BP. VI. NYUGATI PÁLYAUDVAR ÉS KÖRNYÉKE

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT.

1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út 31. I. / POSTACÍM: 1368 BP 5. PF 215 TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573 / FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

BP. VI. NYUGATI PÁLYAUDVAR ÉS KÖRNYÉKE

KSZT KONCEPCIÓ

BUDAPEST, 2006. SZEPTEMBER HÓ

Városrendezés: ............................................................dr Nagy Béla ..............Mű-Hely Zrt .........TT1-01-0022/01 Kotsis István .............Mű-Hely Zrt .........TT1-01-1348/01 Gyimóthy Ákos ..........Mű-Hely Zrt .........TT1-01-3702/05 Tasi Ákos ..................Mű-Hely Zrt .........TT1-01-3936/01 Erdei Gyula ...............Mű-Hely Zrt .........TT2-01-3948/01 Közművek....................................................................Nemes Attila...............Mű-Hely Zrt. Közlekedés ..................................................................Rhorer Ádám ..............Közlekedés Kft Munkatársak:...............................................................Éltető Zsófia ...............látványterv Varga Zoltán...............GIS Zahumenszky Dávid Vezérigazgató ..............................................................dr Nagy Béla ..............Mű-Hely Zrt

TARTALOM BEVEZETŐ........................................................................................................................................................................... 1 AZ INFRASTRUKTÚRA DUALITÁSA........................................................................................................................................ 1 ÚJ VÁROSEVOLÚCIÓS SZAKASZ ........................................................................................................................................... 2 KÉPEK A TERVEZÉSI TERÜLETRŐL ÉS KÖRNYEZETÉRŐL........................................................................................................ 3 A TERÜLET TULAJDONVISZONYAI ........................................................................................................................................ 6 A TERÜLETRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK, JOGSZABÁLYOK ........................................................................ 9 FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERV (FSZKT).................................................................................................................. 10 BUDAPESTI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KERETSZABÁLYZAT (BVKSZ) .............................................................................. 11 TERÉZVÁROSI KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (KVSZ = TEKVÉSZ) .................................................... 15 KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV (KSZT).............................................................................................................................. 15 KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK............................................................................. 16 TÖMEGKÖZLEKEDÉS .......................................................................................................................................................... 16 KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ..................................................................................................................................... 16 A KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS.............................................................................. 17 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ........................................................................................................................................................ 17 KÖZMŰVESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA ..................................................................................................................... 18 VÍZELLÁTÁS ...................................................................................................................................................................... 18 CSATORNÁZÁS-VÍZELVEZETÉS ........................................................................................................................................... 18 A TERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI....................................................................................................................... 20 A TERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK ADATAI, MUTATÓI ................................................................................................................ 22 1. TÁBLÁZAT ..................................................................................................................................................................... 23 2. TÁBLÁZAT ..................................................................................................................................................................... 24 3. TÁBLÁZAT ..................................................................................................................................................................... 25 4. TÁBLÁZAT ..................................................................................................................................................................... 27 BEÉPÍTÉSI JAVASLAT......................................................................................................................................................... 29 SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ – A TEKVÉSZ MÓDOSÍTÁSÁNAK JAVASLATA ............................................................................. 30

BUDAPEST VI. KERÜLET NYUGATI PÁLYAUDVAR ÉS KÖRNYÉKE KSZT – SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ

BEVEZETŐ A tervezési terület a Nyugati pályaudvar területe.

A tervezési terület 1854-ben

A tervezési terület 1896-ban

A pályaudvar környezete „vegytisztán” szemlélteti a városelmélet néhány alapvető elméletének igazságát. A város e központi területén az alábbi, a városszerkezetet és a város működését meghatározó folyamatok, jelenségek tanulmányozhatók – többek között: 1.

az infrastruktúra rendszerek egyidejű paradox kettőssége, tudományosan fogalmazva: „az infrastruktúra dualitása”

2.

a város és a városrész városevolúciós folyamatai

Az infrastruktúra dualitása Közismert tény az infrastruktúra azon sajátossága, hogy megléte egyrészről a város működtetésének feltétele, ugyanakkor másrészről a városfejlesztés lehetőségét hordozza. az egyik oldalon környezeti hatásai, a városrész széttagolása miatt korlátoz, a másik oldalon viszont a fejlesztés lehetőségét hordozza. Ez a kettősség magában foglalja azt is, hogy valójában az infrastruktúrák vonalas elemei általában csak negatív sajátosságokat hordoznak, hiszen csak a csomópontokban lehet rájuk csatlakozni, általában nem lehet őket a csomópontok között „megcsapolni”. A vasutak esetében ez különösen igaz: a vasútvonalak a folyókhoz hasonlóan vágják részekre a városok területét és általában hidakon, felüljárókon, illetve aluljárókon keresztezhetőek, akárcsak a folyók. Ugyanakkor a vasútállomások a városszerkezet fontos csomópontjai, melyek közelsége, a közlekedés lehetősége jelentős fejlesztési potenciált biztosít a környezetnek. Különösen erős városfejlesztő hatással bírnak a multimodális városi csomópontok, ahol a nemzetközi és hazai vasúti kapcsolatok mellett a metró, villamosok, trolibuszok, BKV és VOLÁNBUSZ autóbuszok közötti kapcsolatok jöhetnek létre. A Nyugati pályaudvar esetében a tervezett FerihegyExpress kapcsolat a Ferihegyi repülőtér felé is biztosít kapcsolatokat, teljessé téve a kínálatot. A közúti kapcsolatok is a teljes kapcsolatrendszert biztosítják: az M3 bevezető szakasza, a Hungária körút, a nagykörút és a Váci út mellett a Lehel út, illetve a közeli Andrássy út és a rakpart(ok) szinte teljeskörű kapcsolatokat adnak.

1


Új városevolúciós szakasz Városevolúció folyamata alatt azt értjük, hogy a város – mint élő organizmus – időben és térben változik, miközben fejlődési pályát jár be. Működési modellje időről időre változik, a kor meghatározó trendjeihez történő illeszkedés módjától függően. A város korábban minden időszakban képes volt arra, hogy alkalmazkodjék a mindenkori kihívásokhoz. Az 1800-as évek elejének megújuló Pestje (Hild 1805.) egy fejlődő város kereteit rajzolta a térképre. A XVIII - XIX. század fordulóján Pestre Európa számos részéből érkeztek kereskedők. 1795-ben József, Habsburg főherceg Magyarország helytartója, majd a császár helyettese, nádor lesz. Kinevezésének évében a városiasodás még a kezdetek kezdetén tart, a városmagon kívül még falusiasak a viszonyok. József nádor felismeri Pest kedvező földrajzi adottságait, s célja lesz, hogy tartományi székhelyt teremtsen. Félévszázados tevékenysége eredményeképpen a század elején 26.000 lakosú kisváros 1847-re már csaknem 110.000 lakost számlált, és gyakorlatilag politikai, gazdasági és kulturális központtá vált. József nádor 1801ben küldi meg I. Ferenc, Habsburg császárnak és magyar királynak Pest szépítésére készített javaslatát, mely szerint átfogó terv készítését tartja szükségesnek, valamint, hogy a városépítés ügyeit egyetlen, szakértelemmel rendelkező irányító ellenőrző hatóság kezébe kell adni. A város tervszerű "szépítése" érdekében a korábbi esetenkénti részlettervek helyett egységes városrendezési terv elkészítésére kapott megbízást a bécsi származású Hild János, aki az Újépület építésekor került Pestre. Tervét 1805-ben nyújtotta be József nádorhoz. … Hild díjas városok kiadvány ismertetője Magyar Urbanisztikai Társaság 2006. Az egyesítésekor együtt is csak alig két-három mai kerületnyi, 300.000 fős Pest, Buda és Óbuda a Millennium idejére egy 15 milliós ország világszínvonalú fővárosa lett. A mai napig működő korszerű városszerkezet, a széles utcák és sugárutak, a Nagykörút, az Andrássy út, a földalatti vasút, a korszerű csatornahálózat, vízellátás, közvilágítás, intézményhálózat alapjai ekkor születtek meg. Ezekben a tervekben fontos szerephez jutott a vasút is. A vasúthálózat megváltoztatta az ország gazdaságát, de meghatározta a város szerkezetét is. A körvasút és a pályaudvarok rendszere elegánsan és finoman türemkedett a város belső részeibe, a főútvonalak mentén a Kerepesi út mentén a Keleti pályaudvar, a Váci út menti Nyugati pályaudvar vagy Budán a mai Déli pályaudvar helyén a volt „indóház”. A város növekedésével a Nyugati pályaudvar és környezete túlságosan is belső területre került: a város körülnőtte a vasúti területet, mely mára korlátozó tényezővé vált és folyóként metszi ketté a város belső részeit. Tovább „rontott” a helyzeten, hogy az 1950-ben a városhoz csatolt külső városrészek integrálásával a vasút szerepe megnőtt, de város-szerkezetformáló hatása is felerősödött. Az ezredforduló tájára a volt katonai területek, raktárak extenzív területhasználata és a Belváros szomszédsága között akkora fejlesztési vákuum, feszültség alakult ki, mely „kikényszerítette” a területfelhasználás megváltozását: ekkor megvalósult a Westend City Center. A fejlesztések továbbgyűrűző hatásaként felértékelődtek a környező területek, a Lehel úti oldalon és a Podmaniczky utcai oldalon egyaránt. A vasút jelenléte azonban városszerkezeti szempontból továbbra is fontos, elsősorban az agglomerációból beérkező elővárosi vasutak belvárosi megérkezése szempontjából. A multimodális csomópont szerep fenntartása városfejlesztési előnyöket kínál. Ugyanakkor a vasúti területek szükséges és elégséges méretre csökkentésével az extenzív területhasználat helyett városias környezetbe kerülhetnek a Podmaniczky utca és a Vágány utca mentén álló városias beépítések, ami a fejlesztések eleganciájától függően további felértékelődésen is átmehetnek…

2


KÉPEK A TERVEZÉSI TERÜLETRŐL ÉS KÖRNYEZETÉRŐL A tervezési terület környezete az átalakuló környezeti egységek jellegzetes képét mutatja. Új épületek, bontásra érett épületek, vegyes rendeltetésű és vegyes értékű épületek egyvelege, melyben már látható, hogy egyes területek végleges képe kirajzolódni látszik.

A Ferdinánd hídtól északra kialakuló terület a Westend City Center fejlesztés vonzáskörzetében fekszik, ahol a fejlesztési vákuum kézzel fogható.

3


A Ferdinánd híd felől rálátás a terület északi részére, illetve képek a Lehel tér és a Lehel út menti területekről

4


A vasúti terület a Dózsa György út irányából, a Vágány utcai és a Podmaniczky utcai beépítések

5


A TERÜLET TULAJDONVISZONYAI A tervezési terület telkei és tulajdonviszonyai az alábbiak: HRSZ

CÍM

28156/3

1062 Bp. VI. ker Lehel utca 6000

kivett közterület

28156/4


kivett közterület

28207/2


kivett közterület

28223 28224/1

TERÜLET

3305 1060 Bp. VI.ker. Váci út 1-3 6823

MŰVELÉSI ÁG

kivett kivett parkoló

28224/11 1060 Bp.Teréz krt.55-57

1760

kivett vasútállomás

28224/14 1060 Bp.Teréz krt.55-57

15000

kivett beépítetlen terület

28224/15 1060 Bp.Teréz krt.55-57

94733

kivet beépítetlen terület

28224/16 1060 Bp.Teréz krt.55-57

54129


28224/17 1060 Bp.Teréz krt.55-57

7396

kivett vasútállomás

28224/18 1060 Bp.Teréz krt.55-57

894

kivett beépített terület

28224/19 1060 Bp.Teréz krt.55-57

5568


28224/20 1060 Bp.Teréz krt.55-57

3163


28224/21 1060 Bp.Teréz krt.55-57

581


28224/22 1060 Bp.Teréz krt.55-57

3873


28224/23 1060 Bp.Teréz krt.55-57

576


28224/24 1060 Bp.Teréz krt.55-57

3555


28224/25 1060 Bp.Teréz krt.55-57

1190


28224/26 106 Bp.Teréz krt.55-57

1315


28224/27 1060 Bp.Teréz krt.55-57

2794


28224/28 1060 Bp.Teréz krt.55-57

3715


28224/29 1067 Bp.Teréz krt.55-57

199


28224/3

1060 Bp. VI.ker. Váci út 1-3 1415

kivett lh.udvar

28224/30 1060 Bp.Teréz krt.55-57

3053


28224/31 1060 Bp.Teréz krt.55-57

3377


28224/32 1060 Bp.Teréz krt.55-57

3198


28224/33 1060 Bp.Teréz krt.55-57

37722


28224/34 1060 Bp.Teréz krt.55-57

2209


6

TULAJDONOS 1/1 Budapest VI. ker. Terézváros Önkormányzat 1067 Budapest VI. ker. Eötvös u. 3. 1/1 Budapest Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest V. ker. Városház u. 9-11. 1/1 Budapest VI. ker. Terézváros Önkormányzat 1067 Budapest VI. ker. Eötvös u. 3. 3,Budapest Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest V.ker. 1/1 Városház u. 9-11 3,Budapest Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest V.ker.1/1 Városház u. 9-11 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 West End Beruházó és Kereskedelmi Kft 1/1 1051 Budapest V.ker Szabadság tér 7. 1,Magyar Állam kezelő 2, Magyar Államvasutak Rt. 1062 Bp. Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 2,Társasház tulajdon - A tulajdonjogot a 28224/3/A/1-B2 hrsz-ú ingatlanok különlapjai tartalmazzák. 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75


HRSZ

CÍM

TERÜLET

MŰVELÉSI ÁG

28224/35 1060 Bp.Teréz krt.55-57

2471


28224/36 1060 Bp.Teréz krt.55-57

1613


28224/37 1060 Bp.Teréz krt.55-57

2456


28224/38 1060 Bp.Teréz krt.55-57

1375


28224/39 1060 Bp.Teréz krt.55-57

1786


28224/40 1060 Bp.Teréz krt.55-57

5946


28224/41 1060 Bp.Teréz krt.55-57

7279


28224/42 1060 Bp.Teréz krt.55-57

1475


28224/43 1060 Bp.Teréz krt.55-57

28484


28224/44 1060 Bp.Teréz krt.55-57

1612


28224/45 1060 Bp.Teréz krt.55-57

4011


28224/46 1060 Bp.Teréz krt.55-57

4211


28224/47 1060 Bp.Teréz krt.55-57

8963

kivett ud.irodaház

28224/48 1061 Bp.Teréz krt.55-57

1380


28224/49 1062 Bp.Teréz krt.55-57

8268


28224/50 1063 Bp.Teréz krt.55-57

10563


28224/51

22223


28224/52

10915


28224/7

4460

kivett gazd.ép.ud.

28224/8

1060 Bp. VI.ker. Váci út 1-3 33535

kivett filmszínház szórakoztató kp szálloda és áruház ud. irodaház

28225

1060 Bp.Lehel utca 5.

1438

kivett lh.udvar

45310

kivett közterület

28227 28228/1

1060 Bp.Dózsa György út

8953

kivett közterület

28228/2

1060 Bp.Dózsa György út

100

kivett illemhely

7

TULAJDONOS 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 1, Magyar Államvasutak Rt. 1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 4,Thyssenkrupp Ferroglobus Rt.1389/8963 1158 Bp.Körvasút sor 110. 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 2,Pólus Holding Rt.1/1 1107 Bp.X.ker Mázsa tér 2-6 1, MÁV Rt.1060 Bp. VI.ker Andrássy u.73-75. (széljegyzet: III.rész föld-használati jog 577 m2 West End Beruházó és Kereskedelmi Rt. 1054 Bp. Szabadság tér 7.) 1,Magyar Állam kezelő 2, Magyar Államvasutak Rt. 1062 Bp. Andrássy u.73-75 1,Magyar Állam kezelő 2, Magyar Államvasutak Rt. 1062 Bp. Andrássy u.73-75 West End Beruházó és Kereskedelmi Kft 1/1 1051 Budapest V.ker Szabadság tér 7. 3,Társasház tulajdon . A tulajdonjogot a 28224/B/A/-394 hrsz-ú ingatlanok különlapjai tartalmazzák. 3, Társasház tulajdon , a tulajdonjogot a 28225/0/A/1-53 hrsz-ú ingatlanok különlapjai 3,Budapest Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest V.ker. 1/1 Városház u. 9-11 3,Budapest Fővárosi Önkormányzat 1052 Budapest V.ker. 1/1 Városház u. 9-11 2,Társasház tulajdon -A tulajdonjogot a 28224/3/A/1-B2 hrsz-ú ingatlanok különlapjai


28224/34 28224/35 28228/2

28225 28224/32 28156/3

28224/47

28224/41

28224/48

2

28224/42

28224/36

28224/3 28224/49

28224/38

28224/46 28224/43

28156/4

28224/31 28224/33

28224/39

28224/40

28224/44

28224/30

28223 28224/45 28224/7 28224/50

28224/29 28224/28

28224/15

28224/16

28224/8 28224/27

28207/2 28224/14

28227

28224/26

28224/24 28224/17 28224/25 28224/23 28224/11

28224/22 28224/21

28224/1

28224/19 28224/20 28224/18

JELMAGYARÁZAT Tulajdonos/Kezelő Cég Fővárosi Önkormányza Magyar Állam/Cég Társasház VI. ker. Önkormányzat

28224/51 28224/52

A terület tulajdonviszonyai összefüggő területeket és viszonylag egységes tulajdoni állapotokat mutatnak

A területen jellemző tulajdoni egységeit a Magyar Állam, a Magyar Államvasutak Rt., a Pólus Holding Rt. és a West End Beruházó és Kereskedelmi Kft. birtokolja, de mellettük megjelennek az önkormányzatok és egy-egy telek esetében önálló vállalkozások is, többek között néhány társasház és a Thyssenkrupp Ferroglobus Rt. is.

8


A TERÜLETRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK, JOGSZABÁLYOK A terület Budapest hatályos Településszerkezeti Terve (2005.) alapján „központi vegyes” területbe sorolt.

Budapest Településszerkezeti Terve (kivonat)

9


Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT)

Az FSZKT keretövezeti besorolásai

A tervezési terület jelenlegi keretövezeti besorolásai lehetővé teszik, hogy a tervezési területen egyes fejlesztések lebonyolíthatók legyenek. Ugyanakkor az FSZKT, a TEKVÉSZ, a KSZT egymásra épülő terv-rendszert alkotnak, melyek szinkronban vannak.

10


Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) A területre vegyes (VK – városközpont és I – intézmény) területek találhatóak, míg a Podmaniczky utca Dózsa György út felőli területei KV-IK keretövezeti besorolásúak. FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS 47/1998.(X.15.) FŐV.KGY. RENDELET VEGYES: TELEPÜLÉSKÖZPONTI ÉS KÖZPONTI TERÜLETEK (VK, I, IZ) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI FUNKCIÓ, ÉPÍTMÉNYEK 36. § (3) A vegyes területeken: a) közintézmények épületei, b) igazgatási épületek, c) irodaépületek, d) szálláshely-szolgáltató épületek, e) szolgáltatás épületei, f) vendéglátás épületei, g) egyéb közösségi szórakoztató épületek, h) sportépítmények, i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei,Ű j) a keretövezetben maximált értékben meghatározottnál nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek, k) lakóépületek, l) parkolóházak, valamint az a)-l) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket. (4) A vegyes területeken önálló a) ipari épületet, b) raktárépületet elhelyezni, meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet. … INFRASTRUKTÚRA ÉS A JÁRMŰVEK ELHELYEZÉSE 37. § (1) A vegyes területeken új épület csak teljesen közművesített és kiépített közúttal rendelkező építési telken építhető. (2) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára járműtároló, önálló parkolóterület nem helyezhető el. (3) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül: a) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhető épületek esetében - a parkolóházak kivételével - csak a terepszint alatt,… … oldandó meg. TÖMB- ÉS TELEKALAKÍTÁS 38. § (1) Új telektömb kialakításánál a tömb hosszanti oldalának mérete amennyiben ezt a terepviszonyok és egyéb városrendezési szempontok nem zárják ki - nem lehet nagyobb 250 m-nél. (2) A vegyes területeken új telektömböt és azon építési telket, építési területet kialakítani a KSZT alapján és a keretövezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad. (3) Kialakult telektömbben, ha az ott meglévő telekállapot indokolttá teszi, a tömbre jellemző telekterület - és oldalméreteket is figyelembe véve az előírt telekméretektől a KVSZ-ben el lehet térni. VK VÁROSKÖZPONTI TERÜLETEK 39. § (1) A keretövezet a vegyes területek országos vagy városi jelentőségű közösségi építményeket tömörítő városközponti, városrész-, mellék-, illetve kerületközponti része, ahol többlakásos lakóépületek és egyéb gazdasági célú építmények helyezhetők el.

11


(2) A VK keretövezet FSZKT-ben lehatárolt azon területein, ahol elő van írva a lakódominancia megőrzése, a KVSZ-ben a lehatárolt terület egészére vonatkozóan biztosítani kell, hogy a jellemző használati mód az FSZKT-ben meghatározott arányban a lakófunkció legyen. A meghatározott arány telektömbökre vagy a lehatárolt terület egészére vonatkozóan is biztosítható. (3) A (2) bekezdés szerinti lakódominancia megőrzését a kerületi településrendezési tervek kidolgozása során: a) a KVSZ-ben és KSZT-ben meghatározott módon, vagy b) a KVSZ-ben e célból létrehozott önálló építési övezet alkalmazásával kell biztosítani. (4) A (3) bekezdés b) pont szerinti építési övezetek meghatározásánál jellemzően lakófunkciójú használati módúnak kell tekinteni az épületet, ha szálláshelyszolgáltató épület kerül elhelyezésre, vagy ha a lakóépületben intézményi funkció csak a pinceszinten, a földszinten, az első emeleti szinten létesül. (5) A városközpont keretövezet területén a KVSZ-ben meg lehet határozni a földszinti, I-II. emeleti és pinceszinti funkciók körét, az intézményi és lakófunkciók területi arányát. (6) A keretövezetben jellemzően: a) zártsorú, b) szabadonálló, vegyes (zártsorú és szabadonálló) beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni. (7) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad. Meglévő épület használati módjának megváltoztatása, illetve foghíjteleknek minősülő üres telek beépítése esetén a KVSZ előírhatja KSZT kötelező készítését. (8) A főváros pesti oldalán, a Hungária körutat érintő, illetve attól kívül eső területeken, valamint a budai oldalon az I. kerület kivételével, a városközponti keretövezetbe tartozó egybefüggő területek egészére kell a KSZT-t készíteni, melynek módosítása tömbönként is lehetséges. (9) A KVSZ-ben a keretövezet egyes területeire vonatkozóan előírható, hogy a KSZT alátámasztó munkarésze sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmazzon. (10) A keretövezetben a 17. § előírásainak figyelembevételével legfeljebb: a) 15 000 m2, b) 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 20 000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület helyezhető el. (11) A KSZT vagy a KVSZ megállapodás alapján előírhatja a földszinti területekre vagy e területek egy hányadára vonatkozóan, hogy azok közhasználat céljára átadott területek legyenek, időbeli korlátozással vagy időbeli korlátozás nélkül. Az időben korlátozott használatú területeket a tulajdonos térhatároló szerkezettel lezárhatja. A közhasználat céljára átadott területekre néző homlokzatokat úgy is ki lehet alakítani, mintha azok közterülettel határosak lennének. A megvalósulás érdekében közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a KVSZ - megállapodás alapján - a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató mértékét 0,5-del növelheti. (12) A keretövezetben a vegyes területeken egyébként megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el. (13) A KSZT az építménymagasság értékeit a környező tervezett beépítés alapján határozza meg a 8. § figyelembevételével. (14) Pesten a Hungária körutat érintő, Budán a Margit körutat és Krisztina körutat érintő, illetve azokon kívül eső VK keretövezetbe sorolt területeken meghatározható olyan építési övezet, amelynek területén a KVSZ meghatározott arányban lehetővé teheti a felszíni parkolást is. (15) Zártsorú beépítési mód esetén KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb. A keretövezet további általános keretszabályozási mutatói ebben az esetben sem léphetők túl. (16) Speciális intézményi építési övezet meghatározásával megengedhető az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, amely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, azonban az általános szabályozási mutatók ebben az esetben sem léphetők túl.

12


(17) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (11) és a (15)-(16) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 10. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. I INTÉZMÉNYTERÜLETEK 40. § (1) A keretövezet az intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló része, amelyben olyan építési övezet is meghatározható, ahol a lakófunkció is megengedett. (2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani, azokon új építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni vagy annak funkcióját megváltoztatni csak KSZT alapján szabad. (3) A keretövezet területére vonatkozóan a KVSZ előírhatja, hogy a KSZT alátámasztó munkarészének sziluettképet vagy tömegvázlatot is tartalmaznia kell. (4) A KSZT vagy a KVSZ megállapodás alapján előírhatja a földszinti területekre vagy e területek egy hányadára vonatkozóan, hogy azok közhasználat céljára átadott területek legyenek, időbeli korlátozásal vagy időbeli korlátozás nélkül. Az időben korlátozott használatú területeket a tulajdonos térhatároló szerkezettel lezárhatja. A közhasználat céljára átadott területekre néző homlokzatokat úgy is ki lehet alakítani, mintha azok közterülettel határosak lennének. A megvalósulás érdekében közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a KVSZ - megállapodás alapján - a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató értékét 0,5-del növelheti. (5) A keretövezetben a 17. § előírásainak figyelembevételével legfeljebb a) 15 000 m2, b) 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 20 000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület helyezhető el. (6) A keretövezetben megengedett épületeken kívül azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület is elhelyezhető, a földszintes járműtároló kivételével. (7) Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül, zártsorú beépítési mód szerint elhelyezhető épületek esetében a terepszint alatt oldandó meg a 6. § előírásainak figyelembevételével. (8) A KSZT az építménymagasság értékeit a környező tervezett beépítés alapján határozza meg a 8. § figyelembevételével. (9) Kialakult állapot esetében a környezet beépítési mértékét is figyelembe vevő szabályozási paramétereket KSZT-ben kell meghatározni. (10) A keretövezet általános szabályozási határértékeitől eltérni csak a következők szerint lehet: a) zártsorú, illetőleg vegyes beépítésű intézményterületen speciális építési övezet meghatározásával, kizárólag kulturális és kereskedelmi létesítmények céljára megengedhető az épület minden szintjére vonatkozó 100%-os beépítés, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, mely közvetlenül a közterülethez kapcsolódik, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói nem léphetők túl; b) zártsorú beépítési mód esetén KSZT alapján a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb, de a keretövezet további általános szabályozási mutatói ebben az esetben sem léphetők túl; c) vegyes, illetőleg zártsorú beépítési mód szerint meghatározott építési övezetek esetében a beépítés mértékét a KSZT határozza meg; d) sportlétesítmények, piacok, vásárcsarnokok területét önálló építési övezetbe kell sorolni, melyek esetében a 11. számú táblázatot figyelmen kívül lehet hagyni, a beépítés paramétereit KSZT határozza meg. (11) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (9)-(10) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 11. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni. …

13


KV KÜLÖNLEGES VÁROSÜZEMELTETÉSI TERÜLETEK 50. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű területfelhasználási egységek, melyek a főváros városüzemeltetési létesítményei számára biztosítanak területet és a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt más keretövezetbe nem sorolhatók. (2) A különleges városüzemeltetési területek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:… d) különleges, intézményekkel vegyes közlekedési területek KV-IK,… (3) A keretövezet területén általában szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, de ha a környező beépítés indokolja, megengedhető a zártsorú beépítési mód is. (4) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak környezeti hatástanulmány alapján, KSZT szerint lehet. 2 (5) Szabadonálló beépítésnél 10 000 m telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - minimum 10 m-es szélességben, egybefüggően kell kialakítani. Amennyiben a telek méretei csak 10,0 m-nél kisebb zöldsáv kialakítását teszik lehetővé, háromszintes növényállomány kialakítása szükséges. (6) A keretövezet területén a célzott területfelhasználásnak megfelelő építmények, épületek, melléképítmények és műtárgyak helyezhetők el. (7) A keretövezet területén: a) új lakóépületet, b) olyan épületet, illetőleg létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a keretövezeti határértéknél szigorúbbak elhelyezni nem lehet. (8) Meglévő lakóépület esetében annak jókarbantartása, átalakítása, tetőtérbeépítése megengedhető, amennyiben a KSZT az épületet nem jelöli bontásra vagy a meglévő lakóépület bontását csak új épület elhelyezése esetén rendeli el, de új lakásegység nem alakítható ki. (9) A keretövezetben épület csak teljesen közművesített építési telken építhető. (10) A keretövezet területén az építési övezeteket a 18. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezeti és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével. Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni oly módon, hogy ezen értékek a létesítmények megvalósulását ne akadályozzák meg, illetőleg kedvezőtlenül ne befolyásolják. 18. számú táblázat A CÉLZOTT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDÚ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI D. KV-IK KÜLÖNLEGES, INTÉZMÉNYI FUNKCIÓKKAL VEGYES HASZNÁLATÚ KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK a) A területbe kizárólag azok a városias környezetbe beékelődő közlekedési területek tartoznak, melyek jelentős személyforgalmuk és többszintes területfelhasználásuk miatt városi funkciókat kiszolgáló intézmények elhelyezését is indokolják. Ide tartoznak a jelentős személyforgalmú vasúti területek személypályaudvarai, valamint a végállomások intézményekkel vegyesen kialakítható területei. b) A szabályozási határértékeket KSZT határozza meg, a terepszint alatti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot. c) A területen építményt elhelyezni, építési telket kialakítani csak KSZT szerint szabad. d) A területen a közlekedési funkciókon, azok üzemi technológiáin kívül da) olyan intézmény építménye, melyet a közlekedési alapfunkció nem zavar, db) szálláshely-szolgáltató épület, dc) kiskereskedelmi létesítmény, dd) vendéglátási építmény is elhelyezhető. e) A terület telkein legfeljebb 20 000 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kereskedelmi funkció alakítható ki a 17. § előírásainak figyelembevétele mellett. A legalább 50 cm-es földfeltöltéssel kialakított tetőkertek zöldterületei beszámíthatók a KSZT-ben előírt kötelező zöldfelületi mértékbe.…

14


Terézvárosi Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ = TEKVÉSZ) A Terézvárosi KVSZ önálló övezeteket állapított meg a Nyugati pályaudvar területére, melyeket a KSZT előírásai módosítottak. Jelenleg a TEKVÉSZ és a KSZT jogszabályi összhangja biztosított.

Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) A területre vonatkozóan hatályban van a Terézváros önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott 40/2000.(XII.20.) számú önkormányzati rendelet (a TEKVÉSZ), valamint a Budapest, VI. kerület Nyugati pályaudvar környéke (Teréz körút – Nyugati tér – Váci út – Lehel út – Bulcsú utca – Vágány utca – Dózsa György út – Podmaniczky utca által határolt terület Kerületi szabályozási Tervére vonatkozó 44/2001.(XII.14.) számú önkormányzati rendelet.

A KSZT szabályozási tervének kivonata

A KSZT alapján megvalósult a Westend City Center és tervezési szakaszban van a Posta tömb is. A Nyugati pályaudvar lefedésének és a Ferdinánd hídtól északra fekvő területek beépítésének előkészítése is megkezdődött. A bontások végrehajtásával az építési területek előkészítésének egy szakasza szintén lezárult.

15


KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

Tömegközlekedés A Nyugati pályaudvar környékének legnagyobb kapacitású tömegközlekedési kapcsolata a 3. metróvonal, amely a városközpont, illetve Dél és Észak-Pest utasforgalmát közvetlenül biztosítja. A metró csúcsidőszakban 2,5 perces sűrűséggel közlekedik. A Nyugati téri állomás északi kijárata főként a pályaudvari kapcsolatot biztosítja, a déli kijárat is aluljárórendszeren keresztül kapcsolódik a MÁV utasforgalmi létesítményekhez. A metró Lehel téri állomásának déli kijárata a Ferdinánd hídtól délre eső részektől min. 250 m-re, a Lehel út menti területtől min. 150 m-re van, tehát elsősorban a Ferdinánd híd - Bulcsú u. közötti területek számára megfelelő kapcsolat. A nagykörúti 4-es 6-os villamosok, 1,5 perces csúcsidőszaki követéssel a metróvonalhoz hasonló jelentőségű kapcsolatot biztosítanak a főváros legfontosabb irányaiban. A Nyugati téri villamosmegálló mind a tér alatti aluljárórendszerhez, mind felszínen az utascsarnokhoz közvetlenül kapcsolódik. A pályaudvar és környéke budai utasforgalmának egy részét bonyolítják le a Nyugati téri végállomásra érkező autóbuszjáratok:

a 6-os járat 6-7 perces sűrűséggel Észak-Buda felé

a 91, 191-es járatok 6-8 perces sűrűséggel a Rózsadomb felé biztosítják a forgalmat.

A Lehel téri metróállomáshoz csatlakozóan két autóbuszjáratnak van végállomása: a 133-as és 15-ös a XIII. kerületi utasforgalom kapcsolatát biztosítják. A Nyugati pályaudvar területét érintő trolibuszvonalak bonyolítják le a pályaudvar környéke V.-VI.-VII. és XIII. kerületi utasforgalmat. A trolibuszvonalak (72, 73, 75, 76, 79) a vasúti utasforgalmi létesítményekhez nem kapcsolódnak, jó átszálló kapcsolatuk van a 3. metróvonallal.

Közúti hálózati kapcsolatok A Nyugati pályaudvar környezetében érvényesül a főváros sugaras gyűrűs főúthálózati szerkezete: a két elsőrendű főút (Váci út, Andrássy út) a 2. sz. főút és M3 autópálya fővárosi bevezető szakaszai közötti területen Észak-Pest kapcsolatait két másodrendű főút is biztosítja, a Lehel út - Béke út és a Podmaniczky utca - Vágány utca - Reitter F. utca útvonalak. A terület forgalma a főváros más területegységeivel elsősorban a közútrendszer főbb elemein bonyolódik le: a Nagykörút és a Hungária körút - Róbert Károly körút elsőrendű főutak, az összes sugárirányú főutakat összekötik. A közöttük húzódó másodrendű főutak különszintben keresztezik a Nyugati pályaudvar területét, a Dózsa György út - Dráva utca útpárként átvezető Szinyei Merse utca (Bajza utca) főútvonal, illetve a gyűjtőút kategóriájú Izabella utca csatlakozik. A XIII. kerület belső részén a forgalom egyirányúsított úthálózaton bonyolódik le, a Ferdinánd hídhoz csatlakozó Csanády utca - Victor Hugó utca útpár a keleti-nyugati, a Pannónia utca - Hegedűs Gy. utca útpár az észak-déli irányú gyűjtőút. A lakóút hálózat a VI. kerületi oldalon a Podmaniczky utcához átlagosan 90 m-ként csatlakozó egyirányú utcákból áll.

16


A XIII. kerületi oldalon a Lehel tér és a Nyugati tér közötti szakaszon a lakóutak a Váci úthoz kisíves kapcsolatokkal csatlakoznak. A Balzac utcánál a Westend City Center jelzőlámpás csomópont épült. A Lehel tértől északra lévő területen a Bulcsú utca a Váci út és Lehel út között gyűjtőút jellegű, a Lehel úttól keletre egyirányú kiszolgáló út. A Szabolcs utca Dévai utcától a Dózsa Gy. útig kétirányú forgalmú. A jelenlegi kapacitás viszonyok értékelése

a terület fő-gyűjtőúthálózatán a Margit híd felé nincs szabad kapacitás, nyugati irányban csak a Csanády utca - Victor Hugo utca utcapár képes 150 - 200 Ejármű/óra/irány többletforgalmat lebonyolítani.

a Podmaniczky utca kapacitása a jelenlegi útpályán növelhető, a Nyugati téri felüljáró már a jelenlegi forgalom lebonyolítására sem elegendő.

északi irányban a Váci út - a Lehel téren kívül további forgalmat csak a csúcsidőszakokon kívül képes lebonyolítani, a Lehel úti irányok tartaléka jelentősebb, mintegy 400 - 500 E/óra/irány a Bulcsú utcánál

a Ferdinánd hídon a kapacitástartalék átlagosan 3-400 Ejármű/óra/irány

a Podmaniczky utcai csomópontok a VI. kerület felé kb. 200 - 300 Ejármű/óra/irány többletforgalom lebonyolítására alkalmasak, a Vágány utca felé a Dózsa György úti csomópontrendszer kapacitása kimerült.

A közlekedési kapcsolatok fejlesztése Közösségi közlekedés

Az észak-déli regionális gyorsvasút a Lehel tér – Oktogon irányban mélyvezetésben halad át a Nyugati pályaudvar alatt. A Podmaniczky utcánál közbenső állomás létesíthető.

A 14-es villamos bevezetésére a Nagykörútig tanulmányterv készült, a Váci út tengelyében kialakított pályával, megvalósításának időpontja bizonytalan.

A MÁV elővárosi közlekedésre vonatkozó koncepciója a Nyugati pályaudvarról induló vonalakon (esztergomi, szobi, veresegyházi, ceglédi) 20 perces, ütemes menetrendszerinti forgalom bevezetését tervezi, valamint a Nyugati pu. a Ferihegy Express egyik változatának tervezett végállomása.

Közúti közlekedés

A Nyugati pályaudvar északi oldalán tervezett beépítés megfelelő megközelítésének biztosítására jelölte ki a terület KSZT-je a Vágány utca Dózsa György út és Ferdinánd híd közötti szakaszát gyűjtőút jelleggel.

Budapest Településszerkezeti Tervében szerepel, elsősorban a belső Duna-hidak és a városközpont úthálózatának tehermentesítésére javasolt Kelet-Nyugati Duna alatti közúti alagút a Szilágyi Erzsébet fasor és a Nyugati pályaudvar térsége között.

A Dózsa György úti és Ferdinánd hídi különszintű közúti átvezetés közötti nagy (1 km) távolság miatt a hatályos KSZT a Bulcsú utca - Bajza utca vonalában csökkentett űrszelvényű közúti átjáró kiépítését javasolja.

A pályaudvar területének részbeni beépítése esetén a Podmaniczky utca megfelelő kapacitásának biztosítása érdekében a területen belül kiszolgáló út kiépítése szükséges. A pályaudvar felülépítése esetén a Ferdinánd híd felől, illetve a határoló utak felől max. 10 %-os rámpával kialakítandó kapcsolatokkal biztosítható a felső szint megközelítése.

17


KÖZMŰVESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA A közművek biztosítása során a víziközművek rendezése jelenti az elsődleges infrastruktúra feladatot, nem csupán a terület mérete, de fekvése miatt is. Ennek megfelelően ebben a tervezési szakaszban a koncepció szempontjából elsődleges víziközművek kerültek feldolgozásra. Természetesen egy később kidolgozandó KSZT alátámasztó munkarészeinek tartalmaznia kell egy teljeskörű közmű munkarészt is. A meglévő közművezetékek vízszintes és magassági adatait üzemeltetői nyilvántartás, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. Összességében megállapítható, hogy a terület és tágabb környezete hagyományos rendszerű közműhálózattal a jelenlegi igényszintnek megfelelően ellátott. VÍZELLÁTÁS A vizsgált terület környezetében épült vízvezeték-hálózat körvezetékes rendszerben üzemel. A tágabb térség vízellátását a Káposztásmegyeri vízműtelep felől kiépített, és a tervezési terület határán is húzódó DN1600 göv. főnyomócsövön keresztül történik. A vízellátó rendszert a Fővárosi Vízművek Rt. üzemelteti. A terület a 20. Pesti alapzóna vízellátási nyomásövezetben helyezkedik el. A 20. Pesti alapzónához tartozó terület vízellátását biztosító Gellért-hegyi medencék fenékszintje 137,92 mB.f. A vizsgált terület környezetének vízellátását a Bajcsy-Zsilinszky úton húzódó DN500-as gerincvezeték biztosítja. A hálózatban uralkodó nyomás cca. 3,0 bar, melyet a Gellért-hegyi medencerendszer biztosít. A magas épületek felső szintjeinek ellátására házi nyomásfokozást alkalmaznak. A terület kommunális- és tűzoltó vízigényét az alábbi gerinc és elosztó vízvezetékek biztosítják: Lehel u. ...................................... DN150 és DN300; Bulcsú u. .................................... DN200; Szabolcs u. ................................. DN100; Szabolcs köz ............................... DN100; Dózsa Gy. út............................... DN125 és DN500; Podmaniczky u. .......................... DN150, DN200, DN300 és DN500; Teréz krt. ................................... DN400; Váci út........................................ DN1400 és DN1600; Ferdinánd-híd két oldala .............. DN200 és DN300. A vizsgált terület B.102,20 - B.105,70 m szintek között helyezkedik el. A terület vízellátó-hálózatának nyomvonalát, méreteit az 1:2.500 méretarányú helyszínrajzon jelöltük. CSATORNÁZÁS-VÍZELVEZETÉS A vizsgált terület egyesített rendszer szerint csatornázott, a tervezési terület a Ferencvárosi szivattyútelep, illetve a Duna-parti 302/272-es egyesített rendszerű főgyűjtő vízgyűjtő területén helyezkedik el. A csatornahálózatot a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. üzemelteti. A Ferdinánd-híd két oldalán, a hídfeljáróknál csapadékcsatornák is megtalálhatók, amelyeket a Lehel utcai, illetve a Podmaniczky utcai egyesített rendszerű csatornákba kötöttek.

18


A területet körülvevő utcákban üzemelő szennyvíz gyűjtőcsatornák: Lehel u. ........................................ DN300, 40/60 és 50/75 t/b.; Bulcsú u. ...................................... 63/95 t/b.; Szabolcs u. ................................... 63/95 t/b.; Szabolcs köz ................................. 63/95 t/té.; Dózsa Gy. út................................. DN300-500, 63/95 t/b.; Podmaniczky utca ......................... 63/95 t/b, 50,8/76,2 t/ÜPE, DN500KG, 100/150t/b.; Teréz krt. ..................................... DN300KG-PVC, 200/196P/téb(K).; Váci út.......................................... DN300-400 b., DN400-500KG-PVC, DN800 VIHY; Ferdinánd-híd két oldala ................ DN300 b. A csatornák mérete megfelelő, a fejlesztésekből adódó többlet terhelések fogadására is várhatóan képesek. A csapadékvizek elvezetését az egyesített rendszerű csatornákba kötött víznyelők és bekötő csatornáik biztosítják. A terület vízelvezető-hálózatának nyomvonalát, méreteit helyszínrajzon jelöltük.

19


A TERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A tervezési terület képe a Westend City Center felől

A tervezési terület a város igen értékes – a környezetben végrehajtott városfejlesztések következtében (Westend City Center, Lehel Vásárcsarnok, Váci úti irodaházak stb.) jelentősen felértékelt – részéhez kapcsolódó felhagyott vasúti területen fekszik. Javaslataink szerint az alábbi fejlesztések megvalósítására kerülhet sor a jelen KSZT-koncepció alapján: I. SZÁMÚ TERÜLET: Teréz körút - Váci út - Ferdinánd híd - vasúti pályaudvar A területen működik a Westend City Center és a volt un. „Sóház”. A terület rendezett, jelentős fejlesztés nem várható, de a gyalogosfelületek, autóbuszok, taxik mozgástere, az aluljárók, valamint a közterületek rendezése több feladatot is körvonalaz. II. SZÁMÚ TERÜLET: Nyugati tér - Teréz krt. - Podmaniczky u.- Ferdinánd híd - vasúti hőközpont - vasúti pályaudvar A területi egységben a Nyugati pályaudvar műemléki csarnoka a korábbi KSZT alapján fejleszthető, úgy az utasforgalmi, mint a kiegészítő fejlesztések vonatkozásában. Ugyancsak nem tervez a jelen KSZT koncepció változtatást a Posta tömbjében sem.

20


A korábbiakhoz képest kisebb – az övezeti előírások változtatása nélküli – pontosítást jelentene a Podmaniczky utcai tömbök egységes kezelése, mely lényegében megfelel a KSZT javaslatainak. A változás a „felülépítést” érinti, a javaslatok egy ütemezett fejlesztés lehetőségét biztosítanák, továbbra is tetőkerttel fedett lefedéssel. A javasolt, hídszerkezetként kialakított „iroda-utcák” 4-5 szintes beépítése 1:1 légtérarányú utcákat alakít ki a gyalogosfelület (utca) szintjén üzletekkel, kávézókkal, szolgáltatásokkal, felettük irodákkal. III. SZÁMÚ TERÜLET: Lehel utca - Bulcsú utca - kerülethatár - vasúti pályaudvar - Ferdinánd híd A területen irodák, kereskedelem és szolgáltatás alakulhat ki, de hotelek, konferenciaterem és más, az irodai területeken szokásos szolgáltatások is elhelyezhetők. A terület beépítésének lényege a két hektáros közpark, melynek kialakítását a Településszerkezeti Tervben rögzített folt biztosítja. A javaslatban – egy második ütemként javasolható, hogy az „I” intézményterületi keretövezet átsorolásra kerüljön „VK” városközponti keretövezetbe, hasonlóan a Westend City Center tömbjéhez. A terület szomszédságában a Szabolcs utca mentén tervezett 30 méteres magasságú beépítéshez illeszkedő beépítés indokolt ezen a területen is. IV. SZÁMÚ TERÜLET: Podmaniczky utca - vasúti hőközpont - vasúti pályaudvar - Dózsa György út Ezen a keskeny területen jelenleg „KV-IK” különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek megnevezésű keretövezet előírásai érvényesek. Ezek a jellemzők csak korlátozott beépíthetőséget tesznek lehetővé, melynek felülvizsgálata javasolható, a Podmaniczky utca egységes arculatának biztosítása érdekében és a vasúti területre tájolás miatt nyomott piaci értékű épületállomány felértékelése érdekében. V. SZÁMÚ TERÜLET: a vasúti pályaudvar üzemi területe A terület lényegében két részre tagolható: a pályatest beépítésre nem szánt területek közé tartozó területére és az egyéb vasúti területekre, melyek kisebb-nagyobb mértékben beépíthetőek. A TSZT alapján jelenleg is módosítható egyes területek besorolása, de valójában a TSZT módosítása hozhatná azonos helyzetbe a Podmaniczky utca menti területeket. Ugyancsak ez mondható el a Vágány utca meghosszabbítása során kialakítható területsávról, mely szintén felértékelné a Vágány utca másik oldalát. A javaslat figyelembe vette a csatlakozó terület beépítési koncepciótervét (tervező: Bálint Építész Iroda Kft. 2006.) A területi egységek beépíthetőségének vizsgálata során törekedni kellett arra, hogy a hatályos jogszabályok tisztán érvényesíthetők legyenek. Ennek megfelelően az alábbi javaslatok kerültek elkülönítésre: 1.

a hatályos FSZKT alapján kidolgozott KSZT

2.

az FSZKT módosításának tervezetére alapozott KSZT és

3.

a hatályos TSZT módosításával kialakítható FSZKT alapján kidolgozható KSZT.

Ez utóbbira jelen koncepcióterv a módosítások időigényessége miatt nem tér ki részletesen, de az FSZKT módosítással megvalósítható KSZT változat is a munkaközi állapotban lévő FSZKT elhatározásaira épül, tehát külön FSZKT módosítással nem számol.

21


A TERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK ADATAI, MUTATÓI Az adatok és mutatók négy táblázatban szemléltetve kerültek feldolgozásra: 1.

TÁBLÁZAT: a hatályos KSZT szerinti adatok és mutatók (a számítások alapjául a hatályos FSZKT-ben szereplő Z-KP terület kiterjedése szolgált alapul, így a számított területi értékek és a tervi adatok eltérnek a többi, a módosításokkal kialakított területektől)

2.

TÁBLÁZAT: a KSZT módosítása esetén beépíthető területek és szintterületek kerültek feldolgozásra, figyelembe véve a felülépítés lehetséges területeit is

3.

TÁBLÁZAT: ebben az esetben az FSZKT tervezett besorolásainak figyelembe vételével kidolgozott KSZT esetén beépíthető területek és szintterületek kerültek feldolgozásra, figyelembe véve a felülépítés lehetséges területeit is

4.

TÁBLÁZAT: egy módosított TSZT alapján kidolgozott KSZT esetén beépíthető területeket és szintterületeket szemlélteti.

503 503 407 407 302 302

301 301

404 404

502 502

304 304

406 406 403 403

501 501

300 300

405 405

305 305

402 402

303 303 401 401

500 500 400 400 203 203

201 201

202 202

200 200

A területi egységek számozása

A koncepció nem igényel semmiféle FSZKT módosítást, lényegében a hatályos KSZT egyszerűsítésére és elhatározásainak pontosítására vonatkozik. Az övezetek és a felülépítés szabályozására a TEKVÉSZ előírásaiban kerül sor.

22


1. TÁBLÁZAT Adatok és mutatók a hatályos KSZT szabályozási jellemzői alapján TERÜLET

SZINTTERÜLET

ÖVEZET

+STM

SUM STM

TERÜLETI EGYSÉGEK

SZINTTERÜLET

2. TER.

202 20 134 203 4 686

m2/m2 m2/m2 m2/m2 VK-VI-NY/4 4,50 0,50 5,00 I-VI-NY/2 3,50 0,50 4,00

m2 90 603 16 401

m2 90 603 16 401

301 302 303 304 305

8 223 7 607 6 297 6 098 13 626

I-VI-NY/1 I-VI-NY/2 I-VI-NY/1 I-VI-NY/2 I-VI-NY/2

4,50 3,50 4,50 3,50 3,50

0,50 0,50 0,50 0,50 0,50

5,00 4,00 5,00 4,00 4,00

37 004 26 625 28 337 21 343 47 691

401 402 403 404 405 406 407 501 502 503 300 200 201 504 500

10 436 2 819 3 430 3 339 6 679 2 506 2 144 4 363 6 496 8 190 22 669 3 151 4 230 5 826 119 707

KV-IK-VI/2 KV-IK-VI/2 KV-IK-VI/2 KV-IK-VI/2 KL-VA-VI KL-VA-VI KL-VA-VI KL-VA-VI KL-VA-VI KL-VA-VI Z-KP-VI/2 Z-FK-VI-NY Z-FK-VI-NY KL-VA-VI KL-VA-VI

2,00 2,00 2,00 2,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

2,00 2,00 2,00 2,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

20 872 5 638 6 860 6 678 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

SSZ

STM

20 872

2. TER.

3. TER.

m2

ENGEDMÉNYES

100 670 18 744

3. TER.

4. TER.

5. TER.

m2

m2

m2

m2

37 004 26 625 28 337 21 343 47 691

41 115 30 428 31 485 24 392 54 504

ENGEDMÉNYES

20 872 5 638 6 860 6 678

ÖSSZESEN 323 705

0

0

127 876

140 286

160 999

ÖSSZES 1

308 051

ÖSSZES 2 (ENGEDMÉNNYEL)

341 386

181 924

19 176

0

Megállapítható, hogy a hatályos KSZT alapján az alábbi szintterületek létesíthetők:

a Podmaniczky utca mentén (2. és 4. terület) összességében ......................... 127-140.000 m2 szintterület

a Lehel út mentén (3. terület) összességében ................................................ 160-180.000 m2 szintterület

a Vágány utca mentén (5. terület) csak vasúti területnek megfelelő beépítés

létesülhet.

23


2. TÁBLÁZAT Adatok és mutatók egy új KSZT kidolgozása esetén javasolható szabályozási jellemzők alapján TERÜLET

STM

SSZ

202 203

SZINTTERÜLET

ÖVEZET

+STM

TERÜLETI EGYSÉGEK 2. TER.

3. TER.

m2

m2

m2

100 670 21 087

110 737 23 430

SUM STM

SZINTTERÜLET

2. TER.

m2/m2 m2/m2

m2/m2

m2

5,50 5,00

100 670 21 087

20 134 4 686

VK-VI-NY/4 I-VI-NY/1

5,00 4,50

0,50 0,50

301 9 031 302 9 718 303 8 916 304 8 204 305 13 733 401 10 436 402 2 819 403 3 430 404 3 339 405 6 679 406 2 506 407 2 144 501 4 363 502 6 496 503 8 190 300 22 669 200 3 151 201 4 230 504 5 826 500 119 707

I-VI-NY/1 I-VI-NY/2 I-VI-NY/1 I-VI-NY/2 I-VI-NY/2 KV-IK-VI/2 KV-IK-VI/2 KV-IK-VI/2 KV-IK-VI/2 KL-VA KL-VA KL-VA KL-VA KL-VA KL-VA Z-KP-VI/2 Z-FK-VI-NY Z-FK-VI-NY KL-VA KL-VA

4,50 3,50 4,50 3,50 3,50 2,00 2,00 2,00 2,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,50 5,00 0,50 4,00 0,50 5,00 0,50 4,00 0,50 4,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 ÖSSZESEN

40 640 34 013 40 122 28 714 48 066 20 872 5 638 6 860 6 678 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

40 34 40 28 48 20 872

640 013 122 714 066

20 872

3. TER.

4. TER.

5. TER.

m2

m2

m2

ENGEDMÉNYES

45 38 44 32 54

155 872 580 816 932 5 638 6 860 6 678

142 629

ÖSSZES 1

155 039

191 554 216 355

19 176

353 359

ÖSSZES 2 (ENGEDMÉNNYEL) hossz 130 90 40

ENGEDMÉNYES

darab 10 2 4

390 570

szint 5,50 128 700 128 700 128 700 5,50 17 820 17 820 17 820 5,50 15 840 HIDAK/LEFEDÉS 162 360 146 520 146 520

0

ÖSSZES 1

515 719

ÖSSZES 2 (ENGEDMÉNNYEL)

552 930

0

15 840 15 840

0

Megállapítható, hogy egy új KSZT alapján az alábbi szintterületek létesíthetők:


a vasúti terület felett kialakítható „hídszerű” épületekben, illetve a pályaudvar lefedésre kialakítható területeken összességében további ........... 160.000 m2 szintterület

(a fedett területeket és a hidakat a Podmaniczky utcai szintterülethez csatolva . 320.000-335.000 m2)


a Vágány utca mentén (5. terület) csak vasúti területnek megfelelő beépítés

létesülhet.

24


3. TÁBLÁZAT Adatok és mutatók a tervezett FSZKT módosításhoz illeszkedve az alábbiak szerint alakulnak: TERÜLET

SZINTTERÜLET

ÖVEZET

SSZ

STM

202 20 134 203 4 686 301 9 031 302 9 718 303 8 916 304 8 204 305 13 733 401 10 436 402 2 819 403 3 430 404 3 339 405 6 679 406 2 506 407 2 144 501 4 363 502 6 496 503 8 190 300 22 669 200 3 151 201 4 230 504 5 826 500 119 707

VK-VI-NY/4 I-VI-NY/1 I-VI-NY/1 I-VI-NY/1 I-VI-NY/1 I-VI-NY/1 I-VI-NY/1 K-KÜ2-VI/1 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 Z-KP-VI/2 Z-FK-VI-NY Z-FK-VI-NY K-KÜ2-VI/2 KÖk-VI

m2/m2 5,00 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 0,00 0,00 0,00 2,00 0,00

+STM

SUM STM

m2/m2 m2/m2 0,50 5,50 0,50 5,00 0,50 5,00 0,50 5,00 0,50 5,00 0,50 5,00 0,50 5,00 0,50 2,50 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 2,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,00 0,00 0,00 ÖSSZESEN

TERÜLETI EGYSÉGEK

SZINTTERÜLET m2 100 670 21 087 40 640 43 731 40 122 36 918 61 799 20 872 5 638 6 860 6 678 13 358 5 012 4 288 8 726 12 992 16 380 0 0 0 11 652 0

2. TER.

darab 10 2 4

szint 5,50 5,50 5,50 HIDAK/LEFEDÉS

ENGEDMÉNYES

3. TER.

m2 m2 100 670 110 737 21 087 23 430

20 872

3. TER.

4. TER.

5. TER.

m2

m2

m2

ENGEDMÉNYES

m2

40 43 40 36 61

640 731 122 918 799

26 090

45 48 44 41 68

155 590 580 020 665 5 638 6 860 6 678 13 358 5 012 4 288 8 726 12 992 16 380

11 652

11 652

154 281 171 909 223 209 248 010 41 834 38 098

ÖSSZES 1 ÖSSZES 2 (ENGEDMÉNNYEL) hossz 130 90 40

2. TER.

457 422 499 851 128 700 128 700 128 700 17 820 17 820 17 820 15 840 162 360 146 520 146 520

ÖSSZES 1 ÖSSZES 2 (ENGEDMÉNNYEL)

0

15 840 15 840

0

619 782 662 211




(a fedett területeket és a hidakat a Podmaniczky utcai szintterülethez csatolva . 355.000-370.000 m2)


a Vágány utca mentén (5. terület) csak vasúti területnek megfelelő beépítés ..... 38.000 m2 szintterület

létesülhet.

25

s olc ab Sz

Bu

Váci út


ú lcs a utc

Le

l he

utc

a

Dé a tc

a zs Dó

iu va

Gy

Victo

r Hu

K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2

go utc a

el

a utc

Vk-VI-NY/1 Vk-VI-NY/1

lcs Bu

Le he l té r

h Le

a utc

zk

tca yu

sk olc ab Sz öz

Váci út

ic an

lcs Bu

K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2

ú utc a

K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2

Vk-VI-NY/1 Vk-VI-NY/1 utca

tca su olc ab Sz


dm Po


ú

KÖu-1 KÖu-1

tca lu he Le

Csa nády

KÖu-1 KÖu-1

t yú örg


Z-KP-VI Z-KP-VI

KÖu-1 KÖu-1

a dm Po

y zk nic

a utc

cs ká un

híd


M

d án in rd Fe

K-KÜ2-VI/2 K-KÜ2-VI/2 Vk-VI-NY/1 Vk-VI-NY/1

y


M ih ály utc a

utca

d án in rd Fe

Bal zac

Vt-VK-VI-NY/2 Vt-VK-VI-NY/2

híd


KÖk-VI KÖk-VI

V ác i út

Rad nóti Mik lós utca

KÖk-VI KÖk-VI d án in rd Fe híd


KÖu-1 KÖu-1 ei iny Sz


e ers M a utc

Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY

Vác i út

Kat ona Józs ef ut ca

KÖu-1 KÖu-1

Vt-VK-VI-NY/4 Vt-VK-VI-NY/4 tca

Nyugati tér

Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY K-KÜ2-VI/1 K-KÜ2-VI/1 i tér

Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY Vt-VK-VI-NY/3 Vt-VK-VI-NY/3

Javaslat a kerületi szabályozási terv övezeteire: FSZKT módosítás nélkül

Ebben a javaslatban egységessé válna a Lehel út menti oldal övezeti besorolása és beépíthetősége. A javasolt megoldásban igen egyszerűen változhatnak az építési követelmények, hiszen az intézményterületekből a városközponti területekké átsorolt területek egy már meglévő építési övezetbe kerülhetnének.

26


4. TÁBLÁZAT Adatok és mutatók a Településszerkezeti Terv módosítása esetén javasolható szabályozási jellemzők alapján TERÜLET

SZINTTERÜLET

ÖVEZET

SSZ

STM

202 20 134 203 4 686 301 9 031 302 9 718 303 8 916 304 8 204 305 13 733 401 10 436 402 2 819 403 3 430 404 3 339 405 6 679 406 2 506 407 2 144 501 4 363 502 6 496 503 8 190 300 22 669 200 3 151 201 4 230 504 5 826 500 119 707

VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/5 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 VK-VI-NY/4 Z-KP-VI/2 Z-FK-VI-NY Z-FK-VI-NY VK-VI-NY/4 KL-VA

m2/m2 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 0,00 0,00 0,00 4,50 0,00

+STM

SUM STM

TERÜLETI EGYSÉGEK

SZINTTERÜLET

2. TER.

m2/m2 m2/m2 m2 m2 0,50 5,50 100 670 100 670 0,50 5,50 23 430 23 430 0,50 5,50 45 155 0,50 5,50 48 590 0,50 5,50 44 580 0,50 5,50 41 020 0,50 5,50 68 665 0,50 5,50 52 180 52 180 0,50 5,00 12 686 0,50 5,00 15 435 0,50 5,00 15 026 0,50 5,00 30 056 0,50 5,00 11 277 0,50 5,00 9 648 0,50 5,00 19 634 0,50 5,00 29 232 0,50 5,00 36 855 0,00 0,00 0 0,00 0,00 0 0,00 0,00 0 0,50 5,00 26 217 26 217 0,00 0,00 0 ÖSSZESEN 630 354 202 497

darab 10 2 4

szint 5,50 5,50 5,50 HIDAK/LEFEDÉS

3. TER.

m2

m2

ENGEDMÉNYES

110 737 25 773 45 48 44 41 68

155 590 580 020 665

57 398

3. TER.

4. TER.

5. TER.

m2

m2

m2

ENGEDMÉNYES

49 53 49 45 75

671 449 038 122 532 12 686 15 435 15 026 30 056 11 277 9 648 19 634 29 232 36 855

29 130 223 038 248 010 272 811 94 127

ÖSSZES 1 ÖSSZES 2 (ENGEDMÉNNYEL) hossz 130 90 40

2. TER.

85 721

630 354 675 696 128 700 128 700 128 700 17 820 17 820 17 820 15 840 162 360 146 520 146 520

ÖSSZES 1 ÖSSZES 2 (ENGEDMÉNNYEL)

15 840 15 840

792 714 838 056




(a fedett területeket és a hidakat a Podmaniczky utcai szintterülethez csatolva 450.000-470.000 m2)


a Vágány utca mentén (5. terület) csak vasúti területnek megfelelő beépítés ..... 85.000 m2 szintterület

létesülhet.

27


utc

Váci

sú ulc

Sz

a

l he Le

a utc Dé a utc

a zs Dó

i va

Victo r Hu go ut

a utc

KÖu-1 KÖu-1

utc

a

utc


a


Vt-VK-VI-NY/4 Vt-VK-VI-NY/4 utca

a utc


a

Váci út

lcs bo

ú lcs Bu

utc

ky icz an m

öz sk olc ab Sz

a Sz


l he Le

d Po

Vt-VK-VI-NY/4 Vt-VK-VI-NY/4 ú lcs Bu

Le he l té r

tca lu he Le

Csa nády

KÖu-1 KÖu-1


ca

t yú örg Gy


Z-KP-VI Z-KP-VI

KÖu-1 KÖu-1

a dm Po

yu zk nic

tca

rd Fe n iná


híd

y cs ká un M

d


ály ih M


a utc

rd Fe


in

Bal zac utca

d án híd


Rad nóti M

Vá ci ú t

KÖk-VI KÖk-VI

ikló s ut ca

Vt-VK-VI-NY/4 Vt-VK-VI-NY/4 rd Fe d án in híd

KÖu-1 Vt-VK-VI-NY/4 Vt-VK-VI-NY/4 KÖu-1


in Sz ye iM ers e a utc

Józs ef

Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY

Vác i út

Kat ona

utca

KÖu-1 KÖu-1

Vt-VK-VI-NY/4 Vt-VK-VI-NY/4 utca Nyugati tér Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY

Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY K-KÜ2-VI/1 K-KÜ2-VI/1 ti tér

Z-FK-VI/NY Z-FK-VI/NY Vt-VK-VI-NY/3 Vt-VK-VI-NY/3

Javaslat a kerületi szabályozási terv övezeteire a TSZT módosítása esetén

A javaslat jelenleg teoretikus, hiszen a TSZT és az FSZKT módosítását is igényli, ugyanakkor távlatilag egyszerűbb és egységesebb szabályozást eredményezne, mert:

A Podmaniczky utca mentén egységesen városközponti terület alakulhatna ki

a Lehel út mentén is mentén egységesen városközponti terület alakulhatna ki

a tervezett lefedések, áthidalások a vasúti üzemi területeket nem zavarva helyenként hidakként, helyenként tetőkertként illeszkednének a megújuló városrész beépítésének szövetébe.

28


BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

29


SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ – A TEKVÉSZ MÓDOSÍTÁSÁNAK JAVASLATA

30

BP. VI. NYUGATI PÁLYAUDVAR ÉS KÖRNYÉKE

Recommend Documents