Bükkszentkereszt ahol az idegenforgalom különböző ágai összefonódnak

A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82 . kötet (2011)

Bükkszentkereszt – ahol az idegenforgalom különböző ágai összefonódnak Siskáné Szilasi Beáta intézeti tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet, [email protected] A cikkben összefoglalásra kerülnek Bükkszentkereszt turizmus - és társadalomföldrajzi jellemzői. A település kialakulását és fejlődését az üveggyártás, az erdőgazdálkodás és az idegenforgalom segítette, de elsődleges településfejlesztési tényezőnek az üveggyártást kell tekinteni. A XXI. században fő gazdaságföldrajzi tényezővé az idegenforgalom vált, és ami egyedivé teszi a falvat az, hogy ennek a gazdasági tevékenységnek több ágazata is megtalálható itt.

1. Bevezetés Bükkszentkereszt (Újhuta) a Bükk hegység keleti részén, az Eger-Miskolc közötti főútvonal mentén, a hollóstetői elágazástól 4 km-re található. A településnek a Somos-bérc (673 méter), a Kis-Dél (665 méter), a Felső-Bagolyhegy (680 méter), a Galuzsnya-tető (676 méter) és a Nagy-Ivács (711 méter) hegyek által-körülzárt 600 méter átlagmagasságú völgykatlan ad helyet. A község Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése (1. ábra), amelynek tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását segíti elő. A település helyét meghatározó természetföldrajzi tényezők közül – ugyanúgy, mint Bükkszentlászló (Óhuta) és Répáshuta esetében – a kőzetfelépítésé és a forrásoké, felszíni vízfolyásoké a leglényegesebb szerep (VERES. L. 2000).

1. ábra. Bükkszentkereszt látképe.

41

Bükkszentkereszt – ahol az idegenforgalom különböző ágai összefonódnak

2. A település társadalomföldrajzi jellemzői – „a hutától a keresztig” Az üveggyártást elsődleges településfejlesztési tényezőnek kell tekintünk, hiszen ez az ipari tevékenységi forma alakította ki a bükki hutatelepüléseket. 17121750 között a mai Bükkszentlászló (Óhuta), 1755-1790 között Bükkszentkereszt (Újhuta) területét hódította meg az üveggyártás. Ezt követően 1790-1834 között még nyugatabbra, Répáshutára, majd végezetül az 1834-1898 közötti időszakban a közeli Gyertyánvölgyben készítettek üveget. Az üveggyártás befejeződése után az erdőgazdálkodás biztosította a megélhetést, és a település lélekszámának növekedését az 1918-ig tartó folyamatos betelepítésekkel. Újhuta településén 1769ben 62 fő élt, 1790-ben azonban már 274-en éltek a községben. A népesség ingadozása, a betelepülés és az elvándorlás, a XIX. században állandóan nyomon követhető (VERES L. 2000). Az üveggyártás fellendülése, a folyamatos termelés, egyre több munkaerőt igényelt, így az 1800-as években megnőtt a népességszám, egészen az 1831-es kolera járványig, ekkor 55 főre csökkent. 1834-ben már ismét 369 lelket számlált a település, ettől kezdve 1872-ig kisebb ingadozásokkal 300-500 fő között mozgott. Az 1873-as évtől kezdve, egészen 1897-ig, a lakosságszám növekedett, elérve a 740 fős lélekszámot. A 2. ábrán megfigyelhető a XX. század során bekövetkezett változás és az utóbbi évek népességszámának alakulása. Az 1900-as évet (858 fő) követően a népesség száma mind a mai napig 1000 fő fölött maradt. 1800 1600 1400 1200

Fő

1000 800 600 400 200 0 1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1965

1970

1980

1990

2001

2009

Év

Forrás: KSH

2. ábra. Bükkszentkereszt (Újhuta) népességszámának alakulása 1900-2009 között. A XX. század első felében már nincsenek olyan nagymértékű ingadozások, mint azt megelőzően. 1918-ban, a trianoni határok megvonásával, megszűnt a falu demográfiai utánpótlása, a kincstári erdészetnek már nem volt lehetősége a felvidéki állami uradalmakból erdei munkások áttelepítésére. Valójában nem is volt erre szükség, hiszen időközben a gépesítések, az erdei vasútvonalak, a hámori

42

Siskáné Szilasi Beáta

vasúti átrakó kiépítése következtében egyre kevesebb kézi munkaerőt igényelt az erdészet (VERES L. 2000). A legjelentősebb népességszámcsökkenés 1941 és 1949 között következett be, köszönhetően a II. világháború veszteségeinek, az 1947. évi csehszlovákmagyar lakosság-csere szerződésnek, valamint a Miskolcra történő beköltözésnek. 1970-ig a település lakosságszáma növekedett, mivel ekkor többen vásároltak itt üdülőházakat, ezt követően azonban folyamatosan csökkent 2009-ig. Jelenleg a településen 1185 fő él. Napjainkban a népességszám alakulását csak a tényleges szaporodás befolyásolja, jellemző, hogy 1990-től kezdve a születések száma folyamatosan csökkent és jóval elmaradt a halálozások számától. A migrációs folyamatok esetében az odavándorlás értéke fele az elvándorlásokénak. A falu történetének első időszakában, az 1755-től a XVIII. század végéig terjedő időszakában, az üvegkészítés biztosította a lakosság megélhetését. Kezdetben ablaküvegeket gyártottak itt, az 1770-es évektől kezdve, a kereslet fokozódása miatt, túlnyomórészt öblösüveg készítésével foglalkoztak, főleg tárolóés ivóedények értékesítésével. Az újhutai üzem termeléséről nem készültek gazdasági kimutatások, azonban munkásai létszámát tekintve Borsod vármegye egyik legnagyobb ipari létesítménye volt a XVIII. század utolsó harmadában. Egyedül a mintegy 100 munkást foglalkoztató Fazola-féle vasgyár volt nála jelentősebb. Az üveggyártás megszűnése után a lakók a kincstári erdészet alkalmazottai lettek a XIX. század 30-as éveitől egyre nagyobb számban betelepített favágókkal, szén-és mészégetőkkel együtt (VERES L. 2000). Újhuta alapítóinak a Simonides család tekinthető, akikkel egyidőben az Orlitzki, Sir, Novák és Cubrela nevű családok települtek be. Közülük a Sir família német eredetű volt, a többiek pedig szlovák és lengyel származásúak. A később beköltözők nagyobb része szlovák volt, akik Felső-Zemplénből és Sáros vármegyéből érkeztek ide. A 1828-ban feljegyzett családnevek bizonyítják, hogy Újhuta erősen elszlovákosodott és az Óhutához kapcsolódó szálak fellazultak. 1941-ben Bükkszentkereszt 1685 lakosából 1352-en beszéltek szlovákul, vagyis a település 80%-a. 1960-ban az 1375 lakosú településen már csak 53-an beszéltek szlovákul, és 26 személy vallotta magát annak, 1980-ban pedig már csak egy (VERES L. 2000). A település kialakulásától 1945-ig szinte egészében római katolikus vallású volt, és ekkor az iskolaügy még elválaszthatatlan volt az egyháztól. A hivatalos állásfoglalás szerint Bükkszentkeresztet is szlovák nemzetiségű településsé nyilvánították. 1966-ig folyt kötelező jellegű szlovák nyelvoktatás az iskolában. A kétnyelvűség megerősödését elősegítette az egyház, az iskolai oktatás és a hivatali ügyintézés (VERES L. 2000). 1990-ben ismét megjelent az általános iskolában a nemzetiségi nyelv, a 174 diák mindegyike tanulta a nyelvet, a gyermekek létszámának csökkenésével 2009ben a számuk 67 fő volt.

43


3. Turizmusföldrajzi jellemzők – „a füvektől a kövekig” Újhuta üdülőfaluvá való fejlesztése már az I. világháborút követően megfogalmazódott, már ekkor az előjáróság a rossz körülmények között élő lakosság helyzetének javítását ebben a fejlesztésben látta. A hivatalos vélekedés is az volt, hogy az új országhatáron belül itt lehet kialakítani egy magaslati üdülőhelyet. Ezt erősítette, hogy a korábban arisztokrata, nagypolgári jellegű hegyjáró-turizmus mind szélesebb körben terjedt, a nagyvárosokból természetbe vágyó hivatalnokréteg körében is. Az 1920-as évek elején elkezdődött az üdülőtelkek értékesítése és a villák építése. A legelső üdülők és panziók a falu Gyegyinszki Versek nevű dombtetején épültek. A fejlesztések legnagyobb gátja a vízhiány és az időszakonként járhatatlanná váló úthálózat volt (VERES L. 2000). A közlekedési problémát már viszonylag korán sikerült megoldani, ami köszönhető a Hámori-tó partján lévő neobarokk luxusszálló, a Palota Szálló, felépítésének és Lillafüred fejlesztésének. A társadalom előkelő rétegei számára készült üdülőt modern műúttal kötötték össze Miskolc és Eger felől. A bekötőút 1935-re megépült Újhuta felé is, ahová két autóbuszjáratot is indítottak naponta. A fellendülő idegenforgalom a legjelentősebb nyomot a település nevének megváltozásával hozta, 1940-ben fogadták el a kérelmet, melynek alapján a település Bükkszentkereszt lett. Az elsődleges gondot, a vízhiányt, azonban csak 1969-ben sikerült megoldani, ekkor kapott a falu vezetékes vízhálózatot (VERES L. 2000). A település életében ma is fontos szerepet játszik a turizmus, az idelátogatók jóval többen vannak, mint amivel a hivatalos statisztikában találkozhatunk, mivel a környéken élők közül sokan keresik fel a települést egy-egy napra, vagy hetente több alkalommal, azonban nem szállnak itt meg. Bükkszentkereszt bővelkedik „csalogató-tényezőkben”, mai napig megtartotta legfontosabb adottságát, a friss, tiszta levegőt, valamint a csodálatos természeti környezetét. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy kiváló adottságai vannak a gyógyturizmushoz. Mint már a cikk korábbi részében is említettem több légúti megbetegedés kezelésére alkalmas az itteni klíma. Enyhülést találhatnak itt a pajzsmirigy kóros megbetegedésében szenvedők, a súlyos légzési zavarral küszködők. 1930-ban Stiller Bertalan és Dr. Mandel Dezső kutatásai alapján hivatalosan is igazolták a hely gyógyhatását és subalpin gyógyhelynek minősítették (VERES L. 2000). Napjainkban két különleges adottsága miatt keresik fel Bükkszentkeresztet. Az egyik adottság, hogy kiváló termőhely a gyógynövények számára a település határa, és a köztudatba „Gyuri bácsi, a füves ember”-ként bekerült Szabó György nevéhez kapcsolódnak azok a teafüvek-és keverékek, melyek többféle betegség tüneteinek enyhítésében nyújtanak segítséget. A teákat a Gyógynövényházban lehet megvásárolni, valamint az évenként augusztus elején megrendezésre kerülő Országos Gyógynövénynapok rendezvényein lehet megkóstolni. A másik adottság

44


a falu határában lévő „Boldogasszony köve” területhez kapcsolódik, amit gyógyító kövekként ismerünk. A legenda szerint itt járt Szűz Mária, és útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni, a kő „megolvadt” és máig őrzi a nyomát. Több ezer ember keresi fel a településnek ezen részét, és ha nem is hiszünk a legendában, akkor is érdemes megpihenni a mészkőkibúvásoknál, ahol a bükkök árnyékában nyugalmat, és csodálatos természeti környezetet találunk. Bükkszentkereszt a téli sportok és a havas, hideg napok kedvelői számára is több lehetőséget kínál. A település fekvéséből adódóan a téli hóviszonyok kiválóak, a hóréteg vastagság januárban és februárban eléri a 25-30 centimétert, azonban a domborzati viszonyoknak köszönhetően védett valamelyest a hideg szelektől. A sportturizmus (aktívturizmus) és a lovasturizmus több ágát is kipróbálhatják az ide látogatók, hiszen a faluban van szánkó-és sípálya, sífutási és sítúrázási lehetőség, valamint átélhetjük a lovasszánkóval való utazás élményét is. Az utóbbi tevékenységhez kapcsolódik februárban az idén már XI. alkalommal megrendezésre került Bükkszentkereszti Lovasszán Verseny. A környék lovastanyái túra-és tereplovaglást, lovaskocsizást is kínálnak. A falu határa és természeti környezete kiváló lehetőséget kínál az úgynevezett szelíd-vagy zöldturizmus kedvelői számára is. A Bükki Nemzeti Park területén több turistaútvonalat választhatunk kirándulásainkhoz, ahol megismerkedhetünk a mészkőből álló térszíneken jellemző karsztos jelenségekkel (töbrök, víznyelők, kisebb barlangok). Az erdős területeken a bükkösök mellett megtalálhatók a gyertyánok, kőrisek, juharok és szilek, valamint a telepített erdeiluc-és a lombhullató vörös fenyők. A növényvilág képviselői közül elsőként, a hóolvadás napjaiban, virít a farkasboroszlán, majd a hóvirág és a kék tavaszi csillagvirág. Találunk még a település határában pirosló hunyort, leánykökörcsint és kankalinokat. Különlegesség a fekete áfonya, a kockás kotuliliom, a turbánliliom és a szártalan bábakalács. Az erdős területeken járva élvezhetjük a gazdag madárvilágot, valamint találkozhatunk itt a Bükk hegység jellegzetes emlős nagyvadjaival (szarvas, őz, vaddisznó, muflon), de mókusokat már a falu határában lévő Boldogasszony kövénél is megfigyelhetünk. A település szlovák hagyományaihoz kapcsolódóan kipróbálhatnak az idelátogatók különleges, jellegzetes ételeket. A gasztronómiai turizmus alapját a juhtúrós sztrapacska, a csörögefánk, a knédli és a mákos bobajka adja, amit több vendéglátóhelyen is fogyaszthatunk, valamint az ide kapcsolódó rendezvények (Mézes-Mákos-Disznóságok) alkalmával is megkóstolhatunk a helyi lekvárokkal együtt. A kulturális-és rendezvényturizmushoz kapcsolódó kínálat sorába tartoznak a település egyéb látnivalói, emlékhelyei. A Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeumában az üveggyártás alapanyagaival, eszközeivel és a huta települések történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

45


bemutatja a régi munkaeszközöket, használati tárgyakat. A legenda szerint IV. Béla vitézei a Muhi csatából menekülve a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatárokkal, ennek állít emléket az itt található emlékmű. A falu ősi tevékenységéhez (mészégetés) kapcsolódóan kemencék találhatók Somosbérc alatt. A rendezvények között pedig találunk hegyi kerékpár, terepduatlon, és rally versenyt, valamint részt vehetünk a Gombanapokon, a Bükkszentkereszti napokon, vagy a Kemencés napon. A település kialakulása jól nyomon követhető, már 1828-ban 67 házból állott. 1860-tól, a lakosság számának növekedésével párhuzamosan, a falu a magasabb dombok felé kezdett el terjeszkedni. 1895-re már 107 épületből állt, ami 1930-ra 236-ra nőtt, ami az üdülőtelkek értékesítésének és a villák építésének volt köszönhető. Közülük is különösen népszerű volt a Princz Lajos bányatulajdonos által épített Joli panzió, amely később Béke turistaház néven vált ismertté, és 1991ben történ átépítése óta Bükk fogadó néven várja a vendégeket. A jeles nyaralók közül meg kell említeni még Kosáryné Réz Lola írónő házát. A magaslatok felé terjeszkedő faluban a dombokon épültek a villák és üdülők a két világháború között, majd a hétvégi házak az 1960-as évek után (356 ház) (VERES L. 2000). 1. táblázat. Bükkszentkerszt kerskedelmi-és falusi szálláshelyeinek vendégszáma. Év Mutató

1990

2001

2009

Lakásállomány (db)

465

498

509

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

9407

8969

5071

Vendégek száma a kempingekben (fő)

2463

1033

294

Vendégek száma a turista- szállásokon (fő)

1373

2974

1862

Vendégek száma a panziókban (fő)

277

2685

1746

Vendégek száma a nyaralóházakban (fő)

5178

2277

1169

116

246

485

Vendégek száma a falusi szállásadásban (fő) Forrás: KSH

Az 1. táblázatban látható összefoglalva a lakásállomány alakulása 1990 után és a vendégek száma a különböző szálláshelytípusok esetében. Bükkszentkereszten számos magán-és kereskedelmi szálláshely áll a több napos tartózkodásra ide érkező vendégek rendelkezésére. A lakásállomány is folyamatosan tovább bővült az elmúlt évtizedekben, míg 1990-ben 465 házat találunk a faluban, addig 2009-re ez a szám 509-re nőtt.

46


A szálláshelyek között 7 panziót és fogadót találunk (Borostyán Panzió, Ódon Panzió, Bükk Fogadó, Privát Fogadó, Dudás Panzió, Gyertyán Panzió, Hollóstető Fogadó). Foglalhatunk szállást az üdülő-és turistaházakban (T-COM üdülő, MIK üdülő, Pedagógus üdülő, Napsugár Turistaház, Fehérkő Turistaház, Liget Vendégház) és az Ifjúsági Táborban is, valamint a Hollóstetői Hegyi Kempingben. A kereskedelmi szálláshelyek széles kínálata ellenére a statisztikai adatok alapján megfigyelhető a vendégek számának csökkenése (1990-9407 fő; 2009-5071 fő). A turisták igényeinek változásával a legnagyobb veszteséget a kemping könyvelheti el (1990-2463 fő; 2009-294 fő), de a nyaralóházakban is ötödére csökkent a vendégek száma. Növekedést csak a falusi szállásadásban figyelhetünk meg, ahol az 1990-ben regisztrált 116 fő helyett az utóbbi időben 485 főt fogadtak a hivatalosan bejelentett 18 szállásadó helyen. A csökkenéshez az is hozzájárult, hogy a külföldi vendégek elmaradtak az elmúlt 20 év folyamán, míg 1990-ben 1619 főt regisztráltak, 2009-ben a számuk már csak 163 fő. Örvendetes tény azonban, hogy mind a külföldi, mind a belföldi vendégek esetében nőtt az átlagos tartózkodási idő. Ha az itt eltöltött vendégéjszakák számát összevetjük a vendégek számával megfigyelhető, hogy míg a külföldi turisták átlagosan 1990-ben 2,3 éjszakát, addig 2009-ben már 4,5 éjszakát töltöttek a településen. A belföldi turisták esetében a kereskedelmi szálláshelyeken ez az érték 1990-ben 1,9 éjszaka, 2009-ben pedig 2,4 éjszaka volt. Ez az emelkedés is bizonyítja, hogy a programkínálat bővülésével és a település ismertségének növekedésével meg lehet hosszabbítani az idelátogatók tartózkodási idejét. Mint már korábban említettem a statisztikákban található regisztrált látogatóknál azonban jóval többen érkeznek Bükkszenkeresztre, hiszen az egynapos rendezvények alkalmával több százan tartózkodnak itt, és ehhez jönnek még azok a látogatók, akik Gyuri bácsihoz, vagy a Boldogasszony kövéhez látogatnak el. 4. Összegzés Bükkszentkereszt (Újhuta), mint a fent leírtakból is kitűnik, az egyik gyöngyszeme a Bükknek. Története során már többször kényszerült gazdasági jellegének változtatására, hiszen míg kezdetben az üveggyártás biztosította az itteniek megélhetését, az 1800-as években pedig már az erdőművelés, valamint a mész-és szénégetés, addig az 1900-as évektől az üdülőjelleg emelhető ki. Az itteniek mindig kiválóan éltek a bükki környezet által nyújtott lehetőségekkel és a hely adottságainak remek felhasználásával máig fenn tudták és tudják tartani a települést. Az összegzés most azonban nem csak a cikkben leírtakról, hanem a Hevesi Attilával közös „történetünk”-ről is szól. 1990-ben találkoztunk első alkalommal a Miskolci Bölcsész Egyesület ökológia-földrajz szakán, ahol Neki köszönhetően olyan válogatott tanáraim voltak, akikkel más körülmények között, így együtt, nem

47


találkozhattam volna. A Bükk megismerését is Nekik köszönhetem, hiszen a terepgyakorlatokon, de akár a tanórákon is, számtalanszor jártunk ott és a környéken. 1994-ben a Miskolci Egyetem akkori Bányamérnöki Karán folytattuk közös utunkat, én, mint geográfus mérnök hallgató, Ő, mint az új szakirány oktatója és egyben alapítója, később tanszékvezetője. 1999-től kezdve már kollégák lettünk, de az azóta eltelt idő során, mind a mai napig, formál és okít, mint tette ezt a korábbi évek alatt. A közös utazások, a mindennapi oktatási tevékenység során észrevétlen repült az idő és 2011-ben már közös történetünk 21. évfordulóját és egyben az Ő 70. születésnapját ünnepeljük. Kívánom, hogy a további évek során is együtt barangoljunk, és legyen alkalmunk akár a bükkszentkereszti „csábítótényezők” közös bejárására. „Élj soká! és legyen élted, Mint derűs nap, tiszta, víg, Mely piros hajnalból támad, S ismét abban áldozik.” /Arany János/

Irodalom Központi Statisztikai Hivatal 1996: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 9. BorsodAbaúj-Zemplén megye, Budapest, 490 p. Központi Statisztikai Hivatal 2002: Népszámlálás 2001. 6. Területi adatok, 6.5. Borsod-AbaújZemplén megye, I. kötet, Budapest, 262 p. Központi Statisztikai Hivatal 2002: Népszámlálás 2001. 6. Területi adatok, 6.5. Borsod-AbaújZemplén megye, II. kötet, Budapest, 581 p. MICHALKÓ G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza, Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs VERES L. (2000): Bükkszentkereszt. Szerk.: Viga Gy. Száz magyar falu könyvesháza Kht., Budapest, 174 p. FRISNYÁK S (1990). Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 195 p. Bükkszentkereszt honlapja: http://www.bukkszentkereszt.hu A kép forrása: http://bukkszentkereszt.blogspot.com Tájékoztatási adatbázis, http://portal.ksh.hu Országos területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, https://teir.vati.hu

48

Bükkszentkereszt ahol az idegenforgalom különböző ágai összefonódnak

Recommend Documents