BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
KOZÁK ATTILA
A KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI AZ 1999. ÉVI LXXIV. TÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE, VALAMINT A 2011. ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNY ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETÉNEK TÜKRÉBEN
CHANGES IN THE DISASTER MANAGEMENT ACT IN THE LIGHT OF THE ACT NO LXXIV OF 1999 AND ITS IMPLEMENTING REGULATION AS WELL AS ACT NO CXXVIII OF 2011 AND ITS IMPLEMENTING REGULATION A katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, a védekezés irányításával kapcsolatos feladatok fontosságára a jelentősebb hatású hazai és külföldi káresemények, veszélyhelyzetek fordították a figyelmet, a 2000. január 1-én hatálya lépett katasztrófavédelmi törvény az ország és az állampolgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján működőképes rendszert hozott létre. Az elmúlt évtized igazolta, hogy a kialakított katasztrófavédelmi tervezési, irányítási, szervezeti és működési rendszer alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére a kisebb súlyú, lokális eseményektől a jelentős, kiterjedt, súlyos veszélyhelyzetekig. Az elmúlt években a társadalom minden területén megnőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti és ökológiai katasztrófák száma. A káresemények komplexebbek, sokrétűbbek lettek és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. Az elmúlt években többször adódtak olyan problémák, amelyek egyszerre különböző fajtájú és szintű beavatkozásokat igényeltek. A katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése — az új Alaptörvénnyel összhangban — megköveteli a különböző természeti-, és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását. A katasztrófavédelem jelenlegi jogszabályi környezetének átfogó módosításával, az állam szerepvállalásának növelésével fokozható Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatos fenntartása. Kulcsszavak: katasztrófavédelem, beavatkozás, jogszabály, tűzoltóság, veszélyhelyzet
127
Significant damages, emergencies in Hungary and abroad have drawn attention to the importance of issues related to the prevention of disasters, recovery and the management of protection. The Act on Disaster Management coming into force on 1 January 2000 created a functioning system relying on the experiences of activities executed in the interest of the country and its citizens. The last decade has justified that the planning, management, organisational and operational system of disaster management is suitable for coping with emergencies ranging from low-scale local events to significant, extensive large-scale emergencies. Over the last years we could experience an increasing number of natural and ecological disasters affecting the population endangering their possessions and the environment. Damages have become more complex and diverse and civilisation-related sources of risks and their causes have become more uncontrollable. Over the last years several problems occurred which required interventions of different type and level at the same time. Disaster management is a national issue and to fulfil its role requested by the population — in accordance with the Basic Law — it adapts to environmental and other changes, increases its public commitment and carries out the developments needed. The safety of people and their possessions can be increased and a functioning country can be maintained by comprehensive changes in the current legislation and increasing public commitment. Key words: disaster management, intervention, legislation, fire service, emergency
1. A katasztrófavédelem A katasztrófák megelőzésével, a bekövetkezett katasztrófák következményeinek felszámolásával és a védekezés irányításával kapcsolatos feladatok fontosságára a jelentősebb hatású hazai és nemzetközi káresemények, veszélyhelyzetek irányították a figyelmet. A 2000. január 1jén hatályba lépett „a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről” szóló 1999. évi LXXIV. törvény az ország és az állampolgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok tapasztalatai alapján működőképes rendszert hozott létre. A 2000-es évek első évtizede bebizonyította, hogy a kialakított katasztrófavédelmi rendszer alkalmas a veszélyhelyzetek kezelésére a kisebb súlyú eseményektől a jelentős, kiterjedt, illetve súlyos katasztrófákig. Mindeközben azonban megnőtt a lakosságot, annak anyagi javait és a környezetet veszélyeztető katasztrófák száma, összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások és azok okai. Többször előfordultak olyan problémák, amelyek egyszerre különböző fajtájú és szintű beavatkozásokat igényeltek.
128
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
A katasztrófavédelem nemzeti ügy és a társadalom által elvárt szerepének betöltése – az új Alaptörvénnyel összhangban – megköveteli a különböző természeti-, és egyéb változásokhoz igazodó korrekciók elvégzését, az állami szerepvállalás növelését és az igényelt fejlesztések megvalósítását. A katasztrófavédelem korábbi jogszabályi környezetének átfogó módosításával, az állam szerepvállalásának növelésével fokozottabb védelem biztosítható Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának, biztonságának, valamint az ország működőképességének folyamatos fenntartásának.
2. Változások a katasztrófavédelmi törvényben Az 1999. évi LXXIV. törvényt korszakalkotónak tekinthetjük, hiszen jogszabály eddig új, eddig nem használt fogalmakat és értelmezéseket, a felelősség kérdéseinek új dimenzióját vetette fel. A törvény szavai szerint a katasztrófavédelem nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása pedig állami feladat, minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. [1] A jogszabály emellett definiálja a katasztrófa, a katasztrófahelyzet, a katasztrófavédelmi terv, a katasztrófasegély, a katasztrófa sújtott terület, a katasztrófaveszély és többek között a katasztrófavédelem fogalmait, rögzíti és megmagyarázza az iparbiztonságot érintően a káresemény, a veszélyességi övezet, veszélyes létesítmény és a dominóhatás definícióit. A törvény szabályozza a kormány hatáskörét, feladatait, a belügyminiszter és az illetékes miniszter teendőit veszélyhelyzet esetére, rögzíti a megyei, városi és helyi védelmi bizottság, valamint a polgármester feladatait. Megnevezi a központi szervet, annak területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek működnek. Budapest főváros polgári védelmi szervezete közvetlenül a központi szerv alárendeltségében működik, helyi szervei a kerületi kirendeltségek. A megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét, emellett összefoglalóan tárgyalja a jog-
129
szabály a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályait. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 2001-ben került módosításra: a változtatás a katasztrófavédelmi bírságfizetés egyes rendelkezéseit frissíti, az imént felsorolt definíciók kapcsán pedig új megfogalmazásokat tartalmaz. Új elemként került bele a törvénybe a magánszemélyek, illetve a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai is. Az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én fogadta el a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt, amely fordulópontot jelent a katasztrófavédelmi szabályozórendszerben. A törvény az Alaptörvénnyel összhangban, a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát A változtatások területei az alábbiak szerint foglalhatóak rendszerbe: 2.1 Állami tűzoltóságok a katasztrófavédelem rendszerében Az új törvény leszögezi, hogy a tűzoltás és műszaki mentés állami feladat. Ennek értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megszűnt, helyébe 2012. január 1. napjával az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lépett, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. Ettől az időponttól a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és fenntartását szolgáló, a tűzoltóságok használatában lévő, és a tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon térítésmentesen az állam tulajdonába kerül. A módosítással változik a tűzoltóságok tagozódása is: hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület.
130
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
2.2. Polgári védelmi rendszer megújítása Az új katasztrófavédelmi törvény meghatározza az Alaptörvényben is nevesített polgári védelmi kötelezettséget, és kiegészíti a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, lefekteti — a személyesen teljesítendő, illetve vagyoni szolgáltatás területén — ezen kötelezettség részletszabályait. A polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok aktualizálásra kerültek. Az új típusú polgári védelem elsősorban a nem háborús veszélyeztetettség szempontjából jelentkező lakosságvédelmi, felkészítési és megelőzési feladatokat látja el. Ennek tükrében a katasztrófavédelmi törvény szerint a polgári védelem össztársadalmi feladat-, eszköz-és intézkedési rendszer, amelynek célja a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása és a lakosság felkészítése a katasztrófák hatásainak leküzdése érdekében. Új alapokra helyeződik a települések veszélyeztetettségi besorolása, ennek megfelelően másfajta védelmi követelményeket kell érvényesíteni. A tervrendszer a megváltozott veszélyeztetettség figyelembevételével megújul. A valós élet valós problémáihoz igazítva kell választ adni a jövő kihívásaira. A polgári védelmi szervezeteket ennek megfelelően kell átalakítani, ahol különbséget teszünk törvényi szinten az önkéntes polgári védelmi szervezetek és a köteles polgári védelmi szervezetek között. polgári védelmi kötelezettség alá esik — a törvényben meghatározott kivételekkel — minden 18. életévét betöltött, de a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy. 2.3 Képzett közbiztonsági referens A 2010. május-júniusi árvizek során bebizonyosodott: a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy a védekezésért helyi szinten felelős személyek rendelkezzenek alapvető katasztrófavédelmi ismeretekkel. A helyi önkormányzatok védelmi-igazgatási feladatainak támogatása valósul meg a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével. A törvény végrehajtására kiadott 234/2011. (X.10.) kormányrendelet szerint a katasztrófavédelmi szempontból I. és II. veszélyességi osztályba sorolt településeken a referenst a polgármester jelöli ki, és gondoskodik a katasztrófavédelmi képzésen való részvételéről. A közbiztonsági referensek 131
közvetlenül segítik az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét. 2.4 Iparbiztonság és katasztrófavédelmi bírság Az új törvény szerint 2012. január 1-jétől a katasztrófavédelmi rendszeren belül létrejött az egységes iparbiztonsági hatóság, amely a megelőzési munka keretében szigorú hatósági felügyeletet lát el a veszélyes anyagot gyártó, tároló, forgalmazó és felhasználó üzemek felett. Az elmúlt időszakban több baleset is bekövetkezett veszélyes anyagokkal foglakozó, ún. alsó küszöbérték alatti üzemekben, amelyek nem tartoztak a korábban hatályos (Seveso II. irányelvű) szabályozás alá. Ebből kiindulva szükségessé vált az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokat kiterjeszteni az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is. Ezen túlmenően a katasztrófavédelem hatósági jogköre már kiterjed a veszélyes áru szállítás közúti és telephelyi ellenőrzése mellett, a vasúti, légi, és vízi szállítások ellenőrzésére, valamint a kritikus infrastruktúra felügyeletére is. Az új törvény új jogintézményként vezette be a katasztrófavédelmi bírság intézményét, amelyet a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk szállítására illetve felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén szabhat ki, ezzel javítva az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jogkövetői magatartásának elősegítését, és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. A bírság legalacsonyabb összege háromszázezer, legmagasabb öszszege hárommillió forint.
3. A védelmi igazgatás új szabályai A katasztrófavédelmi törvény, a korábban elfogadott honvédelmi törvénnyel összhangban 2012. január 1-jétől új alapokra helyezte a védelmi igazgatás, és ezen belül a katasztrófavédelem szervezet és feladatrendszerét. 3.1. Kormányzati szint A kormány végzi a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb szervezését és irányítását, a tervezés kormányszintű végrehajtását, a katasztrófavéde132
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
lemmel összefüggő feladatok koordinációját. A katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A törvény részletezi a kormány tagjainak, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek, valamint a központi államigazgatási szerv vezetőinek feladat- és hatásköreit. 3.2 Területi szint (védelmi bizottságok) 3.2.1 Megyei Védelmi Bizottság A megyei védelmi bizottság a Kormány alatt működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédelmi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. Rendeltetése, hogy illetékességi területén — a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve közreműködésével — összehangolja és irányítsa a megelőzés, felkészülés, valamint a védekezés megyei és helyi szintű feladatait. A megyei védelmi bizottság testületi szerv. [2] Elnöke: a kormánymegbízott Elnökhelyettesei: a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató, a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományába tartozó tényleges állományú katona. Tagjai: megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester, megyei jogú város polgármestere, a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője, a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány, az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője, a vízügyi igazgatási szerv képviselője, a megyei védelmi bizottság titkára. Állandó meghívott tanácskozási joggal az Országos Mentőszolgálat képviselője, és a helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben, részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.
133
3.2.2 Helyi Védelmi Bizottság A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. Illetékességi területét (honvédelmi körzet), a közigazgatás rendszerének, valamint az érintett polgármesterek véleményének figyelembevételével a megyei védelmi bizottság állapítja meg. A helyi védelmi bizottság testületi szerv. Elnöke: a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere Elnökhelyettesei: a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai: megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző, a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester, a rendvédelmi szervek és a központi államigazgatási szervek területi szerveinek a honvédelmi körzet szerint illetékes vezetője, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének képviselője. [2] 3.2.3 Helyi szint A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok letéteményese. Illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egyetértésével – közfoglalkoztatási támogatást igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat terhére. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, gyakorolja az első fokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Veszélyhelyzetben az irányítást a településen a katasztrófavédelem veszi át. [2]
134
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
4. A nemzeti védekezés időszakai az új katasztrófavédelmi rendszerben 4.1 A veszélyhelyzet Az Alaptörvény a különleges jogrend keretében tisztázza a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet tényállásait. A katasztrófavédelem szempontjából a veszélyhelyzet bír kiemelt jelentőséggel, ugyanakkor a katasztrófavédelmi rendszer, és szervezet elemeinek a többi tényállás esetén is komoly szerepe és jelentősége van. Az 53. cikk értelmében „a Kormány az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” [3] Ez a sarkalatos törvény, a 2012. év első napján hatályba lépett új katasztrófavédelmi törvény. Az Alaptörvény és az új katasztrófavédelmi törvény szerinti veszélyhelyzet által meghatározott események az alábbiak szerint foglalhatóak össze: elemi csapások, természeti eredetű veszélyek miatt, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt, egyéb eredetű veszélyek miatt kihirdetett veszélyhelyzetek. Ebben az időszakban a Kormány – rendeleti úton – rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak. Teljesség igénye nélkül: korlátozható a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele, elrendelhető: • a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel), • a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik, 135
• ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, • mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, • szükség esetén – kártalanítás mellett – ingatlan igénybevétele, bontása. a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg, közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be. A rendeletek rendkívüli kihirdetésére a közszolgálati műsorszórókon keresztül is sor kerülhet. 4.2 Veszélyhelyzetben sajátos irányítási szabályok A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintő veszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség, akinek feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei védelmi bizottság elnökét utasíthatja. Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt személy veszi át. A megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja. 4.3 A megelőzés fontossága (veszélyhelyzetet megelőző időszak) Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan intéz136
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
kedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. Ez a megelőző időszak lehetőséget biztosít arra, hogy egy előre kidolgozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében. Új fogalmakkal kell megismerkedni: katasztrófaveszély, katasztrófakárosító hatása által érintett terület, olyan a felkészülést, védekezést elősegítő megfogalmazások, amelyek a hatékonyságot nagymértékben elősegíthetik. 4.4 A katasztrófaveszély Hogy a felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre, az új katasztrófavédelmi törvény bevezeti a katasztrófaveszély időszakát. Ilyen esetben olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők. Katasztrófaveszély időszakában nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok, de a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi szerve vezetőjének — a központi veszély-elhárítási terv szerint — lehetősége van az élet- és vagyonbiztonság, a lakosság ellátása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni, amelyekről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert. 4.5. A katasztrófakárosító hatása által érintett terület A katasztrófa károsító hatása által érintett terület alatt azt a kijelölt és lehatárolt területet értjük, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség. A helyreállítás időszakában a katasztrófa károsító hatása által érintett területen a mentés és a következmények elhárítása érdekében a megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi elnök-helyettes javaslatára az adott katasztrófatípus első helyi felelősségi körébe tartozó szerv állományából helyszíni műveletirányítót jelöl ki. [2] Amennyiben az 137
intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a katasztrófavédelmi elnök-helyettes a megyei védelmi bizottság elnökének utólagos jóváhagyásával is kijelölheti a helyszíni műveletirányítót. A helyszíni műveletirányító a tevékenységét a védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese utasításának megfelelően végzi. A helyszíni műveletirányító a kárhelyszínen irányítja és összehangolja a végrehajtási feladatokat.
5. Hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer 5.1. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek A bekövetkezett szervezeti változások és az irányítási rendszer átalakítása indokolják a katasztrófavédelem szervezetére vonatkozó általános rendelkezések korrekcióját. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: országos illetékességgel működő központi szerv, a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, helyi szervek, a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. [2] 5.1.1 A központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi irányítási és felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott irányítási jogosítványokon túl gyakorolja a katasztrófavédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogokat. [2] 138
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
5.1.2 Területi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A megyei igazgatóság önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltóságokat. Ezen túlmenően ellátja az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. [2] 5.1.3. Helyi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek és azok alárendeltségében működő hivatásos tűzoltóságok. A katasztrófavédelmi kirendeltség nem költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként, szakhatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, felügyeli az önkéntes tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét.
Összegzés A Belügyminisztérium a rendvédelmi szervektől szemléletváltozást várt el. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága vonatkozásában a szemléletváltás szükségessége abban nyilvánul meg, hogy a szervezet valóban töltse be a rendeltetését, garantálja a magyar állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát és az ország biztonságos működését. A világszerte növekvő ipari tevékenység, a klímaváltozás következtében fellépő szélsőséges időjárási viszonyok és a társadalmi igény mind-mind a katasztrófavédelem megerősítését tette szükségessé. 2010-ben jelentős munka indult el a teljes katasztrófavédelmi rendszernek a való világ követelményeihez igazodó átalakítása és újjászervezése érdekében. Jogi alapjait az új katasztrófavédelmi törvény teremtette meg. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény. A szabályozás a veszélyes ipari üzemekre vonatkozóan szigorú követelményeket fogalmazott meg, így töb139
bek között előírta a biztonsági elemzés és jelentés, belső és külső védelmi terv készítését, veszélyességi övezet kijelölését, illetve a jelentési, ellenőrzési és tájékoztatási rendszer követelményeit. A katasztrófavédelmi törvény (1999. évi LXXIV. Törvény) hatálybalépése óta azonban mind összetettebbé és ellenőrizhetetlenebbé váltak a civilizációs veszélyforrások, és számos olyan baleset történt, amely a katasztrófavédelmi rendszer hatékonyságának javítását kívánta meg. Ennek hatására 2011. október 3.-án megszületett az új katasztrófavédelmi törvény és kezdetét vette a végrehajtási rendeletek megalkotása. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény a korábbi szabályozáshoz képest számos változást hozott, amelyek érintették többek között a hatósági és szakhatósági jogköröket, a tájékoztatási, riasztási, ellenőrzési szabályokat, az önkormányzatokkal, tűzoltóságokkal, polgári védelmi szervezetekkel és önkéntes mentőszervezetekkel kapcsolatos kérdéseket, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek engedélyezési eljárásait, a szankciórendszert, finanszírozási kérdéseket, illetve a nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel szabályait. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket tekintve az egyik legjelentősebb változás a súlyos balesetek megelőzését szolgáló rendelet hatályának kiterjesztése a küszöbérték alatti üzemekre. A korábbi szabályozás hatálya kizárólag az úgynevezett alsó, illetve felső küszöbértékű üzemekre terjedt ki, azaz az abban foglalt szigorú követelményeket, az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre nem kellett alkalmazni. Az elmúlt időszakban azonban több olyan baleset következett be, amely az alsó küszöbérték alatti üzemeknél történt. Amennyiben ezekre az üzemekre is vonatkoztak volna a szabályozás szigorú követelményei, talán a balesetek bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető lett volna. Éppen ezért tartották indokoltnak az új szabályozás hatályát kiterjeszteni a küszöbérték alatti üzemekre is.
140
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
Felhasznált irodalom [1] Az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről [2] A 2011. évi CXXVI II. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. [3] Magyarország Alaptörvénye, 53. cikk
141
142