BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ MÁJUS

BÜK VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

ALÁÍRÓLAP Bük Város Településszerkezeti és Szabályozási terve valamint Helyi Építési Szabályzata felülvizsgálatának tervdokumentációjához

Vezető tervező:

Településtervező:

MÁTIS BARNA okleveles építészmérnök vezető településtervező TT/1 18-0036

.............................................................

MÁTISNÉ GRUBÁNOVITS ANDREA okleveles építészmérnök településtervező TT 18-0188

.............................................................

Tájtervező:

SZILY ADRIEN okleveles táj- és kertépítő mérnök településtervezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező TK/1 18-0055 .............................................................

Úttervező:

KARÁCSONYNÉ NEDECZKY KATALIN okleveles építőmérnök településrendezési közlekedési tervező Tkö 18-0224

.............................................................

PÁRTOSI FERENCNÉ KŐVÁRI JUDIT építőmérnök településrendezési viziközmű tervező TV 18-0190

.............................................................

LŐRINCZ IMRE gépészmérnök településrendezési energia-közmű tervező TE 18-0031

.............................................................

HORVÁTH ERVIN okleveles gépészmérnök településrendezési energia-közmű tervező TE 18-0033

.............................................................

NAGYPÁL TIBOR okleveles villamosmérnök V 18-0187

.............................................................

DR. LECSŐ GYULÁNÉ MIKLÓSFALVI BORBÁLA villamosmérnök településrendezési hírközlési tervező TH 01-3436

.............................................................

Víziközmű tervező:

Gázközmű tervező:

Villamos energia közmű tervező:

Hírközlési közmű tervező:

Szombathely, 2015. május

2


TARTALOMJEGYZÉK Bük Város Településszerkezeti és Szabályozási terve valamint Helyi Építési Szabályzata felülvizsgálatának tervdokumentációjához CÍMLAP ALÁÍRÓLAP ..................................................................................................................................................................................... 2 TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................................................. 3 1. ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................................................................................ 4 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ....................................................................................................................................... 4 2.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 4 2.1.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ............................................................................................................ 4 2.1.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ................................................................................................. 5 2.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 6 2.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 9 2.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 12 2.5. KÖZLEKEDÉS 14 2.6. KÖZMŰELLÁTÁS 18 2.6.1. VÍZELLÁTÁS ...................................................................................................................................................... 18 2.6.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ............................................................................................................................. 21 2.6.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS ...................................................................................................................... 22 2.6.4. ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG, ÁRVÍZVÉDELEM ...................................................................... 23 2.6.5. BELVÍZ ................................................................................................................................................................. 23 2.6.6. TÁVHŐELLÁTÁS .............................................................................................................................................. 23 2.6.7. GÁZELLÁTÁS .................................................................................................................................................... 24 2.6.8. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ................................................................................................................. 25 2.6.9. TÁVKÖZLÉS....................................................................................................................................................... 26 2.7. KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM 26 2.7.1. TALAJVÉDELEM .............................................................................................................................................. 27 2.7.2. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME........................................................................... 27 2.7.3. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM .............................................................................................................. 27 2.7.4. ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ...................................................................................................... 27 2.7.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ..................................................................................................................... 28 2.8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK 28 2.9. KORLÁTOZÁSOK 28 3. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)..................................................................................... 28 4. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE .......................................................................................................................... 29 5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA .......................................................... 29 6. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE .......................................................................... 31 7. SZABÁLYOZÁS ...................................................................................................................................................................... 32 8. AZ ELŐZETES EGYEZTETÉS DOKUMENTUMAI ................................................................................................ 32

TERVI MELLÉKLETEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TERVLAPJAI TSZ-01 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TSZ-02 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV – BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK AZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI: TSZ-03 TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TSZ-04 KÖZLEKEDÉS TSZ-05 VÍZELLÁTÁS ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS TSZ-06 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS TSZ-07 ENERGIAELLÁTÁS

3

M=1:8000 M=1:4000 M=1:8000 M=1:8000 M=1:6000 M=1:6000 M=1:6000


1.

ELŐZMÉNYEK

Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. Korm. rend.) 16.§ paragrafusban biztosított feladat és hatáskörében eljárva a település Rendezési Tervének felülvizsgálatát és ezzel egy időben a rendezési terv módosítását határozta el. A város jelenleg érvényben lévő településrendezési terve 2004-ben került elfogadásra, a tervet az időközben felmerült igények kielégítése érdekében többször módosították. Bük város 2013-2014 évben készíttette el a város településfejlesztési koncepcióját, melyet az Önkormányzat Képviselő-testülete 163/2014. (06.23.) számú Képviselő-testületi határozatával elfogadott. Az elfogadott koncepciót jelen dokumentáció véleményezésében részt vevők a jóváhagyás után megkapták, az a büki önkormányzatnál megtekinthető illetve a http://www.matisesegri.hu/buk2014.html webhelyről pdf formátumban letölthető: Jelen településszerkezeti dokumentációban a 314/2012. Korm. rend. 9.§ (5) bekezdés alapján a koncepcióban kidolgozott, több mint 200 oldalas megalapozó vizsgálatnak a településszerkezet szempontjából fontos elemeit ismertetjük vagy utalunk rá, emellett a vizsgálat néhány helyen kiegészítésre kerül. A Településrendezési terv készítése során a helyi észrevételek mellett a magasabb rendű és az érvényben lévő helyi jogszabályok előírásait is figyelembe kellett venni. Ezek különösen a következők: • az Étv. • a 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (a továbbiakban: OTRT) • a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) • a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről • Vas Megye Közgyűlésének 8/2006.(IV.28.) önkormányzati rendelete Vas Megye Területrendezési Tervéről (a továbbiakban: VMTRT) • Bük város jelenleg érvényben lévő településrendezési terve • Bük város 2014-ben elfogadott településfejlesztési koncepciója

2.

A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

2.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A településen az egyes területek hasznosítása a használat jellegének megfelelő színvonalú, a településen a használaton kívüli, alulhasznosított vagy degradálódott terület nem jellemző, túlépített területek nincsenek. Jelen rendezési terv felülvizsgálat során az önkormányzat minden olyan jellegű fejlesztésre lehetőséget biztosít, amely a terület és környezete használóinak számára megfelelő. A területfelhasználás fő irányait a 2014-ben elfogadott Településfejlesztési koncepció jelölte ki. Az önkormányzat a jövőben is nagy hangsúlyt fektet a településközpontok kialakítására. 3 ilyen központ létrehozása illetve fejlesztése a cél: • a meglévő városközpont fejlesztése a Széchenyi-Eötvös utcák környezetében, • a gyógyfürdő ún. téli bejárata környékének fejlesztése, rendezvénytér létrehozása, valamint • a két településrész csatlakozásánál, a bői és a lócsi út kereszteződésénél korábban megkezdett központ fejlesztése. Fentiek mellett a legfontosabb és legátfogóbb fejlesztési feladatok: • a gyógyfürdő környezetének a rendezése • az iparterület fejlesztése • a sportpálya fejlesztése illetve egyéb sportcélú területek kijelölése • a települési kerékpárút hálózat és a járdarendszer teljes körű és összefüggő rendszerben történő kiépítése a településen. 2.1.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 2.1.1.1. Lakóterületek A jelenleg érvényben lévő településrendezési tervben megfelelő mennyiségű lakóterület áll rendelkezésre a lakásállomány bővítésére, így jelen felülvizsgálat során lakóterület fejlesztésre nincs szükség, új lakóterület nem kerül kijelölésre, a meglévő és fejlesztésre kijelölt lakóterületek változatlanul maradnak.

4


2.1.1.2. Vegyes területek a) A belvárosi tömb fejlesztése során az önkormányzat a közeljövőben nem tervezi a tömbbelső korábbi mértékű feltárását, ezzel párhuzamosan az Eötvös tér megnövelése érdekében a meglévő beépített és nem beépített településközpont vegyes területeket törli a tervből. b) Emellett az önkormányzat a Széchenyi utca térfalainak zártsorúvá tétele, valamint a beépítés intenzitásának emelése által lehetőséget kíván biztosítani a kereskedelmi és a szolgáltató funkciók fejlesztésének, ezáltal kívánja erősíteni a jelenlegi önkormányzati intézményrendszer környezetének a városias jellegét. c) Bük és Bükfürdő településrészek csatlakozásánál a korábban kijelölt vegyes területek kiterjesztése egyrészt több lehetőséget biztosít a fejlesztésre, másrészt a városias jelleg kialakításával a majdan megépülő jóléti víztározóhoz csatlakozó gazdasági területek is szervesebb részei lesznek a városnak. 2.1.1.3. Gazdasági területek A település a jövőben is biztosítani kívánja a meglévő ipari vállalkozások fejlesztésének lehetőségét, és további vállalkozások létrehozását, ennek érdekében az önkormányzat az alábbi gazdasági terület fejlesztéseket tervezi: a) Iparterület bővítés a korábban a rendezési tervekben tartalék területként szereplő, a jelenlegi iparterülettől ÉK-re eső területeken. A területek feltárása érdekében az úthálózat fejlesztése szükséges. b) A parkfenntartó vállalat jelenlegi telephelyének bővítése érdekében a meglévő telephelytől D-re eső terület gazdasági terület övezetbe kerül átsorolásra. 2.1.1.4. Különleges beépítésre szánt területek A településen jelenleg is találhatók olyan különleges beépítésre szánt területek, amelyek a tervezett felhasználás jellege miatt egyéb övezeti kategóriákba nem sorolhatók be. a) Ilyen övezet a gyógyfürdő előtt tervezett rendezvénytér. A tér jellemzően zöldfelületi kialakítást kap, a téren tervezett építmények funkciója és esetleges méretei miatt azok az országos jogszabályok szerinti zöldfelületi előírásnak nem feltétlenül tudnak megfelelni (beépítettségi arány, nem csak vendéglátó funkció stb.), ezért a terület különleges beépítésre szánt terület övezetbe sorolása szükséges. A területen meglévő üzletek hosszú távú megszüntetése javasolt, ezért a jelenlegi gazdasági terület is különleges beépítésre szánt terület övezetbe kerül. b) Az Eötvös park területének egy részén a szabályozást a jelenlegi állapothoz igazítjuk, emellett a tér Petőfi Sándor utcához csatlakozó részén a beépítésre kijelölt tömbök megszüntetésével nagyméretű, közösségi célú főteret jelölünk ki. c) Az önkormányzat a Petőfi utcai temető közel 1 ha-os bővítését tervezi a szomszédos erdőterület irányában. A meglévő és működő temető bővítésének ez a legkézenfekvőbb fejlesztési területe, a kiépített infrastruktúra a fejlesztéshez is igénybe vehető, a megközelítés kiépített. 2.1.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 2.1.2.1. Közlekedési és közműterületek a) Az utak szabályozási szélessége felülvizsgálatra került, melynek során az utak szabályozási szélességei a jogszabályok és egyéb előírások mellett a település helyi építészeti értékeihez és a meglévő, jó állapotú épületekhez is igazodnak. Legfontosabb ilyen jellegű beavatkozás a Nagy Pál utcában történik. b) A temető az érintett tulajdonosokkal és hatóságokkal a közelmúltban történt egyeztetéseknek megfelelően 8 m szabályozási szélességű megközelítő utat kap. Ez a gyakorlatban a jelenlegi út, szobor és park megtartását jelenti, de így lehetőség nyílik az egyéb közlekedési elemek elhelyezésére. A temető bővítés és az Ady Endre utca végén kijelölt parkolóterület elérhetőségének javítása, a megfelelő gyalogos területek, közvilágítás és fásítás biztosítása érdekében a temető mellett 12 m széles út kerül kiszabályozásra. Ez lehetővé teszi a Marx Károly utcai lakóterület hátsó feltárását, távlatban pedig a temetőre néző házsor építését, a temető környezetének városias jellegű feltárását. c) Az iparterületen a Nestlé területe a csatlakozó lakóterületet elkerülő közútcsatlakozást kap, emellett a tervezett iparterület bővítés közúti megközelítése érdekében közútfejlesztés szükséges. d) Bükfürdő területén a Nefelejcs utca esetében lehetőség van a közút szélesítésére. e) A Napsugár park DNy-i részén korábban kijelölt útforduló a kétirányú megközelíthetőség kijelölésével fölöslegessé válik, így a terület a csatlakozó különleges övezettel azonos előírásokat kap. f) A települési kerékpárút hálózat a tervek alapján következetesen körbe tud menni a teljes településen. g) A kemping D-i és K-i oldalán kialakított kerékpárúttal párhuzamosan gyalogos járda építésére biztosít lehetőséget a tervezett szabályozás. h) A Répce Gold ÉNy-i telekhatárán kialakult gyalogos terület a csatlakozó ingatlanok telekhatárán kijelölésre kerül. Így a gyalogút kiépítésére lehetőség nyílik. i) A sportpálya mögött haladó mezőgazdasági út az öreghídnál csatlakozási lehetőséget kap a közúthálózathoz. j) A Bő felé vezető mezőgazdasági úton a kerékpárút kijelölés megszüntetésre kerül. k) A mezőgazdasági utak szabályozásánál legalább egyoldali árok kialakításával, így min. 6 m szabályozási szélességgel kell számolni, a jelentősebb mezőgazdasági forgalommal bíró utak esetében kétoldali árok, és min. 10 m szabályozási szélesség szükséges.

5


l) A Polgármesteri Hivatal mögött meglévő szennyvízátemelő megszüntetésre kerül, helyette a sportpálya fejlesztési területén épül új berendezés, a régi területe zöldterületi besorolást kap, az új berendezés telke már kialakításra került, ennek övezeti besorolása közműterület lesz. m) A sportpálya főépületének a Baross utcáról történő megközelítése érdekében tervezett kiszolgáló út kijelölés megszűnik. 2.1.2.2. Zöldterületek A településen meglévő összefüggő zöldterületi fejlesztések közül a legkiemelkedőbb és legnagyobb méretű a fürdő bejárata előtti rendezvénytér és az Eötvös park, a település kialakuló fő terének a kialakítása, bár a terület a tervezett funkciókhoz illeszkedő építmények elhelyezhetősége érdekében nem zöldterületi, hanem a némileg nagyobb beépíthetőséget biztosító különleges besorolást kap. A többi park esetében a rendezési tervnek a jelenlegi állapothoz igazítása és a területek jogi helyzetének a tisztázása az elsődleges cél, a növénytelepítésre és a felületek fejlesztésére a közelmúltban átfogó terv készült. a) A Baross park területe a terven a tényleges állapothoz kerül igazításra, a csatlakozó utak helykijelölésénél figyelembe véve a közlekedési előírásokat. b) A temető megközelítő útjának a kiszabályozásánál a meglévő szakrális szobor és környezetének területe zöldterületi besorolást kap. Ez jogi természetű módosítás, a terület jelenleg is közpark. 2.1.2.3. Erdőterületek Az előzetes tájékoztatás során a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságtól kapott információk alapján erdőként nyilvántartott valamint a beerdősült területeket a tervben erdőterületként szerepeltetjük az alábbi kivételekkel: a) A temető bővítési területe jelenleg erdőterület. A hatóságtól kapott információk alapján az erdő művelési ág megszüntetésére járulékfizetés vagy 1:1 arányú csereerdősítés esetén van lehetőség. b) A tervezett árvízi tározó területén meglévő erdőterületek a tó megvalósulásának érdekében jelenleg vízgazdálkodási terület övezetben vannak, a módosítás után is megmarad a vízgazdálkodási övezeti besorolás. b) Fentiek mellett az iparterület fejlesztés részeként a bővítési terület É-i sávjában védelmi erdőterület kialakítása szükséges a csepregi szennyvíztisztító védőtávolsága miatt és az iparterület fejlesztési területe mikroklímájának javítása érdekében. 2.1.2.4. Mezőgazdasági területek A tervezett fejlesztések néhol mezőgazdasági területek felhasználásával valósulnak meg, ilyen az iparterület bővítés és a mezőgazdasági telephely bővítés. A sportpálya bővítés régóta szerepel a rendezési tervekben, fejlesztésre szánt ingatlanok azonban jelenleg mezőgazdasági területek. 2.1.2.5. Vízgazdálkodási területek A korábban érvényben volt megyei területrendezési tervben jelölt hullámtér és nyílt ártér területe a jelenleg érvényes településrendezési tervben vízgazdálkodási területként szerepel. Az érintett terület árvízzel veszélyeztetett terület, így annak továbbra is vízgazdálkodási területként kezelése indokolt. A tájrendezési javaslatok alapján az érintett területen beerdősült területeknek a természetes állapot megőrzése érdekében a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján erdő övezetbe sorolása lehetséges. A településen a meglévő vízgazdálkodási területek és a tervezett árvízi tározó a korábbi tervek alapján a szerkezeti és szabályozási tervben változatlanul marad, új vízgazdálkodási terület kijelölés nem tervezett. 2.1.2.6. Különleges beépítésre nem szánt területek A településen található különleges beépítésre nem szánt területek változatlanok maradnak. A településen emellett a Répce árvízi területén beerdősült területeket a fás ligetes jelleg, a természetközeli állapot megtartása érdekében különleges természetközeli terület övezetbe soroljuk. 2.2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Általános tájvédelmi és természetvédelmi szempontból cél a komplex természet-, táj- és tájképvédelem megvalósítása: • a kedvező tájképi adottságok, a hagyományos tájszerkezet megőrzése, • a fenntartható területhasználat és az ökologikus szemléletű fejlesztések előtérbe helyezése, a tervezett fejlesztések, • új területhasználatok tájbaillesztése, • a biotóphálózat (ökológiai hálózat) bővítése, • a biológiai aktivitási érték szintentartása vagy növelése, 6


• a kül- és belterületi zöldfelületek összekapcsolása, • a látvány és egyéb károsító hatások, területhasználatból eredő konfliktusok megszüntetése, mérséklése, • a tájképi potenciál és ezzel együtt a tájpotenciál növelése • az országos és megyei rendezési tervekben foglaltak érvényre juttatása. Természeti értékeink megőrzése érdekében a biológiai sokféleségnek és tájaink sokszínűségének megőrzését együttesen kell kezelni. A feladatokat, javaslatokat a következőkben foglaljuk össze. Országos ökológiai hálózat övezete A kialakult természethez közeli állapotokat hosszútávon fenn kell tartani. Az országos és a megyei rendezési tervben foglaltakat be kell tartani. Cél az ökológiai hálózat fejlesztése: zöld mezsgye-rendszer (zöld folyosók) kialakítása; gyephálózat kialakítása, fenntartása; gyepek és vizes területek közötti átmenet biztosítása; erdő területek hálózatának létrehozása; a vízfolyások és a kapcsolódó vizes területek revitalizációját segítő területhasználatok kialakítása (lásd részletesen mezőgazdasági, erdőgazdasági, vízgazdálkodási stb. fejezetekben) Tájképvédelem Az országos és a megyei rendezési tervben foglaltakat be kell tartani. A tájkép védelme érdekében a tervezett iparterületek kialakításánál, a meglévők fejlesztésénél a tájbaillesztésére különös gondot kell fordítani. Így az egyik legfontosabb feladat a település északnyugati kapujában fekvő és további bővítésre szánt gazdasági terület tájbaillesztése. Részletes javaslatainkat a gazdasági területeknél adjuk meg. A tájképben a legnagyobb változást a Bük-Bő-Gór árvízi vésztározó területe hozza majd, ha megvalósul. Az önkormányzat továbbra is fenntartja korábbi elképzeléseit miszerint az állandó vízfelület körül szabadstrand, a vendégek kiszolgálását biztosító kereskedelmi, szolgáltató területek, ligetes parkok és horgászhelyek is kialakításra kerülnek. A tározó és környékére vonatkozó javaslatokat külön fejezet foglalja össze. A tájbaillesztés alátámasztására javasoljuk, hogy az engedélyezési tervek tartalmazzanak látványterveket a beruházás épületeiről, építményeiről. A fejlesztés jellegéből adódóan az engedélyezési terv tartalmazzon környezetrendezési (kertépítészeti) tervet. A megközelítési útvonalak (Bő, Sajtoskál, Csepreg) felől a település feltárulása, a beépített – nem beépített területek találkozásának megfelelő kialakítása szintén feladat. Védendő értékek A külterületen fellelhető egyedi tájértékeket, mint a tájképben értékes helyi jelentőségű elemeket, javasolt helyi egyedi védelem alá helyezni, megőrzésüket hosszú távon biztosítani kell (kilométerkő, bői templomra való rálátás). Az intenzív nagytáblás szántóföldi övezetben lévő földutakat, árkokat, vízfolyásokat kísérő tájképi és ökológiai szempontból értékes fás-cserjés sávokat, gyepes mezsgyéket, önmaguktól beerdősült területeket javasolt megőrizni. A vízfolyások mentén a természetközeli állapotokat kell megtartani, a növényzettel fedett részeket megváltoztatni csak külön engedély alapján lehet (lásd részletesen a mező-, erdőgazdasági, vízgazdálkodási területek fejezeteknél). Mezőgazdasági területek Célok, tervjavaslatok: Cél a kevésbé jó termőhelyi adottságú területeken külterjesebb termelési célú használatot, a jobb adottságú részeken viszont versenyképes termelési célú, de erőforrás-takarékos gazdálkodás, a Natura 2000-es területeken alapvető cél a természet- és környezetkímélő mezőgazdálkodás, a hasznosítás és a természetvédelem céljainak összehangolása. Szabályozás szempontjából az általános mezőgazdasági övezeten belül további kategóriák megkülönböztetését tartjuk szükségesnek. A vízfolyások partjain kialakult, természethez közeli állapotokat mutató galériaerdő-sávokat meg kell tartani, többségük ui. a Répce mente Natura 2000-es hálózathoz kapcsolódik. Ezek az erdősávok sokszor a szomszédos szántókra is átnyúlnak kisebb-nagyobb szélességben. Az érintett területeken a gazdálkodást ezért elsősorban a természetvédelmi érdekeknek kell alárendelni. Ezen övezetben a táji, és természeti értékek védelme érdekében a következők betartását tartjuk szükségesnek: A vízfolyások mentén védőzóna kialakítását javasoljuk az alábbiak szerint: • a partéltől számított 50-50 m-es sávon belül a jelenlegi, természetközeli állapotokat meg kell tartani, a hiányzó szakaszokon kialakulását elő kell segíteni, a növényzettel fedett részeket megváltoztatni csak külön engedély alapján lehet. • ugyanebben a szélességben környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni: csak szelektív permetet, növényvédő szereket szabad használni, gyomirtó szer nem alkalmazható, műtrágyázni tilos. • A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja, e sávban épületek, építmények elhelyezését tiltani kell. 7


Külterületen, a határmezsgyéken kialakult természethez közeli állapotokat mutató fás-cserjés sávokat szintén meg kell tartani, mint különleges természetközeli területek, mivel táj- és természetvédelmi szempontból értékes területek az intenzív művelés alatt álló zónában. Erdőterületek Célok, tervjavaslatok: A meglévő erdőállomány megőrzése, a település környezeti állapotát javító, a természeti és táji értékek, a termőföld, a vizek és az egyes emberi létesítmények védelmét szolgáló erdőtelepítésekkel az erdősültség növelése. Mérlegelni kell a gyengébb minőségű szántók beerdősítésének lehetőségét. A Natura 2000-es területeken, az ökológiai hálózat területein, a környezetileg érzékeny területeken természetszerű erdőgazdálkodást kell folytatni. Erdőterületekkel kapcsolatosan a következőket javasoljuk: Védelmi rendeltetésű erdőterületek • A település északnyugati határában a meglévő ipari területekhez (Vog, Nestlé) kapcsolódó tervezett iparterületek északkeleti oldalán legalább 20 m széles védő erdősáv (település-, tájképvédelmi célú) kijelölését javasoljuk. • A Darling utca északnyugati oldalán a hatályos tervben kijelölt védő erdősávhoz javasoljuk hozzácsatolni a mellette kijelölt, még nem megvalósított zöldterület keskeny, hosszú sávját, amely elhelyezkedése miatt – kint a város szélén iparterület és véderdő között fekszik -, nem tudná betölteni szerepét. A közeli lakótelepnek az Ady utcában megfelelő nagyságú, folyamatosan fejlesztik. • A temető északi oldalán lévő egészségügyi-szociális turisztikai erdőből temetőbővítésre tervezett terület északnyugati és északkeleti oldalán legalább 20 m széles sávot védő erdőként (településvédelmi) kell kijelölni. • A 1507/23 hrsz-ra kijelölt védő erdősáv területét javasoljuk a szomszédos különleges területbe sorolni és helyére ültetési kötelezettséget előírni, amelynek többszintes növényállományból (minimum lombkorona,- és cserjeszinttel) kell állnia. A NATURA 2000 hálózatba tartozó erdőket védelmi erdőként kell kezelni, ahol a gazdálkodás és az egyéb tájhasználatok érdekeit alá kell rendelni a természetvédelmi érdekeknek. Ezekben az erdőkben az üzemterv előírásai, az erdőgazdálkodás általános szabályai szerint, de a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban, azok figyelembe vételével, természetkímélő módszerek alkalmazásával lehet gazdálkodni. Gazdasági erdő Az előbbiek által nem érintett erdők továbbra is megtartják rendeltetésüket. Illetve a 09b hrsz-on szántóként ábrázolt területet a valóságnak és a nyilvántartásnak megfelelően gazdasági erdőbe javasoljuk sorolni. Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő A hatályos tervtől eltérően a temető valamint a fürdőtelepi részen (1504/4 és 1332/32 hrsz.) közlekedési terület bővítése miatt csökken a területe. Az erdőterületeket jelenlegi és tervezett szerepük szerint az erdőről és az erdő védelméről szóló törvénnyel összhangban kategorizáltuk. A tervezett védőerdősávok szélessége általában ne legyen kevesebb 20 m-nél (9-11 sornál ne legyen keskenyebb), mert csak így tölthetik be szerepüket. Több szintből álló növényállomány (cserjeszint, árnyéktűrő fafajok, fényigényes fafajok) és több korosztályú (eltérő vágásérettségű) állományból tevődjön össze. Az alkalmazott fafajok lehetőleg őshonosak legyenek. Erdőtelepítést termőhelyfeltárási szakvélemény és erdőtelepítési kiviteli tervek alapján lehet végezni. Az erdőtelepítések megvalósítását Európai Uniós támogatások is segítik. A magántulajdonú erdőkben erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni csak erdőbirtokossági társulat keretében illetve a társult és egyéni erdőgazdálkodás szabályainak figyelembe vételével lehet. Vízgazdálkodási területek Célok, tervjavaslatok: A vízfolyások természetközeli állapotának hosszútávú fenntartása, a vízminőség romlásának megakadályozása, a vízbázis védelme. A vízfolyások, és a vízbázis védelme érdekében az illetékes Vízügyi Igazgatóság védőidomra vonatkozó határozatában valamint a hatályos jogszabályokban foglaltakat be kell tartani. Így a mezőgazdasági tevékenységet korlátozni kell (lásd részletesen a mezőgazdasági fejezetben). Bük-Bő-Gór árvízi vésztározó A tervezett tározó területén a hatályos rendezési tervben foglaltak továbbra is mérvadóak.

8


„… a természetvédelem jegyében a vízfelület egy jelentős részén és annak határán biztosítani kell olyan nagyobb, egybefüggő, zavartalan szakaszt, ahol hagynánk, hogy a természeté legyen a főszerep, mind a kialakuló növényzet (esetleg telepített nádasból kiindulva), mind a víz közelében hamar magától megjelenő állatvilág szempontjából. Ez segíti a tó természetes öntisztulását, hozzájárul az igazi élővíz kialakulásához, valamint növekszik a területen a biodiverzitás. A vízfelület néhány év alatt a Répce folyót kísérő ökológiai folyosó által bekapcsolódik az ökológiai hálózatba és odafigyeléssel értékes élőhellyé válhat.” A tározó tó környezetét úgy kell kialakítani, hogy az az árvízvédelmi feladatok mellett rekreációs céloknak is megfeleljen. A partvonala egyes szakaszokon alkalmas legyen strandolásra, horgászatra, de maradjon hely a zavartalan természetközeli élőhelyek számára is. „ A tervezett beruházás megvalósulásával a keletkező vízfelület a település klímájára, levegőtisztaságára kedvező hatással lesz, valamint vonzó tájképi elemként mutatkozik a település közelében. Mivel az egész terület tájképvédelmi övezetbe tartozik, fokozott figyelemmel kell eljárni a terület átalakításakor. Biztosítani kell, hogy a vízfelületen megjelenő funkciók egymástól térben és/vagy időben határozottan elkülönüljenek. A horgászati lehetőségnek szervezetten kell megjelennie, annak érdekében, hogy ne keletkezzenek kedvezőtlen tájképi elemek (önkényesen épített bódék, stégek sora), valamint hulladéklerakások. A területet extenzív jellegűen kell kialakítani és ezt szabályozással meg is kell őrizni. A tározó környezetének rendezésére (fásítás, növénytelepítés, kapcsolódó zöldfelületek kialakítása) külön tájrendezési tervet kell készíteni. A növénytelepítésnél törekedni kell az őshonos, tájra jellemző fajok alkalmazására, ligetes állományok létrehozására, változatos élőhelyek kialakulásának elősegítésére. A területre vezető utakat, az út menti növénytelepítés szabályait szem előtt tartva, javasolt őshonos fafajokkal fásítani.” A terület jelentős része hullámtér és nyílt ártér övezetébe tartozik, ahol természetkímélő extenzív gazdálkodásra kellene áttérni. Beépítésre szánt terület itt nem jelölhető ki. Az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében javasolt a nemkívánatos művelési ágak – így pl. a szántók – visszaszorítása. Helyettük alternatív művelési módként szóba jöhet a gyümölcstermesztés. A hullámtéri gyümölcsösök sok ősi tájfajta (alma, szilva, körte stb.) génbankját képezik, amelyek vegyszeres védelmet nem igényelnek, így alkalmasak biotermesztésre. Másik lehetséges hasznosítási mód az ártéri gyepgazdálkodásra (rét, legelő, kaszáló) való áttérés vagy az erdőgazdálkodás. Ez utóbbiak esetében őshonos fajokból álló, természetszerű erdők telepítése lenne kívánatos, amelyekben fenntartható erdőgazdálkodást kellene folytatni. Arra kell törekedni, hogy a szántókon fokozatosan hozzuk létre azokat a feltételeket, amelyek a valamikori ártéri rendszerek újabb térhódítását elősegítik. A Répce és a tározótó Répce felé eső földműve közötti területet erdőgazdálkodású területként (korábban zöldterületként kijelölt terület) javasoljuk hasznosítani, amelyet elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolni (hullámtér, ártér, vízeróziónak kitett terület). A földműtől északra további erdőterületek kijelölésére került sor. A kijelölt erdőterület a vízfelülethez illetve rekreációs zöldterületekhez közvetlenül kapcsolódik, így itt elsősorban előtérbe kell helyezni a turisztikai célokat. Ezért ezeket az erdőket egészségügyi-szociális, turisztikai erdőbe javasoljuk sorolni. Bük város igazgatási területe erdőkben szegény, rekreációs célokat szolgáló erdő a település közelében nem található. A felülvizsgálat során a tározó környezetében 1 ha-nál nagyobb zöldterület (közpark) kijelölésére került sor. A tározóhoz kapcsolódó feltáró utakat olyan keresztmetszetűre javasoljuk kialakítani, amely lehetővé teszi a kétoldalas fásítást. Fásításra elsősorban őshonos fafajok vagy azok fajtái telepíthetők. Az utcafásításoknál előírtakat be kell tartani. Védőfásítások Célok, tervjavaslatok: A közlekedési területek valamint az új hulladékudvar művi jellegének mérséklése, tájbaillesztése, az esetlegesen fellépő környezeti ártalmak csökkentése kísérő növényzet telepítésével. A meglévő és tervezett közlekedési területeknél figyelmet kell fordítani a kísérőnövényzet kialakítására. • a Szombathely felé vezető 8637 j. összekötő út mindkét oldalán, • a Lócs felé vezető 8634 j. összekötő út mindkét oldalán, • a Csepreg felé vezető 8618. j. út mindkét oldalán védőfásítás telepítését javasoljuk; • a főbb földutak mentét szintén javasoljuk fásítani. Formailag lehetnek ligetes, fasor, cserje- és facsoport, erdősáv telepítésűek. A hulladékudvart javasoljuk többszintes (legalább két fasor, és legalább 2 m széles, magasra növő cserjesávból) álló védőfásítással körbevenni biztosítva a terület megközelíthetőségét. Növényalkalmazásnál a termőhelynek, a környékre jellemző társulásoknak megfelelő, őshonos fa- és cserjefajok alkalmazását kell előtérbe helyezni. A telepítéseket növénytelepítési tervek alapján kell elvégezni, amelyek az engedélyezési tervnek részét kell képeznie. Védőfásításokat erdészeti illetve kertépítészeti növénykiültetési tervek alapján lehet telepíteni. A használatbavételi engedély a növénytelepítések elvégését követően legyen megadható. 2.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Célok: a meglévő zöldfelületek racionálisabb felhasználása, a meglévő zöldterületekben rejlő lehetőségek kiaknázása, a potenciális zöldfelületek fejlesztése, zöldterületek létrehozása, ezzel együtt a biológiai aktivitási érték szintentartása, a 9


kül- és belterületi zöldfelületi elemek kapcsolatának megteremtése illetve erősítése, valamint a városkép előnyösebbé, vonzóbbá tétele. A város kiemelt törekvése a városi zöldterületek, zöldfelületek fejlesztése, a virágos területek növelése. Ezt mutatja, hogy az utóbbi évben (a helyzetfeltárást követően) bővült a tervszerűen fásított utcák sora, új játszótéri és felnőtt fitnesz eszközökkel gazdagították az Ady utcai parkot, a fürdőtelepi Kneipp park újabb pihenőegységgel (organikus ponttal) bővült. Zöldfelület-fejlesztési tanulmánytervet készíttettek a város belterületére, amely feltárja a legfontosabb feladatokat. A lakónegyedekben lévő parkok fejlesztése, arculatuk tervezése a környező érintett lakosság bevonásával, érdekeltté tételével történjen (közösségteremtés). Új zöldterületek számára hely biztosítása a tervezett lakóterületi bővítéseknél. Játszóterek kialakítása a régebbi lakónegyedekben, a meglévők korszerűsítése. A város és fürdőhely kapcsolatának erősítése a zöldfelületi eszközökkel (fásításokkal, utcafásításokkal). A városi zöldinfrastruktúra érdekében • az új utcák kialakításánál fásításokra alkalmas legalább 1,5 m széles, közműmentes sávok biztosítása, • a meglévő utcák légvezetékeinek földbe helyezése figyelemmel a meglévő fasorokra illetve a későbbi fásíthatóság biztosítására. Városrehabilitációs törekvések megvalósítása Olyan zöldbeágyazott közösségi terek (városközponti tér, fürdőközponti tér) létrehozása szükséges, amelyek a lakosság és az idelátogatók számára megfelelő és széleskörű lehetőséget kínálnak a gazdag közösségi, társadalmi élethez. A zöldfelületek kialakítása, fejlesztése mellett azok gondozására, fenntartására különös gondot kell fordítani. Javaslatok Zöldterületek A város turisztikai vonzerejének növelése érdekében a változatos szabadidő eltöltésére alkalmas különböző nagyságú, kiépítettségű zöldterületeket kell létrehozni, a meglévők fejlesztésével (növényanyag, funkciók), újjávarázsolásával illetve a lakóterület fejlesztésekkel összhangban újak kialakításával. A hatályos terv több olyan zöldterületet is kijelölt, amely még nem valósult meg. A hatályos terv felülvizsgálata során többségük továbbra is zöldterület kategóriában marad. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. A zöldterületen a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó legfeljebb 7,50 m beépítési magasságú épület helyezhető el. Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő: • közkert esetébe a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, a legkisebb zöldfelület: 60%, • közpark esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, a legkisebb zöldfelület: 70%. A zöldterületeket érintő javaslataink a következők: • A Darling utca északnyugati oldalán a hatályos tervben kijelölt védő erdősávhoz javasoljuk hozzácsatolni a mellette kijelölt, még nem megvalósított zöldterület keskeny, hosszú sávját, amely elhelyezkedése miatt – kint a város szélén iparterület és véderdő között fekszik -, nem tudná betölteni szerepét. A közeli lakótelepnek az Ady utcában megfelelő nagyságú, folyamatosan fejlesztik. • A Széchenyi utcában megépített Répce menti tanösvény parkját valamint a területéhez szervesen kapcsolódó tőle nyugatra eső gyeppel borított, de útként kiszabályozott zöldfelületet zöldterületbe javasoljuk sorolni. • A 1507/23 hrsz-ra kijelölt zöldterületet javasoljuk a szomszédos különleges szolgáltató centrum területbe sorolni és helyére ültetési kötelezettséget előírni, amelynek többszintes növényállományból (minimum lombkorona,- és cserjeszinttel) kell állnia. A különleges terület északkeleti oldalán van már kijelölt zöldterület. A szolgáltató centrum közönsége számára a telken belül kell kiépíteni megfelelő közösségi zöldfelületeket. • 1033/2 hrsz-ú kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területnek kijelölt telken időközben az önkormányzat felnőtt fitness-parkot alakított ki az elmúlt évben. A terület szervesen kapcsolódik a szomszédos 1031 hrsz-ú zöldterülethez, hasznosítása kapcsolódik hozzá. Ezért zöldterületbe javasoljuk átsorolni. • A Béke utca végén lévő, Béke park nevű, egykor játszótérrel ellátott, ma gyepes felületet közlekedési területből zöldterületbe javasoljuk sorolni. • Az Európa körút 1372/14 hrsz-ú közlekedési területéből a Termál hotel északi sarkán lévő fás ligetet zöldterületbe javasoljuk sorolni kisebb pihenőkert kialakítása végett. • A fürdőtelepi részen, az 1333/24 hrsz-ú zöldterületből parkoló kialakítás céljára közlekedési terület kerül kijelölésre. • Az 1333/21 hrsz-ú zöldterület különleges beépítésre szánt szabadidős területbe kerül, a fürdőtelep központjának kialakítására. A területet - lehetőleg minél nagyobb arányban - zöldfelületbe javasolt ágyazni, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség: 15%, a legkisebb zöldfelület: 60% legyen. 10


Zöldterületek kertépítészeti, környezetrendezési kiviteli tervek alapján létesíthetők, alakíthatók át, újíthatók fel. Közterületről fák csak fakivágási, vagy favédelmi tervek alapján távolíthatók el. A kivágott fák helyett új fákat kell telepíteni a város közterületein. Köztér A város főterének kialakítására javasoljuk, hogy az Eötvös utcában, a 740/1, 741 hrsz-ú telkeket fásított köztér övezetbe sorolni, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%, a legkisebb zöldfelület: 20%. Beépítésre nem szánt különleges szabadidős területek A horgásztanya (347/4 hrsz-ú) területét kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területből jelenlegi hasznosításának - közösségi rendezvényeknek színtere - jobban megfelelő szabadidős területbe javasoljuk sorolni. A teleknek legnagyobb beépítettsége: 5%-ot ne haladja meg, a legkisebb zöldfelület 60%-nál ne legyen kisebb. Utcafásítások A 16 m-nél szélesebb keresztmetszetű utcákban kétoldali fásítást, a keskenyebbekbe egyoldali fásítást kell előirányozni. A fásítás tervezésénél figyelemmel kell lenni a közművekre, a kereszteződésekben a belátás biztosítására. Lehetőleg kisméretű, a város jellegéhez illő fafajok (elsősorban virágukkal díszítő fafajok) kerüljenek kiültetésre. Hogy az utcafásítások elvégezhetők legyenek, az új utcákban legalább 1,5 m széles közműmentes sávokat kell biztosítani lehetőleg mindkét oldalon a növénytelepítések (fasorok, sövények, virágágyak) számára figyelembe véve azt, hogy a fák a gázvezetékektől legalább 2 m-re, a többi vonalas közműtől általában 1 m-re telepíthetők. Telepítésre többször iskolázott, legalább 14/16 méretű sorfák kerüljenek. Az utcai fásításokból fák csak fakivágási, vagy favédelmi tervek alapján távolíthatók el. A kivágott fák helyett új fákat kell telepíteni a város utcáiban. Az utcafásításokat csak részletes kiültetési tervek alapján szabad elvégezni. Az utcaképet előnytelenné tévő légvezetékek hálózatát javasoljuk a föld alá helyezni. Gazdasági területek A Csepreg felől érkezők számára a város nyugati kapujában elterülő és tovább bővülő gazdasági területekről feltáruló kép határozza meg az ideérkezők, a térségen áthaladók első benyomását. A csepregi útról útmenti fásítások hiányában a meglévő gazdasági épületek már messziről felhívják magukra a figyelmet mind formájukkal, mind felirataikkal. Ezért különös gondot kell fordítani a jövőben a gazdasági épületek tájbaillesztésére annál is inkább, mivel a település arculata idegenforgalmi szempontból nagy hangsúllyal bír. • A gazdasági területek épületeit egységes, forma- és színvilágában, anyaghasználatában tájba illő módon kell megtervezni. • A szabályozásban az építménymagasságot úgy kell meghatározni, hogy az épület, épületegyüttes a tájban ne lehessen hivalkodó, a tájképet döntően meghatározó elem. • Rendezett, zöldfelületekkel tagolt gazdasági területek létrehozására kell törekedni. A gazdasági tömbökön belül összefüggő zöldfelületi rendszert javasolt kialakítani, amelynek főbb elemeit az egyes telkek zöldfelületei, az utakat (feltáró, kiszolgáló) övező fásítások alkotják. • A telkeken belül biztosítani kell a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület esetében legalább a 20 %-os, egyéb ipari gazdasági területen a 25 % zöldfelületi arányt. • A telkeken belül törekedni kell a többszintes növényállomány (gyep-, cserje-, lombkoronaszint) kialakítására, mivel a különböző növényállomány-típusok közül ezeknek van értékelhető településképi, szerkezeti és esztétikai hatása. A tervezett zöldfelületek az adott létesítmény tájbaillesztése mellett ökológiai és környezetvédelmi szempontból is kedvező hatásúak. • Az új épületek, építmények tájba-, környezetbeillesztésének alátámasztására javasoljuk, hogy az engedélyezési tervek tartalmazzanak látványterveket a beruházás épületeiről, építményeiről. A fejlesztés jellegéből adódóan az engedélyezési terv tartalmazzon környezetrendezési (kertépítészeti) tervet. • A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területeket többszintű (legalább lombkorona-, és cserjeszinttből álló) növényállománnyal fedett védősávot kell kialakítani az építtetőnek a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig. A telephelyek egymástól való védelme érdekében a telekhatárok mentén kétoldali védőfasort kell telepíteni. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. • A 07/8-13, 1484/2 hrsz-ú gazdasági területek északnyugati oldal mentén 15 m széles ültetési kötelezettség előírását javasoljuk az előbbiekben foglaltak betartatásával.

11


2.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Bük város településtörténete, valamint a régészeti, épített és természeti értékeinek jelenlegi helyzetének ismertetése és értékelése a Településfejlesztési koncepció I. kötete - Helyzetfeltárás, helyzetelemzés és helyzetértékelés dokumentáció 1.14.6 pontjában található. Jelen leírásban az értékek várható helyzetét ismertetjük a fejlesztések ismeretében. 2.4.1. A településen nyilvántartott régészeti lelőhelyek 1) Damjanich utcai temető (lelőhelyszám: Bük 1, azonosítószám: 43364), érintett helyrajzi számok: 1471/1, 961-977, 979-987, 988/1-2, 989/1 2) Damjanich u. 30. (lelőhelyszám: Bük 2, azonosítószám: 67473), érintett helyrajzi számok: 966 3) Damjanich u. 32. (lelőhelyszám: Bük 11, azonosítószám: 67475), érintett helyrajzi szám: 967 A Damjanich utca a település kialakult lakóövezetéhez tartozik, az itt lévő régészeti lelőhelyek jelenlegi helyzete a továbbiakban is változatlanul megmarad. 4) Darling u. 1. (lelőhelyszám: Bük 9, azonosítószám: 51393), érintett helyrajzi számok: 1471/1, 1472, 975, 978 A régészeti lelőhely a település iparterületén, a jelenlegi Nestlé üzem és a mellette fekvő gázfogadó állomás telkén található. A települési fejlesztések a területet nem érintik, a régészeti területek változatlanul maradnak. 5) Római katolikus templom (lelőhelyszám: Bük 3, azonosítószám: 43366), érintett helyrajzi számok: 920, 923 6) Marx u. 3. (lelőhelyszám: Bük 5, azonosítószám: 48935 896), érintett helyrajzi számok: 911-914, 915/1 A temető és a Marx utcai lakótömb között meglévő gyalogos út kiszélesítésre kerül, javítva a temető bővítési területének és a parkolójának a megközelíthetőségét, valamint biztosítva a lakótömb temető felőli beépítését. A tervezett út mindkét régészeti területet érinti. 7) Harmadik tag (lelőhelyszám: Bük 10, azonosítószám: 64842), érintett helyrajzi szám: 0163/14 2008-ban a lelőhely telkének egy részén került kijelölésre tervezett árvízi tározó kiszolgáló területe. A lelőhely ismert és megkutatott területe változatlanul marad, a telek érintett része pedig mély fekvésű, annak beépítésére csak terepfeltöltés után kerülhet sor, mivel a jelenlegi terepszint a tervezett tározó vízszintje közelében fekszik. A feltöltés után a lelőhely a jelenlegi állapotában megmarad. 8) Felsőbük-Várhely (lelőhelyszám: Bük 6, azonosítószám: 48937), érintett helyrajzi szám: 0267/5 9) Középbük-Berek (lelőhelyszám: Bük 7, azonosítószám: 48939), érintett helyrajzi számok: 0240, 0254 Az ismert lelőhelyek jelenleg művelt mezőgazdasági területen, valamint a vasút területén találhatók. A területek árvízi elöntéssel veszélyeztetettek, vízgazdálkodási övezetbe vannak besorolva, így itt építésre nincs mód, a lelőhelyek változatlanul maradnak. A régészeti lelőhelyek egy részén korábban is volt, és a továbbiakban is lesz mód épületek építésére. A lelőhelyek védelme a Helyi Építési Szabályzatban és a magasabb szintű jogszabályokban biztosított. Az ismert régészeti lelőhelyek listája a HÉSZ függelékében szerepel, a lista további területekkel a rendezési terv módosítása nélkül kiegészíthető. 2.4.2. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely Tudomásunk szerint a település területén nincs védett régészeti lelőhely és védetté nyilvánítási eljárás sincs folyamatban. 2.4.3. Régészeti emlék A település területén régészeti emléket nem ismerünk. A felsőbüki Várhely csak a térképen rögzíthető, felszíni nyomai mára elpusztultak. 2.4.4. Régészeti érdekű terület: Bük határában az őskortól napjainkig folyamatosan emberi településekkel, temetőkkel kell számolnunk. Az eddig ismerteken túli régészeti lelőhelyek felderítése, feltárása a jövő feladata. A nyilvántartott régészeti értékek védelme a jelenleg érvényben lévő helyi jogszabályokban részben megoldott, a pontosított információk alapján további kiegészítések szükségesek. 2.4.5. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A történelmileg kialakult több birtokközpont köré szerveződött település vegyes építészeti szokásokkal és arculattal fejlődött, így Bük történeti kialakulása során a településre jellemző egyedi építészeti arculat nem alakult ki, azt a mai napig vegyes építészeti formák színesítik. A helyileg védett épületek (lásd később) között utcavonalra merőleges és azzal párhuzamos tetőgerincű ház ugyanúgy megtalálható, mint sátortetős, vagy egyéb összetett formájú. Ez a formai keveredés kellemes összképet alkot, problémát csak a környezetüktől méretükben lényegesen eltérő épületek jelentenek. Az építészeti emlékek védelmét a további fejezetek taglalják. 2.4.6. Világörökségi és világörökségi várományos terület A településen világörökségi vagy világörökségi várományos terület nem található. 2.4.7. Műemlék, műemlék együttes A településen található védett műemléki értékek: 12


1) Szapáry-kastélyegyüttes és parkja (azonosító: 8826, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 607). 2) Szapáry-kastély déli majorság (azonosító: 8827, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 608/3, 613/1, 613/2) 3) Cselédlakások (azonosító: 17210, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 608/3) 4) Istálló (azonosító: 17211, cím: Gyár u. 39., hrsz.: 608/3) 5) Szapáry kastély északi majorság (azonosító: 11322, cím: Gyár utca, hrsz.: 571/1) 6) Istálló (azonosító: 18227, cím: Gyár utca, hrsz.: 571/1) 7) Evangélikus templom (azonosító: 8828, cím: Jókai Mór u. 4., hrsz.: 120-121.) 8) Kóczán-ház, tájház (azonosító: 8829, cím: Széchenyi u. 42., hrsz.: 287.) 9) Felsőbüki Nagy-kúria (azonosító: 8830, cím: Nagy Pál u. 17., hrsz.: 676/1.) 10) Szent Kelemen Római katolikus templom (azonosító: 8831, cím: Petőfi Sándor u. 29., hrsz.: 920.) 11) Mária-oszlop (azonosító: 16407, cím: Petőfi Sándor u. 29., hrsz.: 920.) 12) Mária-szobor (azonosító: 16408, cím: Petőfi Sándor u. 29., hrsz.: 920.) A műemlékek és a műemléki környezet védelme a Helyi Építési Szabályzatban és a magasabb szintű jogszabályokban biztosított. A védett műemlékek listája a HÉSZ függelékében szerepel, a lista további védelemre kerülő épületekkel a rendezési terv módosítása nélkül kiegészíthető. 2.4.8. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely A volt Szapáry kastély parkja védett történeti kert. A kastély magántulajdonban van, közhasználat elől elzárt. 2.4.9. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A Forster Gyula Nemzeti örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól kapott információk alapján a településen nyilvántartott műemléki környezetek: 1) Szapáry-kastélyegyüttes és parkja (hrsz.: 570, 571/1, 596, 605/1, 606, 608/1-3, 609, 613/1, 615/3, 615/4, 999, 1036, 1041, 1471/2, 1478, 1479.) 2) Szapáry-kastély déli majorság (hrsz.: 607, 608/1-2, 609, 610, 611, 612, 614, 615/3.) 3) Szapáry-kastély északi majorság (hrsz.: 565/2, 567, 568, 569/1-2, 570, 571/3-6, 580/3-9, 581/1-2, 583, 584, 585, 586, 588, 590, 591, 592, 593, 594, 595, 596, 602, 605/1-6, 608/1-2, 609, 610, 611, 612, 614.) 4) Evangélikus templom (hrsz.: 107/6, 109, 110, 111, 112, 113/1, 115, 118, 119, 122, 135, 136, 137, 138, 143.) 5) Kóczán-ház; tájház (hrsz.: 0231/1, 128/2, 130, 131, 140, 276/4-5, 286.) 6) Felsőbüki Nagy-kúria (hrsz.: 438, 439, 440, 442, 646, 647, 648, 649, 650, 675, 676/2, 677, 678, 679, 680, 683/1-2.) 7) Római katolikus templom (hrsz.: 710, 716, 717/3-6, 726, 742, 809, 912, 915/2, 916, 917, 918, 921, 923, 941.) A műemléki környezetek védelmét a HÉSZ és a magasabb rendű jogszabályok biztosítják, a lista további területekkel a rendezési terv módosítása nélkül kiegészíthető. 2.4.10. Nemzeti emlékhely A kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény alapján a településen nemzeti emlékhely nem található. 2.4.11. Helyi védelem A település helyi értékeit az önkormányzat megbízásából 1991-ben Rónai Károly okleveles építészmérnök felmérte és dokumentálta, ez alapján készült el Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 5/1994. (IV. 25.), többször módosított Önkormányzati rendelete. Ebben az önkormányzat a rendeletben szereplő védett területek és objektumok évenkénti ellenőrzését vállalta, azok aktuális állapotáról a tanulmány készítője a korábbi települési főépítésszel, Pankotay Mariettával utoljára 2005-ben készített jelentést. Az évenkénti felülvizsgálat sűrűnek tűnik ezért javasolt annak 4-5 évenkénti felülvizsgálatra módosítása, emellett az állapotfelméréssel egy időben felújítási vagy módosítási javaslat megfogalmazása a tulajdonos vagy használó számára. A védelem alatt álló épületek és területek felsorolását és a védelem módját a rendelet tartalmazza, azok beemelése a HÉSZ-be nem szükséges. 2.4.12. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Büköt övező táj igazából két nagy részre tagolható: a kevésbé látványgazdag, északi síksági részre, amelyet nagykiterjedésű, monokultúrás szántóföldek uralnak, valamint a délen húzódó Répce változatos képet nyújtó patakvölgyi részre. Hangulatos eleme a tájnak a folyó környéke az őt szegélyező galériaerdőkkel, fás ligetekkel, nagyobb rétekkel. Különösen szemet vonzó a golfpálya minitája. A tájkép hátterét az északnyugati látóhatáron emelkedő Kőszegi-hegység és a nyugati, délnyugati határban látható Csepregi dombvonulat képezi. A kép harmóniáját legjobban a légvezetékek hálózata valamint a Nestlé és a VOG ipari létesítményei bontják meg. Rajtuk kívül jelentősebb látványkárosító művi építmények nem tűnnek fel. A területen áthaladó közutat ugyan nem kíséri jellegzetes fásítás, (a Bő felé vezető szakasz friss fásítása még nem érvényesül), a feltáruló látványban jelentős zavaróhatást nem okoz. A falu harmonikusan illeszkedik a tájba. Tájképi szempontból kiemelten kezelendő területek azok a részek, amelyek az országos illetve a megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet részét képezik: • a tervezési terület délkeleti része, a tervezett árvíztározó és környéke.

13


Tájképi szempontból különösen értékes a Bő felé haladó útról feltáruló bői templom panorámája. Valamint a tervezési terület több pontjáról való rálátás a Kőszegi hegységre, a szőlőskertekre adja igazi értékét. További kiemelten kezelendő területek a vízfolyások a hozzájuk kapcsolódó természetközeli erdőkkel, mezőkkel, fás ligetekkel. A tájképi értékek védelme a HÉSZ-ben biztosított. 2.4.13. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Védett területek A település igazgatási területén országos jelentőségű védett természeti terület nem található. A Répce és közvetlen környéke valamint a tervezett árvízi vésztározó területén lévő nagyobb erdőtömb az ökológiai hálózat része. A Répce büki igazgatási részre eső szakasza a Répce mente (HUFH20010) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a NATURA 2000 hálózat része, védelmét országos jogszabály biztosítja. Egyedi tájértékek A külterületen fellelhető egyedi tájértékek a tájképben értékes helyi jelentőségű elemek, amelyeknek hosszútávú fennmaradását biztosítani kell. Bük területére vonatkozó egyedi tájérték-kataszter még nem áll rendelkezésre. Így a terület bejárása során az általunk talált értékeket tudjuk csak megadni. Kultúrtörténeti érték Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín: 1) Szent Kelemen templom és parkja a benne lévő szobrokkal, oszlopokkal 2) Evangélikus templom 3) Szatmáry kastély és parkja 4) Felsőbüki Nagy Pál kúria és kertje Közlekedéssel kapcsolatos építmény: 5) Kilométerkő: Csepreg-Lócs közötti út mentén Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájértékek 6) Gyógyfürdő 7) Golfpálya Vonalas jellegű kilátóhely jellegzetes látványképpel 8) Bő felé vezető útról feltáruló templomtorony Egyéb értékes területek A Répce menti gyepek, a szántóföldi táblákat tagoló árkok és egyes földutak mentén spontán kifejlődött cserjésbozótos sávok, gyepes mezsgyék. Ez utóbbiak fajgazdagsága nem lebecsülendő, ugyanis búvó, táplálkozó, élőhelyei számos állatfajnak. Különösen értékesek az intenzív művelésű, nagykiterjedésű szántóföldi táblák között. A kultúrtörténeti értékek műemlékek. Javasoljuk a kilométerkő felvételét város Helyi védelmi rendeletének listájára. A Gyógyfürdő és a Golfpálya karbantartott intézmények, külön védelmet nem igényelnek. A bői felé vezető út feltáruló látványát a HÉSZ-ben biztosítottuk. 2.4.14. Ökológiai hálózat Az országos illetve a megyei területrendezési terv alapján a település közigazgatási területén országos ökológiai hálózat övezetének része: ökológiai folyosó övezetként: Répce és közvetlen környéke valamint a tervezett árvízi vésztározó területén lévő nagyobb erdőtömb. A hálózat területét a Szabályozási terv tartalmazza, védelmét magasabb rendű jogszabály biztosítja. 2.5. KÖZLEKEDÉS A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat a „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények”megnevezésű ÚT 2-1.2018:2003. sz. Útügyi Műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2008. „Közutak tervezése (KTSZ) Útügyi Műszaki előírást. 2.5.1. Közlekedés jelenlegi helyzete A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata: 2.5.1.1. Közúti közlekedés A térség regionális közlekedési folyosói: TEN-T törzshálózat: • IV. TEN-T közlekedési folyosó: Drezda/Nürnberg-Prága-Brünn-Pozsony/Bécs-Győr-Budapest-AradCralova-Szófia-Plovdiv-Isztambul 14


• V. TEN-T közlekedési folyosó: Velence-Trieszt/Fiume-Ljubljana-Maribor-Budapest-Ungvár-Lemberg-Kijev TEN-T átfogó (kiegészítő) hálózat: • Balti-Adria É-D-i folyosó A térség meglévő főúti és tervezett gyorsforgalmi úti csatlakozásai az osztrák gyorsforgalmi hálózathoz: • M8 autópálya Szentgotthárd (tervezett) • 89. sz. főút Bucsu • 87. sz. főút Kőszeg • M85 autóút Sopron (építés alatt) • M86 sz. főút (Szombathely-Győr között 2016-ban befejeződik). A térség északi része a két főváros Bécs és Pozsony közelsége és a IV-es folyosó magas fokú kiépítettsége miatt színvonalas. A középső és déli rész közlekedési-infrastrukturális ellátottsága kevésbé fejlett. Bük térségének kapcsolatát Nyugat-Európával az osztrák A2-es autópályához csatlakozó Szentgotthárd, Bucsu, Kőszeg és Sopron irányába kiépítésre kerülő gyorsforgalmi utak biztosítják. A magyar fél az osztrák gyorsforgalmi úthálózathoz való csatlakozást az M8 autópálya Szombathely – Bucsu gyorsforgalmi út és a 85. sz. főút korszerűsítésével tervezi. A régió közúti forgalmának zöme a 8-as, 7-es és 86-os sz. főutakon bonyolódik. A 86. sz. főút autóúttá való kiépítése Győr városáig 2017-re befejeződik. Vas megye közúthálózata az országos átlagnak megfelelő. A főúthálózat aránya az országosnál magasabb, de a 2x1 forgalmi sáv miatt állandó kapacitás problémával küzd. Ezen a 86. sz. főút átépítése jelentősen javít. Bük várost és térségét kétszámjegyű főút nem érinti. Ez kihatással van a közúti közlekedés minőségére. A leghamarabb elérhető kétszámjegyű út a 84. sz. Balatonederics – Sárvár - Sopron, a 8614 számú Cirák – Tompaládony – Zsira ök. úton, illetve a 8618 vagy 8624 sz. utak. Szombathelyen keresztül a 86. sz. főutat lehet elérni a 8637, 8638 és 8639 sz. utakon. A város közigazgatási területét érintő közutak: • 8614 számú Cirák – Tompaládony – Zsira összekötő út • 8618 számú Gyóró – Csepreg összekötő út • 8637 számú Bük – Acsád összekötő út • 8634 számú Sajtoskál – Bük összekötő út • 86322 számú Bük állomáshoz vezető út Fenti közutak állami tulajdonúak és a Vas megyei Közútkezelő Nonprofit Zrt. kezelésében vannak.

Út

8614 8634 8637 86322

A 2013. évi forgalomszámlálási adatai a fenti utakra: Kis Szgk Autóbusz Tehergépkocsi teher egyes csuk köz nehéz pót nyer lós epes kocsi ges 1487 260 49 0 22 12 12 20 949 124 22 0 6 3 1 2 1148 190 31 0 18 15 2 9 174 33 53 0 1 0 0 1

Motor kp

Kerék pár

Lassú jármű

spec 0 0 0 0

Összes forgalom

j/nap 24 8 8 1

115 15 17 136

12 8 14 0

2012 1138 1452 399

Az országos közutak belterületi szakaszainak állapota 8614 számú összekötő út (Petőfi S. – Kossuth L. utcák) Jelenlegi állapot: Az út belterületi szakasza 1995-97 között átépítésre került. A kialakított forgalomcsillapítók, körforgalom, autóbuszöblök, leállósávok megfelelnek a korszerű út kialakításának. Az említett szakaszon a közmű rekonstrukció, közvilágítás kiépítés és zárt csapadékvíz elvezetés párhuzamosan megvalósult. A közút mellett elválasztott járda és kerékpárút található. Megoldásra váró feladatok az útszakaszon: • Útkorszerűsítés a 8614 és 8634 számú utak csomópontjáig, út korszerűsítése • 8614 számú ök. út és 8634 számú út csomópontjának átépítése • 8614 számú ök. út között közvilágítás, járda és kerékpárút kiépítése. 8634 számú Sajtoskál – Bük összekötő út Bük és Bükfürdő térségét érintő összekötő út. 1997-ben, illetve 2001-ben burkolaterősítést kapott. Megoldásra váró feladatok: • Aszfaltburkolat megerősítése állapot függvényében 15

E/na p 2073 1165 1569 347


• Termál körúti csomópont balra kiváló sáv építse. • Bükfürdői szakasz kiváltása Bük – Acsádi út felé. 8637 számú Bük – Acsád összekötő út Az út belterületi szakasza a Gyurácz utca (Kossuth L. u. – Répce híd között). A szakasz 1995-ben átépítésre került, jelenlegi állapota is megfelelő. Megoldásra váró feladatok: Az út 0+000 – 2+100 km szelvények közötti külterületi szakasza a 200-es évek végén felújításra került. A Répce árvizeinek a megfelelő levezetése érdekében a teljes külterületi útszakasz korszerűsítése javasolt a Répce hídig a csapadékelvezető árok megfelelő kialakításával. Gyurácz utcában kerékpárút kiépítése javasolt. 86322 számú vasúti bekötőút A vasúti bekötő út műszaki paraméteri megfelelőek. A fent felsorolt összekötő utak OTÉK szerinti: • szabályozási szélessége: 30,00 m • védőtávolsága: 50,00 m • KTSZ szerinti kategóriájuk: külterületen K.V.A, belterületen: B.V.c.B. Az összekötő utak külterületi szakaszai melletti területek párhuzamos szerviz úttal tárható fel. 2.5.1.2. Vasúti közlekedés A régió vasútvonallal való ellátottsága megfelelő. A Hegyeshalom – Győr és Zalalövő – Bajánsenye vasútvonal a régió meghatározó, kiemelt figyelmű vonala. A 15. sz. Szombathely – Bük – Sopron között vonal korszerűsítése (2002-ben kezdődött) befejeződött. A pálya új 60 kg/fm tömegű felépítményt kapott. A vonal villamosítása is megtörtént. A vasúti közlekedésben Ausztria közelsége meghatározó, Bécsből Győr – Sopron EU Régió vonattal elérhető. EU Régi vonat közlekedik Bécsújhely – Bük – Szombathely viszonylatban. A Szombathely – Graz között közlekedő vonatok Bükig meghosszabbítva tovább javítják a település vasúti közlekedését. A vasúti közlekedést az alábbi járatpárok biztosítják naponta*: • Zágráb – Corvinus nemzetközi gyorsvonat 2 db • Bük – Szombathely (Szombathely – Bük) 4 – 4 db • Sopron – Bük – Szentgotthárd (Szentgotthárd - /Bük/ - Sopron) 11 – 13 db *menetrend 2.5.1.3. Regionális és belterületi kerékpáros közlekedés: Bük térségét érinti az országos kerékpárút hálózat, az a településen kiépítésre került. 2.5.1.4. Belterületi úthálózat és létesítményei: Forgalmi utak: • Petőfi S. u. – Kossuth L. u. (8614 sz. ök. út belterületi szakasza) • Gyurácz utca (8637 sz. ök. út belterületi szakasza) • Vasút utca (86322 sz. bekötő út) Gyűjtő utak: Gyár u. Ifjúság u. Kölcsey F. u.

Nagy Pál u. Termál krt. új szakasza

Széchenyi u. Termál körút

Béke u. Európa u.

Májusfa u. Darling u. Móricz Zs. u. Arany J. u. Damjanich u. Hévíz u. Torkos u.

Marx K. u. Táncsics u. Dózsa Gy. u. Ady E. u. Gárdonyi u. Pacsirta u. Jókai M. u.

Eötvös u. Honfoglalás u. Tavasz u. Forrás u. Kristály u. Nyárfa u. Deák F. u.

Nefelejcs u. Diófa sor

Szarkaláb u. Fűzfa u.

Rózsa u. Juhar u.

Lakó utak: Bük Bem u. Rákóczi u. Szabadság u. Bercsényi u. Zrínyi u. Napsugár u. Baross u. Sajmeggyes u. Bükfürdő: Muskátli u. Tulipán u.

16


Mezőgazdasági utak: Földutak nyílt árkos vízelvezetéssel. 2.5.1.5. Tömegközlekedés helyzete A közúti tömegközlekedést a VASI VOLÁN Zrt. biztosítja és egy helyi társaság bonyolítja. Autóbusz pályaudvar a Termál körúton található, innen indulnak a helyi (Bük – Bükfürdő) és a távolsági autóbusz járatok Kőszegre, Szombathelyre, Sárvárra. Helyi járatos buszmenetrend: Bükfürdő – Autóbusz állomás / Autóbusz állomás - Bükfürdő hétköznap: 19 (18) járat vasárnap: 20 (19) járat Vasi Volán Zrt. buszmenetrend: Bükfürdő – Bük / Bük – Bükfürdő között munkanapokon: 43 (44) járat szombaton: 25 (26) járat vasárnap: 16 (25) járat Távolsági buszmenetrend: Bükfürdő – Szombathely: munkanapokon: 15 járat szombat-vasárnap: 12 járat Szombathely – Bükfürdő: munkanapokon: 16 járat szombat-vasárnap: 11, 10 járat Bükfürdő – Kőszeg: munkanapokon: 15 járat szombat-vasárnap: 7 járat Kőszeg – Bükfürdő: munkanapokon: 16 járat szombat-vasárnap: 7 járat Bükfürdő – Sárvár: munkanapokon: 15 járat szombat-vasárnap: 12,13 járat Sárvár – Bükfürdő: munkanapokon: 16 járat szombat-vasárnap: 10,14 járat Az autóbuszmegálló helyeket a közlekedési tervlapon jelöltük. A 8614 számú őt átkelési szakaszán az autóbuszöblök kiépítésre kerültek. A vasútállomásnál autóbusz állomás. Törekedni kell, hogy az autóbuszmegállók mindenütt kiépítettek legyenek, ha van rá hely, öblök alakítandók ki és lehetőség szerint védőtetővel. 2.5.2. Közlekedési fejlesztési javaslat: 2.5.2.1. Közúti közlekedés: Forgalmi utak: M9 jelű autóút: OTRT-ben szereplő nyomvonal érinti Bük belterületét. Megyei Területrendezési tervben szereplő nyomvonal főútként szerepelteti más nyomvonalon. Javasolt változat az un. „C” nyomvonal gyorsforgalmi autóút kategóriával. Csomópont Csepreg térségében a 8618 és 8614 számú utakkal (lásd 2014. december 11-ei Emlékeztető). 8634 számú Sajtoskál – Bük összekötő út új nyomvonala: Új nyomvonalra helyezendő Bükfürdő térségében DK-i irányba Csomópontok: 8614 sz. úttal Termál körúttól Bük város felé kb. 600 m-re 8638 sz. acsádi úttal meglévő felújított vasúti átjáró előtt. A csomópontok kialakítása balra felálló sávval történhet. Gyűjtő és lakó utak: A HÉSZ mellékletében felsorolt mintakeresztszelvények kialakítását javasoljuk. A gyűjtő utak mellett önálló vagy közös gyalogos-kerékpárút építendő, ahol ez még nem valósult meg. A Darling út (magánút) a lakóút kategóriába sorolandó. 17


Új belterületi utak kiszabályozása, fejlesztése: Temető: Marx K. u. folytatásában 12,00 m-es szabályozási szélességgel a parkolóig. Iparterületen: A Nestlé Hungária Kft. új útcsatlakozással (VOG út) új kamion utat kap. VOG út: Az iparterület megközelítése, feltárása szilárd burkolatot kap. Bükfürdőn: A Nefelejcs utca burkolatszélesítést kap. Sportpálya területének bővítése miatt a kiszolgáló út kijelölése megszűnik. Sportpálya mögött a mezőgazdasági út közúti csatlakozást kap az Öreg hídnál. Kerékpár és gyalogos utak fejlesztési javaslata: A belterületet érintő kerékpárút hálózat az alábbi újabb nyomvonalakkal bővíthető, hogy a település körbe kerékpározható legyen: • 8634 sz. Sajtoskál – Bükfürdő út mellett új kerékpárút kerül kiszabályozásra. • Az Európa úttól a vasútig szintén kerékpárút építendő. • 8637 sz. úton a belterületi (Gyurácz u.) és külterületi szakaszon a 8638 sz. útig szintén kerékpárút építendő. • A Bő felé vezető mezőgazdasági úton a kerékpárút kijelölés megszűnik. • A kemping D-i és K-i oldalán a kerékpárúttal párhuzamosan gyalogút építendő. • Répce Gold ÉNy-i felén gyalogút építendő. Mezőgazdasági utak: Minden mezőgazdasági útnál egyoldali vízelvezető árok kerül kiépítése, ezért min. 6,00 m szabályozási szélességet kell meghatározni. Ahol hely lehetőség adódik, ott a szabályozási szélesség 10,00 m-be határozandó meg. 2.5.2.2. Közúti tömegközlekedés fejlesztése: A Vasi Volán Zrt., illetve a helyi társaság által biztosított autóbusz közlekedés kielégítőnek mondható. A távolsági járatokon Szombathely és Sárvár szintén megfelelő sűrűséggel elérhetők, ahonnan a szomszédos régióközpontok és a főváros elérhető. Törekedni kell az autóbusz váróhelyek és megállók fejlesztésére, korszerűsítésére. A megállóhelyek a közlekedési tervlapon kijelölésre kerültek. 2.5.2.3. Parkolás: A város intézményeihez parkolók kerültek kialakításra közterületen. A meglévő és tervezett parkolókat szintén férőhellyel jelöltük a közlekedési tervlapon. 2.5.2.4. Vasúti közlekedés fejlesztése: A Szombathely – Sopron vasútvonal pályakorszerűsítése és villamosítása megvalósult. a vasúti átjárók szintén átépítésre kerültek. A GYSEV képviselője telefonon történt nyilatkozata alapján a közeljövőben fejlesztést nem terveznek. A várost érint a Zágráb – Corvinus nemzetközi járat. A Sopron – Szentgotthárd vonalon Graz szintén elérhető. A vasútállomásnál hosszabb távon gondolkodni kell a P+R rendszerben, így keresni kell területet nagyobb parkoló kialakítására. 2.5.2.5. Légi közlekedés fejlesztése: A jelenlegi európai légi közlekedés fejlesztése Bük városát nem érinti, figyelemmel a szombathelyi repülőtér kiépítésnek távoli határidőre való tolódására. A légi közlekedést Bük térségében egy helikopter leszálló pálya létesítése javítja, ez a terveken kijelölésre került. 2.6. KÖZMŰELLÁTÁS 2.6.1. VÍZELLÁTÁS 2.6.1.1. Meglévő állapot ismertetése A Büki Kistérségi Vízmű vizilétesítményeinek üzemeltetését 2014 augusztusa előtt a Bük és Térsége Vízmű Kft. végezte. 2014. augusztus 21. óta a Soproni Vízmű Zrt, (9400 Sopron, Bartók. B. u. 42.) vette át az üzemeltetést. Üzemeltetési engedély száma: 8566/12/2005, melyet többször módosítottak. A viziközművek tulajdonosai: • Bük Város Önkormányzata 18


• Bő Község Önkormányzata • Gór Község Önkormányzata • Chernelházadamonya Község Önkormányzata • Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Vízbeszerzés Az ivóvízellátó rendszer vízbeszerzése 9 db rétegvízre telepített, mélyfúrású kútból történik. Ebből 7 db Bükön, 2 db Bő településen üzemel. A Bükön üzemelő ivóvízkutak közül 5 db 1962 - 1977 között létesült, 40 - 70 m közötti talpmélységgel, 2 db kút 2002 évben 164 m ill. 301,5 m talpmélységgel. Vízigény: napi átlag 1 917 m3/nap napi csúcs 2 876 m3/nap aug. havi 70 000 m3/aug. hó évi összes 700 000 m3/év Fenti adatok az üzemeltetési engedély szerintiek. 2014. évi vízfogyasztási adat az üzemeltető adatszolgáltatása alapján: 543 473 m3/2014 év. Ez átlagosan 1497 m3/napnak felel meg. Vízkezelés: vas-mangántalanítás Víztározás: alacsonyszintű medencék 2 db 100 m3-es és 1 db 500 m3-es medence. Magaslati tározók: Bük - 1 db 200 m3-es vasbeton szerkezetű tározó /üzemelő Gór - 1 db 100 m3-es aquaglóbus /nem üzemelő Nyomásfokozó szivattyú: 4 db üzemel Vízellátó hálózat: NA 100 2542 m NA 150 1275 m NA 200 1761 m NA 300 105 m A települési vízvezeték hálózatok: Chernelházadamonya (m)

Répceszentgyörgy (m)

337 1 570

845

1 382

1 913

2 404

1 358

3 820

3 249

2 740

Vezeték átmérője (mm)

Bük (m)

Bő (m)

Gór (m)

NA 80 NA 100 NA 125 NA 150 NA 200 NA 300 Összesen:

854 12 251 520 2 905 2 914 830 20 274

60 2 012 862 4 899

7 833

Összesen (m) 1 251 18 060 1 382 13 479 2 914 830 37 916

A gyógyfürdő vizilétesítményeinek üzemeltetője a Büki Gyógyfürdő Zrt. (9737 Bük, Termál krt. 2.) Egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetési engedélyük száma: 10.414/3/2004, mely többször módosított, legutolsó módosítás 550-4/5/2009. Vízbeszerzés A fürdő termálvízellátását 4 db termálkút (ebből három gyógyvíz), hidegvízellátását 2 db fúrt kút, öntözővíz ellátását 2 db aknakút és 2 db fúrt kút látja el. Ezen kívül a Soproni Vízmű Kft-től is vásárol ivóvizet. A termálkutak 1957, 1972, 1988 és 2008 években létesültek. Ezek közül a két korábbi talpmélysége 1000 m körüli, míg az utóbb fúrtaké 782 ill. 904 m. A hidegvíz kutakat 1999-ben fúrták, talpmélységük 280 és 200,0 m. Az öntözőkutak közül 2 db talajvizes kút, mélységük 6,7 és 5,5 m. Az öntözési célra használt rétegvízre telepített fúrt kút talpmélysége 64,5 m, létesítés éve 2008. Ezenkívül 2006 évben átvettek üzemeltetésre a Vízműtől 1 db fúrt kutat szintén öntözési célra. Vízigény Medencék vízigénye Nyári időszakban: Gyógyvíz Termálvíz Ivóvíz Téli időszakban:

Egyéb vízigény

Gyógyvíz Termálvíz Ivóvíz Ivóvíz Ivóvíz Öntözővíz

1 788 m3/nap 500 m3/nap 303 m3/nap 740 m3/nap 1 341 m3/nap 400 m3/nap 35 m3/nap 391 m3/nap 39 304 m3/év 45 853 m3/év 23 000 m3/év

19

(közműről vásárolt) (saját) (közműről vásárolt) (saját) (közműről vásárolt) (saját)


Évi összes:

Gyógyvíz Termálvíz Ivóvíz

556 233 m3/nap 95 000 m3/nap 92 279 m3/nap (közműről vásárolt) 240 918 m3/nap (saját) Öntözővíz 23 000 m3/év Összesen: 1 007 430 m3/év Ebből 100 m3/nap termálvíz átadásra kerül a Thermál és Sport Hotel részére.

Víztározás A fürdő területén 7 db tárolómedence van. Ebből: 4 db a termálkutak vizét tározza. Térfogatuk 2 db 24 m3-es, 2 db 300 m3-es, 3 db a hidegvizes kutak vizét tározza. Térfogatuk 3 db 135 m3-es. Vízkezelés A 12/1977. (VIII.29.) KHVM rendelet szerint a termálkutak vize metántartalmuk szerint „C” gázfokozatba tartoznak. Ezért a termálkutakat vizét gáztalanítják. 3 db termálkút vizét és a 2 db hidegvizes kút vizét vastalanítani is kell. Vízellátó hálózatok A fürdő vízellátását különböző funkciójú vízellátó vezetékek biztosítják. Termálvíz vezetékek összes hossza 5730,5 m Ivóvízvezetékek összes hossza 5707,0 m Melegített ivóvíz vezetékek 872,0 m 2.6.1.2. Fejlesztési területek ivóvízellátása Lakóterületek A településrendezési terv felülvizsgálata során nem került sor új lakóterület kijelölésre. A hatályos rendezési tervben megjelölt lakóterületi fejlesztések vízellátására vonatkozóan a hatályos rendezési tervben megfogalmazottak az érvényesek. Vegyes területek A belvárosi tömb, ill. a Széchenyi u. déli oldali területének fejlesztése során felmerülő vízigények biztosíthatók a Petőfi, Széchenyi, Gárdonyi és Eötvös utcák közüzemi vízhálózatáról történő lecsatlakozással. A településrészek csatlakozásánál a korábban kijelölt vegyes területek kiterjesztését tervezik. Ezen területek fejlesztéséhez a szükséges vízellátás a Sajmeggyes, Nyárfa utcák, az Európa út vízhálózatáról, valamint a bői út és az arról leágazó lócsi út mellett kiépült közüzemi vízvezetékéről történő lecsatlakozással biztosítható. A bői út déli oldalán kijelölt kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztése során felmerülő vízigények biztosítása a bői út mellett kiépült közüzemi vízvezetékéről történő lecsatlakozással biztosítható. Gazdasági területek A Nestlé és a VOG üzemek területétől északra további iparterület bővítéseket terveznek. Amennyiben nem a meglévő két üzem kívánja bővíteni telephelyét, hanem újabb vállalkozások telepednének meg, úgy javasoljuk, hogy a fejlesztési területek vízellátása - a feltáró-út nyomvonalában elhelyezett új vezeték építésével - a Petőfi utcai közüzemi vízvezeték-hálózatról történő lecsatlakozással valósuljon meg. A Vita Kft. telephelyén jelenleg saját kútról történik a vízellátás, a későbbiekben lehetőség van a telephely melletti út nyomvonalában kiépült közüzemi ivóvízhálózatra történő csatlakozásra. 2.6.1.3. Oltóvíz biztosítás Oltóvízként elsősorban a vízvezeték-hálózatot kell figyelembe venni. A kiépülő új vízvezetékeknél a minimális átmérő 100 mm-es lehet, a tűzcsapokat 200 m-ként kell telepíteni, és földfelettieknek kell legyenek. A kifolyási nyomás a vezetékhálózaton mindenütt meghaladja a 300 kPa értéket. A hálózaton lévő tűzcsapok intenzitását minden esetben vízhozam méréssel kell meghatározni. Ahol a tűzterhelés, vagy a tűzszakasz nagysága a mért eredménynél nagyobb vízmennyiséget igényel, ott az OTSZ vonatkozó előírásai az irányadók. 2015. március 5-én hatályba lép az új OTSZ az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet értelmében. 2.6.1.4. Ipari víz ellátás A büki golfpálya tórendszerének vízutánpótlására, illetve a terület öntözésére négy leágazással nyomóvezeték épült ki. Az üzemeltetési engedély száma: 11.075/1/1998.I. Legutolsó módosítása 984-1/3/2011. II. számon az üzemeltető személyében történő változást rögzítette. Üzemeltető: Hotel Golf Kft. 1137 Budapest, Pozsonyi út 30. A tórendszer vízfeltöltésének biztosítására a Répce 25+860 km szelvényében, balparton vízkivételi művet építettek ki. A beépített szivattyúk: 2 db FLYGT BS 2151-HT típusú, 30 l/s teljesítménnyel. A vízmennyiséget indukciós áramlásmérővel mérik. A kiépített nyomóvezeték NA200 KM-PVC 3460 m. Évi összes felhasználásra kerülő vízmennyiség engedély szerint: 350 000 m3/év.

20


A közüzemi vízhálózat bővítésének tervezését arra jogosult tervező tervezheti meg. A tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni. A megvalósult víziközművet nyíltárkosan be kell mérni, és az üzemeltetőnek a bemérési rajzot át kell adni. 2.6.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS 2.6.2.1. Meglévő állapot ismertetése Bük város szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszer üzemeltetését 2014 augusztusa előtt a Bük és Térsége Vízmű Kft. végezte. 2014. augusztus 21. óta a Soproni Vízmű Zrt, (9400 Sopron, Bartók. B. u. 42.) vette át az üzemeltetést. Üzemeltetési engedély száma: 6978/1/2005, melyet többször módosítottak. A viziközművek tulajdonosa: Bük Város Önkormányzata (9737 Bük, Széchenyi I. u. 44.) A szennyvíztisztító telep helye Bük város 0198/1 hrsz. A település szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszere 1996. óta üzemel. Folyamatos bővítés és engedélymódosítások után 2005-ben egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetési engedélyt adtak ki. 2010-ben a szennyvíztisztító intenzifikálására került sor. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz kommunális jellegű. 2004. évi adatok szerint: az átlagos napi szennyvízmennyiség 1489 m3/nap a maximális napi szennyvízmennyiség 2700 m3/nap az átlagos napi szervesanyag terhelés 10 927 lakosegyenérték A kiépült csatornahálózat elválasztott rendszerű (külön vezetékben gyűjtik a szennyvizet, és külön a csapadékvizet). A szennyvíztisztító telepre a település és a fürdő területéről összegyűjtött szennyvizet vezetik, és tisztítják meg. A szennyvíztisztítás technológiája un. „Anperox” biológiai tisztítás. A települési szennyvízcsatorna hálózat: gravitációs gerincvezeték 20 991 m gravitációs bekötővezeték 13 811 m nyomóvezeték NA 150 ac. 3 000 m A település területén 4 db MOBA típusú szennyvízátemelő üzemel. A szennyvíztisztító telepre 2 db NA 150-es nyomóvezetéken jut el a szennyvíz. Mindkét ágba indukciós mennyiségmérő került beépítésre integrátorokkal együtt. A gyógyfürdő kommunális szennyvizeit összegyűjtő csatornahálózat befogadója a Fürdő területén áthaladó közüzemi gerinccsatorna. A telepi szennyvízcsatornák összes hossza 3294 m, üzemeltetője a Büki Gyógyfürdő Zrt. (9737 Bük, Termál krt. 2.) Egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetési engedélyük száma: 10.414/3/2004, mely többször módosított, legutolsó módosítás 550-4/5/2009. A Fürdő kommunális szennyvizeinek tisztítása a büki szennyvíztisztító telepen történik, ahol erre a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A medencék használtvizei zárt csatornákon keresztül külön, vagy csapadékvízzel keverten a Hévízelvezető árokba kerülnek bevezetésre. Használtvíz elvezetést szolgáló csatornák összes hossza: 592 m. A szennyvíztisztító telep jelenlegi kapacitása: hidraulikai kapacitás 3 000 m3/nap szervesanyag eltávolító kapacitás 12 000 lakosegyenérték 2014. évben a szennyvíztisztítóra vezetett szennyvíz mennyisége 623 301 m3 volt, ez átlagosan 1708 m3/napnak felel meg. Tanulmányterv készült a szennyvíztisztító telep bővítésére. A tervezettek szerint a szennyvíztisztító telepre további települések kötnek rá, úgymint Bő, Gór, Chernelházadamonya, Répceszentgyörgy, Szakony, Gyalóka, Répcevis, Zsira, Acsád, Vasszilvágy, Meszlen, Vát, Simaság, Sajtoskál, Csepreg, Lócs, Nemesládony, Tormásliget, Iklanberény. A tervezett bővítés után a szvt. telep kapacitása: hidraulikai kapacitás 5 000 m3/nap szervesanyag eltávolító kapacitás 26 037 lakosegyenérték A tisztított szennyvíz befogadója a Répce vízfolyás. A bevezetés jellege „parti”. A Répce mértékadó vízhozama 300 l/s, mértékadó szennyvízmennyiség 17,23 l/s. Mértékadó hígítás 17,4. A kibocsátási határértékeket a Vízügyi Hatóság 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján határozta meg. 2.6.2.2. Fejlesztési területek szennyvízelvezetése Lakóterületek A településrendezési terv felülvizsgálata során nem került sor új lakóterület kijelölésre. A hatályos rendezési tervben megjelölt lakóterületi fejlesztések szennyvízelvezetésére vonatkozóan a hatályos rendezési tervben megfogalmazottak az érvényesek. Vegyes területek A belvárosi tömb, ill. a Széchenyi u. déli oldali területének fejlesztése során keletkező szennyvizek elvezetése a Petőfi, Széchenyi, Gárdonyi és Eötvös utcák közüzemi szennyvízcsatornáira való rákötéssel biztosíthatók. A településrészek csatlakozásánál a korábban kijelölt vegyes területek kiterjesztését tervezik. Ezen területek fejlesztéséhez a szükséges szennyvízelvezetés a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat bővítésével biztosítható. 21


Befogadó lehet az Európa út melletti, és a bői út északi felén kiépült közüzemi szennyvízcsatorna. Az Európa úttól távolabbi fejlesztési terület szennyvízelvezetése a szennyvíztisztító telepre menő nyomott vezetékre történő csatlakozással oldható meg. A bői út déli oldalán kijelölt kereskedelmi-szolgáltató terület fejlesztéséhez a szükséges szennyvízelvezetés nyomóvezeték kiépítésével, a szennyvíztisztító telepre menő nyomott vezetékre történő csatlakozással oldható meg. Gazdasági területek A Nestlé és a VOG üzemek területétől északra további iparterület bővítéseket terveznek. Amennyiben nem a meglévő két üzem kívánja bővíteni telephelyét, hanem újabb vállalkozások telepednének meg, úgy javasoljuk, hogy a fejlesztési területek szennyvízelvezetése - a feltáró út nyomvonalában szennyvíz-nyomóvezeték építésével - a Petőfi utcai közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozással valósuljon meg. Új szennyvízátemelő építése szükséges. A Vita Kft. telephely szennyvízelvezetése a telephely mellett elhaladó út nyomvonalában kiépült szennyvízcsatorna meghosszabbításával, hálózatbővítéssel biztosítható. A közüzemi szennyvízelvezető csatornahálózat bővítésének tervezését arra jogosult tervező tervezheti meg. A tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni. A megvalósult víziközművet nyíltárkosan be kell mérni, és az üzemeltetőnek a bemérési rajzot át kell adni. 2.6.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS 2.6.3.1. Meglévő állapot ismertetése Bük város belterületi csapadékvíz elvezető hálózatának és önkormányzati védtöltésének egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedély száma: 10.248/2/1999.I. Üzemeltetését 2014 augusztusa előtt a Bük és Térsége Vízmű Kft. végezte. A Kft. megszűnése óta az üzemeltetési feladatokat az Önkormányzat látja el. A csapadékvíz elvezető rendszer fő befogadója a Répce és annak mellékágai a Büki-övcsatorna, a Börzsöny-ér és a Hévízelvezető árok. A Répce, a Büki-övcsatorna és a Börzsöny-ér a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A Börzsöny-ér az árvízi tározó miatt gyakorlatilag megszűnt, nyomvonalát a tározóárterében megszüntették, a töltés feletti rövid szakaszt bekötötték a szivárgó csatornába. A csapadékvíz elvezető csatornahálózat összes vízgyűjtő területe 643 hektár. A csapadékcsatorna-hálózat teljes hossza: Bük város területén 8240 m Bük-fürdő területén 4207 m A csatornák anyag és átmérője változó: betoncsatornák 20-80 cm átmérő között műanyag csatornák NA 150-400 mm A belterületet védő önkormányzati védtöltés: hossza: 4160 m koronaszélessége: 2,0 - 3,0 m között rézsűhajlás: 1:2 (mindkét oldalon) A belterületet védő árvízvédelmi töltés alatt 6 db csőzsilipen keresztül tud bejutni a csapadékvíz a Répcébe, ill. a Büki-övcsatornába. A büki golfpálya tórendszerének leürítése a Nagy-ér végszelvényébe történik, ahol 2,0 m hosszban betonba rakott terméskőburkolat biztosítja az árokfeneket és a rézsűt. A leürítő vezeték NA150 KM-PVC 1280 m. A leürítéshez használt szivattyú SZIGMA KDFU-125 típusú. A befogadó Nagy-ér közcélú vízfolyás. 2.6.3.2. Fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetése Lakóterületek A településrendezési terv felülvizsgálata során nem került sor új lakóterület kijelölésre. A hatályos rendezési tervben megjelölt lakóterületi fejlesztések csapadékvíz-elvezetésére vonatkozóan a hatályos rendezési tervben megfogalmazottak az érvényesek. Vegyes területek A belvárosi tömb, ill. a Széchenyi u. déli oldali területének fejlesztéséhez kapcsolódó csapadékvíz-elvezetési feladatok a Petőfi, Széchenyi, és Eötvös utcák csapadékcsatornáira való rákötéssel biztosíthatók. A településrészek csatlakozásánál a korábban kijelölt vegyes területek kiterjesztését célzó fejlesztési területek csapadékvizeinek befogadója a Hévíz-árok. A bői út déli oldalán kijelölt kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület csapadékvizei elvezetése a beépítéstől függően alakítandó ki. A tiszta csapadékvizek elszikkaszthatók a környező területeken (árvízvédelmi tározó területe). A tervezett parkoló esetében, ha szilárd burkolat lesz kialakítva, akkor a csapadékvizet zárt csatornarendszerrel kell összegyűjteni, és - mivel a terület mélyebben van a befogadóhoz képest - átemelővel, nyomóvezeték kiépítésével biztosítható a csapadékvizek károsítás nélküli elvezetése. Befogadó a Hévíz-árok.

22


Gazdasági területek A Nestlé és a VOG üzemek területétől északra tervezett ipari-gazdasági fejlesztési terület csapadékvizeinek elvezetését - a feltáró út, illetve a fejlesztési területet északról határoló út mentén - nyíltárok kiépítésével javasoljuk megoldani. A települési csapadékvíz-elvezető csatorna, és árokhálózat bővítésének tervezését arra jogosult tervező tervezheti meg. A tervek alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni. A megvalósult víziközművet nyíltárkosan be kell mérni, és az üzemeltetőnek a bemérési rajzot át kell adni. 2.6.4. ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG, ÁRVÍZVÉDELEM Bük város a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet alapján „C-enyhén veszélyeztetett” település. Bük és környéke régtől fogva árvízjárta terület. Az 1965. előtt kiépített nyárigát-jellegű töltés nem védte meg a települést az 1965. évi árvíztől. Az árvíz elöntötte a település egyharmadát, és mintegy 100 házat kellett újjáépíteni az egyéb károk mellett. Az 1965. évi árvíz tapasztalatai alapján került sor a töltés erősítésére, magasítására és meghosszabbítására. A kiépített árvízvédelmi mű által mentesített terület 0,6 km2, nagyobbrészt belterület, kisebbrészt szántó. Az árhullám nagyon gyorsan vonul le a Répce völgyben, Répcevis-Bük között 3-4 óra alatt. A völgy esése 2,1 m/km. Az árhullám levonulását, nagyságát, magasságát jelentősen befolyásolja a mindenkori területi benőttség. Az 1965. évi - eddig - mértékadó árvíz levonulása óta az osztrák és a magyar vízgyűjtőn jelentős beavatkozásokra került sor, melyek befolyásolták az árhullám levonulását és az elöntési területek nagyságát. Bük város területén 1965. óta az alábbi változások történtek: • védtöltés építés • Répce rendezése • Bük-Bő-Góri tározó építése Lényeges továbbá, hogy az osztrák vízrendezések hatására a mértékadó árhullám tetőző hozama 250 m3/s-ra nőtt (200 m3/s volt). Az árvízcsúcs-csökkentő tározó célja, hogy a Répce tározó alatti - a répcelaki árapasztóig terjedő - szakaszán az árvizek levonulásának szabályozása lehetséges legyen oly módon, hogy a 10%-os valószínűségű árhullám jelentősebb kártétel nélkül levezethető legyen a répcelaki árapasztóig. A maximális megengedhető terhelés az árapasztóra 140-145 m3/s. Tehát a tározó az érkező 250 m3/s vízhozamot 145 m3/s-ra csökkenti. (megjegyzés: a 2014. tavaszi árhullám során a tározó területének mintegy fele vízborítás alá került) Lehetőség lenne egy állandó vízszinttartású tározó kialakítására az árvízcsúcs-csökkentő tározó területén belül. A tervezettek szerint az állandó tározó vízfelülete 160 hektár, térfogata 1,9 millió m3 lenne. Megvalósítására eddig még nem került sor (anyagi és terület-tulajdonosi problémák miatt). A 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerint a nagyvízi mederkezelési tervkészítési kötelezettség a büki területet nem érinti. A Répcére vonatkozóan csak a Bük-Bő-Gór tározó alatti szakaszra vonatkozik. 2.6.5. BELVÍZ Belvíz kialakulhat • belterületen − árvízmentes időszakban a csapadék, illetve hóolvadásból kialakuló belterületi elöntés, jellemzően a vízrendezési létesítmények működésével összefüggésben. − árvizes időszakban az árvízvédelmi létesítmények altalaján keresztülszivárgó és a mentett oldalon a terepszint fölé emelkedő szivárgó, fakadó vizek. • külterületen A Dr. Pálfai Imre által készített Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe alapján a település nem tartozik a belvízzel veszélyeztetett területek közé. A belvíz kialakulását a területen a csapadékvíz elvezető csatornák és árkok rendszeres karbantartásával lehet a minimálisra csökkenteni. 2.6.6. TÁVHŐELLÁTÁS Iskola alatti kazánház Az iskola alatti, eredetileg széntüzelésű kazánház az 1980-as évek végén gáztüzelésre lett átállítva FÉGVESTALE kazánteleppel, 2x480 kW beépített teljesítménnyel. Az 1997-ben a rendszer ismét áttervezésre került, a tervezett megoldás szerint az iskola intézményei új kazánházat kaptak, míg a régi csak a távhőellátást szolgálja. A rendszerről időközben az egészségház és a posta épülete levált, így ma már csak a tornacsarnok és a művelődési ház kapja innen a fűtési energiát.

23


2.6.7. GÁZELLÁTÁS 2.6.7.1. Meglévő állapot ismertetése Bük város gázellátása a Győr – Moson - Sopron megyei Újkéren levő gázátadó állomáshoz kapcsolódik. A ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázszállító Zrt tulajdonában lévő nagyközépnyomású gázvezeték a település É-i határánál, a 08/2 hrsz-ú út keresztezésével érkezik Bük város külterületére. A gázvezeték jellemzői: - mérete: NA 200-as acélcső - üzemi nyomása: 8 bar. - védőövezete: 9- 9 m A vasúti pályatesttől Ny-ra a vezeték kettéágazik, egyik ága a vasúttal párhuzamosan, attól 50 m távolságra vezetve a Damjanich utcai „1” számú nyomásszabályozónál végződik, míg másik ága tovább megy a „2” számú állomásig. Az „1”. sz. szabályozó leágazása után a középnyomású gázelosztó vezeték NA 150-es mérettel keresztezi a vasúti pályatestet, majd DK-i irányba fordulva a 079; 096; 0117 hrsz-ú utak mentén vezetve éri el Bük-fürdő határát, ahol a „2”. sz. szabályozó állomáshoz csatlakozik. A településen a gázszolgáltatás 2,2 bar üzemi nyomáson történik. A gázelosztó vezeték mind a fürdő, mind a város területén kiépült. A két nyomásszabályozó szekunder oldala az Ifjúság u. DK-i végétől D 110 KPE vezetékkel össze van kötve. A szolgáltatást az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázszállító Zrt Soproni üzemegysége végzi. A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen tervezés csak a módosításokkal foglalkozik. 2.6.7.2. Fejlesztési javaslat A rendezési terv 2015 évi módosításának területfejlesztési koncepciója szerint a város gázfelhasználása az alábbi táblázat szerinti értékekkel bővülhet: Fejlesztés jellege: Fogyasztási egység: Fajlagos fogyasztás: Gázigény: [m3/h] [m3/h] 1/. Gip terület bővítés a város ÉK-i 6,5004 ha 5 33 részén 2/. Gip terület bővítés a város ÉK-i 13,7783 ha 5 69 részén 3/. Mg. telephely bővítés város É-i 2,1083 ha 5 11 részén 4/.A város K-i végén a Bő felé vezető út 1,5705 ha 5 8 két oldalán átsorolások Vt 5/. Gksz bővítés (parkfenntartó) a város 0,6026 ha 5 3 D-i részén 6/. Sp bővítés a város D-i részén 0,6043 Gázigények várható növekedése összesen: 124 Az egyes fejlesztésre kijelölt területek gázellátása a meglévő hálózathoz kapcsolódva megoldható az alábbiak szerint: - Az 1/. és 2/. jelű területek gázellátására a Petőfi Sándor utcai vezetékhez csatlakozva a 06 hrsz-ú út alatt É-i irányban új vezetéket kell kiépíteni a terület É-i határáig, majd K-i irányban egészen a 2/. terület útcsatlakozásáig. Ezzel egyúttal lehetőséget biztosítunk a terület esetleg további megosztásával kialakuló telephelyek gázellátására. A 2/. jelű terület K-i oldalán húzódik az 1. számú nyomásszabályozó állomáshoz csatlakozó nagyközépnyomású gázvezeték, melynek védőövezete 9-9 m. A rendezési terv megvalósulásának folyamatában, a földhivatalban a vezetékre bejegyzett szolgalmi jogi korlátozásokat továbbra is betartani, érvényesíteni kell! - A 3/. jelű telephely bővítésénél lehetőség van a PB gáz kiváltására. A Dózsa György utca É-i végpontjától kiindulva É-i irányban új vezeték építése szükséges a telephely azon pontjáig, ahol a gázfelhasználás történik. - A település K-i végén, a Bő felé vezető út két oldalán a 4/. jelű Gksz-ből Vt-be átsorolt területek gázellátása, a korábbi állapotra adott gázellátási javaslatnak megfelelően, továbbra is biztosított. - A város D-i részén az 5/.-ös jelű Gksz jelű terület bővítése (parkfenntartó) és a 6/.os jelű Sp terület bővítés szintén a korábbi rendezési terv javaslata szerinti gázelosztó vezeték megépítésével, a gázszolgáltatásba bekapcsolható. A város folyamatos fejlesztési előirányzatai, valamint a korábbi fejlesztések a gázigények olyan mértékű növekedését eredményezik, mely nagyságrend szállítására az Újkér- Csepreg- Bük viszonylatú nagyközépnyomású vezeték jelen állapotában hosszabb távon nem alkalmas, ezért a magvalósulás folyamatában vezetékszakaszon az alábbi beavatkozások szükségesek:

24


• 1.) A nagyközépnyomású vezetéken az újkéri gázátadó és a simasági leágazás közötti vezetékszakaszt fel kell bővíteni. • 2.) A nagyközépnyomású vezeték nyomását 8 bar-ról 10 bar nyomásra kell megemelni. A beruházás elkészültével, és beüzemelésével a városok (Bük; Csepreg) és az érintett községek földgázellátása hosszú távon megoldottá, és biztonságossá válik. Bük város településrendezési tervének 2015 évi módosítási körébe vont területek fejlesztési energiaigényét - a rendezési terv megvalósulásának folyamatában - a gázszolgáltató felé írásban be kell nyújtani, melynek alapján a meghatározzák a szükséges műszaki és pénzügyi feltételeket. A vezeték létesítése előtt a szolgáltató a szükséges hidraulikai vizsgálatot elvégzi, a szükséges vezeték méretet meghatározza. A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m. Az új vezeték létesítésekor biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/ 2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni. 2.6.8. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS Bük Város Településszerkezeti Terve jelentős változást irányoz elő az energiafogyasztás tekintetében. A Településszerkezeti Terv az újonnan belterületbe vonandó területeken a kertvárosias lakóterületek mellett lehetőséget ad társasházak létesítésére többszintes házakkal, helyet biztosítva különleges övezetű lakóegységeknek, kereskedelemnek- és szolgáltatásnak, sportnak és vendéglátásnak. A mennyiségi és minőségi változások előre becsült eredményeként nagy biztonsággal megállapítható a villamos energia nagyobb szerepe, felhasználásának és napelemesszélkerekes termelésének nagyobb arányú fejlesztése. Általános felhasználási növekedési irány mellett a városban továbbra is számolni kell a szolgáltatáshoz kapcsolódó energia fogyasztás eddigi ütemének növekedésével. A Városi fejlesztést a Településszerkezeti Terv szerint biztosítja - a fejlesztés jellegének, a fogyasztási egység és a fejlesztésből várható villamosenergia igény meghatározásával: A várható villamosenergia növekedése összese 10MW teljesítményre becsülhető, amely a jelenlegi új ellátó rendszeren keresztül, néhány középfeszültségű állomás építésével nagy biztonsággal kiépíthető. A meghatározott villamosenergia igény várható növekedése a város villamosenergia ellátását szolgáló nagyfeszültségű hálózatok fejlesztését nem igényli, de új nagy/kisfeszültségű azaz középfeszültségű transzformátorállomások létesítését és kisfeszültségű hálózatok építését igény szerinti helyen földkábeles megoldással kell megoldani.. 2.6.8.1. Meglévő állapot ismertetése A „Kőszeg 120/20 kV”-os transzformátorállomásból indított 20 kV-os, valamint a „Szombathely 120/20 kV”os transzformátorállomásból jövő 20 kV-os és” Csepreg 120/20 kV”-os szabadvezetékes hálózaton keresztül történik. Ugyancsak ide táplál a Sárvár irányából érkezű, szintén 20 kV-os „Ikervár VI.” légvezeték. A Nestlé (mint koncentrált nagyfogyasztó) ellátására az elmúlt évben egy 120/20kV-os alállomást épült, mely nemcsak a gyár, de a környék ellátását is hosszabb távon (kb. -20-30 évig) biztosítja. A Kőszeg - Sopronkövesd közötti 120kV-os szabadvezetékes hálózatról a lecsatlakozás légvezetékes hálózat, amely Csepreg területén ért az új 120/20kV-os állomásba. A 20 kV-os a hálózatok beforgatása az új állomásba jelenleg is folyik, így Bük város ez év végére teljesen az új csepregi állomásból lesz ellátva. A város biztonsága érdekében a Szombathelyről, Kőszegről, Sopronkövesdről és Ikervár felől érkező vezetékek egy tartaléknak tekinthetők, abban az esetben, ha az új állomásban nagyobb probléma lépne fel a körzet ellátható ezen vezetékekkel villamos energiáival. Ez a négy egymástól független hálózati betáplálás biztosítja a Város tartalék biztonsági villamosenergia ellátását. A városban az energiaellátó rendszer 20kV-on szabadvezetékes megoldású. Bükfürdőn viszont 20kV-os kábelkör üzemel, melyről földkábelen kapnak ellátást a transzformátorok és a fogyasztók is kisfeszültségen. A hálózati kiépítettségnek megfelelően a városban szabadvezetékes táplálású 20/0,4 kV-os transzformátorállomások üzemelnek, melyek általában oszlopállomások. Nagyobb feszültségű oldali táplálásuk a város és fürdő között haladó, illetve a település nyugati oldalán kiépített 20 kV-os hálózatról lecsatlakozó szabadvezetéken keresztül történik. A Széchenyi téren a Baross utcában már kompakt ABB állomás üzemel, melyről a tér és a Torkos sor már földkábelen, kisfeszültséggel üzemel. A fürdő két végponti közép/kisfeszültségű transzformátorállomása szabadvezetékes hálózatról kap 20kV-os földkábelen táplálást, és az állomások között van kiépítve a középfeszültségű kábelhálózat. A fürdő területén a Vadvirág u. végponti állomás kivételével a 20/0,4 kV-os transzformátorállomások kábelhálózati állomások. A vonatkozó 2/2013.I.22.) NGM rendelet szabályozza a villamosmű biztonsági övezetét, és megadja a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat. A biztonsági övezet mérete - ideértve az oszlop transzformátorállomásokat is - a 20 kV-os vezetékhálózat esetén a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőtől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 2,5 méter távolságra lévő függőleges síkokig terjed. Ez a távolság a belterületre vonatkozó előírásoknak megfelelő biztonsági követelményeket szolgál, mely a városban mindenhol betartásra került

25


2.6.8.2. Fejlesztési javaslat Jelenlegi energiaellátó rendszer a tápláló hálózat az új megépült Csepregi Alállomásra csatlakozik. Bük város és fürdő közötti területen északnyugati illetve délkeleti irányba haladó és a város nyugati oldalán ezzel párhuzamosan kiépített 20 kV-os szabadvezetékes hálózat tovább kellene fejleszteni úgy, hogy az a település délkeleti részén történő fejlesztést már földkábeles hálózattal kellene kiépíteni, folytatni. A meglévő kétrendszerű vezetéket fel kellene használni az északra eső fogyasztói transzformátorok megtáplálására és a Radisson Hotel kábellel - annak betáplálását felhasználva - a második kört a Fürdő körével összekötve kell kiépíteni. A megépült kétrendszerű körhálózat továbbra is biztosítaná a Szombathely - Bük, Kőszeg - Bük és Sárvár - Bük közötti középfeszültségű hálózatok közötti kapcsolatot. Az új állomásból kitápláló vezetékek a Város területén már kiépített 20/0,4 feszültségű transzformátorállomások légvezetékes és földkábeles csatlakozásait biztosítják, és ugyanerről kapnak táplálást - igény esetén akár kábelhálózaton keresztül - azok az állomások melyek a város további fejlesztésének érdekében létesülnek. A hálózatnak csak egy része szabadvezetékes, a fürdő területén és a belterületbe bevont területeken földkábel hálózat készült. A jelenleg kiépített földkábel hálózat jelentősen kibővül, és ere a kábelhálózatra felfűzve csatlakoznak azok a kábelhálózati transzformátorállomások, melyek a fejlesztési javaslatban meghatározott létesítmények kisfeszültségű energiaellátását biztosítják. Az újonnan létesítendő állomások számát, névleges teljesítményét az általa ellátott részek mérete, villamosenergia igénye határozza meg. Azok kompakt állomások lesznek és 1000 kVA, névleges teljesítményűre bővíthető típusúak lesznek.. A város fontosabb bevezető útjainál kisfeszültségű és gyengeáramú légvezetékeket földbe kell helyezni. A légvezetékek földbehelyezésénél törekedni kell arra, hogy az IT és TV vezetékek is egyszerre és egy nyomvonalon kerüljenek elhelyezésre. 2.6.9. TÁVKÖZLÉS A település Magyarország nyugat-dunántúli régiójában, Vas megye északi részén a Felső-Répce menti kistérségben található. A táv- és hírközlési szolgáltatást a Magyar Telekom Nyrt. mint egyetemes szolgáltató biztosítja. A felmerülő igényeket az Üzletszabályzatnak megfelelően elégíti ki annak megfelelően, hogy az ügyfél milyen szolgáltatást igényel és a távközlési központhoz képest hol helyezkedik el. A Magyar Telekom Nyrt. kapcsolóközpontja a Baross utca 50 szám alatt került megépítésre. A szerteágazó törzsirány a fő- és gyűjtő utcák irányát követte. Ezeken a szakaszokon a hálózat földalatti alépítményekben halad. Az előfizetőket az esetek túlnyomó többségében léges leágazásokkal kötötték be. Ahogy távolodunk, a központtól a hálózat egyre inkább a föld fölé kerül és vagy saját oszlopsoron, vagy az erősáramú szolgáltató saját tulajdonú oszlopsorán közösen haladva látja el az előfizetőket a kívánt szolgáltatással. A digitális központ a primer központjához mikrohullámú rendszeren csatlakozik, a Bük-Bő-Sajtoskál vonalon a Magyar Telekom rendelkezik optikai iránnyal. A város szerves részét képezi a Gyógyfürdő területe. Ennek a jellegétől fogva más szolgáltatási igényei jelennek meg, amire a szolgáltatóknak fel kell készülni. A városban található ipari üzemek sem elégednek már meg a telefon és a fax szolgáltatással így nekik is szükséges a modern információ technológiai szolgáltatást igénylő szélessávú hozzáférés biztosítása. A városban üzemel KTV hálózat, amelyet az Önkormányzat építtetett. A térségben jelen van minden az országban szolgáltató Mobil távközlési cég. Ők már a negyedik generációs mobilszolgáltatást ajánlják az előfizetőiknek. A vezeték nélküli információszolgáltatás egyre inkább térhódító szereplői a MINDIG TV a SZAT TV és az egyéb mikrohullámon szolgáltatást nyújtó alternatív szolgáltatok. Az új terület kiméréseknél, a lakossági szélessávú szolgáltatás bővítésénél a jövő, de már inkább a jelen is az optikai hálózatok kiépítését preferálja. Itt két út lehetséges. A GPON rendszer kialakításakor viszonylag kevés számú optikai szál segítségével lehet sok ingatlant ellátni magas minőségű szolgáltatással az internettől kezdve a műsorszórásig mellékesen hozzáadva a távbeszélő lehetőséget. A másik út az FTTx technológia, amelynél a sok szálszám miatt a városi nagysebességű optikai hálózat is szóba jöhet, amely már szinte korlátlan lehetőségeket rejt magában. Mint minden beruházásnak úgy ezeknek is megvan a financiális oldala, amely meghatározza azt, hogy ott és akkor éppen melyik megoldást kell és lehet választani 2.7. KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetvédelmi szempontból cél a meglévő és megvalósítani kívánt létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy • környezetszennyező vagy a környezetet veszélyeztető létesítmény kialakítását kerülni kell, • a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, • a környezetszennyezés megelőzhető legyen, • kizárja a környezetkárosítást.

26


2.7.1. TALAJVÉDELEM Célok, javaslatok: A föld védelme, a talajadottságok hosszútávú megőrzése, a károsító hatások megszüntetése, az adottságoknak megfelelő hasznosítás kialakítása. A termőföld védelme érdekében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény talajvédelmi fejezetében a beruházással, üzemeltetéssel és egyéb tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek előírásait be kell tartani. Az építkezések során a humuszos réteget külön kell letermelni és megfelelő módon kell deponálni. Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell felhasználni a talaj legfelső rétegeként. A feleslegben maradó humuszos feltalajt a talajvédelmi járulék megfizetése mellett lehet beruházással nem érintett földrészleteken felhasználni. A csapadékból adódó heves lefolyások megelőzése érdekében - széles körű vizsgálatokat követően (hol és milyen mértékű a veszélyeztetettség stb.) - megfelelő védelmi intézkedéseket kell hozni. Szükségessé válhat védelmi művek építése (töltések, övárkok, tározók stb.), a meglévő árokhálózat felújítása, rendszeres karbantartása. Az eróziónak kitett területeken törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és az őszi csapadékos időszakokban. A szántókon a vetést olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%-os növényborítottság alakuljon ki. Betakarítás után pedig a növényi maradványokat a táblán kell hagyni. A Lócs felé vezető út mentén található illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni. 2.7.2. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Célok, javaslatok: Fenntartható-ökologikus vízgazdálkodás kialakítása, a felszíni és felszínalatti vizeink megőrzése, mint élettér, mint ivóvízkészlet, mint fenntartható módon hasznosítható környezeti erőforrás. A vízfolyások védelmére vonatkozó javaslatokat lásd részletesen a Táj- és természetvédelem című részben a Mezőgazdasági területek valamint a Vízgazdálkodási területek c. fejezetekben. A település sérülékeny vízbázison terül el. A hidrogeológiai vizsgálat keretében kijelölésre került az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai „A” és az 50 éves elérési időhöz tartozó „B” hidrogeológiai védőidom. A vízbázis védelme érdekében 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő hasznosítások engedhetők meg. Az önkormányzatnak ügyelnie kell arra, hogy a település valamennyi ingatlanja bekapcsolódjon a hulladékgyűjtésbe. A tervezett lakóterületeket is be kell vonni a szervezett szemétgyűjtésbe, itt is ki kell építeni a szelektív hulladékgyűjtő-szigeteket. Az 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet 5.§(2) szerinti heti gyakoriságban kell biztosítani a szemét elszállítását. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék kezelésére megoldást kell találni. 2.7.3. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Célok, javaslatok: Cél a kedvező levegőminőségi állapot hosszú távú megőrzése, a fellépő és várható levegőszennyezések mérséklése. Integrált környezetvédelmi rendszer kiépítése, a környezeti monitoring rendszer kialakítása, működtetése. Új területhasználat, új létesítmények kialakításánál, új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a levegőtisztaság-védelmi követelményeket, előírásokat, határértékeket. A levegő védelmével kapcsolatosan a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott jogszabályok – a 4/2011. (I.14.), az 5/2011. (I.14.), a 6/2011. (I.14.) VM rendeletek - előírásait kell alkalmazni. A lakóterületek védelme érdekében az északkelet felé való nyitottság megszűntetésére javasolt a hatályos tervben kijelölt településvédelmi erdősáv mielőbbi telepítése, hogy mire a lakóterület bővítésekre sor kerül, be tudják tölteni szerepüket. Az iparterületeken is szorgalmazni kell a hatályos tervben szereplő, a település védelmét szolgáló védőerdősávok minél előbbi telepítését. Javasoljuk, hogy a bővítések engedélyezési terveiben szerepeljen a betervezett védőerdősávok terve, a használatbavételi engedély pedig a telepítések elvégzését követően legyen megadható. A közút forgalmából adódó légszennyezés utcafásításokkal, előkertekben többszintes növényzet telepítésével csökkenthetők. A közút forgalmából adódó légszennyezés fásításokkal csökkenthetők (részletesen lásd a védőfásítások fejezetben). A főbb mezőgazdasági utakat javasolt fásítani (lásd részletesen a Védőfásítások c. fejezetben). 2.7.4. ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Célok, javaslatok: Cél a zajterhelések csökkentése, a fellépő és várható zajterhelések mérséklése a hatályos környezetvédelmi jogszabályokban előírtak betartásával. Az újonnan létesíteni kívánt, zajt kibocsátó létesítményekre a 2008. január 1-től hatályos, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet az irányadó, a kibocsátási határértékek megállapításánál a 27/2008. (XII. 3. ) KvVM- EüM rendeletet kell figyelembe

27


venni. Új tevékenységek engedélyezése és építési engedélyezési eljárások során a tervdokumentáció zajvédelmi munkarészt is tartalmazzon. 2.7.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Célok, javaslatok: a település kedvező környezeti adottságainak hosszútávú megőrzése. A használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendeletben foglaltakat be kell tartani. Új beépítésre szánt területek megvalósításának feltétele a közcsatorna-hálózat illetve zárt közműpótló kiépítése. Új létesítmények, épületek engedélyezése is abba az esetben engedélyezhető, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése vagy zárt közműpótlóban való gyűjtése biztosítható. A szennyvizek szikkasztását tiltani kell. A település valamennyi ingatlanja bekapcsolódjon a hulladékgyűjtésbe. A tervezett lakóterületeket is be kell vonni a szervezett szemétgyűjtésbe, itt is ki kell építeni a szelektív hulladékgyűjtő-szigeteket. Az 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet 5.§(2) szerinti heti gyakoriságban kell biztosítani a szemét elszállítását. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék kezelésére megoldást kell találni. A 060/31 hrsz-on létesült új hulladékudvart javasolt védőfásítással körbehatárolni (lásd részletesen a Védőfásítások c. fejezetben). Az illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni, így a Lócs felé vezető út mentieket is. Az építkezések során keletkező hulladékok kezelését az építési hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM közös rendeletben foglaltak alapján kell végezni. 2.8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK A közlekedési elemek (országos utak és a vasút) védőtávolságai a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon szerepelnek. A közművek védőtávolságait szabványok és egyéb előírások tartalmazzák, ezek tájékoztató méreteit a Helyi Építési Szabályzatban szerepeltetjük. Amely védőtávolság esetében ez lehetséges, a Helyi Építési Szabályzatban a méretek felsorolása mellett a területekre vonatkozó korlátozásokat is megadtuk. 2.9. KORLÁTOZÁSOK Az országos és megyei övezetek egy része érinti Bük várost. Az övezetek egy része esetében a településrendezési terv készítése során betartandó korlátozások jelentkeznek, de némely övezet esetében a használatra vonatkozó korlátozásokat kell előírni. Ezen korlátozások a Helyi Építési Szabályzatba bedolgozásra kerültek. Ilyen korlátozások Bük területén az alábbi esetekben jelentkeznek: • ökológiai folyosó övezetének a területei • puffer területek • kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek • országos jelentőségű tájképvédelmi területek • történeti települési területek • kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek • vízeróziónak kitett területek • régészeti területek • helyileg védett épületek • helyileg védett építmények és egyedi tájértékek

3.

VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)

A területfelhasználás változásait jelen leírás 2.1. pontja tartalmazza. Jelentősebb változások a településszerkezetben a településközpontok kijelölése vagy átalakítása, az új gazdasági területek kijelölése és a sportközpontok kialakításának a biztosítása. A megvalósult elemek vagy végrehajtott módosítások (beerdősült területek ábrázolása) a településszerkezetben nem tekinthetők változásnak. A területfelhasználás változtatása a település méreteihez, fejlődéséhez mérten arányos léptékű, a településrendezési terv távlatában végrehajtható, ütemezésre nincs szükség.

28


4.

A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE jelenlegi terület (hektár)

tervezett terület (hektár)

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK kisvárosias lakóterület

2,72

2,72

kertvárosias lakóterület

42,95

42,95

114,60

114,78

5,21

11,08

intézményi vegyes terület

24,96

23,66

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

15,95

16,06

ipari gazdasági terület

45,68

63,85

üdülőházas üdülőterület

33,82

33,75

4,48

4,48

122,09

127,12

kötöttpályás közlekedési terület

25,38

23,41

zöldterület (közkert)

17,61

11,06

zöldterület (közpark)

0,00

5,01

védelmi erdőterület

19,74

23,39

gazdasági erdőterület

7,92

11,77

146,40

143,43

0,51

0,00

általános mezőgazdasági terület

741,34

710,16

vízgazdálkodási terület

452,57

449,28

különleges beépítésre nem szánt terület

103,63

109,04

közúti közlekedési terület

158,46

158,46

2086,01

2086,01

falusias lakóterület településközpont vegyes terület

hétvégi házas üdülőterület különleges beépítésre szánt terület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

közjóléti erdőterület kertes mezőgazdasági terület

ÖSSZESEN

5.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A Vas Megyei Területrendezési terv előírásainak megvalósulása: Az erdőgazdálkodási térség 81%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kerül besorolásra. Vas Megye Területrendezési tervének az előírása alapján a település rendezési tervében az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A megengedettnél nagyobb különbség okai: • A meglévő temető területének a bővítését a település a csatlakozó erdőterület részbeni felhasználásával kívánja megoldani. Ez a megoldás a kiépített infrastruktúra felhasználásával egyszerűvé teszi a bővítést. A csatlakozó erdőterület a megyei TRT-ben kiváló termőhelyi adottságú erdőterület céljára nyilvántartott erdőterület. Az erdő egy részének az átsorolására a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságtól előzetesen kapott tájékoztatás alapján illetékfizetés vagy csereerdősítés útján van mód. • A megyei TRT-ben a tervezett árvízi tározó állandó vízfelülete a (közelmúltban lejárt) vízjogi létesítési engedélytől eltérően került ábrázolásra, így az engedélyezési tervben szereplő állandó vízfelület területén meglévő erdő a TRT-ben erdőterületként került jelölésre, holott a terület célzott felhasználása vízgazdálkodási jellegű. Ez az erdőterület a TRT-ben a településen jelölt teljes erdőterület 15%-át teszi ki. Kéjük a Megyei Önkormányzatot, hogy Vas Megye Területrendezési tervének közeljövőben történő felülvizsgálata során a tervezett árvízi tározó területét a vízjogi létesítési engedély alapján jelölje ki. A mezőgazdasági térség 96%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kerül besorolásra, azon nagyvárosias és vegyes terület nem kerül kijelölésre. A vízgazdálkodási térség 100%-ban vízgazdálkodási terület. 29


Az ökológiai folyosó, a puffer területek és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. Az ökológiai folyosó, a puffer területek és az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében a közművezetékek tájba illesztése érdekében a Helyi Építési Szabályzatban különleges előírások kerülnek beépítésre. A településen nyersanyag kitermelés, feldolgozás céljára szolgáló terület nem kerül kijelölésre. Az ökológiai folyosó és a pufferterület övezetében a közlekedési hálózat részeként kijelölésre kerül az OTRTben és a VMRT-ben is szereplő M9 autóút és a szintén mindkét tervben szereplő tervezett záportározó megközelítő kiszolgáló úthálózata. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében a tájkép védelme érdekében a megyei ajánlások alapján a Helyi Építési Szabályzatban az építmények létesítésével kapcsolatos előírások kerülnek rögzítésre. Az Országos Területrendezési tervben az M9 autóút Bük-Csepreg térségében tervezett nyomvonala Bük város beépített belterületét, lakóterületeit érinti, ezért azt Bük Város Önkormányzata nem támogatja. Emellett Vas Megye Területrendezési tervében az út érintett szakasza főútként szerepel. Csepreg Város Önkormányzatával közös egyeztetésen a két város kérte Vas Megye Önkormányzatát, hogy a megyei terv felülvizsgálata során az út kerüljön pontosításra. A két város által tartott egyeztetés emlékeztetőjét jelen dokumentációhoz mellékeljük. Az útnak a két területrendezési tervben szereplő nyomvonalát a településszerkezeti terven jelöljük, de annak pontosításáig a szabályozásban nem szerepeltetjük.

30


6.

A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE Terület összesen (ha)

Biológiai aktivitásérték átminősítés átminősítés előtt után

meglévő

tervezett

értékmutató

kisvárosias lakóterület

2,72

2,72

1,2

3,27

3,27

kertvárosias lakóterület

42,95

42,95

2,7

115,97

115,97

114,60

114,78

2,4

275,03

275,47

5,21

11,08

0,5

2,60

5,54

intézményi vegyes terület

24,96

23,66

0,5

12,48

11,83

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

15,95

16,06

0,4

6,38

6,42

ipari gazdasági terület

45,68

63,85

0,4

18,27

25,54

üdülőházas üdülőterület

33,82

33,75

2,7

91,32

91,12

hétvégiházas üdülőterület

4,48

4,48

3,0

13,44

13,44

temető

1,94

2,87

3,0

5,82

8,61

mezőgazdasági üzem

1,91

4,02

0,7

1,34

2,81

hulladéklerakó

0,00

2,02

0,1

0,00

0,2

műemlék területek

10,10

10,10

3,0

30,30

30,30

szabadidő terület

75,86

74,90

3,0

227,57

224,71

gyógyszálló terület

2,00

2,00

3,0

6,00

6,00

22,47

23,24

1,5

33,70

34,87

7,22 nagykiterjedésű sportolási célú terület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

7,96

3,0

23,45

23,88

kötöttpályás közlekedési terület

25,38

23,41

0,6

15,23

14,05

zöldterület (közkert)

17,61

11,06

6,0

105,67

69,63

zöldterület (közpark)

0,00

5,01

9,0

0,00

45,06

védelmi erdőterület

19,74

23,39

9,0

177,66

210,55

gazdasági erdőterület

7,92

11,77

9,0

71,27

105,91

146,40

143,43

9,0

1317,56

1290,89

0,51

0,00

5,0

2,54

0,00

általános mezőgazdasági terület

741,34

710,16

3,7

2742,94

2627,59

vízgazdálkodási terület

452,57

449,28

6,0

2715,42

2695,68

0,00

0,37

0,3

0,00

0,11

különleges zöldterület

22,75

22,75

6,0

136,52

136,52

különleges erdőterület

80,88

80,88

9,0

727,89

727,89

0,00

5,03

8,0

0,00

40,28

137,14

132,06

0,6

82,28

79,24

21,33

0,00

0,6

12,80

0,00

0,00

21,33

3,0

0,00

63,98

0,00

5,07

3,0

0,00

15,22

8974,71

9002,57

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

falusias lakóterület településközponti vegyes terület

szolgáltató centrum terület

közjóléti erdőterület kertes mezőgazdasági terület

köztér

különleges természetközeli terület közúti közlekedési terület meglévő közúti közlekedési terület tervezett kétoldali fásítással (jelenlegi állapot) meglévő közúti közlekedési terület tervezett kétoldali fásítással (tervezett állapot) tervezett kétoldali fasorral kísért közút (tervezett új közút) ÖSSZESÍTÉS

31


7.

SZABÁLYOZÁS

A jelenleg érvényben lévő Helyi Építési Szabályzat módosítását az alábbiak teszik szükségessé: • a település fejlesztési irányai és az időközben felmerült módosítási igények, ezáltal a településszerkezeti terv módosítása • a megváltozott jogszabályok alkalmazása • az időközben rendelkezésre álló új információk • azon lakossági észrevételek, melyeket az Önkormányzat támogat Fentiek a Helyi Építési Szabályzatban olyan mértékű átalakításokat tettek szükségessé, amely miatt a jelenleg érvényben lévő Helyi építési szabályzat hatályon kívül helyezése célszerű. A HÉSz megalkotásánál figyelembe veendő legfontosabb szempontok: • a Vas Megyei Területrendezési Terv övezeti előírásai, korlátozásai és javaslatai • a településszerkezeti terv elhatározásainak végrehajtása érdekében a szabályozásban a szakági megállapítások és fejlesztési javaslatok felhasználása • a felmerülő fejlesztések részére a szabályozási alapok megteremtése • mindezek figyelembe vételével a jogfolytonosság érdekében az érvényben lévő HÉSz előírásaitól való lehető legkisebb eltérés. A Bük és Csepreg között tervezett gyorsforgalmi útnak az Országos és a Vas Megyei Területrendezési Tervben kijelölt nyomvonala további egyeztetéseket tesz szükségessé, így az út jelen tervben nem kerül kiszabályozásra. A Helyi Építési Szabályzat rendelet külön füzetben került kidokumentálásra. A leírást összeállította: Mátis Barna okl. építészmérnök, vezető településtervező és Mátisné Grubánovits Andrea okl. építészmérnök, településtervező Szombathely, 2015. május

8.

AZ ELŐZETES EGYEZTETÉS DOKUMENTUMAI

32

ÉRKEZETT •

2015 MÁRC 2 7.

~ V1"r'

GYÖR:--MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

Iktatószám: GYD-02/60-212015.

Tárgy:

Bük

város

településrendezési

eszközeinek felülvizsgálata, teljes eljárás

Ügyintéző: Gyimóthy Ákos

szakmai vélemény

J/i)

Mellékletek: -

Telefon: (96) 507-235

Hiv. szám: 352-3/2015

..B C~!(JKözös ÖNKOR.\1Á;->; YZATI / HIVATAL lk1a·a

Bük Város Önkormányzata

~,· e

n.:i

Sorsz.:im

Alszám

óS-2-~~

Dr. Németh Sándor polgármester

BÜK Széchenyi u. 44. 9737

Tisztelt Polgármester Úr! A Mátis és Egri Tervezö Kft., a Bük Város Önkormányzatának Képviselő Testülete által 163/2014. (Vl.23.) Kt. határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepcióra alapozva a község teljes közigazgatási területére kiterjedően a településrendezési eszközök felülvizsgálatát készltette el. Bük Város Településrendezési terve felülvizsgálatával kapcsolatos megkeresésére - az ép/tett környezet alakftásáról és védelméről szóló - 1997. évi VO
- a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszkőzőkről,

valamint egyes településrendezési sajátos

jogintézményekről

szóló - 31412012. (Xl. 8.)

Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 38.§ alapján az alábbi szakmai véleményt adom:

Elöljáróban

leszögezném,

hogy

a

véleményezésre

megküldött

dokumentáció

a

településfejlesztési koncepcióhoz kidolgozott, igen alapos helyzetfeltáró, helyzetelemzö valamint javaslattevő

alátámasztó munkarészeken alapul. Ugyanilyen gondossággal lettek kidolgozva a

dokumentáció jóváhagyandó munkarészei is.

9021 Györ, Árpád u. 32. • Teleíon: +36 (96) 507-254 E-mail: [email protected] ·Honlap: www. konnanyhivatal.hu

A dokumentáció tervezett jóváhagyandó munkarészei adekvátan épülnek az alátámasztó munkarészekre, valamint a településfejlesztési koncepció elhatározásaira. A településszerkezeti terv elhatározásai ellen, valamint a szabályozási terv és helyi épltési szabályzat alapvető tartalmával kapcsolatban kifogást nem emelek. A továbbiakban néhány,

jellemzően

szakmai, illetve jogtechnikai

észrevételt teszek, melyek megfontolása véleményem szerint a tervezett településrendezési eszközök pontosabb és hatékonyabb használatát segithetik elő.

Településszerkezeti Terv: 1) A többszintes területfelhasználás, ha az a jelen tervben mindössze egy-két tervezett hidra vonatkozik, véleményem szerint felesleges túlszabályozás, hiszen korábban sem okozott szabályozási problémát két vonalas

jellegű

különszintű

területhasználat

sem, ha adott keresztezés területe csak az egyik -

jellemzően

keresztezése akkor

a telek szerinti meghatározottság

szerinti - övezeti besorolást kapta. Általában megengedett a vizgazdálkodási területbe sorolt például folyóvíz - övezetben, hogy felette hld épüljön, illetve a közlekedési területbe sorolt például közút - övezetben, hogy alatta vízfolyás haladjon keresztül anélkül, hogy ez értelmezési problémát vetne fel. 2) A tervezett M9 gyorsforgalmi út javasolt nyomvonaláról nem derül ki, hogy az a Vas Megye Területrendezési Tervében szereplő nyomvonal tájékoztató jellegű feltüntetése-e, avagy önálló településszerkezeti tervi javaslat, ahogy az a tervlapon szereplő feliratból kitűnik. Ha utóbbiról lenne szó, akkor szükséges az eltérő nyomvonal kijelölésére jogot biztosító területrendezési

hatósági eljárás lefolytatása, melynek elkerülhetetlen része a

területi hatásvizsgálattal

megalapozott szakhatósági, megyei, és önkormányzati egyeztetési folyamat is. Ha viszont csak a megyei terv nyomvonalának

feltüntetéséről

lenne szó, akkor azt a

megfelelő

jelkulccsal és

jelmagyarázattal szíveskedjenek feltüntetni. Nem szerencsés, hogy az OTrT láthatóan pontosltást

igénylő

nyomvonala olyan karakteresen

jelenik meg mintha az a településszerkezeti terv lényeges eleme lenne. Javaslom továbbá, hogy ha bármilyen nyomvonal a tervlapokon feltüntetésre kerül, akkor legyen megfelelő

jelkulcsi

megfelelője

és értelmezése is.

3) Technikailag nem szerencsés, ha egy településszerkezeti elem több tematikus térképen is megjelenik (azaz kijelölésre kerül). Az azonos tervi elemek a későbbi módositások során - akár ábrázolási hibaként- ellentmondásba kerülhetnek egymással. Ilyenek például a TSZ-01, TSZ-02 és TSZ-04 tervlapok közlekedési nyomvonalai és védötávolságai.

2

Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat: 1) Sajnálatos, hogy a településszerkezeti tervben oly alaposan (a TSZT 2.2 fejezetében, 2.3 fejezetében, valamint TSZ-03 tervlapon) meghatározott közterületi fásítási program egyáltalán nem jelenik meg a rendelet tervezetében, holott az kifejezetten közérdekü szabályozási tartalom lehetne. 2) Az "egyedi tájértékek" és az "egyedi feltáruló látványok" szabályozása a rendelet tervezet része, ugyanakkor felsorolása a rendelet tervezet függelékébe került, amely nem része a rendelet jogi egységének. A függelékbe azok a jogszabályi elemek kerülhetnek, amelyek nem az adott rendeletben definiáltak, mint például a műemlékek, vagy a régészeti lelőhelyek felsorolása. Helyi meghatározottságuk okán pedig ésszerűnek látszik, hogy a fent emlltett két szabályozási elem akárcsak a műemléki környezet esetében - a szabályozási tervlapra is felkerüljön. 3) Tervezett közterületi szabályozással kapcsolatban, néhány esetben - elsösorban beépltett területek mellett -

nem látszik indokoltnak, sem a közúti mintakeresztszelvényekkel

alátámasztottnak a tervezett szabályozási szélesség, illetve a jelölt terület-igénybevétel. Ilyen a Gyurácz utca (22 m), a Jókai Mór utca (12 m, 11,2 m), a Torkos sor (13,0 m), a Kossuth Lajos utca (18,0 m, 22,0 m, 23,0 m, 24,0 m). Ezekben az esetekben jellemzően bontással járó terület igénybevételekről

van szó! Nem világos az sem, hogy a jellemzö szabályozási szélességek

(13,0 m, 16,0 m, 19,0 m, 22,0 m, 24,0 m, 30,0 m) nem találhatók meg a mintakeresztszelvények között ellenben van 17,95 m, 14,05 m, stb. épltési szélességű mintakeresztszelvény. 4) Több esetben található a helyi épltési szabályzatban olyan elölrás, amely javaslatot fogalmaz meg. Az építési hatóság számára ezek az

előlrások

nem tartathatók be. Ilyenek például a helyi

építési szabályzat tervezet 27.§ (11 ), a 44.§ (7), a 49.§ (2) (3) (4) (5), és az 50.§ (2) bekezdései. 5) A felsőbb szintű jogszabályban, vagy törvényben már meghatározott jogszabály megismétlése szükségtelen, illetve jogharmonizációs problémákhoz vezethet. Ilyen például a helyi építési szabályzat tervezetében szereplő 6.§ (1) bekezdés, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 19.§ (1) bekezdésében szó

szerint szerepel. 6) Az Étv 11.§ (1) bek. alapján a helyi épltési szabályzat meghatározhatja

.a telkekhez füz6d6

sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeker, de nem szabályozhat felsöbb szintű

jogszabályban meghatározott jogintézményt. Erre példa a helyi épltési szabályzat

tervezetének 6.§ (4) bekezdése, mivel a használatba vételi engedély kiadását és annak f ettételeit az épftésügyi és épftésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellen6rzésekról, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 31212012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 40.§ (3) bekezdése szabályozza, a helyi építési szabályzat tervezetének 6.§ (5) bekezdése, mivel az építési engedély kiadását és annak feltételeit a fenti Korm. rendelet 19.§·a szabályozza, vagy a helyi építési szabályzat tervezetének 7.§ (7) bekezdése, mivel az építési határvonalon kívül

3

léteslthetö épületrész létesltésének feltételeit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 25311997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 35.§ (9)

bekezdése szabályozza. 7) A helyi épltési szabályzat tervezetének 7.§ (12) és (18) bekezdéseiben szereplő szintterület sürúség az épltésjogban már nem használt fogalom. A tervezö vélhetően a beépltési sOrúségre gondol, melyet egyébként a helyi építési szabályzat tervezet 1 . sz. mellékletében is szerepeltet. A 7.§ (12) bek. esetében az OTÉK fogalommagyarázatát követve a beépltési súrúség nem vonatkoztatható telekre, hacsak nem definiálja a HÉSZ a szintterületi mutató fogalmát, melynek értékét aztán övezeti szinten határozhatja meg. A 7.§ (18) bekezdésében szereplő .mutató" meghatározását -

amennyiben

a

beépftési

súrúségre

gondol

-

szintén

az

OTÉK

fogalommagyarázata rögzíti. Az egy telek több övezetbe sorolása tervezés szempontjából indokolt lehet, ugyanakkor ellentmond az OTÉK 7.§ (2) bekezdés alapvető szabályozási követelményének! Ha mégis során az épftéshatóság az

előfordul,

előzetes

úgy tudomásul kell venni, hogy az engedélyezési eljárás

telekalakftás feltételét támasztja. Ezt figyelembe véve nem

helyes, ha a zöldfelületi kötelezettséget és a parkolás kötelező megoldását át lehetne tolni egy szomszédos övezet területére, így teremtve rejtett jogi kiskaput a normatív szabályozással ellentétben. 8) A helyi építési szabályzat tervezetének 7.§ (17) bekezdésében szereplő közhasználatú építmények akadálymentes használatára az OTÉK 54/A.§ -a pontosabb és konkrétabb jogszabályt alkotott, fgy ez az előfrás feleslegesnek tünik. 9) A helyi építési szabályzat tervezetének 15.§ (5) bekezdésében nem szerencsés a közterület újradefiniálása, szerencsésebb lenne az építési telek OTÉK szerintí meghatározására utalva (OTÉK 1. sz melléklet 30. pont) kizárni azokat a közterületeket, amelyek nem alkalmasak a telek .gépjármüvel való közvetlen megközelftésre". Az Üü-02 építési övezet a HÉSZ 1 . sz, melléklete szerint szabadonálló beépítési módú övezet. 10) Az önkormányzatoknak nem kötelezővé

kötelező

tervtanácsot müködtetni, ezért a tervtanácsi vélemény

tétele nem betartható elölrás. Ehelyett alkalmas eszköz lehetne a Korm. rendeletben

szabályozott .településképi véleményezési eljárás", melyet a település polgármestere folytat le. Tervtanácsra utalás található például a helyi építési szabályzat tervezetének 13.§ (10) bek. b) pontjában, valamint a 19.§ (1) bek. d) pontjában. 11) A jogszabályszerkesztésr61 szóló 6112009. (XII. 14.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet) 25. § (1) bekezdése szerint .A törvény tervezetében feladat- és hatáskör clmzettjeként az államigazgatási szervet - a Kormány, a Miniszterelnökség, a minisztérium, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a kormányhivatal kivételével - köznéwel kell megjelölni". Az ANTSZ helyett például a .területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szer-./' lenne a helyes megnevezés.

4

„

12) Az. IRM rendelet 52.§-58.§ -ig tartó szakaszában rendelkezik a rendelet tervezet bevezetö részének tartalmáról, és a jogalkotás érvényességi kellékeinek feltüntetéséröl. A bevezetö részt kérem, eszerint javítani szíveskedjenek. 13) Az. IRM rendelet 18.§ (2) bekezdése szerint „A jogszabály tervezete nem hivatkozhat merev

hivatkozással olyan jogszabályra, amely

az Alaptörvénv alapján nem lehet ellentétes a

hivatkozást tartalmazó jogszabállyal." Az. Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése szerint ,.Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes." Fentiek szerint, és szakmai megfontolás szerint is kérem a merev hivatkozások (például OTÉK egyes konkrét paragrafusaira hivatkozások) törlését. 14) Az. IRM rendelet 22.§ (3) bekezdése szerint „A jogszabály tervezete nem hivatkozhat a „külőn" jelző

alkalmazásával más jogszabályra sem általánosan, sem a jogszabály tlpusának

meghatározásával." Ilyenek például a helyi építési szabályzat tervezetének 44.§ (1) (2) (3) (5) bekezdései, vagy az 51.§ (3) bekezdése. 15) Az. IRM rendelet 22.§ (4) bekezdése szerint ,jogszabály tervezete nem tartalmazhat olyan

rendelkezést, amely kizárólag általános hivatkozást tartalmaz." Ilyen például a helyi épftési szabályzat tervezetének 52.§ (1) bekezdés 1. mondata. 16) A helyi épftési szabályzat tervezetének 44.§ (6) és (7) bekezdése tartalma szerint inkább a következö fejezetbe illik. 17) A helyi épltési szabályzat tervezetének 46.§ (4) bekezdésében a „Belterületi új, vagy átépítésre kerülő

utakon fasorokat kell telepltent megállapítás helyénvaló, csak éppen a betarthatóságot

segltö részletes elölrások (hol, milyen hosszban, milyen sűrűséggel, milyen jellegű fafajokkal, stb.) hiányoznak, amik egyébként a településszerkezeti terv „célok, tervjavaslatok, valamint

javaslatok" e. fejezeteiben, illetve a TSZ-03 tervlapon megtalálhatók. 18) Elírás lehet a helyi építési szabályzat tervezetének 7.§ (6) bekezdésben a 2. melléklet, helyesen 3. melléklet. 19) Elírás lehet a helyi építési szabályzat tervezetének 53.§ (2) bekezdésben hiányzó állítmány; pl. „lehetnek".

Egyebekben tájékoztatom Polgármester Urat, hogy a tervmódosltással kapcsolatos további teendökröl a 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 39.§-a az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)

Véleményeltérés

esetén

a

polgármester

egyeztetést

kezdeményezhet,

amelyről

jegyzőkönyvet kell készlteni.

(2) A véleményezést

kővet6en

a beérkezett véleményeket - egyeztetés esetén

a jegyz6kőnyvet

is - ismertetni kell a képvisef6-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képvisef6-testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell.

5

4

(3) A véleményezési szakasz lezárul a (2) bekezdés szerinti döntés dokumentálásával és közzétételével. " Kérem, hogy 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 40.§-a szerinti (végső szakmai) véleményezésre benyújtandó

dokumentációt

a

Korm.

rendelet

38-41 .§

alapján

beérkezett

véleményekkel,

elözményiratokkal együtt nyomtatott formában. valamint elektronikus adathordozón is CCDl szíveskedjék megküldeni.

Győr,

2015. március 25. 'ici Ko ~

Üdvözlett

~e\\i1Jat .4 ~o<:- e;~' / i..JJ ·~

é:-Z' ~; ~ '12-

(1).:.;

~ó

Q(". • 1 .

il

.

~

':ó-r.

~

1.

6

t~ 0

Végh Csaba

állami föépltész vatalvezetö

ÉRKEZETT

2015 MUC 2 7. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMIFELÜGYELÓSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

Szám:

Ea.: tr:

Tárgy:

2421-1/1/2015 Lázár János 94 / 506-724

Bük város településrendezési tervének felülvizsgálata Véleményezési szakasz Hiv. sz.: 352-3/2015 BCK I KÖZÖS ÖN .' KOR;l r\

Bük Város Polgármestere

1--- i ' lb;J

9737 Bük Széchenyi u. 44.

'

C\C

N1rn

HIVATAL --

2015 • Alszam

~YZATJ na Ugym1é1ö

a-~~it~é1~:te ·· )-( ~

Bük város településrendezési tervének felülvizsgála a Felügyelőségemhez megküldött - Mátis és Egri Tervező Kft. (Szombathely) által készített egyeztetési dokumentációval kapcsolatban észrevételt nem teszek, településrendezési tervének felülvizsgálatát elfogadom.

A Felügyelőség véleménye a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Konn. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontján, illetékessége az 1. számú melléklet IV.12. pontján alapul. Véleményemet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekröl szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján adtam ki.

Szombathely, 2015. március

---

„l>".

Bencsics Attila igazgató megbízásából:

Balaton Tihamér osztályvezető

Tel.: (94) 506- 700

Fax: (94) 313- 283

E-mail: [email protected]

Ügyfélfogadási rl!nd: Hétfö 8-1-12; Szerda: 830-12, 13-16; Péntek: 8~ 0-12

ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 9941 Öriszentpéter, Siskaszer 26/A Telefon: (94) 548-036, Fax: (94) 428-791 E-mail: [email protected]

Bük Város Önkormányzata Dr. Németh Sándor polgármester úr

BÜK Széchenyi u. 44. 9737

Tárgy:

Bük település rendezési tervének felülvizsgálata - véleményezési dokumentáció Ügy száma: /,,.,.'3 .- (./·e- ;'14~- s. Hiv. szám: 352-3/2015 Ügyintéző: Harsányi Krisztián

Tisztelt Polgármester Úr!

Hivatkozva a 2015. február 24-én kelt megkeresésükre, melyben Bük város településrendezési tervének véleményezési dokumentációjával kapcsolatban kérik Igazgatóságunk nyilatkozatát, az alábbi állásfoglalást adjuk. Igazgatóságunk a dokumentum természetvédelmi vonatkozású javaslatai kapcsán észrevételt nem tesz. Kérjük, hogy a Bük-Bő-Gór árvízi vésztározó megvalósulása esetén az annak kialakítását megelőző egyeztetésekbe - tekintettel az érintett Natura 2000, illetve ökológiai hálózat területekre - vonják be Igazgatóságunkat.

Őriszentpéter, 2015. március 17.

Üdvözlettel:

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató !8J: H-9700 Szombathely, Ady Endre tér 1. E-mail: [email protected] Telefon: (06)94/513-430 Fax: (06)94151 3-437 GSM: (06)20/820-2880

Szám:

36800/ l 835-1/2015.ált. Ügyintézó: Tárgy: Hivatkozási szám:

Ferenczy Sándor tü. alez. Mosonyi Gábor Bük város településrendezési felülvizsgálata 352-312015.

tervének

Dr. Németh Sándor polgármester Bük Város Polgármesteri Hivatala 9737 Bük Széchenyi út 44. Tisztelt Polgármester Úr!

A településrendezési terv felülvizsgálatával kapcsolatbant a katwctrqfi1védele111ről és a hoz:á kapcsolódó egyes tön1é11yek módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 24. § (1) bekezdést valamint a 314/2012 (Xl. 8.) Korm. rendelet 38. § (4) bekezdés alapján katasztrófavédelmi szempontból - az alábbi véleményt adom: Tájékoztatom továbbát hogy Bük város - a vízügyi igazgatási és a vízügyi. valamint a vízvédelmi hatósági }e/adatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bek. 6. pontja alapján -t a teriileti víziigyi /1atóságot és szakl1atóságot éri11tö iigyekbe11 és a 17. § (2) bek. b. pontja alapján a vízvédelmi ltatóságot és szakltatóságot éri11tö iigyekbe11 a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége alá tartozik. Tűzvédelmi

követelmények: A tziz elleni wJdeke:ésről, a mzis=uki mentésről es a tzi=oltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 29. § (1) bekezdés alapján a településen az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az Országos Tzi::t1
2 A tűzoltási felvonulási út és terület: Az OTSZ 65. - 70. § alapján az úthálózatot és felvonulási területet úgy kell kialakítani, hogy bit.losílsa a t(uolló g~pjárművt:k vonulásál, illetve alkalmas legyen alkalmazá:,uk bit.lusítá:,ára. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása: Az oltóvíz hálózatot az OTSZ 71. § - 78. § alapján kell kialakítani. Az oltóvíztározók követelményeiről az OTSZ 82. § rendelkezik.

Polgári védelmi követelmények: A Kat. ''égreliajtásáró/ szóló 234/2011. (Xl. 10.) Korm. Rendelet 22. § szerint elvégzett kockázatbecslés (települést érintö veszélyeztető hatások komplex elemzése) alapján, Biik várm1· a

II.

kata~·ztrófavédelmi

osztálvba lett sorolva közepes árvízi veszélyeztetettség miatt.

Iparbiztonsági követelmények: A tárolt vagy felhasznált veszélyes anyagok mennyisége alapján, a Kat. IV. fejezete alá tartozik, a Nestlé Hungária Kft. (9737 Bük, Darling u. 1.) "kii. .·zöbérték alatti iizem ",mely kata:ctr~favédelmi engedéllyel és súlyos káresemény elhárítási ten1vel rendelkezik. A várost érintő veszélyességi övezet nem került kijelölésre. Vízügyi hatósági követelmények: A módosított rendezési tervben az 48. § (5) bekezdésében foglaltak elle11t111011dásba11 va1111ak az 54.§ ban foglaltakkal. Míg előbbi kategorik11sa11 tiltja („48.§ (5) A város területén szennyvizek elszikkasztása tilos, zárt szennyvízgyűjtő nem létesíthető:') a zárt s=ennyvíztároló létesítését, az utóbbi („54. § (4) A város beépítésre nem szánt területén, ahol a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötés nem, vagy csak jelentős költségráfordítással lehetséges, a szennyvízkezelésről az alábbi megoldások egyikének megfelelően kell gondoskodni: a) igazoltan vízzáró zárt gyűjtő és feljogosított szállító, vagy b) engedélyezett ürítőhely és számlával történő igazolás, vagy c) vízjogi engedéllyel létesíthető egyedi szennyvízkezelés.,.)

feltételekhez kötve 111ege11gedi azokat. Az ellentmondást fel kell oldani. Egyebekben a rendezési terv tervezete elfogadható. Kérem a településrendezési terv javítását! Tájékoztatom továbbá, hogy az eljárás további szakaszában is részt kívánunk venni, illetve a kapcsolódó, elkészített dokumentációt elektronikus formában kérem megküldeni. Szombathely, 2015. március 16. Tisztelettel:

Erdélyi Krisztián tűzoltó ezredes megyei igazgató

.

.. .

--~. ' ,.nevl!u'ep cs mcgbazasabol

;+

~· Jtüzolt~::!redes bobzsef

katasztrófavédelmi hatósági osztály szolgálatvezető

Készült: Terjedelme: Kapják:

2 példányban 2 oldal 1) Irattár 2) Címzett

é:RKEZETT G ; /'-1 2015 MÁRC 2 6.

l,

}v\.

1-BL!(I Közö~

VAS MEGYEI

„ KORMÁNYHIVATAL r-------~....;..

. )-~ \1\'\} -

1'

~

. .,

i

fl·::~::::m 2015 MÁR~ 0t[_--na-n- _

Népegészségügyi Szakigazgatási Sze e

3S-1. Tárgy:

Iktatószám: VAA/088/00355-2/2015 ügyintéző: Szabóné Vincze Klára Telefon: (94) 506-324

Á~ I "'k~I

Bük:--:-;v:t":r::::o~s--.-"-iésrendez i ten1

felülvizsgálat dokumentáció véleménye. Hiv. szám: 352-3/2015.

véleményezési közegészségügyi

Németh Sándor Polgármester Bük Város Önkormányzata Bük Széchenyiu.44

9737 Tisztelt Polgármester Úri

Hivatkozott számú és tárgyú megkeresésükre Bük város településrendezési terv felülvizsgálatának véleményezési dokumentációját Környezet és település.egészségügyi szempontból kikötés nélkül elfogadjuk Bük város településfejlesztési koncepciójának véleményezése során a város ivóvízbiztonsága, sérülékeny vlzbázis védelme, a szennyvíz rákötések teljes körű biztosltása, gyógy-, és termálvízkincs megóvása a illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása érdekében konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg. Javaslataink beépítésre kerültek város településrendezési tervébe A megfogalmazott célok, javaslatok segítik a város ivó-, és fürdövlzbiztonságának megvalósulását, a felszín alatti vízkészletek megóvását.a levegőtisztaság védelmének megvelósulását. Indoklás

llletékességünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészsegugy1 szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai 4. § (2) bekezdésén, Hatáskörünket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekröl szóló 314/2012. (Xl.8.) Korm. rendelet 38. §-a (2 bekezdése alapján a 9. számú melléklet 8. pontja állapítja meg. Szombathely, 2015. március 24.

9700 Szombathely, Sugár u. 9. Telefon: (06 94) 506 300 Fax: (06 94) 506 335 E-mali: [email protected]

i

_

1

/

t1

i!RKEZETT 2015 MÁRC 2 0.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT

Cl·

M

1024 Budapest, Lövöház utca 39 • telefon +36 (1) 336-8100 •fax +36 (1 ) 336-1522 •e-mail kkk@kkk gov hu

Válasz/eve/ükben szíveskedjenek az alábbi iktatószámra hivatkozni! IKTATÓ?ZÁM: M· l/B· cÍ0 /2015 ! 6l'V.f KO.lU'' 0·· ~1·ol>" 1 HJV.SZAM.: 352· 3/2015 ~' • '• "'·' TÁ~GY:. Bük Város településrendezési terve HIVATAL ELOAOO NEVE: Haraszti Zsuzsa MÁR[ ELŐADÓ TELEFONSZÁMA: 06- 1· 3368· 227 lktati.s c\c _ ho ·

I_

J

;,

•

2015

Alszám

20

! -

„

--

-

- -)

:r Ugy1111czö

Bük Város Önkormányzata Dr. Németh Sándor polgármester Bük Széchenyi u. 44. 9737 Tisztelt Polgármester Úr! Bük város településrendezési terve felülvizsgálatának véleményezési dokumentációját megkaptuk. A települést érintően az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk: Figyelembe véve az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvényt, a módosított 1222/2011. (Vl.29.) Kormányhatározatnak a közúthálózat nagytávú tervéről szóló szakaszait, a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról szóló 1486/2014. (VIII. 28.) Kormányhatározatot, a 2014-2020-as programozási időszak országos jelentöségü közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listájáról szóló 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozatot és a központi költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokról szóló 1010/2015 (1. 20.) Korm. határozatot, megállapítható, hogy Bük városát középtávon jelentősebb közúthálózat fejlesztés nem érinti. Nagy távlatban a települést érintheti az M9 autóút Lövő (84. sz. főút) - Nemesbőd (M86 autóút) közötti szakaszának kiépítése. Az útszakaszra tervek még nem állnak rendelkezésre. A megküldött anyaggal kapcsolatos észrevételeink: 14. oldal, 2.5.1.1. Közúti közlekedés: A térség meglévő regionális közlekedési folyosói: TEN-T törzshálózat: - IV. TEN-T közlekedési folyosó : Drezda/Nürnberg-Prága-Brünn-Pozsony/Bécs-Győr Budapest-Arad-Craiova-Szófia-Plovdiv-Isztambul - V. TEN-T közlekedési folyosó: Velence-Trieszt/Fiume-Ljubljana-Maribor-BudapestUngvár-Lemberg-Kijev TEN-T átfogó (kiegészítő) hálózat: -Balti-Adria É-D-i folyosó

2

A térség meglévő főúti és tervezett gyorsforgalmi úti csatlakozásai az osztrák gyorsforgalmi hálózathoz : -

MB autópálya, Szentgotthárd 89. sz. főút, Bucsu 87. sz. főút, Kőszeg M85 autóút, Sopron

A 86. sz. főút M86 autóúttá végére fejeződik be.

történő

fejlesztése

Szombathely-Győr

között 2016 év

15. oldal : - A 84. sz. főút megnevezése: 84. sz. Balatonederics-Sárvár-Sopron másodrendű főút. - A város közigazgatási területét a 8618. jelű Gyóró-Csepreg összekötő út is érinti. - A 86322. jelű út megnevezése: Bük állomáshoz vezető út. A várost érintő összekötő utakkal kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy karbantartásukat a közútkezelő kiemelten kezeli anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével. A 8634. j . Sajtoskál-Bük ök. út Bükfürdő térségi új nyomvonalra helyezése a közeljövőben nem tervezett. 16. oldal, 2.5.1.2. Vasúti közlekedés: A vasúti hálózat állapotára vonatkozó negatív megállapítást a közelmúltban a 15. sz. vonalon elvégzett felújítást tekintve nem érezzük jogosnak. Felhívjuk figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi I. törvény 42/A. §-a (1) bekezdése szerint „a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges: a. külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b. belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez . "

„

3

A módosítás során kérjük figyelembe venni az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet és a településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészeit tartalmazó ÚT 2-1.218:2003 Útügyi műszaki előírást, valamint a közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi 1. törvény vonatkozó rendelkezéseit. Budapest, 2015. március

,Jf-"

Üdvözlettel:

( L

-

ÉRKEZETT 2r15 APR 1o. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOMBATHELYI JÁRÁSI HIVATAL

JÁRÁSI EPÍTÉSÜGYI ÉS ŐRÖKSÉGVEDELMI HIVATALA

lktatószám:VA-060/EOHl522-212015. Ügyintézö: dr. Bek Tamás I Bodovics László Jan Telefon: (94) 520-334 [email protected]

Tárgy : Bük város TRT felülvizsgálata vélemény

Büki Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Németh Sándor polgármester Bük Széchenyi 9737

e.

u. 44.

Tisztelt Polgármester Úri

Irodánkhoz 2015. február 24-én érkezett- Bük város TRT felülvizsgálatának véleményezése tárgyú ~ levelére az épftett kőrnyezet alakftásáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 8. § (2) bekezdésben, valamint a telepüfésfe17esztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszkőzőkről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekr<" szóló 314/2012 . (Xl. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) b) pontjában biztosftott jogkörömben az alábbi véleményt adom: A tervezett módosltás örökségvédelmi érdeket nem sért, a megvalósulást támogatjuk. Az elfogadott dokumentációt kérjük Hivatalunkhoz elektronikus formában eljuttatni.

Szombathely, 2015. március 4.

9IOO Smll'l>Hltldy Bn1c1y u 1 :3 Tclnl
ÉRKEZETT 2015 MÁRC 1l C\.·

VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

'--,.

FÖLDH IVATALA

Iktatószám: 10070/2015. Ügyintéző: Ligeti Zoltán Telefon: (94) 511-120

Tárgy: Bük Város Településrendezési Terv felülvizsgálata és módosltása Véleményezés Hivatkozási szám: 352-3/2015 ' '

Németh Sándor Polgármester

1

!

•

Bük Város Önkormányzata Bük Széchenyi u. 44. 9737

-·--·--

i • . i,•L.::\.I

..

. - - - - ••.• - · · - - - - .= 41. „ · -· - : -

f(:>zo··; /\· :· · · -.-„1 .•• \ 1

-----·-m---._

.:v~

t ...:.,\

J1

-·------_..

UARC 1J

0:~=·1i-,„„; - r~·~ -----~·--~-- ...--t

.„--.. . . . .__..,...

Tisztelt Polgármester Úri Bük város Településrendezési Tervének felülvizsgálatához és módosltásához a Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala részéről a következő állásfoglalást adom : Bük város településrendezési eszközeiben a tervezett változtatások átlagosnál jobb minöségQ érintenek.

termőföldet is

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján a termőföld védelmének érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá esö tevékenység végzése, létesltmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb mínöségü termőföldeken, a lehetö legkisebb mértékü termőföld igénybevételével történjen. Az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosltását az övezeti átsorolás szerinti terület-felhasználás ne akadályozza. Az átlagosnál jobb minöségü termőföldet más célra hasznosltani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Bük városban pl. a szántó müvelési ágú termőföldek hektáronkénti aranykorona átlaga 35,42 Ak (ami annyit jelent, hogy az 3. és az annál jobb minőségi besorolású szántók tartoznak az átlagosnál jobbak közé). Konkrét módosítási elképzeléseket is megjelöltek a településrendezési eszközeikben. A Bük Város Önkormányzata képviselő-testületének 163/2014.(06.23.) számú határozatával elfogadott Településfejlesztési Koncepción alapuló dokumentáció (továbbiakban: Dokumentáció) 2.1.1.2. számú Vegyes területek crmo fejezetének c) pontjában megemlltett jóléti vlztározó kapcsán felhlvom a figyelmet, hogy a Vas Megyei Földhivatal a 10009/15/2011. számú (2011 . június 27-én jogerőssé vált) határozattal engedélyezte a termőföld végleges más célú hasznosltását.

9700 SLorntJalhcly, Wollher K. 11. 3 Telefon (00 94) 511 120 Froc (00 94) !i 11 122

E-rmil· s101111>atl1<:ly_111'í~lakmnol hu HonlHt> vas foklhivatal 1111

2 A termőföld más célú hasznosftására kiadott engedély, ha e hasznosltás megkezdésére négy év alatt nem kerül sor, hatályát veszti. A Dokumentáció 2.1.1.3. fejezetének a) pontjában megemlltett ipari terület bővltés mintegy 23 hektárnyi átlagosnál jobb minőségü termőföldet érint. Függetlenül attól, hogy a tervezett módosltás helyhez kötött, a földvédelmi szempontból történő, egyben a termőföld mennyiségére kitérö indoklás nélkül nem támogatom a tervezett változtatást. Ugyanezen fejezet b) pontjában a 0,6 ha nagyságú telephelybővltés 1ermöföld igénye elfogadható mértékü, a módosftás ellen földvédelmi szempontból kifogást nem emelek. A Dokumentáció 2.1.2.1. fejezetének pontjait érintően a már meglévő út kijelölések megszüntetését termőföldet érintően - földvédelmi szempontból támogatom. Ugyanezen fejezetben tervezett utak - az előzőekben részletezett módon mind helyhez kötött termőföld igénybevételnek minősülnek (közlekedési és közmükapcsolatok kiépltése), lgy a módosítások ellen földvédelmi szempontból kifogást nem emelek, ahogyan a Dokumentáció 2.1.2.4. számú fejezetében megemlltett sportpályabövltés ellen sem. A további pontokban szereplő belterületi és nkivett" megnevezésű ingatlanok esetében a termöföldre vonatkozó földvédelmi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ingatlanügyi hatóság földvédelmi hatáskörrel nem rendelkezik, csakúgy mint az erdőket érintő módosftások kapcsán sem.

-

Az elkészült és a már korábban jóváhagyott településrendezési terv megvalósftására -

termőföldet

érintően - a területíleg illetékes Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási

Földhivatalának engedélyével kerülhet sor, amelyet az adott eset mérlegelését követően az indokolt szükségletek és a felhasználandó termőföld figyelembevételével ad ki. A földhivatal kizárólag a jogerős településrendezési terv megvalósulásának ütemében és csak rendklvOI indokolt esetben engedélyezheti a termőföldek más célú hasznosltását, mivel termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minöségü termöfOld igénybevételével - lehet felhasználni. A földhivatalt a termőföldek más célú hasznosftásával összefOggö hatósági eljárása során termöföldvédelmi szempontok érvényre juttatása alapján dönt és eljárása során az államigazgatási eljárás keretében elfogadott településrendezési terv nem köti. A további egyeztetésekbe kérjük a földhivatal bevonását, a jóváhagyott településrendezési terv 1 példányának megküldését. Ahol az ingatlanra földmérési jelek elhelyezését biztosltó használati jog van bejegyezve, ott az alappont elmozdftása, áthelyezése csak a jogosult (Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala) engedélyével történhet. Szombathely, 2015. március 9.

lÍos

hivatalvezető

7

VAS M EGYEi KOllMÁNYI IJVJ\Tt\L EIU11
Iktatószám: VAG/El/1551 -212015 Ugymtézo: Kiss Noémi Telefon: (94) 512-987

Tárgy. Szakhatósági vélemény Mellékletek. Hiv. szám: 352-3/2015

BÜK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

9737 Bük Széchenyi u, 44. 5ZAKHATÓSÁGIVELEMÉNY

A telepúlésfejleszlés1 koncepcióról. az integrált településfejlesztési stratégiaról és a településrendezési eszközökröl, valamint egyes 1elepülésrendezés1 sa1átos jogintézmenyekröl szóló 314/2012. (Xl.8) Korm rendelet 9 számú mellékletének 15. pontjában biztositott JOgkörómben .,Bük város településrendezési tervének módosítása" tárgyában az alábbi szakhatósági véleményt adom. A Mátis és Egn Tervező Kft. (9700 Szombathely. Árpád u 61 ) állal készített tervdokumentáció alap1án megáHapltoltam, hogy a tervezett temetöbövítés. illetve árvízi tározó kialakítása során erdőtervezett területek igénybevétele váhk szukségessé Tájékoztatom. hogy az erdőről , az erdö védelméről és az erdógazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVll törvény (Evt) 78 § ( 1) alapján erdöteruletet más célra igénybe venni kizárólag a közérdekkel osszhangban lehet. Az Evt 78 § (2) alap1an az erdöteru!et igénybevételéhez az erdészeti hatóság elözetes engedélye szükséges. Erdöterület igénybevételét az erdészeti hatóság csereerdösités feltétele mellett engedélyezheti (Evt. 78 § (3)) vagy az igénybevevö erdővédelmi járulékot köteles fizetni (Evt.81 § (1)) Továbbá a település északnyugati részén található ·parteruletek keleti oldalán krje~ölt 20 m széles védörásitás telepltését az Evt. 47.§ (1) alapjan a k1v1telezés megkezdese elolt 45 nappal az erdeszeh hatósághoz elözetesen be kell jelenteni. Kérem a véleményezési eljárás során a fentieket figyelembe venni szíveskedjenek•

Hatáskörömet és illetékességemet a föváros1 és megyei kormányhivatalok mezögazdaság1 szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2 010 (Xll 27) Korm rende,et 1 § (1 ) bekezdés e) pontja. 2 § (3) bekezdése, 12.§ (1) bekezdése és a 2 számú melléklete rogziti \1

Szombathely, 2015 március 11

/~-: /

' ,1d

1 ~ f. t Toih;-Gabor l erdeszeti 1gazqa16

Kamak 1) C1mzett Hiv<Jlali kapun es e m<J1len

2l 1 attar

. ' ~·

é:RKEZETT 2015 Mm O9. 11 b. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL N ó VE N Y-

ES T ALAJVÉDELMI IGAi'GATOSAGA

Iktatószám: VAFrrALV0/153-2/2015. ügyintéző: Járási József Telefon: (94) 577-410

Bük város településrendezési tervének felülvizsgálata - szakhatósági vélemény Mellékletek: Hiv. szám: 352-3/2015. Tárgy:

Németh Sándor úr polgármester

B (; !~ 1 K ó,~us ö ;\' ! : .'.)~ .."·,„ r1 : , '• • • • Ml\Af„\L

Bük Város Önkormányzata

fkt:ltJS C\C 5or· 1nm

„ -·-·-·- „,,

\ls;:<1m

1 1) llllL?<

Bük

Széchenyi u. 44. 9737

('--(

~

! t

Tisztelt Polgármester Úr! 2015. február 26-án érkezett megkeresésére, a Mátis és Egri Tervező Kft. (9700 Szombathely, Árpád u. 61 .) által 2015 februárjában készített véleményezési dokumentáció alapján a következő szakhatósági véleményt

adom Bük város településrendezési eszközeinek (településszerkezeti terv, helyi épltési szabályzat és szabályozási terv) módosltásához: A tervdokumentáció környezetvédelmi fejezete - a hatályos jogszabályok alapjén - megfelelő részletességgel foglakozik a mezögazdasági területek talajainak, valamint felszlni és felszfn alatti vizeinek védelmével, ezért a tervdokumentációban foglaltakkal talajvédelmi szem!Jontból egyetértek. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) számú FVM rendeletben kerültek felsorolásra a nitrátérzékeny területek blokkazonosftói, amely szerint Bük város bizonyos területei nitrátérzékenynek minösülnek. ezért az ilyen termőföldeken gazdálkodóknak be kell tartaniuk a vizek mezőgazdasági eredetű nitratszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29 ) FVM rendeletben meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Amennyiben a belterületbe vont és müvelésböl kivett területeket az önkormányzat értékeslti, a humuszmentéssel kapcsolatos kötelezettségek az új tulajdonost terhelik. A szakhatósági véleményt a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekröl szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgaz· dasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm . rendelet 17. § (1) bekezdése által biztosltott jogkörben, a 2. § (1) bekezdésében, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott illetékesség alapján eljárva adtam meg. „ ... ,,,.„.-/·--.. . ~ . . . . . . / -1C' \~~rn1,:j1 •. Tanakajd, 2015. március 3. /~?:1~,,,1·~·•C#n11 J~:,_ I '0 ~ ~, \ Tiszteletté!?" ·::, (~t•1 . ~.~ ~·- \\

\

1 1

.

\

'f/fo '

't••h< 1 1 1\w1;r111y SL 11 1y ,• • i

"t'

!\! 1(1Ú'l!Cl'll

. J~ \

-~-

:o

·t·

h.~ ~:1~ 1l

J'

··

~;

fi)

u?-1' , C-. rJ 1

1

(l;

/

1

_,,./

G-

~

Molnár Zsuzsanna '\. J / talajvédelmi osztályvezető . t .' / , · ,:d 11·'·({~ír.1~:JÍ.Dl,.' ~.\J.V;l ll (()[, !l!f) ;i( ( ·1

h:1 Hor11;u1 1 .t

".\~~,-<" :1

!),

{

\

••

h\1 11

,, t

„

n-nHh 11

NEMZETI MÉDIA -

~s

HIRKÖZLÉSI HATÓSÁG

9400 SopJon, Kossuth Lajos utca 26. • Levé!tirn 9401 Sopron, Pf 123 felefon: (+36 99) 518 500 • F.ix (+36 99) 518 518 E·rnJil info@nmhh hu • Web: www nrnhh hu ~l

S'.Z.I

Soproni Hatósági Iroda Iktatószám: CS/5019-2/2015.

Ifil&v: Véleményezés Ügylntézó: Babos Zoltán E-mali cím: [email protected] ___ „.„ „ Telefon: (99) 518-557 --:~Ö~~UJ ö :'; t·~ o rn1.\ !"~ Y z. \ T 1 15\', 'L·:~J Hlv.szám: 352-3/2011 : U VAT:\L 'l ·~

~ --·-----·-·---201~

Polgármesteri Hivatal Bük Széchenyi u. 44. 9737

n.::i; ~- "' ·; ~or1:dun

--·-

MÁRC0 /,

ho

Alsdm

{)r?_ - -l \ ·-

n:\ll

UyymtcLú

~~ ~l

-

Tisztelt Polgármester Úri A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Bük Város településrendezési terv felülvizsgálatával kapcsolatosan megküldött véleményezési dokumentációt megvizsgálta. A rendelettervezet hírközlési érdeket nem sért, a módosítás ellen a Hatóság kifogást nem emel. Fenti véleményt a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztés/ stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogfntézményekról szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet.) 41. § (2) b) pontjában meghatározottak szerint a Rendelet. 9. melléklet 20. pontjában foglalt felhatalmazás alapján adta a Hatóság.

Sopron, 2015. március 02.

Internet Hetline

•)~ média

reny

Bük PMH

márc. 23., H 10:05

címzett Barna Mátis

FW: Vélemény

From: Kovács Jenő [mailto:[email protected]] Sent: Monday, March 23, 2015 9:58 AM To: [email protected] Cc: [email protected] Subject: Vélemény

Bük Város Polgármestere Ikt. sz.: 139-2/2015 Bük Széchenyi u. 44. Németh Sándor Úr polgármester Tisztelt Polgármester Úr! A 352-3/2015 iktatószámú levelükben szereplő - Bük város településrendezési terve felülvizsgálatával kapcsolatos - megkeresésére, véleményezési szakasz/tervező: Mátis és Egri Tervező Kft./ az alábbi véleményt adom T. Cím részére: Előzetes véleményünket a 109-5/2014 iktatószámú, 2014. október 20-ai elektronikus levelünkben már jeleztük az Önök részére! Felhívom a figyelmet, hogy az OTrT módosítása során jelentős mértékben változtak a térségi övezetek, melyek egy kivétellel 2014. január 01-től hatályosak. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 2015. január 01.-től van érvényben. Ezzel együtt addig is – amíg nem kerül sor a megyei területrendezési terv módosítására – a fentieket betartva figyelemmel kell lenni az VmTrT-ben foglaltakra is. Az OTrT-ről szóló törvény 6. §-a pedig kimondja, hogy a megyei terület felhasználási kategóriákon belül a települési terület felhasználási egységek kijelölése során milyen szabályokat kell alkalmazni. Ugyanezen törvény 12/A. §-a pedig jelzi, hogy a térségi övezetek által érintett területeket az illetékes államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. Az erdőterület leendő esetleges/víztározó/ csökkenésével kapcsolatosan további egyeztetés szükséges. Felhívom a figyelmet, hogy a megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +- 5 %-kal változhat.

A kidolgozott településrendezési eszközök módosítása ellen kifogást nem emelünk. A tervező külön kitért az állami főépítészi engedélylyel megvalósítható módosításra, melyet csak az engedély megkapása után lehet végrehajtani. Célszerű lenne ezen kérésnek a külön pontban történő kezelése! A kidolgozott egyeztetési anyagot, és a jóváhagyott dokumentációt CD-n kérjük. Üdvözlettel: Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Titkárság megyei főmérnök Tel: +36/94-515-724 Mobil: +36/30-9377-342 E-mail: [email protected] [email protected]

MEGHÍVÓ

Tárgy: Bük Város Településrendezési terve egyeztető tárgyalás

Tisztelt Címzett! Ezúton tájékoztatom, hogy a Bük Város Településrendezési terve felülvizsgálatának partnerségi egyeztetése során beérkezett eltérő vélemények tisztázása érdekében egyeztető tárgyalást tartunk, melyre az alábbi helyszínen és időpontban kerül sor:

Büki Közös Önkormányzati Hivatal Tárgyalóterme 9737 Bük, Széchenyi u. 44. 2015. április 23. 10.00 óra Kérem, hogy a véleményező szervezet nyilatkozattételre jogosult képviselőjének részvételét az egyeztető tárgyaláson biztosítani szíveskedjenek. Tájékoztatjuk, hogy az Önkormányzat a helyi vélemények figyelembe vételével a véleményezés alatt a Helyi Építési Szabályzatban több módosítást is tett, így a HÉSZ újbóli megküldése vált szükségessé. A módosított HÉSZ-be még nem, vagy más vélemény alapján kerültek bedolgozásra a jelen levélben szereplő észrevételek. Az eddigi észrevételek a Településrendezési terv egyéb munkarészeit nem érintik.

1.

A beérkezett vélemények előzetes értékelését az alábbiak szerint adjuk meg: 1)

Györ-Moson-Soproo Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Az előzetesen pozitív értékelést megköszönve a javaslatokat előzetesen az alábbiak szerint értékeljük: Településszerkezeti terv: 1) A többszintes területfelhasználás 2013. januárjában került az OTÉK eszköztárába, valószínűleg a folyóvizek, a vasúti és egyéb területek fölött vezető hidak településszerkezeti kezelhetősége érdekében. A tervben való szerepeltetésről a szakhatósági egyeztető tárgyaláson részletes egyeztetésre kerülhet sor. 2) Az M9 nyomvonala az OTRT-ben és a VmTRT-ben más nyomvonallal és más útkategóriában szerepel. Ez a kettősség a településrendezési tervben nehezen feloldható, ezért a Vas Megyei Önkormányzat Településfejlesztési Titkársága és a NIF Zrt, mint az M9 fejlesztésért felelős szervezet bevonásával egyeztetés történt 2014. decemberében Csepregen, melynek jegyzőkönyvét a rendezési tervhez mellékeltük. A javasolt nyomvonal korábban már szerepelt a megyei rendezési tervben, megfelelő útkategóriában, és a fenti egyeztetésen a részt vevők között megállapodás történt, hogy a Vas Megyei TRT-ben egy felülvizsgálata során a két település rendezési tervében azonos módon

Bük Város Önkormányzata.,

Ilul.: Varos ÖnkÖnn:\11~ta l 9737 Bük, Széchenyi_\!.~. l Tcl:: +36 Y4'3SS oo~ l.f~x: +36 ':14 558 312 l ·~..:!nail: buk(.ilt:tmlinc.ha l~c;.b~~v.bak.lm t;

'

javasolt nyomvonalat szerepeltetik majd. A jelmagyarázat valóban nem ábrázolja megfelelöen ezt a kettősséget, azt egyértelműsítjük.

3) A településszerkezeti elemek (pl. védőtávolsága) minden jelzett tervlapon jelentőséggel bír, az érintett lapokon ezek tartalmi követelmények alapján szerepelnek, és azok minden tervlapon azonos digitális állományból származnak, egyszer szerepelnek, de többször kerülnek felhasználásra, így várhatóan nem kerülnek ellentmondásba. Szabályozási terv és HÉSZ: 1) A fásítási programról a település külön tervet készíttetett a rendezési terv készítésével egy időben, melyet a rendezési terv zöldfelületi tervezöje (Szily Adrien) készített. Annak beemelése a szabályozási tervbe az esetleges módosítási igények nehézkes átvezetése miatt nem célszerű, a program végrehajtását az önkonnányzat több program alapján is magára nézve kötelezőnek tartja. 2) Az észrevétellel egyetértünk, az egyedi tájértékeket a rendeletbe építjük és a szabályozási tervlapon is szerepeltetjük. 3) A mintaszelvényeket egyértelmüsítjük. 4) A javaslatokat kötelező elöírásként szerepeltetjük vagy töröljük. 5) A felsöbb jogszabályi előírásokkal azonos szövegrészeket a rendeletből töröljük. 6) A 6.§ (4) s (5) paragrafusok esetében korábbi helyi előírásokat vagy a településkép megmaradását biztosító előírások kerültek meghatározásra, melyek az országos jogszabályoknál szigorúbb korlátozást tartalmaznak. Erre településrendezési cél megvalósulása esetén lehetőség van. A 7.§ (7) esetében az előkertben elhelyezhetö építmények meghatározására az OTÉK 35.§ (1) bekezdése kifejezetten lehetőséget biztosít. Ezekkel a lehetőségekkel a település továbbra is élni kíván. 7) Az észrevétellel teljes mértékben egyetértünk, a rendelettervezetet a javaslat alapján módosítjuk. 8) Igaz, a bekezdést töröljük. 9) Ez a kacifántos előírás egy telekhatáron átvezetö folyosó megvalósulását biztosította, most, hogy a folyosó áll, valószínűleg célszerű lenne az előírás törlése. 10) Az önkonnányzat a véleményezéssel egy időben készíti elő a helyi rendeletét a településkép eljárás és kötelezés témakörben, így a tervtanácsi utalás időközben feleslegessé is vált, így ezeket a helyeket töröljük. 11-12), 14-19) Az észrevételekkel egyet értünk. 13) Hivatkozás, álláspontunk szerint, történhet magasabb szintüjogszabályra.

2/ Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A felügyelőség az egyeztetési dokumentációval kapcsolatban észrevételt nem tesz, a település rendezési tervének felülvizsgálatát elfogadja. 3/ Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - A tervezett gazdasági területek a településrendezési terv 2004-es módosításában kerültek kijelölésre a tervben. Az árvízi tározó későbbi jóléti felhasználásához szükséges kiszolgáló létesítmények (bilfé, kölcsönző stb.) telepítése, így az azok létesítését biztosító övezetek létrehozása elengedhetetlen. A Helyi Építési Szabályzat 13.§ (9) és (10) bekezdéseiben a Gksz-11 jelű övezetben meghatározásra kerültek az övezetben elhelyezhető építmények, az építés feltételeként a terület minimális feltöltési szintje (170,5 mBt) és a tájképvédelmi érdekek érvényre kerülése érdekében a létesítendő épületek és építmények tájba illeszkedését biztosító, a megjelenésre és az alkalmazandó anyagokra és növényzetre vonatkozó előírások. A vízgazdálkodási övezetekre vonatkozó megállapítások a Répcétől D-re esö, az árvízi tározó megépülése után is védelem nélkül maradó) területekre vonatkoznak.

Bük Város Önkormányzata,

IlüL:.Város Önkonnány:l.1ta

j 9737Bük;~coyi_n.:..~!1 1}:~] , : ,!3.
- A vízgazdálkodási területek övezeti besorolásának és az alkalmazott előírások meghatározásakor az említett 83/2014. (lll.14.) Korm. rendeletet vettük alapul, de a jogszabályok változása miatt a jogszabályi helyet nem nevesítettük. - Az útmenti csapadékvíz elvezető árokra vonatkozó javaslatot a Településszerkezeti terv leírásában szerepeltetjük. - Az elöntés mértékét a Településszerkezeti terv leírásában javítjuk.

Örségi Nemzeti Park Igazgatóság Az Igazgatóság észrevételt nem tesz.

41

7)

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A szennyvízkezeléssel kapcsolatos hibát a következöképpen javítjuk: a településen a szennyvízszikkasztást és egyedi szennyvízkezelést megtiltjuk; azokon a területeken, ahol kiépült a szennyvízelvezetö csatornarendszer, ott a rákötést kötelezöen elöírjuk, ahol pedig nincs szennyvízelvezetö csatorna Gellemzöen külterületen), ott zárt szennyvízgyüjtö létesítését írjuk elö.

8/

Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

A dokumentációt kifogás nélkül elfogadja.

15/ Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ A Központ észrevételeit tudomásul vettük, a felillvizsgálati tervbe beépítjük. A 8634 jelü Sajtoskál - Bük ök. út Bükfürdő térségi új nyomvonalra helyezésének igényét az Önkormányzat továbbra is fenntartja.

17) Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala A tervezett módosítás örökségvédelmi érdeket nem sért, a megvalósulást támogatja.

18/ Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala

A Hivatal az Iparterület É-i irányú bővítését nem támogatja, mivel az a településen az átlagosnál jobb minőségü termöföld igénybe vételével járna. Az iparterület É-i irányú bövítését konkrét fejlesztési elképzelés indokolja. A büki iparterilleten régóta működő, nagyméretü telephellyel rendelkezö Nestlé Hungária Kft. ezzel kapcsolatos kérelmét jelen levelünkhöz mellékeljük. A cég a telep fejlesztését tervezi, de a meglévő telephelyen a tervezett fejlesztés a településrendezési mutatók OTÉK szerinti előírásainak betartásával ez nem lehetséges, ezért további telephelyvásárlást terveznek. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés nagymértékben támaszkodik a meglévő erőforrásokra, az a jelenlegitől távolabb eső telephelyen nem lehetséges, ezért a szomszédos mezőgazdasági területek irányába próbálnak fejlödni. Fentiek alapján a fejlesztési szándék csak helyhez kötötten megvalósítható. Kérjük a fenti indoklás elfogadását és az iparterület bővítésének támogatását. A Földhivatal véleményét egyéb tekintetben elfogadjuk.

19/ Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A temető és az É-i iparterület megvalósulásával kapcsolatos eljárásrend betartására hívja fel a figyelmet, kifogást nem emel.

20/ Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága A tervdokumentációban foglaltakkal talajvédelmi szempontból egyetért, kifogást nem emel.

\"• ~ :!; n~·; -:r:.~·~

[~~I/~]

Bük Város Önkormány:zata. .~;·D~ _,.__---------------------,,-------~---------------

Buk Viro5 Ünkonnany~ata

'

...

24/ Nemzeti Média- És Hírközlési Hatóság A rendelettervezet hírközlési érdeket nem sért, a módosítás ellen a Hatóság kifogást nem emel.

25) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal A Hivatal kifogást nem emel.

26/ Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Titkárság - A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendö területek már az új térképi mellékletek alapján kerültek kijelölésre, és figyelembe vettük a VmTRT elöírásait is. Támogatjuk, hogy az erdőterület leendő esetleges /víi.tározó/ csökkenésével kapcsolatosan további egyei.tetés szükséges. A megyei Főmérnök felhívja a figyelmet, hogy a megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére esö része legfeljebb +- 5 %-kal változhat. A megyei TRT-ben a településrendezési terveknek a megyei előírásokhoz való igazodást 85%-ban határozza meg. Fenti problémák áthidalására javasoljuk, hogy a tervezett jóléti tározó területe a VmTRT-ben az (időközben lejárt vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező) vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján pontosításra kerüljön. Amennyiben a Megyei TRT-ben a vízgazdálkodási terület pontosításra kerülhet (a megyei TRT ilyen mértékű eltérése az OTRT-ben megengedett), akkor az árvízi tározó területén nyilvántartott erdő a tervekkel összhangban vízgazdálkodási területként szerepelhet a települési tervben. A Területfejlesi.tési Titkárság a kidolgozott településrendezési eszközök módosítása ellen kifogást nem emel. A hétvégi házas övezetben az OTÉK előírásainál megengedőbb értékek alkalmazása korábbi Állami Föépítészi engedély alapján történt (melyet az 1960-as évektöl kialakult állapotok indokoltak). Ezt az eltérési engedélyt a település az 1998-as rendezési terv elfogadásakor kapta, az értékek azóta nem változtak, így az engedélyt a település továbbra is érvényesnek tekinti.

II. A partnerségi véleményezés megkeresésre az alábbi partnerek nem válaszoltak, ezen partnereket a továbbiakban kifogást nem emeló véleményezöknek tekintjük: 29) Csepreg községi Önkormányzat

III. Az alábbi partnerek az előzetes tájékoztatási szakaszban jelezték, hogy a további egyeztetésben nem kívánnak részt venni. 51 Nemzeti Környezetügyi Intézet 91 10/ 11/ 21 / 22/

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Vas Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vas Megyei Rendör-fükapitányság

Bük Város Önkormánr.zata.

1.9737 U~k, Szédicnyi u. 44~ 1 Tdt: +36 94 358'006

l.!:,:i..t: +.16 94558 312 IE·m:ul: buk@lt-onliÚc.l1u 1Web: ,\.ww.hultJ~1

IV. Az alábbi partnerek az előzetes tájékoztatásra nem válaszoltak, ezen partnereket a továbbiakban kifogást nem emelő partnereknek tekintettük, így véleményezési dokumentáció a részükre nem került kiküldésre: 61 Országos Vízügyi Főigazgatóság 12/ 13/ 14/ 16/ 23/ 27/ 28/ 30/

Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. GYSEV Zrt. Vezérigazgatósága Foster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bö községi Önkormányzat Gór községi Önkonnányzat Lócs község Önkonnányzata

Bük. 2015. április 14.

\'

~~ 1"~· ~

-~·

l Bük Város Önkonnánvzata, r~ihll . J >·------........,---..~-------. . . ..,........,------------------------.:

1

)r.

1-

EMLÉKEZTETŐ

A megbeszélés adatai Tárgy: Időpont: Helyszín:

Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztési javaslatainak egyeztetése 2014. december 11. 10:00 óra Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. II. em. Tárgyaló

Résztvevők 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Név Vlasich Krisztián polgármester Német Sándor polgármester Kovács Jenő megyei főmérnök Győrffy Gábor Ágh György Orbán Tamara Tóth György Szabó András Mészáros Szabolcs Molnár Zoltán Mátis Barna Kalmár Ágnes Réder Tibor

Szervezet neve Csepreg város önkormányzata Bük város önkormányzata Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Vas Megyei Önkormányzati Hivatal NIF Zrt. Csepreg önkormányzat Csepreg önkormányzat Bük önkormányzat Bük önkormányzat Bük önkormányzat Mátis és Egri Kft. Regioplan Kft. Regioplan Kft.

Csepreg városa és Bük városa településrendezési tervük felülvizsgálata során eltérést tapasztalt a hatályos Országos Területrendezési Tervben jelölt M9 jelű gyorsforgalmi út jelölt vonala és a hatályos megyei területrendezési tervben jelölt valamint mindkét város hatályos településrendezési tervében jelölt vonal között. Korábban a megyei területrendezési terv, illetve a városok településrendezési terveinek készítése során a tervezett M9 jelű gyorsforgalmi úti vonalváltozatai közül az un. „C” változat vonala szerepelt, mely a két város között féltávon vezetett és a Csepreg-Csapod összekötőútnál csomópontot tartalmazott. A településrendezési tervek készítése során mérvadónak az OTRT tekintendő. Az ma hatályos országos területrendezési tervben jelölt vonal Bük beépített és beépítésre szánt területeit metszi ketté. A vonal településrendezési korrekciója a jelentős vonali eltolódás miatt egyszerű eszközökkel nem lehetséges. A két várost képviselők jelezték a megyei rendezési terv készíttetője és kezelője felé, hogy a tervezett gyorsforgalmú út OTrT-ben jelölt vonala Csepreg és Bük szempontjából

kedvezőtlen helyen, Bük beépített területén van. Csepreg és Bük számára Csepreg településrendezési tervében szereplő, a két város között vezetett vonal a kedvezőbb. Ezt Csepreg településrendezési terve tartalmazza. Csepreg városa a szomszédos Bük városával közösen kérte, hogy a Megyei Önkormányzat kezdeményezze a jelzett vonalszakasz OTRT módosítását, és a megyei rendezési tervben a ma hatályos tervi vonalon történő jelölését. Ezenkívül a két város kéri, hogy a Megyei Önkormányzat kezdeményezze a tervezett M9 jelű gyorsforgalmi útnak legalább nyomvonal kijelölő tanulmánytervének elkészíttetését. Kérik, hogy annak tervezésekor gyorsforgalmú úti csomópontot jelöljenek a két város között, a 8614 jelű összekötőút keresztezésénél, ahogy Csepreg város településrendezési tervében szerepel. Erre a két város közlekedéshálózati hiányosságainak feloldása és a térség gazdasági potenciáljának növelése miatt van szükség. Csepreg kezdeményezte Bük városánál, hogy településrendezési terveik készítésénél tegyék lehetővé, hogy a Nestlé RT és a VOG Kft telephelyeit kiszolgáló vasúti iparvágány csepregi területre – igény esetén, az érintettek megegyezésével – meghosszabbítható legyen. Bük városa ettől nem zárkózott el. Csepreg városa elfogadja, hogy Bük településrendezési terveikben szereplő, a 8637 jelű BükAcsád országos közúttal párhuzamosra tervezett bekötőút Csepreg közigazgatási területére eső szakaszát rendezési terében szerepelteti.

Tárgya: Helyszín: Időpont:

Következő alkalmak nem definiált

A dokumentumot készítette, dátum: Mellékletek

Réder Tibor – REGIOPLN Kft. 2014.12.12. Jelenléti ív

Büki Közös Önkonnányzati Hivatal JEGYZŐKÖNYV

Készült: A Büki Közös Önkormányzati Hivatal Kistárgyalójában (9737.Bük, Széchenyi u. 44.) 2015. április 23-án, 10.00 órai kezdettel. Tárgy: Bük Város Településrendezési Terve felülvizsgálatának véleményezése, egyeztető tárgyalás. Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerint: (Jelenléti ív ajkv. 1. sz. mellékletét képezi) Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviseletében Ligeti Zoltán Földhivatal képviseletében Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal képviseletében Sztojka József és Somogyi Katalin a Vízügyi Igazgatóság képviseletében Baranyai Róbert alpolgármester Dr. Tóth Ágnes jegyző Mészáros Szabolcs müszaki ügyintéző Csordásné Major Tünde jegyzőkönyvvezető Baranyai Róbert Bük város alpolgármestere: Köszönti a megjelenteket. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a partnerségi egyeztetése során beérkezett eltérö vélemények tisztázása érdekében került sor a mai egyeztető tárgyalás összehívására. Tájékoztatja a jelenlévőket arról is, hogy a helyi vélemények figyelembe vételével a Helyi Építési Szabályzatban több módosítást is tettünk, így a HÉSZ újbóli megküldése vált szükségessé. A módosított HÉSZ-be még nem, vagy más vélemény alapján kerültek bedolgozásra a meghívóban szereplő észrevételek. Az eddigi észrevételek a Településrendezési terv egyéb munkarészeit nem érintik. A beérkezett vélemények előzetes értékelése a meghívóban részletezésre került, ahogy felsorolta azokat a hatóságokat is, amelyek nem tettek javaslatot, illetve nem emeltek kifogást a rendezési terv jelen módosítása ellen. Jelen egyeztető tárgyalásra nem kaptak meghívót azok a hatóságok, amelyek az előzetes tájékoztatási szakaszban jelezték, hogy a további egyeztetésben nem kívánnak részt venni, vagy az előzetes tájékoztatásra nem reagáltak, így őket a továbbiakban kifogást nem emelő partnereknek tekintjük. Kovács Jenő Vas Megyei Önkonnányzati Hivatal: Kérdése, hogy az állami föépítésztől kapott-e levelet a Hivatal? Dr. Tóth Ágnes jegyző: Igen kaptunk egy e-mailt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivataltól 2 nappal ezelőtt, hogy átadták az ügyet a Vas Megyei Kormányhivatalnak, tekintettel az illetékesség változására. Illetve a Vas Megyei Kormányhivatal illetékese ma telefonon jelezte, hogy nem vesz részt a mai egyeztetésen. Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei főmérnöke: Folyik a korszerűsítés, ezért az állami főépítészek (8 fő) betagolódtak az illetékes megyebeli kormányhivatalba. Ez önáluk Győr, egyéb hatáskörök közötti változásról nincs tudomása. Kérdése, hogy az állami föépítészi jelenlétének hiányában le tudjuk-e ma zámi ezt az egyeztetés? Mátis Barna tervező, Mátis és Egri Tervező Kft.: Le tudjuk zámi nélküle is. Dr. Tóth Ágnes jegyző:

2 Volt egy előzetes eljárás, amire az akkor illetékes föépítész írt egy véleményt, de kifogást nem emelt. Attól, hogy közben lett egy másik hatóság, nem releváns esetünkben. A jogszabályváltozás nem tehet arról, hogy ügyiratokat mikor adják át. De kifogást nem emelt az akkori illetékes. Egyébként a mai összejövetelt nem kötelező tartani. Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei főmérnöke: De ha van ellenvélemény, akkor kötelező tartani. A tervező úr után elmondja álláspontját. Mátis Barna tervező, Mátis és Egri Tervező Kft.: A Földhivatal az ipari park bővítését azért nem támogatja, mert az a településen az átlagosnál jobb minöségü szántóterületen valósulna meg. De a terület leendő tulajdonosának, a Nestlének több szempontból helyhez kötött fejlesztése. Az ott müködó 2 üzem fejlesztési lehetőségéről van szó. Másrészt ez a terület a település ipari területe az 1800-as évek, a cukorgyár óta. Történelmileg így alakult ki, van ott egy vasútvonal is. Tehát szerkezeti szempontból ez nagyon helyes terület. Másrészt kicsi ez az ipari terület, és pechünkre jó minőségű szántóterületet érint. De mivel más terület már turisztikai célra való a településen, itt szeretnék a fejlesztést megvalósítani. Mivel a kormányrendelet azt írja, hogy a településszerkezeti tervvel összhangban készül a szabályozási terv, de próbálják szabályozni úgy, hogy a felmerült konkrét igényeknek megfelelően kerüljön müvelés alól kivonásra. Ami 4 év után úgyis hatályát veszti, ha nem kerül felhasználásra. Amennyiben ez a két üzem meg tudja nevezni a felsoroltak közül, hogy melyiken fejleszt, akkor lehet ütemezni annak a területnek a művelés alóli kivonását. Ligeti Zoltán Földhivatal képviseletében: Az ütemezett területkivonást támogatja. A 23 ha egyszeri felhasználását kifogásolták volna. Mátis Barna tervező Mátis és Egri Tervező Kft.: A meglévő üzem fejlesztését próbálja követni a terv. Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei főmérnöke: A Földhivatallal egyeztettünk az Önkormányzati Hivatal részéról. Ök is rögzítették. hogy megengedőnek érzik ezt a problémát. Az ütemezéssel történő müvelési ágból történö kivonással nem lesz probléma. Ök továbbra is tartják magukat ehhez. Az ütemezett kivonás jó az önkormányzatnak is. Dr. Tóth Ágnes jegyzö: Abszolút. Tehát nem egyszerre vonják ki a 23 ha-t, de a jelenlegi ingatlanukat nem tudják már beépíteni és vásárolják a területeket. Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei főmérnöke: Ha megépül a víztározó is, akkor van egy kijelölt erdöterület, ami víz alatt lesz, de ahogy azt sem tudjuk, hogy a víztározó mikor valósul meg, a Nestlé fejlesztésére sem tudunk konkrét időpontot. Köszöni, hogy leírták ezt. Mátis Barna tervező, a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: A Kovács Jenő által említett erdő az önkormányzati tulajdona. A Földhivatal egyéb szempontból kifogást nem emelt. Ligeti Zoltán Földhivatal képviseletében: Igen nekik más kifogásuk nem volt. Kéri, hogy az ütemezett dokumentációban. A Föld/zivatal képviselője: I0.30 órakor távozott.

termelésből

való kivonás jelenjen meg a

Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei főmérnök: Pereszteg és Vasvár települések között az M9-es autópályával összefüggésben. 2013 decemberétől ez ismét autópályaként szerepel a megyei tervekben. De a megyei terv felülvizsgálatára most nem kerül

„

3 sor, mivel mindig a magasabb szintű jogszabály van érvényben, tehát az M9-es gyorsforgalmi útként szerepel a tervben. A nyomvonal megegyezik ezzel. Zavarja, hogy a Magyar Közút és a NIF nem adott állásfoglalást. Továbbra is azt mondja, hogy tervezés nem folyik, megírták, hogy a NIF tartson egyeztetést, záros határidőn belül. A rendezési tervben a nyomvonalat jóváhagyásra javasolják elfogadni. A tervezés megindulása előtt fontos tájékoztatni a NIF-et. Ezt a rendezési tervet a NIF-nek - amikor záró határozat lesz róla - külön levélben meg kell küldeni a határozattal, helyszínrajzzal együtt. Feltétlenül tájékoztatni szükséges a NIF-et.

Mátis Barna tervező, a Mátis és Egri Tervező Kft. részéről: Csepregen kelt egy jegyzőkönyv, ahol a NIF azt nyilatkozta, hogy ők már ezt felvették a terveikbe. E nélkül egyébként ö nem is tudja kiszabályozni. Ha elkezdik vizsgálni, akkor ott tilalmat írnak elő. Javasolja, hogy a megyei tervben szereplő nyomvonal ne változzon, az jó Büknek is és Csepregnek is, és ez a nyomvonal szerepel a csepregi tervben is.

Baranyai Róbert alpolgármester: A mi tervünkben is ugyanaz a nyomvonal szerepel, mint a megyeiben. Mi nem tervezünk, csak átvesszük a magasabb szinttől.

Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei fömémök: Nem tudja, hogy van-e ott azon a területen igény építésre. Baranyai Róbert alpolgármester: Belterületbe is belemetsz ez a nyomvonal?

Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: Az autópálya nem érint belterületet, de a védőtávolsága, ami zavaró lehet, az 100 méter, az már érint belterületet, de ott építési tilalom nincs. A térképen pedig illene ezt jelölni.

Dr. Tóth Ágnes jegyző: Bükön kb. 2 évente rendezési tervmódosítás szükséges. Amikor aktuális lesz az M9 nyomvonalához fogja igazítani az önkormányzat a rendezési tervet.

Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei fömérnök: Kizárólag az M9 vonatkozásában kéri elküldeni a NIF-nek a határozatot.

Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: Ami most keletkezik anyag, a föépítészi záró véleményével már el fogjuk küldeni a NIF-nek, hogy még elfogadás elött tegye meg a kifogásait.

Dr. Tóth Ágnes jegyző: Kb. május vége ennek az anyagnak a leadási határideje és elfogadja a testület.

Kovács Jenő Vas Megyei Önkormányzati Hivatal megyei fómérnök: Nagyon jó az összefoglaló, melyet a tervezö és a hivatal állított össze. A víztározónál lévö erdőterület úgy jó, ahogy a Mátis Barna írta a levélben. Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: A Vas Megyei Kormányhivatalnak egy jogi természetű megjegyzése volt. amit ö el kívánna kerülni.

Dr. Tóth Ágnes jegyző: A Vas Megyei Kormányhivatal Mátis Barnának.

illetékesétől

érkezett szóbeli üzenet az, hogy a 13. pontban igaza van

Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője:

4

•

A Vízügyi Igazgatóságnak is van észrevétele: A víztározó területén a kiszolgáló épületeket elönti a víz. Az. hogy a terület víz alá kerülne, az igaz, de még 2004-ben meghatároztunk egy feltöltési szintet. hogy beépíthető legyen ez a terület. Addig nem kaphatnak engedélyt. amíg a föld feltöltés szintje nem ·~

megfelelő.

Sztojka József Vízügyi Igazgatóság: Ök egy állami feladatot látnak el egy megadott paramétereken belül. Ha megépül 160 ha tó, akkor elöürítés kell. A Víziterv sokat konzultált velük a terv készítése során. A vízügyi létesítési engedély ezzel nem foglalkozott. De számításba vettük. hogy a feltöltés mennyi területet igényel, hiszen az a vízfelülettől vesz el teret. Szóban megállapodtunk. hogy a kiszolgáló létesítményei sokkal nyugatabbra helyezkednek el. A mostani rendezési terv közelebbre hozta a kiszolgáló épületeket. mint ahol a korábbi egyeztetések és tervek szerint volt. Ök csak a közös cél érdekében hívták fel a figyelmet. hogy anyagi károk ne keletkezzenek.

,. j

1

Dr. Tóth Ágnes jegyző: Amikor 2010-ben a víztározó kapcsán volt rendezési terv módosítás. akkor már nem itt voltak a kiszolgáló épületek? Somogyi Katalin Vízügyi Igazgatóság: 2008-ban kelt levelezéseket talált csak. Sztojka József Vízügyi Igazgatóság: Szerintük újra meg kellene vizsgálni, hogy hol legyenek a kiszolgáló épületek, ha újra beadják az engedélyezési terveket. A tározó befogadó képessége fog csökkenni, ha közelebb kerülnek a kiszolgáló épületek. Több hektár területet töltenek fel, így több 100 ezer m3 vízzel lesz ezáltal kevesebb. Somogyi Katalin Vízügyi Igazgatóság: Ha van rá mód, vizsgáltassák felül a terveket.

1

Sztojka József Vízügyi Igazgatóság: Ha beadják a tervet, akkor üljünk össze. a Vízügyi Igazgatóság, a Viziterv, Mátis Barna és az Önkormányzat. a lehető legjobb megoldás érdekében. Nekik az árvízvédelmet kell biztosítani. Somogyi Katalin Vízügyi Igazgatóság: Ök igazából nem szakhatóság. csak kérhetnek és javasolhatnak. Mátis Barna tervező, Mátis és Egri Tervező Kft.: Vizsgáljuk felül a vfztározós tervet, ahogy Sztojka József javasolta. Baranyai Róbert alpolgánnester: Mindenképpen foglalkozzunk vele. Ha lenne technikai területek nagyságát.

lehetőség,

akkor csökkentsük ott a

beépíthető J

Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. A vész árapasztót biztos, hogy figyelembe vettük.

képviselője:

.

Somogyi Katalin Vízügyi Igazgatóság: A tóból kikerülő erdővel kapcsolatban, azt írják, hogy többszintű erdősítés lesz. A lefolyás szempontjából az nem jó. A két töltés közötti részről beszél. Olyan ligetes erdö lehet, ahol nincs cserjeszint.

J

Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselöje: Felül fogják vizsgálni ezt is. Ez különleges erdő valóban, mert elöntési terület.

i

~

,1

•

5 Baranyai Róbert alpolgármester: A vízjogi létesítési engedélyt és a tervét is felül kell vizsgálni. Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: Most nem cél, hogy egyéb fejlesztéseket megakasszon, ez most nem olyan sürgős. A NIF-től is kell egy fejlesztési irányt kérni. A legrosszabb forgatókönyv szerint viszont a vízjogi létesítési tervet kell felülvizsgálni. Baranyai Róbert alpolgármester: Ez a terület addig beépítésre nem kerül, amíg a kérdés nem tisztázódik. Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: A Répce mentén a beligetesedett területet javasolja a szakági tervező, hogy ne irtsuk ki. Somogyi Katalin Vízügyi Igazgatóság: A parti sávos rendeletre hivatkozással írták, hogy ezt a sávot be kell tartani. Baranyai Róbert alpolgármester: A Vízitervesekkel kell konzultálni a vízjogi létesítési engedély miatt, meg a kiszolgáló létesítmények miatt. Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: Kér egy helyrajzi számokkal ellátott táblázatot Mészáros Szabolcstól, hogy a víztározó környékén mennyi terület van önkormányzati tulajdonban. Mészáros Szabolcs múszaki ügyintéző: Küldi a helyrajzi számokat és az alaptérképet is. Mátis Barna tervező a Mátis és Egri Tervező Kft. képviselője: Kéri, hogy az előzetesen kiküldött levéllel ellentétben az egyedi tájértékeket ne szerepeltesseK: a rendeletben, és a szabályozási terven se ábrázolják, mert azoknak hosszú távon valószínűleg az önkormányzat helyi értékvédelmi rendeletében lesz a jó helye, és ha az önkormányzat így dönt, akkor azt a rendeletből törölni csak a rendezési tervekkel azonos eljárás során lesz lehetséges. Kéri, hogy a jegyzőkönyvben szerepeljen, hogy az egyeztetésen részt nem vett hatóságokat a továbbiakban a meghívóban leírt válaszokkal kapcsolatban kifogást nem emelő partnereknek tekintsük és egyéb tekintetben az önkormányzat álláspontja a 2015. április 14-én kelt meghívóban leírtakkal megegyezik. (Meghívó ajegyzókönyv 2. sz. mellékletét képezi) Dr. Tóth Ágnes jegyzö: A tervező kéréseivel egyetért. Baranyai Róbert alpolgármester: További hozzászólás hiányában az egyeztető tárgyalást 11.30 órakor bezárta.

k.m.f.

~~~;~~ 1

alpolgármester

~~

,,,----

Dr. Tóth Ágnes jegyző

""' JELENLÉTI ÍV Bük Város TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATÁNAK véleményezésén 2015. április 23-án a Büki Közös Önkormányzati Hivatal (9737. Bük, Széchenyi u. 44.) Kistárgyalójában résztvevőkről

Sor

HIVATAL KÉPVISELETEBEN

ALAIRÁS

NEV

szám Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti · Főosztály

l.

Építésügyi Osztálya 9700 Szombathely, Kőszegi u. 3. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

1

Felügyelőség

2. 3. 4.

5. 6.

Szombathely, Vörösmarty u. 2. S o M<J ~'T" l Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 3~'"\'c:>":}~~ 9700. Szombathely, Vörösmarty u. 2. Örségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941. Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. Vas Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság 9700. Szombathely, Ady tér 1. Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szombathelyi, Csepregi, Kőszegi Kistérségi Népegészségügyi Intézete 9700. Szombathely, Sugár út 9. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024. Budapest, Lövőház u. 39. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 9700. Szombathely, BeiczY u. 1-3. 1

7.

8.

~~ l ~LI~

-.1-~ t:it~.f

,So '-"'""-~.; !""" -'

.J'__,f1

1 '-

'l 1

..

v......._

~

9. 10.

11.

12. 13.

14. 15. 16.

1

vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala ~~~S ~(;ET 1 9700. Szombathely, Welther K. u. 3. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 9700. Szombathely, Batthyány tér 2. Vas Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 9762. Tanakaid, AmbróZY sétány 2. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 9400. Sooron, Kossuth L. u. 26. Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Titkárság / , 11 9700. Szombathely, Berzsen~i tér 1. {/1 C1 V O( e ( Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal 9735. Csepreg, Széchenyi tér 27. Allami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

, C...iOL\;\N

~

Mátis és Egri Tervező Kft.

18.

Bük Város polgármestere Dr. Németh Sándor 9737. Bük, Széchenyi u. 44. Dr. Tóth Agnes Büki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője 9737. Bük, Széchenyi u. 44. Büki Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője Szabó András 9737.Bük,Széchenyiu.44. Büki Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási és Beruházási 1Mészáros Szabolcs Csoport 9737. Bük, Széchenyi u. 44. műszaki füzyintézö Büki Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási és Beruházási 1Molnár Zoltán Csoport pályázati referens 9737. Bük, Széchenyi u. 44. Büki Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási és Beruházási 1Csordásné Major Tünde Csoport 9737. Bük, Széchenyi u. 44. Je2yzökönvvvezetö

20. 21. 22.

23.

L

JL_ ~

.~

1Országos Tisztiföorvosi Hivatal

17.

19.

,L'_~

1

HAT 1I 1J1\irJA-

~l\A ~ ~~ v~

a-'\~.,) ~ .......... ~

1

1

2

00

w w ;-..1

°'

w Vl

w

w ~

w w N

w w

~

w N

:-0 00

N

;-..1

N N

?"

/

N

1

Vl

~

>-

~>-

>-

~

~

-,.......

-~

"

~,

4:=>

~

~

~

~ l-

~

F

s:.

-úJ,

~

N

1

'

1

1

,.

Bük Város Önkonnányzatának Képviselő-testülete Jegyzőkönyvi

kivonat

Készült: Bük Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Büki Közös Önkormányzati Hivatal Tárgyalójában (9737. Bük, Széchenyi u. 44.) 2015. április 27-én, 13.30 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. 88/2015. (04.27.) Képviselő-testületi határozat: Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 39. § (1) és (2) bekezdése alapján, miszerint a véleményezést követően a beérkezett véleményeket - egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is - ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt, a vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell a rendezési terv véleményezési eljárása során beérkezett válaszleveleket megismerve a következő határozatot hozta: 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész a) Településszerkezeti terv: 1) A többszintes területfelhasználás 2013 januárjában került az OTÉK eszköztárába, valószínűleg a folyóvizek, a vasúti és egyéb területek fölött vezető hidak településszerkezeti kezelhetősége érdekében. A tervben való szerepeltetésről a szakhatósági egyeztető tárgyaláson részletes egyeztetésre kerülhet sor. A többszintes területfelhasználási egységeket az önkormányzat a rendezési tervben továbbra is szerepeltetni kívánja. 2) Az M9 nyomvonala az OTRT-ben és a VmTRT-ben más nyomvonallal és más útkategóriában szerepel. Ez a kettősség a településrendezési tervben nehezen feloldható, ezért a Vas Megyei Önkormányzat Településfejlesztési Titkársága és a NIF Zrt, mint az M9 fejlesztésért felelős szervezet bevonásával egyeztetés történt 2014 decemberében Csepregen, melynek jegyzőkönyvét a rendezési tervhez mellékeltük. A javasolt nyomvonal korábban már szerepelt a megyei rendezési tervben, megfelelő útkategóriában, és a fenti egyeztetésen a részt vevők között megállapodás történt, hogy a Vas Megyei TRT-ben egy felülvizsgálata során a két település rendezési tervében azonos módon javasolt nyomvonalat szerepeltetik majd. A jelmagyarázat valóban nem ábrázolja megfelelően ezt a kettősséget, azt egyértelmüsítjük. 3) A településszerkezeti elemek (pl. védőtávolsága) minden jelzett tervlapon jelentőséggel bír, az érintett lapokon ezek tartalmi követelmények alapján szerepelnek, és azok minden tervlapon azonos digitális állományból származnak, egyszer szerepelnek, de többször kerülnek felhasználásra, így várhatóan nem kerülnek ellentmondás ha. b) Szabályozási terv és HÉSZ: 1) A fásítási programról a település külön tervet készíttetett a rendezési terv készítésével egy időben, melyet a rendezési terv zöldfelületi tervezője (Szily Adricn) készített. Annak beemelése a szabályozási tervbe az esetleges módosítási igények

·. nehézkes átvezetése miatt nem célszerű, a program végrehajtását az önkormányzat több program alapján is magára nézve kötelezönek tartja. 2) Az észrevétellel egyetértünk, az egyedi tájértékeket a rendeletbe építjük és a szabályozási tervlapon is szerepeltetjük. Az egyeztető tárgyaláson részt vevők az egyedi tájértékeket a könnyebb kezelhetőség érdekében továbbra is a rendelet függelékében kívánják tartani, és a szabályozási lapokon nem kívánják szerepeltetni. 3) A mintaszelvényeket egyértelműsítjük. 4) A javaslatokat kötelező előírásként szerepeltetjük vagy töröljük. 5) A felsőbb jogszabályi előírásokkal azonos szövegrészeket a rendeletből töröljük. 6) A 6.§ (4) és (S) bekezdések esetében korábbi helyi előírásokat vagy a településkép megmaradását biztosító előírások kerültek meghatározásra, melyek az országos jogszabályoknál szigorúbb korlátozást tartalmaznak. Erre településrendezési cél megvalósulása esetén lehetőség van. A 7.§ (7) esetében az előkertben elhelyezhető építmények meghatározására az OTÉK 35.§ (1) bekezdése kifejezetten lehetőséget biztosít. Ezekkel a lehetőségekkel a település továbbra is élni kíván. 7) Az észrevétellel teljes mértékben egyetértünk, a rendelettervezetet a javaslat alapján módosítjuk. 8) Igaz, a bekezdést töröljük. 9) Ez a kacifántos előírás egy telekhatáron átvezető folyosó megvalósulását biztosította, most, hogy a folyosó áll, valószínűleg célszerű lenne az előírás törlése. 10) Az önkormányzat a véleményezéssel egy időben készíti elő a helyi rendeletét a településkép eljárás és kötelezés témakörben, így a tervtanácsi utalás időközben feleslegessé is vál~ így ezeket a helyeket töröljük. 11-12), 14-19) Az észrevételekkel egyet értünk. 13) Hivatkozás, álláspontunk szerint, történhet magasabb szintű jogszabályra. 2. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelöség A felügyelőség az egyeztetési dokumentációval kapcsolatban észrevételt nem tesz, a település rendezési tervének felülvizsgálatát elfogadja. 3. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - A tervezett gazdasági területek a településrendezési terv 2004-es módosításában kerültek kijelölésre a tervben. Az árvízi tározó későbbi jóléti felhasználásához szükséges kiszolgáló létesítmények (büfé, kölcsönző stb.) telepítése, így az azok létesítését biztosító övezetek létrehozása elengedhetetlen. A Helyi Építési Szabályzat 13.§ (9) és (10) bekezdéseiben a Gksz-11 jelű övezetben meghatározásra kerültek az övezetben elhelyezhető építmények, az építés feltételeként a terület minimális feltöltési szintje (170,5 mBf) és a tájképvédelmi érdekek érvényre kerülése érdekében a létesítendő épületek és építmények tájba illeszkedését biztosító, a megjelenésre és az alkalmazandó anyagokra és növényzetre vonatkozó előírások. A vízgazdálkodási övezetekre vonatkozó megállapítások a Répcétől D-re eső, az árvízi tározó megépülése után is védelem nélkül maradó területekre vonatkoznak. - A vízgazdálkodási területek övezeti besorolásának és az alkalmazott előírások meghatározásakor az említett 83/2014. (111.14.) Korm. rendeletet vettük alapul, de a jogszabályok változása miatt a jogszabályi helyet nem nevesítettük. - Az útmenti csapadékvíz elvezető árokra vonatkozó javaslatot a Településszerkezeti terv leírásában szerepeltetjük. - Az elöntés mértékét a Településszerkezeti terv leírásában javítjuk.

A megfogalmazott javaslatok alapján a víztározóra történő újbóli engedélykérés során a hatósággal egyeztetve kerül meghatározásra a part kialakítása. 4. Örségi Nemzeti Park Igazgatóság Az Igazgatóság észrevételt nem tesz. 7. Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A szennyvízkezeléssel kapcsolatos hibát a következőképpen javítjuk: a településen a szennyvízszikkasztást és egyedi szennyvízkezelést megtiltjuk; azokon a területeken, ahol kiépült a szennyvízelvezető csatornarendszer, ott a rákötést kötelezően előírjuk, ahol pedig nincs szennyvízelvezető csatorna (jellemzően külterületen), ott zárt szennyvízgyűjtő létesítését írjuk elő. 8. Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve A dokumentációt kifogás nélkül elfogadja. 15. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ A Központ észrevételeit tudomásul vettük, a felülvizsgálati tervbe beépítjük. A 8634 jelű Sajtoskál - Bük ök. út Bükfürdő térségi új nyomvonalra helyezésének igényét az Önkormányzat továbbra is fenntartja. 17. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala A tervezett módosítás örökségvédelmi érdeket nem sért, a megvalósulást támogatja. 18. Vas Megyei Kormányhivatal Földhivatala A Hivatal az Iparterület É-i irányú bővítését nem támogatja, mivel az a településen az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybe vételével járna. Az iparterület É-i irányú bővítését konkrét fejlesztési elképzelés indokolja. A büki iparterületen régóta működő, nagyméretű telephellyel rendelkező Nestlé Hungária Kft. ezzel kapcsolatos kérelmét jelen levelünkhöz mellékeljük. A cég a telep fejlesztését tervezi, de a meglévő telephelyen a tervezett fejlesztés a településrendezési mutatók OTÉK szerinti előírásainak betartásával ez nem lehetséges, ezért további telephelyvásárlást terveznek. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés nagymértékben támaszkodik a meglévő erőforrásokra, az a jelenlegitől távolabb eső telephelyen nem lehetséges, ezért a szomszédos mezőgazdasági területek irányába próbálnak fejlődni. Fentiek alapján a fejlesztési szándék csak helyhez kötötten megvalósítható. Kérjük a fenti indoklás elfogadását és az iparterület bővítésének támogatását. A Földhivatal véleményét egyéb tekintetben elfogadjuk. Az egyeztető tárgyaláson a Földhivatal az iparterület szakaszos igénybevételét elfogadta, mely alapján a szükséges terület fokozatosan kerül kivonásra a termelésből. 19. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A temető és az É-i iparterület megvalósulásával kapcsolatos eljárásrend betartására hívja fel a figyelmet, kifogást nem emel. 20. Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága A tervdokumentációban foglaltakkal talajvédelmi szempontból egyetért, kifogást nem emel.

24. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság A rendelettervezet hírközlési érdeket nem sért, a módosítás ellen a Hatóság kifogást nem emel. 25. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal A Hivatal kifogást nem emel. 26. Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Titkárság A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek már az új térképi mellékletek alapján kerültek kijelölésre, és figyelembe vettük a VmTRT előírásait is. Támogatjuk, hogy az erdőterület leendő esetleges /víztározó/ csökkenésével kapcsolatosan további egyeztetés szükséges. A megyei Főmérnök felhívja a figyelmet, hogy a megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb+- 5 %-kal változhat. A megyei TRT-ben a településrendezési terveknek a megyei előírásokhoz való igazodást 85%-ban határozza meg. Fenti problémák áthidalására javasoljuk, hogy a tervezett jóléti tározó területe a VmTRT-ben az (időközben lejárt vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező) vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján pontosításra kerüljön. Amennyiben a Megyei TRTben a vízgazdálkodási terület pontosításra kerülhet (a megyei TRT ilyen mértékű eltérése az OTRT-ben megengedett), akkor az árvízi tározó területén nyilvántartott erdő a tervekkel összhangban vízgazdálkodási területként szerepelhet a települési tervben. A Területfejlesztési Titkárság a kidolgozott településrendezési eszközök módosítása ellen kifogást nem emel. A hétvégi házas övezetben az OTÉK előírásainál megengedőbb értékek alkalmazása korábbi Állami Főépítészi engedély alapján történt (melyet az 1960-as évektől kialakult állapotok indokoltak). Ezt az eltérési engedélyt a település az 1998-as rendezési terv elfogadásakor kapta, az értékek azóta nem változtak, így az engedélyt a település továbbra is érvényesnek tekinti. Az egyeztető tárgyaláson a Megyei Főépítész azt az információt adta, hogy jelenleg magasabb rendű jogszabály (az OTRT) van érvényben, ezért a megyei terv felülvizsgálata egyelőre nem tervezett, azonban a tervezett árvíztározóval és annak területén lévő erdőterülettel kapcsolatban az önkormányzat javaslatát elfogadja. Emellett javasolta, hogy az M9 nyomvonalával kapcsolatban a település rendezési tervét a település küldje meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére, ők foglalkoznak az M9 úttal. II. A partnerségi véleményezés megkeresésre az alábbi partnerek nem válaszoltak, ezen partnereket a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőknek tekintjük: 29. Csepreg községi Önkormányzat III. Az alábbi partnerek az elözetes tájékoztatási szakaszban jelezték, hogy a további egyeztetésben nem kívánnak részt venni. 5. Nemzeti Környezetügyi Intézet 9. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal 10. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal 11. Vas Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály 21. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

22. Vas Megyei Rendőr-főkapitányság IV. Az alábbi partnerek az előzetes tájékoztatásra nem válaszoltak, ezen partnereket a továbbiakban kifogást nem emelő partnereknek tekintettük, így véleményezési dokumentáció a részükre nem került kiküldésre: 6. Országos Vízügyi Főigazgatóság 12. Magyar Közút Nonprofit Zrt. 13. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 14. GYSEV Zrt. Vezérigazgatósága 16. Foster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ 23. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 27. Bő Község Önkormányzata 28. Gór Község Önkormányzata 30. Lócs Községi Önkormányzat. Felelős:

Határidő:

Dr. Tóth Ágnes jegyző Dr. Németh Sándor polgármester Mátis Barna tervező azonnal

Dr. Németh Sándor sk. polgármester

Dr. Tóth Ágnes sk. jegyző

Németh Violetta sk. jkv. hitelesítő

A kivonat hiteléül:

Jkv.

vezető

Patthy Sándor sk. jkv. hitelesítő

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ MÁJUS

Recommend Documents