BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN

BBoorrttuurriizzm muuss ffeejjlleesszzttééssii lleehheettııssééggeeii aazz EEddeelléénnyyii kkiissttéérrssééggbbeenn

BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN

1.

HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................................... 6 1.1.

ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A KISTÉRSÉGRİL ÉS A FEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEKRİL .......... 6

1.2.

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI INFORMÁCIÓK..................................................................................... 12

1.3.

A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI JELENTİSÉGE A RÉGIÓBAN, VONZERİLELTÁRA ...................................... 15

1.3.1. Várak és kastélyok a kistérségben ................................................................................................... 15 1.3.2. Tájházak a kistérségben................................................................................................................... 19 1.3.3. Apátságok, monostorok, templomok, kápolnák a kistérségben........................................................ 22 1.3.4. Felszíni és felszín alatti vizek a kistérségben ................................................................................... 24 1.3.5. Horgász-, vadász- és lovasturizmus a kistérségben ......................................................................... 25 1.3.6. Egyéb látnivalók, mőemlékek a kistérségben................................................................................... 25 1.3.7. Szálláshelyek a kistérségben............................................................................................................ 26 1.3.8. Vendéglátóhelyek a kistérségben ..................................................................................................... 27 1.3.9. Programok a kistérségben ............................................................................................................... 28 1.4.

KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER .............................................................................. 29

1.5.

A MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA ................................................... 30

1.5.1. Hazai borturizmus bemutatása, jellemzı adatai, piaci trendek, kapcsolódása más turisztikai termékekhez ..................................................................................................................................... 30 1.5.1.1.

Földrajzi háttér .................................................................................................................................... 30

1.5.1.2.

Szılıtermesztés 2004-ben ................................................................................................................... 32

1.5.1.3.

A borszektor privatizációja.................................................................................................................. 34

1.5.1.4.

Piaci trendek........................................................................................................................................ 35

1.5.1.5.

Nemzetközi tendenciák a borfogyasztás alakulásában ....................................................................... 37

1.5.1.6.

Borfogyasztói szegmensek .................................................................................................................. 37

1.5.1.7.

A szılı és borágazat Európai Uniós szabályozása .............................................................................. 39

1.5.1.8.

Bortörvény........................................................................................................................................... 42

1.5.2. A magyarországi és a szlovákiai borvidékek, borutak bemutatása, turisztikai jelentıségük értékelése ......................................................................................................................................... 43

1.6.

1.5.2.1.

Magyarország borvidékei .................................................................................................................... 43

1.5.2.2.

Szlovákiai borvidék ............................................................................................................................. 54

BÜKKALJAI BORVIDÉK ÉS ENNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ VIZSGÁLATA ................................................ 54

1.6.1. Borvidék nagysága, jellemzı fajták, borászati hagyományok, a borvidék egyedisége .................... 54 1.6.1.1.

Földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetısége .................................................................................... 54

1.6.1.2.

A borvidék ökológiája ......................................................................................................................... 55

1.6.1.3.

A borvidék története ............................................................................................................................ 55

1.6.1.4.

A borvidék szılészete.......................................................................................................................... 56

1.6.1.5.

A borvidék fajtái.................................................................................................................................. 56

1.6.1.6.

A borvidék borai.................................................................................................................................. 57

1.6.1.7.

Bükkaljai borutak ................................................................................................................................ 57

1.6.2. Bortermelık és kapcsolódó vállalkozások száma, bemutatása ........................................................ 58

RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

1

BBoorrttuurriizzm muuss ffeejjlleesszzttééssii lleehheettııssééggeeii aazz EEddeelléénnyyii kkiissttéérrssééggbbeenn 1.6.3. A borkultúrához kapcsolható turisztikai vonzerık, látnivalók, fejlesztési lehetıségek, turisztikai alapinfrastruktúra............................................................................................................................ 60 2.

A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA................................. 65 2.1.

TERMÉKFEJLESZTÉS ......................................................................................................................... 65

2.1.1. A kistérségi turizmusfejlesztés (bor) SWOT-analízise ..................................................................... 69 2.1.2. Borászati vállalkozások közös fejlesztése, turisztikai profilok kialakítása ...................................... 70 2.1.2.1.

Ötletek a turisztikai profil meghatározására ........................................................................................ 71

2.1.2.2.

Piacszegmentáció az edelényi boroknál .............................................................................................. 72

2.1.2.3.

Értékesítési csatornák .......................................................................................................................... 74

2.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez ................................................................... 75 2.1.4. Tematikus turisztikai termékfejlesztés a meglévı vonzerıkkel és termékekkel összhangban a régióban és a határ túloldalán ........................................................................................................ 77 2.1.5. Minıségbiztosítás, védjegyezés........................................................................................................ 80 2.2.

HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS: A HATÉKONY KÉPZÉS ................................................................... 82

2.3.

KOMMUNIKÁCIÓ-FEJLESZTÉS ........................................................................................................... 84

2.4.

INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS ......................................................................................................... 86

2.4.1. Közmővek......................................................................................................................................... 86 2.4.2. Úthálózat ......................................................................................................................................... 87 2.4.3. Turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra.............................................................................................. 88 2.5. 3.

TÁJVÉDELEM: A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA....................................... 90 FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA .............................................. 97

3.1.

BORÁSZATI VÁLLALKOZÁSOK FELSZERELTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, TURISZTIKAI HÁTTÉR KIALAKÍTÁSA97

3.1.1. Boros pincék felszereltsége.............................................................................................................. 97 3.1.2. Borkészítési elvek............................................................................................................................. 98 3.1.3. Szálláshelyekhez kapcsolódó elvárások........................................................................................... 99 3.2.

PROGRAMCSOMAGOK KIDOLGOZÁSA, KAPCSOLÓDÁS MÁS TURISZTIKAI TERMÉKEKHEZ ................ 100

3.3.

KÖZÖS TERMÉKFEJLESZTÉS, MARKETINGTEVÉKENYSÉG, INFORMÁCIÓS RENDSZER ....................... 102

3.3.1. A borkultúra és a hagyományok megismertetése, népszerősítése .................................................. 102 3.3.2. Közös kommunikáció kiadványokon, internetes oldalakon és közös marketingtevékenységen keresztül ......................................................................................................................................... 102 3.4.

MINİSÍTÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE ................... 103

3.5.

KÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA ............................................................................................. 105

3.6.

TOVÁBBI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA .............................................................. 107

4.

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGTÍPUSOK ÉS NAGYSÁGRENDEK........................................... 109

5.

FORRÁSOK, FORRÁSLEHETİSÉGEK................................................................................ 111

6.

5.1.

PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................ 111

5.2.

AZ ÉRDEKELT SZERVEZETEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA ........................................................ 115

5.3.

TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEK ISMERTETÉSE ................................................................ 118 MONITORING INDIKÁTOROK LEÍRÁSA .......................................................................... 119


2

BBoorrttuurriizzm muuss ffeejjlleesszzttééssii lleehheettııssééggeeii aazz EEddeelléénnyyii kkiissttéérrssééggbbeenn 6.1.

BORÚTHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS .................................................................................................... 119

6.2.

TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK ............................................ 120

6.3.

INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK ................................................................. 121

7.

PARTNERSÉG MEGHATÁROZÁSA, FELADATOK, ÜTEMEZÉS .................................. 123

8.

IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................. 125

1.

HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................................... 4 1.1.

ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A KISTÉRSÉGRİL ÉS A FEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEKRİL .......... 4

1.2.

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI INFORMÁCIÓK..................................................................................... 10

1.3.

A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI JELENTİSÉGE A RÉGIÓBAN, VONZERİLELTÁRA ...................................... 13

1.3.1. Várak és kastélyok a kistérségben ................................................................................................... 13 1.3.2. Tájházak a kistérségben................................................................................................................... 17 1.3.3. Apátságok, monostorok, templomok, kápolnák a kistérségben........................................................ 20 1.3.4. Felszíni és felszín alatti vizek a kistérségben ................................................................................... 22 1.3.5. Horgász-, vadász- és lovasturizmus a kistérségben ......................................................................... 23 1.3.6. Egyéb látnivalók, mőemlékek a kistérségben................................................................................... 23 1.3.7. Szálláshelyek a kistérségben............................................................................................................ 24 1.3.8. Vendéglátóhelyek a kistérségben ..................................................................................................... 25 1.3.9. Programok a kistérségben ............................................................................................................... 26 1.4.

KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER .............................................................................. 27

1.5.

A MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA ................................................... 28

1.5.1. Hazai borturizmus bemutatása, jellemzı adatai, piaci trendek, kapcsolódása más turisztikai termékekhez ..................................................................................................................................... 28 1.5.1.1.

Földrajzi háttér .................................................................................................................................... 28

1.5.1.2.

Szılıtermesztés 2004-ben ................................................................................................................... 30

1.5.1.3.

A borszektor privatizációja.................................................................................................................. 32

1.5.1.4.

Piaci trendek........................................................................................................................................ 33

1.5.1.5.

Nemzetközi tendenciák a borfogyasztás alakulásában ....................................................................... 35

1.5.1.6.

Borfogyasztói szegmensek .................................................................................................................. 35

1.5.1.7.

A szılı és borágazat Európai Uniós szabályozása .............................................................................. 37

1.5.1.8.

Bortörvény........................................................................................................................................... 40

1.5.2. A magyarországi és a szlovákiai borvidékek, borutak bemutatása, turisztikai jelentıségük értékelése ......................................................................................................................................... 41

1.6.

1.5.2.1.

Magyarország borvidékei .................................................................................................................... 41

1.5.2.2.

Szlovákiai borvidék ............................................................................................................................. 51

BÜKKALJAI BORVIDÉK ÉS ENNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ VIZSGÁLATA ................................................ 51

1.6.1. Borvidék nagysága, jellemzı fajták, borászati hagyományok, a borvidék egyedisége .................... 51 1.6.1.1.

Földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetısége .................................................................................... 51

1.6.1.2.

A borvidék ökológiája ......................................................................................................................... 52

1.6.1.3.

A borvidék története ............................................................................................................................ 52

1.6.1.4.

A borvidék szılészete.......................................................................................................................... 53

1.6.1.5.

A borvidék fajtái.................................................................................................................................. 53

1.6.1.6.

A borvidék borai.................................................................................................................................. 54


3

BBoorrttuurriizzm muuss ffeejjlleesszzttééssii lleehheettııssééggeeii aazz EEddeelléénnyyii kkiissttéérrssééggbbeenn 1.6.1.7.

Bükkaljai borutak ................................................................................................................................ 54

1.6.2. Bortermelık és kapcsolódó vállalkozások száma, bemutatása ........................................................ 55 1.6.3. A borkultúrához kapcsolható turisztikai vonzerık, látnivalók, fejlesztési lehetıségek, turisztikai alapinfrastruktúra............................................................................................................................ 57 2.

A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA................................. 61 2.1.

TERMÉKFEJLESZTÉS ......................................................................................................................... 61

2.1.1. A kistérségi turizmusfejlesztés (bor) SWOT-analízise ..................................................................... 65 2.1.2. Borászati vállalkozások közös fejlesztése, turisztikai profilok kialakítása ...................................... 66 2.1.2.1.

Ötletek a turisztikai profil meghatározására ........................................................................................ 67

2.1.2.2.

Piacszegmentáció az edelényi boroknál .............................................................................................. 68

2.1.2.3.

Értékesítési csatornák .......................................................................................................................... 70

2.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez ................................................................... 71 2.1.4. Tematikus turisztikai termékfejlesztés a meglévı vonzerıkkel és termékekkel összhangban a régióban és a határ túloldalán ........................................................................................................ 73 2.1.5. Minıségbiztosítás, védjegyezés........................................................................................................ 76 2.2.

HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS: A HATÉKONY KÉPZÉS ................................................................... 78

2.3.

KOMMUNIKÁCIÓ-FEJLESZTÉS ........................................................................................................... 80

2.4.

INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS ......................................................................................................... 82

2.4.1. Közmővek......................................................................................................................................... 82 2.4.2. Úthálózat ......................................................................................................................................... 83 2.4.3. Turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra.............................................................................................. 84 2.5. 3.

TÁJVÉDELEM: A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA....................................... 86 FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA .............................................. 93

3.1.

BORÁSZATI VÁLLALKOZÁSOK FELSZERELTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, TURISZTIKAI HÁTTÉR KIALAKÍTÁSA93

3.1.1. Boros pincék felszereltsége.............................................................................................................. 93 3.1.2. Borkészítési elvek............................................................................................................................. 94 3.1.3. Szálláshelyekhez kapcsolódó elvárások........................................................................................... 95 3.2.

PROGRAMCSOMAGOK KIDOLGOZÁSA, KAPCSOLÓDÁS MÁS TURISZTIKAI TERMÉKEKHEZ .................. 96

3.3.

KÖZÖS TERMÉKFEJLESZTÉS, MARKETINGTEVÉKENYSÉG, INFORMÁCIÓS RENDSZER ......................... 98

3.3.1. A borkultúra és a hagyományok megismertetése, népszerősítése .................................................... 98 3.3.2. Közös kommunikáció kiadványokon, internetes oldalakon és közös marketingtevékenységen keresztül ........................................................................................................................................... 98 3.4.

MINİSÍTÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE ..................... 99

3.5.

KÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA ............................................................................................. 101

3.6.

TOVÁBBI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA .............................................................. 103

4.

BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGTÍPUSOK ÉS NAGYSÁGRENDEK........................................... 105

5.

FORRÁSOK, FORRÁSLEHETİSÉGEK................................................................................ 107 5.1.

PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................ 107

5.2.

AZ ÉRDEKELT SZERVEZETEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA ........................................................ 111


4

BBoorrttuurriizzm muuss ffeejjlleesszzttééssii lleehheettııssééggeeii aazz EEddeelléénnyyii kkiissttéérrssééggbbeenn 5.3. 6.

TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEK ISMERTETÉSE ................................................................ 114 MONITORING INDIKÁTOROK LEÍRÁSA .......................................................................... 115

6.1.

BORÚTHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS .................................................................................................... 115

6.2.

TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK ............................................ 116

6.3.

INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK ................................................................. 117

7.

PARTNERSÉG MEGHATÁROZÁSA, FELADATOK, ÜTEMEZÉS .................................. 119

8.

IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................. 121

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Felsı-magyarországi Borút Szövetség Kartája 2. számú melléklet: Történelmi borút bemutatása 3. számú melléklet: a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. Kormányrendelet 4. számú melléklet: 193/2001 Kormányrendelet az egységes környezeti használati engedélyhez kötött tevékenységek körérıl 5. számú melléklet: a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által kidolgozott minısítési rendszer 6. számú melléklet: a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról és a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. számú IKIM Rendelet 7. számú melléklet: Bükkaljai Borút Egyesület egységes táblarendszerének tervezete 8. számú melléklet: OKJ-ban regisztrált szakképzések, szakmák listája


5


1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. Általános bemutatás a kistérségrıl és a fejlesztésben érintett településekrıl Borsod-Abaúj-Zemplénben egyaránt megtalálhatók az érintetlen természeti tájak és a nehézipar központjai. Itt találkozik az Alföld és a hegyvidék, s ez évszázadokon át meghatározta a megye gazdaságát. A második világháború után erıszakos iparosítás vette kezdetét. A megyébe nagy nehézipari üzemek, kombinátok települtek, melyek túlsúlya máig jellemzi a térség gazdasági arculatát. Az elmúlt évtizedekben a borsodi iparvidék a gazdaságpolitika kiemelt támogatását élvezte. Ebbıl az elınybıl mára hátrány lett: ma a régió az ország egyik válsággal küzdı területe, mely fejlıdését és felzárkózását a gazdaság felélénkülésétıl reméli.

A megyeszékhelytıl, Miskolctól 25 km-es távolságra lévı, 46 települést magába foglaló Edelényi kistérség lakosságának is a bányászat és a mezıgazdaság biztosította korábban a megélhetési lehetıséget.

A kıkori és bronzkori leletek arról tanúskodnak, hogy a kistérség lankás dombjai, vízfolyásai már az ıskorban élı emberek számára is megfelelı életteret jelentettek. A kistérség legrégibb idıbıl származó régészeti leletei Szendrı és Edelény határából származnak, melyek kora 40200 ezer év körül valószínősíthetı. − Meszes község határában ellipszis alakú, sánccal körülvett ıskori földvár maradványait találták meg a régészek. − Tomor határában neolit korra utaló temetkezési halmok és bronzkori eszközök bizonyítják a település ıskorban is lakott voltát. − Az újkıkor alföldi vonaldíszes kultúrájának legismertebb csoportja a bükki kultúra, melynek egyik legismertebb településhelye Edelényben található, a Borsodi Földvártól északkeletre fekvı derékegyházi dombon. − A Színpetri fölött emelkedı hegyoldal egyik barlangjában a régészek késı bronzkori emberi település nyomaira, cserépedény darabokra és csonteszköz leletekre bukkantak.


6


− Szakácsi település szintén bronzkori tárgyak lelıhelye. − A boldvai református templom feltárása során bronzkori cölöplyukakat találtak, a hely tehát a neolitikum óta lakott volt, eredetileg bizonyára halásztelepülés. − Tornaszentandrás szintén ıskortól lakott település, ahol római-kori vas és egyéb fémeszközöket tártak fel.

A honfoglalás kori magyarok kezdetben a kistérség síkvidéki területein, folyóvölgyein telepedtek le, majd északabbra haladva a dombos hegyes területeket is megszállták. A honfoglalás korából származó legfontosabb kultúrtörténeti emlék az edelény-borsodi földvár, amely országos viszonylatban is kiemelkedı régészeti emlékhely.

Nagyobb csaták, ütközetek helyszíneként nem jelent meg a térség, kivételt képez azonban a Bocskai szabadságharc 1604. november 25-28-án Edelény mellett megvívott ütközete és a Tomor melletti Barna-szögben vívott csata, a Világháború idején.

A birtokviszonyok és a jellemzı birtokosok hosszú idıre meghatározták a települések társadalmi tagozódását, közösségi és vállalkozó szellemét. A települések kisebb része királyi vagy püspöki, egy jelentıs része nemesi nagybirtok és szintén jelentıs része kisnemesi település volt. A nagybirtokok központjai a várak voltak. Uradalmuk tíz-húsz, vagy még ennél is több falut számlált. A legfontosabb nagybirtokos családok voltak: a Bebek család, a Tornai nemzetség, a Pércsi család, a Szapolyaiak, a Magóchyak, a Lorántffyak, a törık uralom után az Esterházyak, a Gedeon család, a Rákóczi család, a Nádasdy és Gyulay grófok és a Ragály család. Nagybirtoki uradalom része volt Galvács, Szendrı, Edelény, több birtokos tulajdona volt Hangács és Boldva. A nagybirtokokhoz kapcsolódó jobbágyok és cselédek mentalitása alapvetıen eltért a kisnemesi vagy kisparaszti falvakétól. Kisnemesek által lakott falu volt pl. Hídvégardó, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Égerszög, Tornabarakony, Lak. 1720-ban pl. ezen falvak egy részében kizárólag nemesi származású lakosok éltek.

Természetföldrajzi értelemben az Edelényi kistérség az Észak-Magyarországi nagytájhoz tartozik. A térség területe: 739 km2, Borsod-Abaúj-Zemplén megye összterületének kb. 10,2 %-át öleli fel. A népessége közel 37.000 fıt tesz ki, ami a megye lakosságának az 5 %-a. A népsőrőség 50 fı/km2. Az eltérı természetföldrajzi sajátosságokkal, de hasonló történelmi örökséggel rendelkezı térség közigazgatásilag mindig egy egységet alkotott. A ma edelényi KSH-körzetként jegyzett kistérség települései az edelényi, korábban a szendrıi és edelényi RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

7


járáshoz tartoztak. Az edelényi járás azonban még további településeket is magába foglalt a borsodi bányavidék területérıl.

A térség kifejezetten aprófalvas szerkezető, bár jelentısebb népességő települések is (Edelény, Szendrı, Bódvaszilas, Szögliget, Perkupa) találhatók a területen. A térségben 46 település található, amelyekbıl kettı városi címmel rendelkezik. Edelény 1986-tól, Szendrı 1996-tól büszkélkedik városi ranggal. Ezek szerint elég ellentmondásos kép tárul elénk, hiszen a lakosság 41 %-a városban él, a települések 62 %-a viszont 500 fı alatti népességet számlál. Azonban Edelény alig több mint 11.000, Szendrı pedig alig 4.400 fı fölötti lakosságával csak nehezen tölti be a sok kis település számára oly fontos vonzásközpont szerepét. Elsısorban a gazdasági fejlettség hiányzik. Edelény és Szendrı nem számít modernizációs központnak, sıt mind gazdasági, mind társadalmi értelemben hiányzik belılük az az erı, amely vonzó, irányító, segítı hatást jelentene a térség számára. Ebben az értelemben a városhiányosság még súlyosabbnak tekinthetı. Az északi részen (a határon belül) nem alakult ki jelentısebb vonzáscentrum, miután Torna és Szepsi megszőnt a térség számára, mint vonzáskörzet, a Felvidék elcsatolásakor.

Edelényi kistérség (Bódva-völgye) települései Abod

Irota

Színpetri

Balajt

Jósvafı

Szögliget

Becskeháza

Komjáti

Szılısardó

Bódvalenke

Ládbesenyı

Szuhogy

Bódvarákó

Lak

Teresztenye

Bódvaszilas

Martonyi

Tomor

Boldva

Meszes

Tornabarakony

Borsodszirák

Nyomár

Tornakápolna

Damak

Perkupa

Tornanádaska

Debréte

Rakaca

Tornaszentandrás

Edelény

Rakacaszend

Tornaszentjakab

Égerszög

Szakácsi

Varbóc

Galvács

Szalonna

Viszló

Hangács

Szendrı

Ziliz

Hegymeg

Szendrılád

Hídvégardó

Szín


8


A kistérség területének 37 %-át borítja erdı. Az erdıterület eloszlása viszont nem homogén, legnagyobb része az Aggteleki-, Rudabányai-, Szalonnai-hegység és Alsó-hegy, tehát a kistérség területének nyugati részére koncentrálódik. Legnagyobb, 1.000 ha körüli erdıterülettel a Nemzeti Park területén, illetve annak határában vagy a kialakítandó új tájvédelmi körzetben fekvı települések rendelkeznek. Következésképpen igen magas a véderdık aránya és alacsony a gazdasági hasznosításúaké. Jelentıs erdıterülete van még Szendrı, Edelény, Abod településeknek. Az erdısültség aránya is a Galyaságban a legmagasabb, ezen kívül Irota, Debréte, Becskeháza, Tornaszentandrás és Bódvaszilas települések erdısültsége haladja meg az 50 %-ot.

A térség legkiemelkedıbb természeti erıforrása gazdag és változatos élıvilága. A borsodsziráki, az edelényi és a hegymegi kisebb horgásztavak mellett az igazán jelentıs halállomány a Rakacai víztározóban található. A tó és annak halállománya a Horgász Szövetség kezelésében van. A vadásztársaságok újraszervezıdését követıen a térségben 8 vadásztársaság mőködik. A vadkilövés fıleg exportra irányul. Jellemzı vadászható vadak a vaddisznó,

az

ız,

a

szarvas.

A

vadásztársaságok

vadászházakat

tartanak

fenn

Tornaszentjakabon, Bódvarákón, Szendrıládon, Damakon.

A jelenlegi tanulmány tárgyát képzı, borturisztikai lehetıségeket taglaló fejlesztés központi települése Edelény lesz, mely településnek régmúltra visszanyúló borkultúrája megadja az alapot a borturizmusban történı újrapozícionálásra. Mellette azonban mindenképpen meg kell említeni még Jósvafıt is, mely település turisztikai kínálata nagyon jól egészítené ki a tervezett borturisztikai vonzerıket, teljessé és hosszabb szabadidı-eltöltésre alkalmassá téve a kistérséget.

Edelény Az 1986-ban ismét városi rangot kapott település a Bódva völgyében terül el. Három község egyesítése révén jött létre – Borsod községet 1950-ben, Finkét pedig 1936-ban csatolták Edelényhez.

Borsod ısi települési hely, a középkorban megyeszékhely volt, és névadója Borsod megyének. A határában levı dombon talán már a honfoglalás elıtt is földvár állott. A Bódvavölgy legszőkebb szakasza felett uralkodó Vártetın állt a borsodi földvár. Borsod egy idıben


9


a Szapolyai, majd a Bebek család birtoka volt. A törökdúlás után egy darabig pusztán állott, a XVII. században népesült be újból.

Finke nevét egy 1300-as oklevél említette elıször. A Boldogságos Szőzrıl elnevezett egyházának papja 1309-ben borsodi alesperes volt. 1580-ban a községnek már református eklézsiája volt. A török portyák feldúlták, és Eger eleste után a földesúr és a király mellett a töröknek is adóznia kellett. A XVIII. század végén a gróf Esterházyak birtokába került.

Edelény neve valószínőleg az Edelin személynévbıl ered. Elıször 1299-ben említette oklevél, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyőlését. A község középkori jelentıségét bizonyítja, hogy 1340-ben és 1341-ben is itt tartotta közgyőlését Torna és Borsod vármegye. A XV. században már városnak írták az oklevelek, és mint mezıvárosnak rendszeres vására és jó hírő malma is volt. A XVI. században Szapolyai János, majd a Bebek család birtoka volt.

Amikor a török Egert ostromolta, Edelényt is felégette. 1603-ban a király Rákóczi Zsigmondnak zálogosította el. A mai kastély helyén akkor földsáncokkal, sövénnyel erısített kis palánkvár állhatott, amelynek árkaiba a Bódva vizét eresztették. Mellette ütköztek meg 1604-ben Bocskai hajdúi Básta császári vezér seregével, amely szétverte a hajdúkat és Bocskai török segélycsapatait. 1706-ban tőzvész pusztította el a községet. 1725-ben L'Huillier Ferenc, Eger várának francia származású parancsnoka királyi engedéllyel megvette Edelényt, sıt, pallosjogot is nyert a község és birtoka területére. A XIX. század elején a birtok a Coburg családé lett, akik – Magyarországon az elsık között – 1838-ban cukorgyárat létesítettek Edelényben. A város története szempontjából meghatározó volt a szénbányászat, ami 1995ben szőnt meg.

Az Aggteleki-karsztvidékhez való közelsége, természeti, történelmi, kulturális értékei turisztikai szempontból is vonzóvá teszik Edelényt, ahol minden év május utolsó hetében rendezik

meg

Edelényi

hetek

elnevezéssel

a

város

nagyszabású

kulturális

rendezvénysorozatát.

Jósvafı Jósvafı a Jósva-, Kecsı-, Kajta-, és Tohonya-patakok összefolyásánál, erdıborította sziklás hegyoldalak által körülzárt völgyben található. A falu földrajzi fekvésével, kiváló természeti RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

10


adottságaival, barlangjaival, az e vidékre jellemzı hagyományos paraszti életformát szinte változatlan formában elénk táró tájházával, a századelın épült népi lakóházaival és gazdasági épületeivel, valamint ipar- és kultúrtörténeti emlékeivel jellegzetes hangulatot áraszt.

Az egykori Gömör-Tornai-karszton, a Jósva-patak forrásvidékén kialakult település helyét egyértelmően a karsztforrások vízbısége és azok hasznosítható energiája határozta meg.

Az

Aggteleki-karszt

mintegy

20.000

hektárnyi

területét, jellegzetes felszíni és felszín alatti formáinak, forrásainak, vízfolyásainak, vegetációjának védelme érdekében 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985ben nemzeti parkká nyilvánították. A térség különféle kialakulású, változatos formájú, ásványkiválásokban gazdag, élıvilágáról, régészeti és ıslénytani leleteirıl nevezetes mintegy 270 barlangja (együtt a szlovák oldal karszt barlangjaival) 1995 óta – természeti értékeink közül elsıként – az UNESCO Világörökség listáján képviseli Magyarországot.

Az Aggteleki Nemzeti Park legféltettebb kincsei a Világörökség részét képezı barlangok, melyek egyben – kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal – a térség legnagyobb

turisztikai

vonzerıi

is.

Közülük

is

kiemelkedik

a

Baradla-Domica-

barlangrendszer, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedıbb barlangtani értéke, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkıdíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentısebb barlangjának tekinthetı. A Nemzeti Park turisztikai kínálata a Baradla-barlang aggteleki, illetve jósvafıi szakaszán bejárható 1, 2, 5 és 7 órás túrák mellett, utóbbi idıben a Jósvafı közelében található Vass Imre-, ill. Béke-barlangok bemutatásával bıvült.

A Baradla-barlang jósvafıi középtúra szakasza idén felújításra került, a beruházás során a 2,3 km hosszúságú, ún. Vörös-tó–jósvafıi szakasz teljes mőszaki felújítására került sor jelentıs PHARE és hazai támogatással. Ezt a barlangszakaszt, valamint az újonnan kialakításra kerülı vörös-tói fogadóépületet 2005. június elején vehették birtokba a látogatók, a próbaüzemet követıen.


11


1.2. Gazdasági és társadalmi információk Egy terület fejlettségének – az élet szinte minden területére kiható – fokmérıje a közlekedés minısége, az utak állapota, kiépítettsége. A rossz úthálózat a nehezen megközelíthetı térségekben tıkebefektetıket is elriaszthat, ez további lemaradáshoz vezet.

A térséget a „külvilággal” a Bódva folyó völgyében kiépített, észak-déli irányú fıközlekedési útvonal és vasútvonal köti össze. Ezek Miskolc és Szlovákia felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belsı részeibıl és peremvidékeibıl is ezeken keresztül érhetık el az említett centrumok.

A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 13 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának 40 %-a keskeny vonalú, az utak minısége rossz, néhol szinte járhatatlan. A személygépkocsi közlekedést a térség általános gazdasági-társadalmi helyzete következtében alacsony motorizációs szint és – ezzel szoros összefüggésben, csak a belsı piacot figyelembe vevı – az üzemanyagtöltı állomások hálózatának kiépületlensége akadályozza. A jelenleg a térségben található 4-4.500 személygépkocsi, az egyre gyarapodó számú tehergépkocsi és munkagép valamint az átmenı forgalom igényeinek kielégítésére alig néhány üzemanyagtöltı állomás települt.

A térség egyetlen, a trianoni határmódosítás után már csak zsákvonalú vasúti vonala a 94. számú, Miskolc-Tornanádaska vonal. A Bódva-völgy 11 települése rendelkezik vasúti megállóval. Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a mezıgazdasági termelés visszaesésével a teherforgalom is drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére a vasút fontos szerepet tölt be a térség életében és jelentısége a határmenti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erısödése esetén tovább növekszik. A vasút a turizmusban is szerepet játszik. Egyrészt mint panoráma-útvonal turisztikai programként, másrészt mint a kerékpárfuvarozás eszköze, szolgáltatóként jelenik meg.

A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról, ami egyben a körzetközpont Edelénnyel való vasúti összeköttetést is jelenti. A Miskolc-Tornanádaska vasútvonalon naponta 6 vonatpár közlekedik. A napi buszjárat-párok száma sokkal több, mint a vonatoké. A települések 40 %-át (18 db) azonban nem lehet közvetlenül Edelénybıl elérni, csak átszállással. Kevésbé intenzív illetve intenzív a tömeg-közlekedés a települések 15-15 RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

12


%-ánál (7-7), közepesen intenzív a települések 30 %-ánál (13). A buszjáratok napi eloszlására jellemzı, hogy 6-8, 10-11 és 14-16 óra között járnak gyakrabban a buszok, míg a településrıl vissza 4-7, 12-14 és 17-20 óra között gyakoribbak a buszjáratok.

Az Edelényi kistérség lakásállományának száma 12.812, a 100 lakásra jutó lakosok száma pedig 287. Az 1990. és 2002. között épült lakások aránya a 2002. évi lakásállományhoz viszonyítva 8,4 %, ami szerint a térség lakásállománya mára elöregedett.

A 2002. év végi adatok szerint a lakásállomány 67,9 %-a rendelkezik közüzemi vízellátással, szemben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 85, valamint az Észak-Magyarországi 87,3 %-kal. Számottevı az elmaradás a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve: míg regionálisan a lakások 44,6, megyei szinten 46,7 %-a, addig a kistérségben csak 23,3 %-a kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatornához.

A régióban a háztartások mintegy 66 %-a vezetékesgáz-fogyasztó. Hasonlóan a víz és szennyvízellátáshoz az Edelényi kistérség itt is az elmaradottabb kistérségek között található, az ellátottság mutatója jóval 45 % alatt marad. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-fogyasztás 1.989 kWh, ami a regionális értéknek a 103,8 %-a.

2002. év végén a megyében ezer lakosra 56 mőködı vállalkozás jutott. A megyén belül a Miskolci kistérség vállalkozás-sőrősége kiemelkedı, de a Tiszaújvárosi és a Mezıkövesdi is meghaladja a megyei átlagot. A Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji átlag körüli, viszont igen alacsony az érték a Bodrogközi, az Encsi, az Edelényi és az Abaúj-Hegyközi kistérségben. 2002-ben az Edelényi kistérségben 35 mőködı vállalkozás jutott 1.000 lakosra, a munkanélküliek arány pedig 16,9 % volt.

A kistérségben 1.000 lakosra 12 kiskereskedelmi üzlet, 4 vendéglátó egység és 6 kereskedelmi szállásférıhely jut. Edelény legjelentısebb foglalkoztatója az Önkormányzat, s legjelentısebb termelıüzeme a Konfekcióipari Kft., mely több mint 200 fıt foglalkoztat, az Eclipse nyomda valamint a csokoládégyár, illetve itt palackozzák az országosan ismert Borsodi Ásványvizet is. A térségben foglalkoztatottak átlagjövedelme elmarad az országos átlagtól.


13


A kistérség mezıgazdasága az elmúlt években átalakult, a kisszövetkezetek mellett jelentıs magángazdaságok jöttek létre. A gyümölcstermesztés több száz éves hagyományokra tekint vissza. A 80-as évek végén több mint ezer hektár intenzív gyümölcsös telepítése történt meg. A már termıre fordult ültetvények jellemzı termékei: bogyósok, kajszi, alma, szilva. A tüske nélküli szeder több európai díjat is nyert. Emellett évente 150 tonna jó minıségő akác és vegyes virágmézet állítanak elı a térségben.

A mezıgazdálkodást azonban differenciáltan kell kezelni, a folyók völgyében lévı területeknek és a dombvidéki tájnak megfelelıen. A földminıség a folyóvölgyekben jobb, a dombvidéken viszont gyengébb. A térség növénytermelési szerkezetében meghatározó gabonafelék, ezen belül is a búza, tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb. Számottevı az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentıs, területeken termesztenek borsót, burgonyát és repcét is, s szintén jelentıs a zöldség- és gyümölcstermesztés. A megye szinte legnagyobb gyümölcstermesztı vidéke (kajszi, alma bogyósok).

A térségre jellemzı, hogy szinte minden számottevı állatfajjal foglalkoznak. A szarvasmarhaállomány csökkenése mérsékletesebb volt, mint ahogy az országosan jelentkezett. A jövıben komolyabb jövedelemforrás lehet az erdı- és vadgazdálkodás.

Színvonalas

a

térség

egészségügyi

ellátása,

Edelényben 190 ágyas kórház, a Koch Róbert Kórház áll a gyógyulás szolgálatában. A kórház a város szélén, 10 hektáros parkkal körülvett területen helyezkedik el. 1965-ben eredetileg is kórháznak épült intézmény. 190 ágyból 40 ágyas az aktív belgyógyászati osztály, 2x40 ágyas az aktív tüdıosztály és 70 ágyas a krónikus belgyógyászati osztály. Feladata a Bódva-völgyéhez tartozó aktív belgyógyászati betegek ellátása, Kazincbarcika, Ózd, Edelény aktív tüdıgyógyászati illetve ezen területek krónikus betegeinek ellátása, valamint vállalkozik minden olyan feladat ellátására, amely az aktív belgyógyászat illetve pulmonológia hatáskörébe tartozik.

A kistérségben 2002-ben 100 óvodai férıhelyre jutó beírt gyerekek száma 100 volt, tehát 100 %-os kihasználtsággal üzemeltek az óvodák. A kistérségben ekkor 26 általános iskola, 1


14


gimnázium és 1 szakközépiskola mőködött, s 12 középiskolai tanuló jutott 1.000 lakosra, ami a megyei 41-tıl, és a regionális 40-tıl jelentıs lemaradás.

1.3. A kistérség turisztikai jelentısége a régióban, vonzerıleltára Magyarországon idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található, ÉszakMagyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül az építıanyagban való gazdagsága, valamint jelentıs lignittelepei emelhetı ki. A régió jelentıs ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz, hévíz- és ásványvízforrások bıvítik. Területének 13 %-a országos és helyi jelentıségő védett természeti terület, az ország védett területeinek 22 %-át adja. A régiót sajátos biogeográfiai, történeti és kulturális szálak főzik a határ túloldalához. A térség idegenforgalmi vonzerejét a változatos természeti adottságok, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, a gyógyvizek, a híres szılı- és borkultúra adják. Az idegenforgalomban kiemelkedı az üdülıkörzetek szerepe: a régióban található a Mátra-Bükk, Zemplén, Aggtelek és környéke üdülıkörzet egésze. A régió településeinek több mint fele valamelyik üdülıkörzethez tartozik.

Az Edelényi kistérség jelenleg nem játszik jelentıs szerepet a régió turisztikai életében, ennek ellenére rendelkezik néhány természeti értékkel és épített mőemlékkel, melyek azonban érdemesek arra, hogy minél több látogató csodálhassa meg ıket. Ennek egyik feltétele a turisztikai háttér-infrastruktúra kiépítése, mely jelen pillanatban igen csak elmaradott.

1.3.1. Várak és kastélyok a kistérségben Borsodi Földvár Edelény városának legészakibb részén, a Bódva partján, természetes szikladombon épült földbıl, fából. Magát a dombot a X. században már magyar népcsoport lakta, a vár a XI. században épült, 1241-ig, a tatárjárásig Borsod vármegye központja volt. Anonymus 1200 körül írt mővében említi elıször, szerinte a honfoglaló Bunger fia Bors vezér építtette, majd Árpád ıt tette meg a vár ispánjává. Gyırffy György RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

15


szerint azonban ettıl eltérıen Bors ispán idejét Géza fejedelem, vagy Szent István korára teszi, amikor a vár megyeszékhellyé lett. A vár kezdetben a borsodi esperesség központja is lehetett. 1219. és 1282. között gyakran szerepel az oklevelekben, többek között 1219-ben a börtönıröket, 1219-ben, 1230-ban, majd 1263-ban a várnagyot említik. Pusztulásának idejét nem ismerjük, de a tatárjárás után elveszthette jelentıségét. Utoljára 1334-ben, mint „Feldwar” nevő sáncot említik. Gazdag régészeti ásatási anyaga a Tájház udvarában lévı kiállítóteremben látható. A vár rendezett területe történelmi emlékpark, illetve kulturális rendezvények színhelye.

Szendrıi vár Az elsı vár a XIV. században épült, azon a helyen, ahol jelenleg a katolikus templom áll. Az alsó-várat a XV. században építette a Bebek család, és a törökkel dúló csatározás ideje alatt fontos végvár volt. A XVI. században épül fel a felsı-vár, amelyet a kor legkorszerőbb elvei alapján építettek ún olaszbástyás szerkezetben. Az alsó-várat a kurucokkal vívott küzdelem során a felsı-vár német parancsnoka felégette. A felsı-várat a Rákóczi felkelés során a várat Ocskay László brigadéros elfoglalta, majd 1707-ben II. Rákóczi Ferenc parancsára felrobbantották. Az egykori várakból jelenleg néhány rom fedezhetı fel, melyek feltárása 1997-tıl elindult.

Szád vár romjai Szögliget határában magasodó (460 m) sziklás hegycsúcson állott a XIII. században épített Szád vára. A vár a Miskolcról Kassára vezetı utat ırizte és egyik fontos láncszeme volt a Szendrı, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erıdítés láncolatnak. A mőemléki védettséget élvezı romok helyén a mai Magyarország legmagasabban fekvı vára állott.

Szendrıládi vár A község felett délre emelkedı 235 m tengerszintfeletti magas Bükk-hegy északi oldalából nyúlik ki egy nyúlvány, ahol a vár maradványai találhatók, sőrő erdıvel fedve. A belsı területen épületnyomok vannak, turisztikai szempontból azonban nem jelentıs.

Csorbakı vára Szuhogy határában építtette a XIV. században a Csorba család, majd a Perényiek, késıbb a Bebekek birtokába került. A régészeti leletek tanúsága szerint Bebek Imre idejében hamis pénzt vertek a várban. A várat a XVI. század végén felégették, azóta nem épült fel.


16


L'Huillier-Coburg-kastély Az Edelényben található L'Huillier-Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentısebb

barokk

kastélya.

A 106

szobás, 365 ablakos épületet Carlone mester emelte 1727-1730 között a kora barokk és a rokokó stílusában.

L'Huillier Ferenc János tábornok és felesége 1727-1730 között építtette a kastélyt, ami a XIX. század elején került a Coburg család birtokába. A kastélyépület nem vált a szász Coburg-Gothai hercegi család uradalmi központjává. Az épületet csak részben használták, ezért egy részét 1861-ben járásbíróság céljaira engedték át. A Coburgok 1910-ben jelentısen átalakították az épületet. Ma is láthatók azonban az elsı emelet reprezentatív termeinek rokokó freskói, melyek Wereniczky János valamint Lieb Antal munkái.

A 7.710 négyzetméter alapterülető épületkomplexum a hozzá tartozó szárnyrészekkel, a hatalmas védett kerttel hazánk egyik legnagyobb kultúrtörténeti értéke.

A nagyszerő kovácsmunkával készült kapu és kerítés már a belépés elıtt megállítja a látogatót. Az eredeti, XVIII. századi tetıt 1965-68 között állították vissza. Az épület kutatására, állagmegóvására és a falképek feltárására, rögzítésére 1986-ban került sor. A sokáig elhanyagolt épület felújítása megkezdıdött, de ez idı alatt is látogatható. A Nemzeti Kastélyprogram része, de hasznosításáról csak késıbb döntenek.

A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében a mőemlék lovagtermében idén júniusban koncertet rendeztek, azonban ezen kívül is számtalan program került, illetve kerül megrendezésre idén a kastélyban.


17


Hadik kastély Tornanádaska községben találhatjuk a középkori eredető kastélyt, mely a XVIII-XIX. században érte el neobarokk stílusú mai formáját. Külön figyelemre méltó a kastély héthektáros parkja természetvédelmi terület, mely része az Aggteleki Nemzeti Parknak. A nagy kertmővészeti értéket képviselı parkot az ENSZ mőemléki szervezete (ICOMS) is nyilvántartja.

A karsztos területen található parkot Hadik János alakította ki. Évekig tartó fuvaroztatással tudták csak termıfölddel feltölteni a kastélyt övezı területet. Az egykori tulajdonos a növények beszerzéséhez távoli világrészeken keresett kapcsolatokat, a park építéséhez pedig a kertmővészet kiválóságait, svájci és német szakembereket kért fel. Távoli vidékek ritka örökzöld és lombhullató fáit, cserjéit úgy telepítették, hogy – helyenként – csoportosan meghagyták az ıshonos növényeket is. 1890-tıl napjainkig több mint 200, felbecsülhetetlen értékő külföldi faj akklimatizálódott. Az ıshonos fajok hatalmas példányain kívül említésre méltó a piramis alakú mamutfenyı, a hemlock fenyı és a kaukázusi jegenyefenyı, valamint a szürke, kék, zöld magtermı duglászfenyı csoport.

A park területének nagyobb része az angol kertészet stílusjegyeit hordozza. A kastély elıtere és belsı díszudvara a – szabályos mértani formákat megvalósító – francia kertészeti irányzatokat tükrözi.

Csáky kastély A szendrıi késı barokk kastélyt gróf Csáky István országbíró kezdte el építtetni 1694-ben. Idıközben jelentıs átalakítások történtek az épületben. Az épület pincéjének falai 1-3 méter vastagak, valószínőleg ezek voltak az eredeti Bebek vár falmaradványai. Az épületben jelenleg oktatástörténeti múzeum mőködik.

Bónis-Gedeon kastély Az 1800-as években Szalonnán épült klasszicista stílusban az épület, amelyet jelenleg teleházként használnak.


18


Gedeon-kúria A hídvégardói kúria késıbarokk copf stílusban épült 1770 körül. Megmaradt az eredeti díszes barokk ajtaja és egy rokokó stílusú cserépkályha. Felújítása után közösségi házként mőködik. Szín településen is találhatunk egy Gedeon-kúriát, mely épület barokk stílusban épült.

Papp-kúria Az 1830-as években épült, szintén hídvégardói a kúria népies klasszicista stílusban, oromzatán stukkó címerpajzsok láthatók. Önkormányzati étterem.

Törley-kúria A Galvács településen lévı kastélyszerő kúriához fénykorában jelentıs kiterjedéső angolkert is tartozott.

Lenkey kúria A népies barokk épület az 1800-as évek elsı évtizedében épült Bodvalenkén, ma mőemlék.

Szendrıi Kékfestıház Az épületet a korabeli emlékek szerint a XVII. században alakították ki a vár tornyából. Vaskos falai közé a XIX. században kékfestı költözött. A népies barokk stílusú épület mőemlékként védett.

1.3.2. Tájházak a kistérségben Borsodi Tájház A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Győjtıkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a mővelıdéstörténet, a helyismeret tartozik. 2000. júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során elıkerült leletanyag egy részének is.


19


Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. Az épületek: − A kisnemes Szathmáry-Horkay család portája: a Szathmáry-Horkay-ház az 1860-as évekbıl származó épület. 1909-ben történt felújításával nyerte el mai formáját. A hagyományos háromosztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új, nagymérető ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati ajtóval látták el, és udvari frontján oszlopsor (gang) épült mellvéddel. A gangról nyílik a nagykamra is. Végében két bejáratos istálló épült. 1994-ben a rossz állapotban lévı istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömegő nyitott fedélszékes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, elıtérrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 1913-ban szép, „egyiptomi” oszlopfıs nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori kocsiszín és sertésólak helyén kialakított féleresz, mely vendégfogadásra szolgál. Az udvar végén, a szomszéd portára is átnyúlva három „fakkos”, elöl-hátul kapus csőr épült kıbıl, udvar felöli oldalán pelyvás szín készült, ahol kasos méhes is elhelyezést nyert. A csőr közösségi célokat szolgál. A csőr mögött az egykori szilváskert néhány fája még fellelhetı. Az udvaron füstölı és beton silógödör, elöl nagy kıkút látható. − A Szőcs-Kiss-Szarka középparaszti „amerikás” család háza: a Szőcs-Kiss-Szarka-ház tıcikes, háromosztatú, 1903-ban épült szerény megjelenéső épület, hozzáépített istállóval, szénarakodóval, félereszes kocsiszínnel. Az udvar másik oldalán szintén háromosztatú kis épület áll, mely nyári konyha és éléskamra. A nyári konyha és kamra alatt téglaboltozatos pince van. Udvarán fából készült sertés- és tyúkól áll. − A kisnemes Vadászy-család portája: a Vadászy-ház 1905-ben épült, hasonló a Szathmáry-Horkay-házhoz. Udvari oszlopsora kiemeli a porta egykori gazdagságát. A stukkódíszes homlokzat tőzfalát lebontották, a két kis ablak helyett egy háromosztatú ablakot helyeztek el, és a falat kıporozták, így a homlokzat rekonstrukcióra szorul. Udvarán a két „fakkos” csőr és a fa sertés- és tyúkól rossz állapota miatt lebontásra került. Pincéje a gangról nyílik, a kamra alá nyúlik, kıboltozatos.


20


A múzeum kiállításai A győjtımunka 1988. tavaszán kezdıdött. Elsı néprajzi

kiállítására

és

egyben

a

múzeum

megnyitására 1991. pünkösd vasárnapján került sor a Szathmáry-Horkay-ház szobáiban, nyári konyhájában, valamint csőrjében. Állandó kiállításai jól tükrözik a győjtıkört: − Szathmáry-Horkay-ház •

Egy kisnemes család tisztaszobája,

•

Nevezetes edelényiek,

•

Bódva-völgyi Könyv- és Könyvtártörténeti Győjtemény,

•

Cipészmőhely,

•

A Borsodi Földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhely.

− Szőcs-Kiss-Szarka-ház •

Népi lakáskultúra a Bódva völgyében,

•

A Hodossy-család csengı-, kolomp- és kampógyőjteménye,

•

Kádármőhely,

•

Kerékgyártó mőhely,

•

Kovácsmőhely.

− Vadászy-ház •

Kachelmann-textilgyőjtemény (csipke, vászonszıttes és lakástextil),

•

Szövéskultúra emlékei,

•

Kenderfeldolgozás alapanyagainak bemutatása,

A tájházat 1997-ben végzett munkája eredményeként „Az év múzeuma” pályázaton a bíráló bizottság külön elismerésben részesítette.

Jósvafıi Tájház A Jósvafıi Tájházat 1994-ben alapították az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Mőemlékvédelmi Hivatal támogatásával. A tájházat magába foglaló épületegyüttes – az ún. Szakáll-porta – 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemzı egy szobasoros, nyeregtetıs, oromfalas épület, udvara felıl faoszlopos tornáccal, melyben helytörténeti


21


kiállítás és a környék nagy barlangjait, ezek megismerésének történetét bemutató győjtemény kapott helyet.

Melléképületei is jellegzetesek: a porta bejárata melletti pinceház – alsó szintjén elıtérrel és kıboltozatú pincetérrel, felsı szintjén szénatárolóval –, a nyári konyha, istálló, csőr és kocsiszín, valamint különbözı ólak. A helyreállított istállóépületben láthatók a helyi ipar, mezı- és erdıgazdálkodás eszközei, Czafik Dezsı kovácsmester hajdani mőhelye, Vostyár István cipészmőhelyének kellékei, a kertben pedig egy eredeti formájában helyreállított kendertörı. A hajdani csőrben kialakított kamaraszínpadon folklór mősorokat, helytörténeti és diaképes elıadásokat tartanak.

1.3.3. Apátságok, monostorok, templomok, kápolnák a kistérségben − Református templom – Edelény: A „régi edelényi” templom a XIV. században épült gótikus

stílusban,

de

többször

átalakították. A XVIII. századi munkák során, 1785-ben készült az egyik faajtó. A festett fakarzat és a szószék 1705-bıl való. − Edelény-borsodi református templom: A borsodi XIV. századi gótikus templom elpusztult. A jelenlegi templomot ennek romjaira a XVIII-XIX. század fordulóján építették, késı barokk stílusban. XVIII. századi festett famennyezete és berendezése népies. A református lakosság a török kiőzése után, 1696-ban építette a templom nyugati homlokzata elé a zömök, majdnem templomhajó szélességő kıtornyot. Erre épült a ma is meglévı, tornácos toronysisak. − Görög katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása) – Edelény: A Török Ferenc tervei szerint rakacai kıbıl épült templom 1979-tıl 1983-ig készült, padlóját is a közeli rakacai bányából származó, csiszolt kıvel burkolják. − Római katolikus templom (Jézus szíve) – Edelény: Az 1905-ben épült fogadalmi templom védnöke Erzsébet királyné, Sissi volt. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király áldoztató kelyhet és patenát ajándékozott a templomnak. − Római katolikus sírkápolna – Edelény: A kastély bejáratához vezetı úton látható a barokk stílusú, XVIII. században épült római katolikus sírkápolna. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

22


− Jósvafıi templom: 1399-ben már kıbıl épült, torony nélküli templom is állt Jósvafın, valószínő, hogy ennek falai alkotják a mai templom nyugati részét. A templom erıdfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelık díszítése is. − Bencés monostor – Boldva: Az egykori bencés apátsági templom a XII. században román stílusban épült, majd a XIV. században gótikus elemekkel bıvült. A XVI. századtól a reformátusoké. Az 1755-ben tőzvész pusztított a faluban, amely a templomot sem kímélte. Mai formáját nagyrészt az ekkori újjáépítés során nyerte el. Valószínőleg a kolostorban íródott a XII. század végén a hazai nyelvemlékek kiemelkedı darabja a Pray-kodex. A templomot a 70-es végén feltárták, majd restaurálták, környezete is rendezettnek mondható. − Pálos kolostor romjai – Martonyi: A XIV. század közepén emelték a Boldogságos Szőz tiszteletére a település határában található Három-hegyen a Pálos-rendi kolostort, amely az 1550-es évek körül elnéptelenedett. A kolostor egészen elpusztult, de a hozzá tartozó gótikus templom fala és diadalíve ma is áll. − Templomerıd – Rakaca: A község keleti széle feletti Templomhegyen emelkedik a templomerıd. A kilencoldalú erıd a templomot kerítı falként épülhetett. A falon húsz lırés van. A falat 1989-ben renoválták. − Református templom – Szalonna: A szentélyt alkotó kerek templomot a XI-XII. században építették román stílusban, ezt bıvítették ki a XIII. században a négyszögletes hajóval, s a falfestmények is ebbıl a korból származnak. A reformátorok által lemeszelt templom freskói az 1922-ben megkezdett restauráció óta megtekinthetık. A 70-es évek elején feltárták és helyreállították, napjainkban újabb felújítás történik. A templom hazánk egyik legszebb, legértékesebb mőemléke. A templom északi oldalán áll a népies barokk stílusú 15 m magas, galériás tornyú fa harangláb, 1765-bıl. − Katolikus templom – Tornaszentandrás: A hazai mőemlék-állományban páratlan értéket képvisel a település középkori eredető, román stílusú, ikerszentélyes temploma. Berendezése barokk, XIII-XV. századi falkép-maradványokkal, valamint a szádvári várkápolnából származó díszes oltárral. − Református templom – Rakacaszend: A XII. században épült a Szőz Mária tiszteletére felszentelt román stílusú templom, amelyhez a XIII. században egy nagyobbat építettek, a régit pedig kápolnának használták, s a XV. századig temetkeztek is benne.


23


A XVI. században, amikor a falu protestánssá lett, az oldaltermet raktárnak használták, majd 1816-ban lebontották. − Református templom – Abod: A román stílusú mőemlék templom a XIII. század második felében épült. Becses értéke az 1612-ben öntött harang. − Református templom –Ládbesenyı: Középkori eredető, késıgótikus stílusban épült templom. Festett famennyezetét bevakolták. Berendezései, a festett fakarzatok máig megmaradtak. − Református templom – Tomor: Gótikus, XIV. századi eredető templom. 1755-ben megújították, barokk stílusban átépítették. Tornyát 1943-ban emelték. − Katolikus templom – Szendrı: A barokk stílusú templom a XVII. században épült ferences-rendi kolostor zárdatemplomának átépítésével és kibıvítésével jött létre. A templomkertben 1777-bem készült Nepomuki Szent János szobor áll. − Katolikus templom – Bódvaszilas: A község közepén kis sziklapadkán épült a templom a XII. században. Reneszánsz ajtókoptatója a XVI. században készült. Az erıdtemplomot az Esterházy család 1770-ben újjáépítette barokk stílusban.

1.3.4. Felszíni és felszín alatti vizek a kistérségben A térségben több kis felülető (0,5-1,75 ha-os) tó található. Az Aggteleki hegység két kis tava, az Aggteleki-tó (1,75 ha) és a jósvafıi Vörös-tó (0,5 ha), természetes eredető karsztos töbörben keletkezett. A Borsodszirák melletti 1,5 ha-os tó szintén természetes eredető, horgásztóként használják. A Szögliget melletti Ménes-tó (1,7 ha) a Ménes patak elzárolásával jött léte, festıi környezete miatt kedvelt kirándulóhely. A Bódva egy levetélt kanyarulata Komjáti mellett alkot egy 1 ha-os felülető tavat. Hegymeg mellett szintén a patak felduzzasztásával alakítottak ki egy kisebb horgásztavat. Irotán egyedülálló, erdıs környezetben formálódik egy kisebb horgásztó-rendszer. Edelényben a kavicsbánya területén jött létre egy kis horgásztó. A Rakacai-víztározót, az ország egyik legnagyobb, 3 km hosszú és átlagosan 3 m mély, közel 200 ha felszínő, 5 millió köbméteres mesterséges víztározóját, a Rakaca-patak vizének duzzasztásával hozták létre 1958-63 között. A mesterséges tó környéke üdülıteleppé épült ki azóta, a horgászok és a vízisportok kedvelıinek igazi „paradicsomává” válhatna a megfelelı infrastruktúra kiépítését követıen. A tározóban szükségessé vált a felgyőlt iszap kitermelése, ami el is indult. Gondot jelent a tó környékének alacsony szintő közmővesítettsége és rendezetlensége. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

24


A kistérség felszín alatti vízkészletére jellemzı, hogy a térséget felépítı üledékek nagyobb része rossz, esetleg közepes vízadó képességő. Ennek fıként a túlnyomóan finom, agyagos szemcseösszetétel az oka. Vízraktározás szempontjából ezeken a területeken elsısorban a változó mélységben és vastagságban, változatos szemcsemérettel rendelkezı homokrétegek jönnek számításba. Lényegesen jelentısebb az aggteleki és szalonnai karszt vízadó képessége. Bıviző karsztforrások jellemzik ezt a területet, de az Aggteleki Nemzeti Park területén a forráskitermelés nem, csak a karsztkútfúrás megengedett.

Termálvízkészlet a térségben nem jellemzı, de pl. Lak határában a kutatófúrások során melegvízre bukkantak és egyedi összetételő forrásokra települt a szendrıi hidegviző strand – a térség egyetlen kiépített fürdızési lehetısége –, az edelényi ásványvíz-palackozó üzem és a már évtizedek óta nem mőködı, már-már elfeledett Edelény-Császtai fürdı.

1.3.5. Horgász-, vadász- és lovasturizmus a kistérségben A Rakacai-víztározó, valamint az edelényi és a borsodsziráki horgásztavak horgászjegy vásárlása mellett legálisan használhatók. A vadásztatást vadásztársaságok végzik, vendégvadászok fogadása azonban csak korlátozott keretek között lehetséges. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság lovasbázisa Jósvafın a Kúria épületében található. Elızetes bejelentés alapján igénybevehetı szolgáltatások: lovaglás, oktatás futószáron, egyéni vagy csoportos tereplovaglás vezetıvel vagy vezetı nélkül, sétakocsikázás, télen szánkózás egyszerre 8-10 fı részvételével. A ménesnek fontos szerepe lehet továbbá az exkluzív rendezvényeken

való

közremőködésben

is

(pl.:

felvonulás,

esküvı).

Ezen

kívül

megtekinthetık a helyszínen a speciális rideg lótartás, lóápolás illetve a kisparaszti gazdálkodás lovas munkafolyamatai és eszközei. Emellett lovaglásra és sétakocsizásra ma már – elızetes bejelentés után – több helyen is kínálkozik lehetıség.

1.3.6. Egyéb látnivalók, mőemlékek a kistérségben − Jósvafı régi falurésze: A nemzeti kulturális örökség minisztere II./1999. (VIII.18.) NKÖM rendeletében Jósvafı község régi falurészét mőemléki jelentıségő területté nyilvánította. Jogos büszkeséggel tölti el a település polgárait, hogy Tihany, Hollókı, RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

25


Szalafı, Fertırákos, Csongrád és Szigliget mellett Jósvafı is az ország mőemléki jelentıségő védett népi építészeti területeinek sorába lépett. A mőemléki védelem elsısorban az épített környezet védelmével kapcsolatos. A mőemlékekrıl részletes leírás olvasható a Faluséta útvonalán. − Hámor: Jósvafı környezetében több helyütt a kora-középkori vasmővesség nyomaira bukkantak. Egy 1399-es oklevél egy, a Jósva vize által hajtott hámort is említ. Zsigmond király 1399. október 24-én kelt iratában említett jósvafıi hámor feltehetıen erre, Borsod megye legrégebbi vasipari emlékére utal, amely az Almás-völgy torkolatában mőködött. − Malom: Jósvafı község belterületén még e század elején is több vízimalom és kendertörı mőködött. Az ún. középsı vízimalom – a mai Tájház bejáratával szemben – jelentıs része a század elején leégett, megmaradt részeinek helyreállítása folyamatban van. 1938-ig üzemelt a község északi határán a Tohonya-forrás és a Szabó-kút vizeinek energiájára épült Kapa-hámor, ahol mezıgazdasági és háztartási eszközöket gyártottak. Mára nyomtalanul elpusztult. − Baradla Galéria: Az 1996. nyarán megnyitott galéria célja a képzımővészet eszközeivel is közkinccsé tenni a természet csodáit, melyek Jósvafı és Aggtelek térségében oly pazar bıséggel nyőgözik le a vendégeket.

Edelényben Tourinform-iroda és Auto Tours Utazási Iroda mőködik, illetve egy benzinkút és két bankfiók (ATM automatával) is található a településen.

1.3.7. Szálláshelyek a kistérségben A térség nagyon rossz helyzetben van szálláshelyeinek kapacitása és minısége tekintetében. A hosszú távra tervezett turizmusfejlesztés megköveteli ezen problémák mielıbbi rendezését. A következıkben a kistérségben található szálláshelyek felsorolása következik települések szerint: − Abaújlak-Szanticska: Völgy Vendégház (8 fı), Kemencés Vendégház (8 fı), Turistaház (14 fı), Alföldi Csorvás Vendégház (10 fı) − Abaújszolnok: Nimród Vadászház (17 fı) − Edelény: Panzió (21 fı) − Égerszög: Égervölgyi Tábor (150 fı) − Felsıgagy: Kastély Vendégház (10 fı) RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

26


− Gagyvendégi: Vendégház (18 fı) − Galvács: Mária Vendégház (6 fı), Marietta Vendégház (8 fı) − Homrogd: Vendégház (10 fı), Homrogdi Önkormányzat Vendégháza (12 fı), Jablonkai Vendégház (8 fı), Turistaszálló (6 fı) − Irota: Tölgyfa Vendégház (8 fı), Túl az Óperencián Vendégház (10 fı), Tálentum Vendégház (7 fı) − Jósvafı: Tengerszem Szálló és Oktatási Központ, Gyógybarlang Kft. Vendégháza (44 fı), „Jósva” Erdei Iskolai Bázishely és Oktatási Centrum, Anna vendégház, Balda Bakancsos Turistaszállás, Berecz-Szıke Vendégház, Bokros Vendégház, Busch Vendégház, Dapsy Vendégház, Dely Gyuláné vendégháza, Dely Tibor vendégháza, Garan vendégház, Ilsuafey Vendégház, „Jósva-parti” Vendégház, Tölgyfa Vendégház − Keresztéte: Kaptár Vendégház (12 fı) − Krasznokvajda: Turistaszálló (50 fı) − Ládbesenyı-Andrástanya: Safi Vendégház (7 fı) − Nyomár: Turul Vendégház (10 fı) − Rakacai-tó: Karola Kúria (42 fı), Edelényi Önkormányzat Üdülıje (25 fı) − Rakacaszend: Görög Katolikus Turistaszálló − Szalonna: Falusi Vendégház (7 fı) − Szendrı: Éva Vendégház (10 fı), Váralja Vendégház (5 fı), Forrás Apartman (20 fı) − Szendılád: Turistaszálló (6 fı) − Tomor: Aranyfácán Vendégház (12 fı)

1.3.8. Vendéglátóhelyek a kistérségben Alig van étterem a térségben, és ezek sem jelenítenek meg speciális gasztronómiai (pl.: helyi ételkülönlegességek) kínálatot. A borospincék sem biztosítanak programszerő borkóstolási lehetıségeket. Az edelényi Tájház és a falusi vendégfogadók szoktak tájjellegő ételek és házi borok kóstolására alkalmat teremteni. Néhány meglévı vendéglátóhely: − Bódva Étterem, Edelény − Templomkerti kisvendéglı, Edelény − Borsodi vendéglı, Edelény − Éva Cukrászda, Edelény − Jósva Étterem, Jósvafı − Önkormányzati Étterem, Jósvafı RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

27


1.3.9. Programok a kistérségben Edelény kulturális életét intézményi szinten a Mővelıdési Központ, Könyvtár és Múzeum szervezi. A szervezett programok egyik része állandóan visszatérı rendezvény, a többirıl a havonta megjelenı Edelényi Mősor címő kiadványban tájékoztatják az érdeklıdıket.

Idén sikerült a megyei borversenyt az edelényi L'Huillier-Coburg kastélyban megrendeznie az Edelény hegyközségnek a Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsával közösen. A versenyre 227-en neveztek be a megye minden olyan településérıl, ahol borkészítéssel foglalkoznak, de jöttek Edelény szlovákiai testvérvárosából, Szepsibıl is.

A hegyközségi tanács az edelényiek elmúlt évekbeli eredményei alapján döntött úgy, hogy az idei, kilencedik borversenyét a városban rendezi meg. A rendezvényt a házigazda hegyközség összekötötte a nagy elıdökre való emlékezéssel, akiknek éppen 130 évvel ezelıtt meghatározó szerepük volt a filoxéria felszámolásában és az elsı bortörvény megalkotásában. Az Edelényben született Lónyay Ferenc és Miklós Gyula emléktábláját a Császtán tavaly átadott harangtorony falán avatták most fel. Ugyanott mutatták be a korábban uradalmi, most önkormányzati pincét, s a környékbeli borházakban meg is kóstolhatták a nedőket az érdeklıdık. Egy kiállítás pedig az 1241-tıl napjainkig dokumentumok, dézsmajegyzékek, fotók révén mutatta be az edelényi bor történetét, de egy helytörténeti munkát is kiadtak erre az alkalomra.

A kistérségben rendszeresen visszatérı, évrıl-évre megtartott programok: − Jósvafıi Falunapok, − Bódvavölgyi Kulturális Hetek, − Edelényi Hét, − Barlanghangversenyek (Jósvafı), − Kastély Napok (Edelény), − Határmenti Találkozó (Hídvégardó), − Bódva Expo és Szüret.


28


1.4. Kistérségi turisztikai intézményrendszer A jelenlegi piaci környezetben ma már általánosnak mondható internetes elérhetıség biztosítása a kistérség esetén is megvalósult, az Edelényi kistérség általános bemutatása, szolgáltatásai, látnivalói bárki számára könnyen elérhetık. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szorulna fejlesztésre a kistérség kommunikációja, promóciója, azonban legalább megfelelı alapokkal rendelkezik. Több oldalon is megkezdıdött a kistérség valamilyen szempontok szerinti bemutatása – legtöbbször ez nem turisztikai –, azonban sok helyen közülük még jelen pillanatban is folynak a fejlesztések. Hiányzik egy kifejezetten a kistérséget bemutató oldal, amely összefogná az általános, gazdasági, társadalmi és turisztikai bemutatását a térségnek. Ezt nem feltétlen kell ilyen formában kidolgozni, elég lenne egy olyan weboldal létesítése is, amely csak összegyőjtené a kistérségbe tartozó települések, szálláshelyek, látnivalók linkjeit, ezáltal könnyő keresést biztosítva az idelátogatni szándékozó emberek számára. A 2002-ben elkészített „A Bódva-vidék turisztikai fejlesztési stratégiája” címő dokumentum jól dolgozza fel a térség helyzetét, s világít rá a lehetıségekre, a jövıben fejleszthetı és fejlesztendı irányokra. Az azóta eltelt 3 év – a KSH adatokra vonatkozóan ez akár 5-6 év is lehet – során azonban sajnos, nem sok minden valósult meg ezen fejlesztési elképzelésekbıl. Jelenleg folyamatban van egy kistérségi fejlesztési terv és program kidolgozása is, azonban ennek elkészülte és nyilvánosságra hozatala jelen munka után valósul meg, eredményeirıl itt nem tudunk beszámolni. A kistérségben csak Edelényben mőködik Tourinform-iroda. Turisztikai kiadványok az elmúlt években egyre nagyobb számban jelentek meg. Ezek fıként egy-egy térségrész turisztikai kínálatának komplex bemutatását célozzák. Turisztikai termékekre összpontosító, illetve egyegy látnivalót, program-elemet népszerősítı kiadvány csak csekély számban jelenik meg. Sok helyen hiányoznak a látnivalók melletti információs táblák, s az egységes jelzı- és tájékoztatási rendszer fejlesztésre szorul a térségben. Mivel a kistérség turisztikai szolgáltatásinfrastruktúrája (szálláshely és vendéglátás, egyéb szolgáltatások, programok) hiányos, illetve fejletlen, ezért a térségbe érkezı turisták az 1 napos programokat preferálják, s inkább csak végigrohannak a területen, vagy egy-egy helyet látogatnak meg. Emellett a rokonlátogatók, illetve a táborokba érkezı diákok adják a további, nem igazán jelentıs látógatóforgalmat. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

29


1.5. A magyarországi borkultúra történetének bemutatása

1.5.1. Hazai borturizmus bemutatása, jellemzı adatai, piaci trendek, kapcsolódása más turisztikai termékekhez 1.5.1.1.

FÖLDRAJZI HÁTTÉR

Hosszú utat és sok állomást kell végigjárnia a bornak, mielıtt a borbarát poharában befejezné útját. A bor jellegét a szılıhegy határozza meg; annak idıjárása, mikroklímája, talaja természeti adottságai. Befolyásolja a bor minıségét, gazdagíthatja a bor ízvilágát, ám tönkre is tehetik azt.

Magyarország a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, három nagy éghajlati terület: az óceáni, a kontinentális és a mediterrán klíma határ- és hatásterületén fekszik. Az idıjárás olykor szeszélyesen változik, jellege a Kárpát-medence viszonylagos elzártsága miatt szárazságra hajlik – kiváltképpen az Alföldön. Az évi átlagos középhımérséklet országosan 9,7°C, a legmelegebb hónapban, júliusban az átlagos középhımérséklet értéke 20,0°C, a leghidegebb hónapban, januárban az átlagos középhımérséklet értéke 2,1°C. A legmelegebb nyári napokon 33-38°C, a hidegebb teleken -25-30°C hımérséklet is elıfordulhat. Az évi átlagos csapadékmennyiség az Alföld középsı részén 470-550 mm, a középhegységi régióban 700-800 mm. Viszonylag kevés a hótakarós napok száma. Az évi napsütéses órák száma 1.700-2.200 óra között ingadozik, legnapfényesebb a Duna-Tisza köze, napfényben szegény vidék az Alpokalja és az Északi-középhegység. A szél átlagos sebessége 2,4m/sec évi átlagban.

Magyarország éghajlata tehát döntıen száraz kontinentális, bár néhány helyen érezhetı az Atlanti-óceán hatása, Dél-Magyaroszágon pedig a mediterrán vonások jellemzık. Emiatt a sokszínőség miatt a borvidékek is jelentısen eltérnek egymástól, akár földrajzi közelség esetén is. Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon. Ezek közül három található a Nagy-Alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelı vidékek 45 százalékát. Tizenöt borvidék van a Dunántúlon, 4 pedig Észak-Magyarországon. Területük nagyságát tekintve a borvidékek nagyon különbözıek. A két legkisebb, Mór és Somló 1.000 hektár alatt vannak, míg a legnagyobb, a Kunság, 25.600 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága átlagosan 1.000-5.000 hektár között mozog.


30


Magyarország Európa tradicionális bortermelı országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermı vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszönhetı az a tény, hogy ez a kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik legfıbb erénye: Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szılıfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben.1

Magyarország a szılıtermesztés északi határán helyezkedik el, így klimatikus adottságaink elsısorban a minıségi fehérbortermelésnek kedveznek. Magyarország szılıtermelése (ezer tonna) 1200 1000 800 600 400 200

20 04

20 00

19 96

19 92

19 88

19 84

19 80

19 76

19 72

19 68

19 64

19 60

0

Forrás: KSH évkönyv 2005.

A szılıterület és az átlagtermés alakulásának megfelelıen változott az egyes idıszakok bortermelése. A 80-as években mintegy 5 millió hl, mely egészen 1995-ig csökkent, majd annak köszönhetıen, hogy a fennmaradt vállalatok és magánvállalkozások kezdtek magukra találni, 1996-98-ban felemelkedett 4 millió hl fölé, sıt, 2001-ben 5 millió fölé, ám 2002-ben mindössze 3,3 millió hl, 2003-ben további emelkedés figyelhetı meg (3,8 hl), majd 2004-ben újra 5 millió hl felett volt.

A szılıtermelık 2004-ben 93 ezer hektárról 789 ezer tonnát szüreteltek, 208 ezer tonnával többet, mint az elızı évben. Étkezési célra 24 ezer tonnát használtak fel. A szılıtermés 97

1

Forrás: www.gourmandnet.hu


31


százalékát feldolgozták: 5,2 millió hektoliter (az elızı évi mennyiségnél 36 százalékkal több) egyszer fejtett bor készült.

1.5.1.2.

SZİLİTERMESZTÉS 2004-BEN

A leszüretelt szılı mennyisége 2004-ben közel 789 ezer tonna volt, 208 ezer tonnával (36 százalékkal) több az elızı évinél, és 118 ezer tonnával (18 százalékkal) meghaladta az 1996– 2000 közötti évek átlagát.

A termés 91 százalékát (720 ezer tonnát) az egyéni gazdaságokban szüretelték. Az összes termıterületre számított 8.460 kilogrammos hektáronkénti hozam 35 százalékkal magasabb a 2003. évinél, és szinte ugyanekkora mértékben (34 százalékkal) múlta felül az 1996-2000. évek termésátlagát. A termésátlag Hajdú-Bihar megyében volt a legkisebb (3.030 kg/hektár), míg három megyében (Heves, Somogy és Bács-Kiskun) a 10 ezer kilogrammot is meghaladta a leszüretelt szılı hektáronkénti mennyisége. Étkezési célra közel 24 ezer tonna szılıt használtak fel, az elızı évinél 9 százalékkal többet, de az 1996–2000. közötti évek átlagánál 38 százalékkal kevesebbet.

A szılı 97 százalékát feldolgozták, ebbıl közel 5,2 millió hektoliter egyszer fejtett bor készült, ami 36 százalékkal több, mint a 2003-ban elıállított bor mennyisége, és 28 százalékkal az 1996–2000. közötti évek átlagát is meghaladta.

Az összes szılıterület 2004-ben ugyanannyi (93 ezer hektár) volt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb szılıterület (közel 30 ezer hektár) a dél-alföldi régióban van, amibıl 26.795 hektár Bács-Kiskun megyében található.


32


A magyarországi szılı- és bortermelés Szılıterület, ezer ha

Szılıtermés, ezer tonna

összesen

ebbıl termıterület

összesen

125

97

671

39

6 310

413

2000

106

89

684

32

7 220

430

2001

93

82

811

48

9 390

541

2002

93

83

501

23

5 750

333

2003

93

581

22

6 250

388

2004

93

789

24

8 460

527

gazdasági szervezet

11

69

1

egyéni gazdálkodó

82

720

23

8 840

4 805

Év, szervezet

1996–2000. évek átlaga

ebbıl étkezési szılı

Bortermelés, Termésátlag a millió liter termıterületen, (egyszer kg/ha fejtett)

Ebbıl:

Forrás: KSH 2005.

Magyarországon a szılıültetvények területe 2001-ig fokozatosan csökkent, és ezzel párhuzamosan természetesen a megtermett szılımennyiség is. 2004-ben a terület azonos volt az elızı három évivel, a néhány hektáros kivágást az újratelepítések ellensúlyozták. A terület jelenleg 93 ezer, a termıterület 82 ezer hektár. Az újratelepítés aránya alacsony, ezt a tıkehiány és a magas beruházási költségek befolyásolják.

A szılıültetvények és a szılıtermés alakulása 1976-2004 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1976- 1981- 1988- 1993- 1999 2000 2001 2002 2003 2004 80 85 92 98 Ültetvény (1000 ha)

Termıterület (1000 ha)

Termés (1000 t)

Hazánkban nagy fajtaszámmal találkozunk, aminek meghatározó részét képezik a hagyományos magyar fajták, melyek jól alkalmazkodnak a hazai ökológiai és termesztésRRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

33


technológiai viszonyokhoz. Az utóbbi két évtizedben a beruházások támogatásával jelentıs fajtaátrendezıdés következett be, amely a minıségi borszılı termelésének irányába hatott, és a nemzetközileg ismert, külföldön jól értékesíthetı fajták arányának a növekedését eredményezte.

Szılıtermı területeink 73%-án fehérbor, 20%-án vörösbor, 7%-án csemege és vegyes hasznosítású fajták vannak, s a szılıtermelés mintegy 93%-ából bort állítanak elı.

1.5.1.3.

A BORSZEKTOR PRIVATIZÁCIÓJA2

A szılıterület több, mint 90 százalékát egyéni gazdák mővelik, a feldolgozó és tároló kapacitások jelentıs része gazdasági társaságok és szövetkezetek tulajdonában van.

A borszektor 1989-ben kezdıdött magánosítása mára véget ért. A privatizáció következményeként a magyar szılı- és borgazdálkodásban tulajdoni szempontból a sokféleség jellemzı. A teljesen külföldi tulajdonú üzemek mellett mőködnek vegyes vállalatok, és hazai befektetık által megvásárolt borászati cégek is. Megtalálhatók a korábbi termelıszövetkezetek jogutódjai, a mezıgazdasági és pinceszövetkezetek, de rengeteg a viszonylag kis parcellán dolgozó borász és szılıtermelı. Összességében elmondható, hogy a magánosítás során egyrészt kialakultak a versenyképes borászati üzemek, másrészt pedig nagy számban találhatók még az optimális üzemméret alatt mőködı kisebb pincék is. A külföldiek részvétele a privatizációban szakmai és pénzügyi téren egyaránt hozzájárult a hazai borászat fejlıdéséhez. Jó példa erre a hajdani Tokaji Borkombinát, amelynek részleges privatizációja során számos kisebb társaságot hoztak létre a külföldi befektetık. Közülük legnagyobb a 99 százalékban spanyol tulajdonban lévı Tokaji Oremus Kft., valamint a mintegy 100 hektáron gazdálkodó francia tulajdonú Disznókı Rt. A francia és japán érdekeltségő Hétszılı Kft-t nagyság szerint a Pajzos és Megyer követi. Természetesen más borvidékeken mőködı vállalkozások is érdekesek voltak a külföldiek számára. Így vette meg a Henkell cég a Hungarovin-t és a Balatonboglári Borkombinátot. A megszőnt Móri Állami Gazdaság egy részét a magyar tıkebefektetık által létrehozott Hilltop Neszmély Rt. vásárolta fel. Egerben az Egervin mellett számos kitőnı egri borász alapította meg sikeres magánpincészetét.

2

Forrás: OSZKİ Tanácsadó Bt. és az FVM Szılészeti és Borászati Kutatóintézete Kecskemét: Borfogyasztási

szokások Magyarországon


34


Számos borászati üzem állami kézben maradt, és jó néhányban továbbra is többségi tulajdonrészt birtokol az állam. A Tokaj Kereskedıház Rt, amely Tokaj-hegyalja legnagyobb borászati vállalkozása, nagy területen integrálja a szılıtermelıket, ma is a magyar kincstár tulajdona. Ez segítséget jelenthet a hungarikumnak számító aszúkészítmények esetében.

1.5.1.4.

PIACI TRENDEK3

A világ szılıtermesztésében az egyes földrészek, országok szerepe, súlya megváltozott és ez a folyamat továbbra is érvényesül. A szılı-bortermelést is utolérte a globalizáció. Ezért a megindult és folyamatosan ható új tényezıknek a hatásait alapvetıen kell figyelembe vennünk. A magyar szılész-borászoknak is tanulmányozniuk kell ezek hatásait, és a szükséges változásokat, esetenként új irányokat a termelés alapjaitól kezdve, a piaci körülményekig ki kell dolgozni.

Melyek a fıbb jellemzıi a változásoknak a szılı-bortermelésben? Mint minden termelési ágazatban a szılı-bortermelésben is, a gazdálkodás is tudás alapúvá válik. A szılészet-borászat modernizálását is ennek kell alárendelni. ─

A minıségi követelmények elsıdlegessége.

─

A minıség-mennyiség összefüggéseinek újszerő értelmezése, gyakorlata.

─

Termıhelyek kiválasztásánál az ökológiai optimumra való törekvés.

─

Technológiákban az optimális növény-állapot elérése a cél. Tápanyag, víz, termıegyensúly, lomb minıség, fürtök száma, szüreti idıpont. Kártevıktıl, károkozóktól mentes szılık.

─

A jobb és nagyobb termés miatt alacsonyabb önköltség. A szılészetek teljes körő gépesítése. A vízhiány leküzdése öntözéssel.

Nem lehet külön kezelni a szılı termelését, a borászatot, és a kereskedelmet. Sem a szılész, sem a borász nem magának termel, a kereskedı sem csak elad valamit. A piaci igénybıl kell levezetni a fajtát, a termelési célkitőzést, a technológiát, úgy a szılészetben, mint a borászatban, így a vevı igénye már kezdettıl fogva érvényesülhet. Így eljutunk annak a megállapításához, hogy a termelı és vevı közötti kapcsolat lesz a legfontosabb a gazdálkodás eredményeinek anyagi eredményeit illetıen.

3

Forrás: Lakatos András: Trendek a szılészet-borászat világában (Bormarketing Konferencia 2001)


35


Mindezekhez még olyan körülményeket is kell teremteni a termelés megszervezésénél, hogy a kereskedelembe való bejutás méretei is ideálisak legyenek. Itt csak a különféle nagyobb szervezetek tudnak hatékonyan mőködni, így a kisebb termelıi egységeknek meg kell oldaniuk nemcsak a nagyobb méretben, mennyiségben történı piacra jutást, de az említetteknek megfelelıen, a termelési háttér valamilyen módon való azonosulását is. Nem elegendı ugyanis az, ha pl. több termelı valamilyen értékesítési szövetkezet hoz létre, mert ez önmagában nem oldja meg a vevı azonos áruval való kielégítését. Szükséges tehát a termelési célkitőzés és minden más, így a technológiai azonosulás is, mert csak így lehet a piacon a vevı által igényelt bort, piacon megfelelı mennyiségben, sikerrel eladni.

A világ más részeiben a marketing a mi itthoni felfogásunktól egy kissé eltér. Olyan viszonyokat kell ugyanis kialakítani a termelı és a vevı között, amely képes valóban még a termelésre is kihatni, illetve adott esetben a termelés tud a vevıre is hatni.

Vannak olyan országok, ahol a termelık maguk viselik a marketingköltségeket, viszont a hazai gyakorlatnak megfelelı semmiféle adózás nincs külön a borra. Az Egyesült Államokban pl. egy jó termelı 3-500 USD-nek megfelelı marketingköltséggel kalkulál évente hektáronként a szılı területre visszaszámolva.

Nyilván sokféle megoldásra számtalan forma jó lehet, a döntı az, hogy valamiképpen nélkülözhetetlen a mai világban úgy kereskedni a borral, hogy bortermelık, illetve a bortermelı országok jelentıs összeget ne szánnánk marketingre. Tehát, úgy szılıt és bort sem lehet

piaci

értékesítésre

termelni,

hogy

azt

nemzetközi

szinten

is

jelentıs

marketingtevékenység ne kísérné.


36


1.5.1.5.

NEMZETKÖZI TENDENCIÁK A BORFOGYASZTÁS ALAKULÁSÁBAN 4

A globalizáció elérte a borfogyasztást is ─

a javak elıállítása világmérető meggondolások alapján történik,

─

a kínálat is egyre egységesebb az egész világon,

─

az új generációk már a világtendenciákba illeszkedı fogyasztási szokások szerint élnek,

─

a világkereskedelem bıvülésével egységesül a borpiac is,

─

a tömegpiacon a kínálatot homogenitás jellemzi, a nagy márkák uralják,

─

az 1 fıre jutó fogyasztás nagysága is közelít egy középértékhez (nagy fogyasztású országokban csökkenés pl. Franciaország, Olaszország, alacsony fogyasztásúaknál növekedés, pl. Nagy-Britannia, Finnország),

─

növekszik az alkalmi borfogyasztók köre (Franciaországban 5 év alatt 11 %-kal nıtt a borivók száma),

─

a magasabb alkoholtartalmú italokkal szemben növekszik az alacsonyabb alkoholtartalmú italok fogyasztása,

─

növekszik a minıségi borok fogyasztása – a gazdagabb országokban a növekedés minıségi boroknál,

─

csökken az asztali és a tájborok aránya,

─

növekszik a vörösborok és a pezsgık népszerősége,

─

az édes borok kedveltek, de nı a száraz borok fogyasztóinak aránya,

─

motorizáció miatt növekszik az otthoni borfogyasztás.

1.5.1.6.

BORFOGYASZTÓI SZEGMENSEK5

A „Borbarát” szegmens Ez a szegmens a bor legnagyobb és legelkötelezettebb híve, ıket már nem kell meggyızni arról, hogy igyanak bort, csak érdeklıdésüket kell fenntartani, és igényeiket kielégíteni. A válaszadók körülbelül 17,6%-a tartozik ebbe a szegmensbe.

4

─

szeretik a bort és alapvetıen attitődjük az alkoholos italokhoz is pozitív,

─

a bor számukra az alkoholos italok királynıje,

Forrás: dr. Oszoli Ágnes: Borfogyasztási szokások Magyarországon – 2003 (Bormarketing konferencia

Sopron, 2003. december 4.) 5

Forrás: dr. Oszoli Ágnes: Borfogyasztási szokások Magyarországon – 2003 (Bormarketing konferencia Sopron,

2003. december 4.)


37


─

nem zavarja ıket, ha társaságukban valaki alkoholt fogyaszt, hiszen saját maguk is szívesen isznak alkoholt,

─

úgy érzik, hogy jól elboldogulnak a különbözı borok között,

─

nyitottak arra is, hogy borkülönlegességeket, import borokat kóstoljanak meg.

A „Gourmand” szegmens Ebbe a csoportba tartozó válaszadók is szívesen isznak bort, szintén a borfogyasztók táborába tartoznak. Számukra a borfogyasztás nem annyira a mindennapi élet része, inkább különlegesebb pillanat, hiszen szerintük a meghitt pillanatokhoz hozzátartozik a borfogyasztás és rájuk inkább az jellemzı, hogy különbözı alkalmakhoz kötötten isznak bort, de akkor minıségi bort fogyasztanak. A válaszadók kb. 17%-át lehet ebbe a szegmensbe sorolni. ─

számukra a bor egy elegáns ital, kiemelkedik a többi alkoholos ital közül, az alkoholos italok királynıje,

─

ıket lehet tehát a prémium szegmensnek tekinteni, ıket érdemes a drágább, minıségi borokkal megcélozni. Esetükben a különlegességre, exkluzivitásra, minıségre kell építeni,

─

nagyon szívesen kóstolnak meg borkülönlegességeket, import borokat.

A „Középkategóriát keresı” szegmens Ebbe a csoportba azon válaszadók tartoznak, akik az átlagnál szívesebben isznak bort, de számukra a borfogyasztás nem jelent különleges élményt, hanem inkább kötıdik a mindennapokhoz. Körülbelül hasonló nagyságrendet képviselnek, mint a „borbarát” és a „gourmand” csoport (17,6%) ─

nem valamilyen alkalomhoz kötötten isznak bort, hanem akár minden este,

─

számukra a bor nem annyira az elegáns, a különlegesebb italt jelenti, hanem egy átlagos alkoholos italt,

─

az alacsonyabb, közepes kategóriájú borokat kereshetik,

─

ıket a középkategóriás (ár, minıség), egyszerőbb borokkal lehetne megcélozni, melyet minden nap, bármikor fogyaszthatnak.

Az „Ajándékozó” szegmens Ebbe a csoportba azok a válaszadók tartoznak, akikre kevésbé jellemzı, hogy bort isznak, vagy szeretik a bort. Elismerik azonban a bor értékét valamilyen szinten, mert szívesen adják


38


ajándékba. İk képviselik a legnagyobb arányt a válaszadók között (27,3%). Ez a szegmens nem zárkózik el teljesen a borfogyasztástól, ezért érdemes lenne megszerettetni velük a bort, hogy ne csak ajándékba vásárolják, hanem saját fogyasztásra is. İket valószínő a közepes kategóriájú borokkal lehetne megcélozni, melyet elıször csak ajándékba vásárolnak, ám, ha megszeretik a bort, akkor akár a gyakoribb borfogyasztók táborát is gyarapíthatják.

„Absztinens” Ezen válaszadók a borfogyasztást és nagy valószínőséggel az alkoholfogyasztást is elutasítják, hiszen azt sem szeretik, ha környezetükben valaki alkoholt iszik. A válaszadók ötöde tartozik ide (20,3%). ─

nem szeretik a borokat, nem tartják elegáns italnak, nem érdeklik ıket a borok,

─

attitődjük a borokhoz tehát negatív, de az alkoholfogyasztástól is elhatárolódnak,

─

ık azok, aki egyáltalán nem képezik a célcsoportot.

1.5.1.7.

A SZİLİ ÉS BORÁGAZAT EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSA6

Az Európai Unió 1999-ben megreformálta szılészeti-borászati szabályozását. A jelenleg hatályos alapelveket az 1493/1999/EK rendelet tartalmazza. A következıkben az uniós borpiaci szabályozás fıbb elemeinek rövid ismertetése olvasható.

Szılıkataszter, készlet- és termésnyilvántartás A szılıtermesztı tagállamok kötelesek pontos, naprakész nyilvántartást (szılı ültetvény katasztert) vezetni szılıtermı területükrıl, beleértve a telepítési jogokat is. A termıterület felmérésére tízévente statisztikai alapfelmérést kell végezni minden árutermı szılıültetvényre nézve, s a változások nyomon követése érdekében az alapfelmérést évente idıközi felmérések egészítik ki. A termelıknek is nyilvántartást vezetniük, s borkészletüket valamint must- és bortermésüket rendszeresen jelenteniük kell a kormányzatnak, amely azokat összesítve eljuttatja Brüsszelbe az Európai Bizottsághoz. A nyilvántartás nemcsak a közösségi borpiaci intézkedés végrehajthatóságának, hanem a támogatások igénybevételének is elıfeltétele.

6

Forrás: http://www.hnt.hu/aboutus/borjog.php


39


Szılıfajták A piacon jól értékesíthetı, jó minıségő borok készítése érdekében a Közösségben a szılıfajtákat közigazgatási egységenként az „ajánlott”, „engedélyezett” és „ideiglenesen engedélyezett” kategóriákba sorolják. A termesztésre ideiglenesen engedélyezett fajták termésébıl készíthetı bor, de azok nem telepíthetık, míg az osztályba nem sorolt fajták termesztésben tartása sem engedélyezett.

Szılıtermesztési zónák, borászati eljárások, analitikai módszerek A „szakszerő borkészítés” biztosítása érdekében a Közösség rendeletekben szabályozza a borászati eljárásokat, a mustjavítást, a sav hozzáadását és a savtompítást, a kénezést valamint más borászati adalékanyagok használatát. E szabályok egy része a szılıtermesztési zónák klimatikus adottságainak és fajtahasználatának megfelelıen változik. A pezsgı- és likırborok és technológiáját és forgalomba hozatalát külön rendeletek szabályozzák, s rendeletek szabályozzák a Közösségben alkalmazandó analitikai módszereket is.

Minıségi borok, a termelési potenciál javítása A minıségi borok különleges státuszt élveznek az EU borászati szabályozásában, rájuk ugyanis gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Az EU e hagyományos termékek speciális szabályozását a tagállamok hatáskörében hagyja, s csak keretszabályokkal

igyekszik

egyes

szempontok

egységesítésével

néhány minimális

követelmény betartását és a versenyegyenlıséget biztosítani.

Míg az új ültetvényekre évek óta általános telepítési tilalom van érvényben, minıségi bort ill. földrajzi jelzéssel ellátott asztali bort adó termıhelyeken 1996 óta, 2003-ig – ha csak szerény és korlátozott mértékben is – engedélyeznek új telepítést. A minıség elıtérbe kerülését támogatják a szerkezetjavítást célzó programok, melyek segítik a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodást és a környezetet kímélıbb gazdálkodást (fajtaváltás, tereprendezés vagy jobb mővelési technológiára való átállás által). E programok kidolgozása a tagállamok, a szakmai szervezetek stb. feladata, s a finanszírozásban 50:50% az EU és a tagállamok részesedése.

Jelölés, kiszerelés Annak érdekében, hogy az egyes megnevezések minıségre vonatkozó imázsának védelme által elısegítsék az Unión belüli szabad borforgalmat s így védjék a fogyasztót is, rendeletek szabályozzák a címkézést, a kísérı dokumentumokat, számlákat, stb.


40


Minısítés és ellenırzés Az EU a minısítésre és az ellenırzésre alapelveket állapított meg, az intézményi szervezetre vonatkozóan azonban konkrét elıírásokat nem fogalmazott meg. Ez a tagállamok feladata, a lényeg az, hogy biztosítva legyen a minıség és az elıírások betartásának garantálása. A borok minısítését az EU csak a minıségi borok esetén írja elı kötelezıen.

Termelıi és szakmai szervezetek Az új borpiaci rendelet újdonsága a termelıi és a szakmai szervezetek feladatainak, jogainak és kötelezettségeinek meghatározása.

Piacszabályozási intézkedések A piacszabályozási intézkedések közé a következık tartoznak: ─

Magántárolási támogatás: ezen intézkedés keretében a bortermelıket támogatás fejében, a piaci árak javítása érdekében termékeik (bor, szılımust, szılımustsőrítmény és finomított szılımust-sőrítmény) tárolására ösztönzik.

─

Borlepárlás, melynek négy típusa van: •

A borpiaci év elejétıl a termelık számára nyitva áll a lehetıség, hogy felesleges boraikat önkéntes alapon lepároltassák a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlási intézkedés keretében.

•

Ha a feleslegek ennek ellenére jelentısek maradnak, s a magántárolási támogatás meghirdetése sem vezet el a kielégítı piaci egyensúlyhoz, krízislepárlásról dönthetnek.

•

A fıképp a Cognac-vidékén termesztett, kettıs hasznosítású fajták termésébıl készült borokból kialakuló feleslegek lepárlása kötelezı.

•

A borászati melléktermékek kötelezı lepárlásának célja a törköly és a seprı túlpréselésének és a gyenge minıségő, alacsony természetes alkohol-tartalmú borok forgalomba hozatalának megakadályozása.

─

Ültetvénykivágás támogatása: a szılı-és borágazat hatalmas szerkezeti feleslegének leküzdése érdekében nemcsak hogy tilos az új ültetvények telepítése, hanem támogatást is adnak az ültetvények kivágására.

─

A szılımust felhasználásának támogatása: e támogatás célja a Közösségben termelt must versenyhelyzetének javítása. A támogatást a szılımust és sőrített szılımust felhasználására ill. a szılılé hatását népszerősítı akciókra, új felhasználási módok kutatására, stb. fordítják. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

41


Harmadik országokkal folytatott kereskedelem A közös vámmal stabilizálni kívánják a közösségi piacot és meg akarják akadályozni, hogy a harmadik országok árai és azok ingadozásai a közösségi piac stabilitását veszélyeztessék. A borfeleslegek levezetésének egyik eszköze ugyanakkor, hogy a Közösségben termelt asztali borok, likırborok és egyes termelı illetve célországok esetében a szılılé és a szılımust exportjának elımozdítása végett exporttámogatás („exportvisszatérítés”) vehetı igénybe a világpiaci és az Unión belüli ár közötti különbség fedezésére.

1.5.1.8.

BORTÖRVÉNY7

2004. május 1-jén életbe lépett az új bortörvény, a 2004. évi XVIII. törvény a szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról. Ennek az új törvényi szabályozásnak és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeleteknek feladata a magyar szılészeti és borászati elıírások összhangba hozása az Európai Unió rendeleteivel.

Miután az 1997. évi bortörvényt a jogalkotó már az EU elıírások figyelembe vételével készítette, ezért az új bortörvény alapvetı változtatásokat nem hozott, de a részletekben jelentıs változások vannak, mely elıírások megismerése, betartása a szakemberek számára komoly feladatot ad. Külön odafigyelést kíván, hogy a jogszabályokban kereszthivatkozások vannak, ami már valahol szabályzásra került azt nem ismétli meg, segítségként esetenként azonban utal a vonatkozó jogszabályra. Ez természetes is, miután a borjogban is érvényesül az az alapelv, hogy a végrehajtási rendelet a törvénnyel, a törvénynek az EU rendeletekkel összhangban kell lennie, alacsonyabb szintő jogszabály a magasabb szintőnek nem mondhat ellent.

A jelenleg hatályos borjog megismeréséhez kiváló segítséget ad a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által CD-n kiadott jogszabály győjtemény, mely a 2004. június 30-i állapotnak megfelelıen valamennyi jelentıs szakmai jogszabályt teljes terjedelemben tartalmazza. Ezt valamennyi hegybíró megkapta, illetve az Interneten is hozzáférhetı, nagy segítséget nyújtva a borjogban való eligazodáshoz.

7

Forrás: Kunszeri Miklós borász, italtechnológus


42


1.5.2. A magyarországi és a szlovákiai borvidékek, borutak bemutatása, turisztikai jelentıségük értékelése 1.5.2.1.

MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEI8

A bortermı tájak között külön rangot jelent a borvidéki besorolás. Korábban általában csak a közvélemény elismerése révén vált borvidékké egy-egy bortermı táj, az utóbbi egy-két évszázadban azonban már hivatalos, hatósági rendelkezésekkel jelölik ki a borvidékek határait. Bizonyos feltételei vannak annak, hogy egy termıtáj borvidéki rangot kaphasson. Például a szılıhegyek területi részarányának jóval nagyobbnak kell lennie, mint a borvidékbe nem sorolt területeken, és feltétel, hogy a borvidékeken legyenek összefüggı, nagy területő szılıültetvények is. Továbbá a termıtájnak legyenek sajátosságai, amelyek a borvidék

egészére

többé-kevésbé

jellemzıek,

és

amelyek

más

borvidékektıl

megkülönböztetik. Ilyen sajátosságok lehetnek például az ökológiai feltételekben, a fajtaösszetételben, a szılıtermesztési vagy borkészítési módszerekben, a borok minıségében vagy összetételében, és esetleg a borkészítés céljában, mint például a pezsgıalapborkészítés. Igazi borvidéknek csak az a termıtáj tekinthetı, ahol a szılıtermesztésnek nagy társadalmi jelentısége van, ahol a földmővelı lakosság egyik alapvetı megélhetési forrása a bortermelés. Végül, a híres borvidékeknek mindig vannak helyi hagyományai is, mert ahol eredményes volt a múlt, ott a hagyományok, a helyi szokások és a bortermelık ünnepei elıbb-utóbb kialakulnak.

Csongrádi Borvidék A csongrádi szılıtermesztésrıl szóló elsı írásos emlékek I. Géza király idejébıl származnak, bizonyos tehát, hogy az Alföld e területén már a XI. században foglalkoztak szılımőveléssel. Kezdetben fıként a folyóvölgyi ártéri területeken alakult ki a lugasos szılımővelés, a borkészítés a XVI. században fejlıdött önálló termelési ággá. A XIX. sz. végén a filoxéravész nem okozott nagy kárt, mert a kártevık a homokon nem tudnak megélni. A legelterjedtebb fajták ekkor a Kadarka, a Kövidinka és a Sárfehér voltak. 1987-ben Csongrád elnyerte „A szılı és bor nemzetközi városa” címet.

8

Forrás: http://drinks.freeweb.hu/drinks_wine_hunareas.html


43


Mátraaljai Borvidék A Mátra déli oldalán húzódó napfényes lejtıkön húzódik legnagyobb kiterjedéső domb- és hegyvidéki borvidékünk. Az elsı szılıtelepítıket nem ismerjük, de István király korában már jelentıs lehetett az itteni szılıtermesztés, mert egy rendelkezés a környék bortizedét az egri püspöknek adományozta. Károly Róbert királytól Gyöngyös városa különféle kiváltságokat kapott, például a saját földjén termelt borával szabadon rendelkezhetett. A bortermelés kivételes gazdasági jelentıségére utal, hogy Gyöngyös város tanácsa a XVII-XIX. században igen sok utasítást hozott a bortermelés és különösen a borárusítás szabályozására. A két világháború között, sıt egy ideig még a II. világháború után is Gyöngyös volt a magyar borkereskedelem egyik központja. A mátraaljai szılıskertekben valamikor sok csemegeszılıt is termesztettek. A környék kitőnı fehér borszılıfajták termıhelye, közülük a legismertebbek az Abasári Rizling, a Debrıi Hárslevelő, a Domoszlói Muskotály és a Gyöngyösi Tramini.

Hajós-Bajai Borvidék A Duna mentén fekvı Hajós-Bajai (Hajós-Vaskúti) borvidék elsısorban testes, zamatos vörösborairól híres, legismertebb fajtái a Kadarka, a Rajnai Rizling és a Kékfrankos. Baja környékén az utóbbi évtizedekben Medoc Noir, Tramini és Muscat Ottonel fajtákat honosították meg

Kunsági Borvidék A XVIII. századtól kezdıdıen a Kiskunságon is egyre nagyobb területeket mőveltek meg, az addig kötött homok így felszabadult, elöntéssel fenyegetve a megmővelt földeket. Ennek a homoknak a megkötésére kiválóan alkalmas volt a szılınövény. Az Alföld híres szılımővelıje volt Mathiász János, aki számos ma is termesztett fajtát kísérletezett ki, pl. Szılıskertek királynıje, Cegléd szépe.

Ászár-Neszmélyi Borvidék A XIX. században kiváló borokat termeltek ezen a területen, de a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. Az 1960-as években meginduló újratelepítések során a kiváló bort adó Ezerjó és Olaszrizling fajtákat ültették


44


erre a területre; szép zöldesfehér szín, frissesség, kellemes savanykás íz jellemzi az itteni borokat.


45


Badacsonyi Borvidék Egyik legnevesebb borvidékünk, területe mintegy 2000 hektár. A Balaton északnyugati részén, vulkanikus hegyek lejtıin terül el; legjelentısebb szılıhegye a Badacsony. A borvidék éghajlata enyhe, nem szélsıséges, a védett lejtık mikroklímája a szılıtermesztéshez igen kedvezı. Leghíresebb szılıfajtái a Szürkebarát és az Olaszrizling. Kivételesen kedvezı évjáratban a túlérett szılıbıl rendkívül magas cukor- és extrakttartalmú bor készül, melyet Szemelt Rizling néven hoznak forgalomba. Kitőnı, de igen kevés bort terem a Kéknyelő, amely a levél nyelének kékes elszínezıdésérıl kapta a nevét. Közkedvelt badacsonyi különlegesség a Muscat Ottonel szılıbıl készült Badacsonyi muskotály, amely aranysárga színő, finom illatú és zamatú tüzes bor. 1988. óta a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend tagjai vigyázzák a történelmi hagyományokat és nevelnek a kulturált borfogyasztás mikéntjére. A Nemzetközi Borrendek Szövetsége Badacsonynak a megtisztelı „Szılı és bor nemzetközi városa” címet adományozta.

Balatonfüred-Csopaki Borvidék A mintegy 1500 hektár területő borvidék éghajlata a badacsonyi borvidék klímájához hasonló, elsısorban a napsütéses órák magas száma és a domboldalak fénygazdagsága jellemzi. Legértékesebb szılıfajtája az Olaszrizling: bora zöldesfehér színő, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemzı keserőmandula utóíz dominál. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, a Muskotály, a Kékfrankos, a Merlot vagy a Zweigelt. A borrégió központjában, Balatonfüreden rendezik meg minden év augusztusában a Balatonfüredi Borhetek rendezvénysorozatot; a borivás kultúrájának hagyományait a Balatonvin Csopak Borrend ırzi.

Balaton-melléki Borvidék E borvidékünk két részre tagolódik: a Balatonederics-Lesencetomaj, illetve a KöveskálMonostorapáti körzetekre. A kiegyenlített klíma, a barna erdıtalaj és a sok napfény biztosítja az itt termı karakteres, elegáns borok sikerét. Az Árpád-házi királyi udvar fı szállítói e terület borosgazdái voltak. A medencét övezı bazalt szılıhegyek fı borfajtái az Olaszrizling, a Chardonnay és a Szürkebarát.


46


Etyek-Budai Borvidék Hazánk egyik legújabb borvidéke, csak a közelmúltban nyert borvidéki besorolást, mégpedig azért, mert hosszú évtizedek óta itt termelik Magyarországon a legkiválóbb pezsgıalapborokat. Etyek már a múlt században is német-magyar vegyes lakosságú település volt. Fı szılıfajtaként régebben a Hosszúcipkájút termesztették, melyet németül Schlampernek, sıt Etyeken Frechschlampernek (pimasz lomposnak) neveztek. A Hosszúcipkájú (vagy Hosszúnyelő) rendkívül kemény, igazi "háromemberes" bort terem. Egy ember kell, akit megitatnak vele, és kettı, aki ıt közben lefogja. A Hosszúcipkájú bora nemcsak kemény, hanem vékony, könnyő, légies is. Gondos szüreteléssel és borkészítéssel szép pezsgıalapbor készíthetı belıle. Sajnos rothadásra nagyon hajlamos, ezért nagyüzemi termesztésre nem alkalmas. Etyek fı fajtái ma már a Chardonnay, az Olaszrizling, a Királyleányka. Újabban az etyeki borokat nemcsak pezsgıalapborként hasznosítják, hanem minıségi, sıt különleges minıségő borként értékesítik és exportálják.

Móri Borvidék A Badacsony és a Vértes-hegység között elterülı borvidék szılıtermesztését a meleg, állandó légáramlás és a sok napsütés segíti elı. Legismertebb bora a Móri Ezerjó, amely tüzes, markáns és egyben testes, száraz, harmonikus bor. A Móri Leányka, Muskotály, Chardonnay és Rizlingszilváni félédes minıségi borként kerül forgalomba.

Pannonhalma-Sokoróaljai Borvidék Pannonhalma környékén már a római légionáriusok is foglalkoztak szılıtermesztéssel, borkészítéssel; ezt a hagyományt folytatták a bencés apátság papjai is. A borvidéken termelt Leányka szılıbıl félszáraz minıségi bor készül, a Rajnai Rizling zöldessárga színő, félédes, testes minıségi bor. A kitőnı fehérborokból egyre többet exportálnak.

Somlói Borvidék Magyarország legkisebb, bár évezredes tradíciókkal bíró történelmi borvidéke. A somlói bort a „nászéjszakák bora”-ként is emlegetik. A hagyomány szerint Mária Terézia parancsára az ifjú Habsburg fıhercegeknek nászéjszakájukon egy pohár somlói bort kellett fogyasztaniuk férfiasságuk megırzése és fiúörökös nemzése érdekében. A vidék leghíresebb bora a Somlói Furmint, melybıl maga Viktória királynı is rendszeresen fogyasztott. Illatának, zamatának kialakulásához 2-4 év is szükséges. İsrégi szılıfajta a Juhfark, mely a szılıfürt hegyes, hosszúkás, alakjáról kapta a nevét. Bora csak hosszabb (min. 4 éves) hordós ászkolás után


47


kerül palackokba; a fiatal bor zavaros, savas, néhány év múlva azonban különleges minıségővé nemesedik. A Somlói Borok Házában az érdeklıdık megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szılı szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Vinum Somloiense Borrend tagjai.

Soproni Borvidék A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégebbi szılıtermı vidéke, a szılıtermesztés a keltákig (i.e. 300 körül) vezethetı vissza. A Római Birodalom idején Probus császár ültetett katonáival szılıt az egykori Scarbantia köré. A középkorban Sopron, szabad királyi városként, számos borral kapcsolatos privilégiummal rendelkezett. A soproni polgárok szigorú rendszabályokat alkottak saját boraik védelmére, mint pl. a bordézsma, a bormérési jog vagy éppen az idegen borok városba szállítására vonatkozók. Az ország más vidékeitıl eltérıen a pincéket nem a szılıterületeken, hanem a városon belül, a kıházak alá építették. A saját ház alatti pince biztonságot nyújtott, és a várostól átengedett jog alapján ki-ki helyben mérhette ki borát. A filoxéra pusztítása némileg megtorpantotta a borvidék fejlıdését, az addig fehérborairól híres soproni borvidék területeinek nagy részét a vörösborszılı-telepítések miatt ma már ezen borfajták uralják, de a fehérborszılık továbbra is megbecsültek. A borvidék vezetı bora a Kékfrankos, jelentısek még a Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Merlot és Pinot Noir ültetvények. A fehérborfajták közül a Zöld Veltelini, a Leányka, a Sauvignon Blanc és a Tramini emelhetı ki.

Dél-Balatoni Borvidék A Balaton déli partján, 16 hegyközség területén, közel 4000 szılısgazda termeli a bort, és itt található Magyarország egyik legnagyobb pincészete, a Balatonboglári Borgazdasági Rt. Mintegy 2700 hektáron foglalkoznak szılıtermesztéssel, az itt készült palackos borokból kerül a legtöbb a nyugat-európai és a tengerentúli piacokra. A legnépszerőbb belföldön forgalmazott termékeik: BB pezsgıcsalád, BB Muskotály, Tramini és Merlot borok. A vidék nyári kulturális rendezvényei közül kiemelkedik a boglári Szüreti Fesztivál, melyet közel három évtizede minden évben százezrek látogatnak.


48


Mecsekaljai Borvidék A Mecsek déli lejtıin elterülı borvidék éghajlatára az enyhe mediterrán hatás jellemzı. Különlegessége a Pécsi Cirfandli, amely zöldessárga színő, vadvirág illatú, kissé lágy minıségi bor. A Fehér Burgundi Chardonnay és Melon szılıfajtákból készülı, intenzív illatú, gazdag aromájú bor. Az Oportó szılıbıl készülı Siller enyhén fanyar, könnyő asztali bor.

Szekszárdi Borvidék Szekszárdon (Alisca) már a római korban fejlett szılıkultúra létezett, errıl korabeli felirat tanúskodik: „Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz”. Bencés szerzetesek vitték tovább a szılımővelés kultúráját, az elsı Kadarka tıkéjét a törökök elıl menekülı rác telepesek ültették el. A városban áll a Borkút, melybıl neves alkalmakkor valóban bor folyik. A táj jellegzetes bora, a rubinpiros, bársonyos, főszeres Szekszárdi Kadarka ma már kuriózumnak számít, többen készítik a vidék másik specialitását, a Bikavért, mely a mondás szerint „orvosságnál többet ér”. Elnevezése a szekszárdi születéső költınek, Garay Jánosnak köszönhet. A testes vörösborok mellett kedveltek a lágy roséborok, valamint az errefelé alacsonyabb savtartalmú fehérborok.

Villány-Siklósi Borvidék Magyarország legdélibb borvidékét a Villány és Siklós környéki dombokon 2100 hektár szılıültetvény borítja. Siklós környékén inkább fehérbor szılıket, míg Villányban kékszılıket telepítenek; a villányi vörösborról azt tartják, hogy „vörösboraink között a villányi úgy tőnik elı, mint a százados agg tölgy a bokrok fölött”. A vidék legelterjedtebb fajtái az Oportó és a Kékfrankos, a fehérbor szılıfajták közül pedig az Olaszrizling áll az elsı helyen. Márai Sándor szerint: „Az Olaszrizling simaságán érzik, ég a latinos mőveltség és szılıkultúra, Pannónia pallérozottsága. A Rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság… az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél”.


49


Bükkaljai Borvidék A Bükk-hegység déli részét 1970-ben nyilvánították borvidékké, de a térségben már régi hagyománya van a szılıtermesztésnek. Évszázadokon át híres volt a miskolci bor, amelyet a tokajihoz hasonló, nemes pincepenésszel vastagon borított, kiváló avasi pincékben érleltek. Az északi bányavárosok korcsmárosai, különösen a besztercebányaiak és a lengyelek vásárolták szívesen a miskolci borokat. A délebbi borvidékeknél hővösebb klímája jellegzetes illatot és savösszetételt eredményez a telepített szılıfajták – a Furmint, a Hárslevelő, a Leányka és a Rizlingszilváni – esetében.

Egri Borvidék A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy története az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható, és benne a bor állandó, 10-15° C-os hımérsékleten tartható egész évben. További elınye, hogy a pincében élı mohák és a nemespenész sajátos atmoszférát teremtenek, kellemes illatuk elısegíti a bor érlelıdését, zamatának kialakulását. Bár kitőnı fehérbort adó szılıfajták (Leányka, Olaszrizling) teremnek itt, a borvidék elsısorban mégis vörösborairól nevezetes. Közülük is kiemelkedik az Egri Bikavér, melynek már a neve is felkelti a borbarátok érdeklıdését. A név eredetérıl mondák, legendák szólnak, melyek többnyire az egri vár ostromával kapcsolatosak. 1552-ben százszoros török túlerı támadt az egri várra, de Dobó István várkapitány hıs katonái újra meg újra visszaverték az oszmán seregeket. Soknapi ostrom után a kimerült várvédık fölfrissítésére Dobó vörösbort osztott szét a várban harcolóknak. A sietıs kortyolgatás során a katonáknak a bajusza, szakálla, még a páncélja is vörösboros lett. A különféle misztikumra hajlamos török ostromlók látva a vörösbortól csöpögı szakállú, új erıre kapott, elszánt védıket, félelmükben bikavérnek hitték a vérszínő egri vörösbort. A bortermelık szabályzata szerint az élénk rubinszínő, főszeres illatú, száraz vörösbor elıállításához legalább három, a hegyközség rendtartásában engedélyezett szılıfajta borának házasítása szükséges. A borvidék másik minıségi vörösbora az Egri Medoc Noir, amely intenzíven illatos, vaníliára és szegfőszegre emlékeztetı aromájú száraz bor. Egerben a szüret hagyományosan szeptember közepén veszi kezdetét és október közepéig tart. December 27-én kerül sor a Szent János napi borszentelésre; a már hagyománnyá vált rendezvény a Fıszékesegyházban kezdıdik, ahová a termelık borait a díszes ruhába öltözött


50


Vinum Agriense Borrend tagjai kísérik a Líceumból. Az oltár elé helyezett palackokban lévı új borok az ünnepi mise után kerülnek megszentelésre. Ezen a napon az egri vendéglıkben borgasztronómiai bemutatók várják az érdeklıdıket.

Tokaj-Hegyaljai Borvidék A hazánk északkeleti határvidékén elterülı Tokaj-Hegyalja világhírő borvidékeink egyike. Az itteni szılık elsı hiteles említése 1251-bıl származik, azonban a tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévı ültetvényeket. Az újratelepítést segítendı, IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, a környéken errıl több községnév is tanúskodik pl. Olaszliszka, Bodrogolaszi. Tokaj-Hegyalja zárt terület, más területekrıl származó borokat – kivéve palackozott borokat – ide behozni nem szabad. Az itt készített borok 40%-a minıségi, 60%-a különleges minıségő borként kerül forgalomba. A borvidék leghíresebb különleges minıségő bora a Tokaji Aszú. A kedvezı idıjárású, hosszan tartó ısz hatására a túlérett szılıszemeken repedések keletkeznek, a töppedt bogyók egy részén megtelepszik a botrytis cinerea, amely nemesrothadást, aszúsodást idéz elı. Az aszúsodott szılıszemekben a vízveszteség hatására cukor és az ún.

cukormentes

extrakt

töményesedése

következik

be,

a

nemesrothadás hatására pedig különleges aromaanyagok keletkeznek. Az aszúsodott szılıszemeket kiválogatják és kádakban összegyőjtik. Az aszúszemekbıl saját súlyuk hatására kisajtolódik az eszencia, ami sok cukrot, extraktot, illat- és zamatanyagot tartalmaz. Az aszúszemeket – régebben taposással, ma már darálógéppel – tésztaszerő péppé dolgozzák föl, és mustot vagy inkább bort öntenek rá. Az aszútészta és a ráöntött must vagy bor mennyiségének hagyományos mértékegysége a 20-22 kg befogadóképességő puttony és a 136-140 literes gönci hordó. Az aszú puttonyszámát az határozza meg, hogy egy gönci hordónyi mustot vagy bort hány puttonnyi aszútésztára öntenek fel. Legalább 3, legfeljebb 6 puttonyos aszú készül. Ma már az aszútésztát kilogrammban, a mustot vagy bort pedig hektoliterben mérik. Az aszútésztát 12-36 óráig áztatják, közben többször megkeverik, majd kisajtolják. Az aszú erjedése hetekig, hónapokig eltart. Az aszút legalább három évig tokajhegyaljai pincében, fahordókban érlelik. A kiemelkedı minıségő aszúbort, amelynek minıségi értékét a puttonyszám feltüntetésével nem lehet kifejezni, tokaji aszúeszenciának nevezik. A Tokaji Aszú méltó társa a Tokaji Szamorodni. A szılıt úgy, ahogy termett (ezt jelenti a lengyel eredető 'szamorodni' szó), tehát az aszúsodott és nem aszúsodott bogyókat együtt dolgozzák föl. Zúzzák, bogyózzák, áztatják és sajtolják. A must cukortartalmától


51


függıen száraz vagy édes szamorodnit készítenek. Az édes szamorodni minimum 10g cukrot tartalmaz literenként. A Tokaji Szamorodnit legalább két évig tokaj-hegyaljai pincében, fahordóban kell érlelni.

Tolnai Borvidék Az 1893-as elsı bortörvénytıl, amely a szekszárdi borvidéket Tolna megye teljes területében határozta meg, hosszú út vezetett 1998-ig, amikor a bortörvény kimondta a Tolnai Borvidék megalakulását. Három körzete, a tolnai, a völgységi és a tamási térség 30 települése szinte egész Tolna megyét lefedi. Ma a borvidéken 2000 hektár szılıterületen nagyrészt fehér szılıfajtákat (Chardonnay, Tramini, Sauvignon Blanc, Olaszrizling) termesztenek, elsısorban a megye középsı és északi részén. A kékszılıket (Oportó, Kékfrankos, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka) jóval kisebb területen, fıként a déli részeken szüretelik. A jelenleg szervezıdı Tolnai Borút állomásai – a kölesdi pincesor, a bölcskei pincehegy, a györkönyi pincefalu, a Tolnai Borok Háza – egyre több borszeretı vendéget vonzanak e vidékre.

Zalai Borvidék A 2000 éves történelemmel bíró zalai borrégió 1998-ban vált önálló borvidékké. Az Alpok közelsége, az esıs, hővös klíma, a különleges talajösszetétel révén kiemelkedik a többi borvidék közül. A kellemes aromájú Muskotályból intenzív, savas bor készül, az itt termesztett Olaszrizling és Chardonnay szılık pedig fontos pezsgıalapanyagok.

BORVIDÉK

TERÜLET hektár

HAGYOMÁNYOS BOROK

BOR JELLEMZİK savanykás,

FAJTÁK

Ászár-Neszmély 1553

Kellemesen fehérborok .

Badacsony

1790

Tüzes, zamatos, karakteres minıségi Olasz rizling, Szürkebarát, Kéknyelő, fehérborok. Ottonel muskotály

Balatonboglár

1508

Gyümölcsillatú, aromákban gazdag, Sárga muskotály, Olasz lágyan savas elegáns fehérborok, Chardonnay, Cabernet, finom bársonyos vörösborok. Kékfrankos

rizling, Merlot,

Balatonfelvidék

1508

Testes, íz gazdag, élénken savas borok, Szürkebarát, finom illatokkal. Chardonnay

rizling,

BalatonfüredCsopak

2094

Tüzes, testes, erıs füredi borok és a Olasz rizling, tartózkodóbb, zamatos, könnyed Rizlingszilváni csopaki borok együttes körzete

Balatonmellék

1623

Olasz rizling, Rizlingszilváni, Zöld Könnyed, kellemes fehérborok a zalai veltelini, Piros Tramini, Chardonnay, dombokról. Kékfrankos, Zweigelt, Oportó

Bükkalja

1130

Könnyed,

elegáns

az

könnyő Olasz rizling, Rizlingszilváni, Ezerjó

ÉS

Olasz

Leányka,

Furmint,

egrinél Olasz rizling, Leányka


52

BBoorrttuurriizzm muuss ffeejjlleesszzttééssii lleehheettııssééggeeii aazz EEddeelléénnyyii kkiissttéérrssééggbbeenn vékonyabb finom fehérborok. Kövidinka, Olasz rizling, Kadarka, Kékfrankos

Csongrád

2326

Kellemes asztali fehér és vörösborok.

Eger

3906

Tüzes, harmonikus, testes, bársonyos, Bikavér, Kékfrankos, Cabernet, fanyar minıségi vörösborok, Merlot, Kékoportó, Leányka, Olasz karakteres finom fehérborok. rizling, Tramini

Hajós-Baja

1700

Olasz rizling, Rajnai rizling, A borok minısége, -megfelelı kezelés Chardonnay, Kadarka, Kékfrankos, esetén-, a hegyi borokkal vetekszik Merlot, Cabernet franc, Sauvignon

Etyek-Buda

1480

Elegáns, száraz, határozott könnyed borok, finom illattal.

Kunság

28647

Aranysárfehér, Ezerjó, Kövidinka, Könnyő, lágy asztali fehérborok, némi Cserszegi főszeres, Kadarka, vörösbor. Kékfrankos

Mátraalja

7442

Olasz rizling, Rizlingszilváni, Üdítı, illatos, könnyed, lágy Leányka, Hárslevelő, Tramini, fehérborok, kóser bort is készítenek. Muskotály, Kékfrankos, Zweigelt

Mecsekalja

633

Nagy testő, magas cukor-tartalmú, Cirfandli, Olasz rizling, Chardonnay, lágyan savas borok Furmint

Mór

1671

Tüzes, finom illatú, kellemesen savas Ezerjó, Rizlingszilváni, minıségi fehérborok. Leányka, Chardonnay

PannonhalmaSokoróalja

618

Kiemelkedı minıségő fehérborok, Olasz rizling, Rajnai rizling, Tramini, gazdag illat és zamatanyagokkal, Leányka, Chardonnay, Irsai Olivér határozott tájjelleggel.

Somló

827

Nagy alkoholtartalom, robosztus savak, kemény, tüzes, a minıségi Furmint, Olasz rizling, Hárslevelő, somlói bor karakterét többéves Rajnai rizling, Juhfark fahordós érlelés után éri el.

Sopron

1666

Kellemesen fanyar, sav és íz gazdag Kékfrankos, Merlot, Zweigelt, minıségi vörösborok, üde élénk Chardonnay, Olasz rizling, fehérborok.

Szekszárd

2211

Testes, zamat gazdag, bársonyos Bikavér, Kadarka, Kékfrankos, minıségi vörösborok, telt, zamatos Cabernet sauvignon, Cabernet franc, fehérborok. Chardonnay, Olasz rizling

Tokajhegyalja

7442

A legmagasabb, legkiválóbb alkohol, Furmint, cukor és savtartalmú borok. Világhírő muskotály aszúk és szomorodnik.

Tolna

2175

Könnyed, kellemes fehér vörösborok a tolnai dombokról.

Villány

1765

Elegáns, sötétrubin színő, telt, testes, Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet zamatos minıségi vörösborok, finom sauvignon, Merlot, Hárslevelő, Olasz tüzes fehérborok. rizling,

savú, Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Pinot blanc, Sauvignon blanc

Hárslevelő,

Tramini,

Sárga

Chardonnay, Olasz rizling, Pinot és blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot


53


1.5.2.2.

SZLOVÁKIAI BORVIDÉK9

Megegyezett Magyarország Szlovákiával a tokaji névhasználati vitában. Az egyezség lényege, hogy Szlovákia a magyar terület egytizedén, mintegy 565 hektáron állíthat elı szılıt a tokaji borvidékhez kapcsolódó területeken.

Az

agrártárca

vezetıje

(Németh

Imre

–

2004.

április)

az

egyezséget

olyan

kompromisszumként értékelte, amelynek révén zárt borvidék jöhet létre. Közös lesz a minıség-ellenırzés, a marketingmunka és a jogi feltételek is, mivel Szlovákia vállalta, hogy a magyar bortörvény rendelkezéseit beépíti saját szabályozásába. A szlovákok a kétputtonyos aszút kivonják a piacról, és édes szamorodniként árulják a továbbiakban.

A két ország közötti konfliktust az okozta, hogy a borvidékhez eredetileg tartozó, 100-120 hektáros terület helyett a szomszédos ország 900 hektárt akart elismertetni tokajiként. Az egyezség szerint Szlovákia 565 hektáron termelhet, ami a magyar borvidék 10 százalékának felel meg. Az 565 hektár tulajdonképpen a három település által közbezárt területet jelenti, amelyet magyar szılısgazdák mővelnek.

1.6. Bükkaljai borvidék és ennek határon átnyúló vizsgálata

1.6.1. Borvidék nagysága, jellemzı fajták, borászati hagyományok, a borvidék egyedisége10 1.6.1.1.

FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, MEGKÖZELÍTHETİSÉGE

A Bükkaljai borvidék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bükk-hegység délkeleti lejtıin, a Bükkvidék agroökológiai körzetben alakult ki. Nyugaton közvetlenül csatlakozik az Egri borvidékhez. Északon a Bükk 700-800 méter magas vonulata, keleten a Sajó-völgy, míg délen a 3-as fıközlekedési út, illetve a Budapest-Miskolc villamosított vasútvonal határolja. A 2000. évi XCIX. törvény (hatályos 2000. VII. 24-tıl) a Bükkaljai borvidéket, attól kissé távol esı, a Sajó-völgyön túli szılıterületekkel egészítette ki. Aszaló és Szikszó szılıi a Cserehát

9

Forrás: origo.hu: Magyar-szlovák egyezség a tokaji név használatáról 2004. április 29.,

10

Forrás: http://mimi.hu/borok/bukkaljai_borvidek.html


54


Hernád-völggyel határos déli peremvidékén találhatók, míg a Szerencsi-dombság és a Harangod nevő kistáj találkozásánál fekvı Megyaszó már a Tokaj-Zempléni-hegyvidék agroökológiai körzethez tartozik. A Bükkaljai borvidék kiterjedése nagy. Közel 700 km2-en terül el, egymástól viszonylag messzeesı szılıterületekkel. Településeinek a száma jelenleg 23 (Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Emıd, Harsány, Kács, Kisgyır, Kistokaj, Mályi, Mezıkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Tard, Tibolddaróc, Vatta, Aszaló, Megyaszó, Szikszó, Edelény). Jelenlegi területe a becslések szerint közel 1.688 hektár.

1.6.1.2.

A BORVIDÉK ÖKOLÓGIÁJA

Bükkaljai borvidék klímaviszonyai hasonlóak a többi észak-magyarországi borvidékéhez, viszont éghajlata azokénál még szárazabb jellegő. Ez utóbbit elsısorban annak köszönheti, hogy a térség a Bükk magas hegyeinek szélárnyékában fekszik és az esıt hozó felhık a borvidéket – különösen nyáron – gyakran elkerülik. A Bükk-hegység ugyanakkor elınyt is jelent a szılıtermesztés szempontjából. Védi a szılıültetvényeket a hideg északi szelektıl, s elıhegyeinek déli, délnyugati és délkeleti kitettségő lankáin és a védett völgyek oldalain kedvezı mezo- és mikroklíma alakul ki. Az évi középhımérséklet 9-10 °C. A térségben a fagyveszély minimális. A fényellátás közepes,

az

évi

napfénytartam

rendszerint

meghaladja

az

1.900

órát.

Az

évi

csapadékmennyiség sokéves átlaga 562 mm. A szılıültetvények nagyrészt délies kitettségő területeken, 150-300 méter tengerszint feletti magasságban találhatók. A borvidék legelterjedtebb talajtípusai a barnaföldek (Ramann-féle barna erdıtalajok) és a csernozjom barna erdıtalajok. Elıbbiek fıként rioliton és riolittufán, utóbbiak nyirokszerő tarka agyagon alakultak ki. A hegység lábánál szintén csernozjom barna erdıtalajok vannak.

1.6.1.3.

A BORVIDÉK TÖRTÉNETE

A borvidék területén már régóta termesztenek szılıt, bár a térség jelenlegi borvidéki rangot eddig sosem érdemelte ki. Régen a „miskolci”-ként nevezetessé vált bort az Avas-hegy oldalába vájt esetenként nemespenésszel borított pincékben érlelték. Az itt termelt borokat hosszú idın át az északi RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

55


bányász- és ipari települések felé egészen Lengyelországig szállították. A XVIII. század végén virágzó szılıtermesztés jellemezte a tájat, de ezt követıen a filoxéra csaknem teljesen elpusztította a szılıültetvényeket. Az újratelepítés lassan, nehezen indult meg. A borvidék egyik települése (Tibolddaróc) a XIX-XX. században a pezsgıgyártáshoz szükséges alapbor termelésérıl vált híressé. A Budafokon alapított pezsgıüzemek sok bort vásároltak fel innen. A borvidék szılı- és bortermelésének nagy lendületet adott a nagyüzemek megjelenése.

1.6.1.4.

A BORVIDÉK SZİLÉSZETE

A Bükkalján a szılıtermesztésnek régi hagyományai vannak. Borvidéki rangra viszont csak 1970-ben emelkedett az 1960-as években indított nagyarányú szılıtelepítéseknek köszönhetıen. Az 1970-es években a borvidék szılıterülete megközelítette a 4.000 hektárt, melynek mintegy 1/3-a közös (szövetkezeti) mőveléső, ún. "üzemi" ültetvény, míg 2/3-a egyéni mőveléső, zárkerti szılı volt. Ezt követıen Bükkalján, különösen az utóbbi két évtizedben rohamosan csökkent a szılıterület. A hagyományos kisüzemi szılıtermesztést a keskeny sortávolság (1 - 1,2 m) és kis tıtávolság jellemezte. A szabálytalan fej- és bakmővelés közötti átmeneti formájú tıkék mellé karókat használtak támaszként. Az ilyen szılık mővelése kezdetben teljesen a kézimunkára alapozódott, majd késıbb a szélesebb sorközökbe (1,2 m) elsısorban a talajmunkákhoz igénybe vették a lófogatot. A nagyüzemi gazdálkodás idején szélesebb lett a sortávolság (2,4 - 3 - 3,5 m), amelyekbe már a gépek is befértek. Az igen kötött talajokon a száraz nyári idıszakban nem túl szerencsés módon, csak szántással tudták a sorközöket mővelni. Ezek az ültetvények már magasmővelésőek és huzalos támberendezésőek voltak. Jelenleg a borvidék számos helyén korszerő, minıségi termés elıállítására alkalmas ültetvényeket létesítenek.

1.6.1.5.

A BORVIDÉK FAJTÁI

A Bükkaljai borvidéket a fehérbort adó szılıfajtákat termesztı borvidékek között tartjuk számon. A XVIII. században a fı fajták a Góhér, a Furmint, a Hárslevelő, a Bátai, a Demjén (Damian) és a Fejér (Fehér) szılı voltak. A borvidék fajtaösszetétele mára megváltozott. A fehérborszılı-fajták közül legelterjedtebbek az Olaszrizling és a Leányka, utánuk a Rizlingszilváni és a Zöld Veltelini következik. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

56


Újabban terjednek a vörösborszılı-fajták, fıleg a Kékfrankos és klónjai, valamint kisebb mértékben a Kékoportó és a Zweigelt. A Bükkaljai borvidék nyugati testvéréhez hasonlóan a jövıben a vörösbortermelés egyik bázisa lehet. A Bükkaljai borvidéken jelenleg ajánlott fajták: Chardonnay, Cserszegi Főszeres, Leányka, Olaszrizling, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt; engedélyezett fajták: Ottonel muskotály, Pinot Blanc, Rizlingszilváni, Sauvignon, Tramini, Zengı, Zenit, Zöld Veltelini, Kékoportó, Medina, Blauburger, Pinot Noir. A Bükkaljai borvidék hegyközségei, illetve hegyközségi tanácsa az érvényben lévı fajtarendelet módosítását javasolják a Duna gyöngye, a Kadarka, a Királyleányka és a Szürkebarát felvételét, valamint három engedélyezett fajta (Blauburger, Kékoportó, Pinot Noir) átsorolását az ajánlott fajták közé, továbbá a Bianca és a Zalagyöngye besorolását az engedélyezett fajtákhoz.

1.6.1.6.

A BORVIDÉK BORAI

A borvidék ökológiai viszonyaiból következıen az itt termelt borok finom illatúak, zamatosak, karcsúak, általában élénk savtartalommal. Ezek a tulajdonságok tették alkalmassá a borvidék borait a külföldre való szállításra, valamint a pezsgıkészítésre. A késıi éréső szılıfajták (Furmint, Olaszrizling) különösen alkalmasnak bizonyultak erre a célra. A borvidék néhány más fajtája, úgymint a Leányka, Rizlingszilváni, Tramini lágy karakterének, lelágyulásra való hajlamának kifejezetten jól jön az élénkebb savtartalom. A borvidék borait hosszú idın át nem ismerte eléggé az ország borfogyasztó közönsége. Most vannak alakulóban azok a vállalkozások, amelyek révén a borvidék jellegzetes borai palackozott formában szélesebb körben ismertebbé válhatnak.

1.6.1.7.

BÜKKALJAI BORUTAK

A Bükkaljai Borút Egyesület Állomásai Bogácson, Bükkzsércen, Bükkábrányban, Cserépfalun, Mezıkövesden, Tibolddarócon, Kácson, Nyékládházán, Mályiban, Kistokajban, Edelényben és Szikszón találhatók. Az állomások között vannak kisebb és nagyobb pincészetek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, gyógyfürdızési és kirándulási lehetıségek.


57


1.6.2. Bortermelık és kapcsolódó vállalkozások száma, bemutatása Mővelt terület (ha) 143 90

Bortermelık száma 280 222

Váralja Hegyközség

148

139

Rubin Hegyközség (Harsány, Kisgyır, Bükkaranyos) Kistokaj - Mályi Hegyközség Mezıkövesd Hegyközség

31 63 69

88 237 309

Miskolc-Avaskörnyéki Hegyközség Bükkalja Kincse Hegyközség - Emıd Nyékládháza Tibolddaróc-Kácsi Hegyközség Sály-Borsodgeszt Hegyközség Aszaló Hegyközség

70 124 342 73 28

288 206 510 74 708

70 50 66 1 367

150 1 009 263 4 483

Hegyközségek Bogácsi Hegyközség Cserépfalu Bükkzsérc Hegyközség

Megyaszó Hegyközség Edelény Hegyközség Szikszó Hegyközség Összesen

Nem kaptunk pontos adatokat a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan, ezért az Interneten és a Bükkaljai Borút Egyesület kiadványából az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre:

Kapcsolódó vállalkozások száma Borút Bogácson: Bükkzsércen: Bükkábrányban: Cserépfalun: Mezıkövesden: Tibolddarócon: Kácson: Nyékládházán: Mályiban: Kistokajban: Edelényben: Szikszón:

pincék 8 1 7 5 1 3 1 4 1 2

falusi borkostóló borospince szállásférıhely férıhely látogatás 84 39 4 100 132 20 8

24

225

145

100

50

180 20 35 30 30

140 20 30

300

45 30 312


58


Bogácsi pincék Prokai László (Olaszrizling, Cserszegi Főszeres, Muscat Ottonel, Kékfrankos) Nagy László (Bianca, Muscat Ottonel, Kékfrankos, Zweigelt) vendégszám: 20 fı Gál Pincészet (Olaszrizling, Zengı, Muscat Ottonel, Kékfrankos) vendégszám: 20 fı Bacchus Pinceborozó (Olaszrizling, Merlot, Muscat Ottonel, Kékfrankos) vendégszám: 180 fı Csendes és Farkas Pincészet (Olaszrizling, Merlot, Muscat Ottonel, Tramini, Medina) vendégszám: 50 fı Szent Márton Borrend Hór-Agro MG Rt. Pincészete (Olaszrizling, Leányka) vendégszám: 100 fı Rudolf Pincészet (Zengı, Furmint cuvée, Zweigelt cuvée, Kékfrankos) vendégszám: 15 fı Dósa Tibor pincéje (Rizling, Muskotály, Kékfrankos, Cabernet Franc) vendégszám: 15 fı Hajdú Család pincészete (Rizlingszilváni, Zweigelt, Chardonnay, Cabernet Sauvignon) vendégszám: 25 fı Bükkábrány Malomtanya vendéglı: borkóstolás, szabadtőzon, kemencében készült ételek készítése, vadételek, 2 szoba, 4 ágy

Cserépfalu „Pásti Pincék” és Pihenıházak (Leányka, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Oportó, Blauburger, Pinot Noir) pincék felett 2 db négyágyas összkomfortos pihenıház. Tibolddaróc Dusza Pincészet (Chardonnay, Zöld Veltelini, Rizlingszilváni, Olaszrizling, Kékfrankos, Oportó, Medina, Zweigelt) Pesti Patikus Pince (Leányka, Oportó) pince fölött 20 férıhelyes szállás Szabó Pince (Leányka, Hárslevelő, Chardonnay, Medina, Zweigelt), vendégszám: 50 fı Homonyik Pince (Chardonnay, Zenit, Semillon, Kékoportó) Hajner Pince (Leányka, Olaszrizling) Kács Pápai Pince (Rizlingszilváni, Olaszrizling, Zweigelt, Hárslevelő) Nyékládháza Perge József Pincéje (Pinot Blanc, Zenit, cuvée) vendégszám: 30 fı Tóth Tamás Pincéje (Pinot Blanc, Zenit) vendégszám: 20 fı Tóth Gyula Pince (Zenit) vendégszám: 20 fı


59


Kistokaj Bognár pince Labóczki János Birkás László Pacsirtás Pincészet Kiss Tibor Edelény Gombkötı Pince (Oportó, Kékfrankos, Zweigelt) vendégszám: 30 fı Szikszó Magyar-hegyi Borok Háza (Chardonnay, Blauburger, Rizling-Hárslevelő cuvée, Zengı, Leányka), vendégszám: 300 fı Panyik Pince (Chardonnay, Blauburger, Furmint)

1.6.3. A borkultúrához kapcsolható turisztikai vonzerık, látnivalók, fejlesztési lehetıségek, turisztikai alapinfrastruktúra A borvidék legnagyobb települése Miskolc, amely tele van látnivalókkal, környéke pedig kitőnı kirándulási, kikapcsolódási lehetıséget nyújt. Elég csak a következıket említeni: Diósgyıri vár (XIII. századi eredető), Déryné lakóháza – emlékmúzeum, templomok a különbözı korokból és stílusban építve (barokk, klasszicista, copf stb.), „Deszkatemplom”, múzeumok (pl. Hermann Ottó Múzeum), miskolctapolcai Termál-Barlangfürdı, avasi kilátó, lillafüredi látnivalók stb.

Mezıkövesden a néprajznak, a népmővészetnek szép bemutatójában gyönyörködhetünk (Matyó Ház, Matyó Múzeum), közelében található a Zsóry-fürdı (termál-gyógyfürdı). A borvidék egy kis településének, Kácsnak nevezetessége a fürdıépület, amely barokk stílusú és a XVIII. századból való és egykor bencés kolostor volt. A bükkaljai erdıszéleken megismerhetı a mészégetık és faszén készítık tevékenysége („boksák”).

Bogácson a meleg kénesvíző fürdı mellett érdemes megtekinteni a XV. században épült román eredető, majd gótikus elemekkel kiegészített római katolikus templomot.

A kapcsolódó turizmuságak aszerint kerültek meghatározásra, hogy található-e a településen, illetve ha igen, hány pincészet kínálja programcsomagjában. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

60


turizmuságak természet- rendezvénylovas vadászat kulturális kerékpáros fürdıhely járás szervezés 1 1

Borút Bogácson: Bükkzsércen: Bükkábrányban: Cserépfalun: Mezıkövesden: Tibolddarócon: Kácson: Nyékládházán: Mályiban: Kistokajban: Edelényben: Szikszón:

1

1

6

1

1

1

1 1 1

4

1 1

1 1

4

1

1


2 1 1 1

61


Kapcsolódó vállalkozások száma Borút Bogácson: Bükkzsércen: Bükkábrányban: Cserépfalun: Mezıkövesden: Tibolddarócon: Kácson: Nyékládházán: Mályiban: Kistokajban: Edelényben: Szikszón:

pincék

falusi borkostóló borospince szállásférıhely férıhely látogatás

8

84 39

1

4

7

100

225

145

100

50

180 20 35 30 30

140 20 30

132 5 1 3 1 4 1 2

20 8

24

300

45 30 312

Bogács Zöldvár Villa: 80 fı részére sátortól a luxus apartmanig Jávor Vendégház****: 2 szoba, 4 férıhely Bükkzsérc Bükk-gyöngye Vendégház: 3 szoba, 8 ágy Lénárt Vendégház: 4 szoba, 20 ágy Boldizsár Vendégház: 2 szoba, 7 ágy Cserépfalu Látnivalók: Subalyuk, Oszlai Tájház, Ódor-várárok, Kaptárkı, hét pincesor, egy közülük 3 soros, díszített pincék, Milleniumi Kilátó, „Kisamerika” barlanglakások, védett népi házak, Subalyuk Múzeum, Cserépfalvi Imre emlékszoba. Programok: „nyitott pincék, tele poharak, üres hordók” pince-, bor- és nótatúra, faragott, festett, díszített pincék bemutatása, gulyásparti 8 féle bor kóstolásával, faluséta, lótaxi, kemencében sült étkek kóstolója Boldizsár Vendégház: 3 szoba, 12 férıhely Hórvölgye Vendégház: 4 szoba, 14 férıhely Népies Vendégház: 3 szoba, 10 férıhely Patakparti Vendégház: 3 szoba, 10 férıhely RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

62


Túrbucka Szálláshely: 5 szoba, 46 férıhely Iker Vendégház Mezıkövesd Vonzerık: gazdag népmővészet, Hadas városrészben a népi mesterségek tekinthetık meg, Gépmúzeum, Matyó Múzeum, Kis Jankó Bori Emlékház, Zsóry Gyógy- és Strandfürdı. Rózsa Étterem-Panzió: 100 fıs étterem, 36 fıs panzió, wellness- és gyógycentrum Aranynap Hotel: 20 db kétágyas szoba, 1 db 4 ágyas apartman Vigadó Hotel-Étterem: 300 fıs étterem, 52 fıs hotel, bowling, biliárd, szauna, szolárium Tibolddaróc Látnivalók: Bottlich Kastély, Bottlich Mauzóleum, Majtényi Kúria, Pincefalu, barlanglakások Hippoterápiás lovagoltatás póni és nagylovakkal, sétkocsikázás, túralovaglás, vándor lovasok fogadása. Icsó Vendégház***: 2 szoba, 4 ágy Nyékládháza Vonzerı: kavics bányatavak (Öreg-tó, István-tó, Gólem-tó) a vizisport kedves helyei, jó horgászati lehetıség, nudista fürdıhely a Debreceni-tónál Delta Étterem Pótkerék Csárda


63


Mályi Fı vonzerejét az üdülıkkel övezı mesterséges tavak adják. Kedvelt helye sátorozóknak, vitorlásoknak, búvároknak. Az üdülıtelepen van étterem, szálláslehetıség, sport- és vizibicikli kölcsönzı. Kistokaj Miskolctól 3 km-re a Bükk délkeleti lábánál található ısi bortermelı vidék. A közelben fekvı bányatavakon vizisport- és horgászati lehetıség Forte Group 2000 Kft: apartman, szállás és étterem Seres László: közvetlen tóparti üdülés összkomfortos nyaralóban Szikszó Látnivalók: a 34. gyalogezred emlékmőve, a Turul, XIV. századi támpilléres református templom és az azt övezı XIV. századi erıd fal. Magyar-hegyi Borok Háza: Abaúj térség régmúlt korainak szılıtermesztı és borkultúráját mutatja be. Garbóczi Cukrászda és Panzió***: 17 fıs + 3 pótágy


64


2. A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA 2.1. Termékfejlesztés A borút egy olyan összetett turisztikai termék, amely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett egységben dolgozik, piacra jutását közösségi marketing segíti, szolgáltatásai minısítettek.

A borút sokrétő turisztikai kínálat, amelynek legfontosabb elemei a szılı- és borkultúra, a gasztronómia, különös tekintettel a helyi ízekre, a hagyományok, a vidéki életmód, a természet közelsége, aktív kikapcsolódás, hobbi- és sportprogramok.

A legfontosabb termék, maga a bor. Edelényben a bor története 1241-ig nyúlik vissza. Vidékfejlesztési szempontból nagyon fontos, hiszen − kizárólag borvidéken belül létesül, − helyi jellegzetességő programmá szervezıdik, − helyi összefogással kialakított szolgáltatások összessége (civil szervezet, lakosság), − a résztvevık számára alternatív és kiegészítı jövedelmet hoz (a munkaerı piacba bekapcsolhatja a helyi lakosságot), − helyben munkahelyet biztosít (megtartja a lakosságot), − javítja a településképet. A vállalkozások számára is jelentısséggel bír, fıként a borászatok, illetve az egyéb szolgáltatások területén. A borért önmagában nem jön ide a vendég, de érdekli, hogy milyen a környezet, hogy élnek az emberek, milyen a gasztronómia, a hagyományok, a népmővészet, a kultúra, milyen fesztiválok vannak.

A borút nem csupán látogatható pincék főzére, hanem igény szerint alakíthatóak a programok annak érdekében, hogy maradandó és egyedi élményt nyújtson.


65


2004 áprilisában Edelényben rendezték meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei borversenyt11 Edelény hegyközség a Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsával közösen az edelényi L'Huillier-Coburg kastélyban. A résztvevık egyöntető véleménye szerint a rendezvény kiválóan sikerült.

A hegyközségi tanács az edelényiek elmúlt évekbeli eredményei alapján döntött úgy, hogy az idei, kilencedik borversenyét a városban rendezi meg. A kastély a maga patinás hangulatával méltó környezetet biztosított ehhez.

A rendezvényt az edelényi hegyközség összekötötte a nagy elıdökre való emlékezéssel, akiknek éppen 130 évvel ezelıtt meghatározó szerepük volt a filoxéria felszámolásában és az elsı bortörvény megalkotásában. Az Edelényben született Lónyay Ferenc és Miklós Gyula emléktábláját a Császtán tavaly átadott harangtorony falán avatták most fel. Ugyanott mutatták be a korábban uradalmi, most önkormányzati pincét, s a környékbeli borházakban meg is kóstolhatták a nedőket az érdeklıdık. Egy kiállítás pedig az 1241-tıl napjainkig dokumentumok, dézsmajegyzékek, fotók révén mutatta be az edelényi bor történetét, de egy helytörténeti munkát is kiadtak erre az alkalomra.

A versenyre 227-en neveztek be a megye minden olyan településérıl, ahol borkészítéssel foglalkoznak,

de

jöttek

Edelény

szlovákiai

testvérvárosából,

Szepsibıl

is.

A

legeredményesebb hegyközség az edelényi lett. Ehhez nagyban hozzájárult Kiss János, aki a legtöbb pontot győjtötte, s elnyerte a 2005. év borásza címet. A megye legjobb vörös a bogácsi Prókai László 2002. évi Kékfrankosa, a legjobb fehér Kiss József Emıdön termett 2002. évi Chardonet-je lett. A legillatosabb borért járó díjat az edelényi Demény János vehette át Muskotályos Ottoneléért.

Nagy arany minısítést kapott a tolcsvai Szőcs Lajos hatputtonyos muskotályos aszúja, a szepsi P.D. Chonkovce borászati üzem Cabernet Sauvignonja, a bükkzsérci Papp Ernı Leánykája, a szintén bükkzsérci Juhász Csaba Medina cuveé-je és a már említett Prókai László Kékfrankosa. Emellett 42 arany, 84 ezüst és 65 bronz minısítés született.

11

Forrás: edeleny.hu


66


Díjakat nyert bortermelık – akikkel a borturisztikai fejlesztések során is számolunk – Edelényben 2003-es szikszói megyei borversenyen: Bődy László, Edelény - nevezési tételek Ssz.

Termıhely

Évjárat

Termék neve

Érem

1 Edelény,Ludmilla d.

2002

OLASZRIZLING Arany

2 Edelény,Ludmilla d.

2001

OLASZRIZLING Bronz

Kiss János, Edelény - nevezési tételek Ssz.

Termıhely

Évjárat

Termék neve

Érem

1 Edelény/Császta d.

2002

CABERNET

Arany


2001

CABERNET

Ezüst


2000

OPORTO

Ezüst


2002

RIZLING

Ezüst


2002


2002

KÉKFRANKOS Cuveé Bronz Vegyes fehér

Bronz

Kiss Pál, Edelény - nevezési tételek Ssz.

Termıhely

Évjárat

Termék neve

Érem


2002

CABERNET

Arany


2002

KÉKFRANKOS

Ezüst


2002


2002

CSERSZEGI FÜSZERES Ezüst OLASZRIZLING

Oklevél

Orosz Béla, Edelény - nevezési tételek Ssz.

Termıhely

Évjárat

1 Edelény /Sápihegy

2002


2002

Termék neve

Érem

CSERSZEGI FÜSZERES Oklevél KÉKOPORTO

Oklevél

Tóth Bálint, Edelény - nevezési tételek Ssz.

Termıhely

Évjárat Termék neve MEDINA

Érem


2002

Bronz


2002

HÁRSLEVELÜ Bronz


2002

KÉKOPORTO Oklevél


67


Vallus József, Edelény - nevezési tételek Ssz.

Termıhely

Évjárat Termék neve Érem


2002

ZENGÖ

Oklevél

Virág Tamás, Edelény - nevezési tételek Ssz.

Termıhely

Évjárat

Termék neve

Érem


2002

KÉKFRANKOS

Arany


2002


2002


2002

KÉKFRANKOS Cuveé Bronz ZWEIGELT

Bronz

RIZLINGSZILVÁNI Bronz

A helyi bortermelık és az önkormányzati tulajdonú Uradalmi pince összefogásával, illetve turisztikai szolgáltatók, szállásadók (Edelényi Panzió), utazási iroda (Traveltours), vendéglátóegységek (Bódva Étterem, Templomkerti kisvendéglı, Borsodi vendéglı, Éva Cukrászda), a tájház és a kastély, valamint a Mővelıdési Ház közös kínálatával, a Tourinform iroda közremőködésével egy komplex turisztikai termék jöhet létre Edelényben, amely ezáltal kiemelkedı megállóhelye lehet a Bükkaljai Borútnak. Jelenlegi – a borturizmusba bevonható – szálláshely és vendéglátóegységek Edelényben:

Edelényi Panzió Az

István

épületben Huszonegy

király

útja

63.

egycsillagos ágy

áll

a

számú panzió.

vendégek

rendelkezésére, teakonyhával, hőtıvel, televízióval ellátva. A szép belsı udvarral rendelkezı épület jó pihenési lehetıséget nyújt. Vendéglátóhelyek A városban 42 vendéglátó egység található, ezek közül a legkiemelkedıbbek az alábbiak:

Bódva Étterem

Templomkerti kisvendéglı

Borsodi vendéglı


68


A fentiek alapján látható, hogy a kistérség vonzerıleltára, a természeti környezet és a jó minıségő bor adott, ezzel szemben komoly fejlesztés szükségeltetik – a turizmus hosszú távú fejlıdése érdekében – az idegenforgalmi szolgáltatási infrastruktúra területén (szálláshelyek és vendéglátás). Edelény nevezetességeinek bemutatása az 1.3 fejezetben, a kistérség látnivalói között részletesen szerepel. Ezáltal megvalósíthatóak lehetnek az alábbi célok: − az edelényi borturizmus fellendítése − kapcsolódás a Bükkaljai Borút Egyesülethez − minıségi bortermelés elısegítése a településen és környékén − közös marketing tevékenység az önkormányzattal és a borút egyesülettel Fontos, hogy olyan egyediséget találjunk, és erre programcsomagot alakítsunk ki, amely miatt a vendégek két-három napot is a városban töltenek. A fı attrakció a minıségi bor, mellette meg kell találni azokat az egyedi megoldásokat, amelyek érdekessé teszik a vendégek számára az itt-tartózkodást. Az erre javasolt szolgáltatások bemutatása a 4.1. fejezetben található.

2.1.1. A kistérségi turizmusfejlesztés (bor) SWOT-analízise Erısségek

Gyengeségek

Jó bortermı vidék

Az edelényi bor a neve jórészt ismeretlen

Megyei versenyen elért „Év Borásza” cím Kiss

Rossz infrastrukturális helyzet (utak, közmővek,

Jánosnak

benzinkút, bank)

A bor múltja Edelényben (1241-tıl írásos anyag),

Turisztikai háttérintézmények hiánya (kereskedelmi és

Önkormányzati

magánszálláshelyek, étterem)

kezdeményezés

a

borturizmus

fejlesztésére

Nehéz megközelíthetıség, határszéli elmaradott térség

Boros gazdák együttmőködési szándéka

Önkormányzatok kedvezıtlen pénzügyi helyzete

Edelény és térségének turisztikai látnivalói (kastélyok,

Szakképzett munkaerı hiánya

földvár,

Vendéglátó

középkori

templomok,

apátság,

tájház,

egységek

túlnyomó

részének

természeti környezet, barlangok, Rakaca-tó, Bódva

megfelelı minısége

folyó)

Magas a munkanélküliség

Meglévı szálláshely, vendéglı, mint a turisztikai

Fürdési és szórakozási lehetıségek hiánya

nem

fejlesztések alapja Mőködı Tourinform Iroda


69


Lehetıségek

Veszélyek

Bükkaljai Borút Egyesülettel való együttmőködés

Befektetı akvirálás nehézsége

Régi hagyományok visszaállítása (szüreti felvonulás),

Pályázati források elmaradása, beszőkülése

program

Nem megfelelı marketing tevékenység

Gasztronómiai fejlesztések

Fiatalok elvándorlása

További turisztikai fejlesztések (régi gyógyfürdı,

Helyi lakosság

bobpálya, kisvasút, túralovaglás, vadászat, stb)

Pénzügyileg

Gazdasági aktivitás megélénkülése

fejlesztések megvalósítása

Önkormányzati bevételek növekedése (idegenforgalmi

A régió más területeinek már megvalósult, vagy

adó)

hamarabb bekövetkezı hasonló fejlesztései

Munkahelyteremtés,

a

magas

nem

átgondolt,

és

megtervezett

munkanélküliség

csökkentése Minıségi borok egyre népszerőbbek hazánkban, Európában, sıt, azon kívül is A gazdaság fejlıdésével erısödik a fizetıképes kereslet (Magyarország, Szlovákia) Transznacionális

kapcsolatok

kézenfekvısége

(Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország) Vidékfejlesztési támogatások hangsúlya 2007-tıl Alapszintő turisztikai oktatás a borászoknak, illetve a falusi turizmusban résztvevı és bevonandó lakosság részére Városnak jók a társadalmi és politikai kapcsolatai Miskolc közelsége

2.1.2. Borászati vállalkozások közös fejlesztése, turisztikai profilok kialakítása A pincészetek fejlesztésénél – a borászok bevonásával – meg kell határozni egy olyan egyedi arculatot, amelynek elemeit minden, az edelényi hegyközséghez tartozó pincének magán kell viselnie, elsısorban azoknak, amelyek a Borút Egyesülethez is csatlakozni kívánnak, és részt kívánnak venni a borturizmusban, illetve minimális szinten – ez minimális beruházással megvalósítható – azon pincéknek is, akik még nem vesznek részt a borturizmusban, de a késıbbiekben csatlakoznak.

Ilyen minimális követelmények (az egységes arculat megteremtéséhez): pl. minden pince elıtt virágágyás kialakítása, fapadok elhelyezése, táblák kihelyezése (pincetulajdonos adataival), egy-egy borosüveg vagy boroshordó kihelyezése a ház falára stb.


70


A fejlesztési tervek között szerepel az önkormányzati tulajdonban lévı Uradalmi pince berendezése, fogadóhellyé tétele, valamint a régen felette álló Uradalmi ház visszaállítása. A pince – nagyságából fakadóan – nagyobb (akár több száz fıs) rendezvények helyszíne lehet, a visszaállításra kerülı épület pedig helyt adhat az Edelényi Hegyközség irodájának, programszervezı irodának, esetlegesen a bormúzeumnak (ahol bemutatásra kerülhetnek az edelényi borászat hajdani eszközei), valamint étkezési lehetıség nyújtására is alkalmassá válhat. Ezeken túl a borútra szervezett programok találkozási helyszíne, központja és kiindulási pontja is lehet.

2.1.2.1.

ÖTLETEK A TURISZTIKAI PROFIL MEGHATÁROZÁSÁRA

Az alábbiakban javaslatot teszünk az egyediség meghatározására olyan ötletekkel, amelyek vonzóvá és aktív programmá tehetik a vendégek számára az itt-tartózkodást: 1. A hagyományos (és edelényi) szakmák interaktív bemutatása: A foglalkozások nagy része bemutatásra kerül a Tájházban. A borútban résztvevı pincészetekben, illetve azok

udvarán

kialakításra

kerülne

egy-egy

régi,

hagyományos

szakma

„háttérinfrastruktúrája”, ahol az ide érkezı vendégek megnézhetik és/vagy kipróbálhatják a régi mesterséget, készíthetnek egy-egy emléket saját maguk számára: − Kádár (hordókészítı)

− Varroda, szabászat, szövı

− Mecsér (kardkészítı)

− Cipész

− Gerencsér (fazekas)

− Molnár

− Kerékgyártó

− Bádogos,

− Agyagos

− Horgászat

− Kovács

− Vadászat

− Asztalos

− Pék, cukrász, stb.

− Szőcs 2. Gyermekprogramok azon fenti szakmák kapcsán, amelyek nem balesetveszélyesek a gyermek számára (pl. agyagozás, szövés, mézeskalács készítés, horgászat, játékvadászat, stb.) 3. Bányászat bemutatása: Közeli bányászati területen kerülne kialakításra egy szabadtéri résszel is rendelkezı bemutató telep, ahol a vendégek 1-2 órás bemutató kapcsán megismerkedhetnek a bányászat történetével, eszközeivel, munkafolyamataival.


71


2.1.2.2.

PIACSZEGMENTÁCIÓ AZ EDELÉNYI BOROKNÁL

Borfogyasztás és gasztronómia jellege szerint Tipikus és érmes borok az Edelényi Hegyközségben: Cserszegi Főszeres: − hagyományos magyar fajta, az irsai olivér és tramini keresztezésével készült szılı igen népszerő Magyarországon. Az illatos, gyümölcsös jelleg az irsaiból adódik, a tramini hozza a pici főszerességét a belıle készült bornak. Természetesen, mint minden bor szárazon a legszebb, itt mutatja meg leginkább erényeit. A borászok is kedvelik, hiszen bıtermı, könnyen eladható, viszont mint bor elég nehéz vele bánni az erjesztés során. A leggyakrabban a Balaton környékén fordul elı, de az alföldi borvidéken is jól érzi magát. Általában aperitifként illetve könnyő salátákhoz, egyszerőbb ételekhez ajánljható. Üdesége, gyümölcsös jellege miatt hőtve nyáresti beszélgetések kísérıje lehet. (Kiváló termelıi: Frittmann Testvérek-Solt, Jásdi István – Balaton) Olaszrizling: − Hazánkon kívül még Németországban termesztik nagy mennyiségben. A rendszerváltás elıtt (gyakran még most) a legnépszerőbb kocsmabor volt. Ennek az egyetlen oka az volt, hogy nagy mennyiségben készítették, és egy jellegtelen bor volt, nagy test, és magas alkohol jellemezte. − A mai olaszrizlingek már a legkorszerőbb technológiának köszönhetıen fantasztikus jegyeket mutatnak. Illatos, testes, összetett ízvilág, nagy érési potenciál jellemzi. Késıi éréső, ebbıl adódóan késın szüretelve fantasztikus ízeket produkál, amihez még a nagy savgerinc ad egy stabil tartást. A fehérfajták közül a Chardonnay-n kívől csak ı képes kishordós érleléssel jó bort adni. Gombás alapú ételekhez, egyszerő raguételekhez, általában fehérhúsú ételekhez ajánlható. − Igazán még nem tudjuk mire képes hazánkban, de biztató kísérleteket látunk Szeremley Hubától Badacsonyból, Figula Mihálytól, Jásdi Istvántól-mind Balaton, és egy-két egri borásztól. Az olaszrizling és rajnai rizling az egyik kihasználatlan fajtánk, nagy jövıje lehet! A fenti két bor gasztronómiailag hozzáköthetı egy könnyed, wellness hétvégéhez (lásd. Programcsomagok fejezet) Hárslevelő: − Tokaj-hegyalja kiváló fajtája, itt is termesztik a legnagyobb mennyiségben. Szárazon ritkán kerül forgalomba általában természetes késıi szüretként édesen, vagy aszúborok egyik fajtájaként. Illatos, könnyő bor, apró savakkal, egyszerő szerkezettel. Teljesen RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

72


szárazra erjesztve is szép, de így rövid élető, mivel savai nem tartják el hosszú idıre. Édesként viszont szép, bájos, inkább beszélgetı bor, mint gasztronómiai. Irodalmi, kulturális estek kísérıbora lehet. Kékfrankos: − Nagy mennyiségben termesztett kékszılıfajtánk. Soprontól Egerig majd minden borvidékünkön találkozhatunk vele. − Nagy savtartalmú, szépen érı tannintartalom (csersav) jellemzi. Elsısorban ezért kedvelik. Barrique érleléssel és hagyományos hordós érleléssel is gazdag, vaskos, nehéz bort ugyanúgy képes adni, mint könnyő, friss bort. Gasztronómiai ajánlatát éppen ez a két eljárás közötti különbség határozza meg. Kiváló példák: Szekszárd-Takler, SopronLuka, Villány-Weninger. Cabernet Franc és Sauvignon: − A világ legismertebb fajtája, ıshazája Franciaország (Bordeaux). Hazánkban minden kékszılıfajta ranglistáján az elsı között szerepel. A legszebb: Villányban, Szekszárdon. − A két testvér közül a nagyobb neve, ismertsége a Sauvignonnak volt, mára inkább a Franc kezd divatba jönni. Sötét, mély színvilág, gazdag, összetett ízek, főszeresség, boros, áfonyás, gyümölcsös ízek és illatok, magas tannintartalom, hosszú érési potenciál. − Barrique érleléssel készítik általában. Így mutatja meg igazán értékeit. − Szinte minden vöröshús alapú ételhez ajánlható. Bélszínételekhez a frissebb, fiatalabb, nagy tannintartalmú vörösöket, barnamártással vagy gombás raguval, libamájjal készült marhahúsokhoz már az érettebb, idısebb borokat ajánljuk. İsztıl koratavaszig tartó idıszak programajánlatának fı résztvevıje lehet e két bor.

A fenti boroknak megfelelı gasztronómiai háttér megteremtésével rendezvények szervezése.

Célcsoportok Földrajzi terület szerint Elsısorban a hazai közönséggel kell megismertetni a borvidék borait, hiszen nem sokan tudják, hogy létezik a Bükkaljai Borvidék, fıként nem ismert az edelényi vidék.

A település szerencsés területi elhelyezkedésébıl fakadóan viszont célszerő megállítani a lengyel és szlovák átutazókat a térségben. Ennek jó eszköze lehet a késıbbiekben


73


kihelyezésre kerülı táblarendszer. Fontos, hogy lengyel és szlovák nyelven is kiírásra kerüljenek a jelzések. A lengyel borpiac tisztán gazdasági okok miatt egyelıre nem túl kiterjedt, nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen jó bort fogyasszanak. De már van egy kialakult borfogyasztó réteg Lengyelországban, közülük néhányan nem kevés ismeretre tettek szert ezen a területen, és jól kiismerik magukat a borok között. Érthetı okokból Varsó a legnagyobb, leggazdagabb piac. Becslések szerint, a varsói régió a minıségi borok lengyelországi piacának mintegy hetven százalékát adja.12 A lengyel turisták kedvelt célpontja Hajdúszoboszló, illetve Bogács. Adódik a lehetıség, hogy azon vendégek körét, akik felkeresik ezen fürdıhelyeket, egy-két napos kitérıre vegyük rá. Bár a lehetıség adott, a megvalósítás nehézségekbe ütközhet, de pl. egy közvetlen hajdúszoboszlói és bogácsi megkeresés, marketingakció célravezetı lehet. Demográfiai megközelítés szerint Tekintettel arra, hogy a piacon megjelentek a nık és a családok, különös figyelmet kell szentelni rájuk. Kevés olyan borúti program van, amely gyermekprogramokat is kínálna. Ez egy jó szegmens, meg kell ragadni. Mivel nem található meg még a piacon a rájuk épített programcsomag, jól kihasználható. Fontos és könnyen elérhetı csoport lehet a miskolci egyetemi réteg, akik számára csoportos túrák szervezhetık.

2.1.2.3.

ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK

Két típusú értékesítésrıl beszélhetünk jelen pillanatban, az egyik, amely magára a borra vonatkozik, a másik pedig, amely a kínált szolgáltatások értékesítését célozza.

Borértékesítés − Elsıdleges értékesítés a pincékben valósul meg. − Késıbbiekben borkereskedık segítségével– a palackozott borok – megjelenhetnek egy-egy vinotékában. − A hipermarketekben, üzletekben történı értékesítés egyenlıre nem javasolt, ehhez már jelentıs piaci erıvel kell rendelkezni. 12

Forrás: www.borbarat.hu


74


Az edelényi borospincék értékesítése − Internet (városi honlap, borászati honlapok, egyetemi honlapok, borút honlapja, késıbbiekben létesítendı kistérségi honlap, fürdıhelyek honlapjai). − Fürdıtelepülések, szállás- és vendéglátóhelyeik. − Tourinform irodák. − Utazási irodák. − Bükkaljai Borút Egyesület más pincészetei. − Kiállítások, rendezvények. − Civil szervezetek, egyesületek (pl. borbarát egyesületek, nyugdíjasklubok). A fentieken felül meg kell felelni a Borúti Karta13 elıírásainak is, amelyet az 1. számú mellékletben csatoltunk.

2.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez 14 A borágazat területén az EU elfogadta és átveszi a tokaji borkülönlegességekre vonatkozó elıírásokat: „Tokaji Fordítás”, „Tokaji Máslás”, „Tokaji eszencia”, valamint egyes tokaji borkülönlegességek magas kén- és illósav-tartalmának elfogadtatása (édes szamorodni, aszú, máslás, fordítás, aszúeszencia, eszencia, töppedt szılıbıl készült bor és aszúbor). Elértük, hogy megkapjuk C.I.b. bortermı zónába való besorolást is. Ebben a zónában az asztali boroknál 10 évig a magyar bortörvénynek megfelelı 7,7%-os minimális alkoholtartalom elıírás érvényesül (a 10 éves átmenetet követıen viszont a 8%-os alkoholtartalomnak kell megfelelni), a minıségi boroknál pedig a jelenlegi magyar törvényi elıírásnál 0,1%-kal kevesebb, azaz 9,0%. A mustok javítására must sőrítmény mellett a cukor is alkalmazható lesz, hasonlóan a jelenlegi magyar gyakorlathoz. A csatlakozástól lehetıségünk van, hogy a meglévı ültetvények kivágását követıen azokat újratelepítsük. Egy ültetvény kivágása után a kivágott ültetvény nagyságával megegyezı nagyságú területre vonatkozó újratelepítési jog keletkezik. Ennek alapján a csatlakozás elıtti 5 vagy 8 év alatt (választható), a Magyarországon engedéllyel kivágott, de még nem pótolt ültetvények újratelepíthetık lesznek, ez a lehetıség lényegében növeli a jelenlegi szılıültetvény területet.

13 14

Forrás: www.magyarborutak.hu Forrás: Dr. Vajda László fıcsoportfınök: A csatlakozási tárgyalások eredményei, az integráció

feltételrendszere és az agrárcsatlakozás néhány jellemzı kérdése III.


75


A termelési potenciál szabályozásához tartozik a szılıtermı felületek termelésbıl való végleges kivonásának a támogatása, illetve az ültetvények szerkezetének javítása. A kivágási támogatás alkalmazásáról szóló döntés a tagállam hatáskörébe tartozik. A támogatás hektáronkénti összegét is a tagállamok határozzák meg, amely nem lehet több egy, a Közösség által megszabott felsı határnál. A szerkezetjavítási támogatás segíti a termelésnek a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodását; gyakorlatilag az ültetvénytelepítés költségeinek részbeni fedezését teszi lehetıvé. A szerkezetváltási programok kitérhetnek például a jobb fajtára, vagy a jobb mővelési technológiára való átállásra.

A minıségi borok különleges státuszt élveznek az EU borászati szabályozásában, rájuk gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Az EU nem szól bele a minıségi borok sokszor speciális szabályozásába, csak keretszabályokkal törekszik bizonyos szempontokat, alapkövetelményeket egységesen érvényre juttatni, ezáltal egyben a versenyegyenlıséget szavatolni.

Asztali borok és a must viszont piacszabályozás hatálya alá esnek. Ezek az elıírások a borpiaci egyensúly helyreállítását hivatottak megvalósítani. Céljuk a termelıi árak támogatása, így az asztali borok ára biztosítja a termelık számára a megélhetést. Lehetıséget adnak a borok lepárlásának (a borfelesleggel sújtott területeken önkéntes és krízislepárlás), a magánraktározásnak, a szılılékészítésnek és az asztali borok, likırborok, szılılé és a szılımust exportjának támogatására.

Termelési adottságaink, borkultúránkban rejlı értékeink jobb kihasználását mozdítja elı, hogy az uniós tagság lehetıséget ad a termelıi integráció, a borértékesítési társulások, pinceszövetkezetek létrehozásának fokozott ösztönözésére. Az EU tagság ugyanakkor megköveteli a borhamisítás elleni szigorúbb és keményebb fellépést és a borászati ellenırzı rendszer megerısítését. A tárgyalások során az EU Bizottság javaslatára a csatlakozási szerzıdésbe bekerülı általános „védzáradék” lehetıséget nyújt arra, hogy a csatlakozást követıen esetlegesen kialakuló, elıre nem látott súlyos piaci zavarok esetén a felek között lezajlott konzultáció után – megfelelı EU-s eljárások keretein belül és az Európai Bizottság jóváhagyásával – a problémákkal szembesülı ágazatok megsegítésére védelmi intézkedéseket dolgozzunk ki. Amennyiben valamely termelési ágazatban érdeksérelmet okozó súlyos problémák keletkeznek, élni kívánunk ezzel a lehetıséggel.


76


Magyarország Európai Unióhoz történı csatlakozása után, 2004. májusától jogosulttá vált az EU Strukturális Alapjainak támogatására, melyek elsıdleges célja, hogy segítsék a tagállamok, valamint a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentését. A Strukturális Alapok igénybevételéhez a tagállamok, illetve a jelöltek Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) készítettek, melyben összefoglalják a legfontosabb célkitőzéseket és prioritásokat.

Az EU Bizottság és Magyarország NFT-rıl folyó tárgyalásai alapján került kidolgozásra az EU és a magyar fél pénzügyi kötelezettségvállalását tartalmazó Közösségi Támogatási Keretterv 2004-2006. évekre. Ebben a dokumentumban szerepelnek a Strukturális Alapokból társ-finanszírozható egyes fejlesztési területekre fordítható összegek. Az NFT-ben összefoglalt célokat ágazati és regionális Operatív Programok (OP), illetve azokon belül az intézkedések-alintézkedések tartalmazzák. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve öt Operatív Programot tartalmaz. Ezek közül az agrár és vidékfejlesztés célkitőzéseinek megvalósítására az Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) irányul, mely az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegébıl, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökbıl (HOPE) támogatható intézkedésekre terjed ki, az EU 1257/1999 és az 1263/1999 EK rendeletei alapján. Az NFT célrendszeréhez igazítva a tervezett fejlesztéseket, mind a hazai (központi és decentralizált), mind az európai uniós pályázati rendszer támogatásai rendelkezésre fognak állni. (lásd. az 5. fejezetben)

2.1.4. Tematikus turisztikai termékfejlesztés a meglévı vonzerıkkel és termékekkel összhangban a régióban és a határ túloldalán A tematikus utak, specifikus, feltérképezett utakhoz kialakított ismertetési formák. A tematikus utak valamilyen közlekedési forma igénybevételével természetes és mesterséges attrakciókat főznek fel egy adott téma köré. Az utak kialakításánál fontos szempont a bemutatni kívánt attrakciókon kívül a környezet is. Fontos a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a tervezés során! Az útvonalak jellemzıje, hogy mindig van egy téma, amely köré szervezıdik, ez lehet helyi, regionális, vagy országos (pl.: kéktúra). A tematikus utak kialakításánál olyan, eddig ki nem használt attrakciók kerülhetnek elıtérbe, melyek önmagukban

nem

képesek

turisták

vonzására,

de

valamilyen

téma

szerinti

összekapcsolásukkal már jelentıs turisztikai potenciált képviselhetnek. Több kis hatókörő vonzerı hatása már nem összeadódik, hanem összeszorzódik ebben az esetben. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

77


További célok a tematikus utak kialakításánál: ─

Oktatás és szórakoztatás

─

Új piac – jelentıs a baráti és családlátogatás!

─

Fenntarthatóság a természeti erıforrások tekintetében

─

Csomagolás (létezı attrakció újra definiálása)

─

Költségtakarékosság (az utak lehetnek önvezetésesek, így jelentıs költséget takaríthatunk meg)

─

Trendeknek való megfelelés – ma igen népszerőek ezek az utak.

A legfontosabb kérdés: miért pont ide jöjjön, miért pont ezt a térséget válassza a turista? Mi a vonzerı, ami a választást motiválja?

A borutakban minden résztvevı településnek meg kell határozni azokat a szolgáltatásokat, programokat stb., amellyel színvonalasan és versenyképesen a borút hasznára válik.

Az edelényi borvidék, kistérség azért lehet alkalmas látogatók vonzására, mert semmiben sem különbözik az ország borvidékeitıl, turisztikai szempontból jelentıs tájegységeitıl, hiszen olyan adottságokkal rendelkezik, mind a természeti, mind az épített értékek tekintetében, amelyek együttesen vonzó képet, vonzó turisztikai desztinációt jelentenek.

Azt a képet kell megváltoztatni az emberekben, hogy bár ez egy régi bányászvidék, de ettıl függetlenül tartogathat olyan látnivalókat és élményeket, amelyekért érdemes idelátogatni.

Ami hiányzik jelenleg, az a sokféle program lehetısége, amelybıl válogatni tudnak az idelátogatók, illetve a potenciális vonzerık összefogása, csomaggá formálása, komplex turisztikai termékké alakítása.

Edelény szempontjából a következı elınyök emelhetık ki, illetve ezek a következı termékké alakíthatók: − Edelény és térsége egyik erıssége a szép, természeti környezet, Aggtelek közelsége, a néprajzi emlékek, Aggteleki Nemzeti park, Baradla barlang. Ezekeknek az elemeknek az összekapcsolásával, valamit a bor, mint új kínálati elem megjelenésével változatos, többféle igényt kielégítı, több szegmenst elérı térségi turizmus indulhat el. (Természeti látnivalók) – TERMÉSZET ÉS BORTÚRA RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

78


− Aktív

turizmushoz

kapcsolható

lehetıségek

(horgászat,

vadászat,

lovaglás,

természetjárás, kerékpározás) – AKTÍV WELLNESS BORTÚRA − Kastélyok,

várok,

templomok,

apátságok

közelsége

(Történelmi

háttér)

–

TÖRTÉNELMI BORTÚRA − Lengyel-szlovák-magyar történelmi kereskedelmi út – NEMZETEK KÖZÖTTI BORTÚRA Együttmőködés a három nemzet között, közös borkultúra alapjainak letétele. A régi állomásokon kialakítani egy-egy olyan fogadóbázist, amely az egykori, de még ma is meglévı termékek értékesítésével foglalkozik. A történelmi borutat bemutató anyagaink a 2. számú mellékletben találhatók. − Hagyományos mesterségek megismertetése, életmód bemutatása – MESTERSÉGEK ÉS BORTÚRA

A fenti, témák közötti összekapcsolódást bemutató lehetıségek megmutatják, hogy a borturizmust érdemes, sıt szükséges más turisztikai ágakkal kiegészíteni, mert a vendég csak a bor miatt nem fog a térségbe látogatni.

Amennyiben az edelényi kastély hasznosítása is megvalósul, illetve az ott kialakításra kerülı funkciókhoz illeszthetı lesz, akkor a kastély egy részében kialakítható a kistérségi látogatóközpont, amely a térségbe látogatók számára információs bázisként, a térség megismerésének

kiindulópontjaként

mőködhet.

Természetesen

ehhez

az

épület

tulajdonosának (Magyar Állam) és kezelıjének (Mőemlékek Állami Gondnoksága) hozzájárulása és támogatása is szükséges. A látogatóközpont egyszerre információt nyújt a térség attrakcióiról, programjairól, szolgáltatásairól, szálláslehetıségekrıl, másrészt önmaga is attrakció lehet. A kastély a maga 7 termével, 106 szobájával kiválóan megfelelne ennek a funkciónak. Itt lehetne bemutatni az Aggteleki cseppkıbarlangot, a borsodi néprajzot, a népi építészetet, a borkultúrát, a Baradla-barlangot, persze mindezt úgy, hogy kedvet csináljon ezek meglátogatására is. A látogatóközpont kialakításánál a legkorszerőbb attrakció-menedzsent technikákra van szükség: állandó és idıszakos tárlatok szervezett vezetéssel, multimédiás bemutatók, szállásfoglalási lehetıségek, belépıjegy-foglalások, stb.

Ezáltal a kistérségi együttmőködés bázisa, sıt szimbóluma is lehet a L’Huillier-Coburg kastély. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

79


2.1.5. Minıségbiztosítás, védjegyezés A turisztikai termékfejlesztések során bizonyos esetekben célszerő, sokszor pedig elengedhetetlen feladat a kialakításra kerülı termékek levédése, valamint a folyamatos színvonal megtartását szolgáló minıségbiztosítási rendszer kidolgozása. Jelen esetben, a borturisztikai fejlesztéseknél ez különösen igaz, hiszen a magas minıség kialakítása és szinten tartása megköveteli a nagyon pontos szabályozás szükségességét. Ennek a szabályozás minden, az edelényi borturizmusba bekapcsolódni szándékozó borászati, vendéglátó, s egyéb vállalkozóra, vállalkozásra érvényesnek kell lenni. Edelény a Bükkalja borvidék része, így az edelényi borturizmus kialakítása tulajdonképpen a Bükkalja borvidékbe történı tevıleges bekapcsolódást jelenti, ahol is már egy jól kiépített borúthoz való csatlakozásról beszélünk. Ilyen szempontból viszonylag könnyebb a helyzet, hiszen a Felsı-magyarországi Borút Szövetségnek létezik Kartája, amely tartalmazza az Észak-Magyarországi

Turisztikai

Régió

borturizmusához

kapcsolódó

szolgáltatások

minısítésének feltételeit. A Kartának több pontja is létezik, melyek a különbözı típusú turisztikai szolgáltatások feltételeit tartalmazzák: A.

Pincészetek-Borászatok

B.

Éttermek-Vendéglık

C.

Szállodák-Panziók-Vendégházak-Falusi szálláshelyek

D.

Sportlétesítmények-Sportolási lehetıségek

E.

Mőemlékek-Kulturális lehetıségek

Az A. pontban a borút programhoz csatlakozni kívánó vállalkozások minısítésekor nyitvatartási, vendégfogadási, felszereltségi, információátadási, borkóstolási és értékesítési feltételeknek kell megfelelni. A borúthoz történı csatlakozás következtében megvalósítandó minıségbiztosítás mellett több más minıségbiztosítási rendszerhez is kapcsolódni szükséges. Ilyen egyrészt a palackozott borok értékesítése során figyelembe veendı termékminıség biztosítás15, illetve a kereskedelmi szálláshelyek esetében alkalmazott minıségbiztosítási rendszereknek való megfelelés. 15

Forrás: Sárkány Péter fıtanácsos elıadása: A termékmarketing eszközrendszere a borok világában (II.

Magyarországi Bormarketing Konferencia (Sopron, 2001. december 6-7.))


80


A termékminıség biztosítás a kereskedelmi forgalomba kerülés során lényeges. Az élelmiszerek, így a borok nagyobb része csomagolva, azaz palackba töltve kerül forgalomba. A vásárlás elıtt tehát a termékkel közvetlenül nem kerülnek kapcsolatba a fogyasztók. A palackon elhelyezett címke gondoskodik arról, hogy tartalmáról a vevı, illetve fogyasztó megfelelı tájékoztatást kapjon, hiszen a fogyasztók igénye, hogy megbízható termelıtıl jó minıségő, adott területrıl és szılıfajtából készült bort vásároljon. Az átlagos fogyasztó nem ért a borhoz, így termelıtıl vár garanciát, akirıl feltételezi, hogy természetes úton feldolgozott, nem manipulált, javított terméket ad el.

A palack formája, őrtartalma, színe sok mindent elárul. A felsoroltakon kívül igen fontos a zárás módja, mely garantálja a címkén

feltüntetett bor biztonságos minıségét.

„Kiszerelésnek”, régiesen adjusztálásnak nevezik a külsı megjelenést, amely egyben marketing hordozója az adott bornak. A kiszerelésnek olyannak kell lennie, hogy megfelelı összhangban álljon a minıséggel, emellett esztétikus legyen, és korrekt módon tájékoztasson, segítsen fogyasztónak a választásban kedvet csinálva a bor vásárlásához. A bor fıleg bizalmi cikk, ezért a palackos megjelenés nem vezetheti félre a fogyasztót, ugyanakkor minıségi garanciákat nyújtva megfelelıen segítenie kell a termék piaci érvényesülését.

Minden külsı, palackon megjelenı címke és jelölés célja a tájékoztató, figyelemfelkeltı és pontos termékismertetı, melynek feladata a fogyasztó szakszerő, de közérthetı tájékoztatása. Mondhatnánk azt is, hogy a címke a bor névjegye is egyben, amely minden fontos információt tartalmaz, bemutatja a bor jellegzetességét és árulkodik a bor termelıjérıl is.

A bor kereskedelmének szabályszerő lebonyolításával és ellenırzésével megbízott hatósági szervek a címkékrıl tájékozódnak. A jelölésnél különbséget kell tenni a termék azonosításához kötelezıen elıírt adatok, valamint a termék különleges tulajdonságainak vagy minıségi besorolásának jelölésére szolgáló választható adatok között. A közös piaci elıírás néhány kötelezı elıírást tartalmaz, amely érvényes minden tagállamra, valamint az ezen országokba importáló nem EU tagállamokra is.

A borok palackján feltüntetett adatok ismeretében egységesen bármikor és bárhol be lehet azonosítani a palackozott bort, hiszen a számítógépes és a jövıbeni virtuális internetes kapcsolatok erre korlátlan lehetıséget adnak a vásárlók biztonsága érdekében.


81


Régóta ismert, hogy a származás és eredetvédett borokat a bortermelık csak a termıhelyeken (telephelyen)

palackba

töltve

forgalmazzák,

azért

hogy

ezzel

is

garantálják

a

megkülönböztetett eredeti minıséget, amit törvény is szabályoz. Az EU tagországai törvényben szabályozzák a védett eredető borok elıállítását, tárolását és forgalmazását.

A szálláshelyek minısítése esetében a kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet ad tájékoztatást.

Kereskedelmi szálláshelynek minısülı létesítmények: I.

Szálloda (szálloda étteremmel)

II.

Gyógyszálloda

III.

Wellness szálloda

IV. Garniszálloda (szálloda étterem nélkül) V.

Apartman szálloda

VI. Panzió VII. Kemping VIII. Üdülıház IX. Turistaszálló X.

Ifjúsági szálló

A falusi szálláshelyek minısítési rendszere alapján megkülönböztetünk 1, 2, 3 és 4 napraforgós szálláshelyeket.

2.2. Humánerıforrás-fejlesztés: a hatékony képzés A kistérségi borturizmus fejlesztési koncepciójának meghatározó eleme a megfelelı kompetenciákkal bíró, a mennyiségi szükségleteket kielégíteni képes, helyben rendelkezésre álló humán erıforrás. A fenntartható fejlıdés szempontjából alapvetı igény, hogy a többékevésbé újonnan kialakításra kerülı turisztikai arculathoz igazodva, a létrejövı szolgáltatások, létesítmények mőködtetéséhez folyamatosan álljon rendelkezésre megfelelı általános, szakmai és speciális ismeretekkel, szaktudással rendelkezı humán erıforrás.


82


Természetesen a cél az, hogy helyben (kistérségi szinten), a helybeli lakosság, az érintett vállalkozók, gazdálkodók, amatır szılészek, borászok soraiból iskolarendszerő, vagy iskolarendszeren kívüli szervezett formában kerüljenek felkészítésre a leendı (bor)turisztikai desztináció szakemberei. Ezek döntıen továbbképzési és átképzési programokat jelenthetnek azok körében, akik jelenleg is ezen a területen, vagy hasonló tevékenységekben érintettek.

Ugyanakkor már a tervezés, koncepcióalkotás jelenlegi fázisában is alaposan elı kell készíteni a kistérség szakember-utánpótlását részben a jelenlegi középfokú és szakképzési intézményrendszer bevonásával, részben a kistérségben indítandó képzési programok révén.

Tekintettel arra, hogy a jelen koncepcióban tárgyalt borturisztikai fejlesztés eredményeként létrejövı szervezett kínálatban (1) szılészeti-borászati, (2) idegenforgalmi-vendéglátóipari, valamint (3) mezıgazdasági szakismeretekkel rendelkezı humán erıforrásra van szükség, a képzési, átképzési, továbbképzési programokat ezen három szakmai fıirányra kell tervezni. A humán erıforrás-fejlesztésnek csak az egyik alapeleme a rendszeres képzési keretek között folyó szakképzés. Ezen tevékenység révén elsısorban a szakmai alapismeretek megszerzése, valamint bıvítése, felfrissítése lehet biztosított, ugyanakkor a korszerő idegenforgalmi szakember felkészültségében legalább ekkora súllyal rendelkezésre kell állnia az általános ismereteknek, amelyeknek nélkül nem lehet professzionális a vendégek kiszolgálása: a helyismeret (kulturális és történelmi örökségek, néprajz) mellett helyet kell kapjon a helyi képzési programokban az általános vállalkozási ismeretek bıvítése, a kommunikációs kézségek fejlesztése, stb. Emellett olyan speciális ismeretek oktatását is a szervezett képzési programokba kell építeni, amelyek az idegenforgalomban minden szinten nélkülözhetetlen informatikai és az idegennyelvi felkészültség erısítését célozzák.

A rendszeres képzés, mint a humán erıforrás-fejlesztés alapja elsısorban az érintett önkormányzatoktól igényel erıfeszítéseket és ráfordításokat. A képzési programok részben illeszthetık a jelenlegi szakképzési és középfokú oktatási intézmények oktatási programjába, másrészt a kistérség szintjén akkreditációval rendelkezı oktatási vállalkozások, szervezetek bevonásával, kizárólag az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakmákat oktató tanfolyamok révén valósíthatók meg. A képzési programok finanszírozása döntıen önkormányzati/kistérségi forrásokból történhet, de lehetıség van vissza nem térítendı források bevonására is, valamint arra is, hogy részben (vagy egészben) az oktatási költségek áthárításra kerüljenek a képzésben résztvevıkre.


83


2.3. Kommunikáció-fejlesztés Az elızıekben javaslatot adtunk – szakemberek tanácsait figyelembe véve – arra vonatkozóan, hogyan lehetne kialakítani a borturizmus alapjait Edelényben. Természetesen nem feledkezünk meg arról, hogy a legfontosabb szereplık – a boros gazdák és a lakosság – véleményét is figyelembe vegyük. Ehhez arra van szükség, hogy egy szakmai és egy lakossági fórum keretében javaslatokat tegyenek a résztvevık arra, hogy ık hogyan képzelik el a város és környezetének borturizmusát, mivel értenek egyet a termékfejlesztés területén, milyen saját elképzeléseik, terveik és stratégiáik vannak (tanulmányunk elkészítése során – az idı rövidsége miatt – erre nem kerülhetett sor). Mindezek alapján elkészülhet egy cselekvési terv, amely meghatározza, hogy milyen eszközökkel és milyen marketingmunkával célszerő a piacra lépni. Ehhez ad segítséget javaslatunk, amely a 4.3 fejezetben található.

Ezt követıen az Edelényi Hegyközség vezetésével a helyi érdekek képviseletét szem elıtt tartva együttmőködés kialakítása illetve megerısítése szükséges a Bükkaljai Borút Egyesülettel.

A bormarketing az elmúlt idıkben átalakult, nemcsak a technikák, hanem a fejlesztı munka is fontos eleme lett. Kell egy jó termék, ez Magyarországon még nincs jól kitalálva. Kell egy ötlet, egy jó program, amitıl eladhatóak a termékeink. A legfontosabb, hogy jó minıségő borral társuljanak a megszervezett és értékesített programjaink.

Az értékesítéshez kétféle kommunikációra van szükség: 1. a fogyasztó felé: leegyszerősítve elmagyarázni, hogy miért jó a bor, milyen jellegzetességei vannak 2. a borásztársadalom irányába: a termelési adatokkal alátámasztva felépíteni a stratégiát, folyamatos elemzı munkát végezni.

Ez ma Magyarországon fordítva van, ezáltal a fogyasztók sznobbá válnak, a sok információ zavarttá teszi ıket. Ezért van szükség az egyszerősítésre és az eligazításra.

Nagyon fontos dolog a piaci pozicionálás és a pontos szegmentáció! Nemcsak a piac szintén, hanem az értékesítési csatornákban is. Nehéz a pozicionálás, mert a termékek heterogének, így sok energiát fektetnek bele a borászok, mégsem jó az értékesítés hatékonysága. A hazai RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

84


borok címkéi bonyolultak, túl sok információ van rajtuk, sok a logo, nem letisztultak, a fogyasztók nem tudnak könnyen tájékozódni. A borokat itthon fogyasztói csoportokhoz kötik, de a fogyasztás differenciálódott, ezért nem az emberekhez kell igazítani a bort, hanem a fogyasztáshoz.

Ugyanez a differenciálódás figyelhetı meg az értékesítési csatornákon is, másként vásárol a vevı egy hipermarketben, egy borszaküzletben és egy étteremben. Külföldön már vannak példák arra, hogy a különbözı értékesítési csatornákra eltérı címkével kerül a ugyanaz a bor!16

A magyar fogyasztókra jellemzı az árérzékenység, ezért fontos a megfelelı ár-érték arány kiválasztása, fontos, hogy jó minıségő bort tudjunk kínálni, de megfizethetı áron. Egyenlıre az edelényi boroknak nincs meg a híre, nincs mögötte egy-egy olyan nagy név vagy nagy bor, amely segítségével könnyen bevezethetı és értékesíthetı lehetne a piacon. De egyre több borász dolgozik itt is, és egyre jobb eredményeket érnek el, így idıvel ez a probléma megoldódik.

Jelenleg a legfontosabb lépés a termék jó bevezetése a piacra. Komoly marketingmunkára van szükség annak érdekében, hogy az edelényi bort megismerjék, hiszen országszerte jelenleg még ismeretlenül cseng ez az összefüggés. Mindenképp össze kell kapcsolni olyan nevezetességekkel, amelyek jellemzıek a településre és a térségre, így a leendı érdeklıdık össze tudják kapcsolni a tájjelleget és a bort. Az alapfeltétel a jó minıségő bor, ami adott.

Mindenképp közös kommunikáció javasolt a Bükkaljai Borút Egyesülettel. A Borút Egyesület jelenleg az interneten jelenik meg: www.holborozzunk.hu; www.norda.hu; www.bukkaljaiborvidek.hu. Hamarosan elkészül a saját honlap is, ezen a megjelenés – amennyiben a Borút tagja lesz Edelény – mindenképp ajánlott. Ezen kívül a közös kiadványban is meg kell jelenni. Jelenleg egy pince található Edelénybıl a prospektuson.

16

Forrás: Botos Ernı Péter: A magyar bormarketing hibái és lehetıségei – Szekszárdi Szent László Napok,

2005. június 24-26. elıadása alapján


85


2.4. Infrastruktúra-fejlesztés Az elsı fejezetben már bemutatásra került a kistérség infrastrukturális fejlettségefejletlensége, amelynek ismerete és a tervezett fejlesztési irányok alapján mindenképpen szükséges meghatározni a közeljövı infrastrukturális fejlesztéseinek körét. Ezen fejlesztéseket 3 nagyobb csoportba oszthatjuk: − közmővek, − úthálózat, − turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra. Edelényben évek óta egyre nagyobb figyelmet, és a lehetıségekhez mérten egyre több pénzt fordítanak az önkormányzati alapellátást biztosító intézmények és az infrastruktúra fejlesztésére: − bölcsıde-, óvoda-, általános iskolaépítések, felújítások, bıvítések, korszerősítések, − Koch Róbert Kórház felújítása, bıvítése, − Városi Könyvtár akadálymentesítése, − egészségügyi intézmények (gyermek- és fogorvosi rendelık) felújítása, − szociális étkeztetés feltételeinek javítása, − útépítések, -felújítások, kerékpárút építése, − folyamatos járdafelújítások, − játszóterek rendbetétele, építése, − köztemetı parkolójának, útjainak helyreállítása, építése, − szennyvízcsatornák, -átemelık létesítése, felújítása, − zártkertek villamosítása,, templomok díszvilágítása, − gáz, központi főtés beruházások, − további fejlesztési tervek készítése, készíttetése.

2.4.1. Közmővek Az Edelényi kistérség lakásállományának, illetve a lakások közmővesítettégének a helyzete fejlesztésre szorul. Igen nagy eltérések jelentkeznek mind a megyei, mind a regionális, mind pedig az országos viszonyokhoz képest. Ezen eltérések csökkentése, illetve felszámolása


86


költséges, s nem egyszerő feladat, a kistérség lakosai életszínvonal növelésének szempontjából azonban elengedhetetlen.

Még inkább szükséges a közmőhelyzet javítása a turisztikai lehetıségek megragadásában és kiaknázásában.

Turisztikai

desztinációk

kiépítéséhez,

különféle

idegenforgalomhoz

kapcsolódó beruházások megvalósulásához, a vendégek számára hosszabb idıeltöltés lehetıvé tételéhez elsıdleges a villany-, víz-, csatorna-, gáz-, telefonhálózatok megléte, minél szélesebb térségi lefedettsége. A közmővek jelentik az alapjait mindenféle beruházásnak.

2.4.2. Úthálózat Egy terület fejlettségének, illetve továbbfejlıdési lehetıségének alapvetı fokmérıje a közlekedés minısége, az utak állapota, kiépítettsége, hiszen ez az élet minden területére komoly hatással van. Mivel a rossz minıségő fı- és mellékúthálózat, a nehéz megközelíthetıség a befektetıi kedvet jelentısen csökkenti, sıt teljes mértékben el is riaszthatja ıket, miáltal a térség további lemaradása elkerülhetetlen.

Éppen ezért az úthálózat a legelsı és alapvetı infrastruktúrát jelenti, mely nélkül a turizmus fejlesztése is elképzelhetetlen.

A Kistérség délrıl, Miskolc felıl fıúton jól megközelíthetı, Edelény gyorsan, könnyen elérhetı, s a többi település elérése is megfelelıen lehetséges.

A turisztikai célpontok zömérıl – meglévık, illetve tervezettek – azonban már nem mondhatjuk el, hogy jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik. Rossz minıségőek (pl.: murvás, földes, kavicsos) az utak, melyek elvezetnek a látnivalókig, kiépítetlenek a parkoló kapacitások, hiányoznak a vizes és WC-blokkok, nem megfelelıen megoldott a hulladékgyőjtés, stb. Nincs jó helyzetben a kerékpárút-hálózat sem. Országos probléma a kerékpárutak hiánya, számuk alacsony volta. Országos szinten a tervezés már megtörtént az Országos Kerékpárút Törzshálózat – az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003.évi XXVI. Törvény – már terveken létezik. A kiépítés azonban forráshiány miatt folyamatosan húzódik, a megvalósítás ideje beláthatatlan. A térség közelében, a térségben tervezett kerékpárutak, a fent nevezett törvény VII. fejezet, 1/7.sz. melléklete alapján: RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

87


1.

Zemplén-Bodrog-Tisza-menti kerékpárút (460 km – az EuroVelo hálózat 11. sz. útvonalának része), melynek útvonala: (Szlovákia) – Tornyosnémeti – Telkibánya – Sátoraljaújhely – Tokaj – Tiszafüred – Szolnok – Tiszakécske – Csongrád – Szeged – Röszke – (Szerbia-Montenegró) – Szeged – Kiszombor – (Románia)

2.

Aggtelek-Cserehát kerékpárút (140 km), melynek útvonala: (Szlovákia) – Bánréve – Putnok – Kelemér – Aggtelek – (Szlovákia) – Rakaca – Encs – Gönc

A térség kerékpáros turizmusának fellendítése érdekében mindenképpen szükség van megfelelı minıségben megépített kerékpáros utakra, melyek tervezése és kialakítása esetében mindenképpen szem elıtt kell tartani a következıket: − különálló kerékpárút kiépítése lehetséges, de semmiképpen sem lehet hosszú távú cél, − arra kell törekedni, hogy a kerékpárutak a nemzetközi kerékpárút-hálózathoz (EuroVelo 11. sz. útvonal), illetve annak mellékágaihoz kapcsolódjanak, − egy-egy turisztikai desztináció elérése biztosított legyen, − egy-egy

kerékpárút

megfelelı

számú

látnivalót

érintsen,

2-3

napos

programlehetıségeket biztosítson.

A vasúti közlekedés is jelentıs szerepet játszik a turizmusban. Nemcsak a térség és Edelény megközelíthetıségének az eszköze, de a kerékpáros turizmus kiegészítıjeként (pl.: kerékpárszállítás) is megjelenhet, illetve egy kisvasút panoráma-útvonallal kiváló turisztikai program.

A térség adottságainak (természeti környezet) kihasználása és az ökoturizmus fejlesztése érdekében az erdei sétautak, túraútvonalak létesítése sem elhanyagolható feladat. Jól megtervezett, különbözı hosszúságú és nehézségő, számos látnivalót, turisztikai vonzerıt érintı túraútvonalak kijelölése elsıdleges fontossággal bír, akár mint önálló turisztikai kínálat, akár mint a turizmus egyéb ágainak megfelelı kiegészítıje.

2.4.3. Turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra Ide sorolunk minden olyan szolgáltatót, akik különféle szolgáltatások nyújtásával elısegítik a turizmusban résztvevı vendégek adott térségben eltöltött idejének meghosszabbítását, minél RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

88


kényelmesebbé tételét. Ide tartoznak a szálláshelyek, a vendéglátó egységek és a kiskereskedelmi üzletek, a benzinkutak, a bankok és bankautomaták, valamint az egészségügyi ellátás is.

A kistérségben igen kis számú – és nem megfelelı minıségő – mind a kiskereskedelmi üzletek, mind a vendéglátó egységek és kereskedelmi szállásférıhelyek száma. A turizmus megfelelı színvonalú kiépítése érdekében nem csak a szállásférıhelyek számának növelésére, de különbözı minıségő, más-más célcsoportoknak ajánlható szállásokra is szükség van. A szállásférıhelyek igen széles spektrumát fel kell tudnunk ajánlani a potenciális vendégkörnek, meg kell adni a választás lehetıségét számukra. Hasonlóképpen kell gondolkodnunk a vendéglátóipari egységek esetében is, melyeknek a nemzetközi konyha mellett a helyi gasztronómiai specialitásokat is kínálniuk kell.

Természetesen egy ilyen fejlıdés nem egyik napról a másikra kell, hogy megvalósuljon, inkább az ütemezett, fokozatos, megfelelıen idızített fejlesztések a célravezetıek, mégpedig azzal a megkötéssel, hogy a vevıi igények folyamatos figyelemmel kísérése, változásának követése során az esetlegesen szükségessé váló irány-módosítások megvalósuljanak.

Ehhez a fejlıdési ütemhez kell igazítani a kiskereskedelmi üzletek létesítését, színvonaluk javítását is. A térségbe vonzandó vendégek alapvetı és egyéb, akár luxuscikk szükségletének kielégítését is biztosítani kell, melyhez nemcsak a vásárlásra kínált termékek széles skálájával (élelmiszer, piperecikk, ruházat, sportfelszerelés, elektronika, ajándék, stb.) kell rendelkezni, hanem a minıségi elvárásokat is teljesíteni kell.

A térség igen csekély számú üzemanyagtöltı állomással rendelkezik, s a banki-, bankautomata-hálózat is hagy kívánnivalót maga után. Az ilyen típusú szolgáltatások beruházásai azonban a turizmus fellendülése esetén automatikusan beindulnak.

A térség egészségügyi ellátása színvonalas, Edelényben a lakosság egészségügyi ellátása három, egymástól jól elkülöníthetı szinten történik: − háziorvosi szolgálat (felnıtt, gyermek és fogászat), − járóbeteg szakellátás területén a szakrendelések döntı többsége vállalkozási formában történik,


89


− fekvıbeteg szakellátást Edelényben a 190 ágyas Koch Róbert Kórház végzi (40 ágyas az aktív belgyógyászati osztály, 2x40 ágyas az aktív tüdıosztály és 70 ágyas a krónikus belgyógyászati osztály).

2.5. Tájvédelem: a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükbıl veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettıl a rendszertıl az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövıbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerő felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövınk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erıforrásait és állapotát a növekvı számú, és igényő emberiség veszélyezteti.

„A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket”. A fenntartható fejlıdés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erıforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy mőködésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.

A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttmőködjenek. A fejlıdés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erıforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetbıl fejlıdéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minıségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minıségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Azért, hogy a környezetkárosodást megelızzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

90


A fenntartható fejlıdés tehát azt kívánja tılünk, hogy a jelen és jövı generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minıségét, értékeit megırizzük. A turizmus fenntartható fejlıdése is itt érdemel említést. A Turisztikai Világszervezet (WTO) definíciója szerint a fenntartható turizmus fı elemei a következık: •

természeti környezet védelme,

•

épített környezet védelme,

•

a turizmus a helyi lakosság számára elviselhetı terhet jelentsen.

A WTO szempontjai mellett fontosak még: •

kiszámítható, tervezhetı állami és EU-s támogatási rendszer elsısorban a turisztikai vonzerık és a turizmus számára,

•

megfelelıen képzett, megfelelı számú szakember rendelkezésre állása – jól tervezett képzési rendszer

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítéső és sajátosságú része, a rá jellemzı természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erık és a mesterséges, ember által létrehozott környezeti elemek. A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell ırizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek (az adott tájra jellemzı természeti érték, képzıdmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentısége van) fennmaradásáról. Jól felfogott érdekünk, hogy biztosítsuk a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemzı természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Zöldmezıs beruházások, meglévı értékek, építmények fejlesztésekor figyelembe kell venni az adott táj értékeit. A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: − gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történı tájba illesztésérıl; RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

91


− gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrıl, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezésérıl; − a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megırzésére; − mővelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélı használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges; − biztosítani

kell,

hogy

a

gazdálkodással

összefüggı

épületek,

építmények,

létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez; − a táj jellegének megfelelıen rendezni kell a felszíni tájsebeket; − biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minısítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.

A földtani természeti értékek általános védelme A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erıforrások és az élıvilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képzıdményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ısmaradványokra.

A természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehetı legkisebb mértékben károsodjon. A felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és – ha lehetséges – természetszerő állapotot kell kialakítani.


92


Az élıvilág és az élıhelyek általános védelme A vadon élı szervezetek élıhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élıhely típusára, jellemzı vadon élı szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. Növény- és állatföldrajzi szempontból új élı szervezet betelepítése akkor engedélyezhetı, ha megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az ıshonos fajok rovására nem módosítják károsan.

A vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez főzıdı érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élı vadászható, halászható (horgászható) vad- és halfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti. A vadászható és halászható vad- és halfajok vadászata, halászata és horgászata csak olyan mértékő lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti. A hal- és vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélı módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élıvilág maradandó károsodása, a védett élı szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevı csökkenése nélkül kell végezni.

A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élıhelyek védelme érdekében – meg kell ırizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélı megoldásokat kell elınyben részesíteni. A természetes és természetközeli állapotú vizes élıhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

Már a projektek elıkészítésekor idıt és pénzt takaríthatunk meg azzal, ha gondosan járunk el a tervezés során, s idıben egyeztetjük elképzeléseinket a hatóságokkal, a nyilvánossággal, s megnyerjük támogatásukat. Enélkül – mint ahogy számos példa mutatja – az érintettek esetleges elégedetlensége akadályozni tudja az elképzelések megvalósítását. A legjobb alternatíva kiválasztásával nemcsak környezeti-, és társadalmi problémákat elızhetünk meg, de késıbbi kiadásokat is elkerülhetünk.


93


Amit figyelembe kell venni már a projekt megtervezése során: − Meg

kell

gyızıdni

arról,

hogy

a

tervezett

tevékenységhez

szükséges-e

környezetvédelmi engedély (pl. jár-e a tevékenység vízbe, levegıbe, talajba történı szennyezıanyag kibocsátással, zaj és rezgés, valamint hulladék kibocsátással, vagy sért-e természetvédelmi érdekeket). − Jelentıs környezeti hatásokkal járó tevékenységekre a környezeti hatásvizsgálat elvégzését az 1995. évi LIII. Törvény írja elı, és a környezeti hatásvizsgálatokról szóló

20/2001.

Kormányrendelet

mellékletében

találjuk

meg

azokat

a

tevékenységeket, amelyek hatásvizsgálat elvégzése után engedélyezhetık (a 3. számú melléklet tartalmazza). − A 193/2001 Kormányrendelet rendelkezik az egységes környezeti használati engedélyhez kötött tevékenységek körérıl. A kormányrendelet mellékletében találhatók azok a tevékenységek, amelyeknek eleget kell tenniük a szennyezés megelızés európai elvárásainak (a 4. számú melléklet tartalmazza).

A táj- és környezetvédelem kapcsán szükséges intézkedések: − A nem védett területeken található természeti értékek megırzési lehetıségeinek feltárása és alkalmazása. − Országos védelemre elıkészítés. − Helyi védetté nyilvánítások menedzselése vagy támogatási rendszerek bevezetésének elısegítése

az

arra

érdemes

területeken

(Érzékeny

Természeti

Területek

menedzsmentje, egyéb támogatási rendszerek felkutatása). − Védıövezetek kijelölése és kihirdetése a védett területek körül. − A lakossággal, gazdálkodókkal való kommunikáció, a természetvédelem céljainak megismertetése és elfogadtatása érdekében. − Természetvédelmi szemléletformálási, környezeti nevelési, oktatási tevékenység erısítése. − Oktatási-bemutatási funkciójú létesítményhálózat létrehozása. A turisztikai beruházások specifikus szempontjai: − a turisztikai fejlesztés a kérdéses helyszín turisztikai potenciáljára alapuljon, − a fejlesztés vegye figyelembe a turisztikai attrakció turisztikai eltartó-képességét, − a fejlesztés ne veszélyeztesse a természeti attrakciók minıségét, − a fejlesztés alternatív, környezetbarát megoldásokat alkalmazzon, ahol ez elérhetı, RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

94


− anyag és energiafelhasználás minimalizálása, hatékonysága, − megújuló, megújítható erıforrások használata, − a megújítható erıforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata, − természetes anyagok használata (vagy környezetileg tesztelt nem természetes anyagok használata) ajánlott, − szennyezı-anyagkibocsátás minimalizálása, − toxikus, környezetre, egészségre mérgezı hatású anyagok kibocsátásának elkerülése, − szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, − a fejlesztés helyének használata az ökológiai adottságok szerint történik, − a tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható, − hulladékok keletkezésének minimalizálása, elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával, − biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése, − hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás, − hulladékok biztonságos lerakása, − szelektív hulladékgyőjtés és hasznosítás biztosítása, − veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése, szakszerő kezelése, − a tevékenység helyigényének minimalizálása, − természetes területek, élıhelyek elkerülése, hacsak a fejlesztés nem rehabilitációra irányul, − védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentıs környezeti hatások léphetnek fel, − az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése, − eredeti állapot helyreállítása, − tájképi sajátságok figyelembe vétele, − hagyományos tájhasználat figyelembe vétele, − külsı társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges, − helyi erıforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erıforrások megırzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez, − helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele, helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megırzése, fejlesztése, RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

95


− épített környezet megırzése, − emberi egészség figyelembe vétele, megırzése, − környezeti kockázatok elkerülése. Az Edelényben megvalósuló beruházások környezet- és tájvédelemhez szorosan kapcsolódó jövıképe: − A természeti értékeket kímélı, irányított turisztikai fejlesztések, a borturisztikai termékek kínálatának növelése. − A természeti értékeket megırzı hagyományos gazdálkodási tevékenységet erısítı vállalkozói és önkormányzati kör. − A turisztikai fejlesztésekkel összhangban lévı, a természeti értékek megóvását táji léptékben megvalósító, az ökológiai rendszereket mőködésükben és kapcsolataikban megırzı, az ökológiai hálózat fennmaradását biztosító természetvédelmi tevékenység. − Folyamatosan nyomon követett természetvédelmi vagyonkezelés.


96


3. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA 3.1. Borászati vállalkozások felszereltségének javítása, turisztikai háttér kialakítása 3.1.1. Boros pincék felszereltsége Ahhoz, hogy megfelelı minıségő szolgáltatást nyújtsanak a pincék, a felszereltségükben közel azonos minıséget kell nyújtsanak. Ehhez ad alapot a Bükkaljai Borút Egyesület és a Magyar Borutak Kartája. Felszereltség (a Magyar Borutak Borúti Kartája alapján) − A belsı és külsı tér kialakításának és berendezésének kulturáltnak kell lennie és a vendég kényelmét kell szolgálnia. − A fogadóhely közelében a meghatározott létszámnak megfelelı mellékhelyiség(ek)nek és kézmosónak kell a vendég rendelkezésére állnia. − A megfelelı világítás biztosítása szükséges. − A vendégfogadó helyen, vagy közvetlen közelében biztosítani kell a telefonhasználatot. − A helyiségeknek és a felszerelési tárgyaknak tisztáknak és gondozottaknak kell lenniük. − Virág, és jellegzetes helyi tárgyakból álló dekoráció ajánlott. − Látható helyen ki kell függeszteni a bekeretezett minıségi bizonyítványt, és a borút térképét. − Meg kell határozni, és a vendég rendelkezésére kell bocsátani a vendégfogadás jellemzıit (pl. elızetes bejelentés igénye, nyelvhasználat) és a szolgáltatás(ok) tarifáit. Egy átlagos kb. 30 m2-es pince berendezésénél a következı eszközökre van szükség a vendégfogadás feltételeinek megteremtéséhez: − asztalok, székek, − poharak, tányérok, evıeszközök, 2 medencés mosogató, − WC kialakítás, − régi borászati eszközök (kapa, szılıtıke, daráló, prés, képek, lopó, stb.), − egyedi arculatnak megfelelı (régi szakma) szerszámai, berendezései.


97


Borászati technikai elemek (ezek korszerő eszközök, csak nagyobb mennyiség esetén éri meg tartani ıket): − Bogyózó-zúzógép − Cefreszivattyú − Prés − Erjesztı tartály (fehér-, rozé-, vörösborkészítésre) − Fakád (vörösborerjesztésre) − Barrique- és ászokhordók − Palackozó-címkézı − Szőrık A pince kialakításánál a tisztaság, szellızés elsırendő, hisz bizonyos vegyületek, baktériumok jelenléte nem kívánatos folyamatokat indíthat el a borokban.

Ezen üzemeket a szılıfeldolgozás folyamatának megfelelıen alakítják ki, tehát elıször vannak a bogyózó-zúzó gépek, egy másik teremben már az érlelık, a harmadikban a palackozó, a negyedikben a palackérlelı.

3.1.2. Borkészítési elvek Jó bort csak jól kezelt, egészséges szılıbıl lehet készíteni. Ennek alapfeltétele a helyes sorés tıtávolság megtalálása. A szılıt ma már nem terhelik túl, ez azt jelenti, hogy igyekeznek egy

tıkérıl

minél

kevesebb

szılıt

leszedni

a

borászok.

Ez

a

tıketerhelés.

Összehasonlításképpen a szocializmusban a mennyiség alapú termelésszemléletnél egy tıkérıl akár 10 kg-t is szüreteltek, ma a minıségi borászatban nem ez a vezér elv, inkább a kevesebb mennyiség, de az gazdag, szép, kerek bor legyen. Ezért tavasszal a zöldmunkák során egyszerően fürtválogatás történik, tehát csak a legszebb, legegészségesebb fürtöt engedik tovább érni.

A borászati technológia is változott az utóbbi idıben. Az ún. reduktív technológiának köszönhetıen (a bor erjedése zártan koracél tartályban történik és a szılı nem találkozik oxigénnel) a szılı elsıdleges jegyei dominálnak: gyümölcsösség, fajtajelleg. Ezzel lehet leginkább kihozni az igazi fajtajelleget. Fontos ennél a technikánál még, hogy a szılıt


98


kíméletesen bogyózzák és zúzzák, alacsony nyomású présen préselik, teszik mindezt kifogástalan tisztaságú pincében és gyorsan. Általában fehérboroknál alkalmazzák.

A másik technikai változás: a barrique érlelés. Lényege: a vörösborok érlelése ún. égetett tölgyfahordóban történik. Ezáltal a hordó tulajdonképpen felöltözteti a bort. Még több tannint, testet ad a vörösboroknak, érezhetı jegyek jelennek meg ilyenkor a bornál: füstös, vaníliás, keleti főszeres illat és ízvilág.

Elıfordul a két technika ötvözete is: az erjesztés reduktív történik (az elsıdleges illat és ízek megtartása miatt), majd ezt követi egy barrique érlelés a testesség, gazdag ízek kialakítása miatt.

3.1.3. Szálláshelyekhez kapcsolódó elvárások Edelény adottságait és a jövıre vonatkozó elképzeléseit figyelembe véve a falusi turizmushoz való kapcsolódás jelenthet elsısorban kitörési pontot a szálláshelyek kialakításában, illetve a Császtán tervezett vendégfogadó panzió is a fejlesztések léptékéhez illı beruházás.

A turizmusba bevonásra kerülı magánszálláshely adók számára a falusi turizmusra vonatkozó szabályok kell figyelembe venni, amelyet a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról és a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. számú IKIM rendelet határoz meg. Illetve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által kidolgozott minısítési rendszer a mérvadó.

A Császtán létrehozni tervezett fogadó kialakításának feltételeit szintén a 45/1998. IKIM rendelet határozza meg.

A fenti két dokumentumot az 5. és a 6. számú mellékletek tartalmazzák.


99


3.2. Programcsomagok kidolgozása, kapcsolódás más turisztikai termékekhez Tematikus túrák kialakítását javasoljuk, amelyek alapján a következı programcsomagokat alakítanánk ki. A túrák 3 naposak pénteki érkezéssel és vasárnapi távozással, de egy-egy program egynapos vagy akár egyhetes programmá is alakítható: − TERMÉSZET ÉS BORTÚRA Kihasználva a helyi természeti adottságokat Edelényben és a környezetében lévı erdıkbe szervezhetünk sétatúrákat, lovaskocsis kirándulást, meglátogathatjuk a Rakacatavat, idényjelleggel gombászást, virággyőjtést, gyógynövénygyőjtést szervezhetünk. Barlangok felkutatására, barlangászásra is lehetıséget biztosíthatunk. Az edelényi földvár és a tájház megtekintése is kiajánlható ebben a csomagban. A helyi pincék meglátogatása két este is megvalósítható, ahol a vacsorák közös elkészítésére (szalonnasütés, bográcsgulyás, pörköltfızés, ökörsütés, stb) vagy szervírozott vacsorára van lehetıség. Szállást a helyi panzióban vagy a megépítésre kerülı vendégházban lehet biztosítani. − AKTÍV WELLNESS BORTÚRA Ez a csomag a horgászat, vadászat, túrázás, kerékpározás, úszás, csónakázás, lovaglás összekapcsolását jelentheti a borozással, melyben könnyő borokat könnyő, a szívet, a gyomrot, az emésztırendszert nem terhelı ételek egészítenek ki. Szállást a helyi panzióban vagy a megépítésre kerülı vendégházban lehet biztosítani. − TÖRTÉNELMI BORTÚRA Itt az edelényi történelmi emlékek megtekintése (kastély, földvár, tájház, templomok) valósítható meg. A tartózkodás ideje alatt a környezı települések történelmi emlékeinek megtekintése is kiegészítı elemként kerül a csomagba: •

Vár- és kastélytúra: Szendrıi vár, Szád vár romjai, Szendrıládi vár, Csorbakı vára, Hadik kastély, Csáky kastély, Bónis-Gedeon kastély, Gedeon kúria, Papp-kúria, Törley-kúria, Lenkey-kúria, Szendrıi kékfestıház.

•

Templom túra: Református templom – Edelény, Edelény-borsodi református templom, Görög katolikus templom (Szent Kereszt felmagasztalása) – Edelény, Római katolikus templom (Jézus szíve) – Edelény, Római katolikus sírkápolna – RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

100


Edelény, Jósvafıi templom, Bencés monostor – Boldva, Pálos kolostor romjai – Martonyi, Templomerıd – Rakaca, Református templom – Szalonna, Katolikus

templom

–

Tornaszentandrás,

Református

templom

–

RakacaszendReformátus templom – Abod, Református templom –Ládbesenyı, Református templom – Tomor, Katolikus templom – Szendrı, Katolikus templom – Bódvaszilas. •

Tájháztúra: Borsodi tájház, Jósvafıi tájház

A helyi pincék meglátogatása két este is megvalósítható, ahol a vacsorák közös elkészítésére (szalonnasütés, bográcsgulyás, pörköltfızés, ökörsütés, stb) vagy szervírozott vacsorára van lehetıség. Este vagy délután kulturális, irodalmi beszélgetések is színesíthetik a programot, mely a helyi illetve a környezı települések irodalmi személyiségeinek bevonásával történhet. Szállást a helyi panzióban vagy a megépítésre kerülı vendégházban lehet biztosítani. − NEMZETEK KÖZÖTTI BORTÚRA Ez a programcsomag a három nemzet között, közös borkultúra alapjainak letételére irányuló egyfajta együttmőködést szolgálna. A régi állomásokon ki lehet alakítani egyegy olyan fogadóbázist, amely az egykori, de még ma is meglévı termékek értékesítésével foglalkozik, azt mutatja be. Ez a programcsomag egy hosszú távú, nemzetközi partnerségi együttmőködés keretében valósulhat csak meg. − MESTERSÉGEK ÉS BORTÚRA Az egyes pincéknél kialakított mesterségek bemutatására és kipróbálására biztosíthatunk lehetıséget. A programot színesíthetik a különbözı pincéknél történı borkóstolók, az adott mesterséghez kapcsolható gasztronómiai élménnyel, pl. horgászat – halételek; vadászat – vadételek; pék, cukrász – helyi jellegzetes sütemények; asztalos – Sertéssült „asztalos” módra, stb. Szállást a helyi panzióban vagy a megépítésre kerülı vendégházban lehet biztosítani.


101


3.3. Közös

termékfejlesztés,

marketingtevékenység,

információs

rendszer 3.3.1. A borkultúra és a hagyományok megismertetése, népszerősítése Be kell mutatni, és meg kell ismertetni a szélesebb közönséggel Edelény borkultúráját és hagyományait. Ennek egyik jó eszköze a már elkészült Szılıhegyek Edelényben (Laki Lukács László összeállítása) címő mő, de ennek szélesebb körő megismertetése szükséges. Ennek módja lehet, ha a Borút más állomásain is megvásárolhatóvá válik a kiadvány, valamint borászati és turisztikai kiállításokon is fontos a megjelenés. Emellett külön – hagyományteremtı és a régi hagyományokat felélesztı – rendezvények is népszerősíthetik a bort. Ilyen az ıszi szüreti fesztivál, amely megrendezhetı a kastély parkjában, összekötve kézmőves bemutatóval, régi mesterségek bemutatásával, zenés-táncos mulatsággal.

3.3.2. Közös kommunikáció kiadványokon, internetes oldalakon és közös marketingtevékenységen keresztül Nagyon fontos az Interneten való elérhetısége a saját – edelényi – honlapon is feltétlenül meg kell jelenni a borturizmusnak az idegenforgalmi ikon alatt. A magyar mellett elsı körben javasolt az angol, a szlovák és a lengyel oldalak elkészítése is. Közös kistérségi honlap elkészítése lenne célszerő, ahol bemutatásra kerül az általános társadalmi és gazdasági információkon túl a turizmus minden ága, és azok szolgáltatási oldala is.

A Tourinform irodákban a Borúthoz tartozó szolgáltatók és programjaik bemutatása és vendégekhez való eljuttatása kiadványokon keresztül, illetve szóban a feladat.

Saját és a Bükkaljai Borúthoz kapcsolódó más pincészetek kiadványainak kölcsönös terjesztése is elengedhetetlen és kívánatos.

Másik marketing eszköz a kiadványok készítése a város látnivalóról és különös tekintettel a borról, a borhoz kapcsolódó szolgáltatásokról, programokról.

A harmadik fontos eszköz a borászati és turisztikai kiállításokon való részvétel.


102


Az értékesítésben részt vevık (utazási irodák, Tourinform irodák, újságírók, más pincészetek) számára study tour-ok szervezése a bekapcsolódó pincészetekbe, illetve a kialakításra kerülı programcsomagok kapcsán résztvevı vállalkozásokhoz.

Egységes – a Bükkaljai Borútat bemutató – táblarendszer alkalmazása, amelynek kidolgozása jelenleg folyamatban van a Borút Egyesületnél. A táblarendszer elızetes terveit a 7. számú melléklet tartalmazza. A táblarendszer 4 egységbıl tevıdik össze: 1. Településjelzı tábla alá kihelyezett, a Borútat jelzı tábla (ennek jogszabályi háttere még nem tisztázott) 2. Központi tábla, amely a település fıterén vagy forgalmas utcaszakaszain kerül felállításra. Ez a tábla tartalmazza a település borturizmushoz kapcsolódó fontos információit, látnivalóit, megközelítésüket. 3. Útbaigazító tábla: keresztezıdéseknél jelzi a megfelelı irányt. 4. A pincén elhelyezett tábla, amely a következı adatokat tartalmazza: pince neve, tulajdonos neve, elérhetıségei, illetve egy matrica, ha a pince a Borút Egyesület által minısítve lett.

3.4. Minısítés és minıségbiztosítás rendszerének kialakítása és mőködtetése A 3.1.5. fejezet alapján, az ott bemutatott hármas egység szerint nem új rendszerek kidolgozása, hanem a következı minısítési, minıségbiztosítási rendszerekhez történı kapcsolódás ajánlott:

1. Borászatok, borturisztika-borút: Felsı-magyarországi Borút Szövetséghez történı csatlakozás következtében a Karta feltételeinek való megfelelés. A Felsı-magyarországi Borút Szövetség Kartáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. Borászatok, borkereskedelem: Termékminıség biztosítás. A közös piaci elıírás néhány kötelezı elıírást tartalmaz, amely érvényes minden tagállamra, valamint az ezen országokba importáló nem EU tagállamokra is: Palackozott asztali borok címkéjén fel kell tüntetni: a) az asztali bor vagy tájbor megjelölést,


103


b) a betöltött bor névleges térfogatát, c) a bor tényleges alkoholtartalmát, d) a cukortartalomnak megfelelı jelölést, e) a palackozó cég nevét és székhelyét, vagy az OBI-nál nyilvántartott azonosító számát, f) a tételszámot, g) az OBI forgalomba hozatali engedélyszámát, h) külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén a Magyarországra utaló jelölést, i) ha a bor nem Magyarországon szüretelt szılıbıl származik, a termelı országra utaló jelölést, j) import termék esetén a forgalmazó magyar nyelvő megnevezését. (Az e), f), g), j) pontok kivételével a jelöléseket, megnevezéseket egy látómezıben kell feltüntetni.) Palackozott asztali borok címkéjén fel lehet tüntetni: a) tájbor esetében a tájbortermı-vidék nevét, b) a bor színére utaló jelölést. A bortörvény szabályozza az általános minıségbiztosítási rendszereknek az ágazaton belüli megvalósítási kötelezettségeit. A szılı- és bor származási bizonyítványt csak az ültetvény helye szerinti hegybíró (ellenırzése mellett) jogosult kibocsátani, ami alapja a borkészítésnek. A megtermelt borok helyi, borvidéki minısítését, érzékszervi bírálatát is vizsgázott borbírálók végzik és törvényben szabályozott módon engedélyezik a forgalomba hozatalt. A HACCP elıírások az exportáló pincészeteknél adnak többlet garanciát, azonban kisebb borászatoknál csak ajánlásként javasolhatók. Az ISO elıírások is vonatkoznak az élelmiszerekre, azonban a piaci igények dönthetik el a szigorú betartatását a nem árutermelı borászati vállalkozásoknál. Az állami ellenırzés, fogyasztási adó, egyéb garanciát biztosító jeleket a zárással kombinálva a kapszulával (kupakkal) megoldható az ellenırzés, minıségvédelem és mint reklámhordozó, cégjelzı marad a dugó, esetleg átlátszó kapszula. 3. Szálláshely szolgáltatás: kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolása és a falusi szálláshelyek minısítése. A kereskedelmi és a fizetıvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet ide vonatkozó részét a 6. számú melléklet tartalmazza. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

104


3.5. Képzési programok kidolgozása A

turisztikai

fejlesztés

fenntarthatósága

szempontjából

nélkülözhetetlen

az,

hogy

rendszeresen, szervezett keretek között, tudatosan tervezett formában biztosítsa a kistérség a megfelelı számú és megfelelı felkészültségő humán erıforrást a kialakításra kerülı szolgáltatóknál, létesítményeknél.

A képzési programok megtervezésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a borturisztikai desztinációk sikeres

mőködéséhez, a folyamatosan magas színvonalú szolgáltató-

tevékenységhez, a kifogástalan üzemeltetés-mőködési rendhez, a fenntartható növekedéshez olyan szakemberek szükségesek, akik megfelelı általános felkészültséggel (helyismeret, általános vállalkozási ismeretek, kommunikációs készség stb.), folyamatosan bıvíthetı szakmai alapismeretekkel és azokkal a speciális képességekkel rendelkeznek (informatika, idegennyelv-tudás), amelyek az idegenforgalomban nélkülözhetetlenek.

A képzési programok tervezésében, a lebonyolítás megszervezésében és a programok finanszírozásában

(részfinanszírozásában,

elıfinanszírozásában) az

érintett

települési

önkormányzatoknak kell meghatározó szerepet játszani: részben építve a meglévı oktatásiképzési infrastruktúrára (középfokú oktatási intézmények, szakképzı intézmények), másrészt olyan oktatásszervezési tevékenység révén, amelynek eredményeként a helybeli vállalkozók, munkavállalók lehetıséget kapnak arra, hogy képzési, továbbképzési vagy átképzési programok keretében OKJ-s szakmák ismereteit elsajátítsák, és felkészüljenek a vizsgákra.

Az általános és a speciális ismeretek oktatására szervezett tanfolyamok keretében akkreditációval rendelkezı szakcégek bevonásával (nyelvoktatás, számítógépes ismeretek), esetleg helyi vállalkozók, pedagógusok együttmőködésére van lehetıség. A térségre vonatkozó ismeretek (néprajz, történelem, kultúra stb.) bıvítését célzó akciók jól tervezhetı, szervezett módon a helyi (kistérségi) kiadványokban, valamint a kistérségben elérhetı sajtótermékekben közvetíthetık folyamatosan.

A szakmai képzések tekintetében a képzési programok megszervezését azzal az igénnyel kell megtervezni,

hogy a

borturisztikai

desztinációk

alapvetıen

három

szakmacsoport

szakembereinek együttes meglétét kívánják meg. Ennek megfelelıen (1) szılészeti-borászati, (2) idegenforgalmi-vendéglátóipari, valamint (3) mezıgazdasági szakmák tekintetében RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

105


szükséges a képzési, átképzési, továbbképzési programokat megtervezni. Az egyes szakmákra vonatkozó helyi létszámigények a késıbbiekben a meginduló fejlesztések száma és kapacitása alapján határozhatók meg, ugyanakkor tekintettel kell lenni a tervezés során arra is, hogy az egyes szakmák oktatásához kapcsolódóan speciális szempontok vannak meghatározva. Ilyen például, hogy az adott szakmára történı jelentkezés igényel-e elıre meghatározott elıképzettséget, hogy az adott szakma oktatása iskolarendszerő képzésen kívül is lehetséges, vagy csak iskolarendszerben, illetve hogy milyen feltételek szükségesek a gyakorlati képzéshez.

Szılészeti-borászati és kapcsolódó szakmák: •

Szılıtermelı (OKJ szám: 21 6207 06)

•

Borász (OKJ szám: 33 5212 01)

•

Szılész-borász szaktechnikus (OKJ szám: 53 6207 03)

•

Gyümölcspálinka-gyártó (OKJ szám: 31 5212 05)

•

Kádár (OKJ szám: 33 5262 05)

•

Vincellér (OKJ szám: 51 6207 02)

Idegenforgalmi-vendéglátóipari szakmák: •

Idegenforgalmi ügyintézı (OKJ szám: 52 7872 03)

•

PR-szakreferens (OKJ szám: 54 8402 01)

•

Idegenforgalmi menedzser (OKJ szám: 54 7872 01)

•

Idegenforgalmi szakmenedzser (OKJ szám: 55 7872 01)

•

Vendéglátó eladó (OKJ szám: 33 7822 02)

•

Pincér (OKJ szám: 33 7822 01)

•

Falusi vendéglátó (OKJ szám: 31 7822 01)

•

Vendégfogadós (OKJ szám: 31 7822 03)

•

Vendéglátó technikus (OKJ szám: 52 7822 02)

•

Vendéglátó menedzser (OKJ szám: 54 3434 04)

•

Vendéglátó szakmenedzser (OKJ szám: 55 7822 01)

•

Vendéglátó-üzletvezetı I. (OKJ szám: 52 7822 03)

Mezıgazdasági szakmák: •

Gazda I. (OKJ szám: 51 6201 01)

•

Gazda II (OKJ szám: 33 6201 01)

•

Biotermesztı (OKJ szám: 32 6206 01) RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

106


A fenti szakmák oktatásának részletes szabályait a szakmák alfabetikus sorrendjében a 8. számú melléklet tartalmazza (OKJ szám, FEOR szám, szakkör, szakcsoport, illetékes minisztérium, elıképzettségre vonatkozó elıírás, modulok jegyzéke, elmélet/gyakorlat arány stb.) A tanulmány elektronikus verziójában a mellékletben lévı adatlapokról közvetlenül letölthetık az egyes szakmákra vonatkozó további részletes dokumentációk (modulok jegyzéke, általános irányelvek, kötelezı/speciális tananyag, vizsgakövetelmények, stb.).

3.6. További fejlesztési szükségletek meghatározása A tanulmány eddigi fejezeteiben már többször kijelentettük, hogy megfelelı vonalas és szolgáltatási infrastruktúra nélkül nem lehet belekezdeni egy hosszú távú, fenntartható turisztikai fejlesztésbe. Elsıdleges fejlesztési szükséglet a fejlesztési területek (Császta és környéke) alapinfrastruktúrájának kiépítése, amelynek hiánya a fejlesztések elmaradását eredményezheti. A szükséges és javasolt fejlesztések a következık: − A fejlesztési területeken (elsısorban a Császtán) a vonalas infrastruktúra kiépítése •

közmővesítés (víz, villany, gáz, csatorna, telefon),

•

az elérhetıség könnyítése, kényelmesítése érdekében 2 sávos közút építése a település központjától az Uradalmi pincéig, illetve a borturizmusban résztvevı pincékig,

•

a közút mellett kerékpárút építése a fenti létesítményekig,

•

helyi közlekedést biztosítandó egy Dottó-vonat beállítása javasolt, illetve helyi vállalkozók lovas-fogatokkal is szállíthatják a vendégeket,

•

hosszabb távon a régi kisvasút helyreállítása, lehetıségekhez mérten a Császtán való körbevezetése,

•

a turisztikai fogadókapacitásokhoz tartozó parkolók kiépítését a szolgáltatásokat nyújtók, közös, nagyobb parkolókat pedig az önkormányzatnak kell megvalósítani,

•

a természetjárás, ökoturizmus népszerősítése és a látogatók fogadása megköveteli sétautak, túraútvonalak, esetlegesen tanösvények kialakítását.

− A térség szolgáltatási infrastruktúrának fejlesztése, bıvítése, javítása érdekében szükséges •

területek parkosítása, elhanyagolt részek rendezése, borúti jelzıtáblák kihelyezése, egység településkép kialakítása (virágládák, padok, stb.), RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

107


•

bizonyos, a vízhez – Bódva-folyóhoz, Rakaca-tóhoz – kapcsolódó létesítmények megvalósítása, pl.: kijelölt, kitisztított horgászhelyek, padok, száktartók,

•

egyéb sporthoz kapcsolódó létesítmények kiépít(tet)ése vállalkozókkal, pl.: nyári bobpálya, vagy éppen az önkormányzat(ok) által, pl.: kerékpáros központ,

•

a

természetjáráshoz

kapcsolódó

létesítmények

létesítése,

melyek

lehetnek

melegedık, esıbeállók, tőzrakó helyek, erdei akadálypályák, játszóterek, •

nagyobb, szabadtéri rendezvényhelyszínek építményei (szabadtéri színpad, szabadtéri bányászati múzeum),

•

megfelelı minıségő vendéglátó egységek: büfék és éttermek létesítése, valamint alapvetı szükségességő a borturisztikai fejlesztések alapját képezı boros pincék, illetve Uradalmi pince igényekhez mért kialakítása, fejlesztése,

•

a kiskereskedelmi egységek (pl.: kölcsönzık, ajándékboltok) építésének segítése a vállalkozói szférában,

•

alapvetı a jelenlegi szálláshely kapacitások rendezése, megfelelı számban és minıségben történı kiépítése, rövid távon egy vendégfogadó (30-40 férıhely a Császtán, a pincék szomszédságában), illetve a magánszálláshelyek rendezése, a késıbbiekben pedig a forgalom növekedésének és a vendégigényeknek megfelelıen lehet bıvíteni a szállásférıhelyeket, akár – ha szükséges – magasabb minıségő szálláskategóriák bevonásával.

További fejlesztési elképzelésként felmerült és nem elvetendı – de mindenképpen alapos vizsgálatot érdemel –, hogy a régen a Császtán mőködı gyógyfürdı emlékére alapozva egy termálfürdı fejlesztése is megvalósuljon. Ez a jelenlegi tervezési-ötletelési fázisban az elképzelések szerint vagy az iskola mögötti területen a belvárosban, vagy Császtán valósulna meg. Véleményünk szerint – hosszú távú célként – élményfürdı jellegő beruházás megvalósítása indokolt, azonban nagyon jó elıkészítettség és megfelelı arculat, szolgáltatáskínálat szükséges hozzá, tekintettel a közeli Zsóry Gyógyfürdıre, a Bogácsi Termálfürdıre, a Miskolci

Gyógyfürdıre

megvalósulásának

és

vizsgálata

a

Miskolctapolcai

természetesen

Barlangfürdıre.

elengedhetetlen

a

Ezen

fejlesztés

konkrét

beruházás

megvalósítása elıtt, azonban a késıbbiekben egy ilyen jellegő fejlesztés mindenképpen segíthet a térség turisztikai potenciáljának erısítésében.


108


4. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGTÍPUSOK ÉS NAGYSÁGRENDEK A borturizmus kistérségi infrastruktúrájának, szolgáltatási hátterének fejlesztéséhez szükséges beruházások egy részének megvalósítása az érintett önkormányzatokra, illetve a kistérségre ró terheket, másrészt viszont az alapinfrastruktúra és további fejlesztésekhez szükséges háttér kiépítését követıen a magántıke tervezett és ellenırzött bevonásával vállalkozói alapon valósulhatnak meg a program vendéglátással, szállásadással, programszervezéssel foglalkozó elemei.

A vonalas infrastruktúra jelenlegi állapotában nem alkalmas komoly idegenforgalmi fejlesztések alapjául, ennek megfelelıen a közmőfejlesztések, útépítések, útfelújítások, kerékpárút- és túraútvonal-kialakítások alapvetı szükségletként jelennek meg. Ezek a fejlesztések lehetnek az elsı konkrét lépések, jellegüknél fogva önkormányzati, állami szerepvállalással valósulhatnak meg, jelentıs nagyságrendet jelentenek a beruházási költségek tekintetében, és költséges, sokrétő elıkészítési, tervezési folyamatokat igényelnek. Ugyanakkor lehetıség kínálkozik ezeknél a beruházásoknál mind az elıkészítés, mind pedig a kivitelezés során jelentıs vissza nem térítendı források bevonására.

Az idegenforgalmi szolgáltatásinfrastruktúra (programszolgáltatók, vendéglátás, szállásadás, kiskereskedelem stb.) kialakítása során széles spektrumon kínálkozik lehetısség a magántıke bevonására, a beruházások vállalkozói alapon történı elıkészítésére és kivitelezésére, ugyanakkor bizonyos mértékig – különösen a projekt-elıkészítésben – szerepe van az érintett önkormányzatoknak is.

Vonalas infrastruktúra Komoly tervezési és elıkészítési munkálatokat igényel, amelyek önmagunkban is jelentıs tételek, a kivitelezési munkálatok többszáz milliós, akár milliárdos nagyságrendet is jelenthetnek: − közmőberuházások (víz, villany, gáz, csatorna, telefon): − úthálózat •

közutak

•

kisvasút, Dottó-vonat a Császtára (egyfajta helyi közlekedés)

•

parkolók


109


•

kerékpárutak

•

sétautak, túraútvonalak, tanösvények

Szolgáltatási infrastruktúra Az elıkészítés tekintetében (tervezés, koncepcióalkotás, engedélyezési eljárások) szükséges az önkormányzatok szerepvállalása, költségvállalása, de a kivitelezés során már minden pontos bevonható a magántıke, akár befektetıként, akár PPP-konstrukcióban: − vízhez kapcsolódó létesítmények: •

horgászat – Bódva-folyó (kijelölt, kitisztított helyek, padok, száktartók, stb.)

•

fürdı- és strandfunkciók (tereprendezés, fürdıépítés)

− egyéb sporthoz kapcsolódó létesítmények •

nyári bobpálya

•

kerékpáros központ

− természetjáráshoz kapcsolódó létesítmények •

melegedık, esıbeállók

•

tőzrakó helyek

− rendezvényhelyszínek létesítményei •

szabadtéri színpad, szabadtéri múzeum

•

játszótér, játszóház

•

erdei akadálypályák

− vendéglátó egységek •

büfék, éttermek

•

Uradalmi pince, boros pincék

− kiskereskedelmi egységek •

kölcsönzık, ajándékboltok

− szálláshelyek létesítményei •

vendégfogadó (30-40 férıhely)

•

magánszálláshelyek

− egyéb fejlesztések •

borúti jelzıtáblák

•

egység településkép kialakítása (virágládák, padok, stb)


110


5. FORRÁSOK, FORRÁSLEHETİSÉGEK 5.1. Pályázati lehetıségek meghatározása A pályázati lehetıségek meghatározása az 4. fejezetben leírt projektek alapján történt, illetve valósulhat meg a jövıben. A jelenleg is pályázható, illetve a várható kiírások a következık – az NFT 2004-2006-ig tartó pályázati rendszerében szereplı intézkedések szerint:

Pályázat AVOP 3.4. Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megırzése ROP 1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása TRFC-2005 CÉDE-2005 IFJ-SZ-04-A/B: Ifjúsági turizmus és természetjárás céljaira szolgáló belföldi non-profit szálláshelyek fejlesztése INTERREG IIIA

Jelenlegi státusz felfüggesztve

-

Határidı

felfüggesztve

-

kiírva

2005. augusztus 31. 16.00

kiírva kiírva idén még nem került kiírásra

2005. augusztus 31. 2005. augusztus 31. -

bezárva

-

A pályázatok céljai és a támogatási intenzitások, maximális összegek az alábbiakban kerülnek kifejtésre:

AVOP 3.4. Falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megırzése Támogatás célja •

faluképet és a közvetlen épített és természeti környezetet javító beruházások támogatása,

eredeti

közösségi

és

gazdasági

funkciók

megtartásával,

újak

betelepítésével, •

természeti tájkép, kultúrtáj, történelmi kert és az alkotó táji elemek állapotának javítása, megırzése,

•

közösségi terek kialakítása, fejlesztése.

Támogatás mértéke A támogatási összeg legfeljebb 60 m Ft, a támogatási intenzitás: 75 %.


111


ROP 1.1. Turisztikai vonzerık fejlesztése Pályázat célja •

A turizmus fejlesztése céljából olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek.

•

Az idegenforgalmi vonzerık regionális koncentráltságának csökkentése.

•

Az

intézkedés

keretében

támogatott

vonzerıkhöz

kapcsolódó

marketing

tevékenységek elısegítése. Pályázható jogcímek •

Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése

•

Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés

Támogatás mértéke

Kastélyok, várak Aktív turizmus

Min. tám. Max. tám. Max. tám. aránya összeg összeg (%) (mFt) (mFt) 250 800 97,5 50 300 95

Min. saját forrás arány (%) 2,5 5

ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása Pályázat célja •

A kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, valamint új szálláshelyek létesítése a vonzerık közelében.

•

A turisztikai vonzerıkhöz kapcsolódó szolgáltatások bıvítése.

Támogatás mértéke

Kereskedelmi szálláshelyek Szolgáltatások

Min. tám. Max. tám. Max. tám. aránya összeg összeg (%) (mFt) (mFt) 13 300 50 8

150

Min. saját forrás arány (%)

50

50 50

TRFC-2005 Pályázat célja A térség- és régiófejlesztési célelıirányzat rendeltetése: a) a társadalmi és gazdasági térbeli – életkörülményekben, gazdasági, kulturális, oktatási, képzési

és

infrastrukturális

feltételekben

megnyilvánuló

–

jelentıs

esélyegyenlıtlenségek mérséklése; RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

112


b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának segítése; c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetıi tıke területfejlesztési programokba való bevonásának elısegítése; d) a területfejlesztési; térség- és település felzárkóztatási; kistérségi támogatási alap és a vállalkozási övezetek támogatása célelıirányzatok éven túli kötelezettségvállalásainak finanszírozása. Pályázható jogcímek •

Kistérségek elérhetıségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztések

•

A régió fejlesztési céljait szolgáló célok, programok illetve projektek megvalósítása

•

Idegenforgalomhoz kapcsolódó, illetve azt elısegítı rendezvények és marketing tevékenységek támogatása

•

Belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztése

•

Kerékpárutak fejlesztése

Pályázat mértéke

Támogatható jogcímek, célok

Támogatási

Minimum és maximum

intenzitás

támogatás projektenként

(%)

(millió Ft)

70

35 - 100

Kistérségek elérhetıségét és a kistérségen belüli közlekedési kapcsolatokat javító közútfejlesztések A régió fejlesztési céljait szolgáló célok, programok illetve projektek megvalósítása - önkormányzatok, társulásaik

70

- profitorientált gazdasági társaságok

30

2 - 500

Idegenforgalomhoz kapcsolódó, illetve azt

50

1-2

Belterületi kiépítetlen közúthálózat fejlesztése

90

9 - 10

Kerékpárutak fejlesztése

90

6,5 - 9

elısegítı rendezvények és marketing tevékenységek támogatása


113


CÉDE-2005 Pályázat célja A helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó – a Területfejlesztési Tanács által fontosnak minısített – felhalmozási és felújítási kiadások támogatása; (felhalmozási támogatás a címzett és céltámogatással folyamatban lévı beruházásokra is nyújtható); valamint a helyi önkormányzatok elıre nem látható természeti vagy más károkból adódó – vis maior – esetek többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása. Támogatás mértéke •

A támogatás nem haladhatja meg − a nemzeti, a közösségi (PHARE, SHAPARD, ISPA) és az egyéb támogatási konstrukcióból támogatásban nem részesülı beruházásoknál az elismerhetı költségek 70 %-át, − a nemzeti, a közösségi és az egyéb támogatási konstrukcióból is támogatásban részesülı beruházásoknál az elismerhetı költségek 30 %-át.

•

A Tanács egy pályázatra maximum 20 millió Ft támogatást ítélhet meg.

IFJ-SZ-04-A/B (2004)) A pályázat célja Az ifjúsági turizmus és természetjárás céljaira szolgáló belföldi szálláshelyek, valamint komplex szolgáltatást nyújtó regionális területi gyermek és ifjúsági szabadidıs központok infrastrukturális fejlesztésének támogatása. Támogatás mértéke A támogatás mértéke legfeljebb a projekt (bruttó) értékének 75 %-a, amely •

az A) kategóriában legalább 500.000 Ft, és legfeljebb 5.000.000 Ft;

•

a B) kategóriában legalább 5.000.000 Ft, és legfeljebb az alábbi két összeghatár közül az alacsonyabb: 25.000.000 Ft vagy 100.000 eurónak megfelelı forintösszeg.

INTERREG IIIA Pályázat célja A program átfogó stratégiai célja a határ menti térség gazdasági és társadalmi integrációjának fokozása. Stratégiai célok: •

A határon átnyúló társadalmi és gazdasági együttmőködésre jellemzı integráció szintjének javítása. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

114


•

A határon átnyúló infrastruktúrára jellemzı integráció szintjének javítása.

Támogatás mértéke •

Teljes támogatási hányad/teljes elszámolható költség aránya: maximum 95-100% (a maximális arány általában 95%)

Egy pályázathoz igényelhetı támogatás mértéke: INTERREG

Prioritás/Intézkedés

minimum (Ft) maximum (Ft) 1-2. Komponens: 1-2. Komponens: 1. prioritás: Határon átnyúló társadalmi

és

gazdasági

1.1 intézkedés: a határon átnyúló üzleti együttmőködés támogatása

együttmőködés 1.2

intézkedés:

Intézményi

együttmőködés

25 000 000

250 000 000

3. Komponens:

3. Komponens:

2 500 000

50 000 000

6 250 000

125 000 000

25 000 000

375 000 000

12 500 000

125 000 000

1. Komponens:

1. Komponens:

25 000 000

625 000 000

2. Komponens:

2. Komponens:

6 250 000

75 000 000

2.1 intézkedés: A környezetvédelmi politikák és kapcsolódó kisléptékő beruházások

határon

átnyúló

koordinációja 2. prioritás: Határon átnyúló környezetvédelem közlekedés

és

2.2

intézkedés:

Határon

átnyúló

természetvédelmi együttmőködés 2.3

intézkedés:

közlekedési

Kis és

léptékő távközlési

infrastruktúra kiépítése

A fentieken túl számos további pályázati lehetıség van, illetve várható, melyek révén az elıkészítés és a fejlesztés különbözı fázisai támogathatóak. Ezeket a lehetıségeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

5.2. Az érdekelt szervezetek szerepének meghatározása A fejlesztésben és a késıbbi mőködtetésben, üzemeltetésben érdekelt szervezetek a fejlesztési folyamat

más-más

fázisaiban

különbözı

szerepeket

töltenek

be.

A

fejlesztések

elıkészítésében, a koncepcióalkotásban és a tervezési-engedélyezési, pályázati elıkészítési szakaszban az edelényi önkormányzat, a kistérség, a Hegyközség, valamint részben az érintett


115


pincészetek játszanak meghatározó szerepet mind a folyamatok szervezésében, mind pedig a folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek finanszírozásában.

A kivitelezés során az egyes beruházási elemek jellege, típusa meghatározza, hogy a közszféra vagy a magántıke finanszírozza-e, esetleg a manapság egyre népszerőbb PPPkonstrukcióban valósulhat meg a kivitelezés és vele együtt a késıbbi mőködtetés.

A fejlesztések eredményeként létrejövı létesítmények mőködtetése, üzemeltetése már döntıen a vállalkozói alapon mőködı szolgáltatók (pincészetek, vendéglátósok, szállásadók, helyi és betelepülı vállalkozók) szerepe, kivételt képeznek a közcélú, döntıen az információszolgáltatást és a minıségbiztosítást mőködtetı funkciók, amely funkciókat az érintett települési önkormányzatoknak, Tourinform irodának, a Hegyközségnek kell felvállalni (pl.: látogatóközpont,

információs-tájékoztató

rendszerek,

minıségbiztosítási

rendszer,

marketingkommunikáció stb.)

Az alábbiakban a fejlesztések elıkészítésében, kivitelezésében, valamint a késıbbi mőködtetésében érdekelt szervezetek kerülnek felsorolásra:

Edelény Város Önkormányzata − közmőberuházások (víz, villany, gáz, csatorna, telefon) a fejlesztési területeken − úthálózat •

közutak

•

kisvasút, Dottó-vonat a Császtára (egyfajta helyi közlekedés)

•

parkolók

•

kerékpárutak

•

sétautak, túraútvonalak, tanösvények

− Uradalmi pince kialakítása − vízhez kapcsolódó létesítmények •

horgászat – Bódva-folyó (kijelölt, kitisztított helyek, padok, száktartók, stb.)

•

fürdı- és strandfunkciók (tereprendezés, fürdıépítés)

− egyéb sporthoz kapcsolódó létesítmények (kerékpáros központ) − természetjáráshoz kapcsolódó létesítmények •

melegedık, esıbeállók

•

tőzrakó helyek RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

116


− rendezvényhelyszínek létesítményei •

szabadtéri színpad, szabadtéri múzeum

•

játszótér, játszóház

•

erdei akadálypályák

Edelényi Hegyközség és Bükkaljai Borút Egyesület − egyéb fejlesztések •

borúti jelzıtáblák

•

egység településkép kialakítása (virágládák, padok, stb)

Pincészetek − parkolók − boros pincék

Potenciális befektetık − késıbbiekben megvalósítható fürdı- és strandfunkciók (tereprendezés, fürdıépítés) − nyári bobpálya Helyi vállalkozások − vendéglátó egységek •

büfék, éttermek

− kiskereskedelmi egységek •

kölcsönzık, ajándékboltok

− szálláshelyek létesítményei •

vendégfogadó (30-40 férıhely)

•

magánszálláshelyek

A pályázati alanyiság és az ahhoz kapcsolódó önerı biztosítása pályázatonként eltérı, azt az adott kiírás tartalmazza. Azt azonban általánosságban el lehet mondani általánosságban, hogy önkormányzati pályázók esetében a támogatás mértéke jóval nagyobb mint gazdasági társaságoknál. Önkormányzati pályázóknál 70-100 %, gazdasági társaságoknál pedig 30-65 % támogatás érhetı el.


117


5.3. További finanszírozási lehetıségek ismertetése A beruházási elemek finanszírozásában (elıkészítés, kivitelezés) a minimális önkormányzati saját erı mellett, illetve a vissza nem térítendı pályázati támogatásokon túl a különbözı banki projektfinanszírozási hitelek nyújtanak lehetıségeket, valamint célszerő hatékony kistérségi összefogással komoly pénzügyi befektetıi partnereknek a bevonása lehetıleg már a projektelıkészítés kezdeti fázisában. Szintén célszerő részben a finanszírozás érdekében, részben a fejlesztések életképességének biztosítása érdekében már a projekt-elıkészítési szakaszban bevonni a lehetséges késıbbi mőködtetı partnereket (bérlık, üzemeltetık), akik vállalkozóként adott esetben nem kizárólag a jövıbeli mőködtetésben lehetnek érdekeltek, hanem a beruházások finanszírozásában és a pályázati saját erı biztosításában is.


118


6. MONITORING INDIKÁTOROK LEÍRÁSA A monitoring rendszer a létrejött projektek kapcsán külön kell, hogy meghatározva legyen, de összességében vizsgálva a borturizmus lehetıségeinek kialakítását Edelényben az alábbi indikátorok vizsgálatára lesz szükség a fejlesztéseket követı években:

6.1. Borúthoz való kapcsolódás Az alábbi indikátorok mérésével megállapíthatók a fejlesztések eredményei: 1. Kapcsolódó pincék száma 2. Pincékben termelt és értékesített borok mennyisége 3. Pincékben bekövetkezett fejlesztések (eszköz) száma 4. Kihelyezett táblák száma 5. Közösen végzett marketingtevékenységek száma 6. Borturizmushoz kialakított programcsomagok száma 7. Programokban résztvevı étteremek, vendéglık száma 8. Programokban résztvevı szállodák, panziók, vendégházak, falusi szálláshelyek száma 9. Programokban résztvevı sportlétesítmények, sportolási lehetıségek száma 10. Programokban résztvevı mőemlékek, kulturális lehetıségek száma 11. Programokban résztvevı utazási irodák száma 12. Programokban résztvevı csoportok és vendégek száma

Indiktárok Kapcsolódó pincék száma (db) Pincékben termelt borok mennyisége (l, hl) Pincékben értékesített borok mennyisége (l, hl) Pincékben bekövetkezett fejlesztések (eszköz) száma Asztalok, padok száma (db) Borászati felszerelések száma (db) Mesterségekhez kapcsolódó eszközök száma (db) Kihelyezett táblák száma (db) Település határán (1. számú tábla) (db) Település területén (2. számú tábla) (db) Település területén (3. számú tábla) (db) Pincéken (4. számú tábla) (db)

Jelenleg

1. év


2. év

3. év

4. év

5. év

119


Indiktárok Jelenleg Közösen végzett marketingtevékenységek száma Kiadványok (szóróanyag, könyvek, bemutató cd) (db) Honlapokon való megjelenés (db) Kiállításokon való részvétel száma (db) Rendezvények száma (db) Egyéb Borturizmushoz kialakított programcsomagok száma (db) Programokban résztvevı vendéglátó egységek száma (db) Étterem (db) Vendéglı (db) Programokban résztvevı szálláshelyek száma Szálloda (db) Panzió (db) Vendégfogadó (db) Falusi szálláshely (db)

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

Egyéb Programokban résztvevı sportlétesítmények, sportolási lehetıségek száma (db) Programokban résztvevı mőemlékek, kulturális lehetıségek száma (db) Templomok (db) Várak, kastélyok, kúriák (db) Tájházak (db) Fesztiválok (db) Egyéb lehetıségek (db) Programokban résztvevı utazási irodák száma (db) Programokban résztvevık száma (db) Csoportok (db) Vendégek (fı)

6.2. Turisztikai infrastruktúrában bekövetkezett fejlesztések A turizmus egyéb ágainak fejlesztése mindenképp indokolt, annak érdekében, hogy a borturizmust kiegészítı lehetıségek támogassák. Az alábbi indikátorok szolgálhatnak a mérésére: 1. Sport és fürdési lehetıségek száma


120


2. Természetjáró turizmushoz kapcsolódó létesítmények száma (melegedık, esıbeállók, tőzrakó helyek) 3. Rendezvényhelyszínekben bekövetkezı változások száma (szabadtéri színpad, szabadtéri múzeum, játszótér, játszóház, erdei akadálypályák)

Indiktárok Sport és fürdési lehetıségek száma (db)

Jelenleg 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év

Természetjáró turizmushoz kapcsolódó létesítmények száma Melegedık (db) Esıbeállók (db) Tőzrakó helyek (db) Egyéb (db) Rendezvényhelyszínekben bekövetkezı változások száma Szabadtéri színpad (db) Szabadtéri múzeum (db) Játszótér (db) Játszóház (db) erdei akadálypályák (db) Egyéb (db)

6.3. Infrastruktúrában bekövetkezett fejlesztések Az általános infrastruktőrális fejlesztések szintén meghatározzák a borturizmus fejlesztését, javasolt indikátorai: 1. Közmőberuházásokban bekövetkezett változások száma (víz, villany, gáz, csatorna, telefon) 2. Úthálózatban bekövetkezett változások száma (közutak, kisvasút, Dottó-vonat a Császtára, parkolók, kerékpárutak, sétautak, túraútvonalak, tanösvények)

Indiktárok Jelenleg 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Közmőberuházásokban bekövetkezett változások száma Víz Villany Gáz Csatornarendszer Telefon Úthálózatban bekövetkezett változások száma RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

121


Indiktárok

Jelenleg 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év

Közút Kisvasút Parkoló Kerékpárút hossza Sétautak hossza, száma Túraútvonalak hossza, száma Tanösvények hossza, száma


122


7. PARTNERSÉG MEGHATÁROZÁSA, FELADATOK, ÜTEMEZÉS A borvidékek marketingmunkájában nagyon sok szervezetnek, intézménynek fontos szerep jut.

A pincészetek, borászatok az egyéni stratégiáik meghatározásával vállalnak szerepet és a közösségi kezdeményezésekben kell, hogy szerepet vállaljanak. Minden hegyközség rendelkezik marketing bizottsággal, amely a helyi marketingstratégiát alakítja ki. azonban sajnos finanszírozási gondokkal küzdenek. Borvidéki hegyközségek a központi és a periférára szorult hegyközségek problémáit kell, hogy megoldják. A helyi önkormányzatok egyéni stratégiákat alakítanak ki, amelyekben fontos szerepet kell, hogy szánjanak a borturizmushoz kapcsolódó fejlesztéseknek. Fontos lépés felvenni a kapcsolatot a Magyar Bortelepülések Szövetségével. Borutak feladata az átfogó programok kialakítása, egységes jelkép és logorendszere kidolgozása, finanszírozási problémák megoldása. A területfejlesztés intézményrendszere (kistérség, megye, régió) sajnos még az összehangolás hiánya miatt hibákat okoz. Az 1. és a 2. NFT meghatározza azokat az irányokat, amelyeket követnünk kell. Agrárkamarák szerepköre folyamatosan változik, a borágazat aránya nem megfelelı. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyeztetési gondokkal küzd, az ı feladata a bortörvéy változásainak és végrehajtásának felügyelete. Agrár Marketing Centrum részvételt és megjelenést biztosít a külföldi kiállításokon (pl. London – Winetrade, Düsseldorf –Prowein, Interfood, Vinitaly, Vinexpo – Bordeux, OMÉK Borbemutató. Ezen felül az ı feladatuk az Országos Bormarketing Koncepció kidolgozása, a magyar bor világkampánya, célzott médiakampány meghívott európai és tengerentúli újságírókkal, Interreg projektek. Fontos partnerként be kell vonni az Aggteleki Nemzeti Parkot.

Mindezek alapján az alábbi feladatokat látjuk fontosnak és megvalósítandónak:

Elıkészítés 1. Pincészetek, borászatok összefogása, Bükkaljai Borút Egyesülettel borúti kartájának megismerése, és alkalmazása. 2. Szakmai fórum megszervezése a helyi borászok és vállalkozók számára, közös stratégia kialakítása. 3. Lakossági fórum megszervezése, a lakosság turisztikai fejlesztésekbe való bevonása. 4. Oktatási, képzési programok kialakítása, megszervezése. RRaaiiffffeeiisseenn CCoonnssuullttiinngg –– EEuurrooSSppaa kkKKoonnzzoorrcciiuum m –– 22000055.. jjúúnniiuuss

123


5. Ezzel párhuzamosan az Edelényi Önkormányzat elkészíti fejlesztési stratégiáját, majd marketingtervét a turizmus fejlesztésére vonatkozóan, beleépítve az Edelényi Hegyközség elképzeléseit és a Bükkaljai Borút Egyesület marketingstratégiáját is. A fejlesztési stratégia különösen fontos vizsgálati területei: a) borimázs megteremtésének feltételei Edelényben, b) infrastruktúrális fejlesztések programja, ütemezése c) turisztikai fejlesztések programja, ütemezése d) Uradalmi pince és épület kiépítésének feltételei , funkciói e) borászatot

kiegészítı

termékek

(szállás,

vendéglátás)

fejlesztése,

programcsomaggá alakítása f) új turisztikai attrakciók fejlesztése, g) cselekvési programok, h) finanszírozási feltételek megteremtése 6. Az országos és területfejlesztési szervezetekkel felvenni a kapcsolatot, tapasztalatok átadása, hibák kikerülése végett. 7. Helyi vállalkozói réteg bevonása (vendéglátás, szállás területén).

Megvalósítás 8. Helyi programlehetıségek alapján programcsomagok kialakítása, megszervezése 9. 2006 tavaszára az egységes borúti táblák kihelyezése. Ennek kialakítása jelenleg folyamatban van a Bükkaljai Borút Egyesületnél. (7. számú mellékletben található a táblarendszer elızetes terve). 10. Részvétel a borászati kiállításokon, konferenciákon, vásárokon. 11. Kiadványok készítése, terjesztése utazási irodák és Tourinform irodák által

Monitoring, ellenırzés 12. Az egyes pincék, illetve kapcsolódó szolgáltatások monitoringja 13. Turisztikai és infrastrukturális fejlesztések monitoringja

Értékelés 14. Megvalósult programok, projektek értékelése 15. Tapasztalatok bemutatása rendezvényeken, kiadványokban


124


8. IRODALOMJEGYZÉK − Botos Ernı Péter: A magyar bormarketing hibái és lehetıségei – Szekszárdi Szent László Napok, 2005. június 24-26. elıadása alapján − Dr. G. Fekete Éva: A Bódva-vidék turisztikai fejlesztési stratégiája (2002.) − Kunszeri Miklós borász, italtechnológus − Lakatos András: Trendek a szılészet-borászat világában (Bormarketing Konferencia 2001.) − Magyar Statisztikai Évkönyv (Bp. 2004.) − OSZKİ Tanácsadó Bt. és az FVM Szılészeti és Borászati Kutatóintézete Kecskemét: Borfogyasztási szokások Magyarországon − dr. Oszoli Ágnes: Borfogyasztási szokások Magyarországon – 2003. (Bormarketing konferencia Sopron, 2003. december 4.) − Sárkány Péter fıtanácsos elıadása: A termékmarketing eszközrendszere a borok világában (II. Magyarországi Bormarketing Konferencia (Sopron, 2001. december 6-7.)) − Területi Statisztikai Évkönyv 2002 (Bp. 2003.) − Dr. Vajda László fıcsoportfınök: A csatlakozási tárgyalások eredményei, az integráció feltételrendszere és az agrárcsatlakozás néhány jellemzı kérdése III. Internet − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

www.edeleny.hu www.josvafo.hu www.b-a-z.hu www.olh.hu www.norda.hu www.vendegvar.hu www.itthon.hu www.bnpi.hu www.anp.hu www.ksh.hu www.gourmandnet.hu www.borbarat.hu www.magyarborutak.hu www.holborozzunk.hu www.norda.hu www.bukkaljaiborvidek.hu. www.origo.hu: Magyar-szlovák egyezség a tokaji név használatáról 2004. április 29. http://www.hnt.hu/aboutus/borjog.php http://drinks.freeweb.hu/drinks_wine_hunareas.html http://mimi.hu/borok/bukkaljai_borvidek.html


125

BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN

Recommend Documents