Bordás Sándor Kontó Gizella. Mentálhigiénés kutatás a Kodolányi János Főiskolán

Bordás Sándor – Kontó Gizella

Mentálhigiénés kutatás a Kodolányi János Főiskolán

Székesfehérvár 2011

A Kiadvány az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” projekt keretében valósul meg.

© Mentálhigiénés kutatás a Kodolányi János Főiskolán Szerzők:

Dr. Bordás Sándor és Dr. Kontó Gizella

Szerkesztette: Dr. Bordás Sándor Lektorálta: Ujpál Emőke Nyelvi lektor: ifj. Bordás Sándor A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése – a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül – TILOS! A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény.

Kiadja a Kodolányi János Főiskola Felelős kiadó: Dr. h. c. Szabó Péter PhD rektor ISSN: Grafikai munkák: Dobó Borbála Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó

A Kodolányi János Főiskola Diáktanácsadó és Karrier Iroda kiadványa az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán”projekt keretében.

Kodolányi János Főiskola 8000 Székesfehérvár, Fürdő u. 1. www.kodolanyi.hu Információ a rendelésről: [email protected]

Tartalomjegyzék 1. Bevezető........................................................................................................................................... 14 1.1. Köszönetnyilvánítás....................................................................................................................... 15 2. Módszertan...................................................................................................................................... 17 2.1. A lekérdezés lebonyolítása............................................................................................................ 17 2.2. Válaszadási hajlandóság és reprezentativitás................................................................................ 19 3. Az eredmények értékelése............................................................................................................... 22 3.1. Demográfiai jellemzők................................................................................................................... 22 3.1.1. Életkor.................................................................................................................................... 22 3.1.1. Életkor.................................................................................................................................... 22 3.1.2. Nem........................................................................................................................................ 22 3.1.2. Nem........................................................................................................................................ 22 3.1.3. Intézmény, helyszín................................................................................................................ 23 3.1.3. Intézmény, helyszín................................................................................................................ 23 3.1.4. Évfolyam................................................................................................................................. 23 3.1.4. Évfolyam................................................................................................................................. 23 3.1.5. Szak......................................................................................................................................... 23 3.1.5. Szak......................................................................................................................................... 23 3.1.6. Mivel foglalkozol?................................................................................................................... 24 3.1.6. Mivel foglalkozol?................................................................................................................... 24 3.1.7. Szülők végzettsége - anya....................................................................................................... 24 3.1.7. Szülők végzettsége - anya....................................................................................................... 24 3.1.8. Szülők végzettsége - apa......................................................................................................... 24 3.1.8. Szülők végzettsége - apa......................................................................................................... 24 3.1.9. Kivel élsz együtt?.................................................................................................................... 25 3.1.9. Kivel élsz együtt?.................................................................................................................... 25 3.1.10. A család anyagi helyzete....................................................................................................... 25 3.1.10. A család anyagi helyzete....................................................................................................... 25

3.1.11. Hány közeli barátod van? – Fiú barát.................................................................................... 25 3.1.11. Hány közeli barátod van? – Fiú barát.................................................................................... 25 3.1.12. Hány közeli barátod van? – Lány barát................................................................................. 26 3.1.12. Hány közeli barátod van? – Lány barát................................................................................. 26 3.1.13. Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével? ................................................ 26 3.1.13. Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével? ................................................ 26 3.1.14. Van olyan ember az életedben, akire baj esetén feltétel nélkül számíthatsz? ......................26 3.1.14. Van olyan ember az életedben, akire baj esetén feltétel nélkül számíthatsz? ......................26 3.1.15. Hány órát töltöttél a múlt héten a barátaid társaságában? .................................................. 27 3.1.15. Hány órát töltöttél a múlt héten a barátaid társaságában? .................................................. 27 3.1.16. Hetente általában hány estét töltesz otthonodtól távol barátaiddal? .................................. 27 3.1.16. Hetente általában hány estét töltesz otthonodtól távol barátaiddal? .................................. 27 3.1.17. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? - Bevásárlóközpontok ....................28 3.1.17. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? - Bevásárlóközpontok ....................28 3.1.18. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Utca, park, állomás, közterületek .......................................................................................................................................................... 28 3.1.18. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Utca, park, állomás, közterületek .......................................................................................................................................................... 28 3.1.19. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Gyorsétterem, kávézó .................28 3.1.19. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Gyorsétterem, kávézó .................28 3.1.20. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Disco ........................................... 29 3.1.20. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Disco ........................................... 29 3.1.21. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Sport, vagy konditerem, uszoda ..29 3.1.21. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Sport, vagy konditerem, uszoda ..29 3.1.22. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Templom, vallásos gyülekezet ....29 3.1.22. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Templom, vallásos gyülekezet ....29 3.1.23. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Sport- vagy kulturális rendezvény .......................................................................................................................................................... 30 3.1.23. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Sport- vagy kulturális rendezvény .......................................................................................................................................................... 30

3.1.24. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Mozi ............................................ 30 3.1.24. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Mozi ............................................ 30 3.1.25. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Egyéb helyek (klub, műv.ház, szervezet)......................................................................................................................................... 30 3.1.25. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Egyéb helyek (klub, műv.ház, szervezet)......................................................................................................................................... 30 3.1.26. Előfordult-e, hogy bántalmazás (pl.iskolai) áldozata voltál? ................................................. 31 3.1.26. Előfordult-e, hogy bántalmazás (pl.iskolai) áldozata voltál? ................................................. 31 3.1.27. Kortársaiddal összehasonlítva hogyan értékeled saját anyagi helyzeted? ............................31 3.1.27. Kortársaiddal összehasonlítva hogyan értékeled saját anyagi helyzeted? ............................31 3.1.28. Milyen helységből költöztél a városba tanulni?.................................................................... 31 3.1.28. Milyen helységből költöztél a városba tanulni?.................................................................... 31 3.1.29.Tagja vagy-e egyesületnek, vagy más civil szervezetnek? ...................................................... 32 3.1.29.Tagja vagy-e egyesületnek, vagy más civil szervezetnek? ...................................................... 32 3.1.30. Világnézeti / vallási beállítottsága......................................................................................... 32 3.1.30. Világnézeti / vallási beállítottsága......................................................................................... 32 3.2. Dohányzás, alkohol-, és droghasználat.......................................................................................... 33 3.2. Dohányzás..................................................................................................................................... 33 3.2.1. Milyen gyakran dohányzol?.................................................................................................... 33 3.2.1. Milyen gyakran dohányzol?.................................................................................................... 33 3.2.2. Hány cigarettát szoktál hetente elszívni?............................................................................... 33 3.2.2. Hány cigarettát szoktál hetente elszívni?............................................................................... 33 3.2.3. A barátaid közül hányan dohányoznak?................................................................................. 34 3.2.3. A barátaid közül hányan dohányoznak?................................................................................. 34 3.2.4. Dohányoznak-e? Édesanyám/ nevelőanyám.......................................................................... 34 3.2.4. Dohányoznak-e? Édesanyám/ nevelőanyám.......................................................................... 34 3.2.5. Dohányoznak-e? Édesapám/nevelőapám............................................................................... 35 3.2.5. Dohányoznak-e? Édesapám/nevelőapám............................................................................... 35 3.2.6. Dohányoznak-e? Legjobb barátom/barátnőm........................................................................ 35

3.2.6. Dohányoznak-e? Legjobb barátom/barátnőm........................................................................ 35 3.2.7. Dohányoznak-e? Partnerem................................................................................................... 35 3.2.7. Dohányoznak-e? Partnerem................................................................................................... 35 3.3. Alkohol........................................................................................................................................... 36 3.3.1. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Sör ....................................... 36 3.3.1. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Sör ....................................... 36 3.3.2. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Bor (vagy boros kóla) ...........36 3.3.2. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Bor (vagy boros kóla) ...........36 3.3.3. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Pezsgő ................................. 36 3.3.3. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Pezsgő ................................. 36 3.3.4. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Röviditalok ..........................37 3.3.4. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Röviditalok ..........................37 3.3.5. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Rövid + üdítő .......................37 3.3.5. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Rövid + üdítő .......................37 3.3.6. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Édes likőr .............................37 3.3.6. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Édes likőr .............................37 3.3.7. Ittál-e már valaha annyi alkoholt, hogy be is rúgtál? .............................................................. 38 3.3.7. Ittál-e már valaha annyi alkoholt, hogy be is rúgtál? .............................................................. 38 3.3.8. Az elmúlt 30 napban hányszor ittál meg egyszerre öt, vagy még több pohár alkoholt? .........38 3.3.8. Az elmúlt 30 napban hányszor ittál meg egyszerre öt, vagy még több pohár alkoholt? .........38 3.4. Droghasználat................................................................................................................................ 39 3.4.1. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Füves cigi, marihuána, hasis............................................................................................................................... 39 3.4.1. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Füves cigi, marihuána, hasis............................................................................................................................... 39 3.4.2. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Gyorsító ............39 3.4.2. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Gyorsító ............39 3.4.3. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Ecstasy ..............39 3.4.3. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Ecstasy ..............39

3.4.4. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Ópium ...............40 3.4.4. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Ópium ...............40 3.4.5. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Gyógyszert, hogy feldobjon.......................................................................................................................................... 40 3.4.5. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Gyógyszert, hogy feldobjon.......................................................................................................................................... 40 3.4.6. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon................................................................................................... 40 3.4.6. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon................................................................................................... 40 3.4.7. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Kokain ..............41 3.4.7. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Kokain ..............41 3.4.8. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Ragasztó, oldószer............................................................................................................................................ 41 3.4.8. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Ragasztó, oldószer............................................................................................................................................ 41 3.4.9. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – LSD ...................41 3.4.9. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – LSD ...................41 3.4.10. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Egyéb .............42 3.4.10. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Egyéb .............42 3.4.11. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Füves cigi, marihuána, hasis .......................................................................................................................................................... 42 3.4.11. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Füves cigi, marihuána, hasis .......................................................................................................................................................... 42 3.4.12. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Gyosító .............................42 3.4.12. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Gyosító .............................42 3.4.13. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Ecstasy .............................43 3.4.13. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Ecstasy .............................43 3.4.14. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Ópium ..............................43 3.4.14. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Ópium ..............................43 3.4.15. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Gyógyszer, hogy feldobjon .......................................................................................................................................................... 43

3.4.15. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Gyógyszer, hogy feldobjon .......................................................................................................................................................... 43 3.4.16. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon..................................................................................................................... 44 3.4.16. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon..................................................................................................................... 44 3.4.17. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Kokain .............................44 3.4.17. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Kokain .............................44 3.4.18. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Ragasztó, oldószer ...........44 3.4.18. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Ragasztó, oldószer ...........44 3.4.19. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – LSD .................................. 45 3.4.19. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – LSD .................................. 45 3.4.20. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Egyéb ...............................45 3.4.20. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Egyéb ...............................45 3.5. Összehasonlítások......................................................................................................................... 45 3.5.1. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Valamilyen alkoholt ittál .......................................................................................................................................................... 45 3.5.1. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Valamilyen alkoholt ittál .......................................................................................................................................................... 45 3.5.2. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy pohár sört......................................................................................................................................... 46 3.5.2. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy pohár sört......................................................................................................................................... 46 3.5.3. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy pohár bort........................................................................................................................................ 46 3.5.3. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy pohár bort........................................................................................................................................ 46 3.5.4. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy kupica tömény szeszt........................................................................................................................ 46 3.5.4. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy kupica tömény szeszt........................................................................................................................ 46 3.5.5. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Részeg lettél .................47 3.5.5. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Részeg lettél .................47

3.5.6. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Végigszívtad az első cigarettát.......................................................................................................................................... 47 3.5.6. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Végigszívtad az első cigarettát.......................................................................................................................................... 47 3.5.7. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Naponta kezdtél dohányozni....................................................................................................................................... 47 3.5.7. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Naponta kezdtél dohányozni....................................................................................................................................... 47 3.5.8. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Füves cigit, marihuánát, hasist szívtál...................................................................................................................................... 48 3.5.8. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Füves cigit, marihuánát, hasist szívtál...................................................................................................................................... 48 3.5.9. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Ecstasyt használtál .......48 3.5.9. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Ecstasyt használtál .......48 3.5.10. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Speedet használtál .....48 3.5.10. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Speedet használtál .....48 3.5.11. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Ragasztót, oldószert használtál, hogy elkábulj................................................................................................................... 49 3.5.11. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Ragasztót, oldószert használtál, hogy elkábulj................................................................................................................... 49 3.5.12. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Gyógyszert vettél be, hogy feldobjon, vagy elkábulj........................................................................................................... 49 3.5.12. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Gyógyszert vettél be, hogy feldobjon, vagy elkábulj........................................................................................................... 49 3.5.13. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Alkoholt és gyógyszert vettél be, hogy feldobjon.................................................................................................................. 49 3.5.13. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Alkoholt és gyógyszert vettél be, hogy feldobjon.................................................................................................................. 49 3.5.14. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Egyéb kábítószert használtál.......................................................................................................................................... 50 3.5.14. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Egyéb kábítószert használtál.......................................................................................................................................... 50 3.6. A dolgozat további részében a diagnosztikus változókat vizsgáljuk (NCS, BDI, DAS, Coping) ........53 3.6.1. Neurotikus Kognitív Struktúrák (NCS)..................................................................................... 53

3.6.1. Neurotikus Kognitív Struktúrák (NCS)..................................................................................... 53 3.6.2. Kritériumcsoportok az NCS alapján......................................................................................... 57 3.6.2. Kritériumcsoportok az NCS alapján......................................................................................... 57 3.6.3. Összehasonlítás Lisznyai NCS87-es és NCS 97-es kritikus csoportjával ................................... 58 3.6.3. Összehasonlítás Lisznyai NCS87-es és NCS 97-es kritikus csoportjával ................................... 58 3.6.4. Kritériumcsoport – NCS 100.................................................................................................... 59 3.6.4. Kritériumcsoport – NCS 100.................................................................................................... 59 3.7. Beck Depresszió Kérdőív (BDI)....................................................................................................... 64 3.7.1. Kritériumcsoport – BDI20....................................................................................................... 68 3.7.1. Kritériumcsoport – BDI20....................................................................................................... 68 3.8. Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS).............................................................................................. 73 3.9. Coping Preferenciák Kérdőív.......................................................................................................... 78 3.9.1. A fontosabb háttérváltozók és a Coping változó elemeinek összefüggése (VA) .....................79 3.9.1. A fontosabb háttérváltozók és a Coping változó elemeinek összefüggése (VA) .....................79 3.9.2. A háttérváltozók és a diagnosztikus változók összefüggése (VA)............................................ 80 3.9.2. A háttérváltozók és a diagnosztikus változók összefüggése (VA)............................................ 80 3.10. Vélemények a szexualitásról........................................................................................................ 82 3.10.1. Szokott-e beszélgetni valakivel a szexualitásról? .................................................................. 82 3.10.1. Szokott-e beszélgetni valakivel a szexualitásról? .................................................................. 82 3.10.2. Mennyire tartja fontosnak a szexualitást, úgy általában? ..................................................... 83 3.10.2. Mennyire tartja fontosnak a szexualitást, úgy általában? ..................................................... 83 3.10.3. Vannak-e jelenleg szexuális-párkapcsolati problémái? ......................................................... 84 3.10.3. Vannak-e jelenleg szexuális-párkapcsolati problémái? ......................................................... 84 3.10.4.A szexuális viselkedést ösztönösnek, vagy tanulandónak tartja? .......................................... 86 3.10.4.A szexuális viselkedést ösztönösnek, vagy tanulandónak tartja? .......................................... 86 3.10.5. Ha a szexuális viselkedés tanulandó, hogyan lehet azt megtanulni? .................................... 88 3.10.5. Ha a szexuális viselkedés tanulandó, hogyan lehet azt megtanulni? .................................... 88 3.10.6.Mennyiben tartja szorosan összetartozónak a szexuális viselkedést és a szerelmet? ...........89

3.10.6.Mennyiben tartja szorosan összetartozónak a szexuális viselkedést és a szerelmet? ...........89 3.10.7.Milyen gyakorisággal tartja szükségesnek a szexuális kielégülést? ........................................ 91 3.10.7.Milyen gyakorisággal tartja szükségesnek a szexuális kielégülést? ........................................ 91 3.10.8.Mi a véleménye az önkielégítésről?....................................................................................... 92 3.10.8.Mi a véleménye az önkielégítésről?....................................................................................... 92 3.10.9.Milyen feltételekkel fogadná el, hogy egy 15-18 éves fiatal közösüljön? ..............................94 3.10.9.Milyen feltételekkel fogadná el, hogy egy 15-18 éves fiatal közösüljön? ..............................94 3.10.10.Mi a véleménye az azonos neműek szexuális kapcsolatáról? .............................................. 95 3.10.10.Mi a véleménye az azonos neműek szexuális kapcsolatáról? .............................................. 95 3.10.11.Elfogadja-e a közösüléstől eltérő szeretkezési módokat? .................................................... 97 3.10.11.Elfogadja-e a közösüléstől eltérő szeretkezési módokat? .................................................... 97 3.10.12.Hogyan ítéli meg a nudista strandolást és kempingezést? .................................................. 99 3.10.12.Hogyan ítéli meg a nudista strandolást és kempingezést? .................................................. 99 3.10.13. Mi a véleménye a pornográf képekről, szövegekről, filmekről? ....................................... 100 3.10.13. Mi a véleménye a pornográf képekről, szövegekről, filmekről? ....................................... 100 3.10.14.Hogyan vélekedik a prostitúció mai helyzetéről, elterjedtségéről, hatásáról? ..................102 3.10.14.Hogyan vélekedik a prostitúció mai helyzetéről, elterjedtségéről, hatásáról? ..................102 3.10.15.Mi a véleménye a mai fogamzásgátló módszerekről és azok használatáról? ....................103 3.10.15.Mi a véleménye a mai fogamzásgátló módszerekről és azok használatáról? ....................103 3.10.16.Hogyan ítéli meg a terhesség megszakítás mai szabályozását? ........................................ 105 3.10.16.Hogyan ítéli meg a terhesség megszakítás mai szabályozását? ........................................ 105 3.10.17.Véleménye szerint van-e jövője a házasság intézményének? ............................................ 106 3.10.17.Véleménye szerint van-e jövője a házasság intézményének? ............................................ 106 3.10.18. Igaznak tartja-e, hogy a nők kizárólagosságra, a férfiak változatos kapcsolatokra törekszenek?.................................................................................................................................. 108 3.10.18. Igaznak tartja-e, hogy a nők kizárólagosságra, a férfiak változatos kapcsolatokra törekszenek?.................................................................................................................................. 108 3.10.19. Jelenleg milyen jellegű párkapcsolatot tart legkedvezőbbnek? ....................................... 109 3.10.19. Jelenleg milyen jellegű párkapcsolatot tart legkedvezőbbnek? ....................................... 109

3.10.20.Főleg mi várható az intim párkapcsolattól? ....................................................................... 111 3.10.20.Főleg mi várható az intim párkapcsolattól? ....................................................................... 111 3.10.21.Milyen alapfeltételei vannak egy jó és tartós párkapcsolatnak / házasságnak? ................112 3.10.21.Milyen alapfeltételei vannak egy jó és tartós párkapcsolatnak / házasságnak? ................112 3.10.22. Mi a teendő, ha a partnerek között elmúlik a szerelem, s a szex is akadozik? ..................114 3.10.22. Mi a teendő, ha a partnerek között elmúlik a szerelem, s a szex is akadozik? ..................114 3.10.23. Milyen esetben tartja indokoltnak a féltékenységet? ...................................................... 115 3.10.23. Milyen esetben tartja indokoltnak a féltékenységet? ...................................................... 115 3.10.24. Mi a véleménye az úgynevezett szexuális forradalomról? ................................................ 117 3.10.24. Mi a véleménye az úgynevezett szexuális forradalomról? ................................................ 117 3.10.25. Mi a véleménye az egyenjogú, nyitott párkapcsolatról, házasságról? ..............................118 3.10.25. Mi a véleménye az egyenjogú, nyitott párkapcsolatról, házasságról? ..............................118 3.10.26. Milyennek ítéli a felnőtt férfiak és nők szexuális kultúráját hazánkban? ..........................120 3.10.26. Milyennek ítéli a felnőtt férfiak és nők szexuális kultúráját hazánkban? ..........................120 4. Összefoglaló.................................................................................................................................... 122 4.1. A háttérváltozók és a diagnosztikus változók összefüggése ........................................................ 124 4.1.1. Neurotikus Kognitív Struktúrák (NCS)................................................................................... 124 4.1.1. Neurotikus Kognitív Struktúrák (NCS)................................................................................... 124 4.1.2. Kritériumcsoport - NCS 100.................................................................................................. 125 4.1.2. Kritériumcsoport - NCS 100.................................................................................................. 125 4.1.3. Beck Depresszió Kérdőív (BDI).............................................................................................. 125 4.1.3. Beck Depresszió Kérdőív (BDI).............................................................................................. 125 4.1.4. Kritériumcsoport – BDI 20.................................................................................................... 126 4.1.4. Kritériumcsoport – BDI 20.................................................................................................... 126 4.1.5. Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS)..................................................................................... 126 4.1.5. Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS)..................................................................................... 126 4.1.6. Coping Preferenciák teszt..................................................................................................... 127 4.1.6. Coping Preferenciák teszt..................................................................................................... 127

4.1.7. Vélemények a szexualitásról................................................................................................. 128 4.1.7. Vélemények a szexualitásról................................................................................................. 128 5. A megoldások felé.......................................................................................................................... 132 5.1. A holisztikus hallgatóközpontú tanácsadás modellje (Esbroeck és Watts, 1998 nyomán) ...........133 6. Irodalomjegyzék............................................................................................................................. 135 7. Mellékletek..................................................................................................................................... 137 7.1. Kérdőívek..................................................................................................................................... 137

1. Bevezető Több mint húsz évvel a rendszerváltás után azt látjuk, hogy az emberi értékek körül továbbra is nagy a bizonytalanság. A polgárok nagyon sok esetben tanácstalanok, hiszen a multinacionális cégek, a betörő trendek, a kognitív intelligenciát részesítik előnyben, az érzelmi intelligencia háttérbe szorul, és gyakran a manipulatív viselkedési sémák kapnak megerősítést, mert azok a nyerők. Ezek az ellentmondások megjelennek a polgárok szorongásaiban, depresszióiban, kapcsolati rendszereikben, szexuális viselkedési sémáikban, a szenvedélybetegségek előretörésében, megküzdési stratégiáikban, melyekkel gyakran nem tudnak mit kezdeni, hiszen a pszichológiai tanácsadás igénybevétele ma még nem teljesen egyértelmű, nem beszélve a szolgáltatási rendszerek hiányosságairól. Az értékek közvetítésében a szocializációs folyamatok játszanak óriási szerepet szervesen a kultúrára vonatkozóan. A kultúra értékeinek elsajátítása szocializációs folyamatok következménye (M. Mead, 1962), a szocializációs folyamatok pedig közvetve vagy közvetlenül kommunikáción keresztül zajlanak (K. E. Rosengreen, 2004). Véleménye szerint a modern társadalmakban nyolc különböző szocializációs ágensről beszélnek: a család, kortárscsoport, munkahelyi közösségek, iskolák, egyházak, törvényességért felelős hatóságok , tömegmozgalmak és a média. A családban folyó szocializáció a legalapvetőbb, ezért ezt elsődleges szocializációnak nevezik, az összes többit másodlagos szocializációnak hívják – a folyamatok fő eszköze a kommunikáció. De azt látjuk, hogy a családi szerkezetek meginogtak, hiszen a válási arányok szerint a házasságok közel fele szétesik, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mely ágensek válnak értékközvetítővé? A szocializáció ágensei mindegyike specifikus feladatokkal rendelkezik és többé-kevésbé hierarchikusan szervezett csoportokon, és szervezeteken belül helyezkedik el. Ezek időnként nagy hálózatok is lehetnek: pl. családi-rokonsági rendszerek, gazdasági szervezetek, oktatási rendszerek,

egyházkerületek,

megyei

önkormányzatok,

fellebbviteli

bíróságok,

médiacsoportok stb. A szocializáció környezetbe ágyazottan és nem vákuumban történik, azaz az ember fejlődése mindig egy adott kultúrán belül zajlik. Ennél fogva a pszichológiai realitás teljes egészében csak a kontextus ismeretében értelmezhető. Az állítás evidenciának tűnik, mivel „...ritkán (vagy sohasem) fordul elő, hogy az ember viselkedésével ne a kultúra valamelyik aspektusára válaszoljon” (Segall et al. 199o, 5. – in Vajda – Kósa : Neveléslélektan, 2005). Az adott kultúra maga szolgáltathat támpontokat az ott zajló szocializáció megértéséhez (Ogbu, 1981), ezért véleménye szerint ismerni kell a specifikus szülői vélekedéseket, a népi hiedelmeket és

gyakorlatot, a vallási szabályokat, a szülői stratégiákat, a születési arányokat és számtalan más társadalmi-demográfiai tényezőt. Tudni kell, milyen kép él az adott közösségben a gyerekekről, és a gyerekek milyen szerepet játszanak az adott társadalomban. Tisztába kell lenni az adott közösség társas szerveződéseinek szabályaival és struktúrájával. Ily módon az adott időre és helyre jellemző „kulturális szerkezet” és a kívánatos kulturális célok elérése érdekében alkalmazott eljárások adják a szocializáció tervrajzát. Serdülőkorúak körében az értékekről végzett korábbi kutatásaink a rendszerváltás társadalmi következményeivel kapcsolatban (Bordás, 2002) azt igazolták, hogy a szocializációs folyamatok hatására értékeik négy év távlatában drámaian megváltoztak. Megnőtt a pénz fontossága, ugyanakkor csökkent az érzelmek, a család, a becsületesség – igazságosság, a hit, a teljesítmény súlya és szerepe az értékalkotásuk folyamatában. Ez a változás gyakran belső és külső konfliktusokban jut kifejezésre, melyeknek kezelését még nem birtokolja a serdülő- vagy ifjúkorú, és nem kevés esetben pótmegoldásokhoz (pl. droghasználat) vezethet. Jelen kutatás egyrészt az értékzavarok mentén, másrészt a számtalan más motivációs háttéren alapuló, egészségre káros szenvedélyeket, szokásokat igyekszik feltárni a Kodolányi János Főiskolán tanuló hallgatók körében. A szocializáció által közvetített értékeket, viselkedési sémákat, mentálhigiénés állapotokat, pszichológiai eszközökkel mérni lehet, melyre ez a tanulmány is kísérletet tesz, azzal a szándékkal, hogy eredményei felhasználásával a Kodolányi János Főiskola hallgatóinak olyan integrált szolgáltatást tudjon nyújtani, ahol a kialakult problémájára, ideális segítséget kapja a hallgató. Különösen fontos ez ma, hiszen a fentiek értelmében, a családi szerkezetek meggyengülésével, inkább az oktatási rendszerek szocializációs szerepét, a szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket kell erősíteni, a médiából és egyéb ágensekből áramló zavaros értékekkel szemben. 1.1. Köszönetnyilvánítás Köszönetet szeretnénk mondani Dr. Lisznyai Sándornak, az ELTE oktatójának, a kérdőív összeállításánál nyújtott segítségéért, és Dr. Szilágyi Vilmosnak, hogy az általa kidolgozott szexuálpszichológiai kérdőívet rendelkezésünkre bocsátotta. Továbbá szeretném megköszönni Ujpál Emőke pszichológusnak, ötleteit, tanácsait és a lektori munkáját, melyet a kötet tökéletesítése kapcsán nyújtott. Megköszönöm a kérdezőbiztosoknak Wernigg Zsuzsának, Ujpál Emőkének, Virágh Ildikónak, Kiss Edinának kicsit sem könnyű munkáját, hiszen célcsoportunkat, a hallgatókat nem volt mindig egyértelmű elérni, valamint köszönöm

az adatrögzítőknek Sándor Brigittának, Pál Melindának, Verebes Renátának és Mészáros Zsuzsának precíz és aprólékos munkáját. Köszönet illeti a Kodolányi János Főiskola Diáktanácsadó és Karrier Iroda munkatársait, Mező Violát és Ozorák Esztert a kutatásban végzett segítő és koordináló szerepükért.

17

2. Módszertan 2.1. A lekérdezés lebonyolítása A pályázat előírása szerint 2010 őszén a nappali tagozatos hallgatóinkat kellett megkeresnünk az általunk választott módszer szerint. A teljes vizsgált populáció létszáma 3382 fő (Neptun rendszer nyilvántartása alapján), melynek 20 százalékát jelöltük meg, mint elérendő mintanagyságot. A minta kiválasztása rétegzett mintavételi technikával történt. A rétegezés alapjául szolgáló demográfiai, és intézményi változók a következők voltak: nem, évfolyam, helyszín, szak. Mivel a főiskolán jelenleg 31 szakon tanulnak nappalis hallgatóink, az adatok általánosíthatósága miatt a nagyobb létszámú szakokat jelöltük meg, mint vizsgálandó szegmensek. Úgymint: Andragógia, Kommunikáció és médiatudomány, Nemzetközi tanulmányok, Szociális munka, Turizmus-vendéglátás. A személyes megkeresést, és a kvótáknak megfelelő, véletlen kiválasztást alkalmazó kérdezőbiztosok munkáját nehezítette, hogy a félév végi zárthelyik, gyakorlati jegyek megszerzése miatt a hallgatókat nem volt könnyű bevonni a kérdőív kitöltésébe. A minta különböző, előre meghatározott, reprezentatív csoportjainak létszámait nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, így utólag az eredeti két helyszín - Budapest és Székesfehérvár - mellé felvettük Siófokot, illetve a szakok közt továbbiakat (Anglisztika, Előadóművész, Intézményi kommunikátor, Gazdálkodás). A minta elemszáma 625 fő lett, ami 18,5 százaléka a teljes nappalis létszámnak, és a kitűzött céltól csak 1,5 százalékponttal marad el. Természetesen a kérdezőbiztosok a beszélgetés során tájékoztatták a hallgatókat a felmérés anonimitásáról. A kérdőív kitöltése 40-50 percet vett igénybe egy hallgató esetén, a sok kérdés, a széleskörű tartalom miatt (650 item). A demográfiai jellemzők mellett vizsgáltuk a hallgatók dohányzási-, alkohol-, és kábítószer fogyasztási szokásait, a neurotikus-, depressziós hajlamot, diszfunkciós-, szorongási attitűdöket, valamint a szexuális beállítódást. A kutatásban az alábbi kérdőíveket használtuk: A.

Demográfiai és szociális háttérváltozók

B.

Droghasználat és egészségmagatartás

C.

Coping preferenciák teszt

D.

NCS – Neurotikus Kognitív Struktúra Kérdőív

E.

Beck Depresszió Kérdőív

F.

DAS – Diszfunkcionális Attitűd Skála

G

Vélemények a szexualitásról kérdőív

H.

A tapasztalatok értékelése (a konkrét folyamat értékelése)

A háttérváltozókra kérdező bevezető kérdőívben a kor, a nem, az adott felsőoktatási helyszín adatai, az évfolyam mellett elsősorban a hallgatók szociális támogató hátterét

18 igyekeztünk feltérképezni. A lakáskörülményeket, a szabadidő eltöltésének módozatait reprezentálták az itemek; rákérdeztünk a személyes, baráti kapcsolatok észlelt minőségére, a gyermekkori traumatikus események (bántalmazás) jelenlétére, a szülők által biztosított és a saját maguk által teremtett egzisztenciális háttérre is. A három diagnosztikus kérdőív közül a Neurotikus Kognitív Struktúra Kérdőív (NCS) Lisznyai Sándor és munkacsoportja által kifejlesztett teszt, amely egyesíti a két másik diagnosztikus, sztenderd teszt, (a Diszfunkcionális Attitűd Skála, DAS és a Beck Depresszió Kérdőív, BDI) szempontjait. Az NCS itemeinek kialakításakor Tringer László (Tringer, 1989) kutatásait használtuk fel, amelyben a szerző igyekezett empirikus megalapozást találni annak a klinikai tapasztalatnak, mely szerint a „neurotikus depresszió” (vagy karakter-spektrum depresszió) adekvát leírása lehet a hangulatzavarok egy gyakran előforduló osztályának. A kérdőív depresszív sztereotípiákra kérdez rá, de ellentétben a Beck Depresszió Kérdőívvel, inkább egy személyiség-kérdőívhez hasonlít; a depresszív tüneteket nem emeli ki természetes kontextusukból, nem, mint tünetekre kérdez rá önbeszámoló jelleggel, hanem mint integrált személyiségjegyeket prezentálja a válaszadó számára. A Beck Depresszió Kérdőív (a teszt angol nevéből, Beck Depression Inventory, BDI rövidítéssel) 21-tételes változatát használtuk, amely Magyarországon is egy sztenderd mérőeszköznek tekinthető, tulajdonképpen egy önbeszámoló alapú pszichodiagnosztikai rendszer szerepét töltötte be (Beck et al, 1996). A Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) egy fontos validálóteszt a vizsgálatban, hiszen az itemek jellegüket tekintve az NCS és a BDI perspektívája között foglalnak helyet; a DAS depresszív, maladaptív én-attitűdökre kérdez rá (Weismann és Beck, 1979), amelyek közvetítők a személyiség depresszív struktúrája és a tünetszempontú skálázás között. A Coping Preferenciák Kérdőív Oláh Attila 80-tételes coping teszt változata (Szorongás leküzdési mód preferencia kérdőív, (Oláh, 1986). A coping behaviour vizsgálatát ebben az esetben kognitív mediációs hipotézis tesztelésénél használtuk fel. A szorongás leküzdésének módja itt most még adekvátabb megközelítésnek mutatkozott, mint az elővizsgálatokban használt asszertivitás. A Vélemények a szexualitásról kérdőívet Dr. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus állította össze, és az ő eredményeivel is összehasonlításra kerül. A hallgatók által kézzel kitöltött kérdőívek digitalizálását egy előre elkészített adatbázisba, arra kijelölt, megfelelő informatikai háttértudással rendelkező munkatársak végezték. Ez a munka is időigényes volt, a precíz rögzítés kérdőívenként nagyjából 30 percet vett igénybe úgy, hogy az internetes felületen csak a válasznak megfelelő kategóriát kellett bejelölni. A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdéstípusok között szerepeltek nyitott kérdések (szöveges és számszerű válaszlehetőségekkel), egyszeres és többszörös választással megválaszolhatók, és válaszmátrix típusúak. A kérdőívek kiértékelése során Excel, és SPSS programokat használtunk. Az elemzés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség

19 kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A statisztikai vizsgálati módszerek között elsőként az alapstatisztikák szerepelnek. Kvalitatív ismérvek esetén a konkrét kérdésre adott válaszok számát, illetve feleletválasztós kérdés esetén a különböző válaszok arányát az összes válasz százalékában. Továbbá, amennyiben a kérdés indokolttá tette, megadtuk a válaszok alapján kialakult fontossági sorrendet is. A leggyakoribb válasz alapján kimutattuk a tipikus magatartást az adott kérdéskörben (az ismérv móduszát). Kvantitatív ismérveknél az előzőeken túl meghatároztuk az átlagos értékeket, valamint az átlagtól való eltérések mérésére a szórás mutatókat. Az eloszlás aszimmetriájának mérésére a Pearson féle mutatót alkalmaztuk. A minimum és maximum értékek megadásával egyszerű áttekintő elemzésre is lehetőség nyílik. Bizonyos kérdésekre célszerű volt a mennyiségi ismérveket csoportosítani, osztályokba rendezni a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A problémás fiatalok különválasztására és jellemezőik megállapítására a pszichológiai kérdésblokkokon belül kritériumcsoportokat képeztünk (pl. NCS 97, BDI21) Megvizsgáltuk az együttes értékektől, az átlagoktól való eltérés szignifikanciáját (kétmintás statisztikai próbák). Az egy ismérv szerinti elemzések mellett végeztünk kapcsolat vizsgálatokat is, melyben többnyire két változó szerepelt. A kombinációs táblák esetében a függetlenségvizsgálat statisztikai eljárással kimutathatóvá vált, hogy az ismérvek között fennálló kapcsolat valóban szignifikáns-e, vagyis nemcsak a véletlen műve (chi négyzet próba). A vizsgálatok során 5 százalékos szignifikancia szintet használtunk, és megadtuk a próbához tartozó p-értéket. A korrelációs együtthatóval a kvantitatív változók közötti kapcsolat szorosságát és irányát mértük. Az eredmények prezentációja során igyekeztünk szemléltető ábrákat, táblázatokat, és grafikonokat alkalmazni. Adatállományunkat a végső kiértékelés előtt 300 elemű minta alapján teszteltük, melynek során fény derült néhány hiányosságra. A kérdőívek előzetes jelölése révén a szükséges pótlásokat megtettük, és a további adatbevitel már mindezek figyelembevételével történt. 2.2. Válaszadási hajlandóság és reprezentativitás A mérendő nappalis hallgatókat (3382 fő) a kvóták szerinti véletlen kiválasztással kerestük meg. Az előre tervezett 20 százalékos lefedettséghez tartozó mintanagyságot lekerekítettük 600 főre, hogy az alkalmazott négy kérdezőbiztos által teljesítendő lekérdezés kerek egész szám, fejenként 150 fő legyen. Ezt sikerült teljesíteni, sőt együttesen 25 fővel megnövelni. A személyes megkeresés jóval eredményesebbnek mondható, mint a más felmérések során alkalmazott elektronikus levélben, vagy telefonon történő kapcsolatfelvétel, ahol átlagosan 20 illetve 50 százalék körüli válaszadási hajlandóságot értünk el. A mentálhigiénés

20 kutatás során a megtalált hallgatóknak csak 10 százaléka zárkózott el a kérdőív kitöltésétől, a válaszadási hajlandóság így 90 százalék. A 625 fős minta a nemek és a helyszín szempontjából csaknem tökéletes, reprezentativitást mutat. 1-1 százalékponttal felülreprezentáltak a nők, illetve a Budapesten tanuló hallgatók. Az évfolyam alapján sajnos nem sikerült a populációs arányokhoz igazítani a minta arányait. Az alsó évfolyamos hallgatók felül, míg a felső évfolyamosak alulreprezentáltak a mintában (elsősök és másodévesek 10, ill. 9 százalékponttal felül, a harmad-, és negyedévesek 5, ill. 11 százalékponttal alulreprezentáltak a mintában). Nem Populáció (fő) férfi 1029 nő 2353 (üres) Végösszeg 3382

% 30 70 0 100

Évfolyam Populáció (fő) 1. 975 2. 1031 3. 835 4. 395 (üres) 146 Végösszeg 3382

% 29 30 25 12 4 100

Helyszín Populáció (fő) Budapest 2452 Szfvár 628 Siófok 243 Orosháza 58 Nyíregyháza 1 (üres) Végösszeg 3382

% 73 20 7 2 0 100

Minta (fő) 442 179 6 625

Minta (fő) 244 244 122 5 10 625

Populáció (fő) a 3 mért helyszínnel 2452 628 243

3323

% 29 71 0 100

% 39 39 19,6 0,8 1,6 100

% 74 19 7

Minta (fő) 403 125 94

% 64,5 20 15

100

3 625

0,5 100

A szakokat tekintve sem reprezentatív a minta. Csak a nagyobb létszámú szakok hallgatóit kerestük meg, a sokasági arányokhoz igazodó kvóták szerint. De a bevezetésben, módszertanban említett okok miatt (utolsó heti hajrák), nem sikerült a megfelelő arányt elérni. A 625 fős mintában kb. 10 százalékponttal felülreprezentáltak a Kommunikáció és médiatudomány- (14,1 százalékponttal), a Szociális munka- (9,7 százalékponttal), alulreprezentáltak a Turizmus-vendéglátás és Idegenforgalmi (12,8 százalékponttal) szakos hallgatók. (A Turizmus–vendéglátás szakhoz összevontuk a mintában az Idegenforgalmi és szálloda, az Idegenforgalmi szakmenedzser és a Vendéglátó és szálloda szakokat.) A többi vizsgált szak 1-5 százalékpontos eltérést mutat a sokasági arányoktól. Szak

Populáció (fő)

%

Minta (fő)

%

21 Andragógia alapszak

413

12,2

50

8

Anglisztika alapszak

101

3,0

10

1,6

Előadó művészet

46

1,5

22

3,5

Gazdálkodási és menedzsment

211

6,2

18

2,9

Kommunikáció és médiatudomány

460

13,6

173

27,7

Nemzetközi tanulmányok

166

4,9

56

9

Szociális munka alapszak

205

6,1

99

15,8

Turizmus-vendéglátás alapszak + IFO

1498

44,2

196

31,4

Egyéb

282

8,3

1

0,2

Végösszeg

3382

100

625

100

22

3. Az eredmények értékelése 3.1. Demográfiai jellemzők A következő fejezetekben az ábrák mellett szerepel egyrészt a bejövő érvényes válaszok darabszáma (adott esetben az összeg nem éri el a 625 fős mintanagyságot a válaszmegtagadás miatt), másrészt a válaszok százalékos megoszlása (adathiány miatt itt sem mindig adódik a teljes mintára érvényes 100%).

3.1.1. Életkor A válaszadók átlagos életkora 21 év, legtöbben 20 évesek. Az életkorok eloszlása baloldali aszimmetriát mutat, több a fiatalabb hallgató a megkérdezettek között. A legidősebb nappali tagozatos válaszadónk 36 éves.

3.1.2. Nem

A főiskola nemek szerinti megoszlásának megfelelően, a nők túlsúlyban vannak (nők 71% - férfiak 29%).

23 3.1.3. Intézmény, helyszín

A legtöbb válaszadó az intézmény budapesti helyszínén tanul (64%), mellettük a székesfehérváriak 20, a siófokiak 15 százalékos arányban képviseltetik magukat. 3.1.4. Évfolyam

A felmérésben nagyobb arányban vettek részt első-, és másodéves hallgatók, sajnos a felsőbb évfolyamok alulreprezentáltak. 3.1.5. Szak

Az előzetes elképzelések értelmében a megkeresett szakok között legnagyobb a Turizmus-vendéglátás (31%), a Kommunikáció és médiatudomány (28%), a Szociális munka (16%) és az Andragógia (8%) fakultásokon tanulók megoszlása.

24 3.1.6. Mivel foglalkozol?

A legtöbb válaszadó alapképzésben tanul a főiskolán (62%), mellette dolgozik is 32 százalékuk, és FSZ képzésben 4 százalékuk vesz részt. 3.1.7. Szülők végzettsége - anya

A szülők iskolai végzettségét tekintve, mindkét szülőnél a középfokú végzettség dominál, (anya 41% - apa 32%), diplomával több anyuka rendelkezik (anya 35% - apa 30%), míg a szakmunkás-bizonyítvány az apukákat jellemzi (anya 18% - apa 30%). Az alapfokú végzettség kétszer akkora arányban fordul elő az anyák esetében (anya 4% – apa 2%). 3.1.8. Szülők végzettsége - apa

25 3.1.9. Kivel élsz együtt?

A válaszadók többsége a szüleivel él (59%), kollégiumban 16 és albérletben 15 százalékuk lakik. Önálló lakással a hallgatók 3 százaléka rendelkezik. 3.1.10. A család anyagi helyzete

A család anyagi helyzetét négyből három válaszadó átlagosnak ítéli meg (77%), rajtuk kívül valamivel magasabb az átlag fölöttiek aránya (átlag fölött 12%, alatt 9%). 3.1.11. Hány közeli barátod van? – Fiú barát

A válaszadók nagy részének van közeli barátja, jellemzően nem is egy. Egy fiú barátja sincs 6, míg egy lány barátja sincs 4 százalékuknak.

26 3.1.12. Hány közeli barátod van? – Lány barát

3.1.13. Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével?

Baráti kapcsolatainak minőségével többnyire elégedettek a hallgatók (teljesen 37%, majdnem teljesen 45%), csupán egy százalékuk, egyáltalán nem.

3.1.14. Van olyan ember az életedben, akire baj esetén feltétel nélkül számíthatsz?

Baj esetén csaknem minden megkérdezett számíthat valakire, biztos háttérrel 91, bizonytalannal 7 százalékuk rendelkezik. Három hallgató csak magára támaszkodhat gond esetén (<1%), és 2 százalékuk nem válaszolt a kérdésre.

27

3.1.15. Hány órát töltöttél a múlt héten a barátaid társaságában?

A lekérdezés előtti héten a válaszadók nagy része több órát töltött barátaival, tipikusan 10 óránál is többet (34%). Nem találkozott a haverokkal 6 százalékuk. 3.1.16. Hetente általában hány estét töltesz otthonodtól távol barátaiddal?

Hetente jellemzően 1-2 estét töltenek együtt a megkérdezettek a barátaikkal (46%), az ennél gyakoribb együttlét az esték számának növekedésével egyre kisebb mértékben fordul elő. Este nem jár el otthonról barátaival a válaszadók 11 százaléka.

28 3.1.17. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? - Bevásárlóközpontok

Szabadidejükben a megkeresett hallgatók gyakran járnak bevásárlóközpontokba (nem jár 13%, felfoghatjuk a globalizáció hatásának, ahol a fogyasztói társadalmi értékek kerülnek előtérbe), parkokba, egyéb közterületekre (nem jár 12%), gyorsétterembe, kávézóba (nem jár 16%). 3.1.18. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Utca, park, állomás, közterületek

3.1.19. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Gyorsétterem, kávézó

29 3.1.20. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Disco

A disco az előző szabadidős tevékenységeknél sokkal kevésbé jellemző (nem jár 38%), hasonlóan a sportolás sem (nem jár 40%), és legkevésbé a templomba járás (nem jár 82%). 3.1.21. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Sport, vagy konditerem, uszoda

3.1.22. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Templom, vallásos gyülekezet

30 3.1.23. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Sport- vagy kulturális rendezvény

Kulturális vagy sport rendezvényekre a válaszadók kétharmada jár (nem jár 33%), jellemzően heti 1-2 alkalommal, a mozit kicsit többen látogatják (nem jár 25%). 3.1.24. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Mozi

3.1.25. Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken? – Egyéb helyek (klub, műv.ház, szervezet)

Klubokat, egyéb szervezeteket a hallgatók fele látogat hetente (nem jár 50%).

31 3.1.26. Előfordult-e, hogy bántalmazás (pl.iskolai) áldozata voltál?

Bántalmazás áldozata a válaszadók 87 százaléka nem volt, de sajnos 12 százalékuk igen. 3.1.27. Kortársaiddal összehasonlítva hogyan értékeled saját anyagi helyzeted?

Saját anyagi helyzetét a hallgatók csaknem háromnegyede átlagosnak véli, átlag fölött és alatt hasonló arányban érkeztek válaszok (14 és 13%). 3.1.28. Milyen helységből költöztél a városba tanulni?

A megkérdezett hallgatók többsége ott lakik, ahol tanul (36%), a főiskola helyszínére költözött 33 százalékuk (másik városból 19%, kistelepülésről 14%), bejáró 27% (más városból 10%, vidékről 17%).

32

3.1.29.Tagja vagy-e egyesületnek, vagy más civil szervezetnek?

Egyesületnek, vagy civil szervezetnek a válaszadók jelentős része nem tagja (78%), vallásosnak vallja magát 40 százalékuk. 3.1.30. Világnézeti / vallási beállítottsága

33 3.2. Dohányzás, alkohol-, és droghasználat 3.2. Dohányzás 3.2.1. Milyen gyakran dohányzol?

A megkérdezett hallgatók többsége nem dohányzik (59%). A második leggyakoribb válasz a napi szintű dohányzás (24%), a maradék 8-8 százaléknyi főiskolás hetente vagy ritkábban cigizik.

3.2.2. Hány cigarettát szoktál hetente elszívni?

Heti szinten átlagosan 17 szál cigit szívnak a dohányzó válaszadók, de nagy a szóródás (1-300 szál), és erősen baloldali az eloszlás, ami azt jelzi, hogy az átlagnál jóval alacsonyabb a cigarettázás tipikus heti mértéke (módusz 0 db).

34

3.2.3. A barátaid közül hányan dohányoznak?

A legtöbb megkérdezett barátainak több mint a fele dohányos (27%). 18 százalékuk barátainak fele, 13 százalékuknak, szinte minden barátja cigarettázik. A válaszadók baráti társaságának kevesebb, mint a fele dohányzik (22%-uk szerint), 4 százalékuknak szinte egyik barátja sem. 3.2.4. Dohányoznak-e? Édesanyám/ nevelőanyám

35 A szülői háttér tükrözi a hallgatók dohányzási szokásait, nem dohányzik az édesanyák 44, az édesapák 38 százaléka. Ugyanakkor naponta cigarettázik az anyák 27, és az apák 30 százaléka. 3.2.5. Dohányoznak-e? Édesapám/nevelőapám

3.2.6. Dohányoznak-e? Legjobb barátom/barátnőm

A válaszadók 33 százalékának nem dohányzik a legjobb barátja/barátnője, viszont napi szinten cigiznek 30 százalékuknak a közeli ismerősei. 3.2.7. Dohányoznak-e? Partnerem

A megkérdezettek partnere, ha van ilyen, jellemzően nem dohányzik (28%), ugyanakkor napi szinten 19 százalékuknak füstöl a párja. A válaszadók 44 százalékának nincs partnere, vagy nem dohányzik.

36 3.3. Alkohol 3.3.1. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Sör

Sört a válaszadók legnagyobb része soha nem fogyaszt (38%), de 26 százalékuk jellemzően hetente, míg bort vagy boros kólát többen isznak (soha csak 22%), heti vagy havi gyakorisággal, illetve ritkábban (29%). 3.3.2. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Bor (vagy boros kóla)

3.3.3. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Pezsgő

Pezsgőt legtöbben havi rendszerességnél ritkábban (46%, soha 17%), röviditalokat ennél gyakrabban (heti, havi, ritkább: 19, 30, 30%, soha 19%).

37 3.3.4. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Röviditalok

3.3.5. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Rövid + üdítő

A rövid ital, üdítővel kombinálva kevésbé jellemző (soha 33%), az édes likőrök még ennél is kevesebben fogyasztják (soha 49%). 3.3.6. Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? – Édes likőr

38

3.3.7. Ittál-e már valaha annyi alkoholt, hogy be is rúgtál?

A legtöbb válaszadó életében már 10 alkalomnál többször rúgott be (33%), csak 14 százalékuk élt eddig színjózan életet. 3.3.8. Az elmúlt 30 napban hányszor ittál meg egyszerre öt, vagy még több pohár alkoholt?

A lekérdezést megelőző hónapban a hallgatók többsége nem ivott 5 pohárnál több alkoholt (27%), soha nem ivott ennyit 18 százalékuk. Felvetődik a kérdés, hogy vizsgaidőszak után ez az arány, hogy alakulna?

39 3.4. Droghasználat 3.4.1. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Füves cigi, marihuána, hasis

Füves cigit, marihuánát vagy hasist a legtöbb válaszadó életében még soha nem használt (61%), ugyanakkor 40-nél többször a 6 százalékuk. Gyorsítót ennél kevesebben próbáltak már ki (soha 90%), 40-nél többször 1 százalékuk. 3.4.2. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Gyorsító

3.4.3. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Ecstasy

Az ecstasy még kevesebben próbálták már ki életükben (soha 93%), és az ópiumot szinte egyik megkérdezett sem (soha 98%).

40

3.4.4. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? - Ópium

3.4.5. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Gyógyszert, hogy feldobjon

Gyógyszert, hogy hangulatba hozza a megkérdezetteket, jellemzően nem használnak (soha 93 %), ugyanakkor alkoholt és gyógyszert együtt az említett okból már 4 százalékponttal többen fogyasztottak (soha 89%). 3.4.6. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon

41

3.4.7. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Kokain

Kokaint a válaszadóknak mindössze 4 százaléka próbálta már ki, ragasztót, szipuzást csak 1 százalékuk. 3.4.8. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Ragasztó, oldószer

3.4.9. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – LSD

LSD-t a hallgatók 3 százaléka használt már életében (1 fő 40-nél is többször), és az említetteken kívül egyéb, más kábítószert szintén 3 százalékuk próbált ki.

42

3.4.10. Használtál-e már életedben egyet, vagy többet a következő anyagokból? – Egyéb

3.4.11. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Füves cigi, marihuána, hasis

A vizsgálatot megelőző évben füves cigit, marihuánát vagy hasist a válaszadók 24 százaléka használt, 40-nél is többször 2 százalékuk (13 hallgató), ugyanakkor gyorsítót (speedet) ennél jóval kevesebben (5%). 3.4.12. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Gyosító

43

3.4.13. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Ecstasy

Ecstasyt egy éven belül a válaszadóknak csak 1 százaléka használt, ópiumot pedig senki. 3.4.14. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? - Ópium

3.4.15. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Gyógyszer, hogy feldobjon

Hangulatjavító célzattal gyógyszert 2, míg ezt alkohollal kombinálva, 4 százalékuk használt.

44

3.4.16. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon

3.4.17. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Kokain

Kokaint 2, ragasztót 1, LSD-t 0, míg egyéb kábítószert 1 százalékuk alkalmazott a felmérést megelőző év során. 3.4.18. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Ragasztó, oldószer

45

3.4.19. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – LSD

3.4.20. Használtál-e az elmúlt 12 hónapban a következő anyagokból? – Egyéb

3.5. Összehasonlítások 3.5.1. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Valamilyen alkoholt ittál

A válaszadók többsége az alkoholt középiskolás korában próbálta ki (70%), de csaknem minden negyedik már általános iskolában (23%).

46

3.5.2. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy pohár sört

Az első pohár sörét a legtöbb megkérdezett 14-18 évesen itta (59%), korábban 14 százalékuk, míg az első pohár bort inkább középiskolásan (általánosban 11%).

3.5.3. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy pohár bort

3.5.4. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Megittál legalább egy kupica tömény szeszt

Egy kupica alkoholt jellemzően szintén 14-18 évesen gurítottak le a megkérdezettek, 5 százalékuk csak főiskolás korában, míg a lerészegedés kicsit hátrább tolódott (főiskolásan 8%).

47 3.5.5. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Részeg lettél

3.5.6. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Végigszívtad az első cigarettát

Az első cigarettát a válaszadók 11 százaléka már 6-13 évesen elszívta, a rendszeres dohányzásra legtöbben középiskolában szoktak rá (30%). 3.5.7. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Naponta kezdtél dohányozni

48

3.5.8. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Füves cigit, marihuánát, hasist szívtál

A füves cigit a válaszadóknak csak egy százaléka próbálta ki már általános iskolás korában, jellemző a középiskola (27%), illetve a 18 év fölötti életkor (8%). Ecstasyt jellemzően közép-, (5%), és főiskolásként (2%) használtak először a hallgatók. 3.5.9. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Ecstasyt használtál

3.5.10. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Speedet használtál

Speedet, oldószert, gyógyszert, alkohol – gyógyszer kombinációját, vagy egyéb kábítószert is 14 év fölött próbáltak ki a megkérdezettek (9%, 1%, 6%, 10 %, illetve 5-os arányban).

49

3.5.11. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Ragasztót, oldószert használtál, hogy elkábulj

3.5.12. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Gyógyszert vettél be, hogy feldobjon, vagy elkábulj

3.5.13. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Alkoholt és gyógyszert vettél be, hogy feldobjon

50

3.5.14. Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? – Egyéb kábítószert használtál

A háttérváltozók közül megvizsgáltuk, hogy nem és a lakóhely mennyire függenek össze a dohányzási, alkoholizálási, drogozási szokásokkal.

A dohányzási szokások a nem ismérve között nem szignifikáns a kapcsolat (khinégyzet teszt 0,618), a férfi hallgatókat jellemzi inkább a cigarettázás. A napi dohányosok között több a férfi (26% , nő 23%), a nem dohányosok között több a nő (nő 61% férfi 57%).

A dohányzás mértékét az sem befolyásolja jelentősen, hogy kivel él együtt a hallgató (khi-négyzet teszt 0,714), bár a megoszlások alapján azt mondhatjuk, hogy nagyobb eséllyel

51 dohányoznak, akik egyedül, vagy nem a szülőkkel élnek, a nem dohányzók többnyire a szülőkkel. A napi dohányosok között legmagasabb az aránya az egyedül élőknek (38%, az együttes átlagos 24% fölött 16 százalékponttal).

Az alkoholizálás és a nemek kapcsolata szignifikáns (khi-négyzet teszt 0,000). A 10 alkalomnál többször lerészegedő hallgatók között a férfiak erősen felül vannak reprezentálva. A férfiak több mint fele (51%), a nők negyede (25%) vallotta magát visszaeső részegnek. A soha nem részeg hallgatók között a nők aránya magasabb (nők 17%-a, férfiak 8%-a).

A részegeskedést nem befolyásolja szignifikánsan az, hogy kivel lakik a megkérdezett (khi-négyzet teszt 0,259). Akik 10-nél is többször rúgtak be, leginkább albérletben, vagy kollégiumban laknak.

52

A könnyű drogok használata szignifikáns kapcsolatot mutat a nemekkel (khi-négyzet teszt 0,001), alapvetően a férfiakat jellemzi. Az erősebbik nemnek 50,8, míg a gyengébbik nemnek 33,8 százaléka próbálta már ki a füves cigit legalább egyszer.

A könnyű drogok használata és, hogy a hallgató kivel él együtt, nem kapcsolódnak szignifikánsan (khi-négyzet teszt 0,329). A szülőknél és albérletben élők drogoznak legkevésbé (36%), az egyedül, partnerrel vagy albérletben lakók erősebben (46%).

53 3.6. A dolgozat további részében a diagnosztikus változókat vizsgáljuk (NCS, BDI, DAS, Coping) A diagnosztikus változók elemzésére és a háttérváltozókkal való összefüggések kimutatására variancia-analízist (VA), khi-négyzet próbát és regressziós modellezést végeztünk.

3.6.1. Neurotikus Kognitív Struktúrák (NCS)

Az NCS értékek eloszlása enyhe baloldali aszimmetriát mutat, átlaga a 625 hallgató tesztje alapján 63 (63,16), szórása 19 (18,59). A 2007-ben végzett mentálhigiénés vizsgálatunk alapján a KJF átlagosan 66-os átlagot mutatott a neurotikus skálán (Bordás – Lisznyai, 2007). A 9 felsőfokú intézményt összehasonlító korábbi mérés NCS átlagai 58 és 76 pont között szóródtak intézményenként. 2007-ben a KJF átlagánál csak két intézmény mutatott magasabb átlagot, azaz neurotikusan veszélyeztetettebb hallgatóságot (SE, KE). Az eltelt 3 év alatt valamelyest javult, csökkent hallgatóink neurózist érintő mutatója. Nem

54 Bár a nemek NCS értékei nem mutatnak egymástól jelentős eltérést (VA: p=0,250), a férfiaknál magasabb: nőknél az átlag 62,7, a férfiaknál 64, 5.

Oktatás helyszíne

A vizsgált három helyszínen tanuló hallgatók NCS értékei is közel vannak egymáshoz, a siófoki intézet adata a legmagasabb: Budapest: 62,7, Székesfehérvár: 62,6, Siófok: 65,6 (az eltérés nem szignifikáns (VA: p=0,374). Évfolyam

Az évfolyamok NCS értékei sem térnek el szignifikánsan egymástól (VA: p=0,730), a negyedéveseknél tapasztalható a legmagasabb érték (csak 5 hallgatót tartalmaz a minta a 4. évfolyamon!): 1. évf.: 63,9, 2. évf.: 62,4, 3. évf.: 62,1, 4. évf.: 66,6. Szülők iskolai végzettsége Anya

Apa

Sem az anya, sem az apa iskolai végzettsége alapján nincsenek jelentős eltérések az NCS átlagok között, az NCS-vel való kapcsolat valamivel meghatározóbb az apa végzettségével (VA p értékei: anya 0,328, apa 0,189). Legmagasabb NCS érték alapfokú anyai (68,5), és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező apai iskolai végzettség esetén adódtak. Családod anyagi helyzete

55

Az NCS értékeket a család anyagi helyzete szignifikánsan befolyásolja (VA p=0,000), legmagasabb átlag azoknál a hallgatóknál tapasztalható, akik az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények között élnek (átlag alatt anyagi viszonyok: 76,1, átlagos anyagi v.: 61,9, átlag feletti anyagi v.: 62,6). Milyen helységből költöztél a városba tanulni?

Az NCS értékeket a lakóhely sem befolyásolja jelentősen (VA: p=0,117), legmagasabb átlag a kistelepülésről bejárók esetén adódott (64,6). Tagja vagy-e egyesületnek vagy más civil szervezetnek?

Társadalmi szervezetek, vagy valamilyen klubnak a tagjai sem mutatnak szignifikánsan eltérő NCS értékeket azoktól, akik nem járnak ilyen helyekre (VA: p=0,387), az átlag magasabb a nem tagok esetében (63,5 > 61,9).

56 Világnézeti/vallási beállítottság

A vallásosság sem befolyásolja szignifikánsan az NCS értékeket (VA: p=0,362), kicsivel magasabb az átlag a nem vallásos hallgatóknál (63,7 > 62,3).

Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével?

A „szociális kapcsolatok észlelt minősége” viszont szignifikánsan befolyásolja a neurotikus kognitív struktúrát (VA: p= 0,000). Az NCS átlag a kapcsolataival leginkább elégedetlen hallgatóknál a legmagasabb: kapcsolataival egyáltalán nem elégedetteknél: 86,1, kissé elégedetteknél: 76,5, közepesen elégedetteknél: 69,5, majdnem teljesen elégedetteknél 64,4, teljesen elégedetteknél 58,0. Hány órát töltöttél barátaiddal az elmúlt héten?

A barátokkal töltött idő nincs szignifikáns kapcsolatban az NCS értékkel (VA: p=0,282), legmagasabb NCS átlag azoknál a hallgatóknál adódott, akik a felmérés előtti héten 1-3 órát töltöttek a barátaikkal (67,3).

57 Hány alkalommal voltál részese bántalmazásnak (pl. iskolai)?

A gyermekkori bántalmazás szignifikáns kapcsolatot mutat a neurotikus kognitív struktúrával (VA: p=0,006), annál magasabb az NCS átlag, minél több bántalmazásban volt rész a válaszadónak. Legmagasabb NCS átlag 3-5 alkalommal történt bántalmazás esetén adódott: 76,5, legalacsonyabb a nem bántalmazottaknál: 62,2.

3.6.2. Kritériumcsoportok az NCS alapján A szakirodalom alapján az NCS kérdőívhez az egyik kritikus határt a 82 és afölötti pontszámot elért hallgatókra alkalmaztuk (átlag + 1 szórás = 81, 75 = > 82). Akik ilyen magas pontszámot érnek el egy depresszió-kérdőíven, jeleznek egyfajta komoly érzelmi válságot

Azaz 103 hallgató ért el 82 vagy afölötti NCS értéket. Megállapítottunk egy „szigorúbb” változatot is, az átlagnál, a szórás kétszeresénél is nagyobb adatokat tartalmazó

58 alcsoportot. A kritikus változó NCS 100 (átlag + 2 szórás =100, 34 = > 100), ami által meghatározott alcsoportba már csak 18 hallgató tartozik.

3.6.3. Összehasonlítás Lisznyai NCS87-es és NCS 97-es kritikus csoportjával A 2007-ben folytatott kilenc felsőfokú intézményt összefogó felmérésben a kritikus NCS tartományok 87, és 97 fölötti értékeket választottak külön (Bordás – Lisznyai, 2007). Meghatároztuk ezeket a kritikus tartományokat a KJF 2010-es mentálhigiénés mérései alapján is.

59 Az egyes klienscsoportokba tartozó hallgatói arányokat összehasonlítva megállapítható, hogy a 2007-es, 9 intézményt tartalmazó vizsgálat nagyobb arányban mutatott ki neurotikus szempontból veszélyeztetett hallgatókat, mint a 2010-es Kodolányi Főiskolán elvégzett mérés. Éppúgy alacsonyabb az első kritikus csoport KJF-es aránya (9,4% < 13,7%), mint ahogy a még veszélyeztetettebb NCS97-es megoszlás (3,8% < 5,9%). Hallgatóink neurotikus állapota a korábbi mérés intézményi átlagánál jobb.

NCS 87 alatt NCS 87 és afölött NCS 97 alatt NCS 97 és afölött

2007 (Együtt) Személyek A minta száma százalékában (fő) (érvényes esetek) 625 86,3 99 13,7 681 43

94,1 5,9

2010 (KJF) Személyek A minta száma százalékában (fő) (érvényes esetek) 566 90,6 59 9,4 601 24

96,2 3,8

3.6.4. Kritériumcsoport – NCS 100 A továbbiakban megvizsgáljuk a kritériumcsoport összetételét, kik vannak felülreprezentálva a leginkább veszélyeztetett alcsoportban (NCS 100 és afölött), és keressük azokat a háttérváltozókat, amelyekkel szignifikáns összefüggést mutatnak. Az elemzéshez a khi-négyzet próbát használjuk segítségül.

A 18 neurotikus hallgatóból, 13 nő és 5 férfi, a csoporton belüli arányaik megfelelnek a teljes mintaszám alapján vártakkal, egyik sincs felülreprezentálva. A kapcsolat nem szignifikáns (p= 0,921).

60

A képzés helyszíne sem befolyásolja szignifikánsan a kritikus csoportba tartozást, de ebben az esetben már csak kevéssel vagyunk a kívánatos matematikai határ fölött (p=0,130). A 9 budapesti, 7 fehérvári és 2 siófoki hallgató közül a székesfehérváriak vannak többen az együttes aránynál: a minta hallgatóinak 20 százaléka, míg a kritikus csoportba kerülteknek 39 százaléka székesfehérvári.

Az évfolyamok sem befolyásolják lényegesen a kritikus NCS100-as csoportba kerülést (p=0,818). A harmadéves hallgatók túlsúlya mutatható ki: a mintának 20%-a, a 100-nál nagyobb NCS-vel rendelkező hallgatóknak 28 %-a harmadéves. Ezt az eredményt Kapunyitási Pániknak is felfoghatjuk (lásd korábbi kutatásunkat: Bordás – Lisznyai, 2007).

61

A szülők iskolai végzettsége közül az anyáé áll szignifikáns kapcsolatban a magas NCS értékkel (anyánál p=0,038, az apánál p=0,218). A kritikus csoportban azok a hallgatók vannak felülreprezentálva, akiknek az édesanyja alapfokú végzettséggel rendelkezik. Arányuk a depressziós hallgatókon belül 16,7%, a minta 3,9%-os várt értékéhez képest.

A család anyagi helyzete szintén szignifikáns hatással van a neurotikus problémákra (p=0,000). A veszélyeztetett csoportban lényegesen nagyobb arányban vannak jelen az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények között élő hallhatók (41,2% a függetlenségnek megfelelő 8,8%-hoz képest).

Hogy milyen helységből költözött az adott városba tanulni, az nincs összefüggésben a hallgató neurotikus állapotával (p=0,888), mint ahogy a vallásosság sem, bár ez utóbbi esetben már közelebb vagyunk a statisztikailag szükséges szignifikancia szinthez: p=0,351. A veszélyeztetett csoportban az együttes átlagnál magasabb arányban jelennek meg a nem vallásos hallgatók (70,6% a várt 59,6%-hoz képest).

62

Szignifikánshoz nagyon közeli kapcsolat mutatható ki az „egyesületi-, civil szervezeti tagság” és a neurózís veszélye között (p=0,107). A 18 magas pontszámú hallgató közül 17 nem tagja egy ilyen szervezeteknek sem, ezzel 94,4 százalékos arányt képviselnek a kritikus alcsoportban az együttes átlagos 79,3 százalékhoz képest.

Szintén szignifikánshoz nagyon közeli az összefüggés a „szociális kapcsolatok észlelt minősége” és a NCS pontszám között (p=0,096). A veszélyeztetett csoportban felülreprezentáltak a kapcsolataikkal kevésbé elégedett hallgatók. Regresszió elemzéssel lineáris kapcsolat mutatható ki a változók között (a modell érvényességi tesztje p=0,007), vagyis minél elégedetlenebb valaki baráti kapcsolatainak minőségével, annál magasabb NCS pontszámot produkál.

63

A barátokkal töltött idő és az NCS értékeke között ugyan nem szignifikáns a kapcsolat, de nincs messze tőle (p=0,242). A kritikus NCS100-as csoportban a függetlenség esetén vártnál nagyobb arányt képviselnek azok a hallgatók, akik nem találkoznak túl gyakran a barátaikkal. Pl. azok aránya a kritikus csoportban, akik egyáltalán nem találkoztak a felmérés előtti héten barátaikkal, 16,7%, a várt 6,2 %-hoz képest. A lineáris regressziós modell viszont érvényes a változók között (p=0,036), vagyis minél kevesebb időt töltenek a hallgatók a barátaik társaságában, annál magasabb NCS pontszámot érnek el az NCS skálán.

A bántalmazás előfordulása jelentősen befolyásolja az NCS pontszámot (khi-négyzet teszt p=0,019). A veszélyeztetett csoportban szignifikánsan felülreprezentáltak azok a hallgatók, akiket korábban már bántalmaztak. A lineáris regressziós ebben az esetben is jól modellezi a változók kapcsolatát (p=0,001), bántalmazást nem tapasztaló hallgató alacsonyabb, míg bántalmazást tapasztaló, magasabb NCS értéket ér el.

64 3.7. Beck Depresszió Kérdőív (BDI)

Az BDI értékek eloszlása erős baloldali aszimmetriát mutat, átlaga a 625 hallgató tesztje alapján 7,62, szórása 6,64. Az átlag igazodik a 2007-ben végzett, 9 felsőfokú intézmény összehasonlító mentálhigiénés kutatás adataihoz, ahol az intézményi BDI átlagok 5,5 és 9,5 között szóródtak. (Bordás - Lisznyai, 2007). A KJF akkor is 7,5 körüli BDI átlagot mutatott, aminél 3 intézmény adott magasabb (KE, SE, SZTE), 5 pedig alacsonyabb értéket. Az eltelt három év alatt nem változott lényegesen hallgatóink depressziós állapota, egy egész picit romlott (növekedett). Nem

A BDI átlagok nemenként nem mutatnak jelentős eltérést (p=0,535), de a nőknél valamivel magasabb (nő 7,8, férfi 7,4, együtt 7,7). Oktatás helyszíne

65 A tanulmányok helyszíne sem függ össze szignifikánsan a BDI értékekkel (p=0,317), legmagasabb az átlag Székesfehérváron (8,3), ezt követi a siófoki (7,9), legalacsonyabb a budapesti hallgatóknál (7,3).

Évfolyam

Bár az évfolyam háttérváltozó sem kapcsolódik szignifikánsan a depresszió pontszámokhoz (p=0,530), a legnagyobb átlag a negyedik évfolyamon tanulóknál adódott (11, 8), (mindössze 5 hallgató eredményéből), a legalacsonyabb a másodéveseknél (7,4), ami a korábban megfogalmazott Kapunyitási Pánikkal függhet össze. Anya iskolai végzettsége

Apa iskolai végzettsége

A szülők végzettsége nincs szignifikáns kapcsolatban a depressziós pontszámokkal, de az apáé inkább meghatározó (anya p=0,410, apa p=0, 222). Legmagasabb BDI átlagok alapfokon végzett anya (9,3), és szakmunkásképzőt végzett apa (8,2) fordultak elő.

66 Családod anyagi helyzete

A depressziós skálán elért értékeket a család anyagi helyzete szignifikánsan befolyásolja (p=0,000). Lényegesen magasabb az átlagos BDI pontszám az átlagosnál rosszabb pénzügyi háttérrel rendelkező hallgatók esetében (12,7). Legalacsonyabb a középérték az átlag fölötti körülmények között élőknél (6,5). Milyen helységből költöztél a városba tanulni?

Tagja vagy-e egyesületnek vagy más civil szervezetnek?

A BDI pontszámokat sem a lakóhely (p=0,297), sem az egyesületi/civil szervezeti tagság (0, 914) nem befolyásolja szignifikánsan. Világnézeti/vallásos beállítottság

67 A vallásos beállítottság azonban matematikai értelemben szignifikánshoz közeli kapcsolatot mutat a depressziós eredményekkel (p=0,079). Magasabb BDI pontszámot a nem hívő hallgatók produkáltak (8,0, míg a vallásosaknál 7,0). Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével?

A baráti kapcsolatok minősége viszont jelentősen kihat a depressziós állapotra (p=0,000). A kapcsolataikkal legkevésbé elégedett hallgatók BDI átlaga a legmagasabb, 20,1, míg a teljesen elégedetteké csak 6,8. Annál magasabb a depressziós veszélyeztetettség, minél sikertelenebbnek érzi magát a személy a társas együttélésben. Hány órát töltöttél barátaiddal az elmúlt héten?

A barátokkal eltöltött idő hossza nem befolyásolja szignifikánsan a BDI értékeket (p=0,303). De a legmagasabb BDI átlag azoknál a hallgatóknál adódott, akik egyáltalán nem találkoztak a felmérés előtti héten a barátaikkal (ha van ilyen egyáltalán) (9,0), a legalacsonyabb pedig azoknál, akik több mint 10 órát töltöttek velük (7,7).

68 Hány alkalommal voltál részese bántalmazásnak (pl. iskolai)?

Az iskolai bántalmazás erősen befolyásolja a depresszióra való hajlamot (p=0,000). Magasabb BDI átlaggal rendelkeznek azok a válaszadók, akiket életük során többször bántalmaztak (legmagasabb a 3-5 alkalommal történő bántalmazás esetén: 13,8 és legalacsonyabb bántalmazásban nem részesülteknél: 7,2).

3.7.1. Kritériumcsoport – BDI20 A szakirodalom alapján a Beck Depresszió Kérdőív kritikus tartományát 20 pont fölötti válaszértékekre teszik (Kopp 1997, Perczel 2005).

Összehasonlítva a 2007-ben végzett, 9 felsőfokú intézményt összefogó, és a mostani, 2010-es Kodolányi János Főiskolán végzett felmérés 20-as BDI érték vagy afölötti hallgatói arányait, azt látjuk, hogy a jelen kutatás jobb eredményt mutat. Kevesebb a depresszió által veszélyeztetett hallgatók aránya: 6,1% < 6,8%. A KJF 625 megkérdezett hallgatója közül 38an rendelkeznek kritikus BDI értékkel, ez a minta 6,1 százalékát teszi ki.

BDI 20 alatt BDI 20 és afölött

2007 (Együtt) Személyek A minta száma százalékában (fő) (érvényes esetek) 633 93,2 46 6,8

2010 (KJF) Személyek A minta száma százalékában (fő) (érvényes esetek) 587 93,9 38 6,1

69 A továbbiakban megvizsgáljuk a kritikus csoportba került hallgatók összetételét, és azt, hogy mely háttérváltozókkal áll a magas BDI érték szignifikáns kapcsolatban. Az elemzést kereszttáblák, khi-négyzet próba, és variancia-analízis (VA) segítségével végeztük.

A kritikus BDI csoportba tartozást nem befolyásolja szignifikánsan a hallgató neme (khi-négyzet teszt 0,275), de a nők vannak felülreprezentálva köztük (nők aránya 79%, férfiaké 21%, a tökéletes függetlenség esetén 71 és 29%-os megoszlásokat tapasztalnánk).

A tanulmányok helyszíne alapján jelentős eltérések mutatkoznak a matematikailag várt értékekhez képest (p=0,004). A 20-as BDI fölötti hallgatók között lényegesen magasabb a székesfehérvári hallgatók aránya (39,5% a kapcsolat hiánya esetén fennálló 20,1%-hoz képest).

Az évfolyam nincs szignifikáns kapcsolatban a depresszióval (p=0,336). Az első, valamint a harmad-,és negyedévesek vannak felülreprezentálva a kritikus BDI csoportban.

70

A szülők iskolai végzettsége nem befolyásolja szignifikánsan a magas BDI értékeket (anya esetén p=0,925, apa esetén p=0, 659).

A család anyagi helyzete döntően befolyásolja a magas depresszió értékű csoportba kerülést (p=0,000). A kritikus csoportban az átlagosnál lényegesen nagyobb arányt tesznek ki az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben élő hallgatók (26,3%, az együttes átlagos 8,8%hoz képest), és alulreprezentáltak a csoportban a jómódúak (átlag feletti anyagiakkal rendelkezők aránya a kritikus csoportban 2,6%, az együttes átlagos 12,6%-hoz képest).

71

Ha nem is szignifikáns a kapcsolat a lakóhely, és a BDI érték között (p=0,111), de elég szoros, ami abban nyilvánul meg, hogy a 20 fölötti BDI-s csoportba felülreprezentálással találkozunk a vidékről (24,3% a 17,9%-os átlag felett), és a más városból bejáró hallgatók (21,6% a 10,4%-os átlag felett) között. Azaz leginkább a bejáró hallgatók hajlamosak a depressziós magatartásra, hiszen az évfolyamtársakkal történő szocializációs folyamatokat ambivalens háttér jellemez.

Az egyesületi/civil szervezeti tagság nem módosítja jelentősen a BDI pontszámot (p=0,715), a kritikus csoportban a vártnál magasabb az aránya azoknak a hallgatóknak, kik nem vesznek részt ilyen foglalkozásokon (81,6% az átlagos 79,3%-hoz képest).

72 A világnézet sem befolyásolja döntően a magas BDI-jű csoportba kerülést (p=0,255), de az átlagosnál nagyobb a nem vallásos hallgatók megoszlása a kritikus tartományban (68,4% a függetlenség esetén fennálló 59,6%-hoz képest).

A baráti kapcsolatok minősége szignifikáns hatással van a depressziós hajlamra (p=0,000). A kritikus csoportban felülreprezentáltak azok a hallgatók, akik egyáltalán nem elégedettek kapcsolataik minőségével (8,1 % az együttes átlagos 1,1%-hoz képest), míg az elégedettek kisebb arányban vannak jelen (32,4% az együttes átlagos 38,5%-hoz képest). Pozitív irányú lineáris kapcsolat van a kapcsolati elégedettség és a depressziós viselkedés között, minél kevésbé elégedett a hallgató a kapcsolataival, annál magasabb BDI pontszámot produkál.

A barátokkal eltöltött idő, ha nem is kapcsolódik szignifikánsan a kritikus csoportba való besoroláshoz (p=0,234), de a 20-as BDI fölötti hallgatók között leginkább fölülreprezentáltak azok, akik kevesebbet barátkoznak.

73

A korábbi bántalmazás (pl. iskolai) nem áll szignifikáns kapcsolatban a kritikus csoportba tartozással (p=0,607), de valamivel magasabb az aránya a csoportban azoknak a hallgatóknak, akiknek volt része ilyen kellemetlen élményben. 3.8. Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS)

Az DAS értékek eloszlása enyhe jobboldali aszimmetriát mutat, átlaga a 625 hallgató tesztje alapján 7,4 (7,38), szórása 18 (17,60). A 2007-ben végzett mentálhigiénés vizsgálatunk alapján a KJF átlagosan 7,8-as átlagot mutatott a diszfunkcionális attitűdök skálán (Bordás – Lisznyai, 2007). A 9 felsőfokú intézményt összehasonlító korábbi mérés DAS átlagai 3 és 12,1 pont között szóródtak intézményenként. 2007-ben a KJF átlagánál négy intézmény mutatott magasabb átlagot, azaz veszélyeztetettebb hallgatóságot (BME, KE, SE, TF). Az eltelt 3 év alatt valamelyest javult, csökkent hallgatóink diszfunkciót érintő mutatója. A továbbiakban kapcsolatot kerestünk a diszfunkcionális attitűdök és a háttérváltozók között a khi-négyzet próba és variancia-analízis segítségével. Nem

74 A diszfunkcionális attitűd pontszámokat a nemek nem befolyásolják szignifikánsan (VA teszt 0,247), de az átlagok a férfiaknál magasabbak (férfi 8,2, nő 6,1). Oktatás helyszíne

Az oktatási helyszín alapján kiszámított DAS pontszámok átlagai sem térnek el szignifikánsan egymástól (VA teszt 0,407), a legmagasabb középérték Siófokon adódott (8,2), a legalacsonyabb Székesfehérváron (5,4). Évfolyam

Az évfolyamok DAS átlagai csaknem matematikailag kimutatható szinten térnek el egymástól (VA teszt 0,145), a depressziós viselkedés leginkább a negyedik évfolyamot jellemzi (DAS átlag a negyedéveseknél 13,6). Érdekes még, hogy elsőben viszonylag magas (9,2), aztán csökken az érték (másod-, és harmadéven 6,2 ill. 5,8), majd a végzősöknél ugrásszerűen megnő. Ezek az eredmények teljesen egybeesnek korábbi kutatásainkkal (Bordás – Lisznyai, 2007), hiszen az első évfolyamban lévő hallgatókat, az új környezettől való félelem, a bizonytalanság depressziós tünetei jellemzik, ami a későbbi évfolyamokban alábbhagy, és a végzősök esetében Kapunyitási Pánik formájában jut kifejezésre.

75

A szülők iskolai végzettsége közül az anyáé gyakorol nagyobb hatást a diszfunkcionális attitűdre (VA teszt anyánál 0,386, apánál 0,933), bár egyik sem szignifikánsan. Minél iskolázottabb az anya, annál magasabb a főiskolás gyermeke DAS pontszáma (alapfokú végzettségnél 3,3, míg diplománál 8,8). Nagyon elgondolkodtató eredmény, ami egyrészt a férfi-női szerepek társadalomban történő eltolódásával is magyarázható, de azzal is, hogy az anya magasabb iskolázottsága, nagyobb teljesítményt vár el a gyermekétől, amire a gyermek, egyes esetekben depresszióval reagál. Családod anyagi körülményei

A család anyagi körülményei szinte a statisztikailag elvárt mértékben befolyásolják a diszfunkcionális attitűdöt (VA teszt 0,119), annál magasabb a DAS átlag, minél rosszabb körülmények között nevelkedik a gyermek (DAS átlag az átlag alatti anyagi viszonyok esetén 11,9, átlag felettinél 5,9).

Milyen helységből költöztél a városba tanulni?

76

A lakóhely nem befolyásolja a DAS átlagok közötti eltéréseket (VA teszt 0,822) Tagja vagy-e egyesületnek vagy más civil szervezetnek?

A civil szervezeti tagság sincs szignifikáns hatással a DAS értékekre (VA teszt 0,606), kicsivel magasabb az átlag a tagok esetén (8,1 > 7,2). Világnézeti/vallási beállítottság

A világnézeti/vallási beállítottság majdnem eléri a szignifikáns befolyást a diszfunkciós attitűdökre (VA teszt 0,109), a DAS átlag magasabb a vallásos hallgatók esetén (vallásos 8,6, nem vallásos 6,3). Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével?

A baráti kapcsolatok minősége viszont szignifikánsan hat a diszfunkciós attitűdre (VA teszt 0,004), minél elégedetlenebb a hallgató a kapcsolataival, annál magasabb DAS

77 pontszámot produkál (egyáltalán nem elégedettek DAS átlaga 25,7, a teljes mértékben elégedetteké 4,9). Hány órát töltöttél barátaiddal az elmúlt héten?

A barátokkal eltöltött idő tartama nem hat jelentősen a DAS értékekre (VA teszt 0,677), a bántalmazás megtapasztalása azonban igen (VA teszt 0,000). Legmagasabb DAS átlag azoknál a hallgatóknál adódott, akiket 3-5 alkalommal bántalmaztak (35,7), legalacsonyabb pedig, ahol egyáltalán nem volt példa erre (6,5).

Hány alkalommal voltál részese bántalmazásnak (pl. iskolai)?

78 3.9. Coping Preferenciák Kérdőív

átlag szórás db

CB1 2,65 0,62 625

CB2 2,64 0,72 625

CB3 2,39 0,47 625

CB4 2,22 0,49 625

CB5 2,15 0,48 625

CB6 2,02 0,59 625

CB7 2,01 0,68 625

CB8 2,07 0,62 625

A leggyakoribb reagálási módok (3500-as populáción végzett vizsgálat alapján, Oláh, 1985) átlag szórás db

CB1 3,15 0,67 3500

CB2 2,32 0,51 3500

CB3 2,73 0,50 3500

CB4 1,97 0,44 3500

CB5 2,35 0,37 3500

CB6 1,63 0,35 3500

CB7 2,74 0,50 3500

CB8 1,79 0,44 3500

A két táblázat összevetéséből több, kifejezetten jó értékkel találkozunk a Kodolányi János Főiskola hallgatói javára. Ha összevetjük a leggyakoribb reagálási módokat, akkor azt látjuk, hogy a problémaközpontú megoldások kerülnek inkább előtérbe, és nem az önbüntető megküzdési stratégiák. Mivel feltételezzük, hogy egészséges populációval van dolgunk, akkor az adaptív megküzdési stratégiákat kell előnybe részesíteni a kevésbé adaptív pl. önbüntető megküzdéssel szemben, és ez az eredmény szignifikáns kapcsolatot mutat a korábban elszenvedett sérülésekkel is. Azt is látjuk, hogy a hallgatók megküzdési stratégiájába beletartozik a támaszkeresés, beszél valakivel, aki konkrétumokat tud megfogalmazni a problémájára, ezért nagyon nagy szerepet tulajdonítunk a felsőoktatási intézményekben a mentálhigiénés szolgáltatásoknak. A helyben lévő pszichológus nagyon sokat tud segíteni a problémák leküzdésében, mint ahogy a Kodolányi Főiskolán ez a szolgáltatás 2004-től igénybe vehető, mellyel a hallgatók szép számmal élnek is.

CB1: Probléma centrikus reagálás: amelyben a fenyegetettség elhárítása, a környezet megváltoztatás a cél (minden lehetőséget számításba veszek, amely segítheti a probléma kezelését). CB2: Támaszkeresés: a cél ilyenkor is a helyzet megváltoztatása, a fenyegetettség megszűntetése, de ehhez közreműködőket igényel a személy (beszélek valakivel, aki konkrét lépést tehet a probléma kezelésére). CB3: Feszültség kontroll: az alapvető cél a személyiség stabilitásának megőrzése, a figyelem a fenyegetésről az én-re terelődik, de a személy nem adja fel a leküzdés, a helyzetmódosítás lehetőségét (igyekszem távolról szemlélni a helyzetet, így próbálok tárgyilagos lenni). CB4: Figyelemelterelés: elhárítási manőver, a személy kilép a helyzetből, halogatja a közbeavatkozást (más elfoglaltság után nézek, hogy a gondoktól megszabaduljak). CB5: Emóció fókusz: a személy erőfeszítései arra irányulnak csupán, hogy a fenyegetettség keltette negatív, kellemetlen emocionális állapotot megszüntesse (különböző dolgokkal próbálom elérni, hogy jobban érezzem magam).

79 CB6: Emóció kiürítés: a fenyegetettség okozta feszültséget a személy kontrollálatlan, nem célirányos reakciókban vezeti le, acting-out, anger-out megnyilvánulások után (hagyom, hogy az érzelmeim szabadon megnyilvánuljanak). CB7: Önbüntetés: a fenyegetést, a negatív emocionális élményeket úgy értelmezi a személy, mint jogos, törvényszerű válaszokat az ő korábbi helytelen, nem kívánatos viselkedésére (magamban keresem a hibát). CB8: Belenyugvás: a személy próbálkozása a kínos helyzettel való együttélésre, külső kontroll attitűdös helyzetértelmezés (belenyugszom, hogy együtt kell élnem a problémámmal). 3.9.1. A fontosabb háttérváltozók és a Coping változó elemeinek összefüggése (VA)

CB2 Az apa iskolai végzettsége Az anya iskolai végzettsége A család anyagi helyzete Szociális kapcsolatok észlelt minősége Beszámoló iskolai bántalmazásról

CB6 0,140

CB7

CB8

0,112 0,001 0,041

0,194

0,168

0,196

A táblázat a szignifikáns kapcsolatot félkövér-, míg a szignifikánshoz közelit, dőlt számokkal jelzi. A táblában nem szereplő Coping elemek (CB1, CB3, CB4, CB5) nem mutattak jelentős összefüggést a vizsgált háttérváltozókkal. A legtöbb szignifikáns kapcsolat a CB7 Coping elemmel adódott: „a jogos válasz a saját korábbi nemkívánatos viselkedésre”, azaz az önbüntetés jelentősen összefügg a kapcsolatok észlelt minőségével, valamint az elszenvedett bántalmazással, és ha matematikai értelemben nem is egzakt módon, de mégis szorosan, a család anyagi helyzetével. Az összes hallgató átlagos CB7 értéke alacsonyabb a leggyakoribb reagálási módnál (2,01 < 2,74), ami nagyon jó eredménynek számít, hiszen az önbüntetés nem adaptív megküzdési mód. Ugyanakkor az alcsoportokon belül szignifikánsan magasabb az átlag a kapcsolataikkal elégedetlenek (2,86, míg az elégedetteknél 1,91), és a több bántalmazásban részesülő hallgatók esetében (2,69, míg nem bántalmazottaknál 1,99). Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével?

Hány alkalommal voltál részese bántalmazásnak (pl. iskolai)?

80

A CB6 = „emóció kiürítés” Coping elem mutat még több ponton szignifikánshoz közeli kapcsolatot: az apa iskolai végzettségével, illetve a bántalmazással. A CB2 = „támaszkeresés” az anya iskolai végzettségével, míg a CB8 = „belenyugvás” a baráti kapcsolatok minőségével mutat komolyabb összefüggést.

3.9.2. A háttérváltozók és a diagnosztikus változók összefüggése (VA) Nem Helyszín Évfolyam Az apa iskolai végzettsége Az anya iskolai végzettsége A család anyagi helyzete Szociális kapcsolatok észlelt minősége A barátokkal töltött idő (múlt héten) Beszámoló iskolai bántalmazásról Vallásosság

BDI 0,535 0,317 0,530 0,222 0,410 0,000 0,000 0,303 0,000 0,079

DAS 0,247 0,407 0,145 0,933 0,386 0,119 0,004 0,677 0,000 0,109

NCS 0,250 0,374 0,730 0,189 0,328 0,000 0,000 0,282 0,006 0,362

A diagnosztikus változók (BDI, DAS, NCS) mindegyike szignifikáns kapcsolatot mutatott a „Szociális kapcsolatok észlelt minősége”, és a „Beszámoló iskolai bántalmazásról” háttérváltozókkal (p < 0,005). Vagyis ez a két legfontosabb tényező, ami pszichológiailag problémás viselkedést/attitűdöt eredményez. A család anyagi helyzete is hasonló fontossággal bír a depressziós, és a neurotikus viselkedésre (p < 0,005), de a diszfunkciós attitűdre a hatása nem szignifikáns matematikai értelemben, bár közel van hozzá (p=0,119). Ki kell még emelni a vallásosság hatását, ami a depresszióra és a diszfunkciós attitűdre gyakorol közel szignifikáns befolyást (BDI esetén p=0,079, DAS esetén p=0,109). Ezek az eredmények kicsit ellentmondásnak tűnnek, de részben érthető, hiszen a vallásos nevelés mögött a lelkiismeret furdalás, a bűntudat hajlamosít depresszióra, ami a DAS eredményeiben is megjelenik.

81 További szignifikánshoz közeli hatást tapasztaltunk az évfolyam, és a diszfunkcionális attitűd változók (p=0,145), valamint az apa iskolai végezettsége és a neurotikus kognitív struktúrák változók között (p=0,189).

82 3.10. Vélemények a szexualitásról 3.10.1. Szokott-e beszélgetni valakivel a szexualitásról?

1 2 3 4 5 6 7

Nem szívesen, inkább kerülöm a témát Beszélgetnék róla, de nincs kivel Zavarba jövök, ha valaki szóba hozza A partneremmel elég rendszeresen Csak egy-két, azonos nemű barátommal Inkább névtelenül, pl. internetes fórumokon Egyéb, éspedig:

A mai fiatalok nem jönnek zavarba, ha a szexualitásról van szó (3%). A hallgatók többsége a partnerével (48%), illetve közeli azonos nemű barátaival (27%) beszél erről a témáról. A szexualitás témáját a különböző nemek másként kommunikálják (chi négyzet teszt: 0,023), bár mind a nők, mind a férfiak leginkább a partnerükkel beszélnek róla, de míg a nők 51, addig a férfiaknak csak 44 százaléka. A férfiak kevésbé tekintik tabu témának a szexuális életüket, bátrabban beszélnek róla.

Az évfolyamok kapcsolata a szexualitás kommunikációjával még inkább meghatározó (kapcsolati próba p=0,000). Az alacsonyabb évfolyamok nem annyira nyitottak a kérdésben (1. évesek 10%-a kerüli a témát, míg a végzősöknek csak 1-2%-a). Minél idősebbek a hallgatók, annál inkább a partnerrel történő ilyen témájú beszélgetés a jellemző (1. évesek 45, míg a negyedévesek 60%-a).

83

A világnézeti/vallási beállítottság nem befolyásolja szignifikánsan, hogy a hallgatók kivel beszélnek a szexről (chi négyzet teszt 0,430).

3.10.2. Mennyire tartja fontosnak a szexualitást, úgy általában?

1 2 3 4 5 6

Ezt nehéz eldönteni, mert egyénileg igen különböző A fontossága főleg abból adódik, hogy sok bajt okozhat Ez az egyik legfőbb örömforrása az emberi életnek Azért fontos, mert ezáltal születhetnek utódaink Sokan túlzott jelentőséget tulajdonítanak neki Egyéb, éspedig:

A szexualitás fontosságát a többség (49%) az emberi élet egyik legfőbb örömforrásának tartja, ugyanakkor a hallgatók kb. negyede, úgy érzi, hogy erősen egyénfüggő (28%). Minden tízedik válaszadó szerint sokan eltúlozzák a szex jelentőségét.

84

A férfiak és a nők hasonlóan ítélik meg a szexualitás fontosságát (összefüggésvizsgálat p=0,5), az együttes vélekedéstől nem térnek el jelentősen.

Évfolyamonként nem térnek el a válaszok szignifikánsan az együttes átlagoktól (függetlenségvizsgálat p=0,884), és a vallásosság alapján sincsenek jelentős különbségek (p=0,409).

3.10.3. Vannak-e jelenleg szexuális-párkapcsolati problémái?

85 1 2 3 4 5

Éppen ezek a legfőbb problémáim mostanában Egyéb problémák mellett ezek is sokat foglalkoztatnak Vannak ilyen gondjaim, de nem érek rá velük foglalkozni Jelenleg szerencsére nincsenek ilyen problémáim Egyéb, éspedig:

A hallgatók háromnegyedének nincsenek (78%) szexuális illetve párkapcsolati problémái, de 10 százalékukat bizony foglalkoztatják ilyen gondok is.

A nemek és a szexuális problémák megléte között nincs szignifikáns kapcsolat (p=0,238), a nők valamivel kiegyensúlyozottabbak ezen a téren (nincs gondja a nők 81, míg a férfiak 75%-ának, illetve legfőbb problémának tekinti a férfiak 3, míg a nőknek csak 1%-a).

Évfolyamonként hasonlóan vélekednek a hallgatók (függetlenségvizsgálat p=0,487), a magasabb évfolyamoknál kissé átlagot meghaladó azok aránya, akiknek vannak ugyan szexuális gondjai, de nem érnek rá ezzel foglalkozni (végzősöknél 10%, elsőben 4%).

86

A vallásosság azonban szignifikánsan befolyásolja a párkapcsolati problémák meglétét (p=0,004). A hívők csaknem 90%-a rendezett életet él ilyen szempontból, míg a nem hívőknek csak 75%-a, és ez utóbbiakat kétszer akkora arányban foglalkoztatják szexuális vagy párkapcsolati kérdések (vallásosnál 6%, nem vallásosnál 13%). 3.10.4.A szexuális viselkedést ösztönösnek, vagy tanulandónak tartja?

1 2 3 4 5

Alapjában ösztönös, velünk születik, jön magától Csak azt kell megtanulni, hogy mit szabad és mit nem Sokfélesége miatt ez a kérdés nehezen dönthető el Az állatoknál ösztönös, de az embernél egyértelműen tanulandó Egyéb, éspedig:

A szexuális viselkedést a többség ösztönösnek tartja (35%), de csaknem ugyanekkora arányban érzik úgy hallgatóink, hogy nem könnyű eldönteni, mennyi az ösztönös és a tanulandó része (31%). Minden tízedik hallgató érzi úgy, hogy az állatok szexuális viselkedésénél az ember többre hivatott.

Érdekes, hogy a nők vannak inkább az ösztönösség oldalán (nők 37, míg a férfiak 30%-a), és a férfiak tartják nagyobb arányban tanulandónak az intim együttlétet (nőknél 10%, míg a férfiaknál 14%). Hogy elég megtanulni azt, a szexben mit szabad és mit nem, ez a vélekedés inkább a férfiakat jellemzi (nők 16%, férfiak 24%). A kapcsolat a nemek és a szexuális viselkedés milyensége között szignifikáns (p=0,026).

87

A különböző évfolyamok hasonlóan vélekednek (függetlenség próba p=0,736), ugyanakkor a vallási beállítottság alapján jelentősek a különbségek (p=0,009). A szexuális viselkedést kevésbé tartják ösztönösnek a vallásos hallgatók (vallásos 34%, nem vallásos 37%), közülük többen érzik úgy, hogy elég azt megtanulni, mit szabad és mit nem (vallásosnál 23%, nem vallásosnál 14%). A hívők kevésbé helyezkedtek „középre” (nem tudja eldönteni, ösztönös-e, vagy tanulandó), és többen érzik a szexuális viselkedést tanulandónak, mint a nem hívők (vallásosnál 13%, nem vallásosnál 10%).

88

3.10.5. Ha a szexuális viselkedés tanulandó, hogyan lehet azt megtanulni?

1 2 3 4 5 6

Épp az a probléma, hogy sem a szülők, sem az iskola nem tanítja Ezzel nem kell sokat törődni, mindenki megtudja valahonnan Mostanában főleg a pornográfiából tanulják a szexet a fiatalok Nyugati példák nyomán az iskolákat kellene erre kötelezni Szexuális tanácsadásokat kellene szervezni, szakemberekkel, tanfolyamokkal Egyéb, éspedig:

A szexuális viselkedés tanulhatóságával a hallgatók harmada nem törődik, valahonnan biztos mindenki magáévá teszi, ha másként nem, ösztönösen (előző kérdésre nagyjából hasonló arányú volt ez az item). De aki komolyan gondolja, hogy kell/kellene a kérdéssel foglalkozni, azok többsége szexuális tanácsadások, tanfolyamok keretében tenné (24%). Sokan felvetik az iskola és a szülők felelősségét is, ugyanakkor lesújtó, hogy legalább ennyien vélik úgy, hogy a mai fiatalok a pornográfiából tanulnak (13%).

A szakemberekkel szervezett szexuális tanfolyamokat jóval nagyobb arányban látnák szívesen a nők (nő 31%, férfi 10%), és a férfiak érzik úgy, hogy valahonnan majdcsak mindenki megtanulja, ez lehet éppen a pornó (valahonnan megtudja: nőknél 28% - férfiaknál 38%, míg a pornó szerepe: nőknél 11% - a férfiaknál 20%). A kapcsolat szignifikáns (p=0,000).

89

Az évfolyamok megítélése között nincsenek jelentős eltérések (p=0,444), azonban a vallási beállítottság alapján igen (p=0,013). A hívőket jobban foglalkoztatja a szexuális viselkedés tanulhatósága, szaktanfolyamokon vennének részt többen (vallásosnál 29% - nem vallásosnál 21%). A szülők és az iskola feladatának is inkább ők tekintik ezt, és kicsit lesújtóbb a véleményük a mai pornó hatásáról (a pornóból tanulnak a mai fiatalok: vallásosnál 15% - nem vallásosnál 13%).

3.10.6.Mennyiben tartja szorosan összetartozónak a szexuális viselkedést és a szerelmet?

1 2 3 4 5

Szerelem nélkül nem tartom elfogadhatónak a szexuális kapcsolatot A szexuális viselkedés szerelem nélkül is örömet és kielégülést jelenthet A szerelem szexuális kapcsolat nélkül is igen nagy és felemelő élmény Jó szexuális kapcsolat barátságon és rokonszenven is alapulhat Egyéb, éspedig:

90 A válaszadók többsége szerelem nélkül a szexet nem tartja elfogadhatónak (41%), ami a mai hedonista világban örömteli eredmény. Különösen, ha hozzávesszük azokat, akik szerinte a szerelem szex nélkül is működhet (6%). Mindazonáltal a másik legnagyobb részt a szerelem nélküli szexet elfogadók hasítják ki (38%). Minden tízedik válaszadó megelégszik a rokonszenvvel, barátsággal az intim együttléthez.

A nem változója szignifikáns kapcsolatot mutat a szex-szerelem témával (p=0,000). A nők fele véli úgy, hogy szükséges a szerelem a szexhez, a férfiaknak csak negyede. Az erősebb nem többsége érzi úgy, hogy az intim együttléthez nem kell érzelem (férfiaknál 51% nőknél 33%). Meglepő ugyanakkor, hogy több férfi elégszik meg a szerelemmel szex nélkül, mint ahány nő (férfiaknál 11% - nőknél 5%). (Ha jól értelmezték a választ!)

Évfolyamok szintjén nincsenek jelentős eltérések egymástól (p=0,817), de a vallásos/világnézeti beállítottság alapján igen (p=0,007). A hívőkre nem jellemző, hogy szerelem nélkül szeretkeznének (együtt járhat a kettő: vallásosaknál: 50% - nem vallásosaknál 37%), és a rokonszenv sem elég ehhez (baráttal szexuális kapcsolatot létesítene: vallásos 8% nem vallásos 13%).

91

3.10.7.Milyen gyakorisággal tartja szükségesnek a szexuális kielégülést?

1 2 3 4 5 6

Ez az életkortól is függ: ifjúkorban gyakrabban, később ritkábban A férfiak általában jóval gyakrabban igénylik, mint a nők Kölcsönös szerelem esetén mindketten gyakran igényeljük, de aztán egyre ritkábban A rendszeres és kielégítő nemi élet a párkapcsolatok egyik alappillére A párkapcsolat (házasság) sikere nem a gyakori nemi életen múlik Egyéb, éspedig:

A válaszadók többsége nagyon fontosnak tartja a rendszeres nemi életet (53%), és csaknem minden ötödik egyetért abban, hogy a férfiak gyakrabban igénylik ezt (17%). A szexuális kielégülést az életkorral negatív irányú kapcsolatba hozza a hallgatók ötöde, vagyis minél idősebb valaki, annál kevésbé tartja nélkülözhetetlennek.

92 Érdekes, hogy a szexet, mint a párkapcsolat legerősebb motívumát, inkább a nők jelölték meg (nő 57% - férfi 50%), az életkortól pedig főleg a férfiak szerint függ (nő 10% férfi 18%). A kapcsolat a nem és a szexuális élet gyakorisága között, szignifikáns (p=0,016).

Sem az évfolyamok/életkor, sem a vallási beállítottság nem befolyásolja jelentősen a nemi élet gyakoriságának megítélését (p=0,254 és p=0,430). 3.10.8.Mi a véleménye az önkielégítésről?

93

1 2 3 4 5 6

Régen károsnak, bűnnek tartották, de ma is veszélyes és egészségtelen Tizenéves fiúknál átmenetileg elfogadható, de később már nem Felnőtteknél is csak akkor indokolt, ha nincs partnerük Mindkét nemnél és bármikor természetes módja a nemi életnek Lányoknál elősegítheti az orgazmus-készség kialakulását és fejlődését Egyéb, éspedig:

Az önkielégítést a nemi élet természetes részének tekinti a válaszadók többsége (62%), de 12%-uk szerint csak partner hiányában indokolt. Veszélyesnek csak 4%-uk tartja.

A nők és férfiak hasonlóan ítélik meg az önkielégítés kérdését, nem jelentősek az eltérések az együttes értékektől (chi négyzet teszt p=0,274). Ugyanez a helyzet az évfolyamok (p=0,448) és a vallásosság viszonylatában is (p=0,521). Korábbi kutatásunkban (Bordás, 1994) úgy találtuk, hogy a nők az önkielégítést magát, nagy százalékban elutasítják, még a férfiak felvállalják. Az eltelt 16 évben, a szexualitás területén az internet elterjedése miatt is, új trendeket, szokásokat vélünk felfedezni, ezért fontosnak tartjuk, hogy az iskolák nagyobb szerepet vállaljanak a diákok helyes szexuális viselkedésének kialakításában.

94

3.10.9.Milyen feltételekkel fogadná el, hogy egy 15-18 éves fiatal közösüljön?

1 2 3 4 5 6 7

Semmiképpen, mert még éretlen rá Csak eljegyzés után, leendő házastársával Kölcsönös szerelem esetén, ha mindketten igénylik Csak alapos felkészültség, biztonságos fogamzásgátlás esetén Csak a szülők hozzájárulásával Ez a fiatalok magánügye Egyéb, éspedig:

A válaszadók legnagyobb része elfogadhatónak tartja tini korban a közösülést, de csak biztonságos formában (38%). Minden harmadik megkérdezett szerint fontos a szerelem megléte is, és mindössze 1-1 százalékuk kérné az aktushoz a szülők beleegyezését, illetve tartogatná magát, és az első szexuális élményt leendő házastársának. Éretleneknek kevesebb, mint tizedük tartja a középiskolásokat a szexre.

95

A nők fontosabbnak tartják a biztonságos szexet a férfiaknál (fogamzásgátlás a nőknél 41, a férfiaknál 34%), és a kölcsönös szerelem, illetve mindkét fél akarata is számukra fontosabb (nők 35% - férfiak 28%). A 15-18 évesek nemi életének megítélése és a nem változója között a kapcsolat szignifikáns (p=0,028.)

Évfolyamonként nincsenek jelentős eltérések (p=0,161), a vallásosság alapján azonban vannak (p=0,03). A biztonságos fogamzásgátlást inkább a hívő hallgatók tartják követendő magatartásnak (vallásos 42% - nem vallásos 37%), de érdekes módon kevésbé kötik a nemi életet a szerelem meglétéhez (vallásos 30% - nem vallásos 35%), továbbá ők kétszer akkora arányban tartják a középiskolásokat éretlennek a szexre (vallásos 10% - nem vallásos 5%).

3.10.10.Mi a véleménye az azonos neműek szexuális kapcsolatáról?

96

1 2 3 4 5

A homoszexuális beállítottság kóros és gyógyításra szorul Így születtek, nem tehetnek róla, de legalább tartsák titokban Hátrányos helyzetűek, de joguk van a szexuális kapcsolatokra Ők is normális emberek, nincs mit szégyellniük Egyéb, éspedig:

Az azonos neműek szexuális kapcsolatára a tipikus válasz, hogy nincs szégyellnivalójuk, ők is normális emberek (41%). Hasonló véleményen van az a minden negyedik hallgató, akik el nem ítélik ugyan a homoszexualitást, de úgy véli, hogy titokban kéne tartaniuk (24%). A válaszadók 16 százaléka azonban gyógyításra szoruló betegségnek tartja.

A nők jóval toleránsabbak a homoszexuális emberekkel, mint a férfiak: 47 százalékuk szerint nincs szégyellnivalójuk, míg a férfiaknál ez az arány csak 28%, és egyenesen hátrányos helyzetűnek tartja őket 16 százalékuk, míg az erősebbik nemnek csak 11 százaléka. Betegként csak minden tízedik nő tekint rájuk, míg a férfiaknál csaknem háromszor ekkora ez az érték (29%). A kapcsolat a változók között szignifikáns (p=0,000).

97 Az évfolyam/életkor alapján hasonló a válaszadók megítélése (p=0,376), és a vallásos beállítottság sem befolyásolja jelentősen a homoszexualitás megítélését (p=0,198). Normális embereknek inkább a nem vallásosak tekintik őket (vallásosnál 38% - nem vallásosnál 44%).

3.10.11.Elfogadja-e a közösüléstől eltérő szeretkezési módokat?

1 2 3 4 5 6

Nem, mert minden más módot egészségtelennek tartok A nemi szervek simogatását elfogadom, ha nincs mód a közösülésre A nemi szervek szájjal ingerlését is élvezni tudom, ha én kapom A franciázást csak nagyon intim és vonzó partnerrel kedvelem Egy jó partnerrel az anális szextől sem zárkózom el Egyéb, éspedig:

A közösüléstől eltérő szeretkezési módoktól a válaszadóknak csak 5 százaléka utasítja el. További elemzés tárgyát képezheti, hogy mit takarnak az egyéb válaszok, ahol minden ötödik hallgató a felsorolt itemektől eltérően fogalmazta meg saját véleményét. Egy későbbi kutatásban, érdemes lesz ezekre a válaszokra visszatérni, hiszen itt az internet hatását a szexualitásra, és az ezzel összefüggő igényeket is elemezni lehet.

98

Mindkét nem képviselői ugyanúgy vélekednek a témáról, nincs szignifikáns eltérés az együttes véleménytől (függetlenség vizsgálat p=0,151). Hasonló a helyzet az évfolyamonkénti (p=0,155) és a vallásos beállítottság szerinti válaszok esetén is (p=0,211).

99

3.10.12.Hogyan ítéli meg a nudista strandolást és kempingezést?

1 2 3 4 5 6

Nagyon egészségesnek tartom, szívesen részt veszek benne Lehet, hogy sokaknak tetszik, de tőlem idegen Erkölcsileg veszélyesnek tartom, főleg a fiatalokra nézve Nálunk is kezd elterjedni, biztosan van jövője Szívesen kipróbálnám, ha nem tartanék a hátrányaitól Egyéb, éspedig:

A nudista strandolástól a válaszadók csaknem háromnegyede tartózkodik (71%), és 9 százalékuk kifejezetten veszélyesnek tartja a fiatalokra nézve.

A nők szignifikánsan nagyobb hányada zárkózik el tőle (nőknél 78% - férfiaknál 60%), inkább a férfiak preferálják a meztelen strandolást (nőknél 2% - férfiaknál 10%). Érdekes, hogy ugyanakkor a férfiak tartják erkölcsileg veszélyesebbnek a fiatalokra nézve (nőknél 8% - férfiaknál 12%). A kapcsolat a változók között szignifikáns (p=0,000).

100

Az évfolyamok nézete is jelentős eltérést mutat a nudizmus terén (p=0,034): inkább az alsó évfolyamosoktól idegen (elsősöknél 76% - harmadéveseknél 65%), kevésbé vesznek részt benne (elsősöknél 2% - harmadéveseknél 9%), és ugyanők tartják erkölcstelenebbnek is (elsősöknél 11% - harmadéveseknél 6%).

A vallási beállítottság nem befolyásolja eltérően a nudizmus megítélését (p=0,472).

3.10.13. Mi a véleménye a pornográf képekről, szövegekről, filmekről?

1 2 3 4 5 6

A pornográfiát nehéz elkülöníteni az erotikus művészettől A pornográfia nem kifogásolható, ha egészséges szexet mutat be Legtöbb pornográf mű rossz példát mutat, megalázza, tárgyként kezeli a nőket A szexuális kíváncsiság kielégítésével a pornográfiának hasznos szerepe lehet A pornográfia veszélyeit csak az átfogó szexuális nevelés ellensúlyozhatja Egyéb, éspedig:

101 A pornográfiát nappalis hallgatóink többsége elutasítja, mert megalázza a nőket (35%), ugyanakkor nagyjából 22-22 százalékuk vélekedik úgy, hogy nem kifogásolható, illetve kielégíti a szexuális kíváncsiságot.

Nemenként jelentős eltérések mutathatók ki a válaszok között (összefüggés-vizsgálat p=0,000): a nők között kétszeres az aránya a pornográfia elutasításának, a megaláztatásuk miatt (nőknél 43% - férfiaknál 21%), a férfiak érdeklődnek inkább az ilyen irányú képek, filmek iránt (nőknél 16% - férfiaknál 39%).

A különböző évfolyamok véleménye nagyjából megegyezik az együttessel (p=0, 510), a vallásosság alapján azonban ez nem mondható el (p=0,001). Érdekes, hogy az a vélekedés, miszerint a szexben a nőket tárgyként kezelik, ugyanakkora arányban jelenik meg mind a hívő, mint a nem hívők között (37, ill.36%), a szexuális kíváncsiság pornográfiával való kielégítése azonban inkább a hitetleneket jellemzi (vallásosnál 17%, nem vallásosnál 27%). A pornográfia veszélyeit a vallásos hallgatók többsége átfogó, szexuális neveléssel gondolja ellensúlyozni (vallásos 12% - nem vallásos 7%).

102 3.10.14.Hogyan vélekedik a prostitúció mai helyzetéről, elterjedtségéről, hatásáról?

1 2 3 4 5 6 7

A helyzet tűrhetetlen, minden eszközzel küzdeni kell a prostitúció ellen Ezt az „ősi mesterséget” betiltani úgysem lehet, de legalább korlátozni kell A prostituáltak többsége kiszolgáltatott, függő helyzetű áldozat, segítségre szorul Nem ítélem el, mert egyszerű üzletkötés, amelyben mindkét fél azt kapja, amit vár Az üzleti szex veszélyei miatt valahogy el kell érni, hogy ne legyen rá igény A prostituált legyen önálló vállalkozó, aki adót fizet és társadalombiztosítást kap Egyéb, éspedig:

A prostitúciót a válaszadók többsége korlátozná, bár úgy érzik, betiltani lehetetlen (39%), további 15 százalékuk minden eszközzel küzdene ellene. Azonban minden ötödik hallgató úgy érzi, hogy az örömlányok kiszolgáltatott helyzetben vannak, és segítségre szorulnak. Minden tízedik hallgató egyszerű üzletnek tekint a dologra, és 8 százalékuk vállalkozásként törvényesíteni ezt az „ősi mesterséget”.

Másként ítélik meg a prostitúció kérdését a nők és a férfiak: a nők tartják nagyobb arányban tűrhetetlennek (nőknél 18% – férfiaknál 8%), és korlátozandónak (nőknél 42% férfiaknál 35%), míg a férfiak között többen látnak üzletet a dologban (nőknél 8% - férfiaknál 22%). A kapcsolat a változók között szignifikáns (p=0,000).

103

A különböző évfolyamok és a vallási hovatartozás alapján nem mutathatók ki jelentős eltérések (p=0,543 ill. p=0,134). Több vallásos hallgató korlátozná a prostitúciós tevékenységet (tiltaná: vallásos 18% - nem vallásos 13%, korlátozná: vallásos 42% - nem vallásos 37%).

3.10.15.Mi a véleménye a mai fogamzásgátló módszerekről és azok használatáról?

1 2 3 4 5 6

Az „antibébi” tabletták és a kondomok ma már biztonságosnak mondhatók Hiába vannak jó fogamzásgátlók, ha sokan nem jutnak hozzá vagy nem jól használják A családtervezés természetes módszerekkel is megoldható lenne, ha ismernék ezeket Legbiztosabb fogamzásgátlás a közösülés mellőzése (absztinencia) Nemcsak fogamzást gátol, de kielégülést is biztosít közösülés helyett a petting Egyéb, éspedig:

104 A fogamzásgátló módszerek alkalmazását a válaszadók többsége biztonságosnak tartja (65%), de nagy arányban kifogásolják, hogy sokan nem jutnak hozzá (25%). A természetes fogamzásgátlás mellett állna 3 százalékuk, ha ismerné őket, a pettinget és az absztinenciát csupán 1-2 százalékuk fogadja csak el.

A nemek eltérően ítélik meg a fogamzásgátlás problémakörét (p=0,004): a nők nagyobb arányban tekintik biztonságosnak a tablettát és a kondomot (nőknél 68% - férfiaknál 62%), és érzik úgy, hogy sokan nem jutnak hozzá a megfelelő védekező eszközökhöz (nőknél 27% - férfiaknál 25%). Érdekes, hogy a pettinget a közösülés helyett, és a közösülés teljes megvonását, mint fogamzásgátló módszereket, a férfiak említették többen (petting: nőknél 0% - férfiaknál 2%, absztinencia: nőknél 2% - férfiaknál 5%).

Az évfolyam/életkor és a vallásos/világnézet beállítottság nem befolyásolja jelentősen a fogamzásgátlók módszerek eltérő használatát (függetlenség-vizsgálat: p=0,285 és p=0,325). Több elsőéves érzi úgy, hogy kevésbé elérhetők a megfelelő fogamzásgátlók (elsősöknél 33% - harmadéveseknél 21%).

105 3.10.16.Hogyan ítéli meg a terhesség megszakítás mai szabályozását?

1 2 3 4 5 6

A népesség hazai fogyatkozásának egyik fő oka a sok művi abortusz A terhesség megszakítása gyilkosságnak minősül, ezért elfogadhatatlan A véletlenül, vagy erőszak folytán létrejött terhesség megszakítása érthető A létrejött terhesség megtartása vagy megszakítása a pár magánügye Megfelelő szexuális nevelés esetén művi abortuszokra alig kerülne sor Egyéb, éspedig:

A terhesség megszakítást a válaszadók többsége elfogadhatónak tartja, akár az elővigyázatlanság, akár erőszakos cselekmény miatt válik ez szükségessé (36%), és döntően a pár magánügyének tekintik (33%). A hallgatók 12 százaléka szerint gyilkosságnak a művi abortuszt, és megfelelő szexuális neveléssel vennék elejét ennek (9%).

A nemek véleménye jelentős eltéréseket mutat az abortusz terén: a nők nagyobb arányban tekintik a dolgot a pár magánügyének (vagy sajátjuknak…) (nőknél 37% - férfiaknál 26%), a hazai népességfogyás egyik fő okaként ezt a tényezőt több férfi említi (nőknél 5% férfiaknál 14%). A kapcsolat szignifikáns (p=0,000).

106 Az évfolyamok hatása 4 százalékos szinten szignifikáns az abortusz megítélésének kérdésével (p=0,039). A megfelelő szexuális nevelés művi vetélésre gyakorolt kedvező hatását a felsőbb évesek említik nagyobb arányban (harmadéveseknél 17% - első és másodéven 7%). Az abortuszt gyilkosságnak inkább a fiatalabbak érzik (elsősöknél 14% másod és harmadéven 10%).

A vallási hovatartozás és jelentős hatást gyakorol az abortusz megítélésére (p=0,000): kétszer akkora arányban tartják ezt gyilkosságnak a vallásos hallgatók (vallásosaknál 17% nem vallásosaknál 8,5%), és a népességfogyás egyik fő okának (vallásosaknál 10% - nem vallásosaknál 5%). A terhesség megtartását vagy megszakítását magánügynek inkább a nem hívők tartják (vallásosaknál 27% - nem vallásosaknál 39%), a bajt megelőző szexuális nevelést több hívő preferálja (vallásosaknál 12% - nem vallásosaknál 7%).

3.10.17.Véleménye szerint van-e jövője a házasság intézményének?

1 2 3 4 5

A házasság, mint a család alapja, szükséges intézmény marad Túl sok kötöttséggel járó, idejétmúlt intézmény, amelynek nincs jövője Világszerte válságba került, de új típusai jönnek létre A hagyományos házasság helyébe egyenrangú partnerek szabad kapcsolata lép Egyéb, éspedig:

A házasság intézménye a válaszadók többsége szerint fennmarad, mint a család alapja (58%), de a hagyományos felállás helyébe egyenrangú partnerek kapcsolata fog lépni 14 százalékuk szerint. A házasság intézménye csaknem minden ötödik hallgató szerint válságban van (17%), kifejezetten idejétmúltnak tartja 14 százalékuk.

107

A férfiak és a nők, valamint a különböző évfolyamok hasonlóan látják a házasság intézményét, a válaszaik nem térnek el jelentősen az együttes véleményektől (p=0,623 és p=0,219).

A vallási/világnézeti beállítottság azonban szignifikánsan befolyásolja a kérdést (p=0,001): a hívő hallgatók nagyobb arányban tartják szükséges intézménynek a házasság intézményét (vallásosak 68% - nem vallásosak 53%), a szabad, egyenrangú partnerek kapcsolatát inkább a nem hívők prognosztizálják (vallásosaknál 9% - nem vallásosaknál 17%).

108 3.10.18. Igaznak tartja-e, hogy a nők kizárólagosságra, a férfiak változatos kapcsolatokra törekszenek?

1 2 3 4 5

Egyetértek, magam is ezt tapasztalom, a női és férfi természet ugyanis különböző Nem igaz, mert a legtöbb nő is szereti a változatosságot s ugyanúgy joga is van hozzá Azért nem igaz, mert sok férfi is partnere kizárólagos birtoklására törekszik Ez a körülményektől és neveléstől függően egyénenként különböző Egyéb, éspedig:

Arra a kérdésre, hogy inkább a nők a monogám beállítottságúak, a tipikus válasz az egyéni körülményektől való függőség (36%), az állítással több hallgató nem értett egyet (44%), mint amennyi elfogadta (17%). Az ellenérvek nagyobb része a változatosságra fennálló női igényt (29%), kisebb része a férfi monogámiát (15%) említette.

A nemek jelentősen eltérően ítélik meg a kérdést (p=0,019): a legnagyobb különbség abban van, hogy mennyire értenek egyet a nők kizárólagos, illetve a férfiak változatos kapcsolati orientációjával. Nagyjából 10 százalékponttal több férfi osztja az iménti véleményt, mint nő (nőknél 15% - férfiaknál 24%). Abban is lényeges az eltérés a nemek között, hogy milyen arányban nem értenek egyet az előbbi kijelentéssel, háttér-okként a gyengébbik nem változatosságra vonatkozó jogát, és igényét tekintve (nőknél 31% - férfiaknál 25%).

109

Az évfolyam és a vallás változók nem befolyásolják jelentősen a nemek monogámiát illető eltérő párkapcsolati igényeit (p=0,370 és p=0,633).

3.10.19. Jelenleg milyen jellegű párkapcsolatot tart legkedvezőbbnek?

1 2 3 4 5

Egész életre szóló, kizárólagos párkapcsolatot, házasságot Egymást követően több, szerelmi jellegű kapcsolatot Egy állandó és több ideiglenes, hosszabb-rövidebb kapcsolatot Az egyéni függetlenséget nem veszélyeztető, változó kapcsolatokat Egyéb, éspedig:

A válaszadók többsége legkedvezőbb párkapcsolatnak a házasságot tartja, ami kizárólagos és egész életre szól (53%), összhangban azzal a korábbi kérdéssel, hogy a házasság intézménye fenn fog maradni (58%). Emellett a hallgatók 41 százaléka inkább a

110 változatos, egymást követő kapcsolatok mellett rakja le a voksát, közülük minden második ember tartja fontosnak a felek közti kölcsönös szerelmet.

Az ideális párkapcsolati formának lényegesen több nő tartja a házasságot (nőknél 60%, férfiaknál 42%), a férfiak közül pedig többen választanának egy állandó és több ideiglenes kapcsolatot (nőknél 9% - férfiaknál 17%). A változó kapcsolatokat inkább a férfiak preferálják (nőknél 28% - férfiaknál 37%), közülük a szerelmet, érdekes módon, az erősebbik nem tartja fontosabbnak (nőknél 45% - férfiaknál 55%). A kapcsolat a nemek és a párkapcsolat jellege között szignifikáns (p=0,001).

Az évfolyamoktól, életkortól nem függ jelentősen a párkapcsolat típusának megválasztása (p=0,149), a vallásos/világnézeti beállítottságtól azonban igen (p=0,051, ha kicsit magasabb is, a matematikailag elfogadott szignifikancia értéknél). A házasságot, mint legjobb párkapcsolati formát több hívő jelölte (vallásosaknál 62% - nem vallásosaknál 51%), a változatosság inkább a nem hívőket jellemzi (9 százalékponttal nagyobb arányban).

111 3.10.20.Főleg mi várható az intim párkapcsolattól?

1 2 3 4 5

Rendszeres és kielégítő nemi élet Életerős saját gyermek(ek) létrejötte és felnevelése Segítség az érvényesüléshez, egyéni célok eléréséhez Biztonság, megbecsülés, barátság és szolidaritás Egyéb, éspedig:

Az intim párkapcsolattól a válaszadók többsége csupán testi élvezetet vár, a rendszeres és kielégítő nemi életet (55%). Ennél többet remél a hallgatók 28 százaléka, akik a biztonságot, a megbecsülést, a barátságot és a szolidaritást előbbre valónak tartják a szexnél. A párkapcsolat célja a gyermekek felnevelése 8 százalékuk, míg az érvényesülés 5 százalékuk szerint.

A nemek véleménye több ponton is lényeges eltérést mutat (kapcsolati próba p=0,000): a rendszeres nemi életet inkább a férfiaknak tartják fontosnak (nőknél 51% férfiaknál 71%), míg a biztonságot, a megbecsülést és a szolidaritást, a gyengébbik nem (nőknél 35% - férfiaknál 14%).

112

Az évfolyamok és a vallási beállítottság alapján nincsenek lényeges eltérések az egyes alcsoportok véleménye között (p=0,586 illetve p=0,111). Azonban, ha nem is szignifikáns mértékben, de látszik a korreláció az életkor, valamint a szex vs. biztonság, szolidaritás fontossága között: a felsőbb évfolyamok már ez utóbbit, míg az elsőévesek inkább csak a testiséget keresik egy párkapcsolatban. Hasonlóan összefüggés jelenik meg a vallásosság terén is: a nemi aktus vonzóbb a nem hívők, míg egymás megbecsülése és segítése inkább a hívők számára (az eltérések nem szignifikánsak).

3.10.21.Milyen alapfeltételei vannak egy jó és tartós párkapcsolatnak / házasságnak?

1 2 3 4

Kölcsönös szerelem és szexuális összhang Anyagi megalapozottság, megfelelő jövedelem, lakás, stb. Érzelmi és szexuális kizárólagosság, egy „harmadik” kizárása Hasonló világnézet, értékrend és műveltségi szint

113 5 6

Kölcsönösen reális igények és elvárások egymástól Egyéb, éspedig:

A tartós kapcsolat alapfeltétele a legtöbb válaszadó szerint a kölcsönös szerelem és a szexuális összhang (60%), a fontosságban második helyre szorult az egymástól való kölcsönös elvárások megléte (16%). A hasonló értékrend és világnézet a hallgatók 8, a monogámia 7, és a megfelelő egzisztencia 4 százalékuk szerint kell, hogy alap-pillére legyen egy jó és tartós párkapcsolatnak.

Ettől a vélemény együttestől sem a nemek (p=0,933), sem az évfolyamok (p=0,411), sem a vallásosság (0,969) alapján létrehozott különböző csoportok válaszai nem térnek el jelentősen. Kicsivel a nőknél, az elsősöknél és a hívőknél erősebben dominál a szerelem, míg a férfiaknál az azonos beállítottság, a felsősöknél és a nem hívőknél, az anyagi biztonság a fontosabb alap egy párkapcsolatban.

114 3.10.22. Mi a teendő, ha a partnerek között elmúlik a szerelem, s a szex is akadozik?

1 2 3 4 6

Ha a problémák tartósan fennállnak, el kell válni és új partnert keresni Meg kell vizsgálni, ki felelős a problémákért, s rábírni, hogy megváltozzon A szerelem helyett a barátságot kell erősíteni és közös célokért dolgozni Pszichológiai szaksegítséget kell igénybe venni a problémák rendezésére Egyéb, éspedig:

A szerelem elmúlásával, tartósan fennálló problémák esetén a legtöbb válaszadó elválna és új partnert választana (43%), 15-15 százalékuk helyezné át a kapcsolat súlypontját más közös célokra, illetve kérné pszichológus segítségét. A problémáért felelős partner megváltoztatását minden ötödik hallgató tartja járható útnak (21%). Érdekes eredmény, ami azt tükrözi, hogy a másik elfogadása (olyannak amilyen), nehezen járható út, inkább változtatni szeretne rajta. Ez az eredmény összefügg a társadalom nagyon alacsony szinten zajló konfliktuskezelési stratégiájával, ugyanis iskolákon nagyon kevés helyen találkozunk konfliktusok oktatásával, azok kialakulásának okaival, kezelési stratégiáival és technikáival. Elengedhetetlen tantárgy kellene, hogy legyen mind a közoktatásban, mind pedig a felsőoktatásban.

A nők, a felsőbb évesek és a nem vallásosak valamivel jobban hajlanak a válásra, a férfiak a partnerük megváltoztatására, az elsősök, és a vallásos hallgatók a kapcsolat megmentéséért tenne lépéseket kicsivel nagyobb arányban. A kapcsolat egyik esetben sem szignifikáns (p=0,957, 0,455, és 0,108).

115

3.10.23. Milyen esetben tartja indokoltnak a féltékenységet?

1 2 3 4 5

Aki igazán szerelmes, az féltékenyen őrzi szerelmét Vetélytárs, vagy félrelépés gyanúja esetén jogos a féltékenység A féltékenység betegség, ami tönkreteszi a kapcsolatot A mai, férfi-centrikus társadalomban a féltékenység leküzdhetetlen Egyéb, éspedig:

A féltékenységet mindes esetben indokoltnak tartja a válaszadók 26 százaléka (az igaz szerelemre hivatkozva), jogosnak tartja félrelépés gyanúja esetén 46 százalékuk, ugyanakkor betegségnek tekintve, elutasítja 17 százalékuk.

116

A férfiakat valamivel jobban jellemzi a szerelemféltés, ugyanakkor közülük gondolják többen azt is, hogy a féltékenység tönkreteszi a kapcsolatot, a nők gyanú esetén tartják inkább jogosnak. A kapcsolat nem szignifikáns (chi négyzet próba 0,233).

Az alsó évfolyamokra jellemzőbb a féltékenység elfogadása (elsősök 29% harmadévesek 24%), a felsősök többen érzik betegségnek, ami tönkreteszi a kapcsolatot (elsősök 16% - harmadévesek 25%). A kapcsolat 0,3 százalékos szinten szignifikáns (p=0,003).

A világnézeti/vallásos beállítottság alapján nem jelentősek az eltérések a féltékenység megítélésében (függetlenség teszt p=0,717).

117

3.10.24. Mi a véleménye az úgynevezett szexuális forradalomról?

1 2 3 4 5

Állítólag már lezajlott, amit nem hiszek, mert nem érzek változást Sajnos, megtörtént, ezért lazultak az erkölcsi normák, sokan félrelépnek Ma inkább „antiszexuális forradalom” van, erősödött a szexuáltabu A nők társadalmi méretű egyenrangúsítása jelentene forradalmi változást Egyéb, éspedig:

A szexuális forradalom negatív hatását, az erkölcsi normák lazulását legtöbben gondnak vélik (33%), a nők egyenrangú partnerként kezelése jelenteni a forradalmat a válaszadók 19 százaléka szerint. Minden harmadik hallgató úgy véli, hogy változatlan a helyzet, nem hisz a szexuális forradalom hatásában. 20 emberből csupán 1 érzi a szaxuáltabu erősödést.

A nők tartják nagyobb problémának a szexuális erkölcs lazulását, a félrelépést (nők 37% - férfiak 30%), valamint az egyenrangúság hiányát (nők 23% - férfiak 13%). Az erősebbik nem szerint nem ment végbe szexuális forradalom (nők 30% - férfiak 43%). A kapcsolat a változók között 0,4 százalékos szinten szignifikáns (p=0,004).

118 A különböző évfolyamok teljesen hasonlóan ítélik meg a szexuális forradalom kérdését, a teljes minta arányaihoz igazodnak a válaszaik (függetlenek az ismérvek, p=0,961). A vallásosság alapján sincs jelentős különbség a két alcsoport véleménye között (p=0,820).

3.10.25. Mi a véleménye az egyenjogú, nyitott párkapcsolatról, házasságról?

1 2 3 4 5 6

Nem világos, hogy a nyitottság mit jelent és meddig terjedhet Egyenjogú partnerek ne sajátítsák ki és ne korlátozzák egymást Az egyéni szabadság mértékében meg kell egyezniük a partnereknek A hűség nem azonosítható az érzelmi és szexuális kizárólagossággal A házastársak, mint egymással szolidáris jó barátok, szabad emberek maradhatnak Egyéb, éspedig:

A nyitott párkapcsolat fogalma és mértéke a válaszadók többsége számára nem világos (40%), a partnerek közti megegyezés pártján áll minden negyedik hallgató (24%). Érdemes volna megvizsgálni az egyéb válaszkategória itemjeit, ahol a válaszadók 15 % - a felsoroltakon kívüli véleményeket fogalmaztak meg. Ezek a vélemények szintén külön elemzést igényelnének, melyet ez a munka nem tesz lehetővé. Egymás kisajátítását, illetve korlátozását a minden tízedik hallgató utasítja el.

119

A férfiak közül többen érzik úgy, hogy az egyéni szabadság kérdését a feleknek kell egyeztetni (nők 23% - férfiak 30%), illetve, hogy a hűség nem azonosítható a szexuális kizárólagossággal (nők 5% - férfiak 9%). A nők jóval több egyéni választ adtak a nyitott párkapcsolatra, mint az erősebbik nem képviselői (nők 12% - férfiak 5%). A kapcsolat szignifikáns (p=0,047).

Egymás kisajátítása egyre kevésbé fogadható el a felsőbb évfolyamok felé haladva (első évf. 12%, második évf. 10%, harmadik évf. 8%), és érzik úgy, hogy a házastársak szabad emberek maradhatnak a kapcsolatban (első évf. 4% - harmadik évf. 11%). A partnerek közti megegyezés az egyéni szabadságról inkább az alsó évfolyam szerint követendő út (elsősök: 26% - harmadévesek 23%). A kapcsolat szignifikáns (p=0,027).

A vallásosság nem befolyásolja jelentősen a nyitott kapcsolatról alkotott véleményt (p=0,397). Az egyéni szabadságról való megegyezés inkább a nem hívők körében jellemző.

120 3.10.26. Milyennek ítéli a felnőtt férfiak és nők szexuális kultúráját hazánkban?

1 2 3 4 5 6 7

Úgy tűnik, hogy nálunk a nők szexuálisan kulturáltabbak, mint a férfiak A férfiak helyzetük és igényeik folytán nagyobb szexuális műveltségre tettek szert Sajnos, nálunk a szexuális viselkedés színvonala mindkét nemnél nagyon alacsony Nem hiszem, hogy elmaradnánk ezen a téren a nyugati országoktól Sokan küzdenek szexuális zavarokkal a tudatlanságuk és előítéleteik miatt A bajok oka, hogy nincs korszerű szexuális nevelés, tanácsadás és gyógykezelés Egyéb, éspedig:

A felnőtt lakosság szexuális kultúrája nem marad el a nyugati országokban tapasztaltaktól a legtöbb hallgató szerint (40%), mindazonáltal nagyjából 10-10 százalékuk véli úgy, hogy alacsony szinten állunk, hogy sokan küzdenek szexuális problémákkal, hogy a bajok oka a korszerű szexuális nevelés hiánya.

Mind a nők, mind a férfiak úgy érzik, hogy ők rendelkeznek magasabb szexuális műveltséggel. A szexuális zavarokat és a tanácsadás, gyógykezelés hiányát inkább a gyengébbik nem képviselői tartják súlyos problémának. A kapcsolat szignifikáns 0,3 százalékos szinten (p=0,003).

121

Az évfolyam/életkor és a vallásosság sem befolyásolja jelentősen a felnőttek szexuális kultúrájának megítélését (p=0,226 és 0,246).

122

4. Összefoglaló 2010 őszén a mentálhigiénés vizsgálat a nappali tagozatos hallgatóink pszichés állapotát vizsgálta. Rétegzett mintavételi technikát alkalmaztunk nemek, évfolyam, helyszín, szakok alapján, a minta elemszáma 625 fő, ami 18,5 százaléka a teljes nappalis létszámnak. A megkeresés személyesen történt, a kérdezőbiztosok önkitöltős kérdőívekkel dolgoztak. A válaszadási hajlandóság így 90 százalék, minta a nemek, és a helyszín szempontjából csaknem tökéletes reprezentativitást mutat, évfolyamok és szakok alapján nem. A demográfiai jellemzők mellett vizsgáltuk a hallgatók dohányzási-, alkohol-, és kábítószer fogyasztási szokásait, a neurotikus-, depressziós hajlamot, diszfunkciós-, szorongási attitűdöket, valamint a szexuális beállítódást. Demográfia. A válaszadók átlagos életkora 21 év, a nők túlsúlya jellemző az intézményi adatoknak megfelelően, és a legtöbb válaszadó az intézmény budapesti helyszínén tanul. A felmérésben, nagyobb arányban vettek részt első-, és másodéves hallgatók, sajnos a felsőbb évfolyamok alulreprezentáltak. A megkeresett szakok között legnagyobb a Turizmusvendéglátás (31%), a Kommunikáció és médiatudomány (28%), a Szociális munka (16%) és az Andragógia (8%) fakultásokon tanulók megoszlása. A többség alapképzésben tanul a főiskolán (62%). A szülők iskolai végzettségét tekintve, mindkét szülőnél a középfokú végzettség dominál (anya 41% - apa 32%), diplomával több anyuka rendelkezik (anya 35% - apa 30%). A válaszadók többsége a szüleivel él (59%), kollégiumban 16 és albérletben 15 százalékuk lakik. Önálló lakással a hallgatók 3 százaléka rendelkezik. Többségük ott lakik, ahol tanul (36%), bejáró 27%. A család anyagi helyzetét négyből három válaszadó átlagosnak ítéli meg (77%), rajtuk kívül valamivel magasabb az átlag fölöttiek aránya (átlag fölött 12%, átlag alatt 9%). A megkérdezettek nagy részének van közeli barátja, jellemzően nem is egy. Baráti kapcsolatainak minőségével többnyire elégedettek a hallgatók (teljesen 37%, majdnem teljesen 45%), csupán egy százalékuk, egyáltalán nem. Baj esetén csaknem minden megkérdezett számíthat valakire, biztos háttérrel 91, bizonytalannal 7 százalékuk rendelkezik. Három hallgató csak magára támaszkodhat gond esetén (<1%). A válaszadók nagy része heti több órát tölt a barátaival, és hetente jellemzően 1-2 estét töltenek együtt. Szabadidejükben a hallgatók gyakran járnak bevásárlóközpontokba, parkokba, egyéb közterületekre, gyorsétterembe, kávézóba, kulturális vagy sport rendezvényekre, moziba, klubokba. A disco sokkal kevésbé jellemző, mint ahogy a sportolás is (nem jár 40%), és

123 legkevésbé a templomba járás, de vallásosnak vallja magát 10-ből 4 hallgató. Egyesületnek, vagy civil szervezetnek a válaszadók jelentős része nem tagja (78%). Bántalmazás áldozata a válaszadók 12 százaléka volt. Dohányzás. A megkérdezett hallgatók többsége nem dohányzik (59%), és a partnerükre, barátaikra is ez jellemző, míg a dohányosok baráti köre általában cigarettázik. A szülői háttér tükrözi a hallgatók dohányzási szokásait. A válaszadók 33 százalékának nem dohányzik a legjobb barátja/barátnője, viszont napi szinten cigarettázik 30 százalékuknak a közeli ismerősei. Az első cigarettát a válaszadók 11 százaléka már 6-13 évesen elszívta, a rendszeres dohányzásra legtöbben középiskolában szoktak rá (30%). A napi dohányosok között több a férfi (26% , nő 23%), és egyedül élnek. Alkohol. Heti rendszerességgel fogyaszt valamilyen alkoholt a válaszadók 25-33 százaléka. Szívesen isznak bort vagy boros kólát (30%), sört (26%), rövid italokat (20%), ritkábban pezsgőt, rövid italt üdítővel kombinálva vagy édes likőröket. A legtöbb válaszadó életében már 10 alkalomnál többször rúgott be (33%), csak 14 százalékuk élt eddig színjózan életet. A válaszadók többsége alkoholt középiskolás korában ivott először (70%), de csaknem minden negyedik már általános iskolában (23%), míg a lerészegedés kicsit hátrább tolódott (főiskolásan 8%). A részegeskedés szignifikánsan nagyobb arányban fordul elő a férfi hallgatóknál (férfi 51, nő 25%), akik jellemzően albérletben, vagy kollégiumban laknak. Kábítószer. A könnyű drogok (füves cigi, marihuána vagy hasis) használata nem ölt vészes méreteket, a válaszadók 40 százaléka életében legalább egyszer már kipróbálta, ugyanakkor 40-nél többször a 6 százalékuk. Gyorsítót ennél kevesebben próbáltak (10%-uk, de 40-nél többször 1 százalékuk), az ecstasyt még kevesebben (7%), és az ópiumot szinte egyik megkérdezett sem (2%). Hangulatjavító gyógyszert jellemzően nem használnak (7%), ugyanakkor alkoholt és gyógyszert együtt az említett okból, már 4 százalékponttal többen (11%). Kokaint a válaszadóknak mindössze 4, LSD-t 3 százaléka használt már életében (1 fő 40-nél is többször). A füves cigit a válaszadóknak csak egy százaléka próbálta ki már általános iskolás korában, jellemző a középiskola (27%), illetve a 18 év fölötti életkor (8%). Ecstasyt jellemzően közép-, (5%), és főiskolásként (2%) használtak először a hallgatók. Az erősebbik nemnek 50,8, míg a gyengébbik nemnek 33,8 százaléka próbálta már ki a füves cigit legalább egyszer. A szülőknél és albérletben élők drogoznak legkevésbé (36%), az egyedül, partnerrel vagy albérletben lakók erősebben (46%).

124

4.1. A háttérváltozók és a diagnosztikus változók összefüggése

A diagnosztikus változók (BDI, DAS, NCS) mindegyike szignifikáns kapcsolatot mutatott a „Szociális kapcsolatok észlelt minősége”, és a „Beszámoló iskolai bántalmazásról” háttérváltozókkal (p < 0,005). Vagyis ez a két legfontosabb tényező, ami pszichológiailag problémás viselkedést/attitűdöt eredményez. A család anyagi helyzete is hasonló fontossággal bír a depressziós, és a neurotikus viselkedésre (p < 0,005), de a diszfunkciós attitűdre a hatása nem jelentős matematikai értelemben, bár közel van hozzá (p=0,119). Ki kell még emelni a vallásosság hatását, ami a depresszióra és a diszfunkciós attitűdre gyakorol közel szignifikáns befolyást (BDI esetén p=0,079, DAS esetén p=0,109). További fontos hatást tapasztaltunk az évfolyam és a diszfunkciós attitűd-változók (p=0,145), valamint az apa iskolai végezettsége és a neurotikus kognitív struktúrák változók között (p=0,189). 4.1.1. Neurotikus Kognitív Struktúrák (NCS) Az NCS értékek átlaga a 625 hallgató tesztje alapján 63. A 2007-ben végzett mentálhigiénés vizsgálatunk alapján a KJF átlagosan 66 pontot mutatott a neurotikus skálán, amikor is a 9 összehasonlított felsőfokú intézmény értékei 58 és 76 pont között szóródtak. Az eltelt 3 év alatt valamelyest javult, csökkent hallgatóink neurózist érintő mutatója. 2010-ben az NCS átlag a férfiaknál magasabb (nőknél az átlag 62,7, a férfiaknál 64,5), oktatási helyszínenként a siófoki intézeté a legrosszabb (Budapest: 62,7, Székesfehérvár: 62,6, Siófok: 65,6), és évfolyamonként pedig a végzősöké (1. évf.: 63,9, 2. évf.: 62,4, 3. évf.: 62,1, 4. évf.: 66,6.). Lakóhely alapján a legmagasabb átlag a kistelepülésről bejárók esetén adódott (64,6), világnézetük szerint a nem vallásos hallgatóknál (63,7 > 62,3). A szülők iskolai végzettségét vizsgálva, a gyengébb NCS érték alapfokú anyai (68,5), és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező apai iskolai végzettség esetén adódtak.

Az eltérések egyik

esetben sem szignifikánsak. Ami pedig lényegesen befolyásolja a hallgatók neurotikus állapotát, azok a család anyagi helyzete, a „szociális kapcsolatok észlelt minősége”, valamint a gyermekkori bántalmazás. Szignifikánsan magasabb az NCS átlag: -

ahol az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények között élnek (átlag alatt anyagi viszonyok: 76,1, átlagos anyagi v.: 61,9, átlag feletti anyagi v.: 62,6),

125 -

akik a kapcsolataival leginkább elégedetlenek (kapcsolataival egyáltalán nem elégedetteknél: 86,1, kissé elégedetteknél: 76,5, közepesen elégedetteknél: 69,5, majdnem teljesen elégedetteknél 64,4, teljesen elégedetteknél 58,0),

-

kiknek több bántalmazásban volt részük (3-5 alkalommal történt bántalmazás esetén adódott: 76,5, legalacsonyabb a nem bántalmazottaknál: 62,2).

4.1.2. Kritériumcsoport - NCS 100 A szakirodalom alapján azok a hallgatók jeleznek komoly érzelmi válságot, akiknél az NCS érték minimum 82 (átlag + 1 szórás), ide 103 hallgatót, míg a „szigorúbb” változat NCS értékhatára 100 (átlag + 2 szórás), ahova már csak 18 hallgatót kellett besorolni. A 18 neurotikus hallgatóból 13 nő és 5 férfi, helyszín szerint 9 budapesti, 7 fehérvári és 2 siófoki, a csoporton belüli arányaik megfelelnek a teljes mintaszám alapján vártakkal, egyik sincs felülreprezentálva. Kissé a harmadéves, a nem vallásos, a kapcsolataikkal kevésbé elégedett, barátaikkal csak ritkán találkozó hallgatók túlsúlya mutatható ki. Szignifikáns a kapcsolata a kritikus csoportba tartozásnak egyrészt az anya végzettségével (felülreprezentáltak az alapfokú végzettségű anyával bírók), másrészt a család anyagi helyzetével (nagyobb az aránya az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények között élőknek), harmadrészt a bántalmazás előfordulásával (a bántalmazás mértékével lineárisan nő az NCS pontszám). Szignifikánshoz nagyon közeli kapcsolat mutatható ki az „egyesületi-, civil szervezeti tagság” és a neurózís veszélye (a 18 magas pontszámú hallgató közül 17 nem tagja egy ilyen szervezeteknek sem), valamint a kapcsolati elégedetlenség között. 4.1.3. Beck Depresszió Kérdőív (BDI) Az BDI értékek 7,62, ami igazodik a 2007-ben végzett hasonló kutatás adataihoz, ahol az intézményi BDI átlagok 5,5 és 9,5 között szóródtak. A KJF akkor is 7,5 körüli BDI átlagot mutatott. Az eltelt három év alatt nem változott lényegesen hallgatóink depressziós állapota, egy egész picit romlott (növekedett). A BDI átlag a nőknél valamivel magasabb (nő 7,8, férfi 7,4, együtt 7,7), tanulmányi helyszínek szerint: Székesfehérváron 8,3, Siófokon 7,9, Budapesten 7,3. Nem hívő hallgatóknál 8,0, míg a vallásosaknál 7,0, akik egyáltalán nem találkoztak a felmérés előtti héten a barátaikkal 9,0, akik több mint 10 órát töltöttek velük, 7,7. Magasabb BDI átlagok alapfokon végzett anya (9,3), és szakmunkásképzőt végzett apa (8,2) fordultak elő. Az eddig felsorolt eltérések azonban nem szignifikánsak.

126 A depressziós skálán elért értékeket szignifikánsan befolyásolja: - a család anyagi helyzete (lényegesen magasabb az átlagos BDI pontszám az átlagosnál rosszabb pénzügyi háttérrel rendelkező hallgatók esetében, 12,7, míg az átlag fölötti körülmények között élőknél csak 6,5) - a baráti kapcsolatok minősége (a kapcsolataikkal legkevésbé elégedetteknél 20,1, míg a teljesen elégedetteké csak 6,8), - az iskolai bántalmazás megtapasztalása (a 3-5 alkalommal történő bántalmazás esetén 13,8, a bántalmazásban nem részesülteknél 7,2 az átlag). 4.1.4. Kritériumcsoport – BDI 20 A szakirodalom alapján a Beck Depresszió Kérdőív kritikus tartományát 20 pont fölötti válaszértékekre teszik. Összehasonlítva a 2007-ben végzett, 9 felsőfokú intézményt összefogó, és a mostani, 2010-es Kodolányi János Főiskolán végzett felmérés 20-as BDI érték, vagy afölötti hallgatói arányait, azt látjuk, hogy a jelen kutatás jobb eredményt mutat. Kevesebb a depresszió által veszélyeztetett hallgatók aránya: 6,1% < 6,8%. A KJF 625 megkérdezett hallgatója közül 38-an rendelkeznek kritikus BDI értékkel, ez a minta 6,1 százalékát teszi ki. A kritikus BDI csoportba nem jelentős mértékben, de felül vannak reprezentálva a nők, a végzősök, a bejárók, a nem vallásos hallgatók, valamint, akik kevés időt töltenek barátaikkal, akiket korábban bántalmaztak, illetve, akik nem tagjai semmiféle civil szervezetnek. Szignifikánsan befolyásolja a kritikus csoportba tartozást: - a tanulmányok helyszíne (lényegesen magasabb a székesfehérvári hallgatók aránya, 39,5% a minta alapján várt 20,1%-hoz képest), - a család anyagi helyzete (az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben élő hallgatók aránya 26,3%, az együttes átlagos 8,8%-hoz képest), - a baráti kapcsolatok minősége (az egyáltalán nem elégedettek megoszlása 8,1 % az együttes átlagos 1,1%-hoz képest). 4.1.5. Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) Az DAS értékek átlaga a minta alapján 7,4. 2007-ben KJF 7,8-as átlagot mutatott a diszfunkcionális attitűdök skálán, a további mért felsőfokú intézmények NCS átlagai 3 és 12,1 pont között szóródtak. Az eltelt 3 év alatt valamelyest javult, csökkent hallgatóink diszfunkciót érintő mutatója.

127 A diszfunkcionális attitűd átlag a férfiaknál több (férfi 8,2, nő 6,1), oktatási helyszínek szerint Siófokon magasabb (8,2, míg a legalacsonyabb Székesfehérváron: 5,4), az évfolyamok közül pedig a negyedik évfolyamé (13,6). Elsőben viszonylag magas (9,2), aztán csökken az érték (másod-, és harmadéven 6,2 ill. 5,8), majd a végzősöknél ugrásszerűen megnő. Ez az eredmény teljesen megegyezik korábbi kutatásunkkal (Bordás – Lisznyai, 2007), ahol az első évesek új körülményei jelentenek gondot, majd a végzősöknél a Kapunyitási Pánik okoz problémát. Minél iskolázottabb az anya, annál magasabb a gyermek DAS pontszáma (alapfokú végzettségnél 3,3, míg diplománál 8,8), amit roppant érdekes eredménynek tartunk, és a társadalomban történt férfi-női szerepek változásával, és a teljesítményorientáció megnövekedésével magyarázunk. Kicsivel magasabb az átlag civil szervezeti tagok és vallásos hallgatók esetén. Annál magasabb a DAS átlag, minél rosszabb körülmények között nevelkedik a gyermek (DAS átlag az átlag alatti anyagi viszonyok esetén 11,9, átlag felettinél 5,9). Az utóbbi három változó hatása csaknem szignifikáns, az előbbieké, nem. A baráti kapcsolatok minősége viszont szignifikánsan hat a diszfunkciós attitűdre (az egyáltalán nem elégedettek DAS átlaga 25,7, a teljes mértékben elégedetteké 4,9), és hasonlóan a bántalmazás megtapasztalása is (3-5 bántalmazás: 35,7, ahol egyáltalán nem volt példa erre: 6,5). 4.1.6. Coping Preferenciák teszt A Coping Preferenciák kérdőívben a legtöbb szignifikáns kapcsolat a „a jogos válasz a saját korábbi nemkívánatos viselkedésre” azaz az önbüntetés elemmel adódott, ez jelentősen összefügg a kapcsolatok észlelt minőségével, valamint az elszenvedett bántalmazással, és ha matematikai értelemben nem is egzakt módon, de mégis szorosan, a család anyagi helyzetével. A vizsgált háttérváltozók alapján kialakított alcsoportokon belül szignifikánsan magasabb az „jogos válasz” átlag a kapcsolataikkal elégedetlenek (2,86, míg az elégedetteknél 1,91), és a több bántalmazásban részesülő hallgatók esetében (2,69, míg nem bántalmazottaknál 1,99). Összevetve a leggyakoribb reagálási módokat, akkor azt látjuk, hogy a problémaközpontú megoldások kerülnek inkább előtérbe, és nem az önbüntető megküzdési stratégiák, ami nagyon fontos és pozitív eredmény. Mivel feltételezzük, hogy egészséges populációval van dolgunk, akkor az adaptív megküzdési stratégiákat kell előnybe részesíteni a kevésbé adaptív pl. önbüntető megküzdéssel szemben, és ez az eredmény szignifikáns kapcsolatot mutat a korábban elszenvedett sérülésekkel is.

128 4.1.7. Vélemények a szexualitásról A szexualitásról kapott eredményeink többnyire megegyeznek Dr. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus kutatási eredményeivel, bár a kapott információink a jövőben bővebb összehasonlítást várnak el, más munkákkal is, melyeket ezeken a területeken, végeztek. A mai fiatalok nem jönnek zavarba, ha a szexualitásról van szó. A hallgatók többsége a partnerével (48%), illetve közeli azonos nemű barátaival (27%) beszél erről a témáról. A férfiak kevésbé tekintik tabu témának a szexuális életüket, bátrabban beszélnek róla. Az alsó évfolyamok

nem annyira nyitottak a kérdésben. A szexualitás fontosságát a többség (49%) az emberi élet egyik legfőbb örömforrásának tartja, ugyanakkor minden tízedik válaszadó szerint sokan eltúlozzák a szex jelentőségét. A hallgatók háromnegyedének nincsenek szexuális, illetve párkapcsolati problémái, de 10 százalékukat bizony foglalkoztatják ilyen gondok is. A nők és vallásos hallgatók valamivel kiegyensúlyozottabbak ezen a téren A szexuális viselkedést minden harmadik válaszadó ösztönösnek tartja, és csaknem ugyanennyien részben tanulandónak. Érdekes, hogy a nők vannak inkább az ösztönösség oldalán, és a férfiak, illetve a hívők tartják nagyobb arányban tanulandónak az intim együttlétet. A szexuális viselkedés tanulásában minden negyedik hallgató szerint több szexuális tanácsadás, tanfolyam szervezése segíthetne, de sokan felvetik az iskola és a szülők felelősségét is. Lesújtó, hogy 13 százalékuk szerint a mai fiatalok a pornográfiából tanulnak leginkább. A szakemberekkel szervezett szexuális tanfolyamokat jóval nagyobb arányban látnák szívesen a nők, és a vallásos hallgatók A válaszadók többsége szerelem nélkül a szexet nem tartja elfogadhatónak (41%, de 38% igen), a szerelem szex nélkül is működhet 6 százalékuk szerint. A nők fele véli úgy, hogy szükséges a szerelem a szexhez, a férfiaknak csak negyede. A hívők fele szerint csak együtt járhat a kettő, a nem hívőknél ez csak 37%. A válaszadók többsége nagyon fontosnak tartja a rendszeres nemi életet (53%), és csaknem minden ötödik egyetért abban, hogy a férfiak gyakrabban igénylik ezt (17%). A hallgatók ötöde a szexuális kielégülést kevésbé tartja nélkülözhetetlennek, minél idősebb valaki. A szexet, mint a párkapcsolat legerősebb motívumát, inkább a nők jelölték meg (nő 57% - férfi 50%), az életkortól pedig főleg a férfiak szerint függ (nő 10% - férfi 18%).

129 Az önkielégítést a nemi élet természetes részének tekinti a válaszadók többsége (62%), de 12%-uk szerint csak partner hiányában indokolt. Veszélyesnek csak 4%-uk tartja. A válaszadók legnagyobb része elfogadhatónak tartja tini korban a közösülést, de csak biztonságos formában (38%), mindössze 1-1 százalékuk kérné az aktushoz a szülők beleegyezését, illetve tartogatná magát leendő házastársának. A nők és a hívő hallgatók fontosabbnak tartják a biztonságos szexet, továbbá utóbbiak kétszer akkora arányban tartják a középiskolásokat éretlennek a nemi életre (vallásos 10% - nem vallásos 5%). Az homoszexualitást nem kell szégyellni a megkérdezettek 41%-a, de titokban kéne tartaniuk, további 24%-uk szerint. A válaszadók 16 százaléka azonban gyógyításra szoruló betegségnek tartja. A nők jóval toleránsabbak a homoszexuálisokkal, és többen tartják egyenesen hátrányos helyzetűnek őket. Normális embereknek inkább a nem vallásosak tekintik őket (vallásosnál 38% - nem vallásosnál 44%) A közösüléstől eltérő szeretkezési módokat (petting, orális-, vagy anális szex) a válaszadóknak csak 5 százaléka utasítja el. A nudista strandolástól a válaszadók csaknem háromnegyede tartózkodik, a nők a férfiaknál nagyobb arányban. A pornográfiát nappalis hallgatóink többsége elutasítja, mert megalázza a nőket (35%), ugyanakkor nagyjából 22-22 százalékuk vélekedik úgy, hogy nem kifogásolható, illetve kielégíti a szexuális kíváncsiságot. A nők többsége megaláztatásnak tartja a pornográfia veszélyeit a vallásos hallgatók többsége átfogó szexuális neveléssel gondolja ellensúlyozni. A prostitúciót a válaszadók többsége korlátozná, bár úgy érzik, betiltani lehetetlen (39%), minden ötödik hallgató úgy érzi, hogy az örömlányok kiszolgáltatott helyzetben vannak, és segítségre szorulnak. 10 százalékuk egyszerű üzletnek tekint az „ősi mesterséget”. A nők tartják nagyobb arányban tűrhetetlennek és korlátozandónak, míg a férfiak üzletnek. A fogamzásgátló módszerek alkalmazását a válaszadók többsége biztonságosnak tartja (65%), de nagy arányban kifogásolják, hogy sokan nem jutnak hozzá (25%). A természetes fogamzásgátlás mellett állna 3 százalékuk, ha ismerné őket, a pettinget és az absztinenciát csupán 1-2 százalékuk fogadja csak el. A nők nagyobb arányban tekintik biztonságosnak a tablettát és a kondomot, és érzik úgy, hogy sokan nem jutnak hozzá a megfelelő védekező módszerhez. A terhesség megszakítást a válaszadók többsége elfogadhatónak tartja, akár az elővigyázatlanság, akár erőszakos cselekmény miatt válik ez szükségessé (36%), és döntően a pár magánügyének tekintik (33%). A hallgatók 12 százaléka szerint gyilkosságnak a művi abortuszt, és megfelelő szexuális neveléssel vennék elejét ennek (9%). A nők nagyobb

130 arányban tekintik a dolgot a pár magánügyének (vagy sajátjuknak…), a hazai népességfogyás egyik fő okaként ezt a tényezőt, több férfi említi. A megfelelő szexuális nevelés művi vetélésre gyakorolt kedvező hatását a felsőbb évesek említik nagyobb arányban. Kétszer akkora arányban tartják az abortuszt gyilkosságnak a vallásos hallgatók (vallásosaknál 17% nem vallásosaknál 8,5%). A házasság intézménye a válaszadók többsége szerint fennmarad, mint a család alapja (58%), de a hagyományos felállás helyébe egyenrangú partnerek kapcsolata fog lépni 14 százalékuk szerint. A házasság intézménye csaknem minden ötödik hallgató szerint válságban van (17%), kifejezetten idejétmúltnak tartja 14 százalékuk. A hívő hallgatók nagyobb arányban tartják szükséges intézménynek a házasságot, a szabad, egyenrangú partnerek kapcsolatát inkább a nem hívők prognosztizálják. Azzal az állítással, hogy inkább a nők a monogám beállítottságúak, több hallgató nem értett egyet (44%), mint amennyi elfogadta (17%). Az ellenérvek nagyobb része a változatosságra fennálló női igényt - amit főleg nők jelöltek meg -, kisebb része a férfi monogámiát említette. A válaszadók többsége legkedvezőbb párkapcsolatnak a házasságot tartja, ami kizárólagos és egész életre szól (53%), és ez jellemzően a nők véleménye is. Emellett a hallgatók 41 százaléka inkább a változatos, egymást követő kapcsolatok mellett rakja le a voksát, közülük minden második ember tartja fontosnak a felek közti kölcsönös szerelmet. A változó kapcsolatokat inkább a férfiak preferálják, és a szerelmet is ők tartják fontosabbnak. A házasságot, mint legjobb párkapcsolati formát, több hívő jelölte, a változatosság inkább a nem hívőket jellemzi. Az intim párkapcsolattól a válaszadók többsége csupán testi élvezetet vár, a rendszeres és kielégítő nemi életet (55%), és főként az erősebbik nemre jellemző. Ennél többet remél a hallgatók 28 százaléka, akik a biztonságot, a megbecsülést, a barátságot és a szolidaritást előbbre valónak tartják a szexnél, egyben ez a tipikus női vélekedés. A párkapcsolat célja a gyermekek felnevelése 8 százalékuk, míg az érvényesülés 5 százalékuk szerint. A felsőbb évfolyamok, és a hívők számára fontosabb a megbecsülés, míg az elsőévesek és nem vallásos hallgatók inkább csak a testiséget keresik egy párkapcsolatban. A tartós kapcsolat alapfeltétele a legtöbb válaszadó szerint a kölcsönös szerelem és a szexuális összhang (60%), a fontosságban második helyre szorult az egymástól való kölcsönös elvárások megléte (16%). A hasonló értékrend és világnézet a hallgatók 8, a monogámia 7, és a megfelelő egzisztencia 4 százalékuk szerint kell, hogy alap-pilére legyen egy jó és tartós párkapcsolatnak. Kicsivel a nőknél, az elsősöknél és a hívőknél erősebben

131 dominál a szerelem, míg a férfiaknál az azonos beállítottság, a felsősöknél és a nem hívőknél, az anyagi biztonság a fontosabb alap egy párkapcsolatban. A szerelem elmúlásával, tartósan fennálló problémák esetén a legtöbb válaszadó elválna és új partnert választana (43%), 15-15 százalékuk helyezné át a kapcsolat súlypontját más közös célokra, illetve kérné pszichológus segítségét. A problémáért felelős partner megváltoztatását minden ötödik hallgató tartja járható útnak (21%). A nők, a felsőbb évesek és a nem vallásosak valamivel jobban hajlanak a válásra, a férfiak a partnerük megváltoztatására, az elsősök, és a vallásos hallgatók a kapcsolat megmentéséért tenne lépéseket kicsivel nagyobb arányban. A féltékenységet mindes esetben indokoltnak tartja a válaszadók 26 százaléka (az igaz szerelemre hivatkozva), jogosnak tartja félrelépés gyanúja esetén 46 százalékuk, ugyanakkor betegségnek tekintve, elutasítja 17 százalékuk. A férfiakat, és elsősöket valamivel jobban jellemzi a szerelemféltés, a nők gyanú esetén tartják inkább jogosnak. A felsősök többen érzik betegségnek, ami tönkreteszi a kapcsolatot. A nők tartják nagyobb problémának a szexuális erkölcs lazulását, a félrelépést, valamint az egyenrangúság hiányát. A nyitott párkapcsolat válaszadók többsége szerint a partnerek közti megegyezésen alapul (24%). Egymás kisajátítását, illetve korlátozását a minden tízedik hallgató utasítja el. A férfiak többen érzik úgy, hogy a hűség nem azonosítható a szexuális kizárólagossággal. Egymás kisajátítása egyre kevésbé fogadható el a felsőbb évfolyamok felé haladva. A felnőtt lakosság szexuális kultúrája nem marad el a nyugati országokban tapasztaltaktól a legtöbb hallgató szerint (40%), mindazonáltal nagyjából 10-10 százalékuk véli úgy, hogy alacsony szinten állunk, hogy sokan küzdenek szexuális problémákkal, hogy a bajok oka a korszerű szexuális nevelés hiánya. Mindkét nem magát érzi magasabb szexuális műveltséggel rendelkezőnek. A szexuális zavarokat és a tanácsadás, gyógykezelés hiányát inkább a gyengébbik nem képviselői tartják súlyos problémának. A szolgáltatások fejlesztésével a fenti gondok kezelhetők, melyekre számos hazai és külföldi példát találunk.

132

5. A megoldások felé A szolgáltatások integráltságának, és kontinuitásának kérdése megdönthetetlen axiómaként van jelen a pszichológiai tanácsadás szakirodalmában. Valóban egyértelműnek és megdönthetetlennek látszik, hogy folyamatosan egymásra épülő és a kliensek felé folyamatos átmeneteket képező segítő rendszereket, szolgáltatásokat hozzunk létre. E megközelítés egyik klasszikus megfogalmazása Wiegersma nevéhez fűződik (Wiegersma, 1992, Lisznyai, 2001), legaktuálisabb paradigmáját pedig Esbroeck és Watts (Esbroeck és Watts, 1998) dolgozták ki. Ez utóbbi modellben már nem csupán a szolgáltatások egymásra épülését, de a szakmai szerepek szükségszerű összefonódását, elválaszthatatlanságát is megfogalmazták. Az alábbi ábra foglalja össze elképzelésük lényegét:

133 5.1. A holisztikus hallgatóközpontú tanácsadás modellje (Esbroeck és Watts, 1998 nyomán)

A modell érvényességi keretét természetesen behatárolja, hogy a szerzők tapasztalata elsősorban az egyetemi diáktanácsadás területéről származik - bar szándékaik szerint a modell adaptálható a tanácsadó szolgáltatások teljes spektrumára. Az egymásra épülést több tényező is motiválja: a "problémához legközelebb lévő segítő elve", a költséghatékonyság, az egyes segítő ágensek közötti jobb kommunikáció

134 lehetősége. Ugyanakkor az integrált rendszerek működésében akadnak bizonyos makacs problémák. A kliensek, akik leginkább rászorulnának a pályaorientációs tanácsadásra, a legkevésbé keresik ezt a szolgáltatást (Lairio és Penttinen, 2005), akik megerősített klinikai diagnózissal bírnak, a szubklinikus, személyközpontú tanácsadás kereteit keresik, a tanácsadó szolgáltatások potenciális kliensei a legkritikusabbak a szolgáltatásokkal szemben (Vieira, 2005). A pszichológiai tanácsadás talán legnagyobb hatású ma is élő alakja, Norman Amundson nemrég egy érdekes felvetést tett, melyben szervezetpszichológiai érveket hozott fel az integrált szolgáltatásokkal szemben, a segítő szolgáltatások autonóm egységekbe szervezése mellett (Amundson, 2005). Eredményeink is arra utalnak, hogy mind a kapcsolati attitűdök, mind a segítő kapcsolati működés alapján egymástól jól elkülöníthető kliens csoportokat tudunk megkülönböztetni, akik számára gyökeresen más szemléletű megoldások szükségesek egy adott szervezeten belül, így a Kodolányi János Főiskolán belül is. Az integrált szolgáltatások Watts és Esbroeck által felvázolt elve tehát legalábbis kiegészítésre szorul. Azon kliensek, akik egy adott szinten nem találják meg a számításaikat, többnyire szembefordulnak az adott szociális szint érékeivel, és deviánsnak minősülnek – ugyanakkor a következő szinten még konstruktív együttműködési keret kiépítésére bírhatók. A Watts és Esbroeck által leírt nagy rendszerek tehát nem zökkenőmentesen továbbítják klienseiket egymásnak, és ezen rendszerek autonóm egységekbe szerveződött szolgáltatásokat kell, hogy tartalmazzanak (Amundson, 2005), amelyeknek esetenként gyökeresen más elképzelésük lehet egy adott probléma, megoldásával kapcsolatban. Ezen autonóm egységek együttműködésének megoldása már egy, a segítő és humán szolgáltatást nyújtó intézmények szervezeti kultúrájának kutatásához vezet el.

135

6. Irodalomjegyzék 1)

Amundson, N. (2005): Challenges for career interventions in changing contexts. In: Jenschke, B., Pinto, R. (eds) Careers in Context. Lisbon: IAEVG.

2)

Bordás S. (1994): Lelkünk útvesztői, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony.

3)

Bordás S. (2002): A rendszerváltás társadalmi következményei, In: A rendszerváltás (változás) mérlege, Tanulmánykötet, Komárom, MTA VEAB.

4)

Bordás, S – Lisznyai, S. (2007): Az egészséges felsőoktatásért határon innen és túl, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár.

5)

Esbroeck, R. – Watts, J. (1998): New Skills for New Futures. Brussels: AIOSP.

6)

Lairio, M. – Penttinen, L. (2005): The worries of entering working life: a survey of university students needs for career guidance and their experiences of guidance services during the student pathway. In: Jenschke, B., Pinto, R. (eds) Carreers in Context. IAEVG, Lisbon.

7)

Lisznyai, S. (2001) Információs tanácsadás. In: Rajnai N. (szerk.) Tanácsadás a Felsőoktatásban. Budapest: Soros Alapítvány.

8)

Mead, M. (1962): National Character, In: Tax, S. (ed.): Anthropology Today, Chicago.

9)

Ogbu, J (1981): Origins of human competence, a cultural etological perspective, Child Development.

10)

Oláh, A. (1986): Coping Preferenciák – A 80 itemes coping preferenciák kérdőív alkalmazása és jellemzői. Budapest: MLKT Módszertani Füzetek.

11)

Rosengren K.E. (2004): Kommunikáció, Typotex Kiadó, Budapest.

12)

Tringer, L.: (1989): Neurotikus depresszió, Ideggyógyászati Szemle, 42: 193-207.

13)

Vajda Zs. – Kósa É. (2005): Neveléslélektan, Osiris Kiadó, Budapest.

14)

Vieira, D. – Coimbra, J. L. (2005): University – to – work transition: The development of the self-efficacy scale. In: Jenschke, B., Pinto, R. (eds) Carreers in Context. IAEVG, Lisbon.

15)

Weismann, A. N. – Beck, A. T. (1979): The Dysfunctional Attitudes Scale. Thesis, University of Pennsylvania.

16)

Wiegersma, S. (1992) Hogyan adjunk pszichológiai tanácsot? In: Illyés Sándor Ritoók Pálné (szerk.): A nevelési és pályaválasztási tanácsadás pszichológiája. Budapest: Tankönyvkiadó. 165-184. oldal.

136

137

7. Mellékletek 7.1. Kérdőívek

DIÁKTANÁCSADÓ ÉS KARRIER IRODA 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. II. emelet 213. | Telefon: +36 22 543 438 | Fax: +36 22 543 438 | E-mail: [email protected] [email protected] | www.kodolanyi.hu TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kedves Hallgató! Örömmel vennénk, ha részt vennél egy vizsgálatban, amely a fiatalok életvezetési stratégiáit, problémáit, mentálhigiénés állapotát, szexuális attitűdjeit hivatott felmérni. A vizsgálattal az a célunk, hogy jobban megértsük a fiatalok problémáinak természetét, és magasabb szinten tudjunk segíteni azokon a területeken, melyekkel a mentálhigiénés szolgáltatást megkeresed. Segítségeddel Te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy kialakíthassunk egy hallgatóközpontú felsőoktatási tanácsadó hálózatot. Köszönettel: Bordás Sándor, Kontó Gizella, Lisznyai Sándor és Ujpál Emőke.

138

1

Életkor: év

2

Nem:

3

Intézmény, kar:

4

Évfolyam:

5

Szak:

6

7

nő 1 

Mivel foglalkozol?

férfi 2 

1  alapképzésben tanulok 2  dolgozom és tanulok 3  dolgozom 4  egyéb: …………………………………

Szülők iskolai végzettsége:

Anya 1  alapfok 2  szakmunkásbiz. 3  középfokú (érettségi) 4  diploma Apa 1  alapfok 2  szakmunkásbiz. 3  középfokú (érettségi) 4 diploma

8 Kivel élsz együtt? 1  szülők 2  kollégiumban 9

10 11

12

1 2

3  egyedül (önálló lakásban) 5  albérletben lakom 4  partnerrel

Családod anyagi 1  átlagosnál rosszabb helyzete1: 2  átlagos 3  átlag feletti2 Hány közeli Fiú barát barátod van? Lány barát

0  egy sincs 1  egy 2  kettő 3  három vagy több 0  egy sincs 1  egy 2  kettő 3  három vagy több

Mennyire vagy elégedett baráti kapcsolataid minőségével?

0  egyáltalán nem 1  kissé 2  közepesen 3  majdnem teljesen 4  teljesen Van olyan ember 1  igen, egyértelműen van ilyen személy az életemben az életedben, 2  azt hiszem van, bár bizonytalan vagyok ebben a válaszban akire baj esetén 3  nincs ilyen ember az életemben feltétel nélkül számíthatsz?

szülők anyagi helyzete, önálló háztartás esetén: saját anyagi helyzet pl. több gépkocsi, lakás, üdülő

139 13 Hány órát töltöttél a múlt héten barátaid társaságában?

14

Hetente általában hány estét töltesz távol az otthonodtól a barátaiddal?

15

Milyen gyakran töltöd szabadidőd az alábbi helyeken?

A B C D E F G H I

16

Bevásárlóközpontok Utca, park, állomás, közterülek Gyorsétterem, kávézó Disco Sport- vagy konditerem, uszoda Templom, vallásos gyülekezet Sport- vagy kulturális rendezvény Mozi Egyéb helyek (klub, műv.ház, szervezet) éspedig: __________________ Előfordult-e, hogy bántalmazás (pl. iskolai) áldozata voltál?

0  nem találkoztunk 1  1-3 órát 2  3-5 órát 3  5-10 órát 4  több mint 10 órát 0  nem találkozunk este 1  1-2 estét 2  2-3 estét 3  3-5 estét 4  több mint 5 estét

Nem 1-2 2-3 3-5 több mint 5 Járok alkalom/hét 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4

Nem 1-2 2-3 3-5

több mint 5 alkalommal 0  1 2 3 4

17

Kortársaiddal összehasonlítva hogyan értékeled saját anyagi helyzeted?

Az átlagnál jobb Átlagos Átlagnál rosszabb

18

Milyen helységből költöztél a városba tanulni?

Már eddig is a városban laktam Vidékről járok be az órákra Egy másik városból járok be az órákra Egy másik városból költöztem ide Egy kistelepülésről költöztem be a városba Egyéb, éspedig:

19

Tagja vagy-e egyesületnek vagy más civil szervezetnek?

1  igen 2  nem

1 2 3

   1 2 3 4 5

    

140

1

Milyen gyakran dohányzol?

2

Hány cigarettát szoktál hetente elszívni?

3

A barátaid közül hányan dohányoznak?

4 5 6 7

Dohányoznak-e a következő személyek környezetedben? Soronként egy válasz adható Édesanyám /nevelőanyám Édesapám /nevelőapán Legjobb barátom/barátnőm Partnerem Milyen gyakran fogyasztod a különböző alkoholféleségeket? (A csekély mennyiséget is jelöld!) Soronként egy válasz adható!

8 9 10 11 12 13

Sör Bor (vagy boros kóla) Pezsgő Röviditalok (pl. konyak, whisky, vodka, pálinka Rövid+üdítő (pl. rumoskóla, gintonic) Édes likőr

14

Ittál-e már valaha annyi alkoholt, hogy be is rúgtál?

15

Az elmúlt 30 napban hányszor ittál meg egyszerre 5 vagy még több pohár alkoholt? (Sör és bor esetén 1–2 decis pohárra, rövidital esetén kupicára/stampedlire gondolj!)

1  Naponta 2  Hetente legalább egyszer, nem minden nap 3  Ritkábban, mint hetente 4  Nem dohányzom (Ha ritkábban dohányzol, mint hetente, vagy egyáltalán nem dohányzol, akkor írj 0-t!) _____ db cigarettát szívok hetente 1  Mindegyik, vagy majdnem mindegyik 2  Több mint a barátaim fele 3  A barátaim fele 4  Kevesebb, mint a barátaim fele 5  Szinte senki 6  Senki Igen, naponta

Igen, néha

Nem dohányzik

Nem tudom

Nincs ilyen személy v. nem dohányzik 0 0 0 0

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

Naponta

Hetente

Havonta

Ritkábban, mint havonta

Soha

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

0 0 0 0

4

3

2

1

0

4

3

2

1

0

1  Nem, soha 2  Igen, egyszer 3  Igen, 2–3-szor 4  Igen, 4–10-szer 5  Igen, több mint 10-szer 1  4-szer vagy többször 2  3-szor 3  2-szer 4  1-szer 5  Az elmúlt 30 napban ilyen nem fordult elő 6  Soha nem ittam egyszerre 5 vagy több pohárral

141

Használtál-e már életedben egyet vagy többet a következő anyagokból? Soronként egy válasz adható!

Soha

1–2szer

3–5ször

6–9szer

10–19szer

20–39szer

40–szer vagy többször

2 

3 

4 

5 

6 

7 

1

Füves cigi, marihuána, hasis

1 

2

Gyorsító (speed, amfet, fecske)















3

Ecstasy (diszkó tabletta)















4

Ópium (máktea, máktej)















5

Gyógyszert, hogy feldobjon















6

Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon Kokain (kokó, crack)





























Ragasztó, oldószer (szipuzás, bödönözés) LSD (bélyeg, lecsó, utazás)





























Mást, éspedig: _________________















Soha

1–2szer

3–5ször

6–9szer

10–19szer

20–39szer

40–szer vagy többször

7 8 9 10

Használtál-e az elmúlt 12 hónapban (egyet vagy többet) a következő anyagokból? Soronként egy válasz adható! 1

Füves cigi, marihuána, hasis

1 

2 

3 

4 

5 

6 

7 

2

Gyorsító (speed, amfet, fecske)















3

Ecstasy (diszkó tabletta)















4

Ópium (máktea, máktej)















5

Gyógyszert, hogy feldobjon















6

Alkoholt és gyógyszert együtt, hogy feldobjon Kokain (kokó, crack)





























Ragasztó, oldószer (szipuzás, bödönözés) LSD (bélyeg, lecsó, utazás)





























Mást, éspedig: _______________















7 8 9 10

142

Hány éves voltál, amikor először csináltad a következő dolgokat? Válaszd a „soha” kategóriát, ha valamelyiket nem csináltad! 1

 Valamilyen alkoholt ittál (egy-két kortynál többet)

Soronként egy válasz adható! 

Soha

2

Megittál legalább egy pohár sört



Soha

____éves voltam ____éves voltam

3

Megittál legalább egy pohár bort



Soha

____éves voltam

4

Megittál legalább egy kupica tömény szeszt



Soha

____éves voltam

5

Részeg lettél



Soha

____éves voltam

6

Végigszívtad az első cigarettát



Soha

____éves voltam

7

Naponta kezdtél dohányozni



Soha

____éves voltam

8

Füves cigit, marihuánát, hasist szívtál



Soha

____éves voltam

9

Ecstasyt használtál



Soha

____éves voltam

10

Speedet használtál



Soha

____éves voltam

11



Soha

____éves voltam

12

Ragasztót, oldószert használtál, hogy elkábulj (szipuztál, bödönöztél) Gyógyszert vettél be, hogy feldobjon vagy elkábulj



Soha

____éves voltam

13

Alkoholt és gyógyszert vettél be, hogy feldobjon



Soha

____éves voltam

14

Egyéb kábítószert (kábító hatású anyagot) használtál, éspedig:



Soha

____éves voltam

143 Az alábbiakban Arra kérünk,

állításokat olvashatsz, hogy jelöld meg

egyáltalán nem jellemző 0

alig jellemző 1

amelyekkel mennyire

kapcsolatban szeretnénk értesz egyet velük

valamennyire jellemző 2

a véleményedet kérni. az alábbiak szerint:

jellemző 3

1. Ha másokkal összehasonlítom magam, rendszerint alulmaradok. 2. Ha tanácsot adnak, akkor azt azért csinálják, hogy kioktassanak. 3. Ha azt csinálok, amit akarok, akkor a kötelességeim alól bújok ki. 4. Nem vagyok különösebben szép. 5. Hajlamos vagyok elfelejteni dolgokat. 6. Hosszú életem lesz. 7. Én nagyon más vagyok, mint a többi ember. 8. Nagyon sok olyan dolog van, amit szeretnék, de képtelen vagyok megtenni. 9. Elég nehéz, makacs természetem van. 10. A körülményeim nem teszik lehetővé, hogy azt csináljam, amit szeretnék. 11. Szeretném, ha mindenki szeretne engem. 12. Ahhoz, hogy szeressenek valakit, először tennie kell érte valamit az embernek. 13. Ha valaki azt állítja, hogy szeret, előbb be kell bizonyítania valahogyan. 14. A lányok és a fiúk közötti barátság erkölcstelen dolog. 15. A szeretet sohasem őszinte. 16. Ha valaki nem ért velem egyet, sértve érzem magam. 17. Az emberek sohasem őszinték. 18. Elvárhatom, hogy a környezetemben szeressenek. 19. Ha szívességet teszek, elvárhatom, hogy hálával viszonozzák. 20. Gyakran félreértenek engem az emberek. 21. Az emberekből hiányzik a mások iránti megértés. 22. A világ csupa rossz, undorító dologgal van tele. 23. Nem érdekel, mi történik a világban. 24. Jó dolog új dolgokat megismerni. 25. Ritkán kellemes az időjárás. 26. Az élet csupa hajsza, gürcölés. 27. Az életnek nincs igazi értelme. 28. Az emberek csak érdekből ragaszkodnak egymáshoz. 29. A férfiak lenézik a nőket. 30. Nem örülök, ha valami jó ér, mert utána mindig valami rossz következik. 31. Bármibe fogok, balul sül el. 32. Nem érdemes hosszú távra tervezni. 33. Az ember fiatalsága gyorsan elmúlik. 34. Az élet egyre nehezebb. 35. Minden rosszra előre fel kell készülni. 36. Az ember csak saját magában bízhat. 37. Az egyik legnagyobb tragédia, ami érheti az embert, ha nem éri el azokat a sikereket, amiket kitűzött. maga elé. 38. Nem szeretem, hogy állandóan versenyezni kell másokkal az élet minden területén. 39. Nem baj, ha az ember sikertelen marad az életben, az a fontos, hogy a belső értékei megmaradjanak. 40. Néha úgy érzem, hogy semmi sem lesz belőlem. 41. Nehezen tudom elviselni azokat az embereket, akik túlzottan azonosulnak valamivel.

teljesen jellemző 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

144

A kérdőív csoportosított állításokat tartalmaz. Kérjük, gondosan olvasson át minden állítás csoportot. Válassza ki a csoport többi tagja közül azt az egy állítást, amely a legjobban leírja az Ön érzését az elmúlt héttõl egészen a mai napig. Karikázza be a kiválasztott állítás számjelét. Ha az adott csoportból több állítást is választana, akkor valamennyit karikázza be. Kérjük, olvassa el valamennyi állítást az adott csoporton belül mielõtt választ. 1. 0. Nem vagyok szomorú 11. 0. Nem vagyok ingerlékenyebb, mint máskor 1. Szomorú vagy nyomott vagyok 1. Könnyebben leszek ingerült, vagy haragos, mint korábban 2. Mindig szomorú vagyok és nem tudok 2. Mostanában állandóan ingerült vagyok kikeveredni belőle 3. Már nem izgatnak fel olyan dolgok, amik korábban 3. Annyira szomorú és boldogtalan vagyok, ingerültté tettek hogy nem bírom tovább 2. 0. Nem félek különösebben a jövőt illetően 12. 0. Az emberek iránti érdeklődésem nem csökkent 1. Félek a jövőtől 1. Kevésbé érdekelnek az emberek most, mint azelőtt 2. Úgy érzem semmit sem várhatok a jövőtől 2. Jelentősen csökkent mások iránti érdeklődésem 3. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a 3. Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt helyzetem nem fog javulni 13. 0. Éppen olyan jól döntök, mint korábban 1. Mostanában elhalasztom a döntéseimet 3. 0. Nem érzem, hogy kudarcot vallottam 2. A korábbiakhoz képest igen nehezen döntök 1. Úgy érzem, több kudarc ér mint másokat 3. Semmiben nem tudok dönteni többé 2. Visszatekintve életemre, kudarcok sorozatát 14. 0. Nem érzem, hogy rosszabbul néznék ki, mint máskor látom 1. Félek, hogy öregnek és csúnyának látszom 3. Úgy érzem, mint ember teljesen kudarcot 2. Úgy érzem, hogy hátrányomra változtam és kevésbé vallottam vagyok vonzó 4. 0. A dolgok ugyanolyan megelégedettséggel 3. Azt hiszem, csúnya vagyok töltenek el, mint máskor 15. 0. Éppen olyan jól tudok dolgozni, mint máskor 1. A dolgokkal nem vagyok úgy megelégedve, 1. Külön erõfeszítésembe kerül, hogy valami munkába mint máskor belefogjak 2. Valójában többé semmi nem okoz 2. Nagy erõfeszítésre van szükségem ahhoz, hogy elégedettséget nekem megcsináljak valamit is 3. Mindennel elégedetlen, vagy közömbös 3. Ugyan Semmi olyan munkát ellátni 16. 0. jól nem tudokvagyok aludni,képes mint általában vagyok 5. 0. Nem hibáztatom különösebben magam 1. Nem alszom olyan jól, mint azelõtt 1. Gyakran hibáztatom magam 2. A szokottnál 2-3 órával korábban ébredek és nehezen 2. Majdnem mindig hibáztatom magam valami tudok újra elaludni miatt 3. Több órával korábban ébredek, mint szoktam és nem tudok 3. Állandóan hibáztatom magam elaludni 6. 0. Nem érzem magam különösebben hibásnak 17. újra 0. Nem fáradok el jobban, mint azelőtt 1. Úgy érzem, lehet, hogy rászolgáltam valami 1. Hamarabb elfáradok, mint azelőtt büntetésre 2. Majdnem minden elfáraszt, amit csinálok 2. Úgy érzem, hogy rászolgáltam a büntetésre 3. Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak 18. 0. Az étvágyam nem rosszabb, mint azelőtt 3. Azt akarom, hogy megbüntessenek 1. Az étvágyam nem olyan jó, mint azelőtt 2. Mostanában az étvágyam sokkal rosszabb 7. 0. Nem csalódtam magamban 3. Egyáltalán nincs már étvágyam 1. Csalódtam magamban 2. Nem szeretem magam 19. 0. Semmivel sem vesztettem többet a súlyomból, mint máskor 3. Gyűlölöm magam 1. Az utóbbi két hónapban többet vesztettem, mint 2kg 8. 0. Nem érzem, hogy rosszabb lennék, mint 2. Az utóbbi két hónapban többet vesztettem, mint 5kg bárki más 3. Az utóbbi két hónapban többet vesztettem, mint 8kg 1. Gyengeségeim és hibáim miatt erősen bírálom magam Kevesebb evéssel tudatosan igyekszem lefogyni 2. Mindig vádolom magam a hibáim miatt igen nem 3. Minden rosszért, ami bekövetkezik, vádolom 9. 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak, Testsúly..........Testmagasság.......... vagy magam ellen tegyek valamit 1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni 20. 0. Nem foglalkozom többet egészségi állapotommal, mint 2. Szeretném megölni magam azelőtt

145

10.

3. Megölném magam, ha tudnám 0. Nem sírok többet, mint szoktam 1. Mostanában többet sírok, mint szoktam 2. Mostanában mindig sírok 3. Valaha tudtam sírni, most nem tudok, még akkor sem, ha akarnám

1. Aggódom olyan testi-fizikai problémák miatt, mint fájdalmak, vagy gyomorpanaszok 2. Nagyon aggódom testi-fizikai panaszaim miatt és nehéz valami másra is gondolnom 3. Annyira aggódom a testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni 21.

0. Nem vettem észre lényeges változást szexuális érdeklődésemben 1. A szokottnál kevésbé érdeklődöm a szex iránt 2. Mostanában jóval kevésbé érdeklődöm a szex iránt 3. Teljesen elvesztettem a szex iránti érdeklődésemet

146 Arra kérünk, hogy írj + 2-től –2-ig egy számjegyet minden állítás mellé a kódnégyzetekbe: 2-t ha teljesen egyetértesz, 1-et ha kissé egyetértesz, 0-t ha bizonytalan vagy, -1-et ha kissé nem értesz egyet, -2-t ha egyáltalán nem értesz egyet. Teljesen Kissé Semleges Kissé nem Egyáltalán nem Egyetértek egyetértek értek egyet értek egyet 2 1 0 -1 -2 1 Ha valakit megkritizálnak, nyilvánvaló, hogy 19 Elkeseredem, ha hibát követek el. elkeseredik 2 Legjobb, ha feladom saját érdeklődésemet, 20 Ha nem állítom magma elé a legmagasabb hogy elnyerjem mások tetszését mércét, másodrendű ember leszek 3 Mások elismerésére van szükségem, hogy 21 Ha meg vagyok győződve arról, hogy jár Nekem boldognak érezzem magam valami, jogosan várhatom el, hogy meg Is kapjam 4 Ha valaki, aki nekem fontos, vár tőlem 22 Természetes, hogy az ember csalódottnak érzi valamit, biztos megteszem magát, ha akadályba ütközik, hogy elérje amit akar 5 Személyes értékem nagyrészt attól függ, hogy 23 Ha mások igényeit a magamé elé helyezem, mások mit gondolnak rólam nekik is segíteniük kell 6 Nem lehetek boldog, ha nem szeret valaki 24 Ha jó férj/feleség vagyok, házastársamnak szeretnie kell engem 7 Ha mások nem szeretnek, kevésbé vagyok 25 Ha valakinek jót teszek, remélhetem, hogy boldog tekintettel lesz rám és éppen olyan jól fog bánni velem, mint én vele 8 Ha azok az emberek, akikkel törődöm, 26 Felel s vagyok azért, hogy a hozzám közel állók visszautasítanak, valamit rosszul csinálok hogyan érzik magukat és hogyan viselkednek 9

Ha valaki, akit szeretek, nem szeret, ez azt jelenti, hogy nem vagyok szeretetre méltó Másoktól elkülönülten élni boldogtalansághoz vezet

27

11

Ha értékes ember lennék, legalább egy fontos szempontból kiváló lennék

29

12

Hasznos, alkotó, kreatív embernek kell lennem, különben nincs célja az életemnek Azok az emberek, akiknek jó ötleteik vannak, értékesebbek, mint akiknek nincs Ha nem dolgozom olyan jól, mint mások, kevesebbet érek

30

15

Ha sikertelen vagyok a munkámban, sikertelenebb ember vagyok

33

16

Ha valamit nem tudok jól megcsinálni, egyáltalán nincs értelme belekezdeni Szégyenletes, ha az ember gyengeségét látják mások

34

10

13 14

17 18

28

31 32

35

Ha megkritizálok valakit és ő haragos vagy elkeseredett lesz, én vagyok az oka Ha jó értékes, erkölcsös ember akarok lenni, mindenkinek segítenem kell, akinek szüksége van rá Ha egy gyereknek érzelmi vagy viselkedési zavarai vannak, ez arra utal, hogy szülei valamilyen fontos szempontból hibáznak Képesnek kell lennem arra, hogy mindenki elégedett legyen velem Nem tudok uralkodni az érzelmeimen, ha valami rossz történik velem Hiába is próbálnánk elkerülni az elkeseredettség érzését, hiszen az a mindennapi élet szükséges és elkerülhetetlen tartozéka Hangulatom elsősorban olyan rajtam kívül álló tényezőktől függ, mint a múltam,hormonciklusok, bioritmusok, véletlen vagy a szerencse Boldogságom nagyrészt attól függ, hogy mi történik velem Azok az emberek, akiken a szerencse jegyei látszanak (jó megjelenés, jó szociális helyzet, (gazdagság, hírnév) boldogabbak, mint mások

Bármibe, amibe belefog az ember, meg kell próbálni a legjobbnak lenni

A mindennapokban gyakran élünk ét olyan helyzeteket, amelyek szorongást idéznek elő. Kérjük gondold át, hogy ÁLTALÁBAN MIT SZOKTÁL TENNI, amikor ilyen szorongást kiváltó, valamivel fenyegető helyzettel vagy valamilyen kínos problémával találod szemben magad.

147 Az alábbiakban felsorolunk néhány magatartásmódot, amelyet az emberek általában akkor alkalmaznak, amikor szorongáskeltő helyzetben vannak. Te mikor alkalmazod őket? Szinte soha Néha Gyakran Majdnem mindig

1 2 3 4

AMIKOR EGY FENYEGETŐ HELYZETBEN VAGYOK, VAGY VALAMILYEN KÍNOS PROBLÉMÁM VAN…

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Beszélek valakivel, aki konkrét lépést tehet a probléma megoldására. Nem veszem túl komolyan a dolgot. Megpróbálom kikapcsolni valahogy az érzéseimet. Várakozó álláspontra helyezkedem. Különböző megoldásokat gondolok ki. Erőt merítek mások példáiból. Igyekszem rugalmas lenni. Magamat okolom a történtekért. Úgy veszem, mintha semmi sem történt volna. Különböző dolgokkal megpróbálom elérni, hogy jobban érezzem magam. Megpróbálom minél jobban megérteni a helyzetet. Nyugtatom magam, hogy legközelebb majd másképpen alakulnak a dolgok. Más elfoglaltság után nézek, hogy a gondoktól megszabaduljak. Nem hagyom, hogy a probléma hatalmába kerítsen. Halogatom a beavatkozást. Megpróbálom kideríteni, hogy ki a felelős a történtekért. Arra a kedvező lehetőségre koncentrálok, ami kihozható a helyzetből. Megkímélek másokat attól, hogy értesüljenek a problémámról. Igyekszem elfelejteni az egészet. Arra gondolok, bárcsak megváltozna minden. Tanácsot kérek egy általam nagyra értékelt személytől. Terveket készítek és azokat követem. Elfogadom ami van. Bűntudatot érzek a történtek miatt. Ilyenkor többet és gyakrabban eszem. Az időre bízom a megoldást. Erőt merítek a szerencsétlenségemből. Dühbe gurulok. A közvetlen tennivalókra koncentrálok. Gyógyszerrel nyugtatom magam. Igyekszem nem elhamarkodottan fellépni. Nem mutatom ki az érzelmeimet. Próbálok helytállni és megküzdeni azért, amit el akarok érni. Belenyugszom, hogy időnként baj is érheti az embert. Igyekszem olyan helyzeteket felidézni, amelyekben kellemesen éreztem magam. Megpróbálom más számlájára írni, hogy rosszul alakulnak a dolgok. Megpróbálom ivással jobb hangulatra deríteni magam. Igyekszem gondolataimat inkább más feladatokra koncentrálni. Legszívesebben törnék-zúznék. Szabadjára engedem az érzelmeimet. Ilyenkor valakinek beszélnem kell az érzéseimről. Olyan személyektől kérek információt, akik már voltak hasonló helyzetben. Jobb időkről álmodozom. Próbálom humorosan felfogni az egészet. Igénylem mások együttérzését. Magabiztosan lépek fel. Megpróbálok kilépni a helyzetből. Igyekszem megosztani másokkal a gondjaimat. Tartalék energiáimat bevetve próbálok helytállni. Segítséget keresek a probléma megoldásához. Valamivel megjutalmazom magam. Magamban keresem a hibát. Inkább a számomra kedvező dolgok felé fordulok. Elzárkózom az emberek elől. Bosszúálláson töröm a fejem. Azt kívánom, bárcsak erőteljesebb lehetnék. Igyekszem a problémát kirekeszteni a tudatomból. Megpróbálok minél határozottabban fellépni. Összegzem azokat a múltbeli tapasztalataimat, amelyeket korábban hasonló helyzetekben szereztem. Igyekszem távolabbról szemlélni a helyzetet, így próbálok tárgyilagosabb lenni. Igyekszem minél többet megtudni a helyzetről. Alkuval vagy engedményekkel megpróbálok valami pozitívat kihozni a helyzetből. Megpróbálom olyan szemszögből vizsgálni a problémát, hogy elviselhetőbbnek tűnjön. Azzal biztatom magam, hogy legközelebb majd másképpen alakulnak a dolgok. Hagyom, hogy az érzelmeim szabadon megnyilvánuljanak. Beletörődöm, hogy együtt kell élnem a problémával. Érzelmi támaszt keresek a barátaimnál, szeretteimnél. Igyekszem a helyzet pozitív, kellemes oldalát észrevenni. Olyan dolgokkal vigasztalom magam, amelyektől jobb kedvre derülök. Valami olyan tevékenységbe fogok, ami nyugtatólag hat rám.

148

149 Vélemények a szexualitásról E 26 kérdés névtelen megválaszolásával nemcsak szexuális értékrendjét tisztázhatja, hanem válaszainak visszaküldésével,egy tudományos szexológiai attitűd-kutatáshoz is hozzájárulhat. Válaszait a megadott válaszlehetőségek előtti négyzet beikszelésével és / vagy az „illetve” utáni üres részbe írva adhatja meg. A kérdéseket Dr. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus állította össze. 1. Szokott-e beszélgetni valakivel a szexualitásról? Nem szívesen, inkább kerülöm a témát Beszélgetnék róla, de nincs kivel Zavarba jövök, ha valaki szóba hozza A partneremmel elég rendszeresen Csak egy-két, azonos nemű barátommal Inkább névtelenül, pl. internetes fórumokon Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Mennyire tartja fontosnak a szexualitást, úgy általában? Ezt nehéz eldönteni, mert egyénileg igen különböző A fontossága főleg abból adódik, hogy sok bajt okozhat Ez az egyik legfőbb örömforrása az emberi életnek Azért fontos, mert ezáltal születhetnek utódaink Sokan túlzott jelentőséget tulajdonítanak neki Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Vannak-e jelenleg szexuális-párkapcsolati problémái? Éppen ezek a legfőbb problémáim mostanában Egyéb problémák mellett ezek is sokat foglalkoztatnak Vannak ilyen gondjaim, de nem érek rá velük foglalkozni Jelenleg szerencsére nincsenek ilyen problémáim Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A szexuális viselkedést ösztönösnek, vagy tanulandónak tartja? Alapjában ösztönös, velünk születik, jön magától Csak azt kell megtanulni, hogy mit szabad és mit nemi Sokfélesége miatt ez a kérdés nehezen dönthető el Az állatoknál ösztönös, de az embernél egyértelműen tanulandó Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Ha a szexuális viselkedés tanulandó, hogyan lehet azt megtanulni? Épp az a probléma, hogy sem a szülők, sem az iskola nem tanítja Ezzel nem kell sokat törődni, mindenki megtudja valahonnan Mostanában főleg a pornográfiából tanulják a szexet a fiatalok Nyugati példák nyomán az iskolákat kellene erre kötelezni Szexuális tanácsadásokat kellene szervezni, szakemberekkel, tanfolyamokkal Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Mennyiben tartja szorosan összetartozónak a szexuális viselkedést és a szerelmet?

150 Szerelem nélkül nem tartom elfogadhatónak a szexuális kapcsolatot A szexuális viselkedés szerelem nélkül is örömet és kielégülést jelenthet A szerelem szexuális kapcsolat nélkül is igen nagy és felemelő élmény Jó szexuális kapcsolat barátságon és rokonszenven is alapulhat Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Milyen gyakorisággal tartja szükségesnek a szexuális kielégülést? Ez az életkortól is függ: ifjúkorban gyakrabban, később ritkábban A férfiak általában jóval gyakrabban igénylik, mint a nők Kölcsönös szerelem esetén mindketten gyakran igényeljük, de aztán egyre ritkábban A rendszeres és kielégítő nemi élet a párkapcsolatok egyik alappillére A párkapcsolat (házasság) sikere nem a gyakori nemi életen múlik Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8.

Mi a véleménye az önkielégítésről? Régen károsnak, bűnnek tartották, de ma is veszélyes és egészségtelen Tizenéves fiúknál átmenetileg elfogadható, de később már nem Felnőtteknél is csak akkor indokolt, ha nincs partnerük Mindkét nemnél és bármikor természetes módja a nemi életnek Lányoknál elősegítheti az orgazmus készség kialakulását és fejlődését Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. Milyen feltételekkel fogadná el, hogy egy 15-18 éves fiatal közösüljön?

Semmiképpen, mert még éretlen rá Csak eljegyzés után, leendő házastársával Kölcsönös szerelem esetén, ha mindketten igénylik Csak alapos felkészültség, biztonságos fogamzásgátlás esetén Csak a szülők hozzájárulásával Ez a fiatalok magánügye Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Mi a véleménye az azonos neműek szexuális kapcsolatáról?

A homoszexuális beállítottság kóros és gyógyításra szorul Így születtek, nem tehetnek róla, de legalább tartsák titokban Hátrányos helyzetűek, de joguk van a szexuális kapcsolatokra Ők is normális emberek, nincs mit szégyellniük Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Elfogadja-e a közösüléstől eltérő szeretkezési módokat? .

Nem, mert minden más módot egészségtelennek tartok A nemi szervek simogatását elfogadom, ha nincs mód a közösülésre A nemi szervek szájjal ingerlését is élvezni tudom, ha én kapom A franciázást csak nagyon intim, és vonzó partnerrel kedvelem Egy jó partnerrel az anális szextől sem zárkózom el Illetve: - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 12. Hogyan ítéli meg a nudista strandolást és kempingezést?

Nagyon egészségesnek tartom, szívesen részt veszek benne Lehet, hogy sokaknak tetszik, de tőlem idegen Erkölcsileg veszélyesnek tartom, főleg a fiatalokra nézve

151 Nálunk is kezd elterjedni, biztosan van jövője Szívesen kipróbálnám, ha nem tartanék a hátrányaitól Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13. Mi a véleménye a pornográf képekről, szövegekről, filmekről?

A pornográfiát nehéz elkülöníteni az erotikus művészettől A pornográfia nem kifogásolható, ha egészséges szexet mutat be Legtöbb pornográf mű rossz példát mutat, megalázza, tárgyként kezeli a nőket A szexuális kíváncsiság kielégítésével a pornográfiának hasznos szerepe lehet A pornográfia veszélyeit csak az átfogó szexuális nevelés ellensúlyozhatja Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . 14.

Hogyan vélekedik a prostitúció mai helyzetéről, elterjedtségéről, hatásáról? A helyzet tűrhetetlen, minden eszközzel küzdeni kell a prostitúció ellen Ezt az „ősi mesterséget” betiltani úgysem lehet, de legalább korlátozni kell A prostituáltak többsége kiszolgáltatott, függő helyzetű áldozat, segítségre szorul Nem ítélem el, mert egyszerű üzletkötés, amelyben mindkét fél azt kapja, amit vár Az üzleti szex veszélyei miatt valahogy el kell érni, hogy ne legyen rá igény A prostituált legyen önálló vállalkozó, aki adót fizet, és társadalombiztosítást kap Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. Mi a véleménye a mai fogamzásgátló módszerekről és azok használatáról?

Az „antibébi” tabletták és a kondomok ma már biztonságosnak mondhatók Hiába vannak jó fogamzásgátlók, ha sokan nem jutnak hozzá, vagy nem jól használják A családtervezés természetes módszerekkel is megoldható lenne, ha ismernék ezeket Legbiztosabb fogamzásgátlás a közösülés mellőzése (absztinencia) Nemcsak fogamzást gátol, de kielégülést is biztosít közösülés helyett a petting Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. Hogyan ítéli meg a terhesség megszakítás mai szabályozását?

A népesség hazai fogyatkozásának egyik fő oka a sok művi abortusz A terhesség megszakítása gyilkosságnak minősül, ezért elfogadhatatlan A véletlenül, vagy erőszak folytán létrejött terhesség megszakítása érthető A létrejött terhesség megtartása vagy megszakítása a pár magánügye Megfelelő szexuális nevelés esetén művi abortuszokra alig kerülne sor Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17.

Véleménye szerint van-e jövője a házasság intézményének? A házasság, mint a család alapja, szükséges intézmény marad Túl sok kötöttséggel járó, idejétmúlt intézmény, amelynek nincs jövője Világszerte válságba került, de új típusai jönnek létre A hagyományos házasság helyébe egyenrangú partnerek szabad kapcsolata lép Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18.

Igaznak tartja-e, hogy a nők kizárólagosságra, a férfiak változatos kapcsolatokra törekszenek? Egyetértek, magam is ezt tapasztalom, a női és férfi természet ugyanis különböző Nem igaz, mert a legtöbb nő is szereti a változatosságot, s ugyanúgy joga is van hozzá Azért nem igaz, mert sok férfi is partnere kizárólagos birtoklására törekszik Ez a körülményektől és neveléstől függően egyénenként különböző

152 Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19.

Jelenleg milyen jellegű párkapcsolatot tart legkedvezőbbnek? Egész életre szóló, kizárólagos párkapcsolatot, házasságot Egymást követően több, szerelmi jellegű kapcsolatot Egy állandó és több ideiglenes, hosszabb-rövidebb kapcsolatot Az egyéni függetlenséget nem veszélyeztető, változó kapcsolatokat Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20.

Főleg mi várható az intim párkapcsolattól? Rendszeres és kielégítő nemi élet Életerős saját gyermek(ek) létrejötte és felnevelése Segítség az érvényesüléshez, egyéni célok eléréséhez Biztonság, megbecsülés, barátság és szolidaritás Illetve: - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

21.

Milyen alapfeltételei vannak egy jó és tartós párkapcsolatnak / házasságnak? Kölcsönös szerelem és szexuális összhang Anyagi megalapozottság, megfelelő jövedelem, lakás stb. Érzelmi és szexuális kizárólagosság, egy „harmadik” kizárása Hasonló világnézet, értékrend és műveltségi szint Kölcsönösen reális igények és elvárások egymástól Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22. Mi a teendő, ha a partnerek között elmúlik a szerelem, s a szex is akadozik?

Ha a problémák tartósan fennállnak, el kell válni és új partnert keresni Meg kell vizsgálni, ki felelős a problémákért, s rábírni, hogy megváltozzon A szerelem helyett a barátságot kell erősíteni és közös célokért dolgozni Pszichológiai szaksegítséget kell igénybe venni a problémák rendezésére Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23. Milyen esetben tartja indokoltnak a féltékenységet? Aki igazán szerelmes, az féltékenyen őrzi szerelmét Vetélytárs, vagy félrelépés gyanúja esetén jogos a féltékenység A féltékenység betegség, ami tönkreteszi a kapcsolatot A mai,férfi centrikus társadalomban a féltékenység leküzdhetetlen Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24. Mi a véleménye az úgynevezett szexuális forradalomról?

Állítólag már lezajlott, amit nem hiszek, mert nem érzek változást Sajnos, megtörtént, ezért lazultak az erkölcsi normák, sokan félrelépnek Ma inkább „antiszexuális forradalom” van, erősödött a szexuáltabu A nők társadalmi méretű egyenrangúsítása jelentene forradalmi változást Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25.

Mi a véleménye az egyenjogú, nyitott párkapcsolatról, házasságról? Nem világos, hogy a nyitottság mit jelent és meddig terjedhet Egyenjogú partnerek ne sajátítsák ki és ne korlátozzák egymást Az egyéni szabadság mértékében meg kell egyezniük a partnereknek A hűség nem azonosítható az érzelmi és szexuális kizárólagossággal

153 A házastársak, mint egymással szolidáris jó barátok, szabad emberek maradhatnak Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.

Milyennek ítéli a felnőtt férfiak és nők szexuális kultúráját hazánkban? Úgy tűnik, hogy nálunk a nők szexuálisan kulturáltabbak, mint a férfiak A férfiak helyzetük és igényeik folytán nagyobb szexuális műveltségre tettek szert Sajnos, nálunk a szexuális viselkedés színvonala mindkét nemnél nagyon alacsony Nem hiszem, hogy elmaradnánk ezen a téren a nyugati országoktól Sokan küzdenek szexuális zavarokkal a tudatlanságuk és előítéleteik miatt A bajok oka, hogy nincs korszerű szexuális nevelés, tanácsadás és gyógykezelés Illetve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .