GIZELLA-DÍJ ALAPÍTÓI OKIRATA

GIZELLA-DÍJ ALAPÍTÓI OKIRATA

-2-

-3-

Útmutató

A Gizella-díj alapításáról .............................................................................. 3 A díj elnevezéséről ......................................................................................... 4 A díjra jelölés szabályai ................................................................................ 5 A díj jelöltjei................................................................................................... 6 A díj érdemrendjének formai és anyagi meghatározása ........................... 7 A díj elbírálása ............................................................................................... 8 A díj átadása .................................................................................................. 9 Gondolatok a díjról – dr. Dietz Ferenc, Szentendre város polgármestere .................................... 10 Gondolatok a díjról – Pistyur Imre, a Gizella-díj érdemrendjének tervezője .............................. 11 Gondolatok a díjról – Kellár F. János Immánuel, a Gizella-díj alapítója ..................................... 12 A Gizella-díj érdemrendjének a képei......................................................... 13

-4-

-5-

A Gizella-díj alapításáról A példamutatás az egyik legfontosabb dolog. Példaállítással azt bizonyítja az ember, hogy a külső ráhatások ellenére, a körülményektől függetlenül is el lehet érni, meg lehet valósítani kitűzött nemes céljainkat – és főként azt, hogy érdemes! A példa egy prezentáció, egy útmutatás, amely akkor a leginkább hiteles és hathatós, ha ösztönösen teremtődik, magából a személyiségből fakad. A mai korban ennek nagyon nagy szerepe van társadalmunkban. Mindez csupán felértékelődik, ha a fiataloknak kívánunk példát állítani, bizonyságot tenni arról, hogy még ha nehezebb is egy-egy út, nem szabad alkut kötni a látszatkönnyebbségért. S vajon ki teremthetne egy fiatalnak hitelesebb példát, mint egy másik fiatal? Az egyik legfontosabb célunk, hogy mindenki a személyiségéhez, lehetőségéhez képest tudjon önzetlen, segítőkész, jóra törekvő lenni. Ha az emberek már gyermekkorban elkezdenek kicsit is hinni a nemes eszmékben, ha legalább tudják, hogy lehet becsülendő módon is cselekedni, az már siker. Ehhez azonban nekünk is hinni kell bennük, a jövőben és a példamutatás erejében, azért, mert ahhoz, hogy különböző módon és különböző szinten jóra törekvő emberek lehessünk, ahhoz kellenek a fiatalkorban véghezvitt tettek. Legyen az egy nagyobb nemes cselekedet, vagy akár egy egész parányi önzetlen gesztus. A díj ezt hivatott szolgálni és díjazni, az ember és a jövő szolgálatában.

-6-

-7-

A díj elnevezéséről A díj alapítója Kellár F. János Immánuel író-költő, az Európai Borlovagrend lovagja, a Csevej kulturális- művészeti- karitatív est házigazdája, nemzetközi borszakértő, bölcsész esztéta, művészettörténész. A díjat saját pénzből alapította abból a megfontolásból, hogy jót szolgáljon vele Szentendre városa és az emberek számára. A névválasztás tekintetében édesanyja – Fodor Gizella –nevét választotta és használta fel, mivel elmondása szerint nagymértékben neki köszönheti azon fejlődést, felismerést, az emberi kapcsolatok iránti figyelmet, az élet szeretetét és a jóra való törekvést, ami jelenleg benne munkálkodik. A kitartását és hitét az emberek iránt édesanyja ültette belé, aki maga is egész eddigi élete alatt humánus volt személyéből fakadóan, s mindenkiben képes volt meglátni és megtalálni a jót, az igazat, a szépet. Fodor Gizella nemcsak anyaként, hanem emberként is példa lehet, ezért lett a díj névadója 2013-ban, ugyanis ez év július 6-án töltötte be 60. életévét. A Gizella-díj ugyanakkor szakrálisan is képvisel egy eszmét: azt, hogy minden gyermekben ott a lehetőség, ott rejlik a csoda, amely az élet nagyszerűségét is hirdeti.

-8-

-9-

A díjra jelölés szabályai A díjra minden szentendrei általános iskola állíthat egy-egy jelöltet. Ha az iskolán belül több jelölt van, az iskolának kell véglegesíteni a saját jelöltjét. A döntés jogának felelősségét az intézmény viseli, a jelöltekről saját maguk határoznak legjobb belátásuk és becsületük szerint, mint ahogy arról is, hogy a saját jelöltjeiket milyen módon választják ki: akár a tanárok javaslata alapján, akár a diákönkormányzat bevonásával, akár a tanulók segítségével. A jelölés határideje minden év május 7-e, Gizella napja. A jelölésnél az adott iskolai évet kell figyelembe venni, azaz a szeptember 1. és május 7. közötti időszakot. A jelöltről az alábbi adatokat szükséges megadni: – Név – Születési dátum – Postacím – Iskola, osztály – Pár mondatos bemutatás az osztályfőnöke által – A jelölés indoklása ( maximum egy A/4-es oldal) A jelölést postai úton (ajánlva) vagy e-mailben az alábbi címekre kell eljuttatni úgy, hogy az megérkezzen a díjra jelölés határidejéig: Postacím: Kellár F. János Immánuel, 2000 Szentendre, Füzespark 12. E-mail cím: [email protected]

- 10 -

- 11 -

A díj jelöltjei A díjra minden szentendrei általános iskolás tanuló jelölhető az iskolája által. A jelölés első feltétele, hogy a jelöltnek tanulói jogviszonya legyen egy szentendrei általános iskolában, azaz 1–8. osztályba járjon, és elfogadja a jelölést. További feltétel, hogy csak olyan diák jelölhető, aki a jelölést megelőzően nem nyert még díjat a korábbi években (jelölt bármennyiszer lehetett). A szentendrei általános iskolák által jelölt egy-egy tanuló közül minden évben csak egyetlen diáknak ítélhető oda a díj. A díjra azok a tanulók jelölhetőek, akik valami nemes, becsülendő cselekedetet hajtottak végre a tanév során. A fő szempont, hogy tettükben fellelhető legyen az önzetlenség, segítőkészség, jóra való törekvés, becsületesség, áldozatkészség, szeretet, humanizmus, példamutatás, igazság és jóság keresése. Olyan „jelentéktelennek hitt” megmozdulások is értékelhetők, amelyeket lehet, hogy nem is tudatosan cselekszenek. Mindezek lehetnek év közbeni apró gesztusok, pillanatnyi „szépségek”, amelyekből évek alatt akár hatalmas gesztusok és hosszan tartó emberi „szépségek” születhetnek. A díj győztese mellett az összes jelölt díszokiratot kap, hisz a jelölés által már mindenki győztes, s a díjazási rendszer nem csorbítja érdemeiket. Az okiratok mellett az összes jelölt megvendégelésre kerül egy szentendrei cukrászdában, egy közös délutáni program keretein belül. A díj ezáltal azt is hivatott képviselni a maga eszközeivel, hogy ez esetben mindenki győztes, a taps mindenkit illet, és a jó érzés meg kell hogy teremtődjön minden jelöltben.

- 12 -

- 13 -

A díj érdemrendjének formai és anyagi meghatározása A díj érdemrendjét Pistyur Imre Munkácsy-díjas szobrászművész tervezte és készítette. Pistyur Imre kiváló és elismert művész, ám emellett igazi lokálpatrióta is, és az ő szerepvállalása, szellemi és fizikai munkája az alapításban nagymértékben emeli a díj eszmei és anyagi értékét is. A Gizella-díj érdemrendje egy 8 x 8 cm nagyságú négyzetes plakett. Felirata: ÉRDEM ) REND * koncentrikus körben. Belső körben: Több jelentésű motívum-szimbólum: arc, hajó, láng, csepp, összetartozás az illeszkedés által… A szavak között csillag és nap/újhold motívum jelenik meg, elválasztva és külön-külön is értelmet teremtve az összetett szónak. Így válik külön is értelmezhetővé az érdem és a rend. A plakett tetején a felirat: GIZELLA-DÍJ. A plakett anyaga: sötét kő (gránit). A felirat gépi gravírozás, felülete tükörpolírozott. Doboza fából van vörös béléssel, tetején a Gizella-díj felirat és a díj logója látható.

Az alapítás évében 10 évre előre legyártatott.

- 14 -

- 15 -

A díj elbírálása A díj jelöltjeinek ismertetőjét a Kellár F. János Immánuel által összehívott öttagú bizottság kapja meg, és ez alapján dönt a díjazott személyéről. A bizottságot a díj alapítója hívja össze minden év május 7-ét megelőzően. A bizottság a díj odaítéléséről legjobb tudása és lelkiismerete szerint dönt, figyelembe véve a díj alapeszméjét, esélyt adva minden jelölt számára a győzelemre. A bizottság összetétele minden évben változhat, elnöke Kellár F. János Immánuel. Ha valami oknál fogva a fenti személy nem tudná ellátni ezen feladatát, akkor a bizottság felállítását Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete teszi meg. A szavazásnál, legyen szó bármely testületről, a legtöbb szavazatot elérő jelölt tekinthető győztesnek. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazás történik azok esetében, akik között egyenlően oszlik meg a legtöbb szavazat. Ha ezután sincs döntés, újra átolvasásra kerülnek a jelöltek anyagai, és felszólalásra is lehetőség adódik, majd ezután ismét szavazás következik. Amennyiben így sem születik egyértelmű eredmény, a díj győzteséről a mindenkori bizottság elnöke dönt (csakis a holtversenyben álló jelöltek közül). A szavazás menetéről, titkosságáról és lebonyolításáról a bizottsági tagok határoznak bizottsági ülésük alkalmával. A döntésnek május 7-e után két héten belül meg kell születnie, ám a bizottság a díjátadó ünnepségig semmiféle információt nem szolgáltathat a döntés eredményéről. A bizottsági ülésről és a szavazásról jegyzőkönyv készül, amely bármikor (visszamenőleg is) kikérhető és megtekinthető az iskolák számára.

- 16 -

- 17 -

A díj átadása A díj átadásának időpontjáról és helyszínéről a mindenkori döntőbizottság rendelkezik. A díjátadás előtt legalább egy héttel értesíteni kell az iskolákat és a jelölteket a díjátadás időpontjáról és helyszínéről. A helyszín csakis Szentendre város közigazgatási határain belül lehet, akár az előző évi győztes iskolájában, akár közintézményben. Az időpont az alábbi jeles napok bármelyikéhez köthető: gyermeknap, pedagógusnap, valamilyen iskolai rendezvény vagy városi esemény. A díjazott élethosszig tulajdonosa lesz a díjnak. A kitüntetett a díjjal az alábbiakat nyeri: – A Gizella érdemrendet díszbársonyban. – Díszoklevelet, amely tanúsítja érdemét. – Családi belépőt a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. – Meghívást egy cukrászdába egy közös délutáni megvendégelésre. – Hivatalosan használhatja a Gizella-díjjal kitüntetett megnevezést. – A díjazott neve felkerül a díj internetes oldalára és archívumába. A további jelöltek az alábbiakat nyerik: – Díszoklevelet, amely tanúsítja érdemeiket. – Meghívást egy cukrászdába egy közös délutáni megvendégelésre. – Hivatalosan használhatják a Gizella-díjra jelölt (utána évszám) megnevezést. – A jelöltek nevei felkerülnek a díj internetes oldalára és archívumába.

- 18 -

- 19 -

Gondolatok a díjról – dr. Dietz Ferenc, Szentendre város polgármestere

- 20 -

- 21 -

Gondolatok a díjról – Pistyur Imre, a Gizelladíj érdemrendjének tervezője Az érdem szót definiálni nem könnyű. Szerintem akkor használták, amikor egy ember valamivel kapcsolatban sokat tett, és azt elismerték. Odaadó és hű volt egy dologhoz, eszméhez, helyhez, vagy közösséghez. Valami nagyrabecsülésre érdemeset művelt. Vagyis az érdem útja nem más, mint az odaadás és nagyrabecsülés. Vagyis az alázat. Korunkban ez utóbbi fogalom az, amely a többség számára már valami mást jelent. Sokan azt gondolják, az alázat valamiféle gyengeség, megadás. Pedig hát nem így van. Az alázat segít eligazodni a rendben, rendteremtésben. Segít kinyitni a tudás és a cselekvés kapuit. Erőt ad és megelégedettséggel tölt el. Rendet teremt. Érdem és rend. Rend és érdem. Néha pislákoló gyertyafényben, álmatlan éjszakákon, vagy vakító napsütésben, a szabad földeken hősök teszik a dolgukat. Mindenki a maga helyén. Könyvek, számítógépek, szellemiségek világában… A maguk helyén, csak teszik a dolgukat…

- 22 -

- 23 -

Gondolatok a díjról – Kellár F. János Immánuel, a Gizella-díj alapítója A díj alapításánál a jóakarat, a példamutatás, az értékteremtés jelentette a fő motivációt. Fontosnak tartom, hogy az általános iskolába járó korosztályt – akiknek eddig nem volt semmiféle hasonló kitüntetése – értékeljük, és ne csak közhelyként emlegessük, hogy ők jelentik a jövőt. Hiszek abban az irányban, amit ezen díjjal kezdeményezhetünk, hiszek a példamutatás és az ezzel járó jelképes és kézzel fogható eredmény hatásában és fontosságában. Lényegesnek tartom, hogy fiatalkorban is olyan belsőleg motivált ösztönző erőt szerezhessen egy ember, amely észrevétlenül is a jó, a jobb felé formálja személyiségét úgy, mint egy növekvő facsemete, s melynek majdan a felnőtt ember jelleme lehet édes gyümölcse. A díj odaítélése és léte sohasem lehet politikai eszköz, a díj kapcsán nem merülhet fel előítélet, bármiféle megkülönböztetés, a döntést nem befolyásolhatja a jelöltek tanulmányi eredménye vagy gazdasági helyzete. Tessék bátran látni a díj mögé! Ugyanis az elismerés egy-egy díjátadón szól majd a pedagógusoknak is, a szülőknek, nekünk városlakóknak és felnőtteknek is, akiknél titkon azt remélem, rájuk is hat majd maga az elgondolás, maga a példa. Hisz hinnünk kell gyermekeinkben, de meg kell próbálnunk magunkban is hinni, s ha ezt felismerjük, és akarattal mozdulunk az igaz, a jó irányába, akkor a valaha kis facsemeteként bennünk növekvő nemesség újra gyümölcsöt fog teremni…

- 24 -

25

A Gizella-díj érdemrendjének a képei

fotó: Lévay Máté

26