BOTOS LÁSZLÓ. i07 Pasadena Ave. Groton, NY USA. Kedves László!

BOTOS LÁSZLÓ MVSZ USA O T

EUSÖKE RÉSZÉRE

i07 Pasadena Ave. Groton, NY 13073 USA

Kedves L á s zló ! M e llé k e lte n küldöm az i g é r t 2012 ok tó b eri előadásom írá so s anyagát a Magyarságtudoirsnyi Ln tézet honlapján k ö z lé s re fe la já n lv a . Ahlôz te rje d e lm i okokból csak előadásom

o t t bemuta

t o t t egyes fontosabb posztexek k é p e it kapcsoltam hozzá, de közülük még betettem néhány to v á b b it. Gondolatébresztőként szánt írásom további r é s z l e t e i ir á n t érdeklődoloiek

" h á t t é r in fo r

mációként" m ellékeltem még néhány cíkkeniet, a z á lla m i ille t é k e s e k k e l f o l y t a t o t t egyes le v e lezé s e im e t. Valamennyit közüg>Tiek tekincetrem tehát azok publil-ál'haLÓk. Eád x l l . s e g ítc t.a rsaid ra bízom hogy közülük írásomhoz szorosan kapcsolódóan - a te rje d e lm e t is figyelembe\'éVíí: m elyik et k ö zö ltö k , vagy e s e tle g e z t m e llő z ite k . Azokból talán in d o k o lt le h e t c s a t o lt koimientemiriel eg> ^ tt az Orbán VikCoírnak í r t ö s s z e fo g la ló j e lle g ű 2011 é v i k ét levelem., Továbbá az I l l é s Zoltán környezetü gyi á llam titk ái-;ak í r t 2011.11.S l. k e ltű környezetvédelm i vonatkozású levelem a cérnához kapcsolódóan, amelyb’E■ k itértem a k o lo n tá ri is za p k a ta s ztró fa e g y ik szerintem lényeges okára, a r e c s k i p riv£ .iizf.;,:.: e s e tle g e s m egvalósulásával összefüggő k ö rn y e ze ti (különösen meddőiszap) kockázatokra és i jo g s z a b á ly i "k isk a p u k ta "- Az egykori munkahelyem, a z Országos É rc-es Ásványbányák - Tii.n7 r.r ágazat zászlósh ajóján ak - 30 éves

tö r té n e té t l e í r ó

cikkemből k itű n ik , hogyan jutta-iits::

a zt csődbe az akkori \.fesetok. Majd annak hatalmas vagyonát hogyan ju t t a t t á k á t k ü lfö ld i-.l k ezére, miközben . a z a d ó fiz e tő magyar á lla m p o lgá ct a mai napig nem tá jék o zca ttá k a r r ó l. "hová tűnt eJ" e v á l l a l a t mintegy k ét m illiá r d ft-os á lla m i term ék szerk ezetváltásra szánt támogatása. Megjegyzem, hogy a r e c s k i p r iv a t iz á c ió s ügyről korábban a re c s k i polgárm estert is k ozta tta m , a k i ennek nagyon ö r ü lt,

t á jé

ily e n e k r ő l tulajdonV;épen semmit nem tu d o tt, annál többer

a b ele e g y e ző propagandát s z o lg á ló "m unkalehetőségekről" Az i t t m egküldött anyagok á tlap ozása részemre is m é tlo le g nagyon hasznos v o l t a zérc i5 . mert k id e r ü lt, hogy annak témakörével in ten zívebben 30 éve kezdtem fo g la lk o z n ] más immár f é l évszázados szal'Onai, tudományos munlíáim m e lle t t . A növekvő ip a r i szen n yezettség THLatt ennek e ls ő szakaszát j e l e n t e t t e a b án yászati-k oh ászati környezetvédelem . Kezdődött ex a z z s l hogy a z Ásványbányánál t e r ü l e t i főmérnökként még " a k t ív ” korom.ban 1980 körül s ik e r ü lt kidolgoznom a gyóngyosoroszi savas bányavíz s e m leg esítésére Európa e g y ik legnagyobb ( je le n le g i s működő) b á n y a v íz tis z tító já n a k a la p te c h n o ló g iá já t, amely m en te s íte tte a r é g ió t a szen n yezőktől. Ezt követően már magánszemélyként c i v i l környezetvédők közreműködésével s ik e r ü lt megakadályoznom a je le n tő s környezetszen n yezéssel já ró h u lladék ólomakkumulátor f e l d o l gozó üzem (HAF) m e g v a ló s ítá s i p ró b á lk o zá sa it a m átrai, később a t o k a ji és mecseki h egyvid é keken. Hosszan sorolhatnám az egyéb e s e te k e t. A múlt évben végeztem a romániai fe ls ő c s e r c é s i és veresp a ta k i "c ia n id o s " aranybányászati p ro jek tek te c h n o ló g ia i vélem ényezését, annak számos k o ck á za ta it m e g á lla p ítv a a Maros magyar szakaszára nézve. Az ú.n. ren d szervá ltá s után fe n t ie k m e lle tt ujabb problémaként je le n t k e z e t t magánsze mélyként v é g z e tt munkáimban ásványkincseink előadásoriiban ö s s z e fo g la lt p riv a tiz á c ic g a amelybe m integy 20 éve kapcsolódtam be k r i t i k a i észrevételeim m el.

Gyakran hallom szakemberektől i s , hogy bárm it teszünk úgyis az le s z amit "fe n L " akarnak. Saját példáimmal

Ludorn b iz o n y íta n i (n y ilvá n va ló a n mások, i s ) hogy ez csak akkor le h e t íg y

le g a lá b b is te lje s e n , ha semmit nem. teszünk. I t t csupán a re c s k i ásványvagyonunk t e r v e z e t t p r iv a t iz á c ió já t említem, amel^mek k ilá t á s a i a szakirodalom s z e r in t már kedvezőClennek t e k in t hetők, az egész ü gyről pedig az á lla m i ille t é k e s e k h a llg a tá s a is h asonlót je le n th e t.(a m i nem je l e n t i a z t , hogy e. tek in tetb en semnii tennivalónk n in c s ). U,gyanakkor egyes mini,??,tériumi dön tései oké.; 7.3 tok m.ár egyre inkább f ig ve lembe ve s z ik az e lle n é r v e k e t köztük az enyémeL. is , Korábban bennem is

F elveto d ö t, hogy Lalán jobb lenne h a llg a tn i ásványvagyonunkról, TTierL

e lle n k e ző esetben a IjerekLetok gyorsabban és olcsóbban m egszerezhetik a z t . Ez nem íg y van, mert a tőkések könnyen hozzájuthatnak ily e n adatokinoz a Magyar Bányászati és F ö ld ta n i H iva ra l n y ilv á n L a rtá s a ib ó l (mint a term őföld n él a F ö ld h iv a t a lt ó l).

K7.en túlmenően az e d d ig i

p r iv a t iz á c ió s gyakorlatuk az v n lt , hogy az egyk o ri v á l l a l a t vagy üzem v e z e t ő jé t neveztek k i a p r iv a tiz á lL a n lé tr e h o z o tt KLt. v e z e t ő jé v é . E zze l r a jt a k e re s z tü l a vevő ingyen h ozzá ju th a to tt minden további adaihoz, köztük a tech n ológiáh oíí, know- hou-hoz, meglevő fö ld ta n i Látási adatoklncz stb . P l. íg y l e t t az ásványbányák v o l t v e z é r ig a z g a tó ja a k ü lfö ld i tu la ]d o n.: T rra n o v a K ft. ieazg:?1 6 ja tfibbszoros f i z e t é s s e l , nemesak a h o zzá ta rto zó p i 11 svö rö svá ri 'jin yákkal, hanem az ÁsvinvhHnyáknál á lla in í pénzekkel irregépített üzemmel srb, egyiVitt. Persze ■;.zt már

"c.?endben" az 19S0-s~ évek v é g e fe lé e lő k é s z ít e t t é k . A v á l l a l a t későbbi csődbejuLa

v a l a " v é t e l " már könnyen és v is z o n y la g o lcsón ment, a cs ő d é rt n yilván valóan f e l e l ő s v o l t vezérigazaacó e z ^ e l nem b ü n tetést, hanem bőséges jutalmaL kcipott. .Jó tudni, hogy kevés k i v é t e l l e l ha.sonlóképen ment végbe (ta lá n je le n le g i s ) a privai:i. 2 á c ió , ban cs kohászatban, r-íár írtam a r r ó l, hogyan

le g a lá b b is a bányászat

"h a tá s ta la n íto ttá k " e módszer e lle n z ő műszaki*

a k a t. köztük engem i s . Í z t még megemlítendő hogy ásván>"\i"ag3'’onunk p j.'iv a tizá c ió s lo b b ija igen erős .TÖrekv'ésc; i k nyomonkövêthetÓk abból is , hogy megszűnt a környezetvédelm i m inisztériu m , amely csupán á lla m titk á rs á g ra "s z ű lá jlt " . A h o zzá ta rto zó VTTUKI-t (Vízügyi. K u tató-Tervező In t é z e t ) ela d tá k , e zze l a. k ü lfö ld i vevő " t e g ó é r t " h o zzá ju th a to tt az Összes h azai v íz le lő h e ly adathoz, annak m ielőbbi m egszerzése c é ljá b ó l. A h írek s z e r in t I l l é s Zoltán á lla m titlc á r p rób á lk ozik annak v is s z a s z e r z é s é v e l, mert az nagyon h iá n y zik munkájiilíhoz. K o rlá to ztá k a zö ld ombudsz'ir-.n h atá sk örét, m egszüntették a K u ltu rá lis Örökségvédelmi H iva ta lt.C sö k k en tették a c i v i l kcrnyezetvédelm i tár.saságok á lla m i tám ogatását. A szakirodalomban, annak programjaiban csak e lv é t v e olvasom a "környezetvédelem " s z ó t, e z t is inkább rosszalóan , amely akadályozza az. ip a r fe jle s z té s t

Rájöhetünk hogy íg y sokkal könnyebben hozzájuthatnak a tőkések á lla m i

ingatlanokhoz, bányatelkekhez, stb . soL Lermöföldeldiez a sokszor környezetszennyező beruházásh Végül megköszönöm hasznos in te r n e t in fo rm á c ió id a t, am elyet

szokásosan továb b ítok érdek

lődő ismerőseimnek.Most i'rok egy tijabb c ik k e t, amely a v é g le g e s -köztük atom abszorpciósv iz s g á la to k le z á rá s á v a l a n álatok k ö z ö lt a szó d i s í r l e l e t t e l j e s eredm ényeiről s z ó l. Mostmár n y ilv á n v a ló hogy az a vaskohászaLh'ó'l szániiazik a kőkorszaki ősember tevéken ységéből. Hazánk javára v é g z e tt üdv<:71 oLte 1: Dezső. tíud?pes L . 2013,01.05.

to\?ábbi eredményes munkádhoz jó eg észséget kívánva " ■■V-i- ^■< BUDAPElf ° ILDIKÓ ü 13 H-in5 HUNGARY TEl

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYKINCS VAGYONA ÉS ANNAK PRIVATIZÁCIÓS ÁLLAPCfTA. ÁSVÁNYKINCSEINK FELHASZNÁLÁSA A GAZDASÁGBAN ÉS TÖRTÉNELMI MÚLTJA. Dr, Bódi Dezső okleveles vas-és féníkohómémök, ipari szakértő A 2012.10.29.-i előadásának anyaga. Megtartva a Magyarok Hazában, Budapest, a Hermán Ottó Társaság programja szerint. Napjainkban a l i g hallunk, olvasunk ásván yk in csein k ről, v is z o n t soklíal többet a f ö l d es v ízva g y o n ró l ami részemre sokak m e lle tt é r th e te tle n . Gondoljunk csupán a rra , hogy ép ü letein k 90-957o-a

magyar é p ít ő ip a r i ásványokból

származik mint p l. ko, k a v ic s , homok, agyag, k a o lin , g ip s z stb . Továbbá

hogy az ENSZ FAO

a d a ta i s z e r in t a v i l á g le g jo b b 4-5‘!f.-nyi term őtalajának m integy f e l e a mai tria n o n i MagyíJcorszagon

van. Ehhez p edig nagyban h o z z á já ru lt, hogy annak hasznos milsro-és makro

nyomelemeinek nagy része a környező vulkanikus hegyek ásván yaiból, k ő z e te ib ő l származ nak

p l. tol
n é llá il nem lenne az o x ig én t ''S z á l l í t ó " vér-hem oglobin, e n élkü l pedig az emberi és á l l a t i é l e t a Földön. A makroelemek közül pedig már tudjuk, hogy a kalcium és fo s z fo r hiánya a c s o n tritk u lá s m iatt m ilyen súlyos problémákl
k ité r e k az á lla m i ille t é k e s e k k e l utóbbi 3 év i le v é lv á ltá s a im s z e r in t i

történ ések re is .

-

A Kárpát medence

suknak

múltja

európai jelentőségű ásvány előfordulásainak és felhasználá

a kőkorszalcokon át (Kr.e. kb. 2 millió évtől 3500 évig) és a réz-

bronz- vaskor (ennek kezdete Kr.e. 800 év) után a magyar honfoglalásig. Az á s v á n y le lő h e ly e k döntő ré s z e a Kb, 4 ,6 m illi á r d éves Földiánk t ö r t é n e t i újkorában (a " k r é t a " kor után m integy 65 m i l l i ó é v t ő l ) k e le t k e z e t t a Kárpátok vulkanikus h e g y e i nek k ő z e te ib ő l ( p l . kvarc, o b s zid iá n , r e c s k i a ra n y,és r é z é rc e k , " fia t a la b b a k " a m átrai ólom- és cin k ércek , p e r l i t , z e o l i t ) k e le tk e z te k . Továbbá a m integy 10 m i l l i ó éve megszűnt (p l.

lig n it ,

Pannon tenger (Pannon t ó ) növényi és gazdag á l l a t i maradványaiból tő z e g , k ő o la j, fö ld g á z , s zé n d io x id , d ia tó m a fö ld ,te r m á lv iz e k ) és v iz é b ő l

a kősó, ü le d é k e ib ő l az agyag, k a o lin , homok). A f ö l d t ö r t é n e t i középkor (kb. 240 m .illió é v t ő l ) ''term éke" a mészkő, d o lo m it, rudabanyai va sérc és g ip s z , a dunántúli bau xitok, kőszén, -.möngánérc s tb . A mecseki uránérc még ré g e b b i, a fö ld t ö r t é n e t i ókor (k e z d e te 580 m i l l i ó é v e ) végén k e le t k e z e t t . Ily e n gazdag te rm é s ze ti adottságok után é r th e tő , hogy a Kárpát-medencében v i l á g v i szonylatban az e ls ő k k ö z ö tt m e g ta lá ltá k a z emberi é l e t nyom ait, majd az egyre gazda godó és sokasodó emberi kultúrálhat. Az eg y k o ri Pannon ten ger k ő z e te ib ő l k e rü lte k e lő a szen zá ció s h írű rudabányai "ru d a p itecu s hungaricus" csontmaradványai ( e m e lle t t már többnek), amely m integy 10 m i l l i ó é v v e l e z e l ő t t é l t e vid ék en , amikor ta lá n még egyes m átrai vagy Zemplén-

hegy.ségi vulkánok még "p ö fé k e lte k ". E l e l e t e t vitatv/a egyesek "ősmajomnak", máfsok v a la m ifé le előembernek t a r t já k . Később csupán a tria n o n i Magyarországon kb, 110 kők orszak b eli ősember te le p h e ly e t, b a r la n g ja it , köszerszíM iijait,

gsontmaradványait ta lá lt á k meg,

fő le g a Bükk hegy

ségben, és a P i l i s - , Dudái hegyek vidékén. Ezek leg ő s ib b b izo n yíték a v o lt lábnyomával i s , a v ilá g h ír ű mintep;y 350 e z e r é v v e l e z e lő t t é l t v é r t e s s z ő lö s i "ősem ber", a "p a le o hungaricus", a k it "homo erectu sn ak''

(fe le g y e n e s e d e tt embernek), mások "homo erectus

seu sapiensnek" (fe le g y e n e s e d e tt vagy értelm es embernek) n eveztek . Ő és tá rs a i k ő szer számait n agyrészt a k ö z e li Á l t á l- é r k'varc k a v ic s a ib ó l " p a t t in t o t t a " - és birtok.ában v o lt a tűz használatának - a későbbi ősemberek e z e n fe lü l o b s z id iá n b ó l, o p á lb ó l, já s p is b ó l, kovakőből stb . A kőkorszak v é g e fe lé az ú.n. n eolitiku m i^n a földm ű velés, á l l a t ten yésztés k ife jlő d é s é v e l a köeszközigény már annyira megnőtt, hogy megindult a f e l s z í n i kőbányászkodás, továbbá a kokereskedelein, pl,, a Zemplén hegységből az o b szid ián .J ó tudnunk, hogy az ob szid iá n t napjainkban alkalm azzák a sebészetben. A r é z k o r tó l a vaskor v é g é ig mindkét fém et, de az aranyat, ezü stö t is ,e g y r e inkább a Kárpát- medence e r d é ly i és fe lv id é k i

bányáinak écceibő], n yerték k i i l l e t v e kohósí-

to ttá k . Az ók o ri rónia.l.ak d á c ia i ( e r d é l y i ) uralma a l a t t (K r.u . 106-270-i g ) az o tta n i ú.n. arany-négyszög bányáiból száztonna számra bányászták k i az aranyat és töm bösítve v it t é k fe ld o lg o z á s r a birodalmukba a h ódítók. Ugyaninnen te r v e z ik a napjainkban a Riaradék arany k ite rm e lé s é t - mondhatjuk "ö s s z e s e p r é s é t"- Ronániában a k ü lfö ld i m i l l i á r dosok "c iá n o s " technoLógiával Verespatakon és F első cscrtésen , amelyek meddoiszap hányói majd a Maros m agyarországi szakaszát v e s z é ly e z te tiik . Verespatakon

.B ecsléseim

s z e r in t

p l. egy karikagyürűnyi arany kinyeréséhez kb, 30 mázsa é r c e t k e ll a

hegyből "k id ó z e r o z n i" és 3 kg n átriu m -cian iddal fe ld o lg o z n i. Ugyanott a t e r v e z e tt 300 tonnányi arany (é s v e le kb. 1500 tonna e zü s t) e lő á lítá s á b o z pedig mintegy 200 e z e r tonna n átriu m -cian idot és 200 m i l l i ó tonna é r c e t irán yoztak e lő . A rómaiak pannóniai (d u n á n tú li) uralma a l a t t k özp on tja ik ép ü lete á lta lá b a n kőből ép ü ltek , ami jelen tő sen m egnövelte a h e ly i kőbányászatot. Annak K r.u. 5. századi megszűnését követő népvándorlás zűrzavaros é vszá za d a it v é g ü lis az avarok 250 éves uralma z á rta le a Kárpát- medence döntő i*észén. Hazai le l e t e k b iz o n y ítjá k nemcsak e nép

hanem fő le g a korábbi hunok, gepidák s z in te iparm űvészeti szin tű , a magyarokéhoz

hasonló fémművességét (n agyszen tm ik losi aranykincs, tí.n. A t t i l a kard, hun bronzüsE, fib u lá k , ezü stcsatok s t b . j . Még tisztá za n d ó de v a ló s z ín ű s íth e tő , hogy azok frém alap an yagait n agyrészt a Kárpátok é fc e ib ő ] o lv a s z to ttá k . Az avarok Kárpiát- medencei örökösei ezután a h o n fo g la ló magyarok v o lta k ,

Az ásványkincsek helyzete és fontos magyar történeInii szerepe a honfoglalástól Trianonig. A h o r^ o g la lá s u tá n a z ércbányák, a ra n y -, êzüst és sóbányák fe je d e lm i tulajdonba majd az Árpád-házi k irá ly a in k kezébe k erü ltek . Ők sze rv e zté k meg a bányászati központokat.

bányal
k in y e ré s é t, "k ic s a p á s á t" s z o lg á ló vasmennyiségeket, amely egyben a

biokohaszat m egvalósítását je le n t e t t e , mennyiségi termelésben a z akkori Spanyolországot m egelőzve.

Bár az ércbő] a " r é z k io ld ó " baktériumolíal csak az 1950-es években iz o lá lt á k

(/Fniobacillus Ferrooxidans s t b , ) , a ma is a legkorszerűbbek közé s o r o lt ily e n e ljá r á s optimumait lényegében már akkor

k id e r ít e t t é k ta p a s z ta la ti úton.

A középkori magyarországi bányászat nemzetközi h írn evét j e l z i p l . hogy 1432-ben V I. Henrik angol k ir á ly m agyarországi bányászol
és más fe lv id é k i bányák, kohók és egyéb vagyonok

döntő ré s ze a Habsburg uralkodóink k in c s t á r a it g a z d a g íto tta . A további fe jlő d é s h e z

nagyban h o zzá já ru lt a Selmecbányán 1763-tól Mária T e ré zia

á l t a l a la p ít o t t , majd Akadémia rangra

emelt bán yászati, kohászati és e r d é s z e ti

mérnök képzés. Az Akadémiáinak v é g ü lis a világháború ból v is s z a t é r t magyar (mert o t t nem te tté k le a szlovák hűségesküt)

h a llg a t ó iv a l

1919-ben Sopron ad ott otth on t.

E többszáz egyetem ista nem f e l e j t e t t e e l e nemes g e s z tu s t. Mert nagy szerepük v o lt abban - em beráldozataikkal i s -

hogy másokkal eg>óitt fe g y v e re s harcokban kiűzzék a te r ü le t

f o g la ló o sztrá k csendőröket. Úgyszintén abban is , hogy közreműködve az 1921-es népszava záson, Magyarországhoz k e rü lt az íg y "hűség városává" l e t t Sopron számos környékbeli k ö zséggel. Később az erdészméjrnök képzés egyetemi rangra emelve o t t maradt, a bánya és kohómérnök képzés 1949-től M iskolcon az Egyetemvárosban f o l y i k , je le n le g már több fa k u l tá ssa l bővülve. Jómagam is i t t végeztem kohóinémökkénc és doktoráltain n agyrészt a "selm eci' gasdág ism eretanyagot és egymást s e g ít ő hagyoiriinyokai; á tö r ö k ítő professzoraim ta n ítá s a iv a l.

E lőbbiekre a z é r t k e l l e t t kitérnem , mert a soproni

majd a m isk olci egyetemen olyan

mérnök gen erációkat í'neveltfek k i ” , amelyek nélkü l a k ö z ö lt Trianon utáni ip a r i fe lle n d ü lé s a lig h a k ö v etk ezett volna be. E zért is mindkét egyetem et a oelmecbányai Al
valahonnan f e l ü l r ő l s z ít já k

p o lit ilc a i érdekekből.

-

A trianoni súlyos ásványvagyon veszteségeink után új lelőhelyek felfedezésével és

hasznosításával a fellendülés hosszú évtizedei, majd a bányászat problémáinak megjelenése. Ismert

magyarországi ásványvagyon ismeretlen privatizációs leltárral, haszonélvezőkkel.

Közism ert, hogy a tria n on i békédiktátummal Magyarország e lv e s z t e t t e terü letén ek i l l . lakosságának mintegy 2/3-át. Ércbányászatunk ves zte s é g e ennél jó v a l nagyobb v o l t , 98 %, maradt teh át 2 % • Szólnom k e ll a le g fá jő b b r ó l az I.v ilá g h á b o rú s em beráldozatokról, amely a bánya és kohóiparban is nagyon sok j ó l k é p z e tt munkás és mérnök e lv e s z t é s é v e l j á r t . Ujabb becslések s z e r in t előbbima történ elm i Magyarországon mintegy 600 e ze r h a lo t t i 800 e z e r h a d ifo g o ly és m illió n y i seb esü lt v o l t . Döntő részük magyar, mert a monarchia hadvezetése őket t a r t o t t a a legmegbízhatónak. Közöttük v o l t édesapám i s , a k i sorkatona ként a z Isonzó fo ly ó menti (d o b e rd ó i) csatákban h a r c o lt, sebesülése után o t t e s e t t o la s z fogságb a. Bár az l . világh áb orú t Í918-ban e lv e s z te ttü k , a történ észek s z e r in t a magyar csapatok az 1914-es történelm i Magyarország h atárain k ív ü l á llt a k . Közülük nagyon sol^n hajlandók l e t t e k volna h a rc o ln i Inazájuk védelmében. E fe la já n lá s t éiz utódállam K á r o ly i- fé le kormá nyának hadügym inisztere lin d e r Béla v is s z a u ta s íto tta "nem akarok katonát l á t n i " je ls z ó v a l. Trianon után az egyesek á l t a l le n é z e tt, le fa s is z t á z o t t Horthy M iklós kormányzósága a l a t t , de a I I .

világliáború után i s , csonka országunk nemcsak ta lp ra tu d ott á l l n i , hanem

tovább tu d o tt f e jlő d n i. I t t tudnunk k e l l , hogy e z t a fe jlő d é s t a z iparban olyan műszakiaknak, mérnököknek, geológusoknak k e l l e t t b iz t o s ít a n i, a k ik esetenként a fr o n to k r ó l, fo go lytá b o ro k b ó l,gu la go k r ó l té r te k haza, a Rákosi- korszakban kedésre

3Lb. h ivatk ozva

id ő re börtönre Í t é l t e k .

pedig p o l i t i k a i okokból ip a r i szabotázsra, kém

b á rk it in te rn á lh a tta k . Sőt v o l t a k it h a lá lr a , hosszú

Ily e n példaként megemlítendő Papp Simon geológu s, egyetem i tanár

e s e te a z ú.n. MAORT koncepciós perben, a k i é le té n e k je le n tő s r é s z é t a v ilá g majd benne 1933-tól h a lá lá ig (1970) Magyarország szénhidrogénkincse eredményes fe lk u ta tá s á v e l f o g la lk o z o t t (r é s z le te s e n Papp Simon: Életem című könyvkötetben). Őt 1948-ban szabotázs és a népi demokrácia megdöntésére irán yu ló tevékenység m iatt h a lá lr a , majd másodfokon é l e t fo g y tig la n r a Í t é l t é k . 1955-ben kegyelem ből szabadu lt, A p er e lő k é s z ít é s é r ő l e z t ír t a : 'A fő tá rg y a lá s e l ő t t i napon.. . fe lk e r e s te k az ávós t i s z t e k . . . és örökösen a rra fig y e lm e z te tte k , hogy meg ne lVj.séreljem az ávó á l t a l í r t jegyzőkönyvben f o g l a l t a i é t megtagadni., ■mert annak nagyon szD.^Qrú vége len n e".

Már e L h íre s ü lt nevek: 194S-ban a ta tá rgya lá son O ld Vilmos e ln ö k ö lt m elyet a rá d ió is k ö z v e t ít e t t . Mint Papp Simon ír t a a decemberi h a lá lo s Í t é l e t e m ia tt k o llé g á ja Dr. A jto n y i K ároly a h elyszín en hangosan e ls zö rn y ijlk ö d ö tt, e z é r t az AvÓ rögtön e lfo g t a , és 5 é v ig Recsken fogva t a r t o t t a . Társát Ábel Bódogot é le t fo g y t i. börtön re, Binder B élá t 4 é v i fogházbüntetésre Í t é l t é k . Egy 1949 jan u ári (b izon yára f e l l e b v i t e l i ; n épbírősági tárgyalás elnöke Jankó P é te r minden tárgyaláson részegen v e t t r é s z t . Másokkal láncra fű zve m egb ilin c s e lv e ta lá lk o z o t t Papp Simon P rin cz Gyula ávós őrn aggyal, más alkalommal P é te r Gábor tábornokkal (c iv ilk é n t á l l í t ó l a g e gyk o ri nadrágszabóval,). A MAORT gazdasági koncepciós per f ő c é l j a az v o l t , hogy ürügyet teremtsen az ameriltai tulajdonban le v ő (Magyar Amerikai O la jip a r i R észvénytársaság; MAORT) amely 1949 decemberében m egtörtén t. V égü lis

cég állam osításához.,

az 1990. é v i XXV. t v . az 1945 u táni p o litil< a i

perekben h o zo tt ít é l e t e k e t , közöttü k Papp Simonét i s , semmisnek n y ilv á n ít o t t a . 1970-ben

a temetésén elh a n gzo tt gyászbeszéd u to ls ó mondata íg y s z ó lt :

..." m íg k ő o la jr ó l

beszélnek, Papp Simon p ro fe s s zo r nevét nem le h e t k it ö r ö ln i az em lékezetből” . Sajnos e n évvel még szalonai körökben is a l i g találkozu n k, a mindennapi éle tb e n pedig g y a k o r la ti la g nem. A továbbiak, j e l z i k kiemelkedő szerep ét az o la jip a rb a n . A Trianon utáni "ásványos*' k u ta tá si és alkalm azási eredményekből i t t csupán néhányat emelek k i.

A szénhidrogén bányászat . Bár a m onarchiabeli t ö r t é n e t i Magyarország te rü le té n a szénhidrogénkutacá,sok m.3r a 19. század közepén megkezdődtek, azok nem já rta k je le n tő s e b b ipvari eredménnyel. Trianon után s ú ly o s b íto tta a h e ly z e te t, hogy a harmadára s z ű k íte tt határokon beUU eg y etlen reménybeli le lő h e ly sem alcadt. V iszon t később je le n tő s e lő re h a la d á s t je le n te L L jo g ila g , hogy az 191) . é v i V7.. törvén ycikk alapján

leh e tő v é v á lt a kutatás és bányászat ]ogának

átruház£Í3ía h azai é.s k i l í í i l d i v á lle lk o z ó k ra . Tőke- SS îtcrszerű ifúrásos technikák hiányában k in c s tá r i (lállan ii) kutatásokkal - Lóczy Lajos ki;zremuködéséve''. -

csak Bükkszéken s ik e r ü lt o la jt e m e lé s t e lé r n i, 1938-ban

é v i maximum 5500 tonnkc, amely fokozatosan megszűnt.^ Több k vilf j l d i cég ijóbbé-kevésbé sik eres próbálkozásai után v é g ü lis a MAORT l e t t a "b efu tó'", amelynek s,zt.<jőben hatalmas 14 m i l l i ó pengős részvénytőkéjének 90%-a a Standard O il Co. üf Nsww Jersey k»5zében v o l t . £z a Társaság 1940-ben már az ország k ő o la j szükség letén ek 100%-át tudta b iz t o s ít a n i a Papp Simon á l t a l k i j e l ö l t és m eg ta lá lt Zala megyei budafapLisztai olajm azőből. Ezt k ö v e tte 1940-41-ben a lo v á s z i és lend\raujfalui mezők term elésbe á l l í t á s a . A töb b i o la j (é s gáz') le lő h e ly term elésbe á l l í t á s a ( p l . N a gylen gyel) már a z á lla m osítá s id eijére e s ik . Az ezekre t e l e p í t e t t v á lla la to k b ó l j ö t t l é t r e 1960-ban az Országo.s K ő o la j- é;5 G ázip ari Trö.szt (OKGT), e z t b ő v ítv e p edig a MÓL Rt. Magyarország ism ert k iterm elh ető vagyona 2008.01.01,

á lla p o t (Magyar Bányászati és

F öld tan i H iv a ta l: MBFH s z e r in t k ő o la j 19,2 m i l l i ó t , fö ld g á z 3355,3 m illió t üiióbbinál 1 t = 1000 köbméter gáz.

Bauxitbányászat és alumíniumipar. A b aijxit mint alumíniumérc fe lfe d e z é s e majd le lő h e ly e in e k további k u ta tá sa i a történ elm i Magyarország te rü le té n magyac geológusok, szakemberek nevéhez iű ző d ik . Ezek k ö zö tt meg em lítendő F abinyi Rudolf k o lo z s v á r i egyetem i tanár neve, a k i 1903-ban elsők én t m in ő s íte tte v iz s g á la t a iv a l a z e r d é ly i Bihar hegységben vasércként term e]t anyagot bauxitnak. Ott 1915-ben in d u lt meg a term elés néniéi: e x p o rtra . Az e r d é ly i le lő h e ly e k azonban Trianon után már Romániához k e rü lte k . Szerencsére a dunántúli kutatásolc olyan kimagasló eredményeket hoztak, amelyek (h ib á iv a l együ tc) tulajdonképen a mai napig b iz t o s í t o t t a a f e ilo d é s t . 1908-ban

fe d e zté k f e l a halim bai később a s z ő c i és g á n ti b a u x itle lö h e ly e k e t. Gánton

1927-ben Id ils z ín i f e j t é s s e l már mintegy 300 e zer t b a u x ito t term eltek exp ortra, Trianon után a Horthy- kormányzat ip a riig y i szakemberei j ó l fe lis m e r té k az ily e n r a b ló gazdái kodás szerű bau xitexport hoz,

h á trá n y a it. E zért fe lzá rk ó zv a az európai s zín vo n a l

je le n tő s fe jle s z t é s e k e t h a jto tta k vé g re . Ezek fontosabb k e z d e ti á llom á sa i:

- Magyaróváron 1934-ben m egindult bau xitból a tim fö ld ( M

2

O2 ) gyártása.

- Csepelen a Weiss Manfréd (WM) R t. gyárban 1936-ban megkezdődött tim föld b ől elek tn :-1 1 z i s s e l az aluinínium kin yerése (k o h ó s ítá s a ). - Ajkán a tim fö ld gyá rtá s és b e lő le az alumíniumkinyerés, utóbbi pedig Tatabányán 1943-ban kezdődc 11, - Cscpt’ len a

Rt -nél 1942-ben üzembehelyezték a lemezhengerművet a h azai jrepülögcp-

g>’á rtá s biZLC'SÍtására, tovébhá Í930- bán

a f ó lia g y á r t ó t .

- A lm ásfüzitőn megkezdték egy nagykapacitású tim fö ld g y á r é p íté s é t l941-ben, amely a háború m iatt csak 1950-ben in d u lt a te rm e lé s s e l. - S zék esfeh érvá ro tt részleg esen bein d u lt 1943-ban a félgyártm án yk észítő üzem. A háború a l a t t minden budapesti gyár bom batalálatot kapott részben a v id é k ie k i s , melyeket ú jjá é p ít e t t e k . Sok berendezést a németek le s z e r e lt e k , e z t megal-cadályozandó a dolgozók azokból számosat megmentettek. Elm.ondása s z e r in t e z t t e t t e egy s zé k esfeh érvá ri üzemvezető kohómérnök kollegáin i s , am iért a GESTAPO d e p o rtá ln i ak a rta . Hogy e z t e lk e r ü lje , önként je le n t k e z e t t az o rosz fr o n tr a , hosszú fogsága után keriJlt haza. A világháború utáni tö re tle n je le n tő s fe jlő d é s r e te rje d e lm i okokból nem tudok k it é r n i, a z t posztereken igyekeztem bemutatni a z 1980 k ö r ü li á lla p o tn a k m egfelelő en . Azokon l á t ható a galliu m és vanádium-pentoxid

term elés számadatai is , amelyek a tim földgyártásh oz

kapcsolódóan nyerhetőlc k i. Azidőben a bauxitbányászat és az alumíniumipar országos ir á n y ító központja Budapesten a Magyar j4luinínj.umipari T rö s zt i(MAT) v o l t . Megemlítendő, hogy a '’magyír e z ü s t" v a g y is az alumínium fénykorának az 1960-1990 k ö z ö t t i éveket ta r tjá k . Ebben döntő s^grepe v o l t az 1962-ben megkötött m agyar-szovjet tim fö ld aiumTníum egyezménynek. Ennek értelm ében 330 e ze r t k i s z á l l í t o t t tim fö ld é rt 165 e z e r t alumíniumot s z á l l í t o t t v is s z a a s z o v je t f é l . Ez k é ts é g te le n ü l előnyös v o l t ÍTazánknak, mert nem rendelkeztünk az alumíniumkoliászathoz elegendő villa m o s e n e rg iá v a l.

Napjainkban az alumíniumipar aranykorából az a lá b b i le g je le n tő s e b b p r i v a t i z á l t cégek működnek, e m e lle t t számos űj cég k e le tk e z e tt. - A szék esfeh érvá ri Alcoa-Köfém K ft. amely a fémterrnékgyártásban a legtöb b munkást fo g la lk o z t a t ja hazánkban. - A (k o lo n tá r i is za p k a ta s ztró fa m iatt " e l h í r e s ü l t " ) MAL R t. amely a k ü lfö ld i m e lle tt a magyar bauxit e g y e tle n fe ld o lg o z ó ja különböző tim fö ld és egyéb nem kohászati c é lú ' term ékekre. - A Magyaróvári MOTTM K ft . amely n agyrészt h ő á lló kádköveket g y á rt a MAL R t . - t ő i származó tim fö ld b ő l. Ez a Gyurcsány- cégbirodalon'hoz ta r to z ik . Az alumíniumkohászat tim fö ld b ő l már megszűnt, ö n tészete p l. hulladékból számos v á lla lk o zá s n á l lé t e z ik . Magyarország ism ert kiterm elh ető bauxitvagyona a 2008.01.01.- i n y ilv á n ta r tá s i adatok s z e r in t (MBFH)

82 m i l l i ó t .

I t t szólnom k e l l Tímár Vilmos már elhunyt kohómérnokről, a k i 1974-ig m éltatlan l e v á l tá s á ig a Magyar Alumíniumipari T rö s zt műszaki v e z é rig a z g a tó h e ly e tte s e v o l t . Olvasva a szakirodalm at, nevét még az ip arág tö r té n e té t l e í r ó cikkekben sem e m lítik a szerzők . A Mi Múzeumunk c . lapban m egjelen t cikkében olvashattam s o rs á ró l (39.iszám, 2008.ja n u á r ). Problémái döntően abból adódtak, hogy több szempontból nem é r t e t t egyet h iv a t a li főn ökei szakmailag á tgon d ola tla n p o l i t i k a i d ö n té s e iv e l. Ez már n agyrészt akkor megkezdődött ami kor az alumíniumipar fe jle s z t é s é r e norvég együttműködést ja v a s o lt , de al
Érc- és ásványbányászat. E korszak érc és

ásványbányászati

fejlesztéseiből, amelyekben mérnökként

jómagam is ré sztvettera , csupán a k övetk ezők et emelem k i:

- A Bakonyban Úrkút község térségében megtalálták Európa 3. legnagyobb mangánércb án yáját. Innen eddig - je le n le g is - m integy 2 m i l l i ó

tonna é r c e t term eltek k i a

kohászat ré s z é re mangánötvözőként. A csehszlovákiai Besztercebányai kísérleti

üzemben 1966-ban sikerült kutatótársamnál bizonyítanom, hogy ebből az ércb ő l üzem ileg am erikai minőségű, t i s z t a ú.n. e l e k t r o l i t - mangán á l l í t h a t ó e lő .

Megemlítendő, hogy a II. világháború idején a központi hatalmak nemrendelkeztek a fegyvergyártáshoz nélkülözhetetlen elegendő mangánérccel. Ezért Hermann Göring, a hitleri Németország ismert politikusa, azidőben légügyi miniszter és birodalmi marsai a német hadiiparnak szükséges mangánforrások biztosítására a Deutsche Bank révén megszerezte

az úrkúti bánya többségi részvényeit. így az érc legnagyobb részét

Németországba szállították. Viszont 194G-ban a bánya a Szovjetunió birtokába ment át, és csak 1952-ben adták-át a magyar államnak. -

Recsken

felfedezték a világ egyik legnagyobb

ú.n. mélyszinti réz- és

szinesfémérc bányáját. * Gyóngyosoroszi

térségében

jelentős új ólom-cinbérc lelőhelyet tártak fel,

ahol uj dúsítóművet is létesítettek. - A régi recski ú.n. Lahóca-hegyi rézérc bányát és ércdúsítóját jelentősen bővítették. Itt a bányában visszamâdt ércből a réz kioldására 1978-81-ben - Európában az elsők^között- eredményes biokohászati kísérleteket végeztek, amelyek koordinációját jómagam végeztem. - Számos nem érces (nem fémes elemtartalmú) ásványlelőhelyeket tártak fel és állítottak termelésbe, pl. mészkő, dolomit,kaolin, gipsz, üveghomok, perlitr Perlit bányászatunk a világon 4-5. helyen áll, belőle készítik a hőszigetelő vakolatokat. Dolomitból vezetésemnel hazánkban üzemi lég elsőként 195‘8-ban valósították meg

az alumíniumnál is könyébb fém magnéziumgyártást, bebizonyítva ezáltal,

hogy a dolomit nem csupán útépítési célokra alkalmas. A fenti kiemelkedő bányászati fejlesztések - a bauxiton kívül- 1964 - 1994 között megszűnéséig

az Országos Érc- és Ásványbányákhoz (OÉÁ) tartozó üzemekben

folytak, amelynek országos irányító központja és igazgatósága a budapesti szék házban volt (akkor Népköztársaság u. , később Andrássy u.!l26.). E vállalat 30 éves fennállása alatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk bányászata a trianoni és II. világháborús veszteségek után jelentősen fellendüljön. Külső közreműködőiddel e vállalat szakemberei találták meg a hatalmas recski ú.n. mélyszinti rézbányát. (Üzemei az 1980-cs években a bem utatott á b rá n .)

Csupán néhány jellemző e vállalatról: Pl. 1986-ban (amikor ott K+F munkákat végző területi főmérnökként dolgoztam) 6000 dolgozót foglalkoztatott,8 földalatti bányaüzem mel, 21 külfejtéssel, 28 ércelőkészíto üzemmel, 33 telephellyel rendelkezett szerte az ország északi hegyvidékein,Tol
H iva tk o zo tt cikkemben többek k ö zö tt számos p r iv a t iz á c ió s aggályaim at le írta m , amelyekre eddig

még a szakma r é s z é r ő l sem rea gá lta k (a cik k m egjelen t; BKL, Kohászat, 2007. 5 . ) .

Abból csupán néhány id é z e t:

”iNan ismeretes, hogy az egykori Országos Érc- és Ásványbányák lelőhelyei milyen arányban kerültek magánkézbe. A ré g e b b i adatok s z e r in t csupán a mészkő-, dolom it és g ip s z k é s z le t több s z á z m illió to n n a ... Ezek már önmagukban i s kim agasló é r té k e t k ép viseln ek ,h a ism erjük a k övetk ezők et: A Magyar G e o ló g ia i S z o lg á la t á l t a l ö s s z e á l l í t o t t kiadvány s z e r in t 2005-ben az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás több m int 3200 ism ert le lő h e ly 30,6 Mrd tonna fö ld t a n i és 12,9 Mrd tonna ip a r i vagyonát f o g l a l ja magában, amely több mint 7300 Mrd Ft nominális gazdasági eredményt (n,g.e.-t)

jelent (n i.g .e .; az ip a r i ásványvagyon mennyiségének a fa jla g o s á r b e v é te l és a fajlagos r á fo r d ít á s kü lönbségével v a ló s z o rz a ta , amely n incs d is z k o n tá lv a ) .Feltêtő, hogy

az új külföldi tulajdonosok a lelőhelyek megvásárlása nélkül is jelentős töTiblet profithoz juthattak a hazai szokásos alacsony lenyajáradék fizetés mellett. Hazánk nemcsak a környező, hanem az EU-s országokhoz képest is jelentős mennyiségű, jó minőségű,.,, gazdaságosabb külszíni termelésbe vonható (ásvány) készlettel rendel kezik. Sokan kérdezhetnék ezekután , hogy az ilyen bizonyára "felülről" politikailag vezérelt eladásoknak, adott esetben megalapozatlan szakmai intézkedéseknek nem voltak bírálói legalábbis a műszaki szakemberek közül ? Bizony voltak, közöttük jómagam is. Ezeket az említett Országos Érc- és Ásványbányák munkahelyemen - bizony eredményesena következő módszerekkel igyekeztek "hatástalanítani*': 1. Szakmai bomogenizálás, v a g y is a fe ls ő b b (egyben te r v u ta s ítá s j e l l e g ű ) iránymutatások elfo g a d á s a .

2. Puhítás, pl. az ily e n "különcöknek" csak k iseb b fiz e té s e m e lé s t adtak, megvonták a n yelvp ó tlék u k at stb . 3. Távozásra kényszerítés p l. n y u g d íja z ta tá s s a l.

Esetemben mindhármat "sikeresen" alkalmazták, mivel munkahelyem vezetősége munkámban semmi kifogást nem tudott találni, "átszervezés" címén 4 évvel korábban njoigjdíjaztattak területi főmémö'ki beosztásomból, mellesleg e vállalatnál kiváló dolgozó, újító és feltaláló is voltam. Teriedelm i okokból még csupán a következő ásványvagyon té te le k r e tudok k it é r n i az MBFH

2008.01.01. á lla p o t n y ilv á n ta rtá s a s ze rin l

uránérc 26.8 m illió

C-,

mint k iterm elh ető vagyon;

fe k e te koszén 1986 m i l l i ó t , l i g n i t 4376, m i l l i ó t , é p ítő és

d ís z k o ip a ri nyersanyagok 2362 m illió c. Ism ert Összes ásványi nyersanyagvagyonunk 23 m illiá r d t .

Uránérc term elés a Mecsek h egységi t e r ü le t r ő l je le n le g nincs,

v is z o n t t e r v e z ik annak p r iv a t iz á c ió já t .

Amit még a privatizációról tudunk. A p r iv a t iz á c ió la t in eredetű szó, a lap ^ elen cése; raegfoszL, megratú]., mondhatjuk meglop. Iám mennyire szaianképessé v á lt "á té rtő ]m e z v e "" ez az a n tik sz(> modern világunkban ( ; p riv a ré

i.

Miként az ország, mi műszakiak is nagy reményekkel vártuk az ú.n. rendszerváltás utáni időszakot. Sajnos szerintem a többségnek, közöttük nekem is csalódnunk kellett. Hogy így történi:, abtan az átgondolatlan privatizációlcnak

döntő szerepük lehetett

közöttük ásványkincseink területén is. Utóbbiakból példaként csupán a következőket emelem ki: Az 1980-as évek középé körül az akkor ismert magyar állami ásványvagyon nemzeti vagyonunk értékének mintegy 20%-át tette ki. Ezek között Ft értékben a következők szerepeltek (dr. Bolm Péter geológus cikkéből, Természet Világa, 1987,1. szám, 1987.); (Úgynevezett "in situ" - lelőhelyen számított - értékekről van szó.) szénhidrogének

648

milliárd Ft

kőszén, lignit

678

milliárd Ft

szines és fekete (Fe,Mn) fémére

79

milliárd Ft

bauxit

36

milliárd Ft

ásványbányászati nyersanyagok

21

milliárd Ft

1462

milliárd Ft

Összesen

(ezen felül évi 50 millió m' építőipari nyersanyag kitermelés) Szorozzuk be a fenti számol
Ujabb s z a k é rtő i b ecslések s ze rín c uránérc készletünk m integy 40 é v ig tudna e l l á t n i dúsítniány alapanyaggal egy paksi celjesítm én yű atomerőművet. A érc vagyont pedig 13 e ze r m illiá r d Ft

L-ecski

értékűnek ta r to ttá k , amely

összes szinesférn-

m integy f e l e hazánk

é v i GDP összegének. Recsk és ásványvagyonunk p r iv a t iz á c ió ja vonatkozásában a z á lla m i ille té k e s e k k e l magán személyként csaknem 3 éves le v é lv á ltá s a im a t ezé v e le jé n szüntettem meg, m ivel a zo k tó l tulajdonképen semmi érdemleges - a " c i v i l e k " ré s zé re

e lvá rh a tó - in form ációt nem tud*

tam meg. Több l e v e l e t küldtem Orbán V ik to r m in isztereln ök úrnak i s , de az "menetközben" (p l . a le v e le z é s i o s ztá ly o n ) "vakvágányra" k e rü lt a z z a l a v á la s s z a l, hogy fogadjam e l az ille t é k e s á lla m titk á r fogadom e l .

h e ly e tte s le v é lb e n i vélem ényét. P ersze vissza írta m hogy a z t nem

I t t megemlítendő, hogy az egyik le g ille té k e s e b b szakmai la p szerk esztősége

nem já r u lt hozzá a fe n t i tém abeli cikkem k ö zléséh ez, kifogásu k az v o l t , hogy folyamatban le v ő ü gyről s z ó l. V iszont m egjelen t e cikkem a Mi Múzeumunk című lapkiadványban. A z t meglóildve a c ik k r ő l és tevékenységemről elism erően n y ila tk o z o tt v á la s zle v e lé b e n Schmitc Pál korábbi államelnöls úr. Fent h iv a tk o z o tt leveleim ben többek k ö zö tt m indvégig k ifogá solta m , hogy a re c s k i hataliníi szinesfém érc le lő h e ly t e r v e z e tt p r iv a t iz á c ió ja nemcsak le a lá z ó a 4,6 m illiá r d Ft-os meghir d e t e t t á r m ia tt, hanem gyarm ati je lle g ű i s . Ugyanis k i v is z ik az érték es ércdúsítmanyt., éí marad a s o k m illió

tonna nehézfémtarcalmú veszélyesh u lla d ék meddő. Jeleztem hogy m egfigye

lések s z e r in t a szükséges bányavizeméiés m iatt várhatóan két m átrai h ír e s gyógy- i l l e t / e term álvízforrásu n k

vízszin tcsök k en ése i s bekövetkezhet (Bükkszék, M átraderecske). K c zilc ^ -

leveleim ben a z t i s , hogy ha ily e n kockázatok m e lle tt mégis p riva tizá ln á n a k nagyon alapos e lő v iz s g á la to k után, a z t a t e l j e s kohászatig te r je d ő é r c fe ld o lg o z á s r a c é ls ze rű m egválóiíc.ar: Ennek számos gazdasági előnye lenne, ebből csupán a z t kiem elve, hogy íg y becsléseim s e e r i-* a j e l e n l e g i d ió s g y ő r i "rozsdaövezetben” a kohászat m egterem tésével mintegy 10-12 ezer emb'fL: juthatna munkához, a re c s k i 1500-2000 bányamunkással szemben. Csupán néhány mondat Dr. Székács P é te r vagyongazdálkodásért f e l e l ő s h e ly e tte s á lla iiiti úrnak í r t u to lsó

2012.01.05.- i k e ltű levelem b ől:

"Levelezéseim b ől h e ly e tte s á lla m titk á r úr részleteseb b en megismerhette álláspontom at, aggályaim at a r e c s k i é r c le lő h e ly t e r v e z e t t p r iv a t iz á c ió já r a von atk ozólag} amelyeket továbbris fe n n ta rto k ." ,.."m á s ism ert ásványi nyersanyagvagyonunk p r iv a t iz á c ió s problém áira vonat kozó k érdéseim -. .süket fü le k re t a lá lt a k " . Ez a z t j e l e n t i , hogy az á lla m i ille t é k e s e k - p l . egy kimutatás formájában - mindvégig nem k ö zö lté k a p r iv a t iz á c ió s , bányakoncessziós tu lajdonosokat, haszonélvezőket nemcsak részemre hanem elvárhatóan az összes magyar állam polgárok ré s zé re sem. (Talán az i s hiányos ismer,pségű mint a földvagyon '? ) . . . "a z e lő z ményeket i s figyelem bevéve t e lje s ít h e t e t le n részem ről h e ly e tte s á lla m titk á r Úr l e v e l é t elfo ga d ó k éré s e ". Recskre vonatkozó le v e le im re - bár kértem -

eddig sem a Magyar Mérnöki Kamara budapesti

elnöke, sem a Magyar Bányászati és Kohászati E gyesü let ü gyvezető ig a z g a tó ja még v á la szra sem m é lta to tt, pedig azolaiak sok é v tiz e d e s ta g ja vagyok. Ezekután - kerülendő az összeesküvés elm életek et - Önökre bízom, hogy a fe n t ie k olâ a " p r iv a t iz á t o r o k " lobby érdeke le h e t e t t - e vagy egyszerű v é le t le n .

Viszont: dicsérendőén megeinlítendo, hogy a V id é k fe jle s z t é s i Miniszcérium

K öm yezetü gyi

Á lla m titk á rsá ga figyeLemmel k is é r t e megküldött le v e le im e t és cikk eim et. V égü lis szem élye sen m eghallgattak az ügyben, m é rle g e lté k aggályainiat k ilá tá s b a h elyezve ja va sla ta im fig y e le m b e v é t e lé t környezetvédelm i döntéseikben. Sót fe lis m e rv e szakmai tapasztalataim at bevontak a romániai ’ 'ciá n tech n o ló giá s” veresp a ta k i és fe ls ő c s e r t é s i aranybányászati p ro je k te k techno l ó g i a i véleményezésébe és a tem esvári k éto ld a lú k on zu ltációs tárgyalásokba a múlt évben. Még nem reménytelen az eddig megkötött koncessziós szerződések, a (sok szor viszonyla,g alacsony 12% k ö r ü li) bányajáradékok f e lü lv iz s g á la t a , úgyszintén a jö v ő re vonatkozóan is , Ez azonban kormányzati fe la d a t, ami k és ik . Közben nekünk " c iv ile k n e k " is aktívan tevékeny kednünk k e ll az ügyben, hiszen ásványvagyonunk, v í z - és földvagyonunk a m agyarországi p o l gárság "o s z ta tla n közös tu la jd o n a ". J elen tő s szabadidő fe lá ld o z á s á v a l "magányos farkaskén t" tö r té n t 3 éves le v e le zé s e im során szomorúan k e l l e t t tapasztalnom nem csak a szakemberek, hanem a szakmai társadalm i s ze rv e ze te k p a s s z iv itá s á t i s . Ha íg y fo ly t a t ó d ik könnyen e l ő f o r dulhat hogy p l. az építőanyagokat, g á z t, v illa m o s e n e rg iá t, iv ó v iz e t többszörös áron k e l l majd megvásárolnunk. A zt pedig hogy mint je le n le g gyógyvizeinkben "lu b ic k o lju n k " talán már e l k e l l fe le jte n ü n k , mert az egy " á tla g p o lg á r " r é s z é re m e g fiz e th e te tle n le s z . Ha az ú.n. ren d szervá ltá s u táni á lla m i v e ze tő in k , p o litik u s a in k egy k i c s i t elgon dolkoztak voln a azon (ha e g y á lta lá n tudtak il y e n r ő l ) hogy m it í r tö rtén elm i alkotmanyunkj az- 1222 é v i Aranybulla 26. c ik k e ly e a k ü lfö ld ie k tu la jd o n s z e rz é s é rő l, akkor bizony

gazdagabbak lennénk

Ez í g y s z ó l; "B irto k o k a t nem szabad az országon k ív ü li s ze m é ly e s e k adományozni. Ha ilyeriek et adományoztak vagy ela d ta k , meg k e ll engedni az ország lakóinak, hogy azokat v is s z a v á lts á k ". Ennek szellem ében bizony még sokat lehetne ten n i nemzeti vagyonunk megtartásában i l l e t v e vissza szerzéséb en . 2012. októberében e sorok í r ó j a

-i

Dr. Bódi Dezső Aran yokleveles vas-és fémkohómérnok Ip a r i szak értő ( d.bődiu freem a il.h u )

képen : A p i r i t tdilönlegea kristíilyConiájiSnalt r a jía , aiiely hocUa alakú egyinason áonötC lo;iscáiyokból keleckezetc ú, n. ScszögcizenUetLős alakban. dulás 1900-as

aa egykori évek

Ilyen e lő fo r

fe ls ő - magysrországi Béla- banyai táróból Került k i az

körüli flhol FrEinaen-jii Ágoston neves mneyar mineralógua 33 fé le

pipj.t kria tá lytlp u sl fecleíeCt f e l aaidEaien.

I. t á b l á z a t

M a g y a ro rszá g ism ert á sványi n y ersan y a g va gy on án ak ö s szefo g la ló adatai

Nyersanyag

Földtant vagyon Kitermelhető va Földtani vagyon Kitermelhető va Termelés 2006. 2007; 1.1. gyon 2008.1.1. gyon 2007.1.1. 2008.1.1.

Kőolaj Földgáz* Szén-dioxid gáz* Feketekőszén Barnakőszén

Termelés 2007.

Mit

Mit

Mit

Mit

Mit

Mit

207,9 .

19,8

207,0

19,2

0,9

0,84

5308,7

3356,9

5307,0

3355,3

3,2

2,65

46,2

32,4

46,14

32,4

0,1

1596,7

1986,2

1596.7

1986,2

-

0,11 1

3200,8

2244,0

3199,7

2245.5

1.4

1,45

"5786,6

4381,1

5782,2

4376,8

8,5

8,35

Uránérc

26,8

26,8

26,8

26,8

-

-

Vasérc

43.1

43,6

43,1

43,6

-

-

Bauxit

127,6

82,5

127,0

82,0

0,5

0,5

90,8

100,2

90,8

100,2

Lignit (kiilfejtéses)

Ólom-cinkérc

.

-

*

-

-

781.2

726,5

781,2

726,5

Nemesfémércek

36,6

36,5

36,6

36,5

-

-

Mangánérc

78,7

52,7

79.6

52,6

0,05

0,05

Ásványbányászati nyersanyagok

3205,0

1005,1

3200,0

1002,4

3,6

3.0

Cement- és mészipaí nyersanyagok

2877,9

1306,2

2872,3

1301,0

5.7

5.5

Építő- és díszítőkóiparí nyersanyagok

4224,0

2368,4

4220,1

2362,7

17,95

13,0

Rézérc

Homok és kavics

7808,7

4680,9

8035,8

4855,0

46,5

34,8

Kerámiaipari nyersanyagok

1862,4

1053,3

1889,8

1074,5

5,2

4,9

Tőzeg, lápföld, lápimész

182,1

110,5

182.0

110,4

0,1

0,1

Magyarország összesen

37491.8

23613.6

37723,8

23789,6

93.7

75,3

*1000 m ’ gáz = 1 tonna

j

O Bánva- es

-ST

l a XIV.

(I) pén2'
M a g y a ro rs zá g n e m e s fé m -, s z ín e s fé m " és k ö s ó b á n y á i a X I-X V . s zá za d b a n

100 hm

A ranvosiián va Bflszfercebánya Belényes G erg a lyisiva Gölnicbanya Kapnikbányíj Kón n ö ch á n ya KőrösbBnys M onostorszeg N agybánya N agyalm ás

Radna R ézbán ya R im sbán ya Rozsnyó F jd a b á n y a fliida Se lm a rb á n y a Szom olnok Telkibányo Zdlatna Vajdahuriyad

V e rís p a la k o A fan yosb án ya Sesz terceb áp va B<jlabánya Brezn ú b án ya Börzsoiiy. Dobsins P e tő i Radna Rózsahagy

fi jd flb jo y a Selm ecb án ya SzápU án va ■'■fílktbánya -1A ls ó s a j'j ö e lé n v e i Bórj5 Ö iiy Felsőbánya G ölnícb ánya Já s z ó

Kapnikbánya Feisó c Radna Rézbán ya R u dab án ya * B es zts rceb án ya M ag iirk a -hg N ém eH ip csa

•

Alsósajó

B e s ite rc e b a n y j Brf.znóljánya B aiz s ö n y CsBtní-k □ obsina Góln icb án ya Htlyó Ida lyló K ap n ik báiiya Lassupatak

Libelhány,! IVIeiienrsf IVIosiEnii: Ó hegy Pelr.óc R edova R ézbánya Rozsnyó P iid a b án ya Szoinulnok U iv ó ly v

Telklliánya Alsösaiu Dobsina Ortut Zniatna a Dés D ésakna Kolűzsakna R ónaszél'

Só vá r S ’ latir.a S u g a la g Torűa Vi20k«ij n Fek etfliíh ota Gölnicbány= Sz inóöánva

(Forrás Füiöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon)

Az Országos Érc- és Ásványbányák bányái és előkészítő üzemei 1960-ban

.

WAIsólBleH6s / ^^álháza

•N. .OSO km

v ,“

y«l5DCsatár/ J/ Mindszenlkálli GjíLlakEííi

v < ( 7 ) Vasérc

@

Mészkő

@

M angánérc

@

Dolomit

Rézérc

@

têrlit

ű lom -cinkérc

@

Tűzálló aevag

Üveghomok

(J)

Saválló sgvag

@

Öntödei homok

0

IHf'

@

SziUkoi

^

Kaolin

@

K varéit

^

Bentonit

O

Kovaföld

#

Kréta Zeolit Anhidril

0

Talkum

Fo ntosab b építőipari kőbányák (1 9 8 0 )

Bazalt; Bazsi, Díszei, f Leseiiceislvánd, Sümeg, Vindoinvaszóllös, Zalahaláp Riolit-riolittufa; BodrogKeresztúr.Gyöngyössolymtis. Eger © Homokkő: Balatonrendes

Andezit;

O Mészkő;

A b a s á r, B arce l, D u n a b o g d á n y.

aókkösd. Oudar, Felsötárkánv, Hegyead, Keszeg, Luánvvár, Máriagyúd. Meszes.

O

É V M (és O V H í kób án vák

A

ÉVM dlszitáko-bénvák

Q

M G T S Z kőfejtők.

K o m ló , R ecs k . Sá ro s p a ta k .

Perkupa, Pécs, Piliscsaba, Pilisszántó. Polgárdi, Sóskút,

So m o s k ő ú jfa lu . Sz a n d a .

Sürneg, Süttó. Tardosbánya

O á c i l : G ö n c. S z o b

Cserszeg lom aj, falsőtérkány, Gént. Gyenesdiás. Hidvégardó,

O Dolomilmurva. ^

100-5QÜ kVév

y

r '

B a la to n g y ö rö k . C y e n e s d iá s K a d a rta . M ark o , Ö rve n y e s . Ö skii. S o ly , S o ly m á r. Tótvaz son y.

OAD

Sz ob , Tarcal. Tarpa, T á llya Tokaj

D i a b á ; ; E g e rb a M a G r á n il- g r a n o d io r it E rd ö srn ecsk e, M ó rg g y. Su k o ro

Vonyardvashegy Zsárribék

O A □ 20-100 kt/év

U AD

H olló kő . Karancsbárér>y. K isn án a.

Nagyharsány, Nagyvisnyó.

0 Dolomit: ' “

Erd ó b é n ye . GyöngyössolyrT>as,

500 kyév lerrrtelés

V B S z p rs rn . V a rp a lo la . V a rv ó ig y

(Forrás Fülóp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon) Az EVM kőbánya vállalatok term elésének term ekcsoportok szerinti m egosztása

Díszítőkő Zuzortko Epitokr)

Efüli nnniT

p ® :;

I9É0

. Ml

Bauxitbányák, lim föld gyáráig, aluminiumkohók, félkészé rú gyárak Magyarországon 1 980-ban

1D65

197CÍ

1975

la e o

A bauxitbányák vizemelése

(Forrás Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon) Bauxittermeiésünk 1926 és T981 között Modulus

H A F -D O S S Z IÉ Ú jabb bíra HAF-rólr a kormány július S-i ülésén úgy döntött, hogy sokmilliós járadékfizctési kötelezctlségének átüte m ezésével segíti a beruházó Országos Érc- és Ásványbányák 'ősoroszi H A P üzemének befejezésétÁ tömör indoklásokban nemcsak szak mai, hanem deniokralikus érvek is STierepeltek. miszerint a kömyck lakosságá nál: mintegy 70 %-a. ma már egyetért az üzem létnihozásaval, mert ... a szakem berek a könayezetkái’osodás miatti a ggo dalmukat eloszlatták (ÜJ Magvaror^zág jijJ. 10. 5. old.) M int ismeretes gyöngyösoroszi pol gárm estere, Tóth T ib om é, az önkor mányra t nevében napokon teliiJ lil lako zott a kormánydöntés ellen, töbtiek kö zött közölve azt is. nem igaz, hogy a la kosság 70 % -a egyetért az üzemépítés befejezésével (pl. Kurír jiű. I I . 5.old.). H ogy kik voltak a lakosság aggodal mát eloszlató szakemberek, álról semmi hir. A külföldi szakértők csapatái nyu godtan kiliagyhaljuk, mert nekik eddig sem sikerült eléggé az aggodalmak elcszlatása, az újabbakról pedig nem hal lottunk. V agy talán azokról az O É Á szakemberekről lehet szó, akik a múlt évben a gyöngyiisorosziak egy csoport jának 'm eggyőzei" anioldstciní tanul mányútja után bizonygatták a majdani H A F ib,em veszélytelenségéi? A z amoldsteini köm^'zetszeruiyezcsi botrány után már tîdjuk, hogy jjont az. ellenkezője igaz, meglévesztctték ók a jc'hiszemíi lakosságot (Prés 199Z máj., ji'm.). Hazai független kohász és más .szaktaiberek semmiképpen nem lehet tek az aggodalmak eloszJalói. mert őket a szakmai nyilvánosság kizárásával, tilkosítisokkal kezdettől ôg^'á szilenciimird, hallgatásra kényszerí lették. A z cló'lc-rjesztök kéLséglülcnül siker ként könyvelhetik el. liogy m eggyőzték a konnányt A lakosságot viszont nem. sőt uövelltk cllenállásukaL Ilyen slraiegiá\'al azonban jelenleg csupán csatái le het nyerni, nem háb<íráL Vagyis így nem lehet eljutni a H A F problémák lakos.ságot is megnyugtató megölilásáíg, tiiljutni a jcleníegi állóhábon'm, a gyöngyösorosziak ütbamkádükra kcnyszeritesén, Tetót végre már meg kellene változiatnia a bonJiázó OÉA-nak. természetesen az iliclékes. érdekelteknek ls - akiket mo.st már H A F lobbynak is nevezhetünk stratégiájiLkaL Nézziik csupán a lég fontosabbal, a Icníliázíls irdításáL E lő ze le s e n meg scro kérdezték n gy 6ngy(<sorosziakai, hogy kell-e nekik a

HAF. A z O É Á kezdeményezésére a fő jóváliagyó (egyben közismert hatalmas ság) M arjai József miniszterelnök-heíyettes egyetértő aláírása után - aki ké sőbb közvetlen utasilasokkal Is beavat kozott - 4í/86-ban az-engedélyezési fo lyamat lánciíakcíóként beindult Egyes miniszténiuiioknak, l'őhaióságoknak ak kor is voliak megalapozott, főleg kör nyezetvédelm i és gazda.'ágqwági elle nérveik. de azt lesöpörték az asztaJról (a mostani kormánydönlésnél is lehetett így. de arról semmi hír). A független, ob-

H A F stratégia

időzített bom bákkal? jekuV gondolkoíjású szakemberek olyan aggályai, hogy pl. szabad-e ilyen üzemet a korábbi bányászkodás kövelkeztében már telített alapszcnnyezetLscgű terüle ten, sőt egyesek szerint ipari szemét dombon építeni, méghozzá a Mátrában, az nenj érdekelhette a fö jóváhagyókat és tjcnüiázást indítókat (ók azóta nagyn szt - mint pl. M ező Barna akkori vezérigazgalü - j(')l fizetcti K ft igazgatók ként átmentették magukat.) A z VLszünt érJekeltc őkeL húgy így a sok.sz.iz millió Ft állami alapjuttaiásbó! kedvezményes kölcsönből jolenlt'is pnémii.iinokhoz jussanak. A z ertdinényt saj nos már tudjuk: a vállalát az általuk be ígért szép jövő helyett tömeges c)l3ocsátásokkttl kisen asödbe jutóit. 'Ü gyesen" megoldották a vállalat akkori vezetői a közponü irányelveknek m egfelelő szak mai "homogenizÁlásr, a műszaki ellen zék, bírálók elhaJIgatlatását, "haiástiklutását" is (i'J. iávoz.isra kényszcntés. nyugdíja/ia tás, knnízerűsiiő javaslatok elfekletése, 'puhítá.s' nyelvpótlék megvonással; utóbbi hánirabol jómagani is 'részesü lhettem "). íg y aztán "sinia^n " ment minden, a kohászati bcnihizást tónyaméniők irányította, aki közben az "o s? trá k o k ra '. "n ém etek re" (Voest, K H D cégek) külföldi szakértóTae hivat kozva n>Tigtatla meg a kéttlkedőkeL M i tc'iriént a rencLszervállás utín? A/ O É Á új vezetői, a lakossági tillakozások miatt elhúzódó bem liáziw ak már mint egy 700 m illió Ft-os terhét örökölték, akik a hitelezőktől hajtva, ti^vább foiytatiiik az épiíkczésL Üjabb hírek szerint az O É Á megnyer

te azt a bírósági pert, amelyet a gyön gyösoroszi önkormányzal indított vitat va az építési engedély érvényes-ségéL A vállalat ezt a kormánydöntés m ellett újabb g y ő ze le m k é n t kön yvelh eti el. azonban tudniuk kell, hogy a megoldás kulcsa már régóta a gyöngyösoroszi és a környékbeli önkormányzatok, a lakos ság kezéten van; a független szakmai nyilvánosságot is biztosítva, meg kell nyerni őket, ha egyáltalán lehetecges, Elüiez azonban az O É Á eddigi infonnációm anipulációs (pl. csak a kedvező véggázös.szetételi adatokat közlő) tikiJkázó m ódszerei nem folytalhiitók. Ha azonban a H A F építkezés ItcfejozéFéi cíí az üzemindílást mégis kierös/akolr>ak és az időzi teti bombaként a lakîío^jíoi fe n y e g e tő , toxikus, rákkello. oliiio-. kadmiumos szennyezögócok (Túka pa tak. a baktériumok hatására is mar :íí.', sodó meddőhányó stb.) mt^kezdil>: pu57tjtó hatásukat, akkor bizony .innnk. sú lyos jo g i következdm cnyeit íUc-iekesek nem kerülhetik el. D e m icri k e lle je ezt meg^'imi"’ Ha N agy Siindor O É A vezérígazgaló annyi ra biztos a megépítendő gyöngyö.soroszi H A F üzem veszélytelen mílkódéscbcn, mint nyilaücozataib,ín nem egy.szer k ije lentette, ezúton i.s felhívom, hogy bizo nyítsa is ezt l>e az eddig hallgatá-sra kényszeritett fiiggelleii magyar koliosz és más szakembereknek. M égpedig úgy, hogy biztosítsa a H A F lechnológia hazai független szakbizottsági szinti'j komplex átvilágítását annak köm yezctvéilelm i. műszaki-gazdaságossági sziüvon.Jánnk megállapítása ccljáliól. Erre legalk:jm asabb lenne az O M B K E Fímkohászaü Szakosztálya által összeállítandó szîkblzotlság, bizonyára elvállalnák Ha vi■szonte javaslatomat, melyet s Préíben is már leírtam, xr. O É Á ismét agyorJiallgatja, nekcin is azl kell majd monda nom. amit már többször hallottam; a H A F technológia már elavult lehel, üze mi tevezelése a nagy könivezeti alapszeiinyezcttséggel együtt .súlyosan v «szélyeztelheti a lakost.ágot, anielynek e l kerülésére mielőbb m egfelelő viz^sgálatot kell indítani Várom az O ÉÁ vezér* igaz.gató javaslatom szerinti H A F átvilá gításra vonatkozó intézkedését. Tlyen "m egm érctlciés' nélkíil a H A F üzemről a tóváblíi lako.ssági tájékozlalást a füg getlen szakem.berek nem fogadhatják el m eggyőző értékijnek. D r. Bódi Dezső cki.vas- í's/émkühómémök

A z [pari és Kereskedclrni Minisztérium és 3 Környezcivétlelm i és Terülctrejlejztési M ilusztérium Kormány részére késíitctl elilerjcsziésével - a hulladék akkunmiálor liiiszi>ciSíl£s Magyarorsíágon -nem érteti egyet 3 in'fizinény. Ezek észrcv6|eleílx5) közJürik rész leteket.

Részlet a Pénzügyminisaérium he lyettes állammkára Thttma József észrevételeiből -Nem-tailanám cciszerunck, ha a Kormány olyan vállalati beniházás táiDOgatására vállalkozna, amelyet a beru házó nem tud a szűk (ársadalmi kömyezetteJ eirogadlatoi. Nem értek eg y el az zal. hogy k o im á a y ^ á dt'ktcs alapján az Országos Érc- és Ásványbányák VáUalal bármíTéle - a beniházás folytalásátioz szükscgcs - támogatási kap.jon és a je lenlegi előírások alapján erre Ichelőséget sem látok. A beniházáslioz nyújtod állami alapJuitaús utáni járadékfizetési kütclezettség további meghatározatlan idejű felfüggcsztéséLcz. illetve annak elengedést-he/, a költségvetés nem jániiiiat hozzá.

Részlet az Állami Fejlesztési Inté zet vezéngazguíójdnok dr Szőke Mik lós észre\‘étcleib<)l: A z elöierjesztó; tervezet átickintésc alapján sajtiálatUü állapítom meg, hogy az alapvető kéitlcsekben (vagyis hogy m it és hol építünk meg. továbbá miből) az elmúlt évekhez képest érdemi elöreh';pes nem történt Nem látom m egfele lően bizonyilotlnak, hogy *a H A F üzem létesítése minden lekinietben (gazdasá gosság - gazdasági függetlenség - munkahel^'teremtcs) az ideális megoldás". A vállalat 1991. december 31-ig összesen 542.3S9 eFt állanu alapjuttaiást használt fel. A Ixíruházáshoz további alapjuttaiást folyósítani,... nem áll módunkbaa A tervezetben több helyen utalruüí ar ra, hogy ha a H A F tieruliázás folyta tliató. akkor a Vállalat a te fe ^ zé s l külföldi vállalkozó panner bevonásával tervezi, aki majd biztosítja a hiányzó 7 ^ -9 0 0 m Ft-oL E zzel kapcsolatban felluvom szíves figyelmüket arra., hogy külföldi részvétellel létrejíivö társaság rcszérc a/ alapjutlalás utáni járadékfizetést - annak 3 költségvetést érintő jelentős terhei mí
Nemzetközi Gazdasági Kapcsola tok Minisztériuma Helyettes úllanankára dr Németh Gyulcné i>éleménye: Hossztj évek. óla vilalott, hogy a hul ladékot hazánkban kell-e feldolgozni, va gy a hulladékot cciszenibb értékesíte ni, A njTjgat-curópai gazdasági gyakor lat mulatja, hogy gaziliságos. állatni tá mogatás acIkiU működő (jloinhulladek feldolgozó kaj:
Á llá sfo g la lá s N em értek egyet vele és nem foga dom el a Köm yczelvédelnii és Terület re jle s ité s i M inisztérium és Ipari és Kereskedelmi Minisztérium H A F ügy ben készített előterjesztéséi és a kor mány azt megerősílÖ 1992 július 9-én hozott határozatát A határozat első pontja a süigelöen szükséges térségi rehabilitáció ügyét m elyet a helyi lakosok számára a H A F elfogadásáért cserébe ajánlottak fel teljesen tisztázatlanul tiagyja. Elfogaijhalatlan számomra, hogy az: okozott korábbi környezetpusztítás fcIclősségclol a csődbement nagyvállalat liclyi üzeme átalakiilásával megszaba duljon, és a táj és a környezeti rehabi litáció teljes terhét a költségvetés v i selje. N em érteui, hogy az előterjesztés készítői miért nem vették figyelem be a Pénzügyimüúsztériiim, az Állam i Fejleszlési Intézet iJlelve a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériu mának elutasító vélem ényét Elfogadhatatlan számomra, hogy a költségvetés jeleiüegi helyzetében az O É Á V járadékfizetési köEclezetlségét a Parlam ent m egkerülésével felfü g gesszék - így támogatva a vitatott bcruliázás inegvalősílásáü A H A F tizem ensdmcnyszámítása m elyet az. elő terjesztők döniő érvként kezelnek - hamis ill. manipulált adato kat tartalmaz; - a hulladék ártalmatlanítás költsége 14-15 ezer ionná ólomsály tartalmú hul ladék mennyiség mellett gazdaságosan működő kapacitás létrehozása nem biz tosítható. ...nem értünk eg y el a hazai ólo m k o h ó ép ítésével. (M e g je g y ze m , hogy a gyöngyösoroszi h A f üzem megvalósításálioz szükséges importberende zések kapcsolódó en gedélyeit annak idején csali: Marjai József miniszterel nök-helyettes úr közvetlen uta.síUisára adtuk ki.) A kapacitás megvalósítása esetén a következő három eset valamelyike val<> sulhat meg:- a nemzetközileg verseuyképtelen, gazd;iság(alan kapacitási míík ö d telő vá lla latot körn yezetvéd elm i mtgfontolásokra hivalk.02\'3 állami tá mogatásban részesíti a Korm ány;- a nemzeiközilcg versenykcpteJen kapaci tás védelm e érdekeljen protekciónál ista kercskeddini é.s árszabályozást kell al kalmazni a gyárlűii Icmiékck könétfcn;amennyiben u fenti megoldások nem ke rülnek alkaima-íásra. a k'xineléíi veszte séget eredményei., és az üzem gaídaságüiig ellefietctleniil.

nem 3S hanem minimum 250 M F T - az árbevételei 1992 évi átlagárak alapján nem S 15 hanem kb. 600 M F T - az évi 40 M F T törlesztést kifelej tették a kalkulációból A környezetvédelmi illetve texiiletfejleszlcsi szempontok nem szerepel nek súlyuknak meg felelően az eJőIerjesztésbcn - az idén niájusban kírotî.bant ^ o ld s t e ln i környezeti bzíuiséL szorgalmazom mielőbbi megkezdcs-it - beleértve a Toka patak mellékét is - íi H A F-iól teljesen fi^gellenü l!

Komenczi Bcrtalofi Gyöniofös város és környéke országgyűlési képviselője A hulladék hasznosílásáiii vonatkozó, előterjcsztéslien ismeneteit alternatívák közül - átmeneti megoldáskéni a m egfelelő feltételek mclletl bonyolított "sava.s e.xportot" tartjuk elfogadhatónak - hosszúlávú megoldásként kínálkozik a vállalkozói lökéből megvalósítandó, korszerű lörő-savta laD Ító-szelektálö ÜTiem léiesilése. ( A felvázolt vál tozat a szeleklálás fáziséi nem említi.) - Nem értek egye! azzal, hogy a beni házás d leti a demolíratikus fordulat kap csán iépttk fel ennek már a beruiiázás gondolatának rncgszülclésekor is szak mai szemponlból komoly ellenzői vol!:ik. A kohászati íázisiből keletkező salai; elhelyezése nem oldliató m<^ a környe z el károsítása nélkül, és a lér^ég tájjeUc.g e nem engedi meg a salakhány ók létre hozását A gvöngyösoroszi bányalcÍMg reha bilitációja nem kapcsolódik n ItuUadck album ul tárok hüsrnosrtá*ráho/,. ezt a kénl(!St külön kell kezelui...

A

R

A

N

Y

A

R

A

N

Y

?

A

R

A

N

Y

.

KINCSES É V S Z Á Z A D A IN K A recski Uiióetmechánya, Kormíichánya ci tk^ssditclMnyii korzeréIjen volt. E régiót a honfoglalás clotri évcizedckboii niori-ák uralták, s ok a kd eú frankok rámadasai rmact a niag)':irokkal s'iöveckcztck. lg-/ niegalapozort az a fölxevér,. tiog\' elcjiik m.ír akkor, a írai-ikok révén j61 isinciték a? ímctn említtâ „ai'any” vidéket, A? arany- és ezíibtlelchelyek (a j-vií, a '.zint'sfi'm- cí s (('ÍJcifiy.iAiíeij/ eg^'ütt) frjedelrni tulajdonból, majd az ,Arpád-házi királyok kezébe kcrühek A legfőbb bányá.tzaci központúkat ók S2 ci-\'ezrék m eg (cíe k űg\'iicinelv kör/etéhL'ü még napjainkban is fülyik a liaiiv-'iszat). Kö^íjlük a legtonto^.abb.ik. .1 már e.rnlítflt - Trianon iicán Pj.wciá.niáhüz rMrolt - erdélyi . ..iranynégv.íxög . cováhhá a sziitrná-

E

II h j i' i y a i lilé k - íVfioy/i.injYj, f e k c h á i i y o ,

Riuhíi, a níLii Szlovákiá.ban KömwchÁíiyíL Si:ltnii(búiiya éi Bci,zl!SKekáriya. A inai LVIagy'aLorizág teriÜetén pedig IrH-ihaiiy-.! c\-, RiuiíifiöiiYíi tartozott a (,ir;ilvi bányavárosok közé, nxig Wií>Yl)i;t.z:-oiiy cg\-liá/i földesúri báiiyiivnroí Vult. A küzpóiin banv:iii:an ití pénzverői

szervezetek (bánya- és pcitzveníkdmarak stb.) létrehozása Géza fejedelemnek, majd m ég inkább üának, Szem lilrÁii királynak a nevéhez kapcsolhaEo l ! I Béla 1185. évi kimutatása szcríni a királyi bevételeknek körűibeliil az egv'negv'cde bányá.szatból és pénzverésből szárm;»zott A z aranytermeiéi nagyobbrészt az erdélyi, a nviti-ai és a göm öri folyók m eg patakok aranymosóiból származott. Ezek emlékeit őrzi máig a sok Aranyos (elótagú) patak- és helységneviink. Magyarország a maga évi 1000 kilogranuiiüs aranytermelesével a XJII században az európainak több mint 80 százalékát adta. Károly Róbert, felií-árkózva az európai

1 ■ j ; ; I I ■ | j | í I | ; ; I I

A FÉMEK KIRÁLYA

„ K is N a p " a z o l v a s z t ó TÉG ELVaeN A b r a h a m Eleazar m etszetén , a NEM r o z s d á s o d ó , fé n y

l ő rÉ M E T A L E G T Ö B B KU LTÚ R A A N a p p a l h o z TA Ö S S Z E F Ü G G É S B E

időnként külön gyűjtötték az amalgámozáshűz, A római Plinius által már leírt ámalgámozáskor (foncsorozáskor) a mosott aranyat, illetőleg az őrölt ?rc0t higannyal keverték, gyúrták öszsze. A szilárd aranynak ás higanynak így ke letkező ötvözetét, az amalgámot elválasz tották! a közetszennyeződésektöl, Az amal gám 'hevítésével a higany elgözölgött és visszamaradt az arany, telivel ez utóbbiban ötvözőként rendszerint ezüst is van, a kél nemesfémet bonyolult lila, majd a közép kortól-- nagyrészt - kémiai eljárásokkal vá lasztották el egymástól. Az amalgámozás szerepét az l890-es évektől egyre inkább áWetle a sokkal korszerűbb lúgozó (alká li cianidos) nemestémkioldó eljárás. (tJjab bán mikrobiológiai - baktériumos - iúgozási módszereket is kezdenek bevezetni.) Az ol dott aranyat előbb aktivszsnen megkötik, dúsítják, majd az akiiv szénről ieoldjak, vé gül az oldatból a nemesfémei általában elektrolízissel vonják ki. B D.

Élénken csillogó sárga színe, korrozióállOsága, kiváló alakííliatósága és az. nogy a lermészelben csak elvetve fordul elő, már az okorban a legéríékesebb nemesfémmé, a fémek királyává avatta az aranyat. A savak közül IS csak a királyvíz - a tömény salét romsavnak és sósavnak 1:3 tértogalarányú elegye - oldja. Az aranymosás! már az ókori egyiptomiak IS ismenáK: e (izikai dúsító eljárás az arany nak és kísérő kőzeteinek nagy fajsűlykülönbségén alapul. Ezt korszerűbb formában -például nidraulikus osztályozással, az úgy nevezett széfeléssel - napjainkban is alkal mazzák az ércelöksszítésben Ősi módszer {egyiptomi rajzokon jól felismerhető), a lolyami hymokot vagy a zúzott, öralt ércet víz zel lassan egy ferde lavályúra öntötték rá, a zagy a vályú túlfolyóján lefolyt, az arany szemcsók pedig visszamaradtak a vályú fe nekén vagy - a középkortól kezdve - az al só keípszlleceken. A szemcsés - a kőzetszennyezéseket is tartalmazó - aranyat F

folyamatokhor, a pénzgazdálkodá sunkat is konzerüsítette. A z addig szokásos eziistpéniek (dénár) helyett - Firenze. Anglia és Velence után aranj'pénzt (aranyforintüt) veretett 1325 táján i/íün'fw d'oro firenzei m in tájára (innen a tm Jlmní szavunk). A magyar arunyforint az .ikkon Európányk egyik legjobb és legszilárdabb va lutája volt. Az ország Kinyáiból az

í

DT £ i T LfFiOMÁ f-'V • 1'■.>'-■'7./ !

riéiiLet urv'os cs trnneszcttudós (.iV(>c^'lííj .-iipnai/iinak. De te iiiflallti.i hl'n X II című kön^'vr Abban famotszcCCS rrijiokon IS láchai-iuk a S'L'lmerb.írivíii - lovakkal is hajtható - ví/cnielűgépet, a ,,tn;igy;ir'' ncmesréni-elv;jüsztó keniencér stb. Neirieüfénib;inyáíizaturik a X V .5zá'/.iJ vége (rlc azonban hajiyarlarú kezdet:. Az éi<:telérek mentén ;) bányászat eg\ic nagvobb mélységbe kcnys/.enilt le. ezen gondot oknzotr ,1 bányavíz kiA r a n y b an

g a z d a g

f o n c s o r o z

I '- üll'Jil.*/-^

■■

,

■ ^>?\

\jVj’KÍ.l . 'SS.->5d '..-

;t^ \

- ^Cf^l ..lííSÍ;'^? .«“ ":■'•■" r' - 's ,^ ^ .,.^ , N \

/jíra '

í

A'lll'j'^.tAll : .I ‘>,'i

Í

Asa

éR C z ú z A s a é s

( A g f í IC O L A n y o m á n )

; eurúpuj ezüstnek pedig cgyîeg^-ede ! iTLiij-y.ir bj/iyákbol 52ámi:i?.oit A/ 1 c{.>^'cb temeknek, fókéTii' a ré'íuek. m I oloninak cs .1 vasunk a '.eniidéie ls j li-if.'kvHi rliepitűlL[ Az nr.inykorS/.ik ;* X V sziízadban is ! tolyi:.itöu í-Tcb;-i»y'iuiJv gjzdagsa! itius/.it:! 57Írivonalar tanúsÍLja á

fi-/?:; ,, ■■'!<-■'’■ > ■ ■ , 8j,5,_^- ■',«>

.-''

\LLcu:.., i'M i

y,í,

■^(■r'-.-^'W'’--

’ \ \ w ’ ’y ^

A h Ir e s

e

'^. '"í'v'A

^ délvi a pa n vn ég yszö g

A] i) ou -k^áiy t>k 1 dos:âk ,'íb-i .11 év e 11 re jiimtcfr\' 25(.'ii kilogr;)ivun jninyat éi J,i)-lS i:zcr kiloün-jTimi eziiscüt teriiielcck ki Artiiviennelésünk az eiilól'ainwk LOv.ibbra v: Ki) '.zázalcka. a vilai;Leni-it;lebii''.k-jí.t szazaliika volt. az FI 1- I h'-> l 'u i '

ARANYÁSZOK A Duna fövenyében elafürdiiló arany na gyon finom, leglöijebb néhány század millimélerszemcsemereitj, s|okora lávolságbói, a Magas Tauern éfcesedéseiböl szár mazik Nolia a csallokózi-szigelközi sza kaszon évszázadokon át rnostak aranyat az územi méretű kitemiíilés ■nem tskíntve netíány probalKozást - sohasem gyökere sedett meg . A Duna hordalékában köbmé terenként csupán néhány 100 milligramm arany van. Ennyi még megélhetést nyújltiatott az egyszerű és olcsó eszközökkel dolgozó aianyászoknak, de nagyobb vál lalkozási mar nem alapozhattak la. Az atanyaszok javarész! az áradásokkor le

I V')7 • 1

rakodott tnss, nehez ásványokban dús hordalékból mosták ki az aranyai, Po zsonytól egészen Mohácsig, A íolyo egy kori kavicszátonyai is tartalmaznak ara nyat. Ezekből szintén kivonhaio aiany meg leleld technológiával (a kavicsbányá szai mosasos osztályozása során melléklermékként) A Drava ugyancsak az Alpok ércesedéseiből származó aranyat szállít, s a folyó egy-egy szakaszan dolgoztak is aranymosók. Az Alföld nagy folyóinak, a Ti.5zának es a Kőrösöknek 3 felső szakaszari szin tén akadnak elsődleges aranyercesedések. es ott a belőlük szármázó aranyszerncsék a lolyóvizeKben is jelen vannak.

M. F

t:Tricic,ío. Anicnk;) loltcclcíröe után p e d ig

üiy:in

lu g -y

i n c n n y i i é g ű o lc s ó

(ic iiic s íé rv ie c s z i ll íi o r c á k b e .! S f 'a n y o l

lindírók, >iogvnem

Európa országai

nii.ltuk v e r s e n y c z n i .

ARAN'r lé s !-;VARC) Á HAGAS-TAUERNBÓL

A D É L -A )= R IK A 1 W l T W A T E R S R A Í - I O É K E E 2 A Z A R A N V K V A R C O N .

A nioti.'ií-si ci.if.n-csztéssel - 2z or■ízág háruni rés/re szjknd;i.í:iv;i] — felviJék.i h;ínyavú)-0Síiink;inietvi éne ttl a törük Link'jm. r.niick ellencri.' vii/szaiYurulr iieincstcinérc-hínyá.y/al:, crüvüdötr azüi'.ib.iri s rézérc l iáiiyái/.íta eí a fcailLohászai:. Selinccbáiiyán Ix’ve/ectck
eiiníií keivkntk ,i liaszuál uác (1626) ci a ri>n/)iiííti.bt'í hányiiiníívclést (1627). A/, erdélyi fejcdckiníiégck uleién E r délyben neni sz;iki)di tncií .irány éi czusccermcléi. <;oc. a pénzverés A R A N V B Á N Y Á S Z (K O R A B E L I Á B R Á iO L Á S , b o j t á r

CTTÓ

R E P ft O D U K C lÓ .lA I

A K Á R C S A K E 2 A P IR IT

sem, nuként e/.t .1 tokéi:'p CTyT-ilafehérviirori, .Kolozsvárt és râg\H.iiáijyán verc (iiiUiyd'.ih'ciíok t.músúják. A törn' l,öic kiíí/.ébe ui:á.n li.:.i7Ínk vált y ^/JÍl.íhiirQ-l'irod.:il<>in ío ar;;rrv - és rézLevmelőjé^’é, A bányászait ugy;iiiútt.. iigyanazokb.)ii a kozp'jn.tokljp.a folyt, ame lyeket közcpkoii ni.ig\-;ir kirrJyok hoztak lécre. Selniccbiry:in 1735bcii ,,Bcrgscbule’“ (bányás/.ici isk.oUi) indiilL. maid 176.5-ban ívl aLipítotiik a vil.íg c b ő b .írivászati ;ik .id c irü rii.ÍL A banyíiiniivelé!^ műszaki színvon;i1:ic ii-ig^-niérréklicii e i'ie U c - egyebek között - H i'íí K/iívly l;
rs

I l ü O v i A n v

1 9 0 7 / ]

2 bányavíz-elárasztástól. E z időbeíi a monarchiabeli Magyarország ciszta állami bevételének mintegy 30 száza léka a bányászatból, a kohászatból és a pénzverésből származort. A világ aranytermdése a X IX . szá zad végétől — a kaliforniai, a koleraió i, az ausztrál, a tran.sz\'aaL (D é l-A frika) és az alaszkai lelőhelyek fölfede zésével - fokozottan nőtt (a világter melés i 830-ban 25 tonna, 1900-ban 390 tonna). N oha otszágunk aianyLtamelése a századfordulón rövid ide ig nimtegj' évi 3800 kilogrammot tett Id, a X IX . században 1000 és 2000 ki logramm között volt, s századunk el ső évtizedeiben is csökkent, A nernesíemkohászát azonban továbbra is tartotta a világszínvonalat: a Selmec bányái kohóban — a világon az ekők közein: - 1893-ban és 1894-ben be vezették a napjainkban ss legkorszerííbb, úg^'nevezett nátriimdanidos Iiij;ozó, aranykivonó eljárást. A trianoni békekötés után hazánk el vesztette ércbányászatának 98 száza lékát (!). Egyetlen művelésbe vonha tó, kevés aranyat és ezüstöt L<; rejtő rézércklőhelyünk maradt: a recski Lahóca-heg>\ Bezárásáig (1979) a réz melléktermékeként évente néhány szor tO kilogramm aranyat és néliány,';zor 100 kilogramm ezüstöt is rennelcck. A második világháború után ké.sőbb kiépített, majd 1986ban bezárt mátrai (gyöngyösoroszi) bányá szalfidos ólom -cink flcríátumából vontak ki - külföldi bérkohóslt.íssal - neinesfemet. iMa a világon évente m in té^ ' 20d.ö tonna aranyat tennelnek, legtöbbet — évi 600 tonnát - a D él-A fiikai K ö z cái-saságban. A nagyobb aranykirerm elők közé tartozik az Amerikai Egyesült Állam ok (évi 170 tonnával), Kanada, .Ausztrália és a FÁK országai (nagvjában évi 100-100 tonnával). Napjamkban az aranyat és az ezüstöt legnagyobb részt az ékszeriparban és egjTe inLibb az elekironikában haszJiáiják fel. M in t valutafem, mindket tő visszaszorult, de árukat, keresletü ket időnként alaposan megugraszga 9 g\'akj-an rom ló világgazdasági és po litikai helyzet. N-lindez természetesen a magán- és az állami bankszéfek aranyrüdtartalékauiak és piaci árának növekedésével is egv-ütt jár. A z utób bi hónapokban a rúdarany ára. gram monként mintegy Í2 amerikai dollár, az ezü-ité pedig 0,18 íÍo//űV volt, D r . B ódi D ezső

6

• É let

és

T u d o m á n y

• 1997/1

Zagyvaszántó tiltakozik a tervezett HAF-územ ellen

,Jtt az emberek élni akarnak’’ .Szűknek bizonyult tegnap délután a za«^va.szántói kuUúrbáz, ahol k«')zmeghallgatásra került sor. A lorumot a Kozép-Dunavőlgyí Knrnve/elvédelmi Felügyelőség hívta össze, s arra volt hivatott, ho^y mevliuUga.ssák a lakosság és a jelen levő .szak emberek véleményét a települes közelébe telepítendő hasxnsíltakkuiniiláior-fcldolgozó üzem létesítéséről. A -fej lemen vekre neincsalc a helybeliek voltak kiVáiicsiak. ugyanis a szomszédos Iclcpiilésckről is szép számmal crkezick érdeklődi)!':. Elsőkéoí Oldal Aljréd polgüraiesier Tejtene ki, hogy a térség levcgős.'eimye/ertségének csökkenése nem a lav u ió rerhrioló^ iáknak kös:.i'>nltetö. hanem a termelőüzemek kúltáfiinak nidhaió he. Hang.sülyüzta. hogy a Selypinu’dence munkanélküliségét nem oldja meg ü jb\F. A kép

viselő-resriiler nem vállaJharta a döntést, ezért kérlek a lakosság 'véleményét. Küzöiie továbbá, hogy a szíikemberek már á tőrum öszszehívása előtt is nagyón jól mdták: Zíigyvaszántó tiltakozik a HAF ellen. Bár a volt Qualital épülete a három kilométerre í'v/i 4/7í.’/w- tartozik, ám Zagy vaszántóról kétszáz méterre. Mellesleg Lőrinci '/áros lakói sem támogatják :i télepílé.st. \Tie!Őtt áaidtit volna a szót, nyugalomra wtetie a jelenlévő

ket, us>yanis érezni iehete.ti a j'e~ n íd t,felizzoti légkört. Tolcsvai Rózsa, a Környezetvédelmi Felügyelőség koordiná tora a hatásvizsgálatokról adott tájcikoziaiist, m elyeket véle ményezett HZ ÁNTSZ, a termé szetvédelmi és a vízügyi szakhaló.iág is. A z engedélyek kiiidűsa előtt, amennyiben nem találnak kizáró okot, be kell vonni az érintett települések lakóit is a tárgyalásokba. Ha a határozat tarlálmáyal riem'értének egyet, fellebbezhetnek ellene: D r. Bódi Dezső, aki egy 50 oldalas tûlmáayt készített az ügyben, ^ amellyel egy államlitkiir is egyetértetté elmondta: meglepődne, ha kiadmpc at en gedélyt ( Folytatás a 2. oldalon)

az emberek élni akarnak’^ {l'olyhirás' e hozni. D r Lengyel AtiHa inisk^blri Forrósodon a hangúl.it, s a piv.rés.sznr szerette volna elIcIszólaíiiíiOkból egyérieLnuírti inondarti: pontosan ezen a téren kidcililt: a zagyv;isz;1nlói;ik i-örtént lechnológiai előrelépés. emberként tíhakoznak a llAlazonban a jclcnícvtik lehurrog ellen. Volt. aki azt t'eszeeeite, ták -Szót kért Bo'-za Tii>nr, a ítogy a lérségben sok élelmi Trading Ltd. ndajdonoííí is . s elrnondta.' hogy nem kísérle szer-feldolgozó üzem is talál tezni akoniak: Nvugat-líurópáható. mások garanaókat köve han használatai terhnólógiát teltek. s tóhhen a jövő nemze dék egészséííééri .szálltak síkra. hóinak, ám őt sem engedték be Egy tanárnő az ískolá.s gyere szélni. A HAF melleit .szólók

I g e n c s n k p f ip r ik á íi l é t t a h ix in g u lá t

nak esélyük sení volt a vélemiéhyiik kinyilvánítására. F.gy űr a tömegbfl össze ge/te a falu óhaját: ..V'í^>y
úgysem titdjak meggyőzni a lakossá-gat. az indulatok viszont fkztSaebdHainok. Kérte a feliigyelőséget, mérlegeljek a la kosság óhaját, i állítsák le az .engedélyézési folyamatot.

Fsiczán Attila

Házalnak a hulladékkal koztak, liiszen jelentős részük A Zagja’aszántói Művelődési lad előre. A líTM a tavaly beve soha nem Járatta a lapot. Házban február IT^én köz zetett termékdíj összegére pá meghallgatást tartott a Kör- ■ Oldal Alfréd,, Zagyvaszántó lyázatot írt ki az akkumuláto nyezet\-cdelmi, Felűgj'elöség, polgármesteré sacrint azonban rok beg>’űjtése, feldolgozása és A rajugj'űlés témája az évek a lapban az üzem telepítése hasznosítása céljából, .Nem törtek lán óta tervezeií. használtakku-' mellett olyanok született értékelhető páJyázat, mulátor-feldolgozó üzem tele dzsát, akik á telepítendő' akezért 1997-ben várhatóan új pítése volt. A valamikor Gyönpályázatot fognak kiírni,. A ktihasznosító elödcégéből. a KTM álláspontja szerint mind gj'ösorosziba szánt, erősen Kvalitfllból alakított lA ,-k dol s;êniiyező anyagokat kibocsá gozói. Tehát a telepítők minde azonáltal Magj'arországnak feltétlenül szüksége van a!kkutó feldolgozó telepítését min náron a környéken képzelik el den eddigi alkalommal meg az üzemet, pedig immár tizcnmulátoffeJdolgozó üzemre. vétózták a helybeliek. GyónMás szakénök véleménye eg>'ezer ember tiltakozásá\’aJ gj’ösoroszl után Petöfibánya, szerint azonban még számos néznek .szembe. De nút monda kérdés megválaszolatlan ebben Zag\^'aa2ántó, A pcftidrardi é s ' nak a hatóságok? Hat\-an se vág>úk az egészség az úgj'ben. Például az, hogj’ va A Kömyezet\’édelini és Terükárosító anyagokai kibocsátó leüejlesztcsi Minisztérium he jon mire fordituita a KTM az 1996-os termékdíj összegét? lyettes áJlamtitkára. Kovács Ár üzemre. S\z elsősorban mezőgazdasági termelÉssel foglal pád például - legalábbis la Vag>-: miért kell saját akkumukozó helybélieken kívül a punknak - semniii. Eg>' lelkes ■látorfeldolgozót építeni Magv'arországon, amikor a kőidben, Zag\^-a Folyóra épiteil cukor környezetvédő. Bódi Dezső ko gyárak tulajdonosai is tilta hómérnök, aki valamikor Hat például Szlo\'énlában és Jugo szláviában van szabad feldolgokoznak a jelentős környezetvanban élt s szívüg^'ének te zókapacitás? S végül: rajon mi szennyezéssel fenyegető üzem kinti a Zag>^'a-vidék környezeti lyen pályázatot írt ki a KTM. telepítése ellen. tisztaságát, állampolgári köte A terv mégvaJósításáhozma lességének erezte, hogy az amelyre egyetlen piegs'ó'ző, értékelheiő válasz sem érkezett? kacsul ragaszkodók azonban üzem telepítése ellen felsora ezúttal ravasz módszerekhez Az űgj'bcn mindenesetre a koztassa én-eít. Bódi kitarrö le folj'aniodtak,. A. kornyék öszcs . velezésének eredményeként a jövő héten újabb fordulat vár portáját - mintegy véletlenül ható: február 26-án reggel dr. napokban válasrt kapott a e llá ít ^ infonnációkkal. Szom Kl'M-böl. Kovács Árpád helyet Szili Katalin, a minisztérium baton - február 15-én - min tes áJlamtiíkártól. A le\-él tarpolitikoi államtitkára fogadja den postaládában oLt lapult a talma szerint a KTM számái-a j^^^vn' szakmai cs anyagi rende (pavlovics) liek. k i emberek kicsit csodál zetlensége miatt nemigen ha

Z3gyvsr>iji::ö Lérinól'

HEVES MESYEIMP

1997 . nJS,

Zagyvaszántón megbukott az apci HAF A medence jövőjét féltik TOMPA 2. MIHÁLY Zsúfolásig T7ieg",ck a zag^âszáncói múvelódési ház. ahol a közcii QuaJicü öntöde terü letére cervezeit Huilacék .\kkumuiátorokac Feldolgozó -íR,\f^ üzera léi£2 Liésével kspcsoLatban :2 xto:u;k közTne^j-

hallcniiiscvai

Rózsa

A

D u n a - v ö ! g ) ‘i mi

r ó r u m o t a T o lc s

Ü Lal képvnsei: tiü z c p * K ö m v e ie c v á d e í*

F c iü ^ r c Iü S íg

ekképpen

a k ^ r’- i n

re n d sz ce, íc im é r m

;

a

k ö z í e í iakóLnaJc. v éiem ér.y éc 22.

|

üzs.Tlécesícéssel íc jp c s o b r á í r : .

j

(Zagyvaszántón megtukatt... talytatás a 3. oldalon)

j

Zagyvaszántón megbukott az apci HAF elhangzott, hogy a környéken OtÁú Alfréd, Zagyvaszántó poígármesier reménvét Üejezte több éle'taiszergylr is ttiűköid. hogy a hatalmas tilisJcozás ' 5 z e m c ;t t e r ü l e t .'\fich o z i a n o - • cik - a legnagyobb a Mátra Cukor R l sei^'pi üzeme sa látián a kömyezct\’éceinii szak ~ z l k u g S 'i n r a m hi:Iiacék akkuniuíátorokac hatóság nem ad eívi e.Tgrdé];/t k e : k i lo m é t e r r e Laii-Ihaíö, a feldoigozó üzem beámyékols-etn a feldolgozó lélcsfiésérr. z a g ^ i 'a s i i n ü d i h s z i k v is z o n t hacja azok jó hím évé: is. hi A H.AF ellen az egész k a r n v 'j j t i s n y i r a v s x in a k , s ; g } ‘ sely-pi medence tiltakozik szen Id vásárol éieltciszert egy m í r é r t h e t ő , h o gy - a i itt é l ő k mondta a poigármescer la olyan gyártó!, atnelyTiek tőj o g o s s -g ^ o d a lo r a m a J s z e m lá punknak nvilatkbz~*’a- - Id d e szotnszédiigában veszélyes Lik a d o l g o k a J a k u t i iit , F é le l lenríc már. hogy ext a ber-jháhulladékokat dolgoznak fei? m ü k n e k a k ö z m e z h a ilr is t á s o r s Eljött Zagyvaszántóra a 225t eroitetők is ésrreveg’-’ck. h a n g á i Í5 a d t a k , ü g } ‘ v é iv e , . harv'sâ zöldek ismert kca'n-Ajne.Tnyiben mégis zöld utat h o g y az a r c ú g y is s z e n n y e z e t i kapna az űzemletesítés, úgy a' seíöjc, dr. Molnár Latos is. O is s e l y p i i p a r r r e d c n c é b e n ÍL á ra s ‘ végsőkig tiltakozni fogunk-el aggályainak adoct haneot a l e n n e errs' ii v e n j e U e z 'á f e l d o l lene. Ka keil, akár a pariag o z ó íí z e m b e h e iv e z e s e . ÜAJ-tervekkel kaocsoLstban. A fó ru m o n k é p v i s e it e a e mcnt elé is kivonulurtk, hi Többek között sLnoridta;' a szen it: több teiepülér iövöiém aen c a szom szédos L ö r in d Zagy^’a az üzemteiepitésre ki; ről '."an szó, és nekünk eisöés r e t ö n b á n \ - a is. M ir í d k é i te szemelt terület.mc!.',et: folyik, s így fé!ö, hogy szennyezett - sorban s gyerm ekeinkre kel^ l e p ü l é s k e m é n y e n e lle n z i a ETondoinunk. I H A F -ü z e m lé te s ítíié i:. A z is víz térülnél Hat'"anDa ;s. (Folytatás az 1. oldalról)

A

fe ld o íg a z ó

jiir n á r a

k i-

BÁNYÁSZÁT! ÉS KOHASZATI LAPOK

Vaskohászat Öntészet Fémkohászat Jövőnk anyagai, technológiái Egyesületi hírmondó

140 . évfolyam 2007/5. szám

Az Országos Magyar Bányássati és Kühászáti Egyesület lapja. Alapította Péch Antal i8 5 8 -b a n . ■

FÉM KOHÁSZAT ROVATVEZETÍÍ; dr. tCőrodi L sivin

BÓDI DEZSŐ

A volt Országos Érc- és Ásványbányák 30 éves története és ércbányászata kohász szemmel

I

Az 1964~től 1994. évi megszűnéséig az Oraáyos Érc- és Asványbányákmkjelentős szerepe volt az export mellett a hazai fparí ásványszBkséglet biztosításában és a fcoh&zat alapanyag-ellátásában. A cikkben a szerző a válialst 30 éve.': mútíjára tekint vissza. Bemutaâ a cég megszűnésének okaiig, a köniiményeket^ érveket, ellenérveket feltehető tévedése ket hogy az olvasó maga alkothasson véleményt a megtörtént esewényekrőL

zott, az lírkűti mangánén±ányá.szat pedig a n , világháborús években elérte az é'/i 75 kt-tis. A n . vilighábonj után (1946) a szén bányászat, (194S) bauxitbányászat és

tévedéseinek figyelembevételével - végűi

flőzinény

is a kedves olvasóra bízza. A kohómérnök dkkíró 1977-1989 kö

Az 1364-tdl 1994. évi megszűnéséig mú-

zött a valíalat budapesti közporr^ában

ködött Országos Érc- és Ásván^bányáifnak

részben K+F munkákban is illetékes terü

Íelenti5s, esetenként nélkülözhetetlen

leti ÁDmémök volt, így saját élményeiről

szerepe volt az export meLleít nemcsak a

tapasztalatairól is tájékoztat.

hazai ipari ásványszükségletűnk biztosi'íásában, hanem a kohászat alapanyag-eL-

Trianontól az országos vállalatalapításáig

la'tásában is. EmelLetta vállalatnáls,:éLes-

(1920-1964-ig)

köril eredményes tC+F mürkákat, műrevgLó készletfeltáró kutatásokat is végeztek.

A trianoni békediktátum következtében

Az ilyen ismeretanyag, üzemi tapasztala

siilyos, sőt kilátástalan helyzetbe került

tok

az osztrák-magyar kiegyezés utáni Ma

stb.

ban az évezredes múltú nidabányai vasérctermeíés évi 50-300 kt között válto

„átörökítése"

nyilvánvaljían

nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz,

gyarország bányászata is. Ezen belül el

hogy a későbbi privatizálással kivált,

vesztette ércbányászatának 98,3%-át, működő ércbányaként csupán a rudabá-

megfijgyarJíozott számú ütódüzemek je lenleg is eredményesen működjenek. Ezek

nyai vasércbánya és az 1917-től termelés

termelése azonban már sokkal kisebb

be vont úrkúti mangánércbánya maradt

arányban szotgájja a kohászatot

meg. f i ] A recski, Lahóca-hegyi rézérc-

A dkkben a szerző az ércbányászafara

bányát az időben nem művelték, később,

részletesebben kitérve a vállalat 30 éves

a két világháború között az ottani terme

múltjára tekint vissza. Vitatott megszűné

lés évi SOO-'fOOO kg Cu, („mellékterrnék-

se okainak megítélését - a közölt körOl-

kint") 25-170 kg Au,. 500-4000 kg Ag ki-

mények, érvek, ellenérvek, azok esetleges

nyeré-sét biztosította. Az előbbi időszak

aluminÍLímtermelés államosítását 1949ben az érc- és ásványbányászat követte, azokat 1949-ben az új alkotmány is meg erősítette. A későbbi iparági szerveződés alapját 1951-ber a Bánya- és energiaügyi iînísztérium Ércbányászati és Ás-ványbányászati Főosztályainak létrehozása te remtette meg. A két főosztály összevoná sát követően (1957) 1964-faen alakult meg az Érc- és Ásványbányászati Országos Vállalat, amelyet később Országos Érc- és Ásványbányáknak neveztek (további szö vegben OÉÁ). Az eddigi általános fejlődési arányokra jellemző; 1950-t6la 3750 fő Foglalkozta* tottak létszáma 1954-ig kétszeresére, a termelés viszont ötszörösére nőtt Előbbihez nagyban hozzájárult a főleg kis kapadtásü, elmaradt színvonalú, nem érces ásványbányászat egyesítésére 1949-ben megalakult, és 1951-ben a leírt rntegráciőha beolvadt Vegyes-ásványbá nyászati Nemzeti Vállalat látványos fejlő dése is. Főbb tennékei voltak: kaolin, ön tödei homok, mészkő, dolom it ttíza'Uó és kerámiai anyag, bentonit

Dr. Bőd] D sső 1956-ban szerezte meg vas- és fémkohómémöki oklevelét majd 3975bán a doktori fokozatot a mískata Nehézipari Egyetemen. 1957-ig ugyanott tanársegéd. 1957-től az epei Fémtermia Váltalatnál üzemvezető. 1959-1974 között a Fémiparí KLftató Intézet i
A fellendülés éva (1965-19S5-ig) Gazdasági szempontból a fellendülés, fo lyamatos fejlődés egyik Fo jelLemzqeként említhető OÉÁ szinten a termelékenység növekedése, ami egyben a termelés növe kedése mellett a létezám reális csökkené sével járt (pL 1964-től 1980-ig 10%-kal).

A Kézirat 2007 júliusában érkezettsierkesrtőségűnkbe.

A tárgyalt időszakhoz tartozó 1980-as

rán [ 1], a recski ércelökászítórnű táücepe perfig a 6. ábrún látható,

O ts z s ^ a ? É r e - é s Asványüény^^k bén y á) á s ^ s k é s z iU i Q?fcjaeí "íS öO -can f l /

Szir.taa Lahdca-hegy aUttíielyezkeóik el az 1965-72. évi fcldtani kutatások so rán talált, mélyben rekedt mintegy 150 Mt kb. l,£7o Cu-t tart 3 lmazc szulfidos, szuü* vulkáni érctelep és a kspcsotódó több tíz Mt Pb-Zn ércesedés. Ott jelentős állann' táiii ogatássai tö bbek között termeiés-elő* készítő, 1200 m mély szállftő-, illetve lég akna is elkészült, összekötő vágatokkal, A lelőhely jövője azonban több sikertelen © V=ir» ®

g M4b» # Boloaiit

@ TiisgBö @ 5>I>U .«m 4j^ Bt # uob

@ On«l»nick © 0«tw«i li»mo» @ SdBul ©K«n=i»

@

O «■ ««“

Koncont

(*) Iria (D íooSi ® AnhUrit © T»l

privatízáqós próbálkozás után kétséges. A gyönsyösoraszí öloin-. dnkércbányászat E bányában 1954-ben kezdték meg azipari termelést az 1949-55, évi kutatások eredményeként vékonytcléres szulfidos

1. ábra. Az Országos Érc- és Ásványbányák bányái és e lő k é s t üzemei 1980-ban

polimetallíkus, főleg Pb-Zn érclelőhelyen. Altárőjához kapcsolódirtt akkoriban a

évben pL az OÉÁ bányáit és eLőkészflf űee-

A recski rézérdiányászat

mátraszentimrei és bányaherd telérekhez vezető, termelést szolgáló két akna is. A

cneitaz í. ábra szemLéLteti [ 1]. Az országos \íállalatot iráfiyftó központéi igazgaíiósági

A recski, nagy múltú Lahóca-hegyi rézérc-

bányát szállítöcsiUével összekötött közeii

3 budapesti székházban volt (akkor Nép-

banyát Péch Antal építette ki 1863-65-

ércelűkészftő-flotádós üzem feladási' ka-

köztársaság u. 125.), arneLynek tervező

ben, akkoriban korszerűnek tekinthető

padtása az eredeti 75 kt-ról 1564-ber.

részlege (ERÁTI) és aniragellátó üzeme is volL A többi hozzátartozó, önálló vezetésű

bányateleppé. Az 1950-es évektől végzett készletku

üzemben szulfidos Pb ás külötv Zn kon-

és elszámoliású üzemek teniletí művi kóz-

tatások és ércdúsítási figlesztések eredmé

centrátumot álíftotísk d ő , amelyből kül

pontjai Ürkúton (Mangánérc Mű). Piltsvö-

nyeként a főleg

enargítos (CU3ASS4)

földi (bulgáriai) bérkohósftássat Pbilístve

rösváron (Dunántúli Mű), Gyöngyösoroszí-

rézércleniielés kb. 60-70 let volt (2. ábrs

Zn fémet, emellett Au-t és Ag-t nyertek ki.

ban (Mátrai Mű), Recsken (Rézérc Mű),

I I ] ) évente. Abból flotálással évi 5-8 íct

Egerben (Kutató és Termelő Mű), Rudabá-

rézkoncentrátumot állítottak elő, majd

A „melléktermék" piritkoncentratumból egy időben hazánkban kénsavat is gyár

már

háromszorosára

növekedett

Az

nyán (Vasérc Mű), és Mádon (Hegyaljai Mű,

küLfűldi (volt NDK) bérkohósításával Cu

tottak. Az érctermelés alakulását 1945-80

teljes elnevezése pL OÉA Hegyaljai Hűvei)

mellett évente kh. 60 kg Au-tés 500 kg Ag-

között a 2. ábra szemíáLtef.

működtek művi igazgatással

t nyertek ki. Gazdaságossági okokból itt a

Általiban az érc és ipari ásványok bá

bányászatot 1979-ben megszüntették.

Csökkenő termelés mellett a bányát a Gazdasági Bizottság (GB) döntése alapján gazdaságtalan működésével indükolvu

nyászata, előkészítése tekintetében né

A lelőhelyről mintegy 200 év alatt

hány jellem ző ada t A külfgtéses (köröt

csaknem 3 Mt rézércet termeltek ki, de a

1986. január 1-jétőÍ bezárták (pontosab

tük rudabányai) bányászat elteijesztése

mélyben még visszamaradt néhány Mt

ban szüneteltetésre előkészítették).

és gépesvtésE révén 1980-ra 3,7 Mt ilyen

0,2-0,3% Cu-tartalmJ, gyenge minőségű

Megemlítendő, hogy már korábban sú

módszerű termelést értek el, amely az

érc, amely néhány kt Cu-t je le n t Kinyer-

lyosbította a helyzetet hogy a bánya

1964. évinek 5,5-szőröse. Ugyanakkor a

hetőségének vizsgálatára 1978-81 között

öliáróján kifolyó, nehézfémtaitaLmú, sa

mélyszinti felére, 0.55 Mt-ra csökkenL Az

„in situ" mifcrobiotógiaj (pL Thiobadlkis

vas bányavíz mennyisége fokozatosan nö

ásvány-elókészítés 198ü-ban a nyers bá

baktériummal) üzeim' lúgzási kísérletet is

vekedve esetenként elérte az évi 1,5 tnil-

nyatermékek 88,7%-ára teijed t ki, az

végeztek 15bb, öss7esen 500 kt rabba n-

liő m3-t, ideiglenes kezelése nem volt ha

1950. évi 17,8%-kal szemben. Színesfém

iássai lazított lahdcai érctómzsben, ame

tásos. A szerző által kidolgozott alaptech

érceknél flotalással, vasércnél mágneses

lyek során pénzügyi okok miatt is, nem si

nológia és a miskold NME Automatikai

dúsítással, mangánércnél mosással nyer

került az ipari bevezetés feltételeit tisz-

Tanszék fblyamatirányftási megoldásának

ték ki 2 dúsítmányt, száraz nnomőrlést

lizn i. Megeiiilítendő, hogy egy ausztráliai

megvalósításával 1984-ben elkészült kor

pedig nem érces á.svány végtermékek elő-

tulajdonű cég 1995-96. évi prőbafüra'sai

szerű (jelenleg is működő) mészhidrátos

álb'tására alkalmaztak (pL mészkőórlemé-

legkevesebb 31 t (Au 2-2,2 g/t) aranyat

semlegesilő üzemben sikerült e problé

nyék), úgyszintén az Iszapolást is (pL ka-

ralószínűsitett e bányában. Ezt követően

mákat kikűszöbölrri [3 ,4 ].

) oön esetében).

a szerző, áld részt vett az üzemi lúgzási kí

A továbbiakban tekintsük át az időszak

sérletekben és azokat koordinálta, a kí

ércbányásatat ágazaton ként, i Uetve ielő-

sérleteket összegző dkkében foglalkozott

helyenkérit kiténre a kohászatban fel

a további lehetőségekkel is [ 2].

használt nem érces ásványokra is-

A működő bánya egy részlete az 5. áb

A pátkai ólom-, dnkérchányászat A velencei-Viegységi geológiai kutatások eredményeként (1950-1960) ott gránit-

bo 2 kötött flLorit és szuLficios Pb-Zn ércláLiShelyekel. találtak. A kitermeLt, Pátkán feldolgozott, kohászatban is felhasznált flüorit 11 éven át fedezte a ; ország teljes szükségletét.

Készletének

kimerülése

után Pátkán 1973-íg tanneLtek ki Pb-2n ércet a tömisös lelőhelyen, amelyből a helyi flotádós üzembefi koncentratumot állftottak elő. A bánya bezárása után az áttelepitett flotálőmű 1974-től Rudabányán üzemelt a/ ottani rezes pátvasérc feldolgozására, szintén flotátumra.

A magyaroTszági színesirctermelés 1945-1960 k ö zö tt/l/

Rgyelamreméltó, hogy mint korábban Recsken, a közeli Nadap térségi Meleghegy sn is voltak nemes- és színesfémére bányanyita.'TÍ próbálkozások egy angol tu

■ 2. ábra. A magyafűrszági szfnesérctermelés 1945-19S0 között

[l ](ó l o m - Q n k é r e

Gyöngyös

oroszi, réiérc: Recsk)

lajdonú cég részére kutatári engedély megszerrésével [5]. Az engedélyt később

Az 1950-es évek elején Úrkiton felis

(FeSi ötvöző gyártáshoz); erdőbényei ko-

a veszprémi Bányakapitányság a környék

mert több tízmillió tonnás készletű, kb.

vafoLd; pátkai fluorit A között dolotnitnk

beli lakossági tiltakozások, fellebbezések

ia % Mn tartalmú karbonátos érc termelé

sokféle felhasználhatő.ságára és rninősé-

után visszavonta.

se 1966-bar elérte a 121 kl-t. Viszonylag

gére példaként érdemes megemlíteni,

alacsony Mn tartalma miatt, és mert fizi

hogy azokból az apd Fémtemiia Vállalat

A rudabányaí vasércbányászat

kai módszerekkel nem volt dúsítható, teg-

kísérleti üzemében 19^-ban sikerült a

feljebh csak kohászati adalékként volt

szerzőnek szilikotermilcus vákuumreduk-

Az évezredes múlti'i Rudabánya vasércter-

megfelelő, A szerao és munkatársa nagy-

dóvat világszínvonalú minőségű, fém

inelése 1964-ben tetőzött 775 k±-al, majd

laboratóriumi SS besztercebányai, üzemi

a karbonátos ankerit bányászat rnegszün-

Vnsérletei szerint abból eleWtrolírissel

magnéziumot előállftani, majd gyártani (Mg = 99,9%) [S ],

tetésével csökkent {4. ábra, [1 ]), A továb

99,95% Mn tartalmú elektrolitmangán á l

A vállalat (OÉÁ) eddigi, 1985. évig ter

bi termelést.alapvetően a bányászati, köz

lítható elő [ 6], Ö további kutatásokat vég

jedő időszakában fennállása óta évről évre

tük a mélyszinf fejlesztések mellett a

zett az eLektrotfzis fejlesztésére [7],

növekedően nyereséges volt, szintén nö

^ 'r té n karbonátos pátvasérceknél a kor

Az úrkúti mangánérckészletünk világ-

szerű mágnesező pörkölést követő mág

viszonylatban is jelentős. az európai kész

vekvő tennelékenységgeL Ehhez döntően hozzájárult, hogy a bezárt: ércbánya árbe-

neses dúsítás biztosította. Kohászatunk

leteket tekintve az akkori adatok szerint a (volt) Szovjetunió után hazánk a 2. helyen

bányászat kompenzálta. A távlati megol

szütségletének ü '6%-át kitevő, bázi'kus

vét.elének kiesését átmenetileg az ásv^ány-

]ellegL rudabányai érc jó l szolgálta a sa

álL Az úrkúti mangánércbánya pnvatízál-

dást azonban az illetékesek a következő

vanyú, 5ôyiet import vasérc mellett a ko-

va jelenleg is működik.

fejezetben leírt, úgynevezett termékszer-

Kohászati, nem érces ásványok

kezet-váltási programtól remélték. Megemlítendő, hogy 1964-től 1973-ig

Ezek között említendők a kohászatban, il

nyugdíjba vonulásáig, 1984. december

hóelegy bazidtási fokának beállftásáL Végül e bánya sorsa ugyanaz lett, mint a gyöngyösorosrié. Gazdaságtalanságra Avatkozva a GB döntése alapján 19S6. ja

műszaki igazgató helyettesként, majd

nuár l-jé tó l a termelést megszüntették

letve öntödékben

felhasznált segéd

31'ig igazgatóként néhai iú. dr. Gagyi

(bár az intézkedést több szakember vitat

anyagok, adalékok stb.: iszkaszerrtgyör-

Pálffy Andrái (1951-től NIM főosztályve

ta). Úgyszintén leállították a már leírt,

gyi, alsótelekesi, pilisvöfösvári dolomit;

zetőként is) jelentős érdemeket szerzett

Pátkáról áttelepített Rotálóművi rezes

kisórsn, sóskúti öntödei homok; isten-

az OÉÁ megalapításában., majd vezetésé

pátvasérc dúsítását is.

mezeji öntészeti

bentonit;

Felnémeti

mészkő; mindszentkállai és mádi kvardt

ben, valamint a recslcí, hatalmas mély szinti rézérclelőhely feltárásában is.

Az úrkríti mangánércbányászBt Az 1917-ben termelésbe vont úrkúti bá nyászatmeghaladva a háborús évek maxi

pq?] Karbonátos sic

mumát, már 1949-töl gyorsan nőtt fi. sb-

I Oxítios érc

rs, [ 1] ). Oxidos ércet 3 készlet kimerülé séig, 1975-ig Eplenyben, és úgynevezett vasas mangánércként a Csárda-hegyen is t-ermeltek 1963-1979 között, Az Q*,idos

Úrlcúö msngánérctermelfis 13A9 és I9B0 k ö zö tt/l/

érc mosással 38-40% Mn-ra dúsftható, amelyet ferromangán ötvöző gyártásra hasznnüak fel.

S

3. ábra- Úrkúti m angánérctermelés 1949 és 3580 közijtt [1]

Terméiezerkezet-váltás, 'haiiyatiái, majd a vállslat msgjzűiiése (1966-iy94-ig) A K ö z ö li prűblóinálí ellerére sz OÉ* 1986ban még stabil, jövedelrnezó helyzetben volt. A mintegy 6000 fős Létszámmal műkö dő vállalat 8 földalatti bányaüzemniel, t i külfqtéssel, 2S előkészítő üzemmel, 33 te lephellyel, 41 üzernvezstűséggel rendeU<ezetL Évente mintegy 4 Mt nyersanyagot lermeitek ki, emellett kb. í,4 Mt meddőt Előbbinek 90%-át tovább finomították (pL mikroorleméoyekre, a kaoünt iszapolással stb.) A több mint ?00 féle termék belföldi ériiékesítéie 2,1 Mrd Ft-ot, a „szociaLista' e.xport(bérkohósftással.) IZö niUiió Ft-ot, a ,tők és'

Eixport

120 milb’ó Ft-ot tett Id. Ak

4. ábra. Rudabsni.'aí'^niSsrctenDSlés 1945-1980 között fi]

koriban már csak az úrkúti mangánércbáriyában termeltek ki ércet, a kohászat

valósftási idővel tmellett ezen két bánya

nak perfig bentonitot, ötödéi homokot, do

termékszerkezet-váltási'céljaira az Állami

tében igazán csak a gyöngyösuroszi HAF beruházásával volt probléma.

lomitot, mészkövet Egyre jelentősebb be

fejlesztési Bank (ÁfB) és OÉÁ között későb

Az 1987 utáni OÉÁ újságokból kitűmk,

vételt jelenteti a pilisvörösvári dolamft (pL

bi, témánkénti megállapodás szerint (a

hogy a közölt ásványbányászati fejlesztési

a Terranova aiapvakolatgyártáshoz, súro-

mqdani árbevételből) 6,7%-os fix járadék

eredmények (különö.sen

iDszerekhez), a fehérvárcsurgói övegho-

Fizetésű állami alapg'uttatással saját rész kö-

'yakcl2t-„család" gyártási sikerek) egyfe

mok. a páÜiázai perlit („hőduzzasztott" ál

'elezEttség nélkül 460-500 millió Ft várna-

kevésbé tudták liompenzálni a gyöngyö:'-

lapotban hőszigetelő vakolat előállítás

tó alapkeretet kap 3 év megvalósitássaL

orosa HAF beruházás elhúzódása miatr*

a Terranov?

hoz), a Rüdabánya melíett, Alsótelekesen

Az előbbieken biljTieriően az ás^/ánybá-

hátrányokat Ezért a továbbiakban iodo-

nánytÍ5zott gipsz, 'ösőrsif sóskuti ipari ho

nyászat termékszerkezetének fejlesztésére

kolt e tervrjzett beruházás körülményárs

mok (a VÁÉV-BRAMAC tetöcserép alap

későbbi, témánkénti ÁFB-OÉÁ megállapo

részletesebben kitérni, amely az OÉA saj-

anyaga), Tokaj-hegi/aljai leolit, kaolin stb. A további fqlem ények megismeréséhez

dás alapján várható állami alsRjuttatási keretsziikségletkérrt a vállalat 270-300 millió

tóközLemény szerint [ 12] „...ország-világ

a szerző és mások adatai rnellatt nagyban

Ft-ot kap 4- év megvaiósítári időveL Aüentiek összesen 1078-1158 rm’Uió Ft-ot

szfefkezet korszenisftéséneki"

segített, hogy 1986. évtől havonta megje

előtt meggyőző példája lehet a termék-

lent az ÜÉÁ Lapja, az Érc- és Asványbányász

tesznek ki. (Az összeg a közölt 1986. évi OÉÁ

Bányászat helyett kohászat? A gyöngyös-

^továbbiakban OÉÁ i^ság).

termékértékesítésnek mintegy fele, de pL 10-I5-ÖS szorzóval átszámolva jelenlfig is je

oroszi HAF^^gLetúâ" röviden

A termékszerkezet-váltási program

lentős, tízmilliárd Ft nagyságrendet jele n t)

A szeríődéskötésről a fenti újságban [12]

A megállapodás szerint „lejárta után az

P. G. tájékoztat, aki a szöveg szerirt vél

Ennek részletei az OÉA újság 1986. februári

OÉÁ a témáról összefoglaló jelentést ké

hetően az egyik legilletékesebb jelenlevő

számának címlapján olvashatók [9]. Esze

szre. mely alapján a PM és IpM átfogóan

OÉÁ képviselő leh etett A cikk szerint a

rint 1986. január 31-én ünnepélyes keretek

értékeli a megállapodásban Foglaltak tel

HAF beruházásra vonatkozó szerződést

között a Pénzügyminisztérium nevében

jesítését".

több előző tárgyalás után Kölnben 1987.

Csáki Gyula miniszterhelyettes, az Ipari Mi

Röviden rátén/e a pályázatok listájára,

március 13-án kötötték meg. Azaláfrók a

nisztérium nevében Czipper Gyula minisz

az ÁFB 19S6.1 1 .18.-Í keltű táblázata sze

VOEST-ALPINE/KHD konzorcium meqtn'-

terhelyettes, az OÉÁ részéről Mező Barna

rint az általuk elfogadott ásványbányá

zottai mellett az OÉÁ részéről Mező Barna

vezérigazgató együttműködési szerződést

szati (dolomit, mészkő stb.) és ércbányá

vezérigazgató, á MIVíEX Külkereskeütílmi

írt alá. Az aláírasnál többek között jelen

szati termékszerkezet-váltási pályázatok

Vállalat részéről Papolczy László üzletkötő

volt 32 Állami Fqlesztési Bankiyazgatóhe-

közül a legnagyobb tétel a gyóngyös-

voltak. A tárgyalásokon részt vett dr Ká

lyettese is. A továbbiakban OÉÁ-lpM-PM

oroszi HAF (hulladék akkumulátor feldol

dár László igazgató (Budapest Bank) és

megállapodás ,43Íztosí1ja a bányabezárási

gozó) üzem beruházása volt összesen 486

Fálly Gábor műszaki és fejlesztési főmér

és termékszerkezet-váltási feladatok mara-

millió Ft összeggel, ebből 193 millió Ft im-

nök {OÉÁ). Kiemelt figyelrriet érdemel a

cléktatan elvégzését, anélküL hogy a válla

porttal, a remélt bevételből szintén jára

cikkíró szövegéből, miszerint „...határidő

lat gazdálkodása veszteségessé válna".

dékfizetéssel, 3 beruházás tervezett 1988.

-mulasztása a konzoraum számára nyúj

12. 31.-i befejezésével. E csoportban sze

tanak kedvező lehetőségeket, sőt kibilvó-

nya bezárási költségeként 226 millió Ft, a

repelt még a rudabányai gipszhánya és

kai, elsősorban a garanciális kötelezett-

^öngyösoroszi bánya pedig tartós szüne-

égetőmű létesítése (ISS millió Ft-tal) és a

iégeiktekintelében".

teltetési költségként 132 millió Raliami tá

recski orleménygyartás (18 millió Ft-tal).

„...rolyamatos, kitartó munkára van szQk-

mogatást Icap, előbbi 4 év, utóbbi 3 év meg-

VíiLamenTiyi közül a megvalósulás tekinte

:é g ahhoi, hogy ... fejlesztésünk ...az

Eszerint az OÉÁ a rudabányai vasércbá

19S9. december 31-i befejezéfri határidő re. várható és váratlan körülmények kö zött IS, teljerrthető legyen." A közölt nevek ismeretében a kohászati szakmát - a nyilván jó l felkészült konzorci umi gárdával szemben - a külföldi tárgya(asokúri ai OÉÁ részéről

bánya-

illetve gé

pészmérnök-közgazdász képviselte. De ha már így rörtént, ió lett volna legalább an nak elő 7etss ismerete az OÉÁ szakemberek előtt, hogy

m -ittsrT alm azo tt

a konzordüm

műszaki-technológiai ajánlata, milyen volt arról a hivatalos magyar zsűrivélemény (ha egyálLalán volt ilyen), az mit tartott legcél szerűbbnek stb. így a témába, tárgyalások ba előzetesen be nem vo rt vállalati szak emberek {közlük a szerző) utólag szembe sültek a problémákkaL Természetesen voltak közöttük segítő szándékú bfrálők. A fenti hatandó nem tel

5. ábra. frctárolásos, ún. nagaTÍnfejtés a Lahöca hegyi' b a fiiíb a r

jesült, de a beruházás sem. A BKL Kohászat dicsérendőén már 1991-

Apcot követően a már privatizált HAF Rt

ben felajánlotta a fővállalkozó VOEST cég

a Komló, Béta-akna területére irányozíB elő

ve várható bevételeinőL A privatizádót elő készítő, 1991. ol
nek a timára vonatkozó szakdkk közlését,

az üzem Létesítését, mégpedig a csupán kb.

deaztacég elhári'totta [13]. Erről értesülve

20 millió Ft-ért megvásárolt gyöngyö-

hogy „több híres nyugat-európai cég prrlek-

a szerzó alaposabban tájékozódott a tör

iorosTí technológiai berendezések áttelepí

lődik a német orientáltságú gyöngycíorosri

téntekről, és azokról több kritikus tényfel

tésének szándékával A 3 milliárd Ft össz

üzem után" [lő ]. Ez előhbiekból mái tud

az akkii-

költségű beruházáshoz a hiányzó 1 milliárd

juk, hogy később ő lett annak a HAF RL-nek

kénsav újszerű - az ilietikesek Utal mellő

Ft megszerzésére pályáztak és egyéb állami juttatásolc'atigényeltek. A kiumlői ter;ek vé

d vezériga:gatója, részvényese (vagy tulaj donosa f. amelyik toredékáron mt?q\íás3roi-

tá ró ,

de a (ehetőségek szerint

(p L

zött - hasznosítására) segítő -szándékú dkkeket írt [ K , 15,10] más lapokban is. A vállalat további sorsának „föszerep-

gül szintén a telepítésben érintett, lako':-

ta

ság. d v il szervezetek fellebbezéseinek

hozzá olyan elnyert pályázaton, amelyre -

az üzemet illetve

b«rende,T.áseit.

Még

Iqekénif az OÉÁ-r kívül még két települé

eredményeként hiúsultak meg, A várhatű

hivatalos, pubL'kus hírfon^sok szerint -

sen 15 éven át sikertelen HAF [étesi1:ési

ürscdaltni hatasokra hivatkorva a pécsi

'::SLipán e cég jelentkezett. Egyébként ai

próbálkozásokat ezúton csupán vázlato

Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelő

1991-ben 70%-ban eij>;észült beruháza-:

san foglalom össze;

ség (DdKF) t'OOl-ben nem adta H a beruhá

már egymilliárd Ft értéket képviselt [15],

A gyöngyösornszi HAF üzem tervezett

zónak a környezetvédelmi engedélyt az

így arra az OÉA nyilvánvalóan jelentős

é'/i hulladékakku feladási ka paritása 20-25

üzeme Ltetéshei. Ezzel a mintegy 15 évig tartó, bizonyára a gyöngyösoroszi, vitatott

Összeget költhetett a 0,5 milliárd Ft állami támogatáson felül.

kt v o lt A rendszerváltás után az építkezést főleg a helyi lakosság (mint már ismert,

műszaki színvonalú berendezések ,^tmen-

Az OÉÁ újság 1992. júliusi számának dm-

nem alaptalan) heves tiltakozására Leállí-

tését" szolgáló próbálkozások időszaka vé

oldalán olvasható [17]; „Jó íitemben halad

tütták. A beruházást többek között a vi

get ért. Az OÉÁ kb. 0,5 milliárd Ft összegű

a privatizádó\ Ugyanitt a dkk ismerreti a

szonylag kis k-aparitás miatt működésének

államadóssága, amelyjelenleg több milliár-

vezérigazgató tájékoztatóját egy ki bővített

gazdaságtalanságára, illetve a lakossági til

aos összeget jelenthet már nyilvánvalóan a

ülésen; „...a pri'/atizádót 1994. április 1-jé-

takozásra hivatkowö akkor több főhatóság,

magyar adófizetőket terheli.

ig kell végrehajtani." A Terranovának elad

közöttük a PénzügyminisztérÍLim is ellenez te. A kormány ennek ellenére 1992. jútitjs

ták a közös vegyesvállalatban lévő Qífi. A válls'.at utolsó évei

8,-i ‘3311/1992. sz. határozatával, paiLa-

50“/trűs üzletrészét, mivel a vállalatnak ko moly pénzügyi nehézségei vannak. A bele

menti jóváhagyással a beruházás mintegy

Átlapozva a rendszen/áltás utáni OÉÁ újsá

0,5 milliárd Ft összegű állami támogatással

gokat, azokban nincs szó arról, hogy milyen

tel 4Ű0 millió Ft lenne, a szerződésr aláírtál':, s az AVŰ-nél Folyik az ügyintézés."

árbevétel-kiesést okozott az elhúzódó HAF

„Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi

Ezután az illetékes hatóságoknál történt

beruházás, és az egyáltalán ös,Tzefiicjgé5-

sikeres lakossági fellebbezések eredménye

ben van-e a vállalat egyre növekvő (pl. az

niszter felvállalta az üzem sorsának ren dezését. Júlihs 1-jével az OÉÁ-nal; meg

történő folytatása mellett döntött

ként 1997-ben az OÉÁ jogutódja, a HAF Rt.

1991.1-Vnr. havi 199 millió Ft-os) veszte

kellett volna kezdenie az 560 millió Ft-o';

a Mátraálján (további állami támogatás igé

állami alapjuttatas visszafizetését AzIKM

nyével, a gyöngyös oroszi technológií, be^

ségével [15]. Viszontazokban-főUgaamlapon - egyre gyakrabban olvashatunk áu-

rendezések áttelepítésévei) teri/ezett apd

ványbányászati pnvatizádó sikertörténete

beruháiásátDl visszalépett..

iről. ezek vagyonértékéből származó, illet

együtt a korniány elé vitl'.e az OÉÁ témáját, :• a döntés ? év haladék."

3

Körnvezstvédelmi

Minisztériummal

házat már 1954 feb-

sárlása néLkül i i jelentős tőbbletprüHtlejz

ruánától „elvonta"

juthattak a ha/ai kzoIqsos alacsony báni
a véUalatlóL A sors

járadék fizetés melletf. Hazánk nemcsak a

fintora, hogy ebben

körriyeró, hanem az ELí-s országokhoz ké

az évben volt az

pest is jelentős mennyiségű, jó minőségű,

OÉÁ alapításának 30 éveii évibidulű*

az előbbiek szerint a nerr fémes ás'/anyok

ja .

i ö. Ibra. AI ecski én;előkészítőir-ű (háttérben a Lahőca hegy)

esetében gazdaságosabb, külszíni terma-

E jubileumról

lésbe vonható készlettel rendelkezik. így

azonban az iílffté-

nem véletlen, hogy az ilyen készletek kiter

kesek „elfeledkez-

melésére

bek’ . A privatízádós

vdküínt, ,,dii2zasztotrperlTtbőLhöszígeta[ő

sikertörténetekből

vakolat üveghomok, zeolitstD.)a 2 0 ÉÁ-n3l

(dolomitkomponensű

nemes-

viszont nincs hiány

kiépfbelt privatízádója viszonylag gyorsan

az OÉÁ sajtóban. PL

végbement. Egyes vélemények szerint az

annak 1995. július-

előbbi privatizáriők reálértéken vélhetően

augusztusi száma

nagyobb anyagi veszteséget okozok, mint

dm lapján a fényké-

a sikertelen termékszerkezet-váltás, crúe-

Nyitott kérdés maradt, hogy mi pótolja

pével közölt inteijújában Mezó Barna (volt

mes lenne előbbieket is most már csupán

a 2 év haladék miatti őlom árbevételvesz'

OÉÁ vezérigazgató) minta franda cég tulaj

K ségeL Talán a Terranova örletrész vár

donába került Magyar Terranova Kft. igaz

ipartörténeti szempontból részletdbeii át tekinteni és megírni.

ható 400 milliója?

gatója nyilaticoziic a k ft termékeinek dina

Végül ilb’k rövid tájékoztatást adni a Vál

A cikk szerint a vezérigazgató az ülésen

mikus fqlődéséról [19]. Tovább tallózva e

lalat sokezres „fölöslegessé" vált dolgozói

elmondta, hogy öíjO millió Ft bevétel mel

Sígtóban (másholís)t5bb megválaszolatlan

nak végeíszamolés utáni sorsáról is. Akik

lett „közel 1 milliárdos tartozása van a

kérdés merülhet feL A közölt tenmékszerke-

teheiék (öregségi, korengedményes, rok

válla iatnak".

ret-valtási megállapodás szerint „lejárta

kant stb.) nyugdiibö menteL A többiek

Még ezidóben is a helyi önkormányzaLcrt « iTiás tiltakozókat okolta'k a vállalat

után az OÉÁ a témáról összefoglaló jelen

több-kevesebb sikerrel űj munkahelyek

tést készít amely alapján a PM és IpM átfo góan értékeli a megállapodásban fpglaliak

után néztek, mások tartósan a tnunkanél-

íyyds illetékese-; a MAF építkezés eihűzódáíáárL Holott mar közismertek voltak a

teljesítését".

ták. Utóbbiak közül a szerző beszélt egy

kübek akkor már népes táborát gyarapilat-

technolágiai. környezetvédebni hiányos

Mit tartalmazott az előbbi jelentés, iUstve

olyan fiatalabh ’/ájárrat aki könnyező

ságok, többek kcliüLÍ az, hogy probléma

értékelés? - A végelszámoló 1994-óen szá

szemmel mondta eU hogy mén níe kelL Mirri:

van a szeriődésüen állítólag felvállalt kb.

mos feladatát sorote fel [ l g ] , ezek között a

közölte, nemcsak azért volt ilyen szomoní,

500C tőlm os ve'gsalakelhelyezésével, és a

vállalat pénzügyi, gazdasági helyzetéről,

mert ebben a szakmában sehol sem talált

hulladék akkukénsav ártékesftéséveL Ké

készlsteíről és meglévő vagyontárgyairól,

állást de ,4 tképzósként"sem, hanem azért

sőbb az illetékes főhatóságok kezdetben

azok értékesííÉséről szóló jelentés készíté

is,, mert nagyon szerette a bányát és bá

elhallgatták, majd elismerték a HAF körüli

se stb. Mindezekről átfogóan semmit sem

nyász kollektíváját

problémákat Utóbbiakat tömören foglalta

tudhatott meg az e vagyonokat íétrehozó

A vállalat budapesti közponljának mint

össze a szerzó Levelére válaszként Kovács

váUalati dolgozó, annak tartozásait fizető

egy 150 fős alkabnazotijai kevés kivételial

Árpád (akkori) KTM államtitkár-helyettes

magyar állampolgára sajtöbóL - Nem isme

lényegében az előbbiek sorsára jutottak- A

1997. évi levélválaszának egy mondata: ^

retes, hogy a volt OÉÁ lelőhelyei milyen

vezetők közül a központ jó l működő (pL ke

hulladék akkumulátorok ártalmatlanításá

arányban kerültek magánkézbe. A régebbi

reskedelmi) egységeit a mai szóhasználat

ra kidolgozott korábbi tervek eredményte

adatok szerint csupán a mészkő-, dolomit-

tal „kiszen/ezték" saját alapftású kft-jűkbe.

lenségéhez nagyban hozzájárult az Ön ál

és gipszkészleí több száz millió t, az úrkúti

Ezek után sokan mondhatnák, hogy a

tal is említett szakmai, informádós, pénz

mangánércé pedig több tízmillió tonna.

vállalat megszűnésének körülményei elvi

ügyi rendezetlenség és a telepftéssel érin

Ezek már önmagukban is kimagasló értéket

leg tulajdonképpen egy rendszerváltás

tett lakosság tiltakozása." flO ]

képviselnek, ha ismeijűk a következőket A

utáni szokásos csődtörténet Volt azonban

Magyar Geológiai Szolgálat által ósszeálb-

a kettő között egy lényeges különbség: a

tott kiadvány szerint 2005-ben az Országos

várható gazdasági hanyatlás, csőd eUcerü-

A végel^molás

Ásványvagyon nyilvántartás több mint

lésére az OÉÁ már 1986-ban termékszerke

320D ismert lelőhely 30,6 Mrd t földtani és

zet-váltási és egyéb intézkedéseket tett,

OÉÁ sajtó [IS ] 1994. májusi számának

12,9 Mrd t ipari vagyonát foglalja magába,

amelyhez milliárdos {az akkori vállalati

ampldalán közölt hír, miszerint az Állami

amely több mint 7300 Mrd Ft nominális gaz

éves árbevétel felét kitevő) állami - adófi

VagonugynÖlcség (AVU) igazgatótanácsa

dasági eredményt (n.g.e.-t) jelent (n.g.e.;

zetői - támogatást kapott Hogy az előbbi

A történtek után nem tehetett m eglep őai

határozatával 1994. tnárdus 1-jével meg-

azipari ásványvagyon mennyiségének a faj

intézkedések miért nem voltak eredménye

kezdffdő végelszámolással a vállalatot

lagos árbevétel és a fajlagos ráfordítás kü

sek, azt a dkk alapján talán kiderítheti a

jogutód nélkül megszünteti Boza István

lönbségével való szorzata, amely nincs

tisztelt olvasó.

végelszámoló vezetésével Inteijúja sze

diszkontálva) [20]. Feltehető, hogy az új

Az 3 kérdés is felvetődhet sokakban,

rint az AVÜ az Aridrás^ úti központi iroda

külföldi tulajdonosok a lelőhelyek megvá

hogy vannak-e, voltak-e személyi, állaini

intézményi stb. felelősei az OÉA ilyen csőd

1996.4. sz. 145*151. old.

jén ek. £ dkk célja nem az előbbiek kideríté

[3] BÓDI, D. - KISS, M.: Az OÉÁ gyöngyös-

se volt, hanem a teijedelmi lehetőségek

orosri automatizált technológiai e^'á-

[10] BÓDI, D.; A hazai hulladék ólomak kumulátor feldolgozó üzem le'tesítésének sikertelen próbálkozásai, BKL

szerint a történeti körülmények - esetleg

rassal létesített bányavfztisztítója. BKL

tévedésekkel is járó - minél hitelesebb le

Kohászat 1991.9. sz. 377-380. old.

írása, a témában az eddigi hallgatást meg

[4] BÓDI, D. - KKS, M,; A bányászatban és

törve. íg y az most már inkább olyan ipartör

kohászatban keletkező kénsavas, nehéz

téneti adalékként szolgálhat amely az ügy

fémion tartalmú szennyvizek tisztítása.

[12] Érc- és Ásványbányász 1987. május, 3. old.

BKL Kohászat 1994.6. sz. 253-256. old.

[13] BKL Kohászat 1991,7-8. sz. 332. old.

ben tovább segíti az eligazodást és az egyé

Kohászat 2004. 3. sz. 29-31. old. [11] Érc- és Ásványbányász 1987. iúnius, 3. old.

ni vélemények kialakítását pL az ásványva-

[5] Napi Gazdaság, 2004.július 30-31.5. old.

[14] Hulladék ólomakkumjlátor feldolgo

gyon-gazdálkodásban, -feldolgozásban a

[5] BÓDI, D.: 40 éve sikerült úrkúti man

zás és környezetvédelem. BKL Kohá

jövőre vonatkozóan is.

gánércből Mn-t előállítani. BKL Kohá szat 2006.3. sz. 40-45. old.

Irodalnri hivatícozások [ I j FÜLÖP, 0.: Ásványi nyersanyagok törté nete Magyarországon. Műszaki Könyvki adó, Budapest 1984

[7] BÓDI, D.: A mangánelektrolízis tovább

szat 1992. 1. sz. 33-38. old. [15] BÓDI, 0.: A hulladék ólomakkumulá torok hazai feldolgozásának sikerte

fejlesztésének vizsgálata. Egyetemi dok

len tíz évérőL BKL Kohászat 1998.

tori értekezés I-E. kötet 1975 (Miskolci

11-12. 365-370. old.

Egyetem) [8] BÓDI, D.: Volt egyszer egy magnézium

Érc- és Ásványbányász. Az OÉÁ havilapja: [16] 1991. október, 1. old.

[2] BÖDIy D.: A recski Lahóca bányabelí

kohó. BKL Kohászat 2006. 2. sz. 30-

[17] 1992. július, l.o ld .

mikrobiológiai Cu [ügzási kísérletek és

32. old. [9] Érc- és Ásványbányász. Az OÉÁ haví-

[IS ] 1994. május, 1. old.

eredményei, újabb tehetőségek az Au (Ag) és Cu kinyerásére. BKL Kohászat

Lapja, 1986. február, 1. old.

[19] 1995. július-augusztus, l . old. [20] BKL Kohászat 2006.1. sz. 53. nld.

?BUCA" VASGYÁRTÓ KEMENCE A KORAKÖZÉPKOIÍBÓL A h on foglalás korából Soraogyfajszon v a ló s z ín ű le g F á jsz nagyfejedeLem b irto k központjának műhelye-' ib o l 21 db. hasonló "bucakemencét" tá rta k f e l . Ezekben a b ecslések s z e r in t összesen 20 napon ként kb, 1500-2000 kg vasac le h e t e t t e l ő á l l í t a n i amely e z y akJcori magyar n y íl

könnynj- lovas ezred

h a rcieszk ö zét b iz to s íth a tta .

Te

3F iO t CO51,

V ö b v C - ^ F c .v C O

NYERSVASGYÁRTO '•NAGYOLVASZTÓ" KEMENCE A XX. SZÁZADPORDULÓN Az ily e n típusú nagyobb termelékenységű kemence jelentősebben a XIX. szá za d tól t e r je d t e l . Abban nem k ö zvetlen ü l kovácsolha tó vas, liánén) nagyobb széntartalnta m iatt rid e g , de a s a la k tó l IdJlön csapolható ű.n. nyersvas k e le tk e z e tt a faszenes és később koksszal nortént redukció során. Hogy ebből ismét a la k íth a tó vasat ( i l l ,

a c é l t ) kapja

nak, u tólag szén-(,C) tartalm át levegős " f r i s s í t é s s e l " , "kavarássál', majd a modern a célgyárn ási e ljá rá so k k a l k e l l e t t e l t á v o l í tan i (Bessemer, Siemens-Martin s t b .)

^-^^0

s = pengevatsrij K ö e s z lit iiiö k

b ^ m ag k c

j= iz iljn >

íe n g ö v á i'k o n v b ó l

íl- ? = cen g í

u e n g / E ii líu ltL ira i.

O o—t b s v

J

u tán i I a )

SziaonyhAG^/ p g a n csb ó l { ‘l iszai KuUursi H ó d m e ro v s s a melvKöi<.ény -atiTib N. u ;ín ;ú 15

S s r ió s Í3t=n (tTsia; kultüra.J,(G.25x) S ze g vár-Tűzk ű v é s . KaliC 2 N. után

iO. 1 íi'ia n g y e ii k u iíü ra ) is z o d , .^.alicr N. jtá r.

4 js n g ö y a r lío r y i m gdonna j t , i; ;j (lengyel: kulf’j r a ) . D o rrb ay j uían

H e o lfí kari ta lap reko nstruált ré sz le t? L=böröi. ivalic- w. jt á n

R ií karoíírsc W '

(S e n g y e li K Liltijray. Z e n i ; ; .'árí'O n ','

U crr.b a/ J . jt5M

Tiszai, heroályj és iengysi; kultúra (késő neolit)

(Fülöp J.; Az ásíTHjjyi UTersanyagok története Hagyarcrszágon c- könyvéből, 23.o.)

Csb'.alDas e d en y fa rld O .Z x ) s nerpáiyi fcjllúra r.^vaao Jaióhaiyerc'. '■'.aiicr N. 'Jlan

V = vcí-ó u B svo 'iisié!'

V a s s a l a k é s ‘j o s o l v a s z i ó h s ly e k . v a s le r m e lő é s e lo s z t ó k ö z p o n to k , v a la m in ) v a s f e ld o t g o s ó hsiye!< 9 0 0 é s 1 2 4 0 k ö íö ’ l M a g y a ro rs ra g o n , H e c k e n a s í- N o v á líiV a s ta g h - Z o lta v után

A = Vas3í;, Z ^ t - Eisen£’.,'irlt Cf , M -

Cr.iitáí, C riiár IViecEér

T - Ton-.ijnl,

hrrer.

t vssS'Dlűk-lelönelv' A IiiimIííi Ii|ilisü cpivas2 [Qkem&nci' * Nviigű1-'niigyüra:szsg. olwasztÓK£m€t>cs O Vasvár; v3sleTinaló- és eloszt'jkőzrK'"'

-!• Vashesv K-Kovács. Koi'scs;. Kováci-ui'.-a. Kovács-szer r=VÍ6t>apiiiaka Kavásséds. Kovácsrüfák, F = Kovács-forrás, Kovácsbikfe forrás

^7. - Vfl:;S7.í.-/Í!lav M a g y a ro rs z á g m ai te r ü 'e lé r e e ső le lő h e ly e k ; Snprr.n Iván Sc|v;eVi.i Szskoi'v Ólr:iü.J Torr-örd k.N-.íe&falvc

Veler-i Viírtvá5zarvasK«r,cí Havazd C.-iaíicai'dük Veszprém Várpalota

V/y ^

Tát: Z,Tni árrl 1 Tokod POTIÜZ CSÓVBDorruny e»ftrvsskí

UppîiiV V.sfjna A £ÓS2>!'IS Döví^ry Felí.nkelöC'i'jriV Eoeliny (Borsnd'l Rjdabsnys

KurilvÁr Ki-nő nagaly SzuhaV) T-izs li-nolíi fgíírizög Jösvafo

4ggrcleK Tnínaöarakűni, ’ u'nn;;zcnt)aküb Gaiadrâ 5 ulü0 9 kó« araija Monok Tis?5l(ik KD'dosküt

O k le v e le s a d a t o k ; t;; Dédes V.lya KE<í ? i Rcikr.lvá-1 Nys'ka

tapasztott KeiTienoe'a

'% .52J>ké-e ocjíítt föld vörösre éuett löid

Im o lá i M p usú b u c a - k e r n e n o e rn e tsz e te , N o v á k i Gy. u tá n

Vastermelés és feldolgozás 900 és 1240 között

N y u g a t m a g y a r o r s z á g i v a s o lv a s z t ó m ű h e ly a la p r a jz a , X l - X il. sz. N o v á k i Gy. utián

■

^ D u p lq js z á m

^

.A terv az volt; h^>gy az.idén ■ iösszcsen három szám jderük meg lapunkból, niert szűkös, i.ahyaf^' lehetőségeink ennyit' engednek csupán v meg.

A ;

már megjelent márciusit kö-. vetve a második augusztús/.baiv a harmadik pedig vaía- ' jnikór az év vége felé. Aztán^ ; kiderült, hogy annyi érdeke? írás gyitlt össze a nyári szám- , hoz,;

hogy

a

szokásos

; szirnpla - lapszám terjédéímf; vkeretéit szétfeszítenék. Fel-l merült ezért a „dupla szám" gondolála. Csakhogy lapunk .technikai kivitele nemigen;fe^ : s z í lehetővé egy bizonyos óldalszám fölölL a terjedelem ; ■növelését. így „dupla szamai j helyett

inkább

,;kettőáf

szám"-ot jelentetünk; rríeg,;:

Barangolásunk Szatmárban és Máramarosban A z ii'lmült évi háTom széki út sik e rén felbu zd u lva, 2ü08-ban újra R o m á niát vettük célba, az e d d ig "e lfe le j tett" északi vidékeket. A la p e lv ü jík to vábbra is 37. volt, lio g y a lej^szebb v i dékeket és m ű em lékeket lÁthussák útitársaink. Talán sikerült is... .A hatnapos kirándulásra a Budapest:-Debrecen-NJyírábrány útvonalon indultunk el és a határt átlépve, Í! m i üiály tál van ke resj? tü 1ha 1ad va , észak-kelet felé m entünk egészen Mng\'károlyig, Hz az .Alföld perem én fek\"ő város büszkélkedi]<: a K árolyiak egykori várával, am ely ma kastéllyá átalakj't\'a m úzeum nak ad helyet, de ug}'£in;\kkor jelentős felújítási munkák is folynak benne. A város m ár 1335ben Viísártartási jog g al rendelkezett.^ A központjában épült vár, majd az ISOOas években romantikus stilusű várkas tély, köré épült és mára már 38.000 la kosú. A város az eg y k o ri Szahnár m e g y e .székhelye is volt, ezért itt áll a k o rábbi nicg}'eháza ^l90.'5-ben épült). A régebbi m egyeháziín d o lg o zo tt megy'ei aljegyzőként Kazinczy Ferenc. A vá

■azaz két lapszámot eg 5>’sz é r-, re: egy júniusit és egy au gusztust. .

.r;

Perssê éz is rizikós,: a nypm- i dai számla nyilván nagyobb; riés?:, dé ezt most beváUaljtik, mert el szerelnénk kerülni,, hogy túl sok leg^'eri az „elfekf v vo" írás a szerkesztőségi fió kok mélyén. Reméljük síké- ^ ^

az év végi lapszám iiiegje-

;tenféítésénekanyagi fedezetét

\ V é c s e y -h iz

rosban nagy piarista rendház és iskola volt. am elyben neves nyelvtudósunk, F év a y IVIiklós tanított. A kastély és parkjának m eg tek in tése után folytattuk uttinkat a k ö ze l ben fe k v ő m ai m egyeszékh elyre: Szatm árném etibe. Ez a majd 90.0ÜÜ lakosú, központjában m ég régies, de körül m o d e m épületekkel körü lvett, p e 2.sgő életű város m ár a 10. sz.-ban ism ert v o lt C astrum Z otlunar néven A tatárjárás teljesen elpusztította, m ajd IV . Béla újra te lep i tette a lakos ságot. 1535-ben a hazai reform áció e g y ik kö zp on tjává vált. Itt térített a n eves refoiTnátor D é v a i Bíró M árton 1646-ban R ákóczi G y ö r g y a városban tartotta a refon n átu sok zsinatát. Á 7 1703-ban in d u lt Rákóczi szabadság harc id e jén azon nal csatlakozott a fe jed ele m h ez és v é g ig kitartott m ellette. A z 1711-es békekötés után 23 sváb fa lut telep ítettek a város köré a K á r o ly i ak. P e tő fi itt járv'a, a n a gyk árolyi m e g y eb á lo n ism erte m eg feleségét S zen d rey Júliát. A város főterén áll a V écsey-h áz. Ebben a g ó tizá ló épület

beri írták alá 17J1. május 1-jcn a szat m ári békét. A fő té r d ís ze a katolÜicus pü sp ök i szék esegyház, a m e ly s 18. sz. u tolsó é v tized éb en 'Jpült, N em m essze tőle, a tér északi old alá n áll a ko rá b b i városházü, m a D acia-szálló. A szecessziós épiUet a Lech n er-íéle m agya ro s építési irán yzat e g y ik szép példája. A tér m ö g ö tti utcóban álJ az lin. "lá n c os tem p lo m ", a reforinátu sok klasszicista épülete (ép ü lt 17So-1807), N e v é t onrian kspta, h o g y az előtte le v ő teret lánccal vették k ö rül. Szom szédságában ál] n m ag y a r gim n áziu m . A várust ellia g y va m ég az A lfö ld p erem én halad tu jik és elértü k a Gutin-hűgységet, a m ely a K á rpá tok bel ső, vu lk á n i vonu latának része. K e m én y szerpentinüton kellett a h ágóra (984 m ) felkapaszkod n i, m ajd u g y a nígy leereszk td iu is, h og y k ö v e tk e ző m eg á lló n k h o z D eszérc ériünk. A g )'ó n yörű erd őb en v e ze tő 30 km-os szerpentinút n a g yo n kellem es élm én y t nyújtott valam ennyiü nknek. D esze nevezetes.scgei a m árantarosi kapuk. Stílusukban eltcrnek a

székülykapuktól és helvenJcént cso dás faragásoldíal díszítettek. A roma'n községben áll az o rtod ox Szt Pancaleon tateiTiplom, a m elyet 1710-ben ép ícL-ttek és ialffcrbhiiényei 1780-ból szár m aznak. A képi ábrázolásban dús bt’Ls() túr két reszre oszlik, a befárati, alacsony rész, m ajd a bclsó tér, a m e lyet a szen télytől e g y szép ikonosztáz választ el A hiújára t m ellett - jobbra -

nyának/ K in gán ak adta a várost és a körü lötte Ic-vő sóbányákat. A z első r o m ánokat p e d ig r v . (K u n ) L á s z ló tálcpítette idő, k ö zü lü k a D rágfi-család m a g )'a r nem ességet is kapott. A ro m án Bogdán vajda e k ö m y é k ró l in du lt M o ld v a m eghódítására. 1352' ben a vá ros szabad királyi vá ros ran got kapóit és m eg y es zé k h e ly lelt. A 16. sz.-lól E rd élyh ez került, d e 1773-

a p o k olb a jutó bű n ösök vannak; m u zu lm án törökök és protestáns n e m e tek stb. A szem b en le v ő falon a z üdvö/ült o rtod ox szenteket á brázolták D eszéről hamaroscui eljutottunk A.knasugatagra, ahol sznllásim k v o lt A M iU er-p a jízió kedvesc-n fo ga d o tt bennünket és kél épületebpn ham aro san m indenki ellie ly ezk ed h etetl. A családi vá lla lk ozás k iv á ló szerv'ezéssel és n a gjfszeríí va csorával Várta csoporh,u\kat. A sok m o s o ly g ó családtag

ban újra M a g y a ro rszá gh o z csatolták. A reform áció korán m egérm tette a várost. 1730-tól előbb piarista gininázuim , m ajd reform átus g im n áziu m és jog i akiidém ia is m ű k öd ö tt itt. A 17. sz.-tól a kelet felől b e v á n d o rló zsidók Itt találtak otthonra és 1910-re m ár a lakosság 45%-át alkották. A v á ros ek kor 6 zsin a g ó g á v a l ren d elk ezett (m á ra csupán e g y n a g y zsm agóga m aradt m eg ). 1860-ban itt alakult m eg a rom áii ku ltúregyesület. A 20. sz.-ban in m ű k ödött Rom árűa e g y ik leghii'hedöröm m el vett körü l bennünl<et. M a g a A kn a su gatag a m áram arosi tebb börtöne, a m ely b en M á rto n Áron hatalmas sótöm b e g y ik szélére tele pü sp ök is raboskodott. H e ly é n 1990 pült, valah a itt k o m o ly sóbányászát óta a kom m u n izm u s áldozatainak fo lyt. Ebből m ára m ár csak e g }’ kis m ú zeu m a m űködik. R eform átus tem plom a a főtér Iv item lék m aradt. A városk a tem plom a a központban fek zepén 14. sz.-i eredetű, és s.;ópL:: szik, m ellette a rendbe h ozott épület. Előtty két 1S4;'m od ern házban va g y 4-5 üziet, néhány lép ésre a rom án (o rto d o x ) tem plom , a m e ly h e z a területet a város adta. Kicsit tovább a fü rd ő és a n a gyszá lló. Sós fü rd őié régóta ne vezetes, a g y ó g y kezelést a szana tórium ok b iz to sítják. ja va részt m o zg á ss ze rvi b e tegségeket k e z e l nek a sós v íz z e l * A k ö vetk e ző napon M áram a-

es szabadságharcos emlékoszk'.'pa aK A régi piarista k o lostor 16. sz.-i épít m ény, d e átalakítva. A főtér d e': ré szén áll a városh áza és az e g y k o i i m e gyeh á z, va la m in t a tér közep én = szín liáz és v ig a d ó ugyancsak náí;\ szerüen karbantartott ép ü letei .A iVitérrűl n y íló utcában találtuk m eg a vá ros zsinagógáját - de sajnos n em sike rült bejutm.mk oda. A Kultúrpalota nagym éretű, a szecessziót id é z ő ép ü let, am elyben a v á ro s könyvtara is ta lálható. A m áram arosszigetí séla után Petrován és F els ővis on át Borsára, il letve Borsa Füredre ve ze te tt utunk. A Borsa, ille tv e a V is ó vö lgy é b en , m a gas, z ö ld h e gy e k k ö zö tt k apaszkodott fC‘l aulób u szim k a kb. 22.0Ü0 lakosú városkába és a h o z z á csatlakozó Udülőlelep re. A telep ről n a gyszerű kilá tás n yílt a V isó v ö lg y é re , és a tem ető ben találtuk a z ép p en felújítás alatt ál ló fatem plom ot.. M a g a a bányaváros réz-, cink- és ó lo m b á n y á iró l v o lt ne vezetes, m íg fü rd őtele p é n ek szénsa vas-vasas v iz e em észtő s ze rvi b e te g

rosszigetre vitt autóbuszunk. A z e g y k o ri m egye szék h ely ma határm enh k isvá ros a z Iza és a R ó na fo lyócsk ák ál tal körü lvett fél ségek g y ó g y ítá sá t szolgálta. A rövid szigeten. Első ok szem lélődés utáni visszaútban a leveles em lítése v is ó v ö lg y i M ajszin b an tartottunk p i m ég a l l . sz.-ból henőt, ahol az o rszá gú t m ellett eg y Máramarossziget. A z egyetJen mcgmaradl zsinagóga

m w -.

va ló. IV. Béla lá nagyszerűen karbantartott szép ro-

m

.

M

.M llU ú Z E jfM U N K

A Bakonyban 1 9 i? -b er fe d e zte fei MeinJiardt V ilm os bányam érnök s z ó iik vita tá s közb en a z Ú rkút község hatá rában fe k v ő Csárda-lnegyi m an gánérc leluhelvEft. Ennek nyom án otf m ár ].9 ]8 -b jn m eg in d u ltak a későbbi term e lést leh etővé tévő bányDSzali m unkák, 90 év\’el ezelőtt K ésőbb a térségben újabb bányanyitások, ercelőkcszitési és más fejlesztések lörlén tek, m iv e l otr E urópa e g v ik k g nagyobb m angánérc telep ét találták mc-g. Ú g y vélem , é r dem es visszatekincűni e jelen leg is m ű k öd ő bánya soksr.or viszontagságus, d e sikerekkel is járó 90 éves múlLjára, valam int al-ihoz kapcsolódóan az érc m an gáji tartal m ának értékes színiem ként, elt'kti'olit-m angán J'oí-májábnntöi-tént k in y e r é s é r e -tö b b szem p on tb ól a v ilá g s z ín v o nalat is elérőén - v é g z e tt kutatási ered m én yek re is kitér ve. U tób bi és m ás K + F m unkákban jóm a ga m is reszt vetlem, íg y e cikkem ben saját tapasztalataim ról, élm ényeim ról is bcszámoLhatük, 1. ábra Ú tkú l, Csárdahegy

A bányászat története A z úrkúti érc felfedezésétől a II. világháború végégig /1917-1945/ A m a n g á n é r c e t 1917 A u gu sztu s 16-án y é J ctlcn itl találta m e g M e ii^ jia r d t V ilm o s b á n y a m é r n ö k . Ú r k ú t k ö z e lé b e n , e g y s ié n k u t a tá s i’a t e le p ít e t i lűjtakna hajtása so rá n . A z 191S-tól

in te n z ív e b b e n

m e g k e z d e tt

k é s zle tk u ta ta s i

és

rriác te v é k ű n y s é g e k veszettek v é g ü l is a k ö z e li C s á r d a -h e g y i oxidi.is / fő le g M j'iO : ta rta lm ú / m a n g á n é rc te le p k ü l s z ín i ie r m e lé s b e v o n á s á h u z . M e g e m lít e n d ő , h ó g y a fe ls z í ni k ib u k k a n á a n á l ta lá lt ércet, a m e ly e t „ fe k e t e k ő iit'k " n e v e z t e k , a fa z e k a s o k m á r r é g ó ta h a s zn á ltá k z o m á n c o z á s h.oz, a lP ..-1 9 .szá za d b a n p o ciig valós,7.ín ú !eg a d a lé k k é n t a k ö z e li k is lő d i v a s h á m o rb a n is

A z érc fe lfed ezése az akkori I világháború^ id ő szak ban /és később is / ren d kívü l n a gy lelentőségű vo lt hadá sza ti szem p on tb ól a közp onti hatalm ak rcbzére- A kcnábbi b é k e id i^ e n u gyan is az O sztrá k -M agya r M onarchia, sőt N ém eto rszá g is csaknem telje.s m an gánérc szükségleIct az olaszor.szági Tries7t m elletti S ervolából ízero zte bi: Azonban,, mint ism eretes, 1915-ben a M onarchia az olasz trónt m egnyitására k én yszen ilt, m ert O la szország m eg sz eg v e a v e le kötött szerződést, váratlanu l hadat üzent Becsnek az antant-hatalm ak területi ígéretére / p l D él-Tirol./. / K a p csoló d ó történetem- A sors ú g y hozta,, hog}' „császári cs k irá ly i" m a g y a r sorkatonaként édosapam is harcolt n i olasz frontokon, ahonnan sebesülése m ajd logsága után csak 1917-ben lérhetett har.a Talán e harcok részben a m an gánérchez v a ló tioz^zájutisért is folytak?/ A csárdahogyi bányáazkodást a k ezd eti évek ben nagym értekben a ka dá lyozták az l. világháború k ö zis m erten k e d v ező tle n befe|czése és vesr.teségei m ellett a he lyi szállítási, vízk ie m elés i stb p rob lém á k és vélhetően leginkább a pén zforrások hiánya A z id ő b en a környék legn a gyob b u radalm ának birtokosa g r ó f Z ichy Béla v o lt ö bízta m eg M cin h a rd t V ilm ost az Ú rkút körzeti szénku tatással a szeszgyái'ak szénhiánya miatt. N4einhaidt.Si.en helyett azonban m angánt talált A g r ó f tanácsadóira liallgatva e lv ile g tám ogatta a lelő h ely tennelésbe vonását, de a beruházáshoz szükseges pénzeket nem nidta biztosit.^-

m

ni P é n z ü g y ile g d ö n tő fo rd u la tot h ozott, h o g y a b u da pes ti K o h n er B anldiáz javaslatára 1921-ben részv’énytársaságot alapítottak alacsony, állítólag 20 ezer p e n g ő n y i alap tőkével, amel^'et 1926-ban 1 m illió p e n g ő re em eltek. Főbb részvén yesek voltak: D eutsche Bank 51 % , g r ó f Z ich y Béla 27%, m a g y a r Á ltalán os K őszén b án yá k 11%, .. K oh n er Bankház 4%. Ez n yilvá n v a lóa n n a gyb an elősegítette, hog\' m eg kezd h ették a rendszeres csárd ah egyi küUcjtést, és m e g építhették 1923-25 között az ércm osásos d ilsító m ú vet, a csap ad ék víz összegyűjtésére ille tv e a vízellátásra s z o lg á ló vö lg y z á ró g á la t Ennek v íz z á r ó k épessége azonban nem b izo n y u lt m egfelelőn ek. A vízellátást végi.il is a z Ajkai Kőszénb ánya A rm jji aknájábuUi létesített sziva ttyú telep ből biztosították. íg y 1926-ban le h ető vé vált, h o g y a csárda h egy i ércet osztályozással é^ mosással dúsítsák. A g a z dasági i.'álsággal osszcFiiggő értékesítési nehézségek, sztrájkok és m ás piu blém ák miatt 1930-ban a term elés le áll! Fbben az időszakban v e v ő k é n t szerep elt pl 1924-ben a ném et Eisenindustrie cég és 192ó-ban a d ió sg y ő ri nagyo lv a s ztó / lO e z e r tonna körüli rendeléssel / M e g em líte n dő, h o g y 1963-1979 között ism ét term eltek úgv-ncvezett vasas m an gánércet kú lfeilésben a C sárda-h egyen , am ely jelen leg term észetvéd elm i terület, (l.á b ra , / l / ) E g y m ásik, jobb m in őségű ércet taitalm a zó úrkiUi te rületen létesített és később b ő vített kutatóaknából a ter m elés 1935-ben indult újból cl. M íg a C snrdn-hegyi dú sí tott érc M n tartalma m ax im u m 35% vo lt, a z eli5bbi aknr.i dú sítm án ya 44-45%-ot is elért A fő részvén y es Deutsche Bank azonban, kételyei m iatt, en nek ellen ére sem akarta m egtartani érd ekeltségét H erm ann G ö h n n g , a h itle n N é m etország ism ert politikusa, az id ő b en lég ü g yi m in iszter és b irod alm i marsall, elő b b ih ez nem járult h o zzá / n y il vá n valóa n a ném et hadiiparban ö tv ö z ő k é n t nclkü lözh etetlcn h iá n y zó m angán források biztosítása m iatt ,/ Ú g y intézkedett, h o g y a D eutsche bank rés zv én y ein ek 95%-át adja ál e g y ném et k o h óvá lla latokb ól álJó tőkéscsoport nak, e zek k épviselőjének továbbra is a bankot tekintve. íg y került sor 194U-bcn 3,5 m illió torma é rv a g y o n ra új nagyszabású Icvvek kid olgozására, 32 m illió p en gős knltséekerettcl, 1946, évi b eiq o zé ssc l l940-bon h elyezték

M ú z E il^ t u N já

ban./ Később a m ag y a r bányaigazgatói kinevezések sokáig - m int szerte a z országban - polidlcai szem pontok szerint történtek^ olj'an vezetőkkel, aiűk korábban vagy- „mellékc*scn" párthtkárok voltak. H osszii évek ig vo lt 1952-től bányaigazgatű R ieger M árton bányatechnil'njs, 1945-től 1952ig körletaknász - aki a hírek szerint jó vezetőnek bizonyult. M ögöttü k persze m in d ég ott voltak a jó felkészültségű m ű szakiak, élükön a lom ém ök kel. A z általam ismert, velem munkakapcsolatban v o lt íőm ém ök ök közül itt em lítem m eg dr. Fekete Sándor ne^'ét, aki később a Bányászati Kuta tó Intézet neves főosztályvezetője lett. V issza térve a tárg)'a lt időszak k ezd etére 1945-ben az I. és a n . akna m ű k ödött, a n a p i term elés m axim u m 50Ü toi-ma v o lt,a z ö s s zlé ts zá m 237 fő. A l i i aknát 1952-benhe ly ezté k ü zem b e 1962-ben felújították a z ércdúsítót 1953-ban teszik ism ertté a bányászati kutatások a je lentős készletű új crcLípust, a karbonátos m angánércei /erre később m é g részletesen kitérek/. E zt adalékként M n dús nyersvasként kohósították A dúsított 1 osztályú /N'tn=40-42%/ ércből íű leg a D ió s g y ő ri Vatm.ű kohóiban n a g yo b b karbontartalm ú ún. ferrom angán-karburét gyártiíttak. U gy a n a k k o r a dú sított ércből többnyu't* lobb m inőségű szovjet im portérccel k e v e rv e nagyobb mangántartalm ú /Ivín 70% körü l/ íerrom angán-szüraftiné acélöt^'özS gyártása is fo ly t alum inotcrm iku s redu k cióval a vo lt /Q ualital elő d vá lla lat / Fém term ia Vállalatnál Itt annak fejlesztésével, m ajd 1957-tŐl a m agn éziu m kísérleti gyártás beindításával jóm a ga m is foglalkoztam / l/ . M in d k é t ércféleség term elése döntően a kohászat ig én y e ilő l fü ggött. /1979-től é v i 45 ezer tonna exporttal sikerült a k om p en zá ció a bányának./ Itt kel] kitérni arra, hu gy a z úrkúti bányaü zem - illeti'e em lített k örn yékb éli - ü ze m e i urkúti központtal. M a n gánérc M ű elnOTezéssel, m ű vi igazgatással es clszámol.vssal, 1964-1994 között a z O rszágos Érc- és Asványbán^^ák eg y ik M ű ve -k é n t m űködött. A többi ilyen M ű központjai p.í. 1980 körü l rilii^vórö.sváron, G yöngyösf.'ros’ ibíLn, Recsken, Egerben, R u dabányán és M á d o ii voltak /I / A 2 országos vállalatot /.M űveket/ irán^ntó k ö zp on t és ig a z gatósága /aliol 1977-89 koziitt terúleti főm cTnökként jó m a g a m is d o lg o zta m / a budapesti széW iázban v o lt /je len leg A n d rá ssy út 126. / A z Or.szágos Érc- és Á s v á n y b á nyák / O É A / p l. 1986-ban stabil, joved clm .ezöh elyzetb en m in tegy 6000 fős létszám m al m űködött, 8 földalatti b á n ya ü zem m el, 21 külfejtéssel., 23 előkészítő ü zc m ire l, 3.T telep h ellyel. É^-ente m in le g y 4 m illió tonna bányanyers a n yagot term eltek ki, a m e ly n e k 90 %-át tovább finoniították/pl. m észk övet m ikroőrlem én yek re. kaolint L^zapolással/ A több mii-il 200 féle term ék b e lfö ld i értékesítése 2,1 m illiárd Ft-ot, az e xport 240 m illió Ft-ot tett ki. A k k o riban m ár csak Ú rkúlon term eltek ki ércet, a rudabányai vasércbányát, a recski rezércbányát, a gyön gyü soroszi őlom -cinkércbányát a korábbi jâzdaságtalan Idterm elésre h iv a tk o zva bezárták. A z O IÍÁ 1964-94 között 30 éves fennállása alatt jelentősen hozzájái-ult ahhoz, h o g y ha zánk bányászata a trianoni cs II. világháború s veszte-^ég ek után nagym értékb(?n fellendüljön Talán k-ívesen tu^.1ják, h o g y n trianon i békediktátu m következtében M a A II. világháború utáni évek /1946-tól / g y a ro rszá g űivesztette ércbányáinak 9ö,3 %-át, csupán a M iv el az úrkúti bánya ném.et tulajdon volt, ).946-ban n fenti ércbám/înk m aradlak m eg, aranybányáij-ikból eg^y Szovjet-unió birtokába m ent át és csak 1952-ben aJtál-; át a sem . A z O E A 1994-ben csőd h elyzetb e kerxilt, ezért azt m agya r állam nak A b.ínya igazgalója 194íí-.t1 között jog u tód nélkül m egszüntették, erről is szóló cikkem ből Urnnszky R u d o lf volt, aki korábban beos’/.tolt m érnökként /4/ kik övetk ezteth etően bizon yára nem „külső, ell'iárítd o lgo zott Ligyai-iott /2 / . A tényloge.í> vezetés .izonban 1952- hatatlan." okok m iatt, Később p riv a tizá lva kivált, m e g fo lg orosz kézben v o lt / 1947-4.S-ban példá-al a.: Lsmeretlen gya tk o zo tt szatnű u tód üzem ei, közöttü k az úrkiiti, jelen végzettségű V .I.M a r k o v ezredes volt ve zériga zga tói i'ang- leg is eredm enyesen m űködnek. ü z a n b e a m ásod ik term eloaknát, az ércdúsítót- p e d ig 1927 után -1944-ben b ővítették . A z érc leg n a g y ob b részét K ém etoi'szágba szállították. M a g y a ro rszá g o n n agyobb felhasznáJók vo lta k /itt is fő leg hadiip ari célokra/; D iósgyőr, a W eiss M a n fré d gyár, a M Á V A C . A z úrkúti bán yíiü zem et a íl. vilá gh á b orú idején h a d iü ze m m é nyílvám tották. E g y ik tidat szerint tijrm elése 1925-1945 k ö zött évi 1? e zer tonnáról 30 ezer tonr\ára em elk ed ett V élh ető en elő b b i szám ok esetleg jelentősen eltérhetnek a té nyéktől, a ki tudja m ily e n ném et befolyásolás ille tv e érckiszLÍllítások m iatt.) Szándfcner A rth u r o k leve les bányam ér nök, abban az időben b á n ya iga zga tó, sokat elm on dott ne kem ürküti élm én y eib ő l A N e h é zip a ri M in isztériu m iUelékcs füm ém ökekénL 1966-tól került velem , m int kutatóniém ukktil, rendszeres mvm kakapcsolatba, é rc fe ld o lg o zás tcmaban. T ö b b ek k ö zö tt em lítette, h o g y a ném etek 1944-ben, a ■;;r;o\'jet cia p a tok k ö ze led tév el m egkísérelték ál' úrkűh b á n yaü zem ei ille tv e fontosabb részlegeit lesze relni \ a gy legalábbis m űködésk éptelenné term i. E z t azon ban sikerült m .egakadáiyoziú. Szandtnev A rth u r .szakmai tovéken ysege jelentőfinek tekinthető nem csak e bánya,, hanem később a m in isztéri umban, a z orszá go s crcbányászat vonatkozásában is Ezért „illik '' itt róla legaláb b néhány m ondatban m e g e m lékezni, velem történt beszélgetesei és más források /2/ iilapján Égj- n ém eto rszá gi egyetc-mcn v é g e z te bányam ernoki tainjlm ánynif és a n y a n y e lvi szinten b eszélt ném etül. F.z n y ilvá n va lóa n jelentősen elősegíthette a n ém et torészvén yesekk ei v a ló kapcsolaitartást, de azt is, iio g y 194J-45bon sikerűit elkerülni a bánya em líteti ném etek általi tönkretételét. M iu tán M e m h a rd t V'ümof- a mangáne'rc kul-atnsait bL-fei'ezte, a z ürküti b án yaiizem igaTgatóia 1922lö l 1931 -lg M ichaehs R u d o lí ok leveles bányam érnök lett. Igazgatósága alatt Szán dtner A rth u r l927-2S-ig telvigyázókéTit d o lgo zn lt, m ajd 1928-35 k ö zö tt beos/lo tl hányaQKTnökként. F beos7.tá.sát 1946-tól, a bánya szovjet b irtok b a vételével m egí?züntetlék A z akkori politika s z e n n tc g y J:ülíöldi érdekeltségű cég vt.'zetője nem m aradhatott m eg korábbi funkciójában. Ennek ellen ére nvu gdíjb a vo n u lá sáig hűen szolgálta az ércbányászatot. A z 1970-es évek c-lején him y t el V ele, m int a N e h é zip a ri M in isztériu m d e legált k ép v iselő jéve l 1966 januárjában e g y .hónapot töltöt tem el az akkori cseiiszlovák iai B esztercebányán a z úrkúti ercbi")! eiektrolil-in an gán elilallítábára vü n a tk ozó üzem.i kísérletek kapcsán /erről m é g lesz sí:ó / ott nem csak iz a b n a ila g jelentős, hanem em b erileg i.s jól együ ttm űködőy segítők ész eg y én iség k én t ism ertem raeg. A szakiro dalom ban viszcínt alig talá lkozom a n e vév el, m éltatásával p e d ig egyáltaláb an nem ; ezért is tértem ki rá jelen írásom ban c néhány sorban. Itt keU m egem líten i, h o g y a Bakonyban a Z irctől délre íe k v ő E p iénybcn is to ly t \'iszonylag .kisebb m en n yiség ben OYidos m angánérc b án yászai 1973-tg, a készlet kim e rüléséig Itt a term elést a Rim am urányi-Saigótarjáni v a s m ű Rt 1932-ben indította m eg előbb külsr.úii, m ajd 194.1tól m é ly m ú v e lé s s e l.

ü l kú l lérségcbefi az eddLgl 90 iv e ? bán.yászlsodiós jdterm elt érc ö sizes m en n yisége a becslések szerűit S/5*9 inillió tcruia. A jz egyilf. Lníemetes cég-adatlap szeririt jelen leg a privatizáli órkú-ti bánya eL ievesést M a n gá n K ft, bó-
A z úrkúti érc jeUeinzoi A M agyîr Bányá:-;zaii és Földtani H iv a ta l / va lószín ű leg 2004-ig t e ije d ő / adatai szerint Ú rk ú t térségében 79,73 mtUió tonna nyilváiatartctt fö ld ta n i m an gánérc va g y o n van- A z ipari va g y o n 3,1 m illió tom ia, a m e ly átlag 11,86 % Mn-t, 14,11 % Fe-t, 30,17% S iO ;-t tartalm az. K ü lö n a?. o\idos m an gánérc n yilvá n tartott n^ménybeLi fö ld ta n i v a g y o na 3 raillió tonna, a k arbonátos m an gá n ércé 7,6 m illió ton na D l ism eretcsségi kategónában. A k iterm elh ető trcvng y ó n d ö n lő része a jelen legi ü rk iiti bánya területien iUet-ve k özelében található. A kiterm elés gazdaságossága m ajd a bányaterm ék ipari fe ld o lg o zh a tó sá ga /m ilreva lósága / szám os, itt nem részletezh ető tén y ez ő tő l fü g g . Példaként azonban m eg em lítem , h o g y a g y en g éb b m inőségű / M n kisebb m in t 18-20 % / m an gánércek bányászata illet^'e az érc fe ld o lg o zá sa sok országb an az 1940-es év e k tő l vált gazdaságossá, a m ik o r b e v e ze tté k a z ek-ktrolit-m angángyártást. N e m z e tk ö z i összehasoiilításban a z úrkúti m an gánérc v a g y o n a vil.ág^n,szonylatban is jelen tős S.-IO. he ly et foglalja el, a z eu róp a i készletek et tekint\ê Ukrajna és G rúzia után a 3. h e ly e t foglalja el. FÖldraj?-i helvzetüixk is k e d vező, m iv e l a N y u g a t-e u ró p a i o rszá go k b a n lúncs szá m ottevő ily e n ércelőfordu lás. K oh ászati célokra alkalm as jobb m in őségű m an gán ércet m ár csak Európán kívü li o r szágokban term elnek /5/. E z adhat m ag y a rá za tot arra, m iért használnak fel e g y r e több g y en g éb b m m őséjjű m an gánércet alapanyagkén.t. Fentiek eg y b e n a zt jelzik, h o g y az ú rkúti érc akkor lei'me ig a zá n piac- ille tv e e x p o rt képes, ha abból n a g y o b b M n tartalm ú dúsítm áJiyt tudná nak előállítan i. A karbonátos érc o,\idációíából k eletk ezeit a gy a g o s te lepet a lkotó réteges, gu m ós, 24'28 % A^n tartalm ú oxid os / fő le g M nO s alakban / m an gánérccel - keverőkaros /excelsior m osobcren dezéssel koptató-m osasos eljárás sal - e d d ig m3,xim um 44-45 % [vtn-t értek el. P rób álk ozta k v e g y i dúsítással is /jóm agam is/, d e e z sem ere d m én y e zett ip a rilag gazd a sá gos m egold ást.

E red m én yesek vo lta k vis zo n t a zok a Idsérletek, am e ly ek k ö zvetlen ü l úrkúti karbonátos, m an gánércből fém ei.ektrolit-m sngán eloállítáaá.f'a irányulták A tová b b ia k ban ezek et ism ertetem ,

Á fém M n eloálliíásáról F ém M n -t elsőként Johann G ottlieb G alm /1745-181?!/ á llított e lő felh evített b a m a k ő /M n O z/ és s^én keverék é ből, Jelentősebb m cn n jaségű ip á n gyurtá.5a az 1930-as é v ek től k e zd ő d ö tt m e g /oJutermLkus eljárassa! 85-Rfl% tisztaságú fém M n / . A z U S A -b án ás a v o lt Sr-uvjetimióban p á rh u za m os kutatások ered m én yek én t M n S O j o ld a t ele k fro lízis éve i 99,9 % M n tartalm ú ú gyn evezett elektro lit-m angánt sikerült előallítím i, m ajd ,gyártani az 1940-t'S é v e k elején A jó m in őség ű é rclelőh ely ek kim erülése illetv'o hiánya miat-t fő le g az Ü SA-ban, ahol szinten jelentős, a h a za ih oz hason ló o xid os ás karbonátos Ivin-érclelőhely van, m ár as 1930-as év ek b en kiterjedt, titkos kutatásokat v é g e z te k a g y e n g é b b m in őségű /kö zöttü k o xid os/ ércel'.ból a straté g ia i jelen tőségű „ h a d ifé in ", a m angán lány eresére. M á r az 1940-es é v e k elején m -jgépítették a kísérleti elek trolízis ü ze m e t / m ajd a Szovjetu n iób an is / . Később több teclm oló g ia í fejlesztésnek k ö szön h etően a g y á rtott fém ars is csökkent. A B ou lder C ity-b en / U S A / létesített It/ n a p tel jesítm ényű kísérleti ü zem fo lya m ata it a 2,ábra s z e m lé lu ti E g v re n agyobb, több e zer, tízezer tonna M n fém kapa-

C H O \RetíuhálcLí |

f

/

\Ü lepitő J3orr

‘í

Glhat

jC r l

Darr irôj'áfr

M tddó

Ó idat

0/J^t ■Szul!‘i^c;apadéA ■feJ-Oi. -Lsvegc

I Jző rés I r~ ~ ^

I

~V

,

íc g iá j-

T

>

.

[£iehl-r'oUztii I

Mn

Anniit

i h ^ tát

I

\c é n iri fu gálá7\ _A Mcgnezturr.sa

2. áliia A Doulítet -Cil-ben m ditötlőkísórleti iizem fiilyaniáláliTájki

citásü üzemtik ép ü lték a Szo^'jeh.inióban/Cseliszlováki'ábaii, ci7. U SA-baii, a D él-A fi'ik a i Köztársaságban, Japáiv ban stb. A z eltíktrolit-m angán tisztasága következtéb en eg y re keresettebb cikké vált, fő le g a sav- és höálló acél gj'ártásában /ahol pl. a N i-t h elyettesíti/, továbbá a speciális /pl. m ágneses/ s sínes fém -öb/özetek előánításában, a hír adás tecl-uiikában stb. /6/.

gán (II)-k arb o n át (M n C O s) gyártásánál a Ivín forrás szin tén M n (II)-s zu lfá t. A m angánt m int létfontosságú m ik ro elem et egjo-e inkább alkalm azzák hu m án célokra hazánk ban is, gon d olju n k például a Déres-cseppre, a m e ly szintén tartalm az m angánt. A vilá g N 'ín-vegyület felhasználási trendje n ö v e k v ő , becsülhetően é v i több s zá ze ze r tonna nagyságren dű . A legn a gyobb term elő Európában B elgi um, a v ilá g o n p e d ig az U SA.

A M n-ve gyűl etek előállításáról

Kutatások fém M n és M n-vegyülelek előállítására úrkúti ércből

A további k ü lfö ld i k ísérletek a gyen géb b /fizikai m od szerekJoil általában n em dú sítható/ m inőségű ércek fe l dolgozására szintén a z elek trolízises teclm ológia létjogosu]tságát Igazolták, n tég p e d ig elektrolit m an gán-dtoxid / MnO:/,. m ű-barnakü gy á rlá sá iioz. Ez szintéTi tisztán ál lítható elő', elsó'sorban szá ra zelem -gyártásh oz /depolarizátorkénL/, fern tgyá rtá si katalizáior-g>-ártási, g^'ógyízerip a ri, ve g y ip a ri célokra |ó áron értékesíthető, a v ilá g piacon keresett dk k . Term elésében, a korábbi ad a tok szerint, világelsők; Ja pán, C S A , A usztrália. ^4indkét ele k trolízisen a lap id ó tech nológia előnye, h o g y zárt rendszerű, elek trolízis közbí'n az érc feltárásá hoz / M n kioldásáh oz/ szüksége.s kénsav az anodun „aufomatikusan ' regen eráló d ik , abból csak kis pótlás izükséges. A vilá gon liign agyob b m en n yiségben előálKtott mangán.-vegyület - fig y e le m b e v é v e , h o g y interm ed ier is - a m an gán’{ Il)-e zu ifá t (MnSOjJ, a m e ly az oxid os érccel szem ben red u k ció nélkü l k ö zvetlen ü l a karbonátos érc kénsavas oldásával k eletkezik . Ebből n y erik ki a kristá lyos iTiangán{lI)-szulíátot, a m e ly et állali takarm ány ada lékként /prem i:\ekhez/, n yom eie m es m ű ti'ágyák h oz stb. használnak fel. A közism ert, k ü lön b öző markanevnCi /m ankozeb, m aneb stb./ n övén y v éd ő -szerek , m án-

3, Ábra Anúdsziikrény anóddal és P V C !<«rctes accikatód

K arbon átos m angánércünk n é p g azd a sá g i jelentőségét felism erve, r ö v id d e l e lelő h ely m e^ a lá lá sa /1953/ után hasznosítására szám os hazai sza kin tézm én y, kutató v é g zett széleskörű tech nológiai kutatásokat. E zek i.smertetése m ég kivonatosan is kötetnyit, a részt\'evő kutatók, intézm cnyok felsorolása p e d ig old alakat töltene ki. tg>' k ö z lésük m eghaladná e cikk terjedelm i lehetőségeit. Már. kezd etben m egállapítható vo lt, h ogy a kü llold i tech n ológiák változatlan form ában nem alkalm azhatók az úrkúti ércre, ezért annak fe ld olgozá sá t v é g e re d m é n y ben m a g y a r kutatóknak kellett m egold an iu k. A. kutatá sok kezcleti stádium ai cs fontosabb ered m én yei a k ö vet kezők.

M n elektrolízis kísérletek A vilá gon kibányászott M n ércek m in tegy 90 %-át kohá szati cclolo-a, a többit különféle M n -vegyü letek előállítására használják fel. Ezt kellett tehát hgyelem b e venniü k m ár k o rábban 13 a kutatóknak a karbonátos l^/In érc feldolgozására irányTjló kísérleteiknél. V iszont m ár kezdetben kidenilt, h og y ez az ércfajta a m an gánliord ozó rodokrozit ásvány (MiiCO;^,) kicsi, néhány m ikronos kristálym érete nriatt fiz i kai m ódszerekkel gazdaságosan nem dúsítliato- Ezután

pixibálkcztak vegyi düsíttíssaJ. is, de kohásza hl célola-a s lk a liims d ű s ím iá n y t nein 5j.keruit elöáliitani, v iszont értékes M n veg>-ülő tekét sikerü lt, a m ire m ég Idtérek. A k o d vo ző k u ifíild i ered m én y ek h ű ére a fig y e le m e g y * ve inkább az clekti'olízissel történő fé m M n k in yerési tecíinolÓRTára irán yu lt. A z erre v o n a tk o zó úttörő hazai la b o ratórium i kíscrlettík a iVíiskold N e h é z ip a r i M ű szaki E gyetem F ém kohászati Tan székén k e zd ő d tek a z 1950-es é v e k k ö zfp ú n , a Ta n szék akkori vezető je, a m ár elhunyt th'. H o rv á th Z o ltá n professîor irányítása m ellett. /Érdc* k'is tém abeli „ e g y e z é s ” , h o g y tőle, a z általain nagyon tih£tt'Ic p ro fes szo ro m tó l a z időben kaptam m eg a ferrom angán gyártásra vo n a tk o zó, í í í m ajd i£ÍC5 oredméiuiyt-I m e g v é d e tt d ip lo m a terv fe ld d aíom a i / A tanszéki kísérletek és az U S A -b eli Bureau o í M in es kísérleti ü zem éről / I 9 i i és 1940/ készült jelentés fig y e le m b e v é te lé v e l a F ém ip a ri K u tató In tézetb en /a Fém ku tban/ dr. Fekete L á s z ló oki. k o h óm érn ök k el a z 1960-as é v e k első feléb en v é g e z tü n k n a g yla b o ra tó n iim i kísérlete ket. Esek részleteiről e g y korábbi cikkem ben szám oltam be / ! / L én yegü k a k ö v e tk e ző volt: A Ivín elektroiizi.'icné! a k ö vetk ező bruttó reakció ját sz ó d ik le: 2í\4nS04+2H20 = 2îIv^-2 H 2 SO 4+ Ü 2 A M n az utolsó lem a Z n után, a m e ly et vizes old atból m ég le lehet választani /n orm ál ele k h ó d p o ten ciá lja 25 ‘C hőm érsék leten -1..I V / A liért, h o g y a ka tódon m inél kevesebb Ha va ljo fi le, v a g y is m in él n a gyo b b le g y e n a z árain hatásfok, a z elektroli/Jou ú g y kell v e zc tiii. h o g y elektródp oten ciálja a legnegativabb . va g y is a z ei.ekh'olit pH -ja és a h id ro gé n túlfeszü ltség m inél n a g>ob b legyen . Előbbi k ö vcteln ién y diafragm ás kádban va iósíü ia tó m eg, ü h id ro g é n túlíeszü ltség p e d ig a p H m elle tt m ég szám os tén y ező tő l fü g g a z oldatban a s z e m iy e z ő k koncenhrációja, áram súrűség, hőm érséklet stb / A z an ód o n lev á ló o x ig é n / eg y b e n az M n O i/ m m im a lizálá sá t szolgálja, h o g y anyaga l®^ A g v e i ötvözötc Pb és felülete kb. fele a ka tódénak, e z z e l iiz áram sűrűség m e g d u p lá z ó d ik rajta. A n a g y laboratóriu m i / du pla, ham is fenekű, P V C bélésű, csőkígyób an áram ló v íz z e l h ú lött/ e le k tro lizá ló kád feszü ltsége 5,5 V , m a x i m ális á ra m fe lvétele 4Ü0 A v o lt A v á s z o n diafragm ás a n ódszekrén yek /17 d b / alsó nyílása g u m id u g ó segítsé g é v e l illeszk ed ett a „h a m is " fe n ék m e g fe le lő nyílásaiba /3.ábra/. íg y az a n ódtérb en lé v ő kénsavas an olit és a katódtérbon lé v ő k a t o lit . a h ová az ún. tápoldatot a d a go lják - k ü lön térfogatban h e ly e zk e d ik el. A 3. ábrán az a n ód és a P V C keretes acélUatód látliató az a iiód s ze k rén n ye l A 4. ábra az összeszerelt kád e g y részletét mutatja, fe lü l két o l dalán a ka tód iU etve az anódsínnel. A 5. ábrán látható a n a gyla b o ra tóriu m i elek trolízis ü ze m . A z elekh-olizáló kád fö lött a háttérben a z autom atikus p H s z a b á ly o zó reg iszti’áló m űszere látszik, jo b b o ld a lt fenn a kb. 200 l-es ólom b élésű tartály a. tá p o ld a l tárolására. A» táp oldatot v i lá gítógá zt atm oszféráb an kb. 550 °C -on red ukálva p ö rk ö lt karbonátos m an gá n érc / M n 18%/ kénsavas 3J\olittal va ló old ásával állítottuk elő. A szu lfid o k k a l és e g y é b a d a lé k okkal v é g z e tt ,,1’ú gtisztítá s" után leszű rt táp oldat kb. 40 g / l M n -t és 130 g / l {N l-U )2 3 0 v e t tartalm az. U tó b b in ö v e li az old at villa m o s v e ze tő k ép es ség é t és a p H táráshoz p u f fé rként hat. A kád a n ód teréből tá v o zó kénsavas a nolit / v é g lú g / 12 g / t M n -t tartalm azott /tehát a k a tod on e l m é le tile g le v á lt 40-12 g / l M n / . E g y éb jeU em zók; fajlagos e n erg ia fo gyasztás 12 k W h / k g , aram liatásfok 47%, a fé m tisztasága 99,9%. A z acél katód hajlifásával, 8 óra ele k tro lízis után 2-3 m m vastag rid e g „le p e r g ő " M n lem e zk ék old at felőH része a íé m le v á lá s Icristályos jelle g e o iia tt v i zuálisan érdes

A nagylaboTatórium i .kijiérleiekkfl elő állított 100 k g fém fúlliasználásáról több cég, k ö ztü k a C sep eli fé m m ű elism erően m ^ ilatk o zott. A 6 . ábra későbbi, az elek trolízis tovább iéi lesz tését e re d m é n y e ző kísérleteim sor:an előáliitott'M n elektrölit felőli fe liiletén c k 100-, .lOO-, ill. 3000-szeres nag)'ítá.sú.. ele k tron m ik roszk óp os felvetőiét mutatja,

Beszteji'cebányai üzemi elektrolízis kísérletek A sikere.'; n agy láb oj-alóriurjü kísérletek után k ézeiü ekv c v o lt i z eljárás g azdiisagossá gán a k és ipari m e g b íz h a tóságának ellen őrzése kísérleti ü zem i gyártással. A k i sebb kockázat m iattcélszen 'ín ek látszott m eg fe le lő k ü lfö l d i ü zem ít'lkutatása. Hz az akkori p olitik a i h elyzet; a n y u gati em b argó, a szocialista orszá go k k ö zö tt is szokásos tit k o lózá s m iatt sokáig icm é n y te lon n ok tűnt, de végiül m é g is ered m én n yel jártak ily en irányú próbálkozásaink. A C seh szkivák iavai kötött á lla m k ö zi szerződ és alapján a besztercebán yai ele k trolízis ü ze m b en 1966 január-febru árjában m egva lósu ül attak a z ü zem i kísérletek. A költsé g ek et 50-50 %-ban a N e h é zip a ri M in isztériu m és a k o h ó és G ép ip a ri .M inisztérium v is elte A kísérleteknél j F ém ku t-tcchnológia adaptálásánál szakértőként cs k.inzulensként dr. Fekete L á s z ló és jóm agatn vetK ink részt telefon on tartva a kapcsolatot egym ással és a Fém kuf ar..=litika i osztályá va l a vegv^’- izsgálatolaiál .A szerződ ésn ek m eg fe lelő e n a szü kséges 310 tniu-iLí. átlagosan 18,22% M n tartalm ú ürküti karbonátom ercct 0,2 m m -re ő rö lv e, zsákoltan szállítoLluk ki. A z arnerir;ai lec h n o ló giá tó l e lle rő en íg y red u k áló p ö rk ölés iiéik u li érccel vé g eztü k a kísérleteket. Ez eg y szerű b b n ek m u ta t kozott, u gya n a kkor rosszabb v o lt az oldás utáni z a g y szű rhet őségé. A besztercebán yai ü ze m akkor kisovce-sva b ovcei (14% M n tartalm ú) karbonátos M n ércet d o lg o z o tt tel elektrolízissel. A 0,8 toiina M n / n a p kapacitású kísérleti ü zem törzsfája a 7. ábrán látható, h z e lv ile g e g y e z ik a n a g y laboratóriu m i k ísérletein knél leírtakkal, ezért itt csu pá n az elek trolízis ü ze m i adatainak leírására szo rítk o zom ; A Sdb, egyen k én t 100 k g / n a p kapacitású elektrolizá ló kád d iafragm ás szerk ezelú . E g y -eg y kadban 20 db C r -N i acélból készült katód és 21 db 1% A g tartakiui Pb p e rfo rá lt /itt is az áram sű rűség növelésére/ anód van. A z ele k trolízisn él alka lm a zott áram erősség 7,S k A . a kádfeszu ltség 5,5 V , a z áram sűrűség a ka tódon 5 A/dm ^, az an ód o n 11 A / d m ^ volt. A ka tód okát naponta cserélték, a zok at a M n fe lü le ti oxidációjának m egakadályozására K2Cr;0-/ oldatba m ártották, m osták, szárították, m a jd a

4. áUJ'a KészJe! az osözeszürelí^ fie k n 'c liz iiú kádrCi

katódJeme?. g ép i hajlításával „paltjn tották le " róla a ri g y o n keresett barackpálinkái: /hoztam /, m ert az elekti-od eg, 2-3 mm vastag fém et. E ru táji a k a tód ot /szintén g é lízis sikerére rö vid es en koccinthatunk. H iszen az ő ércük pesítve/ p olírozták , zsírtalanították és ism ét felliasznál- kel, teclm ológiáju kkal sikeres v o lt a g y á rtá s. Jómagam és ták az elektiolürishez, Pa. anódtérbtTi 'keletkező kénsavas m ás m a g y a r illetékesek is íg y vélek edtek , ugyanakkor anolitot visszavezették a z őrö lt érc lú gzásáh oz A z SO 2 v iz s g a d ru k k h o z hasonló érzéssel gyak ran gon d oltam a r adagolás a fcm leválásra hat k e d v e z ő e n & m egk ö n n yíti a ra, m j lesz, ha nem lesz eredm én yes a kísérlet? M ert ez esetbén. vé g ű i is ü ze m ile g m egvalósíthatatlan, csupán lafém leszedését a ká lód ról , A k ü lföldi és h azai kísérleti adatok ism eretében sokah b o ra tőriu m i prób álk ozásoknak fogják teldnteni azt a azt goridolták, h o g y Besztercebányán m ár nem lesz k ü lö m unkát, a m ely et a kutató elő d ö k és jómagam, végeztü nk. nösebb gond a kísérleti k a m p á n y során Sajnos nem íg y N y o m a s z tó v o lt nem csak ez a felelősség, hanem az Í5, lett. A z iizem esítésnél több, sokszor elháríthatatlannak h o g y a z ü zem et /nem kis költségtérítésért/ m indössze tűnő akadály is jelentkezett. Ezekről általános tanulság- két h ón apra bocsátották rendelkezésűnkrckent eg y k o ri vaskohászattani p rofesszorom . Zsák V iktor, H a m a r kiderült, h o g y a csehszlovákiai kisovcegyakran em legetett „in telm ei"' jutottak eszem be, akinek sv a b o vc ei érccel szem b en az úrkúti M n -érc elektrolíziséj-e g yak orlah tudábáról (pl. ü zem za va r miatt „b e fa g y o tt" nem m in den ben felelt m e g a besztercebányai techno! ógia nagyo]va.S7tó ú jbóli ü zem beállítása) hallgató korom ban A prohlém áka t m enet közben, n a g y erőfeszítésekkel sike szinte csoda történeteket m eséllek. E g y ik ilyen „in telm e ' rült csak m egold aiú . Példaként e z e k közül a k ö v e tk e ző volt: „a gyakorlat, am i nem m e g y " Ehhez m ég h o zzá Eet ket em elem ki. Indu lásnál, január 4-en, az. é ic kénsa va.s lú gzása sor;úi te, h o g y s o k m m d e n t m eg Iphet tanulni az egyetem en, a lankön yvLkb cl. szakkönyi-ekből stb., de e g y kohás7nak a nem. íűLhstő oldókádban az űrküli érccel az exoterm re ü zem i gyak orlat is s z íik s é g e s . Ti. tém ában azonban, p l eg y akciók nem biztosítotlák íi szűréshez sr.űkségcs hőinérkorszerű amerikai (.izem ben, Ü2en'u gyak orlatot szerezni, sékletet. EbJiez járult m ég a szokatlan ul fagyos, téli hideü,, a m a szokásos ,,b egj'ak oiln trc'ning"-ekJiez hasonlóan, le- a szom széd os Tátrából (eziúduló havas széllel kísénê hei-etlen ^'olt Ú g y szintén az \folt a n yu ga ti techriológia EmiaU. a z a g y szűrése jelentősen lelássuk, ve szély eztetve teljes hazai adaptálá.sa is /ina m ar ludjnk, húg}' eseten g z olek tro lízis p rogra m bem du lását G yorsan m egoldás: ként ezelcnek is volta k hiányos.5agaik / .Hasonló h e ly z et kellett keresnünk, G őzn ek k ö zvetlen u í a kádba tortcní'í ben voltam egyéb k én t fiatal- m érn ök korom ban is Í9?S- b evezetése b izon y u lt m e g fe le lő m ódszern ek A z oleklrnban, apct ré-m term ia \/áliala.inál,.f,fcír-iérleti m a g n é zi lízis beindításánál azután ujabb g o n d o k jelentkeztek m ert a diafragm .ákal helven kén l elí'Ömték a rárakódr; u m kohó in dításakor./3/ ;J:_-;■ bcsztorcebányai probléTsiáfe-Sîekéitet^ ill csu- szultát-kri.stályok. M in t kidon'tettük, exuiek fő oka az volt, p.ín az 1966. január hn v'égói:g fcíílá Ki-küirieté.sem kezdeti h ogy a b eszierctb á n ya i rechnológiába ered etileg - ar napjait idézem fel, am ely a kísérleti gyártás legnehezebb a m erika itól eltérőién - nem iktattak be anol.itl.iűtést a M gii.lnszakára esett. S zállo d a i társam Szandtner A rthu r oki. N H j- M n hármas szultátsó eltávolítására. £ z í a problém át bányam érnök ôU, aki a N eh é zip a ri M in isztéru im d e le gált m eghatahnazottjakén l a csehszlovák és a m agyar lelsó'l:ib szintű partnerek közötLi koordinációt, kapcsolaitar tást intézire, az á llam k ö zi szerzrüdésnek m egfelelően . i:m ellett a kísérleti ere d m én y e k regisztrációjában is közreműküdütt. Engem „v á llo L i" Besztercebányán, szintén a Fcm kut szakértőjeként, dr. Fekete László oki. kohóm érnok. Ö korább,an a m iskolci NA-TE Fém kohászatlani Tan székének adjunktusaként: n a gyo n tisztelt tanárom vo lt és a Fém kutban, n yu gd íjb a vonulásáig, labor\'ezetőként d o lg o zo tt 15 éven át tart(> szakm ai egyiiiLm űkÖdesünk eredm én yekén t több /közü lü k e g v ik tucatnyi orszá g ban/ Ezabndahnaztatott találm ányunk is született. Ú g y tudo.m. az idén lesz kilen cven éves.. Fáléi-ve a besztercebányai kísérletokri;': m ár 196fí janu ár 2-án, B esztercebányára érkezésem és ottani szállodai eü ielyezk edésem után fe lvetten ’i a teleíonkapcs(?lato1 a S. ábra A n agj'laboralóriu n ii elklrolÍ7Ís iizem a Fém ipari Kutató k ö ze li üzem illetékes v e ze tő iv e l. Úg\' tudom ek kor érke ln lé íe (b e n zett m e g a szá llodá ba Szandtner A rthu r is. Január 3-án, am ikor vek* az ü zem b e érkeztem , a kí.sérletekiiez már p ro v izó rik u s kiegészítésekkel sikerült m egoldanu nk. A niinden berendezést elókészítettrck. Bem utatkozásunk, a ka tódon a M n leválásánál /pl. foltos visszao ld á ssa lk ísér h elyszín i szem le és a kísérleti p rog ra m m egbeszélése v e / , a leg iöb b g on d ot az elekl:r(.>lit C O és N'i szen n y ezői után m ár a k ö vetk e ző napra elő irá n yoztu k a kezdest Ku- i>kozták. Kóncentrácjóikal kolorim etrik u s g y o rs e le m ző tatöpartnei'cm , egyben a p rog ra m ü zem i tém afelelőse, a m ód s ze rem m el m enetközben ellenóri.ztem és azokat csehszlovák VViest M ilá n vegyé-szm érnök volt, aki a szü kség szerin t a lü gtiszlítássz.igorításával eltávolítottul':. veszprém i eg y etem en vég zett, íg y jó l bes/cí l:m agyarul. Ö F olyam atos ü zem ről lé-^'én szó, az illetéktísekkcl éjjel is te m in d v é g ig jól tudott v e lem együ ttm ű k ödn i, teclm ológiai lefonkapcsolatban vo lta m ÍI szállodából A z átm eneti n ehézsegek lek ü zdésére tett erőfeszítése kérdésekben m in d ig kikérte vélcm .ényem et, óa a különös sen kritikus helyz.etckben eg yiiltesen döntöttxink. Sok ink vé g ü l is sikerről jártak. 1966 lanuár 17.-re a fém levalas ü ze m i k ö zé p v e ze tő v e l, m unkással ném etü l beszéltem , tökeletes vo lt, íg y leh etővé v á ll a „m é rle g k ís c ric t" illeh. e m agyaru l senki sem beszélt /talán nem is akart?/. Jól is- i-i kísérlelek progra m szerű beindítása A z első heten a hét nierlék szakm ájukaf, barátságosak, optim isták voltak a/, kadra vo n alk ozta to tt átlagos áramJiatásfok 49,5%-ot ért credm én vek et illetően, kérdezték hoztam -e az akkor n,?.- ei. A legjob b hatáslolckal m ű k ö d ő ? kádnál 169 óra alatt

wm

w ^ rw

6. ábta A z ek-ktrulit-cnoiigán fe liiic fe különböziií n agyítású p íszlá zü cJekltonitükroszkóppal készitelt képeken

N^lOOx

N=30öx

734 kg tem et tom ieltü n k 54,3% áram hdtasfokkal. Beszlcri>’ bányán egyéb k én t ó t {jtbani crccel ez a z értek 50-52% volt. A z am erikai kísérleti ü zem b en az aram hatásfok 6065% /S5ÜÜ-900Ü k W h / t M n / v o ll Jobb evtídm ényükct vakim ilyen is m e re tle n / e s e tle g eltitkolt/ adalékiiak ti-ilajdomtottak. M e g je g y z e m , későbbi kísérleteim ben sikerrel próbáltam ki ilyen a d a lék o t a z áram hatasfok n övelésére /8/.továbbá eg y új, általunk szabadalinaztalű tt olektrüliz á ló berendezést is. B esztercebányán ez.után m ár za v a r m entesen folytathattu k a kísérleteket, íg y az e g y ik műsüak után a d o lg o z ó k által k e d v e lt , és korábban m ái kéri, általam h ozott barack p áiü ik á va l - m e g to ld v a azt e g y kis ..slig ovicá va l"- m egeléged éi-sel koccinthattunk az ered m ényekre. A term elt fém , m in im u m 99,9% M n tartalom mal. m eg íele lt a csehszlo\-ák s za b vá n y előírásainak. A kí sérleti program és a fé n ilerm ele s 1966. febru ár 28-ig a ter ve ka\ek m e g fe le lő e n m eg va lós u lt. A zárójelentés a beszterceb án ya i kísérleteket az aláb biak szerint értéklete/9/: „ M m d e n t összevet-ve a kísérletek a fe llép ett ü ze m za va rok ellenére is e re d m én y e sek vo lta k . B ebizon yosodoLt, h o g y a Fém ipari K u ta tó In tézetb en p ö rk ö lt érccel vé g ze tt iiagylaboTatórim ni kísérletek e re d m én y e i üi:em i m éret ben nyers érccel is real.izáll\atók, és úrkúti kaibonátos m an giín ércből lehet jó m m o sé gű fém et nyeiTU A kísérle tek p o zitív ered m én y ek én t kell tekinteni, h o g y az ü ze m z a v a ro k ellen ére 14,5 tonna jó m in őségű fé m e t tem ieltek E z a fé n im en n yis ég alap jáu l s z o lg á l a h azai ötvö/ési k í sérletek e lv é g z é s é i'ie k " A z ö fv ö z é s i kísérletek, a m ely ek et a K C M vá lla la to k és a V asipari K utató Intézet / V K Í/ v é g e z te k el, k ü lönösen a sa vá lló acélok gyártásáb an jártak sikerrel / lü / . A B esztercebányán elő á llított 14,5 t M n ön k öltsége - a cseh koronában m eg á lla p ílo tt ottani ráfordítások átszá m ításával, 1966. januári árakon - alacsonyabb vo lt /25.55S F t/t\ín /, m in t az e le k trolit l\4n akkori im p o rt ára /kb30.ÜOOFt/tM n/. A besztercebán yai e re d m én y e k jól é rz ék eliietö vá lto zást és o p tim izm u st vá ltotta k ki kohás?. szakm ai k ö rö k ben az a d d ig értékesebb term ékgyártásra alkalm atlannak tartott, inkább e lfe k v ő k észletn ek v élt, úrkúti karbonátos M n érc m egítéléséb en , líz t m a g a m is tapasztaltam az O M B K E által 1967-ben G yen esd iáson rendeicett niangánkonferencián. /lO / A z 1960-as é v e k v é g ó n d ö n tés s z iiletelt e g y 150 t/év elekh'olit-m angán kapacitású hazai kísérleti, lizem létesíléséről, Ú rküton, e g y 3000 t M n / c v kapacitású elek trolí zis ü zem létrehozása cé ljával A kísérleti ü ze m egyb en biztosít*:itta volxia a z a kkor (ükés im p ortb ól, a „h a d ifé m "

X=300Jx

em b argó m iatt, n eh ezen beszerezh ető M n szü kségletűn ket. K e d v e z ő fo rd u la tot hozott közb en új, később szaba d a lom m al is le v é d e tt eljárásvink, m e lly e l jelen íősen ja--ítható lelt a z a g y sîirhetősége és eg y b e n a M n kihozatal. L’g y m ások szabadalm unl'; /12/ p e d ig a lú gtisztítási s?.ulfid csap ad ék b ól a C O és N i kinyerését oldotta m eg k e d v e zőbben. M in d e z e k , valam in t a besztercebányai tapaszta latok fig y e le m b e v é te lé v e l tervezte m e g a K G M T e r v e z ő Iroda / K G .M T I/ a 150 t M n / é v kapacitású kísérleti elekt rolízis ü zem et. A z ü zem építési m unkálatai a K GM . v á lla latok a n y a g i h ozzájáru lásával az akkori Ö t v c z e t g y á r be ruházásában Z a g y va ró n á n , kü lön telephelyen, 1971-re csaknem teljesen b e is fejeződtek, A d d ig a beruházási költség kb. 20 m illió .Ft-ot tett ki, A b e fejezésh ez m ég 2 m illió Ft-ra lett voln a szükség. A készültség 90% -os v o lt. A M a g y a r V as- és A célip ari E gyesü lét azon ban a fenh összeget pén zh ián yra h iv a tk o zva nem. folyósította, így a beruházás abbam aradt. A z elk észü lt b eren d ezéseket részben m ás célúkra használták fel, v a g y hu lladcksorsra jutottak. A z ü ze m m egm entésére irán yu ló, érv ek k el alá tám asztott, kérésü nk a z illetékes fő h aló sá go k n á l süket fü lekre talált. A szakm ab eliek tudták, bog\' a K G M -n e k nem o k ozh a tott vo ln a prob lém át a h iá n y zó 2 m illió F tb iztosítása. A v a ló d i ok tehát egészen m ás lehetett. T a lá n az. h o g y az általunk elő állított M n tisztább v o lt a .w ovjet elektrolit M n -n ál és konkurenciát jelenthetett vo ln a a Szovjetu nión ak ? T á m p on h jl csak armyit, h o g y a 30.0Ö F t/ t\ 'Iii im p o rt árat fig y ele m b e v é v e a h iá n y zó 2 m ilh o Ft 66,6 l fém n ek fe lelt m eg . E nnyit a z első fél é v b e n e lő lelietett vo ln a állítani Z agyva rón á n . E gyéb k én t 1973-ban az elektrolit M n im p o rt 5,6 m iU io Ft-ot Lett ki, a m ely 186,6 t fém nek fe le lt m eg. Teh ál a szü kséglet is fennállt. A r ö v id látó szem lé letet tü k röző döntés leh etetlenné tette a jó l ki d o lg o z o tt elek trolízis teclTnologia ipa.ri m egvalósítását

M n vegyületelc előállítása úrkút? ércből A z 1960-as é v e k v é g é n a V asipari K u tató In tézetben dr. F ilter Pál ok i. kohóm érnök, ig a zg a tóh ely ettes k e zd e m én yezésére m eg in d íto tt ún M angán C élp ro gra m kiter jedt m m d a z úrkúti karbonátos, m in d a z o x id o s m an gán érc m osási m e d d ő kohászati, m ajd k o m p le x hasznosításá v a l kapcsolatos K-i-F m unkákra. Ezekben szakértóTcént m a g a m is részt vettem . C su pán n éhány ezek közül: IC idolgoztu k a M n olektrolízissel k om binálható, takarm an vadalékk én t és nyu m elem es m ű trágya kén t felhaszn álliató kristályos MnSO,i.RiO gyártástechnológiát, .in ifly n e k ipari m eg va lósíth a lóságá t iiz e m i m éretben is

A m ag j'a r k u ta tó k -fe lz á r k ó z v a a n em zeík özi s zín v o n a l h o z - b eb izon yítottá k , h o g y i’ jelentős n em zeti v a g y o n b ó l nagyértökű pia ci term ékek /elektrolit N'In, M n veg yü fetek / állíthatók elő. A v o lt F ém ipari Kutató In tézetben általunJc k id olg ozott, m ajd szabadalm aztatott M n ele k trolí zis tech n ológia ga;rdaságos ipari m egvalósíth atóságát a beszterccbányai ü ze m i Idsérletek is ig azolták 196ó-ban. Ezt k ö vetően a m eg k ezd ett, m ajd - a ki tudja hom ian irá n yított - ip a rá g i döntések következtéb en leállított zagv-varón ai kísérleti ü zem évi kb 3000 tonna M n kapacitású elektrolízis ü zem létesítését szolgálta volna. M iv e l az ilyen term ékekre a z ig én y egyre n övek szik a világon , rem éU ietőleg előbb-u tóbb hazánkban is beindn lliat term e lésük. E zzel bőviUhetr.c a.z úrkúti ércterm elés is. R em él hető tehát, h o g y a témában szerzett ism ereta n ya g m é g hasznosulhat. Sokat ezek közü l jö m a g a n i.s m eg ő rizte m /pl. a z U S A -b e li kutatási jelentéseket, m eg m en tve a fe le lőtlen m egsem m isítés elől /. T e rvezem , h o g y ig é n y esetén ezek et az 0 \ Í M A lu m m iu m ip a n M iizeu m á n a k a d o m ál, ipartörténeti forrá sa n yagk én t. D r B ódi D ezső

Irodalom / J/ F ű lö p j : Á svá n y i n y ers a n y a g ok története M a g y a rországon , M ű szaki K ö n y vk ia d ó , B udapest 1934 /2/ Ú rk úti F alu védő egyesület k ö zle m é n y e, X 'a g v Viktória du lgozata alapján /3/ Bódi D.: V olt egyszor eg y m a g y a r m a g n é ziu m k o hó, A M l M ú zeu m u n k 33.szám 2006, április, p.8-^ /4/B 6di D.; A vo lt Országúin Érc- és Á svá n y b á n y á k 30 éves története és ércbányászata kohász szem m el. BKT, K ohászat 2007. 5. szám p.25-31

bizűnvMtottam. C gyszin Lén J lúgzá.si isza pm ara dván y műh'ágyázábi célú felhasználását is. A k o m p lex fe ld o lg o zást a gazdaságü.ssag növelésén ek igén ye és az eg y re szigorod ű k ö n iy o ze tv é d e lm i eloírások egyaránt sürget ték, K ristályos iVli-iSOií IrO g\ ártási tech n ologiá ak a hul ladék óloin ak ku m u lá torok bontásából szá rm a zó kénsav ú.s a karbonátos M ti érc együ ttes hasznosítására is slkalmas volt, az O rszág os Érc- és Asványbányál-a-iál v é g ze tt fűlüzem i kísérletek szerm t U gyanotf' az elektrolit MnO^ Jőállítására úrkúti karbonátos ércből is vég eztü n l; eiedmtényes Idsérleteket, saját, kevesebb fajlagos villa m os en ergiát igén ylő, szabadalm aztatott elek tro lizá ló beren dezésben . E v e g y ü le fe k im portja akkoriban kb é v i 1000 tonna nagy<;ágrendű vnlt, á n ik az. ércben lév ő m angánnak m int egy/ tízszeresét tette ki. G yártásuk b e v e ze té s it m égis alap vetően akadályozta az l'?80-90-es évek hizDnylal,ín g ardaságn helyzete.

Összefoglalás C ikk em ben ig y ek e ztem rövid áttekintést adni a z ürkliri báriya 90 éves történetéi ól és shhoz kapcsolódóan az érchasznosítás cs fe ld o lg o z á s le)lesztéséről,. a m agya r k u tatok m unkáiról, ered m én yeirő l, k ü lfö ld i ldtekintc.ssel. A bánya Iét|'ogosuUságátbizonyílja, h o g y az - bár a korábbi nál ídst'bb kapacitással - je le n le g 15 m űködik. B izonyára .1 jövi5bcn is íg y IcsZ ez, mrír csak azért is, m ert Ú rkút térsé gében Európa e g y ik leg n a g y ob b M n e rc ielep e reitózik. A ké.>ízletek tekintetében k ie m elk ed ik a k.nrbonátos M n érc.

/3/ Abbruz.zes^c-.C : II m ágnese; risorce, situacionc, indu strielle e aspetli . F.'Tndustna M in erarira I987.2.szám p .21-27 /6/ B ódi D. A z e l t ’V.h'oIitMn n övek'vósz.i’ie p e a z ipar ban, B klK u iiá sza t 1966. S.szám p 337-340 n i B ódi D.: 40 é v e áikerült úrkuli m an gánércből m angánt előállítan i, Bkl K ohászat 2ü0ö.3 szám p .40-45 /8/ B ó d iD ,; A m an gá n elek trolízis tová b b fejle szté sé nek vizsg á la ta . E g y e te m i d o k tori értek ezés T.-ll,- 19'^5 /M is k olc i E gyetem / /9/ Z ájó jelcn té s az tirkúti karbonátos m angánérc elek trolilik u s rnangáiíná történő fe ld o lg o z á s i k ísérletei ről. A kísérlet h elye: B esztcrcebánva, idopon tja: 1966jan.3.-febr.28 /10/A m an gánérctcrm elés, dúsítás, otv^Özetgyártás, felíiaszriálás kérdései c. konferencia, Gyenesdia.'19ó7(Hiv’a tk ozo tí elő ad ók : F ilter P. p 19-46., k o v á c s S p 21-142., Éles L. p 157-167.) / I I / Bndi D -Fekete L Fljárása M n elek trolízis nyers tápoldatának előállítására 161642 sz. m a g y a r sza b a d a lom , m e g a d v a 1974.ápr,30 /12/ Fekete 1 -B ödi D és tsai Eljárás nik kel fo lya m a tos ipari elválasztására M a g y a r izab ad aln u o lta lo m m eg a d va 1970-ben, ezen kívú l k ü lfö ld ö n m in teg y 12 o r szágban /13/ Kísérleti elektrulit-M n ü zem teclm olo gia i terv. K G M T l 1970 j ú l l . / I4 / Pü ter P,; M angáti K ö n y vk ia d ó , Budapest 1966

a kohászatban.

M ű szaki

A romániai verespataki r,ciáníechnológiás"

iianybánya nyitási projekt kritikus magyar szemmel Érvek,

eíJenéf'vek, kételyek, félelmek

Beveieíés

d éseivel stb. együ tt e g y romrii ken bánya^'átíaiban lalaliák m eg Imniiir h ogv .,a.1iil.edini'.lógiá:^" jjrdnybáiiw v A kesóbb az e id c ly i ú gyn evezett aranynéj^^szogben -/ai: kaías.'.irulá]is kuveike; Tntlnv(;i[, airu'lvekü románTai olhívt'sült Vi'vespatak U ■ábra) rés'ze voli íí tortín ek n i M a nn.f;yl'.'aiiy£.ii uzeui c.iinnidos -ngvden'io ■faijának ats/aka- gyarországon létn-îótl régióknak, ame.ly'ek legfőbb txcdiisíi iniail Vövetk('>:tek bi;, hrizi-nknak is el kellett H/.en- m esféin bányászati knzpor.tijit .Árpád-házi királyaii^k vedni. ,A Szdinoscn at d Tisza m agyarorsiá'î szsk.aszán ■izerveiték n"ieg. Dzek közé iartozott m ég a m ai rom ániai 20(1(1 ft’bruáfjatól bokc'vehkey-f:!t c iín id i-;s nehézfém - szatm ári bányavidékén N agyb á n ya , Felsőbánya, Radna 5?.ei!riy'-7és tóiTK'j’ f? halpuiztul.-j£sa! iy járó esem ényei A XIIL £za/.£id ina:.íodik felében az európai aranyteiinár korksrr.L'í ti k '(Jj.abhán ü g y s zin l-ii ,12: hogy lia ián k nielésnek m m te gy SO''-'.)-át (lOŰO k g / é v ), az ezü,ít teim ea zfi l péi'LZi-jgyi krirtén'lésl- rn=ir aligha reirníliiet. lésnek pedig közel 2íí%-át (lOÜHO k g / é v ) a királyi M a Ezek úton érthető, l'Lngy 20ÜíS. augiiS/Liis 2S-ánS::ege- gyarorszá g adta. A löttcnelm i M a g y arorszá g az OsztrákJeii.. majd. 29-én Budapesten nagy érdeklődéssel m egtör- M a gyar M onarchia idejen is u birodalom legfőbb neműstr'ínt a rom ániai vcvíispataki ter\'LV.ett „d á n tech n ológiá s" drönybányáTa \-onatkozn úg>TO;ve7elt R o sií Montana Projokt (RJ\ÍP) fCömyezL'ri ríatástanulmíLnyának k ozm egh£tilgatáson va ló m cgvita ta sí. tn-e azért kenilhetet-t sor, m eit üz országhatárokon átterjedő körnvi;'z.eti hatások \n7.sgála tárol szóUi E N S Z RGB e g v ezin én y (a/, úgynevezeít Espoo-i eg y ezm én y ) szeruT t a pr(.ijekt - a M arosnál és -3 l'iszánál - az ,,al viV." helyzetben lév ő M a gyarorszá go t 13 íirLnli. M ár 2ÜÜfa Sif.'ptemberében elküld le a m agvar K öríP ,Í i-iVezeh'édelim M inisztériu m az ái(‘ala a kormánv^âti é í jtein korm ányzati szervf-k s éíeiriénve alapján dsszeáHíiC'tt épr.re^'ételeket a romáJi piirtnűTmmis.itériumnak. A projokl 16 c\ e alatt nálrirtm -ciaiűdos kioldási tüdm ológiaval 215 m illió lünna ércből 314 tonna arany és 1180 tonna (.•/niit kinyerését irányozta elő, ringedélvezéi;e esetén az epitkc/r-st 2007-2009-re tenrezt*? a beruházri kanadai RAIP Lulajdonos, a Rosia M ontana G oid C orporahon Rt l R M G C ). i;.z azonbaji a niairiap ig nern k ezd ődiietetl meg, mert 0 román környezetvédíTlnű s/.aktárca 2007-beii tiiggesztette a projekt engedélyíj/.ési íolvam atát a m ég szükséges hatósági en gedélyek hiánya miatt. A '.'sreí.pntnV.i báriyanyitasl M a g y a ioi^ za go n kívül többek kÖzi>tt 5Z,áni(.is román civü i/ erv ezet is ellciiz.! fi cikk - azóta haíjoiiló s/.éleskörű lia/.ai kó/viták, d v il egyc7letések hiajiyában - a 2ÜÜ6. év i budapesti k ö zm eg hallgatás t’5 a több e zer oldalas, hatáslatw lm ány dokun\entádói alapján ig yek szik rö'vid betekintést adni a verespataki tervekbe és ha/.ai űS'j7,ei'i.!ggé5eibe az akkori állapotoknak m egfelelően. Hzután kitér a (o v íb b i fejlemén vekre iíj .A^z ügyben az illetékes m agyar és rom án felek között az egve/.tetések m ég nem zárultak le Ezért is a a k k b i'n k tv ö ll herul'iázói érvek, m agyar és inás ellener\'ck nern tekinthetők vitaanyagnak, hanem bi/onyos gon d olattb resi:i'ő aiapiiifiírm ációnak (kb. 2ül0 júniusáie.)

r

17

a£rani>sa!^^^, r WSQ-Ór\^'>,

Éfé-tfiíímgaci

^

I

,^ é í. ^\

s

pi'-fha 'ezs^áTj*

// .j

^ _ U diíufssxáíío JVacfS

317,^

5: ni.n'ír

I sz. ábi'a A IiirM erdélyi atajiynég\s2Ög

fém (és színesfém ) term elője v o lt V erespatakon Földünk leghíresebb term ésarany lelöVselyei közé sorolták,, az ásvá n y g 3í'ijjlem éryek leg.s/.ebb péídán vai mnen es környé kéről.. az aranynégysir.ügbf)] kerültek ki. -A Rosia Monlana Projekt (továbbiakbíui ItM P ) több ezer (ildalas Környezeti T-Iatáslanulmányának (Environmental Impact .Assesment: továbbiakban E IA ) mag^'arra fordított 90 oldalas ,,Nem technikai összefoglaJója"; trn'ábbiakban V efespatak múHja, jeBeree és projekt (MTS a kö^•etkezőket íq j (N T S 2. o , 50-57 0 .): Verespatak ___________ saeriiniti jö vő je____________ Fetiér m egyéhez (Judet Á lba) tartozik Gyuíatehén-ár (Álba ju lia) székhell^êl, kb. 3Sb5 lakossal .. N agyob b közeli kap A rom ániai M yu gali Havasok Érdél vi Érdnegyseg re csolódó települések, Abrudbánya, Topánfalva (Cam peni). S7é)i fekvő Verespatak (A lbu rn us M ajor) első iráso'í em lé Bucsony {Bu du in) és a m egy eszélJ ie ly Gyulafehérvár. kei a Kr u 2. síiázad elt.ó feléből szárm áznák. A zok at ví- „G -a zd as^ i szem pontból Verespafak a ntTnesfém-kinyeaszbnríráisú táblákon ax ott élt Leloyesek iratai\'al, srerzo- résnck kós'/.önJiefi eredetét, lós szinte (eljese.n fü gg .=1 kiter meléstől .Mivei a kiteiTnelési iparág Romániában és

AMI WÖZÉUMUNK

^

MÚZEUMUNK*’ A h A C W ALUMTNXÜMIPARl MÚZEUM (Székesfehéir.'ár)™

BARÁTI KÓRÉNEE: lAFJA. 45. szám 2010 .A'^

|fl|

Virre.'Orrnkijn l-ijny,:irinLt V-í:s9 nlr í korrnr'inyTfit! táiriogítss <‘bb'.;r< ;i k.ü7x>iL-'t'iibí-n i& c?gyrf: 1'o.i.n.lcl I íi:-: é.'t Li’ iinv'jnn' . . A luri^.ink£ii poLrni in1 pllfinr^í Vevftf.pntak í?'.;ív tcjli.’pül'l-î rníiradí'.. .iraí-ly nen\ voi i77,i ;i I-l.-r;!.t.:-i:é.?ei<eL, kivéve íi nejiie3iem-Í|!,5.i,isének segifése, a jelenlc-gi i^Örnye’',iít'.í/:(;ni'i\'ezes „kezeiese" A projektet olvj.'^va n vított kórd í'í m aia d , huj^y a fűi'isznkdi fejleszlés ci ..■'7£inklofi '(ncíddő zagytározó, l;i.]SZLni Orckitt:rm-ülé:i és ]\'Lii v'kuiy erű rn ü 1cLj tn O'-'l-íü iVi (;Ti\'-es 1eh el -e ? VcK'f^í.'kct),

KoműTtiii K'^rm iV'yjr.jl- ti.iniJonrit képűéi és hán>m m ániai kisri.!S.ivé'.Tyí'i; (C,o9'‘';i).

vq-

_Biáü'iiv>ásgérj:i terh eli________ A z RK4P az építkezést 2ü(J> -2í)ÜH-!-q tc-r v c z c l . (jz-u fíin az L'.^é'íi. léresifniény 2Ü26-]g iitüködi-iü, majd n baiv,-ál. 202(i1,!-: bc.v.sriák, ?. teriiIrjt'.iL rehâbilitálják. i.ilólagos gondí.)z.-ib i.öbb L-.'.-by.’diií is (Adatok továbbra uí NTS-hől ?-S.ü.) A mi'jivelesbe vúnandó né'-^y küldzini b á n y j ( O iíile , Ctnuű, O riea, íig ) cáalu’.ein k orú tvi'h íí Rosia tVInnlaj-iát (IJf-képe a ?. ábraii, iz iM'l'líl 6.2 ábr.üja). /'i cianidusi oldás iil.rini mt:ddüt (,,S£i);jkot:") .5 V fre sp á ia k ot és A b ru d b á n y j

.í. sz. abrs VerespalsU látkipedéli részét ös57.ekotő vonat m entén lé v ő Górna vö lgy b en trrvL-iZik el] iely(?zni (1. ábra). A projokt liGk/fli/nónek két fő vízfo-yár:>íi a Rciáia és C om a patakok, am elyek az .Abrud fo lyó b a ömleriek. ez p e d ig Topánf'iüva m ellett az .Arios (A ra n y o s ) tolyóba, '1. sz. í b w V eíespalak inííenilékeibc'l Vegtiüs mnen keriUlietnek esetleg a &zenj'iyezők a M a irodfiJiázon, műki.nc6fc!ka.i (edények., érm ék, szerszám ok) ros m agyarorszagi szakaszába, M e g je ^ z e n d Ő , hogy k i’viit 41 épülek. lü tem plom és 12 lejTiető. Ezek kóüül az hér k(?rr>ö tf.rráste.rülete is ciz Erdélyi E id ie g y s é g közeli vn\ IS 61-64. o. szerűit . kijelöllek e g y Védeti: területet, déken var, arni^tynok crintttfecge nen. tiszlázoH Évi 13 ,11'ni a RüSia Fiata-t (piactL'rct) V^c-respatak ke'cti réí/.í^ iTűllió tonna nyers érc kapacitás eseten a projekt teljes élettartama alatt (16 é v ) 214,9 m illió tonna éri:temie]>???el bero;;l.áija m a g á b a " (2. ábrán, az N T S 11 1 ál^^5JáIí) Ezen a Védet-t tt-jleteT i m űiden ip á n levék eiiy sé ge l belil- csúthűtoon 314,15 tfuma (10,1 m illió tioy uncia) .iranv es toitak , ' V éd eti területként em lítik m ég töbtiv-j... kö:;ötí a 1480,5 tonna (47.6 m illió T o y uncia) ezüst kinvereset tráCatalina .Momilesti bányát, am it víztelcnítoriek iís bi.i.tori- ii.yo.7,tak elő. ( a i=s7.iele.b halastanulmany-. ELA 2. 77 o. szej-3;>;üSan m ogriyitrijk a közön ség számára, (itt (■alálták nnt) A verespataki Ipecsíilt éran en n yiscg aranytartalma Hieg a 18.-19 izá'^.adban a róm.íii kori. v ia szo zo tl lábiák így a szakirndaloni szerint -j nt;hány :;zá/:. lonnás kaíegóriánag-v TCSit’ t.) t terület b izon y os épületeitiűk, inűcTrilökei- ba 3oro.'Üiató. am ely közepes aran.ybánva érctelcpetjelent. fiek a t'sru'itrjrtasi l-oltscíífiiilit'/. a letíjidő beruházó hn/,zá ki','án járuiiii a báJiva éle-tartam a alatt, tovsbbá bizíosíta!iá 2Z érinúeU kikosság kártéríléseí illetve álteíepílését is. H iigv L'zek valóbar. íg y fogn ak-e m ajd történni, azt nein. rsflkMagy'íiTors.-'ágoii, himen^ Romájiiába.n isío k a n vitatjal'L. Kocsis T ib o r ,, Vere& falak - A z ü) E ld o rá d o " cím ű dolum0rih.rmnlmje mar ré&zlcrc-3c:i beinutritta az ottani áUapotokat '3Si íjlökészuk-tekei. A

g?Q5l.a M sitrü larB a F r o j e k t

A z R M P '.ulai'ioriosa -i Rosía Monlan?i G oid rpi-.ram:'n Rt. (R M C C i. R észvényesei. Gábriel Resources L-ld,, Canada Í80"'l'), Mim-űst Rt, ( lf^í.31^-NÍ, ami

_________ A ,,siariÉdas“ ftechosBégia_________ _ A z N T S szonn t (34 o.) a „d u rv a " (n agyobb szem cíésj araiiy (Lov?íbbiakban .Au) nagy részét m ár korábban kiter m elték es az ércben m tkxoszkopikuí: m éretben van jelen, am it fizika i m ódszerekk el nem k -h etlovon n i. .A/. Au k io l dásra a 'js n id o t (N a C M -t) falaíták n le g m e g íe le lc tb iie k , más vizsg á li alternatívák k ö z ü l,.egyik sem rendelkezU'i a l-ialékonyság, ig a z o lt biztonság ts koltséghatékunyság egyutteíj jellem7,oivel-'" (A jsvasoll fulyam at a 4. sematiki:s ábrán, N T S szerint 31. r.-.) A z lfí9i)-es. évek. végétől bevezc-tett N aC N -ncl KCN'-nt'l vég;-^£'tt ú g;/ n e\ e «tt ,ulkáli ci.a:iidüs Au (és vylc egjKut 3Z ezíist; A g ) ídoldás iiatalmas eló' elépést jelentett a

A M r^ O Z E U M E J N r

r-ELW.L‘.raíÓ

Ipí Si víz T/ÍRolÓ

Á ("MOSÁS ÉS ÁTiTAtÁS

'^KTIVsaiN

JB.1A'.t3U7A:

4. sz. ábra A javiü oli érc Id ltrm elési és feldol^«7,á5Í Folyainat áliTija

már óiôrbaii ismt'r'. (szintén nagyon m érgező) higanyt«5 ki üld nshoz (am algóm ozáshcz) képest, ugyanakkor újabb ve£zelyekt:t hordozott. A szakirodalom , de most m ár a romíí.aiai na 5 )-bányai Au-VinyLíréssel összeFuggóen 2DÜU íebnjLiTiában a Tisza m agyarországi szalijaszm bekövetkereHa a n id - és neh(í/femszcmnyezós löm cges halpuszhilással lí. járó döbbenetes következménye? is a technológiai VL'gmeddők, ftzt'nnwiêV iuánvoE- kezelésének problémáiI li njiyelmeztt'tnek. Fontos hog^' nem csak a N a C N (KC M ) és felhasznált oldatai erős m éroganyagok, hanem már g 3?-enge ti.irlénő érintkezésűiJôr a belőlük kép ződ ő H C N gáz is. Előbbi kockázatok mmimaliZdlásál szolgálják a cianidos Au (A g ) kijiyerő üzem ek szigonian závt. és lúgos közegben vegzett teclmológiái. A fenti nanidok m érgező liatáyát a szakírodalorri szerűit az okozza, h og y a ver heinogiobinjában lév ő vassal ú gynevezett kr)mp!ev vegyülel.ef alkotnak ezáltal m eggátolják annak rész\'íítelét az oxi gén továbbítártában Eicért nagyobb adagban (szokásosan t.mgyilko.sok által) b cvéve már az első percekben beálllial a hal.ái,. Rilladásos gbrcsroham közben. Heveny m érgezés esetén a I:e7,deti tünetei: után (pl, keseiij í?. érzése, hányas) szintén légzési problém ák (nehé/.légzé.s, légzésnlkulás stb.) jelentkeznek cg-yebek mellett. A projekt szerinti ú g)-nevezetl C ll. eljárás lén yégé, h o g y a? őrölt ércben lév ő Au-t (és A g -t) o>iigcn bevezetés melíett nátriumciarudda] alkátikus (lú gos) \'i7es k ö ze g ben kioldják, am ikor pl A u -b ól si'i.ntén kom plex vegyú let, A li(C N ), cinaid (telícs képlettel lSia/Au(C t\),/) kép ződik A z oldott' Au-t (A g -t) előbb aktív szénen m egkötik, i.ÍLisit]ák, majd a z a k íiv szénről leoldják („lem oysák ", elulalják,!. V ég íil a;: oldatból a nemesférneket elektrolízis sel von)LÍk k iis za p formájában, a/t higannyal (H g -v e l) ke zelik (v á g vhIs „a m a lg á m o z z á k '), am ikor b lg -A u -A g ö tv ö zet, ama Igám keletkezik. A b b ó l zárt renJíjzerben Ó5Ü '■'Ci.m a H g-t kidesztilláliák, a m aradék most m ár tisrlább rie-

A MI-/‘4 Ú Z E U M U N k :

me.-lemet olvasztással tVimbüsítAê ú gyn evezett dóré ara nyat nyt;rnek ki, am elyet külön finom ítóba szállítanak a tisztn kereskedelm i m inőségű rúdaranya és ezüst előállítá.'sa céljából M egem liLendő, hogy az elektrolízis során .a nárnuiTi-dam d - legalábbis e.lm élehíeg - regenerálódik., am ely u iriét visszavezeth ető az oldási körfolyam atba .A cia n id o í oldás után elválasztott (,..salaknak'" neve/:elL) vé g m e d d öi'e alkalm azott „ C N D e ío x " eljárásuk e l ve, h o g y adalékkal a m aradék cián időt cianáttá.. (O C N )' né oxidálják, íg y ‘iz NfTS í?.l táblázat szerin t...'' a m ara dék cianid kevesebb lesz, m int 10 m g / lite r W A D , ami m e g e g y e z ik az Eu-s banyahulladék irányelv^'cl (2Ü06Á12/EC).. )" (W A D : g y e n g e savban o ld ó d ó a a iiid .)

A budapesti közm eghallgatás_____ A fi/intén n a gy érdekl.ődé.'íse] kísért szeg e d i uláiii K özm egh allgatásra 2ÜCi6. augusztus 29-én került sor. A Vlú egyetein n a g y elő ad ólerm e teljesen mcgteU, a huzzás>:ól.ók n a g v szám a miatt délután 4 órától kezd őd ő en éj szaka 1 óra körül fq e z ő d ó tt be. A z ott kózöltck ról hangrögzítés után a K örn ye ze tv éd elm i és V í'zú gyi M injsztenírnitól (K v V M -tő l) beszerezhető publikus 52 old.jlas írá sos a nyag készült. A cikk szerzője résztvevőként és egyik h ozzászólókén t v o lt jelen. A fóaim ot-H araszÜiy László, a K v V M szakállamritkára nyitotta m eg; köszöntötte a megjelenteket, a romániai mini.s/.térium részéről jelenievőkel, élükön Kóródi A th b ál lamtitkárral Közölte, |-(0g y a Közm eghallgatást Gulyás Kálmán., m int elnók fogja levezetni. Ezután az einók felké résére Angéla Philipas, a romániai Köniyezet%'édelini és Vízgazdálkod ási M inisítérium Főosztálv^'ezctője ismertet te a hatástaniiliriánnyal illetve a projekt engedélyezésével kapcsolatos ed digi m im kát és teendőket. M ajd john Aston, a vere,spataki projek.t kön iyezeh 'édelm i és kulhirális örökség\-édelmi csapatának program igazgatója következett (ő

:-.Tr:i -.:peU i> If-'í-töbhii-H. F-LTnuiriLíií kolliíg/i't', kö2lijknenit:s.=ik t.’j-.viL-'i'i, )-',';iií'n-i anscjl. .airi'jiilcai szakórtoVcit is, fovábbá a teRiviGC fditaz;j;aióiá!, majd tárí.íiivü! kípekk'--! i5 ^ i-n'ilelte.':v'c- K-riTit.iijtta -i prfijekfi't. ilsókónl (jlaicii PéU::r hum pa pa:-lcünf'nri képviselő ‘iZÓialt: te! lelt fel kL^rdé^ciket, Vlegjt"^vez:\’K’.i'ioy,->' jeientfi; Mv>,-y7ir'■ií'^ág 2T» m'ili.u-d i-r-ot pi^rel -X'L aus^.trál i:égLŐl f-./:it;vbám'ai 1-;íii:asz.rrúfa k.'üpcí^w, tígyU': i'óíre&éM.'i a P''i*LZugvi I.>i2tOí-;ftékokü-.ínterdL'k]ődott, liíi í'setleseg;/ biilc-sef lickövei:k?yJLe (továbbiakban ]. A.) válaszabsii iij)-igsi> l'/'.at.'i, a pi‘>T2ög’i'í gsraiida a ■':ink(.)dé3i on,êdó!v'be:-. ! otŐLÜl'.-., aeiv' 0 kón->ye7.tít:v'édelmi eDgedélyliCri. SA'íruilf ,,IeriirópabEui iiiní.s megjeleiü nrieclianizmus a pi;nz.ügyi iiarsr.ns mcghí-tirosás-íra ' . ,,Mi(HoU megkaîjuk a Tiiűkő■lési eívjOLlélvt. í;avdiiláloTi\, l'ûgj' birtok.ii;);ir. leszünk' dZok' i iak ^égL^!-’. (évi álLúólag kb 12 ezer tonna) r-.laCM bfeszdiiitas, a 'elenlcvó kőzelok, sava^ köíietviyek szinten coxikui njhe7.íómsze:ni-iye/.öinek hatAstalanilási és j vébiil-Lelyzet I il'iáritás terveit liírálták. t m tllcH okologiai, gt:i'.lógi,-Lii,, bányabezáTás utáni garanciális, kiiltLirálii öröksé;.;-'édel rni é.í^még számos tém ájii kviiü-.ál^ i'^ eUi£!rLgzc.>rtak Ez ek közül (eg^'fajta péluakcnt is) rerjcdelini C'kok iTŰat.1: itt rsapán néhány lioz^á.szólás. vis5zaidézcséie van lelvjioség. {A t;jl|'?f; iie'.'r'k és sz esetíog általiiic kcpvisslt d v il é.s más szcn-vsítte}. elreviizései a már' Itia-atkozott üásos anyv'gban.) M . K Fel;'.oroIt: h árom korszenJ cm aidos lechnológiát all;zébon lalálliairt bájiyák taa'jlságait feilias/Jiáltuk H á rom forrásból m erírettiink irfc-rm áciokal: a z elt;ő a ;.aj.áiom, m ivel más bányászati cégnél d o lgo zta m azsloU; a m ásndik a brüsüi'-eli ElJROVirviES szervezet, ahol az ö tize ii bányás.âti cég találkozik: valam int az f?) '.:egiől szá.mnazó intonnáciok, .. em ely a jelerlegünez ha sonló prciblémakküi. tb:^lalko7.ik " P. í „Láhiriataik, és tegnap is bemutatta a völlfilat, hogy m ilyen típusá ttmeri.kai PR -gcpezetet m űködtet... TÍL-rnéíiiik, h ogy íizzel szemben ki fog állni íí rom án kormány, é's eiutasilÍLi 97.t li beniÍLá7ást.' . . „Ilt láthattuk, h ogy a íeiTeló k m ilvon .rnagabiítosak. Uj^yânúgv' n\int a Titanic te.r\-ez ó i is. Flnevczhet|tik a verespataki zagyLározöt Tita.nii::íj,gytáTozónak ..Á klímaváltozas, kUma-káosz korában hogyan lehet időiárast becsiUr>i'’ " ]. A . \îlasza- .,A Idíma’.’á líozátt figyűlembt? vetcíjk a taiiulmány elkészítésekor ' M ajd többek koiöti. válaszul hozzátette.' „H a a zagytározób.in találhaló dánkoiicenti-átiimot ösíízehasonlííják az7.al a számmal, arrJ a cigarettában megvâii, akkor az utóbbmál kisebb íízáirittt kapnak." (A „ciánktnicentrátuiin" n y ilvá n valóan ciáni:oncentrációf jelentiiet.) kti\ 3êgí';ben hasonló olvashato a hivatkozott anyag 25. old,?i)án is: „Sztretném iiöztá-m. h o g y ninesen több danid a cigaveHában mint a zagytárüzőban. A dgarfttábfűi lévő koncentrációról vaii '.i'/.ó." n'ehátn em m ennyiségről.) Ni. K . szerint a M in v ts t vercspatalú aranybányájának (va g y is a jtílenlúgi tulajdonos rom án állam nak) főrvén vi kclL'lczettsége van a k ó rn yyzeli rehabilitációTa. B7.éi'í úev " élte: „Szánalm asnak tartom a7 KlvíGC-től, hogy azzal

a

s:^.épíli pvöH-'kt]é(, üinL a rom án íö r v 'n y e k -d/erint .iinugv' i; m eg k űl), hogy Lorte.nita." F.rro v á la iz nsni volt T- cikk írója a K'nzm eghaiigatáson niagánszernélykénr íilmoni.ictt é57r:'\.-éit leit kit:gé57itv3 mt.'gküldto a K v V M nek, .';műly a Ic-v^l >íz.‘:kTViai részéi angoLra fo rd ítva tovabbítnt:a a t ö l i 'b i v e i 7niTitm parm or t.ninisztériuipnak. Knhkái eisö.sorbaci 3 N a C M anyagm érleg c.s regenerálás, a fa kadó siurat. kózecvir. kcze.lés, a H g és má.f, to dlûs n tliéz(rm alap5;'.ero'iyi'zés hatásiahiiiitái mus^.aki i.crveirr-' irá nyultak. íiâyn vonatkoy'.a&ű ‘■.■fi^revi''toleir!r szen nte ntini kapott m egnvugvató beruhárói \'dlas/t Kjftnielte, h ogy a vizst?.vasodás a technológia kötőiében a H C N k épződés naatl jelentős köinye.7oh kcrkázattal ]arhat L'gysz.j.11 Leii ,i H g is, ünip.iy a ícnríásj.otben az erősen mérge'/n szerves (m etü- .dimenl-) H g -v é ajaknihat át, am ely j s.âkuüdalom s;-.eriiit a halakban, gom bákbdn lárolóól-iat. Dyen h a lak fogyás/,tása miatt iapánban töm eges H g m é r g e z é í 15 elő tord iiit (M Lnam íira-beiegscg), Trakbön p e d ig 1971-'^2ben a löm egeb goinhsm t'rgezés tóbb m int 450 halálesetig'. i.>, járt, '£r(áeines m ég elgondobkodiu ..U7.<,)kün a számokon, aiiúkel j. A . a mar idézett u-áíos anyag s zfiin l (15-20. d .) a K ö z m eghallgatáson TMondott: „ A bs.nya rrCiködési költsége m iiiiárd U S A dollár. Ennvibe keriU ccl araj.iy és ezüst kinye rése az ércből, ebből 1 railliard az adó és az államjiak adott nyereség, '^nü m ilíiót külső javak vásájjásái-a fnrdít-unk. .. „a.'t reméljük, hogy- 600 USA dollár./un.cias árai erünk f.:l,a ini kb. 1 liiilliárd nyereséget eredm ényez 20 é v alatt. Ha a7 arany áia nem nö^'ekfzik, aldvor az is íd ie t, ho,g5' csak a köl tséget ro;gjuk fedezru, de bán r 1 törtiinik is, az állam m eg kapja az 1 rjúUiárdot. ' (A román állam.)

Ssemeí'tféiiiyck sa ICvVM áStaE sssxeáilított ___________ ésarevételeScfoői.___________ E szintén publikus. a rom án partn erm inisztcnu m n ak m egkü ldött Q okiim entuin {14 oíd al) egyes (részben szó szevinl idézett) lá em ell részle X‘i, annak fejezetei bzerinti csopor tosí tá sbsn: C'sszetoglaió és általános és zrevételek ........,A K H T túlzottan általános ;e.Uege, tév-es a lapkövetkezletései súlyos hianyos&agai m iatt javasoljak, h o g y a7 illelékcs ro m án hatóságok ne iügadi.ik £l a hűtástani.)bTi.anyt a ze n g eilélyezési eljárás keretében." .. (K H T . K óm .yezcri Hatá stsnulmái-iy, azaz a m ar h iv atk ozóit E iA ) in Tíichnologiai folyc'maiük-.- (A s/.áiTiok a z eredeti l uva tkozottb ekü zdéstíi szám ozásának telelnek m eg ) „21. A daiLÍdm érleg kétséges, nincs adekvát m ódon meghatáro:;va a lev eg ő b e d.isszociálr, a zagyba kerülő és a kibocsá tott m en n yiség a b s éik ezo h ö z vis zo n y ítv a 22. A toxikus aeroszolok terjí;desének és a „cianidos eső" kialakulásá nak ve s z é ly e i-uncs kellőképpen fig y elern b f v é ve ." IV. L.ehetségcs hatások. .,29. ,A savas bártyav-íz f.ARD) hosszutávú szennv vtzkezele.s .1 uen'enem kellően inegalapo/ott, hiányoznak a költség-haszon eleinze.'iek." V.ÍÍ. K ockázatok. ,,4í). V izsgáln i kell a határon átiei-jedő szen nyezés védett term észeti értékekre g va k o ro it hatását felsősorban a K örös-M aros N e m z e ti Park területén). 51. N incs bem utatva a közú ton/vasú ton történő cianidszállítá.5 bizti;nsága." (É vi 12 ezer tonna n a tn u m -d a n id rész ben közúton töiTénő száUitásávai szám olnak.) IX. H atáron átterjedő hatások „69. .\ M a gyarorszá g s/ánitira legfotilosabbnak Ickintj'ictő fejezet m egleh ető-

V'h-^í,paâk ü'.;ye 2UÜ9-bcn (tiííj‘ y.: Ecjópai, '[..'nii.' ParlaiTienhel lí <jlért-i:. C'i i. "fnkc.í l...-:i'.7ló n.'Tnánia níLigyiu k«].iviseli-i tiliako.i.ásiít kiti'j(;:rve telszőlakásában beielentt.Ue, hcigy lobi;' képviseli'>t:ir-;ával (kÖ2öth.!k ..Áder lánossal) ü|abb megkért se.ss(;l t^r-rűiil ,iz L'ruu kör.i-iyezűi\'t"'del.iiii biztosához a cuyileclm ológij 'helillasa lti.I'-kében ihtlp ,/.ímnü.h.u/p>ortal, 2009 (i'k 21 i. .A/ F,iiröp.-.ii í ’arlanierit 2010, 05. O'^-e.n oisőprő többt t ' r v e ^ é s e a n a ^ 2 ü á o n '. j , h . i íi g i í t n i e ! ; l '. i b Á ^ : o d a ? i i f t í j l r u !yiif>.- földrengés., \'űgv egyéb állékoíVi'sági probUymLi seggel íT^-avazfa niQgn hal/irozatot, amely az Eiu-opai lüizottsá(■lkán) következn e he. 90. ,A (lornii vöJgy egy veí''*dt;:-: '/..;v got a cianidus báiiyá.szati i.edinológi.ák b(!tíít,isára S7.ólítja fd, .ntijábftn liol Ví.‘.'l:'.'dil t'l iim rly nem Ic-tt kHlűen.i.nt'gkuljl- illetve a tag-állLimokat arra, bog\' semmilyen rnódon ne támo gassák eiit a táj ta kitermelési. EllŐl .ftiggellenüt viszont RomávT:!.'' X líl Cianid iriviii,ígenn.;iil .„.1,01.. A hatástűnulniájiv' .nia engedélyezheti a ven,','..-|iala]a beojházá^ít, a tiltást csup.iii 3,' Eu. nonnák be-tari:áárival Síitíi'nL'l, ugyünnkkür Id pptn román lörv-énnyel lehelne l.iiztosílani.. amelv jelenleg udigko j'lalU W A D Lianici koncenh'áoöl tervcí/. a .zsgywíru/:ó- .remélhető (ezt eddig csupán M jg}.'íü-ors/,ág és Qjt'horpzág tet ban... .A kt^-déses lelesítincny 20Ü7 i-iktüherefől iiiunbaji o te tneg KMr6páb.nii). Ügv'szunen pl Spanyolurszágb;.ui,. Űla9fi/6.1/EK (IP r C ) irán yelv alapj.in cí^cik a/, elerhctó l^g- í-.zors/.ágh.=in, SvcdDr.s-zágbai’i, l-iimországhai"L sem, ah.ol „ciájol'b techm kj alkalm azásától Tnüküdhiit, ... lirncly a je m.fe aranybánvászal ' folyik állítólag eddig katasstrófak nél lenlegi B AT-iiíik m egfelelően 2 ppm alatti ('vlék." (IS A f kül ] log}' eddig nem kö\elkeztek be abban - ellentétben í\agybanyaval - najj,- szerepet játsztiatt.iU többek között a ij Iórb t I n ) egj óbb technika) X V Í Egyéb éstriis c:lelek. ,,,119. Sz-úkséges a körn yezet teduii ilrgia 5zil^V(^â!a. be kerülő szei'inyeződás egészsúgk.í rosító haiásának \-Í7^ síjilaU és értékelési;."' Újabb remén égéretek M agyarország

.i'.'n s7iVK5za'\'i.Viii ij.rr’ieTreri ..í h:.ildn)k(ni JÍl'erjc'dú hi^rLiûk \-i:'H}V-ÍI.;iist. 77. Ne.ri'i ÍJgadhiíirók el '"'-t álh'Líis-'ik ■■ bi -.î>nyítr-!S nélkül - l-«C';;;y a vi'/.i:k &zermyt'76aés...\. ii kadiis csak helyi pondokiit í'ko:rhat. X ll. Z ,íg y tdr020kk.il (T M F ) kapr^íuLiloó kcrde-vl':. „?7. Hi.iJiy7.ik e.gv rntgíeluln köbiîtLiIrnn îlviV.i véSril-iivi'/.ü

..

_________További fejlem ények_________ A mag^ârés romániai knzmeghaJlgatásokün tt a m agyar delegáció - lenyegóbL'n a m ár ismertetett KvSrtví Orvckkel - a dokum enláció kidolgozotlságának jelenlegi állapotában nt;rn javasolta Romániának a körrlyezet^'ódelm i en gedély megadását. M egem lílen d ő, h ogy hazánk nak nincs vélójoga az ügyben. V iszon t a rom án fél dönté sét m m d addig nem hozhatja m eg, am íg a konzultációs ('gyeztelések le nfím. zárulnak, Ettől függetlenül azonban a romái'’. kornyeze^védL-lmi tárcának fel kellett függes/.tcni a projekl környezot\-édelnii en gedélyeztetési fo lya m a tát ijzzel a környcv.t'ti hatástanulmáriy )r3vahagvását is a liatósági tereprendezési engedély m a jd a régószetim ód osítá.si en gedély hiánya miatt. A 2009. júniijsi hírek szerint (Erdély üNt 06,09 ) a kanad.Qi cég szeráite környezetkim élőlib modusítást vczi;tett be a projektbe. A Z ö ld hvdély Egyesület elnöke .K. Cs. szerűit aionbon az új lervezef nem tartalmai, egyetlen olyan m ódosítási lavaslalof som, am elyet a közviták ide jén a civil szervezetek fonlosnak tartottak. A z iij projekttel viszo n t az R M G C 20 tomtával kevesebb aranyat tem ielne kj egy évTol rövidebb idn alatt, ugyanakkor a román ál lam nagyobb részt kapna a nyereségből Kési^bb Verespatakon .330 tonna arsiny, 1?00 toruia e.íüst ter\ Kzelt term eléséről ír a .sajtó.

____________m eggyőzésére____________ A 2010. júpj'jsi hírek szerint Borbély László rom.án környe^.elvódehni Tniniszter egyeztetett az új mag^'-ar konnany vidékfejle.sztési mirüsztcrével. Fazekas Sándorral, akii arról biztosított., tiogy Románia minden \niC.'rmációt megoszt Ma,g}/arors.zaggal (http:,/ ,'"w\VAv.melropol hu MTT 2010. Oó •’.l.). A román miniszter többek között közölte. .,Elkezdőd tek azcik a kétoldalú egyeztetési folyamatok, amekvck iJyeiv k(';r szükségesek, ds űjra alakul a román- uiagyar közös bi zottság is, amely procedúráiig szem por lók szerint viz.sgálja a verespataki beruházást"' Tájékoztatása szerint mt;,glátogatta a ciánled'inológiat alkalmazó svédországi boüdeni bán vál, ahol biztosítjáiia aániechnológiának azt a minimáÜ5 szintjét, amely mái nem m érgező. Csak akkor javasolja majd a verespataki beruházás engedélyezést, ha a „101 szá zalékban m egbizonyosodik arról, hogy' a projekt nem kör nyezetszennyező" . A fenti ígért egyeztetések .'ioran már joggal lehetne kérrü a rom án féltől illetve a beruházótól a verespataki teclm ológia független szakbizottság általi részletes m in ő sítését azt összeha5onlít\â a B A T (elérhető legjobb) (talán ilyen 'ehet a svi-'dországi is) technikákkal M ert ilyen tech n ológiai m íjiősítést a sok ezer oldalas környezeti hatásta nulm ány átnézé.se során nem találtam, szerintem annak fig\-tílembe votole is szükséges a bci-uházás en ged élyezé séhez, M egílelésem s/iTTiit legalábbis a közeli években Verespatakon de a világon sem várható., hogy a „ciontedv nológiás ' aranybányászat helyett „ciárunenteset'’ vezetnek majd be, V iszont ismerve a téma ozakirodahnát állíthalom, iio gy léteznek a világon korszerű üzemek, ahol jelentősen csökkentliető a cianid felhasználás. Ezek kozott van az ér cekbe „beépült" finomszemcsés Au feltárására (szabaddá tételére) bevezetett előkezelés (ilyen Verespatakon nem lesz, lásd 4. ábra), e célból egy Dél-afrikai cégnél már sikeres félüzem i m ikrobiológiai kísérleteket is végeztek. (További részletek a szerző cikkeiben.; BKL. Kohászat; 1996. 4. szám 145-151 ü , és 200Ő. 6. szám 29-,%, o ) .A legkorszerűbb technológiával sem kerülhelőek el ai'onban a ciánveszély előre nem látható k ö m y c ze ti koc-

n'..'n s7u.ks:;a\' ''.aA i.?n’ errcii ú liüldnikt/n dKeiic'Hili vv.’ .sj^íiliii.it. r7. Nem ingádl’i.ilói: el a?.:;'!-: hí áni'lásc'k - hi■.î/nyíií)s nélkül -J'io;;;/ a v'/ok &zcfmyt:70iiés..',, n gá t^ ij' kadiiö i:saK helyi fondük-sL nkorrhat.' Xll. Zflgyraiozókkal (T\fF) krip.'tûlalof. k<.'rdeí:ol'.. Hiíu-iyT.ik efiv rnegfeli-’ln köbíartLih-rTii ilví>;i véiil-:ii'-'/.o í'-Tviízése .sna /ii esen..', ha a gat mer.l'tbás:(:ni,;iSd fti.iif'ilyás, földrengés, wí.gv egyéb állFknnyság.i probióniLi okán) következne he. '^'0. A Corna völgy egy vc'iőde'i zo~ ríjjában helv>j.:4;ií(;lil-' (.'1 rrmtly i-iem lettkc:Ilőenirn'gl
.

V.i " . \l.íl C ianid mán.,ígcjriLnt .„U.vi... A hatástarnilraány' a,' B u nc.frnák bi;-t.irtLÍí.rival ''izái-nol, ugyanfikkúr Kt p p n .'ilfllt) W A D L’iíiniű koricenti'ádol ten'Cíi. a ZÁgVw'iro/roL-aii... kf;Tdeí:es lélesítm ény 20Ü7 i 'ktüheretől aiu n b a ii a "^í-)/ííl/EK. (Il-M-’C ) irán ye lv .alapjain Lf..ík ii/. elerhetó It'gjobb techniki) alkalniazááával Tnűküdhi.'t, . am ely a jelealogi BAT-iitik megt’elc'lőe.n 2 ppm aiath t r lr k ." ( BAT. i:;lérhf1ci legjobb technikí(.i X V I E g y é b és2.rü\ oLe'lek. .,119. S7.i.ikség*:;s a k ö r n y e z e t-

\'-r. f'.pata'r. i.igye 2(.l(l‘ '-b‘:ii már -iz Eurc'pai Unió r'arlamenhet is elerti;. Cnt lőkiis 1.á^^-ln n .'iT iá n it d m a g y i j i - képvi5C-li i lilL'ikúöásiit kir'i-j(;.7:\--e .fcl.szólal.-i.sában beielentelíe, tii.'g;,.' t.öbin r:épviselotan;avnl (küzóth.!k .Ader lanossal) ü|abb megkere5e.sa;l tordi.il ,tz L'ruö körj-iyezeivt'deljiii bÍ7(osíUi(.iz a .iiiyiledinológiaheíillasai‘ri.l(-kében(hrlp ./. ri-infi.hu/porLa,l,2009 iU. 21 ) A./ r.ui'ópai !\iilame.n.t 2010, U5 0,'^-en elí-opro többseggtl ,i.7la meg a halarozatCít, amely av: Eiu<'*pai Bizotfaágo( .i <.ianidu!í b'.ta' ászati led-u'iológiák Ixitjllásái-a szólítja fei, ill<ít\'í:- a lag-áljamokr.l arra, ho.;^y semmilyen módon fio támogarisáke-'ta tajta kUermekst, Cttcíl .fiiggetlenül viízont Romá nia engedi jlyezhefi a voir;,-.',palaü bem házáét, a tiitast csupán i-oinán lörv'énrycl k’hi>!n.e 1.7iztosiíani.. amelv jelenleg uüigha rcinélhelő (ezt eddig csupán Mag^-aiország és Csdiország tel te. meg Kuröpabaii), Ügys.zintén pl Spanyolor3zágb;.ui, Űlas2i''rszágban, Svér.Ii)r,sy.ágban.. l-ir.nországhai’i sem, al'iol „eián(.)s r:ranvbánvász3l" folyik állítólag eddig katasztrófák i'iélküJ Hogy i-;ddig nem kí)\ elkeztek be abban - eiicntélben Kagybányaval - nag’,- ^7;erepet játszliatf'tt lobbok között a tedii'U'logia s^^úivonala.

bo k e r ü lő íz e n n y c z ö d ű .'í p g é s z s c g k á r o s ító iia lá s á n a k viz;^ ^ ila t a és érték elési: '

________ További fejlem ények_________ A mag^âr és romániai közineghaJlgütásokon olhancot t és egyéb összügyíijtöl t rond&zerezt:ít vélenncnveket a rcimán környezetvédelmi iTiinisztériui'n 2007 01 31-én küldte meg a projekt tulajdonosának vagyis a kanadai FMGC-nek. H cé.g válas;-‘a.i.nak bi.-nvi:itásáról a román .ôld tárcához a hri'ek 2007 U5 01-én ízóljiak (Transinde.ro;. Ös32cs'-‘n 91 kötetnyi dokumenUimvol van szó, amelyet a miniozténum honlapjáról lehetett lelölteni. A magyarKöinve?eh.'édelmi és Viüugyn Minis/^térium (K vV M ) részére a? általa mt'g.foga]rna7DU. és elküldött (előbb részletezell) kérdésekre az RMGC válaszait a ro mán partj'iermij'iisztcrium 11007 júniusábiui küldte meg. Ezl követően került sor a magyar kürnyezetvédelirü tárca targyaló delegációiának kétnapos megbeszélésére Pukarestben az illetékesekkel (Oricnípress 2007 Oíí. 02.). Ott a magyar delegáció - lényegében a már ismertetett K vV M érvekkel - a dokumentáció kidolgozottságának jelenle.gi állapotában nem javasolta Romániának a környezet^'ódelmiengedély rnegadá<;át. Megemlítendő, hogy hazánk nak nincs vétójoga az ügyben. Viszont a román fél dönté sét mindaddig nem húzhatja meg, amíg a konzultációs c-gyeztetések le nfí.o'!. záriiinak Ettől függetlenül azonban ■i remiin kürnyezefv'édelmi tárcának fel kelklt függesz.tcni a projekl környezot\-édelmi engedélyoytetési folyama tát kizzel a környezeti hatástanulmány jóváhagyását is a liatősá^gi tereprendezési engedély majd a régészeti módosítá.si engedély hiánya miatt. A 2009. (imiusi hírek szerint (Erdély FNÍ üó.09.) a kana dai cég ?9 szerinte környezetkimélőlib módosítást veze tett be a projektbe. A Zöld trdéK'- Egyesület elnöke K. Cs. szerint azonban az új tervezet, nem tartalma.?, egyetlen olyan módosítási iavaslatot sem, amelyet a közviták ide jén a civil szervezetek fontosnak tartottak. Az űj projekttel viszont az RMGC 20 toruiával kevesebb aranyat termelne id egy pvTel rövidebb idő alaU, ugyanakkor a román ál lam nagyobb részt k.apna a nyereségből Kéb<5bb Verespatakon 33Ü tonna arany, 1300 tonna ezüst ter\ e.zelt termeléséről íi' a sajtó

Újabb román égéretek M agyarorsság ____________m eggyőzésére____________ 2010. júniusi hi?ek szennt Borbély László roniáji környez.et^'ódebni miniszter egyeztetett az új magyar knnnany \idékíejlesztési miniszterével. Fazekas Sándorral, akit arról biztosított, hogy Románia minden inlormációt megoszt Mag^/arországgal (http:,/,''vv-vw,metropül hu MTI 2010.06. 21.), -A román miniszter többek között közöltcr,,Elkezdőd tek azok a kétoldalú egyeztetési folyamatok, amelyek il vén kor szüksé.gesek, é,s újra alakul a loij.ián- magyar közös bi zottság is, amely procedúráira szempontok szerint viz-ígálja a verespataki benih.ízást". Tájékoztatása szerint megláto gatta a ciánled.mológiat alkalmazó svédországi bolideni bán vát, ahol biztosíLják a dán technológiának azt a minimá lis szu'itjét, amely már nem mérgező. Csak al- kor javasolja majd a verespataki benűiázás engedélyezést, lia a ,,10] sz,á-Talékban me.gbizonyi>sodik arról, hogv' a projekt nem kör nyezetszennyező" . A fenti Ígért egyeztetések során már joggal lehetne kérm a román iélt(51 illelTe a ber-uházótól a verespataki teciüiológia független szakbizottság általi részletes minósítésctazt összehasonlítva a BAT (elérhető legjobb) (talán ilyen lehet a svédországi is) technikákkal Mert ilyen techriológiai minősítést a sok ezer oldalas környezeti hatástafiulmány átnézése .=;oran nem találtam, szerintem aru"vak tig>-elembe vétole is szükséges a bcnjházas engedélyezé séi lez, Megílelésem szerint legalábbis a közeli években Verespatakon de a világon sem várható., hogy a „ciántedv nologiás" aranybányászat hflyelt „ciáranenteset'' vezetnek majd be Viszont ismerv e a téma ozakirodalmát állíthalom, hc.'gy léteznek a világon korszerű üzemek, ahol jelentősen csökkentliető a cianid fölhasználás. Ezek között van. az ér cekbe „beépült" finomszemcsés Au feltárására (szabaddá léteiére) bevezetett előkezelés (ilyen Verespatakon nem lesz, lásd 4. ábra), e célból egy Dél-afrikai cégnél már sikeres félüzerru mikrobiológiai kísérleteket is végeztek. (További részletek a szerző cikkeiben: BKL Kobiszat 1996, 4. szám 145-15L o , és 2006. 6, ,száni 29-56. o.) .A legkorszerűbb technológiával sem kerülhelőek el azonban a aánveszély előre nem látható kömyczeti koc-

kazatai ír mi: pl. J roldvengi/s okozta gátszakadás., de m ar íl íiiiJ^égef.(Vercspatakni-j ú\ i 12 'jzci tonna kövü1•.} od SSz 'í Iij Ifi i.a i ;■>i lí Ion i ófi koi: k á z j r lenj'it;. A

b D id i o k

e rő s ö d ő

. . . ir í in y c h w 'g i. '"

io l- - b y f’ i d e k e k k ö v e Ü 'e z : ! é b e n e g y r e j i T - e '. d il - - . . S i e l l e r J í e z ö k r e k é .-i:

15 j o

, , ü ilu b í e k '

r tra n v a i

t a r t já k .

F k

m á s

m íg

c r a n '- m im k é n t

c s u p á n 1996

: : i" in v

v ilá g p ia c i

'iZ 'is t é

0 , 1 : 6 d t . 'J J á v v ' > ] k 2 0 1 0 . f ü b n j á i - j á b a n

■i c . í l U í r ( í i l x í O

á ra

A z

cs

F 'j, u lo b b i 0 .5 U S A

12

d o llá r í %

Z í r á s i é r t ' b fc ’ S : ' . ű k ú ! l ,

va n

vé g é n

L 5 A

v - n - ; s p a f a í a t e n 'e z e i. l b e r u h á z á s

a

rú d -

d r iliá i,

tlr - b b i

34 I S

F i) k ö i l i l

m é g n é h á n y

n t-

b e le k ific s -

B . ^ r >:i: ( • ■ l u b b i 'S k s z e r i n t d z c l l f i r ű í ő k , k ö z t ü k ü ' lO

M n io g n io

n n í ’ y c > b b n y u r n á in

az A

v o lt.)

M a g y a ro ri L - h i 'L ő s t . - g a

m e g a k a d á ly ü z á iá r a .

.A?, e g y ik iL'b.et az id ó h iliá s . Hztindi'koü-iatja .5 sajtóhírek al'-jpiá’ i a ríim an gazdasági miiuszitci '2010. ivLárcit.i.5Í ^'1Vi 1a tkoza ta,, m i i -.ernri t a pro] e k t e Iv ts z H hi li.'l 1 1, ha a k orDiány nc-m hi'iz. döntési az Idén. Ehiie? azonban íiz id o ig e ■lye; e g ) t'Xt'jtí'sek lezárása is szűlí^éges. íJ ia b b

é rv e

le h e t h a z á n k n a k

az

m in i jt u é s - m e p k ö v e te ié s e a r o m á n a e n . i l l-is^ 'h -iL ' k J i g a z á n , h o g y

L‘ m l í t c t t

t c c lin o iü g ia i

! é ) .i l l e l e k e s e i l ő k

projekt r ia p ed ig abb.-,ri i.jvaoti. íeiles/léü lenni- yrüksége? a VIlag.^zm^’ rlú^]hoz képest. ?JUiak költségei kérdésesU-hL'tiiék a cég proíil|ál, ez z el a m e g valosit.fist Têhütnc m eg „k ü z d c ü "' az Lu rópai U n ió tóniniaii\ a cián te ch-'i o.l.ogí a be t i 11ar-:álú - 1, d a b ba n h a tt. k ori y c rt:J 1n én y csak rom án korm á”iy l-i í './ir i ; i u ; , ] í rh.- u? “ '. A v: t:d idigic-k szerint a zorb ú n ve llieto en Romáinr:i érd eke a p r o jekt niegvaíó.sít:aír3, b g y elo m b o vóvc \i rc'í:--óie íg ért (cicd et! i eg I , ú j3b b hí rck szeri n : in .jg ti >b b ) rr- i11iá rd d i ;1la r< >í■fszesedést. U gyszijiLén .=i kanadai bér iLba.i:ö.nak is, hiiizen az csupán 2 0 07 -igl0 0 isviüií^ U í d o l l á r t költött í proji.'kt m egyaíosítása éidííktibíin (Dui-:.5h^ :'.Ü07. 05 D9.j, i^ y i,os ábbra is ,,futni fo g " .=i p éiize m.iri. „ A /

i d i . ' j i i s k ü i J '' d o l g o z i k "

le n ü l e t h a z á n k n a k

a r o m iin

n y ila tk o ía ía , h o g \- n ^ g y

ü la p o ii

ú ja b b

i'e m é n v t le -

k ö m v - e z e t \ 'é d e Í L n i m in i s z t e r

■. a l ó s / í n ű s e g

s z e r i r i t i s n u i t k ' 1 'i‘H

f o l y t a t n i a t e lje s e n g e d á h 'e ? : é s i » H já r á s i ( M T I 2 0 1 0 Ej

és a

t ö b b i 2 0 1 Ü . jL ir d its a

e g y ú j. í ljL - ' t ö r t ű n . - t h c z

a t á iu

í e jle jn e n y

Ü fc

21

j

i s z o n b a i - i i h .í í

t3 .i t o l h a t m a j d .

lík k o r

m ily e n m ű s z a k i s z ín v o n a lú

D r.

a

A z akadém iára, főiskolára, egyetem re érk ező, eJső é -

B ódi

D fz s o

va ló beilleszkedési. A bba a di.íkközösségbe, ahol legna

Régebbf'n ..tevénfík'', „rnká

g yobb erén y a z összetsrtáíi, az egvinás segítése. A z „E g y

nak". néni etil I ...fukíznak" v a g y latinul „vu lp e sn e k " ne

m indenkiért, m in d en ia eg y é rt" jelszó m aradéktalaii b e

ve zle k . A

tartása

Ví'S hallgató n e ve ..belek”

balek szem élyiin ek hivatalos m egn evezése:

.,Z öld fü lű , p o ro s hasú, étss és érteli.-m nélkúli véglény,

A di.ákközÖ5.5égbe történő bevezetés záróakkordja a

•amely m inden tekintetben az isteni fényben tü ndöldő fir

balek m egkeresztelése. Ekkor választ m agának kereszt

m ák tám ogatására szoru l"

apát, keresztanyát e!í^'--egy firm a szem élyében és kapja

A ba! ek e k n t;m j ’end e 1ke zn-jk jo g o k ka 1. A z i d ósebb

m eg a diákn eveit, a „v u lg ö já t" (is a:-’ „aüasát", am ely n e

lir,]Jgati3kkal szem beni tiszteletre varaiak k ö telezve, A

ve k elkísérik őt élete v é g é ig . Újabban a b alek ok m ár csak

diák tréfák rajtuk csattannak. H s firm ával laknak eg y ü tt a

ogy nevet kapnak, a z „aliast” Kereszteléssel a balek a régi

k amai'á bán, v a gy d i ákszá 11ásón, a hel v i se g rcn d ben ía rtá

po lgá ri nevét elves zíti es a barali körben, gyakrait egész

sa,. a fi rínák ki .szó Iga kása is a balek ok tel adata. A z idősebb

életén a te ze n a néven szólítják. ,A keresztapának a balekja

hallgatók azonban nem csak parancsolói, oktató) a balt.*-

élete v é g é ig balek] a m a rád, m ég akkor is, ha az életbe sok

k o b ia k , hanem tám ogarói és segítői, betegségb en á p oloi

kal m agasabb szakm ai rangul ér el, m jnt a keresztapa.

is voltak az id e g en b ő l ideszakadt, lakasi, ellátási, a.z aka

■A inasodé vés h a llgató n eve ,.s/.ér>égetó'', (kohlenbrt'n-

dém iai, fői s ku Ia i, e g ) i- tem í v í szón y okát, szoká sokat nem

ner) M é g ők sem ren d elk ezn ek jogoklcaL de a balekok fe

ism erő, a taniibrrányi ü^ye
lett ál Inak a rangsorbuan.

,A bükkc.k csak a balekvizsga sikeres letétele után vá l

A k i m ár két á-vel eltöltött az akadém ián, k iérdem elte a

tak akadénúai, főiskolai, eg y etem i polgárokká, ;sak e z u

„tirm a " nevet. A Brma máv 37 összes joq ok birtokában

tán léphettek a/ .,lfjút.ági K ö r " tőgjai sorába, di? \ olt id ő

vfílt, élv ezte a balekok, a szén égetők szolgálatát, a szakes-

r;.;g^;n. .aTnikor ettől fü g g ött az akadém iai felvételük. A ba

lélyeken m ár a főa:?^.tálnál iilt, ré.57,t ve it a balekok ne^-elé-

lekok oktatása a „balelccscszon" (fuchsm aioron), a neve-

sébf; n, 3 b a1ekvi zsgá k Iefol y ta tá saba n . V á] aS7tha tó v o 11a

löapái'i, n evelőanyán k ívü l m inden firm ának is kötelessé

Itjúsági K ö r hsztsegeire.

ge vo lt, aineiv -^nindvégig kötetlen, k ö zvetlen , tic-fás é.s ^îctám volt. ligyébk én t a d iákok szárm azástól, anyagiaktól fü g g e t

.Az utolsó éves hallgatókat „veteránoknak", akik pedig a lúvatalosan megs.7.abotl időn túl is az akadém ián tartóz kodtak, „ultra-szupra \ cteranis&íniusoknak" nevezték.

lenül,, egyen lőn ek S í ámítottak. A balekvt:rsgán be kellett

A z akadém iát elh agyó, az életbe kikerült ö r e g d iá k o k ,

bi.xunvitaniuk, h o g y elsajátították a beilleszkedés, a szo

az üzem ekben, a civil életben d o lg o z ó szabad polgárok,

kások alapisinereteit, m elta n u ltá k-e a legfontosabb diák-

nyárspolgarcik n e ve p e d ig ...filiszter". O k vis zik tovább a

ólakat, és. hogy ráterTie:tek-F.; í- választi.itt nehe.7, szakiTiájuki'a, h o g y nem teng-e bennük a hamis, rosszul értel m ezett önéiv.ft. ami:-Ív TTiegT'ihe/.ítcné a/ üj közösségbe

d i3k.szokásokát, hag^,''omanyckat helyi c?oportjaikban, egeszen a s ír ig . T ó th Is h ’áu

ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÚRNAK ÍRT LEVELEIM Az u to ls ó ( k e lt e 2011.05-02-) már az ad m in isztrációs le v e le z é s i o sztá lyo n "e la k a d t" azaz "vakvágányra" k e r ü lt. Az e z t

m egelőzSt (k e lt e 2011.03.03.)

to v á b b íto ttá k a p riv a tizá c ió b a n i l l e t é k e s Nemzeti F e jle s z t é s i Minisztériumnak de a t t ó l (m int korábban) érdemi v á la s z nem é r k e z e tt a problémákat i l le t ő e n .

\ í- L L -

E-2391/2009

Dr. Bódi Dezső

Budapest Ildikó u. 13. 1115

Tisztelt Dr. Bódi Dezső Úr! Engedje meg< hogy Orbán Viktor, a Fidesz - Mag}âr Polgári Szövetség elnöke nevében, az ö személyes megbízására válaszoljak az Ön levelére. Köszönjük, hogy a színe.sfémérc bányászat jövőjével kapcsolatos nag)' hozzáértésről tanúskodó kiváló gondolatait megosztotta Elnök úrral. Nagyon tanulságos írás, továbbítottuk szakpolitikusainknak. Kiváló kifejezés a „civil kontrol". A Fidesz elnökének sokat hangoztatatott n\cggyőzödése: felelős politikusok nem tehetik meg, hogy nem Öntenek tiszta vizet a pohárba. A hivatali visszaéléseket, pénzügyi összefonódásokat fel kell tárni, az elkövetőket meg kell nevezni, és a büntetéseket ki kell szabni. Orbán Viktor szerint az ország legfelső vezetőiig húzódó üg^êk várnak kivizsgálásra. Lezáratlan ügyeket nem vihetünk magunkkal a jövöbe. A z ország mai állapotában reális cél az, hog}^ a vezetésünl<;kel a jobboldal elnyeri a mag}'ar választók olyan mértékű bizalmát, hogy egyedül, rossz kompromisszumok nélkül is képesek leg}álnk kormányt alakítani és a parlamenti többség támogatását megnyerni. A célunk közös: mi is azt szeretnénk, ha Orbán Viktor volna 2010-től Magyarország miniszterelnöke. Elihez viszont szükséges tavasszal

egy

kemény

és

céhatörő

kampányt

végig

csinálni.

A

sikerhez

elengedhetetlen minden szimpatizánsunk kemény munkája. Számítunk Öm-e is! Legyen gyönyöm, meleg, szeretetteljes karácsonyi ünnepe! Ezúton kívánok Orbán Viktor úr nevében boldog új évet, erőt cs hitet egy jobb Magyarországban! Budapest, 2009. december Tisztelettel és köszönettel;

/O

/

)

Ball Gabriella t-itkársá'êzető

Ü L i d a n í i i. - j 'V ‘. t k - j i i ;

j ' r . i .C

D f .Bódi Dezső úr

-.í^-/'Jr ‘ÍOI" -

,

Old. kohómérnök, ipari szakértő

Budapest Ildilíó u. 13.

Tisztelt Dr. Bódi Dezső Úr!

Kérem, engedje meg, hog): a részemre küldött levelét, tanulmányát és a kohászati háttéranyagokat, ciklceket megköszönjem. Kiemelkedően fontosnak tartom környezetünk megóvását, ezért különösen nagjTa értékelem a környezetvédelem érdekében kifejtett tevékenységét. Hivatalom korlátai mialt segítségn^nájtásra sem módom, sem lehetőségem nincsen, de az Ö n által a Recsk II. színesfémére bányatelekről és a verespatald bányáról leírtak különös jelentősegére tekintettel az összeállítását D r. Illés Zoltán úr, a Vidékfejlesztési

Minisztérium

környezetügj^ért

felelős

áUaintitkára

részére

továbbítottam. Felelősségteljes munkájához tox^ábbi sok sikert és boldog új esztendőt kívánok! Budapest, 2011. január 3.

Szívélyes üdvözlettel:

'X

/

■ "V ' xt- ^ Dr. Schmitt Pál

Tárgy: A ''Recsk II. színesfémére bányatelek*’ (érclelőhely) és más ismert ásványi nyersanyagvagyonúnk privatizációs problémái,

a verespata

''cianidos*' aranybányászati projekt helyzete **civil” szemmel. Mi valósult meg azokra vonatkoz észrevételeimból az állami illetékesekkel folyta tett 2 éves levelezéseim után ? TISZCEtT M m S Z T E R H U Ö K ÚR! Immár két éve kezdtem meg segítő szándékú levelezéseimet a tárgybsni ügyekben az illetékes állami szervekkel

később Önnel és korroáriyintézményeivei i s , term észetesen magán-

személyként mérnöki e t ik a i k ö telesség tu d a tb ó l in d ít t a t v a .

Ilyen törekvéseimhez a multév

októberi közismert kolontári szörnyű vörösiszapkatasztrófa is nagyban hozzájárult, m iv e l a fenti témák megvalósu^sa hasonló - még megelődieto * környezetvédelmi kockázatokat is jelenthetnek- Ezűtcn is raegköszönöni a m in isztereln ö k Úr

nevében k ü ld ö tt intézkedő és

raunksTiiet elisinerŐ le v é lv á la s z a it . Úgyszintén Dr. Schtritt Pál Úrnak a Magyar Köztársaság Elnökének i s , a k i ujabb levelem re és m e llé k le t e ir e fo ly ó év január 3 . - i k e ltű válaszában többek k ö zö tt íg y fogalm azott: "...k ü lö n ö s e n nagyra értékelem a környezetvédelem érdekében k i f e j t e t t tevék en y ség ét." Terjedelm es le v e le zé s e im e t

cikkeirasl i s annak m e llé k e lt h á ttéra n ya ga it és a v á la s zo

kat á tte k in tv e (am elyekből néhányat i t t csatoltam , a tö b b it raár megküldtem) úgy gondolom

hogy íjidokolt két év után (egyben az új Kormány 9 hónapja alatt) Önt tájékoztatni arról, mi valósult észrevételeimből

javas lataimbó], a Cárgybani témákra vonatkozóan mostmár külö

nös tekintettel a környezetvédelemre. Ezek röviden Összefoglalva: 1. A *’Recsk II. színesfémére bányatelek" (érclelőhely) privatizációs problémái. A fenti privatizációt a jelenlegi Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.(MNV Zrt.) vezető sége is zártkörűen végzi, abba javsslatornát nem figyelem b evéve nem vontak be külső fü g g e tle (nem az MNV Z r t. á l t a l d í j a z o t t ) sza k értők et, c i v i l s ze rv e ze te k e t i l l e t v e egyéni k é p v is e lő i Az MNV ZríL i3j

v e z é r ig a z g a tó já tó l még annyi szakmai konkrétumot sem tudtam meg (s ő t semmit

csupán Íg é r e te k e t) mint e lő d je it ő l

(köztük T á tr a i M ik ló s t ó l). Utóbbi

előd ök től ''id ő ra b ló "

le v e le z g e té s után

olyan lényeges in form ációt is s ik e r ü lt megszereznem hcgj/- '*neiri .le s z

fcoh3szat“ j

nem je le n th e t ''ü z le t i t i t k o t ” .. Sót még a z t is rDegírták.v. hogy mennyi

amely

murevaló k iterm elh ető ércvagyonnal számolnak, amely már - mint közöltem - jó k iin d u lá s i a la p u l's z o lg á lt további te ch n o ló g ia i i l l e t v e gazdasági becsléseim hez. E zzel szemben le le n le g már 'szakmailag

p r iv a tiz á c ió s inform áció tulajdonképen nem is lé t e z ik és az hasonlatta.

é lv e "zsákbamacslca” Az e d d ig i publikus tá jé k o zta tá s birtokában sajnos- a z e g f s z tervezett recski privatizá

cióról jelenleg is ugyanaz jelenthető ki. ffiint kor.ábban: Gyarmati jellegű mert valahová k ü lfö ld re v is z ik a z érték es (A u -t, A g-t is tarta.Iina.z6) re ze s ércdúsítmány/, marad az iszapszerű s z u lfid o s savasodásra hajlairios, f l o t á l á s i

vegj^ssereklcel szen n yezett deponáLandó veszélyes hulladék meddő (ta lá n a Mátra vidékén ? ). A íTieddo m ernyisége e L é rlie ti a

több r n illió , 10 m i l l i ó (vagy még több) nag>'ságrendet is

ércféld o ilgo zá stű l fü ggően , az alább vázolt kömyezetváielmi kockázatokkal.

- Az értékesj'tési ár becsülhetően alacsony (4,6 Mrd. Ft + Áfa) szinte lealázó. A Recsk I I . bányateIskliez ^ m ivel e z t sem k ö zö lté k - valD színűsíthetSen 641 m i l l i ó t ré z* ércmerinyiség

t a r t o z ik , am elyből murevaló 3b m i l l i ó i:, k iterm elh ető nem murevaló lOaraely

később e s e tle g murevaló va gyis gazdaságosan fe ld o lg o z h a tó le h e t ) 605 m i l l i ó tonna/ íg y a lelőhely a világ legnagyobbjai közé sorolbató, figyelem b evéve a szomszédos szinesfém é r c c e r jle t s k e t i s , ahol további 53,2 m i l l i ó t r é z é r c és 48,9 m illió t ólom -cinkérc van. - Hiányzüc a civil kontrol, e r r ő l előbb már írtam .

Gazdasági illetve környezetvédelmi szenpontból nagjron fontosak lehetnek még a szakiro dalomban általani újabban talált alábbi információk. Nevezetesen gazdasági vonatkozásban: A világpiacon legalább 5 éven át rézkoncentrátűm ből hiány várható. Több c h i l e i és indonéz bányában már 2010-ben csökkent a ré z é rc ill&tAí-e a rézssirrpor term elés, e rre számítanak 2011-ben

is, az ércrainőség i l l e t v e írás b izto n s á g i

í. talán kcim yezetvédelm i ? ) okok ra ia tt. A hiány és a k o h ó s ítá s i d íja k m ia tt Kína legnagyobb ré zte rm e lo je a Jiangríi Copper Co. csökkentheti te rm e lé s é t. Japán második legnagyobb r é z k o h ó já ró l, a Sumitűmö Metál liinang C o .- r ó l is vannak ily e n tetm eléscsokken tésről érkező h íre k . A Suitiitomo megelőző intézkedésként b_£italnias összegeket fe k t e t be r é z - , n ilckel- és aranyércsk kutatásába C h ile , Peru, Kanada, B r a z ília , A u s z trá lia te r ü le te in . Tdiát nem ok

nélkül jelentkezett állítólag Kína a hatalmas recski érclelőhely megvételére. Mostmár az alábbi meddoiszapkatasztxófáját is végleg elkerülheti, ha a szerintem gyacJie.ti jellegű privatizációt a magyar állami illetékesek és végülis a KorBiáiiy jóváhagyja. Sőt így az új iiulajdonos

többek között olyan k o c k á z a to t is

mellőzhet,

áanely nemrégen a chilei rézérc

bányában a mélyben rekedt bányászokkal közismerten történt, Szinesfánércbányászati meddoiszapkatasztrófákról szólnak a következő információk: A kínai Zijin nagyvállalat bányameddo hányójának hatalmas esőzések nyomán 2010.07.03,-1 sérülése következtében halpusztuJást okozó savas vízzel szennyezte a Ting folyó vizét, e raiatc a cég je le n tő s össze,2g e l k á r ta la n ítja a körn yék b eli földműveseket és halászokat. Szintén a Z i j i n v á lla la t e lő b b i rézércbányáján túlmenően ónércbányászati meddőhányó

jának 20:LOjj9.2.^ ,-a. gátsérül.éso miatt már nemcsak fiz élővizek károsodtak,hanem az iszapömlés' nek a völgyben levő faluban 4 h a lá lo s áldozata is volt. Pedig a Z ijin cég az időben már je le n tő s e n n c'velte környezetvédelm i te^'ékenységét, a bányaüzem re n d e lk e ze tt a szükséges h atósági engedélyektíel= Tehát úgy tűnik, az előre nem látható (különöscan Id.ímaváltozási)

kockázatok figyelembevétele nagyon fontos, és ilyenekkel a jövőben fokozottan számolni kell. Ttc kiemelendő, hogy a szulfidos szinesfémércek savasodása kisebb-nagyobb mennyiségű

nehézféniszennyezett bányavíz képződés mellett a mátrai (nér megszűnt) ércbányászat njromában régóta ismeretes. Ily e n

tsrülfíi:

Lahóca- hegyi rézércbánya

és a zyöngyösoroszi p o lim e ta llik u s ércbánya, ahol a község f e l e t t

különösen a I I . bányatelekkel szomszédos r é g i

becslesek s z e r in t legaláb b 1 m illió tonna meddőhányó van., ügj- tudom hogy a g^'öngyösoroszi báhya a ltá r ó já n á l talán je le n le g is működik 1982 óta. a mészhidrátos bányavízsem legesító mű, amelynek a la p te c h n o ló g iá já t jómagam dolgoztam k i, s ó t korszerusícésében később i s résztveLtern

Figyelembe vették az MNV Zrt. szakértői a fentiek kockázatait ?

Á recskihez hasonló módon előirányzott bányaprivatizációt gyakorlatilag már csak az elmaradott országokban végeznek.Ezzel szemben a szakirodaliiii (ko-ztük Országos Ifágyar Bányés z e t i es F ö ld ta n i H iv a ta l) közlemények - e l v i l e g indokolhatóan -

ércfeldolgozást

csakis a teljes vertikumú

tartjálc gazdaságilag l^célszeríiblxiek. Tehát hogy a rézércet helyi dúsítása

után a közelben vagy legalábbis az országban feahósítsák rézre

járulékos hasznos komponen

sei: kinyerése mellett (Au, Ag, Re, Mo, Te), és azokat feldolgozott terméldcént adják el ( p l . a r e z e t lemezként, h u za lk én t)=íg y új

iparku ltú rákkal nemcsak a munkahelyek növélhecok,

hanem az é r c le lő h e ly i s fe lé r t é k e lő d ik . Nagy kérdés, hogy Ilyen ipari vertikum a kiemelkedő

természeti adottságú mátrai régióban egyáltalán megvalósítható-e, figyelem bevéve a korábbi bányászkodás okozta je le n tő s alapazennyesSdéseket i s .

E témát zárva mint a v o l t Országos Érc- és Ásványbányák központjái'L&.k már nyugalmazott irerü leti főmémökeként a re c s k i é r c le lő h e ly e k e t, bányát ismerő szakember i s , kötelességemnek

tartom feltiívni minisztereJnbTc ür és illetékes ttiiniszterei figyelmét az alábbiakra: Az MNV Zrt. eddigi válaszlevelei ismeretében (mert csup.án ea.állt rendelkezésemue) ügy vélem, hogy a recski érclelőhely privatizációja nem volt kellően .szalqnsilag átgondolva. Ezért továbbá e levelemben Összefoglalt és korábban részletezett okok miatt megítélésem sze rint a privatizációt nem szabad folytatni. Ife pedig az mégis folytatódik, ellene továbbra is előre tiltakozom. Javasolom hagyjuk meg a recski érclelőhelyet aranytartaléknak, mert az idő nekünk ‘'dolgozik" (.fémárak növekedése, é rc k é s z le te k és minőségül; csökkenése, új e ljá rá s o k •- p l. Iji:.ted xn ológia - b evezetése s tb .)= Az esetleges további hazánkra is gazdaságos lehetőségeket

szerintem is a vertikumos ércfeldolgozások között kell keresni világszínvonalú technológiával Ezek alkalmazhatósága, adaptálása azonban még cagjron alapos hosszabb

vizsgálatot igényel

új potenciális pályázók megkeresésével majd bevonásával,természetesen civil kontrol mellett. E vizsgál a toknál és a további döntéseknél fő szempontnak a környezetvédelemnek kell lennie ! 2.

Az isnrert ásványi nyersanyagvagyonunk privatizációs helyzete, problénói.

ilyen kitermelhető ésványvsgyonunk összesen 23 milliárd 789 ezer tonna a Magyar Bányásza t i és F öld ta n i H iv a ta l

2003.01.01•- i á lla p o t n y ilv á n ta rtá s a s z e r in t ( l i g n i t , barna- és fe k e

teszén , fö ld g á z , o l a j , r é z - , színesfém - és nemesfém ércek, uránérc, b a u xit, ép ÍL Ő ip sri nyerííanj'agok s t b , ). A 2005-ben nyilvántartott ásványvagyon

nális gazdasági eredmény várható

esetén összesen 7300 milliárd Ft nomi

a Magjâr G e o ló g ia i S z o lg á la t kiadványé.

s z e r in t .

Mások mellett részemre is meglepő, hogy e hatalmas ásványkincsünkről a napi (köztük parlamenti) hírekben

alig hallunk (a f ö ld - és v ízv a g y o n ró l sokkal tö b b e t), annak privatizá

ciós részleteiről 5 koncessziós szerződéseiről jóformán senmit. Ezért kértem az MNV Zrt*-t hogy publilíus módon legaláb b azt kéne t is z t á z n i ^ va la m iféle kimutatás form ájában), kik e vagyonok haszonélvező tulajdonosai egyben a kitermelt bányák és meddőik további sorsáért a

jogilag körüIhatarolható felelősök. (I ly e n hiányos.ságra sajnos tanulságop eset a k o lo n tá ri târosi.5zap depónia, nem tudni h ol vannak még ily e n e k . ) Előbbi kérésem azonban süket fülekre ta lá lt. Hegemlitendő, hogy dr. Budai G;/ijla koiTiiánybiztiL-*? Cr (2011.01.27. k e ltű ) le v e le = z e r ia t h ttá s k c rí hi iiáá n y á ’t’t3an 3 an 3 tá r g y i ügy kivíz.sgál8?í3ra, i l l e t v e fig^'sleinmel k ö rre l és illo tér'k é ke- s e ssséegg^ j' e l .-5 Vidék-fe 1 l e s z t í s i Minis^tériuiTi e? az ’'f\V Z rt. ren d elk ea ik .

3. A verespataki '’ciántechnológiás** aranybányanyitási projekt problémái. A projekt szerinc összesen mintegy 214 millió tonna (nedves állapotban még több) iszapszerű

veszélyes hulladék meddőhányójával az alvízi magyar Maros vidéket veszélyeztetheti.

A projekttel szemben hazánk mint korábban egységesen elutasító álláspontot képvisel. Viszont a döntés joga végülis a román Kormány kezében van A k örn yezeti hatástanulmány véleményezésében már a 2006 é v i budapesti közmeglnailgatáson ré s ztv e tte m , k r i t i k a i é s z re v é te le im e t az akkori Kömy.esetvédelmi és Vízüg^z-i M inisztérium megküldte a román p ártn errain isztériu m n ak.(m ellékelt cikkemben;. Jó példaként közlöm, hogy a

Vidékfejlesztési Minisztériumnak küldött levelemre reflektálva az folyó év januári levelében kezdeményezte, hogy megjelölt munkatársával vegyem fel a kapcsolatot további együttmukodésün céljából, amely megtörtént- Telnát íg y is le h e t az ügyet in té z n i az ille té k e s e k ic e l már é r t e l metlennek b izo n y u lt ie v e le z g e té s e k h e ly e t t .

Megértem, hogy e témában a magyar fél érdemi hatáskor nélkül n^éz, sőt kiszolgálr^tott helyzetben van. A zért i s , mert a román ille t é k e s e k nem tervezn ek ujabb közm eghallgatás l , továbbá az Európai Unió c iá n te c h n o lo g iá t e lu t a s ít ó h atározata e lle n é r e a z t a kormanvok

év^-^-

z e th e tik . Remélem, hogy a fenti személyes együttmíiködés létrejötte esetén konkrét szakmai

segítséget tudok majd nyújtani. Előre jelzem, hogy a technológia eddigi "határérték cen trik ij megítélése helyett a beruházó kanadai cégtől már fontos megkövetelnünk a világon rendelkezés re álló legjobb (BAT)

technológia bevezetését, am elyet az mindeddig - m ivel íg y p r o f i t j a

kiseb b - k e rü ln i ig y e k e z e tt. Részünkre előbbiek elérése, bizonyítása alapos szakmai elokészí

tést igényel, dihez a szokásos "ad hoc" jellegű egyeztetések szerintem nem

elegendőek.

Természetesen lehet még tiltakozni a ciántechnológia miatt, de ennek eredményessége ujsbb jó szakmai ellenérvek nélkül kétségesVégül két éves levelezésem és kilenc hónapos kormányzásuk után időszerűnek tartom hog}-^ idézzek az Ön nevében és személyes megbízására korábban a Fidesz Elnöki Stáb (2009.12.Ír, keltű,) részemre í r t válaszából. E szerint " A Fidesz elnökének sokat hangoztatott meggyőző dése: felelős politikusok nem tehetik meg, hogy nem öntenek tiszta vizet a pohárba--Lezáratlan ügyeket nem vihetünk magunkkal a jövőlie." Ennek szellemében kérem a miniszterelnök Urat és illetékeseit^ átgondolva

h o ^ a tárgybani ügyekben

kritikai észrevételeimet

a hiányolt civil kontrol biztosításéval szíveskedjejnek a jövőben döntéseiket

meghozni, különös tekintettel az ásványvagyon privatizációhoz kapcsolódó meddő-depóniák kockázataira. Sokakhoz hasonlóan már ilyen döntésekről szeretnék értesítést kapni, szakma ilag semmitmondó, titkolódzó levelekre a válaszadásnak mosnreír nem látom értelmét, A témát közügynek tek in tve e lev e le m rő l i s a ''c i v i l e k e t " m e g fe le lő módon majd tá je k o zta tf M in isztereln ö k Úr i l l e t v e meghatalmazoüja intézkedő v á la s zá t várva t i s z t e l e t t e l :

Budape s t, 2011.03.

,

........... *.... Dr. Bódi Dezső o k i. kohomérnük, ip a r i szakértő

(d .bodi
Tárgy: A **Recsk II. szinesfémérc bányatelek" (érclelőhely) és más ismert ásványi nyersanyag vagyonunk privatizációs problémái, a verespataki "cianidos" aranyhányászati projekt helyzete. TISZTELT ÍÍOaSZIEHELrÖC ÜRÍ A f . év 03.03. k e ltű , á lla m i ille té k e s e k k e l k é t éve3 le v e le z é s e im rő l s zó ló ö s s z e fo g la lómban már tá jé k o zta tta n önt a tárgybani p r iv a t iz á c ió p rob lém á iról. Ily e n törekvéseirrhez a közism ert szörnyű következményű k o lo n tá ri is z a p k a ta s z tró fa i s nagyban h o z z á já ru lt, mivel, a re c s k i t e r v e z e t t p r iv a t iz á c ió megvalósulása a s o k m illió tonna fém szu lfidos meddőiszap depónia m iatt még nagyobb környezetvédelm i k o c tó z a tta l já rh a t. Ezen összefoglalűjnat a p riv a tiz á c ió b a n ille t é k e s nem zeti f e j l e s z t é s i m iniszternek d r. F e l l e g i Tamás Úrnak i s megküldtem. A v á la s z a vagyongazdálkodásért f e le lő s h e ly e tte s á lla m titlíá r tű l dr. Székács P é te r Ú rtó l é r k e z e tt, viszontválaszoiriai: m ellékeltem .

Sajnálatosnak sót megdöbbentőnek tartom, hogy abban továbbra is nemcsak az egyéb, hanem a környezetvédelmi kérdéseiin, aggál5 ?aim is "süket fíilekre" találtak. Fontos megemlítenem, hogy a privatizáció után Secsken csupán a gyarmati jellegű (marad a meddő, az értékes dűsítmányt exportálják) hasznosítás, a bányászat, ércelőkészí tés valósul meg az optimális fánkinyeréses-fémfeldolgozásos vertikum helyett. így lekötve az érckészletet a kohászati fémkinyerésre nem lesz lehetőségünk. Biztosra vehető, hogy előbb-utóbb lenne ilyenre befektető, így a lelőhely is felértékelődne.A privatizáció nem sürgt Becsléseim s z e r in t a kcrnyezetvédelemnek megfelelő korszerű rézkohászat bevezetésével p l- Diósgyőrben és/vagy Ózdon a foglallcoztatottak száma a bányászaton túlmenően (kb. 1500 fő)

mintegy 8-10 ezer lehetne, fénfeldolgozás esetén pedig elérheti a 12-Í3 ezret. Ezúton is hangsúlyozom, hogy a privatizáció nem volt kellően átgondolva, ezért azt le

kell állítani vagy legalább fel kell

függeszteni. Hiányosságai, zártkörűsége miatt abba be

k e l l vonni egy civil szervezetek képviselőiből és független külső szalcemberekből álló szak-

bizottságot. Ennek vélem ényezése, zsű rizése n élkü l a t e r v e z e t t p r iv a t iz á c ió t , a p á lyá za to t nem tekintem szakmailag megalapozottnak.

Ismételten felhívom miniszterelnök Úr figyelmét a privatizáció eddigi elképzelések sze rinti folytatásának lehetséges hátrányos gazdasági és környezetvédelmi kockázataira, emelyek felelősségét majd döntéshozó koriBányának és Önnek M in isztereln ök tír

is viselnie kell.

i l l e t v e meghatalmazottja in tézkedő v á la s zá t várva t i s z t e l e t t e l ;

Budapest, 2011.05.02. Dr. Bódi Dezső o k i. kohómérnök, ip a r i szakértő

( d . bodiíSf r eemai 1. hu ’ M ellék letek

Dr. ILLÉS ZOLTÁN KÖRNYEZETöGYI ÁLLAMTIIKÁR ÚRNAK V id é lc fe jle s z té s i M inisztérium 1055 BudapesL, Kossuth L. t é r 11.

Tárgy; A "Recsk TI. szinesfémérc bányatelek" (érclelőhely) és más ismert ásványi nyersanyagvagyonúnk privatizációs problémái. Tisztelt államtitkár Úr! T á jék o zta tá su l és hatásköre s z e r in t i in tézkedése c é ljá b ó l m ellé k e lte n megláildöm továbbra is magánszemélyként Dr. Székács P é te r vagyongazdálkodásért f e l e l ő s h e ly e tte s á lla m titk á r Úrnak í r t 2011,11.21',- i k e ltű tárgybani vá la s zle v e le m m ásolatát. M ivel a téna r é s z l e t e i t le v e le im b ő l már megisraerhecte ( p l , e g y ik m e llé k e lv e ) - továbbra is fen n ta rtva az azokban k o zö lte k e t - ezúton a m ostaniból csupán az a lá b b i környezetvédelm i vonatkozásokra hívom L'el s z iv e s fig y e lm é t.

1. A recski érclelőhely tervezett privatizációja. -

Dr. Szélcács P é te r h elyetlies állîm titk ár e d d ig i v á la s z a ib ó l m egitélh etően a

Nemzeti F e jle s z t é s i M inisztérium i l l e t v e az MiNH/ Z r t. ism ételten m ellőzve ja va s la ta im a t, 3 p r iv a t iz á c ió t , p á ly á z ta tá s t v á lto z a tla n u l az e r e d e ti (töb b szemponból v ita th a tó ) elk ép z e lé s e ik s z e r in t k íván ja . v é g re h a jta n i. Alapelvük az, hogy a környezetvédelmi "problémák

felvetése jelenleg nem is idoszeicű", hanem majd a privatizáció után a hatástanulmány elké szültével a közmeghallgatások, kapcsolódó engedélyezési eljárások során. Véleményem ezzel szemben az volt, újabban pedig méginkább mert ism ertté v á l t a bükkszéki és m átraderecskei term á lvízfo rrá so k várható szintcsökkenése az é rc te rm e lé s s e l já r ó bányavízem elés miant. hogy

előbbieknek a privatizáció előtt kell megtörténniök. Hiszen nemcsak e lő b b iek , hanem a nehéz fémtartalmú, a. term elés fe lfu t á s á v a l várhatóan ( t ö b b )t íz m illió tonna nagyságrendet e lé r ő hazai meddciszap depónia k e le tk e zé s e már je le n le g ism.ert v e s zé ly e k . Ezeken a p r iv a t iz á c ió után a z é r in t e t t lak ossági "eg y eztetéseld cel” már nem le h e t v á lt o z t a t n i, az ily e n " t á jé k o z t a t á s i módszerek" következményei pedig közism ertek (tü n te té s e k ig e lju t ó társadalm i f e s z ü l t ségek, amely p l . a gyöngyösoroszi hulladék ólomakkumulátor fe ld o lg o z ó beruházás megszünte té s é t okozta, s t b .V

Hasonlók e lk e rü lé s é re az ille t é k e s á lla m i döntéshozók é rd e k e it s z o lg á l

ja az é r in u e tt ( f ő l e g r e c s k i és k örn yék b eli) lakosság e lő z e te s tá jé k o zta tá s a .

Ismeretes, hogy a környezet védelméről szóló LIII.

törvényen illetve azon ala

puló jogszabályok szerint hasonló tevékenység előtt (többek k ö z ö tt) részletes környezeti hatástanulmányt (KHT-t) kell készíteni. Az előbbieket értelmezve tisztázandó, hogy azokban mi az előírás arra, ha

a KHT-t a privatizáció előtt kell kidolgozni úgyszintén a közmeg

hallgatást megtartani. Ha nincsen

ilyen,

szerintem azt

konkrétan érvényesíteni kell

a jogszabályokban. Az eddigiek szerint - más témákban is vélhetően - jól "kihasználta" e "jogi kiskapunak" nevezhető lehetőséget az MNV Zrt. F lő n y ei n yilván valóak ré s z é r e , hiszen íg y p l . gyorsabban hozsájuthat a "v é te lá r h o z " (e s

a szem.élyi díjazásokhoz,; prémiumokhoz) ,

a p r iv a t iz á c ió utáni lak ossági panaszokkal p edig majd fo g la lk o zzo n az űj tu lajdon os. A p r iv a t iz á c ió , p á ly á za tra b o csá jtá s e l ő t t szerintem azonban megfelelő háttéranya gokkal az is tisztázandó, hogy az értékes mátrai környezetbe, fejlesztésekbe egyáltalán

beillesztheto-e

a tervezett, világviszonylatban is jelentős környezeti hatásokkal járó

bányászati tevékenység. Mindehhez azonban inostiiiár az általam mindvégig hiányolt civil kontroll biztosítása szükséges, beleértve lakosság

az érintett (különösen a recski és régióbeli)

folyamatos tájékoztatását elsősorban a téma kömyezetvédeljni összefüggéseiről. -

Helyettes államtitkár Úr közléséből - köztük hogy " i p a r i problémák tekintet

nem rendelkeznok ille t é k e s s é g g e l - feltételezhető, hogy a témának nincs (finoman fogalmazva)

jól míjködo

tárcaközi koordinációja csupán környezetvédelmi szempontból sem. líegjegyzeTT.,

hogy aggályaim ism eretében Dr. Budai Gyula kormánybiztos l’r ( f .

év 01.27-1 keluű) le v e le

s z e r in t a re c s k i p r iv a tiz á c ió s ügyekben ille c é k e s s é g g e l i l l e t v e h a tá sk ö rrel az MNV Z r t. G3 a VidékJrej le s z t é s i M inisztérium re n d e lk e zik . A 2 , 5 éves le v e le z é s e im re vissza tek in tve, s a j nos az MNV Zrt. és jogelőd- továbbá jogutód minisztériumainak válaszaiban a "környezetvédelem

szó csak elvétve fordult elő, így is intézkedéseikhez nem kapcsolódóan. S zin te megdöbbentő v o lt részem re, hogy a T á t r a i M iklós á l t a l v e z e t e t t MIW Z r t . h e ly e tte s v e s é rix a z .w tő ja (2 0 0 9 .0 4 ,1 0 .- i k e ltű ) válaszában a z t í r t a . hogy "nem k e l l nagymennyiségű meddőt e lh e lv e -z n i"., amely vcleményl'-7 azóta sem v á lt o z o t t - E zze l bizonyára a nehézfécntartaliírj v e s z é ly e s iT t e d d ő is z a p r a

vonatkozó aggályaiaiat "le re n d e z e ttn e k " te k in te tté k , mert

a n n a i'i

h u llá d é /

várhatóan

Vtöbb.) t í z m i l l i ó tonnát e lé r ő mennyisége nem "nögyriienn^-iségü" szerin tü k . Pedig már nanc.-íar. a szomorú k o lo n tá ri eseményekböL, hanem a k ü lfö ld i szinesfém ércbányászati meddolâtaöztroL-ákbo] IS megismerherték i l l e t é k e s e ik a

következményeket. Kínában p l. .bí Z i j i n egyik v á lla la c s -

nak za gygá tsérü lése m ia t t i iszapöm lése következtében i 2010.0*^.21.-é n ) nemcsak az é lő v iz e k VcáL'osodtak, hanein a völgyben lé v ő Faluban 4 h a lá lo s á ld o za ta is volt,,.

E témában végül korábbi véleményemet, javaslataimat fenntartva ezúton is hangsúlyo zom, hogy a recski érclelőhely tervezett privatizációját, pályáztatását az eddigi elképze lések szerint és módon megítélésem szerint nem szabad folytatni. E sstleges folytatásai e lle n már más lehG-őségern nin cs, inint

tilta k o z á s .

Gazdaságilag pedig semmi sem indokolja, hogy a korábbi környezetkárosító bányászko dást folytatva az értékes mátrai régiót tovább terheljük sőt feláldozzuk a kétes kimenetelű, kockázatos ujabb ércbányászat megvalósítása érdekében Recsken. Mégpedig úgy. hogy c t t - mint helyettes íl3.amtitkár Úr is elismerte - a beruházás az előnyösebb ( p l . több einbert fo g la lk o z t a t ó ) teljes vertikum (bányászat-ércelőkészítés lesz de kohászat

nélkül) mellőzésével

valósulhatna meg. A tervezett "induló" privatizációs ár pedig szinte lealázó 4,6 milliárd Ft lenne. Esetleg lehet majd folytatni a recski érckitermelés megvalósíthatóságának vizsgálatát többek között a fenti hiányosságok kiküszöbölésével mostmár a szakmai zártkörűség megszünte tésével civil kontroll mellett inkább a pénzbevételre számító állami szervek "megnyugtatására' Ha pedig ilyen vizsgálat szerint jobb, ha az érckészlet örökre a mélyben marad, akkor sem kell sajnálkoznunk. Mert megszűnik a Mátra természeti értékeinek várható károsodása az érc bányászat miatt, amely jövőbeni fejlesztése szempontjából egyik fontos (talán már döntő) feltétel. 2. ftís ismert ásványi nyersanyagvagyonunk privatizációja. Erre vonatkozó kérdéseim elődeihez hasonlóan helyettes államtitkár Úrnál is "süket fülekre" találtak. Különösen azt kértem, hogy egy publikus kimutatás formájában meg tudjuk, kik a privatizált bányák és meddőhányóik jogilag körülhatárolható felelősei.

További r é s z le te k a m e llé k e lt (2011.11-21. k e ltű ) levelem ben.

Itt környezetvédelinileg megemlítendők az alábbiak. - Az é r c - és ásványbányászat fe lh a g y o tt vagy megszűnt bányáinak, továbbá s z ilá r d és fiz ilc a i vagy v e g y i d ú sítá sb ól szánnazó iszap sseru meddodepóniák f e lü lv iz s g á la t a során

kiemelten fontos a vízbázisok védelme. P l. nem le h e t v é le t le n , hogy a Dunántúli-középhegy ség k a r s z tv íz s z in t je a korábbi n y írá d i és is z lo s z e n tg y ö r g y i bauxitbányáknál és a tatabányai szénbányánál a vízem elés m iatt annyira lecsökkent (m e llé k e lt áb rán ). A re c s k i részben k ié p ü lt Tríélyszinti bányából a vízem elés okozta te r m á lv iz s z in t csökken ésről, a b e zá rt Lahócah egyi és gyöngyösoroszi ércbányák savas c s u r g a lé k v iz e i m ia tti problém ákról előbb már írtam -

- Az iszapszerű meddődepóniákról. - Bár napjainkban gyakran hallunk (nem ok n é lk ü l) a mosonjnagyaróvári vö rö s is za p tározó v e s z é ly e ir ő l, m.ennyisége és elh elyezk ed ése m ia tt különösen kritikusnak tartom a Duna-

part menti almásfüzítői tározó állapotát. Ha a (Greenpeace) h í r ig a zo lh a tó , többek k ö zö tt nagy kérdés, hogy a tá rozó k a p o tt-e , ha igen m iért a z ille t é k e s h atóságok tól ujabb 2015-ig ta r tó en gedélyeket, azok összhangban vannak-e az uniós a la p e lv e k k e l, van-e műlioldas g á t s t a b i l i t á s t ellejn orzó ren dszer, vannak-e a dunai old alon t a l a j v í z szen n yezettséget e lle n ő r z ő kutak

- Az iszapszerű meddők térfogata, a külföldön szokásos mosással vízoldható szennye zettsége akár felére, negyedére is csökkenthető lett volna, ha hazánkban a gravitációs ülepítés (p l . Dorr típusú) helyett bevezették volna az elterjedten alkalmazott szűrési techniká kat. Ilyenele allcalm azásst tők

már é v tiz e d e k ó ta ism erték

az ill e t é k e s v á l l a l a t i vc-z:-

de a tö b b le tk ö lts é g e k re hivatkozva azokat m ellő zték de később i s . Szűréssel

p l. a k o lo n tá ri deponiába nem folyékon y zagy, hanem s z in te la p á tolh a tó vörö sisza p kerülher-é:: volna, amely még gátszakadás esetén is nehezebben továbbjutva sokkal kisebb k á rt ok ozott volna. Úgy lá t s z ik o t t az ille t é k e s e k ily e n meggyőzeséhez iszap lcatasztrófa v o l t ''h atásos", mert ezután az a jk a i üzemben b evezették a szűréses v í z t e l e n í t é s t , am elyet ''s zá ra z tech n oló giának" nevezr.ek. Még kérdéses, hogy e z z e l alkalmaznak-e hatékony pH csökkentő mosást i l l e t i 'e sem legesítést. Megjegyzem á l lít h a t ó e lő . M egitélésein

hogy e rre vonatkozó új eljárásommal k ö z e l n e u trá lis vörösisza p s z e r in t - tó r a. korábbi k is é r le t e k e t em lítv e újabban felbukkan

nak kedvező n y ila tk o za to k - Önmagában a v o rö sisza p gazdaságos fe ld o lg o z á s a a k ö z e li 1.5-20 évben nem várható hazánkban, amelynek egyébként a Fe m e lle tt a T i le h e t majd érték es v'-égterméke. Eddig még k ü lfö ld ö n sem o ld o ttá k meg a gazdaságos v ö r ö s is z a p fe ld o lg o z á s t.

A romániai "cianidos" aranyhányászati proiekr±>en is a hátrányosabb gravitációs meddőzagy ülepítés szerepel, és várhatÓEin ilyen lesz a recski ércdúsításnál is a privatizá ció utáni üzemben. - A jogszabály 'Iciskapukról*'. Ilyenek **bezárása'‘ esetén szerintem több általam előbbiekben is említett hiányos ság kiküszöbölhető lett volna, amely

nem halogatJiató. Az alábbiakban csupán néhány

"kiskapu'* a vonatkozó (később bizonyára módosult) jogsza b á lyok n á l: A környezet védelmének á lta lá n o s s z a b á ly a ir ó l s zó ló 1995 é v i L IIT . törvény < továbbiakban K t. ) . Ennek felh atalm azása al-apján a Kormány 152/1995. ( X I I . 1 2 .) re n d e le te a k örn yezeti h a tá s v iz s g á la t elvégzéséh ez k c to tt tevékenységek k ö ré rő l (továbbiakban Korm. r . )

(annak 1. m e llé k le te szerin l: id e tartiozik a "fém tartalm ú ércek bányászata", "v e s z é ly e s hulladék tá r o lo -k e z e lo t e le p " , "v e s z é ly e s hulladékok le r a k ó t e le p e " }. -

Mint előbb írtam , nincs szabályozva tehát tisztázandó, hog>' a (r é s z

e lő z e t e s ) környezeti tanulmányt a privatizáció előtt kell-e elkészíteni és az i lle t é k e s onkonnányzatok jeg y ző in e k e lk tild e n i, figyelem b evéve a z t is - mint a re c s k i esetben - hogy már e lő z e te s e n ism ertté v á lta k je le n tő s k ö rn y e z e ti v e s zé ly e k , E gyaltalan mi a fe la d a ta az ille t é k e s á lla m i p r iv a t iz á c ió s szervek fe la d a ta ily e n esetben ? -

A Korm.r. 11. § (.6) s z e r in t "Ha a tevékenység során alkalmazandó

felhasználandó anyagok és e lő á llít a n d ó termék környezetvédelm i rránosítése (K "t.S 4.§) korábban már m egtörtént, a vonatkozó o k ir a to t (ôkiratolíat) c s a to ln i k e l l a r é s z le t e s tanulmányhoz."

így az alkfllmaTanrin technológia Stb. környezetvédelmi minősítési okiratát csak akkor kell csatolni a részletes

tanulmányhoz, ha az ilyen minősítés "korábban már megtörtént'*. Követ-

kezésképen ha nem történt meg,

okiratot nem is kell csatolni

a részletes tanulmányhoz,

mert ilyet konkrétan a rendelet neiti ír elő. E le h e tő s é g e t is j ó l k ih aszn áltak a beruházók a jóváhagyó hatóságok f e l é

is , mint s z a k é rtő i munkáin során tapasztaltam , amely napjainkban

is fe n n á llh a t. P ed ig ha l e t t volna ily e n fü g g e tle n szakmai környezetvédelm i te c h n o ló g ia i m in ősítés, több á lta la m is j e l z e t t v e s z é ly e k e t és következm enyeit k i le h e t e t t voln a küszób ó ln i vagy le g a lá b b is m érsékelni, köztüií bizonyára a k o lo n tá ri is z a p fe t a s z t r ó fá t is . - A 2000. é v i

hulladékgazdálkodasról s z ó ló törvény 1. m ellék letén ek

lia tá ly a a lá tartoznak az "ásván yi nyersanyagok kiterm elésének és feld olgozásán ak m aradéfei i.pl. ércb án yászati m e d d ő . t ö b b e k k ö z ö tt, araelvriek 4 § ( f )

s z e r in t "az elérhető legjobb

eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megva lósítható leghatékonyabb megoldásra, a legkíméletesebb kömyezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására,..." E lő b b it napjainkban a szak irod a lom irányadó tech n ológiakén t röviden BAT-nek (B est A v a ila b le Technology) n e v e z i. Jól hang

zanak e törekvések, de megvalósulásukat már csupán a fent említett technológiai minősítés körüli hiányosságok is nagymértékben megkérdőjelezik. - A Korm.r. b § (2 ) a következőket k e l l t a r ta lm a z n ia :"..,

s z e r in t

. . . " a z e lő z e te s tanulmánynak különösen

( b f j "Magyarországon új LdilfÖ ldi tech n o ló gia beveze

tése esetében a külföldi referenciák". Ilyenről konkrétan - megnevezve és je lle m e z v e a r e fe r e n c ia te c h n o ló g iá t és üzemet főbb ö sszeh a so n lító p a ram étereivel - egyetlen előzetes

tanulmányban

sem olvastam szakmai munkáim során, le g fe lje b b á lta lá n o s , a t e r v e z e t t t e v é

kenység e lő n y e it m éltató mondatolcat. szakirodalm i és más hivatlcozáscikai:. Úgyszintén a rész

letes (környezeti) tanulmányban són, p ed ig a f e n t i ren d elet 11.§ (4 ) (a ) p o n tja a k ü lfö ld i re fe re n c iá la 'a már az alapadatok r é s z le t e z é s e t is e l ő í r j a . Teniiészetesen a f e n t i jogszab ályok később módosulhattak, ennek jo b b ító hatása azonban a gyakorlatban a tá r g y a lt szak terü letek en szerintem je le n le g sem é rzé k e lh e tő .

Az Eijrópai Uniós környezetvédelmi direktívák sem mentesek a 'TcLskapuktólV Ily e n inár az i.s, hogy az EU. parlament korábbi elsö p rő többségű h atározata a "c ia n id o s " aranybányászat b e t ilt á s á r a semmi sem k ö t e le z i a nem zeti kormányokat annak b e ta r tására . Ügyszin tén azok. i s , amelyeke t a 1la m titk á r Ürnak ( 2011.08.08. - 1 ke 1tru) levelem veresp a ta k i p r o je k tr e vonatkozó észrevételeim b en irtam , amelyek n agyrészt egyeztek az elolr^bi magyar vonatkozású m egállapításaiirim al. Mint p l- a referenciák, technológiai minősítés hiarqâ,

a végmeddőzagy szűrésének mellőzése, a BAT technológia alkalmazásának bizonyítása. S zin te megdöbbentő v o l t részemre, hogy utóbbihoz elegendőnek ta r to ttá k a "WAD" (gyenge savban oldóda) c ia n id h a tá rérték b iz t o s ít á s á t , miközben az összesén beadott 210 e z e r t NaCN-bol keletkéz

degradációs vegyületekre nincs vizsgálandó előírás. Tiidom és megértem hogy az előbbiekben felsorolt megítélésem szerinti hiányos ságok lehetőleg

megszüntetése

vagy legalábbis

dított vörösiszap kármentesítésnél) nancsak

idő-

azonban államilag nem ilyeó és csupán hatékony, más ásványvagyonunk jövőben

mérséklése esetenként (pl. a bein

hanem költségigényes feladat. Hazánkban megalapozott döntés kérdése a recski és

privatizációs problémáinak rendezése, úgyszintén a jogszabályi

"kiskapuk" bezárása is. Hangsúlyozom, hogy Becsk esetében az

állami döntéshozók és

döntéselokészítők felelőssége igen nagy.Kömyezetvédelmileg különösen a majd képződő veszé lyes hulladék nehézfémtartalmú meddőiszap deponálás miatt, az ország összes vörösiszap hányóinak

m e n n y is é g e it,

amely elérheti vagy meghaladhatja

ennél nagyobb (pl. savasodásra hajlamos)

kockázatokkal. Az pedig ismeretes, hogy a recski érclelőhelyen részben kiépült bányából a korábbi vízemelés miatt a bükkszéki és mátraderecskei gyógyvízforrások szintje csökkent. A k ö zö lte k s z e r in t Dr. Székács Péter helyettes államtitkár Úrral illetve az

MNV Zrt.-vei egyben elő d in tézm én yéivé! eddig történt immár 2,5 éves levelezéseim részemre végülis eredménytelennek bizonyultak, ezért azok folytatását már értelmetlennek tartottam. E le v e le z é s t magánszemélyként je le n tő s szabadidőm fe lá ld o z á s á v a l végeztem s e g ítő szándckksil. a témában több é v tiz e d e s szakmai és n e iy i tapasztalataim átadására.

A kolontári iszap>-

katasztrófa óta pedig lelkiismereti okokból sem tehettem meg, hogy az általam felismert inás várható környezetvédelmi veszélyekről 'hallgassak. Fentiektől eltéroleg Dr. Rácz András helyettes államtitkár ür (2 0 1 0 .1 2 .2 7 .- i le v é lb e n i felajánlása nyomán nmnkatársaival a verespataki és felsőcsertési projekt ügyekben

szerintem már velem eredményes szakmai egsmttműködés létrejött. Ilyennek nem látom akadályát a vitatott "ásvány privatizációs" témában sem. Remélem, hogy államtitkár Úr illetve munkatársai hasznosítani tudják észre vételeimet, javaslataimat, egyben várom válaszát a vonatkozó intézkedései lényegére, különös tekintettel a recski tervezett privatizációra és a jogszabályi ''kiskapukra". Üdvöziettel:

^

...... Dr Bódi Dezső o k i. kohómérnök, ip a r i szakértő 1115 Budapest, Ild ik ó u. 13. T e l. l-20A189Sj (d.bodi5^>fre e m a il.h u ) Budapest, 2011.11.21. Másolatban líapja Dr. Fazei

BOTOS LÁSZLÓ. i07 Pasadena Ave. Groton, NY USA. Kedves László!

Recommend Documents