Bölcsesség gyöngyszemek Válogatás Ching Hai Legfelsőbb Mester beszédeiből IDŐSZAKOSAN MEGJELENŐ SPIRITUÁLIS LAP 33. SZÁM

Bölcsesség gyöngyszemek Válogatás Ching Hai Legfelsőbb Mester beszédeiből IDŐSZAKOSAN MEGJELENŐ SPIRITUÁLIS LAP

33. SZÁM

2003. 10. 25.

UTAZÁS esztétikus birodalmakon át 2. rész- Asztrális lények Ching Hai Legfelsőbb Mester beszéde TV műsor, 750b videókazetta szövege (eredetileg angol és kínai nyelven) Bemondó: Üdvözöljük Ching Hai Legfelsőbb Mestert és nézőinket az „Utazás esztétikus birodalmakon át” című műsorunkban. Ching Hai Legfelsőbb Mester az előadásain gyakran emlékeztet minket arra, hogy egy képzelt birodalomban élünk, egy világban, amit szentekkel, boddhiszattvákkal és asztrális lényekkel osztunk meg. A mai műsort egy olyan témának szenteljük, ami ősi, mégis mindannyiunk számára fontos. Ez pedig a spirituális világ, továbbá az, hogy mi történik az emberi lényekkel, miután elhagyják ezt a Földet. Most meghívunk, hogy vágj bele egy utazásba, és fedezd fel ezt a világot egy különleges műsorban, amelynek címe: „Asztrális Lények.”

Különleges Program: Asztrális Lények – 2. rész (Ének: Amikor vége az életemnek és felfedezem a halált Ó, mit fogok választani, hogy azt magammal vigyem? Amikor árnyékok szállnak fölém, ahogy utazásomat megkezdem Ó, mit fogok választani, hogy azt magammal vigyem? Nem tudom magammal vinni a hírnevemet és a gazdagságomat Nem tudok magammal vinni egy szerető társat Nem tudom magammal vinni a házat vagy a kertet Nem tudok magammal vinni egy kastélyt vagy kanyont) B: Az élet és halál témája olyan öreg, mint a Föld maga. És ez mégis olyasmi, amivel az emberiség a lét minden pillanatában szembe találja magát. A legtöbb ember inkább figyelmen kívül hagyja a témát, és szeretné, ha nem emlékeztetnék arra az időre, amikor el fog távozni ebből a világból. És önmagában a „másvilág” vagy a „következő élet” fogalma vitára sarkallja az embereket, bár eredmény nélkül. Vannak, akik abban hisznek, hogy az embereknek csak egy életük van, valamint azok, akik szerint a fizikai élet mulandó, és a valódi élet csak a mostanin túl létezik. Még a temetkezési szertartások is a különböző törzsek és fajok túlvilágról alkotott hitétől függenek. Egyesek könnyeket hullatnak és jajveszékelnek szeretteik halála miatt; mások partikkal és zenével ünnepelnek, mert szerintük a halál visszatérést jelent, nem pedig távozást. Egyesek föld alá temetik a halottat; mások a testeket vízbe engedik. Vannak, akik elégetik a tetemeket; mások bebalzsamozzák azokat. Vannak törzsek, amiknek a tagjai ott hagyják az elhunytat a keselyűk martalékául, mert az ő hitük szerint, ha azt a föld alá temetik, akkor a test fel fog bomlani, és kukacokkal lesz teli. Aztán vannak olyan területek, ahol megeszik a szeretteik halott testét, mert abban hisznek, hogy a szeretett ember húsa és csontja ezáltal örökre bent marad a saját testükben. Valójában az élet mulandó, és a fizikai test csak egy külső öltözet. Amikor eltávozunk ebből a világból, a test el fog bomlani. De mi a helyzet a lélekkel? Nem igaz az, hogy a halál véget vet mindennek. A lélek eltávozik egy másik világba, a tudatosság másik szintjére. Akik megszabadulnak, azok egy olyan helyre jönnek, amit Isten és Buddha Fénye tölt be, ők meg fognak menekülni az élet és halál körforgásából. Másrészt vannak azok, akik a pokol és az asztrális világ sötét régióiba fognak süllyedni. Azután a karmából adódóan vannak mások, akik vissza fognak térni a Földre, hogy visszafizessék a karmikus adósságaikat. Ma meghívunk, hogy nyitott szívvel hallgassátok Ching Hai Legfelsőbb Mester bölcs szavait. Ismerjétek fel teljesen az élet és a halál, a spirituális gyakorlás jelentését, és legyetek képesek különbséget tenni az igaz és a hamis között, és végül szabaduljatok meg az élet és halál körforgásából. (Ének: Amint járom az utam a halál sötét országútján A lelkem mellett nem lesz semmi.

1

Amint utolsó pillantásomat vetem az élet szamárfüles albumára, A lelkemnek nem lesz rejtegetnivalója.) Mester: Nagyon fontos, hogy az embernek legyen egy élő mestere. Először is, ő meg fogja tanítani a spirituális gyakorlás alapszabályait. Meg fogja mondani, hogy legyünk erkölcsösek. A szívünknek tisztának, az eszményeinknek és céljainknak pedig nemeseknek kell lenniük, hogy a maya ne szálljon meg, vagy ne vezessen félre minket. A gyakorlás sokféle módjáról hallunk, de nem tudjuk, hogy melyik a legjobb. Sok ember bizonygatja, hogy ő a legnagyobb mester. Egyesek szert tesznek képességekre a hasi légzésen, vagy a solar plexuson gyakorolva. Azonban ez nem a végső. Sokan mondják, hogy spirituálisan gyakorolnak, viszont nagyon kevesen érik el a Buddha szintet, mert nem értik meg igazán a világegyetem törvényeit. Megtévesztik őket az asztrális lények, akik azt mondják, hogy „Én ez meg ez a Buddha vagyok, jöttem, hogy tanítsalak. Te már Buddha vagy. Ne foglalkozz ezekkel a jelentéktelen dolgokkal. Ne ragadj meg a spirituális gyakorlásodnál.” Ekképp fognak beszélni, hogy elhitessék velünk, hogy mi nagyszerűek vagyunk, a szintünk már olyan magas, és figyelmen kívül hagyhatjuk a világegyetem törvényeit. Ez nem igaz. Egy bölcsesség nélküli Igazság keresőt könnyű félrevezetni. Azután pedig akadályoztatva lesz, mivel ez a maya nagyon erős. Nem lesz képes megszabadulni, még akkor sem, ha akar. A maya vissza fogja őt húzni, és köveket fog elé rakni. Volt Indiában egy híres Igazság gyakorló, aki évtizedeken át fejlesztette magát, mielőtt nagyszerű mesterré vált volna. Mielőtt elérte volna a Buddha szintet és elnyerte volna az „elpusztíthatatlan gyémánt testet” – ami az Anuttara Samyak Sambodha, a tökéletes bölcsesség –, azelőtt egy istennőt imádott nagyon őszintén, mint ahogy itt mi Quan Yin Boddhiszattvát imádjuk. Nagyon tisztelte az istennőt, és vágyott arra, hogy megjelenjen neki. Így egy idő elteltével az istennő kiemelkedett a képmásából, és a gyakorló mindennap beszélhetett vele. Mindig, amikor elment a templomba, a szobor lejött, hogy beszéljen vele, és tanítsa. Annyira szerette az istennőt, hogy nagyon közel került hozzá. Azonban később találkozott a mesterével, és miután hallgatta a mestere tanítását, azonnal tudta, hogy amit a korábbiakban látott, az nem a legvégső szint volt. Megpróbálta gyakorolni azt a módszert, amit a mestere tanított neki, és gyors fejlődést mutatott. De egy bizonyos pontnál nem tudott áttörni, mert minden alkalommal, amikor túljutott volna azon a szinten, az istennő, akit korábban annyira tisztelt, ott állt előtte, és nem hagyta tovább menni. Hosszú időn keresztül nem tudta legyőzni a „hang és forma” ezen akadályát. Egyik nap panaszkodott erről a mesterének, és a mester mérgesen így szólt, „Miért nem?” Fogott egy éles követ, és addig nyomta vele a tanítvány homloka közepén lévő pontot, mígnem az elkezdett vérezni. Az átlagember azt hinné, hogy a mestere ezzel a tettével nagyon kegyetlen volt, úgy tűnt, hogy szinte megöli vele a tanítványt. Azt mondta: „Tudnod kellene. Túl kell ezen jutnod.” Erre ő leült és teljes szívéből meditált. Amikor látta, hogy ismét megjelenik az istennő, két darabba vágta a „bölcsesség kardjával.” Akkor végül legyőzte az akadályt. Ez talán nagyon könnyűnek tűnik, de ti még nem találkoztatok ilyenfajta helyzettel. Nem tudjátok elképzelni, hogy ez milyen. Nem olyan könnyű. A legtöbb ember az asztrális világba megy, miután meghal. Mint tudjuk, több mint száz különböző kifinomult szint van az asztrális világban. Hasonlóan ehhez a világhoz, ahol a gimnáziumtól az egyetemig sok különböző fokozatunk van, mint az első, második vagy harmadik év. Minden világnak sok szintje is van, vagyis ugyanaz a helyzet a második és az első világnál. Habár a fény erőssége néha különböző. Bár ugyanabban az első világban vagy asztrális világban vagyunk, különböző fényeket fogunk látni, a ragyogásnak és a színeknek különböző szintjeit. Ez a különböző szintek miatt van. A legtöbb ember, legyen az jóságos vagy gonosz, a Quan Yin Módszer, vagy más, megszabadulást nyújtó módszer gyakorlása nélkül az asztrális világba fog menni. Ott maradnak esetleg egy-, két-, három-, ötszáz évet, vagy néha egy-, két-, háromezer évet, attól függően, hogy mennyi érdemük van. Azután megint emberként fognak újraszületni a Földre. Az emberi formába való újraszületés előtt az emberek vagy boldogabbak, vagy szerencsétlenebbek voltak. Ha valaki most „mászott fel” a pokolból, akkor nagyon boldog, hogy emberként született ismét erre a világra, mivel épp most szabadult meg a pokol szenvedéseitől. Míg az élet nagyon boldog azon lények számára, akik általában a mennyországban élnek, az asztrális világnak azokon a magasabb szintjein. A dolgok a kívánságuk szerint jelennek meg.

2

Ahogy azt az Amita Szútra leírja, az embernek csak gondolnia kell a ruhákra vagy az ételre, és azok megjelennek. Egy ilyen gyönyörű és nagyszerű helyen élve biztosan nem lennétek hajlandóak lealacsonyodni az emberi szintre. De miközben ők az asztrális mennyországban éltek, azt is megtanították nekik, hogy ha emberré válnak, akkor a lélek képes lesz magasabbra jutni, és ők magasabb spirituális szintekre fejlődhetnek. Ezt ők mind tudják. Egyesek nagyon szívesen válnak emberré, hogy spirituálisan gyakoroljanak és fejlődjenek. De vannak, akik még mindig erősen ragaszkodnak. Ragaszkodnak a Földhöz, amikor emberek, és ragaszkodnak a mennyekhez, amikor az asztrális világban vannak. Sokkalta gyönyörűbb az asztrális mennyországban, nyugalmasabb és élvezetesebb. Mindent megkapsz, amit akarsz, és nagyon gyorsan odautazol, ahová csak akarsz. Soha nem fáradsz el a gyaloglástól, mivel repülni tudsz egy lótuszon vagy egy felhőn. Amikor meg akarsz állni, akkor az megáll. Ha ruhákat akarsz, azok fognak jönni. Ha egy palotát akarsz, az fog megjelenni. Mindent meg fogsz kapni, amit akarsz. Egyes birodalmakban az utakat drágakövekkel borítják. Nagyon sok igazi drágakő van ott. Biztos, hogy ezekben a birodalmakban a lények nagyon ragaszkodnak ehhez, és nem szeretnének lemenni a Földre. Tudják, hogy a földi élet tele van szenvedéssel. Akiket mi mennyei lényeknek hívunk, azok nem Buddhák. Nincsenek a szentlét legmagasabb szintjén. Amikor látják, hogy életük a végéhez közeledik, fájdalmasan sírnak sok, sok napon át, és nem akarnak elmenni. Mert tudják, hogy az emberi világ tele van szenvedéssel, és ha egyszer odakerülnek, akkor nehéz a mennyekbe visszatérniük. Nagyon sok próbán mennek keresztül a Földön. Talán ragaszkodnak a hétköznapi világhoz, vagy megköti őket a karma vagy a sok csábító csapda. Egyik életben a másik után újra kell születniük a Földön, és nagyon nehéz visszatérniük a mennyországba. Ezért nagyon félnek. Nagyon meg vannak ijedve, sokkal jobban, mint egy ember, aki meg fog halni, mert bár van valamennyi öröm ezen a világon, az élet itt leginkább szenvedés. Az asztrális mennyekben viszont csak boldogság van. Még ha van is egy kis fájdalom, az nagyon enyhe, alig érezhető. Az emberi világon a fájdalom néha olyan, hogy tényleg öngyilkosságot akarsz elkövetni; nehéz kibírni mindazt a szenvedést. Úgy érzed, hogy bármikor felrobbanhatsz, és nagyon feszült vagy. A mennyei birodalmakban ilyesmi nincs. Minél magasabban van a birodalom, az annál jobb. Szóval, bár az emberi világ nem nagy ügy, és a papírpénze meg az ékszerei annyira hamisak a mennyben lévőkkel összevetve, az emberek a haláluk előtt mégis nagyon ragaszkodnak, nem is említve azokat a mennyei lényeket, akiknek a gyönyörű, ragyogó világukat kell elhagyniuk. Ezért nagyon gyászos hangulatban vannak haláluk előtt, és mégis el kell menniük. Úgy, mint az embereknek, amikor az idő lejárt, menned kell. Nem számít, hogy ki vagy, menned kell - elnök, vagy az elnök felesége, vagy fontos személyiség, távoznod kell. Ehhez hasonlóan, amikor az érdemeid a mennyekben elfogytak, el kell hagynod a mennyeket, és le kell jönnöd egy másik világba. Ha gyümölcsöző spirituális gyakorlásod volt a mennyekben, akkor biztosan egy magasabb birodalomba fogsz felmenni. De az ilyen esetek nagyon ritkák. Csak akkor fogsz a mennyekbe menni, ha volt egy igazi Mestered, amikor ember voltál a Földön, és nem érted még el a legmagasabb szintet, mielőtt meghaltál. A Mester ott továbbra is tanít majd, hogy emlékezni tudj arra, hogy rendületlenül kitarts a spirituális gyakorlásodban. De amikor egy átlagember megy a mennyekbe, őt ez teljesen le fogja nyűgözni, és gondolni sem fog a spirituális gyakorlásra. Ez a világ tele van szenvedéssel, és az anyagi dolgok nem anynyira tetszetősek. A férfiak nem olyan jóképűek, a nők nem annyira bájosak, de az emberek máris nagyon ragaszkodnak. Elfelejtik a spirituális gyakorlást, ragaszkodnak a pénzhez, bár az csak papír, számolgatják, elhelyezik a bankban, vagy ide-oda dugdossák, hogy azt nehogy ellopják, vagy büszkék arra, hogy egypár csillogó követ viselnek. Az emberek figyelme szétszóródik az efféle dolgokon, és megfeledkeznek a spirituális gyakorlásról, nem is beszélve arról, amikor a mennyekben vannak! Az ékszerek a mennyekben mind valódiak, csillognak innentől egészen odáig. A mi gyémántjaink csak ennyire csillognak, egy centiméternél is kevesebbet. A mennyekben az ékszerek sokkal tovább csillognak, és sokkal távolabbra. Tehát, ha nincs egy megvilágosodott Mesterünk, miközben a Földön vagyunk, akkor a mennyekben nem tudjuk folytatni a spirituális gyakorlásunkat. Amikor lejárt az idejük, a legtöbbjük le fog zuhanni, ahelyett, hogy felfelé menne. A mennyek elhagyása előtt nagy fájdalmat fognak érezni, mert tudják, hogy nem könnyű ismét visszatérni, ha egyszer lemennek a Földre. Rettegnek

3

attól, hogy ha nem gyakorolnak jól, akkor kísértésbe esnek, vagy elborítja őket a világ kollektív karmája, és nem lesznek képesek elszökni; tehát nagyon aggódnak emiatt. Azonban tanítók is vannak a mennyekben; nem arról van szó, hogy egy sincs. Csakhogy a mennyekben a tanítók átlagos mennyei lények. Viszont a te Mestered más. A Mestered azoknak a mennyei tanítóknak is a Mestere. Azonban a mennyei tanítóknak sincs annyi érdemük, hogy a te Mesteredtől tanuljanak. Ez ilyen fokú. Nem mindegyik mennyei lény képes a Mesteredtől tanulni. A Mester csak a saját tanítványaiért felelős. Mindvégig gondoskodni fog róluk. Ha egy mennyei lény tanulni akar Tőle, akkor emberként kell újra születnie. Tehát a mennyei szintekre feljutó átlagembert csak ezek a mennyei tanítók taníthatják, akiknek a tanítása csupán szóbeszéd, például a Buddhától vagy egy megvilágosodott Mestertől származik. Ők csak ismétlik, hogy ”A mennyország jó, de nem örökkévaló, ezért amikor emberként lemész a Földre, gyakorolj többet spirituálisan, és tanuld meg a leckéidet, hogy a későbbiekben egy magasabb szintet érj el.” Vagy talán nem így fognak tanítani. Helyette azt mondják, hogy „Gyere vissza gyorsan! Nagyon jó itt. Szerintünk ez itt a legmagasabb.” Nem minden mennyei tanító olyan jó, hogy az Igazságot tanítsa neked. Emellett, noha tanítanak, az erejük nem olyan hatalmas, mint egy élő Mesteré. Nem adnak sok áldásos erőt neked. Ha adnak, az csak az ő szintjükön lévő áldás. Ha kapsz az áldásos erejükből, akkor a legtöbb, amit megtehetsz, hogy az ő birodalmukban vagy. Egy idő után megint le fogsz zuhanni, fel és le, fel és le. Ennek nincs haszna. Szóval a legtöbb embernek, miután felment a mennyekbe, le kell jönnie a Földre. Amikor a Földön vannak - amint azt mindenki tudja -, sok próbatételen és megtanulandó leckén mennek majd keresztül. Amikor egy megfelelő mester nélkül megyünk az asztrális világba, mindenféléket fel fognak ajánlani nekünk, a mágikus erőt is beleértve. És megmondom nektek az igazat, senkiben sincs elég akaraterő, és nem elég tiszta ahhoz, hogy ellenálljon az ilyen varázslatnak és az asztrális világ bőségének és szépségének. Ezért esik bele mind az asztrális hálóba. Egyesek azt hiszik, hogy ha sok látomást, gyönyörű angyalokat, meg hasonló dolgokat látnak, akkor elérik a jó meditációs gyakorlást. Nem, nem, nem! Vagy némi mágikus erőhöz juthatnak a gyakorlás által. Ez mind semmi. Ezért mind figyelmeztetlek titeket, hogy soha ne legyetek mohóak a mágikus erőért. Ne hagyjátok, hogy becsapjanak. Ezért mondtam, hogy amikor belül bárki bármit felajánl neked, akkor ismételned kell a feltöltött védő neveket, és az asztrális világ nem árthat neked. A legtöbb ember beleesik az asztrális csapdába, mert nincs meg a vezetőjük, aki oltalmazza őket. Nincs jó mesterük. Érthető? Magukban meditálnak, vagy nagyon alacsony szintű mestereik vannak. Ez nagyon veszélyes. Ha erővel visznek el, az szerencse a számodra. Mert legalább tudsz róla, és ellenállsz neki. De ha bűbájjal, gyönyörű szüzekkel, lányokkal vittek el, meg vagyon és mágikus erő felajánlásával, akkor véged van! Amikor meglátod az asztrális lányokat, neked befellegzett. Mint a jég a napon, úgy olvad el minden akaraterő, mert soha egy lányt sem láttál ezen a világon olyan gyönyörűnek, mint amilyen egy asztrális nő. Ezért panaszkodnak a valódi Mester beavatottjai néha, hogy „Nem látok semmit. Csak a függönyt látom magam előtt. Kérlek, hagyd, hogy legalább az asztrális világból lássak valamit, vagy bármit.” De én jobban ismerem a tanítványaimat, mint ők önmagukat. Egyesek annyira gyengék, amikor a nő szépségét meglátják. És együgyűek lesznek. Ezért nem engedem meg. Örökre ott szeretnének maradni. Behódolnak az asztrális világ ereje előtt, és minden érdemüket elveszítenék. És nem vonszolhatok mindenkit, a tanítványok ezreit, millióit, állandóan fogva a kezét és húzgálva, hogy „Menjünk vissza, menjünk fel!” Egyszer vagy kétszer megtehetem, vagy két, három emberrel, de emberek ezreivel nem. Így jobb, ha beleteszem őket egy dobozba, és közvetlenül szállítom őket, elmenve ott, amilyen gyorsan csak lehet. Expressz repülőgép! Igen! Sok energiámat megtakarítom, és érvelést. Mert az emberek akarata nagyon erős, és azt tiszteletben kell tartani. És mit gondolsz, nekem mit kell tennem? Ott kell maradnom, és örökké vele lennem, amíg elege nem lesz belőle. Nem hagyhatom ott, míg a feladatom be nem fejeződik. Nem olyan mulatságos évezredekig az asztrális világban maradni. És a magas szintű gyakorlók szerint a mágikus erő és más okkult képességek a tudatosság első szintjéhez tartoznak, vagyis az asztrális világhoz. És még az asztrális világban is sok, sok

4

különböző szintünk van, több mint száz. Van mennyország, van pokol, van szenvedés, és van öröm az asztrális létezés különböző szintjein. Minden ember, miután a megszabadító módszer gyakorlása nélkül meghal, ennek megfelelően az asztrális világba fog jutni, de különböző szintekre. Az a mágia, a varázslat világa. Amikor eljutunk oda, ott mindent varázslattal tesznek meg. Amikor Shakyamuni Budhha élt, a tanítványa varázserőt használt, hogy körbenézzen a mindenségben, de mindössze egy nem nagyon magas szintet érhetett el az asztrális világban. De ez is a mágikus birodalomhoz tartozik, amit egyfajta asztrális kivetítésnek hívnak. Ebben hátrahagyhatjuk ezt a fizikai testet, magunkkal vihetünk minden egyéb testet, és az asztrális világba mehetünk. Különböző testeink vannak. Ezért, akik meghalnak, bár elérnek valamifajta mennyországot, ők nem szabadulnak meg. Azután előbb vagy utóbb, a karmájuknak vagy a mennyek döntésének megfelelően más formákban vissza kell térniük egy fizikai világba. Az asztrális kivetítés hasonló ahhoz, amikor az ember ideiglenesen meghal és a mennyekbe megy, vagy amikor valaki véglegesen meghal, és az asztrális mennyekbe kerül. De még akkor is, habár ez csak asztrális világ, ez annyira gyönyörű, hogy soha senki, aki odajutott, nem akart viszszajönni erre a világra. Talán sok történetet olvastatok a klinikai kutatásokról, amerikai orvosoktól. Ők azoknak a történetét mondják el, akik ideiglenesen meghalnak és visszajönnek ebbe a világba, és hetekig meg hónapokig sírnak, mert nem akarnak itt maradni ezen a világon, miután láttak egy olyan gyönyörű világot. Mert a belső világ, a spirituális szint annyira örömteli, hogy még egy olyan alacsony szint is, mint az asztrális, a boldogság és a szabadság oly rendkívüli érzéseit nyújtja nekünk, amiket ezen a világon soha nem ízlelünk meg. Nem számít, mennyi pénzt akarunk fizetni érte, milyen keményen vezeklünk, vagy hány százszor borulunk le a Buddha előtt. Ezért ősidők óta sokan lemondanak mindenről, beleértve kényelmet, rangot és vagyont, azért, hogy gyakoroljanak az erdőben vagy a Himalájában, stb. Hogy ezáltal továbbra is élvezzék az ilyen áldott érzést, amit a spirituális meditáció nyújt nekik. Mihelyt megismerjük a mennyek fényét és Isten vagy Buddha tanítását, akkor többé semmit nem akarunk ebből a hétköznapi világból, bár még továbbra is dolgozunk és segítjük önmagunkat, a családunkat, a nemzetünket. De nincs semmi ezen a világon, ami ahhoz a boldogsághoz hasonlítható, amit a mennyekben való átmeneti utazásunk során lelünk, mialatt meditálunk, vagy netán alvás közben. B: Köszönjük Ching Hai Legfelsőbb Mesternek és nézőinknek, hogy csatlakoztak hozzánk a mai, „Utazás esztétikus birodalmakon át” című műsorunkban. Egy „Asztrális Lények” címet viselő, kivételes műsort nyújtottunk át önöknek, ami reméljük megadta a lehetőséget, hogy felfedezzék a világunk inkább földöntúli jellegeit. A mi küldetésünk ezen a Földön az, hogy méltóságteljes életet éljünk, és ezáltal előkelő módon távozhassunk a világról, Isten gyermekeinek megfelelően. Isten áldjon meg titeket és a családotokat egészséggel és boldogsággal. (Ének: Ez nem létezik, drága Az első halál nem létezik És az soha nem létezett, Soha nem létezett az az utolsó halál Én tudom a sorsomat Mi tudjuk a sorsunkat Én tudom a sorsomat Mi tudjuk a sorsunkat)

5

Ching Hai Legfelsőbb Mester előadása Costa Rica, 1989. június 3. 80. videó szövege (eredetileg kínaiul) Ma jött egy riporter, hogy interjút készítsen velem. „Honnan jön ez a Maya erő, vagy negatív erő?” – kérdezte. „Istentől jön.” – válaszoltam. „Hogy lehet ez?” „A Biblia azt mondja, ’Isten teremtette a világmindenséget, és mindent. Nincs semmi, amit ne Isten teremtett volna.’ Tehát, ha nem Isten teremtette ezt a Maya erőt, akkor ki tette?” „Igazad van. De miért teremtette Isten ezt a negatív erőt?” A negatív erő pozitív jellegei Mondtam neki, hogy a negatív erő nagyon hasznos a számunkra, amikor megtanuljuk, hogyan változtassuk azt át hasznos erővé. Például az áram is nagyon veszélyes. Megráz minket, sőt még meg is halhatunk, ha átmegy rajtunk, vagy ha túl közel kerülünk egy magasfeszültségű helyhez. Ha viszont megtanuljuk, hogyan hasznosítsuk az áramot, nem lesz semmilyen bajunk. A pénz például szintén sokakat csábít arra, hogy megszegjék a törvényt, az előírásokat, és gonosztetteket kövessenek el. Ha azonban megtanultuk, hogyan használjuk fel a pénzt, ahelyett, hogy a rabjai lennénk, akkor az is nagyon hasznos lesz a számunkra. Ahelyett, hogy a pénz uralna minket, mi irá-

nyítjuk azt, és úrrá leszünk felette. Ellenkező esetben nem tudunk életben maradni pénz nélkül. Egyesek nagyon pénzéhesek, és lopnának, ölnének, vagy gonosz eszközökhöz folyamodnának azért, hogy megkaparintsák. Olyankor a pénz negatív dologgá válik. Ha azonban tudjuk, hogyan használjuk fel, akkor pozitív lesz. Vegyük például az elektromosságot. Az kétpólusú; csak akkor keletkezik elektromos áram, amikor a negatív és pozitív pólus érintkezik. Hasonlóképp, kétfajta erő van a világon. A pozitív oldalon van Isten ereje, amely együttérzést, szeretetet, gondoskodást és áldóerőt foglal magába. A negatív oldalon a Maya ereje van, ami bebörtönzi az embereket erre a világra, próbára teszi a kapzsiságukat, dühüket, lobbanékonyságukat, bölcsességüket, és az erejüket az akadályok leküzdésében. Eredetileg ez az erő nem jó és nem rossz, csak attól függően válik jóvá vagy rosszá, ahogyan használjuk. A negatív erő abban segít nekünk, hogy megtanuljuk, hogyan győzzük le, és alakítsuk át valami hasznossá. Minden Megvilágosodott Mester – többek között Shakyamuni Buddha, Jézus Krisztus, Mohamed, Szókratész és Platón – azért jött le erre a világra, hogy megtanítsa az emberi lényeket arra, miképp győzzék le a negatív erőt, a balról jövő erőt, és hogyan egyesítsék azt a pozitív erővel. Mi, kínaiak, ezt a „yin és yang egyesítésének” nevezzük. Jobb az, ha megvan a yin és a yang is. Miért? Hiányzik-e belőlünk, emberekből, a yin vagy a yang? Nem, de igen valószínű, hogy túl sok bennünk a yin, és túl kevés a yang. Nem vagyunk egyensúlyban, és könnyen válunk olyanná, mint a szabad akarat nélküli, szélben szállongó falevelek. Ha a világ útját követjük, meg a kapzsiságunkat, a dühünket, a fellobbanó érzéseinket és a vágyainkat, akkor a yin, a negatív erő útját követjük. Ilyenkor a Megvilágosodott Mester azt tanácsolja majd nekünk, hogy vegyünk magunkhoz némi yang kiegészítést. Különben túlságosan balra hajlunk majd; túl sok lesz bennünk a yin, és ez a yin örökre megbéklyóz minket. Egy Megvilágosodott Mester olyan, mint egy vízvezeték- vagy villanyszerelő Mi a „yang”? Ez a pozitív erő, az együttérzés és szeretet ereje, amely megvilágosodást nyújt, ragyogó, üdvös és áldóerővel teli. „Fentről” jön, míg a yin erő a világból, vagy „alulról” jön. Az előbbi felfelé húz minket, míg az utóbbi lefelé ránt. A Mennyországban, vagy az angyalok lakhelyén bőven van yang, ezért a mennyei lényeknek fogalmuk sincs arról, hogy mi a fájdalom és a szenvedés, és még kevésbé tudnak együttérezni a szenvedő emberekkel. Ezen a világon túl sok fájdalomban és kínban van részünk. A szenvedés mindig nyomasztja az elménket. Nagyon keveset gondolunk a boldogságra. Nagyon kevés elképzelésünk van arról, hogy

6

mi a boldogság, mivel igen kevés örömteli pillanatunk van, míg fájdalmas időszakból jut bőven. Hadd említsek egy példát: naponta nyolctíz óránál többet dolgozunk. Amikor otthon vagyunk, csak néhány tál rizsben leljük örömünket. Az örömteli pillanatunk az étkezés, de ezért cserébe tíz órát kell dolgoznunk. Amikor boldogok vagyunk a házastársunkkal, azt mondjuk, hogy a Mennyekben vagyunk. Arról azonban elfeledkezünk, hogy mennyi kötelezettség jár együtt ezzel a boldogsággal. Húsz, harminc, negyvenévi házasság után még mindig kötelezettségeink vannak iránta, és a gyermekeink iránt. Napkeltétől napnyugtáig keményen dolgozunk, hogy megkeressük a pénzt az ételünkre, a ruhánkra, és gondoskodjunk a gyermekeinkről, amíg húsz, huszonöt, sőt harminc évesek nem lesznek. És itt még nincs vége. Később, amikor ők megházasodnak és gyerekeik lesznek, elhozzák őket hozzánk, hogy mi vigyázzunk rájuk. Ezért ezen a világon a mennyei pillanatok, vagy a boldog idők igen ritkák. Nagyon sok fizikai és szellemi erőfeszítést kell kifejtenünk, mielőtt egy kis boldogságra szert tehetünk. (Taps) Miért keressük a yangot? Hogyan találhatjuk meg? Azért vagyunk boldogtalanok, mert túl kevés yangban részesülünk; a munkától kimerültek vagyunk, és nagyon kevés az örömteli pillanatunk. A beavatás idején segítek nektek,

7

hogy kinyissátok a yang erőforrását. Ezt két vízcsaphoz hasonlíthatjuk, az egyik a hidegvízé, a másik meg a melegvízé. A hidegvízcsap a negatív erő, a melegvízcsap pedig a pozitív erő. Ha egyszer a két csap nyitva van, és a hideg-meleg víz együtt folyik, akkor egy pompás, kellemes fürdőt vehetünk, anélkül, hogy megfáznánk. Kevesebb fizikai betegségünk lesz, és lesz energiánk és lelkierőnk arra, hogy szembenézzünk a jövővel, és minden világi kellemetlenséggel, munkával és kötelezettséggel is. Ha egészségesek vagyunk, akkor talán rendben van, ha mindennap hideg fürdőt veszünk; különben az életünk veszélyben lehet. Túl sok fájdalmat és kellemetlenséget szenvedtünk el ezen a világon. Pontosan úgy, mint amikor túl sokáig fürdünk hideg vízben – olyankor nagyon vágyunk már egy forró fürdőre. Ezért jöttem el, hogy elmondjam nektek, hogy van egy másik csap, amiből melegvíz folyik. Nyisd ki a hideg vizes csapoddal együtt, és sokkal kellemesebben fogod érezni magad. Nem fogsz olyan könnyen megbetegedni. Ha beteg vagy, sokkal jobban fogod érezni magad, nem pedig rosszabbul. A csap azonban most el van dugulva. A csap ott van, és a víz a vezetékben van, de a csap el van dugulva. Csak engedjétek meg nekem, hogy kitisztítsam, és azonnal lesz vizetek. A beavatás idején olyan vagyok, mint egy vízvezeték- vagy villanyszerelő. Összekötöm a drótokat nektek, és van áramotok. Megjavítom a csapot nektek, és van vizetek. Aggódom, hogy esetleg megbetegedtek és gyógyíthatatlanná váltok, miután túl sok hideg fürdőt vesztek mindennap. A spirituális gyakorlás nem veszteséges vállalkozás Vannak, akik erre felhozhatják: „Nem, nem! Gazdaságosabb hideg vizes fürdőket venni.” Hát, ebben egyetértek, de lehet, hogy végül sokkal többet fizetsz ki később az orvosnak vagy a gyógyszertárnak! Egyesek azt mondhatják: „Nem akarom, hogy beavatást adj nekem. Részemről a lélekvándorlás rendben van. El tudom viselni ennek az ámító világnak a kínszenvedéseit. Nem akarok a Mennyországba menni, mert ahhoz vegetáriánusnak kell lennem, ami bajos a számomra! Nem tudom abbahagyni a húsevést, mert az nagyon finom.” Vagy esetleg azt mondják: „Ne ölj, ne lopj, ne lépj félre! Hűha, ez nagyon nehéz! Túl sok bonyolult és bajos előírás van. Túl magas árat kell fizetnem a beavatásért; nem akarom!” Tudnotok kell viszont, hogy az még fájdalmasabb lesz, amikor a pokolban sütögetnek majd titeket! Még gyötrelmesebb lesz, mint az, hogy most betartjátok az előírásokat, és lemondotok a húsról és a halról. Mások talán így panaszkodnak: „Én nem leszek képes beavatást kapni, és két órát meditálni! Jobb ezt a két órát a világi élvezetekbe merülve eltölteni. Csak a jelennel törődöm. Ki mondhatja meg a jövőt?” Mi megmondhatjuk a jövőt! Túl késő lesz akkor megbánni, amikor meghalunk. Senki sem jön majd, hogy elkísérjen minket. Azok az élvezetes pillanatok csak több gondot okoznak nekünk. Például az összes hús, hal és alkohol, amiben most örömünket leljük, később fizikai kellemetlenséget fog okozni nekünk. A kórházak húsevőkkel és alkoholfogyasztókkal vannak teli; a vegetáriánusok ritkán betegszenek meg. És amikor meghalunk, minden kar-

mánk velünk jön; senki más, még a rokonaink vagy a barátaink sem jöhetnek velünk. Ha spirituálisan gyakorlunk egy Megvilágosodott Mesterrel, beavatást kapunk és gyakoroljuk a Quan Yin Módszert a házastársunkkal, akkor nemcsak a családi boldogságot élvezzük ebben az életben, hanem az örök életben is együtt leszünk. Egy-két órát áldozunk fel, hogy együtt meditáljunk, és azután örökké egymás társaságát élvezhetjük. Hát nem éri ez meg sokkal jobban? (Taps) Ez semmiképp sem egy veszteséges üzlet! Azáltal, hogy spirituálisan gyakoroltok velem, csak nyereségre tesztek szert; semmit sem fogtok elveszíteni. Az a yin és yang törvénye, hogy ha túl sok bennünk a yin, akkor csapdába esünk ebben a yin dimenzióban. Ez az okozatiság. Yint ültettünk, ezért yinben lesz részünk. Ha yangot ültettünk, akkor a Mennyországba fogunk menni. Ha azonban mindkettőt tápláljuk, egyensúlyozunk a yin és a yang között, és egyesítjük a pozitívat a negatívval, akkor egy jól kiegyensúlyozott lénnyé – egy Szentté – válunk. Egy Szent nem csupán yang, hanem magába foglalja a yint és a yangot is. Láthatjuk ezt a taoizmus jelképéből, ami félig yin, félig yang, de a yangban mégis van egy pont yin, a yinben pedig egy pont yang. Tehát ez ezt jelenti. Egy taoistának, egy olyan lénynek, aki elérte az Igazságot, birtokolnia kell mind a yint, mind

a yangot, ahelyett, hogy csak yang, vagy csak yin lenne. Ha teljesen yang lenne, akkor nem ismerné az érző lények yin tulajdonságait. Nem lenne képes elviselni az érző lényeket, és megérteni a szívüket. Nem lenne képes velük érintkezésbe lépni, és enyhíteni a szenvedésüket. Ha túlzottan a yin felé hajlana, akkor csak olyan lenne, mint bármelyikünk. Az evéssel-ivással törődne, élvezetekbe merülne, tudatlan, nem megvilágosodott, és erőtlen lenne; nem lenne képes segíteni nekünk. A pozitív erő, vagy az életmentő erő bennünk van Ez az „eredeti jóindulatú természet” jelentése. Most megrekedtünk itt, ellepnek minket a karmikus akadályok, és képtelenek vagyunk túllátni rajtuk. Ha van valaki, aki ki tudja ereszteni ezt a yang energiát, és meg tudja javítani nekünk, akkor az a hasznunkra válik. Ilyen a beavatás; a Mester segít a gyakorlótársaknak vagy a tanítványoknak, hogy felfedezzék az együttérzésüket és a szeretetüket, azután pedig a szeretet eme könyörületes ereje gondoskodik róluk mindennap. Mi, katolikusok ezt „Istennek” nevezzük; ezt a könyörületes szereteterőt ismerni annyit tesz, mint ismerni Istent. Egy spirituális gyakorló mágneses tere Ha nem folytatunk spirituális gyakorlást, akkor hová megyünk a halál után? Létezik a pokol? Létezik a Mennyország? A válasz igen! Mi a pokol? A saját karmánk, sötét gondolkodásunk és rossz tetteink által jön létre; ezek egyfajta mágneses teret vagy légkört hoznak létre. Semmi sem vész el; ebben a világegyetemben minden megőrződik. A szavak, amiket kimondunk, nem tűnnek el, a gondolatok, amiket kigondolunk, nem halványulnak el. Van egy különleges dolog, ami feljegyzi a tetteinket, a beszédünket és a gondolatainkat. Akár helyesek, akár nem, a tetteink, beszédünk és gondolataink egy különleges, minket körülvevő légkörré változnak, ami követ minket, akárhová megyünk. Beburkol minket életünk során, és a tudósok ezt az ember mágneses terének nevezik. Miután meghalunk, ez a mágneses tér más formát vesz fel, és továbbra is az asztrális testünk körül lengedez. Ezt a mágneses teret nem könnyű eloszlatni. Csak egy nagyon nagy és erős spirituális gyakorló tudja ezt véghezvinni. Több száz évbe telik, hogy ez a mágneses mező lassanként eloszoljon és átváltson egy másik dimenzióba, vagy bizonyos események, illetve lények magukba szívják, azután pedig elhalványuljon. Tegyük fel, hogy van egy hatalmas gyárunk, ahol rengeteget főznek. Irgalmatlanul sok füst keletkezik, és egy vastag, sötét felhő képződik. Ez a sötét felhő nem fog azonnal eloszlani. Az olyan helyeken, ahol sok gyár van, az eget sötét felhők borítják, ami káros az emberi egészségre nézve. Sok olyan hely van a világon, amiket beborítanak a sötét felhők, és mivel nincs elég oxigén, a felnőtteknek és a gyerekeknek is oxigénmaszkot kell viselniük. Hasonlóképpen, a belső légkörünk is füstöt idéz elő, ami egy kellemes vagy kellemetlen aurát hoz létre, és az emberek kellemesen vagy kellemetlenül érezhetik magukat tőle. Mi vagyunk az elsők, akikre hatással van ez az aura, és mások is megérzik majd a hatását, ugyanúgy, ahogyan a dohányzás káros egy ember számára, és kellemetlenséget okoz azoknak, akik körülötte beléleg-

8

zik a füstöt. Mi, spirituális gyakorlók a legnagyobb mértékben segítségére vagyunk másoknak. Vigyázunk a tetteinkre, a beszédünkre és a gondolatainkra, és tartózkodunk attól, hogy rossz dolgokat tegyünk vagy mondjunk, és ezzel ártsunk önmagunknak és másoknak. Eközben felülről magunkba szívjuk a yang energiát; magunkba szívjuk Isten erejét, amely megáld minket, bölcsebbé tesz, és még inkább képessé tesz minket arra, hogy felhasználjuk a megfoghatatlan csodatévő erőt, hogy segítsünk másokon és önmagunkon. Ez az erő, amiről beszélek, nem az a fajta „csiribícsiribá” csodatévő erő, amit hencegésre használunk. Én Jézus Krisztus és a Buddha Legfelsőbb csodatévő erejéről beszélek. Spontán módon segítünk, ráadásul anélkül, hogy tudnánk róla. Mégis tisztán érezzük. Néha a tudatában vagyunk, bár nem szándékosan. Olyan ez, mint egy virág, ami természetszerűen illatos, de nem szándékosan bocsátja ki az illatát. Amint nekünk, spirituális gyakorlóknak a tetteink, beszédünk és gondolataink tisztábbá válnak, nagyobb lesz a bölcsességünk és az erőnk. Bármit teszünk, az önmagunk és mások hasznára is válik. Akkor egyre nagyszerűbbek leszünk, és természetes módon nagyon kellemes és békés aurát fogunk kisugározni, ami hasznára válik másoknak. Ahelyett, hogy sötét és fárasztó légkört sugároznánk ki, ami azt

9

jelzi, hogy nehéz karmát hordozunk – amint azt azelőtt tettük. Amikor Jézus Krisztus élt, sokan tudtak az Ő hatalmas erejéről. Egyszer egy halálos beteg asszony lopva megérintette a köntösét, és kigyógyult a betegségéből. Nem mondhatjuk azt, hogy Jézus Krisztus csodatévő erőt használt ahhoz, hogy megmentse őt. Nem használt! Nem is tudta, hogy ki vett el egy keveset az erejéből. Ezért körbetekintett, és megkérdezte: „Ki érintette meg a köntösömet az imént?” Az asszony megijedt, ezért felállt, és megbánta: „Én érintettem meg a köntösödet az imént, és most meggyógyultam. Nagyon szépen köszönöm! Kérlek, bocsáss meg nekem!” Erre Jézus Krisztus így válaszolt: „Jól van! A te hited az, ami meggyógyított téged.” Ez a valódi csodatévő erő. Jézus semmit sem tett szándékosan. Ő maga volt a csodatévő erő! Aki csak kapcsolatban állt Vele, vagy érintkezésbe került Vele, az annak hasznára vált. A belső hang Azt a történetet is hallottuk, hogy miképp segített Jézus Krisztus egy süket embernek visszanyerni a hallását. De ez nem feltétlenül volt ugyanolyan, mint a fizikai hallás. Ahogy én értem, ez a „hallás” a „belső hallás” volt. Vannak hallássérült tanítványaim, de ők mégis hallják a Mennyország és Isten belső Hangját. A hétköznapi embereknek normális fülük van, mégsem hallják ezt a Hangot; ők inkább csak a világ hangját hallják, semmint Isten hangját – arra süketek. Bár nem hallják ennek a világnak a vitáit azok a süket emberek, akik jönnek és a tanítványaimmá válnak, azonban hallják a legjobb Hangot, a legszebb, legkellemesebb, legbölcsebb, leginkább segítőkész és életmentő Hangot. Ezt a Hangot hallani jobb, mint a külvilági vitákat hallgatni! Nem nagy dolog arra képesnek lenni, hogy a külvilág hangjait halljuk. A belső Hangot hallani fontosabb! Nincs szükségünk fülekre ahhoz, hogy ezt a belső Hangot hallhassuk. Ha magunktól halljuk, az jó. Ha nem, akkor találnunk kellene egy Mestert, aki meg tudja nyitni nekünk ezt a hallóképességet, és keresnünk kellene a segítségét, hogy halljuk a belső Hangot. De még akkor is, ha magunktól halljuk, lehet, hogy az nem egy felsőbb dimenzióból jön. Néha már hallottuk a Hangot, vagy láttuk a Fényt, de mégis találnunk kell egy Megvilágosodott Mestert, hogy megerősítse az élményünket és a szintünket. A Mester fel tudja használni az erejét arra, hogy segítsen túljutnunk ezen a korláton, és felemelje a szintünket. Néhányan közülünk talán gyakoroltunk spirituálisan az előző életünkben; ezért ebben az életünkben képesek vagyunk arra, hogy halljuk a Hangot és lássuk a Fényt. De egy Megvilágosodott Mester nélkül nem érhetjük el a végső szintet. A Megvilágosodott Mester a végső dimenzióból jön, így ismeri az utat, és el tud vezetni minket ebbe a birodalomba. A pozitív erő megnyitása K: Mester, én értem a pozitív erőről adott magyarázatodat, de ki tudnád-e fejteni azokat a körülményeket, amelyek között ez a pozitív erő segíthet nekünk? Sok példát hoztál fel, de lennél olyan kedves, és említenél még egy példát?

Mester: A pozitív erő rengeteg munkát végez ezen a világon. Esetleg nem érezzük, de valójában segít nekünk. Amikor megnyitottuk, és használjuk ezt a pozitív erőt, akkor mindig nagyon boldogok leszünk. Tegyük fel, hogy meglátsz egy szegény, beteg és magányos embert, és hirtelen feltámad benned a szánalom. Adsz neki egy kis pénzt, és gondoskodsz róla egy ideig. Ettől nagyon kellemesen érzed magad. Ez az a pozitív erő, ami segít annak az embernek, és neked. Ez nem csak egy felszínes tett, vagy érzés. Ha a későbbiekben megbetegszel, sok segítséget kapsz majd, sokkal többet, mint amennyit te nyújtottál. Tegyük fel, hogy segítettél valakinek száz dollárral; később, amikor beteg vagy, esetleg tízezer dollárral segítenek neked. Vagy ha gyakran segítesz a betegeknek, amíg jó egészségben vagy, akkor talán sohasem leszel beteg a jövőben. Így segít nekünk a pozitív erő. Ezt a pozitív erőt azonban ritkán használjuk, mivel túl gyengék vagyunk, és rendszerint a negatív erő uralma alatt állunk. Ezért van szükségünk egy élő Mesterre, hogy segítsen nekünk megnyitni a pozitív és mindenható erő csapját. Most nem működik jól; csak pár csepp jön ki belőle mindennap. Ha egyszer a Mester megjavította, és kinyitjuk, több víz fog kifolyni, mint amennyit valaha fel tudunk használni. Rengeteg vízzel fog ellátni minket, és nem

lesz többé javításra szükség. Nem kell majd cseppenként várnunk rá, hogy egy egész nap alatt csak egy icipicit gyűjtsünk össze. Bármikor nyitjuk ki a csapot, a víz vastag sugárban ömlik majd, nagyon gyorsan. A pozitív erő bennünk van Például, a beavatás után mindennap érintkezünk Istennel, az Én Természetünkkel, és a Szentekkel. Látjuk Jézus Krisztust, a Buddhát vagy a Quan Yin Boddhiszattvát szemtől szembe, és bármilyen kérést előadhatunk. Az imáink azonnal valóra válnak. Kapcsolatban vagyunk a mindenható erővel, és több holmink van, mint amire valaha is szükségünk lehet. Ez az igazi pozitív erő. Onnantól fogva Az fog gondoskodni a lelkünkről. Ezen a világon Az fog gondoskodni a mindennapjainkról, és minden szempontból remekül érezzük majd magunkat! A Quan Yin Módszer meggyógyít minden betegséget, köztük azokat, amelyek az aggodalomból, tudatlanságból, önzőségből, dühből és elvakultságból erednek. Meggyógyítja a pokol betegségeit, az éhes szellemeket és az állatokat. Az egyetlen előttünk nyitva álló út a Mennyekbe, a Tiszta Földre vezet majd. Nem fogunk a pokolra jutni, vagy visszatérni, hogy elszenvedjük az emberi világ fájdalmait. Persze visszatérhetünk emberként, ha akarunk. Ha segíteni akarunk másokon, visszajöhetünk, és emberként születhetünk újra. Ez azonban önkéntes lesz, és eltér azoknak az eseteitől, akiket a karma húz le, hogy a lélekvándorlást, a fájdalmat és tudatlanságot elszenvedjék. A pozitív erő felfoghatatlan Mielőtt ez megnyílik, nagyon szenvedünk, és magányosnak érezzük magunkat. De ha egyszer kinyílik, érezzük, ahogy egyre nagyszerűbbé és erősebbé fejlődünk. Boldogabbak, elégedettebbek és igénytelenebbek leszünk, kevésbé ragaszkodunk az anyagi világhoz. Akkor könnyedén le tudunk mondani a világról. Most, hogy a pozitív erőtök még nem nyílt meg, ezt még nem érthetitek teljesen, annak ellenére, hogy már régóta beszélek. Amikor a beavatás során kinyílik, megértitek majd, és tudni fogjátok, hogyan segíthet nekünk ez a pozitív erő mindennap. Mit mondhatunk akkor, amikor az nincs nyitva? Az pont olyan, mint amikor nem tudjuk, hogy mit vegyünk, miközben nincs is pénzünk. Amikor viszont van pénzünk, tudjuk, hogy vehetünk kenyeret, tofut, vagy glutent. (Nevetés) Még meg is házasodhatunk. A negatív erő is hasznára válhat az embereknek K: Mester, az imént bemutattad a pozitív erőt. El tudnád-e magyarázni, hogy a negatív erő miként segíthet nekünk? Mester: Ha uralni tudjuk a negatív erőt, akkor az is segíthet nekünk. Például, az emberek azt mondják, hogy a pénz a kísértés forrása. Ölésre késztet minket, válásokat okoz, testvéreket távolít el egymástól, tönkreteszi a családot, arra csábít, hogy kenőpénzt fogadjunk el és ezzel megvesztegethető tisztviselőkké váljunk, és megront jó embereket. Ha viszont tudjuk, hogyan vegyük jó hasznát a pénznek, akkor minél több pénzünk van, annál jobb. Ha több pénzt adnak azoknak, akik

10

pénzéhesek, és megigézi őket a pénz, ők csak még több után sóvárognak majd. De akik hasznát tudják venni a pénznek, ahelyett, hogy csupán birtokolnák, azok bőkezűen fogják költeni. Jó a számukra, hogy sok pénzük van, így segíteni tudnak a szegényeken, az árvákon és az özvegyeken, vagy kórházakat építhetnek a betegeknek. Ily módon a pénz nem gonosz dolog. A negatív erő éppen olyan, mint egy

elektromos pólus, ami negatívan van feltöltve. A negatív pólus nélkül a lámpa nem világíthat. Ezért a negatív erő és a pozitív erő tulajdonképpen ugyanaz az erő, ami különböző feladatokat lát el. Csupán akkor válik rosszá, amikor nem tudjuk, hogyan használjuk fel. Vagyis szükségünk van egy Megvilágosodott Mesterre, hogy elmondja nekünk, miképp használjuk fel a negatív erőt, hogy az a hasznunkra váljon. Ha egyszer a Quan Yin Módszert gyakoroljuk, fel fogjuk ismerni, hogy valójában nincs jó és rossz, nincs pozitív és negatív. Csak azért látjuk másképp, mert nem értjük. Egy nem megvilágosodott ember számára talán még a pozitív erő sem hoz semmi hasznot. Mivel nem tudja, hogyan használja fel, ezért esetleg gonoszságokra használja majd. Például, ha egy nem megvilágosodott ember arra lesz figyelmes, hogy egy másik ember nagyon kedves, talán kihasználja az illető jóindulatát, és pénzt kér kölcsön tőle, hogy igyon és szerencsejátékot űzzön. Ezzel szemben egy megvilágosodott ember még a negatív erőt is valamilyen jótékony dologgá tudja változtatni.

Ching Hai Legfelsőbb Mester beszéde Fülöp-szigetek, Manila 2000. május 3. 691 videó szövege (eredetileg angolul) Bemondó: Kedves vendégeink, a sajtó és a különböző szervezetek képviselői, hölgyeim és uraim. Amikor fiatal voltam, nagyon bámulatba ejtettek a Biblia történetei. Ez irányú érdeklődésemnek köszönhetően teljesen elmerültem a vallásokban és a Bibliában, amikor még csak középiskolás voltam. Azt terveztem, hogy pap leszek. Ez volt a tervem. Ezért személyes kutatásokat folytattam a vallással és a Bibliával kapcsolatban. De ahelyett, hogy választ kaptam volna a kérdéseimre, úgy történt, hogy több kérdésem lett. Arra is rájöttem, hogy a kérdéseimre nem tudnak kielégítő választ adni a középiskolai tanáraim, sőt még azok a papok sem, akik irányították az iskolánkat. Ettől kezdve, amikor leérettségiztem a középiskolában, beiratkoztam egy főiskolára. Nem jelentkeztem a papnevelő intézetbe. A főiskolán az elmém nem hagyta abba a kutatást. Tanulmányoztam a különböző vallásokat, például a hinduizmust, buddhizmust, iszlámot, és a Yung-a-Yoga filozófiát. Most végeztem a főiskolán és Palawanon dolgozom. Ott él a családom, és most teljes mértékben palawani lakossá váltam. Válaszok után kutatok. A konkrét és határtalan kielégülést keresem arra, amit érzek. Ilyen tudati beállítottságban voltam, amikor megismerhettem a Ching Hai Legfelsőbb Mester Nemzetközi Szervezetet. Alapjában véve vegetáriánus voltam. Mindig, amikor hivatalos ügyben Puerto Princessán járok, Ching Hai

11

Legfelsőbb Mester vegetáriánus éttermében eszem. Tudomást szereztem a Quan Yin meditációról. Ezután beszélgettem erről a feleségemmel, és ő beleegyezett a Quan Yin Módszerbe történő beavatásba. Megkaptuk a beavatást a Quan Yin Módszerbe. Némi idő elteltével meglett a negyedik gyerekünk is, és ők is meditálni akartak, ezért ezt elmagyaráztuk nekik. Az élményeimen keresztül most tudom, hogy amit Ching Hai Mester tanít a Quan Yin Módszerről és az azonnali megvilágosodásról, az igaz. Látni fogod a spirituális fényt, amit a Szent Könyvek említenek. Vannak bizonyos szintek, ahol körülötted mindenütt érezni és látni fogod a fényt. Ez után kutattam minden egyéb vallásban. Megvan náluk, amit úgy hívnak, hogy az “Ige”. A Quan Yin meditáció gyakorlása által hallhatod a hangot. Próbáljátok meg gyakorolni a Quan Yin Módszert. Biztos vagyok benne, hogy ti is elégedettek lesztek. Köszönöm. A ma esti következő szónok egy nagyon, nagyon különleges ember. Spirituálisan irányít minden egyes fülöp-szigeteki lakost. Azt hiszem, számunkra is kitüntetés, hogy Royter Atya néhány köszönő szavát hallgathatjuk. Royter Atya: Az a figyelemre méltó Ching Hai Legfelsőbb Mesterrel kapcsolatban, hogy világszerte eljut azokhoz, akik szükséget

szenvednek. És itt a Fülöp-szigeteken nagyon jelentős segítséget nyújtott az Aeta népünknek, akiket elűzött otthonukból a Pinatubo vulkán kitörése. Nagyon megérintette őt az a tény, hogy közülük olyan sokan meghaltak, olyan soknak el kellett hagynia az otthonát, hontalanok lettek, minden segítség nélkül. Nagyon jelentős mértékben hozzájárult azokhoz az erőfeszítéseinkhez, hogy ezeken az embereken segítsünk. Zambales-en most van egy igazi Aeta közösségünk, és ez nagyon, nagyon jól működik. Van oktatás, és megvan a megélhetésük. Halászattal foglalkoznak, kecskéket és csirkéket tartanak, mangót termesztenek, és iskolába járnak! Tehát azokat az Aeta embereket nagyon, nagyon hatékonyan segítjük Ching Hai Legfelsőbb Mester támogatásával. Ezért mélységes hálát érzünk iránta. Nagyon köszönjük. B: Mi, fülöp-szigetekiek közismerten vendégszeretők vagyunk, szívesen látjuk a hozzánk érkezőket. Ezért meg szeretném kérni a táncosokat, hogy adjanak át egy hagyományos ajándékot, egy hagyományos táncot Ching Hai Legfelsőbb Mester számára. Ching Hai Legfelsőbb Mester, ezt a táncot neked ajánljuk! (M: Jól van. Nagyon köszönöm.)(Tánc) Megkérhetném a Marcos királypártiak képviseletében Mr. Alachika-t, hogy járuljon elénk, és tegye meg a felajánlásukat Ching Hai Legfelsőbb Mester számára. A legrosszabb bűnös is a mennyországból származik Mester: Nagyon szépen köszönöm. Köszönöm. Mielőtt bármi is kezdetét venné, hunyjuk be a szemünket egy kis időre, és imádkozzunk ezért az országért és népéért. Azért imádkozunk, hogy az ország minden nappal egyre boldogabb legyen, és a népei gyorsan megtapasztalják a mennyek gyönyörűségét. Az Ő akarata szerint, ámen. Köszönöm, Uram. Köszönöm a szeretetedet. Olyan sok szeretetet érzek a fülöpszigeteki emberektől. Nehéz ezt elmagyarázni. Oly sok, oly sok szeretetet ezektől az emberektől. Áldjon meg titeket az Úr mindennap egyre jobban! Hosszú idő telt el azóta, hogy meglátogattam a gyönyörű országotokat. Majdnem elfelejtettem, hogy milyen csodálatosak az emberek. Hogy vagytok? (Remekül.) Nincs ott egy kicsit meleg nektek? Jól érzitek magatokat? Kényelmesen? (Igen.) Elnézést, az embereim nem számítottak ilyen elsöprő tömegre, ezért talán kicsi helyszínt béreltek ki, és így nem jut nektek elég kényelmes ülőhely. Hadd fejezzem ki a legmélyebb sajnálatomat. De van ülőhelyetek a szí-

vemben, mindig, mindig! Azért a kedvességért, amivel elárasztottátok a gyengéket és a szűkölködőket, habár ez az ország nem mindig volt olyan szerencsés, ahogy azt szerettük volna, ahogy azt kívántuk volna. De ez a nagylelkűség és kedvesség ismertetőjele. Mert ha csak akkor adunk, és csak akkor vagyunk kedvesek, amikor szerencsés helyzetben vagyunk, vagy csak amikor gazdagok és tehetősek vagyunk és kényelemben élünk, akkor ez nem annyira meglepő. Csak amikor nagyon szerény helyzetünkben adunk, ráadásul embert próbáló körülmények között, akkor tudja az Úr igazán, hogy mi valóban az Ő szeretett gyermekei vagyunk, és Isten szeretetét hozzuk el erre a bolygóra. Legyetek áldottak. Olyan nagyszerűek vagytok, olyan szeretetteljesek, olyan kedvesek, olyan gyengédek, és olyan nagylelkűek. És az összes nehézség és megpróbáltatás csak felerősíti a Fülöp-szigetek népének mindezeket a nagyszerű tulajdonságait. Sok emberrel találkoztam ebben az országban, és ez mindig a legjobb benyomást teszi rám, amire emlékezhetek. Ezt az alkalmat is megragadom ma, hogy újra, újra és újra megköszönjem, hogy olyan jók vagytok, hogy önmagatok vagytok. Köszönöm. És itt van számunkra az Atya, akinek köszönetet mondhatunk, az Anya, és a nagyszerű Mr. Morato. Köszönöm. És a Szenátus, a gyönyörű szerető pár itt, azt hiszem, tudjátok, hogy kikről van szó. Légy szíves, ti is álljatok fel. Igen. És még sokan, sokan, mások… légy szíves. Akik itt elől ülnek, azok a nagyszerű emberek. Később majd eljöttök és megismerkedtek velük. Azt hiszem, jobban ismeritek őket, mint én. Nagy megtiszteltetés ez a számomra, és nagyon, nagyon boldog vagyok, hogy visszatérek ebbe a csodálatos országba, különösen a csodálatos emberekhez, amit nagyon nehezen tudok elfelejteni. Néhány emberrel találkozol, és elfelejted őket; néhány emberrel találkozol, és soha nem felejted el őket. A fülöpszigetekiek úgy hatnak másokra, hogy azok soha nem felejtenek. Nem csak rám. A külföldön élő fülöp-szigetekiek is nagymértékben öregbítik ennek a népnek a jó hírnevét. Csak ennyi visszajelzést akartam adni nektek, mert sokat utazok, sok fülöp-szigeteki embert láttam külföldön, és ők mindig nagyon, nagyon jól képviselik az országotokat. Ha most mi, emberi lényekként ugyanilyen jól képviselnénk Atyánkat a mennyországban, akkor az nagyon jó lenne a bolygónknak. Nem mindig tudja mindenki Istent ilyen menynyei módon képviselni. Nem azért, mert nem akarják, hanem csak azért, mert elfeledkeztek Isten Országáról, ami bennünk van. A Biblia ezt nagyon-nagyon világosan megemlíti. Jézus újra és újra elmondja: “Nem

12

tudod, hogy te vagy Isten temploma, és Isten Lelke benned lakik.” (Korintus 3.16) Naponta olvassuk a Bibliát, és hallottuk, amint Jézus azt mondta, hogy mi vagyunk Isten gyermekei. Csak az a helyzet, hogy nagyon nehéz erre emlékeznünk. Hogy emlékezzünk arra, honnan jöttünk, vissza kell oda mennünk. Vissza kell térnünk lépésről lépésre, követve a nyomot vissza az Országba, ahonnan a lényünk valójában származik. Mert nem igazán vagyunk…, nem vagyunk emberek. Nem ez a fizikai test vagyunk, amit embernek hívnak. A mennyországból származunk, mindannyian, még a legrosszabb bűnösök is. Akikről azt gondoljuk, hogy ők a legrosszabb bűnösök, ők is a mennyországból származnak. Csak azért vétkeznek, mert itt csalódottak. A tudatalattijuk legmélyebb emlékezetében emlékeznek arra, hogy milyen a mennyország, emlékeznek a szabadságra, bőségre, gazdagságra, és a hatalmas erőre, ami az övék volt, amikor az Atyával voltak. Amikor erre a bolygóra jöttünk, és körbevett minket ez a fizikai test, akkor nagyon, nagyon korlátozottnak éreztük magunkat. A gyerekek, a csecsemők ezért sírnak a legelső pillanatban, amikor idejönnek. Ha ez egy boldog hely lenne, akkor mosolyognának, amikor megszületnek. Mert amikor a kisbaba először megszületik, akkor még nagyon szoros kapcsolatban van az Isteni erővel, nagyon szoros kapcsolatban van a mennyei Atyával. Ezért amikor érintkeznek ezzel a nagyon durva és szenvedő világgal, akkor azonnali fájdalmat éreznek. Ezt képtelenek elviselni, így hát sírnak. És lassanként a mennyországnak ez az emlékezete elhalványul. Minél inkább öregszünk, annál inkább megfakul bennünk a származásunk emléke. Ennek az az oka, hogy folytathassuk a dolgunkat ebben a fizikai életben, anélkül, hogy túl nagy honvágyunk lenne. Bármit teszünk, azt itt meg kell tennünk, ezért Isten úgy rendezte el, hogy felejtsük el a származásunkat. De csak egy időre. Négy, öt éves korukig a gyerekek még mindig emlékeznek arra, hogy honnan jöttek, még kapcsolatban vannak a mennyországgal. Ezért olyan tiszták és boldogok. Nem számít, hogy milyen körülmények között vannak, a szemük szikrázik a szeretettől és a mennyei üdvösségtől, amit mi, felnőttek, elvesztettünk. Minél inkább megöregszünk, annál inkább elhalványul a szemünkben a szikra. Mert kapcsolatban vagyunk ezzel a fizikai világgal, amelyik nagyon durva, nem kifinomult, nem csupa gyönyör, összehasonlítva azzal, ahonnan jöttünk.

13

Ez a világ az Isteni lét igazi világának egy tükröződése Más okból jöttünk ide. Azért jöttünk ide, hogy megismerhessük Istent. Habár más a célunk az életben, más okból jöttünk ide, más módon élünk, de idejövetelünk egyetlenegy célja az, hogy felismerhessük Istent. Ez ellentmondásnak tűnik, pedig így van. Ezt elmagyarázták nekem, láttam a belső látomásban, hogy ez miért van így. Azért, mert a mennyországban voltunk az Atyával az örökkévalóság óta; egyek voltunk a Teremtővel. Egyek voltunk Vele minden pillanatban, ezért nem tudhatjuk, hogy ez milyen. Ezért szükségünk van mindennek a dicsőségnek a tükröződésére, arra, ami nem az igazi, hogy megismerhessük az igazit. Ugyanúgy, ahogy szükségünk van a tükörre, hogy lássuk az igazi énünket, az arcunkat. A tükör csak egy képmás, egy tükröződés, nem valódi, de a tükör révén megismerhetjük önmagunkat. Ehhez hasonlóan ez a világ csak egy illúzió, csak egy káprázat, csak az Isteni lét igazi világának egy tükröződése. De szükségünk van rá, hogy valóban megismerjük, milyen Isten. Ezért a Biblia azt mondja nekünk, hogy “ne ítélj, mert ítéltetni fogsz”. Mért nem szabad ítélnünk a testvéreink felett? Mert ők is Isten gyermekei, ugyanaz a lényegük, mint Istennek. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk, ezért nem számít, hogy ő mit tesz, belül ő Isten; Isten benne van. És azért jött ide, hogy megtegye ezt, azt, amazt, hogy így megismerje Istent. Más módot választottunk arra, hogy megismerhessük Istent. Egyesek nagyon erkölcsös utat választanak, hogy Istent gyorsabban megismerjék. Mások hosszabb és nehezebb utat választanak, azzal, hogy kevésbé erkölcsösek, kevésbé nemesek, kevésbé jók, hogy így Istent egy intenzívebb módon ismerhessék meg. De persze az emberi értékrendünk szerint értékeljük a jót és a rosszat, az erkölcsöset és az erkölcstelent. És ezért ítélkezünk, eljutottunk egy meghatározáshoz, hogy mi a jó és a rossz, gonosz, és így tovább. De Atyánk szemében mind egyenlőek vagyunk. Mivel itt egyébként is minden illúzió, ezért a jó és a rossz nem valódi. Ez csak egy tükröződés, hogy Istent az Ő teljességében megismerjük. Mert oly hosszú ideje ott vagyunk a mennyországban, minden olyan jó, olyan tiszta, olyan tökéletes, ezért nem tudhatjuk, mi a tökéletes, hacsak nem látjuk, hogy mi az, ami nem tökéletes. Nem ismerhetjük fel a férfit, hacsak nincs egy nő, akivel öszszehasonlítjuk. Nem ismerhetjük a jóságot, hacsak nincs ott valami rossz, amivel szemben áll. És ezért jöttünk ide a fizikai dimenziónak ebbe a világába, hogy megismerhessük a roszszabbik oldalát a szenvedésnek, fájdalomnak,

bánatnak, hogy azután így megismerhessük a jóságot, megismerhessük a dicsőséget, megismerhessük az üdvösséget, megismerhessük a mennyország áldását. Ezért kell megismernünk Istent ebben az életben. Látnunk kell Őt. Nem szabad csak beszélgetnünk Róla, nem szabad csak hallanunk Róla, nem szabad csak megértenünk Őt. Látnunk kell Őt, akár Férfi, akár Nő alakjában, efölött nem vitázunk. Istennek… nem kell, hogy neme legyen. Isten egy mindenható erő, csupa szeretet, csupa kedvesség, csupa megbocsátás. Ezért ha itt közöttünk bárkiben jobban megvan ez a jelleg – úgy, mint a fülöp-szigeteki emberekben –, akkor ő nagyon közel van Istenhez. Belülről nagyon, nagyon erős hitetek kell, hogy legyen, egy nagyon erős vágy arra, hogy megismerjétek az Atyát. És ti ezért vagytok olyan tiszták, kedvesek és melegszívűek. De továbbmehetünk egy lépéssel, láthatjuk az Atyát saját magunk; láthatjuk a valódi Istent, aki ebben a templomban lakozik. És ez az egyetlen módja annak, hogy teljesen boldogok legyünk ezen a világon és a túlvilágon, mert ezért jöttünk ide, hogy lássuk a tükröződést, lássuk az illúziót, és így megismerjük a valóságot. Hogy lássunk minden rosszat, minden mulandó természetűt, minden fájdalmat és szenvedést, hogy megismerhessük Atyánkat, aki a mennyországban lakik, aki csupa jóság, csupa dicsőség, csupa gyönyör, csupa boldogság és csupa örökkévalóság. Hogy megismerjük Istent, ahhoz nem beszélhetünk csak így. Amikor a cukorkáról beszélünk, az nem a cukorka, ezért meg kell ennünk a cukorkát ahhoz, hogy megismerjük. Ahhoz, hogy megismerjük Istent, befelé kell mennünk, ahol, ahogy Jézus említette, Isten Országa benned van, benned van! Így hát meg fogom mutatni nektek a “belső Országot”, hogy láthassátok a magatok számára, hogy mi nem emberi lények vagyunk, nem ez a halandó test vagyunk. Isten él bennünk, és amikor Isten él bennünk, akkor mi csak Isten része vagyunk, egyek vagyunk Istennel. Nem egy átlagos, halandó érző lény vagyunk. Ha ezt a saját szemünkkel látjuk, akkor tényleg megértjük a Bibliát, amikor Jézus azt mondta, hogy Isten Országa benned van. Akkor ezt saját magunk láthatjuk. Milyen bennünk ez az Isten Országa, amikor látjuk? Látjuk a múlt szentjeinek néhány élményét, amikor egységben voltak Istennel. Mint például Szent János, ő hallotta a mennyország trombitáját; mint Mózes, ő látta, amint Isten lángként jelenik meg, egy nagy fénycsóvaként, és hallotta, amint Isten a mennydörgés hangján beszélt hozzá, sok víz hangján, stb., stb.

Azért vagyunk boldogtalanok, mert elfeledkeztünk Isten valódi Országáról Ezek az élmények a valódi dolgok, amelyeket lejegyeztek a Bibliában. Ez nem egy olyan rejtélyes dolog, ami csak a múlt szentjeivel esett meg. Ez valódi, ez még ma is megtörténhet velünk, bármelyikünkkel, mert mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Ennek mindannyian részei vagyunk. Nem ez a test vagyunk. Ezért bármikor befelé akarunk menni, hogy lássuk az Országot, akkor azt láthatjuk. Csak nem tesszük meg. Általában látjuk a cukorkát, a virágokat, az embereket, látjuk a munkát, a pénzt, az autókat, a forgalmat, látjuk kívül a Napot és a Holdat. De soha nem próbálunk meg befelé menni, ami egy teljesen más világ, ami a valódi világ. Ezt jelenti a Bibliában az, hogy Isten Országa benned van. Isten Országa benned dicsőséggel teli, fénnyel teli, ami ragyogóbb, mint ezen a bolygón napok tízezrei, de nem égeti a szemedet. Nem érzed magad miatta kényelmetlenül. Feldobottabbnak érzed magad miatta, könnyebbnek, bölcsebbnek, szeretőbbnek, kedvesebbnek, egyre közelebb érzed magad az eredeti lakóhelyünkhöz, ami Isten, amit mi mennyországnak nevezünk. Azért vagyunk boldogtalanok, nem számít, mennyi pénzünk van, nem számít, milyen magas pozíciót töltünk be a társadalomban, mert elfeledkeztünk erről a valódi Isten Országáról. A Biblia mondta nekünk, Jézus mondta nekünk, hogy ne gyűjtsünk kincseket ezen a világon, mivel az igazi kincsünk a mennyekben van. Ezt értette alatta. Belül kell látnunk a kincset, és akkor az életünk egyfolytában egyre jobbá válik. Még kifelé is, a belülről jövő kincs kifejeződik, és másfajta embert farag belőlünk. Még a külsőnk is más, a gondolkodás is más, az egészségünk más, a munkánk hatékonysága más, megváltozik az értelmünk, az egész életfelfogásunk töviről hegyire megváltozik. Én ma másképp nézek ki, mint talán tizenöt évvel ezelőtt, a megvilágosodás előtt, ez biztos. Ezt saját tapasztalatból tudom. Ami csak ma a birtokomban van, az azért van, mert Isten Országa nekem adja. Emberi lényként soha nem érhetek el semmit. Egy senki voltam, amíg Isten meg nem áldotta a lelkemet a saját szeretetével és tudásával, amíg Isten fel nem ébredt bennem, és megmutatta, hogy Ő ott van, hogy mindig szerethetem Őt, támaszkodhatok Rá, hívhatom Őt. Azt mondta nekem, hogy Ő a Legfelsőbb Mester. Ching Hai pedig a “Szeretet Óceánját” jelenti, ez nem az én fizikai nevem, hanem ez az Atyánk neve. Sok egyéb, különböző néven is szólíthatjuk Őt. Ez nem számít. Mint ahogy az anyánkat hívjuk anyá-

14

nak, mamának, maminak. Bárhogy hívjuk őt, ezt ő is tudja, és mi is tudjuk. Igen. Ha nem látjuk Istent, valóban, ha nem ismerjük fel a valódi énünket, akkor soha nem lehetünk igazán boldogok. És halálunk idején – mivel nem nyert kielégülést ez az el nem múló vágyódásunk, hogy megismerjük önmagunkat – egy időre nyomorúságos állapotban lehetünk. Úgy értem, hogy ezt hívhatjuk pokolnak. De ha ismerjük Istent, már boldogok vagyunk, amíg ebben a fizikai testben vagyunk, ezért amikor úgymond meghalunk, akkor folytatjuk ezzel a boldogsággal. És csak angyalok és szentek jönnek, hogy üdvözöljenek minket, ezért soha, még halálunk idején se fogunk félni, és nem fogjuk magunkat magányosnak érezni. A Biblia szentjei azt mondják, hogy “naponta meghalok”. (Korintus 15.31) Ezért amikor megvilágosodottak vagyunk, akkor nem félünk a haláltól. Tényleg meghalhatunk naponta, és viszszatérhetünk az életbe. Hogyan tesszük ezt meg? Csak visszalépünk Isten Országába belül, itt hagyjuk kívül a testet, mintha halott lenne. Úgy nézhet ki, mintha halott lenne, a szemek felfelé fordulnak, a test mozdulatlan, és akkor csak belépünk a belső világegyetembe, ami a valódi világ, és élvezzük azt. És amikor csak készen állunk, visszajövünk, újra felöltjük ezt a testet, azután pedig megtesszük, bármit is kell tennünk, a maradékot, amíg ezen a bolygón élünk. Tehát ezt jelenti az, hogy “naponta meghalok”: És ezt megtehetjük, megtehetjük. Mivel eredetileg a mennyországból származunk, és ezt a testet csak kölcsön vesszük egy időre. Mint ahogy egy hotelban lakunk, mint ahogy egy autót vezetünk, mert ez egy bizonyos cél érdekében kényelmes. De az igazi énünk a sofőr, nem pedig az autó. Ezért a sofőr bármikor beülhet az autóba és kiszállhat az autóból, és élvezhet különböző dolgokat. Ehhez hasonlóan, a valódi énünk bennünk van. Visszamehetünk befelé, kijöhetünk, visszamehetünk, kijöhetünk. Ez az igazi megszabadulás; a valódi szabadság, miközben élünk. Miközben még mindig törődünk a testvéreinkkel, a családdal és a munkával, pénzt keresünk, teljesítjük a kötelességünket ezen a bolygón, mégis élvezhetjük a mennyországot, amikor csak van szabadidőnk. És ha annyira járatosak vagyunk benne, akkor ráadásul mindkettőt megtehetjük ugyanakkor. Moshatod a fogadat, és ugyanakkor beszélgethetsz Istennel, mosogathatod az edényeidet, és ugyanakkor láthatod a mennyországot. De ehhez gyakorlat kell, igen. A megvilágosodás azonnal jön. Ha tudod, hogyan kell visszasétálni az Országba, visszasétálni oda, ahonnan jöttünk, akkor az azonnal jön. Ezt megmutathatom, nagyon gyors. De a hosszú

15

távú gyakorlás révén gyakorlottabb leszel, abban, hogy gyorsan elmenj, be- és kilépj. Mint ahogy eleinte nem tudjuk túl jól, hogyan kell egy autót vezetni. Szükségünk van egy tanárra, és még így is ügyetlenül vezetünk. De később vezethetünk, miközben a barátainkkal beszélgetünk, rádiót hallgatunk, és mindenféle más dolgon gondolkodunk. Eleinte, amikor először tanulunk autót vezetni, akkor nagyon óvatosnak kell lennünk, és mégis beleütközünk sok mindenbe. De később nagyon gyorsan vezetünk, és néha még trükköket is csinálhatunk. Ehhez hasonlóan, hosszú ideje lakunk ebben a testben, és elfelejtettük, hogy bármikor megszabadulhatunk tőle. Könnyű megtanulnunk azt, hogy visszatérjünk a Mennyországba Van egy történet egy pilótáról. Ez egy igazi történet. Repülőgépet vezetett, és pilótaként éjszakára gyakran a repülőn kellett maradnia, szolgálatban, és egyfajta ülésben aludt. Tudjátok, az ülésben, amit hátra lehet dönteni. Nem igazi ágy, hanem az ülés, amit félig hátra lehet dönteni, félig így, miközben dolgozik. Szóval sokat aludt így, életében sok alkalommal. Így amikor hazament, soha nem tudott normális ágyban aludni, mert annyira hozzászokott, hogy az effajta borzalmas ülésben aludjon, amiben mi hosszú ideig nem tudunk elaludni. De ő tudott, mert annyira hozzászokott, és a közönséges, vízszintes, kényelmes ágy számára kényelmetlenné vált. Ezért otthonra egy széket kellett vennie, pont olyat, mint a pilótaülés, azután pedig abban aludt. El tudjátok képzelni? A szokás ekkora kötelmet jelenthet, ilyen erőteljes lehet, hogy miatta minden mást elfelejtünk. Ehhez hasonlóan, olyan hosszú ideje bent ragadtunk ebben a testben, hogy elfelejtjük itt hagyni, amíg el nem jön a halálunk pillanata, és még akkor is vonakodva hagyjuk itt. Sírunk, küzdünk. Nem akarjuk itt hagyni a testet, ami számunkra oly sok fájdalmat, szenvedést és munkát jelent. Egyedül emiatt a test miatt naponta tíz órát dolgozunk. Ugye? Olyan sok mindent meg kell tennünk, hogy életben tartsuk ezt a testet, és amikor meghalunk, még itt se akarjuk hagyni! De a mennyország mindent felülmúlóan gyönyörű. Ha most megismerjük, akkor azonnal itt akarjuk hagyni a testet; azonnal itt akarjuk hagyni ezt a világot. Egy másodperccel sem akarunk itt maradni tovább! A múlt és a jelen szentjei ezért nem törődtek soha azzal, hogy meghalnak-e, vagy sem. Soha nem törődtek sokat az anyagi kényelemmel, mert ismernek egy jobb életet belül. Ezért csak meg-

mutatom nektek, hogyan emlékezzetek és lépjetek ki ismét a testből. Ez minden. Azután pedig azonnal látni fogjátok a mennyországot. Csak két világ van: az egyik a testtel, a másik pedig a test nélkül. Az egyik a testtel, az ez, ebben a világban, ez, az anyagi dimenzióban, a fizikai légkörben. A másik a test nélkül, az efölött a világ fölött van. Az egy kapcsolat a mennyországgal, mindenütt jelenlévő, egy az egész univerzális erővel, egy a mennyországgal. Ez az, amit Jézus mondott, “Isten Országa belül”. Megtanulhatjuk, hogy bármikor visszalépjünk oda, És bármikor kilépjünk a testből. Ezt azonnal, ma este megtanulhatjátok. És minél többet gyakoroljátok, annál könnyebbé válik. Mindenre van megoldás, mindenre van egy módszer. Vannak módok arra, hogyan csináljunk dolgokat ezen a világon, és ezt egy tanártól, barátoktól tanuljuk meg. Vannak módok arra, hogyan csináljunk dolgokat a mennyországban, és azt is egy tanártól, barátoktól tanuljuk meg. Pusztán az, hogy nem tanultuk meg, nem jelenti azt, hogy nem tudjuk megtenni. Bármit megtanulunk, azt meg tudjuk tenni. Különösen a mennyországgal kapcsolatos dolgok, ezeket már ismerjük, ezért könnyebbek, mint bármilyen fizikai dolog, amit ezen a világon tanulunk. Nehéz megtanulni autót vezetni. Kölyökként még az is nehéz, hogy megtanuljunk enni. De nem nehéz megtanulnunk azt, hogy visszamenjünk a mennyországba, mert onnan származunk. Már mindent tudtunk a mennyországról, mielőtt idejöttünk. Egyébként mit gondoltok, honnan jöttünk? Ha nem a mennyországból jöttünk, akkor szerintetek honnan jöttünk? Hol voltunk, mielőtt a miénk lett ez a fizikai test? Hol voltunk mi? És ki ez a “mi”? Ki ez a “mi”, aki a fizikai testbe jött, és ki ez a “mi”, aki elhagyta a fizikai testet? Az a valódi énünk. Az az egységünk Istennel. Az a lényünk lényege. És lényünknek ez a lényege bármikor elhagyhatja ezt a fizikai testet, és bármikor ismét visszatérhet. És ez a művészet, a létezés igazi művészete, az igazi dolog, amit elfelejtettünk. És ezért szenvedünk. Olyan sok fájdalomban, csalódásban és bánatban van részünk. És néha józan ítélőképességünk ellenére teszünk meg dolgokat, mert elfeledkezünk a nagyszerű énünkről. Csak az ételre, munkára, problémákra gondolunk. Elfelejtettük, hogy nagyszerűek vagyunk. Oly nagyszerűek, oly nagyszerűek, hogy mindezek a gondok, mindez a szegénység, mindez a küszködés abszolút semmit nem jelent nekünk. Ha egyszer újra visszanyerjük a dicsőségünket, visszanyerjük az erőnket, akkor többé semmi sem számít nekünk ezen a fizikai bolygón. Bár tovább folytatjuk a munkát, ez csak gyerekjáték a számunkra, mert tudjuk, hogy

nagyszerűek vagyunk. Ha a király emlékszik arra, hogy ő a király, többé számít-e neki bármi egyéb? Nem. Igaz? Ha a király elfelejtette, hogy ő a király, vagy túl hosszú ideje száműzetésben van, akkor hozzászokik a nehézségekhez, de ha egyszer emlékezik, ha egyszer újra visszanyeri a trónját, akkor számít-e neki bármi egyéb? Abszolút nem! Abszolút nem! Ez a boldog élet titka most és ezután. És ezt át fogom adni nektek, mert Isten azt mondta nekem, hogy ezt a munkát el kell végeznem. Ti már oly sok munkát végeztek, ezt pedig senki sem csinálja. Azt mondta, hogy van egy betöltendő állás. Már minden más munka foglalt, ez a munkahely pedig üres. Azt mondta, oké, én megtehetem. És ti is el tudjátok végezni ezt a munkát, mert mindannyian egyformák vagyunk. Csak elfelejtettetek belépni és kilépni a bennetek lévő Isten Országából. Ma este ezt megmutatom nektek. Nagyon könnyű. Ha akarjátok és van rá időtök, akkor itt maradunk tovább, és együtt elvégezzük ezt a munkát. És ahogy egyre többet megismertek Isten Országából, úgy lesztek egyre boldogabbak, egyre bölcsebbek, és szeretőbbek annál, mint amilyen már most a Fülöp-szigetek népe. El se tudjátok képzelni, hogy bárki szeretetteljesebb lehet, mint a fülöp-szigetekiek, ugye? Pedig lehet! Lehet! Miután ismét eggyé válsz Istennel, újra emlékezni fogsz önmagadra. Te leszel a szeretet, anélkül, hogy szeretnél, adni fogsz, anélkül, hogy tudnál róla, könyörületes leszel, anélkül, hogy egyáltalán gondolnál arra, hogy könyörületes vagy, mert mindent Isten fog csinálni. Emlékezni fogunk Istenre, és mindent Isten fog csinálni. Az egó pedig majd eltávozik; az elme meghal. Csak Isten irányít mindent a mindennapi életünkben. Minden cselekedet, minden gondolat, minden szó, amit kiejtünk, egyszerűen a mennyországból fog származni. És így válunk újra eggyé a mennyországgal, és ez a célja annak, hogy idejöttünk. Jól van, olyan nagy reklámot csaptam a mennyországnak. Azt hiszem, ennyi elég. És ha bármilyen kételyetek vagy kérdésetek van, légy szíves adjátok tudtomra. Azután rátérhetünk az igazi dologra, ami a belépés, visszalépés Isten Országába, ami olyan könnyű, mint ahogy kiveszem ezt a cukorkát a kosárból, mert ez már a tiétek! Az ti vagytok belül. Nem fogok semmit adni nektek; csak emlékeztetni foglak titeket arra, hol találjátok meg az elfelejtett javatokat. Ez minden. Ezért nincs szükség arra, hogy ilyen vagy olyan Mesternek hívjatok, ezek nagyon kedves emberek, bárki bármilyen néven hívhat engem, de mi egyszerűen csak testvérek vagyunk. Mind ugyanolyanok vagyunk. Ezt tudom, és ezt ti is tudni fogjátok. Nagyon köszönöm a figyel-

16

meteket. (B: Mester, emlékeztettem őket, hogy a kérdőívünket beletettük a könyvecskébe, [Igen, igen. Helyes!] ezért leírhatják a kérdésüket és megkérdezhetnek téged. És elől vannak fordítóink, ha szeretnék azok, akik fülöp-szigeteki nyelven beszélnek.) Ó, mind értenek angolul! Nincs szükség fordításra! Ismerem a Fülöp-szigetek népét, mindenütt angolul beszélnek! (Oké.) Nagyon intelligens emberfajta. A Mester kérdésekre válaszol K.1: Megvan az első kérdésünk. (Igen, igen. Olvasd fel, kérlek.) Első kérdés. Az volt a kérdés, hogy miként lehetek úrrá az életem összes megpróbáltatásán… (Minden micsodán?) Miként lehetek úrrá az életem összes megpróbáltatásán, (Megpróbáltatásán.) most, hogy mohamedán vagyok? Ez a kérdés Reynaldo Quilantang Bulos-tól származik. Mindanao szigetéről, South Cotabato-ból jött. (Jól van. Azért, mert mohamedán?) Igen. Azt szeretné tudni, hogy miként lehet úrrá az öszszes megpróbáltatáson, most, hogy azt választotta, hogy mohamedán lesz. M: Az egyetlen mód arra, hogy ezen a világon, vagy a következőn bármin úrrá lehess, az az, hogy önmagad vagy, az eredeti éned vagy, hogy ismét megismered önmagadban Istent. Ez az egyetlen válasz. Ha egyszer Isten irányít, ha egyszer Isten felébred benned, akkor minden egyéb rendeződik. „Keresd először Isten Országát, és minden más megadatik néked” (Máté 6.33) Ez valójában ezt jelenti. Csak egyetlen Istenünk van, testvérek, csak egyetlen Istenünk. Hívhatjátok őt keresztény Istennek, mohamedán Istennek, buddhista Istennek, én nem törődök vele. Csak egyetlen Atyánk van, rendben? Egyetlen egy! K.2: Másik kérdés: azt akarják tudni, hogy mi a meditáció, hogyan meditálhatunk, és kihez meditálunk? (Kihez?) Kihez meditálunk? M: Rendben. Az Isten-énedhez belül. A meditáció az imádság legmélyebb formája, az „imádság, amit a titkos szobában folytatsz”, amiről senki sem tudja, hogy egyáltalán imádkozol. Ez olyan, mintha imádkoznál, de nagyon mélyen, nagyon csendben, és akkor kapcsolatba kerülünk Istennel önmagunkban, és minden kérdésre meglesz a válasz.

17

K.3: Rendben, van itt valaki más. Valaki azt szeretné, ha kifejtenéd, hogy mi a különbség aközött, amikor belépsz, és amikor kilépsz a fizikai testből a spirituális testbe. M: Ó, az két különböző világ. Kilépve látjuk ezt a világot; mindent látunk, ami ezen a fizikai világon van. Belépve a mennyországot látjuk, és mindent, ami a mennyországban van. Hogy mennyit látunk a mennyországból, az attól függ, hogy mennyire összpontosítunk. Ezért, mivel néhány ember nehezebben tud koncentrálni, mint mások – egyesek nagyon tiszta szívűek és nagyon egyszerűek, mint a gyerekek. Ezért amikor becsukja a szemét, akkor hatalmas fényt lát, azonnal látja a mennyországot, látja Jézust, láthatja Buddhát, Mohamedet, a múlt mestereit. De néhány ember számára nehezebb az, hogy kapcsolatba kerüljön a magasabb dimenziókkal, az emelkedettebb lényekkel. De egy idő múlva mindannyian meg tudjátok tenni. Csak egyeseknek tovább tart, másoknak pedig rövidebb időbe telik. Amikor ma csináljátok, akkor azonnal láthatjátok, mert segíteni fogok nektek. K.4: Oké. Egy másik kérdés Ványától. Gyakorolni akar, és ki akarja próbálni a meditációt. De először azt akarja tudni, hogy szükség van-e arra, hogy egy mester avassa be őt, mielőtt a meditációnak hasznát láthatná. M: Pont most mutattam meg, hogyan meditáljatok, épp itt. Ez egy nyílt dolog. De ha több részletet meg akarsz ismerni, akkor mondd el a társaimnak, később szólítunk, és majd elmagyarázok több mindent. (Az összes részlettel.) Igen. Ez az úgynevezett beavatás. Valójában Isten avat be téged. Én csak tanácsot és segítséget nyújtok neked, eleinte, amikor kérdéseid vannak. Hogy hogyan ülj, hogyan csendesítsd le az elmédet, milyen hosszú ideig kellene ülnöd, mikor és hol kellene ülnöd. Például, ezeket az apró, triviális dolgokat. A beavatás Istentől származik, csendben, abszolút csendben, csak közted és közötte. De akkor szükségünk van egy kis időre és egy csendes helyre. Van itt néhány csendes szobánk. Légy szíves, add meg nekünk a nevedet. Ezután majd megmutatom neked. Nem kerül semmibe most; nem kerül semmibe közben, soha nem kerül semmibe, mert ez Istentől származik, ez csupán egy ajándék Istentől, önmagadtól önmagadnak. Soha semmire sem kell kötelezned magadat felém, vagy bárki felé. K.5: Oké. Ismered a rózsakeresztes filozófiát?

M: Ó, igen, igen, igen. Ez csak a régi időkben volt az egyik irányzat, csak a régmúlt idők egyik filozófiai irányzata. Ismerem. Oly sok mesterünk volt a múltban, és rengeteg tanítást hátrahagytak. Hogy mélyen megértsük ezeket a tanításokat, ahhoz befelé kell mennünk, és szert kell tennünk saját bölcsességünkre. K.6: Hogyan birkózunk meg a fájdalommal, amit érzünk, vagy azzal, amikor annyira nyomottnak és reményvesztettnek érezzük magunkat? M: Igen, ébreszd fel Istent önmagadban, és nem félsz többé a fájdalomtól vagy bármiféle bánattól, mert Isten az, aki mindent meggyógyít, Isten az, aki mindenre vigaszt nyújt. Viszsza kell térnünk Istenhez, hogy jól érezzük magunkat. K.7: Miért vagy vegetáriánus? Egészségügyi szempontból, vagy spirituális módon tekintesz erre? M: Ó, a vegetáriánusság a könyörületesség életmódja, hogy minden lényt egyenlően tisztelünk és szeretünk. Ha a zöldségeknek levágjuk egy ágát, akkor növeszt három másik ágat. De ha levágjuk a disznó egy fejét, soha nem fog három másik fejet növeszteni. Minden lény fél a haláltól, és mi nem akarunk szenvedést okozni nekik, és erre van a vegetáriánus étrend. K.8: A vegetáriánus életmóddal kapcsolatban, szükség van-e arra, hogy vegetáriánusok legyünk, ahhoz, hogy a meditációnk tiszta legyen? A kérdés Ms. Sausado-tól származik. M: A vegetáriánusság segít, megkönnyíti, hogy gyorsabb, nyugodtabb és békésebb legyen, miközben meditálsz. Mert az állatok energiája akadályt jelent. Amikor meghalnak, az érzéseik nagyon tele vannak félelemmel, küszködnek, és ezek az energiák még benne maradnak a húsban. És ha meditálunk, ezek a küszködő energiák nehézzé teszik a számunkra az összpontosítást. Ezért a gyors spirituális fejlődés érdekében is jobb, hogy vegetáriánusok vagyunk. Igen. K.9: Oké. Van itt egy kérdés. Egy újjászületett keresztény vagyok. Egyetlen Istent ismerek, Jézus Krisztust, a Szentlélek közbenjárásával. Mit mondanál a szentek hódolatáról? M: Ó, nem azért vagyok itt, hogy bárki

felett ítéljek. Azért vagyok itt, hogy megmutassam neked Istent önmagadban. Igaz? (Oké.) Köszönöm. K.10: Hiszel-e a reinkarnációban? M: Igen és nem. Igen, mert ha úgy választunk, ismét megtapasztalhatjuk ugyanazt az életet újra, mert egyek vagyunk Istennel, amiről csak úgy döntünk, bármit megtehetünk. De legtöbbször nem kell ezt tennünk; csak felfelé haladva fejlődünk. K.11: Jól van, ez jó, ez új. Mi a legnagyobb boldogság ezen a világon? M: Megismerni Istent… megismerni Istent. Ez a legnagyszerűbb boldogság ezen a világon, és egyáltalán, bármelyik világon. K.12: Jól van, van itt még egy. Van-e bármilyen kapcsolat a te tanításod, a Singh-ek irányítása alatt működő indiai Radha Swami Guru, valamint a Paul Twitchel által alapított amerikai Ekankar csoport tanítása között? Ez egy és ugyanaz a tanítás? M: Ismét mondom, azért vagyok itt, hogy megmutassam neked, hogy nagyszerű vagy. Azért vagyok itt, hogy megmutassam a nagyszerű énedet. Siess, hogy megismerd önmagad. Nincs szükség arra, hogy bármit is ismerj, egyedül csak Istent. Ha ezek a csoportok ugyanezt tanítják, és meg tudják neked mutatni Istent, akkor ez ugyanaz. Ha nem, akkor nem. K.13: Jól van. Mi a te csoportod meghatározása szerint az újjászületés? (Mint az újjászületett keresztény?) Igen, olyasmi. Elnézést! M: Helyes, jól van. Bármikor, amikor úgy érezzük, hogy egy nagyszerű élmény esik meg velünk, és azután úgy érezzük, hogy megújul az életünk, talán akkor érezzük azt, hogy újjászülettünk. Ez megtörténhet, igen, megtörténhet. Az igazi keresztények számára, amikor Jézus élt, amikor beavatást adott nekik, amikor megkeresztelte őket, ez az, amikor valóban újjászületnek. K.14: És a véleményed a válásról. Valaki a válásról alkotott véleményedet szeretné megtudni. M: Ha szükség van rá, abszolút szükség van rá, akkor elválunk. Egyébként ragaszkodnunk kellene egy partnerhez, meg kellene oldanunk a problémákat, és a családot egy bol-

18

dog menedékhellyé kellene változtatnunk. K.15: Azt szeretném tudni, hogy honnan jött Isten? M: Á! Ezt Tőle kell megkérdezned! Igaz? Nem válaszolhatok az Úr nevében, ez az Ő személyes ügye. Én csak elvihetlek Istenhez, és aztán bármit kérdezel Istentől, az a te saját kérdésed.

Isten minden nap csodát művel; ezt nem látjuk, mert csak a fizikai szemmel nézünk. K.19: Rendben. Hogyan nyithatjuk ki a harmadik szemünket? M: Ez az én dolgom. Meg fogom nektek mutatni, ezután. K.20: Valaki ezt is tudni akarta: egy próféta vagy, vagy Isten küldött?

K.16: Oké. Egy másik kérdés, de Mrs. Oliya Odada-tól. Nagyra értékeli, hogy eljöttél az országunkba, és érdekli az, hogy a tanítványod legyen, mert a legtöbb ember a Fülöpszigeteken nagyon ki van éhezve Isten Igéjére. Nehéz a számukra, hogy kihangsúlyozzák és megértsék Isten Igéjét. Ezért történnek bűntények az országban. És csak köszönetet szeretne mondani; legnagyobb háláját fejezi ki, és Isten áldjon. M: Köszönöm. Isten áldjon meg még jobban! A Fülöp-szigetek népe nagyon közel van Istenhez, nagyon közel van Istenhez. Csak befelé tekintenek, és azonnal látják Istent, semmi gond. K.17: Ha Isten valóban szereti az emberiséget, akkor miért van a rengeteg szenvedés? M: Ó, szenvedés azért van, mert nem ismerjük Istent. Amint megismerjük Istent, Ő mindennel törődik. A kapcsolat egy kicsit, hogy is mondják, zavaros. A beavatás idején megpróbálom ezt megjavítani, ugyanúgy, mint egy autót – néha a motor tönkremegy. Isten mindig törődik velünk. Az a gond, hogy nem halljuk, mit mond Isten, mert nem vagyunk vele kapcsolatban. Amint egyszer belépünk, ismét látni fogjuk Istent, és jobban fogjuk tudni. K.18: Miért nem dönt Isten úgy, hogy most kifejezésre juttatja az erejét, nem úgy, mint hajdan, Mózes korában, amikor kettéválasztotta a Holt-tengert, és Jézus a vízen járt és életre keltette a halottat? M: Igen, igen, Ő ezt még mindig megteszi. Isten még megteszi, amikor csak szükséges. De ismernünk kell, ismernünk kell, kapcsolatban kell lennünk Istennel, és akkor ezt láthatjuk. Fizikai szemmel sok mindent nem láthatunk. Isten útját a mennyei szemmel kell látnunk. Ezt fogom nektek megmutatni, hogy tudjátok, hogy Isten valóban könyörületes és szerető. Nem láthatjuk Isten munkáját, ha nem megyünk belülre, és lépünk Vele kapcsolatba.

19

M: Csak a barátod vagyok, igaz? Olyan vagyok, mint te. Amit én tudok, te is tudni fogod. K.21: Hiszel-e Jézus Krisztus második eljövetelében? M: Igen, hiszek. Ő minden nap eljön. Te nem látod Őt. Milyen kár! A beavatott társaink látják Őt, beszélgetnek Vele, és Ő annyi nagyszerű dolgot tanít nekünk. Minderről lemaradtál, mert nem jössz belülre. Jézus soha nem halt meg, ezt tudnod kell. Jézus soha nem halt meg, csak testet váltott. Váltott, és most egy másik dimenzióban él. Többé nem él a fizikai dimenzióban, ezért ha látni akarjuk Őt, akkor el kell hagynunk a fizikai dimenziót, és oda kell mennünk, ahol Ő lakik. Mint amikor én látni akarlak titeket, akkor el kell jönnöm a Fülöpszigetekre. Repülőre kell szállnom. Igaz? Hasonlóképpen, ha ismét látni akarjuk Jézust, vagy a múlt nagyszerű mestereit, akkor el kell hagynunk ezt a fizikai testet, fel kell emelkednünk a magasabb szférákba, ahol az összes mester él, és nagyszerű dolgokat tanulhatunk tőlük. Nem sokat tanulhatsz tőlem, mert én itt élek veled. Megmutatom, hogyan menj el egy nagyszerűbb iskolába, és tanulj a nagyszerűbb tanártól. Igaz? K.22: Hogyan juthat túl valaki, akinek gyenge a hite, mindazokon a kihívásokon, amik elé Isten folyton állítja? M: Ó, ismét meg kell ismernie Istent. Minden kérdés, amit itt feltesztek, csak egyetlen válaszhoz vezet. Azért vannak mindezek a kérdéseink, mert nem ismerjük Istent, azért vannak mindezek a gondjaink, mert nem ismerjük Istent. K.23: Oké, hogyan kutathatok a szeretet és irgalom után? M: Ismerd meg Istent. (Jó.) Érd el a meg-

világosodást; nyerj beavatást.

ként válik valaki a nemzetközi szervezeted tagjává?

K.24: Meg tudnád határozni a Karma Urát az életben? A Karma Urát.

M: Csak hagyd, hogy szolgáljalak téged, ha meg akarod ismerni Istent. És ez így megy. Csatlakozhatsz hozzánk, hogy imádkozzunk a világért. Semminek sem vagy a tagja, csak Isten Országának vagy a tagja. Vagyis csak azt akarom megmutatni neked, hogyan meditálj, hogyan ismerd meg Istent. Ez minden. Nem vagy semmiféle tag. Általában nálunk nincs semmi olyasmi, mint tagság, vagy bármi. De adunk neked egy kicsi kártyát, hogy amikor csak jössz, hogy meglátogass a magán lakóhelyemen, ha akarod, akkor elsőbbséget élvezel, hogy begyere és kérdéseket tegyél fel, meditálj, vagy bármit. Ez minden. Nincs tagsági díj, nincs kötelezettség. Ha akarsz jönni, akkor jössz, ha nem akarsz jönni, akkor nem jössz. Senki nem fog hívni, zavarni, vagy kényszeríteni téged, vagy emlékeztetni, bármit. Ha akarsz jönni, a házunk nyitva áll; ha nem jössz, sayonara! Rendben.

M: A Karma Urát? (Igen.) A Karma Ura csak egy olyan valaki, akit Isten nevezett ki, és aki az emberek cselekedeteivel foglalkozik, például a tesztekkel és megpróbáltatásokkal, amit mi úgy hívunk, hogy „ahogy vetsz, úgy aratsz.” Ő ezzel foglalkozik. Ezért ha rossz dolgot teszünk, akkor rossz jutalomban van részünk. Ha valami jót teszünk, jó jutalmat ad nekünk. Ez a dolga a Karma Urának. A karma a jutalmat jelenti. K.25: Egy másik kérdés. Valaki azt akarja tudni, hogy át kell-e lépni egyik vallásból a másikba azért, hogy megmeneküljünk? M: Nem, nem, nem! Soha, soha! Ne tedd! Maradj ott, ahol vagy. Légy egy megvilágosodott keresztény; légy egy megvilágosodott mohamedán; légy egy megvilágosodott buddhista. Csak maradj ott, ahol vagy. Az összes vallás jó. Csak egyetlen Istenünk van, már mondtam. Csak félreértés, különböző neveket használunk. Látod, például a Fülöp-szigeteken az anyára angolul azt mondjuk, „mother”, kínaiul az anyát pedig úgy mondják, hogy "mu-chin", "abu". Franciául azt mondják rájuk, hogy "la mere". Látod? Ez ugyanaz.

K.29: Nem tehetnek róla, de néhányan felfigyeltek a gyönyörű ruha kiállításodra. Miért támogatod az illatszer, a divat és az ékszer vásárlását?

M: Jézus azt mondja, hogy ne kövess el több bűnt. Csak bánd meg, ne kövess el több bűnt, és tégy valamit, ami annak az ellentéte. Például, ha valaki úgy érzi, hogy bűnt követett el, mert ellopta valaki más tulajdonát. Később többé már nem lop, hanem elajándékozza a dolgait a szegényeknek, bármije is van. Így mutatja ki a megbánását.

M: Tetszenek! (Jól van! Elég jó!) Az élet olyan unalmas. Szebbé teszem. Hm? Ugyanúgy, ahogy virágokat tesztek ide nekem, én széppé varázsolom magamat nektek! Inkább szeretnétek, ha egy ronda nő ülne itt? Hm? Aki úgy néz ki? Koszos és szakadt ruhákban? Inkább szeretnétek, ha Istent úgy képviselném? Hm? Vagy szívesebben látnátok, ha az, aki Istent képviseli, az tiszta, elegáns, és jól néz ki? A második jobb, vagy az első? (Második!) Második, helyes! De nem számít, ez rendben van. Semmit sem kell hordanom; ha úgy akarjátok, most azonnal leveszem ezeket, ez engem nem zavar. Igazad van, ezek közül a ruhák közül egyikre sincs semmi szükségem! Levegyem most őket? (Ne!) Ó, köszönöm! Ez ugyanaz. Azt hordasz, ami csak tetszik neked. Helyes? Ezeket azért tervezem, hogy pénzt keressek, hogy eljöhessek, és láthassalak titeket. Fizetnem kell a jegyemért. Fizetnem kell azoknak, akik értetek dolgoznak. Ezért nem fogadok el pénzt tőletek, látod. És ami csak marad, azt odaadjuk a szegényeknek, odaadjuk a szűkölködőknek. A fülöp-szigetekieknek is dollármilliókat adtunk, a tervezéseimnek és mindezeknek köszönhetően. Szóval folytathatom-e a tervezéseimet és a gyönyörű ruhákat? (Igen!) Köszönöm! (Szívesen.)

K.28: Valaki azt akarja tudni, hogy mi-

K.30: Valaki azt szeretné tudni, hogy

K.26: Mindazok, akik meghaltak, akiknek soha nem volt esélyük arra, hogy megbánják a bűneiket – megmenekül-e az ő lelkük a mennyországban? M: Attól függ, hogy mit tettek az életben. Ha jó dolgokat követtek el, a mennyország meg fog nyílni. Ha rossz dolgokat követtek el, akkor először meg kell tanulniuk, hogy jobb dolgokat csináljanak. K.27: Hogyan mutatja ki valaki, hogy sajnálja azokat a bűnöket, amiket elkövetett?

20

hány megvilágosodott mester van a Földön, és hogy mindannyian ugyanazért a célért dolgoztok-e?

emberek számára. (Köszönöm. Ó, még nem jött el az ideje!)

M: Igen, igen. Mennyi? Sokan vannak, sokan vannak, és mind ugyanazért a célért dolgoznak: segítenek az emberiségnek abban, hogy ismét megismerje Istent.

(Ének: Boldog születésnapot, boldog születésnapot, boldog születésnapot, boldog születésnapot, boldog születésnapot.)

B: Nos, csak ennyi idő maradt a kérdésekre és válaszokra. Ching Hai Legfelsőbb Mester, nagyon köszönjük. (Jól van. Igen?) Továbbá, hölgyeim és uraim, boldog születésnapot kívánunk, mert május 12. lesz, és ez Ching Hai Legfelsőbb Mester születésnapja. (Ó! Május 12. ma van?) Elénekelhetjük neki azt, hogy boldog születésnapot? Mert május 12. nagyon fontos számára, és a fülöp-szigeteki

M: Köszönöm! Testvér, te olyan kedves vagy! Mindig annyira szerettek engem, te és a feleséged. Emlékszem arra, amikor a házatokban laktam, olyan jól törődtetek velem. Azelőtt a házukban laktam. Az egész család törődött velem. Amikor először jöttem a Fülöpszigetekre, kinyitották előttem a házuk ajtaját, mintha az a saját házam lenne. Ilyen a Fülöpszigetek népe. Olyannyira köszönöm! Köszönöm!

Ching Hai Legfelsőbb Mester Heavenly Queens Templom, Kuala Lumpur, Malaysia 1993. június 4. A Mester és a spirituális gyakorlók közti levelek 1. című könyv 1. fejezet 52. old. (eredetileg angolul)

K: Mester, az egyik előadásodon azt mondtad, hogy csak egy élő Mester tudja vezetni a tanítványokat. Az a kérdésem, hogy mi fog történni a tanítványaiddal, amikor eltávozol? M: Ez egy nagyon is érthető kérdés. Tudod, én nem távozom el, mert soha nem is születtem meg; csak az a helyzet, hogy az anyagi készülékem időnként elkopik, pont úgy, mint ahogy a te autód 20 év után. Beavatás után mi lelkileg kapcsolatban vagyunk egymással, mivel mi nem a test vagyunk. Te és én, mi nem a test vagyunk; ezért, miután a testet elhagyod, az még ott van, bár nem működik. Úgyhogy meg kell értened, alapjában véve mi nem a test vagyunk. Én csak kölcsön veszem a testet, hogy összekösselek a spirituális Erővel. És bár a testem elmúlik, te összeköttetésben vagy, és az fontos. Soha nem halok meg, mert soha nem éltem ezen a világon, soha nem éltem fizikailag; az csak a fizikai eszköz, amit kölcsön veszünk egy időre. Szóval ne aggódj, hogy mikor megyek. Amikor a fizikai test megy, akkor én mindig ott vagyok. Ha egyszer kapcsolatba kerülünk, akkor soha nem vagyunk elválasztva.

21

Könyvismertető

Betty J. Eadie: Átölel a fény Valerie Goovaerts beavatott testvér által, (Párizs, Franciaország) 76. magazin 29. old. (eredetileg angolul) Ching Hai Legfelsőbb Mester már sokszor beszélt nekünk Betty J. Eadie: Átölel a Fény című könyvéről, és hozzáfűzte, hogy ez a könyv spirituális gyakorlók számára íródott, azt bizonyítandó, hogy minden igaz, amit Ő mond. Ebben a könyvben egy nyolcgyermekes családanya beszél nekünk a halál-közeli élményéről, és arról, hogy mit tudott meg és látott az élet túloldalán. Miközben faltam a könyvet, örömömben felkiáltottam: „Istenem, ez a könyv olyan jó! Ez a könyv olyan igaz! Ez a könyv olyan nagyszerű! Mindaz, amit Ching Hai Legfelsőbb Mester mond, valóban igaz!” Ez a könyv képes volt feltölteni engem örömmel, szeretettel, megértéssel és az életem elfogadásával. Nem kellene bírálnunk magunkat mindaddig, amíg nincs a birtokunkban a tudás a dolgok valódi értelméről. Nem kellene magunkat másokkal sem összehasonlítgatni, mert mi választottuk a saját adottságainkat és gyengeségeinket, mint eszközöket a spirituális fejlődésünk érdekében. Egyediek vagyunk és tökéletesek, pont úgy, ahogy vagyunk. Azért jöttünk ide, hogy megtanuljuk, hogyan kell egymást szeretnünk, és hogy visszatérjünk Isten feltétel nélküli szeretetéhez. Íme néhány kivonat a könyvből, arról, ahogyan Bettynek, a főszereplőnek és szerzőnek bemutatták, amint a lelkek a Mennyországban megválasztják a fizikai testüket, hogy a Földön spirituális fejlődést érjenek el. „Miután egy darabig figyeltem a lelkeket, amint megpróbálják összehozni ezt a két fiatalembert, a figyelmem más lelkekre terelődött, akik előkészületeket tettek, hogy a Földre induljanak. Az egyik különösen ragyogó és dinamikus lélek éppen most lépett be édesanyja méhébe. Úgy döntött, hogy szellemileg visszamaradottként születik a világra. Nagyon izgatott volt ettől a lehetőségtől, és tisztában volt azzal a növekedéssel, amelyet ő és a szülei el fognak érni. Összekötötték egymással magukat ők hárman, és ezt az elrendezést már régen eltervezték. Ez a lélek úgy döntött, hogy halandó életét testének fogantatásakor kezdi meg, és én figyeltem, hogy megy be a méhbe, és lép be az újonnan formált életbe. Feszülten várta, hogy megérezze halandó szüleinek nagy szeretetét.” „Az abortusz, mint ahogyan elmondták nekem, a természettel ellenkező dolog. A testben helyét elfoglaló lélek visszautasítást és szomorúságot érez. Tudja, hogy az a test az övé lenne, akár házasságon kívül fogant, akár nyomorék, akár ha csak annyi ereje van, hogy néhány órát éljen. De a lélek szánalmat is érez anyja iránt, tudván, hogy döntését csupán ismeretei szerint hozta meg.” „Láttam Isten feltétlen szeretetét, túl minden földi szereteten, amint kisugárzott Belőle minden gyermekére. Láttam a mellettünk álló angyalokat, akik arra várnak, hogy segítsenek nekünk, örvendezve az eredményeinken és az örömeinken. De mindenekfelett láttam Krisztust, a Teremtőt és a Föld Megváltóját, a barátomat, aki bármelyikünk legeslegjobb barátja lehet. Úgy éreztem, feloldódom az örömben, amint a karjaiban tartott és megnyugtatott - végre Otthon vagyok. Mindenemet odaadnám, mindazt, ami csak valaha voltam, hogy ismét betöltsön az a szeretet - hogy átöleljenek az Ő örökkévaló Fényének sugárkarjai.” Bárcsak Betty Eadie gyakorolná a Quan Yin Módszert, újra megtapasztalhatná a feltétel nélküli szeretetet, még mielőtt meghal!

22