BM - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

BM OKF

http://www.katasztrofavedelem.hu/print_page.php?pageid=seveso_eu_...

BM - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság EU állásfoglalásokhoz érkezett kérdések és válaszok 2006 (2007 január)

I: 96/82/EC TANÁCSI IRÁNYELV ELFOGADOTT KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 2006 A veszélyes anyagok meghatározása

A-5

Az Irányelv 3.4 pontjában a veszélyes anyagra megadott definícióban szerepel a következő: és nyersanyagként, késztermékként, melléktermékként, maradványként vagy intermedierként van jelen$". Egy multinacionális vállalat ezt úgy értelmezte, hogy a technológiai folyamatban alkalmazott oldószerek nem tartoznak ide, mivel a fenti felsorolásban nem szerepelnek. Vonatkozik-e az Irányelv az oldószerekre? Igen, az Irányelv hatálya kiterjed az oldószerekre. A "nyersanyagként, késztermékként, melléktermékként, maradványként vagy intermedierként" szöveg a jogalkotó szándéka szerint az üzemben bármely esetben jelenlévő vegyi anyagok teljes körére utal. E szándék még nyilvánvalóbb az Irányelv Preambulumának (11) bekezdésében: Bontási tevékenységek

A-6

Hogyan veszi figyelembe az irányelv az azbeszt tartalmú épületek (pl. erőmű) vagy szállítási eszközök (vasúti kocsi) bontását , ahol az azbesztet szerkezeti elemként vagy közlekedési eszközben használják? Nem; a veszélyes anyag fogalmának egységes értelmezése szerint néhány esetben nem elképzelhetetlen, bár elméletileg lehetne azt javasolni, hogy az Irányelv hatálya alá tartozzon, de nincs szándék az építőanyagként használatos azbeszt bevonására. A veszélyes anyagok feliratozása

A-10

Alkalmazandó-e az Irányelv olyan anyagokra, amelyek mérgező megjelöléssel látandók el, azonban nem osztályozandók veszélyesként (pl. karcinogének, mutagének, teratogének)? Nem, ilyen esetben ugyanis a 67/548/EK Irányelv (és módosításai) szerinti osztályozást kell alkalmazni - természetesen csak akkor, ha az adott anyag nincs nevesítve az 1. sz. melléklet 1. részében. Porok

A-15

Vonatkozik-e az Irányelv a porokra? Az Irányelv 1. sz. melléklete nem tesz különbséget a hatálya alá tartozó anyagok fizikai jellemzői között, kivéve ott, ahol ezt kifejezetten megadja. Ennélfogva valamely por akkor tartozik az Irányelv hatálya alá, amennyiben az 1. sz. melléklet 1. részében nevesített anyagként szerepel vagy az 1. sz. melléklet 2. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe besorolható. Ionizáló sugárzás

A-25

A 4. cikk (b) bekezdése ugyan kizárja az ionizáló sugárzás által okozott veszélyeket, de vajon alkalmazandó-e az Irányelv az atomenergia iparban alkalmazott olyan anyagokra, amelyek mérgezőek is? Az "ionizáló sugárzás által okozott veszélyek" kizárása annak elismerése, hogy a Tagállamok teljes körűen szabályozzák az atomenergia iparban alkalmazandó anyagok körét. Ebből következik, hogy a Seveso II Irányelvet nem szükséges az atomenergia ipari szabályozással együtt alkalmazni a "mérgező" sugárzó anyagokra, mivel ez felesleges párhuzamosságokat és zavarokat okozna. Azok a (Seveso II szerint meghatározott) veszélyes anyagok azonban, amelyek nem jelentenek ionizáló sugárzás által okozott veszélyt, akkor is a Seveso II Irányelv hatálya alá tartoznak, ha atomenergia-ipari üzemben vannak jelen. Nem szerepel adat a 2. oszlopban

A-30

Az 1. részben említett azon anyagok esetében, ahol a 2. oszlopban nem szerepel számadat, vajon csak akkor kell-e alkalmazni a 6. és a 9. cikket, ha a veszélyes anyag mennyisége meghaladja a 3. oszlopban szereplő határértéket, vagy pedig a 6. és a 7. cikk már akkor is alkalmazandó, ha bármilyen kis mennyiség is van jelen? Ha az első értelmezés a helyes, akkor a kén-diklorid esetében miért szerepel azonos adat a 2. és a 3. oszlopban? Az első értelmezés a helyes: a 6. és a 9. cikket akkor kell együtt alkalmazni, amennyiben a veszélyes anyag mennyisége eléri a 3. oszlopban meghatározott értéket. (A kén-diklorid 2. oszlopbeli bejegyzésének nincs jelentősége, mivel a kén-diklorid esetében úgy kell eljárni, mint azoknál az anyagoknál (pl. metil-izocianát), amelyek esetében szintén nincs adat a 2. oszlopban. A 2 %-os szabály

1/9

A-35

2012.01.16. 8:42

BM OKF


Alkalmazható-e a 2 %-os szabály (1. sz. melléklet, Bevezetés, 4. pont) valamely üzem egy meghatározott helyszínén jelenlévő anyag esetében, amely anyagból az üzemben máshol 2 %-nál nagyobb mennyiség is megtalálható? (Ez a kérdés a megjegyzés szövegezésében szereplő "csak" szó szerepére utal: "Az olyan veszélyes anyagokat, amelyek valamely üzemben csak a vonatkozó küszöbmennyiség legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiségben vannak jelen") gen. (A "csak" szó a jogalkotó szándéka szerint a szóban forgó mennyiségekre vonatkozik, nem pedig a teljes anyagmennyiségre.) A 2% szabály - Összegzési szabály

A-36

Az összegzési szabály alkalmazásakor, a hatóságok hogyan kezeljék azt az esetet, amikor egy adott anyag két osztályba sorolható és az egyik besorolás szerinti küszöbmennyiség 2%-ánál nagyobb, a másik besorolás szerinti küszöbmennyiség 2%-ánál pedig kisebb mennyiségben van jelen. Az összegzési szabályt az osztályba sorolásnál alkalmazni kell, ha a mennyiség a 2 %-ot meghaladja, és akkor is, ha a mennyiség kevesebb mint 2% (elfogadva a feltételeket, hogy az anyag nem lehet súlyos baleset kiváltója)? Az I. melléklet első rész 4. megjegyzése alapján, ez a kérdés csak akkor merül fel, ha a kérdéses anyag elhelyezkedése olyan, hogy nem lehet súlyos balesetet kiváltója. Ha a feltételek teljesülnek, a kérdésre a válasz nem. Az z összegzési szabály szerinti számításnál egy adott anyagot akkor kell figyelembe venni, ha a küszöbmennyiség 2 %-át meghaladja. Természetesen, ha a létesítmény az Irányelv hatálya alá tartozik, akkor a biztonsági dokumentáció elkészítésnél az adott anyag által képviselt valós veszélyt meg kell határozni. Szennyezett talaj

A-37

Hogyan vegyék figyelembe a szennyezett talajt? Az I. melléklet 2. részének 1. feljegyzése szerint "az anyagok és készítmények amelyek nincsenek osztályba sorolva>.egyik fenti Irányelv szerint sem>amely rendelkezik>..súlyos baleset lehetősége tekintetében egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek ,akkor átmeneti osztályozási eljárást kell követni>." Króm (VI) Trioxide (F)

A-38

A króm (VI) trioxid besorolása -követve a 67/548 EGK tanácsi irányelv a műszaki fejlődéshez történő 29. hozzáigazításáról szóló döntését- várhatóan mérgezőről nagyon mérgezőre változik. Néhány üzem ezt az anyagot nagyon mérgezőként kezeli, így azt a küszöbérték átlépésekor a Seveso irányelv szabályozza, anélkül hogy a súlyos baleset kockázata megváltozna. Ezenkívül a kérdéses kockázat a baleseti kibocsátás kockázata, amelyet védelmi zárakkal már a helyszínen is meg lehet akadályozni. Ezen esetekben valóban szükség van biztonsági jelentés benyújtására? A króm(VI) trioxidot (CrO3, also Chromium (VI) Oxide or Chromic Anhydride) a közelmúltban az ECB újraosztályozta és R26 kockázati mondattal jelölik (Belélegezve nagyon mérgező). A Seveso II Irányelv 1. mellékletének bevezető megjegyzései szerint azok a keverékek, amelyek amely 7 vagy annál több % ot tartalmaznak ebből az anyagból, ugyanezen tulajdonsággal jelölendők. Az az üzem, amelyben 5 t-t, vagy többet tárolnak ebből a keverékből, a rendelet hatálya alá tartozik, 20 t túllépése esetén pedig biztosági jelentést kell benyújtani. E tekintetben az irányelv egyértelműen fogalmaz, nem enged más választást. Ha az üzem előzőleg az irányelv hatálya alá tartozott és biztonsági jelentést nyújtott be, egyedi döntés, hogy az újraosztályozás új jelentés elkészítését igényli-e; az üzemeltető alkalmazhatja a 9. cikk (6) bekezdését. Aeroszolok

A-40

Hogyan osztályozandók az aeroszol palackokban általánosan alkalmazott hajtógázok / oldószerek - pl. propán, bután, dimetil-éter - abban az esetben, ha vízzel, alkohollal vagy más anyaggal alkotott készítményük már másmilyen tűzveszélyességi tulajdonságokkal bír? [A készítmény általában folyékony oldószerből és sűrített gázból áll, melyek a palackban 1 vagy 2 fázisban vannak jelen, de amelyek a kijutáskor szétválnak hajtógáz-fázisra és aktív folyadék komponensre. A fokozottan tűzveszélyes gáz tartalom változó, de sok esetben 45 % körül van.] Ennél is alapvetőbb problémát jelent az, hogy a 67/548/EGK Irányelv szerinti osztályozáshoz használatos tesztek az aeroszolok esetében nem alkalmazhatók. Úgy tűnik, hogy a fokozottan tűzveszélyesként való "megjelölés" alapja pusztán az, hogy a tesztelési módszerek más jellemzőt nem mutatnak ki. Szükség van ugyanakkor a Seveso II szerinti helyes "osztályozásra" azzal együtt, hogy érvényes tesztelési módszerek és eredmények esetleg még nem állnak rendelkezésre. Az a tény, hogy az aeroszolos palackok tartalma különleges jellemzőket mutathat a szabadba kerüléskor, rendszerint nem játszik lényeges szerepet a súlyos balesetekben: valamely baleset bekövetkezésekor az a veszély áll fenn, hogy a palack integritása megsérül és emiatt hirtelen kikerülhet mind a hatóanyag, mind a hajtógáz. Aeroszolok

A-41

Alkalmazandó-e az 1. sz. melléklet 2. rész 4. megjegyzésének (a) pontjában meghatározott összegzési szabály az 1. részben meghatározott cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázoknak olyan anyagokhoz való hozzászámításakor, amelyek a 2. rész szerint "fokozottan tűzveszélyes" besorolásúak? [A 3 (c) megjegyzés 2. pontja "Kivételt képeznek az 1. részben felsorolt nyomás alatt cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázok$" ugyanis félreérthető és ekkor a

2/9

2012.01.16. 8:42

BM OKF


szabályt nem kellene alkalmazni.] Az összegzési szabály alkalmazandó. Hosszú időn át hatva mérgező anyagok

A-48

Hogyan kell az R48 mondattal jelölt anyagokat figyelembe venni? Az R48 mondat azt jelenti, hogy valamely anyagot csak akkor kell mérgezőként minősíteni, ha az hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat. Az R48 mondat mindig más kockázati mondatokkal együttesen jelenik meg. Előfordul az R23, R24 és R25 mondatokkal kombinálva. Az így jelölt anyag vagy készítmény mérgező. Ugyanakkor az R20, R21, és R22 kockázati mondattal kombinálva is használható. Az ilyen anyag vagy készítmény ártalmas.Az R48 mondattal jellemezhető valamely anyag vagy készítmény csak akkor mérgező és tartozik a Seveso II. Irányelv hatálya alá, ha az R48 mondat az R23, R24 és R25 mondat bármelyikével kombinálva jelenik meg. Az ártalmas anyagok az Irányelv I. Mellékletének 2. részében nem szerepelnek, így ha valamely anyag vagy készítmény esetében az R48 mondat az R20, R21 vagy R22 kockázati mondatok bármelyikével kombináltan jellemzi az adott anyagot vagy készítményt, akkor az az anyag, illetőleg készítmény nem tartozik az Irányelv hatálya alá. A "fokozottan tűzveszélyes" meghatározás

A-55

Az 1. sz. melléklet 2. rész 3 (c) megjegyzés 3. pontja esetében vajon a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tárolt minden folyadékot "fokozottan tűzveszélyesnek" kell tekinteni, vagy csak azokat, amelyek lobbanáspontja nem éri el a 21 °C-ot? E mondat a jogalkotó szándéka szerint nem vonatkozik minden folyadékra, csak azokra, amelyek már legalább "tűzveszélyes" vagy "kevésbé tűzveszélyes" besorolásúak és amelyek akkor válnak "fokozottan tűzveszélyes" osztályúvá, ha a forráspontjuk felett alkalmazzák őket. Tűzveszélyes folyadékok

A-56

A magas hőmérsékleten tárolt tűzveszélyes folyadékokat az 1. sz. melléklet 2. táblázatának 7a vagy 8 veszélyességi osztályába kell sorolni? Mik a döntő tényezők? A forráspontjuk felett tárolt folyadékok esetében a legvalószínűbb eset az 1. sz. melléklet 2. táblázatának 8. veszélyességi osztály 3(c)(3)-ba történő sorolása. Kevésbé tűzveszélyes szilárd anyagok

A-60

Az Irányelv hatálya alá tartoznak-e a kevésbé tűzveszélyes szilárd anyagok? Az 1. sz. melléklet 2. részének 3. megjegyzése utal azokra a kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagokra, amelyek az ott meghatározott követelményeknek eleget tesznek, tehát lehetnek olyan anyagok, amelyek kevésbé tűzveszélyesként, tűzveszélyesként vagy fokozottan tűzveszélyesként osztályozhatók a veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó Irányelvek alapján, de mivel nem alkalmazható rájuk a 3. megjegyzésbeli definíció, ezért nem esnek a Seveso II hatálya alá. Nem. 10. veszélyességi osztály

A-61

A 10. osztály definíciója: Egyéb osztályozás a fentieken kívül, R mondatokkal kiegészítve: (i) R14 „vízzel hevesen reagál” (R14/15-öt beleértve) (ii) R29: „vízzel érintkezve mérgező gázok képződhetnek” Ez azt jelenti, hogy a 10. veszélyességi osztályba soha nem kell olyan veszélyes anyagokat sorolni, amelyek az 1-9. veszélyességi osztályba is sorolhatók? Igen. Például: egy olyan veszélyes anyagot (mint pl. az acetil klorid), amely az R11-es mondattal (7b osztály 5000/50000 tonna küszöbértékekkel) is és R14-essel (10i osztály-100/500 tonna küszöbértékekkel) is jellemezhető, a 7b osztályba kell sorolni. Bár ez egy olyan helyzethez vezet, hogy az R11-es és R14-es mondattal jellemezhető anyag, mint pl. az acetil-klorid (7b osztály 5000/50000 tonna küszöb) (10i osztály-100/500 tonna) a magasabb küszöbértékkel jellemezhető osztályba sorolandó, a jogi szövegezésben a 10 osztályból az 1-9 osztályok ki vannak zárva. A-70 a, Kell-e az összegzési szabályt alkalmazni abban az esetben, amikor egy létesítményben különféle az 1. táblázatban besorolható anyag van jelen? A kérdés egy olyan üzem esetében merült fel, ahol az etilén-oxid és a propilén-oxid 1. táblázat szerint éppen a küszöbérték alatt van. (kb 4 tonna mindkét mennyiség). Az üzem azzal érvel, hogy az I. melléklet 2. rész 4. megjegyzésben nem szerepel, hogy az összegzési szabályt alkalmazni kell az 1. táblázatban felsorolt anyagokra. Helyes-e ez a megállapítás?

3/9

2012.01.16. 8:42

BM OKF


B, Egy hasonló kérdés vonatkozik a rákkeltő anyagokra, amelyek az 1. táblázatban nevesítettek: ha a nevesített rákkeltő anyagok összmennyisége 1 kg felett van, de az anyagok mennyisége egyenként nem érik el az 1 kg-os küszöbértéket az üzem felső küszöbértékűvé válik? C, Az 1. és 2. táblázat összegzési szabályának alkalmazásánál az 1. táblázat anyagaira melyik küszöbértéket kell figyelembe venni- az anyagra vagy az osztályra vonatkozót? Amikor az 1. táblázat anyagait összegezzük a 2. táblázat anyagaival, az összegzést hogyan kell alkalmazni akkor, ha az 1.táblázatban szereplő anyag több osztályba is sorolható; pl. a1, 2, 9 osztály esetén mindegyik osztályra külön-külön, vagy csak egyszer? X kg klór, amelyet toxikus és az R50 veszélyességi osztályba is soroltak, és az I. melléklet 1. táblázatában a nevesített anyagok közt is szerepel, 10 t alsó küszöbértékkel. Y kg nem nevesített mérgező anyag z kg nem nevesített, R50 veszélyességi osztályba sorolt anyag Melyik formulát kell alkalmazni az alsó küszöbérték esetében? I, x/10000+y/50000+z/2000000>1 ii,x/10000+y/50000>1vagy x/10000+z/2000000>1 iii, (x+y)/50000>1 vagy (x+z/200000)>1 a, Ez az Irányelv helytelen értelmezése. Az a tény, hogy egy anyag az 1. táblázatban van felsorolva, nem zárja ki a 2. táblázat szerinti osztályba sorolást az összegzési szabály alkalmazásánál. Vegyük az etilén-oxid és a propilén-oxid példáját. Az etilén-oxid és a propilén-oxid az 1. táblázatban szerepel, és a tulajdonságai alapján a 2. táblázat 4(a) bekezdése a veszélyességi osztályba is besorolhatóak, az összegzésnél viszont az 1.tábláaztban foglalt küszöbmennyiségekkel kell figyelembe venni. B, Igen, a nevesített rákkeltő anyagok egy egységként szerepelnek az I. melléklet 1. táblázatában, ezért ezeket egy tételként kell figyelembe venni. C, Az összegzési szabály alkalmazásánál az anyagra és nem az osztályra vonatkozó küszöbértéket egyszer kell figyelembe venni; azaz a példában az „i” formulát kell alkalmazni. Az összegzési szabály

A-76

Az 1. sz. melléklet 2. részében a 10 osztály két további kategóriát tartalmaz. Figyelembe kell-e ezeket venni az összegzési szabály alkalmazásakor? Nem. Az R14 számmal jellemzett anyagokat csak önmagukban kell összegezni; az R29 számmal jellemzetteket szintén csak önmagukban kell összegezni. Mivel e két kategória alapvetően különböző veszélyekre utal, ezért nincs értelme az R14 és az R29 összegzésének. Az összegzési szabály

A-78

Melyik osztályba tartoznak a poliklórozott-dibenzo-furánok és poliklórozott-dibenzo-dioxinok az összegzési szabály alkalmazásának tekintetében. Az 1, 2 osztályok csoportjában kell figyelembe venni– amennyiben a kitettség kockázata kapcsolatban van a rövid és hosszútávú toxikus hatásokkal. Tüzelőanyag adalékok

A-84

Hogyan kell figyelembe venni azokat a tüzelőanyag adalékokat, amelyek lakkbenzint, dízelolajat vagy hasonló anyagokat tartalmaznak? Gyakran ezek a tüzelőanyag adalékok olyan oldószerkészítmények, amelyek etilén-vinil-acetát kopolimert, vagy különböző R51/53 mondattal jelölt szénhidrogén összetevőt tartalmazó oldószerkeveréket tartalmaznak, rendes körülmények közt 60 m/m%-nál nagyobb arányban. Az R51/53 mondattal jelzett veszélyességi osztályba (9 ii) kell sorolni a készítményt az oldószer vagy dízelolaj miatt, vagy az „ásványolaj termékek” közé? Az 1999/45/EK Irányelv III. mellékletének 1-4 táblázata tartalmazza azokat a készítményekre vonatkozó koncentrációs határértékeket, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetekben sorolhatók a „környezetre veszélyes” kategóriába. Ha a készítmény 2,5 m/m %-nál nagyobb mennyiségben tartalmaz R 50-53 mondattal jelölt anyagot, akkor az R51/53 mondattal jellemezhető; ugyanezt a mondatot kell alkalmazni abban az esetben is, ha az R51/53 tartalmú anyag több, mint 25m/m% a készítményben. A kérdésben leírt készítmények esetében mindkét frakció R51/53 (vagy még R50-53) mondattal jellemezhető, így elvben az egész készítmény ebbe az osztályba sorolható.

4/9

2012.01.16. 8:42

BM OKF


A törvényhozók szándéka az volt, hogy létrehozzanak egy külön csoportot a nevesített anyagok közt, tudatában annak, hogy ez egy megnövekedett küszöbértékkel jár. Ennek alkalmazása igazolt ezen kérdés esetén is. Következésképpen, ha egy készítmény az ásványolaj termék tartalma alapján lenne osztályba sorolva, úgy kellene tekinteni, mintha az egész készítmény ásványolaj termék lenne (nem pedig R51/53 mondattal). Ha a nem ásványolaj termék összetevő túllépi a 25%-ot, az egész készítményt a 9. osztályba kell sorolni. Nyersolaj származékok

A-85

Hogyan kell figyelembe venni az „ásványolaj termékek” –ként meghatározott csoportot? Ásványolaj terméknek számít-e a palaolaj? A nevesített anyagok között szereplő „ásványolaj termékek” elnevezés elsősorban az alábbi 3 alcsoportot jelenti: (a) termék-és nyersbenzinek (b) kerozinok (beleértve a repülőgép üzemanyagokat) (c) gázolajok (beleértve a dízel-üzemanyagokat, a háztartási tüzelőolajokat, és a gázolajkeverékeket) Az „petroleum” az angol nyelvben szinonimája a „crude oil” azaz ásványolajnak, amelyből az következik, hogy csak az ásványolaj származékokat kell figyelembe venni. A palaolaj ennek következtében nem ásványolaj származék. Ezt lobbanáspontja, vagy környezetre veszélyes tulajdonságai alapján kell a 6,7 vagy 9. osztályba sorolni. Az ásványolaj termékek a termék tulajdonságai alapján sorolhatók be, például: * termék-és nyersbenzinek: forráspontjuk -20 és 250 °C közötti C4-C12 szénláncúak * kerozinok: forráspontjuk 70 és 290 °C közötti C7-C17 szénláncúak * gázolajok: forráspontjuk 150 és 500 °C közötti C9-C25 szénláncúak További információ a CONCAWE jelentésekben található, melyek közül a 92/103 a nyersbenzinekre, a 94/106 a kerozinokra a 95/107 a gázolajokra vonatkozik. Ha a forrástartományokból kiinduló meghatározások nem egyértelműek, akkor az UN/ADR által meghatározott információkat lehet alapul venni: * 1202 gáz-és dízelolaj * 1203 motorbenzin,benzin, gazolin * 1223 kerozin (1288 a palaolaj UN/ADR száma) Motorbenzin és más benzinkészítmény

A-86

A pentán besorolható-e az 1.sz. táblázatban szereplő motorbenzin és más benzinkészítmények közé? Nem. Motorbenzin adalékok

A-87

Ha egy anyagot kis százalékban hozzáadnak a motorbenzinhez, az azt jelenti, hogy ezt az anyagot a „Motorbenzin és más benzinkészítmény” kategóriába kell sorolni? Nem. Az anyagot saját tulajdonságai alapján kell osztályozni, a végső felhasználás nem számít. Nehéz fűtőolaj (GR) (bunker olaj)

A-88

Hogyan vegyük figyelembe a nehéz fűtőolajat (bunker)?? Különbséget kell-e tenni a magas (R 51/53) és az alacsony (R52/53) kéntartalmú fűtőolajok (bunker) közt? A nehéz fűtőolaj a 8002-05-9 CAS számmal jelölik és R 45 (rákot okozhat) és R 53 (a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat) kockázati mondattal rendelkezik; így nem tartozik az irányelv hatálya alá. A nehéz fűtőolaj olyan szénhidrogén keveréknek tekinthető, amelyek több tulajdonsággal rendelkezik és tűzveszélyes összetevőket is tartalmazhat, de nem a nevesített anyagok közé sorolható „kőolaj termékek” csoportjába tartozik. (a motorbenzin és más benzinkészítmények csoportja az irányelv módosítása után már nem létezik) Ha egy nehéz fűtőolaj az 1. melléklet 2. részében definiált osztályok egyikébe tartozik, akkor ez alapján kell figyelembe venni. Fuel Oil (GR)

A-89

Hogyan vegyük figyelembe a fűtőolajat? Különbséget kell-e tenni a magas (R 51/53) és az alacsony (R52/53) kéntartalmú fűtőolajok közt? A nehéz fűtőolaj tekinthető-e fűtőolajnak? A fűtőolajat a nevesített anyagoknál kell figyelembe venni a kőolaj származékok osztálynál (a gázolajba beleértendő a dízelolaj, háztartási fűtőolajok és gázolaj adalékok); a gázolaj olyan szénhidrogének összefoglaló elnevezése, amely az ásványolaj feldolgozás folyamán 170o C és 400o C között átdesztillál.

5/9

2012.01.16. 8:42

BM OKF


A kéntartalom befolyásoló tényező volt a 96/82/EC Irányelv szerint, de nem releváns a módosított 2003/105/EC Irányelv alapján, ha a veszélyes anyag fűtőolajként a kőolajtermékek csoportjába tartozik. A Bunker olaj a tengeri hajók üzemeltetésére használt gázolaj vagy fűtőolaj, ahol a döntő tulajdonságok megállapítása tisztázásra vár. A nehéz fűtőolajok, amelyek előmelegítést igényelnek, nem tartoznak a gázolaj kategóriába. Nikkelvegyületek

A-90

Mit jelent az, hogy „nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkeldiszulfid, dinikkel-trioxid)” (1. sz. melléklet, 1. rész)? Vonatkozik-e ez a fémnikkelre? Vajon a zárójelbeli vegyületek felsorolása példálózó jellegű vagy tételes? Igen, a fehérfoszfor az 1. sz. melléklet 2. részében szereplő „nagyon mérgező” osztályba sorolandó. Vezetékes gáz

A-101

A vezetékes gáz a „fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok és földgáz” osztályba tartozik? Nem. Amíg nem cseppfolyósított, a vezetékes gázt úgy kell tekinteni, mint fokozottan tűzveszélyes gázt.(1. melléklet 2. táblázat 8. osztály) Kálium-nitrát

A-102

A módosított irányelvben a kálium-nitrát a nevesített anyagok között szerepel, melyet az 5. és 6. megjegyzésben káliumnitrát alapú komplex műtrágyaként definiáltak, anélkül, hogy további korlátokat határoztak volna meg a veszélyességük alapján vagy utaltak volna az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-ai 2003/2003 (EC) rendeletében meghatározott, bizonyos műtrágya típusokra. Vajon ez azt jelenti, hogy minden kálium-nitrát alapú komplex műtrágya az irányelv e nevesített csoportjába tartozik, még akkor is, ha a műtrágya nem rendelkezik veszélyes tulajdonságokkal? Nem, ebbe a nevesített csoportba kizárólag azok a kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák tartoznak, amelyek a tiszta kálim-nitrát műtrágyával megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek, figyelembe véve az 5. és 6. megjegyzésben meghatározott fizikai körülményeket (szemcsés/granulált vagy kristályos forma). Metanol

A-105

Hogyan kell eljárni a metanol oldatai esetében? Az 1. sz. melléklet 2. megjegyzésében az áll, hogy „A keverékeket és készítményeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy azokon a koncentráció-határokon belül maradnak, amelyeket a tulajdonságaik alapján a vonatkozó Irányelvek meghatároznak$” Mivel a metanol különböző sajátosságaihoz (akut toxicitás, krónikus toxicitás, tűzveszélyesség) különböző koncentráció-határok tartoznak, ezért nem világos, hogy melyik koncentráció-határt kell alkalmazni. Az a koncentráció-határ, amelyet csak akkor kell használni, amikor azt állapítandó meg, hogy vajon kell-e alkalmazni az Irányelvet, 10 %, vagyis az alacsonyabb mérgező koncentráció-határ. Ez azt jelenti, hogy a metanol oldatait mindaddig metanolként kell számba venni, amíg a metanol koncentráció legalább 10 %. Az ettől eltérő értelmezés következetlenségeket eredményezhet. Hulladék

A-111

Vonatkozik-e az Irányelv a hulladékokra, tekintve, hogy azok a készítményekről szóló új, 99/45/EK Irányelv hatálya alól egyértelműen ki vannak zárva? Igen; a Seveso II. Irányelv I. Melléklet 2. részének 1. megjegyzése meghivatkozza a Tanács 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelvét és az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 31-i 1999/45/EK irányelvét is és a hulladékokat konkrétan megemlíti. Így a hulladékokat, mint készítményeket, a veszélyes tulajdonságaik alapján kell figyelembe venni. Az üzemeltető kötelessége a hulladékok osztályba soroltatása. Ha az osztályba sorolás így (vagyis I. Melléklet 2. részének 1. megjegyzése szerint) nem megoldható, akkor más adatforrást lehet alkalmazni, mint pl. a hulladék eredetére, a gyakorlati tapasztalatokra, a vizsgálati eredményekre, a szállítási osztályba sorolásra vagy az európai, hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok osztályaira vonatkozó információkat. Forráspontjuk felett tárolt gázok

A-115

Ha az Irányelv I. Mellékletének 1. táblázatában nevesített gázt folyadék halmazállapotban, forráspontja felett tárolnak, akkor vajon melyik küszöbértékeket kell alkalmazni? Az Irányelv I. Mellékletének 1. táblázatában feltüntetetteket vagy a fokozottan tűzveszélyes osztályhoz tartozókat (I. Melléklet 2. táblázat 8. osztály)? Az Irányelv I. Mellékletének 1. táblázatában feltüntetett küszöbértékeket kell alkalmazni. Ugyanarról az anyagról van szó, és az I. Melléklet 1. táblázatában egyértelműen az áll, hogy 1. részben megadott küszöbértékek elsőbbséget élveznek a 2. részben megadottakkal szemben.

6/9

2012.01.16. 8:42

BM OKF


A dominóhatás

B-1

A 8. cikk előírja, hogy a Tagállam biztosítsa a dominóhatással potenciálisan érintett üzemek közötti együttműködést és kölcsönös tájékoztatást. A 2. (b) pedig megemlíti a „védelmi terveket” és a „lakosság tájékoztatását”, amelyek kizárólag a felső-küszöbértékű üzemekre vonatkoznak. Ez vajon azt jelenti, hogy a 8. cikket nem kell alkalmazni az alsó-küszöbértékű üzemekre? A 8. cikk azt írja elő az Illetékes Hatóságok számára, hogy határozzák meg azokat az üzemeket vagy üzemcsoportokat, ahol dominóhatás bekövetkezhet, és ez az ÖSSZES üzemre vonatkozik, nemcsak azokra, amelyek a 9. cikk hatálya alá tartoznak (felső-küszöbértékű üzemek). Az alsó-küszöbértékű üzemek esetében azonban a 8. cikk 2. (b) pontjában előírt követelmények a védelmi tervek elkészítésében és a lakosság tájékoztatásában való EGYÜTTMŰKÖDÉSRE utalnak, és nem kötelezik őket védelmi tervek készítésére és a lakosság tájékoztatására. Helyszínen kívüli kárelhárító tevékenység

B-2

A IV. mellékletben a következő mondat: Intézkedés a segítségnyújtásra a helyszínen kívüli kárelhárító tevékenységnél. Ezek lehetnek azok az intézkedések, amelyek biztosítják a szakértelmet, vagy az erőforrásokat a kibocsátások ellenőrzése, ellenanyagok, védőruházat ellenőrzéséhez Veszélyes üzemek

B-5

Mi a teendő azokkal az üzemekkel, amelyek csak rövid ideig tartoznak az Irányelv hatálya alá, pl. csak hat hónapig? Az Irányelv nem rendelkezik arról, hogy hogyan vegyék figyelembe azokat a mennyiségeket, amelyek csak rövid ideig haladják meg a küszöbértéket, ezért ezt még arra a rövid időre is alkalmazni kell, amikor meghaladja a küszöbértéket. Annak érdekében, hogy elkerüljék a bejelentések és a biztonsági jelentések újra benyújtását, a létesítményektől elvárják, hogy teljesítsék az Irányelv előírásait, még ha csak rövid időre vannak jelen a küszöbértéket meghaladó mennyiségben a veszélyes anyagok. Mit jelent a "súlyos hiányosság?

B-6

Milyen körülmények közt kell a használat tilalmát alkalmazni (17. Cikk 9(4) Cikk) ? Mit jelent a "súlyos hiányosság" (17(1) Cikk)? Helytálló-e ez, ha formai hiányosságok vannak, vagy inkább a biztonságot érintő hiba esetén alkalmazandó? A körülmények igazolják a használat tilalmát, jobban, mint más szankciókat, amelyek elsősorban a Tagállamok döntései, az egyéni folyamataik figyelembe vételével. Az Irányelv szövege a "meg kell tiltani" kifejezést használja a súlyos hiányosságokkal kapcsolatban, de az értesítés, jelentés elmulasztása esetére a "megtilthatja" kifejezést használja. A második esetben, a szándék az, hogy megengedjék a tagállamoknak, hogy egy sor intézkedést alkalmazzanak, hogy elősegítsék a teljesítést, de éljenek a tilalom lehetőségével a szembetűnő mulasztások esetében Csővezetékek és a nukleáris létesítmény

B-7

Mi a kapcsolat a Seveso II és a. 174-es ILO Egyezmény között a csővezetékek és a nukleáris létesítmények tekintetében. A Tagállamok, amelyek teljes mértékben ratifikálták a 174 -es ILO Egyezményt, az e szerinti intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Az ok az, hogy vannak olyan területek, amelyek nincsenek lefedve a Seveso II Egyezménnyel, pl. csővezetékek; feltételezhetően a tagállamok kiterjesztik a Seveso II hatályát a saját nemzeti jogszabályaik által vagy külön kezdeményezéseket indítványoznak. Jelentős növekedés a veszélyes anyagok mennyiségében

B-8

Mi a "jelentős növekedés" a veszélyes anyagok mennyiségében, amely bejelentést követel meg? (Cikk 6) 10%? Ez a speciális körülményektől függ. Sok esetben a javasolt 10 % egy ésszerű érték. Azonban, ahol már nagyon nagy mennyiségben van jelen veszélyes anyag, a 10% egy szignifikáns túllépést jelenthet " a mértékadó mennyiség 5 %-a meghatározott a az I. melléklet 3. oszlopában, amely az egyik kritériuma a súlyos baleseti jelentés készítésének. Ezekben az esetekben, a 10%-nál kisebb mértékű növekedés is jelentősnek tekinthető. Az anyag jellegének megváltozása

B9

Mit jelent az, hogy valamely anyag "jellegében változás következik be" és emiatt szükséges a bejelentés (6. cikk)? Ez a változás egy újabb anyagra vagy más besorolású anyagra értelmezhető? Egyértelműen az minősül változásnak, ha más osztályba sorolt anyagról van szó. Ugyanakkor ha egy adott anyagot egy olyan másik anyag helyettesít, amely hasonló fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik és ugyanolyan osztályba sorolható, bizonyos körülmények között nem igényel újbóli bejelentést - feltéve, hogy a 6. cikk (2) pontja szerint benyújtott adatok "elégséges tájékoztatás > az érintett anyagok kategóriájának azonosításához" továbbra is érvényes marad. Vegyipari folyamatok

B-10

A 2. cikk olyan anyagokra utal, amelyekről "feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, ha vegyipari technológiai folyamat irányíthatatlanná válik". Mit értünk vegyipari technológiai folyamat alatt? Vonatkozhat-e ez a tárolással kapcsolatos tevékenységekre is?

7/9

2012.01.16. 8:42

BM OKF


A "vegyipari technológiai folyamat" kifejezést önkényesen választotta a jogalkotó abból a célból, hogy meghatározza az Irányelv hatályát. Azok az anyagok, amelyek olyan irányíthatatlanná váló folyamatok során keletkezhetnek, amelyek különböznek a vegyipari technológiai folyamat irányíthatatlanná válásától - pl. a tárolótéri tűzesetek - nem tartoznak ide. Az olyan nem veszélyes anyagokkal kapcsolatos tárolási tevékenységek, amelyek során valamely baleset folytán veszélyes anyagok keletkezhetnek, nem sorolhatók a "vegyipari technológiai folyamat irányíthatatlanná válása " kifejezés értelméhez. Kizárható tevékenységek

B-11

A 4. cikk e) pontja kizár a kitermelő iparban folytatott bizonyos tevékenységeket. Vajon azonban a földalatti gáztárolás (pl. üregekben vagy használaton kívüli olajmezőkben) ki van-e zárva vagy nem? A földalatti gáztárolás csak abban az esetben zárható ki az Irányelv hatálya alól, amennyiben érvényes rá az "ásványi nyersanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységek" kitétel. A SBMP benyújtásának határideje

B-13

Milyen időhatáron belül kell az alsó küszöbértékű (új vagy meglévő) üzemeltetőknek benyújtaniuk a Súlyos Baleset Megelőzési Politikát (SBMP)-t? A követelmény az, hogy az üzemeltetők felvázolnak egy MAPP-t és elérhetővé teszik az illetékes hatóság részére. Ez azt jelenti, hogy az üzemeltetőket nem kötelezik arra, hogy határidőre küldjék meg az MAPP-t tartalmazó írásos dokumentumot a hatóság részére. Az illetékes hatóság kérésére rendelkezésére kell bocsátani a MAPP-t. Az üzemeltető nevének megváltozása

B-14

A létesítmény üzemeltetőjének nevét be kell jelenteni, de arra vonatkozóan nincs előírás, hogy a létesítmény üzemeltetőjének megváltozását is be kell jelenteni? Ezt meg kell tenni az üzemeltető megváltozása esetén is, de ez az adott tagállam jogi és igazgatási folyamataitól is függ. Az eseménysor valószínűsége

B-16

A 2. melléklet IV(A) szerint a biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell egy "$súlyos baleseti eseménysorok ismertetését, valószínűségekkel vagy azokkal a feltételekkel, amelyek mellett előfordulnak$.." Ez azt jelenti, hogy egy üzem választhat minden körülmények közt, hogy bemutatja-e az eseménysorok valószínűségeit? Ezt az intézkedést azért irányozták elő, hogy rugalmasan fedjék le a különböző nemzeti megközelítéseket a súlyos baleseti eseménysorok bemutatását illetően. Több speciális nemzeti törvénykezés hiányában, az Irányelv önmagában nem rendel egyetlen megközelítést sem a másik alá. 2 %-os szabály

B-17

Azt jelenti-e a "2 %-os szabály" (1. sz. melléklet, Bevezetés, 4. pont), hogy a biztonsági jelentésben figyelmen kívül lehet hagyni a kismennyiségű, elkülönítetten elhelyezett veszélyes anyagokat? Nem, a "2 %-os szabály" csak az Irányelv hatályának meghatározására szolgál. Ha egyszer egy üzem már az Irányelv hatálya alá került, akkor a biztonsági jelentésben minden olyan veszélyes anyaggal foglalkozni kell, amelyet a technológiában alkalmaznak vagy amelyet a telephelyen tárolnak. Ugyanakkor elképzelhető olyan eset is, hogy kismennyiségű, elkülönítetten elhelyezett anyagmennyiségek esetében - amelyek önmagukban nem képesek súlyos balesetet okozni és a telephelyen máshol sem képesek súlyos baleseti eseménysor kiváltására - nem szükséges a súlyos baleseti eseménysorokra részletes kockázatelemzést végezni; azonban a biztonsági jelentésben említést kell tenni a veszélyes anyagokról és meg kell magyarázni, hogy miért nem jelentenek súlyos baleseti veszélyt Fő közlekedési útvonalak

B-18

A Seveso II. Irányelv 12. cikke szerint a főközlekedési utaknak megfelelő távolságra kell lenniük az Irányelv hatálya alá tartozó üzemtől. Mi tekintendő fő közlekedési útnak? A közlekedési út fő közlekedési útként való besorolása mindig egyedi körülményektől függ, mert a forgalomsűrűség eloszlása igen különböző lehet. Az alábbi forgalomsűrűségi értékek alatti esetekben nem tekinthető fő közlekedési útnak egy út: * azok az utak, amelyeken 24 óra alatt kevesebb, mint 10.000 személygépjármű halad át * azok a vasutak, amelyeken 24 óra alatt kevesebb, mint 50 személyszállító vonat halad át Az alábbi forgalomsűrűségi értékek feletti utak esetében kell egy utat fő közlekedési útnak tekinteni: * autópálya (sebességkorlát nagyobb, mint 100 km/h) 200.000 autó/nap vagy max. 7000 autó/óra * egyéb utak (sebesség kisebb egyenlő 100 km/h) több, mint 100.000 jármű naponta vagy több mint max 4000 jármű óránként * vasutak, több mint 250 vonat 24 óra alatt vagy több mint 60 vonat óránként (mindként irányban együttesen)

8/9

2012.01.16. 8:42

BM OKF


A repülőtereket egyedileg kell vizsgálni.

9/9

2012.01.16. 8:42

BM - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Recommend Documents