10/11/2014
Mikortól fejlődik máshogy Nyugat?
Nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?
1. Lynn White, Jr. • Nyugat vezető szerepe technikában tudományban már XI.-XII. sz. körül megjelenik • • • • • •
vízenergia hasznosítása gabonaőrlésen kívül is 12. sz. végétől szélenergia 14. sz. mechanikus óraszerkezetek a „tudományos forradalom” kezdete, 1543, már évszázadok fejlődésére épül rá Technikai determinizmus: folyamatos innováció, mélyszántás… Már az egyházszakadáskor megmutatkozik a különbség: Márta és Mária történetének különböző értékelése
• Mik a releváns területek? • Mik a hasonlóságok – különbségek – trendek? • Görög kultúra – bizonyítás igénye
• Három narratíva • Lynn White • Max Weber • Jared Diamond
2. Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
„Miért éppen Nyugaton keletkeztek olyan művelődéstörténeti jelenségek, amelyek egyetemes jelentőségű és érvényű fejlődés irányába mutattak?”
A kapitalizmus • Miben különbözik a Nyugat?
• Tudomány • Művészetek • Kapitalizmus • Kapitalizmus • A kapitalizmus előzményei és kialakulása
•„Szerzési ösztön”, „nyereségvágy” ? • kapitalizmus – racionális • Nyugaton a kapitalizmus sajátos formái • A kapitalizmus kialakulása • Technikai lehetőségek – tényezők kiszámíthatósága? Pontos tudományok • Racionális jog és igazgatás?
1
10/11/2014
Reformáció és kapitalizmus
1. A hivatástudat (Luther)
•A kapitalizmus előfeltétele •Az emberekre a vallás nagy hatással van •A reformáció formálja át az emberek földi életükhöz való viszonyát
• Luther fordítása • Hivatás: kötelesség • Nincs szükség szerzetesi aszkézisre • A hivatáshoz alkalmazkodni kell • Fontos lépés a kapitalizmus felé
2. Kálvinizmus
3. Aszkézis és kapitalista szellem –
• Kegyelmi kiválasztás • minden cselekedet Isten dicsőségét szolgálja • A kálvinista eszmék hatásai • • • • •
Ember belső elszigetelődése Állandóan erkölcsösen kell élnünk Vajon én kiválasztott vagyok? A jótettek nem a kiválasztottság eszközei, hanem jelei Segíts magadon, Isten is megsegít! Jó cselekedetek helyett rendszerré tett erkölcsös élet
Puritanizmus • A nem vallásos értékű kultúrjavak elutasítása • Semmiféle örömszerzés nem kerülhet pénzbe • Nyereségvágy legalizálása • Fogyasztás leszűkítése • A puritanizmus következményei
• TŐKEKÉPZÉS, tőkebefektetés • Polgári javak „nemesítése”
• A gazdagság nagy kísértés • Az időfecsérlés a legnagyobb bűn • a munka sajátos megelőzési eszköz mindenféle kísértéssel szemben • Isten mindenkinek előkészített egy hivatást • Szakosodás • Hivatás hasznossága
Valláshoz való ragaszkodás? • Sajátosan polgári hivatásetika keletkezik • Munkások • A munkások munkakedvének kizsákmányolása: a vállalkozó hivatása • “A puritánok a hivatás emberei akartak lenni, nekünk azoknak kell lennünk.” • Az aszkézis megváltoztatta a világ rendjét, és egyre növekvő hatalomra juttatta a világi javakat
2
10/11/2014
Forráskritika • A kultúrák közötti különbségeket kizárólag tudományok (elsősorban teológiai gondolatok) alapján vezeti le – a kulturális különbségek a tudományokból adódnak • Túl nagy jelentőséget tulajdonít a vallásnak – nem minden emberre lehetett ekkora hatással • Weber emberképe – európai gondolkodás
A nagy kérdés
3. Jared Diamond Háborúk, járványok, technikák A társadalmak fátumai (Typotex, 2001)
Problémák
„Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árút termeltetek és hoztatok ÚjGuineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van?” (Yali)
• Európa- centrikusság ? • „civilizáció” <=> vadászó- gyűjtögető • „fehér uralom” ? • A kezdetleges válasz • „A történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt.”
• Mi a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?
A kezdetek • Legközelebbi rokonaink: gorilla, közönséges csimpánz, törpecsimpánz • Már több, mint majom, de még nem ember!
A Nagy Kiugrás (kb. 50E éve) • Egységes kőszerszámok ékszerek • Házak, varrott ruhák, rendes temetkezés, barlangfestmények
3
10/11/2014
A Nagy Kiugrás (kb. 50E éve) • Hogyan?: hangképző szervek fejlődésével • Hol?: Afrikában vagy párhuzamos evolúcióval
Természetes kísérletek » moriorik <=> maorik Közös /polinéz/ eredet, de ellentétes fejlődés! A környezet rövid idő alatt befolyásolja a gazdaságot, technikát, politikai szervezettséget, haditudományt.
• További terjeszkedés: megafauna kihalása!
Természetes kísérletek » Hasonlóan: Polinézia Életmódbeli különbségek! Változó népsűrűség! Politikailag eltérő szerveződés!
Cajamarca • Pizarro kontra Atahualpa inka császár • Az óriási számbeli inka- fölény ellenére spanyol győzelem. • Okok: felszerelés, járványok, írásbeliség
Tápanyagban szegény kukorica
Változatos mezőgazdaság
Nagytestű háziállatok hiánya
„Nagy ötös”
Potenciális áldozatok
„szövetséges baktériumok”
2 nagy birodalom: Inka, Azték
fejlett, szervezett államok sokasága
kezdetleges technika
fejlett technológia
írás hiánya
írás elterjedése
földrajzi akadályok: államok közötti elszigeteltség interakciók
Földrészek tengelyiránya
Eurázsia vs. Amerika • Jelentős különbségek, melyek Eurázsiának kedveztek.
„A földrészek tengelyiránya determinálja a termesztett növények és háziállatok terjedésének sebességét.”
• Meghódítási kísérletek: • skandinávok (948-1410) sikertelen • spanyolok (1492) sikeres • Az őslakosság szinte teljes kiirtása.
4
10/11/2014
Diamond kutatásainak lényeges újdonsága: A kezdeti adottságok döntően meghatározták a fejlődési esélyeket. Az eltérő fejlődést meghatározó tényezők: növénytermesztés állattenyésztés járványok technikák kontinensek főtengelyeinek iránya
Növénytermesztés
Miért került előtérbe az élelmiszertermelés? • vadon termő élelem • nemesíthető vadnövények • begyűjtéshez, feldolgozáshoz, tároláshoz szükséges eszközök • az emberi népesség és az élelmiszer- termelés kapcsolata: öngerjesztő folyamat • létszámfölény
A Termékeny Félhold • A legelső élelmiszertermelő központ • mediterrán éghajlat • változatos felszín • alaptermények korai nemesítése • fogékonyság
A Termékeny Félhold előnyei: mediterrán éghajlat sok egynyári növénnyel a vadon termő & a nemesített változat közötti csekély különbség többségük önbeporzással szaporodik a térség botanikai sokszínűsége nagytestű, háziasítható emlősök jelenléte
Hogyan lett a vadnövényekből termény? • Latrinák: az elfogyasztott magvak
Állattenyésztés I.
véletlenszerű elvetése
• Kiválasztás nagyság, íz, húsosság, olajosság és a rostok hossza alapján
„Nagy ötös” „kis 9”
5
10/11/2014
Állattenyésztés II. A háziasítás alapvető feltételei: étrend (növényevő ill. ragadozó) növekedési sebesség fogságban történő szaporodásra való hajlam az állat természete (agresszió kiszámíthatósága) szociális szerkezet (csoportos vagy magányos)
A földművelés általi hatalom határozta meg a gazdagságot/ szegénységet. Kialakulás helye és ideje: radiokarbonos meghatározás vagy katalizátoros spektrometria.
A háziasítás • Befolyásoló tényezők: • étrend • növekedési sebesség • fogságban való szaporodás • rossz természet • pánikra való hajlam • szociális szerkezet
Élelmiszer-termelés • A földművelés kiszorítja a vadászó-gyűjtögető életmódot • Háziasítás, növénytermesztés, állandó lakóhely => => sűrűbb emberi populáció
Önálló kialakítás: Közel-Kelet, Kína, Mezoamerika, délamerikai Andok, USA Előázsiai alaptermények után: Ny-Európa, Indus völgye, Egyiptom Idegen nép (és terményeik) felbukkanásával: Kalifornia, argentin pampák, Ausztrália, Szibéria
A baktériumok /Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?/
6
10/11/2014
Tömegbetegségek kialakulása • Mikrobák terjedése • Tömegbetegségek: sűrű populációkban • Összefüggés a mezőgazdaság és a városok fejlődésével. • A betegségek a társas állatok háziasításával jelentek meg! (Amerikában csak öt állat!)
A fogékonyság befolyásolói -
várható élettartam megnövekedése magas bérek és munkaerőhiány a feltaláló jogait védő szabadalmi törvények széleskörű szakképzés kapitalizmus, individualizmus kockázatvállaló magatartás a tudományos szemlélet (mint európai sajátosság) tolerancia, vallások összeférhetősége a tudománnyal háborúk, központi kormányzat éghajlat, rendelkezésre álló források
„A szükség a találékonyság szülőanyja” elavult technológia igény a társadalomban feltaláló felismeri, megpróbálja kielégíteni új, jobb találmány
a találmány elfogadhatóságának feltételei: meglévő technikához viszonyított gazdasági előny társadalmi presztízs megszerzett érdekeltségekből fakadó tehetetlenség hasznosság nyilvánvalósága
Baktériumok – Az ember „szövetségesei” Emberi betegség
A kórokozót hordozó állat
kanyaró (marhavész)
szarvasmarha
tuberkulózis
szarvasmarha
himlő
szarvasmarha
influenza
disznó, kacsa
szamárköhögés
disznó, kutya
malária ???madárinfluenza???
madarak (csirke, kacsa) háziszárnyasok
Komplex társadalmak kialakulásának okai • idegenek közti konfliktus • közösségi döntéshozatal • javak áramlásának biztosítása • ideológiai vagy vallási önigazolás
Válasz Yali kérdésére „Egyes földrészek népeinek történelmében tapasztalható kiugró különbségek nem a népek veleszületett különbségeiben gyökereznek, hanem környezetük különbségeiben”
társadalom felméri, befogadja
7
10/11/2014
Vallás vagy természet?
I. Mi tünteti ki a nyugati kultúrát?
Max Weber Jared Diamond • Kulturális különbségek vallások miatt • Társadalmi fejlettség természeti adottságok • Reformáció elterjedése • Utolsó jégkorszak • Protestáns aszkézis • Eurázsia egyedi adottságai • Modern kapitalizmus, nyugati kultúra • Nyugati (eurázsiai) társadalmak fölénye
• Francis Bacon: Novum Organum – 1620 – nyomtatás, puskapor, mágnes. • Fejlődés eszméje! (nem régen volt aranykor, hanem majd jön a tuti) • A tudomány hatalom – de veszélyeztetik a megismerést a ködképek • A Mechanikus felfedezések hatása – irodalom, háború, navigáció
• XXXVIII. A ködképek és a helytelen fogalmak régen megszállták az emberi értelmet, mélyre eresztették a gyökereiket és nemcsak az utat nehezítik meg az emberi elmének az igazsághoz, hanem, ha már nyitva áll is az út, újból felütik fejüket és hátráltatják a munkát a tudományok megújítása közben; ezért figyelmeztetni kell az embereket, hogy a lehetőségekhez képest vértezzék fel magukat ellenük. • XXXIX. Négyfajta ködkép tartja hatalmában az emberi elmét. Érthetőség kedvéért a következő nevekkel ruházzuk fel őket: először a törzs ködképei; másodszor a barlang ködképei; harmadszor a piac ködképei; negyedszer a színpad ködképei. [...]
Amikor már mindenképp új szemléletről beszélhetünk • 1699 Fontenelle: politika, morál, irodalomkritika, stb.-re hatással az új geometriai szemlélet • 1759 Jean Lerond D’Alambert: lelkes, új század, a filozófia új módszere. Már ekkor tudományos forradalomról beszélnek. • 1785 Kant: felvilágosult korban élünk-e? Nem, a felvilágosodás korában.
Thomas Hobbes: Leviathan (1681)
És amikor megszületik az ellenkezés első hulláma • A romantika első hulláma • William Blake: Urizen • Coleridge, Wordsworth – szakítás a „kiművelt” kultúrával – megszűnik a kitüntetett kultúra • Goethe Színtana: antinewtonianizmus
• Azóta újabb hullámok • Pl. beatnemzedék
• Általános jellemző – megpróbál kibújni a „racionalitás” béklyóiból - miközben egész világképét áthatja az… • pl. a szerelemben
8
10/11/2014
A szerelem mint öncél • Daniel Defoe – Moll Flanders – sorsán végigbukdácsoló nő • Jane Austen – Büszkeség és balítélet, Meggyőző érvek, társadalmi célok és érzelmek kapcsolódása • Megengedhetjük magunknak a romantikus szerelmet? • „Fogyasztói” álláspont és AIDS • Vagyis kitörési kísérleteink is „belül” maradnak a kultúrában?
A lázadás ellenére… • A modern nyugati kultúra nagyon meghatározza az egyén mozgási lehetőségeit. • Sok elem közül kiemelhető • A. fogyasztás • B. szabályozás
Posztfordizmus • A tömegtermékek iránti igény csökkenése, a specializált, minőségi és presztízst kifejező termékek iránti igény növekedése • A nagy termelési rendszer felbontása: rövidebb átfutási idő, kisebb szervezetek; rugalmasabb termelés, fejlettebb technológia alkalmazása • jobban képzett és rugalmasan alkalmazkodó, folyamatosan tanuló munkaerő • A fogyasztási eszközök, életstílusok, kulturális minták differenciáltsága
A Weber tézis másfajta megközelítése • Colin Campbell: A tizennyolcadik századi angol fogyasztói forradalom okai • ipari forradalom, a termelés forradalma és a fogyasztás forradalma • a fogyasztói forradalom egy szélesebb körű kulturális forradalomba ágyazódik: az örömszerzési formákban s megelégedési szokásokban bekövetkezett változások • értékek és attitűdök megváltozása • szabadidő, kikapcsolódás • a romantikus szerelem kialakulása
Fordizmus • Tömegtermelés • rögzített technika, futószalag • taylorizmus; a termelékenység növekedése a szakképzetlen munka tömegességén, gyorsaságán és homogenizációján • a tömegtermelésen alapuló ipar homogenizált termékei és a fogyasztói minták ebből fakadó homogenizációja
A modern szabadság: B. Constant • A régiek és modernek szabadságáról • régiek: a társadalmi hatalom egyenlő megosztása a polisz polgárai között • modernek: a magánélvezetek biztonsága, ők azt nevezik szabadságnak, hogy az intézmények javaik zavartalan élvezetét biztosítsák. • „mi modern emberek vagyunk, megköveteljük azt a jogot, hogy kedvünkre élvezhessük az életet, hogy kifejleszthessük mindazon képességünket, amellyel nem ártunk másoknak...
9
10/11/2014
A gyermekek és a szexuális jogok • Szex – erotika – szerelem • A 19. században a gyermeki szexualitás feletti kontroll megszerzése • a maszturbálás tiltása, szülői, orvosi, pedagógiai felügyelet. A gyermeki „rossz”megzabolázása. A társadalom a szülővel „vállvetve” kűzd. • Freud központi szerepet szán • Fellini – Amarcord • (Foucault, M. A szexualitás története, Atlantisz)
• Ma (posztmodern) a gyermek szexuális tárgy és nem alany • (veszélyeztetett, kihasználható): gyermek ellenőrzése helyett a felnőtt ellenőrzése. • más területek: házasságon belüli szexuális erőszak, munkahelyi hatalmi viszonyok, oktatási helyzetek • Bauman, Z. On postmodern uses of Sex. Theory, Culture & Society. 1998 (3-4): 19-33
Az evilági aszkézis átalakulása • Kapcsolódás a Weber-tézishez az evilági aszkézis kapitalizmusban játszott szerepéről. • Daniel Bell: A kapitalizmus kulturális ellentmondásai; • Christopher Lash: Az önimádat társadalma
• Zygmunt Bauman: A zarándoktól a túristáig • • • •
A zarándok, az evilági aszkéta A kószáló (Baudelaire, W. Benjamin) A játékos (Dosztojevszkij) A turista
Fegyelem és vágyak • A modern vágyak „végtelensége”: a fogyasztástól való függőség ugyan nem új jelenség, ez azonban korábban egy konkrét dologra irányult, ezzel ellentétben a modern fogyasztót olyan telhetetlenség jellemzi, amely örökösen újjászülető vágyak és igények alapvető kifogyhatatlanságából ered • a növekvő várakozások forradalma: a fogyasztókban olyan várakozások alakulnak ki, amelyek következetesen meghaladják a megvalósítás lehetőségét: want - get ratio • You can’t always get, what you want… I can get no satisfaction
A modern szabadság: Simmel • a modern kultúra fejlődését az jellemzi, hogy amit objektív szellemnek nevezhetünk, túlsúlyban van a szubjektív szellem felett; a nyelvben és a jogban, a termelési technikában és a művészetben, a tudományban és az otthoni környezetben a szellem bizonyos mennyisége testesül meg, s ennek szakadatlan növekedését a szubjektumok szellemi fejlődése csak igen tökéletlenül és egyre nagyobb elmaradásokkal követi. • Az egyén értékeit már nem a mindenkiben meglevő "általános emberi", hanem éppen a minőségi egyedülvalóság és elcserélhetetlenség hordozza.
A fogyasztás fogalma, a modern fogyasztói étosz rejtélye • Antropológiai feltevés: a vágyak véget nem érő, telhetetlen hajszolása, aminek a külső körülmények állítanak korlátot? Szerzési ösztön? • A tradicionális társadalmakban ez nem így van: „a fogyasztást csakúgy, mint az élet más oldalait a szokás és hagyomány irányítja, ezek az erők pedig a vágyak inkább állandó, semmint nyitott fogalmát határozzák meg… egy végtelenül változtatható fogyasztási minta az egyén számára elgondolhatatlan, a társadalom számára pedig felépítése folytán megengedhetetlen.”
A fogyasztásról alkotott elméletek típusai • Ösztönelmélet: a vágyak az ember biológiai örökségébe tartoznak, szükségletek • manipulációelmélet: a vágy nem belső késztetésből, hanem külső ráhatásból keletkezik • passzív vágyteremtés (a vebleni szemlélet): versengés, utánzás, státusz
10
10/11/2014
Norbert Elias: A civilizáció folyamata • “A nyugati civilizáció folyamatát az teszi különös és egyedi jelenséggé, hogy itt
• olyan mérvű funkciómegosztás, • annyira stabil erőszak- és adómonopólium, • olyan nagy területeket és embertömegeket átfogó interdepenciák és versengések jöttek létre, mint még soha a világtörténelemben.”
• Az erőszak kivonása a társadalmi térből; az erőszakmonopólium • A társadalom ellenőrző és felügyelő rendszere • Kölcsönös függőség kialakulása, a racionális előrelátás szükségessége • A viselkedés hozzáigazítása a társadalmi környezethez • Felettes én: a társadalmi elvárások belsővé tétele • önfegyelem: a küzdelem a belsőbe tevődik át: „egymásra torlódott jégtáblák”.
Fegyelmezés, felügyelet, intézmények: Michel Foucault • Az élet megsemmisítése helyett az élet, a test alakítása: a büntető társadalomtól a fegyelmező társadalomig: hogyan alakuljon át az emberek ideje és teste, maga az élet valamiféle produktív erővé. • Arra valók mint technikák, hogy lehetővé tegyék az emberek sokaságának és a termelőapparátusok sokaságának egymáshoz igazítását (s ezen nem csak a szó szoros értelemben vett “termelést” kell érteni, hanem a tudás és az alkalmasság termelését az iskolában, az egészség termelését a kórházban, a pusztító erő termelését a hadseregben).
Michel Foucault (1926-1984) 1946- École Normale Supérieure diákja Filozófiából (1948), pszichológiából (1950), majd pszichopatológiából (1952) szerez végzettséget
18.sz.második fele és a 19.sz. eleje
Svédországban, Uppsalában tanít, majd Varsóban, majd Hamburgban tartózkodik mint kultúrattasé 1960 Kalandos úton hazatérve a Clermont-Ferrard-i egyetemen lesz a filozófia tanszék vezetője 1966
Megjelenik a Les Mots et les Choses, amely egycsapásra tudományos bestseller lesz
1966-1968 Élete párját, Daniel Defertet követve Tunéziában tanít 1968
A diáklázadások idején is még Afrikában tartózkodik. Tunéziában a hatóságok még a franciáknál is erőteljesebben, véresebben léptek fel. Több diákját is letartóztatták, akik érdekében megpróbál fellépni, eredménytelenül
1968 vége Több értelmiségivel egyetemben megalakítja a GIP (Prison Information Group) nevű szervezetet, amely aktívan kiállt a bebörtönzöttek érdekében, és megpróbálta nyilvánosságra hozni a helyzetüket 1969
Megjelenik A tudás archeológiája
• mélyreható változások a társadalomban
• újítás a politika terén • állandó feszültség
1970 dec. 2.Beválasztják a francia tudományos élet legrangosabb intézménye, a College de France tagjai közé, mint a gondolatrendszerek történetének professzora. Ekkor hangzik el A diskurzus rendje című székfoglaló beszéde
• bűnözés
1975
Megjelenik a Felügyelet és büntetés
1976
Megjelenik A szexualitás története című, hatkötetesre tervezett munkájának első könyve, A tudás akarása
• fegyelmezés
1984
Megjelenik két további könyv, A gyönyörök gyakorlása és a Törődés önmagunkkal
1984
Meghal egy korábban alig ismert betegségben: AIDS-ben.
11
10/11/2014
Fegyelmezés
Az engedelmes testek • Az ideális katona (17.sz.) => „gép ember” (18.sz.) • Mi az új a 18.században : • ellenőrzés mértéke • megszakítatlan kényszerítés • fegyelmezés (engedelmesség és a hasznosság viszonya)
Felosztás művészete:
Miben különbözött a 18.századi fegyelmezés a ... • Rabszolgaság • (test birtoklása)
• cselédsors
• Kivonja magát a költséges és erőszakos viszonyból
• (gazda szeszélye)
• jobbágyság • (munka terméke a fontos)
• aszkétizmus • (lemondás biztosítása)
• testre koncentrál • test annál engedelmesebb, minél hasznosabb(és fordítva) • kényszerítési politika
Tevékenység ellenőrzése
• TÉRBEN: • elzárás (egyhangú fegyelem, pl.: internátus, kaszárnyák) • kvadrálás (kerülni a csoportokra szakadást) • funkcionális elhelyezés (tér szigorú felosztása) • elemek felcserélhetetlensége
Helyes fegyelmező nevelés módszerei • Hierarchikus felügyelet: Katonai tábor (általános szem előtt lét alapján működik) • Iskolák épületeinek felépítése (nevelés eszköze) • Ledoux-féle üzem („egy szem mindent lát”) •
• Időbeosztás • tevékenység megszervezése az időben • test és mozdulat összekapcsolása • test és tárgy kapcsolódása • kimerítő felhasználás
Helyes fegyelmező nevelés módszerei • Normalizáló szankció: • Bűntető mechanizmus • Büntetés módszerei • Büntetés funkciója („büntetni annyi, mint betanítani”) • Jutalmazás-büntetés kettős rendszere • Rangsorolás kettős szerepe
12
10/11/2014
Helyes fegyelmező nevelés módszerei • Vizsga: egy olyan mechanizmus hordozója, amely egyesíti a hatalom gyakorlásának egy bizonyos formáját és az ismeret szerzésnek egy bizonyos típusát • Felcseréli a láthatóság ökonómiáját a hatalom gyakorlásával • Besorolja az egyéniséget egy dokumentációs szférába • Minden egyént „esetté” alakít át
A panoptikusság • A rend fenntartása egy járványban szenvedő városban (pl.: pestis ) • A pestis és lepra összehasonlítása hatalmi szempontból
• diszciplínák kialakulása
A panoptikusság • A Panopticon: => panoptikum • • • •
Tömeg megszüntetése Egyének előtérbe helyezése „ a láthatóság csapda ” A panoptikum hatása : a hatalom automatikus működését biztosító láthatóság tudatos és folyamatos állapotát tartja fenn
Bentham panoptikuma
Panoptizmus • A ~ társadalmunk jellegzetes vonása. Olyan hatalomtípus, mely az egyének fölötti és minden egyes személyre külön is kirótt állandó felügyelet, ellenőrzés, büntetés, jutalmazás formájában korrekciós feladatokat lát el, vagyis bizonyos normák érvényesülését szem előtt tartva munkálkodik az egyének átalakításán. Felügyelet, ellenőrzés, korrekció - ezek képezik a társadalmunkban működő hatalmi viszonyok alapvető és jellegadó dimenzióját
Az iskola mint panoptikum
13
10/11/2014
Hatalom-tudás
• a test szoktatása, fegyelmezése, társadalmi célokhoz igazítása a kisgyermekkortól kezdve: szociális ortopédia • erre szolgáló intézmények: iskolák, kórházak, menhelyek, javítóintézetek, börtönök • vizsgálat: normalitás és helyesség: „az egyének élethossziglan tartó ellenőrzésével biztosítja a normák érvényesülését”. • A testet alakítják, átalakítják, korrigálják, kibontakoztatják képességeit, munkavégzésre alkalmassá teszik.
14
10/11/2014
Zimbardo börtönkísérlete • Az eljátszott szerepeket a jellem, alkat szerintinek tekintjük • Néhány nagy hatású kísérlet megdöbbentő eredménye: • Stanley Milgram: megfelelő kísérleti helyzetben a többség (60-95 %) hajlandó „kivégezni” egy embert • Philip Zimbardo: véletlenszerű szereposztás után az alanyok olyan mértékig azonosulnak a szereppel, hogy pár napos kísérlet után több év terápiára van szükségük…
Biopolitika • A történelemben első ízben reflektálódik a biológiai a politikaiban. • A hatékonyságot és a racionalitást ezentúl nem a külső ellenőrzés, hanem a belső erők működésének szabadon engedése, megfelelő szabályozása jelentette. • Népesség-, egészség-, családpolitika
Kikényszerített etnikai hovatartozás • Az apartheid: mesterséges csoportosítás vs. Természetes rendszer • 1950 Population Registration Act, Group Areas Act • 50 oldalas útlevél – max. 72 óra más területen
• A cél látszólag elkülönítés, „független fejlődés”, valójában hátrányos megkülönböztetés • A hatalom küzdelme, hogy a társadalmat olyanná alakítsa, amilyennek a törvények előírják
A fő csoportok • európai • ázsiai • kevert • bantu (nyolc alcsoport – xhosa, zulu, stb.) • BÁRMIKOR átsorolható (Vic Wilkinson – 5x) • kategorizálás „vér”, megjelenés, reputáció alapján
Stigma és címkézés • Szégyenbélyeg, megbélyegzés: külső jegyek és szégyen • Alapvetően diszkreditáló jellegű, amelyet azonban a viszonyok és nem a jellemvonások „nyelvén” célszerű elemezni; jellemvonás és sztereotípia közötti viszony • három alapvetően eltérő típusa • testi fogyatékosságok, különféle fizikai torzulások • az egyéni jellem szégyenfoltjai • a faji, nemzeti és vallási hovatartozás „törzsi” stigmái • Az elfogadás (tisztelet, figyelem) hiánya, visszautasítás alacsonyabbrendűségi érzés vagy dacreakció • A normális és az abnormális: a címkézés hatalma és korlátai
15
10/11/2014
Pl. mi a magyar? • Mivel azonosítjuk magunkat? • „… egy régi bánatos erdélyi Prédikátor írásba rótta Keresvén zsidó atyafiságunk.” (Ady: A szétszóródás előtt) • A konstruált előtörténet mekkora mértékben határozza meg a kultúra identitását?
Etnikai csoportok beilleszkedése
A befogadó kultúra vonzó
A saját A s.h. nagyon hagyomány alig vonzó vonzó Autonom Asszimiláció beilleszkedés
A b. k. alig vonzó
Elszigetelődés a Gyarmatosító periférián magatartás Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba
16
