BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK

Farkas Ferenc bv. alezredes - Sztodola Tibor bv. őrnagy - Hanzi Attila bv. őrnagy

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BIZTONSÁGI ISMERETEK

JEGYZET

Szerkesztette: Sztodola Tibor bv. őrnagy

Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2007

1

Tartalomjegyzék I. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 1. A biztonság fogalmának értelmezése 2. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei II. Fejezet: A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései 1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány III. Fejezet: A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 1. Az alapelvek jelentősége 1.1. A törvényesség alapelve, 1.2. A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának elve, 1.3. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének elve, 1.4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának elve, 1.5. A differenciálás elve, 1.6. A nevelés elve, 1.7. A személyiség formálás alapelve, 1.8. A személyi feltételek elve, 1.9. A fokozott felelősség és védelem elve, 1.10. A titokvédelem alapelve, 1.11. Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve, 1.12. Maximális biztonság alapelve, 1.13. A minimum kockázatvállalás elve. IV. Fejezet: A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés-és szervezés fogalma 2. A szolgálattervezés rendje 3. A szolgálatszervezés 4. A szolgálatteljesítési idő és mértéke a ht. állomány esetében 5. A pótlékok 6. A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások 7. A túlszolgálat V. Fejezet: A biztonsági osztály 1. A biztonsági osztály 2. A biztonsági tevékenység irányítása 3. A biztonsági tevékenység ellenőrzése 4. Az ellenőrzés különös szabályai VI. Fejezet: A külső őrzés 1. A büntetés-végrehajtási objektumok őrzése, védelme 2. A büntetés-végrehajtási intézetek külső őrzése 3. A büntetés-végrehajtási szerv működésének, a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartása érdekében alkalmazott biztonsági létesítmények, berendezések és technikai eszközök 4. Az objektumőrzésben- és védelemben résztvevő személyek köre 5. Járőrszolgálat 6. A büntetés-végrehajtási intézetbe történő be- és kilépés szabályai VII. Fejezet: A biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása, valamint a szolgálat átadás és átvétel 1. Az eligazítás fogalma, végrehajtásának általános szabályai 2. Az eligazítás fajtái, az általános és speciális eligazítás tartalma 3. A szolgálat átadása-átvétele, valamint a váltás végrehajtása

2

VIII. Fejezet: A kényszerítő eszközök alkalmazásának rendje 1. A kényszerítő eszközök szükségessége 2. A kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszabályi háttere 3. Az intézkedési kötelezettség és az intézkedés alkalmazásának közös szabályai 4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályok 5. A kényszerítő eszköz alkalmazásának általános feltételei 6. Az egyes, rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó speciális szabályok IX. Fejezet: A fogva tartás biztonságára ható körülmények (differenciálás) 1. A differenciálás fogalma 2. A biztonsági feladatok differenciálása 3. A büntetés-végrehajtási intézet biztonsági helyzete 4. Az elítéltek biztonsági csoportba sorolása 5. Az előzetes fogvatartottak őrzése, felügyelete 6. Az elzárás végrehajtásának biztonsági feladatai 7. Az enyhébb végrehajtási szabályokhoz kapcsolódó biztonsági feladatok 8. Az idegenrendészeti őrizethez kapcsolódó biztonsági feladatok 9. A fogva tartás differenciálását segítő biztonsági intézkedések 10. Mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása 11. A munkáltatás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás 12. A szállítás és előállítás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás 13. A szállítást és előállítást végző állomány differenciálása 14. A tárgyi eszközök differenciálása 15. Kényszerítő eszközök X. Fejezet: A belső felügyelet 1. A körlet főfelügyelő 2. A körletfelügyelő 3. Az elektromos zárat kezelő felügyelő XI. Fejezet: A munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés 1. A munkáltatás biztonsági felügyelete 2. A munkáltatás irányításában résztvevő személyek 3. A munkáltatás nyomtatványai és vezetésének szabályai 4. A munkáltatás szabályai 5. A fogvatartottakra vonatkozó különös szabályok 6. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályai 7. Járandóságok 8. Közterületen történő közcélú munkáltatás 9. Munkavédelem XII. Fejezet: Az egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés végrehajtása 1. A szabadlevegőn tartózkodás végrehajtásának biztonsági szabályai 2. A látogatás közbeni biztonsági tevékenység 3. A fogvatartott polgári egészségügyi intézményben történő elhelyezése XIII. Fejezet: A fogvatartottak szállítása és előállítása közbeni biztonsági feladatok 1. A szállítás fogalma 2. A szállítás nyomtatványai és kitöltésének szabályai 3. A szállításra vonatkozó általános rendelkezések 4. A szállítás szervezése 5. A szállítmányt útba indító biztonsági tiszt feladatai 6. A szállítás napján szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő (felügyelő) feladata 7. A szállítás közbeni rendkívüli események 8. Az előállítás XIV. Fejezet: A fogva tartás rendjét veszélyeztető események 1. Az eseményekről általában 2. Az események csoportosítása 3. Az események jelentésének szabályai

3

4. 5. 6. 7. 8.

Az események fajtái Az események bekövetkezésének okai A események megszűntetésének követelményei A rendkívüli események megelőzését, megszakítását szolgáló biztonsági intézkedések A biztonsági intézkedések

XV. Fejezet: A büntetés-végrehajtási szervek személyi állományának riadóztatása 1. Általános rendelkezések 2. A riadó méretei 3. A riadó formái és elrendelésének módjai 4. A riadó elrendelésére jogosultak 5. Az igénybe nem vehető illetve mentesíthető személyek köre 6. A bevonulás normái 7. A riadó értékelése 8. A riadóterv 9. A végrehajtási tervek

4

A jegyzetben használt rövidítések jegyzéke A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény A Büntetőtörvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. Bv. kódex A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. sz. tvr. Bv. Szabályzat A szabadságvesztés ás az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM. rendelet B. Sz. A bv. szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 0114/1997. (IK BV. Mell. 2.) OP. intézkedés Bv. (bv.) Büntetés-végrehajtás ht. hivatásos Bv. szervezet Büntetés-végrehajtási szervezet EVSZ enyhébb végrehajtási szabályok Bfb. befogadási és foglakoztatási bizottság Kbk különleges biztonságú körlet Kbz különleges biztonságú zárka Bv. Sztv. Btk. Be. Hszt.

5

I. Fejezet A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere 1.

A biztonság fogalmának értelmezése

Az emberekben mindig megvolt a biztonságra való igény, már az ősközösségi társadalomban is alapvető érdekük volt, hogy megvédjék a saját és a közösségükhöz tartozó személyek életét, testi épségét, valamint a megszerzett anyagi javakat és az általuk uralt területeket. Természetesen ez az igény jelenleg is megvan minden emberben és minden általuk létrehozott és működtettet rendszerrel kapcsolatban is alapvető elvárás, hogy az, biztonságosan működjön. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint: „a biztonság veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot.” A biztonság alapvetően két területre bontható: a, Személybiztonság - az emberi élet, - a testi épség, egészség, - személyi szabadság. b, Vagyonbiztonság A büntetés-végrehajtás szervezetének is arra kell törekednie, hogy az ilyen jellemzőkkel rendelkező rendszert kialakítsa, fenntartsa, és működtesse. 1.1.Az állam biztonsági rendszere és annak alrendszerei Annak érdekében, hogy jobban megértsük a büntetés-végrehajtás biztonsági rendszerét, röviden ki kell térnünk az állam biztonsági rendszerére. Az államnak is vannak feladatai, amelyeket azért kell megvalósítania, hogy a kitűzött célt (célokat) elérje. Az állami cél megvalósítása egységes, de mégsem lehet egy egységes rendszert kialakítani a feladat komplexitása miatt. Így az állam biztonsági rendszere szükségképpen több alrendszerből épül fel. Ezek az alrendszerek alkotják az állam belső és külső biztonsági rendszerét. Ahhoz, hogy ez a nagy rendszer betöltse a rendeltetését, az alrendszereknek a lehető legjobban kell működniük. A fontosabb alrendszerek a következők: - honvédelem, - tűzvédelem, - közbiztonság, - munkavédelem, - titokvédelem, - nemzetvédelem, - stb. Az alrendszerek között szoros kapcsolat és több szempontból is átfedés van, ez alapvetően a közös célból fakad. Ha az alrendszereket egymáshoz képest megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindegyiknek más és más biztonsági rendszerre van szüksége az eredményes működéséhez. Könnyen belátható, hogy másképpen kell megszervezni a biztonsági rendszerét, például egy sportlétesítménynek, egy atomerőműnek, vagy éppen egy büntetés–végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet). De melyek azok az elemek, szempontok, amelyek megkülönböztetik az egyes biztonsági rendszereket? A választ a következőképpen lehet megadni: Az első szempont az adott szervezet célja A büntetés–végrehajtás célját nem határozza meg sem, jogszabály sem más alacsonyabb szintű rendelkezés, viszont a Bv. kódex a szabadságvesztés célját meghatározza. A törvényben meghatározott joghátrány érvényesítésének során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését és azt, hogy tartózkodjon újabb bűncselekmény elkövetésétől. (Bv. kódex 19. §)

6

Ebből a meghatározásból kiindulva, azt mondhatjuk, hogy a bv. szervezetének is ez az alapvető célja. Azaz a büntetés-végrehajtás szervezetének azt kell elérnie, hogy a bv. intézetekben fogva tartott személyek a szabadulásuk után a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, és ne kövessenek el újabb bűncselekményeket. Természetesen az iménti meghatározás ilyen egyértelműen nem igaz az előzetesen letartóztatottakra, mivel az ő esetükben az alapvető célja a fogva tartásuknak az, hogy velük szemben le tudják folytatni a büntetőeljárást. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ők is ugyanúgy börtön körülmények között élnek - akár több évig is -, így az ő személyiségüket is ugyanúgy rombolják a totális intézmény káros hatásai. Továbbá a nagy részük az eljárás lefolytatása után jogerős ítélettel – már elítéltként – továbbra is az intézet lakója marad. A második különbséget az adott szervezet feladata(i) adják. A büntetés–végrehajtási szervezet részére feladatot csak törvény határozhat meg, ennek a követelménynek alapvetően két jogszabály tesz eleget. Az egyik a Bv. Sztv. amely kimondja: A büntetés–végrehajtási szervezet a külön törvényben meghatározott szabadság elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (Bv. Sztv. 1.§ (1) bekezdés.) Tehát a bv. szervezet törvény által meghatározott feladatai: - a szabadságvesztés, - az előzetes letartóztatás, - a kényszergyógykezelés, - az ideiglenes kényszergyógykezelés, - az alkoholisták kényszergyógyítása, - az elzárás. A másik feladatot meghatározó jogszabály a Bv. kódex, amely kimondja: A szabadságvesztés végrehajtásának a feladata, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze felelősségérzetét, ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulása utáni a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre. (Bv. kódex 38.§ (1) bekezdés.) Ezen, feladat érdekében fel kell használni a szükséges gyógyító, oktató, erkölcsi és szellemi erőforrásokat, biztosítani kell a rendszeres munkavégzés feltételeit.(Bv. kódex 38.§ (2) bekezdés.) A harmadik különbséget az adott szervezet felépítése, és működésének jellege adja. A büntetés-végrehajtás szervezete, ezen belül az intézmények és intézetek erősen hierarchizált rendszerben működnek. 3. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszere A bv. szervezete az állam biztonsági rendszerén belül a közrend és közbiztonság alrendszeréhez tartozik. A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez.(Bv. Sztv. 1. § (2) bekezdés.) A különböző alrendszerekhez tartozó szerveknek és szervezeteknek - így a büntetés-végrehajtás szervezetének is - a saját céljukra, feladatukra, szervezeti felépítésükre és működésük jellegére tekintettel önállóan kell kialakítaniuk a biztonsági rendszerüket. Természetesen bizonyos feltételeket az államnak kell biztosítania (anyagi, jogszabályi). A bv. szervezetnek olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, mely folyamatosan biztosítja a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, a bv. szerv védelmét a bv. jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. (B. Sz.) 1. fejezet 1. pont) Más aspektusból azt lehet mondani, hogy mint az emberi szervezetnek, úgy a bv. szervezetnek is szüksége van egy immunrendszerre. Ez a rendszer képes kell, legyen arra, hogy minden olyan körülményre reagáljon, amely zavarja a bv. szerv működését. 4. A büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerének elemei (feltételei) 1. 2. 3.

rendelkezés álló személyi állomány, (személyi feltétel) jogszabályi és egyéb biztonsági rendelkezések és okmányok, (jogszabályi feltétel) biztonsági létesítmények, technikai és kényszerítő eszközök (tárgyi feltételek),

7

A folyamatosság követelménye A biztonsági rendszer által kialakított állapotot folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy napi 24 órában azonos szinten kell működtetni a biztonsági rendszert. Természeten a rendszernek alkalmazkodnia kell bizonyos természetes körülményekhez, így pl. mások a követelmények a rendszerrel szemben éjszak, vagy rossz látási viszonyok között. A folyamatosságot a folyamatos váltásos munkarend alkalmazásával biztosítjuk, azaz a rendszer bizonyos elemei a nap 24 órájában egyfolytában működnek. A folyamatosságnak ki kell terjednie a fogvatartottak őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint a bv. szerv őrzésére és védelmére. Az őrzés, felügyelet, ellenőrzés fogalmával és jelentőségével, mint alapvető biztonsági tevékenységgel a következő fejezetben, a bv. szerv védelmével pedig az objektumőrzésről szóló fejezetben foglalkozunk.

8

II. Fejezet A biztonsági tevékenység alapfogalmai, értelmező rendelkezései 1. A biztonsági tevékenység fogalma, területei és tartalma 1.1. A biztonsági tevékenység fogalma A biztonsági tevékenység a fogva tartás rendjének kialakítására, fenntartására, a bv. szerv zavartalan működésének biztosítására, védelmére irányuló feladatok végrehajtását jelenti.(B. Sz.6. pont) Más – részletesebb - megfogalmazás szerint a biztonsági tevékenység az intézet biztonságának fenntartására, ha sérül - akkor annak visszaállítására, az erre a célra kialakított szervezetnek és az ehhez szükséges személyi állománynak és a tárgyi eszközöknek a jogszabályokban és más alacsonyabb szintű rendelkezésekben meghatározottak alapján történő alkalmazását jelenti. Ez egy komplex cselekvés, amely túlnyomórészt megelőző jellegű. Totális biztonsági rendszer nem létezik, a preventív jellegéből adódóan a döntéshozatal valószínűségeken, rizikó-értékeléseken, mérlegeléseken alapul. A biztonsági tevékenység és a biztonsági rendszer közötti szoros kapcsolat nyilvánvaló. Ha folyamatában kellene meghatározni a kapcsolatot, akkor azt mondhatjuk, hogy a biztonsági tevékenység során valósul meg a biztonsági rendszer. 1.2. A biztonsági tevékenység területei -

külső őrzés, belső felügyelet, ellenőrzés, szállítás, előállítás közbeni őrzés, munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés, egyéb biztonsági feladatok közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés.

A felsorolt öt nagy területet később egy-egy fejezetben részletezzük. 1.3. A biztonsági tevékenység tartalma (főbb biztonsági feladatok) A biztonsági tevékenység tartalmát a főbb biztonsági feladatok adják, vagyis azok a konkrét nap mint napi feladatok, melyeket a biztonsági osztály személyi állománya a jogszabályok és egyéb alacsonyabb szintű rendelkezések, és eligazítás alapján végrehajt. Főbb biztonsági feladatok: 1) A fogvatartott őrzése, felügyelete vagy ellenőrzése.(Ez egy általános megfogalmazás lényegében ezt minden helyzetben folyamatosan ellátjuk.) 2) Az intézet, valamint az intézet mellett működő gazdálkodó szervezet, továbbá a fogvatartottak intézeten kívüli munkával foglalkoztatására szolgáló terület védelme. 3) A fogvatartottak szállítása, előállítása és egyéb célból történő kísérése. 4) Az intézet házirendjében, azon belül a napirendben meghatározott feladatok végrehajtásának szervezése, illetve az abban való közreműködés. 5) A fogvatartottaktól a viselkedési szabályok betartásának megkövetelése, ellenszegülés esetén a szabályszerű magatartás kikényszerítése. 6) A rendkívüli események megelőzése, a bekövetkezett rendkívüli esemény megszakítása, a következmények felszámolása és a megfelelő működést biztosító állapot visszaállítása. 7) Az intézet zavartalan működéséhez szüksége belső rend biztosítása. 1.4. Az őrzés, felügyelt, ellenőrzés fogalma A főbb biztonsági feladatok közül ezen három biztonsági feladat a legfontosabb és a legáltalánosabb. Lényegében minden helyzetben ezen tevékenységet végezzük, csak más és más feladatok végrehajtása során. Az őrzés az elítélt (fogvatartott) meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének a megóvására, az intézet és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály

9

alapján rendszeresített fegyverrel, illetve technikai eszközökkel, (biztonsági berendezésekkel) vagy szolgálati kutyával látnak el. (Bv. Szabályzat 37.§ (1) bekezdés) A fogalom első fordulata azt határozza meg, hogy a tevékenység mire irányul. Alapvetően személyvédelem és vagyon-, valamint területvédelem a cél. Vannak olyan alapvető jogok, amelyeket még a jogerős bírósági ítélet sem vonhat el, illetve korlátozhat. Ezen jogok közül a legfontosabbak az emberi élet, és a testi épség, ezért a bv. szervezetnek az egyik feladata, hogy ezeket megóvja. A második fordulat tartalmazza azt, hogy ezen tevékenységet, milyen eszközökkel lehet ellátni. Külön ki kell emelni, hogy csak a jogszabály - törvény és rendelet – alapján rendszeresített fegyverrel (a lőfegyver pontosabb megfogalmazás lenne) technikai eszközökkel (berendezésekkel is, mivel a technikai eszköz és a berendezés nem ugyanazzal a tartalommal bíró fogalom) vagy szolgálati kutyával lehet őrzést ellátni. A gyakorlatban szinte minden esetben lőfegyverrel látjuk el az őrzést, de minimális esetben előfordul, hogy lőfegyver nélkül, technikával, vagy szolgálati kutyával. A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos - közvetlen vagy közvetett - irányítása. (Bv. Szabályzat 37.§ (2) bekezdés) Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (Bv. Szabályzat 37.§ (3) bekezdés) Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, az elítélt végrehajtási fokozatának, biztonságra veszélyességének és az intézet sajátosságainak a figyelembevételével a parancsnok határozza meg. (Bv. Szabályzat 37.§ (4) bekezdés) 2. A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány A biztonsági rendszer legfontosabb eleme, feltétele a személyi állomány, ennek több oka is van, Az egyik fontos ok, hogy emberekkel kell bánni, foglalkozni, valamint a rendszer bármely eleme hiányos vagy hiányzik a problémát a személyzetnek kell megoldania. Mindazok a személyek ebbe körbe tartoznak, akik a biztonság tevékenységet látnak el, és ezzel közreműködnek a szükséges biztonság kialakításában. Természetesen egy intézetben minden állománytagnak vannak biztonsági vonatkozású feladatai, de vannak olyanok, akik kifejezetten biztonsági tevékenységet látnak el. Két alapvető csoportot határozhatunk meg: 1. 2.

személyi állomány, az együttműködő szervek.

2.1. A személyi állomány A biztonsági tevékenységet ellátók jogállása Ahhoz, hogy valaki biztonsági tevékenységet láthasson el, először a törvényben meghatározott jogviszonyt kell létesítenie a bv. szervvel. Az Bv.sztv. meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyek létrejöhetnek egy természetes személy és a bv. szervezet között. A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat. A gazdálkodó szervezeteknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak. Közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek. Tehát összességében négy fajta jogviszonnyal találkozhatunk a büntetés-végrehajtás szervezetén belül, ezek a következők: - hivatásos szolgálati jogviszony, - közalkalmazotti jogviszony, - köztisztviselői jogviszony, - munkajogviszony.

10

A felsorolt jogviszonyokkal kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg. A biztonsági tevékenység ellátása szempontjából a legjellemzőbb a hivatásos szolgálati jogviszony, ezért először ezt tekintjük át. A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésre vonatkozó szabályokat a Hszt. tartalmazza. Ezen törvény alapvetően meghatározza a szolgálati jogviszony jellegét, és azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie a természetes személynek ahhoz, hogy a jogviszony létre jöjjön. További fontos rendelkezéseket tartalmaz a 140/1996. (VIII 31.) Korm. rendelet, valamint a 14/1997. (IV.22.) IM rendelet. A részletes szabályok a büntetés-végrehajtási szolgálati ismeretek tantárgy körében kerülnek kifejtésre. A következő létesíthető jogviszony a közalkalmazotti, természetesen ezen jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket is egy külön jogszabály, nevezetesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény tartalmazza. A parancsnok biztonsági feladatok ellátásával és a fogvatartott tevékenységének figyelemmel kísérésével a bv. szervek közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat. Tehát a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy is elláthat biztonsági tevékenységet. A köztisztviselői jogviszonnyal nem érdemes foglalkozni, mivel annak ellenére, hogy a törvény említi, mint lehetséges jogviszonyt, a bv. szervezetnél nincs ilyen jogviszonyban álló személy. Végül meg kell említeni a munkajogviszonyt, amit a gazdálkodó szervezettekkel létesíthet a természetes személy. A rájuk vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény tartalmazza. Biztonsági tevékenységet az ilyen jogviszonyban álló személy is elláthat, mint azt már fentebb megemlítettük. A jogviszony mellett a B. SZ. további feltételeket határoz meg azokkal a személyekkel szemben, akik biztonsági feladatot látnak el. Ahhoz, hogy a bv. szervezet személyi állományának tagja napi biztonsági feladatot láthasson el: - kiképzettnek kell lennie, - ismernie kell az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyver-műszaki anyagok, a biztonsági berendezések és technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, - a napi szolgálat teljesítésére egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. (B. Sz. 1. fejezet. (3) pont) Tehát ahhoz, hogy a bv. szervezetének tagja biztonsági feladatot lásson el, együttesen rendelkeznie kell az itt felsorolt feltételekkel. A biztonsági felügyelő A biztonsági felügyelő a bv. szerv fegyverrel vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel ellátott hivatásos állományú tagja, aki szolgálatban van és szolgálati utasítás, őrutasítás vagy eligazítás alapján biztonsági feladatot lát el. A biztonsági feladatokat alapvetően a biztonsági felügyelők látják el. A fenti fogalom tartalmazza mindazon feltételeket, amelyekkel egy biztonsági felügyelőnek rendelkeznie kell. A jogviszonyát tekintve egyértelmű a meghatározás csak hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy lehet. Továbbá meghatározza a fogalom azon eszközök körét – lőfegyver vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszköz – amelyekkel fel kell szerelni ahhoz, hogy elláthasson biztonsági feladatot. Természetesen a kényszerítő eszközök mellett a feladatok függvényében más eszközökkel is fel lehet (kell) szerelni a biztonsági felügyelőt (pl. URH rádió, mobiltelefon, stb.), de valamilyen kényszerítő eszközzel minden esetben el kell látni. Végül arra is utal a fogalom, hogy mi alapján látja el a konkrét biztonsági feladatot, így amennyiben fegyveres szolgálatban van eligazítás és/vagy őrutasítás, ha pedig nem fegyverrel teljesíti a feladatot, akkor eligazítás és/vagy szolgálati utasítás alapján. Hangsúlyozzuk, hogy minden biztonsági feladatot ellátó személyt, a feladat végrehajtásának megkezdése előtt kötelezően el kell igazítani, ezért a helyes kötőszó az „és” az eligazítás és az őrutasítás között. A biztonsági felügyelő alárendeltsége A biztonsági felügyelő főszabály szerint – ha a parancsnok másként nem rendelkezik – közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve. A mennyiben az egyes feladatok ellátása során ezen főszabálytól eltérő a szabályozás, ott külön kiemeljük a változást.

11

A biztonsági felügyelő feladatai Ha azt akarjuk meghatározni, hogy a biztonsági felügyelőt milyen feladatok ellátására lehet beosztani, akkor röviden azt mondhatjuk, hogy az ún. főbb biztonsági feladatok - a következőkben részletesen tárgyaljuk bármelyikét elláthatja, természetesen a szükséges eligazítás megtörténte után. Ilyen feladatok, pl. az előállítás, szállítás, kísérés, a fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése, valamint különböző fegyveres biztosítási feladatok. Ezen feladatokat őr-, ügyeleti-, készenléti- és járőr szolgálat keretei között láthatja el. A körletfelügyelő A körletfelügyelő a bv. szerv azon hivatásos állományú tagja, aki ellátható kényszerítő eszközzel és a meghatározott helyen a fogvatartottak tevékenységének irányítását, felügyeletét, ellenőrzését eligazítás és szolgálati utasítás alapján látja el. A körletfelügyelő alárendeltsége A körletfelügyelő – ha a parancsnok másként nem rendelkezik – közvetlenül a körlet-főfelügyelőnek van alárendelve. A körletfelügyelő alapvetően a belső felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat látja el, de természetesen jelentős számban lát el biztonsági feladatokat is. Itt nem kívánunk a részletesebb fejtegetésbe bocsátkozni, a témát „A belső felügyelet” című fejezetben tárgyaljuk. A munkáltatási felügyelő A munkáltatási felügyelő a fogvatartott munkavégzését figyelemmel kísérő személy, függetlenül attól, hogy a bv. intézettel áll-e jogviszonyban vagy fogvatartott munkáltatását szervező gazdálkodó szervezet dolgozója. Biztonsági feladatait a gazdálkodó szervezet vezetője a munkaköri leírás biztonsági mellékletében határozza meg, melyet a parancsnok hagy jóvá. Láthatjuk, hogy a jogviszonyt tekintve nem rendelkezik konkrétan a fogalom, ebből az következik, hogy az általános szabályok lépnek életbe, vagyis lehet hivatásos, közalkalmazott és munkajogviszonyban álló személy is. A gyakorlatban a hivatásos és a munkajogviszony a jellemző. Továbbá annak sincs jelentősége, hogy az adott személy az intézettel, vagy a gazdálkodó szervezettel áll-e jogviszonyban, ami alapvetően abból következik, hogy mindkét területen folyhat és folyik is fogvatartotti munkáltatás. A biztonsági feladatait a munkaköri leírás biztonsági mellékletében kell meghatározni, abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezettel van jogviszonyban, akkor annak a vezetője határozza meg, és az intézetparancsnok hagyja jóvá, ha pedig az intézettel áll jogviszonyban és a munkáltatást az intézet szervezi, az intézetparancsnok határozza meg. A feladataival részletesen itt nem kívánunk foglalkozni, ezt „A fogvatartottak munkáltatása” című fejezetben tesszük meg. 2. 2. Az együttműködő szervek A bv. szervezet feladatának az ellátásában jogszabály által meghatározottak szerint más állami szervek is közreműködnek. Jogszabályi kötelezettség nélkül is lehetőség van egyes szervezetekkel (pl. karitatív szervezetek), az egyházakkal, alapítványokkal, illetve magánszemélyekkel való együttműködésre. Az együttműködés célja a bv. szervezet feladatainak a segítése, amely számos formában (pl. a fogvatartottak anyagi segítésében, lelki gondozásában, a szabadulás után a társadalom életébe való beilleszkedés elősegítésében stb.) megnyilvánulhat. Az együttműködés kétoldalú kötelezettségvállalás, ezért amennyiben az említett szervezet, alapítvány stb. a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó szabályokat, vagy az együttműködési megállapodásban foglaltakat megszegi, a bv. szervezet megszüntetheti az együttműködést. Természetesen nagyon fontos szerepe van az együttműködésnek a biztonság szempontjából is. A Bv. Sztv. a következőket határozza meg: Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogva tartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.(Bv. Sztv. 11.§ (7) bekezdése. A biztonsági szempontú együttműködés alanyai tehát a más rendvédelmi szervek, így különösen a rendőrség, a vám-és pénzügyőrség, valamint a határőrség.

12

3. A biztonsági tevékenységet ellátók feladatait tartalmazó okmányok A munkaköri leírás az adott munkakör betöltőjének figyelembe vétele nélkül tartalmazza egy adott munkakör feladatait, megadva a részletes feladat-meghatározást, hatáskört és felelősségi kört. Hszt. 67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles: a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;. A munkaköri leírás a beosztási feladatok mellet kapcsolt feladatokat is meghatározhat. A munkaköri leírás biztonsági mellékletében kerülnek meghatározásra a bv. szervvel közalkalmazotti, illetve munkajogviszonyban állók biztonsági feladatai. A biztonsági felügyelő feladatait őrutasításban kell meghatározni, amennyiben a fegyverrel végrehajtott védelmi, biztosítási, és őrzési feladatok végrehajtása őrhelyen történik. Szolgálati utasításban kell meghatározni a szolgálati helyre beosztott biztonsági-vagy körlet felügyelők feladatait 4. A szolgálatteljesítési helyek Az esetek jelentős részében a szolgálat teljesítésének helye, területe konkrétan meghatározható, illetve meg is kell határozni, mivel biztonsági és jogi szempontból is alapvető jelentőséggel bír. Az egyik legjobb példa erre a fogolyszökés befejezettségének megállapítása, mikoris az őrzött terület meghatározásának kiemelten fontos szerepe van mind büntetőjogi szempontból, mind biztonsági szempontból. A szolgálatteljesítés helye az a helyiség, illetve terület, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja feladatait őrutasítás, eligazítás, szolgálati utasítás, vagy munkaköri leírás alapján látja el. A szolgálatteljesítési helyhez tartozik a felállítási hely és a kijelölt mozgási terület is. A szolgálatteljesítési hely lehet őrhely, illetve szolgálati hely. Őrhely az a szolgálatteljesítési hely, ahol a bv. szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja a bv. szerv védelmét és a fogvatartottak őrzését fegyverrel látja el. . Szolgálati hely, ahol a bv. szerv személyi állományának tagja szolgálati utasítás vagy munkaköri leírás biztonsági mellékletében meghatározottak és eligazítás alapján biztonsági feladatot lát el. A biztonsági tevékenység tárgya Azok a személyek és tárgyak, akiket, és amiket a bv. szerv működésével összefüggő rendkívüli események fenyegetnek. A biztonsági tevékenység eszközei Biztonsági tevékenység eszköze minden, amit a bv. szerv a fogva tartás rendjének és biztonságának érdekében alkalmaz, használ. Tágabb értelemben mindazok az eszmei, szimbolikus javak, erőforrások és (jogszabályok, vezetés rendszere, stratégiák, taktikák, egyéb módszertani eljárások), amelyekkel a biztonsági feladatok megvalósíthatók, és amelynek minősége meghatározza a tevékenység színvonalát. Alapvetően a dinamikus és statikus biztonság eszközei tartoznak ide.

13

III. Fejezet A biztonsági tevékenységre ható alapelvek 1. Az alapelvek jelentősége Az Alkotmányban meghatározott kötelezettségek és jogok érvényesítése, valamint a különböző nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése és nem utolsó sorban az Európai Unióhoz való csatlakozás a már régóta deklarált, de a valóságban nem éppen garanciákhoz kötött alapvető jogok kiteljesedéséhez vezetett. Ezen jogok érvényesülése hatja át a mai jogszabályalkotást. Minden szakterület elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján fogalmaz meg bizonyos követelményeket, amelyek alapelvekké vállnak annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek maradéktalanul érvényesülhessenek. Az alapelv nem egy konkrét helyzetre, hanem az adott szakterületre általánosságban érvényesülő szabály. Az alapelvek jelentősége a biztonsági tevékenység során két egymással kétségtelenül összefüggő, de ennek ellenére viszonylag jól elkülöníthető területen: a szabályalkotásban (parancs, intézkedés, egyéb szabály) és a szabályalkalmazásban mutatkozik meg. 1. 1. A törvényesség alapelve Ezen alapelvnek megfelelő magatartás azt jelenti, hogy a biztonsági tevékenységet, ezen belül a biztonsági rendszert úgy kell megszervezni, hogy az megfeleljen a tevékenység teljes egészét szabályozó jogszabályoknak. A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja 1. 2. A fogva tartás biztonságának és folyamatosságának alapelve A fogvatartottakat a társadalom védelme érdekében jogszabályokban meghatározott módon a szükséges mértékben a külvilágtól el kell különíteni. Ez a jogszabályokban meghatározott izoláció elsősorban büntetésvégrehajtási intézetekben kerül végrehajtásra. A fogva tartás biztonságának folyamatossága feltételezi, hogy a nap bármely szakában biztosított legyen az intézetekben tartózkodó személyek élete, testi épsége, személyes szabadsága, valamint a bv. szerv működőképessége. Ennek érdekében biztosítani kell: - a biztonsági tevékenység ellátásának személyi és tárgyi feltételeit, - fogva tartás biztonságát szavatoló módszerek kidolgozását, - a biztonsági tevékenység folyamatos ellátásának megszervezését, - az intézetek zavartalan működésének biztonsági feltételeit, - az események bekövetkezésének megakadályozását, - a végrehajtás során a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését és a törvényesség betartását a személyi állományra és a fogvatartottakra vonatkoztatva egyaránt, - a törvények, biztonsági szabályok, utasítások, parancsok maradéktalan érvényesülését, - a megfelelő szintű anyagi, szociális, kulturális és egészségügyi ellátást. 1. 3. A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének alapelve A fogvatartottak jogait és kötelességeit jogszabályok és azok alapján biztonsági szabályok határozzák meg. Ezeken túl még külön szabályok állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományára. Ezen szabályok ismerete, betartása és betartatása a személyi állomány alapvető feladata. E feladat érvényesítése a törvényességet és a humánus bánásmódot egyaránt magába foglalja. Ezen alapelv érvényesülése során biztosítani kell: - a fogvatartottak jogszabályokban meghatározott jogait, a kötelezettségek teljesítésének feltételeit, - a fogvatartottak megfelelő elhelyezését, ellátását, szabályszerű mozgatását és megfelelő elkülönítésüket, - a házirendben meghatározott napirend és magatartási - viselkedési szabályok betartását, - a szabályszerű ellenőrzések végrehajtását, - a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok maradéktalan betartását,

14

-

-

az intézkedések során biztosítani kell a humánus bánásmódot, vagyis, hogy az intézkedés ne okozzon olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával, valamint ne sértsen alapvető személyiségi jogokat, annak lehetőségét, hogy több alkalmazható intézkedés közül azt lehessen választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár, a fogvatartottak egymás közötti kapcsolataiban az emberi máltóságot sértő magatartások megakadályozását.

1. 4. A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelve A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során a törvényben meghatározott esetekben jogosult és köteles intézkedni tekintet nélkül arra, hogy egyenruhát vagy polgári ruhát visel. Ha más intézkedés nem vezet eredményre, a törvényben meghatározott kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult és köteles. Garanciális szabályok: - a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok - addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek, - kényszerítő eszköz valamely cselekmény, vagy magatartás megtorlásaként nem alkalmazható, - kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet, - az alkalmazás nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával - több lehetséges és alkalmas kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely elégséges az intézkedés eredményes befejezéséhez és a legkisebb sérüléssel vagy károkozással jár, - csak törvényben meghatározott esetekben lehet kényszerítő eszközöket alkalmazni, - szintén törvény határozza meg azt, hogy mely személyekkel szemben melyik kényszerítő eszköz és milyen feltételek mellett alkalmazható. 1. 5. A differenciálás alapelve A fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését az intézet típusának, biztonsági helyzetének, területi elhelyezkedésének, földrajzi, építészeti jellegének a fogvatartottak büntetés-végrehajtási fokozatának, a fogvatartottak végrehajtási fokozatán belül kialakított csoportjai jellegének megfelelően, személyiségének és veszélyességi fokának figyelembe vételével differenciáltan kell megszervezni. 1. 6. A nevelés alapelve Ez az alapelv a büntetés-végrehajtás feladatrendszerének fontos eleme, mert a tartalmi követelményrendszere magába foglalja, mint alapvető célt a reszocializációt, ennek érdekében a nevelési célokat, így a szellemi és kulturális fejlődés elősegítését, valamint a fogvatartottak kapcsolattartásának pozitív befolyásolását, a testkultúra fejlesztését, stb. A nevelési elv érvényesítésében a különböző szakterületek más - más formában vesznek részt a feladatrendszerük különbözősége miatt. A biztonsági tevékenységet ellátó állomány neveléssel kapcsolatos tevékenysége egyrészt a nevelőkkel való együttműködésben másrészt a szolgálati érintkezés során tanúsított magatartásban, példamutatásban, következetes követelmény-támasztásban valósul meg. A nevelés folyamatos tevékenység, amely magába foglalja a fogvatartott személyiségének a megismerését, megfelelő foglalkoztatását és önképzését, a rehabilitációs és a szabadidőprogramok szervezését, a családi és társadalmi kapcsolatok erősítését, amelyben a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának aktív és összehangolt tevékenysége elengedhetetlen követelmény. 1. 7. A személyiségformálás alapelve A fogvatartott személyiségének formálása, át kell, hogy hassa az összes olyan tevékenységet, intézkedést, amiben a fogvatartott is részt vesz. Ennek megfelelően kell az őrzést, felügyeletet vagy az ellenőrzést is végrehajtani. Olymódon kell megszervezni a biztonsági tevékenységet, hogy az elitélt tevékenyen vegyen részt az intézet rendjének fenntartásában.

15

1. 8. A személyi feltételek alapelve Biztonsági feladatot a bv. szervezet személyi állományának az a tagja láthat el, akit erre kiképeztek és sikeres vizsgát tett, ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, a fegyver - műszaki anyagok, a biztonsági berendezések és technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, továbbá a szolgálat teljesítésére egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódító tartalmú szer hatása alatt. Biztonsági feladatok ellátásával a bv. szervvel közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban álló személyt is megbízhat a parancsnok. Ezen személyeket meghatározott feltételek fennállása esetén a saját személye ellen intézett támadás elhárítására könnygázszóró palackkal lehet ellátni. 1. 9. A fokozott felelősség és védelem alapelve A fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó, illetve a helyzettől függően büntetés-végrehajtási feladatot ellátó személy e minőségéből fakadóan hivatalos személy. A hivatalos személyt amennyiben feladatellátása miatt sérelem éri büntetőjogi védelem illeti meg. A kötelességét megszegő bv. személyi állomány tagjával szemben az állományilletékes parancsnok fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy büntető feljelentést tesz. Így a személyi állomány tagja, mint hivatalos személy elkövetője lehet valamely hivatali bűncselekménynek, a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, pedig katonai bűncselekménynek is. 1. 10. A titokvédelem alapelve A bv. szervezet tagja köteles a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot és magántitkot megtartani. Ezen kötelezettség alól jogszabály illetve jogszabály felhatalmazása alapján az abban megjelölt személy felmentést adhat. 1. 11. Az intézkedési jog és kötelezettség egységének alapelve Ezen alapelv a komplex büntetés-végrehajtási tevékenységet meghatározza. A szervezet tagja feladatellátásnak jogszerű végrehajtása során, különböző intézkedések megtételére jogosult és köteles. 1. 12. A maximális biztonság alapelve A jogszabályok és egyéb biztonsági szabályok keretei között lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási szervezet számára így ezen belül a büntetés-végrehajtási szerveknek is, hogy a biztonsági feladatok végrehajtása során bizonyos határok között önállóan differenciálhatnak. Ezen differenciálás keretében a biztonsági feladatok végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az fenntartsa az adott helyzetben biztosítható maximális biztonságot. 1. 13. Minimum kockázatvállalás alapelve Szorosan kapcsolódik a maximális biztonság elvéhez, minek következtében egy bizonyos fokú kockázatvállalást is magába foglal, amelyet az egyes bv. szervek vezetőinek fel kell vállalni. Rangsorolni kell a feladatok fontosságát és ennek megfelelően bizonyos tevékenységek a maximált biztonság fenntartása érdekében később kerülnek végrehajtásra.

16

IV. Fejezet A szolgálatteljesítési idő, a szolgálati időrendszer, a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatának szervezése 1. A szolgálattervezés- és szervezés fogalma A szolgálattervezés- és szervezés az erre kötelezett elöljáró vezetői tevékenysége, amely a rendelkezésre álló erők és eszközök legcélszerűbb felhasználására, biztosítására irányul a napi feladatok sikeres végrehajtása érdekében. 1.1.A szolgálatszervezéssel szemben támasztott követelmények 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tervszerű Körültekintő Konkrét Pontos Rugalmas Arányos Differenciált Objektív

2. A szolgálattervezés rendje 2.1.A szolgálati terv készítése A szolgálatszervezés történhet a tárgyhónapra vagy annál rövidebb időszakra (pl. 20, 15, 10, napra). A tervezést minden esetben egy nyomtatványon kell elvégezni. A szolgálatteljesítési időbeosztást egy hónapra eső tervezésnél a tárgyhónapot megelőző hónap 25-ig kell elkészíteni, és gondoskodni kell arról, hogy azt az érintettek megismerhessék. Bár külön szabály erre vonatkozóan nincs abban az esetben, ha a február, 28 napos célszerű a tervezést úgy elkészíteni, hogy a parancsnok jóváhagyását követően még legyen elégséges idő a szolgálati beosztás megismerésére. Rövidebb időszakra készített szolgálatteljesítési időbeosztás esetén az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt a szolgálatba lépést megelőző legalább 1 héttel közölni a ht. állomány tagjával. A szolgálati terv tartalmazza: - a szolgálatba lépők sorszámát, nevét, hadrendi számát, - személyre lebontva a szolgálatba lépés napját, időszakát, - a szolgálat tervezett időtartamát és a szabadidőt, - a távollét napját és okát (Sz, B, L, V.) - a távol töltött napok számát, - a tervezett szolgálati időt órában, - a naponta rendelkezésre álló létszámot, A szolgálati feladatok függvényében, az egyéni kérelmek figyelembevételével kiemelt fontosságú a szabadságok, szolgálatmentességek kiadásának tervezése. A szolgálatterven az adott napra tervezett szolgálatteljesítési időket (pl. 12.30 óra, 12.45 óra, 8 óra, 8.15 óra, stb.) ceruzával kell beírni, a teljesített szolgálati időt pedig – legkésőbb a következő munkanapon - a szolgálati napló adatai alapján golyósirónnal átírva kell rögzíteni A ht. állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítés alól, ha a szolgálatteljesítési ideje alatt állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. gyanúsítottként, tanúként, stb. idézésre az illetékes szerv eljáró tagja előtt megjelenik). Az irattal igazolt távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár. A szolgálattervek készítésénél, illetve a teljesített szolgálatok szolgálati naplóban rögzítésénél a nyomtatványok vezetéséhez megadott betűjelzéseken túl helyileg rendszeresítettek is alkalmazhatók, de a betűk jelentését a nyomtatványon, illetve a napló erre vonatkozó részén fel kell tüntetni.

17

A szolgálatterveket a parancsnok hagyja jóvá. Az egy hónapnál rövidebb időszakra készülő tervek jóváhagyásának módját helyileg kell megállapítani. A szolgálattervek parancsnoki jóváhagyását követően a beosztott kérelmére szolgálatcsere engedélyezhető, ez azonban túlszolgálatot, többlet-túlszolgálatot, vagy kétszeresen számítandó szolgálatteljesítési időt nem eredményezhet. A cserére a napi szolgálatszervezési napló megjegyzés rovatában kell utalni. Egyéb esetben a szolgálatcsere nem alkalmazható. 2.2. A pihenőnap A pihenőnapokat a tervezési időszakra vonatkozóan előre kell jelölni. A jelölést golyósirónnal húzott, piros színű, átlós vonallal kell elvégezni úgy, hogy az egybefüggő 24 óra egyértelműen megállapítható legyen. A pihenőnapokat valamennyi szolgálati időrendszer esetén jelölni kell. Amennyiben a szolgálatra berendelés a kijelölt pihenőnapra esik, a szolgálatteljesítési időt szintén piros golyósirónnal kell feltüntetni, melyet elszámoláskor kétszeresen kell szorozni, illetve kétszeres időtartamú szabadidőt kell biztosítani. A ht. állomány tagjának hetenként kettő, az adott hónapban annyi pihenőnapot kell biztosítania, ahány szombat, vasárnap, illetve munkaszüneti nap van. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve, valamint a Hszt. 305.§ (3) bekezdése tartalmazza. A munkaszüneti nap helyett másik pihenőnap nem jelölhető ki, továbbá azt golyósirónnal húzott, piros színű, átlós vonallal sem kell ellátni. A pihenőnapok hetenkénti kiadása – különösen a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben - veszélyeztetheti a szolgálatellátást, ezért a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók. Az ügyeleti szolgálatot teljesítők esetén az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább egynek vasárnapra kell esnie. Fokozottan veszélyes szolgálati helyeken dolgozóknál a havi összevonásra nincs lehetőség. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál amennyiben a nappali szolgálat befejezésétől a következő éjszakai-szolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 40 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható. 2.3. Szabadság, vezénylés A szabadságot (eü. szabadságot, tanulmányi munkaidő kedvezményt) vezénylést a havi szolgálatszervezési okmányon a megfelelő betűjelzéssel kell tervezni, illetve jelölni. Szabadság (eü. szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény) esetén a betűjelzést a szolgálatteljesítési napnak megfelelő naphoz, vezénylés esetén az annak megfelelő naphoz kell beírni. Aki az adott hónapban kizárólag szabadságon (eü. szabadságon, tanulmányi munkaidő kedvezményen stb.) volt vagy vezényeltként teljesített szolgálatot, ez esetben a távollétet a hivatali munkarend szerinti munkanapokra napi 8 órával kell jelölni és összesíteni. Ettől eltérni vezénylés esetén lehet, ha a fogadó bv. szerv írásos értesítése szerint a vezényelt pihenőnapon, munkaszüneti napon is szolgálatot teljesített, vagy munkanapon 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés ideje keletkezett. A havi szolgálatteljesítési idő összesítésénél a szolgálati időrend alapján meghatározott óraszámokat kell a távollét napjára jóváírni (12 óra 30 perc, 8 óra, 8 óra 15 perc, stb.). Havi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazásakor a ht. állományú tag számára nem lehet szabadidőt biztosítani, ill. nem lehet díjazást fizetni, ha a szolgálatteljesítési idők összesítése a havi keretet túllépi, de a tárgyhónapban szabadság (eü. szabadság, tanulmányi munkaidő kedvezmény stb.) miatt a tényleges szolgálatteljesítési ideje nem éri el az 50 órát, egészségügyi szakdolgozónál a 48 órát. 3. A szolgálatszervezés A napi szolgálatszervezést a havi vagy annál rövidebb időszakra készített tervek alapján, legalább 48 órával korábban kell elkészíteni és jóváhagyni. A soron következő szolgálat időpontját a parancsnok által meghatározott módon és időben az érintettel közölni kell. A szolgálatba lépő létszám meghatározásánál a szolgálatszervezési naplóban fel kell tüntetni: - a betegség miatt távollévőket, - a vezénylés miatt távollévőket, - a szabadság miatt távollévőket, - a szabadidőn lévőket, - a pihenőidőn lévőket, - az egyéb okok miatt távollévők létszámát, A rendelkezésre álló erők és eszközök elosztásával kapcsolatban külön szerepel az előállító és szállító, valamint a munkáltatást végrehajtók felsorolása.

18

A szolgálatban lévő biztonsági tiszt a parancsnok jogkörében eljárva szolgálati érdekből – hivatali munkarenden kívüli időszakban - a napi szolgálatszervezést megváltoztathatja, továbbá túlszolgálat teljesítésére kötelezhet. Intézkedését és annak okát a szolgálati napló „A szolgálat alatt történt események” rovatában köteles rögzíteni. A napi szolgálatszerezési naplóban fogvatartottak adatait, továbbá a legfontosabb napi feladatokat (eligazítás vázlatot) rögzíteni szabálytalan. A szolgálattervezéshez, - szervezéshez, kapcsolódó okmányokat nyilvántartási számmal kell ellátni és az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kezelendő. Havi vagy annál rövidebb időszakra készített szolgálattervek esetén egyaránt az adott hónap utolsó napjával bezárólag kell a tervezést elvégezni, illetve a szolgálatteljesítési és illetménypótlékra jogosító időket, valamint a túlszolgálatokat összesíteni és az elszámolásokra, kifizetésekre intézkedni. Ha az összesített szolgálatteljesítési idő kevesebb az adott hónap munkaidőkereténél, a hiányt a következő tervezési időszakban figyelembe kell venni, és lehetőség szerint 30 napon belül meg kell szüntetni. 4. A szolgálatteljesítési idő és mértéke a ht. állomány esetében 4.1. A szolgálatteljesítési idő és mértéke A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban 40 óránál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. Ettől eltérni csak a háromváltásos rendszer alkalmazása esetén lehet. A Hszt. pihenőnapra vonatkozó rendelkezése szerint a hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie. A pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható. A ht. állomány tagjának hetenként kettő, az adott hónapban annyi pihenőnapot kell biztosítani, ahány szombat, vasárnap, illetve munkaszüneti nap van. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve, valamint a Hszt-ben meghatározott büntetés-végrehajtási szervezet napja adja, amely szeptember 8-án, Adorján napján van. A munkaszüneti nap helyett másik pihenőnap nem jelölhető ki. A fenti szabályozásból következően a heti 40 óra szolgálatteljesítési idő heti 5 munkanapra esik, így a napi átlag munkaidő 8 órával egyenlő. A havi munkaidőkeretet a fentiekre tekintettel a hónap munkanapjainak 8 órával való szorzata adja, függetlenül attól, hogy a ht. állomány tagja milyen szolgálati időrendszerben dolgozik. További szabály, hogy az illetékes miniszternek a munkanapok, illetve a pihenőnapok áthelyezésére vonatkozó rendelkezését a büntetés-végrehajtásnál is alkalmazni kell. A pihenőnapok hetenkénti kiadása –különösen a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél- veszélyeztetheti a szolgálatellátást, ezért a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók. Az ügyeleti szolgálatot teljesítők esetében az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább egyet vasárnapi napon kell biztosítani. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél amennyiben a nappali szolgálat befejezésétől a következő –éjszakaiszolgálat kezdetéig 24 óránál rövidebb idő áll rendelkezésre, pihenőnapként nem jelölhető ki. Ahol a két szolgálat között az egybefüggő időtartam a 40 órát eléri, ott két pihenőnap kiadható. A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt éves keretben kell meghatározni. A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb. A bv. intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás. Ezért itt a szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb is lehet, továbbá időtartama korábbi időre berendeléssel vagy visszatartással is megnövelhető. E szabály vonatkozik a túlszolgálatra, valamint a pihenőnapon elrendelt túlszolgálatra is függetlenül attól, hogy utóbbi esetben a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A minimumként meghatározott 4 óra nem vonatkozik a szolgálatteljesítési idő megszakítás nélkül –visszatartással vagy korábbi berendeléssel- való meghosszabbításának időtartamára.

19

4.2. A szolgálati időrendszerek A ht. állomány tagja beosztásától függően a bv. intézetek jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) a hivatali munkarendtől eltérő, és c) folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. A ht. állomány tagja szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg. A heti munkaidőkeret az irányadó a hivatali, a havi munkaidőkeret a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben. A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben mindkét munkaidőkeret alkalmazható, de az őrszolgálati jellegű beosztásoknál csak havi munkaidőkeret határozható meg. Hivatali szolgálati időrendszer a bv. szerv irodai munkát végző tagjai számára megállapított munkaidő beosztás. A munkavégzés a hét munkanapjain történik, napi időtartama nagyrészt egyenlően elosztott és a munkakezdés általában 7-8 óra közötti. Az ún, rugalmas munkaidő a hivatali szolgálati időrendszerben dolgozó számára engedélyezhető. A törzsidőt a parancsnok határozza meg, de az 5 óránál kevesebb nem lehet. A rugalmas munkaidő alkalmazása a szolgálati feladatok teljesítését nem késleltetheti, és nem akadályozhatja. Ha valamely napon a munkaidő az előírtnál hosszabb, az a besorolást nem változtatja meg, akkor túlszolgálat keletkezik (ha a túlszolgálatot az állományilletékes parancsnok írásban elrendelte). Hivatali munkarendtől eltérő az a szolgálati időrendszer, amelyben a munkavégzés nem csak a hét munkanapjain történhet, a munkaidő 7-8 óra közötti időtartamnál előbb vagy később kezdődik. Ide tartoznak azok a munkarendek is, amelyeknél a munkaidő napi időtartama az átlagost meghaladja, emiatt szolgálatteljesítésre csak a hét egyes napjain, vagy másnaponta kerül sor. A heti két pihenőnapot azonban ilyenkor is biztosítani kell. Folyamatos, váltásos az a szolgálati időrendszer, amelyben a szolgálatot napoktól, napszakoktól függetlenül, napi 24 órában szervezik és teljesítik. A szolgálatok átadása-átvétele 12 óránként történik. A 24 óránkénti váltás csak ügyeleti szolgálatoknál lehet. A váltások száma 4 vagy 5 lehet. A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél a szolgálat folyamatosságának fenntartása érdekében a szolgálatból lelépő, illetve a szolgálatba lépő állomány szolgálatteljesítési idejében átfedésnek kell lenni, amely időben az eligazítást, a váltást és a szolgálati felszerelések felvételét, leadását kell végrehajtani. Nem számítható ide a szolgálati öltözet felvételére, levetésére, továbbá az átöltözésre fordított idő. Ebből következően a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők napi szolgálatteljesítési idejét 12 óra 30 percben –a biztonsági tiszteknél indokolt esetben legfeljebb 12 óra 45 percben- szükséges meghatározni. Amennyiben az őrzési feladatot az intézettől távoli egészségügyi intézményben teljesítik és a helyszínre szállítás miatt a biztonsági feladatot ellátót korábbi időre kell berendelni, a szolgálatteljesítési időt a berendelési időtől kell jóváírni. Folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő egészségügyi szakdolgozók számára 12 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el. Beosztásuk nem minősíthető őrszolgálat jellegűnek, ezért a biztonsági felügyelők eligazításán való részvételre sem kötelezhetőek. Hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőknél az eligazításra, a váltásra, a szolgálati felszerelések felvételére-leadására csak akkor ismerhető el szolgálatteljesítési idő –indokolt esetben maximum 30 perc- amikor az adott (naponta azonos helyen) őr- vagy szolgálati helyen a szolgálat csak 2 fő egymás utáni beosztásával legalább 16 órában látható el. Hivatali szolgálati időrendszerben dolgozóknál eligazítás, szolgálati felszerelés felvétele, leadása miatt többletszolgálati időt elismerni nem lehet. A napi szolgálatteljesítési idő szolgálati érdekből korábbi kezdéssel vagy későbbi befejezéssel meghosszabbítható, azonban a napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 12 óránál hosszabb, kivéve a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat valamint az objektív eseteket (pl. nyári időszámításról visszaállás, tömegközlekedés leállása karácsonykor stb.), továbbá a két szolgálat között a járulékos időn kívül (a szolgálati helyre utazás, lakásra visszautazás) legalább 8 óra pihenőidő jár. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítők számára 60 perc munkaközi szünetet kell a munkaidőn belül biztosítani.

20

Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát. A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni. A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap a büntetésvégrehajtási szervezet napja, amely szeptember 8.-án, Adorján napján van. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti. 5. Pótlékok 5.1. Gépkocsivezetői, gépjárművezetői pótlék A Hszt. végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint gépjárművezetői pótlékra az jogosult, aki ügyintézői gépjármű vezetésére engedéllyel rendelkezik, továbbá nem szervezetszerű beosztásából adódóan szolgálati gépjárművet szolgálati úton rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása nem szükséges. A gépjármű-vezetői pótlék havonta az illetményalap 13 %-a. 5.2. Lovasjárőri pótlék Lovasjárőri pótlék illeti meg azt, aki a szolgálati állattal folyamatosan foglalkozik, arról rendszeresen gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és lovasjárőri feladatot lát el. Ez azonban csak arra az időszakra jár, amikor a ht. állomány tagja ténylegesen lovasjárőri szolgálatot teljesít. Pótlékra jogosult továbbá az a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (belovagló, tanár) valamint a lovas parancsnoka is, amennyiben a beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek. A lovasjárőri pótlék havonta az illetményalap 25 %-a. 5.3. Kutyavezetői pótlék Kutyavezetői pótlékra jogosult, aki szolgálati kutyával folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és vele szolgálati tevékenységet lát el. Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (kiképző, tanár), valamint a kutyavezető parancsnoka is, amennyiben beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek. A kutyavezetői pótlék összege az illetményalap 20%-a, ha a ht. állomány tagja a szolgálati kutyával szolgálati tevékenységet lát el, illetve, ha a kutyát szolgálatra felkészíti. Az illetményalap 15%-ára jogosult a ht. állomány tagja, ha a szolgálati kutyát gondozza (eteti, ápolja). 5.4. Orvosi ügyeleti díj A kórházban, rehabilitációs intézetben és a külön meghatározott rendelőkben teljesített orvosi ügyeletért az orvosoknak, egészségügyi tiszteknek, zászlósoknak és tiszthelyetteseknek orvosi ügyeleti díj jár. Az orvosi ügyeleti díj ügyeletenként orvos részére az illetményalap 15 %-a, nem orvosi munkakört ellátó egészségügyi tiszt és tiszthelyettes részére az illetményalap 10 %-a. Az ügyeleti díjak egy ügyeleti napra fizethetők. Egy ügyeleti napnak minősül a folyamatosan teljesített ügyeleti szolgálat, ha annak időtartama a 15 órát eléri, de a 17 órát nem haladja meg. Ha az ügyeleti szolgálat egy ügyeleti napnál hosszabb vagy rövidebb, az ügyeleti díjat a teljesített óráknak megfelelő arányban kell növelni, illetve csökkenteni. Az egy órára eső ügyeleti díj összegének megállapításához a 16-os osztószámot kell alkalmazni. Az orvosi ügyeleti díjban részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. 5.5. Különleges gépjárművezetői szolgálat pótléka Különleges gépjárművezetői pótlékra az a gépkocsivezető jogosult, aki a fegyveres szervnél rendszeresített különleges gépjárművet vezet. A büntetés-végrehajtási szervezetnél különleges gépjárművezetői szolgálat ellátásáért járó pótlékra az jogosult, aki a speciális, nagy befogadó képességű, a fogvatartottak szállítására alkalmas járművet vezet az erre meghatározott szolgálati napokon. A különleges gépjárművezetői szolgálati pótlék naponta az illetményalap 10 %-a.

21

5.6. Készenléti pótlék Készenléti pótlékra jogosult, aki szolgálati időn kívül elérhető helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. A készenléti pótlékban részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult. A készenléti szolgálatból indokoltan berendelt orvos a tényleges szolgálatteljesítés időtartamára a készenléti pótlék helyett ügyeleti díjra jogosult. A készenlétben töltött idő alatt szolgálatteljesítésre berendelt ht. állomány tagja ennek idejére készenléti pótlék helyett túlszolgálatért járó díjazásban részesül. 5.7. Délutáni és éjszakai pótlékok Délutáni pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben, délután 14 óra és este 22 óra között látja el szolgálati feladatát. Amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a délután 14 óra és este 22 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak a délutáni pótlékra jogosító időtartam alatt teljesített szolgálat után jár. A délutáni pótlék mértéke a teljesített órák után az illetményalap 0,25 %-a. Éjszakai pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben este 22 óra és reggel 6 óra között látja el szolgálati feladatát. Amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az éjszakai pótlékra jogosító időtartam alatt teljesített szolgálat után jár. A havonta folyósítandó éjszakai pótlék annak jár, aki a szolgálatát munkaköri kötelességénél fogva éjszaka teljesíti. Az éjszakai pótlék mértéke a teljesített órák után az illetményalap 0,5 %-a. Ha a ht. állomány tagja heti munkarendben (napi 8 órában) dolgozik és a napi szolgálatteljesítését részére a szokásos munkarendtől eltérően úgy határozzák meg, hogy a napi vezényléses szolgálatteljesítési idő legalább 50 %-a a délutáni (14 óra utáni) időszakra esik, őt a délután teljesített órák után, a délutáni pótlékra jogosító órák után délutáni pótlék illeti meg. A folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben a 18, 19 vagy 20 órakor végrehajtott váltással szolgálatba lépőknek a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár az éjszakai pótlék, mert a szolgálati idejük több, mint 50 %-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik. A reggel 6 vagy 7 órakor végrehajtott váltással szolgálatba lépőknek a délutáni pótlék csak a 14 óra utáni időszakra jár, mert a szolgálati idejük kevesebb, mint 50 %-a –4 ill. 5 óraesik délután14 óra és este 22 óra közé. Egészségügyi szakdolgozó részére 12 órás szolgálatszervezési idő esetén az teljes időtartamra jár a délutáni pótlék, ha szolgálatát 8-20 óra között teljesíti. A szolgálatteljesítési idő kezdetét, végét parancsnoki intézkedésnek kell tartalmaznia. A pótlékra jogosultságot és annak mértékét ezen intézkedés alapján kell megállapítani. A pótlékokra vonatkozó rendelkezéseket a hivatali munkarendtől eltérő (vezényléses) szolgálati időrendszerben dolgozók esetében is megfelelően alkalmazni kell. A szolgálatteljesítési idő korábbi berendeléssel való meghosszabbításakor a pótlékra jogosultság szempontjából a tervezett –hosszabbítás nélküli- időt kell figyelembe venni. (pl. tervezett idő 10-18 óra, a berendelés miatt a tényleges napi szolgálatteljesítési idő 8- 18 óra közötti. A délutáni pótlékot 8 órára kell elszámolni.) A szolgálatteljesítési idő visszatartással való meghosszabbításakor a ténylegesen teljesített idő alapján kell a pótlékra jogosultságot elbírálni. (pl. tervezett idő 6-14 óra, ténylegesen teljesített idő 6-17 óra. A délutáni pótlékot a 14 óra utáni időre kell elszámolni.) A szolgálatteljesítési idő korábbi berendeléssel vagy visszatartással való meghosszabbítása a hivatali szolgálati rendben dolgozók esetében a pótlékra való jogosultságot nem nyitja meg, ez esetben a túlszolgálatra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Abban az esetben azonban, amikor –akár ideiglenes akár eseti jelleggel- más szolgálati rendben kell a szolgálatot teljesíteni, a pótlékra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Túlszolgálat esetén a pótlékokra jogosító időtartamot, a délutáni illetve az éjszakai pótlékokra vonatkozó általános szabályok szerint szükséges összesíteni. 5.8. Őrzési pótlék A Hszt. 306. §-ában meghatározott őrzési pótlékra a büntetés-végrehajtási szervezet azon zászlós és tiszthelyettes állománycsoportú tagja jogosult, aki a fogva tartottakkal közvetlen és folyamatosan foglalkozó felügyelői, főfelügyelői, ápolói, szakápolói és segédelőadói szolgálati beosztást tölt be.

22

6. A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások Fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. A büntetés-végrehajtási szervezetnél fokozottan veszélyes beosztást látnak el a különleges biztonságú körletre, és a HIV-pozitív fogvatartottak körletére beosztottak. Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát, és a rendkívüli esetet kivételével túlszolgálat nem rendelhető el. A fokozottan veszélyes beosztásokról, a beosztást betöltő hivatásos állomány tagjáról, a veszélyes körülmények között végzett tevékenység időtartamáról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a szervezeti egységnél folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Hasonlóan kell nyilvántartani minden illetménypótlékra jogosító beosztást és tevékenységet. Ezen nyilvántartások alapján az állományilletékes parancsnok parancsban intézkedik a kedvezményekről, illetve a pótlékok kifizetéséről. 7. Túlszolgálat Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel. Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető. Ebbe az órakeretbe a kétszeres elszámolást maga után vonó túlszolgálatok csak egyszeresen számolhatók be. A napi szolgálatteljesítési idő túlszolgálat esetén sem haladhatja meg a 12 órát, valamint a folyamatos, váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó, őrszolgálat jellegű beosztást betöltő esetében a 12 óra 30 percet, illetve a 12 óra 45 percet. Ez a korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor. A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni. A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. Nem jár szabadidő vagy díjazás azért a túlszolgálatért, amelyért a hivatásos állomány tagja illetménypótlékban részesül. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt. Azokban a beosztásokban, amelyeknél a heti szolgálatteljesítési idő az irányadó, a túlszolgálatért járó szabadidőt a legrövidebb időn, de legkésőbb 30 napon belül ki kell adni. (Azokban a beosztásokban, amelyeknél a havi szolgálatteljesítési időkeret az irányadó, túlszolgálat mértékét folyamatosan figyelemmel kísérve, szabadidő biztosításával szükséges csökkenteni, megszűntetni. Amennyiben a hónap utolsó szolgálatteljesítési napjáig a túlszolgálat azzal nem, vagy teljes mértékben nem kompenzálható, intézkedni kell a díjazásra. A túlszolgálatért járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni. A törvényben meghatározott korlátokat OP intézkedés konkretizálja.) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni. Túlszolgálatnak minősül a napi, a heti vagy a havi szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon teljesített szolgálat. A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. Ilyennek minősül a havi és a napi szolgálatszervezési okmány, továbbá más, helyileg rendszeresített irat (szolgálati jegy, egyedi utasítás stb.) parancsnok általi aláírása. Az érintettel való közlés módját, formáját a parancsnok határozza meg (pl. elöljáró általi kihirdetés, távirattal, telefonon, kiértesítő útján, helyileg rendszeresített irat egy példányának átadása stb.). A közlés időpontját, formáját a szolgálati elöljáró a napi szolgálatszervezési napló azon napra vonatkozó „megjegyzés” rovatában rögzítse, amikor azt elvégeztette, más esetben pedig azokat a helyileg rendszeresített iratra vezesse rá. Arra kell törekedni, hogy túlszolgálat elrendeléséről a ht. állomány tagja lehetőleg legalább 48 órával korábban értesüljön. Természetesen ez azt jelenti, hogy a lehető legkisebbre kell szorítani annak az előfordulását, mikor 48 óránál rövidebb időn belül ismeri meg a személyi állomány tagja a következő szolgálatbalépés idejét. Lényegében ez csak előre nem tervezhető esemény bekövetkezésekor indokolt. De ilyen esetben is értesíteni kell a kollégát, nem pedig a kollégának kell érdeklődnie afelől, hogy nem kell-e szolgálatba mennie.

23

Azokban a beosztásokban, amelyeknél a heti szolgálatteljesítési idő az irányadó, a túlszolgálatért járó szabadidőt a legrövidebb időn, de legkésőbb 30 napon belül ki kell adni. Azokban a beosztásokban, amelyeknél a havi szolgálatteljesítési időkeret az irányadó, túlszolgálat mértékét folyamatosan figyelemmel kísérve, szabadidő biztosításával szükséges csökkenteni, megszűntetni. Amennyiben a hónap utolsó szolgálatteljesítési napjáig a túlszolgálat azzal nem, vagy teljes mértékben nem kompenzálható, intézkedni kell a díjazásra. A túlszolgálatért járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni. A rendkívüli eset (pl. baleset, elemi csapás) miatt elrendelt szolgálat túlszolgálatnak minősül. Rendkívüli esetben túlszolgálatra a fokozottan veszélyes beosztást betöltők is kötelezhetők. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig azt heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A folyamatos váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot is. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a havi munkaidő keretet az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészében túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért – amennyiben nem minősül túlszolgálatnak - a ht. állomány tagjának az aznapi illetményén felül távolléti díj is jár. A jogosultság mértékénél a 0-24 óra közötti időszak az irányadó. A ht. állomány tagja részére szabadságának ideje alatt túlszolgálatként szolgálatteljesítés nem engedélyezhető. Ha bármely oknál fogva be kell rendelni, azt csak a szabadság egyidejű megszakításával történhet. Ha túlszolgálat díjazására kerül sor, az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat a 174 órás havi osztószámmal kiszámított egy órára eső alapilletménynek, illetménykiegészítésnek és rendszeres illetménypótlékoknak az alapulvételével kell megállapítani.

24

V. Fejezet A biztonsági osztály 1. A biztonsági osztály A biztonsági osztály a büntetés-végrehajtási intézet olyan szervezeti egysége, amelynek beosztottjai hivatásos szolgálati jogviszonyban állnak és szakterületi feladata, hogy végrehajtsa a biztonsági rendszerben meghatározott feladatokat, a jogszabályokban, a Biztonsági Szabályzatban és egyéb rendelkezésekben meghatározottak alapján. 1.1.Szervezeti felépítése Biztonsági osztályvezető, Biztonsági osztályvezető helyettes, Szolgálatban lévő biztonsági tiszt, Szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő, Szolgálatban lévő biztonsági felügyelők. A szervezeti és működési szabályzat alapján meghatározott bv. intézetekben, ahol a belső felügyelet is a biztonsági osztály irányítása alá tartozik: Körlet főfelügyelők, Körletfelügyelők. 1.2. A biztonsági osztály feladatkör szerinti szolgálati tagozódása. Külső őrzés Személybejárati biztonsági felügyelő Gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő Felállított őr Járőr -

az intézet épületeinek, építményeinek, határának, bástyafalának, kerítésének, a nyomsáv őrzése, védelme, illetéktelen személyek bejutásának, engedély nélküli kijutás megakadályozása, anyagi javak, termények engedély nélküli kivitelének megakadályozása, tiltott tárgy, szökésre, támadásra alkalmas eszköz, veszélyes anyagok bejutásának megakadályozása.

Belső felügyelet Körlet-főfelügyelő Körletfelügyelő Elektromos zárakat kezelő felügyelő Belső kaput kezelő felügyelő -

a bv. intézet házirendjében meghatározott napirend feladatainak maradéktalan végrehajtása, és az abban való közreműködés a fogvatartottak viselkedési szabályaiban meghatározottak megkövetelése, betartása, betartatása, ellenszegülés esetén a helyes magatartás kikényszerítése a rendkívüli- és egyéb események előidézésének megakadályozása, megelőzése, a bekövetkezett rendkívüli esemény magszakítása és a rendkívüli esemény felszámolása a bv. szerv zavartalan működéséhez szükséges belső rend biztosítása, biztosítani a belső élet irányítását, a nevelési, kezelési feladatok teljesítését meg kell akadályozni a fogvatartottak engedély nélküli mozgását, a tiltott kapcsolatok felvételét

25

Szállítás, előállítás és egyéb kísérés közbeni őrzés, felügyelet, ellenőrzés Szállítás- előállítás vezető biztonsági felügyelő Szállító- előállító biztonsági felügyelő Gépjárművezető -

a tevékenysége időtartama alatt a fogvatartottak őrzése, az eljáró hivatalos személyek védelme, esemény bekövetkezésének megakadályozása, a bekövetkezett esemény megszakítása.

Munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet, ellenőrzés Munkahelyi biztonsági vezető Munkahelyi biztonsági felelős Munkáltatási felügyelő (hivatásos) Termelésirányító, műszakvezető (polgári alkalmazott) -

a munkáltatás alatt a fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése, a munkáltatás alatt a bv. szabályainak, a munka-, tűz- és balesetvédelmi előírásoknak a betartatása, a veszélyes szerszámok, anyagok szabályos kezelése.

Egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet, ellenőrzés Így különösen: Szabad levegőn tartózkodást biztosító biztonsági felügyelő Szabad levegőzés felügyeletét ellátó biztonsági felügyelő „Külkórházba” kihelyezett őrzést ellátó biztonsági felügyelő Látogatást biztosító biztonsági felügyelő -

az őrutasításban és a szolgálati utasításban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtása.

2. A biztonsági tevékenység irányítása Az irányítás az irányító szerv és az irányított szervezet közötti olyan hatalmi viszony, amely során az irányító az irányított viszonyaira – közvetett vagy közvetlen módon – meghatározó befolyást gyakorol. 2.1. Az irányítás szintjei I. Minisztériumi szint Az igazságügyi és rendészeti miniszter -

rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét:

-

rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket:

-

gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről

Az igazságügyi és rendészti miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnokság útján adhat. Az IRM. Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Osztály A Bv OP szakmai felügyeleti ellenőrzését az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Osztály útján gyakorolja.

26

II. Országos Parancsnoksági szint Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, az igazságügyi és rendészeti miniszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján -

-

felügyeli, ellenőrzi, és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogva tartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet: előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit, együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel (pl. rendőrség, stb.) és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel.

Az országos parancsnok -

-

az országos parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, és az igazságügyi és rendészeti miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese. gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről, meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hírés biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát, készletnormáit.

III. Intézeti (végrehajtói) szint Az általános hatáskörrel rendelkező elöljárók - intézetparancsnok, (főigazgató-főorvos, igazgató,) - intézetparancsnok-helyettes, - biztonsági osztályvezető, - biztonsági osztályvezető-helyettes, - szolgálatban lévő biztonsági tiszt, - szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő, (a biztonsági tiszt akadályoztatása esetén), - a rendkívüli esemény felszámolását irányító elöljáró. 2.2. A biztonsági tiszt jogállása, feladatai A biztonsági tiszt jogállása (alárendeltsége) Ha a parancsnok másképp nem rendelkezik, közvetlenül a biztonsági osztályvezetőnek van alárendelve és szolgálatban elöljárója: -

az alárendeltségbe tartozó felügyelőknek,

-

hivatali időn kívül a parancsok által meghatározott körben a személyi állománynak,

-

a bekövetkezett események felszámolására igénybe vett személyi állománynak, amíg elöljárója az intézkedést át nem veszi,

-

haladéktalanul intézkedik a biztonságot veszélyeztető körülmény megszüntetéséről, erről elöljárójának jelentést tesz,

-

elöljáróinak távollétében a parancsnok által meghatározott hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik.

27

A biztonsági tiszt feladatai: - a napi biztonsági feladatot ellátó állomány felkészültségének, szolgálatra alkalmasságának ellenőrzése, a szolgálat befejezésekor a soron következő szolgálat közlése, -

a biztonsági feladatokat ellátó állomány eligazítása, tájékoztatása, a szállítási, előállítási és egyéb intézeten kívüli őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatra kijelöltek útba indítása, visszaérkezéskor fogadása,

-

szükség esetén az alárendeltségében tartozó személy leváltása,

-

indokolt esetben a jogszabályban meghatározott biztonsági intézkedések foganatosítása,

-

a fegyverszobában tárolt lőfegyver, lőszer és fegyver-műszaki anyagok kiadása, visszavétele, a fegyverszoba rendjének betartása és betartatása,

-

szükség esetén az elektromos zárrendszer áramtalanításának elrendelése és az azzal összefüggő egyéb intézkedések megtétele,

-

a napirendtől eltérő időpontban létszámellenőrzés elrendelése,

-

a fogvatartottak mozgatásakor - létszámra is tekintettel - a biztonsági körülmények figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedések megtétele,

-

hivatali időn kívül gondoskodik a fogvatartott jogszerű befogadásáról, visszafogadásáról, szabadításáról,

-

a lőfegyverhasználat, illetve sérülést vagy halált okozó kényszerítő eszköz használata esetén intézkedik a helyszín biztosítására, a sérült ellátására és haladéktalanul jelentést tesz az elöljárójának,

-

a fogvatartott rosszulléte esetén intézkedik az orvosi vizsgálatra, ha szükséges a kórházba szállításra,

-

a fogvatartott halála esetén intézkedik a helyszín biztosítására, az orvos és a nyomozó hatóság értesítésére.

2.3. A biztonsági főfelügyelő jogállása, feladatai A biztonsági főfelügyelő jogállása -

a biztonsági főfelügyelő közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve,

-

folyamatosan figyelemmel kíséri a biztonsági feladatokat ellátók tevékenységét és a biztonságtechnikai rendszer működését, annak jelzéseit. Ha a biztonsági tiszt bármilyen okból akadályoztatva van, akkor a biztonsági tisztet megillető hatáskörrel és felelősséggel intézkedik.

A biztonsági főfelügyelő feladatai: - összeköttetés tartása a biztonsági tiszttel, a biztonsági felügyelőkkel, körletfelügyelőkkel és a munkáltatási felügyelőkkel, -

a biztonsági tiszt távollétében a fegyverszobában elhelyezett fegyver-műszaki anyagok kiadása és visszavétele,

-

ha a biztonságtechnikai rendszer kezelésével külön személyt nem bíztak meg, a rendszer kezelése.

2.4. A körlet-főfelügyelő jogállása, feladatai A körlet-főfelügyelő jogállására, feladataira és ellenőrzési kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket a jegyzet „Belső felügyelet” témakörében részletesen tárgyaljuk. Megjegyzés: Lényeges eltérés mutatkozhat az országos végrehajtó intézetek, valamint a megyei bv. intézetek személyi állománytáblája között. A megyei intézeteknél gyakori megoldás, hogy nincs a parancsnoknak, valamint a biztonsági osztályvezetőnek szervezetszerű helyettese. Ezért a fentebb felsorolt irányító elöljárók meghatározásánál ezeket az eltéréséket figyelembe kell venni.

28

3. A biztonsági tevékenység ellenőrzése Az ellenőrzés az a vezetői tevékenység, illetve eljárás, amely során azt vizsgálják, hogy az adott szerv, vagy az egyes tevékenységet végrehajtók a jogi rendelkezéseknek megfelelően és annak szellemében hajtják e végre feladataikat, valamint az egyes feladatok végrehajtására az ott dolgozók alkalmasak e. 3.1. Az ellenőrzés szintjei I. Minisztériumi szint Igazságügyi és rendészeti-miniszter IRM. Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Osztály II. Ügyészségi szint A törvényesség betartását ellenőrizheti a bv. törvényességi felügyeletét ellátó ügyész. III. Országos Parancsnoksági szint -

az országos parancsnok és helyettesei, valamint az általuk megbízottak,

-

biztonsági főosztály,

-

védelmi főosztály

IV. Intézeti (végrehajtói) szint Általános hatáskörrel Intézetparancsnok (főigazgató, főorvos, igazgató, parancsnok), Intézetparancsnok-helyettese, Biztonsági osztályvezető, Biztonsági osztályvezető-helyettes, Szolgálatban lévő biztonsági tiszt, Szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő a szolgálatban lévő biztonsági tiszt megbízása alapján, A rendkívüli esemény felszámolását irányító elöljáró. Saját hatáskörbe utalt területen Fogva tartási ügyek osztályvezetője (büntetés-végrehajtási osztályvezető), - alegységvezető, - vezető nevelő, - körlet-főfelügyelő. Gazdasági vezető, Személyzeti osztályvezető, Informatikai osztályvezető (főelőadó), Egészségügyi osztályvezető, Gazdálkodó szerv vezetője, - biztonsági vezető, - munkahelyi biztonsági felelős. Egyéb biztonsági feladat ellátása esetén - szállítmányvezető, - előállítás-vezető, - járőrvezető, - kutyatelep-vezető, - vezető műszerész.

29

3.2. Az egyes ellenőrzési szintek jellemzése I. szint Igazságügyi és rendészeti-miniszter A bv. szervezet működését a kormány az igazságügy-miniszter útján irányítja, aki gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről és szabályozza a bv. szervezet tevékenységét. IRM. Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály Az igazságügy-miniszter által delegált hatáskörben végzi a felügyeleti és ellenőrzési feladatait A biztonsági szakterület felügyeletét és ellenőrzését a főosztályon belül működő külön osztály látja el . II. szint Törvényességi felügyeletet ellátó ügyész Kizárólagos ellenőrzési területe a törvényesség betartatása, vagyis a hatályos jogszabályok gyakorlati érvényesülésének ellenőrzése a büntetések és az intézkedések végrehajtása során. III. szint Az országos parancsnok Jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésekben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait. A bv. szervezet állományának szolgálati elöljárója. Az országos parancsnok helyettesei Az országos parancsnok közvetlen irányítása mellett vezetik az alárendeltségükbe tartozó országos parancsnoksági szervezeti egységeket, a szakterületüket érintő körben szakmai irányítást gyakorolnak a főosztályok felett, valamint ellenőrzik azok működését. Hatáskörükbe utalt területen ellenőrzik, illetve ellenőriztetik a bv. szervek biztonsági tevékenységét. Biztonsági és Fogva tartási ügyek Főosztálya A hatáskörébe utalt területen szakmailag irányítja, felügyeli és ellenőrzi a bv. szervek biztonsági tevékenységét. IV. szint Intézetparancsnok Ellenőrzi és ellenőrizteti a biztonsági feladatok végrehajtását, és megteszi a szükséges intézkedéseket, rendszeresen beszámoltatja a biztonsági tevékenységét irányításával megbízott vezetőt. Vezeti az éves átfogó biztonsági vizsgálatot, meghatározza a biztonsági ellenőrzés és biztonsági szemle végrehajtásának rendjét. Intézetparancsnok-helyettes Ellenőrzi és ellenőrizteti az intézet és mellette működő gazdálkodó szervezet biztonsági tevékenységét Biztonsági osztályvezető -

ellenőrzi különösen: - a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatellátását, - a biztonsági létesítmények, berendezések, a technikai eszközök állapotát és működését, - a lőfegyver, a lőszer és a fegyver-műszaki anyagok meglétét, kezelését, tárolását, karbantartását, használhatóságát,

30

-

a házirendben meghatározottak betartását, a biztonsági intézkedések végrehajtását, a fogvatartottak fegyelmét, a magánelzárás végrehajtását, biztonsági szempontból a fogvatartottak foglalkoztatási helyét, a szolgálattal összefüggő nyomtatványok meglétét, vezetését.

Biztonsági osztályvezető-helyettes -

a biztonsági osztályvezető megbízása, valamint a munkaköri leírása alapján teljesíti ellenőrzési feladatait.

Szolgálatban lévő biztonsági tiszt -

ellenőrzi különösen: - a biztonsági tevékenységet ellátók szolgálatellátását, -

a biztonsági létesítmények, technikai berendezések, a fegyver- műszaki anyagok meglétét, rendeltetésszerű használatát, működését és használhatóságát,

-

a fogvatartottak motozását, kisérését,

-

az intézetbe történő be- és kiléptetés szabályainak végrehajtását,

-

a foglalkoztatási helyek rendjét,

-

a fogvatartottak fegyelmét, hangulatát és a napirend betartását,

-

a biztonsági intézkedések és a magánelzárás fenyítés szabályszerű végrehajtását,

-

a jogszabályi és egyéb előírások érvényesülését,

-

a szolgálati okmányok szabályos vezetését, a titok és adatvédelmi szabályok betartását, a ruházat előírás szerinti tárolását,

-

a szolgálati állatokkal kapcsolatos tevékenységet.

Szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő -

közvetlen elöljárója rendelkezése szerint hajt végre ellenőrzési feladatot.

Körlet-főfelügyelő - ellenőrzi különösen: - a körletfelügyelők biztonsági tevékenységét, -

a biztonsági előírások és a házirend érvényesülését,

-

a fogvatartottak hangulatát, ruházatát, ápoltságát,

-

a felszerelési és a berendezési tárgyak meglétét és állapotát,

-

a körletén elhelyezett biztonsági létesítmények, technikai berendezések és egyéb eszközök meglétét, működőképességét és rendeltetésszerű használatát, a magánelzárás végrehajtását és az elkülönítési szabályok betartását.

Gazdálkodó szerv vezetője A hatáskörébe tartozó területen a biztonsági tevékenységgel kapcsolatban általános irányítási és ellenőrzési jogkört gyakorol.

31

Biztonsági vezető - ellenőrzi különösen: - a munkahelyek biztonságát, a fegyveres biztosítást, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatok végrehajtását, -

a biztonsági berendezések, technikai eszközök, a műszaki-anyagok meglétét, állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, karbantartását, működőképességét,

-

a napi biztonsági- és a létszámellenőrzés végrehajtását,

-

a fogvatartottak motozását, kísérését,

-

a munkahelyi biztonsággal összefüggő nyomtatványok meglétét, szabályos vezetését,

-

a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzrendészeti szabályok betartását.

Munkahelyi biztonsági felelős - ellenőrzi különösen: - a fogvatartottak létszámát, hangulatát, -

a munkáltatást közvetlenül irányítók biztonsági tevékenységének ellátását,

-

a munkáltatást közvetlenül irányítók biztonsági tevékenységének ellátását,

-

a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzrendészeti szabályok érvényesülését,

-

a munkaterület biztonsági ellenőrzését, a fogvatartottak motozását.

3.3. Az ellenőrzés tárgya -

a biztonság állapota a biztonsági tevékenységet szabályozó rendelkezések naprakészsége, a biztonsági tevékenység szakszerűsége, szabályossága, az intézkedések jogszerűsége, törvényessége, a biztonsági tevékenységet ellátók felkészültsége, a feladatokat végrehajtók alkalmassága, a fogvatartottak szabályok szerinti tevékenysége.

3.4. Az ellenőrzés módja -

közvetlen közvetett, visszatérő, átfogó, egyes területet érintő, általános, speciális,

3.5. Az ellenőrzés módszere -

megfigyelés, helyszíni szemle, kikérdezés, tanúk meghallgatása, jelentések - nyomtatványok vizsgálata.

3.6. Az ellenőrzés típusai

32

-

átfogó, téma, cél, utóellenőrzés.

4. Az ellenőrzés különös szabályai 4.1. A különös szabályozás indokai A biztonsági feladatrendszerben kiemelkedő fontossággal bír az őrzési tevékenység. Az e feladatot végrehajtók tevékenysége során az egyértelműség, a félreérthetetlen helyzetek megteremtése a hatékony feladatellátás érdekében kiemelten fontos. Ezért, ha a biztonsági felügyelő őrhelyen teljesít szolgálatot az ellenőrzésére különös szabályokat kell alkalmazni. Az ellenőrzés különös szabályai: A biztonsági felügyelőt az őrhelyen csak a közvetlen szolgálati elöljárója jelenlétében lehet ellenőrizni. Az őrhelyen a biztonsági felügyelő a közvetlen szolgálati elöljáró távollétében csak megfigyeléssel ellenőrizhető. Az ellenőrző elöljáró a biztonsági felügyelőnek a szolgálatteljesítési helyen - a halasztást nem tűrő esetet kivéve - utasítást nem adhat, a tapasztalt hiányosságokat és egyéb megállapításait közli a biztonsági felügyelő közvetlen elöljárójával, aki a szükséges intézkedéseket köteles megtenni. Az ellenőrző elöljáró a biztonsági felügyelőnek az őrhelyen utasítást csak a szolgálati út betartásával adhat. Tilos az őrhelyen a biztonsági felügyelőt rejtett megközelítéssel ellenőrizni, fegyvere elvételét megkísérelni, vagy olyan megtévesztő magatartást tanúsítani, amely őt a feladata ellátásában zavarja, illetve eseményt okozhat.

33

VI. Fejezet A külső őrzés 1. A büntetés - végrehajtási objektumok őrzése, védelme. A bv. objektum fogalma a büntetés- végrehajtási objektum alatt - a szervezet személyi állományának, fegyverzeti felszerelésének és egyéb anyagi javainak elhelyezésére és - a rendeltetésszerű működés biztosítására szolgáló épületeit, valamint - a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására szolgáló létesítményeit kell érteni a hozzátartozó területekkel együtt. Mezőgazdasági bv. intézetek esetében a rendeltetésszerű működéshez elengedhetetlenül szükséges létesítmények és a hozzátartozó területek is védendő objektumnak minősülnek. 1.1. A büntetés-végrehajtási objektumok jellemzői a büntetés-végrehajtás objektumai a közhatalom kényszerintézményei, mert olyan személyeket tartanak fogva, akik potenciálisan veszélyesek a közbiztonságra, b) általános védelmi szempontból nagy jelentőségük van, mert számottevő csapaterő elhelyezésére szolgálnak, c) egy részükben gazdasági szempontból jelentős termelő tevékenység folyik, d) fegyvereket és egyéb olyan eszközöket, anyagokat tárolnak, amelyek alkalmasak harci cselekmények végrehajtására. Lényeges, hogy a felsorolt szempontok együttesen jellemzőek a bv. objektumokra. a)

1.2. A büntetés-végrehajtási objektumok őrzésének és védelmének célja A bv. intézetek sajátossága, hogy őrzésük eltér az általános objektumőrzési és objektumvédelmi elvektől, mivel az objektumőrzési feladatok mellett fogva tartott személyek őrzését és védelmét is biztosítani kell. Az egyik alapvető követelmény a bv. intézetekre nézve az, hogy a fogvatartottakat biztonságosan őrizzék, és így biztosítsák a társadalomtól való elszigetelésüket. E követelmény teljesítéséhez szükséges, hogy minden bv. intézetben, intézményben és gazdálkodó szervezetnél biztonsági rendszert alakítsanak ki. A védelem célja, hogy a bv. intézetek működőképességét, az esetleges előforduló zavaró körülmények megszüntetését folyamatosan biztosított legyen. A bv. biztonsági rendszere több alrendszerből áll, az egyik leglényegesebb ezek közül a szűk értelembe vett biztonsági rendszer. Ez az őrhelyeken, és egyéb szolgálati helyeken teljesített biztonsági tevékenység a rendelkezésre álló biztonsági berendezések, technikai eszközök, szolgálati állatok alkalmazásának meghatározott rendje. Ennek folyamán valósul meg többek között az objektumvédelem is. A biztonsági tevékenység az intézet biztonságának kialakítására, fenntartására a bv. feladatok teljesítésére kialakított szervezetnek, és az ahhoz szükséges személyi állománynak és tárgyi eszközöknek a jogszabályok és más rendelkezések alapján történő alkalmazását, illetve felhasználását jelenti. 1.3. A büntetés-végrehajtási objektumok sajátosságai Ahhoz, hogy a bv. objektum biztonságos őrzését és védelmét meg lehessen szervezni, figyelembe kell venni több az adott objektumra, és annak környezetére jellemző sajátosságot. Földrajzi jellegű sajátosságok: - az adott objektum területi elhelyezkedése (településen kívüli vagy belüli), - az adott objektum domborzati elhelyezkedése (a külső beláthatóság miatt fontos), - az adott objektum megközelíthetősége (úthálózat és annak a minősége), - az adott területen milyen éghajlati viszonyok az uralkodóak, - az adott objektumot körülvevő növényzet. Építészeti jellegű sajátosságok: - az objektum mérete, magassága, az épületek és a tetőszerkezet anyaga, - az objektumon belül mennyi az épületek száma, és milyen az elhelyezkedésük, - milyen a belső úthálózat az egyes területek megközelíthetősége szempontjából,

34

-

milyen az egyes területek elszigeteltsége egymástól, milyen az objektum megvilágítottsága, az objektum környékén lévő épületek jellege, az őrzés-védelem érdekében kialakított építmények (őrtornyok, védelmi építmények: őrtorony alatt, lőrésekkel ellátva, lövészlyukak földbe süllyesztett betongyűrűk).

Személyi jellegű sajátosságok: Itt alapvetően két csoportot kell figyelembe venni, az egyik a személyi, a másik pedig a fogvatartotti állomány. Személyi állomány: - életkor, - nemek szerinti megoszlás, - munkaviszony szerinti összetétel. Fogvatartotti állomány: - veszélyességük, - végrehajtási fokozatuk, - létszámuk, - nemük, és életkoruk. Figyelembe kell még venni az együttműködésben résztvevő más rendvédelmi szervek segítségnyújtási képességét, valamint az objektum közelében lévő lakosság összetételét Működéssel összefüggő jellemzők: A büntetés-végrehajtási szervezet szervezeti egységei lehetnek intézetek, intézmények és gazdálkodó szervezetek. Az intézetek a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat - köztük a kóros elmeállapotúak, valamint a kábítószerfüggőket gyógyító kezelésen résztvevők gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatára, a fogvatartottak életkorára, nemére, és a végrehajtás sajátos körülményeire tekintettel alapítható. 2. A büntetés-végrehajtási intézetek külső őrzése 2.1.Az objektumőrzés módjai Jelzőrendszer nélküli, (vagy más néven hagyományos őrzés) Ennél az őrzési módnál az őrzésre főként az élő erőt használják fel, vagyis a felállított biztonsági felügyelők érzékelésein, gyakorlati tevékenységén alapul. Jelzőrendszeres mód Amikor a technikai őrzés minden eleme alkalmazott, nem feltétele a külső személyi őrzés, de készenléti erő szükséges arra az esetre, mikor a technikai berendezések jelzését ki kell vizsgálni. Nagyon fontos követelmény, hogy a jelzőrendszer alkalmasságát rendszeresen ellenőrizni kell, és folyamatos karbantartást igényel, ehhez a technikai rendszer és a készenléti erő tagjainak magas fokú képzettsége szükséges. Szolgálati kutyával megerősített őrzés A szolgálati kutyát - kiképzéstől függően - alkalmazni lehet többek között objektumőrzésre. Alkalmazható: - az intézet meghatározott területén, szabadon vagy futóláncon - kivételesen pányvaláncon tartva, - az intézet zárt vagy bekerített területén, szabadon engedve, - duplasoros kerítés között szabadon vagy boxból jelzésre indítva, - belső vagy külső járőrözésre. A szolgálati kutyát csak olyan feladat végrehajtására lehet alkalmazni, amelyre kiképezték és minősítése alapján annak ellátásra alkalmas. Szolgálatba a szolgálati kutya csak állományparancsban kinevezett - kivételesen megbízott - kutyavezetővel állítható. A kutyavezető feladatait őrutasításban vagy szolgálati utasításban kell rögzíteni.

35

2.2. Az objektumőrzés (külső őrzés) formái A külső őrzés az őrizendő terület határainak (bástyafal, kerítés, bejárati kapuk, stb.) őrzését és védelmét jelenti. Pontőrzés A belső őrzésnek az a formája, amikor a felállított biztonsági felügyelő az őrizendő terület meghatározott részét őrzi. Ezek a pontok az objektum fontosabb részei, ilyen például az objektum bejárata vagy az objektum egymástól távol eső épületei, épületcsoportjai. Az előnye ennek a formának, hogy kevés élőerőre van szükség. Hátránya, hogy az objektum egyes részei ellenőrzés nélkül maradnak, és így kevésbé biztosítja az összefüggő objektumvédelemre való áttérést. Körkörös őrzés A külső őrzésnek az a formája, ahol a felállított biztonsági felügyelők figyelési és tüzelési sávjai keresztezik egymást. Az objektum, a kerítés, illetve az épületfalak vonalában őrhelyeket létesítenek és így lesz összefüggő az őrzés. Olyan esetekben alkalmazzák, ha nagy az objektum területe és minden irányból fennáll a kitörés, illetve a behatolás lehetősége. Előnye, hogy biztosítja az objektum védelmét a külső-belső támadással szemben. Hátránya, hogy csak részben biztosítja a belső területek őrzését, és viszonylag nagy létszámú élőerőt igényel. Kombinált őrzés Ez az őrzési forma az előző kettő ötvözete, az objektum határvonalát körkörös őrzéssel, a fontosabb belső és külső részeit pontőrzéssel őrzik. Alkalmazása ott célszerű, ahol nemcsak nagy az objektum területe, hanem a belső területen lévő létesítmények őrzése is fontos, amikor nem elegendő a külső védelem és a falak belső részeinek a védelme. Előnye, hogy az objektum területe mentén az ellenőrzés teljes és az objektumvédelemre való áttérés lehetőségét ez az őrzési forma biztosítja a legjobban. Hátránya, hogy a legnagyobb élőerőt ez az őrzési forma igényli, továbbá az, hogy az objektum belterületén az ellenőrzés nem teljes, csak részleges a veszélye pontokra korlátozódik. 3. A büntetés-végrehajtási szerv működésének, a fogva tartás rendjének és biztonságának fenntartása érdekében alkalmazott biztonsági létesítmények, berendezések és technikai eszközök 3.1.Az intézet biztonsági berendezései és technikai eszközei -

védelmi építmények, őrhelyek és azok technikai berendezései, jelző, riasztó technikai eszközök és rendszerek, zártláncú televízió rendszer, bástyafal, biztonsági kerítés, nyomsáv, biztonsági ajtók, zárak, zárrendszerek, biztonsági rács, jelzőrács, kilátás gátló, műszaki akadály, világítástechnikai berendezések, áramfejlesztő, különleges gépjárművek és egyéb járművek, hír- összeköttetést biztosító berendezések, fémkereső, csomagátvizsgáló és anyagazonosító berendezések és eszközök.

Technikai őrzés, az érzékszervekkel történő figyelésnek, olyan biztonsági berendezéssel vagy technikai eszközzel való kiegészítése, amely a külső felállított biztonsági felügyelőnek, a biztonsági ügyeletnek jelzi az őrzött területről kifelé irányuló mozgás, illetve a behatolási kísérlet helyét. A szolgálatteljesítési helyeket úgy kell kialakítani, hogy az védjen a közvetlen támadástól és szükség esetén, védelmi állásként is használható legyen. Őrhelynek minősül az a szolgálatteljesítési hely, ahol a büntetés-végrehajtási szerv védelmét és a fogvatartottak őrzését fegyverrel látják el.

36

Alkalmazhatunk még fél őrhelyet, illetve ideiglenes őrhelyet. Ezek alkalmazásáról akkor beszélünk, ha egy konkrét feladat végrehajtásáról van szó, vagy egy hosszabb időszakon keresztül működő, de áthelyezendő őrtornyokat létesítenek az intézetben. Az őrhely berendezései, felszerelései: - legalább kettő és egymástól függetlenül működő hír-összeköttetési rendszer (OV és őri jelző telefon), - hálózattól függetlenül működő világítóeszköz, - asztal, szék, - ventilátor (nyáron), - fűtőtest (fűtési időszakban), - tűzoltó készülék. Jelző, riasztó technikai eszközök és rendszerek A biztonság fenntartása érdekében a büntetés-végrehajtási szerv területén és a hozzátartozó létesítményeken jelző-riasztó technikai eszközöket, rendszereket és zártláncú televízió rendszert kell alkalmazni. A fogvatartottak elhelyezésére szolgáló zárkákat és lakóhelyiségeket jelző berendezéssel kell ellátni. A büntetésvégrehajtás területén beépített ajtók nyitott vagy zárt állapotának ellenőrzésére állapotjelzőt lehet felszerelni. Annak ellenőrzésére, hogy a zárak és az állapotjelzők működnek, ellenőrző lámpát kell felszerelni. A büntetés-végrehajtási intézetekben alapvető követelmény, hogy a területén lévő fontosabb ajtók, átjárók, az épületek ki- és bejárati ajtóinak a zárt vagy nyitott állapotát ellenőrizni tudják. Ez úgy valósul meg, hogy az ajtókat mikrokapcsolókkal látják el, melyek jelet küldenek a biztonsági osztály technikai ügyeletére, a nyitott vagy zárt állapotról. Az ügyeleten telepített számítógép is „figyeli” az ajtók állapotát, továbbá a számítógép monitora mellett egy elektromos térképen is megjelenik az ajtók állapotának jelzése. Ezt egy kétszínű dióda jelzi. Ha zölden világít a LED dióda, akkor az ajtó élesített állapotban, ha nem világít, akkor készenléti állapotban van. Amennyiben pirosan világít a dióda, akkor élesített állapot után, ha pedig zölden villog, akkor készenléti állapotban nyitották ki az ajtót. Az állandó piros világítás a szabotázst, míg a piros és zöld szín felváltva történő villogása a vonalhibát jelzi. Az elektromechanikus zárnak kulccsal is nyithatónak-zárhatónak kell lenniük. A zárak, állapotjelzők működésének és ellenőrzésének biztosítására ellenőrző táblát (lámpát), az áramtalanításhoz kapcsolót kell felszerelni, amelyek a kezelőközpontban vagy biztonsági ügyeletei helyiségben kell elhelyezni. Az intézet közterületére nyíló bejáratait olyan biztonsági kapukkal kell ellátni, amely igazodik az épület jellegéhez. Az építészeti és területi sajátosságok figyelembevételével belső biztonsági ajtókat kell kialakítani, és azokat a külső bejárati kapukkal zsiliprendszerben kell üzemeltetni (pl. személyzet bejárati kapu). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a két kaput egy időben nem lehet nyitott állapotba helyezni. Az elektromos zárrendszert működtető kapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személy különösen fogvatartott - ne férhessen hozzá. Biztonsági rács, jelzőrács A biztonsági rács lehet rögzített (ablak), vagy nyíló (ajtó). Rögzített biztonsági ráccsal kell ellátni a fogvatartottak elhelyezési körletének, egyéb tartózkodási helyiségeinek, a fegyverszobának, a biztonsági felügyelet elhelyezési körletének, a foglalkoztatási helyiségeinek az ablakait. Nyíló biztonsági ráccsal kell ellátni a fogvatartottak elhelyezési körletének, foglalkoztatási helyiségeinek, a fegyverszobának, a fegyverraktárnak a bejáratát, valamint a körletek és a foglalkoztatási helyiségek közötti átjárókat. A biztonsági rácsot legalább 20 mm átmérőjű minőségi acélból, vagy ennek megfelelő szilárdságot biztosító anyagból kell elkészíteni. A biztonsági- és jelzőrácsot úgy kell kialakítani, hogy a függőlegesen vagy a vízszintesen elhelyezett idomok közötti távolság ne haladja meg a 15 cm-t. A merevítő idomokat pedig a felhasznált anyag szilárdságának figyelembevételével úgy kell elhelyezni, hogy a rács szerkezetét a fogvatartottak által hozzáférhető eszközzel ne lehessen megbontani, és alakváltoztatásra kényszeríteni. A biztonsági- és jelzőrács együtt, vagy külön-külön is alkalmazható. Kilátásgátló A közterületekre néző zárkák, lakóhelyiségek és a külön rendeltetésű helyiségek ablakait - ahol ezt biztonsági szempontok indokolják - kilátásgátlóval kell felszerelni, és olyan anyagból kell készíteni, hogy biztosítsa a zárka megfelelő szellőzését és természetes megvilágítását.

37

Jelzőrács, vagy elektromos rács A jelzőrácson belül - aminek külső tagja üreges - egy áramkört helyeztek el, amelynek megszakításával fűrészelés, rácskiemelés, stb.- jelzés érkezik az ügyeleten telepített számítógéphez. Az áramkör mellett van még egy igen hatékony biztonsági megoldás. Az üreges rács belsejében egy köracélt helyeznek el, amely fűrészelés következtében elforog, így a gyakorlatban, jelentős mértékben megnehezíti a rács tagjának teljes keresztmetszetében történő átfűrészelését. A jelzőrács hátránya, hogy az elhelyezéséből adódóan közvetlenül érintkezik az időjárás viszontagságaival (szél, eső, hó, stb.), ami nagymértékben megnöveli a téves riasztások számát. A biztonsági jelzőrácsokkal kapcsolatban nagyon fontos biztonsági követelmény a rendszeres ellenőrzésük. Ezt naponta meg kell tenni a biztonsági ellenőrzés keretében. A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek és az elítéltek (fogvatartottak) tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését naponta kell végrehajtani, amely kiterjed a nyílászáró szerkezetek biztonságára, a falak, a mennyezet, padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzésnél elítélt (fogvatartott) nem lehet jelen. Fémkereső kapuk, csomagvizsgálók, kézi fémkereső berendezések Ezeknek a berendezéseknek az alapvető rendeltetésük az, hogy az alkalmazásukkal a különböző fémből készült tiltott tárgyakat előtaláljuk, a fogvatartottak és más, az intézetbe be- illetve kilépő személyek körében. A legelterjedtebb a fémkereső kapu és a kézi fémkereső. Elhelyezésüket tekintve a személybejárati kapunál lehetőleg mindhárom berendezést, a járműbejárati kapunál kézi fémkeresőt, a fogvatartottak elhelyezési körletén fémkereső kaput és kézi- fémkeresőt ajánlott alkalmazni. Bástyafal A büntetés-végrehajtási szerv külön meghatározott területét - az épülettel határolt szakasz kivételével bástyafallal kell körülvenni. A bástyafal megfelelő szilárdságú és a biztonsági célokat kielégítő építőanyagból készüljön (pl. hagyományos építőanyag, betonelemek, stb.). A földfelszíntől mért magassága legalább 4 m, a földbe süllyesztett része 100 cm, a vastagsága - hagyományos építőanyagból - 40 cm legyen. A felületének simának és világos színűnek kell lennie. A bástyafalat úgy kell kialakítani, hogy azon kapaszkodásra, elrejtőzésre, mászásra alkalmas kiszögelés ne legyen, ha ez nem megvalósítható, akkor azokat a helyeket, az áthaladást nehezítő műszaki akadállyal kell ellátni. Ez az utóbb említett helyzet sokszor fennáll a gyakorlatban, mivel a bástyafalra igen sok biztonságtechnikai berendezést, eszközt, világítótesteket, stb. telepítenek. Ezen berendezések és eszközök telepítésénél figyelembe kell venni azt, hogy ne lehessen azokat különböző események - így különösen fogolyszökés - megvalósítására felhasználni. Biztonsági kerítés A büntetés-végrehajtási szerv területét, vagy a hozzátartozó létesítményeket szükség szerint egy, vagy kétsoros biztonsági kerítéssel is el lehet határolni. A kerítés készülhet fémhálóból, lemezből, vagy szöges, illetve pengeéles dróthengerből. A tartóoszlop lehet fémből, vagy vasbetonból, a köztük lévő távolság legfeljebb 4 m, a földbe süllyesztett rész legalább 1 m, a magassága pedig 4 m legyen. A négyzetháló mérete tüskedrót esetében sem haladhatja meg a 15x15 cm-t. A kétsoros kerítések közötti távolság legalább 5 m legyen. A kerítések vonalában az oszlopok közé 15 cm széles betonlábazatot kell építeni, ennek a fold felszín feletti része 10 cm magas, a földbe süllyesztett része 30 cm legyen. A fémhálót, illetve a dróthengert 15 cm-ként a lábazathoz kell erősíteni. A fémhálóból készült kerítésen műszaki akadályt kell elhelyezni. A kerítéseket szükség szerint látásgátló palánkkal lehet kiegészíteni. Nyomsáv A bástyafal, valamint a kerítés belső oldala mellett legalább 1 m szélességben, a kétsoros kerítés között teljes szélességben nyomsávot kell kialakítani. A nyomsáv talajának nyomképzésre alkalmasnak kell lennie. A nyomsávba való belépés tilalmát 25 m-ként figyelmeztető táblával, a nyomsáv határait pedig egyéb eszközzel egyértelműen jelezni kell. A bástyafaltól, illetve a kerítés belső vonalától számított 5 m-en belül építmény, fa vagy a terület áttekinthetőséget akadályozó egyéb tárgy lehetőleg ne helyezkedjen el. A nyomsávot rendszeresen karban kell tartani.

38

Műszaki akadály Műszaki akadályt kell elhelyezni azokon az építményeken, létesítményeken, tárgyakon, ahol biztonsági szempontból indokolt a fel- és átjutás lehetősége, megakadályozása érdekében. A kialakítását és elhelyezését a parancsnok határozza meg. Világítástechnikai berendezések, áramfejlesztő Az őrzött létesítmény falát, udvarát, a bástyafal, illetve védőkerítés belső oldalát, a nyomsávot, sötétedéstől virradatig, erősen korlátozott látásviszonyok között nappal is meg kell világítani. A világítótesteket úgy kell elhelyezni, hogy a megvilágított területet a fény összefüggően érje, a terület figyelemmel tartását ne zavarja. A biztosítandó fényerő 20 Lux, de legalább olyan erősségű legyen, hogy a kültéri kamerák megfelelően működjenek. Az őrhelyet és az ott szolgálatot teljesítő biztonsági felügyelőt megvilágítani nem szabad. Hálózati áramszünet esetén a biztonsági világítást a szükséges teljesítményű áramfejlesztővel, továbbá akkumulátoros kézi fényszóróval, elemlámpával, vagy kőolajlámpával kell biztosítani. Az áramfejlesztő üzemképességét havonta kell ellenőrizni. Az ellenőrzés tényét az áramfejlesztőhöz kiadott üzemi naplóban kell rögzíteni. Gépjárművek, hír- és biztonsági berendezések, biztonságtechnikai rendszerek A szolgálati feladatok ellátásához szükséges járművek, hír- és biztonsági berendezések, biztonságtechnikai rendszerek típusait az országos parancsnok határozza meg. 3.2. Kültéri biztonsági berendezések Ezek a berendezéseket az objektum külső bástyafal vonala, vagy a kerítés vonala mentén telepítik. Feladatuk, hogy a védett területről való ki- és belépést, a terület megközelítését jelezze. Ez a rendszer egyrészt a felállított biztonsági felügyelőnek (ha van), valamint a biztonsági ügyeletnek küld riasztó jelzést, ez általában hang- és fényjelzés formájában valósul meg. Sajnos általános probléma ezekkel a rendszerekkel, hogy nagyon nagy számú ún. téves riasztást is produkálnak, amelyeknek többsége az időjárási hatásokból keletkezik. (eső, szél, hóesés, stb.), további gondot jelent még, hogy közvetlenül az őrzött terület határára telepítik - bástyafal - így a riasztás és az őrzött terület elhagyása között eltelt idő általában igen rövidnek mondható. Ebből következően minél rövidebb az említett időtartam, annál kisebb az őrzött terület elhagyásának megakadályozására tett intézkedések eredményességének esélye. Visszatérve a téves riasztásokra, melyek száma akár több száz is lehet egy szolgálat alatt, fennáll az a veszély, hogy a felállított biztonsági felügyelő és a technikai-rendszerkezelő a „valódi” riasztást is megszokásból tévesnek ítéli meg, illetve a figyelme lanyhul. Ennek kiküszöbölésére ajánlott a rendszert a lehető legoptimálisabban beállítani, és a technikai kezelőt viszonylag rövid időszakonként - 2-3 óra - leváltani. Elektromos térérzékelő (kapacitív rendszer) Általában a bástya-illetve épületfal belső - ritkábban külső - részén helyezik el. Az érzékelőket több sorban kifeszített huzalok kötik össze, ezekhez a huzalokhoz történő közlekedés, vagy vonalakon való áthatolást (mozgást) továbbítják az érzékelőkhöz, amely érzékelők jeleket továbbítanak az őrhelyekre és a biztonsági ügyeletre, ahol az elektromos térképen hang- és fényjelzések formájában riaszt a rendszer. Mivel az egész rendszert számítógép irányítja, a beérkező riasztást a monitoron is megjeleníti. Az így beérkezett riasztások okát a technikai rendszerkezelőjének ki kell vizsgálni, és az okot rögzíteni kell a számítógépben. Az előző címszó alatt kifejtett telepítési probléma erre a rendszerre a legjellemzőbb. Kültéri kamerarendszer A biztonsági berendezések nagyon fontos eleme a videokamerás rendszer, ami a zártláncú televíziós rendszer eleme. Az adott objektum fontosabb területein, épületrészein, - bejárati kapu, sétaudvar, bástyafal, stb.- videokamerák telepítésével lehet az őrzést biztonságosabbá tenni. A kamerák által közvetített kép a biztonsági ügyeletre telepített monitorokon jelenik meg. Abban az esetben, ha bármely területről, ahová kamerákat telepítettek, riasztás érkezik, a számítógép azonnal a jelzett területen elhelyezett kamera képét kapcsolja a monitorra, és azt kimerevíti. Amennyiben újabb riasztás érkezik, akkor az előző képet átirányítja egy másik monitorra, az új riasztást pedig az előző monitorra helyezi. Így egy időben mindkét területet figyelemmel tudja kísérni a kezelő.

39

Vannak olyan kiemelten fontos pontjai, területei egy intézetnek, amelyeknek a folyamatos figyelemmel kísérése szükséges. Ezen területekről közvetített képeket egy-egy külön üzemelő monitorra irányítják, amelyeket kikapcsolni, vagy továbbléptetni nem lehet, ilyen pl. a személybejárati kapu vagy a fegyverszoba. Infrasugaras áthatolás jelző A berendezés két egységből áll, egy adóból - ami a sugárzást kibocsátja - valamint a vevőből - ami a sugárzást érzékeli. Ez a berendezés egy adott területre történő ki- és behatolás tényét jelzi azáltal, hogy a behatoló megszakítja a sugárzás folytonosságát. A telepítéskor egymás fölé több adót és vevőt helyeznek el a hatékonyság növelése érdekében. A berendezést lehetőleg óvni kell a nedvességtől, párától, mert működési zavarokat okoz. Alkalmazásra kerülhet még mikrohullámú áthatolás jelző, mikrohullámú doppler, duál érzékelő. 4. Az objektumőrzésben és védelemben résztvevő személyek köre (az őrzést ellátók) A biztonsági felügyelők jogállása A büntetés-végrehajtási szerv fegyverrel vagy egyéb rendszeresített kényszerítő eszközzel ellátott hivatásos állományú tagja, aki szolgálatban van és szolgálati utasítás, őrutasítás vagy eligazítás alapján biztonsági feladatot lát el. A biztonsági felügyelő, ha a parancsnok másképp nem rendelkezik, közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve. A biztonsági felügyelő beosztható: - őr, ügyeleti, készenléti és járőrszolgálatba, - előállítás, szállítási és kísérési feladatokra, - fegyveres biztosítási feladatokra. 4.1 A biztonsági felügyelő kötelességei 1. 2.

3.

Köteles a közvetlen szolgálati elöljárója utasításait, parancsait végrehajtani. Amennyiben a biztonsági felügyelőt a szolgálat ellátásában zavarják vagy akadályozzák, illetve az intézet biztonságát egyéb módon veszélyeztetik, az ezzel összefüggő cselekmény megszüntetésére vonatkozó utasítását mindenki ellentmondás nélkül köteles végrehajtani. Köteles a szolgálatteljesítési helyére érkező közvetlen szolgálati elöljárójának tiszteletadást teljesíteni, és jelenteni.

Az őrhelyen tilos minden olyan tevékenység, amely a biztonsági felügyelő figyelmét a feladata ellátásától elvonja. Így különösen: - szolgálatteljesítési helyét elhagyni, - fegyverét illetéktelen személynek átadni, szabályellenesen hordani, őrizetlenül hagyni, - tiltott tárgy átadását megengedni, - fegyver-műszaki anyagokat rendeltetésellenesen kezelni, - aludni, bódult állapotot előidéző szert fogyasztani, - szórakoztató technikai berendezéseket használni, - olvasni. 4.2. A biztonsági felügyelő jogai 1. Amennyiben szolgálatának ellátásában rosszullét vagy más ok akadályozza, azt haladéktalanul jelentse, vagy jelezze – ez lényégében kötelezettség is - a biztonsági tisztnek és kérheti leváltását. 2. Külön meghatározott rendelkezésekben, meghatározott esetekben, szélsőséges időjárás esetén védőitalra és védőruházatra jogosult. 4.3. A biztonsági felügyelő fegyvere, felszerelése, ruházata A fegyverét attól függően, hogy milyen feladatot lát el, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, meghatározott őrhelyekre vonatkozóan az őrutasítás külön pontjában a parancsnok határozza meg. Az egyéb felszereléseket és

40

ruházatot az öltözködésre vonatkozó rendelkezések alapján, valamint az időjárástól és a feladattól függően a szolgálatban lévő biztonsági tiszt határozza meg. 4.5. A biztonsági felügyelő ellenőrzésére vonatkozó szabályok Az ellenőrzés különös szabályai -

A biztonsági felügyelőt az őrhelyen csak a közvetlen szolgálati elöljárója jelenlétében lehet ellenőrizni.

-

Az őrhelyen a biztonsági felügyelő a közvetlen szolgálati elöljáró távollétében csak távolról megfigyeléssel ellenőrizhető.

-

Az ellenőrző elöljáró a biztonsági felügyelőnek a szolgálatteljesítési helyen – a halasztást nem tűrő esetet kivéve- utasítást nem adhat, a tapasztalt hiányosságokat és egyéb megállapításait közli a biztonsági felügyelő közvetlen elöljárójával, aki a szükséges intézkedéseket köteles megtenni.

-

Az ellenőrző elöljáró a biztonsági felügyelőnek az őrhelyen utasítást csak a szolgálati út betartásával adhat.

-

Tilos az őrt az őrhelyen rejtett megközelítéssel ellenőrizni, lőfegyverének elvételét megkísérelni, vagy olyan megtévesztő magatartást tanúsítani, amely őt a feladat ellátásában zavarja, illetve eseményt okozhat.

5. Járőrszolgálat 5.1. A járőr fogalma A járőr a büntetés- végrehajtási szerv hivatásos állományának azon tagja, aki meghatározott útvonalon, területen haladva figyeléssel biztonsági feladatot lát el. 5.2. A járőrszolgálat elrendelésére jogosultak: A járőr a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van közvetlenül alárendelve. A járőrszolgálat elrendelésére a parancsnok, a rendkívüli esemény felszámolását irányító elöljáró, a biztonsági osztályvezető, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, valamint akadályoztatása esetén a biztonsági főfelügyelő jogosult. 5.3. A járőrszolgálat fajtái Eseti járőrszolgálat Elrendelésére akkor kerül sor, amikor bizonyos időszakokban egy- egy konkrét területen figyelést, felderítést, vagy területzárást kell végrehajtani. Pl.: rossz látási viszonyok zavarják az őrzött terület átláthatóságát, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésekor egy meghatározott terület figyelése, illetve a területről való kijutás megakadályozása. Állandó járőrszolgálat Az állandó járőrszolgálat megszervezése akkor indokolt, ha az intézet külső határainak védelmét erre alapozzák, vagy tagolt, nagy területen fekvő, főként mezőgazdasági intézetek esetében a területek ellenőrzésére útiránytervben meghatározottak alapján hajtják végre. Az útirányterv Az útirányterv nem más, mint állandó járőrszolgálat estén a járőrök menetvonalának vázlata. Elvárás az útiránytervvel szembe, hogy könnyen áttekinthető legyen, ne legyen túl bonyolult, vizuálisan érdekes legyen. (minden járőrútvonal külön színnel legyen jelölve.) Az útirányterv tartalmazza a járőr haladási útvonalának irányát, az ellenőrzési és bejelentkezési pontokat 5.4. A járőrszolgálat formái Gyalogos, gépkocsizó járőr, kutyás járőr, motoros és kerékpáros járőr.

41

A járőrszolgálatot ellátók fegyverrel vagy más kényszerítő eszközzel, illetve hírösszeköttetést biztosító eszközzel vannak ellátva a végrehajtandó feladat és a terület jellegének függvényében. Az eseti járőrszolgálat feladatait az elrendelő elöljáró eligazításban, az állandó járőrszolgálat feladatait a parancsnok szolgálati utasításban vagy őrutasításban határozza meg. 6. A büntetés- végrehajtási intézetbe történő be- és kilépés szabályai A büntetés-végrehajtási intézeteknek biztonsági - ezen belül objektumőrzési és védelmi - szempontból legérzékenyebb pontjai a személy - és járműbejárati kapuk. Azt mondhatjuk, hogy ezek a bejáratok egyfajta szükséges és mesterségesen kialakított „rések” a biztonsági rendszer - ezen belül a külső őrzés folyamatosságán. Ezért ezeket a pontokat kiemelt figyelemmel kell kezelni biztonsági szempontból. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy alapvetően törvényi szinten - a Bv. Sztv. 14. § - szabályozta a jogalkotó, további részletes szabályokat tartalmaz a 44/2007 IRM rendelet, valamint a B. Sz. 6.1. A be- és kilépés általános szabályai 1.

A bv. szerv területére belépő személy köteles a bv. szerv rendjére és biztonságára vonatkozó előírásokat betartani.

2.

A bv. szerv területére belépni szándékozó személyt a személyazonosságának és a belépés indokának a megállapítása céljából igazoltatni kell.

3.

A bv. szerv rendjére és biztonságára veszélyes - külön jogszabályban meghatározott - tárgyak bevitelének a megakadályozása érdekében a belépni szándékozó személy ruházata és csomagja átvizsgálható.

4.

A bv. szerv területéről kilépő személy ellenőrzésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

5.

A bv. szerv területére behajtó vagy onnan távozó járműveket át kell vizsgálni.

6.

Amennyiben az érintett a (2)-(5) bekezdésben foglalt intézkedéseknek nem tesz eleget, a személy belépésének és a jármű behajtásának az engedélyezését meg kell tagadni, a kilépésre és a jármű kihajtására csak a szükséges intézkedések megtétele után kerülhet sor.

7.

A bv. szerv rendjére és a biztonságára vonatkozó legfontosabb előírásokról szóban, illetve a részletes szabályokról - ideértve a be nem vihető tárgyak jegyzékét is - a belépni szándékozó személyeket írásban tájékoztatni kell.

8.

A bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait, továbbá a bv. szerv területén hivatali (szolgálati) tevékenységet végző személyekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket külön jogszabály (44/2007 (IX.19.)IRM rendelet) tartalmazza. (Bv. Sztv. 14§ (1) bekezdés)

A részletes szabályok a 44/2007 (IX.19.) IRM rendelet alapján A bv. szerv területére beléphet: a) a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) személyi állományának tagja; b) a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy; c) a fogvatartotthoz látogatási céllal érkező személy; d) a szakorvosi vizsgálatra jelentkező, szabadlábon lévő elítélt; e) a bűnmegelőzési célú látogatás keretén belül az oktatási intézmények 18. életévüket betöltött tanulója, hallgatója, oktatója; f) a bv. szerv parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa, ügyvezető igazgatója (a továbbiakban együtt: bv. szerv vezetője) által engedélyezett személy; g) a fogvatartott nem védőként eljáró jogi képviselője, törvényes képviselője, illetve meghatalmazás alapján eljáró egyéb képviselője (a továbbiakban: fogvatartott képviselője). A bv. szerv területére belépő személy köteles a) a személyazonosságát igazolni és a belépés indokát közölni; b) betartani a bv. szerv rendjére, a házirendre és a fogva tartás biztonságára vonatkozó előírásokat.

42

A fent előírtak hiányában az érintett személy beléptetése, illetve a bv. szerv területén való további tartózkodása megtagadható, és az érintett személy onnan eltávolítható, az a) pont esetében a törvényi rendelkezés alapján el kell távolítani. Az ittas vagy bódult állapotban lévő személy beléptetését meg kell tagadni. Az ittas állapot ellenőrzéséhez annak megállapítására alkalmas eszköz igénybe vehető. A bv. szerv területére belépő személyt a belépési engedélyre utaló, a ruházaton elhelyezhető jelzéssel kell ellátni. A bv. szerv területére nem vihető be lőfegyver, lőszer, robbanószer, szúró- vagy vágóeszköz, alkohol, kábítószer, a közbiztonságra, valamint egyéb, a bv. szerv rendjére és a fogva tartás biztonságára veszélyes tárgy. Adó-vevő készülék, telefon, fényképezőgép, illetve hang és kép rögzítésére alkalmas más készülék bevitelét a bv. szerv vezetője engedélyezheti. A hatósági eljárást, illetve nyomozati cselekményt végző személy a feladata elvégzéséhez szükséges fényképezőgép, illetve hang és kép rögzítésére alkalmas más készülék, hordozható számítógép bevitelére - a belépéskor történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is jogosult. A bv. szerv területére belépő személy ruházata, csomagja - a - védett személy és a védelmét ellátó; - a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi dolgozó, a pártfogó felügyelő, a közjegyző, valamint az önálló bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és kézbesítési végrehajtó; - a hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve a fogvatartottak intézetbe szállítását, előállítását és, kísérését végző személy, továbbá - a diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek kivételével szemrevételezéssel és technikai eszközzel ellenőrizhető, indokolt esetben közvetlenül is átvizsgálható. Az intézet területére be nem vihető tárgyak tekintetében tőlük szóbeli nyilatkozat kérhető. Az ellenőrzéshez szolgálati kutya is igénybe vehető. A ruházat közvetlen átvizsgálását csak a személyi állomány belépő személlyel azonos nemű tagja végezheti. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyekre vonatkozó rendelkezések A bv. szerv személyi állományának tagján kívül hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személynek minősülnek: a) állandó személyi védelemben részesülő állami vezető (a továbbiakban: védett személy) és a védelmét ellátó; b) az országgyűlési képviselő; az európai parlamenti képviselő; az önkormányzati képviselő; a kisebbségi önkormányzat képviselője; a polgármester; az önkormányzat jegyzője, illetőleg az általuk írásban megbízott személy; c) az országgyűlési biztos, továbbá az általa írásban megbízott személy; d) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi dolgozó, a pártfogó felügyelő, a közjegyző, valamint az önálló bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és kézbesítési végrehajtó; e) a hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve a fogvatartottak intézetbe szállítását, előállítását és kísérését végző személy; f) a bv. szerv, illetve bv. szervezet felett irányítási, felügyeleti jogot gyakorló szervek képviselője; g) a védő, valamint a fogva lévő sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a fogva lévő pótmagánvádló, illetve tanú érdekében eljáró ügyvéd; h) a nem magyar állampolgárságú fogvatartott tekintetében az állampolgársága szerinti állam diplomáciai képviselője és konzuli tisztviselője; i) a fogva tartás körülményeivel foglalkozó nemzetközi szervezet megbízott képviselője; j) az egyház, továbbá a bv. szervezettel együttműködő más szervezet (személy) képviselője; k) a bv. szerv ellátásával és a fogvatartottak foglalkoztatásával, valamint anyanyelvük szabad használatával összefüggésben tevékenységet végző személy; l) a büntetőeljárásban részt vevő szakértő; m) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 114. §-a alapján kirendelt tolmács; n) a személyi állomány és a fogvatartottak sürgősségi vagy egyéb egészségügyi ellátásában szükségszerűen vagy engedéllyel együttműködő személy. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy a feladata ellátására feljogosító igazolvány, okmány, határozat, megbízólevél vagy meghatalmazás felmutatása mellett léphet be a bv. szerv területére.

43

A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy a jogszabályban meghatározott feladata végrehajtása, illetve a bv. szervezettel vagy a bv. szervvel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében léphet a bv. szerv területére. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy a bv. szerv azon területén tartózkodhat, ahol a feladata ellátásához jelenléte szükséges. A büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó ügyész a bv. szerv bármely területén tartózkodhat. A büntetőeljárásban résztvevő szakértő a bv. szerv vezetőjével előzetesen egyeztetett időpontban, a bíróság, illetve az ügyész szakértőként való bevonásáról szóló határozatának a bemutatása mellett léphet a bv. szerv területére. A bv. bírótól és a bv. ügyésztől a bv. szerv területére történő belépése előtt a be nem vihető tárgyak tekintetében szóbeli nyilatkozat kérhető. A védő, valamint a fogva lévő sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a fogva lévő pótmagánvádló, illetve tanú érdekében eljáró ügyvéd a kirendelésről szóló határozat vagy meghatalmazás felmutatása mellett léphet be a bv. szerv területére. A belépést engedélyezni kell, ha a védő a meghatalmazásnak a fogvatartottal való aláíratása érdekében keresi fel az intézetet. A védő a meghatalmazásnak a Be. 47. § (2) bekezdése szerinti benyújtásáig a fogvatartottal csak ellenőrzés mellett beszélhet. Ha a bíróság a Be. 135. § (4) bekezdése alapján a védőt az eljárásból kizárta, az adott büntetőeljárásban nem engedélyezhető a kizárt védő bv. szerv területére történő belépése. A védő - a belépéskor történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is jogosult hangfelvevő készüléknek a bv. szerv területére történő bevitelére. A védő a fogvatartottal a bv. szerv e célra kijelölt helyiségében beszélhet. A tolmács csak a védővel egyidejűleg - a kirendeléséről szóló határozat felmutatása mellett - léphet be a bv. szerv területére. A védett személy és a védelmét ellátó be- és kiléptetése, személye, járműve és mozgásának biztosítása, a védelemhez szükséges eszközök bevitele a bv. szerv vezetője és a védelmet ellátó szervezet képviselője közötti előzetes egyeztetés szerint történik. A hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve a fogvatartottak intézetbe szállítását, előállítását és kísérését végző személy a rendszeresített kényszerítő eszközöket - a lőfegyver kivételével - a bv. szerv területén is magánál tarthatja. A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személy - a bv. szerv ellátásával és a fogvatartottak foglalkoztatásával, valamint anyanyelvük szabad használatával összefüggésben tevékenységet végző, valamint - a személyi állomány és a fogvatartottak sürgősségi vagy egyéb egészségügyi ellátásában szükségszerűen vagy engedéllyel együttműködő személyek kivételével a fogva tartás biztonságának a fenntartása mellett a fogvatartottal ellenőrzés nélkül beszélhet. A fogvatartott látogatóira vonatkozó rendelkezések A fogvatartott látogatója a látogatási engedély alapján léptethető a bv. szerv területére. A látogató ruházatát és csomagját ellenőrizni kell, amihez technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. A látogató a járművét csak a bv. szerv arra kijelölt területére viheti be. A látogató a bv. szerv területén csak felügyelet mellett mozoghat. A látogató a fogvatartottal az erre kijelölt helyiségben beszélhet, a beszélgetés ellenőrizhető. A fogvatartott képviselőjének belépésére, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések A fogvatartott képviselőjének a bv. szerv területére történő belépésére, ellenőrzésére, tartózkodására a védőre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a képviselő a fogvatartottat a bv. szerv vezetőjével előre egyeztetett időpontban látogathatja meg. A belépést engedélyezni kell, ha a fogvatartott képviselője a meghatalmazásnak a fogvatartottal való aláíratása érdekében keresi fel az intézetet. A fogvatartott képviselője a meghatalmazás aláírásáig a fogvatartottal csak ellenőrzés mellett beszélhet. A fogvatartott képviselője nem léphet a bv. szerv területére, ha a fogvatartottal való kapcsolattartását a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében az ügyész vagy a bíróság korlátozta vagy kizárta, illetve akkor sem, ha magatartása - a rendelkezésre álló adatok alapján - az intézet biztonságát veszélyezteti.

44

A szakorvosi vizsgálatra jelentkező, szabadlábon lévő elítéltre vonatkozó rendelkezések A kegyelmi eljárás során az igazságügyért felelős miniszter által elrendelt szakorvosi vizsgálatra a Be. 598. § (2) bekezdése alapján jelentkező, szabadlábon lévő elítélt a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház értesítése alapján léphet be a bv. szerv területére. A szabadlábon lévő elítélt a bv. szerv területén felügyelet mellett mozoghat. 6.3. A be- és kilépés dokumentumai Be- és kilépés témakörénél lényeges tisztázni azt, hogy mit köteles dokumentumként elfogadni a személy és gépjármű-bejárati biztonsági felügyelő. A be-és kilépésre jogosító okiratokat két nagy csoportra lehet osztani: - közokirat, - magánokirat. Be- és kilépés dokumentumai: Szolgálati igazolvány: (lehet hivatásos, vagy közalkalmazotti) - a bv. szerv dolgozója - a bv. szervezet dolgozója szolgálati ügyben - más fegyveres rendvédelmi szerv dolgozói, pl. rendőrség. Személyi igazolvány, (a kártya fomátumú vezetői engedély) és egyszeri belépési engedély: - az intézet területére belépni szándékozó polgári személy Ügyvédi igazolvány, valamint megbízólevél, meghatalmazás vagy kirendelő határozat: ügyvéd Ügyészi igazolvány: ügyész Bírói igazolvány: bíró Munkaadói igazolvány: - bíróság, ügyészség dolgozója, - közjegyző. Útlevél: alapvetően a külföldi állampolgárok, illetve bárki mert a személyazonosság megállapítására alkalmas. Nyugdíjas igazolvány: - a bv. szervezet nyugállományú tagjai. Megjegyzés: a külföldi állampolgárok beléptetésének az engedélyezése kizárólagos parancsnoki hatáskör! A be- és kiléptetés rendjét minden intézet és intézmény vezetője a helyi sajátosságok figyelembe vételével köteles helyi intézkedésben szabályozni. A helyi intézkedésben nem lehetnek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokban rögzítettekkel. 6.4. A személybejárati biztonsági felügyelő A személybejárati biztonsági felügyelő jogállása Amennyiben a parancsnok másképpen nem rendelkezik, közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van alárendelve. A személybejárati biztonsági felügyelő feladatai: - a szolgálatteljesítési hely (személybejárati kapu) fegyveres biztosítása, - a bv. szerv tulajdonának védelme, - a belépési engedélyek kiállítása, - a be- és kilépésről a nyilvántartás vezetése, (csak arról, amit a parancsnok külön vezetni elrendel) - a kapu közelében észlelt csoportosulás vagy más rendellenesség esetén azonnali jelentéstétel a biztonsági tisztnek,

45

-

az intézet területén ideiglenes jelleggel dolgozó és nem a bv. alkalmazásában álló személyek beléptetése a parancsnok által jóváhagyott névsor alapján, az intézet területén kívüli munkahelyre kivonuló fogvatartottak nevének és nyilvántartási számának egyeztetése a parancsnok által jóváhagyott névjegyzék adataival, a személybejárati kapun illetéktelen személy bejutásának, a fogvatartott szökésének, az intézet rendjére veszélyes tárgyak be- és kivitelének megakadályozása a be- és kilépők táskájának, csomagjának ellenőrzése az intézet parancsnok írásbeli rendelkezése alapján.

A személybejárati biztonsági felügyelő a beléptetés előtt meggyőződik az intézetbe belépő személyazonosságáról és a belépésre jogosultságáról, az egyszeri belépés esetén arról, hogy a belépni szándékozót az ügyintéző fogadja-e. Továbbá ellenőriznie kell az állandó belépési engedély érvényességét, valamint ha fogvatartott látogatására érkezik a személy, rendelkezik-e érvényes engedéllyel. Azokat a személyeket, akik a bv. szerv területére állandó, vagy egyszeri belépési engedéllyel lépnek be - a parancsnok rendelkezése alapján - személyriasztóval és az ajtók nyitására alkalmas kártyával lehet ellátni. A be- és kilépésre jogosultság vizsgálata A biztonsági felügyelő megállapítja a rövid tartamú eltávozás, kimaradás, büntetésfélbeszakítás, és szabadítás esetén távozásra jogosító okmány, valamint visszaérkezéskor az okmányban feltüntetett adatok valódiságát. Az okmányok alapján a szabadságvesztés megkezdésére vagy folytatására és az elzárás megkezdésére jelentkező, illetve a rendőrség által átkísért személyazonosságát, a fogvatartott szállítása, előállítása, illetve egészségügyi intézetbe való kihelyezése esetén az erről szóló okmány valódiságát. A személybejárati kapun kell elhelyezni azon személyek aláírás mintáját, akik a fogavatartottak iratait aláírhatják, valamint az igazolvány mintatárat és az intézet közműtérképét. Nem kell nyilvántartást vezetni a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományába tartozó és a büntetésvégrehajtási szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti, jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyekről, valamint a büntetés-végrehajtási szerv irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére jogosultakról. Az intézetbe belépő személy szolgálati és önvédelmi fegyverének, illetve mobiltelefonjának tárolására, megőrzésére vonatkozó szabályokat - kivéve a védett személy és kísérői - az intézet parancsnok határozza meg. A személybejárati biztonsági felügyelő szolgálati nyomtatványai Az állandó belépési engedéllyel rendelkező személyeket - ha a nyilvántartásukra egyéb lehetőség nincs - az erre a célra rendszeresített naplóba be kell vezetni. Ezt az engedélyt azon személyek részére kell kiállítani, akik rendszeresen járnak az intézetbe munkavégzés, vagy egyéb hivatalos célból. Állandó belépési engedélyt csak az intézet parancsnoka adhat ki, ami a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Az ilyen engedéllyel rendelkező személy a részére meghatározott területen - amelyet az engedélyen fel kell tüntetni - szabadon mozoghat. A kiadott engedélyeket név és sorszám szerint nyilván kell tartani. Az egyszeri belépési engedéllyel rendelkező személy adatait értelemszerűen kell rögzíteni. Ezen személyek az engedélyező rendelkezéseinek megfelelően a bv. szerv területén kísérettel, vagy anélkül mozoghatnak. Ez utóbbi esetben a vonatkozó jelzést a felső ruházaton látható módon kitűzőként kell viselni. A naplót naponta év, hó nap bejegyzéssel kell megnyitni, és egy vízszintes vonallal kell lezárni. Nyilvántartás az intézetbe be nem vihető tárgyak átvételéről és a nyomtatvány vezetésének szabályai A nyilvántartó könyvbe abban az esetben kell rögzíteni az intézetbe be nem vihető tárgyat, ha annak megőrzése közvetlenül a szolgálati helyiségben történik. Ha a belépő személy a tárgyat saját kezűleg helyezi el a szolgálati helyiségen kívül lévő tároló rekeszben, akkor a nyilvántartást nem kell vezetni. Ebben az esetben a belépő személy a rekesz kulcsát a távozásig magánál tartja. Az így elhelyezett tárgy esetében is meg kell akadályozni, hogy ahhoz illetéktelen személy hozzájusson. A szolgálati helyiségen belül tárolt tárgyak - a tárolásuk megszűnéséig - a szolgálat átadás-átvétel tárgyát képezik. 6.5. A járműbejárati biztonsági felügyelő A járműbejárati biztonsági felügyelő jogállása Amennyiben a parancsnok másképpen nem rendelkezik közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek van alárendelve.

46

A járműbejárati biztonsági felügyelő feladatai: - a szolgálatteljesítési hely és a bejárat fegyveres biztosítása, az okmányok vezetése, - a járművek kísérettel történő be- és kiengedése - kivéve a bv. szervezet járművei, amennyiben az elöljáró másképpen nem rendelkezett, - a forgalom szüneteltetése esetén a kapu zárva tartása, az elektromos zár áramtalanítása, a kapu és az áramtalanító kulcs megőrzése és annak meghatározott időpontban átadása a biztonsági tisztnek, - a kapu közelében észlelt csoportosulás vagy rendellenesség észlelése esetén azonnali jelentéstétel a biztonsági tisztnek, - a járműforgalmat zavaró személyről, vagy járműről azonnali jelentéstétel a biztonsági tisztnek, - a járművön szállított személy be- és kilépésnél a személybejárati biztonsági felügyelőre vonatkozó rendelkezések betartása, - anyagszállításkor az okmányok vizsgálata, tárolása, a jogtalan szállítás megakadályozása, és ennek haladéktalan jelentése a biztonsági tisztnek, - a be- és kimenő jármű átvizsgálása, a vezetőfülke, a szerszámosláda, az alváz, valamint a jármű minden elrejtőzésre vagy anyagszállításra alkalmas részének ellenőrzése, - az intézet területére be nem vihető tárgyak esetére a személybejárati biztonsági felügyelőre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Zárt rakterű gépjárművek ellenőrzése Azokban a bv. intézetekben, ahol nagy mennyiségű illetve méretű készáru vagy anyag szállítása történik, a bv. intézet területén működő gazdálkodó szervezet részéről, valamint minden olyan szállítmány ellenőrzését, amelyet a járműbejárati kapunál ellenőrizni nem lehet, a jármű rakodását, valamint ki- és beléptetését a parancsnok és a gazdálkodó szervezet vezetője külön intézkedésben szabályozza. Az intézkedésben meghatározzák a rakodás irányítását és ellenőrzését végrehajtó személy feladatait és a gépjármű be- és kiléptetésének rendjét. A járműbejárati biztonsági felügyelő ebben az esetben csak az előzőekben felsorolt területek ellenőrzéséért felel. A zárt raktér ellenőrzéséért az a személy felel, akit a rakodás felügyeletével megbíztak. A járműbejárati biztonsági felügyelő szolgálati nyomtatványai és vezetésének szabályai A járműforgalmi napló a bv. szervhez érkező és onnan távozó minden jármű és rakományának, valamint a rajta lévő személyek nyilvántartására szolgál. Ez a szabály nem vonatkozik a védett személyt és a védelmét ellátó személyeket szállító járművekre. Ez esetben a parancsnok külön rendelkezésben határozza meg a járműbejárati biztonsági felügyelő feladatait. Amennyiben a járműbejárati kapunál személyforgalom is engedélyezett, akkor a személybejárati biztonsági felügyelő feladataira, valamint a szolgálati nyomtatványok vezetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

47

VII. Fejezet A kényszerítő eszközök alkalmazásának rendje 1. A kényszerítő eszközök szükségessége A büntetés–végrehajtásnak a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges rend és fegyelem fenntartása alapvető kötelessége. Ennek a követelménynek csak akkor tud megfelelni, ha rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak arra, hogy ha a szükséges rend és fegyelem megbomlik az visszaállítható legyen, illetve a súlyosabb következmények megelőzhetőek legyenek. A fogva tarás rendjét és biztonságát a fogvatartott önkéntes jogkövetésre való ösztönzésének a jogszabálynak megfelelő őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, a szükséges intézkedések megtételével, végső esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell megvalósítani. A rend fenntartását, megzavarása esetén helyreállítását az elítéltek jogkövető magatartásra késztetését szolgáló, a büntetés – végrehajtási szervezet rendelkezésére álló eszközrendszerével tudja biztosítani.

Az eszközrendszer a következő elemekből áll: 

ösztönzés (elérhető előnyök kilátásba helyezése),



a rend megszegőivel szemben hátrányok kilátásba helyezése,



közvetett kényszerítés, a szerzett, vagy elért előnyök megvonása,



közvetlen kényszertő eszköz alkalmazása.

2. Az intézkedési kötelezettség és az intézkedések alkalmazásának közös szabályai A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerűellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles. Az alábbiakban felsorolt kvázi alapelvek áthatják a személyállomány tagját megillető összes intézkedés végrehajtásának rendjét, azaz nem csak a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkoznak, hanem pl. a biztonsági intézkedésekre is.

1. Az arányosság Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával. Ha több lehetséges és alkalmas intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a lehető legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással, vagy károkozással jár. Az egyik legfontosabb elv, ami át kell, hogy hasson minden intézkedést, így különösen a kényszerítő eszközök alkalmazását az az, hogy soha ne alkalmazzunk a szükségesnél súlyosabb intézkedést. Amennyiben túllépjük a szükségesség határát a jogszerűen megkezdett intézkedés a jogtalanság területére kerül és komoly, alapvetően büntetőjogi felelőségre vonást von maga után.

2. A kínzás tilalma Az intézkedő nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A kényszervallatás elkövetési magatartása általában erőszak, fenyegetés vagy más hasonló módszerek alkalmazása. Az erőszak személy ellen irányuló fizikai kényszer, ami rendszerint fizikai bántalmazásban nyilvánul meg. A fenyegetés, olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A „más hasonló módszer” az erőszakon és a fenyegetésen kívül minden más jogellenes pszichikai vagy fizikai ráhatás a sértettre, például éheztetés, szomjaztatás, állandó sötétségben tartás, vagy hozzátartozók sanyarú sorsának emlegetése stb. Az embertelen vagy megalázó bánásmód, egy igen bő tartalommal rendelkező fogalom.

48

A fogvatartottakkal való bánásmód akkor tekinthető törvényesnek, amennyiben megfelel mind a hatályos jogszabályoknak, mind a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott elvárásoknak. A személyi szabadságában korlátozott fogvatartott számára biztosítani kell az állami védelmet az esetleges hatalommal való visszaéléssel, az emberi jogok súlyos megsértésével szemben. Amint azt az Alkotmánybíróság 13/2001.(V.14.) AB határozata is tartalmazza: a büntetés-végrehajtásban megnyilvánuló állami büntetőhatalom nem korlátlan a bűnösnek talált és büntetésre ítélt nem teljesen kiszolgáltatott. Az elítélt nem tárgya a büntetés-végrehajtásnak, hanem alanya. A büntetés-végrehajtás alkotmányos kereteit a kínzás, a kegyetlen, embertelen megalázó bánásmód és büntetések tilalma, valamint az emberi méltósághoz, személyi biztonsághoz való jog adja. Mindezekből pedig okszerűen következik, hogy az emberi jogok megnövekedett jelentőségére figyelemmel fokozott hangsúlyt kell fektetni a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosítására, különös tekintettel az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos, nemzetközi dokumentumokban is tükröződő elvárásokra. A bánásmód törvényessége összetett módon jelentkezik a fogva tartás során. A szoros értelemben vett törvényes bánásmód részét képezi a fogvatartottakkal szembeni mindennemű hátrányos megkülönböztetés tilalma, a megfelelő hangnem használata, a fogvatartottak emberi méltóságának, önérzetének tiszteletben tartása. Ide sorolható a fogva tartó szervek vezetőinek következetes és határozott fellépése a bántalmazással, valamint a törvénysértő bánásmód minden más formájával szemben. Biztosítani kell a fogvatartottak számára a kínzás és más kegyetlen, embertelen bánásmód elleni panasz, feljelentés megtételének, azzal kapcsolatos jogorvoslat gyakorlásának lehetőségét, a fogva tartó szerv jogsértést megvalósító tagjaival szemben a büntető és a fegyelmi felelősségre vonás következetes érvényesítését. A bánásmód törvényességének másik oldala, hogy a fogvatartottól meg kell követelni a végrehajtás rendjének betartását, nem részesíthetik őket jogszabályellenes kedvezményben, nem lehet tiltott kapcsolat vagy összefonódás a személyi állomány és a fogvatartottak között. A bánásmód tágabb értelemben vett fogalmához az említetteken túl hozzá tartoznak a fogvatartottak elhelyezésének körülményei, a fogva tartó helyek telítettsége is. A fogva tartó intézetek túlzsúfoltsága hátrányosan befolyásolja a fogvatartottak jogi helyzetét, a fogva tartás biztonságát, valamint kihat a bánásmód törvényességére is. A személyi állománytagja az ilyen magatartás tanúsítóját a cselekmény abba hagyására felszólítani, vele szemben intézkedni, vagy az intézkedésre jogosult személynek jelentést tenni köteles. A személyi állomány tagja köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák, sanyargassák, vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő magtartást tanúsítsanak.

3. Az intézkedés módja Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani, gondosodni kell az orvosi ellátásról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más a sérülttel kapcsolatba álló személy értesítéséről. Az intézkedések során, így különösen a kényszerítő eszközök alkalmazásakor valamilyen fizikai kontaktus mindig keletkezik, ezért igen nagy annak a valószínűsége, hogy az érintettnél vagy az intézkedőnél is testi sérülés következhet be. Természetesen meg kell tenni mindent annak érdekében, (arányosság elve) hogy ne, vagy a lehető legkisebb sérülést okozzuk az intézkedés során. A feladatunk ellátásából egyértelműen következik az a kötelezettségünk, hogy amennyiben sérülés történik, akkor a sérültnek nyújtsunk segítséget, gondoskodjunk orvosi ellátásról, ha szükséges szállítsuk korházba.

4. Az intézkedésre jogosultság igazolása A személyi állomány egyenruhája viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és a szolgálati igazolványa, egyenruha viselésére nem kötelezett tagját a szolgálati igazolványa igazolja. 5. A tájékoztatási kötelezettség A fogvatartottakat tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának lehetőségéről. Ennek érdekében a fogvatartottnak közvetlenül az intézetbe való befogadása után át kell adni az intézkedés mellékletében szereplő tájékoztató formanyomtatványt és szóban fel kell hívni a figyelmét a kényszerítő eszközök alkalmazásának, lehetőségére. A tájékoztatás megtörténtét, a tájékoztató nyomtatvány átvételét, a fogvatartott. aláírásával az elismervényen igazolja. Az elismervényt a fogvatartott. bv. irataival együtt kell tárolni. A tájékoztatót biztonsági nyomtatványként kell rendszeresíteni.

49

A tájékoztató tartalma Ön büntetés-végrehajtási intézetben van, ezzel a szabad élethez képest megváltozott körülmények közé került. Kérjük, olvassa el ezt a tájékoztatót azért, hogy a fogva tartása során tájékozatlanságból ne kerüljön sor Önnel szemben kényszerítő eszköz alkalmazására. A büntetés-végrehajtás törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. Kényszerítőeszköz alkalmazása esetén Önt jogorvoslati jog illeti meg. A jogszerű intézkedések során a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény IV. fejezetében felsorolt kényszerítő eszközök alkalmazhatók, különösen az alábbi esetekben: a személyi állomány intézkedésének ellenszegülővel szemben testi kényszer, támadás, szökés, engedély nélküli eltávozás és önkárosító magatartás megakadá1yozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére bilincs, könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot és szolgálati kutya. Ha más kényszerítő eszköz. alkalmazása nem vezet eredményre lőfegyver is használható, így különösen: az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, a testi épséget vagy személyi szabadságot súlyosan veszélyeztető cselekmény elhárítására, közveszélyokozás, terrorcselekmény vagy más bűncselekmény megakadályozására. Ezek a szabályok az intézeten kívüli szállítás vagy előállítás során is érvényesek. Ebben az esetben a bilincselés nem csak kényszerítő eszközként, hanem biztonsági intézkedésként is alkalmazható. A törvény teljes szövege az intézet könyvtárában olvasható

ELISMERVÉNY A kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségéről szóló tájékoztatást megkaptam. Dátum:........................................

................................. aláíró

3. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladata jogszerű teljesítése során – amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre -, az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles. (Bv. Sztv. 15.§ (1)) A törvényben meghatározott első feltétel, hogy az alkalmazó hivatásos szolgálati jogviszonyban álljon a bv. szervezetével, ezen speciális jogviszony létesítésének feltételeit az első fejezetben részletesen tárgyaltuk. A törvénynek ezt a feltételét a Bv. Szabályzat a 67.§-ban kiterjeszti: A bv. szervezet közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló tagjait, akik munkakörüknél fogva az elítéltekkel közvetlen kapcsolatban állnak, a támadás elhárítására és a testi épségük védelmére könnygázszóró eszközzel lehet felszerelni. Ebben az esetben röviden azt mondhatjuk, hogy önvédelmi helyzetben alkalmazható a könnygáz. A támadás fogalmának meghatározása A kényszerítő eszközök alkalmazásának területén sokszor használja a jogalkotó a támadás fogalmát. Mivel egy hatályos jogszabály sem határozza meg pontosan a fogalom tartalmát, ezért a magunk részéről fontosnak tartjuk megfogalmazni azt. Véleményünk szerint a támadás az esetek többségében aktív magatartást, azaz tevékenységet feltételez, amely a megtámadott életét, testi épségét, egészségét, személyes szabadságát sérti, vagy veszélyezteti. A támadás irányulhat dolog ellen is, ilyenkor az adott dolog megrongálásáról, működésképtelenné tételéről van szó. További feltétel, hogy a magatartása jogszerűtlen legyen.

50

Tehát a támadás szükséges elemei:  személy által elkövetett,  aktív, tevékeny magatartás,  személy ellen vagy dolog ellen irányul,  jogosulatlan. A második feltétel, hogy feladatának jogszerű teljesítése során alkalmazhat kényszerítő eszközt, azaz, olyan feladatot lásson el, amelyet számára jogszabály, vagy más alacsonyabb szintű rendelkezés kötelezettségként, vagy jogosultságként meghatároz. A jogszerűség illetve, a vele szemben álló jogszerűtlenség objektív kategória. Annyit jelent, hogy az adott cselekmény megtételét megengedi, vagy tiltja a törvény. A harmadik feltétel, hogy más – enyhébb - intézkedés megtétele nem vezet eredményre, vagyis mindig törekedni kell arra, hogy a legkisebb kárt, vagy hátrányt okozó intézkedést alkalmazzuk, feltéve, hogy erre lehetőségünk van. A negyedik feltétel, hogy csak a Bv. Sztv.-ben meghatározott eszközöket alkalmazhatja, kivéve, ha a helyettesíteni kell mert nem áll rendelkezésre, vagy az alkalmazására nincs mód.. Az ötödik feltétel, hogy kényszerítő eszközzel ellátni csak azt a személyt lehet, akit annak alkalmazására kiképeztek. A büntetés – végrehajtás szervezeténél rendszeresített kényszerítő eszközök:  testi kényszer,  bilincs,  könnygáz, elektromos sokkoló, gumibot,  szolgálati kutya,  lőfegyver. 3. 1. A rendszeresített kényszerítő eszköz helyettesítése Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fenn állnak és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.(Bv. Sztv. 15.§ (2) bekezdés) A rendszeresített kényszerítő eszköz helyettesítésének konjunktív (együttes) feltételei: 

a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség



a „más eszköz” alkalmas legyen a kényszerítő eszköz helyettesítésére,



a helyettesített kényszerítő eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fenn álljanak,



az alkalmazott eszközzel a kívánt célt el tudjuk érni, az intézkedést be tudjuk fejezni.

3. 2. A kényszerítő eszköz alkalmazását megelőző intézkedések A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik -, figyelmeztetni kell. (Bv. Sztv. 16.§ (1) bekezdés) A jogalkotó akarata arra irányul, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazását elkerüljük, vagyis a kényszerítő eszköz alkalmazása csak a legvégső esetben ultima ratioként jelenhet meg. Ezért fontos a figyelmeztetés megtörténte, amely hangos, határozott és jól érthető legyen. Természetesen a kényszerítő eszköz alkalmazására történő figyelmeztetésnek csak akkor van helye, ha az adott eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak, a feltételek hiányában egyértelműen a jogtalanság talaján állva cselekszünk. A jogalkotó figyelembe vette annak a lehetőségét is, hogy előfordulhat olyan helyzet mikor az eset körülményei, nem teszik lehetővé a figyelmeztetést. Ilyen helyzet kialakulhat akkor, ha a rendszeresített eszköz meghibásodott és így alkalmatlan a cél elérésére, vagy az idő hiánya miatt, mikor az intézkedő vagy más személy életét, testi épségét veszélyeztetné a késedelmes intézkedés, ilyenkor a figyelmeztetés részben vagy egészben mellőzhető. De természetesen az intézkedőnek főszabály szerint midig törekednie kell arra, hogy a figyelmeztetés megtörténjen.

51

3. 3. A kényszerítő eszköz alkalmazását tiltó, valamint korlátozó rendelkezések 

tilos kényszerítő eszközt alkalmazni magatehetetlen személlyel szemben;

Sem a törvény, sem egyéb rendelkezések nem határozzák meg azt, hogy mit is kell érteni a magatehetetlenség állapotán, a konkrét meghatározásra mi sem vállalkozunk, de megpróbáljuk szűkíteni az értelmezést. Alapvetően abból kell kiindulni, hogy a testi kényszer kivételével passzív ellenállás felszámolására kényszerítő eszközt alkalmazni tilos, vagyis az ellenszegülőnek olyan állapotban, illetve helyzetben kell lennie, hogy ne tudjon, vagy ne legyen képes aktív fizikai tevékenység kifejtésére, vagyis nem tartjuk szükségesnek az öntudattalan állapot fennállást a magatehetetlen állapot megállapításához. Viszont az öntudattalan állapot már önmagában is megalapozhatja a magatehetetlen állapotot. 

csak korlátozza a kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét a törvény a terhes nő és a gyermekkorú személy esetében, velük szemben csak testi kényszert és bilincset lehet alkalmazni viszont ez a korlátozás csak akkor lép életbe, ha az intézkedőnek ezen körülményekről tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők.

Gyermekkorú az a személy, aki a 14. életévét még nem töltötte be. A 14. életév betöltése a születésnapot követő nappal veszi kezdetét. A 14. életévét be nem töltött személy általában fizikai, testi jellemzőiről, megjelenéséről ismerhetjük fel. Természetesen, ha fizikailag, testileg jóval fejlettebb az átlagosnál, de az intézkedőnek tudomása van arról, hogy még nem töltötte be a 14. életévét, a korlátozó intézkedéseket alkalmazni kell. Megjegyeznénk, hogy egy speciális eligazításnak az ilyen körülményekre mindenképpen ki kell terjednie akkor, ha a feladat végrehajtás során – pl. előállítás – a fenti helyzet előfordulhat. 

csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben;.

A Bv. tvr. tovább szűkíti az alkalmazás lehetőségét A beteggel szemben a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül kizárólag korlátozott testi kényszer (megfogás vagy lefogás) alkalmazható, és csak abban az esetben, ha a betegnek az igazságügyi elmegyógyító és megfigyelő intézetből vagy a felügyelet mellett az intézeten kívüli tartózkodása színhelyéről engedély nélküli távozását másként nem lehet megakadályozni. (Bv. tvr. 84/A. § (2) bekezdés) Ezek a fogvatartottak (betegek), az elmeműködésük kóros állapota miatt állandó egészségügyi felügyeletre szorulnak, ezért az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) kórházi körülmények között kell őket elhelyezni. Mivel az IMEI a Budapesti Fegyház és Börtön területén helyezkedik el, fontos, hogy az ott szolgálatot teljesítő állomány tagjai számára külsőleg is egyértelműen megkülönböztethető legyen az IMEI-ben elhelyezett beteg, ezt a barna formaruha viselésével valósították meg, mely formaruha viselése kötelező a betegek számára. 

nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

A törvény e rendelkezése megegyezik az arányosság elvével, miszerint csak addig alkalmazható kényszerítő eszköz, amíg az, szükséges ahhoz, hogy az intézkedést eredményesen végrehajtsuk, illetve a veszélyt elhárítsuk. A törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok – addig és olyan mértékben – alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek. 

kényszerítő eszköz valamely cselekmény (magatartás) megtorlásaként nem alkalmazható. Tehát ezen rendelkezés is a tiltás kategóriájába tartozik.

3. 4. A kényszerítő eszköz alkalmazását követő jelentési kötelezettség A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell. (Bv. Sztv. 16.§ (5) bekezdés).

52

A Bv. Szabályzat némileg pontosítja, némileg pedig pontatlanabbá teszi a jelentési kötelezettség végrehajtását. A kényszerítő eszköz alkalmazását az elöljárónak – amint arra lehetőség nyílik – szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell. A kényszerítő eszköz alkalmazásának kivételessége, továbbá annak esetleges súlyos következményei indokolják, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak jelentsük. A biztonsági felügyelő esetében a közvetlen szolgálati elöljáró általában a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, a körletfelügyelő esetében pedig a körlet-főfelügyelő. Amennyiben az állomány tagja nem teljesíti a jelentési kötelezettségét bűncselekményt követ el. Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 350. § (1) Jelentési kötelezettség elmulasztása) 3. 5. A kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségi vizsgálata A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták.(Bv. Sztv. 16. § (7) bekezdés) Az intézkedés jogszerűségének kivizsgálását egyfelől az indokolja, hogy az intézkedő tudomást szerezzen arról, hogy a törvénynek megfelelően végezte–e a munkáját, másfelől az, hogy az intézkedést elszenvedő dönthessen arról, hogy él-e a törvény által számára biztosított jogorvoslati lehetőségekkel. Ha az intézetparancsnok a vizsgálat eredményeként a jogtalanságot látja bizonyítottnak, egyfelől jogellenesnek minősíti a kényszerítő eszköz alkalmazását, másfelől a jogtalanságból fakadóan büntetőeljárást kezdeményez. Ezen esetek nagy részében, az intézkedő a bántalmazás hivatalos eljárásban, büntetőjogi törvényi tényállást valósítja meg, de súlyosabb bűncselekmény is megvalósulhat. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnokának az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást.(Bv. Sztv. 16.§(6) bekezdés) Természetesen a parancsnok nem vizsgálhatja meg a saját utasításának jogszerűségét, ezért az ő közvetlen szolgálati elöljárója végzi el a vizsgálatot és dönt jogszerűségről. A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést, vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.(Bv. Sztv. 16.§(7) bekezdés) A jogszerűtlennek minősített alkalmazásról minden esetben értesíteni kell az ügyészt függetlenül attól, hogy az okozott-e testi sérülést vagy sem. A jogszabály nem mérlegel testi sérülés és testi sérülés között, azaz a legenyhébb sérülést is jelenteni kell az ügyésznek. A haladéktalan jelentési kötelezettség azt jelenti, hogy az elsődleges intézkedések (orvosi ellátás, helyszínbiztosítás, stb.) megtétele után azonnal. Ha az ügyész a fogvatartottal szemben a fogva tartás során alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, - minden esetben haladéktalanul jelenteni kell - ellenőrzi, hogy megtörtént-e a kényszerítő eszköz használat jogszerűségének vizsgálata. A lőfegyverhasználat jogszerűségének vizsgálatáról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész értékelni köteles. Amennyiben bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, meg kell tennie a szükséges intézkedést. A jogalkotó kiterjeszti az értesítési kötelezettséget a törvényes képviselőre és minden esetben az ügyészre is, ha kényszergyógykezelttel, vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták a kényszerítő eszközt. Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.(Bv. Sztv. 16.§ (8) bekezdés) A kényszergyógykezelt személy érdekeinek védelme azt kívánja, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogosságáról készült jelentést a jelenlegi személyi körön kívül a betegjogi képviselő, illetve a meghatalmazott képviselő is megkapja. A betegjogi képviselő ellátja a betegek Eü. törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.

53

Az írásos jelentés formai és tartalmi követelményei: Az írásos jelentést három példányban kell elkészíteni, egy – egy példányt az irattárban, a biztonsági osztályvezetőnél és a fogvatartott bv. iratai között kell elhelyezni. Jelentés a kényszerítő eszköz alkalmazásáról ………………………………….. bv. szerv megnevezése Biztonsági Osztályvezető Úr! Jelentem, hogy ……………………………nevű ……………….nyilvántartási számú fogvatartottal szemben 2005. …..hó………nap…….óra……..perckor kényszerítő eszközt alkalmaztam. A kényszerítő eszköz alkalmazásának oka: ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………… A kényszerítő eszközt saját elhatározásom, szolgálati elöljáróm utasítására alkalmaztam. A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt a fogvatartottat előzetesen figyelmeztettem, nem figyelmeztettem, mert ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A használt kényszerítő eszköz volt:  testi kénszer,  bilincs,  könnygáz, elektromos sokkoló eszköz,  gumibot,  szolgálati kutya,  lőfegyver. A kényszerítő eszköz használata során sérülést eredményezett, nem eredményezett sérülést. A fogvatartott orvosi ellátására intézkedtem, az orvosi ellátása …….év…….hó…..nap…..óra…… perckor megtörtént. A kényszerítő eszköz használatánál jelenlévő személyek, (tanúk): …………………………………… ………………………………. …..

…………………………………………... ……………………………………………

………év,……hó……nap……óra. ……………………………………….. a kényszerítő eszközt alkalmazó neve A jogszerűség vizsgálatának eredményéről külön határozat készül, két példányban. Egy példányt a fogvatartott részére kell átadni, aki az átvétel tényét az aláírásával igazolja. A másik példányt a fogvatartott bv. iratainál kell elhelyezni. A határozat számát a jelentés vonatkozó rovatába be kell jegyezni.

54

A határozat tartalma:  a bv. szerv megnevezése,  a fogvatartott nevét, nyilvántartási száma,  a parancsnok döntése a jogszerűségről,  a jogorvoslati lehetőségek,  a döntés indokolása, és időpontja. 3. 6. Az intézkedést elszenvedett személy jogorvoslati lehetőségei Az intézkedést elszenvedett személynek – függetlenül a parancsnok állásfoglalásától – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál. (Bv. Sztv. 17.§ (3) bekezdés) A feljelentés, megtételével büntetőeljárást lehet kezdeményezni, a bejelentést akkor indokolt tenni, ha az adott ügy rendelkezik büntetőjogi és polgári jogi vetülettel is, a keresettel polgári peres eljárás indul. A fogvatartott a határozat ellen az országos parancsnokhoz fordulhat panasszal. A panaszt a fogvatartott a döntés közlésétől, illetve a döntés elmulasztásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. Ha a fogvatartott a panasz megtételében akadályoztatva volt, a tizenöt napot az akadály megszűnésétől kell számítani. A panaszt tizenöt napon belül kell elbírálni, e határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról a fogvatartottat tájékoztatni kell. Jogszabályban meghatározott esetekben a döntés ellen a fogvatartott a bv. bíróhoz fellebbezhet, illetve keresettel fordulhat a bírósághoz. 4. A kényszerítő eszköz alkalmazásának általános feltételei A törvény általános értelemben megfogalmazza és felsorolja, hogy milyen feltételek fennállása esetén lehet kényszerítő eszközt alkalmazni fogvatartottal és más személlyel szemben. Fogvatartottal szemben kényszerítő eszköz alkalmazható, ha: 

a bv. szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít,

A bv. szerv rendje azon állapot, amelyben a törvény által meghatározott feladatok végrehajtása zavartalanul megvalósulhat. Ezt a rendet a bv. szervnek kell kialakítani és fenntartani. A fogvatartottak számára a jogszabályokon kívül az intézet házirendjében kell meghatározni a fogva tartás rendjét. A bv. szerv rendjébe minden hatályos jogszabály, valamint belső rendelkezés beletartozik. A fogva tartás (bv. szerv) biztonsága olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél az intézetben, illetve a büntetésvégrehajtási feladat teljesítése miatt az intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, személyes szabadsága, az intézetben lévő anyagi javak sértetlensége, illetve a büntetés – végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított. A fogva tartás biztonságát jelentős mértékben sértő vagy veszélyeztető olyan események, amelyek jogszabályban meghatározott külön intézkedések bevezetését teszik szükségessé rendkívüli eseménynek minősülnek. (Bv. szabályzat 36.§ (2) bekezdés) Minden olyan magatartás esetében, amely ezt az állapotot sérti vagy veszélyezteti kényszerítő eszközt lehet alkalmazni a fogvatartottal szemben. Sértő magatartás esetében olyan cselekményről van szó, mikor az eredmény valamilyen konkrét sérelem, - pl. testi sérülés, halál, vagy kár, stb.-, ilyenkor a jog által védett tárgy (jogi tárgy) konkrét sérelme mutatható ki. A veszélyeztető magatartást több szempontból meglehet fogalmazni. Egyfelől vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél a tényállás megvalósulásához elég, ha a jogi tárgy veszélyeztetése történik meg, azaz nem szükséges a sérelem. Ezt konkrétan kifejezi a törvényi tényállás, ilyen bűncselekmény, pl. a közúti veszélyeztetés. Másfelől veszélyeztetésről beszélünk akkor is, ha a sérelem bekövetkezésének a lehetőségét már megteremtette az elkövető, azaz a sérelem még nem következett be, de a lehetősége fennáll. A veszélyeztetésnek van olyan stádiuma, amikor a veszély olyan közeli, hogy az elhárítására tett intézkedések megtétele az időveszteség miatt, már kétségessé teszi az elhárítást. Más oldalról megközelítve azt mondhatjuk, hogy a közvetlen veszélyeztetés esetében az elkövető a maga részéről mindent megtett annak érdekében, hogy a sértés, mint eredmény bekövetkezzen.

55



bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti vagy veszélyezteti,



bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges.

Kényszerítő eszköz alkalmazható azzal a személlyel szemben, aki  a bv. szerv által fogva tartott személy életét, testi épségét, személyes szabadságát vagy a fogva tartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti,  a bv. szerv területén annak rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít,  a bv. szerv, illetve a személyi állomány tagja ellen támad, a személyi állomány tagját a feladatának ellátásában akadályoz vagy intézkedésre kényszerít,  a bv. szerv vagyonát rongálja, és azt felhívásra sem hagyja abba,  a 13.§ (4). bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít A személyi állomány tagja a szolgálati (munkaköri) feladatának ellátása során - az illetékes hatóság intézkedéséig – a bíró, az ügyész, illetve az eljárásban közreműködő más hivatalos személy részére, az e személyek életét, testi épségét, személyes szabadságát sértő vagy közvetlenül veszélyeztető cselekmények megakadályozása érdekében – feladata végrehajtásának a veszélyeztetése nélkül – köteles a szükséges segítséget megadni. A szolgálati feladat végrehajtásának elsődlegessége mellett a segítségnyújtás szükségéről a konkrét körülmények értékelésével a személyi állomány jelenlévő tagja dönt.(Bv. Sztv. 13. (4) bekezdés) A 17.§ (2) bekezdésben a jogalkotó azon személyekkel szembeni kényszerítő eszköz alkalmazását szabályozza, akik nem fogvatartottak Az a) pont első fordulatában a fogvatartott életét, testi épségét és a személyes szabadságát sértő, illetve veszélyeztető magatartás tanúsítójával szemben ad lehetőséget kényszerítő eszköz alkalmazására, valamint azokkal a személyekkel szemben, akiknek a magatartása a fogva tartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti. A személyes szabadság a személyhez fűződő jogok közé tartozik, tartalma a következő elemekből áll:  cselekvési szabadság,  mozgási szabadság,  tartózkodási hely, lakóhely, munka szabad megválasztása. A b) pontban területi szempontból szabályozza a jogalkotó a kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét, azaz a bv. szerv területén bárkivel szemben, aki a bv. rendjét sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. A c) pontban a bv. szerv, illetve a személyi állomány tagja elleni konkrét támadás esetében történő kényszerítő eszköz alkalmazását szabályozza a jogalkotó. A támadás fogalmát konkrétan hatályos rendelkezés nem határozza meg, ezért itt is a már említett tág értelemben kell alkalmazni. A bv. szerv elleni támadás lehet minden olyan cselekmény, ellenséges tevékenység – általában csoportos vagy tömeges - amelynek a célja arra irányul, hogy súlyosan sértse, vagy veszélyeztesse a bv. szerv működésének rendjét és biztonságát. A c) pont második fordulata – a feladat ellátásban való akadályozás – igen sokféle módon elképzelhető, leginkább az intézeten kívüli biztonsági feladat ellátása – előállítás, szállítás. kísérés – alkalmával képzelhető el, de előfordulhat az intézeten belül is. A d) pont a bv. szerv vagyonát rongáló személlyel szemben teszi lehetővé a kényszerítő eszköz alkalmazását, de azzal a feltétellel, hogy előtte fel kell hívni a rongálót a tevékenységének abbahagyására. Ezt természetesen minden esetben meg kell tenni, de itt a jogalkotó külön kiemeli a fontosságát, az indoka az, hogy a rongálás ritkábban járhat olyan közvetlen veszéllyel, hogy az időveszteség miatt a felszólítást részben vagy egészben elhagyja az intézkedő. A rongálás idegen dolog – vagyontárgy – megsemmisítésével vagy megrongálásával (működésképtelenné tétel) okozott kár. Saját tulajdon megrongálása nem minősül rongálásnak. Vagyon elleni támadás a kényszerítő eszköz alkalmazása szempontjából a bv. szerv, illetve annak vagyona elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás mely a területén lévő, vagy az üzemeltetését biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul. A d) pontban meghatározott magatartás esetén – a hivatalos eljárásban résztvevő személyek élete, testi épsége vagy személyes szabadsága közvetlen veszélyben van – a személyi állomány tagjának segítségnyújtási kötelezettséget határoz meg a jogalkotó addig, míg az intézkedésre köteles szerv a helyszínre nem ér és csak abban az esetben, ha a feladatának biztonságos végrehajtását nem veszélyezteti. A döntést az összes körülmény értékelése után a személyi állomány tagjának önállóan kell meghoznia.

56

5. Az egyes kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó speciális szabályok A Bv. Sztv. a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó általános szabályok meghatározása után az egyes eszközök alkalmazásának speciális szabályait is meghatározza. 5. 1. A testi kényszer A kényszerítő eszközök közül a legenyhébb a testi kényszer, ezért a leggyakrabban is alkalmazzák a gyakorlatban. Az intézkedéssel ellenszegülő személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére testi kényszer (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazható.(Bv. Sztv. 17. §) A testi kényszer alkalmazása aktív, fizikai erő alkalmazását jelenti, különböző technikai elemek felhasználásával. Ilyen technikai elemek a megfogás, lefogás, ellökés és elvezetés, valamint önvédelmi fogások alkalmazása. A jogszabály a testi kényszer alkalmazását az ellenszegülés mindkét megnyilvánulási formája esetében lehetővé teszi. így egyaránt alkalmazható passzív és aktív ellenszegülés megtörésére is. Passzív ellenszegülés valósul meg, ha az ellenszegülő nem hajlandó végrehajtani a számára kiadott utasítást, de ezt nem tevékenységgel, cselekménnyel fejezi ki, hanem fizikai erő kifejtése nélkül mozdulatlan marad, aminek általában szóban is hangot ad. Aktív ellenszegülés valósul meg akkor, ha az intézet biztonságát, személyi, és tárgyi feltételeit sértő vagy veszélyeztető tevékenységet fejt ki, azaz erőkifejtéssel járó tevőleges magatartást tanúsít. Mindegyik kényszerítő eszköz alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott eszköz alkalmas legyen a kívánt cél eléréséhez, így a testi kényszernél is, továbbá ne eredményezzen dulakodást, verekedést és ne sértse a személyi állomány tagja és a bv. szervezet tekintélyét. 5. 2. A bilincs A bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.(Bv. Sztv. 18.§) A bv szervezeténél rendszeresített bilincs készülhet fémből, műanyagból, és bőrből. A bv. szervezeténél rendszeresített bilincs fajták:  szíjbilincs,  patentbilincs, amely lehet rögzíthető állású is,  kombinált bilincs, (patent+vezetőszár),  vezető szárral ellátott bilincstag, (továbbiakban: vezető bilincs),  speciális bilincs  egyszer használatos szalagbilincs,  ujjbilincs. A bilincselés módjai:  előre, vagy hátra történő bilincselés, (gépjárművön tilos tárgyhoz és a hátra történő bilincselés),  több fogvatartott egymáshoz történő bilincselése,  bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazása,  láb- és kézbilincs együttes alkalmazása,  időlegesen tárgyhoz történő bilincselés. Ha bilincsnek, mint kényszerítő eszköznek az alkalmazása a törvényben meghatározott cselekmények miatt szükségessé válik, meg kell győződni arról, hogy a fogvatartott karja, csuklója, lába nem sérült-e. Sérülés esetén, ha a bilincs alkalmazása súlyos egészségromlást okozna, akkor mellőzni kell az alkalmazását. A bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazása a gyakorlatban általában együtt jár más kényszerítő eszköz alkalmazásával. Amennyiben a bilincset támadás elhárítására, megakadályozására alkalmazzák, a kényszerből történő bilincselést más kényszerítő eszközzel kell alkalmazni, mivel a gyakorlatba csupán bilincs alkalmazásával támadást megakadályozni szinte lehetetlen. Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, ha a támadást már megtörtem - például gumibot alkalmazásával -, akkor minek minősül az ezt követő bilincs használat, kényszerítő eszközként vagy mozgást korlátozó eszközként való alkalmazásnak. A vezető bilincs alapvetően a fogvatartott mozgásának korlátozására alkalmas, ha a személyi állomány tagjánál nincs rendszeresített bilincs és kényszerítő eszközként való alkalmazása, szükségessé válik, a vezető bilincs pótolhatja a bilincset korlátozott módon, a Sztv. 15.§ (2) bekezdése alapján. A gyakorlati alkalmazása alapvetően

57

a kísérések és az előállítások végrehajtása alkalmával történhet. Alkalmazásakor a vezető bilincset a fogvatartott azon kezére kell helyezni, amilyen kezes az őt kísérő felügyelő, mivel így a fegyver a fogvatartottól távolabb esik. A bilincs, mozgást korlátozó eszközként való alkalmazása Amennyiben a bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elítélt mozgásának a korlátozása a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, korlátozó eszközként – ha az elítélt egészségi állapota azt megengedi – bilincs vagy a végtagra helyezett testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható. (Bv. Szabályzat 48.§ (1) bekezdés) A mozgást korlátozó eszköz, ha azt az elítélt kísérése vagy intézeten kívüli őrzés során alkalmazzák, annak idejére; egyébként az elrendelési ok megszűnéséig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét óra időtartamra alkalmazható. (Bv. Szabályzat 48.§ (2) bekezdés) A mozgás korlátozása történhet  a kezek előre vagy hátra bilincselésével,  két vagy több személy egymáshoz rögzítésével,  bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával,  vezetőszárral ellátott bilincstag (vezető bilincs), valamint  egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is. (Bv. Szabályzat 48.§ (3) bekezdés) Mozgást korlátozó eszköz előállítás esetén pedig a vezető bilincs alkalmazásának az elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. (Bv. Szabályzat 48.§ (4) bekezdés) Büntető ügyben történő előállításkor az eljáró ügyész, illetőleg a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító őr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető bilincs eltávolítására.(Bv. Szabályzat 48.§ (5) bekezdés) Ha az elítélt meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható – a járművön való szállítást kivéve – átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető.(Bv. Szabályzat 48.§ (4) bekezdés) 5. 3. A könnygáz, az elektromos sokkoló, a gumibot A bv. szervezetnél rendszeresített könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, illetve gumibot alkalmazható  az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására,  az intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülés megtörésére.(Bv. Sztv. 19. §) Mindhárom eszközt ugyan olyan cselekmény, magatartás elhárítására és megtörésére lehet alkalmazni. De azért mégis van különbség a három eszköz alkalmazásában, mégpedig az alkalmazásuk által okozott eredmény tekintetében. A könnygáz szabályszerű alkalmazásával korántsem lehet olyan súlyos sérüléseket okozni, mint a másik két eszközzel. A könnygázszóró eszköz Ezen eszköz szabályos, szakszerű alkalmazása során nem lehet súlyos egészségromlást vagy maradandó egészség károsodást okozni. Az alkalmazása során csak olyan mennyiséget kell (szabad) az intézkedés alávont személy arcába szórni, amennyi az alkalmazás okát kiváltó cselekmény megszüntetéséhez szükséges. A kényszerítő eszközt alkalmazó személyi állomány tagjának az alkalmazás során az eredményes intézkedés befejezése érdekében, ügyelni kell arra, hogy ha az eszközt nyílt, szeles vagy huzatos helyen alkalmazza, saját magát ne sodorja olyan helyzetbe, hogy a kiszórt könnygáz őt, magát is sértse. A bv. szervezet közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló olyan tagja, akik munkakörüknél fogva az elítéltekkel közvetlen kapcsolatban állnak a támadás elhárítására és a testi épségük védelmére könnygázszóró eszközzel lehet ellátni. (Bv. Szabályzat 67.§) A könnygáz lehet:  palackos kiszerelésű,  lőfegyverrel célba juttatható, töltényhüvelybe szerelt,  kézzel célba juttatható, gyújtással indítható könnygáz gránát.

58

Az elektromos sokkoló Sokkoló eszközzel csak a szabályszerű kezelésre és alkalmazásra kiképzett személyt lehet ellátni. Az eszköz alkalmazására elsősorban az akciócsoport tagjait kell kiképezni. A kiképzésért a biztonsági osztályvezető a felelős. Az alkalmazásra kiképzett hivatásos állomány tagjainak sokkoló eszközzel való ellátásáról, illetve a sokkoló öv alkalmazásáról a szolgálati feladat jellegére, biztonságra veszélyességére figyelemmel a biztonsági osztály vezetője, vagy annak szolgálati elöljárója – hivatali munkaidőn kívül a biztonsági tiszt – dönthet. A sokkoló öv alkalmazása esetén a fogvatartottat ki kell oktatni annak működéséről és hatásáról. A tájékoztatás megtörténtét helyileg rendszeresített nyomtatványon kell dokumentálni. A sokkolt fogvatartottat a lehetséges időn belül azonnal orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A mennyiben azonban a sokkoló eszköz alkalmazása a sokkhatáson túl nyilvánvaló egészségkárosodást vagy sérülést okozott a szükséges egészségügyi ellátásról haladéktalanul gondoskodni kell. A sokkoló eszközöket a viselésen kívüli időben a fegyverszobában kell tárolni. A sokkoló eszközök kis áramerősséggel és nagy feszültséggel működnek. A fájdalmat erős ütőhatásban fejtik ki. A kis áramerősség ellenére a sokkoló eszközt fejen, nyakon, arcon, nem szabad alkalmazni, mert légzőizomgörcsöt, látás és gerincvelő károsodást okozhat. Nagyon fontos szabály, hogy az alkalmazás felületeként lehetőleg alsó vagy felső végtagot és a felsőtest középső területét kell kiválasztani. A gumibot A bv. szervezetnél alkalmazott gumibot fajták:  normál gumibot, csuklószíjjal ellátva,  tonfa,  kombinált gumibot, amely két kényszerítő eszköz alkalmazását teszi lehetővé, a gumibot markolatában kialakított üregbe könnygázszóró palackot lehet elhelyezni, amit a markolat külső felületén kialakított működtető szerkezettel lehet alkalmazni, akár együttesen is,  teleszkópos gumibot, ebből két fajta van rendszeresítve, az egyik nagykeménységű műanyag és fém ötvözete, ez nagyon komoly sérülések okozására alkalma, valamint egy gumiból készített teleszkópos eszköz, ez hatását tekintve jóval enyhébb, mint az előző,  hosszított (rendvédelmi) gumibot, az alkalmazására rendszerint a kötelékben való fellépés során tömegoszlatás céljából kerülhet sor, továbbá alkalmas csoportos, tömeges cselekmények, ellenszegülések felszámolására, megtörésére. Mint minden kényszerítő eszköz alkalmazása során, a gumibot alkalmazása esetén is lehetőleg kerülni kell a súlyos serülés okozását, azt, hogy az ütés(ek) olyan testrészre, testfelületre irányuljon, ahol életfontosságú szervek találhatók (fej, derék, gyomor, stb.). 5. 4. A szolgálati kutya A szolgálati kutya kényszerítő eszközként való alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha a kutya arra kiképzett és a bv. által minősített. Továbbá csak kiképzett kutyavezetővel lehet a szolgálati kutyát alkalmazni. Szájkosárral ellátott szolgálati kutya – pórázon vagy anélkül – akkor alkalmazható, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak (Bv. Sztv. 21.§ (1) bekezdés) Mivel a testi kényszer passzív magatartással, ellenszegüléssel szemben is alkalmazható, itt meg kell jegyeznünk, hogy a szolgálati kutya alkalmazása ilyen esetben logikailag kizárt. Szájkosár nélkül szolgálati kutya pórázon, akkor alkalmazható, ha az intézet, illetve a fogva tartás biztonságát veszélyeztető csoportosulás enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, vagy ha az a személyi állomány tagjának az intézkedéssel szemben tanúsított aktív ellenállás leküzdéséhez szükséges. (Bv. Sztv. 21.§ (2) bekezdés) Szájkosár és póráz nélkül a szolgálati kutya  személyi sérüléssel fenyegető támadás, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,  az elzárást töltő személy kivételével a fogvatartott szökésének a megakadályozására és a megszökött fogvatartott elfogására alkalmazható. (Bv. Sztv. 21.§ (3) bekezdés) A szolgálati kutyát csak olyan feladat végrehajtására lehet alkalmazni, amelyre kiképezték és minősítése alapján annak ellátására alkalmas. A szolgálati kutya rendszerbe állításáról az intézet parancsnoka határoz, alkalmazásának feltételeit – a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – a biztonsági rendszer leírásában és

59

intézetparancsnoki intézkedésben rögzíteni kell. A feltételek mellett az egyes feladatok végrehajtásának elrendelési jogosultságát is meg kell határozni. Szolgálatba a szolgálati kutya csak állományparancsban kinevezett – kivételesen megbízott – kutyavezetővel állítható. A kutyavezető feladatait őrutasításban vagy szolgálati utasításban kell rögzíteni. A kutyavezető felelős a szolgálati kutya képzettségéért és képzettségi szintjének fenntartásáért, kondíciójáért, ápoltságáért, norma szerinti élelmezéséért, elhelyezési körlete tisztántartásáért, felszerelésének karbantartásáért, egészségi állapotáért. Ha a kutya szolgálatra való alkalmassága a kutyavezető felróható magatartása miatt csökken vagy megszűnik, ellene fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kell lefolytatni. Kutyatelepet kell létesíteni abban az intézetben, ahol a szolgálati kutyák száma eléri a 6 darabot. A kutyatelep vezetőjének szakmailag felkészült hivatásos állományú tiszthelyettest kell kinevezni. A kutyatelep vezetője elöljárója a kutyavezetőknek. A kutyatelep – vezető részére munkaköri leírást kell készíteni, amely tartalmazza a beosztott kutyavezetők irányítási és ellenőrzési kötelezettségét, a szolgálati állatok ellátási és gondozási rendjét, a kutyavezetők és a szolgálati állatok képzésének és továbbképzésének irányítását, az állategészségügyi előírások betartását, a telepre és a szolgálati kutyákra vonatkozó nyilvántartások vezetését. A kutyatelep létesítésére vonatkozó tervet a Biztonsági Főosztályra kell felterjeszteni, de csak abban az esetben, ha az intézet jóváhagyott költségvetési tervében szerepel. A kérelmet az országos parancsnok bírálja el. Az intézetben csak a feladatok ellátásához szükséges létszámú szolgálati kutya tartható. A létszámot az intézetparancsnok évente szolgálati állat állománytáblában határozza meg. Speciális képzettségű kutya (bódítóés kábítószer-kereső, robbanóanyag-kereső, hullakereső, speciális kereső) tartását és kiképzését a Biztonsági Főosztály vezetője engedélyezi és csak az arra kijelölt, regionálisnak nyilvánított intézeti kutyatelepen lehet tartani. Az igénybevételüket az intézetparancsnok igényelheti, a szállítási költségek az igénylő intézetet terhelik. A szolgálati kutya beszerzése, utánpótlása az intézet feladata, amely vásárlás, ajándékozás útján és saját tenyésztéssel történhet Tilos olyan kutyát beszerezni, ajándékként elfogadni, amelynek a tenyésztését jogszabály tiltja. Szolgálati kutyát csak a köz - és állategészségügyi szabályok betartásával lehet tartani. A rendszeres állategészségügyi ellátás érdekében az intézetek kötelesek állatorvossal szerződést kötni. A szolgálati kutyát évente egy alkalommal minősíteni kell, amit az intézet erre a célra létrehozott bizottsága végez. A minősítő bizottság vezetője az intézet gazdasági vezetője (vagy helyettese), tagjai a biztonsági osztályvezető, a kutyatelepvezető, az állatorvos és a minősítésre kerülő kutya kutyavezetője. A kiképzést, továbbképzést lehetőleg úgy kell szervezni, hogy az ne eredményezzen túlszolgálatot. A szolgálati kutya kiképzésében, továbbképzésében fogvatartott nem vehet részt. 5. 5. A lőfegyverhasználat Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A lövedék a lőfegyverhez használt lőszer egyik alkotó eleme, így a lőszer olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz. Ezen szempontok alapján a bv. szervezeténél rendszeresített fegyvereket lőfegyvernek kell tekinteni. A szolgálati lőfegyver viselésére vonatkozó jogosultság Szolgálati lőfegyverrel a ht. állomány azon tagja látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett, és szolgálati beosztása indokolja a lőfegyverrel történő ellátását. A szolgálati lőfegyver viselésére vonatkozó jogosultságot a ht. állomány tagjának szolgálati igazolványában fel kell tüntetni. A szolgálati lőfegyver viselésének rendje A ht. állomány tagja szolgálati lőfegyverét csak a bv. szervek épületében, az ott kialakított fegyvertároló helyen tárolhatja. A polgári ruhában teljesített szolgálat esetén a lőfegyvert rejtve kell viselni. A szolgálati lőfegyvert és lőszert kizárólag szolgálati célokra lehet használni. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyvert vagy fegyverzeti anyagot másnak átadni, mással cserélni nem szabad. A szolgálati lőfegyver, lőszer vagy bármilyen fegyverzeti anyag elvesztését, illetve eltűnését azonnal jelenteni kell az elöljárónak. A ht. állomány tagja a szolgálati feladat ellátásához kiadott lőfegyvert a vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett, a legnagyobb felelősségérzettel köteles kezelni, azt az előírt módon karbantartani és tárolni. A bv. szer területére idegen lőfegyvert bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyiségben le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásról gondoskodni kell. Nem minősül idegen lőfegyvernek a védett személyek biztosítását

60

ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyver. A lőfegyver-használati jog és kötelezettség Lőfegyverhasználat a hivatásos állomány tagjának saját elhatározásából, vagy az arra jogosult elöljáró utasítására történhet. Kötelékben való fellépés esetén lőfegyver csak az elöljáró utasítására használható.(Bv. Sztv. 22.§ (1) bekezdés) Ha a lőfegyverhasználatra kerül sor, akkor lehetőleg kerülni kell a súlyos sérülés okozását, illetve az élet kioltását, a lövés(ek), lehetőleg a végtagokra irányuljon. A lőfegyverhasználat után az intézkedést elszenvedő személyt haladéktalanul elsősegélyben, valamint orvosi ellátásban kell részesíteni, továbbá a helyszínt biztosítani kell. Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés. (Bv. Sztv. 22.§ (2) bekezdés) Lényeges, hogy konkrétan el tudjuk határolni, azt, hogy mi minősül lőfegyverhasználatnak és mi nem. A jogalkotó konkrétan megfogalmazza azt, hogy jogi szempontból mi minősül lőfegyverhasználatnak: „csak a szándékos személyre leadott lövés”. Azaz, egyfelől a szándékot kell vizsgálni – csak a szándékos magatartás minősül lőfegyverhasználatnak, ebből logikailag következik, hogy a gondatlan magatartás gondatlan fegyverkezelésnek minősül – másfelől a lövésnek személyre kell irányulnia, azaz személyre kell céloznia az intézkedőnek azzal a szándékkal, hogy a testét eltalálja, és ezzel megakadályozza a törvényellenes magatartást, ami a lőfegyverhasználat okát képezi. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, és a rendfenntartás és tömegoszlatás céljából leadott riasztólövés Röviden ki kell térnünk arra, hogy hogyan értelmezzük a jogalkotó azon rendelkezését, miszerint a figyelmeztető lövés nem minősül lőfegyverhasználatnak. Véleményünk szerint, ezen rendelkezés nem emelhető ki önmagában a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések közöl, azaz figyelmeztető lövésnek csak akkor van helye, ha a lőfegyverhasználat törvényi feltételei fennállnak. Azokban az esetekben mikor a szándékos személyre irányuló lőfegyverhasználatnak nincsenek meg a törvényi feltételei nincs helye lőfegyverhasználatnak, így figyelmeztető lövésnek sincs. Az egyetlen logikus értelmezés az lehet, hogy abban az esetben, mikor a lőfegyverhasználat törvényes feltételei fennállnak – például életelleni közvetlen támadás – és az intézkedő biztonsági felügyelő a megelőző intézkedések sorában eljut a figyelmeztető lövés leadásáig és ennek hatására a fogvatartott befejezi a jogellenes cselekményét, azaz felhagy a támadással a figyelmeztetésként leadott lövés – mivel nem a támadást végrehajtó személyre irányult - jogilag nem minősül lőfegyverhasználatnak. A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések A szándékos személyre leadott lövést meg kell előznie bizonyos – a törvényalkotó által meghatározott – megelőző, figyelmeztető intézkedéseknek. Ezeket a jogalkotó által meghatározott sorrendben kell megtenni, a sorrendtől eltérni, azt felcserélni nem szabad. A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie 

felhívásnak, hogy a felhívott személy az intézkedésnek tegyen eleget;

A felhívást határozottan, érthetően és megfelelő hangerővel kell megtenni! 

más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

A lőfegyverhasználat ultima ratio jellegére tekintettel, meg kell próbálni a törvénysértő magatartást más, enyhébb kényszerítő eszközzel megakadályozni. 

figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

Ennek a figyelmeztetésnek is érthetőnek, határozottnak és hangosnak kell lennie. A figyelmeztetéssel egyidőben a lőfegyvert tüzelésre kész (csőre töltés) állapotba kell helyezni. Természetesen ezen figyelmeztetésre is csak akkor kerülhet sor, ha a lőfegyver használat törvényi feltételei fennállnak.

61



figyelmeztető lövés.(Bv. Sztv. 24.§ (1) bekezdés)

A figyelmeztető lövést olyan irányba kell leadni, hogy az emberi életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon vagyoni kárt. Ezt annak ellenére fontosnak tartjuk, hogy a jogalkotó a törvényben ezt nem határozta meg. A jogalkotó a többi kényszerítő eszköz alkalmazásához hasonlóan, a lőfegyverhasználat esetében is gondolt az előre nem látható körülményekre, helyzetekre és megteremtette annak a jogszabályi lehetőégét, hogy a megelőző intézkedések törvényben meghatározott rendjétől az intézkedő eltérhessen. A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei miatt ezek megtételére nincs idő, és a késedelem az élet közvetlen veszélyeztetésével járna. (Bv. Sztv. 24.§ (2) bekezdése) Az intézkedések részben vagy egészben történő elhagyása nem jelenti a sorrend felcserélést, a sorrendtől nem lehet eltérni. A mérlegelést az intézkedő személynek, kötelékben pedig az elöljárónak kell megtennie. Két feltételnek kell együttesen megvalósulnia, az egyik feltétel az idő rövidsége, a másik feltétel pedig az, hogy a késedelem az élet közvetlen veszélyeztetésével járna. A mérlegeléskor abban is dönteni kell, hogy az összes megelőző intézkedést el kell- e hagyni, vagy csak azoknak egy részét. A lőfegyverhasználatot tiltó rendelkezések A törvény az általános tilalmakon túl, a lőfegyverhasználat esetében további tilalmakat határoz meg. Nincs helye lőfegyverhasználatnak:  ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn (vétlen személy),  ha az intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,  a fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökése esetén elfogására. (Bv. Sztv. 23.§ (1) bekezdés) A gyakorlatban előfordulhat az is, hogy a fentiekben felsorolt személyek olyan magatartást tanúsítanak, amely közvetlen veszélyhelyzetet idézhet elő, Így a 23.§ (1) bekezdésében meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a lőfegyverhasználata fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, illetve ellenállás leküzdése miatt szükséges. (Sztv. 23.§ (2) bekezdés) Fegyveresen követi el a támadást, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. Felfegyverkezve követi el a támadást, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. A lőfegyverhasználat törvényben meghatározott esetei A jogalkotó a Bv. Sztv 22.§ (3) bekezdésében taxatíve felsorolja azokat az eseteket, (feltéteket) amikor – ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre – lőfegyver használható. 

az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;



a testi épséget vagy a személyi szabadságot súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

A jogalkotó elkülönítette az élet elleni és a testi épség elleni közvetlen támadást, ami a gyakorlatban az esetek nagy részében nehezen határolható el, a gyakorlatban előfordulhat olyan támadás, ami a testi épség veszélyeztetésével az életet is veszélyezteti. A személyi szabadságot súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás szintén nagyon összetett fogalom. A személyi szabadság, mint alapvető emberi szabadságjog, a mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát jelenti. A támadás aktív magatartást feltételez, azaz a passzív magatartás esetében nincs helye lőfegyverhasználatnak. Az aktív magatartás, tevéssel való elkövetés tipikus esete a sértett teste ellen irányuló erőszak (például lefogás, annak megakadályozása, hogy a sértett tovább menjen stb.) Természetesen a támadás veszélyességét mérlegelni kell, abból kell kiindulni, hogy mi lehet a legsúlyosabb következménye a támadásnak. Ezt alapvetően a támadó által használt eszköz veszélyességéből, a támadók létszámfölényéből és a támadás intenzitásából lehet felmérni. A megtámadottnak

62

nem kell kivárnia azt, hogy a támadás teljesen kifejlődjék, és egyértelműen világossá váljék, hogy mire irányul a támadó szándéka. A támadást el kell hárítania az intézkedőnek, mielőtt még a sértés bekövetkezne. 

a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítések bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;

Ezen bűncselekmények esetében a különösen nagy társadalomra veszélyesség, ezen belül a súlyos eredmény bekövetkezésének veszélye indokolja a lőfegyver használatát. 

bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal, vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének a megakadályozására;

Bűncselekménynek kell tekinteni minden olyan magatartást, amely a Btk. Különös részben leírt tényállások valamelyikébe ütközik. Ezen pontban a jogalkotó azokra a bűncselekményekre gondolt, amelyeket lőfegyverrel, robbanóanyaggal, vagy más olyan eszközzel lehet elkövetni, amelyek alkalmasak az élet kioltására. A lőfegyver fogalmát már korábban meghatároztuk. A robbanóanyagok, robbanószerek, a lőfegyverek és a lőszer a társadalom életében szükségszerűen használt veszélyes szerek és eszközök. Illetéktelen használatuknál fogva súlyos veszélyt jelentenek a közrendre és közbiztonságra, másrészt súlyos minősítésű bűncselekmények elkövetésének eszközéül szolgálhatnak. A robbanóanyag olyan anyag, melynek rendkívüli gyors oxidációja (elégése) során eredeti térfogatát rendkívüli mértékben meghaladó gázmennyiség keletkezik és ez a folyamat hatalmas hőt és feszítőerőt fejt ki. Robbantószer olyan eszköz, amely a robbanóanyag felrobbantására szolgál (pl.: gyújtózsinór, gyutacs, időzítő szerkezet, stb.). Robbanóanyag, vagy robbantószer felhasználására szolgáló készülék, olyan eszköz, amely magában egyesíti a robbanóanyagot és a robbantószert (pl.: bomba, kézigránát, stb.). Nem minősülnek robbantóanyagnak a pirotechnikai anyagok. 

lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;

Mivel ezek az eszközök, illetéktelen személyek kezében fokozott veszélyt jelentenek a közbiztonságra, minden eszközzel meg kell akadályozni azt, hogy az arra jogosulatlanok megszerezzék őket. A jogalkotás korlátozta, szűkítette az elkövetés módját, mivel csak abban az esetben lehet lőfegyvert használni, ha erőszak alkalmazásával próbálják megszerezni az eszközöket. Azaz, ha valaki nem jogosult az eszköz birtoklására és úgy szerzi meg azt, hogy nem alkalmaz erőszakot - mert például a birtoklásra jogosult őrizetlenül hagyta az eszközt nem lehet a megszerzés megakadályozására lőfegyvert használni. 

a bv. szerv ellen elkövetett fegyveres támadás elhárítására;

Abban az esetben, ha a bv. objektumot fegyveresek (lőfegyverrel, és robbanóanyaggal felszerelt) megtámadják, ezen cselekmény elhárítására lőfegyvert lehet alkalmazni. A támadók létszáma nincs meghatározva, így akár egy személy is elkövetheti a cselekményt. 

a fogvatartott erőszakos kiszabadításának megakadályozására;

A szervezett bűnözés egyre nagyobb térhódításával, komolyan megnőtt annak az esélye, hogy egy-egy a bűnszervezet számára kiemelten fontos elítéltet, akár erőszak alkalmazásával is, de megpróbálnak a bv. intézetből kiszabadítani. Az ilyen esetekre gondolva, a jogalkotó lehetőséget ad, hogy a kiszabadítást lőfegyverrel is megakadályozzák. 

azzal szemben, aki a nála lévő fegyvert, vagy más, az életre és testi épségre veszélyes eszközt felszólításra nem teszi le, és magatartása annak ember elleni közvetlen használatának szándékára utal;

Ezen, pontban azokról a helyzetekről rendelkezik a jogalkotó, mikor olyan eszközöket tart magánál a személy, amelyekkel az emberi életet és a testi épséget lehet konkrétan veszélyeztetni. Ahhoz, hogy az ilyen személlyel szemben lőfegyvert használhassanak, még két feltételnek meg kell valósulnia, egyfelől az eszközöket birtokló személy szándékának láthatóan arra kell irányulnia, hogy azokat más személy ellen közvetlenül használni akarja, másfelől megelőzően fel kell szólítani az eszköz letételére.

63

Az alkalmas eszközök tára igen széles lehet, a fegyveren és a robbanóanyagokon túl még nagyon sok olyan eszköz létezik, amely alkalmas az emberi élet kioltására, vagy testi sérülés okozására, még olyan eszközök is, amelyek első látásra egészen más rendeltetésűek, ezért nagyon fontos az eszközt birtokló személy szándékának felismerése. 

az intézkedő saját élete, testi épsége, illetve személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására;

Ez a pont konkrétan az intézkedő személy életét, testi épségét és személyi szabadságát veszélyeztető támadás elhárítására ad lehetőséget lőfegyverhasználattal. Alapvetően a jogos védelmi helyzetről van szó. Ezért többek között nagyon fontos, hogy a lőfegyverhasználat arányban álljon a támadásból maximálisan következő sérüléssel. Természetesen nem kell kivárni az intézkedőnek azt, hogy a sértés bekövetkezzen, elég annak a közvetlen veszélye. A bv. szervezetnél rendszeresített robbanófegyverekre a lőfegyverhasználat szabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha lőfegyverhasználat történt a bv. szerv parancsnoka köteles az ügyészt - ha testi sérülést, vagy halált okozott - haladéktalanul értesíteni. Lőfegyverhasználat tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben; A lőfegyverhasználat sajátos esetét jelenti az a helyzet, ha annak szükségessége tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben merül fel. Ilyen esetben fokozott a veszélye annak, hogy olyan személyek életét, testi épségét is közvetlenül fenyegeti a lőfegyverhasználat, akikkel szemben ezen kényszerítő eszköz alkalmazása kizárt, vagy enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása is elegendő lenne. A törvény erre való tekintettel csak akkor engedi a lőfegyverhasználatot, ha az egyes személy elleni alkalmazás feltételei fennállnak és a használatnak, pedig az egyes személyre kell irányulnia. A speciális helyzetre való tekintettel a törvény külön felsorolja a megelőző intézkedéseket, de a sorrendjében és tartalmában nem különbözik az egyes személlyel szembeni lőfegyverhasználatot megelőző intézkedésektől:    

a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak; a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának; figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; figyelmeztető lövés.

A tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések mellőzésére az egyes személy elleni lőfegyverhasználat szabályai az irányadók. Összegezve, el kell mondani, hogy a Bv. Sztv. értelmében lőfegyver akkor használható, ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre. Az állományt arra kell kioktatni, hogy lőfegyverhasználatra - a törvényi feltételek fennállása esetén is -, csak legvégső esetben kerülhet sor. A hangsúlyt a megelőzésre, a szolgálati feladatok maradéktalan ellátására, más kényszerítő eszközök alkalmazására kell helyezni. Különös figyelmet kell fordítani az éber szolgálatellátásra, a szabályos őrzésre, előállításra, szállításra, az eligazításra, a szakszerű bilincselésre. E feladatok maradéktalan végrehajtásának folyamatos parancsnoki ellenőrzéssel kell érvényt szerezni.

64

VIII. Fejezet A biztonsági tevékenységet ellátó személyi állomány eligazítása, valamint a szolgálat átadás átvétel 1. Az eligazítás Az eligazítás az a szolgálati tevékenység, amelynek során meg kell határozni a szolgálatba lépő állomány feladatait és azok végrehajtásának módját. 1. 1 Az eligazítás alanyai Minden őrzési, felügyeleti és/vagy ellenőrzési feladatot ellátó beosztottat a szolgálatba lépés, illetve a feladatellátás előtt el kell igazítani. Az eligazítás az elöljáró kötelező jellegű tevékenysége, azt mindig meg kell tennie, abban az esetben, ha a biztonsági feladatot ellátó állomány tagja nem kap az adott feladat ellátásra eligazítást, az fegyelmi, súlyosabb eredmény bekövetkezése esetén büntetőjogi felelősségre vonást – elöljárói intézkedés elmulasztása Btk. 361. §) eredményezhet. Az eligazítás, mint elöljárói kötelezettség A Hszt. a szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok között az alábbiakat rögzíti: A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles:  a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.(Hszt. 67. § c)) A Szolgálati Szabályzat is kitér az elöljáró kötelezettségeire és többek között így rendelkezik: Az elöljáró irányítja, vezeti, szervezi, ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és alárendeltjei munkáját, megadja a feladatok ellátásához szükséges információkat, figyelembe veszi és mérlegeli az alárendeltek javaslatait, biztosítja a munkavégzés feltételeit. (Szolgálati Szabályzat, 6.§ (1) bekezdés) A B. Sz. pedig konkrét feladatként határozza meg a biztonsági tiszt számára a biztonsági tevékenységet ellátó állomány eligazítását. A biztonsági tiszt feladata: b) a biztonsági feladatokat ellátó állomány eligazítása, tájékoztatása, a szállítási, előállítási és egyéb intézeten kívüli őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatra kijelöltek útbaindítása, visszaérkezéskor fogadása, (B. Sz. 36/b.)) Láthatjuk, hogy az eligazítás, a tájékoztatás az elöljáró egyik legfontosabb feladata és kötelezettsége. Az eligazítás elmulasztása, valamint a nem megfelelő tartalmú eligazítás súlyosan veszélyezteti a jogszabályoknak, illetve az adott helyzetnek megfelelő feladat-végrehajtást. Az általános eligazítás Az általános eligazítás a szolgálatba lépést megelőzően a váltások előtt történik, amelyet a parancsnok által meghatározott időben és helyen a szolgálatba lépő biztonsági tiszt tart, a szolgálatba lépő biztonsági tevékenységet ellátó állomány részére. A biztonsági- és büntetés-végrehajtási osztály folyamatos váltásos rendszerben szolgálatba lépő tagja köteles a meghatározott szolgálati öltözetben, az eligazítása előtt - a parancsnok rendelkezése szerint - a szolgálatban lévő biztonsági tisztnél jelentkezni a szolgálati feladtok ellátására. A váltás nélküli szolgálati rendszerben az eligazítás a szolgálati időben történik. Előfordulhat, hogy a szolgálatba lépő biztonsági tiszt akadályoztatva van – késik, beteg, stb. – ilyen esetben, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt tartja az eligazítást. Az általános eligazításon a biztonsági szabályzatban meghatározottakon túl ismertetni kell, hogy a szabályoktól való eltérés vagy ezen előírások megsértése a biztonság veszélyeztetésén túl különböző fegyelmi, vagy súlyosabb esetekben akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet. Az általános eligazítás szabályai Minden biztonsági tevékenységet ellátó személyt a szolgálatba lépés előtt el kell igazítani. Az eligazítás időpontját, helyét és rendjét a parancsnok határozza meg. Az eligazítást alakzatban kell végrehajtani.

65

A szolgálatba lépők a meghatározott kényszerítő eszközöket, fegyver-műszaki anyagokat a fegyverszobából az eligazítás előtt átveszik. Amennyiben a szolgálati feladat ellátása lőfegyverrel történik, a lőfegyver típusától függően a tárazást az intézeti parancsnak megfelelően kell végrehajtani, de főszabály szerint az eligazításon töltött lőfegyverrel megjelenni, részt venni tilos! A biztonsági szolgálat váltásakor az eligazítást a szolgálatba lépő, más esetben, a szolgálatban lévő biztonsági tiszt tartja. Az eligazítás előtt a szolgálatot átadó biztonsági tiszt a szolgálatba lépő biztonsági tiszttel közli:  a szolgálat ideje alatt történt és tudomására jutott eseményeket,  a megtett intézkedéseket,  a szolgálatszervezést és a szükséges módosítást,  a biztonsági tevékenységgel és szolgálati helyekkel kapcsolatos változásokat,  a folyamatosan végrehajtandó feladatokat,  a szolgálattal összefüggő egyéb körülményeket. A büntetés-végrehajtási osztály szolgálatba lépő körletfelügyelőit a szolgálatba lépő biztonsági tiszt tájékoztatja, és a szolgálatba lépő körlet-főfelügyelő igazítja el. A más szakterületeken biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása a parancsnok által meghatározott vezető feladata. Az eligazítás előtt meg kell győződni arról, hogy a szolgálatba lépő a feladat végrehajtásra alkalmas-e. Itt alapvetően az egészségi állapotát kell ellenőrizni a beosztottnak, vagyis azt, hogy nem beteg-e, illetve nincs-e bódítószer hatása alatt, valamint az eligazítás során az elvégzendő feladat ellátásához szükséges elméleti felkészültséget is ellenőrizni kell. A biztonsági főfelügyelő vagy a szolgálatba lépő biztonsági tiszt által meghatározott módon sorakoztatja a szolgálatba lépőket és az elöljáró érkezésekor, jelentést tesz. A biztonsági tiszt a napi szolgálatszervezés alapján ellenőrzi a létszámot, a szolgálatra alkalmasságot, az öltözetet, a fegyvereket és a felszerelést; hiányosság észlelése esetén intézkedik annak megszüntetésére és megtartja az eligazítást. Az általános eligazítás tartalmazza:  az előző szolgálata teljesítésének és ellenőrzésének tapasztalatait, a történt fontosabb eseményeket és az ezek alapján levonható tanulságokat, tapasztalatokat,  személyek feladat-végrehajtásának és fegyelmének értékelését, (dicséret, szóbeli figyelmeztetés, stb.)  a megtörtént rendkívüli és egyéb események tanulságait, bekövetkezését előidéző körülményeket, (ehhez fel kell használni az országos parancsokság által rendszeresen kiadott napi jelentéseket),  az elöljárónak a szolgálat ellátásra vonatkozó rendelkezéseit, parancsait,  az eligazításon résztvevők szolgálati beosztását (ki, mikor, hol, milyen szolgálatot teljesít, mikor van a váltás, stb.),  a bv. szervvel vagy a fogvatartottak őrzésével, felügyeletével vagy ellenőrzésével kapcsolatos lényeges változásokat,  a fogvatartottakra vonatkozó lényeges információkat, ezek esetleges változását, vagy befolyásolását érintő körülményeket (a fogvatartottak fegyelmét és hangulatát),  a személyi állományt érintő lényeges információkat,  a szolgálati feladatok végrehajtásának módját. A szolgálat befejezését követően, de a lelépést megelőzően a szolgálatot átadó állománnyal közölni kell a soron következő szolgálatba lépés időpontját. Ez a biztonsági tiszt feladata, ezt elmulasztani nem lehet, mivel ezen múlhat a szolgálat ellátáshoz szükséges állomány rendelkezésre állása, valamint fegyelmi, és/vagy büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet. Különösen igaz ez hétköznap a nappali szolgálatok után, mikor megtörténhet, hogy az elöljáró megváltoztatja a szolgálatszervezést. Ha mégis előfordul, hogy a változásra nem figyelmeztetik a beosztottat, vagy a változás a pihenő ideje alatt történik, akkor a parancsnok által meghatározott, módon ki kell őt értesíteni. Az eligazítást fel kell használni az állomány szakmai felkészültségének ellenőrzésére, ajánlott egy-két ellenőrző kérdést feltenni a biztonsági és a körletfelügyelői szolgálatba lépőknek. Ezeknek a kérdéseknek az aznapi konkrét feladatellátás szabályaira kell irányulniuk. Természetesen a gyakorlatban nem minden esetben áll rendelkezésre annyi idő, hogy a fentebb felsorolt mindenegyes témát érinteni lehessen. Az eligazítás előtt a szolgálatba lépő biztonsági tisztnek tájékozódik, és fontossági sorrendet kell felállítania. Azokat az információkat mindenképpen ismertetni kell, amelyek a leginkább befolyásolják a szolgálat ellátást.

66

A speciális eligazítás A speciális eligazítást, a különböző szakterületeken biztonsági feladatokat végrehajtók részére, valamint az egyéb biztonsági feladatokat ellátók részére kell tartani, amely meghatározott feladathoz, vagy aktuális eseményhez kötődik. Az eligazítás ideje, helye, módja különböző, a feladatok és a téma függvényében történik. 3.1. A speciális eligazítás szabályai, tartalma A speciális eligazítás tartalmazza:  a végrehajtandó biztonsági feladatot, annak helyét és idejét, a feladat végrehajtásának módját;  az esetleges veszélyforrásokat, annak megelőzését, illetve a teendő intézkedéseket;  az összeköttetés módját; (nagyon fontos, hogy minden egyes biztonsági feladat végrehajtásakor – különösen, ha az intézeten kívül kerül végrehajtásra – az elöljárónak gondoskodnia kell arról, hogy biztosított legyen a megfelelő hírösszeköttetés);  a feladatot végrehajtó biztonsági felügyelő ruházatát, fegyverzetét, felszerelését;  a fogvatartottra vonatkozó minden lényeges adatot, információt, különösen a veszélyességi fokát és a rendelkezésre álló adatok alapján a várható magatartását;  a mozgáskorlátozó eszköz megnevezését és alkalmazásának módját (pl. speciális vezető bilincs, bilincsrögzítő öv);  a kényszerítő eszköz, vagy lőfegyver használatának lehetőségét a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén;  a rendkívüli esemény bekövetkezésekor a teendő intézkedéseket, valamint jelentési kötelezettséget. A speciális eligazításnak különösen fontos szerepe van azon biztonsági feladatok esetében, amikor a végrehajtás az intézet területén kívül történik. Ilyen feladat a szállítás, az előállítás és a kísérés. Az előállításnál az alapvető feladatok a következők:  az előállítások végrehajtását megelőzően az előállítás biztonságát befolyásoló biztonsági körülményeket információkat össze kell gyűjteni, és azt az eligazítás alatt közölni kell az előállítást végrehajtókkal;  az előállítást végzőket fel kell készíteni az előállítás alatt adódó váratlan helyzetekben követendő eljárásra (pl. a hozzátartozók negatív magatartására, fogvatartott rosszullétére, agresszív magatartására, szökésekor teendő intézkedési és jelentési kötelezettségére, az elvonulási útvonal ellehetetlenülésére stb.);  az előállító állományt körültekintően kell kiválasztani, a feladat végrehajtására jól kiképzett, kellő szakmai gyakorlattal rendelkező, a szolgálati feladatok ellátásában folyamatosan fegyelmezett magatartást tanúsító, gyors helyzetfelismeréssel bíró, határozott, átgondolt intézkedések meghozatalára, és azok végrehajtására alkalmas legyen. Speciális eligazítást kell tartani:  a parancsnok által meghatározott témakörben;  a biztonsági felügyelők feladatairól a közbenső váltások előtt;  az előállítást, kísérést vagy szállítást végrehajtóknak a feladat végrehajtása előtt;  rendkívüli esemény, vagy bekövetkezése esetén a megalakított szolgálati csoportok, járőrök feladatairól;  a munkáltatással összefüggő kérdésekről;  a szabadlevegőn tartózkodással kapcsolatos tevékenységről;  a látogatás felügyeletét végrehajtók feladat-meghatározásáról;  a belső felügyeletet ellátók speciális feladatairól;  a fogavatartottak számára rendezett különböző sport-vagy kulturális rendezvények előtt;  a polgári egészségügyi intézménybe történő kihelyezés esetén. 4. A szolgálat átadás – átvétel valamint a váltás végrehajtásának szabályai 4.1. A biztonsági felügyelői szolgálat átadása és átvétele A biztonsági szolgálat váltásakor a külső fegyveres biztonsági felügyelők váltását fel kell vezetni. A biztonsági felügyelőket a szolgálatba lépés előtt a biztonsági tiszt, vagy az általa megbízott személy a fegyver - töltő és ürítő helyre vezeti, és ellenőrzi a töltés szabályszerű végrehajtását. A fegyvert cső alá kell tölteni. A biztonsági felügyelők váltásának ideje alatt a felvezetés útvonalán és az őrhely közelében fogvatartott és más illetéktelen személy nem tartózkodhat.

67

A szolgálatban lévő biztonsági tiszt a szolgálatot átadó biztonsági felügyelőnek az őrhely átadására híradó eszközön ad utasítást, ezt minden váltás előtt köteles megtenni. Az őrhelyen szolgálatban lévő biztonsági felügyelő a váltás felvezetését fegyverrel biztosítja az őrhelyéről. A felvezetést végző a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelőnek utasítást ad az őrhely átvételére. A szolgálatteljesítési hely átvételekor a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelő az őrhelyen ellenőrzi:  a kihelyezett fegyver és a fegyver-műszaki anyagok meglétét,  biztonsági berendezések és technikai eszközök meglétét, működését, állapotát,  a berendezési tárgyak meglétét, állapotát,  a szolgálati hely tisztaságát,  a rendszeresített nyomtatványok meglétét. Abban az esetben, ha a bármilyen rendellenességet tapasztal az őrhelyet nem kell átvennie, és ezt azonnal jelenteni kell a biztonsági tisztnek, aki köteles intézkedni a felmerült probléma megoldásra. Az őrhely átadás-átvételét az átadó biztonsági felügyelő jelenti a felvezetést végzőnek, az átvevő biztonsági felügyelő pedig az őrhely átvételének megtörténtét, híradóeszközön jelenti a biztonsági tisztnek és ezzel az aktussal szolgálatba is lép. A felvezetést végző a váltás végrehajtását jelenti a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek. A közbenső váltásokat, a biztonsági felügyelők felvezetés nélkül hajtják végre kivéve, ha a felvezetési útvonal közterületet érint. Ha az őrhely közterületen át, közelíthető meg, a biztonsági felügyelőket a biztonsági szolgálatváltások közötti időben is fel kell vezetni. Közbeeső váltás előtt a biztonsági tiszt (biztonsági-főfelügyelő) eligazítja a biztonsági felügyelőt a szolgálati feladatra, ellenőrzi a fegyver töltését, és útba indítja a szolgálatteljesítés helyére. Az útba indítást közli a leváltásra váró biztonsági felügyelővel híradóeszköz útján. A biztonsági szolgálat váltása közötti időben a szolgálat átadásának-átvételének megtörténtét az őrhelyen szolgálatba lépő biztonsági felügyelő minden esetben híradóeszközön jelenti a biztonsági tisztnek. A leváltott biztonsági felügyelő jelentkezik a biztonsági tisztnél, biztonsági - főfelügyelőnél, aki a fegyver ürítését minden esetben ellenőrzi. 5. A körletfelügyelők és a belső biztonsági felügyelők szolgálatának átadása és átvétele A körletfelügyelőket és a felvezetés útvonalába eső szolgálati helyekre a szolgálatba lépő körlet-főfelügyelő vezeti fel. A körletfelügyelők közbenső váltása felvezetés nélkül történik. A szolgálatba lépő állomány körletre érkezésekor a körlet-főfelügyelő meggyőződik arról, hogy a váltás végrehajtásának nincs-e akadálya; szükség esetén intézkedik az akadály megszüntetésére, és utasítást ad a váltás végrehajtására. A szolgálatot átadó felügyelő felállítási helyén várja a váltást. A váltás megérkezésekor a szolgálatot átadó körletfelügyelő jelenti a szolgálata alatt történt eseményeket, a kapott rendelkezéseket a végrehajtott és a végrehajtandó napi feladatokat. A szolgálatot átadó és a szolgálatot átvevő körletfelügyelő ellenőrzi, különösen:  a nyilvántartás alapján a körletrészben, a zárkában, lakóhelyiségben ténylegesen tartózkodó, az elkülönítésben lévő, a magánelzárást töltő és a körletrészből kiadott fogvatartottak meglétét, illetve létszámát;  biztonsági berendezések és technikai eszközök meglétét, működését, állapotát;  szemrevételezéssel a zárkák, lakóhelyiségek és berendezési tárgyak épségét;  a kiadott kényszerítő eszközök és okmányok meglétét;  a körlet rendjét és tisztaságát. A szolgálatot átvevő körletfelügyelő a körletrész átadás-átvételének végrehajtását és tapasztalt hiányosságokat jelenti a körlet-főfelügyelőnek. A körlet-főfelügyelő jelenti a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek a váltás végrehajtását, a szolgálati helyek átadás-átvételét, aki engedélyt ad a leváltott körletfelügyelőnek a körlet elhagyására. Ezután a körlet-főfelügyelő a leváltott felügyelőt útba indítja a biztonsági ügyeletre. 5.1. A körlet-főfelügyelői szolgálat átadása-átvétele Váltáskor a szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő átadja, a szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő átveszi:  a nyilvántartás alapján a körletben elhelyezett és a körletből kiadott fogvatartottakat;  a végrehajtott és végrehajtandó feladatokat;

68



a szolgálati okmányokat, nyomtatványokat és nyilvántartásokat.

Váltáskor a szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő a szolgálatot átvevővel közli:  a szolgálata alatt történt legfontosabb eseményeket;  azokat a rendelkezéseket, amelyek a szolgálat ellátását befolyásolják;  a fogvatartottak őrzésével, felügyeletével és ellenőrzésével, mozgatásával, valamint a házirenddel, ezen belül a napirenddel kapcsolatos változásokat;  a fogvatartottakra vonatkozó lényeges információkat, bekövetkezett változásokat és a fogvatartottak hangulatát. Váltáskor a szolgálatba lépő körlet-főfelügyelő ellenőrzi különösen:  a körletfelügyelők váltásának végrehajtását;  a körlet-főfelügyelő kezelésében lévő biztonsági berendezések, a technikai és kényszerítő eszközök meglétét, működését, használhatóságát, tárolását és a tűzbiztonsági berendezéseket;  az elkülönítésben lévő és magánelzárást töltő fogvatartottakat és a külön elhelyezett tárgyaik meglétét;  a körlet tisztaságát és rendjét. A szolgálatot átvevő körlet-főfelügyelő a szolgálat átadás-átvételét, annak tapasztalatait a körleten lévő, valamint az onnan kiadott fogvatartottak létszámát jelenti a biztonsági tisztnek és lehetőség szerint a közvetlen szolgálati elöljárójának. Ha a körlet-főfelügyelő a szolgálatot váltás nélkül fejezi be, a szolgálatban lévő biztonsági tisztnek jelenti mindazt, amit a szolgálatot átvevővel közölne. 6. A biztonsági főfelügyelői szolgálat átadása és átvétele Váltáskor a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő átadja, a szolgálatba lépő biztonsági főfelügyelő átveszi:  a nyilvántartás alapján az intézetben és az intézeten kívül tartózkodó fogvatartottakat;  a végrehajtott és a soron következő feladatokat;  a biztonsági tiszt által megbízott teendőit;  a szolgálati okmányokat és nyilvántartásokat;  a kezelésére bízott biztonságtechnikai rendszer irányító központját, a városi telefonokat, mobiltelefonokat, az URH rádió központot, az „OV”, illetve az „ÖJT” központot illetve a zártláncú videó rendszer monitor központját, a körvilágítási rendszert és az elektromos zárral ellátott átjáró ajtók kezelőközpontját. Váltáskor a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő a szolgálatot átvevővel közli:  a szolgálata alatt történt a bv. intézet biztonságával összefüggő legfontosabb eseményeket;  azokat a rendelkezéseket, amelyek a szolgálat ellátást befolyásolják;  az őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, a munkáltatással, előállítással és szállítással kapcsolatos változásokat;  a fogvatartottakra vonatkozó lényeges információkat, bekövetkezett változásokat. A szolgálat átvételekor a biztonsági főfelügyelő ellenőrzi:  az őrhelyen szolgálatot teljesítő biztonsági felügyelők váltásának végrehajtását;  a biztonsági főfelügyelő kezelésében lévő biztonsági berendezések, a technikai, a híradóeszközök és kényszerítő eszközök meglétét, működését, használhatóságát, tárolását;  a biztonsági ügyeleti szolgálati hely rendjét és tisztaságát.

69

IX. Fejezet A fogva tartás biztonságára ható körülmények (differenciálás) 1. A differenciálás fogalma A biztonsági tevékenység differenciálása az egyik fontos alapelv illetve komplex tevékenység, amely áthatja a büntetés-végrehajtás egészét a szakmai feladatok rendszerében. Kifejezésre juttatja, hogy a fogvatartottak őrzését, felügyeletét és ellenőrzését az intézet típusának, biztonsági helyzetének, építészeti jellegének, elhelyezkedésének, környező lakossághoz való viszonyának és a fogvatartottak büntetés-végrehajtási fokozatának, elkövetett cselekmény jellegének, ítélet tartamának, biztonsági csoportba sorolásának, viselkedésének és személyiségének figyelembe vételével hogyan kell megszervezni. A differenciálás célja Kiszélesíti az egyes büntetés-végrehajtási fokozatokon belüli biztonsági csoportba sorolással az őrzés, felügyelet, ellenőrzés lehetőségét és a biztonsági feladatok ennek megfelelő megszervezését. A fogva tartás differenciálása maga után vonja a különböző területeken végrehajtandó biztonsági feladat differenciálását is. 2. Az intézeten belüli elhelyezés Zárkában kell elhelyezni:  a fegyház fokozatú, illetve általában a börtön fokozatú elítéltet,  a biztonsági okból elkülönített elítéltet,  az ideiglenesen befogadott elítéltet,  a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezett elítéltet,  az előzetesen letartóztatott fogvatartottat,  a fegyelmi okból elkülönített fogvatartottat. Lakóhelyiségben lehet elhelyezni:  a fogház, kivételesen a börtön fokozatú elítéltet,  azt az elítéltet, aki a szabadságvesztést enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának elrendelése alapján tölti,  az átmeneti csoportba helyezett elítéltet,  a szabadságát töltő elítéltet. A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetőleg az erre a célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el. A végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek együtt helyezhetők el a gyógyító–nevelő csoportban és az átmeneti csoportban, a prevenciós részlegen, illetve az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során és az anya – gyermek együttes elhelyezése esetén. A körlet az intézet egyéb részeitől elhatárolt, zárkákat vagy lakóhelyiségeket magába foglaló terület. A zárka az elítéltek elhelyezésére szolgáló olyan helyiség, amelynek ajtaja, ablaka (a továbbiakban: nyílászárók) a külön rendelkezésekben meghatározott biztonsági feltételeknek megfelel. A zárkában folyóvízzel ellátott mosdót, illetve az ön – vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére kialakított zárka kivételével – elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőztetésű WC-t kell létesíteni. A lakóhelyiség az elítélt elhelyezésére szolgáló olyan lakhatásra alkalmas helyiség, amelynek nyílászáróinál a zárkára meghatározott biztonsági berendezés (felszerelés) mellőzhető. A lakóhelyiségeknél a tisztálkodáshoz szükséges folyóvizet, fürdőt, illetve WC-t körletenként is lehet biztosítani. A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér, és férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson. A mozgástér meghatározása szempontjából a zárka (lakóhelyiség) alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni. Egyéni elhelyezés esetén a zárka (lakóhelyiség) alapterületének el kell érni a hat négyzetmétert. A zárkát (lakóhelyiséget) meg kell számozni, az ott elhelyezett elítéltek nevét az ajtón feltüntetni nem szabad.

70

Minden zárkában (lakóhelyiségben) gondoskodni kell:  a külön jogszabályban előírtak szerinti fűtésről,  megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízről,  az olvasásra alkalmas természetes fényről, vagy mesterséges világításról,  a zárkák és egyéb helyiségek, a körletek, valamint a biztonsági szempontból kiemelt területek megfelelő világításáról, zárkát (lakóhelyiséget) állandóan megvilágítani csak akkor szabad, ha parancsnok biztonsági okból átmenetileg elrendelte,  a megfelelő szellőztetésről. A speciális rendeltetésű zárkák Minden intézetben ki kell alakítani  befogadó zárkát, ahová azokat az elítélteket kell elhelyezni, akiknek az egészségügyi vizsgálatát a befogadási eljárás során még nem fejezték be,  szabadságos zárkát, ahová azokat, az elítélteket kell elhelyezni, akik az intézetben töltik a szabadságukat, felszerelése megegyezik a szabaduló zárkáéval,  szabaduló zárkát, ahová közvetlenül a szabadulása előtt kell elhelyezni az elítéltet,  fegyelmi zárkát, a magánelzárás fenyítés végrehajtására,  ön- és közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére szolgáló zárkát, ebben nem lehetnek zárka felszerelési és berendezési tárgyak és a helyiséget belül párnázott burkolattal, kell ellátni,  különleges biztonságú zárkát. A végrehajtási fokozattól függetlenül közösen helyezhetők el:  gyógykezelés érdekében kórteremben, illetőleg betegszobában,  gyógyító-nevelő csoportban és átmeneti csoportban,  munkahelyen együtt dolgozhatnak,  iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport- kulturális, vallási rendezvényeket, illetve orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen vehetnek részt, szabadlevegőn, illetőleg közös étteremben együtt tartózkodhatnak,  az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi. XLII. tv.-re, valamint a 17/1999 (XI.18.) IM. rendeletre. 3. A büntetés-végrehajtási intézet biztonsági rendszerére ható körülmények Egy adott büntetés-végrehajtási intézet helyzete akkor megfelelő, ha a személyi állomány felkészültsége, feltöltöttsége, az anyagi és technikai feltételek megfelelőek. A zavartalan működés és a differenciálási követelmények megvalósítása érdekében az alábbi feltételeket kell biztosítani:  ki kell dolgozni a biztonsági feladatok teljesítésének módszerét és a büntetés-végrehajtási intézet biztonsági rendszerét a helyi sajátosságok figyelembe vételével,  meg kell szervezni a folyamatos szolgálatellátást,  ki kell dolgozni a különböző események megelőzésének, felszámolásának módszereit  meg kell szervezni a társ fegyveres szervekkel való együttműködést,  jó kapcsolatot kell kiépíteni az egyéb polgári szervezetekkel, valamint a büntetés-végrehajtási intézet környékén lakó polgári lakossággal. 3.1. A rendelkezésre álló biztonsági felügyelő létszáma és differenciáltsága A rendelkezésre álló biztonsági felügyelői létszámot az őrzési és felügyeleti tevékenységnek megfelelően differenciáltan el kell osztani:   

hivatásos és közalkalmazottak, valamint a férfiak és nők arányát tekintve, külső őrhelyekre, valamint a belső felügyeletre beosztottak arányát, előállító, szállító, munkáltató biztonsági felügyelők arányát.

3.2. Pedagógiai környezet színvonala 

megfelelő életkörülmény kialakítása - elhelyezés, étkezés, ruházat, sport kulturális tevékenység, oktatás - valamint a megfelelő napirend kialakítása,

71

   

egységes követelmény támasztás, munkáltatási feltételek biztosítása, személyi állomány magatartása, bánásmód, fogvatartott közösségek szervezettsége, irányítottsága.

4. Az elítéltek biztonsági csoportba sorolása. Az elítélteket a befogadási és foglalkoztatási bizottság a fogva tartásra való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I. a II. III, illetve IV. biztonsági csoportba sorolja. 4.1. A befogadási és foglalkoztatási bizottság Az intézetekben befogadási és foglalkoztatási bizottság működik. A befogadási és foglalkoztatási bizottság a befogadástól számított nyolc napon belül az elítélt személyes meghallgatása után dönt: a) a Bv. kódex-ben meghatározott szempontok szerint csoportba sorolásról; (kbz) b) a munkahely és a munkakör kijelöléséről; c) az oktatásban és képzésben való részvételről. A bfb. a parancsnok által meghatározott körben véleményezési, illetve javaslattételi feladatokat is elláthat. (Bv. Szabályzat 30.§ (1)-(3) bekezdés.) A befogadási és foglalkoztatási bizottság vezetője: -

a bv. osztályvezető

A befogadási és foglalkoztatási bizottság tagjai:  a biztonsági osztály vezetője vagy helyettese,  az egészségügyi osztály vezetője által kijelölt orvos (főápoló),  a felkészítő részleg vezetője,  a bűnügyi nyilvántartási osztály foglalkoztatási előadója,  a munkahelyi biztonsági vezető,  gazdálkodó szervezet munkáltatási előadója,  munka- és tűzvédelmi előadó. A befogadási bizottság munkájában esetenként részt vesznek:  a nem dolgozó fogvatartott ismételt munkába állítása esetén a nevelője,  a biztonsági csoportba sorolás változása esetén a bűnügyi nyilvántartó csoport vezetője, a fogvatartott nevelője és a munkahelyi biztonsági felelős. A befogadási és foglalkoztatási bizottság feladatai:  a fogvatartottak biztonsági és nevelési csoportba sorolása, felülvizsgálata megváltoztatása,  a munkába állítás, áthelyezés, leváltás,  oktatásban, képzésben való részvétel megállapítása. A bizottság ülése előtt a felkészítő részleg nevelője előkészíti a fogvatartottak személyi körülményeire vonatkozó anyagát, a bűnügyi nyilvántartó csoport előkészíti a fogvatartottakra vonatkozó adatokat, nyomtatványokat és okmányokat, az egészségügyi szolgálat megállapítja munkára való alkalmasságot, a munkáltatási előadó felméri a munkaerő igényt szakmánként és munkaterületenként. Ha a biztonsági csoportba sorolás alkalmával vitás kérdés merül fel és a bizottság nem tud egyöntetűen dönteni, ebben az esetben a rendelkezésre álló adatokat döntésre a parancsnokhoz kell felterjeszteni. A biztonságos csoportba sorolásnál különösen figyelembe kell venni: a) az elkövetett bűncselekményt (annak jellegét és körülményeit), a szabadságvesztés időtartamét és végrehajtási fokozatát, a szabadságvesztésből még le nem töltött időt, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az időpontját, b) az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolattartását, c) új büntetőeljárás indítása esetén az ennek alapjául szolgáló magatartás jellegét és körülményeit, d) az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait. (Bv. Szabályzat 42. § (2) bekezdés.)

72

A rendeletben felsorolt feltételek mellett természetesen más feltéteket is figyelembe vehet a bfb, valamint a rendeletben meghatározott feltételeket intézet parancsnoki intézkedésben szűkíteni, pontosítani kell, pl. a szabadságvesztés időtartamát, stb. A felsorolt szempontok értékelése alapján a következő négy biztonsági csoportba sorolható az elítélt: I. biztonsági csoportba lehet besorolni azt az elítéltet, aki az intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől, vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogva tartás általában ellenőrzéssel is biztosítható; II. biztonsági csoportba lehet besorolni az elítéltet, ha arra lehet következtetni, hogy veszélyeztetheti az intézet rendjét, a biztonságos fogva tartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható; III. biztonsági csoportba az elítélt akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel, vagy felügyelettel biztosítható; IV. biztonsági csoportba kell besorolni azt az elítéltet, akinél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosa sértő cselekményt, szökést, a saját, vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fog tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövetett, és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható. (Bv. Szabályzat 42 §. (3) bekezdés.) A négy csoport közötti egyik lényeges különbség, hogy I- III-ig csoportba sorolható az elítélt, míg az, az elítélt, akinél alapos okkal lehet következtetni, hogy nagyon súlyos cselekményt fog elkövetni, vagy korábban rendőrségi fogdában, vagy más bv. intézetben - már bizonyítottan elkövetett ilyen súlyos cselekményt, így különösen fogolyszökést, azt csak IV. biztonsági csoportba lehet sorolni. Ami egyben azt is jelenti, hogy a jogszabályban a IV-es biztonsági csoportnál felsorolt magatartást elkövető, (a fogalom második fordulata alapján) nem kerülhet alacsonyabb biztonsági csoportba. Előfordulhat, hogy a befogadott elítélt azon adatai, amelyek alapján a biztonsági csoportba sorolást el kellene végezni hiányosak. Ha a biztonsági csoportba besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig az elítéltet a III. biztonsági csoportba kell besorolni. (Bv. Szabályzat. 42. § (4) bekezdés.) A hiányzó adatokat rövid időn belül be kell szereznie az intézetnek, és az összes szükséges adat beszerzése után, ezen adatok figyelembe vételével újra meg kell határozni a biztonsági csoportba sorolást. A csoportba sorolás feltételeiül szolgáló körülmények, adatok természetesen a szabadságvesztés végrehajtása alatt változhatnak, így indokolt, hogy a rendeletben meghatározott időtartam elteltével a bfb. felülvizsgálja azokat. Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági fokozatba soroltaknál legalább hathónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a bfb. felülvizsgálja. A besorolás alapjául szolgáló körülmények változása esetén a befogadási biztosság - halaszthatatlan esetben a parancsnok - az elítélt biztonsági csoportját az (1) bekezdés szerinti határidőktől függetlenül is köteles megváltoztatni. (Bv. Szabályzat 43. §. (1), (2) bekezdés.) A rendelet maximum határidőként az I., II. biztonsági csoportba sorolás indokoltságának felülvizsgálatát egy évben, a III. biztonság csoportba sorolás esetén hat, a IV. három hónapban határozza meg. Természetesen, ha ennél rövidebb időn belül történik változás az elrendelést indokoló körülményekben, akkor a bfb, halaszthatatlan esetben az intézet parancsnoka köteles megváltoztatni a csoportba sorolást. A biztonsági csoportba való besorolás az elítélt törvényben meghatározott jogait nem érinti, a különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézet házirendje határozza meg. A biztonsági csoportba való besorolás indokairól az elítélt csak akkor tájékoztatható, ha a tájékoztatás a fogva tartás biztonságát nem veszélyezteti. (Bv. Szabályzat 44. § (1), (2) bekezdés) A büntetés-végrehajtási intézetekben befogadási és foglalkoztatási bizottság működik. A működésének rendjét a jogszabályokban meghatározottakon kívül a parancsnok határozza meg. A befogadási és foglalkoztatási bizottság a befogadástól számított 8 napon belül a fogvatartott személyes meghallgatása és a személyi anyagának áttekintését követően dönt a feladatkörében meghatározottakról, illetve felkészítő részlegbe helyezi. A befogadási és foglalkoztatási bizottság 30 napra, ezt meghaladó időtartamra a parancsnok helyezi a fogvatartottat. A felkészítő részlegbe tartás ideje alatt a fogvatartottat felkészítik az oktatásban, szakképzésben való részvételre, megvizsgálja a munkára alkalmasságát vagy a csökkent munkaképességét, illetve munka alóli mentesítését.

73

5. Az előzetesen letartóztatottak fogva tartása 5.1. Elhelyezés    

Az előzetesen letartóztatottakat zárkában kell elhelyezni. A zárkaajtók nyitva vagy zárva tartásáról a parancsnok a rendelkezési jogkör gyakorlójának az előírásait figyelembe véve a büntetés-végrehajtás biztonságára vonatkozó szabályok szerint határoz. Az előzetesen letartóztatott a büntetés-végrehajtási intézet területén csak kísérettel mozoghat. Az elhelyezés során az előzetesen letartóztatott katonát és a rendvédelmi szervek állományának tagjait a többi előzetesen letartóztatott személytől lehetőleg el kell különíteni.

5.2. Elkülönítés Az előzetes letartóztatás végrehajtása során el kell különíteni:  az előzetesen letartóztatottakat a elitéltektől,  a férfiakat a nőktől,  a rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése alapján az ugyanabban a büntetőeljárásban letartóztatottakat, / bűntársakat/  az előzetesen letartóztatott fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól, együttes elhelyezésnél figyelembe kell venni a felnőtt előéletét és a terhére rótt bűncselekmény jellegét. 5.3 A végrehajtás egyéb szabályai            

Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója az előzetesen letartóztatott fokozott őrzését rendeli el, a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka a külön jogszabályban meghatározottak alapján III-IV. biztonsági csoportba sorolja. Az elitéltekkel együtt munkát végző előzetesen letartóztatottak közös elhelyezését a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka külön intézkedésben szabályozza. Az előzetesen letartóztatott elhelyezésével, levelezésével, látogatásával, előállításával, nyomozó szervnek történő kiadásával, más intézetbe történő átszállításával kapcsolatban a büntetőeljárás szakaszától függően az ügyész vagy a bíróság dönt. Az ugyanabban az eljárásban letartóztatottak elkülönítésére vonatkozó szabályokat az oktatás, valamint a művelődési, sportolási lehetőségek igénybevételekor is be kell tartani. Az intézetben megtartott egyházi rendezvényeken az ugyanabban a büntetőeljárásban letartóztatottak is részt vehetnek, ha az elkülönítésüket a büntetés-végrehajtási intézet biztosítani tudja. A büntetés-végrehajtási szervezet tagja az előzetesen letartóztatottal szemben törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén jogosult kényszerítő eszközök alkalmazására. Az előzetesen letartóztatott az ügyész, a vádirat benyújtása után az engedélyével - felügyelettel meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, és részt vehet a hozzátartozója temetésén. Az előzetesen letartóztatott elhelyezésére szolgáló körletrészt az elitéltek elhelyezési körletétől el kell különíteni. Az elkülönítési szabályok érvényesítése érdekében az előzetesen letartóztatottak részére a szabadlevegőn tartózkodás zárt rendben is elrendelhető. Ha az ügyész, vagy a bíró úgy rendelkezik, hogy a biztonsági felügyelő a kihallgatás, illetve a tárgyalás ideje alatt ne tartózkodjon a helyiségben, akkor az erre vonatkozó rendelkezést írásban kérje átadni. A helyiség elhagyása után az ajtó előtt kell tartózkodnia, belépni csak kérésre lehet, vagy kérés nélkül, ha azt észleli, hogy a fogvatartott vagy a hivatalos eljárásban résztvevő hivatalos személy élete, testi épsége veszélyben van. Az előzetesen letartóztatott, ha a védőjével a büntetés-végrehajtási intézetben találkozik, a személyes védelmét kérésére vagy beleegyezésével az intézet biztosítja. A felügyelet az előzetesen letartóztatott büntetőeljárási jogait nem korlátozhatja.

6. Az elzárás végrehajtásának biztonsági feladatai Az elzárást töltő elkövető az intézet egész területén, szabadon mozoghat, kivéve azt a területet, ahol azt a parancsnok megtiltotta. Az elzárást töltő elkövetőket el kell különíteni az elitéltektől, az előzetesen letartóztatottaktól - azonban elitéltekkel együtt dolgozhatnak. Az elzárást töltő férfiakat a nőktől. Az elkövetőket közös zárkában, külön körletrészen kell elhelyezni. Ha az intézetben csak egy elkövető van, megfelelő zárkatársat kell kijelölni.

74

Az elkövető biztonsági elkülönítésére, személyi motozásra, valamint lakóhelyiségeinek biztonsági ellenőrzéseire a 6/1996. IM. rendelet 45.§ rendelkezései az irányadók. A büntetés-végrehajtási szervezet az elkövetővel szemben előzetes figyelmeztetés után kényszerítő eszközt alkalmazhat a törvényben meghatározott feltétek fennállása esetén. Az elkövetők munkavégzését és egyéb tevékenység közbeni figyelemmel kísérését felügyelettel vagy ellenőrzéssel kell végrehajtani. 7. Enyhébb végrehajtási szabályokhoz kapcsolódó biztonsági feladatok Az EVSZ alá tartozó elitélteket elkülönített körletrészen kell elhelyezni. Az elitéltek életrendjét az intézet házirendjében kell szabályozni. A lakóhelyiség ajtaját az elitéltek benntartózkodása esetén nyitva kell tartani. Az elitéltek a számukra külön kijelölt körletrészen, szabadon mozoghatnak és saját ruhájukat viselhetik, viszont a büntetés-végrehajtási intézet egyéb területén a büntetés- végrehajtási intézet által biztosított formaruhát kötelesek viselni. Az elitéltek a saját ruhájukat és a személyes szükségletükre fordítható pénzüket a lakóhelyiségükben külön zárható szekrényben kötelesek tartani. Az EVSZ alá tartozó elitéltek intézeten kívüli munkába járásához fényképes igazolványt kell készíteni, amelyet az elitélt köteles magánál tartani. Az EVSZ alá tartozó elitélt más fogvatartottal együtt is foglalkoztatható. A munkavégzés alatt a felügyelet mellőzését, valamint az elitéltek ellenőrzésének rendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg. Ha az EVSZ alá tartozó elitélt az intézeten kívüli munkavégzés során a számára előírt magatartási szabályokat ismételten, vagy súlyosan megszegi, illetve ha a büntetés-végrehajtási intézetben ismételt súlyos fegyelemsértést követ el, az intézet parancsnoka az EVSZ végrehajtását felfüggesztheti és kezdeményezheti a büntetés- végrehajtási bírónál az EVSZ alkalmazását megszüntetését. Az EVSZ alá tartozó elitéltek körletrészeit és lakóhelyiségeit a jogszabályokban meghatározottak alapján ellenőrizni kell, ennek során a személyes használati tárgyak átvizsgálása és a személymotozás sem mellőzhető. 8. A fogva tartás differenciálását segítő biztonsági intézkedések A büntetés-végrehajtási testület tagja a büntetés-végrehajtási intézet biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények felszámolása érdekében jogosultak és kötelesek a rend fenntartásához, illetőleg helyreállításához szükséges intézkedéseket megtenni. (Bv. kódex 20.§ (4) bekezdés) A Bv. szabályzat részletesen szabályozza azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket alkalmazni lehet. A fogva tartás rendjét és biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, illetve megszüntetésére az elítélttel szemben a következő biztonsági intézkedések alkalmazhatók:  biztonsági elkülönítés;  különleges biztonságú zárkába. illetve körletre helyezés;  a mozgást korlátozó eszközök alkalmazása. 9. A munkáltatás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás A fogvatartottak munkába állítását a bfb. végzi a befogadás után. Ez minden elítélt esetében kötelező, aki a szabadságvesztését tölti, mivel az elítéltek kötelesek munkát végezni a büntetés végrehajtása alatt. A bfb. egyéb szempontok mellett figyelembe veszi a fogvatartott biztonsági csoportba sorolását, a munkahelyek biztonsági kategóriáját. Az elítéltek egyéni helyzetét a biztonsági csoportba sorolással már meghatározzák, így a munkába állításukkor a munkahelyek biztonsági szempontú értékelését kell elvégezni. A munkahelyeknél figyelembe kell venni az intézet jellegét, a munkáltatás jellegét, - ipari, mezőgazdasági, illetve külső vállalatoknál végzett munka -, a munkavégzés technológiáját, a munkarendet, és a munka-és tűzvédelmi szabályokat. A munkahelyek őrzési kategóriáit az intézet parancsnok állapítja meg. Így a bfb. az elítélt biztonsági csoportjának és a munkahely biztonsági fokának összehasonlításával állítja munkába az elítéltet. Mindenképpen meg kell említenünk, a munkavégzésből eredő differenciálás dominanciáját a többi terület felett. A napi élet zökkenőmentessége azt kívánja meg, hogy az azonos munkahelyen dolgozó elítéltek lehetőleg azonos körletrészen legyenek elhelyezve, ami megkönnyíti a munkahelyre történő ki- és az onnan történő bevonulás végrehajtását. Így sokszor sérülnek más differenciálási szabályok, főleg a nevelési terület differenciálása.

75

10. A szállítás és előállítás során megvalósuló biztonsági szempontú differenciálás: A szállítás és előállítás biztonsági szempontból az egyik legveszélyesebb biztonsági tevékenysége. Az intézetek közül a feladatot jórészt a megyei intézetek végzik, ahol olyan mértékű személyi és tárgyi jellegű leterhelést jelent, hogy nagyon sokszor sérülnek a minimális és szükséges biztonság elvei. A feladat optimálisan történő végrehajtása sokkal nagyobb és speciálisan kiképzett személyi állományt és speciális tárgyi feltételeket igényelne, de megoldásként felmerülhet az is, hogy a feladatot nem a bv. szervezete, hanem a rendőrség hajtaná végre. 10. 1. A szállítást és előállítást végző állomány differenciálása A szállító és előállító felügyelők létszámára a szállítmány vezetője tesz javaslatot, amiről a biztonsági osztályvezető dönt. Nagyon lényeges, hogy a létszám alkalmazkodjon a szállított, vagy előállított fogvatartott(ak) veszélyességi fokához, a testi, fizikai adottságaihoz, a lelkiállapotához, helyismeretéhez, az előállítás helyszínének (épület) biztonsági körülményeihez. A létszámot alapvetően úgy kell megállapítani, hogy biztosított legyen az erőfölény, azaz előreláthatólag mind fizikálisan, mind kiképzettségi állapotukat tekintve alkalmasak legyenek megakadályozni a rendkívüli események bekövetkezését. A fogvatartott nemére tekintettel is differenciálni kell az állományt, férfi fogvatartottat női felügyelő nem állíthat elő. Adott esetben ez is jelenthet bizonyos problémát, mikor a női fogvatartottat férfi felügyelő állítja elő, és bizonyos helyzetekben gondba kerülhet a felügyelő, például a mellékhelyiség használata közben az őrzés folyamatossága sérülhet. 10.2.. A tárgyi eszközök differenciálása Gépjárművek Az előállítás, szállítás történhet:  különleges gépkocsival  különleges tehergépkocsival  páncélozott gépjárművel  orvosi javaslatra mentőautóval vagy légi járművel. 11. Mozgáskorlátozó eszközök A mozgást korlátozó eszközök alkalmazásáról a biztonsági osztályvezető dönt, illetve a különös esetekben az intézet parancsnok külön intézkedéseit kell figyelembe venni. Előállítás során a bilincselést patent, vagy szíjbilinccsel kell végrehajtani, valamint ezekkel együtt vezető szárral ellátott bilincstag is alkalmazható. A fogvatartottat általában előre kell bilincselni, de a személyiségétől függően lehet hátra is, vagy bilincsrögzítő övet, illetve lábbilincset is alkalmazni. A szállítás alatt - légi jármű kivételével - tárgyhoz rögzíteni tilos a fogvatartottat. Nagyon lényeges a lőfegyverhasználatra való külön eligazítás: minden esetben el kell igazítani a felügyeletet a lőfegyverhasználat szabályairól.

76

X. Fejezet Belső felügyelet 1. A körlet-főfelügyelő 1.1. A körlet-főfelügyelő alárendeltsége A körlet-főfelügyelő a bv. osztályvezetőnek, illetve a külön rendelkezésben meghatározott intézetekben közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve, hivatali időn kívül és munkaszüneti napokon minden esetben a biztonsági tiszt alárendeltségébe tartozik. 1.2.A körlet-főfelügyelő feladatai -

-

-

a körletfelügyelő napi szolgálati feladatainak irányítása, a körletre vonatkozó biztonsági rendelkezések, a házirendben előírtak érvényesítése, a nevelők és szociális előadók tájékoztatása a fogvatartottak hangulatáról, magatartásáról, az elkövetett fegyelmi vétségről, a biztonsági elkülönítésről, a magánelzárás megkezdéséről és letöltéséről, közreműködés a szervezési és tisztségviselői feladattal megbízott fogvatartottak eligazításában, a fogvatartottak szabad levegőn tartózkodásának megszervezése, a fogvatartott áthelyezése a nevelő rendelkezése szerint, a fogvatartottak részére az előírt ruházat és felszerelés biztosítása és azok karbantartásának, rendeltetésszerű használatának megkövetelése, a létszámellenőrzés, az ébresztő és a takarodó végrehajtásának irányítása, a fogvatartott kiadása és visszavétele és annak szabályszerű rögzítése, a biztonsági ellenőrzések megszervezése, az étkezési létszám és a tálalási jelentés kiadása, a fogvatartott részére érkező vagy az általa küldött csomag átvétele, a fogvatartott jelenlétében annak megvizsgálása; ha a csomagban olyan tárgy van, amelyet a fogvatartott nem kaphat meg vagy nem küldhet ki, a csomag visszaküldése, letétbe helyezése vagy a fogvatartott beleegyezésével és jelenlétében megsemmisítése, jegyzőkönyv egyidejű felvételével, közreműködés a szükségleti cikkek vásárlásának lebonyolításában, a körlet tisztántartásához szükséges anyagok igénylése, közreműködés a körletszemle megtartásában, közreműködés a szállítás és az előállítás előkészítésében, a magánelzárás és a biztonsági elkülönítés végrehajtásának irányítása és nyilvántartása, magánelzárás végrehajtásának félbeszakítása külön intézkedés szerint, szükség esetén intézkedés a kényszerítő eszköz alkalmazására, a szabaduló, a szállításra váró, illetve egészségi okból külön elhelyezésre szoruló fogvatartott kijelölt zárkába helyeztetése.

1.3. A körlet-főfelügyelő ellenőrzi -

a körletfelügyelői feladatot ellátó állomány tevékenységét, a biztonsági előírások, a házirend betartását, a fogvatartottak differenciált elhelyezésének végrehajtását, a felszerelési és a berendezési tárgyak meglétét és állapotát, a fogvatartottak ruházatát, ápoltságát, a biztonsági ellenőrzések végrehajtását, a magánelzárás végrehajtását és az elkülönítési szabályok betartását.

1.4. A körlet-főfelügyelő jelentési kötelezettsége A körlet-főfelügyelő a közvetlen elöljárójának jelenti: - közvetlen veszélyhelyzetet, vagy esemény bekövetkezését, - a fogvatartott által elkövetett, az intézet rendjét súlyosan zavaró vagy intézkedést igénylő fegyelmi vétséget, bűncselekmény elkövetésének gyanúját, - a biztonsági berendezésekben és a technikai eszközökben keletkezett üzemzavart, - a biztonságot veszélyeztető egyéb körülményt és meg szüntetésére tett intézkedést, - fogvatartottal szemben kényszerítő eszköz alkalmazását,

77

-

minden olyan körülményt, amely a szolgálat vagy a házirend végrehajtását befolyásolhatja.

1.5. A körlet-főfelügyelő szolgálati nyomtatványai A körlet-főfelügyelő szolgálati naplója A napló a körleten elhelyezett fogvatartottak létszámváltozásának és a szolgálat alatt történ események rögzítésére szolgál. A szolgálatban lévő főfelügyelő (távollétében a felügyelő) azt folyamatosan köteles vezetni. A fejrésznél sorolt létszámadatokat a napi növedék és fogyaték figyelembevételével kell a reggeli és az esti létszámellenőrzést követően kitölteni. A kiadott és visszavett fogvatartottak rovatban minden létszámváltozást folyamatosan kell vezetni. A kiadást az átvevő, a visszavételt a visszavevő olvasható aláírásával igazolja. A növedék, fogyaték rovatba azokat a fogvatartottakat kell bevezetni, akiket a körletbe (a szintre) újólag fogadtak be, vagy megőrzésre más intézetből átszállítottak, illetve véglegesen kiadtak. A jelentési rovatban - az időpont megjelölésével - rögzíteni kell mindazokat az eseményeket, amelyek a körlet belső rendjétől eltérnek, így különösen: a napirendtől való eltérés, öngyilkosság és kísérlete, idegentest nyelés, étkezésmegtagadás, súlyosabb rendbontás, elkülönítés, stb. Ugyanitt kell rögzíteni a biztonsági ellenőrzések végrehajtását és annak tapasztalatait. A szolgálatot átadó körlet-főfelügyelő (körletfelügyelő) a szolgálat átadáskor aláírja a naplót, az átvevő a szolgálat átvételét aláírásával igazolja, majd a szolgálatba lévő biztonsági tisztnek (biztonsági főfelügyelőnek) bemutatja. 2. A körletfelügyelő 2.1. A körletfelügyelő fogalma és alárendeltsége A körletfelügyelő a büntetés-végrehajtási szerv azon hivatásos állományú tagja, aki ellátható kényszerítő eszközzel és a meghatározott helyen a fogvatartottak tevékenységének irányítását, felügyeletét, ellenőrzését szolgálati utasítás, illetőleg eligazítás alapján látja el. A körletfelügyelő, ha a parancsnok másként nem rendelkezik, közvetlenül a körlet-főfelügyelőnek van alárendelve. 2.2. A körletfelügyelő feladatai -

-

a kijelölt zárkába, lakóhelyiségbe helyezés és az előírt motozás végrehajtása, a házirend szabályainak megkövetelése, a fogvatartottak egyéni és közösségi nevelésének elősegítése, a nevelő tájékoztatása a fogvatartottak magatartásáról, a felügyeletére bízott körletrész, zárka, lakóhelyiség és egyéb helyiségek ajtóinak a szolgálati utasítás szerinti zárva tartása, a kulcsok átadása az esti létszámellenőrzés után a körlet-főfelügyelőnek, illetve a biztonsági tisztnek, a napirendben meghatározott esetekben és a szolgálati elöljáró utasítása alapján a fogvatartott elhelyezése és kiadása a körletről, az elkülönített és magánelzárást töltő fogvatartottak ellenőrzése, az elkülönítésre vonatkozó rendelkezések betartása, annak megakadályozása, hogy a fogvatartott a körletrészt engedély nélkül elhagyja, a körlet, zárka vagy más helyiség kulcsát megszerezze, a körletből anyagok, felszerelési és berendezési tárgyak engedély nélküli kivitelének, illetve körletbe bevitelének megakadályozása a fogva tartás rendjét és biztonságát veszélyeztető cselekmény elkövetésének megakadályozása, szabaduló fogvatartottak szabaduló zárkába helyezése, illetve szabaduláskor tiltott tárgyak kivitelének megakadályozása, a fogvatartott ellenszegülésének szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával való megszüntetése, ha erre egyedül nem képes, annak jelentése az elöljárónak, a rendszeresített nyilvántartások vezetése, a térítés nélküli intézet fenntartási munkában résztvevő fogvatartottak munkaidejének nyilvántartása.

78

2.3. A körletfelügyelő ellenőrzi -

váltáskor, ébresztő után és takarodó előtt a fogvatartottak létszámát, a zárkában lévő fogvatartottak magatartását a szolgálati utasítás és az elöljáró rendelkezése szerint meghatározott időközönként különösen a IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottak viselkedését, a fogvatartottaknak a körleten végzett munkáját és más tevékenységét, a házirend megtartását, az ajtók, ablakrácsok, a falak, mennyezet és padozat épségét a szolgálati utasítás szerint naponta legalább egyszer, a biztonsági berendezések, technikai eszközök, valamint a zárka és a körlet berendezési tárgyak meglétét, állapotát, használhatóságát, a körlet, a zárkák, lakóhelyiségek rendjét, tisztaságát, a fogvatartottak ápoltságát.

2.4. A körletfelügyelő jelentési kötelezettsége -

a létszámellenőrzés végrehajtását, szabadlevegőn tartózkodásra, munkára történő ki- és bevonulás megtörténtét és a fogvatartottak létszámát és azt rögzíti a rendszeresített szolgálati okmányban, a fegyelmi vétség vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúját, ezzel egyidejűleg fegyelmi lapot állít ki, a fogvatartottak hangulatában bekövetkezett változást, a ruházat, a felszerelési tárgyak elhasználódását, hiányát, elvesztését, az anyagok megrongálódását, károkozás esetén kárjelentő jegyzőkönyvet vesz fel, a veszélyhelyzetet eredményező esemény előkészületét, kísérletét, elkövetését a biztonságra veszélyes körülmény észlelését, a szolgálata alatt előforduló egyéb eseményeket.

2.5. A körletfelügyelő szolgálati nyomtatványai A körletfelügyelő szolgálati naplója A naplóban rögzíteni kell körleten (körletrészen) elhelyezett fogvatartottak létszámának változásait. A napló vezetését a szolgálat átvételekor kell megkezdeni és a szolgálat átadásakor kell lezárni. A szolgálat ellátásával összefüggő meghagyások között kell feltüntetni a körletrészen különös figyelmet igénylő fogvatartottak nevét, elhelyezését, illetve a megfigyelés okát. A jelentés rovatba kell rögzíteni azokat az eseményeket, amelyek a körlet belső rendjétől eltérnek, így különösen: öngyilkosság és kísérlete, idegentest nyelése, étkezés megtagadása, súlyosabb rendbontás. Ugyanitt kell rögzíteni, ha a biztonsági ellenőrzés során rendellenességet tapasztal. Egyéb nyomtatványok A Bv. Szabályzat 102 § (4.) bekezdésében meghatározottak alapján a bv. intézetek a fogvatartottak díjazás nélküli munkavégzésének idejét a rendszeresített nyilvántartásba vezetni kötelesek. A nyilvántartás tartalmazza a fogvatartott személyi és büntetés-végrehajtási adatait a nyomtatvány alapján értelemszerűen, a díjazás nélküli munka megnevezését, a munka időpontját, időtartamát, összóraszámot a munka végzését igazoló felügyelő, a fogvatartott, valamint ellenőrzés végett a főfelügyelő aláírását. Az igénybevétel óraszámait havonta név szerint összesíteni kell. A díjazás nélküli munkaidő a napi 4 órát és a havi 24 órát nem haladhatja meg. Az óraösszesítéseket erre figyelemmel kell elkészíteni. A körletfelügyelő a szolgálat átadásakor az okmányokat naprakészen kitöltve és aláírva adja át a szolgálatot átvevő körletfelügyelőnek. 3. Az elektromos zárat kezelő felügyelő 3.1. Az elektromos zárat kezelő felügyelő alárendeltsége Az elektromos zárat kezelő felügyelő alárendeltségét a parancsnok határozza meg. Az alárendeltség megállapítása tekintetében elsősorban az adott büntetés-végrehajtási szerv szolgálati tagozódása és az intézet sajátossága a mérvadó. Azokban az intézetekben, ahol nagyobb számú elektromos működtetésű zárka van és az

79

szintenként tagolt, valamint a belső felügyelet a bv. osztály irányítása alá tartozik, az EZ-kezelő a körletfőfelügyelő közvetlen alárendeltje. A kevésbé tagolt és kis létszámú intézetekben, valamint, ahol a belső felügyeletet is a biztonsági osztály irányítja a közvetlen elöljáró a biztonsági tiszt. 3.2. Az elektromos zárat kezelő felügyelő feladatai -

az elektromos zárrendszer kezelés és működtetése, a kezelő fülke állandó zárva tartása, az elöljáró engedélyével, illetve utasítására az elektromos zárrendszer áramtalanítása és a kezelő fülke kulcsának átadása az elöljárónak.

Az adott büntetés-végrehajtási intézet sajátosságainak megfelelően a parancsnok szolgálati utasításban határozza meg az elektromos zárat kezelő felügyelő feladatait, így különösen: - a kezelő felügyelő együttműködését a körletfelügyelővel, nevelőkkel, - a házirendben és a napirendben meghatározott ráeső feladatokat, - a rendkívüli esemény bekövetkezésekor végrehajtandó feladatokat, - a körletre vagy körletrészre vonatkozó külön feladatokat (zárt, nyitott körlet) - ha belső átjáró kaput is kezel, az erre vonatkozó rendelkezéseket.

80

XI. Fejezet A munkáltatás közbeni őrzés, felügyelet és ellenőrzés 1.

A munkáltatás biztonsági felügyelete

1. 1. A munkáltatás fogalma Munkáltatásnak minősül a fogvatartott szervezett foglalkoztatásának az a formája, amikor a munkavégzés rendszeresen, díjazás ellenében történik. A munkáltatás ideje alatt figyelemmel a munkahely és a fogvatartott biztonsági csoportba sorolására a fogvatartottakat őrizni, felügyelni, illetve ellenőrizni kell. Az elítéltet munkával az intézet vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja. A munkáltató szerződése alapján az elítélt más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Az elítélt más gazdálkodó szervezetnél nem végezhet munkát, ha: - ott a szabadságvesztés megkezdése előtt vezető tisztségviselő vagy tulajdonos volt, üzletrésszel rendelkezett, illetve ezen körülmények bármelyike a szabadságvesztés végrehajtása alatt is fennáll; - olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak büntetlen előéletű személy tölthet be; - közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont] kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba. 1. 2. A munkáltatás területei: A fogvatartottat a büntetés-végrehajtási intézet (költségvetési), vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja. A költségvetési munkáltatás A költségvetési munkáltatási forma alatt elsősorban a bv. intézet működéséhez, fenntartásához szükséges munkahelyeket kell érteni, mint pl. háziműhely, mosoda, konyha, raktárak. Ugyanakkor, a szabadkapacitás hasznosításának keretében - külső vállalkozóval vagy céggel kötött szerződés alapján - is történik munkáltatás. Ez döntően ipari jellegű épületben, zárt helyen történik és a munkahelyek a körletekkel egy épületben vagy a bv. intézet területén külön épületben helyezkednek el. A fogvatartottak biztonsági felügyeletét többnyire a gazdasági osztály állományába tartozó személyek látják el. A munkáltatás szervezése, irányítása, ellenőrzése és a biztonsági felügyeletet ellátók megfelelő létszámának biztosítása a gazdasági vezető feladatkörébe tartozik. A gazdálkodó szervezeteknél folyó munkáltatás A kft.-k fő feladata a fogvatartottak munkáltatása, amelyek irányítását az ügyvezető igazgató végzi. Az ügyvezető igazgatók biztonsággal összefüggő főbb feladatai: -

a bv. szerv vezetőjével (parancsnok, igazgató) kötött együttműködési megállapodásban foglaltak érvényesítése és a Biztonsági Szabályzat kft-re vonatkozó rendelkezéseinek betartása. a kft. területén a parancsnok (igazgató) által belső intézkedésekben, utasításokban szabályozott biztonsággal összefüggő szabályok betartása, betartatása. a biztonsági szemle és az átfogó biztonsági vizsgálat során az irányítása alatt álló területen feltárt hiányosságok megszüntetése. az „M” és polgári védelmi feladatokról a rá háruló teendők ellátása, irányítása. a rendkívüli esemény bekövetkezésekor a bv. intézettel, illetve külső szervekkel való együttműködés.

A kft. biztonsági vezetője a hivatásos állomány azon tagja, akit az ügyvezető igazgató a parancsnokkal egyetértésben e feladat elvégzésére beoszt. A biztonsági vezető közvetlenül az ügyvezető igazgatónak van alárendelve.

81

Ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az ügyvezető igazgató – a parancsnokkal (igazgatóval) egyeztetve – hatáskörébe utal. A biztonsági vezető feladatait a B. Sz.-ben és munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően látja el. Elöljárója a kft.-nél a munkáltatás biztonsági felügyeletét ellátó személyi állománynak. Tevékenysége során szorosan együttműködik a bv. szerv biztonsági osztályának vezetőivel. A kft.-nél történő munkáltatás biztonsági felügyeletét döntően a bv. intézettől (intézménytől) a parancsnok (igazgató) által határozatlan időtartamra odavezényelt hivatásos állományú munkáltatási felügyelők látják el. Biztonsággal összefüggő feladataik azonosak a költségvetési munkáltatás biztonsági felügyeletét ellátó személyi állomány feladataival. 1.3. A díjazás nélküli munkavégzés Nem minősül munkáltatásnak az elítéltnek az intézet tisztán tartásában és ellátásában való díjazás nélküli kötelező részvétele. A díjazás nélküli munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a huszonnégy órát nem haladhatja meg. Az intézet orvosa a díjazás nélküli munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti. A fogvatartott a munkáltatás folyamán a biztonság, a munkafegyelem és a rend fenntartása érdekében a munkahelyre vagy a munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhető. A díjazás nélküli munkavégzés idejére az elítéltet szükség szerint el kell látni munkaruhával és lábbelivel, szakmai és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, balesetét a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni. A díjazás nélküli munkavégzésről az intézet nyilvántartást vezet. 1.4. A munkáltatás biztosítása, felügyelete, ellenőrzése A munkáltatás közbeni biztonsági tevékenységet a munkavégzés jellegével, körülményeivel, a munkavédelmi és a tűzrendészeti szabályokkal összhangban kell megszervezni. Az intézetben a fogvatartottak munkaterületét az intézet egyéb területétől a munkaterületen belül az egyes munkahelyeket - szükség szerint - el kell egymástól különíteni. A büntetés-végrehajtási intézeten kívül a fogvatartottak biztonsági csoportba sorolásának függvényében általában fegyveres biztosítással foglalkoztathatók, amelynek meghatározása a munkába állítás során a bfb. feladata. A munkáltatás ideje alatti biztonsági felügyeletet és ellenőrzést: - a munkáltatási felügyelő, - a munkáltatást közvetlenül irányító hivatásos állományú személy, vagy - közalkalmazott, illetve - a gazdálkodó szervvel munkaviszonyban álló személy látja el. Azokat a személyeket, akik nem tartoznak a büntetés-végrehajtási szerv állományába, de részt vesznek az elitéltek munkáltatásának irányításában, írásban kell tájékoztatni a biztonsági szabályokról. A tájékoztatás tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. 1.5. Befogadási és foglalkoztatási bizottság Az intézetekben befogadási és foglalkoztatási bizottság (a továbbiakban: bfb.) működik. A befogadási bizottság a befogadástól számított nyolc napon belül, az elítélt személyes meghallgatását követően dönt: - a Bv. tvr.-ben meghatározott szempontok szerinti csoportba sorolásról; - a munkahely és a munkakör kijelöléséről; - az oktatásban és a képzésben való részvételről. A bfb. a parancsnok által meghatározott körben véleményezési, illetve javaslattételi feladatokat is elláthat. Az intézetben a fogva tartás törvényes végrehajtásához szükséges rendet kell fenntartani. A rend kialakítása és fenntartása a bv. szervezet feladata. A fogva tartás rendjének fenntartása érdekében az elítélt nem bízható meg olyan feladattal, amelynek végrehajtása során más elítélttel alá- és fölérendeltségi viszonyba, illetve más elítélt személyiségi jogait sértő adat birtokába kerülhet. Az elítéltet megillető jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének rendjét házirendben kell szabályozni.

82

A házirend tartalmazza különösen: - az elítéltek napirendjét; - az elítéltek intézeten belüli foglalkoztatására, mozgására, tartózkodására és a munkavégzés rendjére vonatkozó szabályokat; - a panaszok, kérelmek, bejelentések, illetve egyéb jogorvoslatok előterjesztésének a rendjét; - az elítélt viselkedési szabályait; A napirendben kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely a bv. szerv napi folyamatos működését biztosítja, így különösen az ébresztő és a takarodó, a nyitás és zárás, a létszámellenőrzés, az étkezés, a szabad levegőn való tartózkodás, a munkavégzés, az oktatás, az orvosi rendelés, a szabadidő eltöltése és a jogorvoslatok előterjesztése idejét és helyét. A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport és a kulturális, valamint a vallási rendezvényeken, illetve az orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen részt vehetnek, a szabad levegőn, illetőleg a közös étteremben együtt tartózkodhatnak. Az elítéltek elhelyezési körletét az intézet egyéb területeitől, az egyes körletrészeket pedig, szükség szerint egymástól el kell különíteni. Az elhelyezési körleteket és az elítéltek munkahelyeit biztonsági szempontból minősíteni kell. A parancsnok határozza meg, hogy a körleten, illetve a munkahelyen milyen biztonsági csoportba sorolt elítélt helyezhető el, illetőleg foglalkoztatható. A foglalkoztatás keretében a bv. szervezet - a Bv. tvr.-ben meghatározottak szerint - biztosítja: -

az alapfokú iskolai oktatást; a szakirányú képzést; a munkáltatást;

2. A munkáltatás irányításában résztvevő személyek 2.1. A munkáltatás irányítása A munkáltatás biztonsági feltételeinek megteremtését és szervezését a parancsnok és a gazdálkodó szerv vezetőjének rendelkezései alapján az általuk kijelölt munkahelyi biztonsági vezető végzi. 2.2. A biztonsági vezető A gazdálkodó szervezet biztonsági vezetője (a továbbiakban: biztonsági vezető) hivatásos állomány azon tagja, akit a gazdálkodó szervezet vezetője a parancsnokkal egyetértésben e feladat elvégzésére beoszt. A biztonsági vezető közvetlenül a gazdálkodó szervezet vezetőjének van alárendelve. Ellátja azokat a biztonsági feladatokat, amelyeket a gazdálkodó szerv vezetője - a parancsnokkal egyeztetve - a hatáskörébe utal. 2.3. A biztonsági vezető feladata -

-

a munkáltatást felügyelők szolgálatának megszervezése hatáskörébe utalt területen a munkáltatás biztonságával kapcsolatos rendelkezések érvényesítése, ha olyan körülményt észlel, amelynek megváltoztatása, megszüntetése azonnali intézkedést igényel, a biztonsági tevékenységet ellátó személynek közvetlenül ad utasítást, ezt jelenti a gazdálkodó szerv vezetőjének, intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a biztonsági tisztet, részt vesz a bfb. munkájában, elkészíti a gazdálkodó szervezet biztonsági feladatot ellátók szolgálati utasításának, illetve a munkaköri leírás biztonsági mellékletének tervezetét, a biztonsági tevékenységet ellátók felkészítése szükség szerint, de legalább havonta, intézkedés az üzemképtelenné vált biztonsági berendezések, technikai eszközök megjavítására, pótlására, javaslattétel a technikai rendszer fejlesztésére, a napi biztonsági feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a hatáskörébe tartozó területen a biztonsági szemle vezetése, és végrehajtásának rögzítése a jegyzőkönyvben.

83

-

a bv. szerv biztonsági rendszerének megfelelően irányítja a gazdálkodó szervezetnél a foglalkoztatás biztonsági felügyeletét és ellenőrzését, ellenőrzi a biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtását, intézkedik a rendkívüli esemény megelőzésére, halasztást nem tűrő esetben annak megszakítására, felszámolásra, intézkedéséről és annak eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a parancsnokot.

Ezen utóbbi két feladat ellátásával a gazdálkodó szerv vezetője bízhatja meg, amiről az állományt tájékoztatni kell. 2.4. A biztonsági vezető ellenőrzi -

a munkahelyek biztonságát, a fegyveres biztosítást, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatok végrehajtását, a biztonsági berendezések, technikai eszközök, a műszaki anyagok meglétét, állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, karbantartását, a napi biztonsági - és a létszámellenőrzés végrehajtását, a fogvatartottak motozását, a munkahely biztonsági okmányainak vezetését.

2.5. A munkahelyi biztonsági felelős A biztonsági tevékenységet irányító elöljáró a munkáltatást felügyelő beosztottak közül munkaterületenként és munkahelyenként munkahelyi biztonsági felelőst jelölhet ki. A munkahelyi biztonsági felelős a munkáltatás közbeni biztonsági tevékenység során, elöljárója az adott munkahelyre beosztott személyi állománynak. 2.6. A munkahelyi biztonsági felelős feladatai 1.

2. 3. 4.

a biztonsági feladatokat ellátók eligazítása, - a munkaterület biztonsági helyzetéről, - a fogvatartottak összetételéről, - a munkarendről, a munkavégzéssel kapcsolatos követelményekről, - a jelzési és jelentési kötelezettségről, - a szállítással, kíséréssel, mozgatással és motozással kapcsolatos, feladatokról, - az esemény bekövetkezésekor teendő intézkedésekről. a munkára kivonuláskor és visszakíséréskor a fogvatartottak átvétele és átadása, a fogvatartottak zárt rendben történő kísérése a munkaterületre, a munka befejezése után a körletre, a munkakezdés előtt a munkavégzéssel összefüggő követelmények ismertetése a fogvatartottakkal.

2. 7. A munkahelyi biztonsági felelős ellenőrzi -

meghatározott időközönként a fogvatartottak létszámát a munkáltatást közvetlenül irányítók biztonsági tevékenységének ellátását és az ellenőrzés tapasztalatait rögzíti a munkahelyi szolgálati naplóba

2. 8. A munkáltatás felügyeletét ellátó személy feladatai -

a biztonságot veszélyeztető körülmény jelentése, a biztonságot veszélyeztető esemény közvetlen veszélyének, vagy bekövetkezésének és annak megszüntetésére tett intézkedésének jelentése, a biztonságra veszélyes szerszámok és anyagok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása és betartatása, a parancsnok rendelkezése szerint a munkakezdés előtt és befejezése után a munkaterület biztonsági ellenőrzése, a fogvatartott ruházatának átvizsgálása, a tapasztalatok rögzítése a munkahelyi szolgálati naplóba, a felügyeletére, illetve az ellenőrzésére bízott fogvatartottakról névszerinti nyilvántartás vezetése, az ajtók zárva vagy nyitva tartására vonatkozó szabályok érvényesítése, a munkaterületre, a munkahelyre illetéktelenül érkező személynek távozásra való felszólítása.

84

A fogvatartott megakadályozása abban, hogy: - a kijelölt munkaterületet engedély nélkül elhagyja, - illetéktelen személlyel kapcsolatot létesítsen, csomagot, levelet, üzenetet és tiltott tárgyat átvegyen, vagy átadjon, - a munkaterületről szökéshez, támadáshoz használható eszközt, egyéb anyagot elvigyen, - az intézet biztonságára fokozott veszélyt jelentő, így különösen: mérget, alkoholt, az egészség károsítására vagy tűz okozására alkalmas anyagot magánál tartson, vagy elvigyen, - anyagot, gépet, munkaeszközt, terméket (terményt) jogosulatlanul használjon, megrongáljon, használhatatlanná tegyen, vagy megsemmisítsen, - magánjellegű munkát végezzen. 3. A munkáltatás nyomtatványai és vezetésének szabályai: 3.1. munkahelyi szolgálati napló A munkahelyi szolgálati napló a körleten kívüli munkáltatás során bekövetkezett események és létszámváltozások bejegyzésére szolgál. A munkahelyi biztonsági felelős a naplót a munkakezdés előtt köteles átvenni, munka befejezése után leadni. A létszámellenőrzéseket az őrutasításban, szolgálati utasításban és a munkaköri leírás biztonsági mellékletében foglalt előírás szerint kell végezni, a végrehajtását a naplóba beírni. A munkahely ellenőrzésére jogosult elöljáró az esetleges intézkedését a jelentés-intézkedés rovatba jegyezheti. 3.2. Biztonságra veszélyes anyagok kiadásának és visszavételének nyilvántartása A nyilvántartás a szökésre és támadásra alkalmas veszélyes eszközök, anyagok fogvatartottak részére történő kiadásának és visszavételének igazolására szolgál. A biztonságra veszélyes eszközök, anyagok körét - az intézet jellegére, adottságaira, a munkáltatásra stb. figyelemmel – az országos parancsnok intézkedése alapján a parancsnok határozza meg. A nyilvántartás vezetése a munkahelyi biztonsági felelős feladata. A veszélyes szerszámok és eszközök csak a munkafeladat elvégzéséig lehetnek a fogvatartottak birtokában. A nyilvántartást a veszélyes anyagok és eszközök tárolására szolgáló lemezszekrénybe kell elhelyezni. A nyilvántartást naponta év, hó, nap bejegyzéssel meg kell nyitni, és le kell zárni. 4. A munkáltatás szabályai 4.1. A munkáltatás általános szabályai Az elítélt munkába állításáról - a munkakör és a munkáltató megjelölésével - a bfb. dönt. Mentesül az elítélt a munkavégzési kötelezettség alól: - amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; - közeli hozzátartozója súlyos betegsége vagy halála esetén legalább két munkanapon át, ha a parancsnok a látogatást, illetve a temetésen való részvételt engedélyezte; - ha keresőképtelen beteg; - a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára, valamint a véradás miatt távol töltött időre, de legfeljebb egy munkanapra; - ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; - a munkáltató engedélye alapján. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából elháríthatatlan oknak minősül az intézetnek az elítélt jogai érvényesítésével, illetve a kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos, valamint a fogva tartás rendjének és biztonságának a fenntartása érdekében tett intézkedése. A munka jellegének megfelelően az elítélteket szervezeti egységekbe lehet beosztani. Az elítélt a biztonság, a munkafegyelem és a rend fenntartása érdekében a munkahelyre vagy a munkakörre utaló jelzés viselésére kötelezhető. A munkáltató köteles - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit a jogszabályokban előírtak szerint biztosítani; - a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, az előírt oktatásokat megtartani; - a munka jellegének és a munkában részt vevő elítéltek összetételének megfelelő munkarendet kialakítani;

85

-

a munkát folyamatosan szervezni; a végzett munkáért díjazást fizetni; a munkafolyamatokat, illetve a munkaköröket munkavédelmi szempontból veszélyességi fokozatokba sorolni; a munkáltatásból az elítélteket megillető jogok gyakorlását biztosítani.

Az elítélt köteles - a kijelölt időben és helyen a munkát a munkáltató utasítása szerint elvégezni; - munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és technológiai utasítások szerint végezni. A munkáltató - törvényben meghatározott keretek között - a munkáltatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez szükséges adatokat nyilvántartja. 4.2. Rendkívüli munkavégzés A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről az elítéltet tájékoztatni kell. Az elrendelhető túlmunka felső határa havonta tizenhat óra, két egymást követő napon összesen négy óra. E korlátozás nem vonatkozik a heti pihenőnapon, és a munkaszüneti napon végzett munkára. A túlmunka elrendelése nem veszélyeztetheti az egészséget és testi épséget, nem eredményezheti az elítéltet a Bv. tvr. alapján megillető jogok gyakorlásának a korlátozását. Túlmunkára nem kötelezhető: - a tizennyolc éven aluli elítélt; - az elítélt nő a terhessége megállapításától gyermekének hat hónapos koráig, illetve, ha a gyermeke az intézetben van elhelyezve, annak egyéves koráig; - az egészségre ártalmas munkát végző elítélt. A félórát meg nem haladó túlmunka félórának, a félórát meghaladó túlmunka teljes órának számít. A napi munkavégzést meghaladó túlmunka esetén a munkáltatónak - az intézet házirendjéhez igazodva - a túlmunka megkezdése előtt biztosítani kell az elítélt étkeztetését. 5. A fogvatartottakra vonatkozó külön szabályok A fogva tartottat a munkahelyén a munkába állása előtt a gazdasági egység (üzem) vezetője szakmaimunkavédelmi oktatásban részesíti. Az oktatás az általános munkavédelmi előírásokon túl a konkrét munkavégzésre vonatkozó előírásokat is tartalmazza. Meg kell győződni, hogy a fogva tartott elsajátította-e az oktatás anyagát. Az oktatás tényét írásban dokumentálni kell. A termelő és karbantartó műhelyekben dolgozó fogva tartottak részére havonta, egyéb munkahelyen pedig, negyedévenként ismétlődően munkavédelmi oktatást kell tartani, továbbá a munkaeszköz, illetve a gép közelében a kezelési és karbantartási utasítást el kell helyezni. Munkavédelmi vizsgát kell tenni a vizsgabizottság előtt azoknak a fogva tartottaknak, akik saját vagy mások testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak. A vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, nyilvántartást vezet, és bizonyítványt állít ki. Az MVSz-ben kell meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben vizsgát kell tenni. A bv. szerv haladéktalanul kivizsgálja a fogva tartott munkabalesetét és a fogva tartott balesetét. A kivizsgálást nem végezheti a fogva tartott munkáltatásának felügyeletét közvetlenül ellátó személy, és a kivizsgálásban a munkavédelmi vezetőnek is részt kell vennie. A kivizsgálás alapján a bv. szerv vezetője megállapítja, hogy a baleset munkabalesetnek minősül-e. Ha nem minősül munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslati lehetőségről a sérültet, halálos baleset esetén hozzátartozóját értesíti. A minősítés ellen benyújtott panaszt az elsőfokú munkabiztonsági hatóság vizsgálja ki. Ha a fogva tartott, illetőleg halála esetén a hozzátartozója az elsőfokú munkabiztonsági hatóság minősítésével nem ért egyet, 30 napon belül keresettel fordulhat a bv. szerv székhelye szerint illetékes helyi bírósághoz. A súlyos munkabalesetet, illetve súlyos balesetet a bv. szerv - az egyéb jelentési kötelezettségén túl haladéktalanul jelenti az elsőfokú munkabiztonsági hatóságnak, és értesíti a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt. A súlyos baleset vizsgálatánál a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészi, elsőfokú munkabiztonsági hatósági, illetve a műszaki szakértői vizsgálatig a baleset helyszínét megváltoztatni nem lehet.

86

6. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályai 6.1. A fogva tartott munkabalesete -

-

Az a baleset, amely a fogva tartottat a szervezett munkavégzés (Mtv. 87. § 9. pont) során a részére meghatározott munkakörben, díjazás ellenében végzett munka során, díjazás nélküli munkavégzése alatt, terápiás foglalkoztatása közben, vagy az előzőekkel összefüggésben (így különösen: a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során), illetve a munkára történő átvételtől a munkába történő átadásig éri, esetenkénti (alkalmi) foglalkoztatásnál vagy azzal összefüggésben történt, ha azt utasításra végezte, munkahelyek közötti átszállítás alkalmával történt.

6.2. A munkabiztonsági hatóság A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kivételével a büntetés-végrehajtási szervek munkabiztonsági hatósági felügyeletét első fokon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság önálló szervezeti egységében alkalmazott munkabiztonsági főfelügyelő és a munkabiztonsági felügyelők látják el. Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásánál másodfokon a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának munkabiztonsági hatósági felügyeletét első fokon az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály vezetője - szakértő bevonásával - látja el. A Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztály vezetőjének határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásánál másodfokon az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára jár el. 6.3. A munkavédelmi szabályzat Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó belső szabályokat a bv. szerv vezetője Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MVSz) határozza meg. A villamos hálózatok, gépek és berendezések munkavédelmi üzembe helyezéséig a próba- vagy kísérleti jellegű üzemeltetéshez a hatásos érintésvédelmet tanúsító mérési jegyzőkönyv és a tervező, kivitelező szabványossági nyilatkozata szükséges. A műszaki berendezések magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációját az adott munkahely vezetőjénél (pl. műhelyvezetőnél, üzemvezetőnél) kell elhelyezni. A munkahelyen csak a kezelési és karbantartási utasítást kell jól látható vagy munkaidő alatt állandóan hozzáférhető helyen elhelyezni. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét a bv. szerv vezetője munkavédelmi szemle során köteles ellenőrizni. Munkavédelmi szemlét a bv. szerv vezetője által kijelölt személyekből álló szemlebizottság legalább negyedévenként tart. A bv. szerv vezetője évente legalább egy alkalommal köteles az összes munkahelyen a szemlebizottság vezetőjeként munkavédelmi szemlét tartani. A többi szemlét a bv. szerv gazdasági (műszaki) vezetője vezeti. Az egyes dolgozók munkavédelmi feladatait és ellenőrzési kötelezettségeit a munkaköri leírásban is meg kell határozni. A bv. szerv vezetője annak érdekében, hogy a dolgozó folyamatosan rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, évenként ismétlődő munkavédelmi oktatást tart, gondoskodik továbbá arról, hogy a munkaeszköz, illetve a gép közelében a kezelési és karbantartási utasítást helyezzék el. 6.4. A munkavédelmi vizsga Munkavédelmi vizsgát kell tenni minden gazdasági és műszaki vezetőnek, valamint műszaki tevékenységet végző beosztottainak, továbbá azoknak a személyeknek, akik közvetlen munkakapcsolatban vannak a fogva tartottakkal. A vizsgáztatást vizsgabizottság végzi, tagjai a munkavédelmi vezető (előadó) és a műszaki vezető. A vizsgát a munkába állástól számított 60 napon belül kell letenni, és az öt évig érvényes. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, és bizonyítványt kell kiadni. A vizsgabizottság tagjai a főfelügyelőnél tesznek vizsgát. A végrehajtó intézeteknél és a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezeteknél munkavédelmi vezetőt, más bv. szervnél munkavédelmi főelőadót (előadót) (a továbbiakban együtt: munkavédelmi vezető) kell kinevezni, és foglalkoztatni.

87

6.5. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A bv. szervezetnél a meglévő egészségügyi intézményrendszerre épített foglalkozás-egészségügyi szolgálatot kell létrehozni, és működtetni. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatkörébe a bv. szerv dolgozóinak, valamint a foglalkoztatott fogva tartottak foglalkozás-egészségügyi ellátása tartozik. 7. Járandóságok 7.1. Fizetett szabadság Az évi fizetett szabadságot legkésőbb a munkában töltött kétszázötvennegyedik munkanapot követő három hónapon belül kell kiadni. Betegség vagy más akadály esetén a szabadságot legkésőbb az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni. A fizetett szabadság kiadásának időpontját - a munkáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján - az intézet határozza meg. A szabadság az elítélt kérelmére, vagy egyéb indokolt esetben több részletben, a ledolgozott munkanapok arányában is kiadható. Ha a munkáltatónál a munkáltatás szünetel, és az elítélt még ki nem adott időarányos fizetett szabadsággal rendelkezik, a megállapított szabadságát erre az időtartamra kell kiadni. Az elítélt egyévi munkavégzésének időtartamát a munkában töltött napok alapján kell megállapítani. Egyévi munkavégzésnek kétszázötvennégy munkában töltött nap számít. A szabadság számításánál munkanapként kell figyelembe venni: - a fizetett szabadságon töltött időt; - az alap- és a középfokú, valamint a szakmunkás iskolarendszerű képzésben, továbbá a szakképzésben részt vevő elítélteknek az elméleti oktatáson, illetve a vizsgára való felkészüléshez biztosított idő miatt a munkahelyről távol töltött időt; - az állásidőt; - a ledolgozott fél munkanapot. Teljes munkanapként kell figyelembe venni a részmunkaidőben, és a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak ledolgozott munkanapjait. A fizetett szabadság kiadásánál a munkarend szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha az elítélt a szabadulás időpontjáig a szabadságra jogosító idő tartamát nem éri el, részére a tényleges munkavégzése után járó napokat időarányosan kell kiadni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy azt pénzben kell megváltani. A fizetett szabadság idejére járó díjazás mértéke az előző havi ledolgozott egy munkanapra járó munkadíj és a szabadságos napok szorzatának összege. Az elítélt szabadsága kivételesen, fontos okból megszakítható. A kiadott szabadságot meg kell szakítani, ha az elítélt a szabadságát az intézetben tölti és elrendelik az elkülönítését, vagy vele szemben magánelzárás fegyelmi fenyítést szabnak ki. A megszakított szabadságot később kell kiadni. 7.2. A munka díjazása Az elítéltet a munkáltatás keretében végzett munkájáért munkadíj illeti meg. A munkadíjat a teljesítmény, a ledolgozott idő, valamint az előzőek kombinációja alapján kell megállapítani. A teljes munkaidőben foglalkoztatott elítélt részére havi munkadíjként a kifizetés évét megelőző év első napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének legalább egyharmada (a továbbiakban: alapmunkadíj) jár. Ha a munkadíjat a teljesítmény alapján állapítják meg, a teljes munkaidő ledolgozása és a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése esetén az elítélt munkadíja az alapmunkadíjnál nem lehet kevesebb. A csökkentett, illetve nem teljes munkaidőben való foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj arányos része jár. 7.3. A besorolási rendszer A munkáltató - szabályzatban - az elítélt által ellátható munkákat, illetve munkaköröket a szakképzettség és a munkafeltételek alapján minősíti és kategóriákba sorolja, valamint az alapmunkadíj figyelembevételével megállapítja a besorolás szerinti munkadíjakat.

88

A besorolásról és munkadíjról a munkáltató az elítéltet a munka megkezdése előtt írásban tájékoztatja. 7.4. A betanuló díjazása A betanulási idő alatt végzett munkáért az elítélt részére tanulódíjat kell fizetni, amelynek mértéke az alapmunkadíj legalább 60 százaléka. A tanulóidő tartamát - munkakörönként - szabályzatban kell megállapítani. Ha a betanulás ideje alatt az elítélt az érvényes norma szerinti 85 százalékos teljesítményt eléri, ettől az időponttól a teljesítménye alapján kell díjazni. 7.5. Pótlékok A munkáltató - szabályzatban - a végzett munka jellegére figyelemmel külön pótlékokat állapíthat meg, amelyek együttes összege legfeljebb a besorolás szerinti munkadíj 50 százalékáig terjedhet. Az állandó éjszakai munkarendben foglalkoztatott elítéltet 15 százalékos pótlék illeti meg. A pótlékok számításának alapja az elítélt által végzett munkára megállapított besorolás szerinti munkadíj. 8. Közterületen történő közcélú munkáltatás 8.1. Munkáltatás célja -

a fogvatartottak foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése a közterületek tisztántartása, közterületi létesítmények karbantartása vonatkozásában hatáskörrel rendelkező állami, önkormányzati szervek segítése a büntetés-végrehajtási szervezet részéről, a büntetés-végrehajtási szervezet társadalmi hasznosságának erősítése, valamint a társadalmi megítélés javítása.

8.2. Munkáltatásban résztvevők - jogerősen elitélt, fogház és börtönfokozatú, - az I. és II. biztonsági csoportba sorolt - szabálysértési elzárást töltő elítéltek. A közterületeken történő közcélú munkáltatást kizárólag a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott őrzéssel vagy felügyelettel lehet biztosítani. 9. Munkavédelem 9.1. Az éves munkavédelmi beszámoló A beszámolót a tárgyévet követő január hónap 31-ig kell megküldeni a munkabiztonsági-főfelügyelő részére. A beszámolónak az alábbi főbb témaköröket kell tartalmazni: - az éves munkavédelmi intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását, a munkakörülmények fejlesztésére tett intézkedéseket, a munkavédelmi oktatások tapasztalatait - a vonatkozó jogszabályokban, szabványokban, munkavédelmi szabályzatban foglalt munkavédelmi követelményeknek a munkahelyek mennyiben felelnek meg, - a munkavédelmi szemlék tapasztalatait, a vezetők ellenőrző tevékenységének hatékonyságát, - az időszakos felülvizsgálatok (érintésvédelem, villámvédelem, stb.) utolsó elvégzésének időpontját és a hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket, - a három napon túl gyógyuló munkabalesetek alakulását, a kiesett napok számát, a kivizsgálás tapasztalatait és a tett intézkedéseket (külön kell jelenteni a fogvatartottakat, hivatásos és közalkalmazotti állományt), - az 1-3 napos munkabalesetek alakulását, a kiesett napok számát, - a munkaképtelenséggel nem járó munkabalesetek számát, - a csonkolásos balesetek okait és a hasonló balesetek megakadályozására tett intézkedéseket, - a fogvatartottak, hivatásos állomány, Kft. alkalmazottak és közalkalmazottak a legalább egy nap munkaképtelenséggel járó nem munkabalesetét (összesen nap/fő), - az egyéni védőeszközök biztosítását, - az előzetes és időszakos felülvizsgálatok tapasztalatait, - a munkahelyek mennyiben felelnek meg az előírt követelményeknek (zaj, rezgés, világítás, légállapot),

89

-

a baleseti járadékra, illetve kártérítésre vonatkozó adatokat (sérültenként a munkaképesség-csökkenés mértékét, a megállapított járadék és kártérítés összegét, valamint a baleset miatt az egészségbiztosításnak fizetett összeget).

9.2. A munkavédelmi szemlével kapcsolatos előírások A munkavédelmi szemlebizottság tagjai: - a bv. szerv vezetője, illetve gazdasági (műszaki) vezető - munkavédelmi vezető, - az egészségügyi szolgálat, - az tűzvédelmi vezető (előadó), - az ellenőrzött szervezeti egység vezetője, - a munkavédelmi képviselő, - a bv. szerv vezetője által kijelölt más személy. A munkavédelmi szemléről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a szemle pontos helyét és időpontját, - a szemlebizottságban résztvevők nevét, beosztását, - az előző szemlén feltárt hiányosságok közül, melyeket nem szüntettek meg, - azok elhárítására megállapított újabb határidőket a felelősök megjelölésével, - a szemle során feltárt hiányosságok pontos, megállapítási hely szerinti felsorolását, - a hiányosságok megszüntetéséért felelős személyek nevét, - a megszüntetés határidejét, - a szemlén résztvevők aláírását. A munkavédelmi jegyzőkönyvet 10 évig meg kell őrizni.

90

XII. Fejezet Az egyéb biztonsági tevékenység közbeni őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés végrehajtása 1. A szabadlevegőn tartózkodás végrehajtásának biztonsági szabályai A szabadlevegőn tartózkodás biztonsági feladatainak végrehajtásában, az irányításban és a felügyelet végrehajtásában résztvevő körletfelügyelők és a biztosításban résztvevő biztonsági felügyelők feladatait jól el kell határolni egymástól. A szervezését és irányítását a körlet-főfelügyelő végzi. Ennek során eligazítja a körletfelügyelőket, és tájékoztatja a biztosításban résztvevő biztonsági felügyelőket a fogvatartottak összetételéről. A biztosításban résztvevő biztonsági felügyelőket a biztonsági tiszt igazítja el a feladat végrehajtásra vonatkozólag. E tevékenység során a körletfelügyelők a körlet-főfelügyelőnek, míg a biztosításban résztvevő biztonsági felügyelők a biztonsági tisztnek vannak alárendelve. A szabadlevegőn tartózkodás esetén a fogvatartottak nagyobb létszámú mozgatásáról van szó, amit az irányításért felelős körlet-főfelügyelőnek jelentenie kell a biztonsági tisztnek. A jelentés vétele után a biztonsági tiszt a parancsnok utasításának megfelelően intézkedik a biztosítás végrehajtására. A felügyeletet ellátó körletfelügyelő feladatai: - átveszi a körleten a fogvatartottakat létszám szerint, amit a szolgálati naplóban aláírásával igazol, - a szabadlevegőn tartózkodás végrehajtására szolgáló terület átvizsgálása előtte és utána, - a fogvatartottak viselkedésének folyamatos figyelése, ha rendbontást észlel, jelenti az elöljárónak, és ha kell és lehet, bekíséri a fegyelmezetlen magatartást tanúsító fogvatartottat a körletre, - látó-, és halló összeköttetés a biztonsági felügyelőkkel, - a parancsnok külön rendelkezéseinek betartása. A biztosításban résztvevő biztonsági felügyelő feladatai: - közvetlenül a biztonsági tisztnek van alárendelve, - állandó összeköttetést tart a felügyelőkkel, a biztonsági főfelügyelővel, - megakadályozza azt, hogy a fogvatartottak elhagyják a területet, esemény bekövetkezésekor jelentést tesz a biztonsági tisztnek, - fegyveres biztosítás esetén a lőfegyverhasználat szabályainak megfelelően intézkedik. 2. A látogatás közbeni biztonsági tevékenység A látogatás biztonságos végrehajtása a bv. intézetek alapvető érdeke. Ezért megszervezése, lebonyolítása nagy körültekintést és pontosságot igényel. A látogatás lebonyolításáért a parancsnok által megbízott látogatást vezető nevelő a felelős. A biztosításról a biztonsági tiszt gondoskodik úgy, hogy biztonsági felügyelőket küld a látogató helységbe. Jelenlétük nem feltétlenül folyamatos, inkább időszakosan a biztonsági tiszt által meghatározott gyakorisággal történik. A látgatásról az intézet az elítélt útján értesítést küld. A látogatásból ki kell zárni azt, akit az ügyész vagy a bíró a büntetőeljárás eredményessége érdekében eltiltott, valamint, akinek a magatartása az intézet biztonságára veszélyt jelent. A látogatást meg kell szakítani, ha az elítélt vagy a látogató magatartása az intézet biztonságát közvetlenül sérti vagy veszélyezteti. Az elítélt egy időben két 18 éven alulit és két nagykorút fogadhat. A látogatás helyét, idejét a parancsnok határozza meg, de alkalmanként 30 percnél rövidebb nem lehet, az elítélt vagy a látogató kérelmére legfeljebb 30 perccel meghosszabbítható. A látogatás ülve asztal mellett történik, ha az intézet biztonsága indokolja, a parancsnok elrendelheti, hogy rácson keresztül vagy zárt fülkéből, telefonon beszéljen. A kbz-ben, vagy kbk-n elhelyezett elítélt csak zárt fülkéből beszélhet. Az elítélt számára engedélyezhető, hogy a látogató által hozott, illetve helyben vásárolt élelmiszert ellenőrzés után elfogyassza, és a helyben vásárolt élelmiszert a körletre vigye, kivéve a kbk, kbz-ben elhelyezett elítélt. A látogatás ideje alatt csak a helyben vásárolt, illetve biztosított ital fogyasztható. Az elítélt a látogatónak ajándékot, más tárgyat csak engedéllyel adhat.

91

A látogatóval folytatott beszélgetés ellenőrizhető, erről a látogatót és az elítéltet tájékoztatni kell. 2.1. A látogatás felügyeletét ellátó felügyelők alárendeltsége, feladatai A látogatás felügyeletét ellátó felügyelők közvetlenül az irányítást végző vezetőnevelőnek vannak alárendelve. A biztosításban résztvevő biztonsági felügyelők alárendeltségét nem célszerű még átmenetileg sem megváltoztatni. Feladatai: - a látogatók szabályos be-és kiléptetése, (csak abban az esetben, ha a látogatók beléptetése nem a személybejárati biztonsági felügyelő szolgálatteljesítési helyén történik. Abban az esetben, ha a beléptetés a személyzet beléptetésére rendszeresített helyen történik, úgy ezt a feladatot nem célszerű a személybejárati biztonsági felügyelőtől átvenni.), - a körleten az elítéltek létszám szerinti átvétele, motozása, kísérése, visszakísérése, - a látogatók által hozott élelmiszer ellenőrzése, (eü. személyzet jelenléte szükséges) - a látogatás alatt a rend fenntartása, - esemény bekövetkezésekor a biztonsági tisztnek jelenteni és az általa meghatározott feladatokat, végrehajtani, - a fogvatartottak motozása a körletre való visszakísérésekor, - létszámellenőrzés, - a látogató helyiség átvizsgálása a látogatás előtt és után. 3. A fogvatartott polgári egészségügyi intézményben történő elhelyezése A büntetések és intézkedések végrehajtása során, a fogvatartott egészségi állapotának megfelelő gyógyítómegelőző ellátását a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III.6.) IM rendelet szerint kell végrehajtani. A büntetések és intézkedések végrehajtása során a fogvatartott egészségi állapotának megfelelő gyógyítómegelőző ellátását elsősorban a fogva tartó bv. intézet, illetve a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza (a továbbiakban: Központi Kórház), annak a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben működő Krónikus Utókezelő Részlege (a továbbiakban: Utókezelő Részleg), valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (a továbbiakban: IMEI) biztosítja, és a fogvatartott ezt az ellátást köteles igénybe venni. A fogvatartottak egészségügyi ellátását a büntetés-végrehajtási szervezeten belül - az IMEI kivételével szakmailag a Központi Kórház felügyeli. Amennyiben a fogvatartott megfelelő egészségügyi ellátása a büntetés-végrehajtási szervezet keretein belül nem lehetséges, a bv. intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) vagy a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézete (a továbbiakban: bv. egészségügyi intézet) gondoskodik arról, hogy a fogvatartott nem a büntetés-végrehajtási szervezet kezelésében lévő egészségügyi intézményben (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) részesüljön a megfelelő ellátásban. Ha a fogvatartott egészségügyi ellátása nem tűr halasztást, vagy a büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi intézetébe (a továbbiakban: bv. egészségügyi intézet) történő szállítsa az egészségi állapotában rosszabbodást eredményezhet, akkor a fogvatartottat a területileg illetékes egészségügyi intézmény megfelelő osztályán kell elhelyezni. Ha az elzárást töltő kórházi egészségügyi ellátása szándékosan előidézett betegség vagy más személy által okozott testi sértés miatt válik szükségessé, akkor ez esetben az elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 106/1982. (IK. 3.) IM utasítás 23. § (7) bekezdése szerint kell eljárni. 3.1. Az egészségügyi intézményben elhelyezett fogvatartott őrzése, ellenőrzése A fogvatartott elhelyezése polgári egészségügyi intézményben - az összes körülmény mérlegelésével - őrzéssel vagy ellenőrzéssel történhet. Az őrzést vagy ellenőrzést az intézetparancsnok (a továbbiakban: parancsnok) utasítása szerint a biztonsági osztály szervezi. Az őrzésre beosztott vagy az ellenőrzéssel megbízott feladatait, kötelességeit őrutasításban, illetve szolgálati utasításban kell szabályozni, valamint a feladat végrehajtása előtt speciális eligazítást kell tartani számára.

92

Előzetesen letartóztatott egészségügyi intézményben csak őrzéssel helyezhető el, és a kihelyezéshez meg kell kérni a rendelkezési jogkör gyakorlójának (ügyész vagy bíróság) engedélyét, kivéve, ha arra orvosilag indokolt sürgős esetben kerül sor. Erről azonban a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíteni kell. Elítéltek az esetek túlnyomó többségében őrzéssel kerülnek kihelyezésre. Őrzéssel kell kihelyezni a fogvatartottat azonnali kihelyezés esetén, valamint akkor is, ha a fogvatartottról kevés, vagy egyáltalán nem áll elegendő adat rendelkezésünkre a helyes döntés meghozataláig. A „külkórházi” kihelyezésnek nagy a kockázata. Alapvetően attól kell tartani, hogy a fogvatartott kivonja magát a gyógyító tevékenység alól, illetve elhagyja a számára kijelölt eü. intézményt. A fogvatartottak döntő többségénél ezt a kockázatot a bv. nem vállalhatja fel. Amennyiben az őrzéssel kihelyezett fogvatartott, kivonja magát az őrzés alól, fogolyszökést valósít meg. Néhány példa arra, hogy milyen fogvatartottat lehet kihelyezni ellenőrzéssel: - gondatlan bűncselekményt követett el, - a szabadságvesztés időtartamából rövid tartam van hátra, - öngyilkosságától nem kell tartani, - rendezett kapcsolattartása van (családi háttér), - fegyelemsértést nem követett el a szabadságvesztés időtartama alatt, - első bűntényes, - I- biztonsági csoportba van sorolva, stb. A fogvatartott eü. intézetbe történő kihelyezése két módon lehetséges: 1. Tervezhető vagy prognosztizálható kihelyezés. 2. Azonnali kihelyezés. 3.2. Tervezhető kihelyezés Ez a feladat ugyan úgy jelentkezik a biztonsági osztálynak, mint egy előállítási feladat. A biztonsági osztály a parancsnok által meghatározott időpontban megkapja a kihelyezéshez szükséges okmányokat és az azon szereplő parancsnoki döntésnek megfelelően, gondoskodik az őrzési feladat megszervezéséről. A kihelyezés időpontjáig a dokumentumok kézhezvételétől számítva akár több nap (hét) is lehet még hátra. Így van idő a kihelyezés megszervezésére, a napi feladatok közé történő beillesztésére. 3.3. Azonnali kihelyezés Ezzel a lehetőséggel akkor lehet élni, ha a fogvatartott eü. állapotában olyan súlyos és gyors romlás következik be, ami szükségessé teszi a gyors beavatkozást, és azt a bv. által működtetett eü. intézményekben nem lehet végrehajtani. Az azonnali kihelyezést csak őrzéssel lehet megvalósítani, mert nincs idő a szükséges adatok megszerzésére. Ennek hiányában túl nagy a kockázata egy esetleges rossz döntésnek. Ilyen estben a szükséges adatok megszerzése később is történhet, a döntést később is ki lehet alakítani és a szükséges korrekciót végre lehet hajtani. A korrekció akár az is lehet (ha a feltételek megvannak), hogy az őrzést megszüntetik, és ellenőrzésre változtatják. 3.4. Kihelyezés okmányai (a kihelyezés folyamatát is tükrözi) Az orvos (vezető szakápoló) által írt szolgálati jegy, (kéri a kihelyezést). A szolgálati jegy a kihelyezést engedélyező elöljáróhoz kerül aláírásra. Engedélyezés után a szolgálati jegy a bűnügyi nyilvántartó csoporthoz kerül, ahol kiállítják a kihelyezéshez szükséges formanyomtatványt. A formanyomtatványra a nyilvántartó csoport vezetője a rendelkezésére álló adatok alapján javaslatot tesz a kihelyezés módjára vonatkozóan. (őrzéssel, vagy ellenőrzéssel) A formanyomtatvány ezek után a biztonsági osztályvezetőhöz kerül szintén javaslattételre, ami a biztonsági intézkedésekre és a kihelyezés módjára irányul. A biztonsági osztályvezető a döntésének előkészítése kapcsán a fogvatartott nevelőjétől kér nevelői véleményt, és ha szükséges gondoskodik a fogvatartott fényképezéséről is. Ha ezek mind a rendelkezésére állnak, az előkészített okmányok döntésre felkerülnek a parancsnokhoz. Parancsnoki döntés után az okmányok visszakerülnek a biztonsági osztályhoz és a döntés függvényében, végre kell hajtani a kihelyezést.

93

3.5. Őrzéssel történő kihelyezés A kihelyezés napján, a kihelyezést végző biztonsági felügyelő jelentkezik eligazításra a biztonsági tisztnél. Eligazítás előtt felveszi a feladat végrehajtásához szükséges fegyverét, felszerelését. A külkórházi kihelyezés kapcsán az őrzést ellátó felügyelő civil ruhát visel, fegyverét, felszerelését rejtve viseli. Az általános eligazítás után jelentkezik a biztonsági tisztnél a speciális eligazítás végett. A speciális eligazítás tartalma A fogvatartottra vonatkozó adatok és információk: - a személyes adatai, nyilvántartási száma, - a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát, - a fogvatartott egészségi és lelki állapotát, - a feltételezett vagy elkövetett bűncselekményt, jellegét és az elkövetés körülményeit, - a büntetése tartamát és az abból még hátralévő időt, - a fogvatartott eddigi kriminalitását (visszaesés foka), - a rendelkezési jogkör gyakorlója által elrendelt korlátozásokat, - a fogva tartása alatt tanúsított magatartását, - a fogvatartott biztonsági csoportba sorolását (amennyiben nem lehet megállapítani, III-as biztonsági csoportba soroltnak kell tekinteni), - a kapcsolattartást, annak korlátozását (a FAR-ból kinyomtatott névsort az előállítási okmányokhoz mellékelten kapja meg a biztonsági felügyelő) - a látogatók (családtagok, rokonok) várható létszámát, illetve hangulatát, - a fogvatartott veszélyessége alapján a kényszerítő-és mozgáskorlátozó eszközök alkalmazását A kihelyezéssel kapcsolatos információk Mentővel történő sürgősségi kiszállítás esetén a biztonsági felügyelőnek úgy kell az autóban elhelyezkedni, hogy fegyveréhez ne férjen hozzá sem a fogvatartott, sem a mentőszolgálat személyzete, az őrzésére bízott személyt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, szükség esetén intézkedni tudjon. Az egészségügyi személyzet tevékenységét ne zavarja, illetve ne akadályozza a beteg (sérült) ellátásában. A mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazásánál (bilincselésnél) figyelembe kell venni a fogvatartott sérülését (pl.: kézsérülésnél a lábra történjen a mozgáskorlátozó eszköz helyezése), betegségének jellegét, biztonsági csoportba sorolását továbbá azt, hogy a fogvatartott a mentőautóban ülő vagy fekvő testhelyzetben kerül szállításra. Fekvő helyzetben történő szállítás esetén fel kell mérni, hogy az egészségügyi személyzet az erre rendszeresített hevederrel - a magatehetetlen állapota, illetve további sérülések elkerülése miatt - rögzítette-e a hordágyhoz a fogvatartottat. Fel kell készülni, hogy a fogvatartott színleli a rosszullétet, és az intézetből kijutva szökést kísérel meg. Megelőzésére a mozgáskorlátozás különböző változatai alkalmazhatók. Mentővel történő szállítás esetén a fogvatartottat menet közben a gépjármű belső tartozékához bilincselni tilos! A kihelyezés történhet (ez a gyakoribb) a bv. tulajdonában lévő gépjárművel is. A kihelyezést végző biztonsági felügyelő a speciális eligazítás után, leadja megőrzésre fegyverét az erre rendszeresített helyre és a kihelyezést végző gépjárművel együtt elmegy a fogvatartott elhelyezési körletére és a fogvatartott motozása, eligazítása után elhelyezi őt a gépjárműben. Ezek után jelentkezik a biztonsági tisztnél, aki az útbaindítás előtti biztonsági ellenőrzés végrehajtása után engedélyezi az intézet elhagyását. Magát a kiléptetést a járműbejárati biztonsági felügyelő hajtja végre az idevonatkozó szabályoknak megfelelően. 3.6. Az őrzést végrehajtó biztonsági felügyelő feladatai 1. 2.

3. 4. 5.

Főszabály, hogy a felállítási helyet úgy kell meghatározni, hogy a fogvatartott soha ne maradjon őrzés nélkül. A kihelyezés napján, illetve, ha váltás során új biztonsági felügyelő lép szolgálatba felméri az elhelyezés és a hozzá tartozó terület biztonsági feltételeit, valamint a kórteremhez képest azok elhelyezkedését. A fogvatartott ruházatának, személyes használati tárgyainak, közvetlen környezetének átvizsgálása. A fogvatartott eligazítása a viselkedési szabályokra és a kórházi személyzettel szemben tanúsítandó magatartásra. Tájékoztatja a fogvatartottat a látogatók fogadásával kapcsolatos szabályokról.

94

6. 7. 8. 9. 10. 11.

12. 13.

Tájékoztatja a fogvatartottat a mozgást korlátozó eszközök alkalmazásáról. Akadályozza meg, hogy a fogvatartott tiltott tárgyat szerezzen, vagy tartson magánál, illetve tiltott kapcsolatot létesítsen. A fogvatartott biztonságos őrzésének megvalósítása érdekében konzultáljon a kezelő orvossal, hogy az egészségügyi ellátás során milyen lehetőség van az őrzés folyamatos biztosítására. Tájékoztassa az eü. személyzetet, hogy rosszulléte vagy betegsége esetén, milyen módon tudják az elöljáróját értesíteni. A fogvatartott biztonságot veszélyeztető magatartása esetén szüntesse meg a veszélyforrást a rendelkezésére álló kényszerítő eszközökkel, és tegyen jelentést a biztonsági tisztnek. Ha a biztonsági felügyelőnek bármi okból el kell hagynia azt a helyiséget, ahol a fogvatartottat elhelyezték, a távollétének időtartamára, (ha nem rendelték el az ágyhoz rögzítést folyamatosan) a fogvatartott egyik végtagját ágyhoz kell rögzítenie. A váltás során a szolgálatot átvevő biztonsági felügyelővel közölni kell a bekövetkezett változásokat, (egészségügyi, magatartási, elhelyezési, stb.) Törekedjen az egészségügyi személyzettel jó munkakapcsolat kialakítására, mert helytelen magatartás esetén előfordulhat az, hogy egészségügyi személyzet a fogvatartottal vállal szimpátiát és ez nem könnyíti meg a felügyelő feladat végrehajtását.

Az őrhely megválasztásánál figyelembe kell venni: - hol helyezkedik el a kórterem, hány kijárata van, - a kórteremhez viszonyítva hol található a WC, fürdő helyiség, - hány beteg van elhelyezve a kórteremben, az ágyak között mekkora a távolság, - emeleten vagy földszinten van-e a kórterem, - földszinten lévő kórterem esetén van-e az ablakon rács, - az ablakok közterületre néznek-e, vagy nem, - emeleten elhelyezkedő kórterem esetén van-e az ablak mellett esőcsatorna vagy villámhárító vezeték. Mindezek figyelembe vételével úgy válassza ki a felállítási helyét, hogy a fogvatartott őrzése folyamatosan biztosított legyen. 3.7. Az őrzési feladatot ellátó biztonsági felügyelő fegyverzete, felszerelése, ruházata Felszerelése -

rendszeresített maroklőfegyver, melyet rejtve kell viselni, gumibot, könnygázszóró palack, bilincs, speciális vezetőbilincs, őrutasítás, hasábrádió, vagy mobiltelefon, az ezzel történő ellátásról a parancsnok külön rendelkezik, a felszerelés elhelyezésére szolgáló kazetta, vagy táska.

Ruházata Polgári eü. intézetben történő őrzési feladat kapcsán a felügyelő kultúrált polgári öltözetet visel. Az őrzési feladat során a fehér köpeny viselése kötelező, de élő fordulhat, hogy a kórház a fogvatartott állapotára, kezelésére való tekintettel többlet követelményt támaszt az öltözettel kapcsolatban, pl. minden esetben steril korházi ruhát kell viselnie a biztonsági felügyelőnek. 3.8. Az őrzést végrehajtó biztonsági felügyelő tevékenysége rendkívüli esemény bekövetkezése esetén: A rendkívüli esemény bekövetkezésének lehetősége külkórházban sem kisebb - sőt, bizonyos esetekben nagyobb - mint az intézetekben, csak annyiban veszélyesebb, hogy az őrzést végrehajtó biztonsági felügyelő egyfelől az intézeten kívül egy idegen intézményben – ismeretlenebb terület - teljesít szolgálatot, és az is előfordulhat, hogy egyedül van, illetve a tevékenységét nem irányítja közvetlenül az elöljárója. Ezért a külkórházban történő őrzési feladat ellátására a lehető legrátermettebb, szakmailag jól felkészült biztonsági felügyelőt kell kijelölni. Számunkra az egyik legveszélyesebb rendkívüli esemény a fogolyszökés. Ha a fogvatartott az őrzésből meg tudott szökni, bizonyára komoly felügyelői mulasztás történt. Ettől függetlenül a biztonsági felügyelő ebben a helyzetben is mérlegelje lehetőségeit, kísérelje meg a fogvatartott elfogását. Abban az esetben, ha nincs adat arra vonatkozóan, hogy mikor, merre menekült el a fogvatartott és nem lát esélyt az elfogásra, ne kezdjen üldözésbe. Az első lehetőséget kihasználva tegyen jelentést szolgálati elöljárójának, majd értesítse a területileg illetékes rendőrkapitányságot.

95

Várja meg a rendőrség helyszínre érkezését, adja át a rendőröknek a fogvatartott fényképét, személyes adatait azért, hogy a rendőrök a forrónyomon üldözést meg tudják kezdeni. Maradjon továbbra is a helyszínen és várja meg az intézettől érkező feljebbvalóját, a továbbiakban az ő utasítása szerint járjon el. Az egyéb biztonsági feladatok közé sorolhatunk még több területet, a fentiekben csak a legfontosabbakat részleteztük. Ide sorolhatók még: - hozzátartozó temetésen való részvétel, valamint a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása közbeni biztonsági feladatok (ezeket részletesen tárgyaljuk a következő fejezetben), - különböző kulturális és sportrendezvények biztosítása.

96

XIII. Fejezet A fogvatartottak szállítása és előállítása közbeni biztonsági feladatok 1. A szállítás fogalma A szállítás a fogvatartottak jogerős – nem jogerős - ítélet utáni büntetés-végrehajtási fokozatnak megfelelő intézetbe történő áthelyezése, jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítését, valamint meghatározott esetekben a büntetőeljárás illetékességi helyen történő lefolytatását és a fogvatartott egészségügyi ellátásának kijelölt helyen történő végrehajtását célzó biztonsági feladat. 1.1. A szállítás formái Célszállítás, amely a budapesti intézetek közötti átcsoportosítás, valamint az IMEI-be és a Bv. Központi Kórházba történő sürgősségi szállítást jelenti. Célszállítás történhet biztonsági okokból külön intézkedésre, amely nem naponta ismétlődő feladat, mert csak indokolt esetekben a fokozottan veszélyes fogvatartottakat szállítják át olyan büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol lehetőség van különleges biztonságú körletbe való elhelyezésre, valamint más intézetben történő munkavégzés, illetve a fogvatartott előállítása egyéb célból például, hozzátartozó temetésén való részvétel. Országos körszállítás, amelyet a Bv. Országos Parancsnokság Biztonsági és Fogva tartási Ügyek Főosztályának Büntetés-végrehajtási Igazgatási Osztálya szervez és irányít. Ez a szállítási forma heti egy alkalommal a Budapesti Fegyház és Börtönben kerül lebonyolításra. 1.2. A szállítás előkészítése Igazgatási feladatok: - bűnügyi iratok előkészítése, - nevelési anyag előkészítése, - egészségügyi iratok előkészítése. Egészségügyi Osztály feladata: - egészségügyi iratok előkészítése, - gyógyszer biztosítása. Gazdasági Osztály feladata: - pénzletétek, elszámolások előkészítése, - értékletétek előkészítése, - hideg élelem biztosítása. Biztonsági és a Bv. Osztály / Fogva tartási Ügyek Osztályának / feladatai: - a bilincselés módjának meghatározása, - különleges biztonsági feladatok meghatározása, - a szállításra kerülő fogvatartottak szállító zárkába helyezése, motozása - a szállítási terv és az ülésrend elkészítése, - a fogvatartottak eligazítása, bilincselése, - a szállítmányvezető és szállító biztonsági felügyelők eligazítása, felszerelése, - a szállítmány biztonsági feltételeinek útba indulás előtti ellenőrzése. 1.3. A szállítás járművei Erre a célra átalakított és rendszeresített -

A szervezetnél rendszeresített közúti szállító gépjárművek (pl.: IVECO. PEUGEOT, OPEL, FORD), Mentőautó, Légjármű, Munkáltatási területre történő szállításra (tehergépkocsi és autóbusz), Páncélozott gépjármű.

97

A páncélozott szállító gépjárművek (2db.) a bv. intézetek közötti célszállítás, valamint előállítás céljából vehetők igénybe, akkor, ha a büntetés-végrehajtás fogva tartásában lévő, a büntetés-végrehajtás rendéjére nézve veszélyes, illetve szállítás, vagy előállítás alkalmával feltételezhetően veszélyeztetett fogvatartottak szállítására kerül sor. A gépjármű igénybevételét a Büntetés-végrehajtási Igazgatási Osztálytól kell kérni három nappal az igénybevétel előtt. A gépjármű a Fővárosi Bv. Intézet telephelyén van elhelyezve. A gépkocsi vezetője a Fővárosi Bv. Intézet beosztottja, az őrzési feladatokat ellátókat az igénylő büntetés-végrehajtási intézet biztosítja. 2. A szállítás nyomtatványai és kitöltésének szabályai 2.1. A szállítási terv és ülésrend A szállítási terv és a mellékletként kezelendő ülésrend a szállító biztonsági felügyelők őrzési feladatainak meghatározására, a fogvatartottak szállítása közben a biztonság fenntartására, a bűntársak szállítás alatti közvetlen érintkezésének megakadályozására szolgáló adatokat rögzíti. A szállítási tervet a szállítás előtti munkanapon a biztonsági tiszt készíti el, és a biztonsági osztályvezető hagyja jóvá. Az ülésrendet a szállítmány vezetője a szállítási terv elkészítése után a szállítást megelőzően készíti el, amelyet biztonsági tiszt hagy jóvá. A szállítási tervben meg kell határozni: - a rendeltetési helye(ke)t, - a szállító biztonsági felügyelők felszerelését, valamint a szállítás során alkalmazandó mozgáskorlátozó eszközöket, (bilincsek, bilincsrögzítő öv, stb.), - a bilincselés módját, rendkívüli esemény, szállítás alatti megbetegedés, közúti baleset ill. műszaki hiba esetén a szállítást végzők feladatait, - az esemény bekövetkezése esetén a jelentés módját, a híradó forgalmazás rendjét, - az egészségügyi és a műszaki pihenő helyét. A jelentés rovatban a szállítás alatt történt, a tervben eredetileg meghatározottaktól eltérő eseményeket, intézkedéseket kell bejegyezni. A szállítmány vezetője az ülésrendben meghatározottak szerint köteles a jármű utasterében a fogvatartottak helyét kijelölni. Az ülésrendet a szállítási tervvel együtt kell kezelni. A központi elosztóhelyről történő továbbszállítás esetén az ülésrendet a Büntetés-végrehajtási Igazgatási Osztály igazolja a szállítási biztonsági tiszt pedig jóváhagyja Nem kell szállítási tervet és ülésrendet készíteni, ha: - a szállítás és előállítás az intézet helye szerinti közigazgatási területén belül vagy a budapesti intézetek és a Bv. Központi Kórház között történik, és a fogvatartottak létszáma 6 fő vagy annál kevesebb, - a szállítás munkáltatás céljából történik, - a szállításra halasztást nem tűrő esetben kerül sor. 2.2. Átadás - átvételi elismervény A nyomtatványt a nyilvántartási csoport a szállítást megelőző utolsó munkanapon állítja elő a fogvatartotti számítógépes alrendszerben a megfelelő program alapján, és mellékleteivel együtt átadja a biztonsági osztálynak. Az átadás-étvételi elismervény két példányban készül, amelynek egy aláírt példányát a szállítmány vezetője az indító bv. intézet nyilvántartási csoportjának a visszaérkezéskor leadja. 3. A szállításra vonatkozó általános rendelkezések A fogvatartott a rendszeresített szállító járművel, légi járművel, mentőautóval általában őrzés mellett szállítható. A szállítás, előállítás szervezésével, végrehajtásával megbízott beosztott (a továbbiakban: szállítmányvezető) áttekinti a büntetés-végrehajtási iratokat, a letéti csomagokat. Ezt követően javaslatot tesz a szállítójármű típusára, a szállító biztonsági felügyelők létszámára, összetételére, fegyverzetére, felszerelésére, valamint az egyéni mozgáskorlátozó eszközök mennyiségére és alkalmazására. A javaslatban foglaltakról a biztonsági osztály vezetője dönt. Szállításra és előállításra lehetőleg a fogvatartottal azonos nemű biztonsági felügyelőt kell beosztani, de férfi fogvatartottat csak férfi biztonsági felügyelő állíthat elő.

98

Ha a szállítás útvonalába eső intézetben a szállított fogvatartottak létszámát növelik és emiatt az eredetileg útba indított biztonsági felügyelők a biztonságos szállításhoz nem elegendőek, az útba eső intézet parancsnoka a szállító biztonsági felügyelők létszámát a szükségesnek megfelelően köteles növelni. A fogvatartottak átadásátátvételét úgy kell megszervezni, hogy a szállítmány késedelem nélkül folytathassa útját. A szállítmányvezető gondoskodik az életmentő gyógyszer átvételéről és az orvos rendelkezésének megfelelő felhasználásáról. 3.1. Mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása szállítás során Az egyéni mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedés a szállítás, előállítás befejezéséig, illetve a visszaérkezésig érvényes. A mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról a biztonsági osztályvezető dönt. Ha lőfegyverhasználat vagy baleset következtében a fogvatartott megsérül, és elsősegélyben részesítése másképpen nem végezhető el, az egyéni mozgáskorlátozást meg kell szüntetni, illetve enyhíteni kell. Tilos közúti járművön a fogvatartottat tárgyhoz rögzíteni. 3.2. Elkülönítés a szállítás során A büntetőügyben eljáró hatóság rendelkezése alapján a bűntársak elkülönítését, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb elkülönítési szabályokat a szállítás és előállítás során is fenn kell tartani, különös figyelemmel a férfiak és nők elkülönítésére. 3.3. Egyéb biztonsági feladatok Ha a szállító jármű a bv. szerv területére nem tud beállni, a fogvatartott ki- és beszállása esetén fegyveres biztosítást kell szervezni. Erről a fogadó – esetenként a küldő - intézet biztonsági osztályvezetője gondoskodik. A szállítás végrehajtása során meg kell akadályozni, hogy a fogvatartott a jármű szállító terébe olyan tárgyat vigyen magával, amely a biztonságra veszélyes. Ennek ellenőrzése a szállítmányvezető feladata. A személyes tárgyakat tartalmazó csomagot úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz a fogvatartott ne férjen hozzá. Tilos a szállító járműben engedély nélkül anyagot vagy más személyt szállítani. 3.4. Szállítás a rendszeresített gépjárművekkel A szállító biztonsági felügyelő a részére kialakított utastérben tartózkodik. A szállítótér ajtajait zárva kell tartani, annak kulcsát a gépjármű vezetője kezeli. A tartalék kulcsot az utastérben lepecsételt kulcsdobozban kell elhelyezni. A pecsét épségét induláskor és érkezéskor a biztonsági tiszt ellenőrzi. Az útba eső intézetben szükség esetén műszaki és egészségügyi pihenőt lehet tartani. A fogvatartottakat szállító gépjárművel csak a szállítási tervben kijelölt és jóváhagyott útvonalon lehet haladni és a meghatározott helyen vagy közúti ellenőrzés miatt lehet megállni. A gépjármű műszaki meghibásodása, rendkívüli esemény, elháríthatatlan közlekedési akadály vagy egyéb akadályozó körülmény miatti megállást vagy a kijelölt útvonaltól való eltérést haladéktalanul jelenteni kell a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetnek és indokolt esetben az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha a rendszeresített szállító gépjármű műszaki hiba vagy egyéb ok miatt a meghatározott időpontban az intézetből nem indul el, a biztonsági tiszt haladéktalanul értesíti erről az útvonal szerint következő, illetve a szállítmány fogadására kijelölt intézetet, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság ügyeletes tisztjét, és előállítás esetén az elrendelő hatóságot. 3.5. Szállítás mentőautóval Mentőautóval történő szállításkor a szállító biztonsági felügyelőnek úgy kell elhelyezkedni, hogy ne zavarja az esetleges egészségügyi ellátást, ugyanakkor meg tudja akadályozni rendkívüli esemény bekövetkezését. 3.6. Szállítás légi járművel Azokon a légi járműveken, ahol a szállítás biztosítása a büntetés-végrehajtás feladata, ott fogvatartottanként legalább egy biztonsági felügyelőt kell a kísérésre beosztani A kísérő biztonsági felügyelők a légi jármű fedélzetére bilincs és gumibot kivételével más kényszerítő eszközt nem vihetnek fel. A fogvatartott mozgását a repülés ideje alatt tárgyhoz rögzítéssel is lehet korlátozni.

99

4. A szállítás szervezése a. A körlet-főfelügyelő feladata a szállítást megelőző munkanapon: intézkedik: - a fogvatartott tájékoztatására, ruházatának és személyes használati tárgyainak átvizsgálására, motozására, lehetőség szerint szállító körletre, illetve zárkában történő elhelyezésére, és a szükséges hideg élelem igénylésére, valamint a megfelelő ruházati ellátásra, átveszi: - a fogvatartott iratait, érték- és tárgyletéteit, gondoskodik azok biztonságos elhelyezéséről a parancsnok rendelkezése alapján, b. A szállítmány vezető feladata a szállítás napján: - átveszi a szállítás iratait és értékeit a főfelügyelőtől, illetve a biztonsági tiszttől, - eligazítja a szállító biztonsági felügyelőket, - szállítási névsor alapján egyezteti a fogvatartottak létszámát és adatait, - az átadás-átvételi elismervények alapján meggyőződik az érték-, és letéti csomagok meg létéről és sértetlenségéről, - kioktatja a fogvatartottakat a szállítás alatti magatartási szabályokra, - intézkedik: - az orvos által adott gyógyszerek átvételére, - a fogvatartottak motozására, - a mozgás korlátozására vonatkozó rendelkezés végrehajtására, - a hideg élelem átvételére és az ivóvíz biztosítására. - ellenőrzi a szállító járművet biztonsági szempontból, - a fogvatartottak szállításának végrehajtása a szállítási terv és az eligazítás alapján. 5. A szállítmányt útba indító biztonsági tiszt feladatai -

szükség szerint módosítja a szállítási tervet és az ülésrendet, eligazítja a szállító biztonsági felügyelőket az esetleges különleges feladatokra, ellenőrzi a szállítás útba indítását, annak biztonsági feltételeit / elhelyezés, bilincselés /, ellenőrzi a hírösszeköttetést.

6. A szállítás napján szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő (felügyelő) feladata intézkedik: - a szállításra kerülő fogvatartottak felkészítésére, - a szállítási körlet (zárka) rendbetételére és átvizsgálására. átadja: - a fogvatartottakat, - a tárgyletétet, - a hideg élelmet. 7. A szállítás közbeni rendkívüli események 7.1. Eljárás a szállítás közbeni szökés esetén A szállítás vagy előállítás közben, ha a fogvatartott megszökött és elfogása lehetséges, a biztonsági felügyelők közül a szállítmány vezető üldöző járőrt jelölhet ki és meghatározza részére a fegyverhasználatra vonatkozó szabályt. Az üldözést addig kell folytatni, ameddig az üldözést végrehajtó járőr és a szállítmányvezető között a közvetlen összeköttetés biztosított. Az üldözés alatt a szállítmány vezető köteles gondoskodni a gépjárműben elhelyezett fogvatartottak őrzéséről. A szállítás csak az üldözés befejezése után folytatható.

100

A szállítmány vezető kötelezettsége szökés esetén: jelentéstétel: - ha a szökés az útbaindító intézet szerinti megye területén történt a parancsnoknak, - ha a szökés a megye területén kívül történt, a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetnek és minden esetben az illetékes rendőrkapitányságnak. intézkedés: - eredménytelen üldözés esetén a helyszín vagy az értékelhető nyomok megjelölésére, biztosítására, - lőfegyverhasználat esetén, ha az sérülést vagy halált okozott, a helyszín biztosítására. Az intézkedésekről és annak eredményéről jelentést kell tenni az útba indító intézet parancsnokának, és engedélyt kell kérni a szállítás folytatására. A szállítás folytatását a legközelebbi intézettel, illetve rendőrkapitánysággal is közölni kell. 7.2. Eljárás a gépjármű üzemképtelenné válás és közlekedési baleset esetén A szállítást végző gépjármű üzemképtelenné válása esetén a gépjárművezető jelenti az eseményt, és a tartózkodási helyétől függően intézkedést kér. Az üzemképtelen vagy sérült gépjárműből csak a szállított személyek életének és testi épségének megóvása, a balesetet szenvedettek ellátása érdekében lehet kiszállni, illetve ha a továbbszállításra alkalmas gépjármű megérkezett. Ha a fogvatartott sérülését a helyszínen nem tudják ellátni, a szállítmány vezető megszervezi egészségügyi intézménybe való előállítását, indokolt esetben segítséget kér a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézettől, illetve az illetékes rendőrkapitányságtól. 7.3. Eljárás a szállítás közbeni rosszullét és halál esetén Ha a fogvatartott a szállítás közben rosszul lesz, haladéktalanul gondoskodni kel orvosi ellátásáról, és ezt jelenteni kell a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának. Ha az orvos a beteget egészségügyi intézetbe utalja és továbbszállítása a szállító járművön nem lehetséges, a szállítmány vezető köteles gondoskodni az előállításáról. Ha a szállítmányvezető úgy ítéli meg, hogy a szállítás folytatása csökkentett biztonsági felügyelettel nem biztonságos, helyben marad, és segítséget kér a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézettől vagy az illetékes rendőrkapitányságtól. Ha a fogvatartott szállítás közben meghal, a halottvizsgálat elvégzésére a legközelebbi orvost kell felkérni. A rendőrség helyszíni vizsgálatának befejezése és a halálesettel kapcsolatos iratok átvétele után lehet folytatni a szállítást. A szállítmány vezető a fogvatartott rosszullétét, illetve a halálesetet és az intézkedéseit A fentebb meghatározottak szerint jelenti. 8. Az előállítás 8.1. Az előállításra vonatkozó általános rendelkezések A fogvatartottak előállításának megszervezése és lebonyolítása a büntetés-végrehajtás egyik, legtöbb veszélyt magában rejtő feladata, amit a biztonságos végrehajtás, továbbá a rendkívüli események megelőzése céljából kiemelten kell kezelni. A biztonságos, események, rendkívüli események nélküli végrehajtás a büntetésvégrehajtás eredményes működésének egyik fontos értékmérője. Az előállítás az a szaktevékenység, amellyel a bv. szerv biztosítja, hogy a fogvatartott az eljáró hatóság, a parancsnok, igazgató, főigazgató főorvos (továbbiakban: intézetparancsnok) rendelkezése vagy az orvos javaslata szerint egy meghatározott helyen és időben megjelenjen. Intézeten kívül az előállítás történhet: - bíróságra, vagy a bíróság által meghatározott helyre (büntető ügyben vagy polgári peres eljárás céljából) - ügyészségre (kihallgatás, meghallgatás, pótnyomozás, ujj- és tenyérnyomat-vétel, fényképezés, DNS mintavétel stb. céljából) ügyészi rendelkezés alapján - közjegyzőhöz (hagyatéki ügyek intézése, stb.) - hozzátartozó temetésére (kegyeleti jog gyakorlása)

101

-

súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására járóbeteg szakellátásra fekvőbeteg szakellátásra egyéb célból (pl.: igazságügyi szakértői vizsgálat, oktatási intézménybe vizsgán való részvétel)

A fogvatartottak előállítása gyalogmenetben, illetve szállítójárművel - a büntetés-végrehajtási intézetnél az e célra rendszeresített speciális gépjármű, mentőautó továbbá légi jármű igénybevételével - valósítható meg. Az intézet- parancsnok - szükség esetén - engedélyezheti az ettől való eltérést (pl.: külső munkaterületről baleset, sürgős egészségügyi ellátás miatt OMSZ, egyéb polgári gépjármű), amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság ügyeletes tisztje felé az intézet jelenteni köteles. Gyalogmenetben a fogvatartott csak közeli (kb. 200m) bírósági, ügyészségi épületbe, szakorvosi rendelőbe, stb. állítható elő. Az intézetparancsnok előállításra vonatkozó intézkedésében célszerű konkrétan meghatározni, hogy mely előállítási helyek minősülnek közelinek. Az előállítás végrehajtására lehetőleg a fogvatartottal azonos nemű biztonsági felügyelőt kell beosztani, de férfi fogvatartottat csak férfi biztonsági felügyelő állíthat elő. Csoportos előállítás esetén női fogvatartott előállítását férfi biztonsági felügyelő is végezheti, de az előállító felügyelők között legalább egy fő női biztonsági felügyelőnek is lenni kell. Előállítás alkalmával az őrzési feladatok végrehajtásáról, az előállító felügyelők létszámáról, személyük kijelöléséről, a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásáról a biztonsági osztályvezető, akadályoztatása esetén az osztályvezető helyettes vagy a szolgálatban lévő biztonsági tiszt dönt, kivéve, ha valamely rendelkezés ettől eltérő szabályt tartalmaz. A megszervezés során figyelembe kell venni: - a fogvatartottak előállításához szükséges végrehajtó állomány létszámát, - az előállító biztonsági felügyelő testi, fizikai adottságait, - az előállítás helyének ismeretét, a biztonsági, illetve őrzési körülményeit, - az előállítási hely intézettől való távolságát (műszaki pihenő tervezése, szállítási terv, ülésrend elkészítése), - az előállítás előtti, illetve utáni várható várakozási időt, - a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát, - a fogvatartott egészségi és lelki állapotát, - a feltételezett vagy elkövetett bűncselekményt, - a várható ítélet súlyosságát, mértékét (a fogvatartott tekintetében milyen magatartásbeli változást válthat ki, rendkívüli esemény bekövetkezéséhez vezethet-e), - a fogvatartott eddigi kriminalitását (visszaesés foka), - a fogvatartott biztonsági csoportba sorolását (amennyiben nem lehet megállapítani, III-as biztonsági csoportba soroltnak kell tekinteni), - többletinformációval rendelkező fogvatartottak esetén annak az előállítás végrehajtásához kapcsolódó tartalmát, - a kapcsolattartást, annak korlátozását (a FAR-ból kinyomtatott névsort az előállítási okmányokhoz mellékelten kapja meg a biztonsági felügyelő) - a családtagok, rokonok várható létszámát, illetve hangulatát, - a sajtó, illetve tömegtájékoztató szervek érdeklődését, jelenlétét, - az előállítás helyén – hosszabb időtartamú várakozás esetére – rendelkeznek-e a fogvatartott elhelyezésére alkalmas biztonsági szempontból megfelelő helyiséggel, - a differenciálás szabályainak betartását (pl.: bűntársak, férfiak és nők elkülönítése, szállítási terv készítésekor ennek figyelembe vétele) - a fogvatartott veszélyessége alapján a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazását (bilincsrögzítő öv, továbbá a rendszeresített elektromos sokkoló eszköz pl.: elektromos sokkoló öv is igénybe vehető), - szolgálati kutya alkalmazásának szükségességét és lehetőségét, -

-

az együttműködő szerv segítségnyújtásának mértékét, - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka és az Országos Rendőrfőkapitány 2/2002. (VIII.23.) együttes intézkedés 14. pontjában foglaltak alapján - indokolt esetben kapcsolattartó kijelölésével, a szállító jármű/vek/ biztonságára, üzemképességére, menetokmányainak, meglétére, felszereltségére irányuló induláshoz szükséges ellenőrzés végrehajtását, az intézetnek az előállítás végrehajtását befolyásoló egyéb feladatait.

102

8.2. Az állomány felkészítése az előállítás végrehajtására A fogvatartottak intézeten kívüli előállításának végrehajtására kellően felkészített, gyakorlattal rendelkező állományt kell biztosítani. Ennek érdekében az intézeteknek célszerű elkészíteni az alábbi témakörökből egy módszertani gyűjteményt, amelyet a személyi állomány oktatása, kiképzése során fel kell használni, illetve önképzés végrehajtása érdekében elérhetővé kell tenni. Az előállítás előtti eligazításra fordítható rövid időtartam és annak gördülékeny végrehajtása miatt részükre biztosítani kell az önképzés lehetőségét is, az eligazítás során ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni az abban rögzítettek ismeretéről. A gyűjtemény tartalmazza: - a bírósági tárgyalásról, ügyészi kihallgatásról történő szabadlábra helyezés esetén végrehajtandó feladatokat, - a fogvatartottnál tartható tárgyak körét, - a fogvatartott ruházatára, egyéni ápoltságára vonatkozó követelményeket, - az összeköttetés, kapcsolattartás módját (URH rádió esetén hívószám, szolgálati mobiltelefonok esetén a készülékbe rögzített fontosabb telefonszámok, pl.: legközelebbi rendőrkapitányság, orvosi rendelő, intézet telefonszáma, stb. Nem szabad elfelejteni, hogy az URH hívószámok szolgálati titkot képeznek.), - az eljáró ügyész vagy a bíróság által engedélyezett „beszélő” végrehajtásának rendjét, - a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazását (bilincs, bilincsrögzítő öv, lábbilincs, vezetőbilincs), a mozgáskorlátozó eszköz használatára vonatkozó utasítást (orvosi ellátás, bírósági tárgyalás, tárgyhoz történő bilincselés), - a fogvatartott személyi motozásának végrehajtását, - a fogvatartott által elkövetett fegyelemsértés esetén teendő intézkedéseket, - a felállítási hely meghatározását (a fogvatartott soha nem maradhat őrzés nélkül, amennyiben ez nem valósítható meg - pl. a bíró, vagy az ügyész a helyiség elhagyására utasítja az előállító biztonsági felügyelőt, a fogvatartott műtőbe kerül, RTG, CT, MR, vizsgálatot végeznek - a biztonsági felügyelőnek a leggyorsabb közbeavatkozást biztosító, de szökésre legalkalmasabb helyen kell elhelyezkednie), - a biztonsági felügyelő tevékenységének rendjét az előállítás alatt bekövetkezett egyéb esetekben (pl.: a fogvatartott WC-re kísérése, hozzátartozóval való találkozás, bíró által engedélyezett beszélő, az előállítás végrehajtására irányuló ellenőrzés, ügyvéddel történő beszélő esetén), - a biztonsági felügyelő és a gépjárművezető feladatát az előállítás helyszínén illetve menet közben történt események, rendkívüli események bekövetkezése esetén (pl.: baleset, rosszullét, gépjárművet ért támadás, a szállítójármű követése, műszaki hiba, rendőri igazoltatás), - a gépjárműbe történő be- és kiszállás végrehajtását (nem zárt területen történő végrehajtás esetén a biztosítás módját), - jelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, - az előállítási helyek részletes leírását (épületi alaprajzok, várakozóhely, kijáratok, parkolás, menekülési útvonal, megközelíthetőség, stb.), - a kényszerítő eszközök (különösen az elektromos sokkoló eszköz) és a lőfegyverhasználat szabályait. A bv. szervezet hivatásos jogviszonyban álló tagja (előállító biztonsági felügyelő) feladatának jogszerű teljesítése (fogvatartottak előállítása) során - amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre - fogvatartottal illetve polgári személlyel szemben az 1995. évi CVII. törvény 15-17.§-ban foglaltak alapján, a 18-21.§-ban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles, illetve a 22-25.§-ban foglaltak szerint ha más kényszerítő eszközök alkalmazása nem vezet eredményre - lőfegyvert használhat. Az 1995. évi CVII. törvényben rögzített lőfegyverhasználatra vonatkozó szabályok változása esetén a mindenkor hatályos jogszabályi előírások az irányadók. 8.3. Az előállítási feladatra beosztottak eligazítása A kijelölt állományi tag (pl. biztonsági főfelügyelő) felsorakoztatja az állományt, majd létszám-, ruházat viselésének szabályszerűsége-, felszerelés és szolgálatra alkalmassági ellenőrzést tart a végrehajtó állomány körében. Hiányosság esetén jelentést tesz és intézkedést kér. A hibák, hiányosságok kijavítása után az eligazítás megtartására felkészült, annak végrehajtására kellő ismeretekkel rendelkező személy (osztályvezető, osztályvezető helyettes, biztonsági tiszt, biztonsági főfelügyelő) a sorakozást követő jelentésfogadás (és köszönés) után az általános információk közlése, majd az előállítási feladatokra vonatkozó részletes eligazítás, feladat-meghatározás történik meg.

103

Az eligazítás tartalmazza: - az előállító biztonsági felügyelő/k/ személyét, az előállítás pontos helyét, célját, időpontját, az előállítási hely speciális jellemzőit (pihenőhely, várakozóhely van-e, kijáratok elhelyezkedése, menekülési útvonal, parkolás), - az előállító csoportparancsnok nevét, rendfokozatát, aki az általános eligazítás után az előállítást végzők valamint a fogvatartottak részére megtartja az eligazítást, - a fogvatartott/ak/ létszámát, adatait: név, nyilvántartási szám, bűncselekmény, végrehajtási fokozat, a fényképes mutatókarton, vagy a számítógépes rendszerből a fogvatartott adataival ellátott azonosítására alkalmas fényképes adatlap, idézés, stb. meglétét, - a fogvatartott bírósági tárgyalásról, ügyészi kihallgatásról szabadítható-e vagy sem, folyik-e újabb büntetőeljárás vele szemben, - többletinformációval rendelkező fogvatartottak esetén annak az előállítás végrehajtásához kapcsolódó tartalmát, - súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására, hozzátartozó temetésére történő előállítás esetén a beszélő engedélyezésének módját, időtartamát és helyét, - a szabadlábon lévő bűntársakat, várható magatartásukat, - a hozzátartozók várható létszámát, illetve magatartását, - a sajtó, illetve tömegtájékoztató szervek érdeklődését, - az előállítást végrehajtók (biztonsági felügyelő, gépjárművezető) személyi okmányai (szolgálati igazolvány, vezetői engedély) meglétének ellenőrzését, - a szállító jármű/vek/ indulási időpontját, útvonalát, parkolási helyét, őrzését, - a megkülönböztető jelzés használatára vonatkozó szabályokat, - a szállító jármű/vek/ biztonságára, üzemképességére, menetokmányainak, meglétére, felszereltségére irányuló az induláshoz szükséges feladatszabás végrehajtását, - a KRESZ szabályainak betartására vonatkozó feladat-meghatározást, - a gépjárműparancsnok meghatározását. A biztonsági felügyelők részére alapos, részletes eligazítást kell tartani, hogy a feladatukat biztonságos módon tudják végrehajtani. Meg kell győződni, hogy megértették-e a kapott feladatot, szükséges-e kiegészítés a feladat végrehajtásával kapcsolatosan, el tudják-e azt látni, mindenki egészséges-e, továbbá az átadott iratok vonatkozásában szükségese hiánypótlás. 8.4. Az előállítás végrehajtása A szolgálati lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer javadalmazás felvétele után megvizsgálja azokat és végrehajtja a tárazást, ellenőrzi a felszerelését képező mozgáskorlátozó és kényszerítő eszközök állapotát, működőképességét. Az eligazítás után vezényszóra, ellenőrzés mellett a töltő-ürítő helyen végrehajtja a fegyver töltését. Az előállító biztonsági felügyelő az előállítás formájától, módjától függően a szükséges iratokat (pl.: bv. iratok, idézés, orvosi beutaló, szállítási rendelkezés, stb.) az eligazításon átveszi, amelyek meglétét és a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezést, továbbá a nyilvántartó csoport által meghatározott utasításokat (pl.: tárgyaláson nem szabadítható) ellenőrzi. A szolgálati fegyvert - általános szabályként - tilos bevinni minden olyan területre, ahol fogvatartott tartózkodik, azt az intézet azon kapujánál kell a helyi előírások szerint elhelyezni, amelyiken keresztül a fogvatartott kísérése, előállítása megtörténik! Az általános szabálytól eltérni kizárólag az intézetparancsnok egyedi rendelkezése alapján lehet. 8.5. A fogvatartott átvétele, motozásának, eligazításának végrehajtása Miután a körleten az illetékes körletfelügyelő kihívta a zárkából a fogvatartottat, az előállító biztonsági felügyelő a fényképes mutatókarton, vagy a fogvatartott adataival ellátott, azonosításra alkalmas, a számítógépes rendszerből kinyomtatható fényképes adatlap), és az idézés alapján adategyeztetést végez, majd ezt követően alaposan megmotozza - szükség esetén kézi és/vagy kapukeretes fémkeresővel, ruházat levetésének elrendelésével is ellenőrizheti - a fogvatartottat. A motozás végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a ruházat olyan részeire, ahová a tárgyak elrejtése könnyebb, kevésbé feltűnő, pl.: - kabát, zubbony gallér,

104

-

nadrág derékvarrása, hajtókája, cipő talpa, belseje, fehérnemű, zsebkendő, test felszínén: lábszár, boka környéke, tenyér, ujjak köze, combok között a nemi szerv alatt, női fogvatartott esetében a mellek között és alatt, sarok, hátközép, hajzat, szakáll, indokolt esetben a testüreg is ellenőriztethető (csak orvos végezheti).

A személymotozás során figyelni kell a fogvatartott viselkedését, reakcióit. (Milyen ruhadarabokat vesz le vontatottan, illetve mikor változik meg viselkedése, mikor válik idegessé?). A fogvatartottnál előállításakor csak textilzsebkendő illetve papírzsepkendő, íróeszköz, ügyével kapcsolatos iratai, feljegyzései, egész napos tárgyalás esetén a hideg élelme lehet. Tartalmilag az ügyével kapcsolatos iratait, feljegyzéseit nem lehet ellenőrizni, azonban a magánál tartható iratokat íróeszközével együtt biztonsági szempontból ellenőrizni kell. Gyógykezelés alatt álló fogvatartott esetén az orvos által előírt szív, asztma, cukorbetegség stb. kezelésére szolgáló gyógyszert (ennek szervezetbe juttatására szolgáló készüléket), szükség esetén írásos orvosi rendelkezéssel az előállító biztonsági felügyelőnek kell magával vinni. A fogvatartott cigarettát vagy más dohányneműt (felbontott állapotban, 20 szál mennyiségben) csak akkor vihet magával, ha az előállítás helyszínén biztonságos tartózkodó hely van, és ott dohányzóhelyet is kijelöltek. Ellenben ha nincs várakozó helyiség, és a dohányzóhelyet a folyosón jelölték ki, akkor más személyektől elkülönülten ezen a helyen kell a dohányzást megengedni, amely ideje alatt a biztonsági felügyelőnek különös figyelmet kell fordítani a fogvatartott és a környezetükben lévő más személyek tevékenységére. Gyújtóeszköz nem lehet a fogvatartottnál, azt az előállítás során a biztonsági felügyelő vigye magával, amit csak használatra (rágyújtás) adhat át. A gépjárműben TILOS a dohányzás! Motozás után a fogvatartottat az utasításnak megfelelően meg kell bilincselni (bilincs, bilincsrögzítő öv, lábbilincs, vezetőbilincs), majd el kell igazítani. Az egyéni mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedés az előállítás befejezéséig, illetve a visszaérkezésig tart. A mozgáskorlátozó eszköz/ök/ állapotát kiadás, alkalmazás előtt minden alkalommal, továbbá az alkalmazás során rendszeresen ellenőrizni kell. Ha lőfegyverhasználat vagy baleset következtében a fogvatartott megsérül és elsősegélyben részesítése másképp nem biztosítható, az egyéni mozgáskorlátozást a szükséges mértékig enyhíteni kell, illetve indokolt esetben meg kell szüntetni. Minta egy férfi fogvatartott bírósági tárgyalásra történő előállítás előtti eligazítására Név, nyt. szám: Szül. idő, hely: Anyja neve: Bűncselekménye: Ítélete:

Kovács Lajos EL-2375 1962. április 18. Vámosmikola Mezei Virág emberölés 30 év fegyház

Mint arról előzetesen értesítették, a mai napon büntető ügyben tárgyalása lesz a Budaörsi Városi Bíróságon, ahová az őrmester úrral együtt gépjárművel állítjuk elő. Az előállítás során csak az ügyével kapcsolatos iratok, íróeszköz, textil és/vagy papírzsepkendő lehet Önnél. Mivel Ön dohányzik, 20 szál cigarettát felbontott dobozban hozhat magával, mert a bíróságon - a várakozó helyen belül lévő dohányzóhelyen - lehetősége van a dohányzásra. A gépjárműben dohányozni TILOS! Az előállítás során minden tevékenység csak utasításra vagy engedéllyel végezhető. Szökés, szökési kísérlet, támadás, ellenszegülés vagy más rendbontó magatartás esetén a kiadott utasításnak, ha indokolt, kényszerítő eszköz alkalmazásával szerzek érvényt és fegyelmi lapot állítok ki. Felhívom a figyelmét, hogy Önre elektromos sokkoló övet helyezek, amit az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot illetve vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadása elhárítására, intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülése megtörésére a távirányítóval aktiválok.

105

A sokkoló eszköz kis áramerősséggel és nagy feszültséggel működik, a fájdalmat erős ütőhatás formájában fejti ki, ami az egész testén keresztül hat és Ön mozgásképtelenné válik. Alkalmazás esetén fájdalmas izomgörcsöket, tájékozódási problémákat, egyensúlyvesztést, mentális zavart, kábult, bódult állapotot idéz elő. Az öv többfunkciós: - cselekménye abbahagyására riasztó megszólaltatásával figyelmeztetem, - amennyiben a hangjelzés ellenére nem fejezi be rendbontó magatartását, az eszközt aktiválom, amire a beépített sziréna hangja figyelmezteti. A működéséről és hatásáról kapott tájékoztatás megtörténtét az alábbi formanyomtatványon írja alá! ----------------------------------------------------------------------------------------------NYILATKOZAT Alulírott nyt. számú fogvatartott tudomásul vettem az elektromos sokkoló öv működéséről és hatásáról kapott tájékoztatást, aminek megtörténtét olvasható aláírásommal igazolom. Budapest, 2004. „ „ fogvatartott /név, nyt. szám/ ------------------------------------------------------------------------------------------------A törvényben meghatározottak alapján szökésének megakadályozására, támadása elhárítására, erőszakos kiszabadításának megakadályozására Önnel, illetve a támadókkal szemben is fegyverhasználati jogom van. Az eljárásban résztvevő hivatalos személyek életének, testi épségének, személyes szabadságának védelme érdekében - ha szükséges - kényszerítő eszközt alkalmazok. A lábbilincset, patentbilincset csak a tárgyalóteremben a bíró külön utasítására veszem le, de az elektromos sokkoló övet a derekáról, a vezetőbilincset a csuklójáról csak az intézetbe történő visszaérkezés után távolítom el. A tárgyalás alatt a feltett kérdésékre a bíróság által meghatározott időben és módon válaszoljon, közbeszólásokkal ne zavarja a bíróság munkáját. A tárgyalás megkezdése előtt csak az ügyvédje beszélhet Önnel. A tárgyalás szünetében vagy a tárgyalás után a bíró által engedélyezett időtartamban a beszélőt – ha annak feltételei biztosítottak – végrehajtom. A beszélő alatt élelmiszert a bíróság rendelkezése szerint fogyaszthat, amit előtte ellenőrizni fogok. A beszélőn a bíró által meghatározott, nyilvántartott kapcsolattartójával beszélhet, átvenni vagy átadni az általam megvizsgált élelmiszeren kívül semmit nem lehet. Tilos a bv. intézet belső rendjéről és biztonságáról beszélgetni! Bűncselekményéről akkor beszélhet, ha azt a bíróság vagy az eljárásban résztvevő ügyész nem tiltotta meg. Amennyiben ezeket a szabályokat megsérti, a beszélőt megszüntetem. A beszélő és az étkezés alatt a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazását fenntartom. Amennyiben az engedélyezett beszélőt a bíróságon nem lehet végrehajtani, akkor azt a bv. intézetbe történő visszaérkezés után bonyolítják le. A beszélő alatt magyarul, (külföldi fogvatartott esetén anyanyelvén a bíróság által kirendelt tolmács jelenlétében), illetve az általam értett angol vagy lovári cigány nyelven beszélhetnek. Egészségügyi szükségleteit még az intézetben végezze el. Ha a bíróságon mégis elkerülhetetlen a WC igénybevétele, az az általam átvizsgált helyiségben történhet személymotozás végrehajtása után. Szükségleteit csak behajtott helyzetű ajtónál végezheti, azt nem zárhatja be. Benn tartózkodása alatt az egyik kezéről oldom a patentbilincs szárát, másik kezén továbbra is marad a patent és a vezető bilincs. A helyiségben tartózkodás idejére a lábbilincset visszahelyezem végtagjára. Kijövetele után ismét személymotozást hajtok végre. Kezelik-e valamilyen betegséggel, szed-e rendszeresen gyógyszert, ha igen, a gyógyszerosztásnál bevette-e az előállítás idejére elégséges adagot? (Vagy: Az orvos által előírt, napközben beszedendő gyógyszeradagját tőlem kapja meg.)

106

Felhívom a figyelmét arra, hogy a viselkedési szabályokat és az eligazításon közölt előírásokat tartsa be. Megértette az általam elmondottakat? Az előállítás helyének, az adott objektum technikai lehetőségeinek, a biztonsági szempontoknak, a lehetséges taktikai megoldásoknak figyelembe vételével a fogvatartottat minden előállítás megkezdése előtt el kell igazítani. Az eligazítás szabályait zsebben elhelyezhető méretű, gyűrődésnek ellenálló papírra (kis méretű könyvbe, fóliával védett kártyára) nyomatva az intézetnek célszerű elkészítenie, amit a végrehajtás előtt az előállítást végző biztonsági felügyelőnek ki kell adni. Az előállító biztonsági felügyelőnek a fogvatartott átvételét az illetékes körlet-/fő/felügyelő szolgálati naplójában aláírásával igazolnia kell. Miután ezt megtette, az elhelyezési körletet a fogvatartottal együtt elhagyhatja. 8.6. A fogvatartott mozgatása, kísérése Gyalogmenetben történő előállításnál a lőfegyver derékszíjra fűzését úgy végezze, hogy a fogvatartott ezalatt a biztonsági felügyelőtől biztonságosan elzárt, de a felügyelő által lehetőleg szemmel ellenőrizhető területen tartózkodjon. A fogvatartott gyalogmenetben kísérését minden esetben úgy kell végrehajtani, hogy a vezetőbilincs a fogvatartott jobb kezén, a patentbilincs fölé legyen helyezve oly módon, hogy abból a kezét ne tudja kihúzni. A fogvatartott egy lépéssel a felügyelő előtt annak bal oldalán, (bal kezes biztonsági felügyelő előtt annak jobb oldalán), a fegyverrel ellentétes oldalon mozogjon, miközben a vezetőszár bőrszíjas része a felügyelő csuklójára legyen fűzve. Ülve történő várakozás esetén a fogvatartottat szintén a fegyver elhelyezésével ellentétes oldalra kell ültetni. A gépjárművezető - a szállítótér átvizsgálása után – a jármű nyitott ajtajánál várja a fogvatartottat és kísérőjét a beszállás biztosítása céljából. Csoportos előállítás esetén az előállítást vezető csoportparancsnok utasítása szerint történik a fogvatartottak ültetése a gépjárművön. Az előállító csoportparancsnok szervezési, irányítási és jelentési feladatokat lát el, akit különösen azokban az esetekben fontos kijelölni, amikor a gépjárművezető más feladatok miatt eltávozik a helyszínről. Az előállító csoportparancsnok ne kísérjen külön fogvatartottat! Egy fogvatartott előállítása esetén a gépjárművezetőnek - ha a körülmények azt indokolttá teszik és a gépjármű biztonságosan lezárt állapotban zárt parkolóhelyen történő hátrahagyása biztosított - a fogvatartott bírósági épületen belüli mozgatásának biztosításában részt kell venni. A fogvatartottakat intézeten kívül egyesével kell a jármű ajtajához kísérni, majd felszállás után - addig, amíg a gépjárművezető bezárja a szállító fakkot - az előállító biztonsági felügyelő végzi a biztosítást. Bűntársak és különböző nemű fogvatartottak azonos járművel történő szállítása estén az érintett fogvatartottakat külön fakkban kell szállítani. Az ülésrend készítésére vonatkozóan a BSZ 105-107. pontjai adnak iránymutatást. Gépjárműre szálláskor a vezetőbilincset a felügyelő csak akkor engedheti el, ha a fogvatartott már beszállt a jármű számára kijelölt fülkéjébe. Kiszállás előtt szólítsa fel a fogvatartottat a vezetőbilincs szárának kiadására, majd ellenőrizze a mozgáskorlátozó eszközök állapotát. Gépjárművel történő előállításnál a fogvatartott/ak/ gépjárműbe szállása után a biztonsági felügyelő lőfegyvere derékszíjra fűzését az előírt helyen végezze el, majd a gépjármű zsiliptérben a jármű fogvatartott/ak/ szállítására szolgáló utastértől elhatárolt részébe szállva a szállítás ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azok tevékenységét. A lőfegyver felvételének ideje alatt a gépjárművezetőnek vagy az e feladat végrehajtására kijelölt személynek kell a fogvatartott/ak/ tevékenységét figyelemmel kísérni. Közterületen lehetőség szerint úgy kell a gépjárművel megállni, hogy a fogvatartottak mozgatása rövid időtartamban, akár természetes vagy mesterséges kordon között (mögött) történjen, pl.: gépjármű behajtónál lévő betonfal, korlát vagy a felügyelők sorfala. Visszaindulásnál hasonló módon kell a beszállást megszervezni, illetve végrehajtani. A szállítójármű külső ajtaját, továbbá a belső terében lévő fülkéket a fogvatartottak beszállítása után zárva kell tartani. A kulcsokat a gépjárművezető kezelje. A fakkok tartalékkulcsait egy lepecsételt, „tartalékkulcsok” felirattal ellátott kulcsdobozban, a gépjármű vezetőfülkében kell (a kesztyűtartóban vagy a tárolására rendszeresített zárt dobozban) elhelyezni, ezt felbontani csak baleset esetén életmentés céljából lehet. A szállítótérben minden esetben utaznia kell legalább egy biztonsági felügyelőnek, aki figyelemmel kíséri a fogvatartottak magatartását, tevékenységét, illetve kapcsolatot tart a gépjárművezetővel.

107

Előállításra kísérés során liftet csak mozgáskorlátozott fogvatartott vagy orvosi javaslat esetében - az előállító biztonsági felügyelőn kívül más személyek jelenlétének kizárásával, az adott szinten a lift megérkezését biztosító másik biztonsági felügyelő részvételével - lehet igénybe venni. Páternoszter használata tilos! A mellékhelyiségben, mosdóban a vezetőbilincset a fogvatartottról ott tartózkodásának idejére levenni TILOS! A patentbilincs két tagja közül a vezetőbilincses kezén lévőt kell a fogvatartott kezén hagyni. Ebben a helyzetben megoldás lehet az is, hogy a vezetőbilincses kezéről veszi le a biztonsági felügyelő a bilincset, amit azonnal a WC fülkében lévő alkalmas tárgyhoz (pl.: radiátorcső) rögzít. Csoportos előállítás esetén használat előtt a csoportparancsnoknak kell átvizsgálnia (átvizsgáltatnia) a helyiséget. Egy biztonsági felügyelő és egy fogvatartott esetében a biztonsági felügyelő hagyja, hogy a fogvatartott válasszon helyiséget (fülkét), azonban szükségletei elvégezésére határozzon meg (jelöljön ki) számára egy másikat. Ezzel megelőzhető, illetve meghiúsítható az előre elrejtett tárgyak, eszközök átvétele. E szituációban (egy biztonsági felügyelő-egy fogvatartott) csak szemrevételezéssel ellenőrizze a fülkét. Átvizsgálást ne hajtson végre, mert annak végrehajtásakor - a tevékenységéből adódóan a fogvatartottnak hátat fordítva, figyelmét másra összpontosítva – támadási, illetve szökési lehetőséget adhat az őrzött személy részére. A WC fülke ajtaját a fogvatartott nem zárhatja be, de az ajtó annyira legyen behajtott állapotban, hogy mozgása a résen keresztül ellenőrizhető maradjon. A vezetőbilincs szárát a fogvatartott benn tartózkodása alatt a biztonsági felügyelő nem engedheti el. Ha a helyiség mérete, elhelyezkedése (közvetlenül a folyosóra nyílik) indokolja, akkor a fogvatartott egyik kezét a fülkében lévő rögzített (fix) tárgyhoz kell bilincselni. Ilyen helyzetben a vezetőbilincs szára elengedhető. Elengedhető akkor is, ha egyik keze sem rögzíthető tárgyhoz és a helyiség mérete miatt a vezetőbilincs szárának kézben tartására csak a fülkén belül állva lenne lehetőség. A fogvatartottat mellékhelyiségbe menetele előtt és kijövetele után minden esetben meg kell motozni! Ennek elvégzéséhez a biztonsági felügyelő helyezkedjen úgy, hogy váratlan meg- vagy ellökésével se legyen lehetősége a fogvatartottnak a kijárati ajtón elfutni. (Pl.: álljon a kijárati ajtóba annak háttal - a fogvatartott pedig szemben - úgy, hogy egyik lábával megtámasztja az ajtót. Így nagyobb esélye lehet az egyensúlya megtartásának és megakadályozza, hogy más személy eközben a folyosóról belépjen a WC előterébe). 8.7. A fogvatartott előállítása bírósági tárgyalásra, ügyészi meghallgatásra, egyéb célból A bíróságra, ügyészségre érkezéskor a fogvatartottal a várakozó helyiségben vagy az idézésen szereplő helyiség előtt kell várakozni. Csoportos előállítás esetén hasonlóan az előzőekhez kell várakozni és az előállítást vezető csoportparancsnok, tegyen jelentést a megérkezésükről a bírónak (ügyésznek). Amennyiben nincs várakozó helyiség, akkor a csoportnak lehetőleg az idézésen szereplő tárgyalóterem előtt, de más személyektől elkülönülten kell várakozni. Egyes és csoportos előállítás esetén is gondoskodni kell arról, hogy a fogvatartott illetéktelen személlyel lehetőleg ne beszélhessen, illetve ne vehessen át, vagy adhasson át semmit. Ezek elkerülésére - végső esetben - a bíró (ügyész) segítségét kell kérni. A várakozás ideje alatt a fogvatartottat az előállító biztonsági felügyelő a fegyverrel ellentétes oldalára ültesse le, és folyamatosan figyelje mozdulatait, arckifejezését. Ha az idézésen megjelölt tárgyalóterem vonatkozásában változás történik – időközben másik tárgyalótermet jelöltek ki – ezt a tényt a tárgyalás megkezdése előtt a biztonsági felügyelő vagy az előállítást vezető csoportparancsnok a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni köteles. Tájékoztassa a bírót, hogy a tárgyalóteremben beállt változásról értesítenie kell az intézetet, amelyet telefonon vagy más hírközlő eszközön keresztül végezzen el. A tárgyalás megkezdéséig, vagy befejezését követően – várakozó hely hiányában – a tárgyalóteremben, illetve annak előterében úgy helyezkedjen el, hogy minden eseményt, rendkívüli eseményt meg tudjon akadályozni. Ne engedje, hogy a hozzátartozók, szabadlábon levő bűntársak vagy számára ismeretlen személyek mögé kerüljenek, ott leüljenek, illetve közéjük helyezkedjenek, vagy a fogvatartott köré csoportosuljanak. Ha a kialakult helyzet a feladat biztonságos végrehajtását veszélyezteti, azt azonnal jelezze a bírónak (ügyésznek) és a továbbiakban a kapott utasítás szerint járjon el. A bíró (ügyész) értesítésén túlmenően, a szükséges intézkedések megtétele után tegyen jelentést szolgálati elöljárójának is. A tárgyalás alatt - különösen szembesítéskor, ítélethozatalkor - fokozott éberséggel lássa el feladatát, figyelje a fogvatartott minden reakcióját, készüljön fel váratlan, erőszakos megnyilvánulásokra és fogja a vezetőbilincs szárát rövidre.

108

A fogvatartott rosszulléte esetén - bv. intézet közelségében lévő bíróságon az intézeti orvos - vagy a mentőszolgálat értesítéséhez kérje a bíró segítségét. Az ügyvéd és a fogvatartott beszélgetését minden alkalommal az ügyvédi igazolvány ellenőrzése után – az ügyvéd, (ügyvédjelölt) neve legyen azonos az iratokon feltüntetett névvel – engedélyezni kell. A biztonsági felügyelő az ügyvédi beszélő időtartamára úgy és olyan távolságra helyezkedjen el, hogy megakadályozhassa a fogvatartott esetleges rendbontó cselekményét, egyúttal sem ő, sem más illetéktelen személy a felek beszélgetését ne hallhassa. A fogvatartott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzését, vázlatát magánál tarthatja, illetve tartalmának ellenőrzése nélkül átadhatja védőjének. A biztonsági felügyelő csak biztonsági ellenőrzést végezhet (Pl.: nincs-e köztük magánlevél stb.). Az ügyvéd a magnetofonra, diktafonra rögzített hangfelvételt, feljegyzést ellenőrzés nélkül magával viheti. Csoportos előállítás esetén a tárgyalóteremben tilos a bilincseket egyidőben levenni, illetve visszahelyezni, azt a biztonsági felügyelőknek egyenként, egymást biztosítva kell végrehajtani, mert a figyelem megosztását a fogvatartottak vagy más személyek kihasználhatják. A vezetőbilincs szíjazott részét a bilincsek le - illetve felhelyezésénél is folyamatosan fogni kell. A IV. biztonsági csoportba sorolt fogvatartott esetén a bilincsrögzítő övet is alkalmazni kell a patentbilincs és a vezetőbilincs mellett. A tárgyalás, ügyészi meghallgatás ideje alatt a bíró vagy ügyész előállítással kapcsolatos utasításait végre kell hajtani. Abban az esetben, ha a bíró utasítást ad a vezetőbilincs levételére, udvariasan tájékoztatni kell, hogy utasításának teljesítését Rendelet 48.§ (5) bekezdésben rögzített jogszabály nem teszi lehetővé. Amennyiben a bíró vagy az ügyész a felügyelő távollétében akarja meghallgatni a fogvatartottat, annak eleget kell tenni, de az idézésre ezt rá kell jegyeztetni. Ha a biztonsági felügyelő veszélyes körülményt észlel, arra udvariasan hívja fel a bíró vagy az ügyész figyelmét (több kijárat, földszinti helyiség rács nélküli ablakokkal, fogvatartottal kapcsolatos többletinformáció tartalma), majd a bejárati ajtó előtt várakozzon. A biztosításra elfoglalt helyét azért tilos elhagynia, mert a bíró (ügyész) ugyan „átvette” a fogvatartottat, de esemény bekövetkezésekor az előállító biztonsági felügyelőnek kell intézkednie. A tárgyalóteremben a rend fenntartása a bíróság feladata (pl.: hangoskodás). Emiatt előfordulhat, hogy a bíró arra ad utasítást, hogy a felügyelő rendbontás miatt kísérje ki a fogvatartottat. Ebben a helyzetben további utasításig a várakozó helyiségben, ennek hiányában az épület biztonságosnak ítélt szakaszán kell tartózkodniuk. Ha az 1995. évi CVII. törvény 13. § (4) bekezdésében (bíró, ügyész, stb.) felsorolt személyeket támadás éri - és a meghatározott feltételek fennállnak - önállóan kell intézkedést kezdeményeznie. A tárgyalási szünetben - egyéb rendelkezés hiányában - a várakozó helyiségben kell a fogvatartottal tartózkodni. A bilincs nem vehető le a fogvatartottról, a várakozó helyiség ajtaját minden esetben kulccsal be kell zárni, a felügyelő ez alatt az ajtón belül tartózkodjon. A várakozó helyiség ajtaját akkor is be kell zárni, amikor a fogvatartottat a tárgyalóterembe kísérték. Erre azért van szükség, hogy távollétükben oda mások ne rejthessenek el semmit. Amennyiben a helyiség ajtaja rácsos, illetve átlátható, akkor a felügyelő az ajtón kívül is tartózkodhat úgy, hogy a fogvatartott tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. Várakozó helyiség hiányában az épület biztonságosnak ítélt területén kell a szünetben tartózkodni. Amennyiben a bíróságon nem áll rendelkezésre sem biztonságos várakozó helyiség, sem várakozásra alkalmas terület, akkor a bíróság zárt udvarán álló fogvatartott szállítására használt gépjármű is igénybe vehető - az előállító biztonsági felügyelő és/vagy a gépjárművezető folyamatos őrzése mellett, a mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásának enyhítése nélkül - a várakozásra. A tárgyalás (ügyészi kihallgatás) végén az előállító biztonsági felügyelő ellenőrizze a bírótól (ügyésztől) kapott értesítés vagy egyéb irat rovatainak olvashatóságát, majd azokat - az intézetbe történő visszaérkezése utáni szóbeli jelentését követően - csatolja az előállítás végrehajtásával kapcsolatban keletkezett egyéb dokumentumok mellé. Amennyiben a bíróság az előzetes letartóztatást fenntartotta vagy elrendelte, a fogvatartottat vissza kell szállítani az intézetbe. Szabadlábra helyezés esetén, ha a fogvatartott a tárgyalásról elengedhető adat és ügyészi szám egyeztetés után nyilatkoztatni kell, hogy vissza kíván-e menni az intézetbe vagy a helyszínről távozik. Amennyiben más ügyből elrendelt, fenntartott, vagy meghosszabbított előzetes letartóztatása van, továbbá a fogva tartás alapjául szolgáló egyéb irat (pl.: más ügyből elrendelt előzetes letartóztatás, elzárás, pénzbüntetés-, pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdekű munka) alapján nem szabadítható, arról tájékoztatni kell a bírót.

109

Mindkét esetben ki kell tölteni a „Bírósági tárgyaláson szabadlábra helyezett személy nyilatkozatát”, illetve a tájékoztatót két példányban, amelynek egyik példányát át kell adni a szabadlábra helyezett személynek, a másik példányt csatolni kell az előállítás során keletkezett dokumentumok mellé. Amennyiben a szabadlábra helyezett személy nem akar a helyszínről távozni, hanem személyes holmijainak, letétjének rendezése miatt a felügyelővel vissza akar térni az intézetbe, a nyilatkozat és a tájékoztató kitöltése, valamint a mozgást korlátozó eszközök levétele után - a többi fogvatartottól elkülönítve -vissza kell szállítani vagy kísérni az intézetbe. Amennyiben a bíróság a kiutasítást önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül alkalmazta és a határozat kihirdetésekor jogerőre emelkedik, a bíróság kötelezettsége - a rendőrség közreműködésével - a területileg illetékes idegenrendészeti szervhez történő előállítás megszervezése. A határozat kihirdetése után a büntetés-végrehajtásnak nincs kompetenciája, ezért a kiutasításra ítélt személyt az előállító biztonsági felügyelő a továbbiakban nem őrizheti, abban az esetben sem jogosult intézkedésre, ha a rendőr még nem érkezett meg. Az előállító biztonsági felügyelő jogosultsága az intézkedésre, illetve a felelőssége is megszűnik. A kiutasított személy saját holmijainak, letétjének, okmányainak kiadása tekintetében az 1-1/40/1999. (IK Bv. Mell. Különszám) OP intézkedés 284. pont b) alpontja átmenetileg alkalmazható azzal, hogy a letéti tárgyakat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal egyeztetett címre kell elküldeni. Az intézetbe történő visszaérkezését követően a biztonsági felügyelőnek az előállításon történtekről jelentést kell tennie - az előállítási naplóba történő dokumentálás céljából - a szolgálati elöljárójának, így különösen: újabb időpontra történő idézésről, a tárgyaláson történtekről (pl.: ítélet, szabadlábra helyezés, kiutasítás, óvadék elfogadása, fegyelemsértés, rosszullét, stb.), majd a keletkezett iratokat az illetékes szakterületnek (biztonsági tisztnek) le kell adni. Ha a tárgyalás végén a bíró - ügyészi kihallgatáskor az ügyész - a meghatározott, nyilvántartott kapcsolattartójával beszélőt engedélyez, azt lehetőleg a tárgyalóteremben, ha ez nem lehetséges, akkor a várakozó helyiségben kell lebonyolítani. Ezekben az esetekben figyelembe kell venni a Rendelet 188.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megfelelő helyiséget a bíró (ügyész) jelöli ki, és ő gondoskodik a beszélő ellenőrzéséről is. A beszélőre vonatkozó szabályokat a fogvatartott eligazítására készített minta tartalmazza. A fogvatartott tevékenységét ilyen esetben is folyamatosan figyelni kell. Amennyiben a beszélő lebonyolításának körülményei nem biztosítottak, akkor azt az intézetben kell végrehajtani, amelyről tájékoztatni kell az engedélyezőt és a kapcsolattartót. A beszélő végén, visszaindulás előtt a fogvatartottat meg kell motozni! 8.8. A fogvatartott előállítása hozzátartozó temetésére A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 137. § 6. pontjában meghatározott hozzátartozó temetésére a fogvatartott előállítása engedélyezhető. Hozzátartozó: - az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, - az örökbefogadó és a nevelőszülő, - az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, - a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint - a testvér házastársa. A biztonsági feladatok megszervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: - a feladat biztonságos végrehajtásához szükséges előállítók létszámát, - egyéb szolgálati feladatok ellátása mellett a végrehajtás lehetőségét, - a fogvatartott testi, fizikai adottságait, küzdő és fizikai erőt igénylő egyéb sportokban való jártasságát, - a fogvatartott lelki állapotát, - az előállítás helyének távolságát, megközelítését (műszaki pihenő tervezése, szállítási terv), - a temetés időpontját (nap, napszak, évszak), - az előállítás előtti illetve utáni várakozási időt, - az őrzési körülményeket (pl.: temető bejáratai, kerítés magassága, anyaga, fák, bokrok, sírhelyek elhelyezkedése, száma), - szolgálati kutya alkalmazásának szükségességét és lehetőségét, - a fogvatartott bűncselekményét, ítéletét, eddigi kriminalitását (visszaesés foka), amennyiben van, folyamatban lévő ügyét, a fogvatartott veszélyességét, biztonsági csoportba sorolását,

110

-

-

a mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazását, (bilincselés meghatározása, bilincsrögzítő öv továbbá a rendszeresített elektromos sokkoló eszköz pl.: elektromos sokkoló öv is igénybe vehető), a megkülönböztető jelzés használatának szabályait (pl.: gyors helyszínelhagyás esetén), melyik az az együttműködő szerv, amely segítséget nyújthat, az előállítás helyén van-e lehetőség a fogvatartott elhelyezésére a várakozás illetve az előállítási helyszín megtekintésének idejére, erre alkalmas egy biztonsági szempontból is megfelelő helyiségbe (előzetes egyeztetés után igénybe vehető az illetékes bv. intézet vagy a rendőrkapitányság fogdája, előállító helyisége egy fő biztonsági felügyelő felügyelete mellett), a temetésen résztvevők várható létszámát, összetételét, kriminalitását, a beszélő engedélyezésének módját, időtartamát, média érdeklődését, velük szembeni magatartást.

A parancsnok döntése után vagy annak elősegítése céljából - az intézet biztonsági osztályvezetőjének - fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes rendőri szervvel és tájékoztatást kell adni, hogy a területükön közbiztonságot érintő tevékenység fog történni. Amennyiben indokolt, segítséget kell kérni, különösen a várhatóan nagy (20-50 fő vagy annál nagyobb) létszámú hozzátartozói részvétel esetén, vagy ha információ alapján a résztvevők hangulata ezt indokolttá teszi. A helyszínre történő megérkezés után a bv. intézet vagy a rendőrség épületében egy erre alkalmas helyiségben (fogda, előállító helyiség) kell a fogvatartottat egy fő biztonsági felügyelő hátrahagyásával elhelyezni. A helyszín megtekintését követően kell eligazítani az állományt - meghatározni a ravatalozónál és a sírnál az őrök felállítási helyét, illetve a biztosítás módját, alakzatát - és egyeztetni az együttműködő erők feladatát, tartózkodási helyét. A gépjárművezető minden esetben - a kihajtás irányába - úgy parkoljon a gépkocsival, hogy egy azonnali indulást ne akadályozzon semmi, illetve a jármű ajtajánál állva biztosítani tudja a ki- és beszállás végrehajtását. A menekülési útvonalat külön biztosítani kell. Amennyiben az előállítást végző csoportparancsnok helyszín bejárása során szerzett tapasztalatai szerint biztonságosan az előállítás nem hajtható végre, ezt jelentse szolgálati elöljárójának és továbbiakban, az ő utasítása szerint járjon el. Szükséges esetben a fogvatartottat vissza kell szállítani az intézetbe. A fogvatartott és az előállító csoport felállítási helyét úgy kell kiválasztani, meghatározni, hogy az néhány lépésre legyen a többi résztvevőtől, ugyanakkor jó figyelési lehetőséget biztosítson irányukba. A temetés ideje alatt a fogvatartott részére lehetővé kell tenni, hogy a halottól végső búcsút vegyen (egy marék föld a koporsóra, virág a sírba, főhajtás a sírnál). Az előállítást végző csoportparancsnoknak tájékoztatnia kell a hozzátartozókat a fogvatartott részvételéről, lehetőségeiről a szertartás előtt, alatt és után, a hozzátartozóknak a fogvatartott irányában követendő magatartásáról, illetve a szabályok be nem tartásának következményeiről. A fogvatartott szabálykövető és a hozzátartozók együttműködő magatartása esetén a fogvatartott részére parancsnok döntésének megfelelően és a meghatározott személyekkel, valamint időtartamban - „beszélő” engedélyezhető az erre vonatkozó eligazítás végrehajtása után. A „beszélő” lebonyolítható a temető egy kijelölt részén, a gépjármű mellett, IV-es biztonsági csoportba sorolt fogvatartott esetén pedig úgy, hogy a fogvatartott a gépjármű rácsajtóval lezárt részén ül, míg a hozzátartozók a gépjárművön kívül állnak. 8.9. A fogvatartott előállítása súlyos beteg hozzátartozójának meglátogatására A Btk. 137. § 6. pontjában meghatározott hozzátartozó súlyos betegsége esetén meglátogatása engedélyezhető. A biztonsági feladatok megszervezését a temetésre történő előállításhoz hasonlóan kell végrehajtani kiegészítve az alábbiakkal: -

-

az intézet állományába tartozó orvos - a fogvatartott által kért, az intézet címére megküldött - a betegség súlyosságát igazoló vélemények, leletek megérkezését követően, azok áttanulmányozása után felveszi a kapcsolatot a kezelő orvossal, egyeztet a beteg állapotával, elhelyezésével és a lehetséges látogatási időponttal kapcsolatban, majd javaslatot tesz az intézetparancsnoknak.

Amennyiben indokolt, segítséget kell kérni a rendőrségtől vagy az adott helyen lévő bv. intézettől a közreműködés illetve előkészítés (tájékozódás, helyszín megtekintése) vonatkozásában, különösen akkor, ha az előállítás nem kórházba, hanem lakásba történik.

111

Ebben az esetben a rendőrséggel közösen a lakás helyiségeinek áttekintése, a bent lévők létszámának, közvetlen hozzátartozók adatainak megállapítása után tájékoztatni kell a fogvatartott előállításáról a bent tartózkodó családtagokat, a látogatás alatt a hozzátartozók által követendő magatartásról, illetve a szabályok be nem tartásának következményeiről. Fontos, hogy a helyszín áttekintése után a benn tartózkodókkal folyamatos látókontaktus legyen, a hozzátartozók közül senki ne hagyja el a látogatás lebonyolítására szolgáló helyiséget, más személy ne lépjen a lakásba, különösen akkor, amikor már a fogvatartott is jelen van. Szükséges a lakás bejárata előtt a rendőri jelenlét, továbbá lakáson belül a rendőri biztosítás is. Ennek figyelembe vételével a fogvatartott és az előállító csoport felállítási helyét úgy kell meghatározni, hogy az távol legyen a nem beteg hozzátartozóktól, ugyanakkor jó figyelési lehetőséget biztosítson irányukba. A fogvatartott a látogatásra érkezésekor illetve távozásakor a hozzátartozókat csókkal, kézfogással üdvözölheti, de a biztonsági felügyelőnek az őrzésére bízott személyt ebben az esetben is fokozott figyelemmel kell kísérnie. Amennyiben a fogvatartott megszomjazik, csak az előállító biztonsági felügyelő jelenlétében engedett csapvízből, vagy a helyszínen előtte felbontott ásványvízből, üdítőből ihat. A fogvatartott a látogatás ideje alatt nem étkezhet, nem dohányozhat, az intézetbe vissza semmit nem vihet, róla az alkalmazott mozgáskorlátozó eszközöket levenni TILOS! Az előállító biztonsági felügyelő semmit nem fogadhat el, udvariasan mondjon nemet, illetve a lakásban ő se dohányozzon! Érkezéskor, távozáskor a napszaknak megfelelően köszönjenek a bent lévőknek. A gépjárművezető minden esetben - a kihajtás irányába - úgy parkoljon a gépkocsival, hogy egy azonnali indulást ne akadályozzon semmi, illetve a jármű ajtajánál állva biztosítani tudja a ki - és beszállás végrehajtását. 8.10. A fogvatartott előállítása szakorvoshoz, nem a bv. által működtetett egészségügyi intézménybe, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátásra A biztonsági feladatok megszervezését a temetésre történő előállításhoz hasonlóan kell végrehajtani kiegészítve az alábbiakkal: - az intézeti orvos a vizsgálat után dönt a kezeléssel kapcsolatban, és egyeztet a további kezelést végző egészségügyi intézmény illetékes orvosával, - az egyeztetés során meggyőződik az intézmény fogadó képességének lehetséges akadályáról (pl.: járvány miatti tilalom, stb.) - az előzetesen egyeztetett időpontra beutalót állít ki, ezzel egyidőben előkészíti a kiszállításra vonatkozó okmányt engedélyezésre, - engedélyezés után az előállításra vonatkozó okmányokat átadja a biztonsági osztályvezető (szolgálatban lévő biztonsági tiszt) részére. A fogvatartottal előre nem közölhető az előállítás helye, dátuma és időpontja, így megakadályozható a hozzátartozók, ismerősök értesítése! Az előállítás időpontját lehetőleg úgy kell egyeztetni, hogy a fogvatartott a végrehajtás ideje alatt a legkevesebb polgári személlyel találkozzon. Amennyiben ez sürgősségi (akut) ellátás miatt nem valósítható meg, a várakozás az egészségügyi intézményben polgári személyektől elkülönülve történjen. Az egyeztetéskor az ellátás elsőbbségét kell kérni, ha erre nincs lehetőség, akkor olyan időpont meghatározása szükséges, amely a várakozást a legrövidebb időre csökkenti. A felállítási helyet úgy kell meghatározni, hogy a fogvatartott soha ne maradjon őrzés nélkül. Különös figyelmet kell fordítani arra a kezelési folyamatra, ahol a felügyelő nem lehet jelen (pl.: a fogvatartott műtétjénél, RTG, CT, MR vizsgálatánál). Ebben az esetben hivatásos szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó is vegyen részt az előállítás végrehajtásában. A biztonsági felügyelőnek ebben az esetben a leggyorsabb intézkedést biztosító, a szökésre legalkalmasabb útvonalon kell elhelyezkedni. Amennyiben a fogvatartott az egészségügyi beavatkozást követően fekvőbeteg ellátásban részesül, az őrzés megszervezésekor figyelemmel kell lenni különösen: - a biztonsági felügyelő/ők/ szükséges létszámára, elhelyezkedésére (a fogvatartott folyamatosan látókörében legyen), - a kórterem elhelyezkedésére, méretére, a kórteremben elhelyezett polgári személyek létszámára, a helyiség őrizhetőségére, - a mosdó, a mellékhelyiség megközelíthetőségére, elhelyezkedésére, őrizhetőségére,

112

-

-

az ágyhoz történő bilincselés módjára (az ágyon történő mozgását, a vizsgálatokat, az egészségügyi ellátást legkevésbé zavarja, a bilincs, vagy lakat kulcsát a biztonsági felügyelő folyamatosan tartsa magánál), a fogvatartott ruházatának elzárási lehetőségére, a biztonsági felügyelőnek a kórház személyzetével és a kórteremben lévő többi beteggel kapcsolatos magatartására (legyen udvarias, segítőkész, a betegeket ne zavarja).

A biztonsági felügyelőnek fokozott figyelmet kell fordítani a fogvatartott WC-re, fürdőbe (zuhanyozóba) kísérésére, továbbá annak ideje alatt a fogvatartott tevékenységére, viselkedésére. Hozzátartozóval való találkozás esetén a biztonsági felügyelő beszélgetést nem engedélyezhet, mindennemű tárgy illetve eszköz átadását és átvételét meg kell akadályozni, a fogvatartottat legrövidebb időn belül biztonságos helyre kell kísérni. Ettől eltérni csak az eligazításon kapott engedély alapján lehet. Mentővel történő sürgősségi kiszállítás esetén a biztonsági felügyelőnek úgy kell az autóban elhelyezkedni, hogy fegyveréhez ne férjen hozzá sem a fogvatartott, sem a mentőszolgálat személyzete, az őrzésére bízott személyt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, szükség esetén intézkedni tudjon. Az egészségügyi személyzet tevékenységét ne zavarja, illetve ne akadályozza a beteg (sérült) ellátásában. A mozgáskorlátozó eszköz/ök/ alkalmazásánál (bilincselésnél) figyelembe kell venni a fogvatartott sérülését (pl.: kézsérülésnél a lábra történjen a mozgáskorlátozó eszköz helyezése), betegségének jellegét, biztonsági csoportba sorolását továbbá azt, hogy a fogvatartott a mentőautóban ülő vagy fekvő testhelyzetben kerül szállításra. Fekvő helyzetben történő szállítás esetén fel kell mérni, hogy az egészségügyi személyzet az erre rendszeresített hevederrel - a magatehetetlen állapota, illetve további sérülések elkerülése miatt - rögzítette-e a hordágyhoz a fogvatartottat. Fel kell készülni, hogy a fogvatartott színleli a rosszullétet, és az intézetből kijutva szökést kísérel meg. Megelőzésére a mozgáskorlátozás különböző változatai alkalmazhatók. Mentővel történő szállítás esetén a fogvatartottat menet közben a gépjármű belső tartozékához bilincselni tilos! Légi járművel (mentőhelikopterrel) történő szállítás esetén az előállító felügyelő lőfegyvert nem vihet fel a fedélzetre. A szállítás ideje alatt - amennyiben indokolt - a fogvatartott végtagja tárgyhoz is rögzíthető. Ebben az esetben is úgy kell a biztonsági felügyelőnek elhelyezkedni a légi járműben, hogy a felügyeletére bízott személyt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, amennyiben szükséges intézkedni tudjon az egészségügyi személyzet tevékenységének akadályozása nélkül. A szállítás célhelyének ismeretében azonnal útba kell indítani egy fő biztonsági felügyelőt az őrzési feladat ellátásához szükséges lőfegyverrel, akinek megérkezéséig segítséget kell kérni a feladat végrehajtásához az adott helységben lévő bv. intézettől és/vagy a rendőri szervtől. Amennyiben az egészségügyi előállítás, szállítás közigazgatási (székhely szerinti) területen kívül lévő helységbe (városba) történik, az őrzési (ellenőrzési) feladatokat a 0187/1998. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedés 17-18. pontjaiban meghatározottak szerint kell végrehajtani. 8.11. Az előállító biztonsági felügyelő feladata váratlan helyzetek esetén A biztonsági felügyelő amennyiben egyedül hajtja végre az előállítást és annak időtartama alatt úgy érzi, hogy egészségügyi okból (pl.: rosszullét, erős fájdalom, stb.) szolgálati feladatát nem tudja ellátni, haladéktalanul tárgyhoz kell bilincselni a fogvatartottat. Az előállítási feladattól függően jelenteni kell a bírónak, (ügyésznek) és ha szükséges, segítséget kell kérni az intézettől, a kórház személyzetétől, helyzettől függően a legközelebbi bv. intézettől, vagy a területileg illetékes rendőrkapitányságtól. Amennyiben az előállító biztonsági felügyelőnek személyes szükségleteit kell elvégeznie, ezt jelentse a bírónak (ügyésznek), majd kísérje a fogvatartottat a várakozó helyiségbe, - ennek hiányában a fogvatartottat bilinccsel rögzítse egy tárgyhoz - akinek a biztonsági felügyelő távolléte alatt figyelését a bíró (ügyész) által kijelölt személy látja el. Várhatóan elhúzódó vagy előre jelzett egész napos tárgyalás (hat órát meghaladó) esetén köteles a bv. intézet biztosítani az előállító biztonsági felügyelő munkaközi szünetét. Amennyiben erre a távollét időtartama alatt nincs mód, akkor azt az intézetbe visszaérkezés után kell biztosítani. Amennyiben valamelyik hozzátartozó vagy családtag jogtalan előnyhöz akarja a fogvatartottat juttatni, (pl.: ajándék, pénz kilátásba helyezése a felügyelőnek) azt jelenteni kell a bírónak (ügyésznek), illetve a közvetlen szolgálati elöljárójának.

113

XIV. Fejezet A fogva tartás rendjét veszélyeztető események 1. Az eseményekről általában A büntetés-végrehajtási intézetekben a büntetés-végrehajtási célok elérése, valamint az intézetek előtt álló feladatok végrehajtása érdekében a fogvatartottak végrehajtási fokozatának megfelelő rendnek és fegyelemnek kell lennie. Ennek megfelelően meg kell teremteni a büntetés-végrehajtási intézet zavartalan működéséhez szükséges biztonsági feltételeket. A biztonsági feladatok végrehajtása során egyik fő feladat a fogva tartás biztonságát, a büntetés-végrehajtás rendjét sértő, vagy veszélyeztető események megelőzése a bekövetkezett események megszakítása, felszámolása. A feladatok végrehajtásához, azonban a szükséges mértékű rend, fegyelem, és biztonság megléte esetén is bekövetkezhetnek olyan események, amelyek zavarólag hatnak, vagy akadályozzák a büntetés-végrehajtási intézetek tevékenységét. Ebből kiindulva a büntetés-végrehajtási szerv rendjére, biztonságára sokféle esemény, történés és cselekmény lehet veszélyes. Történés jellegű események az emberi cselekedettől független olyan természeti csapások, vagy katasztrófák, amelyek bekövetkezésükkel veszélyeztetik a büntetés-végrehajtási szerv biztonságának személyi és tárgyi feltételeit. Ilyen jellegű események: a földrengés, az árvíz, a villámcsapás, tűz, a nukleáris balest vagy a rendkívüli időjárás. A cselekmény jellegű események közé az olyan emberi cselekedetek tartoznak, amelyek a biztonság személyi és tárgyi feltételeit a biztonsági rendszabályok megsértésével veszélyeztetik. Ezek közé sorolhatók, a személyi állomány tagjai által, a fogvatartottak által elkövetett cselekmények, valamint a büntetés-végrehajtási szerv ellen kívülről elkövetett rend bontó, támadó jellegű cselekmények. A rendkívüli esemény a fogva tartás biztonságát jelentős mértékben sértő, vagy veszélyeztető olyan események, amelyek jogszabályban meghatározott külön intézkedések bevezetését teszik szükségessé.(Bv. Szabályzat 32.§ (2) bekezdés) Ugyanakkor a büntetés-végrehajtási feladatok végrehajtása során bekövetkezhetnek olyan cselekmények, történések, amelyek nem minősülnek eseménynek, azonban a bv. szerv működési rendjét befolyásolják, és jelentési kötelezettség alá esnek. 1.1. Az elkövetés módjai A cselekmény jellegű események körében már tárgyalt, a személyi állomány tagja, vagy a fogvatartottak által elkövetett cselekmények elkövetésének módját és formáit vizsgáljuk meg. Az elkövetés módjainak és formáinak ismerete azért lényeges, mert ezek alapján határozható meg, hogy milyen a jogszabályban meghatározott biztonsági intézkedések, illetve milyen kényszerítőeszközök és milyen mértékű alkalmazására van szükség. A passzív elkövetés esetén a fogvatartottak nem hajlandók sem a bv. intézet rendjét, a büntetés-végrehajtási szabályokat megtartani, sem az ezek alapján részükre kiadott utasításokat teljesíteni. A passzív elkövetés nem tevéssel valósul meg, ebből következik, hogy megszüntetéséhez a kényszerítő eszközök korlátozott formája alkalmazható. /testi kényszer / Megnyilvánulási formája, hogy az elkövető nem mozdul, leül, lefekszik, (nem fejt ki testi, fizikai erőt) szándékát általában szóban is kifejezi. Ilyen eseménynek minősül: - az engedetlenség, - utasítás megtagadás, - táplálkozás megtagadás, - munkamegtagadás. Az aktív elkövetés esetén a fogvatartottak a fogva tartás, illetve a büntetés-végrehajtási intézet biztonságának személyi feltételei, tárgyi eszközei és rendszabályai ellen valamilyen tevőleges magatartással lépnek fel. Megnyilvánulási formája, hogy az elkövető(k) fizikai ráhatást, erőszakot alkalmaznak közvetlenül személyre, vagy anyagi javakra támad, ellök, elfut, személybe, vagy tárgyba kapaszkodik. A megszüntetéséhez a cselekmény összes körülményeitől függően alkalmazhatók a különböző kényszerítő eszközök, illetve különböző biztonsági intézkedések bevezetésére kerülhet sor.

114

Ilyen eseménynek minősül: - a fogolyszökés, fogolyzendülés, - a kitörés, - terrorcselekmény, - zárkatorlaszolás, - személyi állomány tagjának megtámadása. 1.2. A cselekmény elkövetési formája - önálló (egyes) elkövetés - többes elkövetés. A cselekmény elkövetése önálló abban az esetben, ha az eseményt a fogvatartott egyedül és a többi fogvatartottól függetlenül idézi elő. Az önálló elkövetéshez mindkét elem együttes megvalósulása szükséges. Ugyanis az "egyedüli" elkövetés önmagában nem jelenti a cselekmény önálló elkövetését, mert ha a cselekmény elkövetése formailag egyedül történt is, nem biztos, hogy nem áll összefüggésben más cselekményekkel, vagy az előkészítésben más fogvatartottak nem vettek részt. Önmagában a "többi fogvatartottól függetlenül" elkövetett cselekmény sem jelent önálló elkövetést, ugyanis ha a cselekmény a többi fogvatartottól függetlenül történik, de ugyanazt a cselekményt azonos időben és helyen több fogvatartott is elköveti akkor az elkövetés már többes. Többes az elkövetés abban az esetben, amikor több fogvatartott egymás tevékenységéről kölcsönösen tudva, szándékegységben hajtja végre a cselekményt. A többes elkövetéshez bármely elem megvalósulása önmagában elegendő. Ha a fogvatartottak azonos helyen és időben úgy követnek el cselekményt, hogy azokat előre nem beszélték meg, de mindegyikük észlelhette a másik által végrehajtott cselekményt, akkor is többes elkövetés történik. Ezen elkövetéshez nem mindig szükséges, hogy azonos cselekmények, azonos helyen és időben történjenek. Ugyanis ha a különböző jellegű, különböző időpontban és helyen elkövetett cselekmények között összefüggés állapítható meg, ha azokat több fogvatartott előre megbeszélve, szándékegységben hajtja végre, többes elkövetés állapítható meg. A többes elkövetés lehet: Csoportos elkövetés - az esemény elkövetésében 3 - 10 fő fogvatartott vesz részt. Tömeges elkövetés - az esemény elkövetésében 10 fő fölötti létszámú fogvatartott vesz részt. 2. Az események csoportosítása A jelentősebb események, csoportosítását, azok megnevezését négy csoportba oszthatjuk. 2.1. A személy állománnyal kapcsolatos események 1. a személyi állomány tagja által elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja, 2. a személyi állomány tagja elleni elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, 3. a személyi állomány tagjának 8 napon túl gyógyuló sérülést eredményező munka(szolgálati) balesete, 4. a személyi állomány tagjának eltűnése, öngyilkossági kísérlete, öngyilkossága, 5. a személyi állomány tagját érintő súlyos mérgezés és járványos megbetegedés, 6. lőfegyverhasználat, gondatlan fegyverkezelés, fegyver- és robbanóanyag elvesztése, megsemmisülése, előtalálása, 7. kényszerítő eszköz alkalmazása, ha az 8 napon túl gyógyuló sérülést vagy halált okozott , 8. személyi állomány tagjának elhalálozása, 9. szolgálati igazolvány elvesztése, előtalálása, 10. rendfokozati jelzéssel ellátott felsőruházat intézeten belüli eltűnése, előtalálása, 11. személyi állomány tagjának munka, illetve szolgálati baleseten kívüli súlyos balesete, 2.2. A fogvatartottakkal kapcsolatos események 1. 2. 3. 4. 5. 6.

terrorcselekmény, fogolyzendülés ezek kísérlete, előkészülete, felszámolása, fogolyszökés, annak kísérlete, előkészülete, valamint a fogolyszökés vétsége, szökevény elfogása, befogadása, zárkatorlaszolás, ha erőszakos felszámolással szüntették meg, tömeges (legalább10 fő) utasítás, munka- vagy étkezés megtagadása, illetve ezek befejezése, fogvatartott kiszabadítására irányuló támadás, annak előkészülete, illetve felszámolása,

115

7. járvány, vagy tömeges fertőző megbetegedés, bekövetkezése, megszűnése, 8. étel, gyógyszer, vagy egyéb mérgezés bekövetkezése, megszűnése, 9. fogvatartott súlyos munka vagy egyéb balesete, 10. jogellenes fogva tartás, 11. korábbi vagy téves szabadítás, 12. öngyilkossági kísérlet, öngyilkosság, Az öngyilkossági kísérletet, illetve az önkárosító cselekményt elkövető fogvatartottat egészségügyi ellátásban kell részesíteni. Az orvos - a bv. intézet orvosi rendelőjének a felszereltségét figyelembe véve - dönt a fogvatartott helyi ellátásáról, vagy kórházba szállításáról, elmebetegségre utaló tünetek esetén az IMEI-be történő utalás szabályai szerint jár el. Az idegen testet nyelt fogvatartottat a szükséges ideig rendszeres orvosi megfigyelés alatt kell tartani. 13. hivatalos személy elleni erőszak, vagy annak kísérlete a fogvatartott által - a nevesítetteken túl - elkövetett súlyos báncselekmény alapos gyanúja, 14. kábítószer előtalálása, kábítószeres állapot regisztrálása, 15. fogvatartott ellen elkövetett bűncselekmény, annak kísérlete, vagy büntetendő előkészülete, 16. a fogvatartott által elkövetett nagyobb riadalmat, nyilvánosságot érintő egyéb bűncselekmény. 17. fogvatartott elhalálozása, A halál bekövetkeztét orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálatot, ha a halál a) a Központi Kórházban, az IMEI-ben vagy az Utókezelő Részlegben következett be, az illetékes osztály vezetője, helyettese vagy az ügyeletes orvos, b) egészségügyi intézményben következett be, az illetékes osztály vezetője, helyettese vagy az ügyeletes orvos, c) szállítás közben (járművön) következett be, a legközelebbi egészségügyi intézmény orvosa vagy háziorvos, illetőleg a mentőszolgálat orvosa, d) a bv. intézetben vagy külső munkáltatás helyén következett be, a bv. orvos végzi. Amennyiben a bv. orvost nem lehet elérni, a halottvizsgálatot a területileg illetékes háziorvos vagy az ügyeleti szolgálat orvosa végzi. A halálesetet haladéktalanul jelenteni kell a bv. intézet parancsnokának és az Országos Parancsnokságnak. A bv. intézet parancsnoka értesíti a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt, továbbá a rendőrséget a hatósági boncolás elvégzése iránt. Ha az orvos a halottvizsgálat során rendkívüli halálesetet észlel, arról a bv. intézet parancsnokát haladéktalanul értesíti. A bv. intézet parancsnoka a rendkívüli halálesetről haladéktalanul tájékoztatja a területileg illetékes rendőrkapitányságot, a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt, intézkedik, hogy a holttest és a helyszín a rendőrségi halottszemléig érintetlenül maradjon. A halottvizsgálat elvégzése után a holttest elszállításáról és a hatósági boncolás elrendeléséről a rendőrség intézkedik. A holttestet csak az ügyész nyilatkozata, valamint a hatósági boncolás után szabad eltemetni. 18. 72 órát meghaladó étkezés megtagadás, ill. annak befejezése, Amennyiben a fogvatartott az étkezést megtagadja, orvosi ellenőrzését biztosítani kell, szükség esetén a Központi Kórházba, sürgős szükség esetén pedig a legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítani. A fogvatartottat étkezésre nem lehet kényszeríteni. 19. engedély nélküli eltávozás, 20. az 1-1/28/1999. OP intézkedés mellékletében megjelölt, a többletinformációról szóló, minősítéssel rendelkező elkövető befogadása, előállítása, kihelyezése, átszállítása, kiadása és szabadítása. (Aki különösen kiemelkedő súlyú, vagy elkövetési módon végrehajtott bűncselekmény résztvevője, szervezett bűnözői kör tagja, a fogva tartás alatt újabb bűncselekményt követett el, fogva tartás során vagy megelőzően bv. intézetből, rendőrségről szökött, illetve szökést kísérelt meg, valamint közismert személy, akinek bűnügye nagy sajtónyilvánosságot kapott. 2.3. A Bv. szervek működését, biztonságát veszélyeztető események 1. 2. 3.

a büntetés-végrehajtási szerv, gépjárművei, az előállítási hely, valamint a bv. szerv közvetlen közelében lévő épület elleni támadás, illetve annak közvetlen veszélye, illetve ezek biztonságát súlyosan veszélyeztető egyéb esemény, vagy körülmény. a büntetés-végrehajtási szerv és az ahhoz tartozó területen történt tűz, robbanás (vagy azzal való fenyegetés) vagy elemi csapás, illetve annak közvetlen veszélye.

116

4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13.

14. 15.

minősített jelzésű ügyirat elvesztése, eltulajdonítása megsemmisülése, előtalálása, a fogvatartottak szállítását végző gépjármű meghibásodása, üzemképtelenné válása, vagy egyéb szállítás végrehajtását akadályozó körülmény, szolgálati gépjármű feltörése, megrongálása, okmányainak, hatósági jelzéseinek eltulajdonítása, illetve elvesztése, a gépkocsi eltulajdonítása, szolgálati gépjármű balesete, ha személyi sérülés, vagy nagyobb anyagi kár keletkezett szolgálati hírösszeköttetést biztosító eszköz elvesztése, eltulajdonítása, megrongálása, megsemmisülése, előtalálása, gazdálkodási főnyilvántartások, számítógépes programok, adattárolók elvesztése, eltulajdonítása, megrongálása, adatbázisok megsemmisülése,(számítógépes vírus) következtében adatvesztés, számítógép rendszerének feltörése, az elveszett, ill. eltulajdonított adatok előtalálása, aláírt, lebélyegzett elszámolási utalvány és készpénzfelvételi csekk elvesztése, eltűnése, megsemmisülése, előtalálása, a bv. szerv területén fegyver, lőszer, robbanóanyag találása, annak elszállítása, megsemmisítése, a bv. szerv működését jelentősen akadályozó, központi intézkedést igénylő esemény (energia hiány, közmű hiba, stb.), a szolgálati kutyák kiképzéséhez használt kábítószer-mintaanyag csomagolásának megsérülése, kábítószer eltűnése, hiánya, kiszóródása, továbbá a kábítószer tárolására engedélyezett helyiségen vagy lemezszekrényen behatolás, vagy sérülés nyoma található, szolgálati állat elhullása, elpusztulása, fogvatartottaknál, vagy az intézet területén mobiltelefon előtalálása.

A felsoroltakon kívül jelenteni kell mindazt, amelyet a bv. szerv vezetője fontosnak ítél. 2.4. Szervezeti események 1. 2. 3. 4. 5.

Külföldi szakmai delegációk fogadása, főbb helyi és központi programjai. Hazai bv. delegációk külföldi szakmai útja. Bv. szakmai- tudományos hazai és nemzetközi rendezvényei. A büntetés- végrehajtással kapcsolatos szakmai, kulturális és sportesemények A büntetés- végrehajtást érintő különböző sajtótájékoztatók.

Egyéb szervezeti események, amelyek a büntetés- végrehajtásra vonatkoznak, és nagyobb érdeklődésre tartanak számot. 3. Az események jelentésének szabályai A jelentés történhet: - rövid úton szóban (távbeszélőn, rádión, stb.) a Bv. Országos Parancsnokság ügyeletes tisztjéhez, - írásos formában a Biztonsági Főosztályra. A büntetés-végrehajtási intézet, intézmény, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet működési területén a személyzetet, a fogvatartottakat, az intézmény és a fogva tartás biztonságát sértő, vagy veszélyeztető, a működési rendben zavart okozó cselekmények, történések, továbbá a működést befolyásoló szakmai, tudományos, kulturális, stb. rendezvények jelentési kötelezettség alá esnek. A rövid úton történő jelentést a tudomásra jutást követően, illetve a halaszthatatlan intézkedések megtétele után azonnal, de legkésőbb 1 órán belül kell megtenni. Kiegészítő jelentést kell készíteni: - ha a vizsgálat elhúzódik, - a minősítést alapvetően megváltoztató új tény, adat vagy körülmény merül fel. Az események jelentését az alábbiak szerint kell végrehajtani: a) az I-III. pontjában részletesen felsorolt eseményeket a tudomásra jutást, illetve a halaszthatatlan intézkedések megtételét követően azonnal, de legkésőbb 1 órán belül az OP ügyeletes tisztjének telefonon jelenteni kell; b) a bv-t érintő súlyosabb eseményeket (fogolyszökés, terrorcselekmény, túszfogás, öngyilkosság, tűz, víz, és elemi csapás bekövetkezése, tömeges fertőzések és járványok előfordulása, a személyzet tagja által elkövetett súlyos bűncselekmény, stb.) haladéktalanul jelenteni kell az országos parancsnoknak, aki arról

117

haladéktalanul telefonon jelentést tesz az igazságügy-miniszternek, a politikai államtitkárnak, továbbá a büntetés-végrehajtást közvetlenül felügyelő főcsoportfőnöknek, Az országos parancsnok helyetteseinek és az IM Bv. Felügyeleti Főosztály vezetőjének az ügyeletes tiszt teszi meg a jelentést. c) a IV. pontban felsorolt szervezeti események közül a személyi változásokat a BVOP Személyügyi És Szociális Főosztálya írásban közli a BVOP ügyeletes tisztjével az aktualitás napján 20.00 óráig. d) amennyiben az a) pontban foglalt időn belül az esemény jelleg, valamint a minősítése 1 órán belül teljes pontossággal nem állapítható meg, akkor a vizsgálatot követően telefonon kiegészítő jelentést kell tenni; e) a jelentéseket a bv. szerv vezetője, vagy az általa megbízott más vezető teszi meg; f) azon ügyekben, amelyekben a végleges döntést más szerv hozza meg (rendőrség, ügyészség, bíróság) ugyanúgy jelentés köteles, melyekhez csatolni kell a az adott határozatot vagy végzést is, továbbá amennyiben nem születik elmarasztaló döntés, ítélet, úgy a nyilvántartott események sorából törölni kell; g) a megszökött fogvatartottat elfogása és az intézetbe történő visszaszállítása után a szökés körülményeinek tisztázása érdekében haladéktalanul meg kell hallgatni, és az erről készült jegyzőkönyvet a kiegészítő jelentéshez kell csatolni. Ha a visszaszállítás az érintett intézethez nem történik meg, úgy a jegyzőkönyvezés és a kiegészítő jelentés megtétele annak a bv. szervnek a feladata, amelyben a fogvatartott befogadása utáni végleges elhelyezése történik; h) az I. 1-7. pontjáig, II. 1-17. pontjáig, III. 1-3. pontjáig, terjedő eseményekről írásos jelentést kell készíteni, amelynek 1 példányát 3 munkanapon belül a BVOP Biztonsági Főosztályára kell terjeszteni. A BVOP ügyeletes tisztje ennél rövidebb határidőt is meghatározhat; i) az illetékes bv. felügyeleti ügyészt szintén írásban tájékoztatni kell a fogvatartottal szembeni lőfegyverhasználatról, továbbá az I. 7. pontjában, a II. 1-2. és 4-18. 20. pontjaiban, a III. 1-2. pontjaiban felsorolt eseményekről 1 órán belül szóban, írásban pedig 3 munkanapon belül, a II. 3. pontjában foglalt eseményről a feljelentés napján; 4. Az események fajtái Az események fajtáit annak alapján különböztetjük meg, hogy az elkövetésük milyen módon, és formában, milyen cselekményekkel történik. Alapja pedig az, hogy a büntetés-végrehajtási szerv biztonságának melyik eleme az elkövetett cselekmény, illetve történés esetén a veszélyeztetés tárgya. Ezek alapján lehet: - biztonság személyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető esemény, - a biztonság tárgyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető esemény, - biztonsági rendszabályokat sértő, vagy veszélyeztető esemény. Az események fajtái ilyen formában sorolhatók fel, bár vannak olyan cselekményfajták is, amelyeket egyszerre több helyre is besorolhatunk, mivel a büntetés-végrehajtási szerv biztonságának egyszerre több elemét is sértik, vagy veszélyeztetik. 4.1. A biztonság személyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető események Ezen cselekmények csak aktív módon követhetők el. A büntetés-végrehajtási szerv biztonságára azért veszélyesek, mert a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését ellátó személyi állomány személye elleni erőszak alkalmazásával, lehetőséget teremtenek további események elkövetéséhez. A személyi feltételt sértő cselekmények irányulhatnak valamely jogi tárgy ellen is, így bűncselekménynek is minősülhetnek, amelyek lehetnek: -

a személyi állomány bármely tagjának megtámadása, hivatalos személyek elleni bűncselekmények.

4.2. A biztonság tárgyi feltételeit sértő, vagy veszélyeztető események Ezen cselekmények, illetve történések tárgya a büntetés-végrehajtás létesítményei, épületei, területei, technikai eszközei, műszaki és biztonsági berendezései. Az által sértik, vagy veszélyeztetik a büntetés-végrehajtási szerv biztonságát, hogy a fontosabb létesítmények és berendezések (technikai. eszközök. műszaki biztonsági berendezések) megrongálásával, lehetőséget teremtenek más események elkövetésére, vagy működészavar bekövetkezésére, így akadályozzák a büntetés-végrehajtási szerv zavartalan működését.

118

Ezen cselekmények lehetnek: - rongálás, - rombolás, - gyújtogatás, - tűzokozás - robbantás, vagy ezekkel való fenyegetés, - terrorcselekmény. - elemi csapás 4.3. A biztonsági rendszabályokat sértő, vagy veszélyeztető események A biztonsági rendszabályok a szabadságvesztéssel, előzetes letartóztatással összefüggő legalapvetőbb jogszabályok foganatosítását, a büntetés-végrehajtási szerv zavartalan működését biztosítják, megsértésük esemény bekövetkezéséhez vezethet. Ezen cselekmények tárgya tehát, elsődlegesen valamilyen rendszabály, de irányulhat a biztonság más eleme ellen is. Az elkövetés módja ezen cselekmények esetén akár passzív, akár aktív is lehet, amelyek a következőkben nyilvánulhatnak meg: -

az engedetlenség, utasítás megtagadás, munkamegtagadás, táplálkozás megtagadás, zárkatorlaszolás, fogolyszökés, fogolyzendülés.

5. Az esemény bekövetkezésének okai Az események bekövetkezését a büntetés-végrehajtási feladatok végrehajtása során lehetőleg meg kell előzni, amennyiben a megelőzés nem kellően hatékony, illetve nem jár eredménnyel és a bv. intézet rendje és biztonsága egy adott esemény bekövetkezésével veszélybe kerül, ennek néhány fontosabb okai az alábbiakban határozhatók meg: - A büntetés-végrehajtás feladatait meghatározó szabályozó jogszabályok, belső rendelkezések, parancsok, utasítások, valamint az eligazításokban meghatározottak be nem tartása. - Nem megfelelő szolgálati rend, szervezettség hiánya. - Az ellenőrzés nem kellő hatékonysága, hiányosság esetén felületes hibafeltárás. - A fogvatartottak jogainak nem a jogszabály szerinti biztosítása, a törvényes bánásmód hiánya. - Nem megfelelő anyagi, egészségügyi, szociális ellátás. - A szolgálati nyomtatványok pontatlan, hiányos vezetése. - A különböző veszélyforrások alábecsülése, figyelmen kívül hagyása. - Biztonsági ellenőrzés, biztonsági szemle végrehajtásának elmulasztása, illetve nem kellő körültekintéssel való végrehajtása. - A bekövetkezett események hiányos, vagy helytelen elemzése, értékelése elmulasztása Egyéb objektív okként megjelölhető még a társadalmi és politikai viszonyok változásának fogvatartottak hangulatára történő hatása is, amely passzív engedetlenségben, vagy egyéb követelések formájában nyilvánulhat meg. / pl. hangulati tényező lehet az amnesztiára történő várakozás. / 6. Az események megszüntetésének követelményei Az események eredményes felszámolása feltételezi az erre vonatkozó szabályok alapos ismeretét, a megfelelő színvonalú gyakorlati felkészültséget. A gyors és szervezett szabályszerű felszámoláshoz, megszüntetéshez a legfontosabb követelmények a következők: -

A kényszerítő eszközök alkalmazásának joga és kötelezettsége, az erre vonatkozó szabályok pontos ismerete.

-

A törvényes eszközök, intézkedések, módszerek alkalmazása.

-

A fokozatosság és arányosság megtartása.

119

-

A felszámoláshoz szükséges naprakész végrehajtási tervek megléte.

-

Technikai-és műszaki berendezések, védőfelszerelések biztosítása.

7. A rendkívüli események megelőzését, megszakítását szolgáló biztonsági intézkedések Minden rendkívüli esemény tekintetében az a legbiztonságosabb, ha minél nagyobb hatékonysággal meg tudjuk előzni a bekövetkezését. Alapvetően a jogszabályok és az alacsonyabb szintű rendelkezéseink tartalmazzák azokat a preventív intézkedéseket, amelyek alkalmazásával igen nagy hatékonysággal megelőzhetjük a rendkívüli események bekövetkezését. 7.1. A fogvatartottak elhelyezése és elkülönítése A fogvatartottakat a bíróság által jogerősen kiszabott büntetéseknek és intézkedéseknek, büntetőeljárási kényszerintézkedéseknek, a büntetés végrehajtási fokozatának, életkorának, nemének, egészségi állapotának megfelelő büntetés-végrehajtási intézetben kell elhelyezni. Ha lehetőség van rá, akkor figyelembe kell venni azt, hogy az elítélt a lakóhelyéhez közel eső intézetben kerüljön elhelyezésre. Ha ezeket a jogszabályok által előírt rendelkezéseket maradéktalanul betartjuk, már jelentősen csökkenthetjük a rendkívüli események bekövetkezésének esélyét. Az intézet meghatározása után szintén jogszabályban meghatározott elhelyezési és elkülönítési szabályoknak kell eleget tennünk. Az intézetekben befogadási és foglalkoztatási bizottság (a továbbiakban: befogadási bizottság) működik. A befogadási bizottság a befogadástól számított nyolc napon belül, az elítélt személyes meghallgatása után dönt: - a Bv. kódexben meghatározott szempontok szerinti csoportba sorolásról, - a munkahely és munkakör kijelöléséről, - az oktatásban és képzésben való részvételéről, - biztonsági csoportba sorolásáról, stb. A befogadási bizottság döntésein és javaslatain igen sok múlik, már itt sok mindent ki lehet deríteni a már meglévő információk és adatok alapján arról, hogy milyen mértékű veszélye van annak, hogy a fogvatartott szembe fog helyezkedni az intézet rendjével, biztonságával. Ha pedig az derül ki, hogy az összes körülményre tekintettel az adott intézetben való elhelyezés biztonsági okból veszélyt jelent, kérni kell az Országos Parancsnokság illetékes vezetőjének az engedélyét, a fogvatartott veszélyességének megfelelő intézetbe történő áthelyezésére. Az elhelyezés és elkülönítés szempontjából szintén alapvető fontosságú, hogy zárkában vagy lakóhelyiségben helyezik el a fogvatartottat. A biztonsági szempontból veszélyes fogvatartottakat zárkában kell elhelyezni, mivel a zárka rendelkezik a szükséges biztonsági paraméterekkel, így pl. az esetleges szökést nagyobb eséllyel képes megakadályozni, vagy jelezni. 7.2. Az elítélt biztonsági csoportba sorolása Az elítéltet a befogadási bizottság a fogva tartás biztonságára való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I., II., III., IV., biztonsági csoportba sorolja. A biztonsági csoportba való besorolásnál a) az elkövettet bűncselekményt (annak jellegét és körülményeit), a szabadságvesztés időtartamát és végrehajtási fokozatát, a szabadságvesztésből még le nem töltött időt, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az időpontját, b) az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolttartását, c) új büntetőeljárás indítása esetén az ennek alapjául szolgáló magatartás jellegét és körülményeit, d) az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait kell figyelembe venni. 8. A biztonsági intézkedések A Bv. Szabályzat meghatározza azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek megtételére a bv. szerv vezetője, vagy az általa megbízott személy jogosult és adott esetben köteles. Ezek az intézkedések egyfelől megelőző jellegűek, másfelől a már bekövetkezett rendkívüli események megszüntetésére szolgálnak. A fogva tartás rendjét és biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, illetve megszüntetésére az elítélttel (fogvatartottal) szemben a következő biztonsági intézkedések alkalmazhatók:

120

a) biztonsági elkülönítés, b) különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezés, c) mozgást korlátozó eszközök alkalmazása, d) személymotozás, e) biztonsági ellenőrzés, biztonsági szemle és biztonsági vizsgálat, f) az ajtók zárva tartásának elrendelése, g) az egyes jogok gyakorlásának a Bv. tvr.-ben meghatározott felfüggesztése, Indokolt esetben több biztonsági intézkedés együtt is alkalmazható. 8.1. A biztonsági elkülönítés Az elítélt biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, ha az intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, ha csoportos ellenszegülésben vesz részt, a táplálkozást, az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, illetve ön - és közveszélyes magatartást tanúsít. (Bv. szabályzat 46. §. (1) bekezdés.) A rendeletben felsorolt eseteket nem lehet taxatív felsorolásnak tekinteni, az intézkedést indokolt minden olyan cselekményre kiterjeszteni, amely sérti, vagy veszélyezteti a fogva tartás biztonságát és rendjét. Ennek a követelménynek tesz eleget az 1-1/3/2001.(IK. Bv. Mell.) OP. intézkedése a fogvatartottak biztonsági elkülönítésének végrehajtásáról (a továbbiakban: 1-1/3/2001. OP. int.) A fogva tartás rendjét és biztonságát sértő, vagy veszélyeztető cselekmények megszüntetésére, illetve megelőzésére a fogvatartottakkal szembeni biztonsági intézkedésként biztonsági elkülönítés rendelhető el. (11/3/2001. OP. int.) A Bv. szabályzat lényegében az elkülönítésre okot adó fontosabb cselekményeket határozza meg, de a gyakorlati életben igen változatos formában valósulhatnak meg azok a cselekmények, amelyek súlyosan veszélyeztetik a bv. szerv rendjét, működését, valamint a fogva tartás biztonságát, ezért fontosnak tartjuk a tárgyi hatály kiterjesztését. A biztonsági elkülönítés feltételei A biztonsági elkülönítés az elítélt elhelyezésének megváltoztatását jelenti, az elítélt az erre a célra szolgáló helyiségben is elkülöníthető. Nem kell az elhelyezést megváltoztatni, ha az elítélt egyszemélyes elhelyezésben van, és a zárkában hagyása a biztonsági elkülönítés célját nem veszélyezteti. Abban az esetben, ha meg kell változtatni az elhelyezését, de egyéb korlátozásra, nincs szükség, akkor az újonnan kijelölt zárkát - ez lehet fegyelmi zárka is - el kell látni a Bv. szabályzat 5. sz. mellékletében meghatározott berendezési és felszerelési tárgyakkal A biztonsági elkülönítés elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. A biztonsági elkülönítés csak az elrendelésre okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tíz napig tarthat, ezt egy alkalommal a legfeljebb tíz nappal a parancsnok meghosszabbíthatja. A biztonsági elkülönítés ideje alatt az elítélt: a) állandó felügyelet alatt áll, b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, c) látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön keresztül érintkezhet, d) az elitélt öntevékeny szervezeteiben nem vehet részt, e) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit nem veheti igénybe, önképzést folytathat, f) saját ruhát nem viselhet, g) magánál tartható tárgyak köre és mennyisége korlátozható. Az itt meghatározott korlátozások együttesen vagy külön – külön alkalmazhatók, erről az elrendelőnek írásban – Biztonsági elkülönítő lapon – kell rendelkeznie, az elrendeléssel egyidejűleg. A biztonsági elkülönítés szükségességét a parancsnoknak ötnaponként felül kell vizsgálnia. Az elkülönítés tartamának meghosszabbítását, valamint a szükségességének felülvizsgálatát csak a parancsnok, távollétében a parancsnoki jogkörben eljáró személy végezheti. Helyettesítés esetén a dokumentálásból legyen egyértelműen megállapítható, hogy a döntés a parancsnok jogkörében történt. A büntetőeljárás alatt álló fogvatartott az ahhoz kapcsolódó jogainak gyakorlásában nem korlátozható. Speciális eljárást igényel az a helyzet, mikor a fogvatartott biztonsági elkülönítése azért szükséges, mert olyan magatartást tanúsít, amellyel önmagára és/vagy másokra nézve közvetlen veszélyt jelent. A veszély ebben az esetben az élet és a testi épség veszélyeztetését jelenti elsősorban.

121

Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni orvosi ellátása iránt. Az elkülönítés legfeljebb hat óra időtartamú lehet, az elkülönítés szükségességét azonban kétóránként felül kell vizsgálni. (Bv. Szabályzat. 46. §. (7) bekezdés.) A kétóránkénti felülvizsgálattal az elkülönítés elrendelőjét vagy annak szolgálati elöljáróját, illetve a szolgálatban lévő biztonsági tisztet lehet megbízni. A biztonsági elkülönítésre okot adó körülmény megszűnésével – Bv. Szabályzat 46.§ (7) bekezdése esetén a 6 óra elteltével – a biztonsági intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartott elhelyezésére szolgáló helyiséggel szemben támasztott követelmények: -

minden intézetben ki van alakítani, olyan nagyságú legyen, amely meggátolja a kitámasztással történő mászást, ezáltal a mennyezet és a világítótest elérését, működő és vandál biztos világítótest, amelynek az elhelyezés ideje alatt világítania kell, az oldalfala és a padozata olyan anyaggal legyen burkolva, amely alkalmas az megakadályozni, hogy a dühöngő személy testi épségét károsítsa, így erre alkalmas ruházat sem lehet rajta, a helyiségben berendezési és felszerelési tárgy nem lehet elhelyezni, és ne legyen arra lehetőség, hogy a helyiségben bármilyen tárgyat elhelyezzenek, gondoskodni kell a szellőztetés lehetőségéről, valamint a behelyezett személy folyamatos megfigyelhetőségéről.

A biztonsági elkülönítést elrendelők köre Az elkülönítést az intézet parancsnoka, valamint az általa meghatározott személyek rendelhetik el, de a megbízott személy(ek) osztályvezetői beosztásnál alacsonyabb beosztású szervezeti tag nem jelölhető ki. Kivételt képez a mindenkori szolgálatban lévő biztonsági tiszt a hivatali munkaidőn túli időszakban, valamint a munkaszüneti és ünnepnapokon, erre az időtartamra a szolgálatban lévő biztonsági tisztet kell ezen jogosultsággal felruházni. A biztonsági elkülönítést megszüntetni az elrendelő, illetve annak szolgálati elöljárója jogosult. A biztonsági elkülönítés dokumentálása A fogvatartottat az elkülönítés okáról, a korlátozó intézkedések bevezetéséről, a jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni kell. A biztonsági elkülönítésről „Biztonsági elkülönítési lap”-ot kell kiállítani, amelyet az ügykezelési szabályok, betartásával kell kezelni. Az eredeti példányt az elkülönítés megszüntetése után az irattárba, egy fénymásolt példányt pedig a fogvatartott nevelési iratai között kell elhelyezni. A biztonsági elkülönítés tényét a fogvatartotti alrendszerben, az érintett fogvatartott adatainál, és erre külön kialakított menüpontban rögzíteni kell. Az el-, illetve visszaszállítás miatt megszüntetett biztonsági elkülönítésről a szállítmányvezetőt a biztonsági elkülönítési lap további fénymásolt példányának átadásával kell tájékoztatni. 8.2. A különleges biztonságú zárkában és körleten való elhelyezés A 90-es évektől, a bűnelkövetők egyre súlyosabb, erőszakosabb cselekményeket követtek el, illetve az ilyen típusú cselekmények száma megnőtt, valamint ezzel egy időben megjelent a szervezett bűnelkövetés. A bűnelkövetés ilyen irányú változásának eredményeként a börtönökben is egyre veszélyesebb elítéltek kerültek. Ezek az elkövetők fokozott veszélyt jelentenek a fogva tartás rendjére és biztonságára, ezért a bv. szervezetének lépéseket kellett és jelenleg is tennie kell annak érdekében, hogy ezeket az elítélteket oly módon tartsa fogva, hogy minél kisebb veszélyt jelentsenek a fogva tartás rendjére és biztonságára. Ezt a célt szolgálja a különleges biztonságú körlet, valamint különleges biztonsági zárka. A kbk és kbz létesítése Az országos parancsnok intézkedésben kijelölte azt a bv. intézetet, ahol a fokozott (kiemelt) őrzést igénylő fogvatartottakat kell elhelyezni. Az itt említett fokozott őrzés nem ugyanaz, mint az előzetesen letartóztatottak fokozott őrzése, amit a rendelkezési jogkör gyakorlója rendelhet el. A kiemelt őrzést igénylő fogvatartottakat, kbk-n vagy kbz-n kell elhelyezni, a kbk-val rendelkező intézet a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, valamint a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, kbz kialakítására a Sopronkőhidán, Szegeden, és a Fővárosi Bv. Intézetben került sor. Figyelemmel azonban arra a tényre, hogy

122

különlegesen veszélyes fogvatartott lehet előzetesen letartóztatott is a megyei bv. intézetekben is szükséges a kbz-k kialakítása. A kbk-ra és kbz-re helyezés általános elvei A fokozottan veszélyes fogvatartottak nem alkothatnak homogén kategóriát. Veszélyességük irányulhat önmaguk, fogvatartott társaik, vagy a személyzet ellen, de veszélyeztethetik a bv. intézet működését, sőt a társadalom tagjait is. A büntetés-végrehajtás számára különös veszélyt jelentő fogvatartottak típusai – a teljesség igénye nélkül – a következőképpen határozhatók meg: - nyíltan agresszív viselkedésű személyek, akik többnyire valamilyen személyiség zavarban szenvednek, viselkedésüket nem tudják kontroll alatt tartani, a konfliktusokra agresszív cselekedetekkel reagálnak, - a rejtett agresszivitású személyek, akik ritkán folyamodnak nyílt erőszakhoz, látszólag fegyelmezetten viselkednek, de a háttérbe a fogvatartott társaikat bántalmazzák, megalázzák, szexuálisan zaklatják, kényszerítik őket, - az informális vezető szerepet játszó fogvatartottak, akik szintén rejtetten végzik a tevékenységüket, ők maguk általában a háttérben maradnak és onnan irányítanak. A többiek felett uralkodnak és erőszakkal, fenyegetéssel különböző fegyelemsértések elkövetésére kényszerítik őket. - aki nagyon súlyos bűncselekményt követet el (erőszakos személyelleni cselekmény) és alaposan feltehető, hogy újabb ilyen cselekmény elkövetésére hajlamos, - A szökési szándék is megalapozhatja a kbz-re vagy kbk-ra helyezést, de itt is fontos az alapos gyanú, mivel a szökési szándék általánosságban jellemző a fogvatartottakra, - a szervezett bűnözői csoportok tagjai, akik az intézetből is részt vehetnek a bűnszervezetben, - a védett személyek. A jogszabályok lehetővé teszik számunkra, hogy egyes fogvatartottakkal szemben szigorúbb szabályokat alkalmazzunk. Mindez többnyire abban nyilvánul meg, hogy elhelyezésüket, bármilyen célból történő mozgatásukat, munkáltatásukat, őrzésüket és ellenőrzésüket fokozottabb biztonsággal szervezzük meg. A különösen veszélyes fogvatartottak biztonságos fogva tartására két gyakorlat alakult ki világszerte. Egyes országokban szuperbiztonságú börtönöket építenek, és ott őrzi ezeket a fogvatartottakat. Más országokban, néhány börtönben szuperbiztonságú körleteket alakítanak ki, és a veszélyes fogvatartottakat szétszórtan ezekben helyezik el. A magyar büntetés-végrehajtási viszonyok között az utóbbi megoldás a célszerűbb, mivel az új börtönök létesítéséhez nincs megfelelő anyagi bázis. A kbk-n és kbz-n történő elhelyezés nem jelenthet fegyelmező eszközt, csupán biztonsági intézkedés, ezért az ide helyezett fogvatartottak jogait minden tekintetben biztosítani kell. Mégis az ilyen típusú fogva tartásnak vannak különböző negatív hatásai, amelyeket lehetőség szerint csökkenteni kell. Alapelvekként alkalmazható az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1982-ben 09. 24-én elfogadott ajánlása: -

amennyire lehetséges a közönséges börtönszabályokat alkalmazzák a kbk-n és kbz-n, csak olyan mértékben folyamodjanak biztonsági rendszabályokhoz, amennyire feltétlenül szükséges, a biztonsági rendszabályokat az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásával alkalmazzák, biztosítsák, hogy a biztonsági rendszabályok vegyék figyelembe a veszélyesség terén meglévő eltéréseket, lehetőség szerint ellensúlyozzák a fokozott biztonsági rendszabályok által okozott negatív hatásokat, szükség szerint fordítsanak figyelmet a fokozott biztonsággal összefüggő egészségügyi problémákra, a szükséges biztonság mellett biztosítsanak művelődési, szakképzési, munka- és szabadidős elfoglaltságokat, alakítsanak ki rendszeres felülvizsgálati rendszert, amely kizárja , hogy a szigorú rezsimben töltött idő és az alkalmazott biztonsági szint meghaladja a kívánt mértéket, garantálják, hogy a fokozott biztonsági egységekben megfelelő számú férőhely, személyzet legyen, és azok minden szükséges létesítménnyel rendelkezzenek, biztosítsanak megfelelő kiképzést és tájékoztatást a veszélyes elítéltek fogva tartásában és ellátásában érintett személyzet számára.

A kbz és kbk személyi és tárgyi feltételei A kbk és kbz kialakításánál több olyan körülményt kell figyelembe venni, amelyek veszélyt jelentenek. Arra kell törekedni, hogy a veszélyhelyzetek, a rendkívüli események bekövetkezése megelőzhető, megakadályozható legyen. Az ilyen események, illetve cselekmények várhatóan a következők lehetnek: - a bv. intézetbe történő behatolás, támadás fogvatartott vagy személyzet ellen, illetve fogvatartott kiszabadítására irányuló cselekmény,

123

-

a fogvatartott élete, testi épsége, egészsége ellen irányuló bármilyen cselekmény, fogolyszökés vagy fogolyzendülés elkövetése, terrorcselekmény elkövetése (főleg túszejtéssel), a fogvatartott részéről a személyzet ellen elkövetett bármilyen támadás, a fogvatartottak által elkövetett tömeges vagy más súlyos rendkívüli esemény, a személyzet vagy családjának befolyásolása, zsarolása, megfélemlítése, megvesztegetése, tiltott kapcsolatok létesítése.

A kbk-n, kbz-n szolgálatot teljesítő személyzet létszámát úgy kell megállapítani, hogy az önálló szolgálati helynek minősüljön. A kbz felügyeletét a körletrészen szolgálatot teljesítő körletfelügyelő is elláthatja. A kbk-n szolgálatot teljesítők létszámának nem szükséges minden napszakban azonosnak lennie. Olyan napszakban, amikor a fogvatartott a zárkájában tartózkodik, és az ottani tevékenységét kell felügyelni, akkor a létszám csökkenthető. A zárka nyitásakor, a fogvatartott mozgatásakor, vagy a zárkába más személyek belépésekor viszont legalább kettő fő felügyelőnek kell jelen lennie. A szolgálatot teljesítő személyzetnek állandónak kell lennie. Azokban az intézetekben, ahol egy-két kbz van, ott a felügyelői állományból több személyt kell kiképezni a feladat ellátásra, és közülük kell vezényelni a napi szolgálatot. A kbz-n vagy kbk-n elhelyezett fogvatartottal való bánásmódra a személyzetet külön fel kell készíteni. Az általános felkészültség mellett fokozott figyelmet kell fordítani különösen: - a stressz helyzeteket el tudják viselni, kezelni tudják a feszültségeket, válsághelyzeteket, - a megvesztegetési, megfélemlítési kísérletekkel összefüggő tanácsadásra, támogatásra, - a zaklatás kivédésére. Az ilyen szolgálati helyekre lehetőleg jó fizikumú, pszichikailag alkalmas, szakmailag jól felkészült személyeket kell beosztani. Az itt szolgálatot teljesítő személyek és családtagjaik védelmére különös gondot kell fordítani. Ajánlott felvenni a kapcsolatot a nyomozó tisztekkel, annak érdekében, hogy a veszélyes cselekmények időben felderítésre kerülhessenek. Biztosítani kell, hogy a kbk-n és a kbz-n szolgálatot teljesítők neve, illetve azok neve is, akik a fogvatartottal vagy családtagjaikkal kapcsolatba kerülnek, titokban maradjon. A kbk és a kbz kijelölésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy annak egyetlen fala se legyen közterülettel határos. A falak és az ablakok belső területre, vagy olyan külső területre nézzenek, amely külső őrzéssel biztosított. A zárkát, illetve a körletet a bv. intézet más területeitől el kell különíteni. A fogvatartottak mozgatása a legkevésbé zavarja a körleten folyó napi tevékenységet. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor könnyen megközelíthető, szükség esetén jól védhető legyen. A körlet többi részétől lehetőség szerint ráccsal, vagy fallal célszerű a kbz-t vagy kbk-t elválasztani. Amennyiben lehetséges a körletrésznek külön megközelítési lehetősége, bejárata legyen. A zárkák kialakításában a következő szempontokat célszerű figyelembe venni: - a zárkát egyszemélyesre kell kialakítani, és az alapterülete akkora legyen, hogy több funkció gyakorlását lehetővé tegye, - a falakat falbontás ellen meg kell erősíteni, - a fűtőtesteket, fűtéscsöveket vagy burkolni szükséges, vagy a falba kell süllyeszteni és expandált lemezzel be kell borítani, - a WC-t a mosdókagylót és a zuhanyzót „vandálbiztos” kivitelben kell elkészíteni és felszerelni, a rögzítéskor ügyelni kell arra hogy a falból ne legyenek kitéphetők, - olyan ágyat kell kialakítani, amely rögzített, nem lehet alábújni, nem lehet kapaszkodni benne és nem alkalmas tárgyak elrejtésére, a matrac éghetetlen vagy nehezen éghető anyagból legyen, - az asztalt és a széket rögzíteni kell, - a használati eszközök elhelyezésére polcot célszerű a falra erősíteni oly módon, hogy azt ne lehessen leszakítani, - a tükör fémből vagy törhetetlen üvegből készüljön, és biztonságosan legyen rögzítve, - az ablaknyílás belső síkját expandált lemezzel vagy ütésálló üveggel kell ellátni, ha a zárka a kívülről belőhető, akkor golyóálló üveggel kell felszerelni. Az ablaknak olyannak kell lenni, hogy a fényt áteressze, és a szellőzést biztosítsa. Amennyiben a szellőzés nem biztosítható, úgy mesterséges szellőzést kell kialakítani, az ablakrácsot meg kell erősíteni. - célszerű két típusú zárkát kialakítani, az egyik egyhelyiséges legyen, a másik olyan, amely két részre osztható, lakó- és előtérre, a térelválasztást rácsokkal, expandált lemezzel vagy törhetetlen üveggel javasolt borítani. A térelválasztón vagy belső ajtaján legyen kéz- illetve láb bilincselésre alkalmas zárható nyílás. Egy-egy nyílás többfunkciójú is lehet.

124

-

-

-

a bejáratot dupla ajtóval kell elkészíteni, külső ajtóként tele ajtót, belső ajtóként rácsajtót kell beépíteni. Azokban a zárkákban, ahol nem térelválasztó nem épült a rácsajtón, a térelválasztónál leírtakat kell figyelembe venni. az elektromos berendezéseket az előtérben kell elhelyezni, ha nincs előtér, akkor kisfeszültségű áramot kell bevezetni. A világító testeket olyan helyen kell felszerelni, hogy azok ne legyenek a fogvatartott részéről elérhetők, ugyanakkor az íráshoz és olvasáshoz megfelelő fényerősséget biztosítsanak. Célszerű a világítótestek burkolása is. a világítás és, ha beépítet zuhanyozó van, azok kívülről szabályozhatóak legyenek.

A zárka belső kialakításánál törekedni kell arra, hogy az öngyilkosság és az öncsonkítás lehetősége a lehető legkisebb legyen. A kbz-t és a kbk-t biztonsági berendezésekkel és biztonságtechnikai eszközökkel kell ellátni, enne során: - a körlet épület külső részét, továbbá a kbz, illetve kbk, folyosóját kamerával kell megfigyelni, a beilletve kihatolás jelzésére mozgásérzékelőket is fel lehet szerelni, - a zárka nyitására ajtónként külön-külön nyitásjelzőt kell felszerelni, - az összeköttetés céljából többcsatornás hírösszeköttetést kell kiépíteni, ezen kívül személyi riasztó rendszert is ki kell alakítani, - a zárkába vezetékes rádiót kell beépíteni úgy, hogy azt a fogvatartott ne tudja megrongálni. A kbk-ra helyezés feltételei A IV. biztonsági csoportba sorolt elítélt különleges biztonságú körleten helyezhető el. Különleges biztonsági körletre helyezhető az elítélt, akkor is, ha életének, vagy testi épségének védelme más módon nem biztosítható. (Bv. Szabályzat 47. §. (1);(2) bekezdés.) Ehhez a körhöz tartozhatnak még azok az előzetesen letartóztatottak, akiknek a rendelkezési jogkör gyakorlója – bíró, vagy ügyész - a fokozott őrzését rendeli el, és IV. biztonsági csoportba sorolják. A kbk-ra helyezett elítélt: állandó felügyelet alatt áll, az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, munkát a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok által kijelölt helyen végezhet, az elítéltek öntevékeny szervezetében nem vehet részt, az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit csak a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok külön engedélyével veheti igénybe, önképzést folytathat, f) saját ruhát – az élet és testi épség védelme miatt kbk-ra helyezett elítélt kivételével – nem viselhet, g) magánál tartható tárgyak köre és mennyisége korlátozható. a) b) c) d) e)

A különleges biztonságú zárkába valamint a kbk-ra elhelyezett elítéltre vonatkozó végrehajtási szabályokat a házirend tartalmazza A kbk-ra helyezést elrendelő személyek köre Az elítélt különleges biztonságú zárkába helyezését a bfb. legfeljebb három hónapra rendelheti el, melyet két alkalommal, három – három hónappal meghosszabbíthat. Ezt meghaladó időre az országos parancsnok által kijelölt bizottság (a továbbiakban: bizottság) rendelheti el a különleges biztonságú zárkába helyezés fenntartását. Az elhelyezés indokoltságát a bizottság hat hónaponként felülvizsgálja. (Bv. Szabályzat 47. §. (5) bekezdés.) Az elítélt különleges biztonságú körletre helyezését a bizottság legfeljebb hat hónapra rendelheti el, melyet az elhelyezés indokának fennállása esetén meghosszabbíthat. A különleges biztonságú körleten történő elhelyezés indokoltságát a bizottság hat havonta felülvizsgálja. A különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezést az elrendelő haladéktalanul megszünteti, ha annak indokai már nem állnak fenn. (Bv. Szabályzat 47.§ (6)-(7) bekezdés) A különleges biztonságú zárka Olyan sajátos szabályok alapján működtetett, speciálisan kialakított és felszerelt helyiség, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítéltet egyedül kell elhelyezni. Az intézetek különleges biztonságú zárkaként működtetett zárkáit az országos parancsnok intézkedésében határozza meg.(Bv. Szabályzat 47.§ (8) a))

125

A kbz kialakítását és használatbavételét a bv. intézet parancsnokának külön előterjesztése alapján az országos parancsnok engedélyezi. A kbz-re helyezés kilenc hónapjának letelte után a további elhelyezésről a parancsnok előterjesztése alapján a KFMB dönt. Az előterjesztéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratok fénymásolatát. Az előterjesztésben ki kell térni az intézet által foganatosított intézkedésekre és azok értékelésére. A különleges biztonságú körlet Az országos parancsnok intézkedésében kijelölt intézetnek az e célra kialakított különleges biztonságú zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítélt végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhető el.(Bv. Szabályzat 47.§ (8) b)) A különleges biztonságú zárkát az adott körletrészen, a kbk-t a bv. intézet más területeitől el kell különíteni. Az országos parancsnok által kijelölt bizottság (Különleges Fogva tartást Megállapító Bizottság a továbbiakban: KFMB) összetétele: Vezetője: Tagjai: Titkára:

Országos Parancsnok Általános helyettese Biztonsági Főosztály vezetője Fogva tartási Ügyek Főosztály vezetője Egészségügyi Főosztály vezetője Fogva tartási Ügyek Főosztálya, Büntetés-végrehajtási Igazgatási Osztály vezetője

Feladata az intézet parancsnok által felterjesztett, a kbk-n való elhelyezésre tett előterjesztések elbírálása. A döntésről az előterjesztő és az elhelyezésre kijelölt parancsnok, írásban kap értesítést. A bizottság a döntés előkésztésekor - indokolt esetben - a beutalásra szánt fogvatartott külső, vagy belső szakértő (pszichológus, pszichiáter, stb.) által történő vizsgálatát kezdeményezheti. Feladata továbbá a KFMB-nek, hogy az intézet parancsnok jelentése alapján - ami az indokoltságról szól legalább hathavonta felülvizsgálja az elhelyezés indokoltságát. Amennyiben a kbk-ra helyezés a határidő letelte előtt megszűnik, a parancsnok köteles haladéktalanul előterjesztést tenni a KFMB-nek az elhelyezés megszüntetésére. A kbk-n elhelyezett fogvatartott mozgatása A parancsnok a fogvatartott intézeten kívüli szállítása, előállítása és polgári egészségügyi intézménybe történő elhelyezése során az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján – indokolt esetben – kérje az illetékes rendőri szerv segítségét. A kbz-n, illetve kbk-n elhelyezett fogvatartott intézetek közötti szállítását az Igazgatási Osztály vezetője – hivatali időn túl az OP ügyeletes tisztje – előzetes engedélyével lehet szervezni. A fogvatartott célszállítással, a külön e célra kialakított (páncélozott) szállítójárművel szállítható. A szállítás megkezdését és a befejezését az OP ügyeletes tisztjének jelenteni kell. Az elítélt büntetés félbeszakítási ügyében, illetve a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, vagy temetésen való részvétel iránt benyújtott kérelem elbírálása során a biztonsági szempontokat különös súllyal kell mérlegelni. Amennyiben az arra jogosult súlyos beteg hozzátartozó meglátogatását illetve temetésen való részvételét felügyelettel engedélyezi, a parancsnok az előállításhoz az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kérje a rendőrség segítségét. A fogvatartott a kbk-t illetve a kbz-t a szükséges biztonsági intézkedések megtételét követően hagyhatja el. A mozgatást úgy kell végrehajtani, hogy őt lehetőleg más fogvatartott ne láthassa, vele kapcsolatba ne kerülhessen. A kbk és kbz házi-és napirendje Az intézet parancsnoka a kbk-ra helyezett fogvatartottakra vonatkozóan sajátos házirendet készít. Szükség szerint készíteni kell egyénre szabott mozgatási, kezelési és egyéb speciális szabályokat tartalmazó helyi rendelkezést. Az ilyen rendelkezést soron kívül, de legkésőbb a behelyezést követő munkanapon kell elkészíteni. Belépés a kbk-ra: - a személyi állomány napi szolgálati feladatot ellátó, oda beosztott tagjai, a szolgálatteljesítés veszélyes munkakörnek minősül, így a szolgálati idő nem haladhatja meg a hat órát. (A feladat ellátására külön fel kell készíteni!); - a parancsnok előzetes értesítése mellett a felügyeleti szerv ellenőrzésére jogosult tagjai, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és megbízottja, a törvényes felügyeletet ellátó ügyész, a fogvatartott védője, jogi képviselője, a konzul és megbízottja, a pártfogó, a fogvatartott lelki gondozója;

126

a parancsnok engedélyével a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek, a bv. szervezet tagjai, az oktatásra szerződött pedagógusok, a javítási-karbantartási munkát végző külső szakemberek, a fogvatartott látogatója; - az Országos Parancsnok engedélyével rendelkező más személyek; - a kbk területére más körletrészen elhelyezett fogvatartott nem léphet be! A pártfogók és a látogatók fogadására – egyedi biztonsági szempontok szerint kialakított – látogató helyiséget kell kijelölni, ahol a hivatalos ügyben eljáró személyek is végezhetnek meghallgatást. A kbz-be valamint a kbkra más körletrészen elhelyezett fogvatartott nem léphet be. A kbz-be, valamint a kbk-ra belépők csak a feladatukkal összefüggő, illetve legszükségesebb személyes tárgyaikat vihetik magukkal. A be-és kilépés előtt kötelesek alávetni magukat ruházatuk és felszerelésük átvizsgálásának. -

A házi-és napirend egyéb szabályai Az elítélt a kbk-n csak a bv. intézet által biztosított alsó és felsőruházatot és lábbelit viselheti. Ha az előzetesen letartóztatott ruházata biztonsági vagy egyéb szempontból nem megfelelő, az intézet látja el más, megfelelő polgári ruházattal. A védőjével és a konzullal az általános rendelkezések szerint tarthat kapcsolatot. A látogatás - zárkaelőtér kialakítása esetén – a zárkában is tartható, ha a fogvatartott mozgatása nagyobb veszéllyel jár. Egyéb esetben a látogatást biztonsági látogató helyiségben kell végrehajtani. A látogatás helyszínére védő, konzul táskát nem vihet be. A látogatás előtt a védő és a konzul ruházatát fémkeresővel át kell vizsgálni. Ha az érintkezés látogatóhelyiségben történik, akkor az általuk hozott csomagot az általános szabályok szerint kell átvizsgálni. Ha az ügyész, védő, lelkész, a zárkában látogatja a fogvatartottat, akkor a négyszemközti beszélgetést úgy kell megszervezni, hogy az lehetőleg a rácson keresztül történjék, és a felügyelő úgy helyezkedjen el, hogy a beszélgetést ne hallhassa. Ha hozzátartozó látogatja a fogvatartottat, akkor főszabályként a biztonsági beszélő fülkében kell azt lebonyolítani, de indokolt esetben a zárka előterében, vagy a körlet megfelelő részében is megtartható. A látogatás idejét úgy kel megszervezni, hogy az ne zavarja az intézet napirendjét. A kbk-n elhelyezett fogvatartottat munkáltatni csak a kbk területén lehet. Az élelmezését úgy kell megoldani, hogy az étel elfogyasztása csak a körletrészen belül történhet. Az elkészített étel adagolásában, kiosztásában fogvatartott nem vehet részt. Levelezés: az általa küldött, illetve a részére érkezett valamennyi levelet - a nemzetközi szervezetekkel, a hatóságokkal, a védővel és a konzullal folytatott levelezése kivételével - ellenőrizni kell. Csomagot csak szigorú, a rendszeresített technikai eszközzel és kézi átvizsgálással végzett ellenőrzés után kaphat. A fogvatartott személyes szükségleteire folyósított összegből való vásárlásra a fogvatartottak részére fenntartott boltból elsősorban terméklista alapján kerülhet sor. A szabadlevegőn tartózkodást úgy kell megszervezni, hogy azon egy időben egy fogvatartott vegyen részt. A parancsnok engedélyezheti egyidejűleg több kbk-n elhelyezett fogvatartott részvételét, de véleményünk szerint ez a kbk alapvető rendeltetésével ellenkezik. A szabadlevegőn tartózkodást, egy külön erre a célra kialakított helyen kell végrehajtani A művelődését, sportolási lehetőségeit a kbk-n belül kell biztosítani. A sportolásnál elsősorban az egyénileg végezhető tevékenységet kell előtérbe helyezni. A. parancsnok itt is engedélyezheti a több kbk-n elhelyezett fogvatartott egyidejű részvételét a körletrészen belül, a kifogásunk az előzőekhez hasonlóan itt is fennáll. Más fogvatartotti csoportba tartozó fogvatartottal együtt nem vehet részt sport- és kulturális rendezvényen. Vallását csak a kbk-n belül gyakorolhatja. A fogvatartott elkülönítése, magánelzárás fenyítés végrehajtása a kbk-n belül kerülhet végrehajtásra a zárka felszerelésének módosításával. Iskolai oktatásban csak magántanulóként vehet részt. A fogvatartott gyógyszert csak életmentési céllal, az orvos által meghatározott mennyiségben tarthat magánál. A büntetés-végrehajtási fokozat megváltoztatásának kezdeményezéséről, enyhébb végrehajtási szabályok alá helyezési kérelméről tájékoztatni kell a KFMB-t. A fogvatartottat a kbk-ra helyezésről, a házirendről, a betartandó szabályokról szóban és írásban is tájékoztatni kell. A fogvatartott hozzátartozóját a látogatás rendjéről írásban, a látogatás előtt szóban is tájékoztatni kell. 9. Mozgást korlátozó eszköz alkalmazása Amennyiben a bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elítélt mozgásának a korlátozása a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, korlátozó eszközként – ha az elítélt egészségi állapota azt megengedi – bilincs vagy a végtagra helyezett testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható. (Bv. Szabályzat 48.§ (1) bekezdés)

127

A mozgást korlátozó eszköz, ha azt az elítélt kísérése vagy intézeten kívüli őrzés során alkalmazzák, annak idejére, egyébként az elrendelési ok megszűnéséig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét óra időtartamra alkalmazható. (Bv. Szabályzat 48.§ (2) bekezdés) A mozgás korlátozása történhet a kezek előre vagy hátra bilincselésével, két vagy több személy egymáshoz rögzítésével, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával, vezetőszárral ellátott bilincstag (vezető bilincs), valamint egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is. (Bv. Szabályzat 48.§ (3) bekezdés) Mozgást korlátozó eszköz előállítás esetén pedig a vezető bilincs alkalmazásának az elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. (Bv. Szabályzat 48.§ (4) bekezdés) Büntető ügyben történő előállításkor az eljáró ügyész, illetőleg a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító őr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető bilincs eltávolítására.(Bv. Szabályzat 48.§ (5) bekezdés) Ha az elítélt meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható – a járművön való szállítást kivéve – átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető.(Bv. Szabályzat 48.§ (4) bekezdés) A mozgást korlátozó eszköz alkalmazása során alapvető követelmény az egyedi, személyre szóló döntés meghozatala, a törvényes bánásmód betartása, az emberi méltóság tiszteletben tartása. Mivel a mozgás korlátozása preventív intézkedés, azaz csak alaposan feltételezhető, hogy olyan magatartás fog elkövetni a fogvatartott, ami veszélyezteti a fogva tartás biztonságát a lehető legnagyobb körültekintéssel kell dönteni az alkalmazásáról, és ha alkalmazzuk akkor úgy, hogy alapvető emberi jogokat ne sértsünk. Mozgást korlátozó eszközként – ha a fogvatartott egészségi állapota azt megengedi – végtagra helyezett bilincset vagy testi sérülést nem okozó más eszközt kell alkalmazni. Azaz elsősorban rendszeresített bilincset lehet alkalmazni, és a legvégső esetben más alkalmas eszközzel lehet a bilincset helyettesíteni, de csak olyan feltétellel, hogy sérüléseket ne okozzon. Mozgást korlátozó eszközt lehet alkalmazni a bv. szerv bástyafallal vagy kerítéssel körülvett területén belül:

4.2.

a.)

a különleges biztonságú zárkában vagy a különleges biztonsági körleten elhelyezett fogvatartottal szemben, ha zárkán, illetve körleten kívüli kísérése történik, kivéve azt, akinél az elhelyezés oka a testi épségének, életének megóvása,

b.)

körleten belüli vagy azon kívüli kísérés időtartama alatt azzal a fogvatartottal szemben, akinél alapos okkal feltételezhető, hogy kíséréskor a fogva tartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményt szándékozik megvalósítani, különösen, ha szökésétől, az életet és testi épséget sértő vagy veszélyeztető támadásától, önkárosító magatartásától, valamint az intézet zavartalan működtetésének megzavarására irányuló cselekmény megvalósításától kell tartani.

Mozgást korlátozó eszközt lehet alkalmazni a bv. szerv bástyafallal vagy kerítéssel körülvett területén kívül: a.)

kör- és célszállítás során,

b.)

előállítás végrehajtásakor,

c.)

nem a bv. által működtetett egészségügyi intézményben (a továbbiakban: külső kórház) történő gyógykezelés időtartama alatt,

d.)

ha intézeten kívüli vagy külső munkahelyről bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy fegyelmi vétség elkövetése miatt a fogvatartott soron kívüli beszállítása vagy bekísérése válik indokolttá.

Mint látjuk a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazása csak lehetőség, nincs olyan helyzet, amikor kötelezően kellene alkalmazni. Még a legveszélyesebb fogvatartottak esetében is csak lehetőség, amit konkrétan az adott személyre nézve, egyedi utasításra alkalmazhatunk. Foglalkoztatás és oktatás időtartama alatt, kulturális- és sportrendezvényen, vallásgyakorlás során mozgást korlátozó eszközt alkalmazni nem lehet. Tehát ezekben az esetekben egyértelműen tilos bármilyen mozgáskorlátozó eszközt alkalmazni. Amennyiben a mozgást korlátozó eszközt a fogvatartottal szemben állandó jelleggel alkalmazzák, annak alkalmazási eseteit a fogvatartottra vonatkozó egyéni kezelési utasításban kell meghatározni. A

128

mozgáskorlátozást meghatározó rendelkezéseket a fogvatartotti alrendszer „Többletinformáció” menüjében rögzíteni kell. Amennyiben a mozgást korlátozó eszközt a fogvatartottal szemben alkalomszerűen alkalmazzák, annak, illetve a vezető bilincs alkalmazásának elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok és az általa – intézkedésben – megbízott személyek jogosultak. Ebben a helyi sajátosságokra figyelemmel meg kell határozni azokat az eseteket is, amikor a ht. állomány tagja saját elhatározásából jogosult dönteni a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásáról. Utasításra történő alkalmazás dokumentálásának szükségességéről, módjáról a parancsnok az intézkedésében rendelkezzen. A saját elhatározásból történt alkalmazást minden esetben dokumentálni, és indokoltságát vizsgálni kell. Ennek módjáról szintén rendelkezni kell. A bv. szervnél mozgást korlátozó eszközként a rendszeresített – különböző típusú – kéz- és lábbilincs, vezetőszárral ellátott bilincstag /vezető bilincs/ és bilincsrögzítő öv alkalmazható. Testi sérülést nem okozó, más alkalmas eszköz (pl.: nadrág- vagy derékszíj stb.) ilyen célra akkor vehető igénybe, ha az előzőekben felsorolt eszköz nem vagy nem kellő mennyiségben áll rendelkezésre. Vezető bilincs csak előállítás végrehajtása során alkalmazható. A felsorolt eszközök közül egyidejűleg több is alkalmazható. Nem lehet a kezet hátra bilincselni a szállítás során. Lábbilincs elsősorban a fogvatartott intézeten kívül tartózkodásakor alkalmazható. Intézeten belül az eszköz csak a különleges biztonságú zárkában vagy a különleges biztonsági körleten elhelyezett fogvatartottal szemben, ha zárkán, illetve körleten kívüli kísérése történik, kivéve azt, akinél az elhelyezés oka a testi épségének, életének megóvása, továbbá az olyan fogvatartottal szemben alkalmazható, akinek kezére sérülés vagy a kézfej hiánya miatt mozgást korlátozó eszköz nem helyezhető. Az utasításra vagy saját elhatározásból történő mozgást korlátozó eszköz alkalmazás a biztonságot sértő vagy veszélyeztető körülmény megszűnéséig, de folyamatosan legfeljebb 12 óra időtartamban tartható fenn. Nem minősül folyamatos alkalmazásnak, ha a mozgást korlátozó eszköz levétele és újabb alkalmazása között 2 óra eltelt. A 12 óra időtartam nem vonatkozik a fogvatartott intézeten kívüli előállítására, szállítására vagy őrzésére, ezért előállítás esetén az elrendelési ok megszűnésének a tárgyaláson történt szabadlábra helyezést, vagy a bv. intézetbe visszaérkezést, szállításnál a bv. intézetbe történő visszaérkezést vagy célintézetbe érkezést, külső kórházban történő gyógykezeléskor pedig a visszaszállítás befejezését kell érteni. A ht. állomány tagja, ha a fogvatartott előállítását vagy külső kórházban történő őrzését egyedül látja el és a személyes szükséglete, váratlan rosszulléte, betegsége, illetve szolgálati ügyben történő telefonálás, a szolgálatátadás, - átvétel vagy a fogvatartott szándékos önkárosító magatartása miatti segítségül hívás érdekében az őrzött személyt magára kell hagynia, az eltávozásának, rosszullétének idejére, illetve leváltásáig a fogvatartott végtagja tárgyhoz rögzíthető. Annak a fogvatartottnak a végtagja, akinél alapos indokkal arra lehet következtetni, hogy szökni szándékozik, a saját vagy mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást fog tanúsítani, a külső kórházban tartósan is tárgyhoz rögzíthető, ez azonban a gyógykezelést nem akadályozhatja. Szállításkor a fogvatartottat tilos tárgyhoz rögzíteni. Ez alól kivételt képez, ha a jármű valamilyen ok miatt hosszabb időre várakozásra kényszerül és a biztonságos őrzés csak annak végrehajtásával teljesíthető. (Pl. balesetkor a jármű oldala nyitottá válik.) Kör- vagy intézetek közötti célszállítás esetén, ha a gépjárműbe szállás, vagy onnan kiszállás intézeten belül történik – ide értve az egészségügyi pihenőre kijelölt intézet körülményeit is, – a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazásának szükségességéről az egyénekre szabott mérlegelést szintén el kell végezni. Az eszköz mellőzése esetén a szállítmányt annyi tartalék-bilinccsel kell ellátni, hogy szükség esetén minden fogvatartott bilincselhető legyen. Büntető ügyben történő előállításkor, ha az ügyész, illetőleg a bíróság elrendeli az alkalmazott mozgást korlátozó eszköz eltávolítását, a biztonsági felügyelő köteles azt végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezető bilincs eltávolítására. Külső kórházba előállított fogvatartottnál a vizsgálat vagy orvosi ellátás idejére a mozgást korlátozó eszközt – szükség esetén – arra a végtagjára kell áthelyezni, amelyen a vizsgálatot vagy az ellátást nem akadályozza.

129

Amennyiben a vizsgálatot vagy az ellátást végző személy ragaszkodik az eszköz eltávolításához, akkor a biztonsági felügyelő az eligazítás szerint járjon el. Ha ilyen esetre konkrét útmutatást nem kapott, telefonon vagy rádión haladéktalanul tegyen jelentést elöljárójának és kérje az előállítással kapcsolatos további utasítást. Ha a fogvatartottat baleset, lőfegyverhasználat miatt vagy más okból elsősegélyben vagy orvosi ellátásban kell részesíteni és az másképpen nem végezhető el, az egyéni mozgáskorlátozást meg kell szüntetni, vagy azon enyhíteni kell, illetve más végtagra kell az eszközt áthelyezni. Amennyiben a mozgást korlátozó eszköz sérülést okozott, a szükséges egészségügyi ellátásról gondoskodni kell. A célállomásra érkezést követően a sérülés körülményeiről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. 9.1. A személymotozás Ez a biztonsági intézkedés az egyik leghatékonyabban alkalmazható a rendkívüli események megelőzése céljából. Az esetek többségében az elítéltek igénybe vesznek különböző tárgyakat, eszközöket a cselekményük elkövetéséhez. A végrehajtására vonatkozó szabályokat egyfelől a Bv. kódex, másfelől a Bv. Szabályzat tartalmazza. A büntetés-végrehajtás rendjét sértő cselekmény, illetőleg bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében az elítélt megmotozható, a személyes használati tárgyai megvizsgálhatók,… (Bv. kódex ) Biztonsági intézkedésként az elitélt megmotozható, személyes használati tárgyai és teljes ruházata átvizsgálható. (Bv. Szabályzat) A személymotozás végrehajtásának szabályai 1.

A motozás kiterjedhet: - a fogvatartott testfelületének és testüregeinek átvizsgálására, - a személyes használati tárgyaira, - ruházatára.

2.

A személymotozást csak az elítélttel azonos nemű tagja végezhet. Ezen szabálytól eltérni nem lehet, férfi fogvatartottat csak a személyi állomány férfi tagja a női fogvatartottat csak a női tagja motozhatja. A végrehajtás során fokozott figyelmet kell fordítani a helyszín és a módszer megválasztására, valamint a fogvatartott esetleges támadására vagy ösztönszerű viselkedésére, szégyenérzetére, az illembe ütköző, különösen a nemiséghez kapcsolódó írott és íratlan szabályokra.

3.

A személymotozás, illetve a ruházat átvizsgálás nem történhet szeméremsértő, embertelen, megalázó módon. Azt, hogy mi minősül ilyen végrehajtásnak azt nagyon nehéz behatárolni

4.

A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti. A vizsgálaton az őrzést vagy a felügyeletet ellátó személyen kívül más nem lehet jelen.

5.

Ha az elítélt a személyes használati tárgyainak az átvizsgálásánál nincs jelen, az intézkedést – jegyzőkönyv felvétele mellett – két tanú jelenlétében kell foganatosítani. A jegyzőkönyv egy példányát az elítéltnek át kell adni. A fogvatartott birtokában, egyéni felszerelésében, zárka- és lakóhelyiségében jogszerűen tartható tárgyak, felszerelések, berendezések körét a Bv. Szabályzat mellékletei tartalmazzák. A végrehajtást lehetőleg károkozás nélkül kell teljesíteni. Az élelmiszer átvizsgálása csak a higiénés előírások betartásával történhet.

6.

Az intézkedésnél technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. A személymotozáshoz a külön OP intézkedésben megnevezett munkakörökhöz előírt védőruházatot kell biztosítani. A végrehajtás során az e célra rendszeresített technikai eszközök (kézi-és kapukeretes fémkereső, csomagvizsgáló) és speciálisan kábítószer és robbanóanyag felismerésére - kiképzett szolgálati kutya is igénybe vehető. A személymotozást - a kézi fémkereső készülék igénybevétele esetében is - csak a személyi állománynak a fogvatartottal azonos nemű tagja végezheti. Szívritmus-szabályozóval élő fogvatartottak technikai eszközökkel nem ellen6rizhetők.

A fogva tartás biztonságának fenntartása érdekében a fogvatartottat: - befogadáskor és visszafogadáskor, - zárkába, lakóhelyiségbe helyezés előtt, - elkülönítés, magánelzárás, különleges biztonsági körletbe helyezés előtt,

130

-

szállítás, előállítás előtt és után, munkába indulás el6tt, munka befejezésekor és a körletre visszaérkezéskor, biztonsági szemle során, ha feltételezhető, hogy tiltott tárgyat tart magánál, látogatás előtt és után, szabadon bocsátás előtt meg kell motozni.

A bv. szerv vezetője a személymotozást a meghatározottakon túl más esetekben is elrendelheti, így különösen: - csoportos rendezvény előtt és után, - meghallgatás, kihallgatás előtt és után, - szabad levegőn tartózkodás előtt és után, - szakköri és egyéb foglalkozás előtt és után, - munkavégzés közben, - eltűnt vagy jogtalanul megszerzett tárgy, eszköz, anyag felkutatására. A személymotozással kapcsolatos intézeti feladatokat, a végrehajtás rendjét, módszereit a büntetés-végrehajtási szerv vezetője intézkedésben köteles szabályozni. A személyi állomány tagjának konkrét feladatát őr- vagy szolgálati utasításban, munkaköri leírásban, illetve annak biztonsági mellékletében kell meghatározni. Intézkedni kell arra is, hogy a fogvatartott a biztonsági intézkedéssel kapcsolatos jogairól, kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az áltála ismert más nyelven tájékoztatást kapjon. 9.2. A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat, a biztonsági szemle A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek és az elítéltek tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését naponta kell végrehajtani, ez kiterjed a nyílászáró szerkezetek biztonságára, a falak, a mennyezet, a padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzésnél elítélt nem lehet jelen. Az intézet biztonságának fenntartása, a rendkívüli események megelőzése, megszakítása, felszámolása érdekében a napi biztonsági ellenőrzéseken túl az intézet helyiségei, területei a nap bármely szakaszában átvizsgálhatók. A biztonsági ellenőrzés alapvető célja a szökések megakadályozása és a rongálások felderítése. Az ellenőrzést szemrevételezéssel kell végrehajtani, de a bv. szerv vezetője további módszereket is meghatározhat. A biztonsági ellenőrzéskor fogvatartott nem lehet jelen, ezért azokat olyan időszakban kell végrehajtani, amikor a helyiséget elhagyták, vagy napirend szerint még nem használják. Olyan helyiségek esetében, ahol ilyen módon nem lehet az ellenőrzést végrehajtani, onnan a fogvatartottat a bv. szerv által kijelölt helyre kell kísérni az ellenőrzés idejére. A biztonsági ellenőrzés idejét és annak tapasztalatait az azt végrehajtó személy köteles a szolgálati naplóban dokumentálni. A biztonsági vizsgálat célja a rendkívüli események okozására alkalmas, fogvatartottak által elrejtett vagy birtokolt eszközök, anyagok, tárgyak felkutatása és összegyűjtése, illetve elvétele. A vizsgálattal szemben támasztott alapvető követelmény a rendszeresség, a váratlanság, a gyorsaság és a hatékonyság. Az intézet valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő biztonsági szemlét szükség szerint, de fegyházban legalább kéthavonta, börtönben és előzetesen letartóztatottak elhelyezési körletén legalább négyhavonta, fogházban legalább félévente, kell végrehajtani, ennek során el kell végezni a fogvatartottak személyi motozását, ellenőrizni kell a biztonsági berendezési és felszerelési tárgyak meglétét és rendeltetésszerű használatát. A biztonsági szemle célja a biztonságra veszélyes körülmények felderítése, valamint a fogvatartottak birtokában lévő tárgyak, anyagok egyidejű ás átfogó ellenőrzése. A biztonsági szemlének az intézet minden helyiségére és létesítményére ki kell terjednie. A biztonsági szemle során minden fogvatartottat meg kell motozni, továbbá ezzel egyidejűleg biztonsági vizsgálat is végrehajtható. A szemle előkészítésével, vezetésével a dokumentumok összeállításával, a biztonsági osztályvezetőt. illetve a biztonsági vezetőt kell kijelölni. A jogkör elöljárójukra átruházható. A biztonsági szemle tapasztalatairól jegyzőkönyvet, ha a feltárt hiányosságok mennyisége nagy, vagy súlyos, akkor a megszüntetést előirányzó intézkedési tervet is kell készíteni. Az intézetben évente legalább egy alkalommal a biztonsági rendszer valamennyi területét átfogó biztonsági vizsgálatot kel tartani. A célja a biztonsági rendszer elemeinek (feltételeinek) bizottság általi elemzése, a szabályozás, a működtetés és a biztonsági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése. A vizsgálat tárgyát a biztonsági rendszer képezi, ezért a végrehajtási tervet az adott bv. szerv biztonsági rendszerleírásának fejezetei szerint kell elkészíteni. Az átfogó vizsgálat előkészítéséért és vezetéséért az adott szerv parancsnoka felelős, a vizsgálat vezetése alárendeltre nem ruházható át. A bizottság tapasztalatairól és annak alapján tett intézkedésekről jegyzőkönyvet kell felvenni.

131

9.3. Az ajtók zárva tartásának elrendelése A parancsnok biztonsági okból, rendkívüli események bekövetkezésének a megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében – a kiváltó ok megszűnéséig, a végrehajtási fokozattól függetlenül – elrendelheti a fogvatartottak elhelyezési körletén az ajtók zárva tartását. 9.4. Egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztése A Bv. tvr. 37/A.§-ában foglalt feltételek alapján az elítélteket megillető egyes jogok gyakorlásának felfüggesztését rendelik el, a parancsnok haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt, és jelentést tesz az országos parancsnoknak Az elrendelés oka a bv. intézet rendjét, fogva tartás biztonságát közvetlenül és súlyosan sértő vagy veszélyeztető esemény. A tartama az esemény felszámolásának ideje, de legfeljebb öt nap, amit az országos parancsnok további öt nappal meghosszabbíthat. A felfüggesztés tartalma: - kapcsolattartási jogok, - munkavégzés, - iskolai tanulmányok folytatása, tanulmányi szabadság, - szabadlevegőn tartózkodás, - szabadidőben gyakorolható jogok. Az intézkedés alatt is engedélyezhető, hogy az elítélt a súlyosan beteg hozzátartozóját meglátogassa, vagy részt vegyen a hozzátartozója temetésén. A jogok gyakorlásának felfüggesztéséről értesíteni kell az érintett elítélteket, továbbá a lehetőségek szerint mindazokat – hatóságokat, látogatásra, csomagküldésre jogosultakat -, akikre az intézkedés végrehajtása kihathat. Az intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen elítélt részére az elmaradt jogainak a gyakorlását utólag lehetővé kell tenni. Az intézkedésről a bv. ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, illetve a jogok gyakorlásának a felfüggesztését megszüntetheti. 9.5. A látogatók biztonsági ellenőrzése Az elítélt látogatója – ide nem értve a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyeket – látogatási értesítés alapján léphet az intézetbe. A látogató a járművét csak az intézet erre kijelölt területére hozhatja be, ruházatát és csomagjait ellenőrizni kell, ehhez technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. A ruházat közvetlen átvizsgálását csak személyi állománynak a látogatóval azonos nemű tagja végezheti. A látogató az elítélttel az erre kijelölt helyiségben beszélhet, a beszélgetés ellenőrizhető. A látogatók kilépésére ugyan ezen szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Megjegyeznénk itt az ittasság kérdését, a látogatók közül csak a láthatóan ittas állapotban lévőket lehet a látogatástó eltiltani, ebből következően a látogatók a belépésnél nem szondázhatók meg.

132

XV. Fejezet A büntetés-végrehajtási szervek személyi állományának riadóztatása Általános rendelkezések Az Alkotmányban nevesített minősített időszakban, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. tv. 2. §. (2) bekezdése által megfogalmazott veszélyhelyzet esetén, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 87. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli esetekben, illetve az azokra való felkészülés során a Hszt. túlszolgálatra vonatkozó rendelkezései, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezései alapján a bv. szervezet személyi állományának tagja a meghatározott szolgálat-teljesítési (munka) időn túl, valamint munkaszüneti- és pihenőnapon túlszolgálatra, illetve rendkívüli munkavégzésre (a továbbiakban: rendkívüli feladat) kötelezhető. A riadó fogalma, célja Az előzőekben meghatározott esetekben, ha a rendkívüli feladatra való kötelezettség a személyi állomány egy részére, vagy teljes egészére kiterjed és az ilyen jellegű igénybevétel előre nem tervezhető, a szolgálatteljesítés helyére, illetve a munkahelyre történő bevonulás a személyi állomány riadóztatásának minősül. A riadó a Bv. OP. a bv. intézetek és intézmények a gazdálkodó szervek hivatásos és közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló tagjainak és a rendelkezésre álló technikai eszközöknek olyan készenléti állapotba helyezése, amelyből rövid időn belül biztosított a várható esemény megelőzése, a bekövetkezett esemény megszakítása, megszüntetése és felszámolása. A készenlét a bv. szervek olyan állapota, amely alapján biztosítható a személyi állomány és a technikai eszközök gyors és meghatározott módon történő alkalmazása a tervezett feladatok végrehajtására. A készenlét feltételei: - a parancsnoki törzsek és a beosztott állomány magas szintű felkészültsége, - szervezettsége, összekovácsoltsága. - személyi állomány fegyelme, szervezettsége és összekovácsoltsága. - a bv. szervek személyi feltöltöttsége és technikai eszközökkel való ellátottsága, A riadó célja, hogy biztosítsa a bv. szervek személyi állományának a legrövidebb időn belül történő bevonultatását és készenléti állapotba helyezését az esemény megszakítására és a megszüntetésére, illetve az eseményből származó következmények felszámolására irányuló tevékenységsorozat megszervezésére, végrehajtására, ellenőrzésére és mindenoldalú biztosítására. 2. A riadó méretei 2.1. Teljes riadó A büntetés-végrehajtási intézet és intézmény vonatkozásában teljes, ha a riadó a személyi állomány valamennyi szolgálati-, illetve munkahelyen kívül tartózkodó tagjára (a felmentettek kivételével) kiterjed. 2.2. Részleges riadó Részleges a riadó, ha a bv. szerv szolgálati-, illetve munkahelyen kívül tartózkodó személyi állományának egy külön meghatározott részére terjed ki. Az intézetben az állományilletékes parancsnok, illetve a parancsnok hatáskörében eljáró személy jogosult a teljes személyi állomány riadóztatására. Részleges riadót az általuk nyílt paranccsal megbízott személy is elrendelhet.

133

3. A riadó formái és elrendelésének módjai 3.1. Riadó A riadó elrendelhető / úgynevezett éles helyzetben / amikor a cél a személyi állomány kiértesítése, készenlétbe helyezése illetve mozgósítása az esemény megelőzésére, a bekövetkezett esemény megszakítására, megszüntetésére, továbbá következményeinek felszámolására. 3.2. Gyakorló riadó A gyakorló riadó során kell a személyi állomány megfelelő felkészültségét elősegíteni a különböző feladatok teljesítésére. Elrendelésével kell meggyőződni a parancsnoki törzs, az intézkedések megtételére jogosult és kötelezett - parancsnoki törzsbe nem tartozó - vezetők intézkedő képességéről, a kiértesítési rendszer működéséről, a személyi állomány normaidőn belül történő bevonulásáról, a riadoztatott állomány alkalmazhatóságáról. 3.3. A riadó elrendelésének módjai -

Kiértesítő útján szóban vagy írásban. Hírközlő eszközön, szóban vagy írásban. Jelző eszközökkel. Fedőneves és ellenőrző jelszavas elrendelési szabályok alapján. Más különleges intézkedés (légiriadó) részenként.

Jelzőeszközzel (csengővel, szirénával, egyéb technikai eszközzel) történő elrendelés esetén a jelzések módját és azok tartalmát a parancsnok határozza meg. A bv. szerv részére híreszközön elrendelt riadó tényéről visszahívással meg kell győződni. A riadót úgy kell megszervezni, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsa a személyi állomány és a rendelkezésre álló eszközök összehangolt alkalmazását. A riadó az elrendeléstől a megszüntetésig tart. A riadó beszüntetésére az azt elrendelő személy, illetve annak elöljárója jogosult. A riadoztatott személyt szóban vagy írásban "Szolgálatteljesítésre vonuljon be!" (közalkalmazottak esetében ”Munkavégzésre vonuljon be”) szöveggel kell kiértesíteni. Ha a bevonulási hely és a szolgálati hely nem esik egybe, akkor ezt a kiértesítettel közölni kell. Az érintett személlyel a riadóztatás okát és a várható szolgálati feladatokat a bevonulást követően kell közölni. A személyi állományból kijelölt, kiértesítést végző személyt a parancsnok által meghatározott kiértesítési okmánnyal, indokolt esetben lőfegyverrel és egyéb eszközzel kell ellátni. Az okmánynak tartalmaznia kell a kiértesítendők nevét, pontos lakcímét, telefonszámát, a bevonulásra felszólító közlést és a bevonulás módját. Indokolt esetben útvonal vázlatot, térképet. A kiértesítés tényét, pontos idejét függetlenül attól, hogy az milyen módon történik, rögzíteni kell. Amennyiben a kiértesítendő személy közvetlenül nem érhető el, részére - akár más személy bevonásával írásban vagy szóban - üzenetet kell hagyni. Riadó esetén kiértesítésre és a személyi állomány bevonultatására elsősorban tömegközlekedési eszközt kell igénybe venni. Ennek hiányában külön meghatározott személyek részére a parancsnok szolgálati-, magángépjármű, különösen indokolt esetben taxi igénybevételét engedélyezheti. A magángépjármű és taxi igénybevételéből adódó költséget a mindenkor hatályos pénzügyi-, számviteli szabályok szerint kell elszámolni. Riadó esetén rendkívüli feladat ellátására igénybe nem vehetők és a bevonulási kötelezettség alól mentesíthetők körét, illetve a bevonulási normákat a miniszteri utasítás tartalmazza. A szolgálatban lévő személyi állományt a parancsnok által meghatározott módon a riadó elrendelésének okáról és a várható feladatokról, illetve annak befejezéséről tájékoztatni kell. A riadó a meghatározott normaidőn belül befejezhető, ha a riadoztatott állomány a meghatározott létszámmal a kijelölt helyre bevonult. A gyakorlat céljából elrendelt riadót az elrendelő, illetve az ellenőrző elöljáró abban az esetben is beszüntetheti, ha az addig tapasztalt tevékenység alapján várhatóan nem megfelelő minősítést kap. 4. Riadó elrendelésére jogosultak A bv. szervek állománya részére riadó elrendelésére az alábbi személyek jogosultak: - az igazságügy-miniszter, - közigazgatási államtitkár, - a bv. felügyeletét ellátó minisztériumi vezető, - az országos parancsnok,

134

-

az országos parancsnok helyettesek, az országos vezetők által nyíltparanccsal megbízottak, intézetparancsnok, és helyettese, biztonsági osztályvezető és helyettese, szolgálatban lévő biztonsági tiszt, szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő.

4.1. Nyílt parancs A riadó elrendelésére jogosult vezetőnek, magasabb elöljárónak meghatározott, különleges feladatok végrehajtására hatáskört biztosító írásbeli rendelkezése, amely csak a nyílt paranccsal rendelkező személy szolgálati igazolványával együtt érvényes. A nyílt parancs tartalmazza: - a végrehajtandó feladatot, - a felhatalmazott személyek nevét és rendfokozatát, szolgálati igazolványának - számát, - a nyílt parancs érvényességi idejét, - a kibocsátó előírását és bélyegző lenyomatát.

Sorszám: ________ Sorszám: ________ ___________________ szerv megnevezése NYILTPARANCS a bv. szervezet hivatásos állományú tagja számára

NYILTPARANCS a bv. szervezet hivatásos állományú tagja számára

Név: __________________ bv. ________ Utasítom _________________ bv. ____t. Érvényes: hogy a ___________________ bv.szervnél 19 _____ év _________ hó ____ naptól __________________________________ 19 _____ év _________ hó ____ napig __________________________________ _______________ parancsnok

A nyiltparancs érvényes: 19 ____ év ____ hó____ naptól

Átvettem: 19 ____ év ____ hó ____ nap

_____________ átvevő

19 ____ év _____hó ____ napig Bv.szolg.ig.száma: _________ PH ____________ parancsnok

Az érvényes nyílt paranccsal rendelkező személy a magasabb elöljáró nevében, illetve annak utasítása szerint jár el. A bv. szervnél a riadó elrendelésére jogosult a parancsnok, helyettese, a biztonsági osztályvezető, a biztonsági tiszt, ha a parancsnok távol van, és az intézkedések kiadására nincs lehetősége, illetve, ha az értesítése jelentős késedelemmel vagy egyéb hátrányokkal jár. Munkaidőn túl, illetve munkaszüneti napokon riadót a biztonsági

135

tiszt intézkedésre képtelenné válása esetén (rosszullét, túszejtés) - a biztonsági főfelügyelő is elrendelhet, átveszi a biztonsági tiszt hatáskörét és feladatkörét az elöljáró megérkezéséig. A jelentési kötelezettségnek ez esetben is eleget kell tenni. A riadó elrendelésének tényéről, indokáról és a tett intézkedésekről, a jelentési kötelezettségek alapján a parancsnok az elöljárójának haladéktalanul jelentést tesz. Az intézet parancsnoka a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet személyi állománya tekintetében halaszthatatlan esetben előzetes egyeztetés nélkül, gyakorlat céljából a gazdálkodó szerv vezetőjével való előzetes egyeztetés után rendelhet el riadót. A bv. szerv állományába tartozó személy nyílt parancsban részleges riadó elrendelésével bízható meg. A parancsnok az országos parancsnok előzetes engedélyével rendelhet el gyakorlás céljából riadót a bv. szerv személyi állománya részére. A riadó beszüntetésére az azt elrendelő személy, illetve az elöljáró parancsnok jogosult. A személyi állomány tagja a riadóra vonatkozó kiértesítés vétele után köteles a szolgálati helyére haladéktalanul bevonulni, és ott jelentkezni, majd az elöljárója utasítását végrehajtani. 5. Az igénybe nem vehető, illetve mentesíthető személyek köre 5.1. A rendkívüli feladatra nem vehetők igénybe -

a nő terhessége megállapításától a gyermeke egy éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő nő és férfi a gyermeke négy éves koráig, akinek szolgálati viszonya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 51. §-a alapján szünetel.

5.2. A mentesíthetők köre -

a gyermekápolás, gondozás vagy egyéb címen igénybevett illetmény nélküli szabadságon lévőket, azokat a nőket, illetve gyermeküket egyedül nevelő férfiakat, akiknek 16 éven aluli gyermekük magatehetetlen, illetve önálló életvitelre képtelen, továbbá gondozásra szoruló hozzátartozójuk van, a szabadságon, betegszabadságon, illetve keresőképtelen állományba lévőket, a szolgálatilag távollévőket (szolgálati út, vezénylés), a szolgálatteljesítés helyének közigazgatási határától több mint 30 km-re lakókat, munkaszüneti vagy heti pihenőnapon lévőket, ha az elmúlt szolgálatteljesítési idejük óta 8 óra még nem telt el.

6. A bevonulás normái -

a bv. szerv közvetlen közelében - a parancsnok által meghatározott körzetben lakók részére 30 perc, a bv. szerv működésének közigazgatási területén lakók részére 3 óra.

A közigazgatási területen kívül lakók részére a bevonulási normát a napszak, a távolság, a közlekedési feltételek és a kiértesítési rendszer figyelembevételével a parancsnok határozza meg. Az előzőekben meghatározott időnorma a helyi viszonyoknak megfelelően csökkenthető. A normát a riadó elrendelésének időpontjától kell számítani. Magasabb készültségbe helyezéskor a készültségi fokozatnak megfelelő, más utasításban meghatározott létszámnak kell bevonulni. Gyakorlat céljából elrendelt riadó során az értékeléshez szükséges létszámviszonyokat országos parancsnoki intézkedés tartalmazza. A személyi állomány tagjának a Szolgálati Szabályzat meghatároz olyan szabályokat is, amelyek a szolgálaton kívüli magatartására és a szolgálat ellátásra történő alkalmasságra vonatkozik. A ht. állomány tagját fegyelmi felelősség terheli, ha önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát. Ha ez az állapot a szabadidőben történt berendelés közlése előtt alakult ki, a fegyelmi felelősség nem állapítható meg. A ht. állomány tagja a szolgálatellátás ilyen akadályát köteles jelenteni.(Szolgálati Szabályzat 16.§ (3) bekezdés) A ht. állomány tagja szolgálattételre a szolgálati rendben vagy az elöljárója által külön meghatározott időben köteles megjelenni. Ha ennek akadálya van, azt személyesen, távbeszélőn, táviratilag, munkatársa vagy hozzátartozója útján, vagy egyéb módon a legrövidebb időn belül, lehetőleg a szolgálat kezdete előtt - az ok közlésével - jelezni kell.(Szolgálati Szabályzat 16.§(4) bekezdés)

136

A ht. állomány tagja köteles az állandó lakóhely, illetve tartózkodási hely négy órát meghaladó elhagyását a bv. szerv által előírt módon jelenteni, amiről nyilvántartást kell vezetni. (Szolgálati Szabályzat 16.§ (5) bekezdés) 7. A riadó értékelése A riadót a bekövetkezett vagy feltételezett rendkívüli esemény megszakítására, felszámolására bevezetett intézkedésektől elkülönülten, az alábbi szempontok alapján kell értékelni: - A riadó elrendelésére és végrehajtására vonatkozó feladatok ismerete. - A kiértesítés megszervezése, a riadó kiterjesztésének indokoltsága. - A riadó végrehajtására kiadott intézkedések tartalma és célszerűsége. - A riadóra vonatkozó normák betartása. - A riadó-felszerelés megléte. - A bevonultatott állomány alkalmassága a bekövetkezett, vagy feltételezett esemény felszámolására. A riadót megfelelőre kell értékelni, ha a riadóztatott állomány legalább 70 %-a normaidőre bevonult és az előző szempontok döntően pozitív értékelést kaptak. Amennyiben a riadó nem volt megfelelő, úgy azt - akár feltételezett rendkívüli esemény nélkül is - 3 hónapon belül meg kell ismételni. A rendkívüli esetben elrendelt riadó az adott évben gyakorlatként is elszámolható. 8. A riadóterv A bv. szervezet személyi állományának azon feladatait, melyeket rendkívüli esemény veszélye vagy bekövetkezése esetén, illetve rendkívüli helyzetben kell végrehajtani, meghatározott szerkezeti egységbe foglalt és előírt tartalmi követelményeknek megfelelő Riadótervben kell megtervezni. A riadótervet és mellékleteit úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedésre jogosult és kötelezett vezetők annak alapján teljes biztonsággal végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat. A fentiek érdekében a kötelezően előírt tartalmi követelmények mellett figyelembe kell venni az intézet sajátosságait, elsősorban az objektum építészeti jellegét, földrajzi adottságait, a bevonható erő nagyságát, a személyi állomány kiértékelésének legcélszerűbb módját, az alkalmazható eszközöket. A helyi sajátosságoknak megfelelően jól el kell határolni egymástól az egyes beosztásokban vagy szolgálati területeken végrehajtásra kerülő feladatokat, a vezetők és beosztottak kötelezettségeit. Fontos feladat a riadótervnek állandó naprakész állapotban tartása. A naprakészség biztosítható egyrészről a feltételekben bekövetkezett változások átvezetésével, másrészről a kiértesítési kartonok naponta történő átrendezésével. A legdinamikusabban a kiértesítési terv változhat, amelyet elsősorban a személyi változások, a lakcímváltozások, esetleg a telefon ellátottságban bekövetkezett változások indokolnak. A riadóterv egyéb vonatkozásaiban is lehetnek módosulások, így például új épületrész megépítése, új őr vagy szolgálati hely létesítése, áthelyezése, illetve megszüntetése, stb. A riadóterv tartalma A riadóterv az az okmány, amely egy adott bv. intézet helyi sajátosságainak figyelembevételével, teljes részletességgel tartalmazza a személyi állomány kötelességeit a rendkívüli esemény veszélye, vagy bekövetkezése esetén, illetve rendkívüli helyzetben végrehajtandó a napi feladatoktól eltérő speciális feladatokat A riadóterv magába foglalja: - az elrendelésre jogosultak körét, - az elrendelés módjait - a berendeléskor alkalmazható közléseket, - az állomány névsort, - a bevonulási normaidőt, - zárási tervet, - a különböző rendkívüli események felszámolására kidolgozott végrehajtási terveket, a felszámolási tervnek tartalmaznia kell: - az elsődleges intézkedéseket, - a felszámolás érdekében teendő intézkedéseket, - a felszámoláshoz szükséges létszámokat, szolgálati csoportokat, eszközöket, felszereléseket, vázlatilletve alaprajzokat, - a felszámolás irányításának rendőrség részére történő átadásakor jelentkező feladatokat, - a felszámolás után teendő intézkedéseket,

137

-

a polgári védelmi vészhelyzetekre, a katasztrófahelyzetekre és a minősített időszakokra külön intézkedések vonatkoznak, külön mellékletként a bv. szerv tűzriadó tervét, tartalomjegyzéket.

A riadóterv készítésének további szempontjai: A riadótervben foglaltak szolgálati titkot képeznek, így abba illetéktelen személynek betekintenie nem szabad, az ügyviteli szabályok alapján "Titkos" ügyiratként kell kezelni: A riadótervet el kell látni tartalomjegyzékkel: A tervben rögzíteni kell azokat az elsődleges feladatokat is, amelyeket a biztonsági tisztnek /parancsnoknak, biztonsági osztályvezetőnek / a riadó elrendelését követően azonnal végre kell hajtania: A riadótervhez a kötelezően előírt mellékleten túl, célszerű mellékelni még a bv. szerv székhelyének és a megye területének térképét, az intézet szintenként elkészített helyszínrajzát,(célserű több példányt mellékelni), illetve az intézet körzetének helyszínrajzon bejelölt zárási tervét. A zárási terv elkészítésekor indokolt az illetékes rendőri szervekkel együttműködni. 9. A felszámolási tervek A különböző rendkívüli események felszámolására kidolgozott feladatrendszert a riadóterv mellékleteként végrehajtási tervekben kell meghatározni: -

a bv. intézet elleni külső támadás megszakítására, a szökevény elfogására, kitörés megakadályozására, túszok kiszabadítására, elemi csapás vagy tűz következményeinek felszámolására, zárkatorlasz felszámolására, robbantással való fenyegetés esetére. szállítás, előállítás közben bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolására, fogolyzendülés megszakítására, terrorcselekmény megszakítására.

138