Bolgár Katalin Bukorné Danis Erzsébet. az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára. Maïarský jazyk

Bolgár Katalin–Bukorné Danis Erzsébet

MAGYAR NYELV az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára

Maïarský jazyk pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom s vyučovacím jazykom maďarským

Slovenské pedagogické nakladateľstvo

Ismétlés

Szerzők – Autorky © Mgr. Bolgár Katalin, Mgr. Bukorné Danis Erzsébet, 2012 Lektorálták – Lektorovali: Mgr. Angyal Péter, Kálosi Gabriella Illustrations © Balázsy Géza, 2012 Grafický dizajn © SPN – Mladé letá, s. r. o. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma 2012. augusztus 14−én 2012−12125/35892:4−919 szám alatt mint a magyar nyelv tankönyvét az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára. Az engedélyezési szám öt évig érvényes. Első kiadás, 2012

Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2012−12125/35892:4−919 zo dňa 14. augusta 2012 ako učebnicu maďarského jazyka pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom s vyučovacím jazykom maďarským. Schvaľovacia dolozˇka má platnost’ 5 rokov. Prvé vydanie, 2012

Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani zˇiadnu jeho čast’ nemozˇno reprodukovat’ bez súhlasu majiteľa práv.

Zodpovedná redaktorka Dudás Anna Technická redaktorka Lucia Putnokyová Výtvarná redaktorka Ľubica Suchalová Obálku vyhotovila Ľubica Suchalová

Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo – Mladé letá, spol. s r. o. Sasinkova 5, 811 08 Bratislava

Vytlačil Polygraf print, spol. s r. o., Prešov

ISBN 978−80−10−02283−0

3

Kedves Gyerekek! Kilencedikesek lettetek, alapiskolás tanulmányaitok utolsó évéhez érkeztetek. Jövőre már középiskolás diákként ültök egy másik iskola padjában. Ez az év víz− választó lesz életetekben, hisz fontos döntéseket kell hoznotok. Azzal, hogy mi− lyen középiskolába jelentkeztek, tulajdonképpen további életetek alakulásáról is döntötök majd. Ahhoz, hogy az életben megálljátok a helyeteket, szilárd tudásra van szüksége− tek minden tantárgyból, s különösen anyanyelveteket illik a lehető legtökéleteseb− ben ismerni. Aki nem tudja magát helyesen kifejezni a saját anyanyelvén, hátrá− nyos helyzetben lehet egy−egy felvételi beszélgetésen, idegen nyelven is nehezeb− ben fogalmazza meg mondanivalóját. Nagyon fontos tehát, hogy mielőtt mint végzős diákok kiléptek az alapiskola kapuján, alaposan átismételjétek az eddig szerzett ismereteiteket is. A kilencedikes tananyag első fejezete a magyar nyelv szókincsével foglalkozik. Sok érdekességet megtudhattok majd a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei közt, megismerkedhettek szókészletének felosztásával is. Mivel a nyelv a társadalom tükreként állandóan változik, sok új szavunk is keletkezik, s e tankönyv segítségével betekintést nyertek a szóképzés módjainak rejtelmeibe is. A magyar helyesírás egyik legnehezebbnek tartott fejezete az összetett szavak helyesírása, ennek szabályait is elsajátítjátok majd. Természetesen a fogalmazási ismeretek sem maradhatnak el, az idei évben főleg a mindennapi életben használt fogalmazási műfajokkal ismerkedtek meg. Az előző évekhez hasonlóan ezeket stilisztikai gya− korlatokkal tarkítottuk. A kilencedik osztály második félévének része a tanulók szintfelmérő tesztelése. Annak érdekében, hogy minél jobb eredményt érjetek el magyar nyelvből, a tan− könyv további részében összefoglaljuk az alapiskola felső tagozatának nyelvtani ismereteit. A feladatok a magyar nyelvtan egyes részeinek gyakorlati felhasz− nálására irányulnak. Ha a megoldásuk előtt szeretnétek feleleveníteni az elméleti tudnivalókat is, lapozzatok a tankönyv Visszapillantó című fejezetéhez, ahol meg− találjátok a jól áttekinthető összefoglalókat. A komoly munka közben azonban reméljük, lazításképpen találtok szusszanás− nyi időt a Kuncogókra, és sok nyelvi érdekességgel gazdagodtok majd a Kíván− csiskodó soraiból is. A szórakoztató szövegértési feladatok megoldásával pedig rendszerezhetitek ismereteiteket. Az igényes munkához töretlen kitartást és szorgalmat, az új ismeretek meg− szerzéséhez jókedvet és lendületet, alapiskolás tanulmányaitok befejezéséhez pedig sok sikert kívánunk Nektek. A szerzők

Év eleji ismétlés

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS SZÖVEGÉRTÉS A klasszicista bútorok A klasszicizmus antik kultúra iránti vonzalma nemcsak az építészetben, a szob− rászatban és a festészetben éreztette hatását, hanem a kor bútorkultúrájában is mély nyomokat hagyott. A rokokó lágy, nőiesen ívelt vonalai fokozatosan átalakultak, és a bútorokon egyre gyakrabban köszöntek vissza az antik görög motívumok. A rokokó és a klasszicizmus közt nem tudunk éles határvonalat húzni. A stílusváltás egy folyamat, így egyes bútorokon egyaránt megtalálhatjuk a késői barokk és a klasszicista stílus je− gyeit. Ezekben a bútorokban esetenként izgalmasan keve− redik a régi és az új, azonban meglehetősen bizarr forma− párosítások is előfordulnak. A plasztikus görbületek foko− zatosan eltűntek, helyükre antik díszítőelemek kerültek, amelyek esetenként az antik minták másolatai voltak. A bútorok felépítésében feltűnt a szerkezeti tagoltság. A kor divatőrületéről mindent elárul, hogy nemcsak a lakóépületeken és a bútorokon jelentek meg antik díszíté− sek, hanem a kor haj− és ruhadivatját is „görög stílusúnak” titulálták. Az antik korból átvett Szekreter motívumok közül a legdivato− sabbak a füzérdíszek, a babér− ágak, az akantuszlevelek voltak, de egyes darabokra görög oszlopfőket és egész kis timpanonokat is faragtak. A formák egyszerűek és szabályosak, a színek vissza− fogottak, halvány árnyalatúak. Egyes darabokon fehér lakkot használtak, amely aranydíszítéssel kombinálva igen dekoratív hatást keltett. Klasszicista stílusú szék

5

6


A legtöbb bútor mahagóni furnérozással készült, de a szegélyeknél és a beraká− soknál előszeretettel alkalmaztak egyéb egzotikus fafajtákat is. A kor legfontosabb bútorai közé a szekreternek nevezett lehajtható asztallapú írószekrény, a komód és a hengeres íróasztal tartoz− tak. Ezek rendszerint finom kialakítá− sú, míves darabok. A klasszicista szé− keket gyakran aranyozták, huzatként pedig színes mintájú, finom selyem− szövetet vagy gobelint használtak. A bútorok díszítésére előszeretettel alkalmaztak festett porcelánt. A francia klasszicizmus kialakulá− Copf stílusú komód sa és virágzása XVI. Lajos uralkodá− sa idejére tehető, ezért előszeretettel nevezik „Luise seize” stílusnak. A klassziciz− mus fő bútoralakításainak elvei a nagy francia forradalom után is megmaradtak. A klasszicista bútorművesség az 1799−től 1815−ig tartó időszakban, az empire (ejtsd: empír) térnyerésével teljesedett ki. Az empire Franciaországból indult, majd meghódította Európát, és még Oroszországban is követőkre talált. A stílus létre− jötte I. Napóleonnak köszönhető, aki császársága idején alkotta meg a saját maga dicsőítésére, a római kor művészeti jegyei alapján. Az empire−re az egyiptomi formajegyek is jellemzőek. A legtöbbet használt faanyagok közé a mahagóni és az ében tartoztak. Háttérbe szorult a fafaragások és a faberakások alkalmazása, he− lyüket bronzból készült applikációk vették át, melyek diadaljelképeket, babér− koszorút vagy fáklyát ábrázoltak. Az empire nemcsak a meglévő bútortípusokat olvasztotta be, hanem újakat is létrehozott. A legfontosabb újítások közé tartozott a finoman ívelt elegáns heverő és a billenő kerettel ellátott állótükör. Az angol klasszicista bútorok sokkal merevebb, hűvösebb hatást keltenek, mint a kortárs francia irányzat darabjai. Az első angol klasszicista bútordarabokat Robert Adam skót építész, lakberendező tervei alapján készítették. Magyarország területén a rokokó jóval továbbb ellenállt a klasszicizmus ter− jedésének. A rokokót leváltó új stílus jócskán megkésve, II. József uralkodása idején hódította meg a főúri szalonokat. Alapja az angol klasszicizmus, amelyet a bécsi asztalosmesterek sajátos helyi jelleggel gazdagítottak, s ezt copf stílusnak nevezzük. (A Művészetek atlasza c. kiadványból)

1. Melyik irányzatot váltotta fel a klasszicizmus a művészetben? 2. Magyarázzátok meg, mi a szekreter!


3. Döntsétek el, melyik állítás igaz, illetve hamis! a) A klasszicista bútorokon még jó ideig megtalálhatóak voltak a barokk stílus jegyei. igaz hamis b) A francia klasszicizmus bútordarabjai sokkal merevebbek, mint angol kor− társaik. igaz hamis c) A bútorok díszítésére előszeretettel alkalmaztak lakkozott fehér porcelánt. igaz hamis d) A klasszicista bútordarabokat jellemzik az ókorból átvett növényi minták. igaz hamis 4. Kérdezzetek az olvasottak alapján úgy, hogy az alábbi mondatok legyenek a válaszok! a) Robert Adam skót építész és lakberendező munkái alapján. b) II. József uralkodása idején az angol klasszicizmus alapján terjedt el. c) Finom selyemszövettel és gobelinnel díszítették. d) Mivel virágkora XVI. Lajos uralkodása idejére esik, „Luise seize” stílusnak is nevezik. 5. Elemezzétek a szemelvény első mondatát szerkezeti szempontból a lehető legpontosabban! 6. Keressetek ugyanilyen mondatot a részlet első bekezdéséből, és készítsétek el a mondat ábráját is! 7. Írjátok ki a szövegből azt a mondatot, amely arra ad magyarázatot, miért keverednek a klasszicista bútorok jegyei közé barokk jellemzők! Milyen mondat ez mondattani szempontból? 8. Alakítsátok át az előző feladatban kikeresett mondatot magyarázó mon− dattá! 9. Egészítsétek ki a szöveg 5. oldalon található utolsó mondatát a hiányzó utalószóval, majd elemezzétek a mondatot! 10. Miért nevezik a francia klasszicizmust „Luise seize” stílusnak? Válaszol− jatok okhatározói mellékmondattal! 11. Keressetek a szemelvényben többszörösen összetett mondatot, majd ele− mezzétek a tanult módon!

7

8


12. Keressetek bizonyítékokat a szövegben arra, hogy a klasszicista stílusú bútorok egyszerűek, mégis ízlésesen díszítettek! 13. Magyarázzátok meg az alábbi szakszavakat az internet vagy az értelmező szótár segítségével! copf stílus, antik, plasztikus, gobelin, akantuszlevelek, timpanon, komód, dekoratív 14. Milyen stílusú bútorok tetszenek nektek? Milyen lenne a szobátok, ha saját elképzelésetek szerint rendezhetnétek be? 15. Melyik stílusirányzat követi a klasszicizmust az alábbiak közül? reneszánsz, realizmus, romantika, barokk, szimbolizmus, expresszionizmus, gótika, futurizmus

A magyar nyelv szókincse

A MAGYAR NYELV SZÓKINCSE A nyelv és a beszéd Az ember társas lény. Épp a társas együttélés következményeként fejlődhetett ki maga a beszéd is. Többek között a beszéd képessége az, amellyel az ember ki− emelkedik az állatvilágból. Ezzel természeti lényből társadalmi lénnyé válik – vagyis a nyelv segítségével kapcsolatot teremt egy másik emberrel, megosztja vele gondolatait, érzéseit, közöl, tájékoztat, véleményt mond stb. A beszéd a nyelvvel elválaszthatatlan egységet alkot. A nyelv a beszéd alapja – eszközkészlet, melynek használata által jön létre a beszéd. A beszéd a nyelv gya− korlati alkalmazása. NYELV

BESZÉD

Egységes jelrendszer, az egyén− től (a beszélőtől) függetlenül létezik.

A nyelvnek, mint jelrendszernek gyakorlati alkalmazása, szorosan függ az egyéntől (a beszélőtől).

A kisgyermek elsőként az anyanyelvét sajátítja el, amely nem azonos a későbbi nyelvtanulással. Az idegennyelv−tanulás tudatos, sokszor fáradságos tevékenység, míg az anyanyelv szinte észrevétlenül lopja be magát tudatunkba. Mégis bizonyított tény, hogy az, aki megtanult valamilyen idegen nyelvet, saját anyanyelvéhez is tuda− tosabban viszonyul, könnyebben felismeri annak szabályszerűségeit, szépségét.

NYELV

a szájban lévő izmos, mozgékony szervünk hangokból álló jelrendszer, mely a gondolatok kifejezésének az eszköze

„Aki nem ismer idegen nyelvet, az anyanyelvét sem ismeri.” (Goethe)

9

10


A magyar nyelv eredete A világon kb. 6500 élő nyelv létezik – azaz ennyiféle nyelvet beszélnek a ma élő népek. Ismerünk ún. holt nyelveket is – ezek a nyelvek még léteznek ugyan, de már egy nép sem használja őket, egy sem vallja anyanyelvének, és nem fejlődik nyelvtani rendszerük (pl. a latin, a sumer, az akkád). A nyelvek eredetéről nincs egységes nézet még napjainkban sem. Vannak olyan nyelvészek, akik azt vallják, hogy a világ összes nyelve egyetlen ősnyelv− ből alakult ki (monogenézis). A másik nézet képviselői azt próbálják bizonyíta− ni, hogy egyszerre több ősnyelv jött létre a világ különböző pontjain (poligené− zis). Az összes nyelvet hozzávetőleg 20 nagyobb nyelvcsaládba lehet osztani. A be− szélők számát tekintve legnagyobb az indoeurópai nyelvcsalád, mely közel 150 nyelvből áll, és mintegy hárommilliárd ember beszéli. Az indoeurópai nyelv− család több alcsoportra osztható. Az alábbi ábrán az európai nyelvek besorolását láthatjuk az indoeurópai nyelvek néhány alcsoportjába.

AZ INDOEURÓPAI NYELVCSALÁD NYELVEI:

olasz, spanyol, francia, portugál, román stb.

szlovák, cseh, lengyel, orosz, ukrán, horvát, szerb stb.

ÚJLATIN NYELVEK

SZLÁV NYELVEK

német, angol, holland, dán, svéd, norvég stb.

magyar, finn, észt, zürjén, votják, cseremisz, mordvin, osztják stb.

GERMÁN NYELVEK

FINNUGOR NYELVEK

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba tartozik, azon belül pedig a finnugor alcsoportba. Az uráli nyelvcsaládba tartozó népek az őshazából való vándorlásaik során földrajzilag olyan messze kerültek egymástól, hogy ez nyelvüket is külön− bözővé tette. Ez a különbözőség azonban azzal is magyarázható, hogy a velük


kapcsolatba lépő más népek nyelve is hatással volt rájuk. Nyelvészek szerint mai szókészletünk kb. 800 –1000 szava finnugor eredetű. Eleinknek már az uráli őshazában is döntő fontosságú találkozása volt a török− séggel, később, a kaukázusi őshazában (a Fekete−tenger és a Kaszpi−tenger közti terület) pedig a bolgár−törökökkel. Török jövevényszavaink között olyan alapvető fogalmak nevei is szerepelnek, mint a búza, az árpa, a szőlő, a bor, az eke és a betű. Jelentős nyelvi hatások érték még nyelvünket a végleges hazában (a Kárpát− −medencében) a latin, a germán és a szláv nyelvek részéről. Ekkor vált vérünkké a közös európai műveltség úgy, hogy mellette megőriztük nyelvi önállóságunkat.

A magyarok vándorlása az őshazából a Kárpát−medencébe Ruházat a honfoglalás idején

Az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül egyik sem világnyelv. A nyelv− családon belül legtöbben, mintegy 13 millióan vallják anyanyelvüknek a ma− gyar nyelvet. Ezzel Európában a tizenkettedik helyen állunk. Nagyvonalakban szá− molva kb. minden harmadik magyar anyanyelvű ember Magyarország határain kívül él (Szlovákia/Slovensko, Románia, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Ausztria, USA, Kanada, Brazília, Ausztrália).

11

12

A magyar nyelv szókincse URÁLI NYELVEK

FINNUGOR NYELVEK

UGOR NYELVEK

FINN−PERMI NYELVEK

FINN−VOLGAI NYELVEK

BALTI FINN NYELVEK

VOLGAI NYELVEK

SZAMOJÉD NYELVEK

PERMI NYELVEK

OBI−UGOR NYELVEK

ÉSZAKI SZAMOJÉD NYELVEK

DÉLI SZAMOJÉD NYELVEK

MARI (CSEREMISZ)

FINN ÉSZT KARJALAI VEPSZE INKERI VÓT LÍV

MORDVIN MERJA MUROMA

UDMURT (VOTJÁK) KOMI (ZÜRJÉN)

MAGYAR

HANTI (OSZTJÁK) MANYSI (VOGUL)

NYENYEC ENYEC NGANASZAN

SZÖLKUP KAMASSZ MATOR KOJBÁL TAJGI KARAGASSZ

LAPP (SZÁMI)

Megjegyzés: A dőlt betűvel írott nyelvek kihaltak.

Nyelv magyar finn észt mordvin cseremisz (mari) votják (udmurt) zürjén (komi) karél szamojéd nyenyec (jurák) lapp osztyák (hanti) vogul (manysi) szölkup (osztyák szamojéd) vepsze nganaszan (tavgi, aram) enyec

Beszélők száma 13 000 000 5 500 000 1 000 000 800 000 500 000 500 000 250 000 100 000 30 000 27 000 25 000 13 000 3 000 2 000 2 000 néhány száz néhány száz


13

A szókészlet Nyelvünk, bár ősi nyelv, mégsem állandó – napjainkban is fejlődésben, moz− gásban van. Bár magyar nyelv csak egy van, mégis különféle változatait beszéljük. Ezeket a változatokat nyelvi rétegeknek nevezzük. A rétegek egymástól különböző kifeje− zésmódjukban, szókészletükben különböznek. A különböző nyelvi rétegekhez tar− tozó szavak összessége a szókészlet. Egy adott nyelv szavainak és kifejezéseinek összességét szókészletnek nevezzük. A teljes szókészlet alap− és kiegészítő szókészletre osztható. A nyelv szókészlete az egyéntől (használótól) független.

Az alapszókészletbe tartozó szavakat a következők jellemzik: az adott nyelvet beszélők közül min− denki ismeri és használja, pl.: üveg, papír, polc, könyv;

nyúl

számos új szó képzéséhez szolgálnak alapul, pl.: szem (szemész, szemez, szemtelen, szemes, szemérmes), fej (fejes, fejel, fejetlen, fejedelem, fej− vesztve).

z s a v ra

A kiegészítő szókészletbe tartozó szavak jellemzői: nem mindennapi használatúak, kevésbé gyakoriak, pl.: tőzsde, alabástrom, bankjegy, klinika, telekkönyv; viszonylag rövid ideje léteznek, pl.: golyóstoll, helikopter, porlasztó, tele− fonközpont, dugattyú, sugárhajtás; kisebb−nagyobb közösséghez (ún. nyelvközösséghez) tartoznak: pl. nyelvjárási szavak, bizonyos szak− területeken belül használt szavak, hob− biszavak, korosztályhoz köthető szavak (diáknyelv, ifjúsági nyelv).

ajtó

PA

teve

n lombik e g t n ö náthalá r isz

on

y

hosszú idő óta megvannak a nyelvben, pl.: férfi, asszony, ló, föld, ház;

LÁM

z

SZA MU RÁJ

14


A magyar nyelv teljes szókészlete számbeli, pontos meghatározása szinte lehe− tetlen. Ha figyelembe vesszük az igeneveket, a melléknévből képzett határozó− szókat (szép – szépen, nagy – nagyon), tájnyelvi szavainkat, a szakszavakat, régi (archaikus) szavainkat, az újkeletű szavakat, rétegnyelvi szavainkat – ez a szám egymillió felett van (mintegy 1 065 000 szó).

A szókincs Az egyén szókincse a nyelv szókészletének csupán a töredéke. Az egyéni szó− kincs kb. 5–10 ezer szó között mozog. Íróink, költőink ennél sokkal több szóval „dolgoznak” – Arany János például 23 ezer szót használt műveiben, Petőfi Sándor 22 ezret, Jókai Mór 20 ezret, Juhász Gyula 12 ezret. Azoknak a szavaknak és kifejezéseknek az összességét, melyet az egyén (egy adott ember) ismer, ill. használ, szókincsnek nevezzük. A szókincs tehát függ az egyéntől, annak korától, műveltségétől, nyelvi készségétől, környeze− tétől, foglalkozásától. Megkülönböztetünk aktív és passzív szókincset.

Az aktív szókincs szavai közé azokat a szavakat soroljuk, amelyeket az egyén napi szinten, gyakran használ. A passzív szókincs szavai azok a szavak, melyeket ismerünk, megértünk ugyan, de nem használjuk őket. Az aktív és a passzív szó− kincs közé nem lehet merev határvonalat húzni. Előfordulhat ugyanis, hogy a pasz− szív szókincsből idővel bekerül valamelyik szó az aktív szókincsbe, illetve az aktív szókincsből átkerül a passzív szókincsbe. „... nincs és nem lehet »teljes« szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak mere− getünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger.” (Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek)


A szókészlet eredete A magyar nyelv szavait eredetük szerint két nagy csoportra oszthatjuk. Ezek a következők: 1. ősi magyar szavak, 2. kölcsönszók (más népektől átvett szavak): – jövevényszók, – idegen szók. Ősi magyar szavaink közé soroljuk azokat a szavakat is, melyek nagyon régen, még az uráli, a finnugor és az ugor együttélés korából származnak. NÉHÁNY FINNUGOR EREDETŰ SZAVUNK Igék: él, hal, megy, kel, fél, fon, szül, ül, jön, nyom, von Testrészek: váll, mell, láb, kéz, fej, homlok, szem, száj, torok, szív Rokonságnevek: apa, atya, anya, fiú, lány, vő, meny, nő, rokon, árva A természet jelenségei: ég, menny, éj, hajnal, fény, villám, hold, év, nyár, tél ősz, jég, tó Növénynevek: fa, gyökér, ág, vessző, nyír, hárs, fűz, fenyő, szil, fagyal Állatnevek: fogoly, fajd, lúd, daru, holló, varjú, fecske, méh, hangya, nyű Melléknevek: nagy, hosszú, vékony, sovány, meleg, langyos, nyers, új, ifjú, agg, jó Számnevek: kettő, három, hat, húsz, harminc, száz, első, második Névmások: én, te, ő, mi, ti, ki?, mi?, ez, az

A más népektől átvett szavak között különbséget kell tennünk. Nagyon sok olyan szavunk van ugyanis, melyek az említett korok utáni időszakban kerültek ugyan nyelvünkbe, de mivel ragozásuk megegyezik az ősi magyar szavakéval, már nem tekintjük őket idegennek – a magyar nyelv részévé váltak, meghonosodtak. Ezeket a szavakat jövevényszavaknak nevezzük. BOLGÁR–TÖRÖK JÖVEVÉNYSZAVAK A földművelés szavai: árpa, búza, boglya, dara, eke, sarló, szérű, tarló, őröl, alma, bor, dió, gyümölcs, körte, szőlő Az állattenyésztés szavai: bika, borjú, disznó, karám, kecske, ökör, tinó, tyúk, író, köpű, sajt, túró A vallási élet szavai: tor, gyász, gyón, boszorkány, táltos A ruházattal kapcsolatos szavak: satu, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű További szavak: bölcső, kancsó, karó, kapu, korsó, gyűszű, sátor, szék, ács, szűcs, szatócs, betű, ír

15

16

A magyar nyelv szókincse SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAK Ruházkodás: kabát, nadrág, gatya, palást, szoknya, kapca, posztó, sapka, pelenka Földművelés: barázda, kapál, repce, rozs, zab, kalász, szalma, bab, kapor, káposzta, paprika Állattenyésztés: pajta, jászol, patkó, bárány, birka, kacsa, gácsér, kakas, galamb Állatok nevei: medve, hörcsög, patkány, szarka, veréb, pók, giliszta, poloska, bolha, macska Halászat: csuka, kárász, pisztráng, rák, csónak, zsilip, gát, patak, mocsár Háztáj: udvar, pitvar, konyha, pince, ablak, kémény, asztal, pad, polc, dunyha, abrosz, kulcs Étkezés: galuska, pecsenye, kolbász, szalonna, uzsonna, vacsora, tészta, kalács Mesterségek szavai: kádár, mészáros, kalapács, szekerce, borotva, abroncs, donga, vödör Államigazgatás: király, vajda, ispán, paraszt, pénz, pecsét Vallás: kereszt, szent, pap, érsek, apát, apáca, karácsony Napok: szerda, csütörtök, péntek, szombat NÉMET JÖVEVÉNYSZAVAK Városi élet: céh, cégér, polgár, borbély, kalmár, málha Főúri, udvari élet: gróf, herceg, porkoláb, frigy, hódol, páncél, zsákmány, gerely Építkezés, lakberendezés: erkély, kastély, palánk, torony, kályha, matrac, láda, márvány Ruházkodás: gallér, gyolcs, pendely, boglár, gyémánt, párta, prém Gazdálkodás, paraszti élet: bak, csűr, kaptár, major, puttony, tönköly LATIN JÖVEVÉNYSZAVAK Társadalmi, egyházi élet: apostol, fráter, kanonok, kántál, paradicsom, prépost, an− gyal, templom, sekrestye, ostya, kollégium, jezsuita, piarista, prímás Iskola: papiros, iskola, lecke, tinta, penna, tábla, ceruza, kréta, grammatika, kotta, diktál Állat− és növénynevek: cet, cápa, fóka, krokodil, vipera, elefánt, fülemüle, skorpió, jácint, liliom, mályva, viola, rózsa, zsálya, citrom

A más népektől átvett szavak másik csoportját az idegen szavak alkotják. Ezek még viszonylag rövid ideje részei nyelvünknek, még nem honosodtak meg, nem vették át annak szabályait, máig is idegennek érezzük őket. Idegenségüket gyakran még írásmódjukban is őrzik, bár vannak köztük olyanok is, melyeket fonetikusan, a magyar helyesírás szerint írunk. pl.: szamovár, szamuráj, esztétikus, Szöul, szerenád, professzor, dzsessz, lézer, kóla, menedzser, kemping, fájl, akvárium, röntgen, pingpong, futball.


1. Keressétek meg a következő idegen szavak magyar megfelelőit! adoptál, aukció, aposztróf, epidémia, epizód, freskó, főnix, frappáns, humusz, horizont, homogén, kabala, kapacitás, kollektív, kollekció, komisszió, lokális, literatúra, lokálpatrióta, liturgia, mandátum, matéria, mauzóleum, narrátor, naiv, navigál, nimbusz, purgatórium, pulpitus, sziluett, szieszta, szkizofrénia, szocio− lógia, teória, univerzális, vandalizmus 2. Írjátok le a következő, a magyar nyelvben meghonosodott szláv jövevény− szavak mellé a szavak szlovák nyelvű változatát! palást, szoknya, sapka, pelenka, barázda, kapál, repce, rozs, kalász, szalma, bab, kapor, káposzta, jászol, patkó, bárány, kacsa, gácsér, kakas, galamb, macska, medve, patkány, szarka, veréb, pók, giliszta, poloska, bolha, csuka, kárász, pisztráng, rák, csónak, patak, mocsár, udvar, konyha, pince, ablak, kémény, asz− tal, polc, dunyha, abrosz, kulcs 3. Olvassátok el Kodolányi János: Julianus barát c. művének részletét! Három kisfiú ült a nyári verőfényben egy bokor alatt. Nézegették, hogy a domb lábján elhúzó úton hogy ballagnak az ökrösszekerek a Zengő hegyoldala felé, s hogy tűnnek el egy mély völgyben, csalitok, bozót között. A nap dél− utánra hajlott, a hőség engedett, ezüstfehér bárányfelhők legelésztek az égen. A fűben hersegtek a kabócák, egy magas nyárfa csúcsán tengelic ült, mint vala− mi kis fekete légy, de vékonyan csilingelő hangja idáig elhallatszott. Jobbról, a lapályos legelőn, a klastrom gulyája legelészett. – Mondják, hogy a velág szélén véghetetlen tengörök vagynak – beszélt nyá− lazó szájjal a legnagyobb fiú, s álmosan pislogott gyulladt, vörös szemhéjával a napsütésben. Akkora feje volt ennek a fiúnak, mint egy kisebbfajta puffadt tömlő. S olyan lomhán ült, olyan mozdulatlanul, mint egy jóllakott gödény. – A velág szélén nincs sömmi – intette le egy kis zömök zsurmó fiú, s heve− sen legyintett. Kis fekete szeme nevetősen villogott homlokába hulló sötétbarna haja alól. – Tengörök vagynak, s a tengörökben sárkányok és röttentő kélgyók sürög− nek. Én tudom. Apám mondá. – Hát ű meg honnan tudhatnája? Vala tám ott? A nagyfejűben valami halvány indulat támadhatott, mert lustán a kis zömök felé fordult, s a nyál kifreccsent vastag ajkai közül, ahogy mondta: – Az én apám a klastrumban segél a brátoknak, s tűlük tudhatja. A brátok megmondhatják, űk mindent tudnak. – No, ha a brátok mondták, akkor igaz es – hagyta rá megbékélve a kis zömök. – De ha csak te mondod... – Mér, nem szoktam én hazudni – méltatlankodott Busa.

17

18


– Elébb töröld meg a szád, orrod, te taknyos. Osztán nem is hazudni szoktál te, hanem tukma vagy. – Te meg gyisznó vagy. Kutya vagy. Lomhán emelte nagy, piszkos kezét, sűrűn pislogott, s az orrát szívta, mint a mérges hörcsög. A kis zömök csak nevetett, s ügyes mozdulattal odábbfordult a fűben. Tudta, hogy ez a nagyfejű nehezen mozdul, akár a bivalyborjú, de ha dühbe gurul s odacsap, meglátszik a helye sokáig. A harmadik fiú – cingár, sovány, gyenge emberke – mintha oda sem hederí− tett volna a veszekedőkre. Egy fűszálat rágicsált, zöldesbarna szeme az égbolto− zatra meredt, térdén átvetett mezítelen lábát lóbálgatta, s halkan dúdolt magában valamit. – Hát te mit szólasz hozzá, Györki? A cingár, mintha felrázták volna révültségéből, összerezzent. – Igön nagy tengörök vagynak – felelt élénken Györk. – Ha megnövök, elmék oda, s megnézöm. Az élénk, fekete szemű kis zsurmó ezen hangosan hahotázott. – Vaj ki tudna oda elmönnie? – kiabálta. – Nem járt még embörfia a velág végén. Nem löhet oda elmönni. Mer közbül vagynak a nagy kénkües tavak meg a langalló högyek. Ott lakoznak az ördöngök. – Én csak kresztöt vetök majd, meg elmondom a Miatyánkot meg az Avét, osztán szétnyílnak a langalló högyek, legyappannak a tüzek, meghívülnek a kén− küek. Osztán úgy megyök által rajtuk sértetlen – magyarázta lelkesen Györk, s kigyúlt a szeme, kihevült vékony arca, hosszú ujjai szaporán gyűrték a fű− szálat, mezítelen lába türelmetlenül beletúrt a fűbe, mint a nyugtalan csikóé. – Majd igennyöst te – nyámmogta lustán Busa. – Nem ereszt apád – tódította Vajka. – Nem kérdöm én tűle, hanem egyször csak kapom magam, s elmék – felelt elkomorodva Györk. – Még ki se érsz az erdőbül, máris utánad ered, hazavisz, osztán megrak – fitymálkodott Busa. – Nem lel meg az erdőben. – Hon vót, hon nem vót, vót egyszer egy embör – kezdte Vajka, s a szavak ütemére lassan ide−oda ringatta a derekát. – Annak oly igön sok gyermöke vala, mint rétön a fűszál, de még eggyel több es. – Ez nem bizonyos – vágott közbe hevesen Györk. – Hanem az bizonyos, hogy élt vala innen távul egy szép fejér ló. Annak a lónak vala egy fia. Igön−igön szép, délcög, dörék fiú vala, úgy hívták, hogy Fejérlófia. – Ezt honnét tudod? – fordult felé kíváncsian Vajka. – Nem hallád−e, hogy Majs mesélé, a táttós, azki odafönn lakozik a Zengőn, a Réka patakja mellett? – magyarázta Györk.


– Majs hazudik, s ördöngökvel szövetközik. Mindenki tudja, hogy Majsnak ördönge vagyon. Apám mondá – bizonykodott Busa. – Én valék Majs apánál, s nem látám, hogy ördönge vagyon. – Kedég ördönge vagyon, mindönki tudja. Vajka nem tudott megülni békén. Izgatottságában felugrott, tenyerével az ülepét csapkodta, s kiabálva beszélt: – Én is azt mondom, gyerökök, Majsnak ördönge vagyon. Nagyanyám mondá, csak ír egy kört a fődön, beleáll, osztán hívja az ördöngöt. Amikor kedég megjelönik, megmondja neki, mit tegyön, azt míveli. – Meg fekete tíkja is vagyon – tette hozzá álmosan Busa, mint aki nem tartja érdemesnek, hogy feleseljen. – Ezt mondja mindönki – folytatta Györk. – De én valék nála, s nem látám. – Az ördöngöt nem is löhet látani, csak ű láti – kiabált egyre hevesebben Vajka, s kavicsokat rugdosott izgalmában. – De igazhitű kresztyén nem megyen Majs apához, mert elkárhozik. És te nem es vagy igazhitű kresztyén. Nem es valál nála. Csak mondod.

4. Kodolányi János a 20. században élt író, aki főként történelmi tárgyú regé− nyeivel vált ismertté. Feldolgozta az ókori mitológiát és a tatárjárás korát is. Mit gondoltok, miért választotta ezt az archaikus nyelvezetet a Julianus barát c. művének megírásához? 5. Keressétek meg a részlet elején a kövér betűkkel kiemelt szavak jelentését az értelmező szótár segítségével! 6. Ha figyelmesen elolvastátok a fenti részletet, akkor rájöttök arra is, hogy miben különbözik a szöveg dőlt betűkkel kiemelt része a többi résztől. Indokoljátok meg, hogy miért volt erre a megkülönböztetésre szüksége az írónak! 7. Emlékeztek még Fehérlófia ősi mondájára? Szerepelt benne Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró is, akik Fehérlófia mellé szegődtek, valamint Hétszűnyű Kapanyányimonyók is. Meséljétek el a történetet, vagy pedig olvassátok el újra! 8. „Fordítsátok le” a Kodolányi−részletből vett következő kifejezéseket a mai magyar nyelvre, majd írjátok le őket a füzetetekbe! Én valék nála, s nem látám – Kedég örödönge vagyon –

19

20


Élt vala innen távul egy szép fejér ló – Nem kérdöm én tűle, hanem egyször csak kapom magam, s elmék – Az ördöngöt nem is löhet látani, csak ű láti – A táttós, azki odafönn lakozik a Zengőn – Majd igennyöst te – Igön nagy tengörök vagynak – 9. Fejtsétek meg a következő népies szavak jelentését! Mit eszik, aki csuszpájszt eszik? Mit érez, aki csuta? Hova megy, aki a tollasbálba megy? Milyen állat a gödölye? Hogy megy, aki rézsút megy? Min utazik, aki sajkán megy tovább? Mivel foglalkozik az óbester? Hogy eszik, aki éhomra eszik?

Kíváncsiskodó

Julianus barát egy magyar Domonkos− −rendi szerzetes volt, aki a tatárjárás után, 1235−ben negyedmagával indult útra, hogy megkeresse a keleti magyaro− kat – azokat, akik a honfoglalás előtti időben az óhazában maradtak, azaz nem indultak új hazát keresni. Julianus barát nehéz, fáradságos, kalandos útját siker koronázta: megtalálta az óhazában maradt magyar törzset, akikkel legna− gyobb megdöbbenésére ugyanazt a magyar nyelvet beszélte. Julianus barát nem egész egy hónapot töltött Magna

Hungariában, élvezte a vendégszerete− tüket, beszélgetett velük, faggatta őket szokásaikról, mesélt nekik az újhazáról. 1236−ban hazatérve IV. Béla királynak beszámolt útjáról. 1237−ben ismét elin− dult, hogy elhívja az ott maradottakat Magyarországra. Sajnos, ez az útja már sikertelen volt – az ott élő testvéreket a tatárok akkorra elpusztították, szétszór− ták. Julianus barát hazatérve elsőként hozott hírt a kegyetlen tatár hordákról és az egész Európát fenyegető támadásról – mely 1241−ben be is következett.


21

A nyelvi rétegek A magyar nyelv egységes – ez azt jelenti, hogy mindazok, akik a magyar nyel− vet beszélik, bárhol a világon megértik egymást. Egységessége ellenére felhasz− nálóinak lakhelye, műveltsége, életkora, foglalkozása szerint mégis változó. Ezek alapján a nyelv kisebb csoportokba, ún. rétegekbe osztható. Az egyes rétegek tehát együttesen képezik a nyelv teljes szókészletét.

A nyelvjárások – tájnyelvi szavak A szókészletet csoportosításának egyik szempontja az is lehet, hogy a nyelvet beszélők az ország mely részén élnek – vagyis földrajzi elhelyezkedésük szerint. Az egy−egy földrajzi területre jellemző nyelvváltozatot nyelvjárásnak nevezzük. A szavakat az egyes területeken a köznyelvitől eltérő módon használják. Ez a különbözőség lehet csupán kiejtésbeli módosulat, de lehet egy teljesen különböző, más területeken teljesen ismeretlen szó is. A magyar nyelv legnagyobb nyelv− járási területei a következők: a nyugat−magyarországi (1), a dunán− túli (2), a dél−magyarországi (3), a mezőségi (4), a palóc (5), a tiszai (6) és a székely (7 – Románia bizonyos területén élő magyarok nyelvjárása). A palóc nyelvjárás Magyarország északi részén használt nyelvjárás, mely átnyúlik a határon Szlovákia déli területeinek egy részére.

6 5 7 1

2

4 3

A magyar nyelvjárások területi eloszlása Szlovákia területén három magyar nyelvjárás ismert: dunántúli (ez a csallóköziek nyelvjárása), palóc (a Vág/Váh folyótól a Hernád/Hornád folyóig), északkeleti (Szlovákia legkeletibb része).

22


1. Keressétek meg Szlovákia térképén az említett három nyelvjárási területet! Elgondolkoztatok−e már azon, miért néznek ránk értetlenül az eladók bármelyik magyarországi boltban, ha „tyepláki szúpravát, kofolát, horcsicát, párkit, cselen− kát, hranolkit, zmizíket, szpacákot, rukszákot” stb. kérünk, vagy az autóbuszon kijelentjük, hogy nincs „preukazunk, preukázskánk”? 2. Keressetek hasonló szavakat, melyeket a környezetetekben helytelenül használnak, majd írjátok le helyes magyar megfelelőjüket!

Kíváncsiskodó

Vannak nyelvek, amelyek nagymérték− ben eltérő nyelvjárásokra tagolódnak. Ezek beszélői egyáltalán nem, vagy csak nehezen értik meg egymást, csu− pán a közös írásmód segítségével tudják kicserélni gondolataikat. Ilyen a kínai

nyelv, melynek nyelvjárásai az egyes tartományokban erősen eltérnek egy− mástól. A két−háromezer kilométer távol− ságban levő kínai népcsoportok csak a közös írásmód segítségével értik meg egymást.

A köznyelv és az irodalmi nyelv A tájegységekhez nem kötött, egységes beszélt nyelvet köznyelvnek nevezzük. Ilyen a napi beszélgetéseink során használt nyelv (az ún. társalgási nyelv), melyet akkor használunk, ha nem kell különösképpen fogalmaznunk vagy választékosan be− szélnünk. A köznyelvet írásban is használhatjuk, mégpedig olyankor, amikor nem ké− szítünk hivatalos szöveget. Ilyenek a magánlevelek, az egymásnak írt rövid üzenetek. Az irodalmi nyelv a köznyelv magasabb szintű, kiművelt változata. Az irodal− mi nyelvet az adott nyelvet használók minden tagja ismeri és megérti. Ez a nyelv elsősorban a hivatalos szövegek nyelve, a tömegtájékoztatás (újság, televízió, rádió) nyelve, a tankönyvek és a tudományos szövegek nyelve, és az ünnepi, emel− kedett hangvételű beszédek megfogalmazásakor is ezt a nyelvet használják.


Az irodalmi nyelvet elsősorban a műveltebb réteg használja – orvosok, tanárok, újságírók, mérnökök, tudósok, kutatók, írók, riporterek stb. Az irodalmi magyar nyelv a 19. század elején keletkezett, az 1844−es országgyűlés tette államnyelvvé. Az irodalmi nyelv helyesírási szabályzatát az Akadémiai Kiadó A magyar helyes− írás szabályai című könyve rögzíti.

Az archaizmusok és a neologizmusok A népvándorlás idején és a honfoglalás korában természetesen őseink még nem azt a magyar nyelvet beszélték, amelyet ma ismerünk. Az általuk használt szókincs is teljesen más volt, mint a mai. Gondoljunk arra, hogy bizonyos tárgyak, eszközök az idők során eltűntek, ma már nem léteznek. A technika fejlődésével új tárgyak keletkeztek, ez pedig óhatatlanul magával vonta az új szavak alkotásának szüksé− gét. Nem kell azonban annyira mélyen visszatekintenünk a múltba, hisz vannak olyan szavak, melyeket még nagyszüleink is aktívan használnak, nekünk azonban már idegenül, „régiesen” hangzanak, sőt gyakran már azt sem tudjuk, mit jelente− nek. Ezeket a régies, elavult szavakat archaizmusoknak nevezzük. A neologizmusok az archaizmusok ellentétei – olyan szavak, melyek az adott korban a nyelvhasználók számára újdonságként hatnak, vagyis ezek nyelvi újdonságok. Ilyen neologizmusok voltak a 18. század végétől a 19. század második feléig tartó időszakban, a nyelvújítás korában (Kazinczy Ferenc nevéhez köthető) születő új szavak, pl.: hölgy, alak, pongyola, ácsorog, ked− venc, csalogány, évszak, emlékkönyv, óvoda, csipesz. Nekünk, a nyelv mostani használóinak ezek a szavak már egyáltalán nem hangzanak furcsán, nem hatnak újdonság− ként, hisz ezeket tanultuk meg kiskorunkban szüleinktől. Mi éppúgy nem értenénk meg, ha valamilyen csoda folytán előjönne valaki a régmúltból, mint ahogy ő sem ismerné ki magát a mi világunkban. Változik ugyanis min− den, ami körülvesz bennünket – a környezetünket alkotó tárgyak, eszközök is (pl. mángorlófa), mint ahogy az ezek− kel kapcsolatos cselekvéseket kifejező szavak is (pl. mán− gorol). Kazinczy Ferenc Ezzel a gondolattal játszott nagy írónk, Mikszáth Kálmán is Új Zrínyiász c. művében, melyben a szigetvári hős vezéreivel és harcosaival együtt feltámad, és persze nem ismernek rá az őket körülvevő, megváltozott világra.

23

24


1. Olvassátok el a mű következő részletét, majd oldjátok meg a hozzá kapcso− lódó feladatokat! Egy rettenetes szörnyeteg közelgett a távolból, óriás sebességgel, prüszkölve és dübörögve, mintha a hétfejű sárkány jönne, és látni lehetett, amint elöl egyik csillogó csápját mozgatja. Alaktalan barna tömeg volt, nem hasonlított semmi élő állathoz a világon. Két nagy vörös tűzszeme messzire világított, füstöt és szikrákat köpdösött – és egyenesen feléjök tartott. – Rántsátok ki a kardokat! – vezénylett Zrínyi rettenthetetlenül. Kétszáz penge ugrott ki hüvelyéből, süvítve, mintha repülő sassereg suhog− na a levegőben. – Jézus! – kiálták Zrínyi vitézei. De csodák csodája, nem volt az reájuk rohanó óriás, se rettenetes fenevad, és egy ujjal se bántotta őket: egy száguldó város vagy falu volt, mely, füst előtte, füst utána, elrohant mellettük. Volt mit beszélniök, mikor fölocsúdtak, mert csak egy szempillanatig tartott az egész, mindenki nem láthatott mindent. Radován diák mennyre−földre esküdött, hogy az eleje mégis élő lény volt, vala− mi irdatlan szörnyeteg, aki eléje volt fogva a házikóknak, melyek vaskerekeken gurultak. Hiszen szeme is volt, hiszen prüszkölt is. Hogyne lett volna élő lény. Csáky György ellenben az embereket figyelte meg a házikók kivilágított ablakain át. – Huh, de szép asszonyok voltak! – vágott közbe Bajony János, aki egyéb− iránt egész világéletében a kötények körül somfordált. – Az asszonyok éppen csak olyanok voltak, mint a mi asszonyaink – ma− gyarázta Csáky –, hanem a férfiaknak két orruk volt, az egyik rendes helyén, a másik a szájnál nyúlt ki, s égett és füstölgött. – Ne beszélj bolondokat, Gyuri – szólt Alapi. – Becsületemre mondom. * * * * * Szavahihető emberek látták Zrínyit a dombóvári indóházban; szakasztott olyan, aminőnek az arcképéről ismerik; kerek nyomott arc, alacsony homlok, nyí− rott körszakáll. És az alvezérei is mind ott voltak: Alapi, Juranics, Szecsődy, Csáky; megannyi középkori dalia. Hiszen persze nem lehet igaz – de sok saját− szerű van benne. Deákul és magyarul beszélnek egymás közt, de milyen magyar nyelv az – olyforma, mint a Caroli Gaspar bibliája, vagy még ódonabb valamivel. (Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász)

• Fejtsétek meg, mi volt az a „lény”, amelytől Zrínyiék annyira megijedtek, hisz ilyennel még nem találkozhattak saját korukban!


• Soroljátok fel, mi mindennek hitték ezt a csodás dolgot! • Miért gondolták azt, hogy a benne ülő férfiaknak két orruk van? Mi lehe− tett az a valóságban? • Szerezzetek minél több információt – keletkezésük körülményeiről, idejé− ről, elterjedésükről – a már ismert forrásokból (internet, lexikonok) a gőz− mozdonyról és a szivarról! • Ki volt Zrínyi Miklós és a szintén a szövegben említett „Caroli Gaspar”? • Mondjátok másképpen a következő szavakat, szókapcsolatokat! dalia, deákul beszél, ódon, indóház, a kötények körül somfordál, felocsúdik • Gyűjtsétek össze saját környezetetekből azoknak az eszközöknek, tárgyak− nak a neveit (legalább tízet), melyeket a szigetvári hős és társaik még nem láthattak! Írjatok rövid elbeszélést erről a „találkozásról” is!

Kíváncsiskodó

A nyelvújítás következtében mintegy 10 000 új szó került nyelvünkbe, melyek által árnyaltabban, pontosabban tudjuk magunkat kifejezni. A nyelvújítók ritkán alkottak teljesen új szavakat, általában meglévő szavakat használtak fel az új szavak meg− alkotására. Ez a következő módon történt: – szócsonkításos összetétellel: híg + anyag = higany, levegő + ég = lég, csípő + eszköz = csipesz – szóösszetétellel: búskomor, folyóirat – képzők segítségével: kegyenc, szálloda, apály, szenvedély, lelet, pótlék, növényzet – szóelvonással (elemek szó végéről való elhagyásával): tan (a tanítból), dudor (a du− dorodikból), dics (a dicsérből), cég (a cégérből), zöm (a zömökből), per (a perelből) – idegen szavak átvételével: diagnózis, vakcina, immunitás, narkózis, tetanusz, ciszta, reuma, infarktus – idegen szavak lefordításával: előítélet, pincér, befolyásol, Hajnalka, bálna, állás− pont, rokonszenv – régi szavak felelevenítésével: hős, év, őr, aggastyán, fegyelem – nyelvjárási szavak köznyelvvé tételével: betyár, burgonya, hullám, bútor, bozon− tos, pata

25

26

A magyar nyelv szókincse Érdekességképpen álljon itt néhány szó, melyek nem honosodtak meg a magyar nyelv− ben, bár a fentiekhez hasonlóan ezek is a nyelvújítás korában születtek: restnök (lajhár), lomhár (szamár), naplony (napló), mozgony (gép), festékeny (festői), monyorú (ovális), mindeményedelem (egyetem), möglet (háttér), tevepárduc (zsiráf), dalabáj (fülemüle), szarvorrú (orrszarvú), popont (kettőspont), szemcső (látcső).

2. Az alábbiakban további olyan nyelvújítási szavakat sorolunk fel, amelyek nem honosodtak meg. Keressétek meg a mai megfelelőjüket! A szópárokat írjátok le a füzetbe! Nyelvújítási szavak: hangbetűzés, hátahupás, hibabak, huppáltatni, odakövesedve, csorogcsepp, bölcselkedmény, felejtésbejutás, véglakás, égész, elférjesedni, evéskíváncs, égtartó Mai megfelelőik: férjhez menni, étvágy, nagyon magas, mellékjövedelem, hintáztatni, elfelejtés, vétkes, egyenetlen, mozdulatlanul, temető, kotta, filozófia, csillagász 3. Értelmezzétek saját szavaitokkal a következő neologizmusokat! lízing, euro, bojler, űrhajó, műhold, web, mailezik, vírusirtó, jakuzzi, webshop, welness, spam

A szaknyelv és a szleng Minden munkakörnek, foglalkozásnak megvannak a maga különleges, kizáró− lag csak azon a bizonyos területen használt szavai. A szókészlet szavai tehát az emberek foglalkozása alapján is csoportosíthatók („rétegezhetők”), hisz más sza− vakat ismer és használ saját szakmáján belül az orvos, mást a szakács, a progra− mozó vagy a pilóta. Az egyes szakmákon, tudományágakon belül sok olyan szak− szó létezik, amelyet kizárólag csak a szakma művelői ismernek. A szaknyelv abban különbözik az irodalmi nyelvtől, a köznyelvtől vagy a nyelvjárásoktól, hogy az adott szakmához tartozó szakszavak (terminus technicu− sok) nagy számban fordulnak benne elő. A szaknyelv egy szakma vagy tudomány− ág fogalmainak, eszközeinek a megnevezéseit tartalmazza. A szaknyelvet az azo− nos szakmát vagy tudományt ismerők, művelők használják.


1. Soroljátok az alábbi szavakat a következő szakmai területekhez: vadászat, halászat, kovácsmesterség, építészet! A megoldást írjátok le a füzetbe! zsinór, fújtató, fészekhagyó, támfal, dongaboltozat, úszó, agyaggalamb, lyuk− ütő, fenekezés, habarcs, horgasvas, szák, fiadzik, abroncsfogó, csalihal, fuga, üttetőkalapács, kotorék, csévézés, függőkupola, dagonyázik, lambéria, pata− reszelő, merítőháló, stukkó, pöröly, hívósíp, szegfejező, csapás, járópalló, apport, bottartó, tetőszerkezet, cserkelés, kapásjelző, tűzpiszkáló, nyílászáró, távdobó orsó, szarvasüllő, hajtó 2. Gyűjtsetek legalább 10−10 szakszót a következő területekről! rendőrség, konyhaművészet, asztalos mesterség, kertészet

A szleng olyan nyelvváltozat, melyet kis létszámú, sok időt együtt töltő, azonos érdeklődési körű vagy foglalkozású csoportok használnak. Ebben, mint látjuk, nagyon hasonlít a szaknyelvi szavakhoz, a különbség köztük annyi, hogy a szlen− get nem soroljuk a hivatalos nyelvi rétegek közé. A szlenget feloszthatjuk helyi szlengre (melyet egy bizonyos településen, isko− lában, munkahelyen használnak) és szakszlengre (melyet a közös érdeklődési körű vagy foglalkozású emberek használnak). A szleng szókincse gyakran az idegen nyelvekből átvett szavakkal gyarapodik, de sok köztük a régi, elavult vagy nyelvjárási magyar szó is.

• Vizsgáljuk meg most a hozzátok legközelebb álló diákszlenget vagy ifjúsági szlenget. A fiatalok mindig is törekedtek a másság kifejezésére – mindezt tették és teszik öltözködésükkel, viselkedésükkel és szóhasználatukkal is. Az ifjúsági nyelv szavai általánosan elterjedt szavak és szókapcsolatok, amelyeket egy adott korcsoport használ. Ez a nyelvezet rendkívül kreatív, játékos, humoros és képszerű. Jellemző rá továbbá a rövidítésre való törekvés (suli, diri, foci, igi, kori, prof, tancsi, doga), valamint a meghökkentés és a figyelemfelkeltés is. Napjainkban egyre nagyobb teret hódít az ifjúsági nyelvhasználatban az angol nyelv (cset, szmájli, lájk, link, szájt, dizájn, komment). Napjainkban írott szövegeinkben erősen elterjedtek a rövidítések, hisz a számí− tógépen levelezve sokat írunk, tehát igyekszünk egyszerűsíteni, rövidíteni – mind− ezt természetesen úgy, hogy közlésünk még érthető legyen. Ilyenek pl.: a vok (vagyok), az szvsz (szerény véleményem szerint), a sztem (szerintem), am (amúgy), jó8 (jó éjt), c6 (chat), m1 (mindegy), RösN (erősen), 1M (egyetlenem).

27

28


3. Gyűjtsetek diáknyelvi, ifjúsági szavakat azok köznyelvi magyarázatával együtt! Olvassátok el az alábbi szógyűjteményt, és készítsétek el a saját szlengszótáratokat!

Tantárgyelnevezések: biosz, bigyológia, dögtan, dudvatan – biológia; föci föckös, föld− firka – földrajz; matek – matematika; rémtan, mér tan? – mértan; töci, töri, törci, törtike, sztori, hisztéria – történelem Iskolával kapcsolatos szavak: isi, suli, művelde, nyögölde, gimi, fősuli Testrésznevek: bogyó, leső, kuklyuk – szem; pumpa, ütő – szív; csőr, etető – száj; lőcs, mankó, virgács – láb; séró – haj Ruházatot megnevező szavak: szerelés – ruha; naci – nadrág; surranó, topogó, tyúk− szemtok – cipő; tökfedő – sapka Rokonságnevek: tesó – testvér; bratyesz, bratyó – fivér, ősök – szülők Lányok, nők megnevezései: béka, bige, bula, csaj, csirke, jérce, madárka, moha, pipi, pulyka Férfit, fiút jelölő szavak: csávó, fej, gádzsó, hapsi, krapek, manusz, mókus, pacák, pali, pók, surmó, szivar, tag, ürge Járműmegnevezések: bicaj, bringa – kerékpár; benzinkecske – motorkerékpár Evésre, ivásra utaló szavak: burkol, silózik, betermel, bevermel, behajít – eszik; tan− kol – iszik Beszéddel kapcsolatos szavak: csiripel, süketel, szövegel, hinti/nyomja a sódert Zenéhez, tánchoz kapcsolódó szavak: sípláda, zajláda, ricsajdoboz, füttykaszni – lemezjátszó; csörög, csurglizik, ráz, rop, rütyőzik – táncol

Kuncogó

Pistike felel földrajzórán: – A földet leginkább egy lúdtojáshoz hasonlíthassuk. A tanár közbeszól, hogy „tjuk”. Erre Pistike: – A földet leginkább egy tyúktojáshoz hasonlíthassuk...

A fizikatanár felelteti Pistikét: – Na, Pistike, légy szíves mutasd be nekem az ampermérőt! Mire Pistike: – Tanár úr, bemutatom az amper− mérőt, ampermérő – tanár úr... Kérem, ismerjék meg egymást.

Szövegértés

SZÖVEGÉRTÉS Margot királyné gobelinjei A piros kockás szatyor ott van a harmadik padon, de Mari nincs az osztályban. Lonka bevágódik a helyére. A szomszéd sorban Bencsik Csöpi kétrét görnyed, mint akit hasba bokszoltak, hónapok óta itt szunyál az iskolában. A nővére kiseb− bik lányának hol a foga jön, hol himlőoltást kapott, és minden éjjel visítva kér teát. Hát most megint bedobta a szunyát. Szunyogh Jutka a padja tetején trónol az udvartartása közepette. Megcsappant az udvartartása ahhoz képest, hogy mi volt tavaly nyolcadikban és ebben az osz− tályban is a tanév elején. – Képzeljétek, az új edzőnk kijelentette, hogy mérkőzés előtti napon este nyol− cig mindenki otthon legyen. Na jó, ilyesmit az előző ürge is hangoztatott, de ez végigtelefonálja a tagokat. – És akinek nincs telefonja? – Oda személyesen megy ki. A fiúk csapatában van egy srác, ahhoz beállított szombat este fél kilenckor. A tag vidéki, albérletben lakik, és a háziaknál pont vala− mi buli volt. Először azt hitték, hogy vendég. Képzeljétek el ezt a szitut! Nemere Kati elképzeli, és vihog. A padjából felnéz Jutkára, és vihog. Szunyogh, a színjeles, aki tökhülyékkel veszi körül magát, hogy az esze annál szembeszökőb− ben ragyogjon ki. Szunyogh, aki bent van a műegyetemi kosárlabdacsapatban, és felvág vele, mert a színjelesével más is felvághatna, Orecskó is, ha éppen felvágós lenne. Szunyogh Jutka, a gyöngék istápja, micsoda melléfogás, hogy a tanárok a segítőkészségét emlegetik. Szunyogh azért segít, hogy a legeslegelsőnek érezze magát, hogy uralkodjék, és nagy lebőgés volt neki, amikor Mari... Lonka arrébb tolja a Boldog Bulcsú cuccát, és előhalássza szatyrából a kémiakönyvet. A halogén elemeket még át kell néznie. Mindig kifelejti valamelyi− ket. És még felelhet. Utolsó órán még felelhet. Lonka kiszól a könyvből: – Nem tudjátok, hol van Mari? Györe Sári arca felbukkant egy füzetből. – Oszinál. – Oszinál? – ismétli meg álmélkodva. – Ühüm. Gríz személyesen szólt be érte. – Éppen most, amikor elmondhatná a kémiát. Ilyen húzásaik vannak a tanárok− nak! És arra gondol: zűr nem lehet Marival, az biztos. Nem azért hívatták, mert zűr van vele.

29

30

Szövegértés

– Fura, hogy csak úgy beszólt érte – mondja Györének. – Hát igen. – Sári visszasüllyed a füzetébe. Lonka most azon tűnődik, miért szomjazik ő meg mindig a halogén elemektől. Különös. Az órán is, amikor Irén néni azt a kísérletet bemutatta, a nyelve szikkad− tan tapadt az ínyére. Az ismétlési órán is. Most is kezd már szomjas lenni. Allergiás a halogénekre, nem lehet másként. Talán amiatt, hogy sót termelnek ki. Csak az a kérdés, ha kimegy a csaphoz, és iszik, ismét jelentkezik−e a szomj. Mert akkor tisz− ta allergia. Kászálódik kifelé a padból, de visszazökken. Mari jön be. – Hát teveled mi van? Mari mellé telepszik, a Boldog Bulcsú üres helyére. – Oszi hívatott. – Tudom. Mit akart? Már nem szomjas. Biztos, hogy allergia. – Megkérdezte, nem akarok−e átmenni a Fazekasba, a matek tagozatba. Belebámult a Mari széles arcába. – Pont most szólt Gríz? Mintha valami megakadt volna a torkában. Egy gombóc. Kényszeredetten mosolyog. – A Fazekas matek tagozatán megüresedett egy hely a második osztályban. Megpróbálta lenyelni azt a gombócot, küszködött vele. A tekintete elsiklott, le a padra. A Bulcsú szatyrát nézi. Hátulról élesen vág bele a Klárik Teca hangja: – Te fizeted neki a beugrót. – Nem igaz! Ez Bánó Vali. – Szóval csak úgy kitalálták! És ő döglik utánad! Lonka még egyre a Bulcsú cuccát bámulja; a szatyor halvány árnyékot vet a padra. – És te mit mondtál? – Hogy inkább maradok. A gombóc leszaladt. – Szóval itt maradsz? – Hát persze. Csak így egyszerűen: hát persze. Lonka nagyot lélegzik, mint amikor az uszo− dában felbukkan a víz alól. Lassan pörgeti az ujjai közt a golyóstollat. – Kérdezte Gríz, hogy miért nem mégy át a Fazekasba? Mari csak a fejét rázza. Kicsit álmélkodó a tekintete, mintha azt jelezné: mi köze hozzá Gríznek és a világ valamennyi osztályfőnökének és matektagozatának? Ez az én ügyem. A kettőnké.

Szövegértés

Tulajdonképen hülyeséget kérdezett Maritól. Lonka néha félidőben leállítaná önmagát, amikor érzi, egészen mást mond, mint amit akart, mert közben másra gondol. Most éppen arra gondolt, milyen rendes dolog ez a Maritól, hogy nem ment át a Fazekasba, hiszen mások törik magukat, hogy bekerülhessenek a matek tago− zatba. Mari őmiatta maradt itt. És arra is gondolt, ha Pipi néni matekdolgozat−írás− nál nem a leggyöngébbek közé osztaná be, és főként, ha ki nem ülteti a katedrára Marit, az egyetlen embert az osztályban, aki a saját példáin kívül kettőt holtbiztos, hogy megold... De Pipi szadista. A matekdolgozatot a lakásán ülésrendben kitere− geti, úgy javít. Csöngetnek. Gríz néni lép az osztályba. Mindegyik tanár másként nyit be az osztályba, másként megy a dobogóig, másként lép fel rá, másmilyen, amikor szembefordul az osztállyal. Zahonyák áldásosztó mozdulattal jelzi: üljetek le! – de az előrevicsorgó foga mást ígér. Zahonyáknak krokodilmosolya van. Gríz néni csupa gömbölyűség, lekerekített mozdulat, fejét egy kicsit előrehajtja. Mindig olyan unalmasakat mond, ezért nevezték el Gríznek, de olykor, ha jóságos, Tejbegríznek. (Dániel Anna)

1. Hol, milyen környezetben játszódik a történet, kik a szereplői? 2. Mit csinálnak Lonka osztálytársai? Soroljatok fel néhány nevet és tevé− kenységet! 3. Milyen kapcsolatban van szerintetek Mari és Lonka? 4. Igaz vagy hamis? a) Lonka legjobb barátnője Szunyogh Jutka. b) Marit az osztályfőnök hívatta, hogy egy másik iskolában ajánljon fel neki helyet. c) Bulcsú mindig az iskolában piheni ki az otthoni problémákat. d) Többen úgy gondolják, hogy Marinak protekciója van az osztályfőnöknél. 5. Keressetek a szemelvény első bekezdéséből öt olyan szót, amely az alap− szókészletbe tartozik! 6. Lonka furcsa tulajdonsága, hogy allergiás a halogén elemekre. Keres− sétek ki a szövegből azt a mondatot, amelyik ennek a miértjére felel! Melyik tantárgyban fordul elő a halogén elemek szókapcsolat?

31

32

Szövegértés

7. Melyik nyelvi rétegbe tartozik a halogén elemek szókapcsolat? Soroljatok fel jellemző szakkifejezéseket az irodalom, a biológia, a zene és a testneve− lés tárgyköréből! 8. A részlet iskolai környezetben játszódik. Melyik nyelvi réteg szavait hasz− nálják a diákok? Keressetek erre példát a szövegben! 9. Milyen más diáknyelvi szavakat ismertek még? Soroljatok fel tízet, és álla− pítsátok meg, milyen módon keletkeztek! 10. Lonkának gombóc nőtt a torkában Mari visszatérte után. Mit jelent ez, milyen érzelmekről tanúskodik? Mondjátok ezt nyelvjárási és diáknyelvi szinonimával! 11. Mi alapján alkották a diákok az osztályfőnök becenevét? Keressétek meg a szöveg erre vonatkozó mondatait! 12. Lonka Szúnyogh Jutkát a gyengék istápjának nevezi. Mit jelent ez a kifeje− zés? Melyik nyelvi réteg szavai közé tartozik az istáp? 13. Melyik női név becéző formája a Lonka? Milyen más becézését ismeritek még ennek a keresztnévnek? 14. Lonka padtársa Boldog Bulcsú. Hogy nevezik ezt a költői eszközt, amely a kezdőbetűk összecsengésén alapul? Alkossatok ilyen neveket! 15. A szemelvényben szó sincs a címben megjelenő gobelinekről, sem Margot királynéról, ugyanis egy ifjúsági regényből ragadtuk ki a részletet. Ti milyen címet adnátok ennek a rövid résznek?

Szóalkotás

SZÓALKOTÁS A szóalkotás módjai Mivel a körülöttünk levő világ folyamatosan változik, ezek a változások nyel− vünkön is megmutatkoznak. Ahhoz, hogy átalakuló környezetünkben meg tudjuk nevezni a fogalmakat, tárgyakat, új szavakra van szükség. Ezek az új szavak szó− alkotás révén kerülnek nyelvünkbe. • Mondjatok olyan szavakat, amelyek az utóbbi tíz−húsz év hatalmas tudo− mányos−technikai fejlődését bizonyítják! Induljatok ki abból, hogy milyen eszközök, tárgyak vannak környezetetekben, amelyeket nagyszüleitek még nem ismertek, illetve milyen cselekvések, tevékenységek kapcsolódhatnak hozzájuk!

A szóalkotás módjai a következők: szóképzés, szóösszetétel, a szóalkotás egyéb módjai: szóelvonás, szórövidülés, szóvegyülés, mozaikszók, szóösszevonás, betűszóalkotás.

A szóképzés • Ismételjétek át, milyen szóelemekből állnak szavaink! Bontsátok elemeire az alábbi szavakat, jelöljétek a szóelemeket! tavaszi, határtalan, zuhogás, színészkedik • Állapítsátok meg, milyen szófaj volt az alapszó, és milyen szófaj a már tol− dalékolt szó!

33

34

Szóalkotás

• Vizsgáljuk most meg alaposabban a színészkedik szavunkat! szín

+

szótő

ész

+

kedik

toldalék

fogalmat jelöl

toldalék

személyt jelöl

cselekvést jelöl

A bemutatott példa is mutatja, hogy a fenti toldalékok megváltoztatták a szótő jelentését, illetve megváltoztatták a szófaját is. A toldaléknak ezt a fajtáját kép− zőnek nevezzük, mivel segítségével új szavakat képezünk. A képző megváltoztatja a szó jelentését, gyakran szófaji váltást is eredmé− nyez. Mindig a szótőhöz illeszkedik. Egy szótőhöz több képző is járulhat.

A képző után kapcsolódhat a szóhoz a többi toldalék, vagyis a jel és a rag. hal

szótő

+

ász

képző

+

ok

jel

+

nak

rag

A magyar nyelv képzőrendszere nagyon gazdag. Képzőinket a szófajok, illetve a szófaji váltás alapján csoportosíthatjuk. Képezhetünk tehát igéből igét, igéből főnevet, igéből igenevet, főnévből igét, főnévből melléknevet stb. A hatodik osz− tályban a szófajtan keretén belül már megismerkedtetek az egyes szófajok képzői− vel, most azonban áttekintésképpen rendszerezzük a tudnivalókat. A következő táblázatokban a magyar nyelv képzőit foglaljuk össze a teljesség igénye nélkül.

Szóalkotás

Igeképzők Igéből igét Képzők

Példa

−at, −et, −tat, −tet

mosat, kéret, olvastat, meséltet

−kodik, −kedik, −ködik

tolakodik, leselkedik, fésülködik

−kozik, −kezik, −közik

vállalkozik, feledkezik, törülközik

−ódik, −ődik, −ódzik, −ődzik

vonzódik, vetődik, vakaródzik, kérődzik

−atik, −etik, −tatik, −tetik

adatik, kéretik, láttatik, vettetik

−hat, −het,

kaphat, vehet

−gat, −get

halogat, nézeget

−gál, −gél

álldogál, mendegél

−dos, −des, −dös

mardos, tépdes, bökdös

−kod, −ked, −köd

lopkod, lépked, röpköd

−dogál, −degél, −dögél

sírdogál, éldegél, üldögél

−n

villan

−ll

szökell

Névszókból igét Képzők

Példa

−z

nevez, tegez

−l

vádol, helyesel

−ll

rosszall, zöldell

−ít

magasít, kanyarít

−kodik, −kedik, −ködik

tanítóskodik, legénykedik, őrködik

−ul, −ül

drágul, kékül

35

36

Szóalkotás

Névszóképzők Igéből névszót Képzők

Példa

−ás, −és

járás, kérés

−alom, −elem

forgalom, győzelem

−dalom, −delem

fájdalom, késedelem

−ság, −ség

váltság, költség

−tal, −tel

felhozatal, kivitel

−at, −et

irat, szeretet

−mány, −mény

találmány, követelmény

−vány, −vény

utalvány, kérvény

−ttyú, −ttyű

szivattyú, csengettyű

−tlan, −tlen, −talan, −telen

íratlan, illetlen, védtelen

−ós, −ős

tartós, csípős

−ékeny, −ékony

érzékeny, fáradékony

Névszóból névszót Képzők

Példa

−s

órás, üveges – foglalkozásnév

−s

fenyves, nádas – gyűjtőnév

−s

paprikás, szorgalmas – valamivel ellátott

−ság, −ség

barátság, nehézség

−ász, −ész

cukrász, erdész

−cska, −cske

lábacska, kezecske

−ka, −ke

lányka, egérke

Szóalkotás

Képzők

Példa

−ú, −ű, −jú, −jű

karú, színű, hajú, zenéjű

−i

városi, losonci

−beli

falubeli, írásbeli

−tlan, −tlen, −talan, −telen

fogatlan, rendetlen, gondtalan, esztelen

−féle

gyümölcsféle, ruhaféle

−szerű

célszerű, könyvszerű

−só, −ső

hátsó, szélső

−dik

harmadik, századik

Egy kis helyesírás Ha műveltető ige képzésekor a szóvégi −t hangot mássalhangzó előzi meg,

akkor −at, −et képző kapcsolódik hozzá. Pl.: szánt + at = szántat. Ha műveltető ige képzésekor a szóvégi −t hangot magánhangzó előzi meg,

akkor −tat, −tet képző kapcsolódik hozzá. Pl.: nyit + tat = nyittat. Ha a −ság, −ség képzőt −s hanggal végződő szótő előzi meg, akkor a képzett

szóban az s−t kettőzzük. Pl.: felelős + ség = felelősség. A −ság, −ség képző használata gyakran eredményez mássalhangzó−változá−

sokat, ezért mindig alkalmazzuk a szóelemző írásmódot! Pl.: segít + ség = segítség (ejtsd: segíccség). A −beli, −szerű, −fajta képzőket általában egybeírjuk. Pl.: utcabeli, képszerű,

jófajta. A címek változatlan formájához azonban kötőjellel kapcsoljuk, pl.: Új Szó−beli. A melléknevek szóvégi −ú, −ű képzője mindig hosszú. Pl.: hosszú, keserű.

1. Képezzetek más igealakokat különböző képzők segítségével az alábbi igékből! nevet, terít, vár, szemlél, tekint, bízik, bólint, szakít, keres, küld 2. Melyik ige a szótöve az alábbi névszóknak? keringő, aluszékony, hívatlan, deresedő, hagyomány, mérleg, pörgettyű, kivonat 3. Írjatok tetszőleges tíz névszót a füzetbe, majd képezzetek belőlük igéket! Az így kapott igealakokat foglaljátok mondatba!

37

38

Szóalkotás

4. Keressétek ki az alábbi szöveg képzett szavait, és bontsátok őket elemeikre! A bálozás valódi, széleskörű elterjedése a polgároso− dásnak köszönhető. Már a meghívó küldésének dátuma is sok információt hordozott, ha nyolc−tíz nappal a bál előtt érkezett, akkor tudnivaló volt, hogy az elvárt öltözet nagyestélyi és frakk, ha csak két−három nappal korábban, akkor szmokingot és kisestélyit kellett ölteni. Az első bálozás még így is életre szóló élményt jelen− tett. A társastáncokat még a reménytelenül botlábú kisasszonyoknak is illett megtanulniuk. Nélkülözhetet− len volt a díszes táncrend, amelyre az udvarlók már jóval az esemény előtt elkezdtek feliratkozni. 5. Gyűjtsetek fogalmakat −ság, −ség képzővel, majd alkossatok velük rövid mondatokat! 6. Vajon melyik szóra gondoltunk? Megadjuk a meghatározást, ti pedig talál− játok ki a képzett szót! Segítségképp eláruljuk, melyik képzőt kell használ− notok. Pl.: új felfedezés (−mány) – találmány. ajtót többször kitár (−gat) – ... néma (−talan) – ... nem valós dolog (−ság) – ... gazdag (−s) – ... kisgyerekek járnak ide (−da) – ... égi jármű (−ő) – ... a kinti (−ső) – ... nem udvarias (−telen) – ...

Kíváncsiskodó

Régi magyar személyneveinket gyakran köznevekből, illetve melléknevekből képezték. Lél (Lehel) vezér nevének a lélek, lélegzik az alapszava. Valószínű, hogy a kürtös vezér neve beszélő név, tehát az jelképezi, hogy a kürt megfújá− sához erős tüdő és lélegzet kellett. Árpád és Buzád neve az árpa és búza szavak becéző képzővel ellátott alakjai.

Hasonló módon képezték a mondákból ismert személyneveket is: Bors, Előd (elsőszülött vagy ős), Opus (apa + −s képző), Balog (balkezes), Szemény (szem + −ny képző), Keve (kő + −e kép− ző) Érd (ér + −d képző), Kisid ~ Küsid (kis ~ kicsi + −d képző), Botond (bot, „buzogány” + −n + −d képző), Álmos (megálmodott).

Szövegértés

SZÖVEGÉRTÉS

A tizennégy karátos autó (részlet) Mit csinál egy ember, ha huszonegy éves, a komolyság nyomokban sem fordul elő lelkivilágában, és hihetetlen pénzösszeg birtokába jut váratlanul? Ezt kérdezte önmagától Gorcsev Iván. És önmaga nyomban felelt rá: Kiszáll Nizzában. Itt először a kikötőben kódorog, és valami cimbora után néz, mert kutyának való a gazdagság, ha nincs valaki, akivel közösen lehet elverni a pénzt. Ki legyen azonban a kiválasztott? Körülnézett a kikötőben. A parton egy csomaghordó külsejű egyén vonta magára a figyelmét. A csomaghordó külsejű egyén barna zakókabátban és fekete fürdőnadrágban álldogált a kikötőmunkások gyüle− kezőhelyén, ahol már minden várakozót elvittek valamerre dolgozni, csak őt nem. Az tette különössé, hogy csíptetőt viselt az orrán, és úgy helyettesítette az ingét, hogy egy sárga, úgynevezett frottír− törülközőt hordott a vállára borítva, és rojtos két végét az úszónadrágjába gyűrte. A fürdőruha kissé szokatlanul pongyola viseletét azzal ellensúlyozta, hogy egy arány− lag jó állapotban levő szalmakalapot tett a fejére, fél számmal talán kisebbet a kel− leténél, de úgyszólván teljesen ép karimájút. Vastag, fekete angol bajusza körül megvető és szomorú ráncok húzódtak össze egy grimaszba. Ez az ember olyan rossz− kedvű volt, hogy szinte sírt, és közben a fogát piszkálta. Talán azért, hogy az étkezést legalább ezzel a valószerű illúzióval helyettesítse. Már úgy látszott, hogy nem helyezkedik el aznap, de egy munkavezető később mégis megszólította. – Halló! Jöjjön az ötös bazenhez, ládákat kell felrakni. – Nehezek azok a ládák? A munkavezető szeme megállt, mintha kővé válna. Ilyet még nem kérdezett kikötőmunkás! – No jó – magyarázta kissé idegesen és türelmetlenül a barna zakós úr –, azt nekem tudni kell, kérem, mert öt év előtt sérvem volt. A patron azt mondta, hogy „marha”, és továbbment. – Finom ember, mondhatom... – dünnyögte utána mély megvetéssel Gorcsev, aki közelről hallgatta a társalgást, nyomban megérezte, hogy ez az ő embere, és odalépett:

39

40

Szövegértés

– Mondja! Maga dolgozni akar? – Nem is vagyok naplopó! – Ez baj, de mindegy. Ha tetszik, dolgozzon. Mi szeretne maga lenni a leg− szívesebben? A kérdezett végignézett magán, cingár lábain, komikus úszónadrágján és kerek szélű, barna zakóján, azután vállat vont: – Hogy lehet ilyet kérdezni? Titkár szeretnék lenni. – Kész szerencséje, hogy erre jöttem. Alkalmazom! Ön nálam titkár. Fizetése havi kétezer frank. Hogy hívják? – Vanek. – Jó név. Tessék, itt van egyhavi fizetése, háromezer frank. – Azt mondta, kettő. – Javítást adtam, mert rövid idő alatt meglepő előmenetelt tanúsított. Tessék... – Természetesen – mondta Vanek úr, miközben kissé idegesen, mint akit osto− baságokkal terhelnek, szivarzsebébe gyűrte a pénzt – tudnom kell, hogy mi a dol− gom. – Igen sok dolga lesz. Hogy micsoda, azt nem tudom még. De nem is fontos. Ne féljen semmit, megcsinálta a szerencséjét, öregem... – Mint említettem, a nevem Vanek – felelte hűvös nyomatékkal, visszautasítva minden konfidenciát. – Bocsánat, tehát: Vanek úr. Maga kitűnő akvizíció – tette hozzá elégedetten, mert szerette az önérzetes embereket, akik pillanatnyi előnyök kedvéért sem feled− keznek meg arról, hogy mivel tartoznak önmaguknak. – Ha érdekli, elmondhatom, hogy süllyedtem ide... – Nem érdekel, de elmondhatja. Ha ezt mégsem tenné, lekötelezne. – Kérem... Nem tolakszom. Most mi a teendőm? – Még nem tudom, majd kitalálunk valamit. Most körülnézek Nizzában, és ha szükségem lesz önre, értesítem, kedves barátom... – Nevem Vanek. – Vanek úr... Bocsánat. Tetszik nekem az, hogy érzékeny lelkű. Különben sem szeretem a normális embereket. Hát akkor itt találkozunk rövidesen! – Itt álljak? – Ha akar, menjen el! – De akkor nem talál meg! – Nem baj. Jó napot! – És vidáman elsietett. (Rejtő Jenő)

1. Nevezzétek meg a részlet két főszereplőjét! 2. Melyik város kikötőjében játszódik a történet?

Szövegértés

3. Mit tudtatok meg Gorcsevről az első mondatból? 4. A részlet alapján írjátok le Vanek külsejét! 5. Miért szólítja meg Gorcsev Vaneket? 6. Melyik jelző illik a részletre az alábbiak közül? drámai, komoly, fennkölt, humoros, tragikus, hivatalos 7. Bizonyítsátok be, hogy valóban komikus részletről van szó, keressetek erre példákat a szövegben! 8. Véleményetek szerint a helyzetkomikum vagy a jellemkomikum van jelen nagyobb arányban a szemelvényvben? Válaszotokat indokoljátok meg! 9. Keressetek a részletből idegen szavakat, és az idegen szavak szótára vagy az internet segítségével magyarázzátok meg őket! 10. Döntsétek el, igaz−e vagy hamis! a) Gorcsev háromezer frankot ígér Vaneknek, végül kétezret ad neki. b) Vanek kikötőmunkás, de nem emelhet, mert vakbele van. c) Vanek és Gorcsev együtt vágnak neki Nizza felfedezésének. d) Iván nem kíváncsi Vanek élettörténetére. 11. „A csomaghordó külsejű egyén...” bekezdésből keressetek példát a szókép− zés valamennyi fajtájára (igéből igét, igéből névszót, névszóból igét, név− szóból névszót), és írjátok le őket a füzetbe! 12. Bontsátok elemeire a szemelvényből kiemelt következő szavakat! visszautasítva, önérzetes, külsejű, türelmetlenül 13. Gorcsev azért száll ki a hajóból Nizzában, hogy elverje a pénzét. Milyen más kifejezéssel lehetne helyettesíteni az „elveri a pénzét” szókapcsolatot? Keressétek meg a kifejezés ellentétes jelentésű párját is! 14. Ti hogyan költenétek el a pénzeteket egy tengerparti kikötővárosban? Milyen lehetőségek vannak a szórakozásra, kikapcsolódásra, vásárlásra ilyen helyeken? 15. Soroljatok fel a magyar irodalomból humoros irodalmi műveket! Nevezzétek meg a szerzőjüket is!

41

42

Szóalkotás

Az összetett szavak Új szavakat nemcsak úgy alkothatunk, hogy a szótőhöz képzőket illesztünk, hanem van ennek egy másik, szintén nagyon elterjedt módja is. • Alkossatok öltözködéssel kapcsolatos kifejezéseket az alábbi szavak segítségével! nyak szemüveg cipő nadrág nap kendő harisnya fűző

• Vizsgáljátok meg, milyen részekből állnak a fenti szavak! nap

előtag

+

szemüveg

utótag

A szóalkotás gyakori módja a szóösszetétel, melynek során két vagy több szót egymás mellé illesztve egy új szót kapunk. Az összetett szavak előtag− ból és utótagból állnak. Keletkezésük a nyelvi gazdaságosságra való törek− véssel magyarázható, ugyanis összetett szavakkal olyan fogalmakat fejezünk ki, amelyeket csak hosszabb formában, szószerkezetekkel vagy mondatok− kal írhatnánk körül.

1. Gyűjtsetek összetett szavakat, amelyek bútordarabokat, berendezési tár− gyakat neveznek meg! Írjátok őket le a füzetbe, majd jelöljétek az elő−, illet− ve utótagjukat!

Szóalkotás

2. Az alábbi összetett szavak elő− és utótagjai összekeveredtek. Írjátok le őket helyesen, majd alkossatok az immár értelmes összetett szavakkal mondato− kat! jegesóra, hűtőhuzat, távtan, virágmackó, ablakkefe, fogcukor, áruterem, bálház, tornamedve, ágyszekrény, mondatirányító, játékcserép, padlópárkány, kocka− krém 3. Keressetek három vagy esetleg több tagból álló összetett szavakat! Pl.: jég− kockatartó. 4. Az alábbi szavaknak közös az elő−, illetve utótagjuk. Keressétek meg ezt a közös szót! Pl.: hal ... nyitó – halkonzerv, konzervnyitó hő ... szalag, hó ... kötő, könyv ... lámpa, kaland ... vetítés, fa ... deszka, vatta ... falat, kép ... nap, haj ... labda 5. Alkossatok minél több szóösszetételt a por szóval, mely szerepelhet előtag− ként és utótagként is! 6. Mondjatok összetett szavakat más idegen nyelvekből (szlovák, angol, német, francia), majd fordítsátok le őket magyarra! Minden esetben szó szerint lefordíthatóak? 7. Keressétek ki az alábbi szövegből az összetett szavakat, majd alkossatok velük új mondatokat úgy, hogy egy történet kerekedjen ki belőlük! A drágakövek az ásványország virágai. Szikrázó gyémánt, mélyzöld színben ragyogó smaragd, vérvörösen tündöklő rubin, búzavirágkék zafír s a mögöttük sorakozó, minden színben pompázó ásványok. Hosszú nemzedékek során át idegződött belénk csodálatuk. Ismertük őket már gyermekkorunk meséiből, if− júkori regényeinkből, gyönyörködtünk bennük ékszerész cégek kirakataiban, világvárosok gazdag múzeumainak szekrényeiben, fejedelmi kincstárak köz− szemlére tett évszázados ékességeiben. Miért tűntek fel a drágakövek már az őskori embernek, s miért nem tud szabadulni varázsuk alól a huszadik század embere sem? Mert a drágakövek szépek. Gyönyörű színük tetszett meg először az embernek, s a szín szépségét ragyogó fény, tökéletes átlátszóság vagy gyö− nyörködtető színjáték emeli. A drágakövek szépsége megragadta a természet szépségei iránt mindig fogékony embert, ki hűséges csodálójukká vált, s az is maradt évezredeken keresztül mindmáig. (az internet nyomán)

43

44

Szóalkotás

Kíváncsiskodó

Nyelvünkben léteznek érdekes szó− összetételek is, melyek nem többlet− jelentést hordoznak, hanem valami egészen mást jelentenek, mint a két tagjuk külön−külön. A szürkebarát pél− dául nem egy szürke ruhába öltözött

szerzetes, hanem egy franciaországi eredetű szőlőfajta. Nézzetek utána, mit jelentenek a következő összetett szavak: olcsó− jános, paprikajancsi, rigójancsi, barátfüle, borzaskata, fajankó, keljfeljancsi!

Az összetett szavak helyesírása Az összetett szavak helyesírása a magyar helyesírás egyik legbonyolultabb része. Az alábbiakban a mindennapi életben leginkább használt szabályokkal ismerkedhettek meg. Ezeknek a szabályoknak az ismerete magabiztosabbá teszi majd helyesírásotokat. Az összetett szavak helyesírásának alapja az, hogy megállapítsuk, hány tagból tevődnek össze: boldogság + hormon = 2 tag

dísz + növény + bolt = 3 tag

A két egyszerű szóból álló szóösszetételeket mindig egybeírjuk:

asztallap, mobiltelefon, hóvirág, betonoszlop, libatoll, tulipánhagyma, osztály− terem, kabátzseb, sótartó A három vagy több tagból álló szóösszetételeket hat szótagig egybeírjuk:

karácsonyfadísz, ivóvízellátás, rendőrjárőr, hógolyócsata, tehergépkocsi, cseppkőbarlang, útlevélvizsgálat A három vagy több tagból álló szóösszetételeket hat szótagon felül kötőjellel

írjuk: dokumentumfilm−bemutató, gépkocsivezető−tanfolyam, kerekasztal−beszélgetés, tervezőiroda−vezető

Szóalkotás Szótagszámláláskor csak az összetett szó jelek és ragok nélküli alakját vesszük figyelembe.

Tehát a karácsonyfadíszeket szóalakot akkor is egybe írjuk, ha jellel és rag− gal ellátott szóalakja már hét szótagból áll. A képzőket azonban már a szótagok közé számoljuk, vagyis a gépkocsi− vezető szóalakot még egybeírjuk, de a gépkocsi−vezetői kifejezést már kötője− lezzük. Ha a kötőjellel írt összetett szót a sor végén éppen a kötőjelnél választjuk el, akkor a kötőjelet a következő sor elejére is kitesszük. Pl.: gépkocsivezető− −tanfolyam. A szóösszetételeknek van két sajátos csoportja, melyek helyesírása különös figyelmet érdemel. A szóismétlés – egy szó megismétlésével, megkettőzésével keletkeztek, ezeket

mindig kötőjellel írjuk. alig−alig, külön−külön, lám−lám, egy−egy, már−már, bizony−bizony, csupa−csupa, körbe−körbe, is−is Az ikerszavak – hasonló hangzású szavakból keletkezett szóösszetételek.

Ha toldalékoláskor az ikerszó mindkét tagjához toldalék járul, az ikerszót kötőjellel írjuk. fidres−fodros

fidreset−fodrosat

tesz−vesz

tett−vett

dúl−fúl

dúlt−fúlt

Ha csak az utótaghoz kerül a toldalék, a szóalakot egybeírjuk. csigabiga

csigabigát

gizgaz

gizgazos

dínomdánom

dínomdánomot

Előfordul, hogy a szóösszetételek határán két azonos kétjegyű mássalhangzó

találkozik. Ilyen esetekben mindkét kétjegyű mássalhangzót kiírjuk. kulcscsomó, jegygyűrű, vadászszenvedély, fénynyaláb, edénynyél, díszszemle, ananászszüret

45

46

Szóalkotás Olyan esettel is találkozhatunk, amikor az előtag hosszú egyjegyű mássalhang−

zóval végződik, az utótag pedig vele azonos mássalhangzóval kezdődik. Ilyenkor a két tag közé kötőjelet teszünk. balett−táncos, sakk−kör, fagott−tanár

1. Az alábbi mondatok valamennyi szóösszetételét egybeírtuk. A hibás szó− alakokat írjátok le a füzetbe helyesen! Bodri még kölyökkutya korában került a házhoz. Béci csak ímmelámmal végezte el a feladatot. A takarítás után csak úgy csillogottvillogott a lakás. Már aligalig állt a lábán a fáradtságtól. A polgármesterválasztás győztese köszöntötte a város lakó− it. Egy iciripiciri kislány nézett rá az ablakból. Térültfordult, és már otthon is volt. A vezérigazgatóhelyettes értesítette az érintett feleket. Mérgesen állt fel az asztal− tól, majd nagy sebbellobbal bevonult a szobájába. Az egész udvar csupacsupa hó. 2. Gyűjtsetek olyan mellékneveket, amelyek összetett szavak, és előtagjuk egy állat neve! Pl.: csigalassúságú. 3. Illesszetek további utótagot az alábbi két tagból álló összetett szavak mellé, majd írjátok le őket helyesen a füzetbe! Pl.: vadászrepülő vadászrepülő−pilóta. vegyészmérnök, vízvezeték, autóbusz, teremfoci, képeslap, banánfa, számító− gép, miniszterelnök 4. Mit jelentenek az alábbi szóösszetételek? Miután megmagyaráztátok őket, alkossatok velük egy−egy mondatot! terefere, csecsebecse, dimbes−dombos, ákombákom, színe−java, dirmeg−dör− mög, szedett−vedett 5. Az alábbi mondatok szóösszetételeinek minden tagját egy zárójelen belül, az egyes tagokat különírva adtuk meg. Alkossatok belőlük összetett szava− kat, majd írjátok le a mondatokat a füzetbe! A pincében (hullott szilva szag) terjengett. Megismerkedett a neves (parafa dugó gyárossal), aki (akta táskáját) lóbálva (ide oda) sétált a teremben. Az ár− emelés érzékenyen érintette a (gáz olaj vásárlókat). A (frakk kabát) alatt elegáns (nyers selyem inget) viselt. (Sírt rítt) a sok elhagyott bárányka. Vilmos szenve− délyes (régi pénz gyűjtő). A (csend őr parancsnok) figyelmeztette beosztottjait. Végre megszerezte az engedélyt a (prés ház építésre). A magyar (labda rúgó válogatott) szép eredményeket ért el a bajnokságon. A hirdetésben jól képzett hegesztőket keresnek kiváló (német nyelv tudással).

Szóalkotás

6. Alkossatok az alábbi alaptagokból háromtagú összetett szavakat, majd fog− laljátok őket mondatba! A mondatokat írjátok le a füzetbe! hűtő cukor jelölt gáz krém árus horgász örökös gyártó nap lap szerelő trón bot tubus fog óra leolvasó hír ernyő vásárlás vatta szekrény terjesztés

Kuncogó

A wikipédia internetes szabad enciklopé− dia összegyűjtött néhány fiktív, azaz nem létező magyarországi településnevet. Ezek köznyelvben született fantázianevek, melyek egy része létező település humo− ros, szatirikus elnevezése. A következők− ben ezek közül olvashattok néhány példát.

Rákosborzasztó, Nahátszentpéter, Pilis− sörösjenő, Pusztakotkodács, Baranya− berenye, Zalarottyantó, Salakszent− motoros, Marhahalom, Tápióbivaly− hónalja, Csincsentanya. Nézzetek utána, hogyan keletkeztek ezek a humoros elnevezések!

A szóalkotás egyéb módjai A szóképzésen és szóösszetételen kívül számos más szóalkotási módot is ismerünk. Ezek azonban az eddig említett két eljárással szemben ritkábban hasz− nálatosak. Ismerkedjetek most meg egyenként ezekkel a szóalkotási módokkal!

47

48

Szóalkotás Szóelvonásról beszélünk abban az esetben, ha egy egyszerű szóról leválasztunk

egy képzőt vagy egy utótagot, s az így kapott szóalakot teljes értékű szóként kezdjük használni. sétál séta kajál

kaja

darál

dara

Szórövidülésnek nevezzük azt a jelenséget, amikor a gyakran használt szavakat

tudatosan az egyszerűségre, rövidségre való törekvés miatt lerövidítjük. A szóelvonástól abban különbözik, hogy nem képzőt vagy utótagot vonunk el, hanem hangzás szempontjából legmegfelelőbb szóalakot hozzuk létre. professzor prof talán tán pulóver

pulcsi

testvér

tesó

szabadság

szabi

tulajdonos

tulaj

A szóvegyülés viszonylag ritka jelenség, két teljes értékű szó elemei kevered−

nek egymással egy újabb szót létrehozva. citrom + narancs = citrancs, csokor + bokréta = csokréta, motor + hotel = motel, ordít + kiabál = ordibál A mozaikszók viszonylag rövid múltra tekintenek vissza, ez egy fiatal, de annál

termékenyebb szóalkotási mód. Két nagy csoportját különböztetjük meg: a) A betűszók valamilyen többszavas elnevezés kezdőbetűiből alakultak ki: Egyesült Nemzetek Szervezete – ENSZ, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége – SZMPSZ, Eötvös Lóránd Tudományegyetem – ELTE b) A szóösszevonás a többszavas elnevezéseknek nemcsak kezdőbetűjét, hanem nagyobb egységét őrzi meg. Művészetek Palotája – Müpa, számítástechnika – számtech Helyesírási szempontból fontos megjegyezni, hogy a betűszók után nem teszünk pontot, s a nagybetűs szóalakokat kötőjellel toldalékoljuk: MÁV−val, ENSZ−hez.

1. Milyen elnevezések betűszavai a következők: EU, SZK, MTA, MTV, BRFK? 2. Milyen szavak keletkeznek szóvegyüléssel az alábbi párosokból? csupa−kopasz, rémít−ijeszt, zavar−kerget, cső−orr, levegő−ég

Szövegértés

SZÖVEGÉRTÉS December Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni. A hónap közepe felé, amint közeledett az ünnep, már állandóan lázas voltam, estén− ként félrebeszéltem, hideglelős dadogással meséltem dajkámnak vágyaimról. Mit is akartam? Gőzvasutat és jegylyukasztót, igazi színházat, páholyokkal, szí− nésznőkkel, rivaldafénnyel, sőt valószínűleg kritikusokkal és azokkal a szabónők− kel is, akik megjelennek a főpróbákon, és rosszakat mondanak a darabról. Ezen− felül lengyel kabátkát akartam, továbbá Indiát, Amerikát, Ausztráliát és a Marsot. Mindezt persze selyempapírban, angyalhajjal tetézve. Egyáltalán, gyermekkorom− ban mindig a világegyetemet akartam, az életet, amely egyszerre volt bicikli, kirán− dulás a Tátrába, anyám zongorázása a sötét társalgóban, bécsi szelet, almás rétes és diadal összes ellenségeim fölött. Most, hogy az ünnep közeledik, meglepetéssel észlelem, mintha még mindig várnék valamire. E napokban megesik, hogy elindulok az utcákon, megállok a kirakatok előtt, nézelődöm. Öngyújtó nem kell. Fényképezőgép, Victor Hugo ösz− szes művei bőrben, zsebkés, melynek gyöngyház tokjában ötféle penge van, továb− bá dugóhúzó, körömtisztító és pipaszurkáló is, nem kell. Semmiféle tárgy nem kell már, s ha jól meggondolom, lemondok Indiáról, Ausztráliáról és a Marsról is, ellen− ségeim cikkeit érdeklődéssel olvasom, s színházba lehetőleg egyáltalában nem járok. Mégis, valamit várok még. Annyi karácsony múlt el, egészen sötétek, s aztán mások, csillogók, melegek és szagosak, annyi ünnep, s még mindig itt állok, a férfi− kor delén, őszülő fejjel, tele kötelezettséggel és ígérettel, melyeket az Angyal sem tudna már beváltani; s még mindig várok valamire. Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szere− tetet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi sem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. A költőknek sem sikerült soha, a költőknek, akik az érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni tudják sza− vaikban. A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság.

49

50

Szóalkotás

A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben. Mindezt tudva, ez egyre zavartabb és bizonyosabb tudásban, nem tehetek mást, mint sorra járni az üzleteket, s vásárolni öngyújtót, illatszert, nyakkendőt és jegy− lyukasztót, gőzvasutat és Victor Hugo összes műveit. Tudom, hogy mindez re− ménytelen. Mit csináljak? Az ember azt adja, amit tud. (Márai Sándor)

1. Melyik ünnepre gondol Márai a részletben? Soroljátok fel az ünnep jel− legzetességeit a szemelvény alapján! 2. Milyen emlékei vannak a szerzőnek gyerekkorából a készülődésről? 3. Mi mindent szeretett volna kapni mint kisgyermek? Hogyan változtak meg vágyai felnőtt korára? 4. Magyarázzátok meg a szöveg kiemelt mondatát! 5. Ti milyen karácsonyi szokásokat ismertek? Hogyan zajlik a készülődés, mi kerül az ünnepi asztalra, ragaszkodtok−e valamilyen népszokáshoz? 6. Keressétek ki a szeretetről szóló részből azt a mondatot, mely számotokra a legszebb, legbensőségesebb! Indokoljátok meg választásotokat! 7. A szemelvény harmadik bekezdéséből keressetek összetett szavakat, majd kapcsoljatok hozzájuk egy újabb tagot, és írjátok le őket helyesen a füzet− be! 8. Ti milyen dolgokat kérnétek karácsonyra? Soroljátok fel először köznapi kifejezéssel, majd amennyiben lehetséges, szórövidüléses formában! Pl.: pulóvert – pulcsit. 9. „Annyi karácsony múlt el, egészen sötétek, s aztán mások, csillogók, melegek és szagosak...” Magyarázzátok meg, miért lehetett a karácsony sötét, csil− logó, meleg vagy éppen szagos! 10. Kapcsoljatok hét−nyolc melléknevet a karácsony szóhoz, amelyek a ti kép− zeletetekben, emlékeitekben élnek! Pl.: gyermekkori karácsony. 11. Milyen karácsonyi témájú irodalmi műveket ismertek? Soroljatok fel néhá− nyat!

Ismétlés

ISMÉTLÉS Kilencedik osztályosok lévén már megismerkedtetek a magyar nyelvtan vala− mennyi területével, elsajátítottátok azokat az ismereteket, amelyekkel az alapisko− la elvégzésekor tisztában kell lennetek. Öt év hosszú idő, a sok tudás és ismeret nyilván nem maradt meg teljes egészében a fejetekben, s ahogy a mondás tartja: Ismétlés a tudás anyja. Az alábbiakban a hangtantól egészen a mondattanig vázla− tosan összefoglaljuk a legfontosabb fogalmakat, s néhány feladat segítségével a gyakorlati jelentőségüket is átismételjük. Ha valamelyik anyagrészre nem emlékeznétek, lapozzatok a 62. oldalon talál− ható Visszapillantóhoz. Reméljük, segítségével sikerül majd felelevenítenetek a régi ismereteket.

Hangtani ismeretek 1. Elemezzétek az alábbi szavakat hangtani szempontból! Határozzátok meg a magánhangzók és a mássalhangzók valamennyi kategóriáját! bizakodik, feltűnő, dísztárgy, kirándulás, dülöngél, gyógyulgat 2. Toldalékoljátok az előző feladat szavait, majd elevenítsétek fel a hangzó− illeszkedés szabályát, melyre a toldalékoláskor ügyelnünk kell! 3. Rendezzétek betűrendbe az alábbi szavakat! lakótárs, lakhely, lakmározik, lakos, lakozik, lakosság, lakótelep, lakóközösség, lakkcipő, lakatlan, lakodalom 4. Állapítsátok meg, milyen mássalhangzó−változások figyelhetők meg az alábbi szavakban! pünkösd, különben, nyilakkal, lesse, egészség, haragudj, tollfosztás, cselekedje− tek, élesztget, búsuljon, labda 5. Csoportosítsátok az alábbi szavakat aszerint, hogy a négy helyesírási elv melyike érvényesül bennük! irigység, Madách, aszály, jegygyűrű, színpad, tollal, bátyja, pocsolya, azonban, eskü, díjazott

51

52

Ismétlés

A szavak hangalakja és jelentése 1. Helyettesítsetek az alábbi mondatokba többjelentésű szavakat! Nagyon praktikus az iskola új interaktív ... . Vettem neked egy ... csokoládét. A réten csillognak a fűszálakon a ... . Vettem köhögés elleni ... . Brigi elesett, és eltört a harmadik ... . Apu lefestette a radiátor ... . A harmadik ... matematika lesz. Elromlott a vadonatúj kakukkos ... . Jucinak egy nagyon szép, aranyból készült ... van a nyakában. A kertkaput nem lehetett rendesen bezárni, apu rászerelt egy erős ... . A fákon nincs egy ... sem. Kaptam ma egy ajánlott ... . 2. Mely azonos alakú szavak jelentését adtuk meg? Miután kitaláltátok őket, alkossatok velük mondatokat! mennybolt – lobog; zokog – hant; mezei és háziállat is – kezét terjeszti feléje; rab – közepes testű madár; fénylő esti égitest – sztár; körmöl – Anglia melletti szigetország lakója; belső szerv – lábával mozdul 3. Milyen rokon értelmű szavakkal helyettesítenétek az alábbi kifejezéseket? ósdi, fukar, morcos, kunyhó, sertés, dzsem, kacaj, csevegés, örökíró, merész, lobbanékony, rakéta 4. A megadott szavak mellé írjátok le a rokon értelmű megfelelőjüket, majd keressétek meg a hozzájuk tartozó ellentétes kifejezést! Pl.: nagyon meleg – forró – jéghideg kis növésű – ... – ... hímnemű – ... – ... szénszínű – ... – ... repes a szíve – ... – ... jóízű – ... – ... megérkezik – ... – ...

Ismétlés

5. A hangutánzó és hangulatfestő szavak érzékletesebbé teszik mondani− valónkat. Helyettesítsétek az alábbi mondatok dőlt betűkkel kiemelt sza− vait, szókapcsolatait hangulatfestő szavakkal! A vándor lassan ment a poros országúton. A kis levélkék halkan mozogtak a fa ágain. A kisgyerek beült az anyja ölébe. A fiatalok nagyon halkan beszélgettek a kerti padon. Laci nem bírt egy helyben ülni az előadás alatt. Tóni késésben volt, ezért táskájával a hóna alatt nagyon gyorsan ment az iskolába. 6. Mit jelentenek az alábbi szólások? Fogalmazzátok meg jelentésüket egy szó− kapcsolattal vagy rövid mondattal! Milyen helyzetekben használjuk ezeket? itatja az egereket, lóvá tett valakit, felforrt az agyvize, megéri a pénzét, elvitte a cica a nyelvét, simán megy valami, borsózik a háta, túljár valaki eszén, hosszú a vezetéke, a rövidebbet húzza, megütötte a bokáját 7. Ismert közmondások kulcsszavait adtuk meg, a ti feladatotok leírni a teljes állandósult szókapcsolatot. a) arany, fénylik d) pap, papné b) verem, beleesik e) mosdó, törülköző c) dolgozik, egyék f) lyuk, szél

Szófajtan Az ige 1. Csoportosítsátok az alábbi igéket aszerint, hogy mit fejeznek ki! cselekvés: történés: létezés: terítek, elborult (az ég), leszünk, botladozik, nincs, dörren, kilyukadt, elbúcsú− zik, gyógyul, tereget, szemereg, kilökődik, sántít, síel, létezik, elmélkedik, kibicsaklott, csuklik, vannak 2. Soroljátok az igéket a megfelelő helyre! magázódik, tehetik, megjelöltetik, megnevettet, panírozom, olvastat, fésülködik, vehetnétek, mondom, szépítkezik, kihirdettetik, varrat, találkoztak, verítékezik, kiviheti, lesem, leselkedik, gombolyít, titkolhat cselekvő: műveltető: visszaható: ható: szenvedő:

53

54

Ismétlés

3. Keressétek ki az alábbi szövegből az igéket, és határozzátok meg fajtájukat a cselekvés módja szerint! folyamatos: kezdő: mozzanatos: gyakorító: Délután hirtelen megszólalt a telefon. Juci épp a fiókban keresgélt valamit, meglepődve nyúlt a kagyló után. Számára ismeretlen hang szólt bele, majd fel− villant egy régi emlék. Zsuzsi volt az, akivel egy tengerparti nyaraláson barát− koztak össze. Egy ideig írogattak is egymásnak, de a kapcsolat megszakadt. A hosszú telefonbeszélgetés alatt felharsant a lányok jóízű nevetése, s az is kide− rült, ősztől ugyanabban a gimnáziumban kezdik meg középiskolás tanulmányaikat. 4. Ragozzátok az alábbi igéket a megadott kategóriák alapján! jelent – kijelentő mód, jövő idő, T/3., határozott igeragozás farag – kijelentő mód, múlt idő, E/1., általános igeragozás megtörik – feltételes mód, jelen idő, E/3., általános igeragozás kifolyik – felszólító mód, jövő idő, E/3., határozott igeragozás szeret – feltételes mód, múlt idő, T/2., általános igeragozás 5. Mely igékből képeztük az alábbi szavakat? Bontsátok elemeikre a szavakat a tanult módon! hagyomány, teríték, tudós, rejtvény, varroda, megnevettető, hajlékony, hajtha− tatlan, csengettyű, ülőke

A főnév 1. Osztályozzátok az alábbi főneveket a megadott szempontok szerint! mák, ásványok, barlang, Sziklás−hegység, arany, élelmiszerek, Pozsonyi utca, Bél Mátyás Egyetem, nitrogén, vödör, bútor, Afrika, Bambusz Hotel, Új Szó, szó, buborék, növény, műanyag, Titanic, lufi anyagnév: gyűjtőnév: köznév: tulajdonnév: 2. Írjátok le az alábbi tulajdonneveket helyesen! bulgária, józsefváros, duna utca, komáromi jókai színház, budapesti műszaki egyetem, nők lapja, tücsök, merkur, erzsébet tér, margit híd, alacsony tátra, bakony, vörös tenger, kárpátok, szlovákiai magyar cserkészszövetség, fő tér, korong utca, komáromi városi hivatal, légy jó mindhalálig, adidas, magyar tele− vízió, cseh köztársaság, arab emirátusok, ferihegy, budapesti operettszínház, opel astra

Ismétlés

3. Képzők segítségével alkossatok az alábbi igékből főneveket! Pl.: kap – kapás. jelent, marad, főz, cselekszik, dob, tervez, bizonyít, tisztít, lök, iszik, gépel, pat− tan, próbálkozik, fed 4. Számoljátok meg, hány főnév van az alábbi rövid szövegben! A lőcsei városháza felidézi Fabricius Antal és a szép Otrokóczy Rozáli román− cát, a mellette álló szégyenketrec hálás fotótéma. A Szepesség fővárosa egy gaz− dag, szorgalmas kereskedőváros emlékét őrzi. Érdekessége, hogy a főtéri házak a padlásukon és pincéiken keresztül össze vannak kötve, ami nyilván a mene− külés esélyét növelte vész esetén. 5. Bizonyára már valamennyien fejtettetek keresztrejtvényt. Az alábbiakban néhány meghatározást adunk meg, amelyek gyakran szerepelnek a kereszt− rejtvényekben. A megfejtés mindig egy főnév. átalakulás – (10 betű) cukor hevítésekor keletkezik – (8 betű) húros hangszer – (6 betű) egylet egyede – (3 betű) sportmárka – (4 betű) agancsos állat nősténye – (6 betű) madár előgyomra – (4 betű) kacat – (3 betű)

A melléknév 1. Keressétek meg az alábbi melléknevek ellentétes jelentésű párját! egészséges, fényes, könnyű, segítőkész, belső, tegnapi, szemtelen, sima, jóked− vű, nyugodt, büszke, tehetséges, domború, hiszékeny, porhanyós, modern, szí− nes, talpraesett, zajos, ügyes, szelíd, fanyar 2. Fokozzátok a megadott mellékneveket! A fokozott szóalakokkal alkossatok mondatokat! merész, utolsó, nagyképű, kisméretű, káros, törékeny, rosszindulatú, alsó, óvatos, keményfejű, naiv 3. Írd le az alábbi tulajdonnevek −i képzős alakjait! Dél−Amerika, Mikszáth utca, Debrecen, Egyesült Királyság, Nyíregyháza, Nyitrai járás, Gellért−hegy, Kis−Ázsia, Északi−középhegység, Szabadság−híd, Balkán, Duna, Földközi−tenger 4. Gyűjtsetek összetett mellékneveket! Pl.: jéghideg, ...

55

56

Ismétlés

5. Képezzetek mellékneveket az alábbi szavakból! január, helyesírás, tanulság, ujj, harap, hang, telefon, zümmög, számítógép, szám, szín, járás, tükör

A számnév 1. Írjátok le a mai dátumot minden lehetséges módon! 2. Javítsátok ki a szövegben a helytelenül írt számneveket! Vigyázat: nincs minden mondatban hiba! A Török Köztársaság megalakulásának 50 évfordulójára megépített, a Boszporuszon átívelő függőhíd összeköti Európát Ázsiával. 1973 október 29én nyitották meg. Átadásakor Európa leghosszabb, a világ 4. leghosszabb füg− gőhídja volt, jelenleg már a 12 helyen áll. A híd ívének hossza 1074. méter, ehhez jön egy egy felvezető viadukt a két oldalon, amelyek 231 és 255 méter hosszúak. A víz fölött 34 méter magasan van, szélessége 33,4 méter. Mindkét végén egy 165 méter magas acéltorony áll. Az építkezésen 35 mérnök és 400 építőmunkás vett részt. A költségek elérték a 200. millió dollárt. A hídon 6sávos autóút van, hétköznap reggeleken általában 4 sáv megy az európai irányba és kettő a másikba, délután az arány megfordul. Az első négy évben gyalogosok is járhattak a hídon, ma már azonban sem ők, sem a teher− autók nem használhatják. Az átkelésért fizetni kell. A Boszporusz híd a szín− helye a már hagyományossá vált Eurázsiai Maratonnak minden év októberében. 3. Írjátok le számjegyek és toldalékok segítségével a következő időmeghatá− rozásokat! ezerkilencszáznyolcvanöt június tizenhetedikén, január elsején, kétezer−tíz már− cius kilencedike, este tízkor, április huszonkilencedike, tizenötödikéig, negyedi− kétől, december tizenkilencedikei, ezernyolcszáztizenhétben 4. Írjátok le római számokkal az alábbi arab számokat! 1570, 95, 20, 684, 76 325, 16, 39, 75 5. Helyettesítsetek határozatlan számneveket az alábbi mondatokba! A színház előterében ... ismert embert is felfedeztem. Csak ... érdeklődő jelent meg a helyes étkezésről szóló előadáson. Az áruházban ... vásároltak az ünne− pek előtt. ... barátom is felköszöntött a születésnapomon. Még mindig ... prob− lámával kell szembesülnie külföldön.

Ismétlés

A határozószók 1. Válaszoljatok az alábbi kérdésekre határozószókkal! Mikor hívott a nagyi telefonon? Hol láttad az előbb az egeret? Hogy érezted magad a hotelben? 2. Egészítsétek ki az alábbi ikerszavas határozószókat a hiányzó résszel, majd alkossatok velük írásban mondatot! Ügyeljetek a helyesírásukra! folyton – ..., réges – ..., körbe – ..., sebbel – ..., úton – ..., agyba – ..., szegről – ..., kézzel – ..., tárva – ..., innen – ... 3. Kapcsoljatok módhatározószókat az alábbi igékhez! nevet, barátkozik, alszik, kézimunkázik, ír, tüsszent, megy, telefonál, álmodik, bekopog, felköszöntött 4. Keressétek meg az alábbi határozószók ellentétes párját! később, állandóan, amarra, este, alul, jövőre, ide, jobbra, délután, utóbb, fenn, most, holnapután 5. Fokozzátok az alábbi határozószókat írásban, ügyeljetek a helyesírásukra! kinn, lenn, fenn, benn

Az igenevek 1. Válasszátok ki az alábbi személyragos főnévi igenevek közül a kakukktojá− sokat! levetnem, bevinnem, hímeznem, nevelem, énekelnem, számolnom, bámulnom, dobom, várnom, banánom 2. Képezzetek az alábbi igékből folyamatos és befejezett melléknévi igeneve− ket! Pl.: süt – sütő, sült alapoz, elad, eloszt, összegyúr, kivéd, átlapoz, megmagyaráz, bemutat, előad, kijavít, összedől, letakar 3. Válaszoljatok a kérdésekre határozói igenevekkel! Hogyan mentél ma iskolába? Hogyan szólt bele a telefonba? Hogyan várta az autóbuszt? Hogyan vette a levegőt? Hogyan üdvözölték egymást? Hogyan ért haza a munkahelyéről? Hogyan nézett rád?

57

58

Ismétlés

4. Helyettesítsétek a beálló melléknévi igenév képzőjét a kipontozott helyekre! befizet... összeg, megold... feladat, elküld... képeslap, megbeszél... probléma, kifest... helyiség 5. Keressetek főneveket az alábbi igenevekhez! Ki/mi lehet: kitaposott, keresett, szerkesztett, kizöldült, letaglózott, kipihent, bemutatott, összefoglalt, üldözött

A névmások 1. Képezzetek határozóragos alakokat az alábbi személyes névmásokból a kérdéseknek megfelelően! látogass meg (mi) – kit?; mesélj (ő) – kiről?; vettem (te) – kinek?; megharagu− dott (én) – kire?; várunk (ők) – kire?; találkoztunk (ti) – kivel?; ottmaradt a ceruzád (én) – kinél?; elbúcsúzott (mi) – kitől? 2. Pótoljátok a visszaható és a kölcsönös névmások megfelelő alakjait! Össze kell szednetek ...! Szégyelld ...! Zárjátok be ... után a kaput! Sajnos már ... kell gondoskodnia. Karácsonykor megajándékozták ... . A testvéreknek min− dig segíteniük kell ... . 3. Illesszétek írásban az ez, az mutató névmásokhoz a következő toldalékokat! −hoz/−hez, −tól/−től, −kor, −val/−vel, −ban/−ben, −ig 4. Keressétek ki az alábbi mondatokból a kérdő névmásokat, majd képezze− tek belőlük vonatkozó névmásokat! Az így kapott szavakkal alkossatok mondatokat! Pl.: Mi jár a fejedben? – mi – ami – Ami a szívemen, az a számon. Ki jelentkezett még ebbe az iskolába? Mikor érkezett meg a nagyi? Hányszor voltál már az állatkertben? Hová tetted a tejfölt? Mit szólt anyu a jegyeidhez? Melyik barátodat hívtad meg a bálba? 5. Egészítsétek ki a mondatokat határozatlan és általános névmásokkal! Csengetés után ... legyen az osztályban! ... kifogást nem fogadok el. Megkérdezhetné már ... az osztályfőnököt. Nem hiányzik ... a táskádból? ... baj nem érhet, ha velem vagy. ... lisztet azért tegyél a tésztába. ... gyerek furcsán viselkedett az előadáson. A vásárban ... édességet lehetett venni.

Ismétlés

A viszonyszók és a mondatszók 1. Pótoljátok a hiányzó névelőket és névutókat az alábbi mondatokban! ... előadás ... várj meg, beszélni szeretnék veled! Karácsony ... veszek ... új autót. ... napon majd te is megérted, miért voltam mérges ... történtek ... . Laci ... biz− tonságban érezheted magad még ... dzsungel közepén is. ... igazgató úrral ... ... osztályfőnök is részt vett a pályaválasztási tanácsadáson. Ez ... regény fiatalok ... íródott. Éveken ... dolgozott a polgármesteri hivatalban. 2. Keressétek ki az alábbi mondatokból az igekötőket és a segédigéket! Jól kifogtam a mai napot, három tantárgyból feleltem! A halász nem fogta ki a halat, elszakadt a hálója. Nagyon megtetszett nekem ez a kép. Meg tetszett kér− dezni a sofőrtől, megáll−e az állomáson? Egészen elszokott a sétától a műtét óta. Gyakran el szokott menni a nagyihoz, mert közösen sütnek−főznek. 3. Javítsátok ki a helytelenül használt kötőszavakat! Megérkezett a pályaudvarra, vagy a nagyival elkerülték egymást. Elküldtem a levelet, de időben tudj majd válaszolni. Nem tudta őt értesíteni, tehát nem volt térerő. A végeredmény döntetlen lett, mintha még egy mérkőzést kellett játsza− niuk. Kimehetsz az utcára, ugyanis nagyon ügyelj az úttest mellett! Most nyi− ratkoztál, és már tegnap is rövidebb volt a hajad? 4. Alkossatok mondatokat a megadott módosítószókkal! természetesen, feltehetőleg, állítólag, nyilván, biztosan, dehogynem, esetleg, valószínűleg 5. Milyen indulatszókat használnátok a következő esetekben? Felvettek az általad kiválasztott középiskolába. Rácsapod a kocsi ajtaját a körmödre. Hirtelen eléd ugrik az öcséd a sötét folyosón. El akarod kergetni a macskát a lábtörlőről. Véletlenül összetöröd a kínai vázát.

59

60

Ismétlés

Mondattan Az egyszerű mondat 1. Állapítsátok meg az alany és az állítmány fajtáját! Anyu mérges lett. Összedőlt. Látott már ilyet a világ? Ő fejtette meg. A lányok nem érkeztek meg. 2. Keressétek ki az alábbi mondatokból a tárgyat, majd állapítsátok meg a szófaját! Olyat vegyetek Pistinek is. Bemutatták a versenyzőket. A nyáron a nagyma− mámtól megtanultam főzni. Csak kettőt választhatsz ki! A kéket ki hozta? 3. Egészítsétek ki a következő mondatokat határozókkal a megadott kérdé− seknek megfelelően, majd állapítsátok meg a határozók fajtáját! Anyu a kihűlt levest betette a (hová?). Az előadás (miért?) elmarad. Ezt a pul− csit (kinek?) vettem. A művész legszívesebben (miből?) készíti szobrait. A spa− gettit (mivel?) illik enni. Elküldtem Bálintot (miért?) a piacra. (Kivel?) szeret− nék lakni a szállodai szobában. A színész (hogyan?) szólt a nézőkhöz. 4. Csoportosítsátok az alábbi jelzős szerkezeteket fajtájuk szerint! minőségjelzős, mennyiségjelzős, mutató névmási kijelölő jelzős, birtokos jelzős, értelmező jelzős csizma, téli; német turista; Petőfi verse; ebben a pillanatban; rengeteg probléma; szelíd őzike; Timi nővére; a fazék fedője; ehhez a fajtához; tizenöt jelentkező; az osztályfőnök, Ilonka néni; zöld erdő 5. Alakítsátok át a következő tőmondatokat bővített mondatokká! A fák hajladoznak. Tomi vásárol. Az emberek türelmetlenek. A szeretet meg− marad. Az autó száguld. 6. Írjatok egy−egy példát a szószerkezetek valamennyi típusára! 7. Elemezzétek a következő mondatokat, és készítsétek el ágrajzukat is! Gyermekkorom nyarait általában legkedvesebb nagynénémnél töltöttem Kassa külvárosában. A diákok indulás előtt szüleikkel együtt az iskola melletti parkolóban várakoztak. Ezeket az információkat majd holnap küldöm el levélben az érdeklődőknek.

Ismétlés

Az összetett és a többszörösen összetett mondat 1. Osztályozzátok az alábbi mondatokat szerkezetük szerint! Manapság mindenki siet, egy felfokozott világban élünk, amely felpörgetett életformára kényszeríti az embereket. Tamás a bíróság épülete előtt összefutott Janival, Petivel és Józsival. Elérkezett az idő, hogy te is bebizonyítsd fel− készültségedet! Kijavította, de nem osztályozta. 2. Döntsétek el, hogy alárendelő vagy mellérendelő összetett mondatról van−e szó! Megpályázta az állást, ugyanis már egy ideje elégedetlen a jelenlegi munkájá− val. Kiviszem a lakásból, mert túl poros. Nem értem, hogy kerülhett ide ez a boríték. Megvársz a felvonónál, vagy inkább az utcán álldogálsz? Akkor érted majd meg az aggodalmaimat, ha neked is lesznek gyerekeid. Megebédelt, sőt el is mosogatta a piszkos edényt. Nem értem a példát, ezért elmagyaráztatom a feladatot a bátyámmal. Olyan mosolya van, hogy akár egy reklámplakáton is megállná a helyét. 3. Állapítsátok meg az előző mondatok pontos fajtáját, s ábrázoljátok a köz− tük levő kapcsolatot a tanult módon! 4. Folytassátok a következő mondatokat a zárójelben megadott típusoknak megfelelően! Kivittem a szemetet, ... (okhatározói mellékmondat) Megtanulhatnátok már végre, ... (tárgyi mellékmondat) Ez az, ... (alanyi mellékmondat) Találkozzunk ott, ... (helyhatározói mellékmondat) Annyi dolgom van, ... (mennyiségjelzői mellékmondat) Olyan a kabátja, ... (állítmányi mellékmondat) Fogjátok meg az asztal sarkát, ... (ellentétes mondat) Igazán felöltözhetnél melegebben, ... (magyarázó mondat) Nem volt időm belenézni a szövegbe, ... (következtető mondat) Megérkeztek a festők, ... (kapcsolatos mondat) Almával töltsem a süteményt, ... (választó mondat) 5. Alkossatok többszörösen összetett mondatokat a megadott viszonyok szerint! a) 1.–2. kapcsolatos mondat – 2.–3. ellentétes mondat b) 1.–2. tárgyi mellékmondat – 2.–3. választó mondat c) 1.–2. okhatározói mellékmondat – 2.–3. kapcsolatos mondat – 3.–4. ellen− tétes mondat

61

62

Ismétlés

VISSZAPILLANTÓ Hangtan A magyar betűrend (hangrend) a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, (q), r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, (w, x, y), z, zs

A hangok felosztása magánhangzók

mássalhangzók

A magánhangzók felosztása a kiejtés időtartama szerint: • rövid magánhangzók – a, e, i, o, ö, u, ü • hosszú magánhangzók – á, é, í, ó, ő, ú, ű A magánhangzók felosztása a szájüreg terjedelme (vízszintes nyelvállás) szerint: • magas magánhangzók – e, é, i, í, ö, ő, ü, ű • mély magánhangzók – a, á, o, ó, u, ú A magánhangzók felosztása az ajkak működése szerint: • ajakkerekítésesek – a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű • ajakrésesek – á, e, é, i, í A mássalhangzók felosztása a kiejtés időtartama szerint: • rövidek – pl.: s, k, z, sz (vasal, sziszeg) • hosszúak – pl.: ss, kk, zz, ssz (vassal, szisszen) A mássalhangzók felosztása a betűjegy száma szerint: • egyjegyűek – pl.: b, c, d, f, g, h • kétjegyűek – pl.: cs, dz, gy • háromjegyű – dzs A mássalhangzók felosztása a hangszálak helyzete szerint: • zöngések – b, d, g, v, z, zs, dz, dzs, gy • zöngétlenek – p, t, k, f, sz, s, c, cs, ty A többi mássalhangzó zöngés, és nincs zöngétlen párja. Kivétel a h hang, mely zön− gétlen, és nincs zöngés párja.

Ismétlés

A magánhangzók kapcsolódásának törvényei • a hangrend Legtöbb szavunk vagy csupa mély (labda), vagy csupa magas (kémény) magán− hangzót tartalmaz. Léteznek vegyes hangrendű szavak is (virág). • a hangzóilleszkedés A toldalékok magánhangzója a szó hangrendjéhez igazodik (labdá−val, kémény−ben). Vegyes hangrendű szavakhoz általában mély hangrendű toldalék járul (virág−hoz). A hangzóilleszkedés törvénye az összetett és az idegen szavakra nem vonatkozik.

A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei • a részleges hasonulás Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az első a másodikhoz hasonlóvá válik (zöngéssé válás, zöngétlenné válás, a képzés helye szerinti hasonulás). Csak a kiej− tésben érvényesül, írásban nem jelöljük (különben, vízpart, képzeld). • a teljes hasonulás Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen hasonlóvá válik a másikhoz. Lehet írásban jelölt (naggyá, könyvvel) vagy írásban nem jelölt (hagy− juk, vízszint, búsuljon, anyja). • az összeolvadás Két különböző képzésű mássalhangzó egy harmadik hanggá olvad össze (játszva – c; csináltatja – tty; megunja – nny). Az összeolvadás csak kiejtésben érvényesül, írás− ban nem jelöljük. • a rövidülés Ha hosszú mássalhangzó kerül egy másik mássalhangzó mellé, akkor a hosszú mássalhangzó a kiejtésben megrövidül (tolltartó, agglegény, halld). • a kivetés (kiesés) Ha egymás mellé három vagy több mássalhangzó kerül, akkor az egyik hang kiesik az összetorlódottak közül (mindnyájan – ejtés: minnyájan, élesztget – ejtés: éleszget).

A magyar helyesírás alapelvei • a kiejtés elve A szavakat a kiejtés szerint írjuk le (ablak, asztal, betű). • a szóelemzés elve A szóelemeket olyan alakban írjuk le egymás mellé, ahogy külön−külön ejtve hang− zanak (barátság, kertje).

63

64

Ismétlés

• a hagyomány elve Múltunk hangjelölését őrző szavakban (j és ly, régi családnevek írása – golyó, lyuk, bója, gólya, Batthyány, Pálffy) érvényesül. • az egyszerűsítés elve Többjegyű betűk kettőzésekor (loccsan – locscsan helyett; gallyal – galylyal he− lyett) és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor (orral – orrral helyett; száműzöttől – száműzötttől helyett) alkalmazzuk.

A szótagolás A szavak annyi szótagra bonthatók, ahány magánhangzó van bennük. A mással− hangzók a magánhangzók köré csoportosulnak a szótagban (Mi−hály, Zol−tán, And− rás, galy−lyal). Az összetett szavakat és az igekötős szavakat az összetételük határán választjuk el egymástól (rend−őr, vas−út, meg−áll, fel−emelkedik). A szótagolás szabályai a többjegyű mássalhangzókra is érvényesek (bo−dza, lán− dzsa).

Szótan A szavak szerkezete – szóalakok A szavak többsége különféle alkotórészekre bonthatók. Ezek a következők: • szótő (iskola) • toldalékok – képző (iskolás: −s képző) – jel (iskolások: −k−többesjel) – rag (iskolásoktól: −tól rag) A képző a szótőből új szót képez. Ezáltal a szóból új jelentésű szó keletkezik, melynek gyakran még a szófaja is megváltozik. Ha több toldalék is kapcsolódik a szótőhöz, akkor a képző mindig közvetlenül a szótő után következik. Pl.: −at, −et, −tat, −tet írat −hat, −het írhat −gat, −get írogat −ász, −ész nyomdász −ás, −és írás −ság, −ség szomjúság

Ismétlés

−ka, −ke −tlan, −tlen, −talan, − telen −ó, −ő −l, −z, −ít

fiatalka szagtalan író számol, számoz, számít

A jel kis mértékben módosítja a szó jelentését. A toldalékok sorában a képző után áll, de közvetlenül a szótőhöz is kapcsolódhat. Pl.: −t, −tt múlt idő jele írt −na, −ne, −ná, − né feltételes mód jele írna, írná −j felszólító mód jele írj −k többes szám jele írók −bb középfok jele nagyobb −é birtokjel apué −i birtoktöbbesítő jel apuéi A ragok a szavak mondatbeli viszonyát jelölik. A toldalékok sorában az utolsó helyen áll – a képző és a jel után. Közvetlenül a szótőhöz is kapcsolódhat. Pl.: −k, −sz, −unk, −tok igei személyragok írok, írsz, írunk, írtok −t tárgyrag táblát −ben, −n, −hoz, −nál határozóragok évben, fán, lányhoz, háznál

A szóalkotás módjai • szóképzés – képzők segítségével (jelöl, pénzes, töltés) • szóösszetétel – két vagy több egyszerű szó összekapcsolásával (kapunyitás, buszmenetrend, festőiskola, szemüvegtisztítás, egy−egy, gizgaz, ország−világ) • egyéb módok – szórövidülés (igazgató – igi, direktor – diri, laboratórium – labor) – szóelvonás (gyárt – gyár, tapsol – taps) – szóvegyülés (ordít + kiabál – ordibál; zavar + kerget – zargat) – mozaikszó (tv – televízió, MÁV – Magyar Államvasutak) – rövidítés (l – liter, km – kilométer, pl. – például)

A szavak hangalakja és jelentése • egyjelentésű szavak – egy hangalakhoz egy jelentés társul (kéz, asztal, fű) • többjelentésű szavak – a jelentések közt valamilyen logikai összefüggés van (daru – madár és építkezésnél használatos emelőszerkezet; levél – a fa levele és üzenet közvetítésére szolgáló felület)

65

66

Ismétlés

• azonos alakú szavak (homonimák) – a jelentések között nincs logikai összefüg− gés (vár, sír, dob, fogoly) • rokon értelmű szavak (szinonimák) – a hangalakok különbözőek, de jelentésük azonos vagy hasonló (fut – szalad – rohan – vágtat – száguld; alszik – szunyókál – szundít – huny) • ellentétes jelentésű szavak (antonimák) – a hangalakokhoz kapcsolódó jelenté− sek közt ellentét van (kicsi – nagy, csúnya – szép, édes – savanyú, lassú – gyors) • hangutánzó szavak – hangalakjuk és jelentésük közt valós kapcsolat van, a hang− alakjukkal a valóságnak megfelelő hangokat idéznek fel (kár−kár, vau−vau, nyáu, zzzzzzz, brrrrrrrrr) • hangfestő szavak – ezeknek a szavaknak a hangalakja kifejezi a mozgás, cse− lekvés hangulatát, mikéntjét (cammog, csusszan, zizeg, fortyog, morog, settenke− dik, fonnyad, lötyög, locsog)

Az állandósult szókapcsolatok – frazémák, frazeológiai egységek Az állandósult szókapcsolatok két vagy több szónak olyan együttesei, amelyek együtt alkotnak nyelvi egységet. Alakjukat és jelentésüket tekintve összeforrottak (elemeik külön−külön egészen mást jelentenek, mint egységként – átvitt értel− műek). Általában egyáltalán nem vagy csak kis mértékben változtathatók meg. Mivel képszerűek, szemléletesek, használatuk árnyalttá, elevenné, hangulatossá teszi a stílust. • szólások A szólások mondanivalója átvitt értelmű, jelentésük más, mint amit a szólást alko− tó szavak kifejeznek (falra hányt borsó, elveti a sulykot). • szóláshasonlatok Olyan (rendszerint mondat formájú) szólások, amelyek két részből állnak: a foga− lomból és a képből, melyhez a fogalmat hasonlítjuk (Fehér, mint a fal; Szegény, mint a templom egere; Erős, mint a bivaly). Jellemzője a mint kötőszó, melyet min− dig vesszővel kötünk az előtte álló szóhoz. • közmondások A nép ajkán keletkezett állandósult szókapcsolatok, melyek valamilyen bölcsessé− get, életigazságot tartalmaznak. Általában oktató, tanító jellegűek. (Addig nyújtóz− kodj, amíg a takaród ér. Ki mint veti álmát, úgy alussza álmát. Aki szelet vet, vihart arat.) • szállóigék Olyan állandósult szókapcsolatok, amelyek valamely irodalmi mű vagy híres sze− mélyiség magvas kijelentéséből származnak, s bizonyos helyzetekben közhely−

Ismétlés

szerűen használjuk őket (A kocka el van vetve. Ábrándozás az élet megrontója. Egyik baj szüli a másikat. Az arany középút.).

A szófajok felosztása ALAPSZÓFAJOK • valódi alapszófajok – jelentésük önálló, toldalékolhatók, és önálló mondat− részekként állnak a mondatban, további bővítményeket vehetnek fel – ige eszik, alszik, áll, fekszik – főnév üveg, László, macska, álom – melléknév keskeny, piros, feledékeny – számnév néhány, sok, ezer, hatodik – határozószó máskor, röviden, máshol, betegen • átmeneti szófajú szavak – jelentésük önálló, toldalékolhatók, önálló mondat− részekként állnak a mondatban, további bővítményeket vehetnek fel – főnévi igenév olvasni, számolni, fejlődni – melléknévi igenév olvasó, számolt, fejlődő – határozói igenév olvasva, számolva, fejlődve • alapszófajokat helyettesítő szavak – jelentésüket a szövegben nyerik el, ragoz− hatók, képzők azonban csak ritkán járulhatnak hozzájuk, önálló mondatrészekként állnak a mondatban, de alig bővíthetők – névmás – főnévi névmás te, valaki, aki, bármi – melléknévi névmás milyen, melyik, amekkora – számnévi névmás annyi, ahány – határozói névmás ahol, sehogy, ugyanitt VISZONYSZÓK – önálló szótári jelentésük nincs, csak más szóhoz viszonyítva hordoznak jelentést (viszonyjelentés), a segédigéket kivéve nem toldalékolhatók, önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők • névelő a, az, egy • névutó felett, közé, mögül • névutómelléknév feletti, közötti, mögüli • igekötő ki−, be−, el−, szét− • segédige lesz, volna, marad • segédigenév lenni, maradni • kötőszó és, s, meg, is, sem, se • partikula ugye, bárcsak, csak • tagadószó nem, se, sem • „mint” segédszó (mint könyvelő dolgozik)

67

68

Ismétlés

MONDATSZÓK – jelentésük a beszélőnek a mondanivalóhoz fűződő viszonyát fejezi ki, nem toldalékolhatók, önállóan nem mondatrészek, a mondat egészétől elkülönülnek, önálló tagolatlan mondatok is lehetnek • módosítószó bizony, esetleg, talán, állítólag • kapcsolatjelölő mondatszó nos, ugye, szia, halló • indulatszó jaj, jé, fúj, hú, ej • hangutánzó mondatszó bú, sicc, nyau, katt

Az ige Cselekvést, történést vagy létezést kifejező szófaj. Kérdései: mit csinál?, mit cselekszik?, mi történik (vele)? Felosztásuk a cselekvő és a cselekvés közti viszony szerint: – cselekvő úszik, öntöz, ugrál – műveltető úsztat, öntöztet, ugráltat – visszaható borotválkozik, fésülködik, mosakszik – ható borotválkozhat, fésülködhet – szenvedő borotváltatik, megnézetik (régies) Felosztásuk a cselekvés módja szerint: – folyamatos ige megy, vásárol, másol – kezdő ige indul, feláll, megszólal – mozzanatos ige zizzen, villan, koppan – gyakorító ige írogat, számolgat, nézeget Felosztásuk a cselekvés irányulása szerint: – tárgyas ige főz (levest), árul (zöldséget), mos (ruhát) – tárgyatlan ige nyílik, villámlik, esik, él Az igék nyelvtani kategóriái: • igemód – kijelentő mód – feltételes mód – felszólító mód • igeidő – jelen idő – múlt idő – jövő idő

írok, számoltam, énekelünk írnék, számoltam volna írjatok, énekeljenek öntök, világít öntöttem, világított önteni fogok, világítani fog

Ismétlés

• nyelvtani szám – egyes szám – többes szám • nyelvtani személy – 1. személy – 2. személy – 3. személy Az igeragozási rendszerek: • általános (alanyi) igeragozás • határozott (tárgyas) igeragozás

ülsz, érik ültök, érnek megyek, festünk mész, festetek megy, festenek beszélek, megyek, mondok, oldok mondom (a mesét), oldom (a feladatot)

A főnév A főnév élőlényeket, élettelen dolgokat vagy gondolati, elvont fogalmakat meg− nevező szófaj. Kérdései: ki?, mi?, kik?, mik? + ezek ragozott alakjai Lehetnek: • konkrét főnevek táska, Hold, rét, igazgató – köznevek iskola, mozi, könyv, színész – tulajdonnevek A két Lotti, Psota Irén • elvont (absztrakt) főnevek tudás, szeretet, vágy, éhség

A melléknév A melléknév tulajdonságot, állapotot, származást kifejező szófaj. A mondatban a főnévhez kapcsolódik. Mondanivalónkat kifejezőbbé teszi, pontosítja vagy egy− szerűen csak díszíti. Kérdései: milyen?, melyik? mekkora?, hová való? A melléknevek fokozhatók: – alapfok nehéz – középfok nehezebb – felsőfok legnehezebb

jele: nincs jele: −bb jele: leg− + −bb

A számnév A számnév valakinek vagy valaminek a számát, mennyiségét, sorrendjét kife− jező szófaj.

69

70

Ismétlés

Kérdései: mennyi?, hány?, hányadik?, hányad? Megkülönböztetünk: • határozott számneveket • határozatlan számneveket

száz, negyed, hatvanadik néhány, sok, számtalan, kevés

A számnevek további felosztása: • tőszámnevek • sorszámnevek • törtszámnevek

hét, sok, ezerkilencszáz, millió nyolcvandik, sokadik, milliomodik negyed, fél, harmad, valahányad

A határozószó A határozószó valamilyen körülményt – helyet, időt, módot, állapotot – kifejező szófaj. Ezt a körülményt egy szóval fejezi ki. Fajtái: Kérdései: • helyhatározószó hol?, honnan?, hová? haza, lenn, erre, vissza • időhatározószó mikor?, mióta?, meddig? most, rögtön, később • módhatározószó hogyan?, mi módon? hirtelen, hanyagul, lazán • állapothatározószó hogyan?, milyen állapotban? bután, egyedül, fekve

Az igenév Az igenevek olyan átmeneti szófajok, melyek két szófaj jellemzőit hordozzák. Az igenevekben az igei és a nem igei tulajdonságok elválaszthatatlanul összefonódva jelennek meg. Fajtái: • főnévi igenév képzője: −ni festeni, számolni, aludni • melléknévi igenév képzője: −ó, −ő, −t, −tt, −andó, −endő festő, festett, számoló, megszívlelendő • határozói igenév képzője: −va, −ve, −ván, −vén futva, készülvén, számolva, menvén

A névmás A névmás a névszókat (főneveket, mellékneveket, számneveket) helyettesítő szó− faj.

Ismétlés

Fajtái: • személyes névmás • visszaható névmás • kölcsönös névmás • mutató névmás • kérdő névmás • vonatkozó névmás • határozatlan névmás • általános névmás

én, te, ő, nekem, benned magam, magad, magunk egymást, egymással, egymástól ez, amaz, ilyen, annyi mit?, ki?, kivel?, mikor?, mennyit? aki, ami, ahány, amennyi valamennyi, néhány, valaki minden, semmi, akármekkora, bármilyen

Mondattan Fő mondatrészek • állítmány • alany

Bővítmények • tárgy • határozó • jelző

Az állítmány Az egyik fő mondatrész, mellyel állítunk, megállapítunk valamit az alanyról. Kérdése: mit állítunk? Fajtái: • igei állítmány – szófaja ige: Pista eszik. • névszói állítmány – szófaja valamelyik névszó (főnév, melléknév, számnév, névmás): Pista éhes. • névszói−igei állítmány – az összetett állítmány egyik tagja névszó, másik tagja pedig egy létige: Pista éhes volt.

Az alany Az egyik fő mondatrész, mely megnevezi azt a személyt vagy dolgot, fogalmat, amelyről az állítmány állít valamit.

71

72

Ismétlés

Kérdései: ki?, mi?, kik?, mik? Fajtái: • határozott alany – pontosan meghatározza azt a személyt, dolgot vagy fogalmat, akire/amelyre az állítmány vonatkozik. Pl.: A barátom kopogott. • határozatlan alany – Ha az alanyt nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni, határozatlan alany− ról beszélünk. Pl.: Valaki kopogott. • általános alany – Ha a cselekvés általánosan mindenkire vonatkozhat. Pl.: Fel van bolydulva a világ. Senki nem vette észre. Ha a mondat alanya nincs a mondatban, de az ige személyragjából megállapítható, ki végzi a cselekvést, akkor rejtett alanyról beszélünk. Elviszitek a tortát? (ti)

A tárgy A tárgy a bővítmények közé tartozik, és a mondatban mindig az igével vagy ige− névvel kifejezett mondatrészhez kapcsolódik. A tárgy szerepét valamennyi névszó betöltheti, valamint a főnévi és a melléknévi igenév is. A tárgy ragja a −t, de tárgyrag nélküli szó is lehet tárgy (engem látsz, kezdem ér− teni). Kérdései: kit?, mit?, kiket?, miket?, milyet?, mennyit? Fajtái: • határozott tárgy Határozott (tárgyas) ragozású igéhez kapcsolódik: – ha a tárgy tulajdonnév – ha a tárgy határozott névelős köznév – ha a tárgy birtokos személyjeles főnév – ha a tárgy ragozott névmás • határozatlan tárgy Általános (alanyi) ragozású igéhez kapcsolódik: – ha a tárgy névelő nélküli névszó – ha a tárgy határozatlan névelős névszó – ha a tárgy főnévi igenév – ha a tárgy általános vagy határozatlan névmás

Enikőt nem engedem. Hozd ide a sapkát! A sáladat kimoshatnád. Minket komolyan vehetsz!

Gyümölcsöt árul. Nem vett észre egy példát. Kezdek sportolni. Senkit ne bánts!

Ismétlés

A határozók A határozó olyan bővítmény, mely a cselekvés, történés, létezés, állapot külön− böző körülményeit – helyét, idejét, módját, állapotát – fejezi ki. A határozó leg− gyakrabban igei állítmányhoz kapcsolódik. Fajtái: • helyféle határozók – helyhatározó – a cselekvés, történés, létezés helyét határozza meg. Kérdései: hol?, honnan?, hova?, merről?, merre? meddig? Pl.: A medve a barlangban alussza téli álmát. – képes helyhatározó* • időféle határozók – időhatározó – a cselekvés, történés, létezés időbeli körülményeit határozza meg. Kérdései: mikor?, mióta?, meddig?, mennnyi ideig?, mikorra? Pl.: Ebéd előtt ne egyél édességet! – számhatározó* • módféle határozók – módhatározó – a cselekvés, történés, létezés módját határozza meg. Kérdései: hogyan?, miképp?, mi módon? Pl.: A munkát pontosan végezd el! – okhatározó – a cselekvés, történés létrejöttének okát fejezi ki. Meghatározza, hogy miért, mi okból történt a cselekvés. Kérdései: miért?, mi okból?, mitől? Pl.: A torony a földrengés következtében dőlt le. – célhatározó – az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés célját határozza meg. Kérdései: miért?, mi végett?, mi célból?, mire?, mi célra? Pl.: Délután menj el a fényképekért! – eszközhatározó – az alaptagban megnevezett cselekvés, történés elvég− zéséhez, lebonyolításához szükséges eszközt határozza meg. Kérdései: kivel?, mivel?, kinek/minek a segítségével?, ki/mi által? Pl.: Azt a gyomot kézzel szedd ki! – fokhatározó* – mértékhatározó* – tekintethatározó* • állapotféle határozók – állapothatározó – a cselekvő testi, lelki állapotát, valamilyen helyzetét mutat− ja meg. Kérdései: hogyan?, miként?, milyen állapotban? Pl.: Az egész osztály felszabadultan nevetni kezdett.

73

74

Ismétlés

– eredethatározó – meghatározza, hogy az alanyban, tárgyban megnevezett személy vagy dolog kitől vagy mitől ered, származik. Kérdései: honnan?, kiből?, miből?, kitől?, mitől? Pl.: Ez a szobor bronzból készült. – eredményhatározó* – társhatározó* • állandó határozók – a vonzatok* • egyéb határozók – részeshatározó – azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, akinek a számára, részére vagy javára/kárára történik valami. Kérdései: kinek?, minek?, kinek a részére?, kinek a számára? Pl.: Ezt a képet a legjobb barátomnak adom. – hasonlító határozó* A *−gal jelölt határozók említése csupán tájékoztató jellegű.

A jelzők A jelző olyan bővítmény, mely a mondatban a főnévvel kifejezett mondatrészhez kapcsolódik. Általában mindig megelőzi a jelzett szót, és pontosítja annak jelen− tését. Fajtái: • minősítő jelzők – minőségjelző

kérdései: milyen?, mekkora? melyik? Pl.: A szebbik lány jött el. – mennyiségjelző kérdései: mennyi?, hány? Pl.: Néhány diót találtam. • kijelölő jelző (mutató névmási) kérdései: ez, az mutató névmás és ragos alakjai – melyik? Pl.: Ez a cipő szorít. • birtokos jelző – valakinek vagy valaminek a tulajdonosát, birtokosát nevezi meg kérdései: kinek a?, minek a? Pl.: Zsuzsi igazolványa veszett el. • értelmező jelző – a jelzett szó után áll, és pontosítja, értelmezi annak jelentését. Mindig felveszi a jelzett szó toldalékát. Írásban vesszővel különítjük el a jelzett szótól. Pl.: Józsit, a szomszédot mindenki szerette.

Ismétlés

A mondatok A mondatok felosztása szerkezetük szerint: • egyszerű mondatok – egy tagmondatból állnak • összetett mondatok – legalább két tagmondatból állnak

Az egyszerű mondat Az egyszerű mondat fajtái a mondanivaló tartalma szerint: • kijelentő mondat • kérdő mondat • felszólító mondat • óhajtó mondat • felkiáltó mondat Az egyszerű mondat fajtái a beszélő szándéka szerint: • közlő mondatok • kérdő mondatok Az egyszerű mondat fajtái a cselekvés minősége szerint: • állító mondatok • tagadó mondatok Az egyszerű mondat fajtái szerkezeti felépítésük szerint: • tagolt (kéttagú) mondat – teljes mondat (alany és állítmány is van a mondatban) – tőmondat – ha az egyszerű mondat csupán egy alanyt és egy állít− mányt tartalmaz. Pl.: Péter ír. – bővített mondat – ha az alanyon és az állítmányon kívül más bővít− mény is van a mondatban. Pl.: Péter a szobában házi feladatot ír. – hiányos mondat – ha a mondatból hiányzik valamelyik fő mondatrész (vagy az alany, vagy az állítmány), de a hiányzó rész a szövegkörnyezetből, az adott helyzetből kiegészíthető. Pl.: A pulóvert is? (értsd: A pulóvert is adjam oda?) • tagolatlan (egytagú) mondat – nincs benne alany–állítmányi szószerkezet. Pl.: Virrad. Egri csillagok. Nini!

75

76

Ismétlés

A szószerkezetek (szintagmák) A mondatrészek mondatokon belüli, szorosabb kapcsolata. • predikatív (hozzárendelő, alany−állítmányi) szószerkezet • alárendelő szószerkezet – jelzős alárendelő szószerkezet – határozós alárendelő szószerkezet – tárgyas alárendelő szószerkezet • mellérendelő szószerkezet – kapcsolatos mellérendelő szószerkezet – ellentétes mellérendelő szószerkezet – választó mellérendelő szószerkezet – magyarázó mellérendelő szószerkezet – következtető mellérendelő szószerkezet

Az összetett mondatok Az összetett mondatok két vagy több tagmondatból állnak. Összetételük szerint lehetnek: • egyszerű összetett mondatok – két tagmondatból állnak. Pl.: Ha holnap eljössz velem az erdőbe, megmutatom a magaslest. • többszörösen összetett mondatok – kettőnél több tagmondatból állnak. Pl.: Ha holnap eljössz velem az erdőbe, megmutatom azt, amiről már annyit beszéltem. Szerkezetük szerint lehetnek: • alárendelő összetett mondatok • mellérendelő összetett mondatok

Az alárendelő összetett mondatok Az alárendelő összetett mondatok főmondatból és mellékmondatól állnak, a mel− lékmondat alá van rendelve a főmondatnak. A főmondatban az utalószó utal a hiányzó mondatrészre. A mellékmondat elején általában a kötőszó áll. Az utalószó és a kötőszó hiányozhat az összetett mondatból. • alanyi mellékmondat – a főmondat alanyát fejti ki mellékmondat formájában. Utalószavai: főnévi, melléknévi, számnévi mutató névmások Kötőszavai: aki, ami, hogy • állítmányi mellékmondat – a főmondat névszói állítmányát vagy a névszói−igei állítmány névszói részét fejezi ki mellékmondat formájában.

Ismétlés

Utalószavai: az, azok, olyan, akkora, annyi, azé, olyané Kötőszavai: aki, ami, amilyen, amennyi, hogy, amely, amekkora, ahány • tárgyi mellékmondat – a főmondat tárgyát fejti ki mellékmondat formájában. Utalószavai: azt, olyat, annyit, akkorát, úgy Kötőszavai: akit, amit, amelyet, amennyit, aminek, amiről, hogy • határozói mellékmondat – a főmondat cselekményének valamilyen körülmé− nyét fejti ki bővebben mellékmondat formájában. Utalószavai: úgy, azért, amiatt, azzal, abból, onnan, ott, addig, oda, azóta, akkor, azután Kötőszavai: ahol, ahonnan amerre, ameddig, mikor, amikor, amíg, hogy Fajtái: – helyhatározói mellékmondat – időhatározói mellékmondat – módhatározói mellékmondat – okhatározói mellékmondat – célhatározói mellékmondat – eszköz− és társhatározói mellékmondat* – fok− és mértékhatározói mellékmondat* – állapothatározói mellékmondat* – eredet− és eredményhatározói mellékmondat* – részeshatározói mellékmondat* – számhatározói mellékmondat* – állandó határozói mellékmondat* • jelzői mellékmondat – a főmondat egy jelzős szintagmáját fejti ki mellékmon− dat formájában. Utalószavai: olyan, az, akkora, annak, olyannak, annyi Kötőszavai: hogy, mint, aki, amely, ami, ahány, amilyen Fajtái: – minőségjelzői mellékmondat – mennyiségjelzői mellékmondat – birtokos jelzői mellékmondat Sajátos jelentéstartalmú alárendelő mellékmondatok felosztása: – feltételes mellékmondat – megengedő mellékmondat – hasonlító mellékmondat – következményes mellékmondat Az alárendelő összetett mondatok tagmondatainak sorrendje: – a főmondat megelőzi a mellékmondatot – a főmondat a mellékmondat után következik – a mellékmondat beleékelődik a főmondatba

77

78

Ismétlés

A mellérendelő összetett mondatok A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai között csupán tartalmi, logikai összefüggés van. A mellérendelés fajtájára a kötőszó utal. • kapcsolatos mellékmondat Kötőszavai: és, s, meg, is, sem, se, is – is, sem – sem, se – se, nemcsak – hanem…. is • ellentétes mellékmondat Kötőszavai: de, azonban, pedig, mégis, mégsem, bár, viszont • választó mellékmondat Kötőszavai: vagy, vagy – vagy, akár – akár • következtető mellékmondat Kötőszavai: ezért, így, tehát, ennélfogva, következésképpen, úgyhogy • magyarázó mellékmondat Kötőszavai: ugyanis, tudniillik, azaz, hiszen, úgyis, úgyse, vagyis, illetve A *−gal jelölt mellékmondatok említése csupán tájékoztató jellegű.

Szövegértés

SZÖVEGÉRTÉS 1. Fogalmazzátok meg, miről készült az alábbi grafikon!

2. Hány internetes tevékenységet vizsgáltak a statisztika készítői? 3. Melyik internetes tevékenység terjedt el a legkevésbé a megkérdezettek között? 4. A megkérdezettek hány százaléka játszik internetes játékokat hetente többször? 5. Döntsétek el a grafikon alapján, hogy melyik a legnépszerűbb internetes tevékenység! 6. A grafikon alapján megalapozott−e az a kijelentés, hogy az internetezők nagy része csupán a szórakozásra használja a világhálót? Válaszotokat indokoljátok is meg!

79

80

Szövegértés

7. A fenti felmérés nem teljesen friss. Szerintetek az évek során változtak−e az internetes felhasználók szokásai? Melyik tevékenység lett esetleg kevés− bé fontos, és melyiknek nőtt a jelentősége? Van−e olyan internetes tevé− kenységi mód, amelyik nem szerepel ezen a grafikonon, de manapság na− gyon elterjedt? 8. A grafikonon szerepel az információkeresés fogalma. Ti milyen módon kerestek információkat az interneten? Melyek azok az oldalak, amelyek elősegítik ezt a tevékenységet? 9. Döntsétek el, igazak−e vagy hamisak az alábbi állítások! a) Az internetet a felhasználók mintegy kilencven százaléka banki átutalásra használja. b) A felhasználóknak majdnem a fele gyakran keres a világhálón információ− kat a munkájához. c) A grafikon szerint a csevegés kevésbé elterjedt internetes tevékenység. d) Összesen az internetezők 42%−a használja a különböző fórumokat hetente vagy legalább havonta. 10. Milyen elterjedt idegen szóval fejezhető ki az internetes csevegés? 11. Készítsétek el saját „szóbeli” grafikonotokat, mondjátok el, milyen gyak− ran és mire használjátok az internetet! Ha tudjátok, százalékban is kife− jezhetitek az értékeket! 12. Szerintetek igaz−e az, hogy az internet kiszorítja a könyveket és az írott sajtót? 13. Melyik szó illik erre a grafikonra? népszámlálás, statisztika, felmérés, kérdőív, népszerűségi index 14. Fejtsétek ki bővebben az Internet és a tanulás című témát! 15. Véleményetek szerint milyen célból készült ez a felmérés?

Szövegértés

SZÖVEGÉRTÉS

1. Hányas számú busz menetrendjét látjátok?

• • • • • • • •

A járat megnevezése: Bratislava–Trnava–Nitra–Rožňava–Košice–Prešov eurobus, a. s.; Košice; 0972 250 305, 0972 350 305 Nem közlekedik: XII. 25–27.; I. 1. A járaton a szállítóvállalat által meghatározott díjszabás érvényes Helyjegy az Autóbusz−közlekedési Vállalat jegypénztáraiban vásárolható Nagy méretű tárgyak és állatok a járművön nem szállíthatók, kivétel a látás− sérültek vakvezető kutyája Felszálláskor előnyben részesülnek a távolabbi helyekre utazók A Megjegyzés alatt a felszállóhely száma szerepel Csak felszállásra áll meg Csak leszállásra áll meg

2. Mennyi ideig tart az út a pozsonyi repülőtértől a zólyomi autóbusz− megállóig?

81

82

Szövegértés

3. Hány kilométer hosszú a Pozsony (Bratislava) – Eperjes (Prešov) útvonal? 4. Mennyi idő alatt ér a busz az egyik végállomásról a másikra? 5. Döntsétek el, hogy az alábbi állítások igazak−e vagy hamisak! A. A buszon semmilyen állat nem szállítható. igaz B. Buszjegyet az interneten is lehet vásárolni. igaz C. Zólyomból (Zvolen) Gyetvára (Detva) 20 perc alatt ér el a busz. igaz D. A Nyitrára (Nitra) utazók előnyben részesülnek a Gyetvára utazókkal szemben. igaz

hamis hamis hamis hamis

6. Hánykor kell elindulnotok Kassán (Košice) az autóbuszállomásra a nagy− mamátok elé, ha 10 percre laktok az állomástól? 7. Hány kilométerre van ezzel a buszjárattal Losonc (Lučenec) Pozsonytól? 8. Hányas számú felszállóhelyről indul a busz Nagyszombatba (Trnava)? 9. Hol szállhattok fel Pozsonyban erre a járatra? 10. Milyen segítséget nyújt a közlekedési vállalat a sérült embereknek? 11. Írjátok le, hogyan vennétek diákjegyet Pozsonyból Rozsnyóra (Rožňava)! 12. Utazhattok−e húsvéthétfőn ezzel a járattal? 13. Melyik két megállóhely közt kell 41 km−t utaznotok? 14. Mi a teendő, ha tudjátok, hogy mindig rosszul vagytok az autóbuszban, és szeretnétek az első ülésen ülve utazni? 15. Hány városban áll meg az autóbusz ezen a járaton?

Tollbamondások

Tollbamondások 1. II. Rákóczi Ferencet a munkácsi vár feladása után anyjától, Zrínyi Ilonától erővel elvették. Ezután a csehországi jezsuitáknál neveltették, hogy hazafias szellemet ne szívhasson magába. Mikor azonban az ifjú felcseperedett, átvette terjedelmes magyarországi birtokait, és hazaköltözött. Itthon megismerte nemzete gondjait, s felébredt benne a haza iránti szeretet. A bécsi kormány állandó kémekkel figyeltette. Egy áprilisi éjszakán nagysárosi kastélyából beteg felesége mellől hurcolták rabságba a császár zsoldosai. Megerősített őrséggel vitték Bécsújhelyre, ahol épp abba a szűk, bűzös cellába zárták, ahonnan nagy− apját, Zrínyi Pétert annak idején a vesztőhelyre vitték. A vádirat szerint Rákóczi felségáruló lett. Büntetése: vérpad. Egész Európa felfigyelt rá, különösen a porosz király érdeklődött iránta. Rákóczi börtönének egyik tisztje szintén porosz volt. Tisztelte királyát, s amikor meghallotta, hogy az érdeklődik a magyar főúri fogoly iránt, gondjaiba vette. Megengedte, hogy felesége titkon, paraszt− menyecskének öltözve meglátogassa, s később közreműködött az értékes fo− goly megszöktetésében is. (R. Várkonyi Ágnes nyomán)

2. Az alapvető étkezés része a változatos élelmiszerek fogyasztása, amely meg− felelő mennyiségben tartalmazza az összes alapvető tápanyagot, azaz jól ki− egyensúlyozott mennyiségben van benne szénhidrát, fehérje és zsír. Megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia alapvető vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket is. A rendszeres napi tornára is nagy szükség van, legalább 30 percnyi mozgásra naponta. Az élet különböző szakaszaiban – például a serdülő− korban – a táplálkozási igény sokkal nagyobb. Ilyenkor változnak az egyéni igények a testfelépítés, a testmagasság és a napi mozgás függvényében. Ez idő alatt szedi össze a legtöbb fiatal végső, felnőttkori súlyának felét. A lányok és a fiúk napi kalóriaigénye különböző. A szükséges mennyiség a fizikai aktivitástól függ. A serdülő fiúk legalább napi 2750 kalóriát igényelnek, míg a lányok napi 2200−at. Az aktív sportolás megemelheti a napi szükségletet. A kor előrehalad− tával csökken a táplálékszükséglet, valójában a testsúly fenntartásához szüksé− ges kalóriabevitel a 20. életév után évente egészen kis mennyiséggel csökken, becslések szerint évtizedenként 5–10%−kal. (A Nagy egészségkönyv alapján)

3. Párizs jelképe, legfőbb látványossága az Eiffel−torony. Ki hinné, hogy a több mint százéves épület az eredeti elképzelések szerint már jó ideje nem állna,

83

84

Tollbamondások

hiszen a fennállási engedélyt mindössze húsz évre adták ki, ezután pedig az épít− ményt lebontották volna! Már felépítését is sokan hevesen ellenezték, köztük híres írók, költők, zeneszerzők, építészek is. A híresztelések szerint a határozott fellépésű főmérnök, Eiffel erre ezt a nagyszerű választ adta: „A nagy emberek− ben nem bízunk.” A torony viszontagságai a felépülése után is folytatódtak. Fennállásának huszadik évfordulóján csak azért nem bontották le, mert magassá− gának köszönhetően kitűnő helynek bizonyult az akkor még újdonságnak számí− tó távírók antennáinak. A második világháború idején a németek a torony acélszerkezetéből fegyvereket akartak készíteni, ezért a felrobbantását tervezték. Az épületet 1964−ben műemlékké nyilvánították, így biztonságba került. A to− rony építésének története 1886−ig nyúlik vissza. A francia kormány egy olyan épület létrehozására írt ki pályázatot, amely méltóképpen állít emléket a nagy francia forradalom százéves évfordulójának. A több száz beérkezett pályamű közül 1886 májusában választották ki a győztes tervet. A torony tetején már köz− vetlenül az átadása után különböző kísérleteket folytattak, laboratóriumokat hoz− tak létre, illetve a kommunikációval kapcsolatos megfigyeléseket is végeztek. (A világ csodáinak nyomában alapján)

4. Fekete István méltán vált híressé gyermekkönyveivel. A Tüskevár és a Bogáncs mellett még sok−sok más ifjúsági regényt is írt. A táj szépségét olyan művészi erővel ábrázolja, hogy már−már azt érezzük, mintha ott lennénk mi is. A Hajnal Badányban című műve szintén egyike a legszebb regényeinek. Az 1870−es években játszódó regény egy poétikusan szép gyermekszerelem története. A badányi erdő mélyén lévő vízimalomban él egy molnár a kislányával, Pannival és segédjével, az árva Matyival. A két gyerek között játszópajtási vi− szonyból szövődik a szerelem, de ahogy növekednek, egyre több akadály gör− dül bontakozó kapcsolatuk elé. A kislányt édesanyja halála után gazdag roko− nok nevelik, akik egy erdészhez akarják feleségül adni. Az erdészt azonban egy éjszaka megölik, és a meggyilkolásával vádolt Matyit börtönbe hurcolják. A fiú− nak azonban vannak segítőtársai, a badányi erdőben bujdosó betyárok, akik elhatározzák, hogy felkutatják az igazi bűnöst, és megmentik barátjuk életét. Ám nemcsak a kicsit érzelmes történet a regény igazi értéke, hanem a táj, a badányi erdő kitűnő leírása, hangulatos megjelenítése. Fekete István könyvének másik érdekessége a somogyi betyárok életének rajza, amely még kultúrtörté− neti szempontból is jelentős. A betyárok gyakran meglátogatják az erdő mélyén lévő vízimalmot. Matyi – gazdája hallgatólagos beleegyezésével – segít rajtuk, bújtatja őket, üzeneteket közvetít, mert rájön arra, hogy a betyárok nem elvete− mült gazemberek, hanem gyakran igazságtalanul üldözött szegénylegények. (Az internet nyomán)

Tollbamondások

5. A legenda szerint a pizza története századokkal ezelőttre nyúlik vissza. Történt vala pedig, hogy egyszer egy szegény vándorlegény kopogtatott egy olasz falucska házának ajtaján. Senki nem volt épp otthon, csak a gazdasszony, de az is nagy munkában, kenyérdagasztás közben. Akkoriban nem voltak gyorsétter− mek, boltok se igen, az emberek pedig jobban bíztak egymásban. Úgy illett, hogy ennivalóval kínálják a vendéget. Nemcsak a magyar, az olasz nép is a ven− dégszeretetéről híres. Csakhogy szegény háziasszony bajban volt, mert semmi étel nem volt otthon, még kenyér se, hisz a tészta épp kelt. Családtag sem volt, akit a szomszédba szalajthatott volna némi harapnivalóért. Szerencsére eszébe jutott a megoldás. Lecsípett egy kis darabot a kenyértésztából, megpakolta a kamrában talált maradékkal, zöldséggel, paradicsommal, maradék juhsajttal, és betette a kemencébe. Mikor megsült, feltálalta a világ első pizzáját. Hogy való− ban ez volt−e a világ első pizzája, és valóban így esett−e a dolog, nem tudni. Mindenesetre tény, hogy a pizza ma a világ legnépszerűbb eledele. (Az internet nyomán)

6. Magyarország Európa szívében fekszik, számos látnivalóval csalogatja a turis− tákat. A Kárpát−medence jelentős részét elfoglaló, rendkívül változatos termé− szeti környezetű ország idegenforgalmi látnivalói közül is kiemelkednek a vi− lágörökségi helyszínek. Az Aggteleki−karszt több mint hétszáz különféle képző− désű és cseppkővilágú barlangja a szomszédos Szlovákiával közös örökség. A Fertő tó környékén levő falvak hagyományos építészete és a környék 18. és 19. századi kastélyai kivételes kulturális érdekességet kölcsönöznek a tájnak. A Hortobágy szikes rónaságán évszázadokon át legeltették állataikat a magyar juhászok. A Hortobágyi Nemzeti Park e ritka, emberi tevékenység következté− ben formálódott kultúrtájat őrzi. A tokaji történelmi borvidék szőlői, pincéi és utolérhetetlen zamatú nedűi egy egészen más jellegű táj képét varázsolják a turisták elé. A Cserhát lankái közt megbúvó Hollókőn a népi építészet hagyo− mányait őrző ófalu és környéke szintén az ember alakította tájak világöröksé− geinek sorát gyarapítják. Magyarország első iskolájának az immár több mint ezeréves pannonhalmi apátság adott helyet. A világ egyik legszebb fekvésű városaként tartják számon Budapestet, amely a budai várnegyeddel, a Duna− −parttal és az Andrássy úttal teszi teljessé a magyarországi világörökségek sorát. (Az internet nyomán)

7. A liliom az egyik legnépszerűbb hagymás virágunk, amelyet már a nagyon régi írások is megemlítenek. A festészetben is igen kedvelt motívumnak számított. Legrégebbi ábrázolásai a Földközi−tenger környékéről származnak. A nagy figyelem, amelyet már a régi időkben is szenteltek ennek a virágnak, mindenek− előtt a hagyma és a virág gyógyhatású tulajdonságainak köszönhető. Ezen kívül a virágból liliomolajat is sajtoltak, amely csodás illatot adott a vászonneműek−

85

86

Tollbamondások

nek és a fürdővíznek. A liliom hagymáját a keresztes lovagok hozták magukkal Nyugat−Európába. Ezeket kolostorkertekben ültették el, gyógynövényként hasz− nálták, vágott virágként pedig templomok és sírok díszítésére szolgált. A liliom vadon csak három földrészen, csakis az északi féltekén fordul elő: Európában, Ázsiában és Amerikában. Nemcsak kerti növényként, hanem vágott és cserepes virágként is ismert. Egész évben virágzik, vágott virágként elsősorban nagy csokrokat kötnek belőle. A szépséges liliom kellemetlen velejárója, hogy virág− pora nehezen eltávolítható foltokat ejthet a ruházaton és a váza alatti terítőn. Eltávolításához helyezzünk a foltra tapaszt, arra ráragad a virágpor. (Az internet nyomán)

Fogalmazástan

FOGALMAZÁSTAN Stílusgyakorlatok 1. A magyar nyelv nagyon gazdag rokon értelmű szavakban. Ez természetesen árnyaltabbá, színesebbé teszi kifejezésmódunkat, de sokszor nehéz kiválasz− tanunk a megfelelő hangulatú szót, amely illik mondanivalónkhoz. Az aláb− biakban válasszátok ki a három lehetőség közül azt a kifejezést, amelyik sze− rintetek leginkább beleillik a mondatba! a) A(z) (aggastyán, vénség, öregember) összerezzent, mert eszébe jutott a ván− dorcigány jóslata. b) Szerteszét nagy némaság (lakozott, honolt, tanyázott), és semmi sem zavarta meg az áhítatos csendet. c) A hullámok dühösen (csapkodták, paskolták, ostromolták) a torony oldalát. d) A fiú ekkor (harsogóan, harsányan, hangosan) átkiabált valamit az utca túlolda− láról. e) Egy szép napon (elment, eltalpalt, elgyalogolt) az erdő szélére, hogy meg− nézze a kis faházikót. f) És ebben a pillanatban (belépett, bejött, betoppant) a szomszédék Zsuzsija. g) Nagyanyó szeméből egy könnycsepp (gördült ki, pottyant le, esett ki), mi− közben unokája bozontos fejét simogatta. 2. Alkossatok mondatokat az előző feladatban fel nem használt szavakkal! 3. Az alábbi mondatokba becsúszott egy−egy stilisztikai hiba. Keressétek meg, mely szavak, szókapcsolatok nem illenek ide, majd javítsátok ki a helytelen megfogalmazásokat! Midőn hazaérkezett, atyja már elpatkolt, s a földbirtok hanyatlásnak indult. Mivel az új albuma nem nyerte el a közönség tetszését, úgy döntött, nem foly− tatja énekesi pályafutását, bedobja a törülközőt, és lelép a színről. Az emberek a középkorban mélyen vallásosak voltak, fütyültek a földi élet szépségeire. Balassi ebben a versében egészen odavan a vitézi életért, hazájáért és a szép pacikért. Az ígéretes ifjú festőművész egészen király plakátokat és képeslapokat készített. Amikor a török sereg észrevette, hogy a magyarok leléceltek, nagy lakomát csaptak, volt kaja, pia pukkadásig.

87

88

Fogalmazástan

4. Bizonyára ti is tapasztaltatok már valamilyen méltánytalanságot környeze− tekben, vagy tanúi voltatok valamilyen igazságtalanságnak, melynek má− sok voltak az elszenvedői. Meséljétek el a történetet szemléletesen osztály− társaitoknak, rövid beszámolótok zárómondata legyen a következő: „Ezt én nagy igazságtalanságnak érzem, mert...” 5. Hogyan oldanátok meg az alábbi helyzeteket? Mondjátok el a lehetséges megoldásokat! a) A buszmegállóba megérkezik a busz, megkezdődik a felszállás. Előtted egy öreg bácsi áll nagy kosárral a kezében, nehezen lépked. A csengetés már jelzi, hogy be kell fejezni a felszállást, az ajtók lassan becsukódnak. Mit teszel? b) Zsúfolt buszon utazol, a melletted ülő férfi utazótáskája az ülésen terpeszkedik, alig férsz el. A férfi nem túl bizalomkeltő, komoran mered maga elé. Mit teszel? c) Egy színház nézőterén ülsz, az előtted ülő hölgy magas frizurája eltakarja a kilátást, semmit sem látsz az előadásból. Megpróbálsz jobbra−balra dőlni, de a hátad mögött ülő férfi rád szól, hogy maradj nyugton. Mit teszel? d) Iskolátok öltözőjébe idegen suhancok jönnek be délután. Öten vannak, gya− núsan viselkednek, az épület viszont már szinte üres. Egyelőre csak beszél− getnek, úgy tesznek, mintha várnának valakire, de úgy tűnik, tőled, a lehet− séges szemtanútól szeretnének már megszabadulni. Mit teszel? e) A barátodnak/barátnődnek írsz sms−t a buszmegállóban, mikor azt veszed észre, a melletted álló néni belenéz a telefonodba, mosolyogva követi a sza− vaidat. Mit teszel? f) Éppen különórára rohansz, késésben vagy, mikor a betegeskedő szomszéd bácsi megkér, hogy segíts neki a pincéből felhozni néhány holmit. Mit teszel? 6. Szófejtő A. Tintatartó: B. Fülke, benyíló: C. Kartonból készített: D. Szövegmagyarázat: E. Javít:

a) kalcit a) kabinet a) káró a) kommentár a) kóstál

b) kalamáris b) kaftán b) kioszk b) komplexus b) kvadrál

c) kalikó c) kabriolet c) kasírozott c) krókusz c) korrigál

7. Gyűjtsetek főneveket a következő tulajdonságok mellé, majd a szókapcso− latokkal alkossatok mondatokat! Ki vagy mi lehet: tüneményes kiábrándító megátalkodott elgondolkodtató kificamodott sugárzó eltékozolt hajlékony

Fogalmazástan

8. A következő szavakból és szókapcsolatokból állítsatok össze egy történe− tet! Használjatok fel minden megadott szót, lehetőleg ugyanebben a sor− rendben! az erdő felé vette útját, barátságos hegyi patak csordogált, odvas fa, sárga per− gamentekercs, szorongott a sötétben, ráakadt a forrásra, kalapja karimájából, a hold világított, hajnal felé, meredek út, botot vágni, támaszkodjék, mogyoró− hajtást, lenyiszálta, hegytetőre, megvirradt, tünedezett a félelem, megindult lefelé 9. Ebben az évben fontos döntést kell hoznotok, hisz pályaválasztás előtt áll− tok. Bizonyára van már valamilyen elképzelésetek, milyen középiskolában szeretnétek folytatni tanulmányaitokat. Képzeljétek el, hogy a felvételizte− tő bizottság szóbelire hív titeket, és meg kell indokolnotok, miért éppen ezt a középiskolát választottátok. Fogalmazzátok meg érveiteket, indokaito− kat néhány mondatban! 10. A pályaválasztáskor nyilván azt is figyelembe veszitek majd, melyek ma a legdivatosabb szakmák. Az alábbiakban néhány kihalófélben levő, elfele− dett mesterséget sorolunk fel. Nézzetek utána, mivel foglalkoztak ezek az emberek! szatócs, suszter, bognár, kádár, gerencsér, vincellér, csősz, masamód, bába, szűcs, marokszedő, varga

Nyelvi furcsaságok

Bármilyen hihetetlen is, az alábbi ókori szöveg magyarul íródott. Próbáljátok el− olvasni úgy, hogy eltoljátok a szóhatárokat, és a magánhangzók időtartamát is meg− változtatjátok néhány szóban. SI VITA MALA CAESARE SENATA REPARAS ANDIT

89

90

Fogalmazástan

A magánlevél 1. Olvassátok el az alábbi szöveget, és határozzátok meg a műfaját! Gallipoliból, Anno 1717. 10. octobris. Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hálá jó egészsége volna, hogyha a köszvény1 búcsút akarna tőlle venni, de remél− jük, hogy itt a török áer2 elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja kéd,3 még Szent Péter is megijedett volt, mikor a vízben sipadoztak a lábai. Hát mi bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek. Némelykor azoknak a tetején mentünk el, némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a víz− hegyek. De mégis olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk, mintsem kellett volna. Elég a', hogy itt vagyunk egészségben. Mert a tengeren is megbetegszik az ember, nemcsak a földön, és ott ha a hintó megrázza, elfárad, és jobb egyepegyéje4 vagyon az ételre. De a hajóban az a szüntelen való rengetés, hán− kodás a főt elbódítja, a gyomrot felkeveri, és úgy kell tenni, valamint a részeg embereknek, aki a bort meg nem emésztheti. A szegény gyomromnak is olyan nyavalyában kelletett lenni vagy két első nap, de azután úgy kellett ennem, mint a farkasnak. A fejdelmünk a hajóból még nem szállott vala le, hogy a tatár hám,5 aki itt exiliumban6 vagyon, holmi ajándé− kot külde és a többi között egy szép lovat, nyergelve. Itt a fejdelemnek jó szállást adtak, de mi ebül vagyunk száll− va. De mégis jobban szeretem itt lenni, mintsem a hajó− ban. A Törökországi levelek 1794−es kiadásának címlapja 1köszvény

– az ízületek betegsége – levegő 3kéd – régies megszólítás, kend 4egyepegye – étvágy 5hám – kán, tatár fejedelem 6exilium – száműzetés 2áer

Fogalmazástan

Édes néném, a kéd kedves levelit vagyon már két esztendeje hogy vettem; igazat mondok, hogyha az esztendő egy holnapból állana. Reménlem, édes néném, hogy már ezután, minthogy egy áerrel élünk, gyakrabban veszem kedves levelét. De minthogy egynehány száz mélyfölddel közelebb vagyunk egymáshoz, úgy tetszik, hogy már inkább is kell kédnek engemet szeretni. Én pedig ha igen szeretem is kédet, de többet nem írhatok, mert úgy tetszik, mintha a ház keringene velem, mint− ha most is a hajóban volnék.

Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc fejedelem szerető tanítványa, titkára, rodos− tói száműzetésében hű társa volt. Legkedvesebb időtöltése a levélírás volt, 207 törökországi levelét képzeletbeli nagynénikéjének írta. Alaposabban meg− ismerhetjük belőlük a furcsa török szokásokat, a fejedelemnek a száműzetésben töl− tött napjait – egészen a haláláig. Nyelvezete és helyesírása régies, kissé nehézkes.

2. A fenti szöveg alapján soroljátok fel a levél részeit, és nevezzétek meg azo− kat is, amelyek hiányoznak a szemelvényből! 3. Egészítsétek ki a következő mondatokat! Mikes Kelemen levelének bevezetője a ... szól. A tárgyalásban megismerjük a ... történetét. A befejezésben ... képzeletbeli nagynénjét. 4. Egészítsétek ki Mikes levelét a hiányzó részekkel! 5. Keressetek ki Mikes leveléből néhány érdekes, régies nyelvi fordulatot, s próbáljátok átfogalmazni a mai szóhasználat szerint!

• Ismételjétek át, amit a magánlevélről a 6. osztályban már megtanultatok! A magánlevél személyes beszélgetést helyettesítő írásbeli közlés. A levél is – mint sok más írásmű – három fő részre tagolható. Fontos részei a megszólí− tás, a keltezés, az elköszönés és az aláírás. A levél hangneme, stílusa, meg− szólítása és aláírása a címzetthez való viszonyunktól függ.

6. Melyek a magánlevél írásának formai követelményei? Mit tudtok a levél− papír használatáról, a boríték címzéséről?

91

92

Fogalmazástan

7. Fogalmazzatok meg egy magánlevelet egy olyan tetszőleges címzettnek, aki− vel jó kapcsolatban vagytok! A levél témáját szabadon választhatjátok, de ügyeljetek arra, hogy ne legyen sablonos, unalmas olvasmány! Akár a leg− egyszerűbb történést is meg lehet fogalmazni érdekesen, szórakoztatóan, esetleg humorosan. 8. Manapság viszonylag ritkán írunk levelet hagyományos levélpapírra. Milyen más formában tudunk írásban vagy más módon kapcsolatba lépni ismerőseinkkel, barátainkkal, rokonainkkal? 9. Folytassátok a következő tréfás levélrészletet tetszőleges 8–10 mondattal hasonló hangnemben! Kedves szüleim, fáznak a füleim. Küldjetek sapkát, benne meg egy macskát...

Kuncogó

Kedves Gyerekek! Az idén nem láto− gatlak meg benneteket, nem mászom be a kéményen keresztül. Nem kérdezem meg, hogy jók voltatok−e, meg hogy mi a kedvenc versetek. Egyébként a minap valaki azt mondta nekem, hogy idén nem divat a piros. Elmentem pár új cuccot

venni, és a régi piros szettet elégettem. Szóval: most frissen vagyok borotválva, szürke öltöny, fehér ing és nyakkendő van rajtam, autóval járok, eladtam a rénszarvas szánt. A Mikulás

A hivatalos levél 1. Biztosan hallottátok már szüleitektől, hogy hivatalos ügyeket intéznek, hivatalos helyre mennek. Mit jelent ez? Melyek a hivatalos helyek, és mi− lyen ügyeket lehet ott intézni? Sokszor előfordul, hogy a hivatalos ügyintézés során levélben kell az adott hiva− talhoz fordulnunk. Mivel nem ismerőseinknek, rokonainknak, barátainknak írunk, hanem egy hivatalos szervnek, a levelek ezen típusát hivatalos levélnek nevezzük.

Fogalmazástan A hivatalos levél célja minden esetben az ügyintézés. Stílusa kötött, ki kell zárni belőle minden személyeskedő, érzelmi és hangulati hatást keltő ki− fejezést. Fontos követelménye a rövidség, tömörség, világos fogalmazásmód és egyértelműség.

A hivatalos levél témája nagyon változatos lehet: kérvény, pályázat, szerző− dés, beadvány, felmondás, megrendelés, reklamáció, panasz, felvilágosítás kérése, kísérőlevél hivatalos irathoz, jelentkezés, meghívó, értesítés, igazolás, elismervény stb. 2. Magyarázzátok meg, milyen konkrét esetekben írjuk a fent említett hivata− los leveleket! Hozzatok fel példákat az életből! Pl.: Elismervényt pénz átvéte− lekor írunk. 3. Az alábbi minta alapján soroljátok fel, milyen fontos adatokat kell tartal− maznia egy hivatalos levélnek!

Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Rózsa u. 11, 234 56 Csillagrét Vajkai Gábor polgármester Fő tér 1 234 56 Csillagrét MEGHÍVÓ Tisztelt Polgármester Úr! A Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tantestülete és a ballagó 9. osztály ne− vében szeretettel meghívjuk Önt tanévzáró és ballagási ünnepségünkre, melyre 2012. június 28−án 10 órakor kerül sor iskolánk épületében.

Csillagrét, 2012. június 8.

Tisztelettel: Viski Nóra iskolaigazgató

Ha figyelmesen megvizsgáljátok a fenti hivatalos levelet, nyilván feltűnik, hogy ugyanúgy három részre tagolható, mint a magánlevél. A hivatalos levél részeinek azonban sajátos elnevezése van: A. Fejléc – Tartalmazza a levél küldőjének, valamint címzettjének adatait, il− letve a levél tárgyát, vagyis hogy milyen célból írjuk (meghívó, kérvény, igazolás stb.). A fejlécben kaphat helyet a keltezés és a levél írásának helyszíne is, de eze− ket a zárórészbe is beépíthetjük.

93

94

Fogalmazástan

B. Főrész (tartalom) – Ide kerül a levél szövege, amelyet megszólítással kez− dünk. Ez lehet általános (Tisztelt Igazgatóság!) vagy konkrét (Tisztelt Horváth Katalin!). Mondanivalónkat igyekezzünk minél tömörebben és egyértelműbben megfogalmazni, felesleges kitérők nélkül. A legfontosabb személyes adatok pon− tosságára azonban ügyeljünk, hiszen az ügyintézést ezzel felgyorsíthatjuk. C. Zárórész – Ezt a részt ajánlatos valamilyen záróformulával kezdeni: Tisztelettel: aláírás, Köszönettel: aláírás. Az aláírás akkor is kézzel írott, ha leve− lünket számítógépen szerkesztettük. A biztonság kedvéért géppel is odaírhatjuk tel− jes nevünket, de a saját kezű aláírásunkra ilyen esetben is szükség van. Ha a fej− lécben kihagytuk a keltezést, akkor ebben a részben ne feledkezzünk meg róla! 4. Képzeljétek el, hogy a képen látható sportcipőt két napja vettétek, és az első túra után már levált a talpa! Írjatok reklamációt, hogy cseréljék ki a cipőt, vagy térítsék vissza az árát! Mielőtt munkához lát− tok, beszéljétek meg, mi szükséges ahhoz, hogy reklamációtok szabályszerű legyen!

5. Hiányzás után már biztosan ti is hoztatok szülői igazolást az osztályfőnök− nek. Mit kell tartalmaznia egy iskolai igazolásnak? 6. A formai követelményeknek megfelelően írjatok egy hivatalos levelet a Találmányi Hivatalba, melyben felajánljátok egy fantasztikus találmányo− tokat, és kéritek a szabadalmaztatását! A találmány felhasználási mivolta, alkalmazási területe a ti kreativitásotokon múlik. 7. A hivatalos levelek általában komoly hangvételűek, hisz mindig nagyon fon− tos ügyben járunk el. Most azonban lehetőségetek nyílik a hivatalos levél és a tréfa ötvözésére. Írjatok hivatalos levelet iskolátok igazgatójának, melyben azt kéritek, mentsen fel benneteket valamelyik számotokra nem túl érdekes tantárgy alól! Az indok a lehető legelképesztőbb legyen. Ügyeljetek azonban arra, hogy a címzett az iskolaigazgató, legyetek hát tisztelettudóak, hisz a tréfa nem egyenértékű az udvariatlansággal!

Fogalmazástan

I. iskolai dolgozat Az idei év első iskolai dolgozatának műfaja a magánlevél. A levél címzettje lehet egy jó barátotok, rokonotok, de kitalált személy is. A lényeg, hogy baráti, oldott hangnemben tudjatok hozzá szólni, gördülékeny stílusban tudjátok vele megosztani élményeiteket. Nemcsak a címzett, hanem a levélben elbeszélt történet is lehet a fantáziátok szüleménye, vagy éppen tetszésetek szerint kiszínezhetitek a megélt eseményeket. Mivel a műfaj levél, tartsátok be a levélírás formai követelményeit is. Bár vala− milyen megtörtént vagy kitalált eseményről fogtok beszámolni, ugyanúgy meg kell szólítanotok a címzettet, mintha hagyományos levelet írnátok; be kell vezetnetek az eseményt, amelyről írtok; majd a tárgyalásban részletezitek élményeiteket. A be− fejezésből nem hiányozhat az elköszönő formula és természetesen az aláírás sem. A levélírásra is érvényesek a fogalmazás előkészítésének általános szabályai: jól gondoljátok át, melyik téma áll hozzátok a legközelebb, gondolataitokat vessétek papírra vázlat formájában, majd kezdődhet a fogalmazás. Ügyeljetek arra, hogy változatosan, szórakoztatóan számoljatok be az eseményekről. Kerüljétek a hosszú körmondatokat és a szóismétléseket. Lapozzátok fel az értelmező, illetve szinoni− maszótárt, vagy keressetek az interneten megfelelő kifejezéseket. Ügyeljetek a hármas tagolásra, de a tárgyaláson belül természetesen több bekez− dést is tehettek. Mit sem érnek a legszebb gondolatok, ha a levél helyesírása kíván− nivalót hagy maga után. Forgassátok szorgalmasan a helyesírási szótárt. Gondol− jatok arra is, mi a szabály a levélbeli megszólítások esetében. Az alábbiakban felsorolt témák csupán ötletek, ha van olyan esemény, amit szí− vesen megosztanátok valós vagy kitalált ismerősötökkel, bátran vágjatok bele, a címadás viszont ebben az esetben a ti feladatotok. Témajavaslatok: 1. Hajnalig roptuk (Levél barátomnak/barátnőmnek az iskolabálról) 2. Végre találkozhattam vele! (Levél az egyik kedvencemmel való találkozásról) – A kedvencek kategóriájába tartozhat színész, sportoló, énekes, tévés szemé− lyiség, író, regényhős stb. 3. Mindannyian együtt voltunk (Levél az együtt töltött közös családi hétvégéről) 4. Valóra vált az álmom (Levél egy várva várt eseményen való részvételről) – Ez az esemény lehet valamilyen koncert, sportesemény, színházi előadás, külföldi utazás stb. 5. Ilyen is csak velem történhet meg! (Levél életem legpechesebb napjáról)

95

96

Fogalmazástan

Stílusgyakorlatok 1. Keressétek meg az alábbi kifejezések ellentétes jelentésű párját! buzgó, talpraesett, beszédes, következetes, ijedős, komor, törékeny alkatú, jám− bor, ügyes, érdeklődő 2. Magyarázzátok meg az alábbi közmondásokat egy−egy mondattal, és sorol− jatok fel olyan élethelyzeteket, melyekre érvényesek! Ár ellen nehéz úszni. Bolond ütközik kétszer egy kőbe. Nehezen alkuszik meg két eb egy csonton. Jó fának is van rossz gyümölcse. Jobb félútról visszatérni, mint rossz útra térni. Mindenki a maga háza előtt söpörjön. Üres kalász fenn tartja a fejét. 3. Ebben az évben fontos lépés előtt álltok, ki kell választanotok azt a közép− iskolát, ahol tanulmányaitokat folytatjátok majd. Biztosan törtétek már a fejeteket azon, milyen irányba indulnátok, mi az, ami érdekel, melyik szakmát tudjátok elképzelni mint jövendő foglalkozásotokat. Gondolatai− tokat foglaljátok össze tíz mondatban! 4. Írjátok körül, mivel foglalkoznak az alábbi szakmákban tevékenykedők! virágkötő, belsőépítész, sebész, balerina, riporter, lakatos, forgalmista, jegy− szedő, aranyműves, jogász 5. Képzeljétek el, hogy szüleiteket egy hosszú hétvégével szeretnétek meg− ajándékozni házassági évfordulójuk alkalmából! Betértek hát egy utazási irodába, hogy érdeklődjetek a lehetőségekről. Mit kérdeztek? Milyen infor− mációkat kell mindenképpen megtudakolnotok? 6. Az alábbi kifejezésekhez kapcsoljátok azt a 3−3 szót, amelyek legelőször eszetekbe jutnak róluk! A feladat elvégzése után indokoljátok meg, hogy milyen logikai úton kapcsoltátok össze a fogalmakat! Pl.: fésű – kócos, tükör, csat hold, bélyeg, mosoly, állatmenhely, reklám, édesség, zöldségek, pizza, kert, mobiltelefon, gyertyafény

Fogalmazástan

7. Az előző feladat szavai közt szerepel az állatmenhely kifejezés. Mit tudtok ezekről az intézményekről, miért fontos a működésük, vállalnátok−e mun− kát egy állatmenhelyen? 8. Nevezzetek meg öt olyan dolgot az iskolai életből, melyek pozitív gondolato− kat ébresztenek bennetek, s további ötöt, melyek kellemetlen érzéseket vál− tanak ki belőletek! Mondjátok el, hogyan jutottatok ezekre a gondolatokra! 9. Előfordul, hogy az embernek különböző okok miatt el kell hagynia szülőföldjét, szeretteit, és egy számára idegen országban kell folytatnia életét. A 20. századi magyarság életére ez különösen igaz. Keressétek ki az Idegen szavak szótárából, mit jelentenek a következő idegen szavak! emigráció, disszidálás, diaszpóra, konzulátus 10. Hány óra lehet, ha már „megvénült a reggel”? Találjatok ki hasonlóan ki− fejező körülírást a nap további részeire is! 11. Egészítsétek ki találó jelzőkkel az alábbi szöveget, hogy hangulatosabb, kifejezőbb, érzékletesebb legyen! A tenger hullámzott, a hullámok a sziklaszirtnek csapódtak. Egész a szárazföl− dig hallatszott a morajlás. Az emberek behúzódtak a házaikba, mert féltek a vihartól. Nemsokára elkezdődött az égiháború. A szél fákat csavart ki, ég− dörgés rázta meg a házak falát. A víz patakokban folyt az utcákon, mindent el− borított a sár. Az égen villámok hasítottak végig. Még az öregek sem éltek át ilyen ítéletidőt. 12. Az utóbbi időben egyre többet hallunk szélsőséges időjárási viszonyokról. Mit tudtok ezek okairól és következményeiről? Gyűjtsetek információkat az internetről! 13. Magyarázzátok meg, milyen ember az, aki: a) ajtóstul ront a házba. b) kapkod, mint Bertók a csíkban. c) elköltené Dárius kincsét. d) a jég hátán is megél. e) minden követ megmozgat. f) légvárat épít.

g) lenyeli a békát. h) bocskorbőr van az orcáján. i) kemény fából faragták. j) nyílt kártyákkal játszik. k) legény a gáton. l) él, mint Marci Hevesen.

97

98

Fogalmazástan

A kérvény 1. Bizonyára valamennyien hallottatok már a címben szereplő hivatalos levél típusáról. A megnevezésből kiindulva próbáljátok körülírni, mi lehet a tár− gya, milyen esetekben írunk kérvényt, s ki lehet a címzettje! A kérvény a hivatalos levelek egyik típusa. A kérvényben valamilyen kérés− sel, igénnyel fordulunk a címzetthez, aki lehet személy, de intézmény is.

2. Olvassátok el figyelmesen az alábbi kérvényt, majd az olvasottak alap− ján soroljátok fel, milyen részei vannak, s milyen adatokat kell tartal− maznia! Pásztor Norbert, igazgató úr Asztalos utca 119 Arany János Gimnázium 612 05 Sólyomvár

Minta Árpád Szabó utca 19 617 12 Fácánháza

Tárgy: Kérvény Tisztelt Igazgató Úr! Minta Árpád, a sólyomvári Arany János Gimnázium 3. B osztályos tanu− lója azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a 2012/2013−as tanév első fél− évében engedélyezze külföldi tanulmányaimat a berlini J. W. Goetheről elnevezett gimnáziumban. Kérvényem indoklásául az szolgál, hogy elnyertem egy féléves ösztön− díjat a fent említett gimnáziumba, s a külföldi tanulmányok nagyban hoz− zájárulnának német nyelvtudásom fejlesztéséhez. Ezúton kérem az Igazgató Urat, hogy fenti indokaim alapján kérésemet támogassa.

Sólyomvár, 2012. május 21.

Melléklet: az ösztöndíj elnyerését bizonyító hivatalos irat

Tisztelettel: Minta Árpád

Fogalmazástan

Foglaljuk most össze a kérvény írásának alapelveit: A kérvény elején tisztázni kell a kérvény megírásának okát és körülményeit. A kérvény tárgyát (kérés) követően a kérés megokolása következik. A kérvény végén érdemes még egyszer visszatérni az eredeti kéréshez, mintegy össszegezve azt. A kérvény szövegének stílusa a hivatalos stílusréteg elemeit hordozza (tárgyila− gosság, pontosság, adatok stb.) A kérvények bal felső sarkába kerül a címzett neve, titulusa, címe. A kérvény jobb felső sarkában szerepel rendszerint a kérvény írójának neve, címe. A címzett adatai alatt néhány sorral a kérvény tárgyát találjuk. („Tárgy: ...”) A kérvényt megszólítással kezdjük. Ez lehet személyre szóló (Pl.: Tisztelt Igazgatónő!), de megszólíthatunk egy intézményt is (Tisztelt Polgármesteri Hivatal!). A levél szövegét bekezdésekre tördeljük, a bekezdések között mindig ki− hagyunk egy üres sort az áttekinthetőség kedvéért. A levél végén záróformula következik. Ebben utalhatunk a teljesítéshez vagy kedvező elbíráláshoz fűződő reményünkre. A levelet alul, a jobb oldalon írjuk alá. Kissé lejjebb, a levél bal oldalára kerül a keltezés helye és dátuma.

3. Fogalmazzatok meg egy kérvényt városotok polgármesterének egy iskolai rendezvény megszervezésének az ügyében, melyet a városháza dísztermé− ben szeretnétek megrendezni! 4. Gondolkozzatok el azon, hogy az iskola diákjaiként milyen kérvénnyel for− dulhattok iskolátok vezetőségéhez! Soroljatok fel néhány jogos kérést! 5. Gyűjtsetek olyan kifejezéseket, szókapcsolatokat, amelyeket hivatalos levél írásakor használhatunk fel! 6. A kérvény pozitív elbírálásának az alapja a megfelelő érvelés, nyomós indokok felsorakoztatása. Az alábbiakban néhány alaphelyzetet sorolunk fel. Fogalmazzátok meg érveiteket, amelyeket a kérvénybe is beleírhatnátok! – a középiskolás diák egy lakhelyétől 160 km−re levő iskolát látogat, kollégiu− mi elhelyezést igényel – hattagú család négy kisgyermekkel nagyobb lakásért folyamodik – idős beteg néni gondozót kér, aki ellátja őt, segít neki

99

100

Fogalmazástan

– egy család beteg kisgyermekkel autót igényel az utaztatás megoldása céljából – egy diák családi okok miatt (költözés) át szeretne lépni egy másik iskolába 7. Válasszatok ki egy számotokra kedves irodalmi hőst, akinek lett volna „kérvényezni valója”, és nyújtsatok be helyette kérvényt! Pl.: Nyilas Misi helyett az iskola vezetőségéhez az őt ért sérelmek orvoslása miatt.

Kíváncsiskodó

A középkori iskolákban a levélírás tanítása a szigorúan kötött formulák el− sajátítására korlátozódott. Epistolariumok (levélminta−gyűjtemények) igazították el a levélírót a pontos, alkalomhoz illő sza− bályokban. Mivel az a felfogás élt, hogy jelentős dolgokról csak ékes szavakban illik szólni, az e korból származó levelek dagályos stílusúak, bonyolult körmonda− tokból épülnek fel, és mindenáron kifeje−

zésre igyekeznek juttatni írójuk (íratójuk) vallásos buzgalmát. A levél záradéka kö− telezően fohászokat tartalmaz. Az állan− dóan ismétlődő formulák kiüresedtek, ke− netes szószaporítássá váltak. Sokat megőrzött e levelekből (a keresztény re− torikát leszámítva) a későbbi hivatali le− vélstílus és a körülményes jogi nyelv− használat.

Az életrajz és az önéletrajz 1. Olvassátok el az alábbi szöveget, s az olvasottak alapján határozzátok meg, mit kell tartalmaznia egy életrajznak! 1880. június 10−én Nagykárolyban született a máig legnagyobbnak tartott, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó magyar író−költő asszony, Kaffka Margit. Apja – Kaffka Gyula vármegyei főügyész – értelmiségi család sarja, anyja ősnemesi família leánya. Művészi véna és szép emlékek, de üres pénztárca indí− totta útjára a korán árvaságra jutott leányt, kit apja halála után 1886−ban nagy− apja, Kaffka Ignác miskolci táblabíró vett magához. Iskoláit Szatmáron, Nagykárolyban és Budapesten végezte. Az apácaiskolában ingyenesen kapott

Fogalmazástan

helyet, de úri származása ellenére munkavállalásra kény− szerült. Pedagógus lett. Előbb tanítónői oklevelet szerzett, majd továbbtanult, és megszerezte a polgári iskolai tanár− női végzettséget is. Huszonkét éves korától kezdve szinte élete végéig gyakorolta hivatását (1902 és 1907 között az Állami Polgári Leányiskolában tanított Miskolcon), még férjhezmenetelekor sem hagyta abba munkáját. Szeretett tanítani, még néhány színvonalas tankönyvet is írt. 1905−ben férjhez ment Frőlich Brúnó erdőmérnökhöz (akitől később elvált), kivel a miskolci Csabai kapuba költözött, s ahol a kortársak szerint valóságos irodalmi szalont hoztak létre. De túlságosan vidékiesnek, unalmas− nak tartotta a várost, s Budapestre vágyott, 1907−ben el is költözött. A fővárosi nagy szerzők (Kiss József, Heltai Jenő, Gárdonyi Géza) már akkor felfigyeltek rá, amikor még vidéki tanárnő volt, és lelkesen fogadták be maguk közé. Előbb Újpesten, majd Angyalföldön tanított, így be tudott kerülni az irodalmi körökbe, ahol a hangadók azonnal felismerik egyéni stílusát. 1914−ben kötött házasságot Bauer Ervin újságíróval. Kaffkát a Nyugat indulásakor lenyűgözte Ady költői nagysága, de magával ragadta az egész költői nemzedék impresszionista−dekadens−nagyvilági hangja is. A Nyugat első számától egészen korai haláláig a nagy folyóirat munkatársa volt. Korai kisepikái – novellák, karcolatok – még inkább a költőre vallanak, de már készülődik bennük az író gazdag, színes, halk rezdüléseket ábrázolni képes stílusa. 1911−re készül el legnagyobb műve, a Színek és évek, egy gazdag lelki életű, de körülményei folytán minduntalan megalkuvásra kényszerülő asszony története. Ezt olyan nagyszerű alkotások követték, mint a Mária évei, a Csöndes válságok vagy az Állomások. A háború kitörése felháborította. Szeretett férjét is katonának vitték, s egymást érték a szomorú hírek a barátok, ismerősök halá− láról. Mivel férje Temesváron szolgált, ő a két város közt ingázva élt. Akkoriban írta utolsó regényét, a Hangyabolyt, amely egy apácaiskola zárt körében mutat− ja meg mesteri módon a társadalmi kapcsolatokat (1917). A zárt kör a nagy− világ jelképévé nő. És közben gyűltek azok a végső novellák is, melyek 1918− ban A révnél címen jelentek meg. Október végén még lelkesen üdvözölte a polgári forradalmat. Novemberben pedig jött a spanyolnátha, amelynek napokon belül tízezrek estek áldozatul. Közöttük Kaffka Margit is, kisfiával együtt.

101

102

Fogalmazástan Az életrajz egy személy életének az elbeszélése, a fontosabb, meghatározó adatok tömör és világos írásos összefoglalása: a születésétől a közlés ide− jéig. Amennyiben részletező életrajzot ír valaki, a személy életrajzi adatain kívül (neve, születési dátuma, szülők neve, testvérek, foglalkozás, iskolák, szakképzettség, idegennyelv−ismeret, munkahelyek, családi állapot, érdeklő− dési kör, tervek) azokat a tényezőket is fel kell sorolnia, amelyek leginkább hatással voltak személyisége fejlődésére.

2. Az előző oldalon lévő minta alapján foglaljátok össze egy olyan személy életrajzát, akit jól ismertek (szülő, testvér, nagyszülő stb.)! 3. Képzeljétek el, hogy másik iskolába kerültök, osztályfőnökötök bevezet az osztályba új osztálytársaitok közé, és megkér titeket, mutatkozzatok be! Mit mondotok?

Ha saját életünk egyes állomásait vázoljuk fel, akkor önéletrajzról (curricu− lum vitae) beszélünk.

Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása alkalmá− val, esetleg valamilyen pályázati anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkássá− gunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási készségéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik. Az önéletrajznak két típusa van, az ún. hagyományos és az amerikai típusú strukturált vagy más néven tételes.

A hagyományos önéletrajz írója összefüggő mondatokban tudósít önmagáról, képet ad személyisége alakulásáról, szakmai, emberi fejlődéséről, az életét be− folyásoló tényezőkről. Ma ezt a típusú önéletrajzot már mellőzik, inkább a struktu− rált az elfogadott. A strukturált típusú önéletrajz áttekinthetően, tömören, címszavakban foglal− ja össze írója életének fontosabb adatait.

Fogalmazástan

Személyes adatok: Név: Fekete Péter Cím: 936 01, Šahy, Hviezdoslavova 22 Születési dátum és hely: 1984. június 28., Šahy Tel.: 0908 698 756 E−mail: [email protected] Végzettség: 2002–2007 1998–2002

Kül− és Belkereskedelmi Egyetem, Budapest Kereskedelmi menedzser Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Šahy

Munkahelyek: 2008–2012. június: Coop Jednota Üzletközpont, Komárno Üzletvezető (egy nagy élelmiszer áruház vezetése beleértve a 32 fős alkalmazotti csoport irányítását) A munkaórák és szabadságolások megszervezése Felelősség a raktárkészlet gazdálkodásért beleértve a havi leltárt Egyéb információk: Nyelvtudás: francia és angol felsőfokon – aktív Jogosítvány: B kategória (2004) Számítógépes ismeretek: MS Word, Outlook, Powerpoint, Excel Hobbi: utazás, olvasás, színház, sport Készségek, képességek: Jó szervezőkészség Türelem, pontosság, precizitás Jó kapcsolattartó készség Megbízhatóság, lojalitás, csapatszellem Šahy, 2012. augusztus 6.

Fekete Péter

A végzettség és a munkahelyek esetében a legutolsótól haladunk visszafelé, tehát az egyetemi vagy főiskolai tanulmányoktól kezdve a középiskolai tanulmá− nyokig, a legutolsó munkahelytől a legelsőig. A nyelvtudás esetében fontos oda− írni annak szintjét, illetve hogy aktív vagy passzív nyelvtudásról van−e szó. A strukturált önéletrajzban nem kell beszámolni a vallási hovatartozásról, nemze− tiségről, családi állapotról valamint családtagjainkról sem. A strukturált önéletrajz jobb felső sarkába kerülhet a fénykép, amennyiben fényképes önéletrajzot kérnek tőlünk. A fénykép mindig hivatalos jellegű legyen.

103

104

Fogalmazástan

4. Készítsétek el saját strukturált életrajzotokat az előző oldalon lévő minta alapján! 5. Olvassátok el a következő írói önéletrajzokat, majd hasonlítsátok össze az önéletrajz hivatalos típusával! Mi a különbség a két fajta írás között? „1905−ben születtem, Budapesten, görög−keleti vallású vagyok. Apám – néhai József Áron – három esztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hétéves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek – disznó− pásztorkodtam. Hét esztendős koromban anyám – néhai Pőcze Borbála – visszahozott Budapestre, s beíratott az elemi iskola II. osztályába. Anyám mo− sással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig, s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról, és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanács− kozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez na− gyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az iroda− lomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit maga gondol, hogy Attilának hívják." (József Attila: Curriculum vitae)

„Jogásznak kellett mennem Debrecenbe, mert így leendett volna belőlem apám kedve szerint valamikor főszolgabíró, alispán, ... ám igen gyönge jogá− szocska voltam... A hírlapíráshoz... régen ápolt s titkolt írói, költői ambíciók jut− tattak el... Debreceni félig jogász, félig újságíró, kissé csokonaiaskodó életem− ből sikerült kiszabadulnom, s 1900. január elsején Nagyváradon kezdtem dol− gozni egyik napilap szerkesztőségében, és már véglegesen és hivatásosan hír− lapíróként.” (részlet Ady Endre önéletrajzából)

„Az én életem emlékeimmel kezdődik. Amire nem emlékszem, az nem is tar− tozik történetemhez. Mondják, hogy boldog perceinket, mert gyakran gondo− lunk reájuk, nem feledjük egyhamar. Én azonban nagyon kevés emléket tartot− tam meg gyermekkorom első éveiből. Talán nem voltak emlékezetre méltók. Hároméves lehettem, és éppen sóskát ettem a kertben, midőn valaki kézen fogott, és szó nélkül homályos szobába vezetett, hol nagy viaszgyertyák árnyé−

Fogalmazástan

ka ide−oda mozgott egy fehér ruhás asszony képén. Mikor a szobába léptem, atyám, kiről tízéves koromig csak annyit tudtam, hogy sok vadászebje volt, a fehér ruhás asszonyhoz vezetett, én zokogva ráborultam, összevissza csó− koltam hideg ajkát...” (részlet Reviczky Gyula önéletrajzából)

Az irodalmi önéletrajz vagy önéletleírás az életrajz egyik alapvető típusa, amelyet szerzője a saját életéről irodalmi mű formájában ír meg. Lehet önál− ló mű, de lehet más mű (pl. önéletrajzi regény) része is.

Az önéletrajznak van egy másik típusa is, amelyet nem a hivatalos érintkezés− ben használunk, hanem teljes értékű irodalmi műnek tekintünk. Ez az ún. irodalmi életrajz. Az irodalmi önéletrajz célja, terjedelme és megfogalmazása egyaránt jelentősen eltér a munkavállaláshoz, pályázatokhoz használatos önéletrajzokétól. Szerzője általában szépíró vagy jelentős történelmi személyiség.

6. Egészítsétek ki a következő mondatokat saját életetekre vonatkozóan! Azon a napon, amikor megszülettem, … Első emlékeim … fűződnek. Máig előttem van a nap, amikor … Sose felejtem el azt a pillanatot, amikor … Mikor félve először léptem be az óvoda/iskola kapuján ... Családunk legszebb nyarait … töltötte. 7. Különböző lexikonokból vagy az internet segítségével keressétek ki néhány híres ember (irodalmárok, politikusok, sportolók, történelmi személyisé− gek, művészek) életrajzát! 8. Állapítsátok meg, hogy a következő részletek az önéletrajz melyik típusából származnak! a) Szülei elszegényedett nemesemberek voltak. Amikor a család Firenzébe köl− tözött, Michelangelo jelentkezett Ghirlandaio festőműhelyébe tanulónak. Ekkor 13 éves volt. Hamarosan átment a Medici−kertben munkálkodó Bertoldo szobrászhoz, aki Lorenzo de Medici antik szoborgyűjteményének őreként dolgozott. Itt a gyűjtemény gazdája felfigyelt a tehetséges fiúra, és magához hívatta az apját, hogy a gyerekért cserébe állást kínáljon neki.

105

106

Fogalmazástan

Miután az apát a vámházban alkalmazták, Michelangelo beköltözött a Mediciek palotájába, ahol szinte családtagként bántak vele. Részt vehetett annak az irodalmi és tudományos társaságnak az összejövetelein, amely nagy hírt szerzett a Medici−udvarnak. Ebbe a körbe tartozott Machiavelli is, a köz− társaság alkancellárja, a neves vígjátékíró, és több hírneves költő, tudós, filo− zófus. Itt töltötte Michelangelo ifjúkorát 1492−ig, Lorenzo Medici haláláig. b) TANULMÁNYOK Oktatási intézmény: Széchenyi István Műszaki Főiskola, közlekedésmérnök szak Végzettség szintje: főiskolai oklevél Dátum: 1995–1998 Oktatási intézmény: Bercsényi Miklós Szakközépiskola és Gimnázium, autószerelő szak Végzettség szintje: érettségi Dátum: 1991–1995 Nyelvismeret: angol: alapfok „C” (amit jelenleg is fejlesztek) német: középfokú szintnek megfelelő társalgás (nyelvvizsgám nincs) Készségek és képességek: számítógépes ismeret: MS Word, Excel, Acces járművezetői engedély: A és B típusú jogosítvány Érdeklődési területek: műszaki gépek javítása, olvasás, sport 9. Az alábbi életrajzi adatok alapján találjátok ki, kiről van szó! a) 1823. január 1., Kiskőrös, Petrovics István és Hrúz Mária, Selmec− bánya/Banská Štiavnica, Pápa, Szendrey Júlia, Segesvár b) 1847, Szklabonya/Sklabiná, rimaszombati tanulmányok, balassagyarmati szolgabíró, Mauks Ilona, a jó palóc c) 1883, Szeged, szegedi piarista gimnázium, magyar–latin szak, lévai gimná− zium tanára, Sárvári Anna, öngyilkosság d) 1909, Budapest, Glatter Miklós néven, libereci textilipari tanulmányok, magyar–francia szak, Gyarmati Fanni, Bor, abdai tömegsír

Fogalmazástan

II. iskolai dolgozat A II. iskolai dolgozat témája szintén az önéletrajz, méghozzá annak is az iro− dalmi fajtája. Sokan talán megijedtek a téma hallatán, hisz nem vagytok írók. De biztosan számos egyéni, csak rátok jellemző élményetek van már eddigi élete− tekből is, amelyet szívesen megosztanátok másokkal. A feladatotok tehát az, hogy érdekes, szórakoztató módon összefoglaljátok eddigi életetek történéseit születése− tektől egészen a mai napig. Az eltelt 15 év alatt bizonyára rengeteg érdekes dolog történt veletek, de természetesen egy önéletrajz nem tartalmazhatja valamennyit. Igyekezzetek csak a fő momentumokat beleszőni, de azokat érzékletesen, az olvasó számára élvezetes módon. Mint minden fogalmazás írása előtt, most is az anyaggyűjtéssel kezdjétek! Gondolkozzatok el azon, milyen emlékeitek vannak kora gyermekkorotokból, melyek azok a percek, amelyek gyakran eszetekbe jutnak, beszélgessetek el csa− ládtagjaitokkal arról, hogy ők mire emlékeznek kisgyermekkorotokból. Meg− nézhetitek a családi fényképalbumot és a régi videófelvételeket is. Bizonyára sok vidám és kellemes percben lesz részetek. Mindent gondosan jegyezzetek le, majd válogassátok ki azokat a gondolatokat, amelyek valóban egy önéletrajzba valók, és nem csak a ti számotokra érdekes epizódok. Olvasgathattok irodalmi önéletrajzo− kat az interneten is, s meríthettek belőlük ötleteket. Persze a ti életetek még nem lehet annyira szövevényes és kalandos, mint egy felnőtt emberé. Mivel az önélet− rajz valós alapokon nyugszik, most a fantáziátokat tartsátok kordában, ne rugasz− kodjatok el a valóságtól! A fogalmazás végén kitérhettek arra is, milyen terveitek vannak a jövőre vonatkozóan, hisz kilencedik osztályosokként pályaválasztás előtt álltok. Megemlíthetitek azokat az embereket is, akik a legnagyobb hatással voltak eddigi életetekre, kitől tanultátok a legtöbbet. Az is érdekes lehet, hogyan fejlődött jellemetek, milyen irányban változtatok az elmúlt években. Ezután írjatok vázlatot, majd kezdjetek hozzá a dolgozat megírásához. Ter− mészetesen ügyeljetek a már jól megtanult dolgokra: a hármas tagolásra, a szóismétlések kerülésére, a külalakra és a helyesírásra is. Tudjátok, hogy minden fogalmazás szerves része a cím. Mivel most saját élete− teket vázoljátok majd fel, a címadás legyen a ti feladatotok. Legyen rövid és ötle− tes, a ti életetekre jellemző mondanivalóval, vagy lehet akár életetek mottója is.

107

108

Fogalmazástan

A plakát

1. Nézzétek meg alaposan a fenti plakátokat, s beszéljétek meg, kinek mi ragadta meg leginkább a figyelmét! 2. A plakát egyik legelterjedtebb típusa a filmplakát. Milyen információkat tudhattok meg a filmről, ha figyelmesen áttanulmányozzátok a plakátját?

• Próbáljuk meghatározni, mi a plakát! Az értelmező szótárban ez olvasható: A plakát nagyméretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely gra− fikai és tipográfiai elemek felhasználásával készül. A vizuális kommunikáció klasz− szikus formája. Témájuk szerint a legfontosabbak a kereskedelmi, a politikai és a kulturális plakátok.

A kereskedelmi plakátok valamilyen áru reklámozását szolgálják, a politikai jellegűek a politikai pártok propagandájának az eszközei, míg a kulturális pla− kátok kulturális eseményeket népszerűsítenek.

Fogalmazástan

A plakát a 19. század második felében terjedt el, amikor a nyomdatechnika alkalmassá vált nagy mennyiségű és nagyméretű falragaszok előállítására. A plakát célja, hogy művészi eszközeivel felhívja a figyelmet a propagált árura, szellemi ter− mékre, közérdekű eseményre vagy politikai eszmére, és ezeket a maga sajátos eszközeivel, tömör közlésmódjával népszerűsítse. Egy plakát feladata, hogy fő mondanivalóját már messziről sugározza, felkeltse az érdeklődést. Ha ez megtör− tént, a nézelődő rákoncentrál, és az apróbb részleteket is elolvassa. Mivel a plaká− tot nem viheti magával, fontos, hogy cselekvésre ösztönözze a szemlélőjét.

3. Sokszor használjuk a plakátot mint meghívót valamilyen rendezvényre. A figyelemfelkeltő részleteken kívül milyen információkat kell okvetlenül tartalmaznia egy ilyen plakátnak? 4. Milyen szöveggel és grafikai megoldással (rajzzal, fotóval) hívnátok fel a fi− gyelmet egy olyan plakáton, amely az iskolai sportnapot népszerűsíti? 5. Milyen képpel és ötletes mottóval reklámoznátok a következő termékeket? rostos gyümölcslé, napozókrém, okostelefon, csokoládé, jégkrém, a legújabb típusú notebook 6. Alkossatok 4−5 főből álló csoportokat, és készítsetek közösen plakátot az alábbi témák valamelyikében! nyílt nap iskolátokban, kerékpártúra környéketek nevezetességeinek meg− ismerésére, filmvetítés a fiatalok részére az őket érintő problémákról, beszélge− tés egy pszichológussal a káros szenvedélyekről

Tömegtájékoztatási eszközök A mai ember életét elárasztják a hírek. Naponta áramlik felénk a rengeteg infor− máció, szinte perceken belül értesülhetünk arról, mi történt a világ másik felén. 1. Milyen módon szerezhetünk tudomást a világ eseményeiről? Segítség lehet a következő oldalon látható kép, de vannak egyéb eszközök is. Soroljátok fel ezeket is! 2. Próbáljátok megfogalmazni, miért nevezzük ezeket a hírközlő csatornákat tömegtájékoztatási eszközöknek!

109

110

Fogalmazástan

A tömegtájékoztatási eszközök (média) az információ rögzítésére és közvetí− tésére szolgálnak, vagyis céljuk a tájékoztatás. A tömegtájékoztatási eszközök közé tartozik a sajtó (az újságok), a rádió, a televízió és a világháló. A tömegtájékoztatás legrégebbi megjelenési formája a sajtó, vagyis az újságok. Már az ókori Rómában megjelentek a szenátus határozatait ismertető írásos tájékoztatók, melyeket nyilváno− san kifüggesztettek, így minden polgár számára elérhetőek voltak. A középkorban a nyilvános kikiáltó tudatta a néppel a legfontosabb esemé− nyeket. Maga az újságírás természetesen csak a könyvnyomtatás feltalálása után jelent meg. Az első magyar nyelven megjelenő újság az 1780− ban megjelent Magyar Hírmondó volt. Ma már a világhálón is beleolvashatunk a szinte percenként frissített internetes újságokba. Az újságok az alapján, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg, a következő csoportokra oszthatók: – napilapok, – hetilapok, – havilapok, – negyedévente vagy – alkalmilag megjelenő lapok. Témájuk szerint szintén csoportosíthatók: – egészségügyi lapok, – életmód (divat, hobbi, ifjúsági, női) magazinok, – építészeti lapok, – televízió, rádió, film, színházi lapok és műsorújságok, – gazdasági lapok, – helyi (települési) lapok, – politikai lapok, – turisztikai, utazási, gasztronómiai lapok. 3. Milyen hazai és külföldi (magyarországi vagy más országbeli) sajtóterméke− ket ismertek? Próbáljátok besorolni őket a fenti felosztások szerint! 4. Soroljatok fel néhány aktuális hírt, mellyel az újságok éppen foglalkoznak! Mondjátok el véleményeteket az adott témákkal kapcsolatban, szóljatok hozzá az eseményekhez!

Fogalmazástan

Mivel az újságoknak, folyóiratoknak a tájékoztatás a fő feladatuk, stílusuk is ennek megfelelő. Az újságírói (publicisztikai) stílus nyelvezete a társalgási nyelvre épül, de természetesen választékos és igényes formában. Jellemzője a közérthe− tőség, hogy minél több olvasóra tudjon hatni. Mondatszerkesztése általában egy− szerű és világos. Ha fellapoztok egy napilapot, láthatjátok, hogy többféle műfajban íródott cikket tartalmaz. Ahogy az irodalomban is megkülönböztetünk különféle műfajokat, úgy a publicisztikában is. A legismertebb újságírói műfajok a következők: hír – rövid, tömör, kivel, hol, mikor, mi történt közlemény – bárki megjelenítheti, pl. beiratkozásról, szavazásról riport – egy bizonyos helyszínen történt eseményről szól interjú – párbeszédes cikk egy érdekes személyiségről tudósítás – hírszerű, az újságíró személyes élményei színesítik kommentár – konkrét esemény, problémakör magyarázata személyes hangvétellel glossza – rövid, csattanóval végződő humoros írás kritika – műalkotás vagy művészeti esemény értékelése

5. Fogalmazzatok meg egy rövid hírt osztályotok vagy iskolátok életéből az iskolaújságba vagy a helyi lapba! 6. Az újságcikk szerves része a cím is. Célja a figyelemfelkeltés, az olvasó érdeklődésének a megnyerése. Vajon miről szólhatnak az alábbi címekkel ellátott írások? A Milan felfalta ebédre a Manchestert Jó a múltban kotorászni Hol a boldogság mostanában? Nyeregbe pattantunk... Szunnyadó tehetségek Élet egy vadállattal

A rádió és a televízió a 20. század vívmányai. Megjelenésükkel nagyban fel− gyorsult az információk terjedése, hisz amíg addig pár napnak, néha egy hétnek is el kellett telni, hogy az emberek értesüljenek a nagyvilágban zajló eseményekről, a rádió és a televízió lehetővé tette a szinte azonnali hírközlést. A gyorsaságon túl mindkettő nyújt valamilyen többletet az írott sajtóval szemben: a rádióban a hírhez hang is társul, a televízió pedig képi megjelenítéssel is érzékletesebbé teszi a

111

112

Fogalmazástan

közlést. Nekünk már szinte elképzelhetetlen, hogy sok háztartásban 60 évvel ezelőtt nem volt sem rádió, sem tévé. Ma már minden családban több is található. A szórakoztatáson kívül azért meg kell hogy ma− radjon a rádió és a televízió hírközlő szerepe is. A rá− diós és televíziós publicisztika lényege szintén a tájé− koztatás, csakúgy mint az írott sajtó esetében.

7. Soroljatok fel rádiós és televí− ziós hírműsorokat! Mondja− tok néhány friss hírt, melyet a napokban hallottatok! Lehet az politikai jellegű, sporthír, érdekesség stb. Fűzzetek hoz− zá néhány saját gondolatot! 8. A rádió− és tévériporterek a szövegen kívül milyen más eszközökkel tud− nak hatni a hallgatókra/nézőkre? 9. Milyen rádiós és tévés személyiségeket ismertek? Mondjátok meg azt is, melyik rádió− vagy tévéműsort vezetik! 10. Nézzetek utána az interneten vagy lexikonokban az alábbi híres rádiósok− nak és tévéseknek! Szepesi György, Tamási Eszter, Vitray Tamás, Rózsa György, Kudlik Júlia, Szilágyi Tibor, Cseke László

Kuncogó

Antal Imre a 70−es, 80−as évek kiváló műsorvezetője remek humoráról volt híres. Szeszélyes évszakok című műso− rában hónapról hónapra megörvendez− tette közönségét néhány viccel, amelyet

sajátos stílusában adott elő. Később ezek a viccek nyomtatásban is megje− lentek A szívderítő Antal Imre címmel. Íme, néhány gyöngyszem:

Fogalmazástan – Hogy lehet, hogy a te kisfiad zokszó nélkül bevesz minden orvosságot? – Vízipisztollyal adom be neki. ☺

– Pincér, légy úszik a levesembem! – Tévedni tetszik, ez már biztos nem úszik.

☺

Egyik reggel a százlábút megszólít− ja a szomszédja, a tücsök: – Jó napot, kedves százlábú szom− széd! Hol van a kedves felesége? Már napok óta nem láttam. – Elment cipőt vásárolni...

Manapság, ha az embernek gyors információra van szüksége, bekapcsolja a számítógépét vagy a telefonját és „felmegy” az internetre. Másodperceken belül megtalálja a keresett fogalmat, hírt vagy témát. De vajon tudjátok−e, hogyan is működik az internet? Az internet (Internetworking System) számítógépes hálózatok világhálózata (ún. metahálózat), amely behálózza az egész Földet. Eredetileg katonai célokra fej− lesztették ki, de aztán átszivárgott a civil szférába is. Az internet által nyújtott leg− fontosabb szolgáltatások a következők: – egyéni vagy csoportos kommunikáció (e−mail, chat, skype, msn), – információk nyújtása, – szövegek, képek, klipek, programok stb. letöltése, – szórakozás, – egyéb szolgáltatások (kereskedelmi, banki). 11. Az internet melyik fenti szolgáltatásait használjátok a leginkább? Milyen gyakran és mennyi időt töltötök az interneten? Mennyire vagytok már „netfüggők”? Beszéljétek meg, hogy tudjátok−e fegyelmezni magatokat ezen a téren! Kinek milyenek az internetezési szokásai? 12. Az internetezés, a számítógépes világ rengeteg új kifejezést hozott nyel− vünkbe. Gyűjtsetek ilyen szakszavakat, amelyek a mai ember számára már természetesek, s magyarázzátok is meg őket! 13. Az e−mail és az sms elterjedése magával hozta azt is, hogy helyhiány miatt (egy sms 160 karaktert tartalmazhat) rövidítéseket alkalmaznak. A kí− vülálló számára ezek sokszor szövevényes szórejtvénynek tűnnek. Ti azonban biztosan jól tudjátok, mely magyar szavak rejtőznek az aláb− bi rövidítések alatt. Hv?, 1éb, 2ség, 7vége, Bna, du, hi7etlN, KV, m1, muxik, prg, skh, szal, sztlek, tnap, vmi, vok, tom

113

114

Fogalmazástan

14. Biztosan ti is tagjai vagytok valamelyik közösségi oldalnak. Melyek ezek az oldalak, milyen céllal jöttek létre, s az előnyeiken kívül milyen veszé− lyeket rejtenek? 15. Az internet legfőbb feladata az információk átadása. Ha okosan használ− játok a világhálót, érdekes dolgokat tudhattok meg a világról, gyarapít− hatjátok ismereteiteket minden téren. Válasszatok tetszés szerint az aláb− bi témák közül, és keressetek anyagot egy beszámoló elkészítéséhez! Ókori egyiptomi dinasztiák A röplabda és a tollaslabda eredete A sydneyi Operaház Magyar találmányok Szuperszonikus utasszállítók A legszebb királyi paloták Varázslatos Távol−Kelet Mit viseltek a nők a 19. században? A futball VB−k történetéből A legnagyobb magyar humoristák Népi időjárás−előrejelzés Amerika őslakosai 16. Válaszoljatok az alábbi tömegtájékoztatási eszközökkel kapcsolatos kér− désekre! Fűzzétek hozzá saját tapasztalataitokat és véleményeteket is! Mi takar a bulvársajtó kifejezés? Miért olvassák az emberek a bulvárlapokat? Kik a médiasztárok? Mi a véleményetek a televízió és az internet személyiség− romboló hatásáról? Mely műsorok vagy internetes oldalak rejtenek a fiatal− korúak számára veszélyeket? Hogyan óvhatja meg a szülő gyermekét ezektől a veszélyektől? Ha beleszólhatnátok a tévéprogram szerkesztésébe, milyen fajta műsorokból lenne több, és melyik típust vennétek le a képernyőről? Hogyan véditek személyes adataitokat az interneten? Milyen jellegű folyóiratokat olvas− nátok szívesen? Kedvenc folyóiratotokat milyen rovattal bővítenétek?

III. iskolai dolgozat Az idei év, illetve alapiskolás tanulmányaitok utolsó dolgozata következik. Az öt év folyamán számos témát és műfajt dolgoztatok fel, biztosan mindenkinek más a kedvence. Az alábbiakban megadunk néhány témajavaslatot, bizonyos ese− tekben a műfaji meghatározás nélkül, hogy így is nagyobb önállóságot biztosítsunk a témát választónak.

Fogalmazástan

Dolgozatjavaslatok: „Azért vagyunk ezen a világon, hogy otthon legyünk benne.” (Elmélkedés Tamási Áron gondolata alapján) Látogatás egy hangyabolyban Tegnap a kilátóból (Tájleírás) A hős, akivel azonosulni tudok Ahogy minket nem ismernek... (Osztályunk összehasonlító csoportos jellemzése) Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa (Elmélkedés a szerencséről, siker− ről, boldogságról) Legemlékezetesebb osztálykirándulásunk (Elbeszélés) Tetszőleges irodalmi alkotás elemzése A falu társadalma a múltban és napjainkban Egyszer lesz, hol nem lesz (Fantasztikus elbeszélés a jövőből) Világot láttunk... (Útirajz) Bemutatom a családom (Humoros elbeszélés levélben egy távoli barátnak) Nélküle üres lenne a szobám (Tárgyleírás) Bizonytalanságban ismerszik meg a biztos barát (Elmélkedés a barátságról) Búcsúzunk tőletek... (Ünnepi beszéd a ballagási ünnepségre) Hogyan tovább? A vonatablakból...(Tájleírás) „Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. [...] Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület.” (Elmélkedés Wass Albert szavai alapján) „Az élet álmok nélkül olyan, mint a kert virágok nélkül, a lehetetlen álmokkal teli élet viszont olyan, mint a művirágokkal teli kert...” (Avenia)

115

116

Fogalmazástan

Stílusgyakorlatok 1. Mondjátok el, milyen érvek alapján választottátok ki jövendő középiskolá− tokat! Kinek a tanácsát kértétek ki? 2. Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket, és állapítsátok meg, melyik fogal− mazási műfajba tartoznak. Segítségképpen a zárójelben megadtuk a vá− lasztási lehetőségeket. (kritika, személyleírás, elbeszélés, növényleírás) a) A legnagyobb gazdasági jelentőségű, legjobb minőséget szolgáltató arabica kávé alacsony, karcsú termetű, vízszintes ágú fa, melyet kultúrában, nyesés− sel sűrű növésű bokorrá alakítanak. Ennek célja a magasabb terméshozam elérése és a könnyű betakarítás. A kávé gyökérrendszerének váza rövid karó− gyökérből, majd az ebből eredő, hosszú, mintegy 3 m mélyre hatoló, főbb ver− tikális gyökérágakból áll. Az utóbbi gyökerek vastagok, erősen elágazók és a növény rögzítésén kívül a vízfelvételben is igen fontos szerepet töltenek be a száraz évszak idején. Az esős évszak alatt sokkal fontosabb szerep jut a felszín alatti, 0,3 m−es rétegben sűrűn, vízszintesen elágazó tápláló gyökereknek. A kávé hajtásrendszere egy vagy több függőleges vezérhajtásból áll (utóbbi típust metszéssel szokták kialakítani), valamint az ezekhez csatlakozó vízszin− tes ágrendszeren fejlődnek tömegesen. A levelek lándzsás−tojásdadok, mindkét véghajtáson keresztben átellenesen ülők, vagy rövid nyélbe keskenyedők. A levélpárok hónaljában találjuk csomóként azt a 3−5 rügyet, amelyek meg− felelő körülmények között virágzattá fejlődhetnek. Minden kis bogernyő virág− zatban 4−5 virág, ill. termés fejlődik. A rügyeket noduszonként 2−2 széles tojás− dad pálha védi. Minden noduszrügye gyakorlatilag csak egyszer virágzik, ill. terem. A virágzás ideje a helyi éghajlati körülmények függvénye, és évente 3−4−szer is bekövetkezhet. b) Timi néni szervezésében csoportunk 14 diákkal szerdán reggel vonattal jutott el Bécsbe, a partneriskolánkhoz. Az állomáson már vártak az osztrák tanulók és az osztályfőnökük, illetve az osztályfőnök−helyettes tanár. Látogatásunk célja a Juvina elnevezésű üzem megtekintése volt. Az üzemben 2 csoportra osztottak minket, osztrákok és magyarok egyben, de külön a lányok és külön a fiúk. A fiúk a Bomba nevű üdítőital gyártásával ismerkedtek meg, a lányok megnézhették, hogyan készül az ásványvizes flakon. Ajándékokat is kaptunk: a fiúk Bombát, a lányok Schartner Bombe üdítőitalt. A Juvina teraszán az osztrákok virslit grilleztek nekünk. Tízóraizás után kaptunk egy óra szabad− időt, hogy megismerjük egymást és a környéket. Majd jött a „vízicsata”! Sajnos az idő nagyon gyorsan elszaladt, az „Ökoland” nevű mocsárnál csak

Fogalmazástan

10 percet tölthettünk el, de Timi néninek volt azért arra ideje, hogy a fiúk has− izmát tesztelje, talált is egy „vízágyat”. A vonat 16.00−kor indult vissza, ezért rohannunk kellett az állomásra, még az utat is le kellett vágnunk egy kicsit. c) A alapötlet és a – Scott Z. Burns (Az informátor!) forgatókönyvíró által köré szőtt – történet egyszerű, viszont meglehetősen aktuális: ismeretlen eredetű, de a felgyorsult életvitel okán rendkívül gyorsan terjedő gyilkos vírus veszé− lyezteti a lakosságot, s mivel az illetékes hatóságok kezdetben tehetetlenek, a halálos áldozatok száma és a pánik napról napra nő… Az egész valahogy annyira ismerős, kézenfekvő és időszerű manapság, hogy nem is igazán értem, az elmúlt, paranoiában, vírus−pánikban és világméretű fenyegetések− ben „gazdag” évtizedben miért nem jutott még eszébe (újra) valakinek. Az egykor oly népszerű filmes témában a több mint másfél évtizeddel ezelőtt készült Vírus (1995, rendező: Wolfgang Petersen) volt az utolsó nagyobb sza− bású darab – csakhogy míg ott a dráma mellett inkább az akciókon, valamint kisebb részt a hatalmi és morális kérdéseken volt a hangsúly, addig a Fertőzés kapcsán már egyértelműen a realitás a kulcsszó. Itt is előkerülnek a korábbi vírusos mozikból már ismert sablonok, Soderbergh azonban még véletlenül sem a tipikus „így látja Hollywood” sémára, hanem nagyon is valószerű ala− pokra, és az utóbbi években világszerte egyre csak erősödő félelmekre építi filmjét. d) A fához támasztotta a puskáját, levette hátáról az iszákját, ruhája ujjával letörölte verejtékes arcát, és letelepedett a tűz mellé. Most jól megszemlélhet− tem. Úgy negyvenöt éves, alacsony növésű, zömök, és szemmel láthatóan izmos férfi volt. Mellkasa erősen kidomborodott, kezéről látszott, hogy nagy erő lakozik benne, lábszárai kissé görbék voltak. Napbarnította arca az errefe− lé élő emberek tipikus vonásait viselte: pofacsontjai kiálltak, orra kicsi volt, szeme mongol vágású, széles szájában erős fogak ültek. Felső ajkát világos− barna bajuszka nőtte be, állát kicsiny, rőt színű szakáll díszítette. A legfel− tűnőbb mégis sötétszürke szeme volt, amely nyugodtan, kissé naivul tekintett a világba, és határozottság, egyenes jellem, jólelkűség tükröződött benne. Övé− ből vadászkés csüngött alá, tehát nyilván vadászattal foglalkozik. Eldurvult, naptól−széltől cserzett kezei tele voltak karcolásokkal. Ugyanilyen, de még mélyebb karcolások húzódtak az arcán is: az egyik a homlokán, a másik a füle mellett az orcáján. Amikor levette a fejéről a kötést, megláttam rendetlenül nőtt, sűrű, világosbarna haját, amely hosszú fonatokban lógott le a vállára. 3. Az iskolában végzős osztályként bankettet akartok szervezni. Az elő− készületek már folynak, de az iskola vezetősége néhány tanuló vétsége miatt visszavonja az engedélyt. Érveljetek az igazgatóságnak, hogy mégiscsak engedélyezze a bált!

117

118

Fogalmazástan

4. Válasszatok ki egyet a regénytípusok közül, és mondjátok el, miért épp ilyen témájú könyveket szerettek olvasni! a) kalandregény b) történelmi regény c) sci−fi d) krimi e) romantikus regénytípus 5. Foglaljátok mondatba az alábbi jelzőket! nevetséges, töméntelen, bordázott, széllelbélelt, kiadós, tajtékzó, gyámoltalan, szakadozott, sugárzó 6. Milyen helyzetben használhatnátok a következő állandósult kifejezést: Az nevet, aki utoljára nevet? 7. A kamaszok gyakran keverednek vitába szüleikkel. Soroljatok fel néhány lehetséges vitatémát, majd játsszátok el! Mindkét félt játszó tanuló legyen határozott, de természetesen maradjatok meg a szülő−gyerek kapcsolat udvariassági határain belül! 8. Mi a kedvenc süteményetek, édességetek? Próbáljátok elmondani, milyen hozzávalók szükségesek az elkészítéséhez, és hogyan készül! 9. Melyik híres személyiséggel készítenétek szívesen interjút? Milyen kérdé− seket tennétek fel neki? Milyen módon oldanátok meg az interjút, ha több interjúalannyal, pl. egy focicsapat tagjaival vagy egy együttes zenészeivel beszélgetnétek? 10. Írjatok rövid történetet az alábbi látszólag összefüggéstelen szavak fel− használásával! Engedjétek el a fantáziátokat, egy író képzelete határtalan! gombostű, úszik, rozsdabarna, kocka, jeges, felszabadult, kiültek, gyertya, bolyhos, fúr, mellény, máj 11. Képzeljétek el, hogy álmaitok házában/lakásában éltek. Mit láttok, ha reg− gel kinéztek az ablakon? 12. Válasszatok ki az elmúlt 5 iskolaév irodalmi alakjai közül valakit, akinek kalandjaira, tetteire jól emlékeztek, és egyes szám első személyben mesél− jétek el!

Tartalom ÉV ELEJI ISMÉTLÉS /5 Szövegértés /5 A MAGYAR NYELV SZÓKINCSE /9 A nyelv és a beszéd /9 A magyar nyelv eredete /10 A szókészlet /13 A szókincs /14 A szókészlet eredete /15 A nyelvi rétegek /21 A nyelvjárások – tájnyelvi szavak /21 A köznyelv és az irodalmi nyelv /22 Az archaizmusok és a neologizmusok /23 A szaknyelv és a szleng /26 Szövegértés /29 SZÓALKOTÁS /33 A szóakotás módjai /33 A szóképzés /33 Szövegértés /39 Az összetett szavak /42 Az összetett szavak helyesírása /44 A szóalkotás egyéb módjai /47 Szövegértés /49 ISMÉTLÉS /51 Visszapillantó /62 Szövegértés /79 Szövegértés /81 Tollbamondások /83

FOGALMAZÁSTAN /87 Stílusgyakorlatok /87 A magánlevél /90 A hivatalos levél /92 I. iskolai dolgozat /95 Stílusgyakorlatok /96 A kérvény /98 Az életrajz és az önéletrajz /100 II. iskolai dolgozat /107 A plakát /108 Tömegtájékoztatási eszközök /109 III. iskolai dolgozat /114 Stílusgyakorlatok /116

A tankönyvben előforduló földrajzi nevek szótára: Eperjes – Prešov Gyetva – Detva Hernád – Hornád Kassa – Košice Losonc – Lučenec Nagyszombat – Trnava Nyitra – Nitra Pozsony – Bratislava Rozsnyó – Rožňava Selmecbánya – Banská Štiavnica Szklabonya – Sklabiná Szlovákia – Slovensko Vág – Váh Zólyom – Zvolen

Bolgár Katalin Bukorné Danis Erzsébet. az alapiskola 9. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára. Maïarský jazyk

Recommend Documents