Bűnügyi technikai és szakértői eljárások moduljai
ILAC-G19:08/2014
ILAC – Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés
Az ILAC a laboratóriumok és ellenőrző testületek akkreditálásának nemzetközi felügyeleti szerve, amelynek tagságát akkreditáló testületek és érdekelt szervezetek alkotják a világ különböző részeiről. Az ILAC biztosítja a vizsgáló (köztük a gyógyászati) és kalibráló laboratóriumok, ellenőrző testületek és más típusú testületek kompetenciájának és egyenértékűségének a világszintű igazolását támogató infrastruktúrát, illetve a laboratóriumokat és ellenőrző testületeket akkreditáló szervezeteket szolgálja és támogatja. A laboratóriumok és ellenőrző testületek akkreditációja elősegíti a gazdaságokon belüli és a gazdaságok közötti kereskedelmet, egészségvédelmet, biztonságot és környezetvédelmet, a köz javára. Alapvető célja a bizalom erősítése az e tevékenységeket támogató testületek kompetenciája iránt. Az ILAC Megállapodás az akkreditáló testületek nemzetközi, többoldalú kölcsönösen elismert megállapodása. Az abban résztvevő akkreditáló testületek vállalják, hogy elősegítik az akkreditált létesítmények által kiadott kalibrálási, vizsgálati és felügyeleti jegyzőkönyvek egyenértékűségének az elfogadását. Az ILAC Megállapodás aláírását megelőzően minden egyes akkreditáló testület szakmai értékelésen megy át az ILAC szabályainak és eljárásainak megfelelően. Az ILAC nagyra becsüli a Regionális Együttműködési Testületeinek tagjai részéről megnyilvánuló kritikai kiegészítő és támogató tevékenységet, jövőképének, missziójának, céljainak és az ezekhez társuló stratégiáinak a megvalósításában. A Regionális Együttműködési Testületek tagjai, többoldalú kölcsönösen elismert megállapodásaik megvalósításával biztosítják a szakmai értékelést és az ILAC dokumentumok szakmai tartalmának nagy részét. © Copyright ILAC 2014 Az ILAC engedélyezi kiadványai illetve azok részeinek olyan szervezetek általi reprodukcióját, akik ezeket az anyagokat az oktatáshoz, szabványosításhoz, akkreditáláshoz kapcsolódó területeken, illetve az ILAC szakmai területéhez és törekvéséhez kapcsolódó más egyéb célokra kívánják felhasználni. A dokumentumnak, amely tartalmazza a másolt anyagot, tartalmaznia kell az ILAC szerzői jogának elismerését. Amennyiben egy szervezet engedélyt szeretne kérni valamely ILAC kiadványból származó anyag reprodukálására, vegye fel a kapcsolatot az ILAC Elnökségével vagy Titkárságával írásban, pl. e-mailen keresztül. Az engedélykérésnek egyértelműen tartalmaznia kell az alábbi részleteket: 1) azon ILAC kiadvány vagy valamely részének pontos megnevezését, amelyre az engedélyt kérik; 2) hol fog megjelenni a reprodukált anyag és mire használják fel; 3) az ILAC anyagot tartalmazó dokumentumot kereskedelmi forgalmazásra használják-e fel, amelynek során azt forgalmazzák vagy értékesítik, illetve milyen mennyiségről van szó; 4) bármely egyéb háttér információ, amely elősegítheti az ILAC-nak az engedély megadását. Az ILAC-nak az anyag reprodukálásra vonatkozó engedélye csak az eredeti kérésben foglalt mértékig terjed. Az ILAC anyag engedélyezett felhasználásától való bármely eltérés esetén arról előzetesen írásban értesíteni kell az ILAC-ot további engedélykérés céljából.
2/41
Az ILAC fenntartja magának a jogot az engedélykérés elutasítására az elutasítás okainak ismertetése nélkül. Az ILAC nem vállal felelősséget az anyagainak bármely más dokumentumban történő bármilyen felhasználásáért. A fenti másolási engedély bármely megszegése vagy ILAC anyag engedély nélküli felhasználása szigorúan tilos és jogi eljárást vonhat maga után. Engedélykérés vagy további segítségnyújtás céljából vegye fel a kapcsolatot az ILAC Titkársággal: The ILAC Secretariat PO Box 7507 Silverwater NSW 2128 Ausztrália Telefon: +61 2 9736 8374 Email:
[email protected] Website: www.ilac.org
3/41
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ
5
CÉL
5
SZERZŐK
6
1.
Hatály
7
2.
Kifejezések és meghatározások
8
3.
Általános útmutatás a bűnügyi technikai és szakértői eljárások moduljaira
12
4.
A bűnügyi technikai és szakértői tevékenység moduljai
21
4.1
Első megbeszélés a helyszínelésben való részvételről
21
4.2
Első lépések megtétele a bűncselekmény helyszínén
23
4.3
A helyszínelési stratégia kidolgozása
25
4.4
A helyszínelés lefolytatása
27
4.5
A bűncselekmény helyszínnel kapcsolatos megállapítások értékelése és további vizsgálat megfontolása
30
4.6
Első lépések megtétele a bűncselekmény helyszínén
31
4.7
Vizsgálat és tesztelés
31
4.8
A vizsgálatok és tesztek eredményének értelmezése
34
4.9
A vizsgálatok és tesztek, beleértve az értelmezéseket is, alapján készített jelentések
35
A. melléklet
Példák a bűnügyi technikai és szakértői egység által vállalt szakterületekre
38
B. melléklet
Bibliográfia
40
C. melléklet
Korrelációs táblázat
40
4/41
ELŐSZÓ Az „Útmutató igazságügyi laboratóriumoknak” című ILAC G19-es útmutatót 2002-ben adták ki azzal a céllal, hogy „... útmutatást nyújtson a bűnügyi technikai illetve igazságügyi szakértői vizsgálatban résztvevő laboratóriumok számára az ISO/IEC 17025 alkalmazásával kapcsolatban”. 2007 októberében az IAF és az ILAC Közös Közgyűlése egyetlen, magas szintű dokumentum készítéséről határozott, amely a bűnügyi technikai illetve igazságügyi szakértői vizsgálatokat egészben vizsgálja, és közös útmutatót nyújt mind az ISO/IEC 17020, mind az ISO/IEC 17025-re vonatkozóan azokon a területeken, ahol tevékenység átfedés van. Továbbá arról is döntött, hogy az útmutató alapja egyrészt a helyszínelésről szóló ISO/IEC 17020 útmutató dokumentum legyen, amelyet az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) és a Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) (EA-5/03) már elkészített, másrészt az igazságügyi laboratóriumok számára készült ILAC G19 legyen. A dokumentum kidolgozásával az ILAC Akkreditáló bizottságának 10. Munkacsoportját bízták meg (ILAC AIC WG10). A követelmény, hogy egyetlen dokumentum álljon rendelkezésre (amely a bűnügyi technikai és szakértői vizsgálatokat egészként kezeli, és közös útmutatást nyújt mind az ISO/IEC 17020 és az ISO/IEC 17025-re azokon a területeken, ahol a tevékenységek között átfedés van) nem teszi célszerűvé a megszokott, pontról pontra történő útmutatást. További nehézség az is, hogy nem mindig van egyértelmű és következetes különbség a bűncselekmény helyszínén és az igazságügyi laboratóriumban végzett tevékenységek között, a tevékenységet végző személyzet szervezeti hovatartozásában. Így a vizsgálat folyhat a helyszínen, illetve a helyszínen gyűjtött anyagok általános vizsgálata pedig történhet a laboratóriumban. És ugyanígy: a helyszínen végzett vizsgálatokat lefolytató személyzet része lehet a laboratórium személyzetének, de az is lehet, hogy más szervezeti elemhez tartozik. Végül, az akkreditáló testületek igény szerint dönthetnek úgy, hogy a bűnügyi technikai és szakértői vizsgálat különböző részeire az ISO/IEC 17025 illetve az ISO/IEC 17020 szabványon alapuló akkreditálási programot valósítanak meg. Azonban az akkreditáló testületnek világosan meg kell fogalmaznia azt, hogy a bűnügyi technikai és szakértői tevékenység melyik szabványt melyik részére alkalmazzák. Továbbá biztosítani kell azt, hogy ez egyértelmű legyen az akkreditációra jelentkező szervezetek számára. Az akkreditáló testületeknek megfelelően kell alkalmazniuk az ISO/IEC 17020 és az ISO/IEC 17025 szabványokat a bűnügyi technikai és szakértői tevékenység kérdéses szakaszára aszerint, hogy ott milyen jellegű vizsgálatok történnek. Kötelező alkalmazásra azokon a helyeken utaltunk ebben a dokumentumban, ahol az ISO/IEC 17020 és az ISO/IEC 17025 szabványok szerinti követelmény található; a „kell” segédigét olyan ajánláshoz kapcsolódóan használjuk, amely általánosan elfogadott gyakorlat a törvényszéki vizsgálat tudományos folyamatában. CÉL E dokumentum célja iránymutatást biztosítani az ISO/IEC 17020 és ISO/IEC 17025 szabványok alkalmazására vonatkozóan a laboratóriumok, helyszínelő egységek és más szervezetek (a továbbiakban bűnügyi technikai és szakértői egységek) számára, amelyek részt vesznek a bűnügyi technikai és szakértői vizsgálatokban.
5/41
SZERZŐK E dokumentum az ILAC Akkreditáló Bizottság 10. Munkacsoportjával egyeztetve készült és közzétételét a 2014. évi ILAC Közgyűlés hagyta jóvá.
6/41
1.
Hatály
Az útmutató meghatározza a bűnügyi technikai és szakértői tevékenység célját, valamint annak lépéseit; kezdve azzal, amikor a bűnügyi technikai és szakértői egység értesül az eseményről; egészen addig, amikor ismertetik az eredményeiket és az egyes lépésekben elvégzett tevékenységüket. Az útmutató nem határozza meg azt, hogy melyik nemzetközi szabványt kell alkalmazni a bűnügyi technikai és szakértői egység által lefolytatott munkában. Ezt a megfelelőség-értékelő testület, ebben az esetben a bűnügyi technikai és szakértői egység és az érintett akkreditáló testület dönti el. A helyszínelés keretében végzett bármely vizsgálatot dokumentált eljárással kell végrehajtani; ezen eljárásokra vonatkozhat az ISO/IEC 17020, biztosítva az ISO/IEC 17025 vonatkozó pontjainak figyelembe vételét. A bűnügyi technikai és szakértői egység több tevékenység kombinációját is alkalmazhatja, amelyekre vonatkozóan e dokumentum tartalmaz útmutatást. Az akkreditáció azokra a tevékenységekre vonatkozhat, amelyekre az egység az akkreditációt kérte; az akkreditáló testület csak azt az útmutatót használja, amely azokra a tevékenységekre vonatkozik. A tevékenységek között szerepelhet tárgyak és anyagok széles körének vizsgálata, ami több tudományág eredményeinek felhasználását teheti szükségessé. Az „A Melléklet” felsorol néhány, a bűnügyi technikai és szakértői egység tevékenységi körébe tartozó területet. A bűnügyi technikai és szakértői vizsgálat elfogadott technikái széles kört ölelnek fel: a szemrevételezéstől a bonyolult műszeres eljárásokig. A bűnügyi technikai és szakértői vizsgálat A tevékenység elemeinek példálózó felsorolása: • Az intézkedésben való részvétel előzetes megvitatása • Első intézkedések a helyszínen • Stratégia (szemletaktika) kialakítása a bűncselekmény helyszínére • Bűnügyi helyszínelés lefolytatása • Az eredmények értékelése és további vizsgálatok megfontolása • Az eredmények értelmezése, azokról jegyzőkönyv/jelentés készítése • Vizsgálatok és előzetes vizsgálatok elvégzése (beleértve a megfelelő értékelést) • A vizsgálatok eredményeinek értelmezése • A vizsgálatokról jegyzőkönyv vagy jelentés készítése, amely tartalmazza az eredmények értelmezését is A dokumentum a szóba jöhető lépéseket tartalmazza, és nem határoz meg sorrendiséget. Kidolgozásának célja az volt, hogy további útmutatást nyújtson az ISO/IEC 17020 és az ISO/IEC 17025 szabványok egyes részleteire vonatkozóan, és nem ismétli meg ezeknek a szabványoknak a követelményeit, amennyiben a megadott értelmezések megfelelőek. Értelmezést és tisztázást biztosít, és célszerűen az ISO/IEC 17020 és ISO/IEC 17025 szabványokkal párhuzamosan kell olvasni. A bűnügyi technikai és szakértői egység rendelkezhet egyetlen egységes irányítási rendszerrel, amellyel a működése alapját képező valamennyi tevékenységét és valamennyi kompetencia szabványt lefedi, például az ISO/IEC 17020 és az ISO/IEC 17025. 7/41
2.
Kifejezések és meghatározások
A bűnügyi technikai és szakértői tevékenység számos jelentős fogalmát jogrendszerenként eltérő szakkifejezésekkel határoznak meg. Ezért az útmutató meghatározást ad ezekre a kifejezésekre, hogy az e dokumentumban használt kifejezések jelentése egységes legyen. 2.1
Kompetencia
A kompetencia a tudás és szakértelem igazolt alkalmazási képessége, illetve, egyes esetekben igazolt személyes tulajdonságok. 2.2
Szennyeződés
A szennyeződés nem kívánatos anyag vagy nyomelem bejutását jelenti a bűnjelbe az eljárás bármely szakaszában. 2.3
Szerződés
A szerződés1 lehet bármilyen írásos vagy szóbeli megállapodás bűnügyi technikai és szakértői közreműködés biztosításáról. Megjegyzés: a szerződés nem feltétlenül jelenti azt, hogy fizetnek a szolgáltatásért; jogszabály kötelezővé teheti, és lehetséges, hogy helyi, regionális vagy országos jogi követelményeknek kell megfelelnie. 2.4
Szakvélemény
A szakvélemény a vizsgálatok eredményeiről és értelmezéséről készült, a bíróságnak benyújtott írásos anyag. E dokumentumokra vonatkozhatnak jogszabályban előírt formai követelmények, de elektronikus formában is készülhetnek. Továbbá e szakvélemények benyújthatók a végrehajtásban dolgozó nyomozók, az igazságszolgáltatás tagjai és más érdekelt felek részéről. 2.5
Kritikus fontosságú megállapítások
Olyan megfigyelések és eredmények, amelyek jelentősen befolyásolják a következtetést illetve az értelmezést és (szak)véleményt. Továbbá ezek a megfigyelések és eredmények a bűnjel vagy minta hiányában nem ismételhetők meg vagy nem ellenőrizhetők, és/vagy eltérően értelmezhetők.
1
A magyar fordítás megjegyzése: kirendelő határozat vagy megkeresés
8/41
2.6
Ügyfél
Az ügyfél általában az a szervezet és/vagy személy, aki a bűnügyi technikai és szakértői egységet felkéri a bűnügyi technikai és szakértői vizsgálat egészére vagy annak egy részének az elvégzésére. Ez magába foglalja a „kliens” kifejezést is, aki lehet egy belső ügyfél. Amennyiben a tevékenységre jogszabály kötelez (pl. bírósági határozat), illetve amennyiben a tevékenység eredményeit az igazságügyi rendszer valamely tagjának kell benyújtani, ebben az esetben az igazságügyi rendszer tekinthető az ügyfélnek. 2.7
Eszközök
Az eszközök jelentik mindazon műszereket, szerszámokat, szoftvert, reagens és vegyi anyagokat, amiket a bűnügyi technikai és szakértői tevékenység keretében felhasználnak, és amiket folyamatosan figyelni és ellenőrizni kell. 2.8
Vizsgálat/Teszt
E dokumentumban a vizsgálat/teszt kifejezés a összehasonlításra, értelmezésre és véleményadásra utal. 2.9
mintavételre,
elemzésre,
szemrevételezésre,
Bűnjel
Minden tárgy vagy minta, ami a nyomozás során kerül összegyűjtésre. Ide tartoznak a helyszínen begyűjtött nyomok, anyagmaradványok, tárgyak, törmelékek, nyomrögzítő pálcák stb., illetve a származtatott tárgyak, mint az öntvények, celluxra vagy fólira leemelt daktiloszkópiai nyomok stb. 2.10 Létesítmény A létesítmény az a tér, ami a bűnjelek védelmére, a vizsgálatok lefolytatására, vagy a bűnügyi technikai és szakértői tevékenység bármely részének támogatására szolgál, így pl. helyiségek, irodák, sátrak, raktárak, mobil irodák, mobil laboratóriumok, járművek. 2.11 Bűnügyi technikai és szakértői egység A bűnügyi technikai és szakértői egység lehet önálló jogi személy (szervezet) vagy jogi személy meghatározott része (szervezeti egység, szervezeti elem) ami a bűnügyi technikai és szakértői tevékenység valamely részét hajtja végre. 2.12 Pártatlanság Tényleges és észlelhető tárgyilagosság. 1. megjegyzés: A tárgyilagosság azt jelenti, hogy nincs olyan érdekellentét (vagy a korábbi olyan érdekellentét megoldásra került) ami hátrányosan befolyásolná a minősített egységet a későbbi munkája során.
9/41
2. megjegyzés: Más fogalmak, amik lefedhetik a pártatlanságot: tárgyilagosság; függetlenség; érdekellentét hiánya; mentesség az előítéletektől és a részrehajlástól; semlegesség; méltányosság; kiegyensúlyozottság; széles látókörűség; szervezeti elkülönültség. 2.13
Nyomozó
Valamely nevezett személy, aki szakképesítéssel rendelkezik bűncselekmény helyszínén végzendő vizsgálatok és/vagy nyomozás lefolytatására. E feladatkör esetében alkalmazott más megnevezések, például, helyszínelő tiszt2, helyszínelő nyomozó, bűncselekmény helyszínén vizsgálatot végző3. 2.14 Nem megfelelő vizsgálat és tesztelés A nem megfelelő vizsgálat és tesztelés azt jelenti, hogy a bűnügyi technikai és szakértői egység munkája, ezen belül a bűncselekmény helyszínén végzett vizsgálat, laboratóriumi vizsgálat, mintavételezés, tesztelés, eredmények vagy szakvélemény valamely vonatkozásban nem felel meg az egység irányelveinek, eljárásainak vagy az ügyféllel kötött megállapodásnak. Például ilyen a minősítés nélküli berendezés alkalmazása, kábítószer téves azonosítása vagy vérnyom helytelen értelmezése. 2.15 Objektív vizsgálat / Teszt Az objektív vizsgálat / teszt olyan dokumentált és validált vizsgálat / teszt, amelyről igazolható, hogy megfelelően képzett személyzet meghatározott határok között ugyanazon eredményre jut. A meghatározott határok kifejezhetők a valószínűség mértékével, illetve számszerű értékekkel is. Az objektív vizsgálatok / tesztek ellenőrzése az alábbiakkal történik: • a vizsgálat / teszt dokumentálása • a vizsgálat / teszt validálása • a személyzet tagjainak képzése és jogosultsága • a berendezés karbantartása továbbá, ahol értelmezhető: • a berendezés kalibrálása • megfelelő referencia anyagok felhasználása • értelmezési útmutató biztosítása • eredmények ellenőrzése • személyzet jártasságának vizsgálata • berendezés / teszt eredményességének nyilvántartása Az objektív vizsgálat / teszt fogalma tartalmazza a szemrevételezést, a kvalitatív vizsgálatokat, az összehasonlító vizsgálatokat és számítógépes szimulációkat. E dokumentumban a vizsgálat vagy teszt kifejezés az objektív vizsgálatra vagy tesztre utal. 2
A magyar fordítás megjegyzése: lásd hozzá a 13/2012. ORFK Utasítás, amely elérhető: http://www.police.hu/arendorsegrol/jogszabalyok/orfk-utasitasok 3 A magyar fordítás megjegyzése: Bűnügyi helyszínelő, tényleges beosztásának megnevezésétől függetlenül, aki képzettségénél fogva helyszíneket dolgoz fel, helyszínel, helyszínen vizsgál, illetve nyomoz.
10/41
2.16 Referenciagyűjtemény A referenciagyűjtemény ismert tulajdonságú vagy eredetű tárgyak, anyagok gyűjteménye; ami felhasználható az ismeretlen tárgyak tulajdonságainak vagy eredetének meghatározására. 2.17 Referencia anyag A referencia anyag olyan anyag, amely kellően homogén és stabil egy vagy több konkrét tulajdonság tekintetében, és amelyet arra a célra hoztak létre, hogy alkalmas legyen a mérési folyamatban való felhasználásra. 2.18 Mintavétel A mintavétel egy meghatározott folyamat, amelynek keretében anyag, anyagféleség vagy termék egy részét mintaként veszik az egész anyag reprezentatív mintájának tesztelése céljából. A folyamatnak, amennyiben lehetséges, statisztikailag érvényes technikákon kell alapulnia. A minta a teljes állomány egy része, amelyet vizsgálat/tesztelés céljára választanak külön az egész tulajdonságainak meghatározása érdekében. A bűnügyi technikai és szakértői munkában a minta jelentheti azokat a tárgyakat is, amelyeket bűnjelként begyűjtöttek. E bűnjelek begyűjtése történhet a konvencionális statisztikai kritériumoktól eltérő más kritériumok alkalmazásával, például a bűncselekmények helyszínén gyűjtött minták. E dokumentumban a mintavétel kifejezést mindkét célra használjuk. Annak meghatározására, hogy milyen mintákat kell venni, illetve a különböző mintákat milyen sorrendben kell venni, mintavételi stratégiát, mintavételi tervet és mintavételi eljárásokat kell összeállítani. A mintavételi stratégia a mintavételezés átfogó megközelítése. A mintavételi terv a mintavételi stratégia végrehajtásának a módszere. A mintavételi eljárás a minta kinyerésére alkalmazott módszer. 2.19 Bűncselekmény helyszíne A „bűncselekmény helyszín” kifejezést az incidens helyszínének azonosítására alkalmazzuk, annak megállapítása előtt, hogy bűncselekmény vagy törvénysértő cselekmény bekövezett-e vagy sem az adott helyszínen. A bűncselekmény helyszíne nem korlátozódik kizárólag az incidens helyszínére (a bűncselekmény elsődleges helyszíne), hanem jelenti azokat a területeket is, ahol az incidens megelőzően vagy azt követően kapcsolódó cselekményeket hajtottak végre (másodlagos bűncselekmény helyszín)4. Az egyértelmű bűncselekmény helyszínen túl ez jelenthet balesettel kapcsolatos nyomozást, gyanús tűzeseteket, járművel elkövetett balesetet, terrorista támadásokat és katasztrófa áldozatának azonosítását. Megjegyzés: A bűnügyi technikai és szakértői tevékenység nem korlátozódik bűncselekmények nyomozásaira. Szóba jöhetnek polgári kártérítési ügyek, apasági perek, környezetvédelem, szerencsejátékfelügyelet. Ha értelmezhető, „helyszínnek” tekinthető az áldozat teste is. 4
A magyar fordítás megjegyzése: Ha a helyszín több részből áll, azt a magyar kriminalisztikában többes (vagy más néven tagolt) helyszínnek nevezzük, amely áll ún. főhelyszínből, és mellékhelyszín(ek)ből. Forrás: Anti-Barta-Bócz-Krispán-Lakatos-Romasz Krimináltakitika 1. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004 (második átdolgozott kiadás) 123. oldal
11/41
2.20 Alvállalkozó Az alvállalkozó a bűnügyi szakértői egységen kívül álló valamely jogi személy, amelyet szerződés alapján a bűnügyi szakértői egység számára végzendő feladatok ellátásával bíznak meg, az alvállalkozó saját jogi szervezete keretében és az alvállalkozó saját irányítási rendszerében. 2.21 Tesztelés A tesztelés kifejezést a dokumentumban abban az esetben alkalmazzuk, amikor valamely tevékenység méréseket és analitikai technikákat tartalmaz. 2.22 Validálás A validálás annak vizsgálat általi megerősítése, illetve arra vonatkozó objektív bizonyítékok nyújtása, hogy egy konkrét felhasználási cél tekintetében irányadó adott követelmények teljesülnek.
3.
Általános útmutatás a bűnügyi technikai és szakértői eljárások moduljaira
3.1
Dokumentum kezelés
A dokumentumok hozzáférhetőségének és kezelésének követelményei vonatkoznak valamennyi állandó létesítményre, valamint minden olyan egyéb helyszínre és helyre, ahol a munkát végzik, pl. a bűncselekmény helyszínén. 3.2
Panaszok és fellebbezések
A panasz kivizsgálása magában foglalja annak felmérését, hogy a panasz tárgya korábban hathatott-e ügyekre. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az bármely feladatra ez hatással lehet, azt a nem megfelelő munkavégzés folyamatán keresztül kell kezelni. Megjegyzés: E dokumentumban a „fellebbezés” kifejezés nem tévesztendő össze a jogi értelemben alkalmazott „fellebbezés” kifejezéssel. E dokumentumban a fellebbezés vagy fellebbezési folyamat a bűnügyi technikai és szakértői egység belső folyamata, amelynek eredménye ellen fellebbezést nyújtottak be. A fellebbezéssel kapcsolatos döntést azon bűnügyi szakértői egységnek kell meghoznia, amely ellen a fellebbezést benyújtották és nem kell valamely külső szervezetnek vagy bíróságnak meghallgatást tartani vagy döntést hozni a fellebbezésről. Panaszok számos forrásból érkezhetnek, köztük ügyfelektől, bűncselekmények áldozataitól, rendőri szervektől, ugyanazon szervezeten belüli más osztályoktól, pl. laboratóriumtól, helyszínelő egységtől, végrehajtó nyomozóegységtől vagy a bírói szervezettől. Továbbá, a sikeres bírósági fellebbezés adott esetben megkérdőjelezte a helyszíni eredményeket is. Ezt meg kell vizsgálni és szükség szerint intézkedni kell. Az eredményeket vissza kell csatolni a vezetői felülvizsgálatnak, és a döntést a jövőben megelőző intézkedésként kezelni.
12/41
3.3
Kompetencia
A bűnügyi technikai és szakértői egység rendelkezzen irányelvekkel annak biztosítására, hogy a szakértői egységben dolgozó teljes személyzet megfelelően felkészült legyen az igényelt munka elvégzésére. Az irányítási rendszer határozza meg a szakértői egység minden egyes szerepkörét és annak korlátait, továbbá határozza meg az egyes szerepkörökhöz rendelt képesítési, továbbképzési, szakmai tapasztalati és tudással kapcsolatos követelményeket. A képesítés, továbbképzés és szakmai tapasztalat megléte nem garantálja sem a gyakorlati hozzáértést sem a hibátlan döntést. Ezért a vezetőségnek vagy az ezzel megbízott felelős személynek objektív bizonyítékokkal igazolniuk kell, hogy a teljes személyzet hozzáértéssel végzi feladatát. Ezt a személyzet tudásáról és szakértelméről előre meghatározott kritériumok alapján készült értékelés lefolytatásával végzi el. A bűnügyi technikai és szakértői egység biztosítsa azt, hogy az ideiglenesen alkalmazott személyzet hozzáértéssel és az egység irányítási rendszerével összhangban végezze feladatát (lásd szintén 2.20 Alvállalkozók). A kompetencia megállapításakor az egység biztosítsa azt, hogy a személyzet számára ismert legyen a bűncselekmény mögött meghúzódó technológia, pl. lőfegyverek, illetve a bűncselekmény nyomozása során használt technológia, pl. ujjlenyomat, DNS profil készítés, vérminta elemzés (ahol ill. akinél ez értelmezhető). Rendelkezzenek továbbá kellő hozzáértéssel és szakmai tapasztalattal bármely szokatlan dolog jelentőségének, pl. megrendezett betörés vagy megváltoztatott bűnjelek felismeréséhez. A továbbképzés aktualizált, meghatározott képzési program nyomán valósuljon meg, és adott személy hozzáértésének értékelését végezzék el szakmai fejlődésének minden szintjén. Specifikus képzés esetén teszt és technika az elfogadási kritériumok feltétele legyen a képzés eredményességének a demonstrálására, pl. kapcsolódó vizsgálatok/tesztek vagy elemzések megfigyelése a tapasztalt szakember esetében, minőségellenőrzés/minőségbiztosítási minták elemzésének kielégítő teljesítése, az eredmények viszonyítása más szakképzett személyzet által nyert eredményekkel. Amennyiben szükséges, a képzési programok tartalmazzanak felkészítést a bizonyítékok bíróság előtti ismertetéséről. A hozzáértés felmérése többféle formában valósulhat meg az elvégzett feladat(ok)tól függően, pl. írásos és szóbeli vizsgák; gyakorlatok; vagy közvetlen megfigyelés képzett személy által. Számos esetben a hozzáértés értékelésére az említett formák valamely kombinációja lesz a legmegfelelőbb módszer. Minden egység vezessen naprakész nyilvántartást arról, hogy a személyzet egyes tagjai milyen képzéseken vettek részt. E nyilvántartás tartalmazza az iskolarendszerű és szakmai képesítéseket, külső és belső tanfolyamokat, és a kapcsolódó képzést (továbbképzést amennyiben szükséges), amelyben részt vesznek az idő alatt, amíg a kriminalisztikai szakértői egységben dolgoznak. A nyilvántartás kielégítő részletességgel igazolja azt, hogy a személyzet minden egyes tagja megfelelő képzést kapott, és a feladat vagy teszt végrehajtásához szükséges hozzáértésükről/kompetenciájukról formális értékelés készült. A nyilvántartást meghatározott ideig őrizzék meg, összhangban az ügyfél elvárásaival és/vagy a jogszabályi előírásokkal. Rendelkezzenek eljárással az alkalmazottak bűnügyi szakértői egységbe történő bevezetésére, és határozzák meg a képzési és felügyeleti követelményeket. Az eljárás vagy folyamat függhet a képzésben résztvevők képességétől, kvalifikációitól és szakmai tapasztalatától. Egy adott egyén képzési programja épüljön szakértelmére, szaktudására és szakmai tapasztalatára. 13/41
A bűnügyi szakértői egység rendelkezzen eljárásokkal a folyamatos továbbképzésre és a hozzáértés, szaktudás és szakértelem fenntartására. Amikor egy másik szervezet (köztük egy bűnügyi szakértői egység) munkatársait alkalmazzák, az ő kompetenciájukat is az adott bűnügyi szakértői egység kell, hogy igazolja. 3.4 A személyzettel kapcsolatos további megfontolások A bűnügyi szakértői egység rendelkezzen etikai kódexszel (lehet bármilyen más elnevezése), amely az etikus viselkedés, titoktartás, pártatlanság, személyes biztonság, az egység más tagjaihoz fűződő viszony kérdéseivel illetve bármely más olyan kérdéssel foglalkozik, amely biztosítja a teljes személyzet megfelelő etikus viselkedését. Az etikai kódex vonatkozzon a teljes személyzetre, az állandó és ideiglenes, és a szerződéssel alkalmazott személyzetre is. 3.5 Feljegyzések Az egység rendelkezzen dokumentált eljárásokkal az egyes, nyomozás alatt álló ügyek feljegyzéseinek létrehozására és fenntartására. Az ügyek feljegyzéseiben foglalt információt megfelelően dokumentálni kell, amely például tartalmazza: az ügyféllel folytatott bármely kommunikációról készült feljegyzéseket (szóbeli vagy írásbeli), szerződés felülvizsgálatát, a kért vizsgálatokat és teszteket és az ügyféllel kötött megállapodásokat, bűnjelek átvételi nyugtáját, bűnjelek leírását beleértve azok csomagolását és lezárását (lepecsételését), idézéseket, megfigyelésekről készült feljegyzéseket és tesztet/vizsgálatok eredményeit, utalásokat felhasznált eljárásokra, diagramokra, kinyomtatott anyagokra, fényképekre, videókra. Az eredetileg eljárt munkatárs által készített dokumentációnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az ő távollétében az egység más kompetens tagja is el tudja végezni annak értékelését, hogy mi történt, értelmezni tudja az adatokat, és amennyiben szükséges, meg tudja ismételni a tevékenységet. A feljegyzéseknek önmagukban elegendőnek kell lenni az „ellenőrzési útvonal” biztosítására. A feljegyzések kezelésére kiválasztott módszer függ az adott időpontban végzett bűnügyi technikai és szakértői vizsgálat jellegétől. Feljegyzések nyerhetőek például rajzokból vagy írásból, másolatokból, számítógépről, hanganyagból, hangfelvételből, fényképekből, videóból, 3D lézer szkennelésből. A potenciális bizonyíték megőrzése nem mindig lehetséges, például, amikor a vérminta egy részét továbbítani kell DNS elemzésre. Ebben a helyzetben a potenciális bizonyítékot, a továbbítást megelőzően, megfelelő nyilvántartási technikákkal dokumentálni és/vagy mérni kell. A megfigyelésekről készült feljegyzéseket a vizsgálat ideje alatt kell elkészíteni vagy azt követően a lehető leghamarabb, és e feljegyzések tartalmazzák, megfelelően, azt, hogy ki végezte a helyszínelést, annak dátumát, helyszínét, mintavételt, vizsgálat/tesztelés eredményeit, a minőségi ellenőrzéseket és a vizsgálat/tesztelés feltételeit. Amennyiben műszeres elemzést végeznek, készüljön feljegyzés a működési paraméterekről. Az ügyről készült feljegyzésből legyen nyilvánvaló az, hogy ki végezte el a folyamat egyes szakaszait, és mikor, pl. dátum(ok) és mit végeztek végzett el. A feljegyzések bármely módosítását is meg kell őrizni annak érdekében, hogy az eredeti információ is ellenőrizhető legyen függetlenül attól, hogy nyomtatott vagy elektronikus formában áll rendelkezésre. 14/41
Teszt vagy vizsgálati eredmény elvetése esetén készüljön feljegyzés az okokról, megadva annak dátumát és azt, hogy ki vetette el az eredményt. Az egység feljegyzések megőrzésére vonatkozó irányelve vegye figyelembe a vonatkozó gazdaság vagy régió jogi követelményeit és ügyfél elvárásait. Nem gépi számítások és olyan adattovábbítások esetében, amelyek nem képezik részét valamely validált elektronikus folyamatnak, végezzenek második személy általi ellenőrzést. Az ügyről készült feljegyzés tartalmazza azt, hogy ezen ellenőrzéseket elvégezték, kik végezték el és mikor. Az ügyhöz tartozó minden egyes dokumentum minden oldala célszerűen visszavezethető legyen az ügyre. Rendelkezzenek olyan mechanizmussal, amellyel a feljegyzések integritása fenntartható. Ez azt jelenti például, hogy könnyen kimutatható legyen, ha egy dossziét kiegészítenek egy dokumentummal egy későbbi időpontban vagy pedig egy dokumentum eltűnik a dossziéból. A szakértői egység által előállított, az ügy dosszié részeként használt kinyomtatott feljegyzések oldalai célszerűen számozottak legyenek, olyan számozási rendszerben, amely mutatja a teljes oldalszámot. A „hitelességi lánc” feljegyzéseket5, amely rögzít minden személyt vagy szervezetet, amelynek birtokába kerül egy adott tárgy/bűnjel, fenn kell tartani a tárgyak/bűnjelek átvételétől a tárolási feldolgozáson át, adott esetben, az ügyfélnek való visszajuttatásig, vagy elhelyezésig. A „hitelességi lánc” elfogadható meghatározását és eljárását az egyes országok jogi rendelkezéseihez kell igazítani. Bármely anyag továbbítását feljegyzésben rögzíteni kell. A „hitelességi lánccal” kapcsolatos feljegyzéseket más ügy feljegyzéseire vonatkozó követelményekkel összhangban kell fenntartani. Kézírásos monogramok vagy aláírások elektronikus változatai is elfogadhatók, amennyiben a szakértői egység igazolni tudja azt, hogy az elektronikus monogramot vagy aláírást csak az az egyén alkalmazhatja, akié az elektronikus monogram vagy aláírás. Amennyiben a nyilvántartás tárolása elektronikusan történik, rendelkezzenek mechanizmussal a dossziék/adatok eltávolításának megakadályozására, továbbá rendelkezzenek megoldással arra nézve, hogy mely feljegyzéseket melyik helyszínen tárolják. Általában nem törölhető íróeszközt célszerű használni; például a kézírásos feljegyzéseket tollal írják. Kivételt képez, amikor a környezeti feltételek nem teszik lehetővé a toll használatát. Továbbá diagramok és kiemelés készülhet ceruzával, ezen belül színes ceruzával. Amennyiben szakmai rövidítések szerepelnek a feljegyzésekben, e rövidítések legyenek egyértelműen definiáltak és könnyen érthetők. 3.6 Egészség és biztonság Az egység a személyzet valamennyi tagja számára biztosítsa a biztonságos környezetet és ennek keretében dokumentált egészség és biztonsági program elfogadását és alkalmazását. Az egészség és biztonsági program vegye figyelembe és vonatkozzon minden olyan munkára, amelyet a szakértői egység állandó 5
A magyar fordítás megjegyzése: átadás-átvételi elismervény vagy jegyzőkönyv
15/41
telepén, az állandó teleptől távol eső helyszíneken, vagy pedig a munkához kapcsolódó ideiglenes vagy mobil létesítményekben végeznek. 3.7 Belső auditok A belső audit program, ahol értelmezhető, vonatkozik a helyszíni tevékenységekre, a vizsgálati/tesztelési tevékenységekre, az eredmények értelmezésére és közlésére. A bűnügyi technikai és szakértői egység eljárásainak alkalmazását helyszíni tevékenység és a laboratóriumi tevékenység során egyaránt közvetlen megfigyeléssel is kell értékelni. 3.8 Helyszínelési tevékenység megfigyelése Az egység dolgozzon ki megfigyelési programot annak biztosítására, hogy a szervezetben dolgozó személyek rendelkezzenek a tőlük megkövetelt hozzáértéssel. A megfigyeléssel kapcsolatos módszer eldöntésekor figyelembe veendő tényezők példálózó felsorolása: • Az adott bűnügyi helyszín komplexitásának mértéke a hozzáértés igazolásához • Különböző helyszíneken való részvétel gyakorisága • Akkreditáció területe • A munkatárs szakmai tapasztalata • Megfelelő helyszín előfordulásának gyakorisága, pl. terrortámadások. Olyan helyszínek, amelyek nem gyakran fordulnak elő, más eszközöket igényelhetnek a hozzáértés meghatározásához, pl. beállított helyszínt vagy más típusú szimulációt. • Egyéb tevékenységek, amelyek a hozzáértés meghatározását szolgálják A megfigyelést végző személy rendelkezzen megfelelő felkészültséggel. A megfigyelés ne csak a munka eljárási részére terjedjen ki, hanem vizsgálja a személyzet szakmai kompetenciájának a mélységét és azon képességüket is, hogy megfelelő döntéseket tudnak hozni a bűncselekmény helyszínén. 3.9 Nem megfelelő vizsgálat és tesztelés A bűnügyi technikai és szakértői egység rendelkezzen irányelvekkel és eljárásokkal a nem megfelelő munkavégzés azonosítására, továbbá olyan irányelvekkel és eljárásokkal, amelyeket a nem megfelelőség megállapítása esetén végrehajtanak. A folyamatos monitorozást többféleképpen lehet megvalósítani, pl. szakmai ellenőrzéssel, jártassági vizsgálatokkal, közös gyakorlatokkal, auditálással és ügyfél panaszokkal. Első lépésként meg kell határozni a nem megfelelőség jelentőségét a vizsgálat vagy teszteredmények validálása szempontjából, és azonosítani kell a nem megfelelés alapvető okát. Ennek keretében alaposan meg kell vizsgálni az üggyel kapcsolatban már elkészült beszámolókat. Az irányelveknek és az eljárásoknak biztosítaniuk kell azt, hogy nem megfelelő munkavégzés kezelésére rendelkezésre álljanak a kijelölt felelősök és meg legyenek határozva az elvégezendő intézkedések. Ez utóbbiak tartalmazhatják a vizsgálati jegyzőkönyv, szakvélemények visszavonását vagy visszatartását, az ügyfél tájékoztatását, a vizsgálat és tesztelés leállítását, az ismételt tesztelést vagy ismételt vizsgálatot, az eljárások vagy módszerek módosítását vagy a továbbképzés megismétlését.
16/41
Miután megállapították és jóváhagyták a javító (kiigazító) intézkedést, azt haladéktalanul hajtsák végre. A kijelölt hatóság határozza meg azt, hogy mikor lehet a munkát ismét folytatni. Fontos annak biztosítása, hogy a nem megfelelő munkavégzést hatékonyan azonosítsák és az ahhoz társuló javító intézkedéseket az egység valamennyi kapcsolódó területén végrehajtsák. Amennyiben kiderül, hogy az egység olyan vizsgálati jegyzőkönyvet, szakvéleményt adott ki, amely nem megfelelő munkavégzést tartalmaz, ami bizonyosan jelentősen befolyásolja az eredményt, az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell, a munkát és a jelentést, vizsgálati jegyzőkönyvet, szakvéleményt vissza kell hívni (ahol ez lehetséges), a bűnügyi technikai és szakértői egység pedig végezze el a további feladatokat vagy adjon ki kiegészítő jelentést, vizsgálati jegyzőkönyvet, szakvéleményt. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a nem megfelelő munkavégzés megismétlődhet, ennek megfelelő javító intézkedést kell megtenni. Ez tartalmazza a nem megfelelő munkavégzés megállapítását megelőzően kiadott, az ügyről készült vizsgálati jegyzőkönyv, szakvélemény potenciális felülvizsgálatát, valamint más ügyekre való kihatás és a szakértői egység más szekcióira való hatás, valamint a bűnügyi technikai és szakértői egység saját belső politikáira és eljárásaira való hatás potenciális felülvizsgálatát. A nem megfelelő munkavégzést és valamennyi kapcsolódó intézkedést dokumentálni kell. 3.10 Módszerek és módszer validálás Minden módszert teljes körűen dokumentálni kell, beleértve a minőségellenőrzési és, ahol értelmezhető, a referenciaanyagok felhasználásának eljárásait is. Függetlenül attól, hogy a bűnügyi technikai és szakértői egység az ISO/IEC 17025 vagy az ISO/IEC 17020 szerint jár el, a vizsgálat/tesztelés módszereinek a célnak megfelelőnek kell lenniük. Ennek igazolására az egységnek megfelelő validálási/verifikálási adatokra kell utalnia. Minden módszer, így az összehasonlító módszerek esetében is, szükség van validálási tanulmányokra. Validálási tanulmányokat lefolytathat a tudományos közösség (mint pl. a standard vagy publikált módszerek esetében) vagy pedig maga az egység (pl. a házon belül fejlesztett módszerek esetében, vagy ha a korábban validált módszereket jelentősen módosítják). A folyamatok kidolgozása során az egység objektív bizonyítékok útján igazolja azt, hogy elvégezték az eredményeket befolyásoló tényezők értékelését és ezeket dokumentálták. E folyamatokra példa a stratégia felépítési folyamata a bűncselekmény helyszínére történő érkezéskor, a bűnjelek védelme és megőrzése, a kapcsolódó bűnjelek azonosítása és az értelmezési folyamat. Mindennek célja a folyamat reprodukálhatóságának és megismételhetőségének a biztosítása abból a célból, hogy eltérő személyek kompatibilis eredményekre jussanak. Amikor egy módszert egy másik szervezet validál, a bűnügyi technikai és szakértői egység vizsgálja felül a validálásról készült feljegyzéseket, annak biztosítására, hogy a validálást a célnak megfelelően végezték el. Ezt követően az egység megteheti azt, hogy a módszer validálását csak annak igazolására végzi el, hogy kompetens a teszt/vizsgálat elvégzésére. Házon belül végzett valamennyi validálási/verifikálási eljárást dokumentálni kell és a validálásról/verifikálásról készült feljegyzéseket meg kell őrizni.
17/41
Amennyiben megvalósítható, a bűnügyi technikai és szakértői egység által felhasznált technikai eljárásokat validálják vagy verifikálják mielőtt az eset feldolgozása során vagy a bűncselekmény helyszínén alkalmaznák. Ez nem lenne megvalósítható olyan esetben, amikor új anyagokat találnak, pl. egy új kábítószert. Bármely körülmény esetén a technikai eljárásokat validálják vagy verifikálják mielőtt az eredményekről jegyzőkönyvet adnak ki. A módszerek validálhatók más elfogadott módszerekkel való összehasonlítással, hiteles referenciaanyagok (ahol rendelkezésre állnak) vagy ismert tulajdonságú anyagok felhasználásával. A vizsgálati módszerek validálása során a következő kérdéseket kell meghatározni (többek között), adott esetben, pl. ha módszer kvantitatív vagy kvalitatív: A módszer hatálya • Felhasználásának célja és korlátai Mintavétel • mintavételezési stratégia Minta előkészítés • minta homogenitás Vizsgálat • pontosság • precizitás • mérés bizonytalansága • mátrix hatások • interferencia • kimutatási határ • meghatározási határ • linearitás • mért összetevők stabilitása • specifitás és szelektivitás • megismételhetőség • reprodukálhatóság • átfogó jelleg Értelmezés • Reprodukálhatóság • Átfogó jelleg • Teljesítmény jellemzői • Hipotézis és/vagy forgatókönyvek • Adatbázisok • Statisztikai értékelés • Következtetések korlátai • Tudományos szakirodalom Az eredmények és megállapítások értelmezésének alapját átfogó tanulmányok és dokumentált eljárások képezzék. Azokban az esetekben, ahol átfogó tanulmányok nem állnak rendelkezésre, az értelmezés legalább a bizonyítékok (feljegyzések) dokumentált együttesén alapuljon. 18/41
A bűnügyi technikai és szakértői egységek rendelkezzenek eljárással a ritkán előforduló vizsgálatok/tesztek azonosítására. Ezekre a vizsgálatokra/tesztekre a kompetencia két módszerrel igazolható, amely közül mindkettő egyenértékűen érvényes. Ezek a következők: • kontroll minták és kontroll táblázatok rendszeres használata, még abban az esetben is, ha az üggyel kapcsolatos mintákat nem elemzik; vagy • ismételt verifikáció a minta kérdéses vizsgálatának/tesztjének elvégzése előtt, amelynek során megfelelő referenciaanyagot használnak fel, majd ezt követően megismétlik a valós minta vizsgálatát/tesztelését. 3.11 Környezeti feltételek Amennyiben a feltételek döntő jelentőségűek az eredmények kimenetele szempontjából, a környezeti feltételeket meg kell határozni a laboratóriumi helyszínre vagy bármely más helyszínre, ahol a vizsgálatokat és tesztet lefolytatják. A konkrét feltételeket monitorozni és dokumentálni kell és azokról feljegyzéseket kell készíteni. Különös gonddal kell eljárni azokban a bűnügyi szakértői egységekben, amelyek az anyagok nyomelem szintű meghatározását végzik pl. DNS, lőmaradvány elemzést, stb. Az anyag és a nyomelem (pl. a nagy mennyiségű és mikromennyiségű kábítószer-hatóanyagok) fizikai szétválasztása esetén követelmény a szennyeződéssel kapcsolatos magas szintű tudatosság a teljes személyzettel szemben. Megfelelő egyéni védőeszközöket kell alkalmazni, hogy biztosítsák a bizonyítékok és a személyzet megfelelő védelmét. A szennyeződés miatt speciális követelményeket támasztó laboratóriumi helyiségekbe való bejutást korlátozni és ellenőrizni kell. A berendezések, a munkaterületek, az öltözék és a fogyóeszközök környezeti monitorozására is szükség lehet. Amennyiben lehetséges, a bűnügyi technikai és szakértői egység legyen alkalmas a potenciális szennyeződés és forrásai azonosítására. Ehhez szükség lehet háttér információ gyűjtésére, amelyben kereshetnek, ha szokatlan eredményre jutnak (ilyen pl. a személyzet tagjainak/látogatóknak DNS/ujjlenyomat/lábbeli adatbázisa). A bűncselekmény helyszínére való bejutás ellenőrzött legyen. Figyelembe kell venni a környezeti feltételeket a bűnjelek elvesztésének vagy károsodásának az elkerülése érdekében. Amikor jelentős környezeti körülmények nem tarthatók ellenőrzés alatt, pl. időjárási viszonyok a bűncselekmény helyszínén, a tényleges körülményeket kell dokumentálni. A bűnügyi technikai és szakértői munka során a bűnjel épsége az egyik legfontosabb. A tárolási feltételek legyenek olyanok, amelyek megakadályozzák az elvesztést, a károsodást és szennyeződést, valamint fenntartják a bűnjel épségét és azonosságát. Amennyiben romlandó dolgokat tárolnak, a minták romlását minimálisra kell csökkenteni. 3.12 Berendezések, berendezésekről készült feljegyzések, referenciagyűjtemények és fogyóeszközök Berendezések A bűnügyi technikai és szakértői egység működtessen programot az általa felhasznált jelentős berendezések karbantartásáról és kalibrálásáról; ez lehetővé teszi, adott esetben, a mérés visszavezethetőségének az igazolását. 19/41
Amennyiben valamely berendezés befolyásolja a vizsgálat és tesztelés minőségét, azt címkével el kell látni vagy valamely más módon azonosítani. A berendezés lehet a laboratórium tulajdona, kölcsönbevett, bérelt, lízingelt vagy bármely más forrásból biztosított. A kalibrálási státuszért és a berendezés átfogó alkalmasságáért a felelősség kizárólag a bűnügyi technikai és szakértői egységé. Ha szoftvert használnak, igazolni kell annak a célra való alkalmasságát. Ez történhet a szoftver működésének verifikálási ellenőrzésével, például, egy táblázat felhasználásával értékek kiszámítására, vagy lehet része a bűnügyi technikai és szakértői munkafolyamat szélesebb körű validálásának, amelyben a szoftvert felhasználják, pl., adatbázisok felhasználása konkrét jellemzők összehasonlítására. A bűnügyi szakértői egység rendelkezzen leírt irányelvekkel és eljárásokkal 6 annak meghatározására, hogy a berendezést milyen körülmények között lehet használni. Álljanak rendelkezésre továbbá irányelvek és eljárások az egyszer használatos eszközök használatára, biztosítandó azt, hogy az ilyen eszköz nem megfelelő felhasználása vagy ismételt felhasználása során nem járul hozzá a szennyezéshez. A helyiségeket és a berendezést csak arra feljogosított személyek használhatják. Amennyiben a bűnügyi technikai és szakértői egység olyan berendezést használt fel, amely nem áll az egység közvetlen ellenőrzése alatt, az egységnek igazolnia kell minden egyes felhasználás előtt, hogy a berendezés megfelel valamennyi rá vonatkozó követelménynek. Jellemző intézkedések többek között a szemrevételezéssel történő ellenőrzés, működés ellenőrzés és/vagy újrakalibrálás. A verifikálási eljárást nyilvántartásba veszik és a verifikálásról készült feljegyzéseket megőrzik. A bűncselekmény helyszínén felhasznált berendezések egyes darabjai önellenőrzést végeznek, más részekre nincs hatással a szállítás és csak verifikálást igényelnek, míg más alkatrészek esetében referenciaanyagra van szükség, amely megfelelőnek ítéli a kalibrálási és működési státuszt. A berendezés teljesítményének a verifikálását olyan személyzet végezze, aki elismert kompetenciával rendelkezik a berendezés működtetésében és verifikálásában. Berendezés/eszköz nyilvántartás Az elvégzett vizsgálatok/tesztek szempontjából jelentős berendezés/eszköz minden egyes részéről és szoftveréről nyilvántartást kell vezetni. Elvárás, hogy valamennyi bűnügyi technikai és szakértői egység által fenntartott nyilvántartás összhangban legyen az ISO/IEC 17025 szabvány 5.5.5. szakaszában előírt követelményekkel. Referenciagyűjtemények Az adatok vagy tárgyak/anyagok referenciagyűjteményeiről (amik reprezentálják az esetek feldolgozása során előforduló adatokat vagy tárgyakat/anyagokat, és amelyeket azonosítás, összehasonlítás vagy értelmezés céljából tartanak fenn), vezessenek teljes körű nyilvántartást, azok egyedileg azonosítottak legyenek és megfelelő ellenőrzés alatt álljanak. Referenciagyűjtemények pl. tömegspektrum, járművek festékei, fényszóró lencsék, kábítószer minták, írógép betűtípusok, fatörmelékek, lövedékek, töltények, DNS profilok, gyakorisági adatbázisok, stb.
6
A magyar fordítás megjegyzése: módszertani útmutatóval és protokollal
20/41
Fogyasztási cikkek A referenciaanyagok és reagensek minőségének a célnak megfelelőnek kell lennie arra az eljárásra, amelyre használják. A referenciaanyagok és döntő jelentőségű reagensek tétel/kötegszámát dokumentálni kell. Minden kritikus jelentőségű reagenst megbízhatóság szempontjából tesztelni kell. A referenciaanyagok és reagensek címkéjén az alábbi szerepeljen: • név; • koncentráció, ahol ez szükséges; • elkészítés dátuma és/vagy lejárat időpontja; • készítő azonosítása; • tárolási feltételek, amennyiben releváns; • veszéllyel kapcsolatos figyelmeztetések, ahol szükséges. A bűnügyi technikai és szakértői egységnek meg kell határoznia és dokumentálnia kell irányelveit és eljárásait azon kívülről beszerzett szolgáltatások, berendezések és készletek kiválasztását és felhasználását illetően, amelyek szolgáltatásának minőségét befolyásolják. Álljanak rendelkezésre eljárások és követelmények a fogyóeszközök ellenőrzésére, elfogadására/elutasítására és tárolására, pl. a bűncselekmény helyszínén, elemzés során felhasznált fogyóeszközök és egyéni védőeszközök esetében. A külső szolgáltatásokról, készletekről és beszerzett termékekről megfelelő minőségbiztosítási nyilvántartást kell létrehozni és vezetni az irányítási rendszerben meghatározott időtartamig. A rendszer tartalmazza valamennyi érintett reagens, kontroll anyag és kalibráló eszköz tételszámának, az átvétel dátumának és az anyag igénybevétele dátumának a nyilvántartását. 4. A bűnügyi technikai és szakértői tevékenység moduljai Ez a rész egymástól elkülönülő modulokként azonosítja a bűnügyi technikai és szakértői tevékenységeket, és olyan útmutatást ad, amely alkalmazható, függetlenül attól, hogy az ISO/IEC 17025 vagy az ISO/IEC 17020 szerint járnak el. Lásd: korrelációs táblázat a C. Mellékletben. Elismerjük, hogy az itt ismertetett modulok idővonal leírásának a benyomását keltik. Nem feltétlenül erről van szó, és a tevékenységek leírásának sorrendje a körülményektől függően eltérhet, és némely tevékenység ismételhető. 4.1 Első megbeszélés a helyszínelésben való részvételről A nyomozó ebben a szakaszban kapja meg a megbízatást. Ebben a szakaszban a nyomozónak specifikus információra van szüksége az ”ügyfelektől” és elképzelhető, hogy instrukciókat kell adnia az „ügyfeleknek”. Ez az a szakasz, amikor a kriminalisztikai szakértői egység egyértelműen meghatározza a helyszíneléssel és a helyszínnel kapcsolatos jogosultságot és felelősséget. A szabványokkal kapcsolatosan felmerülő kérdések lehetnek a szerződés felülvizsgálata, alvállalkozó bevonása és a felelős személyek kinevezése.
21/41
4.1.1 Szerződés felülvizsgálat A helyszínelés természetéből adódóan a megbízatás7 hatálya nem mindig egyértelmű a nyomozás megkezdése előtt. A bűnügyi technikai és szakértői egység felelőssége, hogy minden elvállalt feladat a kompetenciájába tartozzon. Az egységnek rendelkeznie kell olyan rendszerrel, amely biztosítja a beérkező megkeresések gyors vizsgálatát és azok megfelelő kezelését, vagy szükség szerint elutasítását, a meghatározott irányelvekkel és eljárásokkal összhangban. Amikor a helyszínelési folyamatról döntenek, a következő kérdéseket kell figyelembe venni: • A nyomozóknak milyen szakértelemmel és technikai tudással kell rendelkezniük. • A körülmények pontos és alapos ismeretét, ami segíti a megfelelő eligazítást • Megfelelő erőforrások, helyiségek és berendezés/eszköz használata. • Megbízások és feladatok folyamatos monitorozása a bűnügyi szakértői egység részéről. • Elvégzett megbízások vagy feladatok monitorozása a követelmények teljesítése és helyes kivitelezésük biztosítása céljából. Rutinszerű vagy ismétlődő felkérések esetén, a felülvizsgálat korlátozódhat az idővel és emberi erőforrásokkal kapcsolatos megfontolásokra, és ilyen esetekben megfelelő jogosultsággal rendelkező személy által adott aláírás az elfogadásról elfogadható feljegyzésnek minősülhet. Bármely konkrét helyszín esetében az alábbi kérdéseket kell figyelembe venni: • joghatóság8 • bűncselekmény helyszínének változatlansága • környezeti feltétele • van-e szükség speciális berendezésre/eszközre vagy speciális kompetenciákra • egészségügyi és biztonsági kérdések • bűncselekmény helyszínének mérete és komplexitása, és szükség van-e további erőforrásokra • felelősség meghatározása egy bűncselekmény helyszínre és együttműködési felelősség több helyszínre Azokban a helyzetekben, ahol a szóbeli megállapodás elfogadható, a szervezet vezessen nyilvántartást a szóban kapott valamennyi kérésről és instrukcióról, azok dátumáról és az ügyfelek képviselőjének személyazonosságáról. A bűnjelek és megőrzött anyagok visszajuttatásáról és rendelkezésre bocsátásáról kössenek megállapodást az ügyféllel és azt írásban rögzítsék. A kezdeti szerződésvizsgálat során kötött megállapodásban foglaltaktól való bárminemű eltérést rögzítsék.
7 8
A magyar fordítás megjegyzése: kirendelés, megkeresés A magyar fordítás megjegyzése: továbbá hatáskör és illetékesség
22/41
4.1.2 Utasítás az ügyfélnek Egyes esetekben a bűnügyi technikai és szakértői egység részéről helyénvaló utasítást adni az ügyfélnek arra nézve, hogy a bűncselekmény helyszínét hogyan lehet a legjobban megőrizni. Lehet azonban, hogy a bűncselekmény helyszínével kapcsolatban rendelkezésre álló adatok mennyisége nagyon korlátozott, így előfordulhat, hogy nehéz pontos instrukciókat adni. 4.1.3 Alvállalkozás és más szakmai támogatás A bűnügyi technikai és szakértői egységek kerülhetnek olyan helyzetekbe, hogy további erőforrásokra van szükségük. Ezek az igények teljesíthetők szerződés alapján bevont vagy más technikai támogató személyzet közreműködésével vagy pedig a munka alvállalkozásba adásával. Minden olyan esetben, ahol szerződéses vagy más technikai támogató személyzet bevonására kerül sor, a bűnügyi technikai és szakértői egységnek kell igazolnia azok szakértelmét a megbízásba adott feladatokra vonatkozóan. „Alvállalkozó” bevonása esetén a bűnügyi technikai és szakértői egységnek, minden esetben, megfelelően igazolnia kell az alvállalkozás útján bevont testület hozzáértését, például akkreditálási okirattal vagy a minősített személyzet által a megfelelő eljárások szerint elkészített értékelési dokumentációval. 4.1.4 Felelősök kijelölése A bűnügyi technikai és szakértői egység rendelkezzen egyértelmű irányelvekkel és eljárással a helyszínelésért felelős személyzet kinevezésére és kijelölésére vonatkozóan. Megfelelően kompetens személyt (a beosztás tényleges elnevezésétől függetlenül) kell kijelölni az ügy felelőseként az alábbiak figyelembe vételével: • jogszabályok (normák) / irányelvek, • a bűncselekmény típusa: nagy számban előforduló bűncselekmény szemben a súlyos bűncselekménnyel, • az ügy jellege, összetettsége vagy a helyszín más feltételei (jellemzői). Minden egyes helyszín esetében a felelősség elsősorban azé az ügyre felelősként kijelölt nyomozóé, akit a dokumentációban megjelöltek. A felelősségi köröket minden egyes szakaszban egyértelműen meg kell határozni, különösen, ha más személyzeti egységekben dolgozó munkatársakat is bevonnak. 4.2 Első lépések megtétele a bűncselekmény helyszínén A bűnügyi technikai és szakértői egység ebben a szakaszban érkezik a bűncselekmény helyszínére; intézkedik a helyszín épségének biztosítására és egyben értékeli a helyszín épségét. 4.2.1 Első megbeszélések a bűncselekmény helyszínén A bűncselekmény helyszínén megbeszéléseket folytatnak a megfelelő személyekkel az ország jogrendjétől függően, például a rendőrséggel, halottkémmel, bíróval, rendőrbíróval, ügyésszel.
23/41
Amennyiben ekkor felmerül, hogy a szerződés feltételezései nincsenek teljes összhangban a helyszínen talált körülményekkel, a szerződés vizsgálatának vonatkozó lépéseit esetleg meg kell ismételni. 4.2.2 Együttműködés más kriminalisztikai szakértői egységekkel vagy alvállalkozókkal Előfordulhat, hogy a bűnügyi technikai és szakértői egység nem rendelkezik azokkal a specifikus kompetenciákkal vagy erőforrással, amellyel a szükségesnek ítélt vizsgálatot/tesztet el tudja végezni. Ebben az esetben szükség lehet saját erőforrásán túl más erőforrások igénybevételére. Ezek lehetnek például más bűnügyi technikai és szakértői egységek vagy más ilyen egységekből érkező szakemberek, szakértők. Ezekben az esetekben szükség lehet a helyszínelésbe bevont valamennyi erőforrás összehangolására. Ebben az esetben az alábbiakat kell figyelembe venni: • tevékenységek sorrendjének összehangolása a bűnjel maximális védelmének érdekében • bűnjelek szennyeződésének vagy keresztszennyeződésének megelőzése • szerepek és felelősségek tisztázása. 4.2.3 A bűncselekmény helyszín ellenőrzése és megőrzése A helyszín és a bűnjelek épségének megőrzése alapvető fontosságú. Az egyéni védőeszköz, pl. a kesztyű és az arcmaszk használata, valamint és a vizsgálatokat és tesztelési feladatokat ellátó személyzethez való hozzáférés korlátozása csak példák azokra a lépésekre, amellyel a szennyeződés megelőzhető. Továbbá sátor felállítása például az esővel szemben nyújthat védelmet, amivel megelőzhető a tárgyak károsodása. Ezzel együtt a helyszín épségének megőrzése érdekében végzett eljárások függnek a bűncselekmény jellegétől és a helyszíntől. Gyakori bűncselekmények, így például betörések helyszíneléséhez a nyomozónak csak alapvető védőeszközökre van szüksége és nincs szükség a belépés ellenőrzésre, azonban kiterjedtebb szabadtéri helyszínek esetén nagyobb terület ellenőrzésére lehet szükség és eljárásokra a bizonyítékok lefoglalásához és megőrzéséhez, mint a beltéri bűncselekmény helyszínek esetén. „Súlyos bűncselekmények”, mint például a szexuális erőszak vagy emberölés helyszínei esetében szigorú figyelemre van szükség az kezelés és megőrzés vonatkozásában. A bűncselekmény helyszínére való bejutásnak kontrolláltnak és korlátozottnak kell lennie, legalább egy kordon felállításával; esetenként kettős kordon is használható. Feljegyzés készüljön minden személyről, aki belép vagy elhagyja a bűncselekmény helyszínét. A helyszínre belépő teljes személyzet viseljen egyéni védőeszközt, amely biztosítja a helyszín szennyeződés mentességét. A bűncselekmény helyszínén használt vagy viselt eszközöket az egység időben ártalmatlanítsa annak érdekében, hogy más bűncselekmények helyszíneiről származó bűnjeleket ne veszélyeztessenek. Amennyiben a bűncselekmény helyszínét az ügyfél9 nem biztosítja és az ellenőrzés a bűnügyi technikai és szakértői egység számára nem lehetséges, a biztonsággal és minden kontrollálatlan belépéssel kapcsolatos dolgot rögzíteni kell a helyszínről készült dokumentációban.
9
A magyar fordítás megjegyzése: kirendelő, megkereső
24/41
4.3 A helyszínelési stratégia kidolgozása A stratégiai tervről ebben a szakaszban döntenek, amely az alábbi kérdéseket ölelheti fel: • mi történt? • hol történt? • mikor történt? • hogyan történt? • ki vett benne részt? • miért történt? A bűnügyi technikai és szakértői egység határozza meg, hogy mi minősül a bűncselekmény helyszínének, amelynek feldolgozására megbízást kapott és határozza meg a nyomozás igényeit (feltételeit). Döntenie kell a szükséges technikákról/berendezésekről, határoznia kell a begyűjtendő mintákról, és ezt követően határoznia kell a mintavételezés és/vagy vizsgálat sorrendiségéről. E kérdések mindegyikét dokumentálni kell. 4.3.1 A bűncselekmény típusának meghatározása A bűncselekmény típusának meghatározásáról általában az ügyfél már azt megelőzően döntött, hogy bűnügyi technikai és szakértői egység megkapta a nyomozás lefolytatásának feladatát. A bűnügyi technikai és szakértői egységnek rendelkeznie kell olyan irányelvekkel, amelyek a bűncselekmény típushoz kapcsolódóan a helyszínelés különböző szintjeit határozzák meg, pl. különbséget tesznek a „gyakori bűncselekmény” és a „súlyos bűncselekmény” között, vagy más fajta megjelöléseket használnak. Az irányelv írásos formában határozza meg azt, hogy adott bűncselekmény típusától függően milyen kompetenciákra, módszerekre, berendezésekre/eszközökre, technikákra és erőforrásokra van szükség. 4.3.2 A helyszín értékelése és a követelmények meghatározása Miután a bűncselekmény helyszínéről elkészült a fentiek szerinti értékelés, amely tartalmazza a végrehajtó nyomozóval vagy a helyszínre elsőként érkező, intézkedő tiszttel folytatott eligazítást elfogadható, hogy a bűnügyi technikai és szakértői egység az eredetileg megjelölt helyszíntől területében eltérő helyszínt határoz meg (lásd e dokumentum 4.4.1 e) pont). Ebben az esetben ezt egyértelműen rögzíteni kell, tisztázni, valamint amennyiben szükséges, engedélyeztetni az ügyféllel. E szakaszban előfordulhat, hogy a helyszín átvizsgálásának módszereiről10 kell dönteniük. 4.3.3 Mintavétel A mintavétel ebben a kontextusban jelenti az anyagok kiválasztását, lefoglalását és prioritásának meghatározását a bűncselekmény helyszínéről vizsgálat/elemzés céljára. A mintavételt általában több okból kifolyólag végzik, többek között az alábbi célból: kiválasztás potenciális bizonyíték céljára; nagyméretű egységek esetében, amikor a teljes tárgy nem nyújtható be a laboratóriumhoz; kapcsolódó kérdések megválaszolására a populáció egy részének a vizsgálatával; a szükséges analitikai meghatározások teljes 10
A magyar fordítás megjegyzése: ezek: spirális vagy szektoros módszerek lehetnek. Forrás: Anti-Barta-Bócz-Krispán-LakatosRomasz Krimináltakitika 1. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004 (második átdolgozott kiadás) 141-142. oldal
25/41
számának minimalizálására, miközben biztosítják valamennyi kapcsolódó jogi és tudományos követelmény teljesülését. A levenni szükséges minták azonosításához, valamint a különböző mintavételek és/vagy vizsgálatok/tesztek elvégzése sorrendjének megállapításához, mintavételi stratégiára, mintavételi tervre és mintavételi eljárásokra van szükség. A mintavételi stratégia, mintavételi tervek és az alkalmazandó mintavételi eljárások meghatározásakor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: • A rendelkezésre álló háttér-információt • Fel kell állítani a megválaszolandó kérdések fontossági sorrendjét • Kapcsolódó hipotézisek felállítása és azok finomítása a helyszínelés folyamatában • Releváns bűnügyi vizsgálat/tesztelés típusa • Statisztikai mintavétel alkalmazásának szükségessége • További figyelembe veendő megfontolások, pl. időjárás, egészségügyi és biztonsági megfontolások, bűnjel elhelyezkedése, szennyeződés lehetősége, bűnjel meghamisításának lehetősége, kölcsönhatása más bűnjelekkel, minta homogenitásának hiánya, stb. • Mintavétel sorrendiségének meghatározása, például ha ujjnyom van vérben, akkor az ujjnyomatszakértő / vizsgáló vizsgálja meg először az ujjnyomot, mielőtt a vért eltávolítják DNS profit meghatározása céljából • Szükséges konzultálni valamennyi érintett szakértővel/személyzettel • Ügynökségközi stratégiát kell létrehozni annak érdekében, hogy megfelelő mintákat vegyenek • Jogi követelmények • A szervezet irányelvei Mintavételkor a bűncselekmény helyszínén a hangsúly a személyzet felkészültségén van. Ezért a tevékenységekben résztvevő személyzet továbbképzése és kompetenciája elsődleges fontosságú. A képzés foglalkozzon a bűncselekmény helyszínén történő mintavétel valamennyi aspektusával, és a hozzáértésről készüljön kezdeti állapot értékelés majd annak folyamatos figyelemmel kísérése. Amikor a bűnügyi technikai és szakértői egység egy másik szervezet irányítása alatt dolgozik, amely már elkészítette a mintavételi stratégiát és tervet, a kriminalisztikai szakértői egységnek csak a saját mintavételi eljárását kell követnie. 4.3.4 Határozzák meg milyen helyiségekre és technikákra/berendezésekre van szükség A kriminalisztikai szakértői egység rendelkezzen irányelvekkel és eljárásokkal annak biztosítására, hogy a megfelelő berendezés, helyiségek és technikák rendelkezésre álljanak. Ezek meghatározásához az alábbiakat kell figyelembe venni: • Bűncselekmény helyszínének elhelyezkedése: beltéri vagy kültéri • Bűnjel állapota: törékeny vagy stabil • Időjárási viszonyok, amelyek hatással lehetnek a bűncselekmény helyszínére vagy azon belül található bűnjelekre • Bűncselekmény helyszín kezelésével kapcsolatos megfontolások, amelyek megváltoztathatják vagy szennyezhetik a bűnjelet 26/41
• További feldolgozási technikák, amelyeket a bűncselekmény helyszínén erre szakképzett személyzettel kell lefolytatni. Az irányelv és az eljárás tartalmazzák azokat az intézkedéseket is, amelyekre akkor van szükség, amikor úgy döntenek, hogy az egység nem tudja elvégezni a kért helyszínelést. 4.3.5 Együttműködés más kriminalisztikai szakértői egységekkel vagy alvállalkozókkal Valamely bűncselekmény helyszínéért elsődlegesen felelős bűnügyi szakértői egység szükségesnek találhatja, bizonyos körülmények között, hogy a bűncselekmény helyszínének megfelelő feldolgozásához más kriminalisztikai egységek vagy alvállalkozók támogatását vegye igénybe. A bűnügyi szakértői egységek és/vagy alvállalkozók közötti koordináció abszolút fontosságú a helyszín sértetlenségének és a helyszínről származó valamennyi bűnjel értékének biztosítása céljából. A bűncselekmény helyszínéért felelős elsődleges kriminalisztikai szakértői egység egyértelműen kijelölt képviselője legyen teljes körűen felelős a bűncselekmény helyszínéért, valamint bármely más kriminalisztikai szakértői egység vagy alvállalkozók által végzett munka összehangolásáért. A bűncselekmény helyszínére érkező bármely bűnügyi szakértői egység vagy alvállalkozó először érdeklődjön afelől, hogy más bűnügyi szakértői egységek vagy alvállalkozók részt vesznek-e a munkában. Amennyiben vannak ilyenek, először értekezzenek a többi bűnügyi szakértői egységgel vagy alvállalkozókkal mielőtt bármilyen helyszínelési tevékenységbe belekezdenek. A bűncselekmény helyszíne épségének megőrzése, a bűncselekmény helyszínéről gyűjtött bűnjelek hitelességi lánca és a rendelkezésre álló bűnjelek nem szándékos megsemmisítése mind fontos megfontolások a több kriminalisztikai szakértői egység vagy alvállalkozó erőfeszítéseinek összehangolásában. 4.4 A helyszínelés lefolytatása Ez az a szakasz, ahol: • a bűncselekmény helyszínét dokumentálják, • a bűncselekmény helyszínét átkutatják/átvizsgálják, • a bűncselekmény helyszín folyamatos értelmezése zajlik, • a bűnjeleket lefoglalják, címkékkel látják el, nyilvántartásba veszik és összegyűjtik, • mintákat vesznek, a mintavételt dokumentálják, • a stratégiákat és a terveket felülvizsgálják. 4.4.1 Helyszínelési eljárások Az egység a helyszínelést az irányítási rendszerében előírt folyamatokkal és eljárásokkal összhangban végzi. Olykor az ügyfelek kiegészítő vagy háttér tájékoztatást nyújtanak, amelyet a helyszínelés során meg kell fontolni vagy kifejezetten meg kell vizsgálni. Amennyiben ilyen kiegészítő vagy háttér tájékoztatás felhasználásra kerül, a tájékoztatást rögzíteni kell a nyilvántartásban.
27/41
A bűnjelek lefoglalását megelőzően az egységnek figyelembe kell venni a helyszínen talált körülményeket, hogy a bűnjelek lefoglalása és nyilvántartásba vétele a lehető legkisebb mértékben bolygassa meg azokat. Amennyiben szükséges illetve a technikai lehetőségek függvényében, a bűnjeleket előkészítik a mintavételre. Fontolják meg a mintavételezés sorrendiségét is. 4.4.2 A bűncselekmény helyszínének dokumentálása A bűncselekmény helyszínének dokumentálását a vizsgálat megkezdése előtt és a nyomozás teljes szakaszában végezni kell. A dokumentálás végezhető, például: • írásban vagy rajzolással, • hangfelvétellel, • fényképekkel, • videóval vagy • 3D lézeres szkenneléssel. 4.4.3 A bűncselekmény helyszínének vizsgálata Ez a következő lépésekből áll: • A terület átkutatása • A bűnjel lokalizálása • Relevanciájának értékelése • Dokumentálása • Felkutatása és rögzítése • Azonosítása (címkézés) • Megőrzése és védelme • Csomagolása • Szállítása A helyszín vizsgálata során folytatott valamennyi tevékenységet, megfigyelést, megállapításokat és következtetéseket fel kell jegyezni. A feljegyzések legyenek olyan mértékben kielégítőek, hogy azok más kompetens személy számára érthetőek legyenek és annak alapján az elvégezhesse a bűncselekmény helyszín vizsgálatának értékelését. Az egység szervezett eljárás szerint „tervszerű helyszín átvizsgálási11 módszert”, alkalmazzon, legalább a súlyos bűncselekmények helyszínén. Erről készítsen feljegyzéseket. A bűnjelek gyűjtését az irányítási rendszerben lévő folyamatokkal és eljárásokkal összhangban folytassák le. A begyűjtött bűnjelek egyértelműen és egyedi módon azonosítottak legyenek, amely lehetővé teszi a szisztematikus értékelést. A begyűjtött bűnjeleket és azok helyszíneit, ahol azokat találták, nyilvántartásban rögzíteni kell és megfelelő eljárások felhasználásával jellemezni, pl. mérésekkel, vázlatokkal, diagramokkal, fotókkal, fotogrammetriával annak érdekében, hogy a bűnjelek bármikor azonosíthatók, a helyek pedig, ahol azokat találták, meghatározhatók legyenek. A bűnjelek azonosításának összhangban kell lennie a jegyzőkönyvvel. 11
A magyar fordítás megjegyzése: spirális vagy szektoros
28/41
Potenciális veszélyes anyagok és tárgyak kezelésekor megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket és eljárásokat kell alkalmazni és betartani. A jogszabályoknak megfelelően a bűnügyi szakértői egység vezessen egy „hitelességi lánc feljegyzéseket” a bűnjelekre vonatkozóan, amíg azok az ellenőrzése alatt állnak. E nyilvántartás tartalmazza azon személyek vagy szervezetek részletes ismertetését, akiknek birtokában van egy adott bűnjel vagy a helyszín megnevezését, ahol a bűnjel található (pl. ha valahol tárolják). A „hitelességi láncra” vonatkozó elfogadható meghatározást és eljárást igazítsák az egyes országok jogi rendelkezéseihez. A bűnügyi szakértői egység tegye meg a megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket annak biztosítására, hogy a további vizsgálatra megküldött azonosított bűnjelek visszaszerzése, tárolása és szállítása elvesztés vagy szennyezés nélkül valósuljon meg (a környezetből adódóan, az időjárásnak vagy az embereknek köszönhetően, stb.). Általában az az elvárás, hogy a bűnügyi személyzet folyamatosan vizsgálja felül a helyszínelési tervet és stratégiát. Minden felülvizsgálatot dokumentálni kell. 4.4.4 Vizsgálat Lásd szintén e dokumentum 3.12 pontjában található útmutatást, a berendezésekre vonatkozó általános útmutatást. Az egység vállalhatja a vizsgálatok elvégzését, köztük például a mennyiségi meghatározásokat, az előzetes vizsgálatok vagy szűrővizsgálatok elvégzését a helyszínelés részeként. Amennyiben az egység az ISO/IEC 17025 szerint akkreditált, ebben az esetben a vonatkozó követelményeket az adott szabvány tartalmazza. Azonban, amennyiben az egység az ISO/IEC 17020 szerint akkreditált, és ellenőrző tevékenysége tartalmazza a vizsgálat elvégzését is, akkor meg kell felelnie az ISO/IEC 17025 vonatkozó követelményeinek is. 4.4.5 A helyszínen felhasznált berendezések/eszközök Néhány példa azokra a bűncselekmény helyszínén felhasználható, hordozható berendezésekre/eszközökre, amelyeket kalibráltatni vagy ellenőriztetni kell az előírt karbantartási program alapján, mielőtt ezeket a helyszínre szállítják: • Digitális fényképezőgépek (fehéregyensúly kalibrálása), pornyom rögzítők, • Bűnügyi fényforrások, például biológiai anyagmaradványok kimutatására stb. (UV és IR fényforrások), • Gáz, robbanóanyag, folyadék/égésgyorsító detektorok, • Lézer távmérők, mércék, távolság és méretek rögzítésére szolgáló mérőeszközök, • Hőmérők, • Zajszintmérők, • Helyszín meghatározásra, pontok és útvonalak megjelölésére szolgáló GPS, • Tolómérő • Fotó ionizációs detektor (PID) • Időjárási viszonyok rögzítésére szolgáló adatnaplók (palinológia és entomológia céljára).
29/41
Néhány példa a kritikus fogyóeszközökre, amelyek megbízhatóságát felhasználás előtt a helyszínen vizsgálni kell: • Vizsgáló készlet: vérvizsgálatra, pl. peroxidáz teszt, spermavizsgálat, pl. savas foszfatáz, kábítószerek, pl. Marquis, • Kimutatásra és kiemelésre szolgáló vegyi anyagok pl. Luminol, Leuco Crystal Violet. A vizsgálat eredményét dokumentálni kell. A helyszínen használt mobil laboratóriumok berendezéseinek ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelniük, mint a helyhez között laboratóriumokban lévő berendezéseknek. 4.5 A bűncselekmény helyszínnel kapcsolatos megállapítások értékelése és további vizsgálat megfontolása A bűnügyi szakértői egység ebben a szakaszban határozza meg azt, hogy a vizsgálat célja teljesült-e, szükség van-e és lehetséges-e további vizsgálat, vagy pedig a helyszínelés befejeződött. A bűnügyi szakértői egység ebben a szakaszban dönti el azt is, hogy a mintákat további vizsgálat és tesztelés céljára továbbküldi-e. 4.5.1 Bűncselekmény helyszínnel kapcsolatos megállapítások áttekintése a felkérés és a stratégia alapján A rendellenességek és a szokatlan jelenségek olyan megállapítások és megfigyelések a bűncselekmény helyszínén, amelyek nem illenek be a bűncselekmény helyszínével kapcsolatos általános elvárásba, például helyszínelés lefolytatása jármű ellopása esetén és közben holttest felfedezése a kocsi csomagtartójában. Egy bűnjellel kapcsolatos szabálytalanság lehet például az, hogy a bűnjel hiányzik, a bűnjelet nem pecsételték le, vagy kétségek merülnek fel a bűnjel alkalmasságával vagy sértetlenségével kapcsolatban. A helyszínelők tudomására jutott vagy általuk feltárt szokatlan vagy rendellenes jelenségeket rögzíteni kell, és tisztázni még a helyszínelés megkezdése előtt. Ezek befolyásolhatják a nyomozás ezt követő irányát vagy olyan eljárást tesznek szükségessé, amely eltér a szabvány eljárásoktól. Amennyiben kétségek merülnek fel arra nézve, hogy a helyszínen talált körülmények között a bűnjel megfelelően lefoglalható-e, a nyomozati cselekmény megkezdése előtt a felettes szervvel (pl. bírósággal, bíróval, ügyésszel) vagy ügyféllel konzultálni kell arról, hogy a rendelkezésre álló erőforrások felhasználhatók-e és hogyan. 4.5.2 Annak meghatározása, hogy mit kell tovább vizsgálni Ide tartozik az alábbiakkal való koordináció: • Alvállalkozók, • más végrehajtó szervek, • más szervezetek, pl. halottkém által adott és neki adott információk. Kiterjedhet más forrásokból történő keresztüli egyidejű információgyűjtésre, pl. telefontársaságoktól, térfigyelő kamerákból, összehasonlító minták rögzítése lehetséges gyanúsítottaktól vagy áldozatoktól kizárás céljából.
30/41
4.5.3 Ezt követő laboratóriumi vizsgálatok/tesztek Ez az a szakasz, amely során az egység meghatározza azt, hogy a bűnjelet hová küldik tovább az elvégzendő vizsgálat/teszt típusától függően. Az egységnek biztosítani kell azt, hogy a további vizsgálatra elszállított azonosított bűnjeleket visszakapják, tárolják és azt, hogy azokat szennyeződés (a környezetből adódóan, az időjárásnak vagy az embereknek köszönhetően, stb.), állagromlás nélkül, és kellő figyelemmel a bűnjelek épségére és a hitelességi láncra szállítsák. Romlandó tételek kezelése esetén a tételek romlását minimálisra kell csökkenteni. 4.6 A bűncselekmény helyszínéről tett megállapítások értelmezése és jelentés / jegyzőkönyv készítése Az alábbi részt az eredmények értelmezésére és jelentés / jegyzőkönyv készítésére utal, amelyre közvetlenül a helyszínelést követően kerülhet sor. A jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgálatok/tesztek és megfigyelések valamennyi eredményét, valamint a megállapításokat, és, amennyiben megfelelő és megengedhető, e felhasznált anyagok alapján levonható következtetéseket. A jegyzőkönyv tartalmazzon bármely olyan információt, amelynek alapján értelmezés készíthető. Az egységnek ki kell dolgozni a jelentés/jegyzőkönyv szükséges alaki és tartalmi elemeit. Az értelmezés és jegyzőkönyvkészítés általános elveihez lásd e dokumentum 4.8 és 4.9 pontjait. 4.7 Vizsgálat és tesztelés Ez az a szakasz, amelynek során az egység személyzete meghatározza a vizsgálati stratégiát, kiválasztja a módszereket és eljárásokat, valamint dönt a mintavételezés, a vizsgálat és a tesztelés sorrendjéről. Mindezt az ügyféllel egyeztetve, a szerződés átvizsgálás keretében folytatják le. 4.7.1 Szerződés átvizsgálás és információ csere A vizsgálatot és a tesztelést végző személynek nem feltétlenül kell előzetes tudomással rendelkeznie az ügyről. Ezért fontos az elvégzendő vizsgálatok és tesztek célját meghatározó megkeresés/kirendelés áttekintése és ennek dokumentálása. A vizsgálat és tesztelés elvégzésének támogatása érdekében a vizsgálatokat és teszteket végző személyt szükséges ellátni az üggyel kapcsolatos háttér információkkal. Ilyen tájékoztatás megadása azonban nem veszélyeztetheti az azután következő vizsgálat/tesztelés pártatlanságát. 4.7.2 Vizsgálati és tesztelési stratégia A vizsgálati és tesztelési stratégia meghatározásakor az egység, az esetnek megfelelően, vegye figyelembe az alábbiakat: • Ügyfél követelményei • A vizsgálatok alkalmasak-e az azonosított problémák kezelésére 31/41
• • • • • • • • • • • • • •
Ügyfél követelmények sürgőssége és prioritása Megfelelő háttér információ Alternatívák az ügyfél által már biztosított javaslatokra A bűnügyi szakértői egység számára rendelkezésre álló erőforrások A vizsgálatot vagy tesztelést megelőzően milyen szakértőkkel kell esetleg konzultálni Vizsgálatok vagy tesztelés, amelyek potenciálisan a legtöbb információt adják válaszként a különböző javaslatokra és alternatívákra Problémák, amelyek hatással lehetnek a vizsgált vagy tesztelt tárgyak/eszközök épségére Esetlegesen meglévő korlátok, pl. az anyagot meg kell őrizni más célra, költség Vizsgálat/teszt vagy más tevékenységek, amelyek romboló hatással lehetnek az azután következő vizsgálatra/tesztelésre Többféle tudományági vizsgálat/tesztelés összehangolására annak meghatározására, hogy milyen mintát (mintákat) kell venni, valamint a mintavétel vagy vizsgálat/tesztelés végrehajtásának sorrendje. A laboratóriumokban jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati/tesztelési szolgáltatások A megbeszélés tárgyát képező vizsgálatoknak/tesztelésnek valamint a potenciálisan rendelkezésre álló valamennyi bizonyítéktípusnak megfelelő szennyeződés gátló elővigyázatossági intézkedések figyelembevétele A vizsgálati stratégia és tesztelés folyamatos felülvizsgálata az új és jelentős információk fényében Technikailag mi lehetséges és mit érdemes megtenni az ügyfél, ezen belül a védelem követelményeinek teljesítése érdekében.
A vizsgálati és tesztelési stratégiában más elemeket is figyelembe vehetnek. 4.7.3 Szükséges helyiségek, technikák és berendezések A laboratórium működési területére való belépés legyen kontrollált és korlátozott. Látogatók ne kapjanak korlátlan belépési engedélyt a laboratórium működési területeire. A laboratórium működési területeire belépő valamennyi látogatóról készüljön nyilvántartási feljegyzés. A bűnjelek tárolási területeit biztosítsák a lopással, vagy kölcsönhatással szemben, és a hozzáférés legyen korlátozott és kontrollált. A tárolási feltételeket állapítsák meg úgy, hogy megakadályozzák az elvesztést, az állagromlást és szennyeződést, valamint, hogy fenntartsák a bűnjel épségét és azonosíthatóságát. Ez vonatkozik mind a vizsgálatok előtti és utáni időszakra. Romlandó tételek kezelése esetén a tételek romlását minimálisra kell csökkenteni. 4.7.4 Több szakterületet érintő vizsgálat és tesztelés összehangolása A vizsgálati és tesztelési stratégia meghatározásához, a megfelelő módszerek kiválasztásához és a megfelelő sorrendiség eldöntéséhez átfogó ismeretekkel kell rendelkezni az igazságügyi tudományok állásáról. A döntéseket meghozóknak legalább általános képzést kell kapnia az egyes bűnügyi technikai és szakértői szakterületek aktuális képességeiről, hogy ezzel biztosítsák a megkeresések/kirendelések megfelelő színvonalú teljesítését illetve megakadályozzák a bűnjelekből kinyerhető egyes adatok elkallódását. Rendszeresen napra kész képzést kell biztosítani az egység munkatársainak a fentiek szerinti szakterületi képességekről – beleértve a roncsolásmentes kontra roncsolásos vizsgálatok/tesztelés koncepcióját is. 32/41
Esetleges további vizsgálatok/tesztek lehetőségét akkor kell megvizsgálni, amikor dönteni kell a bűnjeleknek leginkább megfelelő csomagolásról és tárolásról. Ennek során azt kell megfontolni, hogy mely minták további vizsgálatát és tesztelését szükséges elvégezni, és mi a vizsgálat és tesztelés megfelelő sorrendje. Amikor egy adott ügy bűnjelei több szakterületet érintő vizsgálatot/tesztelést igényelnek, szükség van annak biztosítására, hogy minden egyes vizsgálatot vagy tesztelést igénylő tételt a megfelelő vizsgálatnak vagy tesztelésnek vessék alá, és hogy a vizsgálati/tesztelési sorrend akaratlanul se zárja ki további vizsgálat vagy tesztelés lehetőségét. A mintavételt, vizsgálatot vagy tesztelést végző minden egyes személy minden esetben felelős az egyes tételek vagy bűnjelek legmegfelelőbb módon és sorrendben történő kezeléséért, feldolgozásáért, mintavételéért és vizsgálatáért/teszteléséért. 4.7.5 Kritikus megállapítások ellenőrzése A kritikus megállapításokról szóló ellenőrzések nyilvántartása tartalmazza azt, hogy minden egyes kritikus megállapítást ellenőriztek, illetve az ellenőrzéseket ki végezte el, és mikor. Ez többféleképpen igazolható, többek között bejegyzésekkel az egyes megállapításokon, a megállapítások összesítőjében tett bejegyzéssel vagy a nyilvántartásokban szereplő ilyen irányú kimutatással. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt, hogy a kritikus megállapítást elfogadták-e, illetve ellenkező esetben történt-e intézkedés. Amennyiben a kritikus megállapítások ellenőrzése az egyetlen minőségellenőrzési eljárás, például vérminta elemzés, lábbeli összehasonlítás, bűncselekmény helyszínének értelmezése vagy kár azonosítás és értelmezés, ebben az esetben az ellenőrzést az eredeti eredmény ismerete nélkül kell elvégezni és e függetlenségnek a feljegyzésből ki kell derülnie. 4.7.6 Mintavétel A benyújtott bűnjelekből történő mintavétel, annak kiválasztása, kinyerése és rangsorolása fontos része a bűnügyi technikai és szakértői tevékenységnek. A laboratóriumoknak biztosítaniuk kell dokumentált eljárásokat és képzési programokat e munkafolyamatok lefedésére, illetve az teljes ebben résztvevő teljes személyzetről részletes kompetencia és képzési nyilvántartást kell vezetniük. Lásd szintén e dokumentum 4.3.3 pontját. 4.7.7. Vizsgálat vagy teszt végzése 4.7.7.1 Vizsgálati minták kezelése Jogi célból a bűnügyi szakértői egységeknek tudniuk kell igazolni azt, hogy a megvizsgált tételek/minták és az azokról készült jegyzőkönyvek a benyújtott tételekről/mintákról készültek. „Hitelességi lánc” feljegyzéseket kell vezetni a tételek/minták átvételétől kezdődően, amely részletesen tartalmazza mindazon személyek megnevezését, akiknek a tétel birtokába kerül vagy a helyszín megnevezését, ahol a tétel található (pl. ha valahol tárolják). Amennyiben a bűnügyi szakértői egységben állítanak elő bűnjeleket, pl. leemelt elemi szálakat, tárgylemezeket, készítsenek „hitelességi lánc” feljegyzéseket, és helyezzék el azokat az üggyel kapcsolatos dokumentációban.
33/41
Álljanak rendelkezésre dokumentált eljárások az intézkedésekről, amik biztosítják az őrizetlenül hagyott bűnjelek vizsgálatát. 4.7.7.2 Vizsgálati és teszteredmények minőségének biztosítása Az analitikai eljárásokat monitorozni kell olyan minőségellenőrzési programok működtetésével, amelyek megfelelnek a bűnügyi szakértői egység által végzett vizsgálatok/tesztelés típusának és gyakoriságának. A rendelkezésre álló minőségbiztosítási tevékenységek az alábbiak felhasználását tartalmazzák: • referencia gyűjtemények; • tanúsított referenciaanyagok és belsőleg generált referenciaanyagok; • statisztikai táblázatok; • pozitív és negatív ellenőrzések; • ellenőrzőkártyák; • vizsgálat/tesztelés elkészítése másolatként; • alternatív módszerek; • vizsgálat/tesztelés megismétlése; • „szpájkolt” minták alkalmazása, standard kiegészítések és belső standardok; • más felhatalmazott személyzet által végzett független ellenőrzés (verifikálás). Az éppen végzett, adott vizsgálattól függően, a bűnügyi szakértői egység e példák közül egyet vagy többet is felhasználhat annak igazolására, hogy a teszt vagy vizsgálat „ellenőrzés alatt áll”. Egy adott munkaterületre szükséges minőségellenőrzési eljárásokról a munkáért felelős bűnügyi szakértői egység határoz a legjobb szakmai gyakorlat alapján. Az eljárásokat dokumentálni kell és a feljegyzéseket meg kell őrizni annak igazolására, hogy minden szükséges minőségellenőrzési intézkedést (QC) meghoztak és valamennyi minőségellenőrzési eredmény elfogadható vagy amennyiben nem, megtették a javító intézkedéseket. Az egység számára a teljesítménye monitorozásának egy eredményes eszköze a saját követelményeivel és a szakértők teljesítményével való összehasonlításként az, hogy jártassági vizsgálati programokban vesz részt. Amikor az egység jártassági vizsgálati programokban vesz részt, a saját dokumentált vizsgálati eljárásait használja. A programban nyújtott teljesítményt rendszeresen felül kell vizsgálni és amennyiben szükséges, meg kell hozni a javító intézkedést. A jártassági vizsgálatokról készült feljegyzések tartalmazzák az alábbiakat: • a lefolytatott vizsgálatok/tesztek ismertetését; • milyen eredményekre, következtetésekre jutottak; • annak megállapítását, hogy a teljesítményt felülvizsgálták; • az elvégzett javító intézkedés részletes ismertetését, amennyiben szükséges. 4.8 A vizsgálatok és tesztek eredményének értelmezése Ez az a szakasz, amelynek során a vizsgálatokat és teszteket végző egység elkészíti a vizsgálatok és tesztek eredményeinek értelmezését és értékelését a felkérés és a folyamat során nyújtott információk alapján.
34/41
4.8.1 Értelmezés készítése Az értelmezés olyan következtetés levonása, ami meghaladja a puszta teszteredmények ismertetését, pl. amikor a bűncselekmény helyszínén tett megfigyelések alapján vonnak le következtetéseket. Mind a laboratóriumi munka, mind pedig a helyszínelés során lesznek olyan következtetések, amelyek megfigyelésen és szemrevételezésen alapulnak objektív vizsgálatok/tesztek szükségszerű elvégzése nélkül. Az értelmezések szilárd képzettségen alapuljanak. Azokban az esetekben, ahol ez nem lehetséges, az értelmezést legalább támassza alá bizonyítékok dokumentált halmaza. Az értelmezés elkészítésekor teljes körűen figyelembe kell venni a vizsgálat/tesztelés korlátait. Például végleges következtetések nem vonhatók le előzetes vizsgálatokból. Az egység munkatársai rendelkezzenek hozzáféréssel a teljes, átfogó és pontos vizsgálati eredményekhez és valamint megállapításokhoz, és továbbá az értelmezés támogatása céljából keressék fel a kapcsolódó megbízható információ forrásokat. Az ügyben az eredmények és megállapítások akkor értelmezhetők, amikor elegendő információ áll rendelkezésre az ügyről. Az eredmények/megállapítások és rendelkezésre álló információ alapján határozzanak meg egy hipotézist. Vizsgálják meg alternatív hipotézisek lehetőségét is, állítsanak fel verziókat. Egy vagy több alternatív hipotézis figyelembevétele lehetővé teszi a szervezet számára a pártatlanság igazolását. Amennyiben szükséges, az ügyfél felkérhető arra, hogy nyújtson elegendő tájékoztatást a bűncselekmény helyszínén található dolgokról és körülményekről. E tájékoztatás hiánya korlátozhatja a megfelelő értelmezés lehetőségét. 4.8.2 Szakértői felülvizsgálat A szakértői felülvizsgálatot az eredmények, és megállapítások valamint megfigyelések értelmezése során gyakorolják, mivel ez kritikus megállapításként kezelendő. 4.8.3 Kompetencia A munkatársak következtetéseinek közlése előtt értékelni és tekintetbe kell venni a kompetenciájukat, ide értve az eredmények értelmezését és véleményeket. Egyértelműen határozzák követelményeket/kritériumokat.
meg
az
értelmezésekhez
kapcsolódó
kompetencia
4.9 A vizsgálatok és tesztek, beleértve az értelmezéseket is, alapján készített jelentések12 Ez az a szakasz, amelynek során a szervezet beszámol az általa végzett vizsgálatok és tesztek eredményeiről. Az ügyféltől érkező kérésre az szóban vagy e-mailen adhat előzetes jelentést is. Olyan esetekben, amikor a munkát az ügyfél kérésére megállítják, nem feltétlenül szükséges jelentést kiadni. 12
A magyar fordítás megjegyzése: jegyzőkönyv, szakvélemény
35/41
Minden jelentésnek, adathordozótól függetlenül, meg kell felelnie az ISO/IEC 17020 vagy az ISO/IEC 17025 jegyzőkönyvekkel szemben támasztott követelményeinek (ahol ez értelmezhető). Elfogadott, hogy a bűnügyi technikai és szakértői egységek nem feltétlenül tudják az ISO/IEC 17025 szabvány 5.10 szakaszában vagy az ISO/IEC 17020 szabvány 7.4.2 szakaszában szereplő valamennyi tételt az általuk készített jelentésben szerepeltetni, mivel e dokumentumok alaki és tartalmi kellékeit jogszabályok írják elő. Ezért a bűnügyi szakértői egységek az alábbi eszközök valamelyikét (vagy akár többet is) választhatják e követelmények teljesítésére: • olyan jelentést készítenek, amely tartalmazza az ISO/IEC 17025 vagy, megfelelően, az ISO/IEC 17020 által előírt valamennyi információt; • a jelentéshez mellékletet készítenek, amely tartalmaz minden, az ISO/IEC 17025 vagy az ISO/IEC 17020 által előírt információt; • biztosítják azt, hogy a konkrét ügyre vonatkozó dokumentáció tartalmazzon minden, az ISO/IEC 17025 vagy az ISO/IEC 17020 által előírt minden kapcsolódó információt. A jelentésben foglalt információ típusa és mennyisége függ az adott jogrendtől. Azonban minden esetben egyértelműen jelezni kell azt, hogy mely részek minősülnek háttér információnak, melyek tényeknek, és melyek értelmezéseknek vagy véleményeknek. Az ügyfélnek átadott eredmény semmilyen módon nem lehet félrevezető. A jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgálatok/tesztek valamennyi eredményét és a megfigyeléseket valamint a megállapításokat, és, ahol megfelelő és megengedhető, ezen eredmények alapján levont következtetéseket. A bűnügyi szakértői egység által kiadott beszámolónak teljes körűnek kell lennie és tartalmaznia kell azokat az információkat, amelynek alapján az értelmezés elkészülhet. Az egység rendelkezzen eljárással és kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy beszámoló technikai felülvizsgálatára mikor és milyen mértékben kerüljön sor. A technikai felülvizsgálatot képesített személy végezheti el, aki megfelelő felkészültséggel rendelkezik az eredmények érvényességének megerősítésére. A következtetéseket megfelelően minősíteni kell. Az ügyfél számára készült jelentésben világossá kell tenni azt, hogy az értelmezés és/vagy következtetés mire épül, beleértve az eredményeket és megállapításokat, valamint azt, hogy a jelentésben bemutatott értékelés időpontjában milyen információk álltak rendelkezésre. Az egység adhat szóbeli jelentést, amennyiben az ügyfél kéri, és a laboratóriumi irányelvek, valamint adott esetben a jogszabály megengedi. Szóbeli jelentést csak megfelelően felkészült személyzet adhat, ezt mindig dokumentálni kell és ezt írásos jelentésnek kell követnie. Amennyiben lehetséges, a szóbeli jelentésben közölt bármely döntő jelentőségű megállapítást ellenőrizni kell. Amennyiben a jelentésben közölt tájékoztatás munkatársak általi áttekintése nem történt meg, vagy a vizsgálat/tesztelés nem fejeződött be az ügyfél szóbeli tájékoztatását megelőzően, a szóbeli jelentést azzal a fenntartással minősítik, hogy az eredmények nem véglegesek. Egyértelművé kell tenni az ügyfél számára, hogy a nem végleges eredményeket további tesztekkel kell megerősíteni, az egység által végzett 36/41
eljárásokkal, valamint a vizsgálatot/tesztelést és jelentést a munkatársak áttekintik az írásos jelentés kiadása előtt. Szóbeli eredmények esetén a fogadó fél személyazonosságát és azt, hogy ő a megfelelő személy a tájékoztatás átvételére, meg kell állapítani. Valamennyi szóbeli jelentést visszavezethető módon kell nyilvántartásba venni, többek között az alábbiakkal: • Rögzíteni kell az ügyfél nevét, a szóbeli beszámoló nyújtásának dátumát és időpontját, és a személyazonosság eredményét (amennyiben szükséges). • Az ügyhöz kapcsolódóan a szóbeli jelentés formájában átadott tájékoztatást rögzíteni kell.
37/41
A. Melléklet: Példák a bűnügyi technikai és szakértői egység által vállalt szakterületekre Az alábbi táblázat ismeretet egy néhány bűnügyi szakterületet, de nem zárja ki további tevékenységek vállalását a bűnügyi technikai szakértői egység részéről. Előfordulhat, hogy egyes bűnügyi szakterületek kimaradtak a felsorolásból, de ettől függetlenül ezen útmutató dokumentum hatálya alá tartozónak tekinthetők. Audio, videó és számítógépes elemzés • Beszéd, hang és videó elemzés • Biometrikus személyazonosítás • Számítógépek (hardver és szoftver) • Képjavítás, képoptimalizálás • Adatkinyerés elektronikus eszközökből és médiából Ellenőrzött/nem ellenőrzött anyagok • Növénytani anyagok • Kapcsolódó kemikáliák és parafernáliák
•
Automatizált koponya rekonstrukció és öregedés szimuláció CCTV (térfigyelő kamerák) Arc térképezés Mobil komputeres eszközök (köztük telefon, GPS, PDA)
• • •
•
Ellenőrzött gyógyszeripari készítmények és drogok
Entomológia, botanika, archeológia, antropológia Ujjnyomok • Ujjnyomok (előhívás és összehasonlítás) • Tenyérnyomok (előhívás és összehasonlítás)
•
Lábnyomok (előhívás és összehasonlítás)
Lőfegyverek és ballisztika • Lövedékek és töltények • Lőpor anyagmaradvány
• •
Lőfegyverek Kábító fegyverek
Haj/szőrzet, vér, testnedvek és szövetek • Állati DNS profilkészítés • DNS profilkészítés, rokonsági vizsgálat
• •
Testnedv azonosítás Mitokondriális DNS profilkészítés
Kézírás és dokumentum vizsgálat • Másolók és másolt anyagok • Kézírás • Tinták és nyomdai anyagok • Nyomtatók és más nyomtatott tárgyak • Biztonsági jelek
• • • • •
Dombornyomás és dombornyomott anyag Bekezdések Papír Gumibélyegzők Írógépek és írógépen készült anyag
38/41
Nyomszakértői szakterület • Károsodás vizsgálata • Kesztyűnyom • Cipőnyom • Abroncs nyom
• • •
Szövetnyomok Egyéb testfelületek nyomai Eszköznyomok
Igazságügyi orvostan • Halál okának megállapítása • Halottvizsgálat
• •
Sérülések vizsgálata Igazságügyi fogorvostan
Helyszínelés • Vérnyomelemzés • Tűzesetek helyszínelése • Bűncselekmény helyszínének vizsgálata
• • •
Lövedék röppályája Fotográfia Kémiai, biológiai, rádióaktív, atomenergiai
Toxikológia • Alkohol • Gyógyszeripari termékek
• •
Kábítószerek Mérgek
Anyagmaradványok • Savak • Alkáli anyagok • Botanikai anyagok (amelybe nem tartoznak bele az ellenőrzött anyagok) • Technikai vagy háztartási eszközök komponensei) • Festék és pigment anyagok • Tápok és kiegészítő anyagok • Szövetek és szőrzet • Élelmiszer • Üveg • Könnyfakasztó vegyi anyagok • Gyártói jelölések (beleértve a sorozatszám helyreállítását) • Olajok és zsírok • Talajok
• • • • • • • • • • • • • • • •
Ragasztó anyagok Gyújtogatással és tűzzel kapcsolatos bizonyítékok, pl. égéstermék Ruhák/ öltözékek Maróanyagok Kozmetikumok Elektronikus eszközök és alkatrészek Robbanóanyagok és robbanási maradék Műtrágyák Lőfegyver használat maradéka Szénhidrogén üzemanyagok Könnyű rostok Kenőanyagok és spermicid alapú ágensek Fémek és ötvözetek Festékek Műanyagok Pirotechnikai eszközök
Jármű és járművel okozott baleset nyomozása • Alkatrész, köztük égő meghibásodása • • Elektromos meghibásodások • • Sebesség számítás • • Fékút meghatározás •
Immobilizer rendszerek Kitörölt jelölések Tachográf görbék Abroncsvizsgálat 39/41
B. Melléklet: Bibliográfia EA-5/03:2008 Guidance for the Implementation of ISO/IEC 17020 in the field of crime scene investigation ISO/IEC 17020:2012 Conformity assessment – Requirements for the operation of various types of bodies performing inspection ISO/IEC 17025:2005 General requirements for the competence of testing and calibration laboratories ILACG19:2002 Guidelines for Forensic Science Laboratories ISO Guide 30:1992 (amended in 2008) Terms and definitions in connection to reference materials ILAC-P9:11/2010 ILAC Policy for Participation in Proficiency Testing Activities C. Melléklet: Korrelációs táblázat ILAC G19:08/2014 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11 3.12 4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.3.4 4.3.5 4.4.1 4.4.2
ISO/IEC 17025:2005 4.3 4.8, 4.9 5.2
ISO/IEC 17020:2012 8.3 7.5, 7.6 6.1
4.13, 5.7, 5.8
7.1, 7.2, 7.3, 8.4 7.1 6.1, 8.6 6.1 8.7, 5.2 7.1 6.2, 7.2, 7.3 6.1, 6.2, 7.1
4.14 4.14 4.9, 4.11, 4.13 4.3, 5.4 5.3, 5.8 4.6, 4.13, 5.2, 5.4, 5.5, 5.6 4.4, 5.8 4.13, 4.7, 5.2, 5.8 4.5, 5.2.3 4.1.5 f, 5.2, 4.13 4.4 4.5, 4.6 4.13, 5.3 5.4, 5.7, 5.8 4.4 5.2, 5.7 5.3, 5.5 4.5, 4.6, 4.4, 5.4 4.13
5.1, 7.1, 7.3 7.1.5 b 6.3 6.1, 7.3 5.1 6.3 6.2 7.1 5.1, 7.3 6.1, 7.1.2, 7.2 6.2 6.3 5.1, 7.1 7.1, 7.3 40/41
4.4.3
4.4, 4.13, 5.4, 5.7, 5.8, 5.10 7.1,7.2, 7.3, 7.4
4.4.4 4.4.5 4.5.1 4.5.2 4.5.3
5.4 4.6, 5.3 4.4, 5.4 4.4, 5.4 4.4, 4.5, 4.6, 5.4, 5.8
7.1.3 6.2 7.2 5.1, 7.1 7.2.4, 7.1.5
4.6 4.7.1 4.7.2 4.7.3 4.7.4 4.7.5 4.7.6 4.7.7 4.7.7.1 4.7.7.2 4.8.1 4.8.2 4.8.3 4.9
5.2, 5.4, 5.8 4.4, 5.4 4.4, 5.7, 5.8 5.3, 5.8 4.2.1, 5.2, 5.4, 5.8 5.4, 5.9 5.2, 5.7
7.1 5.1, 7.1 7.1.5, 7.1.2 6.2, 7.2 6.1, 7.1 4.1, 7.3 6.1, 7.2
5.8 5.8,5.9 4.1.5 d, 5.4 5.9 5.2 5.10, 4.4, 4.1, 4.4, 4.13
7.2, 7.3 7.1, 7.2 4.1.1, 7.1 7.3 6.1 4.2, 6.1,7.3, 7.4
41/41
