Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 17.

TARTALOMJEGYZÉK I. A megyei önkormányzat rendeletei Rendelet száma Tárgya Oldal 8/2014. (X. 3.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről 5 önkormányzati szóló 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról rendelet

II. A megyei önkormányzat határozatai Határozat száma Tárgya 49/2014. (IX. 17.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat határozat napirendjének megállapítása

Oldal Közgyűlése 18

50/2014. (IX. 17.) Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi határozat költségvetésének I. félévi teljesítéséről

18

51/2014. (IX. 17.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program egységes határozat szerkezetbe fogalt végleges változata, valamint a kapcsolódó területi hatásvizsgálat elfogadása

19

52/2014. (IX. 17.) Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2014. I. határozat félévi tevékenységéről

226

53/2014. (IX. 17.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságainak 2013.-2014. határozat évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása

226

54/2014. (IX. 17.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja határozat és Alkotói Díja 2014. évi odaítélése

226

III. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozatai Határozat száma Tárgya Oldal 27/2014. (IX. 2.) FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt 228

határozat

jelölő szervezetek által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított közös megyei lista nyilvántartásba vétele

28/2014. (IX. határozat

2.) Cs. Gy. által az Edelényi Városi Televízió ellen elektronikus levél útján benyújtott kifogás

230


2.) Dr. H. Gy. által a Miskolci Napló elnevezésű kiadvány ellen benyújtott kifogás

232


5.) Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

234


5) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete német nemzetiségi jelölő szervezet által Borsod-AbaújZemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

236


5) Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet szlovák nemzetiségi jelölő szervezetek által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított közös megyei lista nyilvántartásba vétele

239


8.) Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége ruszin nemzetiségi jelölő szervezet által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

242


8.) „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG roma nemzetiségi jelölő szervezet által BorsodAbaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

245


9.) A 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására bejelentett megyei listák sorrendjének sorsolása

248


9.) A 2014. október 12. napjára kitűzött nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választására bejelentett roma nemzetiségi területi listák sorrendjének sorsolása

249


9.) A 2014. október 12. napjára kitűzött nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választására bejelentett ruszin nemzetiségi területi listák sorrendjének sorsolása

250


9.) Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet által Borsod-AbaújZemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

251


9.) Demokratikus Koalíció jelölő szervezet által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

253


9.) „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület ruszin nemzetiségi jelölő szervezet által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

255

41/2014. (IX. 11.) Roma Polgári Tömörülés roma nemzetiségi jelölő szervezet által Borsodhatározat Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

258

2

42/2014. (IX. 11.) Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete roma határozat nemzetiségi jelölő szervezet által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vétele

261

43/2014. (IX. 11.) Ó. B. által benyújtott fellebbezés határozat

264

44/2014. (IX. 11.) T. M. által benyújtott fellebbezés határozat

265

45/2014. (IX. 11.) R. J. által benyújtott fellebbezés határozat

267

46/2014. (IX. 12.) D. K. által benyújtott fellebbezés határozat

268

47/2014. (IX. 12.) H. Zs. J. által benyújtott fellebbezés határozat

270

48/2014. (IX. 12.) L. M. lakos által benyújtott fellebbezés határozat

272

49/2014. (IX. 15.) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. határozat napjára kitűzött általános választásán a megyei listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása

274

50/2014. (IX. 15.) A német nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. határozat napjára kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása

277

51/2014. (IX. 15.) A szlovák nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. határozat napjára kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása

280

52/2014. (IX. 15.) A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára határozat kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása

283

53/2014. (IX. 15.) A ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. határozat napjára kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása

286

54/2014. (IX. 15.) Ajánlóívek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegése miatt határozat bírság kiszabása

289


290


292


294

58/2014. (IX. 17.) dr. M. P. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció határozat (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT) jelölő

295

3

szervezetek meghatalmazott képviselője által benyújtott fellebbezés 59/2014. (IX. 22.) N. K. által benyújtott kifogás határozat

297

60/2014. (IX. 22.) K. S. T. által benyújtott fellebbezés határozat

299

61/2014. (IX. 22.) M. J. által benyújtott fellebbezés határozat

300

62/2014. (IX. 25.) Dr. K. Gy. által benyújtott kifogás határozat

301

63/2014. (IX. 26.) Dr. H. Gy. által a MIKOM Nonprofit Kft. ellen benyújtott kifogás határozat

303

64/2014. (IX. 29.) dr. M. P. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció határozat (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT) jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője által benyújtott fellebbezés

305

65/2014. (IX. 29.) dr. I. D. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció határozat (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT) jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője által benyújtott fellebbezés

308

IV. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Elnökének határozatai Határozat száma Tárgya Oldal 1/2014. (IX. 2.) Bódva-Völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete roma nemzetiségi 312 határozat önkormányzati jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének ügyében hozott határozat kijavítása 2/2014. (IX. határozat

8.) Krasznokvajda, Büttös, Csenyéte, Felsőgagy, Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Perecse Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, mint Helyi Választási Iroda Vezetője – Gagyapáti község helyi választási bizottsága tagjainak megbízására tett – indítványa tárgyában hozott jegyzőkönyvi döntés kijavítása

312

4

I. A megyei önkormányzat rendeletei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2014. (X. 3.) önkormányzati rendelete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelet 1.,2.,2.1.,3.,3.1.,4.,5.,6. melléklete helyébe e rendelet 1.,2.,2.1.,3.,3.1.,4.,5.,6. melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti. Dr. Kovács János s. k. főjegyző

Dr. Mengyi Roland s. k. a közgyűlés elnöke

5

KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE 2014. BEVÉTELEK Kötelező feladat

Önként vállalt feladat

Összesen

Állami feladat

Megnevezés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat

B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről

398100

398552

Mód.jav. Eredeti Módosított előirányzat előirányzat előirányzat

Teljesítés

165947

398552

0

6488

Teljesítés

7651

Mód.jav. Eredeti Módosított előirányzat előirányzat előirányzat

6488

35025

Teljesítés

27913

Mód.jav. Eredeti előirányzat előirányzat

35025

B3. Közhatalmi bevételek B4. Működési bevételek B6. Működési célú átvett pénzeszközök

A. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (B1+B3+B4+B6)

398100

593

1034

593

5375

5376

5375

404520

172357

404520

1900

1900

2005

8493

69

7720

2005

8493

0

35025

27913

35025

B812. Belföldi értékpapírok bevételei

Módosított előirányzat

Mód.jav. előirányzat

Teljesítés

398 100

440 065

201 511

440 065

0

0

0

0

1 900

2 598

1 103

2 598

0

5 375

5 376

5 375

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

400 000

448 038

207 990

448 038

0

0

0

0

45000

113210

113210

113210

45 000

113 210

113 210

113 210

B816. Központi, irányítószervi támogatás

350000

350000

106134

350000

350 000

350 000

106 134

350 000

B. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK (B8.) ÖSSZESEN

395000

463210

219344

463210

0

0

0

0

0

0

0

0

C. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B)

793100

867730

391701

867730

1900

8493

7720

8493

0

35025

27913

35025

395 000 0 795 000

463 210 0 911 248

219 344 0 427 334

463 210 0 911 248

0

0

0

0

0 10 000 0

0 10 000 0

0 4 209 0

0 10 000 0

10 000

10 000

4 209

10 000

5 000

3 300

3 300

3 300

B813. Maradvány igénybevétel

B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről B5. Felhalmozási bevételek B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök D. FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (B2.+B5.+B7.)

10000

10000

4209

10000

10000

10000

4209

10000

0

0

0

0

0

0

0

0

B813. Maradvány igénybevétele

5000

3300

3300

3300

B813. Központi, irányítószervi támogatás E. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK (B8.) ÖSSZESEN

5000

3300

3300

3300

0

0

0

0

0

0

0

0

0 5 000 0

0 3 300 0

0 3 300 0

0 3 300 0

F. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (D+E)

5000

3300

3300

3300

10000

10000

4209

10000

0

0

0

0

15 000

13 300

7 509

13 300

G. KÖLTSÉGV. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+D)

398100

404520

172357

404520

11900

18493

11929

18493

0

35025

27913

35025

410 000

458 038

212 199

458 038

H. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (C+F)

798100

871030

395001

871030

11900

18493

11929

18493

0

35025

27913

35025

810 000

924 548

434 843

924 548

6

1. melléklet

Ezer Ft-ban

KIADÁSOK Kötelező feladat


Állami feladat

Összesen

Megnevezés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat

K1. Személyi juttatás K2. Munkaadót terhelő járulékok és szociális adó


Teljesítés

Eredeti előirányzat



Teljesítés




Teljesítés




Teljesítés

236273

268917

123121

239884

6917

0

6917

236 273

275 834

123 121

246 801

60448

73982

30927

71740

1893

0

1893

60 448

75 875

30 927

73 633

149979

167150

40378

194788

4560

2885

4560

149 979

171 710

43 263

199 348

0

0

0

0

21655

11980

23766

10 000

43 233

28 556

46 870

0

0

0

0

0

0

0

0

456 700

566 652

225 867

566 652

0

0

0

0

350 000

350 000

106 134

350 000

0

0

0

0

350 000 0 806 700

350 000 0 916 652

106 134 0 332 001

350 000 0 916 652

hozzájárulási

K3. Dologi kiadások K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési célú kiadások

0

0

0

0

5000

16578

12996

15284

5000

5000

3580

7820

Ebből: Általános tartalék Céltartalék A. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (K1. …+K5.)

451700

526627

207422

521696

5000

5000

3580

7820

0

35025

14865

37136

K912. Belföldi értékpapírok kiadásai K915. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

350000

350000

106134

350000

K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése B. FINASZÍROZÁSI KIADÁSOK (K9.) ÖSSZESEN C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B) K6. Beruházások K7. Felújítások K8. Egyéb felhalmozási kiadások D. FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZ.(K6….+K8.)

350000

350000

106134

350000

0

0

0

0

0

0

0

0

801700

876627

313556

871696

5000

5000

3580

7820

0

35025

14865

37136

3300

7896

4999

6656

3 300

7 896

4 999

6 656

0

0

0

1240

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 1 240 0

3300

7896

4999

7896

3 300

7 896

4 999

7 896

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

K915. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

3300

7896

4999

7896

0

0

0

0

0

0

0

0

3 300

7 896

4 999

7 896

G. KÖLTSÉGV. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D)

455000

534523

212421

529592

5000

5000

3580

7820

0

35025

14865

37136

460 000

574 548

230 866

574 548

H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F)

805000

884523

318555

879592

5000

5000

3580

7820

0

35025

14865

37136

810 000

924 548

337 000

924 548

E. FINASZÍROZÁSI KIADÁSOK (K9.) ÖSSZESEN

F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E)

7

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi bevételei Önkormányzat Kötelező feladat

BEVÉTELEK JOGCÍMEI


Eredeti Módosított Teljesítés előirányz. előirányz. A. Működési költségvetés bevételei összesen

Önkormányzat Hivatala Állami feladat

Összesen

Mód.jav. Eredeti Módosít. Mód.jav. Eredeti Módosít. Mód.jav. Eredeti Teljesítés Teljesítés előirányz. előirányz. előirányz. előirányz. előirányz. előirányz. előirányz. előirányz.

Módosított előirányz.

Kötelező feladat Eredeti Módosított Teljesítés előirányz. előirányz.

Mód.jav. előirányz.

Teljesítés

Önként vállalt feladat Mód.jav. előirányz.

Állami feladat

Eredeti Módosított Mód.jav. Eredeti Módosított Teljesítés előirányz. előirányz. előirányz. előirányz. előirányz.

Teljesítés

398 100

399 145

166 981

399 145

0

0

0

0

0

0

0

0

398 100

399 145

166 981

399 145

0

5 375

5 376

5 375

1 900

8 493

7 720

8 493

0

35 025

27 913

B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről összesen:

398 100

398 552

165 947

398 552

0

0

0

0

0

0

0

0

398 100

398 552

165 947

398 552

0

0

0

0

0

6 488

7 651

6 488

0

35 025

27 913

B111. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

318 100

318 100

165 412

318 100

318 100

318 100

165 412

318 100

452

535

452

0

452

535

452

0

0

0

0

80 000

80 000

0

80 000

6 488

7 651

6 488

0

35 025

27 913

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

B31. Jövedelemadók

0

0

0

0

B33. Bérhez és fogl.kapcs. adók

0

0

0

0

B35.Termékek és szolgáltatások adói

0

0

0

0

B36. Egyéb közhatalmi bevételek

0

0

0

0

0

593

1 034

593

0

0

0

0

1 900

2 005

69

2 005

0

0

0

0

0

0

0

0

593

320

593

1 900

2 005

69

2 005

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

B115. Működési célú központosított előirányzatok B116. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B3. Közhatalmi bevételek

B4. Működési bevételek

80 000

80 000

0

80 000

0

0

0

0

0

593

1 034

593

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

B401. Készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke

593

320

593

B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei

109

0

0

109

0

B410. Egyéb működési bevételek

605

0

0

605

0

B6. Működési célú átvett pénzeszközök

0

0

0

0

B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről

0

0

0

0

B62. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről

0

0

0

0

B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök

0

0

0

0

45 000

57 344

57 344

57 344

0

0

0

0

B. Finanszírozási bevételek összesen B81

0

45 000

0

57 344

0

57 344

0

57 344

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről B812. Belföldi értékpapírok bevételei

0

350 000

5 375

5 376

5 375

5 375

5 376

5 375

405 866

162 000

405 866

0

0

0

0

45 000

57 344

57 344

57 344

0

55 866

55 866

55 866

B816. Központi irányítószervi támogatás

0

0

0

0

350 000

350 000

106 134

350 000

B817. Betétek megszüntetése

0

0

0

0

443 100

456 489

224 325

456 489

350 000

411 241

167 376

411 241

1 900

8 493

7 720

8 493

0

35 025

27 913

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

B813. Maradvány igénybevétele

C. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B)

D. Felhalmozási költségvetési bevételek B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

45 000

443 100

57 344

456 489

57 344

224 325

57 344

456 489

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások

0

0

0

0

B23. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről

0

0

0

0

B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről

0

0

0

0

B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről B5. Felhalmozási bevételek

0

0

0

0

0

0

0

0

B51. Immateriális javak értékesítése

0

0

0

0

B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése

0

0

0

0

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

5 000

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

B51. Részesedések megszünéséhez kapcsolódó bevételek

B7.Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

0

0

0

0

B72. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről

10 000

10 000

4 209

10 000

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

B73. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök E. Finanszírozási felhalm.bevételek összesen

5 000

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

B811. Hitel-, és kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről

0

0

0

0

5 000

3 300

3 300

3 300

B816. Központi irányítószervi támogatás

0

0

0

0

B817. Betétek megszüntetése

0

0

0

0

B812. Belföldi értékpapírok bevételei B813. Maradvány igénybevétele

5 000

3 300

3 300

3 300

5 000

3 300

3 300

3 300

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

15 000

13 300

7 509

13 300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

G. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (A+D)

398 100

399 145

166 981

399 145

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

408 100

409 145

171 190

409 145

0

5 375

5 376

5 375

1 900

8 493

7 720

8 493

0

35 025

27 913

H. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (C+F)

448 100

459 789

227 625

459 789

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

458 100

469 789

231 834

469 789

350 000

411 241

167 376

411 241

1 900

8 493

7 720

8 493

0

35 025

27 913

F. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (C+D)

8

2. melléklet

Ezer Ft-ban

Mindösszesen Összesen Mód.jav. Eredeti előirányz. előirányz.


Kötelező feladat Eredeti Módosított előirányz. előirányz.


Teljesítés

Önként vállalt feladat Mód.jav. Eredeti Módosított Teljesítés előirányz. előirányz. előirányz.

Teljesítés

Állami feladat Módosított Mód.jav. Eredeti előirányz. előirányz. előirányz.

Mindösszesen

Teljesítés


Eredeti előirányz.


Teljesítés


35 025

1 900

48 893

41 009

48 893

398 100

404 520

172 357

404 520

1 900

8 493

7 720

8 493

0

35 025

27 913

35 025

400 000

448 038

207 990

448 038

35 025

0

41 513

35 564

41 513

398 100

398 552

165 947

398 552

0

6 488

7 651

6 488

0

35 025

27 913

35 025

398 100

440 065

201 511

440 065

0

0

0

0

318 100

318 100

165 412

318 100

0

0

0

0

0

0

0

0

318 100

318 100

165 412

318 100

0

0

0

0

0

452

535

452

0

0

0

0

0

0

0

0

0

452

535

452

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

35 025

0

41 513

35 564

41 513

80 000

80 000

0

80 000

0

6 488

7 651

6 488

0

35 025

27 913

35 025

80 000

121 513

35 564

121 513

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 900

2 005

69

2 005

0

593

1 034

593

1 900

2 005

69

2 005

0

0

0

0

1 900

2 598

1 103

2 598

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 900

2 005

69

2 005

0

593

320

593

1 900

2 005

69

2 005

0

0

0

0

1 900

2 598

389

2 598

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

109

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

109

0

0

0

0

0

0

0

605

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

605

0

0

5 375

5 376

5 375

0

5 375

5 376

5 375

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 375

5 376

5 375

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 375

5 376

5 375

0

5 375

5 376

5 375

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 375

5 376

5 375

350 000

405 866

162 000

405 866

395 000

463 210

219 344

463 210

0

0

0

0

0

0

0

0

395 000

463 210

219 344

463 210

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

55 866

55 866

55 866

45 000

113 210

113 210

113 210

0

0

0

0

0

0

0

0

45 000

113 210

113 210

113 210

350 000

350 000

106 134

350 000

350 000

350 000

106 134

350 000

0

0

0

0

0

0

0

0

350 000

350 000

106 134

350 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

351 900

454 759

203 009

454 759

793 100

867 730

391 701

867 730

1 900

8 493

7 720

8 493

0

35 025

27 913

35 025

795 000

911 248

427 334

911 248

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 000

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

5 000

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 000

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

5 000

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 000

3 300

3 300

3 300

10 000

10 000

4 209

10 000

0

0

0

0

15 000

13 300

7 509

13 300

35 025

0

0

0

0 35 025

1 900

48 893

41 009

48 893

398 100

404 520

172 357

404 520

11 900

18 493

11 929

18 493

0

35 025

27 913

35 025

410 000

458 038

212 199

458 038

35 025

351 900

454 759

203 009

454 759

798 100

871 030

395 001

871 030

11 900

18 493

11 929

18 493

0

35 025

27 913

35 025

810 000

924 548

434 843

924 548

9

2.1. melléklet

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK RÉSZLETEZÉSE B111. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása Ezer Ft-ban Önkormányzat

BEVÉTELEK JOGCÍMEI B.A.Z. Megyei Önkormányzat ált.működési támogatása

Összesen:

Kötelező feladat

Önként Állami feladat vállalt feladat

Előirányzat összesen

318100

0

0

318 100

318100

0

0

318100

Teljesítés

B115. Működési célú központosított előirányzatok Ezer Ft-ban

MEGNEVEZÉS

Önkormányzat


Hivatal

Bérkompenzációs támogatás

452

0

452

Összesen :

452

0

452

Önkormányzat

Hivatal

Teljesítés összesen

Hivatal


Hivatal


Hivatal


B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről Ezer Ft-ban

MEGNEVEZÉS

Önkormányzat

Hivatal

ÁROP területfejlesztési pályázat 2. részlete Munkaügyi központ bértámogatás OGY választás TVI feladatainak költségeire EP választás TVI feladatainak költségeire Időszaki választás költségeire

79485 515

0 6488 19713 15287 25

Összesen

80000

41513


Önkormányzat

79485 7003 19713 15287 25 0 121513

B402. Működési bevételek Ezer Ft-ban


MEGNEVEZÉS

Önkormányzat

Szolgáltatások, bérleti díjak ellenértéke

593

2005

2598

Összesen

593

2005

2598

Hivatal

Önkormányzat

B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök Ezer Ft-ban

MEGNEVEZÉS

Önkormányzat

Hivatal

Europe Direct pályázat előlege

0

5375

Összesen

0

5375


Önkormányzat

5375 0 0 5375

10

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi kiadásai

Önkormányzat H

Önkormányzat Kötelező feladat

KIADÁSOK JOGCÍMEI Eredeti előirányzat




Teljesítés


A. Működési költségvetés kiadásai összesen

99 800

167 649

64 683

108 669

K1. Személyi juttatás

71440

71440

33436

42407

K2. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó

19290

19290

7499

17048

4070

65619

11661

37097

K3. Dologi kiadások

5 000

Módosított előirányzat 5 000

Állami feladat


Teljesítés

3 580

7 820

Eredeti előirányzat 0


Összesen


Teljesítés

0

0

Eredeti előirányzat 0

K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai K5. Egyéb működési kiadások összesen K502. Elvonások és befizetések

5000

11300

12087

12117

0

200

87

117

5000

5000

3580

7820

0

0

0

0

K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

0

1100

0

0

5000

10000

12000

12000

1500

1500

150

2000

K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre

3500

1500

3430

B. Finanszírozási működési kiadások összesen

350 000

350 000

106 134

350 000

0

0

0

104 800

172 649

71440

71440

19290

19290

4070

65619

0

0 16300

0

200

0

0

150

1500

2600

2000

5000

12000

5670

3500

1500

0

0

350000

350000

K512. Tartalékok 0

0

0

0

0

K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

0

0

K912. Belföldi értékpapírok kiadásai

0

0

K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása

350 000

350 000

106 134

350 000

K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B)

449 800

517 649

170 817

458 669

5 000

5 000

3 580

7 820

0

0

0

0

350000

350000

0

0

454800

522 649

0 D. Felhalmozási költségvetés kiadásai összesen

3300

3300

3300

3300

K6. Beruházások

3300

3300

3300

3300

0

0

0

0

0

0

0

0

K7. Felujítások K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások K84. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3300

3300

3300

0

0 0

0

K87. Lakástámogatás

0

K88. Egyéb felhalmozási támogatások államháztartáson belülre E. Finanszírozási felhalmozási kiadások összesen

3300

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

K911. Hitel, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

0


Teljesítés

10000

K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre


Kötelező feladat

0

0

Eredeti Módosított előirányzat előirányzat

68 263

116 489

33 436

42 407

7 499

17 048

11 661

37 097

0

0

15 667

19 937

87

117

0

0

150

150

12 000

14 000

3 430

5 670

0

0

106 134

350 000

0

0

0

0

106 134

350 000

0

0

174 397

466 489

0

0

3 300

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

K912. Belföldi értékpapírok kiadásai

0

0

0

K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása

0

0

0

K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése

F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E)

3 300

3 300

3 300

3 300

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 300

3 300

0

0

71 563

119 789

0

0

177 697

469 789

3300

3 300

0 G. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D)

103 100

170 949

67 983

111 969

5 000

5 000

3 580

7 820

0

0

0

0

108100

175 949

0 H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F)

453 100

520 949

174 117

461 969

5 000

5 000

3 580

7 820

0

0

0

0

458100

525 949



Teljesítés

351 900

358 978

142 739

413 027

164 833

197 477

89 685

197 477

41 158

54 692

23 428

54 692

145 909

101 531

28 717

157 691

0

0




Teljesítés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 278

909

3 167

0

2 278

609

2 278

0

2700

0

0

0

300

300

889

0

0

0

0

0

0

0

0

351 900

358 978

142 739

413 027

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4596

1699

4596

0

4596

1699

3356

0

0

0

1240

0

0

0

1240

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4 596

1 699

4 596

0

0

0

0

351 900

363 574

144 438

417 623

0

0

0

0

351 900

363 574

144 438

417 623

0

0

0

0

11

3. melléklet

4. évi kiadásai Ezer Ft-ban

Önkormányzat Hivatala

Mindösszesen

Állami feladat

Eredeti Módosított előirányzat előirányzat

Összesen

Teljesítés




35 025

14 865

37 136

351 900

394 003

0

6917

0

6917

164 833

204 394

0

1893

0

1893

41 158

56 585

0

4560

21 655

21655

0

0

0

0

0

0

0 0

0

35 025

0

0

0

0

35 025 35 025

2885

11 980

11980

0

14 865

0

0

0

0

14 865 14 865

4560

23 766

23766

0

37 136

0

0

0

0

37 136 37 136

145 909

106 091

0

0

0

26 933

0

2 278

0

0

0

24 355

0

0

0

300

0

0

0

0

351 900

394 003

0

4596

0

4596

0

0

0

351 900 351 900


Teljesítés

0

0

Kötelező feladat

0

0

4 596

398 599 398 599





Teljesítés



Állami feladat


Teljesítés



Mindösszesen


Teljesítés




Teljesítés

%

157 604

450 163

451 700

526 627

207 422

521 696

5 000

5 000

3 580

7 820

0

35 025

14 865

37 136

456 700

566 652

225 867

566 652

0,40

89 685

204 394

236 273

268 917

123 121

239 884

0

0

0

0

0

6 917

0

6 917

236 273

275 834

123 121

246 801

0,45

23 428

56 585

60 448

73 982

30 927

71 740

0

0

0

0

0

1 893

0

1 893

60 448

75 875

30 927

73 633

0,41

31 602

162 251

149 979

167 150

40 378

194 788

0

0

0

0

0

4 560

2 885

4 560

149 979

171 710

43 263

199 348

0,25

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

12 889

26 933

5 000

16 578

12 996

15 284

5 000

5 000

3 580

7 820

0

21 655

11 980

23 766

10 000

43 233

28 556

46 870

0,66

609

2 278

0

2 478

696

2 395

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 478

696

2 395

0,28

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11 980

23 766

0

3 800

0

0

1 500

1 500

150

150

0

21 655

11 980

23 766

1 500

26 955

12 130

23 916

0,45

0

0

5 000

10 000

12 000

12 000

0

2 000

0

2 000

0

0

0

0

5 000

12 000

12 000

14 000

1,00

300

889

0

300

300

889

3 500

1 500

3 430

5 670

0

0

0

0

3 500

1 800

3 730

6 559

2,07

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

350 000

350 000

106 134

350 000

0

0

0

0

0

0

0

0

350 000

350 000

106 134

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

350 000

350 000

106 134

350 000

0

0

0

0

0

0

0

0

350 000

350 000

106 134

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

157 604

450 163

801 700

876 627

313 556

871 696

5 000

5 000

3 580

7 820

0

35 025

14 865

37 136

806 700

916 652

332 001

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 699

4 596

3 300

7 896

4 999

7 896

0

0

0

0

0

0

0

0

3 300

7 896

4 999

7 896

0,63

1 699

3 356

3 300

7 896

4 999

6 656

0

0

0

0

0

0

0

0

3 300

7 896

4 999

6 656

0,63

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

1 240

0

0

0

1 240

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 240 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

1 240

0

0

0

1 240

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 240 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 ###########

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 699

4 596

4 999

7 896

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

159 303

454 759

0

0

159 303

454 759

3 300

7 896

0

0

455 000

534 523

212 421

529 592

0

0

0

0

805 000

884 523

318 555

879 592

0

0

0

0

5 000

5 000

3 580

7 820

0

0

0

0

5 000

5 000

3 580

7 820

0

0

0

0

0

35 025

14 865

37 136

0

0

0

0

0

35 025

14 865

37 136

4 999

3 300

7 896

0

0

460 000

574 548

0

0

0

810 000

924 548

337 000

0 230 866

0 ###########

0 ###########

0 ########### 350 000

0,30

0 ########### 0 ########### 350 000

0,30

0 ########### 916 652

0,36

0 ###########

0 ########### 7 896

0,63

0 ########### 574 548

0,40

0 ########### 924 548

0,36

12

3.1. melléklet A.V.1. Támogatás értékű működési kiadás

3.1. melléklet K502. Elvonások, befizetések Megnevezés

Önkormányzat

Önkorm.-i Hivatal

Ezer Ft-ban Előirányzat Önkormányzat összesen

Önkorm.-i Hivatal


Kedvezményes szoc.hozz.adó bef.

200

2278

2478

87

609

696

Összesen

200

2278

2478

87

609

696

K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre Megnevezés

Önkormányzat

Önkorm.-i Hivatal


Önkorm.-i Hivatal


Elnöki keretből önkormányzatok, költségvetési szervek támogatására

2600

0

2600

150

0

Költségvetési szervek támogatására

0

2700

2700

0

0

0

Választás támogatás HVI-nak

0

21655

21655

0

11980

11980

2600

24355

26955

150

11980

12130

150

0 Összesen

K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre Megnevezés

Önkormányzat

Önkorm.-i Hivatal


Önkorm.-i Hivatal

Kulcs, MFÜ támogatása

12000

0

12000

12000

Összesen

12000

0

12000

12000

Teljesítés összesen 12000

0

12000

K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre

Megnevezés Elnöki keretből nonprofit szervezetek és egyházak támogatására Nonprofit szervezetek és egyházak támogatására

Összesen

Önkormányzat

Önkorm.-i Hivatal


Önkorm.-i Hivatal


1500

0

1500

3430

0

3430

0

300

300

0

300

300

1500

300

1800

3430

300

3730

13

4. melléklet

Költségvetési szerv engedélyezett létszáma 2014. Költségvetési szerv

Engedélyezett létszám (fő)

Módosított létszám (fő)

B.A.Z. Megyei Önkormányzat B.A.Z. Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP pályázat keretében 2014. március 01-től 2014. szeptember 30-ig

2 34

2 34

4

4

Közfoglalkoztatottak (éves átlag)

6

6

14

2014. évi ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI TERV

5. melléklet

Ezer Ft-ban

Hónap

Költségvetési Bevétel

Finanszírozási(pm.ig.v.)

Kiadás

Január

29805

22900

Február

36534

33000

Március

43005

Április Május

Bevétel

Kiadás

Hitel Kibocsátás

Értékpapír Beváltás

Összesen

Vétel

Eladás

Bevétel

Kiadás

29805

22900

15000

153044

48000

53038

35000

43005

88038

42735

50000

24000

42735

74000

35461

46000

24000

35461

70000

Június

26448

36000

18510

26448

54510

Július

26448

36000

26448

36000

Augusztus

26448

36000

26448

36000

Szeptember

116510

106448

36000

106448

36000

Október

26448

36100

26448

36100

November

25448

36000

25448

36000

December

32810

37000

32810

37000

458038

458038

574548

574548

Összesen

116510

116510

0

0

0

0

15

6. sz. melléklet

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Hivatala 2014. évi kiadásai szakfeladatonként

2014. évi módosított előirányzat Ssz.

Személyi jellegű kiadás

Dologi kiadás

Munkaadót terhelő járulékok

Támogatás értékű kiadás

Felhalmozási kiadás

Szakfeladatok, kormányzati funkciók megnevezése Önkormányzat

011130 Kormányzati funkció

Hivatal

Önkormányzat

Hivatal

Önkormányzat

Hivatal

Önkormányzat

Hivatal

Önkormányzat

107 030

316 130

71 440

171 562

19 290

48 466

0

86 228

16 300

Hivatal

5 278

Önkormányzat

0

1.

Önkorm.igazg.tevékenységének kiadásai

33 889

3 000

13 849

0

3 740

0

0

3 000

16 300

0

2.

Közgyűlés és bizottságainak kiadásai

73 141

0

57 591

0

15 550

0

0

0

0

0

4.

Hivatal igazgatási tevékenységének kiadásai

0

307 450

0

171 562

0

48 466

0

77 548

0

7.

Egyéb tevékenységek kiadásai (tagdíjak,díjak)

0

5 680

5 680

0

0

36 525

0

6 917

0

1 893

0

6 060

0

68 919

26 456

0

20 199

0

5 454

65 619

803

0

3 300

0

6 488

0

13 000

0

0

0

13 000

0

0

175 949

398 599

71 440

204 394

19 290

106 091

16 300

0

5 278

0

Hivatal

4 596

4 596

0

016010 Kormányzati funkció 3.

Választáshoz kapcsolódó tevékenységek kiadásai

21 655

0


Területfejl., területrendezési feladatok kiadásai 041233 Kormányzati funkció

6.

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

5 716

772


Nemzetközi kapcsolatok kiadásai Mindösszesen

56 585

65 619

26 933

3 300

4 596

1. oldal, összesen: 2

16

6. sz. melléklet

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Hivatala 2014. évi kiadásai szakfeladatonként

2014. félévi teljesítés Ssz.

Személyi jellegű kiadás

Munkaadót terhelő járulékok

Dologi kiadás

Támogatás értékű kiadás

Felhalmozási kiadás

Szakfeladatok, kormányzati funkciók megnevezése Önkormányzat

Hivatal

Önkormányzat

Hivatal

Önkormányzat

Hivatal

Önkormányzat

011130 Kormányzati funkció

56 602

122 435

33 436

76 336

7 499

19 756

1.

Önkorm.igazg.tevékenységének kiadásai

23 713

2 802

6 381

1 524

1 665

411

2.

Közgyűlés és bizottságainak kiadásai

32 889

0

27 055

4.

Hivatal igazgatási tevékenységének kiadásai

0

117 932

7.

Egyéb tevékenységek kiadásai (tagdíjak,díjak)

0

1 701

0

16 388

0

125

0

5

14 961

17 631

0

12 654

0

3 548

0

0

0

2 849

0

570

0

119

71 563

159 303

33 436

89 685

7 499

23 428

0

Hivatal

Önkormányzat

23 735

15 667

867

15 667

Hivatal

909

Hivatal

0

1 699

0

5 834 74 812

Önkormányzat

0 19 345

21 167

0

909

0

1 701

0

0

4 278

0

11 661

1 429

0

3 300

2 160

0

0

31 602

15 667

1 699

0


Választáshoz kapcsolódó tevékenységek kiadásai

11 980

0


Területfejl., területrendezési feladatok kiadásai 041233 Kormányzati funkció

6.

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 049010 Kormányzati funkció

7.

Nemzetközi kapcsolatok kiadásai Mindösszesen

11 661

12 889

3 300

1 699

2. oldal, összesen: 2

17

II. A megyei önkormányzat határozatai 2014. szeptember 17-ei közgyűlésen hozott határozatok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 49/2014. (IX. 17.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése napirendjének megállapítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. szeptember 17-ei rendkívüli ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1.

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről, Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke

2.

Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program egységes szerkezetbe foglalt végleges változata, valamint a kapcsolódó területi hatásvizsgálat elfogadására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke

3.

Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2014. I. félévi tevékenységéről Előterjesztő: Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke

4.

Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tevékenységéről Előterjesztő: a közgyűlés bizottságainak elnökei

5.

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye tömegközlekedési helyzetéről Előterjesztő: Dávid Ilona, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Sárközi György, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. leánytársasága BORSOD VOLÁN Zrt. vezérigazgatója

6.

Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja és Alkotói Díja 2014. évi odaítélésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke

7.

Egyebek Dr. Kovács János s. k. főjegyző

bizottságainak

2013.-2014.

évi


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 50/2014. (IX. 17.) határozata Tárgy: Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadja a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetésének I. félévi teljesítéséről szóló tájékoztatót. Felelős: Határidő:

Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke azonnal

18

Dr. Kovács János s. k. főjegyző


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 51/2014. (IX. 17.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program egységes szerkezetbe fogalt végleges változata, valamint a kapcsolódó területi hatásvizsgálat elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program egységes szerkezetbe fogalt végleges változata, valamint a kapcsolódó területi hatásvizsgálat elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1.

A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program - annak stratégiai és operatív része - valamint a kapcsolódó területi hatásvizsgálat dokumentumait a mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Határidő:

2.

Dr. Mengyi Roland elnök azonnal

A Közgyűlés felhívja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalt, hogy a dokumentum közzétételéről, illetve az illetékes szerveknek történő megküldéséről a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően gondoskodjon. Felelős: Határidő:

Dr. Kovács János főjegyző azonnal, illetve értelem szerint

Dr. Kovács János s. k. főjegyző


19

Stratégiai részprogram

Végleges változat

2014. szeptember

20

M AANYAG Tartalomjegyzék I.

A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása ................................................................................ 4

II.

Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján ............................................................................. 5

Prioritások/alprogramok leírása ................................................................................................................. 7 III.

Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció ..................................................................................... 7

III.1.

Innováció-orientált vállalati fejlesztés ....................................................................................... 8

III.2.

Tudástranszfer .............................................................................................................................. 9

III.3.

Tudásbázis fejlesztése................................................................................................................ 10

IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram ..................................................................................................................................................... 14 IV.1.

Mikro- és KKV-k termék- és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése..................... 14

IV.2.

Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai ...................................................................... 17

IV.3.

Hálózati együttműködések egyes ágazatokban ...................................................................... 18

IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) ......................................................................................................... 20 IV.5.

Befektetés-ösztönzés ................................................................................................................. 22

IV.6.

Induló vállalkozások támogatása ............................................................................................. 23

IV.7.

Vállalkozások képzése, információs támogatás ..................................................................... 25

V.

Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása ..................................................... 26

V.1.

Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja .......................................... 28

V.2.

Nők munkába állásának ösztönzése ............................................................................................ 30

V.3.

Idősek, fogyatékkal élők ellátása .................................................................................................. 31

V.4.

Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések ........................................ 32

V.5.

Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése ........................................................................ 34

V.6.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok ............................................................................ 35

V.7.

Kulturális programok .................................................................................................................... 36

VI.

Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása ..................... 37

VI.1.

Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) .......................................................... 37

VI.2.

Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) ................................. 40

VI.3.

Vasúti fejlesztések ...................................................................................................................... 41

VI.4.

Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése ..................................................... 44

VI.5.

Kerékpárutak építése külterületen, települések között ......................................................... 45

VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros és multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések ................................ 46 2 21

AANYAG Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések ........................... 48

VI.7.

VII. Prioritás: Energetika Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése ..................................................................................................................... 49 VII.1.

Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása .............................. 49

VII.2.

Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése ........................................................................... 51

VII.3.

Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése ....................................... 52

VIII.

Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek ..................................... 53

VIII.1.

Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása ........................................................ 53

VIII.2.

Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása...................................... 56 Prioritás Turizmus ......................................................................................................................... 60

IX. IX.1.

Turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése ....................................................................... 60

IX.2.

Turisztikai szolgáltatások szervezése ...................................................................................... 65

IX.3.

Turisztikai együttműködések szervezése ................................................................................ 66

X.

Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása....................................................... 66

X.1.

Ár- és belvízvédelmi beavatkozások ........................................................................................... 67

X.2.

Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................................... 69

X.3.

Szennyvízkezelés ............................................................................................................................ 72

X.4.

Ivóvízrendszerek korszerűsítése .................................................................................................. 75

X.5.

Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása .......................................................... 77

X.6.

Tájrehabilitáció ............................................................................................................................... 79

X.7.

A levegő- és zajszennyezettség csökkentése .............................................................................. 81

XI.

Bányászati projektek ...................................................................................................................... 83

XI.1. XII.

Szénbányászat ............................................................................................................................. 83 A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása ........................................................ 85

XIII.

Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek ......................................................... 85

XIV.

A tervezéskísérő eljárások dokumentációja ........................................................................... 85

XV.

A végrehajtás rendszerének bemutatása ..................................................................................... 85

XVI. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása ................................................................................................................................................... 89 XVII.

Monitoring és értékelési terv .................................................................................................... 94

3 22

AANYAG I.

A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, tematikáját a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet határozza meg. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. A stratégiai program az alábbi dokumentumok alapján készült el: · Borsod-Abaúj-Zemplén megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg. · A 2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatai, melyek meghatározzák a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt állnak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések is zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben. · Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket folytattunk a program részletes tartalmáról: · a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel, az érintett minisztériumokkal · Miskolc Megyei Jogú Várossal · konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal · szakmai szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel Az egyeztetések alapját képezték azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők az internetes felületen keresztül 2013. november-december, illetve 2014. május-június folyamán benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. A dokumentum egyeztetési változatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2014 januárjában vitatta meg és ezt követően társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vonatkozó kormányrendelet előírásai alapján. A társadalmi egyeztetést egy személyes konzultációs fórumsorozat kísérte, mely lehetőséget adott – prioritás-tengelyenként szervezve - ágazati, illetve kistérségi alapon a fejlesztési stratégia megvitatására. A személyes fórumokat kiegészítette a vonatkozó szerveztek írásos véleménye, illetve javaslata is. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégiai és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A 4 23

AANYAG végrehajtási rendszer a területfejlesztési törvény 2013. decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait. II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum.

B?@CDEGHIJDKLNOP NLQL PLOR ?LPC@SL? Á F !"#$% &

Stratégiai célok

U+ V' . #&( &0-%1& % <#$ W

A '

munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése

T( ') )'*

2+ A ,&-. ( ') )/0&("1.3. .%0-&,&

T%( %. &-4)56'% &

7+ A )/0&("1.3. 610 &%(,&" %%0&

teljesítőképességének javítása

képességének javítása

ösztönzése

történő alkalmazkodóképességének javítása

javítása

8+ A &-&'. &()% &. % //(. &("9(( fenntartható hasznosítása

T&()% &. % //(.

erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása

:+ A &0&(. )&;
előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

=+ >6(0-&&. 1 % 6(0-&&!.0 <#$ Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra: -

Borsodi tengely: Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége

-

Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége

-

Tokaj-Hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan a Taktaköz és a Bodrogköz sajátos kezelése

-

Abaúj-Cserehát

-

Miskolc, mint high-tech kutatás-fejlesztési-innovációs zóna

-

Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések

Horizontális célok: -

Fenntartható környezet- és tájhasználat

-

Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása

-

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe

5 24

XYZ[AANYAG -

Korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása

-

Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe Tekintettel a táji terhelhetőségre, fontos, hogy a tervezett fejlesztések a megye területrendezési tervéhez illeszkedjenek. Amennyiben – döntően állami támogatás révén olyan jelentős léptékű beruházást terveznek a jövőben megvalósítani, amely nincs összhangban a megye területrendezési tervével, úgy szükséges a rendezési terv módosítása a megfelelő hatósági eljárások lefolytatásával együtt.

6 25

\]^_AANYAG Prioritások/alprogramok leírása III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció-orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az info-kommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, valamint szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer, ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartozik a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információ-technológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál maximálisan ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. Tervezett beavatkozások A prioritástengely a megyei koncepció alapján a Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, valamint a regionális-, és országos Intelligens Szakosodáson Alapuló Innovációs Stratégiák (S3) gondolatmenetét követve került kialakításra. Ennek megfelelően a tervezett

7 26

àbcAANYAG intézkedések meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik, kiemelten kezelve o a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását, o a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint o a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést. A prioritástengelyen belül így három nagyobb témacsoport határozható meg, amelyhez az intézkedések hozzárendelhetők. III.1.

Innováció-orientált vállalati fejlesztés

Közvetlen célok: -

A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése

A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötletekre alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. A beszállítói hálózatok mellett elő kell segíteni, hogy a K+F+I folyamatokban a tudásközpontok mellett a kis- közepes vállalkozások együtt tudjanak működni a nagyvállalatokkal. A nagyvállalatok egyfajta speciális innovációs mentori szerepet tudnak játszani, kihasználva a tapasztalati és a tőkenagyságból fakadó előnyeiket. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft, a Borsodchem Zrt, a Borsodi Sörgyár Kft, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft, a Robert Bosch Power Tool Kft, a TVK Nyrt.) El kell érni, hogy növekedjen a régióban ezeknek a nagyvállalatoknak a beszállítói köre. A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok – hálózatok alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. (pl. Alumínium hab gyártmányfejlesztés) A megye által preferált, kiemelt növekedési ágazatokhoz és iparágakhoz (pl.: vegyipar, gépgyártás, gépjárműipar, mechatronika, űripar, nanotechnológia, energiaipar, fémfeldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás valamint az IKT ágazat és kreatív ipar stb.) 8 27

defgAANYAG kapcsolható technológiai területeken komplex K+F tevékenységhez kapcsolódó K+F+I projekteknek a regionális tudásközpontok által, vagy azok bekapcsolásával történő megvalósítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt történő kísérleti működtetése, a projektet megvalósító szervezetek innovációs hálózatokba történő beilleszkedési, csatlakozási feltételeinek a megteremtése, kutatás-fejlesztési eredmények piaci hasznosításának, illetve piacra vitelének támogatása. -

Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. (pl. a következő tématerületekhez kapcsolódóan: kísérleti fejlesztéseket támogató tevékenység fejlesztése, biomassza kémiai, fizikai kezelésének kutatása, hazai barnaszén energia- és környezet hatékony hasznosítása, kerámia alapú hab anyagrendszerek fejlesztése, biomassza fluidizációs kazánok fejlesztése, nehézfém-tartalmú hulladékoldatok ártalmatlanítása, stb.). Elsősorban a megye által preferált ágazatokban a vállalkozások K+F tevékenységének eredményeként létrehozott termékek, technológiák, szolgáltatások országhatárokon kívüli piaci lehetőségeinek bővítése.

III.2.

Tudástranszfer

Közvetlen célok: -

A tudástranszferhez kapcsolódóan a K+F+I infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése

Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló K+F+I komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. A megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott K+F+I szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Mindebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft) is, ezen szervezeteknek, mint a megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek a fejlesztésével. A lehetséges K+F+I szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: kereskedelmi és iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, innovációs transzfer szervezetek megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. Tevékenységek leírása, azonosítása

9 28

hijkAANYAG -

Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, mentorálás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése, nemzetközi kutató és innovációs központ létrehozása. Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi- és finanszírozási feltételek megteremtése, a rendelkezésre álló infrastruktúrák innovációs célú hasznosítása. Ehhez adott esetben az előkészítési tevékenységek (tervezés, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, engedélyeztetési- és közbeszerzési eljárások, stb.) finanszírozására a Pályázat Előkészítési Alap működési rendszerének megfelelő forrás biztosítása.

-

Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innovációvezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése („tudásrégió”) hálózati célprogramokon keresztül. A meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró, K+F kapacitásokat a térségbe telepítő, vagy ilyen fejlesztéseket a térségbe vonzó, döntő mértékben külföldi nagyvállalatok letelepedésének támogatása, illetve ilyen feltételekkel rendelkező vállalatok megyében maradásának elősegítése (pl. Bosch csoport, Takata, BC, stb.). Az intézkedés további célja az innovációs együttműködések létrehozása és fejlesztése, lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisára alapozottan. Olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a vállalkozások számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani.

-

Megyei tudásközpontok, kiválósági központok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A megyében kialakult, döntően a Miskolci Egyetemhez köthető tudásközpontok tevékenységének és feltételrendszereinek fejlesztése, új tudásközpontok kialakulásának elősegítése, a tudásközpontok, illetve K+F centrumok szerepének fejlesztése, a hatékony tudásátadás eszközrendszereinek megteremtése, a tudásközpontok szolgáltatói funkciójának megerősítése. A Miskolci Egyetem tudásbázisára, innovációs eredményeire és K+F tevékenységére alapozva kerüljön létrehozásra egy Technológiai Park, amely mint high-tech zóna lehetőséget biztosít a megyébe betelepülni szándékozó gazdasági társaságok számára kedvező gazdasági környezet létrehozására, a legkorszerűbb K+F+I szolgáltatások igénybevételén keresztül. Megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot létrehozó, a megyében működő kkv-k kutatási tevékenységének segítését végző és elősegítő inkubációs tevékenység támogatása. A Technológiai Park az alábbi kompetencia központok fejlesztését is integrálhatja: regionális anyag- és földtudományi vizsgálócentrum létrehozása, felület-technikai centrum létrehozása, autóipari vizsgáló központ, hőkezelő centrum. A Technológiai Parknak a Miskolci Egyetem területén történő létrehozása egyrészt megoldja az Egyetem alkalmazott kutatási területeinek piacközeli környezetbe való telepítését, a BAY-LOGI szétaprózott, és bővítést igénylő infrastruktúrájának kérdését. A K+F+I területen érdekelt kutató és transzfer szervezetek koncentrációja mellett nagyobb lehetőség nyílik a kritikus tömeg elérésére is. A szociális innovációhoz kapcsolódóan kiemelhető a lokális erőforrásokat mobilizáló helyi fejlesztés innovációs műhelyeinek és megyei támogató intézményeinek kialakítása és működtetése.

III.3.

Tudásbázis fejlesztése

Közvetlen célok:

10 29

lmnoAANYAG -

A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás

Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal - az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett - újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel emellett megteremtik a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Mechatronikai, Logisztikai és Informatikai Kiválósági Központ, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ, Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ, Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ, Regionális Gazdasági, Társadalmi és Egészségügyi Felzárkózás Kiválósági Központ). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Bár jelen program innovációhoz kapcsolódó közvetlen részét nem jelenti, de a szociális innováció tágabb léptékű értelmezéséhez kapcsolódóan kiemelten fontos a kreativitás fejlesztése mind a közoktatásban, mind a felnőttképzésben. Létre kell hozni és elterjeszteni a társadalmi részvételt erősítő innovatív megoldásokat, a civil részvételt és a szektorok közötti együttműködést erősítő kutatások támogatását. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. (pl. A projekt-javaslatok alapján protézisanyagok komplex fejlesztése, járműipari gépalkatrészek élettartamát növelő technológiák fejlesztése, nanorétegek előállítása, amorf-nanokristályos kompozit anyagok előállítása, stb.) A megyén belül a vállalkozások innovációs tevékenységét segítő tudásközvetítő, a tudás transzferálásának intézményi kereteit biztosító szervezetek kialakítása, működési feltételrendszereinek megteremtése. Az oktatási intézmények esetében jobban ki lehet és kell használni az Erasmus, Ceepus ösztöndíjak és a Marie Curie program lehetőségeit.

-

Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. (pl. szélessávú internet fejlesztés, innovatív modellek alkalmazása a műszaki tervezésben és a gyártásban) K+F és innovációs tevékenységekhez kötődő elméleti- és gyakorlati oktatás fejlesztése (ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés), az inter-szektorális kutatói-oktatói mobilitás elősegítése, az oktatási intézmények, valamint a vállalkozások között innovációs hídképző szervezetek, módszerek, eljárások kialakítása annak megfelelően, hogy a felsőoktatási képzés kínálati oldala összhangba kerüljön a munkaerő-piaci igények és a társadalmigazdasági elvárások keresleti oldalával. Az oktatások gyakorlati oldalának támogatása céljából erősíteni kell a gyakorló szakemberek oktatásba történő bevonását, a korszerű távoktatási anyagok kifejlesztését és alkalmazását. A gyakorlatorientált felsőfokú képzés hatékonyságának elősegítése érdekében alkalmazhatók speciális ösztöndíj programok, pályadíjak, fejleszthetők a vállalkozásoknál megteremthető gyakorlati oktató bázisok, és irányíthatók a diplomaterv és TDK feladatok, elősegítve azt, hogy az itt elkezdett tudományos és kutató karrierek lehetőség szerint itt is folytatódjanak. 11 30

pqrsAANYAG -

A kutatás-fejlesztési s innovációs tevékenységek eredményeit vissza kell csatolni az egyetem képzési rendszerében. Ösztönözni kell, hogy az Egyetemen növekedjen a külföldi tanulók létszáma, illetve megvalósuljanak egy nemzetközileg is jelentős kutatóegyetem működésének a feltételei.

-

Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. (pl. a projekt javaslatok alapján a területfejlesztés különböző részterületeihez kapcsolódó nemzetközi projektek végrehajtásának támogatása, Kárpátok Eurorégió médiaközpont létrehozása, a régió nemzetközi integrációját elősegítő feltételrendszerek megteremtése és fejlesztése) A megye K+F+I-hez kapcsolódó intézményeinek és vállalkozásainak minél nagyobb arányú bekapcsolása az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató keretprogramjába. A kormányzat számára kiemelten fontos a Horizont 2020 keretprogramban való magyar részvétel erősítése. A korábbi nemzetközi pályázati rendszerekben való részvétel szakmai tapasztalataira alapozva elő kell segíteni a megye vállalkozásainak és vállalkozásokat támogató intézményrendszerének a keretprogramba való minél nagyobb számú bekapcsolódását. A magyar-szlovák-román-ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projektek támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak. A kutatók számának célként kitűzött növelése csak úgy érhető el, ha támogatjuk a kutatóhelyek (egyetem és kutató intézetek) munkahelyteremtő szerepét. Ennek egyik lehetséges formája letelepedési támogatás, képzési támogatás nyújtása fiatal kutatóknak, illetve foglalkoztatási támogatás nyújtása a kutató helyeknek. Ezzel növelni lehet a régió értelmiség-megtartó szerepét, ami a jövőbeni gazdasági fejlődés és a kitűzött innovációs célok elérésének elengedhetetlen feltétele.

Lehetséges kedvezményezettek köre Ø K+F+I területen a projektekkel érintett vállalatok, egyéb szervezetek Ø Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ø Miskolci Egyetem és kapcsolódó innováció-transzferrel foglalkozó gazdasági társasága Ø Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete Ø nonprofit gazdasági társaságok/ állami tulajdonú kutatóintézetek Ø Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Ø NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A tervezett intézkedések finanszírozási hátterét megteremtő operatív programok táblázatos összefoglalása:

Tervezett intézkedés

tu vwxyuz{|y} ~vww}uu}v xx{yx vux}x {x z - és - ¢£¤¥¦§ fejlesztési és fejlesztési Operatív Program

Innovációs v Program (GINOP)

¡

Erőforrás Operatív Program

¢¨ 12 31

©ª«¬AANYAG ®¯°®¯±²®³´µ¶·¸¹º»³µ¼ »½¾®¯µ¶·¿·À ½¶»½¶Â½¼µ±± ÃÄÅ+I ±²ÆÇ»²´È¯Ç¸ Ç¯ ¾¹½®Æ²¼ÇÉ²¶± ±²®³´µ¶·¸¹½Ê²Ë¶²¯¼±Ç¯ ±ºÂµ¸½±º¯½Ì Í´´µÆº®¹·¯ ²É²¿ÂÇ´È²» ¶Ç±É²³µ¼º¯º´½» Ç¯ ¾¹½®µ¯Î±º¯º´½» ²¶Ï¯²¸Î±Ç¯²Ì Ñnnovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további »µÉ¯¼²ÉÒ¯Î±Ç¯²À Ê²Ë¶²¯¼±Ç¯²À ¹¸Ç´ÈÓ²ÆÇ±²¶Ç´²» Ô¾¶. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése.

ÕÖ×ØÖÙ és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok »¹½¶½»Î±º¯½À ¹´´µÆº®¹·-vezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése („tudásrégió”) hálózati célprogramokon keresztül

ÕÖ×ØÖÙ jó tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi ÂÒ³²¶È²¹´²» Ê²Ë¶²¯¼±Ç¯²Ì Ê²¶¯Ïµ»±½±º¯¹ ¹´±Ç¼ÂÇ´È²» »Ú±½±º¯¹ ¾µ±²´®¹º¶Ëº´½» Ë½ÆÎ±º¯½À ÛÜÝÞÖßÖàáÙâ-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. Í´´µÆº®¹·³µ¼ »½¾®¯µ¶·¿· µ»±½±º¯ Ê²¶±Ç±²¶²¹´²» Ç¯ Ó²¶¯Ï ¯±ÉÚ»±°ÉºËº´½» Ê²Ë¶²¯¼±Ç¯²À ½ ¾¹½®¹ ¹¸Ç´È²»´²» Â²¸Ê²¶²¶Ï tudástranszfer elősegítése, társadalmi innováció.

ã²Â¼²±»ä¼¹ ÃÄÅÄÍ Êµ¶È½Â½±µ»Ó½ Æ½¶· Ó²»½¾®¯µ¶·¿º¯ ²¶Ï¯²¸Î±Ç¯²Ì

X

Ð

X

Ð X

X

X

X

X

X

X

åÄ ²¸ÈÇÓ æçè

nemzetközi

Ð

programok

A fenti táblázatból látható, hogy egyes intézkedések több operatív programból is finanszírozottak. Az egyes intézkedések tartalmának pontos meghatározása az operatív programok közti szinergia megteremtése után valósulhat meg. A kitűzött célok elérése feltételezi az egyes ágazati programok közötti összhang megteremtését, különösen azokon a területeken, ahol egy tevékenység vagy programelem akár több operatív programból is finanszírozható. Alapvető rendezési elv, hogy a helyi preferenciák, fogadási feltételek, előkészítési tevékenységek, fogadó pontok biztosítása, meghatározott szolgáltatási (pl. K+F+I tanácsadás) feltételek biztosítása és egyes kísérleti típusú projektek elindítása a TOP keretében kerüljenek finanszírozásra. Ehhez járulékos feltételként javasolható, hogy egy meghatározott értékhatár felett (30MFt) automatikusan lépjen be akár azonos tartalommal is a GINOP, ill. EFOP finanszírozás. A megye innovációs teljesítményének növelése érdekében folyamatosan javasoljuk működtetni a kezdő innovatív vállalkozások (start-up) támogatását lehetővé tevő programokat, amelyben preferálni, vagy kötelező jelleggel beépíteni javasoljuk a megyében rendelkezésre álló K+F+I szolgáltatói kapacitások igénybe vételét meghatározott akkreditációs, vagy minőségbiztosítási feltételrendszerek mellett. A szolgáltatások tervezhető és irányított igénybevételének megvalósítására javasoljuk az innovációs voucher (vagy innovációs csekk) rendszer bevezetését és működtetését. Ezeket az elemeket döntően a GINOP keretében látjuk megvalósíthatónak. Kiemelt, nagyprojekt jelleggel javasoljuk elindítani a Technológiai Park megvalósítását célzó projektet, melynek beruházási, szolgáltatás-igénybevételi, valamint működésfinanszírozó elemeit ugyancsak a GINOP, szolgáltatásfejlesztési, oktatási elemeit az EFOP keretében javasoljuk beépíteni. Ugyancsak feltételként fogalmazható meg a kiemelt projekt státuszhoz, valamint a finanszírozási nagyságrendhez köthető projekt-előkészítési finanszírozás biztosítása is. 13 32

éêëìAANYAG A megye meghatározó felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem, amely az egész északmagyarországi régió egyetlen egyetemi rangú felsőoktatási intézménye. Ennek megfelelően zászlóshajó szerepet tölt be a megyei K+F+I folyamatok, a tudásteremtés, az alkalmazott kutatások fejlesztése és ezek társadalmi feltételeinek megteremtése területén. Mivel a H2020 pályázatoknál az alkalmazott kutatási téma mellett az eredmények társadalmi hatásainak vizsgálata is szükséges, ezért a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi, jogtudományi, egészségtudományi és bölcsész karai is hatékonyan segíthetik a projektek sikerét mind a pályázat, mind a megvalósítás területén. Ennek megfelelően fontosnak tartjuk az egyetemi fejlesztéseknek az EFOP keretében való megjelenítését és prioritásként való kezelését. IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram A prioritás megvalósítása hozzájárul a megyében működő vállalkozások versenyképességének a javításához, illetve a foglalkozta6ás bővítésének elősegítése érdekében a termelő kapacitások fejlesztéséhez és új vállalkozások megyébe való letelepedésének ösztönzéséhez.

íîïðï Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termék-, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása és gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. A gazdasági versenyelőnyök kihasználásának ösztönzését az alábbi térségi preferenciával indokolt megtervezni:

ñòóôòõö÷øõù ÷òúûôò÷òü

ýøôþÿü Púò òúÿô÷ ÿö÷ú

B

G

ipar (kiemelten a járműiparhoz

k

!"k #$

szektor – kreatív ipar, fémfeldolgozás, energiatermelés, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás -Tiszaújváros isztikai központ M%&k'

G (k

" )*

k

+!% !"k

energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás T,-.

-Hegyalja-Zemplén

H "

kk &*/"*0 &

%&%* %" k (

% 1 "

kk 1%*

14 33

2 3 4 5

F67869:;<9= ;6>?86;6@

AANYAG

A<8CD@ E>6I6>D8; DJK:K;>K gLNOQNRS UVWXWSO YZX[\[]Q[^ S _NO\`XWSOabc

kapcsolódóan), dohányipar, vízgazdálkodás deSf_

-Cserehát

h[]LX Q[O\VZ[Z []iN]]jQNRSl []Rim][g[R

en

\[cigScmSRNgXn [OmVRc[QX S]SWS^LSgbZ

(élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás oSZQSZpc

h[]LX Q[O\VZ[Z []iN]]jQNRSl

elsődlegesen

\[cigScmSRNgXn [OmVRc[QX S]SWS^LSgbZ

(élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása Konkrét célok -

A beavatkozások célja, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő kkv-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásainak fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként tartsa meg a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is.

Tevékenységek leírása, azonosítása -

Elő kell segíteni a kkv-k kapacitásbővítését, technológiai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödést, illetve a nemzetközi piacon való jelenlétüket. Közvetlen forrás a GINOP-ban elérhető, megyei feladat a vállalkozások segítése és informálása az EU-s forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kitörési pontként meghatározott kulcsiparágak fejlesztésére (vegyipar, fémfeldolgozás, gépipar kiemelten járműipar, környezetipar, energiaipar, high-tech, vízgazdálkodási tevékenységek, informatika, hulladékgazdálkodás, turisztika) és a megye különleges adottságainak fenntartható hasznosítására és az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítésére.

-

A jó növekedési kilátásokkal rendelkező, de finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó vállalkozások számára a megyében összehangolt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása helyi pénzügyi közvetítők bevonásával. Fő prioritás a termelő és szolgáltató vállalkozások, illetve a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozása. Pénzügyi eszközök bevonásával támogatható a vállalkozások megújuló energia felhasználása és energiahatékonysága is.

-

Exportlehetőségek céltudatos felkutatása a növekedési hajlandósággal rendelkező, magas hozzáadott értékkel exportálni képes kkv-k részére.

-

Vidéki településeken a foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős foglalkoztatás, mikro-vállalkozások, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támogatásával, illetve a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kompenzálása új vállalkozások indításának kiemelt támogatásával. A 15 34

q r s t

AANYAG

fejlesztések során fontos szempont a vidék által megtermelt vagy előállított nyersanyag városi piacokon, illetve városokban működő vállalkozásoknál való értékesítése. -

A vidékies térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji - és azon belül is kiemelten a Taktaköz kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők nyújtása (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához) valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása, összhangban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával.

-

A nők által vezetett vállalkozások működésének és alapításának ösztönzése, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését.

-

Szociális és nonprofit vállalkozások bekapcsolása a foglalkoztatásba, a társadalmi vállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak erősítése érdekében.

-

A vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén.

-

A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra.

-

Befektetési tőkealap felállítása a keleti nyitás stratégia részeként, hogy egyrészt elősegítse az orosz piacokon a kkv-k külpiaci értékesítését, másrészt ösztönözze a munkahelyteremtést az orosz cégek megyében történő befektetése érdekében. A befektetési alapot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által kijelölt és megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi alapkezelő szervezet végzi majd el.

Lehetséges kedvezményezettek köre -

jogi személyiségű gazdasági társaságok,

-

jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,

-

egyéni vállalkozók,

-

szövetkezetek,

-

gazdasági kamarák,

-

kereskedelmi-szakmai szervezetek,

-

egyesületek,

-

alapítványok

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Vállalkozói kultúra elterjesztése, Kapacitásbővítés támogatása

16 35

u v w x

AANYAG

GINOP 3. Versenyképes IKT szektor fejlesztése. Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 4 Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál GINOP 5 Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodó készség fejlesztése GINOP 6 Pénzügyi eszközök IV.2.

Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai

A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában. A nagyvállalatok igen fontos szerepet töltenek be az oktatás, elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés anyagi és tartalmi támogatásában is. A cégek igyekeznek részt venni a szakmunkások képzésében, elsősorban természetesen a saját utánpótlás kinevelésében. A duális rendszerű szakképzési rendszer általánossá válásában nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzőhelyek, amelyek jól felszerelt, ellenőrzött körülmények között biztosítják a fiatal szakmunkások képzését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyvállalatok esetében lényegesen magasabbak az átlagbérek, ami a lakosság egy részének magasabb életszínvonalat biztosít, de emellett – közvetetten – hozzájárul ahhoz, hogy a kisvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira nagyobb legyen a fizetőképes kereslet, így ezek piaca bővülhet, s ennek következtében újabb munkahelyek jöhetnek létre. Jó együttműködéssel a hazai, helyi kis- és középvállalkozások, a gazdasági-társadalmi szereplők kiváló partnert találnak a nagyvállalatokban, elősegítve a megye fejlődését. Konkrét célok -

Növekedjen a megyében letelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén- és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték.


Nagyvállalatok betelepedéséhez szükséges környezet és infrastrukturális feltételek megteremtése, illetve a szakképzési programok összehangolása a vállalkozások igényeivel, valamint a vállalkozások munkahelyteremtésének támogatásához kapcsolódóan képzési programok indítása

-

Nagyvállalatok adminisztratív terheinek csökkentése a letelepülés támogatása, illetve a jelentősebb léptékű beruházások megvalósítása érdekében

17 36

y z { |

-

AANYAG

Nagyvállalatok megyében való letelepülését szolgáló állami támogatások és ösztönzők érvényesítése


Nagyvállalatok


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 2.Vállalati K+I tevékenység intenzitásának együttműködések és kezdeményezések támogatása

ösztönzése,

Stratégiai

K+I

GINOP 3 Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 4 Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál GINOP 5 Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodó készség fejlesztése Állami támogatások rendszere -

Készpénztámogatások o Egyedi kormánydöntéssel nyújtandó vissza nem térítendő támogatás VAGY o EU társfinanszírozott pályázatok

-

Fejlesztési adókedvezmény

-

Munkahely-teremtési támogatás

-

Képzési támogatás

-

Egyéb támogatási lehetőségek (pl. munkahelyvédelmi akcióterv, szabad vállalkozási zónák stb.)

IV.3.

Hálózati együttműködések egyes ágazatokban

A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztését jelentősen elősegítheti a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzése (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek). Sajnálatos módon a megye vállalkozásaira jellemző az együttműködési kedv és a bizalom alacsony foka, amelyeket fejleszteni, kialakulásukat és megerősödésüket segíteni szükséges. Az együttműködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő vállalati csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő, stb. cégek erőforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább) fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, és ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. Konkrét célok -

A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kell a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatokat, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő 18 37

} ~

AANYAG

klaszterek továbbfejlődését kell célul kitűzni és megvalósítani, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. -

A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni szükséges a megyei kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, emellett mindez hozzájárul nemzetköziesedésükhöz és fejlődésük dinamizálásához.

A megyében, a megye területén az alábbi klaszterek működnek: É-magyarországi

Informatikai Klaszter

É-magyarországi

¡¢ £ ¤

¥-borsodi

let:

¦

Űripar

Autóipari Klaszter

Egészségügyi és Szociális Klaszter

§¨© ¤

¦«¦¬ É-Magyarországi nergetikai

¦ ª©

Alternatív

Klaszter

¦ ª©

É-Kelet-magyarországi

Klaszter a Húsipar

É-magyarországi

®iztonságáért

¯°±²³´µ¶

É

¦

ª©

·µ¸°ettségi

¹ºº-Tornai

¼½¾¿ÀÁ¾Â Ã°±²³´µ¶

Hagyományos Termék- és

» ¤ É

Megújuló Energiaparkok

szintje: induló

© ª©

ª© É-Magyarországi

KKV Innovációs Szolgáltató

Ã°±²³´µ¶´

ÄµÅ-Nord

§¨©

Geotermikus Távhő Klaszter

Energetika

¦ ¤º¢ ¤

É-Magyarországi

Logisztikai Klaszter

Æ¼Å¶ÇÁÅÈÊ

Energetika

«

É-magyarországi

Műanyagipari Klaszter

Műanyaipar

É-magyarországi

Turisztikai és Innovációs

Ã°±²³´µ¶ ª

®Å¶²ÅÇ-

Abaúj-Zemplén megyei Szénbányászati

Ã°±²³´µ¶

Bányászat induló

É-magyarországi

Gyógyturisztikai Klaszter

ª ő

19 38

Ë Ì Í Î

ÏÐÑÒÓ-magyarországi ÔÕÖ×ØÕÙÚ

Bor Klaszter

Turisztika

ÛÕÜØÕÙÙÐÝÞÚ ßÕÜØàáà

âãäå-Partner

AANYAG

Miskolc – Miskolc Belvárosi

æÒÑáÒÐçÞßÕÜØÕÐÑÙà èØÒÐÑÙÕÖ ÔÕÖ×ØÕÙÚ èÕÖÕÐÓÕáÕØÕé ÛÕÜØÕÙÙÐÝÞÚ ßÕÜØàáà


Közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése

-

Klasztermenedzsment tevékenység támogatása

-

Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel

-

Tanácsadás nyújtása az együttműködő vállalkozások számára regionális mentori hálózat segítségével

-

Együttműködő vállalkozások közös beruházásainak támogatása


non profit szervezetek, pl. egyesületek, együttműködésben gazdasági társaságokkal, kutató intézetekkel, egyéb nonprofit szervezetekkel, gazdasági kamarákkal


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Hálózatos gazdaság és piacra jutás támogatása IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése keretében támogatni szükséges a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. Konkrét célok -

A 2014-2020 programozási időszakban elsősorban az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének javítása a cél. A meglévő vállalkozói infrastruktúra minőségi fejlesztése elemi érdeke a megyében található és a betelepülni készülő vállalkozásoknak.

-

A megye ipari parkjainak infrastruktúra-fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását és az ipari parkok betelepítettségének növelését.

Ipari parkok a megyében: Kazincbarcika, Miskolc, Encs, Felsőzsolca, Alsózsolca, Mezőkövesd, Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros. Szükséges továbbá a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek 20 39

ê ë ì í

AANYAG

előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. Új inkubátorházak támogatása abban az esetben indokolt, amennyiben nem elsősorban irodai célú a fejlesztés, és – a támogatás eredményeként - a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszeresek, a szükséges infrastrukturális, technológiai és innovációs háttér magas színvonalú. Már működő, illetve fejlesztés alatt lévő inkubátorházak a megyében: Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc, Kazincbarcika. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indokolt a logisztikai központok fejlesztése, azért hogy az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. Logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek: Miskolc, Felsőzsolca, Szikszó, Tiszaújváros. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. További logisztikai beruházások az alábbi települések körzetében preferáltak: Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Iparterület kialakítását támogató infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények stb.) kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése, mely kapcsán preferálni kell a barnamezős területeken történő fejlesztéseket

Ipari parkok, iparterületek esetén továbbá -

Szolgáltatási tevékenységhez szükséges, ipari célú hasznosítást eredményező épületek építése, átalakítása, bővítése pl.: üzemcsarnok, tárolók

-

Terület előkészítési munkák, környezetvédelmi kárelhárító munkálatok

-

Épületek, építmények építése, bontása, korszerűsítése, bővítése, átalakítása gazdasági tevékenységek kiszolgálására

Inkubátorházak fejlesztése esetén továbbá -

Magas hozzáadott értéket nyújtó, értéknövelt szolgáltatásokkal rendelkező technológiai inkubátor, vállalkozói inkubátor kialakítása és már meglévő inkubátorház fejlesztése: építés, bővítés, átalakítás, illetve kisebb műhelyek, laborok kialakítása

-

Inkubátor szolgáltatások skálájának bővítése és/vagy minőségének fejlesztése, illetve vállalkozás-fejlesztési tanácsadási tevékenység támogatása. A vállalkozások fejlődésének későbbi szakaszában lehetőség nyílhat kockázati tőke bevonására.

Logisztikai központok fejlesztése esetén továbbá -

Infrastrukturális és ingatlan beruházás, eszközbeszerzés támogatása

Egyéb üzleti szolgáltató központ -

Olyan infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, melyek alapvetően az irodai helyeket igénylő üzleti szolgáltatási, adminisztrációs jellegű tevékenységeknek adnak helyet (Pl. IKT, közigazgatás)

Lehetséges kedvezményezettek köre 21 40

î ï ð ñ

AANYAG

-

helyi önkormányzatok, valamint önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságok

-

jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek

-

jogi személyiségű gazdasági társaságok

-

alapítványok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók: Foglalkoztatás-bővítési célú üzleti infrastruktúra-fejlesztések – önkormányzat, vagy önkormányzati tulajdonú fejlesztő társaságok esetén

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Modern üzleti infrastruktúra megteremtése IV.5.

Befektetés-ösztönzés

Elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez. Konkrét cél -

A magas hozzáadott értékű termelőtevékenységet végző vállalatok (pl. járműgyártó vállalat), szolgáltató központok és K+F központok Borsod-Abaúj-Zemplén megyét válasszák fejlesztéseik helyszínéül.

A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői: -

a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása

-

szakképzett munkaerő elérhetősége

-

piacok elérhetősége

-

lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek körének megléte a térségben

-

vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) – jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre

-

innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások.

A kormány a befektetések ösztönzése érdekében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére vállalkozási övezet program részeként beruházások, illetve új munkaerő foglalkoztatása esetén adókedvezményeket határozott meg. A megyében ezek a térségek a következők: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tokaji, Szikszói, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti és a Miskolci kistérség érintett települései. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Megyei szintű befektetés- és beruházás ösztönzési program, amely hatékony lebonyolításához elengedhetetlen a megyei szintű befektetés ösztönzési szervezeti háttér kiépítése

-

Szükséges a városok befektetés-ösztönzési összehangolása az alábbiak szerint:

tevékenységeinek

és

kínálatának 22 41

ò ó ô õ

AANYAG

o Egyablakos rendszer működtetése, amely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait o Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára o Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről o Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról o A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése o Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására o Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására o Promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, aktív befektetés-szervezési munkák (pl. vásárokon való részvétel) -

Mivel a megye nagyobb területén jelentkeznek foglalkoztatási problémák, a vállalkozási övezetek méretét és tartalmát újra kell gondolni a jövőben, hogy a kormány ezen területeken miként biztosítsa a beruházások ösztönzését (dedikált támogatás, támogatási mérték, társasági adókedvezmény, de minimis támogatás maximális kihasználása), illetve javítsa az ott működő vállalkozások jövedelmezőségi feltételrendszerét (pl. amortizációs kedvezmény, járulék kedvezmény) a munkahelyek megőrzése és teremtése érdekében.

-

Magasan képzett fiatalok, tapasztalt munkavállalók támogatása és megtartása

-

A külföldi szakemberek és családtagjai beilleszkedésének támogatása (lakhatás, nemzetközi oktatás, magas minőségű egészségügyi rendszer biztosításával)


megyei önkormányzat, helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, szervezetek intézményei, valamint önkormányzatok gazdasági társaságai

-

gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek

-

egyesületek, alapítványok

ezen


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek Ø TOP 1. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások Ø GINOP 1. Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai -

Kiemelt növekedési zónák gazdaságfejlesztési programja (fókuszált nagyváros-térségi gazdaságfejlesztési programok)

-

Szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztési programjai (legnehezebb helyzetben lévő térségek)

IV.6.

Induló vállalkozások támogatása

A vállalkozói aktivitás ösztönzése, az új vállalkozások létrejöttének támogatása elengedhetetlen része a megye gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének. Konkrét cél: 23 42

ö ÷ ø ù

-

AANYAG

Új, különösen innováció-orientált tevékenységet végző vállalkozások alapításának, indulásának ösztönzése

A beindulás üzleti feladatainak támogatására egyszerűen elérhető, professzionális és megfizethető mentorokra van szükség. A vállalkozás beindítása remélhetően növekvő foglalkoztatással is jár – a kis méretből, kezdő státuszból adódóan a mikro- és kisvállalkozások rugalmas foglalkoztatási feltételeket tudnak nyújtani (részmunka, távmunka, stb.). A vállalkozásalapítás kezdeti szakaszában szükség van az indulás forrásigényének támogatására, az életképes üzleti ötlettel rendelkező fiatalok támogatására üzleti tervük megvalósítása érdekében. A vállalkozásfejlesztő programok (pl. vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése) végrehajtását egyetemek, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával célszerű megvalósítani. Kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek megteremtése a meglévő épületállomány hasznosításával, így Üzleti Szolgáltató és Innovációs Központok létesítése a jelentősebb munkaerő-piaci központokban (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Sátoraljaújhely-Sárospatak) Tevékenységek leírása, azonosítása -

vállalkozásfejlesztési szolgáltatások igénybevétele kezdő vállalkozások számára

-

cégalapítás, ahhoz kapcsolódó ügyvédi szolgáltatás igénybe vétele

-

kötelező engedélyek beszerzése

-

az induló vállalkozás tárgyi eszközeinek beszerzése

-

piacra jutás támogatása

-

technológiai fejlesztés támogatása

-

képzéseken való részvétel

-

támogatás tanácsadás igénybevételére

-

Maradj Borsodban program (speciális ösztöndíj programok beindítása, lakhatási támogatás a magasan képzett humán erő helyben tartása érdekében)


Vállalkozásfejlesztési alapítványok

-

Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1.3 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál TOP 6 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával, A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Vállalkozói kultúra elterjesztése GINOP 5 Gyakornoki program és vállalkozóvá válás támogatása a fiatalok körében 24 43

ú û ü ý

IV.7.

AANYAG

Vállalkozások képzése, információs támogatás

Az üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése kiemelten fontos terület a kkv-szektor versenyképességének, hatékonyságának és sikerességének javítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen az alapvető vállalkozói és üzleti ismeretek fejlesztése, a kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek, készségeinek fejlesztése, valamint a vállalkozói tapasztalatszerzés elősegítése. Ennek keretében képzéseket, tanácsadást, mentorálást, tapasztalatszerzési lehetőséget kívánunk támogatni a megye vállalkozásai számára. A megyében működő vállalkozásoknak szakmai, illetve általános munkahelyi képzéseken való részvétel támogatására van szükség, amely támogatja a vállalkozások humán-erőforrás fejlesztéseit és hozzájárul a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához és ezáltal megtérülő befektetéssé válhat az üzleti szereplők számára. Munkavállalói szempontból a képzésben való részvétel biztosítja az egyén készségeinek és szaktudásának frissen tartását, ezzel növelve újbóli elhelyezkedési esélyeit esetleges krízis vagy munkahelyváltás esetén. A duális képzés kiterjesztése érdekében ösztönözni kell a vállalatokat (különösen a kkv-kat) gyakornoki helyek kialakítására. Ehhez kapcsolódóan támogatni kell a vállalatok gyakorlati képzési hely kialakításához szükséges azon infrastrukturális fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a gyakornoki helyek létrehozásához, illetve kompenzálják a gyakornokok alacsonyabb termelékenységéből következő bevételkiesést. A munkaerő versenyképességének javításához folyamatosan szükséges a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeihez igazítása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztése segíti a vállalati alkalmazkodást, miközben olyan munkavállalói csoportoknak is foglalkoztatási lehetőséget kínál, akiknek a hagyományos foglalkoztatási keretek között nem lenne lehetőségük munkába állni. A rugalmasság fontos eleme a munka és magánélet összeegyeztetésének a segítése, a családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztése. A foglalkoztatási ráta növelése érdekében kiemelten szükséges az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése, mivel ez teszi lehetővé a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez való minél sikeresebb alkalmazkodást. Szükség van továbbá az információk szabad áramlásához a megyei vállalkozások versenyképességét is támogató információs technológiai fejlesztések megvalósítására, az informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldására, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítására, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzésére a megye egész területén. A cél a digitális írástudatlanok arányának csökkentése. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Az oktatás és szakképzés szerkezetének további közelítése a gazdaság igényeihez, ennek érdekében gyakorlati helyek létesítése vállalatoknál, illetve együttműködés a képzési tematikák összeállításában

-

Tanácsadási, információnyújtási tevékenység (Munkaerő keresleti - képzési kínálati adatbázis létrehozása; HR-klub működtetése; pályaorientációs tevékenység, honlap működtetése; foglalkoztatási/munkáltatói fórumok, workshopok, partnertalálkozók szervezése stb.)

-

Helyi/térségi gazdaságfejlesztési tevékenységhez illeszkedő képzések lebonyolítása

-

Szakmai és idegen nyelvi képzések támogatása 25 44

þ ÿ

M

AANYAG

-

A vállalkozás működésével kapcsolatos képzések: minden olyan képzés, mely a vállalkozás fejlesztését vagy a munkavállaló magasabb szintű munkavégzését eredményezi (szakmai képzés, kompetenciafejlesztés)

-

Számítástechnikai, informatikai képzés (nyílt és zárt forráskódú szoftverek oktatása)

-

Vállalkozások számára készült vagy általuk is használható e-kormányzati, e-ügyintézést elősegítő képzések, programok támogatása

-

Vállalati belső képzések támogatása

-

Erasmus program lehetőségeinek elterjesztése és kihasználása


vállalkozások (jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek)

-

gazdasági kamarák, kereskedelmi-szakmai szervezetek, egyesületek, alapítványok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 6 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával, A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 5 A munkaképes korú népesség digitális kompetenciáinak fejlesztése, Munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása, A szakképzés és felnőttképzés minőségének javítása V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása A megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak, így például: -

a lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése

-

születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idősödő társadalom

-

növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás

-

az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam

-

alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát

A megye társadalma egy negatív spirálban van, hiszen az országos viszonylatban is alacsonyabb jövedelmek (az egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben), illetve a kevés munkalehetőség elvándorlásra készteti a lakosok egy részét, különösen a fiatalabb korosztályt és a képzettebb lakosokat. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások bővülését vagy letelepedését korlátozza a jól képezett munkaerő hiánya. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, egyszerre szükséges egy vonzó és kreatív jövőképet kínálni a képzett lakosoknak és vállalkozásoknak, valamint a relatív nagyszámú, közel 70 ezer fő nyilvántartott álláskeresőt munkaképessé tenni, illetve a közmunkába bevontakkal együtt lehetőség szerint az elsődleges munkaerőpiacra elhelyezkedést ösztönözni. A munkanélküliek egyik jellemzője, hogy körükben magas az alacsony végzettségűek aránya, akik legfeljebb csak 8 év általános iskolai végzettséggel 26 45

AANYAG rendelkeznek. A munkanélküliség nemcsak egyszerű foglalkoztatási probléma, hanem további társadalmi problémák gyökere is. Jellemzően már a munkanélküliségből következő szociális hátrányok öröklődnek, hiszen sok esetben a tartós munkanélküliek gyerekei sem szereznek szakmát, a szakmai végzettség megszerzése előtt abbahagyják a tanulást, ami megnehezíti munkába állásukat és ők is nagy valószínűséggel a munkanélküliek táborát gyarapítják. A munkanélküliség alacsony jövedelemmel is jár, ami nehezíti a megélhetést. Jellemző a térségben, hogy növekszik a szegénység koncentrációja, a városokban, illetve falvakban olyan településrészek alakulnak ki, ahol nemcsak a szegénység jellemző, de a rossz a lakhatási körülmények is. Sokan un. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. A rossz lakhatási körülmények nemcsak az alacsony jövedelmekre, hanem a mindennapi életvitellel kapcsolatos alacsony igényszinttel is indokolhatók. Ez a folyamat az egészégre is káros hatást jelent, ami nemcsak a foglalkoztathatóságra van negatív hatással, hanem a várható élettartamra is. A rossz lakhatási körülmények között élők körében relatív magas a roma népesség aránya, ami több helyen egyértelműen szegregációhoz, társadalmi kirekesztéshez vezetett. A legnagyobb arányban romák által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík délnyugati része, Kelet-Cserehát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása „gettósodó tájakká”). Amennyiben egyes területeken nő a jövőbeni megélhetés iránti kilátástalanság, az könnyen vezethet a megélhetéshez kapcsolódó bűnözéshez. Az elmúlt évek során sem a rendszerűen működő társadalmi eszközök (pl. közmunka, a szociális szolgáltatás, egészségügyi ellátás, közoktatás, LHH térségek munkahelyteremtést ösztönző adókedvezményei), sem a projektszerű kezdeményezések (szociális szövetkezetek, tanoda program) nem hoztak érzékelhető változást. A projektszerű kezdeményezések közül ugyanakkor némelyek ígéretesek (pl. Biztos Kezdet program), illetve rendszerszerűvé tételük után pozitív társadalmi folyamatokat indíthatnak be. A jövőben szükséges a tartósnak mutatkozó jövedelmi, képzettségi hátrányban lévő lakosság fejlődését segítő szolgáltatások komplex és fenntarthatóan, azaz több éven át működő megközelítése. Ezen megközelítés alapja a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának segítése, melyhez szakképzési (vagy még alapfokú képzési), egészségfejlesztési, közösségfejlesztési, lakhatási és a gyermekeket segítő nevelési, oktatási programok kapcsolódnak. Elsősorban a fenti szolgáltatások színvonalának javítása szükséges módszertani fejlesztéssel, illetve képzéssel, valamint a szolgáltatási kapacitások bővítésével, ami a civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködésben is lehetséges. A szakmai feladatok ellátását kisebb infrastrukturális beruházások is kísérhetik. A régió társadalmi fejlődésében kulcsfontossága van az oktatási-képzési rendszer minőségi javulásának, hogy a térségben élők és dolgozók foglalkoztatási lehetőségei javuljanak, illetve jobban helytálljanak munkahelyükön. Ez esetben nemcsak a szakképzési rendszer minőségi javítása, illetve lemorzsolódás csökkentése jelent feladatot, hanem például a jövőben is meghatározónak kell lennie a Miskolci Egyetemnek a felsőoktatás szervezésében. A foglalkoztatásnak fontos eszköze a társadalom egészségi állapota, amelynek nem a gyógyítás, hanem az egészségfejlesztési programok révén a megelőzés, az egészségtudatos életmód széles körű elterjesztése és ösztönzése az egyik eszköze. Természetesen a gyógyítás elérhetőségének és minőségének javítása is fontos feladat a jövőben. A gyógyításra különösen nagy igény van az egyre idősödő lakosság körében, akiknek nagy része már a szociális alapellátás szolgáltatásait is igénybe veszi. Külön kell foglalkozni azon hátrányos helyzetű csoportok, mint például a fogyatékkal élők méltányos lakhatási, illetve foglalkoztatási lehetőségeivel, akik ellátásukhoz állandó segítséget igényelnek. 27 46

AANYAG Az elmúlt időszakban fontos előrelépések történtek a nők munkába állásának ösztönzésre, például a kisgyermekek elhelyezését biztosító bölcsődék férőhelyeinek száma 50%-kal bővült 2010-re 2001-hez képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alternatív gyermekfelügyeleti szolgáltatások nyújtására, pl. családi napközik nyitására nem lenne igény. Ahhoz, hogy a nők munkába állását segítsék, szükséges, hogy az állam biztosítsa a gyermekfelügyeleti intézmények működésének finanszírozását, illetve a munkáltatók legyenek nyitottak a részmunkaidős foglalkoztatásra. A megye társadalmi szempontú vonzerejét növeli a kulturális sokszínűsége, illetve a megyében található természeti és kulturális örökségértékek, illetve hagyományok, valamint a kulturális rendezvények. A jövőben jelentős figyelmet kell szánni a kulturális programok támogatására, ami nem csak közösségformáló erőként, hanem az interaktivitása és a kortárs alkotások és események révén a kreativitás hordozójaként a társadalom-fejlesztés fontos eszköze lehet, gyermek- és felnőttkorban egyaránt. A prioritás tengely hozzájárul a foglalkoztatás bővítésének elősegítéséhez azáltal, hogy a foglalkoztatási, képzési, egészségfejlesztési programokkal elősegíti a munkavállalók jobb munkaerőpiaci alkalmazkodó-képességét. Továbbá a prioritás tengely hozzájárul a társadalmi összetartozás elősegítéséhez, így a szociális biztonság megteremtéséhez. V.1. Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja Konkrét célok: -

az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása – közfoglalkoztatás és képzési programok révén

-

hátrányos helyzetűek társadalmi egészségfejlesztés révén

-

hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatás színvonalának javítása

-

korai gyermeknevelés minőségének javítása

-

hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítása

-

munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzése

befogadásának

javítása

mentális

fejlesztés

és

Tevékenységek leírása -

Tartós munkanélküliek foglalkoztatása közfoglalkoztatási programok révén, amelyben megvalósul o közösségi célú foglalkoztatás (pl. közösségi alapú szociális vállalkozások, szociális szövetkezetek működtetése) egy kistérségi szervezésű szervezet keretein belül, amelyben lehetőség van a munkavállalók munkavégzésben törtnő előrelépésére, a teljesen támogatott státuszból a részlegesen támogatott státuszba. Előnyben kell részesíteni a romák, a nők, a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékkal élők munkaerőpiaci esélyeinek javítását. Civil szerveztek bevonása szükséges a foglalkoztatás szervezésébe, a képzésbe, illetve a mentális fejlesztésbe. A foglalkoztatási programoknak a hazai finanszírozású közmunkaprogramok által nyújtott bértámogatást szükséges kiegészíteniük magasabb szintű munkaszervezéssel. o a szükséges alapfokú ismeretek megszerzése, szakképzés megszerzése, illetve egyéb kompetencia alapú képzése (pl. önkifejezés, logikus gondolkodás, digitális

28 47

AANYAG írástudás, idegen nyelvismeret). A „Második esély” iskolák működésének felülvizsgálata, az eredményeket felmutató iskolák további támogatása o a foglalkoztatottak eltérő igényű mentális fejlesztése és családsegítése, ami kapacitásbővítést igényel o a nyílt munkaerőpiaci elhelyezések számának növelése érdekében a megye területén tevékenykedő munkaadókkal (pl. munkaerő-kölcsönzés révén), ezek érdekképviseleti és szakmai szervezeteivel való együttműködés bővítése, illetve további együttműködés a közfoglalkoztatás területén a települési és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek társulásaival, civil szervezetekkel, egyházakkal -

Hátrányos helyzetű gyermekek, akik különösen a városok szegregált területein, illetve kisfalvakban élnek o korai nevelés ösztönzése a Biztos Kezdet program állandósulásával és kiterjesztésével, mely keretében nevelési, egészségfejlesztési programokat valósítanak meg. o óvodai nevelés módszereinek megújítása, a művészeti képzés, alkotási tevékenység, egészséges étkezés hangsúlyosságának növelésével, amihez szükséges az óvónők továbbképzése, illetve az óvónői létszámának növelése, emellett indokolt esetben kisebb eszközbeszerzések és ingatlan-felújítások o általános iskolai nevelés fejlesztése, a csoportszintű együttműködés módszerének széles körű elterjesztésével, illetve a kevesebb ismeretet, de mélyebb tudást nyújtó tanulási módszerek alkalmazásával. Az alapfokú oktatásban biztosítani kell az érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a biztos tudás (írás, olvasás, számolás, szövegértés) megszerzését, ami megalapozza a szakismeretek elsajátítását. Mindehhez szükséges a tanárok továbbképzése, illetve a tanári létszám növelése és indokolt esetben kisebb eszközbeszerzések és ingatlan felújítások. Tanoda programok rendszerszerű integrálása a közoktatási tevékenységbe

-

Egészségfejlesztési programok, melyek különösen a fiatal lányokra, anyákra illetve a betegséggel veszélyezettekre koncentrálnak. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, például szűrőprogramok szervezésével. Ingyenes iskolai étkezés kiterjesztése, az egészséges táplálkozás és életvitel szempontjainak elterjesztése.

-

A lepusztult lakókörnyezet infrastrukturális fejlesztése (lakóépületek energiahatékony felújítása, közművesítése), fedett és szabadtéri közösségi terek kialakítása és fejlesztése, mely fejlesztésekbe bevonhatók a közfoglalkoztatási programok

-

Közösségfejlesztési programok szervezése, melyek szociális ellátáshoz, kulturális programokhoz, illetve oktatásához kapcsolódhatnak (pl. erőszakmentes konfliktuskezelő készségek fejlesztése; iskolán kívüli bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, kulturális és sporttevékenységek, készségfejlesztő programok szervezése)

-

A lakókörnyezeti rehabilitációval párhuzamosan biztosítani szükséges a települések kiegyensúlyozott közbiztonságát, melynek megerősítése szükségszerű a megye teljes területén. Szükségszerű a bűnmegelőzés előtérbe helyezése a lakosság biztonságérzetének minőségi javítása és a bűnelkövetés mennyiségi csökkentése érdekében.

-

Fontos az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvése és együttműködési fórumai támogatása a célból, hogy az állástalanságból fakadó hátrányok mérséklődjenek, a mélyszegénység továbböröklődése megakadályozható legyen

29 48

AANYAG -

A romák által nagy arányban lakott térségekben, településeken biztosítani kell a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést, illetve részvételüket az egyes intézményekben, szakmai programokban (pl. a rendőrségnél, szociális, oktatási intézményeknél).


Helyi önkormányzatok, intézményeik és gazdasági társaságaik, önkormányzati társulások

-

Óvodai, iskolai intézmények

-

Regionális Munkaügyi Központok és azok kirendeltségei

-

civil szerveztek, egyházak, nonprofit gazdasági társaságok

-

egyéb, az integrált fejlesztésben érintett állami szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. prioritás A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése TOP 4. prioritás Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja TOP 6. Prioritás Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP összes prioritása (pl. Területi leszakadási folyamatok megállítása, Mélyszegénységben élők, romák felzárkóztatásának, szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai) V.2. Nők munkába állásnak ösztönzése Konkrét célok: -

A bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítése, fenntartása

-

rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő) alkalmazásának ösztönzése


Bölcsődei, kisgyermekek napközbeni ellátását szolgáló beruházások. A nagyobb méretű központi településsel nem rendelkező kistérségekben, mint amilyen az Abaúj-Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérség, nincs bölcsőde, így ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést.

-

Családi napközik működésének támogatása hátrányos helyzetű gyerekek felvételénél

-

Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények akadálymentesítése, az intézmény udvarának akadálymentessé tétele, balesetmentesítés, sportudvar kialakítása

-

Rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésének ösztönzése érdekében vállalkozások szervezetfejlesztése képzési programok, illetve társadalmi elismerések révén 30 49

AANYAG Lehetséges kedvezményezettek köre -

Intézményfenntartó települési önkormányzatok

-

Gyermekjóléti intézmények, egyház által fenntartott intézmények

-

BOKIK, illetve közvetetten vállalkozások


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1 A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP 2. Prioritás: Befogadó társadalom V.3. Idősek, fogyatékkal élők ellátása A demográfiai változások, illetve a társadalmi esélyegyenlőség miatt indokolt szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. Az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló ingatlanok hasznosítása kívánatos a szolgáltatási kör bővítése érdekében. Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. A nappali ellátások közül a fogyatékkal élők, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményeit igénybe vevők száma az elmúlt években országos viszonylatban ugrásszerűen megnőtt. A megyében az ellátások területi egyenlőtlenséget mutatnak. A fogyatékkal élőkhöz és idős emberekhez nem minden esetben jut el a szolgáltatás, mint lehetőség, ezért fontos a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. A települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakításával, az időskorúakról, szenvedélybetegekről és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátások és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével megvalósíthatóvá válik a leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése. Konkrét célok: -

A kistelepülések lakossága drámai elöregedése miatt a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének biztosítása, és esetenként a szolgáltatások újszerű módon való megszervezését kényszerítheti ki.

-

A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatok igénybe vételére (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása).


Szükséges a szociális szektorban dolgozó szakemberi gárda folyamatos, coaching keretében történő továbbképzése, valamint a szakemberek motivációjának fenntartása, a szakterületre jellemző burnout elkerülése érdekében.

-

A falugondnoki hálózat további fenntartása, illetve működtetése

31 50

AANYAG -

Szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények épületének/helyiségeinek bővítése, átalakítása, felújítása, állapotjavítása, illetve a funkciójukat vesztett épületek szociális célú hasznosítása

-

A bentlakásos, nappali ellátó intézmények lakói életminőségének javítása, az intézményekben uralkodó rossz infrastrukturális adottságok megszüntetése és a hiányos felszereltség megváltoztatása, illetve az életviszonyok humanizálása társadalmi integráció és modernizálás révén (pl. intézmények kitagolása)

-

A speciális szükségletű gyermekek teljesen önálló intézményben történő elhelyezése és ennek érdekében a megye területén új speciális gyermekotthon létesítése

-

A településeken található közintézmények akadálymentesítése

-

A települési önkormányzatoknál olyan esélyegyenlőségi munkatársak, illetve szociális munkások alkalmazása, akik motiválják az időseket és a szociálisan rászorulókat a társadalmi életben való részvételre és a szociális szolgáltatások igénybevételére.


helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok

-

Non-profit gazdasági társaságok, egyházi intézmények, alapítványok, egyesületek


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 4. - A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP - Együttműködő társadalom és Infrastrukturális beruházások a társadalmi felzárkózás területén V.4. Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések A nevelés-oktatás kitüntetett szerepe vitathatatlan a társadalmi problémák kezelésében. Kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A köznevelési stratégia a minden gyermek optimális fejlődését biztosítani képes minőségi, fenntartható és költséghatékony köznevelés kialakítását irányozza elő. Alapvető fejlesztéspolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, amelynek nélkülözhetetlen eleme a piaci, vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes munkaerő minőségi és mennyiségi növelése. A megyében egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek szakképzésben való részvétele a hátrányos helyzetű kistelepülésen élők estében messze elmarad az elvárttól, így éppen a társadalmi pozíciójuk miatt leginkább indokolt célcsoport részvétele nem kellő mértékű. A fenntartható munkaerő-piaci integrációhoz szükséges a megfelelően képzett szakemberállomány. A jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerhez szükséges a már rendelkezésre álló intézményrendszer hozzáigazítása. A szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködési lehetőségeinek növelésével javítható a helyi munkaerő foglalkoztathatósága, a szakképzés és a munkaerőpiac összhangja Kiemelt feladat emellett az élethosszig tartó képzés feltételeinek kialakítása és fontosságának tudatosítása.

32 51

AANYAG A szakközép- és szakiskolákban a korábbi években megvalósított, a gyakorlati foglalkoztatáshoz használt eszközök beszerzését a jövőben újabb eszközök beszerzésének kell követnie, hogy folyamatosan biztosított legyen a legkorszerűbb gépeken való tanulás. A jövőben a gépbeszerzéseket a gyakorlati tanuló helyekkel összhangban kell megvalósítani, hogy az iskolai keretek között, illetve a gyakorlati helyen végzett oktatás kiegészítse egymást. Konkrét cél -

Az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése

-

A szakképzés hatékonyságának javítása és gyakorlatorientált oktatási módszerek elterjesztése

Tevékenységek leírása Közoktatás területén -

Pedagógusok részére módszertani továbbképzések az alábbi célok elérése érdekében o Alapkompetenciák magasabb szintű elsajátítása o Korai iskolaelhagyás csökkentése, az iskolai „lemorzsolódás” csökkentése o Esélyegyenlőség biztosítása az oktatás teljes vertikumában o Tehetségek gondozása o A hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése, igény szerint kiegészítő képzési programok révén

-

Az erkölcsi fejlődést elősegítő programok, metodikák és a „jó gyakorlatok” segítése, elterjesztésének koordinálása

-

A minőségi oktatáshoz alapvető fontosságú a pedagógusi életpálya program működtetése és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlesztése. Szükséges a megyében az iskolai és iskolán kívüli támogató szolgáltatások megerősítése, területi koordinációjuk megteremtése

-

Roma származású pedagógusok alkalmazása

-

A nevelést segítő szolgáltatások biztosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések, amelyek az egész napos iskolai nevelés és a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését szolgáló fejlesztéseket támogatják.

Szakképzés területén -

Vállalati gyakorlati helyek létesítésének támogatása

-

Duális képzést elősegítő eszközbeszerzés támogatása

-

Pályakövetési rendszer, hiányszakmák felé történő elmozdulás támogatása

-

Munkavállalók nyelvismeretének fejlesztése

-

A szakképzés és a termelő szervezetek együttműködésének erősítése

-

A felnőttképzés és köznevelés, a közösségépítés célkitűzéseinek összehangolása a közművelődés feladataival, az egész életen át tartó tanulás új képzési formáinak bevezetése

Intézményi infrastruktúra fejlesztése általánosan -

Oktatási intézmények akadálymentesítése 33 52

-

AANYAG

A minőségi oktatási környezet (természettudományi, nyelvi, műszaki területek) és a nem formális szolgáltatások nyújtásához megfelelő környezet kialakítása.


KLIK által fenntartott oktatási intézmények

-

Egyházi szervezetek, alapítványok, egyesületek által fenntartott oktatási intézmények

-

KLIK által fenntartott TISZK-ek

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Türr István Képző és Kutató Intézet Területi Igazgatósága

-

felnőttképzési intézmények, kulturális intézmények


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP Gyarapodó tudástőke és Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében V.5. Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése A megye egészét tekintve az egészségügyi ellátórendszer állapota nem rosszabb az országos átlagnál, így felvetődik, hogy a lakosság rossz egészségi állapotának hátterében döntően az egészségtudatossággal összefüggő tényezők állhatnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala – elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében – területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehető szolgáltatások fejlesztése ösztönzésének igényét és az igénybe vehető pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevő átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését. A fekvőbeteg és járóbeteg ellátó intézmények esetén elsősorban energetikai korszerűsítések megvalósítása szükséges. Konkrét célok A megye egészségügyi alapellátásának és önkormányzati járóbeteg-ellátásnak infrastrukturális fejlesztése, illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Szükséges a megyei szinten működő fekvőbeteg és járóbeteg ellátó intézmények szakmai együttműködésének elősegítése. -

Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése;

-

Az adott szolgáltató szinten lehetséges végleges és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és az ellátásszervezés folyamatos biztosítása;

-

Lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása.

„szolgáltatói

szerepének”

Tervezett tevékenységek: -

Egészségügyi alapellátást, szakellátást, fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézmények infrastrukturális fejlesztése a fenti célokkal összhangban (pl. alapellátást szolgáló intézmények fejlesztése a következő településeken: Mezőkövesd, Sajókaza, Onga, Ónod, Radostyán, Uppony) Az egészségügyi fejlesztés elsősorban felújításra, valamint és gép- és eszközpark cserére irányuljon.

34 53

!"#$AANYAG -

Informatikai fejlesztés az alapellátásban, a szakellátásban; továbbá közvetlen informatikai kapcsolat kiépítése az egészségügyi intézmények között a hatékonyabban működő egészségügyi alapellátás érdekében.

-

További feladat az egészségügyi alapellátásban a szakemberhiány csökkentése csoportos orvos-praxisok létrehozásával és az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával a kistelepülési körzetekben. Szükséges egy elektronikus kommunikációs kapcsolatrendszer kiépítése a szakellátást végző szolgáltatók, a háziorvosok, betegek és az egészségügyi hatóság között, valamint egy közös, a gyógyítást támogató adatbázisrendszer kialakítása.

-

A térségben hiányzó egészségügyi szakdolgozók, orvosok pótlása és megtartása érdekében egy ösztöndíjrendszer kidolgozása indokolt, ahol az egészségügyi alapellátás és a megyében működő, állami tulajdonú egészségügyi intézmények dolgozói a célszemélyek. Javasolt beavatkozási területek a megye teljes területe fejlesztési igény szerint


Központi költségvetési szerv

-

Helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv

-

Többcélú kistérségi társulás


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 4. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok Konkrét célok -

Az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, a szív-és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód és szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek a javítása érdekében.

Tervezett tevékenységek: -

Az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták elterjesztése a szükséges intézményrendszeri háttér kialakításával;

-

A legjelentősebb, idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher megelőzése és csökkentése az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások révén;

-

A lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, az idült, nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítása;

-

A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása különböző szakmai, szemléletformáló programok bevezetése révén; 35 54

%&'(AANYAG -

A mentális egészség javítása szakmai programok támogatásán keresztül.

Javasolt beavatkozási területek a megye teljes területe fejlesztési igény szerint Lehetséges kedvezményezettek köre: -

Központi költségvetési szerv

-

Helyi önkormányzat, Helyi önkormányzati költségvetési szerv

-

Többcélú kistérségi társulás, civil szerveztek, egyházak

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés.

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 6. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP - A befogadó társadalom V.7. Kulturális programok Közvetlen célok: -

kulturális alapú identitás erősödése, a térségi imázsváltás ösztönzése

-

helyi közösségi együttműködések ösztönzése, kreatív közös tanulás formáinak elterjesztése

Tevékenységek: -

A már kialakított IKSZ terek működtetése érdekében olyan „animátor” képzések megvalósítása, amely a szolgáltatásfejlesztéshez nyújt aktuális ismereteket, felkészíti őket arra, hogy a településük aktív közösségével együtt úgy alakíthassák ki az integrált közösségi és szolgáltató tereinek feladatait, szolgáltatásait és térszerkezetét, hogy az a helyi igényekre, szükségletekre reagálva fenntartható módon szolgálja a szolgáltatást igénybe vevők elvárásait, szükségleteit.

-

Települési identitást erősítő, imázs-javító programok megvalósítása az egyedi értéken alapulva.

-

Közösségi terek és központok minőségi fejlesztése a helyi közösség bevonásával

-

Helyi kulturális programok, események támogatása, nonformális képzési programok, öntevékeny szakkörök működésének ösztönzése.

-

Innovatív megoldások, akciók alkalmazása a helyi társadalom megújulásának, fejlődésének szolgálatában („társadalmi innováció”), illetve a helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése. A társadalmi akciók során folytatni kell azon modelleket, melyek a településszerkezethez, illetve a civilek bevonásához kapcsolódnak, így például: o házi segítségnyújtás mellett a falugondnokok alkalmazása; o lakótelepi környezetben, súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistelepüléseken közösségszervezők bevonása a helyi lakosság társadalmi mobilizálásának ösztönzésére;

-

A kulturális javakhoz és értékekhez való hozzáférés javítása, ennek részeként a digitalizáció támogatása a közösségi művelődés intézményrendszerében 36 55

)*+,AANYAG -

A határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében.

Lehetséges kedvezményezettek köre: -

Helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szervek, gazdasági társaságok

-

Civil szerveztek, egyházak

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés.

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 5 és 6 Kulturális alapú városi CLLD programok, Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások EFOP - A befogadó társadalom VI. Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása A közlekedés-fejlesztés javítva a megye elérhetőségét mind hazai és nemzetközi, főleg szlovákiai viszonylatokban, illetve elősegíti a munkaerőpiaci központok megközelítését, ami bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket. A közlekedés-fejlesztés eredményeként javul a közösségi közlekedési szolgáltatások minősége, illetve a közlekedési biztonság is. VI.1.Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) Az elérhetőség javítása, ennek keretében a közlekedési és szolgáltatási kapcsolatok javítása. Elsődleges fejlesztési prioritás a megye, a települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. A közlekedési hálózat fejlesztése létszükség, különösen a várostérségek, mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. A társadalmi és gazdasági célok megvalósulása érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, valamint a területi sajátosságokat figyelembe vevő és kiszolgáló közlekedési rendszer jöjjön létre. A közúton való közlekedést nagyban befolyásolják a közúthálózat sajátságai és az útminőség. A fontosabb gazdasági gócpontok elérhetőségének javítása, az ipari területekhez vezető alapinfrastruktúra fejlesztések megvalósítása, a települések kapcsolatrendszerének kiépítése a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. Konkrét célok -

A megyében a Miskolctól távolabb lévő települések elérhetőségének javítása a regionális utak áteresztőképességének javításával, illetve a települési elkerülő utak építésével.

-

A nagyobb forgalmú főutak mentén a települések belterületeinek elkerülése a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság csökkentése érdekében.

-

Miskolc és Kassa közti közúti elérhetőség javítása a gazdasági együttműködések ösztönözése érdekében.

Tevékenységek leírása A Nemzeti Közlekedési Stratégia és a NIF Zrt.-vel folytatott egyeztetések alapján a következő projektek megvalósítása valószínűsíthető 2020-ig a megyében.

37 56

-./0AANYAG -

TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózat) megyénket érintő közúti szakaszainak fejlesztése M30 gyorsforgalmi út további fejlesztése 2x2 sávossá fejlesztése: Tornyosnémeti – Encs – Miskolc (58 km) között 2019-2021-ben

-

Települési elkerülő utak és regionális hálózatok fejlesztése

-

M30-26. számú főút Miskolc északi elkerülő II. ütem (5,8 km) folyamatban

-

26. számú főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakasza 2x1 sávon (3,6 km és 6,8 km) 2016-2018 között

-

37. számú főút 2x2 sávossá tétele Mádig, illetve Mád - Sátoraljaújhely között rekonstrukció 2x1 sávon 2016-2017 között

Középtávú időszakra tervezett közúti fejlesztések Forrás: NKS

38 57

1234AANYAG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei fejlesztések Forrás: NKS

További fejlesztési igények, melyek megvalósítására nem látható forrás 2014-2020 között -

Regionális közúti elérhetőség és a közlekedésbiztonság javítása a meglévő főutak korszerűsítésével, bővítésével (Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok főként a megye keleti részét érintik és a megyehatáron átnyúló kapcsolatok erősítését szolgálják.). o Tiszanagyfalu (38. sz. főút) – Mád – Encs térsége (3. sz. főút) o Sárospatak (37. sz. főút) – Cigánd – Kisvárda – Vásárosnamény – Tivadar – Fehérgyarmat (491. sz. főút) o 381 sz főút Sátoraljaújhely és Kisvárda közti szakaszának kijelölése és fejlesztésének tervezése o Tibolddaróc – Sály – Kisgyőr – Miskolctapolca – Bükkalja o Tiszakarád – Tiszacsermely 39 58

5678AANYAG o 39. számú főút kijelölése és fejlesztésének tervezése Encs-Abaújszántó-Tállya-Mád és a 37-es főútig, mely nem érinti a világörökségi magterületet és lehetőség szerint kevésbé a védőövezet területét -

Települések belterületeinek elkerülő szakaszainak megépítése o 25. sz. főút: Ózd, Sajópüspöki, Bánréve o 26. sz. főút: Vadna, Dubicsány, Putnok o 27. sz. főút: Edelény o 37. sz. főút: Sátoraljaújhely o 38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, mely utóbbi kapcsán a jelenlegi 3616 j. út fejlesztését a főúttá való fejlesztése jelenti, a 3615-ös út fejlesztése Tarcaltól délre o Tokaj térségében egy új Tisza-híd megépítése a tokaji belterületi forgalom enyhítésére


NIF Zrt.

-

Belügyminisztérium

-

Országos Rendőr-főkapitányság

-

Magyar Közút Zrt.


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 1.: Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása - 1.1 Az eljutási idő javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton

Egyéb finanszírozási források Hazai költségvetési forrás VI.2.

Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak)

A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nemegyszer több települést fűznek fel, ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. Ezen települések nagy számban a megye legelmaradottabb, a szegénység által legjobban sújtott települései közé tartoznak. Az elmaradott régiók felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen a településeket összekötő mellékutak korszerűsítése, karbantartása, fejlesztése. Kiemelten azon útszakaszokra, ahol menetrend szerinti közforgalmú autóbusz közlekedés folyik. Ezáltal javul a menetidő betarthatósága, javulnak az utazási körülmények, növekszik a közlekedés biztonsága és csökkennek az üzemeltetési feltételek költségei. Kiemelt jelentőségű a térség szempontjából a határ menti települések összekötésének kialakítása Szlovákia irányába, a legrövidebb közút megnyitásával, megépítésével, illetve a szomszédos megyék elérhetőségének fejlesztése. Konkrét célok -

a megye közúti átjárhatóságának javítása, ezen belül a megye határon átnyúló közúti kapcsolatok bővítése és zsáktelepülések elérhetőségének javítása 40 59

9:;
meglévő alacsonyabb rendű útszakaszok korszerűsítése a biztonságosabb közlekedés érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás, illetve a turisztikai vonzerők elérhetősége és a közösségi közlekedés elősegítésére

-

Közlekedésbiztonság javítása a közlekedési balestek megelőzése érdekében


4-5 számjegyű utak karbantartása, fejlesztése, korszerűsítése

-

A határ-menti települések összekapcsolása Szlovákia irányába: o Domaháza – Gömörpéterfalva o Bánréve – Lénártfalva o Aggtelek – Gömörhosszúszó o Krasznokvajda – Perecse – Jánok o Hidasnémeti – Perény - Hím o Lácacséke - Perbenyik

-

Megyehatáron átnyúló fejlesztések – fejlesztési forrás biztosítása szükséges o Krasznokvajda – Büttös – Szemere – Garadna o Ostoros – Szomolya – Bogács – Tard – Tibolddaróc – Sály – Borsodgeszt – Harsány o Tokaj – Tiszaladány - Tiszalök

-

Zsáktelepülések közúti elérhetőségének javítása

-

Közlekedésbiztonsági fejlesztések (pl.: körforgalmak kialakítása, vasúti átjárók biztonsági fejlesztése, úttestből kiemelkedő gyalogosátjárók kialakítása, stb.)


NIF Zrt.

-

Belügyminisztérium

-

Magyar Közút Zrt.

-

Helyi önkormányzatok


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 1. prioritási tengely: Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása - 1 Az eljutási idő javítása a Magyarországi TEN-T úthálózaton Szlovák-magyar határon átnyúló program


Vasúti fejlesztések

A fenntartható, környezetkímélő és alacsony CO2 kibocsátással járó közlekedési és szállítási rendszerek fejlesztése kiemelt jelentőségű a megye versenyképességének javítása érdekében. A 41 60

=>?@AANYAG vasúthálózat és a vasúti közlekedés, szállítás fejlesztése elősegíti a megye környezetterhelésének (levegőszennyezés, zaj, illetve rezgésterhelés) csökkentését. A megyében a logisztikailag fontos gazdasági és társadalmi vasúti összekapcsolása és a meglévő vasúthálózatok fejlesztése szükséges. Konkrét célok -

A fejlesztések során cél, hogy a kötöttpályás közlekedést villamosszerűen közelebb vigyük a településközpontokhoz, ezáltal versenyképes alternatívát kínálva a buszközlekedésnek.

-

Cél továbbá a személyszállításnál a menetrend alapú hálózati fejlesztések előtérbe helyezése, a közlekedési szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés, a közösségi közlekedés versenyképességének növelése az intermodalitás javítása és a korszerű intelligens közlekedési rendszerek révén.

Tevékenységek leírása, azonosítása A javaslatok összhangban vannak az Országos Közlekedési Stratégia vonatkozó fejezetével -

A TEN-T törzshálózat megyei korszerűsítés részeként Miskolc vasúti elérhetőségének javítása a Budapest – Miskolc – Nyíregyháza fővonal korszerűsítésével, hogy a menetidő Budapest irányába, illetve a szomszédos nagyvárosok (pl. Nyíregyháza, Debrecen) felé minimálisra csökkenjen. A tervezett beruházás három ütemben valósul meg o Nagyút - Mezőkeresztes-Mezőnyárád szűk keresztmetszet kiváltás 2014-2015 o Hatvan - Miskolc szűk keresztmetszet kiváltás 2015-2016 o Miskolc - Nyíregyháza szűk keresztmetszet kiváltás 2017-2018

-

Szerencs (Mezőzombor) és Sátoraljaújhely között a vasútvonal villamosítása a teljes pályaszakasz felújításával, az állomások és megállóhelyek, valamint az utaskiszolgáló rendszerek korszerűsítésével, ami a menteidő csökkenését is eredményezi. A mezőzombori deltaág helyreállítása a megye keleti térségének kelet-nyugati vasúti elérhetősége javítása érdekében 2015 és 2017 között.

-

A megyén belüli, elővárosi jellegű (tram-train) közösségi közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros – Miskolc – Sajószentpéter – Kazincbarcika – Ózd tengelyen és Szikszó – Encs, valamint Szerencs irányába, elsősorban a meglevő vasúti infrastruktúra korszerűsítésével, bővítésével, a Miskolc központú sugaras vasúthálózat adta feltárási lehetőségek kihasználásával. A tervezett beruházás léptékét és a kivitelezés módját meghatározza a témában készülő megvalósíthatósági tanulmány javaslata.

-

Az elővárosi közlekedési rendszer fejlesztésével párhuzamosan Miskolcon belül az észak-déli vonalas közösségi közlekedés fejlesztése és az Egyetemváros és Diósgyőr felé vezető iparvágányon a személyközlekedés elindítása (tram-train).

-

Pályaudvarok fejlesztése (pl.: mezőkövesdi pályaudvar, sátoraljaújhelyi pályaudvar)

-

A szlovák – magyar határ mentén az egykori vasútvonal helyreállítása

42 61

ABCDAANYAG

2014-2020-as uniós ciklus vasúti projekt igényei Forrás: NKS

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei fejlesztések 2014-2020 Forrás:NKS

43 62

EFGHAANYAG


Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt.

-

MÁV Zrt.

-

MÁV-START Zrt.

-

Nif Zrt.

-

NISZ Zrt.

-

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

-

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE)


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 2.1. A hazai TEN-T vasútvonalakon az utazási idő csökkentése IKOP 3.1. Elővárosi vasúton utazók számának megőrzése IKOP 3.2. A városi közösségi közlekedési utazási idő csökkentése IKOP 3.3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése VI.4.

Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése

Konkrét célok: -

A települési önkormányzatok belterületi úthálózatának fejlesztése, karbantartása folyamatos feladat. A települések úthálózatának fejlesztése szorosan kapcsolódik a közösségi közlekedéshez, ezért elsősorban azon utak fejlesztése hangsúlyos, amelyek megegyeznek a közösségi közlekedés menetrendszerinti buszjáratainak útvonalával. Továbbá, a településeken belül a fontosabb közintézmények összeköttetését (pl.: iskola, orvosi rendelő, önkormányzat, stb.) szolgáló belterületi útszakaszok korszerűsítése indokolt.

44 63

IJKLAANYAG -

A települések ipari területei, ipari parkjai elérhetőségének javítása szükséges ott, ahol a teherforgalom nagy terhet jelent a belterületen élők számára, illetve ahol nehézkes munkaerő eljutása a munkahelyekre.

-

Az intermodalitás szempontjából is fontos a települési úthálózatok fejlesztése, korszerűsítése.

Tevékenységek Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Rossz állapotú települési utak felújítása, korszerűsítse, új útszakaszok megépítése (kiemelten a foglalkoztatás elősegítése, ipari területek megközelítése, illetve turisztikai látványosságokhoz vezető utak fejlesztése). A közlekedésfejlesztéseknek elő kell segíteniük az egészségügyi intézmények elérhetőségét.

-

Közlekedésbiztonsági fejlesztések (pl.: gyalogátkelők, vasúti átkelők, stb.)

Ágazati programból finanszírozható tevékenység -

Miskolc keleti kapujában a közlekedési folyosó áteresztő képességének javítása a város határától a belvárosig buszsáv, valamint a kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakításával, a Sajó-híd és a Gömöri felüljáró átépítésével, bővítésével, illetve a vasút feletti Martin-kertvárost és a belvárost összekötő Y-híd átépítése és a belvároson áthaladó közúti forgalom tehermentesítése új tehermentesítő utak megépítésével.

Lehetséges kedvezményezettek köre - Magyar Közút Zrt. - Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ - Helyi Önkormányzatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. települési közutak korszerűsítése és fejlesztése a foglalkoztatás ösztönzése érdekében

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése


Kerékpárutak építése külterületen, települések között

Konkrét célok: -

A kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése érdekében, különösen az iparterületekre, munkaközpontokra, illetve jelentősebb turisztikai vonzerőkhöz vezető utak mentén. A kerékpárutak fejlesztésével és építésével a határ-menti területek turisztikai vonzereje is növelhető.

A kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes 45 64

NOPQAANYAG góc-pontok korrekciója. Fontos fejlesztési célterület a nemzetközi és az országos kerékpárúthálózatokhoz való csatlakozás biztosítása és a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. Tevékenységek leírása, azonosítása Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Települések közötti kerékpáros útvonalak fejlesztése o Nemzetközi és országos (EuroVelo 11. nemzetközi kerékpárútvonal) kerékpárút törzshálózathoz csatlakozás o Turisztikai vonzerők kerékpáros elérhetőségének javítása (pl.: Tarcal – Tokaj kerékpárút építése, Mezőkövesd – Eger kerékpárút építése, Észak-borsodi kerékpáros központ kialakítása) o Iparterülethez vezető kerékpárutak fejlesztése, építése (pl.: Sajóbábonyi Ipari Parkhoz vezető kerékpárút építése, tiszaújvárosi ipari park elérését segítő kerékpárút Polgár irányából) o Települések belterületén kerékpáros közlekedésbiztonsági fejlesztések (benne kerékpárutak kialakítása)

-

Környezettudatos és biztonságos közlekedési magatartásformák elterjesztése


Magyar Közút Zrt.

-

Helyi Önkormányzatok

-

Kerékpáros szervezetek

-

Üzleti infrastruktúrát (ipari parkok, iparterületek) üzemeltető gazdasági társaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 3. Alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban o Közlekedésbiztonsági fejlesztések o Kerékpáros közlekedés fejlesztése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok fejlesztése és egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések A közösségi közlekedés a valós igények felmérése után – indokolt esetben – a pálya- és járműpark teljes rekonstrukciójával, a tömegközlekedési eszközök járatainak, csatlakozásainak bővítésével, megállóhelyek fejlesztésével, az intermodalitás feltételeinek megteremtésével támogatható. A helyi közösségi közlekedés fő problémája az elöregedett és környezetszennyező járműpark.

46 65

RSTUAANYAG Rugalmasan működő integrált (helyközi és helyi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazása a kistelepülések és a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása érdekében. A közösségi közlekedési rendszer fejlesztésénél a környezetkímélő megoldások, az akadálymentesítés (állomások korszerűsítése, magas peronok építése, járművek elérhetősége), az utasbarátszolgáltatások (pl. menetrendi információk, elektronikus jegyvásárlás, ütemes menetrend kialakítása), valamint a forgalomirányítási rendszerek fejlesztésére és a közforgalmú autóbuszközlekedés előnyben részesítését segítő forgalomtechnikai eszközök biztosítására különös figyelmet kell fordítani. A közösségi közlekedés használatának bővítése érdekében a településeken intermodális személyszállítási központ kialakítása, illetve fejlesztése és ehhez kapcsolódóan P+R parkolók és B+R tárolók létesítése. Mindezen fejlesztések során célszerű és indokolt figyelembe venni a gyalogos közlekedés sajátosságait és szükségleteit. A kerékpáros közlekedés fejlesztését összhangban kell végezni a gyalogos közlekedés (járda, átkelőhelyek, stb.) fejlesztésével. Fontos kiemelni, hogy a járatoptimalizációs megoldások jelentősen hozzájárulnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Intermodális személyszállítási központok kialakítása o A közösségi közlekedési rendszer fejlesztése részeként kiemelt feladat Miskolcon a Búza tér tehermentesítése és a helyi és helyközi autóbusz-állomások forgalmi feladatainak részleges áthelyezése a Kandó térre intermodális központ kiépítése céljából, illetve ezzel párhuzamosan a tér átalakítása egy élhetőbb belváros megteremtése érdekében. A közösségi közlekedés kapcsán a tervezett beruházások megtervezésekor szoros egyeztetés szükséges az önkormányzat és a közlekedést szervező társaságok között (Borsod Volán, MKV), hogy a fejlesztések biztosítsák a lakossági igényeket, a városközpont gyors elérhetőségét és az átszállást más helyi, helyközi, távolsági járatokra. o Ózdon és Mezőkövesden intermodális személyszállítási központ kialakítása P+R parkolók és B+R tárolók létesítésével.

-

Járműbeszerzés a közösségi közlekedési vállalatoknál, illetve az alternatív, igény jellegű közlekedést biztosító szervezeteknél (pl. falugazdászok; Borsod Volán 197 db új jármű beszerzése 2016-ig). Az új járműbeszerzések során meg kell vizsgálni az elektromos meghajtású járművek használatát, különösen a helyi és helyközi közlekedésben való alkalmazhatóságát. Javasolt előnyben részesíteni azon környezetbarát közlekedési módokat, melyek alapvetően a helyben is előállítható energiatermelési lehetőséget ki tudják használni, illetve az országban az egységes atomerőműi teljesítménnyel az éjszakai időszakban a jelenleg nem hasznosuló megtermelt villamos energiát is hasznosítani tudják. Az elektromos meghajtás járművek elterjesztéshez szükséges a töltőállomások fokozatos kiépítése is. Az elektromos közlekedést különösen a gyakori és jelentősebb levegő szennyezettségű térségben ajánlott megvalósítani. Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

P+R parkolók és B+R tárolók létesítése

-

A közösségi közlekedési rendszerek összehangolása (pl.: helyi és Volán társaságok menetrendjének összehangolása a MÁV járataival, buszvonalak meghatározásánál a vasúti megállóhelyek figyelembevétele, stb.)

-

Közlekedésbiztonsági fejlesztések 47 66

VWXYAANYAG -

Környezettudatos és biztonságos közlekedési magatartásformák elterjesztése

-

Utas tájékoztatási rendszerek kialakítása


Magyar Közút Zrt.

-


-

Volán társaságok

-

Helyi közlekedési társaságok

-

MÁV Zrt.


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 3. Alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban o Közösségi közlekedés fejlesztése o Intermodális csomópontok kialakítása o Közlekedésbiztonsági fejlesztések

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3 Elővárosi vasúton utazók számának megőrzése, A városi közösségi közlekedési utazási idő csökkentése, A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése VI.7.

Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések

A megye szempontjából a légi- és vízi közlekedés a területi adottságok hatására kisebb szerepet kap, de ezek kisléptékű fejlesztése a térség számára új elérhetőségeket nyit. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Országos és térségi jelentőségű kikötők fejlesztése (Tiszaújváros)

-

Logisztikai központok közlekedési feltételrendszerének fejlesztése (pl.: Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely)


Települési önkormányzatok

-

Logisztikai központok üzemeltetői

-

NIF Zrt.

-

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. A közlekedési rendszer fenntarthatóságának növelése Egyéb finanszírozási források Hazai költségvetési forrás 48 67

Z[\]AANYAG VI.8. Prioritás: Energetika Az energia megújuló előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

forrásokból

történő

Figyelembe véve az ország jelentős fosszilis alapú energiaimportját, az energiatakarékosság növelése és a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása az ellátásbiztonságra és a klímavédelemre irányuló nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósításának legfontosabb tényezői. Általuk csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, valamint a társadalom energia-kitettsége, tehát jelentős környezetvédelmi és fenntarthatósági hasznokat vonnak maguk után. Ezen törekvések összhangban állnak „Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban” tematikus célkitűzéssel. Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható. Jelentős energia-megtakarítási potenciál rejtőzik a hazai, működő távfűtési rendszerek teljes körű korszerűsítésében is. A primer oldali fejlesztések tekintetében fontos szerepe van a megújuló energiaforrások alkalmazásának is, különösen a biomassza és a geotermikus energia vonatkozásában jelentős a potenciál a távhőrendszerek megújuló alapra helyezésében. A megye természeti adottságait számba véve a megújuló energiaforrások alkalmazása kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek, amely a hagyományos energiahordozókra épülő, magas energiaintenzitású gazdasági modell dekarbonizációjában központi szerepet játszik. A nagyarányú megújuló alapú termelés biztonságos és hatékony integrálásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelő rugalmasságot biztosító termelői egységek, tárolók kiépítésének és a hálózati infrastruktúra, azaz az intelligens hálózatok fokozott elterjedésének az elősegítésére is hangsúlyt fektetni. Az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó energiatermelési technológiák kidolgozására és alkalmazására irányuló K+F+I tevékenységek támogatása és a kapcsolódó pénzügyi ráfordítások növelése szükséges. Az energetikai fejlesztések hozzájárulnak a térség belső erőforrásainak (pl. víz, szél, biomassza, hulladék) energetikai célú hasznosításához, illetve az épületek energetikai szempontból történő hatékonyabb üzemeltetéséhez, ami hosszútávon a működtetési költségekben megtakarítást jelent mind a lakosság, a vállalkozások, illetve az állami, önkormányzati intézmények számára.

^_à`

Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása

Konkrét célok: -

Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható.

Az épületenergetikai programokon belül a közszféra részére az energiahatékonyság növelését a konkrét beruházások mellett, olyan „soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével (monitoringjával), folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást. Tevékenységek leírása, azonosítása Területi programban megvalósítható tevékenységek: 49 68

bcdeAANYAG -

Lakóépületek, középületek (pl. óvodák, iskolák, kulturális központok, közszolgáltatási épületek, egészségügyi-, szociális létesítmények) energiahatékonysági korszerűsítése (pl. önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonysági korszerűsítése, melyet a területi OP támogat)

-

Megújuló energiaforrások alkalmazása (Az épületek korszerűsítésénél elsődlegesen a napenergia hasznosítása lehet számottevő. A mezőkövesdi és a tiszaújvárosi régióban a megye adottságait tekintve a geotermikus hő alkalmazása is elérhető megújuló energiaforrási lehetőséget nyújt.)

-

Új építésnél, közel zéró CO2 kibocsátás megkövetelése

-

Energiamenedzsment rendszerek bevezetése („soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztésén keresztül is ösztönözni kívánjuk, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével, folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást)

-

Szemléletformálási programok megvalósítása (pl.: hatékony energia-megtakarítási tanácsadások, oktatások támogatása, hozzájárulva a 2013-ban kidolgozásra kerülő, Szemléletformálási Cselekvési Terv céljaihoz, lakossági tüzelőanyag felhasználás hatékonyságának javítása)


Lakosság

-

Központi költségvetési szervek

-

Egyház, nonprofit szektor (kivéve önkormányzat)

-

Közszolgáltatást végző gazdasági társaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 3. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban o A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel nulla energiaigényű épületek létesítése o Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat ellátásban o Szemléletformálási programok GINOP 4.3Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál Egyéb finanszírozási források Egyéb támogatások: panel program, zöld beruházási program részeként lakossági ingatlanok energiatakarékosságot szolgáló felújítása

50 69

fghiAANYAG VI.10.

Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése

Konkrét célok -

A megyében elvárt eredmény a megújuló energiaforrások termelésének növelése és a nagyobb mértékű hálózatra történő integrálásuk megteremtése. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásának köszönhetően csökken az ország szén-dioxid kibocsátása, energiaimport-függősége és a környezet-terhelése, mérséklődnek a felhasználók energiaköltségei, valamint – különösen a biomassza esetében – bővül a vidéki foglalkoztatás.

-

Fontos a távhőrendszerek megújuló energiaforrások használatával kombinált, komplex, primer és szekunder oldali energetikai korszerűsítése új, megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítása, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek kiváltása és megújuló alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése, a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések. Ezen felül hangsúlyt kell fektetni az egymástól elkülönült távhő elosztói rendszerek hatásfoknövelő összekapcsolására is.

A fenti beavatkozások mindegyike közvetlenül, illetve közvetve fokozza az energiahatékonyságot, csökkenti a CO2 kibocsátást. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a távhőellátás versenyképességének javításához, a távhő rezsidíjak féken tartásához. A megújuló energiaforrások növelésére Magyarország a számottevő környezetvédelmi és klímavédelmi haszon mellett, mint a gazdasági fejlődés egyik kitörési pontjára is tekint. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A megyében az erdősültség növelése energiaerdő ültetvények létrehozásával és a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása (ágnyesedék, szalma, stb.) és a biomassza fűtési célú hasznosítása

-

Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei "1 falu - 1 MW" Villamos Energetikai Okos Hálózat Kiépítése (a megye 358 településén megújuló bázisú (RES), közösségi tulajdonú, villamos energiatermelő, tároló, elosztó és smart grid integráló eszközök telepítése, okos hálózati központtal)

-

Rossz hatásfokú távhőtermelő egységek megújuló alapra helyezése, ill. új, megújuló alapú távhőtermelő egységek kialakítása és távhőrendszerre történő integrálása o Városi fűtőművek részben átállítása megújuló energiatermelésre (pl.: Sátoraljaújhelyi távfűtőmű fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával) o Falu fűtőművek létesítése o Ipari parkok, ipari területek hőveszteségének felhasználása köz-, illetve lakossági célokra

-

Távhőrendszerek és elosztó rendszerek felújításának támogatása az üzembiztonság és a hőveszteség minimalizálása érdekében


Távhő szolgáltatók

-


-

Gazdasági társaságok, ipari park üzemeltető szervezetek

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 51 70

jklmAANYAG A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése o Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel nulla energiaigényű épületek létesítése o Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése o Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat ellátásban o Szemléletformálási programok o Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása o Fogyasztó oldali válaszintézkedést lehetővé tévő rendszerek kiépítése o Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása GINOP 4.3Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál VI.11.

Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése

Konkrét célok: -

A megújuló energia felhasználás növelése érdekében elengedhetetlen a megye és a térség megújuló energiatermelő létesítményeinek és rendszereinek fejlesztése, illetve új erőművek, rendszerek kiépítése.

Az erőművek a megtermelt energiát közvetlenül a hálózatba továbbítják és ez egy kisebb település, ipari park, ipari terület energiaszükségletét fedezi vagy kiegészíti. Ezáltal csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása, ennek hatására csökken a CO2 kibocsátás mennyisége. A magyar villamos-energia rendszer azonban jelenleg nagyon rugalmatlan. A megtermelt energiát korlátozott mennyiségben tudja csak a rendszerébe beengedni, ezért a hálózat szabályozásához hozzájáruló energiatárolók építése, kialakítása is szükséges, a rendszer rugalmassá tétele mellett. Követendő példa az ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergiaönellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. A megújuló energia felhasználási részarányára tett hazai kötelezettségvállalás elősegítése céljából, és a gazdaságilag-környezetileg fenntartható térségfejlesztés előmozdítása érdekében öt BorsodAbaúj-Zemplén megyei és tizennyolc Heves megyei település bevonásával alapkutatási modellrégió jött létre Eger vonzáskörzetében, az Egri-Bükkalján. A modelltérség fejlesztésének első lépése maga a célzott jellegű, nemzetközi alapkutatás, amely a megújuló energiaforrások potenciálját, a térség energiafogyasztásának és a megújuló energiaipar lehetséges munkahelyteremtésének kapacitásait tárja fel. Az eredményekre alapozott megvalósítás ütemezése a 2014-2020-as közösségi támogatási ciklusban valósulhat meg, amely példaértékkel szolgálhat hazánk többi várostérségi szubrégiójának fenntartható fejlesztésében is. Tevékenységek leírása, azonosítása -

Mintaprojektek folytatása, követése (pl.: Makrovirka projekt)

-

Biogáz termelés és felhasználás ösztönzése (biológiailag lebomló háztartási hulladékok, szennyvíziszap, állati trágya, stb.) 52 71

nopqAANYAG -

Geotermikus energia alkalmazása (A megye területén a mezőkövesdi és a tiszaújvárosi régióban lehetséges jelentős geotermikus energiahasznosítást elérni)

-

Napenergia hasznosítása (elsősorban napelem parkok létesítésével)

-

Hulladékok energetikai hasznosítása (pl.: A biológiailag nem lebomló hulladékok égetése vagy együttégetése során hasznosítható energia felhasználása.)

-

Vízenergia hasznosítása (pl.: A Hernád és a Sajó folyók vízenergiájának hasznosítása, szennyvízhálózatok vízenergia hasznosításának kihasználása)

-

Hatékony energiatároló rendszerek kialakítása

-

Szemléletformálási programok


Gazdasági társaságok, mint megújuló energiát előállító erőműveket létesítők

-

Villamos energia-termelői engedélyesek

-



A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése o Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése o Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat ellátásban o Szemléletformálási programok o Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása o Fogyasztó oldali válaszintézkedést lehetővé tévő rendszerek kiépítése o Intelligens elosztó hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása GINOP 4. Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál

VII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése nemcsak a megye belső potenciáljának, mint a termőföld, illetve mezőgazdasági termelési lehetőségeink fenntartható és hatékonyabb hasznosításához járul hozzá, hanem a támogatások eredményeként várható a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának a bővülése is.

rsstut

Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása

Konkrét célok: -

A mezőgazdasági termelést végző vállalkozások versenyképességének javítása és ennek érdekében 53 72

vwxyAANYAG o az eszközpark modernizálása o új termelési eljárások bevezetése, K+F eredmények alkalmazásának ösztönzése o a munkavállalók képzettségi szintjének javítása -

A foglalkoztatás bővítése érdekében a humánerőforrás-igényes ágazatok támogatása, valamint a helyi közfoglalkoztatási programok mezőgazdasági területen való hasznosulásának ösztönzése, sikeres mintaprojektek disszeminációja. Ösztönözni szükséges a termelő vállalkozások közti együttműködést a termelés, illetve az értékesítés költséghatékonyabbá tétele érdekében, illetve a növénytermesztő vállalkozások állattenyésztési profillal való kiegészítését.

A mezőgazdasági tevékenységek során a térségi hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása szükséges. Európai szinten a zöldség-, gyümölcstermelés a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka, technikai és technológiai igénye miatt jelentős az eltartó képessége. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentős potenciál mutatkozik a zöldség- és gyümölcstermesztés és az állattenyésztés területén. A következő időszak fejlesztési céljai szerint a zöldség-gyümölcstermelő ágazat a megye agrárpolitikai arculatát meghatározó egyik húzóágazat. Elsődleges cél a magas minőségű hazai termékek versenyképességének belső piacon történő előmozdítása, azonban ezzel párhuzamosan cél az exportra termelés arányának növelése is. A megye erdősültsége jelentős, azonban az EU átlagtól elmaradó. Az erdőgazdálkodás területén ezért további terjeszkedés javasolt, kiemelten az energetikai fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódóan. Jelentős export potenciállal rendelkező ágazat lévén kiemelten kezelendő a nagy szőlőtermő vidékek versenyképességének növelése, termelékenységük javítása. A mezőgazdasági vállalkozásoknál támogatni szükséges a keletkező hulladékok újrahasznosítását, így a megújuló energiát (biomassza, biogáz, napenergia) hasznosító beruházásokat. Hangsúlyozottan kell megvalósítani a fenntartható termelést, az alkalmazkodást a táji és termőföldi környezethez. Tevékenységek leírása - integrált zöldség- és gyümölcstermesztés (térség specifikusan kiemelten körte, kajszi, alma, szilva, cseresznye, dió) fejlesztése (területi preferencia: Taktaköz, Bodrogköz és Bodrog mente, Cserehát, Encs, Edelény, Dél-Borsod) - együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása (térségi gazdasági központok felé irányulóan) - zöldség- és gyümölcstermesztést szolgáló hőenergia hasznosításának támogatása (kiemelten a termálvíz lelőhelyek térségében, illetve geotermikus fűtőművekhez kapcsolódóan – területi preferencia: Bogács, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Tiszaújváros, Mezőcsát, Sárospatak) - öntözéses rendszerek kiépítését biztosító vízgazdálkodási beruházásokhoz való kapcsolódás (Cigándi, Inérháti árvíztározók környezete) - a szőlőtermesztés és borkészítés különleges területe a Tokaji és Bükkaljai Borvidék, mely területek kedvező termőhelyi adottságait meg kell őrizni és törekedni kell a talaj- és levegőszennyezés csökkentésére, valamint a minél teljesebb termőterület-kihasználás érdekében támogatni szükséges a legértékesebb területek be-, illetve visszatelepítését, szükség szerint a Natura 2000-es előírásokkal összhangban.

54 73

z{|}AANYAG - állattenyésztés kapacitásainak bővítése, az állattartó telepek modernizálása korszerű technológiák alkalmazásával (területi preferencia: Abaúj, Zemplén térség, Észak-Borsod) - ártéri tájgazdálkodás fejlesztése (területi preferencia: Tisza mente, Taktaköz) - környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése - erdőgazdálkodás kiterjesztése, fejlesztése, erdőfeltárási utak kialakítása, energiaerdők telepítése - mezőgazdasági termékek (melléktermékek) energetikai célú hasznosításának támogatása (biomassza, biogáz) - szakképzés és szaktanácsadás gyakorlat és lehetőségek felé orientálása, - mezőgazdasági kkv-k marketingjének fejlesztése, brand építés - innováció, termékfejlesztés támogatása - termék védjegyrendszer támogatása - fogyasztásnövelő programok megvalósítása, a belső piacon a hazai termékek fogyasztásának 10%-os növelése - IKT használat népszerűsítése, eszközellátottság növelése Mezőgazdasági termelés területi preferenciái:

~

zatok ¡¢-gyümölcs ágazat, legjobb minőségű ¡¢ £¤ ¥¤ ¦£¢§¤ ¨©¢ ª« ¬ ª © ¬¡®¤ ® §¬¯ ®§ ¬¡®¬£ Bükki hegyhát: erdőgazdálkodás Ózdi dombvidék: erdőgazdálkodás, erdősítés, energiaerdők Sajó völgymedence: szántóföldi termelés, állattartás

©¡®¢Tiszaújváros logisztikai

¡¬

²³´µ-Hegyalja, ¶¬

¬¡¢ ¬¡®¬£¤ ©¢¢¤ ®ízkészlet mezőgazdasági hasznosítása, zöldség-£¡ ¤ © °¬ ¬©± © °° §¢ ±¤ °° ©«¬ ¬£± §¬ ©©¤ - és legelőgazdálkodás, §£®¢ ¢©¢¢¤ állattartás,

° ¬ §¬¤ ª« ¬ §¬¯ ¬¡® ©¢ °¬¤ £¡¤ vadgazdálkodás Bodrog-Tisza térség: halgazdálkodás

·°ª-Cserehát

·°ª megújuló

zöldség és gyümölcstermő kapacitások növelése, energiahasznosítással kombinált fejlesztések, a 55 74

¸¹º»AANYAG ¼½¾¿ÀÁÂ¾Ã¿ÄÅÆÄÇ ÂÇÈÂÉÊËÄË ÌÄÉÍÃÎÉÏÎËÐÃÑ ¾ÄÃÄ¾ÈÄÈÍ Ð¾¾ÎÈÈÎÒÈÐË ¼ÄÓ¾ÄËÉÈÊËÄ Abaúj-Hegyköz: erdőgazdálkodás

Cserehát, Borsodi dombság, Rudabányai hegység: ÄÒÏÍËÔÈÊËÕ kapacitások (energiaerdők), legeltető állattartás, biogazdálkodás,

ÖÎÅÈÎÅÂÉ

Ã¿ÀÃ¿ÇÂÁÊÇ¿ÈÄÒÌÄËÉÈÊË ÉÂ¾ÏËÊÃ-gyümölcstermesztés, ÇÂÁÊÇ¿ÈÄÒÌÄËÉÈÊËÑ ×Î¾ÃÎÉÏÐ¾Å½ÏÐË

állattartás,

szántóföldi

Lehetséges kedvezményezettek köre - Gazdasági társaságok, - Önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, - Nonprofit szervezetek, - Erdőbirtokossági társulások, - Termelési és Értékelési Szövetség, Szociális szövetkezetek, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek, EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban VP 6. IKT fejlesztések, társadalmi felzárkóztatás, foglalkoztatás KEHOP 5. és 6. prioritás: megújuló energiák és energiahatékonyság (anyag és energiahatékonyságot növelő innovációk, környezetterhelést megelőző alapú technológiai innovációk) MAHOP 1,2,4. prioritások VII.2.

Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása

Konkrét célok: 56 75

ØÙÚÛAANYAG -

Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének bővítése, a feldolgozóipari vállalkozások versenyképességnek javítása és foglalkoztatásuk bővítése. Ennek érdekében fontos a technológia- és termékfejlesztés, termékek piaci pozícionálásának javítása, illetve az innovációs eredmények hasznosításának ösztönzése.

A mezőgazdasági termékek feldolgozásában különösen fontos a helyi sajátossággal bíró termékek feldolgozottsági szintjének, minőségének és mennyiségének a bővítése. Ennek kapcsán ösztönözni kell a helyi termékek térségi, illetve turistáknak történő értékesítését. Ugyanakkor törekedni kell a termékek exportálására is. A helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő termékek helyben történő feldolgozása. Ehhez kapcsolódó célkitűzés a rossz termőtulajdonságokkal rendelkező területeken a mezőgazdaság diverzifikációja, a feldolgozóipar, kiemelten az élelmiszeripar telepítése és fejlesztése. A feldolgozóipari vállalkozásoknál is cél az erőforrás-hatékony gazdálkodás, így az energiahatékony termelési rendszerek fejlesztése. Tevékenységek leírása - integrált zöldség- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó raktározási és feldolgozó rendszerek támogatása - helyi termékláncba illeszkedő húsfeldolgozás korszerűsítése, fejlesztése - finanszírozás javítás, beruházási és munkahely-teremtési támogatások magasabb intenzitással történő nyújtása a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával összhangban - üzemautomatizálás, IKT fejlesztések támogatása a feldolgozóipari vállalkozásoknál - technológiafejlesztés - megújuló energiaforrások hasznosítása a feldolgozóipari technológiákban - szakképzés-fejlesztés, gyakorlati helyek biztosításának ösztönzése, szaktanácsadás - marketing fejlesztése, brand építés - innováció, termékfejlesztés támogatása - termék védjegy rendszer támogatása - fogyasztásnövelő programok megvalósítása, a belső piacon a hazai termékek fogyasztásának 10%-os növelése (pl. a helyben megtermelt egészséges élelmiszerek arányának növelése a közétkeztetésben) - kertgazdálkodás további ösztönzéséhez szükséges képzési, ismereterjesztő programok (pl. kertész klubok, tanácsadási programok) szervezése

Mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipar területi preferenciái:

ÜÝÞßÝàáâãàä âerületek íîïðîñò óôõöô÷ø

åæÝçÝæèßâ èéêáêâëì ãßÝßùäàáÝæäúêæä çÝßûëßéëáü ýêéþÿáÝùÝì ê âãæàãéä çëéßêßìëáâêâèàä 57 76

M AANYAG kk

k termelői feldolgozó üzemek ösztönzése az aprófalvas vidéki

tt

k

mezőgazdasági kutató bázis (pl. Miskolc) nemzetközi kapcsolatépítés kézműves termékek, élelmiszer alapanyag termelés, piacra jutás vásárhelyszínek, piacok fejlesztése megújuló energia alapú fejlesztések

k -

t é k tségi

k

k

foglalkoztatási Tiszaújváros logisztikai központok agglomerációjában koncentrálva, logisztikai adottságokat mezőgazdasági kutató bázis (pl. Mezőkövesd)

kt t t tk k k p k élelmiszer alapanyag termelés, piacra jutás vásárhelyszínek, piacok fejlesztése megújuló energia alapú fejlesztések

T !"#-Hegyalja, Z t

élelmiszeripari feldolgozó üzemek a térségi foglalkoztatási központok

k termelői feldolgozó üzemek

tt

k

t é tk

mezőgazdasági kutató bázis (pl. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj) nemzetközi kapcsolatépítés

é tk k f é $ $ t t k k s kistelepülési közétkeztetés fe sztése helyi termék alapanyagok é k t kézműves termékek, bioenergia hasznosítás

A $-Cserehát

t é k tt é k kk

k termelői feldolgozó üzemek ösztönzt é tk tt

k mezőgazdasági kutató bázis (pl. Encs, Edelény) nemzetközi kapcsolatépítés

tk k f% k

mintagyümölcsösök, gyógynövények, sajt, lekvár, méz, fa, textil, 58 77

&'()AANYAG h*+,-./0.1023+45 h-.yi termelők által üzemeltetett feldolgozóüzemek 63701863+8 helyi piacok fejlesztése, REL típusú együttműködések ösztönzése megújuló energia alapú fejlesztések

98:68:;2

+2<.=+2-6-borászat =.-.7>+2-?>@8?> ,-./0.102B C2-7-: 8 6=?+=1> ,01.8.:026863+> :;2@0D60E 811.07-?3a>BF3G8D :0Da-D6?3.H85 6-?7-.<> ,-./0.102B C2-7-: ;+26;D2=+- 82 8@?B,8.H8+ H>/=:> 6=?+=1-:G-D mezőgazdasági kutató bázis

,-./0.102066 6-?7=:-: I6-F,;.5 6*?B5 60F3+5 h*+5 2;./+=15 7=25 .-:H3?5 +2;?@5 @3.>D:84 kistelepülési közétkeztetés fejleszté+- h-.J> 6-?7=: 8.8@8DJ810: ,-.h8+2D3.3+3D8: ;+26;D2=+kézműves termékek bioenergia hasznosítás Lehetséges kedvezményezettek köre - gazdasági társaságok (kkv-k, mezőgazdasági nagyvállalkozások) fiatal gazdálkodók, családi gazdálkodók, őstermelők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatokban VP 6. IKT fejlesztések, társadalmi felzárkóztatás, foglalkoztatás GINOP – nagyobb vállalkozások élelmiszer feldolgozása Leader program folytatása

59 78

KLNOAANYAG VIII. Prioritás: Turizmus A megyének jó, de még kihasználatlan adottságai vannak a turisztikai fejlesztések terén. Vannak egyedi természeti, kulturális, táji és gasztronómiai értékek, amelyek nemzetközi szinten is vonzerőt jelentenek. Az elmúlt években több fejlesztés célozta meg a turisztikai potenciál kihasználását, de érdemi változás nem következett be. Fontos eredménynek tekinthető, hogy a megye turisztikai kínálatának versenyképességét megőrizte, de további fejlesztések szükségesek, hogy az egyes desztinációk a célcsoportjaiknak komplex szolgáltatás kínálatot tudjanak nyújtani. A társadalmi folyamatok és az utazási szokások kapcsán megfigyelhető tendencia, hogy nő a lakosság egészségtudatossága és ezzel párhuzamosan a természetes, lokális és ellenőrzött értékek, szolgáltatások iránti érzékisége. Ebből kifolyólag egyre többen szeretik a pihenésüket a helyi értékek, kulturális örökség és hagyományok megismerése mellett aktívan eltölteni, illetve jó minőségű helyi ételeket, italokat fogyasztani. Mindezekhez kapcsolódóan az egészségturizmusnak is egyre nagyobb szerepe lehet Magyarország által kínált jó minőségű, de megfizethető szolgáltatásai révén, ami a megyétől északra, keletre lévő országokból élők számára is vonzó lehet. Fontos, hogy a térség illeszkedjen az országos jelentőségű, az aktív (gyalogtúrák, kerékpározás, vízitúrák) és vallási, zarándok turizmusra építő hálózati elemekre, melyeket integrálni kell a desztináció alapú fejlesztésekbe. A termék és szolgáltatásfejlesztésen túl szükséges a szolgáltatók közti együttműködések ösztönzése, a térségi és megyei szintű turisztikai kínálat szervezése, illetve mindezeknek kellően célzott és intenzív marketing tevékenységgel való megtámogatása. A turizmus elsődlegesen a belső erőforrások, mint természeti értékek, kulturális örökségek fenntartható hasznosítása révén segíti elő új szolgáltatások létesítését, illetve a turisztikai vállalkozások hatékonyabb működését. A beavatkozások célja a vendégforgalom bővülése, ami jövedelem és kis mértékben foglalkoztatás bővüléssel is jár a megyében.

VPPPQRQ

Turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése

A megye számos turisztikai attrakcióinak vonzerejét felhasználva, meg kell határozni azokat a fejlesztési területeket és specifikus célokat, amelyek a jövő kihívásainak és lehetőségeinek eleget téve megfelelő módon hozzájárulnak az érintett terület gazdasági fejlesztéséhez (pl. vendégéjszaka szám növelésén keresztül). Az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon alapuló fejlesztések megvalósítására. A fejlesztési irányvonal meghatározása során figyelembe kell venni a keleti nyitás országos kezdeményezéseiből adódó jó földrajzi elhelyezkedését a megyének és ehhez megfelelő szakmai, nyelvi felkészültséget kell teremteni a keleti desztinációkból érkező turisták ellátása érdekében. A fizikai turisztikai fejlesztések mellett fontos a humánerőforrás szakmai felkészítése és képzése is a magas szintű fogadási feltételek megteremtése mellett. Konkrét célok: -

A turisztikai látogatottság növelése, így a vendégek és a vendégéjszakák számának növelése, kb. 20 %-kal

-

A turizmusból származó költési hajlandóság növelése 30 %-kal és az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítása 10 %-kal.

-

Egyes turisztikai desztinációkra kialakított egyedi vonzerővel jelentkező összehangolt térségi kínálat kialakítása

Tevékenységek leírása Javasolt a turisztikai fejlesztéseket térségenként meghatározni és kezelni. A fejlesztések végleges megtervezésekor figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy olyan beruházásokat (vagy azok együttesét) támogassák, melyek érdemben járulnak hozzá a vendégéjszaka szám és a turizmusból származó bevételek növeléséhez. Ezen belül szükséges kiemelni azokat a fejlesztési elemeket, 60 79

SUWXAANYAG melyek részei lehetnek egy országos aktív turisztikai hálózatnak, vagy kiemelt műemléki területnek, illetve melyek lehetnek azok a kiegészítő elemek, melyek finanszírozását a területi program biztosíthatja. Beavatkozási területek kiemelt földrajzi térségenként

Y[\][^_`b^c ijlmno qruvwoxworwy zllwx{w xn|u}~x~m xrztikai vonzerőkre, `[de][`[g ul}nlx~xnuor~ Miskolc térsége ipari

«

Borsodi tengely

örökségértékek

bemutathatóságának javítása, illetve a ¡ így pl. a Csanyik völgy fejles

¢ £ ¤ ¡ ¤ ¥ ¦ §¨ ¢¦¦ ¢ ¢ ¦¢©¢ Miskolc történelmi belvárosának, így pl. az Avasnak a termés ª¡ ¢ ¬©¢ § ¡ © ¤ © ¢¢ – Ózd – Aggtelek – ®¯°±²³´¯µ³±¶¯ ¦· ¸ ¦ ¤íteni kell az elmúlt években fejlesztett kulturális és természeti értékekre, mint az Aggteleki cseppkőbarlang és

¡ ¢ edelényi kastély. A de¦ ¦ érségek kisebb jelentőségű vonzerőfejlesztéseit, tve a kreatív iparhoz, ipari örökségekhez kapcsolódó szolgáltatás kínálatot. A

§ ¢ -fejlesztések §

Kerékpáros útvonalhálózat fejlesztése, nyomvonal kijelölése, és

ª ª ¡ illetve a kapcsolódó elektronikus és hagyományos alapon bemutatott © ¥pl. a Lázbérci- ¦ ¥¢¢¡ ¬ ¹ §, illetve Gömöri- ¦ Ó irányába)

§

¸ ªª¢ ¡ ¢ ¤ ¡ ¤§§ ©¡ º©

§

¦

§

¤ © »¦ ¦n, a BC egykori lé ¤¦ §§¦ ª ket korhűen megidéző interaktív kiállítás létesítése ¼¢ ¤ §

§ § § § §

Rudapitechus látvány központ létesítése és sport turisztikai Ózdon a Manda projekthez illeszkedve interaktív kulturális bemutató

Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése,

©¨ ½¾¯³¿À²Á ¶ª § º©¡ ¦ ©¡ ¢ ¤ © Âesztinációs ¢ © ¢ ¢ ¢ 61 80

ÃÄÅÆAANYAG ÇÈ

Mezőkövesd-

ÉÊËÌÍÎÏÐÑÒÔË térsége

ÕÖ×Ø×ÙÚ×Û mezőkövesdi és a tiszaújvárosi termálfürdő kínálatához ÖÙÙ×sztve § Ü ÝÞßÝÞ- àË áâÒãÑäåæÒçèêëâì âÝÞâçÊ ÍÒíîäÍááÍä Í ËÌÔäÝÑäáÍáÑËÊ ËÌïìÐÔìÍä ëèÐïáàËâ àË ãÊìèËàÝàìâê ÏÍÐïáÑËÑðÔÌ êÍñíËÔäßçß ëâÒîðÑÌÑËÔê o Mezőkövesdi Zsóry Gyógy-és Strandfürdő o Tiszaújvárosi Termál és Strandfürdő, o Bogács §

§

üô ôûýh ûhúóh füÿü û üÿ Küýú øýö ûurizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése Hüÿõh ûüý÷úüú ýûúü û ùüú û n ü zøý û öùûöú úhüÿ ÿ ü hùûüýùüûü ýûúü û i S öýû ýüùüùõüú ûø÷öôóûø ó h ótøýö ûý ôüù

§

T-tó

§

E szségturisztikai

§ §

4

Tokaj-HegyaljaZ

ü÷ ÿù

Mezőkövesden az Unesco listáján szereplő Matyó népművészeti òóôõö÷øùõöú ûüýþÿüûh òüÿõ ùû ý Hóó øýö ý úÿûýøÿh ûýh ûhúóh úùøÿóûøùóú ÷üôtûø ó – összhangban a Zsóry-fþý

térségben ökoturisztikai programok szervezése

§

ô szolgáltatások támogatása Søÿÿø òüÿõüú úöý üý û ü

§

Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének

§

T-Hegyalja

÷üôtûø ó û ü É ûü öúó-Hegyalja világörökségi értékeire, a tokaji bor kiemelt òýùüýe, a Zü÷ ÿù øýóhýó hÿÿüûü ó öýöô Zü÷ ÿù ûüý÷ üûh ôýü világörökség bemutatásához kapcsolódó „BOR-

öúó-Hüôõóÿó ü÷üûh ýöôýó÷óù üýü ÿ ýöüúûüú ÷üôóÿ ûø ó zprogramok, rendezvények, illetve turisztikai attrakciú füÿü û ü óÿó÷hùû ó ÿûüý÷ü û òü öýø óûh ûüúüùõ ô VÉK

minőségi fejlesztéséhez szükséges beruházások, szakmai programok

§ §

÷üôóÿ ûø ói Kû úhü÷üÿû óûûýóúh û÷ó óýú ÿûü û ü Oý øôö óúû ûýh ûhúóh òøÿóû ý üúùû

o Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése

o Bodrog menti turisztikai vízi ú ÿüúü

§ § §

òü þú ôü úhú ûú

úh û ü o Eýüh ûtýótûöùóÿóú úhüÿ ÿ ü hÿÿüûü ÿ öùûöú hòüùòüÿõüú ÿûü û ü úöý üý û ü ó Zü÷ ÿùüù öýûóú úhóÿóúûø ó hÿÿüûü ü÷ûatóhelyek létesítése

Interaktív múzeumi kiállítások létesítése (pl. várakhoz, történelmi,

ü ü÷ùõüúòü hýöóÿ÷h ýûúüúòü úó öÿóùi Vôóýó Fürdőben a gyógy- ûüý÷øÿfþýúüù üôõüh óýÿóûûóÿ ó szolgáltatási

színvonal

bővítése

és

minőségének

javításához 62 81

M

k"#$%&'()( *+,./010%&k

!

AANYAG

és a Megyer-hegyi tengerszem ökoturisztikai

2+3'+%156%+7

§

Sárospatakon a Szent Erzsébet kultuszhoz kapcsolódó programok, beruházások megvalósítása és a történelmi belváros fejlesztése (pl. 80,9:1+.9 2+3'+%156%+;, középkori tema5;k.% 5:,"<%=6>? 6% #;/+>p/+'? k;"'"k@50%", helytörténeti múzeum kialakítása)

§

Magashegyi Sportközpont sport $6': 5.,;%15;k"; ;>2,"%5,.k5:,ájának további bővítése és a térség k.'5.,0';% 6% 5+,96%1+5; 6,56k+;>+k 5.,;%15;k"; $6': fejlesztése (pl. CDFGIJLNDJ 2+3'+%156%+, Halászcsárda fejlesztése, a Szár-/+B?+> '6=p P"B?", Q0'=0,;" 6% RUUW X,%10B10%1'( 2+':3@50%", a 8;'0B<,B=0,; [;>$+k<1 2+':3@50%a)

§

P"B"% k"5+B(,;03: %10''0%/+'?+k '65+%@56%+ \&k"3 56,%6B6*+>

§

]B6%1%6B5.,;%15;kai

§

Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése,

A05&,"'3":3/+'? 56,%6B6*+> "

szolgáltatások támogatása Sárospatakon

;>5+,>+5+% 6,56k+%@56%7

§

Desztinációs menedzsment szervezet marketing tevékenységének 9+B:3@50%" 6% *p=@56%+

^_

Abaúj-Cserehát

`*":3-Hegyköz

térsége a vallási turizmusra, illetve a helyi alapanyagokból

k6%1a'5 5+,96k+k,+ b#'W #0';>k"7 6#@5=+

§

Zarándok turizmushoz kapcsolódó emlékhelyek és közvetlen k<,>?+1+5ckd ="'"9;>5 " k"#$%&'()( %1&'B0'5"50%&k 2+3'+%156%+

§

e+'?; 5+,96k+k 6,56k+%@56%6>+k <%15<>16%+ b0,.%@5( #&>5&k k;3+'<'6%+d ;>5+,>+5+% 6,56k+%@56%7

§

Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése a Hernád 9+>56>

§

Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek '65+%@56%+

§

e+,>0) 9+>5; 5.,;%15;k"; =@1;

közlekedéshez szükséB+%

k;k<5p /+'?+k

k;6#@56%+

§

Alacsony

kategóriájú

szálláshelyek

korszerűsítése,

kempingek

'65+%@56%+

§

Desztinációs menedzsment szervezet létesítése és a szervezet 9",k+5;>B 6% %1+,=+1p 5+=6k+>?%6B6>+k 509&B"50%"

g_

Taktaköz

§

Helyi termékek értékesítésének ösztönzése (árusító pontok kijelölése, ;>5+,>+5+% 6,56k+%@56%7

§

j?"'&B&% 6% k+,6k#0,&% 5:,":5=&>"'"k '65+%@56%+

P+B?+; %1;>5c #,&B,"9 " =allási

turizmus fejlesztése

A megyében áthaladó, meglévő zarándokutak komplex turisztikai termékké történő 2+3'+%156%+W l",0ndok hálózatokhoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés. [,+2+,0'5

*+"="5k&10%;

5+,a'+5+km

`

1",0>)&k:5=&>"'"k

0'5"'

6,;>5+55

5.,;%15;k";

szolgáltatások fejlesztése (Pl. Engesztelő Zarándokút, Mária Út mentén, Abaúj-Hegyköz 63 82

noqr

suvwuxy {|}}~w svw ~}s|} uvtett

AANYAG

helyszínei.)

Az alábbiakban a desztináció fejlesztésen túl bemutatásra kerül, hogy az egyes turisztikai termékek fejlesztésénél milyen szakmai és földrajzi szempontok hangsúlyozása javasolt: Egészségturizmus: fürdőfejlesztés további piaci szegmentáció figyelembevételével, az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, a határon átnyúló egészségügyi finanszírozás kihasználása. Gyógyvíz „evidence based” kutatása. Ehhez a nyugati orvosláson alapuló bizonyító erejű hatástanulmányok elkészítése szükséges, mely megfelelő bizonyítékot nyújt a fizetőképes külföldi piaci kereslet részére az intézményi szintű (külföldi egészségbiztosító intézmények) finanszírozás érdekében. Elsődleges cél az alkonygazdaság ("Silver economy") a demográfiai szerkezet átalakulásában rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségek kiaknázása, valamint a családi szolgáltatási jelleg erősítése a gyógyhelyek nyújtotta szolgáltatások fejlesztésével. o Preferált beavatkozási területek: Mezőkövesdi Zsóry Gyógy-és Strandfürdő, Tiszaújvárosi Termál és Strandfürdő, Sárospataki Végardó Fürdő, Bogácsi Termálfürdő Örökségi- és kulturális fejlesztések: Világörökségi helyszín komplex desztinációként történő fejlesztése és a szellemi világörökséghez kapcsolódó helyszínek fejlesztése. Az előző programozási ciklus eredményeként megvalósított örökségi és kulturális attrakciók összekapcsolása más turisztikai termékekkel (komplex területi alapú fejlesztések) a tartózkodási idő és a költési hajlandóság növelése érdekében. Preferált beavatkozási területek: az örökségi és kulturális turisztikai fejlesztési célok földrajzi fókusza a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége, Matyóföld szellemi öröksége a Hadas városrésszel) kell, hogy kapcsolódjanak. Miskolc történelmi belvárosa és a Diósgyőri vár környezete is jelentős örökségi és kulturális értéket képvisel fejlesztési célok között. A javasolt fejlesztési területek közt kell figyelembe venni a Szögliget-Szádvár örökségturisztikai fejlesztésének a lehetőségét is. Aktív-és ökoturizmus: Az ökoturizmus elemeinek fejlesztése: natúrparkok, tematikus-, öko - és kalandparkok aktív és ökoturisztikai fejlesztése a megyében. A megyei természeti értékek turisztikai attrakcióként történő élményközpontú bemutatása a terület teherbíró képességének figyelembe vételével. Támogatandó továbbá a vízparthoz kapcsolódó turisztikai témájú fejlesztések és a meglévő aktív turisztikai projektek fejlesztése a tartózkodási idő és a vendégéjszaka szám növelése érdekében Vadászturizmus: vadászházak, vadásztatás tárgyi feltételeinek kialakítása. Preferált beavatkozási területek: Várakban, erdei túraútvonalakban gazdag Zemplén térsége; Lillafüred térsége, valamint a Bükk hegyvidéki területe (Ómassa, Lázbérci-tó), Aggteleki cseppkő-barlang térsége, továbbá a Tisza-tó térsége összhangban a szomszédos megyékben tervezett fejlesztésekkel; Gasztronómia és borturizmus: Stratégiai cél a területhez, az agrárhagyományokhoz, a kulturális és történeti örökséghez illeszkedő egyedi kínálat kialakítása és fejlesztése, ami a helyi élelmiszerekre, növényekre / gyógynövényekre, gyümölcsökre, illetve a növénytermesztés és állattenyésztés kultúrájára alapul. Preferált beavatkozási területek: A szőlőjéről és borászatáról híres Tokaj-Hegyalja és a megye gasztrokulturális örökségi értékeivel rendelkező helyszínei. 64 83

AANYAG

Turisztikai kerékpárútvonalak fejlesztése: Az érintett terület természeti és kulturális értékeinek megközelítését elősegítő kerékpárutak fejlesztése és új útvonalak meghatározása, meglévő turisztikai attrakciós elemek ökoszemléletű eléréséhez. További beavatkozás javasolt a szemléletformálás, a kerékpáros turizmus marketingjének erősítésében. Preferált beavatkozási területek: EUROVELO 11 nemzetközi kerékpáros útvonal által érintett megyei települések, illetve az egyes desztinációk által kijelölt útvonalhálózatok Lovasturizmus fejlesztése: A lovasturizmus turistafogadás feltételeinek javítása, nemzetközi szinten is érdekes túraútvonalak (kiemelten EUROHORSE) fejlesztése, hálózatosodás feltételeinek megteremtése és elősegítése. Lehetséges kedvezményezettek köre -

Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók

-

Önkormányzatok, költségvetési szervek, költségvetési szervek intézménye

-

Egyházak, nonprofit szervezetek


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál TOP 2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A TOP –ban a kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések kapcsolása a GINOPból támogatott országosan kiemelt, nagyléptékű egyedi attrakció-fejlesztésekre.

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 6. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése VIII.2.

Turisztikai szolgáltatások szervezése

A turisztikai attrakciók fejlesztése mellett fontos, hogy az attrakcióhoz kapcsolódó turisztikai -, vendéglátó-, program- és kiegészítő szolgáltatások is megfelelő minőségben és szükség esetén mennyiségben is fejlesztésre kerüljenek. A szolgáltatásfejlesztés célrendszere: látogatói szám növelése, attrakciós fejlesztések térbeli és szolgáltatásbeli összekapcsolása;- a turizmus területi és időbeli koncentrációjának csökkentése. A szálláshely mennyiségi fejlesztése helyett a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése és a hiánypótló kapacitások kialakítása kell, hogy a fő szempont legyen, de csak olyan területeken ahol bizonyítható, valós turisztikai hiány mutatkozik és igény merül fel a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére. A vendégek igényeit kielégítő program- és kiegészítő szolgáltatáskínálat kialakításához, a turizmus pozitív térségfejlesztő hatásainak kiaknázásához a szolgáltatások tervezésénél és kialakításánál alapvető szempont, hogy a turisztikai szolgáltatások fejlesztése következtében létrejött munkahelyekre helyben megfelelő képzettségi szintű munkavállaló álljon rendelkezésre. Tevékenységek leírása

65 84

AANYAG

Ø Új szálláshely fejlesztése: A megyei szinten bizonyíthatóan szálláshely hiánnyal rendelkező területeken országos jelentőségű meglévő turisztikai attrakciók környezetében. Ø Meglévő szálláshelyek színvonalának emelése és energiatakarékosságot szolgáló beruházása Lehetséges kedvezményezettek köre Gazdálkodó szervezetek Költségvetési szervek Költségvetési szervek intézménye Egyházak Nonprofit szervezetek EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés

A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál A TOP –ban a kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések kapcsolása a GINOPból támogatott országosan kiemelt, nagyléptékű egyedi attrakciófejlesztésekre.

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1. Vállalkozások fejlesztése VIII.3.

Turisztikai együttműködések szervezése

Fontos a megyei szinten összehangolt turisztikai marketing és értékesítés ösztönző tevékenység megvalósítása, ami igényli megyei szinten egy turisztikai fejlesztési koordinációs és marketing szervezet működtetését. Mindezek mellett fontos a térségi desztinációs szervezetek működése, hogy szervezzék és koordinálják a helyi turisztikai kínálatot, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint ösztönözzék a turizmust segítő kulturális, szabadidős programok indítását, fejlődését. Továbbá a helyi információáramlás szervezésén túl fontos szerepük van a térségi turisztikai marketing szervezésében, összhangban a megyei szinten működő intézményrendszerrel. Szükséges a turizmusban dolgozó munkatársak továbbképzésének szervezése és megfelelő idegen nyelvismeretük elsajátításának támogatása. Beavatkozás földrajzi területe: BAZ megye teljes területe

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1. Vállalkozások fejlesztése – desztináció menedzsment támogatások IX. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása A környezet minősége, illetve biztonsága alapvetően határozza meg a megye fejlődési lehetőségeit, ezért fontos, hogy a környezet állapota megóvásra kerüljön is biztosítottak legyen fenntartható fejlődés szempontjai.

66 85

AANYAG

IX.1.Ár- és belvízvédelmi beavatkozások Napjainkban egyre fontosabb kérdéskörré válik a klímaváltozás, melynek hatásaihoz alkalmazkodni kell. A klímaváltozás a szélsőséges időjárási viszonyokban mutatkozik meg, melyek többek közt özönvízszerű esőzéseket, viharokat, magas vízállásokat, aszályos időszakokat jelentenek. Az erre való felkészülés elengedhetetlen, hiszen az okozott károk az élet valamennyi területére hatással vannak (mezőgazdaság, egészség, élővilág, infrastruktúra stb.). Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen. A megyében a vízhálózat meghatározó folyója a Tisza. A megye folyói a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartoznak. A Sajó – mielőtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A belvíz, csapadékvíz is állandó problémát jelent, melyek mérsékelhetők megfelelő belvízelvezető rendszerek, csapadékvízelvezetők kialakításával, a célirányos talaj- és belvízgazdálkodással. Jelentős ökológiai hatással bírnak a megye tározói is (jelentősebbek: a Hámori-tó, a Lázbércivíztározó, és a Rakacai-tározó) és tavai is. A megyében az ivó- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. a Szinva-forrás, tapolcai források), a folyópartok kavics- és homokszűrésű kútjaira (pl. a Bódva völgye, a Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- és az 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata. A túlhasználat kezelése mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer használatból eredő szennyezések visszaszorítása. A megye síkvidéki (belvizes) területei: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a Bodrogzug-Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők a belvizek okozta problémák. Vizsgálni kell a további tározók, illetve a folyókhoz, tározókhoz kapcsolódó öntözési rendszerek kiépítésének lehetőségét. Konkrét célok: -

A klímaváltozás által is erősített környezeti kockázatokra megfelelő és hatékony megoldások alkalmazása vízgazdálkodás területen, így az árvizek, belvizek, csapadékvizek által okozott károk és a mezőgazdasági termelést sújtó súlyos szárazság megelőzésében


hegyvidéki vízfolyásoknál ár- és belvízvédelmi beavatkozások megvalósítása együttműködve a szomszédos térségek hatóságaival, kiemelten a Tisza mentén o A meglévő árvízvédelmi művek fejlesztése, kiépítése az érvényben lévő előírások figyelembevételével (szerkezeti módszerek). pl.: árvízvédelmi fejlesztések Tisza menti Taktaköz alsó; a Sajó és Hernád völgyében; a 08 01 sz. Sarud-Négyesi, 08.06. sz. Bánréve-Felsőzsolcai, 08.07. sz. Miskolc-Sajópüspöki, 08.08. sz. Hernádnémeti-Hernádszurdoki, 08.09. sz. Hidasnémeti-Bőcsi árvízvédelmi szakasz fejlesztése; Tolcsva-patak árvízvédelmi fejlesztése

67 86

AANYAG

o Hernád és Sajó folyó településeket veszélyeztető folyószakaszainak rendezése, a mederben lévő lefolyást gátló mederakadályok eltávolítása a nagyvizek biztonságos levezetése elősegítése érdekében, a partok bevédése és helyreállítása o Az árvízvédelmi előrejelző rendszerek, védelmi szervezetek, védekezési erőforrások és módszerek fejlesztése (nem szerkezeti módszerek) o Árvízi szükségtározók kiépítése, vésztározási helyek, lokalizációs vonalak kijelölése és kiépítése pl. Rigós-főcsatorna belvíztározó kialakítása; Hoór-völgyi víztározó rekonstrukciója, az árvízszintek csökkentése érdekében 2 db záportorozó építése (Golop és Abaújkér felett); Geleji, Felsőnyárádi, Zádorfalvai, Domaházi, Szentsimoni, Biriny-völgyi, Borsodszentgyörgyi záportározók rekonstrukciója o Új árvízvédelmi körtöltések építése és a meglévő körtöltések megerősítése és kihosszabbítása a nyílt ártéren lévő településeken. (Hernád bal part töltésfejlesztése; az érvényben lévő előírásnak megfelelő biztonságú árvízvédelmi rendszer kiépítése a 08.09. sz. Hidasnémeti-Bőcsi árvízvédelmi szakasz által érintett Hernád bal parti ártéri öblözetekben) o Nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése o Árvízkockázati veszélytérképek és kockázatkezelési tervek készítése az uniós előírások szerint (az árvízzel, belvízzel veszélyeztetett településrészeken történő építkezések erőteljes korlátozása o Az árvízveszély csökkentése érdekében a megyén áthaladó folyók kotrása o Hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérő természetes társulások területének kibővítése (pl. Hór patak, Kis–Sajó mente) -

Tározók, záportározók rekonstrukciója, szükség esetén kapacitásának növelése, új tározók létesítése

-

Tározók mezőgazdasági öntözésre történő hasznosítása, öntözési csatornarendszerek kialakítása (pl. Hernádszurdok és Bőcs közötti 60 km-es szakaszon)

-

Belvízelvezető rendszerek kialakítása, meglévők felújítása, illetve a belvizek tározókba történő visszatartása, ezen belül a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), belvízelvezetésének megoldása a szántók művelhetőségének és a települések fejlesztésének elősegítése érdekében

-

A belvízelvezető rendszer működtetése és megfelelő karbantartása, amivel enyhíthetők a belvizek okozta problémák, ennek részeként szivattyútelepek rekonstrukciója

-

Árvíz, szélvihar - előrejelző rendszer hatékonyságának javítása (klimatológiai előrejelzés fejlesztése) és a fejlesztési, illetve a védekezési, valamint kármegelőzést szolgáló beavatkozásokat támogató döntések megalapozása érdekében a klímaváltozás hatásaival foglalkozó adatbázisok fejlesztése, továbbá szükséges a hatékony árvízvédelmi logisztikai rendszerek kialakítása és működtetése

-

Tisza mentén (Cigándi árvíztározó környezete) ár- és belvízvédelem során hagyományos ártéri tájgazdálkodás elősegítése, az ártéri mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használata és az agrárturizmus fejlesztése

Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése, meglévők felújítása

Lehetséges kedvezményezettek köre 68 87

-

Települési önkormányzatok, ezek társulásai

-

Központi közigazgatási szervek

-

Országos Vízügyi Főigazgatóság

-

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

AANYAG


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések

fejlesztése

-

települési

fenntartható

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás o 1.1. A klímaváltozás hatásaival és egyes vízgazdálkodással kapcsolatos adatbázisok fejlesztése o 1.3. A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása o 1.4. Állami és önkormányzat árvízvédelmi művek fejlesztése o 1.5. Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése VP 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása o Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos fejlesztések o Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás o Területi vízgazdálkodás VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban HUSK 2.1 Közös tevékenységek a természeti környezet védelmének ösztönzésére o 2.1.1Víz- és hulladékgazdálkodás, megújuló energia IX.2.

Hulladékgazdálkodás

Az országos átlagot meghaladó aránya ellenére, a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyisége illetve a hulladékfeldolgozás aránya rendkívül alacsony. A megyében már működő három és a tervezett encsi térségi hulladéklerakók, továbbá a megyén kívüli gazdaságosan elérhető térségi hulladéklerakók hosszú távon biztosítják a szilárd hulladék európai uniós normák és környezetvédelmi előírások szerinti biztonságos elhelyezését és kezelését. Azonban hulladék újrahasznosítást, szelektívgyűjtést, a hulladékok előkezelését, a biológiailag lebomló hulladékok komposztálását, keletkezett hulladék energetikai hasznosítását teljes mértékben egyelőre nem sikerült megoldani.

69 88

AANYAG

A megyében működik az ENIN Környezetipari Klaszter, illetve az ÉHG köré szervezett klaszter, ami jelzi a hulladékkezelésben és a hulladék újrahasznosításban a területi együttműködés szükségességét. Megoldásra váró feladat a hulladékok keletkezésének mérséklése, a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzésében, illetve újrahasznosításában további együttműködési projektek szervezése. A megyében az elmúlt fél évszázad nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Az elavult technológiával üzemelő ipari telephelyek, és a környezetszennyező mezőgazdasági tevékenység révén szennyezőanyagokkal, főleg nehézfémmel terhelt területeinek felmérése és kármentesítése elengedhetetlen és sürgető feladat. A talajok nehézfém terhelésével párhuzamosan az emberi tevékenységből adódóan a talajok pH-ja is drasztikusan lecsökkent, mely jelentős környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság és az élővilág számára. Konkrét célok: -

A hulladék mennyiségének csökkentése

-

A keletkező hulladékokból a hasznosításra kerülő hulladék arányának növelése, a lerakókba kerülő hulladék mennyiségének mérséklése

-

A szennyezett területek kármentesítése és a korábban kármentesített területek időszakos utómonitoring ellenőrzése az újraszennyeződés megakadályozása érdekében


Együttműködés a hulladék újrahasznosításban o A hulladékkezelésben és a hulladék újrahasznosításban a területi együttműködések ösztönzése, párbeszéd kialakítása az önkormányzat valamint az ipari szereplők között a keletkező felesleges energia és a szilárd hulladékok további hasznosítása érdekében. Továbbá annak elősegítése, hogy a hulladékok mennyisége csökkenjen, illetve a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzése. Fontos a hulladék ártalmatlanításával szemben az újrahasznosításra helyezni a hangsúlyt (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) valamint az ehhez szükséges infrastrukturális kapacitásokat kiépíteni. (Ezen belül pl. a keletkező hulladék mérséklésének csökkentés érdekében javasolt javító kisműhelyek létesítésének támogatása.)

-

A megyében működő hulladékkezelési létesítmények hálózatának rendszerszerű, illetve a szelektív gyűjtés és szállítási rendszerek fejlesztése. o A megyében jelenleg hulladék hasznosítói kapacitás csak a szelektíven begyűjtött hulladékok egyes típusaira van (műanyagok, vas). A jelenleg megvalósulás alatt lévő Miskolci Regionális Rendszerben Hejőpapiban egy 65.000 t hulladék előkezelésére szolgáló mechanikai kezelőhöz hasonlóan a Sajó-Boldva völgyi rendszerben egy hasonló kapacitású mechanikai kezelő megvalósítása o Az Abaúj-Zempléni rendszerben a szelektív hulladékok gyűjtésére egy válogató és szintén egy mechanikai-biológiai kezelőmű megvalósítása o Miskolci Regionális, Sajó-Boldva völgyi, Abaúj-Zempléni regionális rendszerekben a szelektív gyűjtés kiszélesítése és a begyűjtött mennyiség növelése (pl. házhoz menő gyűjtés). A jelenlegi lerakó kapacitás élettartama akár 30 -50 évre növelhető, azonban a szelektív gyűjtés tovább fejlesztése, és az előkezelői kapacitás kiépítése szükséges 70 89

-

AANYAG

A megyében képződő hulladékból a megvalósuló fejlesztések alapján kikerülő 70-90.000 t és a Heves megyei rendszerből Hejőpapiba kerülő további 25-30.000 t kiválogatott hulladék hasznosítására kapacitás kiépítése. o Hagyományos energetikai hasznosítás lehetne egy új ilyenfajta tüzelőanyaggal működő erőmű megépítése (Tiszaújváros, Miskolc helyszínnel) vagy egy régi erőmű átépítése (Berente, Tiszapalkonya). o A legkisebb beruházási költséggel és a leginkább a hulladékkezelési központokhoz igazodva megvalósítható megoldásnak látszik 3 vagy 4 (Hejőpapi, Miskolc, Sajókaza esetleg Bodrogkeresztúr) helyszínen évi 25-30.000 t előkezelt (válogatott) hulladékot metanollá alakító vegyipari üzem megépítése.

-

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás ösztönzése szükséges szemléletformáló programokkal, illetve szükséges infrastrukturális beruházásokkal (pl. szelektív házhoz menő gyűjtési módszer bevezetése, vagy indokolt esetekben hulladékgyűjtő szigetek kiépítése.) A biológiailag lebomló, szerves hulladékok elkülönített gyűjtése házhoz menő gyűjtés elősegítésével.

-

Hulladékgyűjtő pontok, hulladékudvarok kialakítása (használt termékek, veszélyes hulladékok (toner, elemek stb.) átvételére is.

-

Kármentesítés o A kavics és homokbányászathoz kapcsolódóan törekedni kell a bányászati hulladékok környezetkímélő kezelésére, elhelyezésére. o A szennyezett területek kármentesítése, felszín alatti vizek védelme érdekében. o Korábban kármentesített területek időszakos utómonitoringjának elvégzése, az újraszennyeződés megakadályozása érdekében. Területi programban megvalósítható tevékenységek: o Kárfelmérés és kisebb területen kármentesítés a települések környezeti állapotának javítása érdekében o Illegális hulladéklerakók teljes körű felszámolása, kialakulásuk megakadályozása közösségi összefogással.


Települési önkormányzatok, ezek társulásai

-

Állami vagy önkormányzati többségi tulajdoni gazdasági szervezetek

-

Állami szervezetek

-

Gazdasági társaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése o 2..2 Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések o 3.1. Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése 71 90

¡¢£

AANYAG

o 3.2. Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása o 5.1. Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése IX.3.

Szennyvízkezelés

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz viszonyítva mindig alacsonyabb volt a szennyvíz-csatornázottság, melynek mértéke még kistérségenként is jelentős eltérést mutatott. A csatornázott területeken a bekötési arány átlagosan 55-60%-ra tehető. Az átlagos értékhez képest meglehetősen széles sávban változik a rákötési arány a település jellegétől függően: a kistelepüléseken átlagosan 29%-os, a nagyobb városokban eléri, illetve meghaladja a 80-90 %-ot, míg a többi településen ez az érték 15-85 % között változik, jelentős szórást mutatva. A szennyvizek jelentős része biológiailag is tisztított, a III. fokozatban is tisztított szennyvíz aránya azonban lényegesen elmarad az országos arányoktól. A megyében az országos átlaghoz képest az ipari kibocsátás jelentős. Tisztítás nélkül szennyvíz ugyan nem kerül a befogadókba, és a csak mechanikailag tisztított szennyvizek aránya is jóval alacsonyabb az országos értéknél. A közművel való ellátottság tekintetében összességében kedvezőtlen a helyzet az AbaújHegyközi, a Bodrogközi és a Szerencsi kistérségben, a csatornázottság szintje nem éri el a megyei átlagot az Edelényi, Encsi, Mezőcsáti kistérségben. ¤ ¥¦¨©¦ª« ¬¦¦®¯°±« ²©¦³³´µ¶©¦µ¦©¦ª°±« °± ª«±©ª¶ª·±« ¸¦¹µº»±¶ª·±« ¼½¾¹½º¨ ¿¨»ÀÁ ÂÃÄÂÅÅÂÁ ÆÇÇÈ ÊËÈÌ ÍÎÏÐÈ ÏÑÒÓÑÔet)

szerint, a 2000 LE feletti terhelésű agglomerációk területén a települési

±©¦³³´µ«©¦Õ ÕÖ©¨×µ¦± ±©¦³³´µ¶©¦µ¦©¦ª°±°³¦Õ °± º ±©¦³³´µ«©¦Õ Ø«¾»¹«º« ±©¦³³´µ¶©ª«±©ª¶ª·±·³ºÕÙ «¦tve

a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítási határideje alapján a 2000-10000 LE közötti csoport 55 településén kell megvalósítani a alatti települések ±©¦³³´µ¶©¦µ¦©¦ª°±« °± ª«±©ª¶ª·±« ®½¾¹½º¨¾ªÁ ¤ ÂÅÅÅ ßà ÊÚÛÜÈ ÝÇÇÈ ÞÛ-ig

±©¦³³´µ¶©¦á¦´¦©°±°³¦Õ ¨¦¹¾À·±º º ¨¦¹´°Ø¦³ âÅã ª¦¦®¯°±ª °½«³ªÁ ¤ ä¾½¨·³´ º µ«©¦Õ áº±©³¾±¶ª·±·ªÙ µ°À¦¨°ª °± Õ·½ª°ª¦¦«³¦Õ ¦á·½¶ª·±·ª ±©¾¹·» ª¦µ°Õ¦³´±°¹¦Õ½¦ °± °ª¦±¶ª¨°³´¦Õ½¦ µ¾³ºªÕ¾©» ·ªº·³¾± ±©ºØ·´¾Õ½» ±©»» âãåÄÂÅâÅÁ ¿æçÁÂèé ä¾½¨Á ½¦³À¦¦ª¦ ºº®ê·³ º© ¦¹´¦À« ±©¦³³´µ¶©Õ¦©¦°±½¦ ¦áºª·½¾ª ª¦½¯¦ª¦Õ¦³ º ±©¦³³´µ¶© Õ¦¦ªÕ¦©°±°µ¦

érintett ingatlan tulajdonosa

ÕÖª¦¦± ¹¾³À¾±Õ¾À³« º ±©¦³³´µ¶© ¦¹´¦À« Õ¦©¦°±°½ë °± ·½ªº¾¨¨¦³ª¦± ¦á¦´¦©°±°½ë ¾´º³ ¨»À¾³Ù á¾¹´ º ±©¦³³´µ¶© ¦á¦´¦©°±¦ ¦¦³ë½«©á¦ªë¦³ ³¦¨ ¦½¦À¨°³´¦©á¦ª« º ì¦±©¶³« °± º ì¦±©¶³ ººªª« µ«©¦Õ ¨«³ë±°¹« °± ¨¦³³´«±°¹« ·º®otának

romlását

Konkrét célok: · Általános cél a környezetvédelem azon igénye, hogy a települések belterületét mentesítse a tisztítatlan szennyvizek és települési folyékony hulladékok által okozott károk környezetszennyező következményeitől, illetve a talajszennyezés, felszíni és felszínalatti vizek szennyezésének megszüntetése csökkenti a táplálékláncba bekerülő toxikus és rákkeltő anyagok által okozott egészségkárosító hatásokat. · Elsődleges cél az egészségvédelem (járványok, fertőzések megelőzése) az országon belüli közmű ellátottsági különbségek kiegyenlítésének elősegítése, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a talajszennyezés megakadályozása, mérséklése. Tevékenységek leírása -

2000 LE feletti szennyvíz agglomerációkban a szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása, meglévő telepek fejlesztése (pl. Szerencs és Legyesbénye település nem csatornázott településrészeinek csatornázása, Gelej település csatornázása, Sátoraljaújhely 72 91

íîïð

AANYAG

csatornahálózat és szennyvíztelep fejlesztése, szennyvíztisztító-telepek fejlesztése: Sárospatak, Kenézlő, Cigánd, Pácin) -

Agglomerációs felülvizsgálatok elvégzése, új agglomerációk kialakítása az alábbi településeken szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás megoldása érdekében: o Hejőkeresztúr és Hejőszalonta települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Göncruszka, Vilmány, Vizsoly, Korlát, Hejce és Hernádcéce települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu és Abaújalpár települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Pácin és Karcsa települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Bánréve, Hét, Serényfalva, Sajópüspöki és Sajónémeti települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Tibolddaróc, Bükkábrány, Kács, Vatta, Csincse, Borsodgeszt települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Hejőbába és Nemesbikk új agglomeráció létrehozása vagy a csatlakozás a Mezőcsáti agglomerációhoz. o Tiszapalkonya és Oszlár települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Egerfarmos, Mezőtárkány települések részvételével új agglomeráció létrehozása. o Girincs, Kiscsécs, Kesznyéten települések részvételével új agglomeráció létrehozása.

-

Agglomerációs felülvizsgálatok elvégzése, települések meglévő agglomerációhoz történő csatlakozása szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás megoldása érdekében: o Muhi település csatlakozása a Körömi agglomerációhoz. o Emőd – Istvánmajor és Adorjántanya csatlakozása az Emődi agglomerációhoz. o Garadna település csatlakozása az Encsi agglomerációhoz. o Hejőkürt település csatlakozása a Tiszatarjáni agglomerációhoz. o Vilyvitány település csatlakozása a Sátoraljaújhelyi agglomerációhoz. o Hollóháza település csatlakozása a Pálházai agglomerációhoz. o Semjén és Kisrozvágy települések csatlakozása a Ricse agglomerációhoz. o Tiszacsermely település csatlakozása a Cigándi agglomerációhoz. o Regéc település csatlakozása a Sárospataki agglomerációhoz. o Szuhakálló és Vadna települések csatlakozása a Kazincbarcikai agglomerációhoz. o Karcsa és Becsked települések csatlakozása az Alsóberecki agglomerációhoz. o Sajóvelezd település csatlakozása a Putnoki agglomerációhoz. o Borsodszentgyörgy agglomerációhoz.

és

Járdánháza

települések

csatlakozása

az

Arlói

o Hangony település csatlakozása az Ózdi agglomerációhoz. Területi programban megvalósítható tevékenységek: 73 92

ñòóô

-

AANYAG

Kistelepüléseken (jellemzően a 2000 LE alatti agglomerációk) természetközeli szennyvízkezelés megvalósítása, csatornázottság növelése, elsősorban a sérülékeny ivóvízbázisú településeken. o Mogyoróska település, valamint Sima (sérülékeny ivóvízbázis) és Baskó települések csatornázása és tisztítása, o Baktakék, Detek (sérülékeny ivóvízbázis) és Beret településeken csatornabővítés. o Szászfa, Büttös települések csatornázása ivóvízbázisú) szennyvíztelep bővítése

és

Krasznokvajda

(sérülékeny

o Galvács település (sérülékeny ivóvízbázis) szennyvízelvezető hálózat kiépítése. o Bódvalenke (sérülékeny ivóvízbázis) és Becskeháza szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása. -

A csatornahálózatra való rákötés arányának növelése és szükség esetén a meglévő szennyvízelvezető rendszerek fejlesztése, bővítése.

-

Szennyvíziszap kezelésének, hasznosításának optimalizálása, mely kapcsán a szennyvíziszap energetikai célú hasznosításának elősegítése. (pl.: a Borsodvíz Zrt. 18 db szennyvíztisztító telepén keletkezett mintegy 6000 t/év víztelenített szennyvíziszap gyűjtése, egy Szerencsen kialakított központi kezelő telepen történő kezelése, rothasztása, a keletkező gázzal energetikai blokkban villamos- és hőenergia termeléssel és hasznosítással. A Zempléni Vízművek területén a kommunális szennyvízkezelés során kb. 50ezer LEÉ szennyvízből keletkező iszap komposztálása és hasznosítása. )

-

III. fázisú (biológiai) szennyvíztisztítás ösztönzése, arányának növelése ott ahol befogadó élővíz érzékeny (pl. állóvizek, kis vízhozamú vízfolyások).

-

A 40 évnél idősebb beton anyagú gravitációs szennyvízvezetékek rekonstrukciója, ami nagymértékű infiltráció, és exfiltráció csökkenést eredményezne, ez jelentős hatással lehetne az energiahatékonyságra, illetve nagymértékben csökkenne a talaj, és talajvíz szennyezésének lehetősége.

-

Az üzemeltetésből adódó másodlagos szennyeződések kizárása, a nagy átmérők kiváltása, illetve az AC csövek cseréje.


Települési önkormányzatok, azok társulásai

-

Víziközmű-tulajdonosok (Magyar Állam, állami vagyonkezelők, állami tulajdonú vagyonkezelők, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vagyonkezelők)

-

Üzemeltetők (állami tulajdonú társaságok is)

-

Víziközmű szolgáltatók (állami tulajdonú társaságok is)


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése o 2.2 Települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (2000 LE alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése sérülékeny vízbázison)

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 74 93

õö÷ø

AANYAG

o 2.2 Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések. ( 2000 LE feletti agglomerációkban) o 2.3. Szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel. HUSK 2.1 Közös tevékenységek a természeti környezet védelmének ösztönzésére 2.1.1Víz- és hulladékgazdálkodás, megújuló energia IX.4.

Ivóvízrendszerek korszerűsítése

Az életminőség, a lakosok egészségi állapota szempontjából meghatározó fontosságú az egészséges ivóvízhez történő hozzájutás biztosítása. Vezetékes ivóvízellátással a megye valamennyi települése rendelkezik (a vezetékes vízellátás közel 100%), a lakások 88%-a csatlakozik közüzemi hálózathoz. A vezetékes ivóvizek minősége számos településen nem felel meg az európai előírásoknak. Megyei átlag alatti csatlakozási aránnyal bír az Abaúj-Hegyközi, az Edelényi, az Encsi és az Ózdi kistérség. A vezetékes ivóvizek minősége számos településen nem felel meg az európai előírásoknak. Fontos feladat a természetes eredetű arzén szennyezettség és az ivóvizek ammónium tartalmának csökkentése, az elöregedő hálózat rekonstrukciójának megoldása. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet kötelező érvénnyel előírja a szükséges ivóvízminőség javítását azon településeken, amelyek ivóvízellátó rendszerén szolgáltatott víz határérték felett tartalmaz egészségre káros kémiai és bakteriológiai szennyezőket. Konkrét célok: · Az életminőség javítása a minden szempontból megfelelő – egészséges és élvezhető minőségű ivóvíz folyamatos biztosításával. Meg kell előzni a kifogásolható minőségű víz fogyasztásából eredő egészségkárosítást. · A jó minőségű ivóvíz értéknövelő tényező, növeli a települések vonzerejét elsősorban a turizmus, de a gazdaság egyéb szereplői körében is. Tevékenységek leírása -

Ivóvízminőség javítás (pl. Sátoraljaújhelyi ivóvízbázis szabadszénsav tartalmának csökkentése) o Trizs és Ragály településeket ellátó kút esetében a vas-mangán problémákon felül, folyamatos ammónia határérték túllépés jelentkezik, illetve a kitermelt víz mennyisége se minden esetben elégséges a két település ellátására. Javasolt Zádorfalva felé bekapcsolni a regionális vízellátó rendszerbe. o Arló és Borsodszentgyörgy vízellátása kevert vízzel biztosított, mely egy része az arlói kutakból, másik része a regionális rendszerről átvett vízből áll. A kutakból kitermelt víz magas ammónia tartalmú. Javasolt a két település rákötése a regionális rendszerre Járdánházai átadási ponttal. o Domaháza vízellátását biztosító kútból kitermelt vízben folyamatos ammónia problémákkal küzd. Javasolt egy pályázat keretein belül ammóniamentesítő létesítése a víztermelő telepen. 75 94

ùúûü

AANYAG

o Nekézseny település ellátását szolgáló kútból kitermelt víz folyamatosan határérték felett alakul a vas mennyisége, illetve nem mindig biztosított a megfelelő mennyiségű víz kitermelése. Javasolt Dédestapolcsány irányából a regionális rendszerre történő rákötése a településnek. o Hangony település vízellátásának biztosítása. -

Biztonságos ivóvízellátás (pl. Megyerhegyi víztározó összekötése a Sárospataki vízelosztó hálózattal, Sátoraljaújhely 1. víztározó medencéjének felújítása)

-

Regionális ivóvízhálózatok kialakítása. o Zemplén térségében több betáplálású kör ivóvízvezeték kiépítése) o Szőlősardó település vízbázisának vízhozama ingatag, így javasolt Égerszög településsel való összekötése, a folyamatos, kiegyenlített és biztonságos vízellátás érdekében.

-

Azbesztcement csövek cseréje KPE anyagú ivóvíz vezetékre a megye azon településein, melyeknél a 70-es, 80-as években létesült azbesztcement ivóvízhálózat, ahol csövek magas életkorából eredően igen gyakoriak a csőtörések és magas a szolgáltatási veszteség KPE anyagú ivóvíz vezetékre.

-

Ivóvíz rendszerek energiaköltségének csökkentése, kapacitás-optimalizálás, illetve a hálózati veszteségek minimalizálása (pl. meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója (azbesztcsövek, kapcsolódó szerelvények cseréje, ólomkioldódás minimalizálása), mivel a csövek életkorából eredően igen gyakoriak a csőtörések és magas a csőhálózati ivóvízveszteség.

-

Vízkivételi és –tisztítási technológiák fejlesztése.

-

A regionális összekötő vezetékek kiépítése, a meglévő vízbázisok figyelembe vételével a szabad kapacitások kiaknázásával. (saját vízbázissal rendelkező, de kockázatoknak kitett területek is)

-

Szemléletformálási programok az ivóvíz hatékony gazdálkodására (esővizek használata öntözésre, „barnavizek” hasznosítása nem fogyasztási célú hasznosítása a háztartásokban)



-

Víziközmű-tulajdonosok (Magyar Állam, állami vagyonkezelők, állami tulajdonú vagyonkezelők, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vagyonkezelők)

-

Üzemeltetők (Állami tulajdonú társaságok is)

-

Víziközmű-szolgáltatók (Állami tulajdonú társaságok is)


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése o 2.1. Ivóvízminőség javítás ivóvízkezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával HUSK 2.1 Közös tevékenységek a természeti környezet védelmének ösztönzésére

76 95

ýþÿ

MAANYAG

o 2.1.1Víz- és hulladékgazdálkodás, megújuló energia IX.5.

Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye épített kulturális, természeti örökségekben rendkívül gazdag, elemei helyi identitásunk meghatározó részét képezik. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggtelekikarszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. Az állam az önkormányzatok, és a helyi közösségek alacsony teherviselő képessége miatt az állagmegóvási és helyreállítási munkák elmaradnak, amely a kulturális örökségek állapotában sok esetben romláshoz vezet. Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló épületek hasznosítása a megfelelő módon történhessen, méltó funkciót kapjanak a helyi közösségek életében, mely visszahat a közösségek összetartó erejére, települések népességmegtartó erejére és a társadalmi folyamatokra. A megye számára a természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása is fontos feladatot jelent, így a városi, vidéki épített, kulturális és táji örökség megőrzése és látogathatóvá tétele, az azokhoz való hozzáférés javítása. Fontos szempont a közösségek szemléletformálása, az örökség, mint lehetőség integrálása a köztudatba, az ezekhez szükséges oktatások, képzések megvalósításával. A kulturális és természeti örökség fejlesztése hozzájárul a vonzó és biztonságos környezet megteremtéséhez, ahol a tartalmas szabadidő eltöltése biztosítottá válik, ezáltal a települések népesség megtartó ereje növelhető. Az Európai Táj Egyezményben foglaltakkal összhangban cél a megye természeti kulturális környezetének megőrzése, hiszen „az európai tájak minősége és sokfélesége közös érték, és fontos cél, hogy védelme, kezelése és tervezése céljából az érdekeltek együttműködjenek”, továbbá „a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik.” Konkrét célok -

A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható és integrált módon történő megőrzése, védelme és hasznosítása, a vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása.


Természeti értékek védelme o A megye biológiai sokféleségének, így ritka növényfajai és állatfajai életterének, élőhelyének megóvása, a helyi védelem alá vonható természeti területek, értékek számának növelése. o Állóvízi és forrásláp élőhelyek és hozzájuk kötődő élőlények források védelme a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén három megyében.

77 96

AANYAG o A Tarna Lázbérc Tájegység vízfolyásain és állóvizein az ökológiai állapot javítása (A Bán-patak alsó és a Szentgyörgyi-patak felső szakaszán a természetesség növelése, a Verőlápai-tó vízkormányzásának javítása/megteremtése.) o Barlangok megóvása, látogathatóvá tétele. Területi programban megvalósítható tevékenységek: -

Örökség értékek megóvása és fenntartható hasznosítása o A kistelepüléseken a kulturális örökség értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot fenntartása (pl. üres épületek közösségi, gazdasági, turisztikai célra való hasznosítása), ami egyrészt foglalkoztatást biztosít a helyi lakosoknak, illetve megőrzi a vidék vonzerejét is. o Kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása. o A megye világörökség-várományos területére vonatkozó fejlesztési elképzelések megvalósítása „Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai”munkacímű, megyeés lehetőség szerint országhatárokon átnyúló, hálózati jellegű helyszínekkel. Az érintett települések Borsod-AbaújZemplén megyében: Szalonna, Rásonysápberencs, Berzék, Radostyán, Mályinka, Zubogy, Berente o A hagyományos vidéki életmódhoz, a természetközeli területhasználathoz és tájgazdálkodáshoz kapcsolódó épített örökség és táji környezet fenntartható módon, a helyi szereplők bevonásával történő helyreállítása, megőrzése és élményszerű bemutatása. -

-

Települési infrastruktúra (pl. közterek, gyalogos útvonalak) közösségszervezés célú fejlesztése, különösen a települések találkozási (kereskedelmi) pontjain, illetve az értékes zöldfelületek megóvása, fejlesztése, amelyek rekreációs célú programoknak is helyet adhatnak (pl. sportpályák, futó és kerékpáros sávok, játszóterek kialakítása). Városok esetén a zöldfelületek bővítésére különös figyelmet kell fordítani.

Szemléletformálás o Kulturális és természeti örökségi elemek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségét, megismerhetőségét, befogadást segítő, élményszerű bemutatása. o A környezettudatosság széles körű elterjesztése már az iskolában és a felnőtt kis közösségekben, a fenntartható életmód és fogyasztás elterjesztése. o A közösségek szemléletformálása, az örökség, mint lehetőség, szükséges oktatások, képzések integrálása, az örökségi helyszíneknek közösségformáló erőként való hasznosítása. o A védett természeti értékek megismertetése a lakossággal. A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása.

-

Tokaj-Hegyalján a világörökségi kultúrtáj magterületének kibővítése, valamint a védőövezet-bővítés lehetőségének megvizsgálása szükséges.



-

Civil szervezetek 78 97

AANYAG -

Egyházak és egyházi intézmények

-

Nemzeti park igazgatóságok

-

Védett természeti területek természetvédelmi kezelésében érintett központi költségvetési szervek (pl. vízügyi igazgatóságok)

-

100%-ban állami erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok


A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése o 2.2. Megnövekedett turisztikai költés a természeti és kulturális örökségek gazdaságilag fenntartható, a környezettel harmonikusan megvalósuló fejlesztése révén

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 4. Természeti és kulturális örökség megőrzése KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések o 4.1. A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások o 4.2. A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása o 4.3. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok o 4.4. A hazai Natura 2000 területek hálózat egységes szemléletben, a helyi közösségek bevonásával történő bemutatását szolgáló mintaprojektek MAHOP 1. Halgazdasági hasznosítású természetvédelmi fejlesztések HUSK 2.2. Közös természetvédelmi tevékenységek o 2.2.1 Közös természetvédelmi tevékenységek (Természeti értékek védelme, környezettudatosság növelése) IX.6.

Tájrehabilitáció

Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylő területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtésű területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. A legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely 79 98

AANYAG megakadályozza a termőréteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erdősítés, azaz a megfelelő területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megelőző racionális területhasználat megőrzésére, kialakítására ösztönöz. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak, amely a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. Konkrét célok -

A bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területeken tájrehabilitációs akciók megvalósítása

-

A vízerózió és szélerózió megakadályozása racionális területhasználattal, illetve tartós növényborítottság kialakításával (pl. gyepesítés, erdősítés)

-

Ártéri tájgazdálkodás elterjesztése, különösen a Tisza menti térségekben


A táj-rehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek rehabilitációja, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc - Kazincbarcika – Edelény - Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében található.

-

A szél- és vízerózió elleni védekezés, tartós növényborítottság kialakításával, gyepesítés, erdősítés.

-

A vizes élőhelyek ökológiai táj-rehabilitációja. o Holtmedrek ártéri vizes élőhelyek rehabilitációja vagyonkezelésbe vétele a Sajó mentén o A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelemhez illeszkedve hagyományos ártéri tájgazdálkodás folytatása.

-

Tájrehabilitációs beavatkozások összehangolása, hogy a zöld infrastruktúra fejlesztésekhez illeszkedve egységesen legyen képes kezelni a klímaváltozás, természetvédelem, erózió és vízgazdálkodás kérdéseit.



-

Civil szervezetek

-

Egyházak és egyházi intézmények

-

Nemzeti park igazgatóságok

-

Védett természeti területek természetvédelmi kezelésében érintett központi költségvetési szervek (pl. vízügyi igazgatóságok) 80 99

AANYAG -

100%-ban állami erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések o 4.1. A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások o 4.2. A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása o 4.3. A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok HUSK 2.2. Közös természetvédelmi tevékenységek o 2.2.1 Közös természetvédelmi tevékenységek (természeti értékek védelme, környezettudatosság növelése) IX.7.

A levegő- és zajszennyezettség csökkentése

Az EU 2005-ben elfogadta a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiáját, valamint ez alapján 2008-ban megszületett az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv, amely a hazai levegőtisztaságvédelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgál. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra előírt célok teljesítéséhez az EU területén az SO2-kibocsátást 82%-kal, az NO2 kibocsátást 60%kal, a VOC-t 51%-kal, az NH3-at 27%-kal és a primer PM2,5-t 59%-kal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest. A levegő minőségét napjainkban elsősorban a hazai közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe lehet a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. Az ipari kibocsátások hatása – a szigorú követelmények életbe lépésével és ezek betartásával – csökkent. Az utóbbi évek mérési adatai azt mutatják, hogy a megyében a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tér át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben. A megyében található PM10 és NO2 nagykibocsátó telephelyek nagy többsége megszűnt. Tiszapalkonyán és Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES Erőmű, melyek 50 MW feletti tüzelőberendezéseket üzemeltettek és tevékenységük során jelentős volt az NO2 és por-emissziójuk. Sajókeresztúrban 2013 februárjában felfüggesztésre került a BÉM Zrt. tevékenysége. Miskolcon a DAM 2004 Kft 2009-ben, a Holcim Zrt. 2011–ben szüntette be a tevékenységét, a korábbi kohászati üzemhez tartozó halna, melyet az Eurofém Halna Kft üzemeltetett, 2009 évben rekultivációra került. Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében végrehajtott beruházások Miskolcon: -

geotermikus rendszer kiépítése a Miskolc belvárosi körzet hőellátására

-

1 db biomassza kazán létesítése a Diósgyőri és Bulgárföldi körzet hőellátására

Konkrét célok: -

Lakosság fűtési, égetési célú tevékenységéből következő szállópor koncentráció csökkentése 81 100

AANYAG -

A közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés (különösen a szállópor terhelés) csökkentése az alternatív, környezetkímélő üzemanyagok használata és a közösségi közlekedési rendszerek eszközállományának továbbfejlesztése révén, illetve a települések központi részein a gépjárműhasználat, autóbusz-közlekedés csökkentése racionális szervezéssel

-

Ipari létesítmények által kibocsátott szállópor csökkentése


Lakossági kibocsátások csökkentése, ellenőrzése: o Meg kell szüntetni az avar- és kerti hulladékok égetését, be kell vezetni ezek szervezett begyűjtését, elszállítását és komposztálását o Ki kell dolgozni a lakossági tüzelőanyag felhasználás ellenőrzését. o Biomassza alapú fűtési rendszereket elsősorban csak 5 MW alatti kiserőműveknél javasolt alkalmazni a szállópor koncentráció megelőzése érdekében

-

A közlekedési eredetű emissziók csökkentése: o A városok központi részein az autóbusz közlekedés csökkentése racionális szervezéssel, pl. végállomások áthelyezésével o Városokat, városközpontokat elkerülő utak építése – 26-os út menti elkerülő utak fejlesztése o Elektromos meghajtású járművek rendszerének elterjesztése (pl. helyi és helyközi közösségi, közcélú közlekedésben pl. a levegőszennyezéssel erősen érintett Sajó völgyben)

-

Ipari kibocsátások csökkentése: o Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag-váltást, amennyiben bizonyított, hogy alkalmazása emisszió csökkenést eredményez. o Szállópor kibocsátás fokozott nyomon követése és a szűrőberendezések hatékonyságának javítása


Önkormányzatok

-

Vállalkozások


A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely KEHOP 3. Hulladékgazdálkodás KEHOP 3. Levegő és zajvédelem KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása - Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése GINOP – Vállalkozás-fejlesztés, illetve vállalkozások energiahatékonyságát javító intézkedései

82 101

AANYAG X. Bányászati projektek A bányászati tevékenység fejlesztése elősegíti a megyében található természeti kincsek felhasználását, illetve az energetikai célú hasznosítását, ami hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez és egy hagyományos szakmakultúra megőrzéséhez. A bányászati tevékenységek újraindítása, illetve folytatása során fokozottan figyelemmel kell lenni a természetvédelmi értékekre, illetve a környezet-szennyezés mérséklésére ezért törekedni kell olyan bányászati, illetve szénhasznosítási technológiák, szállítási módok alkalmazására, amelyek lehetőség szerint legkisebb mértékben terhelik a környezetet.

X Szénbányászat

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe. Történelme, országon belüli helyzete szorosan kapcsolódott a bányászathoz és az ahhoz kötődő iparágakhoz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentuma alapján a szénalapú villamosenergia-termelést a magas CO2 intenzitása miatt nem tartja versenyképesnek, de a jelentős szénvagyonunk miatt a szenet a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinti. A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerűnek tartja üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglévő infrastruktúrát. A várható széntermelés max. 50%-a alkalmas lakossági, intézményi ellátásra, a többi csak ipari, energetikai célra használható. A felhasználás optimálisan részben nagyobb (100-200 MW teljesítményű) erőművekben történne, részben 16-18 db 1-4 MW teljesítményű kisközösségi fűtő, vagy kombinált (gőz, villamos energia) erőművet lehetne üzemeltetni. Ez esetben nem csak a bányák beindítására, hanem a bányászathoz, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére (pl. kazángyártás) is szükség lehet a jövőben. Már most az „utolsó órában” van egyes bányák újbóli megnyitása, hiszen egyre kevesebb képzett bányász él a térségben, így a régi, tapasztalt munkaerő bevonásán túl már jelentős számú munkaerő képzésére is szükség van. Fontos, hogy a bányászati tevékenységek során olyan technológiák és művelési módok kerüljenek alkalmazásra, amelyek minimalizálják a beavatkozások hatásait, segítik a területek újrahasznosítását (mint például a folyamatos, a bányaműveléssel lépést tartó tájrendezés). Emellett a közösségi nyersanyag politikával összhangban kiemelt figyelmet kell fordítani a reciklált (újrahasznosított) nyersanyagok fokozott igénybevételére. A finanszírozást tekintve az Európai Uniós forrásokat a kitermelt ásványi anyagok továbbfelhasználásának támogatására lehet felhasználni (pl.: erőművek fejlesztése, létesítése, képzések támogatása). A bányanyitásokhoz, újranyitásokhoz szükséges finanszírozást állami központi költségvetésből szükséges megoldani. Tevékenységek leírása, azonosítása -

A megye ásványkincseinek bányászati szempontú kapacitás felmérése. Lehetséges felvevő piacok felkutatása és azok szükségleteinek felmérése. A bányanyitásokhoz szükséges szervezeti és finanszírozási háttér meghatározása. A meglévő kapacitások bányászatának költség-hatékonysági számításai a piaci szükségleteket és a lehetséges ásványi anyagnyerő helyeket figyelembe véve. Környezetbarát technológiák (pl.: tisztaszén technológia, hulladék együttégetés) tervezése, alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata.

-

A bányák újranyitásához és a kitermelt ásványi anyagok felhasználásához szükséges szakképzett humánerőforrás biztosítása. (pl.: vájár képzések indítása, Miskolci Egyetemmel együttműködés kialakítása)

-

Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia stratégiába illeszkedő komplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támogatása. A program révén a 83 102

AANYAG képzetlen munkaerő foglalkoztatásnak elősegítése, illetve az energia-előállításhoz, valamint felhasználáshoz kapcsolódóan a helyi gazdaság megerősítése o A bányászat kapcsán a Bükkábrányi lignit bánya termelésének folytatása, további lignit kutatások megvalósítása a megyében (pl. Edelény térségében). A Bükkábrányi bánya mellett haladó 2 nyomtávos villamosított Budapest-Miskolc vasúti fővonal sebességnövelő felújításánál figyelembe kell venni az ásványvagyon kitermelhetőségét, ami nyomvonal módosítását jelenti. o Három új barnaszénbánya megnyitása Farkaslyuk (tanbánya), Dubicsány és Tardona (mélyművelésű bányák) térségében és a szükséges kapcsolódó szakképzések újraindítása; o A lakosság és a közületek széntüzelésre történő átállásához biztosítani kell a modern, környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását; o A szénbányászatra építve vegyes tüzelésű villamos-energiatermelő erőmű indítása; o Egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászata és alkalmazásuk fejlesztésének ösztönzése (pl. Rudabányán, vagy perlit bánya Pálházán); o Az új kavics és homokbánya nyitásakor törekedni kell a környezet közlekedési eredetű terhelésének mérséklésére, valamint a művelés által érintett, felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére. Biztosítani kell a bányászati technikák és bányászati hulladékok környezetkímélő kezelését, elhelyezését; o A bányászati tevékenységek korlátozása, illetve beszüntetése a kiemelt turisztikai vonzerőt képviselő - különösen a világörökségi - területeken. Lehetséges kedvezményezettek köre -

Bányákat üzemeltető gazdasági társaságok

-

Térségi Munkaügyi Központ

-

Gazdasági társságok

EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés (Nem a megye felelősségébe tartozó beavatkozások)

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások KEHOP 3.2. Az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereinek fejlesztése a települési hulladék vonatkozásában KEHOP 5.1. Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöld áram termelés elősegítése GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése Egyéb finanszírozási lehetőségek Egyéb források: központi költségvetés

84 103

!AANYAG XI. A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása

S"#$"%&'$' (%)*+ J WdYWVTbQ NUVN]P^c`NVVcb }WRTVW


IJ K LNOPQ RTUVWYWOZ[ [\]^WNU_`QWaQ Qbc]PN^LNd történő alkalmazkodóképességének javítása

iJ K [\]^WNU_`QWaQ ^jd`Z]RZ^ NOcULNR_Vcbc]N^ javítása

J Kd NbPNYQ RNU[cVdNRQ cV ^\OR\UTOQV NU_ZUUTVZ^ fenntartható hasznosítása

{J KdN]NUbQW [Nb|}\O~ ZUUTVZ^~O RjURc]_ előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

Prioritások

1, -./0/2345678639/:3 :3 ;<<=>2?;@ A, B28808C=923=C >6D36<EC:F633:G 70>H/230 :3 5=G808C=9/0/23 e, f2D30g08=h 08C08h09C=g@ C:F633:G:<6C 70>H/230 k,-l986C6g:3m 0 h.
J jU]PNdNRQ TOOW`ZR cV ^jU]PNdNRQdRZ]VTb javítása

javítása

előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

XII. Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek Az ágazati programok finanszírozási szerepe bemutatásra került a prioritásokon belül az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan. Az ágazati és területi operatív programok tartalmának pontos meghatározása után lehet pontosítani, hogy mely tervezett intézkedések, mely programok finanszírozásával valósulhatnak meg. XIII. A tervezéskísérő eljárások dokumentációja Az egyeztetési szakaszban készül a programra vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat, ami befolyással lesz a program tartalmára, illetve a megvalósuló partnerségi egyeztetések dokumentációja. XIV. A végrehajtás rendszerének bemutatása Végrehajtásban résztvevő szervezetek és együttműködésük A végrehajtásban közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) szabályozza: „27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” A fentiekben megfogalmazott feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. és 13. § szabályozza. E feladatokon belül a megyei önkormányzat a területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek érdekében az érintettek bevonásával széles körű partnerséget szervez. A partnerségben részt vesznek a dekoncentrált állami szervezetek, a Kormányhivatal, a helyi önkormányzatok, azok társulásai, civil szervezetek, gazdasági érdekképviseletek és együttműködések, a Miskolci Egyetem és további szakmai szervezetek, intézmények. Ehhez kapcsolódóan a törvényből az alábbi feladatokat emeljük ki, melyek meghatározóak a megye fejlesztési koncepciója, illetve az ahhoz kapcsolódó megyei programok és alprogramok megvalósítása során. A megye: A területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása részeként 85 104

AANYAG o kidolgozza és elfogadja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye területfejlesztési programját a megyei jogú város önkormányzata bevonásával o részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában o előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció, valamint az operatív program kidolgozásában o részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában o tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása

o

nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és program végrehajtását a megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról

¡¢£¤ ¥ ¦§ ¨¡¥©¨¡ ¨ ¥ª«¥ ¬¥ ¬¨ ® ¥«¤¯¨ ¢¥£§

o figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását o monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában o dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról o a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt A véleményező és értékelő feladatokba bevonja a megyei önkormányzat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása o összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, o területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, o a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, o szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, o a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, 86 105

°±²³AANYAG o vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, o kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, o a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: o dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, o összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, o egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, o a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, o elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, o a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, o összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, o külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, o nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, o ösztönzi a települési önkormányzatok kidolgozására és megvalósítására,

összefogását

vidékfejlesztési

programok

o a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok a területi operatív program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen: o közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében, o külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet, o közreműködik a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában. 87 106

´µ¶·AANYAG A fejezet a kormányzati döntésekkel összefüggésben véglegesítendő. Az 1600/2012 Korm. határozat a megyei önkormányzat szerepét illetően az alábbi feladatokat határozza meg: o A területi operatív programok tervezésében biztosítani kell a megyék (megyei önkormányzatok) hatékony közreműködését; o Előírja, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében a 2014-20-as források területi koordinációja kapcsán. A fentiek alapján született meg a Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról. A kormányhatározat a következőeket határozza meg: -

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során gazdaságfejlesztésre a forráskeret 26,9%-a kerül meghatározásra.

-

A TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósul meg figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket: o megyei szint, o megyei jogú város szintje, valamint o várostérség és megyei jogú város térségének szintje, (a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történik)

-

A TOP keretében a megyében a különböző területi szinteken folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltenek be.

-

A megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezik el a TOP által meghatározott keretek között, így ezen belül a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végzik el az érintett települési önkormányzatok bevonásával, a TOP által meghatározott keretek között.

A program végrehajtásában meghatározó szereplő a fentiek alapján a megyei közgyűlés és a hivatala. A TOP részeként igényelt és a fentiekben a megye, illetve Miskolc városa által kidolgozandó programoknak a program megvalósításában jelentős szerepük lesz, meghatározzák a jövőbeni projektek támogatási kereteit. A TOP megvalósításában a megyei önkormányzat tulajdonában lévő regionális fejlesztési ügynökség tölti be a közreműködő szervezeti szerepet (támogatás-bonyolítás: támogatási szerződéskötés, projekt pénzügyi elszámolás és kifizetés, projekt monitoring). A fenti szervezeteken túl a megvalósításban még részt vesznek mind azon kormányzati szervezetek és önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok, akik kedvezményezettként meg vannak jelölve a programban. Az, hogy valójában mely szervezetek vesznek részt még a jövőben a támogatások további felhasználásában a megyében, az az egyes intézkedéseknek a finanszírozási programok részletes elvárásaitól is függ.

88 107

¸¹º»AANYAG A törvényi felhatalmazáshoz kapcsolódóan még nem láthatók, hogy a jövőben a megyének, illetve a regionális ügynökségnek pontosan milyen szerepe lesz az ágazati programok és a vidékfejlesztési program megvalósításában. Ennek oka, hogy ezen programok végrehajtási intézményrendszerét még nem dolgozták ki és nem fogadták el. Partnerség a végrehajtásban A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program) A programok végrehajtása kapcsán készülő éves monitoring, illetve értékelési jelentéseket a közgyűlés a szokott rend szerint nyilvánosságra hozza és annak megismerését a széles közvélemény számára lehetővé teszi. A jelentések összeállításába bevonja mindazon szervezeteket, akik a megyei programhoz kapcsolódóan részt vesznek a finanszírozási (pl. operatív) programok megvalósításában. XV. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; Mivel a stratégiai program 7 évre vonatkozik, ezért azon végrehajtási és finanszírozási rendszerek kerültek figyelembe vételre, melyek 7 évre előreláthatóak. Jelenleg ezek alapvetően az EU társfinanszírozású (operatív) programokhoz kapcsolódó rendszerek. A program finanszírozási keretfeltételeit meghatározzák az állami és a megyei önkormányzat költségvetésben rendelkezésre álló fejlesztési források. A 2017-13. évi támogatási időszakhoz hasonlóan a programozási időszakra előretekintve 2014-2020 között is meghatározó lesz az EU által társfinanszírozott programok szerepe a fejlesztéspolitikában. Az EU finanszírozású úgynevezett operatív programoknak két típusát lehet megkülönböztetni: az ágazati és területi alapon szervezett programokat.

¼½¾¿¾ÀÁÂÃÄÁÅÀÆÇÈÉÊÆÇ

Ò¿Á¿Ï½ÄÐÌÃ¿ÏÂÑÐÃÄÒÃ¿ÓÄ âãÖäåæå×çØÛ âãèéêåÖåëÛçØ Á

ÔÕÖ×ÕØÙÚÛÜÔÝÞßàá

ìíîïðñ

erőforrás (EFOP)

energetikai (KEHOP)

(IKOP)

òÛ×çæó

fejlesztési (VP)

ùåÚúÕäûØüëÙØýÙÚÕÖÕëÛþÛéÛØÖëçèÛ þ æ éçØæãÖèåþ æã× ØÖåèúåÖåëåæåéæåèåØÖëõä M

ËÌÃÍÎÌÏ½ÄÐÌÃ¿ÏÂÑÐÃÄÒÃ¿Ó ôåèõäåëóçØëåäåöõäçØó÷åøäåØÖëçØ (TOP)

ùåÚúÕäûØüëÙØýþåÚêçæçØùÿòóæ bevonásval -RFÜ közreműködő szervezete révén

A végrehajtási finanszírozási eljárásrendet végül meghatározzák a megyei stratégiai programot finanszírozó egy ágazati, vagy területi operatív programok eljárásrendjei, melyek a jövőre nézve még nem ismertek. A megyei önkormányzatnak az operatív programok tervezéséhez kapcsolódó kormányhatározatok alapján elsődlegesen a területi és település-fejlesztési operatív programban lehet befolyása a XIV.1 fejezetben leírtak alapján. A fejezetben szereplő források csak az operatív programok tervezetei (Az Európai Bizottságnak hivatalosan benyújtott változatok) alapján észültek el, azok még változhatnak a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) való tárgyalásai, illetve az operatív programoknak az EB általi lefogadásának eredményeként. A -Abaúj-Zemplén

megye, illetve Miskolc

számára elérhető forrásokat a következőkben lehet összefoglalni: 89 108

&'

%#

#$

0'"

8 .

.

-

#

)'

;*

ot érintő beruházások

H^

>

]P

\P

/ 2

&

[

.

0

"

2

.

Ft országosan

;%

,

Z

XY

kL

/

(mikorvállalkozások, kisebb turisztikai támogatások, közösségi tér, stb..)

2

. ' 0

2

2

# 3;

'

0.#

.'

& 0*

0

2

,

. 2

4.

i

h

.

R

kb 55 mrd Ft (nincs még megyei leosztás)

Q

>

P

PP

P

NO

kL

2

!

UW

S

V

helyi fejlesztések (CLLD) vidéki gazdasági sé szociális fejlesztés

országosan (nincs megyei leosztás)

h

&

[ ,

f

de

bc

Y

ab

%

&

2

# *,

'

.'

&

%&

.'#

'

;#

7 7

K

#

%&

)*%

+

.'#

'

;#

7 7

#&

# /)

7.

*0

K fejlesztések CLLD (leader típusú program) (pl. kisebb gazdaságfejlesztési programok)

g

Miskolc MJV városi program 30 mrd Ft

0*

,

. .2

*4

)#

# ,

`

8

5 314,0 mFt (ESZA)

_

J>

@H

HI

DF

C?

?@

>

=

<

B

J>

@H

HI

DF

C?

?@

>

=

<

B 44 195,7 mFt (ERFA)

|

rw

p{

r

o

x| 6#

&:

9$ /)

&

&

%

#% 4

%

8

q

r|

p{

mq

y

mq

t '

6%

4#

#% T 5%

34

0

2

+

# 1.

-

* *0

#&

.#

és szociális intézmények fejlesztése, szociális célú településrehabilitáció

(zöldterület-fejlesztés, csapadékvízelvezetés, egyéb közterületi fejlesztés stb…)

önkomrányzati tulajdonú épületek), kisebb közösségi közlekedési infrastruktúra

l

~

}

|s

|

{r

z

y

lx

w

v

ou

lt

lm

rs

pq

ol

n

lm

j r

Vidék-fejlesztési (VP)

~

}

j

r

p

rs

ol

l

r

o n

t

ol

pl

r

p ol

n

lm

j /

E

# *.

-

#

,#

)*%

+

*'

#

)# (

&'

%#

#$

!"

G (benne turizmus)

erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

AANYAG

együttműködésében)

7 évre a TOP részeként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű gazdaság- és kapcsolódó humán témájú operatív jellegű fejlesztési program forrásainak indikatív összege: ERFA 44 195,7 mFt; ESZA 5 314,0 mFt; összesen: 49 509,7 mFt. A TOP részeként a megyei önkormányzat koordinálásával történő járási projektcsomagok költségvetése a következő:

90 109

Cigándi

1 094,8

Borsod-Abaúj-Zemplén

Edelényi

1 791,6


Encsi

1 310,7


Gönci

1 219,3


Kazincbarcikai

3 042,7


Mezőcsáti

1 029,5


Mezőkövesdi

2 123,2


Miskolci

3 243,8


Ózdi

2 598,4


Putnoki

1 211,1


Sárospataki

1 439,4


Sátoraljaújhelyi

1 345,7


Szerencsi

1 958,6


Szikszói

1 144,8


Tiszaújvárosi

1 704,7


Tokaji

Borsod-Abaúj-Zemplén összesen


AANYAG

980,3 27 238,6

A tervezés során a kistérségi szintre allokált forráskerettől 10%-kal el lehet térni az adott kistérség tervezett költségkeretéhez viszonyítva.

91 110

AANYAG

Az ágazati programokban a megyei fejlesztésekre rendelkezésre álló forrásokat megbecsültük. A becslés alapja az AROP program kapcsán kiadott „Megyei Iránymutatásban alkalmazott forráselosztás elv. Az Iránymutatásban „egy adott megyére jutó fejlesztési forrás = a teljes fejlesztési forrás népességarányos allokációja * a megye egy főre jutó GDP értékének átlagtól való eltérésének reciproka”. A fenti elvet alkalmaztuk a GINOP, IKOP, és EFOP tekintetében. A KEHOP esetében más arányokkal számoltunk, mivel a Kohéziós Alap kapcsán a KMR régióra is jut forrás. Ezen program kapcsán a népszámlálás (2011.) adatai alapján a megyék lakosságszámának arányát vettük figyelembe a becslésnél. Fontos kiemelni, hogy ettől a valós arányok, igények eltérhetnek, attól függően, hogy egy-egy szakterületen az adott megyében mekkora, milyen jellegű feladatot kívánnak megvalósítani, illetve mekkora problémát kívánnak kezelni. A program egyeztetése során feladat, hogy megfelelő tartalmi indoklással és kapcsolódó indikátorokkal indokolt legyen az egyes szakterületen a megye számára elérhető, a becslésnél akár magasabb forrás elérése. A táblázat (2014.06.25. napi) MNB középárfolyam (306,12 Ft/Euro) alapján került kiszámításra. A Partnerségi Megállapodás szerint az összes uniós támogatás 24.999.449.476.- EUR. Forintra átváltva 7.652.831.473.593.- Ft, azaz 7.652,83.- Mrd Ft az MNB árfolyamon történő átváltást követően

92 111

AANYAG

A fentiek alapján az alábbi keretösszegekkel lehet előzetesen számolni. Az alábbi táblázat egy becslést tartalmaz, a megyei fejlesztések finanszírozására kötelezettségvállalást nem jelent. ¸¹ Ò¹ Ó¹ Ô¹ 5. 6.

³´µ¶· º»¼¼½¼¾¿À»Â¿¾ ÃÄÅÂÄÆÇ¾ÈÉÄÂÂÈÊÈÆÄ¾ Ë½ÃÌÍ»Â½ ÈÂ foglalkoztatásának ösztönzése Tudásgazdaság fejlesztése Infokommunikációs fejlesztések

ÕÄÅÖÈÂÀÄÍ× ÈÂ ¾Ø¼ÍØÅ»¼×Â ÄÅÙÚ¿ÅÅ»Â¿¾ ÖÄÊÙÅÀÈÂÄÛ az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

Þ¿Ê¼½¼¾¿ÀÍ½Í»Â ßÂÀÍßÆÀÈÂÄ ÈÂ ½ Ã»¼¼½¼½Í× alkalmazkodóképesség fejlesztése

áÈÆÀâÊÇ× ÄÂÀ¾ßÀß¾ ÈÂ ÂÀ¿¼Ê»¼Í½Í»Â¿¾ ÚÄË¼ÄÂÀÍÈÂÄ ã¦¦§«¦«

äå¶· ¸¹ Társadalmi együttműködés erősítése æÆÚÅ½ÂÍÅØ¾ÍØÅ»¼×Â çÄÅØè»À»Â¿¾ ½ Í»ÅÂ½é½¼Ö× Ò¹ együttműködés erősítése érdekében Ó¹ Gyarapodó tudástőke æÆÚÅ½ÂÍÅØ¾ÍØÅ»¼×Â çÄÅØè»À»Â¿¾ ½ ÊÇ½Å½É¿éê Ô¹ tudástőke érdekében áÈÆÀâÊÇ× ÄÂÀ¾ßÀß¾ ½¼¾½¼Ö½À»Â½ ½ Í»ÅÂ½é½¼Ö×

együttműködés erősítése érdekében, valamint 5. társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

ã¦¦§«¦«

ëäì¶· ¸¹ í ¾¼ÌÖ½Ã»¼Í¿À»Â è½Í»Â½×è¿À Ã½¼ê ½¼¾½¼Ö½À¾¿é»Â Ò¹ ÕÄ¼ÄÉâ¼ÈÂ× ÃÌÀÄ¼¼»Í»ÂÛ ÂÀÄÆÆÇÃÌÀÄ¼ÃÄÀÄÍÈÂ ÈÂ –tisztítás, szennyvízkezelés ÕÄ¼ÄÉâ¼ÈÂ× èØ¼¼½éÈ¾Ê½ÀéÈ¼¾¿é»ÂÂ½¼ ÈÂ 3. kérmentesítéssel kapcsolatos fejlesztések

Ô¹ ÕÄÅÖÈÂÀÄÍÃÈéÄ¼Ö× ÈÂ È¼ÙÃ¼»ÊðÃÈéÄ¼Ö× fejlesztések íÀ ÄÆÄÅÊ×½è½ÍÈ¾¿ÆÇÂ»Ê ÆßÃÄ¼ÈÂÈÍ ÈÂ ½ ÖÄÊòËØ¼ê ñ¹ energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi

¡ ¢

«®¡¯°« «±²¤±«®

£¤ ¥ ¦§¨©§¦¤

£©¦ª««¬

Alap

(Mrd Ft)

¸ÎÏÐÎÑ

ERFA

439,34

48,34

18,85% 6,22%

ERFA ERFA

468,68 154,65

51,57 17,02

ÜÏ¸ÝÑ

ERFA

203,63

22,40

ÒÒÏÜàÑ

ESZA

566,89

62,37

26,28%

ERFA

653,42

71,89

2 486,37

273,58

belül

100,0%

megvalósítható érték (Mrd Ft)

36,82%

ESZA

287,71

31,65

¸ÝÏÐÔÑ

ERFA

153,46

16,88

25,46%

ESZA

198,94

21,89

¸ÐÏÜÜÑ

ERFA

131,90

14,51

¸ÏÒàÑ

ESZA

9,38

1,03

781,39

85,97

KA

271,92

29,92

KA

323,66

35,61

îï

104,18

11,46

27,00

2,97

258,81

28,48

985,58

108,44

100,00%

27,6%

ÓÒÏÜÑ ¸àÏÐÑ

ERFA

îï

ÒÏÎÑ

ERFA

ÒÐÏÓÑ

KA

eszközök

ã¦¦§«¦«

´ë¶· ¸¹ óÄÖÀÄÍ¾ßÀ× ôÕõóðÕö ¾ßÀòÍ× Ä¼ÈÅèÄÍÙÂÈÊ Ë½ÃÌÍ»Â½ óÄÖÀÄÍ¾ßÀ× ôÕõóðÕö Ã½ÂòÍ× ÈÂ ÃÌÀ× òÍ× Ò¹ elérhetőség javítása ÞÄÆÆÍ½ÅÍè½Íê Ã»Å¿Â× ¾ßÀ¼Ä¾ÄéÈÂ ÚÄË¼ÄÂÀÍÈÂÄÛ 3. elővárosi vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása

ÞÄÆÆÍ½ÅÍè½Íê Ã»Å¿Â× ¾ßÀ¼Ä¾ÄéÈÂ ÚÄË¼ÄÂÀÍÈÂÄÛ

4. elővárosi vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása

ã¦¦§«¦«

¸¹

÷· í ÍØé»Â»Í½é»Â ÈÂ ½À ×ÆÆ¿Ã»ø×ê Ä¼ÙÖ¿ÀéÌÍ»Â½ ½

mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben

100,0%

29,0%

KA

264,26

29,07

ÔÒÏÓÑ

KA

385,44

42,41

ÓÏÜÑ

ERFA

34,74

3,82

ÒñÏàÑ

KA

100,0%

227,51

25,03

911,86

114,53

ÓÏàÑ

EMVA

31,73

3,49

ÔÒÏàÑ

EMVA

444,25

48,88

ÓÏàÑ

EMVA

31,73

3,49

ÒÐÏàÑ

EMVA

275,01

30,26

ñÏàÑ

EMVA

52,89

5,82

¸ÎÏàÑ

EMVA

179,82

19,78

EMVA

42,31 1 057,75

4,66 116,38

í ÖÄÀÙÊ½Àé½Â»Ê× âÀÄÖÄ¾ È¼ÄÍ¾ÈÉÄÂÂÈÊÈÆÄ¾

javítása és a versenyképesség fokozása 2. valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása

íÀ È¼Ä¼Ö×ÂÀÄÅ¼»Æø ÂÀÄÅÃÄÀÈÂÈÆÄ¾ ù ÍßççÄ¾

között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az 3. állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása

í ÖÄÀÙÊ½Àé½Â»ÊÊ½¼ ÈÂ ½À ÄÅéÈÂÀÄÍÍÄ¼

4. kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

íÀ ÄÅÙÚ¿ÅÅ»Âðè½ÍÈ¾¿ÆÇÂ»Ê Ä¼ÙÖ¿ÀéÌÍ»Â½Û

valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben 5. ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban

í Í»ÅÂ½é½¼Ö× çÄÚ¿Ê½é»Â Ä¼ÙÖ¿ÀéÌÍ»Â½Û ½

6. szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Î¹ Technikai segítségnyújtás

ã¦¦§«¦«

4,0% 100,0%

93 112

úûüý

AANYAG

þÿT

1

2.

javítása érdekében

3

ERFA

400,16

44,03

B

1

ERFA

176,46

19,41

789::;

ERFA

202,59

22,29

89D8;

ERFA

93,15

10,25

H9IH;

ERFA / ESZA

39,25

4,32

779DOP

ESZA

113,13

12,45

1 024,74

112,74

352,39

38,77

várostérségi környezet fejlesztése, megújítása A !"#$%& #'(%)*$+*) ,*-$"#./.#0 2!')!#.24! 5! 6

3. áttérés kiemelten a városi területeken 4.

A /.4#!)! <* -=>$2!).# =4?#@/(#= (# ! ,C'C##(2*

szolgáltatások helyi szintű fejlesztése KC'C##(2* #'*%/=% *4.%&@/$// 5.4$#/(4#(2* G= &* EF

fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések)

6.

MJ2&J* (# GJ &* J<-J4* J4?>$44.# >JL J#'/(#J,N

társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés ÖQQRSQSU

100,00% VÖWXY

7F

A #'$ 2. /!/6 ,Z'*2!'2!/.# #'J45J'(#* >J /(/J J*%J,

fejlesztése A #'$ 2. /!/6 ,Z'*2!'2!/.# *%>4!#/4[,/04! >J /(/J J*%J,

2. fejlesztése HF A közszolgáltatási innováció erősítése OF EF

A ,Z'#'$ 2. /!/.#* *%%$5."*6 J4?#@/(#(GJ' #'],#(2J#

infrastruktúra feltételek fejlesztése Technikai segítségnyújtás ÖQQRSQSU

HO9H8P

ESZA

\H9E\P

ERFA

241,07

26,52

11,76%

ESZA

120,54

13,26

:9^\P

ERFA

22,70% 100,00%

KA

78,11

8,59

232,64 263,19

25,60 112,74

XVI. Monitoring és értékelési terv A program és a benne szereplő intézkedések megvalósulásáról évente célszerű jelentést készíteni a megyei önkormányzat közgyűlése számára. A jelentéseket a program megvalósításhoz kapcsolódó finanszírozási programok (pl. operatív programok, egyéb hazai finanszírozású és nemzetközi támogatású programok) információs rendszeréből kinyert adatok alapján lehet összeállítani. A jelentéseknek tartalmaznia kell az intézkedések megvalósulásának előhaladására vonatkozó pénzügyi (pl. kötelezettségvállalás és kifizetések) és naturális adatokat. Utóbbiak a megvalósult beruházások, programok főbb adatait, indikátorait összesítik. Továbbá a jelentésekben célszerű szerepeltetni a célokhoz kapcsolódó eredmény indikátorok aktuális állapotát, a megye gazdaságitársadalmi-környezeti helyzetének főbb adatait. A program eredmény jelegű indikátorai a következők lehetnek, mely mutatók a KSH területi statisztikája alapján kerülnek kijelölésre. A KSH statisztikai alkalmasak arra, hogy évente nyomon kövessük az alábbi mutatók változását. _àb`c`def

lmnopqrsttqu mv qw wquqpx svsy z{ pyt

i különbözet

ghigj eck

ghghj eck

bázis érék

célérték

|}~

|

pnmpqnx svsy z{

5,0

~

nwt mypx

umnvmt mypx

~

|

}}}

pnmpqntqu ymx nvvs wowvwsvsqn

-hálózatba bekapcsolt lakások

aránya, % nvvs tvsppwvu{

aránya, %

-hálózatba bekapcsolt lakások

94 113

AANYAG

¡¢ £¤¥¦§¨©§ª¨« ¬ª £¤¥¦ ¡¢¨®¯§¨©§ª¨« °±²³ ´«¯§ª

µ ¶¶·

µ ¸¹¹

º»´¼ª½¾¦ ¿¬¨½£´¢

µ ÀÁÂ

µ ¶¶¹

´£´¢¥¬ª² Ã¢Ä°²³ ª¥§¼¦¤´¦ª ¦Ã²¬¥®¬Ã¢¯ ¿¬¨½£´¢¦ Ó©§¾«¦ ¿¬¨½£´¢

¸ Å¹Á

¸ ¶¹¹

Â¸ ·Æµ

Â¸ ·¹¹

áziumi feladatellátási hely

Ç¦®Ã

È¥«¯¯»¥¬É¦ª¯§´«¦ ¿´«¾«²´´¤²¤ª¦ £´¢ Ê»¥¬É¦ª¯§´«¦ ²«Ã±´³ « Ã«ÉÉ«´¦ §¯²«²¤ªË«Ã Ì´ª½¿§¯Ä «´«É

- és mesterképzésben részt vevő hallgató

È¥¤¥¥¨ ´«¯§ª¨« °±²³ ¨¡¦ª¥²¨¤´² ËÍÃ¼ª´¯®¬Ã¢ ÎÏÐÑ ÒÔÕ×ØÑÔ ÙÚÛ

ó regisztrált vállalkozás

ÊÜ´¿»´¾¦ ¬¨¾¯´²ª¬¡Í ©¤´´«´¯§¥¤ª ¡¢ ´«¯§ª¨« °±²³ Ë¨±£¤¥¤ªÝ Ì² Þßà

-ráfordítás, millió Ft

Ê¨ª¯¾´®¦ ª¥¤´´¤ª£´¢Ã ´²»´²»²² ©Ã¾¬¡¬°ª¥«¯«

Â· ·Æ·

Â· ¹¹¹

µµ ¸ÀÅ

µÂ¶ ¹¹¹

À Å·Â

À ¹¹¹

µ¹Á

µÂ¹

Å·Å

À¹¹

Â¶µ ÂÆÂ

Å¹¹ ¹¹¹

· µÀÆ

µ¹ ¹¹¹

Æµ¹ Å¸Á

Á¹¹ ¹¹¹

95 114

Operatív részprogram

Végleges változat

2014. szeptember

115

á â ã ä åå ã æ å ç

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés......................................................................................................................................... 4

2.

Megvalósítással kapcsolatos kérdések ............................................................................................ 5 Projekt kiválasztási szempontok elvei ......................................................................................... 5

2.1.

Prioritások és intézkedések ............................................................................................................. 7

3.

Gazdaságfejlesztési prioritás ....................................................................................................... 7

3.1.

3.1.1.

Elsősorban a TOP-hoz illeszkedő intézkedések (megyei intézkedések) .............................. 7

3.1.2.

Kapcsolódás a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia céljaihoz.......................... 7

3.2.

Az intézkedések indokoltsága a megyei koncepció SWOT helyzetértékelése alapján............ 8

3.3.

Az intézkedések közti összhang, kapcsolat bemutatása ....................................................... 10

3.4.

Az intézkedéseken belül érvényesítendő területi szempontok ............................................ 10

3.5.

A részprogram teljes költségvetése a Területi Operatív programban .................................. 10

3.6.

TOP-ból megvalósuló intézkedések összefoglaló táblázata .................................................. 10

3.7.

TOP-ból megvalósuló intézkedések részletes bemutatása ................................................... 13

3.7.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban ....................................................................... 13 3.7.2.

Innováció vezérelt gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében....................... 21

3.7.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében .......................................................................................................................................... 25

4.

3.7.4.

4. Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása ... 27

3.7.5.

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása ...... 34

Járástérségi infrastruktúra fejlesztési prioritás ............................................................................. 36 4.1.

Kapcsolódás a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia céljaihoz............................ 36

4.2.

Az intézkedések indokoltsága a megyei koncepció SWOT helyzetértékelése alapján.......... 37

4.3.

Az intézkedések közti összhang, kapcsolat bemutatása ....................................................... 38

4.4.

A részprogram teljes költségvetése a Területi Operatív programban .................................. 38

4.5.

A TOP keretében az alábbi beavatkozásokra nem terveztünk megyei programot. .............. 38

è

116

é ê ë ì íí ë î í ï

ñòóò

TOP-ból megvalósuló intézkedések összefoglaló táblázata .................................................. 39

4.7.

TOP-ból megvalósuló intézkedések részletes bemutatása ................................................... 40

4.7.1. 5.

6. Megyei járás-fejlesztési program .................................................................................. 40

Ágazati OP-khoz kapcsolódó megyei területfejlesztési intézkedések ........................................... 46

ð

117

ô õ ö ÷ øø ö ù ø ú

üý

Bevezetés

A 218/2009-es (X. 6.) számú Kormányrendelet alapján készült el az operatív program. Az operatív program illeszkedik a megyei koncepcióhoz, stratégia programhoz. A stratégia programban szereplő programlebonyolítási intézményi feladatleírások, eljárások érvényesek az operatív programra is. Az operatív program tartalmazza az egyes megyei hatáskörben finanszírozható intézkedések céljait, ahhoz kapcsolódó tevékenységeket, támogatási keretet, megvalósítási ütemtervet, a potenciális kedvezményezettek és célcsoport körét. Az operatív program az elfogadott megyei stratégiai program és a megismerhető jövőbeni támogatási feltételek figyelembe vételével készült el. A magyar kormány még egyezteti a 2014-2020 közötti EU források felhasználását meghatározó Partnerségi Megállapodás és kapcsolódó operatív programok tartalmát az Európai Bizottsággal, így a megyei programok keretfeltételeit biztosító finanszírozási keretek és intézményi eljárások (beleértve a megyei önkormányzatok program végrehajtásban, projekt kiválasztásban betöltött szerepét) még nem kerültek véglegesítésre. A megyei operatív program elsődlegesen azokat az intézkedéseket tartalmazza, melyek a Területi és Településfejlesztési OP-ból (TOP) finanszírozhatók, mivel a TOP kapcsán látható, hogy a megyében tervezett beruházások és programok mekkora forráskeret terhére valósulhatnak meg. Az ágazati programok esetén nincs és várhatóan nem is lesz meghatározva forráskeret megyei szintre és egyáltalán nem ismert az az eljárásrend, hogy megyei szinten megfogalmazódó javaslatokat miként vennék figyelembe a végrehajtás során. Az ágazati programok kapcsán kiemelten kell támaszkodni a megyei stratégiai programban tervezett és már elfogadott fejlesztések, beavatkozások érvényesítésére (pl. környezetvédelmi infrastruktúra, természetvédelem, közlekedés-fejlesztés, közoktatás minőségi fejlesztése, állam által fenntartott humán közszolgáltatások, egészségügy). Ugyanakkor az operatív program megfogalmaz néhány szakterületen olyan programokat is, melyeket az ágazati programok finanszírozhatnak. Fontos kiemelni, hogy az egyes szakterületeken, pl. turizmus, komoly problémát okoz, hogy a szükséges és célszerű beavatkozásokat több, konkrétan 3 db operatív program (TOP, GINOP, Vidékfejlesztési program) finanszírozza. Az egyes OP-k alapján sem egyértelmű, hogy a jövőben milyen beavatkozásokat finanszíroz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program (GINOP) és melyeket majd a területfejlesztési operatív program (pl. kis-középvállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztései, kezdő vállalkozások támogatásai, minden olyan támogatási forma esetén, ahol a vállalkozás a célcsoport stb.). Hasonlóan ellentmondásos a TOP és a Vidékfejlesztési program kapcsolata a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása (pl. gyümölcsök, zöldségek, húsok, tejtermékek feldolgozása) témájában, hiszen ezen beavatkozásokat elviekben az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap (EMVA) finanszírozza, mely forrás csak a vidékfejlesztési programban érhetők el. Az egyes támogatási területen belül kiemeljük azokat az intézkedéseket, melyek finanszírozása GINOP-ból, az országos támogatási keret terhére célszerű. A megyei operatív program társadalmi egyeztetése megtörtént a jogszabályi keretek között. 14 szervezet nyilvánított véleményt, melyek javaslatai beépítésre kerültek a programba. Továbbá a program tervezésénél figyelembe vételre kerültek a projektgyűjtés során beérkezett javaslatok, melyek tekinthetők a területi szereplők véleményének. A részprogram csak a gazdaságfejlesztés esetén tartalmazza Miskolc Megyei jogú Városnak a program tárgyában tervezett fejlesztéseit, de fontos kiemelni, hogy a Miskolc városában tervezett gazdasági és infrastrukturális célú projektek a TOP keretein belül a Miskolc MJV számára elkülönített támogatás terhére valósulnak meg és nem a megyei önkormányzatok számára allokált forrásból.

û

118

þ ÿ

2

Megvalósítással kapcsolatos kérdések

2.1.

Projekt kiválasztási szempontok elvei

M M

Általánosságban az alábbiakban kerülnek bemutatásra a program végrehajtás során ajánlott projekt kiválasztási szempontok. Az általános szempontokat javasolt akkor alkalmazni, amikor már ténylegesen biztosítottak és ismertek az egyes projektek támogatási feltételei és a kiválasztási folyamat az adott OP-hoz illeszkedő legmegfelelőbb projektek kiválasztásnak részeként valósul meg. 1.

Formai értékelés

A formai értékelés általában az alábbi szempontok miatt történik: o

a projekt teljességének biztosítása, hogy projekt támogatásához szükséges minden információ rendelkezésre álljon, és azok érthetőek, egyértelműek legyenek

o

a projektben közölt információk valósak, és azok a projektgazda szándékait tükrözik

Ezen esetekben az alábbi szempontok vizsgálata célszerű:

2.

o

A projekti adatlap és a kötelezően benyújtandó mellékletek teljes körűsége

o

Eredeti példányok rendelkezésre állásának biztosítása

o

A projekti adatlapon a szükséges jogosultak általi aláírása

Jogosultsági értékelés

A projektek jogosultságát az alábbi szempontok szerint célszerű vizsgálni. A jogosultsági értékelés célja, hogy olyan projektek kerüljenek támogatásra, melyek a minimálisan elvárt céloknak és támogatási kritériumoknak megfelelnek: o

A projektről a döntéshez szükséges határidőn belül állnak rendelkezésre információk

o

Az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, illetve eléri a minimális összeget

o

A költségvetés megfelel a támogatás feltételrendszerének (az elszámolható költségek körének), illetve a költségvetés kapcsán benyújtott információk egymással összhangban vannak.

o

A projekt összhangban van a támogatási célokkal, illetve tevékenységekkel, illetve teljesíti a minimálisan elvárt kritériumokat.

o

A projektgazda és partnerek jogosultak a támogatásra

o 3.

o

szervezeti forma szempontjából

o

földrajzi helyszín szempontjából

A projekthez szükséges önerő rendelkezésre áll a megvalósításhoz.

Megvalósíthatósági szempontoknak való megfelelés

A projekteknek vannak megvalósíthatósági szempontjai, melyek azt értékelik, hogy a projekt megvalósítása miként biztosított. Ezen kritériumoknak is csak a megfelelőségét célszerű vizsgálni és amennyiben valamely információ hiányzik, úgy az a támogatás feltételeként megfogalmazható: o

Projekt módszertana és kidolgozottsága o

Belső koherencia: a projekt kidolgozottsága kapcsán, a projekt szintű célok és a tevékenységek összhangja biztosított

o

A projekt ütemezése átlátható, reális és összhangban van a támogatási keretfeltételekkel (pl. belátható időn belül megvalósítható, amihez a szükséges építési engedélyek is rendelkezésre állnak)

o

A projekt megvalósításához szükséges menedzsment kapacitás biztosított

5 119

o 4.

A projekt költségvetésének realitása – szükségesek a projektben tervezett költségek a tervezett eredmény eléréséhez és megfelelően alátámasztva, reálisan lettek-e a költségek betervezve

Szakmai szempontoknak való megfelelés

Ezen szempontok jelentik a tartalmi szelekciós szempontot a projektek között, azaz azon projektek kerülnek támogatásra, melyek leginkább szolgálják a kijelölt szempontok teljesülését. o

Gazdasági, társadalmi, környezeti hasznok mértéke A szempont belül értékelésre kerül a projekt szakmai fontossága a gazdasági hasznok, a társadalmi szolgáltatások, illetve a környezetre gyakorolt hatások tekintetében. Ezek azok az értékelési kritériumok, melyek a projekteknél alapvetően az adott intézkedés, vagy beavatkozás céljainak való megfelelőségét vizsgálják. Pl.

5.

o

személyeknek nyújtott szolgáltatásokban történő hatás: a fejlesztéssel/programmal közvetlenül elért célcsoport mérete

o

környezetre történő hatás (projekt specifikus mutatók)

o

Költséghatékonyság

o

A költséghatékonyság célja, hogy összehasonlítsa projekteket abból szempontból, hogy egy egységnyi eredmény mennyi befektetéssel érhető el. (pl. egy szolgáltatási egységre jutó beruházási költség). Ez esetben sem lehet csak ez az egyetlen döntési szempont, de javasolt törekedni arra, hogy elsősorban költséghatékony projekteket tervezzenek.

o

Területi preferencia - általában egy adott térségben megvalósuló (Pl. LHH térségek települései) projekt vagy egy térségen belül kijelölt ágazati preferenciaként jelenik meg

Szinergia

A szempont azt vizsgálja, hogy egy projekt milyen összhangban van más támogatásra javasolt, vagy már megvalósult projektekkel, illetve előfeltétele-e egy jelentősebb eredményt hozó beruházás, szakmai program megvalósulásának. A projekt szinergiáját lehet értékelni egy adott, helyi stratégiához való illeszkedéssel, illetve a helyi stratégia részeként – pl. járási szinten tervezett projektcsomag. 6.

Egyéb horizontális szempontok

A horizontális szempontok célja, hogy biztosítsa a társadalmi elvárásoknak megfelelő feltételeket a támogatás során. Ezen szempontok figyelembe vétele javasolt a projektek kidolgozásnál, illetve a támogatás odaítélésnél lehetséges feltételeket szabni, hogy miként teljesítse jobban a projektgazda a horizontális szempontokat. o

Innovációra való törekvése - Mennyire innovatív, újszerű tevékenységet valósít meg a projektgazda, vagy alkalmaz a megvalósítás során

o

Társadalmi szempontok: a hátrányos helyzetűek preferálása a megvalósítás és a működtetés során (pl. tartós munkanélküliek, romák, nők, fogyatékkal élők)

o

Környezetvédelmi szempontok: A projekt megvalósítása a környezeti állapot javulásával jár illetve a projekt korszerű, környezetkímélő technológiák alkalmazásával, minimális környezetterheléssel (pl. alacsony energiafogyasztással, fenntartható energiaforrások felhasználásával,ivóvíz bázisok védelmével, minimális anyagszállítással) valósul meg és működik. A horizontális szempontok értékelése a projektek tartalmának a horizontális célokhoz (támogatófinanszírozó szervezet által meghatározott részletes szempontok) való illeszkedés szempontjából valósul meg és a projektek értékelése során szakmai javaslat születhet annak érdekében, hogy szükség szerint miként kell a projekt tartalmát módosítani, hogy mind jobban szolgálja az ésszerűség kereti között a horizontális szempontok érvényesülését.

7.

Konkrét javaslat a projektek kiválasztás szempontjaira

6 120

A

egyes beavatkozásoknál részletesen javaslat készül a projekt-kiválasztási szempontokra. A program megvalósítása során az Irányító Hatóság ettől eltérő szempontrendszert alkalmazhat, de törekedni kell arra, hogy a megyei szempontok is érvényesüljenek a megvalósítás során

Program megvalósítása

3.

A program megvalósításával kapcsolatos intézményrendszer a stratégiai programban került bemutatásra. Amennyiben a program végrehajtására rendelkezésre álló forrásokhoz (EU támogatások felhasználását szabályozó operatív programok) kapcsolódó végrehajtási rendszer és ezen belül a megyei önkormányzat feladatai véglegesítésre kerülnek, akkor azon előírásokat kell figyelembe venni az operatív programmegvalósítása során. Az EU és egyéb állami támogatásokkal megvalósuló intézkedések és projektek nyomán keletkezett pénzügyi és naturális mutatók összegyűjtését a projekteket finanszírozó intézmények adatbázisai biztosítják. Ezen adatbázisok megyére leszűrt adatai alapján lehet az adatok elemzését megvalósítani.

4.

Prioritások és intézkedések

4.1.

Gazdaságfejlesztési prioritás

4.1.1.

Elsősorban a TOP-hoz illeszkedő intézkedések (megyei intézkedések)

1.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban (ERFA típusú program)

2.

Innováció vezérelt gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (ERFA típusú program)

3.

Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása (ERFA típusú program)

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása (ERFA típusú program)

4.1.2.

Kapcsolódás a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia céljaihoz

Az egyes intézkedések az alábbiak szerint kapcsolódnak a megyei fejlesztési koncepcióhoz: Az alábbi stratégiai célokhoz való illeszkedés: 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Stratégia célmegvalósítását szolgáló tevékenységek és az intézkedések illeszkedése

S !"#" $%$&'!$ T()*(+-, illetve ágazat-specifikus fejlesztések G0130*4+89:;9*1<(* 8=>0>*1?)@14*= )9>3*19)(>9C D9+E:?<4*0 T9FH>@;J+=0= K0)CL H=+H-tech zóna létrehozása G0130*4+89:;9*1<(*< Q*11R =><(1D(>U)9>3*19) kialakítása

T9)D(*19<= (* CV;
I&$#!$

B,-.,/-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban

B,-.,/-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása

N>>@O4F=J O91()9;< +0130*4+89:;9*1<(* BorsodPAbaúj-Zemplén megyében T9)D(*19<= (* CV;
turisztikai célú fenntartható hasznosítása

7 121

W X Y Z [[ Y \ [ ] _ àbca daefagadd stratégiai programjának prioritás szerkezetéhez az alábbi módon illeszkednek az intézkedések:

hijkilmnkn pjqmjkr isjtsusii pjnqjnivw wusjxsusis |}~ ösztönzése

yziluxs{lwsx

e-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban

e-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása

-fejlesztés és innováció ¡¢e£g`¢ 4.2.

BorsodAbaújZemplén megyében ¤¥ ¦¦ turisztikai célú fenntartható hasznosítása

Az intézkedések indokoltsága a megyei koncepció SWOT helyzetértékelése alapján

§quni¨t értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy rs©ª «q©ªkrkiqx xn¬kwuzv©vwk s©zªi ®s©szi k jövőben

Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a megyében az átlagosnál nagyobb nettó jövedelmet nyújt, a közszféra intézményei mellett domináns a foglalkoztatási szintje Az országos átlagnál nagyobb, de a vidéki átlaggal megegyező az ipar részesedése a GDP-ből

¥ ¥µ ¶· ¸µ ¹ Miskolci E

Rendszerek Tudásközpontja, bővülő helyi gazdasági és nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek (pl. kassai egyetem) Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban, földtudományban Miskolc jelentős ipari gyártó és szolgáltató-bázis Jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika) Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak)

¯smki¨t ljilxsx° rs©ª pjq±©lrvx ©sx²u{lwljs i³jsxs{zn xs©©° n©©sits tk©krn©ªsz xq´xvuki elkerüléséért kell beavatkozni

¼ ¥ |½¾½-ben alig, 6,6%-kal haladta meg a 2000-es évek szintjét

Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent (5% ponttal) 2005-

· ¥ ¿ » À¦¶ Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban Országos viszonylatban is kiemelkedő a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban Mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és Gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentősége viszonylag kicsi országos összehasonlításban Alacsony exportrészesedés az árbevételből a megyei vállalkozásainál

Jól működő autóipari, űripari klaszterek

Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások és gyenge innovációs teljesítmény

º¥ ¶¶· » ¥ ¶ működése a térségben (pl. vegyipar, energetika autó

Alacsony hatékonyságú vállalkozástámogatási szolgáltatások, nehezen kiszámítható támogatási rendszer

és elektronika, gépgyártás, sörkészítés, dohányipar

^ 122

Á Â Ã Ä ÅÅ Ã Æ Å Ç ÉÊËÌÍÎÏ értékek, mely erősségekre lehet építeni, vagy ÐÑÒÓ ÔÊÒÓÕÐÕÍÊÖ ÖÌ×ÕØËÙÚÒÚØÕ ÑÒÛÙÓÍ ÜÑÒÑÙÍ Õ

ÝÑÞÕÍÎÏ ßàÍßÖÑÖá ÐÑÒÓ âàÊãÒßÐÚÖ ÒÑÖäËåßØßàÑ ÍæàÑÖÑåÙÌ ÖÑÒÒá ÌÒÒÑÍÏÑ ÏÕÒÕÐÌÒÓÑÙ ÖÊçÖÚËÕÍ

jövőben

èéêëìéèíîï ðñêòóôèòõöò ö÷øèèóùúøõû õòéüéìèéî ö ðøõöý-hegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki-karszt vòìùúþêþõóíúi èéêëìéèéî és Mezőkövesd - Tiszaújváros – Miskolc Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan

Kedvező földrajzi elhelyezkedés a „keleti” piacokkal

ÿöìv õéêéóõé÷éìéü íó óôíìéóé õþê éúëèèüõþ÷íó éêeóèíóíéôû öô ééô óôëõóíúéó òîfrastruktúra relatíve kis költségű kiépíthetősége (Mezőkövesdi êérëìeèíê üéúìíèéû éõöróøìöèvóùúö ö õþôèòû ÿöóèò íó ÿôò õþôìéõé÷íóò ùìvôöè öï Mennyiségi munkaerő-èöêèöìíõ üéúìíèéû õþôéì t éôéê fe îòìÿùîèöêèøèè ùììùóõéêéóe A gazdaságilag aktív lakosság száma nőtt 2010-re

elkerüléséért kell beavatkozni

üéú í é èþêèíî üñîõö éì èéêéüèíóè îéü êé éêùìýùõ ó é òùìòó ùììöüò þóôèþîô õû ö êéúòøîùìòó óôö ùì øõøî õÿëìû öüò öìörýö ìé éè éú ÿùììöìõøôùóò þÿéôéè ü õþ÷íóíîéõ Löõvîíréóóíú øêóôùúøó ùèìöúøè üéúöìö÷v óþõõéîíóé Nþÿéõÿe èéî÷éîòùý íó öô øêóôùú öî ö ìéúîöúø üíêèíõ ö üéúí eì öô éìÿùî÷øêìùóû õþôëìëõ òó óøõöî fòöèöìøõ íó õírôéèèéõ A e r f r e szintű állami támogatási

Alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát Alacsony képzettségű és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kis településeken Az egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben

Szakképzés kiépült együttműködő

òîèíôüíîêéî÷óôéêé íó ö féìîeèèõírôíó öúøüùîöò öô a êíÿíî Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést

Ñ×ÑÍÛØßÞÑÖá ÐÑÒÓÑÖ ÑÒÛÙÓæØÑÙ ãÑÔÊÒÓÚØÊÒ×ÕÍÜÚÖ Õ ÐÑÞÓÑ ÔÑÜÒÛåßØßÍ -éñêvröòû èùÿøì õéìéèòû íó éìóeóøê öî ö õîöò úöô÷öóùú éféõèéèíóéòîõû òììéèÿé áruinak a

térhódítása az Európai Unió piacán lehetőséget nyújt a logisztikához, illetve kapcsolódóan a termelő egységek, üzleti szolgáltatokhoz kapcsolódó beruházásaira

ÑØËßÒÓÑÖá ÐÑÒÓÑÖ ÑÒÖÑàäÒßØÑ ßàåÑÖßãÑÙ ÜÕÏÕØÊÒÍ Õ ãÑÕÏÕÍÖÊËÚØ

V

Európa gazdaságának stagnáló, vagy kismértékű

îþÿéõé÷íóé îéü èéóôò ìééèeÿí ö èíêóíú éî üõþ÷e íó feõíîè öô éñêvröò ròöêö èéêüéìe ÿùììöìõøôùóok jövedelmezőségének, illetve foglalkoztatotti létszámának a bővítését

î øêüùòvó íó õøüüñîòõùòvó èéîøìvúòùõû òììéèÿé öìõöìüöôùóöòõ èøÿù ò èíêv÷èùóö õéresletet

I f

támaszt a fejlesztési területen, míg igényli a korszerű infrastruktúra fejlesztések követését

Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való törekvések erősödése lehetőséget nyújt a turizmusban a szolgáltatások bővítésére, illetve a mezőg

öô÷öóùú öî öô íìéìüòóôéê òôèøîóùúû òììéèÿé öô éììéîeêôþèè èéêüíõrùìùõ føîèøóóùúùêö

È 123

M 4

Az intézkedések közti összhang, kapcsolat bemutatása

Az egyes intézkedések megvalósítása nem feltételezi az intézkedések kölcsönös megvalósítását, az intézkedések megvalósulása önmagukban is eredményre vezet. -

Az első intézkedés típus kiemelt térségenként preferálja az adott térségben meghatározó gazdasági ágazatban tervezett fejlesztéseket, hogy ösztönözze a gazdaságfejlesztést, a munkahelyek teremtését, illetve a gazdaság teljesítőképességének növelését.

-

Az intézkedésen belül kiemelt szerepe van a turizmusnak, amely szintén térségenként nyújt támogatást a kiemelt turisztikai vonzerőknek és a kapcsolódó vállalkozásoknak.

-

A harmadik intézkedés az innovatív vállalkozások indulását, illetve a már működő mikro-, kis és középvállalkozások esetén az innovációs eredmények elterjesztését ösztönzi.

4.4.

Az intézkedéseken belül érvényesítendő területi szempontok

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az egyes járások mely területi kategóriákhoz tartoznak:

2 ? J T

Borsodi tengely Mezőkövesd-Tiszaújváros tengely Tokaj-Hegyalja-Zemplén Abaúj-Cserehát Taktaköz

4.5.

!"#$%& 'azincbarcika, Ózd ()*+,-.)/03 ()*+5/673 89/*:;<.6=>/ S*)=)@5/3 8>,:<3 S6=>/B:7:,3 S67>=:C<:;, 8>,:<3 S*)=)@5/ <6=6/>, )GE része

A részprogram teljes költségvetése a Területi Operatív programban

A részprogram teljes költségvetése a Területi Operatív programban: 49 510 MFt. A gazdaságfejlesztési intézkedések kapcsán nincsen térségi alapon szervezett előzetes forrásfelosztás.

4.6.

TOP-ból megvalósuló intézkedések összefoglaló táblázata

Költségvetés tervezet Intézkedések és tevékenységek

UWX YZ[[\]

ij klmnlopAbaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és qsuwxysz{x{|}|~xy {} x yw{ {}uy legversenyképesebb ágazataiban 9))C7 G:*0:/6G9 6G:*:7>, ,9<)C-CP/) :* )GE)/ ,9))C7 7P=/PG),)@3 )CE), jelentős hozzáadott értékkel, export árbevétellel, foglalkoztatással, vagy és innovációs teljesítménnyel bírnak, vagy növekedési potenciállal rendelkeznek

Ú< R@,:D)CE), CP7)/7P/P7 76>G:7O 9@=:/7=R,7R=6C9/ )C7P7)C), 9B:=9 B:=,>, kialakítása) kialakítása

Q6CE6*:79 ,>@/7=R,59O ,-07)7P/) )GE)9 ,>>=09@659O )@7P@ :* )GE)/ kiemelt térségek által kijelölt és preferált gazdasági ágazatokban

-*-//PG9 5PC; >GC:,>*7:76/ -/*7-@*P/)3 /*>596C9/ G:*0:/6G +.7P/) )),7)7P/-ösztönzés, marketing tevékenységek KGEP >GC:C,>*7:76/ -/*7-@*+3 R@,:@PC,C9), mobilitását segítő támogatás ~~s| zw{ uxz x}|uq¡w}z{} ¢£¤ u¥~ ¨6CC:C,>*6/>, 9@@>.659O/ 7).P,)@E/PGP7 -/*7-@*+3 9CC)7.) 9@@>.:7. ,)*0+ vállalkozások létesítésének és növekedésének tanácsadási programja ©@@>.:7. ,)*0+ ¨6CC:C,>*6/>, CP7)/7P/PD)* P/ :* 9@@>.659O -/*7-@*P/PD)* szükséges telephelyi feltételek megteremtése Q6CE6*:79 ªC:B ¨6CC:C,>*6/>, /*66=: 9@@>.659O/ 5PC; B=><),7), )G.:CO/76/6=: £ « ¬~yx mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Ü±²³´µ µ¶·¸¹º´¸»¼´½¸¾¼¿ µÀ¹¸´³¸Á²³´³¼ ³²Â¸Ã³´ÄºÂÅÂ¶³¼ ´¾ÆÇÅ¹´¾º¹

^_`b]cdghbc] (MFt)

2

2J

2

J

2 2

JT JT ? ¦ §§

2

2 450

? ?

2

2 ? ® ¯°° Î ÏÐÐ

ÈÉÊ ËÌÍ

1 124

Ñ Ò Ó Ô ÕÕ Ó Ö Õ × ÙÛÝÞßàáâÞãáà Þã ÝáäÞàáÛåãÞæáà ñ òóôõö÷øù-piaci központok, munkahelyek elérhetőségének javítása 4 Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása T k t t M!"#!$ %&$'(!' összehangolt turisztikai marketing és értékesítés-ösztönző tevékenység 5Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása Ö))*+)+,

çèé êëììíã îïðÝãÞæäáÝÞã (MFt) úûü ýþÿ 1

ABAB Ct t -bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók ABEB Ct t -barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál ABJB L k N ktO P P t közlekedésfejlesztés QBAB L RS t t UV kS RS t t paktumok támogatásával QBEB L R W t VN XYZL tevékenységek Ö))*+)+,

1 1

G G -. /02

K367)89:+78) (MFt)

TOP forrás - intézkedések

1 1

G 1 1

;<=>9?7<)@ keret (MFt)

D

14 065

1F HI

17 452

1D I

F

F HI

6 484

D [DF

3 836

-. 510

-. 510

K367)89:+78) (MFt) àbc D 225 `dec 1 [F -. 510

\] ^>__<)

;<=>9?7<)@ keret (MFt) D 1[ 1 D -. /02

Tervezett indikátorok, melyek az egyes intézkedéseken belül támogatandó projektek számát jelentik. Továbbá a támogatások felhasználása során alkalmazandó indikátorok megjelennek az egyes intézkedéseken belül, azok számszerűsítése csak a tényleges források és pontos finanszírozási szempontok ismerete után kerülhet meghatározásra. Intézkedések és tevékenységek

+9f)89

+9f)89 költség (MFt)

3))*+)+,

24

1

400

15

30

388

ghijhlmAbaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és nopqrsouvrvwxwyrs z{|}v~x r sqv v~x~ps qp|xys~xzz wprurvrzry k

t P S k O kS jelentős hozzáadott értékkel, export árbevétellel, foglalkoztatással, vagy/és tU VkS OV U S PU Wt Ú k RS V kt W W t kialakítása S

konstrukció működtetése megyei koordináció mentén az egyes kiemelt térségek által kijelölt és preferált gazdasági ágazatokban

ØØ 125

¡¢£¢¤¤¥¦§ ¨¥©ª «¬¦©®¬£¯¯°¤ ¢¤£¯¢±£¥¤²³ ¤£¬¨§°©§¤ ¦£´¤°¦ µ¶·¸¯¥¤² À£ °¦£¯Á¬£ ¯Â¯¬£Ã ·°©©©®¬£°¤¬® közti együttműködések szervezése Æ²«²®¯²¯¥¤-ösztönzés, marketing tevékenységek

¹º ¹º ¹º

Ç¦È¥µ «¬¦©©®¬£¯¯°¤ ¢¤£¯¢±£¶³ ÉÊ±®±¥©®Ë©§²® É¬µ§©§¯°¤°¯ ¤²¦¸¯¶ ¯°É¬¦¯°¤

db

×Ø ÙÛÛÜÝÞßàá Ýâãäåâæç èéãêéëÞèìâíæâëãçäë îïð megyében ñ°©©©®¬£°¤¬® §±±¬·°¨§Ã¤ ¯²·¥®²±È¤¥¦¥¯ ¢¤£¯¢±£¶³ §©©²¯·² §±±¬·¯¸· ®²£´¶ vállalkozások létesítésének és növekedésének tanácsadási programja ò megyei ¤£§±¯ó ®¬¬Â´§±°¨§Ã É²©©²¯¯ ô°Â°¤¬®Â ©²µ¬±¯·õ ¥· alatt kerül megvalósításra (25 ÷øùú ¥·úô°Â°¤û ü±±¬·¯¸· ®²£´¶ ñ°©©©®¬£°¤¬® ©¥¯²¤¸¯¥¤¥Á²£ ¥¤ £ §±±¬·°¨§Ã ¢¤£¯¢±£¥¤¥Á²£ szükséges telephelyi feltételek megteremtése ý°©È°£¯§ À©þ ñ°©©©®¬£°¤¬® ¤£°É°Â §±±¬·°¨§Ã¤ ¨¥©ª þÂ¬ô²®¯²® megvalósítására 3Ø ï Ûéâå ÜàæàçÞë ëãçÛãäëäç ëãÜæèÞæá ãæââêäëìâíæâëãçäë Ü£©²¯§ §±«Â¤¯ÂÊ®¯ªÂ°®³ §þÂ¯²ÂË©²¯²® ²©¥ÂÁ²¯¶¤¥¦¥±²® ¯°É¬¦¯°¤ À ÉÊ±®²Â¶ þ§¨§ ®¢£þ¬±¯¬®³ ÉÊ±®Á²©È²® ²©¥ÂÁ²¯¶¤¥¦¥±²® ô·¸¯°¤ 4 Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása ùÊÂ§¤£¯§®§ ´²¤£¯§±°¨§Ã® §±¯²¦Â°©¯ «²ô©²¤£¯¥¤² ®§²É²©¯ ¯ÊÂ§¤£¯§®§ ¯¯Â®¨§Ã ü ý ¯ÊÂ§¤£¯§®§ ¯¯Â®¨§Ã® ù ý t prioritás – nem a gazdaságfejlesztési program része ¯ÊÂ§¤£¯§®§ ¤£¬©¦°©¯¯°¤¬® ÷²¦È²§ ¤£§±¯²± ¢¤¤£²Á±¦¬©¯ ¯ÊÂ§¤£¯§®§ ÉÂ®²¯§±¦ ¥¤ ¥Â¯¥®²¤¸¯¥¤-ösztönző tevékenység GINOP 5 -Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása

költség ö (MFt) »¼ ½¾¿ Ä¼» Å Ä¼» ¿ ÌÍÎÏÐÐ ÑÒÓÔÕ pontosításra

¹º

2 450

1

¹º

300

11

¹º

1,0

¾ ½ÿÅ

k k

Ä1» Ä¼¼

¾½ ½Å¿

¹º

Ä ¼¼

ÿ

¹º

350

31

¹º

Ä¼

½71

¹º

106

7

d

50

10

126

M

TOP-ból megvalósuló intézkedések részletes bemutatása

4.7.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban

I !"#$%!& m$'$($"!&$ N)*+1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglakoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban (ERFA és ESZA típusú program)

2, A- ./06-7896: 8e8;8./87 <6:-e808: =8;>0?0@:? RBCDE FGHFGJKD JLOHPQ Fejlesztési cél

S TUVWUX-Abaúj-Zemplén YZ[\Z []^_]à[b cZfgZ`hcYij\ijZl i` no[f]lo^c]ca`j]l pqrhci`Z ]^ Z[\Z` cisì[Zl fZ[rZs`Zj\liuZ`Zpp a[]^]c]bp]j vwxywzw{{ wxw|}~ }{{ S W- és középvállalkozások foglalkoztatotti létszámának növelése S ZsYil- és folyamat innovációt megvalósító KKV-k száma S o^â]_occ iscil rafcoâ`] ] -k körében v}{| {wy~w~w intézkedés:A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek S w}w{ z| z{ w~w z ww w}w{ {~x~ww YZf\Zl gZfZjcq` o^â]_occ iscillZf Zuosc aspZricZffZf no[f]flo^c]ca``]f r][\ i` bjjorab` cZfgZ`hcYijj\Zf phsj]l r][\ j rZlZ_i`b potenciállal rendelkeznek Az ágazati preferenciák célja, hogy kialakuljon bizonyos ágazatokban a vállalkozások egy olyan kritikus

c YZ[Z ] []^_]à[b ][\oYaj\ol i` ] j rZlZ_i`b uocZjbaf ]f]ugaj ]YZf\ZlZ^ l]uòf_]j fZZcqì[ r]j ] caYo[]c `ôf[afc]caòl Y][]` `^hjroj]f¡ nZgfZ`^ciìsZ ¢uf£ `^]lliuî`pZj i` nZf`qolc]ca`p]j r][\ cZjof[b]b cZsYil-fejlesztési tanácsadás). Ezáltal a támogató környezet elérheti a kritikus tömeget, mely eredményesen tudja kiszolgálni az adott iparágban tevékenykedő vállalkozásokat.

Zfc cisì[ZlpZj ]^ ]fappb a[]^]col nZgfZ`^ci`Z usZnZsafc ]Yb ] [\]losf]cp]j ]^c gZfZjcb o[\ Z^Zj a[]^]colpf islZ^q nZgfZ`^ci`b b[ij\Z Z[\ []s]jcafc nossa`lZsZc YZffZcc r]f`¤f]cj]l YZ[£

Az egyes kiem

Amennyiben nem lesz kellő igény az adott ágazati fejlesztésekre, akkor a források más ágazatokból jelentkező igényekre is felhasználhatók lesznek.

¥L¦JLQ§F¨QD FLH©JLFLª ¯° Borsodi tengely

«¨JEPª ¬HLLHPJF P®G§GFHG ±iubu]s ¢lbZYZfcZj ] gasY²bu]so^ l]uòf_]j³ vegyipar, mechatronika, IT szektor ´ kreatív ipar, niYnZf_of[oâ` ZjZs[b]cZsYZfi` rh^[]^_aflo_a` hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás r,

iuhcqbu] l sj\Z^Zcbu]s j]jocZjof[b] i` ]^ ²sbu]s egészségipar

µ°

Mezőkövesd-Tiszaújváros

¶°

Tokaj-Hegyalja-Zemplén

fo[b`^cbl]b l ûojc

±iubu]s ¢liemelten a járműiparhoz kapcsolódóan),

vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás,

Zf\b cZsYilZl Zfqaffhca`]· Zf`q_fZ[Z`Zj

mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, 1 faipari term

ilZl³ nZf_of[oâ`] [\asca`] ±iubu]s ¢lbZYZfcZj ] gasY²bu]so^ l]uòf_]j³ 1

A vonatkozó tématerület fejlesztését össze kell hangolni a Vidékfejlesztési OP által nyújtott vállalkozásfejlesztési támogatásokkal

127

¸ ¹ º » ¼¼ º ½ ¼ ¾ ÓÔ

Abaúj-Cserehát

ÝÞÔ

Taktaköz

ÁÂÃÄÅÆÇÈÉÊË ÌÍÎÏÉÎÁÄÐÑÂÁÄÒ ÕÖÐÆÇ ×ÖÊØÙÑÖÑ ÖÐÚÄÐÐÍ×ÄÒÉÛ ÖÐÒÚÁÐÖÏÖÒ

mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás, építőipar

ÕÖÐÆÇ ×ÖÊØÙÑÖÑ ÖÐÚÄÐÐÍ×ÄÒÉÛ ßÐÒÚÁÐÖÏÖÒ

mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása

TOP 1.1 intézkedés: Foglalkoztatásàbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók és TOP 1.3 áâãäåæçèäéê ë ìíâæîçïð ìñòáóáãôé õéåãõâåäéäã éåñóöôó÷ æõåóçæçèäéøçùóçéåãäé ú ûü ýþÿÚ Ú ý ÿ þÚþ Ú Ú Ú Ú Ú Ú , illetve a területek elérhetőségét biztosító és szükséges kisléptékű közlekedési beruházások

Az intézkedés keretében megvalósulnak a gazdaságfejlesztési célú infrastruktúrák mellett az adott térségekben tervezett és foglalkoztatást szolgáló közlekedésfejlesztési beruházások is (pl. közcélú u felújítása, illetve újak építése).

Fçùóçéåãäéá ãçïóçãçæ ÝÔ Borsodi tengely: fejlesztési ÇÏÙÅÅÆÖÐ iÖÐÖÅ×ÑÖÎÚ ÃÖÐÆÒÎÍÅÖÑÛ Nyékládháza, Ózd, Szikszó,

ÕÖÊÅÄÁÑÉÑË ÕÖÊÅÄÁÅÙØÖ×ÇË ßØÚÁË

2Ô

3Ô 4Ô 5Ô

Rudabánya Mezőkövesd-Tiszaújváros : fejlesztési igénnyel jelentkező helyszínek: H i Tokaj-Hegyalja-Zemplén: fejlesztési i S ! " # s Abaúj-Cserehát: fejlesztési igénnyel i %&'(')' Taktaköz

ÐÂÏÇÒÎ×ÇÑÉÇ Ñ ÎÈÂÅ× ÕÖ ÚÑÖÊÖÒÎ× Ê

ÇÏÙÅÅÆÖÐ ÖÐÖÅ×ÑÖÎÚ ÃÖÐÆÒÎÍÅÖÑÛ ÎÖÊÖÅ ÒË ÄÐÃÄÎÉË ÎÙÊÑÂØÐ Ò ÖÐÖÅ×ÑÖÎÚ ÃÖÐÆÒÎÍÅÖÑÛ ßÁÖÐÙÅÆË

Tçäæçâéäöçæ ó ÇÈÉÊ×ÖÊÐÖ× fejlesztése (különösen a meglévő iparterületek), közösségi műhelyek, üzleti ÒÎÂÐÏÄÐ×É×s ÑÎÈÂÅ× ÑÇÉÐÉÑÍ×ÄÒÉË ÐÂÏÇÒÎ×ÇÑÉÇ ×ÖÐÖÈÖÑ LÂÏÇÒÎ×ÇÑÉÇ ÑÈ ÖiÐÖÒÎ×ÙÒÖ, közösségi műhelyek, üzleti szolgáltató központ kialakítása, logisztikai telepek

ÇÈÉÊ×ÖÊÐÖ× ÖiÐÖÒÎ×ÙÒÖË ÑÎÒÒÙÏÇ Ø$ÃÖÐÆÖÑË ÎÐÖ×Ç szolgáltató központ ÑÇÉÐÉÑÍ×ÄÒÉË ÐÂÏÇÒÎ×ÇÑÉÇ ×ÖÐÖÈÖÑ ÇÈÉÊ×ÖÊÐÖ× ÖiÐÖÒÎ×ÙÒÖË ÑÎÒÒÙÏÇ Ø$ÃÖÐÆÖÑË ÎÐÖ×Ç szolgáltató központ kialakítása, logisztikai telepek

ÑÎÒÒÙÏÇ Ø$ÃÖÐÆÖÑ

Projekt kiválasztási szempont: o Teremtett munkahelyek száma o Fejlesztéssel érintett infrastrukturálislétesítmény nagysága és költséghatékonysága o Egy új munkahelyre eső beruházási költség o A tervezett beruházás természetre és környezetre gyakorolt hatása (előnyben kel ! a i a i megvalósítása.

Ð ÊÙÒÎÖÒÍ×ÖÅÇ É ÉÊÅÉØÖÎÚÒ ×ÖÊ ÐÖ×ÖÑ Ö ÐÖÒÎ×ÙÒÙ×Ë ÒÉÑ ÇÅÁÂÑÂÐ× ÖÒÖ× ÖÅ ÐÖÃÖ× Î ÐÁØÖÎÚÒ Ö ÐÖÒÎ×ÙÒÖÑ

Az üzleti infrastruktúra fejlesztés területén Miskolcon is jelentős igények vannak, de azok külön forráskeretből kerülnek támogatásra a tervezett projektek a következők: · Ipari infrastruktúra fejlesztése új ipari parkok és iparterületek előkészítésével és kialakításával · Infopark-informatikai inkubátor, szolgáltatóközpont, az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra fejlesztése Miskolcon · Üzleti szolgáltató funkciók fejlesztéséhez irodaház létesítése

*+- ./0 16789:;<8=> ?@ABCB:@97C7D=Ebarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál2 G Pályázati konstrukció működtetése megyei koordináció mentén az egyes kiemelt térségek által kijelölt és 2

Kérdőjeles az intézkedés TOP-ban való támogatása, a GINOP, illetve az NVP lefedi a támogatási célokat.

¿À 128

M I J K NN J O N P pUVWVUXYZ [\]^\_X[` X[\]\Zbcd\e a vállalkozások versenyképességnek javítása és növekedése érdekében. f ghjkhlmno qrtvnwxqyoz ml mjh{{o n|}~q|tkv~|q|n námogatja: o Az ágazatokhoz tartozó vállalkozások elsősorban a térségen kívüli értékesítést, illetve exportot bővítő, nagyvállalati beszállítói kapcsolatokat ösztönző, termék- és technológia fejlesztését szolgáló beruházások, illetve minőségi működéshez szükséges technológiai, vállalati folyamatok fejlesztésének támogatása |{{| {|j|~wn|tq otmlrq m |jko n|w~q |jrjrlzq |jk|q otmtvlwrlmnzq f rwwhv{zj mlml t| |lmlmvho n|w~q|q elsődleges, nyersanyagból történő feldolgozását jelentik (pl. pékség)) o Az adott ágazatok fejlesztéséhez kapcsolódóan a vállalkozások foglalkoztatást bővítő telephelyi infrastruktúra létesítése preferáltan barnamezős területeken Borsodi tengely

¤

Mezőkövesd-Tiszaújváros jrovlnoqmo q¢lgrtn

§


«

Abaúj-Cserehát

¬

Taktaköz

~gogmw qo||jn|t m járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, IT szektor ¡ kreatív ipar, ~|jrjrlhv |t|womn|w|j~v }lmlhjqrhv hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás |jko n|w~q|q |jrjrlhvm ~gnogmw q¢wtkezetipar, tmtrn|ytrjzom ~v ml £wogmw |~vlv~ogmw ~gogmw qo||jn|t m ¥hw£ogmwrl qmgyvrjzzmt¦ vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, helyi n|w~q|q |jolgozása ¨|jko n|w~q|q |jhjjnhvm© |jvj||v|t mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, ª faipari termékek) feldolgozása, gyártása ~gogmw qo||jn|t m ¥hw£ogmwrl qmgyvrjzzmt¦ dohányipar, vízgazdálkodás ¨|jko n|w~q|q |jhjjnhvm© |jvj||v mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari n|w~q|q¦ |jrjrlhvm, logisztika, }lmlhjqrhv ¨|jko n|w~q|q |jhjjnhvm© jvj||v mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása

Projekt kiválasztási szempont: o Teremtett munkahelyek száma o Egy új munkahelyre eső beruházási költség o Tervezett árbevétel növelése o Helyi termékek termelését és piacra jutását elősegítő együttműködésekbe {|}rtn vl|w|gjq vlhm o Fejlesztés hatására elért lakosság (lehetséges vevők) száma o A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma o Környezetkímélő technológiák és megoldások alkalmazása

® ¯°±° ²³ A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok ´µ¶ · ¸¹º¹»»¼½¾ ¿¼ÀÁ ÂÃ½ÀÄÅÃºÆÄÆÇ» ¹»ºÆ¹Èº¼»ÉÊ »ºÃ¿¾ÇÀ¾» ½ÄºËÄ»Ç½ ÌÍÎÏÆ¼»É |jk qmgyvht ¥m}mvrjn n~wv~o mjmgrt vÐjkrv xtqmt~jqÑjov~|j qÑl ~v tmk j~nvlhÐ ¥hwh sokban mikro-térségi körzetekben) szervezett önkormányzati tulajdonú (vagy közösen fenntartott önkormányzati és állami fenntartású társaságok), illetve közösségi célú vállalkozás (pl. a foglalkoztatott egyének által alapított szociális szövetkezet) q|w|n~{en szervezett foglalkoztatási társaságok alapítása és működtetése. A társaságok működtetésébe 3


QR 129

Ò Ó Ô Õ ÖÖ Ô × Ö Ø éÜ ÝÞßÞàáÜÝÞßâãéäÞ åãæßçèââ å êèëçåçìèáâåâæÜí âåîåÜáâåçåââåç ïÞßàÞçìÞáð ßèß îïèêíâ ÜáÞïñÞáÞâÞì äÞñèßæÜåò ó âæïÜåÜæëèì ôéçãåõ öèë÷ ÞçðÜÞëøâÜéì å ÝùßìåßéçìúçíÞì Ýùßìæäå ñåçû ñíÜÜáåíççÞÜáìÞàéÜâõ ÜáåìÝåí ë÷åìèïçåâ megszerzésével, illetve a munkában töltött idő növelésével, illetve ellássák azokat a feladatokat, melyet a çÞëöæâïæß÷èÜåää âéïÜéëÞìäÞß å ìèôìæáåâèÜ îíåôí ñíÜáèß÷èì üîçò åçåôÜèß÷ öÞç÷í ãýñÞàÞçÝÞì Ýíåââþ îíåôí alapon működő vállalkozások nem látnak el. A társaságok szervezését javasolt a térségi foglalkoztatási paktumok részeként megvalósítani. (ESZA forrás) A társaságok háromféle tevékenységet látnak el: o Közfoglalkoztatási feladatok, melyek részeként tartós munkanélküliek foglalkoztatása o ÿïåßáíâêèëçåçìèáâåâæÜí êÞçåàåâèìõ ÝÞç÷ Üèïæß ïéÜáäÞß îíåôí åçåîèß éïâéìÞÜøâöÞâð ÜáèçëæçâåâæÜâ ß÷nãâû ÜáÞÝéç÷Þì êèëçåçìèáâåâæÜåò 4 o Piaci alapon nyújtott szolgáltatás, vagy termelő tevékenység olyan területen, melyet a tisztán piaci szereplők nem látnak el az adott térségben, vagy településen. A foglalkoztatás mellett a társaságok a munkavállalóknak szakképzést, kompetencia alapú ìéîáéÜâõ íççÞâñÞ å çÞëöæâïæß÷èÜåää öÞç÷áÞâk éÜ âåïâûÜ Ýùßìåßéçìúçí ÜáÞÝéç÷ÞìßÞì êèëçåçìèáâåâæÜíõ éçÞâñítellel összefüggő képzést, mentorálást és egyéni fejlesztést, munkaegészségügyi és egyéb a foglalkoztathatóságot támogató szolgáltatásokat is nyújtanak. A foglalkoztatási szakterületeket az adott térségeken belül alakítják ki. A közösségi célú foglalkoztatási projektek a régió összes térségében preferáltak. Projekt kiválasztási szempont: o Alkalmazott munkanélküliek száma o Egy foglalkoztatottra jutó költség o Képzésekben résztvevők száma o Képzés elvégzését követő 3 hónapban elhelyezkedettek száma A társaságok szervezéséhez szükséges egy megyei ÜáíßâÞß ìèèïàíßæçâ ßåë÷âéïÜéëí üâÞßëÞç÷Þßìéßâõ ñåë÷ ãæïæÜèßìéßâ ÜáÞïñÞáÞââþ êèëçåçìèáâåâæÜí îçåâêèïÝèì működtetésére, mely kapcsán a munkaügyi központok szolgáltatásai kiegészítésre kerülnek – a non profit szektor bevonásával - a munkavállalói és a munkáltató igények jobb összehangolása, hatékony információ-áramlása révén. Továbbá tanácsadói szolgáltatás valósul meg a vállalkozások foglalkoztatás-äðñøâð çÞöÞâðÜéëÞíßÞì êÞçìùâåâæÜåõ íççÞâñÞ åá åööèá ÜáúìÜéëÞÜ äÞruházások finanszírozása érdekében. F , térségek 1 Borsodi tengely 2 Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ 3 Tokaj-Hegyalja-Zemplén 4 Abaúj-Cserehát 5 Taktaköz TOP 1.2 intézkedés: Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál - B -ösztönzés, marketing tevékenységek Térségi marketing A megye legjelentősebb munkaerő-piaci központjai által érintett térségekben befektetés-ösztönzését szolgáló kommunikációs, térség-marketing tevékenységeinek megvalósítása, illetve a befektetők âæãéìèáâåâæÜå éÜ úë÷íßâéáéÜßÞì ÜÞëøâéÜÞ Þë÷ åäçåìèÜt âåßæôÜåàûí ïÞßàÜáÞïäÞßò ó êÞçåàåâ ÞççæâæÜå åá Þë÷ÞÜ âÞßëÞç÷Þì ìíÞÝÞçâ ëåáàåÜæëí ìýáîèßâãåíäåß ñåçûÜùç ÝÞë

F

1 Borsodi tengely 2 Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ 3 Tokaj-Hegyalja-Zemplén 4 Abaúj-Cserehát

T pontok MíÜìèçôõ áàõ Kazincbarcika ÿíÜáånãñæïèÜõ MÞáðìýñÞÜà SáÞïÞßôÜõ SæâèïåçãånãöÞç÷-Sárospatak, Tokaj E

4

A társaságok tevékenysége természetesen az előállított termékek, vagy szolgáltatások értékesítését is magában foglalja.

ÙÛ 130

"#

Taktaköz

P$%&'

K()(*+(,(.emösztönzés Olyan non-profit vállalkozásfejlesztési s/0$60/0708 s/98:9; <0=8>s/%=7s>&>?08 @s/98:9; >s ?'0=6; 8>A/>sC >s mDnkájának a támogatása @A=G 7HII 6J==9=8L/Js 8>A6;s0=NO08>?7 8%=A;9Q; 6JsJ$L8L?R s/98:9; I0:U797V8L? 69=V :0&O0=0?>sR $08=J: 706>80?'s>&CR :0='08 0=Ns0&v7;8 9 W orsod-Abaúj-Zemplén megyében előállított fogyasztói termékek bel- és külpiaci értékesítésének ösztönzését. GINOP 1X, prioritás, A kkv-k versenyképességének javítása keretében támogatható Y Z[ \]^[^_à[ _^b_a[c d\eeêfa[\gaf fh[_i j]lo__pqfhrugjf g[jbdj[ugj : szakképzéssel, tovJII8>A/>s0880=R >$7>80sv7>ss0=R A;9Q$9 =>A>ss0=R 70Qé?L=V&;9; 80?'s>&>?08 7J:L&97Js9R :0='08 9/ 9wL77 7>$s>&0? I0= s0&v7;8 9 8U=QsJ&9zatokban tevékenykedő vállalkozások munkáját a fentiekben megfogalmazott feladatok ellátásával. Ilyen feladatok lehetnek: képzési igények és követelmények összehangolása, bizonyos szakterületeken továbbképzések szervezése, mikro- és kisvállalkozásoknak menedzsment ismeretek nyújtása, nemzetközi piacra lépés segítése vásárokon, partnertalálkozókon való megjelenéssel, közös marketingaktivitással. xyz{y|}~| ~y{y~y { yy{~ }~ # Borsodi tengely >A;A9$ @8;0:0=70? 9 OJ$:;A9$éL/ 89AQsL=VwV9?CR vegyipar, mechatronika, IT szektor kreatív ipar, <>:<0=wL=&L/JsR 0?0$&;970$:0=>sR 6v/&9/wJ=8LwJsR hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás, építőipar, környezetipar, nanotechnológia és az űripar, egészségipar # Mezőkövesd-Tiszaújváros >A;A9$ @8;0:0=70? 9 OJ$:;A9$éL/ 89AQsL=VwV9?CR vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, =L&;s/7;89; 8H/AL?7 hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, # Tokaj-Hegyalja-Zemplén 0='; 70$:>808 0=NJ==v7Js9 0=sNw=0&0s0? mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása >A;A9$ @8;0:0=70? 9 OJ$:;A9$éL/ 89AQsL=VwV9?CR dohányipar, vízgazdálkodás # Abaúj-Cserehát 0='; 70$:>808 0=NJ==v7Js9 0=sNw=0&0s mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás 0='; 70$:>808 0=NJ==v7Js9 =sNw=0&0s "# Taktaköz mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása L6JIIJ 9/ 0&'%77:8Hw>s szervezése kiterjed a Közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése területen tevékenykedő szervezetek munkájára is. TOP 6.1. intézkedés: A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek Y ]lu a]eêfa[_^_\g ösztönző, munkanélküliek mobilitását segítő támogatás Ennek a fő eleme a lakhatási támogatás, (amit a megyébe visszatérő munkavállalók ill. a lakóhelyüktől távol, de még a megyén belül dolgozó munkavállalók kaphatnak) valamint a megyén belüli ingázás költségtérítése, közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén. A támogatás során különös figyelemmel kell lenni a fokozottan sérülékeny célcsoportok (pl. pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékkal élők krízis helyzetbe kerültek, állami gondoskodásban nevelkedettek) munkaerő-piaci integrációjára, mely kapcsán a foglalkoztatás ösztönzése mellett, igény szerint egyéni életvitel segítő tanácsadást, mentorálást is magában kell foglalnia. L6JIIJ & zettségűek körében is, akiknek 5


! 131

¡ ¤ ¥¦§¨¦©ª«¬ ®¯©¬¤¬°¯±¥¤¥²¨²¥ ¥«³«¥¨¦©©¯´µ¯±²¨¶ ·«´¥¯§²¬²¨ ¸§¯©§¤·¯´ °«§«¨±¥¹¬ ¨ ¬«³«¥ º¨±¥º´º±´» ¼ ¥²·¯©¤¥²¨ ¥¤§¥¤¬·¤ ¤ ½¾¿ À¯´¤¥°¯±Á ´¥¦±°«µ¦¨´«° ¥¤§¥¤¬·²À¤¬ º¨¨±³¤´©ª¤´ °«§¹¬ °µ¯¬©¯±²¨§¤ ¤ későbbiekben. Tervezett ÂÃÄÅÃÄ ÆÃÄÇÄÈ É Ê«·«¬¥ ©¤±µ¤¨²© ²©¤±¤¥¯° °Ë«¬º¬¦¨«Ì o Elkészült tanulmány a kiemelt ágazatok felméréséről É ÚË ·Í´°¤³«¬Î«° ¬¦¥«¨Ï¥¦¨¦¥ ¥²·¯©¤¥Á ´®§¤¨¥§Í°¥Í§²¬¨ ®«¬¥¦¥«¬«° Ð¸¤§¥«§¹¬«¥«°¶ ¸¤§ ¸¤§°¯°Ñ °¤¬¤°Ï¥²¨¤ ¦¨ °¤¸Ò¨¯¬ÁµÁ Í¥¤° ¦¸Ï¥¦¨«¶ ¬¬«¥À« ®«¬ÓËÏ¥² sa o Ô¦¥«¨Ï¥«¥¥ ´®§¤¨¥§Í°¥Ó§¤ ¤¬¤¸¥«§¹¬«¥« Ð¸¤§ ¸¤§° ¥«§¹¬«¥¶ §¯µ¤®«¬¹¬«¥ ¦¨ ¹±«·Ò¨¤§´¯° ·¦§«¥«Ñ Õ Létesített új utak hossza (km) o Felújított utak hossza (km) É ¿²¬Î²±¤¥ °¯´¨¥§Í°Òó működtetése kiemelt ágazatban: o Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o KKV-knak nyújtott EU támogatásokhoz illeszkedő magán beruházások összege (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o Támogatott KKV-knál létrehozott új munkahelyek száma É Êº±º¨¨¦© Ò¦¬Ó ®¯©¬¤°¯±¥¤¥²¨ º¨±¥º´±¦¨«¶ ¨±¯Ò²¬¨ ©¤±µ¤¨²© ªÖÀÏ¥¦¨« o Támogatott szervezeteknél létrehozott új munkahelyek száma É ×«®«°¥«¥¦¨-ösztönzés: o Működő befektetés-ösztönzési szolgáltatások o Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma É Ø©Î¦ª ®¯©¬¤¬°¯±¥¤¥²¨ º¨±¥º´±Ö¶ ·Í´°¤´¦¬°¹¬«° ·¯ª¬¥²¨²¥ ¨«©Ï¥Ö ¥²·¯©¤¥²¨ o támogatott szervezetek száma o támogatott munkavállalók száma Feltételezzük, hogy ágazati preferencia nélkül a vállalkozások növekedésének elősegítéséhez elérhetők lesznek további vissza nem térítendő támogatások, kedvezménye hitelek (visszatérítendő támogatások), hitelgarancia igénybevétele, illetve kockázati tőke jellegű támogatások. Időbeli ütemezése É Ê«·«¬¥ ©¤±µ¤¨²© ²©¤±¤¥¯° °Ë«¬º¬¦¨«¶ ·«¬Î«° jelentős hozzáadott értékkel, export árbevétellel, foglalkoztatással, vagy és innovációs teljesítménnyel bírnak – 2014. I. félévÉ ÚË ·Í´°¤³«¬Î«° ¬¦¥«¨Ï¥¦¨¦¥ ¥²·¯©¤¥Á ´®§¤¨¥§Í°¥Í§²¬¨ ®«¬¥¦¥«¬«° Ð¸¤§¥«§¹¬«¥«°¶ ¸¤§ ¸¤§°¯° °¤¬¤°Ï¥²¨¤Ñ kialakítása - 2014. II. félév és 2020. II. félév É ¿²¬Î²±¤¥ °¯´¨¥§Í°ÒÁ ·Ù°ºµ¥«¥¦¨« ¤ ·«©Î« ¨±´¥«´ °«·«¬¥ ¦¨ °Ë«¬º¬¥ ©¤±µ¤¨²© ²©¤±¤¥¯°ª¤´ ¤ vállalkozások versenyképességnek javítása és növekedése érdekében. – 2014. II. félév és 2020. II. félév. É Êº±º¨¨¦© Ò¦¬Ó ®¯©¬¤°¯±¥¤¥²s ösztönzése, szociális gazdaság bővítése – 2014. II. félév és 2020. II. félév É ×«®«°¥«¥¦¨-ösztönzés - 2014. II. félév és 2020. II. félév É Ø©Î¦ª ®¯©¬¤¬°¯±¥¤¥²¨ º¨±¥º´±Ö¶ ·Í´°¤´¦¬°¹¬«° ·¯ª¬¥²¨²¥ ¨«©Ï¥Ö ¥²·¯©¤¥²¨Ì 2014. II. félév és 2020. II. félév. ElőkésÛÜÝÞÝÝßàá É Ê«·«¬¥ ©¤±µ¤¨²© ²©¤±¤¥¯° kijelölése: Feladat-meghatározás készítése szükséges. É ÚË ·Í´°¤³«¬Î«° ¬¦¥«¨Ï¥¦¨¦¥ ¥²·¯©¤¥Á ´®§¤¨¥§Í°¥Í§²¬¨ ®«¬¥¦¥«¬«° Ð¸¤§¥«§¹¬«¥«°¶ ¸¤§ ¸¤§°¯°Ñ °¤¬¤°Ï¥²¨¤Ì IH-val egyeztetve a részletes támogatási feltételek rögzítése szükséges, majd projektjavaslatok bekérése és véglegesítése, illetve részletes kidolgozása szükséges É ¿²¬Î²±¤¥ °¯´¨trukció működtetése: A kiemelt gazdasági ágazatok tanulmányának elkészítése után szükséges a pályázati alap teljes körű dokumentációjának elkészítése és társadalmi egyeztetése. É Êº±º¨¨¦© Ò¦¬Ó ®¯©¬¤°¯±¥¤¥²¨ º¨±¥º´±¦¨«¶ ¨±¯Ò²¬¨ ©¤±µ¤¨²© ªÖÀÏ¥¦¨« - szükséges a pályázati alap teljes körű dokumentációjának elkészítése és társadalmi egyeztetése; a foglalkoztatatási paktumok modell projektjeinek és részletes támogatási feltételeinek elkészítése a korábbi évek tapasztalatai alapján É ×«®«°¥«¥¦¨-ösztönzés: Feladat-meghatározás készítése szükséges, melyet adaptálni kell az egyes tér¨¦©«° ¨¤Ë²¥¯¨ ³«¬Î±«¥¦§«» É Ø©Î¦ª ®¯©¬¤¬°¯±¥¤¥²¨ º¨±¥º´±Ö¶ ·Í´°¤´¦¬°¹¬«° ·¯ª¬¥²¨²¥ ¨«©Ï¥Ö ¥²·¯©¤¥²¨Ì szükséges a pályázati alap ¥«¬Ë«¨ °º§Ù µ¯°Í·«´¥²ÒÁË²´¤° «¬°¦¨±Ï¥¦¨« ¦¨ ¥²§¨¤µ¤¬· «©Î«±¥«¥¦¨«

¢£ 132

â ã ä å ææ ä ç æ è

Kapcsolódó ágazati program ìíîïð ñ Pénzügyi eszközök alkalmazása a kiemelt ágazatokban tevékenykedő vállalkozások fejlesztésének òóôõö÷òóø÷ ùúûüýùþüÿ ìíîïð KKV-k termék- és technológiai fejlesztésének támogatása Megye határon átnyúló fejlesztések ø õôø ùûõø ôüöùýýü òüúü ý ÷ ÷øõÿ òóôõö÷òóø ýõÿøòú ý üøüòùÿ ÷ ýüôüò ö÷ û÷øóö óö÷ ÷òõý ýküùøùÿüý øø ü÷ÿöõóøóò

A

O

ø õóý ùø ýúóÿ ÷òóú ôüÿò úõöú÷ôõýþ÷ÿ òüúü ágazatok közti együttműködések ösztönzésére.

A

3!

ý üö ý ø

úõküýòüò ÷ ý øÿøüÿ úüüóÿø ýüôüò

"z i#$%&'()%* t+,-+z+tt '().(&/%#0(&($$i '12%#(' 4(/5$6$7*6

G 89 :8 ; 89 : <8 = z intézkedés lebonyolításába:

-

B>?@>C-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

VD E8FH

ñ

KIJLJMt gazdasági ágazatok kijelölése: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

ñ

Úk ô ÿý÷üüý ùòüøNòùøùò òóôõö÷ò ÿPú÷øòú ýò úóø Püòùòüüý Q

és Borsod Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara

ñ ñ

ñ ñ Z[

÷úòüúüòüý ÷ú ÷úýõýR ý÷÷ýNòóø÷S települési önkormányzatok és non profit gazdasági társaságaik, illetve közútkezelő társaságok Tólyázati konstrukció működtetése: Kiemelt ágazatokhoz tartozó vállalkozások U øøùö ùW Põö÷ýõ ò÷òóø ø òÿ ùøü ø õ óø ö÷ û÷øóö þXNòùøüS U øøùö ùW Põö÷ýõ ò÷òóøþ÷ÿ szociális gazdaságban tevékenykedő állami, önkormányzati tulajdonú és non-profit szervezetek, illetve a foglalkoztatási paktumhoz járásközpontok önkormányzatai és munkaügyi központok, valamint foglalkoztatással foglalkozó non-profit szervezetek YüPüýòüòùø-ösztönzés: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és egyéb gazdaság-fejlesztéssel foglalkozó non profit szervezetek Egyéb foglalkoztatás ösztönző, munkanélküliek mobilitását segítő támogatás: önkormányzatok, gazdasági társaságok, non profit szervezetek \#$%&'()%* '1]$*%î^%#0%#(' 4(/5$6$7*6

_F F`

-

aøø

÷ ÿüô òùúNòüÿûX òóôõö÷òóø

Támogatási b` üøüÿS cd 420MFt

Öøø

-

efghgjl mnopnqrmf rmnonlsu ufvgjwjxqgy { 4MFt

|

}v h~ungjgu jxlgqlxqxl lrhsmnl fnql~ul~rjfq gjlxlgjgu fnlgjglgu fnf nusu ufnjnulrqny

|

6 000 MFt rlyázati konstrukció működtetése: 11 640 MFt ewowqqxmf xj foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése:6450 MFt ggulglxq-ösztönzés: 945 MFt

|

mx smjnjusolnlrq wqolwo h~unxjujfgu hsfjflrqrl qgml lrhsmnlrqy

| |

361 MFt

Megye határon átnyúló fejlesztések 0 Ft ¡¢£ ¤¥¦¢¥§¥¨ – 100 MFt ©ª

«¬¬®¯°±²® ³´µ¬¶· ¸¹´º¶»¼ ¹´¸½´º¾¿¸¯

ÀÁÂÃÄÅÆÇÈ ÉÊËÌ ÍÎÏ Ð ÑÒÓÔÕÔ×ÒØÙÕÙÛÜ ÝÞßàÙáÜâ áÜ Õ ãäå×ÕâæÞ ãÒÝçÔçÙÛÜÛåÕ× ÙÛãÒÓÕÙÛÜÕ

Beruházási prioritás: è

ERFA rendelet 5. cikk 8 (b): a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az

êë 133

é ê ë ì íí ë î í ï

-

òóôõõ õö÷øùöõöúöõ û÷üýõþ õö÷øùöõü ÿõ÷òõûaüò ÷ûÿ öúûýõ öùöû÷õö ò òýòõù üò÷ü ÷ûaüú õòùòú õÿõ òùò üýõ ò úôýú÷ûõ õö÷ ûÿ öõü ûs kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását E ÷öýóöùöõ üúú ò ü ýúòö÷þ-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek

között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

Beavatkozások (Támogatható tevékenységek), TOP finanszírozás: 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 1.3 A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés részben az ipar területek fejlesztéséhez kapcsolódóan 6.1 A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.2 A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek

ðñ

134

M

4 1

I!"#$%&'#( m&)!&*&$#(&

N+./2. 03

Innováció-vezérelt gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Innováció vezérelt gazdaságfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (ERFA típusú program)

Az i!"#$%&'#( &e&m&i!&% 5#($e&"&( 6&m7"8"9(8

R:;<= >?@>?BC< BDF@GH

Fejlesztési cél J

K LOPQO OPSTU VOWXYOVSZ [\ ]^YY_Y`bU^Tb` cZdfV^T^Z_` gTUVgZUSTOh ]_Y amint

az innovációs folyamatok

elindítása a kkv-k körében jklnkokpp klkqrstu rvpwpx

vállalkozások száma és folyamat innovációt megvalósító KKV-k aránya ~_WÒVcZP ST TUOW]OUOVc cZZb]^cV LOP]_YTfV yy -k aránya ybWTUOW Velephelyi feltételek kialakítása

J

yOUd{ |TV_WV-up)

J

}OWLS` -

J J

Támogatandó tevékenységek TOP 6.2. intézkedés: A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek, ezen belül a helyi gazdaság és termékfejlesztés mentorálása, folyamatsegítése J wo ttnx pknsktussp opto kpnk ttnwpn koq nwo ások létesítésének és növekedésének tanácsadási programja. A tanácsadási program célja, hogy elősegítése a mikro-, kis és közepes vállalkozások mindszélesebb körében a termék, és szolgáltatatás, folyamat, szervezeti innovációt, olyan új megoldások létesítését segítse, aminek eredményeként növekedhet a vállalkozások bevétele, eredményessSPOé ZZO` ÒWOVSOZ LOP]_YTY OPQ LOPQOc TUcZVOZ `bbWdcZ^YVh dO _ VSWTSPch \^W^Tb` T_\^VbTT^P_cbU cP_Ubd TU_`L_c

tanácsadási, technológiai transzfer program. A program fontos része a nyilvánosság széles körű tájékoztatása, illetve a jó gyakorlatok átadása. A program során üzletfejlesztési, illetve speciális szakterületi információkkal segítik új vállalkozások alapítását és fejlődését. A program része a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutásának segítése, így Yé cZ_ZTUfWbU``_Y ]_Y `_TbY_VV_WV^Th V_Z^T_d^T ]^YY_Y`bU^Tb` TU^L^W_ `b`Û_Vc V{Ò WbPW_Lb`h cVOYP_W_Zc_ _Y_ . A program preferált célcsoportjai, melyekre mindenféleképpen irányul a fejlődés elősegítése: gazdasági tevékenységet ]SPU{ ZbZWbcV TUOW]OUOVO`h WbL^`h Z{` ^YV_Y TUOW]OUOVV ]^YY_Y`bU^Tb`é

A programon belül képzések is megvalósulhatnak, pl. o Modern információs technológia használatához kapcsolódóan o Vállalkozás menedzsmenthez kapcsolódó továbbképzések szervezése, menedzsmentrendszerek fejlesztése (pl. tulajdonosváltáshoz kapcsolódóan, vállalkozás megerősítése, újgenerációk a menedzsmentben) Fontos, hogy a vállalkozások megújulása során kiemelt szempontként jelenjen meg a környezeti kihívásokra válaszoló, a zöld technológiákra, illetve energiatakarékos működéshez kapcsolódó minták megismertetése és bemutatása. A tanácsadási programhoz kapcsolódik a vállalkozások saját projektjeinek megvalósítását segítő kisléptékű támogatási programja, ami az intézkedésen belül a 3. tevékenységben kerül leírásra. Miskolcon a fenti tevékenység a megyeitől elkülönült forráskeretben a Miskolc MJV Önkormányzata, a BOKIK és a Miskolci Egyetem által közösen létrehozott Vállalkozásfejlesztési központban valósul meg. TOP 1.1 intézkedés: Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek J rkpklkrpsk a meglévő épületállomány hasznosítá T^]_Yh fPQ UYOVc UbYP^YV_V ST ZZb]^cT ygUbZVb` YSVOTfVSTO _ \OYOZV{TO LZ`_OW{ -piaci központokban igény szerint (pl. Tiszaújváros, Ózd, Sajószentpéter, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Edelény, Sátoraljaújhely-Sárospatak, Cigánd VOYOXYSTOÒZ A tervezett beruházások pontos helye és projektek tartalma később kerül kijelölésre. A támogatás edményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek

2

135

¡ ¢ ££ ¡ ¤ £ ¥

§¨©lett

és korszerű informatikai és közös megosztáson alapuló irodatechnikai, adminisztrációs Az intézmények működetése során javasolt együttműködni a BOKIK helyi képviseleteivel.

ª«¬®¯°¯±²¯ ±³´µª ¯¶®·¸¹ ·¯ºº¯±± ´»º¶»°¼ µ ½¸ººµºª»°¸¹»ª¾

Projekt kiválasztási szempont: o Fejlesztéssel érintett infrastrukturálislétesítmény nagysága és költséghatékonysága o Egy potenciális új munkahelyre eső beruházási költség o Fejlesztő és működtető szervezet elkötelezettsége ¿ÀÁ ÂÃÄ ÅÆÇÈÉÊËÌÈÍÎ ÏÐÑÒÓÒÊÐÉÇÓÇÔÍÕbarát

fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknálÖ ËÉËÆ ×ËÒØÒ a ÙËÒÚÅ ÈÛÌËÊÜ ÊÅÍ- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása kisösszegű kísérleti

ÝËÞÒËÍÉÇÈÍËÊ ÇÔßÐÑÓÇÔÍÓ

-

innovációs célú projektek, fejlesztéseik megvalósítására: Kezdő, mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített, kisléptékű termék-, szolgáltatás, folyamat, marketing, stb. fejlesztési programjainak támogatása (maximum 1,5Mft és 65 % vissza nem térítendő támogatási intenzitás, ami lehetőséget ad arra, hogy a saját forrást támogatott hitel bevonásával biztosítsák). A támogatási programot a tanácsadási programhoz javasolt kötni, oly módon, hogy a tanácsadási, tájékoztatási tevékenység eredményeként megfogalmazott projekt javaslatokat tudják finanszírozni belőle a vállalkozások. A támogatási alap megyei szinten egységes eljárásrend mentén működne, de a preferált támogatási területeket tengelyenként, vagy járásonként kerülnek kijelölésre és a támogatás¬ïº ¹°ïºï ´öntést szintén a kiválasztott térségi szinten felállított – a helyi gazdasági szereplőket is magában foglaló - bizottság hozza meg folyamatos ütemben, legalább negyedévente (4 alkalommal egy évben)

àáâãáäåæç èâåê ëáââåâìíäáîíì îäámára

ð¬»ñòª± ª¼½óºô¹°±ó¹¼ ¹°ò·õ»±ö

o o o o o o

A projekt ötletet benyújtó személy elkötelezettsége a projekt megvalósítása kapcsán, személyes tapasztalatai, képzettsége A termék, szolgáltatás kialakítás kidolgozottsága, illetve a működtetés stratégiája Termék, szolgáltatás ötlet egyedisége, illetve innovatív, újszerű jellege Termék, szolgáltatás piaci relevanciája, lehetséges keresleti igények A termék, szolgáltatás pénzügyi finanszírozásának realitása Teremtett munkahelyek száma, ezen belül K+F munkahelyek

Miskolci Egyetem és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kutató intézetek, valamint a megyében működő mikro-, kis-, középvállalkozások innovációs célú, nagyobb léptékű termék-, technológia- és szervezetfejlesztésének támogatása a GINOP forrásaiból valósul meg,mely kapcsán ösztönözni kell, hogy a fejlesztések a következő célokhoz járuljanak hozzá: o Hazai iparjogvédelmi oltalmak, illetve bejelentések száma o Teremtett munkahelyek száma, ezen belül K+F munkahelyek

÷

øùùò° ªôõú¹»ºï´ïô «¹°±««°¼ ªòºº »º®ô õ¬»ñòª±òª ºû±¬òù»°ó¹ó±ü ·òº®òª ýþÿE þ

ü ª«°½ò±ºò

által nyújtott támogatási rendszeréből finanszírozhatók lehetnek.

Tervezett output mutatók -

Vóººôºª»°ó¹»ª ¼»½óú¼ï¹ ±ò½ûªò®¹û¶û± «¹°±«°ü ¼ººò±½ò ¼»½ô±½ ªò°´ ½óººôºª»°ó¹»ª ºû±ò¹±û¹ûòª û¹

növekedésének tanácsadási programja o Működő gazdaságfejlesztési és technológiai transzfer intézmény o Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma -

-

Kò°´ ½óººôºª»°ó¹»ª ºû±ò¹±û¹ûùò° û¹ ô° ¼»½óú¼ï «¹°±«°û¹ûùò° ¹°ª¹û¶ò¹ ±òºòõùòº®¼ ò ûò ò

megteremtése: o Létesített üzleti szolgáltató és inkubációs park alapterülete (irodafelület és üzemcsarnok mérete) ðó Pó ô ôõ ó

ô ó óóô óúï úû projektek megvalósítására o Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o KKV-knak nyújtott EU támogatásokhoz illeszkedő magán beruházások összege (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o Termék- és folyamat, illetve marketing és szervezeti innovációt megvalósító KKV-k száma ¦¦

136

M

Időbeli ütemezése

!!"!#$% &$# '(($) *'+& ,.)/#.(0&/1/, 3&%,3(%45 '!!.,). '(($)",6) #.%74 ) !!"!#$% &$# !/,.&6,/&/(.# /&

8.%74 ) !!"!#$% &$# !/,.&6,/&/9.% /& "% '(($) *'+ ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek

megteremtése: 2015. I. félév és 2018. II. félév. Pályázati Alap vállalkozások számára innovációs célú projektek megvalósítására: 2014. II. félév és 2020. II.

növekedésének tanácsadási programja: 2014. II. félév és 2020. II. félév.

f/!/)

Előkészítettség

!!"!#$% &$# '(($) *'+& ,.)/kenységét ösztönző, illetve innovatív kezdő vállalkozások létesítésének és növekedésének tanácsadási programja: feladat-m.19", :$% & .!#/&%6,/&. /& " ) !!"!#$% &$#("# (0;<,$,, &%$!1 !,", &$# , m$1", &' &%"s !0"'("#5 .!< : & ("# "% .!#/&%6,/&. &%=#&/1.& >?@dő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi feltételek

megteremtése: IH-val egyeztetve a részletes támogatási feltételek rögzítése szükséges, majd projektjavaslatok bekérése és véglegesítése, illetve részletes kidolgozása szükséges Pályázati Alap vállalkozások számára innovációs célú projektek megvalósítására: pályázati alap teljes körű 7$#dm.(, *'+< ("# .!#/&%6,/&. /& , :&"7"!m' .10.%,.,/&. &%=#&/1.&A

Kapcsolódó ágazati program B GINOP 2. prioritás tengely nyújt alapvetően nagyobb léptékű innováció orientált, kutatás-fejlesztési célú s.:d9 % &' , m$1", &$#", ) !!"!#$% &$#("#A

Megye határon átnyúló fejlesztések N.m &%=#&/1.& .10=,,mC#37/&A ODFGHI JLQHDRS HQSTUWX YZ[WZFGQ\FZ] ^ 1"%7"& 1f.
az ibceghjkel cjtnjgjcc hjknjgpebqjgjcci hrtebjh ujpvcwcxlw

yZFGQRD FGZD{ZGZQ| L]} ~Z{RSHFDL ]ZDW Lz intézkedés lebonyolításába: - -Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat \IF ]Z{ZG\STZGZQQZ] : !!"!#$% &$# '(($) *'+& ,.)/#.(0&/1/, 3&%,3(%45 '!!.,). '(($)",6) #.%74 ) !!"!#$% &$# !/,.&6,/&/(.# /&

növekedésének tanácsadási programja: o Gazdaságfejlesztő – innovációs tevékenységet végző intézmények (pl. NORIA – ÉszakMagyarországi Innovációs Ügynökség) o Címzettek: gazdasági társaságok, ezen belül is kezdő és mikro-, kis- és közepes ) !!"!#$% &$# -

8.%74 ) !!"!#$% &$# !/,.&6,/&/9.% /& "% '(($) *'+ 3&%,3(%/&/9.% &%=#&/1.& ,.!.9.!0' f.!,/,.!.#

megteremtése: o Önkormányzatok és partnerként gazdaságfejlesztő tevékenységet végző intézmények

!0 %",' ^!" ) !!"!#$% &$# &% m :" '(($) *'+& */!; :$<.#,.# m.1)"!+&6, & :"

o

gazdasági társaságok, ezen belül is kezdő, és mikro-, kis- és közepes vállalkozások, non- szervezetek

¡¢£¢

¤¥¦§¨©ª¥« ¬§¦¥®©¯ - °±²²³´ µ¶· ¸¹º»¸¶µ¼½ ¸¾·¿À´¸¾²

Támogatási költség: ÖÁÁÂÃÁÃÄÅ ÆÇ80 MFt È É Ê¾ËË´ËÌ¿³¾²¿Ì ±À¹µÍ¶±¸ Î´¸¹Ì¿µÍ´µ Ì±²³¿ËÀ¾ËÏ À´³¼´²¾ÀÐ¶ÑË¶² ztést támogató megyei intézmény-hálózat

stabil működtetése, kezdő vállalkozások létesítésének és növekedésének tanácsadási programja: 2 450 MFt È

Ò¶³¼½ Ê¾ËË´ËÌ¿³¾²¿Ì Ë¹¸¶²»¸¹²¹Î¶³ ¹² ´³ ±µµ¿Ê¾Ó±Ï Ô²³¸Ôµ³¹²¹Î¶³ ²³ÕÌ²¹À¶² ¸¶Ë¶×Î¶ËÍ± Ð¶Ë¸¹¸¶Ë¶Ì ·¶À¸¶º¶·¸¹²¶Ø 3 300 Mft 2 137

Ù Ú Û Ü ÝÝ Û Þ Ý ß â

Pályázati Alap vállalkozások számára innovációs célú projektek megvalósítására: 2130 MFt

Megye határon átnyúló fejlesztések ã 0 Ft äåæçèé êëìèåíî èìîïðñò óôõñôæçìöæô÷ ø ùúúûüýþÿü üI ý ûIû þIûýþIý ýIú þý ýþý ýþ

5

T

ûú û ÿþIý 0 MFt

!"#

$%&'()*+, -./0

-

123 4 6789:9;7<=:=>? @ABC=D?E D? : FGH;:EJA F7@K9K=>?>H:; =>F78:=>?:

Beruházási prioritás: L

MNO4 JEHPE9E= QR SK;; 2 1@3U : 6789:9;7<=:=>? @:J>= HVBE;EPD? E9A?E8C=D?E : ?:W>= @E9?A X7=EHSK>9 ;K6EW9E?<=D?E JDBDHY aZ

adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét =EJFD?<E=K D? ;G9=GJ>9K? EJA67JJ>?7; 6EW9E?<=D?D=Y K99E=BE :< E<E;tE< B:9[ t7<<>6DJtE=A?D8 W:BC=>?>=

Beavatkozások (Támogatható t%e.*%\],.^%*_` TOP finanszírozás: 1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál bc d þ f ýg ýIh i þ j ýû kgk f ÿþl mnod tevékenységek

àá 138

p q r s uu r v u w

z{|{}{

~

A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (ERFA típusú program)

¡ ¢£ ¢¤¥¡¦§

Fejlesztési cél ©ª«¬ª-Abaúj-Zemplén megyében a munkába jutás ösztönzése közlekedés fejlesztése révén

¨

®¯°±¯²¯³³ ¯°¯´µ¶·¸ µ¹³º³» ¼

½¾¿¾À ÁÂÃÄÅÆÇÅÁ ¾ÇÈÉÊÅÀ ËÈÌ¿ÍËÇÎÀÌÊÌÆËÁ

javulása a kistelepülésekről

Támogatandó tevékenységek TOP 1.3 intézkedés: A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés részben az ipar területek fejlesztéséhez kapcsolódóan ¼

ÏÄÉ¿ÇË¿ÐÈËÇËÁÑ ÒÄÉ¿Ò ÄÉ¿ÁÅÁÑ ÒÆÁÓÔ¾ÕÒÖÀ ÁÂÃÄÅÆÇÅÁÑ ÐÃÈËÇÒ ÀÃÅÈÊ¾ÈÇÉÇÖ ÁÂÃÄÅÆÇÅÁÑ ÈÅÊÒÀÃÇÒÁÉÒ Ô¾ÃÒÀÅÁ

elérhetőségéhez szükséges és a munkába járást támogató, illetve a vállalkozások közlekedési feltételrendszerét javító, a települési környezetet tehermentesítő ÉÈÉÕÀÅÆ×ÉÔÔ ¿ËÆØÙ ÚÇÍ¾ÈÖÃÉÇ ÛË½ÈËÀÃÇÌÀË - Ü ÝÓÆÁÉË¿Î ÄÒÉÕÒ ÁÂÃÄÅÆÇÅk, munkahelyek elérhetőségének javítása A települések közti elérhetőség javítására a Magyar Közút Nonprofit Kft tett javaslatot, amelyet az alábbiakban mutatunk be a program az érintett települések és útszámok felsorolásával, mint lehetséges fejlesztések: Þ¾¿ÅÀÄÉÇÉÁ¼Tiszacsermely–Cigánd (3814) ÜÔÉÚ½ÀÃÅÈÆÅÁ¼Baktakék (2623) ßËÃÎÁÂàËÀØ¼ Szomolya (2509) áâ¬ãªäå¼Harsány-Vatta (2515) æÃØ¼Sáta (2522) Þ¾ÇÅ¿ÉÈ½ÉÚ½ÍËÈ×¼Pálháza (3719) ÜÔÉÚ½ÁÌ¿¼Aranyospuszta (3705) çâèé¼ Baskó (37116) áâ¬ãªäå¼Mályinka (25139) êªäå¬ëé¼Vámosújfalu (3716) ìÂÆÕ¼Kéked (3709) í¿Å½ËÁÇ ÁÒà¾ÈÉÀÃÇ¾ÀÒ ÀÃËÝÄÅÆÇÅÁî

· · · · ·

az érintett lakosság száma a településeken a munkanélküliség helyzete az utak minőségi állapota a tervezett fejlesztés egységére (lakosság és kilométer) jutó költség közösségi közlekedés feltételeinek biztosítása

A projektek később kerülnek kiválasztásra, ha már véglegesek a tevékenység finanszírozásának országos szinten meghatározott keretei. Tervezett ï¹³ð¹³ µ¹³º³» ¼

ÝËÊÌÄÐÈÇ ÚÇ ÍÅÀÀÃÉ

¼

ÉÃ ËÈÌ¿ÌÀÒ ÒØÎ ÕÀÂÁÁËÆÌÀË É ÝÓÆÁÉË¿Î

¼

ÄÅÇËÆÕÒ¾ÈÒÀ ÍÉÀÃÆ¾ÈÖÁ ÇË¿àËÃËÇÇ ÀÃ¾ÝÉ

-piaci központba

Időbeli ütemezése Útépítések - 2015. I. félév és 2020. II. félév

¼

xy

139

ñ ò ó ô õõ ó ö õ ÷

Előkészítettség ûüýþÿüý Ú þ ü Ú üÚ

ý ü Úý minőségi várható használat alapján

ú

Kapcsolódó ágazati program G Üzleti infrastruktúra fejlesztése Megye határon átnyúló fejlesztések ÚüýÚ ÚÚ Ú

O !"#$ %&'#&(&) ûü ÚüýÚ ÚÚ Ú

3* A +,-./012.4 -1561/1-- 01261/7.,81/1--+ 095.,10 :17;-<-=4< ûü

>& &?&&@ B##&?& C & &?&&@ )B D&? )&E# z intézkedés lebonyolításába: - FHIJHK-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat V(L )&M?&N( !&&&)P Közútkezelő társaságok, települési önkormányzatok ú QR S,-./012.4 09T-4.U+U.,8.,10 :17;-<-=4< WN %N'X - YÚÚ Z üýÿü [ üZ üÚ

Támogatási költség: ÖÚÚ Ú \3 500MFt Megye határon átnyúló fejlesztések ] 0 Ft ^_àbc defb_gh bfhijkl mnoknàfp`nq ] 100 MFt rs tuuvwxyvz{w |v}~uv v} }}x ¡¢¢£¤ ¥¦§¨¢©¤ª ©¤ «¬ ª®¦ «¥¯¯¢£¤£ ¢£«¢£¤

Beruházási prioritás: ° ±²³ ®ª´ªª¢ µ¶ ·¯ ¥¸ ¡¢¢£¤ ¥®£¢ ¹§ª ª´©¤ ª¦¤ª¨¢©¤ª ¤º£¢ ¥ª¤¦ »¢ª·¯£ ¯ªºª¤¡¢©¤ª ®©§©¼ ¡ adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét

¢ª®«©¤¡ª¢¯ ©¤ ¬¢¬®£¯¤ ª®¦®®£¤ ªºª¤¡¢©¤©¢¼ ¯ª¢§ª ¡ ª¡ª ½ª¡ §¾ ½¡¡£©®½ª¢¦¤© º§¨¢£¤£¢

Beavatkozások (Támogatható tevékenységek), ¿À ÁÂÂÃÄÅÆÃÇ 1.3 A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés részben az ipar területek fejlesztéséhez kapcsolódóan

øù

140

È É Ê Ë ÌÌ Ê Í Ì Î

ÑÒÓÒÑÒ 4. Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása ÔÕ ×ØÙÛÜÝÞßÛà áÞâØÞãÞÜÛàÞ äåæç4. Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása (ERFA típusú program) èé êÜ ëØÙÛÜÝÞßÛà ÞìÞáÞëØÞÝ íÛàÜìÞÙÞà îÞáïÙðÙñàð òóôõö ÷øù÷øúûõ úüýùþÿ Fejlesztési cél Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása és a megyébe látogató v v T v !

I " # v V $

Támogatandó tevékenységek Turisztikai desztináció, illetve szolgáltatás fejlesztési tevékenységeket a jelenlegi tervek szerint 3 operatív program 6 db prioritás tengelye finanszírozza · GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése és ezen belül a 1.5 intézkedése, a Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program támogatja a turisztikai desztináció menedzsment szervezeteket · GINOP 6 Turizmus prioritás tengely támogatja a kulturális és természeti értékekhez kapcsolódó kiemelt és hálózatos turisztikai vonzerők fejlesztését · GINOP 7. A Pénzügyi eszközök támogatják a turisztikai szálláshelyek, fürdők fejlesztéseit · TOP 1 Térségi gazdaságfejlesztés a fog%&%'()*&*+,. /0%1)0* 2&34*+,& 5670'5809: 0)09 80;% & *<6.,)*.'&. ,)(%g+%*&*+,(' s02%0,)*5,5* & =>? @(g%&%'()*&*+, -barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál intézkedés részeként · TOP 2 A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása, 0)09 80%;% & =>? .9*5)'075, & *+6,&7&%e. 5, 'A6910)0*. ,)0eB(9*8C% s099*&6*/&*C *<6.)e<,s02%0,)*5, '060*5809 '., %5*B5'k &**6&'D.C s02%0,)*5,* *+e(g&*9&' · NVP 6 prioritás A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, az 5000 lakos alatti településeken kulturális és természeti örökség értékek turisztikai hasznosítását, illetve természet közeli turisztikai szolgáltatásokat támogat A fenti0' &%&B2+9 90/5) e0g4*5%9.: /(g1 &) &%+88. fejlesztési tengelyenként felsorolt turisztikai vonzerők s02%0,)*5,Eiből mit támogat a területi OP és ezen belül is a gazdaságfejlesztési prioritás tengely. -

TFGFHF GFJKF integrált fejlesztése: A kultur áL turisztikai vonzerők (attrakciók) és szolgáltatások (pl. szálláshelyek minőségi fejlesztése és egyéb, a turisták által igénybe vett egészségügyi, szabadidős, kulturális szolgáltatások) együttes, összehangolt, " f térségi alapú (desztinációs menedzsment) fejlesztése és szervezése, különös tekintettel aM

## N O L L L ékekkel á " $ #P fenntarthatóságát, azaz a fejlesztése L ! Q v Q fR

$v! # L f v v $anak. @02%0,)*5,. *06;%0*0' WX

Borsodi tengely

S5%7+' B6(20'*0'60: .%%0*30 *+e(g&*&97C *<6.,)*.'&. U vonzerőkre, szolgáltatásokra YFZZ[\ G ]FG^_ FGFHF HKFFH

6

A dőlt betűvel jelezett tevékenységek a GINOP forrás keretére valósulhatnak meg országos finanszírozású programok részeként. ÏÐ 141

` b c d hh c i h j nopqortuwro x yzquz{|q}r wr }~x{} {yrww{uwyoy bemutathatóságának javítása, illetve a természet közeli élmények fokozása, agy a Csanyik-völgy nopqortuwro {ww (pl. Herman Ottó Turista Park és yx~rq uxrw uz{}ruxu |qtxu nopqortuwro

Miskolctapolca egészségturisztikai fejlesztése, a települési környezet további rendezésével illetve az egészségügyi szolgáltatások körének bővítésével Miskolc belvárosának turisztikai célú fejlesztése, a ¡ ¢£¤¡ ¥ ¦§¡¨¡ ¡ kapcs©lódóan kulturális, épített örökségértékek ª«¨¡ ¬® ¢¨-európai népviseleti ª¯°§¯ (Herman Ottó Múzeumba való elhelyezése, ami egy új épületszárny építését is jelenti± Bükk ²³´µség Eger és Miskolc közötti szakasza ¶³·¸wrtou-közeli (kerékpáros és gyalogos) turisztikai xuu{xy}}xy wr kapcsolódó ökoturisztikai to{¹yº³» fejlesztése és a szolgáltatáry qwuor¼uwro (pl. Répáshuta és Bükkszentker³szt térségben öko- és ´½¾¶·¿¶Àrisztikai látogató központ létesítése) Aktív turisztikai hálózatok, így kerékpáros és gyalogturizmus rendszerének kialakítása a Szilvásvárad – Ót – Aggtelek – Áxt}Âx{}yx uw{rwÂoÃ Äto ÂoqÅq építeni kell az elmúlt években fejlesztett kiemelkedő kulturális és uo{¸wrtou} w{uwyoy{o ¸}u xt Æuoqoy} ro~~y¹Âx{qx wr uw{rwo xqx¸}u xt Äoqw} kastély. A desztinációbx yoqq Âo}qqortuo} x {z{|q}r ¶é·rwoy y}roÂÂ poqou¹rwÇ to{¹nopqortuwro}u }qqouo a kreatív iparhoz, ipari örökségekhez kapcsolódó szolgáltxu|r y¼|qxuu. A lehetséges vonzerő és ¡¨ª£ £¡Èfejlesztések : § Kerékpáros útvonalhálózat fejlesztése, nyomvonal kijelölése, és infrastruktúra fejlesztése a szükséges ª¯¦ª ¥ utak mentén, illetve a kapcsolódó ¢¢É¡ ¡ Ê ª¯£¯¡ ËÉ £§¢¨ £¡ Ì¡¨ ¢ ¢Í£¡ ¬® Î£¨Ë-¤ ¡ªË ¬Ï¨£¡£ ÌÐ ªª¢ ¡ ÑÒ¢¢ Êª¯¡ªÐ Ô ÌË¡£ª ¡ Õ¨Ì £¯£Ë Ö × ØÌ ¥ ¥ ¢ ¢§ ése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése § ÙÚÛÜÝÞhecÉ¡ ££¯ ¢¨ ¡Í¡ ¡ ¡ É¡¨¢ ¦§¡¨¡¢ Ë£¯ ¤ ¢Ò § Õ¨Ì ß Ì §¢Ê¨ ¡¨¢Ì ¢Í kulturális bemutató központ létesítése § àÜâãäåÜæäka térségében, a BC egykori légópincében hidegháborús időket korhűen megidéző interaktív kiállítás létesítése § Jósvafő turisztikai központ és gyógyhely fejlesztése ¬Ñ Ì Ë ª ¦ª Ì¤¡ª ¦§¡¨¡Ö § ç¯ ¢¢ ¢¡Í¡¢ ¡¨¨¡ (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés) × Alacsony kategóriájú szálláshelyek korszerűsítése, indokolt esetben létesítése, illetve kempingek lm 142

è é ê ë ìì ê í ì î ñòóôõöóòõô øùùóôñôúû úüýþÿAóó ñ ôõýóûAûõ ôAôýõôAó szervezet létesítése és a szervezet marketing és õýôsôý óevékenységének támogatása KûôôñóôA ôýúüôõû òõ ûõý sÿõû óôsñ s kínálatához illesztve § - és termálfürdőkben egyedi arculattal a szolgáltatási színvonal bővítése és minőségének javításához kapcsolódó beruházások o Mezőkövesdi Zsóry-fürdő o Tiszaújvárosi termál-fürdő, o Bogács § M emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív l ! "#l M n#$%n &'$ ' "(l &l)n őrző Hadas városrész kulturális-turisztikai kínálatának, szakmai programjainak megújítása &ö *"-fürdő egészségturisztikai fejlesztésével § Kôsòúþsÿõ ó+sûý+õ ûA s õós+úó+sñûõ ôñóòóôñôûAôú úûòþöóòõô § Hôñ,û óôsòúôú òsóòúôõöóòõòAôú üõýóüAýòõô (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés) ÷ Sþÿsó sôAôýòA,ôú óÿù óõ ûõý sÿõ térségében § T-./0-tó térségben ökoturisztikai programok szervezése § Eùòõýõòùó+sûõýóûú û õýÿñgáltatások támogatása § Sýññõ1ôñ,ôú úÿsõýôs3õöóòõô § DôõýóûAûõ ôAôýõôAó õýôsôýôó súôóûAù óôòúôA,õòùòAôú ôù öóõ òõ töóòõô Éþöóô ÿú -Hegyalja világörökségi értékeire, a Tokaji bor kiemelt 1ösAôòsôh Zemplén váraira, illetve a Bÿsÿùh 5ôþñòA óôsòõýôóû õýòþõòùòsô § 6789:-Hegyalja világörökség bemutatásához kapcsolódó „BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programban” szereplő projektek megvalósítása (programok, rendezvények, illetve turisztikai attrakciók fejlesztése, valamint a szőlőtermesztéséhez és borászati tevékenység minőségi fejlesztéséhez szükséges beruházások, szakmai programok megvalósítása) § ;n ö $l "< n$#" ln)n § O" ' ) =" & l "nn o Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek kiépítése o Bodrog menti turisztikai víziln& (n n#)n >? "'# n @'! C o Erdei túraútvonalak kijelölése, illetve célpontok, pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése a Zemplénben § FGIJL0k kialakítása, illetve bemutatóhelyek létesítése § NAóôs úóö ýô+û úûññöóõÿú ñòóôõöóòõô PþñQ várakhoz, történelmi, eseményekhez, irodalmi òsóòúôú1ôý ú þõÿñ Aé ÷ 2

Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége

4


ïð 143

R U V W XX V Y X Z §

Abaúj-Cserehát

¹

Taktaköz

Végardó-fürdőben a gyógy- és termálfürdőkben e]ê_` abcdfaggaf a ijkf]mfgagmi` ijopqkpaf ruqogvie vi w`puiv]vpex yaqogmimzkj xa{cikf|_| beruházások és a Megyer hegyi tengerszem ökoturisztikai fejlesztése) § }mbki{agaxkp a }jepg ~bjivreg xdfgdijzkj kapcsolódó programok, beruházások we]qaf|iogmia vi a gbgvpefw` refqmbki eyfeijgvie {f mbwjedw fejlesztése` jv{xkb` gewag`xdi gbaiqvp^ vi {`zepuzef^ xàfaxogmia Helytörténeti múzeum kialakítása) § }mgkbafyayzef^ gvbiv]vrep a a]aize]^` Sportközpont sport célú turisztikai infrastruktúrájának további bővítése és a térség kulturális és természeti vbgvxe`pex gdbìjg`xa` cvf eyfeijgvie {f kbgew{fkw eyfeijgvie Halászcsárda fejlesztése, A Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária és 100. Országzászló felújítása, ilágörökségi területen található p]qmb` `pcexj efyogmia, jvbba_qmp^` mbkf^` xaigvf^ gdbìjg`xa` eyfeijgvie) § a]ai xage]|b`my ijmffmizefêx fvgeiogvie kxay térségében § ~]vijiv]gdbìjg`xa` ijkf]mfgagmikx gmwk]agmia Sárospatakon § ef^` gebwvxex vbgvxeiogvivpex ijgpjvie (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés) xa{cikf|_| bep_ejqvpêx ijebqejvie § eijg`pmc`|i wepe_jiwepg ijebqejeg wabxeg`p] geqvxepîv]vpex we]yogmia vi ruqogvie ray-hegyköz térsége a vallási turizmusra, illetve a helyi alapanyagokból készült termékekre (pl. pálinka) építve § ¡¢£ ¤¥¢ ¦¨¤©ªª «£©¬¥«©« ¬¤ ®¢¯«©« ®«¢«°k, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése § ef^` gebwvxex vbgvxeiogvivpex ijgpjvie (árusító pontok kijelölése, internetes értékesítés) xa{cikf|_| bep_ejqvpêx ijebqejvie § Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek ¡¬¦±¬¤« ²« £«¬ § ³«¡ ´´¯© ¡µ«©®©¬¤«¶ ¡©©«¯« ¨¬©¦¶ pihenőhelyek létesítése § ²« £«¡ ¡¤¢¡¡ ¯±¢¡ -közlekedéshez szükséges kikötő helyek kiépítése § ·¤¬© ¡¤¢¡¡ ¨¬lú fejlesztése – Edelény, L’Huillier-Coburg-kastély, Fáj, Fáy-kastély § facikp^ xage]|b`my ijmffmizefêx xkbijeb¸iogvie xew{`p]ex fvgeiogvie § Desztinációs menedzsment szervezet létesítése és a ijebqejeg wabxeg`p] vi ijebqeju tevékenységének támogatása – ezen belül az edelényi kastély, a históriás-qf]^ `ffegqe a xjef` aggteleki térség látnivalóinak közös kiajánlása § Helyi termékek értékesítésének ösztönzése mbdiog| {kpgkx x`yeffvie `pgebpegei vbgvxeiogviº kapcsolódó rendezvények szervezése [\ 144

» ¼ ½ ¾ ¿¿ ½ À ¿ Á Ä Gyalogos és kerékpáros túraútvonalak létesítése ÅÆÇÈÆÊ ËÌÊÍÎÏ ÐÑÒÇÑÓÔ Ó ÕÓÖÖ×ËÊ ÎØÑÊÌÔØË ÙÆÚÖÆËÌÎÛËÆ Ü ÔÆÇÈÛÝÆÍ ×ÎÞÓÖÓßàá ÔÆÇÖÛÕâ ÌÓÑ×ÍßÒãØÎÓã ãÒÔÐÖÆä ÎØÑÊËÌÎÊãÓÊ ÎÆÑÔÛããÛ ÎåÑÎÛÍâ fejlesztése. Zarándok hálózatokhoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés. Preferált beavatkozási területek: A zarándokútvonalak által érintett turisztikai szolgáltatások fejlesztése (Pl. Engesztelő Zarándokút, Mária út mentén, Abaúj-hegyköz ÎÛÑËÛÇÆ Ó ÕÓÖÖ×ËÊ ÎØÑÊÌÔØËÓ ×ÖÎÓÖ ÛÑÊÍÎÆÎÎ ÞÆÖÈËÌæÍÆÊçè êÑÒÚÆãÎ ãÊÕ×ÖÓËÌÎ×ËÊ ËÌÆÔÐÒÍÎÒã lehetnek: o Teremtett munkahelyek száma o Látogatók számának növekedése o Egy új munkahelyre eső beruházási költség o Egy látogatóra eső beruházási költség o Vendégéjszaka szám növekedés ë ìíîïðñìïòóï ðñôîõôñ÷ð ÷ð øôðñìïùúûïü menedzsment támogatások a GINOP 1. ýîïþîïìúð ìôùÿôp p òôîpùôò finanszírozásra

-

M -ösztönző tevékenységmegvalósítása

-

A s s

turisztikai kínálatot, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint ösztönözzék a turizmust segítő k sét. Továbbá a helyi információ s á

fontos szerepük van a térségi turisztikai marketing szervezésében, összhangban a megyei szinten működő i M M!"MA# $M ! M % &' gi marketing szolgáltatásainak bővítése, javítása.

Tervezett output mutatók TØÑÊËÌÎÊãÓÊ ßÆËÌÎÊÍ×(Êà ÊÍÎÆÇÑ×ÖÎ ÙÆÚÖÆËÌÎÛËÆ o Támogatott turisztikai desztinációk, együttműködések száma o Támogatott attrakciók (vonzerők) száma o Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o KKV-knak nyújtott EU támogatásokhoz illeszkedő magán beruházások összege (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o Támogatott KKV-knál létrehozott új munkahelyek száma ÅÆÇÈÆÊ ËÌÊÍÎÆÍ åËËÌÆÞÓÍÇÒÖÎ ÎØÑÊËÌÎÊãÓÊ ÔÓÑãÆÎÊÍÇ ÛË ÛÑÎÛãÆËæÎÛË-ösztönző tevékenység o Működő turisztikai szervezet o Lebonyolított turisztikai kampányok száma o Működtetett megyei turisztikai informatikai rendszer )érségi desztinációs szervezetek működtetése -

Időbeli ütemezése TØÑÊËÌÎÊãÓÊ ßÆËÌÎÊÍ×(Êà ÊÍÎÆÇÑ×ÖÎ ÙÆÚÖÆËÌÎÛËÆ* 2014. II. félév és 2020. II. félév. ÅÆÇÈÆÊ ËÌÊÍÎÆÍ åËËÌÆÞÓÍÇÒÖÎ ÎØÑÊËztikai marketing és értékesítés-ösztönző tevékenység: 2014. II. félév ÛË 2+2+ç ,,ç ÙÛÖÛÕç TÛÑËÛÇÊ ßÆËÌÎÊÍ×(ÊàË ËÌÆÑÕÆÌÆÎÆã ÔÏãåßÎÆÎÛËÆ: 2014. II. félév és 2020. II. félév. -

Előkészítettség TØÑÊËÌÎÊãÓÊ ßÆËÌÎÊÍ×(Êà ÊÍÎÆÇÑ×ÖÎ ÙÆÚÖÆËÌÎÛËÆ* ÐÑÒÚÆãÎÆã ÕÛÇÖÆÇÆË ãÊÕ×ÖÓËÌÎ×ËÓá ÎÆÑ.ÖÆÎËÌÆÑÌÛËá ÔÏËÌÓãÊ dokumentáció és szolgáltatás-fejlesztéshez feladat-meghatározás elkészítése szükséges. Vállalkozások támogatására vonatkozó pályázati alap teljes körű dokumentációjának elkészítése és társadalmi egyeztetése szükséges. Megfontolandó a desztinációk fejlesztésének CLLD szabályok mentén történő lebonyolítása EMVA forrás bevonása esetén. ÅÆÇÈÆÊ ËÌÊÍÎÆÍ åËËÌÆÞÓÍÇÒÖÎ ÎØÑÊËÌÎÊãÓÊ ÔÓÑãÆÎÊÍÇ ÛË ÛÑÎÛãÆËæÎÛË-ösztönző tevékenység: feladatmeghatározás elkészítése szükséges Térségi desztinációs szervezetek működtetése: támogatási feltételrendszer kidolgozása -

ÂÃ 145

/ 0 1 3 44 1 5 4 6

Kapcsolódó ágazati program 9:;<=>?<@B< CD=>?<EFG?N=D OPQR KS;;F=UHJ <= K<EBE=>V;S>BECHW X<>SEY?BJBEZ [SIY B> OPQR

forrás milyen feltételekkel illeszthető az ERFA alapú beruházáshoz. Amennyiben az EMVA forrás illeszthető a programho>Z B@@S; LBzB=SJ? B \]]^ BJB_` _;SLD@? aDIzBJH=V?F=< DJLF;F=;DEC BJ@BJaB>F=BW R bcdef @D;D?NUDE K<EBE=>V;S>S?? S;=>FIS= LDJDE?g=NIh ?:;<=>?<@B< zSE>D;g@ N= tjlmtnoqr utak (pl. Bejárható PBIYB;S;=>FI f;SI;Bau KDLJD=>?N=D aDE?NE @DJJ @V;S>[B?H ?DzN@DEY=NID@D? aDI[B?F;S>>BZ [SIY B bcdef a<JYDE beruházásokat tervez finanszírozni az egyes térségekben. O> BJB_LFE B _;SI;Baban =>D;D_Jg @?<@B< vonzerők egyes elemei része lehet a GINOPvnak. Ennek egyeztetése a jövőben történik meg az OP-k ?B;?BJaFEB@ zNIJDID=V?N=NzDJ _F;[:>BaS=BEw Még nem egyértelmű, hogy a turisztikai, desztinációs aDEDC>=aDE? ;DEC=>D;D@ KDLJD=>?N=N? B LxzgUDE B bcdef K<EBE=>V;S>>BZ zBIY B 9ef -ból is nyílik lehetőség a K<EBE=>V;S>F=;BW

Megye határon átnyúló fejlesztések R ?:;<=>?<@B< CD=>?<EFG?N=ENJ DIYD>?D?N= =>y@=NID= B =>Sa=>NCS= aDIYN@@DJZ [SIY aDJY ?DJD_yJN=D@ mely desztinációhoz és í{| lj}| lj{|jn ~{ml tmtmow v turisztikai menedzsment és marketingkapcsán szükséges tapasztalatcsere lebonyolítása. v B?F;aDE?< ?:;<=>?<@B< CD=>?<EFGx= ?D;aN@KDLJD=>?N=DW

¡¢£¤¡¥ £¦§££ ¢£¤§£¨¡©££ ¢ª¦¡£¢ «£¨¬ ®¥

¯ °± ² ³° ´ az intézkedés lebonyolításába: - µr¶-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ·¸ ¹°º» ¼ 9:;<=>?<@B< CD=>?<EFG?N=D

Turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek, települési önkormányzatok és intézményeik, termál- és gyógyfürdő vállalatok, állami szervezetek, non-profit szervezetek (pl. erdészeti gazdasági társaságok, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ) és a turizmusban, egészségiparban, szabadidőiparban érintett vállalkozásokkal, egyházi jogi személyek PDIYD< =><E?DE x==>D[BEISJ? ?:;<=>?<@B< aB;@D?<EI N= N;?N@D=V?N= -ösztönző tevékenység: o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 9N;=NI< desztinációs szervezetek ½ Desztinációs menedzsment szervezetek, egyesületek o

v v

¾¿ ÀÁÂÃÄÅÆÇÃÈ ÅÉÊÂÈÃËÌËÃÁÍÃÁÆÅ ÎÆÏÐÂÑÂÒÈÑ ÓÔÕÖ×ØÙÔÚ ÛÖÜÕÔÝØÞ - ßàââãä åæç èéêëèæåìí èîçïðäèîâ

Támogatási költség: ñòòóôòôõö ÷ø ùøùMFt ú ûüêàâãèàýäà ìæâãèàåîþàÿý integrált fejlesztése: t

Kiemelt turisztikai attrakciók: 15 850 MFt (GINOP 6 PT) – dőlt betűvel jelzett beavatkozások Turisztikai attrakció: 3 200 MFt (TOP 2. PT) és Miskolc 3 900 MFt (TOP 2. PT) Turisztikai szolgáltatások (pl. szabadidősport szolgáltatók, szálláshely kivételéve egyéb szolgáltatók): 1 710 MFt (TOP1) ú

Mæð æà âãàåèæå ââãæäåðïè èüêàâãèàýäà çäêýæèàåð éâ éêèéýæâëèéâ -ösztönző tevékenység, desztinációs

menedzsment támogatás: 1 400MFt (GINOP 1 PT) Megye határon átnyúló fejlesztések – 0 Ft Oòó õ õ ô ôòó òô ú A turisztikai menedzsment és marketingkapcsán szükséges tapasztalatcsere lebonyolítása – 20 MFt ú Határmenti turisztikai desztinációs területek közös termékfejlesztése – 2 000 MFt

78 146

5

I ! "#$%& '(#)%*+ p,-.,/02-4

T6789;<=> ?@BC DEF G HJKLNLPJQRNRSU VWXYRZU[ ZU N \]^PN[_W \JV`L`RSUS^NP RS\JKNRSUN a DbF cd_ê[Q[R-védelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

Beruházási prioritás: a a

fghG _[î[L[R jk l`PP E DVFm N HJKLNLPJQRNRSU VN_SR ^dX[P[iZU [LWU[KYRZU[ N UNnSR V[LUW oJR[^l`SL P`H[nL[UQRZU[ _ZXZ^q NQ adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét R[_\ZUQ[R` ZU P]LR]_SLÙ [_WHJ__SUJP H[nL[UQRZUZRq `LL[RX[ NQ [Qekhez való hozzáférhetőség javítását fghG jk l`PP DbF lF N P]LR]_SLÙ ZU R[_\ZUQ[R` d_dPUZK XZi[L\[q [LWU[KYRZU[ ZU H[nL[UQRZU[

Beavatkozások (Támogatható tevékenységek), Trs t;u8u>vwxyvz>C 1.2 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál {|1Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

33 147

} ~

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása(ERFAtípusú

program)

¡ ¢¡ £¤¥¦¥

§¨©ª« ¬®¬¯°ª ¯±²®³´

Fejlesztési cél ¶·¸¹·º-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások finanszírozási feltételrendszerének javítása és tőkeellátottságának bővítése

µ

» ¼½¾¿ÀÁ½ÂÃÂÄÅÆÇÈÅÉÄ½ Á¿À¾Ê¾¿À¿Ë ÌÃÍÆ¾ÉÄÃ » ÎÉÀÀÃÀËÈÅÉÄÈË ÂÏÍ¿Ë¿ÐÊÄÊÂ¿Ë ¿ÀÑÄ¿ÒÆ¾ÊÄ¿ ÓÔÕÖÔ×ÔØØ ÔÕÔÙÚÛÜÝ ÚÞØßØà » áâ¹- és középvállalkozások foglalkoztatotti létszámának növelése » ¼ÈÅÅÉÃÐÈ¾¾ ÊÇ¾ÊË ÍÉÀ¾ÈÅÉÄÃ Ã ããÎ-k körében ÓäÚåæßØßÜÙà ØÔÖÛçÔÜÝèÛæÔç

Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása: A piaci forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben jutó vállalkozások, illetve önkormányzatok megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseit a finanszírozási lehetőségek megteremtése útján is ösztönözni kell. Ennek érdekében a szükséges finanszírozási források rendelkezésre állását hitel-, lízing½ÀÀ¿¾Í¿ ¾ÑË¿éÇÈÒÇÃêÈËËÃÀë ¾ÈÍÉììÉ ÂÃÒíÈìì ËÈîËÉÅÃ¾ÍÉÀÀÃÀÉÄ¾ ÏÄÅ¾ÏÂÅÑ ÒÃÇÃÂî½Ã¾¿ÇêÊË¿Ë êïËÏÐ¾¿¾ÊÄÊÍ¿À ËÆÍÉÂÌðË ì½ztosítani, önállóan, illetve a vállalkozások versenyképességnek javításához kapcsolódó vissza

nem térítendő forrásaival kombinálva, illetve azok kiegészítésével. A visszatérítendő források nagy előnye, hogy megfelelő kockázatkezelés mellett lehetőség van t ÏììÄÅÏÇ ½Ä Á¿ÀñÃÄÅÂÉÀÂ½ ÑË¿¾ë ÆÒí ê¿ÒÄÈËÄÅÈÇÈÅÍÃ éÈÅ½¾ÆÍ ñÃ¾ÉÄðËÃ¾ò óÒí¿Ä ¿ÄÅËÏÅÏË ôéÀò ÒÃÇÃÂî½Ãë Í½ÄÅÈÂ¾ÒÃÇÃÂî½Ãõ

sajátosságai miatt ezen túlmenően is nagy a multiplikátor hatás, ezáltal jóval több vállalkozás számára, illetve eredeti nagyságuknál jóval nagyobb mértékben tudnak segítséget nyújtani, mint a vissza nem térítendő támogatások. További előny, hogy a közös kockázatviselés kereteinek kialakításával a vállalkozások forráshoz juttatásában a magánforrások bevonását is ösztönözni lehet. A pénzügyi eszközök keretében az alábbi konstrukciók alkalmazását tervezzük: 1. refinanszírozáson alapuló hitel-, faktoring- és lízing termékek 2. garancia- és viszontgarancia termékek 3. Kockázati Tőke Program (K+F+I, IKT, versenyképesség javítási fókusszal) 4. célzott tőkeprogram (alapvetően foglalkoztatási, versenyképesség-, energiahatékonyság javítási fókusszal, beleértve a településfejlesztési célt támogató projekteket is) Tervezett output mutató öénzügyi eszközök alkalmazása o Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o KKV-knak nyújtott EU támogatásokhoz illeszkedő magán beruházások összege (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o Támogatott KKV-knál létrehozott új munkahelyek száma

»

Időbeli ütemezése »

÷ÊÂÅøÒí½ ¿ÄÅËÏÅÏË ÃÀËÃÀêÃÅÉÄÃ - 2014. II. félév és 2020. II. félév

Előkészítettség »

÷ÊÂÅøÒí½ ¿ÄÅËÏÅÏË ÃÀËÃÀêÃÅÉÄÃ: Szükséges működő példák alapján az egyes eljárások teljes körű

dokumentációjának elkészítése és társadalmi egyeztetése.

148

ù ú û ü ýý û þ ý ÿ

K GINOP - Pénzügyi eszközök alkalmazása a kiemelt ágazatokban tevékenykedő vállalkozások fejlesztésnek tt G KKV-k termék- és technológiai fejlesztésének támogatása 2! Az i"#$%&'($) #'*+'%'## &'(+'%,$".'%'##i &/*$"'& 0',1#4#5)4 67 7877 9 7 87 :7 7877 9 ; <78: ;7= z intézkedés lebonyolításába: - B>?@>C-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat átá DEáFát HááI ááJá áLI MLNJD áMLáI LaLt VO P ;787O:Q77 7;R - vállalkozások, önkormányzatok, non-profit szervezetek (gazdasági társaságok) ST UWXYZ[\]Y^ [k_X^Y`b`YWcYW\[ d\efXgXh^g jlmnopqlr snumlvpw - xy{|}~}x} ~~ |y-, faktoring- és lízing termékek - és viszontgarancia termékek ~| y xxam (K+F+I, IKT, versenyképesség-javítási fókusszal) yxx~ ~~yy} {glalkoztatási, versenyképesség-és energiahatékonyság javítási fókusszal, beleértve a településfejlesztési célt támogató projekteket is) Támogatási költség:

Öyy} 000MFt

U__\^Z[\]Y^ ¡\¢£_\Xb ¤¥\¢gX¦§ ¥¢¤`¢ge¨¤Z

3 149

© ª « ¬ « ® ¯

²³

Járástérségi infrastruktúra fejlesztési prioritás

5.1.

Kapcsolódás a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia céljaihoz

Az egyes intézkedések az alábbiak szerint kapcsolódnak a megyei fejlesztési koncepcióhoz: Az alábbi stratégiai célokhoz való illeszkedés: 2.

A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása

3.

A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása

4.

Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása

5.

Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

6.

Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

Stratégiai célmegvalósítását szolgáló tevékenységek és az intézkedések illeszkedése

´µ¶·µ¸¹º· »¸¼½¾¿½À ¾·Á»Â½¼ÃÄÃ µÅÆ¸¾ÅÇÈÂ¸¹Å¾

ÉÇµ¸À¾ÅÄ¸ÂÅ¾

ÊËÌÍËÎÏÐ ÑÐÒÓÔÕÑ×ÕØ ÙÑËÚÑ ÛÑÜÝÞÏÎßÛ×Ë ×àÐËâãËÎËÓ ×ÕËÐÏâä képzési, szaÛÛÒÙÌÒÎÑ ×ÕÓÍÎÌÕ× ãåÛæÍçÕçÒÎÕ èÕÎÌËÛËÍä ÚÎßÙß×çßÛ éÕâÌÏ×ÛäÌçËçÏÎË êÐÒÎÌÎÒÐÑ ÏââËÙßç ëËÞÝçÏÎç ÎÌßâÐÏâä Ù×ßÐ×ËãßÛ ÒÎ intézményrendszeri fejlesztések

ìÌßÚÑÏâÑÎ ÕââÏçÏÎÑ ÛËÙËÚÑçÏÎ íîÞÝçÒÎÕ ÒÎ ïëÎÌÕ×å ãÕÐßâÍÏÎßÛ alkalmazása

ðÓçÕÐ×Ïâç ñÜÕâÔÛæÌÑ ÒÎ ÜÕâÔÑò ÛæÌæÎÎÒÐÑ ÛæÌâÕÛÕÍÒÎÑ ãÕÐßâÍÏÎßÛ alkalmazása a kistelepülések elérhetőségének javítására

êÓÕ×ÐÑËéßÐÔËÎÌçÏÎ ÚÎæÛÛÕÓçÒÎÒÓÕÛ ÒÎ Ë ãÕÐïëàâä energiaforrások alkalmazásának ösztönzése

Megyei járás-fejlesztési program

óÕâÕÙôâÒÎÑ Ûæ×ÓÔÕÌÕç ãÑÓîÎÒÐÒÓÕÛ ëËÞÝçÏÎË különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok által lakott lakókörnyezeti területek (lepusztult lakótelepek, cigánytelepek) fizikai és közösségfejlesztési beavatkozásait tartalmazó integrált megújítására

õÑÎçÕâÕÙôâÒÎÕÛ çÕ×ãÒÎÌÕçÑö çÏëÑ Òs kulturális örökség értékeinek megóvása

÷ ÓËÐÔßíí ÞÏ×ßÎßÛíËÓ ÛÕ×ÒÛÙÏ×ßÎ ÛæÌâÕÛÕÍÒÎ ×ÕÓÍÎÌÕ×ÕÛ további fejlesztéseö ÛÕ×ÒÛÙÏ××Ëâ ÛæÌâÕÛÕÍîÛ ÎÌÏãÏ×Ë ËÌ ÑÓé×ËÎç×àÛçà×ÏâÑÎ âÕÜÕçîÎÒÐÕÛ íîÞÝçÒÎÕö Ë ÓËÐÔßíí ÞÏ×ßÎßÛíËÓ kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek kialakítása

A megye tervezett stratégiai programjának prioritás szerkezetéhez az alábbi módon illeszkednek az intézkedések:

´µ¶·µ¸¹º·º Á¶½¹¶·ø µÅ¶ÆÅÀÅµµ Á¶º½¶ºµùÂ ÂÀÅ¶¾ÅÀÅµÅ

ÉÇµ¸À¾ÅÄ¸ÂÅ¾

úû óÏ×ÎËÍËâßã ËâÛËâãËÌÛßÍä ÛÒÙÕÎÎÒÐÓÕÛ ëËÞÝçÏÎË û õæÌâÕÛÕÍÒÎ

4

üýþÿýM járás-fejlesztési program

ý þýM

5

°± 150

S

I

7 !"#$%&"' 8( )*+,-./.01.26.9/0:9

A fentiekben a megyei fejlesztési koncepció alapján bemutatott stratégia célterületek és prioritások tartalma tágabb, mint amit a „Megyei járás-fejlesztési program” részeként, illetve a TOP forrásaiból tervezünk megvalósítani. A megyei koncepcióban szereplő többi cél megvalósításához az ágazati operatív programoknak kell hozzájárulniuk.

5.2.

Az intézkedések indokoltsága a megyei koncepció SWOT helyzetértékelése alapján

P; < => ? =@ ;< >

N; < => A= =B C

mely folyamatok kihasználása előnyt jelent a jövőben

==< == ==> k =B= ==

beavatkozni Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek

Településeken belüli és kívüli barnamezős területek jelentős száma és területe

A bölcsődei férőhelyek száma 50%-kal bővült 2010-re

Szegregálódó települések és településrészek, ahol az alacsonyan képezett, többnyire alacsony jövedelmű,

DE9FG6H :9 .J-.9 0*+0:,.6KE FE9LO+G9GF 9GF9/Q,R

Km,FT,:6FU6E HEJO,- 6TFG99OJ +G99/ 6TFVT0O9E F*+U6K:,-.F

kultúrája, aktív, fejlődő társadalmi élete

F*/*00 :6

Erős civil bázis, jól működő civil szervezetek Településközi együttműködések hagyománya és sikerei

Kifejezetten jelentős egészségi állapotbeli különbségek a roma és nem roma lakosság között, az eg:9/9:JUJ-E .66O0O9 9/Q,LG,T6O,TF KT+FO,9 0.+U6.0E FU6*,s9:J.E

Roma társadalom általános kulturális és gazdasági 1.6.K.6F.f:9:,.F 9W6-G9 ,.V:/9:J.EX VT0:FG,- 0OKGJT0YX

segítő rendszerek hiánya, ezzel a jelenlegi helyzet további +GK6O9O,TF L.9/:6-.

Nem épültek ki kombinált közlekedés feltételei, erős a közúti átmenő forgalom okozta terhelés Aprófalvak ellátási nehézségei és társadalmi problémái Zm,FHEYVEO,-G9X 0*ss,-E+. T6TH9G,- 6:6.F9/OKW FE9LO+G9GF

[+9/OJG9 LE9/G,-6T0sT, T VO0+O,-G9 V.6-/.0R FE90:+9:J.F

nagy száma a megyében (Miskolci és Tiszaújvárosi kistérség kivételével az összes)

\@?< => =?>C A]=>=@^

_=>< => =B= A ^=

> ]^=?

A

CO2 kibocsátás csökkentése, valamint a fosszilis energiaköltségek drágu6O9T EJ:,-6E T K.JW2m6Y .,.+JET 0.+K.6t +.,f9/.+.F stLQ0:9:0

` +:JEY 6TFG99OJT Eft9*fEFX TKE 0GLOssE EJ:,-0 0OKT9/0 T

jelenleg teljes kihasználtsággal működő szociális célú közösségi szolgáltatások iránt

Információs és kommunikációs technológiák, illetve T6FT6KT/O9TEF 0GLOssE 0:+VYfQ0O9T F.+.96.0.0 0OKT9/0 T

fejlesztési területen, míg igényli a korszerű

3

151

a b c d ee c g e h

lnonpqruvnwx ynz{nw nzq|{}rn| ~nz{rzopw

nruz{nwx ynz{nw nzwnzurn unwu~n| rzp

ynv{n nzqurup

~npwr

5.3.

úra fejlesztések követését

Az intézkedések közti összhang, kapcsolat bemutatása

A részprogramon belül a megye összes járására készül el integrált fejlesztési program (projektcsomag). A hálózatos infrastrukturális fejlesztési projektek esetén szükséges a járások közti egyeztetés, hogy a beruházások illeszkedjenek egymáshoz. Fontos, hogy járásonként meg legyen az a vezér cél, amire elsősorban felfűzik a tervezett programokat, de elképzelhető, hogy az OP-ban szereplő tevékenységek véglegesítése kapcsán több alprogramja is lehet egy járási csomagnak: így a társadalmi felzárkóztatáshoz kapcsolódó beruházások és szakmai programok, energiahatékonysági projektek, települési környezet és infrastruktúra korszerűsítése. Fontos, hogy a járási programcsomagban tervezett beruházásokat kiegészítsék az ágazati programok infrastrukturális jellegű fejlesztései, melyek által finanszírozott nagyobb vagy épp a Vidékfejlesztési programban megvalósuló kisebb beruházások teszik teljessé azon feltételrendszert, ami hozzá segíti a járásokat a fejlődésükhöz.

5.4.

A részprogram teljes költségvetése a Területi Operatív programban

A 1831/2013 (XI.14) kormány határozat alapján a részprogram teljes költségvetése a Területi Operatív programban: 27 238,6MFt.

-Abaúj-Zemplén

¡¢£

-Abaúj-Zemplén

¤¥¦§¨

© ¢ª

-Abaúj-Zemplén

«¬®

¯ °¯±²³

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

¹º»¼½

¯ ¾¯¿²°

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ÀÁÂÃÄÅÆÁ¶ÅÃÇÁÃ

° ±È¾²³

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ÉÊËÌ¼ÍÎÏ½

¯ ±¾¿²Ð

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ÉÊËÌÑºÒÊÍÓ½

¾ ¯¾°²¾

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ÔÃ·ÇµÕÅÃ

° ¾È°²Ö

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

×ËÓ½

¾ Ð¿Ö²È

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ØÙÚÄµÇÃ

¯ ¾¯¯²¯

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ÛÎÜÝÍÞßÏßÑ½

¯ È°¿²È

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ÛÎÏÝÜßàáßâáãÊàä½

¯ °ÈÐ²³

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

åÂæ¶æÄÅ·Ã

¯ ¿ÐÖ²ç

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

ÛË½ÑÍËè½

¯ ¯ÈÈ²Ö

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

é½ÍËßâáÒÎÜÝÍ½

¯ ³±È²³

´µ¶·µ¸

-Abaúj-Zemplén

êµÇÁëÃ

ìíîïíð

-Abaúj-Zemplén összesen

¿Ö±²° ñò ñóôõö

Miskolc MJV fejlesztési forrása hasonló célokra: 33 Mrd Ft.

5.5.

A TOP keretében az alábbi beavatkozásokra nem terveztünk megyei programot.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára kiemelten fontos egy megyei energetikai program megvalósítása, melynek döntő többségű eleme csak az ágazati programból valósítható meg. Ezért a megyei programot külön szerepeltetjük az ágazati programokhoz való illeszkedés kapcsán. (Ez annak ellenére van így, hogy kisebb energetikai célú fejlesztésre nyílik lehetőség a TOP-ban.

ij

152

÷ ø ù ú ûû ù ü û ý

5

TOP-ból megvalósuló intézkedések összefoglaló táblázata Alap

T

B

-Abaúj-Z

m !"# $%&'

gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

1( )*+,*-.

1(;( < =>-?@?A>CD@DF, ,G-HD*,G *, @C *?GDI.JK,*- L@MHDF,@ N,@?FOP@+FDQ

E/02

3 467 894 :68

munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével R( SF??@?A>CF,P@+FDQ

népességmegtartó településfejlesztés

R(1( SF??@?A>CF,P@+FDQ J*WG,,*-IG-D@+DXQ MF+>,. =XAY,C[

településfejlesztés

E/02

9 98U 748 7:V

R(R( )F+,@O@?I. *, A\+J]GCGD. ,CGIW>JDPX? =GJJD@+D^@DX

turizmusfejlesztés _( J] ,C*JO.>`.O A.P>N,FDF,[

gazdaságra való áttérés kiemelten a

városi területeken _(1( bGJJD@+D^@DX DG?GWc?*,. A\C?GAGO*,=GL?G,CD*, _(R( < DG?GWc?*,. \JA>+IFJ]C@D. .JD*CI*J]GAPGJQ .J-@D?@J>AP@J @C

E/02

4 8:8 :9V aa3

energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása ;( < ^G?]. A\C\,,*-. ,C>?-F?D@DF,>A =GL?G,CD*,G *, @ DF+,@O@?I.

együttműködés erősítése ;(1( d-*,C,*-c-]. @?@WG??FDF, .J=+@,D+YADY+F?., =GL?G,CD*,G ;(R( < ,C>N.F?., @?@W,C>?-F?D@DF,>A

infrastruktúrájának bővítése,

fejlesztése

E/02

3 U47 UV4 U36

;(_( < IG-?*MKQ \JA>+IFJ]C@D. =G?@O@DG??FDF,D ,C>?-F?X .JD*CI*J]GA

akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása ;(;( eG+>I?>DD MF+>,. DG+c?GDGA +G^@P.?.DFN.XL@

fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés

f( gG-]G. *, ^G?]. GIPG+. G+K=>++F,

f(_( < DF+,@O@?I. G-]cDDIjA\O*, G+K,HD*,*D ,C>?-F?X ^G?]. ,C.JDj

Ehi2

a 3U6 V7a V6V

komplex programok f(;( < ^G?]. .OGJD.DF, *, A>^*C.X G+K,HD*,G ÖkkZlkln

op oqr stt ttt

þÿ

153

u v w x yy w z y {

~

TOP-ból megvalósuló intézkedések részletes bemutatása

5.7.1.

6. Megyei járásfejlesztési program

6. Megyei járásfejlesztési program (ERFA típusú program)

¡ ¢£¤¢£¥¦

leírás

Fejlesztési cél §

¨©ª©«¬ ®¯°°±²ª±³²±´ µª°¶¯·¯±¸¹ ±©ª«²º²»¼¸ ½« ¾²·º²«©¾¸ ®¯¿»Àº½«½± ±©¼¬¾²±´ ¸°®ª²«±ªÁ±Âª² ®¯¿»¯«·±½«¯

ÃÄÅÆÄÇÄÈÈ ÄÅÄÉÊËÌÍ ÊÎÈÏÈÐ §

Ñ½«ÀÒÒ ¯ªÓ» ² Ô¬°²±¬·´ ¬Õ¯ª²±×Ô Õª¬¾ª²¼ ±²ª±²»¼©Ô²» µ««·³²°¾Ò²° ¼¯¾©»»²Õ×±©«ª²

Támogatandó ÈÄÆËØÄÌÍÙËÚÄØ Û Õª¬¾ª²¼ ² ¿©ª©«¬°½°± «·¯ª¯Ô¯·¯±± ¸°±½·¯º½«¯¯° ¯ª¯«·±Ó» ² Õª¬¾ª²¼ Ü¸»Á« ¯¾½«·½Ò¯° ÝÞßàá§ÞßÞß µ·µ±±â

két alkalommal (2014§ben és 2018-Ò²°â ±©¼¬¾²±¿² ²· ²»©ÒÒ¸ ±¯Ô½¯°¶«½¾¯¯± ² ¿©ª©«¬ ©»±²» µ««·¯ª²¬±± programcsomagok alapján. A programcsomagok egyenként tartalmaznak egy stratégia keretet, fő célt, illetve a célokhoz kapcsolódó tevékenységeket az LHH kistérségek programjához hasonló módszertan szerint. Nem tartalmazza a TOP CLLD prioritásban a támogatható tevékenységeket (Kulturális és közösségi terek fejlesztése - infrastrukturális beruházások a városi CLLD-Ò¯° ×«½ª»¯±¸ ¿¯»»¯¾¾¯»â¹ ¼¸Ô¯» ²°°² ² µ»±«½¾¯ª¯±¯ °¸°Ü« Ò¯°± ² járási programokra állokált költségekben. Az integrált tervek a járásokra készülnek el. ERFA jellegű tevékenységãä(A tevékenységek eltérően kiadott tervezési útmutatótól, már a TOP 4åß

Ô¯ª·¸´

±²ª±²»¼©Ô²» Ô²°°² µ««·³²°¾Ò²°â §

A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, µ·«·¬»¾©»±²±©«¬ ®¯¿»¯«·±½« e o A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik, „biztos kezdet házak” æçèéê valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, és a szolgáltatások minőségének

§

Û Ô©ª¬«¸ µª°¶¯·¯± ±¯ªÓ»¯±¸»¯¾ ¬°Ü¯°±ª©»± µª°¶¯·¯±±Áº²±¬« ¼¯¾Â¿×±©«²

®¯¿»¯«·±½«¯

o

A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása: Zöldterület-®¯¿»¯«·±½« Ýëµ»º infrastruktúra, extenzív és intenzív zöldterület fejlesztés, zöldfelületi arány növelése, Ò¸¬º¸Ô¯ª·¸±©« °µÔ¯»½«¯¹ µ·±¯ªÓ»¯±¸ ª¯ª¯©Ü¸´« µÔ¯·¯±¯ ¸²»²×±©«² «±Òåâ

o

Belterülete°

®¯ÔÀ

Ò²ª°²¼¯·À«

±¯ªÓ»¯±¯

ª¯³²Ò¸»¸±©Ü¸´¿²ì

Ñ²ÕÜ«¬»´º´

¸°±¯¾ª©»±

Ô©ª¬«®¯¿»¯«·±½«¸ Ò¯²Ô²±¬·©«¬¹ Ò²ª°²¼¯·À« ±¯ªÓ»¯±¯¯± ¸« Ò¯»¯½ª±Ô¯¹

o

í°®ª²«±ªÁ±Áª©»¸«

º¬»¾¬·´

®¯¿»¯«·±½«¯¯±

¸¯¾½«·×±À¹

¼¯¾²»²Õ¬·´

î«·¬®±ï

±¯Ô½¯°¶«½¾¯

ság-növelő akciók)¹ ¼¯»¶Ò¯ ²¿©°»¬±± ² ±¯ª¼½«·¯± - és környezetvédelmi civil szervezetek bevonása¹ ¼¯»¶¯

Ý«·¯¼»½»¯±®¬ª¼©»´¹

µª°¶¯·¯±±Áº²±¬«

±½ª«½¾Ò¯° ¼Á°©¿©±

¼¯¾¶¯¸ «·¸°±ð ¬¬ªº¸°©Ü¸´« ®´ªÁ¼ «¯¾×±¯°½ §

-fejlesztések Belterületi vízrendezés Egyéb települési fenntartható környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés

ñ¯°°±²ª±³²±´ ±¯»¯ÕÓ»½«¸ µª°¶¯·¯±Ô½º¯»¼¸ ¸°®ª²«±ªÁ±Âª²

o o o

Ñµ·Ó·¯¼¸ ¸Ô´Ô×·¯»»©±´ ª¯°º«·¯ª¯ ®¬»¶²¼²±¬« Õ´±»©«² ½« ² ¬ª©ÒÒ¸ ¸ºÀ«·²Ò²° ®¯»³²»¼¬·´º¬±± ª¯¬°«±ªÁÜ¸´« ¸¾½°¶¯ ¸¯»½¾×±½«¯¹ ¼¯»¶ ±¯Ô½¯°¶«½¾¯± Ô½»³¯±À¯° ² Ñòóôõ ®¸°²°«·×ª¬·

o -

Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő, megalapozó „szoft” tevékenységek (pl. zajtérkép)

ö©ª«²º²»¼¸ ½« µª°¶¯·¯±¸ «·¯¼Õ¬°±Ò´» ®¯°°±²ª±³²±´ ±Áª¸·¼Á«®¯¿»¯«·±½«

o

Kulturális és természeti örökségmegóvása, fejlesztése, mely kapcsán javasolt olyan pro÷ãäçãä mogatása, melyek nem lehetnek részesei a kiemelt és az ágazati program ál±²» ±©¼¬¾²±¬±±

±©

º¯«·±¸°©Ü¸´« Ò¯ªÁ³©·©«¬°²¹ º¯ ²·¬ ³²±©«²¸± ¸¯¾½«·×±¸ Ý»ºå àåá ¸°±½·¯º½« ² ±Áª¸·¼Á« ®¯¿»¯«·±½«â ø

Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő, megalapozó „szoft” tevékenységek (pl. marketing |}

154

ù ú û ü ýý û þ ý ÿ

-

a, képzések, tanácsadás) F o

o o o o o

o

-

Közösségi közlekedés és közlekedésbiztonság fejlesztése: buszfordulók, buszsávok, buszöblök, buszvárók, azaz a forgalmi épületek, forgalmi pálya fejlesztése; olyan személyszállítási intermodális csomópontok fejlesztése, ahol a beruházási ráfordítás kevesebb, mint 50%-a kapcsolódik a kötöttpályás létesítményhez (pl. autóbuszpályaudvarok); Közösségi közlekedés igényalapú szervezése: pl. hátrányos helyzetű településeken, illetve turisztikai, napi munkába járási célból menetrend bővítése B+R és P+R parkolók létesítése; kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek kialakítása; Gyalogos közlekedési zónák, forgalomcsillapított övezetek kialakítása; Az e-jegyrendszer kialakítása, a különböző utastájékoztató, forgalomirányító és egyéb közlekedési informatikai rendszerek fejlesztése;

K !

Kerékpárforgalmi hálózatok kialakítása, fejlesztése, ezen belül kerékpárutak létesítése. ösztönözni kell, hogy a kerékpárutak mentén kijelölésre kerüljenek kerékpáros szolgáltató pontok (pl. szervizek) – az utak kijelölésénél tekintettel kell lenni az egészségügyi szempontokra, a levegőszennyezésre o Fenntartható városi/járási/kistérségi közlekedési tervek kidolgozása o Kerékpárforgalmi hálózatok bővítése, hálózatok kialakítása, kerékpáros-barát útvonalak kijelölése A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság növelés és a

!m ! ! ! o o o

Az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energiahatékonyság központú rehabilitációja (elavult kazánházak felújítása, illetve az épületek hőszigetelésének javítása).

A ! m !m (pl. villamos energiaszolgáltató rendszerek és a közvilágítás korszerűsítése) Önkormányzat által vezérelt a megújuló energiaforrások endogén kiaknázásra irányuló,

! ! " ! # ! $ " zösségi fűtőművek létesítése, megújuló energiatermelő rendszerek) támogatása o o

-

Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai elkészítésének támogatása

Ö ! " ! ! ! % !tása a helyi alkalmazkodás érdekében, melybe ajánlott a térségben dolgozó természet- ! % ! ! ! é % ! " E ! -ellátás infrastrukturális fejlesztése o A háziorvosi szolgálatnak –felnőtt, gyermek, vegyes praxis – alapellátási ügyeletnek, a védőnői szolgáltatásnak helyt adó rendelők fejlesztése, felújítása a

! !! ! knek megfelelően, az akadálymentesítés

szempontjainak figyelembevételével – az egyes körzetekhez kapcsolódó támogatásnál

! !é !m % # !

# !p o o

-

A % m " o o

-

Meglévő járóbeteg-szakrendelő bővítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével Szakmai felszereltség korszerűsítése, az emelt szintű definitív ellátás végzéséhez szükséges gépek-eszközök fejlesztése

Az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátások támogatása Egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésének támogatása

T m ! m

A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítésének támogatása o Családbarát funkciók kialakításának támogatása Kulturális programok, közösségfejlesztés szervezése o

-

4 155

M & ' ) ** ' + * , 0 o o

@

Kulturális intézmények korszerűsítése, új közösségi terek kialakítása meglévő, használaton

k12356 78359:9k ;<=6>
Kulturális programok szervezése Közösségi együttműködést ösztönző tevékenységek szervezése

S=9B7?C>7B 7> >=9BD9BJL:N::O 59DNP5N:: 2D7>=9k D9QI;656:
Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek (nagyobb akcióterületek) komfortfokozatának emelése, lakások kiváltása, szociális bérlakások vásárlása és építése, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése –amely során nemcsak az érintett városrészen, de a szegregáció N5R<>I 7DR9k7;9? I 2 P<> 8N?:LI6? 6> 59Q9:>7B9> 5IkQI:<>6

G75J ;9I2I:kN=<>Nk P9B2I5H>1:<>I o

Közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében; Közterek, közparkok, közterületi játs=H:9D9kO >=I;IR:7D6

kU=U>>7B6 :9D9kO 26 =U5RV95359:9kO BCI5NBN> =H?:DWk:WD<56> V9L59>=:7>9 7> megújítása ESZA jellegű tevékenységek

@

X :IRI5P6 ;9VNBIR<> 9DY>1:7>7: >=N5B<5H Q95C6 >=6?:Z kNP859[ 8DNBDIPNk o Területi hátrányok felszámolását szN5B<5H kNP859[ 8DNBDIPNk 9P;9D6 9DYVNDD<>: G75=H beavatkozásai (pl. integrált program megvalósításának támogatása, városrészi leszakadási

@

VN5CIPI:Nk P9BVNDR1:<>If X Q95C6 6R9?:6:<> 7> kNQ7=6H 9DY>1:7>9 o

Térségi

szintű

esélyteremtő

programok

8<5C<=I:Nk\ Q95C6>P9D9:O >:;]f :I o

o

(ösztöndíjak,

tehetség-8DNBDIPNkO

9BC7?6

Közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő marketing 7> kU=U>>7BV9L59>=:7>6 akciók támogatása, ill. a kulturális és környezeti örökség megőrzését szolgáló programok ^_`b_cdeése A térségi civil szervezetek programjainak támogatása (pl. településV9L59>=:7>O UDUk>7B27R959PO természetvédelem, kulturális és szociális területen)

Tervezett projektgkiválasztási szempontok o A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztés o Óvodai, bölcsődei férőhely számának növekedése o Fejlesztéssel érintett infrastrukturális létesítmény nagysága o Fejlesztéssel érintett épületben kapacitáskihasználtsága o Egy új férőhelyre eső beruházási költség o A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása o Fejlesztéssel elért lakosság száma o Fejlesztéssel kialakított, megújított zöldfelület nagysága o Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja o Rehabilitált barnamezős terület egységre eső beruházási költség o Barnamezős területen létrehozandó új közösségi szolgáltatások száma o Barnamezős területen letelepedő vállalkozások száma o Fenntartható települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések o Fejlesztés eredményeként elért környezeti terhelés csökkenésének nagysága o Fejlesztés hatására megóvott lakosság száma o Kármentesítés során rehabilitált terület egységre eső beruházási költség o Újonnan épített/fejlesztett/bővített szennyvíztisztító telepen létrejött kapacitásra eső beruházási költség o Egy főre eső szennyvíz beruházási költség o Települési vízvezeték felújítás hosszra (km) eső beruházási költség o A hulladék keletkezésének csökkentésére, valamint hasznosítási arányának növelésére vonatkozó szempontok o Fenntartható települési közlekedésfejlesztés o A közösségi közlekedést igénybe vevők számának növekedése o A közösségi közlekedést igénybe vevők számának aránya a jelenlegi utasforgalomhoz

26>=N?C1:2I

./ 156

h i j l nn j q n r u u o o o o

o

o

o

o

o o

Kerékpáros létesítmény hossza, kerékpáros-barát útvonal hossza Egy km kerékpárútra jutó beruházási költség Egy km önkormányzati belterületi útra jutó beruházási költség Gyalogos közlekedésnél, körforgalom építésnél: a közlekedésfejlesztéssel érintet területen a balesetek száma az elmúlt öt évben összesen Megtakarított utazási idő a városi/települési közlekedés fejlesztett szakaszaihoz kapcsolódóan (ezer utasóra/év)

v wxyxz{y|}~ w~ ~}wwy~} y|wx}w|xx xx~w|} xy|} |} xy xx~ xy}y} y~w xy~ yy} ww} o Adott energia-megtakarítás egységre eső beruházási költség o A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége o Az ÜHG kibocsátás becsült csökkentése CO2 egyenértékben Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése o Felújított egészségügyi intézmény által ellátott lakosok száma o Felújított rendelő nagysága o Egy ellátottra jutó beruházási költség A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése o Fejlesztéssel érintett szociális alapszolgáltatást igénybe vevők száma o Egy ellátottra jutó beruházási költség Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra fejlesztés o Potenciális használók száma o Potenciális rászoruló használók száma 2 o Egy m -re jutó költség Kulturális programok, közösségfejlesztés szervezése o Az érintett lakosság létszáma, ezen beül a hátrányos helyzetű lakosság száma 2 o Egy m -re jutó költség o programok kidolgozottsága Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja o Szociális rehabilitáció által érintett területen élők száma Helyi identitás és kohézió erősítése o Programokkal elért lakosság száma o Programokkal elért civil szervezetek, közösségek száma o Programokkal érintettek elhelyezkedésének növekedése

Tervezett output mutatók

¡ ¡ ¡ ¡ ¡ ¡ ¡ ¡

¢w}}y |~wxww y} } xyx}wxww £ xwww wxyxz{y|}|}xx v wwww y|wx}w|x xyx}w|}x ywy |~wxww y} } ¤xyx}w|}}xy ~ywww xwww yxy{yxw } v xw}ok eredményeképp évente megtakarított energiamennyiség v xy}y ~w|x|}x z¥} xy xx~}y } |~ xx~wxxy|} ¦nergetikailag korszerűsített épületek száma §lacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák száma ¨©ªtakarított utazási idő a városi és elővárosi nem kötöttpályás közlekedés fejlesztett szakaszaihoz

¡ ¡

§ fejlesztett és kiépített közösségi közlekedési infrastrukturális elemek száma ¤xywww |zwxww y}x« wyw~ xyxx xywx{yxw~ w}} {yxw~ ~}ww xw|}w }yy wyw~ xyxx }} ¤xywww y|wxhozott közlekedési célú kerékpáros létesítmények hossza, kerékpáros-w wy }} §z épített, vagy felújított, alapellátást nyújtó rendelők száma §z épített, vagy felújított, szociális intézmények száma v xywww y|wx}wxww ~w||x ywy www }yyww}w ~|x x¬ y}}

¡ ¡ ¡ ¡ ¡ ¡ ¡ ¡

kapcsolódóan

száma

¥~y~} }-rehabilitációs programokkal érintett lakosok száma v wwww ¥~~y }xxxwx } v wwww }}|~ ¥|y z } B+R parkolók száma

st 157

® ¯ ° ± ²² ° ³ ² ´ ¶

P+R parkolók száma

Időbeli ütemezése

·

¸¹º¹»¼½¾¿½À »ÁÂºÃÂÁÂÀÀ Ä½À¿Á¾ÂÅ¿»Â¾ ÆÂÇÃÈÉÊ»ËÀ¹»ÈÌ 2014. II. félév és 2020. II. félév.

Előkészítettség

·

¸¹º¹»¼½¾¿½À »ÁÂºÃÂÁÂÀÀ Ä½À¿Á¾ÂÅ¿»Â¾ ÆÂÇÃÈÉÊ»ËÀ¹»ÈÌ Í¹ÉÎ¹ÁÈÀÄ ÈÉÈÍ ÀÂÉÏÂ» ¾ÐºÑ Å¼¾ÒÆÂ½À¹ÓÄÊÏ¹½È¾ ÂÉ¾¿»ÁËÀ¿»Â ¿» À¹º»ÈÅÈÉÆÄ ÂÇÎÂÁÀÂÀ¿»Â »ÁÔ¾»¿ÇÂ»Õ ×»È¾ ÈØØÈ½ ÈÁ Â»ÂÀØÂ½ ÉÂÙÂÀ È Ï¹º¹»¼¾¾ÈÉ ÈÁ ÂÇÎÂÁÀÂÀ¿»À ÚÛÜÝÛÞßÛàá âÞ intézkedések elkészítésről, ha az Európai ãÄÁ¼ÀÀ»¹ÇÇÈÉ ÃÈÉÊ À¹ºÇÎÈÉ¹» ÈÉÈÍÏ¹½ Í¼½À¼»¼ÅÄ¾ È äåæ-ban tervezett tevékenységek tartalma, illetve megvalósítási eljárásrendje és meghatározásra kerül Borsod-Abaúj-Zemplén megyének juttatott támogatások összege (összességében és főbb tématerületenként: pl. energiahatékonyságra, környezeti célú fejlesztésekre és társadalmi

çÂÉÁ¹º¾ÊÁÀÈÀ¹»ºÈ ÆÂÇ¼»ÁÀÃÈèÕ ¸ÂÉÂ½ÉÂÇ È Í¹ÉÎ¹ÁÈÀÄ ÄÇ¿½ÎÂ¾ çÂÉÆ¿º¿»Â ¿» ºÂ½Å»ÁÂºÂÁ¿»Â ÁÈÏÉÄ¾ê ÄÉÉÂ»Á¾ÂÅÃÂ È À¿ÆÈÀÂºÔÉÂÀÂ¾ÙÂÁ. Kapcsolódó ágazati program

·

ë ìÄÅ¿¾çÂÏÉÂ»ÁÀ¿»Ä íº¼ÇºÈÆ îìíè ïðÕ ë À¹º»ÈÅÈÉÆÄ ØÂç¼ÇÈÅ¹» ÂÉñÆ¼ÁÅËÀ¹»Èê È »ÁÂÇ¿½Î»¿Ç Ó»Ð¾¾Â½À¿»Â ¿» È ÇÈÁÅÈ»¹ÇÄ çÂÏÉñÅ¿» À¹Æ¼ÇÈÀ¹»È È ÃÄÅ¿¾Ä À¿º»¿ÇÂ¾ØÂ½ò ÍºÄ¼ºÄÀ¹» º¿»ÁÂ¾¿½À ÆÂÇÃÈÉÊ»ÒÉÊ Íº¼ÏÂ¾ÀÂ¾ óÆØÂºÄ Erőforrás fejlesztési Operatív Program (EFOP) „1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén” prioritást javasolt összehangolni a TOP-ban tervezett fejlesztésekkel. Az OP-k részéről pontosítani kell, hogy mely tevékenységek megvalósíthatók, finanszírozhatók Ã¹º¼»¼¾ØÈ½ê ÃÈÇÎ çÈÉÃÈ¾ØÈ½ áôõ áööÛ÷øÛ milyen kiegészítő finanszírozást nyújt a VP és az EFOP az alábbi tevékenységek során. 1. a szegénységben élő gyermekek életesélyeinek növelése, az önálló életkezdés segítése 2. a befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése 3. területi hátrányok felszámolása komplex programokkal 4. mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és a »ÁÂÇºÂÇ¹ÉÀ ¿ÉÂÀÙÂÉÎÁÂÀÂ¾ ÆÂÇ»ÁÔ½ÀÂÀ¿»¿À »ÂÇËÀñ

Ä½çºÈ»ÀºÒ¾ÀÒº¹ÉÄ» ØÂºÒÙ¹Á¹»¼¾ ùÕ ¾ÐÁÐ»»¿ÇÄ ÀÂºÂ¾ ¿» »Á¼ÉÇ¹ÉÀÈÀ¹»¼¾ çÂÏÉÂ»ÁÀ¿»Â È çÂ½½ÀÈºÀÙÈÀÊ ¿» ÆÂÇúÏÒÉ¹»ºÈ ¾¿ÍÂ» ¾ÐÁÐ»»¿ÇÂ¾¿ºÀê ÈÁ È¾ÀËÃ À¹º»ÈÅÈÉÆÄ »ÁÂºÂÍÃ¹ÉÉÈÉ¹» Âºñ»ËÀ¿»¿ºÂ

Megye határon átnyúló fejleszûüýþÿ A hálózatos kapcsolatoknál (pl. alacsonyabb rendű út fejlesztés, vagy kerékpárút építés) esetén javasolt a

·

»Á¼Æ»Á¿Å¼» ÆÂÇÎ¿¾¾ÂÉ ÃÈÉÊ ÂÇÎÂÁÀÂÀ¿» È Ï¹º¹»Ä Ä½À¿Á¾ÂÅ¿»Â¾ ¾ÄÅ¼ÉÇ¼Á¹»È »¼º¹½Õ O ý û û þ þýûüýþÿ · HÈÀ¹º¼½ úÀ½ÎúÉÊ ÈÉÈÓ»¼½ÎÈØØ ºendű közlekedési kapcsolatok támogatása. 3

Az i i

Gþýû

ýþ þþû! ÿ" #þ

ý

-

B%&ô%ß-Abaúj-Zemplén

·

Ö½¾¼ºÆ¹½ÎÁÈÀ¼¾

Vüý'

4*

ÿþ( þ)üþþûûþÿ:

ÿþ $ z intézkedés lebonyolításába: Megyei Önkormányzat

és intézményeik, releváns állami szervezetek, civil szervezetek, egyházi jogi személyek

I +,i,

T)ûý ) -

-

ìÄ»»ÁÈ ½ÂÆ À¿ºËÀÂ½Åñ À¹Æ¼ÇÈÀ¹»

Támogatási költség: .//01/125 67 689;<=>?

Megye határon á@CDEFJ KLMFLNP@QNLR – 0 Ft SUNPáW XY@áUZC á@CDEFJ KLMFLNP@QNLR [

Határon útnyúló alacsonyabb rendű közlekedési kapcsolatok támogatása – 5 000 MFt

µµ 158

\ ] ^ _ `` ^ a ` b

ef

ghhjklmjnok pjqrhjst uvjqwsxy vqu{qw|}ul

~

gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban hatékonyságának előmozdítása ¤ £ ¥ ¦-fogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

-

-dioxid-kibocsátású

¡¢£-felhasználás

Beruházá §¨©¨ª

járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását «¬® ¯° ¥ ¥¢±±£¥ ² ¦ – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása «¬® ¯° ¥ ¡¢£ -felhasználás hatékonyságának előmozdítása a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések révén, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is. «¬® ¯° ¥ ¤ ¦±³££ ¥´ µ¥£¥ ³¥ ¢¶¡ µ£· µµ¸µ i és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra «¬® ¯° ¥ -dioxid-kibocsátással

«¬® ¯° ¥ ¤ ¦ £¥ ¢±¥ ¸ ¡ £±· µ ¢¥¥¥ ³¦¥¥£¥·¶£ µ£µ¥ £ ¥ ¢¸ £ µ£¹

«º»® ¼° ¥ ½ ¥° ±¡-¾¥¥ ³£¢ ±¡ ¥² £ £ ¦¦

között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

Beavatkozások (Támogatható tevékenységek): A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), ¥ ·¥ ££³ · ³£¢ ¶²£ µ££ sok minőségének fejlesztése

® ¾¸¥ ¥µ£ ± µ¿¶²£

À¸ ¢¡ ¦ ¡ ¸ ³¦¥¥£¥·¶

Á¥¾Â ¾¸¥ ¥ ¥¢±¿ ¢¶ ¾¸¥ ¥¢±¿ ¢¶

® -dioxid-kibocsátást

Á¥¾Â ¥ ¢¶

³±µ££´ ²µ££´ ¶ µ µµ

célzó stratégiák támogatása

közösségi közlekedési infrastrukturális elemek fejlesztése Felújított, vagy újonnan épített alsórendű úthálózati elemek, belterületi útszakaszok, üzleti infrastruktúra bekötést szolgáló úthálózati elemek o Felújított, vagy újonnan létrehozott közlekedési célú kerékpáros létesítmények, kerékpáros ¦£ ¿ ³sza A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló o o

µ¥ ¢³££ £ µ£

léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok infrastrukturális fejlesztése

Ãµ¥ ³¥

«µµ¸µ¥ ¾££ £¥ ¶£·¦µ -ellátás

® ¥£¥ ¾µ££ ¥¢±¿£¶£ ¦¡²´ ¢¶

Ãµ¥ ³lyi

közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra fejlesztés Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja (városi válság területeken éµ £ ¢µ £ £ µ¥£±· £ ¥ -ÄÅÆÅÇÈÅµ£µ¥ ¾¦ £ ¾É · · ´ µ¥ ¦³£¾µ ³£ Êµ

– az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése a térségi szintű esélyteremtő programokat közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók a kulturális és környezeti fenntarthatóságot szolgáló programok

® ³¥ ¥¥£

o o Ë

cd

159

Ì Í Î Ï ÐÐ Î Ñ Ð Ò

Ágazati OP-khoz kapcsolódó megyei területfejlesztési intézkedések

Õ×

ØÙÚÛÙÜ ÜÝÞßàâÙãßä

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei energia program (ERFA típusú program)

ì.

åÚæàæÞÜ çèêÚèæë íîïðñòóòô õö ÷ðòïøòôùúûù üûôõúýðñöþøù ÿKòïûô

Program (KEHOP) 5

energetikai és energiahatékonysági fejlesztése . Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló kk kk -Abaúj-

Gûó# ûöþø $ò %&òöóôõöù

Z k k Z

5 ( k kk

7

! "

õö

'ððýûô

. Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (ESZA t! "

÷E)òïù ÷ï*$ýïïþö $ò%&òöóôõöù ÿKòïûô

Foglalkoztatás bővítése a vidéki kistérségekben (EMVA típusú program)

Vù#õú$ò%&òöóôõöù +ïýøïûE

. Technológiai park, high-tech zóna létrehozása Miskolc központtal (ERFA típusú program, kapcsolódva ESZA programokhoz)

Gûó# ûöþø $ò %&òöóôõöù

8

9,

1.

ÿKòïûô

Program (GINOP) +ïýøïûE

(EFOP) Együttműködő társadalom 2, R Személyeket Támogató OP (RSZTOP) 2. A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben õö 'ððýþ/ù0 ÿKòïûô

Program (GINOP) 34 6:#þöøûó#ûöþø $ò %&òöóôõöò

Megjegyzés, hogy a „9. Foglalkoztatás bővítése a vidéki kistérségekben” intézkedés tartalmát egyeztetni kell a Területi OP tervezőivel, hogy mely fejlesztések valósulhatnak meg a Vidékfejlesztési Programból és melyek a Területi OP-ból. Ez alapján ezen programcsomag egyes tevékenységei bekerülhetnek a „Térség-, illetve ágazatspecifikus fejlesztések” közé, mint a helyi termékek fejlesztése, illetve a vidéki térségekben mikro-vállalkozások fejlesztéseinek ösztönzése. Továbbá fontos, hogy vannak olyan területek, mint például a természetvédelem, környezeti infrastruktúrák, nagytérségi közlekedés, melyek fejlesztése fontos a megye számára és a fejlesztési célok, tevékenységek megjelennek a megyei stratégiai programban, de finanszírozásuk az ágazatok részéről biztosított, ezért a megyei operatív programban nem kerül külön intézkedésben megfogalmazásban. A megyei stratégiai programban megfogalmazott célok és intézkedések alkalmasak arra, hogy megjelenítsék és képviseljék a megyei fejlesztési céljait és érdekeit a jövőbeni ágazati egyeztetések során. ;<

Á=>?>@A BCDb>F HI=JL=>MH>?L@@ AF@N?OIPNQ HI=FISI?NQI

6. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei energia program (ERFA típusú program) Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)

TUWX

Y[

_

\F@N?OIPNQ ]NM^>

A megyében az energiatermelés bővítése döntően a megújuló energiaforrások felhasználásával és a àcdefghih jlgmno nmpq`mrseqt uvpwnqeqpmgx oggmnpm al mrmytoazmg{aelr|g|e de}``mrnqem

Eredmény mutató o Megújuló energiatermelés aránya (EU2020 fő indikátor) o Épületek energetikai teljesítménye a megújítottaknál (Directive 2002/91/EC; EU2020 fő indikátor) o Megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energia felhasználásban (Eurostat) Megújuló energiaforrások által generált villamos áram nagysága ~ ÓÔ

160

ató Megújuló energiaforrásból előállított energia mennyisége Energiafogyasztás éves átlagos csökkenése

o

A megújuló energiaforrások hasznosítása a térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és ¡¢£¤¥¦§¨© ¦¤¢ª«¬¤¦¤ ¨®£¦¤¯°¬§«§±²¨³ ²´¤¨µ ¤¥µ«¬¤¦¦¤ «¤¥¶£¡ ² ¢²¥µ°·· ¡¢£®¬´®¢µ¤³ ¡¸²¦¡ £¤¦¹¨¤£¤¤¢

koncentrálódó vállalkozások, illetve távfűtőművek energiaköltségeinek csökkentését, valamint, különösen ² ·¡°´²««¬² ²¨²¸º »¼£®«¡ ½®¨º ¤¢¤¦¥¡²£¤¦´¤¨®« ¤«¤£®¢³ ² ¯¤¨µ¡ »°¥¨²¨°¬£ ²£§« ·¾±¶£®«®£ ®« ²¬ ¤¢¤¦¥¡§¦²

fordított jövedelmek helyben tartását. Kiemelten fontos gazdasági központokban a hatékony és olcsó energia eléréséhez szükséges energetikai beruházások megvalósítása. A megújuló energiaforrások »¤¨¯²«¬¢§¨§«² ²¬ ²¨§··¡ £¤¦¹¨¤£ eken célszerű: o ¿ ·¡°´²««¬² ²¨²¸º ¤¢¤¦¥¡²£¤¦´¤¨®««¤¨ À««¬¯²¢¥·²¢³ ² ´¤¥µ®·¤¢ ²¬ ¤¦ª¾«¹¨£«®¥ ¢À±¤¨®«¤ ¥µ¤¢¥®·· £¤¦´¾¯¤¨µ¡ ²ª°££«§¥º £¤¦¹¨¤£¤¤¢Â

o

„1 falu –

Ã

ÄÅÆ

¸¦°¥¦²´ »°¨µ£²£§«²

®« ÇÈ ÉÊË Ìª¤½¤¢£¦²¨¡¬§¨£

´¤¥ºÍÎ¨©

¤¢¤¦¥¡²»°¦¦§«£

ro-hálózat (smart ¥¦¡ªÏ ´®¦¨¤¥À¦®¢¤ ´¤¥±²¨©«¶£§«² ² megyében úgy, hogy a közhálózatra kapcsolt, nem tervezhetően termelő berendezéseket (decentralizáltan termelő napelemek, szélerőművek) a tervezhetően termelő, villamos À¬¯§¨©¬²£¦² ²¸½«°¨£³ ¢°¢ -profit ´¼Àª¾ ¤¦¾´¼±¤¤¨ ´¡¢¡ Í¤¨¨¤¥¥¤¨ Ì¢À±®¢µ°¨²Í°« erőművek, biogáz üzemek), energiatároló eszközökkel és koordináló távfelügyeleti ¯²«¬¢°«¶£©Ï

¡¢£¤¨¨¡¥¤¢«

´¡

¦¤¢ª«¬¤¦¦¤¨ «¬²·§¨µ°¬¬§Â

o

È¤°£¤¦´¡Î«

¤¢¤¦¥¡²

¬À¨ª«®¥£¤¦´¤«¬

o

Ë¬®¨¤¦¾´¼

»¼£®«¡

½®¨º

²¨²¨´²¬§«²

¨²°««§¥¡³

¡¨¨¤£±¤

£¤¦´¤¨¾¡

´¤¨¤¥¯§¬¡

Ì¸¨Â

tés) felhasználás céljára

¸²¦

¨®£¤«¶£®«¤

Ð¡¥§¢ª

£®¦«®¥®·¤¢

²

Ñ°ª¦°¥À¬¡

»¤Í¨¤«¬£®«¤

¡¤´¤¨£

-völgyének védett területektől távol eső részein A vízenergia hasznosításának bővítése, figyelembe véve a duzzasztóművek környez ÒÓÔ

·¤¦Î¯§¬§«²®¢£ ®« ² Ë²Í©

o

¯²£§«²¡£³ ¡¨¨¤£±¤ ² ´¤¥¨®±¾ ¤¦¾´¼±¤ °¦«¬¤¦¼«¶£®«¤

o

¿ »À¨ª¯¾ ¯²«¬¢°«¶£§«² ¯¾«¬¡±²££µº« »¼£®«¡ ¦¤¢ª«¬¤¦¤ ¤¨£¤¦Í¤«¬£®«®±¤¨³ ¯¾«¬¡±²££µº ¥µ§¦£§« £¤¨¤¸¶£®«®±¤¨Â

o

¿¬

Kommunális hulladékok energetikai célú felhasználásának az ösztönzése

¤¢¤¦¥¡²»°¥µ²«¬£§«

½«À¤¢£®«®¢¤

®«

²

´¤¥ºÍÎ¨©

¤¢¤¦¥¡²»°¦¦§«°

²¨²¨´²¬§«§¢²

À«¬£À¢¬®«¤

beruházásokon és szemléletformáló akciókon keresztül a lakosság, az intézmények és a vállalkozások À¦®·¤¢³ ¡¨¨¤£±¤ ²¬ ¤¢¤¦¥¡²±¤«¬£¤«®¥ ´¡¢¡´²¨¡¬§¨§«² ² »°¥µ²«¬£© ®« £¤¦´¤¨¾ ¦¤¢ª«¬¤¦¤¢®¨Â

Õ®¦© ¤´¡««¬¡©«³ °¨½«© ¤¨®¦®«£ ·¡¬£°«¶£© ²¨£¤¦¢²£¶± ¯²Í£§«º

–

² À¬À««®¥¡ À¬¨¤¤ª®«·¤ ¡¢£¤¥¦§¨£ ¡¦§¢µ£²Ö¡

-

«¬°¨¥§¨²£ ¡²¨²¶£§«² ² ´¤¥µ®·¤¢ ² ¡«£¤¨¤¸¹¨®«¤ ®« ² ´¤¥¯²£§¦°¬©³ À¬¤¨¡ ´Î¢²¤¦¾ ¸¡²½¡ À¬¸°¢£° ±°¢²£°¬§«§·²¢

Ñ§¢µ§«¬²£ ®« ¢¤¯®¬¡¸²¦ »¤Í¨¤«¬£®«¤ ×ÃÂ «¬§¬²ª¡ £¤½¯¢°¨©¥¡§²¨Â ¿ «¬®¢ ®« ¤¢¤¦¥¡² «£¦²£®¥¡§·² ¡¨¨¤«¬¤ª¾

-

°´¸¨¤Ö ¥²¬ª²«§¥»¤Í¨¤«¬£®«¡ ¦¤¢ª«¬¤¦ »¤¨®¸¶£®«®¢¤ £§´°¥²£§«² Ì·§¢µ²¢µ¡£§«°³ £¡«¬£²«¬®¢ £¤½¯¢°¨©¥¡² ¤¢¤¦¥¤£¡²¡

»¤Í¨¤«¬£®«¤³

¨²°««§¥¡

²¬§¢¸¦°¥¦²´ ¡²¨²¶£§«²ÏÂ

¿

¸¦°¥¦²´ ¦®±®¢

²

®¸¬ ¤£¨¤¢

´Î¢²¤¦¾

-

»°¥¨²¨°¬£²£§«¢² ¤¨¾«¤¥¶£®«¤³ ¡¨¨¤£±¤ ²¬ ¤¢¤¦¥¡² ¤¨¾§¨¨¶£§«¯°¬³ ±²¨²´¡¢£ »¤¨¯²«¬¢§¨§«¯°¬ ²¸½«°¨©ª©²¢ ² ¯¤¨µ¡ ¥²¬ª²«§¥ ´¤¥¤¦¾«¶£®«¤Â

o

¿ ·§¢µ§«¬²£ ²¸½«§¢ ² Ñ¹§·¦§¢µ¡ ¨¡¥¢¡£ ·§¢µ² £¤¦´¤¨®«®¢¤ »°¨µ£²£§«²³ ¡¨¨¤£±¤ £°±§··¡ ¨¡¥¢¡£ Î£²£§«° ´¤

o

Ø§¦°´

gvalósítása a megyében (pl. Edelény térségében)

·²¦¢²«¬®¢·§¢µ²

ºÍ¦²¢µ¡£§«²

Ì´®¨µ´¼±¤¨®«¼ ·§¢µ§Ï £®¦«®¥

o

Ù²¦²«¨µÎ

Ì£²¢·§¢µ²Ï

ÇÎ·¡½«§¢µ

®«

Ú²¦ª°¢²

ében

¿ ¨²°««§¥ ®« ² À¬¹¨¤£¤ «¬®¢£¹¬¤¨®«¦¤ £À¦£®¢¾ §£§¨¨§«§¯°¬ ·¡¬£°«¶£²¢¡ ¤¨¨ ² ´°ª¤¦¢³ ºÍ

giájú környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását o A szénbányászatra építve villamos-energiatermelő erőmű indítása A bányászati tevékenységek során messzemenőkig figyelembe kell venni a környezet- ®« £¤¦´®«¬¤£±®ª¤¨´¡ szempontokat, így a környezeti károk mege¨¾¬®«®£³ ² ·§¢µ²´¼±¤¨®««¤¨ ¨®¸®«£ £²¦£© £§Í¦¤¢ª¤¬®«³ ²´¤¨µ ´¡¢¡´²¨¡¬§¨Í² ² ·¤²±²£°¬§« ¢¤¥ atí± £¤¦´®«¬¤£¡ ¯²£§«²¡£ ®« «¤¥¶£¡ ²¬ ºÍ À°¨©¥¡²¡ ¦¤¢ª«¬¤¦¤ ¡²¨²Î¨§«§£ ®« ² £¤¦¹¨¤£¤ ºÍ¦²¯²«¬¢°«¶£§«§£ . A bányanyitásokkal kapcsolatban egy ÒÛÓÒÓÜÔ «¬¹«®¥¤« ² £¤¦¹¨¤£¡¨¤¥ ¡¨¨¤£®¤« Ý«¬² -´²¥µ²¦°¦«¬§¥¡ ÞÀ¦¢µ¤¬¤£±®ª¤¨´¡ ®« Ú¤¦´®«¬¤£±®ª¤¨´¡ £¤½¯¢°¨©

Ù¤¨¹¥µ¤¨¾«®¥¥¤¨³ ±²¨²´¡¢£ ² ´¼Àª®«¡ £¤¦¹¨¤£ «¬¤¦¡¢£ ®¦¡¢£¤££ ¿¥¥£¤¨¤¡ ß¤´¬¤£¡ à²¦ á¥²¬¥²£©«§¥¥²¨Â

161

â ã ä å ææ ä ç æ è

ëì

þÿ

-

íîïðñòóôðõ ö÷ òóôøóñùðîúóñóïïûóüý

G G

ÿ

ÿ

ÿ

:

B-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

V : -

T !"#$%&'

-

E!(&'!") '#!&#(

-

*&%+&#( '#!&#( , '#!&.#%&

-

Közintézményeket fenntartó szervezetek

1/

Á02ñ2ïü 345b2î

0ö6027ù2ñ6ïï

ùó

üîïðñòóôðõ ùó

0îóøóñðõó

Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer BorsodAbaúj;Zemplén megyében (ESZA típusú program) <=>?=@ACD F@ HIIJKALDM@ Operatív Program (GINOP) N8V97.

OP

QRSUWXYZU[ \U]^_

`

A gazdaság foglalkoztatási igényeivel összhangban a megye lakosságának képzetstégi szintjének emelése acd?eFIf egh=hM

o Szakképző iskolákból kiesők, korai iskola elhagyók arányának csökkenése o Szakképzési programokban résztvevők elhelyezkedési aránya o Felsőfokú képzés programokban résztvevők elhelyezkedési aránya Output mutató o Oktatási és képzési programokban résztevők száma iP

QRSUWXYZU[ jklmZ S_jS_]n_

o pdqd>dhcF@>rdI = @>=ssFt>F@rd rdudFchqvs = wD@sJuLD aCfdhde Auh=u DI?xhJhh yz pdu@{Jsh=hA@D @>=ssFt>F@D

programot is. o eDI{@FCD =u=tJsh=hA@ F@

és felnőtt`| K=u=eDIh szerepvállalásával. ` `

a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehangolt szak-

pdu@{pJs} sFt>F@D cdI?@>dc sD=u=sxhA@=| h~rrds s~>~hh = H F@ = wD@sJuLD aCfdhde

programokon a szakképzést segítő eszközök beszerzése A szakképzésben a duális képzéshez kapcsolódóan a képző intézmények és iskolák közötti kapcsolat és a

o edCfd C=>?=@ACAr=I tcdpdcAuh sFt>F@D

Cf=sJcu=hD sFt>{dufds uFhd@xhF@FIds hAeJC=hA@= `

wFcI~ssFt>F@ Cf=sJcu=hD dufdDIds hAeJC=hA@=

`

o KAuu=uati

gyakorlati helyek és azokhoz kapcsolódóan a vállalati ösztöndíjak létesítése

= ?DAsJs

@>=sD@sJuA@Js F@ dCfdhdeD =uuC=hMs dudufd>sd?F@d F@ D@sJuAr=I h=chA@= Fc?dsFrdI `

Auf=JcDdIhALDM@ hdKFsdIf@FC es~?hdhF@d

`

pD=h=u KAuu=usJ>MD tcJCc=eJs F@ = tAuf=sd>?{ pD=h=uJs=h =us=ue=>M KAuu=usJ>A@Js @>AeAc= sd?Kd>eFIfdsdh

`

A munkavállalók (kiemelten mérnökök és mérnökhallgatók) idegen nyelvismertének fejlesztése

rD>hJ@xhM tcJCc=eJs DI?xhA@= hAeJC=hA@@=u

települését, illetve le kell fedni különböző intenzitással az egyes szakterületeket, gazdasági ágakat. o hdudtvuF@ds u=sJ@@ACAI=s duFcF@rdI hAe=@>sJ?ID uddh = eAc meglévő kulturális intézményekre, mind a tájékoztatás, mind az effektívképzési tevékenység tekintetében. A képzési rendszer fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált és a műszaki fejlődést, technológiai haladást követő szakképzési rendszer működjön a megyében. A szakképzési rendszerben alapos ismereteket kell nyújtani, mert a mai vállalati igények sok esetben nem egy, hanem két, vagy több szakma egyidejű alkalmazását is megkövetelik a munkavállalóktól. A szakképzés során biztosítani kell a felnőtt korú szakképzetlen lakosság szakképzésbe való bevonását. A szakképzés kapcsán fontos az esetleges alapvető olvasási, számolási, szövegértési kompetencia hiányok bepótlása.

o sFt>F@D tcJCc=eJsI=s du sduu FcID = edCfd ~@@>d@

éê

162

¡¢

£¤¥¦§¨© ¥¦¤©ª¤¦¤§:

-

«¬®¬¯-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara °±²³´ µ¶·¸¶¹º±»¼¶¹¶½½¶µ¾ ¿ ¿

ÀÂÃÄÂÅÆÀÇ ÈÆÉÅÂÅÆÀÊË

szakképzésben, illetve a képzésekkel kapcsolatos információk terjesztésében résztevő oktatási, kulturális intézmények

éÅ ÌÀÍéÎ ¿

ÏÐ®Ñ¬ÒÓÐ ÔÕÖ×Ø×Ù

¿

tanulók, képzésben résztvevő munkavállalók

ÚÛ

ÜÝÞÞ¡ ßàáâÞ ÝãÝÞäÞã ¡ Ý

Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (ESZA típusú program)

åæ°ç8.

èêëìíî èíïðñííòó ðìôõìóö÷øóî ùúìíû÷üý þíñÿíûê Eè ùþ

2 -

I

Leszakadó csoportok felzárkózásának és társadalmi mobilitásának elősegítése Borsod-Abaúj-Zemplén êìÿmøëì

Eredmény mutató o Elhelyezkedettek száma az elsődleges munkaerőpiacon Output mutató o Foglalkoztatási programokban résztvevők száma o Oktatási és képzési programokban résztevők száma 3 -

I

Térségi alapon szervezett közösségi foglakoztatási programok megvalósítása, mely figyelembe veszi a óúìsîòõîó søõsóñúñí÷ñ Eúõ û úìíîðøíîò øõï îïóì ðîû÷ûõñ êøõmóöìÿømóøÿëì øõï íñêò ó÷ë îÿømìî÷ õìiì÷ïóøÿìî÷ øó êñ÷îýòõ÷óòÿò÷ ñýòëëò û ðñÿõûõ ñö÷û÷òóî úíñÿíûêññ ëìõpõ ëîö÷ñóü÷ûî ìõõ û

továbbképzés, illetve munkakörökben való előrelépés lehetőségét és a piacra történő közvetlen øí÷ø÷ìíìê÷ï ÷ìýøìmóøÿì÷ ðñÿõûõñö÷û÷òó ûúsóò óö÷ öî ìõõ û úîûsî ûõûú ýòõõûõñöòóñiñö ýûõ

-

îõøúøó÷ ûòí îìîÿõììó êk ûýøÿöøó Eêkûìíï-kölcsönzés) biztosításával. ðñÿõûõñö÷û÷òóî úíñÿíûêñ û÷ îìÿøóöü÷î û úîûsî ûõûú ðñÿõûõñö÷û÷òó÷ óö÷öï òõõûêî -önkormányz óìÿøõmìöøóî íìóöìí A hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- øó ðìõóïðñ ñ÷û÷òóëû ýûõ ìõôk÷òóòû øó

bennmaradásának elősegítése tehetséggondozási képzési programok és ösztöndíjak működtetésével. A

-

øúöøóî úíñÿíûêññ ëìõpõ îìêìõ÷ì óö÷ öî ìõõ õìÿûõòëë ûö òõ÷ûõòñó îóñõûî ö ñóö÷òõm ìõýøÿöøóø÷ øó ÷ëëõì÷ðñííòóóûõ-kapacitással biztosítani kell a tehetséggondozást. A ÿmìíêìì óöòêòíû êûÿk êñ÷îýòsîî øúìóóøÿìî êøõmìëë êìÿîóêìíøóø÷ õìiì÷ïýø ÷ìýï ò÷ðñÿ !"#$$%&'- és készségfejõìóö÷øó øíìøëì ûö ñ÷û÷òóî î÷øöêømì úìûÿÿîûî úíñÿíûêôòû

megvalósítását támogató, az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórai, tanórán kívüli, óöûëûîïó kõ÷kíòõîó ÷ìýøìmóøÿì øó úíñÿíûêñ êìÿýûõ óü÷òóû Eúõ( ê)ýøóöì÷ -, dráma-, múzeum- øó mý÷òí-pedagógiai ðñÿõûõñöòóñ ûö ñõýûóòóî øó îÿî÷òõîó ñêúì÷ìsîò ðìôõìóö÷øóì ÷ìiì÷óøÿÿññöòó ìÿmøë úíñÿíûêñ

Nem tartoznak az alábbi tevékenységek kiemelten a gazdasági fejlesztési irányhoz, de megyében indokolt ezen tevékenységek támogatása, hogy a leszakadó társadalmi csoportok kapcsán komplex változást érjünk el. - Söñsîòõîó ìõõò÷òó íøóöìø÷ û iûõêñöñ÷÷û iò÷íòmñó iìõmöì÷) îóÿmìíìì ìóì÷øëì û êîïóøÿî óöñõÿòõ÷û÷òóñiñö ýûõ iñööòðøíøó ëîö÷ñóü÷òóû û ðñÿõûõñö÷û÷òó ëïýü÷øóøýìõ øó û óöûìêëìíì søõöñ÷÷

øúöøóì*÷ñýòëëøúöøóì Eúõ óöpõï ëìýñòóû û øúöøóëì -

Innovatív megoldások, akciók alkalmazása a helyi társadalom megújulásának, fejlődésének szolgálatában

163

M + , . // , 0 / 1 6789:;<=<>?@ @BBCD9F@GHJK L 89:;<=<>?@ P8<8B@ NQ>> > eket, melyek a 8Q>QtT>U;;RQ:NQRQ8VQRW @>>Q8DQ < F@D@>QN XQDCB9;9VCR NG=BKY

o o

_ _

házi segítségnyújtás mellett a falugondnokok alkalmazása,

>Qt@ Nl:BPQRQ8XQBW ;Z>PC; 89:;<=<>?@ t:CX>U?9NN<> NTR=[ N@;8Q>QtT>U;QNQB NlRl;;U\;RQ:DQR[N XQDCB9;< < helyi lakosság mobilizálásának ösztönzésére o @>>Q8DQ < \PQ:QNQN BVQ>PQRU;UBQN <>8Q:B<8]D OC:?9@ 6F;<>9=@ BQtT>U;QNQBW VC\P QRRQ> @; ;Q\]8;UN < B[N NC:9XX@ ?^BN9X< D<>G D@;;R<8U:U;U8K R9:NGR8<89;@ t:C\:U>Q8OC:?9>9;< < OQ>R9:NGR8<89;@ t:C\:
pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékkal élők krízis helyzetbe kerültek, állami gondoskodásban

BQDQ>NQ=Q88QNW ;8XK @B8UR?UBP@ Q>>989;XG> >G U>Q8D@8Q> OQ>U DQRQ8[ ;RC>\9>8<89;CN U; NG=G @BO:<;8:^N8^:9>@; OQ`>Q;R8U;QN ?Q\D<>G;]89;>Q8 N@Q?Q>8QB OCB8C; < ;RC>\9>8<89;@ N\9>8<89;CN ?@B[;U\UBQN

javítása. ab

cdefghjnfo qr hjnujgvfdwjgjeexjy{

|}~ ~}}}: - -Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat _ Q>QtT>U;@ lBNC:?9BPR<8CN U; >Q8DQ < NUtRU;QNNQ> N<8C; @BOC:?9F@GN 8Q:`Q;R8U;UXQB :U;R8QD[ CN8<89;@W BQDQ>U;@W

kulturális és egyéb intézményt működtető szervezetek _ _ _

tanulók, képzésben résztvevő munkavállalók

Á ¡¢ £¤¥¦§ ¨©ª«¬¨ «¡¡ ¢§¡ ®©¯° ¨©§©±© °©

N^>8^:9>@; @B8UR?UBPQN ;RCF@9>@; Q>>989;X\CRG ;RQ:DQRQ8QN

²³´µ9. Foglalkoztatás bővítése a vidéki kistérségekben (EMVA típusú program)

Vidékfejlesztési Program ¶·

¸§¡ ®©¯° ¹¬º

»

Munkahelyek megtartása és helyi alapszolgáltatások biztosítása vidéki térségekben, valamint a zöldségés gyümölcstermesztésen, állattenyésztésen, valamint a helyi, tájjellegű élelmiszeripari termékek kisipari ¼½¾¿½½ÀÂ¿Ã¿Ä Å½ÅÆÇ½È ÉÊË½Å½ÌÊÍÂÅÂ¿Ã Î¾ÏÀÂÐÃ¼

Eredmény mutató o Kisvállalkozások foglalkoztatotti létszámának növelése o Bruttó állóeszköz felhalmozás a KKV-kban Output mutató o Támogatott termelői, értékesítési rendszerek száma o Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma o KKV-knak nyújtott EU támogatásokhoz illeszkedő magán beruházások összege (beleértve vissza nem térítendő támogatás, hitelek, kockázati tőkebefektetés) o Támogatott KKV-knál létrehozott munkahelyek száma o Létrehozott víztározók befogadóképessége és öntözőcsatornák hossza o Hőenergia hasznosítással létrejövő mezőgazdasági projektek száma Ñ·

¸§¡ ®©¯° ÒÓ±¢¯ ¡Ò¡¬¨ 54 164

Ô Õ Ö × ØØ Ö Ù Ø Ú

Ý

Vidéki településeken foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős Þßàáâáãßäåâåæçè éêãëß-ìæááâáãßäæçßãè éíäîàâäïâçæàê åíìðãíñòçðàíå ãêíàðçäóåî ôäáíåæàâã åæéßàâåæçæìâáè êááíåìí â ãíïìíäîåáíñ åíëéîõíáòê âïßååçæàßããâá ëíñïíáãíäî åíëôáíåíã ãßé÷íñäæáæçâ øù ìæááâáãßäæçßã êñïóåæçæñâã â ãêíéíáå åæéßàâåæçæìâáú

Ý

A vidéki térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben: Edelényi, ûñüçêè ýäïêè þæëßç÷âåâãêè þäíëíñüçêè þäêãçäÿêè E âøù -hegyközi, Bßïëßàãoäêè íäîüçæåêè ßãâùê ãêçåðëçðàíã íñ

fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők (szociális hozzájárulási adókedvezmény új

Ý

émñãâíëî ðìíç Þßàáâáãßäåâåæçæõßäè ìâáâéêñå íëmõæäæçê ðç émñãâõíáò -åíëíéåðçê åæéßàâåæçßã ñòøùåæçâ. I ált zöldség- ðç àòôéoáüçåíëéíçäåðçê éãoëåíè ãâùçäêè âáéâè çäêáìâ ðç ïêÿè ìâáâéêñå íõõíä ãâ÷üçßáÿïÿâñ ëâãåæëßäæçêè ðëåðãíçóåðçê ðç Þíáïßáàßäæçê ëíñïçäíëíã éõæáÿäâåê çäoìíåãíäíåê ëíñïçäíëíã ãêâáâãóåæçâ ðç â Þíùáíçäåðçôãõoä çäôãçðàíç íëmõæäæçßã åæéßàâåæçâ éêñïíñ ãêçåðëçðà íñú E õíáòê éåðëçðàãoä÷ßñåê ÷êâüßãßñ ìâáÿ ðëåðãíçóåðç éíàçäíëìíäðçíè êàðñò çäíëêñå õíáòê ÷êâüßã ãßëçäíëpçóåðçíú E éíäîàâäïâçæàê

tevékenységek ösztönzése különösen preferált a Taktaköz, Bodrogköz és Bodrog mente, Cserehát, Encs, Ý

Ý

Ý

Ý Ý Ý Ý

ûïíáðñòè él-Borsod térségében) E äoáïçðà-è àòôéoáüçåíëéíçäåðçå çäßáàæáÿ õîíñíëàêâ õâçäñßçóåæçæñâã â åæéßàâåæçâ é÷áú åíëéæáÞôëïîã åðëçðàð íñ t ßàæüçè íäîãoìíçïè êçãßáü-â÷ßáüâè êçäâøùìæëßçè íäîüçæåè þæëßç÷âåâãè êááíåìí àíßåíëéêãmç Þpåîépìíãõíä ãâ÷üçßáÿïÿâñè ìâáâéêñå âä oñåoäðçíç ëíñïçäíëíã ãêð÷óåðçðå êäåßçóåÿ ìóäàâäïæáãßïæçê íëmõæäæçßã éìóäåæëßäÿãè üçâåßëñæã éíàìâáÿçóåæçâú E çäîáîåíëéíçäåðç ðç ßëãðçäóåðç ãôáoñáíàíç åíëôáíåí â ßãâù -õíàòâáùâê ßëìêïðãè éíáò åíëôáíå ãíïìíäî åíëéîõíáòê âïßååçæàâêå éíà ãíáá îëêäni a jövőben is, és törekedni kell a talaj- ðç áíìíàîçäíññòíäðç üçoããíñåðçðëíú E éíäîàâäïâçæàßñ íáôá o âä æááâååíñòðçäåðç ãâ÷âüêåæçâêñâã â îìóåðçí ðç âä æááâååâëåÿ åíáí÷íã éßïíëñêäæáæçâ ãßëçäíëp åíüõñßáÿàêæã âáãâáéâäæçæìâáè ìâáâéêñå

o a helyi termékláncba illeszkedő húsfeldolgozás korszerűsítése és fejlesztése E éíäîàâäïâçæàê åíìðãíñòç égek bővítésével a falusi háztáji gazdálkodás beindítása Vâïàâäïæáãßïæç ðç ìâïæçäâåê åmëêäémç Þíùáíçäåðçí ûëïîàâäïæáãßïæç åíìðãíñòçðàíã êñÞëâçåëmãåmëæáêç ðç íçäãoäêàðñòðñíã ãßëç zerűsítése E êçäâ éíñåê åðëçðàíã íñ éüêàæñïê ðç êñðëõæåê æëìóäåæëßäÿã ãoëñòíäíåí âä æë - ðç íáìóäìðïíáíéõíä illeszkedve hagyományos ártéri tájgazdálkodás folytatása és a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációja, õâáàâäïæáãßïæçè â éíäîàâäïâçæàê åíëôáíåíã åíëéðçäíåê âïßååçæàßãñâã éíàÞíáíáî õâçäñæáâåâ ðç âä âàëæëåmëêäémç Þíùáíçäåðçíú

Ý

Öntözés fejlesztése mellett a vízgazdálkodási programok az ehhez tartozó rendszerek telepítése és

Ý

Þíùáíçäåðçí íäîàâäïâçæàêè íëïîàâäïâçæàê åíìðãíñòçðà îìóåðçðõíäè Þíùáíçäåðçðõíä ãâ÷üçßáÿïÿ ãð÷äðçê ÷ëßàëâéßãè êááíåìí åâñæüçâïæçê çäßáàæáåâåæçßãè ãôáoñoçíñ â éêãëß -kisvállalkozások növekedésének ösztönzésére

4 G !"# #$ !: E ùoìî íñ ãíëôá éíàõâåæëßäæçëâè õßàò â Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Borsod-AbaújÝ Zíé÷áðñ íàòíê Eàëæëãâéâëâ éêáòíñ çäíëí÷íå ãâ÷ â íäîàâäïâçæàê ðç VêïðãÞíùáíçäåðçê %êìâåâá éíááíåå â ìêïðãÞíùáíçäåðçê ÷ëßàëâéßã ìðàëíõâùåæçæ âñ

&'()* +,-/,01'23,0,55,+: íäîàâäïâçæàê tevékenységet végző szervezetek Ý M67 8- és kisvállalkozások vidéki térségekben Ý íáí÷ôáðçê oñãßëéæñòäâåßã Ý Áááâéê çäíëìíäíåíã é÷áú íëïðçäíåê gazdasági társaságok, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Ý Szolgáltatási Központ) Fâámàâäïæçäßãè õíàòãoäçðàíã Ý

ÛÜ 165

9 ; < = >> < ? > @ CD HJKLNOPQLR SPTJPUPNLRP WXY[10. Technológiai park, high-tech zóna létrehozása Miskolc központtal (ERFA típusú program, kapcsolódva ESZA programokhoz) \] ^N _JKLNOPQLR PePSP_JPO `LRNePKPR aPSbKcKdRc fghij klnklqri qsunvw Fejlesztési cél x y z{|}{~z- és társadalmi igényekhez illeszkedő a miskolci Egyetem és a térség vállalkozásinak együttműködésére építő kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenységek számának bővítése a vállalkozások versenyképességének javítása, illetve magas minőségű munkahelyek teremtése érdekében Tervezett eredmény mutató - és folyamat innovációt megvalósító KKV-k aránya (számának növekedése) {z ~ ~|| z{~ -k aránya (számának növekedése) {~ ~ z{ ~|~ {| forrás (munkaerőlétszám) növelése, valamint a K+F tevékenységet végző személyek számának növekedése megyei szinten y| | ~| {~-fejlesztésre fordított kiadásai a GDP arányában z ~|z{~ ~ tési bevétel az árbevétel arányában A támogatott vállalkozásokban hozzáadott innovációs, K+T+F célú magán beruházások összege (kizárva a {~} z{~ ¡¢£¤¥¦§¦¨©ª §«¬®«¨¯°¥«® ±|{ y{ ²³²´ z{~~{µ ~ z ~ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kutató intézetek, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében letelepült vállalkozások közös kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása, különös tekintettel a projektek számának növelése és eredményességének javítása érdekében ²³²´ ~z| {~} |~ z{ ¶ elsősorban felsőfokú, de lehet szakképzési, felnőttoktatási) megvalósítása, illetve szükséges szakismeretek megszerzésének finanszírozása ·| ¸¹¸¹ z{{ { ~| º~|º|~ ~| téssel, együttműködések keresésével, illetve a szükséges önrész finanszírozás biztosításával »¼½¾¿ÀÂÃ-informatikai inkubátor, szolgáltató-központ, az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra fejlesztése Miskolcon Ü| ~|z{ ~|~ Ä{-office szolgáltató központ kialakításának segítségével a miskolci vállalkozások versenyképességének javítása érdekében z{ Tudáspark létesítése: K+F+I tevékenységhez szükséges alapinfrastruktúra fejlesztése z{ {~| ~ zÅº}~ ~||~µ o Miskolci Egyetem és a tágabb térségben működő illetve megtelepedő gazdasági szereplők kapcsolatainak szervezése, partner kapcsolatok építése, az érintett szervezetek eredményeinek és igényeinek kölcsönös kommunikációja o Az Egyetem vállalati innovációkra gyakorolt hatásának növelése érdekében a tudás- és innováció-transzfer és kapcsolódó vállalkozásalapítás intézményi hátterének biztosítása y| zÅº}~ |~{ {| z { ~ {~-fejlesztési területei: Tudás-intenzív {{ ~ Æz~|{ Ç}~| Çz~ z }~º| {{ {| {{{| anyagtudományi és nanotechnológiai, földtudományi, illetve fenntartható természeti és humán erőforrás gazdálkodási t {~ z{{È GINOP finanszírozással az egészmegyére kiterjedően a Miskolci Egyetem és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei { | {{ Ä~}Abaúj-Zemplén megyében működő mikro-, kis-, középvállalkozások ~ {z Å -, technológia- és szervezet-fejlesztésének támogatása a GINOP

~{ {~ z {~ º~|ºº| z { ~|~ { º| | {{ ||µ o Hazai iparjogvédelmi oltalmak, illetve bejelentések száma o Teremtett munkahelyek száma, ezen belül K+F munkahelyek | {~}{ º~|ºº| { |~ ·ÉÇ´ÊÉË ¸¹¸¹ º| { nyújtott támogatási rendszeréből finanszírozhatók lehetnek.

AB 166

Ì Í Î Ï ÐÐ Î Ñ Ð Ò

Tervezett output mutatók Õ Ö×ØÙ×ÚÛÝÞ ßØÛà áâãâä àåæçèêÝèê ëèìíÛØîïðÝ×ï×åÛñ o Vállalkozások és kutató intézetek közti együttműködési projektek száma o Támogatott szervezeti egységek által létrehozott kutatói állások száma o EU támogatású innovációs és K+F projektekhez illeszkedő magán beruházási források o Támogatott vállalkozások szabadalmainak száma Õ áâãâä ÝèíòêèóÙïòìèêôèÚ êÛàõïæØîöî êòàÚòïÞ àåæìåÛëæê o Képzést eredményesen résztvevők száma o Kifejlesztett egyedi képzési programok száma Õ ÷èõôóæØîìÞÛÞ ÖÛåê ØòÝèïðÝòïèñ o Létesített technológiai park alapterülete (irodafelület és üzemcsarnok mérete) Õ ÷èõôóæØîìÞÛ ÝåÛóïÚøèå òï èìÙùÝÝëúêûöòï ïÚèåíèÚòïè o Működő technológiai transzfer intézmény o Létrejött K+F+I együttműködések száma o Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma Időbeli ütemezése Õ Ö×lyázati Alap K+F+I projektek megvalósítására: 2014. II. félév és 2020. II. félév. Õ áâãâä ÝèíòêèóÙïòìèêôèÚ êÛàõïæØîöî êòàÚòïÞ àåæìåÛëæêñ üýþÿK äK øòØòí òï üýüýK ääK øòØòíK Õ ÷èõôóæØîìÞÛÞ ÖÛåê ØòÝèïðÝòïèñ üýþÿK äK øòØòí òï üýþTK ääK øòØòíK Õ ÷èõôóæØîìÞÛ ÝåÛóïÚøèå és együttműködés szervezése - 2014. II. félév és 2020. II. félév. Előkészítettség Õ Pályázati Alap K+F+I projektek megvalósítására: pályázati alap teljes körű dokumentációjának elkészítése òï Ý×åïÛöÛØëÞ èìÙèÚÝèÝòïè ïÚùêïòìèïK Õ áâãâä ÝèíòêèóÙïòìèêôèÚ kapcsolódó képzési programok: a technológiai transzfer együttműködés folyamata alapján a preferált szakterületek kijelölése és ahhoz kapcsolódóan a pályázati alap teljes körű dokumentációjának elkészítése és társadalmi egyeztetése szükséges. Õ ÷èõôóæØîìÞÛÞ Öark létesítése: területszerzés, műszaki dokumentáció elkészítése szükséges Õ ÷èõôóæØîìÞÛ ÝåÛóïÚøèå òï èìÙùÝÝëúêûöòï ïÚèåíèÚòïè - Feladat-meghatározás készítése szükséges Kapcsolódó ágazati program K+F programok finanszírozása kapcsolódhat a tervezett programokhoz, különösen a „Pályázati Alap

G

áâãâä àåæçèêÝèê ëèìíÛØîïðÝ×ï×åÛ õðëú ÝèíòêèóÙïòìôèÚ àåæçèêÝ øÞóÛóïÚðåæÚ×ïÛ Ýòë×ç×ÛóK Megye határon átnyúló fejlesztések

ß ïÚæëïÚòöæï ëèìÙòêêèØ ÝèåíèÚÚùêA Û ôÛïæóØî Ý×ëæìÛÝ×ïÞ êæóïÝåêõÞî èïèÝòó Û Ý×ëæìÛÝ×ïÞ øèØÝòÝèØèê èìÙèÚÝèÝòïòÝK O

ß ïÚØæí×ê òï êå×ó ôÛÝ×å ëèóÝÞ àåæìåÛëæêÛó ÝèåíèÚÚùê èìÙ êûÚûï àåæçèêÝèÝ Û ÷èõôóæØîìÞÛ ÝåÛóïÚøèå òï együttműködés szervezésére, valamint közös vállalati együttműködésen alapuló K+F+I projektek támæìÛÝ×ï×åÛK

ß ïÚèåíèÚèÝèê ûïÚÝûóÚòïè øæóÝæï øèØÛöÛÝA ôæìÙ åòïÚÝ íèìÙèóèê Û æåÞÚæó üýüý àåæìåÛëçÛÞÛóK

3

!"#$!%

#t&##

"#$&#'!(##

")t!#" *#'+ , -%,

az intézkedés lebonyolításába: -Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a Regionális Innovációs Ügynökség (pályázati alap lebonyolítása), Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (képzési programok lebonyolítása)

. / 0 1/ 2 / 0 1 4/ 5

-

B67869

V: ;/ < =

Õ

Õ

×ØÙ×Ú>ÝÞ ßØ>à áâãâä projektek megvalósítására o Miskolci Egyetem o Kutatóintézetek o kutatási projektekben résztvevő vállalkozások K+F+I tevékenységekhez kapcsolódó képzési programok

P

ÓÔ 167

M ? @ C DD @ E D F

o

-

JLNQRSUWXYZY

o

Miskolci Egyetem, felnőtt-képző intézetek, szakközépiskolák Tudáspark létesítése Miskolci Egyetem, Miskolc Megyei jSX[ \]^S_ `RaS^b]RcdZeZ f_ LXcfg aheZeWYRefdLei YUULejL Z kLlUL_def_gLR f^mLaLUe j]UUZUaSd]_

n

JLNQRSUWXYZ e^ZR_dkL^ f_ LXcpeebqarmf_ _dL^jLdf_L

o o su

Miskolci Egyetem K+F menedzsment társasága: UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft Miskolci Egyetem

vwxyz{|}y~ {x~yywyw|{ |xx~

-

\Y__dZ RLb efêLRm e]bSXZe]_

Támogatási költség: 000 MFt

Ö

300 MFt

n

]Uc]dZeY UZ¡ ¢£¤£¥ ¡^SlLaeLa bLXjZUW_e]_]^Z¦ §

n

¢£¤£¥ eLjfaLRc_fXLaQLd aZ¡N_SUWmW af¡df_Y ¡^SX^ZbSa¦ ¨©© ª¤e

n

JLNQRSUWXYZY Zâ UfeL_ef_L ªY_aSUNSR¦ «

n

JLNQRSUWXYZ e^ZR_dkL^ f_ LXcpeebqarmf_ _dL^jLdf_L¦ ¬©© ª¤e

000 MFt

Megye határon átnyúló fejlesztések 0 Ft ®¯°±²³ ´µ¶²¯·¸ ²¶¸¹º»¼ ½¾¿»¾°±¶À°¾Á

vállalati együttműködésen alapuló K+F+I projektek támogatása: 2 000 MFt 100 MFt

Â

ÃÄÅÄÆ

Â

ÇÈÉÊËÌÍÎÏÐÑ ÒÓÑËÆÅÔÈÓ ÕÆ ÈÏ×ØÒÒÙÚÛÄÜÕÆ ÆÅÈÓÝÈÅÕÆÈÞ

ßà

áââãäåæãçèä éãêëâãìí îïãêðìñò ïêîóêðôõîå

ö÷øùúûüýþ ÿT

- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EVMA esetében) és a halászati és az akvakultúraágazat (az ETHA esetében) verseny-képességének javítása

-

(

Â

Û ÒÑÒ Æ Ñ ÒÈÉÊËÌÍÎÏÐÑÐ ÔÈÍÈÆÅÒÕÆ ÕÆ ÑÅ ÐËËÌÝ ÉÐÎ ÈÓ Æ ÒÕÆÈ

Beruházási prioritás: E cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése

Â

Beavatkozások (Támogatható tevékenységek): Â

ÃÆÕÓÍÈÒÐ ÔÈÍÈÆÅÒÕÆÈÛ ÈÍ ÙÌÅÜ Ò Æ Ò ÉÕÍÅÎ ÏÈËÈÓ Í Æ ÕÆ ÒÑË ÉÆÑÜ Æ ÑÅ ÈÅÒ ÆÅÌÍÏ ÍÎ ÐËÒÕÅÙÕË×Ð

Â

háttérkapacitás fejlesztése K - és középvállalkozások kisösszegű kísérleti fejlesztései

ÇÌÝ ÑÝÑÆÌÍÒ ÑÅ ÒÑÓÒÑÍÙ Ò ÛÐÈÏÕÆÅÒÈËÐ Ñ Ç ÙÌÏÑÒÊÑÒÎ ÒÈÝÕÛÈË×ÆÕÏÈÛ ÛÄÓÕÈË ÆÅÈÓÈe Í ÒÑÓÒÑÍÌÙÙÑÍ ÝÑÏ× Ñ ÒÈÓØÍÈÒÐ ÐËÒÈÏÓ ÍÒ ÈÓ Ê Å ÆÐ eÓÌÏÓÑÙ ÙÈÏÝÑÍÎÆÒ Æ Ò ÐÅÒÌÆÒÑËÐ Ñ v eÓÐÌÓÐÒ ÆÆÑÍ ÈÏ×ØÒÒÙÚÛÄÜÝÈ

HI

168

Környezeti értékelése

Végleges változat

2014. szeptember

B !

-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

1

169

')*')+,-./03456

BEVEZETÉS ...........................................................................................................................................................3 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ......................................................5 1.1 A környezeti értékelés tematikája, a program és a környezeti értékelés kapcsolódása.............................5 1.1.1. Az elfogadott tematika ........................................................................................................................6 1.2. A program Véleményezése, nyilvánosság ..................................................................................................7 1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források ............................................................................................7 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE ............................................................................................................12 2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése ...........................12 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal .................................................13 3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA..............................................14 3.1. A program intézkedéseinek összevetése a megyei területfejlesztési koncepció céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vízstratégiával;.........................................................14 3.1.1 Illeszkedés a megyei területfejlesztési koncepció céljaival ................................................................14 3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal .....................................................................14 3.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Vízstratégiával ................................................................................................15 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban .....................................................................................................................................................17 3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv) .........................................19 3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre....................................................................................................................................................21 3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai ...........24 3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése .................................33 4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE ..........................................................................................35 5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA..................................................................................................................................................36 6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA.........................................................................................43 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ...............................................................................................................................57

"#$%#&


2

170

=>?>@>ACD

Jelen dokumentum a stratégiai környezeti értékelést, valamint a területi hatásvizsgálatot tartalmazza. A környezeti értékelés az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I.11.) kormányrendelet alapján, a területi hatásvizsgálat a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet alapján készült el. A két hatásvizsgálat célszerűen egy dokumentumként készült el. A környezeti értékelés, valamint a területi hatásvizsgálat szerinti környezeti szempontú elemzés a dokumentum 1-4 fejezetében található, a területi hatásvizsgálat szerinti társadalmi és gazdasági szempontú elemzés a dokumentum 5-6. fejezetében található. A környezeti értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Programja. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával 2012. január 1-vel a megyei önkormányzatok hatáskörébe került a területfejlesztés megyei szintű tervezése, koordinálása. A 2012. év második felében e tervdokumentumok kidolgozásával kezdték meg a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetésifejlesztési ciklusra. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § n) pontja értelmében a területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján magában foglalja a stratégiai programot és az operatív programot is. Jogszabályi összhang, előzmények A környezeti értékelés tárgyát képező dokumentum a területi tervek tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a módosításra vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével kerül kidolgozásra. A 218/2009. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott és a 9. mellékletében részletes tartalmi elemekkel szabályozott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat 1-4. fejezete a 2/2005. Korm. rendelet alapján kidolgozott környezeti vizsgálat (a továbbiakban: SKV). A környezeti értékelés fejezetei az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. Korm. rendelet előírásainak megfelelően a 4. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően készült, tekintettel arra, hogy a 218/2009. Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése lehetővé teszi ezt: „ 9. § (2) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján elkészített környezeti értékelés a 9. mellékletben foglaltak szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésnek minősül.” A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján: „Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.” A döntéshozó csak a programra vonatkozó környezeti értékeléssel együtt fogadhatja el a megyei területfejlesztési programot. A területfejlesztési programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) kormányrendelet előírásai, valamint a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójának elvárásai alapján, külső szakértők – a VitalPro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. – közreműködésével készül el a területfejlesztési program. A megyei közgyűlés december közepén jóváhagyta a megye területfejlesztési koncepcióját. A koncepcióhoz elkészült környezetitársadalmi-gazdasági hatásvizsgálat is a koncepció elfogadása előtt. A területfejlesztési koncepcióban kialakított 6 db stratégiai cél közül került kiválasztásra a területfejlesztési programban a 8 db prioritás, melyek kibontva, részletesebben tartalmazzák azokat. A stratégiai programban a 8 db prioritás 10 db intézkedésre került kibontásra. A környezeti értékeléshez tulajdonképpen a prioritásokat és az intézkedéseket tudtuk megvizsgálni, melyek között átfedések vannak.

789:8;


<

171

ÉMNOPQPP PQMRSQP

A középtávú, 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési program fő rendeltetése, hogy meghatározza Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020 közötti időszakban az országos operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési programokat. A stratégiai program prioritásai, intézkedései a már elfogadott koncepció stratégiai célrendszerét pontosítja és a megye meglévő és meghatározó trendjeinek és erőforrásainak ésszerű hasznosítására és az elkövetkező időszakra prognosztizált kihívások megválaszolására irányul, a kapcsolódó tervezési környezet (EU-s irányelvek és stratégiák, OFTK, készülő ágazati dokumentumok) már meglévő elképzeléseivel, elhatározásaival összhangban. A program teljes mértékben a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül, azon keresztül pedig a területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel összhangban készült, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki, pontosítja, összhangban a 2030-as elérendő jövőképpel, és a 2020-ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Megállapítható, hogy a környezeti szempontok és prioritások integrált módon kerültek megjelenítésre az egyes intézkedésekben. A TFK és OP harmóniája alapján megállapítható, hogy a környezeti hatások a koncepció környezeti értékelésében megállapított mértéktől nem térnek el jelentősen.

FGHIGJ


L

172

[\

]

^_àbcdcfg

h`fh

KELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK

ISMERTETÉSE 1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA, A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA A decemberben véleményezésre megküldött előzetes környezeti értékelési tematikát a beérkezett visszajelzések alapján nem szükséges módosítani. -

ijk

Vélemény összefoglalása

opqrtpuwrxy zxr{| slmn

}~

~

Abaúj- Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

¡¡¢£¤£¥¦ §£¨©£¢¦ ª«W¥

¬

UVWXVY

értékelés részletezettsége szempontból elfogadja.

megfelelő,

a

javasolt

tematikát

közegészségügyi

k tartja. Egyetért abban, hogy a koncepció megvalósulásának környezeti hatása jelen állapotban csak nagyon absztrakt módon vizsgálható. Megkeresésből nem derül ki, hogy a jelenlegi állapotokhoz képest milyen jellegű és mértékű változások várhatók, ezért ko ® ¯

¬ ® ¯

Szükségesnek tartja azonban, hogy a környezeti értékelés készítése során, legalább azokban az esetekben, amikor a jelenlegi állapotokat a k °£¤£±¬¬ ® ² ³´³µµ¶¯ ·¯¯ ¸¯ ¹¯¸ º¯

Abaúj- Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda

»~

UVWXVY

¼~

½ ¾ ¿

®

sét nem tartja szükségesnek.

® ³´³µµ¶¯ ²À¯ÁÁ¯º ·¯ ¸¯ ¯

3.4.1, 3.4.2, 3.4.3. és 4. pontjával. i, hogy a Domaházi Hangonypatak völgye és a Sajó-völgy megnevezésű Natura 2000-es Â szlovák határ mentén ® Ã® Ä®Porimavie szlovákiai Natura 2000-es ® ® ¬ ®

® ® ¯ Å ®

jelentőségű Natura 2000es területek, valamint a nemzeti ökológiai hálózat jelentős ® £±£¥ Æ£~

Z~

½

È~

Ê

magyarországi

·®

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Ç ®® ®

környezeti hatás jelenleg nem határozható meg, így az értékelés készítésének szakaszában hatáskörébe tartozó szakkérdésben érintettség n ¯ Ë Ì·Ä ¯ Ç

Korm. rendelet, hanem az SKVról szóló 2003-ban elfogadott jegyzőkönyv ¥¦Í¦W Á¹³´³µÁµ¯ ²ÀÄ¯³Á¯º ·¯ ¬¯ ® Ë Ì Î¯

jegyzőkönyv 2012. évben került kiadásra, mely segédletet ad a környezeti értékelés készítéséhez. Javasolják az ebben foglaltakat is figyelembe venni az értékelés ¯ Ï® ¬ ¬

hivatkozni a tervvéleményezési változatára, vagy mellékletként csatolni a tervet.

UVWXVY

Vízgyűjtőgazdálkodási Terv első felülvizsgálati szakaszában tart. A terv


Z

173

Ö×ØÙÚÛÜÝÞßß ØÙàßÞáÛßÙß âã Û äåàæàØçáãÜÙàÛß ßÛèÛãáßÛàÛßÛçßé åêåëìâíÝåçß ÛàîÛàìÛáíç îåàà Û

környezeti értékeléshez. A megye területén számos lehatárolt vízbázis védelmi védőterület és védőidom található, ezek érintettsége esetén a 123/1997. (VII.18.) K.r. területhasználati korlátozásaira tekintettel kell lennie a területfejlesztésnek. ï ìåÜÝå ßåêæàåßâíåî åÜÝ êâãáå ØðáäÞàÝÙãÞî íÛÜÝØðáç ìåëêâñåí ßÛàÙàÚÛß×é Ûá âêçíßåßß

területeken a terüleßÚÛãáíÙàÛßÞîÚÞá Û òóôòõõö÷ øù÷úó÷û ü÷ê÷ åàýðêÙãÛçß ñå îåàà ßÛêßÛíç÷ ï ßâêãâÜåß âêçíßý ßçãáßÙáÛíë× îâêëâã Û ñÙíÝÙãáÛß øîåëØåáýßàåí îþêíÝåáåßç ÚÛßÙãÛçíÛîû

kezelése. Ezen hatások a megyében elsősorban a jelentős, hasznosítás nélküli felszín alatti víztermeléssel járó külszíni szénbányászat révén jelentkeznek, a legjelentősebb, a bükkábrányi külfejtés esetében több mint 10 km2 nagyságrendű területen okozva vízszintcsökkenést. A hasznosítás nélküli vízemelés és az ebből származó vízszintcsökkenés mélyművelésű báíÝÙãáÛß åãåßâñåí çã èêÞñàâìÛîâíß ÖåàåíßîåáÚåßÿ

A A

ïìåííÝçñåí Û ñÙíÝÙãáÛß Û äåÖàåãáßâãç îÞí åè ç×ØÛà þããáååÜÝåáßåßÚåßýé

mindenképpen a kitermelt bányavizek visszatartását és/vagy hasznosítását kell szorgalmazni.

1.1.1. AZ ELFOGADOTT TEMATIKA Bevezetés 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A tematika ismertetése 1.2. A területfejlesztési program véleményezése, nyilvánosság 1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A megyei területfejlesztési program prioritásainak, tartalmának összefoglaló ismertetése 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 2.2.1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA 2.2.2. TERÜLETI AGENDA 2020 2.2.3. OFTK TERÜLETI- ÉS TEMATIKUS CÉLOK 2.2.4. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2.2.5. NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA 2.2.6. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 2.2.7. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZKÁRELHÁRÍTÁS CÉLKITŰZÉSEI 2.2.8. NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA 2008-2025 (NÉS) 3. A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A fejlesztési program prioritásainak összevetése az Országos és Megyei Területrendezési Terv céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal 3.1.1. Illeszkedés az Országos és Megyei területrendezési terv céljaival 3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban ÐÑÒÓÑÔ


Õ

174

33 fejlesztési programban megfogalmazott

prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv) 3.4. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre 3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai 3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése 4. A FEJLESZTÉSI PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE 5. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

1.2. A PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, NYILVÁNOSSÁG A megyei önkormányzat a javaslattevő fázisban kidolgozott területfejlesztési programot és a környezeti értékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően egyidejűleg véleményezteti és közzéteszi. A környezeti értékelés a megye honlapján minden érdekelt és érdeklődő számára hozzáférhető, melyről figyelemfelhívó levelek kerülnek kiküldésre az érintettek számára.

1.3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK A környezeti értékelés elsődleges forrása Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója, Területrendezési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. A megye esetében kiemelt jelentőséggel bír a készülő Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Terület és Településfejlesztési Operatív Program, valamint az Európa 2020 Stratégia és a Területi Agenda 2020 célkitűzései is. A környezeti értékelés szempontjából fontos továbbá az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a megyei területfejlesztési programban megfogalmazott, környezetvédelemmel összefüggő alprogramok és intézkedések, valamint a megyei területrendezési terv összhangjának értékelése is. A környezeti értékelés meghatározó alapdokumentuma a 2009-2014 közötti időszakra készült Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII.9.) OGY határozat. Bár a következő programozási ciklus legnagyobb hányadára, a 2015-tel kezdődő időszaktól a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírásai lesznek mérvadóak, e dokumentum azonban még nem került jóváhagyásra.

A környezetállapot és a környezetpolitikai célok értékeléséhez az alábbi dokumentumok kerültek figyelembevételre: – Országos Területrendezési Terv (OTrT); – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK); – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III); – Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (NÉS) – Európa 2020 Stratégia (2010) – Területi Agenda 2020 – Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve (2009) – Nemzeti Vidékstratégia (2012) – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013)

B -Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

7 175

EU Víz Keretirányelv (2000)

– Nemzeti Vízstratégia tervezete (2013) – Nemzeti Energia Stratégia 2030 – Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv – 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről – Semmelweis Terv – Az egészségügy megmentésére (2011) – Európai Területi Együttműködés Programjai, készül A környezeti értékelés elkészítéséhez fontos ismerni a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok követelményeit, mert ezek a jogszabályok behatárolják a program tartalmát. Ezektől, a vonatkozó jogszabályoktól függ a területfejlesztési program környezetvédelmi tartalma és tartalmi mélysége, ettől eltérni nem lehet.

A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok: -

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

-

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény

A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet

A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok: -

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

-

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

-

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

-

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

-

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

-

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

-

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

-

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

-

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

-

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet

-

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet

-

A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet

!-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

8 176

-

A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet

-

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet

-

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet

-

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet

-

A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az 1127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu)

-

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet

-

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet

-

Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet

-

Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l .11 .) Korm. rendelet

-

Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

-

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

-

a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adásáról szóló 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet

-

az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelet

-

a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet

A Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetértékelés munkarésze a tartalmi követelményeknek megfelelően tartalmazza a környezeti állapotra vonatkozó elemzést is. Ennek egy a hatásvizsgálatban releváns összefoglalóját mutatjuk be. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta, ahol a porszennyezés mértéke a határértéket meghaladja. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű. A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. BAZ megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26-os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton, azon belül is a Tokaji hídon keresztül jelentősen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani 39-es főútként, melynek nyomvonala a területrendezési tervben is szerepel.

"#$%#&-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

9 177

K./024256:; 2<252=> =6<:6?; /@C=2
gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető. Térségi jelentőségű zajterhelést okozhat a mezőkövesdi repülőtér tervezett újraindítása. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek – a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt – lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek kijelölése. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a 22,5%-os országos adatnál. Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok pH-ja. Az alacsony pH következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek Tiszaújvárosnál. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. Ismert jelentősebb szennyezett területek: mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek. A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot, ahol nyílt karsztok találhatók. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: Lázbércivíztározó vízgyűjtő-területe; Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések igazgatási területe. Gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban található. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Mezőcsáton, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. A talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra '()*(+-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

1, 178

sUVWXYZ[\] ^ _[Y[àbU\csUYd_d\ZcY ef\cZ_ [ a[s -, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség,

vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák (legutóbb Miskolcon volt ilyen probléma). Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, Encs és Szikszó térségében. Magas rétegeredetű ammóniatartalom miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.

OPQRPS-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

TT 179

no pqrtuvwx pvwxyrzx

OK RÖVID ISMERTETÉSE

2.1. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE A Megyei Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján 2013 decemberében elindult a megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban SP és OP) kidolgozása. A megyei területfejlesztési program középtávra, a 2014-2020 közötti időszakra készül. A stratégiai és operatív programból álló terv 7 évre foglalja keretbe, rendszerbe a megyében megvalósítandó fejlesztési igényeket, lehetőségeket. A támogatási forrásokat tekintve egyidejűleg tervez az uniós ágazati forrásokra és a TOP megyei kereteire (megyei programokra: 13,32 mrd Ft; kistérségi 14,6 mrd Ft), továbbá az egyéb nemzetközi forrásokra és a hazai forrásokra is. A tervezés során az ágazati OP-k 4.0. változatait és a TOP 4.0 verzióját vették figyelembe. Az egyes intézkedések keretében javasolt beavatkozás-típusok indikatív jellegűek, véglegesítésükre csak az országos operatív programok brüsszeli jóváhagyása, illetve a rendelkezésre álló forráskeretek véglegesítése után kerülhet sor. STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) a célrendszer felől közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás, intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program – ennek megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan – ún. teljes tervezés, vagyis a cél-prioritás-intézkedés struktúrához rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás-típusokat, nagy vonalakban a felelősségi köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek-forráskeretek, melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A fejlesztési program alapstruktúrája a következő: 1. PRIORITÁS 1.1. Alprogram

11.1. Intézkedés (ez már az operatív részprogramhoz tartozik)

I. szint: 8 db prioritás II. szint: prioritásonként 3-6 alprogram III. szint: Operatív részprogram keretében: a prioritásokhoz kapcsolódó Intézkedések és tevékenységek OPERATÍV PROGRAM Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik, az időközben remélhetően jóváhagyásra kerülő országos operatív programokkal összhangban. A második részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a tényezők szolgálnak. Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat, projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ennek alapján az operatív programozás keretében megyénként ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze. A 2030-ra meghatározott célállapot 9 db intézkedéssel, 2020-ig teljesítendő tevékenységek megvalósításán keresztül érhető el. A közgyűlés által továbbtervezésre javasolt tematikus prioritások és alprogramok és a megvalósításukat szolgáló intézkedések a következők:

ghijhk-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

lm 180

2.2. A PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL A megyei területfejlesztési program illeszkedési vizsgálata más releváns programok és tervek célkitűzéseivel a dokumentumban, a Programhoz készült „Külső koherencia vizsgálat” részben már feltárásra került. Ott az egyes célok kapcsolódásainak grafikus ábrázolása is megtörtént. A környezeti értékelés szempontjából releváns szempontokat és elvárásokat megjelenítő összes dokumentum bemutatásra került, ezért ismétlése nem indokolt.

{|}~|-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

181

ALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA

3.1. A PROGRAM INTÉZKEDÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL, A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL; Tekintettel arra, hogy a megyei területfejlesztési program az elfogadott Koncepcióval összhangban került kidolgozásra, annak céljaira épül és annak kiegészítését is jelenti, ezért a soron következő fejezetek az ismétlések elkerülése érdekében úgy kerültek kidolgozásra, hogy a korábban elkészült megyei területfejlesztési koncepció környezeti értékelését felhasználva elsősorban a kiegészítésekre koncentrálnak a leírások és a magyarázatok. 3.1.1 ILLESZKEDÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL A TFK stratégiai céljaival való összevetés:

Prioritások

1Í ØäÙØ×ÕâÓ ÐÖ×ÐÝÒÞãàÐ××ãâ Ø ÔÕ×Ø

¡¢ £¤¥¦¥§¨©ª«¬«¨®¥¯¨ ¯¨ °±±²³§´°µ


¶· ¸¹ºº»º¼½¾¹¿½¼ ÀÁÂ¿ÁÃÄ¼ÅÆÁ¿¿ÅÇ È»ÀÉÊ¹¿» Å¿ Ë½Çº»º¼½¾Ê»Ê¹¿

ÌÍ Î ÏÐÑÒÓ ÔÕÖ×ØÙØÑÚÛ ÛÜÝÞØÐÖßàÓØáÓ ÓâãÝÒÐÞÏÐä történő alkalmazkodóképességének javítása

å· æ¹Â¿»ç»º½è »º¼»ºè»¾¼½çé ¼ÅÆÁ¿¿ÅÇÅÃÁ¼ È»ÀÉÊ¹¿»

êÍ Î ÛÜÝÞØÐÖßàÓØáÓ ÞëäàÚÝÔÚÞ ÐÑãÖÏÐÔß×ãâãÝÐÞ

ì· íî¾ºÁ¼ÁçÅ¿ï » èðÃ¼»ÁÂñÆò»óò ¼î¾Æ½ÃÊ½¼ ÁºÅÂôÁÊñ¿ÅÇÅÃÁ¼

javítása

javítása

4Í Îä ÐâÒÐÙÓ ÔÐÖÛã×äÐÔÓ ã× ÞÜÑÔÜÖÕÑÓ× ÐÖßÚÖÖÕ×ÚÞ

õ· öÁ¾ñÇ»¾ç»¿¹Çò ÊÁÂèÁºÅ¿ Å¿ ËÁºç½ºÇ½¾¹¿ï ôÁºÄò ÊÁÂèÅ¼Á¼

fenntartható hasznosítása

5Í Îä ÐÝÐÖâÓØ ÛÐâ ÜÑ ÚÖÖÕ×ÚÞÑ ÔëÖÔãÝß előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

6Í ëÖÝÒÐäÐÔÓ ÕÑÑØàÚÔ ã× ÞëÖÝÒÐäÐÔÓäÔÚÝ×Õâ javítása

÷ø ùúûüýþúÿ · ÃÁÂÇÁÊò¼»ï »¾ ÁÃÁÂÇò» èÁÇÈðºé Ë½ÂÂ¹¿½¼éº ÊîÂÊÅÃñ előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése

8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

A programozási fázisban szűkítésre nem volt szükség a koncepcióhoz képest, azonban már most fel kell arra készülni, hogy a forrásoldal és a projekt-előkészítési kapacitás fog korlátot állítani a fejlesztési elképzelések megvalósításának. A megyei területfejlesztési koncepció fent felsorolt stratégiai céljaival összhangban készült el a megyei területfejlesztési program. Ezért kijelenthetjük, hogy mindegyik céllal erős kapcsolatban vannak a program tematikus prioritásai.

3.1.2. ILLESZKEDÉS A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL A megyei programhoz hasonlóan még az új Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) sem került elfogadásra a 2014-2020 közötti programozási ciklusra, azonban a jelenleg érvényben lévő NKP III. időtávlata


182

ll !"-es évet tekintve) átfed a koncepció stratégiai céljaival, így annak relevanciája jóval

magasabb szintűnek tekinthető, mint a 2008 óta érdemben nem frissített megyei programé. Megjegyzendő továbbá, hogy a környezetvédelem általános szempontrendszere várhatóan az új nemzeti programban sem fog alapjaiban megváltozni, így a 2009-2014 közötti időszakra készített NKP III. céljai várhatóan jelentős mértékű azonosságot mutatnak a készülő új NKP-val. A Nemzeti Környezetvédelmi Program három átfogó célterületet határoz meg: I. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése; II. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése (a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása; környezetszennyezés megelőzése; terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat); III. A települési élet-és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése (magas színvonalú környezeti infrastruktúra; a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége, a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák kárainak csökkentése); Az átfogó célterületeket a tematikus akcióprogramok bontják ki nagyobb részletezettséggel, ezek felsorolásszerűen a következők: Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; Éghajlatváltozás; Környezet és Egészség; Települési környezetminőség; A biológiai sokféleség megőrzése, Természet- és tájvédelem; Fenntartható terület- és földhasználat; Vizeink védelme és fenntartható használata; Hulladékgazdálkodás; Környezetbiztonság. Megállapítható, hogy a tervezés integrált szemléletmódjának köszönhetően a környezetvédelem e kérdéskörei a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési programban nem ágazati szempontú logika szerint kerültek megjelenítésre, hanem integráltan. A Nemzeti Környezetvédelmi Programban is megjelenített szempontok minden érintett prioritásban, intézkedésben és beavatkozásban súlyuknak és relevanciájuknak megfelelően kerültek beépítésre. Az egyes tematikus prioritások és intézkedések (elsősorban a 8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása) a környezetállapot megőrzését, fejlesztését szolgáló intézkedések között mindenhol nagyon magas szintű kapcsolat tárható fel. E fejezetben a környezeti szempontok megjelenítésének vizsgálatakor ugyanis a Nemzet Környezetvédelmi Program – mint a leginkább elfogadottnak tekinthető, a környezetvédelem komplex szempontrendszerét megtestesítő dokumentum – célrendszeréből kerültek levezetésre a kritériumok. 3.1.3. ILLESZKEDÉS A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL 2013 márciusában került közzétételre a Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkárságának gondozásában elkészített Nemzeti Vízstratégia tervezete a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről. Az alcíme szerint a „jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító” dokumentum, négy szakterületet különít el: a Vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás, a Területi vízgazdálkodás (öntözési feltételek javítása és aszálykezelés fókuszpontokkal), a Települési vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás. E négy szakterület közül a vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás szakterülete az országos szintnek megfelelő, általánosabb érvényű célokat fogalmaz meg. Amint a vonatkozó fejezet is rögzíti, az intézkedések megfogalmazását vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ezért a vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén megye Programjának intézkedései a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét tekintettük irányadónak, az annak célrendszerével alkotott koherenciát a koncepció értékelésénél ismertettük. A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA TERVEZETT CÉLKITŰZÉSEI

M#$%#& &'()*+#,)-#+

V.*$%/0(2-gazdálkodás - Víz Keretirányelv (VKI) - vízkészlet gazdálkodás

B-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

183

PQRSQT TUWXYZQ[X\QZ

A =>?@>CD EF@GCHACIJDA C>HE>@>CC KILNDCO@IG>D ]^_àbcde f_ghdih f_jkfmìf inomì_hgp nqr srsrtr uici_idr

Területi vízgazdálkodás, öntözési feltételek javítása, aszálykezelés

1. Az öntözés fejlesztése

A klímaváltozás hatásainak mérséklése – aszálykezelés

viàig cwxwf-uicnif_dmfg yz{|z}~ wxwfk uinntartható kxhai_idgp dwxfqng mf `_qfw`g uicneqmfmd dw`d ghuxfdxkdx uicnif_dmfi

3. Síkvidéki vízrendezés

4. Dombvidéki vízrendezés QQX\QZ YRY[Z[\

Ivóvízellátás Megyei járás-uicnif_dmfg yz{|z}~

2. Szennyvízelvezetés és -tisztítás

Járások fenntartható kxhai_idgp dwxfqng mf

3. Csapadékvíz-elvezetés biztosítása

`_qfw`g uicneqmfmd dw`d ghuxfdxkdx uicnif_dmfi

4. Árvizek elleni védekezés

YZQW\

Árvízkockázatok csökkentése

Megyei járás-uicnif_dmfg yz{|z}~

2. Árvizek káros következményeinek csökkentése

37897:-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

;< 184

¡¢£¤¥¦¥§¨©ª¥«¬I

CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ÖSSZEFÜGGÉSEI A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN

Általánosan megállapítható, hogy a környezetvédelem naprakész szempontrendszerének megjelenítésében élen jár az adott időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), szakmai szempontból történő széleskörű elfogadottsága mellett azt az országgyűlés határozattal is ratifikálja. A környezetvédelmi célok megjelenítésének teljesülését ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program esetében a NKP célrendszeréből levezetett, magas megbízhatóságú és elfogadottnak tekinthető szempontrendszerben célszerű megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy a Megyei Környezetvédelmi program 1999-ben készült, és aktualizálása még nem történt meg, annak figyelembe vételét nem tartjuk indokoltnak. Amint az a következő táblázatban is megjelenítésre került, a tervezett prioritások és intézkedések a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc akcióterületét tekintve, mindegyik esetében jelentős mértékben hozzájárulnak a megye környezet állapotának javításához. ¿-A-Z Megyei Fejlesztési Program

®¯ °±²³°´µ¶· ³µ¸´¹º»¼½»³²¾³´ ÇÈÉÊyezet-tudatos szemlélet és gondolkodás-mód erősítése, ËÌÍÎÏÐÑÒÑÓÔ ÏÑÕÑÖ×ØÙ ÚÌÓÛÓÜØÙ ØÒÑÝÖ×ÖÑÓÞÚÎÝÜÖÜØÙ környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás, turizmus környezeti hatásainak felmérése, ÓßàÛÓÚØáÓÜØÛ

øùúûüýûþ-változás (Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira, ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentése)

ÇÈÉÊKþ ù ù Beltéri levegő minőség, biológiai allergének, vízminőség és egészség, élelmiszerbiztonság, klíma és egészség, környezetegészségügyi információs rendszer

¯»´¼»´°À·¼µÁ ³Âº»¼½»³²¼µÁ ´Ã°ÄÅµ±ÆÄ·±µ âââã äßÓÛÓÜØ-fejlesztés és innováció IV. VÜÖÖÛÖÌÚÒÜØÚÌ ÕÑÎØÑÏÐÌ×åÑØØ×æ çÛÕáÓÜØÛ ×Ø ÞÚæÖÛÖÌÚÒÓÛÓÜØ ÍØÒÓÍÏÒ×ØÑ ÛÖåÎÚæÎÛÝö èÚÌÛçéHegyalja-Zemplén, AbaújêØÑÎÑëÜÓÙ èÛÌÓÛÌÍÒö ìÑÖÐÔ ÓÑÎÝ×ÌÑÌ ÑÖíÜÖÖáÓÜØÛö ÑÖØíàÖÑæÑØÑÏ mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártÜØÛ îãïã äÍÒÚÌÓÛÓÜØÙ ØÒÛÌÌ×åÒ×ØÔ åÎÚæÎÛÝÚÌ ×Ø ÔÏÞÎÛØÓÎßÌÓðÎÛé ÞÑçÖÑØÒÓ×ØÑÌ îãñã äßÖÓßÎÜÖÔØ åÎÚæÎÛÝÚÌ îâââã òÎÔÚÎÔÓÜØö óÑÒíæÛÒàÛØÜæÔ ÓÑÎÝÑÖ×Ø ×Ø ÞÑÖàÚÖæÚÒÜØÙ ëÑÖÐÔ termékek îâââãôã óÑÒíæÛÒàÛØÜæÔ ÓÑÎÝ×ÌÑÌ ÞÑÖàÚÖæÚÒÜØÛÙ ëÑÖÐÔ ÓÑÎÝ×ÌÑÌ előállítása âõã òÎÔÚÎÔÓÜØ Turizmus ÷ã âÏÓ×ÒÌÑà×Øö óÑæÐÑÔ çÜÎÜØ-fejlesztési program îââã òÎÔÚÎÔÓÜØö ÿÏÑÎæÑÓÔÌÛã VÒ ÑÏÑÎ gia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló ÑÏÑÎæÔÛ ÛÖÌÛÖÝÛÒÜØÛ îââãôã èÜÕÞÓíÝÕÑÌ ÌÚÎØÒÑÎØáÓ×ØÑ ×Ø ÞÑçÖÑØÒÓ×ØÑ îââãã óÑæðçßÖ ÑÏÑÎæÔÛÓÑÎÝÑÖí ÌÔØÑÎíÝÕÑÌ ×Ø rendszerek ÞÑçÖÑØÒÓ×ØÑ âÏÓ×ÒÌÑà×Øö óÑæÐÑÔ ÑÏÑÎæÔÛ åÎÚæÎÛÝ îã ã ÿæ×ØÒØ×æÞÑçÖÑ sztési és prevenciós programok VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1é3 számjegyű utak) îâãôã óÑÖÖ×ÌßÓÛÌ ÞÑÖðçáÓÜØÛÙ ÌÚÎØÒÑÎØáÓ×ØÑÙ íÕáÓ×ØÑ Ëïé5 ØÒÜÝçÑæÐ ßÓÛÌs îâãã îÛØðÓÔ ÞÑçÖÑØÒÓ×ØÑÌ îâãïã ÏÌÚÎÝÜÏÐÒÛÓÔ ßÓÛÌ ÞÑÖðçáÓÜØÛÙ ÌÚÎØÒÑÎØáÓ×ØÑ ×Ø ×åáÓ×ØÑ ã÷ã äÑÎ×ÌåÜÎßÓÛÌ ×åáÓ×ØÑ Ì.ÖÓÑÎ.ÖÑÓÑÏÙ ÓÑÖÑå.Ö×ØÑÌ ÌÍÒÍÓÓ îâã ã äÍÒÍØØ×æÔ ÌÍÒÖÑÌÑà×ØÓ çÛÕáÓ ÑÎßëÜÒÜØÚÌÙ ÓÑÖÑå.Ö×ØÔ gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések îâãñã ÿæÐ× Ù Û Ó×ÎØ×æ ÞÑçÖíà×Ø×Ó ØÒÚÖæÜló közlekedési szempontú fejlesztések: kikötők fejlesztése a Tiszán, logisztikai központok közlekedésének fejlesztése õã òÎÔÚÎÔÓÜØö äÍÎÏÐÑÒÑÓÔ ÜÖÖÛåÚÓ ×Ø ÌÍÎÏÐÑÒÑÓ ÔÒÓÚÏØÜæ çÛÕáÓÜØÛ


185

%-A-Z Megyei Fejlesztési Program

N !"#!$

P&'(&')*+(,- /02&(3&/4(,- '5)67,896+8, X:;: <=>=?@ACDEF@CACG GHAF@CAIF?JLFC X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése

TMOMQROSUW YZ[\]M^M_-minőség (településfCàCF@JLFb -rendezés és környezetvédelem, aC=ClcdeDcFLl `g=?JhFgb @g`JCAiCaLF jFkGGCDJLFCb

közlekedés és környezet, közszolgáltatások és a környezetvédelem) yWzO{|W}W UzY~SOMUS| M|[^SUM _M[SU^M_- és tájvédelem természeti és táji értékek védelme, A természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás, károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése )

m<: nAeHAeJhFo pk@aCGCELFb g dqDGgCAc-piaci központok elérhetőségének javítása

X: nAeHAeJhFo pkADrC@CJe haagtHJ LF GkADrC@CJue@JHDFhl `g=?JhFg v: =hFg X.6. Tájrehabilitáció

: igF@DHF?JhFg

M\\_}[_}_{ _M[ROM_ SU ~ZO}U^\O}_ (ÁF=hDrGeDjFCGGCa =ga> fCDDJgAJigJ> lg@EhaGHEhFb Jgag`HG =LECadC LF fCDDJgAJigJ> igF@DhagJgb

m<<<:: wC@clg@EgFhle JCAdLGek feldolgozása, helyi termékek

W^MW\Y SMOM SU ~M\\_}[_}_{ }U^\O}_} (me@CeDG `> haagtHJhDgG CaLALFCo =?@lrI`Jc -lg@EhaGHEhFe

X:: ÁA- és belvízvédelmi beavatkozások

környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat, erdőgazdálkodás környezeti hatásai)

előállítása

X<: nAeHAeJhFo hDrhF@gJe tAH`CGJCG X<:: @LDuhDrhF@gJ X.3. Szennyvízkezelés

tervezés, stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, vízkármegelőzés és elhárítás, kiemelt fontosságú, érzékeny víztestek állapotának javítása

X:;: <=>=?@ACDEF@CACG GHAF@CAIF?JLFC

OO}SY- gazdálkodás

X:: qaagELGlg@EhaGHEhF GhAdCDJCF?JLF

(megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás)

Z[\]M^M_-biztonság (khAdClCac@LF LF GhACaihA?JhFb GkADrC@CJe GhAdCDJCF?JLFb GLdege LF FqlhAue@JHDFhl

Ár- és belvízvédelmi beavatkozások X.2. Hulladékgazdálkodás

A megyei fejlesztési program formai és terjedelmi lehetőségeihez mérten, a legtöbb esetben integrálta a környezetállapot megőrzésének és fejlesztésének igényét, ami többek között a környezeti értékelés és a tervezés párhuzamos kidolgozásának köszönhető. A környezet-biztonság akcióprogramhoz kapcsolódóan a X.2. alprogramnál a kármentesítést elsősorban a hulladéklerakók vonatkozásában taglalja, miközben a megyében jelentős kiterjedésű környezeti kármentesítéssel érintett barnamezős területek, bányaterületek találhatók. Ezért környezet-egészségügyi szempontból javasoljuk kiegészíteni a fejlesztési program prioritásait olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik a talajszennyezési vizsgálatok elvégzését (talajmonitoring is) ezeken a veszélyeztetett területeken.


1 186

¡¢¡¢ £ ¤¥¦§¨©ª©«¬ ®LAPOT VÁRHATÓ (NEGATÍV/POZITÍV) VÁLTOZÁSAI A FEJLESZTÉSI

PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT PRIORITÁSOK MEGVALÓSULÁSÁNAK HIÁNYÁBAN (TREND FORGATÓKÖNYV) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti, hogy az 1996. évi XXI. Tv. 23. §(1) bekezdése alapján készülő megyei területfejlesztési koncepciók, fejlesztési programok vizsgálati elemzésének magában kell foglalnia egy munkarészt, mely segítségével megállapítható, hogy a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, iIIetőleg javíthatják a környezet állapotát (44. § (1) a.) pontja); ezzel kapcsolatban az értékelés az NKP-val való koherenciát vizsgálja az előző, 3.2. fejezetben, mivel a Program nem tartalmaz ilyen munkarészt és koherencia vizsgálatot. A törvény ugyanitt úgy rendelkezik, hogy a vizsgálati elemzésnek ki kell terjednie arra is, hogy „b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot”. Ennek részletes kifejtését szolgálja e fejezet. A várostérségek versenyképességének mérséklődésével a vállalkozások versenyképessége javításának és a foglalkoztatás ösztönzésének elmaradásával munkahelyek szűnnek meg és a munkanélküliség növekedésével a hátrányos helyzetű lakossági csoportok száma nő, társadalmi integrációjuk előmozdítása pedig veszélybe kerül, ezzel párhuzamosan a leszakadó városrészek és rozsdaterületek rehabilitációja is megtorpan, valamint a vidéki térségek értékeinek és örökségének megőrzése is háttérbe szorul. A funkcióbővítő város rehabilitációk folytatásának hiányában a lakókörnyezet élhetőségében és környezeti állapotában nem várható pozitív előjelű változás, a lakóterületek leromlása folytatódik, elmaradnak az energia-megtakarítást is célzó felújítások. A közterületek fenntartása és gondozása egyre nagyobb gond, növekszik az allergén gyomnövény-borítottság. A fejlesztési program prioritásai teljesülésének hiányában várhatóan lelassul a vidéki és városi életminőség magasabb szintre emelése, megtorpan a város és vidék harmonikus fejlődésének új színtereket adó fejlesztések és együttműködések megvalósítása. A közszolgáltatások térségi szinten történő szervezésének, a munkamegosztásnak elmaradásával beszűkül a szolgáltatások köre és romlik azok színvonala is. Az emelkedő árakat a lakosság egyre szélesebb köre nem képes megfizetni, így életkörülményeik romlanak, amely kedvezőtlenül hat egészségi állapotukra is. A lakossági szolgáltatások kínálatának fejlődése nélkül a hétköznapi szükségletek biztosításához fokozódó utazási kényszer társul majd. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával ugyanakkor fokozódik a közlekedésből eredő környezeti terhelés. A térségi szinten összekapcsolódó ökológiai szolgáltatások fejlesztése nem valósul meg, a vidéki települések további terjeszkedése folytatódik, így a megye vonzó környezeti adottságai e térségekben veszélybe kerülnek. A fenntartható, együttműködő várostérséggé válás hiányában, elmaradhatnak az integrált vízgazdálkodással kialakítható, a környezetállapot fejlesztését indukáló beavatkozások, a vízvisszatartás, a természetvédelem, a fenntartható rekreáció- és mezőgazdaság tématerületein.

¯° ±² ³´µ°´¶·¸°¹ ¶º»¼°´»·´°´¶¹ ´»½¾¿³ÀÂÀ·Ã¿° ¾ÀÂÄ ÀÂ·ÀÂµÀ°·¿ÅÆ¼ Ã¹Æ³ÇÆÈÀ³É À ·¸ÂÊ¼¸³¸¼ ´Â½³Ç¸·´¶ ´»´Åµº³Ç´°½ kooperáció nélkül, a megye számára továbbra is kiaknázatlanok maradnak a határmentiségből származtatható előnyök, fejlesztési lehetőségek. A hálózati elemek és logisztikai rendszerek összekapcsolása nélkül a közlekedési infrastruktúra hálózat fejlesztése nélkül jelentős, a közúti forgalom volumenének növekedésével párhuzamosan jelentkező környezeti terhelés következik be. A rendkívüli táji adottságokban és történeti értékekben rejlő lehetőségek fenntartható hasznosítása nélkül forráshiányossá válhatnak a térségben fellelhető egyedülálló kulturális örökségeket fenntartó szervezetek és intézmények. A térség jó intermodális adottságai kihasználásának hiányában nem valósul meg a közúti közlekedés és szállítmányozás során megtett távolságok csökkentése, ezáltal a környezeti elemek és rendszerek indokolatlan pluszterhelése is fennmarad. A megye összehangolatlan gazdaságfejlesztése következtében az előállított termékkel nem arányos környezeti terhelést hozó ipari funkciók jelenhetnek meg az e szempontból érzékeny területeken is. Elmaradhat a szolgáltató szektor részarányának helyszínfüggő növelése, a kis szállítási igényű, diverzifikált, kreatív, távmunkára épülő foglalkoztatási formák hiányában pedig érzékeny területeken fennmaradhatnak, vagy megjelenhetnek jelentős környezeti terhelésekkel járó gazdálkodási formák. A tájfenntartási, kertészeti, erdészeti,

-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 187

ÒÓÔÕÖÖ×ØÙ ÚÖ ÛÜÝÙÖÞÛÙÔÓÙ ÖÞÕÒØ×ÒÛÓÛß ÛàáÚÔàâãÖÚØàÔ ä×ÛÛÚÝåà ÖÞÕÝÜÒ×Ö×áÓÒ áàÖÞÚÒãåà ÔàÝæÒ Ó ÛÚÝÖÚØ ÔçÝâãàÞàÛÙ szempontból kívánatos arculatának kialakítása. Arra alkalmas gazdálkodási rendszerek hiányában veszélybe kerülhet az ipari, bányászati és települési múlt emlékeinek fenntartása és a természeti értékek védelme. Elmarad a tájrehabilitációs program megvalósítása, így nem kerül sor a tájsebek, rozsdaterületek rehabilitációjára, újrahasznosításuk megalapozására, meghiúsulhatnak az árvízvédelem és a belvízvédelem összehangolt fejlesztését szolgáló beavatkozások, jelentős járulékos költségterheket okozva. Megtorpan a megyében a megújuló energia részarányának és a biomassza-termelés növekedésének üteme. Elmaradhat a majorok újrahasznosítását lehetővé tévő, olcsó, zöld energiát biztosítani képes helyi kiserőművek kialakításának megvalósítása. A helyi, növénytermesztésre és állattenyésztésre épülő élelmiszeriparban elmarad a biotermék-paletta kialakítása, továbbra sem biztosítható az ökológiai és talajvédelmi szempontból megfelelőbb eszközök és technológiák alkalmazására való áttérés megtérülése, ezért a környezeti elemeket és rendszereket jobban terhelő termesztési formák megmaradása prognosztizálható. Nem történnek jelentős előrelépések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén, így továbbra is kiemelt környezeti kockázatokkal jár a belvíz- és aszályproblémák gyakoriságának növekedése. A globális vízhiány eszkalálódása ellenére nem teljesül a természeti erőforrások takarékosabb használatának kívánalma. Elmaradhat az integrált vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, így meghiúsulhat a meglévő víztározó hálózati kapacitások fenntartható továbbfejlesztése is. A táj teljesítőképességének növelése és a klímaváltozásra való felkészülés veszélybe kerül, fokozódhat a termőréteg-vesztés mértéke, megmarad a termőterületek kiszolgáltatottsága a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben. Elmarad a környezetkímélő művelési formák alkalmazása, a vízfolyások, állóvizek mentén az ökológiai folyosók, vizes élőhelyek komplex rendszerének kialakítása. Várhatóan nem alakulnak ki a tájhasznosítás megfelelő formáinak szervezeti hátterét biztosító szervezetek. Nem teljesülnek a komplex tájgazdálkodás megerősödéséhez szükséges feltételek, így például, nem kerül kialakításra a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges birtokstruktúra. Veszélybe kerül a biológiai diverzitás és a táji adottságoknak megfelelő, például a termőtalaj-vesztést mérsékelni képes, diverzifikált művelési struktúra. Várhatóan nem kerülnek létrehozásra a táj fenntartásában kulcsszereppel bíró agrárgazdasági központok, így továbbra sem nyílik lehetőség a mérsékelt terheléssel járó hasznosítási formákhoz kapcsolódó felhalmozott elméleti tudásanyag teljes körű gyakorlati alkalmazására. Valószínűsíthető, hogy elmarad az erdők és fás biotópok létesítésével elérhető eróziócsökkentés, a mezoklimatikus mutatók kedvező irányú befolyásolása, a mezőgazdasági területek termésátlagának vegyi anyagokat nélkülöző javítása, és a térségben élők életminőségét befolyásoló ökológiai szolgáltatások fejlesztése. Veszélybe kerül a meglévő barnamezők, a külterületi majorok helyi megújuló energiaparkokká történő átformálása, valamint a dombvidékekről elvezetendő többletvizek fenntartható vízgazdálkodási rendszerben történő hasznosítása. Várhatóan nem kerülnek kialakításra a térségben élők egészségi állapotára rendkívül kedvező hatást gyakorolni képes programok, melyek a szabadidős, gondozási, gyógyító és wellness tevékenységeket és szolgáltatásokat szervezhetnék megfelelő keretbe. A környezeti állapotra átfogó módon kedvező hatást gyakorolni képes húzóágazatok, (a zöldipar, a megújuló energetika, valamint a helyi adottságokhoz alkalmazkodó agrár- és élelmiszeripar) minőségi fejlődése és megerősödése megtorpan! Nem folytatódik a zöld energetikai profil súlyának növekedése, elmarad a kapcsolódó háttéripari és a szolgáltatótevékenységek fejlesztése, a megújuló energiához- és az energiahatékony berendezésekhez kötődő tervező, gyártó, szolgáltató tevékenységek bővülése. A speciális szaktudással rendelkező építőipari szakemberek képzésének elmaradása esetén a megye jelentős műemlékállománya hosszú távon veszélyeztetetté válhat. A nem fenntartható módon tervezett turisztikai fejlesztések, az aktív idegenforgalmi szolgáltatások túlsúlyba kerülése a „szelíd” formákkal szemben a természeti erőforrások megújulási sebességét meghaladó tájhasználatokhoz vezethet, kedvezőtlenül befolyásolva ez által a helyi ökológiai sokféleséget. Ugyanakkor a helyi gazdasági potenciálok hosszú távon is fenntartható hasznosítási formáinak kialakítása hiányában fokozódik a megye kitettsége a világgazdasági folyamatokkal szemben. Az alacsony szintű

ÐÑ

ËÌÍÎÌÏ-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 188

ïðñòóðô õðñðöðïï÷ ø õùúöúûôüýôóøóýöûõþø ÿûþb óøó ÿûþþýöó ðþðbòðúðó÷ ü öùõõððó óùïïðõ õùúùóó øú egészségmegőrzésre, környezeti nevelésre a környezettudatosság fejlesztésére, valamint a környezeti elemek és rendszerek védelmére fordítható anyagi keret mértéke. A hosszú távú, integrált területfejlesztési programok megalkotásának hiányában elmarad a mélyszegénység és a szegregáció által sújtott térségtípusok környezetminőségének, lakhatási feltételeinek komplex javítása. Elmarad a leértékelődött, elszigetelődött települési zárványok és a szegregálódó települések, településrészek környezeti és társadalmi problémáinak integrált kezelése, így az itt élők további, fokozódó környezeti állapotromlással kénytelenek szembenézni. A szabad munkaerő-kapacitások egy részének valódi értékteremtő, település-rehabilitációs és energiahatékonysági programokban és örökségmegújítási programokban történő felhasználása nélkül a társadalmi feszültségek tovább fokozódnak, miáltal a környezet állapotában elérhető kedvező változások elmaradásával is számolni kell. Az intézményi reformok, az oktatás, a helyi gazdaság, valamint az egészséges életmód népszerűsítését szolgáló korszerűsítések, fejlesztések várhatóan nem kerülnek végrehajtásra. Az oktatás korszerűsítése, piaci igényekhez igazításának elmaradása rontja a gazdaság versenyképességét, a gazdasági visszaesés nehezíti az önkormányzatok közcélú beruházásainak megvalósítását, amelyek a vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás, közterületek fenntartása területén okoznak problémákat. Megfelelő átfogó eszközrendszer hiányában elmarad a megyei lakosság egészségi állapotának jelentős javulása. Elmaradnak a művelésből kivett, környezeti kockázatot hordozó, és kedvezőtlen tájképi hatást okozó korábbi ipari és bányaterületek, valamint majorságok rendezését, szolgáló jelentős beavatkozások. Így nehezen kerülhető el további zöldmezős területek művelésből történő kivonása, megvalósíthatatlan lesz a természetközeli állapot visszaállítása, vagy más, társadalmilag hasznos használatok megvalósítása. Veszélybe kerülnek az egyes, települési szinteken megfogalmazott, sokszínű újrahasznosítási elképzelések is, így a hulladékgazdálkodás fejlesztését, megújuló energetikai központok létrehozását és a rekreációs-turisztikai hasznosítással egybekötött ipari örökségmegőrzést szolgáló helyszínfüggő rehabilitációk. A program hiányában kérdésessé válik a tájképi érzékenység, a felszíni vizek és a felszín alatti vízbázis-védelme, illetve a világörökségi értékek megőrzése által jelentett kihívások egységes keretben történő hatékony kezelése.

3.4. A PROGRAM PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETLEN HATÁSAI AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEKRE ÉS RENDSZEREKRE Ez a fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési programjának környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatását elemzi összefoglaló táblázatos formában. Az egyeztetett tematika szerint a hatásvizsgálat értékeli: – a talajra – a vízre – a levegőre – az élővilágra, biodiverzitásra – a tájra (tájképre) – az épített környezetre – a kulturális örökség épített elemeire – az emberi egészségre gyakorolt hatásokat a program prioritásain keresztül. A táblázat tartalmazza a hatások erősségét, a leírás magyarázatot ad a hatás jellegére, következményére. A hatások pontozása a következőképpen történik: 0-

nincs hatás, vagy nehezen értelmezhető

1-

bizonytalan hatás, vagy ebben a léptékben nem meghatározható, nehezen igazolható

2-

közepes-gyenge áttételes hatás, közvetett kapcsolat a környezeti elem, rendszer és a vizsgált övezet között

3- erős közvetlen hatás, jelentősen befolyásolja a környezeti elem állapotát. íî

èéêëéì-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése 189

V

G

H

P

S

R

=

O

G

J

R

@

X

W

J

V

R

U

J

S

M

R

H

QN

H

P

D

J

NO

O

NN

@

?

NJ

@

J

=

DH

G

>

DF

C

@

?

>

=

I=

E./013

(-e-(

örökség

K+!&+,#!"-

rnyezet

É)*&&&

'k

T#$% &#$'()

É! "!# Biodiverzitás

L

Víz

Talaj

A ;

:

9

7

8

7

6

5

D

R

NU

[

p

NH

H

J

O

N

[

=

NH

J

H

?

S

Z

Y

Y

H

R

U

X

H

Y

S

U

J

D=

R

U

Y

>

R

@

DJ

G

D>

G <

4

<

4

4

4

4

p

fejlesztés-innováció

4

4

tudásbázis fejlesztés. Fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Az innovációhoz kapcsolódó környezetet és az emberi jólétet befolyásolják pozitívan. Közvetetten pozitív hatása van a többi környezeti elemre is, mivel a fejlesztések a fenntarthatósági elvek alapján történnek. Negatív hatása nincs egyik elemre sem.

Nt

U

wr

Y

J

H

S

H

u

=

G

Z

Y

O

J

G

U

S

H

V

J

H

v

NH

H

R

U

S

H

u

=

=

H

Y

S

R

U

t

s

r

G

H

H

? <

\

1

\

4

4

4

4 :

9

7

8

7

a

`

_

^

8

^

l

`

o

:

i

8

:

9

7

n

c

8

m

_

d

g

i

l

i

:

:

d

j

i

_

h

g

d

:

f

d

c

_

`

:

9

a

`

_

^

^8

^

9

]

\

NH

q

- és technológiafejlesztés, munkahely-teremtés, befektetés ösztönzés. Preferált ágazat a nehézipar és hulladékgazdálkodás. Ezeknek azonban zaj és technológia ösztönzése nagyon fontos. Az életminőség fejlesztése az elsődleges célja a prioritásoknak és az intézkedéseknek. Ugyanakkor a természeti környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való jó gazdálkodás is ide tartozik. A barnamezős területek felújítása, megújítása, a foglalkoztatás bővítése pozitívan hozzájárul az életminőség javításához és a termőföld védelméhez is.

R

U

Y

>

V

O

R r

@

J O

G

s

@ >

NN G

H p

Y D

R

Nt U

U S

N

O

Y p

U

Y Y

Y

U

J O

S

O R

u V

s R

> @

J

P O

V

@

Y J

Y

H

G

J

@

R

t >

S

Z

V

DF

C

=

J

NU

QF

O

H

J

R

@

J

O

v

w?

DJ

S

>

p

N

H

G

U

=

H

J

NH

[

G

H

J

=

@

r

W

v

O

=

O

V

Y

>

r

O

G

s

>

G

p

R

ND G

>

R

~

@

G

W

NJ t

NR

}

W

<

4

0

4

|

|

|

0

infrastruktúrafejlesztések, egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, egészségfejlesztés és preve Y

8

:

9

7

n

c

8

m

_

d

g

i

l

i

:

:

d

j

i

_

{

y `

_

a

8

^z 8

_

^

8

z ^`

8

y 8

:

f

9

x

<

Y

DX

v

nyos helyzetűek komplex társadalomfejlesztése, nők munkába járásának ösztönzése,

V

R

U

X

H

Y

NH

S

Z

Y

D

s

U

R

R

Z

S

Z

Y

Y

H

R

U

J

S

R

H

QN

H

P

t

=

U

J

G

Z

J

=

H

R

U

X

H

Y

NH

S

Z

Y

t

J

Z

Y

H

S

R

R

D

J

H

S

H

u

=

G

Z

Y

Y

H

R

NU

[

p

NH

H

J

O

H

R

U

wJ

p

U

Y

O

J

W

Nt

[

G

H

NY

H

V

Y

O

J 8

:

9

7

n

c

8

m

W

<

4

<

<

\

\

4

\

;

f

d

8

_

g

6

z 8

:

i

d

_

^d

a

vasút, kerékpár) az utazás lerövidülése, az elérhetőségek javítása a fenntarthatósághoz járul hozzá. Új ö

piaci központok elérhetőségének

5

y

~

megteremtése, az oktatás és környezeti nevelés nagyban befolyásolja a környezetvédelemért való felelősségvállalást és az emberi szennyezések könnyebben elkerülhetők l

B

2


2

állapotát pozitívan befolyásolják. Azonban figyelembe kell venni a védett területeket is az ilyen jellegű fejlesztéseknél.

190

þ

ó

ñ

ò

ü

ö

õ

î

ñ

ó

ÿ

Ò ü

÷ö

Ñ

Ð

Ï

Ì

Î

Í

Ì

Ë

Ì ñ

õ

î

ñ

ó

þ

ù

ý

ü

ú

û

ò

ú

ù

ø

ò

ñ

õ

÷ø

ö

ôõ

ì

ó

ñ

ò

ñ

ð

ï

î

í

ì

ÂÃÄÅÆÇ

ºÈ¶ÁÊÁ¶È

örökség

¼½¾´½¿±¾ÀÁ

rnyezet

¸·¹´º´´

µ»

°±²³ ´±²µ¶·

¬«©®¯ª Biodiverzitás

§¨©¨ª«

Víz

Talaj

¥

¦

¤

£

¥

¤

£

¢

¡

r

ê

ë

ë

é

ê

ê

ê

é

ÿ

ü

ý

û

÷ì

ý

û

ò

ú

ù

þ

ü

÷ö

ñ

õ

î

ñ

ó

þ

ù

ý

ü

ú

û

ò

ú

ù

ø

ò

ñ

õ

ó

ú

ó

î

ú

ó

ï

ï

fñ

è

Õ

è

â

à

ß

Õ

Þ

Ý

áç

Õ

æ

å

Û

Ü

Ö

ä

Ø

á

ä

áÚ

Õ

ã

Û

â

Û

áâ

Õ

à

ß

Õ

Þ

Ý

Ø

Ü

Û

Ù

Ú

Ö

Ù

Ø

×

Ö

Õ

Ô

Ó

r

értékeket fenntartó termelés, agrárturizmus. A vidék újjáélesztése, a foglalkoztatás növelése és a falvakban élők megtartása és jólétének megteremtése, az adottságok kihasználása mind pozitív hatású a kö

ì

ñ

ù

ö

ü

ì

í

î

í

ü

÷þ

ý

î

ó

÷

ì

ú

ü

ö

ú

ü

ý

ù

ñ

õ

ì

ñ

ì

ö

ó

î

ö

þ

ó

ñ

ò

ü

ö

õ

î

ñ

ó

ò

ú

ï

ì

ñ

ó

ñ

ó

ò

ñ

ð

õ

ñ

ï

î

í

ì

ò

ü

ó

ó

ü

ñ

ó

ñ

ù

÷ñ

t ô ö

û

ü

ø

ö

þ

÷ü

ñ

ó

ñ

ò

ú

ü

ó

ö

÷ú

ý

ï

õ

î

ñ

ò

ü

ó

ú

ú

ó

ì

ù

ú

î

ý

ü

ý

õ

ô

þó

òt

ó

fenntartható fejlesztései mind pozitívan befolyásolják a megye környezetének állapotát (zöldterület fejlesztés, biodiverzitás növelése). Az integrált szemléletű fejlesztések és az adot

ït

ê

é

ê

ê

ê

ë

ë

ë

T

6

A

integrált gazdálkodás, állattenyésztés, hagyományos tájhasználat) fontos eleme a programnak. A gyepterületek fenntartásának támogatása fontos lenne természetvédelmi szempontból.

intézkedések megvalósulásával.

÷

ú

÷

ú

þý

ù

î

ñ

ï

ñ

ü

ø

þì

õ

î

ñ

ó

ñ

ê

ë

ê

é

ê

é

ê

ê

ú

÷

ñ

þ

õ

ÿ

ò

ñ

ö

÷õ

ñ

û

ö

ù

÷ñ

ú

÷

î

ý

ý

ò

ò

ï

ú

ð

ù

ú

ï

ú

ü

ý

÷ó

ý

þ

ì

k

,

1

/0

,

0

a-

,+

'+

+

a,

'3

")

'4

3

,

1

a-

,+

/+

''e

+

'2

ñ

2

/1

0

'/

(

-.

,*

+

)*

'(

%&

!$

#

"a

!

a

7

E

É

pületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása, energiafüggőség csökkentése, klímavédelem. A megújuló energia hasznosítása, a fenntartható fejlesztés egyik alapköve. Sok pozitív hatása van a prioritásnak a megye környezetére. A fűtés g tüzelőanyag felhasználás lecsökken, az erdők védelmére is közvetetten pozitív hatással van.

ü

ò

ü

ü

ñ

é

é

é

ê

é

é

í


é

é Ù

Û

Ü

>Þ

=

<Ù

Ø

Ü

Û

9

ä

Þ

Ö

Ý

;

Þ

Õ

Ö

Õ

ç

9

ß

5

è

Û

â

Þ

ä

:

Ù

á

á

Ü

Ý

Þ

Õ

Ö

Õ

ç

9

ß

5

K

8

Aò

környezeti elem védelmére vonatkozó program szerepel a prioritásban. Ez a prioritás tartalmaz minden olyan intézkedést, mely a megye problémás területeinek környezeti állapotát nagyban javítja. A barnamezős területek megújítása és állapotfelmérése is kiemelt prioritás kell legyen, valamint a bányaterületek körültekintő megnyitása, és a szénbányászat környezetkímélő újraindítása.

191

HIJI L MNOPNQRSUQV WROGRAM

PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAI

A fejlesztési program stratégiai részprogramja (egyeztetési változat) Borsod-Abaúj-Zemplén megyére a 20142020 közötti időszakra 8 prioritást határoz meg.

Kutatás-fejlesztés és innováció, Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram, A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása, Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása, Energetika – Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése, 6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek, 7. Turizmus 8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

1. 2. 3. 4. 5.

A kutatás-fejlesztés és innováció prioritásának célját a program a következők szerint határozza meg: „A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőfokú intézmények, a kutatóintézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei.”

A prioritáson belül meghatározott alprogramok az innováció orientált vállalati fejlesztés, tudástranszfer, tudásbázis fejlesztés. Ezeknek az alprogramoknak a megvalósítása, környezetvédelmi szempontból kiemelten a tudásbázis fejlesztése, lehetőséget ad a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik stratégiai céljához való kapcsolódáshoz, amely a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítését tűzte ki célul: „A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára.”

Az egyeztetés alatt álló 2014-2020-re szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. stratégiai célkitűzése „az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése”: „Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt B?@C?D-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

FG 192

_`bcdghdi jdgg _lmnoipq` p ismupnpgh` -gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a

lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára.”

A kutatás-fejlesztés prioritás az NKP idézett céljának megvalósulását is szolgálhatja, így ezen programnak és az azon belül meghatározott alprogramoknak negatív környezeti hatásai nem várhatók.

A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül kiemelten fontosnak tartja a program -

a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztését, a munkahely-teremtést, nagyvállalatok foglalkoztatás-bővítő beruházásait, hálózati együttműködéseket egyes ágazatokban, üzleti infrastruktúra fejlesztését, befektetés-ösztönzést, induló vállalkozások támogatását, vállalkozások képzését, információs támogatását.

A program öt fejlesztési térséget határoz meg és az egyes fejlesztési térségek társadalmi, gazdasági hagyományai és adottságaik, továbbá a természeti adottságaik alapján térségenként ad javaslatot a fejlesztésre preferált ágazatokra.

Ezen prioritás negatív környezeti hatása lehet, ha az új beruházások további termőföldek igénybe-vételével valósulnak meg. Ezért fontos a már meglévő ipari parkok, iparterületek és a településrendezési tervekben gazdaságfejlesztésre már kijelölt területek infrastruktúra fejlesztése azért, hogy a befektetők számára ezen már művelésből kivont területek váljanak vonzóvá befektetés céljára. Fontos továbbá a felhagyott (barnamezős) iparterületek újrahasznosításához a településrendezési és infrastrukturális feltételek biztosítása. A preferált ágazatok között – meghatározóan a Borsodi tengely térségében – olyan ipari ágazatok is találhatók (gépipar, vegyipar, fémfeldolgozás, energiatermelés, hulladékgazdálkodás), amelyeknek technológiai eredetű zaj- és levegőszennyezése, a szállításból eredő környezetszennyezése így negatív környezeti hatása lehet. Az ebből eredő környezetvédelmi konfliktusok úgy kerülhetők el, ha a várostestbe, lakóterületek közé ékelődő vállalkozások fejlesztése olyan környezetkímélő technológiákkal történik, ami a szomszédos környezetterhelésre érzékeny terület-felhasználásokra kedvezőtlen hatással nem lehet. Új iparterületek kijelölése helyett a program a működő ipari parkok, iparterületek minőségének fejlesztését, infrastrukturális fejlesztésük támogatását tartja fontosnak. A piaci központokban megvalósuló koncentrált gazdaság-fejlesztés környezetvédelmi szempontból sokkal kevesebb negatív hatással jár. Logisztikai központok kialakítását a program Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti térségében tervezi. XYZ[Y\-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

]^ 193

}~ ~ ~ térségükben a jelentős áruszállítás miatt közlekedési eredetű zajterhelést

és levegőszennyezést okozhatnak. Ezért a konkrét logisztikai fejlesztési területeket úgy célszerű kialakítani, hogy az áruszállítás környezetterhelésre érzékeny területhasználatokat ne érintsen. A vidékies térségekben a program a helyi mezőgazdasági termékek előállítását, feldolgozását és közvetlenül a helyi- és városi piacokon történő értékesítést tartja fontosnak. A mezőgazdasági termelés, termény feldolgozás, közvetlen helyi értékesítés környezetvédelmi szempontból is meghatározóan fontos, hiszen ezzel biztosítható a vidéki lakosság foglalkoztatása, helyben maradása és egyben a táj természeti adottságokhoz igazodó fenntartása is.

A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása prioritás címe nem fedi le teljes körűen az abban megvalósítandó programok teljes körét: -

hátrányos helyzetűek komplex társadalomfejlesztési programja, nők munkába járásának ösztönzése, idősek, fogyatékkal élők ellátása, közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések, egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, egészségfejlesztési és prevenciós programok, kulturális programok,

Ez a prioritás környezetvédelmi szempontból csak pozitív változásokat eredményezhet, a prioritás kapcsolódik a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program első átfogó célterületéhez: „a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése”. „Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása.”

Az egyeztetés alatt álló új Nemzeti Környezetvédelmi Program ezt a stratégiai célt a következőképpen fogalmazza meg: „az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.” „Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja.”

Tágabb értelemben tehát a prioritás keretében meghatározott fejlesztési programok teljes mértékben összhangban vannak az NKP ismertetett fejlesztési céljával. Így a programok megvalósulása nemcsak „a társadalom alkalmazkodó-képességének javítását”, hanem „az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítását” is szolgálja. A prioritás keretében megvalósuló programok általában közvetett módon lesznek kedvező hatással a környezetvédelemre. A szegregált területek (települések, településrészek) komplex rehabilitációja azonban a rendezett lakókörnyezet kialakításával közvetlenül is kedvező hatással lesz a települési környezetre. A „gettósodott” települések településrészek lakásainak felújítása, komfortosítása, infrastruktúra fejlesztések, a

vwxywz-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

{| 194

¡ össégi funkciók kialakítása, közintézmények rehabilitációja, a szociális ellátás

javítása az élhető települési környezet kialakítását és ezzel közvetlenül a környezetminőség javítását is szolgálja.

A közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása A prioritásnak és az azon belüli fejlesztési programoknak a megvalósítása környezetvédelmi szempontból meghatározóan kedvező hatásokat eredményez. A közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, a megye vasúti közlekedésének minőségi fejlesztése, a gyorsforgalmi út és főút hálózat fejlesztése, új mellékúti kapcsolatok kialakítása, a mellékút hálózat korszerűsítése, a kerékpáros infrastruktúra hálózat fejlesztése, Szlovákia irányába a települések közvetlen közúti megközelítésének kialakítása, továbbá Miskolc belső közlekedési rendszerének fejlesztése az érintett települések környezetminősége javítását is szolgálja. A vasúti közlekedés minőségi fejlesztése, ezen belül a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza fővonal korszerűsítése, a megyén belüli elővárosi jellegű vasúti közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros-Miskolc-SajószentpéterKazincbarcika-Ózd ipari tengelyen, Miskolc-Szikszó-Encs és Miskolc-Szerencs vonalon a közúti közlekedés környezetkímélő alternatívájává teszi a vasutat, ezzel csökkentve a közúti közlekedés zaj- és levegőszennyezését.

Az M30 gyorsforgalmi út továbbépítése Encs-Tornyosnémeti-Szlovákia irányába (Kassáig történő megépítése) Miskolc és Kassa közötti gazdasági, kulturális és kutatási-oktatási kapcsolatok széleskörű fejlesztési lehetősége mellett az érintett települések elkerülésével a települési környezet minőségi javulását is eredményezi. A tervezett új főúti kapcsolatok és a meglévő főutakon tervezett település elkerülések ugyancsak csökkentik a települések közlekedési eredetű zaj-, rezgésterhelését és levegőszennyezését. Az új nyomvonalak kijelölése azonban minden esetben termőföld igénybevételével jár, így a konkrét nyomvonal tervezése során lehetőség szerint a nyomvonalakat az átlagosnál kedvezőtlenebb minőségű termőföldeken célszerű vezetni. Fontos továbbá, hogy ezek a nyomvonalak a települési területek mellett a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket is kerüljék el, biztosítva ezzel a természeti értékek védelmét. A mellékút hálózat felújítása, korszerűsítése a közösségi autóbusz közlekedés menetidejének betarthatóságával, az utazási komfort javulásával és a közlekedésbiztonság üzemeltetési feltételek javulásával növelni fogja a közösségi közlekedés népszerűségét és ezzel ugyancsak csökken a közlekedési eredetű környezetszennyezés. Új mellékutak kialakítása, a szlovák és magyar települések közvetlen közúti kapcsolatának megteremtése ugyancsak kedvező környezetvédelmi szempontból is. Új mellékutak nyomvonalának meghatározásánál javasolt figyelembe venni a már meglévő bekötő út és külterületi dűlőút szakaszokat, ezzel is csökkentve a termőföld igénybevételének nagyságát. A rugalmasan működő integrált (helyi és helyközi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazásával, a kistelepülések és a munkaerő-piaci központok között az elérhetőségek javításával az egyéni gépkocsi igénybevétele csökkenthető.

A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a településen belüli és települések közötti környezetkímélő munkahelyi forgalmat, az országos és térségi kerékpárút hálózat kialakítása a környezetkímélő turista forgalmat erősítheti.

Az energetika – az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése prioritáson belül a következő programok szerepelnek:


195

©

-

épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása, távfűtőművek korszerűsítése, fejlesztése, megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése, bányászati projektek.

Az épületek (köz- és lakóépületek) energiatakarékos felújításával és megújuló energia alkalmazásával összefüggésben a program a következőket hangsúlyozza: „Az energiafüggőség csökkentésére és a klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és a legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok terén javítható.”

A program megvalósulása azonban nemcsak társadalmi, de gazdasági szempontból, továbbá nemcsak klímavédelmi, de komplex környezetvédelmi szempontból is előnyökkel jár. A távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése programon belül a program ugyancsak kihangsúlyozza a megújuló energiaforrások alkalmazását és a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló korszerűsítését. Mindkét program hozzájárul a megye és a megyei települések környezetminőségének javításához, a CO 2 kibocsátás csökkenéséhez, így ezen programoknak negatív környezeti hatása nem várható. A biomassza fűtési célú hasznosításával összefüggésben a program energiaerdő ültetvények létrehozását javasolja, az erdősültség növelése érdekében. Az erdősültség növelésére ezek az ültetvények nem alkalmasak. Fontos továbbá, hogy védett természeti területekre, Natura 2000 területekre és az ökológiai hálózat magterületeire lehetőség szerint ne ültessenek ilyen ültetvényeket, mivel a többnyire monokultúrás, rendszeresen csonkolt faállományok nem egyeztethetők össze a védett természeti területek, Natura 2000 területek természetes és természetközeli élőhelyeinek védelmével, az ökológiai hálózat biológiai sokféleségének megőrzésével és természetközeli élőhely fejlesztéssel.

A megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése keretében a program: - a geotermikus energia hasznosításának támogatását, - a biogáz hasznosítás és biometán alkalmazásának támogatását, - a napenergia hasznosításának támogatását, - hulladékok energetikai hasznosítását emeli ki.

A megújuló energiatermelő kiserőművek létesítése a levegőszennyezés mérséklése, a klímavédelem szempontjából rendkívül fontos. Természetvédelmi, ökológiai, tájképvédelmi szempontból azonban fokozott figyelmet kell fordítani az erőművek telepítésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény a magterület és az ökológiai folyosó területére vonatkozó szabályai között szerepel, hogy erőművek és kiserőművek a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.

¢£¤¥£¦-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

§¨ 196

±²³´µ¶·´¸ ¹ºµ»º· ·¼´½¾¿³´ ´¼ ÀÁÂÁ-nek, hogy világörökségi és világörökség-várományos területen erőműveket

és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. Figyelmet kell fordítani továbbá arra, hogy a megye tájképi szempontból meghatározóan értékes, turisztikai szempontból fontos célterületein is érvényesüljön a történeti hagyományokon alapuló tájhasználat és tájképi egység védelmének követelménye.

A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritáson belül a program hangsúlyozza a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések szükségességét. Fontos azonban hangsúlyozni: - a környezetkímélő mezőgazdasági termelés, - a természeti értékeket fenntartó termelés, - az agrárturizmus támogatásának és ezzel együtt a több funkciós mezőgazdaság, tájgazdálkodás fejlesztésének szükségességét is.

A prioritáson belül a program a termőhelyi adottságokhoz az agrártörténeti hagyományokhoz és a táji adottságokhoz igazodva határozza meg a fejlesztésre javasolt mezőgazdasági tevékenységeket: -

integrált zöldség- és gyümölcstermesztés, együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása, zöldség és gyümölcstermesztést szolgáló hőenergia hasznosítás támogatása, öntözéses rendszerek kiépítését biztosító vízgazdálkodási beruházásokhoz való kapcsolódás, a szőlőtermelés és borászat, állattenyésztés kapacitásának bővítése, állattartó telepek modernizálása, korszerű technológiák alkalmazásával, ártéri tájgazdálkodás fejlesztése, környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése, erdőgazdálkodás kiterjesztése, mezőgazdasági termékek energetikai célú hasznosításának támogatása.

Az állattenyésztéshez és a hagyományos tájhasználat fenntartásához kapcsolódóan hiányzik a programból a gyepterületek (rétek, legelők) fenntartásának támogatása, ami természetvédelmi szempontból is meghatározóan fontos lenne.

A mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása fejlesztési cél keretében a program hangsúlyozza a helyi sajátosságokkal bíró termékek minőségének és mennyiségének a fejlesztését, a helyi termékek térségi szintű és turistáknak történő értékesítését. Kiemeli a program, hogy a helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő termékek helyben történő feldolgozása, az erőforrás-hatékony gazdálkodás, így az energia-hatékony termelési rendszerek fejlesztése. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő fejlesztéseknek környezetvédelmi szempontból negatív hatása nem várható.

ª«¬«®-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

¯° 197

Ë ÌÍÎÏÐÑÒÑÓÌÔÕÖ×ØÙ

ÑÏÑÎÚÛÜ-hatékony, a termőhelyi adottságokhoz, táji hagyományokhoz igazodó mezőgazdasági termelés fejlesztése, a helyi termékfeldolgozás fejlesztése környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szempontból egyaránt pozitív hatásokkal járhat.

A turizmus prioritásán belül a program a turisztikai vonzerő fejlesztését, a turisztikai szolgáltatások fejlesztését, a turisztikai együttműködések szervezését emeli ki. Hangsúlyozza, hogy az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon alapuló fejlesztések megvalósítására, ami azt is jelenti, hogy a turizmus differenciáltan fejleszthető az egyes eltérő adottságú, értékű tájak, területek érzékenységének figyelembe vételével. Ez az eltérő érzékenységre alapozott fejlesztési elv kifejezésre kerül a preferált turisztikai tevékenységek ismertetése során. (egészségturizmus, örökség- és kulturális turizmus, aktív és ökoturizmus, gasztronómiai és borturizmus, turisztikai kerékpárút-vonalak fejlesztése, lovas turizmus)

Amennyiben a turisztikai célú fejlesztések a programban is hangsúlyozottan integráltan a természeti értékekkel fenntartható módon történnek (zöldterület fejlesztés, biodiverzitás növelése, zöld infrastruktúra) az egyes területek védettségi szintjének, táji, természetvédelmi és ökológiai érzékenységének, teherbíró képességének figyelembe vételével, akkor a fejlesztések környezeti hatása nem lehet negatív.

A környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás közvetlenül a megye környezetminőségének javítását szolgálja. Ezen prioritáson belül a következő környezetvédelmi fejlesztési programok szerepelnek: -

ár- és belvízvédelem, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, ivóvízrendszerek korszerűsítése, természeti, táji- és kulturális örökség értékek megóvása, tájrehabilitáció, a levegő- és zajszennyezettség csökkentése, bányászati projektek.

Az ár- és belvízvédelem programja lényegében komplex vízgazdálkodási fejlesztést foglal magába. Az ár- és belvízvédelmi célú fejlesztések mellett az állóvizekkel, a karsztvizekkel, belvíz- és csapadékvíz tározók létesítésével, a hullámterek ökológiai célú fejlesztésével, az ártéri tájgazdálkodással, mezőgazdasági öntözéssel összefüggő fejlesztéseket is magában foglal ez a program.

A hulladékgazdálkodás programja a már működő térségi hulladéklerakókkal, hulladékgazdálkodási rendszerekkel összefüggésben a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást, a komposztálást, a hulladék energetikai hasznosítását tűzi ki fejlesztési célként.

Felhívja a figyelmet a nehézipar és a mezőgazdaság által szennyezett területek felmérésének és kármentesítésének fontosságára.

ÃÄÅÆÄÇ-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

ÈÊ 198

ä åæçèèéêëæìçæçíîå ïçðíçåæñîåîèçì òóôõóö mja a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási

Megvalósítási Programmal érintett települések szennyvízcsatorna beruházásának megvalósítását, a rákötések növelését, a szennyvíztisztító telepek rekonstrukcióját, a tisztítás hatásfokának növelését, a szennyvíziszap környezetkímélő kezelését és fenntartását tűzi ki fejlesztési célul.

Az ivóvízrendszerek korszerűsítése fejlesztési program célul tűzi ki a megye egész területén a jó minőségű vezetékes ivóvízellátás biztosítását, az elöregedő hálózatok rekonstrukcióját, az ivóvízbázisok védelmét, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét.

A természeti, táji és kulturális örökség értékeinek megóvása program fejlesztési célja: „a természeti táji és kulturális értékek fenntartható és integrált módon történő megőrzése, védelme és hasznosítása, a vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása”. A program keretében kiemelt hangsúlyt kap a természeti értékek védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a helyi védelem alá vont területek számának növelése, a vizek, vizes élőhelyek védelme, a vízfolyások ökológiai állapotának javítása, a barlangok megóvása. Kiemelendő komplex környezetvédelmi cél az „örökség értékek megóvása és hasznosítása” is, amelyen belül a program a következő fejlesztési tevékenységeket tartalmazza: -

kis települések kulturális örökségi értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot fenntartása; kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása; az „északkeleti Kárpát-medence fatemplomai” világörökség várományos területre vonatkozó fejlesztési elképzelések megvalósítása; a hagyományos természetközeli tájhasználat és tájgazdálkodáshoz kapcsolódó épített örökség és táji környezet fenntartása; települések közösségi tereinek, zöldfelületeinek megőrzése, városok zöldfelületi rendszerének fejlesztése

A tájrehabilitáció fejlesztési programja a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek roncsolt területek rekultivációját, az erózió elleni védelmet, a folyók, kiemelten a Tisza mentén a hagyományos ártéri tájgazdálkodás rekonstrukcióját, a természeti adottságoknak megfelelő mezőgazdasági tájhasználatot, a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját tartja kiemelten fontos fejlesztési célnak. -

A levegő- és zajszennyezettség csökkentésének prioritása szoros összefüggésben van a közlekedés fejlesztésének programjával, illetve a megújuló energia alkalmazásával. A program fejlesztési tevékenységi céljai: -

a lakossági légszennyező-anyag kibocsátás csökkentése a közlekedési eredetű emissziók csökkentése ipari kibocsátások csökkentése

A bányászati projekteket a program a megye ásványkincsekben való gazdagságával és azzal indokolja, hogy a történelme szorosan kapcsolódik a bányászathoz és az ahhoz kapcsolódó iparágakhoz.

ÝÞßàÞá-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

âã 199

A szénbányászattal összefüggésben a program - a Bükkábrányi lignitbánya fejlesztését, további lignit kutatásokat (pl. Edelény térségében) - barnaszén bányák megnyitását (Farkaslyuk-tanbánya, Dubicsány és Tardona mélyművelésű bányák) - egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászatát irányozza elő. A szén felhasználását részben a lakosság és közületek széntüzelésre való átállásával, részben erőmű létesítésével javasolja megoldani.

Ez a program a megye környezetminősége szempontjából negatív hatású, mivel növeli az érintett térségek levegőszennyezettségét. A program ezért kihangsúlyozza, hogy ennek a projektnek a megvalósítása csak 21. századi technológiával valósítható meg. A projekt keretében a program a nemesfém (Rudabánya) és egyedi kőzetek (Pálháza) bányászatát, továbbá új kavics és homokbányák nyitását is nevesíti. A kavics és homokbányákkal összefüggésben a program hangsúlyozza, hogy törekedni kell a közlekedési eredetű terhelések csökkentésére, a felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére, a bányászati hulladékok környezetkímélő kezelésére és elhelyezésére.

Fontosnak tartja továbbá a program a bányászati tevékenység korlátozását a kiemelt turisztikai térségekben, különösen világörökségi területen. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az OTrT világörökségi és világörökség-várományos területen, magterületen és ökológiai folyosó területén nem ad lehetőséget meglévő külszíni bányatelek bővítésére, és új külszíni bányatelek kialakítására.

Összességében megállapítható, hogy a környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás mindegyik fejlesztési programja és a programokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, tevékenységek a megye környezetminőségének védelmét, illetve javítását szolgálják, így ezen prioritásnak negatív környezeti hatása nem várható.

-

Ez a prioritás összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Program mindhárom stratégiai céljával, meghatározóan a „természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használat” stratégiai céllal. Ezen stratégiai cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelmét, az életközösségek működőképességének megőrzését, a biológiai sokféleség csökkenésnek megállítását tűzte ki célul.

÷øùúøû-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

üý 200

EJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE

Ez a fejezet annak bemutatására szolgál, hogy a program nem tartalmaz olyan, a tervhierarchia magasabb szintű terveiben nem szereplő, vagyis kizárólag a megye döntése alapján bekerülő fejlesztési elemet, mely a szomszédos ország környezeti állapotát negatívan befolyásolná. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szlovákiával határos, így a fejlesztési programban meghatározott prioritások és az azokon belül meghatározott fejlesztési programok hatással lehetnek meghatározóan Szlovákia közvetlen határ menti térségeire is.

A fejlesztési koncepció a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése stratégiai célon belül a technológiai park, high-tech zóna létrehozása alcél keretében a Miskolci Egyetem és a Kassai Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem közti kutatás-fejlesztési és képzési együttműködések intenzitásának növelését hangsúlyozza. Az egyetemek közötti kutatási és oktatási célú együttműködés ösztönzése Szlovákia és Magyarország ezen belül a megye szempontjából egyaránt hasznosnak mondható. A fejlesztési program kutatás-fejlesztés és innováció prioritásán belül a tudásbázis fejlesztése program nevesíti a határon átnyúló együttműködés lehetőségét: „A magyar – szlovák – román - ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projekttel támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak.”

A vállalkozások versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése prioritáson belül nevesített gazdaságfejlesztési térségek iparfejlesztése nem közelíti meg a szlovák határt, így a határon túli térségekre a megye gazdaságfejlesztése kedvezőtlen környezeti hatásokkal nem jár. A logisztikai bázisok fejlesztésére kijelölt városok közül Sátoraljaújhely és Tornyosnémeti közvetlenül a szlovák határ mentén található. A logisztikai beruházásokat ezért úgy kell kialakítani, hogy a szlovák oldali településeket az áruszállítás környezetterhelő hatásai ne érintsék. Az egyéb gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek keretében a fejlesztési koncepció és a fejlesztési program is hangsúlyozza a szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságát, ezen belül különös tekintettel a vállalatközi, a kutatásra, fejlesztésre és az innováció keletkezését és terjedését elősegítő kapcsolatokra.

A fejlesztési koncepció a helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének javítása stratégiai célon belül ugyancsak hangsúlyozza a határ menti társadalmi kapcsolatok fontosságát. „A határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása, a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében.” A fejlesztési program ehhez a stratégiai célhoz kapcsolódó prioritása – a társadalom alkalmazkodó képességének javítása – ugyancsak nevesíti a határ menti térség társadalmi-kulturális kapcsolatainak erősítését, „a határon átnyúló kulturális programok„ hangsúlyozásával, de a prioritáson belül meghatározott más programok is jó példával szolgálhatnak Szlovákia hasonló problémákkal küzdő határ menti települései számára is.

þÿB ÿ-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

33

201

- közlekedési fejlesztési prioritásában szereplő - közvetlen közlekedési kapcsolatainak megteremtésére irányuló fejlesztési cél ugyancsak szolgálja a társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését.

A

A közlekedés, a munkaerő piaci központok elérhetőségének javítása prioritáson belül Szlovákiára hatással lévő közlekedés fejlesztési javaslatok a következők: - Miskolc és Kassa közötti közúti elérhetőség javítása, amely nagyban hozzájárul az érintett gyorsforgalmi út (M30) menti települések környezeti terhelésének csökkentéséhez. Hozzájárulhat továbbá Miskolc és Kassa gazdasági, kulturális, oktatási, kutatási kapcsolatainak bővítéséhez és az ilyen irányú együttműködésekhez. - Új térségi jelentőségű közúti közlekedési kapcsolatok (mellékutak) kialakítása Szlovákia irányába, a határ menti településeket legrövidebben összekötő közutak megnyitása, illetve szükség szerint megépítése. A program a következő közvetlen határmenti közúti kapcsolatok fontosságát emeli ki: - Domaháza – Gömörpéterfalva - Bánréve – Lénártfalva - Aggtelek – Gömörhosszúfalu - Krasznokvajda – Perecse – Jánok - Hidasnémeti – Perény - Lácacséke – Perbenyik Ezek a települések közötti közvetlen közúti kapcsolatok lényegesen lerövidítik a közvetlen szomszédos, de a határ által elválasztott települések megközelíthetőségét. Ez a határ mindkét oldalán a közúti eredetű levegőszennyezés és zajterhelés mérséklésével jár. A tervezett összekötő utak összhangban vannak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye - határos szlovákiai megyékkel egyeztetett – területrendezési tervével.

Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése prioritás a határon túli területeket nem érinti, azokra környezetvédelmi szempontból a prioritásban szereplő fejlesztési programok hatással nem lesznek. A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritás keretében meghatározott programok a szlovák határmenti térségekre környezetvédelmi szempontból hatással nem lesznek. A turizmus fejlesztésének prioritása keretében meghatározott programok és fejlesztési célok Szlovákia környezetminőségére káros hatással nem lesznek. Fontos azonban a közös világörökségi területünk az Aggteleki és a Gömöri karszt összehangolt természetkímélő ökoturisztikai fejlesztésének hangsúlyozása. A környezeti állapot és a környezetbiztonság javítása prioritás meghatározóan a megye környezetminőségének javítását szolgáló fejlesztési célokat tartalmaz. A megye környezetminőségének javítása közvetve kedvező hatással lesz a határon túli térségek környezetminőségére is. A prioritáson belül fontos program a természeti, táji és kulturális örökségi értékek megóvása, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása. Az Aggteleki karszt és a Gömöri karszt, továbbá a Tokaj-Hegyaljai borvidék értékőrző összehangolt fejlesztése a két ország közös érdeke.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a programban megfogalmazott prioritásoknak és azon belüli programoknak, fejlesztési céloknak az országhatáron átnyúló kedvezőtlen környezeti hatásai nem lesznek. A több prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetett oktatást, kutatást, gazdaságfejlesztést, közlekedés fejlesztést és közvetlen települési együttműködést szolgáló fejlesztési javaslatok mindkét ország és a határ két oldalán lévő megyék és települések közös érdekeit szolgálják.


202

4$ % &'()'%* +%,-.%

AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE

A megye stratégiai és operatív programja közvetlenül hatást gyakorol a megye kistérségeinek (járásainak) és településeinek területfejlesztési projektjeire, az egyes térségek fejlesztési lehetőségeire, közvetetten az országos területi és ágazati fejlesztési projektekre, valamint a megyei ágazati fejlesztéseire. A megyei területfejlesztési program céljait – a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozásfejlesztések, a vidékfejlesztés, a turizmus fejlesztése, az energiafejlesztés, a fenntartható környezet, a települések környezetének fejlesztése – érvényesíteni fogják a megyei területrendezési terv készítése (módosítása) során és a megye településeinek településfejlesztési koncepciói, integrált településfejlesztési stratégiái és rendezési tervei készítése alkalmával. Az operatív programhoz készített intézkedések, és járási programok a konkrétabb feladatokkal segítik a különböző ágazati koncepciók készítését. A program egyes műveleteire vonatkozóan településenként begyűjtött fejlesztési projektek is alakították a program elemeit, a visszacsatolások folyamatosan történtek. A program és a környezeti értékelés párhuzamos készítése garantálja, hogy minden olyan javasolt intézkedés beépül a programba, ami a program következtében esetlegesen fellépő, környezetre káros hatások elkerülése, mérséklése vagy ellentételezése érdekében lehetséges.

!-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

"#

203

89

ÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA

:

;<=>
@
BEVEZETÉS Jelen értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési programja, a stratégiai és operatív részprogram egyeztetési anyaga. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra kidolgozott stratégiai és operatív részprogramja a 218/2009-es (X.6.) kormányrendeletben meghatározott tematika alapján készült. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. A stratégiai program támaszkodik a megye elfogadott fejlesztési koncepciójára és hangsúlyosan törekedik a megye környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatainak integrált kezelésére. Felhasználja továbbá a 2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatát, valamint figyelembe veszi továbbá, számos egyéb szakmai, főként országos szintű stratégia tartalmi irányultságát, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. A program készítői hangsúlyozzák, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer, amely jelenleg még nem ismert, és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai sem tisztázódtak egyértelműen. A Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített stratégiai és operatív részprogram egyeztetési változatának környezeti-gazdasági- társadalmi hatásvizsgálatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat megbízása alapján a Város-Teampannon Kft. készíti. A jóváhagyott környezeti értékelési tematika alapján készített környezeti hatásértékelés – amely jelen hatásvizsgálat törzsanyagát képezi - bemutatja a hatásvizsgálat kidolgozásának folyamatát, valamint a hatásvizsgálat tárgyát képező stratégiai és operatív program tartalmát és célkitűzéseit. Kitér a célok és részcélok konzisztencia vizsgálatára, az esetleges ellentmondások feltárására. Kimerítően taglalja a stratégiai programban megfogalmazott stratégiai célok megvalósulásától várható pozitív, illetve negatív környezeti hatásokat, továbbá a meg nem valósulás esetén bekövetkező közvetett vagy közvetlen konfliktushelyzeteket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának ismertetése meghaladja e hatásvizsgálat kereteit. Ezt a feladatot a fejlesztési koncepció készítését megelőzve, a 2012 novemberében elkészült helyzetértékelés kimerítően elvégezte. Tömören fogalmazva, a megye társadalmi állapotát súlyosan negatív folyamatok jellemzik. A megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak, így például: -

a lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése

-

születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idősödő társadalom

-

növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás,

-

országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam

-

alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát

/01205-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

67

204

O PQRSQ TUVWXYXZPX QRS [QRXT\] W^_VUZ`X[ ]X[a b_WcQ[ Xc dVWcURdW ]_Wcd[SZXT`X[ _W XZXeWd[SX`` fg]QYQZPQh iXc

egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben), illetve a kevés munkalehetőség elvándorlásra készteti a lakosok egy részét, különösen a fiatalabb korosztályt és a képzettebb lakosokat. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások bővülését, vagy letelepedését korlátozza a jól képezett munkaerő hiánya. A stratégiai részprogramban megnevezett 8 prioritás közül közvetlen társadalmi hatás a 3. számú, „A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása” című prioritás alprogramjaitól várható. Természetesen közvetett (és jelentős) társadalmi vonatkozású hatásai a többi – elsődlegesen gazdasági, illetve környezeti irányultságú – prioritáshoz tartozó alprogramoknak és intézkedéseknek is lesznek. A 2014-2020-ra készülő megyei fejlesztési program alapvető célja, hogy a következő hét esztendőben rendelkezésre álló finanszírozási források felhasználását oly módon tervezze meg, hogy azok a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak, a szinergikus hatások maximálisan érvényesüljenek. Végső soron minden egyes beavatkozástól, illetve a fejlesztési program összességétől elvárható, hogy a megye népességének életminőségét pozitív irányba mozdítsa elő. A gazdasági és a környezeti típusú beavatkozások mozgatórugója a megye társadalmát alkotó városi és vidéki népesség jólétének javítása, ugyanúgy, mint a kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális irányultságú intézkedéseknek.

1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALM FELZÁRKÓZÁST ELŐSEGÍTŐ JAVASLATAI ÉS INTÉZKEDÉSEI A koncepció készítését megelőző helyzetfeltárás során sokoldalú elemzésre kerültek a megyére vonatkozó társadalmi és gazdasági adatok. Ezek alapján kirajzolódtak a megyére jellemző területi egyenlőtlenségek, illetve a kezelést igénylő konfliktusok. A meglévő adottságokból kiindulva, a helyi erősségeket és gyengeségeket, előnyöket és hátrányokat figyelembe véve igyekszik a stratégiai és operatív részprogram differenciált stratégiai, területi és horizontális célokat kitűzni. A célok megvalósítását nyolc prioritás mentén, a prioritásokhoz rendelt alprogramok révén kívánja elérni. A hatásvizsgálat tárgyát képező munkaanyag (Stratégiai részprogram és Operatív részprogram - egyeztetési változat) áttekinthetősége sokat javult a koncepcióhoz képest. A stratégiai programban lefektetett prioritások indoklása és a prioritásokhoz rendelt alprogramok felépítése jól áttekinthető, rendszerezett. Az operatív program azonban csak a területi és településfejlesztési operatív programból (TOP) finanszírozható intézkedésekre fókuszál. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztéshez és a járástérségi infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó prioritásokhoz rendelt intézkedések kerülnek bemutatásra ebben a dokumentumban. A stratégiai részprogram 3. „A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása” címet viselő prioritásának indoklása helyesen mutat rá a leglényegesebb és legsúlyosabb szociális problémákra: nagyon magas arányú tartós munkanélküliség; alacsony iskolai végzettség; szegénység; etnikai szegregáció. A megye 15 kistérsége (járása) közül 10 tartozik az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé. „A munkanélküliek egyik jellemzője, hogy körükben magas az alacsony végzettségűek aránya, akik legfeljebb csak 8 év általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A munkanélküliség nemcsak egyszerű foglalkoztatási probléma, hanem további társadalmi problémák gyökere is. Jellemzően már a munkanélküliségből következő szociális hátrányok öröklődnek, hiszen sok esetben a tartós munkanélküliek gyerekeik sem szereznek szakmát, a szakmai végzettség megszerzése előtt abbahagyják a tanulást, ami megnehezíti munkába állásukat és ők is nagy valószínűséggel a munkanélküliek táborát gyarapítják. … A legnagyobb arányban romák által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet-Cserehát, az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása „gettósodó tájakká”).” Félő, hogy a probléma mérete és összetettsége folytán a stratégiai programban figyelembe vehető források – erre a prioritásra a megye részéről alapvetően TOP források biztosíthatók – mennyisége messze elmarad a

HIJKIL-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

MN

205

qrsturv wxs yzuy{rsqrv| w}~vqu u{yr }tzrv|s }s yozni

kell ugyanakkor, hogy a halmozott hátrányok enyhítése, a társadalmi kirekesztettség és leszakadás mértékének csökkentése, nem csak pénz kérdése. A hosszú távú és komplex felzárkóztató programoknak, valamint a társadalmi érzékenység növelésének (tolerancia, empátia, kommunikáció) legalább akkora jelentősége van. A TOP forrásokon túl EFOP források vehetők még igénybe pl. a területi leszakadási folyamatok megállítása, a mélyszegénységben élők és romák felzárkóztatása, a szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; a területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai érdekében. A tárgyalt prioritás alprogramjai a következő problémák kezelésére irányulnak: ·

Hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési programja

·

Nők munkába állásának ösztönzése

·

Idősek, fogyatékkal élők ellátása

·

Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések

·

Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése

·

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

·

kulturális programok

A stratégiai részprogram hatásvizsgálata során megállapítható, hogy a tervezők figyelembe vették a koncepcióval kapcsolatosan megfogalmazott javaslatot, miszerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében megengedhetetlen a társadalmi problémák, a súlyos szociális feszültségek elhanyagolása, vagy háttérbe szorítása, a gazdasági és környezeti kérdésekkel szemben. Nem lehet ugyanis fenntartható gazdasági fejlődést és környezeti állapotot megvalósítani az elszegényedés, a romló életminőség fokozódása mellett. A prioritáshoz rendelt alprogramok közül ugyanakkor hiányzik a legdrámaibb folyamatok enyhítésére, kezelésére vonatkozó intézkedéscsomag. Legsúlyosabb problémának a fent idézett öröklött társadalmi kirekesztődést (tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, egészségtelen lakhatási körülmények, mélyszegénység), és a növekvő etnikai szegregációt, a „gettósodó tájak” kialakulását tartjuk. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a TOP 4. prioritás („szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja”) és a TOP 6. prioritás („megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás ösztönzés”) nem kerülhet egymással ellentmondásba. A leromlott városrészek rehabilitációja pl. nem oldható meg a lakók lecserélésével, hanem a fizikai környezet megújításának és az ott élők társadalmi felemelkedésének együttesen kell megvalósulnia. A megye felelősségi körébe tartozó beavatkozás lehetne pl. egy szociális mentorhálózat kialakítása, valamint a hivatali ügyintézők, szociális és egészségügyi dolgozók, hatósági és közüzemi dolgozók, rendőrök és pedagógusok társadalmi érzékenységének növelése tréningek szervezésével, és egyéb ösztönzők kialakításával. A prioritáson belül kidolgozott első számú alprogram, a hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési programja szerteágazó célok megvalósítására irányul: az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása közfoglalkoztatás és képzési programok révén; hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javításai mentális és egészségfejlesztés révén; hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatás színvonalának javítása; korai gyermek nevelés minőségének javítása; hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítása; munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzése. Javasolható, hogy az alprogram keretében megvalósítandó tevékenységek összehangolása és ezáltal a kívánt pozitív hatás elérése érdekében, a megye szakmai koordinátort bízzon meg.

jklmkn-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

op

206

nők munkába állásának ösztönzésére szolgáló alprogram a bölcsődék, családi napközik és az óvodai ellátás fejlesztését kívánja támogatni. Nemcsak a mennyiségi igények, de az ellátáshoz való hozzáférés (területi megoszlás!) és a szolgáltatások minőségének fejlesztése is fontos cél. Az alprogram pozitív társadalmi hatása akkor tud érvényesülni, ha a kisgyermekes anyák számára vállalható munkahelyek (egy műszakos beosztás, rugalmas munkaidő, stb.) száma is növekedni fog a megyében.

Az idősek, fogyatékkal élők ellátása a demográfiai változások következtében egyre növekvő és egyre összetettebb feladatotokat ró az ellátó rendszerre, illetve megköveteli az ellátó rendszer átalakítását és fejlesztését. Az alprogram megfelelően kapcsolja össze a szociális ellátás fejlesztését szolgáló infrastrukturális, szervezeti és humán erőforrás típusú intézkedéseket. Ezen a területen is akkor érhető el kellő mértékű pozitív társadalmi változás, ha az anyagi ráfordítások (épületek, berendezések, tárgyi eszközök) mellett a szektorban dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzése, mennyiségi és minőségi humán erőforrás fejlesztése is megvalósul. A közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések indokoltsága a társadalmi problémák kezelésében vitathatatlan. Helyesen fogalmazza meg a program, hogy kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A szakképzés terén pedig alapvető cél a foglalkoztatás bővítése, amihez a szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködése szükséges. A közoktatás területén és a szakoktatás területén is előremutató intézkedéseket fogalmaz meg a stratégiai részprogram, de mivel az operatív program ezzel a területtel nem foglalkozik, a tényleges hatások nehezen becsülhetők. Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, valamint az egészségfejlesztési és prevenciós programok egymást kiegészítő részterületei a népesség egészségi állapotának javítását célzó stratégiai programnak. A lakosság rossz egészségi állapotának hátterében egyfelől az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi lehetőségének területi különbségei, másfelől az egészségtudatosság hiányosságai állnak. A kulturális programok elnevezésű alprogram közvetlen célja a kulturális identitás erősödése, a térségi imázs váltás ösztönzése, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzése, a kreatív közösségi tanulás és az egyénre szabott tanulás, a kulturális intézmények bázisán megvalósuló nem formális és informális tanulás, valamint az alapkompetenciák fejlesztéséhez szükséges, az egész életen át tartó tanulás formáinak elterjesztése. A helyi társadalmak (közösségek) megújulása és fejlődése segítő programok révén, különösen a súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistelepüléseken és lakótelepi környezetben járul hozzá a társadalmi problémák enyhítéséhez,” a formális oktatásba és a munkaerőpiacra történő be- és visszailleszkedéshez. Természetesen a stratégiai program egyéb prioritásaiban megjelenő egyes alprogramok és intézkedések is közvetlenül, vagy közvetve társadalmi jellegű hatásokat eredményeznek megvalósulásuk esetén: pl. minden, a foglalkoztatás bővítésére; a tartós munkanélküliek munkába állásának támogatására; magasan képzett szakemberek megtartására és bevonzására; kompetenciák fejlesztésére. Hasonlóképpen a közlekedési rendszer fejlesztése is alapvetően társadalmi és gazdasági célokat hordoz: pl. az elmaradott régiók felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen a településeket összekötő mellékutak korszerűsítése, karbantartása, fejlesztése; meglévő alacsonyabb rendű útszakaszok korszerűsítése a biztonságosabb közlekedés érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás, illetve a turisztikai vonzerők elérhetőségének és a közösségi közlekedés elősegítésére. Az egészségvédelem érdekét szolgálják a ivóvízrendszerek és a szennyvízkezelés korszerűsítésére irányuló intézkedések, de a környezet- és energiatudatos szemléletformálás, a higiénés és egészségügyi felvilágosító, népszerűsítő programok is.

2. A FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALMI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEI A program kiemelten hangsúlyos iránya szerint a megye gazdaság fejlődését elsősorban a magasabb hozzáadott érték és a kutatás-fejlesztés- innováció teljesítménye mozdítja előre. A természeti erőforrások -Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

207

több mint felét megújuló energiaforrások biztosítják. A szegény, döntően romák lakta települések alacsonyan képzett és alig foglalkoztatott népességének „felzárkóztatását” aktív szociálpolitikai intézkedések és a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és kulturális tevékenységekhez kapcsolódó támogatások segítik. A megye perifériáin bőségesen rendelkezésre álló munkaerő elsősorban feldolgozóipari vállalkozások számára jelent vonzerőt. A megye természeti és kulturális értékei növekvő számú igényes látogatót vonzanak. A települések szolgáltatásai bővülnek, a településképek egyre rendezettebbé válnak. A megye leveti a kedvezőtlen hatású nehézipari – bányászati örökséghez kötődő képét és azt egy dinamikusan fejlődő, jövőorientált ipari térség imázsa váltja fel.

¡ ¢£ ¤ ¥ ¦¥§ ¨¤ ©ª«¬ ££¤ª -felhasználás

Az átfogó fejlesztési célok a megye versenyképességének a megyék átlaga fölötti javulását kívánják elősegíteni 2020-ig. Társadalmi szempontból a foglalkoztatás bővítése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása a legkiemelkedőbb. A stratégiai célok közül - a várhatóan pozitív társadalmi hatások szempontjából – leghangsúlyosabb a 1. A gazdaság versenyképességének javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése 2. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása 3. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. A koncepcióban megfogalmazott területi célok a stratégiai részprogramban nem kerültek exponálásra. A prioritásokon belül inkább esetlegesen kerültek megemlítésre a területi fókuszok, pl. IV.1 és IV.4. és IV.6. (ld. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram). Területi szinten, az un. foglalkoztatási központokra (gazdasági agglomerációkra) fókuszál a koncepció (területi kiegyensúlyozás helyett, inkább a növekedésre képes központok fejlődését támogatja), míg gazdasági téren a foglalkoztatás bővítését és a teljesítőképesség javítását, az innovációs teljesítmény növekedését kívánja biztosítani. A horizontális célok közül társadalmi vonatkozások tekintetében a „hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe” elnevezésű célt kell kiemelni. Adott esetben jelentős hangulat és tudatformáló társadalmi szerepe lehet a „az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek tervezésbe történő bevonását” szorgalmazó horizontális célnak is. Direkt társadalmi vonatkozással bír a hátrányos helyzetű csoportok bevonása a fejlesztésekbe, továbbá a korszerű információs és kommunikációs technológiák eljuttatása e társadalmi csoportokhoz. A stratégiai célok és a prioritások közötti kapcsolatot a stratégiai részprogram XII. fejezete ábrázolja. A megye területfejlesztési elvei alapvetően nem különböznek az Európai Unió és az országos területpolitika elveitől, de a megye sajátosságainak megfelelően a koncepció igyekszik kiegészíteni azokat. A döntési és végrehajtási mechanizmusokat meghatározó alapelveken – szubszidiaritás, addicionalitás, partnerség – túl, az esélyegyenlőség, valamint a globális kitettség csökkentése, az alkalmazkodóképesség és a változásra való nyitottság növelése elvének van közvetett és közvetlen hatása a megye társadalmi és gazdasági fejlődésére. Az esélyegyenlőség fokozottabb és ellenőrizhetőbb módon való érvényesítése az oktatásban, az egészségügyi és egyéb közszolgáltatásokban, valamint a munkaerőpiacon, a fennálló társadalmi konfliktusok enyhítését, a társadalmi együttműködés hatékonyságát kívánja előmozdítani. Az alkalmazkodóképesség és a változásra való nyitottság növelése egyfelől az egyének (munkavállalók), másfelől a gazdaság versenyképességét fokozza a technológiai innováció révén. A társadalmi és szervezeti innováció kibontakozásával a helyi közösségek erősödnek, a társadalmi részvételre épülő kezdeményezések kapnak teret.

3. A FEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLRENDSZERÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA, ILLETVE MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK: 2.1. A népesség területi elhelyezkedésére -Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

208

a lakónépesség fogyásának megállásával számolt a megyei koncepció. Ez azonban a népesség előreszámítások szerint sajnos nem fog bekövetkezni. A demográfiai törvényszerűségek szerint a szülőképes korosztályok csökkenése következtében a születésszám radikális emelkedése nélkül erre nincs esély. A népességfogyást egyedül az erősen pozitív vándorlási egyenleg mérsékelhetné, de jelentős külföldi betelepedéssel nem számolt a koncepció, a stratégiában a befektetés ösztönzés, a külföldi vállalatok betelepedésének támogatása kapcsán jelenik meg a külföldi szakemberek és családtagjaik letelepedésének támogatása.

µ ¶·¸¹º»¼½¾¿ ÀÁÂÁ-ra

A népesség területi elhelyezkedésében a fejlesztési program távlatában, 2020-ig, jelentős változás nem következik be. A foglalkoztatási központok sikeres gazdasági megerősödésével a munkahelyek számának gyarapodása várható és az elérhetőség javulása következtében a napi ingázások mennyisége fog megnövekedni. A társadalmi mobilitás (nem a lakóhely változtatás) terén, az esélyegyenlőséget biztosító oktatási programok támogatása eredményezhet pozitív változást a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való jelentős arányú bekerülésének biztosításával. 2.2. A foglalkoztatásra A foglalkoztatási mutatók javulása, a munkanélküliség mértékének csökkenése a. „vállalkozások versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése”; a „Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása”; valamint a „mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” elnevezésű prioritások megvalósításától várható. Ugyanakkor a piaci kihívásokra rugalmasan reagáló szak-, felnőtt- és felsőfokú képzési rendszer fejlesztése, valamint a munkahelyek elérhetőségének tényleges javulása nélkül az urbanizált térségektől távol élők foglalkoztatási esélyei nem fognak javulni. Hasonlóan negatív következménye lesz, ha a „Turizmus” prioritás keretében a világörökségi területek és egyéb turisztikai potenciálok hasznosításának fejlesztése nem eredményez további helyi foglalkoztatási lehetőségeket, illetve ha, a „mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” prioritás keretében, a dombvidéki (Cserehát, Bodrog mente, Encs, Edelény,) valamint a Tisza menti térségekben nem sikerül az integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek felépítése, vagy a hagyományos ártéri tájgazdálkodáshoz kapcsolódó adottságok hasznosítása. 2.3. A szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire A megye területén a szabadidő eltöltése és a rekreáció területi feltételei elsősorban az erdők, a hegyes-dombos tájak, a folyóvizek, a gyógy- és termálvizek, valamint a védett természeti területek hasznosításával és megóvásával függ össze. A fejlesztési koncepció és stratégiai program alapján a turizmus, az idegenforgalom fejlődése és a megyei lakosság szabadidős lehetőségei szorosan összefüggnek. A megye rendkívül gazdag védett természeti és kulturális értékekben, melyekben jelentős fejlesztési kapacitás rejlik. Ezeket foglalja össze a 4. „Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása” c. stratégiai cél. Ha nem sikerül a kitűzött részcélok megvalósítása, az nemcsak a foglalkoztatás szintjének általános javulását veszélyezteti, de jelentős bevételkiesést okoz, valamint a helyben élők egészségtudatos életmódra való nevelésének, mozgáshoz és szabadidős tevékenységeket biztosító infrastruktúrához való hozzájutásának lehetőségét is gátolja. 2.4. A népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére A népesség életminőségének, egészségi állapotának és szociális helyzetének javítása a 2. „A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása” elnevezésű stratégiai célban fogalmazódik meg. A népesség életminőségére társadalmi szinten legnagyobb hatást az iskolázottság, a képzett általános szintjének emelkedése gyakorol. Ezen belül a piacképes szaktudásnak, az idegen nyelvismeretnek és az élethosszig tartó tanulásnak van legnagyobb szerepe. Ha nem sikerül a leszakadó társadalmi csoportok foglalkoztatási és oktatási hátrányainak jelentős mértékű csökkentése, a munkaerő-piaci és oktatási esélyegyenlőség javítása, a társadalmi feszültségek eszkalálódni fognak, a munkaerőpiacon hiányozni fognak a korszerű technológiai elvárásoknak megfelelő munkavállalók, kevesen és keveset fognak adózni a munkajövedelmek után, növekedni fognak a társadalomra háruló szociális és egészségügyi kiadások.

®¯°±¯²-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

³´

209

Ê ËÌÍÎÏÏÐÑ ÒÑÓÏÔÏÓÑÕ Ðllapotának

javulása nem várható csupán a felvilágosító programoktól. A lakhatási feltételek javítása, a gyermekkori alultápláltság megszüntetése, az egészséges táplálkozás elterjedéséhez szükséges életszínvonal emelkedés, a prevenció, a mindenki számára elérhető szűrések és egészségügyi alapellátás biztosítása – mind-mind szükséges feltételei az általános egészségi állapotban elérhető javulásnak. Az egyre idősödő társadalomban a szociális ellátási kapacitások bővítése, és újszerű megoldások alkalmazása válik szükségessé. A deprivált társadalmi közösségek körében (egyes lakótelepek, kistelepülések) közösségszervezők bevonása indokolt a koncepció szerint. A közösségszervező önmagában keveset tud elérni, de a helyi lakosság bevonásával kidolgozott és megvalósított, integrált oktatási – családsegítési – foglalkoztatási - lakókörnyezet fejlesztési program ciklusokon átívelő támogatásával tartós javulást lehet elérni. 2.5. A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére

A társadalom biztonságérzetére a környezet minőségét (egészségügyi ártalmak csökkentése, ár- és belvíz károk elleni védelem, hosszú távú energiabiztonság) elsődlegesen szem előtt tartó 6. „Környezeti állapot és környezetbiztonság”, valamint az 5. „ Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának, valamint az energiahatékonyságnak az ösztönzése” című stratégiai célok vannak hatással. A koncepcióban és a stratégiában megfogalmazott és lefektetett célok és prioritások hosszú távon szolgálják az életminőség javítását. Ezt egészesíti ki a horizontális célok között szereplő elvárás a fenntartható környezet- és tájhasználatra, valamint a barnamezős területek hasznosítására vonatkozóan. A társadalmi deprivációval, a mélyszegénység generációs átöröklésével összefüggő megélhetési bűnözés negatív hatásait a társadalom biztonságérzetére a megye legelmaradottabb térségeiben, nem lehet és nem is szabad rendészeti, bűnüldözési kérdésként kezelni. A stratégiai program társadalmi alkalmazkodó-képesség javítására vonatkozó intézkedéseinek következetes és folytatólagos végrehajtásától várható pozitív hatás bekövetkezése. 2.6. A népességmegtartó képességre A tényleges foglalkoztatás növekedéstől, a munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének javulásától várható a népességmegtartó képesség lassú, enyhe javulása. 2.7. Az esélyegyenlőségre, esélyteremtésre, társadalmi felzárkózásra 2.8. A helyi kultúra fejlődésére

ÃÄÅÆÄÇ-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

ÈÉ

210

ÝÞ ß àáâãäåãæç èßéêß

SÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA

6.1 A javaslatok hatása a természeti erőforrásokra Mint ahogy a megyei területfejlesztési koncepcióból megismerhettük, a megye jövőképének része a megye természeti erőforrásainak fenntartható módon történő magasabb szintű hasznosítása 2010-hez képest. A természeti erőforrásokra közvetlenül a következő prioritások hatnak: Energetika, Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása, Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása, Bányászati projektek prioritása. Az energetikai javaslatok elsősorban a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú használatára teszik a hangsúlyt a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. A prioritáson belül a megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése (biogáz termelés, geotermikus energia, napenergia, hulladékok energetikai, vízenergia hasznosítása), távfűtőművek korszerűsítése (energetikai korszerűsítés), épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása szerepel a programban. Önmagában az épületek energiatakarékos felújítása, valamint a megújuló energiaforrások kiegészítőként történő hasznosítása jelentősen csökkenti az energiafogyasztást, és ezen keresztül az energiatermelésre használt nem megújuló természeti erőforrások felhasználását. Jelentősen csökkenhet a nem megújuló energiaforrások felhasználása, amennyiben a távfűtőművek energetikai korszerűsítése, valamint megújuló alapra helyezett új termelőegységek létesítése megtörténik. A program javaslata szerint a biomassza alapú energiatermelést a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek beerdősítése oldaná meg. Amennyiben ez valóban így valósul meg, úgy az tulajdonképpen nem lesz negatív hatással a már kialakult erdőterületekre (de ehhez szükséges az erdőtelepítés valamilyen szintű támogatása). A geotermikus energia felhasználása során ugyanakkor fokozottan ügyelni kell a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotának fenntartására, hiszen annak megújulása lassúbb lehet, mint a felhasználás intenzitása (pl. visszasajtolással). A bányászati projekteken belül a program elsősorban a szénkitermelésre, és energetikai célú felhasználására helyezi a hangsúlyt. Erre irányuló vizsgálatok szerint jelentős szénkészlettel rendelkezik az ország és ezen belül a megye. Amennyiben a szénalapú energiatermelő projektek beindulnak, úgy az hatással lesz a természeti erőforrás csökkenésére. Ez nagyban függ attól, hogy a tisztaszén technológiája (CCS) mikor válik piacéretté, hiszen a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében meg kell oldani az energiatermelés során keletkező szén-dioxid leválasztását és elhelyezését, ami a jelenlegi viszonyok között igen költségigényes lenne. Itt fontos beidézni a Nemzeti Energiastratégia 2030 vonatkozó megjegyzését, mely szerint a szénvagyon a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinthető, ezért szükséges megőrizni a kapcsolódó szakmakultúrát. A mezőgazdasági termelésének versenyképességénél elsősorban a talajra, a talaj védelmére kell gondolni. Bár a természeti erőforrások fenntarthatóságára kevés utalást tartalmaz a program, ugyanakkor néhány a talaj védelmét, termőképességének fenntartását szolgálja (termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása, Tokaji és Bükkaljai borvidéki szőlőterületek kedvező termőhelyi adottságainak megőrzése, környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése). Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritáson belül szereplő szennyvízkezelési program az ivóvízkészlet (és általában a felszíni és felszín alatti vizek) védelmét, valamint a talaj védelmét, a természeti, táji és kulturális örökségi értékek megóvásával kapcsolatos javaslatok közvetetten az erdőterületek védelmét szolgálja. Így a javaslatok a víz és erdőterületek fenntartható használatát segítik elő. 6.2 A javaslatok hatása az ipar és kereskedelem térbeli szerkezetére Borsod-Abaúj-Zemplén ipari és kereskedelmi tengelyei elsősorban az M3-as, M30/30-as főút (Kassa-Miskolc), a 26-os sz. főút (Miskolc-Kazincbarcika (Ózd)) és a 37. sz. főút (Szerencs-Tokaj-Sátoraljaújhely) mentén alakultak ki. Ö×ØÙ×Ú-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

ÛÜ

211

– a koncepcióhoz hasonlóan – meghatározza a fejlesztési területeket, melyek a következők: Borsodi tengely (központban Miskolccal), Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ, TokajHegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát, Taktaköz.

ñ òóôõóö÷øõø ùôú÷ôõû

A program esetében is megállapítható, hogy a javaslatok legnagyobb része – az adottságokra alapozva – a kialakult szerkezetet erősítik, csupán néhány javaslat lehet hatással a térbeli szerkezet változására. A kialakult szerkezet erősítésére, fejlesztésére ható tevékenységek a következők: ·

A program a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése prioritásán belül a preferált ágazatokat rögzíti. (pl. Borsodi-tengely: gépipar, vegyipar, mechatronika, energiatermelés, vízgazdálkodás, Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ: gépipar, vegyipar, mechatronika stb.)

·

Nagyvállalatok foglalkoztatás bővítő beruházásai a hagyományokkal rendelkező feldolgozó ipari ágazatokban; A stratégia szerint a nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. Amennyiben a nagyvállalatoktól függnek a kkv-k (azaz azok beszállítói), úgy lehetőség szerint attól nem távol telepednek meg tovább erősítve az adott térség már kialakult ipari, kereskedelmi térbeli szerkezetét.

·

Az innováció orientált vállalati fejlesztés, valamint a tudástranszferhez kötődő innovációs szolgáltatások, megyei tudásközpontok fejlesztése (közvetett hatás);

·

Áttételesen ugyan, de a közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó prioritások is a kialakult szerkezetet erősítik, hiszen ha megfelelő a közlekedési kapcsolat, közúti elérhetőség, akkor az általában a beruházást/befektetést is vonzza. A főutak korszerűsítése, bővítése a bevezetőben röviden bemutatott hálózaton történne, mely egyben erősíti a megye meglévő szerkezetét. (Ugyanez mondható el a Miskolc központú vasúti vonalak fejlesztéséről is.)

Az operatív programban ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése, vagy az innováció vezérelt gazdaságfejlesztés BAZ megyében intézkedésnek felel meg. Ki kell emelni, hogy a megye központjának iparát és kereskedelmét, és ezen keresztül a megye gazdaságát jelentősen erősíti a Technológiai Park, high-tech zóna létrehozása (K+F+I tevékenységhez szükséges Technológiai Park létesítésének támogatása). A kereskedelem és ipar térbeli szerkezetének módosítására ható javaslatok: Leginkább az elmaradott térségekre vonatkozó javaslatok esetén értelmezhető ilyen jellegű hatás, melyek elsősorban a kereskedelem megerősítésére hatnak. Ezek pl. mezőgazdasági termékek, helyi termékek feldolgozása (faipar, élelmiszeripar), kertgazdálkodás további ösztönzése, s áttételesen az országos mellékúthálózat fejlesztése, valamint az innovációs tevékenységek fejlesztése (mezőgazdasági kutatóbázisok kialakítása). Az operatív programban ez a foglalkoztatás bővítése, valamint a megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése intézkedéshez kapcsolódik. 1. ábra: Az ipari parkok és térségi logisztikai központok javasolt rendszere a megyei területrendezési terv határozata alapján

ëìíîìï-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

ðð

212

6.3 A javaslatok hatása a mezőgazdaságra Kiemelendő stratégiai célnak tekintendő az a törekvés, hogy a mezőgazdasági tevékenységek során a térségi hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása szükséges. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az adottságait tekintve jelentős potenciállal rendelkezik a gyümölcstermesztés (Cserehát, Abaúj térsége), a zöldségtermesztés (különösen az intenzívebb, geotermikus energia adottságával rendelkező mezőgazdasági térségek), valamint az állattenyésztés területén (pl. különösen a Borsodi-mezőség dél-keleti része, és a megye kedvezőtlen termőhelyi adottságú északi térségei), valamint kiemelten kezelendő a megye területén lévő a szőlő és borkultúra (világörökségi területként nyilvántartott Tokaj-Hegyalja, és a Bükkalja). A mezőgazdasági termelés versenyképességére jótékonyan hatnak a programban szereplő tevékenységek, különösen az olyan műszaki beavatkozások, melyek egy terület termőhelyi adottságit javítják. Így például az öntözőrendszerek kiépítéséhez, valamint a geotermális energia felhasználásához szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatása. A versenyképesség erősítése érdekében nagyon fontos hangsúlyozni a kedvező termőhelyi adottságok fenntartását, de ez minden esetben alapvető követelmény, a „jó mezőgazdasági gyakorlat” a gazdák érdeke is. A mezőgazdasági tevékenységek versenyképességét javítják az újítások (termékfejlesztés), az együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása, valamint a kkv-k marketingjének fejlesztése. Főként a hátrányos helyzetű térségekben kiemelkedő szerepe van a szaktanácsadási programok támogatásának, és a megfelelő szakképzésnek, továbbképzésnek. A program fejlesztési területenként határozta meg a preferált ágazatokat, melyek sorrendként is értelmezhetők. A program nemcsak a termelési feltételek erősítését célozza meg, hanem a mezőgazdasági termékek feldolgozását, a helyi termékek előállítását is. Ez a foglalkoztatás mellett egy-egy térség brand-jének alapjait is megteremtheti, mely későbbiekben jótékonyan hathat vissza a térség fejlődésére. A javasolt tevékenységek közül kiemelendő a mezőgazdasági kutató bázisok megalapítása, mely kutatásaival hozzájárulhat az adott üýþÿýB-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

4 213

t t t t t t

t t

legjobb minőségű, legkevésbé költségigényű termékek előállítását. E kutatóbázisoknak viszont nemcsak kutatással, hanem egyfajta termelőket összefogó/segítő/tanácsadó bázisként is működnie kellene. A hagyományos ártéri tájgazdálkodás (ártéri halgazdálkodás, ártéri erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás) támogatása szintén a program egyik kiemelt célja, mely hozzájárul a megye adottságaiban rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, és elősegíti az elmaradott térségek fejlődését (Taktaköz, Bodrogköz). Sajnálatos, hogy a fejlesztési koncepcióval ellentétben a vadgazdálkodás és a helyi vadfeldolgozás teljesen kimaradt a támogatandó célok közül, pedig az adottságok jelen vannak (kiterjedt erdőségek, vadállomány), s főként az elmaradott térségek több lábon állását segítheti elő. Összességében elmondható, hogy a stratégiai programban szereplő javaslatok a mezőgazdasági termelés szerkezetének helyi adottságokhoz történő igazítása felé hatnak, az ágazat több szempontú fejlesztését teszi lehetővé. A mezőgazdaság versenyképességére az operatív program intézkedései közül az 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban, valamint a 8. Foglalkoztatás bővítése a vidéki kistérségekben intézkedései hatnak. Az előbbi intézkedés a vállalkozások megtelepedését, az utóbbi pedig a mezőgazdasági termelés és feldolgozás infrastrukturális feltételeit teremtik meg. Együttesen a mezőgazdasági termelés versenyképességét, a stratégiai programban meghatározott tevékenységek/mezőgazdasági ágazatok fejlesztését teszi lehetővé. 6.4 A javaslatok hatása az erdőgazdálkodásra Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egyik „legerdősebb vidéke”: a megye területének több mint 30%-án erdő helyezkedik el, ennek megfelelően az erdőgazdálkodásnak, mint hagyományos gazdasági ágnak kiemelt szerepe van az érintett térségekben. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerint a fenntartható erdőgazdálkodás feladata következő: 2 (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei h !"#$%&'()(* +, *#-).! !#-.$ '/-(*(0$1 *()) " olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy a3 5678 95:86;335 <;=>?:;a; @=ACD>5@D:DEF E569D@35E5@@D:DE Ga:H E569 észetszerűségét, termőképességét, C5>fIJ>? ADK5@@D:DEF D>5EADK5@@D:DEF E=GL<5>I5M a EL6@a7a>9; ;:DMH5AA5> N@@3OaM:5G8 GD75>9;F AN3I?>DE; D@ :a37a@L:; ANG5E5>9DMH5AM5AF <5EN>E@5 E569D@35E - és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi@3=s;L>;@, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való :a37L>A=7L@ >5O5E8@D:5; a ING8 M59357DA5; @3L9L6a ;@ C5MM9a6a7IaMaAg )(+T#$'#! WW */"&-0(*X T() 0 ' " (-0V* %.)'#" tosságának PQR S T($$' -'h 'U (-0V+ "0.)*#0.! !#-.$ m(+V-"&!(Y " (-0V* T($$' -'.! Y T()Z[\'.! &! %&0()m1Y % ) m1$' */"[U)&'1 !"#)+.)' '.!#* W1"'#!\'.! Y m(),(* ()%&+"&!&' " .)) m m(+T()()V (!"*/"/**() W1"'#!\'[ e

Mivel a megye erdősültsége jelentős, ezért célszerűen erősíteni kell az ezzel foglalkozó társaságok működését, feladatuk színvonalas ellátása érdekében, illetve elő kell segíteni az erdőből, mint természeti erőforrásból élő vállalkozások megtelepedését. Ez különösen fontos, mivel többszörösen hátrányos helyzetű térségeket érintenek az erdőterületek, melyek problémáit csak komplex intézkedésekkel lehet megoldani. Az erdő javaira szerveződő vállalkozások beindulását, meglévők fejlődését, megerősödését a Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül szereplő „mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése és munkahelyteremtése” segíti elő. Mint hagyományosan preferált ágazat – a térség adottságainak megfelelően – a Tokaj-Hegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát térségénél jelenik meg az erdészeti alapanyagok, faipari termékek feldolgozásának és gyártásának támogatása. Az ezzel foglalkozó vállalkozások megtelepedésére jótékonyan hat – a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken – a fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők, valamint munkahely-teremtési támogatások nyújtása. -Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

214

ij klnopqru lokvopw xyqzj{n|z}nx {~j p kvp{kjqpq} urqz}n p ux|z{x qzo}zvn{ny xyqzj{n|z} {~q|x{ p

konkrét erdőgazdálkodási tevékenységekhez támogatásához. Az intézkedés kitér az erdőgazdálkodás infrastrukturális és eszközigényének korszerűsítésére, ahol a program mezőgazdasági tevékenységet végző szervezetek mellett – helyesen – az erdészeti társaságokat is kedvezményezettként nevezi meg. Célszerű lenne a kedvezményezettek körét annyiban pontosítani, hogy azt ki kellene terjeszteni a faipari, valamint a vadfeldolgozó vállalkozásokra is. Az erdőgazdálkodásnak az előírások szerint további feladata az erdő közjóléti szerepének erősítése, melyet közvetetten biztosíthat az operatív programban szereplő 4. a természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása, ahol a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban szintén megjelennek az erdészeti gazdasági társaságok, mint kedvezményezettek. Az intenzivitása és a termelési cél miatt nem feltétlenül tekinthető erdőgazdálkodásnak, de az energetikai programcél szerinti javasolt erdősítés közvetetten hatással lehet az erdőgazdálkodással összefüggő tevékenységekre. A távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése a program szerint például a megújuló energiaforrások (biomassza) felhasználásának bevezetésével történhet. A biomassza energia előállítása érdekében erdősítést javasol a program, melynek energiaellátással összefüggő hatásán túl, a helyi gazdaságra (munkahelyteremtés, hozzáadott érték növekedése) is hatással van. A részcél összhangban van a megyei területrendezési tervben meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével is, ahol konkrét lehatárolással szerepelnek területek. E területek többsége a hátrányos helyzetű térségekben található. Ez hozzájárulhat e térségek foglalkoztatottságának és ezen keresztül a térség gazdaságának fejlődéséhez.

2. ábra: a BAZ megyei területrendezési terv Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (piros) és Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (zöld)

6.5 A javaslatok hatása az idegenforgalomra

]^_`^b-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

cd 215

¡¢ £ ¤ ¤¥ Ennek főbb részei a turisztikai vonzerő és

szolgáltatás fejlesztése, valamint a turisztikai szolgáltatások és együttműködések szervezése. A természeti és kulturális adottságok terén és turisztikai attrakciók tekintetében is kiemelkedően gazdag megye turisztikai teljesítménye messze elmarad a potenciálokban rejlő lehetőségektől. A program kitűzött célja, hogy a fejlesztések illeszkedjenek az országos jelentőségű, az aktív, a vallási és a zarándok turizmusra építő hálózati elemekre. Ez a szemléletmód hatékonyan segíti a térség lehetőségeinek minél jobb kihasználását. A megye turisztikai adottságai térségenként eltérő, ezért a program fejlesztési területenként célzottan határozza meg a támogatandó turisztikai fejlesztéseket. Ez lehetővé teszi, hogy az adott térség adottságai minél jobban kihasználásra kerüljenek, ugyanakkor csökkenti a felesleges párhuzamosságokat. A turisztikai támogatások eredményességének fokozása érdekében célszerű figyelembe venni a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.) önkormányzati határozat által meghatározott turisztikai központok javasolt térbeli szerkezetének tervlapját is. A fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében fontos kiemelni a turisztikai desztinációk integrált fejlesztését, a kulturális örökségen és természeti értéken alapuló vonzerők és szolgáltatások együttes és összehangolt, térségi alapú fejlesztését és szervezését. Ez különösen a világörökségi területek (Tokaj-Hegyalja, Aggtelek) esetén követendő elv. A program „turisztikai termékenként” is meghatározza azokat a szükséges szakmai és földrajzi szempontokat (egészségturizmus, örökség- és kulturális, aktív és ökoturizmus, gasztronómiai és borturizmus, lovasturizmus), melyeket a megye egészének turisztikai fejlesztése során célszerű figyelembe venni. Ennek egyik alapja turisztikai együttműködések megszervezése. A turizmusra vonatkozó fejlesztési javaslat integrált szemléletmódot tükröz. Ez a szemlélet a megye turizmusának minél hatékonyabb fejlesztését segíti elő, és idegenforgalmának versenyképességét erősíti. 3. ábra: BAZ megyei területrendezési terv határozatának „turisztikai központok” című tervlapja


216

¦§¨©§ª-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

«¬ 217

6.6 A javaslatok hatása a vízgazdálkodásra A vízgazdálkodás feladata összetett: a felszín alatti és felszíni vizekkel, a kapcsolódó létesítményekkel és tevékenységekkel, a vizek hasznosításával, valamint a vízkárokkal foglalkozik. A gazdaság tekintetében elsősorban a vízkárelhárítással összefüggő tevékenységek támogatásának vizsgálatára javasolt helyezni a hangsúlyt. A vízzel való gazdálkodás térségi szinten elsősorban a mezőgazdasági termelésre van jelentős hatással. A jövőben egyre nagyobb problémát okoznak a szélsőséges időjárás okozta vízhiányos (aszályos) és árvizes időszakok rendszertelen és gyakoribb megjelenése, melynek ellensúlyozása, mérséklése kiemelt nemzeti/globális szintű feladat. 1

A vízkárelhárítással összefüggő tevékenységek a stratégiai programban a VIII. Mezőgazdasági termelés és a IX. Környezetállapot és környezetbiztonság javításával kapcsolatosan jelenik meg. A stratégiai és intézkedési program számos – egymásra épülő – tevékenységet határoz meg a vízkárelhárítás teljes körű kezelésével kapcsolatban. Így kiemeli a Hernád és Sajó településeket veszélyeztető folyószakaszainak rendezését, az árvízvédelmi előrejelző rendszerek, védelmi szervezetek, fejlesztését, árvízi szükségtározók kiépítését, meglévők rekonstrukcióját, körtöltések építését, nagyvízi mederrendezési tervek készítését. Fontos javaslat az öntözőrendszerek kiépítése, mely a mezőgazdasági termelés versenyképességét jelentősen növeli. A tájgazdálkodási rendszerek fejlesztését teheti lehetővé az árvíztározók építéséhez kapcsolódó vízpótlási kiépítésének (Cigándi, Inérháti árvíztározók környezete) javaslata, az ártéri tájgazdálkodás javaslata, mely utóbbi a Tisza és Bodrog mente hátrányos helyzetű térségeinek megélhetését segítheti elő. A javaslatok együttes megvalósítása a csapadék szélsőséges időbeli eloszlását egyensúlyozhatja ki, mely a mezőgazdasági termelés versenyképességének alapjait teremti meg. A tározók építésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy ahol lehet, s nem zavarja az elsődleges funkciót, ott a tározók többcélú hasznosítását javasolt elsősorban támogatni, hiszen annak a településnek többlethasznot hozhat hosszabb távon (turizmus). Az operatív programban a foglalkoztatás bővítése a vidéki térségekben intézkedés alatt, mint a mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása jelennek meg a vízkárelhárítással kapcsolatos, támogatandó tevékenységek (pl. öntözőrendszer kiépítése, valamint új tározók építéséhez kapcsolódó vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése. 6.7 Javaslatok hatása a térség versenyképességére Általában megállapítható, hogy minden prioritás és intézkedés a megye egészének versenyképességét erősíti. Ezt különösen a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése, valamint a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritások keretein belül meghatározott tevékenységek javítják, de eltérő mértékben a további prioritások is ezt a célt szolgálják. Ugyanez állapítható meg az operatív program intézkedéseiről, azzal a különbséggel, hogy a támogatás ráfordítási költségei, arányai jelentősen befolyásolják a versenyképességre tett hatás mértékét. Érdekesebb a helyzet, ha a javaslatok egyes térségek versenyképességére tett hatását vizsgáljuk. A megye azon részei, ahol kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, valamint az ipar és kereskedelem működését szolgáló alapvető tényezők már eleve rendelkezésre állnak (függetlenül azok elavultságától, fejlettségi szintjétől) ott nagyobb a valószínűsége annak, hogy a programban meghatározott tevékenységek erősítik az adott térség versenyképességét. Ez főleg a megye központjára és térségére, valamint a jelentősebb főutak, gyorsforgalmi utak mentén elhelyezkedő térségekre igaz. Amennyiben olyannyira elmaradott egy térség, hogy a gazdaság alapjai erősen hiányosak (gyenge úthálózat, nagy távolságok, vállalkozói hajlam teljes hiánya, tőkehiány stb.),

1

Vízkár = a vizek többletéből vagy hiányából származó kár

®¯°®±-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

²³ 218

»¼¼ ½¾¿À Á¿ÂÃ ÄÁÄÅÂÆ¿ ÇÄÈÄÀ¼Ä¼É¾¾ÄÊË É¾ ÅÄÁÂÄ¼ÄÂ ÌÍÁÀÎÏ¿Ê ÊÄÐÄ¼ ÄÅÄÑÌÉÁÃ¼ ÄÊÉÅÁÆÒ ÓÔÄÀÁÄÀ ¿ ¼ÄÅÕÊÄ¼ÄÀÁÄÀ ¿

versenyképessége várhatóan csak kisebb mértékben fog növekedni. A nagyobb hatékonyság érdekében e területekre komplex programot szükséges kidolgozni a következő időszakban. 6.8 Javaslatok hatása a foglalkoztatásra A javaslatok foglalkoztatásra tett hatása hasonlóképpen határozható meg, mint a versenyképesség esetén. Általánosságban megállapítható, hogy a programban szereplő javaslatok mindegyike – ám eltérő mértékben – a megye foglalkoztatottsági szintjének javítására hatnak. Ezek közül különösen a Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése, a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek, valamint a Turizmus prioritás keretein belül meghatározott tevékenységek hatnak kedvezően a megye foglalkoztatottságára. A Kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a Társadalom alkalmazkodóképességének javítása prioritások egyes tevékenységeinek inkább közvetett a hatása a foglalkoztatásra. Az előbbi esetben a kutatás és fejlesztési tevékenység eredményeinek helyben történő alkalmazása emelheti a foglalkoztatottak számát, az utóbbi esetben – elsősorban a szakoktatás színvonalának emelése – a szakképzet munkaerő arányának növekedése vonzhatja a befektetőket. A programban szereplő további prioritások – néhány alprogramot kivéve – kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de kedvező hatással vannak a foglalkoztatásra. 6.9 A javaslatok hatása a műszaki infrastruktúra-hálózatra Műszaki infrastruktúra-hálózat alatt térségi szinten elsősorban a közlekedési hálózat (közúti, vasúti, kerékpáros, vízi, légi) elemeit, közműlétesítményeket (energia, ivóvíz stb.), valamint a vízgazdálkodás létesítményeit értjük. A helyzetelemzés megállapítja, hogy erősen leromlott állapotú a mellékúthálózat, a közösségi közlekedés nehézkes az aprófalvas térségben, illetve nem épültek ki a kombinált közlekedés feltételei, kevéssé hatékony a napi ingázást szolgáló belső vasúti közlekedési rendszer. Az aprófalvas térséggel kapcsolatban (Cserehát) az előbbieken túlmenően az is megállapítható, hogy a regionális kapcsolatok hiányosak. A gazdaság fejlesztése érdekében a legfontosabb a nagytérségi közlekedési kapcsolatok erősítése, fejlesztése, valamint a munkaerő-piaci központok elérhetősége (közút/vasút). A Nemzeti Közlekedési Stratégiára hivatkozva a terv most már megkülönbözteti azokat a várható fejlesztéseket, melyeket az NKS tartalmaz, s azokat, melyeket a megyei területrendezési terv ugyan meghatároz, de a fejlesztés csak 2020 utánra tehető. Az NKS által tartalmazott három fő közlekedési tengelyen tervezett fejlesztés jelentősen javítja az azon fekvő munka-erőpiaci központok elérhetőségét. A legjelentősebb pozitív hatása a 3. sz. főút 2x2 sávossá fejlesztése jelenti (M30 folytatása), mely lerövidíti Kassa és Miskolc közötti elérhetőséget, és javítja a közúti kapcsolat mellett fekvő járásközpontok elérhetőségét (Szikszó, Encs, közvetetten Gönc), ezzel jótékonyan hatva a gazdasági kapcsolatokra. Ugyancsak jelentős javulás várható a 37. sz. főút Gesztely és Mád közötti szakaszának 2x2 sávosítását, és a további szakasz rekonstrukcióját követően, mert így a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék településeinek elérhetősége is javul. Ez a fejlesztés Tokaj, Sátoraljaújhely, Sárospatak (s közvetetten a Bodrogköz) térségének gazdasági viszonyaira jótékonyan hat. A 26. sz. főút települési elkerülő szakaszainak megépítése a települési környezet és életminőség javítása mellett jelentősen meggyorsítja Miskolc elérhetőségét a megye keleti részeiről. A fejlesztések elmaradása a megye gazdaságának versenyképességének javulását veszélyeztethetik. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az elmaradott térségek elérhetőségét csak részben oldja meg ez a fejlesztés. A stratégiai program külön foglalkozik a mellékutak felújításával, korszerűsítésével, bővítésével. Kiemeli, hogy az elmaradott régiók felzárkóztatása érdekében elengedhetetlen az országos mellékutak felújítása, karbantartása, fejlesztése. Itt elsősorban a Cserehát emelendő ki, mint nagy kiterjedésű, súlyos gazdasági, társadalmi problémákkal küzdő térség. A térség településhálózata, természeti adottságai (kiterjedt természetvédelmi területek) nem teszik gazdaságossá a közlekedéshálózat sűrűsítését, a zsákjelleg felszámolását (erre nem is tesz javaslatot a terv), ugyanakkor a jelentősebb közúthálózati elemek korszerűsítése, fejlesztése, egyes esetekben a kapcsolati hiányok felszámolása hozzájárulhat a térség további lecsúszásának megállításához. A program kiemeli a Krasznokvajda-Büttös-Szemere-Garadna kapcsolatot, ahol a

´µ¶·µ¸-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

¹º 219

ÝÞßàáâã äåææçè-Szemere szakasz kiépítésére van szükség. (Az Észak-Csereháti településeknek majdnem 10 km-

rel csökken a megépülő M30-as gyorsforgalmi út elérhetőségét!) A megyei területrendezési terv meghatározta a térségi jelentőségű mellékutak hálózatát, melyek a főutak közötti területek fő feltárását biztosítják. Ezeknek az utaknak a korszerűsítése különösen fontos a települések elérhetőségének javításában, emellett a helyi termékek piacra juttatását, a gazdasági vállalkozások megtelepedését, a járásközpontok elérhetőségét, a turizmus fejlődését is elősegítheti. A térségi jelentőségű mellékutak hangsúlyosabb támogatása azért megfontolandó, mert a megyében több, mint 2100 km hosszú országos mellékút hálózat található, miközben az operatív programban mindössze 100 km-re, a mellékúthálózat kevesebb, mint 5%-ának korszerűsítésére terveznek forrást elkülöníteni. A térségi jelentőségű mellékutak felújításának nagy valószínűséggel nagyobb a gazdasági hozadéka. Hangsúlyozzuk, hogy a térségi jelentőségű mellékúthálózat korszerűsítése önmagában nem oldja meg a hátrányos helyzetű térségek problémáját (ehhez további szinergikus hatású fejlesztést is kapcsolni kell, mint ahogy a programban ez meg is jelenik), de a fejlesztések elmaradása jelentősen hozzájárul e térségek további zsugorodásához.

4. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén területrendezési terv alapján

megye

távlati

közlekedési

közúthálózat

a

hatályos

megyei

A munkaerő-piaci központok elérhetősége mellett figyelemmel kell lenni a humán szolgáltatások elérésére, az ügyintézés elősegítésére is, ezért a járásközpontok elérhetőségének javítását is fontos kiemelni. A műszaki infrastruktúra-hálózatok rendszerét kiegészíti és javítja a kerékpárút-hálózat fejlesztése. A kerékpárút-hálózat a (rövid távolságú) tömegközlekedés alternatívájaként is felfogható, de – főleg a természeti és építészeti értékekben gazdag területeken, valamint a világörökségi területeken – turisztikai szerepet is betölthet. A program a hivatásforgalmú és a turisztikai funkciójú kerékpárút hálózat fejlesztését külön kezeli, de jelentősen elősegítheti a kerékpárút-hálózat fejlődését.

Ö×ØÙ×Ú-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

ÛÜ 220

ð ñòóôõö÷øùóúõ fejlesztését egészíti ki az önkormányzati utak fejlesztése és korszerűsítése. A program a

menetrendszerinti buszjáratainak útvonalait, valamint az ipari parkok területeit emeli ki, melyeknek fejlesztése valóban elősegíti a munkaerő eljutását, ugyanakkor bizonyos térségekben a turisztikai helyszínek, attrakciók jobb elérhetőségét is javasolt elősegíteni. A műszaki infrastruktúra hálózatokra önmagában kevés hatással van, de a hálózatok működésének összehangolását jelentősen javítja az intermodális csomópontok és vasútállomások fejlesztése. A vasúti fejlesztési javaslatok hozzájárulhatnak Miskolc elérhetőségének javításához. A pályaudvarok fejlesztését külön tevékenységként sorolja fel a program. A pályaudvarok, vasútállomások fejlesztése – különösen a kiemelt turisztikai helyszínek közelében – alapvető fontosságú, hiszen a települések, városok „második kapujaként” is tekinthetők. Többször tapasztalható, hogy nemcsak a pályaudvarok, hanem azok környéke is leromlott, nem illeszkednek szervesen a településképhez. A fejlesztéseket úgy célszerű végrehajtani, hogy az a vasútállomás közvetlen környékének fejlesztésével, a településkép javításával is együtt járjon. Nemcsak a vasútállomások fejlesztéséhez kapcsolódik a multimodális kapcsolatok fejlesztése. Ezeken a pontokon a tömegközlekedők más járművön folytatják tovább az utazásukat. A multimodális csomópontok fejlesztése, színvonalának emelése, gördülékennyé teszi az átszállást. A fejlesztéseket lehetőség szerint minden nagyobb jelentőségű vasútállomásra, vasútállomással rendelkező járásközpontra, valamint buszpályaudvarra célszerű kiterjeszteni. A vízgazdálkodással és energiaellátással összefüggő műszaki infrastruktúrával kapcsolatos hatásokat a megfelelő fejezetben tárgyaljuk. 6.10 A tervezet hatása az energiaellátásra Az energiaellátás fejlesztésére vonatkozó elképzelések párhuzamosan két prioritásban jelennek meg. Az egyik prioritás a megújuló energiaforrások arányának növelésére, a másik prioritás a szénbányászatra alapoz. Az Európai célkitűzésekkel összhangban a program az energia megújuló energiaforrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzését, valamint az energiahatékonyság növelését irányozza elő. Az alprogramok mindegyike a szén-dioxid kibocsátás csökkentését segítik elő, melyek lelassítják a globális éghajlat-változást. A megújuló energiaforrások esetében a program a megye „helyben lévő” természeti adottságaira alapoz: köztük különösen a biomasszára (a mezőgazdasági melléktermékek, erdősítés), és a geotermikus energiára (termálvizek) alapoz, de fontosnak tartja a vízenergia, valamint a szélenergia hasznosítását is. Az energiaellátó rendszerek struktúrájának változását, valamint a megújuló forrásból származó energia helyben történő felhasználását eredményezheti az 1 falu – 1 MW program. Ez tulajdonképpen a „központosított” energiatermelés felől egy decentralizált és szigetszerű energiatermelési rendszer felé történő elmozdulást eredményezhet, amely amellett, hogy olcsóbbá teheti az energiát, a közösségek energiakereskedelembe történő bekapcsolódását is lehetővé teszi. Ugyanakkor ez csak úgy oldható meg, ha a jelenleg rendkívül rugalmatlan magyar villamos-energia rendszer miatt a megújuló energiatermelés betáplálása érdekében energiatárolók épülnek. Ebből következően az energiahálózat műszaki infrastruktúra-hálózatának jelentős változására lehet számítani. Az energiaellátás struktúrájának változását „több irányból” biztosítja a program a minél eredményesebb hatás érdekében. A szén-dioxid kibocsátásának csökkentése a megújuló energia minél szélesebb körű alkalmazásával lehetséges: a program javaslata megújuló energiatermelő kiserőművek építése, épületek energiahatékonyságának növelése, meglévő erőművek, távfűtőművek korszerűsítése szintén jelentősen módosíthatja a jelenlegi műszaki infrastruktúra-hálózatot. A javaslat csak szemléletformálással lehet hatékony, hiszen a lakosság energiafelhasználását is meg kell változtatni.

éêëìêí-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

îï 221

A – szállópor koncentráció csökkentése –,

melynek érdekében mind az iparban, mind a lakosságnál előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag-váltást. A program az energiaellátás fejlesztését nemcsak a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására, hanem a megyében található jelentős szénvagyonra is alapozza. A program konkrét bányanyitásokat, 1-4 MW-os kiserőművek, és a 100-200 MW-os széntüzelésű villamos-energiatermelő erőművek létesítését javasolja. A program megfogalmazza, hogy a lakosság és a közületek széntüzelésre történő átállásához biztosítani kell a modern, környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását. A szénenergia használatára vonatkozó gazdasági hatáselemzés előtt érdemes felidézni a Nemzeti Energiastratégia vonatkozó fejezetének (6.2.4 Szénkészletek hasznosítása) főbb megállapításait. ·

„Hazánk jelentős szénvagyonnal rendelkezik, a szénfelhasználás természetesen csak korszerű, magas hatásfokú nagyerőművekben történhet. A szén-alapú villamosenergia-termelés a jelenlegi magas CO2intenzitása miatt azonban várhatóan elveszti versenyképességét.”

·

„A szénvagyon a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinthető, szükséges megőrizni a kapcsolódó szakmakultúrát.”

·

„A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra (jelenleg a lignitre) alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglevő infrastruktúrát.”

·

„A jelenlegi viszonyok között azonban CCS technológiával kiegészített erőmű létesítése csak jelentős támogatással lenne megvalósítható, mivel a leválasztási technológiák még nem piacérettek és magas a beruházási költségük. (…) A piacérettség elérése Európában csak a 2025-30 körül várható, ekkor a klímapolitika irányok figyelembe vételével célszerű lehet valamennyi fosszilis energiahordozót használó erőmű működtetéséhez alkalmazását feltételül szabni.”

2

(Ehhez kapcsolódik az 5.4 technológiai fejlődés fejezetének megállapítása: „Jelenleg azonban az egységnyi kibocsátás csökkentésre jutó költség tekintetében a CCS technológia a legdrágábbak egyike, jelentősen meghaladja a megújuló energiaforrások azonos fajlagos költségét, valamint a leválasztott CO2 vegyipari alapanyag is egyben, aminek hasznosítása előnyösebb is lehet a földalatti tárolásnál.” ·

„(…) az adottságok kihasználása és a potenciál jövőbeni kiaknázása végett célszerű tovább vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát. E tevékenységek folytatása egy esetleges demonstrációs projekt megvalósításához is elengedhetetlenek.”

Az Energiastratégia alapján összességében megállapítható, hogy a technológiai fejlődéssel a jövőben továbbra is létjogosultsága van a szénerőműveknek, de a globális éghajlatváltozás megállítása érdekében folyamatosan csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátás. A szén alapú energiatermelés jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, ennek csökkentése, a keletkező üvegházhatású gázok leválasztása és elhelyezése jelenleg igen költséges technológiával biztosítható (CSS) más energiatermelési rendszerekhez képest, és számos környezetvédelmi, földtani, technológiai kérdést vet fel. Ugyanakkor – az Energiastratégiával összhangban – a szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni az infrastruktúrát, illetve biztosítani kell a humáninfrastruktúra képesítését. Azaz a megyének a következő időszakban fel kell készülnie az új 2

CCS = Carbon Capture and Storage (Szén-dioxid leválasztása és tárolása)

ûüýþüÿ-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

5 222

t !"#$%&'( ("()!*!tt '$%(t'+",- ."t,t"% / 0%*t!-1t&-&'(2 Ennek számottevő foglalkoztatási

vonzata is lehet. Ugyanakkor kérdéses, hogy a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum által megfogalmazottakkal mennyire van összhangban a következő támogatási időszakban a szénbányászatra épülő villamos-energiatermelő erőmű indítása (5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei energiaprogram intézkedése). Ennek érdekében az Energiastratégiát idézve „célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát.” Ez akár konkrét K+F+I projekt is lehet!

6233 4--*.!$"("&-

A stratégiai és operatív program javaslatait, intézkedéseit megvizsgálva összességében megállapítható, hogy azok javítják a megye versenyképességét, emelik a lakosság foglalkoztatottságának szintjét, valamint jótékony hatással vannak a különböző gazdasági ágak fejlődésére. Ennek egyik motorja várhatóan a Miskolcon tervezett Technológiai Park lesz, amely a jövőben K+F+I tevékenységek helyszíne lesz. A program a mezőgazdaság fejlesztését a térségi hagyományokra, a meglévő munkakultúrára, és a termőhelyi adottságokra alapozza, melyhez széleskörű, vállalkozásokat és infrastruktúra fejlesztését, kiépítését támogató intézkedéseket határoz meg. A javaslatok, intézkedések összességében hozzájárulnak a mezőgazdaság versenyképességének javításához. Emellett célszerű támogatni a vadgazdálkodást és a vadfeldolgozást is, hiszen a megye adottságai (magas erdősültségi arány) erre jó alapot szolgáltatnak, és elősegíthetik a hátrányos helyzetű térségek több lábon állását. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések nagy mértékben hozzájárulhat a megye mezőgazdaságának versenyképességéhez az év víztöbbletes és vízhiányos időszakainak kiegyensúlyozásával. A műszaki infrastruktúrát érintő tervezett beavatkozások összességében javítják az elérhetőséget, ugyanakkor az országos mellékúthálózat esetén a területrendezési tervben kijelölt térségi jelentőségű mellékutak fejlesztésére célszerű a hangsúlyt fektetni, mivel azok a főutak és gyorsforgalmi utak között 3 elhelyezkedő térségek fő feltáró útjai, s korszerűsítésüknek várhatóan nagyobb a hozadéka. Az energetikai javaslatok többsége a megújuló energia használatára teszik a hangsúlyt, és segíti az energiaellátás szerkezetének fokozatos átalakulását (egyensúly feltételeinek megteremtése az országos és regionális, valamint helyi szintű energiaellátás között). Emellett a megyének a jövőben célszerű felkészülnie a tisztaszén alapú technológia befogadására a bányászati szakmakultúra fenntartására irányuló tevékenységek támogatásával. Ebben a támogatási ciklusban a szénalapú villamos-energiatermelő erőművek építése az intenzív szén-dioxid kibocsátás, és a tisztaszén technológia drágasága miatt még nem időszerű (a technológia a Nemzeti Energiastratégia szerint várhatóan 2025/2030-ra válik piacéretté). De még ebben az időszakban „célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és 4 biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát” . Bár hazánk jelentős szénvagyonnal rendelkezik, a kitermelés során szem előtt kell tartani, hogy a jövő egyik biztonsági tartalékának is tekintendő. Bár területi stratégiai célok nem kerültek meghatározásra sem a stratégiai sem az operatív programban, de néhány prioritás (pl. mezőgazdaság, turizmus, vállalkozások versenyképességének javítása) fejlesztési területenként tartalmazza a preferált fejlesztési javaslatokat. Ez elősegíti az eltérő adottságú és helyzetű

3

A térségi mellékút több település megközelítését teszi lehetővé, több embert, gazdasági szereplőt érint.

4

Nemzeti Energiastratégia 2030


223

>?@C?DEF GH>?FIJKHLLJHF >EFMJ>GE>N MJ>ED@OP> QERPECS>?C?> (pl. világörökségi területek, elmaradott térségek,

Borsodi tengely). A többszörösen hátrányos helyzetű térségek hatékonyabban fejleszthetők, amennyiben integrált területfejlesztési program készül területére. Különösen igaz ez a nagy kiterjedésű Cserehát aprófalvas térségére, mely rendkívül változatos táji- és természeti adottsággal rendelkezik. A területen – a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére – hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, jelentős erdőterülettel rendelkezik, ebből következően jelentős turisztikai és vadgazdálkodási potenciállal rendelkezik. A program a térség fejlesztésére vonatkozó javaslatai nem integráltan, hanem külön a szakágakhoz kapcsolódóan (mezőgazdaság, turisztika) jelennek meg, eltérő hangsúllyal. A térség további lecsúszása csak integrált programra alapozott, célzott támogatással akadályozható meg. Ezért célszerű ezekre a térségekre – a BorsodAbaúj-Zemplén megye területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.) önkormányzati határozattal összhangban – egy olyan integrált területfejlesztési koncepció és program kidolgozását támogatni, mely javaslatot tesz a helyben élők életminőségének javítására, a foglalkoztatottsági szint emelésére, a természeti adottságokhoz igazodó racionális tájhasználatra, a természetvédelmi területek természetkímélő gazdálkodására, táji, természeti, kulturális örökség megőrzésére, a helyi agrár, erdészeti, vadgazdálkodási termék feldolgozás lehetőségének feltárására, a turisztikai potenciál kihasználására, valamint az ezekre települő vállalkozások támogatására. A program kidolgozását célszerű közösségi tervezés keretein belül végezni, mert a tapasztalatok szerint már ez a módszer is aktivizálja a helyben élőket. 5. ábra: A BAZ MTrT határozata a komplex tájgazdálkodást igénylő térségekről (sötétzölddel a dombvidéki, élénk zölddel a pusztai, kékkel a történelmi ártéri tájgazdálkodás térsége)

789:8;-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

<= 224

[\ ]^_àbcdbe ^ff_dg

OGLALÓ

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Program Javaslattételi szakasz dokumentációja 2014. júniusában készült el, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009.(X.6.) Korm. rendelettel összhangban. A program első kötete tartalmazza a Korm. rendelet 1. melléklete szerint a megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének részletes elemzését, a második kötet pedig a fejlesztési program munkaanyagát. A program előzetes egyeztetése a jogszabályi követelményeknek megfelelően 2014. február és május között történt meg. A vélemények és módosítási javaslatok figyelembe vételével a koncepció 2014. júniusában átdolgozásra került. Az átdolgozott program következetesen figyelembe vette a környezetvédelmi vonatkozású fejlesztési javaslatokat, illetve a kidolgozott fejlesztési célokhoz kapcsolódó környezetvédelmi célzatú kiegészítési, módosítási javaslatokat. A koncepció környezeti hatásainak értékelése az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet figyelembe vételével került kidolgozásra. A tematika a Korm. rendelet szerinti általános tartalmi követelményekkel összhangban épül fel. A Nemzeti Környezetvédelmi Program a környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket, melyek különböző mértékben kapcsolódnak a megyei területfejlesztési programhoz. A környezeti értékelés –táblázatos formában - bemutatja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjai milyen területfejlesztési tervi relevanciával bírnak. A program hiányosságai közé tartozik a barnamezős területek kármentesítésére, és a bányászattal összefüggő vízkitermelés hasznosítására vonatkozó intézkedések és tevékenységek, valamint a megyében fontos (Cserehát, Borsodi Mezőség) tájfenntartó gazdálkodás sem kerül hangsúlyozásra a programban. A környezeti értékelés 3.2 – 3.6 fejezetei részletesen értékelik a tartalmi követelményeknek megfelelő szempontok szerint a program környezetvédelmi összefüggéseit: 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban; 3.3. A környezeti állapot várható (negatív / pozitív) változásai a programban megfogalmazott prioritások elérésének hiányában; 3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre; 3.5. A programban javasolt prioritások várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása A fejezetenként különböző szempontok alapján készült értékelés azt igazolja, hogy a program prioritásainak elmaradása meghatározóan kedvezőtlen hatással lehet a megye környezetminőségére. A program prioritásainak megvalósulása ezzel szemben kiemelten pozitív hatású lesz társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt. A fejezetekben kiemelt negatív hatások (pl. szénbányászat fejlesztése, nehézipar fejlesztése) a részletes programozások, a részletes tervezések során a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével mérsékelhetők. A környezeti értékelés vizsgálta a programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásait is. Az értékelés alapján megállapítható, hogy környezetvédelmi szempontból a stratégiai célok a szomszédos Szlovákiát – meghatározóan határmenti térségeit – kedvezőtlenül nem érintik. A társadalmi, gazdasági kooperációra vonatkozó fejlesztési javaslatok viszont mindkét ország számára meghatározóan fontosak és hasznosak lehetnek. TUVWUX-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése

YZ 225

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 52/2014. (IX. 17.) határozata Tárgy: Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság 2014. I. félévi tevékenységéről. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés) megtárgyalta a Borsod-AbaújZemplén Megyei Értéktár Bizottság (továbbiakban: Bizottság) 2014. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolót, és az alábbi döntést hozza: A Közgyűlés elfogadja a Bizottság 2014. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:

Dr. Mengyi Roland, a Közgyűlés elnöke értelem szerint Dr. Kovács János s. k. főjegyző


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 53/2014. (IX. 17.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságainak 2013.-2014. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságainak 2013-2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:

Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke azonnal Dr. Kovács János s. k. főjegyző


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 54/2014. (IX. 17.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja és Alkotói Díja 2014. évi odaítélése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díja és Alkotói Díja 2014. évi odaítélésről szóló javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 1.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a szakmai kuratórium véleménye alapján 2014-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat „Pro Comitatu” Díját 

Rónai Kálmán

részére adományozza. A kitüntetéssel járó ajándéktárgyat, oklevelet, pénzjutalmat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kitüntetéseinek alapításáról és az adományozás rendjéről szóló 10/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani. Felelős:

Dr. Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke 226

Határidő: 2014. október 23. 2.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a szakmai kuratórium véleménye alapján 2014-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Alkotói Díját  

Dr. Orosz Péter osztályvezető főorvos és Ringer István tárogató művész

részére adományozza. A kitüntetéssel járó kisplasztikát, oklevelet, pénzjutalmat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kitüntetéseinek alapításáról és az adományozás rendjéről szóló 10/2011. (VII. 7.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: 2014. október 23. Dr. Kovács János s. k. főjegyző


227

III. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozatai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2014. (IX. 2.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (székhelye: 1062 Budapest, Lendvay u. 28.) és a Kereszténydemokrata Néppárt (székhelye: 1078 Budapest, István út 44. I/14.), mint jelölő szervezetek által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított közös megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezetek által – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított közös megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 5. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezetek 2014. augusztus 29-én kezdeményezték az általuk állított közös megyei lista nyilvántartásba vételét 30 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 19. melléklete szerinti L7 „Lista bejelentése”, a 22. melléklete szerinti SZ4 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 1099 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/I. § (1) – (2) bekezdése szerint a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, 228

valamint egyesület a szakszervezetek kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget 1198/2014. számú, a Kereszténydemokrata Néppártot 1199/2014. számú határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 7. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város. Az Övjt. 7. § (2) bekezdése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei közgyűlés tagjának 29 képviselő választható meg. Az Övjt. 9. § (2) bekezdése szerint a megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mint megyei választókerületben – 2110 választópolgár érvényes ajánlása szükséges a megyei lista állításához. Az Övjt. 11. § (3) bekezdése alapján azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1%-ának, de legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthatnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye tekintetében a közös lista állításához szükséges ajánlások száma 4219. A Ve. 127. §-a értelmében az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 624 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 4345, mely meghaladja a közös lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 131. § alapján a közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a közös listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 159. § (1) bekezdése szerint a több utónévvel rendelkező jelölt kérheti, hogy a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza. A közös lista 3. és 12. sorszám alatti jelöltje második utóneve elhagyását kérte, ezért ezen jelölteket a központi névjegyzék adataitól eltérően vette a választási bizottság nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt közös megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított közös megyei listát – a jelölő szervezetek bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II.

229

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 2. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2014. (IX.2.) határozata melléklete Jelölt sorszáma

Jelölt neve

Jelölő szervezet

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Török Dezső Csiger Lajos Szamosvölgyi Péter Vadnai Zoltán Géza Bánné dr. Gál Boglárka Demkó Dóra Dr. Csiba Gábor Tamás Szalai Szabolcs Aros János Koncz Ferenc Budai Erzsébet Tamás Barnabás Szabó Gergely Szeles András Szabó Roland Loj Balázs Dr. Kósné Dargai Rita Szilárdi László Taskó József Gergely Zsolt Negrutz Ágoston Miklós Marton Péter Oláh Krisztián Kápolnai László Visovszki Ferenc László Bocsi Anna Tiszka Zoltán Turtóczki István Garai Bertalan Gál Péter

FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 28/2014. (IX. 2.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Cs. Gy. … szám alatti lakos által az Edelényi Városi Televízió ellen elektronikus levél útján benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

230

A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 5. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. Cs. Gy. ... szám alatti lakos 2014. augusztus 29-én 17.23 órakor elektronikus levélként kifogást nyújtott be az Edelényi Városi Televízió ellen. Kifogásához mellékelte az Edelényi Városi Televízió 2014. augusztus 27. napján megjelent helyi önkormányzati választásokkal kapcsolatos híranyagát. A mellékelt hirdetés (avagy a képújság érintett oldala) alapján az Edelény Városi Televízió nyilvános tényként kezelte azt, hogy „Cs. Gy. szintén pályázik képviselőségre is, ám ez esetben már nem függetlenként, hanem pártszínekben, igaz ezúttal nem MSZPsként, bár még mindig önkormányzati és megyei képviselője a pártnak.” A kifogás benyújtója szerint azt az információt, hogy ”ám ez esetben már nem függetlenként, hanem pártszínekben, igaz ezúttal nem MSZP-sként, bár még mindig önkormányzati és megei képviselője a pártnak” sem ő, sem a jelölő szervezete nem hozta nyilvánosságra, így ezen információk logikailag az edelényi helyi választási irodától származhattak az Edelényi Városi Televízió részére. Beadványázó hansúlyozta, hogy jelenleg még csak ún. jelölt-jelölt, mert a választási bizottság még nem vette nyilvántartásba. A kifogást tevő álláspontja szerint „az Edelényi Városi Televízió megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és az esélyegyenlőség választási alapelvét, amikor valószínűsíthetően a választási irodától származó információkat olyan szövegkörnyezetben (ld. „ezúttal nem MSZP-sként, bár még mindig önkormányzati és megyei képviselője a pártnak” megfogalmazás) hozta nyilvánosságra elvileg egy közszolgálati helyi televizíó a rá vonatkozó adatokat, hogy azok nyilvánvalóan politikai lejáratását célozzák, azaz az Edelény Városi Televizíó közszolgálati hírekbe csomagolva negatív kampányt folytatott, illetve folytat ellene, mivel a hirdetés a mai napig, folyamatosan elérhető a képújságban.” Beadványozó kérte a Területi Választási Bizottságot, hogy a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, az Edelény Városi Televizíót a további jogsértéstől tiltsa el, kötelezze a TVB határozat (jogsértő közléshez hasonló módon) nyilvánosságra hozatalára, és kérte a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösével megegyező mértékű bírság kiszabását. II.

231

A Ve. 2. § (1) bekezdése meghatározza azokat az alapelveket, amelyeket a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni. Ezek között szerepel az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás”, alapelve, de a Ve., rögzíti a „választási eljárás nyilvánossága” alapelvét is. A Ve. 2. § (2) bekezdése szerint a választási szervek rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. A hivatkozott törvényi rendelkezéseket összevetve a kifogást tevő beadványában foglaltakkal, a Területi Választási Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Edelényi Városi Televizíó nem sértette meg az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvét azzal, hogy egy nyilvános, közérdekűnek tekinthető információhoz hozzátette, „ezúttal nem MSZP-sként, bár még mindig önkormányzati és megyei képviselője a pártnak” szöveget, amely szöveg valós tényeket fogalmaz meg. A Területi Választási Bizottság álláspontja szerint a választási iroda a Ve. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján – a személyes adatok kivételével –, információt szolgáltathat a sajtó számára arról, hogy kik, illetve mely jelölő szervezetek igényeltek ajánlóívet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12-ére kitűzött választására. Figyelemmel arra, hogy a Területi Választási Bizottság jogszabálysértést nem állapított meg, bírság kiszabásáról nem dönthetett. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. III. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Ve. 151. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 2. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 29/2014. (IX. 2.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Dr. H. Gy. ... szám alatti lakos által a Miskolci Napló elnevezésű kiadvány ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a kifogást elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 5. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell 232

a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. Dr. H. Gy. ... szám alatti lakos 2014. szeptember 2-án kifogást nyújtott be a Miskolci Napló elnevezésű kiadvány ellen. Kifogásában a következőket adta elő: A Miskolci Napló elnevezésű kiadványt a 100 %-ban önkormányzati tulajdonban és önkormányzati költségvetési támogatásból működtetett Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. adja ki, amely heti egy alkalomal jelenik meg 85.000 példányban, térítésmentesen a postaládákba kihelyezve, Miskolcon és vonzáskörzetében. A Miskolci Napló 2014. augusztus 30-án megjelent 35. számában Dr. Kriza Ákos a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje – a politikai hirdetést nem számolva – az 1., a 2., a 3., a 4., az 5., a 7., a 8., a 9., a 11. és a 12. oldalon szerepel, összesen 22 helyen, ebből 5 helyen fényképen is. Ezen kívül a kiadvány címoldala a FIDESZ-KDNP reklámjainak, plakátjainak szín/formavilágával egyezik, és ezek szlogenjei köszönnek vissza. Egyértelműen a politikai hirdetéssel azonos színvilágúak a címoldal főcímei. A kifogást tevő álláspontja szerint a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet, illetve jelöltjének ilyen formában és módon történő népszerűsítése sérti a jelöltek és „az esélyegyenlőség jelölő szervezetek között” /Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont/ és „a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” /Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont/ választási eljárási alapelvét. Beadványozó kifogásában meghivatkozza a Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. végzését, idézve annak egyes részeit.

Kvk.IV.37.359/2014/2.

számú

és

A kifogás benyújtója kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, és a MIKOM Nonprofit Kft. eltiltását a további jogszabálysértéstől. II. A Területi Választási Bizottság megvizsgálta a kifogást, és megállapította, hogy annak tartalma nagymértékű azonosságot mutat a dr. H. Gy. által 2014. augusztus 25-én benyújtott kifogással. A TVB áttanulmányozta a Miskolci Napló 2014. augusztus 30-án megjelent XI. évfolyam 35. számát, különös figyelemmel a kifogással érintett oldalakat, melynek eredményeként arra az álláspontra helyezkedett, hogy azokkal összefüggésben nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában nevesített „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között”, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási eljárási alapelvek sérelme, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Területi Választási Bizottság rögzíti, hogy a tárgyi kifogás, és a beadványozó által 2014. augusztus 25én benyújtott kifogás hasonló tényállási elemeire tekintettel fenntartja a TVB 17/2014. (VIII.26.) határozatának indokolásában foglaltakat. A kifogásokban megjelölt Kúriai döntések nem a jelen tényállással azonos tényállási elemek mellett kerültek meghozatalra; azokra a Területi Választási Bizottság döntését nem alapozhatta. 233

IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Ve. 151. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 2. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 30/2014. (IX. 5.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (székhelye: 1066 Budapest, Jókai utca 6.), mint jelölő szervezet által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt, mint jelölő szervezet által – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 8. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Magyar Szocialista Párt, mint jelölő szervezet 2014. szeptember 2-án kezdeményezte az általa állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 37 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 19. melléklete szerinti L7 „Lista bejelentése”, a 22. melléklete szerinti SZ4 234

jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 561 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/I. § (1) – (2) bekezdése szerint a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület a szakszervezetek kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Pártot 1137/2014. határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 7. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város. Az Övjt. 7. § (2) bekezdése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei közgyűlés tagjának 29 képviselő választható meg. Az Övjt. 9. § (2) bekezdése szerint a megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mint megyei választókerületben – 2110 választópolgár érvényes ajánlása szükséges a megyei lista állításához. A Ve. 127. §-a értelmében az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 349 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 2211, mely meghaladja a lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a közös listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint vette nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Szocialista Párt önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-AbaújZemplén megyében állított önálló megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 5.

235

Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 30/2014. (IX. 5.) határozata melléklete Jelölt sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Jelölt neve

Jelölő szervezet

Káli Sándor Vécsi István Lukács András Szitka Péter Bráz György Nyakó István Nyeste László Pap Zsolt Komjáthi Imre Rácz Éva Takács László Kiss Sándor Rohonka Sándor Kelemenné Iván Brigitta Hutkainé Novák Márta Táboros Sándor Szabóné Bíró Ilona Nagy Kinga Czakó Szabina Hajkóné Homolya Gizella Eszter Bernátné Deák Zita Pálnokné Pozsonyi Márta Lukácsné Varga Csilla Brigitta Koseczki István Pap József Molnár Katalin Balogh Boglárka Balog János Molnár Zoltán Kiss Edina Fekete Lilian Dr. Fülöp György Molnár István Dr. Ignácz Dávid Pusztai Anna Dr. Varga László Gúr Nándor László

Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Párt

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 31/2014. (IX. 5) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete (székhelye: 3950 Sárospatak, Dezső Lajos utca 11.), mint német nemzetiségi jelölő szervezet által a német nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: 236

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete (székhelye: 3950 Sárospatak, Dezső Lajos utca 11.), mint német nemzetiségi jelölő szervezet által – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított német nemzetiségi önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 8. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A német nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete (székhelye: 3950 Sárospatak, Dezső Lajos utca 11.), mint német nemzetiségi jelölő szervezet 2014. szeptember 5-én kezdeményezte az általuk állított német nemzetiségi önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 9 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 20. melléklete szerinti L8 „Lista bejelentése”, a 23. melléklete szerinti SZ5 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 2 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 319. § (1) – (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi választáson listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete (székhelye: 3950 Sárospatak, Dezső Lajos utca 11.) német nemzetiségi szervezetet 2/2014. (VIII. 7.) számú határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nektv.) 56. § (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. A Ve. 51. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 7 fő. A Ve. 309. § (1) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi 237

önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. A Ve. 316. § -a kimondja, hogy a jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014. július 29. napján kelt 1128/2014. számú határozatával BorsodAbaúj-Zemplén megyében a német nemzetiség tekintetében 14 településen és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kitűzte a német települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és a német területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A Nektv. 60. § (1) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A Nektv. 61. §-a alapján egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös lista állításában vehet részt. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. A Ve. 320. § (1) bekezdése szerint a lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította. A fent hivatkozott törvényi rendelkezések és az NVB határozata alapján a német nemzetiségi megyei lista állításához – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kitűzött 14 német települési nemzetiségi önkormányzati képviselői választás tekintetében szükséges – legalább 2 településen német nemzetiségi képviselő jelölt bejelentése, állítása, továbbá 11 érvényes ajánlás benyújtása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Nemzeti Választási Rendszer alapján megállapította, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete német nemzetiségi jelölő szervezet ezidáig 9 településen jelentett be német nemzetiségi képviselő jelöltet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 2 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 15, mely meghaladja az önálló lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 318. § (3) értelmében a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. Valamennyi jelölt nyilatkozott, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az önálló listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Borsod-AbaújZemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló német nemzetiségi megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. 238


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 31/2014. (IX. 5) határozata melléklete Jelölt sorszáma

Jelölt neve

1.

Stumpf Andrásné

2.

Csáki Károlyné

3.

Szebényi Gáborné

4.

Dr. Lange László

5.

Stumpf Bálint

6.

Endrész György

7.

Árvai Attila

8.

Galambos Andrásné

9.

Karl Márton

Jelölő szervezet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének Egyesülete

Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok Német Önkormányzatok

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 32/2014. (IX. 5) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége (székhelye: 5940 Tótkomlós, Liszt Ferenc utca 15.) és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet (székhelye: 1116 Budapest, Kondorosi út 10/B. B. ép. IV/15.), mint szlovák nemzetiségi jelölő szervezetek által a szlovák nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított közös megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége (székhelye: 5940 Tótkomlós, Liszt Ferenc utca 15.) és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet (székhelye: 1116 Budapest, Kondorosi út 10/B. B. ép. IV/15), mint szlovák nemzetiségi jelölő szervezetek által – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított szlovák nemzetiségi közös megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi 239

személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 8. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A szlovák nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége (székhelye: 5940 Tótkomlós, Liszt Ferenc utca 15.) és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet (székhelye: 1116 Budapest, Kondorosi út 10/B. B. ép. IV/15.), mint szlovák nemzetiségi jelölő szervezetek 2014. szeptember 5-én kezdeményezték az általuk állított szlovák nemzetiségi közös megyei lista nyilvántartásba vételét 7 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 20. melléklete szerinti L8 „Lista bejelentése”, a 23. melléklete szerinti SZ5 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 3 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 319. § (1) – (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi választáson listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetséget 1221/2014. számú, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezetet 1212/2014. számú határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nektv.) 56. § (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. Az 51. § (2) bekezdése értelmében a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 7 fő. A Ve. 309. § (1) értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. A Ve. 316. § -a kimondja, hogy a jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014. július 29. napján kelt 1128/2014. számú határozatával BorsodAbaúj-Zemplén megyében a szlovák nemzetiség tekintetében 15 településen és a megyében kitűzte a szlovák települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és a szlovák területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását.

240

A Nektv. 60. § (1) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A Nektv. 61. §-a alapján két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján - ugyanazon szervezetek részvételével - közös listát állíthat. Egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös - lista állításában vehet részt. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. A Ve. 320. § (1) bekezdése szerint a lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította. A fent hivatkozott törvényi rendelkezések és az NVB határozata alapján a szlovák nemzetiségi megyei lista állításához Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kitűzött 15 szlovák települési nemzetiségi önkormányzati képviselői választás tekintetében szükséges legalább 2 településen szlovák nemzetiségi képviselő jelölt bejelentése, állítása, továbbá 16 érvényes ajánlás benyújtása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Nemzeti Választási Rendszer alapján megállapította, hogy a szlovák nemzetiségi jelölő szervezet ezidáig 4 településen jelentett be szlovák nemzetiségi képviselő jelöltet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 3 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 24, mely meghaladja a közös lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 318. § (3) értelmében a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. Valamennyi jelölt nyilatkozott, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán. A Ve. 131. § alapján a közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a közös listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet közös megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-AbaújZemplén megyében állított közös szlovák nemzetiségi megyei listát – a jelölő szervezetek bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II.

241


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 32/2014. (IX. 5.) határozata melléklete Jelölt sorszáma

Jelölt neve

1.

Angyal László

2.

Petőfi Valéria

3.

Veresné Gergely Angéla

4.

Bárány Péter

5.

Bacsóné Lukács Katalin

6.

Bacskai Miklósné

7.

Repka Antalné

Jelölő szervezet Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója – Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 33/2014. (IX. 8.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége (székhelye: 3950 Sárospatak, Kossuth Lajos utca 23.), mint ruszin nemzetiségi jelölő szervezet által a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége (székhelye: 3950 Sárospatak, Kossuth Lajos utca 23.), mint ruszin nemzetiségi jelölő szervezet által – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított ruszin nemzetiségi önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 11. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell 242

a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége (székhelye: 3950 Sárospatak, Kossuth Lajos utca 23.), mint ruszin nemzetiségi jelölő szervezet 2014. szeptember 8-án kezdeményezte az általuk állított ruszin nemzetiségi önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 10 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 20. melléklete szerinti L8 „Lista bejelentése”, a 23. melléklete szerinti SZ5 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 3 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 319. § (1) – (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi választáson listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége (székhelye: 3950 Sárospatak, Kossuth Lajos utca 23.) ruszin nemzetiségi szervezetet 1210/2014. számú határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nektv.) 56. § (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. A Ve. 51. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 7 fő. A Ve. 309. § (1) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. A Ve. 316. § -a kimondja, hogy a jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014. július 29. napján kelt 1128/2014. számú határozatával BorsodAbaúj-Zemplén megyében a ruszin nemzetiség tekintetében 20 településen és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kitűzte a ruszin települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és a ruszin területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A Nektv. 60. § (1) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A Nektv. 61. §-a alapján egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös lista állításában vehet részt. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma.

243

A Ve. 320. § (1) bekezdése szerint a lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította. A fent hivatkozott törvényi rendelkezések és az NVB határozata alapján a ruszin nemzetiségi megyei lista állításához – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kitűzött 20 ruszin települési nemzetiségi önkormányzati képviselői választás tekintetében szükséges – legalább 2 településen ruszin nemzetiségi képviselő jelölt bejelentése, állítása, továbbá 15 érvényes ajánlás benyújtása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Nemzeti Választási Rendszer alapján megállapította, hogy a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége ruszin nemzetiségi jelölő szervezet ezidáig 16 településen jelentett be ruszin nemzetiségi képviselő jelöltet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 3 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 23, mely meghaladja az önálló lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 318. § (3) értelmében a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. Valamennyi jelölt nyilatkozott, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az önálló listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló ruszin nemzetiségi megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 8. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 33/2014. (IX. 8.) határozata melléklete

244

Jelölt sorszáma

Jelölt neve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bán Gergelyné Szónoczki Mária Hatrágyi László Mokrai Attila Kocsis Gábor Mincsik Balázs Mokrai Péter Takács Imréné Fekete Edina Portelekiné Csapkó Kitti Olajosné Csorba Renáta

Jelölő szervezet Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 34/2014. (IX. 8.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG (székhelye: 1081 Budapest, Bezerédi út 17.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet által a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG (székhelye: 1081 Budapest, Bezerédi út 17.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet által – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított roma nemzetiségi önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 11. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG

245

(székhelye: 1081 Budapest, Bezerédi út 17.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet 2014. szeptember 4én kezdeményezte az általa állított roma nemzetiségi önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 10 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 20. melléklete szerinti L8 „Lista bejelentése”, a 23. melléklete szerinti SZ5 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 35 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 319. § (1) – (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi választáson listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG roma nemzetiségi szervezetet 1146/2014. számú határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nektv.) 56. § (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. A Ve. 51. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 7 fő. A Ve. 309. § (1) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. A Ve. 316. § -a kimondja, hogy a jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014. július 29. napján kelt 1128/2014. számú határozatával BorsodAbaúj-Zemplén megyében a roma nemzetiség tekintetében 203 településen és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kitűzte a roma települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és a roma területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A Nektv. 60. § (1) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A Nektv. 61. §-a alapján egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös lista állításában vehet részt. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. A Ve. 320. § (1) bekezdése szerint a lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította. A fent hivatkozott törvényi rendelkezések és az NVB határozata alapján a roma nemzetiségi megyei lista állításához – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kitűzött 203 roma települési nemzetiségi önkormányzati képviselői választás tekintetében szükséges – legalább 21 településen roma nemzetiségi képviselő jelölt bejelentése, állítása, továbbá 163 érvényes ajánlás benyújtása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Nemzeti Választási Rendszer alapján megállapította, hogy a „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG roma nemzetiségi jelölő szervezet ezidáig 98 településen bejelentett roma nemzetiségi képviselő jelöltet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. A Ve. 127. §-a értelmében az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság

246

megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 35 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 197, mely meghaladja az önálló lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 318. § (3) értelmében a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A választási bizottság a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az önálló listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló roma nemzetiségi megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 8. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke


Jelölt neve

1.

Demeter Károly

2.

Búri Ferenc

3.

Horváth József

4.

Dósa András

5.

Bari Erzsébet

6.

Márton Pál

7.

Glonczi Zoltán

Jelölő szervezet „LUNGO DROM” ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS

CIGÁNY CIGÁNY CIGÁNY CIGÁNY CIGÁNY CIGÁNY CIGÁNY 247

8.

Horváth Henrik Tibor

9.

Barna Attila

10.

Szilárdi László

ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX. 9.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására bejelentett megyei listák sorrendjének sorsolása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a jelölő szervezetek által Borsod-AbaújZemplén megyében állított és bejelentett megyei listák sorszámának kisorsolása alapján a megyei listák sorszámát az alábbiak szerint állapítja meg: Lista sorszáma:

Megyei lista hivatalos neve:

1 2 3 4

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt Jobbik Magyarországért Mozgalom Demokratikus Koalíció Magyar Szocialista Párt

A Területi Választási Bizottságnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 160. §-a alapján meghozott, a listák sorrendjének sorsolásáról szóló határozata ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslati kérelembe foglalható. Indokolás A Ve. 160. § (1) és (2) bekezdése szerint a szavazólapon a listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek. A választási bizottság a bejelentett listák - annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását a listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 2/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 18. §-a szerint a megyei listát legkésőbb 2014. szeptember 9-én 16.00 óráig kell bejelenteni. [Ve. 307/I. § (1) bekezdés] Az IM rendelet 30. § (2) bekezdése alapján a területi választási bizottság a bejelentett listák - annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását 2014. szeptember 9-én, 16.00 óra után végzi el. [Ve. 160. § (2) bekezdés] A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 2014. szeptember 9-én a 17.00 órai kezdettel megtartott ülésén elvégezte a bejelentett listák sorrendjének sorsolását, amelynek alapján a listák sorszáma a rendelkező részben foglaltak szerint alakul. A határozat a Ve. és az IM rendelet előzőekben hivatkozott rendelkezésein, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 239. §-án alapul.

248

Miskolc, 2014. szeptember 9. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 36/2014. (IX. 9.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a 2014. október 12. napjára kitűzött nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választására bejelentett roma nemzetiségi területi listák sorrendjének sorsolása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a roma nemzetiségi jelölő szervezetek által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított és bejelentett roma nemzetiségi területi listák sorszámának kisorsolása alapján a területi listák sorszámát az alábbiak szerint állapítja meg: Lista sorszáma: 1 2 3

Megyei lista hivatalos neve: „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG Roma Polgári Tömörülés Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete

A Területi Választási Bizottságnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 160. §-a alapján meghozott, a listák sorrendjének sorsolásáról szóló határozata ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslati kérelembe foglalható. Indokolás A Ve. 160. § (1) és (2) bekezdése szerint a szavazólapon a listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek. A választási bizottság a bejelentett listák - annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását a listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 5/2014. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 18. §-a szerint a megyei listát legkésőbb 2014. szeptember 9-én 16.00 óráig kell bejelenteni. [Ve. 319. § (1) bekezdés] Az IM rendelet 30. § (2) bekezdése alapján a területi választási bizottság a bejelentett listák - annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását 2014. szeptember 9-én, 16.00 óra után végzi el. [Ve. 160. § (2) bekezdés] A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 2014. szeptember 9-én a 17.00 órai kezdettel megtartott ülésén elvégezte a bejelentett roma nemzetiségi területi listák sorrendjének sorsolását, amelynek alapján a listák sorszáma a rendelkező részben foglaltak szerint alakul. A határozat a Ve. és az IM rendelet előzőekben hivatkozott rendelkezésein, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 239. §-án alapul. Miskolc, 2014. szeptember 9.

249

Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 37/2014. (IX. 9.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a 2014. október 12. napjára kitűzött nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választására bejelentett ruszin nemzetiségi területi listák sorrendjének sorsolása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a ruszin nemzetiségi jelölő szervezetek által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított és bejelentett ruszin nemzetiségi területi listák sorszámának kisorsolása alapján a területi listák sorszámát az alábbiak szerint állapítja meg: Lista sorszáma: 1 2

Megyei lista hivatalos neve: „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége

A Területi Választási Bizottságnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 160. §-a alapján meghozott, a listák sorrendjének sorsolásáról szóló határozata ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslati kérelembe foglalható. Indokolás A Ve. 160. § (1) és (2) bekezdése szerint a szavazólapon a listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek. A választási bizottság a bejelentett listák - annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását a listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 5/2014. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 18. §-a szerint a megyei listát legkésőbb 2014. szeptember 9-én 16.00 óráig kell bejelenteni. [Ve. 319. § (1) bekezdés] Az IM rendelet 30. § (2) bekezdése alapján a területi választási bizottság a bejelentett listák - annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását 2014. szeptember 9-én, 16.00 óra után végzi el. [Ve. 160. § (2) bekezdés] A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 2014. szeptember 9-én a 17.00 órai kezdettel megtartott ülésén elvégezte a bejelentett ruszin nemzetiségi területi listák sorrendjének sorsolását, amelynek alapján a listák sorszáma a rendelkező részben foglaltak szerint alakul. A határozat a Ve. és az IM rendelet előzőekben hivatkozott rendelkezésein, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 239. §-án alapul. Miskolc, 2014. szeptember 9. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

250

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 38/2014. (IX. 9.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalom (székhelye: 1113 Budapest, Villányi út 20/B.), mint jelölő szervezet által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-AbaújZemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint jelölő szervezet által – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 12. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint jelölő szervezet 2014. szeptember 9-én kezdeményezte az általa állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 29 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 19. melléklete szerinti L7 „Lista bejelentése”, a 22. melléklete szerinti SZ4 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 500 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/I. § (1) – (2) bekezdése szerint a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület a szakszervezetek kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalmat 1196/2014. határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba.

251

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 7. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város. Az Övjt. 7. § (2) bekezdése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei közgyűlés tagjának 29 képviselő választható meg. Az Övjt. 9. § (2) bekezdése szerint a megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mint megyei választókerületben – 2110 választópolgár érvényes ajánlása szükséges a megyei lista állításához. A Ve. 127. §-a értelmében az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 344 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 2213, mely meghaladja a lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az önálló listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint vette nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 9. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 38/2014. (IX. 9.) határozata melléklete Jelölt sorszáma 1. 2. 3.

Jelölt neve Miklós Árpád Szegedi Judit Katalin Balla Gergő

Jelölő szervezet Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom

252

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Jámbor Márk István Hocza Tamás Attila Pasztornicky István Biró László Janiczak Dávid Farkas Rita Rozália Szőcs-Józsa Zoltán Kristó László Szalóczy Tibor Bencs Gábor Hultai István Kiss-Orosz István Buha Miklósné Szabó Anikó Bánhegyi Imre Antal Gyöngyösi Róbert Dávidné Szőllősi Ágnes Madarasi Réka Makrai Károlyné Ormos Tas Zsolt Pogácsás László Horváth Ádám Fügedi Richárd Bernáth Attiláné Simon György Vitányi Ernő

Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom Jobbik Magyarországért Mozgalom

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 39/2014. (IX. 9.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (székhelye: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11-15.), mint jelölő szervezet által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció, mint jelölő szervezet által – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 12. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar

253

állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Demokratikus Koalíció, mint jelölő szervezet 2014. szeptember 8-án kezdeményezte az általa állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 28 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 19. melléklete szerinti L7 „Lista bejelentése”, a 22. melléklete szerinti SZ4 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 347 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/I. § (1) – (2) bekezdése szerint a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület a szakszervezetek kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíciót 1131/2014. határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 7. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város. Az Övjt. 7. § (2) bekezdése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei közgyűlés tagjának 29 képviselő választható meg. Az Övjt. 9. § (2) bekezdése szerint a megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mint megyei választókerületben – 2110 választópolgár érvényes ajánlása szükséges a megyei lista állításához. A Ve. 127. §-a értelmében az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 330 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 2154, mely meghaladja a lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a közös listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 159. § (1) bekezdése szerint a több utónévvel rendelkező jelölt kérheti, hogy a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza. A lista 4. és 14. sorszám alatti jelöltje második utóneve elhagyását kérte, ezért ezen jelölteket a központi névjegyzék adataitól eltérően vette a választási bizottság nyilvántartásba.

254

A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Demokratikus Koalíció önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-AbaújZemplén megyében állított önálló megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 9. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 39/2014. (IX. 9.) határozata melléklete Jelölt sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Jelölt neve Szűcs Erika Mária Grimon Ákos Miklós Kocsis György Zoltán Majoros László Dr. Takács András Kulcsár Ildikó Danyi Zoltán Ömböli Norbert Udvarhelyi András Murai Gáborné Sebe Máté Terebesi János Gilányi Attila Gáwel József Recsó Erzsébet Harda Attila Molnár Zoltán Kocsis András György Molnárné Mikó Éva Marianna Kurucz András János Fintor Kristóf Balikó Márta Ilona Fata Sándorné Nyitrai Zoltán Andrejszki Erzsébet Hanák Imréné Mádliné Sütő Margit Valéria Karczagi Gyula

Jelölő szervezet Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció Demokratikus Koalíció

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 40/2014. (IX. 9.) határozata

255

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület (székhelye: 3516 Miskolc, Simándy Pál utca 24.), mint ruszin nemzetiségi jelölő szervezet által a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület (székhelye: 3516 Miskolc, Simándy Pál utca 24.), mint ruszin nemzetiségi jelölő szervezet által – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított ruszin nemzetiségi önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 12. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület (székhelye: 3516 Miskolc, Simándy Pál utca 24.), mint ruszin nemzetiségi jelölő szervezet 2014. szeptember 9-én kezdeményezte az általa állított ruszin nemzetiségi önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 8 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 20. melléklete szerinti L8 „Lista bejelentése”, a 23. melléklete szerinti SZ5 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 4 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 319. § (1) – (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi választáson listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottság a „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület ruszin nemzetiségi szervezetet 4/2014. (VIII. 18.) számú határozatával vette jelölő szervként nyilvántartásba. 256

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nektv.) 56. § (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. A Ve. 51. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 7 fő. A Ve. 309. § (1) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. A Ve. 316. § -a kimondja, hogy a jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014. július 29. napján kelt 1128/2014. számú határozatával BorsodAbaúj-Zemplén megyében a ruszin nemzetiség tekintetében 20 településen és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kitűzte a ruszin települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és a ruszin területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A Nektv. 60. § (1) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A Nektv. 61. §-a alapján egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös lista állításában vehet részt. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. A Ve. 320. § (1) bekezdése szerint a lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította. A fent hivatkozott törvényi rendelkezések és az NVB határozata alapján a ruszin nemzetiségi megyei lista állításához – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kitűzött 20 ruszin települési nemzetiségi önkormányzati képviselői választás tekintetében szükséges – legalább 2 településen ruszin nemzetiségi képviselő jelölt bejelentése, állítása, továbbá 15 érvényes ajánlás benyújtása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Nemzeti Választási Rendszer alapján megállapította, hogy a „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület ruszin nemzetiségi jelölő szervezet ezidáig 6 településen jelentett be ruszin nemzetiségi képviselő jelöltet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 3 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 15, mely azonos az önálló lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számával. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 318. § (3) értelmében a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. Valamennyi jelölt nyilatkozott, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az ellenőrzés során megállapította, hogy a jelölő szervezet listáján 3. sorszám alatt szereplő jelölt központi névjegyzékbeli nemzetisége eltér a jelölés nemzetiségétől. A 3. sorszám alatt szereplő jelölt tekintetében a törvényes feltételek nem állnak fenn, ezért ezen jelölt a listáról kiesik.

257

A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az önálló listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek – a 3. sorszám alatt szereplő jelölt kivételével – megfelel, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló ruszin nemzetiségi megyei listát – a jelölő szervezet bejelentésétől eltérő tartalommal, 7 jelölttel – nyilvántartásba vette. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 9. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke


Jelölt neve

1.

Kaulics Illés Gábor

2.

Hegyi István

3.

Csontos János László

4.

Kocsis László

5.

Popovics László

6.

Dr. Ujaczki Tibor

7.

Szabó Dávid

Jelölő szervezet „RUKISÖSZ” Egyesület „RUKISÖSZ” Egyesület „RUKISÖSZ” Egyesület „RUKISÖSZ” Egyesület „RUKISÖSZ” Egyesület „RUKISÖSZ” Egyesület „RUKISÖSZ” Egyesület

a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 41/2014. (IX. 11.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Roma Polgári Tömörülés (székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 29. fsz. 3.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet által a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-AbaújZemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot:

258

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Roma Polgári Tömörülés (székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 29. fsz. 3.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet által – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-AbaújZemplén megyében állított roma nemzetiségi önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 14. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Roma Polgári Tömörülés (székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 29. fsz. 3.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet 2014. szeptember 9-én kezdeményezte az általa állított roma nemzetiségi önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 7 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 20. melléklete szerinti L8 „Lista bejelentése”, a 23. melléklete szerinti SZ5 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 35 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 319. § (1) – (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi választáson listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Pest Megyei Területi Választási Bizottság a Roma Polgári Tömörülés roma nemzetiségi szervezetet 15/2014. (VIII. 8.) számú határozatával vette jelölő szervezetként nyilvántartásba. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nektv.) 56. § (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. A Ve. 51. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 7 fő. A Ve. 309. § (1) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. A Ve. 316. § -a kimondja, hogy a jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani. 259

A Nemzeti Választási Bizottság 2014. július 29. napján kelt 1128/2014. számú határozatával BorsodAbaúj-Zemplén megyében a roma nemzetiség tekintetében 203 településen és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kitűzte a roma települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és a roma területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A Nektv. 60. § (1) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A Nektv. 61. §-a alapján egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös lista állításában vehet részt. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. A Ve. 320. § (1) bekezdése szerint a lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította. A fent hivatkozott törvényi rendelkezések és az NVB határozata alapján a roma nemzetiségi megyei lista állításához – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kitűzött 203 roma települési nemzetiségi önkormányzati képviselői választás tekintetében szükséges – legalább 21 településen roma nemzetiségi képviselő jelölt bejelentése, állítása, továbbá 163 érvényes ajánlás benyújtása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Nemzeti Választási Rendszer alapján megállapította, hogy a Roma Polgári Tömörülés roma nemzetiségi jelölő szervezet 23 településen jelentett be érvényesen roma nemzetiségi képviselő jelöltet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. A Ve. 127. §-a értelmében az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 30 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 170, mely meghaladja az önálló lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 318. § (3) értelmében a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A választási bizottság a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az önálló listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Roma Polgári Tömörülés önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-AbaújZemplén megyében állított önálló roma nemzetiségi megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. 260


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 41/2014. (IX. 11.) határozata melléklete Jelölt sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Jelölt neve

Jelölő szervezet

Babos Béla Balázs József Budai Attiláné Varga Jánosné Tama Józsefné Mida Tamás Fábián József

Roma Polgári Tömörülés Roma Polgári Tömörülés Roma Polgári Tömörülés Roma Polgári Tömörülés Roma Polgári Tömörülés Roma Polgári Tömörülés Roma Polgári Tömörülés

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 42/2014. (IX. 11.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete (székhelye: 3521 Miskolc, Kassák Lajos utca 15.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet által a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló megyei lista nyilvántartásba vételének tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete (székhelye: 3521 Miskolc, Kassák Lajos utca 15.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet által – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított roma nemzetiségi önálló megyei listát nyilvántartásba veszi, a határozat mellékletében szereplő jelöltekkel és sorrendben. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 14. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét,

261

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás I. A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. év október 12. napjára kitűzött általános választásán a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete (székhelye: 3521 Miskolc, Kassák Lajos utca 15.), mint roma nemzetiségi jelölő szervezet 2014. szeptember 9-én kezdeményezte az általa állított roma nemzetiségi önálló megyei lista nyilvántartásba vételét 8 jelölttel. A bejelentés alkalmával benyújtották a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 20. melléklete szerinti L8 „Lista bejelentése”, a 23. melléklete szerinti SZ5 jelű „Listán állított jelölt személyi lapja” megnevezésű kitöltött formanyomtatványokat, és 40 ajánlóívet adtak át. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 319. § (1) – (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi választáson listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon (2014. szeptember 9-én) kell bejelenteni, melyet a területi választási bizottság vesz nyilvántartásba. A Ve. 3. § 3. pontja szerint jelölő szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Nemzeti Választási Bizottság a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete roma nemzetiségi szervezetet 1175/2014. számú határozatával vette jelölő szervezetként nyilvántartásba. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (a továbbiakban: Nektv.) 56. § (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. A Ve. 51. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 7 fő. A Ve. 309. § (1) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. A Ve. 316. § -a kimondja, hogy a jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014. július 29. napján kelt 1128/2014. számú határozatával BorsodAbaúj-Zemplén megyében a roma nemzetiség tekintetében 203 településen és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kitűzte a roma települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és a roma területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A Nektv. 60. § (1) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat területi listát, amely a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. A Nektv. 61. §-a alapján egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös lista állításában vehet részt. Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. A Ve. 320. § (1) bekezdése szerint a lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.

262

A fent hivatkozott törvényi rendelkezések és az NVB határozata alapján a roma nemzetiségi megyei lista állításához – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kitűzött 203 roma települési nemzetiségi önkormányzati képviselői választás tekintetében szükséges – legalább 21 településen roma nemzetiségi képviselő jelölt bejelentése, állítása, továbbá 163 érvényes ajánlás benyújtása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Nemzeti Választási Rendszer alapján megállapította, hogy a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete roma nemzetiségi jelölő szervezet 72 településen jelentett be érvényesen roma nemzetiségi képviselő jelöltet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. A Ve. 127. §-a értelmében az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások ellenőrzésének eredményeképpen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a feldolgozott, illetve ellenőrzött 35 ajánlóíven az érvényes ajánlások száma 170, mely meghaladja az önálló lista állításhoz szükséges érvényes ajánlások számát. A Ve. 129. §-a szerint a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A Ve. 318. § (3) értelmében a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A választási bizottság a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán. A Ve. 3. § 9. pontja szerint név a házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév. A Ve. hivatkozott rendelkezése értelmében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság az önálló listán szereplő jelölteket a központi névjegyzékben szereplő adataik szerint veszi nyilvántartásba. A Ve. 132. §-a szerint, az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete önálló megyei listájának bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állított önálló roma nemzetiségi megyei listát – a jelölő szervezet bejelentése szerinti tartalommal – nyilvántartásba vette. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 11. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke


Jelölt neve

Jelölő szervezet

263

1.

Dancs Mihály

2.

Horváth András

3.

Lakatos Aranka

4.

Németh József

5.

Molnár László

6.

Harkály Csaba

7.

Juhász István

8.

Farkas László

Roma Polgárjogi Szervezete Roma Polgárjogi Szervezete Roma Polgárjogi Szervezete Roma Polgárjogi Szervezete Roma Polgárjogi Szervezete Roma Polgárjogi Szervezete Roma Polgárjogi Szervezete Roma Polgárjogi Szervezete

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Mozgalom

B.-A.-Z.

Megyei

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 43/2014. (IX. 11.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Ó. B. ... szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Arló település Helyi Választási Bizottsága 33/2014. (IX.8.) határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Ó. B. „nyilvántartásba vétel elutasítása” tárgyú fellebbezést nyújtott be, amelyben leírta, hogy hiányosan töltötte ki a bejelentését tartalmazó iratokat; mivel Budapesten tartózkodott, nem tudta aláírni a bejelentést, nem tudta a leadási határidőt. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét,

264

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Területi Választási Bizottság a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és az alábbiakat állapította meg: A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell annak megjelölését - mint a kérelem alapját -, hogy az első fokon eljárt választási bizottság határozata milyen okból tekinthető jogszabálysértőnek. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint ezen kötelező tartalmi elem hiánya esetén a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz arra utaló adatot, hogy Arló település Helyi Választási Bizottsága első fokon hozott határozata milyen okból jogszabálysértő. A beadványozó fellebbezésében maga ismeri el mulasztását, nevezetesen: nem írta alá a szükséges nyomtatványt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. § és a 225. § rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 11. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 44/2014. (IX. 11.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság T. M. … szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Ózd település Helyi Választási Bizottsága 95/2014. (IX.09.) határozatát helybenhagyja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. 265

Indokolás I. T. M. fellebbezést nyújtott be, amelyben leírta, hogy 2 szavazat hiányzott a sikeres jelöléséhez. Fellebbezésében három személyt jelölt meg, akiknek ajánlása álláspontja szerint érvényes. Kérte a választási bizottságot, hogy tekintse meg a hibákat, és vegye figyelembe, hogy ezek az emberek őt jelölték. A hiba oka véleménye szerint „annak köszönhető”, hogy sokszor éjszakáig gyűjtötte az aláírásokat, több esetben elemlámpa mellett íra le a számokat. Mindemellett valószínűsíti, hogy a plusz 36 aláírásban még lehet helyes. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 230. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Területi Választási Bizottság megvizsgálta a sérelmezett határozatot, az azt megelőző eljárást, valamint a fellebbező által benyújtott iratokat, amely alapján az alábbiakat állapította meg: T. M. 2014. szeptember 8. napján nyújtotta be a polgármester-jelöltséghez szükséges nyomtatványokat és az ajánlóíveket. A nevezett részére kiadott 70 db ajánlóívből 69 db került benyújtásra. A helyi választási iroda a benyújtott ajánlóíveket és az azokon szereplő ajánlásokat megvizsgálta és ellenőrizte. Az ajánlások informatikai ellenőrzése során megállapította, hogy az ajánlóívekről berögzített 335 ajánlásból 298 érvényes ajánlás fogadható el. Ózd város helyi választási iroda vezetője 300 érvényes ajánlásban állapította meg a településen a polgármester-jelöltséghez szükséges érvényes ajánlások számát. Figyelemmel arra, hogy T. M. esetében az érvényes ajánlások száma nem érte el a 300 érvényes ajánlást, a Helyi Választási Bizottság elutasította a polgármester-jelöltként történő nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmet. A Területi Választási Bizottság megtekintette és megvizsgálta a helyi választási iroda által rendelkezésére bocsátott ajánlóíveket, közöttük a fellebbező által megjelölt J.-K. L., B. N. és M. J. ajánlását. A TVB J.-K. L. esetében egyértelműen megállapíthatónak látta, hogy az ajánlóíven nem „8”, hanem „0” szerepel a kifogásolt karakterben. B. N. vonatkozásában a „92”-es szám van beirva az ajánlóív vonatkozó rovatába, amelynek felcserélését nem feltételezhetik a választási szervek, azt a választópolgár által beírt sorrendben kell az informatikai rendszerbe rögzíteni, és leellenőrizni. M. J. vonatkozásában megállapításra került, hogy nevezett személy nem rendelkezik ózdi lakcímmel, az … számú lakcímkártya tanúsága szerint Püspökladányban létesített lakcímet 2010-ben. A hatóságok számára nevezett az ózdi lakcímkártyájának elvesztését jelentette be. A Területi Választási Bizottság az ajánlóívek vizsgálata során nem talált „további” érvényes ajánlásokat. Mindezek alapján a Helyi Választási Bizottság a 95/2014. (IX.09.) határozatával megalapozottan döntött T. M. nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmének elutasításáról. A választási szervek az ajánlások elfogadása során nem mérlegelhetnek az ajánlások érvényességének minősítése tekintetében. A Ve. 122. § (2) bekezdése meghatározza azokat az adatokat, amelyeket az ajánlóívre rá kell vezetni. Az ajánlás kizárólag abban az esetben érvényes, ha az ajánlóívre felvezetett adatok hibátlanok. A Ve. 126. §-a alapján az ajánlás érvényes, ha „a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.” A Nemzeti Választási Bizottság által kiadott, az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiról szóló 5/2014. NVB iránymutatás is megfogalmazza, hogy az ajánlások ellenőrzése során a teljes körű egyezés törvényi követelményének meg kell felelni. Az iránymutatás a)-g) pontban nevesíti azokat az eltéréseket, amelyek fennállása mellett is érvényesnek kell elfogadni az ajánlást. Ezen eltérések figyelembe vétele mellett sem volt lehetőség azonban a T. M. által benyújtott ajánlások közül további ajánlásokat érvényesnek tekinteni. 266

A Ve. 125. §-a szerint: „(1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi. (2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. (3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni.” A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiekben hivatkozott jogszabályok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 11. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 45/2014. (IX. 11.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság R. J. ... szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Kurityán község Helyi Választási Bizottsága 24/2014. (IX. 08.) határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. R. J. fellebbezést nyújtott be Kurityán Helyi Választási Bizottság 24/2014. (IX.08.) határozata ellen, amelyben sérelmezte, hogy őt két választópolgár megtévesztette az ajánlások vonatkozásában, továbbá

267

információt tartottak vissza, amelynek következtében ő nem tud indulni a 2012. október 12. napján tartandó választásokon. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Területi Választási Bizottság a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és az alábbiakat állapította meg: A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell annak megjelölését - mint a kérelem alapját -, hogy az első fokon eljárt választási bizottság határozata milyen okból tekinthető jogszabálysértőnek. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint ezen kötelező tartalmi elem hiánya esetén a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz arra utaló adatot, hogy Kurityán település Helyi Választási Bizottsága első fokon hozott határozata milyen okból jogszabálysértő. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A Területi Választási Bizottság tájékoztatja a fellebbezés benyújtóját, hogy amennyiben nem a választási szervek működésével, hanem más személyek magatartásával összefüggésben merülnek fel törvényességi aggályai, abban az esetben panaszával az annak kivizsgálására jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez fordulhat. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. § és a 225. § rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 11. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 46/2014. (IX. 12.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság D. K. ... szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő

268

határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Méra település Helyi Választási Bizottsága 25/2014. (IX.8.) határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. D. K. fellebbezést nyújtott be Méra Helyi Választási Bizottság 25/2014. (IX.8.) határozata ellen. Nevezett fellebbezésében előadta, hogy a települési önkormányzati választáson képviselőtestületi tagként kívánt indulni, melyhez a szükséges támogatói ajánlást vasárnapig összegyűjtötte. 2014. 09. 08-án a Miskolci Törvényszéken tárgyaláson vett részt, amelyen a tárgyalás a tervezett (14.30) időponton túl, 15 óra 15 perckor fejeződött be, így a 45 perc nem volt elegendő, hogy 16 óráig Miskolcról a mérai polgármesteri hivatalhoz eljusson. A Választási Bizottság képviselője és a jegyző 16 óra 07 percben igazolta az ajánlóívek leadását és azokat nyilvántartásba vette, de a 25/2014. (IX.8.) számú 2014. 09.08-i határozatában a határidő túllépése miatti jogvesztésre hivatkozva a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasította. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Területi Választási Bizottság a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és az alábbiakat állapította meg: A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell annak megjelölését - mint a kérelem alapját -, hogy az első fokon eljárt választási bizottság határozata milyen okból tekinthető jogszabálysértőnek. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint ezen kötelező tartalmi elem hiánya esetén a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz arra utaló adatot, hogy Méra település Helyi Választási Bizottsága első fokon hozott 25/2014. (IX.8.) határozata milyen okból jogszabálysértő. A fellebbezés benyújtója maga ismeri el mulasztását, nevezetesen azt, hogy 16.00 óra után adta át az ajánlóíveket.

269

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, melyre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 12. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 47/2014. (IX. 12.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság H. Zs. J. ... szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 185/2014. (IX.8.) HVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. H. Zs. J. fellebbezést jelentett be Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 2014. 09.08-án kelt 185/2014. (IX.8.) /feltételezhetően elírás a „XI.”/ HVB határozata ellen, melyben kérte a határozat megváltoztatását és a roma nemzetiségi önkormányzati képviselő jelölti nyilvántartásba vétele regisztrálását. Fellebbezésének indokolásában előadta, hogy a sérelmezett I. fokú határozat nyilvántartásba vételét mérlegelési jogkörében azzal az indokkal utasította el, hogy a települési nemzetiségi jelölt állításához szükséges 18 db. jogszerű ajánlással szemben csupán 16 db. felelt meg a törvény által az ajánlás érvényességeként meghatározott feltételeknek. Álláspontja szerint a sérelmezett határozat két személy tekintetében is tévedett, amikor ajánlásukat érvénytelennek minősítette. Fellebbezésében e két személyt megnevezte. Beadványozó kérte a Területi Választási Bizottságot, hogy fellebbezésének szíveskedjen helyt adni, a fellebbezésében nevesített két személy jelölését érvényesnek elfogadni, és erre figyelemmel önkormányzati képviselőjelölti nyilvántartásba vételét elrendelni szíveskedjen.

270

II. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A Ve. 125. § és 126 §-a szerint: „125. § (1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi. (2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. (3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. 126. § Az ajánlás érvényes, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.” /A Ve. „122. § (1) Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. (2) Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. (3) Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. (4) Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek. (5) Az ajánlás nem vonható vissza. (6) Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét és aláírását.”/ A Ve. 133. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. III. A Területi Választási Bizottság az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és az alábbiakat állapította meg: A Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága első fokon hozott 185/2014. (IX.8.) HVB határozata nem tekinthető mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. 271

A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell annak megjelölését - mint a kérelem alapját -, hogy az első fokon eljárt választási bizottság határozata milyen okból tekinthető jogszabálysértőnek. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint ezen kötelező tartalmi elem hiánya esetén a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz arra utaló adatot, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága első fokon hozott 185/2014. (IX.8.) HVB határozata milyen okból jogszabálysértő. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, melyre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 12. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 48/2014. (IX. 12.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság L. M. ... szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 189/2014. (IX.8.) HVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. L. M. fellebbezést jelentett be Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 2014. 09.08-án kelt 189/2014. (IX.8.) HVB határozata ellen, melyben kérte a határozat megváltoztatását és a roma nemzetiségi önkormányzati képviselő jelölti nyilvántartásba vétele regisztrálását. Fellebbezésének indokolásában előadta, hogy a sérelmezett I. fokú határozat nyilvántartásba vételét mérlegelési jogkörében azzal az indokkal utasította el, hogy a települési nemzetiségi jelölt állításához szükséges 18 db. jogszerű ajánlással szemben csupán 16 db. felelt meg a törvény által az ajánlás érvényességeként meghatározott 272

feltételeknek. Álláspontja szerint a sérelmezett határozat két személy tekintetében is tévedett, amikor ajánlásukat érvénytelennek minősítette. Fellebbezésében e két személyt megnevezte. Beadványozó kérte a Területi Választási Bizottságot, hogy fellebbezésének szíveskedjen helyt adni, az általa nevesített két személy jelölését érvényesnek elfogadni, és erre figyelemmel önkormányzati képviselőjelölti nyilvántartásba vételét elrendelni szíveskedjen. II. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A Ve. 125. § és 126 §-a szerint: „125. § (1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi. (2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. (3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. 126. § Az ajánlás érvényes, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.” /A Ve. „122. § (1) Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. (2) Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. (3) Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. (4) Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek. (5) Az ajánlás nem vonható vissza. (6) Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét és aláírását.”/ A Ve. 133. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. III. 273

A Területi Választási Bizottság az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és az alábbiakat állapította meg: A Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága első fokon hozott 189/2014. (IX.8.) HVB határozata nem tekinthető mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell annak megjelölését - mint a kérelem alapját -, hogy az első fokon eljárt választási bizottság határozata milyen okból tekinthető jogszabálysértőnek. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint ezen kötelező tartalmi elem hiánya esetén a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz arra utaló adatot, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága első fokon hozott 189/2014. (IX.8.) HVB határozata milyen okból jogszabálysértő. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, melyre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 12. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 49/2014. (IX. 15.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán a megyei listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használt megyei listás szavazólap adattartalmát jelen határozat melléklete szerint hagyja jóvá. A határozat ellen a meghozatalát követő napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. 274

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 162. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint: ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően - jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében - megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket és a független jelölteket. A Ve. 307/L. § (1) bekezdése rögzíti, hogy külön szavazólap szolgál az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a megyei listás és a főpolgármester-választásra. A Ve. 156. § alapján a listás szavazólap alap-adattartalmát a Ve. 6. melléklet állapítja meg, az alábbiak szerint: „A listás szavazólap tartalmazza a) a „szavazólap” megjelölést, b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában, c) a választás megnevezését, d) a szavazás napját, e) a választókerület megjelölését, f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni, g) a lista sorszámát, h) a szavazásra szolgáló kört, i) a jelölő szervezet nevét, j) a listán szereplő első öt jelölt nevét, k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.” Fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Területi Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §, 223. § (1) bekezdés, 240. § rendelkezésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdén, 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

275

276

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 50/2014. (IX. 15.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a német nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a német nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használt német nemzetiségi területi listás szavazólap adattartalmát jelen határozat melléklete szerint hagyja jóvá. A határozat ellen a meghozatalát követő napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése szerint a megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy választókerületet alkot. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választására területi listán kerül sor, amelyet nemzetiségi szervezet állít. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének Egyesülete, mint német nemzetiségi jelölő szervezet állított területi listát. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 162. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint: ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően - jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében - megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket és a független jelölteket. A Ve. 156. § alapján a listás szavazólap alap-adattartalmát a Ve. 6. melléklet állapítja meg, az alábbiak szerint: „A listás szavazólap tartalmazza a) a „szavazólap” megjelölést, b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában, c) a választás megnevezését, d) a szavazás napját, e) a választókerület megjelölését, f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni, 277

g) a lista sorszámát, h) a szavazásra szolgáló kört, i) a jelölő szervezet nevét, j) a listán szereplő első öt jelölt nevét, k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.” A Ve. 321. §-a szerint külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására. A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A szavazólapon a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.” Fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Területi Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §, 223. § (1) bekezdés, 240. § rendelkezésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdén, 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

278

279

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 51/2014. (IX. 15.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a szlovák nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a szlovák nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használt szlovák nemzetiségi területi listás szavazólap adattartalmát jelen határozat melléklete szerint hagyja jóvá. A határozat ellen a meghozatalát követő napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése szerint a megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy választókerületet alkot. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választására területi listán kerül sor, amelyet nemzetiségi szervezet állít. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet, mint szlovák nemzetiségi jelölő szervezetek állítottak közös területi listát. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 162. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint: ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően - jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében - megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket és a független jelölteket. A Ve. 156. § alapján a listás szavazólap alap-adattartalmát a Ve. 6. melléklet állapítja meg, az alábbiak szerint: „A listás szavazólap tartalmazza a) a „szavazólap” megjelölést, b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában, c) a választás megnevezését, d) a szavazás napját, 280

e) a választókerület megjelölését, f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni, g) a lista sorszámát, h) a szavazásra szolgáló kört, i) a jelölő szervezet nevét, j) a listán szereplő első öt jelölt nevét, k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.” A Ve. 321. §-a szerint külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására. A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A szavazólapon a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.” Fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Területi Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §, 223. § (1) bekezdés, 240. § rendelkezésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdén, 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

281

282

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 52/2014. (IX. 15.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használt roma nemzetiségi területi listás szavazólap adattartalmát jelen határozat melléklete szerint hagyja jóvá. A határozat ellen a meghozatalát követő napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése szerint a megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy választókerületet alkot. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választására területi listán kerül sor, amelyet nemzetiségi szervezet állít. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán a „LUNGO DROM” ORSZÁGOS CIGÁNY ÉRDEKVÉDELMI ÉS POLGÁRI SZÖVETSÉG, a Roma Polgári Tömörülés és a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete állított területi listát. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 162. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint: ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően - jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében - megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket és a független jelölteket. A Ve. 156. § alapján a listás szavazólap alap-adattartalmát a Ve. 6. melléklet állapítja meg, az alábbiak szerint: „A listás szavazólap tartalmazza a) a „szavazólap” megjelölést, b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában, c) a választás megnevezését, 283

d) a szavazás napját, e) a választókerület megjelölését, f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni, g) a lista sorszámát, h) a szavazásra szolgáló kört, i) a jelölő szervezet nevét, j) a listán szereplő első öt jelölt nevét, k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.” A Ve. 321. §-a szerint külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására. A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A szavazólapon a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.” Fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Területi Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §, 223. § (1) bekezdés, 240. § rendelkezésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdén, 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

284

285

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 53/2014. (IX. 15.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán a területi listás szavazólap adattartalmának jóváhagyása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében használt ruszin nemzetiségi területi listás szavazólap adattartalmát jelen határozat melléklete szerint hagyja jóvá. A határozat ellen a meghozatalát követő napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése szerint a megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy választókerületet alkot. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választására területi listán kerül sor, amelyet nemzetiségi szervezet állít. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán a „RUKISÖSZ” a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület, a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége állított területi listát. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 162. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint: ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően - jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében - megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket és a független jelölteket. A Ve. 156. § alapján a listás szavazólap alap-adattartalmát a Ve. 6. melléklet állapítja meg, az alábbiak szerint: „A listás szavazólap tartalmazza a) a „szavazólap” megjelölést, b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában, c) a választás megnevezését, d) a szavazás napját, 286

e) a választókerület megjelölését, f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni, g) a lista sorszámát, h) a szavazásra szolgáló kört, i) a jelölő szervezet nevét, j) a listán szereplő első öt jelölt nevét, k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.” A Ve. 321. §-a szerint külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására. A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A szavazólapon a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.” Fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Területi Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §, 223. § (1) bekezdés, 240. § rendelkezésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdén, 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

287

288

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 54/2014. (IX. 15.) határozata A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a(z) FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG (székhely: 1062 BUDAPEST 06 LENDVAY UTCA 28., bírósági nyilvántartásba-vételi szám: 1189/2014), KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT (székhely: 1078 BUDAPEST 07 ISTVÁN ÚT 44. I/14., bírósági nyilvántartásba-vételi szám: 668/2006) jelölő szervezet ügyében eljárva, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az ajánlóívek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegése miatt kiszabandó bírság tárgyában meghozta a következő határozatot: A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság megállapítja, hogy a(z) FIDESZ -MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG; KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT jelölő szervezet megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésében és 307/F. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezését azzal, hogy 2 darab ajánlóívet nem adott át a területi választási irodának a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. Fent megállapított jogszabálysértés miatt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a(z) FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG; KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT jelölő szervezetet 20 000 Ft, azaz Húszezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda 1003200000333616-00000000 számú bankszámlaszámára jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a bírságazonosító számot: V140024068. A bírság annak meg nem fizetése esetén - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A határozat ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, faxon vagy elektronikus dokumentumként a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújthat be a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-í Területi Választási Bizottságnál (székhely: Miskolc; levélcím: 3525 Miskolc, Városház tér 1.; e-mail: [email protected], fax: 06/46/352-525). A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb e határozat meghozatalától számított harmadik napon, azaz 2014.09.18-n 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértésre hivatkozást, a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, valamint a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja továbbá a benyújtójának faxszámát vagy elektronikus levélcímét. A jogorvoslati eljárás illetékmentes. Indokolás I. FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG; KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) által előírt A5 jelű formanyomtatványon 1125 darab ajánlóívet igényelt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -í Területi Választási Irodától. FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG; KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT jelölő szervezet az általa igényelt valamennyi ajánlóívet átvette, FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG; KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT jelölő szervezet az ajánlóívek leadására vonatkozó átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint 2014.09.09-én 16.00 óráig 2 darab ajánlóívet nem adott át a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Iroda részére. 289

II. A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint "a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint." Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint "Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után." A Ve. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó, 301. §-a szerint "A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I-XII. fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni." A Ve. 307/F. § (4) bekezdése alapján "A megyei lista ajánlására a 120. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell." A Ve. 307/1. § (1) bekezdése szerint "a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni." Fentiek alapján a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Bizottság - a Ve. 124. § (2) bekezdésében és 307/F. § (4) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. III. A határozat a Ve. 124. § (2) és (3) bekezdésén, 301. §-án, a 307/F. § (4) bekezdésén, a 307/1. § (1) bekezdésén, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 223. §-án, 224. §-án, az illetékről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 55/2014. (IX. 15.) határozata A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a(z) LEHET MÁS A POLITIKA (székhely: 1136 BUDAPEST 13 HEGEDŰS GYULA UTCA 36., bírósági nyilvántartásbavételi szám: 13284) jelölő szervezet ügyében eljárva, a heiyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az ajánlóivek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegése miatt kiszabandó bírság tárgyában meghozta a következő határozatot: A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság megállapítja, hogy a(z) LEHET MÁS A POLITIKA jelölő szervezet megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésében és 307/F. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezését azzal, hogy 1 darab ajánlóívet nem adott át a területi választási irodának a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidőben.

290

Fent megállapított jogszabálysértés miatt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a{z) LEHET MÁS A POLITIKA jelölő szervezetet 10 000 Ft, azaz Tízezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda 1003200000333616-00000000 számú bankszámlaszámára jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a bírságazonosító számot: V140024050. A bírság annak meg nem fizetése esetén - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A határozat ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, faxon vagy elektronikus dokumentumként a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújthat be a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottságnál (székhely: Miskolc; levélcím: 3525 Miskolc, Városház tér 1.; e-mail: [email protected], fax: 06/46/352-525). A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb e határozat meghozatalától számított harmadik napon, azaz 2014.09.18-n 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértésre hivatkozást, a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, valamint a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja továbbá a benyújtójának faxszámát vagy elektronikus levélcímét. A jogorvoslati eljárás illetékmentes. Indokolás I. LEHET MÁS A POLITIKA jelölő szervezet a helyi Önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) által előírt A5 jelű formanyomtatványon 350 darab ajánlóívet igényelt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Irodától. LEHET MÁS A POLITIKA jelölő szervezet az általa igényelt valamennyi ajánlóívet átvette, LEHET MÁS A POLITIKA jelölő szervezet az ajánlóívek leadására vonatkozó átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint 2014.09.09-én 16.00 óráig 1 darab ajánlóívet nem adott át a BORSODABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Iroda részére. II. A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint "a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint." Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint "Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóiv után." A Ve. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó, 301. §-a szerint "A heiyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I-XII. fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni." A Ve. 307/F. § (4) bekezdése alapján "A megyei lista ajánlására a 120. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell." A Ve. 307/1. § (1) bekezdése szerint "a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni." 291

Fentiek alapján a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Bizottság - a Ve. 124. § (2) bekezdésében és 307/F. § (4) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. III. A határozat a Ve. 124. § (2) és (3) bekezdésén, 301. §-án, a 307/F. § (4) bekezdésén, a 307/1. § (1) bekezdésén, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 223. §-án, 224. §-án, az illetékről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 56/2014. (IX. 15.) határozata A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a(z) DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ (székhely: 1132 BUDAPEST 13 VICTOR HUGO UTCA 11-15., bírósági nyilvántartásbavételi szám: 14391) jelölő szervezet ügyében eljárva, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az ajánlóívek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegése miatt kiszabandó bírság tárgyában meghozta a következő határozatot: A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság megállapítja, hogy a(z) DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ jelölő szervezet megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésében és 307/F. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezését azzal, hogy 53 darab ajánlóívet nem adott át a területi választási irodának a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. Fent megállapított jogszabálysértés miatt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a(z) DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ jelölő szervezetet 10 000 Ft, azaz Tízezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda 1003200000333616-00000000 számú bankszámlaszámára jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a bírság azonosító számot: V140024001. A bírság annak meg nem fizetése esetén - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A határozat ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, faxon vagy elektronikus dokumentumként a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújthat be a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottságnál (székhely: Miskolc; levélcím: 3525 Miskolc, Városház tér 1., e-mail: [email protected], fax: 06/46/352-525). A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb e határozat meghozatalától számított harmadik napon, azaz 2014.09.18-n 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértésre hivatkozást, a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, valamint a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja továbbá a benyújtójának faxszámát vagy elektronikus levélcímét. A jogorvoslati eljárás illetékmentes.

292

Indokolás I. DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) által előírt A5 jelű formanyomtatványon 400 darab ajánlóívet igényelt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Irodától. DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ jelölő szervezet az általa igényelt valamennyi ajánlóívet átvette. DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ jelölő szervezet az ajánlóívek leadására vonatkozó átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint 2014.09.09-én 16.00 óráig 53 darab ajánlóívet nem adott át a BORSODABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Iroda részére. DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ jelölő szervezet az ajánlóívek leadására vonatkozó átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a jelölt bejelentésére vonatkozó határidő elteltét követő napon, azaz 2014.09.10-én 52 darab ajánlást nem tartalmazó ajánlóívet adott át a választási iroda számára. II. A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint "a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint." Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint "Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után." A Ve. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó, 301. §-a szerint "A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I-XII. fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni." A Ve. 307/F. § (4) bekezdése alapján "A megyei lista ajánlására a 120. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell." A Ve. 307/1. § (1) bekezdése szerint "a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni." Fentiek alapján a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Bizottság - a Ve. 124. § (2) bekezdésében és 307/F. § (4) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. III. A határozat a Ve. 124. § (2) és (3) bekezdésén, 301. §-án, a 307/F. § (4) bekezdésén, a 307/1. § (1) bekezdésén, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve, 223. §-án, 224. §-án, az illetékről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

293

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 57/2014. (IX. 15.) határozata A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a(z) MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT (székhely: 3528 MISKOLC TEMES UTCA 32/4, bírósági nyilvántartásba-vételi szám: 11.PK.60.083/2013/4) jelölő szervezet ügyében eljárva, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az ajánlóívek átadására vonatkozó törvényi kötelezettség megszegése miatt kiszabandó bírság tárgyában meghozta a következő határozatot: A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság megállapítja, hogy a(z) MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT jelölő szervezet megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdésében és 3G7/F. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezését azzal, hogy 3 darab ajánlóívet nem adott át a területi választási irodának a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. Fent megállapított jogszabálysértés miatt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottság a(z) MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT jelölő szervezetet 20 000 Ft, azaz Húszezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda 1003200000333616-00000000 számú bankszámlaszámára jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a bírságazonosító számot: V140024084. A bírság annak meg nem fizetése esetén - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A határozat ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, faxon vagy elektronikus dokumentumként a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújthat be a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE-i Területi Választási Bizottságnál (székhely: Miskolc; levélcím: 3525 Miskolc, Városház tér 1.; e-mail: [email protected], fax: 06/46/352-525). A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb e határozat meghozatalától számított harmadik napon, azaz 2014.09.18-n 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértésre hivatkozást, a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, valamint a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja továbbá a benyújtójának faxszámát vagy elektronikus levélcímét. A jogorvoslati eljárás illetékmentes. Indokolás I. MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT jelölő szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) által előírt A5 jelű formanyomtatványon 280 darab ajánlóívet igényelt a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Irodától. MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT jelölő szervezet az általa igényelt valamennyi ajánlóívet átvette. MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT jelölő szervezet az ajánlóívek leadására vonatkozó átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint 2014.09.09-én 16.00 óráig 3 darab ajánlóivet nem adott át a BORSODABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Iroda részére.

294

MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT jelölő szervezet az ajánlóívek leadására vonatkozó átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a jelölt bejelentésére vonatkozó határidő elteitét követő napon, azaz 2014.09.10-én 1 darab ajánlást nem tartalmazó ajánlóívet adott át a választási iroda számára. II. A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint "a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint." Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint "Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után." A Ve. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó, 301. §-a szerint "A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I-XII. fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni." A Ve. 307/F. § (4) bekezdése alapján "A megyei lista ajánlására a 120. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell." A Ve. 307/1. § (1) bekezdése szerint "a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni." Fentiek alapján a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE -i Területi Választási Bizottság - a Ve. 124. § (2) bekezdésében és 307/F. § (4) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. III. A határozat a Ve. 124. § (2) és (3) bekezdésén, 301. §-án, a 307/F. § (4) bekezdésén, a 307/1. § (1) bekezdésén, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 223. §-án, 224, §-án, az illetékről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 1. pontján alapul. Miskolc, 2014. szeptember 15. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 58/2014. (IX. 17.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság dr. M. P. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 211/2014. (IX.11.) HVB határozata ellen a dr. M. P. meghatalmazott képviselő által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a 295

Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Dr. M. P. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője fellebbezést nyújtott be Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 2014. szeptember 11-én kelt 211/2014. (IX.11.) HVB határozata ellen. Fellebbezésében megfogalmazott álláspontja szerint „a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a Választási Bizottság határozata jogszabályt sért …”. II. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. III. A Területi Választási Bizottság az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és a következőket állapította meg: 1. A fellebbezésben dr. M. P. rögzítette, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 211/2014. (IX.11.) határozata elleni fellebbezést a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője nyújtja be.

296

2. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja a fellebbezés kötelező tartalmi elemeként írja elő, hogy jelölő szervezet esetében a fellebbezésnek tartalmaznia kell a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. 3. A dr. M. P. meghatalmazott képviselő által benyújtott fellebbezés nem tartalmazza az őt meghatalmazó jelölő szervezetek bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, melyre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 17. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 59/2014. (IX. 22.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság N. K. ... szám alatti lakos által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 25. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Indokolás

297

I. N. K. ... szám alatti lakos írásban „bejelentéssel élt” a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Iroda vezetőjéhez, aki a beadványt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság részére továbbította, figyelemmel arra, hogy az abban foglaltak a médiaszolgáltató választási kampányban való részévételével függenek össze. Bejelentő azzal az indokkal nyújtotta be beadványát, hogy „2014. szeptember 18-án megjelent a cigándi helyi televízió képújságjában egy olyan hirdetés, amely a helyi október 12-i választásokon induló polgármester és képviselő jelöltek névsorát tartalmazza. A megjelent hirdetés azonban nem a Helyi Választási Bizottság 37/2014. (IX.8.) számú határozatában rögzített sorsolási sorrendben tartalmazza sem a polgármester, sem a képviselő jelölteket.” Beadványozó álláspontja szerint ez az esemény nagymértékben megtéveszti a választópolgárokat, ezért kéri az ügy mielőbbi kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét. II. A Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltak szerint: „ (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Területi Választási Bizottság megvizsgálta a beadványt, amely a Ve. rendelkezései alapján kifogásnak tekinthető. A TVB a formai vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazza a Ve. hivatkozott 212. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott „jogszabálysértés megjelölését”, továbbá a jogszabálysértés bizonyítékait, ezért azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A Területi Választási Bizottság rögzíti, hogy a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának előkészítése és lebonyolítása során a választási szerveknek, így a választási bizottságoknak is a vonatkozó jogszabályok, jelen esetben a Ve. szabályai alapján kell eljárniuk, a Ve. szabályainak tükrében kell elbírálniuk a választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet által benyújtott beadványokat. A választási bizottságok a Ve.-beli szabályokon nem terjeszkedhetnek túl, nem folytathatnak vizsgálatot. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. III. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 22. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

298

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 60/2014. (IX. 22.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság K. S. T. … szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Rudabánya Helyi Választási Bizottság 12/2014. (IX.16.) HVB határozata ellen K. S. T. által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. K. S. T. ... szám alatti lakos fellebbezést nyújtott be Rudabánya Helyi Választási Bizottság 12/2014. (IX.16.) HVB határozata ellen. Fellebbezésében leírta, hogy képviselő-jelöltségétől való visszalépése nem egyértelmű információ alapján történt. Kérte a Területi Választási Bizottságot, hogy egyéni listás képviselő jelöltségét szíveskedjen viszaállítani. II. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

299

A Területi Választási Bizottság az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megvizsgálta a fellebbezést, és megállapította, hogy az nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz annak megjelölését, hogy a Helyi Választási Bizottság határozata miért jogszabálysértő. A fellebbezés tartalmi elemei tekintetében tehát nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, ezért azt a Területi Választási Bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani a már hivatkozott Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja előírása szerint. III. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein, az illetékekről történő tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Miskolc, 2014. szeptember 22. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 61/2014. (IX. 22.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság M. J. ... szám alatti lakos által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Rudabánya Helyi Választási Bizottság 12/2014. (IX.16.) HVB határozata ellen M. J. által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. M. J. ... szám alatti lakos fellebbezést nyújtott be Rudabánya Helyi Választási Bizottság 12/2014. (IX.16.) HVB határozata ellen. Fellebbezésében leírta, hogy képviselő-jelöltségétől való visszalépése téves információ alapján történt. Kérte a Területi Választási Bizottságot, hogy egyéni listás képviselő jelöltségét szíveskedjen viszaállítani. II.

300

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Területi Választási Bizottság az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megvizsgálta a fellebbezést, és megállapította, hogy az nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz annak megjelölését, hogy a Helyi Választási Bizottság határozata miért jogszabálysértő. A fellebbezés tartalmi elemei tekintetében tehát nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, ezért azt a Területi Választási Bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani a már hivatkozott Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja előírása szerint. III. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein, az illetékekről történő tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul. Miskolc, 2014. szeptember 22. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 62/2014. (IX. 25.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Dr. K. Gy. ... szám alatti lakos által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a Dr. K. Gy. által benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi 301

személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 28. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Indokolás I. Dr. K. Gy. … szám alatti lakos kifogást nyújtott be Tard Község Helyi Választási Bizottságához, amelynek elnöke – átruházott hatáskörében eljárva – a kifogást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság részére továbbította, figyelemmel a Ve. 151. § (1) bekezdésében foglaltakra. Dr. K. Gy. beadványában rögzíti, hogy kifogással él a G. J. által 2014. szeptember 17-én a község választóihoz eljuttatott Tardi Hírek című helyi kiadvány személyével foglalkozó, hamis állításokat tartalmazó és hamis közokiratot hivatkozó része ellen. „3. oldal első hasáb, Az önkormányzat peres ügyeiről szóló szakaszról van szó.” A beadványozó álláspontja szerint az újság szerkesztéséért kizárólagos felelősséggel tartozó G. J. az ebben foglalt hamis közlésekkel folytatólagosan megsérti a „2013. évi XXXVI. törvény 2. §. (1) pontjának a) c) e) szakaszait. Nevezett kifogásában a továbbiakban leírja, hogy lakóhelyén most is praktizál, majd praxisjogára vonatkozó iratokra hivatkozik. Dr. K. Gy. kifogásához mellékletként több dokumentumot is csatolt, melyek álláspontja szerint praxisjoga hatályos voltát közhitelesen igazolják. Beadványozó kérte a bizottságot, hogy kötelezze helyreigazításra G. J. 3 napon belül, tiltsa el a további jogsértéstől, alkalmazva a 2013. évi XXXVI. törvény 218. § által megjelölt szankciókat. II. A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 10. § (1) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. A Ve. 215. §-a szerint „A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha (…) elkésett”. Dr. K. Gy. kifogásában saját maga rögzítette, hogy a G. J. által 2014. szeptember 17-én a község választóihoz eljuttatott Tardi Hírek című helyi kiadvány személyével foglalkozó, hamis állításokat tartalmazó és hamis közokiratot hivatkozó része ellen nyújtja be kifogását. Ezen időpontra vonatkozó tényállítás figyelembe vételével a Területi Választási Bizottság rögzíti, hogy a jogsértés 2014. szeptember 17-én történt, így a kifogás határidőben történő benyújtására 2014. szeptember 20-án 16 óráig lett volna 302

lehetőség. Nevezett tárgyi kifogását 2014. szeptember 22-én 08.09 órakor elektronikus formában nyújtotta be jegyző[email protected], [email protected] e-mail címekre. Ez utóbbi időpontot rögzíti a Helyi Választási Bizottságnak írott kifogása, amelyet a HVB a Területi Választási Bizottsághoz tett át a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozással. A Területi Választási Bizottság az „elkésettség” vizsgálata, és álláspontjának kialakítása vonatkozásában figyelemmel volt a Kúria Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésében foglalt azon értelmezésre, mely szerint: „Egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont – ellenkező bizonyítás hiányában – az az időpont, melyet a kiadvány feltüntet a megjelenés napjaként.” A Tardi Hírek nevet viselő kiadvány első oldalán „2014. szeptember” került feltüntetésre, dr. K. Gy. pedig 2014. szeptember 17-ét jelölte meg arra vonatkozóan, hogy a kiadvány a község válsztóihoz eljutott. A kiadvány terjesztési időpontjaként a TVB elfogadta a 2014. szeptember 17-ét, figyelemmel arra is, hogy ettől eltérő időpontban történő megjelenést, terjesztést a beadványozó, illetve az általa becsatolt iratok nem bizonyítottak. A dr. K. Gy. által 2014. szeptember 18-án a tardi Helyi Választási Bizottsághoz benyújtott, és a Helyi Választási Bizottság által a 25/2014. (IX.21.) határozattal elbírált kifogás - a Területi Választási Bizottság álláspontja szerint - a kifogás benyújtási határidejének „teljesítettsége” tekintetében a TVB által jelen eljárásban vizsgált kifogás elbírálása során nem vehető figyelembe. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. III. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein, 225. §-án alapul. Miskolc, 2014. szeptember 25. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 63/2014. (IX. 26.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Dr. H. Gy. ... szám alatti lakos által a MIKOM Nonprofit Kft. ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a kifogást elutasítja. A határozat ellen annak meghozatalától számított 3 napon belül a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottsághoz címzett fellebbezést nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, e-mail: [email protected].) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember hó 29. napján 16.00 óráig megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell 303

a) a kérelem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Indokolás I. Dr. H. Gy. ... szám alatti lakos 2014. szeptember 25-én elektronikus úton kifogást nyújtott be a a MIKOM Nonprofit Kft. ellen. Kifogásában a következőket adta elő: A 100 %-ban önkormányzati tulajdonban és önkormányzati költségvetési támogatásból működtetett Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. adja ki Miskolci Napló elnevezésű kiadványt, amely heti egy alkalomal jelenik meg 85.000 példányban, térítésmentesen a postaládákba kihelyezve, Miskolcon és vonzáskörzetében. A Miskolci Napló 2014. évi 34., 35., 36., 37., 38. számai döntő mértékben a Fidesz – KDNP jelölőszervezetet, vagy annak polgármesterjelöltjét népszerűsítik, illetve ezen lapszámok címoldalai a Fidesz – KDNP reklámjainak, plakátjainak szín/formavilágával egyezik és ezek szlogenjei köszönnek vissza. A Miskolci Napló kifogásolt számai elektronikus formában a MIKOM Kft. által üzemeltetett MiNap.hu elnevezésű portálon a http://minap.hu/miskolci-napló címen található, ahol így a jogsértés folyamatos. A Fidesz – KDNP jelölő szervezet, illetve jelöltjének ilyen formában és módon történő népszerűsítése – álláspontja szerint – sérti a jelöltek és és „az esélyegyenlőség jelölő szervezetek között” /Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont/ és a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” /Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont/ választási eljárási alapelvet. Beadványozó kifogásában meghivatkozza a Nemzeti Választási Bizottság 1293/2014. határozatát, a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú és Kvk.III.37.328/2014/6. végzését. A kifogás benyújtója a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kérte a Bizottságot, hogy a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és a b) pont alapján a MIKOM Nonprofit Kft. tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Dr. H. Gy. a kifogásában megjelölt lapszámokat nem csatolta. II. A Területi Választási Bizottság megtekintette a Miskolci Napló kifogásban megjelölt számait, és megállapította, hogy azok címoldalának kb. alsó negyedében a „ Közöséget építünk, EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!, Dr. Kriza Ákos polgármesterjelölt, CSAK A FIDESZ – „logo” – október 12.” szöveget tartalmazó rész felett – bal oldalon – szerepel a „Hirdetés” megjelölés, amelyből következően a fentiekben körülírt rész politikai hirdetésként minősíthető. A Ve. 146. § b) pontja szerint „politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.” A Ve. 148. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető 304

közzé. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A Területi Választási Bizottság rögzíti, hogy a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására a kampányidőszak 2014. augusztus 23-tól 2014. október 12-én 19.00 óráig tart. Ezen időtartam alatt a választáson indulni szádékozó jelölteknek lehetőségük van a Miskolci Napló sajtótermékben való megjelenésre, politikai hirdetés közzétételére. A TVB álláspontja szerint a kifogásolt sajtótermékekben olvasható tudósítások, cikkek nem felelnek meg a Ve. 146. § b) pontja által meghatározott politikai hirdetésekkel szemben támasztott követelménynek, mivel azok egy-egy megtörtént közéleti eseményről tudósítanak, melyek Miskolc város és a helyi önkormányzat életében jelentősek és közérdeklődésre tarthatnak számot. Az önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó kötelezettséget, az azokról szóló tájékoztatásokat, tudósításokat a választási kampány és annak menete nem függeszti fel. A Miskolci Napló című sajtótermékben bemutatott valós és megtörtént eseményekről szóló tudósításokról egyértelműen megállapítható, hogy azok szervesen kapcsolódnak a helyi önkormányzat működéséhez, és az általa ellátott feladatokhoz. A TVB a választásra irányadó, előzőekben már hivatkozott jogszabályi rendelkezések tükrében áttanulmányozta a Miskolci Napló beadványozó kifogásában megjelölt lapszámait, melynek eredményeként arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok tartalmával összefüggésben nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában nevesített „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között”, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási eljárási alapelvek sérelme, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A TVB rögzíti, hogy a kifogásban megjelölt Kúriai döntések nem a jelen tényállással azonos tényállási elemek mellett kerültek meghozatalra; azokra a Területi Választási Bizottság döntését nem alapozhatta, döntésének meghozatala során azonban figyelemmel volt a Nemzeti Választási Bizottság 1293/2014. határozatában foglaltakra. IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Ve. 151. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(4) bekezdésein, 225. §-án alapul. Miskolc, 2014. szeptember 26. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 64/2014. (IX. 29.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság dr. M. P. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 227/2014. (IX.24.) HVB határozata ellen a dr. M. P. meghatalmazott képviselő által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-Abaúj305

Zemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Indokolás I. Dr. M. P. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője fellebbezést nyújtott be Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 2014. szeptember 24-én kelt 227/2014. (IX.24.) HVB határozata ellen. Fellebbezésében megfogalmazott álláspontja szerint „a Választási Bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatának azon része, melyben a jelölőszervezeteket elmarasztalta a Ve. 223. § (3) bekezdésének b) pontja alapján nem megalapozott, illetve a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértő”. Fellebbezésében rögzíti továbbá azon véleményét, mely szerint a jelölőszervezetek a kampányidőszak alatt szabadon használhatják egymás jelszavait és logóit, amennyiben ezt kritikai céllal és nem a megtévesztés okán teszik; továbbá, a kampány része a negatív kampány is, amelyet a Kúria álláspontja szerint a Ve. még az Mttv-re való utalással sem tilt. A kifogásolt esetben a negatív kampány részeként kerültek felhasználásra a jelölőszervezetek logói és jelszavai, mely jelszavakból adott esetben mindössze az egyik került, s csupán részben megváltoztatásra. Fellebbező hangsúlyozta, hogy a HVB számára is hivatalból ismert tény, melyet határozatában is rögzített, hogy Rákosi Mátyás néven nincs jelölt a 2014. október 12-i önkormányzati választásokon, így nem lehet megtévesztő a választópolgárok számára. Fellebbező álláspontja szerint: - a védjegyek, vagy jelszavak használata ügyében a Választási Bizottságnak nincs jogköre dönteni, - a Helyi Választási bizottság a Miskolci Valóság című kiadvány címoldalát hibásan ítélete meg, mert az ott szereplő kép senkit nem fosztott meg valós emberi tulajdonságaitól, senkinek nem sérthette meg az emberi méltóságát sem, ugyanis a kép egyértelműen nem jelöltről szól, - indokolatlan a Választási Bizottság azon megállapítása, miszerint a Miskolci Valóság kiadói visszaéltek a véleményalkotás szabadságával, továbbá a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megsértik, - a képen Rákosi Mátyás ismerhető fel, senki más személye megemlítve sincs a képen, így az önrendelkezési jogától sem lett senki megfosztva, az emberi méltósága sem sérülhet senkinek, - nem helytálló a Választási Bizottság azon érvelése sem, mely szerint a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú határozata ez esetben is alkalmazható. Dr. M. P. fellebbezésében kéri, hogy fellebbezését érdemben szíveskedjen a TVB kivizsgálni, valamint a „Ve. 231. § (5) bekezdésének a) pontja alapján” az általa nem megalapozottnak és jogsértőnek tartott 227/2014. (IX.24.) HVB határozatot a Területi Választási Bizottság változtassa meg. II. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” 306

A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. III. A Területi Választási Bizottság az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és a következőket állapította meg: 1. dr. M. P. fellebbezésében rögzítette, hogy 1.1.”választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakbn: Ve.) 221.§-a alapján fellebbezést nyújtok be a Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 227/2014. (IX.24.) határozata ellen ..” a.

„a Választási Bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatának azon része, melyben a jelölőszervezeteket elmarasztalta a Ve. 223. § (3) bekezdésének b) pontja alapján nem megalapozott, illetve a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértő”.

b.

„Kérem ……, hogy fellebbezésemet érdemben kivizsgálni szíveskedjen, valamint a Ve. 231. § (5) bekezdésének a) pontja alapján a Miskolc Megyei Jogú Város helyi Választási Bizottság 227/2014. (IX.24.) határozatát a fentiek alapján változtassa meg.”

2. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja a fellebbezés kötelező tartalmi elemeként írja elő, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. 3. A TVB álláspontja szerint nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott fellebbezéssel szemben támasztott - követelménynek az, ha a fellebbező fellebbezésében csak megjelöli a Ve. 223. § (3) bekezdésének a), illetve b) pontját, de a fellebbezés nem tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy az első fokon hozott határozat, azaz Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 227/2014. (IX.24.) HVB határozata milyen jogszabályhely alapján tekintő jogszabálysértőnek. 4. A Területi Választási Bizottság megítélése szerint Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 227/2014. (IX.24.) HVB határozata nem tekinthető mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. A Ve. 214. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint a választási bizottságnak a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított harmadik napon dönteni kell. A választási bizottságnak döntésének meghozatalakor a jogszabálysértés megállapítása tekintetében nincs mérlegelési jogköre, mint pl. a bírság összegének megállapításánál, ahol a Ve. meghatározza a mérlegelés szempontjait is. 5. A fellebbező a már hivatkozott 227/2014. (IX.24.) HVB határozat megváltoztatását kéri, de a Ve. azon rendelkezését hivatkozza meg – 231. § (5) bekezdés a) pontja –, amely a megtámadott határozat helybenhagyására vonatkozik.

307

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, melyre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 29. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 65/2014. (IX. 29.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság dr. I. D. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 226/2014. (IX. 23.) HVB határozata ellen a dr. I. D. meghatalmazott képviselő által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Debreceni Ítélőtáblának címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál (3525 Miskolc, Városház tér 1., fax: 46/352-525, email: [email protected].) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Dr. I. D. a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője fellebbezést nyújtott be Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 2014. szeptember 23-án kelt 226/2014. (IX. 23.) HVB határozata ellen, a Ve. 221. §-a alapján. Fellebbezésében megfogalmazott álláspontja szerint „a Választási Bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatának azon része, melyben a jelölőszervezeteket és a jelöltet elmarasztalta a Ve. 223. § (3) bekezdésének b) pontja alapján nem megalapozott, illetve a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértő az alábbiak alapján.”

308

-

Dr. Pásztor Albert polgármesterjelölt kifogásban jelzett plakátjai mindegyikén szerepel a polgármester jelöltet jelölő szervezetek logója és rövidített elnevezése. A kifogáshoz csatolt fényképeken a plakátok teljes felületet nem látszik, így azok kevésbé feltűnőek. Azonban a szemből nézett jobb alsó részén, Dr. Pásztor Albert polgármesterjelölt képmása és neve közötti területen szerepel a jelölőszervezetek, azaz az MSZP, a DK és a Miskolc Lokálpatrióta Egyesület logója és rövidített elnevezése.

-

A Miskolci Valóság című kiadvány esetében szintén jól láthatóan szerepelnek a jelölőszervezetek lógói és rövidített elnevezései.

-

A plakátok és a Miskolci Valóság kiadvány nem lehetnek a választópolgárok számára megtévesztőek, hiszen egyértelműen szerepelnek e jelölőszervezetek megnevezései.

-

A youtu.be honlapon szereplő „Itthon vagyunk – Dal Miskolcért 2014” elnevezésű videó után szintén megjelenítik a jelölőszervezeteket, ezért e videó nem lehet megtévesztő a választópolgárok számára.

-

Az MSZP honlapján fellebbező szerint nincs közzétéve a fenti videó, a miskolc.mszp.hu elnevezésű honlap nem létezik.

-

Fellebbező álláspontja szerint köztudomású Dr. Pásztor Albert polgármesterjelöltről, hogy mely jelölőszervezetek jelöltje. Ez megjelent az ajánlóíveken, a HVB nyilvános határozataiban, a valasztas.hu honlapon, a Miskolci Napló újságban és számtalan egyéb helyi médiában. Minden esetben szerepel a jelölőszervezetek logója és megnevezése, tehát a választópolgárok számára egyértelmű, hogy mely jelölőszervezetek jelöltje dr. Pásztor Albert.

-

A „független” megnevezés egy szlogen, egy jelző dr. Pásztor Albert polgármesterjelölt neve előtt, melynek annyiban van közjogi relevanciája, hogy nevezett jelölt nem tagja egyik politikai pártnak sem.

-

Fellebbező megjegyzi, hogy a Ve. nem definiálja a független jelölt kategóriáját, az pusztán egy eljárási kérdés.

-

Hivatkozik továbbá a Ve. 43. § (5) bekezdésére, mely a bizonyítékok értékelésére vonatkozik a választási bizottság tényállás megállapítása tekintetében.

-

Álláspontja szerint nincs ellentmondás a kampányeszközök és a választási eljárásban tett jognyilatkozatok között. Nem lehet valótlan tényközlésről, állításról beszélni, hiszen a jelölőszervezetek minden kiadványon szerepelnek, ráadásul köztudomású tényekről van szó. Véleménye szerint sem a polgármesterjelölt, sem a jelölőszervezetek magatartása nem volt megtévesztő. Nem sérülhetett a választás tisztasága, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye sem.

-

Álláspontja szerint az általa leírtak alapján a 226/2014. (IX. 23.) HVI határozat nem megalapozott és jogsértő. II.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: „(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve 309

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell: „a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.” A Ve. 46. § A választási bizottság határozata tartalmazza: … „d) az indokolásban … dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, …” A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. III. A Területi Választási Bizottság az előzőekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megvizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, és a következőket állapította meg: 1. A fellebbezésben dr. I. D. rögzítette, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 226/2014. (IX. 23.) határozata elleni fellebbezést a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt – a Korszakváltók Pártja (EGYÜTT), mint jelölő szervezetek meghatalmazott képviselője nyújtja be. 2. A Ve. 223. § (3) bekezdése a) és b) pontja a fellebbezés kötelező tartalmi elemeként írja elő, hogy jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozata ellen lehet fellebbezést benyújtani. 3. A fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés szerinti „a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját”. 4. A fellebbezéssel támadott, Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 226/2014. (IX. 23.) HVB határozata a TVB megítélése szerint nem mérlegelési jogkörben hozott határozat. A választási bizottságnak döntésének meghozatalakor a jogszabálysértés megállapítása tekintetében nincs mérlegelési jogköre, mint pl. a bírság összegének megállapításánál, ahol a Ve. meghatározza a mérlegelés szempontjait is. 5. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A TVB álláspontja szerint nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott fellebbezéssel szemben támasztott - követelménynek az, ha a fellebbező fellebbezésében csak megjelöli a Ve. 223. § (3) bekezdésének a), illetve b) pontját, de a fellebbezés nem tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy az első fokon hozott határozat, azaz Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 226/2014. (IX .23.) HVB határozata milyen jogszabályhely alapján tekintendő jogszabálysértőnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy jelen tárgyú ügyben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, melyre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. 310

IV. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozata a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 10. §-án, 222. § (1) bekezdésén, a 223. §, a 224. §, a 225. § és a 229. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Miskolc, 2014. szeptember 29. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

311

IV. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Elnökének határozatai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Elnökének 1/2014. (IX. 2.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Elnöke a Bódva-Völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete (székhelye: 3780 Edelény, Borsodi út 26.) roma nemzetiségi önkormányzati jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének ügyében hozott határozat kijavítása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 2014. augusztus 26-án kelt 14/2014. (VIII.26.) határozatát (a továbbiakban: Határozat) a következők szerint javítom ki: A Határozat első oldala harmadik bekezdésének második sorában, és a Határozat második olalának első sorában a „(székhelye: 3529 Miskolc, Középszer út 62. 7/3.)” szövegrész helyébe a „(székhelye: 3780 Edelény, Borsodi út 26.)” szöveg lép. A határozat ellen jogorvoslati lehetőség nincs. Indokolás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a 2014. augusztus 26-án kelt 14/2014. (VIII.26.) határozatával a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. október 12. napjára kitűzött általános választásán roma nemzetiségi jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a Bódva-Völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete szervezetet. A határozatban a szervezet székhelyének a szervezet képviseletére jogosult személy címe került feltüntetésre, amely következtében szükségessé vált a határozat kijavítása. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 50. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: ha a a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. A Területi Választási Bizottság a határozat kijavítására vonatkozó hatáskörét a 4/2014. (VIII.18.) számú jegyzőkönyvi döntésével elnökére ruházta át. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint javítottam ki a jelölő szervezet székhelyére vonatkozó megjelölést. Határozatom a Ve. már fentiekben megjelölt rendelkezésén alapul, a jogorvoslati lehetőséget a Ve. 50. § (2) bekezdése zárja ki. Miskolc, 2014. szeptember 2. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Elnökének 2/2014. (IX. 8.) határozata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Elnöke a Krasznokvajda, Büttös, Csenyéte, Felsőgagy, Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Perecse Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, mint

312

Helyi Választási Iroda Vezetője – Gagyapáti község helyi választási bizottsága tagjainak megbízására tett – indítványa tárgyában hozott jegyzőkönyvi döntés kijavítása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 2014. szeptember 5-én kelt 14/2014. (IX. 5.) jegyzőkönyvi döntést (a továbbiakban: Döntés) a következők szerint javítom ki: A Döntésben elsőként megjelölt Gagyapáti község Helyi Választási Bizottság tagja „Gnotek Ernő” neve helyébe a „Gnotek Gergő” név lép. A határozat ellen jogorvoslati lehetőség nincs. Indokolás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a 2014. szeptember 5-én kelt 14/2014. (IX.5.) jegyzőkönyvi döntésével megbízta Gagyapáti Község Helyi Választási Bizottság tagjait, póttagjait. A jegyzőkönyvi döntésben az elsőként megjelölt Helyi Választási Bizottság tag keresztneve elírásra került, amely következtében szükségessé vált a döntés kijavítása. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 50. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére. A Területi Választási Bizottság a határozat kijavítására vonatkozó hatáskörét a 4/2014. (VIII.18.) számú jegyzőkönyvi döntésével elnökére ruházta át. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint javítottam ki Gagyapáti község Helyi Választási Bizottság megbízott tagjának nevét. Határozatom a Ve. már fentiekben megjelölt rendelkezésén alapul, a jogorvoslati lehetőséget a Ve. 50. § (2) bekezdése zárja ki. Miskolc, 2014. szeptember 8. Dr. Murányi Zsolt s. k. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság elnöke

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELEKTRONIKUS KÖZLÖNYE Felelős kiadó: Dr. Kovács János főjegyző Szerkesztésért felelős: Dr. Sáfrány Borbála osztályvezető * ISSN-szám: 2061-0440

313

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Recommend Documents