Bordás Győző
AZ ÚJVIDÉKI RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSORAINAK HALLGATOTTSÁGA ÉS NÉZETTSÉGE VAJDASÁGBAN
A z Újvidéki R á d i ó és Televízió mindössze néhány éve alakult műsorés közönségvizsgáló osztálya 1977. április 17-e és 23-a között egyhetes felmérést végzett Vajdaság rádió- és tévéelőfizetői körében a hallgatott sági és nézettségi a r á n y o k megállapítása céljából. A rádió és televízió műsorainak fogadtatásáról szóló elemzés (a k u t a t á s o k a t D r a g a n a D z i gurski, Kalapis Etel és D u s á n Visekruna végezte, a szakvéleményezők pedig Djordjije Popovic és Milán Timotic voltak) jelentőségét n a g y m é r tékben növeli a tény, hogy t a r t o m á n y u n k több mint negyedévszázados rádiózása és a tízéves televíziózása történetében először készült hosszabb időt felölelő, nagy apparátussal készült k i m u t a t á s . Ez a felmérés ter mészetesen nem teljes, de kétségkívül az első komoly kísérlet a hall gatottsági-nézettségi „ t é r k é p " megrajzolására és m á r csak azért is fi gyelmet érdemel, m e r t először k a p t u n k a l a p a d a t o k a t egy esetleges rá dió-, illetve tévészociológiai k u t a t á s h o z , amely megkezdése nemcsak V a j daságban, de az országban is még mindig csak a jövő feladata. Kísér letek m á r v a n n a k , de jelentősebb eredményekről mindeddig nem szól hatunk. Tekintettel a r r a , hogy az említett elemzés a közönségnek a műsorok iránti érdeklődéséről tudósít elsősorban, a felmérés gyakorlati célt is szolgál, elsősorban a szerkesztőnek ad további ú t m u t a t á s t . Az újságnál az eladott p é l d á n y ; színházban, moziban az elkelt jegy, a rádió és a televízió esetében viszont a hallgatók és nézők száma a fontos. Csakhogy ez utóbbiak auditóriumát sokkal nehezebb k i m u t a t n i , mint a színházét, újságét stb. M e r t tulajdonképpen ki is a néző, a hallgató? A n n a k tekint hető-e aki, mondjuk, bekapcsolja készülékét, de bármely oknál fogva a műsort nem kíséri teljes figyelemmel, m e r t közben társalog, esetleg más m u n k á t végez. Ezen a helyen nem k í v á n u n k belebonyolódni ebbe a kérdésbe, csupán m a r a d j u n k abban, hogy a közönséget vizsgáló sze mély feladata nem k ö n n y ű . A z újvidéki k u t a t ó k helyzetét pedig még az is b o n y o l í t o t t a , hogy az itteni r á d i ó és televízió műsorát hét-nyolc
166
nagyobb etnikai csoport kíséri figyelemmel. E z t a tényt azért említjük, m e r t a jelzett felmérés ambíciói egészen addig terjedtek, hogy az összauditóriumon belül kimutassák a hallgatók nemzetiségi megoszlását is, tehát azt, hogy egy a d o t t i d ő p o n t b a n h á n y szerb, h o r v á t , crnagorai vagy jugoszláv, illetve nemzetiségi, tehát m a g y a r , szlovák, r o m á n és ruszin nyelvű hallgatott-nézett műsort, m i k o r a n y a n y e l v ü k , v a g y az adás nyelvek (rádiónk és televíziónk a külföldi hírszolgálatot nem is szá m í t v a , öt nyelven sugározza műsorait) valamelyikét. A felmérés ter mészetesen nemcsak ilyen természetű a d a t o k k a l szolgált, h a n e m az ered mények alapján kirajzolódnak az adásperiódusok, a n a p i hallgatási vagy — igaz itt m á r kisebb mértékben — nézési m a x i m u m o k és m é l y p o n t o k , továbbá a legtömegesebb tömegtájékoztatási eszközeink közönségének kor-, nem-, végzettség- és szociális helyzet szerinti összetétele. M o n d a n i sem kell, hogy ennyi szempontot érvényesítő közönségvéle ményezést csak komoly előkészületek u t á n lehetett elvégezni. Alapul pe dig mindössze két régebben (1976 májusában és szeptemberében) végzett a r á n y a i b a n és jelentőségében is szerényebb felmérés szolgálhatott. T e kintettel a r r a , hogy az előző felmérések sok kérdést túlságosan leegysze rűsítettek, így ezt a legutóbbit kell az első jelentős felmérésnek t e k i n t e nünk annál is inkább, m e r t m i n d a rádió, m i n d a televízió esetében most m á r megrajzolhatók az első hallgatottsági-nézettségi grafikonok, amelyek ha ma még nem is, de a k u t a t á s o k permanensé tétele esetében egészen megbízható a d a t o k a t n y ú j t h a t n a k . E folytonosságra pedig szük ség v a n , m e r t — elsősorban a televízióban — különböző típusú műsor hetek léteznek, s v a l a m e n n y i elemzésére szükség v a n , h a pontos képet k í v á n u n k k a p n i a hallgatók és nézők számáról. A cél, legalábbis az elsődleges cél az volt, hogy ezekre a kérdésekre k a p j a n a k választ, de a véleménykutatást kihasználták a r r a is, hogy felmérjék a vajdasági hall gató és néző m e n n y i r e kíséri a fővárosi rádió, illetve televízió műsorát, s a figyelem kiterjedt a Vajdaság területére „ b e j ö v ő " külföldi rádió- és tévéműsorok közönségére is, anélkül hogy itt p o n t o s a n regisztrálták volna melyik külföldi adóról v a n szó. A z elemzés kiterjedt a vajdasági helyi adók, lokális rádióállomásaink hallgatottságának felmérésére is. A m o d e r n tömegtájékoztatási eszközök az ilyen elemzéseknek rend kívül nagy fontosságot t u l a j d o n í t a n a k , m e r t ma m á r jól tudják, hogy a hallgatók és nézők igényének különbözősége nemcsak az ízlések elté réséből ered, h a n e m függ a közönség képzettségétől, eltérő kulturális szintjétől, érdeklődési körétől és a m é d i u m m a l szembeni elvárásaitól, amely az ismeretterjesztéstől a művészi élmény keresésén át egészen a kikapcsolódásig, a szórakozásig terjed. H o g y a n lehet eleget tenni ennyi különböző óhajnak? Miként lehet elérni a műsorszolgáltatás sokféleségét, vagyis azt, hogy minden néző és hallgató a n a p b á r m e l y szakában igé nyének legjobban megfelelő adáshoz jusson? A műsorok készítőinek szá molniuk kell ezekkel a tényekkel is, viszont az újításoknak, v á l t o z t a t á soknak csak a k k o r v a n értelmük, h a azok t u d o m á n y o s alapon t ö r t é n t
167
R á d i ó h a l l g a t o t t s á g 1977. I V . 17-én 11.30 és 12.00 ó r a k ö z ö t t B
-a
w
-o c
rt
T3 rt
összesen Szerbek Horvátok Crnagoraiak Magyarok Szlovákok Románok Ruszinok Egyéb _ nemzetiségűek
N
<~JS*3
c
N
1,9 0,1
0,5 — 4,2 0,5
7,6 6,3 0,1 — 1,1 — — —
3,7
7,3
6.5
13.0
—
A televízió nézőinek száma 1977. I V . 17-én 19.30 és 20.00 ó r a
között
4,8
—
< 8
c/3
<~n s
1,3
2,5
—
— —
B
—
rt "rt N
1,1 0,7 0,3 —
—
<S>
574,4 341,7 39,5 13,4 107,1 16,9 22,1 7,5
52,7 55,9 50,3 47,2 47,9 45,3 48,2 77,1
525,1 332,2 36,9 12,4 72,9 18,8 21,6 7,5
48,2 54,4 46,9 43,5 32,6 43,3 47,2 77,1
16,0 8,1 2,6 0,2 4,6 0,4 0,1 —
1,8 1,1 3,3 0,5 2,0 0,9 0,1 —
23,6
47,2
22,9
46,0
—
—
0,6 1,0 0,1 — 0,5 — —
— —
a •-J
C
.6
-r
Sri
8
_:0 "3
O
16,5 1,4 — 0,9 13,2 0,4 — —
1,5 0,2 — 3,2 5,9 0,9 — —
0,6
1,2
^ázalékban
2,4
28,9 23,9 1,4 0,1 1,7
Üjv. V nézőinek áma 000-ben
27,7
1,2 1,4 2,8 — 1,0 —
i
13,8
13,4 8,9 2,2 — 2,3 — — —
BGD TV műsora zőinek áma 000-ben
6,2 — — — 29,1 0,4 — —
ázalékban
68,1 0,4 — — 65,0 0,2 — —
0,6 —
N
11,9 13,4 11,6 8,6 6,7 17,8 13,5 7,9
23,8 20,6 16,7 8,9 38,7 18,3 19,3 8,5
(n
16,8
1,5
—
c -o
N t/1
tfl
129,8 82,0 9,2 2,5 15,1 7,7 6,2 0,8
259,8 126,2 13,1 2,5 86,6 7,9 8,8 0,8
12,0 4,9 0,3 — 1,3
S
.£ o <-*.' ~ *° ° o
rt N ••rt N
C/)
2,6 3,9 1,7 0,2 0,7 — 1,3 —
1 -rt
c ja
-rt
s
tévénézők áma 000-ben
összesen Szerbek Horvátok Crnagoraiak Magyarok Szlovákok Románok Ruszinok Egyéb nemzetiségűek
S
N
BGD TV . műsora zőinek áma 000-ben
<
N N
c
3
crt -C
yi ad .tóina . 000-
^ có > °~2° rt
_i!
•S
iv. R jsora tóina 000-
000-
B
c
rt
Belg. R; műsora liga tóina ima 000-
:2
As
sora tóina 000-
-o
—
— — 16,4 — 0,4 —
— — 7,3 — 0,8 —
—
—
felmérések eredményeiből következnek. N y i l v á n ennek a felismerésnek a t u d a t a is közrejátszott, amikor a közönségkutató osztály ankétot hir detett, hogy jobb áttekintést kapjon műsoraink fogadtatásáról.
A kutatás
metodológiája
A z újvidékiek napi barométernek nevezett vizsgálatai, bár h a g y o m á nyos ankét által történtek, módszerükben mégis egyedülállóak. R e n d h a gyóak elsősorban azért, mert a nézők és hallgatók nemzetiségi megosz lásáról nyújtanak információt, sőt, kimutatják azt is, hogy Vajdaság nemzetei és nemzetiségei milyen mértékben hallgatják egymás műsorát, tehát a nem a n y a n y e l v ü k ö n sugárzott adást. Csupán szemléltetésül, íme egy példa a k u t a t á s első n a p j á n a k eredményeiből: Ilyen részletes k i m u t a t á s jelzi a vizsgált műsorhét minden félóráját. Többmillió adat. Ezeket kell majd a közeljövőben egészen részletesen fel dolgozni. A kutatócsoport n a p o n t a átlagban mintegy 1700 rádió- és tévéelő fizetőt kérdezett meg, hogy elvégezhesse az elemzést. Tekintettel arra, hogy nem ismeretes a vajdasági rádió- és tévéelőfizetők nemzetiségi meg oszlása (a legutóbbi népszámláláskor a rádió és televízióval való ellá tottság a d a t a i t nem gyűjtötték be) a kutatócsoport tagjai m a t e m a t i k a i statisztikai módszerrel s z á m í t o t t á k ki az itt élő nemzetek és nemzetisé gek a r á n y á t , mégpedig a k ö v e t k e z ő k é p p e n : először k i i k t a t t á k a z o k a t a községeket (postákat), amelyekben 50-nél kevesebb rádió- és tévéké szülék v a n , mert ezekben a községekben nincs meg a k o r r e k t elemzés hez szükséges h a t á r é r t é k . A mintavétel céljából alkalmas községeket ez után nyolc csoportra osztották olyképpen, hogy ezek nemzetiségi ala p o n képezhessenek vizsgálható egységet. E z t úgy érték el, hogy egy-egy csoportba a z o k a t a községeket sorolták, amelyekben a lakosság több mint a fele azonos nemzethez, illetve nemzetiséghez t a r t o z i k . Elkészült így a szerb-, a h o r v á t - , a crnagorai-, a magyar-, a szlovák-, a r o m á n és a ruszintöbbségű településjegyzék, a nyolcadik csoportba viszont azok a községek kerültek, amelyekben egy nemzetiség sem képez legalább 50 százalékos többséget. (A m á r említett 1976-os véleménykutatás alkal mával a szerb, h o r v á t és crnagorai nemzet egy csoportot képezett.) A nyolc csoporton belül felállították a községek nagyság szerinti sztrát u m a i t is, s végül a következő k u t a t ó p o n t o k a t jelölték k i : I. csoport
1. sztrátum 2. " 3. "
Újvidék Zrenjanin, Zombor, Pancsova Palánka, Sremska Mitrovica, Versec
4. 5. 6.
" " "
7.
"
Csurog, Melence, Hódság Erdevik, Ürög, Szerbcsernye, Banatski Karlovac Begaszentgyörgy, Szerbmilitics, Jasenovo, Banatsko radordevo Szőreg, Besenevo, Szanád, Gudurica
Ka-
169
II. csoport
1. 2.
Tavankut, Szonta, Bácsmonostor Sot, Hrtkovci, Kisboszna
III. csoport
1.
Bačko Dobro Polje, Savino Selo, Lovćenac
IV. csoport
1. 2. 3. 4.
Csantavér, Moravica Bácskertes, Horgos, Palics Mileševo, Martonos, Doroszló, Hertelendi
V. csoport
1. 2.
Petrőc, Stara Pazova, Kovačica Pivnice, Lalié, Hajdučica
VI. csoport
1. 2.
Begejci, Vladimirovci Nikolinci, Straža, Seleuš
VII. csoport
1.
Đurdevo, Kucura, Ruski Krstur
VIII. csoport
1. 2.
Szabadka Pétervárad, Rusko Selo, Banatsko Novo Selo
Topolya, Zenta
Mintavétel céljából t a r t o m á n y u n k 480 000 rádió- és tévéelőfizetője közül k o m p u t e r segítségével m i n d e n n a p 667-et „sorsoltak k i " . A z I. csoportból n a p o n t a 147 előfizető nevét dobta ki az újvidéki elektronikai k ö z p o n t gépe, a II-ból 70-ét, a I I I - b ó l , V-ből, V l - b ó l és V H - b ő l 6 0 — 60-ét, a IV-ből 120-ét, míg az utolsó, V I I I . csoportból 80 előfizető neve került elő. A z így nyert címekre 170 — külön erre a célra kiképzett — egyetemi hallgató látogatott el. Munkájuk tabeláris kimutatása a kö vetkező:
Nap
Április 17-én 18-án 19-én 20-án 21-én 22-én 23-án
A terv. látogatások száma
A megválósított látogatások száma
Százalékban
Az ankétáltak száma
A becslés szerinti rádióhallgatók és tévénézők száma
667 667 667 667 667 667 667
612 624 626 614 629 617 604
91.8 93,6 93.9 92,1 94,3 92.5 90.6
1693 1742 1746 1762 1687 1730 1660
1 089 008 1 157 881 1 245 803 1 123 412 1 230 860 1 148 268 1 094 111
A fenti számoszlopok közül az utolsó külön m a g y a r á z a t r a szorul. A hallgatók és nézők becslés szerinti s z á m h a l m a z á t m a t e m a t i k a i egyenlet tel k a p h a t j u k meg. ö s s z e kell számolni egy-egy posta kérdőíveit, és azt meg kell szorozni az előfizetők számával, majd az eredményt el keil osztani az illető posta mintavételre kijelölt előfizetőinek a számával. Miután megvan minden sztrátum postájának eredménye, a k a p o t t szá m o t összeadjuk és hasonló művelettel, mint az egyes posták esetében. Előbb a sztrátum postáinak számával szorozzuk meg a k a p o t t számot, majd az újabb eredményt elosztjuk a kiválasztott nézők számával. így 170
j u t u n k el a feltételezett hallgatók és nézők számához. K a l a p i s Etel, a k u t a t ó c s o p o r t m a t e m a t i k a i - s t a t i s z t i k a i szakértője — tőle idéztük a fenti számítási módszert is — a következőképpen k o n k r e t i z á l t a a módszert: — T e g y ü k fel, hogy azt vizsgáljuk h á n y szlovák nemzetiségű hall gatott előző n a p r á d i ó t . A z X posta területén összeadjuk a z o k n a k a szlovák a n y a n y e l v ű e k n e k a számát, a k i k előző n a p r á d i ó t h a l l g a t t a k , ezek számát megszorozzuk az illető postán n y i l v á n t a r t o t t előfizetők szá m á v a l , és elosztjuk a kikérdezettek számával. M i u t á n m i n d e n s z t r á t u m postájára m e g v a n n a k a d a t a i n k , az eredményeket összeadjuk, a n y e r t számot megszorozzuk a sztrátum postáinak számával, majd elosztjuk a sztrátum k i v á l a s z t o t t postáinak számával. A s z t r á t u m o k eredményeinek összeadásával k a p j u k meg a k í v á n t eredményt, jelen esetben azt, hogy az a d o t t n a p o n h á n y szlovák a n y a n y e l v ű h a l l g a t o t t rádiót, illetve nézett televíziót. A hibaszázalék természetesen nem kicsi, de a valószínűség-számítással k a p o t t e r e d m é n y mégis megközelítően p o n t o s n a k tekinthető. Bár a felmérést végzők nemzetiségi összetételére n a g y o n ügyeltek, a hibaszázalékot n y i l v á n növelte, hogy nem minden esetben sikerült az a l a n y t a n y a n y e l v é n kikérdezni, m e r t esetenként a v é l e m é n y k u t a t ó nem beszélte a hallgató v a g y néző a n y a n y e l v é t . H o g y miért ügyeltek erre az egyébként n a g y o n fontos tényre? G y a k o r l a t i okokból, ugyanis a megkérdezettek 28 százaléka háziasszony, 14,2 földműves és gyári mun kás, 10 százaléka pedig nyugdíjas volt. Iskolai végzettség szerinti meg oszlás: 5,5 százalék í r á s t u d a t l a n volt; 11,2 százalék az ált. isk. h á r o m osztályát végezte el, 36,3-nak pedig általános iskolája volt. A s z a k k é p zett dolgozók s z á z a l é k a r á n y a 12,2, a középiskolát végzetteké 12,7, fő iskolát és egyetemet végzetteké pedig 3,3 százalék. Még egy kis statisztika. A n a p i b a r o m é t e r szerkesztői valóban elérték azt, hogy a v é l e m é n y k u t a t á s b a n a nemzetek és nemzetiségek a r á n y o s a n legyenek képviselve. A z összegezés u t á n kiderült, hogy a megkérdezettek 57 százaléka szerb, 7,9 százaléka h o r v á t , 1,6 százaléka pedig crnagorai nemzetiségű. A nemzetiségek közül a m a g y a r nézők és h a l l g a t ó k szá z a l é k a r á n y a 21,2, a szlovákoké 3,4, a r o m á n o k é 3,0, a ruszinoké pedig 0,9 százalék volt. ö s s z e h a s o n l í t á s végett az 1971-es népszámlálás a d a t a i szerint Vajdaság lakosságának nemzetiségi megoszlása a következő v o l t : szerbek 5 5 , 8 % , h o r v á t o k 7 , 1 % , c r n a g o r a i a k 1,9%, m a g y a r o k 2 1 , 7 % , szlovákok 3 , 7 % , r o m á n o k 2 , 7 % , ruszinok pedig 1 % . A lakosság fél százaléka egyéb nemzetiségű, illetve jugoszláv. Még csak egy a d a t . Vajdaság 608 000 h á z t a r t á s a közül 480 000-ben v a n r á d i ó v a g y tévékészülék; tehát t a r t o m á n y u n k b a n rádiója m i n d e n h a r m a d i k - n e g y e d i k , televíziója pedig m i n d e n ö t ö d i k - h a t o d i k p o l g á r n a k v a n . A rádióval és televízióval v a l ó ellátottság terén Vajdaság Szlové niával és H o r v á t o r s z á g g a l együtt az ország legellátottabb területei közé tartozik.
171
A rádió
hallgatottsága
Éppen az imént jegyeztük le, hogy a vizsgált héten a felmért közönség 42,6 százaléka, tehát Vajdaság lakosai közül majdnem félmillióan hall g a t n a k rádiót. Tekintettel a r r a , hogy a r á d i ó n a k v a s á r n a p a hétköz n a p h o z viszonyítva sokkal nagyobb közönsége v a n , vizsgálódásunk so rán külön kell v á l a s z t a n u n k a v a s á r n a p i és a h é t k ö z n a p i műsorok hall gatottságát. A z Újvidéki R á d i ó esetében erre annál inkább szükség v a n , mert a v a s á r n a p i műsorséma is jelentős mértékben különbözik a h é t k ö z napitól. D r a g a n a Dzigurski m á r többször említett felmérése arra derít fényt, hogy különböző hallgatási periódusok a l a k u l t a k ki v a s á r n a p és hétköz n a p o k o n . A hét utolsó napján a h a l l g a t o t t a b b periódus délelőtt 7.30 és 10.00 óra között, továbbá a déli ó r á k b a n (ekkor éri el rádiónk a hall gatottsági m a x i m u m o t ) és a k o r a délutáni ó r á k b a n v a n . T i z e n h a t ó r á tól m á r érezhetően csökken a hallgatóság száma, a sportmérkőzések köz vetítése u t á n pedig rohamosan csökken, és közelít a nulla felé. P o n t o sabban, ahogyan nő a tévénézők száma úgy csökken a rádióhallgatóké. E z t a rádióról tévére való á t p á r t o l á s t egyébként h é t k ö z n a p o k o n is ész lelni, legkifejezettebben
19.00 és 20.00 óra között, bár e tendencia első
jelei m á r délután 17.00 órától k i m u t a t h a t ó k . A v a s á r n a p i
rádióhallga
tottságot illetően meg kell jegyezni, hogy a déli ó r á k b a n m á r rendkívül nagy a helyi adók hallgatóinak száma. A mérések azt mutatják, hogy a rádióhallgató közönség 50 százaléka ilyenkor m á r nem az úgyneve zett nagy a d ó k műsorát kíséri figyelemmel, h a n e m a helyi jellegűeket. A lokális adók műsorsémájából k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t ó h o n n a n e nép szerűség. Ezek az adók többnyire községi jellegűek, tehát helyi érdekű híreket sugároznak, közérdekű információkat a d n a k , s mindezt zömmel a vajdasági rádióhallgatók körében o l y a n n y i r a kedvelt zenés üdvözletek közé építik. Persze nem csak a zenés üdvözletekkel kell a helyi adók népszerűségét bizonyítani. Ez n y i l v á n téves lenne, de tény, hogy ezek a stúdiók m e g t a l á l t á k a szórakoztatás és az informálás közötti helyes a r á n y t , s azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a rádiók is az illető község nemzetének és nemzetiségeinek a nyelvén sugározzák műsoraikat. Zömmel
kettő, de v a n n a k
három
adásnyelvű
adóink
is.
V a s á r n a p a külföldi rádióállomások m ű s o r á t kísérők száma szinte ele nyésző. Most pedig nézzük meg közelebbről milyen volt a b e n n ü n k e t legin k á b b érdeklő Újvidéki 1977. április 17-én: 172
R á d i ó I. m ű s o r á n a k
hallgatottsága,
vasárnap,
A műsor sug. időpontja 5.00 7.45 8.30 9.00 9.05 10.00 10.02 10.41 11.00 11.30 12.00 12.10 13.00 14.00 18.30 19.00 20.00 21.00 21.10 21.30 22.00 22.30 23.00 23.30 24.00
A műsor címe
Tarka reggeli zenés műsor Ruszin nyelvű faluműsor Szlovák nyelvű gyermekműsor Hírek — szlovákul Szlovák faluműsor Hírek A Gyermekrádió hangjátéka Gyermekzene Vasárnapi hangverseny Muzsikaszó — jókívánság Hírek és külp. kommentár Faluműsor Román nyelvű faluműsor Sport, zene, derű Esti híradó Széltében, hosszában a világ körül — szlovákul Vasárnapi mozaik — románul Hangos híradó — ruszinul Ifjúsági műsor — ruszinul Hírek, sportösszefoglaló Zenebona A hét dallamaiból Hírszolgálat külföld számára angol és francia nyelven Kis éji hangverseny Hírek
A hallgatók száma 7 000 19 000 26 000 20 400 20 400 17 700 17 700 11 400 21 700 68 100 63 800 61 600 20 900 12 800 9 600 6 700 3 100 1 700 1 700 3 000 2 200 1 800 1 100 — —
A hallgatók számáról készült k i m u t a t á s először is a k ü l ö n b ö z ő n a p s z a k o k r a jellemző rádióhallgatási a r á n y o k r ó l á r u l k o d i k . Ezek a perió dusok egyenes a r á n y b a n állnak az emberek n a p i élettevékenységének ritmusával. Ez érthető is hiszen a rádióhallgatásra szánt idő a szabad idő része. A z Újvidéki R á d i ó v a s á r n a p i p r o g r a m j á n a k hallgatási periódusait kü lönösen a délelőtti p r o g r a m b a n nehéz m e g h a t á r o z n i , ugyanis v a l a m e n n y i m ű s o r n a k népes a u d i t ó r i u m a v a n . Nemzetiségi nyelvű falu- és gyermek műsorok a szokásos v a s á r n a p délelőtti hangjáték és a Muzsikaszó — jó k í v á n s á g című műsor szerepel ekkor az Újvidéki R á d i ó műsorán, tehát v a l a m e n n y i olyan műsor, amely n a g y o b b érdeklődésre t a r t h a t számot. A hallgatottsági m a x i m u m mégis fél 12-kor v a n , s t a r t egészen a m a g y a r nyelvű faluműsor végéig, de h a a nemzetiségek s z á m á n a k a r á n y á h o z vi szonyítjuk a nézettséget a k k o r e maximális nézettségi k o r h a t á r egészen a r o m á n nyelvű faluműsor végéig t o l h a t ó ki. E z u t á n a hallgatottság a r á n y l a g gyorsan csökken, hogy este 8 és fél 9 óra k ö z ö t t m á r elérje a rádióhallgatási m é l y p o n t o t . Az esti fél 10-es m a g y a r nyelvű híreknek és sportösszefoglalónak v a n a z t á n csak némi v a r á z s a , ekkor ugrik, ha nem is n a g y o t a h a l l g a t ó k száma. M i n t a fentiekből is kiderül az Ú j vidéki R á d i ó esetében v a s á r n a p a hallgatási periódusokat igen nehéz
173
Hétköznapokon viszont:
«1 5-
5.00 8.00 8.05 8.20 8.40 8.45 9.00 9.02 9.30 10.00 10.15 11.00 11.02 11.05 11.20 12.00 12.05 12.58 13.00 14X0 14.30 14.02 15.00 16.00 16.02 16.15 16.30 17.00 18.00 18.30 21.00 21.30
Tarka reggeli zenés műsor Hírek — szlovákul Szlovák népi muzsika Hírek és népi muzsika — ruszinul Hírek — románul Román népi muzsika Hírek Rádióiskola Komolyzenei adás Hírek Magvar népi muzsika Hírek Rádióterefere Műsoremlékeztető Délelőtti hangverseny Hírek Színes dallamok Hírek Próza és zene — románul Hírek Hirdetőműsor Rádióiskola Hallottuk-láttuk, délutáni híradó Hírek Időszerű témák Pop-top zeneműsor Hangos híradó és zenés üdvözletek — ruszinul Széltében hosszában a világ körül — szlovák nyelven Hangos híradó — románul Zenei műsor Estéről estére (vendégmunkásainknak) Hírek
9 200 12 400 12 400
18 800 23 400 33 400
21 200 11 800 18 000
11 500 11 000 11 000
16 200 12 900 12 900
11 9 9 11 11 11 12 12 9 9 9 8 7 6 6 4 7 5 7
100 900 900 600 600 600 500 800 900 900 900 500 100 600 400 700 200 700 200
22 21 21 28 28 28 16 12 11 11 11 12 21 18 17 17 12 18 12
8 450 5 100 5 100 6 300 6 300 6 300 3 100 12 300 8 500 8 500 8 500 4 900 8 600 6 900 6 100 5 800 4 600 4 600 4 600
10 9 9 6 6 6 6 7 4 4 4 3 9 9 8 3 6 5 5
400 800 800 000 000 000 700 900 500 5^0 500 500 400 400 000 600 700 500 500
10 8 8 4 4 4 5 9 10 10 10 8 27 14 7 7 6 6 4
14 7 7 7
200 400 400 000
33 300 12 500
14 20 20 21
7 14 5 4
700 400 800 900
8 300 15 500 —
300 300 300 600 600 600 000 500 500 500 500 700 500 500 400 900 500 700 500
— —
500 300 300 300
600 200 200 400 400 4C0 300 000 000 000 000 300 300 500 000 400 500 500 800
—
9 400 10 000 10 000
—
10 10 14 14
000 000 200 200
11 7 6 6 6 5 14 13 2 9 2
200 800 500 500 500 000 800 000 600 600 600
—
—
3 200
15 600 8 000
— —
86 300 81 500 107 700
14 382 13 583 16 282
62 64 64 71 71 52 54 52 50 50 50 42 88 68 47 49 40 36 42
850 300 300 100 100 900 800 900 900 900 900 900 700 900 500 600 100 300 500
12 11 11 11 11 10 9 8 8 8 8 7 14 11 7 8 6 7 7
570 716 716 850 850 580 133 816 483 483 483 150 780 483 916 166 683 260 083
93 78 33 33
600 100 500 200
15 13 11 11
660 016 166 030
6 800
13 800
20 000
7 300
13 500
8 100
69 500
11 583
7 700 4 300 8 700
22 800 4 000 8 600
19 600 3 200 3 300
6 400 2 200
—
12 400 8 000 6 000
3 700 1 300 6 600
72 600 23 000 34 100
12 100 3 833 6 820
3 100 2 600
2 300 3 300
400 00
5 600 00
2 400 1 900
4 500
—
13 800 11 300
2 760 1 883
m e g h a t á r o z n i , a h a t á r o k a t szinte lehetetlen élesen m e g v o n n i . Elsősorban azért, m e r t a hallgatók számát mindig a potenciális közönség számará n y á h o z kell viszonyítani. A k i m u t a t á s t o v á b b á fényt derít a r r a is, hogy a vajdasági nemzetek és nemzetiségek nem kis mértékben hallgatják az egymás nyelvén sugárzott műsorokat. Különösen v o n a t k o z i k ez a falu rádió adásaira. Aligha lenne hihető például, hogy a v a s á r n a p reggeli ruszin nyelvű faluműsort a Vajdaságban élő valamivel több mint 20 000 ruszin a n y a n y e l v ű közül 19 000-en h a l l g a t t á k . Természetesen nem ült a jelzett i d ő p o n t b a n minden ruszin a n y a n y e l v ű a készülék előtt. H a a z o n b a n tudjuk, hogy többnyelvű k ö r n y e z e t ü n k b e n az emberek egy je lentős h á n y a d a beszéli v a g y legalábbis érti az itt élő nemzetek és nem zetiségek nyelvét, a k k o r m á r reálisnak t ű n h e t , hogy az a d o t t esetben a ruszin nyelvű faluműsort 5300 ruszin nemzetiségű, 10 000 m a g y a r a n y a n y e l v ű , v a l a m i n t 2600 szerb és 1300 h o r v á t kísérte figyelemmel. Többször felhívtuk m á r a figyelmet, és most megismételjük, hogy a kis számoknál v a l ó b a n n a g y a hibalehetőség, s ezért majd csak számos hasonló jellegű felmérés m u t a t j a majd meg egy n a p o n , hogy valóban mennyire is p o n t o s a k ezek az a d a t o k . A tájékoztatójellegeket a z o n b a n nem lehet kétségbevonni. A fenti tények bizonyítására íme még egy p é l d a : a v a s á r n a p déli faluműsort a k i m u t a t á s szerint több m i n t 60 000-en h a l l g a t t á k : a 44 000 m a g y a r a n y a n y e l v ű hallgató mellett 13 000 szerb, 2000 h o r v á t és né hányszáz ruszin hallgató. Felesleges szaporítani a p é l d á k a t , hiszen bár mely m ű s o r t is vesszük alapul, az a t a p a s z t a l a t v o n h a t ó le, hogy első sorban a falurádió műsorait, v a l a m i n t a népzenei adásokat igen n a g y s z á z a l é k a r á n y b a n hallgatják más a n y a n y e l v ű e k is. N o h a az Üjvidéki R á d i ó I I . műsora szerbhorvát nyelvű műsort su gároz, az a d a t o k azt bizonyítják, hogy a szerb, h o r v á t és crnagorai a n y a n y e l v ű e k elsősorban a Belgrádi R á d i ó I. és I E m ű s o r t hallgatják és csak sokkal kisebb százalékban az újvidéki adást. E n n e k oka a szoká sokon túl valószínűleg a m ű s o r k í n á l a t is. A vajdasági nemzetiségi hall gatók közül is az a n y a n y e l v i m ű s o r u k o n k í v ü l jelentős számban hall gatják a belgrádi szerbhorvát nyelvű adást is. Behatóbb elemzést érdemelnének a Vajdaság területén m ű k ö d ő helyi adók, hiszen m i n t azt m á r jeleztük is, hallgatóink száma igen nagy, o l y a n n y i r a , h o g y egészen k o m o l y a n vetekszenek a Belgrádi R á d i ó és az Újvidéki R á d i ó egyébként igen h a l l g a t o t t I. m ű s o r á v a l . A vizsgált v a sárnapon a helyi a d ó k n a k m á r reggel 8 óra körül több hallgatójuk volt, m i n t az Üjvidéki R á d i ó I. és I I . m ű s o r á n a k összesen, illetve u g y a n a n n y i , m i n t amennyien (majd 40 000-en) ekkor a legnépszerűbb adót, a belgrádi I. műsort h a l l g a t t á k . A helyi a d ó k közönsége egészen a déli órákig nő, méghozzá rohamos gyorsasággal. Kilenc ó r a k o r m á r 86 500, egy ó r á v a l később 120 000, délben pedig m á r 130 000 hallgatójuk volt. Érdekes, hogy a lokális rádiók hallgatóinak számcsökkenése is lassabb, mint az újvidéki és a belgrádi r á d i ó k esetében: délután 3 ó r a k o r még
175
mindig több mint 30 000-es közönségük volt, tehát ismét annyi, mint a belgrádi I. m ű s o r n a k , azaz több mint a két újvidéki a d ó n a k együttesen. A külföldi rádióállomások hallgatottsága nem túl nagy és a reggeli órák 3—4 ezertől (a rádióhallgató-közönség 0,2 százaléka, a napi 16 000ig, másfél százalék) terjedt. A z Újvidéki R á d i ó I. m ű s o r á n a k h é t k ö z n a p i a u d i t ó r i u m á t vizsgálva megállapíthatjuk, hogy k i m o n d o t t hallgatási csúcsidőszakok úgyszólván nincsenek, de különösebb m é l y p o n t o k sem érezhetők. H a mégis a hallg a t o t t a b b periódusokat kellene megkeresni, a k k o r a z o k a t a reggeli 5 és 8 óra közötti időszakban lehetne megtalálni, ugyanis ekkor éri el a hall gatottság a 2—2,5 százalékot. Ez persze igen kis százalékarány, de t u d n u n k kell, hogy a vajdasági h a l l g a t ó sok adó közül v á l o g a t h a t , úgy hogy például u g y a n a b b a n az időszakban (5-tól 8 óráig) a belgrádi adók hallgatottsága 3—4, a helyi adóké is 2—3 százalék k ö z ö t t mozog. Í g y tehát a reggeli ó r á k hallgatottsága t a r t o m á n y i szinten m á r 7—8 száza lékos, ami európai átlagot közelít meg. Ismét csak visszatérve az újvi déki p r o g r a m r a elmondhatjuk, hogy h a l l g a t o t t a b b periódusai a m a g y a r nyelvű m ű s o r á n a k délben, majd 15 és 16 ó r a , v a l a m i n t este 19 ó r a k o r v a n . N y i l v á n éppen azért m e r t ötnyelvű műsor váltogatja egymást az Újvidéki R á d i ó hullámhosszán, k i m o n d o t t holt időről, azaz hallgatási m é l y p o n t o k r ó l nem is beszélhetünk. Viszont igen n a g y az Újvidéki R á dió hallgatóinak a váltakozása, ami megint csak a nemzetiségi műsorok váltakozásával magyarázható. A hallgatottsági felmérések a l k a l m á v a l általában külön szokták v á lasztani a szombati és v a s á r n a p i , sőt néha még a hétfői műsorok h a l l gatottságát, m e r t e k é t - h á r o m n a p hallgatottsága bizonyos eltérést mu t a t , a többi h é t k ö z n a p i a d á s n a p h o z viszonyítva. Az Újvidéki R á d i ó esetében ilyen eltérésről csak v a s á r n a p lehet szó, m e r t a hallgatóság hét k ö z n a p o k o n jelentősebb ingadozást nem m u t a t , illetve csak k e d d e n v a n a k e z ü n k b e n levő k i m u t a t á s szerint az átlagosnál jelentősebb közönsége. Egyelőre kérdés, hogy csak egy kivételes esetről van-e szó, v a g y pedig különböző o k o k folytán a keddi m ű s o r o k n a k v a l ó b a n n a g y o b b számú hallgatóságuk v a n . Ezen a n a p o n ugyanis m á r a délelőtti rádióiskola t u d o m á n y o s ismeretterjesztő adását majd 30 000-en h a l l g a t t á k , s az ér deklődés nem csökken a Barangolás Zeneországban című adás a l a t t sem, ezt az adást gyermek-mesejáték (Svetislav Ruskuc m a g y a r nyelven elő a d o t t Szívem krumpliból v a n című műsor k ö v e t e t t ) , majd pedig egy gyermekopera volt műsoron (Ránki G y ö r g y : A győztes ismeretlen című) az előző adásokhoz képest alig csökkenő érdeklődés mellett. A délutáni h í r a d ó utáni S z e m p o n t n a k is nagy, 17 000-es hallgatósága volt, s a r á n y lag szép fogadtatása volt az esti r á d i ó j á t é k n a k ( M i o d r a g Bulatovic: A t á v o l o d ó k a t o n a ) is. Természetesen téves lenne végérvényes ítéletet m o n d a n i , de az máris m e g á l l a p í t h a t ó — a felmérés ezt bizonyítja —, hogy a mesejáték, opera, hangjáték, tehát a művelődési jellegű műsor v o n z z a
176
a közönséget. Többször m e g á l l a p í t o t t u k m á r , hogy a rádiójáték és h a n g játék a legrádiószerűbb műfaj, s ezt a tételt a l á t á m a s z t j a ez az elem zés is. E r ö p k e kitérő u t á n zárjuk le ezt a számok t ü k r é b e n végzett r ö p k e elemzést a z z a l , hogy r á d i ó n k hullámhosszán a h é t k ö z n a p o k o n a h a l l g a tottsági listán az i n f o r m a t í v - p o l i t i k a i a d á s o k vezetnek, ezeket a n é p zeneiek k ö v e t i k . A t o v á b b i s o r r e n d : művelődés, s z ó r a k o z t a t ó zene, rá dióiskola, k o m o l y zene. I t t természetesen csak n é h á n y a l a p m ű f a j t v e t t ü n k figyelembe.
A televízió
nézettsége
A televíziónézés a r á n y a i n a k m e g á l l a p í t á s a k o r az újvidéki k u t a t ó k h a sonlóan j á r t a k el, m i n t a r á d i ó esetében. H o g y n é h á n y tanulságot le v o n h a s s u n k , íme az Újvidéki Televízió nézettségének az elemzett hétre vonatkozó adatai:
A műsor su gárzásának időpontja
A műsor címe
A nézők száma
1977. IV. 17-én, vasárnap 8.00 8.45 9.15 9.50 16.57 17.00 17.30 18.20 19.15 19.30 20.00 21.05 21.35 21.55 22.05 22.40 22.55
Tévémagazin — románul Magyar nyelvű tévémagazin Százszorszép — magyar nyelvű gyermekműsor Hírek — szerbhorvátul Műsorismertetés — szerbhorvát nyelven Ruszin nyelvű magazin Szlovák nyelvű magazin A nagy detektív — játékfilm Jó éjszakát, gyerekek! — — szerbhorvát nyelven Esti híradó — szerbhorvát nyelven Több, mint játék — sorozatadás, 1. rész (magyar nyelvű felirattal) Séta Walesban — riportfilm Tévéhíradó 3. kiadás Heti műsorkalauz — magyarul Sporthíradó — magyar nyelven Híradó magyarul Műsorbejelentő
17 500 33 000 41 41 4 4 11 11
600 600 400 700 900 200
10 800 16 500* 8 100* 8 800* 9 900* 10 700 11 500 4 500 2 500
(Az *-gal jelölt nézőszám esetében az itt közölt adat csak arról tanúskodik, hogy a megkérdezettek közül, illetve a nézők felbecsült számában mennyien nézték a műsort az újvidéki csatornán, lévén, hogy a Belgrádi Televízió I. műsorával azonos prog ramja volt. Csupán tájékoztatóul, íme néhány adat az újvidékiek híradóját a belgrádi csatornán több mint 525 000-en nézték, a Több, mint játék sorozatadást 513 000-en a riportfilmet 235 000-en, míg a híradó 3. kiadását 125 000-en.) 177
1977. I V . 18-án, hétfőn 16.10 16.15 16.30 16.40 17.10 17.25 17.30 17.45 18.00 18.15 18.45 19.15 19.30 20.00 20.45 21.00
S z e r b h o r v á t nyelvű műsorismertetés S p o r t h í r a d ó — s z e r b h o r v á t nyelven H e t i m ű s o r k a l a u z s z e r b h o r v á t nyelven S z e r b h o r v á t nyelvű h í r a d ó Magyar nyelvű híradó Műsorismertetés — m a g y a r nyelven H í r a d ó a belgrádi stúdióból N e féljetek, mi itt v a g y u n k — ifjúsági műsor a szkopjei stúdióból V o l t egyszer egy császár — gyermekműsor L i t e r a t ú r a — s z e r b h o r v á t irodalmi műsor Fiatalok fiataloknak — szerbhorvát nyelven J ó éjszakát, gyerekek! — m a g y a r u l H í r a d ó , 2. kiadás — m a g y a r nyelven Sead F e t a h a g i c : V a l a m e n n y i b a r á t o m , t é v é d r á m a — s z e r b h o r v á t nyelven Művelődési szemle — s z e r b h o r v á t nyelven Műsorbejelentő
3 5 5 4 7
— — 800 100 400 300 800
7 800* 3 300* 3 500* 7 200 11 200 17 700 9 100* 8 100 4 900
1977. I V . 19-én, kedden 16.35 16.40 17.05 17.10 17.25 17.30 18.15 18.45 19.15 19.25 19.30 20.00 20.15 21.45
S z e r b h o r v á t nyelvű műsorismertetés Szerbhorvát nyelvű híradó Hirdetőműsor M a g y a r n y e l v ű h í r a d ó 1. k i a d á s Műsorismertetés m a g y a r nyelven H í r e k a belgrádi stúdióból N é p s z e r ű muzsika Közlekedésbiztonság. E m b e r k é z b e n a k o r m á n y k e r é k — sorozatfilm J ó éjszakát, gyerekek! — m a g y a r nyelven Hirdetőműsor H í r a d ó 2. kiadás — m a g y a r nyelven N y i t o t t k é p e r n y ő — k ü l p o l i t i k a i szemle Apja fia — m a g y a r játékfilm s z e r b h o r v á t felirattal Műsorbejelentő — s z e r b h o r v á t u l
4 3 2 9 7
200 200 500 500 500 700 600
7 700 11 20 20 72
000 600 600 300
73 200 34 400
1977. I V . 20-án, szerdán 16.35 16.40 17.10 17.30 17.45 18.15 18.45 19.15 19.30 20.00
178
S z e r b h o r v á t nyelvű műsorismertető Szerbhorvát nyelvű híradó H í r a d ó 1. k i a d á s — m a g y a r nyelven H í r a d ó a belgrádi stúdióból Távcső — g y e r m e k m ű s o r s z e r b h o r v á t nyelven Művészetek J u g o s z l á v i a földjén — m a g y a r nyelvű ismeretterjesztő adás, 1. rész T á n c o l ó Vajdaság — képfelvétel egy népzenei fesztiválról J ó éjszakát, gyerekek! — m a g y a r nyelven H í r a d ó , 2. kiadás — m a g y a r nyelven S z e r d á r a v á l a s z t o t t u k — a Borussia— D i n a m ó (Kijev) mérkőzés helyszíni közvetítése, m a g y a r nyelvű k o m m e n t á r r a l
6 8 6 7 7
400 500 400 400 500
11 000 20 300 24 300 17 800
33 400*
1977. IV. 21-én, csütörtökön 15.35 15.40
17.30 17.45 18.15 18.45 19.15 19.30 20.00
20.50 22.25
Szerbhorvát műsorismertető A Rijeka—Sloboda I. ligás bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése magyar nyelvű kommentárral. A szünetben magyar nyelvű hírek Híradó a belgrádi stúdióból Pontos mérleg —• gyermekműsor, szerbhorvát nyelven Marxista nevelés. Marx társadalomelmé letének alapjai — magyar nyelvű műsor Homokóra, vetélkedő a zágrábi stúdióból Jó éjszakát, gyerekek! — magyar nyelven Híradó 2. kiadás — magyar nyelven Meridiánok — külpolitikai szemle. Az emberi jogok és szabadság nálunk és a világban, szerbhorvát nyelvű műsor Clayhanger — angol játékfilm, 2. rész szerbhorvát nyelvű felirattal Nomus — képfelvétel az újvidéki zenei ünnepségekről
—
1 400* 2 500 2 500 3 000 2 100 3 200 14 400
12 100 19 700 600
1977. IV. 22-én, pénteken 16.35 16.40 17.05 17.10 17.30 17.45 18.45 19.15 19.30 20.00 21.00
Szerbhorvát nyelvű műsorismertetés Szerbhorvát nyelvű híradó Hirdetőműsor Magyar nyelvű híradó 1. kiadás Híradó a belgrádi stúdióból A kék kabát — gyermekműsor a zágrábi stúdióból Zenei klub '77 — fiatal énekesek és együttesek műsora a szarajevói stúdióból Jó éjszakát, gyerekek! — magyar nyelven Híradó 2. kiadás — magyar nyelven A Veseli Vojvodani show-műsora Egészségesen —• testnevelési műsor szerbhorvát nyelven
4 000 4 900 5 800 5 400 6 000 4 200* 4 200 5 900 17 300 73 100 21 600
Szombaton az Újvidéki Televízió nem sugároz műsort.
Tekintettel arra, hogy az Újvidéki Televízió csak 16.30 és 21.00 (22.00) óráig sugároz műsort és a r á n y l a g sok adást vesz á t más stúdióktól né zettségi periódusait egyelőre nem lehet megállapítani. A műsoridőt nehéz úgy felosztani, hogy például az esti és délutáni h í r a d ó k o n kívül más műsorok, mősortípusok nézettségére is fény derülne, ezért itt nem perió dusokról, h a n e m egyes műsorokról beszélhetünk az első k o m o l y a b b fel mérés alapján természetesen sok esetben csak feltételes m ó d b a n . A z Újvidéki Televízió műsoráról beszélve valójában elkerülhetetlen a belgrádi a d ó v a l v a l ó p á r h u z a m b a állítása, m e r t jelenleg még a belgrádi I. műsor n a g y b a n befolyásolja az Újvidéki Televízió nézettségét is. A z előzőekben m á r jeleztük, hogy az április 17-i újvidéki esti h í r a d ó t m e n y nyien nézték az újvidéki és mennyien a belgrádi I. műsoron. De más pél dát is vehetünk. Az éppen e h í r a d ó t követő Sava M r m a k rendezte T ö b b , mint játék sorozatadás 1. része a belgrádi adón szerbhorvátul, az újvidé179
kin viszont m a g y a r felirattal futott. A műsorelemzők erről a sorozat adásról a k ö v e t k e z ő a d a t o k a t jegyezték le: az újvidéki csatornán a mű sort 6000-en, a közönség 2,6 százaléka nézte, a belgrádin viszont 57 700-an, azaz a megkérdezettek 25,8 százaléka. N e m szokott volna még hozzá a vajdasági néző saját adójához? N y i l v á n ebben is v a n v a l a mi, hiszen ha t o v á b b elemezzük a nézettségi statisztikát, kiderül az is, hogy például a m a g y a r ajkú nézők illetve a megkérdezettek 20—25 szá zaléka nézi a belgrádi h í r a d ó t , csak 10 százalékuk az újvidéki m a g y a r nyelvű műsort. Természetesen itt sem szabad gyors következtetéseket levonni, hiszen t u d n u n k kell, hogy az Újvidéki Televízió m ű s o r a i n a k vétele még nem m i n d e n ü t t hibátlan, m e r t több leadó építése még v á r a t m a g á r a . Az újvidéki h í r a d ó ugyanis minőségi szempontból kielégítő, leg alábbis ezt bizonyítja az idei portorozi tévéfesztiválon elért eredménye. A z o k o k h o z s o r o l h a t n á n k t o v á b b á azt is, hogy a v a s á r n a p i m a g y a r nyel vű h í r a d ó n a k nincs á l l a n d ó terminusa, és azt is, hogy mind a m a g y a r , mind a szerb h í r a d ó m ű s o r o k sokkal szerényebb káderekkel készülnek, mint a belgrádi adásoké. T e h á t ezek nem tekinthetők csupán a p r ó p r o b lémáknak. A televízió műsorainál is érvényes a szabály, hogy nemcsak azok nézik, akiknek anyanyelvén készül a műsor. Íme egy p é l d a : a v a s á r n a p esti s p o r t h í r a d ó t 6500 m a g y a r a n y a n y e l v ű mellett 4800 szerb is megnézte. Ezzel kapcsolatos érdekesség: a hétfőn délutáni újvidéki szerbhorvát nyel vű s p o r t h í r a d ó n a k nem volt meg a k o r r e k t elemzéshez szükséges néző száma. A v a s á r n a p i m a g a z i n m ű s o r o k és gyermekműsorok nézettsége igen m a gas, de az Újvidéki Televízió kétségkívül legnépszerűbb műsorai a játék filmek, a s z ó r a k o z t a t ó adások és a külpolitikai jellegű műsorok. M i n t a fentiekből is l á t h a t ó , a televízióműsort nézettségi szempontból egyelőre valóban nehéz k o m o l y a b b a n elemezni. További elemzésekre, mérésekre v a n szükség, m á r csak azért is, m e r t televíziónknak két eltérő műsortípusa v a n , s jelenleg csak az egyiknek a nézettségi a d a t a i v a n n a k birtokunkban. Felmérésre v á r még a kor, nem és végzettség szerinti elemzés, amely t o v á b b differenciálva a közönséget megközelítő pontossággal fogja ki m u t a t n i az igényelt m ű s o r t í p u s o k a t és azok sugárzási időpontját egy a r á n t . H a m á r ezek a k i m u t a t á s o k is készen lesznek hozzá lehet fogni a n n a k megállapításához is, hogy rádióink, tévéstúdióink összeségükben milyen k í n á l a t o t n y ú j t a n a k , és hogy ezen az összkínálaton belül azonos i d ő p o n t o k b a n milyen az egyes csatornák k í n á l a t a , milyen a műsorszórás, az azonos műsortípusok közötti választás lehetősége. A műsorok rendszeres figyelemmel kísérése beindult, s lehet, hogy egyelőre ezt kell a legjelentősebb eredménynek t a r t a n u n k .
180
Rezime
Slušanost i gledanost p r o g r a m a Radio-televizije N o v i Sad u Vojvodini Odeljenje za istraživanje programa i auditorijuma Radio-televizije Novi Sad je od 17. do 24. aprila ove godine sprovelo anketu u kojem je istraživan odnos slušalaca i gledalaca prema programima onih radio i televizijskih stanica, čiji program dopire u Vojvodinu. Prvenstveno je istraživan auditorium Radio Novog Sada na jezicima narodnosti i Radio Novog Sada, Programa na srpskohrvatskom jeziku, Prvog i Drugog programa Radio Beograda kao i program lokalnih radija i inostranih stanica. Sprovedena je i anketa o gledanosti televizije, petojezičnog programa Televizije Novi Sad, Prvog i Drugog progra ma Televizije Beograd i inostranih televizija, bez mogućnosti identifikacije inostranih televizijskih (kao i radio) stanica. Autor članka ukazuje na činjenicu da je u zadnjih godinu dana to treći pokušaj — za sada i najuspeliji — da se anketom, nazvanom „dnevni baro metar" dođe do dragocenih podataka koje će poslužiti stvaranju uslova za početak stručno-sociološkog istraživanja ovih mas-medija u nas. Autor svoju analizu ograničava pretežno na istraživanje podataka vezanih za Prvi program Radio Novog Sada i petojezičnog programa Televizije Novi Sad. Pored cilja ankete, članak analizira metode uzimanja uzorka, koji je zbog specifičnosti teritorije sa koje je uzimana, jedinstveni metod pokazao se kao vrlo uspešan; bavi se problemom preciznosti podataka; a iz analiza koje se odnose na slušanost radija, odnosno gledanost televizije izvlači one vremenske intervale koje bitno utiču na životni ritam auditorijuma. Postavlja i redosled slušanosti-gledanosti programa Radio-televizije Novi Sad. Radio difuzni sistem Vojvodine je danas nezamisliv bez lokalnih radio-stanica, čija je slušanost mnogo veća nego što bi se pretpostavljalo, a zato razloga ima više. Emisije se emituju na svim jezicima naroda i narodnosti u Vojvodini, daju veliki broj lokalnih informacija i imaju vrlo veliki procenat zabavno-muzičkog programa. U Vojvodini televizijski program prati 6 5 % ocenjenog auditorijuma, što je s obzirom na strukturu gledalaca veliki procenat. Međutim ako se izizmu progra mi informativno-političkog karaktera (dnevnici, vesti), muzičke emisije i sportski prenosi za ostale žanrove (filmove, televizijske drame, literarne, naučne i obrazovne emisije) se opredeljuje relativno manji procenat gledalaca nego što je to prošek u Evropi. Autor posebno analizira programe radija i televizije nedeljom, a posebno programe radnim danima sa subotom.
Zusammenfassung
Wie oft das P r o g r a m m des R u n d f u n k s u n d Fernsehens N o v i Sad in der Wojwodina gehört b z w . gesehen w i r d Die Programm- und Auditoriumsforschungsabteilung des Rundfunks und Fernsehens Novi Sad führte in der Zeit vom 17. bis zum 24. April dieses Jahres eine allgemeine Meinungsforschung durch, worin die Bezihung der Hörer und 181
Zuschauer gegen die Programme jener Rundfunksender und Fersehensender ge forscht wurde, deren Programme in der Wojwodina gehört, beziehungsweise ge sehen werden können. Die Meinungsforschung bezog sich in erster Reihe aufs Auditorium des Rundfunk Novi Sad, das Programm in den Sprachen der Nationalitäten, weiterhin aufs Programm in serbokroatischer Sprache, aufs erste und zweite Programm des Belgrader Rundfunks, gleichwie auf die Programme der lokalen Rundfunksendungen, und zuletzt auf die Programme ausländischer Sendungen. Es wurde eine allgemeine Meinungsforschung bezüglich der Häu figkeit des Zuschauens des Fernsehens durchgeführt, vor allem das fünfsprachige Programm des Novi Sader Fernsehens, das erste und zweite Programm des Belgrader Fernsehens gleichwie der ausländischer Fernsehstationen, ohne jegliche Identifikationsmöglichkeiten der ausländischen Fernseh- und Rundfunkssender. Der Verfasser deutet auf die Tatsache hin, dass es in dem letzten Jahr be reits der dritte Versuchwar — und zwar bisher der erfolgsreichste — durch eine allgemeine Meinungsforschung, sogenannten „täglichen Barometer" bis zu den wertvollen Angaben zu kommen, was zum Zustanderufen der Bedingungen zum Anfang einer fachlichen soziologischen Forschung dieses Mass Mediums bei uns beigetragen hatte. Der Verfasser betrachtet in seiner Analysis vor allem die Angabenforschung bezüglich des ersten Programms des Radio Novi Sad und des fünfsprachigen Programms des Novi Sader Fernsehenes. Neben dem Zweck der Meinungsforschung betrachtet der Artikel ebenfalls die Methode der Musternahme, was wegen der charakteristischen Momenten dieses Gebiets, woher sie genommen wurden, als einheitliche Methode betrachtet werden kann, und die sich als recht erfolgreicher erwies. Er betrachtet das Problem der Richtigkeit und Präzisität der Angaben, und aus der Analysis die sich darauf beziehen, wie oft das Programm des Fernsehens gesehen wird und des Radios gehört wird, eine Konsequenz auszieht, in bestimmten Zeitintervalen auf welcher Weise diese Programme das Verhaltensrhytmus und die Lebensweise des Auditoriums beeinflussen. Es wurde auf die Reihenfolge der Häufigkeit aufgestellt, wie of die einzelnen Programme des Fernsehens gesehen, bezeihungsweise des Radios gehört werden. Das Radiodiffusionssystem der Wojwodina ist ohne die lokalen Radiosender gar nicht wegzudenken, welche viel öfters gehört werden, als ob man es sich vorstelle, und dafür bestehen mehrere Begründungen. Die Sendungen werden in allen Sprachen der Völker und Nationalitäten der Provinz Wojwodina gesendet werden, sie geben eine grosse Menge der lokalen Nachrichten und besitzen einen grossen Prozentensatz Unterhaltungsprogramm. In der Wojwodina schauen das Fernsehprogramm 6 5 % des befragten Audi toriums zu, was doch die Struktur der Zuschauer anbelangt, als eine grosse Prozentenzahl zu betrachten ist. Falls aber die Programme des informations-politischen Charakters (Tagesschau, Nachrichten), musische Emissionen und Sportübetragungen ausgenommen werden, interessiert sich für die anderen Genres der Programme (Filme, Fernsehdramen, literarische Programme, wissen schaftliche und Erziehungsprogramme) relativ viel kleinerer Prozentensatz der Zuschauer, als es der europäscher Durchschnitt zeigt. Der Verfasser betrachtet die Programme des Rundfunks und des Fernsehens voneinander abgesondert in Sonntagen und in anderen Werktagen.
182
