzni errefelé, és

érdemben gondoljak rá.

elhatározták, hogy visszaindulnak a fogadóba, és ekkor Sandro

- Szóval Giuliana rabolta el szívedet. Most már mindent értek -

megtörte a csendet.

ingatta a fejét Sandro. Amore bella, amore crudele14 Ne hidd,

- Mondd, mio caro Tommaso 13, hiányzik neked Venezia?

hogy nem értelek meg, de Giuliana férjhezmenetele szintén

- Sí, sí, nincs szó, amely kifejezné, mennyire vágyok vissza

elrendezett dolog, és meg kell mondanom neked, hogy nem te

atyád műhelyébe. „Giuliana most vajon mit csinálhat?” - gondolta

vagy a kiszemelt vőlegény, hanem hasonlóképpen a te

magában. - Jó lesz hazatérni, és Katalin is vár rám.

Caterinádhoz, a Loredan-családhoz közel álló patríciuscsalád

- Még sose említetted, hogy mátkád van - mondta Sandro.

legidősebb fia, aki nem csak jeles férfiú, de a család egyetlen

-Már gyerekkoromban eljegyeztek vele, tudod a Gyulaffy- és

örököse is.

Martonfalvy-család több mint száz éve ismeri egymást, és apáink

- Beszéljünk akkor másról! - kérte Tamás barátját. - Hiszel te a Sorsban vagy más néven a Végzetben?

13

14

kedves Tamásom

15

Szép szerelem, kegyetlen szerelem.

- Az élet meglehetősen kiszámíthatatlan, sose lehetsz biztos

pillanatra lehunyva szemét távol került a jelen pillanatától, lelke a

abban, hogy amit vasakarattal szeretnél végbe vinni, az valóban

végtelenben mártózott meg, úgy érezte.

meg is valósul, mert annyi minden váratlan dolog merülhet fel,

- Létezik Isten vagy nem? - tette fel a kérdést János, és egy

amely a terved ellen dolgozik - felelte Sandro.

darabig

- Szerintem a dolgok nincsenek eleve elrendelve, de néha úgy

merészsége miatt.

érzem, hogy sorsom irányítása kicsúszik a kezem közül, és

- Szerintem mindannyian hiszünk Istenben, ez nem ratio kérdése

ilyenkor a vakszerencse segít vagy balvégzetem, sújt - mondta

- mondta Tamás a többiek nevében is.

Tamás.

- Én minden vasárnap és minden ünnepnapon a San Georgio-

- Ha van Végzet, akkor létezik egyfajta princípium is, amelyet

templomba járok, és úgy tartom, mindegy hogy magyar vagy

Istennek hívunk - jelentette ki János deák.

velencei is vagy, egy Istent tisztelünk, a többi népről nem is

- Én hiszek Istenben, de nem hiszek a Végzetben - szólt Sandro.

beszélve.

- Szerintem Isten és Végzet együtt létezik, egyik másiknak

- Alapjában véve egyetértek, de a magyaroknak azért külön

feltétele, bár ez már Isten mindenhatóságát kérdőjelezi meg -

Istene van - tette hozzá Tamás.

válaszolt Tamás.

- És milyen a magyarok Istene?

- Az én végzetem, ha hajnalig kell várnom a didergető hidegben

- Olyan, mint a velenceiké, de nagyobb szükség van oltalmára,

te rád, Uram - mondta Lorenzo.

mint a velenceiknek az ő Istenük segítségére. Akárhogy is

- A te végzeted az én szerencsém, mert jó szolgám segítsége és

nevezzük Istenünket, remélem, megóvja családomat, Katalint és

lovam visszavisz ágyam meghitt melegébe - vonta le a

bennünket hosszú utunkon - fohászkodott Tamás.

konklúziót Sandro.

- Ámen - szóltak mindhárman együtt.

„Az én végzetem Giuliana” - gondolta Tamás, és egyben Istenét

- Istenem, kérlek, egy jó nyúlpecsenyét adjál vacsorára! -

kérte, hogy még egyszer láthassa a lányt életében, és egy

fordította tréfára a szót a mindig a földön járó Lorenzo. 16

döbbent

csend

telepedett

négyükre

a

gondolat

- Hiszen már itt is vagyunk a fogadónál. Dupla adag vacsorát

útjának élményeit, de legfőképpen velencei tartózkodásának

kapsz! - fordult Sandro legényéhez.

tapasztalatait. Unokafivére minden részletre kíváncsi volt, Tamás

- Cogito ergo credo15 - dünnyögte János alig hallhatóan, de

pedig napok óta most volt először elégedett és igazán nyugodt,

Tamás azért megjegyezte a mondatot örökre, és tudta, hogy

hogy végre magyarok között van és magyarul beszélgethet.

János a ratiót tartja igazi Istenének.

Ezüstpoharakból itták a vörösbort, majd a nagy adomázás után

Másnap reggel korán keltek, lovaikat felnyergelték, és

pipára gyújtottak, és Tamás úgy érezte, végre hazaérkezett.

elindultak a királyi Magyarország Szigetvár nevű erődítménye

Sandro a sok magyar beszédből nem sokat értett, de azért

felé,

jókedvűen

ahol

Tamás

unokafivére,

Gyulaffy

Pál

szolgált

poharazgatott

újdonsült

ismerőseivel,

és

alkapitányként. Vágtattak elhagyatott utakon, erdőn, mezőn, ahol

megtapasztalta az igazi magyar vendégszeretetet, és nem is

a vadvirágok valóságos szőnyeget alkottak lovaik patája alatt. Az

gondolta volna, hogy a magyarok ilyen szívélyesek, mert eddig

út egy napig tartott, és szürkületkor érkeztek meg Szigetvárra,

csak vadságukról és szilajságukról hallott külföldi diplomaták

ahol a vár kapuja rövid kérdezősködés után kitárult előttük a

elbeszéléseiből, kivéve barátját, aki egy más fajta képet festett a

Gyulaffy-névre való hivatkozással.

magyarok alaptermészetéről.

Istvánfy Márton kapitány pillanatnyilag nem tartózkodott a

Tamás megtudta, hogy Veszprém és környéke viszonylag

Várban, mert rövidebb felderítő útra indult a Duna környékére

biztonságos, a török csak a Balaton vonaláig merészkedik, és tó

legderekabb vitézeivel, összesen tizenkét lovassal, akikkel

északi partján lévő erődítmények, mint Tihany és Szigliget is

bajtársi bizalom fűzte össze, hogy az esetlegesen kószáló

tartja magát, bár egyes magyar urak, mint Móré László,

törököt visszahajtsa a Duna másik partjára.

Podmaniczky János és testvére, Rafael is dúlták Veszprém és a

Tamás nagy örömmel üdvözölte Pált, majd mind a négyen

Balaton környékét, de szólni kell Török Bálintról is, aki rablásban

megvacsoráztak, elrendezték holmijaikat a lakótorony két üres

és fosztogatásban mindenkin túltett, egyszóval nem csak a török,

termében, ahol szállást kaptak, és Tamás mesélni kezdte eddigi

de a magyar nemesurak miatt is bizonytalan az utazás a

15

Dunántúl belső területén.

Gondolkozom, tehát hiszek., latinul

17

Nem csak a török veszély volt jelentős, de magyar

tartja a Várat, hogy a katonák fizetségét néha saját zsebéből

magyarral is viszálykodott, és ez szomorúsággal töltötte el

egészíti ki. Később, a kupák mellett azonban megvidámodott a

Tamás

kedve, és azt ecsetelte, hogy nincs szebb dolog egy végvárnál,

hazájáért

aggódó

lelkét.

Veszprém

püspöke,

Bornemissza Pál Ferdinándnak esküdött fel, de művelt, több

és semmi kincsért se hagyná el Szigetvárt.

nyelvet beszélő, humanista képzettségű férfiú volt, és igen Veszprém

Az Úr ezerötszáznegyvenkilencedik évének, augusztus

várkapitánya ezidőtájt Thelekessy Imre volt, aki bátor férfiúként

havának tizenkettedik napján kilenc lovas hagyta háta mögött

jól igazgatta a rábízott véderőművet, de csak kétszáz hajdú és

Szigetvárt, hogy a veszélyesebb, de rövidebb úton elérjék a

harminckét lovas felett parancsolt, mert a királyi akarat csak

Veszprémi

ennyit engedélyezett.

században István király felesége, Gizella királyné élt hosszú

bölcsen

Sümeg

várának

erősítéséhez

fogott.

Püspökség

székhelyét,

ahol

a

tizenegyedik

Szigetvár erős falai, bástyái és vizesárka, de legfőképpen

ideig, és ahol a tizenharmadik században már a nagy hírű

bátor védői mindezidáig ellenállt mindenféle támadásnak, de

Káptalani Főiskola működött, és ahol kétszáz évvel később

lőporban, eleségben, ruházatban és főképpen fegyverben mindig

Vetési Albert püspök igazi humanista „udvart” tartott fenn. 1549-

hiánnyal

este

re mindebből az értékből a püspökök igyekeztek a legtöbbet

visszaérkezett portól, izzadságtól és a fáradtságtól meggyötörve.

megőrizni, és Bornemissza Pál veszprémi püspök Nádasdy Pál

Nem sokkal később illően fogadta Tamást és embereit, és

segítségével próbálta meg a Choron-, Podmaniczky- és Paksy-

kikérdezte útjukról, Sandrót követségének céljáról, és egyben

családok által elorozott püspöki birtokokat visszaszerezni, hogy

megígérte, hogy öt jó fegyveresét bocsátja rendelkezésükre a

valóban védelmet tudjon biztosítani a területén élő embereknek,

Veszprémbe tartó utazásukhoz, bár pillanatnyilag több embert

mert a jelen nem a művészetek és tudományok esztendője volt,

nem tud nélkülözni, mert a Várat szüntelenül erősítenie kell.

hanem az életben maradásé és a fegyveres harcé, hol a

Panaszkodott, hogy milyen szűkmarkúan méri Ferdinánd király a

törökkel, hol János király híveivel, akik nem ismerték el

zsoldot és az egyéb segítséget, és csak annak köszönheti, hogy

Ferdinánd király fennhatóságát Magyarországon.

küszködött.

Istvánfy

Márton

várkapitány

18

Négyórás lovaglás után már megközelítették a Balaton

Habsburg vagy a magyar király parancsol, mert a törököt nem

vonalát, és délre elérték a tó ingoványos, nádas-berkes alsó

szabad akár egy mérfölddel is közelebb engedni a Dunántúlhoz,

csücskét, és itt egyszerre kellett vigyázni, hogy ne süppedjenek

így is elég nagy baj, hogy a Duna, Tisza és a Garam által

el lovaikkal együtt a sárban és iszapban, valamint résen

közrefogott területet már ellenőrizése alatt tartja, a baljós

legyenek, ha a besliák16 megjelennének közelükben.

Mohácstól Budán át egészen Esztergomig.

Szerencsére jó ütemben tudtak haladni, és a török sem

Pár óra alatt a tüzes szekszárdi bor, amelyet a Pápa is szívesen

vetődött az útjukba. A nyár derekán a Nap kíméletlenül tűzött le

kortyolgatott estelente, elálmosított minden legényt, és csendben

rájuk, és a Balaton nádastól befelé látszó nyílt tükre az enyhe

nyugovóra tértek, csak Lorenzo akart pajzán velencei dalokat

szellőben

énekelni, de aztán őt is elnyomta a buzgóság.

úgy

csillámlott,

mintha

bőkezűen

gyémántokat

hintettek volna el a felszínén vagy, mintha higannyal ezüstözték

Másnap, augusztus tizenharmadikán, hét óra körül tábort

volna a tó fodrait, amelyeknek tündöklését az emberei szem nem

bontottak, és könnyű ügetéssel érték el Tihany várát, útközben

sokáig tudja elviselni.

törökkel nem találkoztak. A tihanyi erőd a félsziget második

Estefelé elérték Szigliget várát, és úgy döntöttek, hogy az

legnagyobb kiemelkedésére épült, ahonnan belátható volt a

erőd tövében letáboroznak, keresve egy alkalmas helyet, amely

Tihanyba vezető út, és rálátás nyílt a víztükörre is északnyugati

minden irányból védett. Tamás, Sandro, János és Lorenzo,

irányban, valamint a Belső-tavakra is. Már a rómaiak is emeltek

valamint az öt szigetvári a tűz körül melegedtek, és bizony

valamiféle erődítményt, mert ez a hely stratégiai fontossággal

előkerültek a kulacsok, amelyek jóféle szekszárdi vörösborral

bírt.

voltak

tele,

és

ivás

mellett

fennhangon

beszélgettek

Amikor a tihanyi katonákkal találkoztak, a lovas csapat

mindenféléről, többek között országos dolgokról, a török vészről,

láttán a vár védői némileg megijedtek, hogy portyázó török

de szóba került György barát és Erdély is. A szigetiek úgy vélték,

csapat

hogy a végeket kell erősen tartani, mindegy hogy felettük a

embereink közelebb értek, a tihanyiak megnyugodtak, és illő

16

fogadtatásban részesítették a magyar lovasokat. Tihany várában

török lovasok

19

vagy valamelyik Podmaniczky tart

feléjük.

Amint

elidőztek

egy

darabig,

aztán

dél

körül

továbblovagoltak

kovácskalapácsot, ő inkább a finomabb ötvösmunkát végezte,

Veszprém irányába a Balaton partját elkerülve a Káli-medencén

bár ékszerkészítésre való rendelést az utóbbi időben nem

keresztül Vázsony vára felé, ahol Mátyás király derék vitéze,

nagyon kapott.

Kinizsi Pál emelt kőerődítményt, s amely most is sértetlenül

Tamás és három társa megérkezett a porta bejáratához.

tartotta magát. Amint Veszprém határát elérték, a szigetiek

Tamás a tölgyfaajtóra szerelt kopogtatót megütögette, s kis idő

jelezték, hogy innentől véget ér megbízatásuk, és elköszöntek

múlva édesanyja törékeny alakja jelent meg a küszöbön állva. Az

Tamástól és társaitól, hogy a városban eltöltött némi pihenőidő

örömöt és boldogságot nehéz szavakba foglalni, amelyet ebben

után visszaforduljanak déli irányba, Szigetvár felé.

a pillanatban mindketten éreztek, és csakhamar megjelent atyja

A négy ifjú megérkezett a püspöki székhelyre, és a Váralja

szálfatermetű alakja is, aki keblére ölelte régen látott egyetlen

felé vették útjukat, pontosabban Szentmiklósszeg felé, ahol a

fiát.

Gyulaffy-család háza állt. Tamás szíve szaporábban vert, hiszen

Mind a négyen bementek a házba, és rövid pihenés után

most már bizonyos volt, hogy nemsokára viszontlátja atyját és

hosszú mesélésbe kezdtek, amely hol magyarul, hol olaszul, hol

édesanyját és Katalin jegyesét, akit szeretett ugyan, de inkább

mindkét nyelven egyszerre folyt, néha úgy is, hogy egymás

testvéri érzülettel, mint szenvedélyes szerelemmel.

szavába vágtak.

A ház a Hosszú utca közepén a jobb módú porták közé tartozott, mert takaros homlokzata rendet, tisztaságot és jóllétet

Tamás örült, hogy épségben és egészségben találta az

tükrözött. Ebben a házban már 1295-ben is lakott ötvösmester,

otthoniakat, és a Gyulaffy-házban tölthet el egy-két napot, ahol

V. István király aranyművese, akinek leszármazottja volt Gyulaffy

ifjúévei olyan boldogságban teltek el. Szüleit alaposan kifaggatta

Endre, Tamás apja. A belső udvarból a kovácsműhely ütemes

a családi történésekről és minden más fontos dologról, majd

zajai szűrődtek ki az utcára, hétköznap lévén szapora munka

bejelentette, hogy Sandrót el fogja kísérni Erdélybe, Nagyváradig

folyt. Tamás atyja a kardkovácsolást irányította, némileg idős

Martinuzzi György udvarába, bár Sandro barátja először Bécsbe

lévén

utazik, mert a doge üzenetét kell átadnia Ferdinánd királynak, de

ahhoz,

hogy

állandóan

kezébe

vegye

a

nehéz 20

Pozsonyban találkoznak, és a hátralevő utat együtt fogják

mégis valahol bizonytalan volt, hogy Tamásnak kell-e férjurának

megtenni.

lennie.

Szülei aggodalmuknak adtak hangot, de Tamás fiúkat

Katalinnal a Koma-kútnál találkozott Tamás. A lány

ismerve, nem ellenkeztek, tudták, hogy nem lesznek képesek

hétköznapi ruhájában is fennkölt, mégis egyszerű jelenség volt.

eltéríteni eredeti eltökéltségétől, ha már fiúk egyszer egy

Nyílt tiszta barna szemét gyakran emelte Tamásra, miközben az

dologban elhatározta magát.

ifjú mesélt velencei élményeiről, melyek közül tudatosan szűrte ki

Veszprémben Thelekessy Imre várkapitány, aki igazi bátor

a Guilianára vonatkozókat. Tamásnak is jólesett végigjáratnia

katona hírében állott intézkedett a Vár megerősítéséről, és

tekintetét vékony derekán, sudár termetén, arányos lábain, már

mindeddig Veszprém sikeresen állt mindenféle támadást.

amennyire a hosszú szoknya engedte. Gyakran tévedt tekintete

Thelekessy Imre aratott diadalt ebben az évben a fehérvári Veli

kebleinek domborodására, melyek szinte hullámoztak járása

aga ellen a palotai, győri és devecseri vitézekkel hétszáz lovas

közben. Közben azonban óhatatlanul is Guiliánára gondolt, amit

és nyolcszáz gyalogos élén. Kilencszáz törököt győzött le úgy,

nem

hogy csak egy-két magyar vitézt vesztett. Tamás valamennyire

gondolatainak nem tudott parancsolni, és el-elkalandozott

megnyugodott, hogy szülei egy darabig nyugalomban lesznek a

szüntelen, s ezt Katalin is észrevette.

tartott

igazán

helyénvalónak,

de

makacsul

feltörő

török vésztől. Sandrót másodnap már nem lehetett tartóztatni, és

Tamás Katalint átkarolva végigsétált közös gyerekkori

reggel elindult Bécs felé egy magyarországi olasszal, azzal a

emlékeik színhelyein, a Várkapu környékén, a Séd-völgyét

lovashintóval,

szegélyező tekergő utcákon, valamint a várost körülölelő

amelyet

Bornemissza

Pál

bocsátott

rendelkezésére, és a püspök levelezését jutatta el Bécsbe.

erdőben, igazi bakonyi rengetegben, ahol olyan csend és béke

Alessandro tehát elutazott, Tamás azonban még egy-két

honolt, amely tökéleteset csak a természet tud alkotni. Persze ez

napot szándékozott eltölteni ifjúságának színhelyén. Augusztus

a csönd nem volt némaság, hiszen lábuk alatt az avar zörgött, ág

tizenhetedikén felkereste mátkáját, Katalint, aki már régóta

reccsent, ha egy madár felreppent, és néha szarvasok és őzek

visszavárta, és tulajdonképpen erős érzelmeket táplált iránta,

szökkentek át egy vízmosás felett, mert az erdő vadban 21

gazdagnak számított, vaddisznók, rókák, még farkasok is éltek itt

Alessandro pontosan jelent meg a Burg keleti szárnyának királyi dolgozószobája előtt, ahol lakájok hada fontoskodott, de a

a bakonyi vadonban.

megbeszélt idő után egy fertályórával Ferdinánd elé engedték az

Késő délután kísérte haza Katalint Tamás, és ekkor közölte

ifjú velenceit.

vele, hogy ígérete Pozsonyba viszi másnap, hogy itáliai

A király és császár, amikor Sandro belépett a szobába,

barátjával találkozva, Erdélybe induljon, Fráter Györgyhöz, mivel

éppen egy levelet tanulmányozott, és arca gondterheltnek

Sandro nem tud magyarul, és ura, a velencei doge megbízását

látszott.

segítsége nélkül teljesíteni nem tudja.

Bólintott,

hogy

Sandro

közelebb

léphet,

majd

hozzáfordult és németül kérdezte:

Alessandro Loredan egy nap alatt ért a bécsi udvarba, ahol

- Was Sie möchte?17

igen előkelő fogadtatásban részesítették, és egyből sürgő-forgó

- Alázatos tisztelettel a velencei doge üzenetét tolmácsolnám

nemesek hada vette körül, igyekezvén kitapasztalni, vajon a

fenségednek, de nem levelet hoztam, uram nyelvemre bízta

doge milyen feladattal bízta meg, és ezt a tudást ők vajon mire

üzenetét.

tudnák felhasználni. Ám Sandro is átlátott a diplomáciai

- Nos, Alessandro Loredan, hallgatlak. Remélem, jó hírekkel

ravaszkodás szitáján, és csak a megfelelő embereknek adott

szolgálsz.

információt, olyat, amelyet ő jónak és helyesnek, hazájának

- Uram, a velencei doge fontolóra vette az esetleges szövetséget

kedvezőnek ítélt, hiszen vérbeli velencei származása másra nem

fenséged Birodalmával a török veszedelem ellen, de szeretné

is kötelezhette volna.

tisztán látni a magyarországi helyzetet, ezért fratello Georgióval

Sandro többször járt a Burgban, de mindezidáig, pontosan

is találkoznom kell, és a döntést majd ezután fogja meghozni a

három napig, nem engedték Ferdinánd király színe elé, ám a

Serenissima első embere, de ehhez szükséges fenséged

következő napon már fogadta az uralkodó egy teljes félórára,

véleménye az oszmán terjeszkedéssel kapcsolatban - fejtette ki

délután kettőkor, a fenséges királyi lakoma után, amelyet

Sandro.

közönséges alattvalók ebédnek hívnak.

17

22

Mit kíván tőlem?, németül

- Hogy tisztán lásson Velence ura, kedves barátom, Fráter

rebellis

János-hívekkel

tárgyalni,

legfőképpen

ne

György

György csak Erdélyt kormányozza, de ez a terület igazság

baráttal, aki csak igazgatja az erdélyi országrészt, de nem ura

szerint az általam igazgatott királysághoz tartozik, még ha ezt

neki.

néhány magyar nemesnek nem is tetszik, és elfogadni nem

- Megértettem fenséged üzenetét, és át is fogom adni szó szerint

tudja, de ez nem változtat a tényeken.

- felelte Sandro.

- Vehetem úgy, hogy fenséged Magyarországa kitart a török

- Köszönöm a doge érdeklődését, és üdvözletem küldöm -

ellen Erdéllyel vagy Erdély nélkül is?

toldotta meg a Ferdinánd, majd intett Sandrónak, hogy távozhat,

- Nyíltan üzenhetem a dogénak, hogy Magyarország, amelynek

és a beszélgetést számára befejezettnek tekintette.

törvényes uralkodója vagyok, ellent fog állni és eddig is ellenállt

Sandro némileg elbizonytalanodva hagyta el a királyi

a töröknek, és ha ebben a helyzetben a doge segítséget kíván

dolgozószobát, és megerősödött benne az a meggyőződés,

adni, bennem megtalálta az emberét, de a veszély nem olyan

hogy a Habsburg-birodalomba olvadt Magyarország sorsa

nagy, ahogyan azt Velencében képzelik.

megpecsételődött, és az igazi hatalmat Ferdinánd gyakorolja,

- Javítson ki fenséged, ha tévednék, de Szulejmán ellenőrzése

nem János király özvegye, Izabella királyné és a gyermek

alatt tartja az egész Duna-Tisza-közét, Budát már nyolc éve és

Zsigmond, valamint fratello Georgio Transsylvaniában. Úgy

Esztergomot és Székesfehérvárt is elfoglalta, nem jelenti-e azt,

vélte, nem árt alaposan kiismernie a magyar politikai status quo-

hogy nyugat felé újabb hódításokra készül?

t, hogy pontos, körültekintő és hasznavehető jelentést tudjon

- Amíg én vagyok a magyar király és egyben a Habsburg

küldeni signore Gonzagának.

tartományok feje, addig a török nem fogja átlépni a Duna

Gyulaffy Tamás, augusztus 16-án felkerekedett Jánossal,

vonalát, és természetesen elfogadom Velence segítségét, ha a

és útjukat Pozsony felé vették. Az utazás biztonságosnak

tengeren próbálja meg a törököt gyengíteni. Üzenem uradnak,

ígérkezett, mert bár János-párti nemesek által ellenőrzött

hogy ha Magyarországgal akar szövetséget kötni, akkor az

területeken kellett átlovagolniuk, ezeken a vidékeken a Gyulaffy-

egyetlen hivatott személy én vagyok, és ne próbálkozzon a

név jól csengett. Tamás szívében János király híveihez húzott és 23

semmiképpen

nem

Ferdinándhoz,

aki

kénytelen-kelletlen

- És lehetnek még cudarabbak is - toldotta meg a gondolatot

segítséget adott a dunántúli vármegyéknek a török ellen, és ezek

Tamás. Mit gondolsz, melyik az előbbrevaló: a kötelesség vagy

a végek már régen elestek volna, ha a magyar vitézek nem álltak

az egyéni boldogulás?

volna helyt olyan elszántan, mert kevés volt a fegyver, a lőpor,

- Én úgy vélem, egyik nincs a másik nélkül, és szembe állítani a

az abrak, az eleség és a dolgos kéz, bármelyik magyar várat is

két dolgot nem érdemes, hiszen aki saját sorsát nem rendezte el,

véve szemügyre.

másokon és hazáján sem tud segíteni. Bizony, Tamásom neked

Pozsonyba három nap alatt kényelmesen el lehetett

is már gondolnod kellene a házasodásra és jövendő családodra,

lovagolni, nem hajszolva a hátasokat, és a csendes pihentető

kit majd neked kell igazgatnod és megvédened, ha szükséges!

sétalovaglás perceiben jutott idő az utóbbi napok eseményeinek

- Számomra most nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy

a

tudjam, hol a helyem ebben az országban, hogy mit kíván tőlem

megbeszélésére

is.

Pozsonytól

tíz

mérföldre

János

megjegyezte:

a hazám, s hogy tehetségemmel és tudásommal hogyan tudok

- Életemben nem zötykölődtem lovam hátán ennyit, mint az

leghívebben szolgálni. Mesterségemre most nehéz idő járnak, és

elmúlt két hétben. Mennyivel könnyebb volt Velence utcáin

a fegyverkovácsolás nekem kevés, inkább magam is fegyvert

sétafikálni!

vennék a kezembe, ha már ilyen zavaros világba születtem, mint

- Hidd el, János, magam sem tudom, nem lenne-e jobb

ez a töröktől szétmarcangolt, darabokra hullott Magyarország.

Velencében lenni, ahol - neked elmondhatom -, egy hölgy rabul

- Ezt a kérdést jól fontold meg, mert könnyen lehet, hogy

ejtette szívem, de a kötelesség miatt kellett visszajönnöm

nemcsak Guiliánát - igen, tudtam róla -, de Katalint sem látod

Magyarországra. Igaz, családomat most nem fenyegeti veszély,

többé, ha lelked már a végtelen felé tart, tested pedig a földben

de mi lesz a következő hónapban vagy évben, elmondhatom-e

nyugszik!

akkor ugyanezt?

- Arra célzol, hogy félek-e a haláltól?

- Cudar idők járnak Magyarhonra - fejezte ki magát tömören

- Nem. Azt kérdezem, hogy érted-e a halált. Mit tudsz róla

János.

egyáltalán, gondoltál-e már arra, hogy te is meghalhatsz, mint 24

bárki más? Elég egy nyílvessző, egy ágyúgolyó, egy kopjavas

vonzalom férfi és nő között, amely százmérföldes távolságból is

vagy a kard acélja. Belegondoltál ebbe?

olyan erős, mint egy hajókötél?

- Lehet, hogy többet tudok a halálról és az ettől való félelemről,

- Nem voltam még ilyen szerelmes, Tamásom.

mint

élet

- Szerintem létezik tiszta szerelem. Amikor Giuliana eszembejut,

kötöttségeitől, de sajnos egy visszavonhatalanul bekövetkező

furcsa érzés vesz úrrá rajtam, valami sejtelmes bizsergés, amely

esemény, melynek minekutánjáról még senki sem beszélt.

különbözik a hidegrázástól, belülről fakad, és azt súgja, hogy

gondolnád.

A

halál

egyfajta

szabadság

az

most egymásra gondolunk, de lehet, hogy tévedek, mert ehhez

- A halál az élet vége és kezdete egyben.

Guiliánát is meg kellene kérdezni, hogy abban az adott

- Kérlek, ezt magyarázd meg nekem! - mondta Tamás.

pillanatban, ő mit érez, és mire gondol.

- Amikor megszületsz, egy egyéni élet indul el az időben, olyan

És nemcsak a bizsergés tesz bizonyossá, hogy szerelmes

ez, mint egy új csillag hirtelen megjelenése az égbolton, egyszeri

vagyok, de az is, hogy látom arcát a legszebb mivoltában,

és megmásíthatatlan, és amikor meghalsz, az a vége ennek az

amikor lehunyom a szemem, és fel tudok idézni minden meghitt

időben meghatározott létnek és kezdete valami új, spirituális

pillanatot, amelyet együtt éltünk át, de legfőképpen felejteni nem

létezésnek. Az élet és a halál az egyén körforgása a

tudom közös élményeinket, bár biztos vagyok benne, hogy

végtelenben, amelynek kezdetéről és végéről vajmi keveset

parányi

tudunk, csak az biztos, hogy a Földön állunk és a Nap heve

összefonódik, és ez a tehetetlenség és reménytelenség

melegíti bolygónkat.

ürességével tölti el lelkemet. Ugye, értesz engem, Jánosom?

- Egyet tudok, hogy a halálra nem akarok gondolni, még ha olyan

- Érteni értelek, de szívemmel ezt az emóciót még nem

életet is választok magamnak, amelynek láthatatlan, de jelenlévő

tapasztaltam, ergo, nem tudom sem cáfolni, sem bizonyítani.

kísérője az elkerülhetetlen vég. De beszéljünk mást már

Mégis, amit elmondtál, jobban hasonlít a varázslathoz mint a

Jánosom, kedves mesterem vidámabb dolgokról! A szerelemről

hétköznapi

például hogyan vélekedsz, létezik-e szerinted a mágikus

irracionalitást, hogy magam is kellően homályos legyek. 25

az

esélye,

hogy

realitáshoz,

a

érzek

belátható

benne

jövőben

valami

sorsunk

ésszerű

- Szeretem Guiliánát, és ebben több mint bizonyos vagyok -

- A vulkánról jut eszembe Atlantisz legendája, amelyet egyik

felelte Tamás.

ókori tudós munkájában olvastam. Az állt benne, hogy Atlantiszt,

Eközben a lány mézízű csókjára gondolt, melyet elutazása előtti

ezt a mesebeli óvilági tökéletességet, egy nagy erejű vulkán

estén kapott, és szinte fájt most, amikor felidézte, hogyan olvadt

süllyesztette a tenger mélyére.

össze ajkuk, és milyen mohó és mégis tiszta szenvedély vett

- Igen, Platón említette meg Atlantisz eltűnt világát, aki valahol az

úrrá kettejükön, tudva, hogy kapcsolatuknak nincs jövője a

Atlanti-óceán Újvilága és Gibraltár között félúton vélte elsüllyedni

kérlelhetetlen

- mondta János.

körülmények

miatt,

amelyek

fátumszerűen

alakultak úgy, hogy életük fonala össze ne gabalyodhasson.

- Érdekel ez a régi, homályos történet. Kérlek, mondj el mindent

Ahogy beszélgettek, elérkeztek egy dombtetőhöz, és onnan

róla, hiszen időnk van, a természet is kegyes hozzánk, sem eső,

már látszott Pozsony templomainak tornyai, amelyekből a déli

sem szél nem háborítja e dombtető nyugalmát, hallgatlak hát! -

harangszó ünnepélyes kongása alig hallhatóan, de eljutott

kérlelte Tamás Jánost.

hozzájuk.

- Atlantisz létező világunk gyökere, amely olyan mélyen ered a

- Én hiszek a szerelemben, mely két lélek összharmóniájából

múltban, hogy közelítőleg sem tudnám megmondani, milyen ősi

keletkezik, és két test egyesülésében teljesedik ki legalább egy

világ volt ez, kora csak évtízezredekben mérhető, az bizonyos.

rövid pillanat erejéig, hogy annál fájóbb legyen az elválás,

Platón említést tesz a katasztrófáról, de nem írja le ezt az ősi

amelynek bánatát csak a következő találkozás öröme oldhatja

civilizációt, amelynek tökéletességét én nem kétlem, de csak

fel.

sejtem, hogy hogyan működhetett ez a világ azon régen feledett

- Az bizonyos, hogy a szerelemnél magasztosabb dolog kevés

feljegyzések alapján, amelyekkel szerencsém volt találkozni a

van egy ember életében, amely olyan erőt szabadít fel, mint a

kódexek forgatása közben. Atlantisz tökéletesebb világ volt, mint

tenger mélyéből feltörő vulkán, amely szigetet emel a víz

Egyiptom fénykorában, ez a civilizáció többet tudott csak az

helyébe, és legalább olyan zabolátlan is, mint a szertefolyó láva

orvostudományról mint manapság egy jól képzett doktor, aki

romboló tüze - mondta János.

egyetemre is járt Európa valamelyik híres városában. 26

A régi legendák olyan világról beszélnek, ahol harmónia,

alapuló világ megsemmisült, körülbelül ez az, amit a halott

béke és egyensúly nem álom, hanem hétköznapi valóság volt. A

nyelveken írt félmondatokból kivenni véltem.

város központjában létezett, ha ugyan igaz, egy olyan szentély,

- És mit hiszel el mindebből? - kérdezte Tamás.

ahol egy nagyméretű, szabályos kristály által működtetett

- Annyi bizonyos, hogy a hegyikristály rendelkezik atomjaiban,

rejtélyes erőforrás működött, amely lehetővé tette az érintkezést

ahogy a görög Démokritosz nevezte, elraktározott energiával. Ha

az emberek között nem a beszéd, hanem gondolati képek útján,

egy hegyikristálydarabra vaskalapáccsal ráütünk, az szikrát

és fényt is sugárzott éjszaka, az utcák sötétben is ragyogtak.

bocsát ki magából, jelezve, hogy stabilitása csak látszólagos,

Ezen erő segítségével az atlantisziak felgyógyultak bajaikból,

mert láthatatlan erőt raktároz magában, de erről sajnos többet

életük meghosszabbodott a miénkhez képest, több száz évig

nem tudok. Ha akarod, ezt magad is megtapasztalhatod, mert

tartott egy akkori ember sorsa. Gondolkodásukat nem az

szívem felett a zekémben hordok egy tiszta hegyikristálydarabot,

intellektuális tapasztalás, sokkal inkább a tiszta zeneiség, a

mert hiszek gyógyító erejében, ahogy ezt egy alexandriai

színek és a formák összharmóniája jellemezte. Az ösztönök és

barátom megtanította nekem, és mindezidáig nem tudtam

érzelmek

technikákat

bebizonyítani az ellenkezőjét. Ha beérünk a városba, meg is

fejlesztettek ki, amelyek már régen feledésbe merültek, csak

győződhetsz róla magad is e kővé meredt víznek, ahogy sokan

olyan legendás személyek, mint Arthur király varázslója, Merlin

nevezik, a tökéletességéről.

ismert és őrzött meg évezredekkel később Angliában. Atlantisz

- De Atlantisz hollétét senki sem tudja biztosan - folytatta Tamás.

többi részén helyezkedtek el azok a kisebb kristálygúlák,

- Némelyek a görög Santorin-szigetének környékére teszik, de

amelyek az éltető energiát továbbsugározták az egész atlantiszi

én inkább hitelt adok Platónnak, aki a Karib-tengerben vagy az

világ minden kies része felé, így Atlantisz népe anyagi és

Atlanti-óceán közepén gyanítja hullámsírját - mondta János.

szellemi kiegyensúlyozottságban élt mindaddig a pillanatig,

- Azt hiszem, hogy sose fog már kiderülni az igazság, hiszen az

amikor

a

óceán olyan mély, hogy a Kárpátok csúcsai se látszanának ki

kristályenergián alapuló mechanizmus megsérült, és az ezen

belőle, én mégis szeretném tudni, hogy létezett-e e varázslatos

irányítására

egy

varázslatosan

természeti

kifinomult

katasztrófa

következtében

27

világ. De legalább ilyen érdekfeszítőek Egyiptom hatalmas

őseink, mielőtt a Kárpátok közti területre érkeztek, amelyet most

piramisai - folytatta az elmélkedést Tamás.

Magyarhonnak hívunk?

- Máig rejtély, hogy e gúlák hogyan épültek, de az biztos, hogy

- A magyar nép, mielőtt letelepedett volna a Kárpátok ölelte

temetkezési emlékművek voltak, a fáraók pihentek itt az

füves-legelős vidéken, korábban Levédiában, előtte pedig jóval

örökkévalóságban való hitben, amíg az ókori sírrablók meg nem

messzebb, Magna Hungáriában, még korábban az Ob folyó alsó

zavarták bebalzsamozott testük nyugalmát - fűzte tovább

folyása mentén az Urál-hegységtől nyugatra tartózkodott, de

gondolatait János.

hogy azelőtt, hol éltek eleink, csak sejtéseim vannak, de még az

- Állítólag az egyiptomi fáraók tudtak Atlantiszról, kereskedtek is

is

vele, mert éltek olyan növényekből nyert szerekkel, melyek nem

meszességéből érkeztek. Igen nehéz kérdés ez, de az biztos,

voltak ismeretesek a Földközi-tenger vidékén, igaz-e ez János?

hogy Julianus barát, IV. Béla király megbízásából megtette az

- Én úgy tudom, hogy egyes fáraók ismerték a dohányt, jóllehet

utat Magna Hungáriáig, a Volga és Káma folyók közti területig,

ez a növény csak az Újvilágban terem. De lehet, hogy tévedek,

és ott magyarul beszélő népet talált, akik azoknak az ősei

ezek nagyon bizonytalan dolgok.

lehettek, akik letelepedtek hazánkban több mint ötszáz évvel

- És Róma, milyen hatalmas volt, mégis összeomlott birodalma.

ezelőtt.

Meg tudod okolni, miért?

- Akkor a magyar nép majdnem olyan ősi eredetű, mint Atlantisz

-

Adok

majd

neked

erről

egy

könyvet,

amely

jobban

meglehet,

hogy

Ázsia

belsejéből

vagy

akár

Kína

elsüllyedt világa.

megmagyarázza a történteket, mint ahogy én kevésbé gazdag

- Ezt sem cáfolni, sem bizonyítani nem tudom - felelte János. -

ismereteimmel el tudnám mesélni. Mindenesetre mi, magyarok is

Mindenesetre a magyar nép története évezredekkel mérhető az

hozzájárultunk e birodalom bukásához.

bizonyos, még ha két évezreddel ezelőtt más nyelvet is

- Tényleg, János, honnan jött, honnan ered a magyar nemzet?

beszéltek őseink, mint, ahogy most beszélünk. De nézd, Tamás,

Sokat

a

milyen büszkén magasodik Pozsony ősi vára négy tornyával.

csodaszarvas legendájáról, de máig nem tudom, hogy hol éltek

Legjobb lesz, ha utunkat a székesegyház felé vesszük, hogy

hallottam

Attila

hunjairól,

a

szkíták

népéről,

28

hálát adjunk Istenünknek, hogy eddig szerencsés utunk volt, és

Az Aranyoroszlánhoz címzett fogadóban nem csak kiadós

kérjük Őt, hogy Erdélyig való utazásunk is veszélytelen legyen.

ebédet kaptak, hanem bársonyosan testes villányi bort is, amely

- Támogatom ezt az ötletet, mert pontosan egy órakor lesz ott

szomjúkat oltván nyelvüket is megoldotta. Rövid idő elteltével

találkozónk Sandróval, és igen kíváncsi vagyok, hogy milyen

egymás szavába vágva részletezték élményeiket egészen az est

értesüléseket szerzett Ferdinánd udvarában.

leszálltáig, és ekkor úgy döntöttek, hogy éjszakára is a fogadóban maradnak.

Mikor egy órát ütött a templom harangja, már egy fertályórája várakoztak az épület előtt, imáikat már elmondták magukban, és a többit a Gondviselésre bízták, és tudták, hogy

Tamás, mielőtt nyugovóra tért, meghányta-vetette magában

kérésüket csak akkor hallgatja meg Istenük, ha teljes, kitárt

azokat

szívvel fordulnak feléje.

a

Pozsonyba

Alessandro Loredan ekkor belovagolt a székesegyház előtti

gondolatokat,

amelyekről

vezető

és

úton,

Jánossal

megerősödött

beszélt

benne

az

a a

meggyőződés, hogy tenni szeretne valamit hazájáért, és ha kell,

térre, és igen fess jelenségnek tűnt fehér lován, díszes

fegyvert fog fogni, ha György barátot szolgálhatja, mert bizonyos

öltözetében, könnyen nagyúrnak is nézhették volna. Amint

lett abban, hogy a Habsburgokban a magyar nép nem bízhat, és

leszállt a lováról, sietve Tamás és János felé indult.

a török még náluk is veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb.

- Legyetek üdvözölve, kedves barátaim!

Aztán Katalinra és Guiliánára gondolt, és azt az ideát

- Jó újra látni téged, Sandro - fogadta a köszöntést Tamás.

egyszerűen nem tudta kiverni a fejéből, hogy Guiliánát már soha

- Tiszteletem és hódolatom Velence szülöttének - szólt János.

nem láthatja viszont, hacsak valami csoda nem történik, és a

Miután a találkozás öröme alábbhagyott, elhatározták, hogy

bizonytalanság,

reménytelenség

és

tehetetlenség

kusza

keresnek egy fogadót, ahol néhány kupa bor mellett elmesélik

érzetével aludt el. Utolsó gondolata újra az a pillanat volt, amikor

egymásnak, hogy hogyan teltek az elmúlt napok, és megbeszélik

a lány engedte, hogy megcsókolja, és felidézte csókjának

az erdélyi utazás részleteit.

mézízét, és ettől álma mégis nyugodt lett. 29

Másnap ráérősen keltek, Lorenzo is megjelent köztük, és

hasznos következtetést levonhatunk jelen helyzetünk számára,

azon kezdtek el tanakodni, hogy mi módon a legcélszerűbb

és tisztábban fogjuk látni önmagunkat és a körülöttünk lévő

Erdély felé tartani.

világot is.

Tamás úgy vélte, hogy a legrövidebb út Egeren át vezet Nagyváradra, a váradi püspökség és György barát székhelyéig,

- Ebben igazad van, Tamásom, ezért buzdítalak újabb és újabb

és így végig a királyi Magyarországon haladhatnak és kikerülik a

könyvek tanulmányozására, mert velük nemcsak csiszolod

török fennhatóságú területeket, bár ez útvonal sem mentes a

elmédet, de hasznos dolgokra is rájöhetsz. Trója meghódítását

veszélyektől.

nem csak egy nő, Szép Heléna indokolta, ezt biztosan

Másnap, augusztus 17-én hajnalban indult el Erdély felé a

állíthatom. Ebben az időben két világ vetélkedett egymással,

négy ifjú. Egerig az út feszítettnek és fáradtságosnak bizonyult,

egyfelől a régi trójai királyság, másfelől az akháj görögök által

de a török veszedelmet tekintve, nyugodt volt.

teremtett új típusú berendezkedés, amely a mükénéi ősi krétai

Öt nap lovaglást kívánt az út Egerig, ahol úgy határoztak,

civilizáció hagyatékából táplálkozott. A háború lényegében a

pihenőt tartanak. Egy kis fogadóban szálltak meg, és este

görög szigetvilág kereskedelmi fennhatóságáért folyt, és ennek a

Tamás folytatta a beszélgetés Jánossal azon érdekfeszítő

területnek

témákról, amelyet pozsonyi lovaglásaik alatt kezdtek el. Most

meghódításáig, de ezt az ókori akhájok legendákkal és

azonban Sandro és Lorenzo is érdeklődéssel és figyelemmel

történetekkel is megmagyarázták önmaguk és más népek

kísérték kettejük beszédét.

számára is, ebből született Homérosz legnagyobb műve, az

- Mondd, János, mit tudsz Trójáról, miért kellett az ókori

Iliász is, amelyet még feltétlenül el kell olvasnod! Van egy igen jó

akhájoknak háborút indítani egy nőért? Lehetséges, hogy Heléna

latin fordításom, majd a kezedbe adom, ha már befejeztük

olyan szépséges volt, akiért érdemes volt ezreket háborúba

vándorlásunkat. Homérosznál, a vak költőnél nagyobb nemigen

indítani, vagy más okok tették szükségszerűvé ezt a lépést? Igen

akad a világban, nekem elhiheted, és az általa írt hexameterek

érdekelnek ezek a régmúlt dolgok, mert ha átgondoljuk őket, sok

zenéje igazán csak görögül élvezhető, egyszer talán te is el 30

Trója

volt

az

irányítója

egészen

a

város

fogod tudni olvasni, de ehhez még görögül is meg kellene

a helyen nem lesz ugyanaz a folyó, és ez nagy bölcsesség az

tanulnod, hidd el, érdemes!

élet más területén is - folytatta a gondolatot János.

- Az igazság, hogy rengeteget tanultam már tőled ez idáig, de a

- Bizony, én sem alhatok ugyanazon megszokott fekhelyemen a

könyvek bújása már nem elég nekem, néha úgy érzem, elmegy

Loredan-palotában. Napról napra új ágy - és jó, ha ágynak

mellettem a jelen, miközben régi könyvek fölött ülök a pislákoló

nevezhetem - a fekhelyem - fakadt ki Lorenzo.

gyertya fényével rontva a szemem. Nincs igazam?

- Mio caro Lorenzo, tu hai vero18 - mondta olaszul Sandro

- Nem felesleges dolog mindez, nekem elhiheted. Egyébként

Lorenzóhoz

fiatal vagy még, huszonöt éved dacára már sokat tudsz a

megpróbáltatások derűs szívvel való elviselését is, ez igen

tudományokról, és lesz még bőven időd az élet forgatagára, ha

fontos dolog.

vigyázol magadra, és nem halsz meg idő előtt! Mindez főleg

- Pár nappal ezelőtt arról beszélgettünk Jánossal, hogy létezett

rajtad múlik, bár a szerencsére is szükséged van, hogy sorsod el

egy csaknem tökéletes világ, Krisztus Urunk előtt évezredekkel.

ne térjen a neki kijelölt úttól.

Mennyire

- Én nem töröm a fejem azon, hogy mi történhetett volna a

Magyarországunk! - mondta Tamás.

Krisztus előtti századokban, mert engem teljesen leköt a ma

- Caro Tommaso, hidd el, a doge nem véletlenül küldött fratello

mozgalmassága, és elég a jelen zavaros politikai játszmákban

Georgióhoz,

kiismerni magam, minthogy régesvolt diplomáciai és hadi

gondolkodik Magyarországgal kapcsolatban, és ebben a tervben

eseményeket elemezzek - nyilatkozott Sandro. - Egyébként, ami

felmerült Erdély kormányzója is, mint jelentős tényező, bár a

egyszer elmúlt, még egyszer nem ismétlődik meg, ahogy azt

levelet, amelyet neki kell átadnom, betű szerint nem ismerem.

hiszem, egy görög filozófus megfogalmazta.

- Csak ne legyen mindez túl késő. A török már Erdélyt is

- Sohasem léphetsz bele ugyanabba a folyóba, ahogy a görög

fenyegeti, és meglehet, belekerülünk egy véres küzdelembe

Hérakleitosz hangoztatta, hiszen a víz szüntelenül áramlik,

utunk

mossa a partokat, új hordalékot hoz, és még egyszer ugyanazon

18

31

fordulva.

messzire

során,

mert

hiszen

De

-

esik

tényleg

a

a

ettől

a

olyan

megkívánja

mi

valamilyen

török

Drága Lorenzóm, igazad van., olaszul

munka

a

megtépázott

szövetségfélében

kiszámíthatatlan

és

megbízhatatlan, mert hiába kötött két éve Ferdinánd király és

mi

célból,

mégis Sandro

megbízott

benne,

mert

közös

Szulejmán békét, az oszmán nem fog lemondani a szüntelen

ismerősöket tudtak felemlegetni, és a jelentés sem tartalmazott

hódításról, ebben biztos vagyok - mondta Tamás.

olyan egetrengető fontosságú dolgokat, így Sandro nyugodtan

- Ugyan Tommaso, te mindet olyan komor színekkel festesz le.

adta át Menyhértnek.

Gondolj arra, hogy szép erdélyi nemesasszonyokkal fogunk

Augusztus 27-én, három nap kemény lovaglás után

csatázni egy csók reményében, vagy ki tudja, tán többért is -

megérkeztek Nagyváradra, ahol 1538-ban János király és

terelte a beszélgetést vidámabb vizekre Lorenzo.

Ferdinánd megállapodott abban, hogy János király halála után a

És innen az elmélkedés könnyedebb és kellemesebb

trón Ferdinándé lesz, de mivel 1540. július 7-én megszületett

fordulatot vetett. Késő éjszakáig beszélgetett meg poharazgatott

Zsigmond fia, az egész megegyezés érvényét veszítette, és

a négy ifjú, akiket az elmúlt hetek történései igazi barátokká

megkezdődött a háborúskodás a János-pártiak és Ferdinánd

kovácsolt össze. Nemes borokkal öntözték torkukat, Tamás és

hívei között. Egyébként Nagyvárad volt a székhelye János

János

ábrázattal

királynak, innen intézte az országos dolgokat, és vára erős

szédítette a fogadóban kiszolgáló lányokat, olasz szavakat

falakkal és öt modern bástyával büszkélkedhetett, amely

sugdosva fülükbe, amelyeket ők nem értettek, de hangsúlyukból

mindenféle

azért kikövetkeztették a lényeget, egyszóval vidáman töltöttél el

püspöksége alatt, száz évvel ezelőtt, a székesegyház tornya

az éjt a másnapossággal nem törődve, így a következő napot

alatti kincstárban őrizték Szent László ereklyéit. Ebben az időben

közös megegyezéssel pihenőnapnak nyilvánították.

díszes paloták és házak épültek, igaz Mátyás uralkodása alatt a

kellemesen

Augusztus

pöfékeltek,

24-én

Lorenzo

vörös

továbbindultak Nagyvárad

felé,

és

török

támadásnak

felgyújtotta

a

ellenállt

várost,

de

ez

idáig.

Filipecz

Vitéz

János

János

püspök

Sandrónak első dolga volt, hogy sokadik jelentését elküldje

helyreállította a várat, erős falakat és tornyokat emeltetve, és

Gonzaga úrnak Velencébe, és a levelet egy megbízható erdélyi

1474-ben a város Mátyás királytól kapta meg szabadalomlevelét.

ifjúra, Vas Menyhértre bízta, akit előző este a fogadóban ismert

Ez a nagy múltú város volt székhelye György barátnak, aki igen

meg, mert ő Velencébe tartott hivatalból, igaz azt nem árulta el,

felvilágosult gondolkodású és művelt embernek ismertek. 32

Környezetében sok erdélyi nemes fia és leánya tartózkodott, kik

Nagyvárad várától egy mérföldre, János két kilidzsit, azaz

itt ismerkedtek meg az udvari viselkedéssel, a jómódorral és a

török lovast és egy basit, azaz katonatisztet látott meg az úton

szabad gondolkodással eltérően Tamástól, aki mindent János

feléjük haladni. A törökök nem viselkedtek ellenségesen, és

deáktól és magától sajátított el.

Sandro meg Tamás gyanította, hogy valamelyik portabéli

1549

derekán

meglehetősen

követséggel akad dolguk. Tamás azonban megmarkolta nemes

zűrzavarosak voltak. Izabella királyné, aki lengyel származású

acélú kardját, János a tőrét szorongatta, amelytől soha meg nem

volt, valósággal bebörtönözte magát Gyulafehérvárba, és

vált, és óvatosságuk nem bizonyult fölöslegesnek, mert a törökök

ellenállt Fráter György mindenféle erőfeszítésének, hogy az

ugyan csak hárman voltak, de teljes fegyverzetben elég harcias

országot

és

látványt nyújtottak. Idegeik megfeszültek, amikor a három török

legszívesebben visszatért volna Lengyelországba, ha tehette

lovas elhaladt mellettük, de nem történt semmi incidens, amíg

volna.

Sandro el nem ejtett egy megjegyzést olaszul és erőteljes,

János

Zsigmond

szorongatása,

az

erdélyi

Zsigmond eljövendő

másfelől

viszonyok

nevében

egyesíthesse,

királyságát

Ferdinánd

egyfelől

befolyása

a

török

egyaránt

csaknem kihívó hangsúllyal.

fenyegette, bár két évvel korábban Fráter György szövetséget

- I turchi maledetti!19 - vetette oda a lovasoknak.

kötött a törökkel, de ez csak látszólagos béke volt, igazából,

Szerencsére az „átkozott” szót olaszul nem ismerték a törökök,

mind a Habsburgoktól, mind Szulejmántól egyszerre kellett

de a hangsúlyt annál inkább, és már nyúltak volna görbe

tartania Erdély kormányzójának, és ezt a kettős diplomáciai

kardjaikért, de aztán meggondolták magukat, és fogukat

csatát sokáig már nem lehetett űzni.

csikorgatva

György barát ígéretet kapott a pápától, hogy bíborossá

továbbmentek,

tudva,

hogy

a

magyarok

erőfölényben vannak velük szemben, és - követek révén -

nevezi ki a közeljövőben, és ez megszilárdította volna befolyását

egyébként sem nyúlhatnak fegyvereikért.

a környező világban, de mindezidáig ebben az ügyben nem

Áthaladván a városkapun, első dolga volt a négy barátnak,

történt előrehaladás, mindenenesetre sok olasz fordult meg

hogy szállást kerítsenek maguknak Nagyváradon. A fogadóstól

udvarában, aminek Sandro örült a legjobban.

19

33

Átkozott törökök! olaszul

megtudták, hogy György barát alvinczi kastélyába ment napokkal

- Mondd meg a Serenissima urának, ha igazi szövetséget

előtte, és másnapra várják vissza. Amikor Erdély kormányzója

szeretne kötni Erdéllyel, én kész vagyok rá, de többre van

másnap visszaérkezett, Sandro azonnal bejelentkezett hozzá,

szükségem, mint szép ígéretekre! Fegyverekben, lőporban,

mint a velencei doge követe, és György barát még aznap

ruházatban és pénzben van hiány itt a végeken. Látnia kell a

fogadta a vár egyik díszes termében.

doge-nak, hogy el kell döntenie, kivel szövetkezik, Ferdinánddal

Hat

óra

meleg

vagy velem, mert egyszerre két ura nem lehet az országnak! Én

narancsszínbe hajló fénnyel burkolva be a termet, ahol György

csak a váradi püspök vagyok, nem magyar király, de Izabella

barát egy asztalnál ült, és levelet olvasott. Nem szólt semmit,

királyné fia, Zsigmond számára őrzöm a magyar trónt és koronát,

mert elmélyedt az olvasásban, csak azt vette észre Sandro, hogy

és azt szeretném, ha nem csak Erdélyben, de a Felvidéken és a

homlokán enyhe barázdák jelentek meg, de miután az

Dunántúlon, azaz az egész szabad Magyarországon uralkodna,

olvasással végzett, kérdőn Sandróra tekintett.

hogy a törököt ki tudja űzni a Duna és a Tisza közti területekről.

- Ifjú velencei nemesuram, mit mondasz e levéllel kapcsolatban?

- Tisztelt nagyuram, én többet és mást nem mondhatok, mint ami

Urad bizonyosan megbízott valamiféle szóbeli üzenettel is?

e levélben áll, és ha ez kevés, tolmácsolni fogom üzenetét a

- Nem titkolom, nagyuram, hogy jártam Bécsben, Ferdinánd

doge-nak, mihelyst visszatértem Velencébe, é securo20 - mondta

király színe előtt is, és legfőbb feladatom a magyarországi

Sandro és innen olaszul folytatta. Ungheria é bella paesia ma

állapotok felmérése volt, de Velence dogéjának határozott

soffrira i turchi e i austriachi, signore.21

szándéka

megakadályozása,

- Bene, bene - majd György barát magyarul folytatta -, még az is

elsősorban a tengeren, hajóhada segítségével. Uram bízik

lehetséges, hogy a törökkel is egyezkednem kell, hogy Erdély

a

felé

török

a

Nap

még

melegen

előrenyomulásának

sütött,

nagyuramban, hogy Erdély tartani fogja magát a szárazföldön, és kész arra, hogy hadihajóival gyengítse a török utánpótlást. Remélem, jó híreket olvasott a levélben, amelynek szószerinti

20

ez biztos, olaszul Magyarország szép ország, de szenved a töröktől és az osztráktól, uram., olaszul 21

tartalmát én nem ismerem. 34

sértetlenségét megóvjam, és szükségem van minden külföldi

Tamás azt fontolgatta, hogy Nagyváradon marad egy ideig, mert

hatalom támogatására e feladat véghezviteléhez.

itt tudja hazáját a legokosabban szolgálni, mint megannyi nemes

- Sokat láttam és hallottam, nagyuram, utazásom során, és

ifjú, akik támogatni kívánták Erdély elfogadott kormányzóját.

mondhatom igen nagy kár lenne ezért a gyönyörű országért,

Sandro mindent elmesélt Tamásnak György baráttal való

ahol a Habsburg király igazából nem szándékozik minden

találkozására vonatkozólag, és így végre fény derült Sandro

tehetségével azon dolgozni, hogy Magyarországot egyesítse és

küldetésének céljára. Tamás megörült annak, hogy szóba került

felszabadítsa a török iga alól, már ahogy én ezt a bécsi udvarban

Erdély és Velence esetleges szövetsége, hiszen így neki is

láttam. Még egyszer átadom a doge jókívánságait és szívélyes

nagyobb esélye lehet újra Velencébe utazni, és a személyes és

üdvözletét és kérem, hogy távozhassak dolgom végeztével.

hazafiúi érdeket összekapcsolhatja. Tamás azonban azt is tudta,

-

Köszönöm urad

jóindulatát,

és még

ma

megírom a

hogy Nagyváradon nem sokáig időzhet, mert gondolnia kellett

válaszlevelemet, és arra kérem, hogy minél hamarabb induljon

családjára,

akiknek

nagy

szükségük

volt

oltalmára,

és

vissza Velencébe, mert engem az idő nagyon szorít. Kíséretül

pillanatnyilag bizonytalan volt elhatározásának helyességét

adok három magyar lovast, akik a Magyar Királyság határáig

illetően.

fogják védelmezni nemesuramat, mert úgy tudom, ide sem

Másnap reggel azonban Tamás újra végiggondolta a

egyedül utazott. Kívánom, hogy útja biztonságos legyen, isten

dolgokat, és abbéli meggyőződésre jutott, hogy elhamarkodott

áldja, fiam!

lépés lenne Erdélyben maradnia, és elhatározta, hogy visszatér

- Mindent köszönök és már holnap hajnalban indulok vissza

Veszprémbe, és végvári katonaként fog harcolni szűkebb

Velencébe - és ezzel a mondattal kihátrált a teremből, de

pátriájáért.

Sandro

egyszerre volt szerény, tisztelettudó és egyben elegáns is

megígérte,

hogy

Sandro távozása.

visszaérkezett Velencébe.

időközben levelet

fog

elutazott küldeni

Lorenzóval, Tamásnak,

és

amint

Megbízása ezzel végetérvén, a fenti beszélgetésből

Tizenkét nap alatt tette meg az utat Tamás és János

eredően aznap este el kellett búcsúzkodniok egymástól, mert

Erdélyből a Dunántúlig. Bár kisebb kalandjaik akadtak, nagyobb 35

veszélybe nem kerültek egészen Székesfehérvárig, amelyet el

köszönhette. Fehérvárra vitték a török lovasok, és ott egy

szándékoztak kerülni ugyan, de az időközben megváltozott úti

gyötrelmes hetet töltött el egy nyomorúságos tömlöcben, mert

állapotok ezt nem tették lehetővé, és úgy gondolták, hogy a török

bár értékes fogolynak számított előkelő öltözéke miatt, egyelőre

veszedelmet jó lovaikkal fogják elhárítani.

nem akadt olyan magyar nemesúr, aki kiváltotta volna. Ekkor a

A város mellett már biztonságosan elhaladtak és útban

fehérvári aga úgy rendelkezett, hogy tizenöt más fogollyal együtt

voltak Palota felé, amikor a két magyar lovast tizennégy török, -

Tamást gályarabságra küldik Konstantinápolyba egy dunai török

köztük tatár katonák is -, vették üldözőbe.

gályán, majd hosszú szárazföldi menetelés után a tengerre, ahol

Mint a szélvész vágtatott Tamás és János, de a távolság

gályarabság várt a ki nem váltott magyar foglyokra, hogy egy

köztük és a törökök között egyre csökkent, és mindketten tudták,

esetleges ütközetben vagy az éhségtől és szomjúságtól

hogy ha utolérik őket a besliák, akkor már semmi nem mentheti

elpusztuljanak, hogy még utolsó leheletükkel is a nagy

meg életüket. Tamást egy nyílvessző találta el a jobb lábán,

Szulejmán császárt szolgálják, a törökök pogány hite szerint.

megingott a nyeregben, majd lecsúszott a lóról. A törökök hamar

Egy

kínkeserves,

emberpróbáló

utazás után

Tamás

ott teremtek mellette, miközben János egérutat nyert, és sikerült

Ragúzától délre került egy török kereskedelmi és rabszállító

elmenekülnie tudva, hogy Tamáson semmiféle hatalom nem

gályára, és Istenének csak annyit köszönhetett, hogy életben

segíthet már. Mérföldekig küszködött a sírással és a lelkiismeret

maradt, mert lesoványodott, lábsebesülése még mindig nem

furdalással, hogy urát és társát a törökök közt hagyta, meg sem

gyógyult meg teljesen, és szervezetének utolsó tartalékait

kísérelve megmenteni őt, bár ez egyenlő volt a lehetetlennel,

használta fel, a végső fizikai kimerülés határán volt már. A török

egymagában tizennégy vérszomjas török ellen.

gálya Konstantinápolyba tartott, és hetvenkét evezős dolgozott

Tamást egy tagbaszakadt beslia ejtette foglyul, de nem ölte

gyomrában

megállás

nélkül

a

nap

tizenkilenc

órájában.

meg azonnal, mert ezidőtájt a nemes magyar foglyok afféle

Gyötrelmeik hasonlítottak az ókori Prométheuszhoz, aki évekig

fizetőeszközként szolgáltak, cserébe a törökök saját foglyaikat

tűrte, hogy májából lakmározzon egy sas, és Tamás sorsa

válthattak ki, és Tamás is életét ennek a gyakorlatnak

legalább ilyen reménytelennek tűnt. 36

1549. október 2-án reggel hét óra felé Tamás jókora

vágyakozott rá. Guiliánával kapcsolatban más volt a helyzet,

korbácsütést kapott az amúgy is sebektől vöröslő hátára, mert

valamilyen természeten túli izgalmas borzongás fogta el, ha

nem tudott lépést tartani egy jókora szerecsen evezőssel, akinek

bármikor is a lányra gondolt. Ez az érzés, a maga tisztaságával

hatalmas testét ez az emberfeletti robot sem tudta megtörni.

úgy hatott rá, mint, amikor Istenéhez imádkozott teljes kitárult

Ragúzától délre a gályának nem kellett ellenséges hajótól

szívével, és bár teste minden porcikájával kívánta Guiliánát, már

tartania, hiszen ez már az Oszmán Birodalom fenségvizéhez

az is önfeledt boldogságot váltott ki nála, ha sikerült felidéznie

tartozott, így Tamás sorsa meg volt pecsételve.

bársonyos

Miközben

izmai

pattanásig

feszültek

a

hangjának

zenéjét,

bőrének

selymét,

ajkának

megerőltető

mézízét, hajának susogását, melleinek gömbölyű elevenségét,

evezéstől, Tamás gondolatban Guiliánával feküdt egy ágyon és

arányos lábát és gyönyörű derekát. Az emlékeiben való

meghitt szavakat súgott a fülébe, vele álmodott, vele kelt és vele

megmártózás tartotta életben már egy hónapja, amióta elvitték

tért nyugovóra, már amennyire ezt láncai engedték. Ez a

fehérvári tömlöcéből.

menekülés a valóságtól tartotta életben, ha már minden perc

Sandro Bécsen keresztül tért vissza Triesztbe, majd hajóval

elviselhetetlen volt és egy örökkévalóságig tartott, akkor Tamás

Velencébe, és semmi kellemetlenség nem érte útja során.

Giuliana ívelt ajkán játszadozó mosolyára gondolt, és ez adott

Jánosra hárult az a hálátlan szerep, hogy közölje a Gyulaffy-

erőt az újabb evezőcsapásokhoz.

családdal, hogy egyetlen fiúk török rabságba került, de

Felidézte együttlétük minden pillanatát, és Giuliana olyan

valószínűleg még életben van. Gyulaffy Endre és Tamás

elevenen jelent meg előtte, hogy még hosszú hajának finoman

édesanyja kétségbeestek a hír hallatán, és csak Istent kérhették,

göndörödő fürtjeit is látta belső szemével, és rádöbbent, hogy

hogy hozza haza Tamást épségben, és ne messzi idegenben

menthetetlenül szerelmes a lányba, jóllehet azt hitte, hogy ez az

raboskodjon, ki tudja, meddig.

érzés, már soha sem fogja eltölteni, mert eddigi szerelmei mindig

1549. október 8-án a török gálya egy velencei felségjelű

kudarccal zárultak. Még soha sem találkozott olyan lánnyal, aki

hadihajóval találkozott. Lett is mozgolódás a fedélzeten,

megközelítőleg annyira szerette volna őt, mint amennyire Tamás

készenlétbe helyezték az ágyúkat, és nagy volt a sürgés-forgás, 37

ahogy azt Tamás a hajó belsejében érzékelte a leszűrődő

ítéltettek, hiszen egy török katona sem törődött velük, sorsukra

zajokból. Egy félórával később a velenceiek sütötték el az első

hagyták őket.

ágyút, majd a törökök visszalőttek, de még túl távol voltak

Tamás azonban úgy érezte, hogy meghallgatta Istene, és

egymástól, hogy kárt tehettek volna a hajókban. Egy vasgolyó a

eljött a szabadulás perce. Bilincseit, melyeket már hetek óta

fedélzeten landolt, és beszakította a hajó fedélzetének deszkáit,

feszegetett,

és a gályarabok közé esett, ami az evezősök között nagy

szétfeszítenie, de ekkor már a hajófeneket víz öntöttel el. Tamás

izgalmat és riadalmat keltett. A velencei vitorlás könnyen utolérte

a Balatonban szerezte úszótudását, és képes volt akár két

a török gályát, hiába eveztek teljes erővel olyan kíméletlenül,

percet víz alatt tölteni, ezzel fejlesztette szívóságát és erejét, így

hogy aki kidőlt, azt egyszerűen félrelökték. Végül a vitorlás pár

reménykedett abban most is, hogy lesz ideje megtalálni a

méterre közelítette meg a török gályát. Csáklyát dobva a török

fedélzetre vezető kijáratot.

valami

emberfeletti

erő

segítségével

sikerült

bárkára, megkezdődött a kézitusa a török és velencei katonák

A kétségbeesetten hörgő rabok között tört előre a hajó orra

között, amely egy idő után elkeseredetté vált, mert a velenceiek

felé keresve az a pontot, ahol az őrök ereszkedtek le a

számbeli fölénye értelmetlenné tett minden török ellenállást,

fedélzetről egy csapóajtó segítségével. Talált egy török szablyát,

azonban ők foggal-körömmel harcoltak utolsó vérükig, miközben

azzal feszítette fel az ajtót, mert őrzőik rájuk csukták azt a

Allah és Szulejmán nevét szőtték harci kiáltásaikba.

velencei gályával való találkozásukkor. Ekkor már a hajó szinte teljesen elsüllyedt, és csaknem a tengerfenékre ért, úgy húsz

A török gálya rövidesen süllyedni kezdett, és tűz is ütött ki a

méterre a háborgó hullámok alatt.

fedélzeten, mert nyílvesszőkkel már korábban eltalálták a

A két percet Tamás már kitöltötte, és tudta, ha nem talál ki

velenceiek a fedélzetet, amely könnyen kapott lángra, hiszen

valamit, a szabaduláshoz közel fog megfulladni. Már majdnem

igen

voltak

kétségbeesett, de a legnehezebb pillanatban megjelent előtte

mert

Giuliana arca, és ekkor megnyugodott, és hirtelen ötlete támadt.

üléseikhez voltak láncolva, menthetetlenül fulladásos halálra

Végső erejével és szablyájával felfeszített egy boroshordót,

nagy

felhalmozva

szárazság a

gályán.

volt, A

és

gyúlékony

holmik

gályarabok megrémültek,

38

amely viasszal volt lepecsételve, vagyis se levegő, sem víz nem

kellett újra tölteni. körülbelül két hét alatt a hadigálya Velence

érhette. A hordó tetejében lévő bórgőzös, nehéz párából nagyot

kikötőjében horgonyzott le, és Gyulaffy Tamás testében

szippantott, hogy megteljen a tüdeje, egy kissé el is kábult, de

meggyötörve, de lélekben erősen, újra meglátta ezt az élettől

most már képes volt újra úszni, és elkezdett tempózni a

lüktető

világosság felé, amely a tenger felszíne felől jött.

megkönyörült rajta. Megfogadta, hogy első dolga lesz a

Kis idő múlva feljutott a pokolból, és fejét kidugva a vízből,

városban, hogy elmenjen a San Marco székesegyházba

nagyot szippantott a friss, tengeri levegőből, majd körbetekintett,

imádkozni,

és látta, hogy a velencei vitorlás úgy húsz méterre tőle

megsegítette és visszaadta szabadságát, és elküldjön egy

horgonyoz. Utolsó erejével még kiáltott egyet olaszul:

levelet szüleinek, amely szabadulását adja tudtul.

- Qui, qui, auito, auito!22

várost,

és

hogy

hálát

adott

köszönetet

a

Gondviselésnek,

mondjon

Istenének,

hogy

aki

Fenséges látvány volt, amint a Superbia a verőfényes őszi

Az egyik velencei katona végre meghallotta a segélykérést,

napon lehorgonyzott Velence kikötőjében száz és száz kisebb

megütötték fülét a segélykérő olasz szavak, és ez mentette meg

hajó mellett, amelyek közül úgy emelkedett ki, mint a havas

Gyulaffy Tamás életét. Hamarosan felsegítették a hajóra, amely

hegycsúcs a dombok mellett. Tamást egy gondolán a város

Velencébe tartott, és kiderült, hogy ez a hajó egyike volt azon

egyik bírájához vitték, mert személyét azonosítani nem tudták,

járőrőrző hadigályáknak, amelyek a velencei kereskedelmi

bár Tamás szüntelenül a Loredan nevet emlegette, és

hajókat védték, és csak egy kisebb ütközet miatt hatolt be ilyen

erősködött, hogy Alessandro Loredan jó barátja, mert apjánál

mélyen

Guiseppe Loredannál tanult ötvösmesterséget. Este nyolc is lett,

az

oszmán

felségvizekre,

Tamás

legnagyobb

szerencséjére.

mire Sandro megtudta barátja kalandos megmenekülését, és

Tamás megmenekült, és Superbia nevű hadigályával

felkereste a magyar ifjút a kikötőben, és ezzel véget vetett

Velencébe tartott, mert a hajó küldetése végetért. Már több hete

Tamás megpróbáltatásának.

hadakozott török gályákkal, és kimerültek tartalékai, amelyet fel 22

Sandro és Tamás aznap este hosszasan beszélgettek, Tamás a rabságban eltöltött több mint egy hónapot részletezte,

Ide, ide, segítség, segítség! olaszul

39

míg Sandro visszaútját és az elválásuk utáni eseményeket

Tamás összeszedte minden bátorságát és melléült, hogy súgva

mesélte el. Kiderült, hogy Sandrót a doge követté nevezte ki, és

elmondhassa a legfontosabbat, hogy teljes szívéből szereti, és

azt is megtudta Tamás, hogy Guiliánát eljegyezték egy velencei

kezében szorongatott kis cédulát észrevétlenül a lány kezébe

nemesúrral,

de

csúsztatta. Mire Bruschi úrasszony észrevette Tamást, ő már el

vetélytársa

is hagyta a templomot, és sietős léptekkel sétált a kanálisok és

aki

gazdagságban

már és

ugyan

túl

tekintélyben

volt nem

a

negyvenen,

akadt

Velencében.

sikátorok között, szíve a reménységtől volt boldog, és olyan

Tamás bár elszomorodott mélységesen, nem mutatta ki

szabadnak és könnyűnek érezte magát, hogy szaladni támadt

érzéseit, és megköszöntötte Sandrónak, hogy megmentette, és

kedve. El is futott egy jó darabon, míg csaknem a Canal Grande

házába fogadta, majd azt mondta neki, hogy szüksége van még

közepéig, a Palazzo Maninig jutott.

egy-két napra, amíg testben és lélekben összeszedi magát, hogy

A cédulán találkát kért Guiliánától, méghozzá a Loredan-

haza tudjon utazni Magyarországra.

palota szomszédságában lévő Santa Luca kápolna előtt, este hét

Aznap este nem találkozott Guiliánával, mert ő már nem

órakor és kérte Guiliánát, hogy egyedül jöjjön, ha teheti.

fogadhatott vendégeket, de Tamás tudta, hogy melyik kis

Pontban hétkor, a kis kápolna harangja megkondult és

templomban jár imádkozni, mindennap reggel kilenc órakor, és

Giuliana és Tamás egyszerre érkeztek meg az apró piazzára.

talán másnap ott végre újra láthatja őt. A következő nap reggelén már ott várakozott a San Stefano

Várakozás és boldogság sugárzott mindkettőjük arcáról. Giuliana

templom előtt, Giuliana előbbukanó alakját lesve szüntelen, és

odasietett Tamáshoz, és a találkozás első perce egy leírhatatlan

vegyes érzelmekkel küszködött magában. Giuliana csodás

csókban végződött, amely bizonyossá tette Tamást abban, hogy

jelenségéként vonult végig a kis hídon, amely a templom előtti

helyesen vélekedett Giuliana felől. Úgy érezte, hogy egymásnak

térhez vezetett. Guliana és Eva Bruschi úrasszony beléptek a

teremtették őket, mert az csók, amelyet váltottak, beszédesebb

templom kapuján, röviddel Tamás követte őket. Giuliana a

volt száz szonettnél, amely a szerelmet dicsőíti, vagy száz

második sorban foglalt helyet és szapora imádkozásba kezdett.

mondat, amely a szerelmet magasztalja. 40

Egy teljes órán keresztül beszélgettek a kettejüket érintő

- Nem lehet…- mondta Giuliana bizonytalanul.

fontos dolgokról, és a két szerelmes boldognak érezte magát.

- Egy dologban vagyok biztos, hogy tőled soha nem akarok

Bár tisztában voltak helyzetük reménytelenségével is, hiszen

elválni, még egy napra sem, veled szeretnék élni, ahogy a

Giuliana el volt jegyezve, már a házasság napját is kitűzték,

szarvas a párjával az erdőben, ahogyan a fürge delfinek a meleg

Tamásnak pedig nem volt vagyona, és vissza kellett utaznia

tengerben. Veled szeretnék lenni mindig, mert jobban szeretlek

Magyarországra. Nem volt jövőjük, ha a körülmények által diktált

mindenkinél, és bármire képes lennék, ha azt mondod, hogy

helyzetüket elfogadják, de volt jelenük itt és most, ha bíznak

igazán szeretsz engem. Kezdjünk új életet máshol itt Itáliában,

egymásban.

hogy hol, azt most nem tudom, csak az érdekel, hogy velem

- Hány hosszú hónapot vártam, hogy lássam a mosolyt az

tartasz-e?

arcodon – súgta Tamás, és lágyan hozzáérintette kezét Giuliana

- Nem mehetek veled, két hét múlva lesz az esküvő, apám

egyik kacskaringózó fürtjéhez, majd hosszú, kérlelő pillantást

kitagadna, ha megtenném.

vetett rá.

- Én már mindent kigondoltam. Szökjünk meg Velencéből!

- Tudod, hogy nem vagyok szabad. Eljegyeztek, bár nem érzek

- Hová, mio Tamás?

szerelmet a vőlegényem iránt, mégis nem szabadott volna

- Úgy gondoltam, hogy Genova elég távol van, és mivel

eljönnöm ide - felelte Giuliana. - Felteszek neked egy kérdést, és nem várok rá igent vagy

riválisa Velencének, onnan nem tudnak visszahozni

nemet, csak kérlek, hogy hallgass meg!

bennünket, még nagyhatalmú vőlegényed sem, atyádról

- Dici, mio Tommaso.23

és Sandróról nem is beszélve. A legközelebb a hétvégén,

- Tudod, hogy teljes lelkemmel szeretlek, jobban, mint Istenemet

szombaton indulhatnánk, atyád mulatságot rendez Sandro

valaha is. Eljönnél-e velem Velencéből, hogy együtt új életet

születésnapjának a tiszteletére, és észrevétlenül el

kezdjünk?

tudnánk tűnni a vendégseregből, és mire mindenki

23

kijózanodik, mi már messze leszünk Velencétől.

Mondjad, Tamásom! olaszul

41

- Tamás, én félek ettől a tervtől, de nem akarlak végleg

A következő percben már azonban a szombati szökés

elveszíteni – válaszolta Giuliana.

részletei izgatták, mert Tamás nagyfokú gyakorlati érzékkel is

- Szombaton este szöknénk Genovába. Két gyors lóra is

bírt, és tudta, hogy elég valamilyen balszerencsés körülmény,

szükségünk lenne, el tudod intézni, hogy az istállótokból két lovat

vagy egy idegen rosszindulata, amely meghiúsíthatja életének

elkössek?

legfontosabb éjszakáját.

- Talán meg tudnám tenni. Nagyon veszélyes játékba

Sandro időközben nem sejtett semmit, hogy Giuliana és

kezdtünk, mio caro Tommaso.

Tamás találkozott az est folyamán, és abbéli meggyőződésében

- Vagy most elszökünk innen, vagy te a gazdag Alberto

volt, hogy barátja rövidesen visszatér hazájába. Amióta még

felesége leszel, én pedig visszatérek Magyarországra, ahol ki

jelentősebb posztot töltött be a doge környezetében, már nem

tudja, mi vár rám, egy újabb török fogság vagy a végvári

volt olyan felhőtlen kettejük viszonya, és Tamást zavarta az a

katonaélet, talán korai halál. Vasárnap hajnalban egy órakor

semlegesség,

várlak a palotátok előtt.

ahogy

Sandro

magyarországi

útjuk

során

viselkedett, arról nem is beszélve, hogy mereven elzárkózott

- Ott leszek – felelt Giuliana először határozottan.

annak lehetőségétől, hogy ő Giuliana férje lehetne, akár csak

S ahogy elköszöntek egymástól, újabb csókot váltottak, és

egy gondolat erejéig is csupán. Tudta, hogy Sandrót nem szabad

Tamás végre igazán átölelhette Guiliánát, és ettől még

szökésük tervébe beavatni, sőt legjobb lesz teljes titokban tartani

biztosabbá vált kettejüket illetően, és lelke boldogságban úszott.

a vasárnap hajnalra tervezett indulást, mert a legbiztosabb, ha

Ezt az érzést, amely a szerelem hozott létre, máskor csak a

senki sem tud tervükről, így is számolniuk kell a váratlannal vagy

természet magasztossága képes kelteni az emberben, ha valaki

a balszerencsével.

megmászik egy ismeretlen hegycsúcsot és letekint a mélybe vagy leúszik a tenger koralljai közé és egy kagylót hoz a

Nehezen telt az idő szombatig, Tamás török rabsága

felszínre kedvesének, ezzel mérhető csak Tamás érzelmének

másfél hónapig tartott, és még az is könnyebben múlt el, mint ez

fenségessége, tisztasága és ereje.

a három gyötrelmes nap, és Giuliana hasonlóképpen érzett. 42

Nagy mulatság ígérkezett szombaton a Loredan-palotában.

volna meghökkenteni közönségét. A táncteremben foglaltak

A meghívottak közt ott volt számos velencei előkelőség, de

helyet a vendégek, amelyet ezúttal csak egy tucat gyertya

néhány

világított meg, és így sejtelmes atmoszféra uralkodott a

külhoni

Franciaországból,

vendég a

ködös

is,

akik

Angliából,

Spanyolországból, Észak-Afrikából

és

helyiségben.

Görögországból érkeztek, de természetesen a többséget a

Küprosz jóvágású férfi volt, elegáns fekete ruhában jelent

velencei patríciuscsaládok java alkotta. Ciprus szigetéről érkezett

meg, néhány velencei hölgy szeme meg is akadt rajta. Csuklóján

egy magát mágusnak nevező középkorú férfi, aki úgy ígérte,

aranykarkötő, nyakában fényes aranylánc függött, amelynek

hogy éjfélkor néhány kisebb mutatvánnyal fogja szórakozatni a

közepén egy tengerkék színű drágakő díszlett, így csaknem

vendégeket, Guiseppe Loredan fia kedvéért hívta meg ezt a

királyi jelenségnek tetszett a gyertyákkal megvilágított teremben.

különös embert, hogy emelje az est hangulatát.

A terem elülső részében, egy fekete bársonyfüggöny előtt

Tamás úgy tervezte, hogy hajnali egy órakor fognak

egy ajtókeret állt, a függöny mögött úgy két méterre körülbelül,

elindulni Guilánával Genova felé, amely út legalább négy napig

de egyéb kelléket nem láttak a vendégek, és csak találgattak,

fog tartani, és arra gondolt, hogy leghelyesebb lesz a mágus

hogy milyen mutatvánnyal fog Küprosz mester szolgálni, amely

produkciója után megszökni, mert akkorra már a vendégek elég

olyan látványos lesz, hogy Loredan mester az est fénypontjává

kapatosak lesznek és a mutatvány is le fogja kötni őket, így egy

avatta az eseményt.

darabig nem fog feltűnni kettejük hiánya. Szombat éjjel gyönyörű tiszta éj borult Velencére. A

Küprosz hirtelen előlépett a függöny mögül, előkelően

csillagok úgy szikráztak a végtelen égbolton, mint ha egész közel

meghajolt, majd végigjáratta tekintetét a meghívottak közt, és azt

lennének, bár végtelen messzeségből érkezett fényük, ahogy

mondta,

hogy

szüksége

van

Tamás Jánostól megtanulta.

mutatványához.

Valahogy

senkinek

Alexandrosz

Küprosz,

a

mágus

nem

árulta

egy

önként sem

jelentkezőre akaródzott

a

bársonyfüggöny előtt szerepelni, és ekkor a mágus szeme

el

megakadt Guiliánán, aki a terem végében állt sötétkék ruhában.

mutatványának mibenlétét, igazi meglepetésnek szánta, szerette 43

Rámutatott a lányra, és mintha meghipnotizálta volna,

Ez már nem tetszett a vendégseregnek, és Loredan

Giuliana egyszerre csak megindult a mágus felé. Giuliana apja

mesterrel az élen a gazdag nemesurak és hölgyek követelték,

már tiltakozni készült, de nem mert közbeavatkozni, ha már

hogy varázsolja vissza a ház urának leányát. Tamás is

egyszer

kétségbeesett, de akkor Küprosz tekintetét a terem hátuljában

csaknem

így

beharangozta

kétségbeesett,

Küprosz

hiszen

mutatványát.

Giuliana

Tamás

szereplése

egy

álló ifjúra függesztette egy pillanatra. A többiek nem is vettek

csapásra tönkretehette minden tervüket, és fogalma sem volt, mi

észre ebből semmit a nagy méltatlankodásban, és ekkor

lesz a továbbiak kimenetele.

Tamáson egyfajta nyugalom vett erőt, és az a gondolata támadt, hogy Giuliana az épület előtt vár rá. Érezte, hogy ez nem saját

Küprosz intett Giulánának, hogy lépjen egy nyitott ajtókeret

gondolata, de nem törődött vele, kihátrált a teremből, hogy

közé, és ekkor két gyertyát tett a keret felső részének egy-egy

meggyőződjön eme képtelen idea igazságáról.

sarkára. Megkérte a közönséget, hogy csendben legyen, és

Giuliana, teljes épségben állt a palota lépcsőjén, és alakja

mindenki szinte visszafojtotta a lélegzetét, de egy ideig nem

tükröződött a Canal Grande vízének fodrain, varázslatos látványt

történt semmi. Aztán hamarosan Giuliana testének körvonalai

nyújtott, mintha az égből szállt volna le egy testetöltött angyal.

mentén halvány fény jelent meg, egy nagy robbanás hallatszott

Tamás nem tépelődött a varázslat trükkjén, ha valóban az volt és

és velejáró láng csapott ki, majd szikrák pattogtak, és amint

nem valami más, mert ennél kedvezőbb alkalmat keresve se

eloszlott a füst, Giuliana eltűnt a vendégek szeme elől.

találhatott

Megijedt hirtelen Giuliana apja is, de rémület töltötte el

volna,

nem habozott

tehát, hanem odarohant

Giuliánához.

önkéntelenül Tamás szívét, mert úgy nézett ki, hogy tervük

A lovakat a kert végében rejtette el, gyorsan eloldozta a

dugába dőlt. A következő percben Küprosz megszólalt és hangja

köteleket, felsegítette Guiliánát a kezesebb hátasra, majd maga

komolyan csengett, és azt mondta, hogy addig nem tudja

is nyeregbe pattant. Fertályóra múlva már maguk mögött

visszavarázsolni

hagyták Velence városát, és csak a csillagok, meg a két

Guiliánát,

amíg

valakinek

a

teremben

gyilkossággal kapcsolatos gondolatai vannak.

szerelmes szeme csillogott az éjszakában. 44

Életében először, Tamást a szabadság mámora és szerelem akadályt nem ismerő bizakodása fogta el, és Giuliana boldogságánál csak izgalma volt nagyobb, mert félt, hogy valami baj éri kettejüket, vagy máskor üldözők kiáltásait vélte hallani, de amint Tamás magabiztos alakjára pillantott, hirtelen elillant a bizonytalansága fogta el, és megerősödött benne az a gondolat, hogy

semmi

nem

állíthatja

meg

kettejüket,

akik

olyan

elválaszthatatlanok mint szél a levegőtől, a Nap a melegtől vagy tó a nedvességtől. A két lovas és egy málhás hátas körvonalai lassan beolvadtak a jótékony feketeségbe a Genova felé vezető úton, és a bársonyfekete sötétségben két lélek az izgalomban és örömben szinte eggyé vált, hogy ha Istenük meglátta őket, maga is elérzékenyült volna. Két ember sorsa fonódott össze, két ifjú haladt új élet felé és akkor, amikor az égboltra tekintett Tamás és Giuliana egy lehulló kődarab húzott fényes csíkot az ég végtelenjébe, és a két szerelmes ebben a pillanatban ugyanarra a

dologra

gondolt:

kettejük

szerelmének

jövendőbéli

gyümölcseire, gyermekeikre, akik e percben már gondolatban megszülettek, ahogy szemük tükrében a villanás és kettejük arcának tüze együtt csillant meg. 45

Észak vonzásában

Giuliana elhelyezkedett egy elfekvő fatörzsön és arca még mindig kipirult volt az elmúlt órák eseményeitől meg a kimerítő vágtától.

Halkan suhantak az éj leple alatt, alig váltottak egymással

- Mio caro Tommaso24, most mi lesz velünk!

szólt, mert a veszélyérzet mindkettejükben felerősödött, tudták,

- Ne féljél cseppet sem, van egy tervem, amely megoldja minden

hogy nagy dologra vállalkoztak, és érezték, hogy nem lesz egyszerű

feladat

boldogulni

idegen

földön,

bajunkat - és hosszan ráemelte tekintetét Giuliánára, szemeivel

Giuliánának

rámosolygott, melynek hatására lassan a velencei lány is

nélkülöznie kell Velencében megszokott életét, Tamás pedig fájó

megnyugodott, érezte azt az erőt és magabiztosságot, amely

szívvel gondolt vissza a messzi Veszprémre, szüleire, otthonára,

Tamás

melyet a török veszedelem annyira fenyegetett.

egész

lényéből

sugárzott

feléje.

Majd

Tamás

továbbszőtte gondolatait: - Tovább kell haladnunk, az bizonyos,

Az első pillanatokban még sebesen vágtattak, de tudták,

mert mostanra szüleid már tudni fogják, hogy megszöktünk, de

hogy meg kell állniuk egy rövid pihenőre, hogy kifújhassák

arról sejtésük sincs, hogy most hol vagyunk, ezért van időnk

magukat a lovak, és kettejüknek is végig kellett gondolniuk, hogy

gondolkozni egy keveset, hogy mitévők legyünk. Ne félj, együtt

most mit fognak kezdeni újonnan nyert szabadságukkal, és

már elég erősek vagyunk, hogy elérjünk akár a világ végéig is,

merre fognak továbbhaladni a következő napok kiszámítatlan

ha kell! - nyugtatta Tamás a velencei lányt, majd lágyabb hangon

labirintusában

folytatta szavait: - Az a fontos, hogy mellettem vagy, és látom

a

megfontoltság

Ariadné

fonalára

és

jószerencsére bízva sorsukat.

sugaras szemedben a csodát, és ez nekem elég erőt ad, hogy

Elérkeztek egy tisztáshoz, mely jónak tűnt megállónak,

küzdjek és éljek ebben a világban - mondta Tamás, és

Velencétől már eltávolodva úgy negyven-ötven mérföldre.

megcsókolta Giuliana cseresznyepiros ajkát, majd lassan-lassan

Gyorsan leszálltak a lovaikról, a málhást pedig kikötötték egy

összegabalyodtak, és csakhamar a tisztás pázsitján találták

vastag törzsű fához, hadd legeljen és merítsen erőt az út további

magukat.

és nagyobbik feléhez.

24

46

Drága Tamásom, olaszul

Lágyan és játékosan, majd egyre szenvedélyesebben

- Mondd, Tamásom, most hogyan tovább? - mondta ki a lány az

ízlelgették és simogatták egymást, s ekkor a külvilág már nem

ifjú nevét először magyarul, bár olaszos dallammal, amely

létezett számukra, csak ketten voltak, akár Ádám és Éva,

máshogy szólt, ahogy otthon hívták a legényt, de mézédes és

elválaszthatatlanok, mint tűz a lángtól, víz a hullámtól, föld a

bársonyos zene volt ez Tamás fülének és szívének.

bolygótól vagy szél a levegőtől.

- A legrövidebb és leggyorsabb, egyben veszélytelenebb úton

Reggeledett, és megcsillantak az első napsugarak a

kell haladnunk, csak így érkezhetünk el Genovába, ahol apád és

harmattól fényes faleveleken, sejtelmes bíborfénybe vonva

a velencei főurak keze már nem ér el. Hagyjuk el Velence

Giuliana hajának fürtjeit, amelyek a fiú arcát borzolták. A hajnali

határát, és ha már elég távolság választ el bennünket esetleges

ég derengésében megjelentek a koránkelő énekesmadarak,

üldözőinktől, akkor a többit is elmesélem - mondta Tamás, bár

melyek füttyös táncukkal ébresztették a többi élőlényt, a

igazában maga sem volt teljesen bizonyos abban, hogy

természet mirákuluma ott hevert a lábuk előtt, csak ki kellett

elképzelései

nyitni a szemüket. Megvirradt 1549. október 12. napja, Tamás és

meggyőzőnek tűntek.

Giuliana életének első közös reggele.

valóban

annyira

kivitelezhetőek,

amennyire

Giuliana bólintott, és lóra szálltak, meghajtották őket, hogy

Giuliana kidörzsölte az álmot a szeméből, egy darabig

porzott a felkavart száraz levegő utánuk, susogtak-zizegtek a

óvatosan figyelte Tamás egyenletes lélegzését, majd fülébe egy

megzavart levelek és ágak, melyeket érintettek, még az ellenszél

súgott egy dallamos jó reggelt. Az előző nap s éjszaka fordulatos

is velük tartott, olyan sebesnek érezték az októberi tájban való

és kimerítő eseményei ellenére mindketten frissek és kipihentek

gyors előrehaladást.

voltak, és reménykedve vágtak neki a napnak, jövőjük

Így lovagoltak dél-nyugati irányában az Adige folyóig, mert

kiismerhetetlen ösvényére lépve.

Tamás azt a tervet kovácsolta ki magában, hogy a víz folyását

Amint Tamás is felkelt és felszedelőzködött, haraptak egy

követve jutnak el a földig, ahol már a mantovai herceg az úr, és

keveset az eltett elemózsiából, amit még Giuliana készített

némi szerencsével, a városokat és településeket elkerülve,

össze, majd csendben és komolyan beszélgetni kezdtek:

valamint Istenük jószándékával, előbb-utóbb célba érnek. 47

Mantova Hercegségét estére érték el már a Pó medre

uralmával szembeszegülve, jóllehet ezt Genova szerencsés

mellett haladva, közben meg-megálltak rövid pihenőkre, hogy

földrajzi fekvésének is köszönhette.

magukat felfrissítsék, és a lovaknak is kellett a gyér fűből és a cserjék

leveleiből

legelniük,

hogy

némi

erőre

Tamás elgondolkozott egy darabig azon, amit a lány a

kapjanak.

D'Oriákról mesélt, majd röviden ennyit mondott:

Szerencsére Tamás még tudott adni egy keveset abból a

- Fel kell keresnünk a genovai dogét. Vagy ő segít nekünk, vagy

félretett szalmából, amelyet a málha közé tett, de ezt csak akkor

visszaszállítanak bennünket Velencébe, engem börtönbe zárnak,

cselekedte, ha már a hátasok a végkimerülés határán voltak.

rád pedig a vakon kötetett házasság köteléke vár. - Miért is ne házasodhatnánk össze most, itt Milánó földjén. Csak

Harmadik nap értek a milánói herceg tartományába, és

egy falusi pap kell, ki összead bennünket - vetette fel Giuliana

ekkor már maguk is elhitték, hogy szökésük sikerrel járt, a többit

hirtelen.

már eldönti életrevalóságuk és akaraterejük, Fortunáról nem is

- Még meg sem kérted a kezed. - mondta Tamás bizonytalanul.

beszélve, aki eddig nem hagyta cserben őket.

- Csak gyorsan megszöktettél, s elraboltál a szívemmel együtt -

Giuliana elmondta Tamásnak, hogy apja legnagyobb

nézett Tamás szemébe Giuliana, és egy hirtelen csókot lehelt az

riválisa a D 'Oria-család, akiknek tagjai Genova legrégibb és

arcára.

vagyonosabb patríciusai voltak századokon keresztül, s közülük

Tamás kihúzta magát az ügető lovon, majd megszólalt:

is Andrea D'Oria, aki Genova doge-jaként hatalma teljében

- Látok egy templomtornyot a közelben, ha tényleg így

Károly, német-római császár és spanyol király támogatásával

gondolod, talán itt megejthetjük a ceremóniát, és egyben ez

valósította meg városállamának függetlenségét. Amíg Guiseppe

lenne a biztosíték arra, hogy többé ne kelljen egymástól

Loredan, Giuliana apja hatalmának szüntelen csökkenését

elválnunk - mondta, és közben azon gondolkodott, hogy ez a

érezte a Serenissima arany csillagainak hanyatlásával együtt,

házasság tényleg hosszú évekre kell, hogy szóljon, és még ha

addig Andrea d'Oria doge virágzó államot hozott létre a

pap szét is választhatja őket, szívéből már semmilyen erő nem

szétszabdalt Itália észak-nyugati szegletében, a török tengeri

tépheti ki Giuliana testének-lelkének édes emlékét. 48

Kicsit elkomolyodva közeledtek Casalmaggiore faluhoz, s

cipelő embert még ő sem látott soha. Igaz, ritkán tette ki a lábát

szemükkel a tornyot kutatták, amelyen kereszt áll, melyet

Venezia falain kívül, palotájának kényelme és környezetének

hamarosan meg is leltek, egy egyszerű fehér épület tartozott

jómódja azt a hamis gondolatot ébresztette benne, hogy minden

hozzá. Amint a faluban végighaladtak, úgy érezték, hogy

velenceinek megvan a maga békés, nyugalmas mindennapi

meglehetős feltűnést keltenek oda nem illő öltözékükkel.

élete,

ám

Tamás

szomorú

tekintetét

figyelve,

mindez

A kihalt főutcán egy hajlott hátú, aszott arcú idős asszony

villámcsapásként omlott össze benne.

került elébük, mindkét kezében egy vödör víz, amely görnyedt

- Mi bánt Tamásom, mondd el, kérlek!

testét majd a földig húzta, mint ha Krisztus keresztfáját cipelte

- Magyarország és szüleim járnak a fejemben - mondta az ifjú,

volna.

majd tekintetét egy egyszerű ház falára függesztette, majd Tamás gondolatai között hirtelen szülei rémlettek fel,

folytatta: - Féltem őket, és nem tudom, hogy élnek-e vagy

homályos vízióként látta őket megkínozva és meggyötörve

halnak.

kirabolt házuk előtt, majd arra gondolt, hogy megtörténhet-e,

- Írj nekik levelet! - tanácsolta Giuliana, és ezzel tudatod, hogy

hogy a török Veszprémet elfoglalja, s szülei otthonát feldúlja, de

épségben vagy, és hírt hallasz felőlük, meg fog könnyebbülni a

hirtelen megnyugtatta magát, mert arra gondolt, hogy a török

szíved!

veszély közeledtére apja rögvest elmenekíti a családját, hiszen

- Jól tudod, hogy ezt csak Genovából tehetem meg, s milyen

jól ismerte, hogy a veszélyes órákban nem habozik és gyorsan

bizonytalan a papírra vetett sorok sorsa megfelelő küldönc

cselekszik, családjának védelme előbbrevalóbb még talán Isten

nélkül!

szereteténél is. Hogy tudhatnám meg, hogy mi van velük? -

- A doge, ha velünk érez, biztosan segít ebben is, én ezt a férfit

töprengett Tamás, s gondterhelt arca Giuliánának is feltűnt.

személyesen ismerem, igaz ember és tudok hatni rá, bár

A lány tekintete elsuhant az idős asszony felett, látott ő

apámmal háborúságban áll, engem segíteni fog és téged is.

hasonlót eleget Velence utcáin, de amint Tamás szemét követve

- Úgy legyen. - felelte Tamás kicsit megkönnyebbedve, amint a

újra ránézett az öregasszonyra, rádöbbent, hogy ekkora terhet

kis kápolna küszöbét átlépte Giuliánával. 49

A félhomályos belső térben csak a falu lelkésze

szertartáshoz, csak Antonio Ghiberti, a falu kovácsa és

tartózkodott, egy fából készült Mária-szobrot törölgetett éppen,

Annamaria, a kovács felesége voltak tanúi az eseménynek. A

és igen elmélyedt a munkában, a hirtelen betoppanókat észre

kápolna hűvös falai nyugalmat árasztottak, végtelen csend

sem vette. A két fiatal megszólította a hatvan év körüli, magas

honolt a belső térben, egy tétova fénysugár szökött be egy kis

homlokú és egyenes tartású férfit, majd hosszas beszédbe

ablakrésen keresztül a szerény oltárt homályosan megvilágítva.

elegyedtek vele, amelynek eredményeképpen a pap felajánlotta,

Még a padok fájában percegő szút is hallani lehetett, amikor a

hogy otthonában, az ő szerény körülményei közt mondják el

lelkész megtörte a csendet és az olaszt a latinnal váltva beszélni

szövevényes történetüket, és látva, hogy a két szerelmes milyen

kezdett a két fiatalhoz és másik kettő jelenlévőhöz. A szertartás

meggyötört és fáradt, vacsorára és szállásra is meghívta őket

utolsó mozzanataként Castelfranco kérte, hogy cseréljenek

hajlékába. Ott aztán figyelmesen meghallgatta Tamás és

gyűrűt, s amikor Tamás felhúzta a saját készítésű darabot

Giuliana izgatott, mégis komoly beszédét, és lassan a történések

Giuliana ujjára, a lelkész a következőket mondta fennhangon:

minden fordulatán túljutottak, s Giorgio Castelfranco plébános úr

- Principiis obsta, sero medicine paratur, dum mala per longas

kezdte összerakni elmesélésük mozaikdarabjait és így szólt:

invaluere mores!25 - majd a velencei lányhoz fordult.

- Holnap reggel összeadlak benneteket, bár ezzel én is

- Vigyázz reá, leányom!

komoly veszélyt vonok a fejemre, de mégis megteszem, mert

Tamás nem értette pontosan a pap latin szavait, de a

hiszek abban, hogy sorsotokat segítenem kell. Most azonban

„principiis” megragadt a fülében, és számára a küzdés már

pihenésre van szükségetek, nem lovagolhattok tovább ma már,

lételeme volt, ha visszagondolt az eltelt viharos hónapokra,

hiszen erőtök sincsen. Barátomnak, Antioniónak a felesége majd

különösen

elkészíti a szobáitokat, ott nyugodtan alhattok legalább a mai

megmenekülésére, de a következő pillanatban már Giuliana járt

éjszakán.

a fejében, akit ezentúl szabadon csókolhat meg bárki előtt.

a

török

gályán

való

raboskodására

Másnap tizenegy óra körül a lelkész, Giorgio Castelfranco 25

Küzdj te a rossz ellen tüstént, gyógyulni ne késsél, míg vársz, tartós lesz megnövekedve bűnöd!

megtartotta a szavát, teljes titoktartással fogott hozzá a 50

és

Castelfranco Tamás kérésére egy írást is átadott, ékes

több volt, mint katolikus ceremónia, inkább szent varázslatnak

latinsággal íródott házasságlevelet, hiszen enélkül aligha tudták

tűnt az elmúlt fertályóra, hiszen oly valószínűtlenül könnyen és

volna bizonyítani, hogy valóban egybekeltek. Tamás átvette és

hamar sikerült egybekelniük.

zekéjének

legféltettebb

zugába,

szíve

fölött

egy

kis

A Nap delelőre járt, ideje volt továbbhaladni, hogy még

ruhaszegletbe tette, a csiszolt hegyikristály mellé, amelynek

aznap lefaraghassák az út nagyobbik részét Genova felé. A Pó

sejtelmes formája egy delfinre emlékeztetett, de legalábbis

folyását követték, ez volt az egyetlen járható út lovaik számára a

valamilyen tengeri élőlényre, s a legény ezt a mesterétől kapott

hegyvidéken keresztül, mert Tamás jól emlékezett Alessandro

emléket is végigsimította a mozdulat közben.

szavaira, hogy Itáliát ez a folyó egyesíti, elágazásait követve

- Gyermekeim, ne hagyjátok el egymást, bármit hoz a

bárhová elvezeti az utazót. A legény emlékezett arra is, hogy

Sors, jót vagy rosszat, örömöt vagy szomorúságot, egészséget

Pavia városa környékén torkollik a Scrivia folyócska, amely

vagy betegséget. Mostantól egy pár vagytok egy életre szólóan -

mentén visszafelé haladva könnyen megtalálhatják a Genova

kezével áldást küldött feléjük, és ezzel megpecsételte szavait.

felé vezető utat.

Tamás

újra

1549. október 17. napjára már egész közel kerültek

megcsókolta, és egy ideig némán álltak Istenük színe előtt,

céljukhoz, a tenger mellett fekvő virágzó városállamhoz.

lélekben pőrére vetkőzve, tisztán és nemesen, fülükben még ott

Utazásukat

csengtek a latin szavak, amelyeket a jólelkű pap adott

bizonytalanok voltak a helyes irányban, megszólították az

útravalónak.

egyszerűbb

Mire

Giuliánára

a

csendes

emelte

áhítatból

tekintetét,

felocsúdtak

majd

a

komolyabb embereket,

esemény

nem

földműveseket

hátráltatta, vagy

a

ha

kóborló

kápolna

cigányokat, és így különösebb kerülők nélkül haladtak tovább.

félhomályában, már sem Castelfranco, sem a többiek nem voltak

Ha lovashintó került útjukba vagy katonák lovainak dobogása

velük. Ahogy kiléptek a nappali ragyogásba, mindkettőjükön a

hallatszott, az erdő fái közé menekültek, és a sűrű rengeteg vált

megkönnyebbülés hulláma sepert végig, úgy érezték, hogy az

menedékükké az éjek folyamán is, szerencsére a késő őszi

egymásban való hitük újra megerősödött, és az egész szertartás

hajnalok még nem voltak olyan fagyosak, hogy egymást 51

melengetve ne tudták volna elviselni a cudar hideget, igaz már

gyakori vendégnek számított apja házában és Velencében

mindketten vágytak egy meleg szoba kényelmére, de Tamás

egészen addig, míg viszály nem támadt a két család közt,

addig nem akart fogadót keresni, míg a doge városállamát el

amelyhez több köze volt a politikai ügyeknek, mint az

nem érték.

elhalványodó barátságnak. Giuliana apja egy idő után egyre

Amikor az est leereszkedett, kimerülten és eltörődve, de

nagyobb ellenszenvvel viseltetett a doge iránt, talán azért, mert

izgatottan és boldogan vették észre Genova városfalán a fáklyák

neki sikerült megvalósítani azt, ami minden velencei patrícius

lobogó fényeit, amelyeket követve megtalálták az északi kaput. A

álma volt, vagyis, hogy szárazföldön és tengeren is biztosítsa

komor őrök némi kérdezősködés után és egy aranycsikó

városának elsőségét, megteremtve a békét és jólétet polgárai

jótékony rábeszélőereje hatására kinyitották a kapu egyik ajtaját,

számára, és elérte, hogy ne fenyegesse külső vész a

és Giuliana és Tamás a városban találta magát.

városállamot.

Velence

azonban

nem

szövetkezett

más

A hosszú út pora, a természet lehelete hagyott nyomot

hatalmakkal olyan sikeresen, ahogy d’Oria jó érzékkel és

külsejükön, a fáradtság elcsigázta őket, és a sötét sikátorokban

diplomáciai fogásokkal megnyerte Károly, német-római császár

bolyongva nehezen ismerték ki magukat az ismeretlen épületek

támogatását,

között, mégis boldogok voltak, hogy megérkeztek. Tamás

védelmet biztosított Genovának, míg Velence örült, ha a törökkel

keresett egy fogadót, ahol jó vacsora mellett megpihentek,

való komolyabb csatározásokat elkerülhette.

hátasaikat pedig istállóba vezették és ellátták őket. Az éjszaka szinte

elsuhant,

egymásba

fonódva

édesen

aludtak,

és

Andrea

és

sikeres

d’Oria

hadvezérként

híres volt

a

flottájával

pogányokkal

tengeri

szemben

tanúsított vitézségéről, 1535-ben Tunisz mellett harcolt Károly

szerelmesebben ébredtek, mint ahogy lefeküdtek.

császár

csapatával,

1541-ben

Algír

ostromakor

pedig

Reggel első dolguk volt megtudni, hogy merre található a

megmentette az uralkodó seregét a megsemmisüléstől. Mindig

doge, Andrea d’Oria palotája, valamint tájékozódni a felől, hogy

készen állt arra, hogy akár életét is kockáztatva szembeszálljon

mi történt az elmúlt napok során Genovában és azon túl.

a törökkel a keresztény világ védelméért olyan elszántsággal,

Giuliana emlékezett a város első férfijének arcára, mert d’Oria

ahogy 52

az

első

keresztes

lovagok

indultak

Jeruzsálem

felszabadítására,

vagy

ahogy

Oroszlánszívű

Richárd

hogy őméltósága ebédre várja őket, de ezt a megtiszteltetést

megmutatta bátorságát a szaracénok elleni küzdelemben, akik

csak annak köszönhetik, hogy még mindig nem felejtette el a

maguk is félelemmel vegyes tisztelettel emlegették nevét, amikor

Loredan-nevet, amelyet egykor egyet jelentett az őszinte

egy szál karddal a kezével is képes volt kiverekednie magát a

barátsággal, amelyet Guiseppe Loredan iránt érzett, és ha ennek

szorult helyzetből, és ezzel megfordította a csata menetét.

az embernek a lánya ilyen messzire keveredett hazájától, akkor

Igaz, a keresztes hadjáratok vérbe és szenvedésbe fúltak,

kötelességének érzi, hogy meghallgassa azon ifjúval együtt,

a lovagok hölgyei és hátrahagyott asszonyai magukra maradtak,

akinek idegen hangzású neve neki nem mond semmit - mondta

és a szent cél, Jeruzsálem visszahódítása is légvárrá vált, az

a titkár, miközben a Gyulaffy szó kiejtésével küszködött.

évszázadok eltelte után úgy tűnt, értelme sem volt sok, bár a

A

palota

egyik

kisebb

fogadótermébe

kísérte

két

lovagok egy csoportja, a templomosok talán találtak valami szent

fegyveres őr a fiatal párt, és amint beléptek a helyiségbe, nem

kincset Salamon templomának ősi falai közt, és ezt a titkot több

volt kétségük, hogy a számos jelenlévő közül megtalálják azt az

emberöltőn keresztül őrizték, átadva a tudást a beavatottaknak

embert, akinek jóindulatától oly sok mindent függött. D’Oria doge

nemzedékről nemzedékre. Tamás hallott erről egy történetet

egyenes tartású, méltóságteljes ember benyomását keltette, aki

mesterétől, aki úgy tudta minden tudás és titok, amit a

halk szóval is képes parancsot adni. Megnyerő arcának markáns

templomosok

Lothian

vonásai hosszú, küzdelmes évekről meséltek, a nyolcvanegyedik

környékén, Roslynban, egy kis kápolnában van elrejtve,

évét taposta már, de szemei élénken, sőt kissé fürkészően

amelynek szépségéhez hasonlót keveset alkotott emberkéz az

csillogtak, a tapasztalat és az értelem tüze lobogott bennük.

ismert világban.

Bársonyzöld

felfedeztek

valahol

dél

Skóciában,

zekében,

azúrkék

nadrágban

ült

a

hosszú

A doge palotája Genova mellett, Fassolóban állt, nemes

tölgyfaasztal végében, és egy finom mozdulattal intett Giuliana

büszkeséggel mutatva a város és vezetőjének hatalmát és

és Tamás felé, hogy lépjenek közelebb. Tamás, ahogy a doge

erejét. Tamás és Giuliana a délelőtti órákban bejelentkezett

előtt meghajtotta magát, egy hirtelen mozdulattal a plébános által

d’Oriához. A doge titkára hosszas várakozás után közölte velük,

szerkesztett házasságlevelet csúsztatta a kezébe. 53

- Üdvözöllek fiatal barátom, és téged Giuliana lányom,

Mondd,

mit

kívánsz

tőlem

mindezek

után,

mert

én

üljetek mellém és világosítsatok fel arról, ami veletek történt,

legszívesebben azt is letagadnám, hogy nálam jártatok, nincs

mert kicsit kusza számomra, hogy miért tettetek meg ilyen nagy

szükségem Signore Loredan esetleges bosszújára, ami könnyen

utat Velencéből, hogy velem találkozzatok - mondta és egy kis

megtalálhatná a felém vezető útját, ha esetleg tennék értetek

mosoly bujkált a szeme sarkában, amint a levelet átfutotta és a

valamit?

lányra pillantott - Signora Gyulaffy -, tette hozzá nyomatékkal.

- Tekintettel szorult helyzetünkre és Giuliana ősi származására, a Loredánok és a Gyullaffyak tiszteletére csak annyit kérek

Giuliana szapora olasz beszédbe fogott, ahogy történetük

méltóságától,

minden fordulatát elsorolta, Tamás közben alig tudta követni,

hogy

egy

rövid

ideig

itt

tartózkodhassunk

Genovában, és talán segítséget ahhoz, hogy egy távoli vidéken,

csak a lány heves gesztusai segítettek megérteni egyes,

a skótok földjén új életet kezdhessünk, egy menlevelet kérnék

érzelemtől fűtött mondatait. Közben megkezdték a kilencfogásos

uramtól, hogy ezen a hosszú utazáson szabad járásunk legyen a

ebéd felszolgálását, és a doge türelmesen hallgatott, csak egy-

francia és az angol király birtokain, semmi mást nem kívánok -

egy étek között tett fel kérdéseket, láthatóan az ebéddel legalább

felelte bátran és öntudatosan Tommaso Gyulaffy.

annyira el volt foglalva, mint ahogy Giuliana szavait próbálta

- Nem tudom, Giuliana milyen erős hatalom kötött ezen ifjúhoz -

megemészteni. Miután a sültek, kappanok, halak lassan

szólt a lányhoz a doge Tamás helyett, majd némi töprengés után

elfogytak az asztalról, és egy mézzel édesített lepényt szolgáltak

újra beszédbe kezdett: - Bizonyos szempontból nem sokat

fel utolsó fogás gyanánt, d’Oria Tamáshoz fordult és a

tehetek, hiszen most már férj és feleség vagytok, bár ha

következőt kérdezte:

akarnám, visszavitethetnélek benneteket Velencébe, és ezzel

- Tudod, hogy nagy merészség volt részedről Velence

tisztáznám magamat Guiseppe volt barátom előtt, talán ez lenne

egyik legszebb és leggazdagabb gyöngyszemét elrabolnod, de

a leghelyesebb, de kétségkívül a legszerencsétlenebb megoldás

van-e elképzelésed, hogy mit fogtok egymással kezdeni vagyon,

- és amint elgondolkozott egy darabig, Tamás és Giuliana

ház és birtok nélkül Giuliana szüleinek haragjától félve.

lelkébe újra visszaköltözött egy reménysugár. - Megteszem azt, 54

amit kérsz tőlem, Signore Gyulaffy, holnap ilyenkor jöjjetek

mondott a házigazdának, és az ebéd befejeztével visszatért

vissza a papirosért, de a következőket jól fontoljátok meg -

Giuliánával az Arany Oroszlán fogadóba, ahol újra mindent

folytatta -, mostantól csak magatokra számíthattok, és lehet,

meghánytak-vetettek, és lány megértette, hogy Tamást valami

hogy szerencsésen eljuttok Skóciába, olyan távoli vidékre

olyan meggyőződés hívja Skóciába, amit ugyan még nem értett

készültük, hogy több nehézséggel és veszedelemmel kell

egészen, de érezte, hogy követni fogja. Próbálta faggatni, hogy

szembenéznetek, amire lehet, nem volt példa életetekben, bár

miért kell ilyen távolra utazniuk, hiszen a francia király földjén

Signore Gyulaffy sorsát nem ismerem annyira, talán van annyira

vagy akár Genovában is letelepedhetnének, amire Tamás azzal

eltökélt, hogy ezt a nemes fiatalasszonyt megóvja minden bajtól

érvelt, hogy csak Skóciában tudja magát teljes biztonságban

és tisztességes életet biztosítson neki. Franciaországot a

érezni,

vallásháború dúlja, Angliában bizonytalan a helyzet, Skóciában a

tökéletesíteni.

főurak

torzsalkodnak

a

hatalomért,

még

egy

és

mesterségét,

az

ötvösséget

csak

ott

tudja

fegyveres

Tamás tanítómestere, Bernát atya - évekkel ezelőtt -

csapatnak is nehéz lenne eljutnia ilyen távoli helyre minden baj

elmesélt egy legendát a Szent Grál kehelyről is, amelyet a Brit-

nélkül, ezért adok kétszáz aranyat, hogy ne kelljen nélkülöznetek

szigetekre vittek a templomos lovagok, de évszázadokkal ezelőtt

utatok során. Périgord-ban, Limoges városában tartózkodik

nyoma veszett. Ez a kehely, melyben Arimatheai József felfogta

unokafivérem, Filippo, aki francia földön eligazít benneteket,

Krisztus vérét, egy olyan kődarabból lett kifaragva, amely az

idáig ér el a kezem, a többi már azon múlik, hogy a szón és a

égből hullott alá, és varázserővel felérő tulajdonságokkal

fortélyon kívül a fegyverrel is jól bánjon, Tommaso Gyulaffy -

rendelkezett azok számára, akik tiszta lélekkel közeledtek feléje.

mondta és felemelte az egyik kristálypoharat, hogy szomjúságát

Arthur király és lovagjai Kr. u. az V. században megpróbálták

némi vörösborral enyhítse: - És most igyatok velem egyet! -

felkutatni, de soha nem találták meg, ők abban hitték, hogy a

fejezte be hosszas mondandóját.

kehelyből az élet vize folyik, amely nem csak bőséget és jólétet

Tamás tisztelettel nézett a dogé-ra, valóban meglepte

biztosít, hanem az örök ifjúság titkát is felfedi annak, aki ajkához

d’Oria nagyvonalúsága és jóindulata. Udvariasan köszönetet

érintve iszik belőle. 55

Tamás elmondta még, hogy sok más hasonlóan érdekes

sorsának gyeplőjét szorosan kell tartania, mert tudnia kellett,

elbeszélést hallott erről az országról, annak is legészakiabb

hogy a lovak most az ő akaratának engedelmeskednek, s nem

tájairól, a Shetland- és Orkney-szigetekről és a Hebridákról,

az élet szeszélye űzi a szenvedések és megpróbáltatások

amelyekről ő tudni szeretne mindent, és lehet, hogy nem

Szküllája és Kharübdisze közé, amit a valóságban tapasztalt

véglegesen szeretne ott élni, egy pár évet annak szentelne, hogy

meg a török gályán raboskodva.

tudását

rejtélyes kelta

Megpróbálta magában annak módját is kitalálni, hogy a

díszítések titkát, megtanulja a skótok ősi nyelvét, a gaelic-et és

kettős célt: önmaga boldogulását és szüleiről való gondoskodást

azon rejtélyes eljárásokat, amelyek bizonyos alkimisták fedeztek

hogyan lehetne ebben a helyzetben együttesen véghezvinni, és

fel a fémek tulajdonságaival és megmunkálásával kapcsolatban.

arra jutott, hogy a levelet, amelyet atyjának szánt, még reggel

De legfőképpen Giuliánával szeretne boldogan és nyugalomban

megírja, s benne részletesen megindokolja ezen döntő lépését,

élni, ha nem fél egy ilyen nagyívű vállalkozástól és annak

megokolva azt, miért nem tud visszatérni Magyarországra, a

minden veszélyétől.

veszprémi házba.

A

tökéletesítse,

velencei

hogy megismerje

lány

komolyan

a

elgondolkozott

Tamás

Másnap a palotában megkapták a doge menlevelét és a

beszédén, amely feltárt egynémely ismeretlen tájékot Tamás

kétszáz aranyat, és úgy döntöttek, hogy október 23-án fognak

lelkéből, vágyaiból, és egy éjszakányi forró öleléssel mondott

újra útnak eredni, ennyi idő elegendő lesz az előkészületekhez.

igent minden tervre, amely végleg megerősítette az ifjú Gyulaffyt

Kényes

egyensúly

uralkodott

ekkor

Észak-nyugat

abban, hogy Giuliana tényleg neki teremtetett, és utazásuk

Európában és a Brit-szigeteken is. A Habsburgok hatalma

sikerrel fog járni, ha tudja, hogy társára minden körülmények

megerősödött, a német-római császár uralta Közép-Európát és

között, feltétlenül számíthat, ő a legértékesebb kincse, amely

Spanyolországot, a török fenyegette a kontinens határvidékét, és

többet ér, mint maga a szent Grál-kehely. Azon is gondolkodott

dúlt a harc a katolikusok és protestánsok között, amely

Tamás, hogy szüleit sem akarja végleg magára hagyni, ezzel

belháborúhoz

Giuliana sem lehetett másképpen, de érezte, hogy most

kedélyeket Skóciában a katolikus monarchia és a rebellis hitű 56

vezetett

Franciaországban,

és

felszította

a

nagyurak közt. Skót földön névleg Stuart Mária uralkodott, de

delel és nyugszik a nap, amely lehetővé teszi, hogy éjszakára

mindössze hétéves volt, és anyjával Guise Máriával egy francia

már fedett hajlékba érjenek.

kastélyban nevelkedett és készült a trónra, miközben a

Azt is kigondolta magában Tamás, hogy utuk során csak

pártviszály teremtett zavaros helyzetet a skót felföldön, amely

olaszul fognak érintkezni idegenek előtt, és ha kérdezik őket

hagyományosan a katolikus vallás otthonának számított, bár

uticéljuk felől, akkor azt fogják válaszolni, hogy zarándokként

ebben ennek a hitnek volt egy olyan ősi, talán kelta vonása,

Canterbury-be akarnak eljutni, imádkozni azért, hogy Giuliana

amelyet csak a skótok érthettek, akiknek ősei már több másfél

beteg testvére, Alessandro visszakapja szemevilágát.

ezer éve vagy még régebben éltek ezen a vidéken.

Amikor ezt elmesélte Giuliánának, újra eszébejutott kedves barátja, akivel annyi szép és boldog napot töltött el

Tamás a következő napokon megtervezte az útvonalat

Velencében és magyarországi utazásuk alatt, nem beszélve az

Genovától Limoges-ig és azon túl Normandián át Artois-ig, ahol

erdélyi fejedelem udvarában eltöltött időről. Fráter Györgynek

Calais kikötője található, és ahonnan a legrövidebb tengeri út

vajon sikerült-e segítséget kérnie a velencei dogétól, és vajon

vezet Angliába.

mennyi ideig képes a törököt távoltartani fejedelemségétől? -

A dogétól kapott pénzen új ruhát vett Giuliánának és

gondolkozott el egy darabig Tamás, és ekkor megint szülei jártak

magának, valamint mindazon szükséges dolgokat, amelyek egy

a

hosszú utazás során hasznukat vehetik, de mindemellett nem

Magyarországra, mert életének

tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy ne vásároljon egy

most jött el annak ideje, hogy idegen földön, a messzi északon

finoman díszített ezüst zsebórát, amely eladója szerint egy

megtalálja azoknak a dolgoknak, eszméknek és ideáknak a

hónap alatt sem késik többet egy-két másodpercnél, valami

lényegét és értelmét, amelyek oly sok kérdést ébresztettek

különös neve volt ennek a szerkezetnek, chronométernek hívták,

benne tanulóévei és mesterével folytatott diskurzusai során, és

és Tamás már régóta vágyott egy ilyen megbízható időmérőre,

el akart jutni azon szent helyekre, Canterbury-be, Yorkba,

hiszen így könnyen meg tudta mondani előre, hogy mikor kel,

Melrose-ba, Rosslynba és Edinburgh-be, amelyeket már annyira 57

fejében,

de

tudta,

hogy

most

nem

térhet

vissza

a nagy esélye ez a pillanat,

ismert régi kódexek leírásai alapján, mégis igazi valójukról oly

hideget szinte metszővé tette, mégis addig nem pihentek, míg

keveset tudott.

meg nem látták a parton horgonyzó hajók árbocait, míg nem

1549. november 2-án értek Limoges-ba, ahol sikerült

érezték a sós levegő párás hűvösségét, a tenger vad, mégis

találkozniuk Filippo d’Oria-val. Miután megmutatták a doge

szép előhírnökét.

levelét, Filippo szíves vendégszeretettel fogadta őket, és

Hátasaikról szétnézve valóságos kavalkád tárult szemük

felajánlotta ideiglenes lakhelyét, egy kétszintes városi palotát,

elé, hajók érkeztek és indultak, két és háromárbocos gályák

hogy ott töltsék a következő napokat, vagy ott tartózkodjanak

különféle

addig, amíg kedvük tartja. Filippo üzleti útról érkezett Flandriából,

környéken pedig matrózok, rakodóemberek nyüzsögtek, az

értékes kelmékkel kereskedett, és már sokszor megjárta az utat

egész látvány hasonlatos volt egy felbolydult méhkashoz, mégis

Genova és Brughes közt, így értékes ismeretekkel rendelkezett a

valahogy rendezett sürgés-forgás volt ez a maga hangos

biztonságos és kényelmes utazás részleteiről. Meglehetősen jó

zsivajával, vezényszavaival, kiáltásaival és a mindenféle nyelven

hangulatban volt a doge unokafivére, mert szerencsésen túladott

szóló

egy nagyobb tételű keleti és itáliai kelmét, és a nyereségből

visszhangoztak és lüktettek.

kétszáz göngyöleg finom flandriai szövetet is vásárolt, amely a

felségjelekkel,

ismeretlen

mondatfoszlányaival,

amelyek

zászlókkal,

a

fiatal

a

pár

dokkok

fülében

Tamás beszédbe elegyedett egy fiatal korzikaival, és

kétszintes ház jelentős részét elfoglalta.

megpróbálta megtudni, hogy van-e olyan hajó, amely Angliába

November 3-án újra felkerekedett a fiatal házaspár és a

tart, aki elmondta, hogy tudomás szerint az elmúlt hónapban

következő napokon maguk mögött hagyták Blois és Vermandois

nem kötött ki angol hajó, és nem is várható, és ő személy szerint

tartományait, és két nap lovaglás után megérkeztek az Artois-

nem is szeretne találkozni egyetlen angollal sem, mert nem akar

ban lévő forgalmas kikötőbe, Calais-be.

veszedelmet vonni a fejére, hiszen protestánsokkal nem

Tamás és Giuliana már messziről megpillantotta az

tanácsos beszélgetni mostanában, főleg ha azok még félig-

Északi-tenger kék horizontját, amelyen fehér fodrok táncoltak,

meddig még ellenségnek is számítanak. Gondolkodóba esett

hiszen erős tengeri szél érkezett Anglia felől, és ez a novemberi

Tamás ezen a beszéden, és úgy döntött, hogy a délutánt a 58

kikötőben fogják tölteni, hogy óvatosan kitudakolják, hogy mi a

visszavonultak egyszerű, nyugalmas szobájukba, és csendes

lehetséges módja a tengerreszállásnak, és hol található az a

tanakodásba kezdtek:

kapitány, akinek a hajójára feljutva elérhetnek a franciák által

- Mondd Giuliana, nem fordultak meg olyan befolyásos

nem szívlelt szigetre.

vendégek

apád

házában,

akik

Angliában

segítségünkre

lehetnének? - nézett Tamás kérdően Giuliánára.

November 6-án, délután három órára járt az idő,

- Most ahogy visszaemlékezem, sokan vendégeskedtek

északnyugati fagyos szél borzolta Giuliana hosszú kacskaringós

nálunk, és sokan érkeztek messzi földről, akiknek az arcát

fürtjeit, a nap már bágyadtan, mégis érezhetően simogatta

megjegyeztem, de keveseknek tudom visszaidézni a nevét, talán

arcukat, és a túlpart elérhetetlenül messzinek tetszett.

egy angol nemesúr járt nálunk, aki Canterbury-ből jött, a neve

A horizontot kémlelték hosszasan, és közben egymásra

most nem jut eszembe. Viszont Alexandrosz Küproszt soha sem

néztek, tisztán és szerelmesen, kicsit fáradtak voltak, lelkükben a

fogom elfelejteni.

várakozás és izgalom elegyedett, úgy tűnt, hogy jó darabig kell

- Mi történt valójában, amikor Küprosz eltüntetett téged?

Calais-ben tartózkodniuk, de titkon az remélték, hogy valami

Hogy sikerült kijutnod a teremből vagy Küprosz tényleg

biztató történik, és mégis akad egy gálya az elkövetkező

varázslattal élt?

napokban, amely továbbviszi őket. A messzeségben azonban

- Magam sem tudnám pontosan megmondani, de az

nem jelent meg újabb vitorla, és az idő is egyre hidegedett, és

biztos, hogy a saját lábamon hagytam el a fogadótermet. Az

Tamás azt javasolta, hogy keressenek szállást maguknak a part

emelvény mögött volt egy sötét függöny, mögötte pedig egy

közelében, ahonnan a tengerre kilátásuk van, és majd meglátják,

rejtett kijárat a ház pincéjébe, amely kivezet az udvarba. Erről te

hogy holnap mitévők legyenek.

nem tudhattál, apám féltve őrzött titka volt ez, ezen az úton

Találtak is egy félreeső fogadót, a kikötőtől nem messze,

távoztak az olyan vendégek, akik incognitójukat meg akarták

és mivel a dogétól kapott pénz még nem fogyatkozott meg

őrizni, és apámnak jópár ilyen vendége volt - mondta Giuliana.

számottevően, bőséges vacsorát költöttek el aznap este, aztán

- Akkor Küprosz hogyan fedezte fel? 59

- Ez rejtély számomra is. Talán Küprosz kitalálta, hiszen olyan

- Ha sikerül átkelnünk a Csatornán, akkor először Canterbury-be

éles, fürkésző tekintetű férfi volt, esetleg apám elárulta neki, bár

megyünk

ezt nem hiszem igazán. De hogy tudta elérni azt, hogy egy ideig

segítségére is számíthatunk angol földön.

senki ne nézzen rám, amint félrelibbentem a függönyt, azt

az

életedet.

Visszamentem

kell

rád,

talán

vagy némi bizonyosságot arról, hogy mikor szállhatnak tengerre.

volna, nem tudtam volna elviselni, hogy egy másik férfivel össze

emlékeznie

szerencsével járnak, és mégis találnak egy alkalmas vitorlást

- Sokat köszönhetünk neki, ha nem segít, végleg elvesztettelek volna

felkeressük őt,

Másnap ismét meglátogatták a kikötőt, hátha nagyobb

hiszem, sohase fogom megtudni.

kötötted

és

Az idő enyhébb volt, kevés gyér felhő mellett a nap elő-

volna

előbukkant, és a szél ereje is jelentősen csökkent. A parton

Magyarországra és katonaként harcoltam volna a török ellen

sétált Tamás Giuliánával, és egyszerre feltűnt egy négyárbocos

addig, míg egy szablya vagy golyó nem oltotta volna ki életemet.

vitorlás, amelynek fedélzetén serény munka folyt és idegen

Hiszen olyan keveset ért volna az élet nélküled. - mondta Tamás

kiáltások hallatszottak felőle. A kereskedelmi hajó tegnap éjjel

és arcát Giuliana selyemfényű hajához érintette szelíden.

kötött ki Calais-ban, és Tamás megtudta, hogy Samuel Longhorn

Még tovább beszélgettek, évődtek, felidézték utazásuk

a kapitánya, aki aznap tizenegykor indul, hogy a messzi keletről

némely epizódját, az este gyorsan elszállt, olyanok voltak, mint

hozott rakományát, fűszereket és teát eljutassa az angliai Rye

két játékos delfin, akik a kékes-zöldes lagúnában kergetik

kikötőjébe, amely egyike a híres Cinqueports-nak, az öt

egymást, és nem tudnak betelni a siklás örömével és a

legnagyobb kikötőnek az angol partokon.

szabadság édes mámorával. - Miles Coverdale - mondta hirtelen Giuliana, - így hívták az

Tamás izgatottan megtudakolta, hogy Longhorn kapitány

angolt. Tudósféle ember lehetett, apám hosszasan beszélgetett

merre található, és egy óra múltán már arról egyezkedett vele,

vele a könyvtárszobában, és olaszul is jól tudott, igen, még

hogy hány aranyért lesz hajlandó kettejüket a White Arrow

nekem is kedveskedett, egy francia nyelvű énekeskönyvvel

fedélzetén elvinni, biztosítva számukra egy apró kabint is az

ajándékozott meg.

utazás időtartamára. 60

Tamás

és

Giuliana

kevés

ingóságukat

sebtiben

és az ország legfőbb védelmezőjének, az egyik leghatározottabb

összepakolták, két kitartó, erős lovukat Tamás eladta a

és legkeményfejűbb király volt, aki kiszakította az országát a

fogadósnak, bár nem szívesen vált meg tőlük, hiszen eddig

pápa fennhatóság alá tartozó szent szövetségből, és megtette

olyan megbízható társaik voltak, de a vitorláson nem lehetett

magát az anglikán vallás fejének, amely alapjában katolikus

helyet adni nekik. Az út nem tartott tovább öt óránál, erős,

gyökerekből táplálkozott, de megjelentek benne a protestáns

egyenletes szél duzzasztotta a négy fővitorlát, és a hajó orránál

tanítások és gondolatok, mégis alapjában különbözött ez a hit a

a fehér habot szántott a méltóságteljes és hosszú hullámokba,

francia hugenották vagy a német lutheránusok vallásától, mégis

biztosan dacolt a sötétkék vízhegyekkel és -völgyekkel, bár néha

Henrik így elérte, hogy az egységes katolikus Európa mellett

a fehér tajték ellepte a fedélzetet is, ilyenkor egy pillanatra

vezető szerepet nyerjen a formálódó északi protestáns területek

tengeri harmat lepte el a tiszta levegőt, amelynek cseppjein a

és országok között.

nap fénye csillogott, szép és félelmetes látvány volt ez, merőben

Az ősi szent helyekkel kíméletlenül bánt Henrik vagy

különböző a Földközi-tenger kiszámíthatóságától és csendes,

Harrik király, ahogy fiatalkorában hívták. Glastonbury Aritmatheai

meleg tengerpartjaitól, akár Velencében vagy Genovában.

József által alapított katedrálisát földig romboltatta, pedig ez a

Longhorn kapitánynak csak annyit árultak el, hogy

hely többnek számított katolikus védőbástyánál, a régi kelta

zarándokként Canterbury-be tartanak, aki hitte is, nem is Tamás

őslakok legendái is ehhez kötődtek, állítólag ide temették a

tört angol szavait, inkább az a huszonnyolc aranydukát győzte

legendás Arthur király és feleségét, Guinevert is, bár ezeket a

meg igazán, amelyet a magyar legény előre kifizetett, valamint

sírokat soha nem találták meg.

d’Oria doge levele, amely egyértelmű tette számára utasainak

Skóciában is a változás szele fújt, új prédikátorok jelentek

előkelő származását, és ezért nem firtatta tovább céljukat angol

meg a szószékeken, akik anyanyelvükön hirdettek nagyobb

földön. Henrik, a nyolcadik az angol uralkodók sorában ezen a

szabadságot a nép fiainak, s közülük is a legdörgedelmesebb és

néven, egyszerre tartotta magát a katolikus hit védelmezőjének

legszélsőségesebb John Knox számított, aki nem csak a 61

földművesek körében keltett visszhangot, de a skót nemesség

skótok

egy részét is megnyerte.

irányították a Brit-sziget északi csücskét.

Stuart Mária, aki december 7-én ünnepelte hetedik születésnapját,

Skócia legfiatalabb

királynőjeként

a

történetében,

mert

ettől

kezdve

Anglia

uralkodói

Az éjszakát Tamás és Giuliana Rye városának patinás, a

saint-

Mermaidhez26 címzett fogadójában töltötte. A házat jellegzetes

germain-i kastélyban tartózkodott anyjával, Mary of Guise-zel, és

fagerendákból és kövekből építették, a kikötőváros főutcáján volt

nem tudhatta még, hogy mennyi ellenség, rosszakaró fogja

található, és egy növényekkel övezett belső udvar tartozott

nehezíteni uralkodását, és nem sejtette azt sem, hogy

hozzá.

tizenötévesen kötetett házassága a francia dauphinnal milyen

A fiatal pár úgy határozott, hogy egy-két napig itt fognak

rövid ideig fog tartani, hogy egyedül küzdjön meg a hatalom

tartózkodni, amíg kellően kiismerik magukat az új országban,

nehéz terhével az elkövetkező években.

hogy nekivághassanak útjuk utolsó szakaszának, amelynek

Az igazi irányítás jelenleg James Hamilton, Arran második

végcélja Edinburgh, a skót uralkodók városa. Giuliana olaszul és

grófja és régens kezében volt, aki a trónhoz való jog alapján

franciául értett, de Tamás ismerte némileg az angol nyelvet

számbajöhetett a gyermek Mária mellett, de a rebellis hitű

mestere jóvoltából, aki az ötvösmesterségen kívül jártas volt a

nagyurak is meg szerették volna fogni az ország gyeplőjét,

septem artes liberales-ban, azaz a hét szabad művészet

amelyet a háborúskodás annyi évszázadon keresztül sújtott

valamennyi ágában és az európai nyelvek többségében, ha ő

elsősorban az angol hódítók alakjában. 1542. december 8-án,

nem látta el vonna Tamást ennyi ismerettel, a magyar legény

amikor a linithgow-i vár falai között meglátta a napvilágot Stuart

talán nem indul el a szellem gyarapításának véget nem érő útján,

Mária, apja borús jóslatot mondott, „leánnyal kezdődött és

hogy még életében megtalálja azt a végső bölcsességet és

leánnyal fog végződni”, és öt napra rá eltávozott az élők sorából.

választ, amelyet minden ember keres egyszer élete során, de

Qeen Mary of Scots-szal végül pallos végzett Erzsébet királynő

van aki, soha nem hagy fel az élet titkainak fürkészésével, és

parancsára, negyvennégyévesen, tizenkilenc fogságban töltött

Tamás ezen emberek közé tartozott, a szóval és tudással

esztendő után 1587. február 8-án. Ezzel egy korszak zárult le a

26

62

A sellőhöz címzett fogadó.

ugyanolyan gonddal bánt, mint a megmunkálandó acéllal,

hatására az időjárás majdnem annyira enyhe volt, mint

arannyal, ezüsttel és ékkövekkel.

Velencében, fogadó

sem

olyan

szigorú,

mint

Tamás

szülővárosában, Veszprémben, ahol egynémely télen derékig is

reggelijüket, ebédüket és vacsorájukat egy nagyobb szobában

gázolni lehetett a hótakaróban. Az ismeretlen ország megannyi

fogyasztották el, amelyet a kandalló barátságos fénye világított

meglepetést tartogatott számukra, nem csak az angol beszéd

meg esténként, itt tapasztalták meg azt a nyugalmat és

volt annyira különböző a dallamos olaszhoz vagy a karcos

barátságos atmoszférát, amely nagyban különbözött a Velence

hangzású magyarhoz képest, hanem a házak, a zöld dombok és

mediterrán lüktetésétől, a déli népek temperamentumától,

völgyek, a csupasz tengerparti sziklák és a kevés erdő egy

egyfajta időtlenség érzete lett úrrá rajtuk, mintha a fogadó már

merőben más környezetet, egy más világot sejtetett.

10-ig

a

közel

kényelmét,

November

élvezték

és

ötszáz éve állt volna ezen a helyen, és azóta nem is változott

1549.

november

11-ének

reggelén

a

két

fiatal

volna semmi jelentősen, talán az egykori keresztes lovagok is

felkerekedett Canterbury városának irányába.

Indulásuk előtt

megfordultak ugyanezen falak között, akik talán itt itták az utolsó

Tamás némi felvilágosítást kért Richard Dudley fogadóstól, hogy

áldomást, mielőtt hosszú tengeri kalandjukra indultak volna.

milyen irányban érdemes lovagolni, és milyen nehézségekkel

Tamás gondoskodott két jóféle hátasról, amelyeket a dombra

kell számolniuk útjuk során.

épült város lábánál tartott hétvégi vásáron vett öt aranyért, és

A fogadós elmondta, hogy a leghelyesebb, ha Dover

remélte, hogy ezen jószágoktól már soha többé nem kell

váráig a tengerparton haladnak, majd onnan északra kell

megválnia,

fordulniuk, és ha szerencsések és a lovaik is bírják este tíz órára

saját

lovaként,

egy

hároméves

fekete

mént,

Giuliánának egy kezes szürkésfehér négylábút.

elérhetik céljukat. Tamás óvatosan azt is megtudakolta, hogy mi

Canterbury körülbelül hatvan mérföldre feküdt a kikötőtől,

a helyzet a skótokkal, háború vagy békesség van-e a két ország

Tamás úgy vélte, hogy még az óévben el tudják érni, ha

között, de ekkor a fogadós arca elkomorodott és annyit

nagyobb mennyiségű hó nem esik addig, de ez nem volt gyakori

mormogott a foga között, hogy nem akar beszélni a „bastard

ezen a vidéken, mert a partok mellett a melegvizű áramlat

scotsmen”-ről, mert két éve a pinkie-i csatában elvesztette egyik 63

fiát, és azt is elmondta nagy nehezen, hogy tizenötezer angol

vágott, a tenger permete megnedvesítette arcukat, és arra

győzte le a skót sereget, és az átkozott skótokat újra móresre

gondolt a Magyarországból messzire vetődött legény, hogy

fogják tanítani Edward király lovasai, csak idő kérdése, amikor a

bármilyen nehézség is adódjon az elkövetkező időszakban, át

vörös angol kereszt Edinburgh várának legmagasabb csúcsán

fogja verekedni magát az akadályokon, és ha kell, a kardját is

fog lobogni. „Remélem, ezt a napot még meg fogom élni”, -

használni fogja, hogy egyrészt megvédelmezze élete szerelmét

fejezte be Dudley eltökélt hangon.

és megóvja saját testi épségét, de mindenképpen el fognak jutni

Eddig is úgy gondolta Tamás, hogy a legnehezebb

a Skót Királyságba, ahol reménye szerint meg fogja teremteni

feladatot az angol-skót határ átlépése fogja jelenteni, és az a

azt a szabad életet, amelyről eddig csak gondolkozott és

reménye, hogy a két ország nem áll háborúságban egymással,

álmodott.

most egy csapásra összeomlott. Giuliánának nem fordította le a

Néha maga sem tudta biztosan, hogy mi is az pontosan,

fogadós összes szavát Tamás, mert nem akarta, hogy ezen a

amit ilyen messze, a világ északi peremén keres, de tudta, hogy

nehéz napon még a borús jövővel és új veszélyekkel keltsen

saját szemével kell meglátnia azt a vidéket, amelyről egyszer azt

nyugtalanságot kedvese lelkében, csak annyit mondott neki,

olvasta egy kéziratban, hogy ott a hegyek, völgyek, folyók és

hogy az angolok nem szívlelik északi szomszédjaikat és némileg

tavak közt találhatóak olyan kitüntetett helyek, barlangok,

zavaros

források, erdős ligetek, ahol a szférák hangjai szólnak, de csak a

a

biztonságosan

helyzet

a

határvidéken,

eljuthatnak,

ha

erős

ám

Canterbury-be

tempót

diktálnak

legnemesebbek hallhatják meg ezt a zenét, a hárfa lágy hangját,

hátasaiknak.

a vizitündérek és a sellők énekét, amelyhez fogható szépséges

Rye városkapuját elhagyva megindultak a tengerparton,

muzsikát emberi halandó csak a Mennyországban hallhat.

amely meglehetősen lapos lévén lehetővé tette, hogy az ügetés

Tamás már régóta vágyott arra is, hogy szerelmével egy

helyett néha vágtába kezdjenek. Ilyenkor különösen szerette

csendes házban, messze a világ zajától és lármájától éljen, hogy

Tamás Giuliana alakját elnézni, amint izgalomtól és boldogságtól

elkészíthesse azt a műremeket, amihez minden tudása,

átitatva együtt száguldottak a fövenyen, a szél az arcukba

tehetsége és az összes 64

mesterségbeli fortély szükségeltetik,

hogy létrehozzon valami maradandót fémből és kristályból,

jóval lassabban juthattak előre. A reggeli napsütést hirtelen

aranyból, ezüstből és drágakövekből, ahhoz hasonlatosat,

leereszkedő köd, tengeri pára és szemerkélő eső váltotta fel,

amilyen a magyar Szent Korona, egy szobrot talán vagy egy

amikor a magasan fekvő Dover várát messziről megpillantották,

különleges kelyhet, egy nyakéket, valamit, amit eddig még

és ekkor megkönnyebbültek, hogy a rosszra forduló időben nem

sohasem alkottak meg úgy, ahogy Tamás elképzelte magában.

tévedtek el, és elhatározták, hogy rövid pihenőt tartanak mind

Úgy érezte, hogy mindezeken túl, egy fiúra vagy lányra is

saját maguk és lovaik érdekében.

vágyik, talán jobban mint minden másra, akit felnevelhet

Dover sziklái meredeken meredeztek a tenger szürkéskék

békében és szeretetben, akit megtaníthat mindenre, amit

keskeny csíkja fölé, jó viszonyok közt akár a francia partokat is

életében fontosnak érzett, hosszú, vidám esztendőket kívánt

látni lehetett volna erről a helyről, de Tamás és Giuliana örült,

magának és családjának, és úgy érezte, hogy soha nem akar

hogy legalább egymást nem veszítik szem elől, ugyanakkor most

meghalni, bár azt már régóta tudta, hogy a halál nemcsak hogy

érezték először azt a zordságot és vadságot, ami eddig

elkerülhetetlen, hanem kiszámíthatatlan is, elég egy eltévedt

ismeretlen oldala volt az angol szigetnek. Nem akartak

golyó, egy gonosz és hirtelen penge vagy végzetes betegség,

leereszkedni a hegyről a partra, hogy menedéket keressenek,

mint a búvópestis vagy a lepra, látott ő már ép embert két nap

hanem egy kolostorszerű épület felé igyekeztek, amely Dovertől

alatt is elmenni, mégis volt egy homályos gondolata, hogy ő és

északi irányban derengett fel előttük.

Giuliana talán mégis elkerülhetik ezt a végzetet vagy legalább

Ferencesrendi

barátok lakhatták

egykor

a

szerény

nem fognak megöregedni, olyan volt ez az érzés, mint egy álom,

épületet, amely most félig lerombolva, elhagyatva állt a

és csak nagyon ritkán jött elő lelkéből, csak akkor, ha

fennsíkon, áldozatául esett mindazon változásnak, amelyet

sorsfordulóhoz ért az élete, és csak egy pillanat volt az egész,

Henrik király idézett elő, amikor országát a protestáns tanok

majd hirtelen elenyészett.

követésére fogta, jóllehet maga megtartotta katolikus hitét, de a

Később a fövenyes tengerpartnak végeszakadt, egyre

rendeket feloszlatta, templomokat romboltatott le. A látvány sem

nehezebb lett a terep, sziklák és meredek part következett, így

Tamásnak, sem Giuliánának nem tetszett, de nem elmélkedtek 65

sokat, hanem az épület épen maradt fedele alá húzódtak,

Csendesen és meghatottan örvendeztek mindketten,

elfogyasztották szerény ebédüket, majd Giuliana Tamáshoz

Giuliana azért, mert Tamás nem ijedt meg a hírtől és boldogon

fordult:

fogadta a kis jövevényt, Tamás azért, mert az apaság érzése

- Mondanom kell valamit neked - nézett fiatal párjára. - Úgy

elsöpörte mindazon súlyos gondolatokat, amelyeket a helyzet

érzem,

nehézségéből

hogy

most

már

hármasban

utazunk

tovább,

fakadtak,

különösen

amikor

kiderült,

hogy

gyermekeddel vagyok várandós. Nézd csak és hallgasd! - és

gyermeke úgy egy hónapja foganhatott, így még legalább egy

Tamás kezét hasához vezette, hogy érezze Tamás, születendő

hónapig lovagolhat Giuliana, bár sokkal jobban kell vigyáznia rá

sarja halk mocorgását.

ezentúl, Edinburgh-be a következő esztendő elején elérhetnek,

Tamás először nem akart hinni, hogy mindez ilyen hamar

és akkor már nem kell többet vándorolniuk, és mindketten

megtörtént, de amint kezét Giuliana hasára tette, egy érezhető

megpihenhetnek,

csak

addig

sikerüljön

elkerülniük

a

dobbanásból bizonyosságot szerzett, és ekkor már át tudta

veszélyeket, amely az angol-skót viszály következtében és

magát adni az örömnek, amely oly hamar megjelent érzései

katolikus voltukból eredhet.

között, ugyanakkor a nyugtalanság is erőt vett rajta, hiszen a

A gyengén szemetelő eső időközben elállni látszott, és a

lovaglás és az utazás mind veszélyeket jelent egy várandós

fiatal pár ismét nyeregbe pattant, mindkettőjükben új érzések

anyára, és arra gondolt, hogy még mennyi mérföld van előttük,

kavarogtak, és egy darabig csendes ügetésben haladtak tovább.

és Guiliánát minden megpróbáltatástól védelmeznie kell. Arcán

Zöld dombok, megművelt szántóföldek között kanyargott az

ezek a gondolatok azonban nem tükröződtek, amikor szerelmes

országút, amelyet könnyen megleltek, a köd már kevésbé volt

szemekkel ennyit mondott velencei kedvesének:

olyan sűrű, kedvük is bizakodóbbá vált, újra élvezték, hogy

- Ez csodálatos, ti ami, mio Giuliana e mio bambino picolissimo.

hátasaik kitartóan viszik előre az ismeretlen országban, amikor

27

Siamo una famiglia - tette hozzá és magához ölelte Guiliánát.

két lovas körvonala bontakozott ki, akik szemben haladtak velük, kitérni már nem volt mód. Angol katonák voltak, ruhájukon fehér

27

Ez csodálatos, szeretlek Guiliánám és a mi kicsi jövevényünket. Egy család vagyunk immár.

alapon a vörös Szt. György kereszt messziről elárulta kilétüket. 66

Azt

az

uniformist

viselték,

amelyet

még

Henrik

király

Az angol katona tanulmányozta egy darabig a papirost, tekintete

rendszeresítetett 1543-tól hadseregében, a kék kabáthoz olyan

sokáig időzött a pecséten és a doge aláírásán, de látszott, hogy

nadrág tartozott, amelynek egyik szára vörös, a másik kék volt.

a szöveget elolvasni nem tudta, majd annyit mondott.

Ahogy Tamáshoz és Giuliánához értek, lelassítottak,

- Well, you may tell the truth, my Lord. I apologise for the

majd megálltak az út közepén, és az egyik katona, aki magasabb

inconvinience I’ve caused. God bless King Edward ! 32 - mondta

és szikárabb volt társánál, megszólította Tamást:

a katona, és Tamás nagy megkönnyebbülésére visszaadta az

- Who are you ?28 - kérdezte nem túl barátságos hangon.

írást útjukra engedve őket.

- I’m a nobleman and she’s my wife. We are off Canterbury as pilgrims to pray for the sake of my

A nap hátralevő része hosszú lovaglással telt, és amíg

wife’s brother29 - felelte

világos volt, alkalma nyílt a fiatal párnak, hogy az angol vidéket

Tamás idegen akcentusával.

smaragdzöld völgyeivel, dombjaival, erdős ligeteivel, kőből és

- I ask in the name of our King, Edward, can you prove that you

fából emelt házaival, gótikus templomaival és folyóival alaposan

don’t belong to the enemy of England ?30

szemügyre vegye, mert időközben a köd is teljesen felszállt,

- I’m a Hungarian goldsmith and my wife’s is from Venice, we have no bad intentions, we’re ordinary travellers

csak a nyirkos hideg okozott kellemetlenséget, de ez csekélység

31

volt ahhoz képest, hogy sikerült a két angol katona ellenőrzésén

- felelte

Tamás, majd átnyújtotta azt a menlevelet, amelyet d’Oria doge

túljutniuk.

állított ki számukra.

Koromsötétben érkeztek Canterbury városának falaihoz, amely hajdanán a katolikus hit fellegvára volt, itt alapították az

28

első érsekséget Angliában, és magasra törő gótikus katedrális

Kik vagytok?

falai között itt döfték le Thomas Becket érseket 1170-ben, mert

29

Nemesúr vagyok, ő a feleségem. Cantebury-be készülünk zarándokolni, hogy feleségem bátyjának a gyógyulásáért imádkozzunk., angolul 30 Királyunk nevében kérdezem, tudjátok-e bizonyítani, hogy nem tartoztok Anglia ellenségéhez? 31 Magyar ötvös vagyok, feleségem velencei, nincsenek rossz szándékaink, egyszerű utazók vagyunk.

32

Lehet, hogy igazat mond, uram. Elnézést kérek ezért a kényelmetlenségért. Isten óvja Edwardot, Anglia királyát!

67

már akkor is dúlt a hatalmi harc az egyházi és világi

Anglián

kívül

Franciaországban,

előkelőségek között. A város épületeinek többsége a középkor

Németalföldön és Dániában. Henrik halála után Edward az

derekán épült, a kanyargós utcák és sikátorok labirintusában

exeteri püspök helyettesének tette meg, és ezidőtájt Erasmus

Tamás és Giuliana megpróbált kiigazodni, és hogy minden út a

munkáinak

város szívébe vezetett, csakhamar elérkeztek a katedrális előtti

Giuliánának igen nagy szerencséje volt, hogy Coverdale-t a

kis térhez, amelyet néhány fáklya pislákoló fénye világított meg.

városban találta, mert rendszerint Exeterben tartózkodott, és

népszerűsítésén

német

földön,

dolgozott,

Svájcban,

Tamásnak

és

A katedrálisba vezető kapu mellett egy fogadó állt, a

most csak vallási röpirat kinyomtatása miatt utazott ide, azért,

Weavers, ide tért be a két fiatal. Itt tudta meg Tamás, hogy

hogy a canterbury-i érsekkel, Thomas Cranmerrel egyeztesse a

Henrik király tizenegy évvel ezelőtt ezt a székesegyházat is

szöveget.

átalakította, Thomas Becket kápolnáját, amely évszázadokon

Másnap, amikor a katedrális egyik félreeső zugában

keresztül a zarándokok kegyhelye volt, megszűntette, és

Tamás felismerte a lelkészt egyszerű fekete felöltőben, nyomban

imádkozni a templomban már csak az új vallás szellemében

szembeötlött markáns arca, amely beszédes barázdáival,

Miles Coverdale valóban a városban tartózkodott, de

erőteljes karakterével elárulta, hogy ebben az emberben nagy

kiderült róla, hogy lutheránus lelkész, aki Bibliát is lefordította, és

szellemi erő és akarat lakozik. A hatvanegyéves Coverdale

a reggeli mise után könnyen találkozhatnak vele, mert minden

csendben imádkozott, és Tamás addig várakozott néhány lépés

nap nyolc órakor a katedrális egyik kápolnájában szokott az

távolságból,

Úrhoz fordulni és elmélkedni.

megszólítsa.

lehet.

míg

alkalmasnak

érezte

a

pillanatot,

hogy

A Yorkshire-ben született lelkész az angol reformáció

- Uram, engedje meg, hogy bemutatkozzam. Gyulaffy Tamás

egyik legmarkánsabb alakjának számított, nem csak a Tyndale-

vagyok, a férje egy olyan asszonynak, akit ön minden bizonnyal

lel közösen lefordított angol nyelvű Biblia miatt, hanem azon

jól ismer - és ekkor Giuliana köszöntötte a lelkészt.

szerteágazó tevékenységei révén, amelyek a szent könyv leghitelesebb

anyanyelvre

lefordított

terjesztését

Coverdale elgondolkodva tekintett a Giuliánára, majd úgy

célozták

látszott, hogy emlékei közt megtalálta őt és azt mondta: 68

- Hódolatom hölgyem, ön nagyon emlékeztet egy velencei

félhez sem tartozik, az összecsapások mindennaposak azon a

barátom

vidéken, úgy, hogy gondoljátok meg, hogy kockáztatjátok-e az

lányára,

létezhet-e,

hogy

Guiseppe

Loredan

gyermekével állok szemben ?

életeteket.

- Igen, én vagyok, és hogy most itt találkozunk újra, annak

- Nem maradhatunk a protestáns Angliában, mindenképpen

hosszú története van, ha megengedi, elmondanám dióhéjban, ha

tovább kell mennünk. Katolikus voltunk nem jó ajánlólevél ebben

nem zavarom reggeli elmélkedésében - felelte Giuliana. -

Egyáltalán

nem,

sőt

a

az országban, de Skócia még nem szakadt el az egyháztól, és

kíváncsiság furdal ittlétetekkel

meg számos nyomós érv szól amellett, hogy ne maradjunk angol

kapcsolatban. De, ha lehet inkább a templom falain kívül

földön - felelte Tamás.

beszélgessünk! - javasolta Coverdale. A Weavers33 fogadóba mentek Tamás ösztönzésére, is

- Anglia sem szakadt el a kereszténységtől, csak a pápa

újra elmesélték a lelkésznek az elmúlt hónapok eseményeit, a

fennhatósága szűnt meg. Most nyílik először alkalma az angol

történések fordulatos menetét Velencétől Canterbury-ig, és

népnek, hogy anyanyelvén hallgassa a misét és forgassa a

Tamás elárulta azt is, hogy végső céljuk az Edinburgh-be való

Bibliát, de visszatérve az utazásra, ha semmiképpen nem tudom

jutás, amelyhez segítséget és tanácsot szeretnének kérni.

uramat lebeszélni erről a kétséges vállalkozásról, akkor azt

Coverdale meghallgatta a két fiatalt, és miután azok alaposan

javasolom, hogy Cambridge és York városait ejtse útba, és ha

kibeszélték magukat azt mondta:

szükséges, ott pártfogóra talál jóvoltamból. Mivel Yorkshire-ben

- Úgy látszik, hogy a Gondviselés segített benneteket, hogy idáig

születtem és tanulás éveit Cambridge-ben töltöttem, számos szál

sértetlenül eljutottatok, de én nem javaslom, hogy tovább

fűz ezekhez a helyekhez, de innen már magára van utalva, my

utazattok északra, mert Anglia és Skócia egymással marakodik,

lord, talán a legkivitelezhetőbb mód a határon való átkeléshez a

és a határvidék fölöttébb veszélyes olyan utazóknak, aki egyik

tengeri út lenne. Adok egy pecsétgyűrűt családom címerével, ha ezt felmutatja a kolostorokban, akkor szállásra és eleségre nem

33

A szövőmesterekhez címzett fogadó

lesz gondja sem önnek, sem szép feleségének. 69

- Köszönöm uram, de nem tudom, mivel viszonozzam irántunk

erre. Rychard Veysey plébánostól érdeklődött Tamás az angol-

tanúsított jószándékát - mondta Tamás.

skót határon történtekről, aki elmondta, hogy fegyveres kíséret

- Krisztusi kötelességemet teljesítem csak, mert istenünk

nélkül azon a vidéken nem lehet áthaladni, erre Tamásban egyre

szolgálata ugyanazt jelenti, akárhogy is gondolkozzunk az

jobban meggyökeredzett az a terv, hogy Yorktól északnyugati

egyházról,

A

irányban a tenger felé kell menniük, hogy hajóval kerüljék ki a

tízparancsolat mindenkire egyformán vonatkozik - folytatta

háborús országrészt, és így érjenek a Firth of Forthba, az

Coverdale lelkész.

edinburgh-i öbölbe. Veysey lelkésztől azt is megtudta, hogy

- Ebben teljesen egyetértek, Magyarországon is két hitet

Yorkhoz a legközelebbi kikötő Scarborough-ban található, de

vallanak, de a magyaroknak is csak egy istene van.

hogy ott hogyan találnak olyan gályát, amely továbbviszi őket,

akár

katolikus,

akár

protestáns

módon.

Giuliana és Tamás meleg szavakkal vált el a tudós

abban ő semmit nem tud segíteni, sőt figyelmeztetett hogy

embertől, és ebéd után újra lovaik nyergébe szálltak, hogy

könnyen kémeknek vélhetik őket az angolok, ha idő előtt

Cambridge felé induljanak. Az 1549. november 24-ét írták ekkor,

elárulják uticéljukat.

Tamás órája fél tizenkettőt mutatott, amikor a hó gyengén szemetelni kezdett. Ruhájukat összehúzva, meleg fejfedőbe

Az Ezerötszáznegyvenkilencedik esztendő, november

burkolózva lovagoltak ezen a napon és a következőn is, amikor

havának harmincadik napján Tamás és Giuliana elindult York

Cambridgeshire grófságba érkeztek, de nem mentek be a

felé, három nap megerőltető lovaglással telt, és december

városba, hanem attól úgy tíz mérföldre lévő kis faluban,

harmadikára érkeztek meg a városba. Másnap Scarborough felé

Godmanchesterben álltak meg pihenőre.

vették az irányt. Giuliana nem panaszkodott az utazás szíves

kellemetlenségei miatt, de Tamás észrevette, hogy néha enyhe

vendéglátásban részesítette a helyi plébános a két fiatalt, és

rosszullét környékezi, ilyenkor gyorsan megálltak, és Tamás

mivel Yorkig még hosszú út állt előttük, egy napot a pihenésnek

igyekezett mindenben a kedvében járni, hogy a várandóság első

szenteltek, hiszen lovaiknak és saját maguknak is szükségük volt

testi jelzéseit könnyebben viselje a velencei lány.

Coverdale

lelkész

gyűrűjének

felmutatására

70

A

magyar

legény

tudta,

hogy

a

lehető

Henrik király engedélyt adott a déli-öböl homokos tengerpartján

legbiztonságosabban kell utazniuk tovább, mert érezte, hogy

tartott

vásárra,

amelyet

hosszú útjuk kritikus periódusához érkezett, s bár a karddal és

szeptember 29-ig tartottak.

minden

évben

augusztus

15-től

tőrrel is jól bánt, a túlerővel szemben nem biztos, hogy sikerrel

Tamás remélte, hogy egy az angol-skót konfliktusban

tudná megvédeni feleségét. Giuliánának is több nyugalomra lett

semleges németalföldi, flamand vagy norvég hajóra sikerül

volna szüksége, ő azonban nem sokat panaszkodott, bár szavai

feljutniuk, csak az aggasztotta, hogy az elmúlt hónapban a

közt velencei otthona, szülei és Alessandro bátyja gyakrabban

kétszáz aranyból már csak harmincöt maradt erszényében,

bukkant fel, és a távoli skót város, Edinburgh talán nem volt

amely a hajóútra és talán egy hétre talán elégnek tűnt, és arra

olyan

gondolt, hogy a skótok fővárosában rögtön munkát kell

vonzó

számára,

mint

Tamásnak,

az

ismeretlen

felkutatásnak ereje nem lelkesítette annyira, inkább biztonságra

szereznie, és ez bizony nem lesz egyszerű feladat.

vágyott, mégis bízott fiatal férjében, hogy belátható időn belül

Szeretett volna ismét dolgozni, az olvasztókemence

végre megérkeznek és Tamás is megállapodik is kissé, hogy

forróságát

akarta

érezni

és

látni,

ahogy

az

olvadt

gyermekük születését nyugodtan várhassák és közös jövőjüket

nemesfémekből valami új szépség születik, ahogy az élettelen

újra átgondolják.

anyag a szellem és a képzelőerő segítségével formát ölt, és a

Az idő erre északon hidegebbre fordult, igaz a nap

matériából alkotás lesz, amely magán hordozza a gondolatot, a

ragyogóan sütött, és aznap csak ötven mérföldet kellett

szubsztenciát. A legerősebb hajtóerő Tamás lelkében ennek a

lovagolniuk, hogy az Északi-tenger egyik forgalmas kikötőjét

végső esztétikai és metafizikai lényeg keresése volt, és bízott

elérjék. Scarborough-t közel félévszázaddal korábban Thorgils

benne, hogy a skótok közt megtalálhatja azon tudós embereket,

Skarthi, egy viking vezér tette meg otthonának, ugyan néhány

mestereket,

évvel később egy másik viking, Falsgrave ura felégetette a

segítségére lennének.

akik

ebben

a

küldetésszerű

elhatározásban

települést, mégis hamarosan a város újraéledt, és forgalmas

Hallott róla, hogy Edinburgh-ben híres egyetem is

kereskedelmi központtá fejlődött, különösen 1155-től, amikor II.

működik, amelynek szelleme a leghaladóbb európai iskolákhoz 71

hasonlítható csak, és talán itt végre megismerhet az általa

volt látható, másokon azúrszínű lobogót láttak arany liliommal és

legnagyobb gondolkodónak tartott ókori tudós, Arisztotelész

egy „h”-betűvel, amely II. Henrik francia király hajóját jelezte, de

munkáit, köztük a mestere által oly sokat emlegetett könyvet, a

akadt fehér és zöld Tudor zászló és számos ismeretlen eredetű

Metafizikát. Tamásnak a tudás és alkotás utáni szomja nem

jelzés. Hatalmas, úgy kétszáz tonnás hajók és kisebb, ötven-

csillapodott a Giuliana iránti szerelem alatt, amely mintha még

száz tonnás gályák egyaránt megtalálhatóak voltak a déli

táplálta volna ezt a tüzet, és arra sarkalta a fiatal Gyulaffyt, hogy

öbölben, nyüzsgés és lárma töltötte be a partot.

a már rég eltemetett vágyait megvalósítsa és tekintetét

Tamás megnyugodott és hálával gondolt Coverdale

merészen új horizontok felé fordítsa amellett, hogy tehetségére

lelkészre, akinek jótanácsa nélkül nem jutottak volna el idáig, és

támaszkodva egy tisztes otthont akart teremteni, és érezte, hogy

ez a forgalmas kikötő reménységgel töltötte el a magyar ifjút,

párja oldalán mindez sikerülni fog, ha Fortuna szeszélye nem

hogy pár napon belül útjuk végcéljához érhetnek. Hogy némileg

gördít lehetetlen akadályokat közös életük elé, amely az elmúlt

kipihenjék magukat, és hogy átgondolják a továbbiakat, a közeli

évben előfordult, hiszen ha nem sikerül a török gálya gyomrából

St. Mary templomhoz mentek, ahol elvegyültek az esti imára

kiszabadulnia, most

készülődő helyiek közt, majd leültek az egyik hátsó padra, és

nem lehetne boldog Giuliánával a világ

ezen távoli szegletén, a rejtélyes észak ezen pontján.

suttogva beszélgetni kezdtek, amíg az újmódi anglikán szertartás

A normann időkben emelt scarborough-i vár százötven

kezdetét nem vette.

lábra emelkedett a kikötő és a tenger fölé, Tamás és Giuliana

A szertartás nem latinul, hanem angolul folyt, a lelkész

napnyugtára ért a város feletti dombhoz, és a bíborfényben

yorkshire-i akcentusát Tamás nehezen értette, csak a lényeget

játszó látvány megérintette a szívüket, a vár falainak és lent

tudta kihámozni a pap beszédéből, amelyben a szentlélek

fekvő város házának körvonalát sejtelmes és meleg fény övezte,

erejéről volt szó, amely segít legyőzni az emberi gyengeséget, a

a tenger felszíne nyugodt volt, szél alig rezdült. Kis idő múltán

haláltól való félelmet, hiszen az elmúlás után sem hal meg a

lelovagoltak a déli öbölben fekvő kikötőhöz, ahol sokféle zászlajú

szellem, ahogy a Megváltó példája mutatta. Mindezen idő alatt

hajó horgonyzott, többségükön Edward király felségjele és színei

Tamás szemügyre vette a vegyes hallgatóságot, az elegánsan 72

öltözött nemesurak és hölgyek és egyszerű emberek voltak

Az idő borússá vált, a parti hullámok kíméletlenül

többségében, sőt akadt néhány tengerész kinézetű, markáns

verdesték a kikötő védőműveit, és erős, hideg szél fújt a nyílt

arcú férfi is.

tenger felől, tengeri utazásnak nem kedvezett igazán, mégis az ifjú pár boldog lett volna, ha vízre szállhatott volna akár aznap,

Bár öltözékükkel nem ríttak ki a helyiek közül, mégis

és szívesen cserélték volna a bizonytalan várakozást egy hajóút

jópáran vetettek egy-egy fürkésző pillantást Tamásra és

kényelmetlenségeire,

Giuliánára, és amikor a mise végetért, az ifjú pár jónak látta a

csak hogy hosszú utazásuk végére

érjenek. Giuliana Tamáshoz bújt kicsit fázósan, testének melege

templomot az elsők között elhagyni, mielőtt kilétükre fény derült

jólesett az ifjú férjnek, de tudta, hogy kedvesét nem teheti ki

volna. Az alkony leereszkedett, és Tamás fogadót keresett, hogy

többhetes megpróbáltatásnak, és ki kell

alaposan kipihenjék magukat, sikerült is találni egyet a kikötőtől

ötlenie, hogyan

juthatnak el Edinburgh-be a legrövidebb idő alatt, ám ez még

nem messze, ahonnan a hajókat is lehetett látni.

csak a kezdet, mert idegen földön boldogulniuk is kell valahogy,

Másnap, december 6-án Tamás és Giuliana ismét lesétált

pénzre, szállásra és megélhetésre lesz szükségük, hogy

a tengerparthoz, és sorra szemügyre vették a horgonyzó hajókat.

születendő gyermeküket biztonságban várhassák, és mindez

A legszembetűnőbb gálya az angol Galie Subtile volt, amelyen

hirtelen bonyolultnak és nehéznek tűnt szemében, mégis

kétszázötven tengerész szolgált, de ezt a hadihajót nagy ívben

igyekezett feleségét nyugtatni, hogy ez az út lesz az utolsó, amit

elkerülték, mert környékén hemzsegtek az angol katonák, és

meg kell tenniük, és van egy ötlete, hogyan találjanak megfelelő

fedélzetére a legkisebb mértékben sem kívánkoztak felkerülni.

gályát még aznap.

Semleges helyzetük és ajánlólevelük folytán nem kellett volna tartaniuk az esetleges ellenőrzéstől, mégis Tamás jobbnak látta

Megkérte Guiliánát, hogy térjen vissza a fogadóba, amíg ő

elkerülni Edward király embereit, és azt igyekezte kideríteni,

kikérdez néhány tengerészt egy-két kupa bor mellett a parti

hogy akad-e olyan hajó a kikötőben, amely Németalföldről vagy

kocsmában, ez a legbiztosabb módja, hogy megtudjon valami

a Dán-félszigetről érkezett és esetleg Skócia felé tart.

hasznosat, de ide egy fiatal hölgynek nem tanácsos követnie, 73

ezért úgy beszélték meg, hogy két óra múlva a fogadóban

A férfi leült a legény asztalához és bemutatkozott, William

találkoznak újra.

Cumlaquoy-nak hívták, fedélzetmestere volt a Magnus Barelegs

Az ivóhelyiségben nagy lárma fogadta Tamást, aki

norvég kereskedelmi hajónak, amely csak egy rövid időre kötött

legelőször egy kiesebb sarokban próbált asztalhoz ülni, hogy

ki Angliában, hogy ivóvíz- és élelmiszerkészleteit felfrissítse, és

kellően szemügyre vehesse a vendégeket. Italt kért magának, de

másnap hajnalban újra felszedi a horgonyát. Tamás, aki már

alighogy elhelyezkedett, két tagbaszakadt tengerész telepedett

azon gondolkodott, hogy figyelmeztetésképpen előhúzza a

melléje, akik már meglehetősen kapatosak voltak, és azt

kardját, most megkönnyebbedve mondott köszönetet a tisztnek:

követelték Tamástól, hogy énekeljen velük egy közismert angol

- Uram, éppen időben lépett közbe, és cselekedetéért hálás

tengerésznótát, amelyet természetesen nem ismerhetett. A

vagyok, bár jómagam is boldogultam volna ezzel a két

helyzet kezdett kellemetlenné válni, ugyan a magyar legény

tengerésszel. Magyar nemes vagyok, Tamás Gyulaffy a nevem,

igyekezett röviden válaszolgatni a két fickónak, hogy azért meg

de az öné inkább hangzik angolnak, mint norvégnak, ha jól

ne sértse őket, mégis idegen akcentusa és öltözete gyanút

értettem szavát.

ébresztett bennük, és meg akarták tudni, hogy kicsoda

- Igaz, hogy III. Christian norvég és dán király alattvalója vagyok,

valójában, ha nem angol, és mit keres itt közöttük.

de valójában az Orkney-szigetek a szülőházam, véremben viking

Ebben a pillanatban egy magas és vékony férfi, úgy

és skót vér keveredik, és semmiképpen nem vagyok angol, de

harmincöt év körüli lépett Tamáshoz, és azt mondta a két

Ön igen messziről érkezhetett, mert országát nem ismerem, bár

vehemens tengerésznek, hogy ez az ember az ő ismerőse, és

több mint kilenc éve hajózok az északi és déli tengereken is.

nem merjenek tiszteletlenül beszélni vele, mert a kikötő

- Magyarország egyik fele a Habsburg Birodalom megtépázott

kapitányánál találhatják könnyen magukat. Határozott fellépése

vidéke, ahol magyarnak lenni mostoha sors, mert a legfontosabb

elcsendesítette a tengerészeket, egy darabig még morgolódtak,

hiányzik, és ez a függetlenség és a szabadság. A másik felét a

aztán a helyiség másik végébe vonultak, miközben egy-két

török uralja, a harmadik országrész sorsa pedig ez előbbi két

haragos pillantást vetettek Tamásra.

hatalom kezében van. De az én saját történetem is legalább 74

annyira viharos, mint országomé, de nem akarom ezzel uramat

- Velencei feleségemmel végigutaztuk az egész országot, hogy

terhelni, csak azt szeretném megkérdezni, hogy a hajó, amin

Skóciába jussunk, de lóháton nem tudunk átvergődni a határon,

szolgál merre tart?

mivel nincsen fegyveres kíséretünk, egy angol ismerősünk

- Holnap indulunk Leith kikötője felé, ahonnan skót gyapjúval

ajánlotta, hogy a tengeri úttal próbálkozzunk - felelte a magyar

töltjük fel a hajót, majd az Orkney-szigetek érintésével Dániába

legény.

hajózunk - felelte William Cumlaquoy. Amikor a skót szót

- Csak annyit tehetek, hogy beszélek a kapitánnyal, és ha

meghallotta Tamás, tekintete egyszerre felderült, majd azt

uramnak nincs oka arra, hogy bujkáljon az angol katonák elől,

kérdezte:

akkor talán segíthetek. Holnap reggel fél hatkor várjon rám a

- És merre található Leith Skóciában? -

Ez

Edinburgh

legforgalmasabb

kikötőben egy háromárbocos hajó mellett, amelynek a nevét már kikötője,

de

most,

ha

tudja, uram - mondta a fedélzetmester, és elköszönt Tamástól.

megengedi, én távoznék, mert pár új tengerészt kell találnom, hogy

a

rakodáshoz

elég

emberem

legyen

-

felelte

Amikor Tamás visszatért Giuliánához a fogadóba, ifjú

a

felesége már türelmetlenkedni kezdett, de ahogy rátekintett párja

fedélzetmester.

arcára, látta, hogy biztató hírekkel érkezett, és nyugtalansága

- Egy szóra még, uram - sietett szólni Tamás - húsz genovai aranydukátot

adnék

azért,

hogy

hajójával

szertefoszlott. Az ifjú Gyulaffy dióhéjban elmesélte a történteket,

elutazhassak

és elmondta, hogy nagy esélyük van arra, hogy másnap tengerre

feleségemmel Edinburghba. Cumlaquoy

elgondolkozott

szálljanak, ezért holmiijaikat gyorsan össze kell csomagolniuk. egy

darabig,

majd

gyorsan

Tamás csak azt nem tudta, hogy mi legyen két hátasukkal,

körbenézett a helyiségben és azt mondta:

amelyek annyira szívéhez nőttek, semmiképpen nem akart

- Csendesebben, kérem, nem kell ezt világra kürtölni. Én erre

túladni rajtuk, ahogy Calais-ben tette jobb megoldás híján, és

nem vagyok felhatalmazva, csak a kapitány dönthet ebben. De

úgy döntött, hogy ha tényleg utaznak, lovaikat is magukra viszik

miért akarja uram ilyen sietve elhagyni Angliát?

a fedélzetre. 75

Az 1549. esztendő december havának 7. napján, kora

Cumlaquoy segítségével

kikérdezte

Tamást

és Giuliánát,

hajnalban csendben várakoztak a norvég hajó mellett, Tamás

történetük minden részletére kíváncsi volt, majd Tamás elővette

árgus szemeket meresztett a gálya felé, amelynek körvonalai

erszényét,

csak lassan bontakoztak ki a reggeli félhomályban és a nehezen

fizetséget. A kapitány teljes természetességgel elfogadta az

felszálló tengeri ködben. Háromnegyed hat körül járt az idő,

aranyakat, majd közölte velük, hogy egy tiszti kabint bocsát a

amikor a hajó testének nekitámasztott deszkarámpán egy férfi

rendelkezésükre, és hogy másnap estére érkeznek meg Leith-

közeledett feléjük, Tamás nagy megkönnyebbülésre, Cumlaquoy

be, és az úton-szabadon mozoghatnak a hajón, kivéve, ha

fedélzetmestert ismerte fel a közeledő alakban.

fedélzetmester máshogy nem rendelkezik vagy ha az idő

Ahogy pár lépésnyi közelségbe került a vékony testalkatú tiszt,

elromlik, és a fedélzeten veszélyes tartózkodni.

egyből Tamáshoz fordult:

és a

megállapodásnak megfelelően

átadta

a

Hamarosan a Magnus Barelegs elhagyta Scarborough

- Uram, Harold kapitány engedélyezte utazását feleségével

kikötőjét Tamás és Giuliana legnagyobb örömére. Hideg szél fújt,

együtt. Jó reggelt, hölgyem - biccentett Giuliana felé - de lovakról

de kedvező irányú, és a hajó elindult északi irányban, az angliai

nem volt szó - mutatott a két hátasra.

partok mentén haladva, a szárazföldtől körülbelül harminc-

- Nem válhatunk meg tőlük, de biztosan akad a hajó rakterében

negyven

hely számukra, két aranyat adok magának, ha elintézi nekem,

mérföld

távolságot

tartva.

Mindhárom

fővitorlát

kibontották a norvég tengerészek, a hajó orra büszkén tört előre

hogy az állataink velünk maradhatnak - mondta határozottan

a közepes nagyságú hullámok között.

Tamás. - Nem bánom, legyen - felelte Cumlaquoy, de nem vállalok

Ebéd közben, amelyre gazdag berendezésű kabinban

semmi felelősséget, ha nem bírják ki az utat. - Kérem, jöjjenek fel

került sor, Tamás megkérdezte Cumlaqouy-t, hogy a hajó miért

a fedélzetre, a kapitány már várja önöket.

ilyen nagy kerülővel indul Dánia felé, hiszen az Orkney-szigetek, tudomása szerint még Skócia partjaitól messze északra

Harold kapitány kabinjába a fedélzetmester is elkísérte a

találhatók.

két fiatalt, mivel a hajó első embere csak norvégül beszélt. 76

- Erről nem beszélhetek nyíltan, de megvan a nyomós oka.

a Sinclaireket, hiszen skót nemesek voltak. Ez az felfelé ívelő

Tudnia kell uramnak azonban, hogy az Orkney Grófság a

időszak azonban jó hetven évvel ezelőtt végetért, mert ettől

Shetland-szigetek évszázadokon keresztül a norvég uralkodók

fogva a Stuart-család tagjaiból kerültek ki a szigetek új hercegei,

kezében voltak, még régebben viking őseink birtokai voltak.

akik zsarnoki módon kezdtek uralkodni, amely éles ellentétben

Hetvennyolc évvel ezelőtt III. Jakab skót király Christian norvég

állt a Sinclairek jóindulatú kormányzásával.

és dán királyunk Margaret lányát vette feleségül, de ez nem

- És mi történt a Sinclairekkel, miért nem ők Orkney mostani

javította meg a két királyság viszonyát. Christian királyunk nem

hercegei? - kérdezte Tamás a fedélzetmestert.

tudta fizetni azt a járandóságot, amelyet elődei a skót királyoknak

- III. Jakab skót uralkodó megelégelte azt a hatalmat és

adtak Orkney és Shetland tulajdonlásáért, ezért Jakab király

befolyást, amit a Sinclair-család a viking őslakosoktól örökölt, és

ezen szigeteket Skóciához csatolta. Nagyapám ekkor hagyta el

1470-ben

ezt a csodálatos vidéket, jómagam már Norvégiában születtem,

lemondatta, és arra kényszeríttette, hogy visszatérjen a skóciai

de száz szál köt őseim földjéhez. Harold kapitány igyekszik jó

Lothianben lévő birtokaira, Rosslynba, valamint kárpótlásul

kapcsolatokat fenntartani Orkney grófjával, akivel nem csak

Ravenscraig várát adta neki, amely a skóciai Fife-ban van.

Orkney és a Caithness harmadik Sinclair grófját

kereskedni lehet jól, hanem pártfogása révén az északi vizeken

Rosslyn említése megdobbantotta Tamás szívét, hiszen

akadálytalanul lehet hajózni. Ez a hercegség gyakorlatilag

erről a helyről ő már sokat álmodozott, és íme itt egy ember, aki

mindig önállónak számított, ahol bárki menedéket lelhetett az

talán többet is tud ennél, de úgy döntött, hogy nem tesz fel újabb

üldözetés elől, mert az itt élő embereknek a szabadság mindig is

kérdést

lételeme volt. Amikor 1379-ben Henry Sinclair, VI. Haco norvég

négyszemközt beszélhessen Cumlaquoy-al.

most,

inkább

megvárja

az

ebéd

végét,

hogy

király jóvoltából Orkney grófja lett, századokon keresztül ez a

A fenségesen elkészített, roston sütött lazac és a skót

család irányította a szigetet, egy erős hadiflotta segítségével

haggis elfogyasztása után Harold kapitány közölte Tamással és

befolyása alatt tartotta a Skócia és Norvégia közti tengert, de az

Giuliánával, hogy kellő tempóban haladnak Edinburgh felé, és ha

is igaz, hogy a Skót Királysághoz is mindig szoros szálak fűzték

nem támad váratlan vihar, akkor holnap, a megígért időben meg 77

is érkeznek a városba. Elnézést kért a jelenlevőktől, és

- Én itt is jól hallom, uram, most nem mozdulhatok a fedélzetről,

visszavonult a kabinjába, hogy a hajózással kapcsolatos

de szívesen válaszolok bármire - amikor ezt felelte Cumlaquoy,

számításokat végezzen, amihez egyedül ő értett. Cumlaquoy

egy méretes hullám enyhe permetet szórt mindkettőjükre, de a

felsietett a fedélzetre, hogy ellenőrizze, minden embere a helyén

férfi meg sem rezdült közben. - Figyelnem kell, mert ezen a

van-e, Tamás követte, míg Giuliana, aki kissé fáradtak érezte

helyen sok a zátony, és ugye uram se szeretné, hogy Leith

magát,

helyett egy sziklaszigeten kössünk ki.

megpróbált pihenni a szűkös, de tisztességesen

felszerelt helyiségben, amely a hajó tatja alatt volt található.

- Úgy tudom, hogy Rosslynban van egy kápolna, amely a skót

A fedélzetmester a kormányállás mellett állt, időként

templomosok hagyománya alapján épült. Mi ebben az igazság?

harsány hangon adott utasításokat legényeinek, az erős észak-

- William Sinclair alapította ezt a templomot úgy száz éve,

nyugati szél belekapott kabátjába, és felduzzasztotta ruházatát,

Edinburghtól egy egész egy negyed mérföldre délre. Való igaz,

a tenger morajai és a levegő süvítése mellett csak a kiáltásnak is

hogy sok rejtélyes dolog kapcsolódik hozzá, látni kell mindezt,

beillő vezényszavakat lehetett hallani. Tamás szeretett volna újra

elmesélni kevés a szó. William gróf ősei valóban harcoltak

beszédbe elegyedni Cumlaquoy-al, de be kellett látnia, hogy a

Robert the Bruce királlyal, aki menedéket adott az üldözött

hajó ezen pontja nem a legalkalmasabb erre a célra. Mégis

templomos

hozzálépett a szikár emberhez, és azt mondta:

lovagoknak.

nagyapjának,

Henry

De

sokkal

Sinclairnek a

érdekesebb története,

aki

William Orkney

- Jó erős szelünk van, uram.

szigetéről eljutott az Újvilág északi csücskébe száz évvel azelőtt,

- Arra nem lehet panaszkodni - felelt Cumlaquoy tömören.

hogy a spanyol Christoforo Columbus ezt a világot felfedezte volna. Nova Scotiának nevezte el ezt az új földet, és Rosslyn

- Felkeltette a kíváncsiságomat mindaz, amit ebéd közben

templomának néhány díszítése a bizonyítéka annak, hogy

mondott a Sinclairekről, lenne néhány kérdésem Orkney

valóban ott járt.

grófjaival kapcsolatban, nem válthatnánk szót egy csendesebb helyen, ha nem tartom fel teendőiben?

- És milyenek ezek a különleges díszítések? 78

- Van két növény, amelyeket csak az Újvilágban ismernek, ez a

nem látott semmit Giuliana és Tamás, mert amellett hogy a köd

kaktusz

sűrűn szemetelt, amely ruhájukon nedvesség gyanánt csapódott

és

a

kukorica,

amelyeknek

a

rajzai

bevésve

megtalálhatók a templom pillérein és ívein, de ez csak egyike

le, és sötét is volt még.

azon titkoknak, amelyeket Rosslyn magában rejt. Van egy híres

A kapitány gyorsan intézkedett, és a két utas lovait, a

oszlop is, a Tanítvány Pillér, amelynek belsejében valami nagyon

málhákkal együtt partra rakatta. Rövid búcsúzkodás után a

értékeset rejtettek el a Sinclairek. Némelyek azt mondják, hogy

kapitány megbízta Cumlacuoy-t, hogy a legszükségesebb

maga a Szent Grál Kehely vagy Krisztus mumifikált feje található

információkkal ellássa az ifjú párt.

benne, megmondom őszintén ezt már magam sem tudom

Cumlacuoy elmondta, hogy ilyenkor hajnalban egyetlen

elhinni, de az biztos, hogy ezt a helyet látni kell egyszer az

hely van, ahol megpihenhetnek, ez pedig a templomos lovagok

életben.

rendháza. Ha van egy kevés pénzük, ott megszállhatnak egy-két

Ebben a pillanatban a szél erősödni kezdett, és a kapitány

napra. Azt is közölte, hogy neki vissza kell mennie a hajóra, de

egy szempillantással elzavarta a magyar ifjút a kormánykerék

gondosan leírta a rendház épületét, amely úgysem volt messze a

mellől, minden utast visszavezényelt a hajó gyomrába. Pattagó

kikötőtől, egy több épületből álló kétemeletes ház volt a skót

utasításokat lehetett hallani, a fővitorlát gyorsan bevonták a

templomosok otthona, a St. Mary utcában. Falai szürkésfehér

matrózok,

kövekből álltak, és mindezek után Tamás úgy gondolta, hogy

a

Magnus

Beregnus

már

csak

egyetlen,

háromszögletű orrvitorlával hajózott az edinburgh-i Leith kikötője

könnyen meg fogják találni ezt a helyet.

felé, amely már csak három és fél tengeri mérföldre volt.

Cumlacuoy annyit mondott búcsúzóul a fiatal párnak, hogy

Az ég észak felől borúsra és sötétre váltott, a közelgő

a Sinclair gróf talán tud segíteni nekik jövőjük építésében, de ne

vihar elől minél hamarabb biztonságos kikötőbe kellett irányítani

számítsanak könnyű körülményekre, mert erős viszály dúl a

a norvég felségjelű kereskedelmi hajót.

határvidéken az angolok és a skótok között. A cél, az angolok

1549. december 9-én, úgy fél nyolc óra tájban, az éj leple alatt

részéről kitűzni a György keresztes lobogót az edinburgh-i vár

kötött ki a hajó Leith-ben, de sem a kikötőből, sem a városból

legmagasabb csúcsára. Tamás és Giuliana megköszönték az 79

orkney-i szigetlakó tanácsait és jó utat kívántak neki a

Ezt a mézédes csókot látta Fernando Gonzales is, aki a fogadó

továbbiakban.

másik végéből figyelte a házaspárt, és különösen Giuliana vörösesbarna

Megvacsorázott Tamás Giuliana, Tamásnak már csak öt

haja,

tengerzöld

szeme,

és

karcsú

teste

valósággal megbabonázta az idegent, olyanannyira, hogy nem

aranycsikója maradt abból az adományból, amelyet a genovai

csak Giuliánának, de Tamásnak is feltűnt az idegen, és Tamás

doge adott nekik útravalóul. Sültet ettek és vörösbort itták hozzá,

alaposan szemügyre vette az idegent.

mindez fél fontba került, a fogadós még nem látott genovai dukátot, de miután fogával beleharapott az aranypénzbe, látta,

Tamást a féltékenység zöld szörnye öntötte el, és

hogy valódi, és rendesen kiszolgálta az ifjú párt.

szemével szigorúan pillantott Gonzales-re, de az állta a

Csendben vacsoráztak, keveset szóltak egymáshoz,

tekintetét, meg sem rezdült az idegen, és Tamás látta, hogy

elcsigázottak voltak, és Tamást egyre emésztették a jövő

komoly emberrel akadt össze. Hirtelen az az ötlete támadt, hogy

gondjai, a szállás, az elemózsia és gyermekük születése.

odamegy az ismeretlen asztalához, hátha segítségére lehet ez

Giuliana szép volt, még az utazás megpróbáltatásai ellenére is.

az ember, mert ruhája és viselkedése alapján úgy tűnt, hogy

Haját gondosan feltűzte, az arca gyönyörű volt, s nem volt

nem egy közönséges utazó, és skót sem lehet, mivel egy kereszt

szomorú mint Tamás. Ránézett férjére, az asztal alatt a lábát

volt köpönyegére hímezve. Tamás már hallott a máltai

Tamáséhoz érintette, és Tamás érezte azt a bizsergést, amelyet

lovagokról, és gyanította, hogy az idegen is közéjük tartozhat,

első találkozásukkor érzett Velencében, a Santa Luca templom

mert észrevette, hogy a kardja markolatán is ott díszeleg a máltai

terén tavaly.

vörös kereszt, ebben a dologban teljesen biztos volt. Odalépett az utazóhoz, és csakhamar beszélgetni kezdtek egymással.

Giuliánának zöld szemeiből a nőiesség áradt, formás testén mások szemei is megakadtak, s Tamás is megnyugodott,

Kiderült, hogy Fernando Gonzales a máltai lovagok

hogy lassan összetalálkozott tekintetük, amely egy édes csókban

spanyol lingua-jába tartozik, aznap érkezett Edinburgh-ba,

végződött.

másnap pedig továbbhajózik az Ír Királyságba, onnan pedig 80

spanyol földön, Galícián keresztül vissza hazájába, Vallettába, a

sziklahegyek védik természetes módon a szigetet, a kikötőt

máltai lovagok erődítményébe.

lehetetlen elfoglalni, csak erős falakra van szükség Valletta körül,

Tamás és Fernando beszélgetése során kiderült, hogy a

ezért mindenki, aki él és mozog, a falak megerősítésével

Földközi tenger már egy csatatér, a török egyre jobban fenyegeti

foglalkozik Máltán.

a térséget. A Máltához tartozó Gozo szigetére már egyszer

Gozo szigete egy gyenge láncszem, de a máltai

rátette a kezét a török hadsereg, de sikerült visszaverni a

nagymester állandó őrséget állomásoztat ott, hogy a portyázó

janicsárokat. Vallettát valóságos erődítménnyé építtették a máltai

török gályákat vissza tudják verni. Különös veszélyt jelent egy

lovagok, akik a keresztes lovagok XVI. századi leszármazottai

afrikai kalóz, bizonyos Torghud, aki valóságos kiskirállyá lett a

voltak, és nem voltak hajlandók a töröknek fejet hajtani.

karthágói vidéken, egyedül ő lenne képes Málta elfoglalására, de

Elhatározták a lovagok, hogy életük kockáztatása árán is

ha megerősítik Vallettát, már neki sem esélye, hogy Máltán

szembeszállnak a török seregekkel és hadihajókkal.

kikössön, és akár egyetlen puskagolyót is kilőjön.

Tamás állapotokról,

kikérdezte és

máltai

Gonzales-t lovag

a

elmondta,

magyarországi hogy

A máltai lovagok V. Károly királytól kapták a szigetet tíz

nagyon

évvel ezelőtt, jelképes fizetség, évente egy vadászsólyom

szövevényes a politikai helyzet a Magyar Királyságban, a status

fejében. Előtte Ciprus szigetén laktak a lovagok, de amikor a

quo nagyon kényes. V. Károly király ugyan támogatja a török

szigetet a török elfoglalta, menekülniük kellett.

elleni küzdelmet, de a francia király kettős játékot játszik, és

Ami a királyi Magyarországot illeti, a Ferndinánd Habsurg

inkább egyezkedne a törökkel, tényleges támogatást nem

és magyar király által uralt területeket, Fernando elmondta, hogy

hajlandó adni. Velencét és eléggé megtépázta a török elleni

feszült a helyzet, a török az ország belsejébe nyomult, és a

küzdelem, a velenceiek örülnek, ha városukat egyáltalán meg

Pelso, azaz a Balaton partvidékén, a végvárakban dúlt a harc a

tudják védeni, és nem segítenek senkinek sem.

magyar és a török között. Mindennaposak a betörések és

Valletta erődítménye még csak félig készült el, de a város

portyázások, és Fernando azt is elmondta, hogy Veszprém várát

öblének szerencsés fekvése miatt a sziget jól védhető. Délről

még nem tudta elfoglalni a török, de mindez szerinte csak idő 81

kérdése, mert Ferdinánd király csak a legszükségesebbekkel

lépteit lehetett hallani. A városkapun azonban túl kellett jutniuk,

támogatja a veszprémi helyőrséget, kevés a katona, a lőpor, a

amelyet fegyveres skót katonák őriztek.

kőgolyó és nincs elegendő élelem. Tihany várát már feldúlta a

Tamás a genovai doge ajánlólevelében bízott, talán ez a

török, és felégettek mindent, ami az útjukba került. A tihanyi

menlevél elég lesz a skótok számára – gondolta. Amikor a Déli

barátokat mind egy szálig megölték.

Kapuhoz értek, egy skót katona megállította őket, és zord képet

Tamás igencsak gondolkodóba esett. Eszébe jutottak

vágott. Tamás magyarázni kezdte angol nyelven, hogy messzi

szülei, és tudta, igazi veszélyben vannak, ő maga pedig

országból érkezett utazók ők, akik Sinclair grófot akarják

kilencszázötven tengeri mérföldre van a Gyulaffy háztól. Giuliana

felkeresni. A skót fegyveresek azt mondták, hogy szálljanak le

sem volt nyugodt, mert már második hónapja nem látta szüleit,

lovaikról, majd tüzetesen átvizsgálták ruházatukat, Tamás

és fedélre és elemózsiára van szükségük, hogy gyermeküknek

kardját és tőrét pedig elvették. Ezután a kapitány elkérte Doria

nyugodt

Tamás

doge menlevelét. James Vaughan kapitány, a Déli Kapu

megkérdezte Fernando Gonzales-t, hogy ismeri-e Henry Sinclair

helyőrségének parancsnoka a következőt kérdezte Tamásra

grófot. Gonzales azt felelte, hogy igen, és ha akarják be tudja

nézve szigorú szemekkel:

ajánlani a Gyulaffy házaspárt a grófnak. Elmondta, hogy Henry

-

What country are you from? 34

Sinclair gróf Edinburgh-től két mérföldre délre lakik, Rosslynban,

-

We are a married couple. I am a Hungarian nobleman, and

körülmények

között

tudjon

életet

adni.

my wife is a Venetian woman.35

félóra lovaglással még ma odaérhetnek. Tamás és Giuliana az éjszakát a templomos lovagok

-

Can you prove that you are married?36

rendházában töltötte, hajnalban, öt óra körül pedig felkerekedtek

-

Certainly, my Lord37 – válaszolta Tamás, és átnyújtotta

a Sinclairek székhelyére.

Castelfranco által latinul írt házasságlevelet.

Tamásnak már, úgyszólván, nem volt több aranycsikója, 34

Mely országból jöttek? Házasok vagyunk. Magyar nemes vagyok, feleségem velencei asszony. 36 Tudják bizonyítani, hogy házasok? 37 Természetesen, uram.

és egyetlen reménysége a gróf maradt. Napkeltekor indultak el

35

kikötői szállásukról, a csöndes Edinburgh utcáin csak lovaik 82

-

A kápolna ámulatba ejtette mind Tamást, mind feleségét,

I have to report you to my lietunant. Please, wait until then. You are forbidden to leave the Southern Gate.38

Guiliánát. Amint beléptek a szent helyre, amely kisebb volt mint

Csendben várakoztak, úgy egy óra is eltelhetett, Tamás pedig

egy falusi templom Magyarországon, egyből megragadta őket a

meztelennek érezte magát kard, tőr és pisztoly nélkül. A kapitány

falak, a mennyezet gazdag díszítése. Az oszlopok mind faragott

azonban visszatért és azt mondta:

kőből készültek, közülük a legérdekesebb egy olyan oszlop volt,

-You can go to Rosslyn but you must not ride farther. We are in

amelynek oldalán két kígyó kúszott felfelé, kettős kötélként

war with England. If you betray us you will be hung. If you

kacskaringózott az oszlopfő irányába, amely nem volt más, mint

leave Scotland you will be killed. Am I understood?

39

egy almafa, Éva és Ádám paradicsomi fája.

-Yes, you are – felelte keményen Gyulaffy Tamás. I shall not

Tamás rádöbbent, hogy ez nem lehet más, mint a

betray Scotland, I swear40 és szívére helyezte a tenyerét.

Tanítvány Pillér, amelyről Cumloqouy mesélt a norvég hajón.

Giuliana nem értette a párbeszédet, de a hangsúlyt igen,

Ebben az oszlopban lenne elrejtve a Szent Grál vagy Krisztus mumifikált feje?

érezte, hogy véresen komolyra fordult a helyzet. Ezután a déli

Akadt egyéb látnivaló is, a mennyezet bonyolult ábrákkal

kaput felhúzták, és a házaspár csendesen kilovagolt a városból

volt tele, szimbólumok sokasága és rejtélyes ábrák, de mindez

Rosslyn falva irányába. A skót templomos lovagok kis kápolnáját egy félórás

egy zenei dallam harmóniájához volt hasonlatos. Az egyik

lovaglással érték el. Henry Sinclair, a néhai Orkney-szigetek ura

mennyezeten Mária Magdolna alakja mellett egy hajó volt

gyönyörű

látható, de Tamás nem értette, hogy mit keres a hajó a szent

kastélyában

tartózkodott

pillanatnyilag.

Reggeli

imájukat a kis kápolna hűvös falai közt mondták el.

asszony mellett. Rájött, hogy mindaz, amit eddig keresett életében, a sok

38

Jelentenem kell önöket a hadnagyomnak. Kérem, várjanak addig. Tilos elhagyniuk a Déli-kaput! 39 Elindulhatnak Rosslynba, de messzebb nem lovagolhatnak. Angliával háborúban állunk. Ha elárul, uram, felakasztják. Ha elhagyja Skóciát, meg fog halni. Értve vagyok? 40 Igen. Nem fogom elárulni Skóciát, esküszöm.

titok kulcsa itt van elrejtve, ebben a kis rosslyni kápolnában. Ifjúkorában

hallotta

mesterétől,

hogy

a

templomos

lovagokat már üldözni kezdtek, La Rochelle elfoglalása közben 83

rengetegen meghaltak, a Pápa pedig egyházi átokkal sújtotta és

annak fejében, hogy az Orkney-szigetekbeli kiskirályságát

üldözte

megszűntette a király.

őket,

de

egy

maroknyi

skót

templomos

lovag

megmenekült.

Az Orkney-szigetek teljhatalmú uraként élet és halál ura

Számtalan kérdés merült fel Tamásban, amelyeknek, úgy

volt a skót partoktól északra eső vidéken. A skót király

érezte, utána kell járnia. Mindenesetre elmondott egy Miatyánkot

megfosztotta orkney-i címétől, de meghagyta skóciai birtokait

és egy csendes fohászt megmenekülésükre, hiszen eddig

Rosslyn mellett, és Rosencratz várát is megtarthatta.

csodával határos volt, hogy nem esett bajuk, mint ha a

Amint beléptek a fogadóterembe, Henry Sinclairnek a

Gondviselés őrizte volna őket. Majd Giuliana mondta el imáját,

szeme megakadt Tamás feleségén, hiszen Giuliana királynői

kérte az Urat, hogy egészséges gyermekük szülessen.

jelenség volt. Tamás nem tartott attól, hogy felesége valaha is megcsalja, de azért a Sinclair gróf pillantásától félt egy keveset,

Giuliana sürgette Tamást, hogy induljanak, mert Sinclair

azonban ez a tekintet nem bizalmatlansággal, hanem nemes

grófot kell felkeresniük, minél hamarabb, azért hogy, Tamás

érzelmekkel volt tele.

munkához jusson, és legyen végre fejük felett tető, hiszen a kis

A gróf előtt főt hajtottak, majd Rosslyn ura intett, hogy foglaljanak

Gyulaffy már útban volt, és a velencei hölgy hasa domborodni

helyet asztaluknál, amely kerek és nagy kiterjedésű volt.

kezdett.

Henry Sinclair gróf a következővel fordult Gyulaffy Tamáshoz.

A kapuinas bejelentette őket a grófnál, várakozniuk a

-

kastély fogadótermében kellett, izgatottak voltak mindketten, és

Híred megelőzte érkezésed, Sir „Dzsulaffi”. Mondd, mit kívánsz tőlem? – tette fel egyenesen a kérdést.

némi félsz is volt gondolataik között.

-

Hosszú utat tettem meg Velencétől Rosslynig – válaszolta

Henry Sinclair hatvanhároméves, némileg őszülő hajú ember

Tamás. – Feleségemmel sok veszély után érkeztünk meg

volt. Kék mintás köpönyeget viselt, amelyre a családi címert

uramhoz.

hímezték fel, de fejfedő nem volt rajta. Nyakát medálos

-

aranylánc övezte, amelyet James Hamilton, régenstől kapott

Mikor érkezett meg Skóciába, my Lord? –fordult Sinclair Gyulaffyhoz.

84

-

Tegnap

estefelé

kötött

ki

hajónk,

amely

az

angliai

-

Sir Gyulaffy, uramat mint fegyverkovácsomat alkalmazom, és

Scarborough-ból szállított bennünket Leith-be, onnan pedig

addig maradhatnak itt birtokomon, míg Lady „Dzsulaffi”

lovainkkal uramhoz indultunk.

megszüli közös gyermeküket, és még egy-két hónapig, de

-

Mit tehetek uramért és asszonyáért?

nem tovább, mert nem akarok viszályt Sir Loredannal.

-

Nem kertelek, szállásra és munkára van szükségem, hogy

-

válaszolta "Sir" Dzsulaffi.

békében és nyugalomban szülhesse meg feleségem közös -

gyermekünket, leendő sarjam hét hónap múlva fogja meglátni

-

számára

Érkezésetekre már számítottam. Tudja-e bizonyítani uram,

kastélyomban.

Ez

a

latin

házasságlevél

tanúsítja,

és

átnyújtotta

a

És miért hagyták el Velencét uramék?

-

Feleségem apja, Guiseppe Loredan nem egyezett bele a

-

egy

kellemes

szobát

a

-

Tudom, sorsotok jobbrafordulása tőlem függött most. Úgy gondolom, jó úton jártok, ezért szívesen segítek. Egy feltételt szabok: ki kell békülnötök szüleitekkel. Ne felejtsétek, akármennyire is haragudtatok rájuk, őket feltétlenül kell szeretnetek.

A

haragnál

nincs

rosszabb

tanácsadó.

Tisztítsátok meg lelketeket és térjetek vissza hazátokba!

házasságunkba.

-

biztosítok

Nagyon kegyes hozzánk, Earl Sinclair.

eddig is nagy segítségükre szolgált. -

pedig

-

Castelfranco által kiállított és féltve őrzött papirost, amely

-

Richard inasom elkíséri a kovácsműhelybe, Lady „Dzsulaffi”

a napvilágot – felelte Gyulaffy Tamás.

hogy törvényesen férj és feleség uram és hölgye. ? -

Thank you, my Lord. I shall prove I am worth for your help –

Nem szólt erre semmit sem Tamás és Giuliana, bár Giuliana

Úgyszólván feleséged apjának haragja elől menekültetek

ajka körül mintha egy kis mosoly játszott volna, vagy a

ilyen messze hazátoktól – nézett a gróf Tamás szemébe.

megkönnyebbülés sóhaja volt ez, talán ezt Giuliana sem tudta.

Nem volt más választásunk – felelte a magyar ötvösmester

-

Írj levelet apádnak és térj vissza Velencébe, hogy Guiseppe

és fegyverkovács.

Loredan is megbocsáthasson uramnak, sir Dzsulaffi –

Ebben az esetben segítek rajtatok – közölte Sinclair gróf.

mondta megfellebbezhetetlenül Earl Sinclair. 85

Talán a máltai lovagra, Fernando Gonzales-re bízhatnám az

Tamás elment Richarddal a fegyverkovács műhelyébe.

apámnak írt levelet – gondolkozott Tamás magában és egy

Útközben gondolkodva eltervezte, hogy holnap reggel felkeresi a

pillanatig késett a válasszal.

kis kápolnát.

-

I promise I shall send this letter.41

-

Így már rendben van. A faluban kaptok tőlem egy egyszerű

félhomályban, csak a lelkész neszezése hallatszott, aki a reggeli

házat, ott ellakhattok csendesen, míg szép feleséged

miséhez készítette a hozzávalókat az oltár körül. Nem győzött

megszüli gyermekét. By the way, have you found a name for

ámuldozni, mennyi csoda van ebben a templomban elrejtve. Az

Másnap hat órakor egyedül imádkozott a rosslyni kápolna a

42

oltár fölött egy festményen Szűz Mária volt látható, Tamás térdre

your heir?

43

-

He will be András or she will be Aphrodite.

ereszkedett előtte, és hálát mondott az Úrnak, hogy végre egy

-

I would like to be his or hers Christ father.44

-

I thank your kindness, I swear I shall pay my dues.45

-

And now go on your own way. Farewell to you both46 – intett

szeme sarkában egy véres könnycsepp megjelent vagy csak úgy

kegyesen Sinclair gróf, és ezzel befejezte az audenciát.

tűnt, hogy könny volt vagy valami más, Tamás nem tudta

Közben Giuliana, aki már holtfáradt volt, lefeküdt szobájában

eldönteni, de nem tudta ellenőrizni megfigyelését, mert kinyílt a

a kényelmes ágyra és születendő gyermekére és Tamásra

templom ajtaja, és éles napfény sugara hatolt a félhomályos

gondolt, aki igazi férfi volt, életének igaz szerelme.

térbe, és erre hirtelen felegyenesedett sir Tamás Gyulaffy, Lady

kis révbe érkezett közös élete Giuliánával. Magábaszállva imádkozott, amikor jobboldalt a Mária-szobor

Loredan hites férje és barátja. Köszönöm Madonna, hogy nem hagytál el, és a sok 41

sötétlő vermet már el tudom felejteni. Kérlek, védj meg, ne

Ígérem, hogy elküldöm ezt a levelet!

engedd, hogy az igaz ösvényről letérjek, mert a Pokol sötét

42

Egyébként, találtak már nevet örökösötöknek? Ha fiú lesz, akkor András lesz a neve, ha lány, akkor Aphrodité. 44 Szeretnék a jövevény keresztapja lenni. 45 Köszönöm jóindulatát, esküszöm, megfizetem az adósságomat! 46 És most menjetek utatokra. Isten veletek! 43

bugyrait egyszer-kétszer már megjártam. Kérlek, legyél kegyes hozzám, és hatalmaddal védelmezz engem és feleségem ezen 86

keskeny úton. Add, hogy egészséges gyermekem szülessen és

gondolatban létezik? Nem tudta eldönteni ezt a kérdést Tamás.

Giuliana soha ne hagyjon el és szüleimet ne érje baj, és hogy

Lehet, hogy minden embernek van egy Szent Grál kelyhe, ott

kibéküljek Guiseppe Loredannal. Ámen.

belül a szívében és lelkében?

Mindezek után, Gyulaffy Tamás megkönnyebbült, és

Tamás mestere, Bernát atya úgy mesélte, hogy Aritmethai

figyelmesen körülnézett a kápolnában. Felfedezte a Cumlacuoy

József hozta a kelyhet Jeruzsálemből Glastonbury-be, majd a

által leírt ismeretlen növényt, a kukoricát, amely szerinte csak a

skót templomosok őrizték, így volt-e, nem tudta Tamás.

világ másik felén terem. Lehet, hogy a templom építői már jártak

Mire idáig jutott gondolataiban Tamás, már felkelt a Nap

azon az ismeretlen tájékon. A Mária Magdolnát ábrázoló

és színes fények szűrődtek be az üvegablakon keresztül.

festményen egy hajó is látszott, ez baloldalt függött a falon. Nem

Hirtelen minden világos és egyszerű lett. Tudta, hogy a

tudta eldönteni Tamás, hogy a hajó miért szerepel a nőalak alatt.

kovácsműhelybe kell mennie és dolgoznia kell, saját és Giuliana

Az Aprentice Pillar nagyon érdekes volt az ifjú Gyulaffy

jövőjéért, valamint születendő sarjáért.

számára. Két kígyó kanyargott rajta egymás mellett, mintha az

Vidáman indult a kastély mögötti kovácsműhelybe. A

élet fája jelképezte volna. Lehet, hogy ebben az oszlopban

kovács, John Williams megmutatta az aznapi teendőit. Egy

elrejtve annak a titoknak a kulcsa, amit Tamás egész életében

fegyver kovácsolásában kellett segédkeznie, egy hét alatt kell

keresett, a Szent Grál titka itt van-e? De mi is igazából a Szent

egy kardot kellett elkészíteniük Sir Sinclair számára.

Grál? Egy mágikus kehely vagy valami más? Vagy az egész

Nem mintha Rosslyn grófjának nem lettek volna kardjai,

csak egy legenda, egy régi szép mese?

de egy újra volt sürgősen szüksége. Ezüstszínű fémkockát adott

Cumlacuoy megemlítette az Excaliburt is, amely Arthur

a kovácsnak, amelyet Damaszkuszból származott, ebből kellett

király kardja volt, és a tó tündére visszakérte, azóta sem lett meg

kardot

kovácsolnia

Johnnak

és

Tamásnak.

soha. A Szent Grált sem találták meg a kerekasztal lovagjai.

férfimunka a javából, gondolta Tamás magában.

Feladat

ez,

Lehet, hogy mindez örökre elenyészett vagy nem is

Erre a kardra Henry Sinclair grófnak az angolokkal

létezett tán? De mi ez a Grál kehely, lehet, hogy csak

szembeni harchoz volt szüksége. Az angol király katonái már 87

jópárszor betörtek a skót határvidékre, Melrose falvát és

signore Loredan műhelyében serénykedett és ékszereket

kolostorát földig rombolták. Jedburgh is elszenvedett egy angol

alkotott, Velencében érezte magát újra, hiszen ott látta meg

támadást, tizenkettő embert öltek meg a György keresztes

először szerelmét, Guiliánát, és kész csoda, hogy felesége lett.

angolok. De fenyegették az angol katonák a várost, Edinburgh-ót

Amikor a török gálya gyomrában raboskodott, leláncolva,

is, vagyis Rosslyn is veszélyben volt. Sinclair gróf azt mondta

korbácscsapásoktól véresen akkor azt gondolt, hogy meg fog

Tamásnak, ha a kardot el tudja készíteni John mesterrel együtt

halni.

egy hét alatt, akkor bebizonyította, hogy igaz ember és állja a

Az a pillanat mentette meg, amikor Giuliana arcát felidézte

szavát, és ezzel megfizetheti a szállást és élelmet, amelyet

magában, akkor támadt az az ötlete, hogy felfeszítse bilincseit,

felajánlott Tamásnak és szép feleségének.

levegőt vegyen a lepecsételt boroshordóból, és a tizenkét láb

Tamás örült a nagy és szép feladatnak, sőt úgy érezte,

mélyről a tenger felszínére ússzon, így épségben megmenekült.

hogy most kapott igazán feladatot, amelyre mindig is vágyott

Szerencséje volt, hogy az utolsó pillanatban azt mondta

Loredan ötvösműhelyében. Megígérte, hogy jövő szombatra el

magának, az nem lehet, hogy elpusztuljak, Isten nem lehet ilyen

fog készülni a kard. Nem fogja felvenni a versenyt az elveszett

kegyetlen, hűséges barátját nem hagyhatja el. Isten nem lehet

Excaliburral, de azért nem fog vele szégyent vallani.

kegyetlen, és segít azokon, akik hozzá fohászkodnak. Pedig már

Amint kezébe vette a damaszkuszi vaskockát, látta

majdnem feladta Tamás, nem sok hiányzott hozzá, hogy

Tamás, hogy igen nagy munkába vágta a fejszéjét. Ebből a

elfogadja önnön halálát.

vasdarabból kardot kovácsolni először lehetetlennek tűnt, nehéz

De rájött arra is, hogy szerelmén, Giuliánán kívül ott volt

feladat volt, de érzett magában annyi erőt, hogy Sinclair gróf

édesanyja és édesatyja, akik megérdemlik, hogy vigyázzon rájuk

óhaját teljesítse.

életük végéig.

A kovácsműhelyben ketten serénykedtek, John és Tamás,

Különösen

fontos

volt

Tamásnak

atyjához

fűződő

aki Richard kapuinas fia volt. Tamás itt, a kovácsműhelyben, az

viszonya, ám édesanyját is teljes szívvel szerette, és rádöbbent

üllő mellett otthon érezte magát, úgy érezte magát, mint amikor

akkor, az olvasztókemence izzó fénye mellett, hogy nem 88

telepedhet le itt, skót földön. Fel kell keresnie szüleit, meg kell

Tamás

megcsókolta

Giuliánát,

ami

egy

szerelmes

védeni őket a török veszélytől, Giuliana szüleit pedig ki kell

egymásbaborulásban végződött, erre volt Giuliánának igazán

engesztelnie, úgyahogy édesanyját is, Erzsébetet, az első

szüksége, és Tamásnak is, aki valahol rájött arra is, hogy a Grált

számú asszonyt az összes nő közül.

az emberi lélekben kell keresni, és eljön az a pillanat az ember életében, amikor úgy érzi megtalálta ezt a csodát. Nem tudta

Az élet nagy titkát, a Grál kelyhet már megtalálta

pontosan megfogalmazni, hogy mi ez pontosan, de sejtette.

önmagában, hiszen most már tudta, hogy mi a feladata ezen a

Talán az a tudás, amit a bibliai kígyó ajánlott fel az első

Földön. Családot alapított, de szüksége volt a szüleitől való

emberpárnak. Talán az a hit, amit önmagában talált meg, ami

távolságra, akik túlságosan is szerették őt, mégis ilyen messze

lehet az élet vize vagy az élet fája vagy a Grál kehely.

az otthontól rádöbbent, hogy mennyire hiányoznak, és felébredt

Mindez azonban mit sem ér a női csoda nélkül, amelyet talán a

benne a lelkiismeret gyötrő szava.

Hold testesít meg a huszonynyolcnapos ciklusával. A nappal és

Este mindezen gondolatait megosztotta Giuliánával, aki végre

elmondhatta,

ami

eddig

a

szívét

nyomta,

az éjszaka egyesüléséből születik a következő nap, a férfi és a

hogy

nő egyesüléséből születik meg a gyermek, a jövő.

legszívesebben már holnap indulna vissza Velencébe, szüleihez,

Talán ezt keresték Arthur király lovagjai, mindesetre

akármekkora is legyen apjának és édesanyjának haragja,

érezte Tamás, hogy van még megfejtésre váró titok a földön és

mostanra már lecsillapodhatott ez az indulta bennük, hiszen

azon túl.

annyit sem tudnak róla, hogy él vagy hal-e.

Elhatározta, hogy amennyire munkája engedi, utánajár a

Tamás és Giuliana megegyeztek, megvárják gyermekük

kápolna titkának. Aztán arra a levélre gondolt, amelyet

születését, és ha a kicsi már három hónapos lesz, akkor

Fernandóra, a máltai lovagra bízott. Remélte, hogy ez a levél

visszautaznak

megtalálja szüleit.

Velencébe,

utána

pedig

a

Gyulaffy-házba,

Veszprémbe. Mindketten megkönnyebbültek, hogy félelmeiket

Giuliana július közepére várta gyermeküket, rá három

sikerült legyőzniük, és sikerült közös nevezőre jutniuk.

hónappal pedig úgy döntöttek, felkerekednek Velence irányába. 89

Ezerötszázötven július tizennegyedikén született meg Gyulaffy

Oroszlánszívű Richárd is, aki megjárta a Szentföldet, és akinek a

Aphrodité, ezzel új szakasz kezdődött Tamás és Giuliana

legjobb vitéze, a híres Fekete Herceg volt.

életében.

Tamás rádöbbent, hogy bár családját és szüleit is félti,

A három hónap gyorsan eltelt, Guiliánát elfoglalta az

neki is részt kell vennie a török elleni küzdelemben, de óvatosan,

anyaság új és szent érzése, valamint megannyi öröme és

hogy ne haljon bele semmiféle harcban vagy összecsapásban.

gondja, Tamás pedig az apaság büszke érzése mellett, a

Elhatározta, hogy megvárja édesatyja levelét, és visszaindul

rosslyni kápolna titkait fürkészte lankadatlanul.

hazájába egy velencei kerülő után.

Később

John

Williams-szel,

a

kováccsal

Két évet töltöttek el már Skóciában és lassan megérkezett

folytatott

az új reményeket sugalló tavasz, Giuliana szépsége nem

beszélgetéseikből sok mindenre fény derült, aki azt is elárulta,

halványodott, Tamás pedig még szerelmesebb lett mint valaha is

hogy Henry Sinclair gróf nagyapja tengeri kapitány és hadvezér

volt, úgy érezte magát, mint amikor beleszeretett a velencei

volt, aki megjárta az Újvilágot ötvennyolc évvel Christophoro

lányba, ezt volt számára Velence varázsa.

Colombus előtt. Felfedezett egy új világot, amelyet Nova

Egy csendes májusi délután, az Ezerötszázötvenkettedik

Scotiának nevezett el. Ezt a titkot a Sinclair család apáról fiúra

esztendőben miután Tamás végzett aznapi teendőivel a

adta tovább, de John elárulta Tamásnak, de lelkére kötötte, hogy

kovácsműhelyben, és kis házuk asztala mellett vacsoráztak,

nem mondhatja el senkinek.

miközben kétéves kislányuk, Aphrodité a kisbölcsőben pihent,

Ami a rosslyni kápolnát illeti, a Henry Sinclair nagyapja emeltette

Giuliana megszólalt:

azt is Ezernégyszáznegyven körül azon lovagok segítségével,

-

akik megmenekültek az inkvizíció üldöztetései elől.

Hiányzik atyám és édesanyám, hiányzik Velence melege és

A templomos lovagok Jeruzsálemben, Salamon templomában jártak.

Ennek

mintájára

építették

ezt

a

kápolnát,

Lassan ideje lenne, hogy megkapd szüleid válaszlevelét. zsivaja, nem kellene végre felkerekedniük?

örök

-

mementónak szánva az utókor számára. Templomos lovag volt

Igen, sürget az idő, hegyikristályom. Talán tényleg el kell indulnunk. Otthon megannyi teendők várnak ránk. John

90

barátom tegnap kezembe adta apám levelét. Felolvasom, és mondd meg, mit szólsz hozzá!

- Azt hiszem, nincs más választásunk. Tényleg indulnunk kell, különben is Skócia rideg, hideg és nyirkos. Igazából csak a langyos olasz vidéken érezném otthon magam, és szeretném, ha lányunk is ott nőne fel. Nem csaphatsz fel végvári vitéznek, nekem mellettem a helyed. Megkaptad a templomos lovagok titkát, talán a Grál kehely csodáját is, de most sokkal fontosabb dolgod lesz, fel kell nevelned a lányodat, Aphroditét – nézett Giuliana

Tamás

kérlelhetetlenül…

91

szemébe

hosszan,

szeretve,

de

hogy onnan hajóúton haladva kikerüljék a veszélyes

III. rész

angol-skót

Gyulaffy Tamás hazaérkezése

határvidéket.

Samuel

Longhorn

kapitány

felvette őket a Queen Virgin Mary vitorlás hajó fedélzetére és a következő napokon utaztak, szelték a tajtékos tenger

-

Igazad van Giuliana, lehet, hogy megtudtam a Szent Grál

szilaj habjait, vad hullámait, küzdöttek a sziklák és

titkát és fel kell nevelnünk gyermekeinket, Aphroditét és

zátonyok Szkülláival és Kharübdiszeivel, a szél erejével,

Akhilleuszt, édes fiamat és édes lányomat, de létezik

amely jeges dermedt tengeri párát hordozott magával.

ennél fontosabb dolog is, azonnal útnak kell indulnunk

Harmadnap elérték a francia Calais kikötőjét, ahol

Magyarhonba, mert szüleim talán haldokolnak… -

-

hajók sorakoztak, angol, francia, flamand, spanyol, még

Értem, mio caro Tommasso, de két szoptatós gyermekkel

néhány afrikai hajó is horgonyzott arra, a kikötő zsúfolásig

hogyan keljünk ilyen hosszú útra, megannyi veszély

megtelt

leselkedik ránk, az angolok a skótokkal háborúznak,

tengerészekkel az ismert világ tájairól.

bárkákkal,

utasokkal

és

otthonodban meg talán meg a török rabság vár, lehet,

Calais kikötőjéből szárazföldön folytatták útjukat a

hogy Veszprém is elesett már, a hitetlenek elfoglalhatták a

veszélyes flamandföldön keresztül, mert Franciahonban

várost, ahogy apám leveléből tudom.

belháború dúlt a katolikusok és protestánsok között,

Mindez igaz, szóról szóra, de ne kérdezz semmit,

mindenütt veszélyes volt a vidék.

csomagolj és induljunk, amint a nap pirkad, megértetted

-

mindenfajta

Német hercegségeken át vezetett útjuk, itt viszont

Giuliana?

kevesebb akadályba ütköztek, tizennyolc nap alatt elértek

Ha Te mondod, akkor igen.

a Habsburgok birodalmába, az osztrák főhercegségbe,

Másnap hajnalban a pár útra kelt. A skót kapitány

ahol a harmadolt Magyarhon nyugati fele is tartozott.

menlevelével

Ezerötszázötenkettő

átjutottak Edinburgh

városának komor

sziklafalain, azután indultak az angliai Norfolk kikötőjéhez,

május

havának

harmincegyedik

napján már a császári Bécsben, majd a következő napon 92

már

a

Magyar

Királyság

városában,

Veszprém városa felé, de ellentmondásos hírek érkeztek

Sopronban szálltak meg, ahol Gyulaffy Tamás már

erről a vidékről, egyesek szerint Veszprém június elsején

majdnem otthon érezte magát, végre megérintette a

elesett, Vas Mihály kapitány nem tudta tartani a várat

varázslatos magyar beszéd lejtése, újra magyar szavakat

csekély létszámú őrségével, és Khádim Alim török vezér

hallhatott…

részben csellel elfoglalta Veszprémet, majd Buda felé

Megérkeztek

legnyugatibb

Magyarhonba,

vitéz

vonult seregével. A megmaradt őrséget kicsalták a várból

Gyulaffy Tamás és hites neje, valamint gyermekeik,

a törökök, Székely Tamás kevés társával a Bakony felé

Aphrodité és Akhilleusz, mind épségben. A gyerekeket

menekült, de a török katonák utolérték és elfogták őket,

kissé

sorsuk örök rabság lett.

megviselte

gondoskodása,

a

hosszú

szeretete

a

magyar

utazás,

de

átsegítette

szüleik

őket

a

Ekkor

Gyulaffy

Tamás

vitéz

lelke

olyan

nehézségeken, jó kedvben és egészségben szálltak meg

nyughatatlan lett, mint a vihartól felkorbácsolt tenger, és

a Lőwérek Szent Flóriánhoz címzett fogadójában.

súlyos kétségek, félelmek szállták meg: áll-e még atyja és

Nem voltak szegények, Tamás jövedelméből, amit

édesanyja háza, élnek-e szülei és gyerekkori szerelme,

Skóciában kapott a kardkovács mestersége folytán,

Katalin?

amelyet Sir John Sinclair gróf ajánlásával szerzett meg,

Rémálma

volt

Ezerötszázötvenkettő

június

tisztességesen megéltek, Tamásnak kisebb vagyona gyűlt

harmadikán, egy óránál többet nem aludt, pedig Giuliana

össze

egy

meleg testének ölelésében mindig békésen megpihent, de

bőrzacskós erszényben tartott, és megőrizte mestere

ezúttal csak forgolódott egész éjszaka, majd felkelt és

hegyikristály amulettjét is, amelyet ruhájába varrva hordott

fohászkodott egész éjjel.

a

skóciai

tartózkodás

során,

amelyet

a szíve tájékán… Az

utazás

Ezerötszázötenkettő

Skóciai indulásuktól számítva a huszonnegyedik tizennyolcadik június

másodikán

napján,

napon, Sárvárra érve végre találkozott hű barátjával,

elindultak

Lorenzóval, és arra kérte, hogy ne utazzon közelebb 93

szülővárosához, mivel ez az elkövetkezendő napokban

mélyesztett homlokába, fájdalma végtelen volt, mint a

nem is lehetséges, a török csapatok teljesen megszállták

hegyek zord magassága, a tengerek sötét mélysége vagy

Veszprémet és környékét.

a tűz heves forróssága.

Megtudta, Sir Gyulaffy Tamás, hogy amikor a

Aztán erőt vett magán, majd csend lett lelkében,

hitetlenek elfoglalták Veszprém várát 1552. június 1-én,

némaság és végtelen űr, ahogy csak az angyalok

borzasztó dolgok történtek, emberek százai haltak meg, a

világában létezhet és imádkozni kezdett Istenéhez, a

Hosszú utcában, a Váralján a török minden házat

Mindenhatóhoz, az egyetlen Istenhez, a

felgyújtott, köztük szülei otthonát is, porig égett minden,

Istenéhez…

csupa üszkös rom volt az egész városrész…

Négyszáz Miatyánkot mondott el, fohászkodott Szűz

A Gyulaffy-család háza is odaveszett, amikor a

Máriához, virrasztott napokat-heteket-hónapokat…

támadás során a török csapatok a várhegy aljába gyűltek

Egy évvel később az Úr Ezerötszázötvenharmadik

össze, és megtudta azt is, ami még legszörnyűbb

Esztendejének Szent Karácsony napján, a palotai vár falai

rémálmaiban sem jelent meg, szüleit, édesatyját és

közt, gyermekei és Giuliana körében elindultak az éjféli

édesanyját kegyetlenül megkínozták és megölték… Lorenzo

elmondta

Tamásnak,

hogy

magyarok

misére, meghallgatták János atya szavait és intelmeit, az

Katalin

áldozás és a szertartás befejeztével, a Szent Ignác

bánatában és szégyenében elbujdosott, mivel egy török

ereklye kinyitáskor, Gyulaffy Tamás keresztet vetett és

beslia megrontotta, és hamarosan önkezével vetett fiatal

féltédre ereszkedve fohászkodott a magyarok Istenéhez,

életének. Sírja az óváros temetőjében árválkodik egyetlen

majd ezt mondta Giuliánának:

néma fakereszt alatt… Ekkor Gyulaffy Tamás sírni kezdett és nem tudta

- Most, hogy egy éve már hogy eltemettem szeretett

abbahagyni. Keservesen sírt, zokogott, záporoztak a

szülőimet, atyámat és édesanyámat, el kell mennem a

könnyei, fogát csikorgatta, fájdalma rovátkákat, redőket

Hosszú utcába, szülői házunk maradványához, hogy 94

elmondjak egy imát szüleim lelki üdvéért és még egyet

- Igaz Giuliana, de ezt kell tennem, felesküdtem a

mondok neked Giuliana, bár ezt Te is tudod már évek óta:

várkapitánynak és Ferdinándnak, a Habsburg császárnak,

- Örökké szeretlek és szeretni foglak, soha nem hagylak

ők védik Magyarhon legkeletibb utolsó bástyáit, a

el, esküszöm Istenemre…

megmaradt magyar várakat. - Értem az eszemmel, de gondolj a hároméves lányodra,

- Tudom mio caro Tommasso, tudtam ezt az első

Aphroditére és a kétéves Akhilleuszra, egyetlen lányodra

pillanattól fogva, amint először találkoztunk Loredán

és egyetlen fiadra!

mester műhelyében és zöldeskék szemed fényében fürödtem, éreztem, hogy Te vagy nekem a lovagok

- Ez nemesi kötelességem, nem tehetek mást, itt kell

lovagja, szívem szerelme, Tamás, mondta Giuliana

maradnunk Magyarországon – mondta Tamás

magyarul. És hogyan tovább, mit teszel egy évnyi gyász

- Nem a Szent Grál kehely a lényeg, nem a varázskard,

után? – kérdezte a szépséges Giuliana.

amely átvágja a gordiuszi csomót, nem a repülő szőnyeg,

- Bosszút állok édesanyám és édesapám, valamint Katalin

nem Aladin csodalámpája, vannak fontosabb dolgok: a

gyilkosain, jelentkezek a palotai Várkapitánynál, végvári

becsület, a szeretet, a szabadság és az idő, amely

vitéznek állok, mondta határozottan és kemény hangon

begyógyítja a sebeket, és amely véget szab a földi létnek

Gyulaffy Tamás.

– mondta Gyulaffy Tamás, Palota várának végvári vitéze. - Nehéz életünk lesz, ugye mio caro Tommasso?

- Nehéz dolog lesz ez, mio caro Tommasso, mi lesz a gyerekekkel, ha eltalál egy török ágyúgolyó, levágja egy

- Nehéz lesz, de lelkiismeretem mindezt megköveteli, és a

kezed egy hitetlen janicsár, esetleg egy török nyílvessző

nemesi

sebez meg, vagy csatában halsz meg, szívedben egy

Magyarhont a hitetlenektől.

szablyával, keserves kínok közt, itt hagyva minket

- Megértem, de mit tehetsz, apád és anyád és Katalin, az

bánatban és nyomorúságban?

a szegény lány nem fog feltámadni? 95

becsületszavam

adtam,

hogy

megvédem

- Tévedsz Giuliana, mindenki feltámad, ha eljő a pillanat,

a hazánk, otthonunk és mindenünk, az Istenünk, a várunk,

a Szent Bibliában olvastam, a Jelenések Könyvében, még

érted, minden ami fontos a mi és gyermekeink számára!

Loredán mesternél töltött éveimben. Minden jó ember

-

feltámad és minden rossz ember elpusztul, érted,

jónak látsz!

Giuliana?

-

És

életünkben már szerintem nem lesz feltámadás. A

mi

életünkben

nem,

de

gondolj

a

ezek

katonaként

jövendő

után

szolgált

Sir

Gyulaffy

Palota

Várában,

Tamás a

végvári

gyermekek

cseperedtek, Giuliana szülei Magyarhonba, egy új palotai

Magyarhonra, mi fogjuk megteremteni a jövendőt, hiszen

házba költöztek, élték napjaikat, nem szegénységben,

gyermekeink a mi jövőnk.

nem gazdaságban, de szeretetben, közösen, éltek

- És milyen sorsot szánsz Aphroditének és Akhilleusznak?

félelemben és szorongásban, éltek boldogságban és

- Felneveljük őket tisztességben és becsületben, nekem

szomorúságban, nehéz és könnyű pillanatokban, élték a

hihetsz, hiszen jól ismersz már, soha nem másítom meg a

napokat egymás után…

szavam – mondta határozottan Gyulaffy Tamás.

-

Azt fogom tenni, nekem elhiheted – nézett határozottan maga elé Tamás.

- Értem, hogy hiszel a szent szavaknak, de mikor, a mi

-

Mit tegyek ehhez én hozzá – kérdezte Giuliana, tedd, amit

A

török

portyák

mindennaposak

voltak.

A

Jó, akkor legyen, édesapámat és édesanyámat is

veszprémi Püspökség elköltözött a távolabbi Sümeg

Palotára kell hozatnunk, nélkülük nem tudok tovább élni,

Várába, amely egyszerűen bevehetetlen volt, nem is

nekem túl veszélyes és vad Magyarhon, akár a hideg-

foglalta el a hitetlen török egyszer sem, sem 1553-ban,

nyirkos Skócia is.

sem a következő hosszú esztendőkben.

Rendben, akkor még ma írj levelet szüleidnek, küldesd el

A nagyurak, mint Podmaniczky Rafael tovább

Lorenzóval, váltott lovakkal négy nap alatt Velencében

raboltak és sarcoltak és fosztogattak, akár Ferdinánd

lesz az üzenet…Hívd el őket Magyarhonba, most már ez

király spanyol zsoldosai, a jobbágyok és kézművesek 96

dolgoztak, bár életük reménytelenebbnek tűnt, mint

azonban mindent túlélt, a gyermekekből ifjak, az ifjakból

valaha is, a papok miséztek vasárnaponként, már

urak, a lányokból hölgyek lettek. Gyulaffy Akhilleusz

azokban a falvakban, ahol még állt a templom, a török

megtanult lovagolni, íjászkodni, kardot forgatni, olvasni és

meg végletekig gyilkolt, rombolt és erőszakoskodott.

írni. Gyulaffy Aphrodité is megtanulta a betűvetést és

Az

Úr

Ezerötszázötvenkettedik

Esztendejétől

olvasást, zenélni kezdett hárfán és táncokat gyakorolt és

Ezerötszázhatvanhatig Veszprém török uralom alatt állt,

csodaszépen énekelt, akár a görög három grácia egyike is

az élet igen olcsó volt, építeni, gyűjteni, gazdálkodni

lehetett volna.

szinte lehetetlen tűnt, a visszaszivárgó lakosság nem

Ezerötszázhatvanhat

tudhatta, hogy holnap ki éget fel tulajdonát, a török vagy

nyarára

Veszprém

várát

visszafoglalták a magyar és császári csapatok.

más idegen zsoldos.

1579-ben, Giuliana betegségben meghalt, 1581-

Minden vasárnap, a palotai várban hallgatott misét

ben Gyulaffy Tamás is eltávozott oda, ahonnan még senki

a Gyulaffy család apraja-nagyja, de egyébként minden

nem tért vissza, de gyermekeik már felnőttek, Gyulaffy

nap egy veszedelem is volt, a török betörések egyre

Akhilleusz huszonkilenc, Aphrodité már harmincéves lett,

sokasodtak, egyre kegyetlenebbül raboltak és gyilkoltak.

pártfogójuk a veszprémi kapitány, Geszty Ferenc volt.

Tihany várát felégették, a barátokat megölték, és

Ezerötszáznyolcvanegy február havának nyolcadik

akkor Gyulaffy Tamás már negvenöt éves volt.

napján Gyulaffy Tamás meghalt, egy mérgezett nyíl

Telt-múlt az idő, bár Gyulaffy Tamás lelki sebei

végzett vele ötvenhat éves korában, három éve élte túl

nehezen gyógyultak. Mindennap meglátogatta szülei

feleségét, a szépséges Giulianát.

sírját, minden nap virágot tett Katalin sírjára is, bár ekkor felesége, Giuliana soha nem kísérte el. Újabb évek teltek el, de a török által elszakított országrészben keservesen telt az élet, a Gyulaffy család 97

Epilógus

minden élőlénynél, mert az igazak lelke aranyból van és szeretettől fénylik, nem a fém csillogásától…

Manapság a Gyulaffy-napokat Csobánc közelében tartják, minden év július közepén, bárki láthatja és érezheti, hogy a Gyulaffy-nemzetség öröksége a mai napig, 2014-ig is él Magyarországon. Van-e tanulsága e történetnek? Hogy a szeretet szeretetet fakaszt, a gyűlölet csak gyűlöletet, a harag haragot, de ha meghalljuk Isten hangját lelkünkben, a szeretetből örök szerelem, a gyűlöletből

megbocsátás,

a

haragból

szelídség,

a

félelemből bátorság lesz. És lesz-e feltámadás? Erre én azt mondom, Brányi Balázs, e sorok papírra vetője, hogy a Bibliában van a válasz, a Jelenések Könyvében, ha a választ megtaláljuk a lelkünkben, ha lelkünkben

megtaláljuk

Istent,

a

Mindenhatót,

aki

megteremtette a mai világunkat. És még valami, a Szent Grál nem más, mint az élet vize, l’eau di vie vagy aqua vitae… Az emberi test és a lélek is az élet vizéből táplálkozik, nem csak porból és sárból születtünk, ahogy a Halotti Beszédben olvasható, az ember nemesebb 98